TARTALOMJEGYZÉK
Az ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
Általános Életbiztosítási Szabályzata (SV-00/2000/1)
Hatályos: 2015. szeptember 1-jétől
TARTALOMJEGYZÉK
I. ALAPFOGALMAK 3
II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS FORMAI SAJÁTOSSÁGAI 5
A biztosítási szerződés lényeges időtényezői 5
A biztosítási szerződés létrejötte, ajánlati kötöttség 5
A Biztosító kockázatviselésének kezdete, megszűnése, a szerződés reaktiválása 5
Kizárt kockázatok 6
A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS SZEREPLŐIRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁS 7
Biztosító 7
Szerződő 7
Biztosított 7
Kedvezményezett(ek) 8
A közlésre, bejelentésre vonatkozó előírások 8
Közlési kötelezettség 8
Változásbejelentési kötelezettség 9
Tartam alatti újabb kockázatelbírálás 9
III. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ 9
A biztosítási díj megállapítása, fizetése 9
A díj megállapítása, a díjfizetés esedékessége 9
Indexálás 10
Fizetési késedelem 10
IV. TÖBBLETHOZAM 10
V. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSAINAK TELJESÍTÉSE 10
Biztosítási esemény bekövetkezése, bejelentésére vonatkozó kötelezettség 10
A biztosítási esemény bejelentése, igazolása; a szolgáltatás teljesítésének időpontja 10
Kizárt kockázat esete 11
Várakozási idő alatt bekövetkező események 11
A Biztosító mentesülésének esetei 11
Maradékjogok 12
Visszavásárlás 12
Díjmentesítés rendszeres díjas biztosítási szerződések esetén 12
Kötvénykölcsön 12
Hitelfedezet 12
A JOGNYILATKOZATOK MEGTÉTELÉNEK SZABÁLYAI 13
A BIZTOSÍTÁSI KÖTVÉNY MEGSEMMISÜLÉSÉNEK ESETE 13
Elévülés 13
VI. KÖLTSÉGEK, KONDÍCIÓS LISTA 13
VII. A BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKHEZ KÖTÖTT ÉLETBIZTOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ EGYES RENDELKEZÉSEK 14
Napi tájékozódási lehetőség 14
Díjfelosztás, eszközátcsoportosítás 14
Eszközalapok létrehozása, lezárása, megszüntetése 14
Eszközalap felfüggesztéssel és szétválasztással kapcsolatos szabályok 14
VIII. EGYÉB TUDNIVALÓK 16
Panaszbejelentés 16
Felügyeleti szerv 16
Jogok érvényesítésének egyéb fórumai 16
A SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ JOG 16
A szerződésre vonatkozó adójogszabályok, Adózási tájékoztató 16
A Biztosító főbb adatai 17
IX. ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ 17
Jelen szabályzat (ÁÉSZ) feltételei az ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. azon biztosítási szerződéseire érvé- nyesek, amelyeket e szabályzatra való hivatkozással kötöttek. Az érintett szerződésekre vonatkozó különös biztosítási feltételek jelen szabályzattól való eltérése esetén a különös feltételekben rögzítettek az irányadók. A jelen szabályzat- ban, valamint az erre hivatkozó különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv- ről szóló 2013. évi V. törvény, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.
I. ALAPFOGALMAK
1. Biztosítási szerződés: a biztosítási szerződés alapján a Biztosító köteles a szerződésben meghatáro- zott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási eseményre a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni; a Biztosítóval szerződő fél díj fizetésére köteles.
2. Kockázati életbiztosítás: olyan életbiztosítás, amely sem lejárati szolgáltatással, sem visszavásárlási értékkel nem rendelkezik.
3. Kockázati életbiztosításnak nem minősülő életbiz- tosítás: minden egyéb életbiztosítás, ideértve a befekte- tési egységekhez kötött életbiztosítást is.
4. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unit linked): olyan életbiztosítási termék, amelynél a Biztosí- tó a biztosítási szerződés alapján képzett biztosítás- technikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befekte- tési politikával rendelkező, elkülönítetten kezelt - azo- nos értékű, elméleti elszámolási részekből (befektetési egységekből) álló - eszközállományokba (eszközala- pokba) vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi befek- tetés céljából a szerződésben előre meghatározott szabályok szerint. A befizetett díjak befektetési módját a szerződő határozza meg a Biztosító által aktuálisan kínált mindenkori eszközalap-választék alapján. A Biz- tosító tőke- és hozamgaranciát nem vállal – kivéve, ha a termékhez kapcsolódó eszközalap befektetési politi- kája ezt kifejezetten tartalmazza -, a befektetési kocká- zatot a szerződő maga viseli.
5. Alapbiztosítás: olyan biztosítási szerződés, amely más biztosítások megkötése nélkül, önállóan is köthető.
6. Kiegészítő biztosítás: olyan biztosítási szerződés, amely önmagában nem, csak valamely alapbiztosítás- sal együtt köthető.
6.1 Technikai kiegészítő: önállóan nem köthető, csak valamely alap- vagy kiegészítő biztosítás mellé választható biztosítástechnikai elem.
7. A biztosítási szerződés szereplői:
7.1 A Biztosító: jelen szabályzatban az ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt., amely a vele kötött biztosítási szerződés alapján megha- tározott jövőbeni esemény (biztosítási ese- mény) bekövetkezése esetén biztosítási szol- gáltatás teljesítésére kötelezi magát.
7.2 A szerződő: az a természetes személy, gazdál- kodó szervezet, aki, illetve amely a Biztosítóval a biztosítási szerződést megköti, és a biztosítá- si díj (84. pont) fizetését vállalja.
7.3 A biztosított: az a természetes személy, akivel kapcsolatos biztosítási eseményre a szerződés létrejön.
7.4 A kedvezményezett: az a személy, aki, illetve amely a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosítási szolgáltatásra jogosult. A biztosítá- si szolgáltatásra név szerinti kedvezményezett jelölhető.
8. Belépési életkor: a biztosított belépési életkorát a technikai kezdet (33. xxxx) évszámának és a biztosított születési évszámának különbsége határozza meg.
9. Aktuális életkor: a biztosított aktuális életkorát a belépési életkor minden biztosítási évfordulón egy évvel növelt értéke jelenti.
10. Kilépési életkor: a biztosított aktuális életkora a szerződés lejáratakor.
11. Fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
12. Vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.
13. Gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműkö- dési csoportosulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdő birtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek válla- lata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíj- pénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó. Jelen szabályzat alkalmazásában gazdálkodó szerve- zet az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, az egyesület, a köztestület, valamint az alapít- vány is.
14. A biztosításközvetítő: a biztosítási szerződés közvetítője lehet független biztosításközvetítő vagy függő biztosításközvetítő. Független biztosításközvetítő az alkusz, aki az ügyfél megbízásából jár el, és a töb- bes ügynök, aki egyidejűleg több Biztosítóval fennálló jogviszonya alapján a Biztosítók egymással versengő termékeit közvetíti. A függő biztosításközvetítő (ügynök) a biztosítási szerződést a Biztosítóval fennálló munka- viszonya keretében vagy a Biztosító megbízása alapján közvetíti.
A biztosításközvetítő nem jogosult átvenni a szer- ződőtől a biztosítás díját, valamint közreműködni a Biztosítótól a szerződőnek járó összeg kifizetésé- ben.
Amennyiben a Biztosító a biztosításközvetítővel a díj átvételére vagy a szerződőnek járó összeg kifize- tésében való közreműködésre egyedi megállapo- dást kötött, akkor ennek ténye az ajánlaton és a kötvényen záradék formájában feltüntetésre kerül.
15. Ajánlat: a biztosítási igényt megfogalmazó és a szerződéskötésre irányuló nyilatkozat.
16. Fedezetigazoló dokumentum (a továbbiakban: kötvény): a szerződés létrejöttét követően a Biztosító által kiállított, a biztosítási fedezetet igazoló dokumen- tum, melynek tipikus megjelenési formája a kötvény.
17. Biztosítási esemény: a biztosítási szerződés külö- nös feltételeiben ekként meghatározott esemény.
Tipikus biztosítási esemény a biztosított halála vagy valamely előre meghatározott időpont életben való elérése.
18. Baleset: a biztosított akaratától független, a szer- ződés hatálybalépését követően, hirtelen fellépő, egy- szeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amelynek következtében a biztosított a szerződés hatálya alatt testi és/vagy szellemi egészségkárosodást szenved.
19. Biztosítási szolgáltatás: valamely biztosítási ese- mény bekövetkezése esetén a Biztosítót terhelő fizetési vagy egyéb kötelezettség.
20. Biztosítási összeg: valamely, pénzösszegben meghatározott biztosítási szolgáltatás értéke.
20.1 Kezdeti biztosítási összeg: a biztosítási szer- ződésben ekként megjelölt, a szerződés létre- jöttekor érvényes szolgáltatási összeg;
20.2 Aktuális biztosítási összeg: valamely idő- pontban – az időközbeni esetleges változásokat is figyelembe vevő – érvényes szolgáltatási összeg.
21. Biztosítási díj: a biztosítási szolgáltatásnak a szerződő által fizetett ellenértéke.
21.1 Kezdeti díj: a biztosítási szerződésben ekként megjelölt, a szerződés létrejöttekor érvényes díj.
21.2 Érvényes díj: valamely esedékességi idő- pontban a díj időközbeni esetleges megváltozá- sát is figyelembe vevő fizetendő díj.
Amennyiben a biztosítási szerződés kiegészítő biztosí- tás(oka)t, technikai kiegészítőket is tartalmaz, úgy az alapbiztosítás, a kiegészítő biztosítás(ok) és technikai kiegészítő(k) díja együtt képezi a biztosítás kezdeti, illetve a mindenkori érvényes díját.
A Biztosító jogosult a mindenkori magyar hivatalos fizetőeszköztől eltérő pénznemben meghatározott díjon és szolgáltatást vállalva szerződést kötni, amennyiben a biztosításra vonatkozó különös feltételek azt lehetővé teszik, vagy a Biztosító kifejezetten ebben állapodik meg a szerződővel.
22. A díjfizetés gyakorisága: a Biztosító és a szerző- dő közötti megállapodás alapján lehet:
22.1 egyszeri – a biztosítási díj egy összegben, a biztosítási tartam elején esedékes (egyszeri dí- jas biztosítás); vagy
22.2 rendszeres – az éves díjtételekben megálla- pított biztosítási díj a biztosítás tartama alatt meghatározott időszakonként válik esedékessé (rendszeres díjfizetésű biztosítás).
Rendszeres díjfizetésű biztosítás esetén az éves díj részletekben – havi, negyedéves vagy féléves rendsze- rességgel – is fizethető (részletfizetés), mely esetekben havi, negyedéves, illetve féléves díjfizetési gyakoriság- ról beszélünk. Részletfizetés esetén a nem befektetési egységekhez kötött életbiztosításnak minősülő biztosí- tások esetén a Biztosító alkalmazhat díjfizetési gyakori- ság szerinti pótlékot, melyből adódóan a részletekben fizetett díj éves összege meghaladhatja az egy összeg-
ben fizetett éves díjat. Amennyiben pótlékot alkalmaz egy biztosításnál a Biztosító, úgy annak mértékét az ajánlaton feltünteti.
23. Indexálás: a biztosítási díjnak és részben a bizto- sítási szolgáltatás(ok)nak a biztosítási évfordulón törté- nő emelése, inflációs elértéktelenedésük ellensúlyozá- sa érdekében.
24. Alapindex: az aktuális index mértékét a Biztosító a meghirdetés évét megelőző naptári év KSH által meghatározott éves fogyasztói árindexétől legfeljebb 3 százalékpontos eltéréssel határozhatja meg. Az aktuá- lis index a meghirdetés évének június 1-jétől a követke- ző év május 31-ig érvényes.
25. Díjtartalék: a befizetett díjakból a Biztosító által – a jövőben esedékes kötelezettségei fedezetére – kép- zett és szerződésenként nyilvántartott pénzösszeg.
26. Technikai kamatláb: az a kamatláb, amellyel a Biztosító az életbiztosítási díj és díjtartalék megállapítá- sakor kalkulál. Mértékét a biztosítási szerződés tartama alatt a Biztosító módosíthatja, de csak abban az eset- ben, ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legna- gyobb mértéke módosul.
27. Technikai kamat: az a hozam, amelyet a Biztosító a díjtartalék technikai kamatlábbal történő befektetése esetén realizál.
28. Többlethozam: a díjtartalék befektetése során, a technikai kamat felett realizált hozam.
29. Eszközalap: elkülönítetten kezelt, önálló befekte- tési politikával rendelkező, meghatározott típusú befek- tetésekből álló eszközállomány.
30. Maradékjogok: az életbiztosítási szerződés külö- nös feltételeiben meghatározott azon jogok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetőleg a szerződésnek a bizto- sítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak. A szerződéshez ténylegesen kapcsoló- dó maradékjogokról a biztosítási szerződés különös feltételei rendelkeznek.
A tipikus maradékjogok a következők:
30.1 Visszavásárlás: a biztosítási szerződés meg- szüntetése a szerződés tartama alatt. Vissza- vásárlás esetén a Biztosító a visszavásárlási összeget fizeti ki a szerződőnek.
30.2 Díjmentesítés: a biztosítási díj fizetésének megszüntetése a szerződő kérelmére, vagy a díjfizetés elmulasztása miatt (48.4. pont).
31. Kötvénykölcsön: a Biztosító eseti hozzájárulásá- val, a biztosítási szerződésre a szerződő által felvett kamatozó kölcsön. Elszámolására legkésőbb a biztosí- tási szerződés megszűnésekor (48. pont) kerül sor.
32. A biztosítási szerződést terhelő tartozások:
32.1 díjtartozások (esedékes, de meg nem fizetett díjak, díjrészletek és ezek késedelmi kamatai);
32.2 a biztosítási szerződésből fakadó, de a Biztosí- tó által még nem érvényesített költséglevoná- sok;
32.3 a biztosítási szerződésre felvett kölcsön még nem visszafizetett részletei, kamatai és esetle- ges költségei.
II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS FORMAI SAJÁTOSSÁGAI
A biztosítási szerződés lényeges időtényezői
A biztosítás technikai kezdete, lejárata, tartama, biztosí- tási évfordulók, biztosítási időszakok
33. A biztosítás technikai kezdete: az ajánlat aláírását követő hónap első napja.
34. A biztosítási szerződés lejárata: a biztosítási köt- vényen vagy a felek egyéb megállapodásában ekként megjelölt nap 0 órája.
35. A biztosítás tartama: a technikai kezdet és a lejá- rat közti időtartam, illetve a szerződés különös feltétele- iben meghatározott időtartam, amennyiben a szerző- désben lejáratot jelöltek, egyébként a szerződést meg- szüntető biztosítási esemény által meghatározott időtar- tam.
36. Biztosítási évfordulók: a biztosítás technikai kez- detének évfordulói a biztosítási szerződés fennállása alatt. A biztosítás lejáratának napja nem számít biztosí- tási évfordulónak.
37. Biztosítási év: a technikai kezdet napjával, illetve valamely biztosítási évforduló napjával kezdődő, a következő biztosítási évfordulót megelőző nappal lezá- ruló 1 éves naptári időszak.
38. Biztosítási időszakok:
38.1 egyszeri díjas biztosítás esetében a technikai kezdet és a lejárat vagy a szerződést megszün- tető biztosítási esemény által meghatározott időszak;
38.2 rendszeres díjfizetésű biztosítás esetében egy év.
39. Részletfizetési időszakok: havi, negyedéves, illetve féléves gyakoriságú – részletekben történő – díjfizetés esetén az egyes (1, 3, illetve 6 hónap hosszú) részletfizetési időszakok a technikai kezdettel, illetve a technikai kezdettől számított, a fizetési gyakoriságnak megfelelő 1, 3 illetve 6 hónap múlva következő hónap első napjával kezdődnek, és a fizetési gyakoriságnak megfelelő időszak utolsó napjával zárulnak.
A biztosítási szerződés létrejötte, ajánlati kötöttség
40. A biztosítási szerződés megkötését a szerződő biztosítási ajánlattal kezdeményezheti. Az ajánlattétel történhet írásban, vagy szóban. Ez utóbbi esetben a Biztosító köteles a szerződés létrejöttéről kötvényt (fedezetet igazoló dokumentumot) kiállítani.
Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlattételtől szá- mított 15 napig - egészségügyi kockázat elbírálás ese- tén 60 napig – áll fenn.
41. A Biztosító az ajánlat elfogadása előtt kockázatelbírálást végez, melynek során kérheti a biz- tosított egészségi nyilatkozatát, orvosi vizsgálatát, illet- ve egyéb írásos nyilatkozatokat, egészségügyi doku- mentációt. A Biztosítóhoz így beérkezett valamennyi irat az ajánlat részét képezi.
42. A Biztosítónak 15 nap, egészségügyi kockázatelbírálás esetén 60 nap áll rendelkezésére a kockázat elbírálására.
43. A kockázatelbírálás során a Biztosítónak jogában áll:
43.1 az ajánlatot az abban foglaltak szerint elfogad- ni;
43.2 az ajánlatot módosításokkal elfogadni;
43.3 az ajánlatot (indoklás nélkül) elutasítani. Fo- gyasztói szerződés esetén, ha a biztosítási esemény a kockázatelbírálási idő alatt követke- zik be, az ajánlatot a Biztosító elutasíthatja, amennyiben az ajánlaton ennek lehetőségére kifejezetten felhívta a figyelmet és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatvise- lés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírá- lása szükséges.
44. A biztosítási szerződés létrejön, ha a Biztosító a kockázatelbírálás során az ajánlatot elfogadja, és bizto- sítási kötvényt állít ki.
Amennyiben a Biztosító az ajánlatot csak módosítással fogadta el, és az ajánlathoz képest ezért eltérő tarta- lommal készült kötvényt a szerződő annak kézhezvé- telét követően késedelem nélkül írásban nem kifogásol- ta, úgy a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
Fogyasztói szerződések esetén a biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra beérkezé- sétől számított 15 napon belül – egészségügyi vizsgálat esetén 60 napon belül – nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogsza- bályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfe- lelően tették. Ebben az esetben a szerződés - az aján- lat szerinti tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító részé- re történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
45. Amennyiben a Biztosító az ajánlatot elutasítja, vagy a szerződő fél az ajánlattól eltérő tartalmú köt- vényt kifogásolja, és emiatt nem jön létre a szerződés, a Biztosító – az elutasítástól, illetve a kifogásnak a Biztosító központi egységéhez történő beérkezésétől számított 15 napon belül – a biztosításra esetlegesen korábban beszedett díjat kamatmentesen visszautalja a szerződő számlájára.
A Biztosító kockázatviselésének kezdete, megszűnése, a szerződés reaktiválása
46. A Biztosító kockázatviselésének kezdete: a szer- ződésben meghatározott időpont, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontja, feltéve, hogy a szer- ződő a biztosítás első díjrészletét (havi díjfizetési gya- koriság választása esetén kéthavi díjrészletnek megfe- lelő összeget) vagy egyszeri díját a szerződés létrejöt- tének időpontjáig a Biztosító számlájára befizette.
47. A Biztosító a szerződés létrejöttétől számított hat havi várakozási időt köt ki a kockázatviselés kezdetére a halál, a kritikus betegség, a kórházi napi térítés, valamint a műtéti térítés kockázatok tekintetében.
47.1 Várakozási idő kikötése esetén a Biztosító kockázatviselése a várakozási idő leteltét követően kezdődik.
47.2 A Biztosító az alább felsorolt esetekben eltekint a várakozási idő alkalmazásától:
- a biztosítási esemény a biztosított ba- lesetével összefüggésben követke- zett be;
- a biztosítási szerződés pénzügyi in- tézménytől felvett hitel életbiztosítási fedezetéül szolgál;
- a biztosítás orvosi vizsgálattal jött lét- re.
48. A biztosítási szerződés és/vagy a kiegészítő biz- tosítás, illetve technikai kiegészítő az alábbi esetek bármelyikének bekövetkezése esetén megszűnik:
48.1 (bármelyik) biztosított halálával a halál időpont- jában, ha a biztosítás különös feltételei más- képpen nem rendelkeznek;
48.2 a biztosítási szerződés lejáratakor;
48.3 a biztosítási szerződés visszavásárlása esetén, a visszavásárlási kérelem rögzítésének napján (110. pont), amely a hiánytalan kérelemnek a Biztosító központi egységéhez történő beérke- zését követően esedékes;
48.4 a díjfizetés elmulasztása esetén, amennyiben a díjfizetésre való felszólítás elküldésétől számí- tott 30 napos póthatáridőn belül a Biztosítóhoz nem érkezik be az elmaradt díjrészlet. Ebben az esetben a biztosítási szerződés az esedé- kesség napjára visszamenő hatállyal megszű- nik.
48.5 díjmentes szerződés esetén, amennyiben an- nak tőkeértékéből a kockázati díjat, valamint a költségeket a Biztosító már nem tudja levonni;
48.6 új, a biztosításra vonatkozó lényeges körülmé- nyeknek a Biztosító tudomására jutása esetén, változás bejelentése esetén pedig a 81. pont- ban írottak szerint, amennyiben ezek a biztosí- tási kockázat jelentős növekedését eredménye- zik;
48.7 a szerződés megkötéséhez adott biztosítotti hozzájárulás visszavonása esetén a 62.4. pont- ban írottak szerint;
48.8 amennyiben a szerződő fogyasztó, és a biz- tosítási szerződés tartama a 6 hónapot meg- haladja, valamint a biztosítási szerződés nem hitelfedezeti (hitel fedezetéül kötött) biz- tosításként jött létre, a szerződőnek a köt- vény kézhezvételétől számított 30 napon be- lüli – akár indoklás nélküli – írásbeli felmon- dásával. Az írásbeli felmondásnak a Biztosító központi egységéhez történő megérkezésétől számított 15 napon belül a Biztosító köteles az ügyfél által befizetett díjakkal elszámolni. Ebben az esetben a Biztosító jogosult az ajánlat- elbírálási költség (130. pont) felszámítására és annak a befizetett díjból, illetve befektetési egységekhez kötött biztosítások esetében a szerződés megszűnésekor aktuális - a koráb- ban levont költségek jóváírását is tartalmazó - tőkeértékéből való visszatartására.
A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt illető felmondási jogról.
48.9 a szerződő által az első évfordulót követően legkorábban a díjfizetési gyakoriságnak megfe- lelő időszak utolsó napjára történő 30 napos írásbeli felmondással;
48.10egyéb, a biztosítás különös feltételeiben szabá- lyozott esetekben.
49. A szerződés megszűntével egyidejűleg a kocká- zatviselés is megszűnik, még akkor is, ha a szerződés- re további díjfizetés érkezik. A szerződés megszűnését
követő díjtúlfizetést annak észrevételezésétől számított 15 napon belül a Biztosító kamatmentesen visszautalja.
50. Az alapbiztosítással együtt a hozzá tartozó kiegé- szítő biztosítások, illetve technikai kiegészítők is egyi- dejűleg megszűnnek.
51. A folytatólagos díj megfizetésének elmulasztása miatt megszűnt (48.4. pont) vagy díjfizetés nélkül ér- vényben maradó (111. pont) szerződések a megszű- nést, illetve a módosulást megelőző formában, a díjfize- tés visszaállításával újból hatályba léptethetők (reakti- válhatók) az alábbiak szerint.
51.1 A reaktiválás feltétele a következők együttes teljesülése:
51.1.1. a szerződő írásbeli reaktiválási ké- relme legkésőbb az első elmaradt díj esedékességének napjától számított 6 hónapon belül érkez- zen be a Biztosító központi egysé- géhez;
51.1.2. az 51.1.1. pontban megadott határ- időn belül az elmaradt esedékes díjak (díjrészletek) a Biztosító számlájára befizetésre kerüljenek és megérkez- zenek;
51.1.3. a Biztosító a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül – a reaktivá- lást kérő költségére végrehajtott eset- leges újabb kockázatelbírálás után – hozzájáruljon a reaktiváláshoz.
51.2 Bármely feltétel (51.1 pont) teljesülésének hiá- nyában a reaktiválás érdekében befizetett ösz- szeget az elutasítás keltétől számított 30 napon belül a Biztosító kamatmentesen visszafizeti.
51.3 A Biztosító hozzájárulása esetén, a reaktivált szerződés az azt követő első napon lép – visz- szamenőlegesen – újra hatályba, amikor a
51.1.1. és 51.1.2. pont feltételei már egyaránt teljesülnek.
51.4 Az alapbiztosítás és a hozzá tartozó kiegészítő biztosítások reaktiválása együtt történik.
Kizárt kockázatok
52. Kizárt kockázatok:
52.1 A Biztosító az alábbiakkal összefüggésben bekövetkezett eseményeket kockázatviselési köréből eleve kizárja:
- harci események, polgárháborús, vagy más háborús események;
- felkelés, lázadás, zavargás;
- radioaktív vagy ionizáló sugárzás (ki- véve az orvosilag előírt terápiás célú sugárkezelést);
- HIV vírussal való megfertőződés;
- kábító hatású szerek – nem orvosi ja- vallatra történő – alkalmazása;
Nem minősül balesetnek:
- a foglalkozási megbetegedés (árta- lom);
- fagyás, napszúrás, hőguta;
- az öngyilkosság, öncsonkítás vagy an- nak kísérlete függetlenül attól, hogy azt a biztosított tudatzavart állapotban kö- vette-e el;
- az ember vagy állat által terjesztett bak- teriális vagy vírusfertőzés, akkor sem, ha azt baleset váltotta ki.
52.2 A Biztosító balesetekre vonatkozó kockázat- viselése a fentiekben részletezetteken túl nem terjed ki arra az esetre sem, ha a bekö- vetkezett biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll:
- a biztosított veleszületett rendellenes- ségeivel;
- olyan állapottal, amely a Biztosító jelen biztosításra vonatkozó kockázatvise- lésének kezdetét megelőző 5 évben már fennállt és arról a biztosított tu- dott, vagy tudnia kellett, kivéve, ha a biztosított erről nyilatkozott és a Bizto- sító ennek ismeretében vállalta a koc- kázatot;
- a biztosított testrészeinek, illetve szer- veinek a Biztosító jelen biztosításra vonatkozó kockázatviselésének kezde- tét megelőzően már kialakult maradan- dó károsodásával.
52.3 Külön megállapodás (vagyis amikor a Bizto- sító a magasabb kockázatot ismerte, és ezt a díjszámításnál figyelembe vette) hiányában az alábbi eseményekhez kapcsolódó kocká- zatok is kizárásra kerülnek:
- légi úton - kivéve, ha a légi forgalom- ban engedélyezett légi járművel végzett személyszállítás és árufuvarozás so- rán, az adott légi járműre érvényes ve- zetői engedéllyel rendelkező pilóta által vezetett gépen - következett be;
- búvárkodás, nehézatlétika, hegymá- szás, bármilyen harcművészet, akroba- tikus síugrás, illetve a kötelező egés- zségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásával kapcsolatos 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet szerinti különösen veszélyes sport űzése közben következett be;
- bármely, olimpiai sportágként nem be- jegyzett, az ügyességet és/vagy bátor- ságot próbára tévő cselekmény, külö- nösen: a küzdősportok köréből a pank- rációval, utcai küzdelmekkel, az egyéb sportok és hobbi jellegű tevékenysé- gek köréből a szikla és gleccsermá- szással összefüggő cselekmények;
- gépi erővel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi járművel helyi, országos vagy nemzetközi sportversenyen, vagy az ügyességet és/vagy bátorságot próbá- ra tévő eseményen történő részvétel, vagy ilyen versenyre, eseményre való felkészülés (edzés);
- olyan, külföldi tartózkodással össze- függő megbetegedések, amelyekkel szembeni védőoltást az illetékes ható- ság javasolt, de a biztosított azt nem vette igénybe.
A biztosítási szerződés szereplőire vonatkozó sza- bályozás
Biztosító
53. A Biztosító jogosult a biztosítással kapcsolatban a vele közölt adatok, tények, körülmények ellenőrzésére, és e célból kérdéseket tehet fel, adatokat szerezhet be, orvosi vizsgálatot írhat elő.
54. A Biztosító a biztosítási szerződés megkötése során, a biztosítási tartam alatt a szerződő adataiban bekövetkező változás esetében, valamint a visszavá- sárlási igény teljesítése előtt elvégzi a szerződőre irá- nyuló, FATCA - törvényben foglalt megállapodás I. számú melléklete szerinti illetőségvizsgálatot.
Az illetőségvizsgálatot a Biztosító a kedvezményezettel kapcsolatban is elvégezi a lejárati szolgáltatás teljesíté- se előtt.
55. A Biztosító a Biztosítókról és a biztosítási tevé- kenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (továbbiak- ban: Biztosítási Törvény) foglalt feltételek szerint a biztosítási szerződés megkötése előtt felméri az ügyfél igényét, az ügyfél által megadott információk alapján azt pontosítja, valamint írásbeli tájékoztatást ad a Biz- tosító főbb adatairól és a biztosítási szerződés jellemző- iről. A Biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt tájékoztatást ad a szerződő részére a fenti adatokban bekövetkező változásokról is.
56. A Biztosító jognyilatkozatait a szerződő félhez intézi.
Szerződő
57. A szerződő köteles a Biztosítóhoz intézendő jog- nyilatkozatok megtételére, valamint az 54. pont szerinti illetőségvizsgálathoz szükséges adatokat a Biztosító rendelkezésére bocsátani, továbbá a biztosítási díjat megfizetni. A jognyilatkozatok megtételének szabályait a 119-122. pontok tartalmazzák.
58. A tartam során lehetőség van a szerződő szemé- lyének megváltoztatására. A változtatás az eredeti és az újonnan a szerződésbe lépő szerződő egybehangzó írásbeli nyilatkozatának Biztosítóhoz történő benyújtá- sával kezdeményezhető.
59. Amennyiben a szerződő és a biztosított sze- mélye eltér, a szerződő kötelessége a biztosítottat tájékoztatni a szerződés tartalmáról és a szerződést érintő valamennyi változásról, beleértve a szerző- dés díjfizetési késedelem miatti megszűnésének veszélyére, illetve szándékolt megszüntetésére vonatkozó információkat is.
60. A visszavásárlásról (30.1. pont), díjmentesítés- ről (30.2. pont), valamint a kötvénykölcsönről (31. pont) a szerződő önállóan rendelkezik – visszavá- sárlás esetén a biztosítottat megillető belépési jog gyakorlásából eredő korlátozásokkal (64. pont) -, és őt illetik az ezekhez tartozó esetleges pénzügyi szolgáltatások.
61. A befektetési egységekhez kötött biztosítások esetén az eszközátcsoportosításról és a díjfelosztás módosításáról a szerződő önállóan rendelkezik.
Biztosított
62. Amennyiben a biztosított és a szerződő személye eltér, úgy:
62.1 A szerződés megkötéséhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
62.2 Kiskorú biztosított esetén a szerződés érvé- nyességéhez gyámhatósági jóváhagyás is szükséges, ha a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülő köti meg.
62.3 A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szerződés akkor is, ha a biztosított a cselekvő- képességében vagyoni jognyilatkozatai tekinte- tében részlegesen korlátozott vagy cselekvő- képtelen nagykorú személy.
62.4 A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhat- ja. Ilyenkor a szerződés a biztosítási időszak végével, a visszavásárlási összeg (108. pont) szerződőnek történő kifizetésével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe belép.
63. A biztosított a szerződésbe – a szerződő fél he- lyébe – bármikor beléphet, a belépéshez a Biztosító hozzájárulása nem szükséges. Ez esetben a szerződő fél személyében bekövetkezett változásról és a válto- zás időpontjáról a Biztosítót értesíteni kell.
64. Visszavásárlás esetén a biztosított a Biztosító által rendszeresített visszavásárlási formanyomtat- ványon nyilatkozik arról, hogy a szerződésbe szer- ződőként be kíván-e lépni. Ha a visszavásárlási nyilatkozaton, hiánypótlási felhívást követően sem nyilatkozik a biztosított a fentiekről, úgy a Biztosító közvetlenül a biztosítottat keresi meg. A megkere- sésben a Biztosító tájékoztatja a biztosítottat a szerződésbe szerződőként való belépés lehetősé- géről, egyúttal 15 napos határidőt tűz a nyilatkozat megtételére. Amennyiben a belépési nyilatkozat megtételére biztosított 15 napos határidő ered- ménytelenül telik el, úgy kell tekinteni, hogy a biz- tosított a belépési jogával nem kíván élni.
A biztosítottnak az írásba foglalt belépési nyilatkozatot a Biztosító központi egységéhez kell eljuttatnia. Ilyen esetekben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit - ideértve a szerződésre befizetett biztosítási díjat is - megtéríteni.
Kedvezményezett(ek)
65. A szerződő fél a kedvezményezettet a Biztosító- hoz címzett és a Biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilat- kozattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövet- kezéséig bármikor ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg.
66. A biztosítás kedvezményezettjének kijelölése vagy módosítása az alábbi feltételek együttes teljesülé- se esetén érvényes:
66.1.a kijelölés a kedvezményezettet egyértelműen azonosítja;
66.2.a kedvezményezett életben van (illetve társa- dalmi vagy gazdálkodó szervezet kedvezménye- zett esetén: nem történt jogutód nélküli megszű- nés);
66.3.amennyiben a biztosított és a szerződő szemé- lye eltér, a kedvezményezett kijelölése a biztosí- tott hozzájárulásával történt;
66.4.írásbeli nyilatkozattal történik a kijelölés;
66.5.a nyilatkozatot a Biztosítóhoz címezték és
66.6.a nyilatkozatot a biztosítási esemény bekövetke- zését megelőzően juttatták el a Biztosítóhoz.
67. Távértékesítéssel kötött biztosítási szerződés esetében a kedvezményezett kijelölés szóban törté- nik, melyről a Biztosító írásos visszaigazolást ad.
68. Ha a kedvezményezett kijelölése érvénytelen vagy időközben a kedvezményezett kijelölése hatályta- lanná válik, illetve, ha a szerződésben nem jelöltek kedvezményezettet, akkor kedvezményezettnek a biz- tosított, illetve – a biztosított halála esetén – annak a közjegyzői jogerős hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban megjelölt örököse tekintendő.
69. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis; ilyen esetben kedvezményezettnek a biztosítottat vagy örökösét kell tekinteni, aki a szerződő félnek köteles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre fordított költségeket.
70. Név szerinti kedvezményezett jelölés esetén a kedvezményezettség arányában kerül kifizetésre a biztosítási szolgáltatás.
71. Amennyiben a kedvezményezett jelölésben nem kerül feltüntetésre a kedvezményezettség ará- nya, akkor a kedvezményezettek egymás között egyenlő arányban jogosultak a szolgáltatásra.
72. A kedvezményezettnek minősülő örökösöket egymás közti viszonyukban a biztosított összeg olyan mértékben (arányban) illeti meg, amilyen mértékben (arányban) erre öröklés esetében igényt tarthatnának.
73. Ha a szerződő fél a biztosítotthoz vagy a ked- vezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötele- zettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölé- sét folyamatosan hatályban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő fél nyilatkoza- táról a Biztosítót tájékoztatni kell.
74. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik.
75. A biztosítási szerződés különböző biztosítási szolgáltatásaira eltérő kedvezményezettek jelölhetők, szolgáltatásonként akár több is. Ez esetben a kedvez- ményezettség egymáshoz viszonyított arányát egyér- telműen rögzíteni kell.
A közlésre, bejelentésre vonatkozó előírások
Közlési kötelezettség
76. A szerződő és a biztosított a szerződéskötéskor kötelesek a biztosítás elvállalása szempontjából lénye- ges minden olyan körülményt a Biztosítóval közölni, amelyeket ismertek vagy ismerniük kellett.
A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötele- zettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítot- tat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, ame- lyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentés- re köteles lett volna.
77. A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő írásbeli válaszokkal a felek köz- lési kötelezettségüknek eleget tesznek. A kérdések megválaszolatlanul hagyása egymagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
78. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződéskötéskor már fennállott lényeges körülményekről, és ezek a kockázat jelentős növekedé- sét eredményezik, úgy a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül:
- írásban javaslatot tehet a szerződés mó- dosítására, vagy
- a szerződést 30 napra írásban felmond- hatja.
Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésé- től számított 30. napon megszűnik, mely következ- ményről a Biztosító a módosító javaslat megtételekor köteles tájékoztatást adni. Amennyiben a módosító javaslatra a szerződő nem válaszol, vagy azt nem fo- gadja el, illetve ha a Biztosító a szerződést felmondja, és ezért a szerződés megszűnik, a Biztosító a vissza- vásárlási összeget (109. pont) – a megszűnéstől számí- tott 30 napon belül – utalja át.
79. Életbiztosítás vonatkozásában a Biztosító a 78. pontban részletezett jogát csak a szerződés fennállá- sának első 5 évében gyakorolhatja.
A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a Biztosító kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.
Változás bejelentési kötelezettség
80. A szerződő és a biztosított kötelesek a Biztosító központi egységének írásban bejelenteni:
00.0.xx ajánlatban is szereplő személyi adataiknak (különös tekintettel a szerződő és a biztosított lakóhelyére, azonosító okmányaik számára, va- lamint a szerződő nevére, értesítési címére, illet- ve székhelyére, telephelyére), továbbá
80.2.a Biztosító kockázatvállalása szempontjából lé- nyeges körülményeiknek (a biztosított foglalko- zása, szabadidős és sporttevékenysége és a szerződés különös feltételeiben előírt egyéb lé- nyeges körülmények) megváltozását a változás beálltától számított 15 napon belül,
80.3.három hónapot meghaladó külföldi tartózkodá- sát, az utazás várható időpontját megelőzően le- galább 30 nappal korábban.
81. Ha a Biztosítóval a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik, és ezek a kockázat jelentős növekedését eredményezik, úgy a Biztosító a bejelentésnek a Biztosító központi egységé- hez való beérkezésétől számított 15 napon belül vá- lasztása szerint:
81.1.írásban javaslatot tehet a szerződés módosítá- sára, vagy
81.2.a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlé- sétől számított 30. napon megszűnik, mely követ- kezményről a Biztosító a módosító javaslat megtéte- lekor köteles tájékoztatást adni. Amennyiben a mó- dosító javaslatra a szerződő nem válaszol, vagy azt nem fogadja el, illetve ha a Biztosító a szerződést felmondja, és ezért a szerződés megszűnik, a Bizto- sító a visszavásárlási összeget (109. pont) – a meg- szűnéstől számított 30 napon belül – utalja át.
82. A 79. pont rendelkezéseit a szerződésben meg- határozott lényeges körülmények változására vonatko- zó bejelentési kötelezettség megsértésének következ- ményeire is megfelelően alkalmazni kell. A Biztosító ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlására nyitva álló ötéves időszak a változás bejelentési határidő letel- tét követő napon kezdődik.
Tartam alatti újabb kockázatelbírálás
83. A Biztosító az ajánlat elfogadása után is végezhet újabb kockázatelbírálást:
- a szerződés reaktiválása (51. pont) során, illetve
- ha a szerződéskötéskor már fennállt lé- nyeges körülményekről a szerződéskötést követően szerez tudomást (78. pont), vagy
- a szerződésben vállalt biztosítási szolgál- tatások módosítását kezdeményezik, vagy
- a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását (81. pont) közlik vele.
A Biztosító az újabb kockázatelbírálás során ismételten kérheti a biztosított egészségi nyilatkozatát, orvosi vizsgálatát, illetve egyéb írásos nyilatkozatokat, egés- zségügyi dokumentációt is bekérhet. A Biztosítóhoz az újabb kockázatelbírálás során beérkező valamennyi adat, irat a biztosítási szerződés részét képezi.
III. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ
A biztosítási díj megállapítása, fizetése
A díj megállapítása, a díjfizetés esedékessége
84. A biztosítási díj megállapítása különösen a bizto- sított születési ideje, életkora, a biztosítás tartama, a biztosítási szolgáltatások értéke valamint a Biztosító által feltett kérdésekre adott válaszokon alapuló kockázatelbírálás alapján, a különös feltételekben meg- határozott pénznemben, a biztosítás díjszabásából történik. Amennyiben a szerződés pénznemére a külö- nös feltételek nem térnek ki, úgy az forintban értendő.
A biztosítás első díjrészletét (havi díjfizetési gyakoriság esetén legalább kéthavi díjnak megfelelő összeget), illetve egyszeri díját az ajánlat aláírásakor kell megfi- zetni. A biztosítási szerződés létrejötte előtt befizetett biztosítási díjat a Biztosító kamatmentes előlegként kezeli. Az első díj (egyszeri díjas szerződéseknél a teljes egyszeri díj) megfizetésével a szerződő a kocká- zatviselés kezdetének napjától a díjfizetés technikai kezdetéig terjedő időszakra is eleget tesz díjfizetési kötelezettségének.
Rendszeres díjfizetés esetén a biztosítás első díjrészle- tét követő folytatólagos díjak, illetve díjrészletek azok- nak a részletfizetési időszakoknak az első napján ese- dékesek, amelyekre a díjak vonatkoznak.
A biztosítás rendszeres díjait a szerződő fél, illetve – amennyiben a szerződő és a díjfizető személye eltér – a díjfizető a Biztosító általi csoportos beszedéssel vagy banki átutalással teljesítheti. A díjak átutalása so- rán felmerülő saját bankköltséget a felek maguk viselik, azt a másik félre át nem háríthatják.
A biztosítás első, egyszeri, illetve egyéb (nem nevesí- tett eseti, rendkívüli) díja banki átutalással fizethető meg. A Biztosító a számára más módon eljuttatott díjat, illetve díjrészletet – ellenkező értelmű megállapodás hiányában – nem köteles elfogadni. Amennyiben a díjfizetésre nem banki átutalással kerül sor, a beérke- zett összeg a szerződő számára kamatmentesen visz- szautalásra kerülhet a beérkezés napját követő 15 napon belül. Ha a szerződő fél a díjat - díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező - ügynöknek fizette, a díjat - legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon - a Biztosító számlájára, illetőleg pénz- tárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
A megszűnt biztosításra befizetett - és a Biztosítót már meg nem illető - díj a szerződőnek vagy szolgáltatás teljesítése esetén a kedvezményezettnek kerül kifize- tésre kamatmentesen, a díjfizetés a biztosítási szerző- dést nem helyezi újra hatályba.
Indexálás
85. Rendszeres díjfizetés esetén a biztosítási díj reálértékének megőrzése érdekében a biztosítási szer- ződések éves díja biztosítási évfordulónként az aktuális index arányában megemelkedik.
86. Az aktuális index mértékét a Biztosító a biztosítási évforduló hónapját megelőző 3. hónaphoz tartozó alap- indextől (24. pont) legfeljebb 3 százalékpontos eltérés- sel határozhatja meg. Amennyiben az alapindex nem éri el az 5 százalékot, a Biztosító nem köteles a díjon változtatni.
87. Az indexált biztosítási díjról és – amennyiben a biztosítási összeg a szerződésben rögzítésre került – az ehhez tartozó új biztosítási összeg(ek)ről a Biztosító legkésőbb 60 nappal a biztosítási évfordulót megelőző- en a szerződőnek írásos értesítést küld. Az indexről szóló értesítésben a Biztosító tájékoztatást ad a vissza- vásárlás és a szolgáltatás aktuális összegeiről is.
88. Amennyiben a szerződésben a biztosítási összeg rögzítésre került, úgy a megváltozott éves díj miatt megemelkedő biztosítási összeg(ek) növekedésének mértékét a Biztosító az eredeti díjszabásból az éves díj növekményének mértéke alapján határozza meg – a biztosítási szerződés megkötésekor figyelembe vett tényezőkön túl – az időközben bejelentett változások- nak (80. pont), a biztosított aktuális életkorának és a szerződés hátralevő tartamának függvényében.
89. A szerződő a díj indexálását visszautasíthatja, amennyiben az erre vonatkozó írásos nyilatkozata a biztosítási évfordulót legalább 30 nappal megelőzően beérkezik a Biztosítóhoz.
90. Amennyiben a szerződő az indexálást nem, vagy az adott határidőn túl utasította vissza, úgy az indexá- láshoz tartozó (az index meghirdetését követő) biztosí- tási évfordulóval kezdődőleg az érvényes díj, illetve aktuális biztosítási összeg(ek) a Biztosító értesítése (86. pont) szerint változnak.
91. Amennyiben a szerződő az indexálást 2 egymást követő évben visszautasította, úgy a Biztosító nem köteles az indexálást az ezt követő években számára folytatni, illetve lehetővé tenni, mely döntéséről legké- sőbb 60 nappal a biztosítási évfordulót megelőzően a szerződőnek írásos értesítést küld.
92. A Biztosító által megszüntetett indexálás felújítása érdekében a szerződő írásban kérheti, hogy költségére a Biztosító újabb kockázatelbírálást végezzen. Ameny- nyiben a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül a Biztosító írásban engedélyezi az indexálás foly- tatását, úgy az – az engedély megadását követő bizto- sítási évfordulótól – az eredeti feltételek szerint ismét folytatódik. Ellenkező esetben indexálásra a továbbiak- ban sem lesz mód.
93. Bármely okból díjfizetés nélkül érvényben lévő biztosítások esetében nincs indexálás.
Fizetési késedelem
94. Amennyiben a díjfizetési késedelem a 30 napot meghaladja, a Biztosítónak joga van a Ptk-ban megha- tározott mindenkori késedelmi kamat felszámítására.
95. Ha az esedékes érvényes díjat, illetve az ehhez tartozó díjrészletet nem fizetik meg, a Biztosító - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. Ha a díjfizetés a póthatáridőn belül nem, vagy csak részlegesen történik meg, illetőleg a Biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvé- nyesítette, úgy a póthatáridő eredménytelen elteltét követően:
95.1.visszavásárlási értékkel rendelkező szerző- dés esetén a Biztosító díjmentesíti a szerző- dést, illetve
95.2.amennyiben a szerződés nem rendelkezik visszavásárlási értékkel, a póthatáridő ered- ménytelen elteltével a szerződés az esedé- kesség napjára visszamenő hatállyal meg- szűnik.
IV. TÖBBLETHOZAM
96. A biztosítási szerződés különös feltételei rendel- keznek a többlethozam visszajuttatásáról.
V. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSAINAK TELJESÍTÉSE
Biztosítási esemény bekövetkezése, bejelentésére vonatkozó kötelezettség
A biztosítási esemény bejelentése, igazolása; a szolgál- tatás teljesítésének időpontja
97. A biztosítási esemény bekövetkezését a bekövet- kezéstől számított 30 napon belül a Biztosítónak írás- ban be kell jelenteni.
98. A biztosítási eseménnyel kapcsolatos szükséges felvilágosításokat a Biztosító számára meg kell adni (99-103. pont), és lehetővé kell tenni a bejelentés és felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. Amennyiben az előbbi feltételek nem valósulnak meg, és emiatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges kö- rülmények kideríthetetlenné válnak, úgy a Biztosító kötelezettsége nem áll be.
99. A bejelentéshez a biztosítási esemény esetében csatolandó:
- a biztosítási kötvény;
- a biztosítási szolgáltatás igénybevételére való jogosultság (a kedvezményezettség) igazolása;
- hatósági eljárás esetén, - amennyiben az eljárás eredményétől függ a Biztosító helytállási kötelezettségének és/vagy mér- tékének megállapítása - az eljáró hatóság adatközlése, állásfoglalása;
- lejárati szolgáltatás esetén, amennyiben a kedvezményezett személye eltér a szer- ződő személyétől, a ’Kedvezményezett FATCA Nyilatkozata’ elnevezésű nyom- tatvány.
100. Egyes speciális biztosítási események bekövet- kezése esetén a következő dokumentumok másolatá- nak csatolása is szükséges:
100.1.a biztosított lejáratkori életben léte esetén: a biztosított életben létét és életkorát igazoló ok- irat;
100.2.halál esetén:
- a halál tényét, időpontját, helyét igazoló okirat (halotti anyakönyvi kivonat) és a ha- lál okát igazoló teljes halott vizsgálati bi- zonyítvány;
- a biztosított halálát okozó betegség kez- deti időpontjának és lefolyásának, vala- mint a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges iratok;
- hitelesített háziorvosi kórelőzmény.
100.3.baleset bekövetkezésekor a baleseti sérülést, annak időpontját, helyét, körülményeit és kö- vetkezményeit dokumentáló iratok.
101. Abban az esetben, ha a Biztosító által kért doku- mentumokat nem, vagy hiányosan nyújtják be, a Bizto- sító a szolgáltatási igényt elutasíthatja, illetőleg azt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el. A Biztosító – szükség esetén – bizonyos kérdések tisztá- zására maga is beszerezhet adatokat.
102. Az iratokat, igazolásokat – amennyiben azok nem magyar nyelven állnak rendelkezésre – hiteles magyar nyelvű fordítással együtt kell benyújtani. A szükséges iratok, igazolások, illetve azok beszerzésének költségeit annak kell viselnie, akinek érdekében áll azok elfoga- dása.
103. A biztosítási szolgáltatás teljesítése legkésőbb az összes szükséges igazolásnak a Biztosító központi egységéhez történő beérkezését követő 30 napon belül esedékes.
104. A szolgáltatások teljesítésekor a Biztosító jogosult az esetleges tartozások, részletfizetés esetén ezen felül a biztosítási esemény bekövetkezésekor aktuális bizto- sítási időszakra vonatkozó teljes éves díjnak (tartozás- ként figyelembe nem vett) még nem esedékes díjrészle- tei iránti igényét is beszámítással érvényesíteni, a biz- tosítási szolgáltatásból levonni. A szolgáltatási össze- gek átutalása során felmerülő saját bankköltséget a felek maguk viselik, azt a másik félre át nem háríthatják.
Kizárt kockázat esete
105. A Biztosító valamely kizárt kockázat (52.1., 52.2., 52.3. pont) közvetlen vagy közvetett követ- kezményeként bekövetkező eseményre az adott eseményhez tartozó biztosítási szolgáltatást nem
teljesíti, hanem – amennyiben létezik – az adott eseményhez tartozó visszavásárlási összeget fizeti ki.
Várakozási idő alatt bekövetkező események
106. A várakozási idő alatt bekövetkező esemé- nyekre a Biztosító biztosítási szolgáltatást nem fizet, hanem - amennyiben az adott szerződés ren- delkezik ilyennel - a szerződés visszavásárlási érté- két fizeti ki. Amennyiben a szerződéshez kapcsoló- dik alszerződés, úgy az alszerződés aktuális tőkeér- téke kerül kifizetésre.
A Biztosító mentesülésének esetei
107. A Biztosító valamely biztosítási eseményhez tartozó szolgáltatás helyett az adott kockázathoz tartozó visszavásárlási összeget fizeti ki a követke- ző esetekben:
107.1.a közlési (76-79. pont), illetve változásbejelentési (80-82. pont) kötelezett- ség megsértése esetén, kivéve, ha
a) bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor is- merte, vagy
b) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biz- tosítási esemény bekövetkeztében, vagy
c) életbiztosítási esemény bekövetke- zésénél közlési kötelezettségsértés történt, de a szerződés megkötésé- től 5 év már eltelt.
107.2.a biztosítási esemény bejelentésére vonat- kozó kötelezettség megsértése esetén (98. pont);
107.3.amennyiben valamely betegség diagnoszti- zálása esetén az orvosi utasításokat (gyógyszerszedés, kezelések stb.) a biztosí- tott nem tartja be és ennek következménye- ként olyan szövődmények vagy állapotrom- lás miatt következik be a biztosítási ese- mény, amely a szakorvosi utasítások betar- tásával megelőzhető lett volna;
107.4.amennyiben valamely betegség diagnoszti- zálása esetén az orvos által javasolt műtétet elutasítja, és ennek következtében a későb- bikben egy, az eredetileg javasoltnál súlyo- sabb beavatkozást kell végrehajtani a bizto- sítotton, amelynek következtében tartós ma- radandó egészségkárosodást szenved;
107.5.amennyiben a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét. Ebben az esetben a vissza- vásárlási összegnek az érintett kedvezmé- nyezettre eső része a biztosított örököseit egyenlő arányban illeti meg, azzal, hogy az érintett kedvezményezett abból nem része- sülhet.
108. A biztosított halála esetén a Biztosító a biztosí- tási szolgáltatások helyett az esetleges tartozások- kal csökkentett díjtartalékot, illetve befektetési egy- ségekhez kötött életbiztosítások esetén a szerződés megszűnésekor aktuális tőkeértéket fizeti ki, amennyiben a biztosított:
108.1.szándékosan elkövetett súlyos bűncselek- ménye folytán, azzal összefüggésben, vagy
108.2.a szerződés létrejöttétől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkossága következté- ben halt meg, függetlenül attól, hogy azt a biztosított tudatzavarban követte el.
Baleseti szolgáltatás nem kerül kifizetésre, ha a biztosítási eseményt:
108.3.a biztosított jogellenes, szándékos vagy sú- lyosan gondatlan magatartása idézte elő.
108.4.Súlyosan gondatlan magatartás által oko- zottnak tekintett a biztosítási esemény a biz- tosított részéről, ha:
- bármilyen alkoholos vagy bódító-, kábí- tószeres befolyásoltsága, illetve toxi- kus anyagok használata, illetve rend- szeres fogyasztása, szedése miatti függőség, vagy
- jogosítvány nélküli gépjárművezetése közben elkövetett közlekedésrendésze- ti szabálysértése, vagy
- nem orvosi javallatra használt, vagy nem az előírt adagolásban alkalmazott altató- vagy nyugtatószer, illetve gyógyszer alkalmazásával összefüg- gésben, vagy
- kábítószer vagy egyéb vegyi anyagok kábítószerként való használatával ösz- szefüggésben, vagy
- engedélyhez kötött tevékenység enge- dély nélkül történt végzése, vagy
- a biztosított munkavégzése során, a munkavédelmi szabályoknak a biztosí- tott általi súlyos megszegése miatt kö- vetkezett be.
- a szolgáltatási igényhez vezető baleset során a biztosított nem használt biz- tonsági övet vagy bukósisakot.
Maradékjogok
Visszavásárlás
109. A biztosítási szerződéshez tartozó visszavásárlási összeg meghatározása a biztosítási szerződés különös feltételei szerint történik. A visszavásárlási összeg meghatározásánál a Biztosító jogosult az esetleges tartozások iránti igényét beszámítással érvényesíteni.
A visszavásárlási összeg nem áll közvetlen kapcsolat- ban a befizetett díjakkal; a Biztosító már fennállott koc- kázatviselése, a felmerült költségek és a visszavásárlás miatti közvetett terhek miatt a díjtartaléknál alacso- nyabb értékben kerül megállapításra.
110. A szerződés visszavásárlással történő megszű- nése esetén a Biztosító a visszavásárlási összeget a szerződés megszűnésétől (48.3 és 48.4) számított 30 napon belül utalja át.
A visszavásárlási kérelem rögzítésére azt követően kerül sor, hogy a biztosított szerződésbe való belépési szándékáról szóló nyilatkozat (64. pont) beérkezett a Biztosítóhoz vagy a belépési nyilatkozat megtételére biztosított határidő eredménytelenül telt el.
Hitelfedezeti záradékkal ellátott életbiztosítási szerző- dés esetén a visszavásárlási kérelem rögzítésének további feltétele, hogy mind a kérelem, mind a hitelfe- dezeti záradék jogosultjának engedélye beérkezzen a Biztosítóhoz.
A visszavásárlási kérelem rögzítésére a fenti feltéte- lek teljesülését követő öt munkanapon belül kerül sor.
Díjmentesítés rendszeres díjas biztosítási szerződések esetén
111. A folyamatos díj fizetésének elmaradása miatt a Biztosító a szerződést díjmentesíti a termék különös feltételeiben foglaltak szerint.
112. A biztosítási szerződéshez tartozó díjmentes biztosítási összeg(ek) meghatározása a biztosítási szerződés különös feltételei szerint történik. A díjmen- tes biztosítási összeg(ek) meghatározásánál a Biztosító az esetleges tartozások iránti igényét beszámítással érvényesíti.
113. A szerződő díjmentesítési kérelme esetén a Biz- tosító a díjjal nem fedezett első biztosítási, illetve rész- letfizetési időszak kezdetével mentesíti a szerződőt díjfizetési kötelezettsége alól, egyúttal az akkor aktuális díjmentes biztosítási összegre (112. pont) szállítja le az érintett biztosítási szolgáltatás értékét.
114. Díjmentesítés következtében a biztosítási szerződés az eredeti lejáratig, vagy a biztosítási szerződés megszűnéséig marad hatályban. Befekte- tési egységekhez kötött életbiztosítások díjmentesí- tése esetén a szerződés az eredeti biztosítási ösz- szeggel, az alapszerződéshez kapcsolódó kiegészí- tő biztosításokkal, technikai kiegészítőkkel marad hatályban egészen addig, amíg a szerződés eszköz- értéke a minimális értékre nem csökken, ekkor a biztosítási szerződés megszűnik szolgáltatás és maradékjogok nélkül. Nem befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetén a szerződés csökkentett biztosítási szolgáltatásokkal marad hatályban, az alapbiztosításhoz kapcsolódó kiegészítő biztosítá- sok a díjmentesítés időpontjával megszűnnek, a technikai kiegészítők azonban továbbra is fennma- radnak.
Kötvénykölcsön
115. A szerződő kölcsönfolyósítási kérelme esetén a Biztosító - központi egységéhez címzett és közvetlenül oda beérkező írásos kérelem beérkezésének napjától számított 30 napon belül – az esetleges tartozásokra is figyelemmel – dönt a kölcsön folyósíthatóságáról, illetve annak mértékéről, mely az aktuális visszavásárlási összeget semmiképpen nem haladhatja meg.
Hitelfedezet
116. A Biztosító a biztosítási szerződésre hitelfedeze- tet nyújthat, amennyiben a szerződő és a biztosított ehhez, továbbá a biztosítás adatainak az érintett pénz- ügyi intézménnyel való közléséhez írásban hozzájárul.
Hitelfedezet fennállása esetén a Biztosító a szolgálta- tásnak azt a részét, amely a biztosítási esemény bekö- vetkezésének időpontjában a biztosítási szerződés záradéka szerint az érintett pénzügyi intézménnyel szemben - annak igazolása alapján - fennáll, a pénz- ügyi intézmény számára teljesíti, míg a hitelfedezet teljesítése után esetleg fennmaradó biztosítási szolgál- tatásra az életbiztosítási szerződésben a hitelfedezeti záradék jogosultját követően megjelölt kedvezménye- zettek jogosultak a szerződésben meghatározott arány- ban, vagy további kedvezményezett-jelölés hiányában az örökösök, olyan mértékben (arányban), amilyen mértékben (arányban) erre öröklés esetében igényt tarthatnának.
117. Hitelfedezet nyújtása esetén a szerződést – a hitelfolyósító pénzügyi intézmény javára szóló – hitelfe- dezeti záradékkal látja el a Biztosító. A hitelfedezeti záradék a szerződésről kizárólag a hitelfolyósító pénz- ügyi intézmény kifejezett írásbeli hozzájárulásával tö- rölhető.
118. Hitelfedezet nyújtása esetén a szerződés bármi- nemű módosítására a hitelfedezeti záradékban foglaltak szerinti korlátozásokkal, a hitelfedezeti záradék jogo- sultjának engedélyével kerülhet sor. A szerződés bár- minemű módosítására irányuló kérelem csak a hitelfe- dezeti záradék jogosultjának hozzájáruló nyilatkozatá- val együtt érvényes és hatályos a Biztosítóval szemben, azzal együtt tekinthető az adott nyilatkozat teljes körűen megtettnek. A módosításra irányuló kérelemről, vala- mint a szerződés megszűnéséről a Biztosító a pénzügyi intézményt tájékoztatja.
A jognyilatkozatok megtételének szabályai
119. A biztosítási szerződésben előírt vagy annak tartalmát befolyásoló bejelentéseket, közléseket, a szerződéshez kapcsolódó jognyilatkozatokat érvénye- sen írásban lehet megtenni, lehetőleg a Biztosító erre a célra készült formanyomtatványán, a Biztosító központi egységéhez eljuttatva, feltéve, hogy a felek másban nem állapodnak meg.
120. A Biztosító az általa ismert utolsó címre jogha- tályosan küldhet nyilatkozatot a szerződő vagy a biztosított részére.
Amennyiben a Biztosító által a szerződő vagy a biztosított címére postai úton, ajánlott vagy tértive- vényes küldeményként megküldött iratok kézbesí- tése azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (függetlenül annak okától – kivé- ve az elhalálozást), akkor az iratot az elküldésétől számított 8. napon kézbesítettnek kell tekinteni.
121. Amennyiben a szerződő ideiglenesen vagy végle- gesen külföldre távozik, illetve települ, a Biztosító szá- mára magyarországi kézbesítési megbízottat kell meg- neveznie. Ennek hiányában a Biztosító az általa ismert utolsó címre joghatályosan küldhet nyilatkozatot.
122. A Biztosítóhoz eljuttatott jognyilatkozat a Biztosí- tóval szemben akkor hatályos, ha az teljes körűen tar- talmazza azokat az adatokat, amelyek az adott jognyi- latkozat, illetve a jognyilatkozat által kiváltani szándéko- zott jogcselekmény érvényességéhez szükségesek és a Biztosító valamelyik központi szervezeti egységének jut tudomására. Már létrejött szerződés esetében az írásbeli jognyilatkozatok akkor hatályosak a Biztosítóval szemben, ha az érintett szerződés és a jognyilatkozat tartalma, a jognyilatkozatot tevő személye egyértelmű- en beazonosítható, valamint, ha a jognyilatkozatot tevő személy az adott szerződés keretében ilyen nyilatkozat megtételére jogosult.
A határidők csak a teljes körűen megtett, és így a Biz- tosítóval szemben hatályosnak minősülő jognyilatkoza- tok beérkezésével kezdődnek.
Nem tekinthető ajánlattételnek az a nyilatkozat, amikor a biztosítási szándékot nem a Biztosító erre a célra készült ajánlati formanyomtatványán írják alá, mivel a biztosításra vonatkozó lényeges adatok így nem kerül- nek teljes körűen közlésre, kivéve, ha a felek másban nem állapodtak meg.
A biztosítási kötvény megsemmisülésének esete
123. A kötvény elvesztése, megsemmisülése, vagy olyan sérülése esetén, mely annak jogszerű felhaszná- lását megakadályozza, a Biztosító a szerződő kérésére a hatályos, eredetivel megegyező tartalmú új kötvényt állít ki, és az eredeti kötvényt érvénytelenné nyilvánítja. Az új kötvény előállításának és kiküldésének költségeit a Biztosító érvényesítheti a szerződővel szemben.
Elévülés
124. A biztosítási szerződésen alapuló, illetve a biztosítási események alapján érvényesíthető igé- nyek a biztosítási szerződés megszűnésétől, illetve a biztosítási események bekövetkeztétől számított 2 év elteltével elévülnek.
VI. KÖLTSÉGEK, KONDÍCIÓS LISTA
A biztosítási szerződés tartama alatt felmerülő költsé- gek fajtáit és azok mértékét a Biztosító a jelen ÁÉSZ- ben, az alap- és kiegészítő biztosítások különös feltét- eleiben, illetve ezek kondíciós listáiban határozza meg. A kondíciós listák a biztosítási szerződés elválasztha- tatlan részét képezik.
125. Kezdeti költség
A Biztosító szerzési költségeinek fedezete. Díjjal ará- nyos költség, amely a szerződés számlájának aktuális értékéből – a biztosítási szerződés létrejöttét követően
– a díj esedékességének megfelelő gyakorisággal, a díj jóváírásának időpontjában kerül levonásra.
A kezdeti költség mértékét és levonásának időtartamát az alapbiztosítás kondíciós listája tartalmazza.
126. Fenntartási költség
A szerződés fenntartásához szükséges költségek fede- zete. Díjjal arányos költség, amely a szerződés számlá- jának aktuális értékéből a díj esedékességének megfe- lelő gyakorisággal, a díj jóváírásának időpontjában kerül levonásra. A fenntartási költség mértékét az alap- biztosítás kondíciós listája tartalmazza.
127. Adminisztrációs költség
A szerződés adminisztrációjával kapcsolatban felmerült költségek fedezete. Díjjal arányos vagy fix költség, amely a szerződés számlájának aktuális értékéből a megelőző hónap utolsó napján érvényes árfolyammal számolva minden hónap első napján kerül levonásra. Az adminisztrációs költség mértékét az alapbiztosítás kondíciós listája tartalmazza.
128. Befektetési költség
A Biztosító befektetési költségeinek fedezete. Az aktuá- lis eszközértékkel arányos költség, a szerződés szám- lájának aktuális értékéből a megelőző hónap utolsó napján érvényes árfolyammal számolva minden hónap első napján kerül levonásra. A befektetési költség mér- tékét az alapbiztosítás kondíciós listája tartalmazza.
129. Kockázati díj
Az egyéni kockázati tényezők, a szerződés tartama, valamint az alap és kiegészítő biztosítások különös feltételei alapján vállalt szolgáltatások ellenértéke, ame- lyet a Biztosító a megelőző hónap utolsó napján érvé-
nyes árfolyammal számolva minden hónap első napján levon a szerződés számlájának aktuális értékéből.
A Biztosító által alkalmazott haláleseti valószínűsége- ket a Biztosító egyoldalúan megváltoztathatja, amelyről a szerződőt legalább 30 nappal annak hatályba lépése előtt írásban tájékoztatni köteles.
130. Ajánlat-elbírálási költség 5 000 Ft
131. Kondíciós lista: A biztosítási szerződés részét képező – függelék formájában megadott – feltételrend- szer, amely olyan adatokat tartalmaz, amelyeket a Biztosító a biztosítás fennállása alatt megváltoztathat.
132. A kondíciós lista különösen a következőket tar- talmazhatja:
- a biztosítási szerződés esetében felszámított költ- ségek és alkalmazott kedvezmények aktuális érté- két, illetve mértékét;
- a díjfizetések minimális összegeit;
- a befektetésre rendelkezésre álló eszközalapokat és azok esetleges kombinációit.
133. A biztosítási szerződés megkötésekor a szerző- dés technikai kezdetekor hatályos kondíciós lista kerül alkalmazásra.
134. Új kondíciós lista kiadása esetén, a kondíció- kat a Biztosító legkésőbb a változás hatályba lépé- sét megelőzően 8 nappal honlapján közzéteszi. A kondíciós listában meghatározott és konkrét pénz- összeg formájában megadott költségek új kondíci- ós lista kiadása esetén legfeljebb a kondíciós lista kiadásakor érvényes aktuális index mértékével változhatnak. A Biztosító jogosult az új konkrét pénzösszeg formájában megadott költséget egész értékre felkerekíteni.
A Biztosító jogosult a díjköteles szolgáltatás díját csökkenteni, vagy azt költségmentessé tenni, illetve az alkalmazott kedvezmények mértékét, valamint rendszerét megváltoztatni.
135. A megváltozott feltételrendszer már létező biztosítási szerződésre történő alkalmazásának időpontja a szerződés következő biztosítási évfor- dulója, új szerződések esetében a kondíciós lista hatályba lépésének napja. Ez alól kivételt képez a befektetésre rendelkezésre álló eszközalapok köré- nek megváltozása, amely a módosítás hatályának napjától alkalmazandó.
VII. A BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKHEZ KÖTÖTT ÉLETBIZTOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ EGYES RENDELKEZÉSEK
Napi tájékozódási lehetőség
136. A Biztosító a szerződő befektetéseinek elhelyezé- séről, azaz a befektetések fedezetéül szolgáló befekte- tési formák egymáshoz viszonyított arányáról, az egyes befektetési formák típusáról, valamint a befektetések aktuális értékéről napi tájékozódási lehetőséget nyújt telefonon vagy honlapján keresztül.
Díjfelosztás, eszközátcsoportosítás
137. Díjfelosztás (kombinációváltás): a biztosítási díjak befektetendő részének szerződésben rögzített, a biztosítási tartam alatt változtatható (legalább 5%-
onkénti és öttel osztható egész) százalékos megosztá- sa az egyes eszközalapok között.
138. A szerződő a Biztosítótól írásban kérheti az érvé- nyes díjfelosztás megváltoztatását. A módosított díjfel- osztás legkésőbb az írásos kérelem Biztosítóhoz törté- nő beérkezését és rögzítését követő első értékelési napon lép hatályba, és kizárólag a jövőben befektetésre kerülő díjakra vonatkozik.
139. A szerződő írásban kérheti a számláján nyilván- tartott - a múltban vásárolt - befektetési egységek meg- határozott részének eszközalapok közötti áthelyezését (átforgatását). Az áthelyezésre legkésőbb a kérelem Biztosítóhoz történő beérkezését és rögzítését követő első értékelési napon, az aznapi unit-árfolyamon kerül sor. Az átforgatás lehet részleges és teljes, amikor az összes befektetési egység áthelyezésre kerül. Az átfor- gatás a bázis-, illetve az alszerződés(ek) vonatkozásá- ban kizárólag külön-külön tehető meg.
Eszközalapok létrehozása, lezárása, megszüntetése
140. A Biztosítónak jogában áll új eszközalapokat létrehozni, illetve létező eszközalapokat lezárni vagy megszüntetni.
141. Új vagy adott időponttól valamely biztosítás szá- mára elérhető eszközalapba díj befektethető, a díjfel- osztás módosítására (137. pont) vagy befektetési egy- ségek áthelyezésére (139. pont) ennek megfelelően lehetőség van.
142. Lezárt eszközalap esetében az eszközalaphoz tartozó újabb befektetési egységek nem vásárolhatók, a díjfelosztást ennek megfelelően módosítani kell.
143. Megszűnő eszközalap esetében egyrészt – az eszközalaphoz tartozó befektetési egységek vásárlási lehetőségének megszűnése miatt – a díjfelosztást meg- felelően módosítani kell, másrészt a megszüntetéssel egyidejűleg az eszközalap befektetési egységeit is más eszközalapba kell áthelyezni.
144. Valamely eszközalap lezárásáról vagy megszün- tetéséről a Biztosító 30 nappal a megszűnés vagy lezá- rás előtt a szerződőt írásban értesíti, és költségmente- sen lehetővé teszi a díjfelosztás szükséges megváltoz- tatását, illetve – eszközalap megszüntetésekor – a megszűnő eszközalapból befektetési egységek költ- ségmentes áthelyezését is.
145. Ha az eszközalap megszűnésének napjáig a szerződő választásáról tájékoztató értesítés nem érke- zik meg a Biztosító központi egységéhez, úgy a Biztosí- tónak jogában áll az áthelyezést az aktuális szabályo- zásnak, illetve lehetőségeknek megfelelően végrehajta- ni.
Eszközalap felfüggesztéssel és szétválasztással kapcsolatos szabályok
146. A Biztosító az ügyfelek érdekében a befekteté- si egységekhez kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó eszközalap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti (a továbbiakban: eszközalap-felfüggesztés), amennyiben az eszköz- alap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befek- tetési egységeknek az árfolyama azért nem állapít- ható meg, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak.
147. Illikvid eszköz: eszközalap olyan eszköze, amelynek értéke nem állapítható meg, ideértve kü- lönösen, ha az értékelésre alkalmas piaci árfolyam- információk az eszköz forgalmazásának, kereske- désének vagy nyilvános árjegyzésének felfüggesz- tése miatt nem állnak maradéktalanul rendelkezés- re.
148. Az eszközalap felfüggesztését a Biztosító az annak okául szolgáló körülményről való tudomás- szerzését követően haladéktalanul végrehajtja arra az értékelési napra (a továbbiakban: az eszközalap- felfüggesztés kezdő időpontja) visszamenő hatály- lyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalommal megállapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke.
149. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt
- a biztosítási díj felfüggesztett eszközalapról való átirányítása kivételével - a felfüggesztett eszközala- pot érintő ügyfélrendelkezések (így különösen át- váltás, rendszeres pénzkivonás, részleges vissza- vásárlás) nem teljesíthetőek. Amennyiben az esz- közalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meg- haladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a Biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld a felfüggesztett eszközalappal érintett valamennyi szerződő fél részére arról, hogy az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követően a Biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesíté- sére vonatkozóan szerződő fél az eszközalap- felfüggesztés megszüntetését követően ismételten rendelkezést ad. A felfüggesztés tartama alatt fel- függesztett eszközalapra vonatkozóan ügyfélren- delkezést adó szerződő felek számára a Biztosító haladéktalanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelke- zéssel kapcsolatban.
150. Amennyiben a befizetett díjat a szerződés, illetve az ügyfél rendelkezése alapján a Biztosítónak a felfüggesztett eszközalapba kellene befektetnie, a Biztosító - a szerződés vagy az szerződő fél eltérő rendelkezése hiányában - köteles a díjat elkülönítet- ten nyilvántartani. Ha a fenti esetben az eszközalap felfüggesztésének tartama a 30 napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 35. napig a Biztosító igazolható módon írás- beli tájékoztatást küld az érintett szerződő fél részé- re arról, hogy az elkülönítetten nyilvántartott és az eszközalap-felfüggesztés időtartama alatt beérkező díjat mely másik, fel nem függesztett eszközalapba irányítja át - azzal ellentétes ügyfélrendelkezés hiá- nyában - az eszközalap-felfüggesztés kezdő idő- pontját követő 45. naptól.
151. Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerződésben meghatározott időpont elérése (lejárat), mint biztosítási esemény bekövetkezése vagy a szerződés teljes visszavásárlása esetében a Biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenle- gének értékét a felfüggesztett eszközalap befekte- tési egységeinek figyelmen kívül hagyásával állapít- ja meg. A Biztosító a fenti esetekben az eszközalap- felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül - amennyiben a 154. xxxxxxx írt feltétel nem áll fenn - köteles a szerződő fél számláján a felfüg- gesztett eszközalap befektetési egységeiből nyil- vántartott befektetési egységeknek az eszközalap- felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamán számított aktuális értékét vagy ugyane- zen az árfolyamon a visszavásárlásra vonatkozó
szerződéses rendelkezések szerinti összeget kifi- zetni.
152. A Biztosító haláleseti (kockázati) szolgáltatása teljesítését az eszközalap felfüggesztése annyiban érinti, hogy a Biztosító a szerződő fél számlája ak- tuális egyenlegének értékét a felfüggesztett eszköz- alap befektetési egységeinek az eszközalap- felfüggesztést megelőző utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg, és a biztosítási szerződés szerinti kifizetési kötelezettségét a Biztosító az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt is a fentiek alapján meghatározott értékben teljesíti, a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei te- kintetében teljesítendő szolgáltatásrész vonatkozá- sában azonban biztosítottanként legfeljebb 30 millió forint összeghatárig. Az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő 15 napon belül az eszköz- alap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamon a Biztosító a felfüggesztett esz- közalap befektetési egységei tekintetében teljesí- tendő haláleseti (kockázati) szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez meghaladja a ko- rábban erre kifizetett összeget, akkor a különböze- tet utólag kifizeti. Amennyiben a 154. xxxxxxx írt feltétel fennáll, akkor a Biztosító a fenti újbóli meg- állapítást és a különbözet kifizetését a 154. pontban írt elszámolás keretében teljesíti.
153. Az eszközalap-felfüggesztés végrehajtását követően az eszközalap-felfüggesztés megszünte- téséig és az eszközalap ezt követő első ismert nettó eszközértékének megállapításáig nem terjeszthető vagy értékesíthető olyan biztosítási termék vagy szerződés, amely mögött kizárólag felfüggesztett eszközalap áll.
154. Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfel- jebb 1 év, amelyet a Biztosító indokolt esetben ösz- szesen további 1 évvel meghosszabbíthat. A Bizto- sító a meghosszabbításról szóló döntését az esz- közalap-felfüggesztés időtartamának lejártát lega- lább 15 nappal megelőzően, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére. A Bizto- sító az eszközalap-felfüggesztést haladéktalanul megszünteti:
a) az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát követően;
b) az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszűnéséről való tudomásszerzését követően; vagy
c) amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli.
155. Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés 154. pont szerinti megszüntetésekor az eszközalap nettó eszközértéke, illetve ezzel együtt a befektetési egy- ségeknek az árfolyama továbbra sem állapítható meg azért, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid eszközök, akkor a Biztosító az eszközalapot megszünteti, és az ügyfelekkel - a megszüntetéskori aktuális piaci helyzet alapul véte- lével - elszámol.
156. Az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő 30 napon belül a Biztosító - a szerződő felek közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a Biztosító eszközalappal kapcsolatos szolgáltatásai- nak folyamatos fenntartása érdekében - az illikviddé vált eszközöket és az eszközalap egyéb, nem illikvid
eszközeit szétválasztja (az eszközalapot illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokra bontja, a továbbiakban: szétvá- lasztás) akkor, ha az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb 75%-át képviselő eszkö- zök váltak illikviddé. A szétválasztás végrehajtásá- val egyidejűleg a nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalap vonatkozásában az eszközalap- felfüggesztés megszűnik, és az önálló eszközalap- ként működik tovább. Garantált eszközalap esetén - függetlenül az illikvid eszközök hányadától - a teljes eszközalap felfüggesztésre kerül. Ebben az esetben a garancia lejáratakor a Biztosító az eredeti szerző- déses feltételek szerint köteles elszámolni az ügyfe- lekkel.
157. A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket elkülönítetten, ugyancsak önálló esz- közalapként kell nyilvántartani, amelyre vonatkozó- an az eszközalap-felfüggesztés a 146-154. pontok- ban írottak szerint marad érvényben azzal, hogy az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontjának az eredeti eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját kell tekinteni. A szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az eredeti eszközalap befektetési egységeit ügyfelen- ként olyan arányban kell az illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utód-eszközalapokhoz ren- delni, amilyen arányt az illikvid és nem illikvid esz- közök az eredeti eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékén belül képviseltek. Szétválasztás esetén a tájékoztatási kötelezettség kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel.
158. Az eszközalap-felfüggesztés és szétválasztás szerződő fél díjfizetési kötelezettségét és a Biztosí- tó szolgáltatási kötelezettségét nem szünteti meg.
159. A Biztosító a 160. pontban írt módon tájékoz- tatja a szerződő felet:
a) az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás törvényi megalapozottságáról, végrehajtásáról, annak indokáról, a felfüggesztés kezdő időpontjá- ról, a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről, ideértve különösen az ügyfeleket érintő befektetési kockázatok változá- sát, valamint a költségek és díjak érvényesítésé- nek szabályait; és
b) az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséről, annak indokáról, valamint a megszüntetésnek a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következményeiről.
160. A Biztosító a 159. pont szerinti tájékoztatást az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás végre- hajtásával, valamint az eszközalap-felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján és kifüg- geszti az ügyfélszolgálati irodáiban, továbbá a tájé- koztatást folyamatosan naprakészen tartja. A Bizto- sító a tájékoztatást egyidejűleg megküldi a Felügye- let részére.
VIII. EGYÉB TUDNIVALÓK
Panaszbejelentés
161. A Biztosító szolgáltatásának teljesítésével vagy működésével kapcsolatos panaszokat személyesen a 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. alatt található Ügyfélszolgá- lati Irodánkban, írásban az alábbi címen lehet bejelen- teni:
ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (1465 Budapest, Pf. 1750)
Felügyeleti szerv
162. A Biztosító felügyeleti szerve:
Magyar Nemzeti Bank
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0.
Központi telefonszáma: (x00-0) 000-0000
Jogok érvényesítésének egyéb fórumai
163. Amennyiben a Szerződő / Biztosított a Biztosító- hoz benyújtott panaszára adott válasszal nem ért egyet, úgy
163.1 a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) szerinti fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsérté- sének kivizsgálására irányuló panasz ese- tén a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fo- gyasztóvédelmi Központjához (a további- akban: MNB) fordulhat (levelezési címe: Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest BKKP, Postafiók: 777; telefon: helyi tarifá- val hívható kék szám (+36-40) 203-776; web: xxxxxxxxxx.xxx.xx;
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx)
163.2 a szerződés létrejöttével, érvényességé- vel, joghatásaival és megszűnésével, to- vábbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos panasz esetén a fogyasztó a Pénzügyi Békéltető Testület (a továbbiakban: PBT) előtt kezdemé- nyezhet eljárást (levelezési cím: H-1525 Budapest BKKP Pf. 172; Telefon:06-1- 000-0000;
E-mail: xxx@xxx.xx) vagy a polgári per- rendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.
164. A biztosítási szerződésből eredő helyi bírósági hatáskörbe tartozó peres igények érvényesítésére a Budai Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illeté- kességét kötik ki a felek.
A szerződésre vonatkozó jog
165. A biztosítási szerződésre a magyar jog alkalma- zandó, a szerződésből származó jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint igények érvényesí- tése során a magyar anyagi és eljárásjog szabályai szerint kell eljárni. A szerződés nyelve magyar, bármely más, annak akár hivatalos fordítása is, kizárólag tájé- koztatónak minősül.
A szerződésre vonatkozó adójogszabályok, Adózási tájékoztató
166. A mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény, valamint a mindenkor hatályos társasági és osztalékadóról szóló törvény, ha a hatálya alá tarto- zó gazdálkodó szervezet köti meg a biztosítást. A bizto- sítási szerződésre vonatkozó legfontosabb adózási szabályokat a Biztosító a jelen szabályzattal együtt átadott Adózási tájékoztatóban részletezi, mely az ÁÉSZ, és így a biztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képezi.
FATCA tájékoztató
167. A FATCA mozaikszó jelentése: Foreign Account Tax Compliance Act - külföldi számlák adómegfelelésé- ről szóló amerikai törvény.
168. Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között megállapodás jött létre a nemzeti adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról. A megállapodás értelmében a Biztosítónak vizsgálnia kell a biztosítási ajánlat aláírásakor a Szerződő (ajánlattevő), valamint a biztosítási szolgáltatás teljesítésekor a Kedvezménye- zett amerikai illetőségű adókötelezettségét Egyesült Államokbeli kapcsolatra utaló információk és az ügyfél erre vonatkozó nyilatkozata alapján, továbbá adatválto- zás esetében szintén szükséges a Szerződő illetőség- vizsgálata.
169. Amennyiben a Szerződő adófizetési illetőségé- ben, kötelezettségében változás következik be, akkor azt azonnal, de legkésőbb a változás beálltától számí- tott 30 napon belül köteles bejelenteni a Biztosítónak.
170. Ha a Szerződő vagy a Kedvezményezett arról nyilatkozik, hogy rendelkezik amerikai adókötelezett- séggel, köteles megadni a Biztosító számára az ameri- kai adóhatóság által kiállított numerikus azonosítót.
171. Amennyiben az ügyfél elutasítja a FATCA - nyilat- kozat vagy bármely Egyesült Államokbeli kapcsolatra utaló adat megadását, illetve a kért dokumentumok benyújtását, a Biztosító a FATCA - törvény alapján jogosult szerződéskötéskor az ajánlatot elutasítani, meglévő szerződéses jogviszony fennállása esetén pedig Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként és Számlatulajdonosként minősíteni!
172. Az illetőség vizsgálat eredményéről a Biztosító éves adatszolgáltatás keretében köteles a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV) tájékoztatni a Magyarország Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti információcsere teljesülése érdekében.
173. Egyesült Államokbeli kapcsolatra utaló informáci- ók (US indíciák):
Természetes személyek esetében:
- egyesült államokbeli születési hely
- egyesült államokbeli állampolgárság (ha töb- bes, akkor is)
- egyesült államokbeli állandó lakcím
- egyesült államokbeli levelezési cím
- egyesült államokbeli telefonszám
- meghatalmazott vagy képviselő egyesült ál- lamokbeli lakcíme
- ha az ajánlat felvétele során amerikai adóköte- lezettségről nyilatkozik
Egyéni vállalkozó, vagy gazdasági szervezet esetén:
- egyesült államokbeli székhely
- a cégbejegyzés helye az Egyesült Államok
- tényleges tulajdonos
- egyesült államokbeli lakcím
- egyesült államokbeli születési hely
- egyesült államokbeli állampolgárság
- ha a cég képviselője adóügyi szempontból amerikai illetőségűnek vallja a cé- get/szervezetet
174. További információ a FATCA-val és a kormány- közi megállapodással kapcsolatban, valamint az adó- zással kapcsolatos dokumentumokat illetően, a xxx.xxx.xxx weboldalon, angol nyelven található.
A Biztosító főbb adatai
175. ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
Székhely: 1082 Budapest, Baross u. 1.
Levelezési cím: 1465 Budapest, Pf. 1750
Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000 Székhely állama: Magyarország
IX. ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ
A biztosítási titok, a személyes adatok kezelésének elvi és gyakorlati tudnivalói
A biztosítási titok, üzleti titok
176. A Biztosító köteles a mindenkor hatályos biztosí- tási törvényben meghatározott biztosítási és üzleti titok- ra vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartani.
177. A Biztosító a feladatai ellátásához az ügyfelei azon biztosítási titkait, személyes adatait jogosult ke- zelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkö- téséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megíté- léséhez szükséges vagy a biztosítási törvényben meg- határozott egyéb cél lehet. A Biztosító ügyfelének mi- nősül a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a Biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásá- ban ügyfél az is, aki a szerződésre ajánlatot tesz.
178. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó -, a Biztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító, a biztosí- tásközvetítő egyes ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biz- tosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
Személyes adat az érintettel kapcsolatba hozható adat
- különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret
-, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat biztosítási titoknak minősül. Amennyiben a személyes adat az ügyfél egészségi állapotára, kóros szenvedélyére vonatkozik, úgy az információs önrendelkezési jogról és az infor- mációszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) szerint az különleges adatnak minősül. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a Biztosító a 4. pontban meghatározott célok- ból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé- lyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény és az Info tv. rendelkezéseire tekintettel kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
A Biztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgál- tatással összefüggnek.
179. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító tulaj- donosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
180. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
180.1.a Biztosító, a biztosításközvetítő ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatha- tó biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
180.2.a Biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 157. §-ában meghatározott esetekben a titoktartási köte- lezettség nem áll fenn az alábbi hatóságok- kal, illetve szervezetekkel szemben:
- feladatkörében eljáró Felügyelet,
- folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság és ügyészség, to- vábbá az általuk kirendelt szakértő,
- büntetőügyben, polgári ügyben, csődeljárás illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bí- róság, a bíróság által kirendelt szakértő,
- végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó,
- a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző, továb- bá az általa kirendelt szakértő,
- adóhatóság,
- feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szol- gálat,
- a Biztosító, a biztosításközvetítő, a szakta- nácsadó, a harmadik országbeli Biztosító, független biztosításközvetítő vagy szakta- nácsadó magyarországi képviselete, ezek érdek-képviseleti szervezetei, illetve a bizto- sítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügye- leti feladatkörében eljáró Gazdasági Ver- senyhivatal,
- a feladatkörében eljáró gyámhatóság,
- az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tör- vény 108.§-a (2) bekezdésében foglalt egés- zségügyi hatóság,
- a külön törvényben meghatározott feltételek esetén a titkosszolgálati eszközök alkalma- zására, titkos információ gyűjtésére felhatal- mazott szerv,
- viszontbiztosító, valamint közös kockázatvál- lalás esetén a kockázatvállaló Biztosító,
- állomány átruházás keretében átadásra ke- rülő biztosítási szerződési állomány tekinte- tében az átvevő Biztosító,
- a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében kiszervezett tevékenységet végző,
- a feladatkörében eljáró alapvető jogok bizto- sa,
- a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.
A továbbított személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az ügyfél egészségi állapotá- val összefüggő adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítá- sa esetén 20 év elteltével a Biztosító köteles törölni.
A Biztosító az ügyfelet nem tájékoztathatja a nyomozó hatóság és ügyészség, a nemzetbiztonsági szolgálat, valamint a külön törvényben meghatározott feltételek esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szerv részére történő adattovábbításról.
181. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét:
- Az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üz- leti adata nem állapítható meg.
- A jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgá- latok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok át- adása.
- A Bit. nyolcadik részének III. és III/A. fejezeté- ben, a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt.
XIV/A. fejezetében foglalt rendelkezések telje- sítése érdekében történő adatátadás,
- A Biztosító által a harmadik országbeli Biztosí- tóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkeze- lő) történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a Biztosító ügyfele (adatalany) ah- hoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha - az adatalany hozzájárulásának hi- ányában - az adattovábbításnak törvény- ben meghatározott adatköre, célja és jog- alapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jog- ról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdé- sében meghatározott bármely módon biz- tosított.
- A Biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya kö- zött a nemzetközi adóügyi megfelelés előmoz- dításáról és a FATCA szabályozás végrehajtá- sáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, vala- mint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályai- ról szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a további- akban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötele- zettség teljesítéséhez. Jelen adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről a Biztosító a szerződőt, illetve kedvezményezettet az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 na- pon belül írásban tájékoztatja.
182. A Biztosító a működésével kapcsolatban a tudo- mására jutott biztosítási titoknak is minősülő üzleti titkot köteles időbeli korlátozás nélkül megtartani, azt harma- dik személynek nem adhatja át.
Az üzleti titoktartási kötelezettség nem áll fenn a fe- ladatkörében eljáró:
- Felügyelettel,
- nemzetbiztonsági szolgálattal,
- Állami Számvevőszékkel,
- Gazdasági Versenyhivatallal,
- a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző Xxxxxxx által ki- jelölt belső ellenőrzési szervvel,
- vagyonellenőrrel,
- Információs Központtal szemben.
Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a FATCA- törvény alapján az Aktv. 43/B-43/C. §-ában foglalt köte- lezettség teljesítéséhez.
183. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv - nemzetközi kötele- zettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a Biztosítótól.
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszí- rozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység
írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írás- ban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a Biz- tosítótól.
A Biztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel vissza- éléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robban- tószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény- nyel,
b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábí- tószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek- ménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmu- lasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robba- nóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lő- fegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmo- sással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
A Biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köte- les tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel össze- függő, biztosítási titoknak minősülő adatokról. A biztosí- tási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a Biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott beje- lentési kötelezettségének tesz eleget.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentés- nek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
184. A Biztosító a 2003. évi LX. törvény (Bit.) 161/A.
§-ában foglalt felhatalmazás alapján az általa szerve- zett veszélyközösség érdekeinek megóvása végett – a jogszabályokban foglalt vagy szerződésben vállalt köte- lezettségeinek teljesítése során a szolgáltatások megfe- lelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsola- tos visszaélések megakadályozása céljából – megkere- séssel fordulhat más biztosítóhoz az általa kezelt élet-, baleset- és egészségbiztosítási szerződésekben rögzí- tett adatok részére történő kiadása érdekében. A Bizto- sító ezen adatokat a Bit.-ben meghatározott időtarta- mon át kezelheti.
A szerződő/biztosított/kedvezményezett a Biztosító által megkeresés útján átvett és kezelt Bit. szerinti adatokról tájékoztatást kérhet.
185. Adatfeldolgozási tevékenységet kizárólag erre irányuló megbízási szerződés alapján, kiszervezett tevékenység keretében jogosultak harmadik személyek végezni. Az ügyfél adatait kizárólag a Biztosító erre feljogosított munkatársai, megbízott biztosításközvetítői, illetve a Biztosító részére külön szerződés keretében adatfeldolgozási- vagy kiszervezett tevékenységet végző személyek, szervezetek ismerhetik meg, a Bizto- sító által meghatározott terjedelemben és a tevékeny- ségük végzéséhez szükséges.
186. Biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy megfe- lelő technikai adatvédelemmel, nyilvántartással rendel- kezik, amely megvalósítja a biztosítási titok védelmét.
A személyes adatok kezelése
187. A biztosítási ajánlat, csatlakozási nyilatkozat - szükség esetén külön nyilatkozat – aláírásával, megté- telével a szerződő és a biztosított megadja a személyes és különleges adatai kezelésére, valamint az esetleges közös ügyfélkiszolgálás, valamint elszámolás céljából a szerződéses kötelezettségek és jogosultságok igazolá- sára a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdono- sa, a VIENNA INSURANCE GROUP AG Wiener Versicherung Gruppe, annak cégcsoportjába tartozó csoporttagok, az ERSTE Bank Csoport tagjai részére – adott esetben külföldi adatkezelő számára is – történő átadására vonatkozó írásbeli hozzájárulását.
188. Az ügyfél kérésére a Biztosító köteles az általa vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájé- koztatást adni és az ügyfél által kezdeményezett válto- zásokat adatbázisán átvezetni.
189. Amennyiben a biztosítási szerződés feltétele a leendő ügyfél orvosi vizsgálata, akkor az ügyfél az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészség- ügyi szolgáltatónál ismerheti meg.
190. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok keze- lésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jog- szabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt sze- méllyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
191. A Biztosító a személyes – és azon belül a külön- leges – adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvénye- síthető. A Biztosító a létre nem jött biztosítási szerződé- sekkel kapcsolatban is csak addig kezelheti a tudomá- sára jutott adatokat, amíg a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a szolgál- tató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi.
A Biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kap- csolatos személyes adatot, amelynek kezelése eseté- ben az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelke- zésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
192. Az Infotv. értelmében a jogszabályban meghatá- rozott esetekben az érintett tiltakozhat személyes ada- tainak kezelése ellen. A Biztosító, mint adatkezelő köteles a bejelentéseket a törvény előírása szerint kivizsgálni és a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Az érintett jogainak megsértése esetén az adatkezelővel szemben bírósághoz fordulhat.
A Biztosító, mint adatkezelő köteles megtéríteni az érintett igazolt kárát is, amennyiben azt jogellenes
adatkezeléssel, vagy a technikai adatvédelem követel- ményeinek megszegésével okozta.
193. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál bejelentéssel bárki vizsgálatot kezdemé- nyezhet arra hivatkozással, hogy személyes adatok kezelésével kapcsolatban jogsérelem következett be, vagy annak közvetlen veszélye fennáll.
ERSTE Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Székhely: 1082 Budapest, Baross u.1. Levelezési cím: 1465 Budapest Pf. 1750
Cégjegyzékszám: Cg. 01-10-044340 Székhely állama: Magyarország Adatkezelés nyilvántartási száma:
NAIH-50015/2012.