KÉPZÉSI PROGRAM

• Diákonként 1 db korszerű asztali PC, Windows asztali operációs rendszerrel, internet kapcsolattal, minimum 22”-os monitorral. A PC hardverparamétereit tekintve meg kell felelnie az alábbi elvárásoknak:

o alkalmasnak kell lennie a képzéshez használt valamennyi szoftver optimális futtatására;

o hardveres virtualizációt támogató CPU-val kell rendelkeznie;

o a CPU teljesítményének, valamint a memória és a háttértár kapacitásának alkalmasnak kell lennie az aktuálisan legszélesebb körben használt operációs rendszerek bármelyikét használó virtuális gép futtatására.

Tanulócsoportonként:

• 1db projektor, interaktív panel vagy Webex Board

• 1 db multifunkciós hálózati nyomtató

• Hálózati szereléshez szükséges szerszámok és szerelési anyagok (pl. krimpelőfogó, UTP-kábel, csatlakozó)

• Elektronikai áramkörök szereléséhez szükséges szerszámok (pl. forrasztópáka)

• Elektronika játékos formában történő oktatására alkalmas készlet (LabVIEW, Arduino készlet vagy ezekhez hasonló funkcionalitású készlet)

• IoT eszközök és alkatrészek (pl. próbapanel, LED, ellenállás, szenzor) 6 tanulónként

• 1 db WiFi router (vezeték nélküli forgalomirányító)

• 1 db korszerű laptop

• 1 db korszerű, iOS operációs rendszert futtató mobiltelefon vagy tablet

• 1 db korszerű, Android operációs rendszert futtató mobiltelefon vagy tablet o

2 db kis- és közepes vállalati hálózatok forgalomirányítási feladataira és internetkapcsolatának biztosítására alkalmas IOS-t futtató, integrált forgalomirányító

• 2 db kis- és közepes vállalati hálózatok kapcsolási feladataira alkalmas, IOS-t futtató, VLAN-képes, menedzselhető kapcsoló

Szoftverek:

Az oktatás során használt tanulói PC-k mindegyikére az alábbi listában szereplő szoftverekből a legfrissebb verziójú változatnak, a szoftvertípusokból pedig az ágazatban legszélesebb körben használt szoftvereknek kell rendelkezésre állnia.

• Irodai szoftvercsomag (pl. Microsoft Office)

• Weblapkészítéshez használható korszerű fejlesztőkörnyezet (pl. Microsoft Visual Studio Code)

• Python programozási nyelvhez használható korszerű fejlesztőkörnyezet (pl. PyCharm)

• Virtualizációhoz szükséges szoftver:

o virtualizációs szoftver (pl. Hyper-V, VMWare Workstation)

o konténer technológiát megvalósító szoftverek (pl. Docker, Kubernetes)

o Windows és Linux operációs rendszerek telepítőkészlete

• Packet Tracer hálózati szimulációs szoftver

• Hálózatmonitorozó szoftver (pl. Nagios)

• Forgalomfigyelő szoftver (pl. Wireshark)

• Git

Eszközjegyzék szakirányú oktatásra

Fizikai eszközök:

Diákonként

1 db korszerű asztali PC, Windows asztali operációs rendszerrel, internet kapcsolattal, minimum 22”-os monitorral. A PC hardverparamétereit tekintve meg kell felelnie az alábbi elvárásoknak:

o alkalmasnak kell lennie a képzéshez használt valamennyi szoftver optimális futtatására;

o hardveres virtualizációt támogató CPU-val kell rendelkeznie;

Tanulócsoportonként:

• 1db projektor, interaktív panel vagy Webex Board 6 tanulónként

• 1 db korszerű laptop

• 1 db korszerű, iOS operációs rendszert futtató mobiltelefon vagy tablet

• 1 db korszerű, Android operációs rendszert futtató mobiltelefon vagy tablet

Szoftverek:

Az oktatás során használt tanulói PC-k mindegyikére az alábbi listában szereplő szoftverekből a legfrissebb verziójú változatnak, a szoftvertípusokból pedig az

ágazatban legszélesebb körben használt szoftvereknek kell rendelkezésre állnia. Irodai szoftvercsomag (pl. Microsoft Office)

• Korszerű képszerkesztő alkalmazás (pl. Adobe PhotoShop)

• Weblapkészítéshez használható korszerű fejlesztőkörnyezet (pl. Microsoft Visual Studio Code)

• Asztali- és mobilalkalmazás fejlesztésére használható korszerű fejlesztőkörnyezet (pl.

Microsoft Visual Studio, Android Studio, IntelliJ IDEA)

• Virtualizációhoz szükséges szoftver:

o virtualizációs szoftver (pl. Hyper-V, VMWare Workstation)

o Windows és Linux operációs rendszerek telepítőkészlete

• Git

A tanulási területek órakeretéhez gyakorlati helyszín előírása: szaktanterem

A tantárgyat oktatók végzettségére, szakképesítésére, munkatapasztalatára vonatkozó speciális elvárások:

tantárgy	előírás
Munkavállalói idegen nyelv	az adott idegen nyelvből nyelvtanári végzettség

Heti és éves óraszámok

	9.	10.	11.	12.	13.	9-13.	1/13.	2/14.	13-14.
Ágazati alapoktatás	7	9	-	-	-	576	-	-	-
Szakirányú oktatás	-	-	11,5	11,5		1572	-	-	-
Szakmai órakeret	-	-	-	-	-	-	35	35	2345
Szabad sáv Felhasználva: ….	-	-	2,5 óra mindkét évfolyamon		1	180	ebből szabadsáv: 3,5 1		-
Éves összes óraszám	252	324	504	504	713	9-13. 0000	0000	0000	0000
Tanítási hetek száma	36	36	36	36	31	9-13. 0000	36	31

Informatika és távközlés ágazat ágazati alapoktatása és Szoftverfejlesztő és tesztelő képzés óratervei

KÉPZÉSI PROGRAM 11. Informatika és távközlés 5-0612-12-03 SZOFTVERFEJLESZTŐ ÉS –TESZTELŐ TECHNIKUS SZAKMA 09-13. ÉVFOLYAM
Tanulási terület	Tantárgy	Évfolyam / heti óraszámok
		9.		10.		11.		12.		13.
		e.	gy.	e	gy	e	gy	e	gy	e	gy
Munkavállalói ismeretek	Munkavállalói ismeretek	0,5
Munkavállalói idegen nyelv	Munkavállalói idegen nyelv									2	0
A jelen és a jövő infokommunikáci- ója	Informatikai és távközlési alapok I.	0,5	2,5
A jelen és a jövő infokommunikáci- ója	Informatikai és távközlési alapok II			1,5	2,5
Programozási alapok	Programozási alapok	0,5	1,5	0,5	1,5
Hatékony tanulás, önfejlesztés és csoportmunka I.	IKT projektmunka I.	0,5	1	1	2
Hatékony tanulás, önfejlesztés és csoportmunka II.	IKT projektmunka II.					1	2	0,5	2,5
Asztali és mobil alkalmazások fejlesztése, szoftvertesztelés és adatbázis- kezelés	Asztali alkalmazások fejlesztése					0,5	2	0,5	2
	Adatbázis-kezelés I.					0,5	1,5
	Adatbázis-kezelés II.									0.5	1,5
	Asztali és mobil alkalmazások fejlesztése és tesztelése									2	5
	Szoftvertesztelés							0,5	1,5
Webes technológiák	Webprogramozás					0,5	1,5	0,5	1,5
	Frontend programozás és tesztelés									2	4
	Backend programozás és tesztelés									2	4
Xxxxxxx angol	Szakmai angol					2	0	2	0
Szabad sáv	Szoftverfejlesztés						2, 5		2, 5		1
Elmélet és gyakorlat összesen hetente:		7*36		9*36		14*36		14*36		24*31
Éves óraszám összesen:		252 / 36 hét		324 / 36 hét		504 / 36 hét		504 / 36 hét		744*/ 31 hét

KÉPZÉSI PROGRAM 11. Informatika és távközlés 5-0612-12-03 SZOFTVERFEJLESZTŐ ÉS –TESZTELŐ TECHNIKUS SZAKMA SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOKON
Tanulási terület	Tantárgy	Évfolyam / heti óraszámok Nappali tagozaton				Évfolyam / heti óraszámok Felnőttképzésben				A 13.évfo- xxxx xxxx- nak feloszt
		13.		14.		13.		14.		I. félév	II. félév
		e	gy	e	gy	e	gy	e	gy	I. félév	II. félév
Munkavállalói ismeretek	Munkavállalói ismeretek	0,5				0,2				0,4
Munkavállalói idegen nyelv	Munkavállalói idegen nyelv			2				1
A jelen és a jövő infokommunikációja	Informatikai és távközlési alapok I.	0,5	2,5			0,5	1			3
A jelen és a jövő infokommunikációja	Informatikai és távközlési alapok II	1	3			0,5	1,5			4
Programozási alapok	Programozási alapok	1,5	2,5			0,5	1,5			4
Hatékony tanulás, önfejlesztés és csoportmunka I.	IKT projektmunka I.	0,5	2,5			0,2	1			2,4
Hatékony tanulás, önfejlesztés és csoportmunka II.	IKT projektmunka II.			2	5			1	3
Asztali és mobil alkalmazások fejlesztése, szoftvertesztelés és adatbázis- kezelés	Asztali alkalmazások fejlesztése	1	4			0,4	1,6				4
	Adatbázis-kezelés I.	0,5	1,5			0,25	1				2,5
	Adatbázis-kezelés II.			0,5	1,5			0,2	0,6
	Asztali és mobil alkalmazások fejlesztése és tesztelése			2	5			0,8	2
	Szoftvertesztelés	0,5	1,5			0,35	0,8				2,3
Webes technológiák	Webprogramozás	1	3			0,5	2				5
	Frontend programozás és tesztelés			2	4			0,8	2
	Backend programozás és tesztelés			2	4			0,8	2
Xxxxxxx angol	Szakmai angol	2		2		0,8		0,8		0,8	0,8
Szabad sáv	Szoftverfejlesztés	1	2,5		1	0,4	1		1	1,4	1,4
	Hittan	1		1
Osztályfőnöki		1		1
Összesen:		12	24	14,5	20,5	4,6	11,4	5,4	10,6	16	16
Elmélet és gyakorlat összesen hetente		35		35		16		16

2. A KÉPZÉS SZERKEZETE ÉS TARTALMA

A programtantervvel kitöltött időkeret – a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020 (II. 7.) Korm. rendelet 13.§ (4) bekezdésének megfelelően – tartalmaz a szakképző intézmény által a helyi gazdasági környezet egyedi elvárásaihoz igazodó szakmai célokra sza- badon felhasználható időkeretet (szabad sáv).

A szabad sáv szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni.

Az elmélet és a gyakorlat a dokumentumban nem kerül élesen elválasztásra. A cél az, hogy lehetőség legyen a gyakorlat során is elméletet oktatni, hatékonyabbá téve ezzel az oktatást. Az egyes tantárgyaknál történik annak meghatározása, hogy a tantárgy teljes tartalmát tekint- ve az órakeretnek minimálisan hány százalékát kell gyakorlati körülmények között (tanmű- helyben, termelőüzemben stb.) oktatni. Ez az adott tantárgy egészének gyakorlatigényességét mutatja, és minél magasabb ez az arány, annál inkább ösztönöz az elméleti tudáselemek gya- korlatba ágyazottan történő oktatására.

A szakirányú oktatásban a tantárgyakra meghatározott időkeret és tartalom kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám, valamint a tantárgyak és témakörök óraszámának évfo- lyamonkénti megoszlása és sorrendje – a szakmai vizsga követelményeire tekintettel – pedig ajánlás.

A kizárólag szakmai vizsgára történő felkészítés során az ágazati alapoktatáshoz tartozó tan- tárgyak oktatását a szakmai oktatás első félévében kell megszervezni.

A tanulási területekhez rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Évfolyam		9.	10.	11.	12.	13.	A képzés összes óraszáma	1/13.	2/14.	A képzés összes óraszáma
Évfolyam összes óraszáma		252	324	504	504	713	2328	0000	000	0000
Munkavállalói ismeretek	Munkavállalói ismeretek	18	0	0	0	0	18	18	0	18
	Álláskeresés	6					6	6		6
	Munkajogi alapismeretek	6					6	6		6
	Munkaviszony létesítése	6					6	6		6

Munkavállalói idegen nyelv (technikusszakmák esetén)	Munkavállalói idegen nyelv	0	0	0	0	62	62	0	62	62
	Az álláskeresés lépései, álláshirdetések					20	20		20	20
	Önéletrajz és motivációs levél					20	20		20	20
	„Small talk” – általános társalgás					22	22		22	22

A jelen és a jövő infokommunikációja megnevezésű tanulási terület	Informatikai és távközlési alapok I.	108	0	0	0	0	108	108	0	108
	Bevezetés az elektronikába	28					28	28		28
	A PC részei, PC szét- és összeszerelése, bővítése	12					12	12		12
	Megelőző karbantartás és hibakeresés	10					10	10		10
	Laptopok és más eszközök tulajdonságai, hibakeresés	10					10	10		10
	Nyomtatók és egyéb perifériák	10					10	10		10
	Virtualizáció és felhőtechnológiák	15					15	15		15
	Windows telepítése és konfigurációja	15					15	15		15
	A dolgok internete	8					8	8		8

Munkanélküliség 3 3 3 3

Állásinterjú

20 20

A jelen és a jövő infokommunikációja megnevezésű tanulási terület	Informatikai és távközlési alapok II.	0	144	0	0	0	144	144	0	144
	Gépi tanulás, neuronhálózatok, mestersé-		10				10	10		10
	ges intelligencia
	Informatikai és távközlési hálózatok		8				8	8		8
	napjainkban
	Hálózati protokollok és modellek, vég-		18				18	18		18
	ponti eszközök hálózati beállítása
	Kapcsolás Ethernet-hálózatokon, a kap-		20				20	20		20
	csoló alapszintű beállítása
	A hálózati réteg, IPv4-es és IPv6-os cím-		8				8	8		8
	zés, a forgalomirányító alapszintű beállí-
	tása
	A szállítási és az alkalmazási réteg		18				18	18		18
	Xxxxxxx és kisvállalati hálózat építése és		8				8	8		8
	beállítása
	IT-biztonság		30				30	30		30
	Egyéb operációs rendszerek (mobil és		6				6	6		6
	MacOS)
	Linux alapok		18				18	18		18
	Tanulási terület összóraszáma	108	144	0	0	0	252	252	0	252
	Programozási alapok	72	72	0	0	0	144	144	0	144
	Bevezetés a programozásba (játékos	18					18	18		18
	programozás)
alapok	Webszerkesztési alapok	14					14	14		14
	Hibakeresés weboldalakon, verziókezelő	10					10	10		10
	és csoportmunka-eszközök
	Weboldalak formázása	14					14	14		14
	Reszponzív weboldalak	12					12	12		12
	Ismerkedés a JavaScripttel	4					4	4		4
i	Bevezetés a Python programozásba		4				4	4		4
	A Python programozási nyelv alapjai		48				48	48		48
	Modulok, objektumok, fájlkezelés		20				20	20		20
	Pythonban
	Tanulási terület összóraszáma	72	72	0	0	0	144	144	0	144
10

Hatékony tanulás, önfejlesztés és csoportmunka I.	IKT projektmunka I.	54	108	0	0	0	162	108	0	108
	Önismereti és kommunikációs készségek	6	10				16	10		10
	fejlesztése I.	6	10				16	10		10
	Csapatmunka és együttműködés I.	6	10				16	10		10
	Prezentációs készségek fejlesztése I.	6	10				16	10		10
	Projektszervezés és -menedzsment I.	6	10				16	10		10
	Csapatban végzett projektmunka I.	30	68				98	68		68
	Tanulási terület összóraszáma	54	108	0	0	0	162	108	0	108
Hatékony tanulás, önfejlesztés és csoportmunka II.	IKT projektmunka II.	0	0	108	108	0	216	0	217	217
	Önismereti és kommunikációs készségek			10	10		20		12	12
	fejlesztése II.			10	10		20		12	12
	Csapatmunka és együttműködés II.			10	10		20		12	12
	Prezentációs készségek fejlesztése II.			10	10		20		12	12
	Projektszervezés és -menedzsment II.			10	10		20		12	12
	Csapatban végzett projektmunka II.			68	68		136		169	169
	Tanulási terület összóraszáma	0	0	108	108	0	216	0	217	217
- Asztali szoftver és mobil alkalmazásfejlesztés, tesztelés és adatbázis-kezelés	Asztali alkalmazások fejlesztése	0	0	90	90	0	180	180	0	180
	Bevezetés a szoftverfejlesztésbe			14			14	14		14
	Procedurális és objektumorientált szoft-			14			14	14		14
	verfejlesztés			14			14	14		14
	Változók			8			8	8		8
	Metódusok			8			8	8		8
	Beépített segédosztályok			12			12	12		12
	Vezérlési szerkezetek, ciklusok			12			12	12		12
	Tömbök és listák			15			15	15		15
	Kivételkezelés, hibakeresés			7			7	7		7
	Objektumorientált fejlesztés				45		45	45		45
	Grafikus programozás				45		45	45		45

Adatbázis-kezelés I.	0	0	72	0	0	72	72	0	72
Az adatbázis tervezés alapjai			5			5	5		5
Adatbázisok létrehozása			5			5	5		5
Adatok kezelése			10			10	10		10
Lekérdezések			46			46	46		46
Adatbázisok mentése és helyreállítása			6			6	6		6
Adatbázis-kezelés II.	0	0	0	0	62	62	0	62	62
Adatbázis-tervezés					14	14		14	14
Haladó lekérdezések					16	16		16	16
Adatvezérlő utasítások					10	10		10	10
Tárolt objektumok					10	10		10	10
Az adatbázis-kezelés osztályai					12	12		12	12
Asztali és mobil alkalmazások fejleszté-	0	0	0	0	217	217	0	217	217
se és tesztelése	0	0	0	0	217	217	0	217	217
Haladó szintű objektumorientált progra-					32	32		32	32
mozás					32	32		32	32
Nevezetes algoritmusok és megvalósítá-					32	32		32	32
suk OOP-technológiával					32	32		32	32
A tiszta kód elméleti alapjai és gyakorlata					28	28		28	28
Unit tesztelés					28	28		28	28
Mobil alkalmazások fejlesztése					32	32		32	32
Projektmunka					65	65		65	65
Szoftvertesztelés	0	0	0	72	0	72	72	0	72
A szoftvertesztelés alapjai				14		14	14		14
Szoftverfejlesztési módszertanok				16		16	16		16
Szoftvertesztelési módszerek				42		42	42		42
Tanulási terület összóraszáma	0	0	162	162	279	603	324	279	603

Webprogramozás	0	0	72	72	0	144	144	0	144
HTML5 és CSS3			32			32	32		32
JavaScript I.			40			40	40		40
JavaScript II.				36		36	36		36
CMS-rendszerek				36		36	36		36
Frontend programozás és tesztelés	0	0	0	0	186	186	0	186	186
JavaScript					36	36		36	36
AJAX					16	16		16	16
Frontend készítésére szolgáló JavaScript					20	20		20	20
Frontend készítésére szolgáló JavaScript					36	36		36	36
framework					36	36		36	36
Tartalomkezelő keretrendszer CMS-
használata
Integrációs tesztelés					20	20		20	20
Projektmunka					58	58		58	58
Backend programozás és tesztelés	0	0	0	0	186	186	0	186	186
Backend készítésére szolgáló keretrend-					46	46		46	46
szer					46	46		46	46
Rétegelt architektúra és ORM					30	30		30	30
A REST szoftverarchitektúra alapjai és					30	30		30	30
REST API kiszolgáló készítése					30	30		30	30
Integrációs tesztelés					25	25		25	25
Projektmunka					55	55		55	55
Tanulási terület összóraszáma	0	0	72	72	372	516	144	372	516
Szakmai angol	0	0	72	72	0	144	72	62	134
Hallás utáni szövegértés			12	10		22	12	8	20
Szóbeli kommunikáció			14	10		24	14	8	22
Szóbeli kommunikáció IT-környezetben,			14			14	14		14
projektalapon I.			14			14	14		14

	Írásos angol nyelvű szakmai anyagok			12	12		24	12	10	22
	feldolgozása			12	12		24	12	10	22
	Angol nyelvű szövegalkotás – e-mail			10	8		18	10	10	20
	Keresés és ismeretszerzés angol nyelven			10	12		22	10	10	20
	Szóbeli kommunikáció IT-környezetben,				20		20		16	16
	projektalapon II.				20		20		16	16
	Tanulási terület összóraszáma	0	0	72	72	0	144	72	62	134
Szoftverfejlesztés	Szoftver és szoftvertervezés			18			18	18		18
	A szoftverfolyamat			72	72		144	108		108
	Automatizált folyamattámogatás				18	31	49		31	31
	Tanulási terület összóraszáma			90	90	31	211	126	31	157
Egybefüggő szakmai gyakorlat:		0	0	0	0			0

3. A TANULÁSI TERÜLETEK RÉSZLETES SZAKMAI TARTALMA

3.1 Munkavállalói ismeretek megnevezésű tanulási terület

A tanulási terület tantárgyainak összóraszáma: 18/18//7

A tanulási terület tartalmi összefoglalója

Munkavállalói ismeretek tanulási terület elsajátításával a tanuló önismeretet szerez, megha-tározza a céljait. Megismerkedik környezete munkaerőpiaci helyzetével. Megtanulja, milyen foglalkoztatási formában tud majd elhelyezkedni munkavállalóként. Megismeri, hogy tanulói jogviszonyában is foglalkoztatható szakképzési munkaviszony keretében. Megtanulja az eh-hez a jogviszonyhoz kapcsolódó jogait és kötelezettségeit. A tanuló megismeri a munkaválla-láshoz, a munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismereteket, amelyeket a gyakorlati, mindennapi tevékenysége során alkalmazni tud.

3.1.1 Munkavállalói ismeretek tantárgy 18/18/7 óra

3.1.1.1 A tantárgy tanításának fő célja

A tanuló általános felkészítése az álláskeresés módszereire, technikáira, valamint a munkavál-laláshoz, a munkaviszony létesítéséhez szükséges alapismeretek elsajátítására.

3.1.1.2 A tantárgyat oktató végzettségére, szakképesítésére, munkatapasztalatára vo- natkozó speciális elvárások

—

3.1.1.3 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

—

3.1.1.4 A képzés órakeretének legalább 0%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

3.1.1.5 A tantárgy oktatása során fejlesztendő kompetenciák

	Ismeretek			Általános és szak-
Készségek, képes-		Önállóság és fele-	Elvárt viselkedés-	mához kötődő
ségek		lősség mértéke	módok, attitűdök	digitális kompe-
				tenciák
	Ismeri saját szemé-	Teljesen önállóan	Önismerete alapján
Megfogalmazza	lyisége jellemvoná-		törekszik céljai
saját karriercéljait.	sait, annak pozití-		reális megfogalma-
	vumait.		zására. Megjelené-
	Ismeri a munka-		sében igényes, vi-
Szakképzési mun-	szerződés tartalmi	Instrukció alapján	selkedésében visz-
kaviszonyt létesít.	és formai követel-	részben önállóan	szafogott. Elkötele-
	ményeit.		zett a szabályos
Felismeri, megne-		Teljesen önállóan	foglalkoztatás mel-	Internetes álláskere-
Felismeri, megne-	Ismeri a formális és		lett. Törekszik a	Internetes álláskere-
vezi és leírja az	Ismeri a formális és		lett. Törekszik a	sési portálokon
vezi és leírja az	informális álláske-		saját munkabérét	sési portálokon
álláskeresés mód-	informális álláske-		saját munkabérét	információkat ke-
álláskeresés mód-	resési technikákat.		érintő változások	információkat ke-
szereit.	resési technikákat.		érintő változások	res, rendszerez.
szereit.			nyomon követésére.	res, rendszerez.

3.1.1.6 A tantárgy témakörei

3.1.1.6.1 Álláskeresés

Karrierlehetőségek feltérképezése: önismeret, reális célkitűzések, helyi munkaerőpiac ismere- te, mobilitás szerepe, szakképzések szerepe, képzési támogatások (ösztöndíjak rendszere) ismerete

Álláskeresési módszerek: újsághirdetés, internetes álláskereső oldalak, személyes kapcsola- tok, kapcsolati hálózat fontossága

3.1.1.6.2 Munkajogi alapismeretek

Foglalkoztatási formák: munkaviszony, megbízási jogviszony, vállalkozási jogviszony, köz- alkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony

A tanulót érintő szakképzési munkaviszony lényege, jelentősége

Atipikus munkavégzési formák a munka törvénykönyve szerint: távmunka, bedolgozói mun- kaviszony, munkaerő-kölcsönzés, egyszerűsített foglalkoztatás (mezőgazdasági, turisztikai idénymunka és alkalmi munka)

Speciális jogviszonyok: önfoglalkoztatás, iskolaszövetkezet keretében végzett diákmunka, önkéntes munka

3.1.1.6.3 Munkaviszony létesítése

Felek a munkajogviszonyban. A munkaviszony alanyai

A munkaviszony létesítése. A munkaszerződés. A munkaszerződés tartalma. A munkaviszony kezdete létrejötte, fajtái. Próbaidő

A munkavállaló és munkáltató alapvető kötelezettségei A munkaszerződés módosítása

Munkaviszony megszűnése, megszüntetése Munkaidő és pihenőidő

A munka díjazása (minimálbér, garantált bérminimum)

3.1.1.6.4 Munkanélküliség

Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ). Álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel Az álláskeresési ellátások fajtái

Álláskeresők számára nyújtandó támogatások (vállalkozóvá válás, közfoglalkoztatás, képzé- sek, utazásiköltség-támogatások)

Szolgáltatások álláskeresőknek (munkaerő-közvetítés, tanácsadás) Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES)

3.2 Munkavállalói idegen nyelv megnevezésű tanulási terület (technikus szakmák esetén)

A tanulási terület tantárgyainak összóraszáma:

A tanulási terület tartalmi összefoglalója

62/62/31

óra

Állások megpályázása idegen nyelven. Önéletrajz és motivációs levél megfogalmazása, az állásinterjú során hatékony idegen nyelvű kommunikáció.

3.2.1 Munkavállalói idegen nyelv tantárgy 62/62/31 óra

3.2.1.1 A tantárgy tanításának fő célja

A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók idegen nyelven is képesek legyenek álláshirdetés- re jelentkezni, ismerjék az álláskeresés lépéseit, hatékonyan és eredményesen meg tudják va- lósítani a kommunikációs célokat egy állásinterjú során.

Megértsék a munkájukhoz kapcsolódó idegen nyelvű álláshirdetéseket, képesek legyenek a munkavállaláshoz kapcsolódóan egyszerű formanyomtatványokat kitölteni, önéletrajzot írni és motivációs levelet a formai és tartalmi követelményeknek megfelelően megfogalmazni, megértsék egy munkaszerződés alapvető idegen nyelvi fordulatait, kifejezéseit.

Az állásinterjú során legyenek képesek idegen nyelven, személyes és szakmai vonatkozást is beleértve bemutatkozni. Az állásinterjú bevezető részében, az általános társalgás során feltett kérdéseket meg tudják válaszolni. Az interjú során tudjanak szándékaikról, elképzeléseikről, jövőbeli terveikről beszélni. Ki tudják fejezni erősségeiket, gyengeségeiket. Xxxxxxxxxxxxxx megfelelő szókinccsel ahhoz, hogy tanulmányaikról és munkatapasztalatukról be tudjanak számolni. Megértsék az adott cég/vállalat honlapján közzétett információkat, és ezzel kapcso- latosan kérdéseket, véleményt tudjanak formálni.

A tantárgy az utolsó évfolyamon kerül oktatásra, így épít a tanulók közismereti tantárgyak keretében elsajátított idegennyelv-tudására, alapvető mondatszerkesztési ismereteikre, vala- mint a főbb igeidők ismeretére. A tantárgy tanulása során a tanuló ezen ismereteit aktiválja és a munkavállalói szókincset is alkalmazva gyakorolja.

3.2.1.2 A tantárgyat oktató végzettségére, szakképesítésére, munkatapasztalatára vo- natkozó speciális elvárások

A tantárgy tanítása idegen nyelven zajlik, ezért az oktatónak rendelkeznie kell az adott idegen nyelvből nyelvtanári végzettséggel.

3.2.1.3 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Idegen nyelvek

3.2.1.4 A képzés órakeretének legalább 0%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

3.2.1.5 A tantárgy oktatása során fejlesztendő kompetenciák

	Ismeretek		Elvárt	Általános
Készségek,		Önállóság és		és szakmához
			viselkedésmódok,
képességek		felelősség mértéke		kötődő digitális
			attitűdök
				kompetenciák
		Teljesen önállóan		Hatékonyan tudja
Internetes álláskere-	Ismeri az álláskere-			álláskereséshez
ső oldalakon és	sést segítő fórumo-			használni az inter-
egyéb fórumokon	kat, álláshirdetése-			netes böngészőket
(újsághirdetések,	ket tartalmazó for-			és álláskereső portá-
szaklapok, szakmai	rásokat, állásokat			lokat, és ezek segít-
kiadványok stb.)	hirdető vagy állás-			ségével képes
álláshirdetéseket	keresésben segítő			szakmájának, vég-
keres. Az álláskere-	szervezeteket, mun-			zettségének, képes-
xxxxxx használja a	kaközvetítő ügy-			ségeinek megfelelő-
kapcsolati tőkéjét.	nökségeket.			en álláshirdetéseket
				kiválasztani.
		Teljesen önállóan	Törekszik kompe-	Ki tud tölteni ön-
				életrajzsablonokat,
			tenciáinak reális
				pl. Europass CV-
			megfogalmazására,
A tartalmi és formai	Ismeri az önéletrajz			sablon, vagy szö-
			erősségeinek hang-
követelményeknek	típusait, azok tar-			vegszerkesztő prog-
			súlyozására idegen
megfelelő önéletraj-	talmi és formai			ram segítségével
			nyelven. Nyitott
zot fogalmaz.	követelményeit.			létre tud hozni az
			szakmai és szemé-
				adott önéletrajztípu-
			lyes kompetenciái-
				soknak megfelelő
			nak fejlesztésére.
				dokumentumot.
			Törekszik receptív
	Ismeri a motivációs	Teljesen önállóan
A tartalmi és formai			és produktív kész-
	levél tartalmi és			Szövegszerkesztő
követelményeknek			ségeit idegen nyel-
	formai követelmé-			program segítségé-
megfelelő motivá-			ven fejleszteni (ol-
	nyét, felépítését,			vel meg tud írni egy
ciós levelet ír, me-			vasott és hallott
	valamint tipikus			önéletrajzot, figye-
xxxx a megpályá-			szöveg értése, írás-
	szófordulatait az			lembe véve a formai
zandó állás sajátos-			készség, valamint
	adott idegen nyel-			szabályokat.
ságaihoz igazít.			beszédprodukció).
	ven.
			Szakmája iránt
		Teljesen önállóan		Digitális forma-
			elkötelezett. Megje-
Xxxxxxx és a munka-				nyomtatványok
			lenése visszafogott,
adóhoz eljuttatja a				kitöltése, szövegek
			helyzethez illő.
szükséges nyomtat-				formai követelmé-
			Viselkedésében
ványokat és doku-	Ismeri az álláskere-			nyeknek megfelelő
			törekszik az adott
mentumokat az	sés folyamatát.			létrehozása, e-
			helyzetnek megfe-
álláskeresés folya-				mailek küldése és
			lelni.
matának figyelem-				fogadása, csatolmá-
bevételével.				nyok letöltése és
				hozzáadása.
	Ismeri az állásinter-	Teljesen önállóan
Felkészül az állásin-	jú menetét, tisztá-
	ban van a lehetséges
terjúra a megpá-				A megpályázni
	kérdésekkel. Az
lyázni kívánt állás-				kívánt állással kap-
	adott szituáció
nak megfelelően, a				csolatban képes az
	megvalósításához
céljait szem előtt				internetről informá-
	megfelelő szókincs-
tartva kommunikál				ciót szerezni.
	csel és nyelvtani
az interjú során.
	tudással rendelke-
	zik.

	Tisztában van a	Teljesen önállóan
Az állásinterjún, az	legáltalánosabb
állásinterjúra érke-	csevegési témák
zéskor vagy a kap-	szókincsével, ame-
csolódó telefonbe-	lyek az interjú so-
szélgetések során	rán, az interjút
csevegést (small	megelőző és esetle-
talk) kezdeményez,	gesen követő tele-
a társalgást fenntart-	fonbeszélgetés
ja és befejezi. A	során vagy az állás-
kérdésekre megfele-	interjúra megérke-
lő válaszokat ad.	zéskor felmerülhet-
	nek.
Az állásinterjúhoz	Tisztában van a	Teljesen önállóan
kapcsolódóan tele-
	telefonbeszélgetés
fonbeszélgetést
	szabályaival és
folytat, időpontot
	általános nyelvi
egyeztet, tényeket
	fordulataival.
tisztáz.
	Ismeri a munka-	Teljesen önállóan
A munkaszerződé-	szerződés főbb
	elemeit, leggyako-
sek, munkaköri
	ribb idegen nyelvű
leírások szókincsét
	kifejezéseit. A
munkájára vonatko-
	munkaszerződések,
zóan alapvetően
	munkaköri leírások
megérti.
	szókincsét értel-
	mezni tudja.

3.2.1.6 A tantárgy témakörei

3.2.1.6.1 Az álláskeresés lépései, álláshirdetések

A tanuló megismeri az álláskeresés lépéseit, és megtanulja az ahhoz kapcsolódó szókin- cset idegen nyelven (végzettségek, egyéb képzettségek, megkövetelt tulajdonságok, szakmai gyakorlat stb.).

Képessé válik a szakmájához kapcsolódó álláshirdetések megértésére, és fel tudja ismer- ni, hogy saját végzettsége, képzettsége, képességei mennyire felelnek meg az álláshirde- tés követelményeinek. Az álláshirdetésnek és szakmájának megfelelően begyakorolja az egyszerűbb, álláskereséssel kapcsolatos űrlapok helyes kitöltését.

Az álláshirdetések és az űrlapok szövegének olvasása során a receptív kompetencia fej- lesztése történik (olvasott szöveg értése), az űrlapkitöltés során pedig produktív kompe- tenciákat fejlesztünk (íráskészség).

3.2.1.6.2 Önéletrajz és motivációs levél

A tanuló megtanulja az önéletrajzok típusait, azok tartalmi és formai követelményeit, ti- pikus szófordulatait. Képessé válik saját maga is a nyelvi szintjének megfelelő helyes- séggel és igényességgel, önállóan megfogalmazni önéletrajzát.

Megismeri az állás megpályázásához használt hivatalos levél tartami és formai követel- ményeit. Begyakorolja a gyakran használt tipikus szófordulatokat, szakmájában használt gyakori kifejezéseket, valamint a szakmája gyakorlásához szükséges kulcsfontosságú kompetenciák kifejezéseit idegen nyelven. Az álláshirdetések alapján begyakorolja, ho- gyan lehet az adott hirdetéshez igazítani levelének tartalmát.

3.2.1.6.3 „Small talk” – általános társalgás

A small talk elengedhetetlen része minden beszélgetésnek, így az állásinterjúnak is. Segíti a beszélgetésben részt vevőket ráhangolódni a tényleges beszélgetésre, megtöri a kínos csendet, oldja a feszültséget, segít a beszélgetés gördülékeny menetének fenntartásában és a beszélgetés lezárásában. Fontos, hogy a small talk során érintett témák semlegesek legyenek a beszélgetőpartnerek számára, és az adott szituációhoz, fizikai környezethez passzoljanak. Ilyen tipikus témák lehetnek pl. időjárás, közlekedés (odajutás, parkolás, épületen belüli tájékozódás), étkezési lehetőségek (cégnél, környéken), család, hobbi, szabadidő (szórakozás, sport). A tanulók begyakorolják a kérdésfeltevést és a beszélge- tésben való aktív részvétel szabályait, fordulatait.

Az állásinterjút megelőzően gyakran telefonos egyeztetésre is sor kerül, ezért a tanulónak fontos a telefonbeszélgetések szabályait és fordulatait is megismernie, elsajátítania.

A témakör során elsősorban a tanulók produktív kompetenciája fejlődik (beszédkészség), de a témához kapcsolódó internetes videók és egyéb hanganyagok hallgatása során re- ceptív készségeik is fejlődnek (hallás utáni értés).

3.2.1.6.4 Állásinterjú

A témakör végére a tanuló képes viszonylagos folyékonysággal, hatékony kommunikáci- ót folytatni az állásinterjú során. Be tud mutatkozni szakmai vonatkozással is. Elsajátítja azt a szakmai jellegű szókincset, amely alkalmassá teszi arra, hogy a munkalehetőségek- ről, munkakörülményekről tájékozódjon. Ki tudja emelni erősségeit, és kérdéseket tud feltenni a betölteni kívánt munkakörrel kapcsolatosan.

A témakör tanulása során elsajátítja a közvetlenül a szakmájára vonatkozó, gyakran hasz- nált kifejezéseket.

A témakör tanítása során az állásinterjú lefolytatásán kívül fontos, hogy a tanuló ismerje a munkaszerződés azon szakkifejezéseit, részeit is, amelyek szakmájához kötődhetnek.

A munkaszerződések kulcskifejezéseinek elsajátítása és fordítása révén alkalmas lesz ar- ra, hogy a leendő saját munkaszerződését, illetve munkaköri leírását lefordítsa és értel- mezze.

A témakör során elsősorban a tanuló produktív kompetenciája fejlődik (beszédkészség), de a témához kapcsolódó videók és egyéb hanganyagok hallgatása során a receptív kész- ségek is fejlődnek (hallás utáni értés), valamint a munkaszerződés-minták szövegének ol- vasása során az olvasott szövegértés is fejleszthető.

3.3 A jelen és a jövő infokommunikációja megnevezésű tanulási terület

A tanulási terület tantárgyainak összóraszáma: 252/252 óra A tanulási terület tartalmi összefoglalója

A tanulási terület célja kettős. Egyrészt pályaorientációs céllal, népszerű tudományos stílusban

nyújt átfogó képet az informatika és a távközlés területéről, a mindennapi életünket meghatározó legfontosabb infokommunikációs technológiákról és az azokhoz kapcsolódó munkakörökről, másrészt elmélyíti azokat az informatikai eszközhasználati készségeket, amelyeket a tanulók az általános iskolából hoztak magukkal. A tanulási terület bemutatja a jelent és a jövőt meghatározó legfrissebb informatikai technológiákat is (virtualizáció, felhőtechnológiák, mesterséges intelligencia stb.).

3.3.1 Informatikai és távközlési alapok I. tantárgy 108/108 óra

3.3.1.1 A tantárgy tanításának fő célja

A tanulási terület kizárólag az informatikai és távközlési alapok tantárgyat tartalmazza, így a tantárgy célja megegyezik a tanulási terület tartalmi összefoglalójában megadott célokkal. Az elméleti anyag elsajátítása közvetlenül a gyakorlati példákon keresztül valósul meg. A tananyag kisebb részekre tagolódik, és minden részhez példák, gyakorló feladatok tartoznak. Az elméleti rész időszükséglete: 20%, a gyakorlati rész időszükséglete: 80%

3.3.1.2 A tantárgyat oktató végzettségére, szakképesítésére, munkatapasztalatára vonatkozó speciális elvárások

—

3.3.1.3 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

Közismereti tartalom: a 9. évfolyamos kerettanterv komplex természettudomány tantárgyának elektromosság, mágnesesség témaköre

Szakmai tartalom: az egyenáram fogalma; az Ohm-törvény alkalmazása; az elektromos energia és teljesítmény fogalma

3.3.1.4 A képzés órakeretének legalább 80%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

3.3.1.5 A tantárgy oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Készségek, képességek	Ismeretek	Önállóság és felelősség mértéke	Elvárt viselkedésmódok, attitűdök	Általános és szakmához kötődő digitális kompetenciák
Az elektronikai eszköz fejlesztői környezetét alapszinten használja.	Ismeri a block diagram és a front panel fogalmát Felismeri az alapvető grafikus program építőelemeit	Teljesen önállóan	Legyen nyitott az új ismeretekre, új megoldásokra. Törekedjen saját tanulási céljainak megfogalmazására.	Információkeresés az interneten
Programot készít az elektronikai eszköz fejlesztői környezetében.	Algoritmizálási ismeretek Programozási ismeretek Műveletek az adatokkal Szekvenciák, Ciklusok Adatfolyamelv	Teljesen önállóan	Érdeklődjön az adott téma iránt	A megfelelő szenzor kiválasztása internetes információk alapján Megfelelő paraméterek beállítása a jellemzők alapján
	ismerete
Kész elektronikai	Algoritmizálási ismeretek Programozási ismeretek Műveletek az adatokkal Szekvenciák, Ciklusok Adatfolyamelv alkalmazása			Támogató-,
programokat				szimulációs-,
értelmez, illetve programot módosít		Teljesen önállóan		diagnosztikai- és vizualizációs
az adott feladatnak				rendszerek
megfelelően.				alkalmazása
Megfelelő mérési környezetet épít fel az elektronikai feladataként kitűzött problémának.	Az iparban alkalmazható ellenállásváltozáson alapuló szenzorok működési elve, alkalmazhatósága	Teljesen önállóan		Az elvárások ismeretében megfelelő szenzor keresése a feladatra az interneten, az adatlap értelmezése A megfelelő szenzor kiválasztása, jellemzőknek megfelelő paraméterek
				beállítása
Felismeri,	Hardvereszközök jellemzői, paramé- terei			PC és mobileszközök alapszintű használata Adatok, információk és digitális tartalmak kezelése
megnevezi és leírja a
számítógép
részegységeit, az asztali és mobil		Teljesen önállóan
informatikai
eszközöket és
felépítésüket.

Felismeri, megne- vezi és leírja a szoftverek, kiemelten az operációs rendszerek jellemzőit és azok kiválasztási

szempontjait.

Operációs rendszerek jellemzői, típusai Partíció és fájlrendszer fogalma, típusai

Teljesen önállóan

Igények és technológiai válaszok megfogalmazása

Alkalmazza az IKTeszközökkel végzett munka során felmerülő munka- és környezetvédelmi irányelveket.

Munkabiztonsági előírások Elektronikus eszközök biztonságos szerelési és kezelési irányelvei

Instrukció alapján részben önállóan

A digitális eszközök egészségre gyakorolt lehetséges hatásainak ismerete Az IKT-eszközök megsemmisítéséről szóló környezetvédelmi

szabályok ismerete

Szakszerűen szétszereli és összerakja a számítógépet. Ismeri és használja a megelőző karbantartás és alapvető hibaelhárítás

műveleteit.

Számítógépszerelés folyamata Eszközbővítés, perifériák üzembe helyezési folyamata Megelőző karbantartás és hibakezelés lépései

Instrukció alapján részben önállóan

Az IKTeszközökkel kapcsolatos technikai problémák megoldása

Különböző operációs rendszereket telepít, kezel és tart karban.

Operációs rendszerek telepítési és beállítási lehetőségei

Teljesen önállóan

Az IKTeszközökkel kapcsolatos technikai problémák megoldása

Adatok, információk és digitális tartalmak kezelése

Számítógépet hálózathoz csatlakoztat és alapvető konfigurációs

beállításokat végez.

Hálózati eszközök jellemzői, csatlakozási módok IP-cím beállítása

Teljesen önállóan

Interakció digitális technológiákon keresztül

Felismeri, megnevezi és leírja a fontosabb IT biztonsági elveket, a támadásokat és a védekezési

módszereket.

Támadástípusok Biztonsági beállítások, biztonsági módszerek

Teljesen önállóan

Az IKT-eszközök védelme

A személyes adatok és a magánélet védelme a digitális térben

Felismeri, megnevezi és leírja a legmodernebb információs technológiákat és trendeket. Kijelöli az érdeklődésének megfelelő további

fejlődési irányokat.

Virtualizáció fogalma, megoldásai Felhőtechnológiák alapfogalmai A mesterséges intelligencia fogalma

Instrukció alapján részben önállóan

Adatok, információk és digitális tartalmak böngészése, keresése és szűrése

3.3.1.6 A tantárgy témakörei

3.3.1.6.1 Bevezetés az elektronikába

A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak az ismereteknek a megalapozása, gyakor- latba ültetése, amelyek képessé teszik a tanulót arra, hogy megértse a szakmájában előfor- duló elektronikai alkatrészek alkalmazásának célját és működési elvét. A tanuló a tantárgy tanulása során biztos alapokat szerez alapvető elektronikai kapcsolások értelmezéséhez, valamint adott probléma és a megoldásához vezető út felismeréséhez. A téma feldolgozása során a tanulók megismerik a környezeti jellemzők számítógépes megfigyelésének lehető- ségeit, az adott jelenséghez megfelelő érzékelők kiválasztásának szempontjait. Jártasságot szereznek a számítógépes mérésekben, valamint megismerkednek a virtuális műszerek fel- építésével és alkalmazásával. A foglalkozássorozat vége felé megjelenő, közvetlenül ki- próbálható kísérletek az adatátviteli technikák megismerését készítik elő, amikről a tanulók a későbbiekben tanulnak majd. Ebben a tanulási egységben nem az a cél, hogy a diákok megismerjék az alkalmazott elektronikai alkatrészek működésének fizikai alapjait, hanem hogy megtapasztalják, léteznek bizonyos elektronikai építőelemek, amelyek segítségével a környezet paraméterei mérhetők, vagy amelyek befolyásolni tudják a környezet jellemzőit. Az elsődleges cél az alkotás, a megtapasztalás, a vizsgálódás. A mért adatok értelmezési,kiértékelési képességének kialakulása, a következtetések levonása megalapozza további szakmai tanulmányaikat. A tantárgy oktatásának fontos feladata az is, hogy fejlessze a ta-nulók problémamegoldó készségét, kialakítsa bennük az új ismeretek megszerzése iránti igényt és az azok elsajátításához szükséges készségeket. Minden témakört – még az alap-ismereteket is – célszerű méréssel szemléltetni, hogy a tanulók átlássák a feldolgozandó téma gyakorlati jelentőségét és kapcsolatát a választott szakmával.

A tanulók megismerkednek alap áramköri elemekkel (ellenállás, kondenzátor, tranzisztor, LED stb.) ezekből előre elkészített (próba) panelen egyszerűbb áramköröket építenek for- rasztásos technológiával. Ezen áramkörökön végeznek méréseket bizonyítva az elektronika alaptörvényeit.

A tananyag kifejtése során jól alkalmazhatók a National Instruments iskolák számára elér- hető hardver-, illetve szoftvereszközei, a tematika is ezekhez igazodik. A feldolgozási egy- ségek azonban csak minták, szabadon átültethetők Raspberry Pi, Arduino környezetre és az ezekhez kapható készletekre. A mintaként kidolgozott tematika segíti a tanulókat, hogy iparban is alkalmazott megoldásokat ismerhessenek meg.

A mintatematika szerint haladva minden foglalkozás esetében szükséges eszközök az osz- tálytermi LabVIEW-fejlesztő és -futtató környezet, diákonként egy myDAQ hardver és szenzorkészlet, csavarhúzó, multiméter. A foglalkozási egységek hozzájárulnak a munka- erőpiacon elvárt készségek kialakulásához, a szakmai szókincs, valamint a csapatmunkára való képesség fejlődéséhez.

A tanulók megismerkednek a jelek, jelhordozók szerepével, a jelek megjelenési formáival, a jelkondicionálás szükségességével. Megismerik a villamos feszültség fogalmát és feldol- gozását, a nem villamos jelek elektronikus feldolgozhatóságát, a jelátalakítók szerepét. Megtanulnak információs egységet létrehozni és vezetékes formában továbbítani. Megis- merik a vezeték nélküli jelátvitel lehetőségét, a vivőfrekvencia szerepét. Az adatmegjelení- tők alkalmazásával megtanulják értelmezni a beolvasott jelek alakját, a változások jellem- zőit, és következtetéseket tudnak levonni a környezeti jellemzők változásait követő jelala-kok alapján.

A témakörhöz az alábbi eszközök használata javasolt: felszerelt és internet-hozzáféréssel rendelkező számítógéplabor (aktív tábla, számítógép, projektor), amelyben rendelkezésre állnak a témakör tanításához szükséges szoftverek (LabVIEW), valamint a vonatkozó hardverelemek (myDAQ, szenzorkészlet, csavarhúzó, multiméter). Arduino valamint RaspberryPI esetén az eszköz honlapján megtalálható, szabadon letölthető fejlesztői kör- nyezetek, valamint az eszközhöz kapható kit szerelési egységcsomagok.

A témakörben az alábbi ismeretek és gyakorlati készségek elsajátítására kerül sor: Egyszerűbb áramkör építése:

‒ Forrasztóállomás megismerése, a forrasztás eszközei

‒ Egyszerűbb áramkör építése próbapanelen

‒ Paraméterek mérése multiméterrel

Bevezetés a LabVIEW grafikus programozásba:

‒ A hőmérő szenzor bemutatása, a számítógépes mérés elvégzése, a mérőszoftver elemeinek értelmezése, a jelváltozások megfigyelése

‒ A méréshez szükséges hardverelemek és azok feladatának megismerése

‒ A javasolt elektronikus tananyagtartalmaknál felsorolt webcastok megtekintése (Bevezetés a myDAQ használatába)

‒ A VI felépítése

‒ Adattípusok, adatvezetékek

‒ Matematikai műveletek

‒ Control, Indicator szerepe

‒ „Hello World!” típusú program készítése, futtatása (két szám összegének meghatá-rozása, téglalap kerületének, területének kiszámítása)

‒ Egyszeres lefutás összevetése az iparban alkalmazott LOOP-megvalósítással

‒ VI indítása, STOP funkció

‒ Algebrai műveletek

‒ Relációk

‒ Logikai műveletek

‒ Különféle LOOP-ok

‒ Elágazások, a SELECT-, illetve a CASE-szerkezetek

‒ Numeric Control, Boolean Indicator

‒ Waveform Chart, Waveform Graph

‒ Hőfokfüggő ellenállás alkalmazása

‒ Fotoellenállás alkalmazása

‒ Audiobemenet alkalmazása

‒ Analóg-, illetve digitális jelek a műszaki gyakorlatban

‒ Időzítési lehetőségek

‒ Filter

‒ Express VI-ok

‒ Pulzusmérő létrehozása Virtuális mérőműszerek működtetése:

‒ Audio input, audio output használata

‒ Gyorsulásmérő alkalmazása

‒ Mintavételi frekvencia megváltoztatása

‒ A myDAQ alkalmazása multiméterként

‒ Prezentáció

Javasolt, hogy a tanulók párban, esetleg három fős csoportokban dolgozzanak, és a csapa- tok más-más projektfeladatot kapjanak.

Lehetséges projekttémák:

‒ Hőmérséklet-szabályzás (hőmérő, valamint ventilátor alkalmazása)

‒ Termodinamikai egyensúly megfigyelése

‒ Erőmérés (rezisztív szenzor a szenzorcsomagban)

‒ Súrlódási együttható meghatározása lejtő segítségével

‒ Gépek rezgése (gyorsulásmérő alkalmazásával)

‒ Alkonykapcsoló

‒ Egyenletes-, illetve gyorsuló mozgás paramétereinek vizsgálata (optikai érzékelő a szenzorcsomagban)

‒ Hangsebesség mérése mikrofonnal (myDAQ-hoz csatlakoztatható mikrofon a szen- zorcsomagban)

‒ Különféle színű tárgyak válogatása reflexiós optikai érzékelővel (érzékelő a szen- zorcsomagban)

‒ Savas, lúgos kémhatású oldatok vizsgálata indikátorfolyadékkal, optikai érzékelő-vel

3.3.1.6.2 A PC részei, PC szét- és összeszerelése, bővítése

A témakörben a tanulók áttekintik a számítógépek és mobileszközök, főbb perifériák és adathordozók felépítését.. A témakör elsajátítása után a tanuló:

‒ Ismeri a számítógép általános felépítését, a számítógépházak, tápegységek, alapla- pok, processzortípusok, foglalatok jellemzőit, tulajdonságait.

‒ Ismeri a CPU-típusokat (RISC, CISC), a tokozási módokat, a processzor hűtési módszerét.

‒ Ismeri a memóriák fő típusait (RAM, ROM) és altípusaikat. Képes felismerni a különböző memóriamodulokat (DIP, SIMM, DIMM, SODIMM).

‒ Fel tudja sorolni a fontosabb illesztőkártya-típusokat (hálózati, audio, video stb.) és alaplapi csatlakozási felületeiket (PCI, AGP stb.).

‒ Ismeri a háttértárak típusait, a merevlemezek és SSD-k csatolófelületeit; a mágne-ses és félvezető elven működő tárolókat; a redundáns adattárolás fogalmát, képes a fontosabb RAID-verziók működésének megértésére.

‒ Fel tudja sorolni az optikai meghajtók típusait és azok fontosabb jellemzőit.

‒ Képes felismerni a portok és csatlakozók típusait és csatlakoztatni a megfelelő eszközöket, meg tudja különböztetni a belső és külső kábeltípusokat.

‒ Tudja a BIOS és az UEFI feladatát, képes azok beállítására és jelszóval való vé- delmére.

‒ Képes a gép firmware-ének frissítésére.

‒ Képes a speciális célú számítógépes rendszerek (CAD/CAM, virtualizáció, játék, HTPC) jellemzőinek felsorolására, ezek alapján az adott célra megfelelő hardver kiválasztására.

‒ Ismeri a vastag- és vékonykliensek közti különbségeket, valamint a hálózati adat- tároló eszközök (NAS-ok) célját.

‒ Képes a számítógép szakszerű szétszerelésére, az ehhez szükséges szerszámok ki- választására és használatára.

‒ Képes a pontos számítógép-konfiguráció meghatározására, a megfelelő alkatrészek kiválasztására.

‒ Ismeri a számítógép szakszerű összeszerelésének folyamatát, és el is tudja végezni azt.

‒ Képes memória és tárhely bővítésére asztali számítógépben és laptopban.

‒ Tudja, hogyan lehet számítógép-alkatrészeket cserélni, frissíteni a hardverkompo- nenseket.

‒ Ismeri a szünetmentes tápegységek (UPS) célját, típusait, és képes UPS üzembe helyezésére.

3.3.1.6.3 Megelőző karbantartás és hibakeresés

A témakörben a tanulók a hardveres és szoftveres karbantartásról, illetve az alapvető hiba- elhárításról tanulnak, és megismerkednek a legfontosabb munka- és környezetvédelmi is- meretekkel. A témakör elsajátítását követően a tanuló:

‒ Tisztában van a megelőző karbantartás céljával, jelentőségével.

‒ Képes alkatrészek, perifériák szakszerű tisztítására, pormentesítésére a megfelelő eszközökkel.

‒ Ismeri a számítógépek működésének környezeti feltételeit, a hőmérséklet és a pá- ratartalom hatását a számítógép működésére.

‒ Képes szoftveres karbantartási feladatok elvégzésére: az operációs rendszer frissí- tésére, víruskereső adatbázisának naprakészen tartására, nem használt alkalmazá-sok törlésére, lemezek hibaellenőrzésére.

‒ Ismeri és alkalmazza a hibakeresési folyamat lépéseit, képes a kézenfekvő problé- mák kiszűrésére.

‒ Képes speciális karbantartásra és hibakeresésre mobileszközöknél és nyomtatóknál

‒ Ismeri és alkalmazza az általános munkabiztonsági előírásokat, szabályokat.

‒ Tisztában van a számítógépek és nyomtatók szerelésének érintésvédelmi irányel- veivel.

‒ Ismeri a tűzvédelmi irányelveket, képes elektromos tüzek oltására.

‒ Tisztában van az elektrosztatikus kisülés (ESD) veszélyeivel, a védekezés lehető- ségeivel.

‒ Ismeri a tápfeszültség anomáliáit és veszélyeit, képes túlfeszültség-védelmi eszkö- zök használatára.

‒ Ismeri a számítógép-részegységek biztonságos megsemmisítésének célját és mó- dozatait, valamint a lehetséges újrahasznosítási lehetőségeket.

3.3.1.6.4 Laptopok és más eszközök tulajdonságai, hibakeresés

A témakörben a tanulók a laptopok és más mobileszközök (pl. okostelefonok) jellemzői-vel, felépítésével, alapszintű beállításaival és hibaelhárításával kapcsolatos ismereteket sa- játítanak el. A témakör elsajátítását követően a tanuló:

‒ Ismeri a hordozható eszközök típusait (laptop, okostelefon, tablet, e-book-olvasó stb.).

‒ Fel tudja sorolni a laptopok összetevőit, megjelenítőeszközeit és hogy miben kü- lönböznek az asztali gépekétől.

‒ Ismeri a laptopon található bővítőhelyeket, képes memóriabővítés elvégzésére.

‒ Képes a laptopok felhasználó, illetve szerviz által cserélhető alkatrészeinek meg- különböztetésére.

‒ Xxxxxx a dokkolóállomás és a portismétlő funkciót, képes csatlakoztatni és hasz-nálni azokat.

‒ Ismeri az energiagazdálkodási beállítások célját és képes azok konfigurálására.

‒ Tudja, milyen vezeték nélküli csatlakozási módok léteznek, és képes használni azokat.

‒ Meg tudja különböztetni az okostelefonok részegységeit, azok vezetékes és veze-ték nélküli hálózati csatlakozási lehetőségeit.

‒ Fel tudja sorolni az ismertebb viselhető és egyéb okoseszközöket, valamint azok jellemzőit

‒

‒ .

3.3.1.6.5 Nyomtatók és egyéb perifériák

A témakörben a tanulók a nyomtatók típusaival, jellemzőivel, telepítésével és beállításaival ismerkednek meg, és képet alkotnak a további ki- és beviteli perifériákról is. A téma-kör elsajátítását követően a tanuló:

‒ Fel tudja sorolni a hagyományos és a modern beviteli eszközöket, és képes azok használatára.

‒ Ismeri a nyomtatók típusait, működési elvét, és össze tudja hasonlítani azokat.

‒ Képes lapolvasásra és nyomtatásra multifunkciós nyomtatókkal.

‒ Képes nyomtatókat és lapolvasókat telepíteni, beállítani és hálózaton megosztani.

‒ Ismeri a nyomtatószerverek alkalmazási lehetőségeit, és használni is tudja azokat.

‒ Képes a nyomtatók teljesítményének javítására szoftveres beállításokkal, valamint memóriabővítéssel.

‒ Ismeri a virtuális nyomtatókat és képes azok használatára, valamint ismeri a 3D nyomtatók működési elvét.

‒ Fel tudja sorolni a szkennerek típusait, tisztában van a működési elvükkel, és ké-pes dokumentumok beolvasására.

‒ Ismeri a megjelenítők típusait, paramétereit és alapvető működési elvét.

‒ Ismeri a virtuális valóság (VR és AR) megjelenítőeszközeit.

‒ Ismeri a hangeszközök beállításait, a hangszórók csatlakoztatási módját.

3.3.1.6.6 Virtualizáció és felhőtechnológiák

A témakör feladata, hogy megismertesse a tanulókat a virtualizáció céljával és megvalósí-tási módjaival, valamint a felhőtechnológiákkal (cloud computing). A téma-kör elsajátítását követően a tanuló:

‒ Xxxxxx a virtualizáció célját, fel tudja sorolni előnyeit a dedikált szerveres telepítési móddal szemben.

‒ Tudja, mi a különbség a szerver- és kliensoldali virtualizáció között.

‒ Ismeri a hypervisor jelentését, meg tudja különböztetni az 1-es és 2-es típusú hypervisort, és tud példákat mondani rájuk.

‒ Tudja, milyen erőforrásigényt jelent a virtualizáció megvalósítása.

‒ Képes virtuális gép telepítésére valamilyen elterjedt virtualizációs programban (pl. Virtualbox, VMWare): be tudja állítani a virtuális hardver paramétereit, és képes image-fájlból operációs rendszert telepíteni.

‒ Xxxxxx a konténer fogalmát, tudja, hogy miben különbözik a virtuális gépektől, ké- pes konténert indítani és leállítani valamilyen elterjedt módszer (pl. Docker) segít- ségével.

‒ Ismeri a számítási felhő (cloud computing) fogalmát, és tudja, hogy mire használ- ható.

‒ Fel tudja sorolni a gyakoribb felhőszolgáltatások (SaaS, PaaS, IaaS) jellemzőit, tud rájuk példát mondani, és használni is képes azokat (pl. Office 365, Gmail, Google Drive, Dropbox, OneDrive stb.).

‒ Ismeri a felhőmodelleket (privát, publikus, hibrid), azok jellemzőit, és konkrét példákat tud mondani a használatukra.

3.3.1.6.7 Windows telepítése és konfigurációja

A témakör célja, hogy a tanulók megismerkedjenek a Windows operációs rendszer jellem- zőivel, telepítési módozataival, valamint a napi használathoz szükséges konfigurálásával. A témakör elsajátítását követően a tanuló:

‒ Ismeri az operációs rendszer fogalmát, fel tudja sorolni annak feladatait.

‒ Tudja, milyen típusú operációs rendszerek léteznek, ismeri a GPL, multiuser, mul- titask fogalmát.

‒ Tudja, mi a különbség a GUI és CLI felhasználói felületek között, és képes azok használatára.

‒ Tudja, milyen szempontok alapján lehet kiválasztani adott célnak megfelelő ope- rációs rendszert.

‒ Ismeri a partíció fogalmát, típusait, tud adott séma alapján merevlemezt particio- nálni.

‒ Ismeri a fontosabb fájlrendszerek (FAT, NTFS, ext2/3/4) tulajdonságait, esetleges korlátait, és képes adott fájlrendszert létrehozni a lemezen.

‒ Képes az operációs rendszerek hardverkövetelményeinek meghatározására.

‒ Képes az operációs rendszer hardverkompatibilitásának ellenőrzésére.

‒ Képes telepíteni a Windows operációs rendszert telepítőmédiumról (DVD, pendrive).

‒ Képpes meghajtóprogramokat telepíteni adott hardvereszközhöz, képes azokat fris- síteni, esetlegesen letiltani.

‒ Képes frissítések és hibajavító csomagok telepítésére az operációs rendszerhez, tudja kezelni a Windows Update-et.

‒ Képes az operációs rendszer verziófrissítésére (upgrade), a felhasználói adatok más gépre való költöztetésére.

‒ Ismeri a Windows lemezkezelési lehetőségeit, a lemezkezelő alkalmazást, illetve a lemezkarbantartási műveleteket (töredezettségmentesítés, hibaellenőrzés).

‒ Képes multiboot rendszerek beállítására többféle operációs rendszer indításához ugyanazon a gépen.

‒ Ismeri a Windows speciális telepítési módjait, pl. unattended mód

‒ Ismeri a lemezklónozás célját, képes kezelni valamilyen klónozó programot (pl.

Clonezilla).

‒ Ismeri a Windows betöltési folyamatát, képes váltani a betöltési módok között rendszerindításkor.

‒ Képes alkalmazások és folyamatok indítására, leállítására, adataik lekérdezésére a Feladatkezelő használatával.

‒ Képes alkalmazások, programok telepítésére és eltávolítására.

‒ Ismeri a fájlkezelési műveleteket az Intéző segítségével, illetve parancssorból.

‒ Képes konfigurálási műveletek elvégzésére a Vezérlőpultban és a Gépházban ta- lálható beállítások segítségével.

‒ Képes felhasználói fiókokat hozzáadni, törölni, típusukat megváltoztatni és beállí- tani a jelszavakat.

‒ Képes illesztőprogramok frissítésére az Eszközkezelő használatával.

‒ Képes konfigurálni a területi és nyelvi beállításokat.

‒ Képes az Eseménynapló segítségével adatokat keresni eseményekről, és képes fel- használni ezeket hibakereséshez.

‒ Tudja monitorozni a rendszer erőforrásait, képes szolgáltatások indítására és leállí- tására.

‒ Ismeri a regisztrációs adatbázis célját, és képes abban beállításokat végezni a Re- gedit programmal.

‒ Felismeri a CLI jelentőségét, és képes parancssori eszközöket használni a gyako-ribb feladatokra (fájlműveletek, hálózatkezelés, felhasználókezelés stb.).

‒

3.3.1.6.8 A dolgok internete

A témakör célja az IoT (dolgok internete) fogalmának és gyakorlati megvalósítási lehető- ségeinek bemutatása. A témakör elsajátítását követően a tanuló:

‒ Ismeri az IoT fogalmát, alkalmazási lehetőségeit, a szenzorok, mikrokontrollerek és beavatkozóelemek különböző típusait.

‒ Képes prototípus készítésére a megvalósítandó IoT-projekthez.

‒ Ismeri a Big Data és az automatizáció fogalmát.

‒ Képes egyszerű IoT-projektek szimulációjára (Packet Tracerben) és megvalósítá-sára valós eszközökkel (Arduino, Raspberry Pi).

3.3.2 Informatikai és távközlési alapok II. tantárgy 144/144/72 óra

3.3.2.1 A tantárgy tanításának fő célja

A tantárgy tanításának fő célja, hogy a tanulók megismerkedjenek a hálózati alapfogalmakkal, és képesek legyenek otthoni vagy kisebb vállalati hálózatok alapszíntű telepítésére és beállítá-sára. A tárgy kitér az IT-biztonság, valamint a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia terü-letére, valamint a Linux operációs rendszer alapszintű használatára is.

A tanulók részegységenként, közvetlenül gyakorlati példákon keresztül sajátíthatják el az el- méleti tananyagot.

3.3.2.2 A tantárgyat oktató végzettségére, szakképesítésére, munkatapasztalatára vo- natkozó speciális elvárások

—

3.3.2.3 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak Közismereti tartalom: Matematika – Számrendszerek témakör

Szakmai tartalom: Informatikai és távközlési alapok I. témakörei (Megelőző karbantartás és hibakeresés; Laptopok és más eszközök tulajdonságai, hibakeresés; Windows telepíté- se és konfigurációja)

3.3.2.4 A képzés órakeretének legalább 60%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

3.3.2.5 A tantárgy oktatása során fejlesztendő kompetenciák

				Ismeretek			Általános és szak-
Készségek, képes-					Önállóság és fele-	Elvárt viselkedés-	mához kötődő
	ségek				lősség mértéke	módok, attitűdök	digitális kompe-
							tenciák
Besorolja		az	OSI-		Teljesen önállóan
és	a	TCP/IP-		Hálózati eszközök
rétegmodell
				OSI-modell
megfelelő rétegébe
				TCP/IP-modell
a hálózati eszközö-
ket.						Legyen fogékony az
				Hálózati eszközök	Teljesen önállóan
						információk befo-
				elérése
						gadására és alkal-
				Hálózati operációs
						mazására. Figyel-
				rendszerek konfigu-
Elvégzi a kapcsoló						mesnek és óvatos-
				rációs parancsainak			Terminálemulációs
és forgalomirányító						nak kell lennie a
				felépítése, súgója			szoftver használata
alapkonfigurációját.						kábelkészítési mű-
				Kapcsolók alapkon-
						veletek közben.
				figurációja
						Érdeklődjön az
				Forgalomirányító
						adott téma iránt.
				alapkonfigurációja
						Együttműködőnek
Ethernet-kábelt				TIA/EIA-568 szab-	Teljesen önállóan
						és kommunikatív-
készít.				vány
						nak kell lennie.
Azonosítja az ARP-				ARP-protokoll	Teljesen önállóan
folyamat		üzeneteit					Adatforgalom elfo-
adatforgalom
							gására alkalmas
elfogására alkalmas
							szoftver használata
szoftver használatá-
val.

Számrendszerek		Decimális, bináris,	Teljesen önállóan	Digitális tartalmak keresése és szűrése Alhálózat- kalkulátor használa- ta
között	átváltást
		hexadecimális
végez. Adott méretű
		számrendszer
alhálózatot alakít ki
		IPv4-cím VLSM
(VLSM).
Értelmezi és fel-			Teljesen önállóan
használja a forga-		IPv4 irányítótábla
lomirányítók IPv4		szerepe, felépítése
és IPv6 irányítótáb-		IPv6 irányítótábla
lájában található		szerepe, felépítése
bejegyzéseket.
Alapértelmezett		Alapértelmezett	Teljesen önállóan	PC- és mobileszkö- zök alapszintű használata. Adatok, információk és digitális tartalmak kezelése
átjárót határoz meg
		átjáró fogalma,
és állít be kliensek
		szerepe
számára.
Teszteli a hálózat		ICMP-protokoll	Teljesen önállóan	Számítógép pa- rancssorának hasz- nálata
működését ping és
traceroute paran-
csok használatával.
Elvégzi a SOHO		Wifi szabványok	Teljesen önállóan	Hálózatszimulációs szoftver használata SOHO router kon- figurációs felületé- nek használata
router alapbeállítá-
		SOHO router eléré-
sait, vezeték nélküli
		se és alapkonfigurá-
klienseket csatla-
		ciója
koztat.
Vezetékes és veze-			Teljesen önállóan	Hálózat szimulációs szoftver használata. Terminálemulációs szoftver használata
ték nélküli állomá-
sokat tartalmazó
kisvállalati vagy
otthoni hálózatot
épít.
Windows operációs		Fájl- és mappajogo-	Teljesen önállóan	A Fájlkezelő és a Windows tűzfal használata
rendszerben jogo-
		sultságok típusai
sultságokat és tűz-
		Tűzfalszabályok
falszabályokat állít
		típusai
be.
Vezeték nélküli			Teljesen önállóan	A SOHO router konfigurációs felü- letének használata
forgalomirányítón		WPA/WPA2 biz-
hitelesítést és titko-		tonsági módszer
sítást állít be.
Alkalmazásokat			Teljesen önállóan	Adatok, informáci- ók és digitális tar- talmak kezelése
indít, felhasználói		iOS beállítási lehe-
és biztonsági beállí-		tőségei
tásokat hajt végre		Android beállítási
Androidot és iOS-t		lehetőségei
futtató eszközökön.

3.3.2.6 A tantárgy témakörei

3.3.2.6.1 Gépi tanulás, neuronhálózatok, mesterséges intelligencia

A témakör célja a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia (AI) jellemzőinek, aktuális helyzetének és felhasználási módjainak bemutatása. A témakör elsajátítását követően a ta- nuló:

‒ Ismeri a mesterséges intelligencia (AI) fogalmát, rövid történetét.

‒ Tudja, mit jelent a gépi tanulás, és fel tud sorolni példákat az alkalmazására (be- széd- és alakfelismerés, célzott reklámok stb.).

‒ Ismeri a neuronhálózatok fogalmát, kapcsolódását a gépi tanuláshoz.

‒ Ismeri a gépi látás segítségével megoldható problémákat, a gépilátás-rendszerek összetevőit.

3.3.2.6.2 Informatikai és távközlési hálózatok napjainkban

A témakör célja annak bemutatása, mire használhatók a távközlési hálózatok, illetve mi- lyen aktuális és várható trendek figyelhetők meg ezen a területen. A témakör elsajátítását követően a tanuló:

‒ Tisztában van a hálózat fogalmával, céljával. Ismeri a hálózatok legfontosabb al- kotóelemeit.

‒ Tisztában van a hálózatok mindennapjainkra gyakorolt hatásával.

‒ Ismeri a fizikai és logikai topológia fogalmát, jellemzőit. Képes megkülönböztetni egymástól a fizikai és a logikai topológiát. Tudja értelmezni a topológiai ábrákat.

‒ Ismeri a LAN-okban használható logikai topológiákat (sín, gyűrű, fa, csillag, kiter- jesztett csillag) és ezek jellemzőit. Tisztában van a különböző topológiák előnyei- vel és hátrányaival.

‒ Tudja, mi szükséges az internethez való kapcsolódáshoz, képes csatlakozni a helyi hálózathoz és az internethez.

‒ Tisztában van napjaink hálózati trendjeivel (BYOD, SDN stb.).

‒ Tisztában van a hálózatokat érő fenyegetések és támadások veszélyeivel, érti a há- lózatbiztonság szerepét, jelentőségét.

3.3.2.6.3 Hálózati protokollok és modellek, végponti eszközök hálózati beállítása A témakör célja, hogy a tanuló megismerje a leggyakrabban használt hálózati eszközöket és a rétegmodelleket, az átviteli közegek jellemzőit, valamint képes legyen Ethernet-kábel készítésére. A témakör elsajátítását követően a tanuló:

‒ Ismeri a kommunikációs szabályok jelentőségét, szerepét. Tisztában van a proto- kollok jelentőségével, szükségességével.

‒ Ismeri a referenciamodellek szerepét.

‒ Tisztában van az OSI-modell jelentőségével, ismeri annak rétegeit, és a rétegek szerepét.

‒ Tisztában van a TCP/IP-modell jelentőségével, ismeri annak rétegeit, és a rétegek szerepét.

‒ Képes az OSI- és TCP/IP-modell egymásnak való megfeleltetésére.

‒ Ismeri az adatbeágyazás fogalmát, szerepét. Tisztában van azzal, hogyan történik a helyi és a távoli erőforrások elérése a rétegmodellben.

‒ Xxxxxx a fizikai réteg szerepét, feladatát. Tisztában van az adatok fizikai közegen történő átvitelének lehetőségeivel.

‒ Ismeri a jelek továbbítási módjait (szinkron, aszinkron), a sávszélesség, az átbo- csátóképesség és a késleltetés fogalmát. Képes végberendezésen a pillanatnyi át- bocsátóképesség lekérdezésére.

‒ Tisztában van a vezetékes hálózatban használható közegekkel (rézalapú, optikai kábelek), és ismeri ezek jellemzőit.

‒ Tudja, hogy miért van szükség keresztkötésű és egyeneskötésű Ethernet-kábelre. Képes megállapítani, hogy adott eszközök között melyik típusú kábel (keresztkö- tésű, egyeneskötésű) használata szükséges.

‒ Ismeri a TIA/EIA-568-A és a TIA/EIA-568-B színsorrendet, és ezek alapján képes keresztkötésű és egyeneskötésű Ethernet-kábel készítésére.

‒ Ismeri a vezeték nélküli átviteli közegeket, és ezek jellemzőit, felhasználási terüle- tüket.

‒ Képes vezetékes és vezeték nélküli hálózathoz csatlakoztatni a végberendezést.

‒ Ismeri a decimális, bináris és hexadecimális számrendszert, és képes az ezen szám-rendszerek közti átváltásra.

3.3.2.6.4 Kapcsolás Ethernet-hálózatokon, a kapcsoló alapszintű beállítása

A témakör feldolgozásával a tanulók megismerik az adatbeágyazás menetét, az Ethernet- technológia jellemzőit és a kapcsolók működési elvét. Cél, hogy elsajátítsák legalább egy terminálemulációs szoftver használatát, és elvégezzék a második rétegbeli kapcsoló alap- konfigurációját. A témakör elsajátítását követően a tanuló:

‒ Tisztában van az adatbeágyazás fogalmával, működésével.

‒ Képes az adatbeágyazás vizsgálatára adatforgalom elfogására alkalmas szoftver segítségével.

‒ Ismeri az Ethernet-technológia jellemzőit, működési elvét, tisztában van az Ether- net-keret felépítésével.

‒ Képes az Ethernet-keret fejlécelemeinek azonosítására, elfogott keret esetén adat- forgalom elfogására alkalmas szoftverrel.

‒ Tisztában van a MAC-cím jelentőségével, szerepével, felépítésével.

‒ Képes a végberendezés hálózatikártya-információinak megjelenítésére, MAC- címének lekérdezése.

‒ Tisztában van a félduplex és a teljes duplex kommunikáció működésével.

‒ Xxxxxx a kapcsoló felépítését, képes felismerni a kapcsoló összetevőit.

‒ Tisztában van a kapcsoló feladatával, jelentőségével, működési elvével.

‒ Ismeri a MAC-tábla fogalmát, szerepét. Tudja, hogyan kerülnek a bejegyzések a kapcsoló MAC-táblájába.

‒ Ismeri a kapcsoló továbbítási módjait, tisztában van az elárasztásos továbbítás fo- galmával, működésével.

‒ Érti a MAC-táblában található bejegyzéseket, a MAC-tábla tartalma alapján képes eldönteni, hogy a kapcsoló mely portjain továbbítja az adott keretet.

3.3.2.6.5 A hálózati réteg, IPv4-es és IPv6-os címzés, a forgalomirányító alapszin-tű beállítása

A témakör célja, hogy a tanulók megismerjék a hálózati réteg feladatát és a logikai címzés szerepét; az IPv4-címek szerkezetét, jellemzőit. Megértsék a címmeghatározó protokollok működését IPv4-környezetben és képesek legyenek a címmeghatározó folyamat üzenetei- nek azonosítására, adatforgalom elfogására alkalmas szoftver használatával. Átlássák az alhálózatok kialakításának lépéseit, és képesek legyenek adott méretű alhálózatok kialakí- tására. Forgalomirányítási alapismereteket szerezzenek, értelmezni tudják az irányítótábla bejegyzéseit IPv4-környezetben. Megismerjék a forgalomirányítók működését, szerepét, el tudják végezni a forgalomirányító alapkonfigurációját. Tisztában legyenek az alapértelme- zett átjáró szerepével, és be tudjanak állítani alapértelmezett átjárót a klienseszközökön, kapcsolókon. A témakör elsajátítását követően a tanuló:

‒ Tisztában van a hálózati réteg szerepével, feladatával, jelentőségével. Ismeri a há- lózati rétegben található eszközöket, protokollokat.

‒ Ismeri az IP protokollfeladatát, jellemzőit, érti az összeköttetés-mentes csomagto- vábbítás folyamatát.

‒ Ismeri az IPv4-csomag fejlécének fontosabb mezőit (forrás- és cél-IPv4-cím, TTL, következő fejléc stb.)

‒ Ismeri az IPv4-címek felépítését, szerkezetét, tisztában van az alhálózati maszk fogalmával, szerepével.

‒ Ismeri az IPv4-címzés típusait (unicast, multicast, broadcast).

‒

‒ Ismeri az IPv4-címosztályokat, azok jellemzőit, képes megállapítani egy adott IPv4-címről, hogy melyik címosztályba tartozik.

‒ Tisztában van a publikus és privát címek szerepével, használatával. Xxxxxx a publi- kus és privát IPv4-címeket, képes megállapítani egy adott IPv4-címről, hogy az publikus vagy privát.

‒ Képes végberendezés IPv4-konfigurációjának statikus beállítására.

‒ Ismeri az IPv4-es környezetben használt címmeghatározó protokollt (ARP) és üzeneteit. Tisztában van a címmeghatározó protokoll működésével és használatá- nak szükségességével.

‒ Képes végberendezés és hálózati eszköz ARP-táblájának megjelenítésére, a tábla sorainak törlésére.

‒ Adatforgalom elfogására alkalmas szoftverrel képes nyomon követni az ARP- protokoll működését.

‒ Tisztában van az egyenlő méretű és változó méretű alhálózatok kialakításának lé- péseivel IPv4-környezetben.

‒ Képes IPv4-környezetben egyenlő méretű és változó méretű alhálózatok (VLSM) kialakítására, és képes megállapítani, hogy több IPv4-cím egy alhálózathoz tarto- zik-e.

‒ Képes adott alhálózat esetén a hálózati azonosító, a szórási cím és a kiosztható címtartomány megállapítására.

‒ Ismer IPv4-alhálózat számolására alkalmas szoftvereket, webhelyeket, és képes legalább egy ilyen alkalmazás vagy webhely használatára.

‒ Képes IPv4-környezetben az igényekhez igazodó címzési terv készítésére.

‒ Tisztában van a forgalomirányító felépítésével, működésével.

‒ Ismeri a forgalomirányító összetevőit, azok feladatát, és képes az összetevők be- azonosítására.

‒ Ismeri a forgalomirányító rendszerindítási folyamatát.

‒ Képes konzolkapcsolatot kialakítani számítógép és forgalomirányító között. Ismer legalább egy terminálemulációs szoftvert, és annak használatával képes hozzáférni a forgalomirányító konfigurációs felületéhez.

‒ Tisztában van az IOS elérési lehetőségeivel, az iOS konfigurációs felületén hasz- nálható parancsok felépítésével, szintakszisával.

‒ Tisztában van a forgalomirányítóban található memóriák fajtájával, szerepével. Tudja, hogy melyik memóriában mit tárol a forgalomirányító, és képes a memóri- ák tartalmának megjelenítésére.

‒ Tisztában van a futó és kezdeti konfiguráció szerepével, valamint a felhasználásuk közti különbséggel.

‒ Képes a futó konfiguráció mentésére.

‒ Tisztában van a forgalomirányító kezdeti konfigurációját megvalósító parancsok- kal (például eszköz neve, privilegizált mód jelszava, vonali jelszavak, bejelentke- zési és napi üzenet, parancselőzmények száma, vonali tétlenségi idő, naplóüzene- tek szinkronmegjelenítése stb.), és használni tudja ezeket a parancsokat.

‒ Képes a forgalomirányító interfészeinek konfigurálására (IP-cím és alhálózati maszk beállítása, leírás megadása, interfész engedélyezése és tiltása).

‒ Tisztában van az alapértelmezett átjáró fogalmával, képes megállapítani az eszkö- zön használandó alapértelmezett átjárót.

‒ Képes a végberendezés alapértelmezett átjárójának beállítására.

‒ Ismeri az ipconfig parancsot, és képes annak használatával megjeleníteni és értel- mezni a végberendezések IPv4-beállításait.

‒ Tisztában van a végberendezések csomagtovábbítási döntéseinek folyamatával.

‒ Tisztában van a forgalomirányító csomagtovábbítási döntéseinek folyamatával.

‒ Képes a forgalomirányító irányítótáblájának megjelenítésére, és tudja értelmezni a közvetlenül csatlakozó hálózatokat jelölő sorokat.

‒ Xxxxxx a közvetlenül csatlakozó útvonalak irányítótáblába kerülésének folyamatát és az irányítótábla szerepét.

‒ Képes ellenőrizni a közvetlenül csatlakozó hálózatok elérhetőségét.

‒ Tisztában van az alapértelmezett útvonal szerepével, képes alapértelmezett útvonal létrehozására a forgalomirányítón.

‒ Tisztában van az ICMPv4-protokoll szerepével, használatával, ismeri a protokoll által használt üzeneteket.

‒ Ismeri a ping és traceroute parancsokat, tisztában van azok használatával, képes kapcsolatok ellenőrzésére ping és traceroute parancsok segítségével.

‒ Képes hibaelhárítást végezni nem megfelelően működő, közvetlenül csatlakozó hálózatok között. Észreveszi a hálózatelérési hibát okozó téves konfigurációt, és képes annak korrigálására.

3.3.2.6.6 A szállítási és az alkalmazási réteg

A témakör célja a szállítási réteg két fő protokollja, a TCP és a UDP ismertetése. Bemutat- ja a TCP/IP-modell alkalmazási rétegének célját és a benne használt protokollokat, különös tekintettel a DNS- és DHCP-protokollokra, a webes és elektronikus levelezési, valamint fájlmegosztási protokollokra. A témakör elsajátítását követően a tanuló:

‒ Tisztában van a szállítási réteg szerepével, érti a szállítási réteg feladatát, jelentő- ségét. Ismeri a szállítási réteg főbb protokolljait (TCP, UDP).

‒ Ismeri a szegmens fogalmát, tisztában van a portszámok szerepével és három cso- portjával (jól ismert portok, regisztrált portok, privát portok).

‒ Ismeri a TCP-protokoll szerepét, jellemzőit, főbb alkalmazási területeit.

‒ Ismeri az UDP-protokoll szerepét, jellemzőit, főbb alkalmazási területeit.

‒ Tisztában van TCP- és az UDP-protokollok előnyeivel és hátrányaival.

‒ Képes a TCP- és az UDP-protokollok összehasonlítására.

‒ Ismeri a TCP kommunikációs folyamat által használt kapcsolat felépítésének (há- romfázisú kézfogás) és lebontásának lépéseit.

‒ Tisztában van a megbízható szállítás jelentőségével és az adatfolyam-vezérlés sze- repével. Tudja, hogyan működik az adatfolyam-vezérlés TCP-protokoll esetén. Ismeri az ablakméret és a nyugtázás fogalmát.

‒ Adatfolyam elfogására alkalmas szoftver segítségével képes a TCP-folyamat fel- épülésének és lebontásnak vizsgálatára.

‒ Tisztában van a sorszámozás szerepével, és TCP esetén érti a sorszámok változását

(sequence number, acknowledgement number).

‒ Ismeri az alkalmazási, megjelenítési és viszonyréteg funkcióit.

‒ Tisztában van az egyenrangú hálózat fogalmával, működésével, jelentőségével, előnyeivel és hátrányaival. Ismer olyan alkalmazásokat, amelyek egyenrangú há- lózatokban használatosak.

‒ Tisztában van a szerver-kliens alapú hálózat fogalmával, működésével, jelentősé- gével, előnyeivel és hátrányaival. Ismeri a jelentősebb szerver-kliens alapú alkal- mazásokat.

‒ Tisztában van a webszolgáltatás által használt HTTP- és HTTPS-protokoll jelentő- ségével, működésével.

‒ Tisztában van a levelezési protokollokkal (SMTP, IMAP, POP3), azok működésé- vel. Tisztában van az e-mail-letöltő protokollok közti különbséggel.

‒ Ismeri a DHCP- és a DNS-protokollok szerepét, jelentőségét, működését.

‒

‒ Ismeri a fájlmegosztási protokollokat, tisztában van azok működésével.

3.3.2.6.7 Xxxxxxx és kisvállalati hálózat építése és beállítása

A témakör célja, hogy a tanulók az eddigi ismereteik felhasználásával képesek legyenek otthoni és kivállalati hálózat összetevőinek azonosítására, kisméretű hálózat fizikai kiépíté- sére, IP-címzés beállítására, és az alapvető kapcsolódási hibák elhárításra. A témakör elsa- játítását követően a tanuló:

‒ Tisztában van az otthoni, illetve kisvállalti hálózatban használható eszközökkel, azok főbb jellemzőivel.

‒ Képes azonosítani egy otthoni vagy kisvállalati hálózat összetevőit.

‒ Képes azonosítani a kisvállalati hálózatban használt főbb protokollokat, alkalma- zásokat.

‒ Képes ping és traceroute parancsok használatával a kapcsolat működésének ellen- őrzésére. Tudja értelmezni a válaszként megjelenő sorokban szereplő információ- kat.

‒ Ismeri azokat a show parancsokat, amelyekkel lekérdezhető a hálózati eszköz futó és kezdeti konfigurációja, valamint az IOS-, illetve hardverösszetevők paraméterei.

‒ Képes otthoni és irodai hálózat eszközeinek kiválasztására, összekötésére és az IP- címzés beállítására.

‒ Ismeri az alapvető hálózati hibaelhárítás lépéseit, képes alapszintű kapcsolódási hibák megtalálására és elhárítására.

3.3.2.6.8 IT-biztonság

A témakör a számítógépes biztonsággal foglalkozik. Célja, hogy a tanulók megismerjék a legfontosabb támadási módokat, a kártevők típusait és az azok elleni védekezést. Tudják, milyen hálózati támadások léteznek, milyen biztonsági irányelveket kell követni az adatok védelme érdekében. Megismerjék a Windows operációs rendszerben található biztonsági segédeszközöket és beállításokat. Képesek legyenek vezeték nélküli eszközök biztonságos beállítására. A témakör elsajátítását követően a tanuló:

‒ Ismeri a malware fogalmát, a kártevő szoftverek típusait, működési elveit.

‒ Ismeri a kártevők elleni védekezés lehetőségeit, és képes azokat alkalmazni.

‒ Tudja, mi a hálózatok elleni támadások célja, és milyen módszerei vannak.

‒ Ismeri a megtévesztési technikák (social engineering) jellemzőit, képes felismerni azokat.

‒ Tisztában van a biztonsági házirendek jelentőségével.

‒ Képes adatmentéseket végezni, a megfelelő típus kiválasztásával.

‒ Képes fájlok és mappák jogosultságainak, illetve titkosításának beállítására.

‒ Képes adatok biztonságos törlésére a teljes megsemmisítés céljából.

‒ Képes a számítógép védelmét jelszavakkal fokozni: BIOS, felhasználói jelszavak.

‒ Képes korlátozások beállítására a Windows helyi házirendjei segítségével.

‒ Tud felhasználókat és csoportokat létrehozni, módosítani, törölni.

‒ Tudja módosítani a Windows tűzfal beállításait.

‒ Xxxxxx és tudja alkalmazni az elterjedtebb webböngészők biztonsági beállításait (pl. privát böngészés).

‒ Tudja telepíteni az operációs rendszer hibajavításait és frissítéseit.

‒ Képes hitelesítés és titkosítás konfigurálására vezeték nélküli eszközökön.

‒ Képes a firmware frissítésére SOHO forgalomirányítókon.

‒ Képes port-továbbítás beállítására SOHO routeren.

3.3.2.6.9 Egyéb operációs rendszerek (mobil és MacOS)

A témakör a mobileszközökön elterjedt két legfontosabb operációs rendszer, az Android és az iOS jellemzőit tárgyalja. A tanulóknak ismerniük kell a két rendszer kezelőfelületét, az alapvető beállításokat és szolgáltatásokat (pl. GPS, virtuális asszisztensek, VPN stb.), va- lamint az alapvető biztonsági beállításokat is. Ezenfelül a macOS operációs rendszer alap- vető tulajdonságaival is tisztában kell lenniük. A témakör elsajátítását követően a tanuló:

‒ Ismeri az Android és az iOS operációs rendszerek jellemzőit, képes azok összeha- sonlítására.

‒ Ismeri és használni tudja az Android és az iOS kezelőfelületét.

‒ Használni tudja a közös szolgáltatásokat, pl.: képernyőforgatás, kalibráció, GPS, wifihívás, VPN, virtuális asszisztensek.

Ismeri a mobileszközök biztonsági beállításait, lehetőségeit.

‒ Ismeri és használni tudja a mobileszközökön elérhető felhőszolgáltatásokat.

‒ Ismeri a macOS jellemzőit, összehasonlítva a többi operációs rendszerrel.

‒ Xxxxxx és kezelni tudja a macOS grafikus és parancssori felületét az alapvető mű- veletekhez.

‒ Képes biztonsági mentésre, ismeri a lemezkezelés lehetőségeit és segédprogramja- it.

‒ Képes időzített és ütemezett feladatok végrehajtására.

‒ Képes a macOS frissítésére.

3.3.2.6.10 Linux alapok

A témakör célja a Linux operációs rendszer legalapvetőbb kezelési, üzemeltetési feladatai- nak bemutatása. A témakör elsajátítását követően a tanuló:

‒ Ismeri a Linux szerepét, helyét az IT-iparban.

‒ Ismeri a CLI-parancsok felépítését, az argumentumok megadási módját.

‒ Ismeri a könyvtárkezelési parancsokat: mkdir, rmdir.

‒ Képes fájlok listázására különböző szempontok szerint.

‒ Képes parancsok kiadására rendszergazdai üzemmódba átlépve is.

‒ Képes a számítógép szabályos leállítására.

‒ Tisztában van az alapvető fájl-jogosultságokkal (read, write, executable), azok be- állításával (chmod)

‒ Képes fájlokat másolni, mozgatni, törölni parancssorban.

‒ Képes szövegfájlok tartalmának megtekintésére.

‒ Képes szövegekben történő keresésre, különböző feltételek szerint.

‒ Ismeri az alapvető reguláris kifejezések célját és felhasználásukat szövegillesztés- hez.

‒ Képes egy szövegszerkesztő (vi, nano) használatára.

‒ Be tudja állítani a gép IP-címzését.

‒ Képes a futó folyamatok listázására, különböző szempontok szerint.

‒ Ismeri az I/O-átirányítások szerepét, és tudja használni azokat.

‒ Tisztában van az alapvető csomagkezelési parancsokkal, képes csomagok telepíté- sére és eltávolítására is.

‒ Ismeri a jelszavak jelentőségét, képes megfelelő erősségű jelszavak beállítására.

3.4 Programozási alapok megnevezésű tanulási terület

A tanulási terület tantárgyainak összóraszáma: 144/144/72 óra

A tanulási terület tartalmi összefoglalója

A kódolás és a programozás képessége ma már nemcsak a szoftverfejlesztők számára nélkü- lözhetetlen, az összes egyéb területen dolgozó informatikus és távközlési szakember számára elengedhetetlen. Ezért fontos, hogy a közös alapozás jegyében minden tanuló megszeresse a kódolást, fejlett problémamegoldó és algoritmizáló képességre tegyen szert, és egyszerűbb problémák kezelését végző alkalmazásokat tudjon készíteni. Elengedhetetlen, hogy minden tanuló képes legyen webes környezetben dolgozni. A tanulási terület oktatásának fontos fel- adata az is, hogy a tanulókat megtanítsa csapatban dolgozni, valamint képessé tegye a közös munkát segítő forráskódkezelők és a csoportmunkát támogató online eszközök kezelésére. A tanulási terület az alábbi főbb témákat érinti:

‒ Bevezetés a programozásba – Játékos kódolás a programozás megszerettetéséhez

‒ HTML-oldalak kódolása – A weboldalak készítésének és formázásának alapjai, rövid betekintéssel a JavaScript világába

‒ Python – Kezdő lépések a programozás területén az egyik legelterjedtebb és legköny- nyebben tanulható nyelv segítségével

3.4.1 Programozási alapok tantárgy 144/144/72 óra

3.4.1.1 A tantárgy tanításának fő célja

A tantárgy a közös ágazati alapozás részeként olyan programozási és kódolási alapkészsége- ket ad, amelyek minden informatika és távközlési ágazatban tanuló fiatal számára szüksége- sek.

A tantárgy az alábbi főbb témákat érinti:

‒ Bevezetés a programozásba – Játékos kódolás a programozás megszerettetéséhez

‒ HTML-oldalak kódolása – A weboldalak készítésének és formázásának alapjai, rövid betekintéssel a JavaScript világába, melynek során a tanulók megismerkednek a web- oldalak (HTML-oldalak) felépítésével, a HTML5 és a CSS3 alapjaival, megértik a reszponzív weboldalak kialakításának lehetőségeit, valamint a JavaScriptet használó dinamikus HTML-oldalak működése mögötti logikát.

‒ Python – Kezdő lépések a programozás területén az egyik legelterjedtebb és legköny- nyebben tanulható nyelv segítségével

Az elméleti anyag elsajátítása közvetlenül a gyakorlati példákon keresztül valósul meg. A tananyag kisebb részekre tagolódik, és minden részhez példák, gyakorló feladatok tartoznak.

3.4.1.2 A tantárgyat oktató végzettségére, szakképesítésére, munkatapasztalatára vo- natkozó speciális elvárások

—

3.4.1.3 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

—

3.4.1.4 A képzés órakeretének legalább 80%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

3.4.1.5	A tantárgy oktatása során fejlesztendő kompetenciák
		Ismeretek				Általános és szak-
Készségek, képes-			Önállóság és fele-	Elvárt viselkedés-		mához kötődő
ségek			lősség mértéke	módok, attitűdök		digitális kompe-
						tenciák
			Teljesen önállóan			Legalább egy online
						fejlesztői környezet
Egyszerű webolda-						használata (pl.
lakat hoz létre és						CodePen, JSBin,
szerkeszt online,		Ismeri a HTML5-				Plunker)
valamint helyi tele-						HTML-, CSS- és
		nyelv alapvető
pítésű fejlesztőesz-						JavaScript kód
		elemeit és attribú-
közökkel és a						szerkesztésre szol-
		tumait.
HTML5-nyelv						gáló fejlett editor
alapvető elemeinek						(pl. VS Code,
felhasználásával.						Atom, Brackets) és
						bővítményeinek
						használata
						HTML-oldalak
						validációjára szol-
						gáló eszköz haszná-
						lata (pl. HTML
						Validator for
Használja a HTML-						Chrome, W3C
oldalak hibakeresési						Markup Validation
eszközeit, a fejlesz-		Ismeri a Git célját,				Service, Nu
tést támogató cso-		működési módját és	Instrukció alapján			HTML5 Validator)
portmunka-		legfontosabb funk-	részben önállóan			Hatékony internetes
eszközöket, vala-		cióit.		Legyen fogékony az		keresés és részvétel
mint a Git verzióke-				információk	befo-	a legfontosabb
zelő rendszert.				gadására és	alkal-	szakmai közösségi
				mazására.		platformokon (pl.
				Érdeklődjön az		GitHub, Xxxxx
				adott téma iránt		Overflow) tudás-
						szerzés és megosz-
						tás céljából
HTML-oldalakat			Teljesen önállóan			Hatékony internetes
formáz stílusok és		Xxxxxx a stílusok és				keresés és részvétel
stíluslapok segítsé-						a legfontosabb
		stíluslapok (CSS)
gével.						szakmai közösségi
		célját, működési
						platformokon (pl.
		mechanizmusát,
						GitHub, Xxxxx
		valamint a legfonto-
						Overflow) tudás-
		sabb stíluselemeket.
						szerzés és megosz-
						tás céljából
CSS-		Ismeri a CSS fo-	Teljesen önállóan			CSS-keretrendszer
állományokban		galmát, szerepét és
						használata
hibát keres és javít		jellemzőt (style
						Hatékony internetes
CSS-validáló esz-		attribútum,
						keresés és részvétel
köz használatával.		CSS-szabályok
						a legfontosabb
		szintaxisa, szelektor
						szakmai közösségi
		fogalma, szelekto-
						platformokon (pl.
		rok fajtái,
						GitHub, Stack
		CSS-tulajdonságok
						Overflow) tudás-
		és értékek, CSS-
						szerzés és megosz-
		szabályok kiértéke-
						tás céljából
		lési sorrendje).
3

Megfelelő HTML-		Teljesen önállóan	CSS-keretrendszer használata Hatékony internetes keresés és részvétel a legfontosabb szakmai közösségi platformokon (pl. GitHub,Stack Overflow) tudás- szerzés és megosz- tás céljából
oldalszerkezetet
(layoutot) alakít ki a
HTML5 szemanti-	Ismeri HTML5
kus elemeinek meg-
	szemantikus elemeit
felelő alkalmazásá-
	és azok célját.
ra, valamint külön-
böző elemek pozi-
cionálására stílusok
alkalmazásával.
Dokumentáció vagy		Teljesen önállóan	Hatékony internetes keresés és részvétel a legfontosabb szakmai közösségi platformokon (pl. GitHub, Stack Overflow) tudás- szerzés és megosz- tás céljából
webes információ-	Ismeri a reszponzív
gyűjtés segítségével
	webdesign alapelve-
egyszerűbb
	it és a CSS-
reszponzív webol-
	keretrendszerek
dalakat alakít ki
	használatának elő-
Bootstrap keret-
	nyeit.
rendszer segítségé-
vel.
	Ismeri a Pythonban	Teljesen önállóan	A Python progra- mozási nyelv és legalább egy fej- lesztői környezet használata Hatékony internetes keresés és részvétel a legfontosabb szakmai közösségi platformokon (pl. GitHub, Stack Overflow) tudás- szerzés és megosz- tás céljából
	használt egyszerű és
Önállóan alkalma-	összetett adatszer-
	kezeteket (változó-
zást készít a Python
	kat), illetve vezérlé-
programozási nyelv
	si szerkezeteket.
használatával.
	Tudja, mi az algo-
	ritmus, ismeri annak
	szerepét.
	Ismeri a Pythonban	Teljesen önállóan	A Python progra- mozási nyelv és legalább egy fej- lesztői környezet használata Hatékony internetes keresés és részvétel a legfontosabb szakmai közösségi platformokon (pl. GitHub, Stack Overflow) tudás- szerzés és megosz- tás céljából
Összetett kifejezé-	használt aritmetikai,
	relációs és logikai
seket készít a
	operátorokat és
Python programo-
	kifejezéseket, a
zási nyelv használa-
	kifejezések kiérté-
tával.
	kelésének szabálya-
	it.

			Teljesen önállóan	A Python progra-
				mozási nyelv és
				legalább egy fej-
Saját függvényt				lesztői környezet
definiál (paraméte-				használata
rezés, visszatérési	Ismeri a függvény			Hatékony internetes
érték meghatározá-				keresés és részvétel
	fogalmát, célját és
sa) és hív meg a				a legfontosabb
	jellemzőit.
Python programo-				szakmai közösségi
zási nyelv használa-				platformokon (pl.
tával.				GitHub, Stack
				Overflow) tudás-
				szerzés és megosz-
				tás céljából
				A Python progra-
				mozási nyelv és
	Ismeri a modulok és			legalább egy fej-
Saját Python prog-				lesztői környezet
	csomagok
ramban modulokat				használata
	(package) szerepét a
használ fel.				Hatékony internetes
	Python programban.
Saját modult defini-			Instrukció alapján	keresés és részvétel
	Ismeri az alábbi
ál és használ fel a			részben önállóan	a legfontosabb
	Python modulok
Python programo-				szakmai közösségi
	lehetőségeit:
zási nyelv használa-				platformokon (pl.
	math, random, plat-
tával				GitHub, Stack
	form modul.
				Overflow) tudás-
				szerzés és megosz-
				tás céljából
				A Python progra-
				mozási nyelv és
				legalább egy fej-
	Ismeri a hibakezelés			lesztői környezet
				használata
	és kivételkezelés
Python programban				Hatékony internetes
	módját Python
hibakezelést és			Instrukció alapján	keresés és részvétel
	programban. Ismeri
kivételkezelést			részben önállóan	a legfontosabb
	az asset() függvény
végez.				szakmai közösségi
	felhasználási lehe-
				platformokon (pl.
	tőségeit.
				GitHub, Stack
				Overflow) tudás-
				szerzés és megosz-
				tás céljából
				A Python progra-
				mozási nyelv és
				legalább egy fej-
				lesztői környezet
	Ismeri az	osztály		használata
				Hatékony internetes
Saját osztályt defi-	(class)	fogalmát,
			Instrukció alapján	keresés és részvétel
niál és példányosít	tulajdonságait.
			részben önállóan	a legfontosabb
Pythonban.	Ismeri a példányosí-
				szakmai közösségi
	tás célját.
				platformokon (pl.
				GitHub, Stack
				Overflow) tudás-
				szerzés és megosz-
				tás céljából

				Teljesen önállóan	A Python progra-
					mozási nyelv és
Szöveges fájlból					legalább egy fej-
					lesztői környezet
adatot olvas be	Ismeri	a	szöveges
					használata
Pythonban, a beol-	fájlok	kezelésére
					Hatékony internetes
vasott adatokat	szolgáló		alapvető
					keresés és részvétel
eltárolja egyszerű	eszközöket		a
					a legfontosabb
vagy összetett adat-	Python	programban
					szakmai közösségi
szerkezetben, az	(open(),	readline(),
					platformokon (pl.
adatokat kiírja szö-	readlines(), write()).
					GitHub, Stack
veges fájlba.
					Overflow) tudás-
					szerzés és megosz-
					tás céljából

3.4.1.6 A tantárgy témakörei

3.4.1.6.1 Bevezetés a programozásba (játékos programozás)

A témakör elsődleges célja a tanulói érdeklődés felkeltése, a motiváció erősítése a progra- mozás tantárgy tanulására. A tanulók megismerkednek az egyéni tanulás és önfejlesztés lehetőségeivel is.

A témakör első fele bemutatja a kódolás játékos elsajátítását célzó eszközöket és oktatási portálokat. Ennek keretében az alábbi tevékenységekre kerül sor:

‒ Legalább három eszköz bemutatása, és a kiválasztott eszközökkel egyszerűbb fel- adatok, problémák megoldásának szemléltetése

‒ Legalább három kódolás oktatását célzó portál áttekintése, egy-két rövidebb kur- zus közös elvégzése valamelyik kiválasztott portálon

Javasolt eszközök (a kör tetszőlegesen bővíthető hasonló célú eszközökkel):

‒ Scratch

‒ Kodu

‒ Minecraft

‒ Lego vagy más hasonló oktatórobot

‒ Arduino

‒ MIT AppInventor 2

Javasolt oktatási portálok (a kör tetszőlegesen bővíthető hasonló célú portálokkal):

‒ Xxxx.xxx

‒ freeCodeCamp

‒ Codacademy

‒ Khan Academy

‒ Udacity

A témakör második részében valamely kiválasztott eszközzel néhány egyszerűbb problé- ma, feladat közös, játékos formában történő megoldására kerül sor.

3.4.1.6.2 Webszerkesztési alapok

A témakör célja, hogy a tanuló képessé váljon egyszerűbb weboldalak létrehozására és szerkesztésére online és helyi telepítésű fejlesztőeszközökkel. A téma-kör elsajátítását követően a tanuló:

‒ Ismeri az online fejlesztői környezetek (pl. CodePen, JSBin, Plunker) szolgáltatá- sait, és legalább egy ilyen környezetben képes a weboldalakat létrehozni, módosí- tani és formázni.

‒ Ismeri legalább egy ingyenes HTML-, CSS- és JavaScript kód szerkesztésre szol- gáló fejlett editor (pl. VS Code, Atom, Brackets) alapvető szolgáltatásait és képes azok használatára (javasolt editor: VS Code).

‒ Képes a választott editorban a hatékony munkát lehetővé tevő bővítmények (pl. Emmet, Prettier, HTML CSS Support) kiválasztására, telepítésére és azok haszná- latára.

‒ Ismeri a HTML-oldalak alapvető elemeit, képes új HTML-oldal létrehozására ezeknek a szerepeltetésével (!DOCTYPE, html, head, body, meta).

‒ Ismeri a HTML5-oldalakat leíró nyelv legfontosabb strukturális elemeit, és képes azok alkalmazásával HTML-oldalak kialakítására (p, title, h1-h6, img, a, link, strong, em, figure, figcaption, div, span).

‒ Xxxxxx és tudja alkalmazni a HTML5-tagek legfontosabb attribútumait (href, tar- get, src, alt, lang, charset, style).

‒ Ismeri a HTML-listák típusait és képes ilyen listák készítésére (ul, ol, li).

‒ Ismeri a táblázatok szerepét a HTML-lapokon és képes táblázatok kialakítására (table, tr, td, th, caption).

3.4.1.6.3 Hibakeresés weboldalakon, verziókezelő és csoportmunka-eszközök

A témakör célja, hogy a tanuló képessé váljon a HTML-oldalak hibakeresési eszközei, a fejlesztést támogató csoportmunka-eszközök, valamint a Git verziókezelő rendszer haszná- latára. A témakör elsajátítását követően a tanuló:

‒ Ismer legalább egy, a HTML-oldalak validációjára szolgáló eszközt (pl. HTML Validator for Chrome, W3C Markup Validation Service, Nu HTML5 Validator) és képes annak használatára.

‒ Ismeri a böngészőprogramok beépített fejlesztőeszközeinek alapvető szolgáltatása- it és képes azok gyakorlati használatára (javasolt eszköz: Chrome DevTools).

‒ Képes a Git verziókezelő rendszer helyi telepítésére, ismeri a Git célját és alapvető szolgálatásait.

‒ Képes használni a lokális repository kezelésére szolgáló legfontosabb parancsokat (init, add, commit, branch, checkout, merge, status).

‒ Képes a GitHub szolgáltatás használatával távoli (remote) repositoryk létrehozásá- ra és kezelésére, tudja használni a távoli repositoryk kezelésével összefüggő leg- fontosabb Git-parancsokat (clone, pull, push).

‒ Ismeri a csoportmunkában végzett fejlesztést támogató online eszköz legfontosabb szolgáltatásait és képes annak használatára (javasolt eszköz: Slack).

3.4.1.6.4 Weboldalak formázása

A témakör célja, hogy a tanuló képessé váljon HTML-oldalak formázására stílusok és stí- luslapok segítségével. A témakör elsajátítását követően a tanuló:

‒ Ismeri a stílusok és stíluslapok (CSS) szerepét, valamint a CSS3-leírók és - szabályok szintaxisát.

‒ Xxxxxx és tudja használni a stílusok definiálásnak és alkalmazásának különböző módozatait (inline, internal és extrernal CSS).

‒ Ismeri a CSS-szabályok kiértékelési sorrendjét, a stílusokat ennek figyelembevéte- lével definiálja és alkalmazza.

‒ Ismeri a CSS3-szelektorok típusait (univerzális, elem, azonosító, osztály, pszeudo és speciális szelektorok), képes a megfelelő szelektor kiválasztásával stílus defi- niálására.

‒ Ismeri a legfontosabb CSS3-jellemzőket (color, opacity, background*, border*, box-shadow, box-sizing, margin*, padding*, overflow, display, float, z-index, rel,

width*, height*, top, bottom, left, right, position, line-height, text-align, vertical- align, textjustify, texttransform, font, font-family, font-size, font-style, text- decoration, list-style*, cursor, letter-spacing, viewport, white-space), és ezek segít- ségével képes elvégezni a megfelelő formázási műveleteket (a *-gal jelölt elemek több jellemzőt tartalmaznak, pl. margin-left, margin-right).

‒ Ismeri a legfontosabb CSS-függvényeket (url(), rgb(), rgba(), hsl(), hsla(), calc()), és képes alkalmazni azokat.

‒ Ismeri a CSS-resets célját és használatának módját.

‒ Ismeri a HTML5-lapszerkezet (layout) kialakítására szolgáló szemantikus eleme- ket (header, nav, section, article, aside, footer, main), és képes alkalmazni azokat.

‒ Ismeri a float tulajdonság működését és képes alkalmazni a célnak megfelelő érté- kekkel (left, right, none).

‒ Ismeri a display-tulajdonság működését, és képes alkalmazni a célnak megfelelő értékekkel (inline, block, inline-block, none).

‒ Ismeri a box modell és a box-sizing tulajdonság működését, és képes alkalmazni a célnak megfelelő értékekkel (content-box, border-box).

‒ Ismeri a position tulajdonság működését, és képes alkalmazni a célnak megfelelő értékekkel (relative, fixed, absolute).

‒ Ismeri a z-index tulajdonság működését, és képes alkalmazni a célnak megfelelő- en.

‒ Ismeri a clearfix technika működését, és képes annak alkalmazására.

3.4.1.6.5 Reszponzív weboldalak

A témakör célja, hogy a tanuló megismerje a reszponzív webdizájn alapelveit, és képes le- gyen webes információgyűjtés vagy dokumentáció révén egyszerűbb reszponzív viselkedé- sű weboldalak kialakítására, Bootstrap keretrendszer segítségével. A téma-kör elsajátítását követően a tanuló:

‒ Ismeri a reszponzív webdizájn célját és alapelveit (mobile first elv, progressive enhancement).

‒ Ismeri a médialekérdezések, törési pontok, viewport tulajdonság szerepét.

‒ Xxxxxx az abszolút és relatív hosszmértékegységeket, tudja alkalmazni a relatív hosszmértékegységeket (em, rem, százalék, vw, vh).

‒ Ismeri a CSS-keretrendszerek használatának előnyeit.

‒ Webes információgyűjtés vagy dokumentáció segítségével képes Bootstrap eszkö- zök felhasználásával az alábbi feladatok elvégzésére: tipográfiai elemek használa- ta, konténerek (container) és reszponzív viselkedést biztosító rácsok (gridek) létre- hozása, rácsok egymásba ágyazása, szövegek elrendezése, listák formázása, táblá- zatok formázása, képek kezelése, tartalom elkülönítése (jumbotron), panelek for- mázása, gombok kialakítása és formázása.

3.4.1.6.6 Ismerkedés a JavaScripttel A témakör elsajátítását követően a tanuló:

‒ Ismeri a JavaScript nyelv szerepét, fontosabb tulajdonságait.

‒ Képes JavaScript kód beágyazására weboldalba.

‒ Képes „Hello World!” típusú alkalmazás készítésére alert() függvény segítségével.

‒ Képes külső fájlban elhelyezett JavaScript kód csatolására a weboldalhoz.

3.4.1.6.7 Bevezetés a Python programozásba

A témakör célja, hogy a tanulók megtanulják a Python programozás megkezdéséhez szük- séges alapokat, telepítéssel, fejlesztői környezet megismerésével és egyszerű programok készítésével. A témakör elsajátítását követően a tanuló:

‒ Ismeri a számítógépes program működésének elvét, tudja, mi a különbség a fordí- tott és interpretált kódok között.

‒ Ismeri a Python programozási nyelv jellemzőit.

‒ Képes Python programok készítésére szolgáló hatékony fejlesztési környezet ki- alakítására (Python letöltése és telepítése, a választott fejlesztői környezetek kivá- lasztása, telepítése, konfigurálása).

‒ Képes „Hello World!” típusú program készítésére és futtatására.

‒ Képes az egyszerű, tipikus programhibák megkeresésére és javítására.

3.4.1.6.8 A Python programozási nyelv alapjai

A témakör célja, hogy a tanulók az életből (akár iskolai életből) vett példák alapján egysze- rűbb programokat írjanak Python program segítségével, melyekben találkozhatnak a kü- lönböző típusú literálokkal, aritmetikai operátorokkal, matematikai függvényekkel, illetve megismerhetik a változók használatát is. A témakör elsajátítása lehetővé teszi, hogy a kü- lönböző típusú adatok, összetett adatszerkezetek célszerű választásával képesek legyenek megoldani problémákat, szükség esetén saját függvényeket tudjanak készíteni, használni. A témakör elsajátítását követően a tanuló:

‒ Ismeri a print() függvény működését és képes alkalmazni azt (print függvény pa- raméterezése, escape és új sor vezérlőkarakterek).

‒ Ismeri a paraméterátadás fajtáit (positional, keyword).

‒ Ismeri a literál fogalmát, az egész, valós, karakterlánc és logikai típusú literálokat.

‒ Típuskonverziót végez, alkalmazza a típuskényszerítést.

‒ Használja az alapvető aritmetikai operátorokat, a rövidített értékadást (+=, /=, %=,

-=, **=).

‒ Alkalmazza a kifejezéseket és a kifejezések kiértékelési szabályait.

‒ Ismeri és feladatában alkalmazza a változók azonosítását, deklarálását, értékadását, valamint a foglalt szavakat.

‒ Képes egyszerű matematikai problémák megoldására változók felhasználásával.

‒ Ismeri a megjegyzéseket, azokat célszerűen használja.

‒ Ismeri és használni tudja az input() függvényt.

‒ Xxxxxx és használni tudja a karakterláncokon értelmezett operátorokat, karakterlán- cok összefűzését és replikációját.

‒ Ismeri a relációs operátorokat.

‒ Használni tudja az (egy- és többágú) elágazásokat egy programban.

‒ Xxxxxx és használni tudja az elágazások egymásba ágyazását, az elif utasítást.

‒ Ismeri a ciklusokat, adott feladatnál célszerűen tud közülük választani (while és for).

‒ Ismeri a végtelen ciklus fogalmát.

‒ Ismeri és használni tudja a range() függvényt.

‒ Képes megfelelően használni a logika operátorokat (and, or, not).

‒ Ismeri a bitműveleteket.

‒ Ismeri az összetett adatszerkezet fogalmát, hasznosságát.

‒ Ismeri a lista fogalmát, jellemzőit.

‒ Ismeri az index fogalmát (a negatív és nem negatív értékek szerepét), listák inde- xelését.

‒ Ismeri a függvények és metódusok közötti különbséget a Python programozási

nyelvben.

‒ Xxxxxx és használni tudja a listametódusokat: append() és insert().

‒ Képes bejárni a listákat, felcserélni az elemeiket, darabolni azokat és műveleteket végezni velük.

‒ Képes a lista elemeinek rendezésére, ismeri a buborékrendezés algoritmusát.

‒ Ismeri és célnak megfelelően használja az in és not in operátorokat.

‒ Képes megkeresni a minimum és a maximum értéket egy listában.

‒ Felismeri és érti a megszámlálás, kiválogatás, eldöntés algoritmusát.

‒ Képes listákat egymásba ágyazni.

‒ Ismeri a függvény fogalmát, jellemzőit.

‒ Ismeri a függvények működését és tud függvényeket definiálni, paraméterezni, meghívni.

‒ Xxxxxx és meg tudja határozni a visszatérési értéket

‒ Ismeri a None kulcsszó szerepét.

‒ Képes saját függvényeket definiálni.

‒ Ismeri a láthatósági szint fogalmát (scope) és tudja alkalmazni azt.

‒ Xxxxxx és használni tudja az érték szerinti paraméterátadást a Pythonban.

‒ Ismeri a rekurzió fogalmát.

‒ Xxxxxx a karakter és karakterlánc (sztring) fogalmát.

‒ Ismeri a karakterek kódolását, tudja használni az UTF-8 kódolást.

‒ Képes műveleteket végezni karakterláncokkal, ismeri és használni tudja az ord() és chr() függvényeket.

‒ Xxxxxx és használni tudja a karakterláncok indexelését és darabolását.

‒ Képes használni az in és not in operátorokat sztringek esetében.

‒ Ismeri a sztringek módosításának lehetőségeit.

‒ Ismeri és használni tudja a min(), max(), index(), list() függvényeket.

‒ Ismeri a következő sztring-metódusokat: capitalize(), center(), endswith(), find(), isalnum(), isalpha(), islower(), join(), lower(), lstrip(), replace(), rfind(), rstrip(), split(), startswith(), strip(), swapcase(), title(), upper().

‒ Képes karakterláncokat összehasonlítani, rendezni.

‒ Képes összetettebb feladatok megoldására karakterláncokkal.

‒ Ismeri a sor (tuple) fogalmát, képes definiálni, használni a fontosabb függvényeket és metódusokat.

‒ Ismeri a szótár fogalmát, képes definiálni, használni a fontosabb függvényeket és metódusokat.

3.4.1.6.9 Modulok, objektumok, fájlkezelés Pythonban

A témakörben a tanulók megismerik a Python programozási nyelv moduljait és csomagjait. Néhány alapvető beépített modul használata után saját modulokat és csomagokat is készí- tenek. Megismerik a kivétel fogalmát és a kivételkezelés technikáját, valamint az objek- tumorientált programozás alapjait, aminek hatására képesek lesznek objektumokat hasz- nálni és saját egyszerű objektumokat készíteni a Python nyelven megírt programjukban. A témakör zárásaként megismerkednek a szöveges fájlok kezelésével. A témakör elsajátítását követően a tanuló:

‒ Ismeri a modul fogalmát, képes importálni azt.

‒ Xxxxxx és használni tudja a math modult.

‒ Xxxxxx a * karakter és az as kulcsszó szerepét, valamint az álnevek használatát.

‒ Ismeri a dir() függvényt.

‒ Ismeri és használja a random modult.

‒ Ismeri a platform modult és használatát.

‒ Ismeri a Python Module Indexet és tud keresni benne.

‒ Tud saját modult készíteni.

‒ Ismeri a csomag (package) fogalmát és a saját csomag készítésének módját.

‒ Ismeri a különböző hibafajtákat, az egyszerűbb hibákat képes javítani.

‒ Ismeri a kivétel fogalmát.

‒ Képes megoldani egyszerűbb kivételkezelési feladatokat.

‒ Tudja használni a beépített kivételeket.

‒ Tud saját kivételt készíteni.

‒ Ismeri az objektumorientált programozás (OOP) koncepcióját.

‒ Xxxxxx a procedurális és az objektumorientált megközelítés különbségeit.

‒ Ismeri az osztály (class) fogalmát.

‒ Ismeri az osztályhierarchia szerepét.

‒ Ismeri az objektum fogalmát.

‒ Képes létrehozni egyszerű saját osztályt és objektumot.

‒ Tud szöveges fájlokat kezelni.

‒ Ismeri a fájlkezelés közben fellépő hibákat, és tudja javítani azokat.

‒ Ismeri és célnak megfelelően alkalmazza az open(), readline(), readlines() és wri- te() függvényeket.

3.5 Hatékony tanulás, önfejlesztés és csoportmunka I. megnevezésű tanulási terület

A tanulási terület tantárgyainak összóraszáma:

A tanulási terület tartalmi összefoglalója

162/108 óra

A tanulási terület azoknak a „soft skill”-eknek az átadására hivatott, amelyekkel a fiatalok többsége nem rendelkezik még ebben a korban, de a munkaerőpiaci elvárások szerint fontos lesz számukra. Az IKT az a terület, ahol a folyamatos tanulás és önfejlesztés, valamint az an- gol nyelv ismerete nélkül nem lehet boldogulni, így a fiatalokat meg kell tanítani az örömöt adó, önálló ismeretszerzésre. A munka világában elengedhetetlen a projektszemléletű, együttműködésen alapuló csapatmunka. A tanulási terület célja, hogy az alapozás időszakában ezen az úton elindítsa a tanulókat.

3.5.1 IKT projektmunka I. tantárgy 162/108/43 óra

3.5.1.1 A tantárgy tanításának fő célja

A tantárgy – szervesen beleépülve a szakmai tananyag tartalmába – segít elmélyíteni a többi tantárgyhoz és a szakmához kapcsolódó soft kompetenciákat az alapozás időszakában.

Módszertanát tekintve a „tudáslépcső” szintjein haladva (azonosítás, tudásmegszerzés, fej- lesztés, megosztás, megőrzés, felhasználás) fejleszti a szükséges kompetenciákat.

Mindezek gyakorlatorientáltan, a témák egymásra épülésével valósulnak meg, olyan digitális kompetenciák, illetve eszközök felhasználásának segítségével, mint amilyen a szövegszer- kesztés, a táblázatkezelés, az adatbáziskezelés, a webes alkalmazások fejlesztése, a felhőalapú szoftverek és a prezentációkészítő szoftverek használata.

A képzés során minden kompetenciafejlesztési témakör újra meg újra előkerül, tartalmilag és gyakorlati szempontból kibővítve, míg a diákok készségszinten el nem sajátítják a skilleket.

Valamennyi témakör minden évben része a kiadott feladatoknak, 4 tudásszintre bontva az alábbiak szerint:

1. szakasz (5 évfolyamos képzésben 9. évfolyam, 2 évfolyamos képzés esetén az 1/13. xxxx- xxxx első negyedéve): az adott skill elméleti ismeretinek megismerése, megtanulása, gyakor- latban történő kipróbálása, részletes tanári instrukció alapján.

2. szakasz (5 évfolyamos képzésben 10. évfolyam, 2 évfolyamos képzés esetén az 1/13. xxxx- xxxx második negyedéve): ezen skillek gyakorlása egyénileg és kiscsoportosan részletes inst- rukciók alapján, feladatkiosztással, közös előkészülettel, de már önálló munkával és az ered- mények plenáris prezentálásával, majd tanári kiértékeléssel, fejlesztői visszajelzésekkel.

3.5.1.2 A tantárgyat oktató végzettségére, szakképesítésére, munkatapasztalatára vo- natkozó speciális elvárások

Szakmai tantárgyat oktató tanár vagy szakmai végzettséggel rendelkező oktató. Előnyt je- lent, ha a pedagógus vagy oktató pszichológiai, pedagógiai ismeretekkel is rendelkezik vagy részt vett személyiségfejlesztő, coaching vagy mentoring képzésen.

3.5.1.3 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

—

3.5.1.4 A képzés órakeretének legalább 80%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

3.5.1.5 A tantárgy oktatása során fejlesztendő kompetenciák

	Ismeretek					Általános és szak-
Készségek, képes-		Önállóság és fele-	Elvárt viselkedés-			mához kötődő
ségek		lősség mértéke	módok, attitűdök			digitális kompe-
							tenciák
			Képes	az informá-		Általános: az			adott
			ciók		megfelelő	tanulási szakaszban
			szintetizálására			releváns		elvárások-
			önállóan,	az	adott	nak		megfelelően
			feladat,	megoldás		képes egy prezentá-
			szóban	és	írásban	ció elkészítésére, az
			világos és közérthe-			előadás		technikai
	Kommunikációs		tően kifejtésére.			kezelésére		és		pre-
						zentálására.			Szak-
	formák és azok
			Képes	másokkal		mai: képes az adott
	hatásainak alapfokú
Gondolatait világo-			összehangoltan			projektben		kommu-
	ismerete									Instrukció alapján
san fogalmazza meg			együttműködni,		nikációra		használt
	Asszertív kommu-	részben önállóan
és adja át.			segítség,	támogatás		eszközön			közölt
	nikáció fogalmának
			nélkül is.			szakmai			feladat
	és felépítésének
						megértésére,			a	fel-
	alapfokú ismerete
			Partneri	és	együtt-	adatot	igénylő			írá-
			működő	hozzáállás		sos	minőségi		szak-
			jellemzi	kapcsolat-		mai kommunikáció-
			teremtését a felada-			ra.	Képes	szakmai
			tok megoldása kere-			kérdések		és	érvek
			tében.			világos,	tömör			és
						egyértelmű		megfo-
			Képes le	gyen	digi-	galmazására.
				tális eszközök hasz-		Általános		és	szak-
				nálatával	felkészül-	mai: Projektmunká-
				ni,	bemutatni,	elő-	ra használt	digitális
				adni	(szóban	és	platformon	képes a
	Interakciós	fajták		irányban	egyaránt)	saját részfeladatával
				egy	adott	témát	kapcsolatos		terüle-
	alapfokú ismerete
			vagy feladatot.			tek		kezelésére,
A saját céljait ösz-	Konfliktusok forrá-	Instrukció alapján				projektbe		integrálá-
szehangolja máso-			Képes le	gyen	gaz-	sára,	együttműköd-
	sainak beazonosítá-	részben önállóan
kéval.			dálkodni	az	erőfor-	ve	más		projekt
	sa és a megoldási
			rásokkal	és	megfe-	résztvevőkkel.				Ké-
	technikák alapvető
			lelően	szervezni		pes a projektmunká-
	ismerete
				azokat,	adott	kere-	ra használt	digitális
				tek betartása mellett		platformon			felme-
				konkrét	eredmé-	rült	probléma			be-
				nyességi	mutatók-	azonosítására				és
				kal.		megoldására.

	Előadás felépítésé-		Irányítással	Általános és szak- mai: Képes elektro- nikus forráskeresés- re és forráskezelésre a prezentációhoz, megfelelően tudja kezelni a prezentá- cióra használt prog- ramot, platformot. Előadói képességét hatékonyan tudja ötvözni a demonst- rációhoz szükséges digitális platform kezelésével.
Prezentációt készít	nek módja
és bemutatja, előad-
ja azt.	Verbális és nonver-
	bális kommunikáció
	Projektmenedzs-		Irányítással	Általános és szak- mai: Képes célori- entáltan használni a projekt szervezését, koordinálását segítő szoftveres eszközö- ket, beleértve a hatékony időkeze- lést és feladatkeze- lést segítő digitális eszközöket.
Projektmenedzs-	ment lépései:
ment:	Kezdeményezés
Használja a projekt-	Követés
ciklusokat és azok	Végrehajtás
fázisait, üzemelteti	Ellenőrzés,	doku-
a folyamatokat.	mentáció
	Zárás
A projektmunka	Irodai szoftverek			Irodai szoftverek használata Szakmai: projekthez szüksé- ges eszközök hasz- nálata
	alkalmazásának
során kiválasztja és
	ismerete (pl. szö-		Instrukció alapján
használja a célnak
	vegszerkesztő,		részben önállóan
megfelelő irodai
	táblázatkezelő,
szoftvereket.
	prezentációkészítő)
A projektmunka			Irányítással	Szakmai: projekthez szüksé- ges eszközök hasz- nálata
során kiválasztja és
használja a célnak
megfelelő szakmai	Szakmai eszközök,
eszközöket (pl.	eszközpark megvá-
programozási nyelv,	lasztásának és hasz-
hálózati eszközök,	nálatának szabályai
elektronikai eszkö-
zök, távközlési
eszközök stb.)

3.5.1.6 A tantárgy témakörei

3.5.1.6.1 Önismereti és kommunikációs készségek fejlesztése I.

A témakör elsődleges célja, hogy a tanulók megfelelő önismerettel rendelkezzenek, fel tud- ják mérni saját képességeiket, és azokhoz mérten tudatosan használják a kommunikáció alapeszköztárát a gyakorlatban, ezzel is elősegítve digitális kompetenciáik fejlődését. Meg- ismerjék és begyakorolják a hatékony és asszertív kommunikáció fajtáit, és készségszinten is elsajátítsák azokat. A kommunikációs készségek fejlesztése révén készségszintű kom- munikációra lesznek képesek a szakmai vizsgán, vagyis vizsgafeladatuk előadása során anélkül tudnak megfelelő kommunikációs stílust és eszközöket alkalmazni, hogy az fi- gyelmet és energiát vonna el a szakmai tartalomtól.

Önismeret: (1-2. szakasz)

1. szakasz

Önbemutatás alapjai és gyakorlata

Önérvényesítés és önkifejezés ismérvei, módozatai Kommunikáció alapjai, szerepe, fogalmak megismerése

Kommunikációs csatornák ismerete, szándék-hatás megkülönböztetése, ezek begyakorlása konkrét feladatokon keresztül

2. szakasz

Önmeghatározás gyakorlása helyzetfüggően

Önszabályozás: érzelmi és indulati kontroll azonosítása, azok tudatos használata

Kommunikáció: (1-2. szakasz folyamatosan) 1-2. szakasz

Kommunikációs hibák azonosítása és felismerése Egyirányú és kétirányú kommunikáció ismérvei Kommunikáció viszonylagosságának értelmezése Kommunikációs értékek azonosítása

3.5.1.6.2 Csapatmunka és együttműködés I.

A témakör elsődleges célja, hogy a diákok képesek legyenek csapatban dolgozni, megis- merjék a hatékony együttműködés területeit, módszereit és ezen ismereteken keresztül a többi témakörben is hatékonyan tudjanak feladatot megoldani. Tisztában legyenek a csa- patban betöltött szerepükkel és annak megfelelően dolgozzanak. A témakörben fejlesztett készségek felkészítik a tanulókat a valós munkakörnyezetre, így a munkaerőpiacra belépve nem jelent majd kihívást számukra egy adott csapatba való beilleszkedés, illetve már zajló projektbe való bekapcsolódás.

Az alábbi témakörök, tematikák mind a négy szakaszban folyamatosan visszatérnek. Míg az első szakaszban több az elméleti ismeret, addig a következő szakaszokban a tanulók sa- ját egyéni kompetenciájukat fejlesztve, különféle feladatokon keresztül tudják megérteni, megismerni, majd egyre önállóban, készségszinten elsajátítani az alábbiakat.

Csapatmunka: (1-2. szakaszban folyamatosan)

Valamennyi téma minden évben előkerül, egyre gyakorlatiasabb jelleggel. A diákok kez- detben több oktatói instrukciót kapnak, később önállóbban dolgoznak. A témakörben az alábbi ismeretek és gyakorlati készségek elsajátítására kerül sor:

‒ Csapaton belüli lehetséges szerepek felismerése és feldolgozása

‒ Csapatkompetenciák és felmérésük

‒ Saját csapat erősségeinek és gyengeségeinek összesítése

‒ Meglévő csapaton belüli szerepek azonosítása

‒ Saját motivációs profil feltérképezése

‒ Motivációs tényezők értelmezése és egyeztetése

‒ Belső motivációs elmélet és alkalmazása

Együttműködés (1-2. szakaszban folyamatosan)

A témakörben az alábbi ismeretek és gyakorlati készségek elsajátítására kerül sor:

‒ Együttműködés feltételei a feladatmegoldás során

‒ Együttműködés és a versengés különbségének feldolgozása

‒ Eltérő nézőpontok hatása

‒ Csapaton belüli információáramlás nehézségei

‒ Utasítások utóélete, felelősségvállalás, felelősségáthárítás

‒ Konfliktuskezelési források, módok

‒ Egyéni konfliktuskezelési preferenciák azonosítása, előnyök-hátrányok feldolgozá- sa

‒ Változásokhoz való hozzáállás, változási görbe ismerete, gyakorlatban való felis- merése

1-2. szakasz:

Problémamegoldás lépései:

‒ Problémamegoldás lépéseinek feldolgozása

‒ Egyéni problémamegoldási technikák azonosítása Problémamegoldás típusai:

‒ Reaktív problémamegoldás jellemzőinek feldolgozása

‒ Proaktív problémamegoldás jellemzőinek feldolgozása

Ötletgenerálási technikák:

Megoldások azonosításának technikái – csoportos szellemi alkotótechnikák megismerése és használatuk megtapasztalása

3.5.1.6.3 Prezentációs készségek fejlesztése I.

A témakör célja, hogy a tanulók megértsék és begyakorolják az oktatási tananyaghoz kap- csolódó előadásmódok alapvető szabályait, megtanuljanak gazdálkodni az idővel és képe- sek legyenek beosztani a felkészülés és a prezentálás arányát. Könnyedén fel tudják építeni és meg tudják szerkeszteni egy előadás vázlatát, majd képesek legyenek azt élőszóban be- mutatni és felhasználni a projektmunka során is. Mivel egy projekttel kapcsolatos prezen- táció elkészítése a tanulói csoportnak önmagában egy önálló feladatot jelent, az előkészíté- si feladatok hatékony megoldásához a tanulóknak meg kell ismerniük a megfelelő időgaz- dálkodási és egyéb tervezési metódusokat. A prezentációs készségek elsajátításával a tanu- lóknak nem okoz majd gondot a szakmai vizsgafeladat formai összeállítása és előadása, és valós projektkörnyezetben is képesek lesznek az elvárásoknak megfelelően bemutatni fel- adataikat.

1. szakaszban:

Személyes hatékonyság:

‒ Dimenziói

‒ Tényezők, amelyek meghatározzák a személyes hatékonyságot

‒ Saját személyes teljesítmény értékelése

2. szakasz:

‒ Tervezés hatása a munkavégzésre

‒ Tervezés és megvalósítás helyes aránya

‒ Feladatok elvégzésének megszervezése – párhuzamosságok, egymásra építkezés, szűk keresztmetszet

‒ Priorizálási szempontok a feladatok megvalósítása során

‒ Sürgős-fontos mátrix

‒ Időrabló tevékenységek összegyűjtése

‒ Megoldási lehetőségek azonosítása Váratlan helyzetek kezelése:

‒ Nem tervezett események típusai

‒ Nem tervezett, váratlan események kezelése

‒ „Újratervezés”

‒ Prezentációra való felkészülés

‒ A „jó előadás” szabályai

‒ Írásos prezentáció alapvető szabályai, tartalmi elemei, kinézete

‒ Moderációs technikák megismerése

‒ Prezentáció

Verbális gyakorlatok a jó előadói készség elsajátításához.

3.5.1.6.4 Projektszervezés és -menedzsment I.

A projektmenedzsment elméletének ismeretével és gyakorlati elsajátításával a tanulók ké- pessé válnak csapatban előkészíteni, feldolgozni és prezentálni egy-egy konkrét projekt- munkát. Az alábbiakban felsorolt témák ismerete lehetővé teszi a tanulók számára, hogy akár a duális képzésbe, akár tanulmányaikat követően a munkaerőpiacra belépve hatéko- nyan közreműködjenek valós projektekben is.

Projektmenedzsment alapjai 1-2. szakaszban folyamatosan Projekt fogalma:

‒ Projekt fogalmának tisztázása

‒ Projekt és feladat elkülönítése Projektéletciklus elemei:

‒ Projektek általános életciklusának bemutatása

‒ Az életciklus-elemek jellemzőinek feldolgozása

Projektek kezdeményezése és definiálása:

‒ A projektötlettől a projektek elfogadásáig

‒ Projektek terjedelmének dimenziói Projekttervezés és erőforrás-tervezés:

‒ Feladattervek meghatározása

‒ Projektfeladatok ütemezése – egymásra épülés, párhuzamosságok, szűk kereszt- metszetek kezelése

‒ Erőforrások típusai és tervezésük

‒ Projektszervezet felépítése

‒ A projektszervezet tagjainak feladatai és felelőssége

‒ Projektcsapat tagjainak kiválasztása

3.5.1.6.5 Csapatban végzett projektmunka I.

A témakörben a tanulók kis csoportokban végzett, szakmai tantárgyakhoz kapcsolódó pro- jektek megvalósítása közben gyakorolják és mélyítik el szakmai készségeiket és a soft skil- leket. A csapatban végzett projektmunka következetes dokumentálása lehetőséget teremt a diákok számára a karrierjük szempontjából is fontos szakmai portfólió építésére.

3.6 Hatékony tanulás, önfejlesztés és csoportmunka II. megnevezésű tanulási terület

A tanulási terület tantárgyainak összóraszáma:

A tanulási terület tartalmi összefoglalója

216/217/124 óra

A tanulási terület azoknak a „soft skill”-eknek az átadására hivatott, amelyekkel a fiatalok többsége nem rendelkezik még ebben a korban, de a munkaerőpiaci elvárások szerint fontos lesz számukra. Az IKT az a terület, ahol a folyamatos tanulás és önfejlesztés, valamint az an- gol nyelv ismerete nélkül nem lehet boldogulni, így a fiatalokat meg kell tanítani az örömöt adó, önálló ismeretszerzésre. A munka világában elengedhetetlen a projektszemléletű, együttműködésen alapuló csapatmunka. A tanulási terület célja, hogy az alapozás utáni idő- szakban segítse ezen az úton a tanulókat.

3.6.1 IKT projektmunka II. tantárgy 216/217/124 óra

3.6.1.1 A tantárgy tanításának fő célja

A tantárgy – szervesen beleépülve a szakmai tananyag tartalmába – segít elmélyíteni a többi tantárgyhoz és a szakmához kapcsolódó soft kompetenciákat az alapozás utáni időszakban. Módszertanát tekintve a „tudáslépcső” szintjein haladva (azonosítás, tudásmegszerzés, fej- lesztés, megosztás, megőrzés, felhasználás) fejleszti a szükséges kompetenciákat.

Valamennyi témakör minden évben része a kiadott feladatoknak, 2 tudásszintre bontva az alábbiak szerint:

3. szakasz (5 évfolyamos képzésben 11. évfolyam, 2 évfolyamos képzés esetén az 1/13. xxxx- xxxx harmadik negyedéve): Előre kiadott keretek szerinti feladatvégrehajtás, önálló munka- megosztással, háttérmunkákkal és megoldás prezentálásával, tanári kiértékeléssel az eddig tanult összes módszer beépítésével és gyakorlásával.

4. szakasz (5 évfolyamos képzésben 12. évfolyam, 2 évfolyamos képzés esetén az 1/13. xxxx- xxxx negyedik negyedéve): Önálló feladat értelmezése, megoldáskeresés műhelymunkában (csoportosan, egyénileg), feladatok egymást közti kiosztása, delegálás, kivitelezés, felkészülés a prezentálásra, beszámolás, közös kiértékelés, visszajelzés tanártól, egymástól.

3.6.1.2 A tantárgyat oktató végzettségére, szakképesítésére, munkatapasztalatára vo- natkozó speciális elvárások

3.6.1.3 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

—

3.6.1.4 A képzés órakeretének legalább 80%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

3.6.1.5 A tantárgy oktatása során fejlesztendő kompetenciák

	Ismeretek						Általános és szak-
Készségek, képes-			Önállóság és fele-	Elvárt viselkedés-			mához kötődő
ségek			lősség mértéke	módok, attitűdök			digitális kompe-
								tenciák
			Teljesen önállóan	Képes	az informá-		Általános: az		adott
				ciók		megfelelő	tanulási szakaszban
				szintetizálására			releváns	elvárások-
				önállóan,	az	adott	nak		megfelelően
				feladat,	megoldás		képes egy prezentá-
				szóban	és ír	ásban	ció elkészítésére, az
				világos és közérthe-			előadás		technikai
				tően kifejtésére.			kezelésére		és	pre-
	Kommunikációs						zentálására.			Szak-
	formák és azok			Képes	másokkal		mai: képes az adott
Gondolatait világo-	hatásainak ismerete			összehangoltan			projektben		kommu-
san fogalmazza meg	Asszertív kommu-			együttműködni,			nikációra		használt
és adja át.	nikáció fogalmának			segítség,	támogatás		eszközön		közölt
	és felépítésének			nélkül is.			szakmai		feladat
	ismerete						megértésére, a		fel-
				Partneri	és	együtt-	adatot	igénylő	írá-
				működő	hozzáállás		sos	minőségi	szak-
				jellemzi	kapcsolat-		mai kommunikáció-
				teremtését a felada-			ra.	Képes	szakmai
				tok megoldása kere-			kérdések		és	érvek
				tében.			világos,	tömör	és
							egyértelmű		megfo-
				Képes legyen digi-			galmazására.
			Teljesen önállóan	tális eszközök hasz-			Általános és szak-
				nálatával	felkészül-		mai: Projektmunká-
				ni,	bemutatni,	elő-	ra használt		digitális
				adni	(szóban	és	platformon		képes a
	Interakciós	fajták		irányban	egyaránt)		saját részfeladatával
				egy	adott	témát	kapcsolatos		terüle-
	ismerete
				vagy feladatot.			tek		kezelésére,
A saját céljait ösz-	Konfliktusok forrá-						projektbe		integrálá-
szehangolja máso-				Képes le	gyen	gaz-	sára,	együttműköd-
	sainak beazonosítá-
kéval.				dálkodni	az	erőfor-	ve	más	projekt
	sa és a megoldási
				rásokkal	és	megfe-	résztvevőkkel.		Ké-
	technikák alapvető
				lelően	szervezni		pes a projektmunká-
	ismerete
				azokat,	adott	kere-	ra használt		digitális
				tek betartása mellett			platformon		felme-
				konkrét	eredmé-		rült probléma be-
				nyességi	mutatók-		azonosítására		és
				kal.			megoldására.

	Előadás felépítésé-			Általános és szak- mai: Képes elektro- nikus forráskeresés- re és forráskezelésre a prezentációhoz, megfelelően tudja kezelni a prezentá- cióra használt prog- ramot, platformot. Előadói képességét hatékonyan tudja ötvözni a demonst- rációhoz szükséges digitális platform kezelésével.
Prezentációt készít	nek módja		Instrukció alapján
és bemutatja, előad-
			részben önállóan
ja azt.	Verbális és nonver-
	bális kommunikáció
	Projektmenedzs-			Általános és szak- mai: Képes célori- entáltan használni a projekt szervezését, koordinálását segítő szoftveres eszközö- ket, beleértve a hatékony időkeze- lést és feladatkeze- lést segítő digitális eszközöket.
Projektmenedzs-	ment lépései:
ment:	Kezdeményezés
Használja a projekt-	Követés		Instrukció alapján
ciklusokat és azok	Végrehajtás		részben önállóan
fázisait, üzemelteti	Ellenőrzés,	doku-
a folyamatokat.	mentáció
	Zárás
A projektmunka	Irodai szoftverek		Teljesen önállóan	Irodai szoftverek használata Szakmai: projekthez szüksé- ges eszközök hasz- nálata
	alkalmazásának
során kiválasztja és
	ismerete (pl. szö-
használja a célnak
	vegszerkesztő,
megfelelő irodai
	táblázatkezelő,
szoftvereket.
	prezentációkészítő)
A projektmunka				Szakmai: projekthez szüksé- ges eszközök hasz- nálata
során kiválasztja és
használja a célnak
megfelelő szakmai	Szakmai eszközök,
eszközöket (pl.	eszközpark megvá-		Instrukció alapján
programozási nyelv,	lasztásának és hasz-		részben önállóan
hálózati eszközök,	nálatának szabályai
elektronikai eszkö-
zök, távközlési
eszközök stb.)

3.6.1.6 A tantárgy témakörei

3.6.1.6.1 Önismereti és kommunikációs készségek fejlesztése II.

Kommunikáció: (3-4. szakasz folyamatosan) 3-4. szakasz

Kommunikációs hibák azonosítása és felismerése Egyirányú és kétirányú kommunikáció ismérvei Kommunikáció viszonylagosságának értelmezése Kommunikációs értékek azonosítása

4. szakasz

Kérdezéstechnika módszereinek elsajátítása és önálló használata SCARF-modell elméleti háttere

SCARF-modell alkalmazása a gyakorlatban Kérdezéstechnikai alapok

A nonverbális kommunikáció eszköztára és használata a gyakorlatban

3.6.1.6.2 Csapatmunka és együttműködés II.

Csapatmunka: (3-4. szakaszban folyamatosan)

‒ Csapaton belüli lehetséges szerepek felismerése és feldolgozása

‒ Csapatkompetenciák és felmérésük

‒ Saját csapat erősségeinek és gyengeségeinek összesítése

‒ Meglévő csapaton belüli szerepek azonosítása

‒ Saját motivációs profil feltérképezése

‒ Motivációs tényezők értelmezése és egyeztetése

‒ Belső motivációs elmélet és alkalmazása

Együttműködés (3-4. szakaszban folyamatosan)

A témakörben az alábbi ismeretek és gyakorlati készségek elsajátítására kerül sor:

‒ Együttműködés feltételei a feladatmegoldás során

‒ Együttműködés és a versengés különbségének feldolgozása

‒ Eltérő nézőpontok hatása

‒ Csapaton belüli információáramlás nehézségei

‒ Utasítások utóélete, felelősségvállalás, felelősségáthárítás

‒ Konfliktuskezelési források, módok

‒ Egyéni konfliktuskezelési preferenciák azonosítása, előnyök-hátrányok feldolgozá- sa

‒ Változásokhoz való hozzáállás, változási görbe ismerete, gyakorlatban való felis- merése

3-4. szakasz:

Problémaelemzési technikák:

‒ Problémák lehetséges okainak feltárása

‒ A felmerülő problémák gyökérokainak azonosítása Xxxxxxxxxxxxxxx technikák:

Megoldások azonosításának technikái – csoportos szellemi alkotótechnikák megismerése és használatuk megtapasztalása

3.6.1.6.3 Prezentációs készségek fejlesztése II.

3-4. szakasz:

Hatékony feladattervezés és -szervezés:

‒ Tervezés hatása a munkavégzésre

‒ Tervezés és megvalósítás helyes aránya

‒ Feladatok elvégzésének megszervezése – párhuzamosságok, egymásra építkezés, szűk keresztmetszet

Felkészülés a prezentációs anyagok előkészítésére: Feladatok priorizálása:

‒ Priorizálási szempontok a feladatok megvalósítása során

‒ Sürgős-fontos mátrix

‒ Időrabló tevékenységek összegyűjtése

‒ Megoldási lehetőségek azonosítása Váratlan helyzetek kezelése:

‒ Nem tervezett események típusai

‒ Nem tervezett, váratlan események kezelése

‒ „Újratervezés”

‒ Prezentációra való felkészülés

‒ A „jó előadás” szabályai

‒ Írásos prezentáció alapvető szabályai, tartalmi elemei, kinézete

‒ Moderációs technikák megismerése

‒ Prezentáció

Verbális gyakorlatok a jó előadói készség elsajátításához.

3.6.1.6.4 Projektszervezés és -menedzsment II.

Projektmenedzsment alapjai 3-4. szakaszban folyamatosan Projekt fogalma:

‒ Projekt fogalmának tisztázása

‒ Projekt és feladat elkülönítése Projektéletciklus elemei:

‒ Projektek általános életciklusának bemutatása

‒ Az életciklus-elemek jellemzőinek feldolgozása Projektek kezdeményezése és definiálása:

‒ A projektötlettől a projektek elfogadásáig

‒ Projektek terjedelmének dimenziói Projekttervezés és erőforrás-tervezés:

‒ Feladattervek meghatározása

‒ Projektfeladatok ütemezése – egymásra épülés, párhuzamosságok, szűk kereszt- metszetek kezelése

‒ Erőforrások típusai és tervezésük

‒ Projektszervezet felépítése

‒ A projektszervezet tagjainak feladatai és felelőssége

‒ Projektcsapat tagjainak kiválasztása 3-4. szakaszban

Projektmenedzsment haladó szinten:

‒ Projektek megvalósítása, megvalósítás-mentoring

‒ Projektmegvalósítás feladatai

‒ Monitoring és beszámolás a projektmegvalósítás során

‒ Érdekcsoportok kezelése (stakeholder management)

‒ Projektekhez kapcsolódó érdekcsoportok

‒ „Stakeholder-térkép” készítése

‒ Hierarchián kívüli irányítás jellemzői

‒ Projektcsapat irányítása

‒ Kommunikáció a projektcsapaton belül

‒ Projektcsapat motiválása

3.6.1.6.5 Csapatban végzett projektmunka II.

3.7 Asztali és mobil alkalmazások fejlesztése, szoftvertesztelés és adatbázis- kezelés megnevezésű tanulási terület

A tanulási terület tantárgyainak összóraszáma: 603/603/270 óra

A tanulási terület tartalmi összefoglalója

A kódolás és a programozás képessége ma már nemcsak a szoftverfejlesztők számára nélkü- lözhetetlen, hanem az összes egyéb területen dolgozó informatikus számára is elengedhetet- len. A fentiek miatt fontos, hogy a közös alapozás jegyében minden tanuló megszeresse a kódolást, fejlett problémamegoldó és algoritmizáló képességre tegyen szert, és képessé váljon egyszerűbb problémák kezelését végző alkalmazások és szkriptek készítésére. Elengedhetet- len, hogy minden tanuló tudjon webes környezetben dolgozni, valamint magabiztosan kezelje az adatokat és az adatbázisokat. A tanulási terület oktatásának fontos feladata az is, hogy a tanulókat megtanítsa csapatban dolgozni, valamint a közös munkát segítő forráskódkezelők és a csoportmunkát segítő online eszközök kezelésére. A tanulási terület az alábbi főbb témákat érinti:

‒ Haladó és objektumorientált programozás – továbblépés a programozás területén egy második nyelv (C# vagy Java) segítségével

‒ Adatbázis-kezelés – a relációs adatbázisokkal és SQL-lekérdezésekkel kapcsola- tos legfőbb készségek elsajátítása

‒ Szoftvertesztelés

3.7.1 Asztali alkalmazások fejlesztése tantárgy 180/180/72 óra

3.7.1.1 A tantárgy tanításának fő célja

A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak az elméleti ismereteknek az átadása, valamint az ezekhez tartozó készségeknek a fejlesztése, amelyek képessé teszik a tanulót egy egysze- rűbb alkalmazás programozására, a megvalósításhoz szükséges algoritmus elkészítésére, a szükséges adattípusok és adatszerkezetek kiválasztására. A tantárgy oktatásának fontos fel- adata az is, hogy a tanuló problémamegoldó készségét fejlessze. A tantárgy további célja, hogy a kapcsolódó ipari minősítések megszerzésére is felkészítse a tanulókat.

Az Asztali alkalmazások fejlesztése tantárgy segítségével a tanulók egy konkrét programozási nyelven keresztül magasabb szintű, mélyebb tudást sajátítanak el, mely jó alapot biztosít a későbbi, egyéb programozási nyelvek elsajátításához is. Oktatása C# vagy Java nyelv segítsé- gével történhet, ennek a változatnak a célja a programozás magasabb szintű elsajátítása általá- nos programozási és Java vagy C# nyelvspecifikus aspektusokra fókuszálva. A tantárgy, bár a Java vagy C# nyelv elemeire és annak sajátosságaira épít, mégis általános, széles körben elter- jedt programozási logikát és problémamegoldást oktat, mely általános a modern programozási területeken.

Természetesen nagyon sok hasonló, a későbbi szakmai fejlődést is megalapozó, kiváló prog- ramozási környezet létezik, amelyek hasonlóan jó alternatívát jelentenének. A fenti progra- mozási nyelvek a legszélesebb körben használtak közé tartoznak, megismerésük után a tanu- lók olyan általános készségekre tesznek szert, amelyekkel képesek lesznek a későbbi munka- környezetükben más programozási környezetek gyors elsajátítására és hatékony használatára. Természetesen a kerettanterv nem zárja ki, hogy a szaktanár, az előírt ismeretek átadásán túl, további szakmai ismereteket is átadjon, így például saját döntése alapján betekintést nyújthat más korszerű programozási környezetekbe is.

A tantárgy oktatása során az elméleti anyag tanítása közvetlenül a gyakorlati példákon keresz-tül valósulhat meg, az elméleti anyag kisebb részekben történő ismertetése és annak azonnali, gyakorlati példákon, feladatokon történő gyakorlása során.

Kétéves képzés esetén, 1/13. évfolyamon a tantárgy oktatása csak a Programozási alapok tan- tárgy oktatása után történik.

3.7.1.2 A tantárgyat oktató végzettségére, szakképesítésére, munkatapasztalatára vo- natkozó speciális elvárások

—

3.7.1.3 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

—

3.7.1.4 A képzés órakeretének legalább 80%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

3.7.1.5 A tantárgy oktatása során fejlesztendő kompetenciák

	Ismeretek				Általános
Készségek,		Önállóság és	Elvárt viselkedés-		és szakmához
képességek		felelősség mértéke	módok, attitűdök		kötődő digitális
					kompetenciák
		Teljesen önállóan			JAVA / C# progra-
					mozási nyelv és
					legalább egy fej-
					lesztői környezet
Konzolos vagy	Ismeri a fejlesztés-				használata
egyszerű asztali					Hatékony internetes
	hez szükséges esz-
ablakos programot					keresés és részvétel
	közöket (editor és
készít (kódol, fordít					a legfontosabb
	futtatókörnyezet).
és futtat).					szakmai közösségi
			Legyen fogékony az		platformokon (pl.
			információk	befo-	GitHub, Stack
			gadására és	alkal-	Overflow) tudás-
			mazására.		szerzés és -
			Érdeklődjön az		megosztás céljából
Egyszerű és köze-	Alapvető algorit-	Teljesen önállóan	adott téma iránt.
pesen összetett	muselméleti isme-
programozási fel-	rettel rendelkezik,
adatokat algoritmi-	ismeri a nyelvspeci-
zál és kódol.	fikus szintaxist.
Az objektumorien-	Ismeri az objek-	Teljesen önállóan
tált alapelveket
	tumorientált szinta-
betartva beépített
	xist és a beépített
osztályokat használ
	függvénykönyvtá-
problémamegoldás-
	rakat.
ra.

Olyan asztali grafi-		Teljesen önállóan
kus alkalmazásokat
készít, amelyek
egyszerű interakci-	A JavaFX vagy a
ókat tesznek lehető-	WPF fejlesztői
vé a felhasználó	környezet ismerete
számára, esemény-
vezérelt kódrészle-
tekkel.

3.7.1.6 A tantárgy témakörei

3.7.1.6.1 Bevezetés a szoftverfejlesztésbe

A témakör célja, hogy átfogó ismeretet adjon a diákoknak a modern szoftverfejlesztés álta- lános lépéseiről, és a Java/C# programozási nyelvnek az iparban világviszonylatban betöl- tött jelenkori helyzetéről. Feladata továbbá a programozási környezet megismertetése, a projektlétrehozás és egyéb előkészületi feladatok megismertetése, ami szükséges a későb- bi, önálló programozási feladatokhoz.

A témakörben az alábbi ismeretek és gyakorlati készségek elsajátítására kerül sor:

‒ A Java/C# nyelv története, kialakulása és fejlődése

‒ A Java/C# nyelvcsalád elemei

‒ Forrás- és konfigurációs fájlok, futtatókörnyezetek, frameworkök

‒ A fejlesztőkörnyezet megismerése

‒ Kiinduló szintaxis konzolos és grafikus alkalmazás esetén

‒ Szoftverfejlesztési paradigmák, spirális fejlesztés, folyamatos fejlesztés

‒ Kódsorok olvasása, utasítások értelmezése, debugolási alapok (breakpoints, lépte- tés)

‒ Utasítások lezárása, a whitespace karakterek hatása

‒ Kódolási stílus bevezető

3.7.1.6.2 Procedurális és objektumorientált szoftverfejlesztés

A témakör célja, hogy megadja azt a minimálisan szükséges alapot, amellyel egy Java/C# program fejlesztéséhez neki lehet kezdeni. A témakörök a későbbiekben részletesen tár- gyalják még az objektum-orientált szemléletet, itt csak azt az alapot sajátítják el a diákok, amely segítségével megérthetik a programszerkezet és a segédkönyvtárak alapvető műkö- dését, és fel tudják azt használni. Saját osztály megírása a későbbi anyagrész feladata lesz. A témakörben az alábbi ismeretek és gyakorlati készségek elsajátítására kerül sor:

‒ A procedurális és az objektumorientált szemlélet összevetése

‒ Az osztály és az objektum fogalma, a köztük lévő különbségek

‒ Példányosítás

‒ Property-k

‒ Java/C# szintaxisban kifejezve az objektumorientáltság

3.7.1.6.3 Változók

A témakör célja, hogy megismertesse a tanulókkal a különböző változók típusait, felhasz- nálásuk módját, és a hozzájuk kapcsolódó szintaxist és műveleteket. A témakör a változó- kon értelmezett műveleteken felül kitér a változók tartalmának különféle inicializálására és változtatására, a fájlbeolvasásra, a gyakran használt művelettípusokra (pl. Stringkezelés, fájlbeolvasás), de a segédkönyvtárak teljes körű használatára, valamint a bonyolultabb mű- veleteketre még nem tér ki. A boolean típus bevezetése is későbbre, a vezérlési szerkezetek

témakörhöz kerül, hogy a diákok közvetlenül azok gyakorlati fontosságának kontextusában tanulhassák meg használatukat.

A témakörben az alábbi ismeretek és gyakorlati készségek elsajátítására kerül sor:

‒ Bevezetés

‒ Elméleti bevezetés

‒ Primitívek: boolean, int, double és String

‒ Elnevezési konvenciók

‒ Numerikus típusok

‒ Integer típusú primitívek és köztük lévő különbségek: byte, short, int, long

‒ Lebegőpontos típusok: float, double

‒ Aritmetikai, és matematikai műveletek

‒ Zárójelezés

‒ Szöveges típusok

‒ Char típus

‒ Stringkezelési alapok

‒ String konkatenáció

‒ Whitespace és escape karakterek

‒ Konzolra írás

‒ Típuskonverzió

‒ Automatic promotion

‒ Type casting

‒ Számérték-konverzió

‒ Stringek parse-olása

‒ Inputról olvasás

‒ User input beolvasása konzolról

‒ User input beolvasása grafikus felületről

‒ Fájlbeolvasási alapok

3.7.1.6.4 Xxxxxxxxx

A témakör célja, hogy megismertesse a diákokkal a metódusok/függvények szintaxisát és gyakorlati alkalmazásukat.

A témakörben az alábbi ismeretek és gyakorlati készségek elsajátítására kerül sor:

‒ Függvénydefiníciók

‒ Kód strukturálása osztályszinten

‒ Függvények haszna és célja

‒ Osztályváltozók elérése

‒ Scope

‒ Argumentumok, visszatérési érték

3.7.1.6.5 Beépített segédosztályok

A témakör célja, hogy megismertesse a nyelv részét képző és gyakori programozási prob- lémák megoldásához eszközt biztosító segédkönyvtárak használatát. A segédkönyvtárak használatával, mely minden programozási nyelvben általános gyakorlat, a kód- újrafelhasználás és a külső eszközök használatának hasznosságát hivatott példázni. A témakörben az alábbi ismeretek és gyakorlati készségek elsajátítására kerül sor:

‒ String osztály

‒ Nyelvi beépített osztályok használatának alapja, dokumentációértelmezés

‒ String osztály legfontosabb függvényei és használatuk: indexOf, charAt, substring()

‒ A Stringkonkatenálás és az immutable fogalma

‒ Stringek összehasonlítása

‒ A Random osztály

‒ Véletlenszám-generálás felhasználása a programozásban, pszeudo-véletlen elméleti kitekintő

‒ Véletlenszám generálása a Random osztály segítségével, next...() függvények

‒ A Math osztály

‒ Math osztály felhasználásának lehetőségei

‒ Statikus metódusok szerepe

‒ Legfontosabb függvények: max(), min(), sqrt()

3.7.1.6.6 Vezérlési szerkezetek, ciklusok

A témakör célja, hogy megismertesse a Bool típusú logikai változókat és az alapvető prog- ramozási vezérlési szerkezeteket, a használt szintaxisaikkal együtt. Kitér a különböző el- ágazásokra, felhasználási módjaikra, vezérlési szerkezetekre és gyakorlati hasznosságukra. Ezenkívül a tanulók elsajátítják a programozásban használt általános ciklusok típusait és azok felhasználási módjait.

A témakörben az alábbi ismeretek és gyakorlati készségek elsajátítására kerül sor: Logikai (boolean) kifejezések

‒ Boolean változók értelmezése, inicializálása, deklarálása

‒ Aritmetikai alapfogalmak, boolean változók összehasonlítása, operátorok

‒ Két- és többirányú (if-then-else) elágazás

‒ Döntési változók, vezérlési struktúrák elméleti bevezető

‒ Feltételeken alapuló futtatás

‒ If-then-else elágazások

Összetett kifejezések, magas szintű operátorok:

‒ Hármas operátor (? : )

‒ Érték szerinti (Switch) elágazás

‒ Switchelmélet

‒ Szintaxis

‒ Összehasonlítás If- fel Ciklusok:

‒ “for” ciklus

‒ Ciklusok jelentősége elméleti bevezető

‒ A for ciklust ismertető elmélet

‒ For ciklus szintaxis

‒ Ciklus scope

‒ Ciklusok debugolása

‒ Végtelen ciklus

‒ “do-while” ciklusok

‒ Elöltesztelő ciklus

‒ Hátultesztelő ciklus

‒ Ciklustípusok összehasonlítása, mikor melyiket érdemes használni Ciklusvezérlés:

‒ Ciklus futtatásának leállítása, Break

‒ Ciklusátugrás, Continue

3.7.1.6.7 Tömbök és listák

A témakör célja, hogy megismertesse a tömbök és listák adatszerkezet-definícióját, fel- használását. A témakör az egyszerű tömbökön túl a lista segédosztályok segítségével rámu-tat a listák használatának előnyeire, hátrányaira.

A témakörben az alábbi ismeretek és gyakorlati készségek elsajátítására kerül sor:

‒ Egydimenziós tömb

‒ Tömbök bevezetése

‒ Tömb definiálása, inicalizálása

‒ Tömb elemének módosítása

‒ Tömb bejárása ciklusok segítségével

‒ Hibakezelés, túlcímzés

‒ Többdimenziós tömb

‒ Mátrixok kezelése

‒ Listák bevezetése

‒ ArrayList / List definiálása, inicializálása

‒ ArrayList / List elemének módosítása

‒ ArrayList / List bejárása iterátor- és ciklusok segítségével

‒ Autoboxing

3.7.1.6.8 Kivételkezelés, hibakeresés

A témakör célja, hogy megismertesse a tanulókat a kivétel (exception) fogalmával, annak működési elvével és speciális vezérlési struktúrájának sajátosságaival, valamint bevezesse a diákokat a programozási nyelvben használatos hibakeresési módszerek világába, és fel- használható eszköztárat nyújtson a különféle hibatípusok azonosítására és javítására.

Az „opcionális” jelzéssel szereplő ismeretek tárgyalása nem kötelező, a kapcsolódó szak- mai vizsga ezeket nem kéri számon. A témakörben az alábbi ismeretek és gyakorlati kész- ségek elsajátítására kerül sor:

Kivételkezelés:

‒ Kivételkezelés elméleti bevezető

‒ Try-catch szintaxis

‒ Beépített kivételtípusok Hibakeresés (opcionális):

‒ Programkód tesztelése és hibakeresés

‒ A hibák 3 osztályának azonosítása (fordítási idejű, logikai, futási idejű)

‒ Hibakezelési technikák: print, IDE, kifejezésszerkesztő, előnyök-hátrányok

‒ Leggyakoribb hibák

3.7.1.6.9 Objektumorientált fejlesztés

A témakör célja, hogy mélyebb, átfogó tudást adjon át OOP témakörben, mely segítségével a tanulók saját osztályokat képesek létrehozni, és objektumorientált szemlélet segítségével feladatokat megoldani.

A témakörben az alábbi ismeretek és gyakorlati készségek elsajátítására kerül sor: Osztályok

‒ OOP-projekt létrehozása, osztályok létrehozása IDE segítségével

‒ Osztályszintű scope

‒ Osztályváltozók és -mezők publikussága

‒ Érték szerinti átadás függvényhívások esetén

‒ Visszatérési érték

‒ Main függvény

‒ Esettanulmány bevezetése

‒ Esettanulmány osztály létrehozása, osztályok példányosításának szintaxisa

‒ New kulcsszó

‒ Objektumok, objektumok összehasonlítása

‒ Objektumreferenciák

‒ Memóriakezelési alapok Konstruktorok

‒ Konstruktorok működése, szintaxis

‒ Default érték, nullérték

‒ Osztályváltozók inicializálásának fontossága

‒ Osztályváltozók közvetlen módosítása

‒ Osztályváltozók módosítása konstruktor segítségével, konstruktorszabályok

‒ Default konstruktor

‒ This kulcssszó

3.7.1.6.10 Grafikus programozás

A témakör célja, hogy bevezesse a tanulókat az egyszerű (asztali) grafikus alkalmazás alapjaiba. A témakör célja, hogy a tanulók létre tudjanak hozni egyszerű, ablakos alkalma- zásokat, melyekre a leggyakoribb eszközöket (gomb, beviteli mező, label stb.) képesek felhelyezni, és ezekre egyszerű, eseménykezelő programrészleteket, metódusokat megfo- galmazni.

A témakörben az alábbi ismeretek és gyakorlati készségek elsajátítására kerül sor: Bevezetés:

‒ GUI programozási alapok

‒ JavaFX / WPF program szerkezete, létrehozása

‒ JavaFX / WPF komponensek

‒ JavaFX / WPF színkezelés

‒ JavaFX / WPF shape-ek, property-k, és működési minták

‒ JavaFX / WPF egyszerűbb sokszögek kirajzolása

‒ JavaFX / WPF Image és ImageView

‒ Eseményvezérelt programozás, elmélet

‒ JavaFX / WPF gomb, beviteli mező

‒ JavaFX / WPF eseményfigyelés, aszinkron kód, szintaxis

3.7.2 Adatbázis-kezelés I. tantárgy 72/72/45 óra

3.7.2.1 A tantárgy tanításának fő célja

A tantárgy feladata, hogy elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtson az adatbázis-kezelő rendszerek használatához, ami szükséges minden informatikaágazatban tanuló fiatal számára. Kiemelt szerepet kap az SQL lekérdező nyelv hatékony használatának bemutatása. A tantárgy áttekinti a legfontosabb tervezési alapelveket, de csak a praktikum szintjén, a gyakorlatban közvetlenül nem alkalmazható ismeretek mellőzésével.

A tantárgy oktatása során az elméleti anyag tanítása közvetlenül a gyakorlati példákon keresz- tül valósulhat meg, az elméleti anyag kisebb részekben történő ismertetése és annak azonnali, gyakorlati példákon, feladatokon történő gyakorlása során.

3.7.2.2 A tantárgyat oktató végzettségére, szakképesítésére, munkatapasztalatára vo- natkozó speciális elvárások

—

3.7.2.3 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

—

3.7.2.4 A képzés órakeretének legalább 80%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

3.7.2.5 A tantárgy oktatása során fejlesztendő kompetenciák

	Ismeretek		Elvárt	Általános
Készségek,		Önállóság és	Elvárt	és szakmához
Készségek,		Önállóság és	viselkedésmódok,	és szakmához
képességek		felelősség mértéke	viselkedésmódok,	kötődő digitális
képességek		felelősség mértéke	attitűdök	kötődő digitális
			attitűdök	kompetenciák
	Ismeri az adatbázis-
	tervezéshez szüksé-
Irányítás mellett	ges fogalmakat.
egyszerű relációs	Ismeri az	Instrukció alapján		Adatbázis-kezelő
adatbázisokat ter-	ER-Modell haszná-	részben önállóan		rendszer használata
vez.	latát egyszerű relá-
	ciós adatbázisok
	tervezéséhez.
	Ismeri az SQL-	Teljesen önállóan
	nyelv legfontosabb
Egyszerű adatbázi-	adatdefiníciós
sokat hoz létre.	(DDL-) utasításait,		Legyen fogékony az
	a mezőtípusok fajtá-		információk befo-
	it és jellemzőit.		gadására és alkal-
Adattáblák adatait	Ismeri az SQL-	Teljesen önállóan	mazására.
kezeli (létrehozza,	nyelv legfontosabb		Érdeklődjön az
módosítja, xxxxx	adatmanipulációs		adott téma iránt.
őket).	(DML-) utasításait.
	Ismeri a SELECT	Teljesen önállóan
Egyszerű, többtáb-	utasítás használatát
lás lekérdezéseket	egyszerűbb lekérde-
készít.	zési feladatok vég-
	rehajtásához.
Relációs adatbázi-	Ismeri az adatbázi-
Relációs adatbázi-	sok archiválásának
sokon egyszerű	sok archiválásának	Instrukció alapján
sokon egyszerű	és helyreállításának	Instrukció alapján
adminisztrációs	és helyreállításának	részben önállóan
adminisztrációs	szerepét és legfon-	részben önállóan
feladatokat végez.	szerepét és legfon-
feladatokat végez.	tosabb módszereit.

3.7.2.6 A tantárgy témakörei

3.7.2.6.1 Az adatbázis tervezés alapjai

A témakör célja, hogy a tanulók megismerjék az adatbázis-tervezés alapfogalmait és az ER-Modell-en alapuló adatbázis-tervezés egyszerű lépéseit.

A témakör elvégzését követően a tanuló képes lesz irányítással egyszerű relációs adatbázi- sok tervezésére:

‒ Ismeri az adatbázis-tervezés fogalmait.

‒ Ismeri a redundancia szerepét, káros következményeit.

‒ Ismeri az anomáliák fajtáit.

‒ Ismeri a dekompenzáció szerepét a redundancia csökkentésére.

‒ Ismeri az ER-Modell szerepét és jelölésrendszerét.

‒ Ismeri az relációs adatbázisok legfontosabb jellemzőit (elsődleges kulcs, idegen kulcs, rekord, mező, kapcsolattípusok stb.).

‒ Ismeri az ER-modell relációs-modellre való átalakításának szabályait.

3.7.2.6.2 Adatbázisok létrehozása

A témakör célja, hogy a tanulók megismerjék az adatbázis-kezelésnél használt DDL- parancsok használatát, a legfontosabb mezőtípusok és záradékok alkalmazását.

A témakör elvégzése után a tanuló képes lesz egyszerű adatbázisok létrehozására:

‒ Alkalmazza a CREATE utasítást adatbázisok és táblák létrehozására.

‒ Ismeri a választott SQL-szerver legfontosabb adattípusait.

‒ Ismeri a táblák létrehozásánál alkalmazható mezőszintű és táblaszintű záradékokat (NULL, NOT NULL, UNIQUE, PRIMARY KEY, REFERENCES stb.).

‒ Ismeri az indexek szerepét és létrehozását.

‒ Alkalmazza a DROP utasítást adatbázisok, táblák és indexek törlésére.

‒ Alkalmazza az ALTER utasítást adatbázisok, táblák és indexek módosítására.

3.7.2.6.3 Adatok kezelése

A témakör célja, hogy a tanulók megismerjék az adatbázis-kezelésnél használt legfonto- sabb DML-parancsok használatát, a témakör elvégzése után a tanuló képes lesz ezen pa- rancsok alkalmazására:

‒ Használja az INSERT utasítást rekordok hozzáadására.

‒ Használja az UPDATE utasítást az adatok módosítására.

‒ Használja a DELETE utasítást rekordok törlésére.

3.7.2.6.4 Lekérdezések

A témakör célja, hogy a tanulók megismerjék az adatok lekérdezésére szolgáló SELECT parancs használatát.

A témakör elvégzése után a tanuló képes lesz egyszerű, többtáblás lekérdezések készítésé- re:

‒ Ismeri a SELECT utasítás szerepét, szintaxisát.

‒ Ismeri az adatsorok szűrésére szolgáló WHERE záradék használatát, a záradékban használható operátorokat (=, <=, >=, <>, >, <, !=, ^=, BETWEEN, IN, LIKE, IS NULL, IS NOT NULL, AND, OR, NOT) és alkalmazásukat.

‒ Ismeri az adatsorok rendezésre használt ORDER BY záradékot, képes egy- vagy többkulcsos rendezési sorrendet beállítani.

‒ Ismeri az álnevek szerepét és használatát a lekérdezésekben.

‒ Ismeri a helyettesítő (wildcard) karaktereket és alkalmazásukat.

‒ Xxxxxx az ismétlődő sorok elnyomását, a DISTINCT záradék alkalmazását.

‒ Ismeri a táblák összekapcsolására alkalmazott záradékokat (INNER, LEFT, RIGHT JOIN).

‒ Ismeri az adatok csoportosítására használt GROUP BY záradék használatát.

‒ Ismeri a csoportosított adatok szűrésére használt HAVING záradékot.

‒ Ismeri a megjelenő adatsorok limitálására használt záradékot (például TOP/LIMIT).

‒ Ismeri a számított mezők készítésének módját.

‒ Ismeri az aggregált függvények (COUNT(), MIN(), MAX(), SUM(), AVG()) hasz- nálatát.

‒ Ismeri a lekérdezésben használt egyéb függvények (CONCAT(), FORMAT(), LENGTH(), SUBSTR(), REPLACE(), TRUNC(), ROUND(), stb.) használatát.

3.7.2.6.5 Adatbázisok mentése és helyreállítása

A témakör célja, hogy a tanulók megismerjék az adatbázisok archiválásának szerepét, a mentéshez és a helyreállításhoz használt parancsok használatát.

A témakör elvégzése után a tanuló képes lesz adatbázisok archiválására és helyreállítására.

‒ Ismeri a teljes vagy inkrementális mentés szerepét és a választott SQL-szerveren a mentéshez alkalmazott parancsokat.

‒ Ismeri a helyreállítás típusait, a helyreállításhoz használt parancsokat.

3.7.3 Adatbázis-kezelés II. tantárgy 62/62/25 óra

3.7.3.1 A tantárgy tanításának fő célja

A tantárgy feladata, hogy a kapcsolódó Adatbázis-kezelés I. tantárgyban tárgyalt ismereteket továbbmélyítve megfelelő ismereteket nyújtson az adatbázisok tervezéséhez és készítéséhez. Kiemelt jelentőségű az SQL lekérdező nyelv hatékony használatának bemutatása. A tanulók a tantárgy elsajátítása során megszerzik azokat a gyakorlati ismereteket, amelyek segítségével képesek lesznek egyszerű grafikus felületű asztali adatbázis-kezelő alkalmazást készíteni.

A tantárgy oktatása során az elméleti anyag tanítása közvetlenül a gyakorlati példákon keresz- tül valósulhat meg, az elméleti anyag kisebb részekben történő ismertetése és annak azonnali, gyakorlati példákon, feladatokon történő gyakorlása során.

3.7.3.2 A tantárgyat oktató végzettségére, szakképesítésére, munkatapasztalatára vo- natkozó speciális elvárások

—

3.7.3.3 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

—

3.7.3.4 A képzés órakeretének legalább 70%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

3.7.3.5 A tantárgy oktatása során fejlesztendő kompetenciák

	Ismeretek		Elvárt		Általános
Készségek,		Önállóság és			és szakmához
			viselkedésmódok,
képességek		felelősség mértéke			kötődő digitális
			attitűdök
					kompetenciák
Önállóan egyszerű	Ismeri az egyszerű	Teljesen önállóan
	relációs adatbázisok				Adatbázis-kezelő
relációs adatbáziso-
	tervezésére szolgáló				rendszer használata
xxx xxxxxx.			Legyen fogékony az
	ER-modellt.
			információk	befo-
	Az egymásba ágya-	Teljesen önállóan
			gadására és	alkal-
	zott lekérdezések
			mazására.
Összetett és haté-	(subqueries) fajtái
	A beágyazott lekér-
kony lekérdezéseket			Érdeklődjön	az
	dezések előtt hasz-
készít.			adott téma iránt.
	nálható operátorok
	és az indexelési
	technikák ismerete

Felhasználók létre-	Ismeri az SQL-	Teljesen önállóan
hozására és jogo-
	nyelv legfontosabb
sultságok beállításá-
	adatvezérlő (DCL-)
ra tranzakciókat
	utasításait
kezel.
	Nézettáblák szerepe	Teljesen önállóan
	és készítése
Tárolt objektumokat	A tárolt alprogra-
	mok és triggerek
készít.
	szerepe, készítésé-
	nek szintaxisa,
	hívásuk
	Ismeri Java vagy C#	Teljesen önállóan
Adatbázisokat kezel	nyelven az adatbá-
asztali alkalmazá-	zisok elérésére és
sokból.	kezelésére használ-
	ható osztályokat.

3.7.3.6 A tantárgy témakörei

3.7.3.6.1 Adatbázis-tervezés

A témakör célja, hogy a tanulók begyakorolják az ER-modellen alapuló adatbázis-tervezés egyszerű lépéseit.

A témakör elvégzését követően a tanuló önállóan képes lesz egyszerű relációs adatbázisok tervezésére.

‒ Ismeri és alkalmazza az ER-modell szerepét és jelölésrendszerét.

‒ Ismeri és alkalmazza az ER-modell relációs modellre való átalakításának szabálya- it.

‒ Ismeri és alkalmazza a többértékű attribútumok átalakításának lehetőségeit.

‒ Ismeri az N-ágú kapcsolatok átalakításának szabályait.

‒ Ismeri a gyenge egyed azonosítását.

3.7.3.6.2 Haladó lekérdezések

A témakör célja, hogy a tanulók magabiztosan legyenek képesek összetett és hatékony le- kérdezéseket létrehozni.

A témakör elvégzését követően a tanuló ismeri:

‒ az egymásba ágyazott lekérdezések szintaxisát,

‒ a beágyazott lekérdezések fajtáit,

‒ a beágyazott lekérdezések előtt használható operátorokat,

‒ az indexelési technikák fajtáit és alkalmazásukat,

‒ a lekérdezések optimalizálásának módszereit és eszközeit.

3.7.3.6.3 Adatvezérlő utasítások

A témakör célja, hogy a tanulók megismerjék a tranzakciókezelés alapjait, legyenek képe- sek felhasználók és jogosultságok kezelésére.

A témakör elvégzését követően a tanuló ismeri:

‒ a tranzakció alapvető tulajdonságait (atomiság, konzisztencia, elszigetelés, tartós- ság),

‒ az izolációs szinteket,

‒ az utasításokat, melyeket nem lehet visszavonni,

‒ az utasításokat, melyek implicit végrehajtást vonnak maguk után,

‒ a tranzakciókezelés utasításait (pl.: SET/START TRANSACTION, COMMIT, ROLLBACK stb.),

‒ a zárolási utasításokat (pl.: LOCK/UNLOCK TABLES),

‒ a beépített (rendszer) felhasználók szerepét,

‒ a felhasználók kezelésére szolgáló parancsokat (CREATE/DELETE USER),

‒ a jogok típusait, a SHOW GRANTS, XXXXX és REVOKE parancsok használatát,

‒ a ROLE-ok szerepét és használatát (pl.: CREATE/DROP ROLE, SET ROLE).

3.7.3.6.4 Tárolt objektumok

A témakör célja, hogy a tanulók megismerjék a legfontosabb tárolt objektumok készítésé- nek és használatának alapjait.

A témakör elvégzését követően a tanuló ismeri:

‒ a nézettáblák szerepét és a kezelésükre szolgáló parancsok használatát (CREATE VIEW, DROP VIEW, ALTER VIEW),

‒ a tárolt függvények és eljárások szerepét és létrehozásukat, illetve törlésüket (CREATE/DROP/ALTER FUNCTION/PROCEDURE),

‒ a triggerek szerepét és létrehozásukat, illetve törlésüket (CREATE/DROP TRIG- GER).

3.7.3.6.5 Az adatbázis-kezelés osztályai

A témakör célja, hogy a tanuló megismerje Java vagy C# nyelven az adatbázisok elérésére és kezelésére használható osztályokat.

A témakör elvégzését követően a tanuló ismeri:

‒ az adatbázisszerver-eléréshez szükséges modulok telepítését, referenciák beállítá- sát,

‒ a kapcsolat létrehozásához szükséges változó(k) összeállítását, a kapcsolódás me- netét,

‒ a hibakezelés lehetőségét a kapcsolatok megnyitása és az adatok kezelése közben,

‒ az adatok kezelésére/lekérdezésére szolgáló jellemzők, metódusok és osztályok használatát,

‒ az lekérdezések eredményének grafikus felhasználói felületen történő megjeleníté- sének lehetőségét.

3.7.4 Asztali és mobil alkalmazások fejlesztése és tesztelése tantárgy 217/217/87 óra

3.7.4.1 A tantárgy tanításának fő célja

A tantárgy tanításának célja azoknak az elméleti ismereteknek az átadása, valamint az ezek- hez tartozó készségeknek a fejlesztése, amelyek képessé teszik a tanulót egy bonyolultabb asztali és egyszerűbb mobil alkalmazás programozására, a megvalósításhoz szükséges algo- ritmus elkészítésére, a szükséges adattípusok és adatszerkezetek kiválasztására. A tantárgy oktatásának fontos feladata az is, hogy a tanuló problémamegoldó készségét fejlessze, és a már megszerzett kódolási tudást feladatok megoldásával gyakoroltassa.

A tantárgy segítségével a tanulók C# vagy Java programozási nyelv használatával magasabb szintű, mélyebb tudás birtokába jussanak, mely jó alapot biztosít a későbbi egyéb programo- zási nyelvek elsajátításához is. A tantárgy, bár a Java vagy C# nyelv elemeire és annak sajá- tosságaira épít, mégis olyan általános, széles körben elterjedt programozási logikát és problé- mamegoldást oktat, amely általános a modern programozási területeken. A fenti programozási nyelvek a követelmények meghatározása idején a legszélesebb körben használtak közé tartoz- nak, így megismerésük után a tanulók olyan általános készségekre tesznek szert, amelyekkel képesek lesznek a későbbi munkakörnyezetükben más programozási környezetek gyors elsa-

játítására és hatékony használatára. Természetesen semmi nem zárja ki, hogy a szaktanár az előírt ismeretek átadásán túl, további szakmai ismereteket is átadjon, így például saját döntése alapján betekintést nyújthat más korszerű programozási környezetekbe is.

A tantárgy a haladó nyelvi elemek mellett az algoritmuselmélet, a tiszta kód (Clean Code), valamint a haladó szintű objektumorientált programozás elveire és gyakorlatára is kitér.

A tantárgy oktatása során az elméleti anyag tanítása közvetlenül a gyakorlati példákon, illetve projektfeladatok megoldásán keresztül valósulhat meg, az elméleti anyag kisebb adagokban történő ismertetése és annak azonnali, gyakorlati példákon, feladatokon történő gyakorlása során.

Az alábbi tudást és készségeket sajátítják el a tanulók a tantárgy során.

‒ Haladó szintű objektumorientált programozási technikák ismerete

‒ Haladó szintű objektumorientált programozási technikák alkalmazása

‒ A választott programozási nyelv (C# vagy Java) haladó szintű nyelvi elemeinek ismerete

‒ A választott programozási nyelv (C# vagy Java) haladó szintű nyelvi elemeinek al- kalmazása

‒ Az algoritmuselmélet és a kódoptimalizálás legfontosabb elveinek ismerete

‒ Néhány fontosabb nevezetes algoritmus ismerete

‒ Néhány fontosabb nevezetes algoritmus alkalmazása egyszerűbb problémák meg- oldására a választott programozási környezetben (C# vagy Java)

‒ Összetettebb asztali alkalmazás tervezése

‒ Egyszerűbb mobil alkalmazás fejlesztése

‒ A tiszta kód készítési elveinek ismerete

‒ Tiszta kód készítése

‒ Unit tesztelés, valamint más hibakeresési és javítási technikák alapelveinek ismere- te

‒ Unit tesztelés gyakorlati megvalósítása, valamint más hatékony hibakeresési és ja- vítási technikák alkalmazása

‒ Alkalmazásfejlesztés során jelentkező problémák megoldása webes kereséssel és internetes tudásbázisok használatával

‒ Mintakódok értelmezése és alkalmazása egy adott probléma megoldására Az elméleti rész időszükséglete: 30%; a gyakorlati rész időszükséglete: 70%.

3.7.4.2 A tantárgyat oktató végzettségére, szakképesítésére, munkatapasztalatára vo- natkozó speciális elvárások

—

3.7.4.3 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

—

3.7.4.4 A képzés órakeretének legalább 70%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

3.7.4.5 A tantárgy oktatása során fejlesztendő kompetenciák

	Ismeretek		Elvárt	Általános
Készségek,		Önállóság és		és szakmához
			viselkedésmódok,
képességek		felelősség mértéke		kötődő digitális
			attitűdök
				kompetenciák
		Teljesen önállóan		JAVA / C# progra-
				mozási nyelv és
				legalább egy fej-
				lesztői környezet
Haladó szintű objek-	Haladó szintű			használata
tumorientált progra-				Hatékony internetes
	objektumorientált
mozási technikákat				keresés és részvétel
	programozási
gyakorlatban alkal-				a legfontosabb
	technikák ismerete
maz.				szakmai közösségi
				platformokon (pl.
				GitHub, Stack
				Overflow) tudás-
				szerzés és megosz-
				tás céljából
A választott progra-	A választott prog-	Teljesen önállóan
	ramozási nyelv
mozási nyelv (C#
	(C# vagy Java)
vagy Java) haladó
	haladó szintű
szintű nyelvi elemeit
	nyelvi elemeinek
alkalmazza.
	ismerete
Néhány fontosabb	Az algoritmusel-	Teljesen önállóan
	mélet és a kódop-
nevezetes algoritmust
	timalizálás legfon-		Legyen fogékony az
alkalmaz egyszerűbb
	tosabb elveinek		információk befo-
problémák megoldá-
	ismerete		gadására és alkal-
sára a választott prog-
	Néhány fontosabb		mazására.
ramozási környezet-
	nevezetes algorit-		Érdeklődjön az
ben (C# vagy Java).
	mus ismerete		adott téma iránt.
Saját algoritmusokat	Algoritmus elmé-
készít és kódol adott	let és nevezetes	Instrukció alapján
probléma megoldásá-	algoritmusok	részben önállóan
ra.	ismerete
A tiszta kód elveit	Tiszta kód készí-	Teljesen önállóan
	tési elveinek isme-
érti és alkalmazza.
	rete
Unit tesztelést hasz-	Unit tesztelés,	Teljesen önállóan
nál a gyakorlatban,	valamint más
valamint más haté-	hibakeresési és -
kony hibakeresési és	javítási technikák
javítási technikákat	alapelveinek isme-
alkalmaz.	rete
Alkalmazásfejlesztés	Hatékony interne-	Teljesen önállóan
során jelentkező
	tes keresési isme-
problémákat old meg
	retek
webes kereséssel és
	Internetes tudás-
internetes tudásbázi-
	bázisok ismerete
sok használatával.
Mintakódokat értel-	Szintaxisok és	Teljesen önállóan
mez és alkalmaz egy
	algoritmusok
adott probléma meg-
	ismerete
oldására.

		Teljesen önállóan	Ajánlott technológi-
			ák:	Native	Java
			Android,		React
			Native, Progressive
			Web	App,	Mobile
	Mobil alkalmazás		Web alkalmazás.
Legalább 3 különbö-	framework (pl.:		Hatékony internetes
ző képernyőképet	Native Java And-
			keresés és részvétel
tartalmazó mobil	roid, React Native,
			a legfontosabb
alkalmazást fejleszt.	Progressive Web
			szakmai közösségi
	App, Mobil Web)
			platformokon (pl.
			GitHub, Stack
			Overflow) tudás-
			szerzés és megosz-
			tás céljából.

3.7.4.6 A tantárgy témakörei

3.7.4.6.1 Haladó szintű objektumorientált programozás

A témakör célja, hogy a tanuló kibővítse az objektumorientált programozással kapcsolat- ban korábban megszerzett alapszintű tudását és új ismereteit gyakorlatban alkalmazza. A témakörben az alábbi ismeretek és gyakorlati készségek elsajátítására kerül sor:

Haladó szintű objektumorientált programozási technikák ismerete:

‒ Öröklődés és polimorfizmus (extends, polimorfizmus, interface)

‒ Metódus- és konstruktor-túlterhelés (több konstruktor együttes használata, a method overloading hasznossága, felhasználási korlátok)

‒ Egységbezárás, objektumok közötti kommunikáció (objektumok együttműködése és kommunikációja, az egységbezárás hasznosságának szemléltetése, getter és set- ter függvények)

‒ IDE fejlesztői eszközeinek használata, refaktorálási lehetőségek egységbezárás tá- mogatására

Haladó szintű objektumorientált programozási technikák gyakorlati alkalmazása:

‒ Létező osztályból új osztályt származtat le

‒ A származtatott osztályban új tulajdonságokat és metódusokat definiál

‒ A származtatott osztályban az ősosztály tulajdonságait és metódusait felüldefiniálja

‒ Adott probléma megoldására öröklődést alkalmazó osztályhierarchiát tervez és va- lósít meg (instrukció alapján részben önállóan)

3.7.4.6.2 Nevezetes algoritmusok és megvalósításuk OOP-technológiával

A témakör célja, hogy gyakorlati feladatok segítségével bemutassa az algoritmuselmélet és az adatstruktúrák elméletének alapjait.

A témakörben az alábbi ismeretek és gyakorlati készségek elsajátítására kerül sor.

‒ Futásiidő-komplexitás, a nagy O jelölés, memóriaigény

‒ Nevezetes adatstruktúrák memóriaigénye és műveletek időkomplexitása: o Tömb (használata Java-ban / C#-ban)

o Láncolt lista (használata Java-ban / C#- ban) o Verem (használata Java-ban / C#-ban)

o Többszörösen láncolt lista o Fa, bináris fa

‒ Hash map (használata Java-ban / C#-ban)

‒ Nevezetes algoritmusok és implementálásuk:

o Bináris keresés

o Buborékrendezés

o Beszúrásos rendezés

o Quick Sort - Reguláris Kifejezések (használata Java-ban / C#-ban)

‒ Rekurzió

3.7.4.6.3 A tiszta kód elméleti alapjai és gyakorlata

A témakör célja, hogy megismertesse a tanulókkal a tiszta kód alapjait. Ezen elveket egy gyakorlati projekt keretein belül alkalmazzák a diákok. A projekt egy szabadon választott grafikus interfésszel rendelkező program implementálása (pl. aknakereső, Tetris, 2048, Xxxx.xx, Pong, Brakeout).

A témakörben az alábbi ismeretek és gyakorlati készségek elsajátítására kerül sor:

‒ Clean Code

‒ Elnevezések

‒ Függvények

‒ Kommentek

‒ Kódformázás

‒ Objektumok és adatstruktúrák

‒ Hibakezelés

‒ Határok és külső kód használata

‒ Unit tesztek

‒ Osztályok

‒ SOLID

3.7.4.6.4 Unit tesztelés

A témakör célja, hogy megismertesse a tanulókkal a unit tesztelés alapjait. Ezen tudást gyakorlatok segítségével sajátítják el, egyszerű metódusok és osztályok működésének veri- fikálását végzik unit tesztek írásával.

A témakörben az alábbi ismeretek és gyakorlati készségek elsajátítására kerül sor.

‒ Képes felsorolni a szoftvertesztelés szintjeit, és elmondani a szerepüket: o Unit teszt

o Modul vagy komponens teszt

o Integrációs teszt

o Rendszerteszt

o Átvételi teszt

‒ Képes C# vagy Java környezetben unit test case-eket létrehozni és futtatni őket:

o Java: Junit, @Test, @Suite

o C#: Nunit, [Test], [TestFixture]

‒ Képes a test case-ekben assertiönöket használni:

o Java: assertEquals, assertTrue, assertFalse, assertNull, assertNotNull, as- sertSame, assertNotSame, assertArrayEquals

o C#: AreEqual, AreNotEqual, AreSame, AreNotSame, IsNull, IsNotNull, IsTrue, IsFalse

‒ Képes elmagyarázni az AAA mintát és követni unit test case-ek létrehozásakor

‒ Képes a unit test framework „felépítő” és „lebontó” funkcionalitását használni:

o Java: @Before, @After

o C#: [SetUp], [TearDown]

‒ Képes egyszerű külső függőség nélküli (pl.: file-olvasás, console-ra írás) osztály, függvény vagy metódus teljes működését lefedni unit tesztekkel, képes kitalálni az

összes lehetséges bemenet-kimenet párost, ami szükséges ahhoz, hogy a tesztek fut- tatásakor a tesztelendő kód minden eleme lefusson (full line and branch coverage)

3.7.4.6.5 Mobil alkalmazások fejlesztése

A témakör célja, hogy a tanuló betekintést nyerjen a mobil alkalmazások fejlesztésének vi- lágába. A témakör elvégzése után a tanuló önállóan tud kialakítani fejlesztői környezetet Android alkalmazás fejlesztéséhez, illetve képes lesz egyszerű alkalmazásokat fejleszteni és az elkészült alkalmazást fizikai vagy emulált Android ezközre telepíteni. A témakör nem köti meg az adott mobil fejlesztési technológiát, csak ajánlásokat tesz. Ajánlott tech- nológiák: Native Java Android, React Native, Progressive Web App, Mobile Web alkal- mazás

A témakörben az alábbi ismeretek és gyakorlati készségek elsajátítására kerül sor:

‒ Képes önállóan Android mobilalkalmazás-fejlesztői környezetet kialakítani, amely lehetőséget biztosít az alkalmazás fejlesztésére, fordítására, tesztelésére, publikálá- sára, valamint Android ezközre történő telepítésére. Ajánlott eszközök és kompo- nensek:

o Java: Android Studio, Android Emulator

o React Native: Editor, NodeJS, npm, react-native, expo

o Progressive Web App: Editor, NodeJS, npm, manifest, serviceWorker

‒ Képes önállóan egy “Hello, World!” alkalmazás fejlesztését és eszközre történő te- lepítését elvégezni (nem szükséges a Play Store-ba publikálás).

‒ Képes interaktív felhasználói interfészek (UI) lefejlesztésére:

o UI-elemek létrehozása és elrendezése a képernyőn,

o UI-elemek tartalmának dinamikus változtatása kódból (data binding),

o UI-elemek interakciójának kezelése kódból.

‒ Képes képernyők közti navigációkezelést létrehozni.

‒ Képes HTTP kérést küldeni és a választ lekezelni, szükség esetén a küldendő vagy érkező JSON-adatot szerializálni vagy deszerializálni.

‒ Képes önállóan HTTP kérés eredményét tárolni és a UI-n megjeleníteni.

3.7.4.6.6 Projektmunka

A témakör célja, hogy az eddig megszerzett programozói tudást gyakoroltassa egy hosz- szabb fejlesztői projekten. Egy bonyolultabb, szabadon választott grafikus program fejlesz- tését várja el a tanulóktól. Modern játékkeretrendszerek használata (pl. Unity) megenge- dett.

3.7.5 Szoftvertesztelés tantárgy 72/72/41 óra

3.7.5.1 A tantárgy tanításának fő célja

A tantárgy célja, hogy bemutassa a modern szoftvertesztelés elméleti alapjait. Megmutassa a diákoknak, milyen fejlesztési módszertanok használatosak az iparban, és milyen eljárásokkal biztosítják az elkészült szoftverek minőségét.

A tantárgy oktatása során az elméleti anyag tanítása közvetlenül a gyakorlati példákon keresz- tül valósulhat meg, az elméleti anyag kisebb részekben történő ismertetése és annak azonnali, gyakorlati példákon, feladatokon történő gyakorlása során.

Az elméleti rész időszükséglete: 30%; a gyakorlati rész időszükséglete: 70%.

3.7.5.2 A tantárgyat oktató végzettségére, szakképesítésére, munkatapasztalatára vo- natkozó speciális elvárások

—

3.7.5.3 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

—

3.7.5.4 A képzés órakeretének legalább 70%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

3.7.5.5 A tantárgy oktatása során fejlesztendő kompetenciák

			Ismeretek		Elvárt		Általános
Készségek,				Önállóság és			és szakmához
					viselkedésmódok,
képességek				felelősség mértéke			kötődő digitális
					attitűdök
							kompetenciák
Felismeri és meg-			A különböző szoft-
nevezi a szoftverfej-			verfejlesztési mód-
lesztési módszerta-			szertanok ismerete
nokat. Célhoz és			A helyzethez al-	Instrukció alapján
elvárásokhoz illesz-			kalmazkodó fel-	részben önállóan
kedő szoftverfej-			használás módjai-
lesztési módszertant			nak megértése
választ ki.
Célhoz és elvárá-			A különböző szoft-
sokhoz illeszkedő			verfejlesztési mód-	Instrukció alapján
szoftverfejlesztési			szertanok alapele-
				részben önállóan
módszertant alkal-			meinek, folyamata-
maz.			inak ismerete
							Tesztelési környezet
							használata
A szoftverfejlesztés							Hatékony internetes
tesztelési szakaszá-					Legyen fogékony az
			Integration Level				keresés és részvétel
ban felismeri		az			információk	befo-
			Testing elemeinek,	Instrukció alapján			a legfontosabb
Integration	Level				gadására és	alkal-
			módszereinek, lehe-	részben önállóan			szakmai közösségi
Testing (ILT) szük-					mazására.
			tőségeinek ismerete				platformokon (pl.
ségességét,	és	al-
							GitHub, Stack
kalmazza is.					Érdeklődjön az
							Overflow) tudás-
					adott téma iránt.
							szerzés és megosz-
							tás céljából
A szoftverfejlesztés
tesztelési szakaszá-			System Level Test-
ban felismeri a
			ing elemeinek,	Instrukció alapján
System Level Test-
			módszereinek, lehe-	részben önállóan
ing (SLT) szüksé-
			tőségeinek ismerete
gességét, és alkal-
mazza is.
			User Acceptance
User Acceptance			Testing feltételei-	Instrukció alapján
Testinget alkalmaz			nek, módszereinek,
				részben önállóan
szükség szerint.			lehetőségeinek
			ismerete
Biztonsági teszteket			Biztonsági tesztek	Instrukció alapján
			módszereinek, lehe-
alkalmaz.				részben önállóan
			tőségeinek ismerete

7
	Teljesítmény- és
Teljesítmény- és	terhelési tesztek	Instrukció alapján
terhelési tesztet	lehetőségeinek,
		részben önállóan
alkalmaz.	módszereinek isme-
	rete
TDD-t alkalmaz.	TDD lehetőségei-	Instrukció alapján
	nek, módszereinek
		részben önállóan
	ismerete

3.7.5.6 A tantárgy témakörei

3.7.5.6.1 A szoftvertesztelés alapjai

A témakör célja, hogy bemutassa a szoftvertesztelés folyamatának elméleti alapjait, és megmutassa, hogy miért van szükség tesztelésre. A témakör megmutatja a tesztelés helyét a szoftver életciklusában.

A témakörben az alábbi ismeretek és gyakorlati készségek elsajátítására kerül sor:

‒ Tesztpiramis (egység, integrációs, rendszer, átvételi)

‒ A szoftver életciklusa

3.7.5.6.2 Szoftverfejlesztési módszertanok

A témakör célja, hogy bemutassa a szoftverfejlesztési módszertanokat, és azokban a szoft- vertesztelés helyét és szerepét.

A témakörben az alábbi ismeretek és gyakorlati készségek elsajátítására kerül sor.

‒ Szoftverfejlesztési módszertanok

‒ V-modell

‒ Prototípus modell

‒ Iteratív és inkrementális módszertanok

‒ Gyors alkalmazásfejlesztés – RAD

‒ Agilis szoftverfejlesztés

‒ Scrum

3.7.5.6.3 Szoftvertesztelési módszerek

A témakör célja, hogy bemutassa és megértesse a diákokkal a különböző szoftvertesztelési módszereket, azok helyét, szerepét, a különböző módszerek közötti szemléletbeli eltérése- ket, valamint a módszerek közötti választások szempontjait.

A témakörben az alábbi ismeretek és gyakorlati készségek elsajátítására kerül sor.

‒ Integration Level Testing (ILT)

‒ System Level Testing (SLT)

‒ User Acceptance Testing (UAT)

‒ Biztonsági tesztelés

‒ Teljesítmény- és terheléstesztelés

‒ TDD

3.8 Webes technológiák megnevezésű tanulási terület

A tanulási terület tantárgyainak összóraszáma:

A tanulási terület tartalmi összefoglalója

516/516/263 óra

A tanulási terület célja, hogy a tanulók webes technológiákban megszerzett elméleti tudását a gyakorlatban elmélyítse.

3.8.1 Webprogramozás tantárgy 144/144/90 óra

3.8.1.1 A tantárgy tanításának fő célja

A tantárgy fő célja, hogy a korábbi, webes technológiákban (HTML5, CSS3, JavaScript) megszerzett elméleti tudást és gyakorlati készségeket tovább bővítve, a tanulók képessé válja- nak reszponzív, összetettebb formázások, animációk, interaktív weblapok és webalkalmazá- sok létrehozására. A fentieken túl a tanulók megismerkednek a tartalomkezelő rendszerekkel is, képessé válnak arra, hogy a WordPress rendszer segítségével létrehozzanak a felhasználók számára könnyű szerkesztést és kezelést lehetővé tévő összetett webhelyeket.

3.8.1.2 A tantárgyat oktató végzettségére, szakképesítésére, munkatapasztalatára vo- natkozó speciális elvárások

—

3.8.1.3 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

—

3.8.1.4 A képzés órakeretének legalább 80%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

3.8.1.5 A tantárgy oktatása során fejlesztendő kompetenciák

	Ismeretek		Elvárt	Általános
Készségek,		Önállóság és		és szakmához
			viselkedésmódok,
képességek		felelősség mértéke		kötődő digitális
			attitűdök
				kompetenciák
		Teljesen önállóan		HTML5 és CSS3
				nyelvek, valamint
CSS3 stíluslapok				editorok használata
segítségével megva-	Olyan CSS3 eszkö-			Hatékony internetes
lósított összetettebb	zök ismerete, ame-
				keresés és részvétel
formázásokat, át-	lyek reszponzív
				a legfontosabb
meneteket és ani-	kialakítást, animá-		Nyitott az új isme-
				szakmai közösségi
mációkat tartalmazó	ciókat és átmenetek		retek befogadására,
				platformokon (pl.
reszponzív webla-	valósítanak meg.		érdeklődő, fegyel-
				GitHub, Stack
pokat készít.			mezett
				Overflow) tudás-
				szerzés és megosz-
				tás céljából
Keresőoptimalizálá-	Ismeri a keresőop-
si beállításokat		Instrukció alapján
	timalizálási lehető-
alkalmaz a webla-		részben önállóan
	ségeket.
pon.

Interaktív webolda-	Ismeri a JavaScript	Teljesen önállóan	JavaScript progra-
lakat és egyszerűbb
	nyelv szintaxisát,		mozási nyelv és
webes alkalmazáso-
	nyelvi elemeit és		legalább egy fej-
kat hoz létre Java-
	a programozási		lesztői környezet
Script nyelv segít-
	eszközeit.		használata
ségével.
Aszinkron kódot is		Teljesen önállóan
tartalmazó, REST	Ismeri a REST API
API architektúrát	architektúrát, az
használó kliensolda-	aszinkron működés
li (frontend) alkal-	elméletét és az
mazás készítése	AJAX működési
JavaScript kód	mechanizmusát.
segítségével.
WordPress rendszer		Teljesen önállóan
segítségével a fel-	Ismeri a CMS rend-
használók számára
	szerek célját, lehe-		WordPress rendszer
könnyű szerkesztést
	tőségeit és alkalma-		használata
és kezelést lehetővé
	zási területeit.
tévő összetett web-
helyet hoz létre.

3.8.1.6 A tantárgy témakörei

3.8.1.6.1 HTML5 és CSS3

A témakör célja, hogy áttekintse a HTML és CSS területén megszerzett korábbi ismerete- ket, majd ezt kiszélesítve további ismeretekre és készségekre tegyenek szert.

A témakör végén a tanulók képessé válnak összetettebb webes dizájnok implementálására is.

A témakörben az alábbi ismeretek és gyakorlati készségek elsajátítására kerül sor:

‒ Táblázatok létrehozása és formázása

‒ Szemantikus elemek (article, aside, main, header, footer, section) alkalmazása

‒ Mediaelemek alkalmazása

‒ Metaelemek és SEO-alapok ismerete és gyakorlati alkalmazása

‒ A viewport metaelem ismerete és alkalmazása

‒ Konkurens stílusok érvényesítési sorrendje (specificity)

‒ border-collapse

‒ nth-child

‒ media query

‒ colors

‒ opacity

‒ gradients

‒ box-shadow

‒ outline

‒ text-shadow

‒ border-radius

‒ szelektorok >, +, ~

‒ attribútum szelektorok

‒ ::before ::after

‒ Flexbox

‒ CSS Grid

‒ CSS Animation és Transition

‒ transform

‒ CSS preprocessor

3.8.1.6.2 JavaScript I.

A témakör legfontosabb feladata, hogy a tanulók megismerkedjenek a JavaScript nyelv szintaktikai elemeivel és az eseményvezérelt webprogramozás alapjaival.

A tanulók a JavaScript témakör során megszerzik azokat az elméleti ismereteket és gyakor-lati készségeket, amelyek segítségével képesek lesznek interaktív weboldalak és egysze-rűbb webes alkalmazások létrehozására JavaScript segítségével.

A témakörben az alábbi ismeretek és gyakorlati készségek elsajátítására kerül sor:

‒ JavaScript kód futtatása konzolon

‒ Elemi és összetett adattípusok (Number, String, Array, Boolean, undefined, null, Object, Map, Set) a JavaScriptben; értékadás, aritmetikai és logikai műveletek, ki- fejezések kiértékelése

‒ Reguláris kifejezések

‒ Változók és konstansok deklarálása (var, let, const), láthatóságuk

‒ Vezérlési szerkezetek (of, while, for, for in, for of, switch, break)

‒ Függvények deklarálása, arrow functions

‒ Objektumok webes környezetben, tulajdonságok és metódusok, DOM (Document Object Model), node-ok (csomópontok), element (elem), attribute (tulajdonság) és text (szöveg) node-ok

‒ Elemek elérése, módosítása és létrehozása

‒ Események és eseményfigyelő eljárások (onClick, onLoad, onBlur, onFocus ese- mények)

‒ Űrlapelemek (form, input, select, option, textarea, label) elhelyezése weboldala- kon, és azok interaktív kezelése

3.8.1.6.3 JavaScript II.

A témakör legfontosabb feladata, hogy a tanulók tovább bővítsék JavaScript-ismereteiket és gyakorlati készségüket.

A tanulók a témakör során megszerzik azokat az elméleti ismereteket és gyakorlati készsé- geket, amelyek segítségével képesek lesznek aszinkron kódot is tartalmazó, REST API architektúrát használó kliensoldali (frontend) alkalmazás készítése JavaScript kód segítsé- gével.

A témakörben az alábbi ismeretek és gyakorlati készségek elsajátítására kerül sor:

‒ Objektumok és tömbök kezelésére szolgáló ES6 függvények és operátorok

‒ Hibakeresés a JavaScript kódban, a kód tesztelése

‒ Aszinkron futás és callback-ek (setTimeout, event listeners)

‒ Promise-ok, async/await

‒ JSON

‒ A REST API architektúra

‒ Az AJAX (Asynchronous JavaScript and XML), a fetch() függvény

3.8.1.6.4 CMS-rendszerek

A témakör feladata, hogy a tanulók megismerkedjenek a webes tartalomkezelő rendsze- rekkel (Wordpress, Drupal, Joomla stb.) céljával és lehetőségeivel.

A tanulók a témakör során megszerzik azokat az elméleti ismereteket és gyakorlati készsé- geket, amelyek segítségével képesek lesznek a WordPress rendszer segítségével a felhasz- nálók számára könnyű szerkesztést és kezelést lehetővé tévő összetett webhely létrehozásá-ra.

A témakörben az alábbi ismeretek és gyakorlati készségek elsajátítására kerül sor:

‒ A tartalomkezelő rendszerek bemutatása

‒ A WordPress telepítése és alapszintű beállítása

‒ Szabadforrású témák használata és módosítása

‒ Szabadforrású beépülők és modulok használata

‒ Saját témák és sablonok készítése

‒ Saját beépülők és modulok készítése

‒ Saját widgetek készítése

3.8.2 Frontend programozás és tesztelés tantárgy 186/186/87 óra

3.8.2.1 A tantárgy tanításának fő célja

A tantárgy oktatása során az elméleti anyag tanítása közvetlenül a gyakorlati példákon keresz- tül valósulhat meg, az elméleti anyag kisebb részekben történő ismertetése és annak azonnali, gyakorlati példákon, feladatokon történő gyakorlása során.

Az elméleti rész időszükséglete: 30%; a gyakorlati rész időszükséglete: 70%.

3.8.2.2 A tantárgyat oktató végzettségére, szakképesítésére, munkatapasztalatára vo- natkozó speciális elvárások

—

3.8.2.3 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

—

3.8.2.4 A képzés órakeretének legalább 70%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

3.8.2.5 A tantárgy oktatása során fejlesztendő kompetenciák

	Ismeretek		Elvárt		Általános
Készségek,		Önállóság és			és szakmához
			viselkedésmódok,
képességek		felelősség mértéke			kötődő digitális
			attitűdök
					kompetenciák
Interaktiv webal-		Teljesen önállóan	Legyen fogékony az
kalmazásokat imp-	Modern web fra-		információk	befo-
lementál dokumen-	meworkök		gadására és	alkal-
táció alapján.			mazására.

	AJAX-ismeretek	Teljesen önállóan		Hatékony internetes
			Érdeklődjön az	keresés és részvétel
			adott téma iránt.	a legfontosabb
Web API-val kom-				szakmai közösségi
munikáló alkalma-				platformokon (pl.
zást hoz létre.				GitHub, Stack
				Overflow) tudás-
				szerzés és megosz-
				tás céljából
Projekteket, kom-		Teljesen önállóan
ponenseket hoz
létre JavaScript
keretrendszerben,	Korszerű JavaScript			Ajánlott keretrend-
adatokat kérdez le	keretrendszer fel-			szer (pl. Vue vagy
és küld a backend	építése, működése			React) használata
részére REST API
végpontok haszná-
latával.
Tartalomkezelő		Teljesen önállóan		CMS használata
keretrendszert tele-
pít, konfigurál, saját
témákat, modulokat,	CMS felépítése,
sablonokat, widge-	működése
teket készít. Sza-
badforrású témákat
használ és módosít.
Webalkalmazás		Teljesen önállóan		Tesztelési környezet
működését integrá-				Tesztelési környezet
működését integrá-				használata
ciós teszttel vizsgál-	Integrációs tesztelés			használata
ja, az eredmények	Integrációs tesztelés
ja, az eredmények	módjainak ismerete			Ajánlott keretrend-
figyelembevételével	módjainak ismerete			Ajánlott keretrend-
figyelembevételével				szer (pl. Vue vagy
a webalkalmazást				szer (pl. Vue vagy
a webalkalmazást				React) használata
módosítja.				React) használata

3.8.2.6 A tantárgy témakörei

3.8.2.6.1 JavaScript

A témakör célja, hogy a tanuló képes legyen a JavaScript programozási nyelvet használni, és frontend alkalmazásokat önállóan létrehozni.

A témakörben az alábbi ismeretek és gyakorlati készségek elsajátítására kerül sor:

‒ Típusok és Kifejezések

‒ Number, String, Array, Object, Map, Set, Boolean, undefined, null

‒ Aritmetrikai, értékadó, relációs, logikai, elérési operátorok és precedenciájuk

‒ Változók

‒ Láthatóság

‒ Var, let, const

‒ Vezérlési szerkezetek

‒ Of, while, for, for in, for of, switch, try catch, throw, break

‒ Függvények

‒ Math, console

‒ Class-ok és objektumok

‒ Konstruktor

‒ Object.create

‒ Prototype

‒ Window, location, document

‒ DOM

‒ Elemek létrehozása

‒ Elemek kiválasztása

‒ Elemek attribútumainak változtatása

‒ Aszinkron futás és callback-ek (setTimeout, event listeners)

‒ Promise-ok – a témakör részletes kifejtése

3.8.2.6.2 AJAX

A témakör célja, hogy megismertesse a tanulókkal, hogy a modern frontend alkalmazások milyen módon kommunikálnak Web API-kkal.

A témakörben az alábbi ismeretek és gyakorlati készségek elsajátítására kerül sor:

‒ XHR objektum

‒ Fetch függvény

‒ JSON.parse, JSON.stringify

‒ Post data

‒ HTTP státuszkódok kezelése

‒ HTTP methodok kezelése

‒ API-kulcsok

3.8.2.6.3 Frontend készítésére szolgáló JavaScript framework

A témakör célja, hogy megismertesse a tanulókat egy korszerű JavaScript keretrendszer felépítésével, működési módjával és használatával. A témakör során a tanulók képessé vál- nak az ajánlott keretrendszerek valamelyikében új projekt létrehozására, saját komponen- sek létrehozására, navigációt megvalósító router használatára, adatok lekérdezésére és el- küldésére a backend számára, REST API végpontok használatával. Ajánlott keretrendszer: Vue vagy React

A témakörben az alábbi ismeretek és gyakorlati készségek elsajátítására kerül sor:

‒ Node.js futtató környezet telepítése

‒ Package Manager (npm, yarn) használata

‒ Környezet felépítése (React / Vue / Angular)

‒ Webes 'Hello, World' alkalmazás készítése

‒ Modell nézetvezérlő (MVC)

‒ Komponensek

‒ Komponensek kombinálása

‒ Adatkapcsolatok létrehozása (Data Binding)

‒ Esemény kezelés (Event handling)

‒ AJAX

‒ Navigáció (Routing)

‒ Űrlapok használata (Form elements)

3.8.2.6.4 Tartalomkezelő keretrendszer CMS-használata

A témakör célja, hogy a diákok haladó szintű jártasságra tegyenek szert tartalomkezelő ke- retrendszerek működésében.

A témakörben az alábbi ismeretek és gyakorlati készségek elsajátítására kerül sor:

‒ Szabadforrású témák használata és módosítása

‒ Szabadforrású beépülők és modulok használata

‒ Saját témák és sablonok készítése

‒ Saját beépülők és modulok készítése Saját widgetek készítése

3.8.2.6.5 Integrációs tesztelés

A témakör célja, hogy a tanuló képes legyen integrációs tesztek segítségével lefedni egy webalkalmazás működését.

A témakörben az alábbi ismeretek és gyakorlati készségek elsajátítására kerül sor:

‒ Különbség a Unit és az Integrációs tesztek között

‒ Mocking

‒ Selenium web driver

‒ Elementek kiválasztása

‒ Elemek tartalmának és attribútumának validálása

‒ Felhasználói felület eseményeinek modellezése (user input mocking): Keypress, Click, Input change

3.8.2.6.6 Projektmunka

A témakör célja, hogy az eddig megszerzett programozói tudást gyakoroltassa egy hosz- szabb fejlesztői projekt keretében. Egy bonyolultabb Web Frontend alkalmazás fejlesztése, amely egy web API-val képes kommunikálni. Az alkalmazás rendelkezzen legalább 2-3 oldallal, és azok legyenek lefedve integrációs tesztekkel. Az alkalmazás csatlakozzon a Backend tantárgy projektmunkájának alkalmazásához, és együtt valósítsanak meg egy tel- jes webalkalmazást.

3.8.3 Backend programozás tantárgy 186/186/86 óra

3.8.3.1 A tantárgy tanításának fő célja

A tantárgy oktatásának alapvető célja azoknak az elméleti ismereteknek az átadása, valamint az ezekhez tartozó készségeknek a fejlesztése, amelyek képessé teszik a tanulót egy bonyolul- tabb web backend alkalmazás programozására. A tantárgy oktatásának fontos feladata az is, hogy fejlessze a tanuló problémamegoldó készségét, és tovább gyakoroltassa a már megszer- zett kódolási tudást. A tantárgy legfőbb célja, hogy a tanuló önállóan képes legyen létrehozni egy backend alkalmazást, amely SQL-adatbázisban perzisztálja az adatokat modern Frame- workök segítségével. A tantárgy bemutatja a klasszikus, szerveroldali renderelést használó alkalmazások építését, később a diákok pedig képesek lesznek szerveroldali REST API-t megvalósító alkalmazásokat létrehozni. Ajánlott keretrendszerek: Node.js (Xxxx, Koa, Exp- ress, Next.js), Laravel, Spring vagy XXX.XXX.

A tantárgy oktatása során az elméleti anyag tanítása közvetlenül a gyakorlati példákon keresz- tül valósulhat meg, az elméleti anyag kisebb részekben történő ismertetése és annak azonnali, gyakorlati példákon, feladatokon történő gyakorlása során.

Az elméleti rész időszükséglete: 30%, a gyakorlati rész időszükséglete: 70%.

3.8.3.2 A tantárgyat oktató végzettségére, szakképesítésére, munkatapasztalatára vo- natkozó speciális elvárások

—

3.8.3.3 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

—

3.8.3.4 A képzés órakeretének legalább 70%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

3.8.3.5	A tantárgy oktatása során fejlesztendő kompetenciák
		Ismeretek		Elvárt		Általános
Készségek,			Önállóság és			és szakmához
				viselkedésmódok,
képességek			felelősség mértéke		kötődő digitális
				attitűdök
					kompetenciák
			Teljesen önállóan		Hatékony internetes
					keresés és részvétel
Interaktív webal-					a	legfontosabb
					szakmai		közösségi
kalmazásokat imp-		Modern web fra-
					platformokon(pl.
lementál dokumen-		mework
					GitHub,		Stack
táció alapján.
					Overflow)		tudás-
				Legyen fogékony az	szerzés	és	megosz-
				információk	befo-	tás céljából
		HTTP-kérések	Teljesen önállóan	gadására és	alkal-
Ismeri és használja		működése		mazására.
a backend készíté-		Modern backend		Érdeklődjön	az
sére szolgáló keret-		keretrendszer kom-		adott téma iránt.
rendszert.		ponenseinek szere-
		pe és hierarchiája
REST API kiszol-		A REST szoftverar-	Teljesen önállóan
gálót készít.		chitektúra alapjai
Webalkalmazásokat		A rétegelt architek-	Teljesen önállóan
hoz létre, amelyek
		túra és az ORM
SQL-adatbázisba
		ismerete
mentik az adatokat.
Az alkalmazás			Teljesen önállóan
működését integrá-
ciós teszttel vizsgál-		Integrációs tesztelés			Tesztelési környezet
ja, az eredmények					használata
		módjainak ismerete
figyelembevételével
az alkalmazást
módosítja.

3.8.3.6 A tantárgy témakörei

3.8.3.6.1 Backend készítésére szolgáló keretrendszer

A témakör célja, hogy megmutassa a diákoknak a HTTP kérések működését, majd szer- veroldali renderelésű alkalmazások építésén keresztül bemutassa a modern backend keret- rendszer komponenseinek szerepeit és hierarchiáját.

A témakörben az alábbi ismeretek és gyakorlati készségek elsajátítására kerül sor.

‒ HTTP kérés felépítése

‒ HTTP Methods

‒ GET

‒ POST

‒ PUT

‒ PATCH

‒ DELETE

‒ OPTION

‒ HTTP headerök

‒ HTTP kérés- és választípusok

‒ Postman használatának bemutatása létező API-kon

‒ Package Manager (NPM / composer / Gradle / Nuget)

‒ Környezet felépítése

‒ Webes "Hello, World" alkalmazás

‒ MVC

‒ Kontrollerek

‒ URL-paraméterek

‒ HTTP Post body

‒ Server Side Rendering (EJS / Mustache / Blade / Thymeleaf / Razor Pages)

‒ Formok és inputok kezelése kontrollerekben

‒ Alkalmazás hosztolása (pl.: Xxxxxx segítségével)

3.8.3.6.2 Rétegelt architektúra és ORM

A témakör célja, hogy gyakorlati feladatok segítségével bemutassa egy modern webalkal- mazás felépítését. A témakör célja, hogy megismertesse a tanulókkal a modern webalkal- mazások architektúráját és perzisztenciarétegét. A diákok képesek lesznek létrehozni webalkalmazásokat, amelyek SQL-adatbázisba mentik az adatokat.

A témakörben az alábbi ismeretek és gyakorlati készségek elsajátítására kerül sor.

‒ Dependency Injection

‒ Service réteg

‒ ORM (Sequelize / Eloquent / JPA / Entity Framework Core)

‒ Kapcsolatbeállítások

‒ Entity

‒ Repository / DbContext

‒ Relációk (1:1, 1:N, N:N)

‒ Egyedi lekérdezések

3.8.3.6.3 A REST szoftverarchitektúra alapjai és REST API kiszolgáló készítése A témakör célja, hogy megismertesse a tanulókkal a REST alapjait, és feladatokon keresz-tül gyakoroltassa velük API-k implementálását.

‒ REST

‒ JSON

‒ URL-konvenciók

‒ Resource

‒ Stateless

‒ CRUD

‒ REST kontrollerek

‒ JSON mapping

‒ DTO (statikus nyelv esetén)

‒ URL-paraméterek

‒ HTTP Body

3.8.3.6.4 Integrációs tesztelés

A témakör célja, hogy rámutasson a Unit és az Integrációs tesztek közötti különbségekre, illetve folyamatos teszteléses feladatok során integrációs tesztelési tapasztalatokra tegye- nek szert a diákok.

‒ Mocking (Supertest / Mockery / MockMVC / xUnit)

‒ HTTP kérés indítása tesztből

‒ HTTP válasz validálása

3.8.3.6.5 Projektmunka

A témakör célja, hogy az eddig megszerzett programozói tudást gyakoroltassa egy hosz- szabb fejlesztői projekten. Egy bonyolultabb Web API fejlesztése, ami az adatokat SQL adatbázisban tárolja. Az alkalmazás rendelkezzen legalább 2-3 CRUD műveletet megvaló- sító endpointtal. Az alkalmazás endpointjai integrációs tesztekkel legyenek lefedve. Az al- kalmazás csatlakozzon a Frontend tantárgy projektmunkájának alkalmazásához, és együtt valósítsanak meg egy teljes webalkalmazást.

3.9 Szakmai angol megnevezésű tanulási terület

A tanulási terület tantárgyainak összóraszáma: 144/134/25 óra

A tanulási terület tartalmi összefoglalója

A műszaki területen általában, de az informatikában különösen fontos szerepe van az angol nyelvnek. Egy informatikus esetében sem a tanulási folyamat, sem pedig a munkavégzés nem lehet hatékony a megfelelő szintű angol nyelvi tudás nélkül. Az IT-munkahelyeken egyértel- mű elvárás az angol nyelvtudás, ennek hiányában még erős szakmai ismeretek birtokában is szinte lehetetlen elhelyezkedni.

A tanulási terület elsődleges célja nem az, hogy speciális informatikai kifejezéseket tanulja-nak meg a tanulók, hanem az, hogy hozzájáruljon megfelelő szintű angol nyelvi kompetencia kialakulásához.

3.9.1 Szakmai angol tantárgy144/134/54 óra

3.9.1.1 A tantárgy tanításának fő célja

A tantárgy elsődleges célja az, hogy hozzájáruljon olyan szintű angol nyelvi kompetencia kialakulásához, amivel a tanulók IT-munkakörnyezetben is képesek lesznek angolul szóban és írásban magabiztosan kommunikálni, valamint könnyedén megérteni és feldolgozni az írásos, hang- vagy videóalapú szakmai anyagokat.

3.9.1.2 A tantárgyat oktató végzettségére, szakképesítésére, munkatapasztalatára vo- natkozó speciális elvárások

—

3.9.1.3 Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

—

3.9.1.4 A képzés órakeretének legalább 0%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

3.9.1.5 A tantárgy oktatása során fejlesztendő kompetenciák

	Ismeretek		Elvárt	Általános
Készségek,		Önállóság és		és szakmához
			viselkedésmódok,
képességek		felelősség mértéke		kötődő digitális
			attitűdök
				kompetenciák
Munkatársakkal és		Teljesen önállóan		Irodai szoftverek
ügyfelekkel angol	Levelezési és kom-
				(pl. szövegszerkesz-
nyelven kommuni-	munikációs formu-
				tő) és elektronikus
kál szóban és írás-	lák ismerete
				levelezés használata
ban egyaránt.			Szorgalom
Szakmai témában		Teljesen önállóan		Prezentálás (mód-
			Igyekezet
angol nyelvű pre-				szertan, szoftver,
			Fejlődőképesség
zentációt készít.				technika)
			Önfejlesztés
Angol nyelvű álta-	Keresőkifejezések,	Teljesen önállóan
lános és speciális
	beállítások ismerete			Hatékony internetes
informatikai kifeje-
	Keresőmotorok			keresés
zéseket használva
	ismerete
keres az interneten.
Olvassa és értelme-		Teljesen önállóan
zi az interneten	Internetes szakmai
elérhető angol nyel-
	portálok ismerete
vű szakmai anyago-

kat.

3.9.1.6 A tantárgy témakörei

3.9.1.6.1 Hallás utáni szövegértés

A témakör elsődleges célja, hogy az angol nyelvű hallás utáni szövegértést fejlessze, és felkészítsen a későbbi önálló szóbeli kommunikációra. A tanulók számára az informatika területe vonzó és könnyen befogadható közeg, az IT nyelve rengeteg nemzetközi kifejezést és a tanulók által a hétköznapi tevékenységeik során már korábban megismert angol nyelvű kifejezést tartalmaz. Ez könnyebbé teszi számukra az ilyen típusú hallott szövegek megér-tését. A témakör során bevezető szintű szakmai ismereteket feldolgozó angol nyelvű videót néznek meg, szükség szerinti ismétléssel. A videó kiválasztásánál ügyelni kell arra, hogy valóban csak nagyon egyszerű, alapszintű szakmai ismeretek tartalmazzon, megértése egy laikus számára se okozzon nehézséget. Célszerű olyan anyagot használni, ahol mód van feliratozásra is, illetve ahol a megértést a videón látható képi megjelenítés (pl. prezentáció, élő bemutató) is segíti. A videó kiváltható hasonló szakmai szintet feldolgozó, animációval ellátott és narrációval vagy párbeszéddel kísért interaktív elektronikus tananyaggal is. A videók többszöri megtekintése közben és után természetesen szükség van azok megbeszé-lésére, a nehezebben érthető kifejezések tisztázására.

3.9.1.6.2 Szóbeli kommunikáció

A témakör célja, hogy a beszédkészséget fejlessze. Míg az előző témakör során nem feltét-lenül kellett megszólalniuk a tanulóknak, ebben a részben a legfontosabb feladat, hogy ön-állóan beszéljenek egy témáról angolul, illetve hétköznapi, munkahelyi vagy más, informa-tikához kapcsolódó környezetben zajló szituációban párbeszédet folytassanak.

A tanulók adjanak elő rövidebb bemutatót általuk választott szakmai témában, vagy kivá-laszthatnak egy előző témakörben feldolgozott videót, és annak egy részét ismétlik el, ad-ják elő újra. Időt kell adni az önálló gyakorlásra, és csak akkor kérni az osztály előtti meg-szólalást, ha a tanuló már magabiztosan képes a bemutató pár perces szövegét előadni. Le-gyen lehetőség kiegészítő eszközök, pl. prezentáció használatára is, mert ez megkönnyíthe-ti az előadást, és segít legyőzni a kezdeti szorongást.

A témakör második részében egyszerű szituációkban kell párbeszédet folyatniuk a tanu- lóknak egymással vagy a tanárral. Olyan témaköröket és szituációs helyzeteket érdemes keresni, amelyek közel állnak a tanulókhoz. Például megbeszélhetik egymással kedvenc PC-s játékuk új kiadásának újdonságait vagy egyeztethetik, hogy mikor fognak aznap este közösen játszani. Fogódzóként érdemes néhány gyakori és jól használható fordulatot és ki-fejezést előre megbeszélni, és kérni a tanulókat, hogy ezeket építsék be a dialógusokba.

A témakör során nem az a cél, hogy összetettebb nyelvi szerkezeteket vagy nagyon válasz-tékos szókincset használjanak, a hangsúly a magabiztos megszólaláson van.

3.9.1.6.3 Szóbeli kommunikáció IT-környezetben, projekt alapon I.

Az első két témakörben a hallott szakmai szöveg megértésére és a szóbeli kommunikációra fektettük a hangsúlyt. Ebben a témakörben a két készség elmélyítését végezzük, egy iz-galmas projekt keretében. A tanulóknak három-négy fős csoportban egy általuk kiválasz-tott informatikai termék gyártójának vagy forgalmazójának szerepét kell felvállalniuk. A projekt végeredménye két, saját készítésű, pár perces videó lesz. Az egyiken bemutatják a Xxxxxxxx (mintaként az első témakörben megtekintett videók szolgálhatnak). A csoport minden tagjának szerepelnie kell és meg kell szólalnia a videón. Javasolt megoldás, hogy a bemutató stúdióbeszélgetésként, párbeszédes formában folyjon (ilyenre is számtalan példát lehet találni a videómegosztókon és oktatási portálokon). A másik videón egy videókonfe-rencia-beszélgetés zajlik. A csapat

egyik része a cég eladásért felelős részlegét képviseli, míg a többiek vevőként, illetve ügyfélként vesznek részt a beszélgetésben. A cél itt is a termék bemutatása, az ár és a terméktámogatás részleteinek megbeszélése.

A kidolgozás során a tanulók minden rendelkezésre álló technikai eszközt használhatnak, így például a videót akár saját mobiltelefonjukkal vagy tabletjükkel is rögzíthetik. Ügyel- jünk ugyanakkor arra, hogy ne a technika játssza a főszerepet. Nem szabad hagyni, hogy a rendelkezésre álló idő nagyobb részét a technikai kivitelezés töltse ki.

3.9.1.6.4 Írásos angol nyelvű szakmai anyagok feldolgozása

Ebben a témakörben az írásos angol nyelvi szakmai szöveg megértésére helyezzük a hang- súlyt, ami az egyik legfontosabb készség egy informatikus esetében. A megszerzett tudás rendkívül gyorsan elavul, csak az képes jó szakemberré válni (és megmaradni annak), aki folyamatosan tanul és képzi magát. Bár magyar nyelven is szép számmal érhetők el szak- mai anyagok, ezek száma meg sem közelíti az angolul elérhető anyagokét. Egy-egy speciá- lis problémára többnyire csak angol nyelvű portálokon és fórumokon lehet megtalálni a vá-laszt.

A cél érdekében különböző, angol nyelvű szakmai anyagokat fognak a tanulók tanulmá- nyozni és értelmezni. Az alábbi területekről javasolt angol nyelvű segédanyagokat válasz- tani:

‒ IT-alapismeretek, programozás vagy weblapkészítés témakörben, a szakmai tanul- mányaikhoz kapcsolódó bevezető jellegű elektronikus tananyag

‒ Termékleírás, kézikönyv

‒ IT-trendekkel, újdonságokkal, hírekkel foglalkozó portál

Ügyelni kell arra, hogy egyszerű nyelvezetű és akár laikusok által is befogadható szakmai mélységű anyagot dolgozzanak fel a tanulók. Nem cél, hogy szó szerinti, írásbeli fordítás készüljön, a lényeg a szöveg jelentésének megértése. Hagyjunk időt a tanulóknak az önálló szövegértelmezésre, engedjük, hogy egy-egy szó jelentését önállóan keressék meg egy on- line szótárban, de semmiképpen ne engedjük, hogy online fordítót használjanak. Az olva- sott szövegről kérhetünk értelmező jellegű, rövid, magyar nyelvű összefoglalót.

3.9.1.6.5 Angol nyelvű szövegalkotás – e-mail

A legtöbb IT-cég nemzetközi környezetben dolgozik, így általánosnak mondható az a szi- tuáció, amely során különböző országokban élő, különböző anyanyelvű munkatársaknak kell közös projekten dolgozniuk. Ilyen esetben szinte mindig az angol a munkanyelv. Leg- gyakoribb az e-mail-kommunikáció, de eléggé elterjedt az azonnali üzenetküldő szolgálta- tások (chat) használata is. A témakör során ezek használatát fogják a tanulók gyakorolni. Az e-mail esetében először röviden át kell tekinteni az angol nyelvű e-mail formai szabá- lyait (megszólítás, köszönetnyilvánítás, elköszönés) és általános formuláit. Érdemes a gyakran előforduló élethelyzetek kezelésére (pl. hogyan kell elnézést kérni késedelem mi- att) vonatkozó általános formulákat is megismertetni a tanulókkal. Minél több ilyen építő- kockát ismernek, annál könnyebben és magabiztosabban fogalmazzák majd meg saját leve-leiket. Xxxxxxxxx be példaként informatikai témájú levélváltásokat. A témakör során a ta-nulók több saját e-mail-t írjanak meg. Kezdetben rövid és egyszerű e-mailek készüljenek. A témakör végén már várjunk el 10–12 mondatból és érdemi információkból álló levele-ket. Az e-mailes feladatokat két-három fős csoportban végezzék a tanulók, és minden eset-ben találjanak ki egy életszerű szituációt, majd ebben osszák szét a szerepeket. A levélváltásokra másolatban mindig tegyék rá a tanárt is, aki így nyomon követheti és tanácsaival segítheti a tevékenységet.

3.9.1.6.6 Keresés és ismeretszerzés angol nyelven

A célirányos ismeretszerzés és információhoz jutás különösen jellemző a gyakorló infor- matikus szakemberekre. A végtelennek tekinthető internetes tudástár és a hatékony kereső- eszközök lehetőséget biztosítanak, hogy az összes általánosan előforduló problémára és a

legtöbb speciális kérdésre is perceken belül megtaláljuk a választ. Ezen tevékenységünk hatékonysága nagyban függ attól, hogy mennyire célszerűen tudjuk összeállítani angol nyelvű keresőkérdéseinket, valamint, hogy milyen gyorsan tudjuk a találati lista értelmezé- sével kiválasztani a számunkra legrelevánsabb elemeket. Előbbihez nem csupán angol nyelvi kompetenciák szükségesek, legalább olyan fontos, hogy a kulcsszavakat célirányo- san tudja kiválasztani az információt kereső személy.

A témakörnek nem célja, hogy a keresési stratégiákba mélyebb betekintést nyújtson. A mai internetes keresőeszközök már kellő intelligenciával rendelkeznek ahhoz, hogy akár szavak felsorolásával vagy mondat formájában megfogalmazott kérdésekre is jól használható talá-lati listával válaszoljanak. A témakör során a válaszok értelmezését helyezzük a fókuszba.

A tanulók találjanak ki maguknak egy miniprojektet egy olyan szakmai területen, ahol még nem rendelkeznek számottevő ismeretekkel, majd keressenek minden lépés megtételéhez megfelelő internetes forrást vagy leírást. A feladat könnyebb megértéséhez egy lehetséges miniprojekt:

A tanulók egy egyszerű weblapot fognak elkészíteni, melynek keretében az alábbi kérdé- sekre keresnek választ.

‒ Mi az a HTML?

‒ Hogyan készíthetünk egyszerű weblapot?

‒ Hogyan formázzunk félkövér stílussal szöveget?

‒ Hogyan helyezhetünk el hivatkozást egy weboldalon?

‒ Hogyan helyezhetek el egy képet a weboldalon?

‒ Hogyan készíthetek főcímet és alcímet?

Habár nagyon könnyű olyan forrást találni, ahol minden kérdésre egy helyen megtalálják a választ, kérjük meg a tanulókat, hogy ezúttal minden lépés megtételéhez új forrást használ- janak. A tanulók dokumentálják a folyamatot. Fogalmazzák meg egyszerű angol mondat formájában, hogy mire keresnek választ, majd tegyék mellé a keresőben használt keresőki- fejezést, valamint azt, hogy a találati lista hányadik elemében találták meg a választ.

3.9.1.6.7 Szóbeli kommunikáció IT-környezetben, projekt alapon II.

Az utolsó témakörben ismét egy nagyobb projekten dolgozhatnak a tanulók, amellyel az olvasott szöveg értelmezésének, az önálló szövegalkotásnak, valamint az írásbeli kommu- nikációnak a készségeit mélyítik el izgalmas, játékos formában. A projekt célszerűen lehet a harmadik témakörben végzett videós projekt folytatása is, de a tanulók választhatnak új projekttémát is maguknak. A feladat ezúttal egy termék vagy szolgáltatás bemutatására szolgáló brosúra elkészítése. A projektet egy kutatási résszel kezdik a csapatok, ahol igye- keznek mindenféle információt begyűjteni a népszerűsítendő termékről. A begyűjtött in- formációk rendszerezése után önálló szövegalkotással készítsék el a brosúrát. Hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy szövegrészletek szó szerinti átvétele a meglévő angol nyelvű forrásokból nem megengedett. A projektcsoportok igyekezzenek újszerű formában és megközelítésben elkészíteni az ismertetőt. Az elkészült dokumentumot angol nyelvű kísérő e-mail csatolmányaként küldjék el a tanáruknak. A projekt kidolgozása során minden ren- delkezésre álló technikai eszközt használhatnak a tanulók, de a korábbi projektfeladathoz hasonlóan ügyelni kell arra, hogy most se a technikai megvalósítással teljen el az idő.

Szoftverfejlesztés megnevezésű tanulási terület

A tanulási terület tantárgyainak összóraszáma: 211/157/31 óra A tanulási terület tartalmi összefoglalója

Napjainkban a legtöbb ország számítógép alapú, összetett rendszerektől függ. Egyre több termék foglal magában számítógépeket és áll valamilyen formában szoftveres irányítás alatt. A szoftverek ezekben a rendszerekben a teljes költségnek nagy és egyre nagyobb hányadát teszik ki. Emiatt a szoftverek költséghatékony módon történő előállítása fontos a nemzeti és nemzetközi gazdaság működéséhez. El kell fogadnunk, hogy a szoftver termékké vált, és mint minden termék esetében, az előállításához technológiára van szükség. A technológia valamely termék gyártási eljárásainak összessége.

A tanulási terület az alábbi főbb témákat érinti:

‒ Szoftver és szoftvertervezés – tervezési paramétereknek megfelelő termék előállítását.

‒ A szoftverfolyamat - a szoftverfejlesztés kezdeteitől, de napjainkban sokkal gyakoribb az, hogy egy már meglévő szoftvert kell módosítani vagy kiegészíteni.

Szoftverfolyamat automatizálása CASE - eszközökkel.

‒ Automatizált folyamattámogatás – CASE - eszközök szerepe, fajtái

Szoftverfejlesztés tantárgy 211/126/31 óra

A tantárgy tanításának fő célja

Napjainkban a legtöbb ország számítógép alapú, összetett rendszerektől függ. Egyre több termék foglal magában számítógépeket és áll valamilyen formában szoftveres irányítás alatt. A tantárgy a közös ágazati alapozás részeként első lépésben az ágazati alapvizsga követelménye-inek teljesítéséhez illeszkedően, majd az adott tanulmányi területekhez kapcsolódóan olyan tervezési alapkészségeket ad, amelyek minden informatika és távközlési ágazatban tanuló fiatal számára szükségesek.

A tantárgy az alábbi főbb témákat érinti:

‒ Szoftver és szoftvertervezés – tervezési paramétereknek megfelelő termék előállítását.

‒ A szoftverfolyamat - a szoftverfejlesztés kezdeteitől, de napjainkban sokkal gyakoribb az, hogy egy már meglévő szoftvert kell módosítani vagy kiegészíteni.

Szoftverfolyamat automatizálása CASE - eszközökkel.

‒ Automatizált folyamattámogatás – CASE - eszközök szerepe, fajtái

A tantárgyat oktató végzettségére, szakképesítésére, munkatapasztalatára vonatkozó speciális elvárások—

Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak —

A képzés órakeretének legalább 80%-át gyakorlati helyszínen (tanműhely, üzem stb.) kell lebonyolítani.

A tantárgy oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Készségek, képességek	Ismertek	Önállóság és felelősség mértéke	Elvárt viselkedésmódok, attitűdök	Általános és szakmához kötődő digitális kompetenciák
Ismeri a projektmenedzselést, a szoftverfejlesztést támogató eszközöket, valamint az elméleteket és módszereket is	Ismeri a szoftvertervezési paramétereket.	Teljesen önállóan	Legyen fogékony az információk befogadására és alkalmazására. Érdeklődjön az adott téma iránt	Különböző csoportokba tartozó szoftvereket meg tudja különböztetni. SAP rendszer ismerete.
Ismeri a szoftverfolyamat tesztelési fázisait.	Szoftvertervezés és implementációs fogalmak ismerete	Instrukció alapján, részben önállóan		Használja a szoftverfolyamat modelljeit.
Ismeri, mely tevékenységeket támogatják CASE - eszközök	CASE – eszközök csoportosítása	Teljesen önállóan		Automatikus kódgenerálás, teszt-eset generálás, teszt- kiértékelés,
Ismer néhány konkrét CASE – programot.	Használ legalább 1 CASE – programot.	Teljesen önállóan		Enterprise Architect, BridgePoint Suite, Cool termékcsalád, iUML, Objectory, Paradigm Plus, PTECH, SystemArchitect, ObjectMaker, GDPro, StP Software Through Pictures, With Class 2000, ARIS, Forte ADE, Together és a Rational programcsalád.

A tantárgy témakörei

Szoftver és szoftvertervezés

A témakör elsődleges célja a tanulói érdeklődés felkeltése, a motiváció erősítése a szoftvertervezés tantárgy tanulására.

‒ Mi a szoftvertervezés. Miért számít terméknek. Technikai számítógép-alapú rendszerek. Szociotechnikai rendszerek.

‒ Mi a szoftver. Rendelésre készített termékek. Általános termékek.

A szoftverfolyamat

‒ Szoftverspecifikáció

‒ Szoftvertervezés és implementáció. Architekturális tervezés. Absztrakt specifikáció.

Interfész tervezése. Komponens tervezése. Algoritmus tervezése

‒ Szoftvervalidáció

‒ Szoftverevolúció

‒ A szoftverfolyamat modelljei. Vízesés modell (Szoftver életciklus modell). Evolúciós modell. Formális rendszerfejlesztési modell. Boehm-féle spirális modell. Újrafelhasználás-orientált fejlesztés (komponens alapú modell).

Automatizált folyamattámogatás

‒ A CASE-eszközök szerepe. Követelményspecifikáció. Elemzés/tervezés.

Implementáció. Szoftvervalidáció. Szoftverevolúció.

‒ A CASE-eszközök fajtái. Funkcionalitásuk alapján. Integrációs nézőpontból. Néhány konkrét CASE-program.

4. RÉSZSZAKMA

—

5 .EGYEBEK

Document Metadata

Table of Contents

KÉPZÉSI PROGRAM

Document Metadata