NEGYEDIK SZEKCIÓ

NEGYEDIK SZEKCIÓ

MAGYAR KERESZTÉNY MENNONITA EGYHÁZ ÉS MÁSOK kontra MAGYARORSZÁG

(70945/11., 23611/12., 26998/12., 41150/12., 41155/12., 41553/12., 54977/12. és 56581/12.

számú kérelem)

Részítélet

(Igazságos elégtétel)

STRASBOURG

2016. június 28.

Az ítélet az Egyezmény 44. cikkének 2. bekezdésében foglalt körülmények beálltával válik véglegessé. Szerkesztői változtatás alá eshet.

A Magyar Keresztény Mennonita Egyház és mások kontra Magyarország ügyben

az Emberi Jogok Európai Bírósága (Negyedik Szekció) Tanácsként tartott ülésén, melynek tagjai voltak:

Xxxxx Xxxxx xx Xxxxxxxxxxx elnök,

Xxxx Xxxxxx, Xxxxxxxxx Xxxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxx,

Xxxxx Xxxxx,

Xxxxxxxx Xxxxxx-Xxxxxxxxxx,

Xxxxx Xxxxxxx, bírák

és Xxxxxxxxx Xxxxxx, a Szekció hivatalvezetője,

a 2016. június 07-i zárt ülésén lefolytatott tanácskozását követően az azon a napon elfogadott alábbi ítéletet hozza:

AZ ELJÁRÁS

1. Az ügy alapja kilenc, Magyarország ellen benyújtott kérelem (70945/11., 23611/12., 26998/12., 41150/12., 41155/12., 41463/12., 41553/12., 54977/12. és 56581/12. sz.), amelyeket az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény ("az Egyezmény") 34. cikke alapján különböző, Magyarországon tevékenykedő vallási közösségek, illetve azok lelkészei és tagjai (lásd a Mellékletet) nyújtottak be a Bírósághoz 2011. november 16-án, 2012. április 3-án és 24-én, június 25-én és 28-án, valamint augusztus 19-én és 29-én. Mivel a kérelmek alapvetően ugyanazt a kérdést érintették, a Bíróság azoknak a Bíróság Eljárási Szabályzata 42. cikk (1) bekezdése alapján történő egyesítéséről határozott.

2. 2014. április 08-án meghozott ítéletével ("az érdemi ítélet") a Bíróság a 41463/12. sz. kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánította, és a többi kérelem tekintetében megállapította, hogy a kevésbé szigorú eszközök alkalmazása helyett a kérelmezők egyház státuszának megszüntetésével, a politikától befolyásolt bejegyzési eljárás kialakításával, és azzal, hogy a kérelmezőket bizonyos tekintetben megkülönböztetik a bevett egyházaktól, a hatóságok figyelmen kívül hagyták a kérelmező közösségekkel szemben fennálló semlegesség követelményét A Bíróság megállapította az Egyezmény 9. cikkével együtt olvasott 11. cikkének megsértését (ld. Magyar Keresztény Mennonita Egyház and Others v. Hungary, nos. 70945/11, 23611/12, 26998/12, 41150/12, 41155/12, 41463/12, 41553/12, 54977/12 és 56581/12, ECHR 2014 (részletek))

3. Az Egyezmény 41. cikke alapján a kérelmezők igazságos elégtételt kértek az elszenvedett

vagyoni károk tekintetében, melyek összege lényegében megegyezik az adófelajánlások és az állami támogatások összegével, amelyektől az egyházak elestek vagy várhatóan el fognak esni, valamint a nem vagyoni károk és a Bíróság előtt felmerült költségek és kiadások tekintetében.

4. A Bíróság úgy ítélte meg, hogy Izsák-Bács J. (70945/11 sz.), Soós P. J. (23611/12 sz.), Görbicz T. (26998/12 sz.), Guba G. G. (41150/12 sz.) és Xxxxx L. M. (41155/12 sz.) nem vagyoni kártérítési igénye tekintetében a jogsértés megállapítása megfelelő igazságos elégtételt nyújtott. A Bíróság ugyanakkor úgy vélte, hogy a 41. cikk alkalmazását érintő többi kérdésben még nem lehetett határozatot hozni, különös tekintettel az anyagi előnyök összetettségére, amelyektől a kérelmezők állításuk szerint elestek. Ezért a Bíróság ezt a kérdést fenntartotta, és felkérte a Kormányt és a kérelmezőket, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított hat hónapon belül nyújtsák be a kérdéssel kapcsolatos írásbeli észrevételeiket, így különösen, hogy értesítsék a Bíróságot az általuk esetlegesen megkötött bármiféle megállapodásról (ld. az érdemi ítélet 132. bekezdését és a rendelkező rész 11. pontját).

5. A Bíróság Nagytanácsa 2014. szeptember 08-án elutasította az alperes Kormánynak az ügy áthelyezésére vonatkozó kérelmét. Ebből következően az érdemi ítélet azon a napon jogerőre emelkedett.

6. 2015. március 05-én a Kormány kérte a kérelmezők igazságos elégtételről szóló kérelmére vonatkozó megállapodás megkötésére rendelkezésre álló határidő meghosszabbítását. Az egyezség megkötésének ésszerű esélyeit figyelembe véve, a Tanács elnöke a határidő 2015. május 15-ig történő meghosszabbításáról határozott.

7. 2015. május 15-én a Kormány hat kérelmezővel megkötött megállapodásról értesítette a Bíróságot, ezek név szerint a következők: Magyar Keresztény Mennonita Egyház - 70945/11 sz. kérelem, Evangéliumi Szolnoki Gyülekezet Egyház - 23611/12 sz. kérelem, Budapesti Autonóm Gyülekezet - 26998/12 sz. kérelem, Árpád Rendjének Jogalapja Tradicionális Egyház és Fény Gyermekei Magyar Esszénus Egyház - 41553/12 sz. kérelem, valamint a Magyarországi Biblia Szól Egyház - 56581/12 sz. kérelem. Ezek a kérelmezők visszaigazolták a szerződéseket és lemondtak minden további Magyarországgal szembeni igényükről a kérelmüknek helyt adó tények tekintetében.

8. Ugyanazon a napon a Kormány előadta továbbá, hogy a következő kérelmezőkkel a részmegállapodások megkötésére irányuló egyeztető tárgyalások még folyamatban vannak: Szim Shalom Egyház - 41150/12 sz. kérelem, Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége Egyház - 41155/12 sz. kérelem, Dharmaling Magyarország Buddhista Egyház - 41553/12 sz.

kérelem és Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség - 54977/12 sz. kérelem.

9. 2015. július 23-án az Út és Erény Közössége Egyház (a 41553/12 sz. kérelem szerinti egyik kérelmező) tájékoztatta a Bíróságot, hogy ügyvédet váltott és a továbbiakban Perecz T. budapesti ügyvéd látja el a képviseletét.

10. 2015. július 28-án a Kormány arról tájékoztatta a Bíróságot, hogy a fenti 8. pontban felsorolt négy kérelmező közül hárommal részmegállapodást kötött, ezek: a Szim Shalom Egyház - 41150/12 sz. kérelem, a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége Egyház - 41155/12 sz. kérelem és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség - 54977/12 sz kérelem.

Ez utóbbi kérelmező tekintetében a megállapodás az alábbi szakaszt tartalmazza:

“(8) A felek megjegyzik, hogy nem sikerült megállapodásra jutniuk a központi költségvetésből, az uniós forrásokból vagy az egyedileg értékelt pályázati felhívásokon keresztül nemzetközi forrásokból szerezhető forrásokhoz történő hozzáférés állítólagos hiánya által okozott károk jogi alapjáról és összegéről.

9. A felek megállapodtak abban, hogy jóhiszemű tárgyalásaikat a [Bíróság] ítéletében megállapított jogsértés orvoslása tekintetében 2015. december 31-ig folytatják. A 2015. január

01. és a jogvita rendezésének napja közötti időszakban felmerült károk megtérítése tekintetében a jelen [a 2012 és 2014 időszakban felmerült károkra vonatkozó] megállapodásban lefektetett alapelvek szerint járnak el.

10. A fenti 8. pont fényében a felek tájékoztatják a [Bíróságot] arról, hogy megállapodásuk olyan részmegállapodásnak tekintendő-e, amely fedezi a 2014. december 31-ig felmerült károkat."

A Szim Shalom Egyház és a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége Egyház

tekintetében a vonatkozó megállapodások az alábbi szakaszt tartalmazzák:

"A kérelmező elfogadja a Kormány javaslatát és úgy nyilatkozik, hogy a megállapodásban szereplő kérdéseket illetően, a 2014. december 31-ig elszenvedett károk – így különösen az egy százalékos személyi jövedelemadó felajánlások és az azt kiegészítő állami támogatás, a jogi költségek és kiadások, a késedelmi kamat és a nem vagyoni károk – tekintetében a továbbiakban nem tart fenn semmilyen igényt a Magyar Állammal szemben. E tekintetben a kérelmező úgy tekinti, hogy a Kormány a [Bíróság] ítéletéből fakadó, igazságos elégtétel megfizetésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett."

11. A többi igazságos elégtételre vonatkozó igény tekintetében a kérelmezők és a Kormány is benyújtotta észrevételeit.

12. 2016. május 04-én és 18-án a Kormány és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség

külön-külön tájékoztatta a Bíróságot a 2014. december 31-ét követő időszakot lefedő megállapodásra vonatkozó folyamatban lévő tárgyalásokról.

13. A Bíróság úgy véli, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség igényeiben szereplő kérdéseket célszerű fenntartani és ugyanakkor a többi kérelmezőt érintően részítéletet hozni.

A JOG

14. Az Egyezmény 41. Cikke az alábbiak szerint rendelkezik:

„Ha a Bíróság az Egyezmény vagy az azt kiegészítő Jegyzőkönyvek megsértését állapítja meg és az érdekelt Magas Szerződő Fél belső joga csak részleges jóvátételt tesz lehetővé, a Bíróság – szükség esetén – igazságos elégtételt ítél meg a sértett félnek.”

Vagyoni és nem vagyoni károk

1. A Felek előterjesztései

(a) A kérelmezők

15. A fenti 7. és 10. bekezdésben említett megállapodásokat követően, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (ld. a fenti 12. és 13. bekezdést) kivételével, csak a lent felsorolt kérelmezők tartottak fenn néhány vagyoni és nem vagyoni kártérítési igényt az alábbiak szerint.

(i) Szim Shalom Egyház

16. A Xxxx Xxxxxx Egyház előadta, hogy 1998-ban és 2000-ben a magyar állam és a magyarországi zsidó vallási közösségek ernyőszervezete (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége [MAZSIHISZ]) a zsidó közösségek által a Holocaust és a kommunizmus alatt elszenvedett veszteségek – különös tekintettel az elveszett ingatlanvagyon – kompenzálására, valamint tevékenységeik állami támogatására megállapodásokat kötött. A kompenzációs rendszer az érdemi ítélet 33. bekezdésében hivatkozott jogszabályon, azaz az Egyház- finanszírozási törvény 3. szakaszán alapult, amely az alábbiak szerint rendelkezik:

3. §

“A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény (Etv.) hatálya alá tartozó, a bevett egyház által nem természetben visszakért (...) egyházi ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igény közös megegyezés esetében járadék forrásává alakítható, amely a bevett egyház hitéleti és közcélú tevékenységének finanszírozására használható fel. A járadék folyósítása a bevett egyház jogutód nélküli megszűnéséig tart."

17. Ez a kérelmező elmondta, hogy 2012. január 31-én a MAZSIHISZ és két másik bevett egyház egy másik megállapodást is kötött, amely szerint a MAZSIHISZ járadék- jogosultságának jelentős részét átruházta azokra az egyházakra. A járadék összegét az inflációnak megfelelően kell minden évben kiigazítani. A megállapodás 15. bekezdése úgy rendelkezett, hogy “ha a Magyar Országgyűlés további zsidó szervezeteket ismer el egyházként", akkor a MAZSIHISZ és a két másik bevett zsidó közösség külön megállapodást köt annak érdekében, hogy az újonnan elismert egyházak részére biztosítsák a szükséges pénzügyi forrásokat. A megállapodást egy kormányhatározattal (1120/2012. (IV.21.) Korm.

határozat) ismerték el, amely lehetővé tette, hogy az Államkincstár a járadékot a felek közötti megállapodás szerint folyósítsa.

18. A zsidó vallási közösségek tárgyalásokat folytattak annak érdekében, hogy a járadékból részesülhessenek és az újrafelosztásra vonatkozó tervezet szövege már elkészült, mire a 2011. évi Egyháztörvény megfosztotta a kérelmezőt egyházi státuszától. Ha nem így történt volna, akkor a kérelmező állítólagosan jogosult lett volna a járadék egy részére.

19. A felosztásról szóló megállapodás tervezet alapján a 2012–2014 évekre vonatkozóan a kérelmező összesen 148.156.298 forint (HUF), körülbelül 487.000 euró (EUR) összegre nyújtott be igényt.

Továbbá a Magyar Nemzeti Bank marginális hitelkamatlába kétszeresének megfelelő arányú kamatot is igényelt az adott évek végétől a bírósági ítélet meghozataláig számított időszakra vonatkozóan. A kérelmező számításai szerint, a kamatok összege 2015. szeptember 15-től számítva 11.611.172 HUF (37.500 EUR).

A kérelmező összesen 159.767.470 HUF (524.500 EUR) összegű vagyoni kártérítést igényelt.

(ii) Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége Egyház

20. A Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége Egyház, a Szim Shalom Egyház érveléséhez hasonló érvek alapján a járadékban való várható részesedésének kiesése tekintetében 72.116.864 HUF (232.600 EUR) összeget, valamint 5.651.878 HUF (18.200 EUR) összegű kamatot, azaz összesen 77.768.742 HUF (250.800 EUR) összeget igényelt.

(iii) ANKH Az Örök Élet Egyháza

21. Az ANKH Az Örök Élet Egyháza (41553/12 sz. kérelem) a személyi jövedelemadó felajánlások és a vonatkozó állami támogatás elvesztése tekintetében 118.000 EUR összeget igényelt (ld. 25. bekezdés negyedik mondatát, valamint az az Egyház-finanszírozási törvénynek az érdemi ítélet 33. bekezdésében hivatkozott 4. §-át).

22. Továbbá a hívők, valamint külső személyek rendszeres felajánlásai elvesztése tekintetében 265.000.000 HUF (883.000 EUR); az állami támogatások elvesztéséért

13.000.000 HUF (43.000 EUR); a vallási oktatás és a vallási tevékenységek börtönökben és a hadseregben történő gyakorlásából történő kizárásáért, amelynek eredményeként lehetséges híveket veszített 10.000.000 HUF (33.000 EUR); annak a támogatásnak az elvesztéséért, amelyet a különböző pályázati felhívások útján állítólagosan megszerezhetett volna, ha nem veszíti el egyház státuszát 6.500.000 HUF (21.000 EUR); a különböző nyilvános eseményekből és a kegytárgyak és nyomtatott vallási anyagok marketingjéből várható bevétel

elvesztéséért 24.500.000 HUF (82.000 EUR); a különböző ingatlanokból származó jövedelem elvesztéséért 8.100.000 HUF (27.000 EUR); ingatlan tulajdonrész megvásárlásának meghiúsulásáért 5.000.000 HUF (17.000 EUR); egy földterület művelés alól kivett területté történő átminősítésének sikertelenségéből eredő értékcsökkenéséért 240.000.000 HUF (800.000 EUR); lehetséges szerződések meghiúsulásáért 10.000.000 HUF (33.000 EUR); szoftver fejlesztés költségéért 1.000.000 HUF (3.000 EUR); az őrzéshez és védelemhez szükséges források hiányából eredően vagyona jelentős állagromlásáért 16.000.000 HUF (53.000 EUR), valamint a megnövekedett adminisztrációs költségek tekintetében

4.000.000 HUF (13.000 EUR) összegű igényt nyújtott be.

23. A kérelmező azt is állította, hogy a 2011. évi Egyháztörvény a keretein belül működő adott vallási intézmények tevékenységének akadályozását vonta maga után. Nevezetesen a "Kozmikus Életerő Klinikát", ahol a kérelmező fő spirituális gyógyítója szolgált, be kellett zárni, mert a gyógyító külföldre költözött. Ez állítólag munkanaponként 50.000 HUF (170 EUR), valamint a Klinikába történt befektetés hiábavalóságából eredően további 4.000.000 HUF (13.000 EUR) összegű kárt okozott. A kérelmezőhöz köthető "Máltai Hórusz Spirituális Rend", "Máltai Ízisz Karitatív Szolgálat" és "ANKH Alapítvány a Biztonságért" elnevezésű szervezetek mindegyike a 2011. évi Egyháztörvény miatt szüntette meg a tevékenységét. Az előző két szervezetet ért kár a kérelmező által elszenvedett kár 20 és 10 százalékát teszi ki, míg az utóbbi szervezet összeomlása állítólagosan 2.000.000 HUF (7.000 EUR) összegű kárt okozott.

24. Nem vagyoni károk tekintetében a kérelmező 500.000 EUR összeget, valamint a hívők által egyenként elszenvedett nem vagyoni károkért fejenkénti kártérítést kért. Ez utóbbi vonatkozásában, a kérelmező 10.000 fő hívővel számolt, és kérte a Bíróságot, hogy a fejenkénti összeget saját döntése szerint határozza meg.

(iv) Dharmaling Magyarország Buddhista Egyház

25. A Dharmaling Magyarország Buddhista Egyház a személyi jövedelemadó felajánlások és a vonatkozó kiegészítő állami támogatás elvesztéséért 39.349.918 HUF, valamint a felhalmozódott kamatokért 2.793.516 HUF összeget igényelt. A kérelmező összesen

42.143.434 HUF (141.260 EUR) összegű vagyoni kártérítést kért.

26. A kérelmező további 100.000 EUR nem vagyoni kártérítést kért.

(v) Mantra Magyarországi Buddhista Egyháza

27. A Mantra Magyarországi Buddhista Egyháza (41553/12 sz. kérelem) a személyi jövedelemadó felajánlások és a vonatkozó kiegészítő állami támogatás elvesztése tekintetében 171.873.224 HUF (573.000 EUR) összeget igényelt. Továbbá a különböző pályázati

felhívásokon történő részvételi lehetőség elvesztéséért 24.000.000 HUF (80.000 EUR); a különböző nyilvános eseményekből és a kegytárgyak és nyomtatott vallási anyagok marketingjéből várható bevétel elvesztéséért 5.650.000 HUF (19.000 EUR); a hívők, valamint külső személyek rendszeres felajánlásai elvesztéséért 7.455.000 HUF (25.000 EUR); és a kérelmező jogi státuszának megváltozásával kapcsolatosan felmerült adminisztratív feladatok költségeiért 1.852.302 HUF (6.000 EUR) összegű igényt nyújtott be. A felhalmozódott kamatokkal együtt, a kérelmező összesen 230.312.361 HUF (768.000 EUR) összeget igényelt.

28. A kérelmező további 109.297.372 HUF (365.000 EUR) összegű nem vagyoni kártérítést követelt.

(vi) Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxx, a Gyogyító Buddha Közössége Egyház

29. A Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxx, a Gyógyító Buddha Közössége Egyház (41553/12 sz. kérelem) a személyi jövedelemadó felajánlások és a vonatkozó kiegészítő állami támogatás elvesztése tekintetében 17.530.925 HUF (58.000 EUR) és a kamatok tekintetében 2.611.680 HUF (9.000 EUR) összeget igényelt.

30. A kérelmező további 100.000 EUR összegű nem vagyoni kártérítést követelt.

(vii) Univerzum Egyháza

31. Az Univerzum Egyháza (41553/12 sz. kérelem) a személyi jövedelemadó felajánlások és a vonatkozó kiegészítő állami támogatás elvesztése tekintetében 28.481.942 HUF (95.000 EUR) összeget igényelt.

32. A kérelmező további 31.298.000 HUF (100.000 EUR) összegű nem vagyoni kártérítést követelt.

(viii) Usui Szellemi Iskola Közösség Egyház

33. Az Usui Szellemi Iskola Közösség Egyház (41553/12 sz. kérelem) a személyi jövedelemadó felajánlások és a vonatkozó kiegészítő állami támogatás elvesztése tekintetében

54.000.000 HUF (180.000 EUR); a személyi jövedelemadó felajánlást tevő személyek számának csökkenéséért 350.000.000 HUF (1.167.000 EUR); a közösség finanszírozásához gyűjtött felajánlások "csökkenéséért" 158.244.000 HUF (527.000 EUR) és külön igényként, ugyanezen bevétel "drámai csökkenéséért" 400.000.000 HUF (1.333.000 EUR); az állami támogatások elvesztése tekintetében 294.800.000 HUF (983.000 EUR); valamint a kérelmező tizenkét gyógyító helyéből tíznek a bezárásáért 500.000.000 HUF (1.667.000 EUR) összegű igényt nyújtott be. A kérelmező összesen 1.757.044.000 HUF (5.857.000 EUR) összegű vagyoni kártérítést követelt.

34. A kérelmező a spirituális tanárai és szerzetesei távozásáért 105.000.000 HUF; a zarándoklatok és tanulmányi utak elmaradásáért 30.000.000 HUF; az gyógyászati károkért

5.000.000 HUF; al-közösségeik közül tizenkettő szétszóródásáért 120.000.000 HUF, valamint jogfosztásáért és jó hírnevének elhomályosításáért 30.000.000 HUF összegű nem vagyoni kártérítést követelt. A kérelmező összesen 290.000.000 HUF (967.000 EUR) nem vagyoni kártérítést követelt.

(ix) Út és Erény Közössége Egyház

35. Az Út és Erény Közössége Egyház (41553/12 sz. kérelem) előadta, hogy egyházi státuszának megszűnését megelőzően számos magyarországi helyszínen látott el társadalmi tevékenységet a Taoizmus tanításait követve. Így különösen, tizenkét központot tartott fenn, ahol a rászorulók számára nyújtott különféle szolgáltatásokat, például a fogyatékkal élők és szenvedélybetegek gondozása, segédkezés a háztartásban, ételosztás és gyermekgondozás. Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a továbbiakban már nem lesz jogosult állami támogatásra, a kérelmező úgy döntött, hogy szolgáltatásai fenntartásának biztosítása érdekében, intézményeit és ingatlanjait 2011. július 01-től térítésmentesen átruházza a Magyar Baptista Szeretetszolgálatra. 2013 januárjában ezeket a intézményeket átruházták a Magyar Iszlám Közösségre.

36. A kérelmező a személyi jövedelemadó felajánlások tekintetében 10.266.667 HUF (34.000 EUR); a hívektől és az adakozóktól érkező felajánlások csökkenéséért

36.500.000 HUF (122.000 EUR); a körülmények hatására feladott ingatlanok tekintetében 126.400.000 HUF (421.000 EUR); annak a támogatásnak az elvesztéséért, amelyet a különböző pályázati felhívások útján állítólagosan megszerezhetett volna, ha nem veszíti el egyházi státuszát 192.048.061 HUF (640.000 EUR); a kérelmező szociális intézményeinek működtetéséhez nyújtott állami támogatás általában fel nem használt része tekintetében 1.249.297.313 HUF (4.164.000 EUR); a kérelmező szolgáltatásait igénybe vevőktől kért hozzájárulások elvesztéséért 1.620.250.825 HUF (5.401.000 EUR); és a kérelmező jogi státuszának megváltozásával járó jogi költségekért 4.064.000 HUF (14.000 EUR) összegű igényt nyújtott be.

A kérelmező összesen 3.238.826.866 HUF (10.796.000 EUR) összegű vagyoni kártérítést követelt.

37. A kérelmező összesen 100.000.000 HUF (333.000 EUR) nem vagyoni kártérítést követelt.

38. A kérelmező vallási vezetője, Szűcs K. úr az általa személyesen elszenvedett nem vagyoni kár tekintetében 50.000.000 HUF (167.000 EUR) összegű igényt nyújtott be.

(b) A Kormány

39. A zsidó vallási közösségek igénye (lásd a fenti 16–20. bekezdéseket) tekintetében a

Xxxxxxx úgy érvelt, hogy a vonatkozó jogszabály nem akadályozta meg az érintett közösségeket abban, hogy a 2012. január 31-i megállapodásukat módosítsák annak érdekében, hogy a járadékot a kérelmezőkre is kiterjesszék. Hangsúlyozták, hogy a 2011. évi Egyháztörvény 2013. évi módosítása minden fajta vallási közösséget feljogosított arra, hogy az "egyház" szót az elnevezésében használja (lásd az érdemi ítélet 23. bekezdését). Ennek megfelelően, mivel a kérelmezők egyháznak minősültek, lehetőségük volt a három zsidó vallási közösség között létrejött megállapodás 15. pontjában foglalt rendelkezések érvényesítésére. Ehelyett a kérelmezők közvetlenül a Bírósághoz fordultak. A Kormány álláspontja szerint, nem volt alapja annak, hogy a Bíróság a követelésüket helyben hagyja, mivel nem merítették ki a hazai jogorvoslati lehetőségeket.

40. A részmegállapodással nem rendelkező kérelmezők tekintetében a Kormány általánosságban előadta, hogy kizárólag a hittel kapcsolatos tevékenységek támogatására szolgáló állami támogatásokat, a kérelmezők által ténylegesen elvégzett közérdekű feladatok (szociális gondozás és oktatás) ellátására nyújtott kiegészítő állami támogatásokat, a hazai eljárások során felmerült költségeket, valamint az azokat terhelő késedelmi kamatokat érintő igényeket találta megalapozottnak

41. Az egyházaknak nem alapjogként, hanem egyéb feltételek függvényében nyújtott támogatások iránti igények (így különösen, a pályázati felhívások útján szerezhető támogatások, az olyan közérdekű szolgáltatásokra nyújtott támogatások, amely szolgáltatásokat ténylegesen nem teljesítették vagy amelyekre vonatkozóan nem kötöttek szerződést az állammal még a 2011. évi Egyháztörvény hatálybalépését megelőzően) tekintetében a Kormány nem talált okozati összefüggést.

42. Az adófelajánlásokat érintő előterjesztéseikre vonatkozó számításaihoz a Kormány a megfelelő kérelmezőkre vonatkozóan az Adóhatóság által érvényesen nyilvántartásba vett, előző évben megtett jövedelemadó felajánlások összegét, valamint az ezen felajánlásokat tevő személyek számát vette alapul. Ezt követően ezt az összeget a felajánlásoknak a bevett egyházak közötti, a 2011. évi Egyháztörvény hatálybalépését és a kiegészítő állami támogatásra vonatkozó szabályok módosítását követő években mutatott általános tendenciája szerint indexálták. Ezt a számítási módot elfogadta az a kilenc kérelmező, aki az igazságos elégtételre vonatkozóan a Kormánnyal részleges vagy teljes megállapodást kötött.

43. Az általános megfontolások tükrében, a Kormány arra kéri a Bíróságot, hogy az igazságos elégtétel összegét az anyagi károk tekintetében a következők szerint állapítsa meg:

(a) ANKH Az Örök Élet Egyháza: 23.000 EUR;

(b) Dharmaling Magyarország Buddhista Egyház: 63.000 EUR;

(c) Mantra Magyarországi Buddhista Egyháza: 100.000 EUR;

(d) Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxx, a Gyógyító Buddha Közössége Egyház: 27.000 EUR;

(e) Univerzum Egyháza: 38.000 EUR;

(f) Usui Szellemi Iskola Közösség Egyház: 73.000 EUR;

(g) Út és Erény Közössége Egyház: 26.000 EUR;

44. A nem vagyoni kártérítés tekintetében a Kormány a kérelmezők követeléseinek egy részét az alábbiak szerint fogadta el:

(a) az ANKH Az Örök Élet Egyháza részére 13.000 EUR;

(b) a Dharmaling Magyarország Buddhista Egyház részére 7.100 EUR;

(c) a Mantra Magyarországi Buddhista Egyháza részére 6.100 EUR;

(d) a Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxx, a Gyógyító Buddha Közössége Egyház részére 20.400 EUR;

(e) az Univerzum Egyháza részére 15.300 EUR;

(f) az Usui Szellemi Iskola Közössége Egyház részére 5.600 EUR;

(g) az Út és Erény Közössége Egyház részére 6.600 EUR;

(h) Szűcs úr részére: semmit.

2. A Bíróság megítélése

(a) Általános alapelvek

45. A Bíróság megismétli, hogy a jogsértést megállapító ítélet az alperes államot kötelezi a jogsértés megszüntetésére és arra, hogy annak következményeiért jóvátételt nyújtson oly módon, hogy a lehetséges mértékig helyreállítja a jogsértést megelőző állapotot. A bírósági eljárásban peres félként résztvevő Szerződő Államok elvben szabadon megválaszthatják a Bíróság jogsértést megállapító ítéletében foglaltak végrehajtásának módját. Az ítélet végrehajtásának módját érintő mérlegelési jogkör tükrözi a Szerződő Államoknak az Egyezmény alapján fennálló, a jogok és szabadságok biztosítására (1. Cikk) vonatkozó elsődleges kötelezettségéhez kapcsolódó döntési szabadságot. Amennyiben a jogsértés természete lehetővé teszi az eredeti állapot helyreállítását, azt az alperes államnak kell végrehajtania, mivel az nem tartozik a Bíróság hatáskörébe és annak végrehajtására a Bíróságnak gyakorlati lehetősége sincs. Ha azonban, a nemzeti jog nem teszi lehetővé vagy csak részben teszi lehetővé a jóvátételt, a 41. Cikk felhatalmazza a Bíróságot, hogy általa megfelelőnek vélt elégtételt ítéljen meg a sértett félnek (lásd többek között: Xxxxxxxxxxxxxxxxx and Others v. Greece (Article 50), 31 October 1995, § 34, Series A no. 330-B; Xxxxxxxx v. Greece (just satisfaction) [GC], no. 31107/96, §§ 32-33, ECHR 2000-XI;

and Xxxxx and Others v. Slovenia (just satisfaction) [GC], no. 26828/06, § 80, ECHR 2014).

46. A kérelmezők által igényelt kártérítés és az Egyezmény megsértése között egyértelmű okozati összefüggésnek kell lennie. Adott esetben, ide tartozhat a keresetkiesés címén fizetendő kártérítés (lásd, többek között: Barbera, Messegue and Jabardo v. Spain (Article 50), 13 June 1994, § 16-20, Series A no. 285-C; and Kuric, fent idézve, § 81).

47. A kérelmezők által elszenvedett anyagi kár teljes jóvátételéhez (az eredeti állapot helyreállítása) szükséges összegek pontos kiszámítását megakadályozhatja a jogsértésből eredő kár bizonytalan természete. A jövőbeli veszteségek felmérésében részt vevő le nem mérhető tényezők nagy száma ellenére lehetséges a kártérítés megítélése, bár minél több idő telik el, annál bizonytalanabbá válik a jogsértés és az okozott kár között kapcsolat. Ilyen esetekben az eldöntendő kérdés az egyes kérelmezők részére a múltbeli és a jövőbeli vagyoni károkért megítélendő igazságos elégtétel mértéke; a kérdést a Bíróságnak saját belátása szerint, a méltányosságot is figyelembe véve kell eldöntenie (lásd, mutatis mutandis: The Sunday Times v. the United Kingdom (no. I) (Article 50), 6 November 1980, § 15, Series A no. 38; and ATwr/c, cited above, § 82).

48. A Bíróság megjegyzi továbbá, hogy amennyiben keresetkiesést (lucrum cessans) [így az eredetiben –OFF Zrt. megjegyzése] kifogásolnak, azt egyértelműen meg kell állapítani, és az nem alapulhat pusztán feltételezésen vagy valószínűségen (lásd: Centro Europa 7 S.r.i and Di Xxxxxxx v. Italy [GC], no. 38433/09, § 219, ECHR 2012).

(b) Ezen elvek alkalmazása a jelen ügyben

49. A Bíróság előzetesen megállapítja, hogy 2015. november 10-én a Fidesz-KDNP kormánykoalíció tagjai a 2011. évi Egyháztörvény módosítására vonatkozóan törvénytervezetet nyújtottak be. Azonban az Országgyűlés a tervezetet 2015. december 15-én elutasította. Ennek eredményeként a kérelmezők helyzete az érdemi ítélet kihirdetése óta nem változott.

(i) A kérelmezők által különböző jogcímeken igényelt kártérítéseket érintő általános megfontolások

(a) A személyi jövedelemadó felajánlások és a kiegészítő állami támogatás elvesztése

50. A Szim Shalom Egyházon és a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége Egyházon kívül (és a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség kivételével), minden kérelmező kártérítési igényt nyújtott be a személyi jövedelemadó felajánlások és a vonatkozó kiegészítő állami támogatás elvesztése, valamint a késedelmi kamatok tekintetében.

51. A Kormány elvben elfogadta azokat az igényeket, és csak a kérelmezők számításai szerint

őket megillető összegeket vitatta.

52. Figyelembe véve a Kormány álláspontját, a Bíróság elfogadja, hogy a kérelmezők valamennyi vagyoni kárt szenvedek ebben a vonatkozásban.

53. A Bíróság megjegyzi, hogy Xxxxxxx a 2012 és 2014 között felmerült károkért kártérítést ajánlott fel egy olyan módszer alapján, amelyet a tárgyalások során kilenc kérelmező elfogadott (lásd a fenti 42. bekezdést).

54. Számításaik során a kérelmezők egymástól eltérő megközelítéseket alkalmaztak. Az ANKH Az Örök Élet Egyháza nem vitatta a Xxxxxxx által alkalmazott módszert, hanem egyszerűen megadott egy összeget, amely állítólagosan tükrözi a rendszeres adományok "átlagát". Emellett a Bírósághoz benyújtott dokumentumokban a kérelmező ilyen jogcímen először 22.000.000 HUF összeget kért, majd igényét 118.000 EUR (körülbelül

35.400.000 HUF) összegre módosította, a módosítás bármiféle indoklása nélkül.

A Dharmaling Magyarország Buddhista Egyház több év átlagával számolt ahelyett, hogy a Xxxxxxx által javasolt legutolsó érvényes adományok összegét vette volna alapul.

A Mantra Magyarországi Buddhista Egyháza öt bevett buddhista egyház által 2012 és 2015 közötti kapott teljes összeget vett alapul és annak egy ötödére nyújtott be igényt.

A Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxx, a Gyógyító Buddha Közössége Egyház és az Univerzum Egyháza

követelést nyújtott be a 2011. évre vonatkozóan is.

Az Usui Szellemi Iskola Közösség Egyház a 2009. évtől számított három éves tendencia alapján az adományok évi ötven százalékos jövőbeli növekedésével számolt.

Végül az Út és Erény Közössége Egyház úgy érvelt, hogy a Kormány számítási módszere nem vette figyelembe a helyzetére vonatkozó "sajátos tendenciákat" (azaz újonnan alapított egyházként az adományozók számát tekintve még az intenzív növekedés fázisában volt), kizárólag az egyéb egyházak által kapott adományok mértékéből következő "általános tendenciát" értékelte.

55. A Bíróságot nem győzték meg a kérelmezők megközelítései, amelyek számos tekintetben bizonytalannak tűnnek. Xxxxxxxx, a Mantra Magyarorszdgi Buddhista Egyháza által javasolt módszert illetőleg, a Bíróságnak az a véleménye, hogy úgy tűnik, a kérelmező számítási módja nem veszi figyelembe az egyes egyházak híveinek és adományozóinak száma közötti elkerülhetetlen különbségeket (például 2010-ben az öt bevett buddhista egyház 4787, 3034, 1628, 1225 és 1121 személytől kapott adományokat, ellenben a kérelmezőnek csupán 577 adományozója volt). A Bíróság megjegyzi továbbá, hogy az adóhatóság által közölt, nyilvánosan hozzáférhető adatok szerint a Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxx, a Gyógyító Buddha Közössége Egyház és az Univerzum Egyháza kapott adó felajánlásokat a 2011. évben.

56. Ezért a számításaihoz a Bíróság indokoltnak tartja a Kormánynak a fenti 42. bekezdésben felvázolt módszerét követni. Annál is inkább, mivel ez a módszer objektívebb módon tükrözi a kérelmezők által elszenvedett veszteségeket, mivel egy olyan időtartamon alapul, amely közelebb áll az állítólagos bevételkieséshez és figyelembe veszi az adófelajánlások tényleges tendenciáját, valamint a vonatkozó jogszabályi változásokat. Ugyanakkor, szintén helyénvaló a Kormány által a 2012–2014 időszakra javasolt összegeket arányosan megnövelni a 2014. év vége óta eltelt időszakra vonatkozó kártérítés biztosítása érdekében, amely időszakban a kérelmezők helyzete nem javult (lásd a fenti 49. bekezdést).

(b) A bevett egyházak számára meghirdetett pályázati felhívásokon történő részvétel lehetőségének elvesztése

57. A kérelmezők (az ANKH Az Örök Élet Egyháza, a Mantra Magyarországi Buddhista Egyháza és az Út és Erény Közössége Egyház) kártérítési igényt nyújtottak be a kizárólag a bevett egyházak számára meghirdetett pályázati felhívásokon történő részvétel lehetőségének elvesztése tekintetében.

58. A Kormány azt az álláspontot képviselte, hogy nincs okozati összefüggés a kérelmezők Egyezmény szerinti jogainak megsértése és a nem jogosultság, hanem egyéb feltételek alapján meg nem ítélt támogatások miatt benyújtott kártérítési igényei között.

59. Az ANKH Az Örök Élet Egyházát és a Mantra Magyarországi Buddhista Egyházát illetőleg a Bíróság megjegyzi, hogy ezek az egyházak nem igazolták, hogy a 2011. évi Egyháztörvény hatálybalépését megelőzően részt vettek volna ilyen pályázati felhívásokon. Ami az Út és Erény Közössége Egyházat illeti, a Bíróság megjegyzi, hogy mire elveszítette az egyházi státuszát, a kérelmező már feladta minden olyan közérdekű szolgáltatást nyújtó intézményét, amelyek tekintetében pályázati felhívásokon nyerhető támogatásokért folyamodhatott volna.

60. Ezért a Bíróság álláspontja szerint a kérelmezők ténylegesen nem vesztették el a lehetőséget a közérdekű projektekre vonatkozó pályázati felhívásokon keresztül juttatott forrásokra való jogosulatlanságukkal összefüggésben.

(c) Egyéb, a jövedelemadó felajánlásokat kiegészítő támogatáson kívüli állami támogatások elvesztése

61. Az ANKH Az Örök Élet Egyháza és az Usui Szellemi Iskola Közösség Egyház kártérítési igényt nyújtott be a fenti 50. bekezdésben említett állami támogatástól eltérő jogcímen igényelhető állami támogatástól való állítólagos elesésért is.

62. Ami azonban az ANKH Az Örök Élet Egyházát illeti, a Bíróság megjegyzi, hogy a Kormány nem cáfolta a kérelmező állításait, amelyek szerint az a 2011. évi Egyháztörvény hatálybalépését megelőzően vallási oktatás céljára állami támogatást kapott. A kérelmező előterjesztése szerint a támogatás összege 1.184.000 HUF (4.000 EUR) volt csak a 2010. évben. A Bíróság megjegyzi továbbá, hogy a Kormány a hittel kapcsolatos tevékenységek támogatására szánt állami támogatásokra vonatkozó igényeket elfogadhatónak találta (lásd a fenti 40. bekezdést). Ezért, azon támogatási összegekre vonatkozó találgatások nélkül, amelyeket a kérelmező megkaphatott volna, ha nem történik meg az Egyezmény megsértése, a Bíróság úgy ítéli meg, hogy e jogcímen indokolt a kérelmező részére becslésen alapuló igazságos elégtételt megítélni.

63. Másrészről, a Bíróság megjegyzi, hogy az Usui Szellemi Xxxxxx Közösség Egyház a saját észrevételei között kijelentette, hogy a tevékenységeit soha nem finanszírozta a magyar állam. Ennek az előterjesztésnek a fényében a Bíróság álláspontja szerint a kérelmező nem szenvedett el bevételkiesést a 2011. évi Egyháztörvény hatálybalépését követően azzal, hogy nem kapott állami támogatást, bármely ilyen igény tisztán spekulatív jellegű.

(d) A kérelmezők jogi státuszának megváltoztatásával indokolt adminisztratív feladatokhoz kapcsolódó kiadások

64. Az ANKH Az Örök Élet Egyháza, a Mantra Magyarorszagi Buddhista Egyháza és az Út és Erény Közössége Egyház igazságos elégtételt kért a jogi státuszuknak a 2011. évi Egyháztörvény hatálybalépését követően történt megváltoztatása során felmerült költségeik tekintetében.

65. A Bíróság megjegyzi, hogy a Kormány elfogadta ezt az igényt, amennyiben a kiadások indokolhatóan a kérelmező jogi státuszának megváltozásával kapcsolatban merültek fel.

66. A Bíróság ezért megállapítja, hogy a fenti kérelmezők részére indokolt e jogcím alatt igazságos elégtételt megítélni.

(e) Vagyoni kártérítések egyéb jogcímek alatt

67. Négy kérelmező (az ANKH Az Örök Élet Egyháza, a Mantra Magyarországi Buddhista Egyháza, az Usui Szellemi Iskola Közösség Egyház és az Út és Erény Közössége Egyház) egyéb jogcímek alatt további kártérítést követelt, így különösen a meglévő vagy jövőbeli hívektől, valamint külső személyektől érkező felajánlások és hozzájárulások állítólagos elvesztéséért; a vallási eseményekből, a kegytárgyak és nyomtatott anyagok marketingjéből várható bevétel elvesztéséért; különböző ingatlanok tulajdonjogának vagy az azokkal kapcsolatos bevétel elvesztéséért; a szerződések meghiúsulásából redő károkért; a

vagyontárgyak értékcsökkenéséért; a szociális intézmények működtetéséhez nyújtott állami támogatás általában fel nem használt részével kapcsolatos bevételkiesésért; valamint a kereteiken belül működő sajátos intézmények tevékenységének meghiúsulásáért.

68. A Bíróság álláspontja szerint a kérelmezők nem szolgáltattak elegendő bizonyítékot annak megállapítására, hogy van-e okozati kapcsolat a kártérítési jogcím és az érdemi ítéletben megállapított jogsértés között.

Ezért a Bíróság ezeket az igényeket elutasítja.

(f) Nem vagyoni kár

69. A Bíróság úgy ítéli meg, hogy az érdemi ítéletben általa megállapított jogsértésnek kellett okoznia a 44. bekezdés (a)–(g) pontjaiban felsorolt kérelmező entitások nem vagyoni kárát, amit a kártérítések általános számítása során minden esetben egyforma mértékben fog figyelembe venni.

70. Továbbá a Bíróság a Szűcs úr (az Út és Erény Közössége Egyház vallási vezetője) által benyújtott nem vagyoni kártérítési igény tekintetében úgy ítéli meg, hogy az érdemi ítéletben megállapított jogsértés megfelelő igazságos elégtétellel szolgált számára, csakúgy mint a többi olyan kérelmező lelkésze számára, akik hasonló igénnyel éltek (lásd az érdemi ítélet

130. bekezdését).

(ii) A Szim Shalom Egyház és a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége Egyház által benyújtott kártérítési igények

71. A Bíróság megismétli, hogy a Szim Shalom Egyház 77.768.742 HUF (250.800 EUR) és a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége Egyház 159.767.470 HUF (524.500 EUR) összegű vagyoni kártérítést igényelt, ellenben a Kormány ezen igényeket teljes egészükben vitatta.

72. A Bíróság megjegyzi, hogy a 2012. január 31-i megállapodás, amelyre a kérelmezők az igényüket (lásd a fenti 17. bekezdést) alapozták, a MAZSIHISZ részéről egyoldalú vállalkozás volt a járadék társ-zsidó közösségekkel történő megosztása érdekében. Fontos megjegyezni, hogy ezek a társközösségek nem váltak közvetlenül jogosulttá arra, hogy az Egyház- finanszírozási törvény 3. szakasza szerinti kártérítési járadék egy részét megkapják. Sőt, kizárólag a MAZSIHISZ maradt kapcsolatban az állammal, és saját döntése alapján lehetővé tette más egyházak számára, hogy részesüljenek a járadékból. A Bíróság álláspontja szerint úgy tűnik, hogy nincs semmi akadálya annak, hogy a bevett zsidó vallási közösségek, ha úgy kívánják megosszák a járadékukat más zsidó közösségekkel, és ez független a járadékban

részesítendő közösségek jogi státuszától.

73. A Bíróság megjegyzi továbbá, hogy a felek eltérő álláspontot képviselnek az olyan hazai jogorvoslati lehetőség elérhetősége tekintetében, amely lehetővé teszi a kérelmezők számára a megállapodásban – különösen annak 15. bekezdésében – foglaltak érvényesítését. A Bíróság nem tartja helyénvalónak, hogy a hazai törvények értelmezésével ilyen szorosan összefüggő kérdésben állást foglaljon. Mindenesetre a Bíróság álláspontja szerint nincs megfelelően alátámasztott okozati kapcsolat a kérelmezők által elszenvedett állítólagos vagyoni károk és az Egyezmény szerinti jogaik megsértése között. Nevezetesen, az érdemi ítéletben a Bíróság a kérelmezők egyház státuszának megszüntetését, és a "bevett egyházak" és a "vallási tevékenységeket folytató szervezetek" megkülönböztetését kifogásolta - nem pedig azt, hogy a kérelmezők képtelenek a bevett egyház státuszt megszerezni, ami éppen a jelenlegi igényeiket alapozza meg. Ugyanakkor az ügy körülményei nem bizonyítják, hogy a kérelmezők ez utóbbi státuszt megkaphatták volna, ha az Egyezmény szerinti jogaik nem sérültek volna.

74. Így a szükséges okozati kapcsolat hiányában a Bíróság elutasítja a fentnevezett kérelmezők vagyoni kártérítési igényét.

(iii) A fennmaradó kérelmezőknek megítélt kártérítések

75. A fenti 50. és 70. bekezdésben vázolt alapelvek és általános megfontolások alkalmazásában, a Bíróság a kérelmezők részére méltányosság alapján igazságos elégtételt ítél meg vagyoni és nem vagyoni kártérítésként, az összes jogcímen együttesen az alábbiak szerint:

(a) az ANKH Az Örök Élet Egyháza részére: 60.000 EUR;

(b) a Dharmaling Magyarország Buddhista Egyház részére: 90.000 EUR;

(c) a Mantra Magyarországi Buddhista Egyháza részére: 140.000 EUR;

(d) a Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxx, a Gyógyító Buddha Közössége Egyház részére:

45.000 EUR;

(e) az Univerzum Egyháza részére: 60.000 EUR;

(f) az Usui Szellemi Iskola Közösség Egyház részére: 105.000 EUR;

(g) az Út és Erény Közössége Egyház részére: 40.000 EUR;

B. Költségek és kiadások

1. A Felek előterjesztései

(a) A kérelmezők

76. A fenti 7. és 10. bekezdésben említett megállapodásokat követően és a Magyarországi

Evangéliumi Testverközösség kizárásával (lásd a fenti 12. és 13. bekezdéseket), kizárólag a lent felsorolt kérelmezők tartottak fent a Bíróság előtt felmerült költségekre és kiadásokra vonatkozó bizonyos igényeket. Ezek az igények az alábbiak:

(a) A Szim Shalom Egyház és a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége Egyház közösen igényelt 4.000 EUR+ÁFA összeget. Ez az összeg megfelel az ügyvédjük által számlázandó 200 EUR+ÁFA óradíjért végzett 20 órányi jogi munkadíjnak.

(b) ANKH Az Örök Élet Egyháza: 600.000 HUF (2.000 EUR) + ÁFA;

(c) harmaling Magyarország Buddhista Egyház: 2.500 EUR + ÁFA;

(d) Mantra Magyarországi Buddhista Egyháza: 600.000 HUF (2.000 EUR) + ÁFA;

(e) Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxx, a Gyógyító Buddha Közössége Egyház: 600.000 HUF (2.000 EUR) + ÁFA;

(f) Univerzum Egyháza: 600.000 HUF (2.000 EUR) + ÁFA;

(g) Usui Szellemi Iskola Közösség Egyház: 600.000 HUF (2.000 EUR) + ÁFA;

(h) Út és Erény Közössége Egyház: 2.760 EUR + ÁFA;

(b) A Kormány

77. A Szim Shalom Egyház és a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége Egyhá, által benyújtott igények tekintetében a Kormány úgy érvelt, hogy az ezekkel a kérelmezőkkel megkötött részmegállapodások az ő felmerült költségeiket és kiadásaikat fedezik.

78. A Kormány elfogadta a fenti 76. bekezdés (b)–(h) pontjában felsorolt további kérelmezők igényeit egyenként 600.000 HUF (2.000 EUR) összegig, amely összeg tartalmazza az ÁFÁ-t.

2. A Bíróság értékelése

79. A Bíróság joggyakorlata alapján a kérelmezők a költségekre és kiadásokra annyiban jogosultak, amennyiben azok ténylegesen és szükségszerűen felmerültek és összegszerűségükben ésszerűek.

80. Jelen esetben a Bíróságnál lévő iratok és a fenti feltételek alapján a Bíróság indokoltnak tartja a fenti 76. bekezdés (b)–(h) pontjaiban felsorolt kérelmezők részére, valamennyi költség és kiadása fedezése céljából 2.000 EUR összeg megítélését.

81. A Szim Shalom Egyház és a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége Egyház által benyújtott igényeket illetően, a Bíróság nyugtázza az állammal kötött részmegállapodásukban foglalt rendelkezéseket (lásd a fenti 10. bekezdést). Erre a nyilatkozatra tekintettel, a Bíróság álláspontja szerint a kérelmezők kizárólag a 2014. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan tarthatják fenn a költségekre és kiadásokra vonatkozó igényüket. Ezért

indokoltnak tartja részükre közösen 800 EUR megítélését valamennyi fennálló költség és kiadás fedezése céljából.

c. Késedelmi kamat

82. A Bíróság úgy találja megfelelőnek, hogy a késedelmi kamatnak az Európai Központi Bank marginális hitelkamatán kell alapulnia, s ahhoz további három százalékpontot kell hozzáadni.

EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG

1. Megállapítja, hogy a jogsértés megállapítása önmagában igazságos elégtétel a Szűcs úr (Út és Erény Közössége Egyház, 41553/12 sz. kérelem) által elszenvedett nem vagyoni károkért;

2. Megállapítja, hogy a 41. Cikknek a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (54977/12 sz. kérelem) igényeire történő alkalmazására vonatkozó kérdésekben még nem lehet határozatot hozni és ennek megfelelően,

(a) fenntartja a fent említett kérdéseket;

(b) felszólítja a Kormányt és a kérelmezőt, hogy az ítélet meghozatalától számított hat hónapon belül értesítsék a Bíróságot az általuk esetlegesen megkötött bármiféle megállapodásról;

(c) fenntartja az eljárás további részét, és hatáskörrel ruházza fel a Kamara elnökét ennek szükség esetén történő meghatározására;

3. Megállapítja:

(a) hogy az alperes államnak attól az időponttól számított három hónapon belül, amikor az ítélet az Egyezmény 44. cikkének 2. bekezdése szerint véglegessé válik, a többi kérelmező számára az alperes állam nemzeti valutájában a teljesítéskori átváltási árfolyam alkalmazásával meg kell fizetnie;

(i) vagyoni és nem vagyoni károk tekintetében:

60.000 EUR (hatvanezer euró), továbbá az ezen összeget terhelő adók összegét az ANKH Az Örök Élet Egyháza (41553/12 sz. kérelem) számára;

90.000 EUR (kilencvenezer euró), továbbá az ezen összeget terhelő adók összegét a Dharmaling Magyarország Buddhista Egyház (41553/12 sz. kérelem) számára;

140.000 EUR (száznegyvenezer euró), továbbá az ezen összeget terhelő adók összegét a Mantra Magyarországi Buddhista Egyháza (41553/12 sz. kérelem) számára;

45.000 EUR (negyvenötezer euró), továbbá az ezen összeget terhelő adók összegét a Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxx, a Gyógyító Buddha Közössége Egyház (41553/12 sz. kérelem)

számára;

60.000 EUR (hatvanezer euró), továbbá az ezen összeget terhelő adók összegét az Univerzum Egyháza (41553/12 sz. kérelem) számára;

105.000 EUR (százötezer euró), továbbá az ezen összeget terhelő adók összegét az Usui Szellemi Iskola Közössége Egyház (41553/12 sz. kérelem) számára;

40.000 EUR (negyvenezer euró), továbbá az ezen összeget terhelő adók összegét az Út és erény Közössége Egyház (41553/12 sz. kérelem) számára;

(ii) költségek és kiadások tekintetében:

2.000 EUR (kétezer euró), továbbá a kérelmezőket terhelő adók összegét az ANKH Az Örök Élet Egyháza, Dharmaling Magyarország Buddhista Egyház, Mantra Magyarországi Buddhista Egyháza, Xxxxxxx Xxxxxx Xxxxx, a Gyógyító Buddha Közössége Egyház, Univerzum Egyháza, Usui Szellemi Iskola Közössége Egyház, és az Út és Erény Közössége Egyház számára (41553/12 sz. kérelem) egyenként;

800 EUR (nyolcszáz euró), továbbá a kérelmezőket terhelő adók összegét a Szim Shalom Egyház (41150/12 sz. kérelem) és a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége Egyház (41155/12 sz. kérelem) számára közösen;

(b) hogy a fent említett három hónap elteltével a teljesítés időpontjáig a késedelmes időszakra az Európai Központi Bank marginális hitelkamatlábát három százalékponttal meghaladó mértékű kamatot kell fizetni a fenti összegek után;

4. A kérelmezők igazságos elégtétellel kapcsolatos további igényeit elutasítja.

Készült angol nyelven, írásbeli kihirdetésre került 2016. június 28-án, a Bíróság Eljárási Szabályzata 77. cikk 2. és 3. bekezdésének megfelelően.

Xxxxxxxxx Xxxxxx	Xxxxx Xxxxx xx Xxxxxxxxxxx
hivatalvezető	elnök

MELLÉKLET

AZ EREDETI KÉRELMEZŐK FELSOROLÁSA

a 70945/11 sz. kérelemben: Magyar Keresztény Mennonita Egyház és Izsák-Bács Jeremiás; a 23611/12 sz. kérelemben: Evangáliumi Szolnoki Gyülekezet Egyház és Xxxx Xxxxx Xxxxx; a 26998/12 sz. kérelemben: Budapesti Autonóm Gyülekezet és Xxxxxxx Xxxxx;

a 41150/12 sz. kérelemben: Szim Salom Egyház és Xxxx Xxxxxxx Xxxxxxx;

a 41155/12 sz. kérelemben: Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége Egyház és Xxxxx

Xxxxxx Xxxxxxxx;

a 41463/12 sz. kérelemben: European Union for Progressive Judaism;

a 54977/12 sz. kérelemben: Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség; a 56581/12 sz. kérelemben: Magyarországi Biblia Szól Egyház;

a 41553/12 sz. kérelemben: ANKH Az Örök Élet Egyháza, Xxxxx Rendjének Jogalapja Tradicionális Egyház, Dharmaling Magyarország Buddhista Egyház, Fény Gyermekei Magyar Esszénus Egyház, Mantra Magyarországi Buddhista Egyháza, Xxxxxxx Xxxxxx Gedün A Gyógyító Buddha Közössége Egyház, Univerzum Egyháza, Usui Szellemi Iskola Közösség Egyház, Út és Erény Közössége Egyház.