AHE - 11170/1ÜT
A mezőgazdasági vállalkozások növény és erdő elemikár biztosítási feltételei
Ügyfél-tájékoztató
AHE - 11170/1ÜT
Tisztelt Partnerünk!
Engedje meg, hogy az alábbiakban bemutassuk társasá- gunkat, valamint megújított Mezőgazdasági vállalkozá- sok „növény és erdő elemikár biztosítása” elnevezésű termékünket, amelyet elsősorban a mezőgazdasági és er- dészeti gazdálkodók által művelt területek elemi károk okozta károk biztosítási védelmére kínálunk.
Az Allianz Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Rész- vénytársaság Magyarország piacvezető társasága, már 1990 óta tagja az Európában első számú és a világon is a vezető biztosítók közé tartozó Allianz Csoportnak. Kap- csolatrendszere révén a nemzetközileg is élenjáró szak- tudást és a hazai tapasztalatokat ötvözve szolgálja ki ügyfelei növekvő és mind összetettebb igényeit. A társa- ság ügyfelei kedvező, értékarányos árakat, korszerű szol- gáltatásokat, értékeik védelmét, befektetéseik gyarapodását, teljes körű biztosítási kínálatot, jogfolyto- nosságot és hosszú távú biztonságot találnak.
Székhelyünk Magyarországon, Budapest V. kerületében, a Bajcsy-Zsilinszky út. 52. szám alatt található. Felügyeleti hatóságunk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.
A jelen ügyfél-tájékoztató nem helyettesíti a biztosítási szerződést, kizárólag leendő ügyfeleink előzetes tájékoz- tatását szolgálja. A biztosítási szerződési feltételek részle- tesen taglalják a biztosítási esemény fogalmát, illetve a kizárt kockázatokat, a biztosítható vagyontárgyak körét, ezért kérjük, hogy a tájékoztató elolvasása után, a szerződéskötés- kor alaposan tanulmányozza át az abban foglaltakat.
A Mezőgazdasági vállalkozások növény és erdő elemikár biztosítása szerződési feltétel felépítése:
· általános biztosítási feltételek, amelyek a vagyonbiztosí- tásokra vonatkozó közös rendelkezéseket tartalmazzák,
· a növény és erdő elemikár biztosítása különös biztosí- tási feltételei, amely a biztosítási eseményeket, to- vábbá speciális kizárásokat és rendelkezéseket tartalmazza, valamint
· az alapbiztosításhoz a biztosítási fedezet terjedelmét növelő záradékok köthetők. A záradékok szerkezetileg a különös biztosítási feltételekhez tartoznak.
AHE – 11151/1ÜT
A biztosítás tárgya és a biztosítási esemény
Biztosítási esemény a biztosító kockázatviselésének ideje alatt a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyon- tárgyban, előre nem látható okból bekövetkezett tűz-, jég-,
vihar-, víz-, tavaszi és téli fagy-, talajmechanikai kár, amellyel összefüggésben a biztosító a kártérítési kötele- zettségét nem zárta ki.
A tűz-, jég-, vihar-, víz-, talaj-mechanikai fagykár fogalmait az általános szerződési feltételek részletesen tartalmazzák.
A biztosítási időszak és annak tartama
A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott tar- tamra köthető. A biztosítási tartamot a felek a biztosítási szerződésben rögzítik. A biztosítási szerződés határozat- lan tartamra kötött szerződés esetén tartalmazza a koc- kázatviselés első napját, határozott tartamra kötött szerződés esetén a kockázatviselés első és utolsó napját.
A biztosítási időszak
· határozatlan tartamra kötött biztosítási szerződés esetén egy év,
· határozott tartamra kötött biztosítási szerződés ese- tén a biztosítási szerződés teljes tartama. Egy évnél hosszabb, de legalább 2 év határozott tartamra kötött biztosítási szerződés esetén a felek egyéves biztosítási időszakban is megállapodhatnak.
A biztosítási évforduló a jelen mezőgazdasági vállalkozá- sok növény és erdő elemikár biztosítása esetén minden esetben: január 1.A biztosítási évfordulót a biztosítási szerződés (ajánlat, adatközlő, kötvény) tartalmazza. Ha a biztosítási időszak egy év, akkor annak első napja meg- egyezik a biztosítási évforduló napjával (eltérő megálla- podás hiányában január 1.), utolsó napja a következő biztosítási évforduló napját megelőző nap (eltérő megál- lapodás hiányában december 31.).
A biztosítás a biztosító kockázatviselése alatt bekövetke- zett károkra terjed ki.
A kockázatviselés kezdete
A biztosítási szerződés létrejötte esetén a biztosítás – egyéb megállapodás hiányában – az azt követő napon lép hatályba, amikor a szerződő az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetve amikor a szerződő felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasz- tásban állapodnak meg, vagy a biztosító a díj iránti igé- nyét bírósági úton érvényesíti. A biztosítás hatálybalépése egyben a kockázatviselés kezdete.
Ha a felek a szerződésben a biztosítás hatálybalépését il-
letően a fenti pontban meghatározottnál későbbi idő- pontban állapodnak meg, a biztosító kockázatviselése ebben az időpontban kezdődik.
A biztosítás hatálybalépésének napja nem lehet korábbi, mint az a nap, amikor a biztosítási szerződés létrejött.
Ha a szerződő fél a díjat a biztosító képviselőjének fizette meg, azt legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beér- kezettnek kell tekintetni. A szerződő fél azonban bizo- nyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
A biztosító csak hatályba lépett szerződés alapján viseli a kockázatot. A kockázatviselési időszak kezdete az egyes biztosítási események tekintetében az alábbi:
1. Tűzkockázat:
· szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés;
· gyümölcsökben, szőlőben, az aktuális termőév kezdetétől;
· erdők és erdősítések esetén a szerződés hatálybalé- pésétől.
2. Jégkockázat:
· tőkiveréses jégkárok:
az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű nö- vényekben, a keléstől, ültetéstől, telepítéstől; erdősítések esetén a szerződés hatálybalépésétől.
· súlycsökkenéses jégkárok:
- az őszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növények- ben, szamócában, valamint zöldborsóban vetéstől, ültetéstől, telepítéstől;
- a tavaszi vetésű, ültetésű, telepítésű és palántázott növények esetében vetéstől, ültetéstől, telepítéstől palántázástól;
- almás termésű és csonthéjas gyümölcsűekben a tisztuló hullás befejeződésétől;
- héjas gyümölcsűekben az elvirágzástól;
- bogyós gyümölcsűekben az első virágok megjelené- sétől, szamócában az általános virágzástól;
- szőlőben, a fürtök megjelenésétől.
· minőségi jégkárok:
- az őszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növények- ben, szamócában, valamint zöldborsóban vetéstől, ültetéstől, telepítéstől;
- a tavaszi vetésű, ültetésű, telepítésű és palántázott növények esetében vetéstől, ültetéstől, telepítéstől;
- szántóföldi kertészeti kultúrákban a terméskezde- mények megjelenésétől;
- almás termésű és csonthéjas gyümölcsűekben a tisztuló hullás befejeződésétől;
AHE – 11151/1ÜT
- bogyós gyümölcsűekben, szamócában a terméskez- demény megjelenésétől;
- szőlőben, a fürtök megjelenésétől.
· fejlődési jégkárok:
- az őszi és tavaszi vetésű, ültetésű vagy telepítésű növényekben, szamócában, valamint zöldborsóban vetéstől, ültetéstől, telepítéstől;
- erdők esetén a szerződés hatálybalépésétől.
3. Tavaszi fagy-kockázat:
· az almás termésű és csonthéjas gyümölcsöknél a ter- mőrügyek pirosbimbós ill. fehérbimbós állapotától;
· héjas gyümölcsöknél a barka megjelenésétől;
· a bogyós gyümölcsűeknél az első virágok megjelené- sétől, a szamócánál az általános virágzástól;
· a szőlőnél a művelési módnak és fajtának megfele- lően véglegesen metszett tőke rügyfakadásától;
· a zöldségnövényeknél a kiültetéstől, kipalántázástól, kikeléstől, legkorábban március 30-án.
4. Téli fagy-kockázat:
· az őszi vetésű gabonanövények és őszi káposztarepce kelésétől;
· energianád esetében a telepítéstől.
5. Vihar kockázat:
· kalászosokban az érés kezdetétől (a biztosítás szem- pontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, ami- kor a vihar a kalászosokban szemkiverést és kalászletörést okozhat).
· őszi káposztarepcében a becők kifejlődésétől;
· napraforgónál kukoricánál a kikeléstől;
· téli almánál augusztus 15-étől, téli körténél szeptem- ber 1-jétől.
6. Vízkockázat:
· szántóföldi növényeknél a kikeléstől, kiültetéstől, pa- lántázástól, vagy telepítéstől.
7. Talajmechanikai kockázat (homokverés, talajcserepesedés):
· az elvetett vetőmag csírázásának kezdetétől;
· a palánta végleges helyre ültetésétől.
A díjszámítás, a díjfizetés ideje és módja, díjmódo- sítás és a díjnemfizetés következménye
A biztosítási díjat – a biztosítás díjalapjainak és a díjat befolyásoló egyéb adatok függvényében– a biztosító koc- kázatarányosan határozza meg. A biztosítás díjalapjai a vagyontárgyakra és költségekre meghatározott biztosí- tási összegek.
A biztosítás díját, a díjfizetés módját és gyakoriságát a díjtájékoztató vagy a biztosítási szerződés (az ajánlat vagy az adatközlő valamint a biztosítási kötvény) tartal- mazza. A biztosítási díj a biztosított növénykultúrára és kockázatra vonatkozó díjtétel és különös biztosítási felté- telek alapján meghatározott biztosítási összeg szorzata.
A biztosító a biztosítási díjat eltérő megállapodás hiányá- ban a biztosítási időszakra állapítja meg, ha a biztosítás határozatlan tartalmú, vagy ha – határozott tartamra kö- tött biztosítási szerződés esetén – a felek éves biztosítási
időszakban állapodtak meg. A határozott tartamú bizto- sítás díja egyéb esetben a biztosítás teljes tartamára kerül megállapításra.
Ellenkező megállapodás hiányában a biztosítási díjat biz- tosítási időszakonként egy összegben előre kell megfi- zetni. Ha a felek ettől eltérően nem állapodnak meg, két évnél rövidebb, határozott időtartamú biztosítás egyszeri díjfizetésű. Az egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni. A szerződő felek az első díj halasztott fizeté- sében is megállapodhatnak. Ha a felek részletfizetésben állapodnak meg, a díjrészletek a szerződésben (ajánlat- ban) megjelölt időpontokban esedékesek.
A biztosítási összegek és díjak az éves adatközlés során módosíthatók, a biztosító automatikus indexálást nem alkalmaz.
A szerződés a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével megszűnik, ha a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
A biztosítható vagyontárgyak
A szerződési feltételek szerint biztosított vagyontárgynak minősül a biztosított tulajdonában vagy kezelésében álló, illetve az általa bérelt vagy haszonbérelt:
· földterületen lévő, és a biztosítási adatközlőn megha- tározott szabadföldi, lábon álló növénykultúra;
· a biztosítási adatközlőn meghatározott 20 ha, vagy annál nagyobb erdő lábon álló faállománya (idősebb korú faállomány), és legalább ugyanekkora erdősítés haszonnövényzete; amelynek megóvásában a biztosí- tott érdekelt.
A biztosítás szempontjából erdőnek kell tekinteni azt a földrészletet, amely az ingatlan-nyilvántartásban erdő- ként van nyilvántartva. Erdősítésnek kell tekinteni azt a földrészletet, amely az ingatlan-nyilvántartásban erdő- ként van nyilvántartva és az Erdőfelügyelet által jóváha- gyott erdőtervvel, rendelkezik.
A biztosítási összeg
AHE – 11151/1ÜT
A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgyaknak érté- kének valamint a biztosítható költségeknek az összege, amelyet a mindenkori tárgyévre a biztosított/szerződő határoz meg.
A biztosított vagyontárgyak vagyoncsoportonkénti, illetve vagyontárgyankénti, továbbá a biztosítható költségek éves biztosítási összegét, valamint a vagyontárgy értéké- nek megállapítási módszerét a biztosítási szerződés (ajánlat, adatközlő) tartalmazza.
A biztosítási összeg növényenkénti meghatározásához szükséges a biztosítani kívánt növény termésátlaga, a ter- més egységára és a biztosítás alá vont terület nagysága. A biztosítási összeget minden biztosítási évben meg kell határozni. A biztosító helytállása és teljesítési kötelezett- sége biztosítási időszakonként az adott évre meghatáro- zott biztosítási összeg erejéig áll fenn.
A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított nö- vénykultúra valóságos értékét. A valóságos értéket meg- haladó részre vonatkozó megállapodás semmis, és a biztosítási díjat ennek megfelelően le kell szállítani.
A biztosítási összegeknek a feltételek szerinti meghatáro- zása, illetve a vagyontárgyak értékváltozása szerinti mó- dosítása a biztosított/ szerződő kötelezettsége. A biztosítási összeg módosítása a biztosítási díj módosulá- sával jár együtt.
Ha a biztosítási összeg a növénykultúra valóságos értéké- nél kisebb, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy valóságos érté- kéhez aránylik.
A biztosítási összeg(ek) meghatározására vonatkozó részletes szabályokat az általános szerződési feltételek tartalmazzák.
Az önrészesedés
Az önrészesedés a különös biztosítási feltételek alapján megkötött biztosítási szerződés által biztosítási fede- zetbe vont kár azon része, amelyet a biztosított visel.
A tűz, jég (kivétel a tőkiveréses károk), vihar,, és tavaszi- fagy (kivéve a kipusztulásos károk) kockázata esetén a biztosító által alkalmazott önrész az alábbi:
· 5% eléréses önrész, amely abban az esetben alkalma- zandó, ha a károsodott területen megállapított kár- százalék az 5 %-ot nem éri el, (Az 5 %-ot el nem érő káresemények esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.) valamint
· 10%-os levonásos önrész, amely az 5 %-ot meghaladó károk esetében a megállapított kártérítés összegéből kerül levonásra.
A tőkiveréses jégkárok, a vízkárok, a kipusztulásos tavaszi fagykárok és a téli fagykárok valamint a talajmechanikai károk kockázata esetén a biztosító szolgáltatása a káro- sodott terület biztosítási összegének 20 %-a, vagyis a biz- tosító 80%-os levonásos önrészt alkalmaz, amely a megállapított szolgáltatási összegből kerül levonásra.
A súlycsökkenéses tavaszi fagykárok kockázata esetén a biztosító szolgáltatása a károsodott terület biztosítási összegének 30 %-a, vagyis a biztosító 70%-os levonásos önrészt alkalmaz, amely a megállapított szolgáltatási összegből kerül levonásra.
A jég és vihar súlycsökkenéses kockázatok esetén a bizto- sító fenti 10 %-os levonásos önrész helyett 20%-os levoná- sos önrészt alkalmaz, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelőzően érést gyorsító vegyszerrel ke- zelték (deszikálás).
A biztosítási szolgáltatás, a teljesítés módja és ideje
A biztosító – az önrészesedés figyelembevételével – bizto- sítási eseményenként és biztosítási időszakonként és kockázatviselési helyenként a szerződésben meghatáro- zott biztosítási összeg(ek) erejéig nyújt szolgáltatást.
A szolgáltatás mértékének megállapítása a kárrendezés keretében történik. Ha a kárkori forgalmi (piaci, tőzsdei) egységár nem éri el az adatközléskor megadott egység- árat, akkor a biztosító a kármegállapítás során a kárkori forgalmi egységár alapján megállapított kárkori értékeket veszi figyelembe a szolgáltatáskor. A kártérítés a biztosí- tási eseménytől függően a megállapított kár százaléká- ban kerül kifizetésre.
A szolgáltatás mértékének megállapítása
A kárrendezés két lépcsőben történik:
1. Előszemle
A szerződő, illetve a biztosított kárbejelentését követően öt munkanapon belül a biztosító elvégzi a fedezetbe vont és károsodottnak bejelentett növénykultúra területén az előszemlét és „előszemle-jegyzőkönyvet” készít.
A biztosító vagy a szerződő/biztosított kezdeményezheti további szemlék (közbülső szemle) tartását a károsodott területen.
2. Kárbecslés
A biztosított és károsodott növény betakarítása előtt, vagy ha a kár mértéke már egyértelmű a biztosító helyszíni te- rületszemle során meghatározza az előszemle során ká- rosodottnak ítélt területeken a kár mértékét, és „kárbecslési jegyzőkönyvet” készít.
A biztosító szolgáltatásának mértéke
1. Tűzkárok esetén:
AHE – 11151/1ÜT
Szántóföldi és kertészeti kultúrákban valamint erdőkben (totálkár) bekövetkező kár esetén a különös szerződési feltételekben meghatározottak szerint megállapított kár 90%-a.
Erdősítésekben (totálkár) bekövetkező kár esetén a külö- nös szerződési feltételekben meghatározottak szerint megállapított kár 90%-a.
Részleges tűzkár (erdők) esetén a különös szerződési fel-
tételekben meghatározottak szerint a megállapított kár 90%-a.
2. Jégkárok esetén:
Tőkiveréses jégkárok esetén a szántóföldi és zöldségnö- vények esetében a különös szerződési feltételekben meg- határozottak szerint megállapított kár 20%-a, erdősítések esetében a különös szerződési feltételekben meghatáro- zottak szerint megállapított kár 90%-a.
Fejlődési kár esetén különös szerződési feltételekben meghatározottak szerint megállapított kár 90%-a.
A súlycsökkenési jégkárok esetén különös szerződési fel- tételekben meghatározottak szerint megállapított kár 90%-a, vegyszeres érésgyorsítás esetén 80%-os.
A minőségi jégkárok esetén a különös szerződési feltéte- lekben meghatározottak szerint megállapított kár 90%-a.
3. Tavaszifagy károk esetén:
Súlycsökkenési károk esetén a különös szerződési feltéte- lekben meghatározottak szerint megállapított kár 70%-a. Kipusztulásos károk bekövetkezése esetén a különös szerződési feltételekben meghatározottak szerint megál- lapított kár 90%-a.
4.Télifagy kockázat esetén:
A különös szerződési feltételekben meghatározottak sze- rint megállapított kár 20%-a.
5. Vihar kockázat esetén:
A különös szerződési feltételekben meghatározottak sze- rint megállapított kár 90%-a, vegyszeres érésgyorsítás esetén 80%-os.
6. Vízkockázat esetén:
A különös szerződési feltételekben meghatározottak sze- rint megállapított kár 20%-a.
7. Talajmechanikai kockázat (homokverés, talajcserepe- sedés) esetén:
A különös szerződési feltételekben meghatározottak sze- rint megállapított kár 20%-a.
A biztosító a szolgáltatását a biztosítási esemény bekö- vetkezését és a kár mértékét bizonyító összes adatnak, okmánynak, dokumentációnak és a hatóság által kiadott határozatnak és az igény jogalapját és összegét igazoló valamennyi bizonylatnak beérkezése valamint a kárren- dezési szemle befejezését követő harminc napon belül forintban nyújtja szolgáltatását a biztosított vagy az en- gedményes részére.
Kizárások, kizárt kockázatok, illetve a biztosítással nem fedezett károk
A kizárt kockázatokat egyrészt az általános biztosítási felté- telek, másrészt a különös biztosítási feltételek tartalmazzák.
Az általános biztosítási feltételek szerint nem minősül biz- tosítási eseménynek, ha a kár oka/előidézője
a) háború, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), pol- gárháború, ellenforradalom, forradalom, katonai vagy népfelkelés, statárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete;
b) a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekből állandó vagy ideiglenes jelleggel;
c) lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, polgári engedetlenség, munkahelyi zavargás, szabotázs, bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következté- ben hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki;
d) nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás vagy ra- dioaktív szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekö- vetkezett kárt a jelen biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő események okoz- ták- e, vagy sem;
e) műhold és űrjármű lezuhanása, becsapódása;
f) kedvezmények elvesztése, késedelem vagy piacvesz- tés;
g) a biztosított vagyontárgy fokozatos és folyamatos állag- romlása, használata során bekövetkező kopása és el- használódása;
h) a biztosított vagyontárgynak a biztosítási szerződés megkötésekor már meglévő, a biztosított által ismert hi- ányossága;
i) szándékos túlterhelés, a biztonsági határt meghaladó próbanyomás vagy próbaterhelés;
j) olyan közigazgatási határozat végrehajtása, amely épít- kezést, bontást, javítást, újjáépítést, illetve a biztosított épületek és építmények nem károsodott részeinek bon- tását rendelte el;
k) elektronikus adatvesztés, adattörlés;
Az elektronikus adat fogalmát az állatállományok ter- mészeti csapás- és elemi kár biztosításának általános biztosítási feltételek tartalmazzák.
l) az elektronikus adatok számítógépes vírus hatására, vagy bármilyen egyéb okból történő károsodása, elve- szése, törlődése, megsemmisülése, torzulása, sérülése vagy módosulása;
A számítógépes vírus fogalmát az állatállományok természeti csapás- és elemi kár biztosításának általá- nos biztosítási feltételek tartalmazzák.
m) szoftverek vagy más elektronikus adatok hibás műkö- dése, illetve ezek használati értékének csökkenése, tekin- tet nélkül arra, hogy ezzel együtt más esemény is hozzájárult-e a kár bekövetkezéséhez;
AHE – 11151/1ÜT
n) akár közvetlen, akár közvetett módon az, hogy a számí- tógépes rendszer vagy nem képes helyesen felismerni valamely adatot, ideértve a dátumadatok változását is, vagy nem képes adatok rögzítésére, mentésére, megőr- zésére, értelmezésére, helyes feldolgozására azért, mert valamely dátumot nem képes helyesen, saját rendszer- dátumaként kezelni;
o) a számítógépes rendszernek arra irányuló módosítási kí-
sérlete, hogy az adott rendszer – a korábbi verzióval el- lentétben – felismerje valamely dátumadat megváltozá- sát.
Nem minősül biztosítási eseménynek – az általános bizto- sítási feltételek szerint továbbá –, ha
a) a helyreállítás vagy a pótlás fizikai károsodás nélkül, kizá- rólag meghibásodás, működési zavar vagy működéskép- telenség miatt válik szükségessé;
b) ha a kár a termelés célját szolgáló vagyontárgyak esztéti- kai sérülése miatti, a további rendeltetésszerű használa- tot nem befolyásoló értékcsökkenésként merült fel;
c) a talajerő termőképességének elvesztése;
d) ha a kár oka / előidézője vandalizmus, illetőleg vandál cselekmény;
A vandalizmus illetve a vandál cselekmény fogalmát az állatállományok természeti csapás- és elemi kár biztosításának általános biztosítási feltételek tartal- mazzák.
e) ha a kár oka / előidézője terrorcselekmény;
A terrorcselekmény fogalmát az állatállományok ter- mészeti csapás- és elemi kár biztosításának általános biztosítási feltételek tartalmazzák.
f) a termelési vagy szolgáltatási folyamat leállásából, szü- neteltetéséből származó gazdasági hátrány, üzemszü- neti kár (mint pl. túlóra költsége, éjszakára vagy munkaszüneti napra soron kívül elrendelt munkabér- és egyéb költsége, expressz vagy légipostafuvar miatti többletköltség sürgősségi felár, termeléskiesés,szol- gáltatás-kiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér vagy egyéb veszteség).
Nem térül meg a biztosítási szerződés alapján:
a) kötbér, bírság és büntetés, büntető jellegű költségek, így különösen: perköltség, késedelmi kamat;
b) az általános szerződési feltételekben meghatározottak- tól eltérő következményi kár;
c) a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállítása során állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a tulajdonos által igényelhető, illetve visszaigényelhető költségek és kiadások;
d) a kockázatviselési helyszín megközelíthetetlensége miatt (ideértve a hatósági korlátozásokat) felmerült kár, költség és kiadás;
e) a garancia és szavatosság tárgykörébe eső károk és kia- dások;
f) a károsodott vagyontárgy értékcsökkenéséből származó olyan kár, amely a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja.
Az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túlme- nően a biztosító helytállási kötelezettsége a különös biz- tosítási feltételek alapján nem terjed ki:
· a biztosított növénykultúrában bekövetkező, 5%-ot meg nem haladó károk térítésére;
· a kettős hasznosítású növények biztosításba be nem vont iker- vagy társtermésében keletkezett károkra;
· a magtermés csíraképességének csökkenésében vagy a termés egyéb beltartalmi értékvesztésében megnyilvá- nuló károkra.
Tűzkárok esetén:
· az erdősítés haszonnövényzetében keletkezett minőségi károkra (minőségi kárnak tekintendő az a kár, amely nem vezet a növényzet pusztulásához);
· erdők tűzkárainál a fejlődési veszteségekre;
· tűzkár esetén az erdőben bekövetkező esztétikai ká- rokra.
Jégkárok esetén:
· a magjáért, gyümölcséért, gumójáért termelt növények melléktermékeiben (pl. szalma) keletkezett károkra;
· arra a jégverésre amely a szőlővesszőt, illetve a tőke töb- béves részeit érte;
· a gyümölcsök hajtásrendszerében és a törzsben keletke- zett;
· a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb következ- ményként állt elő (fagyhatás);
· a jégverés következményeként fellépő növényegész- ségügyi veszteségek illetve az ebből eredő értékesítési károk;
· az erdősítés haszonnövényzetében keletkezett minőségi károkra (minőségi kárnak tekintendő az a kár, amely nem vezet a növényzet pusztulásához).
Tavaszi fagy-károk esetén:
· fagy esetén a március 20. előtti vetésekre, ültetésekre;
· a minőségi veszteségben megnyilvánuló károkra;
· a paprika, paradicsom, dinnye, és uborka tavaszi fagy miatt bekövetkezett hozamveszteségére;
· termesztő berendezésben nevelt növények tavaszi fagy- káraira.
Téli fagy-károk esetén:
· a téli fagykár következtében bekövetkező súlycsökkenési károkra;
· arra az esetre, ha a szerződő/biztosított a károsodott te- rületet június 30-ig nem hasznosította újra (melyet a biztosító a helyszínen ellenőriz).
Viharkárok esetén:
· a kalászosok lenyaklásában megnyilvánuló károkra;
· a kártevők, kórokozók károsításaira;
· ha a biztosított növénykultúra a vihar következtében megdől és betakaríthatatlanná válik.
AHE – 11151/1ÜT
Vízkárok esetén:
· a learatott, leszedett, földből kiszedett terményben oko- zott károkra;
· a magjáért termesztett növények szalmájában és szárá- ban keletkezett károkra;
· arra a növénykárra, amely vízborítás nélküli talajelázás következménye;
· a lehulló csapadék, illetve hóolvadás okozta vízfolyások talajeróziós következményeire;
· a mag, ill. vetőmag minőségi értékvesztésében megnyil- vánuló károkra;
· a hullámtereken és szükségtározókban termesztett nö- vények vízkáraira; (Hullámtér a folyók partélei és az ár- vízvédelmi töltések közötti, vagy ahol töltések nincsenek, a magaspartok közötti terület.)
· a medrükben maradt folyók, patakok, felszíni belvizek el- vezetésére szolgáló mesterséges csatornák magas vízál- lásából eredő átszivárgásokra, illetve a buzgárok miatti vízkárokra;
· a nem mentett árterületeken bekövetkező káresemé- nyekre. (Nem mentett árterületnek minősül a vízügyi hatóság által megállapított árterületnek az a része, amely a folyómeder, valamint a vele megközelítőleg párhuzamosan vezetett (legfeljebb két számjegyű) közúti, vasúti töltés vagy magaspart, illetve települé- sek belterületének határa között fekszik.)
Talajmechanikai károk (homokverés, talajcserepesedés) esetén:
· homokverés esetén a szélerózió hatására a vetőmag el- sodródása miatti károkra;
· talajcserepesedés esetén a tartós vízborítottság miatt ki- alakuló károkra (tartósnak minősül a vízborítottság, ha a növénykultúra pusztulásához a vízborítottság miatt fennálló oxigénhiányos állapot vezet).
A biztosító mentesülése
Nem áll be a biztosító teljesítési kötelezettsége, ha a szer- ződő fél vagy a biztosított nem teljesíti a szerződési felté- telekben meghatározott közlési, változásbejelentési kötelezettségét, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallga- tott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szer- ződés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított nem, vagy késedelmesen teljesíti a szerződési feltételekben a biztosítási esemény bekövetkezése kapcsán meghatározott bejelentési kötelezettségét, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését, és emiatt lényeges körülmények válnak kideríthetetlenekké.
A biztosító mentesül továbbá fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a biztosított vagy a szerződő, a velük közös háztartásban élő hozzátartozó- juk, a biztosított alkalmazottja, illetve megbízottja vagy tagja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. A súlyos gondatlanságra vonatkozó szabályokat a különös biztosítási feltételek tartalmazzák. Ezeket a rendelkezése-
ket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség meg- szegésére is alkalmazni kell.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be továbbá, ha a szolgáltatás jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szükséges lényeges körülmények tisz- tázása lehetetlenné válik – a kárhelyszínen a károsodott vagyontárgy állapotában – a megengedettnél nagyobb mérvű, indokolatlan változtatás miatt.
A biztosító visszakövetelési joga
Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A biztosított meg- adni tartozik a biztosítónak a visszkereset érvényesítésé- hez szükséges bizonyítékokat és tájékoztatást annak törvényi engedményi joga alapján.
Ha a biztosító a kárt megtérítette, a biztosított köteles a kárral kapcsolatosan hozzá bármilyen jogcímen érkezett megtérülést a biztosító által kifizetett szolgáltatási ösz- szeg erejéig befizetni a biztosítónak, és erről egyidejűleg írásban tájékoztatást adni.
A szerződés megszűnésének esetei és felmondásá- nak feltételei
A biztosítási szerződés megszűnik:
a) határozott tartamra kötött szerződés tartamának le- jártával,
b) közös megegyezéssel,
c) ha a biztosítási díjat (díjrészletet) az esedékességétől számított harmincadik napig nem fizették meg, és a biztosított díjhalasztást sem kapott, illetőleg a bizto- sító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette (díjnemfizetés),
d) ha a biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához fű- ződő, illetve egyéb biztosítási érdeke megszűnik (ér- dekmúlás),
e) felmondás esetén,
f) a közlési és változás-bejelentési kötelezettség elmu- lasztásának a biztosítási feltételek 6.3 és 9.3 pontjai- ban foglalt eseteiben.
Ha a biztosítási szerződés a biztosítási esemény bekövet- kezése miatt szűnik meg, a biztosítót megilleti az adott biztosítási időszak teljes díja.
AHE – 11151/1ÜT
Felmondásra vonatkozó szabályok
A határozatlan tartamra vagy legalább két évre kötött ha- tározott tartamú biztosítási szerződést a felek minden egyes biztosítási időszak végére (évforduló) írásban fel- mondhatják. A felmondási idő harminc nap.
A biztosító panaszkezelési elvei és gyakorlata. Tájékoztatás a fogyasztói panaszokkal foglalkozó szervekről
Társaságunk célja, hogy ügyfeleink minden szempontból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügyintézé- sünkkel.
Szolgáltatási színvonalunk folyamatos fejlesztéséhez és ezáltal ügyfeleink elégedettségének növeléséhez fontos számunkra minden visszajelzés, legyen az pozitív vagy akár negatív, amely termékeinkkel, szolgáltatásainkkal, eljárásainkkal, munkatársainkkal, illetve a cégünk egé- szével kapcsolatban megfogalmazódik Önökben.
A panaszok, kritikák megfelelő kezelése érdekében az alábbi panaszkezelési elveket és gyakorlatot követjük:
A hozzánk beérkezett kritikák és panaszok fokozott figye- lembevételével törekszünk arra, hogy ügyfeleink érdeké- ben javítsuk szolgáltatásaink és termékeink minőségét, s elkötelezettek vagyunk abban, hogy folyamatosan növel- jük ügyfeleink elégedettségét. Ehhez panaszaik orvoslása is hozzájárul.
Panasz-ügyintézési eljárásunk garantálja, hogy minden panaszt alaposan, elfogulatlanul és a lehető legrövidebb időn belül kivizsgáljunk, az ügyfélnek minden esetben megfelelő választ adjunk, és a megalapozott panaszokat minél gyorsabban orvosoljuk.
Ehhez az is hozzájárul, hogy ügyfeleink panaszát – ami- kor csak lehet – már az első kapcsolat szintjén kezeljük, hibáinkat javítjuk. Ha az ügy bonyolultabb, és megoldá- sához hosszabb időre van szükség, akkor ügyfeleinket az ügyintézés során is tájékoztatjuk arról, hogy a panaszke- zelési folyamat hol tart, és mikorra várható végső vála- szunk.
Bár az erre vonatkozó jogszabályok 30 napot biztosítanak a panaszügyek érdemi kivizsgálására és megválaszolá- sára, mi mindent megteszünk, hogy ügyfeleink az egysze- rűbb esetekben ennél lényegesen rövidebb idő alatt választ kapjanak.
Ügyfeleink visszajelzéseinek fogadására minden kom- munikációs csatornát elérhetővé teszünk, hogy vélemé- nyüket minél könnyebben, egyszerűbben és gyorsabban kifejthessék élőszóban, telefonon, emailben, faxon vagy levélben.
Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathatják el hozzánk:
Szóban
Ügyfélszolgálatainkon: A véleményeket és észrevételeket hálózatunk bármelyik ügyfélszolgálati pontján meghall- gatják ügyintézőink.
Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a nap 24 órájá- ban elérhető a 06-40-421-421-es számon.
Írásban
E-mailben: Interneten keresztül a www. allianz.hu címen. Ügyfélszolgálatainkon: Ügyfeleink kitölthetik és leadhatják munkatársainknak azokat az előrenyomott panaszbeje- lentő lapokat, amelyeket fiókjainkban, illetve a cégünkkel szerződött javítópartnereinknél, biztosítási brókereink- nél is megtalálhatnak.
Levélben: A vezérigazgatóságon az elnöki iroda foglalko- zik a panaszok kezelésével. Leveleiket ügyfeleink a 1368 Budapest, Pf. 191 címre küldhetik.
A gördülékenyebb ügymenet érdekében minden esetben szükségünk van az ügyfél személyazonosító alapadata- ira, illetve a meglévő biztosítás(ok)kal kapcsolatos ada- tokra (kötvényszám, szerződésszám).
Igazgatóságaink, fiókjaink, kárrendező központjaink mindenkori aktuális listája, címe és telefonszáma megta- lálható irodáinkban kifüggesztve, illetve hozzáférhető az internetes oldalunkon is, a www.allianz.hu címen.
Amennyiben elégedetlen azzal, ahogyan panaszát kezel- tük, akkor az alábbi szervekhez fordulhat:
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: 1535 Budapest 114., Pf. 777
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság: 1088 Budapest, József krt. 6.
Lehetősége van továbbá panaszát a békéltető testületek- hez előterjeszteni, vagy bírói utat vehet igénybe.
A biztosítási titokról
A biztosítókról és a biztosítási szolgáltatásokról szóló 2003. évi LX. törvény (Bit) értelmében biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a bizto- sító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő és a biztosí- tási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyze- tére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül
AHE - 11170/1ÜT
– ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kö- telezettség terheli a biztosító, a független biztosításköz- vetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik az adatokhoz a bizto- sítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
Biztosítási titoknak minősülő adat csak akkor adható ki harmadik személynek, ha törvény alapján nem áll fenn
titoktartási kötelezettség, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
A titoktartási kötelezettség törvényi felhatalmazás alap- ján nem áll fenn:
· a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével;
· a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel;
· a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal;
· a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljá- rás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíró- sággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval;
· a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel;
· adóügyben az adóhatósággal;
· a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;
· ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábí- tószerrel visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanó- anyaggal és robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel, pénzmosással, illetve bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben – a nyomozó hatósággal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálattal valamint az ügyészséggel;
· a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;
· a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;
· az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal;
· a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos in- formáció-gyűjtésre felhatalmazott szervvel;
· a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosí- tókkal;
· az állományátruházás keretében átadott biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval;
· a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesíté- séhez szükséges adatokra vonatkozóan a kártalanítási számlát kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a le- velezővel, az információs központtal, a kártalanítási szervezettel és a kárrendezési megbízottal és a kár- képviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az ön- rendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegy- zőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javí- tási adataihoz kíván hozzáférni;
· a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében az e tevékenységet végzővel;
· az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok, illetve az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján
elfogadott közös álláspontok alapján, az abban foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a Pénzügymi- nisztériummal;
· a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok el- végzése céljából személyes adatnak nem minősülő adatok átadása kapcsán a Pénzügyminisztériummal;
· fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés fel- tételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, vala- mint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel és szaktanácsadóval;
· a feladatkörében eljáró adatvédelmi biztossal;
· a kártörténetre vonatkozó adatra és a bonus-malus besorolásra nézve a Bit. 109/A §-a (2) bekezdésében szabályozott esetekben a biztosítóval szemben.
Az alkalmazandó jog és a szerződés joga
A szerződési feltételekben nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az iránya- dók. A szerződésre alkalmazandó jog a magyar.
AHE - 11170/1ÜT
Köszönjük figyelmét. Reméljük, hogy biztosítási termé- künk felkeltette érdeklődését, és hamarosan ügyfeleink
között üdvözölhetjük. Ha bővebb információra van szük- sége, munkatársaink készséggel állnak rendelkezésére.
Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól
A szerződési feltételek struktúrája megváltozott, az egyes biztosítási termékben szabályozott kockázatokra irá- nyadó speciális szabályok az egyes különös biztosítási feltételekben, míg a valamennyi termékre vonatkozó álta- lános előírások az általános biztosítási feltételekben ta- lálhatók, és ekként a biztosítási feltételek egymást kiegészítve tartalmazzák az Allianz Hungária Biztosító Zrt. által kínált biztosítás általános szerződési feltételeit, amelyek alapján megkötik a biztosítási szerződéseket.
A különös biztosítási feltételeknek az eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól pontja további, a korábbi szerző- dési feltételekhez képest jelentős eltéréseket is részlete- sen tartalmazza. Ezek közül kiemelendők, hogy a kizárások köre bővült, és azok részben az általános bizto- sítási feltételekben, részben a különös biztosítási feltéte- lekben kerülnek szabályozásra.
Allianz Hungária Zrt.