KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK

KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK

A hatóságok szerződéseket kötnek annak biztosítása érdekében, hogy a munkálatok és a szolgáltatások megvalósíthatók legyenek. Ezek a szerződések 2448 milliárd EUR kereskedelmi forgalmat bonyolítanak le, ami azt mutatja, hogy az európai közbeszerzés a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és az innováció egyik fő motorja. A Parlament és a Tanács által 2014-ben elfogadott közbeszerzési csomag évi 2,88 milliárd euróval járul hozzá az EU GDP-jéhez. Emellett a közbeszerzésről szóló uniós irányelveknek köszönhetően az odaítélt közbeszerzések értéke a 200 milliárd eurót sem elérő összegről mintegy 525 milliárd euróra nőtt.

JOGALAP

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 26. és 34. cikke, 53. cikkének

(1) bekezdése, valamint 56., 57., 62. és 114. cikke.

CÉLKITŰZÉSEK

A közbeszerzési szerződések jelentős szerepet játszanak a tagállamok gazdaságában, és becslések szerint az Unió GDP-jének több mint 16%-át adják. A közösségi jogszabályok végrehajtását megelőzően a közbeszerzési szerződéseknek csupán 2%-át ítélték oda nem hazai vállalkozásoknak. Ezek a szerződések bizonyos ágazatok (az építőipar, a közmunkák, az energia, a távközlés és a nehézipar) esetében alapvető szerepet játszanak, és jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezések alapján hagyományosan elsősorban hazai szolgáltatókkal köttetnek. A nyílt és hatékony verseny hiánya az egységes piac kiteljesítésének egyik akadályát jelentette, növelte az ajánlatkérő hatóságok költségeit, és egyes kulcságazatokban a versenyképesség rovására ment.

A belső piac elveinek e szerződésekre történő alkalmazása a gazdasági erőforrások jobb elosztását és a közpénzek észszerűbb felhasználását biztosítja, mivel a hatóságok az élénkebb verseny eredményeként a legjobb áron jutnak az elérhető legjobb minőségű termékekhez és szolgáltatásokhoz. Az európai piac legjobban teljesítő vállalkozásainak elsőbbségben részesítése előmozdítja az európai vállalatok versenyképességét, valamint megerősíti az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a hatékonyság elveinek tiszteletben tartását, ezáltal csökkentve a csalás és a korrupció kockázatát.

EREDMÉNYEK

A Közösség a nemzeti szabályok összehangolására irányuló jogszabályokat fogadott el, kötelezettségeket írva elő az ajánlati felhívások nyilvánossá tétele és az ajánlatok elbírálására vonatkozó objektív kritériumok tekintetében. Az 1960-as évektől a közbeszerzéssel kapcsolatban számos különböző jogi aktus született, később azonban a Közösség úgy határozott, hogy egyszerűsíti és összehangolja az e területre vonatkozó jogszabályokat, és négy irányelvet fogadott el (a 92/50/EGK, a 93/36/EGK, a 93/37/EGK és a 93/38/EGK irányelvet). Ezen irányelvek közül hármat (az egyszerűsítés és egyértelműbbé tétel érdekében) az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló 2004/18/EK irányelvben egyesítettek, a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolását pedig a 2004/17/EK irányelv biztosította. Néhány évvel később a 2009/81/EK irányelv egyedi szabályokat vezetett be a védelmi beszerzésekre vonatkozóan azzal a céllal, hogy megkönnyítse a más tagállamok védelmi piacaihoz való hozzáférést.

REFORMOK

Az Európai Parlament és a Tanács 2014-ben a közbeszerzési jogszabályok új csomagját fogadta el, amely a közbeszerzésről (és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről) szóló 2014/24/EU irányelvet és a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről (és a 2004/17/ EK irányelv hatályon kívül helyezéséről) szóló 2014/25/EU irányelvet foglalja magában. A közbeszerzési csomagot egy koncessziókról szóló új irányelv egészíti ki (a 2014/23/ EU irányelv), amely jogi keretet hoz létre a koncessziós szerződések odaítéléséhez[1], tényleges és megkülönböztetésektől mentes hozzáférést biztosítva valamennyi uniós gazdasági szereplőnek az uniós piachoz, továbbá nagyobb jogbiztonságot teremt az alkalmazandó jogi rendelkezések tekintetében.

A harmadik országbeli áruknak és szolgáltatásoknak az Unió belső közbeszerzési piacához való hozzáféréséről, valamint az uniós áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról szóló rendeletre irányuló 2012-es bizottsági javaslat a közbeszerzés külső vonatkozását is figyelembe vette. A tárgyalások holtpontra jutottak, és 2016-ban a Bizottság új javaslatot terjesztett elő. A hivatalos elfogadási eljárást a társjogalkotók 2022 júniusában zárták le, a végleges jogi aktust pedig 2022. június 23-án írták alá.

A Bizottság 2012 áprilisában az e-közbeszerzésre vonatkozó stratégiát fogadott el annak érdekében, hogy 2016 közepére teljes körűen megvalósulhasson az e- közbeszerzés. 2014. április 16-án a Parlament és a Tanács elfogadta az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról szóló 2014/55/EU irányelvet.

[1]„Koncesszió”: olyan visszterhes szerződés, amelynek keretében egy vagy több ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő megbíz egy vagy több gazdasági szereplőt építési beruházás teljesítésével vagy szolgáltatás nyújtásával és irányításával. A koncessziót elnyerő gazdasági szereplők vagy kizárólagos jogot szereznek a szerződés tárgyát képező építkezés vagy szolgáltatás hasznosítására, vagy pedig ezt a jogot díjazással együtt szerzik meg.

A Bizottság 2017. október 3-án két közleményt tett közzé: „Közbeszerzés Európában és Európa szolgálatában” (COM(2017) 0572) és „A beruházás segítése nagy léptékű infrastrukturális projektek esetében a közbeszerzés aspektusainak önkéntes előzetes értékelésével” (COM(2017) 0573) címmel. A Bizottság az európai közbeszerzés további javítása érdekében a közbeszerzési stratégiai csomag részeként közzétett egy ajánlást is „A közbeszerzés professzionalizálásáról – a közbeszerzés professzionalizálását szolgáló architektúra kialakítása” címmel.

A KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁS

Valamennyi eljárás során tiszteletben kell tartani az uniós jog alapelveit, köztük különösen az áruk szabad mozgásának, a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét, valamint az ezekből eredő elveket, például az egyenlő bánásmód, a megkülönböztetésmentesség, a kölcsönös elismerés, az arányosság és az átláthatóság elvét. Tiszteletben kell tartani továbbá a verseny, a titoktartás és a hatékonyság elvét.

A. Eljárástípusok

Az ajánlati felhívásoknak különböző típusú eljárásoknak kell megfelelniük, amelyeket küszöbértékrendszer alapján alkalmaznak. Az irányelvek meghatározzák továbbá az egyes közbeszerzési szerződések becsült értékének kiszámítására szolgáló módszereket[2], valamint útmutatásokat adnak az alkalmazandó eljárásokra vonatkozóan. „Nyílt eljárás” esetén bármely érdekelt gazdasági szereplő benyújthat ajánlatot. „Meghívásos eljárás” esetén csak a meghívott jelentkezők tehetnek ajánlatot.

„Tárgyalásos eljárás” esetén bármely gazdasági szereplő kérheti részvételét, de közülük csak a benyújtott információk értékelését követően ajánlattételre felkért jelöltek nyújthatnak be ajánlatot. „Versenypárbeszédes eljárás” esetén bármely gazdasági szereplő kérheti részvételét, de közülük csak a meghívott jelöltek vehetnek részt a párbeszédben. Ez utóbbit akkor alkalmazzák, ha az ajánlatkérő[3] nem tudja meghatározni, hogy a szükségleteit milyen módon kell kielégíteni, vagy nem tudja felmérni, milyen megoldást tud arra kínálni a piac. A szerződés odaítélése kizárólag a legkedvezőbb ár-érték arány alapján történik. Létrehoztak egy új eljárást, az ún.

„innovációs partnerséget” olyan esetekre, amikor olyan innovatív megoldásra van szükség, amely a piacon még nem létezik. Az ajánlatkérő dönti el, hogy innovációs partnerségre lép-e egy vagy több, kutatási-fejlesztési tevékenységeit egymástól függetlenül folytató partnerrel annak érdekében, hogy az ajánlattételi eljárás során egy új és innovatív megoldásról tárgyaljon velük. Végezetül, egyedi esetekben és bizonyos körülmények között az ajánlatkérők pályázati hirdetmény előzetes közzététele nélkül is jogosultak tárgyalásos eljárás keretében közbeszerzési szerződéseket odaítélni.

B. A szerződések odaítélésének feltételei

Az ajánlatkérő szervnek a közbeszerzési szerződéseket a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot tevő jelöltnek kell odaítélnie. A közbeszerzési szabályok reformja keretében

[2]„Közbeszerzési szerződés”: egy vagy több gazdasági szereplő és egy vagy több ajánlatkérő szerv által kötött visszterhes szerződés, amelynek tárgya építési beruházás kivitelezése, áru szállítása vagy szolgáltatás nyújtása.

[3]„Ajánlatkérő szerv”: az állam, regionális vagy helyi önkormányzat, közjogi intézmény, továbbá az egy vagy több ilyen szerv, illetve közjogi intézmény által létrehozott társulás.

vezették be ezt az új odaítélési kritériumot (MEAT-kritérium; „Most Economically Advantageous Tender”, azaz a „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” elve), amelynek célja, hogy (a legalacsonyabb ár helyett) a legjobb ár-érték arányt részesítse előnyben, azaz figyelembe vegye a szóban forgó építési munkák, áruk vagy szolgáltatások minőségét, valamint az árát vagy életciklus-költségeit. Ez a kritérium nagyobb hangsúlyt fektet a minőségre, a környezeti és társadalmi vonatkozásokra, valamint az innovációra.

C. A közzététel és az átláthatóság szabályai

A közbeszerzési eljárásoknak minden szakaszban biztosítaniuk kell az elvárt átláthatóság érvényesülését. Ez főleg a közbeszerzési szerződések alapvető elemeinek közzététele, valamint a jelöltekkel és ajánlattevőkkel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala, továbbá az eljárás minden egyes lépésére vonatkozó, kellő mennyiségű dokumentáció biztosítása révén valósul meg.

D. Jogorvoslat

A közbeszerzési szabályok ajánlatkérők általi megsértésének eseteire a jogorvoslati eljárásokra vonatkozó irányelv (a 2007/66/EK irányelv) hatékony felülvizsgálati rendszerről rendelkezik, amely mindkét közbeszerzési irányelvre és a koncessziókról szóló irányelvre is kiterjed, és két fontos elemet vezet be, amelyek közül az egyik a „tilalmi” időszak (meghatározott ideig a szerződés nem köthető meg). A szerződés odaítéléséről szóló határozatot követően a tilalmi időszak lehetőséget ad az ajánlattevők számára a határozat megvizsgálására, és adott esetben jogorvoslati eljárás kezdeményezésére. E legalább tíznapos időszak alatt az ajánlatkérő nem írhat alá szerződést.

E. A közbeszerzés egyéb szempontjai

Az új szabályok az életciklus-költségre vonatkozó megközelítés alapján előmozdítják a zöld közbeszerzést, és egyedi címkére vagy ökocímkére való hivatkozásra adnak módot. A társadalmi aspektusok szintén hangsúlyt kaptak, az irányelvek ugyanis külön rendelkezéseket tartalmaznak a társadalmi befogadás, a szociális kritériumok és az alvállalkozók alkalmazása tekintetében, és egy egyszerűsített rendszert a szolgáltatási szerződések vonatkozásában. A bürokrácia mérséklése és a kkv-k részvételének megkönnyítése szintén központi elemmé vált. Az új szabályok bevezetik az „egységes európai közbeszerzési dokumentumot” és a saját nyilatkozatok alkalmazását. A kkv-k közbeszerzésekhez való hozzáférését különösen az mozdítja majd elő, hogy a szerződések részekre bonthatók, és csökkentették az éves forgalomra vonatkozó követelményeket is. Az új irányelvek kötelezően előírják az e-közbeszerzés alkalmazására való fokozatos átállást, és külön szabályokat vezetnek be az elektronikus és az összetett beszerzés technikái és eszközei, többek között keretmegállapodások, dinamikus beszerzési rendszerek, elektronikus aukciók stb. tekintetében. Az irányelv magában foglalja az Európai Bíróság „in-house” kapcsolatokra vonatkozó ítélkezési gyakorlatát is, lehetővé téve, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén az ajánlatkérők közbeszerzési eljárás nélkül is odaítélhessenek szerződéseket. Az új szabályok megerősítik az összeférhetetlenségre, a részrehajlásra és a korrupcióra vonatkozó hatályos jogszabályokat.

2020. március 11-én a Bizottság munkadokumentumot tett közzé az adatközpontokra, szervertermekre és felhőalapú szolgáltatásokra vonatkozó uniós zöld közbeszerzési kritériumokról annak biztosítása érdekében, hogy az adatközpontok berendezéseinek és szolgáltatásainak beszerzésére környezetbarát módon, az Unió energiával, éghajlatváltozással és erőforrás-hatékonysággal kapcsolatos célkitűzéseivel összhangban kerüljön sor.

A Covid19-járvány kitörését követően a Bizottság rendeletre irányuló javaslatot terjesztett elő az uniós egészségügyi cselekvési program („az EU az egészségügyért” program) létrehozásáról (COM(2020) 0405), amely a közbeszerzési szerződések nagyobb arányú odaítélését irányozza elő olyan területeken, mint a gyógyszerek, az oltóanyagok, az új kezelések és az adatgyűjtés. A végleges jogi aktust a társjogalkotók elnökei 2021. március 24-én írták alá, majd azt 2021. március 26- án tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az (EU) 2021/522 rendelet a Hivatalos Lapban való kihirdetését követő napon lépett hatályba, és visszamenőleges hatállyal, 2021. január 1-jétől alkalmazandó.A Bizottság emellett új iránymutatást adott ki a közbeszerzők számára, hogy a szükséges felszerelések gyors beszerzésének biztosítása érdekében segítse a hatóságokat az uniós közbeszerzési keret alkalmazásában, és öt közös közbeszerzési eljárást indított a tagállamokkal az egyéni védőeszközökre vonatkozóan. 2020. május 27-én a Bizottság közleményt adott ki a Covid19 utáni helyreállítási tervről (COM(2020) 0456), és hangsúlyozta a közbeszerzés nemzeti e-közbeszerzési rendszerek és platformok fejlesztése révén történő digitalizációjának szükségességét.

AZ EURÓPAI PARLAMENT SZEREPE

A Parlament a közbeszerzési csomag 2014. január 15-i elfogadását megelőzően számos állásfoglalást elfogadott a témában, ideértve a közbeszerzéseket érintő új fejleményekről szóló 2010. május 18-i, az állami megrendelések uniós és harmadik országbeli piacaihoz való egyenlő hozzáférésről szóló 2011. május 12-i, valamint a közbeszerzési politika modernizálásáról szóló 2011. október 25-i állásfoglalását. Ezekben az állásfoglalásokban a Parlament egyszerűsítési intézkedésekre és a jogbiztonság fokozására szólított fel, valamint arra, hogy a szerződések odaítélésekor vegyék figyelembe az értéket és a fenntarthatóságot.

A Parlament az európai közbeszerzés további előmozdítására irányuló erőfeszítések jegyében 2018. október 4-én a közbeszerzésről szóló stratégiai csomagról szóló állásfoglalást fogadott el, amelyben felszólított a digitális technológiák uniós közbeszerzésekben való alkalmazásának javítására, a kkv-k és a szociális vállalkozások helyzetét megkönnyítő intézkedésekre, az uniós beszállítók harmadik országbeli közbeszerzési piacokhoz való hozzáférésének javítására és a vásárlók professzionalizálására[4]. A 2020 novemberében készült, „Legal obstacles in Member

[4]A témával kapcsolatos kutatások közé tartozik a következő: Bovis, C., Contribution to Growth: European Public Procurement – Delivering improved rights for European citizens and businesses (Hozzájárulás a növekedéshez: az európai közbeszerzés szerepe az európai polgárok és vállalkozások jogainak javításában), a Gazdaságpolitikai, Tudománypolitikai és Életminőségi Tematikus Főosztály által a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság megbízásából készített kiadvány, Európai Parlament, Luxembourg, 2019.

States to Single Market rules”[5] (Az egységes piaci szabályok jogi akadályai a tagállamokban) című tanulmány megállapította, hogy a közbeszerzésekhez való egyenlőtlen hozzáférés egyik jelentős oka az, hogy a közbeszerzések terén a tagállamok között eltérő szintű professzionalizmus tapasztalható.

A felmérések szerint a Parlament közelmúltbeli jogalkotási tevékenysége évente akár 2,88 milliárd eurót is generálhat. Ugyanakkor a közbeszerzésről szóló uniós irányelveknek köszönhetően az odaítélt közbeszerzések értéke a 200 milliárd eurót sem elérő összegről mintegy 525 milliárd euróra nőtt[6].

2020 áprilisában tájékoztatót tettek közzé „Az EU közbeszerzési keretrendszere”[7] címmel, amely azt vizsgálja, hogy az EU közbeszerzési keretrendszere hogyan járul hozzá a Párizsi Megállapodás és a körforgásos gazdaságra vonatkozó stratégia célkitűzéseinek eléréséhez. Ezt a kutatási dokumentumot a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság (IMCO) rendelte meg az „Úton a vállalkozások és a fogyasztók számára fenntarthatóbb egységes piac felé” című, a Parlament által 2020. november 25-én elfogadott saját kezdeményezésű jelentéssel összefüggésben.

2021. február 22-én a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság elé terjesztették a Covid19 belső piacra gyakorolt hatását bemutató átfogó tanulmányt[8]. A tanulmány szakpolitikai ajánlásokat fogalmaz meg a jövőbeli válságok kezelési módjaival kapcsolatban, például a jövőbeli oltóanyagok kifejlesztésére és beszerzésére fordítandó források rendelkezésre bocsátása, valamint a szabályok uniós szintű további összehangolása tekintetében. Amint az a tanulmányban is szerepel, a tagállamok a válság súlyosságának fényében gyorsan felismerték, hogy az orvostechnikai felszerelések és egyéni védőeszközök beszerzése során koordinációra és szolidaritásra van szükség.

2021. december 1-jén az IMCO bizottság a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsággal (ENVI) közösen nyilvános meghallgatást tartott a fenntartható közbeszerzésről. A meghallgatás célja annak meghatározása volt, hogy a közbeszerzésben rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása hogyan járulhatna hozzá az európai zöld megállapodás céljainak eléréséhez. A meghallgatás során a különböző európai egyetemeket, üzleti szervezeteket, tagállami minisztériumokat és nem kormányzati szervezeteket képviselő szakértők megvitatták, hogy miként lehetne célzottabbá tenni a zöld közbeszerzést, hogyan lehetne növelni annak alkalmazását a társadalmilag felelős szereplők körében, hogyan lehetne megkönnyíteni az ahhoz

[5]Dahlberg, E. és mások, Legal obstacles in Member States to Single Market rules (Az egységes piaci szabályok jogi akadályai a tagállamokban), a Gazdaságpolitikai, Tudománypolitikai és Életminőségi Tematikus Főosztály által a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság megbízásából készített kiadvány, Európai Parlament, Luxembourg, 2020.

[6]A témával kapcsolatos kutatások közé tartozik a következő: Xxxxxx, X. et al, Contribution to Growth: European Public Procurement. Delivering Economic Benefits for Citizens and Businesses (Hozzájárulás a növekedéshez: az európai közbeszerzés gazdasági előnyei a polgárok és a vállalkozások számára), a Gazdaságpolitikai, Tudománypolitikai és Életminőségi Tematikus Főosztály által a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság megbízásából készített kiadvány, Európai Parlament, Luxembourg, 2019.

[7]Xxxxx Xxxxxx, X., The EU’s Public Procurement Framework (Az EU közbeszerzési keretrendszere), a Gazdaságpolitikai, Tudománypolitikai és Életminőségi Tematikus Főosztály által a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság megbízásából készített kiadvány, Európai Parlament, Luxembourg, 2020.

[8]Xxxxxx, X. X. és mások, The Impact of COVID-19 on the Internal Market (A Covid19 hatása a belső piacra), a Gazdaságpolitikai, Tudománypolitikai és Életminőségi Tematikus Főosztály által a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság megbízásából készített kiadvány, Európai Parlament, Luxembourg, 2021.

való hozzáférésüket, és hogyan lehetne javítani a fenntartható közbeszerzéssel kapcsolatos információk terjesztését és az ezzel kapcsolatos tudatosságot.

A Parlament 2022. június 9-én állásfoglalást fogadott el a nemzetközi közbeszerzési eszközre vonatkozó bizottsági javaslatról. A társjogalkotók közötti tárgyalások 2022 júniusában zárultak le, a végleges jogi aktust pedig 2022. június 23-án írták alá. A nemzetközi közbeszerzési eszköz célja a globális közbeszerzési piacok megnyitásának ösztönzése. 2022 májusában közzétették az IMCO bizottság által kért,

„The Digital Single Market and the digitalisation of the public sector – GovTech and other innovations in public procurement” (A digitális egységes piac és a közszféra digitalizációja – GovTech és a közbeszerzés egyéb innovációi) című tanulmányt[9]. A tanulmány megvizsgálja egy uniós GovTech platform létrehozásának lehetőségeit, amelynek célja a közszféra korszerűsítésének támogatása.

Xxxxxxxxx Xxxxxxxx / Xxxxxxx Xxxxxxxxxx / Xxxxxxxxx Xxxxx 07/2022

[9]Hoekstra, M. et al., The Digital Single Market and the digitalisation of the public sector (A digitális egységes piac és a közszféra digitalizációja), a Gazdaságpolitikai, Tudománypolitikai és Életminőségi Tematikus Főosztály által a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság megbízásából készített kiadvány, Európai Parlament, Luxembourg, 2022.