Generali MyPlan

klasszikus nyugdíjbiztosítás különös feltételei (UG22/2018)

Hatályos: 2018. július 5-étől

Módosítva: 2020. szeptember 28.

Nysz.: 21896

Tartalomjegyzék

Generali MyPlan klasszikus nyugdíjbiztosítás különös feltételei (UG22/2018) 3

I. Kiemelt jellemzők 3

II. Biztosítási esemény 3

III. A biztosító szolgáltatásai 3

IV. Díjtartalék, garancia, nyereségrészesedés, hűségjóváírás 4

V. A biztosítási díjjal kapcsolatos rendelkezések 5

VI. Átvezetés, rendkívüli megtakarítás visszavásárlása, díjmentesítés, részleges díjmentesítés, visszavásárlás 5

VII. A szerződő rendkívüli felmondási lehetősége a kötvény átvételétől számított 30 napon belül 6

VIII. A díjfizetés elmulasztása esetén alkalmazott eljárások 6

IX. A biztosító kockázatviselésének megszűnése, a szerződés megszűnésének esetei 7

X. A biztosító teljesítésének feltételei 7

XI. A biztosító teljesítésének jogosultja 7

XII. A szolgáltatási igény bejelentésekor benyújtandó dokumentumok 7

XIII. Várakozási idő, mentesülések, kizárások 7

XIV. Adójóváírásra vonatkozó szabályok 7

XV. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok 7

„A” melléklet – Kondíciós lista 8

„B” melléklet – Tájékoztató a teljesköltség-mutatóról 9

Adótájékoztató nyugdíjbiztosítási szerződéshez 11

Generali MyPLan

klasszikus nyugdíjbiztosítás különös feltételei (UG22/2018)

A jelen életbiztosítási szerződési feltételek (továbbiakban: alapbiztosítás különös feltételei) szerint megkötött biztosítási szerződésekre az alapbiztosítás különös feltételeiben nem szabályozott kérdésekben a Generali Biztosító Zrt. Klasszikus életbiztosítások általános szerződési feltételei (továbbiakban: általános feltételek) az irányadóak. Az alapbiztosítás különös feltételeiben és az általános feltételekben (továbbiakban együtt: feltételek) nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Jelen alapbiztosítás különös feltételei alkalmazásában orvosszakértői intézet – a mindenkor hatályos magyar jogszabályokban meghatározott – az egészségkárosodás (egészségi állapot) mértékének megállapítására jogosult szerv.

I. Kiemelt jellemzők

I.1. A Generali MyPlan klasszikus nyugdíjbiztosítás rendszeres éves díjfizetésű.

A biztosítási évre vonatkozó rendszeres éves díj havi, negyedéves és féléves részletekben is fizethető.

I.2. A biztosítási szerződés határozott (biztosítási) tartamú és a tartam alatt lehetőség van rendkívüli befizetésre, mellyel a megtakarítás növelhető (általános feltételek IV.2. pont).

II. Biztosítási események

II.1. A jelen alapbiztosítás különös feltételei alapján létrejött biztosítási szerződés (továbbiakban: biztosítási szerződés) szerint biztosítási ese- ménynek minősül:

a) a biztosítottnak a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltésének időpontjában (lejárati időpont- ban) való életben léte (elérés), vagy

b) a biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellá- tásra való jogosultságának megszerzése, amely alatt a tényleges nyugdíjas állapot értendő (nyugdíjjogosultság megszerzése), vagy

c) a biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt az orvosszakértői intézet által megállapított 39%-ot meghaladó egészségkárosodá- sa (egészségkárosodás), vagy

d) a biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett halála.

II.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja

a) elérés esetén a biztosítási szerződés lejárati időpontja,

b) nyugdíjjogosultság megszerzése esetén a nyugdíjjogosultság megszerzéséről szóló határozat kelte,

c) egészségkárosodás esetén az orvosszakértői intézet szakvéleményének kelte,

d) a biztosított halála esetén a halál időpontja.

III. A biztosító szolgáltatásai

Amennyiben a szerződés lejárati időpontját megelőzően biztosítási esemény következik be, a biztosító a jelen alapbiztosítás különös feltéte- leinek II. pontjában felsorolt biztosítási események közül azon biztosítási esemény alapján nyújt szolgáltatást, amelyre elsőként szolgáltatási igényt nyújtottak be a jelen életbiztosításra vonatkozóan.

Amennyiben a szerződés lejárati időpontját megelőzően a jelen alapbiztosítás különös feltételeinek II.1.b., II.1.c. és II.1.d. pontjában felsorolt biztosítási események egyike sem következik be, és ezért ezen események vonatkozásában nem nyújtottak be szolgáltatási igényt, a biztosító a szerződés lejárati időpontjában elérési szolgáltatást teljesít.

III.1. A biztosító a – jelen alapbiztosítás különös feltételei szerint – létrejött biztosítási szerződésben a szerződő díjfizetése ellenében vállalja, hogy biztosítási esemény bekövetkezése esetén az alábbi szolgáltatást nyújtja.

III.1.1. Elérési szolgáltatás

A biztosítottnak a szerződésben meghatározott lejárati időpontban való életben léte esetén (jelen alapbiztosítás különös feltételeinek II.1.a. pontja) a biztosító a biztosított (elérési kedvezményezett) részére kifizeti a biztosítási szerződésben meghatározott lejárati időpontban érvényes

– aktuális elérési biztosítási összeget,

– a nyereségszámlán nyilvántartott nyereségrészesedést,

– a szerződésen nyilvántartott rendkívüli megtakarításnak (rendkívüli befizetés, hűségjóváírás, adójóváírás) a lejárati időpontot megelőző munkanapon érvényes aktuális értékét.

III.1.2. A biztosító szolgáltatása nyugdíjjogosultság megszerzése esetén

III.1.2.1. A biztosítottnak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugdíjjogosultság megszerzése esetén (jelen alap- biztosítás különös feltételeinek II.1.b. pontja) a biztosító a biztosított részére kifizeti a nyugdíjjogosultság megszerzéséről szóló határozat benyújtásának időpontjára vonatkozóan (szolgáltatási igény benyújtásának időpontja)

– a visszavásárlási értéket (jelen alapbiztosítás különös feltételeinek VI.5.3. pontja), valamint

– a szerződésen nyilvántartott rendkívüli megtakarításnak (rendkívüli befizetés, hűségjóváírás, adójóváírás) a szolgáltatási igény benyújtásá- nak napját megelőző munkanapon érvényes aktuális értékét.

III.1.2.2. Amennyiben a jelen szerződésre vonatkozó biztosítási ajánlat aláírásának napjától a nyugdíjjogosultság megszerzéséről szóló határozat benyújtásának időpontjáig nem telik el 10 év, a biztosító a jelen alapbiztosítás különös feltételeinek III.1.2.1. pontjában rögzített szolgál- tatási összeget az alábbiak szerint teljesíti.

A nyugdíjjogosultság megszerzése esetén járó biztosítási szolgáltatást a biztosító a 10. biztosítási évfordulót követő hó elsején fizeti ki a bizto- sított részére (halasztott egyösszegű szolgáltatás) eltérően az általános feltételek V.5.1. pontjában leírtaktól.

A biztosítottnak a szolgáltatási igény bejelentése és a biztosító szolgáltatásának maradéktalan teljesítése között bekövetkező halála esetén a biztosító a jelen alapbiztosítás különös feltételeinek III.1.2.1. pontjában meghatározott szolgáltatási összeget a biztosított örökösének fizeti ki.

III.1.2.3. A biztosított kérelme alapján a jelen alapbiztosítás különös feltételeinek III.1.2.2. pontjában foglalt szolgáltatás módjától eltérően a biztosító a nyugdíjjogosultság megszerzése esetén járó szolgáltatási összeget a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) szerinti nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás formájában teljesíti legalább a jelen életbiztosítási szerződésre vonatkozó biztosítási ajánlat aláírá- sának napjától számított 10. biztosítási év végéig. A biztosító a nem csökkenő összegű járadékszolgáltatást a szolgáltatási igény bejelentését követően, a biztosítottal kötött új biztosítási szerződés keretein belül nyújtja.

III.1.3. A biztosító szolgáltatása egészségkárosodás esetén

A biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt az orvosszakértői intézet által megállapított 39%-ot meghaladó egészségkárosodása esetén (jelen alapbiztosítás különös feltételeinek II.1.c. pontja) a biztosító a biztosított részére kifizeti az orvosszakértői intézet által kiadott szakvé- lemény biztosítóhoz való benyújtásának időpontjáig (szolgáltatási igény benyújtásának időpontja)

– az alapbiztosításra esedékes és befizetett biztosítási díjat. Amennyiben a szerződés tartalmaz kiegészítő biztosítást, annak a biztosítási díja nem kerül kifizetésre.

– a nyereségszámlán nyilvántartott nyereségrészesedést,

III.1.4. Haláleseti szolgáltatás

– A biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkező halála esetén a biztosító a haláleseti szolgáltatás kedvezményezettje részére kifizeti a biztosított halála napjáig az alapbiztosításra esedékes és befizetett biztosítási díjat. Amennyiben a szerződés tartalmaz kiegé- szítő biztosítást, annak a biztosítási díja nem kerül kifizetésre;

– a nyereségszámlán nyilvántartott nyereségrészesedést;

III.1.5. A biztosítottnak a díjfizetési kötelezettség megszűnése és a biztosítási szerződésben meghatározott lejárati időpontja között a jelen alapbizto- sítás különös feltételeinek II.1. b., c. és d. pontjaiban leírt biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító az alábbiakat fizeti ki:

– a lejárati időpontban érvényes aktuális biztosítási összeget,

– a nyereségszámlán nyilvántartott nyereségrészesedést,

III.2. A biztosító a biztosítási összeget a biztosítás létrejöttekor hatályos Díjszabás szerint, a szerződő által vállalt biztosítási díj mértéke alapján állapítja meg, amelyet a biztosítási kötvényen rögzít.

IV. Díjtartalék, garancia, nyereségrészesedés, hűségjóváírás

IV.1. Díjtartalék

A díjtartalék a befizetett díjaknak a díjkalkuláció alapján meghatározott azon része, melyet a biztosító a biztosításban vállalt kötelezettségek fedezetére biztosításonként tartalékol.

A rendkívüli megtakarítás a díjtartalékot nem növeli. A rendkívüli megtakarítást a biztosító elkülönítetten tartja nyilván.

IV.2. Garancia

A biztosító a szerződés teljes tartama alatt garantálja, hogy az alapbiztosítás díjtartalékát még szélsőségesen kedvezőtlen befektetési környe- zet esetén sem fogja a biztosító csökkenteni. Ezzel a biztosító garantálja az utolsó hatályos kötvényen szereplő biztosítási összeg kifizetését a szerződés lejárati időpontjában.

IV.3. Nyereségrészesedés

A nyereségszámla a díjtartalékon elért nyereség nyilvántartására szolgáló számla. A biztosító a nyereségszámlán felhalmozott nyereséget (továbbiakban: nyereségtartalék), valamint a teljes díjtartalékot befekteti, és a befektetéssel elért hozamot megosztja ügyfeleivel. A biztosító minden naptári évre vonatkozóan kiszámítja a biztosítások díjtartalékának és a nyereségtartalékának befektetésével elért hozam forintban kifejezett értékét. Amennyiben a kapott érték pozitív, akkor annak legalább 90%-át, amennyiben negatív, akkor annak legfeljebb 90%-át legké- sőbb a tárgyévet követő év pénzügyi zárásakor nyereségrészesedésként a nyereségszámlán ügyfeleinek a biztosító jóváírja, és szerződésen- ként nyilvántartja. A biztosítási esemény bekövetkeztekor még jóvá nem írt nyereségrészesedést a biztosító az adott időszakra vonatkozóan feltételezett hozamszámítással határozza meg. A nyereségszámla aktuális értéke nem lehet negatív.

IV.4. Generali MyPlan Hűségjóváírás

A biztosító a 10. biztosítási év végét követően Generali MyPlan Hűségjóváírást teljesít a szerződésen a jelen alapbiztosítás különös feltétele- inek IV.4.1. pontjában leírtak szerint, amennyiben a szerződő a biztosítási díjfizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.

A szerződő Generali MyPlan Hűségjóváírásra jogosult, amennyiben a biztosítás első éves díja (az alapbiztosításra és a kiegészítő biztosítások- ra fizetett éves díjak összege) eléri a jelen alapbiztosítás különös feltételeinek „A” mellékletét képező szerződéskötéskor hatályos Kondíciós listában (továbbiakban: Kondíciós lista) meghatározott díjsáv alsó határát. A Hűségjóváírás százalékos mértéke függ a biztosítási szerződés kezdeti éves díjától. A Hűségjóváírás százalékos mértéke a teljes tartam alatt állandó, nem változik.

A szerződésen rendkívüli díjként jóváírt Generali MyPlan Hűségjóváírás részleges vagy teljes visszavásárlását a szerződő bármikor kérheti.

IV.4.1. A Generali MyPlan Hűségjóváírás teljesítése

IV.4.1.1. A 10. biztosítási évet követően a biztosító az első 10 biztosítási évre esedékes éves díjak (alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítások díja össze- sen) számtani átlagának a szerződéskötéskor hatályos Kondíciós listában meghatározott százalékát egy összegben, rendkívüli díjként jóváírja a szerződésen, a jelen alapbiztosítás különös feltételei IV.4.2. pontját figyelembe véve.

A biztosító a Generali MyPlan Hűségjóváírás összegét úgy állapítja meg, hogy az első 10 évre vonatkozó éves biztosítási díjak összegét – a jelen alapbiztosítás különös feltételei IV.4.2. pontját figyelembe véve – elosztja az eltelt évek számával, majd megszorozza az első éves díj alapján meghatározott százalékkal (Hűségjóváírás mértéke).

IV.4.1.2. A biztosító a Generali MyPlan Hűségjóváírásból képzett rendkívüli díjakat a 10. biztosítási évfordulót követő hó első munkanapján írja jóvá a szerződésen.

Amennyiben a nyugdíjbiztosítási szerződés lejárati időpontja a 10. biztosítási évforduló és az azt követően történő hűségjóváírás végrehajtása közé esik, a biztosító a 10. évfordulót követően járó hűségjóváírást még teljesíti.

IV.4.2. A Generali MyPlan Hűségjóváírásra való jogosultság megszűnése

IV.4.2.1. A szerződő Generali MyPlan Hűségjóváírásra való jogosultsága megszűnik, ha a szerződés a 10. biztosítási évforduló napján díjmentesített állapotban volt. Díjmentesítettnek tekintendő a szerződés mindaddig, amíg a rendszeres díjfizetés visszaállításának feltételeként az elmaradt rendszeres díjak megfizetésre nem kerültek. A 10. biztosítási évfordulót követő, későbbi időpontban történő rendszeres díjfizetés visszaállítása esetén nem válik a szerződő jogosulttá utólagos hűségjóváírásra.

IV.4.2.2. A szerződő hűségjóváírásra való jogosultsága megszűnik a jelen alapbiztosítás különös feltételeinek III.1.2.1. pontjában meghatározott 10 éven belüli nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzéséről szóló határozat benyújtásának időpontjában.

IV.4.2.3. A szerződő hűségjóváírásra való jogosultsága megszűnik, amennyiben a biztosítási szerződés éves rendszeres díja a szerződéskötéskori díj alá csökken.

V. A biztosítási díjjal kapcsolatos rendelkezések

V.1. Az általános feltételek IV.1.7. pontjában leírtaktól eltérően a biztosítási időszak a biztosítási szerződés utolsó évfordulóját követő időszak kivé- telével egy év, amely a biztosítási évforduló napján kezdődik és ettől számítva egy évig tart (továbbiakban: biztosítási év). Az utolsó évfordulót követő időszak törtév, mely az utolsó biztosítási évforduló napján kezdődik és a szerződés lejárati időpontjáig tart.

V.2. A szerződő díjfizetési kötelezettsége megszűnik annak a hónapnak az első napjától, amelyben a szerződés lejárati időpontja van. A díjfizetési kötelezettség megszűnését követően a biztosító kockázatviselése folyamatos a szerződés lejárati időpontjáig.

V.3. A díjfizetés tartama az az időszak, amely biztosítási évekre és hónapokra a szerződő a biztosítási szerződés díját köteles megfizetni. A díjfizetés tartama a biztosítás technikai kezdetétől a díjfizetési kötelezettség megszűnéséig tart. A díjfizetési tartam hónapokban mért értéke megegye- zik, a díjfizetés technikai kezdetére eső hónap elseje (év, hónap, hó elseje) és a szerződés lejárati időpontjára eső hónap elseje (év, hónap, hó elseje) közt lévő hónapok számával.

V.4. A biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összegek és a rendszeres biztosítási díj évenkénti növelése (automatikus díjnövelés, értékkövetés)

V.4.1. Automatikus díjnövelés

A biztosítás értékállóságának megőrzése érdekében a biztosítási díj az utolsó biztosítási évfordulót megelőző 3. évfordulóig automati- kusan 3%-kal növekszik. Ez az érték a szerződés fennállása alatt nem változtatható meg. A biztosító a biztosítási összeg és a biztosítási díj automatikus évenkénti növelése miatti változásáról a szerződéskötéskor kiállított kötvény mellékletében nyújt tájékoztatást.

Amennyiben a biztosítási szerződés fennállása során az alapbiztosítás biztosítási összege és/vagy díja az automatikus évenkénti díjnövelés miatti változástól eltérően módosul, akkor a biztosító az ilyen módosításra vonatkozó kérelem elfogadása esetén kötvényt állít ki és küld meg a szerződő részére, melynek mellékletét képezi az alapbiztosítás aktuális biztosítási összegére vonatkozó díjmentesítési és visszavásárlási táblázat.

V.4.2. Értékkövetés

Az automatikus díjnövelés helyett a szerződőnek lehetősége van a biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összegek és a rendszeres biztosítási díj évenkénti emelését kérni az általános feltételek IV.4. pontja szerint.

Az általános feltételek IV.4.4.a. pontjában leírtak szerinti értékkövetés visszautasítása esetén a biztosító a jelen alapbiztosítás különös feltéte- leinek V.4.1. pontja szerinti automatikus díjnövelést alkalmazza.

Az általános feltételek IV.4.4.e. pontjában leírtaktól eltérően, értékkövetésre az utolsó biztosítási évfordulót megelőző 3. évfordulón van utoljára lehetőség.

V.4.3. A szerződőnek az általános feltételek IV.5. pontja szerint lehetősége van az alapbiztosítás biztosítási összegének növelésére, illetve a kiegészí- tő biztosítások biztosítási összegeinek és körének módosítására.

VI. Átvezetés, rendkívüli megtakarítás visszavásárlása, díjmentesítés, részleges díjmentesítés, visszavásárlás

VI.1. Átvezetés

A szerződő az általános feltételek IV.2.2. pontja alapján kérheti a biztosítási szerződés rendszeres díjának a rendkívüli megtakarításból (kivéve az adójóváírás összege) átvezetéssel történő rendezését.

Díjelmaradás esetén a jelen alapbiztosítás különös feltételeinek VIII.1. pontjában részletezettek szerint a biztosító a szerződő kérése nélkül is alkalmazhatja az átvezetést.

VI.2. Rendkívüli megtakarítás visszavásárlása

VI.2.1. Az általános feltételek IV.2.1. pontja alapján a rendkívüli befizetésből származó megtakarítás, valamint a hűségjóváírás és az adójóváírás bármikor részlegesen vagy teljes egészében visszavásárolható.

VI.2.2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény értelmében nyugdíjbiztosítások esetében a rendkívüli megtakarítás visszavásárlá- sakor kifizetésre kerülő összeg jogosultja a biztosított az általános feltételek IV.2.1. pontjától eltérően.

VI.3. Díjmentesítés

A szerződő – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – kizárólag három díjjal rendezett biztosítási év elteltét követően kérheti a biztosítási szerződés díjmentesítését.

Díjfizetés elmulasztása esetén a biztosító a szerződést díjmentesítheti, amennyiben a biztosítási szerződésnek van visszavásárlási értéke.

A díjmentesítésre vonatkozó kérelem teljesítése esetén a biztosító az alapbiztosításra addig befizetett rendszeres díjak alapján, a szer- ződés – jelen alapbiztosítás különös feltételeinek VI.5.3. pontja alapján számított – visszavásárlási értékével megegyező, új csökkentett elérési biztosítási összeget állapít meg. Az új csökkentett biztosítási összeg nem tartalmazza a díjmentesítésig elért, a nyereségszámlán nyilvántartott nyereségrészesedést, díjmentesítés esetén nem számít bele az új biztosítási összegbe, a szerződő a díjmentesítéssel elveszíti a nyereségszámlán nyilvántartott nyereségrészesedést. A díjmentesítés hatályától a biztosítási szerződés megszűnéséig a szerződőt díjfi- zetési kötelezettség nem terheli.

A szerződő – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – a díjmentesítés hatályától számított 6 hónapon belül jogosult írásban kérni a rendszeres díjfizetés visszaállítását. Ebben az esetben a biztosító jogosult újabb kockázatelbírálást végezni, és a kérést teljesíteni vagy indoklás nélkül elutasítani.

Ha a biztosító a kérelmet teljesíti és az elmaradt díjat a szerződő befizeti, úgy a biztosító a rendszeres díjfizetést a díjmentesítés kezdő idő- pontjára visszamenőlegesen lépteti újra érvénybe. A szerződésnek a díjmentesítés időszakát követően történő újbóli érvénybe lépése esetén a szerződés díjának mértéke az aktuális állapotnak megfelelő újrakalkulálás (elsősorban a biztosított életkorának változása miatt), illetve a kockázatelbírálás eredményeképpen megváltozhat.

A szerződés tartama alatt legfeljebb kétszer lehet a díjmentesített biztosítást eredeti tartalommal visszaállítani.

VI.4. Részleges díjmentesítés

A biztosítás részlegesen is díjmentesíthető. Részleges díjmentesítés során egy alacsonyabb elérési biztosítási összeg kerül meghatáro- zásra, így a biztosítás egy díjköteles és egy díjmentes részből áll.

Részleges díjmentesítésre csak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén van lehetőség:

A biztosítás részleges díjmentesítésére a teljes biztosítási évek számának egytizede, de legalább három, rendszeres díjjal rendezett biztosítási év eltelte után van lehetőség, amennyiben

– a lejáratig még legalább két teljes biztosítási év hátra van, és

– a biztosítás rendszeres díja nem csökken a szerződéskötéskori éves rendszeres díj alá.

VI.5. A szerződő rendes felmondási lehetősége, visszavásárlás

VI.5.1. A biztosítási szerződést a szerződő – a biztosított írásbeli hozzájárulásával – a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával bármikor felmond- hatja.

VI.5.2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény értelmében nyugdíjbiztosítások esetében a visszavásárlási érték jogosultja a bizto- sított az általános feltételek II.5.1. pontjától eltérően.

VI.5.3. A szerződő az első esedékes rendszeres biztosítási díj beérkezését követően kérheti az általános feltételek II.5.1.1. alapján a visszavásárlási érték kifizetését.

A biztosítási szerződés visszavásárlási értéke a szerződés kezdetétől a visszavásárlási vagy szolgáltatási igény biztosítóhoz történő beérkezé- sének időpontjáig eltelt biztosítási időszakhoz igazodó módon az esedékes és az alapbiztosításra befizetett biztosítási díj első éves díjrészének 20%-a, második éves díjrészének 50%-a, harmadik éves díjrészének 80%-a és minden azt követő éves díjrészeinek 85%-a.

VI.5.4. A szerződő rendes felmondása esetén, a nyereségszámlán nyilvántartott nyereségrészesedés nem kerül kifizetésre.

VII. A szerződő rendkívüli felmondási lehetősége a kötvény átvételétől számított 30 napon belül

A szerződőnek rendkívüli felmondási lehetősége van a kötvény átvételétől számított 30 napon belül az általános feltételek II.5.2. pontja alapján.

VIII. A díjfizetés elmulasztása esetén alkalmazott eljárások

Ha a szerződő a kitűzött póthatáridőig (általános feltételek IV.3. pont) fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a biztosító az alábbiak szerint jár el:

VIII.1. Ha a biztosítási szerződés rendelkezik legalább kéthavi rendszeres díjnak megfelelő rendkívüli megtakarítással (kivéve az adójóváírás összege), akkor a biztosító azt – legfeljebb az elmaradt rendszeres biztosítási díj mértékéig – rendszeres díjba átvezeti az általános fel- tételek IV.2.2. pontjában, valamint a jelen alapbiztosítás különös feltételeinek VI.1. pontjában leírtak szerint.

VIII.2. Ha a rendkívüli megtakarításból nem áll rendelkezésre a kéthavi rendszeres díjnak megfelelő összeg, a biztosító az alábbiak szerint jár el:

– amennyiben a biztosítási szerződésnek van visszavásárlási értéke, akkor a biztosító a biztosítási szerződést díjmentesíti (jelen alap- biztosítás különös feltételeinek VI. 3. pontja),

– amennyiben a biztosítási szerződésnek nincs visszavásárlási értéke, a biztosítási szerződés a díj esedékességének napjára vissza- menő hatállyal megszűnik kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

Amennyiben a szerződésre történt rendkívüli befizetés, akkor a szerződés megszűnésével kifizetésre kerül a rendkívüli befizetésekből származó megtakarításnak a szerződés megszüntetésének napját megelőző munkanapon érvényes aktuális értéke.

IX. A biztosító kockázatviselésének megszűnése, a szerződés megszűnésének esetei

A biztosítási szerződés megszűnésének eseteit az általános feltételek II.5. pontja tartalmazza.

A biztosító kockázatviselése valamennyi biztosítási kockázat vonatkozásában megszűnik a jelen alapbiztosítás különös feltételeinek II. pontjá- ban foglalt azon biztosítási esemény bekövetkezésével, amely alapján a biztosító szolgáltatást nyújt a jelen alapbiztosítás különös feltételeinek

III.1. pontja szerint.

A biztosítási szerződés megszűnik – a feltételekben foglaltakon túl – a jelen alapbiztosítás különös feltételeinek III. pontjában foglalt bármely szolgáltatás maradéktalan teljesítésével.

X. A biztosító teljesítésének feltételei

A biztosító teljesítésének a feltételeit az általános feltételek V. fejezete tartalmazza.

XI. A biztosító teljesítésének jogosultja

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény értelmében nyugdíjbiztosítások esetében a biztosító teljesítésének jogo- sultja – a haláleseti szolgáltatást kivéve – a biztosított.

A biztosító teljesítése alatt – összhangban a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény ide vonatkozó rendelkezésével is – a biztosító által a biztosítási jogviszonyra tekintettel bármilyen jogcímen (ideértve különösen a részleges visszavásárlást és a visszavá- sárlást) kifizetett összeg, juttatott vagyoni érték értendő.

Nem minősül a biztosító teljesítésének az a kifizetés, amelyre azért került sor, mert a szerződés a kötvény átvételétől számított 30 napon belüli, rendkívüli felmondás miatt szűnt meg (általános feltételek II.5.2. pont).

XII. A szolgáltatási igény bejelentésekor benyújtandó dokumentumok

Az általános feltételek V.4. pontjában foglalt benyújtandó dokumentumokon felül az alábbiak benyújtása szükséges:

– Nyugdíjjogosultság megszerzése esetén a biztosított társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzéséről szóló, erre illetékes szerv által kiállított határozat másolata.

– Egészségkárosodás esetén az orvosszakértői intézet szakvéleményének másolata.

XIII. Várakozási idő, mentesülések, kizárások

XIII.1. A biztosító az általános feltételek VI. fejezetében meghatározottak szerinti esetekben mentesül a haláleseti szolgáltatás teljesítése alól, valamint az általános feltételek VII. fejezetében felsorolt esetekre nem terjed ki a kockázatviselése.

XIII.2. A biztosító az általános feltételek VI.2.3. pontjában foglaltak szerinti kifizetést teljesíti mentesüléskor. Amennyiben a biztosító a be- következett eseményt a kockázatviselésből kizárta, az általános feltételek VII.1.1. pontjában foglaltak szerinti kifizetést teljesíti a biztosítottnak vagy halál esetén az örököseinek.

XIII.3. Jelen alapbiztosítás különös feltételeinek II. pontjában meghatározott nyugdíjjogosultság megszerzése és egészségkárosodás, mint biztosítási események vonatkozásában a biztosító nem alkalmazza az általános feltételekben foglalt várakozási idő, mentesülés és kizárás szabályait.

XIV. Adójóváírásra vonatkozó szabályok

Amennyiben az adóhatóság a szerződő rendelkezése szerint átutalást teljesít a biztosítási szerződésre (továbbiakban: adójóváírás), úgy a biztosító az alábbiak szerint jár el:

Az adójóváírás összegének és annak beazonosításához szükséges valamennyi adatnak a biztosítóhoz történő beérkezését követően, de leg- később a 15. napon a biztosító az adójóváírás összegét a szerződésen rendkívüli díjként jóváírja.

Az adójóváírás összegéből és annak hozamából átvezetéssel a szerződés rendszeres díja nem rendezhető.

Az adójóváírás rendkívüli díjként történő jóváírásakor a szerződéskötéskor hatályos Kondíciós lista I.2. pontjában meghatározott kezelési költ- séget a biztosító nem érvényesíti.

A biztosító egyebekben az adójóváírás összegére a feltételek rendkívüli díjra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza.

XV. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok

Jelen pont összefoglalóan tartalmazza a jelen alapbiztosítás különös feltételeinek azon rendelkezését, melyek a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.

XV.1. Biztosító teljesítésének jogosultja

Jelen alapbiztosítás különös feltételeinek XI. pontja értelmében – az Szja tv. 3. § 93.pontjára tekintettel – a biztosító teljesítésére – a haláleseti szolgáltatást kivéve – a nyugdíjbiztosítás egész tartama alatt a biztosított jogosult.

Hatályos: 2018. július 5-étől

Kondíciós lista

a Generali MyPlan klasszikus nyugdíjbiztosításhoz

„A” melléklet

Hatályos: 2018. július 5-étől visszavonásig

E lista tartalmazza a Generali MyPlan klasszikus nyugdíjbiztosítás általános és különös feltételeiben meghatározott, a szerződéskötéskor érvényes és a szerződés fennállása során nem módosítható, illetve évente egyszer módosítható költségeket és egyéb feltételeket.

1. A Generali MyPlan klasszikus nyugdíjbiztosítás rendkívüli befizetéseire vonatkozó közös szabályok

1.1. Rendkívüli befizetés minimális összege: 10 000 Ft

1.2. Rendkívüli befizetés kezelési költsége: a befizetett összeg 0,7%-a

A biztosító a rendkívüli befizetés kezelési költségét az általános feltételek IV.2. pontja alapján határozza meg és vonja le a szerződő számlájáról. A rendkívüli befizetés kezelési költsége a szerződés fennállása alatt nem módosítható.

1.3. Rendkívüli befizetés átvezetési költsége:

A biztosító a rendkívüli befizetésre átvezetési költséget nem számít fel. Az átvezetési költség a szerződés fennállása alatt nem módosítható.

1.4. Rendkívüli megtakarítás visszavásárlásának minimális összege: 10 000 Ft

1.5. Rendkívüli megtakarítás részleges és teljes visszavásárlásának költsége: a visszavásárolt összeg 0,3%-a, de legalább 400 Ft és legfeljebb 3500 Ft, melyet a biztosító a jelen Kondíciós lista alapján nem érvényesít.

A biztosító a rendkívüli megtakarítás részleges vagy teljes visszavásárlásának költségét az általános feltételek IV.2.1. pontja alapján határozza meg és vonja le a szerződő számlájáról.

A rendkívüli megtakarítás részleges vagy teljes visszavásárlásának költsége a biztosító által – az általános feltételekben leírtak szerint – a szerződés fennállása alatt módosítható.

1.6. Rendkívüli megtakarítás kamata: napi kamatozású

A rendkívüli megtakarítás aktuális kamatáról a biztosító az internetes honlapján (xxxxxxxx.xx), illetve a Telefonos ügyfélszolgálaton (x00 0 000 0000) keresztül ad tájékoztatást.

2. Kifizetések költsége a kifizetett összeg százalékában

Átutalás esetén: 0,5%, melyet a biztosító a jelen Kondíciós lista alapján nem érvényesít.

Postai készpénzátutalási megbízással történő kifizetés esetén: 0,5%, melyet a biztosító a jelen Kondíciós lista alapján nem érvényesít. A biztosító a szolgáltatás kifizetésének költségét az általános feltételek V.6.4. pontja alapján határozza meg és vonja le.

A kifizetések költsége a biztosító által – az általános feltételekben leírtak szerint – a szerződés fennállása alatt módosítható.

3. Generali MyPlan Hűségjóváírás

Biztosítási évek	Jogosultság megszerzésének időpontja	Díjsávok (Ft)	Hűségjóváírás mértéke*
1–10.	10. évforduló	180 000 – 239 999	50%
		240 000 – 299 999	100%
		300 000 –	150%

* A Generali MyPlan Hűségjóváírás alapja: az első 10 biztosítási évre esedékes éves biztosítási díjak számtani átlaga a kiegészítő biztosítások díját is beleértve.

A jóváírás a 10. biztosítási évfordulót követő hó első munkanapján történik.

A Generali MyPlan Hűségjóváírás részletes feltételei a különös feltételek IV.4. pontjában találhatóak.

4. Egyéb feltétel

A biztosító a Kondíciós lista megváltozásáról – a változást 30 nappal megelőzően – a szerződőt írásban értesíti.

Jelen melléklet a Generali MyPlan (UG22) klasszikus nyugdíjbiztosításra vonatkozó különös feltételek része.

Tájékoztató a teljesköltség-mutatóról

a Generali MyPlan klasszikus nyugdíjbiztosításhoz (UG22)

„B” melléklet

Hatályos: 2020. szeptember 28-ától visszavonásig

Ezzel a korábban hatályos „B” melléklet hatályát veszti.

Tisztelt leendő Ügyfelünk!

Az Ön által megkötni kívánt nyugdíjbiztosítás egy klasszikus megtakarítási jellegű életbiztosítás.

Annak érdekében, hogy Ön a szerződéshez kapcsolódó költségekről átfogó képet kapjon, a biztosítók a teljesköltség-mutatót (TKM) egységesen al- kalmazzák az életbiztosításoknak a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (továbbiakban Bit.) meghatározott körére, továbbá a mutató értékéről Önt, mint leendő szerződőt előzetesen tájékoztatják, hogy megalapozottabb döntést tudjon hozni. A TKM megegyezik a teljeskölt- ség-mutató számításáról és közzétételéről szóló 55/2015. MNB rendeletben (továbbiakban Rendelet) meghatározott teljesköltség-mutatóval.

A nyugdíjbiztosítások esetében a TKM számítás figyelembe veszi e termékcsoport jellegzetességét – miszerint az jellemző módon nyugdíjba vonuláskor szolgáltat – annak érdekében, hogy pontosabb tájékoztatást nyújtson az ügyfelek számára. A megkülönböztethetőség érdekében a nyugdíjbiztosítások esetén a TKM helyett a TKMNy jelölést alkalmazzuk.

Mi a TKMNy?

A TKMNy egy, az Ön tájékoztatását szolgáló, egyszerű mutató, amely egyetlen százalékos érték segítségével fejezi ki a típuspéldában bemutatott bizto- sítás költségeit, köztük a termékbe beépített biztosítási kockázati fedezetek ellenértékét is.

A TKMNy megmutatja, hogy adott feltételezések mellett közelítőleg mekkora hozamveszteség éri Önt egy elméleti, költségmentes befektetés hozamához képest amiatt, hogy a hozamot az adott klasszikus nyugdíjbiztosítási terméken keresztül érte el.

Miben szolgálja az Ön érdekeit?

A TKMNy segítségével Ön egyszerűbben össze tudja hasonlítani a magyar életbiztosítási piacon kínált nyugdíjbiztosítások költségszintjeit.

A bemutatott típuspélda a következő:

A TKMNy a Rendeletben meghatározott alábbi feltételezésekkel kerül kiszámításra.

A biztosított kora és a biztosítás időtartama

– A biztosító folyamatos díjas szerződések esetén 45-50-55 éves biztosítottakkal, egyszeri díjas szerződések esetén 45-55-60 éves biztosítottakkal számol, a hozzájuk értelemszerűen tartozó 20-15-10, illetve 20-10-5 éves biztosítási időtartamokkal.

– A TKMNy kalkuláció azért készül különböző időtartamokra, hogy látható legyen, miként befolyásolja a futamidő a termék költségterhelését. Amennyi- ben a fenti tartamok közül valamelyikre nem történik számítás, az azt jelenti, hogy az adott tartam a konkrét termékre nem elérhető. Élethosszig szóló biztosítás esetén a fenti tartamok úgy értendők, hogy az ügyfél a feltüntetett időpontban a szerződés visszavásárlását kéri.

A biztosítás díja és a díjfizetés módja

– A fenti életkorú biztosított

• 4 500 000 Ft-ért (vagy annak megfelelő €/USD/CHF stb.) egyszeri díjas, vagy

• 25 000 Ft kezdeti díjjal (vagy annak megfelelő €/USD/CHF stb.) rendszeres, havi díjfizetésű biztosítást köt, ahol a díjfizetés átutalással történik.

A nyugdíjbiztosításban foglalt élet- és/vagy balesetbiztosítási, illetve egészségbiztosítási szolgáltatások

– A TKMNy a biztosítási feltételek szerint kötelezően választandó minimális biztosítási fedezetek kockázati díját veszi figyelembe költségként.

– Jelen Generali MyPlan biztosítás esetében a szerződésbe beépített kötelező biztosítási kockázat jellemzői a követezőek: a haláleseti biztosítási szol- gáltatás a biztosított halála napjáig az alapbiztosításra esedékes és befizetett díj.

A TKMNy számítás a Rendeletnek megfelelően figyelembe vesz minden, a termékhez tartozó, a megtakarítás értékét csökkentő olyan költséget, ami azért merül fel, mert Ön a megtakarítást az adott klasszikus nyugdíjbiztosításon keresztül valósította meg. Nem veszi ugyanakkor figyelembe a díjhoz és a kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adó- és járulékterheket és/vagy kedvezményeket.

Jelen Generali MyPlan klasszikus nyugdíjbiztosítás TKMNy* értéke: 10 évre: 2,15%

15 évre: 2,12%

20 évre: 1,96%

Jelen termék sajátosságai miatt a fentiekben ismertetett TKMNy számítási eljárástól a következő módon tértünk el:

– 3%-os éves díjnövelést vettünk figyelembe.

Felhívjuk a figyelmét arra is, hogy a TKMNy* értékek 10 és 15 éves tartam között nem csökkennek folyamatosan. A köztes tartamokra számított TKMNy* érték:

11 évre: 2,17%

12 évre: 2,17%

13 évre: 2,16%

14 évre: 2,15%

Figyelem!

Fontos tudnivaló, hogy a fentiekben bemutatott TKMNy* értékek a típuspélda adatain túlmenően azt is feltételezték, hogy a szerződés az adott tartam alatt mindvégig élő, nem kerül módosításra, a szerződésből pénzkivonás semmilyen formában nem történik és a megállapított díjak az adott tartam során időben megfizetésre kerülnek. Mindezért a TKMNy* érték által bemutatott költségszint nem szükségszerűen azonos a megvásárolni kívánt konkrét szerződés költségeivel, hanem arról megközelítő tájékoztatást nyújt. A szerződés egyedi jellemzőinek függvényében a konkrét szerződés költségei akár lényegesen is eltérhetnek a közölt TKMNy* értéktől.

A Magyar Nemzeti Bank honlapján megtalálható az összes, a Rendelet szerinti TKM számítási kötelezettség alá tartozó TKM érték.

Felhívjuk a figyelmet továbbá arra, hogy a TKMNy fontos, de nem az egyetlen lényeges pontja a klasszikus nyugdíjbiztosításokra vonatkozó ügyféltájé- koztatásnak. Nem elhanyagolható szempont ugyanis a konkrét ajánlatban szereplő biztosítási fedezet jellege (élet-, baleset- vagy egészségbiztosítás) és nagysága. Hosszú távú megtakarításokról lévén szó, szempont lehet továbbá, hogy a tartam alatt esetleg megváltozó élethelyzetben a termék mennyire testre szabható (pl. milyen kiegészítő fedezettel bővíthető a biztosítás), mennyire hozzáférhető az adott szerződésben elhelyezett összeg, milyen további kényelmi megoldásokat kínál a társaság az ügyféligények kiszolgálására.

Köszönjük figyelmét és bízunk abban, hogy a TKMNy bemutatása is hozzájárul ahhoz, hogy különböző biztosítók által kínált életbiztosítások költségszintje átlátható és összehasonlítható legyen, és így Ön még inkább megalapozott, informált döntést hozzon a biztosítási szolgáltatás megvásárlásakor.

Generali Biztosító Zrt.

Xxxxx melléklet a Generali MyPlan rendszeres díjas, klasszikus nyugdíjbiztosítás (UG22) feltételeinek része.

Adótájékoztató nyugdíjbiztosítási szerződéshez

a Generali MyPlan klasszikus nyugdíjbiztosításhoz (UG22)

Hatályos: 2017. január 1-jétől

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv) rendelkezései alapján a nyugdíjbiztosítás adóévben megfi- zetett díja után a magánszemély szerződő a fizetendő személyi jövedelemadójának terhére a kedvezményre jogosító nyugdíjbiztosítási szer- ződésre történő kiutalásról rendelkezhet. Ennek legfontosabb szabályai a következők.

Adójóváírás szabályai (Szja tv 44/C–44/D. §)

Nyugdíjbiztosítási nyilatkozat formájában rendelkezni kizárólag olyan magánszemély jogosult, aki szerződője a nyugdíjbiztosítási szerződésnek (ideértve a korábbi magánszemély szerződőt is).

A nyugdíjbiztosítási nyilatkozatban meghatározott összeget adójóváírásnak nevezzük jelen tájékoztatóban.

Az adójóváírás alapja a naptári évben nyugdíjbiztosítási szerződésre befizetett – és a szerződésen jóváírt – díj (rendszeres/egyszeri és eseti/ rendkívüli díj is), mértéke a befizetett összeg 20 százaléka, azzal hogy nem érvényesíthető adójóváírás a kiegészítő biztosítás(ok)ra befizetett összeg után, továbbá nem érvényesíthető adójóváírás az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze után sem, ha az alapbiztosítás kockázati biztosítási díjrésze meghaladja az alapbiztosítás díjának 10%-át.

A magánszemély a nyugdíjbiztosítási szerződés(ek) alapján az adóévben legfeljebb 130 ezer forint személyi jövedelemadó kiutalásáról rendel- kezhet, de az nem haladhatja meg az összevont adóalap adójának kedvezmények levonása után fennmaradó összegét. Ha a magánszemély önkéntes kölcsönös biztosító pénztári és/vagy nyugdíj-előtakarékossági befizetései alapján is rendelkezik adó kiutalásáról, akkor a kiutalandó adó összeg együt- tesen sem haladhatja meg az adóévben a 280 ezer forintot.

A magánszemély a személyi jövedelemadó bevallásában – vagy munkáltatói elszámolás esetén a munkáltató részére átadott nyugdíjnyilatkozatában – rendelkezhet a nyugdíjbiztosítási szerződés(ek)re történő kiutalásról figyelemmel a törvényi korlátokra is. Rendelkezés kizárólag a biztosító által kiállított, az adóévet követő év február 15. napjáig a magánszemély szerződő számára megküldött kedvezményre jogosító igazolás alapján tehető. A biztosító az első nyugdíjszolgáltatásnak minősülő teljesítésig – ide nem értve az egészségkárosodás miatti részteljesítést –, de legkésőbb az öregségi nyugdíjkorha- tár eléréséig befizetett és jóváírt díj alapján állítja ki az igazolást a magánszemély részére.

Igazolást a biztosító abban az esetben állít ki, illetve a magánszemély akkor jogosult rendelkezni, ha a szerződéshez kapcsolódóan nem történt olyan esemény, amely az adójóváírás visszafizetését vonja maga után (lásd bővebben az adójóváírás visszafizetése pontban leírtakat).

A biztosító az igazolások adattartalmáról az állami adóhatóság részére adatszolgáltatást teljesít.

Az állami adóhatóság a magánszemély nyilatkozatában meghatározott összeg átutalását akkor teljesíti, ha a magánszemélynek nincs az állami adóható- ságnál nyilvántartott adótartozása (vagy ha van, azt a magánszemély megfizeti) és az adóbevallása alapján fizetendő adóját megfizette.

Az állami adóhatóság által kiutalt összeg a nyugdíjbiztosítás szerződési feltételekben leírt időben és módon jóváírásra kerül a nyugdíjbiztosítási szerző- désen.

A szerződésen jóváírt adójóváírás összege további adójóváírásra nem jogosít.

Az adójóváírást a magánszemély jövedelmének kiszámítása során nem kell bevételként figyelembe venni.

Amennyiben a szerződés időközben megszűnt, vagy nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő vagyoni érték kivonására került sor, akkor a biztosító az állami adóhatóság részére visszautalja az összeget. Nyugdíjszolgáltatás miatt megszűnt szerződés esetén a biztosító az adójóváírás összegét a magánsze- mélynek kiutalja.

Az adójóváírás növelt összegű visszafizetése

Amennyiben a magánszemély által kötött nyugdíjbiztosítási szerződés

• nyugdíjszolgáltatás nélkül szűnik meg, vagy

• nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő vagyoni érték kivonásra kerül sor, vagy

• módosítást követően már nem minősül Szja tv szerinti nyugdíjbiztosításnak, vagy

• aláírástól számított 10 éven belül öregségi nyugdíjkorhatár elérése, vagy saját jogú nyugellátás miatt jogosulttá válik a biztosított nyugdíjszol- gáltatásra és azt egyösszegben, vagy nem a törvényi rendelkezésnek megfelelő járadékszolgáltatásban igényli

úgy a magánszemélynek a korábban érvényesített adójóváírás(ok) teljes összegének 20 százalékkal növelt összegét vissza kell fizetnie az állami adóhatóság számára.

Nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő vagyoni érték kivonásnak minősül különösen a visszavásárlás, részvisszavásárlás, kötvénykölcsön törlesztő rész- letének nyugdíjcélú megtakarítással szembeni elszámolása, valamint a díjfizetéssel részben vagy egészben nem fedezett időszakban nyugdíjcélú meg- takarítással szemben több mint hat havi kockázati biztosítási díjrész (kivéve az alapbiztosítás legalacsonyabb összegű kötelező kockázati biztosítási díjrészét) elszámolása.

A járadékszolgáltatás abban az esetben felel meg a törvényi rendelkezéseknek, ha a szolgáltatás nem csökkenő összegű és a folyósítás a szerződés aláírásától számított 10. év végéig tart. Amennyiben a járadék egy hónapra jutó összege nem éri el az Szja. törvényben meghatározott összeget abban az esetben a járadékszolgáltatás egyösszegben teljesíthető.

A törvény rendelkezései szerint a biztosító a következőképpen működik közre a magánszemély kötelezettségének teljesítésében:

A biztosító az életbiztosításokra vonatkozó szabályok figyelembevételével megállapítja a kamatjövedelmet, továbbá megállapítja a magánszemélyt ter- helő adójóváírás-visszafizetési kötelezettség összegét. A biztosító – ha van ilyen, a kamatjövedelem adóját és – a növelt összegű adójóváírás összegét levonja a biztosítói teljesítés összegéből, és azt a kifizetőkre vonatkozó szabályok szerint bevallja és megfizeti az állami adóhatóság részére.

A biztosító akkor is megállapítja a magánszemélyt terhelő adókötelezettséget, ha az adójóváírást pénzkivonással nem járó esemény miatt kell visszafi- zetni, vagy ha a visszafizetendő adójóváírás növelt összegére a biztosítói teljesítés nem nyújt fedezetet.

A biztosító minden esetben igazolást állít ki és ad át a magánszemélynek a biztosítási szerződéssel kapcsolatos adókötelezettségekről. A magánszemély az állami adóhatóság közreműködése nélkül elkészített adóbevallásában köteles bevallani és a bevallás benyújtására előírt határidőig köteles megfizetni a biztosító által részben vagy egészben le nem vont kötelezettség összegét.

A biztosító az adójóváírás-visszafizetési kötelezettség teljes összegéről, valamint a levont összegről magánszemélyenként adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére.

Document Metadata

Table of Contents

Generali MyPlan

Document Metadata