VÁLLALKOZÁSOK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA
Az OTP Csoport partnere
VÁLLALKOZÁSOK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA
1. A felelősségbiztosítás általános feltételeinek tartalma
A jelen feltételek azokat a kikötéseket, rendelkezéseket tartalmazzák, ame- lyeket – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – a Groupama Biztosító Zrt. (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X, a továbbiakban: biztosító) felelősségbiztosítási szerződéseire, illetve biztosítási szerződéseinek felelős- ségbiztosítást tartalmazó részére alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést e feltételekre hivatkozással, vagy e feltételekre hivatkozással is kötötték.
A Vállalkozások Felelősségbiztosításának Általános Szerződési Feltételei és Ügyféltájékoztatója (továbbiakban VF ÁSZF) a Groupama Biztosító Zrt. által művelt, nem fogyasztói felelősségbiztosítások általános szerződési feltéte- leit tartalmazza.
A biztosítási szerződés alapján a biztosító köteles a szerződésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni. A biz- tosítóval szerződő fél díj fizetésére köteles. Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szer- ződésben megállapított mértékben és módon mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős.
Az általános feltételek és a különös feltételek együttesen alkotják az általános szerződési feltételeket.
A VF ÁSZF azokat a rendelkezéseket tartalmazza, amelyeket – ellen- kező szerződéses kikötés hiányában – a Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) vállalkozásokra vonatkozó felelősségbizto- sítási szerződéseire és az azokhoz kötött kiegészítő biztosításokra alkalmazni kell.
A különös feltételekben nem szabályozottakra az általános feltéte- lek, míg a különös feltételeknek az általános feltételtől eltérő ren- delkezése esetén a különös feltételek rendelkezése az irányadó. Kér- jük, olvassa el figyelmesen a különös feltételeket is!
Az általános és különös feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Pol- gári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, és az egyéb hatályos ma- gyar jogszabályok rendelkezései alkalmazandók.
Groupama Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxxxxxxxxx: 12413/7 – Hatályos 2018. május 25-étől visszavonásig.
Az ajánlat, a kötvény, az általános és különös szerződési feltételek, illetve záradékok a felek közti megállapodás minden feltételét tar- talmazzák, így a korábbi megállapodások, nyilatkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés részét.
2. A szerződés alanyai
2.1. A szerződő
A szerződő az a személy, aki az ajánlatot teszi a biztosítónak a biztosítási szerződés megkötésére, a biztosítóval a biztosítási szerződést megköti és a biztosítási díjat fizeti. A szerződő azonos is lehet a biztosítottal.
A jelen szerződési feltételek szerint a szerződő a szerződésben megnevezett:
a. természetes személy, szerződésben írt minőségében. Tekintettel arra, hogy a természetes személy jelen szerződésben szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége, foglalkozása körében jár el, nem minősül fogyasztónak;
b. cégjegyzékbe, más bírósági nyilvántartásba felvett jogi személy – illetve jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége – a cégjegyzék, illet- ve a nyilvántartás szerinti névvel;
c. jogi személyiséggel nem rendelkező, de névjegyzékbe, nyilvántartásba vett társaság, polgári jogi társaság, egyéb jogközösség, szervezet, sze- mélyegyesülés, illetve az egyéni vállalkozó,
a tevékenységi köre szerinti minőségében.
2.2. A biztosított
A biztosított az a személy, akit a biztosítási ajánlaton ekként neveztek meg,
és aki követelheti, hogy a biztosító az adott szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály alapján felelős.
A jelen szerződési feltételek szerint a biztosított a szerződésben megneve- zett, olyan:
a. természetes személy, szerződésben írt minőségében, amennyiben szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége, foglal- kozása körében jár el;
b. cégjegyzékbe, más bírósági nyilvántartásba felvett jogi személy – illetve jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége – a cégjegyzék, illet- ve a nyilvántartás szerinti névvel;
c. jogi személyiséggel nem rendelkező, de névjegyzékbe, nyilvántartásba vett társaság, polgári jogi társaság, egyéb jogközösség, szervezet, sze- mélyegyesülés, illetve az egyéni vállalkozó,
aki a biztosított tevékenység folytatására a hatályos magyar jogszabályok szerint jogosult; a biztosítási szerződésben feltüntetett minőségében és te- vékenységi köre szerint.
2.3. A károsult
Az a személy, akinek a biztosított a jogellenes és felróható károkozó ma- gatartásával kárt okoz.
2.4. A fogyasztó
A szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljá- ró természetes személy.
2.5. A vállalkozás
A szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.
2.6. A közeli hozzátartozó
A házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.
3. A biztosítási esemény
3.1. A biztosítási esemény a biztosított jogellenes és felróható kár- okozó magatartása, amelynek pontos meghatározását a különös fel- tételek tartalmazzák. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén, amennyiben az egyes különös feltételek úgy rendelkeznek, a bizto- sító megtéríti a biztosítási eseménnyel kapcsolatosan bekövetkező, az élet, testi épség és az egészség személyiségi jog megsértése alap- xxx xxxxxxxxx sérelemdíjat is az ott meghatározott módon, mérték- ben és feltételekkel.
Kérjük, feltétlenül tekintse meg, hogy a kapcsolódó különös felté- telben a biztosító az élet, testi épség és az egészség személyiségi jog megsértése esetén nyújt-e, illetve milyen módon, mértékben és fel- tételekkel nyújt szolgáltatást!
3.2. Minden károkozás jogellenes, kivéve, ha a károkozó a kárt
a. a károsult beleegyezésével okozta;
b. a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta, ha az el- hárítással a szükséges mértéket nem lépte túl;
c. szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben; vagy
d. jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a maga- tartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jog- szabály a károkozót kártalanításra kötelezi.
Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolat- ban, amelyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia. A biztosítási érdek a biztosított vagyoni helyzetében a károkozás miatt várható vagyoni csökkenés megakadályozása.
4. A szerződés létrejötte
4.1. A szerződő a szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve. A biztosító a szerződés létrejöttének feltételéül különböző adatok, okiratok és egyéb nyilatkozatok megtételét kötheti ki. Kockázatelbírálási idő az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezésétől számított 15 nap.
4.2. A szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biz- tosítóhoz történő beérkezése időpontjára visszamenő hatállyal akkor jön létre, amikor a biztosító az ajánlat elfogadásáról és a fedezet iga- zolásáról a kockázatelbírálási idő alatt kötvényt állít ki. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálási időn belül elutasítja.
4.3. A biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül is létrejön a szerződés, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak meg- felelően tették. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tar- talommal – az ajánlatnak a biztosítóhoz történő beérkezése időpont- jára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. A biztosító a szerződés létrejöttéről kötvényt állít ki.
4.4. Amennyiben a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasít- hatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet ki- fejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat el- fogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
4.5. Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerző- dés lényeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasol- hatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Amennyiben a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerző- dést harminc napra írásban felmondhatja.
4.6. Amennyiben a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az el- térést a szerződő fél a dokumentum kézhezvételét követően kése- delem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tarta- lommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkal- mazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a köt- vény átadásakor írásban felhívta. Amennyiben a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
4.7. Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig, van kötve.
4.8. A biztosító a biztosítási ajánlatot – függetlenül attól, hogy az ajánlat átadásával egyidejűleg vagy azt követően a szerződő díjat, díjelőleget fize- tett-e, és függetlenül attól, hogy az ajánlaton a kockázatviselés kezdete fel- tüntetésre került-e – a 15 napos kockázatelbírálási időn belül indoklás nél- kül visszautasíthatja.
Az első díjrészlet, díjelőleg megfizetéséről szóló igazolás kiállítása önmagá- ban nem jelenti a szerződés létrejöttét.
A biztosító a biztosítási ajánlat megtételekor vagy azt követően befizetett biztosítási díjat kamatmentesen kezeli. A biztosító a kockázatelbírálásra nyitva álló 15 napos határidőn belül dönt az ajánlat elfogadásáról. A bizto- sítási ajánlat visszautasítása esetén biztosító az addig befizetett biztosítási díjat 8 napon belül kamatmentesen visszafizeti a szerződő részére.
5. A szerződés tartama, a biztosítási időszak
5.1. A szerződés – ha a felek írásban másként nem állapodnak meg – ha- tározatlan tartamú (a szerződés lejáratának időpontja nem kerül megha- tározásra).
5.2. A biztosítási időszak egy biztosítási év, a biztosítási év a biztosítási idő- szak kezdetétől számított egy év.
A biztosítási időszak kezdete az a naptári nap, melyben a biztosító kocká- zatviselése megkezdődik.
A biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés kezdő napjának megfelelő naptári nap.
6. A kockázatviselés kezdete és az időbeli hatály
6.1. A biztosító kockázatviselése az ajánlaton megjelölt időpontban, ennek hiányában a biztosítási ajánlat biztosítóhoz történő beérke-
zését követő nap 0 órájában kezdődik meg. A kockázatviselés kez- dete nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlat biztosítóhoz tör- ténő beérkezését követő nap 0 órája. Amennyiben az ajánlaton a kockázatviselés kezdő időpontjaként korábbi időpont került feltün- tetésre, mint az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezését követő nap, úgy a kockázatviselés kezdő időpontjának a biztosítási ajánlat biztosítóhoz történő beérkezését követő nap 0 óráját kell tekinteni.
6.2. A biztosítási szerződés a biztosítás kockázatviselési ideje alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a biztosítási szerződés meg- szűnését követő harmincadik napon a biztosítónak írásban bejelen- tett károkra nyújt fedezetet. A különös feltételek vagy egyedi meg- állapodás rendelkezhet ettől eltérően. Kérjük, feltétlenül tekintse meg, hogy a kapcsolódó különös feltétel az időbeli hatállyal kapcso- latban milyen rendelkezést tartalmaz!
6.3. A károkozás időpontja az az időpont, amikor a kárt előidéző cselek- ményt elkövették, illetve mulasztással okozott kár esetében az az időpont, amikor az elmulasztott cselekményt még a kár bekövetkezése nélkül meg lehetett volna tenni. Sorozatkár esetén a károkozás időpontja a sorozat- kárhoz vezető első cselekmény időpontja.
A kár bekövetkeztének időpontja testi sérülés, egészségkárosodás esetén a sérülés, illetve károsodás, halál esetén a halál beálltának időpontja, dologi károk esetén a károsodás időpontja. A biztosítási eseményhez kapcsolódó- an az élet, testi épség és az egészség személyiségi jog megsértése esetén a sérelem bekövetkezésének az időpontja, a kár bekövetkeztének időpontjá- val egyezik meg. Sorozatkár esetén a kár bekövetkeztének időpontja a so- rozatkár káreseményei közül az első káresemény.
A kár bejelentésének időpontja az a nap, amelyen a biztosított a kárese- ményt a biztosítónak írásban bejelentette.
6.4. A biztosítási szerződésből eredő valamennyi igény elévülésének ideje 3 év.
7. A kockázatviselés területi hatálya
A biztosító kockázatviselése kizárólag a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki, kivéve, ha felek írásban másként állapodnak meg.
8. A biztosítási díj és a díjfizetés
8.1. A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli. Amennyiben a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biz- tosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.
A biztosító a határozatlan tartamú biztosítás díját egyéves biztosítási idő- szakra állapítja meg.
8.2. A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetekor, a folytatóla- gos díj pedig annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Egyszeri díjat a szerződés létrejöttekor kell megfizetni. A szerződő a biztosító írásbeli hozzájárulásával ettől eltérő díj- fizetési gyakoriságot is választhat.
A biztosítót a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a díj.
8.3. A biztosítási díjat, megfizetésének esedékességét és módját a kötvény tartalmazza. A biztosítás díja fizethető csoportos beszedési megbízással, banki átutalással vagy postai átutalással (csekken).
8.4. Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszű- nik, a biztosító a teljes biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.
8.5. Amennyiben a szerződő a díjfizetés módjára tekintettel díjkedvez- ményben részesül, a díjfizetés módjának megváltoztatása esetén a kedvez- ményt elveszti.
8.6. Amennyiben az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biz- tosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a be- fizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befi- zetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
8.7. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Amennyiben az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díj- többletet köteles visszatéríteni.
8.8. Társaságunk üzletkötője (függő ügynöke) jogosult a szerződőtől díj átvételére, de csak 100 000 Ft összeghatárig. Az OTP Bank Nyrt. ügyintézője nem jogosult díj átvételére, de az ügyfél az OTP Bankban befizethet a biztosító számlájára. Az alkusz és a többes ügynök díj át- vételére nem jogosult, kivéve, ha a társaságunkkal kötött egyedi megállapodás erre feljogosítja. A díj átvételére vonatkozó jogosult-
ság fennállásáról az alkusz, a többes ügynök tájékoztatja a szerződőt. A biztosításközvetítő nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni.
9. A biztosítási szerződés megszűnésének az esetei,
a megszűnés esetén a felek jogai és kötelezettségei
9.1. A szerződés lejárata
A határozott időre létrejött biztosítási szerződés a határozott idő lejártakor, tehát a megállapított időtartam utolsó napjával külön értesítés nélkül meg- szűnik akkor is, ha arra további díjfizetés történik.
A biztosítási díjnak a szerződés megszűnését követő befizetése nem jelenti a megszűnt biztosítási szerződés újra hatályba lépését.
A szerződés megszűnését követő időszakra befizetett díjat a biztosító a be- érkezést követő 15 munkanapon belül köteles visszafizetni.
9.2. A szerződés felmondása
A határozatlan időre kötött szerződést a felek – mind a szerződő, mind a biztosító – a biztosítási időszak végére, külön indoklás nélkül írásban 30 napos felmondási idővel felmondhatják.
Amennyiben bármelyik szerződő fél a biztosítási szerződést nem a biztosí- tási időszak végére, hanem korábbi időpontra mondja fel, ez nem a fel- mondás érvénytelenségét eredményezi, hanem azt, hogy a szerződés a biz- tosítási időszak végén szűnik meg.
A három évnél rövidebb határozott időtartamú szerződés a lejárat idő- pontja előtt, a három évnél hosszabb határozott időtartamú szerződés pedig azon időszak alatt, amelyre a felek a felmondási jogot érvényesen ki- zárták, csak a felek írásbeli közös megegyezésével szüntethető meg.
A felmondási jog — határozott és határozatlan időtartamú szerződés ese- tén egyaránt — legfeljebb három évre zárható ki; a felmondási jog három évnél hosszabb időre történő kizárása a három évet meghaladó részében semmis.
Amennyiben azonban a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is fel- mondható, a negyedik évtől kezdve a szerződést bármelyik fél felmond- hatja. Ez esetben a biztosító a szabályzat szerint követelheti annak a díjen- gedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára te- kintettel a biztosítottnak nyújtott (tartamengedmény).
9.3. Biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenné válása, ér- dekmúlás
Amennyiben a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosí- tási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
Amennyiben a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosí- tási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyon- tárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosí- tási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásáról való tudomás- szerzést követő harminc napon belül írásban, harminc napos határ- idővel felmondhatja.
A szerződőnek, illetve a biztosítottnak a jelen szabályzat 15. pontjában leír- taknak megfelelően kell bejelentenie a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenné válásával, valamint az érdekmúlással kapcsolatos változásokat. Amennyiben a szerződés részbeni megszűnése esetén a szerződő, illetve a biztosított a fenti lényeges körülmények változását közli a biztosítóval, a biz- tosító tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosításá- ra, illetőleg – ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
9.4. Díjfizetés elmulasztása, díjnemfizetés
Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a fel- szólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a telje- sítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a biz- tosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
A díjfizetés elmulasztása a törvény erejénél fogva eredményezi a biztosítási
szerződés megszűnését, ezért a megszűnést követően teljesített díjak sem a szerződés hatályának meghosszabbodását, sem új szerződés keletkezését nem eredményezik.
Abban az esetben, ha a szerződés a fent részletezett módon, a folytatóla- gos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a meg- szűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a meg- szűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A helyreállítási (reaktiválási) ké- relem elfogadásáról a biztosító dönt.
10. Biztosítási összeg és önrészesedés, fedezetfeltöltés szabályai
10.1. A biztosítási összeg az a legmagasabb összeg, amelyet a biztosító egy kockázattal kapcsolatban (egy fedezet alapján) legfeljebb megtéríthet.
10.2. A káreseményenkénti biztosítási összeg (a továbbiakban kártérítési limit) az a legmagasabb összeg, amit a biztosító egy biztosítási eseménnyel összefüggésben megtérít. Ez akkor is érvényes, ha a térítési kötelezettség – viselt felelősségük arányában – több személyt terhel, illetve ha több sze- mély lép fel kártérítési igénnyel. A biztosítási időszakra meghatározott kár- térítési limit pedig az a legmagasabb összeg, amelyet a biztosító egy bizto- sítási időszak alatt összesen megtéríthet.
10.3. Kombinált kártérítési limit esetén több felelősségbiztosítási fedezetre együttesen kerül meghatározásra egy káreseményenkénti vagy biztosítási időszakra vonatkozó kártérítési limit, és ebben az esetben a limitet bármely fedezet alapján bejelentett káresemény vagy káresemények kimerítheti(k).
10.4. Szublimit a 10.2., illetve a 10.3. pontokban definiált kártérítési limi- tek valamelyikén belül az egyes fedezetekre meghatározott kártérítési limit.
10.5. Önrész az az összeg, amelyet a biztosított a káreseménye kapcsán maga visel. A biztosító – káreseményenként – a megállapított kártérítés összegéből a szerződésben meghatározott nagyságú önrész összegét levonja.
10.6. Az önrészesedés abszolút összegben és/vagy a kárösszeg százaléká- ban állapítható meg.
10.7. Fedezetfeltöltés
A biztosító a szerződő részére fedezetfeltöltési jogot nem biztosít. Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyan- azon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken.
11. Sorozatkár
11.1. A sorozatkár eseményeit egy káreseménynek kell tekinteni, és ez esetben a kárbejelentés időpontja az az időpont, amikor a sorozatkár első káreseményét írásban a biztosított ellen benyújtják.
11.2. Sorozatkár
a. Minden olyan kár, amely ugyanannak a hanyag cselekedetnek, hibának vagy mulasztásnak a következménye vagy eredménye. Ugyanannak a hanyag cselekedetnek, hibának vagy mulasztásnak tekintendő, ha egy- nél több cselekedetet vagy mulasztást ugyanazon vagy hasonló okból vagy indítékból mulasztottak vagy követtek el feltéve, hogy az a vonat- kozó üggyel jogilag, pénzügyileg vagy technikailag kapcsolatos.
b. Egynél több olyan cselekedet vagy mulasztás, mely ugyanazt a veszte- séget eredményezi, és/vagy
c. olyan kár, melyért egy kötvényben biztosított, egynél több személy te- hető felelőssé.
12. A biztosító mentesülése
12.1. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizo- nyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
a. a szerződő fél vagy a biztosított;
b. a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jo- gosult tagjuk vagy az általános szerződési feltételben meghatáro- zott munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk;
c. a biztosított jogi személynek vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, mun- kavállalója vagy megbízottja okozta.
12.2. A 12.1. pontban foglalt rendelkezést a kármegelőzési és a kár- enyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
12.3. Súlyosan gondatlan a biztosított károkozása:
a. ha e tényt bíróság vagy más hatóság határozatával megállapította;
b. ha a károsult kára a biztosítottra irányadó hatósági vagy szerző- dési kármegelőzési előírások súlyos és/vagy folyamatos megsérté- se miatt következett be;
c. a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során okozta a kárt;
d. a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezések- ben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;
e. ha a biztosított a kárt a foglalkozás szabályainak súlyos megsér- tésével okozta;
f. ha a biztosított a kárt súlyosan ittas vagy kábítószer hatása alatt lévő állapotban és ezzel az állapotával összefüggésben okozta;
g. a különös vagy a kiegészítő feltételekben, valamint az egyes biz- tosítási szerződésekben megállapított, a biztosított súlyosan gon- datlan magatartásának egyéb eseteiben.
Xxxxx feltételek alapján szándékos az a magatartás, amikor a károko- zó magatartásának következményeit előre látja és azokat kívánja (egyenes szándék), vagy azokba belenyugszik (eshetőleges szándék). Jelen feltételek alapján súlyosan gondatlan az a magatartás, amikor a károkozó a kár bekövetkezésének lehetőségét előre látja ugyan, de könnyelműen bízik azok elmaradásában.
13. A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások
Azon károk esetében, amelyet a jelen feltételekkel megkötött bizto- sítás nem fedez, illetve amelyek vonatkozásában kizárás vagy korlá- tozás érvényesül, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.
13.1. Nem fedezi a biztosító azon károkat, amelyet a károkozó biz- tosított nem látott előre és nem is kellett előre látnia.
13.2. Nem fedezi a biztosító azokat a károkat, amelyek esetében a biztosított károkozása nem jogellenes.
13.3. Nem fedezi a biztosító az eljárási költségeket, ha ezek a költ- ségek nem a biztosító előzetes útmutatásai alapján vagy előzetes írásbeli jóváhagyásával merültek fel. Nem fedezi a biztosító a kár- okozó biztosítottnak a biztosítási eseménnyel kapcsolatban felme- rülő igazolt jogi képviseleti költségeit és a kamatokat, ha a biztosító a perben nem vett részt.
13.4. Nem fedezi a biztosítás a Magyarország területén kívül bekö- vetkező biztosítási eseményeket.
13.5. Nem fedezi a biztosítás továbbá:
– azokat a károkat, amelyeket a biztosított maga szenved el;
– azokat a károkat, amelyeket a biztosított a Ptk. 8:1.§ (1) 1. pont- jában felsorolt közeli hozzátartozójának, alkalmazottjának vagy megbízottjának okoz;
– ha a biztosított jogi személy vagy jogi személyiséggel nem ren- delkező egyéb szervezet, akkor a biztosított tulajdonosainak és azok a Ptk. 8:1.§ (1) 1. pontjában felsorolt közeli hozzátartozói- nak okozott károkat;
– azt a kárt amelyért a biztosított nem a szerződésben meghatáro- zott minőségében felel vagy nem a biztosított tevékenység foly- tatása során okozta;
– a biztosított tulajdonában álló, vagy az olyan jogi személynek, il- letve jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetnek, amelyben részesedéssel rendelkezik, okozott károkat a biztosí- tott tulajdoni hányadának, részesedésének arányában;
– a biztosított birtokában levő (így például: bérelt, haszonbérbe vett, kölcsönzött) avagy hivatása gyakorlásánál fogva magánál tartott (így például: megmunkált, feldolgozott, javított, szállított) idegen dologban keletkezett, illetve dologgal okozott károkat, vagy azokat a károkat, amelyek a dolog hibájából keletkeztek;
– szállodai letéti felelősségből, illetve a nyilvánosság számára nyit- va álló más intézmények (pl. színház, kávéház) letéti felelősségé- ből eredő károkat;
– több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárait;
– a biztosított vezető tisztségviselői által, ilyen minőségükben oko- zott károkat;
– a biztosított közreműködője által okozott károkat (pl. alvállalko- zók és teljesítési segédek);
– az értékpapírok, készpénz és egyéb értéktárgyak (értékcikk, csekk, takarékbetétkönyv, ékszer stb.) megrongálásából, elvesz- téséből, megsemmisüléséből vagy ellopásából származó károkat;
– a csomagolás és a szállítás hiányosságaiból keletkező károkat;
– szavatossági, jótállási és garancia igényekből eredő költségeket, kiadásokat vagy károkat;
– tisztán pénzügyi veszteségből eredő károkat (tisztán pénzügyi veszteség az a kár, amely nem személyi sérülés, egészségkároso- dás, halál, dologi kár, illetve személyiségi jogi kár és nincs kap- csolatban sem ilyen típusú károkkal);
– a szerződésszegéssel, a szerződések hibás teljesítésével okozott károkat;
– a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. kötbér), a bír- ságból, pénzbüntetésből, valamint egyéb büntető jellegű költsé- gekből (punitive damages) eredő károkat;
– az elmaradt vagyoni előny (tervezett nyereség, elmaradt haszon, termeléskiesés, elmaradt megtakarítás, egyéb veszteség) kapcsán felmerülő károkat;
– a szerződéssel fel- vagy átvállalt felelősségi károkat, kivéve, ha a felelősség fel- vagy átvállalása a biztosítási szerződés megkötését megelőzően történt, és arról a biztosított a biztosítót biztosítási szerződés megkötése előtt írásban tájékoztatta és a biztosító azt írásban elfogadta;
– a közhatalom gyakorlásával, közigazgatási jogkörben okozott károkat;
– a szexuális zaklatással, írásbeli vagy szóbeli rágalmazással, üzleti és jó hírnév sérelmével, becsületsértéssel kapcsolatos károkat;
– az USA, Kanada, Új-Zéland, Ausztrália területén folytatott bár- mely tevékenységgel kapcsolatos károkat;
– hűségnyilatkozat, kezesség, sajtóvétség, hitel, pénzügyi garancia, pénzintézeti alkalmazotti hűtlenség miatt keletkező károkat (Bankers Blanket Bond), valamint személyi sérülésből, diszkrimi- nációból eredő károkat;
– a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető követelésekből származó károkat;
– a számítógépes adatok törl(őd)éséből, korrekciójából, információ- tartalmából, újracímzéséből, sérüléséből, megváltozásából, zárla- tából, adatrend megszakadásából eredő; vagy vírus, vagy más szándékos szoftver (pl. férgek, trójai lovak, makrovírusok vagy lo- gikai bombák stb.) által okozott vagy ezekkel kapcsolatos károk, hibás számítógépes adatfeldolgozásból eredő károk; a következő kapcsolódó kockázatokból: gyártási hiba, üzemszünet vagy nye- reségkiesés, úgymint szabadalom, szerzői vagy személyes jogok sérelméből eredő károkat;
– az internet és e-mail tartalomszolgáltatók tevékenységével kap- csolatos károkat, szoftverek vagy más elektronikus adathordozók hibás működéséből eredő károkat;
– a számítógépes szoftver, hardver vagy egyéb elektronikus eszköz hibás dátumfelismerésével összefüggésben felmerülő közvetett vagy közvetlen károkat vagy kártérítési igényeket;
– az azbeszt vagy azbeszt tartalmú termékek kezeléséből, feldol- gozásából, gyártásából, eladásából, forgalmazásából, tárolásából vagy használatából származó károkat;
– a biztosított által üzemeltetett járművek, munkagépek által oko- zott nem baleseti jellegű útrongálási, valamint talaj vagy növényi kultúrák letaposásával okozott károkat;
– a vér- és vérkészítmények gyártói, vérbankok és véradományozó intézetek tevékenységéből eredő károkat;
– a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerző- désben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötele- zettségen alapuló károkat;
– a biztosított részére megtérülő vagy a más biztosítással fedezett károkat;
– a kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érze- lemvilág hátrányos megváltozásából eredő károkat;
– a lassú, folyamatos állagromlással okozott károkat, amelyek zaj, rázkódás, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb ha- sonló hatások következtében álltak be;
– a gépjármű-felelősségbiztosítás körébe tartozó károkat;
– a kötelező felelősségbiztosításokkal fedezett károkat;
– ha a bekövetkezett kár olyan okra vezethetô vissza, amely miatt a biztosítási szerződés tartama alatt káresemény már bekövetke- zett, és a biztosító írásbeli felszólítása ellenére a kárt kiváltó ok megszüntetését a biztosított elmulasztja, akkor az ugyanazon
okból a felszólítást követő következő károkat (azaz ezzel a kárral kapcsolatban a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be).
13.6. A biztosító nem kötelezhető szolgáltatás teljesítésére a követ- kezőkben felsorolt események bekövetkezése esetén akkor sem, ha ezekkel összefüggésben (következményeként) a különös vagy kiegé- szítő feltételek szerinti biztosítási események valamelyike követke- zik be:
– harci cselekmények és háborús események bármelyik fajtája, há- ború, invázió, polgárháború, ellenforradalom, forradalom, kato- nai vagy népfelkelés, statárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete, továbbá harci eszközök által okozott sérülés vagy rombolás, valamint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései;
– felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk (akár bejelentett, akár bejelentés nélküli), munkahelyi rendzavarás vagy elbocsá- tott munkások rendzavarása, politikai szervezetek megmozdulá- sai; polgári engedetlenség, rendkívüli vagy szükségállapot;
– egyes egyének vagy csoportok által elkövetett terrorakciók, füg- getlenül attól, hogy az politikai, vallási, gazdasági vagy egyéb in- díttatású szélsőséges erőszak alkalmazását jelenti a magán- vagy a köztulajdon ellen;
– biológiai és/vagy kémiai – nem békés cselekményekből származó – kockázatokból eredő károk;
– a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy su- gárzásból, ionizáló vagy lézersugárzásból, mágneses vagy elekt- romágneses mezők vagy sugárzásból eredő közvetlen vagy köz- vetett károk.
13.7. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki a biztosí- tottal szemben támasztott társadalombiztosítási igények megtéríté- sére.
13.8. Az alábbi tevékenységekből, illetve az alább felsorolt dolgok- kal kapcsolatos tevékenységből, vagy ezeknek a dolgoknak (termé- keknek) a gyártásából, előállításából, tárolásából, kezeléséből, le- bontásából, szállításából, tulajdonlásából, üzemeltetéséből vagy használatából, illetve az ezekhez a dolgokhoz kapcsolódó infra- struktúra üzemeltetéséből eredő károk kizártak, kivéve, ha a bizto- sító ezen károk megtérítését vállalja, és ezt a tényt a biztosítási köt- vényen kifejezetten és külön feltünteteti:
– személygépkocsik és egyéb gépjárművek, munkagépek;
– repülőgépek és légpárnás járművek, ideértve repülőgépek javí- tását, összeszerelését, üzembe helyezését;
– vonatok, villamosok, kábel-járművek, székfelvonók, trolibuszok;
– vízi járművek, hajók, navigációs tevékenység, hajóépítő, hajójaví- tó és hajóbontó telepek, beleértve a hajók javítását, összeszere- lését, üzembe helyezését;
– vidámparkok és berendezésük, stadionok és berendezésük, sport- pályák és berendezésük;
– repülőterek, kikötők, száraz dokkok, rakpartok;
– sípályák és berendezésük;
– hulladéklerakók és tárolók;
– gátak, azok építése és fenntartása;
– olajkitermelés, fúrás, gyártás, finomítás és elosztás;
– bányászat, kőfejtés, földkiemelés, föld- és víz alatti bányák és minden kapcsolatos tevékenység;
– alagútépítés, ideértve az ezzel kapcsolatos földkiemelési munká- latokat;
– gázok, robbanó és mérgező anyagok, üzemanyag; bután, metán, propán és más folyékony gáz;
– bontás és építés-szerelési tevékenység; jelen feltétel szerint épí- tés-szerelési tevékenységnek minősül minden építőipari kivitele- zési tevékenység, ideértve a karbantartás és bontás jellegű mun- kálatokat is;
– tűzijáték, lőszer, lőfegyver, gyújtókeverék, lövedék, lőpor, nitro- glicerin vagy más robbanószer, ezek alkatrésze vagy alapanyaga;
– konténerekben nyomás alatt tárolt gázok és/vagy levegő;
– vegyszerhasználat, vegyszerszórás;
– mérgező anyagok, mérgező hulladék, hulladék végleges tárolása;
– földgáz előállításával, tárolásával és/vagy adás-vételével kapcso- latos tevékenységek (kitermelés, előállítás, finomítás és/vagy to- vábbítás eltérően az általános disztribútoroktól);
– mezőgazdasági (szántóföldi, állattenyésztési, halászati, ideértve állatkert vagy vadaspark fenntartását) és vadászati tevékenység;
– vadállat, haszon és hobbiállat tartása, gondozása, használata;
– szállítmányozás, fuvarozás.
13.9. A biztosító nem köteles fedezetet vállalni, vagy jelen szerző- dési feltételek szerint szolgáltatást nyújtani, illetve a biztosító köte- les a jelen biztosítási szerződés alapján a kártérítést elutasítani, ha az ilyen szolgáltatás nyújtására vagy kártérítés kifizetésére az Egye- sült Nemzetek Szervezete határozata alapján szankció, tiltó rendel- kezés vagy korlátozás és/vagy az Európai Unió, Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett gazdasági vagy kereske- delmi szankció vonatkozik.
14. A biztosító szolgáltatásai a biztosítási esemény bekövetkezte esetén
14.1. A kártérítés szabályai
A biztosító a biztosítási eseménnyel kapcsolatban felmerült kárként megtéríti:
Kártérítés címén
a. a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, azaz azt az ér- téket téríti meg, amelytől a károsult valamely dolog megsemmi- sülése, elpusztulása, elvesztése, megrongálódása, értékcsökkené- se stb. folytán elesett vagy egyébként károsodott, de az elmaradt vagyoni előnyt a biztosító nem téríti meg;
b. a károsult személyi sérülése kapcsán felmerülő vagyoni károkat, a sérült állapotával összefüggő és orvosilag indokolt vagyoni ki- adásokat; a sérült állapotával összefüggő vagyoni kiadások indo- koltságát a biztosító orvosszakértője állapítja meg;
c. a biztosítási összeg keretein belül – azt a költséget, amely a ká- rosult vagyonában beállott értékcsökkenés és a sérelemdíj kikü- szöböléséhez szükséges.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége sérelemdíj vonatkozásában csak akkor áll be, ha az egyes különös feltételek erről rendelkeznek. A biztosító sérelemdíjat csak az egyes különös feltételekben megha- tározott körben, csak biztosítási esemény bekövetkezése esetén és azzal kapcsolatban térít, csak a biztosítási szerződésben meghatá- rozott módon, mértékben és feltételekkel.
Kérjük, feltétlenül tekintse meg hogy a kapcsolódó különös feltétel- ben a biztosító a személyiségi jogok megsértésével kapcsolatban nyújt-e, és milyen mértékben nyújt szolgáltatást!
A kártérítési kötelezettség magában foglalja a költség-, illetve keresetpótló járadék megfizetésének kötelezettségét. A költségpótló járadék jellemzően élethosszig tartóan, míg a keresetpótló járadék a károsult öregségi nyug- díjra való jogosultsága megnyílásának megfelelő életkora betöltéséig (fix tartamra) folyósítandó.
A biztosító a balesetből eredő munkaképtelenség vagy munkaképesség- csökkenés esetében a keresetveszteséget (jövedelemkiesést), illetőleg a jö- vedelem pótló járadékot, továbbá a tartást pótló járadékot és a sérelemdí- jat is a szerződésben meghatározott biztosítási összegen belül, a magyar jog által meghatározott terjedelemben és mértékben teljesíti a károsultnak. A jövedelempótló járadék
Akinek munkaképessége a károkozás folytán csökkent, akkor követelhet jövedelempótló járadékot, ha a káreset utáni jövedelme az azt megelőző időszak jövedelmét neki fel nem róható okból nem éri el.
A jövedelempótló járadékot a munkaképesség-csökkenés és a bekövetkezett jövedelemkiesés mértékének együttes vizsgálata alapján kell meghatározni. A károsult jövedelemkiesését a károsodást megelőző egy évben elért havi átlagjövedelmének alapulvételével kell meghatározni. Amennyiben a káro- sodást megelőző egy évben a jövedelemben tartós változás következett be, a változás utáni jövedelem átlagát kell figyelembe venni.
Amennyiben a jövedelemkiesés a fenti bekezdés alapján nem határozható meg, az azonos vagy hasonló tevékenységet végző személyek havi átlagjö- vedelmét kell alapul venni.
A jövedelemkiesés meghatározásánál figyelembe kell venni azt a jövőbeli változást is, amelynek bekövetkezésével számolni lehet.
A jövedelemkiesés meghatározásánál nem vehető figyelembe az a jövede- lem, amelyet a károsult munkaképességének csökkenése ellenére rendkí- vüli munkateljesítménnyel ér el.
A tartást pótló járadék
Tartást pótló járadéknak van helye a károkozás folytán meghalt személlyel szemben tartásra jogosult részére. A károkozó a tartást pótló járadék fize- tésére abban az esetben is köteles, ha magatartásának e következménye nem volt előrelátható.
A károkozó a tartást pótló járadék fizetésére akkor is köteles, ha a meghalt személy tartási kötelezettségének megszegésével nem nyújtotta ténylege- sen a tartást, vagy a járadékot igénylő a tartási igényét menthető okból nem érvényesítette.
A tartást pótló járadék mértékének meghatározásánál a kiesett tartást és a járadékot igénylő jövedelmét kell figyelembe venni.
A járadék mértékének meghatározásánál értékelni kell, ha a járadékot igénylő neki felróható okból nem rendelkezik megfelelő jövedelemmel, to- vábbá, hogy érvényesíthet-e követelést azokkal szemben, akik az ő tartásá- ra a meghalt személlyel egy sorban voltak kötelesek.
A járadék számítására egyebekben a jövedelempótló járadék számítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
A járadék megváltoztatása vagy megszüntetése
A járadék meghatározásánál figyelembe vett körülmények lényeges meg- változása esetén bármelyik fél kérheti a járadék mértékének és a járadékfi- zetés időtartamának megváltoztatását vagy a járadékfizetési kötelezettség megszüntetését.
A biztosító a járadékot a jogosultnak a szerződésben meghatározott bizto- sítási összeg keretein belül a fizetési kötelezettség kezdő időpontjától a jo- gosultság lejártáig fizeti meg. A járadék a károsult, a biztosított vagy a biz- tosító kezdeményezésével egy összegben is kifizethető. A járadék egy- összegű megváltására csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor, tehát ha az egyösszegű megváltás tényét és a megváltás összegét a bizto- sító, a biztosított és a károsult is elfogadja.
A biztosító – a biztosítási összeg keretein belül – megtéríti a fede- zetbe vont káresemények folytán ténylegesen felmerült, szükséges, indokolt és igazolt, a kárelhárítás és a kárenyhítés körébe tartozó költségeket, így különösen:
– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos – a biztosítottat terhelő – oltás, mentés romeltakarítás költségeit;
– a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerülő költségeket;
– a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati (laboratóriu- mi), valamint esetleges ténymegállapítási költségeket, ha a biztosító elő- zetes hozzájárulásával történt;
– a helyreállítással kapcsolatos tervezői, szakértői költségeket.
A kárenyhítés és kárelhárítás körébe eső költségeket a biztosító a fentiek szerint akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre.
A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény be- következésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzet- ben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
Alulbiztosítás esetén a biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.
A biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a máshonnan megtérülő kárértéket jogosult levonni.
A biztosító a kártérítési összeget kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben, banki átutalással teljesíti, de a kártérítési összegre jogosult és a biztosító ettől eltérő fizetési módban is megállapodhatnak. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggés- ben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekö- vetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyre- állítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illet- ve téríti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános for- galmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
Eljárási költségek és a jogi képviselet költségei
A biztosítási fedezet nem terjed ki a biztosítottnál a biztosítási ese- mény következtében felmerült eljárási költségekre, így e költségek- re a biztosító szolgáltatási kötelezettsége sem terjed ki, kivéve, ha ezek a költségek a biztosító előzetes útmutatásai alapján vagy elő- zetes írásbeli jóváhagyásával merültek fel. Az igazolt eljárási költsé- geket a biztosító kizárólag a biztosítási összegig téríti meg, ezt meg- halódóan a biztosító szolgáltatást nem nyújt.
A károkozó biztosítottnak a biztosítási eseménnyel kapcsolatban fel- merülő igazolt jogi képviseleti költségeit és a kamatokat a biztosító csak abban az esetben téríti meg, ha a biztosító a perben részt vett vagy a perben való részvételről lemondott. A jogi képviseleti költsé- geket és a kamatokat a biztosító kizárólag biztosítási összegig téríti meg, ezt meghalódóan a biztosító szolgáltatást nem nyújt.
14.2. A kárrendezés szabályai
a. A károk mennyiségi és összegszerű megállapítása a biztosító vizsgálata után a károsulttal és a biztosítottal való együttműködésben történik.
b. A biztosító a megállapított kártérítési összeget az önrészesedés levoná- sa után a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét – ha jogsza- bály eltérően nem rendelkezik – a biztosítóval szemben közvetlenül nem érvényesítheti. Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult a biztosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson kere- setet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás idő- pontjában a károsult kárára fennállt-e.
c. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez teljesítsen, amennyiben a károsult követelését közvetlenül kielégítette.
d. Amennyiben a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötele- zettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biz- tosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító vi- selte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.
e. A biztosító káresemény bekövetkezése esetén a károkat és költ- ségeket a következő okiratok bemutatása ellenében térítheti meg. Tájékoztatjuk, hogy a különös vagy kiegészítő feltételek az alábbiaktól eltérő okiratok bemutatását is előírhatják!
– A biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, ki- töltött és aláírt kárbejelentő nyomtatvány (az esemény bejelentése, részletesen leírva a körülményeket, hol, mikor, milyen esemény tör- tént, mi károsodott);
– összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli szolgáltatási igény;
– tulajdoni lap;
– banki engedményező nyilatkozat;
– az engedményes nyilatkozata a biztosított részére történő kárkifize- tésre vonatkozóan;
– építési tervdokumentáció és engedély;
– műszaki tervek, műszaki leírások, szakvélemények, igazságügyi szak- értői vélemény;
– tételes árajánlat (méretek, anyagköltség, munkadíj, rezsióradíj tekin- tetében), költségvetés;
– a károsult vagyontárgy tulajdonjogát bizonyító, eredeti dokumen- tumok, beszerzési számla;
– adásvételi szerződés, bérleti szerződés, bérbeadási szerződés, köl- csönszerződés, felelős őrzésre vonatkozó dokumentumok (bérlet, lí- zing, kipróbálás, tesztelés, javítás) a vagyontárgy tulajdonosának megnevezésével;
– ajándékozás esetén az ajándékozási szerződés és/vagy bejelentés az adóhatóság felé, ha az egy megajándékozottnak jutó ajándék for- galmi értéke meghaladja az ajándékozás időpontjában hatályos ille- téktörvényben foglalt értéket;
– jogerős hagyatékátadó végzés;
– ingóságot ért károsodás esetén a jótállási/garanciaidő alatt, valamint ettől függetlenül is, az egy évnél fiatalabb vagyontárgyak esetén be- szerzési számla;
– eredeti, érvényesített jótállási jegy;
– használati utasítás és műszaki leírás;
– a kár jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szüksé- ges szakvélemény;
– szervizjegyek;
– fényképek, xxxx xxxxxxxxxxx;
– a felmerült költségeket igazoló eredeti számla, bizonylat, egyéb hitelt érdemlő igazolás;
– hatósági eljárás esetén hatósági igazolás vagy határozat (hatósági kármegállapítás);
– vállalkozói igazolvány, cégbejegyzést igazoló bírósági végzés;
– áfa nyilatkozat, az adószám/adóazonosító jel bekérésének lehetősé- gével;
– biztosított nyilatkozata vissza nem térítendő állami, önkormányzati vagy egyéb támogatás felvételéről;
– lakásszövetkezeti alapszabályzat, lakásszövetkezet határozata;
– bizományosi szerződések;
– érintésvédelmi szabvány-felülvizsgálati jegyzőkönyv;
– önkormányzat részéről lakhatósági igazolás oly kár esetén, mikor a lakás lakhatatlan;
– ideiglenes lakás bérleti szerződése (kiköltözés esetén), a bérbeadónak szóló befizetési bizonylat, számla;
– őrnapló, őrutasítás;
– tűz- és a robbanáskár esetén a jogszabály szerint előírt hatósági bi- zonyítvány vagy hatósági igazolás, a tűzvédelmi katasztrófavédelmi hatóság igazolása, jegyzőkönyvei, határozatai, a tűzvizsgálatról ké- szült jegyzőkönyv (ha készült);
– épületek, épületszerkezetek, mérnöki műtárgyak károsodása esetén tervdokumentáció;
– illetékes vízügyi hatóság igazolása;
– meteorológiai intézet igazolása;
– szakvélemény szerviztől;
– előzménykár esetén az előző javítás igazolása;
– szeizmológiai intézet igazolása;
– bányatérkép;
– rendőrségi feljelentés, rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv, tanúkihall- gatási jegyzőkönyv, a biztosító részére irat betekintési hozzájárulás;
– berendezések minősítését igazoló dokumentum (pl. Xxxxxx által ki- adott minősítési tanúsítvány);
– csőtörés eseménynél szolgáltató számlák, az esemény előtti időszak- ra, legalább két számlázási időszakra vonatkozóan (ennek hiányában egy évre);
– villámcsapás indukciós hatása miatti kár esetén a szerviz igazolá- sa/szakvéleménye arról, hogy a kárt a villámcsapás másodlagos hatá- sából eredő elektromos túlfeszültség okozta, valamint a javításról ki- állított számla(k);
– szolgáltatáskimaradás kár esetén a szolgáltatást nyújtó külső cég iga- zolása (pl. az illetékes áramszolgáltató igazolása, az áramkimaradás tényéről és időtartamáról);
– meglévő működő vállalkozások esetén káresemény előtti leltár és az esemény megtörténte utáni készlet leltár, selejtezési jegyzőkönyv;
– az érintett pénzintézet által kiállított igazolás a letiltásról;
– igazolás a pótlással kapcsolatban felmerült illetékek költségeiről;
– törzskönyv;
– orvosi dokumentáció;
– a munkanélküliség kockázathoz:
– munkaszerződés, továbbá munkaviszony megszüntetésének doku- mentumai;
– keresőképtelenséget igazoló dokumentumok;
– munkanélkülivé válást, munkanélküli állapotot igazoló hivatalos dokumentumok;
– társasházi közös költség;
– felelősségi kárigényt igazoló dokumentumok, felelősségi károkozást elismerő nyilatkozat;
– baleset esetén a baleset körülményeit rögzítő okirat: baleseti jegyző- könyv, primer és további orvosi leírás, illetve lelet, ambuláns lap;
– hatósági határozat, illetve jegyzőkönyv;
– baleseti halál esetén a halál tényét és a haláleset körülményeit igazo- ló dokumentumok: halotti anyakönyvi kivonat, kórházi zárójelentés, halott-vizsgálati bizonyítvány, boncolási jegyzőkönyv, hatósági hatá- rozat, illetve jegyzőkönyv;
– a baleset és a halál közelebbi körülményeinek tisztázásához szüksé- ges iratok;
– a kedvezményezett jogosultságát igazoló okiratok: jogerős hagyaték- átadó végzés, öröklési bizonyítvány, feltéve, hogy a kedvezményezett a szerződésben név szerint nem nevezték meg;
– baleseti rokkantság esetén orvosi, műtéti leírás, kórházi zárójelentés, hatósági határozat, illetve jegyzőkönyv, a társadalombiztosító által ki- állított E vagy D kategóriáról szóló rokkantsági határozat;
– fekvőbetegként kórházi gyógykezelés vagy műtét esetén a kórházi zárójelentés, orvosi igazolás, a kórház által kiadott műtéti leírás, or- vosi dokumentumok;
– csonttörés és csontrepedés esetén a röntgen lelet, baleseti jegyző- könyv, kórházi ambuláns lap, zárójelentés, illetve hatósági határozat, jegyzőkönyv;
– 28 napon túl gyógyuló sérülés esetén a 28 napot meghaladó gyógy- tartamról szóló orvosi igazolás, a kórházi kezelés alapjául szolgáló baleset megnevezésével és a kórházi kezelés időtartamának megadá- sával, a kórházi zárójelentés, a baleseti múlékony sérülés eredetét igazoló, a baleset körülményeinek tisztázásához szükséges iratok, baleseti jegyzőkönyv;
– ruházati kár esetén a tényleges kár mértékének megállapítását lehe- tővé tevő eredeti számlák;
– a véralkohol vizsgálati eredmény másolata;
– vezetői engedély másolata;
– jármű forgalmi engedélyének másolata;
– a biztosított arra vonatkozó nyilatkozata, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mással (biztosítóval vagy károkozóval) szemben, il- letve másik biztosítási szerződése alapján érvényesített-e igényt;
– ha a biztosított (felelősségi kárnál a károsult) nem maga kíván eljárni a kárügyében: meghatalmazás a biztosító előtti eljárásra, képviselet- re, a biztosítónál történő ügyintézésre és erre irányuló szándék ese- tén a készpénzfelvételre;
– a biztosítottnak a biztosított tevékenység végzésére való jogosultsá- gának igazolása;
– minden egyéb olyan dokumentum, amelyet a szerződő, károsult, il- letve a biztosított a kárának pontos felmérése avagy kifizetése érde- kében, a kárüggyel összefüggésben be kíván nyújtani (így különösen szerződések, szakvélemények, kimutatások, elszámolások stb.).
f. A biztosító szolgáltatása a kárrendezés befejezéséhez szükséges utolsó okirat biztosítóhoz történő beérkezését követő 15 mun- kanapon belül esedékes. Amennyiben a biztosított igazoló ok- iratot tartozik bemutatni, vagy nyilatkozattételi kötelezettség terheli (pl. számlaszám megadása), a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat, nyilatkozat a biztosítóhoz beér- kezett.
g. A biztosító a kárrendezési eljárást a károkozás idején érvényben lévő szerződési feltételek alapján folytatja le.
14.3. A kárbejelentés szabályai Kárbejelentés
a. A biztosítottnak a biztosítási esemény bekövetkezését, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre ad- hat alapot, illetőleg az azzal kapcsolatos igény érvényesítését a bekövetkezéstől, illetve a tudomására jutásától számított 30 na- pon belül a biztosítónak írásban be kell jelenteni, a szükséges fel- világosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.
b. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az előző bekezdésben előírt kötelezettségeket nem teljesíti, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körül- mények kideríthetetlenekké válnak.
c. A kárbejelentésnek – amennyiben az adatok a kárbejelentéskor ismertek – tartalmaznia kell:
– a kárt okozó megnevezését, azonosító adatait;
– a káresemény leírását, időpontját, a kár bekövetkezésének helyét;
– a sérült és károsult személyek nevét, adatait, a sérülés mértékét;
– a károsodás mértékét, a megállapított vagy becsült értéket;
– az esetlegesen károsodott tárgyak, eszközök megnevezését, helyét;
– a biztosított kárrendezésben közreműködő megbízottjának nevét, beosztását, címét és telefonszámát;
– a kárrendezéshez szükséges minden egyéb lényeges tájékoztatást.
d. Amennyiben a káreseménnyel összefüggésben hatósági eljárás van fo- lyamatban, úgy az annak során hozott határozat bemutatását szükség szerint kérheti a biztosító.
e. A biztosított köteles haladéktalanul bejelenteni továbbá, ha peres vagy peren kívüli eljárásban kártérítést érvényesítenek vele szemben.
A jelen szerződési feltétel körébe tartozó, bekövetkezett káresemény vo- natkozásában a biztosított a károsult (elhalálozás esetén a kárigényt érvé- nyesítő közeli hozzátartozó) hozzájárulása és az orvosi titoktartás alóli fel- mentés megadása esetén az orvosi titoktartás hatálya alá eső adatokat is kiszolgáltat a biztosító részére a kárrendezéshez.
A biztosított vállalja, hogy a károk elbírálásához szükséges igazolásokat be- szerzi, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által fizetési meghagyás for- májában támasztott regressz-igényeket a biztosító részére 3 napon belül megküldi.
A biztosított általi elismerés, teljesítés és egyezség hatálya a biztosítóval szemben:
A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, telje- sítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor ha- tályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudo- másul vette.
Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult követelésének a biztosí-
tott által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.
A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
15. A felek együttműködése
15.1. Tájékoztatási, közlési kötelezettség
a. A szerződő és a biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosítás el- vállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosító- val közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.
b. A szerződő és a biztosított, a biztosító kérésére – a titok- és adatvédel- mi szabályok betartásával – köteles a biztosító kockázata és a szerződés szempontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határoza- tokat (társasági szerződés, különféle szabályzatok, munkaköri leírás stb.) a biztosító részére átadni.
c. A szerződőnek, biztosítottnak 15 napon belül be kell jelentenie, ha más biztosítótársasággal olyan biztosítási eseményre is szóló felelősségbizto- sítási szerződést kötött, amelyre érvényes szerződés szerint a biztosító kockázatviselése kiterjed. Amennyiben ugyanazt az érdeket több bizto- sító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani.
A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet. A biztosítók a megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, ame- lyeknek megfelelően az egyes biztosítók a biztosított irányában külön- külön felelnének.
A biztosított a biztosító írásbeli felszólítása alapján a kárt kiváltó okot köteles megszüntetni. Amennyiben a bekövetkezett kár olyan okra vezethetô vissza, amely miatt a biztosítási szerződés tartama alatt káresemény már bekövetkezett, és a biztosító írásbeli felszólítá- sa ellenére a kárt kiváltó ok megszüntetését a biztosított elmulasztja, akkor az ugyanazon okból a felszólítást követő következő kárral kap- csolatban a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.
15.2. Változásbejelentési kötelezettség
a. A biztosítási kockázat szempontjából lényeges, a szerződésben megha- tározott, és a közlési kötelezettség körébe vont körülmények változását a szerződő és a biztosított haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül köteles a biztosítónak bejelenteni. A változásbejelentési kötelezett- ség szempontjából a következő körülmények attól függetlenül lényeges körülménynek minősülnek, hogy azokat a szerződés ki- fejezetten ilyenként meghatározza-e:
– tevékenység módosítása, bővülése;
– a biztosított tevékenységből származó forgalom jelentős növe- kedése;
– gyártási technológia változása;
– piaci kapacitás, részesedési arány változása.
b. A szerződő és biztosított ugyancsak köteles a korábban már át- adott, de módosított, illetőleg a megváltozott tartalmú okiratokat a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül átadni. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egy- aránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hi- vatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biz- tosítási esemény bekövetkeztében.
c. Amennyiben a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásá- ról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növe-
kedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
Amennyiben a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szer- ződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon meg- szűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtéte- lekor a szerződő fél figyelmét felhívta. Amennyiben a szerződés egyidejű- leg több vagyontárgyra, kockázatra vagy személyre vonatkozik, és a bizto- sítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel össze- függésben merül fel, a biztosító ezen meghatározott jogait a többi va- gyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
Amennyiben a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalom- mal hatályban marad.
16. Egyéb rendelkezések
16.1. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének füg- getlen szakértő által történő megállapítását. A szakértői eljárás költségei – egyéb megállapodás hiányában – a megbízót terhelik.
16.2. A biztosított a kárra hozzá bármilyen jogcímen befolyó megtérülésről a biztosított köteles a biztosító felé tájékoztatást adni, és a biztosítót meg- illető részt köteles a biztosítónak megfizetni.
16.3. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított által szol- gáltatott adatok helyességét bármikor ellenőrizni vagy megbízottai útján ellenőriztetni.
17. A személyes adatok, a biztosítási titoknak minősülő adatok kezelésére, valamint a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (Tudnivalók)
A személyes adatok, a biztosítási titoknak minősülő adatok kezelésére, va- lamint a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vo- natkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (továbbiakban: „Tudnivalók”) a jelen általános szerződési feltétel elválaszthatatlan részét képezi.
18. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. előző Vállalkozások Felelősségbiztosításának Általános Szerződési Feltéte- leitől, valamint a korábban alkalmazott szerződési gyakorlattól a jelen Vállalkozások Felelősségbiztosításának Általános Szerződési Feltételei több ponton eltérnek, mert a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. 03. 15. napján történő hatályba lé- pésére tekintettel társaságunk több módosítást eszközölt (pl. szer- ződés létrejötte, kockázatviselés kezdete, előzetes fedezetvállalás, díjnemfizetés miatti megszűnés, érdekmúlás miatti megszűnés, többszörös biztosítás, megtérítési igény stb.).
Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a bizto- sító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerző- désben alkalmazott kizárásokat az általános szerződési feltétel fi- gyelemfelhívó módon, félkövér betűtípussal tartalmazza.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy a jelen általános szerződési feltétel a korábbi Vállalkozások Felelősségbiztosításának Általános Szerződési Feltételeitől az alábbiakban tér el lényegesen:
– A személyes adatok kezelésére, valamint a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (továbbiakban: „Tudnivalók”) fejezet módosult.
Biztosítónk legfontosabb adatai
Név: Groupama Biztosító Zrt.
Székhely: Magyarország, 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxx: 0000 Xxxxxxxx, Pf. 1049
Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre.