Tervezői Felelősségbiztosítás Biztosítási Feltételek
Tervezői Felelősségbiztosítás Biztosítási Feltételek
A jelen feltételek rendelkezései az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) azon felelősségbiztosítási szerződéseire vonatkoznak, amely szerződést e feltételekre hivatkozással kötötték és a szerződés eltérően nem rendelkezik.
A jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre a jelen feltételekben nem szabályozott kérdések tekintetében a Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeinek, valamint a hatályos magyar jogszabályok, elsősorban a Ptk. és a Bit. rendelkezései irányadóak.
1. A biztosított
A jelen feltételek alapján létrejött szerződés alapján biztosított az a biztosítási szerződésben név szerint megnevezett, az általa végzett, biztosított tevékenység folytatására a magyar jogszabályok szerint jogosult magántervező, vagy tervező cég, ebbéli minőségében.
2. A biztosítási esemény
A jelen feltételek alkalmazásában biztosítási esemény a biztosítási szerződésben meghatározott tevékenységi körében eljárva a biztosított, vagy a vele munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy által a tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegésével okozott kár miatti kártérítési kötelezettsége.
3. A kockázatviselés területi és idõbeli hatálya
Ha a felek írásban másként nem állapodtak meg, a biztosítási fedezet a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra terjed ki.
A jelen feltételek alapján létrejött határozatlan tartamú biztosítási szerződés a szerződés hatálya alatt bekövetkezett károkra nyújt fedezetet, amennyiben a kár okozása a szerződésben meghatározott időpontot követően, ennek hiányában a szerződés hatálya alatt, bejelentése pedig a szerződésben meghatározott időpontig, ennek hiányában a szerződés megszűnését követő 30 napon belül megtörtént. A károkozás időpontja az az időpont, amikor a biztosított a kárt okozó magatartást tanúsította. Amennyiben a foglalkozási szabályszegés alapja bármiféle írásos anyag, a szabályszegő magatartás tanúsításának időpontja az aláírt írásbeli anyag megrendelő részére történő átadásának időpontja.
Ha mulasztás okozta a kárt, a károkozás időpontja az a legutolsó időpont, amikor a biztosított az elmulasztott magatartást a kár bekövetkezése nélkül pótolhatta volna.
A kár bekövetkeztének időpontja az az időpont, amikor a biztosított kártérítési kötelezettsége esedékessé válik.
A bejelentés időpontja az az időpont, amikor a biztosított a kár bekövetkeztét a biztosítónak írásban bejelentette.
Határozott tartamra kötött biztosítási szerzõdés esetén a biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdés hatálya alatt okozott és a szerződés hatálya alatt, vagy a szerzõdés megszűnését követõ 1 éven belül bekövetkezett és a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki.
4. A szerződés tartama, a biztosítási időszak
A szerződés – a felek írásbeli megállapodása függvényében – mind határozott, mind határozatlan tartamra megköthető.
Határozatlan tartamú szerződés esetén a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló a szerződés létrejöttének napja.
Ha a biztosítási időszak egy év, akkor annak első napja a biztosítási évforduló napja, utolsó napja pedig a biztosítási évfordulót megelőző nap.
5. A biztosítható és a nem biztosított tevékenységek
A jelen feltételek alapján létrejött szerződés keretében biztosítható tevékenységek:
1. Tervezési tevékenység: a megrendelővel (az építtetővel vagy megbízása alapján a kivitelezővel, illetve a beruházás-lebonyolítóval) kötött szerződés alapján valamely létesítmény megépítéséhez, átalakításához, felújításához, stb. szükséges műszaki-gazdasági tervdokumentáció elkészítése, ideértve az azzal összefüggõ, illetve azt közvetlenül szolgáló műszaki tervezési tevékenységet is.
2. Tervezői művezetési tevékenység: a megrendelővel (az építtetővel vagy megbízása alapján a kivitelezővel, illetve a beruházás-lebonyolítóval) kötött szerződés alapján, a saját tervei alapján megvalósításra kerülő létesítmény kivitelezése során az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósításban, valamint a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldásában történő közreműködés.
3. Tervellenőri tevékenység: a kivitelezési dokumentációnak (dokumentációrésznek) az építtető megbízásából történő ellenőrzése és tervellenőri nyilatkozat készítése. A jelen feltételek alapján csak abban az esetben biztosított a tervellenőri tevékenység, amennyiben a biztosított tervellenőri szakmagyakorlási jogosultsággal rendelkezik.
A jelen feltétel alapján létrejött szerződés keretében nem biztosítottak az alábbi tevékenységek:
a) repülőterek tervezése, egyéb légi közlekedéssel kapcsolatos tervezés,
b) kikötők tervezése, egyéb vízi közlekedéssel kapcsolatos tervezés,
c) alagutak tervezése,
d) gátak, egyéb árvízvédelmi létesítmények, műtárgyak, továbbá duzzasztó-, illetve vízi erõművek és ezek műtárgyainak tervezése,
e) hulladéklerakók tervezése,
f) nukleáris létesítmények tervezése.
6. A díjfizetés rendszere
Ha a felek a szerződésben eltérően nem állapodtak meg, a jelen feltételek alapján létrejött határozatlan tartamú biztosítási szerződés elszámolásos díjfizetési rendszerű.
A biztosítási díj alapját a biztosítási időszak tényleges adatai képezik. A biztosító által a szerződés megkötését megelőzően a szerződő által közölt előzetes adatok alapján megállapított díj a(z első) biztosítási időszak előzetes díja, melynek – a felek eltérő írásbeli megállapodása hiányában – 2/3-a a biztosítás minimális díja.
A minimális díjtól függetlenül a feleket a biztosítási időszakot, illetve a szerződés megszűnését követő 30 napon belül, a szerződő által írásban közölt, végleges adatok alapján elszámolási kötelezettség terheli.
A biztosító a biztosítási időszak végleges díját a szerződő által közölt végleges adatok alapján állapítja meg.
Határozatlan tartamú, az évfordulóra fel nem mondott szerződés esetén az így megállapított díj a következő biztosítási időszak előzetes díja azzal, hogy az elszámolásig a szerződő a megelőző biztosítási időszak díjának megfelelő mértékű díj megfizetésére köteles.
7. A biztosító szolgáltatásának szabályai
Ha a felek a szerződésben másként nem állapodtak meg, a jelen feltételek alapján létrejött szerződés keretében a biztosított biztosítási szerződéssel fedezett kárfelelőssége esetén, annak mértékéhez igazodóan, a biztosítási összeg keretén belül, az önrész érvényesítése mellett a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosító a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései figyelembevételével megtéríti
1. a károsult vagyonában beállott értékcsökkenésként mint ténylegesen fölmerült vagyoni kárként azt az értéket, amelytől a károsult valamely vagyontárgy megsemmisülése, vagy megrongálódása és esetleges értékcsökkenése folytán elesett, vagy egyébként károsodott,
2. a károsult károkozással összefüggésben felmerült – indokolt, ésszerű és gazdaságos – költségeit,
3. a károsultat ért személyi sérüléses kár (halál, testi sérülés, vagy egészségkárosodás) miatt felmerült sérelemdíjat,
4. az elmaradt haszon (elmaradt vagyoni előny) körében kizárólag a személyi sérüléses kárt szenvedett természetes személy károsult igazolt elmaradt jövedelmét
5. a járulékos költségeket, így
- a késedelmi kamatot (a Ptk. szabályaitól eltérően kizárólag a biztosítási összeg keretein belül),
- a kárigény jogalapjának, vagy összegszerűségének megállapítása érdekében – a biztosító előzetes jóváhagyásával – felkért szakértő költségét,
- a kár 10%-a, de max. 500.000,-Ft szublimit erejéig a biztosított képviseletét ellátó ügyvéd – máshonnan meg nem térülő – igazolt munkadíját és készkiadásait, illetve a jogi védekezés egyéb költségeit. E biztosítási fedezet annyiban áll fenn az ésszerű, indokolt és gazdaságos költségek tekintetében, amennyiben azok a biztosítási szerződés fedezete alá tartozó, kizáró rendelkezés hatálya alá nem eső és a biztosító részére szerződésszerűen bejelentett biztosítási eseménnyel összefüggésben merültek fel. A biztosító nem téríti meg ezeket a költségeket, ha a szerződő/biztosított maga látja el a jogi védelmét.
6. a kárenyhítés körébe eső költségeket, amennyiben azok ésszerűek, indokoltak és gazdaságosak voltak.
9. Kizárások
A Felelősségbiztosítások Szerződési Feltételeiben írtakon túl nem téríti meg a biztosító:
1. a biztosított (annak vezető tisztségviselője) a Ptk. 8:1.§. (1) bek. 1. pontjában felsorolt közeli hozzátartozójának, vagy alkalmazottjának, valamint tagjának, megbízottjának, segítő családtagjának, továbbá üzlet-, illetve tulajdonostársának okozott károkat,
2. több biztosított esetén a biztosítottak által egymásnak okozott károkat,
3. azokat a károkat, amelyekért a biztosított nem a szerzõdésben meghatározott minõségében felel,
4. kötbér, egyéb szerződést biztosító mellékkötelezettség, illetve bírság, vagy egyéb büntetés jellegű költség formájában felmerült károkat,
5. a szavatossági igényeket és az azokkal összefüggésben felmerülő károkat és költségeket, ideértve a szerződésszegés objektív jogkövetkezményén túli kárfelelősségen alapuló igényeket is, valamint a késedelemmel – ideértve a késedelmes nyilatkozattételt, illetve irat, vagy egyéb dokumentum átadását is, - továbbá a nemteljesítéssel összefüggésben felmerült károkat,
6. költségkeretek és hitelek túllépésébõl, valamint a határidõkre vonatkozó nyilatkozattételbõl (ideértve a kivitelezés várható idõtartamára vonatkozó nyilatkozatot is) eredõ károkat,
7. a talaj-, víz-, illetve légszennyezéssel okozott károkat,
8. az összeférhetetlenségi szabályok megszegésével összefüggésben okozott károkat,
9. a beszerzési, illetve kivitelezési nehézségek miatti áttervezéssel összefüggésben fölmerült többletköltségre,
10. a műszaki, gazdasági tervek alapadataiban előforduló hibákkal összefüggésben bekövetkezett károkra (ide nem értve a biztosított által szolgáltatott, illetve a megrendelő megbízása alapján a biztosított által ellenőzött adatokat),
11. a kutatás-fejlesztési tevékenységgel, illetve a műszaki szempontból új létesítmények tervezésével összefüggésben okozott károkat, ha a kár oka az új fejlesztésre vezethetõ vissza, ideértve az olyan módszerek alkalmazásával összefüggésben okozott károkat, amelyek a tudomány és technika ismert szabályainak megfelelõen nem lettek kellõen kipróbálva,
12. a szakszerű dúcolás (merevítések és kitámasztások) elmulasztásával, illetve az építmény alatti átvezetésekkel, aláfalazásokkal (aláfogásokkal) összefüggésben okozott károkat, (pl. pillérek vagy oszlopok cseréje vagy készítése, meglévõ építményeknek új alapozás készítése vagy a meglévõ alapozás megerõsítése, meglévõ épületek alatt alagutak, csatornaátvezetések kivitelezése),
13. a penészesedés és gombásodás által okozott károkat,
14. a költségvetésben, gazdasági tervekben előforduló számszaki hibával összefüggésben bekövetkezett károkat,
15. az áremelkedés miatti többletköltség formájában felmerülő károkat,
16. az esztétikai és korszerűségi hibákkal összefüggésben bekövetkezett károkat,
17. az értékbecsléssel, pénzügyi, vagy egyéb (pl. kivitelezőre vonatkozó) tanácsadással, illetve bármely közvetítői tevékenységgel összefüggésben bekövetkezett károkat,
18. engedélyek beszerzésének elmulasztásával összefüggésben bekövetkezett károkat,
19. a vagyontárgyak (ideértve a készpénzt, az értékpapírt, az ékszereket, az egyéb értéktárgyakat is) elveszésével, eltulajdonításával, illetve egyéb fellelhetetlenségével összefüggésben bekövetkezett károkat,
20. a biztosított vezető tisztségviselői által ilyen minőségükben okozott károkat,
21. a biztosított teljesítési segédjének (pl. alvállalkozó) okozott, illetve annak tevékenységére visszavezethető károkat,
22. bármely jogcímen a biztosított birtokában, rendelkezési jogkörében, vagy ellenőrzése, felügyelete alatt lévő idegen tulajdonú vagyontárgyakban bekövetkezett, valamint a letéti felelősségi körébe tartozó károkat,
23. a biztosítási eseménnyel összefüggésben fölmerült felülvizsgálat, illetve újratervezés költségeit (ideértve a műszaki rajz, illetve a műszaki leírás költségeit is).