ADAPTÍV VISELKEDÉS, SZERHASZNÁLAT VISELKEDÉSZAVAR IDEGRENDSZERI TESTI TÜNETEK TÁPLÁLKOZÁSI KÉNYSZERBETEGSÉG DEPRESSZIÓ ÉS SZORONGÁS ÁLTALÁNOS ÁTFOGÓ KLINIKAI FUNKCIONALITÁS ÉS VISELKEDÉSI FEJLŐDÉSI ÉS ALVÁS ZAVAROK ÖNGYILKOSSÁG ÉS STRESSZ SZEMÉLYISÉG-...
ADAPTÍV VISELKEDÉS, | SZERHASZNÁLAT | VISELKEDÉSZAVAR | IDEGRENDSZERI | TESTI TÜNETEK | TÁPLÁLKOZÁSI | KÉNYSZERBETEGSÉG | DEPRESSZIÓ ÉS | SZORONGÁS | ÁLTALÁNOS | ÁTFOGÓ KLINIKAI |
FUNKCIONALITÁS | ÉS VISELKEDÉSI | FEJLŐDÉSI | ÉS ALVÁS | ZAVAROK | ÖNGYILKOSSÁG | ÉS STRESSZ | SZEMÉLYISÉG- | KÉRDŐÍVEK ÉS | ||
ADDIKCIÓ | ZAVAROK | JELLEMZŐK | INTERJÚK |
Xxxxx Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx
Xxxx Xxxxx
A gyermekpszichiátriában alkalmazott kérdőívek, interjúk és tünetbecslő skálák
XXXXX XXXXXX XXXXXX XXXXXXX XXXX XXXXX
A GYERMEKPSZICHIÁTRIÁBAN ALKALMAZOTT KÉRDŐÍVEK, INTERJÚK ÉS TÜNETBECSLŐ SKÁLÁK
A kiadvány az EFOP-2.2.0-16-2016-00002
„Gyermek és ifjúságpszichiátriai, addiktológiai és mentálhigiénés ellátórendszer infrastrukturális feltételeinek fejlesztése”
kiemelt projekt keretében készült.
Szerzők:
Xxxxx Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxxx Xxxx Xxxxx
Szakmai lektor:
Xxxxx Xxxxx
ISBN: 978-963-9661-55-4
EFOP-2.2.0-16-2016-00002
Gyermek és ifjúságpszichiátriai, addiktológiai és mentálhigiénés ellátórendszer infrastrukturális feltételeinek fejlesztése
Budapest, 2020
TARTALOM
ELŐSZÓ 5
BEVEZETÉS 7
o A mérőeszközök klinikai alkalmazásának szempontjai gyermekek és serdülők körében 7
o A mérőeszközök megválasztásának szempontjai 8
o A pszichometriai jellemzők áttekintése 10
ÁTFOGÓ KLINIKAI KÉRDŐÍVEK ÉS INTERJÚK
o Gyermekviselkedési Kérdőív (Achenbach System of Empirically Based Assessment, ASEBA) 13
o Képességek és Nehézségek Kérdőív (Strength and Difficulties Questionnare, SDQ) 16
o Derogatis-féle tünetlista (Symptom Checklist, SCL-90-R) 19
o Minnesota Többfázisú Személyiségleltár serdülőváltozat (Minnesota Multiphasic Personality
Inventory-Adolescent, MMPI-A) 25
o Pszichiátriai Becslőskálák gyermekek és serdülők részére (SAFA) 27
o Barratt Impulzivitás Skála (Barratt Impulsiveness Scale, BIS-11) 30
o Gyermek és Serdülő Diagnosztikus Interjú (Interview Schedule for Children and Adolescents, ISCA) 34
o Gyermek-MINI (International Neuropsychiatric Interview, MINI-Kid) 36
o Gyermek Interjú Hangulatzavarok és Skizofrénia Vizsgálatára iskoláskorúaknak (Kiddie Schedule for Affective Disorders and Schizophrenia, K-SADS) 38
ÁLTALÁNOS SZEMÉLYISÉGJELLEMZŐK
o Emocionalitás, Aktivitás, Szociabilitás (EAS) Temperamentum Kérdőív (Emotionality, Activity, Sociability Tempearment Questionnaire, EAS) 40
o Temperamentum és Karakter Kérdőív Gyermek változat (Preschool Version of the Temperament
and Character Inventory, PsTCI; Junior Temperament and Character Inventory, JTCI) 46
o Ötfaktoros Személyiség-kérdőív (Big Five Inventory, BFI) 56
o Big Five Kérdőív gyermekeknek (Big Five Questionnaire, BFQ-C) 61
o Észlelt Stressz Kérdőív (Percieved Stress Scale, PSS) 63
o Penn State Aggodalmaskodás Kérdőív (Penn State Worry Questionnaire, PSWQ) 69
o Állapot-vonás Szorongás Kérdőív–Y (State-Trait Anxiety Inventory, STAI-Y) 76
o Depresszió, Szorongás és Stressz Skála (Depression Anxiety Stress Scale, DASS) 78
DEPRESSZIÓ ÉS ÖNGYILKOSSÁG
o Gyermekdepresszió Kérdőív (Children’s Depression Inventory, CDI) 84
o Birleson Depresszió Skála (Birleson Depression Self-Rating Scale, DSRS) 90
o Érzések és Én Kérdőív (gyermekváltozat) (Feelings and Me Questionnaire Child Version, FAM-C) 95
o Gyermekek Érzelmi Reakciójának Értékelése (Fast Assessment of Children’s Emotions, FACE) 100
o Érzelemszabályozási Nehézségek Skála (Difficulties in Emotional Regulation Scale, DERS) 102
o Ottawai Önsértő Kérdőív (Ottawa Self-Injury Inventory, OSI) 107
o Paykel Öngyilkossági Skála (Paykel Suicide Scale, PSS) 116
KÉNYSZERBETEGSÉG
o Obszesszív-kompulzív Kérdőív Gyermekeknek (Children’s Obsessional Compulsive Inventory,
CHOCI) 119
o Yale–Brown Obszesszív-kompulzív Skála gyermekváltozata (Yale–Xxxxx Obsessive Compulsive S
cale, CY-BOCS) 130
TÁPLÁLKOZÁSI ZAVAROK
o Evészavar Kérdőív (Eating Disorder Inventory, EDI) 132
o Rövid Evészavar Kérdőív (Sick-Control-One-Fat-Food Questionnaire, SCOFF) 137
o Evési Attitűdök Teszt (Eating Attitudes Test, EAT) 140
o Bulimia Kognitív Disztorziós Skála (Bulimia Cognitive Distortions Scale, BCDS) 144
o Anorexia Nervosa Önértékelő Kérdőív (Anorexia Nervosa Inventar zur Selbstbeurteilung, ANIS) 148
TESTI TÜNETEK ÉS ALVÁS
o Gyermekszomatizáció Kérdőív (Children’s Somatization Inventory, CSI) 152
o Gyermek Alvási Szokások Kérdőív (Children’s Sleep Habits Questionnaire, CSHQ) 158
IDEGRENDSZERI FEJLŐDÉSI ZAVAROK
Tik zavarok
o Tiket Megelőző Késztetés Skála (Premonitory Urge Tic Scale, PUTS) 163
o Tikkel Kapcsolatos Hiedelmek Skála (Beliefs about Tics Scale, BATS) 167
o Yale Globális Tik Súlyossági Skála (Yale Global Tic Severity Scale, YGTSS) 170
Autizmus
o Autizmus Diagnosztikus Interjú – Javított változat (Autism Diagnostic Interview, ADI-R) 178
o Autizmus Diagnosztikus Obszervációs Séma (Autism Diagnostic Observation Schedule, ADOS) 179
o Módosított Kisgyermekkori Autizmus Kérdőív (The Modified Checklist for Autism in
Toddlers, M-CHAT) 181
o Autizmus Spektrumzavar Szűrőkérdőív (Autism Spectrum Screening Questionnaire, ASSQ) 183
o Szociális Kommunikációs Kérdőív (Social Communication Questionnaire, SCQ) 186
Figyelemhiányos/Hiperaktivitás Zavar (ADHD)
o ADHD Felmérése Gyermekkorban (ADHD Child Evaluation, ACE) 188
o SNAP–IV Gyermekviselkedés Kérdőív (Xxxxxxx, Xxxxx and Xxxxxx Questionnaire IV (SNAP) 189
VISELKEDÉSZAVAR
o Reaktív-proaktív Agresszió Kérdőív (Reactive/Proactive Aggression Questionnaire, RPQ) 196
o Rövid értékelés a gyermekek és a serdülők agressziókockázatáról (Brief Rating of Aggression
by Children and Adolescents, BRACHA) 200
o Ridegség és Érzéketlenség Kérdőív (Inventory of Callous/Unemotional Traits, ICU) 203
SZERHASZNÁLAT ÉS VISELKEDÉSI ADDIKCIÓ
o Serdülőkori Problémák Értékelő Interjúja (European Adolescent Assessment Dialogue,
EuroADAD) 210
o Internetes Játékfüggőség Teszt (Internet Gaming Disorder Test, IGDT) 221
o Problémás Internethasználat Kérdőív (Problematic Internet Use Questionnaire, PIUQ) 225
o Problémás Online Játék Kérdőív (Problematic Online Gaming Questionnaire, POGQ) 229
ADAPTÍV VISELKEDÉS, FUNKCIONALITÁS
o Vineland Adaptív Viselkedés Skála 3 (Vineland Adaptive Behavior Scales, VABS-3) 233
o Gyermektevékenység-elemző Kérdőív (Child Occupation Self Assessment, COSA) 235
o Gyermek-alkalmazkodóképességet Mérő Skála (Children’s Global Assessment Scale, CGAS) 239
TÁRGYMUTATÓ
o A kötetben szereplő mérőeszközök az eredeti angol elnevezésekkel 244
o A kötetben szereplő mérőeszközök rövidítésekkel 246
ELŐSZÓ
5
ELŐSZÓ
A szűrésben, a diagnosztikai munkában, az állapotmegismerésben és a kezelési hatékonyság monitorozá- sában alkalmazott megbízható és objektív mérőeszközök a klinikai gyakorlat és a kutatások nélkülözhetet- len részét képezik. Hazánkban is egyre több megbízható standardizált klinikai mérőeszköz áll a szakemberek rendelkezésére, amelyek a gyermekek és a serdülők problémáinak felméréséhez, az állapotmegismeréshez, a diagnózis felállításához és az állapotváltozás követéséhez nyújthatnak értékes támpontokat. Jelen kiadvány e mérőeszközök bemutatására és alkalmazásuk különböző szempontjainak ismertetésére vállalkozik.
A klinikai gyakorlatban többféle mérőeljárás is alkalmazható: például klinikai interjú, pszichológiai tesz- tek, értékelő skálák. A kötetbe igyekeztünk azokat a szűrő- és tünetbecslő skálákat, kérdőíveket és klinikai interjúkat beválogatni, amelyek esetében már rendelkezünk hazai tapasztalatokkal. Néhány terület bővelke- dik jobbnál jobb mérőeszközökben, de akad olyan is, ahol nincs széles körben kipróbált tesztmódszer. A kö- tetbe került mérőeszközök kiválasztásakor és a bemutatás során ezeket igyekeztünk súlyozni, így előfordult, hogy azt hagytuk el, ahol rendelkezünk hazai tapasztalatokkal, vagy olyat emeltünk be, amellyel még kevés hazai eredmény született. A kiválasztás során további fontos szempontként merült fel a klinikai mérés minő- ségbiztosítása, valamint a hazai szakmai irányelvekben és mérési protokollokban megfogalmazott módsze- rek alkalmazása.
A kötet elején részletesen ismertetjük a mérőeszköz megválasztásának szempontjait és a módszerek pszichometriai értékelését.
A mérőeszközök megbízhatóságát és érvényességét, diagnosztikai osztályozási pontosságát számos mutató jelzi, amelyek az objektív mérés megtervezésekor alapvető fontossággal bírnak.
Az összeállítás során fontos szempontként merült fel a mérőeszközök szerzői jogi kérdése. Több mérőeszköz rendelkezik külföldi vagy hazai tesztforgalmazóval, ilyen esetekben a mérőeszközök nincsenek részletesen be- mutatva a kötetben, csak a róluk készült leírások és a forgalmazó elérhetősége olvasható. Ugyancsak nem sze- repelnek azok a mérőeszközök, amelyek terjedelmi okok miatt nem kerülhettek be a kötetbe: például diag- nosztikus interjúk (ISCA, K-SADS). Az értékeléshez szükséges hazai normák közreadásánál szintén hasonló probléma merült fel. Sok esetben a hazai normák a tesztforgalmazó vagy az adott kutatócsoport szellemi ter- mékei, illetve az értékelés során alkalmazott életkori normák és a mérőeszköz multidimenzionális jellegéből fakadó normatáblázatok több tucat oldalt is kitennének. Ügyeltünk arra is, hogy lehetőség szerint minél keve- sebb olyan mérőeszköz kerüljön be a kötetbe, amelyet eredetileg felnőttek számára dolgoztak ki, és az eszköz népszerűsége miatt alkalmazzák serdülőkön. Ugyancsak lemondtunk azoknak a mérőeszközöknek a bemuta- tásáról, amelyeknek pl. létezik magyar fordítása, de ezeket a külföldi tesztforgalmazó kizárólag egy adott ku- tatásra engedélyezte (Xxxxxxx Szülői és Xxxxxx Értékelő Xxxxxx, CPRS/CTRS), a mérőeszköz másokkal törté- nő megosztását nem. Akadnak olyan mérőeszközök, amelyek a klinikai gyakorlatban vagy a kutatásban sza- badon felhasználhatók, de a mérőeszközt kidolgozó nem járul hozzá, hogy más terjessze, elérhetővé tegye (pl. Képességek és Nehézségek Kérdőív, SDQ).
A mérőeszközöket tartalmazó gyűjtemény tervezésekor eldöntöttük, hogy csak olyan módszereket emelünk be a kötetbe, amelyek már rendelkeznek hazai adaptációval, és pszichometriai jellemzőik, alkalmazhatóságuk jól dokumentált. A mérőeszközök gyűjtése során azonban azzal szembesültünk, hogy több olyan terület is van, amely hazánkban kevésbé kutatott, illetve az adott mérőeszköz kutatásokban történő felhasználása idő- igényes. Így hiába létezik a terület mérésére kifejlesztett kiváló kérdőív és annak magyar változata, a kutatá- sokban ez egyelőre nem jelent meg, körültekintő hazai adaptációja nem történt meg. Mivel láttuk azt is, hogy az információk hiányából fakadóan egy-egy mérőeszköznek olykor több fordítása is elkészül, így a jelen teszt- gyűjteménybe mégis beillesztettünk néhány olyan mérőeszközt, ami hiánypótló, ilyen a Yale–Xxxxx Xxxx- szer Skála gyermekváltozata (CY-BOCS), a Gyermek-alkalmazkodóképességet Mérő Skála (CGAS), a Rövid Pszichiátriai Becslőskála gyermekváltozata (BPRS-C). Természetesen ezeknél a kérdőíveknél a hazai adaptá- ciónál és a vizsgálati mintánál jelezzük, hogy egyelőre nem rendelkezünk publikált eredményekkel. Néhány további mérőeszköz esetében ugyancsak a bemutatás mellett döntöttünk, annak ellenére, hogy a hazai adap- táció folyamatban van, de az eredményeket még nem tették közzé, ilyen a Vineland Adaptív Viselkedés Skála 3 (VABS-3) vagy az Obszesszív-kompulzív Kérdőív gyermekeknek (CHOCI).
A gyűjteményben szereplő mérőeszközöket a könnyebb áttekinthetőség érdekében átfogó problémák sze- rint csoportosítottuk (pl. szorongás és stressz, táplálkozási zavarok). A mérőeszközök bemutatását igyekez- tünk hasonlóan felépíteni (általános leírás, a mérőeszköz kidolgozása és változatai, pszichometriai jellemzők, hazai tapasztalatok, értékelés és elérhetőség), és az alkalmazáshoz szükséges legfontosabb jellemzőket meg- adni. A leírásokhoz a mérőeszközök felhasználási útmutatóit és az eredményekről megjelent hazai és nem- zetközi publikációkat vettük alapul. Célunk, hogy a gyermekek és a serdülők hazai mentálhigiénés ellátásá- ban dolgozó szakemberek és kutatók munkáját a gyűjteményben szereplő mérőeszközök részletes bemutatá- sával segítsük.
Nyilvánvaló, hogy pszichodiagnosztikus és terápiás ismeretek nélkül, csupán egy mérőeszköz alapján nem hozhatunk komoly döntéseket. Ehhez segít hozzá a Gyakori gyermek- és ifjúságpszichiátriai kórképek diag-
ELŐSZÓ
6
nosztikai és terápiás javaslatainak gyűjteménye, amelynek jelen tesztgyűjtemény a kiegészítéséül szolgál. A jól megválasztott mérőeszköz alkalmazása a hatékony diagnosztikai és terápiás munkát segíti. A gyűjtemény óhatatlanul a mérőeszközök felhasználására ösztönöz, ugyanakkor fontos tényező az is, hogy a mérőeszkö- zök alkalmazását a szakmai céljainkhoz, kérdésfeltevéseinkhez igazítsuk. Nem szabad arról sem megfeled- keznünk, hogy egy-egy mérés vagy mérőeszköz önmagában kevés. Hiába a legjobb egy mérőeszköz, hiába tö- rekszik maximális objektivitásra, a mérés szakmaiságát, hatékonyságát elsősorban az határozza meg, hogy ki- nek a kezében van.
Xxxxxx Xxxxxxx, Xxxx Xxxxx és Xxxxx Xxxxxx
BEVEZETÉS
7
BEVEZETÉS
A mérőeszközök klinikai alkalmazásának szempontjai gyermekek és serdülők körében
A pszichiátriai betegek gyógyítása során fontos az alapos kivizsgálás, ami történhet diagnosztikai céllal vagy akár az egyes területek diszfunkciójának feltárása, monitorozása érdekében. Bár a pszichiátriai diagnosztika számos lépést foglal magában az átfogó klinikai interjútól a kórtörténet áttekintésén át a páciens viselkedésének megfigyeléséig, az egyes betegségek tüneteinek feltárására, a differenciáldiagnosztikára és a betegség mechaniz- musának megértésére kidolgozott standardizált mérőeszközök kiváló lehetőséget biztosítanak.
A klinikai gyakorlatban alkalmazott kérdőívek és tünetbecslő skálák hasonló szerepet töltenek be, mint a la- boratóriumi tesztek az orvosi diagnosztika különféle területein. A tünetek feltárására és az állapotmegismerésre irányuló értékelő skálákat nem alkalmazhatjuk elszigetelten, az átfogó személyes klinikai értékelést nem he- lyettesítik, ahogy a laboratóriumi tesztek eredményei sem értelmezhetők önmagukban. Bár a páciens átfo- gó értékelését semmilyen mérőeszköz nem válthatja ki, ennek ellenére a jól megválasztott tünetbecslő skálák vagy kérdőívek hatékonyan egészíthetik ki a klinikai értékelést és az állapotmegismerést, ami egyszerű és gaz- daságos megoldást jelenthet a diagnosztikai és a terápiás munkában.
A gyermekek és a serdülők klinikai értékelését, a diagnosztikai munkát számos tényező befolyásolja. Az életkorra jellemző fejlődési változások (pl. pubertáskor) a pszichológiai működést alapvetően határozzák meg, az érzelmi és a viselkedési problémák sokszínűségét eredményezik – a tünetek rendkívül változatosak, a komorbiditás gyakori. Ebben az életkorban az önbeszámolók, illetve az önjellemzésen alapuló kérdőívek csak megfelelő körültekintéssel alkalmazhatók, így a több információforrásra támaszkodó mérőeljárásoknak (pl. szülői, tanári és kortársi jellemzések) kitüntetett szerep jut. A gyermekek és a kamaszok felmérésének nehéz- sége elsősorban abból fakad, hogy nehéz egyszerű és érthető kérdéseket megfogalmazni számukra. Sokszor a megértési készségek, az önismeretük vagy a belátás hiányosságai nem teszik lehetővé a megbízható probléma- feltárást. Fontos, hogy a gyermekek és a serdülők viselkedését az adott családi kontextusban értelmezzük, hi- szen az életükben fontos szerepet játszó felnőttek a pszichés működésüket jelentősen befolyásolják.
A klinikai gyakorlatban és a kutatásokban többféle mérőmódszer közül választhatunk: interjúk, pszicholó- giai tesztek, kérdőívek és tünetbecslő skálák is rendelkezésünkre állnak. Bár a játéktevékenységen vagy a pro- jekció mechanizmusán alapuló pszichológiai mérőeszközöknek nagy hazai hagyománya van (pl. rajztesztek, világjátékteszt, Rorschach-teszt használata gyermekkorban, Gyermek Appercepciós Teszt), ennek ellenére je- len kötetben csak a gyermek- és serdülőkorban alkalmazható standardizált módszerek, a diagnosztikai inter- júk, a kérdőívek és a tünetbecslő skálák bemutatására vállalkozunk. A pszichopatológiai jelenségek azonosí- tására és kvantifikálására kidolgozott egyszerű értékelő skálák előnye a gazdaságosság, mivel könnyű teszt- felvételt és kiértékelést tesznek lehetővé. Az ilyen mérőeszközök a legkülönfélébb területek megragadására ké- pesek, és a különféle mérőeszközök, illetve értékelő források (pl. szülői, tanári értékelések, önjellemzés) meg- választásával megbízható képet kaphatunk a gyermek problémáiról, nehézségeiről. Az értékelő skálák további előnye, hogy jól strukturáltak, és az értelmezésüket általában jól illesztett csoportnormák segítik.
A gyermekpszichiátriában alkalmazott mérési eljárások több szempontból is különböznek a felnőttek köré- ben használt módszerektől. Annak ellenére, hogy az egyes gyermek- vagy serdülőkorban megjelenő betegség tünetei vagy lefolyása hasonló a felnőttekéhez, sok esetben a pszichiátriai tünetek megjelenését és lefolyását a fejlődéssel összefüggő faktorok jelentősen befolyásolják. A diagnosztikai rendszerek (pl. DSM, BNO) sokszor nem tesznek különbséget a gyermek- és felnőttkorúak körében használt kritériumok között. A gyermekkor- ban megjelenő problémák többnyire az adaptív viselkedés hiányában jutnak kifejeződésre, és nem követik a felnőttek kórformájára jellemző speciális tüneteket (Achenbach, 1980). Az ilyen eltérő sajátosságok azonban nemcsak a gyermekek és a felnőttek összehasonlítása során mutatkoznak meg, hanem akár a gyermekek és a serdülők összevetésekor is fennállnak. Ahogy korábban már utaltunk rá: a gyermek pszichés működését és életminőségét nagyban befolyásolja a családi vagy az iskolai környezet is, így a gyermek problémáinak felmé- rése nem történhet izoláltan, a környezeti és a kulturális tényezők figyelmen kívül hagyásával. A tünetek vál- tozatossága és a magas komorbiditás miatt a gyermekek és a serdülők általában akár több diagnosztikai ka- tegóriába is besorolhatók, ugyanakkor a kezelés hatékony megválasztásához a szakembernek fontossági sor- rendbe kell állítania a lehetséges zavarokat, és ennek mentén megválasztani a kezelést.
A standardizált mérőeszközök még egy fontos jellemzője, hogy a problémákat többnyire egy adott dimenzió mentén ragadják meg, és nem az orvosi diagnosztikára jellemző kategoriális megközelítést szolgálják. A stan- dardizált mérőeszközökön elért eredmény többnyire a tételekre adott válaszok összegzésén alapul, így például a hiperaktivitás vagy a szorongás mértéke egy pontszámban jut kifejeződésre. Ez a kvantitatív megközelítés lehe- tővé teszi, hogy az elért pontszámot nemben és korban illesztett egészséges normatív minta eredményéhez, a nor- mákhoz hasonlítsuk, de lehetőséget nyújt arra is, hogy például a világ különböző részein előforduló betegségek gyakoriságait, a gyógyszeres terápiák hatékonyságát összehasonlítsuk. Fontos kiemelni, hogy a dimenzionális megközelítés kiválóan használható a betegségben bekövetkező változások (pl. terápiás hatás) detektálására.
BEVEZETÉS
8
A standardizált mérőeszközök strukturált interjúk, tesztek, skálák és kérdőívek formájában állnak ren- delkezésre. A pszichiátriában alkalmazott mérőeszközök egy része valamely konkrét betegség fennállásának vizsgálatára született, ilyenek például a diagnosztikus interjúk. Más módszerek nemcsak a diagnosztizálást szolgálják, hanem a komplex állapotmegismerést is, amelyek a képességek és tulajdonságok megismerését, a testi és lelki egészség különböző komponenseinek mérését és becslését egyaránt magukban foglalják. Ezt a nemzetközi szakirodalomban általában az „assessment” kifejezéssel írják le. A pszichiátriában alkalmazott mérőeszközök másik nagy csoportját a szűrőmódszerek alkotják, amelyeket arra terveztek, hogy a magas pszi- chopatológiai rizikóval rendelkező személyeket azonosítsák, vagy kijelöljék azokat, akiknél részletesebb és pontosabb problémafeltárásra és állapotmegismerésre van szükség.
A gyermekek és a serdülők pszichopatológiai vizsgálatát e fejlődési korszak összetettsége jelentősen meg- nehezíti. Mindezek mellett sok esetben a felnőttek számára kifejlesztett mérőeszközöket alkalmazzák apróbb módosításokkal (pl. tegezős változat), vagy éppen azok nélkül. Mivel hazánkban viszonylag kevés jól doku- mentált és átfogó normákkal rendelkező mérőeszköz áll rendelkezésre a szakemberek számára, így még na- gyobb a kísértés a felnőttkérdőívek fiatalokon történő alkalmazására. Egyes pszichopatológiai problémák fel- tárására több különböző szerzőtől származó mérőeszköz is rendelkezésre állhat, amelyeket sokszor eltérő kri- tériumok alapján állítottak össze. Az ilyen mérőeszközök párhuzamos használata sokszor ellentmondó ered- ményeket adhat az összehasonlító értékeléskor.
A mérőeszközök megválasztásának szempontjai
A pszichopatológiai problémákat megragadó kérdőívek és tünetbecslő skálák robbanásszerű számbeli gya- rapodása hazánkat is elérte. Örvendetes, hogy a hazai kutatók sorra jelentetik meg elemzéseik eredményeit, amelyeket a legújabb mérőeszközökkel szereztek. E korszerű mérőeszközök megjelenése mindenképpen jelen- tős segítséget nyújt a klinikai munka számára, de mindezek mellett a tudományos kutatómunkát is serkenti. Érdemes kiemelni, hogy a standardizált mérőeszközök megbízhatóságával és érvényességével foglalkozó pszi- chológiai résztudomány is kialakult, amelyet tesztelméletnek, méréselméletnek vagy pszichometriának ne- veznek. A pszichés jelenségeket megragadó mérőeszközök hitelességének és érvényességének kritériumait ma már nemcsak a tudományos kutatók, hanem a klinikai gyakorlatban tevékenykedő szakemberek széles köre is ismeri. Az egyetemi oktatásban (pszichológia, pszichiátria, gyógypedagógia) a méréselmélet fontos szerepet tölt be, és a későbbi mérőeszköz-használat nélkülözhetetlen alapját képezi.
A mérőeszközök megválasztásának szempontjai közül az elérhetőség és a pszichometriai tulajdonságok meghatározóak, de számos szakmai szempont mérlegelése is szükséges: például a gyermek jellemzői (életkor, problémák), az önjellemzés hitelessége, a szülők és a közeli hozzátartozók vagy tanárok bevonása az értékelés- be, a rendelkezésre álló kórtörténeti adatok, milyen terület(ek) felmérésére van szükség elsődlegesen.
A klinikai folyamat egészét tekintve Verhulst és Van der Ende (2006) az értékelő skálák fontosságát a kezdeti, feltáró fázisban, a kezelési hatás monitorozásában és a kimeneti értékelésnél látják a leghasznosabbnak (1. ábra).
MEGJELENÉS
• panaszok
• értékelő skálák
• más adatok: pl. a család összetétele, fejlődési történet
KEZELÉS
• kezelési cél meghatározása
• a kezelés kiválasztása és alkalmazása
PSZICHODIAGNOSZTIKA
• interjú a szülővel
• interjú a gyermekkel
• pszichés és szocio- emocionális funkciók felmérése
KEZELÉSI HATÁS MONITOROZÁSA
• értékelő skálák a kezdeti szint meghatározására
• a kezelés változtatása, ha szükséges
DIAGNÓZISFELÁLLÍTÁS
• a több forrásból származó adatok összevetése
• a gyermek pszichés működésének integratív megfogalmazása
• etiológiai és prognosztikai fejlődési hipotézisek
• diagnózis
KIMENETI ÉRTÉKELÉS
• a változás követése értékelő skálákkal
1. ábra A klinikai folyamat lépései (Verhulst és van der Ende, 2006)
Érdemes megjegyezni, hogy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ – az „EFOP-2.2.0-16-2016-00002 Gyer- mek- és ifiúságpszichiátriai, addiktológiai és mentálhigiénés ellátórendszer infrastrukturális feltételeinek fej- lesztése” elnevezésű projekt keretében – tíz új gyermekpszichiátriai irányelvet dolgozott ki, emellett további három meglévőt frissített. Ezek a szakmai irányelvek különböző egészségügyi közlönyökben, a szakmai irány- elveket tartalmazó internetes portálokon (pl. xxxxx://xxxxxxxxx.xxxx.xx/Xxxxxxxxxx), valamint összegyűjtve a
BEVEZETÉS
9
Gyakori gyermek- és ifiúságpszichiátriai kórképek diagnosztikai és terápiás javaslatainak gyűjteménye című kötetben (Vetró és Pászthy szerk., 2020) érhetők el. A könnyebb áttekinthetőség érdekében a bizonyítékon ala- puló egészségügyi szakmai irányelvekben megjelenő kérdőíveket, interjúkat és tüntebecslő skálákat kigyűj- töttük, amely ajánlások a legjobb gyakorlatot képviselik. Azokat a mérőeszközöket, amelyek jelen kötetben megtalálhatók, az alábbi 1. táblázatban vastaggal (•) emeltük ki.
IRÁNYELVEK | JAVASOLT MÉRŐESZKÖZÖK |
Tik zavarok és a Tourette-szindróma | • Yale Globális Tik Súlyossági Skála (YGTSS) o Syndrome Clinical Global Impression (TS-CGI) • Tiket Megelőző Késztetés Skála (PUTS) o Gilles de la Tourette Syndrome Quality of Life Scale for Children and Adolescent (C&A-GTS-QOL) |
Figyelemhiányos/Hiperaktivitás zavar | Diagnosztikai interjúk • Gyermek- és Serdülő Diagnosztikus Interjú (ISCA) • Gyermek MINI (MINI-Kid) o Conners pontozó skála szülőknek/pedagógusoknak (Conners-3) • ADHD Felmérése Gyermekkorban (ACE) Komorbid zavarok feltárására • Gyermekdepresszió Kérdőív (CDI) • Yale Globális Tik Súlyossági Skála (YGTSS) • Autizmus Diagnosztikus Interjú – Javított változat (ADI-R) Átfogó diemnzionális kérdőívek • Gyermekviselkedési Kérdőív (ASEBA/CBCL) • Képességek és nehézségek kérdőív (SDQ) |
Gyermekkori agresszivitás Veszélyeztető magatartás | • Reaktív-Proaktív Agresszió Kérdőív (RPQ) • Rövid értékelés a gyermekek és serdülők agresszió rizikójáról (BRACHA) |
Gyermek- és serdülőkori evészavarok | • Evési Xxxxx Xxxxxxx (EDI) • Rövid Evészavar Kérdőív (SCOFF) • Evési Attitűdök Teszt (EAT) • Xxxxxxx Xxxxxxxx Disztorziós Skála (BCDS) o Evészavar Tünetek Súlyossági Skála • Anorexia Nervosa Önértékelő Kérdőív (ANIS) |
Gyermekkori hangulatzavarok | Értékelő skálák, szűrés • Gyermekdepresszió Kérdőív (CDI) • Mánia értékelő skála (K-SADS Mania Rating Scale) • Gyermekviselkedés Kérdőív (ASEBA/CBCL) o Életminőség kérdőív gyermekek és serdülők számára (ILK) • Képességek és Nehézségek Kérdőív (SDQ) Átfogó diagnosztikai interjúk • Gyermek MINI (MINI-Kid) • Gyermek- és Serdülő Diagnosztikus Interjú (ISCA) • Gyerek interjú hangulatzavarok és skizofrénia vizsgálatára iskoláskorúaknak (K-SADS) Funkciókárosodás • Gyermek Alkalmazkodó Képességét Mérő Skála (CGAS) |
Gyermek- és serdülőkori akut mentális tünetek és/vagy viselkedési problémák sürgősségi ellátása | • Paykel öngyilkossági skála (PSS) • Ottawa önsértő kérdőív (OSI) • Rövid értékelés gyermekek és serdülők agresszió kockázatáról (BRACHA) |
Gyermekek és fiatalkorúak szerhasználati és egyéb addiktív zavara | o A Szerencsejáték Probléma Súlyossága Kérdőív (PGSI) o Szerencsejáték-használati Xxxxx Xxxxxxx • Bergen Közösségi Média Függőség Skála (BSMAS) • Problémás Internethasználat Kérdőív (PIUQ) • Serdülőkori problémák értékelő interjúja (EuroADAD) • Internetes játékfüggőség teszt (IGDT) • Problémás online játék kérdőív (POGQ) |
BEVEZETÉS
10
A gyermekkori szorongásos zavarok | o Állapot - Vonás Szorongás kérdőív gyermek számára (STAI-C) • Gyermekviselkedési Kérdőív (ASEBA/CBCL) • Képességek és nehézségek kérdőív (SDQ) • Obszesszív-kompulzív Kérdőív Gyermekeknek (CHOCI) • Yale-Brown kényszer skála gyermek változata (CY-BOCS) |
Autizmus spektrum zavarok | Diagnosztikus interjúk • Autizmus Diagnosztikus Interjú – Javított változat (ADI-R) • Autizmus Diagnosztikus Obszervációs Séma (ADOS) Szűrőkérdőívek • Módosított kisgyermekkori autizmus kérdőív (M-CHAT) • Szociális Kommunikációs Kérdőív (SCQ) o Kvantitatív tipegőkori autizmus ellenőrző lista (Q-CHAT) • Autizmus Spektrumzavar Szűrőkérdőív (ASSQ) Adaptív viselkedés • Vineland adaptív viselkedés skála (VABS-3) |
Gyermekkori pszichózis | o Rövid pszichiátriai becslőskála gyermek változata (Brief Psychiatric Rating Scale, BPRS-C) o Pozitív és negatív szindróma skála (PANSS) • Gyermek MINI (MINI-Kid) • Minnesota többfázisú személyiségleltár serdülő változat (MMPI-A) |
Gyermekkori viselkedészavarok | • Gyermek- és serdülő diagnosztikus interjú (ISCA) • Gyermek MINI (MINI-Kid) • Képességek és nehézségek kérdőív (SDQ) • Gyermekviselkedési Kérdőív (ASEBA/CBCL) o Életminőség kérdőív gyermekek és serdülők számára (Inventar Lebensqualität für Kindern und Jugendlichen, ILK) |
1. táblázat A bizonyítékon alapuló egészségügyi szakmai irányelvekben megjelenő kérdőívek, interjúk és tüntebecslő skálák
A pszichometriai jellemzők áttekintése
A pszichológiai mérés legfontosabb kritériumai között a megbízhatóságot (reliabilitást) és az érvényességet (validitás) kell megemlíteni. A reliabilitás azt mutatja meg, hogy az adott mérőeszköz mennyire mér jól, pon- tosan, míg a validitás azt fejezi ki, hogy a mérőeszköz valóban azt méri-e, amire létrehozták.
A skálák megbízhatóságnak három fő típusát különböztetik meg: a skálát alkotó tételek belső konzisztenci- ája, a skála időbeli stabilitása és az értékelői megbízhatóság (2. táblázat). Egy skála belső konzisztenciáját leg- gyakrabban a skálát alkotó tételek együttjárásának mértékéből becsüljük. A felezéses eljárás (split-half) segít- ségével a két részre osztott teszt első felén elért pontszámot korreláltatjuk a második felére adott pontszámok- kal. A számítógépek elterjedésével ennek a becslésnek az általánosítását, az összes lehetséges tesztfelezés át- lagkorrelációit használjuk leggyakrabban. A kapott mutatót Cronbach-alfának nevezzük, és a 0,70 feletti érté- ket tartjuk elfogadhatónak. Érdemes megjegyeznünk, hogy a széles körben alkalmazott együttható korlátja, hogy csak egydimenziós konstruktumok vizsgálatára alkalmas, ahol a tételek faktorsúlyai azonosak, a mérési hibák pedig nem korrelálnak. Sajnos az egydimenziós szerkezet és az azonos faktorsúlyok számos pszicholó- giai konstruktum esetében nem biztosíthatók, így a mutató sokszor pontatlanul becsli a megbízhatóságot. Al- ternatív megoldásnak tekinthető a XxXxxxxx által bevezetett omega (ω) együttható, ami azt fejezi ki, hogy az összpontszám varianciájának mekkora hányada magyarázható a közös faktorral vagy faktorokkal. Ezt a mu- tatót az aldimenziók (alskálák) megbízhatóságának jellemzésére is alkalmazzák, ahol az aldimenziók pontszá- mának varianciáját vetik össze a közös faktorok által leírt varianciával. A hierarchikus ómega együttható azt fejezi ki, hogy az összpontszám varianciájának mekkora hányada magyarázható csak az általános faktorral, illetve az aldimenzió hierarchikus omega mutatójának kiszámításakor az aldimenzió varianciáját csak a spe- cifikus faktor varianciájával vetjük össze, úgy, hogy az általános faktor hatását kontrolláljuk.
Az egyes tételek jóságát az itemelemzés mutatja meg, ami az egyes tételek és a skála összpontszáma közötti korrigált korrelációs együtthatón alapszik. Alacsony érték esetén (pl. 0,2 alatti korrelációk) azt mondhatjuk, hogy az adott tétel tartalmilag nem illeszkedik megfelelően a mért konstruktumhoz.
Az időbeli megbízhatóság azt jelzi, hogy az időben eltérő mérések közötti eredmények milyen szoros kapcso- latban vannak. Ez a mutató nagyban függ az összehasonlításra kerülő konstruktumtól. Például IQ vagy sze- mélyiségvonások esetében elvárható, hogy egy megbízható mérőeszköz akár több hónap vagy évek múltával is hasonló eredményt adjon. Ezzel szemben az állapotjellegű konstruktumok esetében (pl. aktuális szorongás)
BEVEZETÉS
11
nem feltétlenül várható el magas együttjárás néhány hónappal későbbi ismételt mérés során. A pontszámok közötti hasonlóság mértékét rendszerint Pearson-féle korrelációval vagy osztályon belüli (intraclass) korre- lációs együtthatóval (ICC) jellemzik, és általában a 0,7 feletti együtthatóval rendelkező skálákat tekintjük jó időbeli stabilitással rendelkezőnek.
Az értékelők közötti megbízhatóságot (interrater reliabilitás) általában félig strukturált interjúk vagy meg- figyelésen alapuló értékelések esetében vizsgálják, amikor fontos, hogy a különböző megfigyelők konzisztens értékelést adjanak. Egy megfigyelésen alapuló értékelés nem tekinthető megbízhatónak, ha ugyanazt a jelen- séget az értékelők eltérően látják, pontozzák. Az ilyen együttjárásokat általában a következő együtthatókkal jellemzik: Cohen-kappa, Pearson-féle korreláció, osztályon belüli (intraclass) korrelációs együttható (ICC).
A MEGBÍZHATÓSÁG TÍPUSAI | MUTATÓK | A MUTATÓK ÉRTÉKELÉSE | ||
Elfogadható | Xx | Xxxxxx | ||
Belső konzisztencia | Cronbach-alfa Omega | 0,70-0,79 | 0,80-0,89 | ≥0,90 |
Időbeli stabilitás | Pearson-féle korreláció intraclass korreláció (ICC) | ≥0,70 néhány nap vagy hét elteltével | ≥0,70 néhány hónap | ≥0,70 néhány év elteltével |
Értékelői megbízhatóság | Kappa Pearson-féle korreláció intraclass korreláció (ICC) | 0,60-0,74 0,70-0,79 | 0,75-,84 0,80-0,89 | ≥0,85 ≥0,90 |
2. táblázat Útmutató a reliabilitás együtthatóinak értékeléséhez (Hunsley és Xxxx, 2008 nyomán)
A mérőeszközök érvényességét számos módon megközelíthetjük. A tartalmi validitás azt mutatja, hogy a skála mennyire fedi le egy adott konstruktum valamennyi területét. A látszatérvényesség azt tükrözi, hogy az egyes kérdések mennyiben vonatkoznak a vizsgált jelenség megnyilvánulásaira, a mérőeszköz ránézésre azt a konstruktumot méri-e, amelynek a mérésére szánták. A kritérium- és a konstruktumvaliditás szintén arra vo- natkozik, hogy a mérőeszköz valóban az adott jelenséget méri-e, de az előzővel szemben a vizsgált mérőesz- köztől független adatok, vagyis a vizsgált jelenség egyéb objektív mutatói és külső kritériumok alapján tükrö- zik a mérőeszköz érvényességét.
A kritériumvaliditás jelzi, hogy a vizsgált mérőeszköz pontszáma mennyire korrelál az adott jelenség egy már elfogadott mérőeszközén kapott pontszámmal, míg a konstruktumvaliditás azt tükrözi, hogy az adott mérőeszköz mennyire fed le valamilyen célkonstruktumot. A diszkrimináns validitás mutatja meg, hogy egy adott teszt képes-e egy adott időpontban különféle pácienscsoportok között különbséget tenni, például egy depresszióteszt milyen mértékben képes elkülöníteni az egészséges, illetve enyhe, közepesen súlyos és súlyos depresszióban szenvedőket. A konkurrens validitás vizsgálata során a teszt felvételekor más mérőeszközökkel is vizsgáljuk az adott jelenséget, a prediktív validitás esetében pedig azt nézzük, ha külső jelenség időben ké- sőbb következik majd be.
Érdemes még megemlíteni a faktorszerkezetre vonatkozó érvényességi vizsgálatokat, amelyek során a cél, hogy az eredeti – vagy elméleti – faktorszerkezetet reprodukáljuk (pl. adaptált mérőeszköz esetében). Ezek- ben az esetekben azt figyeljük, hogy egy adott tétel az elvárt dimenzióval mutatja-e a legnagyobb kapcsolatot, az elvárt konstruktumhoz tartozik-e. Ennek igazolására az utóbbi időben főként megerősítő faktorelemzéseket alkalmaznak, amelyeknek célja, hogy a hipotetikus faktorszerkezet érvényességét egy adott mintán teszteljék. Az egyezés mértékét pedig illeszkedési mutatókkal jellemzik.
A validitás és reliabilitás mellett a diagnosztikus pontosság érdekében alapvető szempont a szenzitivitás és a specificitás is, ezek azt mutatják, hogy a teszt kellő érzékenységgel méri-e az adott konstruktumot, miközben kellő mértékben tud különbséget tenni a kérdéses és más, rokon konstruktumok között. A szenzitivitás annak valószínűsége, hogy ha a beteg esetében a teszt eredménye pozitív, akkor valóban fennáll esetében az adott za- var, a specificitás pedig annak valószínűsége, hogy aki a teszt alapján negatív eredményt kap, annál a kérdéses zavar nem áll fenn. Nagyon fontos a két mutató egymáshoz való viszonya, ami attól is függ, hogy az adott be- tegség mennyire gyakori a populációban. Gyakori betegség esetén általában a magas specificitás a kívánatos, ritka betegség esetében pedig a magas szenzitivitás. A kezelés kiváltotta változás detektálásával kapcsolatos szenzitivitás gyakran a hatásméret formájában fejezhető ki, amelynek egyik leggyakoribb mutatója a Cohen-d. Mivel hazánkban a legtöbb esetben külföldi mérőeszközöket alkalmazunk, így érdemes megemlíteni a stan- dardizálást, amelynek során a mérőeszközhöz életkor alapú normákat rendelünk. A normák lehetőséget biz- tosítanak arra, hogy az egyéni eredményeket az azonos életkori övezetbe tartozó normák fényében értékel- jük. Ez az életkor alapú normaalkotás különösen fontos olyan érzelmi és társas jellemzők esetében, amelyek a gyermek fejlődése, érettsége során jelentős változáson mennek keresztül. Az egyéni eredmények értékelése szempontjából a minőségi normák rendkívül fontosak, így a tesztforgalmazók és a tesztadaptációval foglalko- zó kutatócsoportok törekednek arra, hogy a normákat nagy elemszámú reprezentatív mintákra alapozzák, az
egyes tételek tartalmát pedig az adott kulturába átültessék, azaz kulturálisan adaptálják.
BEVEZETÉS
12
Szakirodalom
Achenbach. T. M. (1980), DSM-III in light of empirical research on the classification of child psychopathology.
Journal of the American Academy of Child & Adolescent Psychiatry, 19, 395–412.
Xxxxxxx, X., & Xxxx, E. J. (2008). Developing criteria for evidence-based assessment: An introduction to assessments that work. In J. Xxxxxxx & E. J. Xxxx (Eds.), Oxford series in clinical psychology. A guide to assessments that work (p. 3–14). Oxford University Press.
Xxxxxxxx, F. C., xxx xxx Xxxx, X. (2006). Assessment Scales in Child and Adolescent Psychiatry. 1st Edition. CRC Press.
Xxxxx, X., Xxxxxxx, X. (2020). Gyakori gyermek- és ifiúságpszichiátriai kórképek diagnosztikai és terápiás javas- latainak gyűjteménye. Állami Egészségügyi Ellátó Központ.
ÁTFOGÓ KLINIKAI KÉRDŐÍVEK ÉS INTERJÚK
13
GYERMEKVISELKEDÉSI KÉRDŐÍV
ACHENBACH SYSTEM OF EMPIRICALLY BASED ASSESSMENT, ASEBA
Megjelenés éve | Xxxxxxxxx és Rescorla, 2000; 2001 |
Életkori övezet | Szülői és tanári változat 6-18 év, önkitöltő változat 11-18 év |
Tesztfelvételi idő | 15-20 perc |
Hazai adaptáció | Rózsa, Kő, Gádoros, 1999; Rózsa, Kő, 2015 |
Vizsgálati minta | Új változat: 578 fős reprezentatív minta, 200 fős klinikai minta |
Tételek száma | 112-113 tétel + kompetencia kérdések |
Az ASEBA (Achenbach System of Empirically Based Assessment) mérőeszközcsalád az egyik leg- gyakrabban használt módszer világszerte, amely az adaptív és maladaptív működés becslésének átfogó mérőeszköze. A Xxxxxx Xxxxxxxxx és munkatár- sai (2000, 2001, 2009) által kidolgozott módszer ér- vényességét és alkalmazhatóságát több mint 6000 tudományos közlemény támasztja alá, a mérőesz- köz különböző változatait pedig mintegy 100 nyelv- re fordították le. Számos vizsgálati eredmény bizo- nyítja, hogy a módszerrel kapott eredmények kiváló predikciót adnak a különböző diagnózisokra és a spe- ciális nevelési klasszifikációkra. A mérőeszközcsalád kérdőívei 1,5 éves kortól egészen 90 éves korig alkal- mazhatók, különböző értékelő források segítségével: például szülői, tanári és önjellemzések. A mérőesz- közök alapján kapott jellemzésekből kompetencia- és adaptív funkciókat becslő mutatókat, illetve problé- maskálákat kapunk. Az újabb kutatások eredményei alapján a módszert több DSM-orientált skálával is ki- egészítették, ami a módszer diagnosztikai érvényes- ségét tovább növelte.
Változatok
A kérdőív szülői változatában a gyermek gondo- zója vagy szülője, míg a tanári változatban a gyer- meket jól ismerő tanár vagy osztályfőnök jellemzi a gyermeket. A Gyermekviselkedési Kérdőív önjel- lemző változatában a gyermek saját viselkedését és érzéseit ítéli meg. A kérdőív (mindhárom változat- ban) két jól elkülöníthető részre bontható. Az első rész, amelyet összefoglaló néven kompetenciaská- láknak nevezünk, a gyermek aktivitását, társas te- vékenységeit és kognitív képességeit tárja fel, míg a második rész a probléma- vagy tünetlistát tar- talmazza. A kompetenciaskálák célzott kérdése- ket, míg a problémalista gyermekeket jellemző ál- lításokat és tüneteket tartalmaz. A tünetlistán sze- replő állítások érvényességének megítélése egy há- romfokú skálán történik. A mérőeszköz konstruk- ciós elvei között elsődlegesen az szerepelt, hogy al- kalmazásával lehetővé váljék a gyermekviselkedés kóros és egészséges megnyilvánulásainak értékelé- se a standard minta alapján. Tisztában kell lennünk
azzal, hogy a kérdőív által felrajzolt tüneti jellegze- tességek a diagnosztikai értékeléskor igen haszno- sak, de semmiképpen sem pótolják a szakszerű pszi- chiátriai diagnózist.
A kérdőív kitöltése egyik verzióban sem igényel különösebb képzettséget. A tünetlista – amely a kü- lönböző verziókban sok átfedést mutat – megal- kotásakor a szerzők törekedtek arra, hogy a prob- lémák igen széles életkori tartományt fedjenek le. Így a szülői és tanári standardizált változatok alkal- mazhatóak 4 éves kortól egészen 18 éves korig. Ta- pasztalatunk, hogy az általános iskola 5–6. osztá- lyos tanulói az írásbeli instrukciók alapján már ké- pesek önállóan kitölteni a kérdőívet. A széles életko- ri tartomány miatt néhány kérdés inadekvát. Van- nak olyan kérdések, amelyek főként a fiatalabb gyer- mekek tüneteinek leírására szolgálnak, serdülőknél azonban kevésbé jellemzők (pl. a szexuális problé- mák skálájának kérdései), míg helyet kaptak olyan tételek is, amelyek inkább idősebbekre vonatkoznak (pl. alkohol- és drogfogyasztás).
A mérőeszköz első változatát xx. Xxxxxxx Xxxxx (Vadaskert Kórház és Szakambulancia) fordítot- ta, és a kérdőív különböző változatai (szülői, tanár és önjellemző) nagy hazai mintán lettek bemérve, normázva (Rózsa, Kő és Gádoros, 1999). Ennek ke- retében készültek el a kérdőívek rövidített változa- tai is, amelyek profillapokkal együtt megtalálhatók a Kérdőívek, becslőskálák a klinikai pszichológiában (Perczel-Forintos és mtsai., 2018) című kötetben.
A mérőeszköz újabb változatainak forgalmazási jogát az OS Hungary Tesztfejlesztő Kft. kapta meg. A mérőeszköz hazai normáinak kialakítását az OS Hungary Tesztfejlesztő végezte, az Educatio Társa- dalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által koordinált Sa- játos nevelési igényű gyerekek integrációja (Szakszol- gálatok fejlesztése, TÁMOP-3.4.2.B-12-2012-0001) projekt keretében. A pályázat során közel 600 fős reprezentatív normatív és 200 fős klinikai minta lett felvéve.
A fent említett három változat mellett (szülői, tanári és önjellemző) a kérdőívek kiegészültek az 1,5–5 év között felvehető szülői és gondozói értéke- lésekkel. További fontos változás, hogy a kérdőívek DSM-orientált skálákkal egészültek ki: például Af- fektív problémák, Szorongásproblémák, Szomatikus
ÁTFOGÓ KLINIKAI KÉRDŐÍVEK ÉS INTERJÚK
14
problémák, Figyelemzavar/hiperaktivitás, Oppozíci- ós problémák. Az új kérdőívváltozatok felvételét és kiértékelését online számítógépes program támo- gatja (lásd xxx.xxxxxxxxx.xx).
A kérdőív kidolgozásának irányelvei, a mérőeszköz felépítése
A mérőeszköz kidolgozásának első lépéseként Xxxxxxxxx és munkatársai a 80-as években szülők, pszichológusok és pszichiáterek segítségével olyan tünetlistát állítottak össze, amely tartalmazta a gyer- mekpszichiátriai gondozásra szorult gyermekek főbb tüneteinek jellegzetességeit. Az empirikus vizsgála- tok segítségével a tünetlistát fokozatosan tökéletesí- tették, a redundáns tételeket kihagyták, míg a nagy gyakorisággal szereplő új tüneteket beépítették. A szerkesztők törekedtek továbbá arra, hogy csak olyan tételeket hagyjanak benne, amelyeknek diszkrimi- nációs ereje jelentős, vagyis a pszichiátriai kezelés- re szorult és az egészséges gyermek közötti különb- ségtétel hangsúlyos. A végleges változat 118 tételből áll, és két olyan lehetőséget is kínál, ahol az értéke- lő a listán nem szereplő tünetek megnevezését teszi lehetővé. A tünetek érvényességének megítélésére a háromfokozatú (0=nem igaz; 1=valamennyire igaz; 2=gyakran igaz) skála bizonyult a leghasználhatóbb- nak, egyszerűsége miatt könnyen érthető, és nem igényli a kitöltő különösebb felkészítését. A kompe- tenciakérdések kialakításakor is a fent említett diszk- rimináló tényezőt helyezték a középpontba. Itt kell megjegyeznünk, hogy a kérdőív legújabb amerikai standardjaiban a kompetenciaskálák kiértékelése ép- pen e követelmény hiánya miatt módosult.
A tünetlista egyes állításai nemcsak önállóan al- kalmasak a gyermek jellemzésére, de segítségük- kel megvizsgálhatók azok a problémák is, amelyek együtt járnak, és egy tünetcsoportot alkotnak. A tü- netlista állításain végzett faktoranalitikus elemzések segítségével a kérdőív szerkesztőinek lehetősége nyílt arra, hogy empirikus alapon különítsenek el tünet- csoportokat. A taxonómia kidolgozásakor a szerzők figyelembe vették a nemi és életkori különbségeket, valamint az eltérő értékelőktől (szülő, tanár, gyer- mek) származó jellemzéseket. A tünetek együttjárása alapján Xxxxxxxxxxx az alábbi, ún. problémaskálá- kat különítették el: Visszahúzódás, Szomatikus pana- szok, Szorongás/Depresszió, Társas problémák, Gon- dolkodási zavarok, Figyelemzavarok, Deviancia és Agresszió (1. ábra). A szülői változat 4-től 11 éves ko- rig a Szexuális problémák skálával egészül ki. A ská-
lában olyan tételek szerepelnek, mint például: „Túl gyakran játszik a nemi szervével”, „Székletét elma- szatolja, vagy szeret vele játszani”. A fenti skálát 12 éves kortól már nem számítjuk ki. Az önjellemző változat fiúk esetében szintén bővül egy öndestruk- ció- és identitásprobléma-skálával. Ilyen tétel példá- ul: „Gondoltam már arra, hogy megölöm magam”,
„Szívesebben tartoznék az ellenkező nemhez”.
A szociális kívánalmaknak megfelelő válaszadá- si hajlam feltárására az önjellemző változat tartal- maz egy ún. Szociális kívánatosság skálát, amelynek tételeiből bemutatunk néhányat: „Szeretem az álla- tokat”, „Meglehetősen őszinte vagyok”, „Jó a fantá- ziám”, „Készségesen segítek, ha valakinek szüksége van erre”. A skála 16 tételére adott válaszokat nem számítjuk bele az összproblémaértékbe.
A kérdőív pszichometriai jellemzői
A kérdőívváltozatok megbízhatóságát és érvé- nyességét, valamint szűrési hatékonyságát több tu- cat nemzetközi tanulmány támasztja alá (lásd pl. Xxxxxxx és mtsai., 2008). Achenbach és Rescorla (2000, 2001) 0,60 és 0,96 közötti teszt-reteszt reliabilitásokról számol be, míg a kérdőívek skálái- nak belső konzisztenciái 0,55 és 0,97 közöttiek.
A hazai vizsgálatok eredményei a nemzetközi fel- mérések eredményeivel összhangban jó belsőkon- zisztencia-mutatókat jeleznek, és a különböző ér- tékelő források (szülői, tanári és önjellemző) alkal- mazhatóságát is alátámasztják (Rózsa, Kő és Gádo- ros, 1999; Rózsa és Kő, 2015).
Összefoglalás
A szerteágazó nemzetközi és a hazai kutatá- si eredmények és a mérőeszköz különböző válto- zatainak részletes pszichometriai eredményei alap- xxx xxxxxxxxxxxx, hogy a Gyermekviselkedési Kér- dőív igen megbízható mérőeszköz, alkalmazható- ságát a több információforráson alapuló jellemzé- sek pedig tovább bővítik. A kérdőív alkalmas arra, hogy a különböző érzelmi és viselkedészavarokban szenvedő gyermekekről átfogó képet alkothassunk, de semmiképpen sem helyettesíti az alapos klinikai explorációt, és nem alkalmas ún. „vak” diagnoszti- zálásra. A kérdőív méltán a nemzetközi epidemioló- giai és klinikai vizsgálatok egyik legkedveltebb mé- rőeszköze. Beszerezhető az OS Hungary tesztforgal- mazótól: xxx.xxxxxxxxx.xx
ÁTFOGÓ KLINIKAI KÉRDŐÍVEK ÉS INTERJÚK
15
KOMPETENCIASKÁLÁK PROBLÉMASKÁLÁK
Visszahúzódás
Szorongás/ Depresszió
Szomatikus panaszok
Figyelmi zavarok
Társas problémák
Gondolkodási zavarok
Deviancia
Agresszió
1. ábra Gyermekviselkedési Kérdőív skálái
Iskolai eredmények
Társas tevékenység
Aktivitás
Szakirodalom
Xxxxxxxxx, T. M., Xxxxxxxx, L. A. (2000). Manual for the ASEBA Preschool Forms & Profiles. Burlington, VT: University of Vermont, Research Center for Children, Youth, & Families.
Xxxxxxxxx, T. M., Xxxxxxxx, L. A. (2001). Manual for the ASEBA School-Age Forms & Profiles. Burlington, VT: University of Vermont, Research Center for Children, Youth, & Families.
Xxxxxxxxx, X. X. (2009). The Achenbach System of Empirically Based Assessement (ASEBA): Development, Findings, Theory, and Applications. Burlington, VT: University of Vermont Research Center for Children, Youth, & Families.
Xxxxxxxxx, T. M., Xxxxxx, X., Xxxxxxx, M., Xxxxxxxxx, X., Xxxxxxxx, X., Steinhausen, H. C., Xxxxxxxxxxxx, X., (2008). Multicultural assessment of child and adolescent psycho- pathology with XXXXX and SDQ instruments: research findings, applications, and future
directions. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 49, 251–275.
Perczel-Forintos, D., Xxxxx, Gy., Xxxxx, Cs., Xxxx, Zs., Xxxxxxx, S. (2018). Kérdőívek, becslőskálák a klinikai pszichológiában. Semmelweis Egyetem ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék Budapest, Semmelweis Kiadó.
Xxxxx, X. Kő, N., Xxxxxxx, X. (1999). A gyermekpszi- chiátriai zavarok kérdőíves mérése: A Gyer- mekviselkedési Kérdőív diagnosztikai megbíz- hatósága és a több információforráson alapuló jellemzések egyezése. Psychiatria Hungarica, 4(14). 375-392.
Xxxxx, X. Kő, N. (2015). A Gyermekviselkedési Kér- dőív (CBCL) felhasználási útmutatója. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
Xxxxxxx, E. M., Xxxxxxx, M. B., & Xxxx, S. (2008). Screening Efficiency of the Child Behavior Checklist and Strengths and Difficulties Questionnaire: A Systematic Review. Child and Adolescent Mental Health, 13(3), 140–147.
ÁTFOGÓ KLINIKAI KÉRDŐÍVEK ÉS INTERJÚK
16
KÉPESSÉGEK ÉS NEHÉZSÉGEK KÉRDŐÍV
STRENGTH AND DIFFICULTIES QUESTIONNARE, SDQ
Megjelenés éve | Xxxxxxx, 1997 |
Életkori övezet | Szülői és tanári változat 2-4 és 4-11 év, önkitöltő változat 11-16 év |
Tesztfelvételi idő | 5 perc |
Hazai adaptáció | Xxxxxx és mtsai., 2008; Rózsa és Kő, 2015 |
Vizsgálati minta | Szülői változat: 967 fő, tanári változat: 996 fő, önjellemző változat: 478 fő (reprezentatív minta) |
Tételek száma | 25 tétel (minden változatban) |
A Képességek és Nehézségek Kérdőívet (SDQ) Xxxxxx Xxxxxxx angol gyermekpszichiáter fejlesz- tette ki a Rutter-féle (Elander és Rutter, 1996) szülői kérdőívet alapul véve.
A 25 tételes mérőeszköz a gyermekkori viselke- dési problémák egyik legnépszerűbb, nemzetközi- leg elismert szűrőmódszere, amelyet már több mint 40 nyelvre lefordítottak. A kérdőívnek három válto- zata van, amelyek lehetőséget biztosítanak a szülői vagy gondozói/tanári jellemzések segítségével a 2–4 és 4–17 éves gyermekek problémáinak feltérképezé- sére, valamint 11–17 éves korúak körében a mérő- eszköz önjellemző változata is használható. A mérő- eszköz tételei a következő öt skálát alkotják: Érzelmi tünetek, Viselkedési problémák, Hiperaktivitás, Kor- társ kapcsolati problémák és Proszociális jellemzők.
2005 óta a mérőeszköz magyar nyelvű változata is elérhető, és az elmúlt időszakban több hazai vizsgá- lat is alátámasztotta a módszer hazai alkalmazha- tóságát (Birkás és mtsai., 2008; Turi és mtsai., 2011; Xxxxxxxx és Xxxxxxx, 2012; Xxxxx és Gál, 2014; Ró- zsa és Kő, 2015).
A mérőeszközt kidolgozó Xxxxxx Xxxxxxx pro- fesszor az SDQ weboldalán (xxxx://xxx.xxxxxxx.xxx) folyamatosan frissített tartalommal számol be a mé- rőeljárás legújabb eredményeiről, változatairól és a rendelkezésre álló normákról, kiértékelési módokról. Az SDQ magyar nyelvű változata (sok más nyelvi vál- tozattal) és kiértékelése a fenti weboldalról letölthető.
Az SDQ pszichometriai mutatói
Xxxxxxx (2001) vizsgálata alapján az SDQ ská- láinak teszt-reteszt korrelációja 4–6 hónapos idő- tartamot tekintve 0,21 és 0,82 között ingadozik. A skálák belső konzisztenciáját becslő Cronbach-alfa- mutatók 0,41 és 0,88 közöttiek. A brit normákat és a pszichometriai elemzéseket közel 10 ezer szülő, ta- nár és gyermek értékelései alapján készítették el. A nagy mintán végzett faktorelemzések az SDQ mind- három változatában (szülői, tanári és önjellemző) az ötfaktoros megoldást erősítették meg: Érzelmi tüne- tek, Viselkedési problémák, Hiperaktivitás, Kortárs kapcsolati problémák és Proszociális jellemzők.
A kérdőívet Nagy-Britannián kívül számos euró- pai országában (pl. Belgium, Finnország, Franciaor- szág, Hollandia, Németország, Svédország) és a vi- lág távolabbi pontjain, eltérő kulturális hagyomá- nyú országokban és térségekben is (pl. Ausztrália, Brazília, Kanada, Közel- és Távol-Kelet) sikerrel al- kalmazzák.
A nemek szerinti összehasonlító elemzések során a fiúk általában több nehézséget mutatnak a Visel- kedési problémák, a Hiperaktivitás és a Kortárs kap- csolati problémák skálákon, míg a lányok általában magasabb pontszámot érnek el az Érzelmi tünetek és a Proszociális viselkedés skálákon (lásd pl. Xxxxxx és mtsai., 1999; Muris és mtsai., 2003; Xxxxxxx és mtsai., 2004; Xxxxxxx-Xxxx és mtsai., 2018).
Az értékelők közötti együttjárások összehasonlí- tásakor Xxxxxxx (2001) 0,21 és 0,48 közötti korre- lációkat kapott. A legszorosabb együttjárások a szü- lői és a tanári értékelések között voltak, míg a legki- sebbek a tanári értékelések és az önjellemzés között mutatkoztak.
A reprezentatív hazai vizsgálati mintán (Rózsa és Kő, 2015) végzett eredmények alapján a gyermek- és a szülői értékelések között mutatkozott a legerő- sebb együttjárás (pl. Összes probléma: 0,49), míg a gyermek és tanár között a legcsekélyebb (pl. Ösz- szes probléma: 0,35). Az SDQ és a Gyermekvisel- kedési Kérdőív tanári értékeléseinek összevetése- kor az együttjárások magasak, ami a mérőeszközök konstruktum validitását támasztják alá (1. táblázat).
SDQ/CBCL skálák | Spearman-rho |
Érzelmi tünetek/ Internalizáció | 0.63 |
Viselkedési problémák/ Externalizáció | 0.54 |
Hiperaktivitás/ Figyelmi problémák | 0.65 |
Kortárskapcsolati probléma/ Szociális problémák | 0.41 |
Összes probléma | 0.69 |
1. táblázat Az SDQ skálák és az ezeknek megfelel- tethető Gyermekviselkedési Kérdőív skálák közötti
korrelációk (tanári jellemzés, N=165)
Összefoglalás
Az SDQ megbízható, gyorsan kitölthető és köny- nyen kiértékelhető mérőeszköz, amely több értéke- lő forráson (szülői, tanári és önjellemzés) alapszik, és széles életkori övezetben (2–16 év) használható. A Gyermekviselkedési Kérdőívhez hasonló mérőesz- köz (skálái jól megfeleltethetőek a Gyermekviselke- dési Kérdőív néhány skálájának), de kevesebb ská- lát tartalmaz, így kitöltése rövidebb. A mérőeszköz magyar nyelvű változatai és pontozási útmutatója ingyenesen letölthető a szerző weboldaláról: http:// xxx.xxxxxxx.xxx.
17
ÁTFOGÓ KLINIKAI KÉRDŐÍVEK ÉS INTERJÚK
A kérdőíveket további problémafeltáró kérdé- sekkel is ellátták (pl. vannak-e nehézségek, mi- óta vannak, milyen területekre hatnak), illetve utánkövetéshez alkalmas formát is kialakítottak.
Fontos megjegyezni, hogy a weboldalon a tü- netpontszámok értelmezéséhez az angol normák- nak megfelelő értékek szerepelnek, ami enyhén el- tér attól, amit a hazai reprezentatív mintán végzett eredmények jeleznek. Ezért az alábbiakban bemu- tatjuk a hazai eredmények alapján kialakított SDQ- határértékeket.
Szakirodalom
Xxxxxx, X., Xxxxxxx, X., Xxxx, X., Xxxxxx, X. (2008). Gyer- mekkori viselkedési problémákfelismerésének lehetõségei rövid kérdõívekkel: A Strengths and Difficulties Questionnairemagyar változa- ta. Psychiatria Hungarica, 23, 358–365.
Xxxxxxx, X., Xxxxxx, X. (1996). Use and development of the Rutter Parents’and Teachers’ Scales. International Journal of Methods and Psychiatry Research, 6, 63–78.
Xxxxxxxx, X., Xxxxxxx, X. (szerk. 2012). Korszerű addiktológiai mérőmódszerek. Semmelweis ki- adó, Budapest.
Xxxxxxx, X. (1997). The Strengths and Difficulties Questionnaire: A research note. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 38, 581–586.
Xxxxxxx, X. (2001). Psychometric properties of the Strengths and Difficulties Questionnaire. Journal of American Academy of Child and Adolescent Psychiatry, 40, 1337–1345.
Xxxxxxx, X., Xxxxxxx, X., Xxxxxx, X. (1998). The Strengths and Difficulties Questionnaire: a pilot study on the validity of the self-report version. European Child and Adolescent Psychiatry, 7, 125–130.
Xxxxx, X., Xxx, X. (2014). Óvodások szociálisproblé- ma-megoldó gondolkodása szüleik és pedagó- gusaik véleménye alapján. Magyar pedagógia, 114(3) 189–213.
Xxxxxxx-Xxxx, X., Xxxxxxxx, L., Xxxxxxxx, A., xxx Xxxx, H. A., Xxxxxxxx, S. A., & Xxxxxxxxxxx,
M. A. (2018). Dutch norms for the Strengths and Difficulties Questionnaire (SDQ) – parent form for children aged 2–18 years. Health and Quality of Life Outcomes, 16, 123.
Xxxxx, P., Xxxxxxxx, C., Xxx xxx Xxxx, F (2003). The Strengths and Difficulties Questionnaire (SDQ): Further evidence for its reliability and validity in a community sample of Dutch children and adolescents. European Child and Adolescent Psychiatry, 12, 1–8.
Xxxxx, X., Kő, N. (2015). Strengths and Difficulties Questionnaire (SDQ) pedagógiai diagnoszti- kai eszköz hazai adaptációja és szakemberek felkészítése a teszt használatára. Kutatási jelen- tés. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.
Xxxxxx, X., Xxxxxx, X.-X., Xxxxx, X., xxx Xxxxxxxx, A.
L. (1999). Psychometric properties of a Swedish version of the “Strengths and Difficulties Questionnaire.” European Child & Adolescent Psychiatry, 8(2), 63–70.
Xxxx, X., Xxxx, X., Xxxxxx, X. (2011). A Képességek és Nehézségek Kérdőív (SDQ-Magy) vizs- gálata nem-klinikai mintán, fiatal serdü- lők körében. Psychiatria Hungarica, 26(6), 415–426.
Xxxxxxx, X., Xxxxxx, X., Xxxxxxxxxxxx, X. (2004). Normative data and scale properties of the German parent SDQ. European Child & Adolescent Psychiatry, 13, 3–10.
18
Képességek és nehézségek kérdőív (SDQ)
A magyar verziók a xxx.xxxxxxx.xxx weboldalról letölthetők Rövid verzió a nehézségek hatásának vizsgálata nélkül
- Rövid verzió szülők és gondozók számára 2-4 éves korban
- Rövid verzió szülők és tanárok számára 4-17 éves korban
- Rövid önkitöltős gyermek verzió 11-17 éves korban
Bővített verzió a nehézségek hatásának vizsgálatával
- Bővített verzió a nehézség kihatásának vizsgálatával szülők számára 2-4 éves korban
- Bővített verzió a nehézség kihatásának vizsgálatával szülők számára 4-17 éves korban
- Bővített verzió a nehézség kihatásának vizsgálatával tanárok számára 4-17 éves korban
- Bővített verzió a nehézség kihatásának vizsgálatával gondozók számára 2-4 éves korban
- Bővített önkitöltős verzió a nehézség kihatásának vizsgálatával 11-17 éves korban
Utánkövetéses verzió
- Utánkövetéses kérdések a nehézség hatásának vizsgálatával szülők számára 2-4 éves korban
- Utánkövetéses kérdések a nehézség hatásának vizsgálatával szülők számára 4-17 éves korban
- Utánkövetéses kérdések a nehézség hatásának vizsgálatával gondozók számára 2-4 éves korban
- Utánkövetéses kérdések a nehézség hatásának vizsgálatával tanárok számára 4-17 éves korban
Értékelés
- A szülő és tanár SDQ kérdőívek kiértékelése 4-17 éves korban
- Önértékelő SDQ kérdőív kiértékelése 11-17 éves kor között
Az SDQ ajánlott határértékei
a hazai reprezentatív mintán végzett vizsgálat alapján
Gyerek | Tanár | Szülő | |
Összesített probléma | 18–400 | 18–400 | 16–400 |
Érzelmi tünetek | 6–10 | 6–10 | 5–10 |
Viselkedési problémák | 4–10 | 3–10 | 3–10 |
Hiperaktivitás | 7–10 | 8–10 | 6–10 |
Kortárskapcsolati problémák | 4–10 | 5–10 | 4–10 |
Proszociális skála | 0–40 | 0–30 | 0–50 |
ÁTFOGÓ KLINIKAI KÉRDŐÍVEK ÉS INTERJÚK
19
DEROGATIS-FÉLE TÜNETLISTA
SYMPTOM CHECKLIST, SCL-90-R
Megjelenés éve | Derogatis, 1977 |
Életkori övezet | 13 éves kortól |
Tesztfelvételi idő | 12–15 perc |
Hazai adaptáció | Unoka és mtsai., 2004; Urbán és mtsai., 2014 |
Vizsgálati minta | Normatív minta: 528 fő, klinikai minta: 174 fő; Lakossági minta: 2710 fő |
Tételek száma | 90 tétel |
A Derogatis (1977) által kidolgozott SCL-90-R (Symptom Check-List-90-R) tünetlista széles kör- ben használt önkitöltős mérőeszköz, amely a pszi- chés tünetek fennállásának és súlyossági fokának mérésére, valamint a kezelés kimenetelének moni- torozására alkalmas. Az SCL-90-R népszerűségét jól szemlélteti, hogy több mint 30 nyelvre fordítot- ták le, és számos rövidített változatot alakítottak ki. A 90 tételes tünetlista kilenc skálát alkot: Szomatizáció, Kényszeresség, Interperszonális érzé- kenység, Depresszió, Szorongás, Ellenségesség, Fó-
bia, Paranoia, Pszichoticizmus.
A kérdőív értékelésekor három globális indexet is használnak: Globális Súlyossági Index (GSI), Pozi- tív Tünet Distressz Index (PSDI), Pozitív Tünetek (PST). A Globális Súlyossági Indexet (GSI) úgy kap- juk, hogy az összpontszámot elosztjuk a kérdések számával (ez 90, ha minden kérdésre adtak választ). Az Összes Pozitív Tünet (PST) azoknak a tünetek- nek a száma, amelyekre nullánál nagyobb pontot adtak. Pozitív Tünet Distressz Index (PSDI) az ösz- szes tétel összeadott értéke, elosztva a nullánál na- gyobb pontot kapott tételek számával (azaz a PST- vel).
A kérdőív 90 tünete ötfokozatú skálán értékelhe- tő, amely 0-tól (egyáltalán nem) 4-ig (nagyon) ter- jed. A kitöltőnek azt kell értékelnie, hogy az adott tünetek mennyire jelentettek problémát számára az elmúlt hét folyamán. A kitöltés átlagosan 12–15 per- cet vesz igénybe. Az alábbiakban az SCL-90-R né- hány tünetét szemléltetjük:
• Fejfájás
• Idegesség, belső bizonytalanságérzés
• Akaratlan dolgok, szavak, amelyeket nem tud a
gondolataiból kiűzni
• Gyengeség vagy szédülés
• Szexuális érdektelenség, örömtelenség
• Mások kritikája
• Olyan érzés, hogy valaki más ellenőrzi a gondo- latait
• Az az érzés, hogy leginkább mások felelősek a
problémáiért
• Szívdobogás érzése, szapora szívműködés
• Gombócérzés a torokban
Az SCL-90-R tételeinek megfogalmazása egysze- rű nyelvezetet követ, ami lehetővé teszi, hogy akár serdülőkorúak is kitölthessék. A serdülőkorúak kö- rében történő alkalmazást a kérdőív többdimenzi- ós szerkezete, illetve az internalizációs (pl. Depresz- szió, Szorongás) és externalizációs (pl. Ellenséges- ség) tünetegyüttesek megkülönböztetése is segíti. A többdimenziós mérőeszköz alkalmazása azért is indokolt, mivel a pszichiátriai komorbiditás ebben az életkorban igen magas (Xxxxxx Xxxxx és mtsai., 2012).
Az SCL-90-R kidolgozása és változatai
A kérdőív a kifejlesztése során több módosítá- son esett át. Eredetileg a Cornell Medical Index- ből (Wider, 1948) létrehozott Diszkomfort Skálából, később a Hopkins Symptom Check-List (HSCL) 58 kérdéses változatából fejlesztették ki.
Az első öt skálát korábbi vizsgálatok faktorelem- zései alapján hozták létre. A további négy skálát pe- dig elméleti megfontolások alapján dolgozták ki, majd empirikusan ellenőrizték (Derogatis és mtsai., 1973). Az SCL-90-ből két állítás megváltoztatása után jött létre az SCL-90-R.
A tünetlista népszerűsége és a rövid kitöltési idő igénye miatt a mérőeszköznek számos rövidített változatát dolgozták ki:
• BSI-53 (Brief Symptom Inventory: BSI; Derogatis
és Xxxxxxx, 1993)
• SCL-27 (Xxxxx és Xxxxxxxxxxxx, 2001)
• BSI-18 (Derogatis, 2000)
• SCL-14 (Prinz és mtsai., 2013)
• SCL-9-K (Xxxxxxxxx és Xxxxxxx, 2001)
A BSI-53 az SCL-90-R által felmért kilenc dimen- ziót méri, csak kevesebb tétellel, míg az SCL-27, a BSI-18 és az SCL-14 verziókban a tételek csökkené- se mellett a felmért dimenziók száma is csökken. Az SCL-9-K a legrövidebb mérőeszköz, amelyet úgy képeztek, hogy minden dimenzióból csak egyetlen tételt választottak ki (2. táblázat).
ÁTFOGÓ KLINIKAI KÉRDŐÍVEK ÉS INTERJÚK
20
Az SCL-90-R pszichometriai jellemzői
Az SCL-90-R klinikai és normatív mintán tör- ténő alkalmazhatóságát, megbízhatóságát és érvé- nyességét több mint ezer tanulmány támasztja alá. A szerzők vizsgálataiban a skálák belső konziszten- ciáját becslő Cronbach-alfa-mutatók 0,90 (Depresz- szió) és 0,77 (Pszichoticizmus) ingadoztak. A skálák teszt-reteszt megbízhatósága 0,80 és 0,90 között volt (Derogatis és mtsai., 1976).
Számos vizsgálat eredménye az SCL-90-R konver- gens és diszkrimináns validitását igazolja (lásd pl. Derogatis és mtsai., 1976; Xxxxxxx és Xxxx, 1977; Koeter, 1992; Xxxxxxxxx és mtsai., 1992; Xxxxxxx és Fairburn, 1990). Több vizsgálat igazolta, hogy a Globális Súlyossági Index segítségével az SCL-90-R hatékonyan tudja elkülöníteni a pszichiátriai beteg- ségben szenvedőket a nem betegektől (Holi és mtsai., 1998; Bonicatto és mtsai., 1997). Néhány alskála ké- pes a mentális zavarok azonosítására. Xxxx és Xxxxxxx (1992) azt találták, hogy diszkriminanciaelemzéssel különbséget tudnak tenni a disztímiában, a szoron- gásos és az evészavarban szenvedő betegek között. A Depresszió és Szorongás skálák jó konvergens és di- vergens validitásáról szintén több tanulmány beszá- mol (lásd pl. Xxxxxx, 1992; Morgan és mtsai., 1998). Az SCL-90-R-t széles körben használják pszi- chológiai distressz mérésére hatékonyságvizsgá- latokban és mentális zavarok szűrésében (Davies- Osterkamp és Xxxxxxx, 1996; Xxxxxxx és mtsai., 1999, 2000). Pszichofarmakológiai kezelések során érzékenyen detektálja a kezelés hatására kialakult javulást kényszeres betegek és depressziósok köré- ben (Turner és mtsai., 1985; Agosti és mtsai., 1993). A mérőeszköz faktorstruktúrájára vonatkozó vizsgálati eredmények ellentmondásosak. Derogatis heterogén pszichiátriai zavarokban szenvedő, am- bulánsan kezelt páciensek mintáján megerősí- tő és feltáró faktorelemzéssel validálta a hipoteti- kus faktorszerkezetet (Derogatis és Xxxxxx, 1977). Más vizsgálati mintákban nem jelent meg változat- lanul az eredeti faktorstruktúra (Hoffman és Ove- rall, 1978; Holcomb és mtsai., 1983; Hafhenscheid, 1993; Xxxxxxxxx és Xxxxxxx, 1995). Számos vizsgálat
egy domináns faktort azonosított, amely sokféle tü- netet tartalmaz, és a variancia többszöröséért fele- lős, mint a rá következő faktorok. Több kutató ezek alapján úgy gondolta, hogy az SCL-90-R valójában egydimenziós eszköz, és a pszichiátriai distressz mérésére alkalmas.
A klinikai és normatív mintákon végzett ha- zai vizsgálatok eredményei is változatosak. Uno- ka és munkatársai (2004) klinikai és normatív min- tákon végzett elemzései során inkább az SCL-90-R egydimenziós szerkezetét valószínűsítették, míg Xxxxx és munkatársai (2014, 2016) ugyancsak nor- matív és klinikai mintákat elemezve a mérőeszköz bifaktoros struktúráját látták igazoltnak. A mérőesz- köz bifaktoros struktúrája azt igazolja, hogy az ösz- szes tétel valóban egy átfogó általános faktorba szer- veződik, de mindezek mellett a kilenc specifikus aldimenzió is kirajzolódik. A gyakorlati alkalmazás szempontjából azonban fontos megjegyezni, hogy az általános faktor mellett kirajzolódott specifikus dimenziók megbízhatósága (hierarchikus omega) rendkívül alacsony, amit skálamegbízhatóságok ese- tében alkalmazott Cronbach-alfa-mutatók minden bizonnyal jelentősen felülbecsülnek, mivel ebben az általános faktor varianciái jutnak kifejeződésre.
Összefoglalás
Az SCL-90-R önkitöltős tünetlista a pszichés tü- netek fennállásának és súlyossági fokának mérésé- re, valamint a kezelés kimenetelének monitorozásá- ra kiválóan alkalmas módszer, nemcsak felnőttek, de serdülők esetében is. Az amerikai normákat 13 éves kortól alakították ki, és több más országban is sikerrel alkalmazzák a tünetlistát fiatalok körében. Fontos azonban megjegyezni, hogy hazánkban egy- előre nem rendelkezünk serdülőkori normákkal.
A dimenzionalitással kapcsolatos probléma ellené- re az SCL-90-R-t széles körben használják pszicholó- giai distressz mérésére a különféle hatékonyságvizs- gálatokban és a mentális zavarok szűrésében, illetve kezelési hatékonyság vizsgálatára kényszerbetegség- ben szenvedők és depressziósok körében.
Szakirodalom
Xxxxxx, X., Xxxxxxx, X., Xxxxxxx, F. M., Ocepek- Xxxxxxxx, K. (1993). How symptomatic do depressed patients remain after benefiting from medication treatment? Comprehensive Psychiatry, 34, 182–186.
Xxxxxxxxx, S., Xxx, M. A., Xxxxx, X. X., Xxxxxxxx, M.
E. (1997). Validity and reliability of Symptom Checklist ’90 (SCL-90) in an Argentine population sample. Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology, 32, 332–338.
Xxxxxxxxx, K. M., Xxxxxxx, J. B. (1995). Dimensional characteristics of the SCL-90-R: evaluation of gender differences in dually diagnosed inpatients. Journal of Clinical Psychology, 51, 383–390.
Xxxxxx-Xxxxxxxxx, X., Xxxxxxx, B. M., Xxxxxxx, N. (1996). Interpersonal problems as predictors of treatment outcome in long-term psychotherapy. Psychotherapy Research, 6, 164–176.
Xxxxxxxxx, L. R., Xxxxxxx, P. (1993). Brief symptom inventory: BSI. Upper Saddle River: Pearson.
Derogatis, L. R. (2000). Brief Symptom Inventory 18.
Minneapolis: NCS Pearson.
Xxxxxxxxx, L. R., Xxxxxx, P. A. (1977). Confirmation of the dimensional structure of the SCL-90-R: A study in construct validation. Journal of Clinical Psychology, 33, 981–989.
Xxxxxxxxx, L. R., Xxxxxx, R. S., Xxxx, L. (1973). SCL-90: an outpatient psychiatric rating scale- preliminary report. Psychopharmacology, 9, 13–28.
Xxxxxxxxx, L. R., Xxxxxxx, K., Xxxx, A. (1976). The SCL-90-R and the MMPI: A step in the validation of new self-report scale. British Jo- urnal of Psychiatry, 128, 280–289.
Xxxxxxx, X. X., Xxxx, R. G. (1977). Discriminant and convergent validity of the SCL-90 in psychiatric inpatients. Journal of Personality Assessment, 41, 304–310.
Hafhenscheid, A. (1993). Psychometric evaluation of the Symptom Checklist (SCL-90) in psychiatric inpatients. Personality and Individual Differences, 14, 751–756.
Xxxxx, X., Xxxxxxxxxxxx, H. U. (2001). Cross‐ validation of the SCL‐27: A short psychometric screening instrument for chronic pain patients. European Journal of Pain, 5(2), 187–197.
Xxxxxxx, N. G., Overall, P. B. (1978). Factor structure of the SCL-90 in a psychiatric population. Journal of Consulting and Clinical Psychiatry, 46, 1187–1191.
Xxxxxxx, W. R., Xxxxx, N. A., Xxxxxx, H. M. (1983). Factor structure of the Symptom Checklist-90 with acute psychiatric inpatients. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 51, 535–543.
Xxxx, M. M., Xxxxxxxxxxx, P. R., Xxxxxxx, V. A. A. (1998). Finish validation study of the SCL-90. Acta Psychiatria Scandinavica, 42–46.
Xxxxxxxxx, X., Xxxxxxx, X. (2001). Konstruktion und Teststatistische Prüfung einer Kurzform der SCL-90–R. Zeitschrift für Klinische Psychologie, Psychiatrie und Psychotherapie.
Xxxxxx, M. W. (1992). Validity of the GHQ and SCL-90-R anxiety and depression scales: A comparative study. Journal of Affective Disorders, 24, 271–279.
Xxxxxx, C. D., Xxxxxxxxx, M. W., Xxxxxx, R.
D. (1998). Discriminant validity of the SCL-
90 dimensions of anxiety and depression.
Assessment, 5, 197–201.
Xxxxxxx, R. C., Xxxxxxxx, C. G. (1990). Measurement of neurotic symptoms by self-report questionnaire: Validity of the SCL-90-R. Psychological Medicine, 20, 873–879.
Xxxxx, X., Xxxxxxxxx, D. O., Xxxxxx, X., Xxxxxxxxx, F., Xxxxxxxxx, X., & Xxxxxxx, X. (2013).
21
ÁTFOGÓ KLINIKAI KÉRDŐÍVEK ÉS INTERJÚK
Comparative psychometric analyses of the SCL-90-R and its short versions in patients with affective disorders. BMC Psychiatry, 13, 104.
Xxxx, X., Xxxxxxx, X. (1992). The Symptom-Check- List SCL-90-R and its ability to discriminate etween dysthymia, anxiety, and anorexia nervosa. Psychopathology, 25, 128–138.
Xxxxxxx, X., Xxxxxxxx, N., Xxxxxx, G. H. (2000). Assessing clinically significant change: application to the SCL-90-R. Psychological Reports, 86, 263–274.
Xxxxxxx, N., Xxxxx, X., Xxxxxxxx, X., Xxxxxxx L., Xxxxx, X. (1999). Diagnosing Mental Disorders in Primary Care: The General Health Questionnaire (GHQ) and the Symptom Check List (SCL-90-R) as screening instruments. Social Psychiatry and Psychiatric Epidemiology, 34, 360–366.
Xxxxx, Zs., Xxxxx, S., Kő, N., Xxxxxx, X., Xxxxxx, Á., Xxxxx, X. (2004). A Derogatis-féle Tünetlis- ta hazai alkalmazásával szerzett tapasztalatok. Psychiatria Hungarica, 19(3), 235–243.
Xxxxxx, S. M., Xxxxx, R. G., Xxxxxx, D.C., Xxxxxxxxxx, X. (1985). Fluoxetine treatment of obsessive-compulsive disorder. Journal of Clinical Psychopharmacology, 5, 207–212.
Xxxxx, X., Xxx, B., Xxxxxx, J., Xxxxx, B., Xxxxxxxx, G., Xxxxx, Z., Xxxxxxxxx, X., Xxxx., X., Xxxxxxxxxxx, Z. (2014). Bifactor structural model of symptom checklists: SCL-90-R and Brief Symptom Inventory (BSI) in a non-clinical community sample. Psychiatry Research, 216(1), 146–154.
Xxxxx, R., Xxxxxxxxx, W. A., Xxxxxxxxxxx, Z., Uno- ka, Z., Xxxxxx, X. (2016). Cross-cultural confirmation of bi-factor models of a symptom distress measure: symptom checklist 90-revised in clinical samples. Psychiatry Research, 239, 265–274.
Xxxxxx Xxxxx, A, Xxxxxx. M., Xxxx, X., XxXxxxxx, X., Xxxxxxx, X., Xxxxxxx, X. (2012). Identifying comorbid depression and disruptive behavior disorders: comparison of two approaches used in adolescent studies. Journal of Psychiatry Research, 46, 873–881.
Wider A. (1948). The Cornell Medical Index. New York: Psychological Corporation, 1948.
Xxxxxxxxx, M., Xxxxxxxx, F. C., Xxx xxx Xxxxx, W., Xxxxxx, M., xxx xxx Xxxx, X., Xxxxx, X., Xxxx,
H.M. (1992). Detecting psychopathology in young adults: The young adult self-report, the General Health Questionnaire, and the Symptom Checklist 90-R as screening instruments. Acta Psychiatrica Scandinavica, 86, 32–37.
22
SCL-90-R
Az alábbiakban egy listát közlünk olyan problémákról és panaszokról, amelyek időnként előfordulnak az embereknél. Kérjük, gondosan olvasd el az egyes állításokat és jelöld be azt a válaszlehetőséget, amelynek mér- téke a legjobban megfelel az utóbbi egy hét panaszainak.
Mennyire zavartak Téged az alábbi problémák az elmúlt egy hétben? | Egyáltalán nem | Kissé | Mérsékelten | Közepesen | Nagyon |
1. Fejfájás | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
2. Idegesség, belső bizonytalanság érzés | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
3. Akaratlan dolgok, szavak, amelyeket nem tudsz a gondolataidból kiűzni | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
4. Gyengeség vagy szédülés | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
5. Szexuális érdektelenség, örömtelenség | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
6. Mások kritikája | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
7. Olyan érzés, hogy valaki más ellenőrzi a gondolataidat | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
8. Az az érzés, hogy leginkább mások felelősek a Te problémáidért | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
9. Probléma visszaemlékezni dolgokra | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
10. Felületesség vagy gondatlanság miatti aggodalom | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
11. Könnyen bosszúsnak vagy ingerültnek érzed magad | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
12. Mellkasi vagy szívtáji fájdalom | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
13. Nyílt téren vagy az utcán érzett félelem | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
14. Csökkenő energia vagy lelassultság érzése | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
15. Az elmúlás vagy a halál gondolata | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
16. Olyan hangok hallása, amelyet mások nem hallanak | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
17. Reszketés, remegés | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
18. A legtöbb emberrel szemben érzett bizalmatlanság | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
19. Étvágytalanság | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
20. Könnyen sírva fakadsz | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
21. Félénkség, nehéz kapcsolatteremtés a másik nemmel | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
22. Csapdában érzed magad | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
23. Hirtelen ok nélkül pánikba esel | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
24. Olyan hangulatkitörés, amit nem tudsz kontrollálni | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
25. Xxxxx egyedül elmenni otthonról (kimenni a saját házból, lakásból egyedül) | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
26. Önvádlás különböző dolgok miatt | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
27. Derékfájdalom | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
28. Gátolva érzed magad dolgok elvégzésében | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
29. Magányosság érzése | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
30. Szomorúság érzése | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
31. Túlzott aggodalom dolgok miatt | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
32. Érdektelenség a dolgok iránt | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
33. Félénkség | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
34. Sértődékenység | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
35. Mások ismerik a gondolataidat | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
36. Úgy érzed, hogy mások nem értenek meg Téged | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
37. Az emberek barátságtalanok, vagy nem szeretnek Téged | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
38. Mindent nagyon lassan kell csinálnod, hogy kifogástalan legyen | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
39. Szívdobogás érzése, szapora szívműködés | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
40. Hányinger, könnyen felfordul a gyomrod | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
41. Alárendeltnek érzed magad másokkal szemben | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
23
42. Izomfájdalom, érzékenység | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
43. Úgy érzed, figyelnek, beszélnek Rólad | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
44. Elalvás nehéz | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
45. Kényszer, hogy újra és újra ellenőrizd, amit csinálsz | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
46. Nehezen tudsz dönteni | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
47. Buszon, metrón vagy vonaton utazástól való félelem | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
48. Nehezen veszel levegőt | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
49. Hideg, vagy meleg hullámok | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
50. El kell kerülnöd bizonyos dolgokat, helyeket vagy tevékenységeket, mert azok zavaróak Számodra | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
51. Gondolataid üressé válnak | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
52. Érzéketlenség vagy bizsergés különböző testrészeken | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
53. Gombócérzés a torokban | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
54. Reménytelenség a jövőre nézve | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
55. Nehezen koncentrálsz | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
56. Gyengeségérzés tested különböző részeiben | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
57. Feszültség, felhangoltság érzése | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
58. Nehéznek érzed a kezed vagy a lábad | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
59. Halálra gondolsz vagy a meghalásra | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
60. Túl sokat eszel | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
61. Bánt, ha az emberek néznek, vagy beszélnek Rólad | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
62. Olyan gondolatok, amelyeket nem érzel sajátodnak | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
63. Leküzdhetetlen vágy, hogy megüss, bánts valakit | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
64. Hajnali ébredés | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
65. Kényszer arra, hogy ismételd az olyan cselekvéseket, mint az érintés, a számolás, a mosás | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
66. Az alvás nem pihentető, vagy zavart | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
67. Leküzdhetetlen vágy, hogy szétzúzz és összetörj dolgokat | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
68. Olyan elképzeléseid vannak, amelyekkel mások nem értenek egyet | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
69. Zavarban érzed magad mások társaságában | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
70. Nehezen viseled el a tömeget, ha pl. vásárolsz vagy moziban vagy | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
71. Úgy érzed, külön erőfeszítésbe kerül csinálni bármit | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
72. Rettegéssel, pánikkal járó időszak | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
73. Kényelmetlenül érzed magad, ha társaságban eszel, vagy iszol | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
74. Gyakran vitába keveredsz | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
75. Idegessé válsz, ha egyedül hagynak | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
76. Mások nem ismerik el eredményességed | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
77. Társaságban is magányosnak érzed magad | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
78. Állandóan nyugtalan vagy, képtelen vagy ülve maradni | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
79. Értéktelennek érzed magad | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
80. A mindennapi dolgokat idegennek, irreálisnak érzed | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
81. Kiabálás, a tárgyak földhöz vágása | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
82. Félelem attól, hogy nyilvánosság előtt elájulsz | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
83. Az az érzés, hogy ha hagyod, az emberek kihasználnak | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
84. Zavaró szexuális gondolatok | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
85. Az a gondolat, hogy Xxxxx meg kellene büntetni a bűneidért | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
86. Úgy érzed, belekényszerítenek bizonyos dolgok elvégzésébe | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
87. A gondolat, hogy valami komoly testi bajod van | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
88. Sohasem tudsz közel kerülni más személyhez | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
89. Bűnösnek érzed magad | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
90. A gondolat, hogy valami baj van az elméd működésével | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
24
SCL-90-R | BSI-53 | SCL-27 | BSI-18 | SCL-14 | SCL-K-9 | |
Szomatizáció (SOM) | 1, 4, 12, 27, 40, 42, 48, 49, 52, 53, 56, 58. | 4, 12, 40, 48, 49, 52, 56. | 4, 39, 40, 48, 49, 53. | 12, 40, 48, 52, 56, 58. | 42, 52, 56, 58. | |
Kényszeresség (OCD) | 3, 9, 10, 28, 38, 45, 46, 51, 55, 65. | 9, 28, 45, 46, 51, 55. | 9, 14, 51, 55. | |||
Interperszonális érzékenység (INS) | 6, 21, 34, 36, 37, 41, 61, 69, 73. | 34, 37, 41, 69. | 37, 41, 61, 69. | |||
Depresszió (DEP) | 5, 14, 15, 20, 22, 26, 29, 30, 31, 32, 54, 71, 79. | 15, 29, 30, 32, 54, 79. | 15, 30, 54, 59. | 15, 29, 30, 32, 54, 79. | 26, 28, 30, 54, 77, 79. | |
Szorongás (ANX) | 2, 17, 23, 33, 39, 57, 72, 78, 80, 86. | 2, 23, 33, 57, 72, 78. | 2, 33, 57, 72, 78, 86. | |||
Ellenségesség (HOS) | 11, 24, 63, 67, 74, 81. | 11, 24, 63, 67, 74. | ||||
Fóbia (PHO) | 13, 25, 47, 50, 70, 75, 82. | 13, 47, 50, 70, 75. | 13, 25, 33, 50, 82. | 13, 25, 47, 82. | ||
Paranoia (PAR) | 8, 18, 43, 68, 76, 83. | 8, 18, 43, 76, 83. | 18, 68, 76, 83. | |||
Pszichoticizmus (PSY) | 7, 16, 35, 62, 77, 84, 85, 87, 88, 90. | 7, 77, 85, 88, 90. | ||||
Kiegészítő tételek (ADD) | 19, 44, 59, 60, 64, 66, 89. | 19, 44, 59, 89. | ||||
Globális Súlyossági Index (GSI) | Minden fenti tétel. | Minden fenti tétel. | Minden fenti tétel. | Minden fenti tétel. | Minden fenti tétel. | 24, 28, 31, 34, 43, 57, 58, 75, 77. |
2. táblázat Az SCL-90-R és a különböző változatainak felépítése
ÁTFOGÓ KLINIKAI KÉRDŐÍVEK ÉS INTERJÚK
25
MINNESOTA TÖBBFÁZISÚ SZEMÉLYISÉGLELTÁR SERDÜLŐ VÁLTOZAT
MINNESOTA MULTIPHASIC PERSONALITY INVENTORY-ADOLESCENT, MMPI-A
Megjelenés éve | Butcher és mtsai., 1992; Ben-Porath és mtsai., 2006 |
Életkori övezet | 14-18 év |
Tesztfelvételi idő | kb. 50 perc |
Hazai adaptáció | Oláh és mtsai., 2009 |
Vizsgálati minta | 482 fiatal (250 lány és 232 fiú) |
Tételek száma | 478 tétel |
Az MMPI-A a legszélesebb körben alkalmazott ön- jellemző mérőeszköz, amely a serdülők személyes, tár- sas és viselkedési problémáit tárja fel serdülőspecifikus tételek és skálák segítségével (Xxxxxx és Newsom, 2000). Az MMPI több eredeti tételének átdolgozásá- val, elhagyásával, új tételek beillesztésével, valamint serdülőspecifikus skálák kialakításával az eszköz ská- laszerkezete nagyrészt az MMPI-2-ével azonos ma- radt (valamivel kevesebb Validitás- és Kiegészítő ská- lát tartalmaz, továbbá ehhez az eszközhöz nem dol- goztak ki Újrastrukturált klinikai skálákat). A kérdő- ív kitöltésével közel 100 skálán kapuk jól értelmezhe- tő és egymást kiegészítő eredményeket.
A fiatalok mintáján kidolgozott normatív és klinikai standardok, illetve a tételek egyszerű, könnyen érthető nyelvezete együttesen az MMPI-A-t egy olyan korszerű önbeszámolós személyiség-mérőeszközzé teszi, amely a problémás területek és a diagnózis meghatározása mel- lett segítséget nyújt a kezelés megválasztásához is.
A mérőeszköz skálatípusai:
• 7 Validitás-skála (pl. kérdőjel /?/, K-skála, inkon- zisztencia skálák)
• 10 Klinikai skála (pl. Hisztéria, Paranoia, Hipománia), amely 31 Klinikai alskálát tartal- maz (pl. Pszichomotoros felgyorsultság, Érzelmi elidegenedés, Agressziógátlás)
• 15 Tartalmi skála (pl. Családi problémák, Isko- lai problémák, Kényszeresség), amely 31 Tartal- mi komponens skálát tartalmaz (pl. Acting-out, Alacsony teljesítmény-orientáció, Iskolai maga- tartás-problémák)
• 11 Kiegészítő skála (Az alkohol- és drogproblé- ma elismerése, Éretlenség, Szorongás, Személyi- ség-pszichopatológia skálák)
• Személyiség-pszichopatológia – 5 (PSY-5) (Ag- resszió, Pszichoticizmus, Gátolatlanság, Nega- tív emocionalitás/Neuroticizmus, Introverzió/ alacsony pozitív emocionalitás), amely a kitöltő átfogóbb személyiségvonásairól adnak áttekin- tést. Ezek olyan tág személyiség-területet fednek le, amelyek a klinikai tervezés, kommunikáció és intervenció szempontjából alapvetőek.
Az MMPI-A pszichometriai jellemzői
Az MMPI-A Validitás- és Klinikai skáláinak bel- ső konzisztenciáját becslő Cronbach-alfa-mutatók értéke a szerzők vizsgálatai alapján kiváló, 0,78 és 0,89 között ingadoznak. Kivétel ezalól az Mf (Fér- fiasság-nőiesség) és Pa (Paranoia) skála, amelyek megbízhatósági mutatója nem éri el a 0,6-ot. A tar- talmi skálák belső konzisztenciája a normatív min- tán 0,55–0,83, míg a klinikai mintán 0,63–0,83 kö- zött ingadozott. A szerzők értelmezései alapján az alacsony megbízhatósági mutató a skála jellegéből, illetve a tételszelekcióból fakad (kritériumalapú sze- lekció), és a skálák alkalmazhatóságát nem veszé- lyezteti. A teszt-reteszt korrelációk 0,62 és 0,82 kö- zött alakultak (Butcher és mtsai., 2001).
A klinikai és tartalmi skálák együttes alkalma- zásának hatékonyságát, egymást kiegészítő funk- cióját és érvényességét több kutatás is igazolta (pl. XxXxxxx és mtsai., 2002; Xxxxxx és Xxx-Xxxxxx, 2003).
Az MMPI-A alkalmazása
Az MMPI-A mérőeszköz megbízhatóan 14 éves kortól alkalmazható. A fejlesztés során ugyan ala- csonyabb életkorú gyerekeket is bevontak (12-13 évesek), de azt tapasztalták, hogy többen nehezen olvassák el a tételeket, és nem értik meg a tételek pontos tartalmát. Mivel előfordulhat az is, hogy egy 14-15 éves fiatal sem érti meg tökéletesen a tételeket, így a mérőeszközt felhasználó szakembereknek az eredmények értelmezésekor fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a kapott eredmények hátteré- ben állhat-e a megértés vagy az olvasás nehézsége.
A tesztfelvétel történhet egyénileg vagy csopor- tosan. Mindkét esetben fontos, hogy ha a fiatalnak kérdése van, segítsünk a tisztázásban.
Bár az MMPI-A használata és kiértékelése vi- szonylag könnyű és egyértelmű, az eredmények ér- telmezése magas szintű pszichometriai, fejlődé- si, klinikai és személyiségpszichológiai ismerete- ket, valamint a teszthasználat etikai követelmé- nyeinek való szigorú megfelelést követel meg. Az
ÁTFOGÓ KLINIKAI KÉRDŐÍVEK ÉS INTERJÚK
26
MMPI-A használatának megértéséhez elengedhe- tetlen a tesztelméleti előképzettség. Az ilyen kép- zések olyan témaköröket tartalmaznak, mint pél- dául a normák szerepe, illetve kiszámításuk, kivá- lasztásuk és alkalmazásuk. A felhasználónak azzal is tisztában kell lennie, hogyan értékelhetők a sze- mély tesztválaszai különböző standard pontszámok segítségével, azok transzformációjával, javításával és konfigurációival. Emellett tudnia kell mérlegelni e pontszámok pontosságát, valamint a mérés stan- dard hibáját. Továbbá ismernie kell az alapértékek különböző döntésekre és csoportosításokra gyako- rolt hatásait specifikus diagnosztikai kérdésfelte- vések esetén. A személyiségprofil kódolása, a dön- tési szabályok és a javasolt határértékek használata mind alapvető pszichometriai alapelvek, fogalmak ismeretét feltételezik.
Az MMPI-A hazai normái
A nemzetközi ajánlások szerint végrehajtott ha- zai adaptáció során az MMPI-A kérdőívet összesen 482 fiatallal (250 lány és 232 fiú) töltettük ki (nor- matív minta). A vizsgálati mintát úgy alakítottuk ki, hogy a lehető legjobban reprezentálja a 14–18 éves magyar populációt. A hazai mintán végzett elemzések alapján elmondható, hogy az MMPI-A
pszichometriai mutatói jók, mindez pedig a mé- rőeszköz kiváló alkalmazhatóságát bizonyítja. Az MMPI-A skáláinak reliabilitását becslő belsőkon- zisztencia-mutatók összességében megfelelőek. Az alacsonyabb reliabilitások feltehetően a kritérium- alapú skálaszerkesztés miatt mutatkoznak. A ha- zai mintán kapott konzisztenciamintázatok hason- lóak más nemzetközi vizsgálatok eredményeihez. A skálaátlagok között jelentős nemi különbségek mu- tatkoznak, ami alátámasztja a fiú- és a lánynormák megkülönböztetésének szükségességét.
A Klinikai skálákon végzett faktorelemzés a nem- zetközi eredményekhez hasonló dimenzionalitást, három faktort eredményezett: Általános pszicho- patológia-jegyek, Pszichoticizmus és Neuroticizmus. A mérőeszközzel végzett konstruktum- és kritéri- umalapú validitásvizsgálataink során kapott ered- mények összességében az elvárásoknak megfelelően alakultak, ami az MMPI-A mérőeszköz Validitás- és Klinikai skáláinak érvényességét erősítik.
Az MMPI-A hazai felhasználása
A mérőeszköz kizárólagos hazai forgalmazója az OS Hungary Tesztfejlesztő Kft. (www.oshungary. hu). Az MMPI-A kizárólag szoftver segítségével ér- tékelhető ki.
Szakirodalom
Xxxxxx, X. X., & Xxxxxx, C. R. (2000). Psychological test usage with adolescent clients: Survey update. Assessment, 7, 227–235.
Xxx-Xxxxxx, Y. S., Xxxxxx, J. R., Xxxxxx, R. P., Xxxxxxxx, X., & Xxxxxxx, B. (2006). Supplement to the MMPI-A Manual for Administration, Scoring, and Interpretation: The Content Component Scales; the Personality Psychopathology Five (PSY-5) Scales, and the Critical Items. Minneapolis: University of Minnesota Press.
Xxxxxxx, J. N., Xxxxxxxx, C. L., Xxxxxx, J. R., Xxxxxx, R. P., Xxxxxxxx, A., Xxx-Xxxxxx, Y. S., et al. (1992). MMPI-A (Minnesota Multiphasic Personality Inventory-Adolescent): manual for administration, scoring, and interpretation. Minneapolis: University of Minnesota Press.
Xxxxxx, X. X., Xxx-Xxxxxx, Y. S. (2003). Incremental validity of the MMPI–A content scales in a residential treatment facility. Assessment, 10, 191–202
XxXxxxx, R. E., Xxxxx, D. L., Xxxxxx, J. M. (2002). Incremental validity of selected MMPI–A content scales in an inpatient setting. Psychological Assessment, 14, 401–409.
Xxxx, X., Xxxxx, S., Kő, N. (2008). Az MMPI–A
pszichometriai jellemzőinek magyar vizsgá- lata, a normák kialakítása. In: Xxxxxxx, J. N., Xxxxxxxx, C. L., Xxxxxx, J. R., Xxxxxx, R. P., Xxxxxxxx, A., Xxx-Xxxxxx, Y. S., és xxxxx. (1992). MMPI-A (Minnesota Multiphasic Personality Inventory-Adolescent): Kézikönyv. OS Hun- xxxx Xxxxxxxxxxxxxx Kft.
ÁTFOGÓ KLINIKAI KÉRDŐÍVEK ÉS INTERJÚK
27
PSZICHIÁTRIAI BECSLŐSKÁLÁK GYERMEKEK ÉS SERDÜLŐK RÉSZÉRE
SAFA
Megjelenés éve | Vianchetti és mtsa., 2001 |
Életkori övezet | 8-18 év |
Tesztfelvételi idő | 30–60 perc |
Hazai adaptáció | Kő és Rózsa., 2004 |
Vizsgálati minta | 483 fiatal (239 lány és 244 fiú) |
Tételek száma | 11 skála, 20–56 tétel |
A SAFA a gyermek- és serdülőkori pszichopato- lógiák, illetve érzelmi és viselkedéses problémák széles körét tárja fel a DSM-IV kritériumrendszere alapján. A mérőeszköz egyedisége abban áll, hogy a gyermekek számára érthető megfogalmazásokat tartalmaz, így a gyerekek maguk tölthetik ki. Sőt korosztályonként külön kérdőívek állnak rendel- kezésre a 8–11 és a 12–18 évesek, esetenként pedig a 8–10, 11–13 és 14–18 évesek számára. Az eszköz teljeskörűen térképezi fel a szorongást, a depresszi- ót, a kényszeres zavart, a táplálkozási zavarokat, a szomatikus tüneteket és a hipochondriát, valamint a fóbiákat. A tesztbattériát alkotó skálák önállóan is használhatók. A validitásskálaként beillesztett Szo- ciális kívánatosság skála pedig segít kiszűrni a tor- zított válaszadást. A skálák további alskálákra bom- lanak, ami a patológia jellegének pontosabb körvo- nalazását segíti elő.
A SAFA skálastruktúrája
• Szorongás: általános, szociális, szeparációs, is- kolai.
• Depresszió: szomorúság, anhedónia, irritabilitás, inadekvátság érzése, biztonságérzet hiánya, bűntudat, reménytelenség.
• Kényszeres zavar: rögeszme, kényszercselekvé- sek, piszok-undor, ellenőrzés, döntésképtelen- ség.
• Táplálkozási zavarok: anorexia, bulimia, saját test elfogadása.
• Felnőtté válástól való félelem, perfekcionizmus,
inadekvátság érzése.
• Szomatikus tünetek és Xxxxxxxxxxxx: mintegy 24 féle fóbia, pl. ismeretlenek, szellemek, bogarak, orvosi kivizsgálás.
A szerzők a „normál” és az adott patológiával ren- delkező fiatalok összehasonlító elemzése alapján minden skála esetében kiemeltek néhány, ún. kriti- kus tételt, amelyek a leginkább elkülönítették a két csoportot. Az egyes tünetprofilok vizsgálatakor a kri- tikus tételek akár külön-külön, akár együttes értéke-
léssel felhasználhatók, mint egy „miniskála”. A kriti- kus tételek egy első hozzávetőleges értékelésre vagy a kérdésekre adott válaszok általános érvényességének ellenőrzéseként is kiválóan használhatók.
A SAFA jól alkalmazható szűrőmódszerként, a problémás területek gyors és pontos feltárására és klinikai személyiségprofil elkészítésére. Egyaránt használható klinikai és iskolai környezetben.
A SAFA pszichometriai jellemzői
A tesztbattéria pszichometriai tulajdonságait a szer- zők 895 fős normatív és 125 fős klinikai minta alap- xxx xxxxxx fel. Az egyes skálák megbízhatóságát jelző Cronbach-alfa-együtthatók értékei mind a normál, mind a klinikai csoport esetében kiválónak mondha- tóak, mivel meghaladták a 0,80-at. A SAFA skáláinak teszt-reteszt megbízhatóságát 120 fiatal ismételt teszt- kitöltésével becsülték. A kitöltések közötti idő egy hét volt. A skálák időbeli stabilitását becslő korrelációs együtthatók 0,74 és 0,92 között ingadoztak.
A skálák validitásvizsgálatakor főként a tesztbattéria skáláinak együttjárásait vizsgálták (pl. Szorongás, Depresszió, Kényszer), illetve a klinikai és normatív csoportok összevetéseit. Az eredmé- nyek a skálák érvényességét támasztották alá, meg- erősítve azt, hogy az egyszerűen megfogalmazott önjellemző skálák már akár nyolcéves korban is jól alkalmazhatók.
A 483 fős (239 lány és 244 fiú) mintán végzett ha- zai adaptációs vizsgálat során az egyes skálák belső konzisztenciája szintén kiváló: 0,80 és 0,92 közötti.
A SAFA hazai felhasználása
A mérőeszköz kizárólagos hazai forgalmazója az OS Hungary Tesztfejlesztő Kft. (www.oshungary. hu). A tesztfelvételt fénymásolható kérdőívek biz- tosítják, az eredmények összesítését és értelmezését pedig kiértékelő sablonok, profillapok (nemenként és életkori csoportokként külön profillapok) és rész- letes tesztfelvételi útmutató segíti.
ÁTFOGÓ KLINIKAI KÉRDŐÍVEK ÉS INTERJÚK
28
Szakirodalom
Kő, N., Xxxxx, S. (2004). A SAFA pszichometriai jel- lemzőinek hazai vizsgálata, a normák kialakítá- sa, In: Vianchetti, C., Sannio Fancello G. (2001). SAFA: pszichopatológiai tünetlista gyermekek és serdülők számára. OS Hungary Tesztfejlesztő Kft.
Vianchetti, C., Sannio Fancello G. (2001). SAFA: Scale Psichiatriche di Autosommininstrazione per Fanciulli e Adolescenti. Manuale. O. S. Organizzazioni Speciali.
29
Részlet a SAFA 8-10 évesek Depresszió és Kényszeres zavar skálájából
Igaz | A kettő között | Hamis |
🞏 | 🞏 | 🞏 |
🞏 | 🞏 | 🞏 |
🞏 | 🞏 | 🞏 |
🞏 | 🞏 | 🞏 |
🞏 | 🞏 | 🞏 |
SAFA-D/8-10
1. Általában boldog és vidám vagyok
2. Semmi sem érdekel, még a játék sem
3. Ha felbosszantanak, rögtön dühbe gurulok
4. Elégedett vagyok magammal
5. Sokszor nem vagyok biztos magamban
Igaz | A kettő között | Hamis |
🞏 | 🞏 | 🞏 |
🞏 | 🞏 | 🞏 |
🞏 | 🞏 | 🞏 |
🞏 | 🞏 | 🞏 |
🞏 | 🞏 | 🞏 |
SAFA-K/8-10
1. Úgy érzem, hogy mindig piszkos a kezem
2. Többször meg kell mosnom dolgokat, hogy megvédjem magam a baktériumoktól
3. Gyakran kétségeim vannak, hogy jól tettem-e dolgokat
4. Nagyon zavar, ha a dolgaim nincsenek mindig pontosan a helyükön
5. Gyakran többször ellenőriznem kell dolgokat, hogy nyugodt legyek
ÁTFOGÓ KLINIKAI KÉRDŐÍVEK ÉS INTERJÚK
30
BARRATT IMPULZIVITÁS SKÁLA, BIS-11
BARRATT IMPULSIVENESS SCALE, BIS-11
Megjelenés éve | Barratt 1959, Xxxxxx és munkatársai 1995 |
Életkori övezet | Serdülőkortól |
Tesztfelvételi idő | 15 perc |
Hazai adaptáció | Paksi és mtsai. 2009; Xxxxx, 2014 |
Vizsgálati minta | 2710 fő reprezentatív minta (19-64 évesek), 687 egyetemi hallgatók |
Tételek száma | 30 tétel |
A Barratt Impulzivitás Skála (BIS) legelső válto- zatát Xxxxxx X. Barratt fejlesztette ki az 1950-es évek végén az impulzivitás és a szorongás differenciálá- sa céljából. Azóta a kérdőív számos változáson ment át, és az impulzivitás mérésének egyik leggyakrab- ban alkalmazott eszközévé nőtte ki magát.
Az elmúlt évtizedek tudományos kutatásai az im- pulzív magatartást számos, társadalmilag negatív megítélésű viselkedéssel (például agresszióval, szer- használattal) hozták összefüggésbe, valamint az im- pulzivitás több pszichiátriai zavar (figyelemhiányos hiperaktivitás zavar, antiszociális és borderline sze- mélyiségzavar) tünetei között is megjelenik. Ennek tükrében szükség van olyan eszközre, amellyel az impulzivitás hatékonyan és megbízhatóan mérhető. A Barratt Impulzivitás Skálát első megjelenése óta több mint tíz nyelvre fordították le, a két legelterjed- tebb változata pedig a két utolsó kérdőív, a BIS-10
és a BIS-11.
A BIS-10 34 tételt tartalmaz, amely az alábbi há- rom faktor mentén térképezi fel az impulzivitást: a) kognitív impulzivitás, b) motoros impulzivitás, b) a tervezés hiánya.
A BIS-10 átdolgozásakor három különböző vizs- gálati minta (egyetemi hallgatók, pszichiátriai bete- gek, fogvatartottak) bevonásával vizsgálták a kérdő- ív faktorszerkezetét és egyéb jellemzőit. Az elemzé- sek adataira támaszkodva a kérdőív négy tételét el- hagyták, így jött létre a skála legújabb, 30 tételből álló változata (BIS-11).
A BIS-11 faktorszerkezetének vizsgálatakor (Xxxxxx és mtsai., 1995) hat elsőrendű és három másodrendű faktort azonosítottak, ezt az alábbi táblázat szemlélteti.
Másodrendű faktorok | Elsőrendű faktorok | Tételek |
Figyelmi impulzivitás | Figyelem | 5, 9*, 11, 20*, 28 |
Kognitív instabilitás | 6, 24, 26 | |
Motoros impulzivitás | Mozgásos aktivitás | 2, 3, 4, 17, 19, 22, 25 |
Kitartás | 16, 21, 23, 30* | |
Figyelem hiánya | Önkontroll | 1*, 7*, 8*, 12*, 13*, 14 |
Kognitív komplexitás | 10*, 15, 18, 27, 29* |
* fordított tételek
A kérdőív tételei a legkülönbözőbb, impulzivitás- sal kapcsolatos viselkedések leírását tartalmazzák, például cikázó gondolatok, fészkelődés, gondolko- dás nélküli cselekvés, a tervezés hiánya.
A vizsgálati személynek egy négyfokozatú Likert- skálán (1: Soha/Ritkán, 2: Néha, 3: Gyakran, 4: Majdnem mindig/Mindig) kell jelölnie, hogy az egyes állítások mennyire jellemzőek rá. A magasabb összpontszám az impulzivitás fokozottabb fennállá- sára utal.
A kérdőív felvétele körülbelül 15 percet vesz igénybe, kiértékelése könnyen elvégezhető.
A kérdőív pszichometriai jellemzői
Xxxxxx és munkatársai az 1995-ben megjelent tanul- mányukban a BIS-11 belső megbízhatóságát is meg- vizsgálták, és a Cronbach-alfa-mutatók az eltérő vizs- gálati csoportok (egyetemi hallgatók, pszichiátriai be- tegek, fogvatartottak) esetében 0,79 és 0,83 közé estek. Magyar reprezentatív vizsgálati minta bevoná- sával készült vizsgálatukban Paksi és munkatár- sai ennél valamivel alacsonyabb belső meghízható- sági mutatókról számoltak be (figyelmi impulzivi- tás: 0,66, motoros impulzivitás: 0,69, a tervezés hi-
ánya: 0,68).
A norvég változat elemzésekor Xxxxxxxx és mun- katársai is hasonló Cronbach-alfa-értéket kaptak (0,68), ugyanakkor a faktorszerkezet elemzésekor azt találták, hogy egy kétfaktoros struktúra jobb il- leszkedési mutatókkal jellemezhető. Az általuk fel- tárt két faktor összecseng a Reise és munkatársai ál- tal javasolt kognitív és viselkedéses faktorral.
Pechorro és munkatársai 782 portugál serdülő be- vonásával vizsgálták a mérőeszköz megbízhatósá- gi mutatóit és faktorszerkezetét. A Cronbach-alfa- értékek 0,62 és 0,83, a teszt-reteszt megbízhatósá- gi mutatók pedig 0,66 és 0,83 között ingadoztak. A faktoranalitikus vizsgálat megerősítette a hat első- rendű faktor meglétét, azonban a három másodren- dű faktorszerkezet illeszkedési mutatói nem voltak megfelelőek.
A BIS ötvenedik évfordulója alkalmából készí- tett összefoglaló tanulmányban (Stanford és mtsai., 2009) az alábbi Cronbach-alfa és teszt-reteszt meg- bízhatósági mutatókról számoltak be:
Skálák | Cronbach- alfa | Spearman- rho* |
Figyelem | 0,72 | 0,74 |
Mozgásos aktivitás | 0,64 | 0,67 |
Önkontroll | 0,72 | 0,73 |
Kognitív komplexitás | 0,48 | 0,50 |
Kitartás | 0,27 | 0,35 |
Kognitív instabilitás | 0,55 | 0,23 |
Összpontszám | 0,83 | 0,83 |
* egy hónapos időintervallum esetén
31
ÁTFOGÓ KLINIKAI KÉRDŐÍVEK ÉS INTERJÚK
Összefoglalás
A BIS-11 olyan eszköz a szakemberek számára, amelynek segítségével az impulzivitás vonás mérése valósítható meg. Bár az eltérő kutatásokból szárma- zó faktorszerkezetre vonatkozó vizsgálatok eredmé- nyei ellentmondásosak, a Barratt Impulzivitás Ská- la megbízhatósági mutatói az optimális tartomány- ba esnek. A mérőeszköz 60 évvel ezelőtti bevezeté- se óta az impulzitivás vonást érintő kutatások és kli- nikai felmérések leggyakrabban alkalmazott mérő- eszközévé vált.
Szakirodalom
Xxxxxxx, A., Xx Xxxxxx, A., Xxxxxxxxx, E., és Barratt,
E. S. (2001). Psychometric properties of an Italian version of the Barratt Impulsiveness Scale-11 (BIS-11) in nonclinical subjects. Jour- nal of Clinical Psychology, 57(6), 815–828.
Lindstrom, J. C., Xxxxxx, N. G., Xxxxxxxxx, M. M., Hartberg, X., Xxxxxxxxx, X. (2017). Psychometric properties of the Norvegian adaption of the Barratt Impulsiveness Scale-11 in a sample of Parkinson patients, headache patients and controls. Brain and Behaviour, 7(1): e00605.
Paksi, B., Xxxxx, S., Xxx, B., Xxxxxx, P., Xxxxxxxxxxx,
Z. (2009). A magyar népesség addiktológiai problémái: Az országos lakossági adatfelvétel az addiktológiai problémákról (OLAAP) repre- zentatív felmérés módszertana és a minta leíró jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 10(4), 273–300.
Xxxxxx, J. H., Stanford, M. S., Xxxxxxx, E. S. (1995). Factor structure of the Barratt impulsiveness scale. Xxxxxx of Clinical Psychology, 51, 768–74. Pechorro, P. Xxxxx-Xxxxx, X., Xxx, J. V., Xxxxx, C., Xxxxxxxxx, R. A. (2016). The Barratt Impulsiveness Scale-11 among a school sample
of Portuguese male and female adolescents. Jour- nal of Child and Family Studies, 25(9), 2753–276. Xxxxx, S. P., Xxxxx, T. M., Sabb, F. W., Xxxxx, A. K., London, E. D. (2013). The Barratt Impulsiveness Scale-11: Reassessment of its structure in a community sample. Psychological Assessment,
25, 631–642.
Xxxxxx, T., Xxxxxx, K., Xxxx, X., Xxxxxx, M., Xxxxx, C., Xxxx, S. W., és mtsai. (2001). The Japanese version of the Barratt Impulsiveness Scale, 11th version (BIS-11): its reliability and validity. Psychiatry and Clinical Neuroscience, 55(2), 111–114.
Xxxxxxxxx, M. S., Xxxxxxx, E. S. (1995). Factor structure of the Barratt Impulsiveness Scale. Journal of Clinical Psychology, 51(6), 768–774.
Xxxxxxxxx, M. S., Xxxxxxx, C. W., Xxxxxxxxx, D. M., Xxxx, S. L., Xxxxxxxx, N. E., Xxxxxx, J. H. (2009). Fifty years of the Barratt Impulsiveness Scale: An update and review. Personalyity and Individual Differences, 47, 385–395.
Xxxxx, X. (2014). Az impulzivitás genetikai korrelátumai. Doktori disszertáció. Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem, PPK Pszichológia Doktori Iskola.
32
BIS-11
Az emberek különböznek abban, hogy miként gondolkoznak a különböző dolgokról és hogyan viselkednek a különböző helyzetekben. Ebben a kérdőívben ilyen viselkedési és gondolkodási módokat gyűjtöttünk ösz- sze. Miután elolvastad az egyes mondatokat, kérjük, jelöld be, hogy milyen mértékben, milyen gyakran jel- lemző Rád az adott állítás! Ne gondolkozz sokáig, hanem jelöld meg azt a választ, amelyik elsőként az eszed- be jut! Ez a kérdőív nem teszt, itt nincsenek jó vagy rossz válaszok, csak arra kérünk, hogy őszintén válaszolj!
Soha/Ritkán | Néha | Gyakran | Majdnem mindig/ Mindig | |
1. Gondosan megtervezem a feladataimat. | 1 | 2 | 3 | 4 |
2. Gondolkodás nélkül cselekszem. | 1 | 2 | 3 | 4 |
3. Gyorsan döntök. | 1 | 2 | 3 | 4 |
4. Könnyelmű vagyok. | 1 | 2 | 3 | 4 |
5. Nem figyelek oda a dolgokra. | 1 | 2 | 3 | 4 |
6. Cikáznak a fejemben gondolatok. | 1 | 2 | 3 | 4 |
7. Jó előre megtervezem az utazásaimat. | 1 | 2 | 3 | 4 |
8. Nagy az önuralmam. | 1 | 2 | 3 | 4 |
9. Könnyen tudok koncentrálni a dolgokra. | 1 | 2 | 3 | 4 |
10. Rendszeresen teszek félre pénzt. | 1 | 2 | 3 | 4 |
11. Fészkelődöm olyankor, amikor hosszabb ideig csendben, ülve kellene maradnom. | 1 | 2 | 3 | 4 |
12. Alaposan át szoktam gondolni a dolgokat. | 1 | 2 | 3 | 4 |
13. Stabil munkahelyre törekszem. | 1 | 2 | 3 | 4 |
14. Gondolkodás nélkül kimondom a dolgokat. | 1 | 2 | 3 | 4 |
15. Szeretek bonyolult problémákon gondolkodni. | 1 | 2 | 3 | 4 |
16. Váltogatom a munkahelyeimet / iskoláimat. | 1 | 2 | 3 | 4 |
17. Gondolkodás nélkül, az első benyomásom alapján, azonnal cselekszem. | 1 | 2 | 3 | 4 |
18. Könnyen megunom az elméleti kérdéseken való töprengést. | 1 | 2 | 3 | 4 |
19. A pillanat hevében cselekszem. | 1 | 2 | 3 | 4 |
20. Kitartó gondolkodó vagyok. | 1 | 2 | 3 | 4 |
21. Váltogatom a lakhelyeimet. | 1 | 2 | 3 | 4 |
22. Hirtelen ötlettől vezérelve vásárolok. | 1 | 2 | 3 | 4 |
23. Egyszerre csak egy dolgon tudok gondolkozni. | 1 | 2 | 3 | 4 |
24. Váltogatom a hobbijaimat. | 1 | 2 | 3 | 4 |
25. Többet költök, mint amennyit keresek. | 1 | 2 | 3 | 4 |
26. Gondolkodás közben elkalandozik a figyelmem. | 1 | 2 | 3 | 4 |
27. Jobban érdekel a jelen, mint a jövő. | 1 | 2 | 3 | 4 |
28. Nyugtalanná válok, amikor csendben, ülve kellene maradnom. | 1 | 2 | 3 | 4 |
29. Szeretem a fejtörőket, rejtvényeket, bonyolult feladványokat. | 1 | 2 | 3 | 4 |
30. Foglalkoztat a jövő. | 1 | 2 | 3 | 4 |
33
A BIS 11 értékelése
A BIS-11 első- és másodrendű faktorainak kiértékelését a mérőeszköz bemutatásánál szereplő táblázat tar- talmazza.
Xxxxx (2014) a BIS-11 vizsgálata során, a hazai mintákon kapott eredményeket összevetette más nemzet- közi vizsgálatok eredményeivel. A hazai reprezentatív mintán kapott eredmények és az egyetemi hallgatókon végzett vizsgálatok eredményei nem különböztek szignifikánsan, ellenben az amerikai és olasz eredmények 1-2 ponttal magasabb átlagokat mutatnak, míg a japán minta eredményei jelentősen alacsonyabbak a magyar eredményekkel való összehasonlításban.
Minta | N | BIS-11 Összpontszám | Figyelmi Impulzivitás | Motoros Impulzivitás | Tervezés Hiánya | ||||
átlag (szórás) | α | átlag (szórás) | α | átlag (szórás) | α | átlag (szórás) | α | ||
Magyar felsőoktatási minta (Xxxxx, 2014) | 687 | 58,2 ±(9,4) | 0,80 | 16,0±(3,4) | 0,65 | 19,7±(3,7) | 0,58 | 22,5(±4,4) | 0,63 |
Magyar reprezentatív minta (Paksi és mzsai., 2009) | 2457 | 58,7±(9,6) | 0,76 | 14,1 ±(3,2) | 0,52 | 19,7±(3,9) | 0,67 | 24,9±(4,9) | 0,62 |
Amerikai minta (Xxxxxx és mtsai., 1995) | 1577 | 62,3±(10,3) | 0,83 | 17,7±(4,1) | 0,74 | 22,0 ±(4,0) | 0,59 | 23,6±(4,9) | 0,72 |
Xxxxx minta (Xxxxxxx és mtsai., 2001) | 763 | 64,1±(10) | 0,79 | n/a | 0,62 | n/a | 0,75 | n/a | 0,67 |
Japán minta (Xxxxx és mtsai., 2001) | 450 | 39,3 ±(13,6) | 0,80 | 9,0±(4,8) | 0,60 | 12,7±(5,8) | 0,64 | 17,6±(6,2) | 0,65 |
ÁTFOGÓ KLINIKAI KÉRDŐÍVEK ÉS INTERJÚK
34
GYERMEK- ÉS SERDÜLŐ DIAGNOSZTIKUS INTERJÚ
INTERVIEW SCHEDULE FOR CHILDREN AND ADOLESCENTS, ISCA
Megjelenés éve | Xxxxxx, 1985 |
Életkori övezet | ISCA: 8-17 év, ISCA-D: 7-18 év |
Tesztfelvételi idő | 120–150 perc (szülővel), 45–90 perc (gyermekkel) |
Hazai adaptáció | Kiss és mtsai., 2007 |
Vizsgálati minta | 354 major depressziós gyermek és serdülő |
Tételek száma | 105 tétel |
A Gyermek és Serdülő Diagnosztikus Interjú (ISCA) egy félig strukturált tünetorientált inter- jú, amelynek első változatát Xxxxxx Xxxxx dolgozta ki az 1970-es években egy gyermekkorban kezdődő hangulat- és egyéb társuló pszichés zavarok felmé- rését célzó longitudinális vizsgálathoz. Ennek kö- szönhetően a mérőeszköz legátfogóbban a hangu- latzavarok tüneteit fedi le. A következő években az interjú számos változtatáson esett át, illetve egyéb változatai is megjelentek.
Az 8–17 éves korosztály mérésére alkalmas ISCA az általános funkcionálásra vonatkozó tételen felül az alábbi öt területet öleli fel:
• Tünetek és jelek: 69 tétel, mely első tengelyes za- varok tüneteinek felmérését célozza
• Mentális állapot: 10 mentális állapotot (orientá- ció, hallucináció, téveszmék, stb.) értékelő tétel
• Viselkedéses megfigyelések: 17 verbális,
nonverbális kifejezésre vonatkozó tétel
• Klinikus meglátásai: 6 szociális érettséget becslő
tétel
• Fejlődésbeli mérföldkövek: 1 szexuális viselke- désre és 1 párkapcsolatra vonatkozó tétel
A legtöbb tétel pontozása egy 0-tól 8-ig (0=nincs tünet, 8=súlyos tünet) terjedő skála segítségével tör- ténik, a 3 vagy a 3 feletti pontszám zavart funkcio- nálást jelez, így klinikailag szignifikánsnak tekint- hető. Néhány tétel pontozása ettől eltérően egy 0-tól 3-ig terjedő skálán történik. Ebben az esetben a 2 vagy a 2-nél magasabb pontszám tekinthető klini- kailag szignifikánsnak. A kiegészítő tételek ponto- zása igen/nem válaszlehetőségek mentén, a mentális állapotra és a klinikai megfigyeléseire vonatkozó té- telek pontozása pedig tartalomspecifikus skálák se- gítségével történik.
A felvételi eljárás standardizált, a mérőeszköz fel- vétele két fázisban történik. A vizsgálatvezető első körben a szülővel/gondviselővel, azt követen pedig a gyermekkel veszi fel az interjút. Minden esetben a szakember külön rögzíti és kódolja az elhangzott válaszokat, amelyekre támaszkodva később egy (a szülő és a gyermek válaszain alapuló) összesített ér- tékelést is ad.
A klinikus ezt követően az így elkészített össze- sített értékelés alapján határozza meg a diagnózist.
Ennek a lépésnek elengedhetetlen feltétele a DSM és egyéb diagnosztikai rendszerek alapos ismerete.
Más, félig strukturált interjúkkal ellentétben az ISCA esetében nem alkalmazhatók továbbugrási szabályok, felvételekor a vizsgálatvezetőnek minden kérdést fel kell tenni. Ennek következtében a kérdő- ív felvétele igen időigényes, a gyermekkel folytatott interjú körülbelül egy, a szülővel folytatott interjú két órát vesz igénybe.
A mérőeszköz felvétele klinikai tapasztalathoz és képzéshez kötött.
Gyermek- és serdülő diagnosztikus interjú
Az ISCA klinikai gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott változata a DSM-IV-re épülő ISCA-D, amelynek segítségével 7–18 éves fiatalok teljes körű pszichiátriai felmérése valósítható meg. A mérőesz- köz egyaránt alkalmas a jelenlegi és az egész élettar- tamot lefedő tünetek mérésére. Az ISCA-D az aláb- bi modulokból áll:
• 1. Modul: Hangulatzavarok
• 2. Modul: Pszichotikus zavarok szűrőkérdései
• 3. Modul: Szorongásos zavarok
• 4. Modul: Ürítési zavarok, Tik zavarok
• 5. Modul: Evési zavarok
• 6. Modul: Figyelemhiányos és diszruptív visel- kedési zavarok
• 7. Modul: Alkalmazkodási zavar
• 8. Modul: Pszichoaktív szerekkel kapcsolatos za- varok
• 9. Modul: A gyermek/serdülő és más interjúala- nyok megfigyelése során szerzett benyomások értékelése
A tételek pontozása az alábbi válaszlehetőségek mentén történik:
0= nem alkalmazható,
1= nincs tünet: hiányzik, ritka vagy rövid időtar- tamú
2= küszöb alatti: alkalmanként jelentkezik, átme- neti, nincs jelentős következménye
3= Küszöb: gyakori, jelentős, gátolja a normál funk- cionalitást
9= Nincs információ
Hasonlóan az eredeti változathoz, a vizsgálat során a szakember külön-külön veszi fel az interjút, előbb a szülővel, majd a gyermekkel. Az interjú során min- den kérdés kétszer hangzik el, először a jelenre, majd a múltra vonatkozóan. Ennek köszönhetően a mérő- eszközzel jelenben fennálló és élettartam-diagnózis is felállítható. Ennél a változatnál is az interjút készítő szakember pontozza a válaszokat, majd ezt követően az elhangzott válaszokra támaszkodva meghatároz- za az úgynevezett „legjobb” pontszámot. A diagnózis meghatározása a klinikus által adott összesített (leg- jobb) pontszám alapján történik.
A mérőeszköz felvételéhez a DSM, illetve egyéb diagnosztikai rendszerek alapos ismerete szükséges.
A kérdőív pszichometriai jellemzői
Terület | Átlag | Övezet |
Fő tünetek | 0,89 | 0,64-1,00 |
Mentális állapot | 0,86 | 0,58-1,00 |
Viselkedéses megfigyelések | 0,78 | 0,50-0,96 |
Klinikus meglátásai | 0,77 | 0,57-0,89 |
Az ISCA pontozók közötti megbízhatóságát Xxxxxxxx és Xxxxxx két vizsgálatban is tesztelte. Az első vizsgá- latban 35 pszichiátriai beteggel (átlagéletkor: 10,8 év) vették fel az ISCA-t. Az interjú készítésekor egy másik klinikus is jelen volt, aki külön értékelte az elhangzott válaszokat. A szerzők arról számoltak be, hogy az ér- tékelők közötti megbízhatóság a pszichopatológiai tü- netek esetében volt a legmagasabb, a korrelációs ér- tékek 0,64 és 1,00 között ingadoztak (a tételek 90%-a esetében a korrelációs együttható 0,80 fölötti volt). A legalacsonyabb együttjárást a klinikus benyomásaira vonatkozó tételek esetében találták:
35
ÁTFOGÓ KLINIKAI KÉRDŐÍVEK ÉS INTERJÚK
A második vizsgálatban 41, gyermekkorban kezdődő pszichiátriai zavarral diagnosztizált fi- atal videóra vett interjúját tekintette meg egy strukturált interjúk felvételében jártas szakem- ber. A pontozók közötti megbízhatóságra vonat- kozó eredmények összecsengenek az első vizsgá- lat eredményeivel, a korrelációs értékek 0,80 fölöt- tiek voltak.
A szerzők a szülők és gyermekek által adott vála- szok közötti egyezőséget is megvizsgálták. A korre- lációs értékek 0,52 és 0,79 között ingadoztak.
Az ISCA-D bevonásával végzett hazai vizsgálat- ban (Kiss, 2007) hasonló pontozók közötti meg- bízhatósági értékeket kaptak. Major depresszív zavar esetén az értékek 0,63-tól 0,92-ig (gyermek- interjúk), 0,65-től 0,87-ig (szülői interjúk), vala- mint 0,64-től 0,88-ig (összesített pontszám) ter- jedtek.
Összefoglalás
Az ISCA, valamint bővített diagnosztikai vál- tozata, az ISCA-D olyan, félig strukturált klini- kai interjú, amelynek segítségével különböző pszi- chiátriai zavarok tüneteinek felmérése, valamint a DSM-IV-ben található pszichiátriai kórképek diag- nosztizálása valósítható meg. A mérőeszköz a keze- lés hatékonyságának monitorozásakor is megbízha- tóan alkalmazható. A szakemberek az interjú egyik fő előnyének a mérőeszköz átfogó jellegét tekintik, illetve azt, hogy eredménye több értékelő forráson alapul (szülő, gyermek). Hátrányaként megemlít- hető, hogy felvétele igen időigényes, a vizsgálathoz szükséges idő 2-3 óra.
Szakirodalom
Xxxx, X., Xxxxxxxx, A. M., Xxxxxx, X., Xxxxxxxx, X., Xxxxx, Zs., Xxxxxx, M., Xxxxx, X. (2007). Factors influencing mother-child reports of depressive symptoms and agreement among clinically referred depressed youngsters in Hungary.
Journal of Affective Disorders, 100, 143–151.
Xxxxxxxx, X. X., Xxxxxx, M. (2000). Interview Schedule for Children and Adolescents. Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry, 39(1), 67–75.
ÁTFOGÓ KLINIKAI KÉRDŐÍVEK ÉS INTERJÚK
36
GYEREK MINI
MINI INTERNATIONAL NEUROPSYCHIATRIC INTERVIEW FOR CHILDREN AND ADOLESCENTS, MINI KID
Megjelenés éve | Xxxxx X. Xxxxxxx, 2010 |
Életkori övezet | 6–18 év |
Tesztfelvételi idő | 20 perc |
Hazai adaptáció | Xxxxxx, 2002 |
Vizsgálati minta | – |
Tételek száma | Kb. 100 |
A Xxxxx X. Xxxxxxx és munkatársai (1992) által kidolgozott Mini International Neuropsychiatric Interview (MINI) egy széles körben használatos strukturált diagnosztikai kérdőív, amelynek 2010- ben gyermekek és serdülőkorúak mérésére alkal- mas változata is megjelent.
A korábban elérhető strukturált eszközöket elsősor- ban kutatási szemlélettel dolgozták ki, így, bár azok nagyfokú precizitással mérik fel a tüneteket, felvétel- ük bonyolult és igen időigényes. A gyakorlati mun- ka során sok esetben szűkebb időkeret áll a szakem- berek rendelkezésére, valamint számos vizsgálati sze- mélynek nehézséget jelent a hosszú ideig tartó teszt- felvétel. A szerzők egy olyan, magas szenzitivitással és specificitással rendelkező strukturált mérőeszköz ki- dolgozását tűzték ki célul, amelynek segítségével a pszi- chiátriai zavarok mérése gyorsan és hatékonyan meg- valósítható. A fenti célkitűzések figyelembevételével készült el a DSM-III-, valamint BNO-kritériumoknak megfelelő diagnózis felállítását lehetővé tevő MINI- International Neuropsychiatric Interview. A mérőesz- közt azóta több alkalommal átdolgozták, legújabb ver- ziója (MINI 7.0.2) már a DSM-5 kritériumrendszeré- re támaszkodik. Az interjú 18 kórkép aktuális fennál- lását vizsgálja, korábbi tünetekre csak olyan zavarok esetén kérdez rá, amelyek esetében a diagnózis felállí- tása ezt megköveteli (pl. bipoláris zavar).
Az interjú az alábbi területeket fedi le:
• Öngyilkos magatartás
• Szorongásos zavarok
• Depresszív zavarok
• Kényszeres zavarok
• Xxxxxx xxxxxxx
• Alkoholizmus
• Szerhasználattal összefüggő zavarok
• Pszichotikus zavarok
• Táplálkozási és evészavarok
• Antiszociális személyiségzavar
• Traumával összefüggő zavarok
A mérőeszközt megjelenése óta több mint 70 nyelvre fordították le, és a szerzők az interjú gyer- mekváltozatát (MINI Kid) is elkészítették, amely a felnőttváltozattal megegyező felépítést és válaszfor- mátumot követ.
A 6–18 éves korosztály mérésére alkalmas Gyerek- MINI 30 pszichiátriai zavar mérését teszi lehetővé. Az interjú felvételekor a szülő és a gyermek együtt van jelen, a vizsgálatvezető azonban elsősorban a gyermeknek teszi fel a kérdéseket, a szülő bevonásá- ra csak abban az esetben kerül sor, ha a gyermek bi- zonytalan a válaszban, vagy a szülő úgy véli, a gyer- meke nem megfelelő választ adott. Idősebb gyerme- kek, serdülők mérésekor a vizsgálatvezető dönthet úgy, hogy csak kétszemélyes helyzetben, a szülő be- vonása nélkül veszi fel az interjút.
A kórképek diagnosztikus szekciókat alkotnak, és a különböző szekciók tételei a DSM kritériumain ala- pulnak. Az egyes pszichiátriai zavarok bevezetése egy, illetve néhány esetben két szűrőkérdéssel kezdődik, amelyekre „igen” vagy „nem” válasz adható. Ezekre a kérdésekre (alapvető kritériumok) adott negatív válasz esetén az adott zavar kizárható, a vizsgálatvezető a kö- vetkező zavar szűrőkérdéseihez ugorhat. A szűrőkér- désekre adott pozitív válasz esetén az adott kórképhez tartozó további, szintén „igen”/„nem” válaszformátu- mú kérdések következnek. Diagnózis abban az esetben állítható fel, ha – a DSM-ben szereplő kritériumok alap- ján – meghatározott számú kérdésre „igen” választ ad a vizsgálati személy. A szűrőkérdések, valamint a hoz- zájuk tartozó továbbugrási szabályok jelentősen csök- kenthetik a mérőeszköz felvételéhez szükséges időt.
A Gyerek MINI további változatai
A háziorvosi gyakorlatban is alkalmazható Gyermek-MINI Szűrő Interjú (MINI Kid Screen) a MINI moduljai elején található szűrőkérdéseket tartalmazza. A szűrőkérdésekre adott negatív vá- lasz esetén feltételezhető, hogy az adott zavar nem áll fenn, pozitív válasz esetén pedig további kivizs- gálás és szakértő bevonása javasolt.
A Gyermek-MINI szülői változata (MINI-Kid-P) tartalmilag megegyezik a Gyerek-MINI-vel, felvé- telekor azonban csak a szülő és a vizsgálatvezető van jelen. A klinikai gyakorlatban a szülői válto- zatot ritkán alkalmazzák, mivel a gyermekinterjú standardizált eljárása lehetővé teszi, hogy az inter- jú felvételekor a szülő is jelen legyen, és amennyi- ben szükséges, válaszaival segítse a mérést.
A kérdőív pszichometriai jellemzői
A Felnőtt-MINI elemzésekor Xxxxxxxxx és mun- katársai 346 fő bevonásával vizsgálták a mérőesz- köz megbízhatósági mutatóit. A MINI időbeli sta- bilitását jelző teszt-reteszt korrelációk kétnapos idő- intervallum esetén 0,76 és 0,93 között ingadoztak, az értékelők közötti együttjárások összehasonlítá- sakor pedig 0,88 és 1,00 közötti korrelációkat kap- tak. A mérőeszköz specificitása is megfelelőnek bi- zonyult minden kórkép esetében, az értékek 0,72 és 0,97 közé estek. A szenzitivitásmutató az agorafóbia és a fóbia esetében volt a legalacsonyabb (0,59 és 0,46), a depresszív epizód esetében pedig a legma- gasabb (0,94).
A Gyermek-MINI pontozók közötti és teszt-re- teszt megbízhatóságát becslő mutatók értékei a szer- zők vizsgálatában a disztímia kivételével 0.64–1.00 között ingadoztak. 18 zavar esetében kiváló (0,81 és 1,00 közötti), két zavar esetében pedig megfele- lő (0,73 feletti) specificitásértékekről számoltak be.
A Gyermek-MINI pszichometriai tulajdonságait a Xxxxxx és munkatársai 283 9–18 éves gyermek (és szüleik) bevonásával vizsgálták. A vizsgálat alapján
37
ÁTFOGÓ KLINIKAI KÉRDŐÍVEK ÉS INTERJÚK
a gyermekváltozat teszt-reteszt korrelációja 7–14 na- pos időtartamot tekintve az eltérő pszichiátriai za- varok függvényében 0,33 és 0,79 között ingadozik. Xxxxxxx és munkatrásai szintén méréskelt teszt-re- teszt (0,58) megbízhatóságról számoltak be.
Összefoglalás
A Gyermek-MINI egy olyan, nemzetközileg elter- jedt, DSM-re épülő strukturált diagnosztikai kér- dőív, amely 30 pszichiátriai zavar mérését teszi le- hetővé. A klinikus szakemberek a MINI egyik fő előnyének a tömörségét, könnyű kezelhetőségét te- kintik. Felvétele más strukturált mérőmódszerek- hez képest jóval kevesebb időt vesz igénybe, azon- ban egyik hátrányát is ennek a tulajdonságának kö- szönheti. Az interjú segítségével a legtöbb esetben jelenre vonatkozó diagnózis határozható meg, az élettartamot lefedő diagnózis felállításra nem alkal- mas. Ettől eltekintve a mérőeszköz felnőtt- és gyer- mekváltozata is igen széles körben elterjedt, jól al- kalmazható módszerként tartják számon, amely ha- tékonyan segíti a diagnosztikai munkát.
Szakirodalom
Xxxxxx, X. (2002). A M.I.N.I és a M.I.N.I PLUSZ kér-
dőív magyar nyelvű változatának kidolgozá- sa és alkalmazása a gyakorlatban – öngyilkos- sági kísérletet elkövetett személyek vizsgálata. Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudo- mányok Doktori Xxxxxx.
Xxxxxxx, X., Xxxxxxxxx, X., Xxxxxx, X., Xxxxxx, P. O., Xxxxxx, X., Xxxxxx, L. H., Xxxxxxx, X., Xxxx, H., Xxxxxxxxxx, X., Xxxxxxxx, M. A., Xxxxxxx, J. O. (2019). Diagnostic validity of the MINI-KID disorder classifications in specialized child and adolescent psychiatric outpatient clinics in Sweden. BMC Psychiatry, 19(1), 142.
Xxxxxxx, D. V., Xxxxxxx, K. H., Xxxxxx, R. D., Xxxxxx, X., Xxxxxx, X., Xxxxxx, X. X., Xxxx, K. M., Xxxxx, S. L., Xxxxxxxxx, X. (2010). Reliability and validity of the Mini International Neuropsychiatric Interview for Children and Adolescents (MINI-KID). Journal of Clinical Psychiatry. 71(3), 313–326.
Xxxxxxxxx, X., Xxxxxxx, D. V., Xxxxxxx, X., Xxxxxx, P., Xxxxxx, I., Xxxxxxx, X. X., Xxxxxx, X., Xxxxxx, G. C. (1997). The Mini International Neuropsychiatric Interveiw (MINI). A short diagnostic structured interview: reliability and validity according to the CIDI. European Psychiatry, 12, 224–231.
ÁTFOGÓ KLINIKAI KÉRDŐÍVEK ÉS INTERJÚK
38
GYEREK INTERJÚ HANGULATZAVAROK ÉS SKIZOFRÉNIA VIZSGÁLATÁRA ISKOLÁSKORÚAKNAK
KIDDIE SCHEDULE FOR AFFFECTIVE DISORDERS AND SCHIZOPHRENIA, K-SADS
Megjelenés éve | Xxxxxxx és munkatárasai, 1997 |
Életkori övezet | 6-18 év |
Tesztfelvételi idő | 30-90 perc |
Hazai adaptáció | Vetró, 2008 |
Vizsgálati minta | - |
Tételek száma | kb. 300 |
A K-SADS az affektív zavarok és a skizofrénia vizsgálatára kidolgozott átfogó és széles körben al- kalmazott, félig strukturált interjú módszer. A mé- rőeszközt megjelenése óta számos alkalommal át- dolgozták, több változata is elérhető, valamint közel 20 nyelvre (pl. izlandi, koreai, török) fordították le.
A K-SADS első változata a mérőeszköz felnőttverziója (SADS; Endicott és Pitzer, 1978) alapján készült. Kidolgozása során az eredeti téte- lek megfogalmazását módosították, tekintettel arra, hogy számos klinikai kórkép tünete eltérő módon ragadható meg gyermek-, illetve serdülőkorban.
Minden újonnan készült verzió megtartotta az ere- deti mérőeszköz félig strukturált jellegét, valamint minden változat esetében a szülővel és a gyermekkel/ serdülővel is készül interjú. A felvételt végző személy minden esetben pszichiáter szakorvos vagy gyakorlott, a mérőeszköz felvételében jártas klinikus szakember.
A K-SADS-P az aktuálisan (az elmúlt héten) fenn- álló, illetve az elmúlt 12 hónap során megjelent tü- netek mérésére alkalmas, míg a K-SADS-L az élet- tartam során valaha fennállt pszichopatológiák fel- tárását célozza. A mérőeszközcsalád diagnosztikai munka során leggyakrabban alkalmazott verziója a K-SADS-PL, amely egyaránt alkalmas az egész élet- tartamot lefedő, illetve az aktuálisan fennálló tüne- tek mérésére.
A Xxxxxxx és munkatársai által kidolgozott K-SADS-PL interjúval a skizofrénián és affektív za- varokon kívül számos egyéb mentális zavar (pl. ét- kezési zavarok, ADHD, kényszeres és szorongásos zavarok) szűrése is megvalósítható.
A tételek kiértékelése a legtöbb esetben egy 0-tól 3-ig terjedő Likert-skála segítségével történik: 0=nincs információ, 1=a tünet nem áll fenn, 2=a tü- net kismértékben áll fenn (küszöb alatti), 3=a tünet fennáll (küszöbpontszám).
Az interjú felvételi ideje kontrollszemélyek esetében körülbelül 30–45 percet, pszichiátriai zavarban érin- tett személyek esetében 60–90 percet vesz igénybe.
A K-SADS-PL felvétele 6 komponens mentén tör- ténik:
a) Strukturálatlan bevezető interjú: célja a rapport kialakítása, illetve kiegészítő információk (szociális
kapcsolatok, életkörülmények, iskolai teljesítmény, kórtörténet) gyűjtése
b) Diagnosztikai szűrő interjú: 20 diagnosztikai kategória mentén szűri a különböző mentális zava- rok fennállását. Amennyiben egy kategória eseté- ben a vizsgálati személy nem éri el a küszöb-pont- számot, az adott zavarhoz tartozó kiegészítő mérés elhagyható. Abban az esetben, ha a gyermek egy ka- tegóriában sem éri el a küszöb-pontszámot, a felmé- rés befejezhető.
c) Kiegészítő ellenőrzőlista: A szűrőinterjúban nem szereplő egyéb zavarok szűrése
d) Kiegészítő diagnosztikai mérés: Amennyiben a vizsgálati személy valamelyik szűrő kategória eseté- ben elérte a meghatározott küszöb-pontszámot, az adott zavarhoz tartozó kiegészítő diagnosztikai mo- dul felvételére kerül sor. Abban az esetben, ha több ilyen kategória is van, több kiegészítő modul is fel- vételre kerül. A K-SADS-PL esetében az alábbi ki- egészítő diagnosztikai modulok elérhetőek: 1) affek- tív zavarok, 2) pszichotikus zavarok, 3) szorongásos zavarok, 4) viselkedészavarok, 5) evészavarok, szer- használati zavarok és tik zavar.
e) Élettartam diagnosztikai ellenőrzőlista: célja annak feltérképezése, hogy melyek azok a kórképek melyek korábban is (a vizsgálati személy egész élet- tartamát alapul véve ) fennálltak.
f) C-GAS: A gyermek alkalmazkodó képességét mérő skála felvétele.
Míg a K-SADS-PL a DSM-IV diagnosztikai rend- szerre támaszkodik, a mérőeszköz legújabb, 2016- ban megjelent verzióját (K-SADS-PL DSM-5) a DSM-5 alapján dolgozták ki (Xxxxxxx és mtsai., 2016). Elődjéhez képest lényeges különbség, hogy a strukturálatlan bevezető interjút megelőzően egy 25 tételből álló kérdőív segítségével a kockázati tü- netek szűrésére is sor kerül. Az új verzió esetében az alábbi kiegészítő diagnosztikai modulok elérhe- tők: 1) Depresszív, bipoláris és kapcsolódó zavarok,
2) Skizofréniaspektrum és más pszichotikus zava- rok, 3) Szorongásos, kényszeres és traumával össze- függő zavarok, 4) Az idegrendszer fejlődési zavarai, diszruptív és viselkedészavarok, 5) Evészavarok és szerhasználattal összefüggő zavarok.
A kérdőív pszichometriai jellemzői
A mérőeszköz pszichometriai elemzésekor a bel- ső konzisztencia vizsgálatára nem került sor, mivel a felvételi szabályoknak köszönhetően a felvételre ke- rülő tételek száma nem állandó.
A szerzők 55 pszichiátriai osztályra felvett és 11 kontrollszemély (életkori övezet: 7–17 év) bevoná- sával vizsgálták az interjú megbízhatósági mutatóit. K-SADS-PL időbeli stabilitását jelző teszt-reteszt korrelációk 18 napos időintervallum esetén 0,63 és 1,00 között ingadoztak. A pontozók közötti megbíz- hatóság vizsgálatakor 93–100%-os egyezést kaptak. Az interjú spanyol verziójának pszichometriai mutatóinak elemzése során is hasonlóan magas, 0,70 feletti pontozók közötti megbízhatósági muta-
tókat kaptak (De la Pena, 2018).
39
ÁTFOGÓ KLINIKAI KÉRDŐÍVEK ÉS INTERJÚK
Összefoglalás
Az affektív zavarok és skizofrénia vizsgálatára ki- dolgozott, félig strukturált interjú leggyakrabban alkalmazott verziója, a K-SADS-PL a szerzők vizs- gálata alapján megbízható és érvényes diagnoszti- kai eszköz. Előnye, hogy segítségével pszichopato- lógiák széles köre szűrhető és vizsgálható, emellett tág életkori övezetben alkalmazható. További elő- nye, hogy a kapott eredmény több értékelő forráson (gyermek és szülő) alapul. Hátrányaként megemlít- hető, hogy felvétele igen időigényes, és magas szintű klinikai gyakorlatot igényel.
Az interjú magyar nyelvű fordítását dr. Vetró Ág- nes készítette. Az interjúval kapcsolatos további infor- mációk a kutatócsoport weboldalán érhetők el: www. xxxxxxxxxxxxxxxx.xxxx.xxx/xxxxxxxxx/xxxxxxxxxxx
Szakirodalom
Xxxxxxxx, X., Xxxxxxx, R. L. (1978) A diagnostic interview: the Schedule For Affective Disorders and Schizophrenia. Archives of General Psychiatry, 40, 1070-1074.
Xxxxxxx, X. Xxxxxxxx, B., Xxxxx, D., Xxx, U., Xxxxx, C., Xxxxxx, P., Xxxxxxxxxx, D., Xxxx,
N. (1997). Schedule for Affective Disorders and Schizophrenia for School-age Children – Present and Lifetime Version (K-SADS-PL): Initial reliability and validity data, Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry, 36(7), 980-988.
xx xx Xxxx, F. R., Villavicencio, L. R., Xxxxxxx, J. D., Xxxxx, X. J, Xxxxxxxxxxx, M., Xxxxx, X., Xxxxx, S., Xxxxxxx, M., Xxxxx, X., Xxxxxxx, C., Xxxxx, P. A., Xxxxxxxxx, S., Xxxxxx, A., Xxxxx, M., Xxxx, X., Xxxxxxxxx, X., Xxxxxxxx, P., Xxxxx, D., Galicia, F., Xxxxxx, D., Xxxxxxx, S., Xxxxxx, A. F., Xx-Xxxxxxx,
M. Xxxxxxxx, X., Xxxxx, G., Xxxxxxxxxxx, I., Xxxxxxxxxx, P., Xxxx, X., Xxxxxxxxx, M., Xxxxxxxx, X., Xxxxx, R. E. (2018). Validity and reliability of the kiddie schedule for affective disorders and schizophrenia present and lifetime version DSM-5 (K-SADS-PL-5) Spanish version, BMC Psychiatry, 18(1), 193.
40
EMOCIONALITÁS, AKTIVITÁS, SZOCIABILITÁS (EAS)
ÁLTALÁNOS SZEMÉLYISÉG- JELLEMZŐK
TEMPERAMENTUM KÉRDŐÍV
EMOTIONALITY, ACTIVITY, SOCIABILITY (EAS) TEMPEARMENT QUESTIONNAIRE
Megjelenés éve | Buss és Plomin, 1984 |
Életkori övezet | 1–18 év |
Tesztfelvételi idő | 10 perc |
Hazai adaptáció | Xxxxx és mtsai., 2007 |
Vizsgálati minta | 407 major depressziós gyermek |
Tételek száma | 20 tétel |
A temperamentum mérését célzó kérdőív első, felnőttek mérésére alkalmas változatát, az EASI-t (Emotionality, Activity, Sociability and Impulsivity) Buss és Plomin dolgozta ki az 1970-es évek köze- pén. A kérdőívet első megjelenése óta jelentősen át- dolgozták és nevét az impulzivitás faktor elhagyását követően EAS (Emotionality, Activity, Sociability) Kérdőívre változtatták.
A szerzők a fenti módosítással egy időben a kér- dőív gyermek változatát is átdolgozták. Az elkészült gyermek EAS Kérdőív segítségével 1-18 éves gyer- mekek mérése valósítható meg az alábbi dimenzi- ók mentén:
1) Emocionalitás: Negatív érzelmi helyzetekben az egyén arousal szintje milyen könnyen és milyen intenzíven emelkedik. (Az általános distressz idősebb gyermekek esetében félelemmé és düh- vé differenciálódik).
2) Aktivitás: Az egyén milyen mértékben igényli az aktivitást.
3) Szociabilitás: Az a tendencia, hogy az egyén az egyedüllét helyett mások társaságát keresi, igényli az interakciókat.
4) Félénkség: Az egyén mennyire gátlásos, vissza- húzódó új helyzetekben, idegenekkel való talál- kozáskor.
Minden dimenziót 5 tétel mér, amelyet 5 foko- zatú Likert-skálán kell megítélnie a kitöltőnek: 1: Nem jellemző, 5: Igazán jellemző. Mivel az erede- ti kérdőív csak a fenti két végpontot címkézte, így akadt olyan nemzetközi tanulmány (pl. Xxxx és mtsai., 1994), amely jelezte, hogy a kérdőívek kitöl- tésében tapasztalatlan személyek sokszor a felcím- kézett végpontokat részesítik előnyben az értékelés során, ami az eredményeket torzítja. Ennek kikü- szöbölésére a köztes válaszlehetőségeket is felcím- kézték. Feltehető, hogy a magyar kitöltőknek is sok- szor probléma lenne a köztes válaszlehetőségek el- nevezésének hiánya, így a hazai alkalmazás során is a köztes válaszlehetőségek felcímkézését javasol- juk az alábbi módon: 1: Egyáltalán nem jellemző, 2: Kevéssé jellemző, 3. Igaz is, nem is, 4: Meglehetősen jellemző, 5. Teljesen jellemző.
A 20 tételes kérdőív kitöltése körülbelül 10 percet vesz igénybe.
Az EAS Temperamentum Kérdőív változatai
A több értékelőforrásból származó adatgyűjtés céljából a szerzők, a szülői és az önjellemző változa- tok mellett, elkészítették a kérdőív tanári változatát is. Tekintettel arra, hogy az iskolai környezet eltér az otthonitól, a szülői és a tanári változat néhány meg- fogalmazásban kissé eltér.
A kérdőív pszichometriai jellemzői
A szerzők vizsgálatában az EAS Kérdőív megbíz- hatóságát becslő Cronbach-alfa-mutató 0,83, időbeli stabilitását jelző teszt-reteszt korreláció 1 hetes idő- intervallum esetén 0,72 (emocionalitás), 0,80 (akti- vitás) és 0,58 (szociabilitás/félénkség) volt.
Xxxxxxxxx és Xxxxx 737 fős minta bevonásával vizsgálták a mérőeszköz pszichometriai jellemzőit. A Cronbach-alfa mutatók 0,48 és 0,79 között inga- doztak, a teszt-reteszt korrelációk 0,37 és 0,61 kö- zött alakultak.
Xxxxx és munkatársai egy hazai vizsgálatban hasonló megbízhatósági mutatókról számoltak be (Emocionalitás: 0,72, Aktivitás: 0,65, Szociabilitás:
0,52, Félénkség: 0,66).
A faktorszerkezetre vonatkozó vizsgálatok ered- ményei ellentmondásosak (lásd Buss és Plomin, 1984, Boer és Xxxxxxxxxx, 1994, Xxxxxxxxx és Tambs, 1999, Gasman és mtsai., 2002, Spence és mtsai., 2013). Az eredeti 4 faktoros szerkezet rep- rodukálása több kutatónak nem sikerült. Xxxx és Xxxxxxxxxx arról számoltak be, hogy az erede- ti négyfaktoros struktúra nem illeszkedik jobban az adatokra, mint egy háromfaktoros megoldás, és felvetették az életkor befolyásoló szerepét, misze- rint a szociabilitás és félénkség faktorok csak idő- sebb gyermekek esetében különülnek el egymástól. Xxxxxxxxx és Xxxxx egy későbbi vizsgálatban arról számoltak be, hogy a faktorszerkezet nem változott jelentősen az az életkor függvényében.
Xxxx és Xxxxxxxxxx az apák és anyák által adott érté- kelések alapján mérőeszköz pontozók közötti megbíz- hatóságát is megvizsgálták. A kapott mutatók a külön- böző skálák függvényében 0,58 és 0,74 közé estek.
Összefoglalás
A Buss és Plomin által kidolgozott EAS kérdőív a temperamentummal összefüggő kutatások ked-
velt mérőeszköze, mellyel az alábbi dimenziók mé- résére nyílik lehetőség: emocionalitás, aktivitás, szociabilitás és félénkség. Bár az eltérő kutatásokból származó faktorszerkezetre vonatkozó vizsgálatok eredményei ellentmondásosak, a kérdőív megbízha- tósági mutatói megfelelőek. A rövid és könnyen ki- értékelhető kérdőívet a megjelenése óta több nyelvre lefordították (pl. francia, holland és norvég), a kü- lönböző változatai (szülői, tanári, önjellemző) pedig széles körben elterjedtek.
41
ÁLTALÁNOS SZEMÉLYISÉG- JELLEMZŐK
Szakirodalom
Xxxx, F., Xxxxxxxxxx, P. M. (1994). The factor structure of the Buss and Plomin EAS Tem- perament Survey (parental ratings) in a Dutch sample of elementary school children. Journal of personality assessment, 62(3), 537–551.
Xxxx, A. H., Xxxxxx, R. (1984). Temperament: Early developing personality traits. New York: Psychology Press.
Xxxxxx, X., Xxxxxx-Xxxxxx, D., Xxxxxx-Xxxxxxx,
M. C., Xxxxxxx, M., Xxxxx-Xxxx, F., Xxxxxxx, X. (2002). Cross-cultural assessment of childhood temperament: a confirmatory factor analysis of the French Emotionality Activity and Sociability (EAS) Questionnaire. European Child and Adolescent Psychiatry, 11(3), 101–107.
Xxxxxxxxx, X. X., Xxxxx, X. (1999). The EAS Tempe- rament Questionnaire – Factor structure, age
trends, reliability, and stability in a Norwegian sample. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 40(3), 431–439.
Xxxx, X. X., Xxxxxx, X. (1977). Temperament in early childhood. Journal of Personality Assessment, 41(2), 150–156.
Xxxxxx, X., Xxxxx, M., Xxxxxxx, I. M. (2013). The longitudinal psychometric properties of the EAS Temperament Survey in adolescence. Jo- urnal of Personality Assessment, 95(6), 633–639. Xxxxx, Zs., Xxxxxx, M., Xxxxxxxx, A. L., Xxxxxx, P., Gádoros, J., Xxxx, X., Xxxxxxxx, X., Xxxxx,
Á. (2007). The relations of temperament and emotion self-regulation with suicidal behaviors in a clinical sample of depressed children in Hungary. Journal of Abnormal Child Psychology, 35, 640–652.
42
EAS
Szülői változat
Kérjük, hogy az alábbi állításokat a GYERMEKÉRE vonatkozóan értékelje 1-től (Egyáltalán nem jellemző) 5-ig (Teljesen jellemző) terjedő skálán.
Egyáltalán nem jellemző | Kevéssé jellemző | Igaz is, nem is | Meglehetősen Jellemző | Teljesen jellemző | |
1. Hajlamos arra, hogy szégyenlős legyen. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
2. Könnyen sír. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
3. Szeret másokkal együtt lenni. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
4. Mindig tevékenykedik, csinál valamit. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
5. Jobban szeret másokkal együtt lenni, mint egyedül játszani. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
6. Hajlamos arra, hogy érzelmekkel reagáljon. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
7. Általában lassú mozgású. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
8. Könnyen szerez barátokat. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
9. Rögtön rohangál és aktív amint reggel felébred. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
10. Mások társaságát jobban kedveli bármi másnál. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
11. Gyakran panaszkodik és sír. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
12. Nagyon szociábilis. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
13. Nagyon aktív. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
14. Hosszú időre van szüksége ahhoz, hogy felmelegedjen idegenekkel. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
15. Könnyen feldúlt lesz. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
16. Kissé magányos. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
17. Jobban szereti a nyugodt, kevésbé aktív játékokat, mint az aktívabbakat. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
18. Magányosnak érzi magát, ha egyedül van. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
19. Heves érzelmekkel reagál, amikor feldúlt. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
20. Nagyon barátságos idegenekkel. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
43
EAS
Tanári változat
Kérjük, hogy az alábbi állításokat a GYERMEKRE vonatkozóan értékelje 1-től (Egyáltalán nem jellemző) 5-ig (Teljesen jellemző) terjedő skálán.
Egyáltalán nem jellemző | Kevéssé jellemző | Igaz is, nem is | Meglehetősen Jellemző | Teljesen jellemző | |
1. Hajlamos arra, hogy szégyenlős legyen. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
2. Szeret más gyerekekkel együtt lenni. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
3. Könnyen sír. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
4. Szünet nélkül, mindig megy, csinál valamit. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
5. Jobban szeret másokkal együtt lenni, mint egyedül játszani. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
6. Hajlamos arra, hogy érzelmekkel reagáljon. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
7. Általában lassú mozgású. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
8. Könnyen szerez barátokat. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
9. Xxxx van energiával, amikor reggel az iskolába ér. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
10. Szeret a többi tanulóval beszélgetni. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
11. Gyakran panaszkodik és sír. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
12. Nagyon szociábilis. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
13. Nagyon aktív. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
14. Hosszú időre van szüksége ahhoz, hogy felmelegedjen idegenekkel. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
15. Könnyen feldúlt lesz. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
16. Kissé magányos. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
17. Jobban szereti a nyugodt, kevésbé aktív játékokat, mint az aktívabbakat. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
18. Magányosnak érzi magát, ha egyedül van. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
19. Heves érzelmekkel reagál, amikor feldúlt. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
20. Nagyon barátságos idegenekkel. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
44
EAS
Gyermek változat
Kérjük, hogy az alábbi állítások mentén értékeld Önmagad 1-től (Egyáltalán nem jellemző) 5-ig (Teljesen jellemző) terjedő skálán.
Egyáltalán nem jellemző | Kevéssé jellemző | Igaz is, nem is | Meglehetősen Jellemző | Teljesen jellemző | |
1. Szégyenlős vagyok. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
2. Könnyen sírva fakadok. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
3. Szeretek másokkal lenni. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
4. Mindig tevékenykedek, csinálok valamit. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
5. Jobban szeretek másokkal együtt lenni, mint egyedül játszani. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
6. Hajlamos vagyok arra, hogy érzelmekkel reagáljak. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
7. Általában lassú mozgású vagyok. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
8. Könnyen szerzek barátokat. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
9. Amint reggel felébredek, rögtön rohangálok és aktív vagyok. . | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
10. Mások társaságát jobban kedvelem bármi másnál. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
11. Gyakran panaszkodom és sírok. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
12. Nagyon barátságos vagyok. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
13. Nagyon aktív vagyok. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
14. Hosszú időre van szükségem ahhoz, hogy idegenek társaságában bemelegedjek. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
15. Könnyen feldúlt leszek. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
16. Kissé magányos vagyok. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
17. Jobban szeretem a nyugodt, kevésbé aktív játékokat, mint az aktívabbakat. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
18. Magányosnak érzem magam, ha egyedül vagyok. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
19. Heves érzelmekkel reagálok, amikor feldúlt vagyok. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
20. Nagyon barátságos vagyok az idegenekkel. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
45
Az EAS értékelése
Az EAS válaszai 1-től 5 pontig értékelhetőek:
Egyáltalán nem jellemző: 1 Kevéssé jellemző: 2
Igaz is, nem is: 3 Meglehetősen jellemző: 4
Teljesen jellemző: 5
A skálaértékek nyerspontszámának kiszámításához a tételeket először összegezni, majd átlagolni (összpontszám/tételek száma) kell.
A fordított tételek pontszámát az összegzés előtt vissza kell forgatni: 1=5, 2=4, 3=3, 4=2, 5=1.
Emocionalitás: 2, 6, 11, 15, 19.
Aktivitás: 4, 7*, 9, 13, 17*.
Szociabilitás: 3, 5, 10, 16*, 18.
Félénkség: 1, 8*, 12*, 14, 20.
* Fordított tétel
A szülői/gondozói változatban a 18 és 30 hónaposak esetében a 8. tétel (Könnyen szerez barátokat) eltérő: Szeret más gyerekekkel lenni.
Az alábbi táblázatban különböző vizsgálati minták leíró statisztikái láthatóak.
Magyar depressziós gyermek minta N=407, 7–15 évesek, Szülői változat (Xxxxx és mtsai., 2007) | Amerikai normatív minta, N=182, 5 hónap – 9 évesek, Szülői változat (Xxxx és Plomin, 1977) | Holland normatív minta, N=222, 4–12 éves, Szülői változat (Xxxx és Xxxxxxxxxx, 1994) | Norvég normatív minta, N=1081, 18 hónap, Szülői változat (Xxxxxxxxx, és Tambs, 1999). | |||||
átlag | szórás | átlag | szórás | átlag | szórás | átlag | szórás | |
Emocionalitás | 3,61 | 0,92 | 3,04 | 0,80 | 2,96 | 0,84 | 2,79 | 0,60 |
Aktivitás | 2,93 | 0,89 | 4,04 | 0,70 | 3,41 | 0,79 | 4,32 | 0,54 |
Szociabilitás | 3,15 | 0,77 | - | - | 3,46 | 0,77 | 3,96 | 0,52 |
Félénkség | 3,05 | 0,93 | 2,52 | 1,02 | 2,30 | 0,77 | 2,01 | 0,69 |
46
ÁLTALÁNOS SZEMÉLYISÉG- JELLEMZŐK
TEMPERAMENTUM ÉS KARAKTER KÉRDŐÍV GYERMEK VÁLTOZAT
PRESCHOOL VERSION OF THE TEMPERAMENT AND CHARACTER INVENTORY (PSTCI),
JUNIOR TEMPERAMENT AND CHARACTER INVENTORY (JTCI)
Megjelenés éve | Cloninger és mtsai., 1993, 1994; Xxxxxxxxxxx és mtsai., 2002; Xxxxxxx és mtsai., 1995. |
Életkori övezet | PsTCI: 2–6 év, JTCI: 10–17 év |
Tesztfelvételi idő | PsTCI: 10 perc, JTCI: 15 perc |
Hazai adaptáció | Rózsa és mtsai., 2004, 2005, előkészületben |
Vizsgálati minta | PsTCI: 380 fő, JTCI: 1011 fiatal |
Tételek száma | PsTCI: 74 tétel, JTCI: 84 tétel |
A Xxxxxx Xxxxxxxxx által kidolgozott Tempera- mentum és Karakter Kérdőív (TCI) elméleti alap- ját a személyiség pszichobiológiai modellje jelen- ti, amely négy temperamentum (Újdonságkere- sés, Ártalomkerülés, Jutalomfüggőség és Kitartás) és három karakterjellemzőt (Önirányultság, Együtt- működés és Transzcendencia-élmény) különböztet meg. A szerző a temperamentumot az emocioná- lis ingerekre adott automatikus válaszok összessé- geként definiálja, míg a karaktert az önmagunkra, másokra és a világra vonatkozó fogalmak halmaza- ként. Ennek alapján a temperamentum az alapve- tő emocionális válaszmintázatokat, szokásokat és a hangulatot határozza meg, míg a karakter a szándé- kot, az attitűdöket és a célokat befolyásolja. A tem- peramentum a születéskor meghatározott emoci- onális prediszpozíciókat jelzi, míg a karakter az, amit a személy szándékosan megvalósít önmagából (Cloninger, 1987; Xxxxxxxxx és mtsai., 1993).
A személyiség pszichobiológiai modelljének mé- résére kidolgozott mérőeszköz-családnak több vál- tozata van, amelyek különböző hosszúságúak, elté- rő életkori csoportok vagy informátorok (pl. szülő, önjellemzés) tesztelésére alkalmasak.
A mérőeszköz különböző változatait több mint 25 nyelvre fordították le: pl. svéd, japán, német, koreai, finn, kínai, spanyol, lengyel, cseh.
A szakirodalmi adatbázisokban történő kere- sés során több mint 1500 tanulmányt találhatunk, amelyekben a módszert alkalmazták. A kutatások többsége olyan területeket érint, melyben a szemé- lyiségjellemzőket neurobiológiai, genetikai és pszi- chiátriai összefüggésben vizsgálják.
A Temperamentum és karakter kérdőív változatai
A nyomonkövetéses, a neurofarmakológiai vizs- gálatok, valamint az iker- és családkutatások ered- ményeit integráló személyiségmodell kezdetben az Újdonságkeresés, az Ártalomkerülés és a Juta- lomfüggőség genetikailag jól meghatározott tem-
peramentum-jellemzőiből állt. Ezt a mérőesz- közt Tridimensional Personality Questionnaire-nek (TPQ, XXxxxxxxx, 1987) hívták, amelyet a szerző a későbbiekben további három karakter dimenzi- óval (Önirányultság, Együttműködés, Transzcen- dencia-élmény), és a Kitartás temperamentum jel- lemzővel egészített ki. Ez a 7 dimenziós mérőeszköz kapta a Temperamentum és karakter kérdőív (Tem- perament and Character Inventory, TCI, Cloninger és mtsai., 1993) elnevezést, amely 240 tételből állt, a kitöltők pedig igaz-nem igaz válaszlehetőségek mentén jellemezhették önmagukat. A későbbiekben megjelent a mérőeszköz revideált változata (TCI-R, Xxxxxxxxx, 1999), amiben a szerző több tételt lecse- rélt vagy átfogalmazott, illetve a Kitartás skálát is további alksálákra bontotta, a kérdőív válaszadási módját pedig 5 fokozatú Likert skálára alakította át. Ezt a változatot 22 nyelvre fordították le, és több rö- vidített változata is készült: pl. 140 tételes (TCI-140), 60 tételes (TCI-60).
A mérőeszköz népszerűségének következtében szükségessé vált a gyermekek felmérésére alkalmas módszer kidolgozása is. A jelen kötetben két ilyen változat bemutatása található. A Preschool vers- ion of the Temperament and Character Inventory (PsTCI, Xxxxxxxxxxx és mtsai., 2002) 2–6 éves gyermekek jellemzésére alkalmas 74 tételes kérdő- ív, melynek segítségével a szülő, vagy a gyermeket jól ismerő gondozó (pl. óvónő) jellemezheti a gyer- mek viselkedését. A kérdőívben szereplő állításo- kat ötfokozatú Likert skálán kell megítélni a kitöl- tőnek, ami az Egyáltalán nem jellemzőtől (1), a Tel- jes mértékben jellemzőig (5) terjed. A mérőeszköz a gyermek temperamentum és karakterjegyeit a ko- rábban említett 7 dimenzió mentén ragadja meg. A Transzcendecia-élmény skálát alkotó tételek, az életkori jellegzetességeket alapul véve, főként a já- téktevékenység során jelentkező képzeleti tevékeny- séget, a fantáziát ragadják meg.
A Junior Temperament and Character Inventory (JTCI, Luby és mtsai., 1999) 105 igen-nem dichotóm válaszlehetőség mentén eldönthető állításokat tar- talmaz, ami a 10–17 éves fiatalok temperamentum
és karakter dimenzióinak feltárását célozza. Ezt a mérőeszközt több nyelvre is lefordították (pl. fran- cia, koreai, német, portugál, olasz). A német adap- táció során, az előzetes vizsgálati eredmények és tapasztalatok alapján, több tételt is átfogalmaztak vagy elhagytak, és a válaszformátumot is megvál- toztatták négyfokozatúra (0=Nem igaz, 1=Inkább nem igaz, 2=Inkább igaz, 3=Igaz). Hazánkban ez a 84 tételes változat került adaptációra, amelyet több kutatásban is felhasználtak (pl. Csorba és mtsai., 2010, Nemoda, 2011).
A PsTCI és a JTCI kérdőívek pszichometriai jellemzői
A PsTCI skálák belső konzisztenciája a szer- zők vizsgálatában 0,79 és 0,93 közé estek, kivé- tel a Transzcendencia–élmény (fantázia), aminek a Cronbach-alfa mutatója 0,70. A teszt-reteszt mu- tatók 3 éves időintervallumban vizsgálva 0,41 és 0,80 között ingadoztak. Xxxxxxxx és munkatársai (2014) 400 olasz szülőt kértek fel a PsTCI kitöltésé- re. A kérdőív 7 skálájának megbízhatóságát becslő Cronbach-alfa-mutatók értéke 0,67 és 0,81 között voltak. A teszt-reteszt mutatók 15 napos újbóli fel- mérés során 0,73 és 0,98 között ingadoztak. Az olasz mintán az eredeti faktorszerkezetet sem a tempera- mentum, sem a karakterjellemzők esetében nem si- került reprodukálni, az illeszkedési mutatók mind- két esetben gyengék voltak.
A JTCI 105 tételes változatának belső konzisz- tencia mutatói több vizsgálatban is alacsonyak vol-
tak (pl. Xxxxxx és mtsai., 2001; Xxxxxxx és mtsai., 2012, Boson és mtsai., 2018). Főként a Kitartás és Ju- talomfüggőség skálák maradtak el az elvárt 0,70-es Cronbach-alfa–mutatóktól. Az alacsony konzisz- tencia mutatók hátterében feltehetően a tételek meg- értésének nehézsége és az alacsony variancia állt, hi- szen az igen-nem válaszlehetőség formátum 10–15 tételes skálák esetében kevéssé tud differenciálni. A német adaptáció során éppen a fentiek miatt fogal- maztak át, illetve hagytak el több tételt, illetve a vá- laszformátumot is négyfokozatúra cserélték. Az így kapott 84 tételes skála már jobb pszichometriai tu- lajdonságokkal rendelkezett. Az előzetes hazai vizs- gálatok mind a PsTCI, mind a 84 tételes JTCI ese- tében a skálák megbízhatóságát és konstruktum validitását támasztották alá.
47
ÁLTALÁNOS SZEMÉLYISÉG- JELLEMZŐK
Összefoglalás
A PsTCI és a JTCI kérdőívek a személyiség pszichobiológiai modelljének olyan kérdőívei, me- lyek segítségével a gyermekek s serdülők főbb tem- peramentum (újdonságkeresés, ártalomkerülés, ju- talomfüggőség, kitartás) és karakterjegyei (önirá- nyultság, együttműködés és transzcendencia-él- mény) feltárhatók. A pszichobiológiai alapokra helyezett megközelítés jelentős állomása, hogy Xxxxxxxxx és munkatársai a TCI dimenziókat fel- használva azonosítottak olyan géncsoportokat, amelyek a környezettel interakcióba lépve alakítják temperamentum és karakterjellemzőinket (Zwir és mtsai., 2018, 2019).
Szakirodalom
Xxxxx, X., Xxxxxxxxxx, X., & Xxxxxxxxxxx, S. (2018). The Junior Temperament and Character Inventory (JTCI): Psychometric properties of multi-informant ratings. Psychological Assessment, 30(4), 550–555.
Xxxxxxxxx, C. R. (1987). The Tridimensional Personality Questionnaire, Version IV. St. Louis, MO: Department of Psychiatry, Wa- shington University Shool of Medicine.
Xxxxxxxxx, C. R., Xxxxxxxx, T. R., Xxxxxxx, D. M., Xxxxxx,
R. D. (1994). The Temperament and Character Inventory (TCI): a guide to its development and use. Washington University, St Louis, Missouri: Center for Psychobiology of Personality.
Xxxxxxxxx, C. R., Xxxxxxx, D. M., Xxxxxxxx, T. R. (1993). A psychobiological model of tempe- rament and character. Archives of General Psychiatry, 50, 975–990.
Xxxxxxxxx, C. R. (1999). The Temperament and Character Inventory - Revised. St. Xxxxx, MO:
Center for Psychobiology of Personality, Wa- shington University; 1999.
Xxxxxx, X., Xxxxx, E., Xxxxxxx, X., Xxxxxxx, P., Xxxxx- xxx, X., & Xxxxxx, X. (2010). Novelty seeking: Difference between suicidal and non-suicidal Hungarian adolescent outpatients suffering from depression. Journal of Affective Disorders, 120(1-3), 217–220.
Xxxxxxxxxxx, J. N., Xxxxxxxxx, C. R., Xxxxxx, A. R., Xxxxxxx, B., & Xxxxxxxx, X. (2002). Application of the seven-factor model of personality to early childhood. Psychiatry Research, 109(3), 229–243.
Nemoda, Zs. (2011). A triptofán-hidroxiláz-2 gén polimorfizmusainak pszichogenetikai és mo- lekuláris biológiai vizsgálata. XXXX Xxxxxx- lentés.
Xxxxxxxx, M. G., Xxxxxxxxx, M., Xxxxxx, A., Xx Xxxx, X., Xxxxxxxxxxxx, X., Xxxxx, X., Xxxxxxxxx, C. R. (2014). Application of the seven-factor-model of personality to an Itali-
48
an preschool sample. Psychiatry Investigation,
11(4), 419–429.
ÁLTALÁNOS SZEMÉLYISÉG- JELLEMZŐK
Xxxxxxx, P. A., Xxxxxxxx, X. X., Xxxxxxxxx, X. X., Xxxxxxx, X., Xxxxx, X., Xxxxxx, X., & Xxxxxxxxx, C. R. (2012). The psychometrics and validity of the junior temperament and character inventory in Portuguese adolescents. Comprehensive Psychiatry, 53(8), 1227–1236.
Xxxxx, S., Xxxxxx, X., Xxxxxx, X., Xxxxx, M. Cs. (2005). Temperamentum és Karakter: Cloninger pszichobiológiai modellje. A Cloninger-féle Temperamentum és Karakter Kérdőív felhasz- nálói kézikönyve. Medicina.
Xxxxx, S., Kő, N., Xxxxxxx, A., Xxxxxxx, E., Dezső,
X., Xxxxxx, X., Xxxxxx, X., Xxxxx, M. Cs. (2004). A személyiség pszichobiológiai modellje: A Tem- peramentum és Karakter Kérdőívvel szerzett hazai tapasztalatok. Pszichológia, 3, 283–304.
Xxxxxxx, K., Xxxxxxxxx, B., Xxxxxxx, X. (1995). Persönlichkeitsfragebogen für Jugendliche – JTCI. Frankfurt, J.W. Goethe-Universität.
Xxxxxxx, X., Xxxx, X., Xxxxxxx, X., & Xxxxxxxxx,
R. C. (2001). Reliability and validity of the Ju- nior Temperament and Character Inventory. International Journal of Methods in Psychiatric Research, 10(4), 172–182.
Xxxx, I., Arnedo, J., Xxx-Xxx, C., Pulkki-Råback, L., Xxxxx, B., … Xxxxxxxxx, C. R. (2018). Uncovering the complex genetics of human character. Molecular Psychiatry, Published: 02 October 2018. Online.
Zwir, I., Xxx-Xxx, C., Arnedo, J., Xxxxxx-Råback, L., Xxxxx, B., … Xxxxxxxxx, C. R. (2019). Three Genetic-Environmental Networks for Human Personality. Molecular Psychiatry, Mol Psychiatry. 2019 Nov 21.
49
PsTCI
Az alábbi kérdőív segítségével 2–6 éves gyerekek jellemzésére van lehetőség, amelyet a gyermek szülője vagy az őt jól ismerő gondozó (pl. óvónő) tölthet ki.
Kérjük, olvassa el figyelmesen az alábbi állításokat, és jelölje meg azt a válaszlehetőséget, amelyik leginkább igaz a gyermekre. Az értékelés során ne csak a gyermek aktuális viselkedésére vagy érzéseire gondoljon, ha- nem arra, hogy a gyermek ÁLTALÁBAN hogyan érez vagy cselekszik.
Kérjük, próbálja meg lehető legpontosabb jellemzést adni a gyermekről. Befejezés előtt szíveskedjen még egyszer ellenőrizni, hogy egyetlen kérdés se maradjon megválaszolatlanul!
A gyermek … | Egyáltalán nem jellemző | Többnyire nem jellemző | Jellemző is meg nem is | Többnyire jellemző | Teljes mértékben jellemző |
1. nem veszi figyelembe, ha azt mondják neki valamire, hogy nem szabad. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
2. könnyen megijed. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
3. könnyebben túlteszi magát a stresszes helyzeteken, mint más gyerekek. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
4. nem reagál túlzottan a dicséretre. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
5. egy bonyolult játék esetén hamar elveszti a türelmét. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
6. eltökélt szándéka, hogy minden elkezdett feladatot befejezzen. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
7. hosszú ideig képes akár egyetlen játékkal játszani. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
8. más gyerekek társaságában, már képes a kölcsönös tevékenységekre (pl. játékok megosztása másokkal), csoportos játékra. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
9. szeret emberek között lenni. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
10. ha bántják, megpróbál elégtételt venni. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
11. könnyebben elveszti a türelmét, mint más vele egykorú gyermek. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
12. kíváncsi, és mindenbe beleüti az orrát. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
13. önálló. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
14. szeret új emberekkel találkozni. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
15. szeret filmeket nézni. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
16. szereti a kirakós játékokat. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
17. könnyen feladja, ha nehézségekkel szembesül. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
18. bármit is csinál, azt teljes erőkifejtéssel teszi. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
19. szinte mindig nyugodtan és gond nélkül kezeli az új helyzeteket. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
20. irányítgató, nem szereti, ha ellentmondanak neki. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
21. szívesebben van egyedül. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
22. nyugtalanabb, mint más gyerekek. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
23. nem szeret kezdeményezni. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
24. gyakran apróságok miatt is elveszti az önuralmát. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
25. nehezen fogad szót az óvodában. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
26. nehéz kihozni a sodrából. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
27. gyorsan vált egyik játékról a másikra. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
28. ha valamire szüksége van, egyből segítséget kér, és nem lesz ideges. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
29. sokszor kételkedik önmagában. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
30. hajlamos a félénkségre. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
31. idegen környezetben ragaszkodóvá válik. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
32. szereti az állatokat ingerelni, sokszor előfordul, hogy incselkedik velük. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
33. bátran próbál ki új dolgokat. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
34. képes elfogadni a „pakold el”, „rakj rendet” utasításokat, anélkül, hogy dühös lenne, azért mert nem teheti azt, amit szeretne. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
35. szívesebben játszik másokkal, mint egyedül. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
50
36. magabiztos. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
37. élénk fantáziája van. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
38. szívesen megosztja játékait más gyerekekkel. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
39. figyelme könnyen elterelhető, nem tud nyugodtan egy helyben ülni, és egyetlen dologra figyelni. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
40. még ismerős környezetben is folyamatos felügyeletet igényel. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
41. ha egy váratlan helyzetben idegessé válik, hamar megnyugszik. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
42. gyakran csalódott sikertelen próbálkozásai és erőfeszítései miatt. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
43. segítőkész. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
44. játékait gyakran összetöri. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
45. szereti a hosszú sétákat. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
46. könnyen megriad. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
47. gyakran nem hajlandó abbahagyni azt, amit csinál, mindaddig, amíg a végére nem ér. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
48. szívesen bújik kedvenc film- vagy rajzfilmhősének bőrébe. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
49. gondjai vannak a mások által felállított szabályok betartásával. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
50. kedveli a bábokkal, babákkal és más figurákkal történő szerepjátékokat. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
51. ritkán csinál valamit saját önszántából. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
52. maximalista, addig dolgozik egy feladaton, amíg azt nem gondolja, hogy az teljesen jó. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
53. játékaival gyakran olyan témákat elevenít meg, amiben az emberek egymást segítik. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
54. általában elfogadja, ha közlik vele, hogy hibázott. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
55. nem igazán szeret egyedül lenni, amikor feldúlt vagy zaklatott. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
56. úgy tűnik, nem érdekli, ha elmagyarázzák neki, hogy az amit mondott vagy tett, bánthatja mások érzéseit. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
57. nem bánja, ha valamit nem kap meg azonnal, és arra várnia kell. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
58. nehezen ismerkedik idegenekkel. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
59. a legtöbb tevékenység során elveszti az uralmat az érzelmei fölött. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
60. ismeretlen helyzetekben feszült és ideges lesz. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
61. sokszor engedetlenül viselkedik az otthonán kívül. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
62. sokszor engedetlenül viselkedik otthon. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
63. gyakran tolakodó vagy erőszakos, például belevág mások szavába, annak érdekében, hogy megkapja, amit akar. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
64. rendszerint kitartóan végzi a feladatát, amíg sikeresen be nem fejezi azt. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
65. általában nem fejezi be a feladatát, ha az 10 percnél több időt vesz igénybe. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
66. szeret másokkal szerepjátékokat játszani. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
67. nem szereti az ölelgetést. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
68. mások jelenléte nagyon ösztönzőleg hat rá, jobban, mint bármi más. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
69. tekintettel van másokra. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
70. abbahagyja az aggodalmaskodást, ha valaki beszél hozzá vagy kézbe felveszi. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
71. az elért teljesítményét nagy örömmel és elégedettséggel nyugtázza. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
72. úgy tűnik, nem igazán érdekli, ha valaki rámosolyog. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
73. szeret papás-mamást játszani vagy más szerepjátékokat. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
74. vigasztalásért vagy megnyugtatásért általában nem fordul másokhoz. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
Figyelmét és fáradozását köszönjük!
51
JTCI
Az alábbiakban olyan állításokat találsz, amelyek a viselkedésedet, véleményedet, érdeklődésedet és érzé- seidet írhatják le. Mindegyik állításhoz négyféle válaszlehetőség tartozik: „igaz”, „inkább igaz”, „inkább nem igaz”, „nem igaz”. Kérjük, olvasd el figyelmesen valamennyi kijelentést, és jelöld be (karikázással, vagy „X”- jellel) azt a választ, amelyik a legjobban illik Rád. Kérünk, hogy értékelj minden kijelentést, akkor is, ha a vá- laszban nem vagy egészen biztos. Minden állítást gondosan olvass végig, de ne töprengj túlságosan sokáig egy- egy válaszon. Nincsenek helyes vagy helytelen, „jó” vagy „rossz” válaszok, jelöld meg egyszerűen a saját sze- mélyes véleményedet vagy érzéseidet. Próbáld meg magadat úgy jellemezni, ahogyan általában vagy legtöbb- ször érzel vagy cselekszel, nem pedig úgy, ahogyan éppen ebben a pillanatban érzed magad.
Nem igaz | Inkább nem igaz | Inkább igaz | Igaz | |
1. Ha hibát követek el, sokat aggódom miatta. | 0 | 1 | 2 | 3 |
2. Veszekedés után hamar megbékülök. | 0 | 1 | 2 | 3 |
3. Gyakran nem tudom, mit akarok. | 0 | 1 | 2 | 3 |
4. Ha valaki gorombán viselkedik velem, megfizetek érte. | 0 | 1 | 2 | 3 |
5. Nagy gondot fordítok arra, hogy lehetőleg mindent jól csináljak. | 0 | 1 | 2 | 3 |
6. Ha valamit meg akarok szerezni magamnak, akkor azt többnyire azonnal akarom. | 0 | 1 | 2 | 3 |
7. Elégedett vagyok a külsőmmel. | 0 | 1 | 2 | 3 |
8. Vásárláskor először alaposan körülnézek, mi az, ami kapható, mielőtt valamit kiválasztok. | 0 | 1 | 2 | 3 |
9. Gyakran elképzelem, hogy valami szerencsétlenség történik velem, vagy valami hibát követek el. | 0 | 1 | 2 | 3 |
10. Nem kell mindent tökéletesen csinálnom, úgy is az számít, hogy a dolgok menjenek valahogy. | 0 | 1 | 2 | 3 |
11. Egészen másmilyen szeretnék lenni, mint amilyen valójában most vagyok. | 0 | 1 | 2 | 3 |
12. Hiszek a csodákban. | 0 | 1 | 2 | 3 |
13. Örömet okoz, ha új embereket ismerhetek meg. | 0 | 1 | 2 | 3 |
14. Xxxxxx a sorsban és abban, hogy az életben néhány dolog előre meghatározott. | 0 | 1 | 2 | 3 |
15. Szeretek hosszasan töprengeni, mielőtt valami mellett döntök. | 0 | 1 | 2 | 3 |
16. Ha valaki valamit nem tud vagy nem ért, hamar türelmetlen leszek. | 0 | 1 | 2 | 3 |
17. Ha más emberekkel kell megismerkednem, nagyon félénk vagyok. | 0 | 1 | 2 | 3 |
18. Elég erősnek érzem magam ahhoz, hogy bármivel megbirkózzam. | 0 | 1 | 2 | 3 |
19. Ha nagyon koncentrálok valamire (pl. festek valamit vagy olvasok), akkor képes vagyok magam körül minden másról megfeledkezni. | 0 | 1 | 2 | 3 |
20. A valódi érzéseimet gyakran elrejtem. | 0 | 1 | 2 | 3 |
21. Sokszor csak úgy a „hasamra ütve” döntök. | 0 | 1 | 2 | 3 |
22. Nagyon ügyelek arra, hogy mások mit mondanak, vagy tesznek, nehogy valakit véletlenül megsértsek. | 0 | 1 | 2 | 3 |
23. Xxxxxx abban, hogy mindennek van egy felsőbb értelme, még ha azt nem is mindig értem. | 0 | 1 | 2 | 3 |
24. Ha valamilyen probléma adódik, sok ötletem van, hogyan is lehetne azt megoldani. | 0 | 1 | 2 | 3 |
25. Gyakran nincs kedvem ahhoz, hogy bármiért is erőfeszítéseket tegyek. | 0 | 1 | 2 | 3 |
26. Ha bosszús vagyok, akkor ezt világosan ki is mutatom (pl. hangosan szitkozódom, elrohanok, vagy valami ilyesmi). | 0 | 1 | 2 | 3 |
27. Óvatos ember vagyok, és többnyire ügyelek arra, hogy ne történjen velem semmi (pl. hogy ne fázzak, vagy ne sérüljek meg). | 0 | 1 | 2 | 3 |
28. Szeretek másoknak segíteni, még akkor is, ha éppen más dolgom lenne. | 0 | 1 | 2 | 3 |
29. Gyakran nagyon elégedetlen vagyok magammal. | 0 | 1 | 2 | 3 |
30. A legtöbb tevékenységet gyorsan megunom. | 0 | 1 | 2 | 3 |
31. Nem jelentene gondot számomra, hogy egy ünnepségen kiálljak énekelni, vagy, hogy egy nyilvános játékban részt vegyek. | 0 | 1 | 2 | 3 |
32. Magányosságot kedvelő személy vagyok. | 0 | 1 | 2 | 3 |
33. Ha valakivel rosszul bántam, vagy hibáztam, akkor elnézést kérek miatta. | 0 | 1 | 2 | 3 |
34. Szívesen teszek javaslatokat arra, hogy valamit hogyan lehetne jobban csinálni. | 0 | 1 | 2 | 3 |
35. Többnyire nagyon izgatott vagyok, ha ismeretlen emberekkel találkozom. | 0 | 1 | 2 | 3 |
36. Olyan emberekkel is barátságos vagyok, akik velem szemben rosszul viselkedtek. | 0 | 1 | 2 | 3 |
37. Nagyon szeretnék ténylegesen tenni valamit azért, hogy ne legyen több háború ezen a földön. | 0 | 1 | 2 | 3 |
38. Sokszor nem tudom, hogyan birkózzam meg a dolgokkal egyedül. | 0 | 1 | 2 | 3 |
39. Egy szomorú történet engem nem érint meg olyan mélyen, mint másokat. | 0 | 1 | 2 | 3 |
40. Legtöbbször csak azt teszem, amit tényleg meg kell tennem. | 0 | 1 | 2 | 3 |
41. Ha valami túl nehéznek tűnik számomra, akkor azt nem csinálom. | 0 | 1 | 2 | 3 |
42. Sokszor megkérdezek másokat, hogy hogyan csináljak valamit. | 0 | 1 | 2 | 3 |
43. Szívesebben spórolok, minthogy azonnal elköltsem a pénzemet. | 0 | 1 | 2 | 3 |
44. Ha barátaimnak gondjaik vannak, én szívesen törődöm velük. | 0 | 1 | 2 | 3 |
45. Ha van valami tennivaló, szívesen segítek. | 0 | 1 | 2 | 3 |
46. Ha valaki valamilyen közös célban nem hajlandó részt vállalni, akkor ő nem tartozik a csapatba. | 0 | 1 | 2 | 3 |
47. Hamar elfáradok és több pihenésre van szükségem, mint más velem egykorúnak. | 0 | 1 | 2 | 3 |
48. A problémáimat szívesebben oldom meg egyedül. | 0 | 1 | 2 | 3 |
49. Ha megígérek valamit, akkor azt feltétlenül meg is tartom.. | 0 | 1 | 2 | 3 |
50. Nem akarok olyan emberekkel együtt lenni (dolgozni, játszani), akiket nem kedvelek. | 0 | 1 | 2 | 3 |
51. Ha van pénzem, akkor azt azonnal el is költöm valamire. | 0 | 1 | 2 | 3 |
52. Mások rá tudnak venni arra, hogy megtegyek olyan dolgokat, amiket nem is akarok (pl. gyerekes vagy közönséges dolgokat). | 0 | 1 | 2 | 3 |
53. Hiszek abban, hogy van egy felsőbb erő, amely az élőlényeket összeköti egymással. | 0 | 1 | 2 | 3 |
54. Szeretek gyors döntéseket hozni, mert nem szeretek várni. | 0 | 1 | 2 | 3 |
55. Ha tudom, hogy valami új dolgot kell csinálnom, sokat aggódom miatta (pl. megfájdul a hasam, nem tudok aludni). | 0 | 1 | 2 | 3 |
56. Aggódom a környezetszennyezés miatt. | 0 | 1 | 2 | 3 |
57. Ha nem tudok vagy nem értek valamit, akkor azt addig gyakorlom, amíg nem sikerül megcsinálnom vagy megértenem. | 0 | 1 | 2 | 3 |
58. Sokszor nem tudom, mit kezdjek az életemmel. | 0 | 1 | 2 | 3 |
59. Xxxxxx abban, hogy aki másoknak segít, maga nem jut semmire. | 0 | 1 | 2 | 3 |
60. Gyakran megrémülök olyan dolgok kipróbálásától, amiket egyébként szívesen megtennék. | 0 | 1 | 2 | 3 |
61. Sokszor önhibámon kívül kerülök nehéz helyzetbe. | 0 | 1 | 2 | 3 |
62. Minden embert azonos tisztelettel kezelek, mindegy, hogy takarítónőről, vagy igazgatóról van-e szó. | 0 | 1 | 2 | 3 |
63. Ha bajban vagyok, akkor ezt szívesen megbeszélem barátaimmal. | 0 | 1 | 2 | 3 |
52
64. Ideges leszek, ha valami új dolgot kell kipróbálnom. | 0 | 1 | 2 | 3 |
65. Ha valami bosszant, hamar mérges leszek. | 0 | 1 | 2 | 3 |
66. Hiszek abban, hogy minden élőlény (a növények és állatok is) értékes és egyfajta lélekkel is rendelkezik. | 0 | 1 | 2 | 3 |
67. Sokszor engedek, hogy ne legyen veszekedés. | 0 | 1 | 2 | 3 |
68. Gyakran sírva fakadok, ha szomorú filmet nézek. | 0 | 1 | 2 | 3 |
69. Ha valakinek vidám ötlete támad, én azonnal csatlakozom hozzá. | 0 | 1 | 2 | 3 |
70. Ha valamibe belemerülök, akkor az időről teljesen megfeledkezem. | 0 | 1 | 2 | 3 |
71. Gyakran nem érdekel, hogy igazságos vagyok-e vagy igazat mondok-e. | 0 | 1 | 2 | 3 |
72. Sokszor csak úgy kedvem támad valami újat kipróbálni, vagy valami őrültséget csinálni. | 0 | 1 | 2 | 3 |
73. Ügyelek arra, hogy magatartásommal ne sértsek másokat. | 0 | 1 | 2 | 3 |
74. Többnyire van egy világos cél a szemem előtt, amit el akarok érni (pl. jó érdemjegyek, új barátokat találni, vagy pénzt félretenni egy bizonyos dologra). | 0 | 1 | 2 | 3 |
75. Ha meg kell ismerkednem valakivel, már jó előre aggódom miatta. | 0 | 1 | 2 | 3 |
76. Ha valami felkelti a kíváncsiságomat, akkor nem érdekelnek sem a veszélyek, sem a tilalmak. | 0 | 1 | 2 | 3 |
77. Szeretek gyorsan és egy meghatározott rendszer szerint dolgozni. | 0 | 1 | 2 | 3 |
78. Nem szívesen beszélek magamról. | 0 | 1 | 2 | 3 |
79. Xxxxxx benne, hogy egy szellemi hatalom (isten, őrangyal) egyszer már megsegített. | 0 | 1 | 2 | 3 |
80. Nehezen viselem, ha mások nem kedvelnek. | 0 | 1 | 2 | 3 |
81. Sokszor felajánlom a segítségemet, ha valaki nehéz helyzetbe került, vagy valamire szüksége van. | 0 | 1 | 2 | 3 |
82. Egy betegségből lassabban gyógyulok fel, mint mások. | 0 | 1 | 2 | 3 |
83. Igyekszem betartani a szabályokat. | 0 | 1 | 2 | 3 |
84. A kellemetlen vagy kínos élmények még sokáig járnak a fejemben. | 0 | 1 | 2 | 3 |
53
54
A PsTCI kiértékelése
A PsTCI és a JTCI kiértékelése
Újdonságkeresés: 11*, 12, 20, 22, 24, 26*, 39, 41*, 57*.
Ártalomkerülés: 2, 3*, 14*, 19*, 30, 31, 33*, 46, 58, 60.
Jutalomfüggőség: 4*, 9, 21*, 35, 55, 67*, 68, 70, 72*, 74*.
Kitartás: 5*, 6, 7, 16, 17*, 18, 27*, 47, 52, 64, 65*.
Önirányítottság: 13, 23*, 28, 29*, 36, 37, 40*, 42*, 43, 51*.
Együttműködés: 1*, 8, 10*, 25*, 32*, 34, 38, 44*, 49*, 54, 56*, 59*, 61*, 62*, 63*, 69.
Transzcendencia-élmény: 15, 45, 48, 50, 53, 66, 71, 73. A *-gal jelölt tételek fordítottak.
A skála összpontszámok kiszámításához a tételek nyerspontszámait kell összeadni, majd elosztani a tételek számával. A fordított tételek pontozása: 1=5, 2=4, 3=3, 4=2, 5=1.
Az alábbi táblázat a PsTCI leíró statisztikáit szemlélteti 3-6 éves magyar gyermekek körében (szülői és óvónői értékelések).
Szülői jellemzés N=380 | Óvónői értékelés N=194 | |||
Átlag | Szórás | Átlag | Szórás | |
Újdonságkeresés | 2,67 | 0,65 | 2,53 | 0,78 |
Ártalomkerülés | 2,59 | 0,64 | 2,83 | 0,83 |
Jutalomfüggőség | 4,16 | 0,49 | 3,95 | 0,60 |
Kitartás | 3,55 | 0,56 | 3,25 | 0,73 |
Önirányítottság | 3,94 | 0,54 | 3,86 | 0,87 |
Együttműködés | 3,86 | 0,56 | 3,73 | 0,69 |
Transzcndencia-élmény | 3,92 | 0,54 | 3,57 | 0,59 |
A JTCI kiértékelése
Újdonságkeresés: 6, 8*, 15*, 21, 26, 30, 43*, 51, 54, 65, 69, 72, 76, 83*.
Ártalomkerülés: 1, 9, 13*, 17, 27, 31*, 35, 47, 55, 60, 64, 75, 82, 84.
Jutalomfüggőség: 20*, 32*, 39*, 44, 48, 63, 67, 68, 78*, 80.
Kitartás: 5, 10*, 25*, 40*, 41*, 45, 57, 77.
Önirányítottság: 3*, 7, 11*, 18, 24, 29*, 34, 38*, 42*, 49, 52*, 58*, 61*, 74.
Együttműködés: 2, 4*, 16*, 22, 28, 33, 36, 46*, 50*, 59*, 62, 71*, 73, 81,
Transzcendencia-élmény: 12, 14, 19, 23, 37, 53, 56, 66, 70, 79. A *-gal jelölt tételek fordítottak.
A skála összpontszámok kiszámításához a tételek nyerspontszámait kell összeadni. A fordított tételek pontozása: 0=3, 1=2, 2=1, 3=0.
Az alábbi táblázat a JTCI leíró statisztikáit szemlélteti 12-17 éves magyar serdülők körében.
12-14 évesek (N=440) | 15-17 évesek (N=571) | |||||||
Lányok | Fiúk | Lányok | Fiúk | |||||
átlag | szórás | átlag | szórás | átlag | szórás | átlag | szórás | |
Újdonságkeresés | 18,4 | 6,6 | 18,6 | 5,9 | 18,9 | 6,2 | 19,1 | 5,8 |
Ártalomkerülés | 22,5 | 6,7 | 20,9 | 6,9 | 21,4 | 6,8 | 19,3 | 6,2 |
Jutalomfüggőség | 20,1 | 4,4 | 15,5 | 4,1 | 20,1 | 4,0 | 16,3 | 4,2 |
Kitartás | 14,4 | 3,7 | 14,3 | 3,6 | 14,4 | 4,1 | 13,8 | 3,9 |
Önirányítottság | 23,8 | 6,0 | 25,2 | 5,8 | 24,3 | 6,2 | 25,6 | 6,0 |
Együttműködés | 27,4 | 5,6 | 24,9 | 5,8 | 27,5 | 5,9 | 25,2 | 5,7 |
Transzcendencia-élmény | 19,9 | 5,2 | 17,5 | 5,8 | 19,0 | 5,7 | 16,5 | 5,8 |
55
A skálák értelmezése
Újdonságkeresés:
Genetikailag meghatározott tendencia az intenzív izgalom keresésére: az új ingerekre, a potenciális jutalomra, ami fokozott kíváncsiságban és aktivitásban, a potenciális jutalmak keresésében, a monotónia és a potenciális büntetés aktív elkerülésében jut kifejeződésre. A magas pontszámot elérő személyek temperamentumosak, impulzívak, rendezetlenek, érdeklődőek és könnyen elunják magukat, ezzel szemben az alacsony pontszámot elérő személyek mértékletesek, zárkózottak és rendezettek.
Ártalomkerülés:
Örökletes tendencia a fájdalmas ingerek jelzéseire való intenzív válaszadásra, olyan viselkedés elsajátítására, amelynek segítségével a büntetés, az újdonság és a jutalomelmaradás elkerülhető. Ez a viselkedés többnyire viselkedésgátlás. A dimenzión magas pontszámot elérő személyek óvatosak, félnek a bizonytalanságtól és az idegenektől, pesszimisták, aggódóak és könnyen kimerülnek, ezzel szemben az alacsony pontszámot elérő személyek társaságkedvelők, nem aggódóak, optimisták.
Jutalomfüggés:
Örökletes tendencia a jutalom jelzéseire való intenzív válaszadásra (amilyen a szociális, verbális jutalom, szociális támogatás, gyengédség). A jutalommal vagy a büntetés elmaradásával kapcsolatos viselkedés fenntartásának vagy a kioltásával szembeni ellenállásnak a fokozott tendenciája. A dimenzión magas pontszámot elérő személyek érzékenyek, melegszívűek, társaságkedvelők és dependensek. Az alacsony pontszámot elérő személyek gyakorlatiasak, hajlamosak az egyedüllétre, az önállóságra, kissé hidegek.
Kitartás:
Örökletes tendencia, amely a viselkedés fenntartását teszi lehetővé, még akkor is, ha a viselkedésest frusztráció, vagy kimerültség kíséri. A temperamentum dimenzión magas pontszámot elérő személyek az őket ért frusztráció ellenére is kiegyensúlyozottak, dolgosak, és elfoglaltak, míg az alacsony pontszámot elérők kissé lusták és kiegyensúlyozatlanok.
Önirányítottság:
Ez a karakterjellemző az önmeghatározásra és az akaraterőre utal, ami a személy azon képessége, ami kontrollálja, szabályozza, adaptálja a viselkedését a környezethez, úgy, hogy azáltal céljait és értékeit tudja szolgálni. A karakterjellemzőn magas pontszámot elérő személyek felelősségteljesek, jó önértékeléssel rendelkeznek, képesek hibáikat belátni, s elfogadják magukat olyannak amilyenek, életüket értelmesnek és céltudatosnak élik meg, kezdeményezőképességük magas, a kihívásokat pozitívan élik meg. Az alacsony pontszámot elérő személyek alacsony önértékelésűek, gyakran másokat hibáztatnak a problémáikért, identitásukat és céljaikat illetően bizonytalanok.
Együttműködés:
A kooperativitás olyan karakterjellemző, ami a társas elfogadást, az empatikus képességeket, a segítőkészséget és az erkölcsi elveket foglalja magába. A dimenzión magas pontszámot elérő személyek segítőkészek, toleránsak és lelkiismeretesek, míg az alacsony pontszámúak kissé önzők, és bosszúállók.
Transzcendencia-élmény:
A transzcendencia olyan személyes jellemző, amely az ismeretlen és a természetfeletti elfogadásának képességére, valamint a mindenséggel való azonosulásra utal. A magas pontszámot elérő személyek gyakran számolnak be kreatív inspirációkról és a mindenséggel való egyesülésről, míg az alacsony pontszámot elérő személyeket az egocentrikus racionalitás és az anyagi világba vetett hit jellemzi. A transzcendencia dimenziót alkotó tételek gyermekeknél főként a játéktevékenység során megjelenő fantáziára, és az elmerülésre vonatkoznak.
56
ÖTFAKTOROS SZEMÉLYISÉG-KÉRDŐÍV
ÁLTALÁNOS SZEMÉLYISÉG- JELLEMZŐK
BIG FIVE INVENTORY, BFI
Megjelenés éve | Xxxx és mtsai., 2008 |
Életkori övezet | serdülőkortól |
Tesztfelvételi idő | BFI: kb. 10 perc, BFI-10 2 perc |
Hazai adaptáció | Rózsa és mtsai., előkészületben |
Vizsgálati minta | 6458 fő, |
Tételek száma | BFI: 44 tétel, BFI-10: 10 tétel |
A Big Five megközelítés az egyik legjobban do- kumentált és széles körben alkalmazott személyi- ségmodell, amely a következő öt nagy személyi- ségdimenziót tekinti alapvetőnek: Extraverzió, Ba- rátságosság, Lelkiismeretesség, Érzelmi instabili- tás (Neuroticizmus) és Nyitottság a tapasztalatok- ra (Costa és McCrae, 1992). A személyiség ötfak- toros modelljét számos kultúraközi kutatási ered- mény támasztja alá; a dimenziók prediktív érvé- nyessége kiváló, a különböző értékelő források kö- zötti együttjárások szintén a dimenziók érvényessé- gét erősítik, és több kutatási eredmény is megerősí- tette, hogy az 5 nagy dimenzió a gyermek és serdü- lőkorban is jól használható.
A Big Five Inventory (BFI, John és mtsai., 1991, 2008) az egyik legnépszerűbb mérőeszköz, amelyet az 5 nagy dimenzió feltárására készítettek. A kuta- tásokban és a gyakorlati alkalmazásban tapasztalt népszerűsége elsődlegesen a kérdőív egyszerű nyel- vezetének, rövidségének és ingyenes elérhetőségé- nek köszönhető (Srivastava és mtsai., 2003).
A BFI 44 tételből álló önjellemző mérőesz- köz. A válaszadónak egyszerű, néhány szavas személyiségleíró kijelentések mentén kell értékelnie önmagát, mennyire jellemzők rá az adott kifejezé- sek: pl. beszédes, kissé kötekedő és vitatkozó, céltu- datos és a terveit véghezviszi. Az értékelés ötfoko- zatú Liker-skálán történik, ami az „Egyáltalán nem értek egyet” (1 pont) válaszlehetőségtől, a „Teljesen egyetértek”-ig (5 pont) terjed.
A mérőeszközt számos nyelvre lefordították (pl. dán, holland, német, norvég, olasz) és a legkülön- félébb vizsgálati mintákon alkalmazták (pl. serdü- lők, klinikai betegminták /affektív zavarok, PTSD, Szklerózis Multiplex/, idősek, orvosok, egyetemi hallgatók).
A BFI változatai
Bár a BFI-t 5 nagy dimenzió feltárására dolgoz- ták ki, a későbbiekben az 5 nagy dimenziót további alskálákra (dimenziónként 2-2 alskálára) bontották (Xxxx és Xxxx, 2009). Xxxxxxxxx és Xxxx (2007) ame- rikai és német diákok eredményei alapján elkészítet- ték a mérőeszköz 10 tételes változatát (BFI-10). Ebben a változatban minden faktort 2-2 tétellel mértek.
A BFI-t az eredeti szerzők 2017-ben tovább bővítet- ték és elkészítették a kérdőív 60 tételes változatát (BFI- 2, Xxxx és John, 2017), ami az 5 dimenzió megragadá- sa mellett, most már további 15 alskála nyújt további támpontot a személyiségprofil részletes kibontásához.
A BFI pszichometriai jellemzői
Mivel a BFI mérőeszköz a személyiségkutatások egyik leggyakrabban alkalmazott önjellemző kér- dőíve, így reliabilitását, érvényességét és faktorszer- kezetét több tucat tanulmány igazolta. Kiemelés- re méltó Xxxxxxx és munkatársainak (2007) kutatá- sa, amelyben 56 nemzet, több mint 17 ezer BFI-t ki- töltő adatait elemezték. A szerzők eredményei alá- támasztják, hogy az ötfaktoros személyiségstruk- túra a világ legkülönfélébb régióiban fellelhető, és a BFI 5 skálájának belső konzisztenciája jó, a nemze- tenként kapott személyiségprofilok pedig jól össze- egyeztethetőek a régió sajátosságaival, vagy a nem- zeti karakterekkel.
A BFI mérőeszközt az elmúlt 10 évben hazánk- ban is számos kutatásban alkalmazták. A különbö- ző kutatásokból származó adatbázisok egyesítésével előállt adatbázis több mint 6000 személy önjellem- zésének adatait tartalmazza. Az összevont adatbá- zison készített elemzések eredményei az 5 faktoros struktúrát megerősítik, és alátámasztják az egyes skálák relibailitását is. Az 5 dimenzió belső kon- zisztenciáját becslő Cronbach-alfa-mutatók 0,73 és 0,81 között ingadoznak (Rózsa és mtsai., előkészü- letben).
Összefoglalás
A széles körben elfogadott ötfaktoros személyi- ségmodell megragadására kidolgozott BFI kérdőív a személyiségkutatások egyik legkedveltebb önjellem- ző mérőeszköze. Egyszerű nyelvezete és rövidsége le- hetővé teszi, hogy akár már 12 éves kortól alkalmaz- zák. A BFI kiváló pszichometriai tulajdonságait szá- mos kutatás igazolja. A mérőeszközt számos klinikai kutatásban is sikerrel alkalmazták. A hazai eredmé- nyek szintén alátámasztják a mérőeszköz megbízha- tóságát, érvényességét és alkalmazhatóságát. Hazai
eredmények egyelőre a BFI-ről állnak rendelkezés- re, de megtörtént a BFI-2 lefordítása is. Nem csak a BFI-vel, de a BFI-10-el is végeztek hazai vizsgálatokat. A mérőeszközről megjelent nemzetközi publiká- ciók a szakirodalmi adatbázisokban könnyen elér-
hetőek, illetve hasznos információkat tartalmaznak Xxxxxx Xxxx és Xxxxx Xxxx által vezetett szakmai mű- helyek weboldalai is:
57
ÁLTALÁNOS SZEMÉLYISÉG- JELLEMZŐK
xxxxx://xxx.xxx.xxxxxxxx.xxx/xxxxxxxx/xxx.xxx xxxx://xxx.xxxxx.xxx/xxxxx/xxxxxxxxxxx-xxx/
Szakirodalom
Xxxxx, P. T., XxXxxx, R. R. (1992). Revised NEO Personality Inventory (NEO P–R) and NEO Five-Factor Inventory (NEO–FFI): Professional manual. Odessa, FL: Psychological Assessment Resources
Xxxx, O. P., Xxxxxxx, L. P., Xxxx, C. J. (2008). Paradigm Shift to the Integrative Big-Five Trait Taxonomy: History, Measurement, and Conceptual Issues. In O. P. Xxxx, X. X. Xxxxxx, & L. A. Xxxxxx (Eds.), Handbook of personality: Theory and research (pp. 114–158). New York, NY: Guilford Press.
Xxxx, O. P., Xxxxxxx, E. M., & Xxxxxx, R. L. (1991). The Big Five Inventory--Versions 4a and 54. Berkeley, CA: University of California,Berkeley, Institute of Personality and Social Research.
Xxxxxxxxx, X., Xxxx, O. P. (2007). Measuring personality in one minute or less: A 10-item short version of the Big Five Inventory in English and German. Journal of Research in Personality, 41(1), 203–212.
Xxxxxxx, D. P., Xxxxx, X., XxXxxx, R. R., Xxxxx-Xxxxxxxx,
V. (2007). The geographic distribution of Big Five Personality Traits: patterns and profiles of human self-description across 56 nations. Jour- nal of Cross Cultural Psychology, 38, 173–212
Xxxx, X. X., Xxxx, O. P. (2009). Ten facet scales for the Big Five Inventory: Convergence with NEO PI-R facets, self-peer agreement, and discriminant validity. Journal of Research in Personality, 43(1), 84–90.
Xxxx, X. X., Xxxx, O. P. (2017). The next Big Five Inventory (BFI-2): Developing and assessing a hierarchical model with 15 facets to enhance bandwidth, fidelity, and predictive power. Jo- urnal of Personality and Social Psychology, 113(1), 117–143.
Xxxxxxxxxx, X., Xxxx, O. P., Xxxxxxx, S. D., & Xxxxxx,
J. (2003). Development of personality in early and middle adulthood: Set like plaster or persistent change? Journal of Personality and Social Psychology, 84, 1041–1053.
58
BFI
Az alábbiakban különböző személyiségjellemzőket találsz, amelyek közül néhány jellemző lehet Rád, né- hány pedig nem. Kérjük, jelöld ötfokozatú skálán, hogy az adott állításokkal mennyire értesz egyet.
Olyannak látom magam, mint aki … | 1 - Egyáltalán nem értek egyet | 2 - Inkább nem értek egyet | 3 - egyet is értek, meg nem is | 4 – Egyetértek | 5 - Teljesen egyetértek |
1. beszédes | O | O | O | O | O |
2. hajlamos másokban keresni a hibát | O | O | O | O | O |
3. alapos és precíz munkát végez | O | O | O | O | O |
4. rossz kedélyállapotú, lehangolt | O | O | O | O | O |
5. kreatív, találékony | O | O | O | O | O |
6. zárkózott, tartózkodó | O | O | O | O | O |
7. önzetlenül viselkedik másokkal és segítőkész | O | O | O | O | O |
8. egy kissé hanyag, nemtörődöm | O | O | O | O | O |
9. nyugodt és a stresszt jól kezeli | O | O | O | O | O |
10. a legkülönfélébb dolgok iránt érdeklődik | O | O | O | O | O |
11. teli van energiával | O | O | O | O | O |
12. kissé kötekedő és vitatkozó | O | O | O | O | O |
13. a munkájában lelkiismeretes és megbízható | O | O | O | O | O |
14. időnként feszült | O | O | O | O | O |
15. eredeti és mélyenszántó gondolatai vannak | O | O | O | O | O |
16. lelkes, rengeteg dologért rajong | O | O | O | O | O |
17. egy megbocsátó természetű személy | O | O | O | O | O |
18. szétszórtságra hajlamos | O | O | O | O | O |
19. sokat aggodalmaskodik | O | O | O | O | O |
20. élénk képzelőerővel rendelkezik | O | O | O | O | O |
21. szűkszavú, hajlamos a csendességre | O | O | O | O | O |
22. általában megbízik másokban | O | O | O | O | O |
23. hajlamos a lustaságra | O | O | O | O | O |
24. érzelmileg kiegyensúlyozott, nem borul ki könnyen | O | O | O | O | O |
25. leleményes | O | O | O | O | O |
26. magabiztos, tudja mit akar | O | O | O | O | O |
27. hűvös és zárkózott is tud lenni | O | O | O | O | O |
28. mindaddig kitart, amíg az elkezdett feladatot be nem fejezi | O | O | O | O | O |
29. néha szeszélyes és kiszámíthatatlan | O | O | O | O | O |
30. kedveli a művészetet és fogékony az esztétikai élményekre | O | O | O | O | O |
31. néha szégyenlős és gátlásos | O | O | O | O | O |
32. szinte mindenkivel kedves és előzékeny | O | O | O | O | O |
33. hatékonyan intézi a dolgait | O | O | O | O | O |
34. feszült helyzetben is képes higgadt maradni | O | O | O | O | O |
35. szereti a megszokott dolgokat, a rutinszerű munkát | O | O | O | O | O |
36. társaságkedvelő | O | O | O | O | O |
37. néha goromba és udvariatlan másokkal | O | O | O | O | O |
38. céltudatos és a terveit véghezviszi | O | O | O | O | O |
39. könnyen ideges lesz | O | O | O | O | O |
40. szeret elmélkedni és eljátszani a gondolatokkal | O | O | O | O | O |
41. kevéssé érdeklődik a művészetek iránt | O | O | O | O | O |
42. szeret másokkal együttműködni | O | O | O | O | O |
43. munkájában könnyen megzavarható, figyelme könnyen elterelhető | O | O | O | O | O |
44. kifinomult ízléssel rendelkezik a művészetek, a zene és az irodalom iránt | O | O | O | O | O |
59
BFI-10
Az alábbiakban különböző személyiségjellemzőket találsz, amelyek közül néhány jellemző lehet Rád, né- hány pedig nem. Kérjük, jelöld ötfokozatú skálán, hogy az adott állításokkal mennyire értesz egyet.
Olyannak látom magam, mint aki … | 1 - Egyáltalán nem értek egyet | 2 - Inkább nem értek egyet | 3 - egyet is értek, meg nem is | 4 – Egyetértek | 5 - Teljesen egyetértek |
1. zárkózott, tartózkodó | O | O | O | O | O |
2. általában megbízik másokban | O | O | O | O | O |
3. hajlamos a lustaságra | O | O | O | O | O |
4. nyugodt és a stresszt jól kezeli | O | O | O | O | O |
5. kevéssé érdeklődik a művészetek iránt | O | O | O | O | O |
6. társaságkedvelő | O | O | O | O | O |
7. alapos és precíz munkát végez | O | O | O | O | O |
8. hajlamos másokban keresni a hibát | O | O | O | O | O |
9. könnyen ideges lesz | O | O | O | O | O |
10. élénk képzelőerővel rendelkezik | O | O | O | O | O |
60
BFI
A BFI és BFI-10 kiértékelése
Extraverzió: 1, 6*, 11, 16, 21*, 26, 31*, 36
Barátságosság: 2*, 7, 12*, 17, 22, 27*, 32, 37*, 42
Lelkiismeretesség: 3, 8*, 13, 18*, 23*, 28, 33, 38, 43*
Érzelmi instabilitás: 4, 9*, 14, 19, 24*, 29, 34*, 39
Nyitottság: 5, 10, 15, 20, 25, 30, 35*, 40, 41*, 44
A *-gal jelölt tételek fordítottak.
A skála összpontszámok kiszámításához a tételek nyerspontszámait kell összeadni, majd elosztani a tételek számával. A fordított tételek pontozása: 1=5, 2=4, 3=3, 4=2, 5=1.
Az alábbi táblázat a BFI leíró statisztikáit szemlélteti 14-16 és 17-18 éves magyar fiatalok körében.
14-16 évesek (N=320) | 17-18 évesek (N=613) | |||||||
Lányok | Fiúk | Lányok | Fiúk | |||||
átlag | szórás | átlag | szórás | átlag | szórás | átlag | szórás | |
Extraverzió | 3,30 | 0,74 | 3,28 | 0,74 | 3,39 | 0,72 | 3,30 | 0,70 |
Barátságosság | 3,44 | 0,58 | 3,46 | 0,58 | 3,54 | 0,62 | 3,49 | 0,59 |
Lelkiismeretesség | 3,10 | 0,61 | 3,04 | 0,61 | 3,26 | 0,66 | 3,09 | 0,60 |
Érzelmi instabilitás | 3,08 | 0,74 | 2,64 | 0,76 | 3,03 | 0,66 | 2,64 | 0,74 |
Nyitottság | 3,46 | 0,72 | 3,41 | 0,61 | 3,74 | 0,63 | 3,43 | 0,62 |
BFI-10
Extraverzió: 1*, 6.
Barátságosság: 2, 7*.
Lelkiismeretesség: 3*, 8. Érzelmi instabilitás: 4*, 9. Nyitottság: 5*, 10.
A *-gal jelölt tételek fordítottak.
A skála összpontszámok kiszámításához a tételek nyerspontszámait kell összeadni, majd elosztani a tételek számával. A fordított tételek pontozása: 1=5, 2=4, 3=3, 4=2, 5=1.
61
BIG FIVE KÉRDŐÍV GYERMEKEKNEK
ÁLTALÁNOS SZEMÉLYISÉG- JELLEMZŐK
BIG FIVE QUESTIONNAIRE, BFQ-C
Megjelenés éve | Xxxxxxxxxxxx és mtsai., 2003. |
Életkori övezet | 8–16 év |
Tesztfelvételi idő | 20-40 perc |
Hazai adaptáció | Xxxxx, 2005 |
Vizsgálati minta | 8-10 évesek: 303 tanuló (153 fiú és 150 lány) 11-16 évesek: 1017 fiatal tanári és szülői változatok 185 fiatal esetében |
Tételek száma | 65 tétel |
A BFQ-C a gyermek- és serdülőkorúak személyi- ségjellemzőinek mérésére kidolgozott, 65 tételből álló kérdőív, melynek alapját az ötfaktoros személyi- ségmodell jelenti. A kérdőív faktorai a felnőttek szá- mára kidolgozott Big Five Questionnaire (BFQ) di- menziókkal megegyeznek: Energia, Barátságosság, Lelkiismeretesség, Érzelmi stabilitás és Nyitottság. A gyermekek számára megfogalmazott könnyen érthe- tő állítások kiváló lehetőséget teremtenek a 8–16 éves fiatalok legfontosabb vonásainak és problémáinak feltárására, mint például az iskolai előmenetelt meg- határozó motivációk, a kreativitás és az intellektuális nyitottság, az érzelmek és az indulatok szabályozásá- nak képessége, a szociális kapcsolatteremtő és szerve- ző készségek, valamint érzelmi- és magatartás-prob- lémák (pl. szorongás, visszahúzódás, alkalmazko- xxxx xxxxxxx). A BFQ-C segítségével lehetővé válik a különleges adottságok és problémák korai felismeré- se is, ami kiindulópontot jelenthet a tehetséggondo- zás és a prevenciós munka számára.
Külön kérdőívek állnak rendelkezésre a 8–10 éve- sek, illetve a 11–16 évesek számára. Emellett a szerzők egy további kérdőívet is kifejlesztettek a gyermeket jól ismerő felnőttek (pl. szülő, tanár) számára, akik külső értékelőforrásként jelentősen hozzájárulhatnak az önjellemző kérdőíves adatok megbízhatóságához.
A mérőeszközt több nyelvre is lefordították: pl. angol, arab, bolgár, francia, görög, portugál, román, spanyol.
A BFQ-C pszichometriai jellemzői
A BFQ-C pszichometriai jellemzőit a szerzők közel 1500 fős olasz gyermek és serdülőpopulá- ción vizsgálták. A skálák megbízhatóságát becslő Cronbach-alfa-mutatók minden esetben elfogadha- tó mértékűek voltak (Xxxxxxxxxxxx és mtsai., 2003). Ahogy az várható volt, az eltérő kognitív fejlődés következtében, a felső tagozatos tanulók válaszai koherensebbnek bizonyultak, mint az alsósoké. A felsős diákok esetében mind az 5 skála Cronbach- alfa mutatója meghaladta a 0,80-et, míg az alsó- sok körében az együtthatók 0,66 és 0,79 között in- gadoztak. Az öt skála időbeli stabilitását egy év táv-
latában a felső tagozatos tanulók körében vizsgál- ták. A stabilitási együtthatók (Pearson-féle korrelá- ciós együtthatók) mind szignifikánsak és a skálák között szoros együttjárás volt megfigyelhető (átlag- ban = 0,57, szórás = 0,04): Energia 0,56, Barátságos-
ság 0,56, Lelkiismeretesség 0,58, Érzelmi instabili- tás 0,51 és a Nyitottság 0,63. A faktorelemzések az 5 dimenziós szerkezetet az alsó- és felső tagozatos hallgatóknál egyaránt alátámasztották.
A nemzetközi eredmények a mérőeszköz megbíz- hatóságát és validitását szintén alátámasztják. A ha- zai adaptációs vizsgálatban több mint ezer gyermek felmérése történt. A belső konzisztencia-mutatók az alsó tagozatosak esetében is elfogadhatóak voltak (0,72-0,81 közötti együtthatók), míg az idősebb diá- kok körében a hazai eredmények is konzisztensebb skálákat jeleztek (0,75-0,90 közötti együtthatók). A tanári és szülői jellemzések még ennél is konzisz- tensebbnek mutatkoztak, a Cronbach-alfa-mutatók minden skála esetében meghaladták a 0,80-at (Ró- zsa, 2005). A BFQ-C három értékelő változatának együttjárásait 185 fős hazai mintán vizsgálták. Az önjellemzés, valamint a szülői és tanári értékelések összevetésekor az azonos jellemzőket mérő skála- korrelációk mérsékeltek, 0,22-től 0,35-ig terjedtek. Valamivel szorosabb együttjárások figyelhetők meg a szülői és tanári értékelések között.
Összefoglalás
Az egybehangzó kutatási eredmények alapján va- lószínűsíthető, hogy a személyiség jellemzésének és mérésének tekintetében a Big Five modell egy átfo- gó megközelítés, amely mind a „természetes” nyelv, mind a személyiség kérdőívek esetén kiválóan al- kalmazható. A nemzetközi és a hazai kutatási ered- mények alapján elmondható, hogy a BFQ-C meg- bízható és jól alkalmazható mérőeszköz. A több in- formációforráson alapuló jellemzések (önjellemzés, szülői, tanári) pedig tovább bővítik a mérőeszköz érvényességét és alkalmazhatóságát.
A mérőeszköz az OS Hungary Tesztforgalmazótól (xxx.xxxxxxxxx.xx) szerezhető be. A BFQ-C felvé- telét és kiértékelését számítógépes program támogatja.
62
Szakirodalom
ÁLTALÁNOS SZEMÉLYISÉG- JELLEMZŐK
Xxxxxxxxxxxx, C., Xxxxxxx, G. V., Xxxxxxx, X., & Xxxxxxxxxx, X. (2003). A questionnaire for measuring the Big Five in late childhood. Personality and Individual Differences, 34(4), 645–664.
Xxxxx, X. (2005). A BFQ-C pszichometriai jellem- zőinek hazai vizsgálata, a normák kialakítása. In.: Xxxxxxxxxxxx, C., Xxxxxxx, G. V., Xxxxxxx,
A. (2004). BFQ-C Big Five Questionnaire Children, Kézikönyv. OS Hungary Kft.
ÉSZLELT STRESSZ KÉRDŐÍV
PERCEIVED STRESS SCALE, PSS
Megjelenés éve | Xxxxx és mtsai., 1983 |
Életkori övezet | 12 éves kortól |
Tesztfelvételi idő | 5 perc |
Hazai adaptáció | Xxxxxxx és Konkoly, 2006 |
Vizsgálati minta | 206 fő, stresszkezelő tréningre jelentkezők |
Tételek száma | 14, 10 és 4 tételes változatok (PSS14, PSS10, PSS4) |
Az Észlelt Stressz Kérdőív azokra a gondolatok- ra és érzésekre kérdez rá, amelyek az adott személy stresszészlelését jellemzik. Az észlelt stressz globá- lis mérésére alkalmas önjellemző kérdőív kitöltésé- hez általános iskolai végzettség is elegendő, mivel a kérdések egyszerűek, jól érthetők. Tekintve, hogy a kérdések általánosak, nem specifikus helyzetekre vo- natkoznak, kulturális és életmódbeli sajátosságok ke- véssé befolyásolják a válaszokat (Xxxxxxx és Konkoly, 2006). A kérdések egy hónapos időszakra vonatkoz- nak, így a napi események nem módosítják érdem- ben a válaszok összességét, ugyanakkor közép- és hosszabb távon a kérdőív összpontszámának válto- zásai már jól jelzik a (krónikus) stressz-szintben be- következő lényegesebb változásokat. Így a kérdőív az egyes csoportok összehasonlítása mellett alkalmas az életkörülményekben, az egészségi állapotban, a gon- dolkodásmódban, a szociális környezetben vagy az életmódban bekövetkező változásokkal összefüggő stressz-szint-változások mérésére.
A kérdőívet több mint 30 nyelvre fordították le (pl. arab, dán, görög, koreai, német, norvég, olasz, portugál, spanyol, svéd, szerb, tamil, török), és a legkülönfélébb mintákon alkalmazták (pl. depresz- sziósok, asztmások, dohányzásról leszoktató prog- ramok résztvevői). Az egyszerű nyelvezet miatt az Észlelt Stressz Kérdőívet számos kutató gyermek- és serdülőmintán is sikerrel alkalmazta (pl. Xxxxxxxx és mtsai., 2006; Tate és mtsai., 2015; Kechter és mtsai., 2019).
A kérdőív változatai és pontozása
A kérdőív eredeti változata 14 tételből áll (PSS14), pontozásuk ötfokozatú Likert-skálán (0-tól 4-ig) történik. Az egyes tételeknél a magasabb pontszám- ok a stresszhelyzetek nagyobb gyakoriságát jelentik, a 7 fordított tétel esetében pedig a sikeresebb meg- küzdést jelzik.
A 14 tételes változat mellett létezik 10 és 4 téte- les változat is, amelyeket szinten széles körben al- kalmaznak.
63
A mérőeszköz 10 tételes önjellemző változatát és a szülői értékelések számára kialakított változatot (amelyben a szülő jellemzi a gyermekét) a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakam- bulancián már évek óta alkalmazzák a fiatal pácien- sek globális stressz-szintjének felmérésére.
A kérdőív pszichometriai jellemzői
Az Észlelt Stressz Kérdőív belső konzisztenci- áját becslő Cronbach-alfa-mutatók értéke a szer- zők vizsgálataiban 0,84 és 0,86 között ingadozott. A teszt-reteszt korreláció kétnapos időintervallum esetében 0,85, míg a hathetes időszak esetében 0,55 volt, ami az elvárásoknak megfelelt.
A szerzők validitásvizsgálatai alapján az Ész- lelt Stressz Kérdőív az egészséggel összefüggő mu- tatók jobb előrejelzőjének bizonyult, mint az élet- esemény-skálák bármelyike. Bár a kérdőív magasan korrelált a depressziós tünetekkel, ennek ellenére el- térő és független konstruktumnak tekinthető.
A 14 és a 10 tételes változatokon végzett faktor- elemzések sokszor a fordított tételek elkülönülé- sét jelzik, ami egy kétfaktoros modellt eredményez: észlelt stressz és észlelt megküzdési készségek. A fenti eredményt sokan a statisztikai elemzés mel- léktermékeként kezelik, és a kérdőívet egydimenzi- ósnak tekintik.
A mérőeszköz első adaptációs vizsgálatát Xxxxxxx és Konkoly (2006) végezték stresszkezelő tréningre jelentkezők bevonásával. A következő időszakban a kérdőív több hazai kutatásban is megjelent a leg- különfélébb vizsgálati minták bevonásával: például policisztásovárium-szindrómával (PCOS) élő nők- nél (Xxxxxx, 2018), orvosoknál és ápolóknál (Xxxxx, 2016).
Szakirodalom
Xxxxx, X., Xxxxxxx, X., Xxxxxxxxxxx, X. (1983). A global measure of perceived stress. Journal of Health and Social Behaviour, 24, 385–396.
Xxxxx, X. Xxxxxxxxxx, X. X. (1988). Perceived stress in a probability sample of the United States. In: S. Spacapan and S. Xxxxxx, Editors, The Social Psychology of Health, Sage, Newbury
00 Xxxx, XX. 31–67.
Xxxxx, X. (2016). A gyógyítók kiégése az empátia és az érzelemszabályozás tükrében. Doktori disz- szertáció. Pécsi Tudományegyetem, BTK Pszi- chológia Doktori Iskola.
Xxxxxxx, X., Xxxxx, D. S., Xxxxx, N. R., Xxxxxx, C.
M., Xxxx-Xxxxx, X., Xxxx, C.-P., Xxxxx, M. A. (2019). Factors in the Perceived Stress Scale Differentially Associate with Mindfulness Disposition and Executive Function among Early Adolescents. Journal of Child and Family Studies. doi:10.1007/s10826-018-01313-4
Xxxxxx, X. (2018). Policisztás ovárium szindrómával élő nők reziliencia jellemzőinek komplex rend- szer szemléletű vizsgálata. Impulzus. Szegedi pszichológiai tanulmányok diákszerzők publiká- ciós fóruma, 5. évfolyam, 1. szám. Internetes hi- vatkozás: xxxx://xxx.xxxxxx.x-xxxxxx.xx/xxxxx- zus/ wp-content/uploads/2018/11/5-kovacs.pdf
Xxxxxxxx, L. M., Xxxxxxxxx, X. X., & Xxxxxxx, V. I. (2001). Smoking cessation in adolescents: the role of nicotine dependence, stress, and coping methods. Archives of Pediatrics and Adolescent Medicine, 155(4), 489–495.
Stauder A., Xxxxxxx Xxxxx, B. (2006). Az Észlelt Stressz Kérdőív (PSS) magyar verziójának jellemzői. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 7, 3. 203–216. Xxxx, E. B., Spruijt-Metz, D., Xxxxxxxxx, T. A., Xxxxx,
M. A. (2015). Two facets of stress and indirect effects on child diet through emotion-driven eating. Eating Behaviors, 18, 84–90.
PSS
Az alábbi kérdések azokra az érzésekre és gondolatokra vonatkoznak, amelyek AZ ELMÚLT HÓNAP SO- RÁN jellemeztek Téged. Kérjük, hogy minden egyes kérdésnél írd be, hogy az elmúlt hónap során MILYEN GYAKRAN volt jellemző Rád az adott érzés vagy gondolat!
65
Néhány kérdés ugyan hasonlónak tűnik, de valójában különbözőek, ezért kérjük, hogy valamennyit külön kérdésként kezeld! A legjobb, ha minden kérdésre gyorsan válaszolsz. Tehát ne próbáld megszámolni, hogy hányszor érezted magad egy adott módon, hanem írd be azt a választ, ami a leginkább jellemzőnek tűnik Szá- modra!
Soha | Szinte soha | Néha | Elég gyakran | Nagyon gyakran | |
1. Az elmúlt hónap során milyen gyakran voltál feszült valamilyen váratlan esemény miatt? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
2. Az elmúlt hónap során milyen gyakran érezted úgy, hogy képtelen vagy kézben tartani azokat a dolgokat, amelyek fontosak az életedben? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
3. Az elmúlt hónap során milyen gyakran érezted magad idegesnek és „stresszesnek”? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
4. Az elmúlt hónap során milyen gyakran kezelted sikeresen a hétköznapi bosszúságokat? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
5. Az elmúlt hónap során milyen gyakran érezted, hogy sikeresen meg tudtál küzdeni fontos változásokkal az életedben? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
6. Az elmúlt hónap során milyen gyakran bíztál magadban, hogy képes vagy megoldani személyes problémáidat? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
7. Az elmúlt hónap során milyen gyakran érezted úgy, hogy a dolgok a kedved szerint alakulnak? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
8. Az elmúlt hónap során milyen gyakran érezted úgy, hogy nem tudsz eleget tenni minden kötelezettségednek? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
9. Az elmúlt hónap során milyen gyakran tudtad kezelni a bosszúságokat az életedben? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
10. Az elmúlt hónap során milyen gyakran érezted úgy, hogy a helyzet magaslatán állsz? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
11. Az elmúlt hónap során milyen gyakran dühítettek fel olyan dolgok, amelyeket nem tudtál befolyásolni? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
12. Az elmúlt hónap során milyen gyakran kaptad magad azon, hogy az elvégzendő feladataidon gondolkozol? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
13. Az elmúlt hónap során milyen gyakran tudtad kézben tartani az időbeosztásodat? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
14. Az elmúlt hónap során milyen gyakran érezted úgy, hogy a nehézségek úgy felhalmozódtak, hogy már nem tudsz úrrá lenni rajtuk? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
PSS10
Az alábbi kérdések azokra az érzésekre és gondolatokra vonatkoznak, amelyek az ELMÚLT HÓNAP SO- RÁN jellemeztek. Kérlek, hogy minden egyes kérdésnél írd be, hogy az elmúlt hónap során MILYEN GYAK- RAN volt jellemző Rád az adott érzés vagy gondolat!
Soha | Szinte soha | Néha | Elég gyakran | Nagyon gyakran | |
1. Az elmúlt hónap során milyen gyakran voltál feszült valamilyen váratlan esemény miatt? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
2. Az elmúlt hónap során milyen gyakran érezted úgy, hogy képtelen vagy kézben tartani azokat a dolgokat, amelyek fontosak az életedben? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
3. Az elmúlt hónap során milyen gyakran érezted magad idegesnek és „stresszesnek”? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
4. Az elmúlt hónap során milyen gyakran bíztál magadban, hogy képes vagy megoldani személyes problémáidat? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
5. Az elmúlt hónap során milyen gyakran érezted úgy, hogy a dolgok a kedved szerint alakulnak? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
6. Az elmúlt hónap során milyen gyakran érezted úgy, hogy nem tudsz eleget tenni minden kötelezettségednek? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
7. Az elmúlt hónap során milyen gyakran tudtad kezelni a bosszúságokat az életedben? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
8. Az elmúlt hónap során milyen gyakran érezted úgy, hogy a helyzet magaslatán állsz? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
9. Az elmúlt hónap során milyen gyakran dühítettek fel olyan dolgok, amelyeket nem tudtál befolyásolni? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
10. Az elmúlt hónap során milyen gyakran érezted úgy, hogy a nehézségek úgy felhalmozódtak, hogy már nem tudsz úrrá lenni rajtuk? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
Néhány kérdés ugyan hasonlónak tűnik, de valójában különbözőek, ezért kérlek, hogy valamennyit külön kérdésként kezeld! A legjobb, ha minden kérdésre gyorsan válaszolsz, és beírod azt a választ, ami a leginkább jellemzőnek tűnik Rád!
66
PSS10 SZÜLŐI VÁLTOZAT
Az alábbi kérdések azokra az érzésekre és gondolatokra vonatkoznak, amelyek az Ön gyermekét az EL- MÚLT HÓNAP SORÁN jellemeztek. Kérjük, hogy minden egyes kérdésnél írja be, hogy az elmúlt hónap so- rán MILYEN GYAKRAN volt jellemző a gyermekére az adott érzés vagy gondolat!
67
Néhány kérdés ugyan hasonlónak tűnik, de valójában különbözőek, ezért kérjük, hogy valamennyit külön kérdésként kezelje! A legjobb, ha minden kérdésre gyorsan válaszol, és beírja azt a választ, ami a leginkább jel- lemzőnek tűnik gyermekére!
Soha | Szinte soha | Néha | Elég gyakran | Nagyon gyakran | |
1. Az elmúlt hónap során milyen gyakran volt feszült gyermeke valamilyen váratlan esemény miatt? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
2. Az elmúlt hónap során milyen gyakran érezte úgy gyermeke, hogy képtelen kézben tartani azokat a dolgokat, amelyek fontosak az életében? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
3. Az elmúlt hónap során milyen gyakran érezte magát gyermeke idegesnek és „stresszesnek”? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
4. Az elmúlt hónap során milyen gyakran bízott gyermeke magában, hogy képes megoldani személyes problémáit? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
5. Az elmúlt hónap során milyen gyakran érezte gyermeke úgy, hogy a dolgok a kedve szerint alakulnak? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
6. Az elmúlt hónap során milyen gyakran érezte gyermeke úgy, hogy nem tud eleget tenni minden kötelezettségének? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
7. Az elmúlt hónap során milyen gyakran tudta gyermeke kezelni a bosszúságokat az életében? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
8. Az elmúlt hónap során milyen gyakran érezte gyermeke úgy, hogy a helyzet magaslatán áll? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
9. Az elmúlt hónap során milyen gyakran dühítettek fel gyermekét olyan dolgok, amelyeket nem tudott befolyásolni? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
10. Az elmúlt hónap során milyen gyakran érezte gyermeke úgy, hogy a nehézségek olyannyira felhalmozódtak, hogy már nem tud úrrá lenni rajtuk? | 0 | 1 | 2 | 3 | 4 |
A PSS és az ebből képzett változatok kiértékelése
1-től 14-ig terjedő tételekre adott pontszámokat kell összeadni, úgy, hogy a 7 fordított tétel pontszámát az alábbiak szerint forgatjuk: 0=4, 1=3, 2=2, 3=1, 4=0. A fordított tételek a következők: 4, 5, 6, 7, 9, 10, 13.
A 10 tételes (PSS10) változat tételei, az eredeti 14 tételes változat számozását megtartva: 1, 2, 3, 6, 7, 8, 9, 10,
11, 14. A fordított tételek a következők: 6, 9, 10.
A 4 tételes (PSS4) változat tételei, az eredeti 14-es változat számozását megtartva: 2, 6, 7, 14.
A PSS10 osztályozási besorolása a nagy elemszámú amerikai normatív minta alapján (Xxxxx és Xxxxxxxxxx, 1988):
▶ 0-13 pont Alacsony stressz
68 ▶ 14-26 pont Mérsékelt stressz
▶ 27-40 pont Magas stressz
PENN STATE AGGODALMASKODÁS KÉRDŐÍV
PENN STATE WORRY QUESTIONNAIRE, PSWQ
PENN STATE WORRY QUESTIONNAIRE-CHILD VERSION, PSWQ-C
Megjelenés éve | Xxxxx és mtsai., 1990; Chorpita és mtsai., 1997 |
Életkori övezet | PSWQ: 14 éves kortól, PSWQ-C: 8 éves kortól 18 éves korig |
Tesztfelvételi idő | 5 perc |
Hazai adaptáció | Pajkossy és mtsai., 2015 |
Vizsgálati minta | 1339 egyetemi hallgató, online és papír alapú felvétel, 13 fős klinikai minta generalizált szorongás diagnózissal |
Tételek száma | PSWQ: 16 tétel, PSWQ-C: 14 tétel |
69
A Penn State Aggodalmaskodás Kérdőívet (PSWQ) az aggódásra való hajlam mérésére dolgoz- ták ki, amely a kóros aggódás kontrollálhatatlan- ságát, általános jellegét és fokozottságát igyekszik megragadni. A 16 tételből álló kérdőívet ötfokoza- tú Likert-skálán válaszlehetőséggel látták el, amely a teljesen jellemzőtől (5) az egyáltalán nem jellemző- ig (1) terjed. 11 tétel esetében a magasabb pontszám a kóros aggodalmaskodást méri, míg a fennmaradó 5 tétel fordított, vagyis a magasabb pontszám jelen- ti az aggódás alacsonyabb mértékét.
A PSWQ végleges változatát 161 tétel faktorelem- zése alapján alakították ki. A tételek kidolgozásának alapját a generalizált szorongásos zavarban szen- vedő páciensekkel szerzett klinikai tapasztalatok, a páciensek közérzeti naplói és a meglévő kutatási eredmények adták. Az egyetemi hallgatók mintáján végzett faktorelemzés hét faktort eredményezett, de mivel a cél az volt, hogy az aggódás általános jellegét megragadó vonásszintű kérdéseket alkossanak, így az első faktorban megjelenő általános kérdésekből választották ki a végleges változat 16 tételét (Xxxxxx és Xxxxxxxx, 1994).
Változatok
A kérdőív kiváló alkalmazhatósága és népszerű- sége, valamint a gyermekkori szorongás felmérésé- nek igényeként Chorpita és munkatársai (1997) el- készítették a kérdőív gyermekváltozatát, amely két kérdés elhagyását és hat kérdés gyermeknyelvre tör- ténő átfogalmazását jelentette. Ebben a változatban a válaszformátumot is egyszerűsítették és négyfo- kozatú Likert-skálára alakították: soha (0), mindig (3). A 14 tételből 3 tétel fordított.
A fordított tételek statisztikai melléktermékét ki- védve Hopko és munkatársai (2003) javaslatot tet- tek a PSWQ-A alkalmazására, amely csak 8, hason- ló irányban megfogalmazott tételt tartalmaz.
Xxxxxx és munkatársai (2014) nagy elemszámú serdülőmintákon a PSWQ 5 tételes változatát ala- kították ki, amely kiváló belső konzisztenciával (Cronbach-alfa: 0,84–0,91) és diagnosztikai meg-
bízhatósággal rendelkezik (szenzitivitás 90–91%, specificitás 88–90%). Az 5 tételes rövid változat és az eredeti 16 tételes változat közötti korreláció mér- téke 0,91 és 0,94 között alakult.
Érdemes megjegyezni, hogy a PSWQ legrövidebb változatát Xxxxx és munkatársai (2014) alakították ki, amely mindössze 3 tételből áll (PSWQ-3).
A kérdőív pszichometriai jellemzői
Xxxxx és munkatársainak (1990) vizsgálatai alap- ján a 16 tételes PSWQ kérdőív belsőkonzisztencia- mutatói 0,88 és 0,95 között alakultak a klinikai és normatív mintákon. A kérdőív időbeli stabilitását jelző teszt-reteszt korrelációk a 2–10 hetes időinter- vallum esetében 0,74 és 0,92 között ingadoztak. A kérdőív pontozók közötti együttjárásait (interrater reliabilitás) egyetemi hallgatók társértékeléseinek összevetésével, illetve a társértékelések és az önjel- lemzés összehasonlítása alapján vizsgálták. A társ- értékelések közötti együttjárások 0,42-es, míg az önjellemzés és a társértékelések közötti kapcsolati mutatók 0,55 korrelációs együtthatót eredményez- tek (Stöber, 1998). A PSWQ kezelésre való érzékeny- ségét 6–12 hetes periódusban vizsgálták generali- zált szorongásban szenvedő betegek körében, amely a kérdőív kezelésre adott kiváló szenzitivitását tá- masztotta alá (Xxxxxxxx és Xxxxxxxx, 1993).
A PSWQ faktorszerkezetét vizsgáló kutatások többnyire kétfaktoros megoldást találtak, szemben az eredetileg elvárt egyfaktoros struktúrával. A fak- torelemzés során a fordítottan megfogalmazott téte- lek különülnek el, amit több kutató statisztikai mel- lékterméknek tekint (Xxxxx, 2003; Xxxxxxx-Xxxxxxx és mtsai., 2004).
A kérdőív gyermek- és serdülőváltozatát (PSWQ-C) a szerzők két nagy normatív mintán és egy kisebb klinikai mintán vizsgálták, amely kiváló belső konzisztenciát (Cronbach-alfa: 0,89) és teszt- reteszt reliabilitást (0,92) eredményezett (Chorpita és mtsai., 1997; Muris és mtsai., 2001).
A gyermek- és serdülőváltozat fordított tételei en- nél a változatnál is önálló faktorba szerveződnek,
így Xxxxx és munkatársai (2001) a negatív tételek elhagyását javasolták, ami már egyértelműen tisz- ta, egydimenziós faktorszerkezetet eredményez. A fenti kutatási eredmény alapján elmondható, hogy a lányok magasabb pontszámot érnek el, mint a fiúk, illetve a 12–18 éves korosztályba tartozó serdülők is magasabb pontszámot adnak a kérdőívre, mint a 6–11 évesek. Chorpita és munkatársainak (1997) klinikai mintán történő vizsgálata azt is igazolta, hogy a PSWQ-C jól diszkriminál a szorongó és nem szorongó fiatal páciensek között.
70 A PSWQ magyar változatának pszichometriai jel- lemzőit Xxxxxxxx és munkatársai (2015) egyetemis- tamintán, illetve kisebb klinikai minta bevonásá- val vizsgálták. A mérőeszköz belső konzisztenciá- ját és teszt-reteszt megbízhatóságát kiválónak ta- lálták, és a mérőeszköz jól diszkriminál a generali- zált szorongásos zavarban szenvedő páciensek és az egészséges kontrollszemélyek között. A faktorelem- zéseik alapján a 16 tételes kérdőív látens struktúráját egy háromfaktoros megoldás képezi le a legjobban (bifaktoros struktúra), amely a 16 tételt magában foglaló általános faktorból és két, külön az egyenes és fordított szövegezésű tételeket reprezentáló spe- cifikus faktorból áll.
Összefoglalás
A PSWQ, illetve az ebből képzett változa- tok (PSWQ-C, PSWQ-A és PSWQ-5) kiváló pszichometriai tulajdonsággal rendelkeznek, és mél- tán tartják a mérőeszközt a kóros aggódás legjobb önjellemző mérőeszközének. A nagy elemszámú normatív és klinikai mintákon végzett nemzetközi vizsgálatok a módszer megbízhatóságát és érvényes- ségét meggyőzően támasztják alá. A fordítottan meg- fogalmazott tételek önálló dimenzióba szerveződését más mérőeszközöknél is láthatjuk, és joggal tekint- hetjük statisztikai mellékterméknek, amelynek a kli- nikai gyakorlat számára nincs relevanciája.
Fontos megjegyezni, hogy bár a mérőeszköz gyer- mekekre kidolgozott változatával (PSWQ-C) egy- előre nem rendelkezünk számottevő hazai empiri- kus eredménnyel, de minden bizonnyal a hazai fi- atalok körében is kiválóan működik. Az alábbiak- ban nemcsak a 16 tételes PSWQ kérdőívet adjuk közre, hanem ennek gyermekekre kidolgozott, ma- gyar nyelvű változatát is. Reméljük, hogy a módsze- rek bemutatása további empirikus vizsgálatokra és a gyakorlatban történő használatra serkenti a hazai szakembereket.
Szakirodalom
Xxxxx, E., Alcaine, O., Xxxxxxx, A. R. Borkovec,
T. D. (2003). Screening for generalized anxiety disorder using the Penn State Worry Questionnaire: A receiver operating characteristic analysis. Journal of Behavior Therapy and Experimental Psychiatry, 34, 25–43
Xxxxxxxx, T. D., Xxxxxxxx, X. (1993). Efficacy of applied relaxation and cognitivebehavioral therapy in the treatment of generalized anxiety disorder. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 61, 611–619.
Xxxxx, X. X. (2003). Confirmatory factor analysis of the Penn State Worry Questionnaire: Multiple factors or method effects? Behaviour Research and Therapy, 41, 1411–1426.
Xxxxxxxxxx, X., Xxxxxxxxx, M. (2003). Pathological worry in depressed and anxious patients. Jour- nal of Anxiety Disorders, 17(5), 533–546.
Xxxxxxxx, B. F., Xxxxxx, S. A., Xxxxx, T. A., Xxxxxxx,
X. X., Xxxxxx, D. H. (1997). Assessment of worry in children and adolescents: An adaptation of the penn state worry questionnaire. Behavior Research and Therapy, 35, 569–581.
Xxxxxxx-Xxxxxxx, X., Xxxxxx, X., Xxxxxx, M. G. (2004). Factor structure of the Penn State Worry Questionnaire – Examination of a method factor. Assessment, 11, 361–370
Xxxxx, D. R., Xxxxxxx, M. A., Xxxx, D. L., Xxxxxxxxx, J.
L., Xxxx, J. G., Xxxx, D. M., Xxxxxxx, P. M. (2003).
Assessing worry in older adults: Confirmatory factor analysis of the Penn State Worry Questionnaire and psychometric properties of an abbreviated model. Psychological Assessment, 15, 173–183.
Xxxxx, S. J., Xxx, X., Xxxxxxxxxxxx, X. (2014). Psychometric properties of abbreviated and ultra-brief versions of the Penn State Worry Questionnaire. Psychological Assessment, 26(4), 1146–1154.
XxXxxxxxxx, X. X., Xxxx, L. M., Xxxxx-Xxxxxxxx,
S. (2007). Racial/Ethnic Differences in Internalizing and Externalizing Symptoms in Adolescents. Journal of Abnormal Child Psychology, 35(5), 801–816.
Xxxxx, T. J., Xxxxxx, M. L., Xxxxxxx, R. L., Xxxxxxxx,
T. D. (1990). Development and Validation of the Penn State Worry Questionnaire. Behaviour Research and Therapy, 28, 487–495.
Xxxxxx, X. Xxxxxxxx, X. X. (1994). The Penn State Worry Questionnaire: Psychometric properties and associated characteristics. In G.C.L. Davey & F. Xxxxxx (Eds), Worrying: Perspectives on theory, assessment, and treatment (pp. 265–283). Chichester, UK: Xxxx Xxxxx & Sons, Ltd.
Xxxxx, P., Xxxxxxxx, C., Xxxxx, M. (2001). Reliability, validity, and normative data of the penn state worry questionnaire in 8- to 12-year-old children. Journal of Behavior Therapy, 32, 63–72.
Xxxxxxxx, P., Xxxxx, P., Xxxxxx, I., Xxxxxxxx, M. (2015). Hungarian validation of the Penn State Worry Questionnaire (PSWQ): Method effects and comparison of paper-pencil versus online administration. European Journal of Psychological Assessment, 31(3), 159–165.
Xxxxxx, X., Xxxxxxx, C., Tacke-Pook, X. (2009). Screening for generalized anxiety disorder in inpatient psychosomatic rehabilitation: pathological worry and the impact of depressive symptoms. GMS Psycho-Social-Medicine, 6: Doc02.
Xxxxxx, X. (1998) Worry, problem elaboration and suppression of imagery: the role of concreteness. Behaviour Research and Therapy, 36, 751–756.
71
Xxxxxx, X., Xxxxxxxxx, P. M. G., Xxxxxxx, X., Xxxxxx, X. (2014). Development and assessment of brief versions of the Penn State Worry Questionnaire and the Ruminative Response Scale. British Journal of Clinical Psychology, 53(4), 402–421.
Xxxxxxxx, X. X., Xxxxxx, C., Xxxxxx, X. (2014). Comparison of the Penn State Worry Questionnaire (PSWQ) and abbreviated vers- ion (PSWQ-A) in a clinical and non-clinical population of older adults. Journal of Anxiety Disorders, 28(7), 657–663.
PSWQ
Egyáltalán nem jellemző rám | Egy kicsit jellemző rám | Nem tudom eldöntetni | Többé-kevésbé jellemző rám | Teljesen jellemző rám | |
1. Ha nincs elég időm megcsinálni valamit, nem aggódom miatta. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
2. Az aggodalmaim, gondjaim agyonnyomnak. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
3. Általában nem aggasztanak a dolgok. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
4. Sok helyzet tölt el aggodalommal. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
5. Tudom, hogy nem kellene aggódnom bizonyos dolgok miatt, de nem tudok mit tenni ellene. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
6. Ha nagy nyomás alatt állok, sokat aggodalmaskodom. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
7. Mindig aggódom valami miatt. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
8. Könnyen félre tudom tenni az aggasztó gondolataimat. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
9. Amint végeztem egy feladattal, rögtön elkezd aggasztani minden más, amit még el kell végeznem. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
10. Soha nem aggódom semmi miatt. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
11. Ha már semmit sem tehetek egy problémával, gonddal kapcsolatban, akkor nem aggódom miatta tovább. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
12. Egész életemben aggodalmaskodó típus voltam. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
13. Gyakran észreveszem, hogy aggaszt valami. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
14. Ha egyszer elkezdek aggodalmaskodni, képtelen vagyok abbahagyni. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
15. Állandóan aggodalmaskodom. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
16. Xxxxx aggódom a munkáim, feladataim miatt, amíg csak el nem készülök velük. | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |
A következő kérdőív olyan állításokat tartalmaz, melyek arra vonatkoznak, hogy mennyire foglalkoztatják Xxx a mindennapi gondok-bajok. Kérjük, hogy a megfelelő válasz bekarikázásával vagy áthúzásával jelölje, hogy MENNYIRE ÉRZI JELLEMZŐNEK ÖNMAGÁRA AZ ÁLLÍTÁSOK TARTALMÁT.
72
A PSWQ és az ebből képzett változatok kiértékelése
1-től 16-ig terjedő tételekre adott pontszámokat kell összeadni, úgy, hogy az 5 fordított tétel pontszámát az alábbiak szerint forgatjuk: 1=5, 2=4, 3=3, 4=2, 5=1. A fordított tételek a következők: 1, 3, 8, 10, 11.
A PSWQ-A tételei: 2, 4, 5, 6, 7, 9, 12, 13.
73
A PSWQ-5 skálát az alábbi tételek alkotják (az eredeti 16 tételes változat számozását megtartva): 4, 5, 6, 12, 13. A PSWQ-3 skálát az alábbi tételek alkotják (az eredeti 16 tételes változat számozását megtartva): 4, 14, 15. A PSWQ-C esetében az 1-től 14-ig terjedő tételekre adott pontszámokat kell összegezni, úgy, hogy a 3 fordí-
tott tétel pontszámát az alábbiak szerint forgatjuk: 0=3, 1=2, 2=1, 3=0. A fordított tételek a következők: 2, 7, 9.
Cut-off pontszám | Szenzitivitás (%) | Specificitás (%) | Referencia | |
PSWQ | 62 | 75 | 86 | Behar és mtsai., 2003 |
PSWQ | 64 | 74 | 70 | Xxxxxxxxxx és Xxxxxxxxx, 2003 |
PSWQ | 50 | 61,5 | 94,3 | Wuthrich és mtsai., 2014 |
PSWQ | 64 | 71 | 71 | Kertz és mtsai., 2014 |
PSWQ-A | 23 | 66,4 | 92,5 | Wuthrich és mtsai., 2014 |
PSWQ-A | 31 | 71 | 68 | Kertz és mtsai., 2014 |
PSWQ-5 | 15 | 90 | 90 | Topper és mtsai., 2014 |
PSWQ-3 | 11 | 71 | 73 | Kertz és mtsai., 2014 |
PSWQ-C | 20 | – | – | XxXxxxxxxx és mtsai., 2007 |
Az ajánlott cut-off pontszámok a PSWQ különböző változatainál
74
PSWQ-C
75
Az alábbi kérdések az aggodalmaskodásra kérdeznek rá. Aggódásról akkor beszélünk, ha valamitől megré- mülünk és nagyon sokat gondolunk rá. Sokan az iskolától, a családtól, a betegségektől, a jövőtől vagy más dol- gok miatt aggodalmaskodnak. Kérjük, hogy az alábbi állítások elolvasása után a Rád leginkább jellemző vá- laszlehetőség számát áthúzással vagy bekarikázással jelöld.
Egyáltalán nem jellemző rám | Egy kicsit jellemző rám | Többnyire jellemző rám | Teljesen jellemző rám | |
1. Az aggodalmaim nagyon zavarnak. | 0 | 1 | 2 | 3 |
2. Általában nem aggasztanak a dolgok. | 0 | 1 | 2 | 3 |
3. Sok dolog miatt aggódom. | 0 | 1 | 2 | 3 |
4. Tudom, hogy nem kellene aggódnom bizonyos dolgok miatt, de nem tudok mit tenni ellene. | 0 | 1 | 2 | 3 |
5. Ha nagy nyomás alatt állok, sokat aggodalmaskodom. | 0 | 1 | 2 | 3 |
6. Mindig aggódom valami miatt. | 0 | 1 | 2 | 3 |
7. Könnyen félre tudom tenni az aggasztó gondolataimat. | 0 | 1 | 2 | 3 |
8. Amint végeztem egy feladattal, rögtön elkezd aggasztani minden más, amit még el kell végeznem. | 0 | 1 | 2 | 3 |
9. Soha nem aggódom semmi miatt. | 0 | 1 | 2 | 3 |
10. Egész életemben aggodalmaskodó típus voltam. | 0 | 1 | 2 | 3 |
11. Gyakran észreveszem, hogy aggaszt valami. | 0 | 1 | 2 | 3 |
12. Ha egyszer elkezdek aggodalmaskodni, képtelen vagyok abbahagyni. | 0 | 1 | 2 | 3 |
13. Állandóan aggodalmaskodom. | 0 | 1 | 2 | 3 |
14. Addig aggódom a dolgok miatt, amíg azok meg nem oldódnak. | 0 | 1 | 2 | 3 |
ÁLLAPOT-VONÁS SZORONGÁS KÉRDŐÍV -Y
Megjelenés éve | Xxxxxxxxxxx és mtsai., 1989 |
Életkori övezet | 12 éves kortól |
Tesztfelvételi idő | kb. 20 perc |
Hazai adaptáció | Kő, 2004 |
Vizsgálati minta | Normatív minta 246 fő, középiskolások, egyetemisták és felnőttek |
Tételek száma | STAI-Y Állapot- és vonásszorongás skála, Y-1 és Y-2, 20-20 tétel, STAIC Állapot- és vonásszorongás skála, 20-20 tétel |
STATE-TRAIT ANXIETY INVENTORY, STAI-Y
76
Az Állapot-vonás Szorongás Kérdőívet (State- Trait Anxiety Invevtory: STAI) széles körben al- kalmazzák a kutatásban és a klinikai gyakorlatban egyaránt. A mérőeszköz két különálló önbeszámo- lós skálát tartalmaz az állapot- és vonásszorongás mérésére. A 20 tételes Állapotszorongás-skála (Y-1) azt méri, hogyan érzi magát a vizsgálati személy ép- pen most, az adott időpillanatban. A szintén 20 téte- les Vonásszorongás-skála (Y-2) azt méri, hogy a ki- töltő általában hogyan érzi magát.
Az Állapotszorongás-skálán elért pontszámok je- lentősen emelkednek fizikai veszély és pszicholó- giai stressz hatására, valamint csökkennek relaxá- ciós tréning eredményeképpen. Az Állapotszoron- gás-skálát érzékeny mutatónak találták a tanácsadá- son, a pszichoterápián, valamint a viselkedés-modi- fikációs programokon részt vevő kliensek és bete- gek állapotváltozásának feltárásában. A STAI Vo- násszorongás-skáláját széles körben alkalmazzák a klinikai szorongás felmérésére orvosi, sebészeti, pszichoszomatikus és pszichiátriai betegek eseté- ben. A klinikai gyakorlatban és a tudományos ku- tatásban a STAI Vonásszorongás-skálája hasznos- nak bizonyult azoknak a személyeknek a szűrésére, akik a neurotikus szorongás magas szintjével jelle- mezhetők, valamint olyan vizsgálati személyek azo- nosításában, akik motivációs szintjükben jelentősen eltérnek.
Noha a STAI-t középiskolások és egyetemista hallgatók, valamint felnőttek számára fejlesztették ki, a mérőeszköz az általános iskola felső tagozatá- ban is hasznosnak bizonyult.
A STAI-t több mint 30 nyelvre adaptálták, és több mint ötezer olyan tudományos közleményt jelentettek meg, amelyben a mérőeszköz szere- pel (Spielberger és Xxxx-Xxxxxxxx, 1976, 1983;
Xxxxxxxxxxx, 1989).
Változatok
A több évtizedes felhalmozott kutatási tapaszta- latok alapján 1979-ben a STAI eredeti változatát je- lentősen módosították, és elkészítették a mérőesz- köz új változatát: STAI-Y-t. A módosításoknak há- rom fő oka volt:
• A szorongás egy „tisztább” mérőeszközének ki- fejlesztésére volt szükség, mely szilárdabb alapot biztosít a szorongás és a depresszió érzéseinek megkülönböztetéséhez és azoknak a betegeknek a differenciál-diagnózisához, akik szorongásos zavarokban és depresszióban szenvednek;
• Több olyan tételt is ki kellett cserélni, amelyek pszichometriai jellemzői gyengének bizonyultak a fiatalabb, a kevésbé iskolázott személyek, vala- mint az alacsonyabb szocioökonómiai státuszú csoportok körében;
• A Vonásszorongás-skála faktorstruktúrájának tökéletesítésére egy jobb egyensúlyt kellett biz- tosítani a szorongás meglétét mérő és a szoron- gás hiányával kapcsolatos tételek között.
A mérőeszköz gyermekváltozata (State-Trait Anxiety Inventory for Children: STAIC) az általános iskolás gyermekek szorongását méri, és normákat ál- lít fel a negyedik, az ötödik és a hatodik osztályos ta- nulók részére (Xxxxxxxxxxx, 1973). A STAIC mindezek mellett eredményesen alkalmazható az 1–3. osztályos tanulók szorongásszintjének mérésére is.
A részletes pszichometriai elemzések eredménye- ként különböző vizsgálati minták jellemzőit figye- lembe véve a STAI-nak több rövidített változatát is elkészítették (pl. Xxxxx és mtsai., 2003; Xxxxxxx és mtsai., 2010; Xxxxxxx és mtsai., 2009).
A kérdőív pszichometriai jellemzői
A kérdőív eredeti változatának teszt-reteszt korrelá- cióit Spielberger(1983) igenváltozatosidőintevallumon vizsgálta, ami 1 órától 104 napig terjedt. Az időstabi- litást jelző korrelációs együtthatók 0,31 és 0,86 között ingadoztak. Mivel az Állapot-vonás Szorongás Skála a pillanatnyi érzelmi beállítódást ragadja meg, így nem meglepő, hogy ennél a változatnál sokkal alacsonyabb értékeket kaptak, mint a Vonásszorongás-skála eseté- ben. A belsőkonzisztencia-mutatók a fejlesztés során bevont minták alapján magasak (0,86–0,95), amit szá- mos más nemzetközi tanulmány alátámasztott a leg- különfélébb vizsgálati minták alapján.
A tesztfejlesztés szakaszában több mint 10 ezer felnőttet és serdülőkorút mértek fel. A STAI végleges
tételeit más mérőeszközökkel való (Taylor Manifest Anxiety Scale, Xxxxxxx and Xxxxxxx’x Anxiety Scale Questionnaire) kapcsolati mutatók alapján válo- gatták ki. A konstruktum validitást kissé árnyal- ta, hogy a STAI Vonásszorongás-skálája jelentős együttjárást adott több, depressziót megragadó kér- dőívvel is, és nem differenciált kellően a szorongó és depressziós páciensek között (Xxxxxxx és mtsai., 2001). Éppen ez volt az új változat (SATI-Y) létreho- zásának egyik fontos tényezője.
A STAI nem ismeretlen a hazai szakemberek kö- rében. A Testnevelési Egyetem Pszichológiai Tanszé- kén xx. Xxxxx Xxxxxx és munkatársai már az 1970-es évek végén megkezdték a STAI hazai adaptálását. A mérőeszköz hazai normáinak kialakításához és pszichometriai vizsgálatához különböző, nagy elem- számú vizsgálati mintákat gyűjtöttek (pl. általános és középiskolások, egyetemi hallgatók, pszichoszoma- tikus betegségben szenvedők, antiszociális magatar- tással jellemezhető serdülők). A mérőeszköz alkal- mazása során szerzett tapasztalataikról és a STAI ki- váló pszichometriai jellemzőiről számos tanulmány- ban, rangos hazai és nemzetközi konferencián beszá-
moltak (pl. Sipos, 1978; Xxxxx és Xxxxx, 1983; Sipos és mtsai., 1983). A rendelkezésre álló hazai normák, va- lamint a mérőeszköz alkalmazása során szerzett ked- vező tapasztalatok következtében a STAI az 1980-as évek közepétől mind a kutatásban, mind a klinikai gyakorlatban a szorongás mérésének egyik legelfo- gadottabb és legkedveltebb mérőeszközévé, „arany- standardjává” vált a hazai szakemberek körében.
77
A különböző változatok elérhetősége
A STAI és STAIC változatok Xxxxxxx Xxxxxxxxxxx professzor engedélyével kerültek a hazai gyakorlat- ba. Ezek a változatok több tudományos publikáci- óban és gyűjteményben megjelentek: pl. Sipos és mtsai., 1988; Xxxxx és Xxxxx, 1979; Perczel-Forintos és mtsai., 2018; Arany és mtsai., 2017). A kérdő- ív új változata, a STAI-Y jogdíjhoz kötött. A mérő- eszköz kizárólagos hazai forgalmazója az OS Hun- xxxx Xxxxxxxxxxxxxx Kft. (xxx.xxxxxxxxx.xx). Az itt megvásárolható kérdőívek kiértékelését felhaszná- lási útmutató és részletes normatáblázatok segítik.
Szakirodalom
Xxxxx, X., Xxxxxxx, J., Xxxxxxxxx Xxxxxxxx, I. (2017). Pszichológiai vizsgálati módszerek gyűjte- ménye. Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen.
Xxxxx, X., Xxxxx, K., Xxxxxxx, C. (2003). Development of a shortened state anxiety scale from the Spielberger State-Trait Anxiety Inventory (STAI) for patients receiving mechanical ventilatory support. Journal of Nursing Measurement, 11, 283–293.
Xxxxxxx, M. B., Xxxxxxxxxxxx, E., Xxxxxxx, M. P., Xxxxxx, I. L., Xxxxx, X. (2010). Evaluation of the structure of Brazilian State-Trait Anxiety Inventory using a Rasch psychometric approach. Journal of Psychosomic Research, 68, 223–233.
Xxxxxxx, B. L., Xxxxxx, X. X., Xxxxxx, R. L., Xxxxxx, X. (2001). Assessment of state and trait anxiety in subjects with anxiety and depressive disorders. Psychiatric Quarterly, 72, 263–276.
Perczel-Forintos, D., Xxxxx, Gy., Xxxxx, Cs., Xxxx, Zs., Xxxxxxx, S. (2018). Kérdőívek, becslőskálák a klinikai pszichológiában. Semmelweis Egyetem ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék Budapest, Semmelweis Kiadó.
Xxxxx, X. (1978). A State-Trait Anxiety Inventory (STAI) magyar nyelvű változatával szerzett első hazai tapasztalatok. In.: Xxxxx, X. (Szerk.) 75 éves a Magyar Tudományos Akadémia Pszi-
chológiai Intézete, 142–152. MTA Pszichológi- ai Intézete, Budapest.
Xxxxx, X., Xxxxx M., Xxxxxxxxxxx, C. D. (1988) A State-Trait Anxiety Inventory (STAI) ma- gyar változata. In.: Xxxxx, X. és Xxxxxxx, F. (Eds.) Pszichodiagnosztikai Vademecum. Explorációs és biográfiai módszerek, tünet- becslő skálák, kérdőívek. 2. rész. 123–135. ol- dal. Tankönyvkiadó, Budapest.
Sipos X., Xxxxx M. (1983) The development and validation of the Hungarian form of the State- Trait Anxiety Inventory. In.: C. D. Spielberger és R. Xxxx-Xxxxxx (Eds.), Cross-Cultural Anxiaty (Vol. 2.), 27–39. Hemisphere, Wa- shington.
Sipos K, Xxxxx M. (1979) A State-Trait Anxiety Inventory for Children (STAIC) standardizá- lása, és validálása magyar nyelven. Elméleti- Módszertani Tanulmányok 16. kötet. MTA Pszichológiai Intézet, Budapest, 60.
Xxxxxxxxxxx, X. (1983). Manual for the State-Trait Anxiety Inventory. rev. ed. Consulting Psychologists Press; Palo Alto (CA).
Xxxxxxx, X., Xxxxxxxxx, J. B., Xxxxx, R. L. (2009). Support for the reliability and validity of a six- item state anxiety scale derived from the State- Trait Anxiety Inventory. Journal of Nursing Measurement, 17, 19–28.
DEPRESSZIÓ, SZORONGÁS ÉS STRESSZ SKÁLA
Megjelenés éve | Lovibond és Lovibond, 1995 |
Életkori övezet | 12 éves kortól |
Tesztfelvételi idő | 5–10 perc |
Hazai adaptáció | Rózsa és mtsai., előkészületben |
Vizsgálati minta | Normatív minta 1.126 fő |
Tételek száma | DASS: 42 tétel, DASS-21: 21 tétel |
DEPRESSION ANXIETY STRESS SCALE, DASS
SZORONGÁS ÉS STRESSZ
78
A DASS három, önbeszámolón alapuló skálából áll, amelyet arra fejlesztettek ki, hogy a depresszió, a szorongás és a stressz okozta negatív érzelmeket mérje. A DASS skálarendszerét nem csupán a ha- gyományosan meghatározott érzelmi állapotok fel- tárására dolgozták ki, hanem hogy elősegítse a gya- korta megjelenő, klinikailag fontos érzelmi állapo- tok meghatározását, megértését és mérésük folya- matát, amelyeket általában depresszióként, szoron- gásként vagy stresszként határoznak meg.
Mindhárom DASS skála 14 tételt tartalmaz, és további 2–5 tételes, hasonló tartalmú alskálákra is bontható. A Depresszió Skála kérdései a következő területeket ölelik fel: Diszfória, Reménytelenség, Az élet leértékelése (devaluáció), Önvádlás, Érdeklő- dés és bevonódás hiánya, Anhedónia és Tehetetlen- ség. A Szorongás Skála a következő területeket fedi le: Általános aktivációs állapot, Vázizomhatások, Helyzeti szorongás és A szorongás hatásának szub- jektív élménye. A Stressz Skála a különböző króni- kus, nem specifikus aktivációs állapotok szintjeire érzékeny. A következőket méri: Az ellazulás nehéz- sége, Idegi aktivációs állapot és a Könnyen izgatot- tá/felkavarttá, ingerlékennyé/túlreagálóvá és türel- metlenné válást. A kitöltőket arra kérik, hogy négy- fokozatú súlyossági/gyakorisági skálán becsüljék meg, hogy milyen mértékben tapasztalták az adott állapotot az elmúlt egy hétben. A depresszió-, a szo- rongás- és a stresszskálaértékeket az egyes tételekre adott pontszámok összeadásával számolják ki.
Mivel a tételek nyelvezete egyszerű, így a szerzők már 12 éves kortól alkalmazhatónak tartják a mé- rőeszközt. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a mérőeszköz fejlesztésébe bevont vizsgálati minta alsó korhatára 17 év volt. A későbbiekben több ku- tatás alkalmazta a DASS-t 7–15 éves fiatalok köré- ben (pl. Xxxxx és mtsai., 2005; Xxxxx, 2009; Xxxxx és Xxxxxxxx, 2006; Xxxx és mtsai., 2016), ezek legfon- tosabb eredménye, hogy a felnőttdepressziót meg- ragadó tételek és kritériumok a fiatalok esetében ke- véssé alkalmazhatóak. Ennek hátterében főként az életkorra jellemző tüneti változatosság, a fejlődési sajátosságok, a komorbiditás és a nemi eltérések áll- nak (Weiss és mtsai., 1992).
Xxxx és munkatársainak (2016) nagy elemszámú, ausztrál serdülőkön végzett kutatása azt támasztot- ta alá, hogy a DASS ebben az életkorban inkább egy
általános distressz megragadására alkalmas, mivel a szorongás-, a depresszió- és a stresszkonstruktumok nem különülnek el.
A DASS változatai
A szerzők úgy vélték, hogy néhány helyzetben elengedhetetlen, hogy a kérdőív a lehetőségekhez mérten rövid és tömör legyen, így létrehozták a ská- lák feleakkora hosszúságú változatát (skálánként 7 tétel), amely a DASS-21 nevet kapta. A tételeket úgy választották ki, hogy azok megfelelően képviseljék az összes mérési területet, valamint a pontszámok
– a megkétszerezésükkel – konvertálhatók legyenek a teljes DASS skálákra. Így a DASS-21 pontszámok közvetlenül összehasonlíthatók a teljes skála pont- számaival, és értelmezhetők a teljes skála irányadó értékeihez viszonyítva is.
Érdemes megjegyezni, hogy a mérőeszköz adap- tációja során sokszor a gyenge tételek elhagyásával hoznak létre új, rövidebb, az adott kultúrára nézve jó pszichometriai mutatókkal rendelkező változatot (pl. Xxxx és mtsai., 2017; Osman és mtsai., 2014).
A DASS pszichometriai jellemzői
A DASS 14 tételből álló skáláinak belső konzisz- tenciáit becslő Cronbach-alfa-mutatók a szerzők vizsgálatában a normatív mintán 0,84 (Szorongás) és 0,91 (Depresszió) között ingadoztak. A 21 téte- les rövid változat esetében a megbízhatósági muta- tók az elvárásoknak megfelelően csökkentek, érté- kük 0,73 (Szorongás) és 0,81 (Depresszió és Stressz) volt. Más nemzetközi tanulmányok a skálák meg- bízhatóságát felnőtt- és serdülőmintán szintén meg- erősítik (pl. Xxx és mtsai., 2019).
A mérőeszköz skáláinak konstruktumvaliditását a szerzők a Xxxx Xxxxxxxxx Kérdőív és a Beck De- presszió Kérdőív segítségével vizsgálták. A DASS Xxxxxxxxx Skálája magas együttjárást adott a Beck Szorongás Kérdőívvel (0,81), míg a DASS Depresz- szió Skála a Beck Depresszió Skálával mutatott je- lentős együttjárást (0,74).
A DASS hazai változatát az eredeti szerző közeli munkatársa, a magyar származású xx. Xxxxx Xxxx-
xxxx xxxxxxxxxx magyar nyelvre, és az ő irányításával kezdődött meg a DASS hazai adaptációja is. Ennek keretében több mint ezerfős normatív minta ada- ta került feldolgozásra, és ebből készültek el a hazai standardok. A mérőeszköz pszichometriai mutatói a hazai mintán is kiválóak (Rózsa és mtsai., előké- születben).
Összefoglalás
A DASS olyan multidimenzionális szűrőkérdő- ív, amelyet a szorongás, a depresszió és a stressz ál- tal okozott negatív érzelmek felmérésére tervez- tek. Bár a mérőeszköz nyelvezete egyszerű, akár már gyermekkorban is használható, ennek ellené- re a nemzetközi eredmények óvatosságra intenek.
A gyermekek körében a szorongás-, depresszió- és stresszskálák kevéssé különülnek el, sokkal inkább egy általános distresszmutatót képeznek. Serdülők és felnőttek körében a DASS kiváló pszichometriai mutatókkal rendelkezik. Előnye, hogy a nyelvezete egyszerű, a rövid és a hosszú változatok (21 és 42 té- teles) rugalmas és gyors tesztfelvételt tesznek lehető- vé. Érdemes megjegyezni, hogy xx. Xxxxx Xxxxxxxx elkészítette a DASS gyermekváltozatát, amelynek hazai empirikus bemérése folyamatban van.
79
SZORONGÁS ÉS STRESSZ
A DASS pontozása és az eredmények értékelése egyszerű. Az alábbiakban a kérdőív mellett bemu- tatjuk a nemzetközi és a hazai eredmények alapján kialakított súlyossági övezeteket is. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek az értékek a gyermekek ese- tében csak megfelelő körültekintéssel alkalmazha- tók.
Szakirodalom
Xxxxx, C. J., Xxxxxxxxxx, E.G., Xxxxx, S.M. (2005). The factor structure of mood states in an early adolescent sample. Journal of Adolescence, 28, 677–680.
Xxx, X., Xxx, X.-X., & Xxxx, S. H. (2019).
Systematic review of the measurement properties of the Depression Anxiety Stress Scales–21 by applying updated COSMIN methodology. Quality of Life Research, 28(9), 2325–2339.
Lovibond, S. H., Xxxxxxxx, P. F. (1995). Manual for the Depression Anxiety Stress Scales. Sydney: Psychology Foundation.
Xxxxx, Z. J., Xxxxxxx, F., Xxxxxx, H. A., Xxxxx Xxxxxx, L., Xxxx Xxxxx, S., Xxxxx, H., Xxxxxx,
N. (2014). Testing comparison models of DASS-12 and its reliability among adolescents in Malaysia. Comprehensive Psychiatry, 55(7), 1720–1725.
Xxxxx, X., Xxxxx, M., Xx, N. (előkészületben). A De- presszió, Szorongás és Stressz Kérdőív hazai adaptációja.
Xxxx, X., Xxxxxxxx, M. A., Xxxxxxx, K. C., & Xxxxxxx,
S. R. (2016). Properties of the DASS-21 in an Australian Community Adolescent Population. Journal of Clinical Psychology, 73(7), 879–892.
Xxxxx, X. (2009). The short version of the depression anxiety stress scales (DASS-21): Factor structure in a young adolescent sample. Jour- nal of Adolescence, 33, 1–8.
Xxxxx, X., Xxxxxxxx, P. (2006). Anxiety, depression, and tension/stress in children. Journal of Psychopathology and Behavioral Assessment, 28, 195–205.
Xxxxx, X., Xxxxx, J., Xxxxxxxx, M., Xxxxx, M., Nel- son, W.M., Xxxxx, X. (1992). Relations among self-reported depressive symptoms in clinic- referred children versus adolescents. Journal of Abnormal Psychology, 101, 391–397.
Xxxx, F. M., Xxxxxx, D. W., Xxxxx, J. H. (2017). The DASS-14: Improving the Construct Validity and Reliability of the Depression, Anxiety, and Stress Scale in a Cohort of Health Professionals. Journal of Allied Health, 46(4), e85–e90.
DASS
Egyáltalán nem volt rám jellemző | Egy kicsit, vagy időnként jellemző volt rám | Elég jelentősen, vagy gyakran volt rám jellemző | Igen tekintélyes mértékben, vagy nagyon gyakran jellemző volt rám | |
1. Észrevettem, hogy apró dolgok is felzaklattak. | 0 | 1 | 2 | 3 |
2. Időnként azt vettem észre, hogy kiszáradt a szám. | 0 | 1 | 2 | 3 |
3. Egyáltalán nem voltam képes pozitív érzelmeket átélni. | 0 | 1 | 2 | 3 |
4. Úgy éreztem, légzési nehézségeim vannak (pl. nagyon gyorsan vettem levegőt, vagy nehezen tudtam levegőt venni, pedig nem voltam fizikailag megterhelve). | 0 | 1 | 2 | 3 |
5. Nehezemre esett bármibe is belekezdeni. | 0 | 1 | 2 | 3 |
6. Nagyon indulatosan reagáltam mindenre. | 0 | 1 | 2 | 3 |
7. Remegés és gyengeség érzés tört rám (pl. úgy éreztem, mintha a lábam mindjárt összecsuklana). | 0 | 1 | 2 | 3 |
8. Nehezemre esett kikapcsolódni. | 0 | 1 | 2 | 3 |
9. Olyan helyzetekbe kerültem, amelyek olyan nagy mértékű szorongással töltöttek el, hogy csak akkor tudtam megkönnyebbülni/megnyugodni, amikor azoknak vége lett. | 0 | 1 | 2 | 3 |
10. Úgy éreztem, hogy az életben semmi jó nem vár rám. | 0 | 1 | 2 | 3 |
11. Észrevettem, hogy könnyen idegessé vagy zaklatottá válok. | 0 | 1 | 2 | 3 |
12. Úgy éreztem, hogy a feszültségből származó energia hajt. | 0 | 1 | 2 | 3 |
13. Szomorúnak és levertnek éreztem magam. | 0 | 1 | 2 | 3 |
14. Észrevettem, hogy türelmetlenül, nehezen viselem, ha feltartanak (pl. lassúak a liftek, a forgalmi jelzőlámpák, vagy, ha várnom kell). | 0 | 1 | 2 | 3 |
15. Olyan gyengeség érzés jött rám, mintha az ájulás környékezne. | 0 | 1 | 2 | 3 |
16. Úgy éreztem, hogy semmi sem érdekel többé. | 0 | 1 | 2 | 3 |
17. Úgy éreztem, nem vagyok értékes ember. | 0 | 1 | 2 | 3 |
18. Túlérzékeny voltam. | 0 | 1 | 2 | 3 |
19. Észrevehetően izzadtam (pl. a tenyerem), pedig a hőmérséklet nem volt magas és nem is voltam jelentős fizikai igénybevételnek kitéve. | 0 | 1 | 2 | 3 |
20. Minden ok nélkül félelemérzés fogott el. | 0 | 1 | 2 | 3 |
21. Úgy éreztem, hogy az élet semmit nem ér. | 0 | 1 | 2 | 3 |
Kérjük, olvasd el az alábbi kijelentéseket és karikázd be a 0, 1, 2 vagy 3 számot, attól függően hogy az elmúlt hétre vonatkozóan az adott kijelentés mennyire volt jellemző Rád. Nincs jó vagy rossz válasz. Ne tölts túl sok időt a válaszadással!
80
81
A kérdőív folytatása:
Egyáltalán nem volt rám jellemző | Egy kicsit, vagy időnként jellemző volt rám | Elég jelentősen, vagy gyakran volt rám jellemző | Igen tekintélyes mértékben, vagy nagyon gyakran jellemző volt rám | |
22. Nehezen tudtam ellazulni. | 0 | 1 | 2 | 3 |
23. Nehezen tudtam nyelni, mintha gombóc lett volna a torkomban. | 0 | 1 | 2 | 3 |
24. Semmiben sem találtam élvezetet. | 0 | 1 | 2 | 3 |
25. Észrevettem a szívműködésemet (pl. gyorsan vagy furcsán vert a szívem), pedig nem voltam fizikailag megterhelve. | 0 | 1 | 2 | 3 |
26. Csüggedtnek és lehangoltnak éreztem magam. | 0 | 1 | 2 | 3 |
27. Nagyon ingerlékeny voltam. | 0 | 1 | 2 | 3 |
28. A pánik érzése fogott el. | 0 | 1 | 2 | 3 |
29. Nehezen tudtam megnyugodni, miután valami felzaklatott. | 0 | 1 | 2 | 3 |
30. Féltem, hogy „felsülök”, ha valami egyszerű, de újfajta dolgot kell csinálnom. | 0 | 1 | 2 | 3 |
31. Semmi nem tudott lelkesíteni. | 0 | 1 | 2 | 3 |
32. Nehezemre esett türelmesen elviselni, ha félbeszakítottak. | 0 | 1 | 2 | 3 |
33. Feszült lelkiállapotban voltam. | 0 | 1 | 2 | 3 |
34. Hitvány, értéktelen embernek éreztem magam. | 0 | 1 | 2 | 3 |
35. Nem tudtam elviselni, ha feltartottak abban, amit éppen csináltam. | 0 | 1 | 2 | 3 |
36. A rettegés érzése tört rám. | 0 | 1 | 2 | 3 |
37. A jövőt reménytelennek láttam. | 0 | 1 | 2 | 3 |
38. Értelmetlennek éreztem az életet. | 0 | 1 | 2 | 3 |
39. Észrevettem, hogy valamitől zaklatott vagyok. | 0 | 1 | 2 | 3 |
40. Aggódtam amiatt, hogy egyszer olyan helyzetbe kerülök, ahol elfog a pánik és bolondot csinálok magamból. | 0 | 1 | 2 | 3 |
41. Észrevettem, hogy reszketek (pl. a kezem). | 0 | 1 | 2 | 3 |
42. Semmihez nem éreztem erőt. | 0 | 1 | 2 | 3 |
DASS-21
A válaszadás fokozatainak jelentése a következő: | Egyáltalán nem volt rám jellemző | Egy kicsit, vagy időnként jellemző volt rám | Elég jelentősen, vagy gyakran volt rám jellemző | Igen tekintélyes mértékben, vagy nagyon gyakran jellemző volt rám |
1. Nehezen tudtam ellazulni. | 0 | 1 | 2 | 3 |
2. Időnként azt vettem észre, hogy kiszáradt a szám. | 0 | 1 | 2 | 3 |
3. Egyáltalán nem voltam képes pozitív érzelmeket átélni. | 0 | 1 | 2 | 3 |
4. Úgy éreztem légzési nehézségeim vannak (pl. nagyon gyorsan vettem levegőt, vagy nehezen tudtam levegőt venni, pedig nem voltam fizikailag megterhelve). | 0 | 1 | 2 | 3 |
5. Nehezemre esett bármibe is belekezdeni. | 0 | 1 | 2 | 3 |
6. Nagyon indulatosan reagáltam mindenre. | 0 | 1 | 2 | 3 |
7. Észrevettem, hogy reszketek (pl. a kezem). | 0 | 1 | 2 | 3 |
8. Úgy éreztem, hogy a feszültségből származó energia hajt. | 0 | 1 | 2 | 3 |
9. Aggódtam amiatt, hogy egyszer olyan helyzetbe kerülök, ahol elfog a pánik és bolondot csinálok magamból. | 0 | 1 | 2 | 3 |
10. Úgy éreztem, hogy az életben semmi jó nem vár rám. | 0 | 1 | 2 | 3 |
11. Észrevettem, hogy könnyen idegessé vagy zaklatottá válok. | 0 | 1 | 2 | 3 |
12. Nehezemre esett kikapcsolódni. | 0 | 1 | 2 | 3 |
13. Csüggedtnek és lehangoltnak éreztem magam. | 0 | 1 | 2 | 3 |
14. Nem tudtam elviselni, ha feltartottak abban, amit éppen csináltam. | 0 | 1 | 2 | 3 |
15. A pánik érzése fogott el. | 0 | 1 | 2 | 3 |
16. Semmi nem tudott lelkesíteni. | 0 | 1 | 2 | 3 |
17. Úgy éreztem, nem vagyok értékes ember. | 0 | 1 | 2 | 3 |
18. Túlérzékeny voltam. | 0 | 1 | 2 | 3 |
19. Észrevettem a szívműködésemet (pl. gyorsan vagy furcsán vert a szívem), pedig nem voltam fizikailag megterhelve. | 0 | 1 | 2 | 3 |
20. Minden ok nélkül félelemérzés fogott el. | 0 | 1 | 2 | 3 |
21. Értelmetlennek éreztem az életet. | 0 | 1 | 2 | 3 |
Kérjük, olvasd el az alábbi kijelentéseket és karikázd be a 0, 1, 2 vagy 3 számot, attól függően hogy az elmúlt hétre vonatkozóan az adott kijelentés mennyire volt jellemző Rád. Nincs jó vagy rossz válasz. Ne tölts túl sok időt a válaszadással!
82
A DASS kiértékelése
Depresszió skála: 3, 5, 10, 13, 16, 17, 21, 24, 26, 31, 34, 37, 38, 42.
Szorongás skála: 2, 4, 7, 9, 15, 19, 20, 23, 25, 28, 30, 36, 40, 41.
Stressz skála: 1, 6, 8, 11, 12, 14, 18, 22, 27, 29, 32, 33, 35, 39.
A DASS-21 kiértékelése
83
Depresszió skála: 3, 5, 10, 13, 16, 17, 21.
Szorongás skála: 2, 4, 7, 9, 15, 19, 20.
Stressz skála: 1, 6, 8, 11, 12, 14, 18.
A DASS skálák súlyossági övezetei
Övezetek | Percentilis | Depresszió | Szorongás | Stressz |
Normál | 0–78 | 0–9 | 0–7 | 0–14 |
Enyhe | 79–87 | 10–13 | 8–9 | 15–18 |
Mérsékelt | 88–95 | 14–20 | 10–14 | 19–25 |
Súlyos | 96–98 | 21–27 | 15–19 | 26–33 |
Nagyon súlyos | 99–100 | 28–42 | 20–42 | 34–42 |
GYERMEKDEPRESSZIÓ KÉRDŐÍV
CHILDREN’S DEPRESSION INVENTORY, CDI
Megjelenés éve | Xxxxxx, 1981 |
Életkori övezet | 7-17 év |
Tesztfelvételi idő | 10–15 perc |
Hazai adaptáció | Rózsa és mtsai., 1999 |
Vizsgálati minta | Normatív minta: 5.151 általános és középiskolás, klinikai minta: 490 fő. |
Tételek száma | Önjellemző változat: 27 tétel, Szülői változat: 17 tétel, Tanári változat: 12 tétel |
84
DEPRESSZIÓ ÉS ÖNGYILKOSSÁG
A kérdőívet az 1980-as évek elején a magyar szár- mazású amerikai pszichiáterprofesszor, Xxxxxx Xx- xxx a már meglévő Beck Depresszió Kérdőív (Beck és mtsai., 1961) tapasztalatai alapján fejlesztette ki (Xxxxxx, 1981; 1985). A mérőeszköz előnyei között főként a gyors kezelhetőségét és a könnyű kiértéke- lését, valamint gazdaságosságát kell kiemelnünk. A kérdőívet 43 nyelvre fordították le.
A 27 tételből álló, egyenként három válaszlehe- tőséget tartalmazó tünetorientált skála a 7–17 éves korú fiatalok depressziós zavarainak feltárására al- kalmas. A pontozás a három választási lehetőség- től függően 0-tól 2 pontig történik, ahol a magasabb pontszám a depressziós tünetek fokozott előfordu- lására, fennállására utal.
A tételek a legkülönbözőbb depressziós tünetek leírását tartalmazzák: gyakori hangulatváltozások, önértékelési és a társas viselkedésben megnyilvánu- ló zavarok, testi panaszok. A kérdőív összpontszáma 0-tól 54 pontig terjedhet. A 27 tételből 14 a tünet- mentesség felől halad a fokozott depressziós tünet felé, míg a kérdőív többi tételeinél ez fordított irá- nyú. A gyermek feladata, hogy minden egyes tétel- csoportból válassza ki és jelölje be azt az egyet, ame- lyik a legjobban leírja az ő viselkedését, vélekedését az elmúlt két hétben.
A mérőeszköz mind egyénileg, mind csoporto- san felvehető. A klinikai gyakorlatban főként az egyéni kitöltést részesítik előnyben, ahol a klini- kus szakember esetenként, ha a gyermeknek olva- sási nehézségei vannak, akár olvashatja is a kérdé- seket a gyermek számára. A nagy elemszámú ku- tatásokban a csoportos kitöltési módot használják. Bár fiatalabb gyerekek esetében itt is megengedett és célszerű felolvasni a gyermekeknek az állításo- kat. A normatív mintán végzett kutatások megerő- sítették, hogy 9–10 év felett a kérdőív kitöltése nem okoz nehézséget a gyermekeknek. A kitöltés 10–15 percet vesz igénybe.
A Gyermekdepresszió Kérdőív változatai
A Gyermekdepresszió Kérdőív rövidített változa- ta 10 tételből áll. Az önjellemző változat mellett a kérdőívnek van szülői (CDI:P) és tanári (CDI:T) ér- tékelésen alapuló változata is. A szülői változat 17
tételből, míg a tanári változat 12 tételből áll, ezeket négyfokozatú Likert-skálán lehet értékelni: „egyál- talán nem”, „néha”, „gyakran”, „szinte mindig”.
A mérőeszköz új változata (CDI 2) 2011-ben je- lent meg, amelyben néhány tételt átírtak, és az ere- deti tételek számát eggyel növelték. A tanári és szü- lői változatok kérdőívein nem változtattak.
A kérdőív pszichometriai jellemzői
A CDI időbeli stabilitását jelző teszt-reteszt kor- relációk 2–4 hetes időintervallum esetén 0,66 és 0,83 között ingadoznak, hosszabb idő elteltével (4–6 hónap) pedig 0,6 alá csökkennek (Kovacs, 2003). A kérdőív megbízhatóságát becslő Cronbach-alfa- mutató a főskála esetében 0,86, míg az alskálák ese- tében a konzisztenciamutatók 0,59 és 0,68 között in- gadoznak.
A mérőeszköz konvergens és divergens validitását számos nemzetközi tanulmány támasztja alá (lásd pl. Xxxxx és mtsai., 1987; Craighead és mtsai., 1998; Xxxxx és mtsai., 2012; Xxxxxx, 1992; Xxxxx és Xxxxxxx, 2002).
A faktorszerkezetre vonatkozó vizsgálatok ered- ményei ellentmondásosak, mivel az eredeti ötfak- toros szerkezet reprodukálása több kutatónak nem sikerült. Az 1266 fős normatív minta eredményei alapján Xxxxxx (1992) az alábbi faktorokat különí- tette el: Anhedónia, Rosszkedv, Negatív önértékelés, Hatékonyság hiánya, Társas problémák. Craighead és munkatársai (1998) nagy elemszámú vizsgálati mintájuk elemzésekor azt találták, hogy a fiatalabb gyermekek esetében (8–12 évesek) valóban öt fak- tor bontakozik ki, de ez részben eltér a Xxxxxx által kapott dimenzióktól. Az idősebbeknél (13–17 éve- sek) – az eredményeik alapján – viszont egy hatfak- toros struktúra tűnik elfogadhatónak. A későbbiek- ben több kutató is a fenti két versengő modell (öt- és hatfaktoros megoldások) összevetését végezte el, de az eredmények nem egységesek (Wu és mtsai., 2012; Carle és mtsai., 2008; Xxxxx és mtsai., 2012; Xxxxxx és mtsai., 2008).
Hazánkban már az 1990-es évek óta alkalmazzák a Gyermekdepresszió Kérdőívet, így a különböző kutatásokból felhalmozódott nagy normatív minta (5151 fő) kiváló lehetőséget teremtett a mérőeszköz
normáinak és részletes pszichometriai vizsgálatai- nak elkészítésére (Rózsa és mtsai., 1999).
A Gyermekdepresszió Kérdőívet kidolgozó Xx- xxxx Xxxxx professzor asszony 1995-től több nagy- szabású kutatást indított hazánkban dr. Vetró Ág- nes közreműködésével és irányításával, amelynek során a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyer- mek- és Ifjúságpszichiátriai Osztálya mellett szá- mos hazai gyermekpszichiátriai intézmény kap- csolódhatott be a magas szintű kutatásokba. Az egyik kutatásban a Gyermekdepresszió Kérdőív mellett 490 fős klinikai mintán a DESCA (Detailed Evaluation Schedule for Children and Adolescents) strukturált diagnosztikai interjút is felvettek, ami lehetőséget adott a Gyermekdepresszió Kérdőív di- agnosztikai megbízhatóságának feltárására. Mivel a mérőeszköz viszonylag tág életkori övezetet fed le, és a depresszió megjelenése szempontjából a ne- mek között is jelentős különbség figyelhető meg, így nehéz a pontos cut-off pontszámok megadása. Nemzetközi szinten általában a 19-20 pontot te- kintik a határnak, de akadnak tanulmányok, ame- lyek ezt alacsonyabbra teszik. A 36 vagy ennél ma- gasabb pontszámok nagy valószínűséggel igen sú- lyos depressziót jeleznek. A hazai vizsgálati ered-
mények alapján az 55-ös T-érték tűnt olyan cut-off pontnak, amelynél a szenzitivitás és a specificitás is elfogadható. Ennek alapján 7–11 éves gyerme- kek, illetve 12–17 éves fiúk esetében a 15 pont, 12–17 éves lányok esetében pedig a 16 pont tekint- hető kritériumnak. Ennél a leválasztási kritérium- nál a szenzitivitás- és specificitásmutatók 60% és 70% közé esnek. Ha a leválasztási kritériumot az egyszeres szórás fölé emeljük (kb. 19-20 pont), ak- kor a mérőeszköz érzékenysége már 40% alá csök- ken, azaz a valóban depressziós eseteknek csak a 40%-át szűri ki a kérdőív.
85
DEPRESSZIÓ ÉS ÖNGYILKOSSÁG
Összefoglalás
A Gyermekdepresszió Kérdőív megbízható és könnyen felvehető mérőeszköz, amely – olvasási se- gítséggel – akár már hétéves kortól is alkalmazha- tó. A mérőeszköz csoportos kitöltésekor képes az érzelmi problémákkal küzdő fiatalok kiszűrésére, a depressziós tünetek korai felismerésére. A klini- kai gyakorlatban történő használata a diagnosztikai munkát segítheti, illetve a kezelési hatékonyság mo- nitorozását biztosíthatja.
Szakirodalom
Xxxx, A. T., Xxxx, C. H., Xxxxxxxxx, M., Xxxx, X., Xxxxxxx, X. (1961). An inventory for measuring depression. Archives of General Psychiatry, 12, 57–62.
Xxxxx, M. P., Xxxxxxxxx, M. E., Gresham, F. M., Xxxxxxxx, X., Xxxxxx, P. (1987). Children’s Depression Inventory: Construct and discriminant validity across clinical and nonreferred (control) populations. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 55, 755–761.
Xxxxx, A. C., Xxxxxxx, R. E., & Xxxx, D. A. (2008). Measurement bias across gender on the Children’s Depression Inventory: Evidence for invariance from two latent variable models. Educational and Psychological Measurement, 68, 281–303.
Xxxxxxxxx, X. X., Xxxxxxx, M. R., Xxxxxxxxx,
L. W., Xxxxxx, S. S. (1998). Factor analysis of the Children’s Depression Inventory in a community sample. Psychological Assessment, 10, 156–165.
Xxxxxx, L. F., Xxxxx, A., Xxx Xxxxxx, V. (2008). Test- ing the hierarchical structure of the Children’s Depression Inventory: A multigroup analysis. Assessment, 15, 153–164.
Xxxxx, X., Xxxxx, X., Xxxxx, A. (2012). Children’s Depression Inventory: Invariance across children and adolescents with and without
depressive disorders. Psychological Assessment,
24, 1–10.
Xxxxx, X., Xxxxxxx, N. C. (2002). Ten-year review of rating scales. II: Scales for internalizing disorders. Journal of the American Academy of Child & Adolescent Psychiatry, 41, 634–659.
Xxxxxx, X. (1981). Rating scales to assess depression in school-aged children. Acta paedopsychiatry. 23. 437–457.
Xxxxxx, X. (1985). The Children Deppression Inventory (CDI). Psychopharmacology Bulle- tin, 21, 995–999.
Xxxxxx, X. (2003). CDI Children’s Depression Inventory. Technical Manual Update. North Tonawanda, NY: Multi-Health Systems Inc.
Xxxxxx, X. (2011). Children’s Depression Inventory 2 (CDI 2) (2nd ed.). North Tonawanda, NY: Multi-Health Systems Inc.
Xxxxx, X., Xxxxx, Á., V. Xxxxxxx, X., Gádoros, X., Xx, N., Xxxxxx, X. (1999). Gyermek és serdülőko- ri depresszió kérdőíves mérésének lehetősége a klinikai és normatív mintán szerzett tapasz- talatok alapján. Pszichológia, (19), 4, 459–482.
Xx, X., Xx, X., Xxx, F., Xxx, X., Xxxxx, P., Xxxxx, J. R. Z., Xxxxxx, B. L. (2012). Assessing measurement invariance of the Children’s Depression Inventory in Chinese and Italian primary school student samples. Assessment, 19, 506 –516.
CDI
A gyerekeknek olykor különböző érzései és gondolatai támadnak. A következő oldalakon ilyen érzések és gondolatok csoportjait fogod olvasni. Mindegyik csoportból válaszd ki azt az egy mondatot, amely az utób- bi két hétben a leginkább illett Rád. Miután kiválasztottad a téged leginkább jellemző mondatot, csak azután térj rá a következő csoportra.
Nincsen jó vagy rossz válasz. A feladatod csak az, hogy válaszd ki azt az egy mondatot, amely legjobban jel- lemzi érzéseidet az elmúlt 2 hétben. Tegyél egy X jelet az általad kiválasztott mondat előtti négyzetbe.
1. 🞏 Néha szomorú vagyok
🞏 Gyakran vagyok szomorú
86
🞏 Mindig szomorú vagyok
2. 🞏 Nekem semmi sem sikerül
🞏 Xxxxx vagyok biztos abban, hogy a dolgaim hogyan sikerülnek
🞏 Amit csinálok az jól sikerül
3. 🞏 Mindent jól csinálok
🞏 Sok mindent rosszul csinálok
🞏 Mindent rosszul csinálok
4. 🞏 Sok mindenben örömem telik
🞏 Néhány dologban lelem csak örömem
🞏 Semmi sem szerez nekem örömet
5. 🞏 Mindig rossz vagyok
🞏 Gyakran viselkedem rosszul
🞏 Xxxx rossz a magaviseletem
6. 🞏 Xxxx azt gondolom, hogy valami rossz dolog történik majd velem
🞏 Aggódom, hogy valami rossz dolog történik majd velem
🞏 Biztos vagyok benne, hogy szörnyű dolog történik majd velem
7. 🞏 Gyűlölöm magam
🞏 Nem szeretem magam
🞏 Szeretem magam
8. 🞏 Minden, ami rossz, az az én hibám
🞏 Sok minden, ami rossz, az az én hibám
🞏 Ami rossz, az általában nem az én hibám
9. 🞏 Nem gondolok arra, hogy megöljem magam
🞏 Xxxxxxxxx rá, hogy megölöm magam, de nem tenném meg
🞏 A legszívesebben megölném magam
10. 🞏 Mindig sírhatnékom van
🞏 Gyakran van sírhatnékom
🞏 Néha van csak sírhatnékom
11. 🞏 Mindig felbosszant valami
🞏 Gyakran felbosszantanak
🞏 Csak néha vagyok bosszús
12. 🞏 Szeretem mások társaságát
🞏 Gyakran nem kívánom a mások társaságát
🞏 Egyáltalán nem kívánom a mások társaságát
13. 🞏 Képtelen vagyok bármiben is dönteni
🞏 Nehezen tudok valamiben is dönteni
🞏 Nem esik nehezemre dönteni
14. 🞏 A külsőmmel elégedett vagyok
🞏 Sok minden zavar a külsőmben
🞏 Csúnya vagyok
15. 🞏 Mindig noszogatni kell magam arra, hogy a házi feladatot megcsináljam
🞏 Gyakran kell magam noszogatnom arra, hogy a házi feladatot megcsináljam
🞏 A házi feladat elkészítése nem jelent nehézséget
16. 🞏 Mindig rosszul alszom
🞏 Gyakran alszom rosszul
🞏 Elég jól alszom
87
17. 🞏 Csak néha érzem magam fáradtnak
🞏 Gyakran fáradtnak érzem magam
🞏 Mindig fáradtnak érzem magam
18. 🞏 Csaknem mindig étvágytalan vagyok
🞏 Gyakran étvágytalan vagyok
🞏 Elég jó az étvágyam
19. 🞏 Nem gondolnom, hogy valami komoly bajom van
🞏 Gyakran tartok tőle, hogy esetleg valami komoly bajom van
🞏 Tartok tőle, hogy valami komoly bajom van
20. 🞏 Nem érzem magam magányosnak
🞏 Gyakran magányosnak érzem magam
🞏 Mindig magányosnak érzem magam
21. 🞏 Az iskolában sosincs jókedvem
🞏 Néha van csak jókedvem az iskolában
🞏 Gyakran vagyok jókedvű az iskolában
22. 🞏 Sok barátom (barátnőm) van
🞏 Van néhány barátom (barátnőm), de többet szeretnék
🞏 Nincs egyetlen barátom sem
23. 🞏 A tanulás rendben megy
🞏 Nem tanulok olyan jól, mint azelőtt
🞏 Sokat rontottam azokban a tantárgyakban is, amelyekben azelőtt jó voltam
24. 🞏 Sosem tudok olyan jó lenni, mint más gyerek
🞏 Ha akarom, tudok olyan jól viselkedni, mint a többi gyerek
🞏 Éppen olyan jó vagyok, mint más gyerek
25. 🞏 Engem senki sem szeret igazán
🞏 Nem vagyok benne biztos, hogy szeret-e valaki igazán
🞏 Biztos vagyok benne, hogy van, aki szeret
26. 🞏 Általában megcsinálom azt, amit mondanak
🞏 Xxxxxxx nem csinálom meg azt, amit mondanak
🞏 Sosem csinálom meg azt, amit mondanak
27. 🞏 Jól kijövök a többiekkel
🞏 Gyakran veszem össze másokkal
🞏 Szinte mindig veszekedem valakivel
KÖSZÖNJÜK A FÁRADOZÁSOD!
A Gyermekdepresszió kérdőív pontozási és értékelési útmutatója
A kérdőív 27 tételére adott pontszámok összegzésén túl, járulékos mutatókat is számolhatunk, melyeknek kódjait az alábbi pontozási kulcs tartalmazza. Az egyes tételeknél található számok (pl. 0 1 2) a pontszámokat jelentik, a tételek válaszainak sorrendjében. A fordított pontozási tételeknél a jelölés 2 1 0.
A: Rosszkedv (Negative mood)
B: Társas problémák (Interpersonal problems) C: Hatékonyság hiánya (Ineffectivness)
D: Örömtelenség (Anhedonia)
88
1. A 0 1 2 | 6. A 0 1 2 | 11. A 2 1 0 | 16. D 2 1 0 | 21. D 2 1 0 | 26. B 0 1 2 |
2. E 2 1 0 | 7. E 2 1 0 | 12. B 0 1 2 | 17. D 0 1 2 | 22. D 0 1 2 | 27. B 0 1 2 |
3. C 0 1 2 | 8. A 2 1 0 | 13. A 2 1 0 | 18. D 2 1 0 | 23. C 0 1 2 | |
4. D 0 1 2 | 9. E 0 1 2 | 14. E 0 1 2 | 19. D 0 1 2 | 24. C 2 1 0 | |
5. B 2 1 0 | 10. A 2 1 0 | 15. C 2 1 0 | 20. D 0 1 2 | 25. E 2 1 0 |
Fiúk | Lányok | |||
7-11 évesek | 12-18 évesek | 7-11 évesek | 12-18 évesek | |
Normatív minta | ||||
Átlag | 11.08 | 11.53 | 11.05 | 13.26 |
Szórás | 6.48 | 6.16 | 6.52 | 6.28 |
Elemszám | 311 | 1369 | 338 | 1991 |
Klinikai minta | ||||
Hangulatzavarok | ||||
Átlag | 16.21 | 17.13 | 16.86 | 18.14 |
Szórás | 7.28 | 6.84 | 5.06 | 8.20 |
Elemszám | 62 | 58 | 23 | 72 |
Major Depresszív Zavar | ||||
Átlag | 18.14 | 21.56 | 23.00 | 20.00 |
Szórás | 6.34 | 3.28 | 4.58 | 4.60 |
Elemszám | 7 | 9 | 3 | 8 |
E: Negatív önértékelés (Negative self esteem)
A Gyermekdepresszió Kérdőív összpontszámainak átlagai és szórásai
Szülői feladatlap (CDI-P*)
Tisztelt Szülő! Az alábbiakban gyermekek viselkedésére és hangulatára vonatkozó állításokat olvashat. Xxx- xxx, hogy az állítások mellett szereplő válaszlehetőségek közül jelölje be X-szel azt az egyet, ami Ön szerint gyermekét legjobban jellemezte az utóbbi két hétben. A kérdőívben nincs jó vagy rossz válasz!
A gyermek neve: ..................................................... életkora: .....................................................
Ki a válaszadó? (kérjük karikázza be a megfelelő választ) édesanya édesapa más: ...............................................
89
Fontos, hogy minden állítás mellett jelölje be azt az egyet, ami gyermekét az elmúlt két hétben legjobban jel- lemezte.
A gyermekem ... | Egyáltalán nem | Néha | Gyakran | Majdnem mindig |
1. szomorúnak látszik | O | O | O | O |
2. jókedvű | O | O | O | O |
3. nem szereti önmagát | O | O | O | O |
4. önmagát vádolja a különböző dolgokért | O | O | O | O |
5. sír vagy úgy néz ki, mint aki sírva tudna fakadni | O | O | O | O |
6. nehezen elviselhető vagy ingerlékeny | O | O | O | O |
7. szereti az emberek társaságát | O | O | O | O |
8. azt gondolja magáról, hogy csúnya | O | O | O | O |
9. nehezen tudja rávenni magát a házi feladat elkészítésére | O | O | O | O |
10. rosszul alszik éjszaka | O | O | O | O |
11. fáradtnak vagy kimerültnek néz ki | O | O | O | O |
12. magányosnak tűnik | O | O | O | O |
13. szereti az iskolát | O | O | O | O |
14. barátaival tölti az időt | O | O | O | O |
15. iskolai teljesítménye rosszabb, mint korábban | O | O | O | O |
16. azt teszi, amit mondanak neki | O | O | O | O |
17. nézeteltérései és összeütközései vannak másokkal | O | O | O | O |
Köszönjük a közreműködését!
BIRLESON DEPRESSZIÓ SKÁLA
DEPRESSION SELF-RATING SCALE FOR CHILDREN, DSRS
Megjelenés éve | Birleson, 1981; Birleson és mtsai., 1987 |
Életkori övezet | 8–14 év |
Tesztfelvételi idő | 5 perc |
Hazai adaptáció | Rózsa és mtsai., előkészületben |
Vizsgálati minta | Normatív minta: 200 általános és középiskolás fiatal, klinikai minta: 100 fő. |
Tételek száma | 18 tétel |
90
DEPRESSZIÓ ÉS ÖNGYILKOSSÁG
A Xxxxx Xxxxxxxx által kidolgozott 18 tételes kérdő- ív a 8–14 éves korú gyerekek depressziós tüneteinek feltárását célozza. A tételeket az elmúlt egy hétre vo- natkozóan háromfokozatú Likert-skálán (gyakran: 2, néha: 1, soha: 0) kell megítélnie a kitöltőnek. A té- telek közül 10 pozitívan megfogalmazott (fordított tétel), a fennmaradó 8 tétel pedig egyenes irányú, negatív tartalmú. A mérőeszközt több nyelvre is le- fordították (pl. arab, japán, hindi, norvég, kirundi, kínai, olasz, orosz, svéd). Bár a szerző a kérdőívet 8–14 éves korú gyerekek depressziós tüneteinek mé- résére dolgozta ki, ennek ellenére akadnak olyan kutatások, amelyekben néhány tétel átfogalmazásá- val a 15–18 éves serdülők körében is sikerrel hasz- nálták (pl. svéd adaptáció).
Fontos kiemelni, hogy a szerző sohasem tekintett diagnosztikai mérőeszközként a kérdőívre, hanem olyan módszernek szánta, amely a közepes és sú- lyos mértékű depressziós állapot megragadására al- kalmas. Ezt azzal indokolta, hogy a kérdőív nem ra- gad meg minden depressziós tünetet, nem térképezi fel a gyermek fejlődési státuszát, problémáinak tör- ténetét vagy kontextusát (Birleson, 1981). A DSRS az 1980-as években gyorsan népszerűvé vált, és a mentálhigiénével foglalkozó szakemberek a mérő- eszközt a depresszió gyors és egyszerű szűrőmód- szereként használták világszerte. Az utóbbi évtized- ben azonban nem jelent meg átfogó pszichometriai elemzés a mérőeszközről. Ennek elsődleges okai közül azt lehet kiemelni, hogy DSRS a kutatásokat alapvetően meghatározó és tesztforgalmazóval tá- mogatott amerikai mérőeszközökkel szemben (pl. Children’s Depression Inventory [CDI, Gyermekde- presszió Kérdőív], Reynolds Child Depression Scale [RCDS]) hátrányban van. A DSRS-t a szerző Angli- ában dolgozta ki, majd nem sokkal később Ausztrá- liában folytatta munkáját.
A kérdőív kidolgozása és pszichometriai mutatói
A kérdőív kidolgozása során Xxxxxxxx a felnőttdepresszió osztályozására kidolgozott Feighner-kritériumokra támaszkodott, és alapve- tő célja az volt, hogy a gyakorlatban jól használha- tó és egyszerű szűrőmódszert kapjon. Először egy
37 tételből álló kérdőívet készített, majd empiri- kus úton, a depressziós és nem depressziós gyerekek diszkriminanciaelemzésével (a leginkább különb- séget tévő tételek kiválasztásával) alakította ki a 18 tételes változatot. A skála pszichometriai elemzései során a 18 tétel szoros együttjárást mutatott (0,65 és 0,95 közötti korrelációk), a skála split-half meg- bízhatósági mutatója (0,86) és az időbeli stabilitását becslő teszt-reteszt korreláció mértéke (0,80) kiváló (Birleson és mtsai., 1987).
A DSRS mérőeszköz konstruktum validitását más kutatók is vizsgálták olyan mérőeszközökkel, mint például a Gyermekdepresszió Kérdőív (CDI) vagy a Beck Depresszió Kérdőív (BDI). Ezek a tanulmá- nyok összességében azt az eredményt hozták, hogy a fent említett mérőeszközök hasonló diagnoszti- kai megbízhatósággal és validitással rendelkeznek. A DSRS és a Beck Depresszió Kérdőív közötti kor- reláció mértéke például egy svéd klinikai mintán 0,79 (Xxxxxxxx és mtsai., 1994), egy angliai klinikai mintán a DSRS és a Gyermekdepresszió Kérdőív kö- zött 0,75 volt (Fundudis és mtsai., 1991), míg ugyan- csak angliai iskolás tanulók többszöri felmérésével kapott együttjárások 0,67 és 0,76 között ingadoz- tak (Xxxxxxx, 1994). Az elvárásoknak megfelelően a DSRS a fentiektől gyengébb együttjárást (r=0,50) mutatott a Children Manifest Anxiety Scale-lel (Sano és mtsai., 2014).
A legnagyobb elemszámon (N=2453) végzett pszichometriai elemzést Denda és munkatársai 6–15 év közötti japán serdülőkön végezték (Denda és mtsai., 2006). A Cronbach-alfa-mutató értéke 0,84 volt, ami jónak tekinthető. A tanulmány főként a 15-ös cut-off pontot használva foglalkozott a ja- pán serdülők depressziós rátájával, illetve az „Úgy érzem, nincs értelme élni” tételre adott válaszok alapján a szuicid gondolatok előfordulási gyakorisá- gát vizsgálta különböző összehasonlítások mentén: például régiók, nem, életkor.
Xxxxxxxx és munkatársai (1994) egyik tanulmá- nyukban 98 fős svéd klinikai gyermekminta ered- ményeit vetették össze 509 iskolás gyermek ered- ményével. A Xxxxxxxx által javasolt 15-ös cut-off pontot a major depressziós páciensek eredménye- inek felhasználásával megfelelőnek találták, mi- vel az ehhez tartozó szenzitivitásérték 69% volt, a specificitás pedig 57%. Érdemes azonban megje-
gyezni, hogy Xxxxxxxx (1987) tanulmányában a 15- ös cut-off ponthoz 67%-os szenzitivitást és 77%-os specificitást talált. A skála belső konzisztenciáját becslő Cronbach-alfa-mutató értéke a klinikai min- tán kiváló, 0,90 volt. A DSRS és a Beck Depresszió Kérdőív közötti korreláció mértéke szintén magas volt (0,79), ami a DSRS konstruktum validitását tá- masztja alá. A 29 depresszióval (major depresszió és disztímia) diagnosztizált fiatal kérdőíves eredmé- nyeit összevetették a 69 egyéb pszichiátriai problé- mával küzdő serdülő eredményeivel, és azt találták, hogy a DSRS 18 tétele közül a következők különítik el legjobban a két csoportot: 1. Ugyanannyira örü- lök a dolgoknak, mint korábban; 6. Fájni szokott a hasam; 9. Ki tudok állni magamért, nem hagyom magam; 10. Úgy érzem, nincs értelme élni; 15. Na- gyon magányosnak érzem magam; 17. Annyira szo- morú vagyok, hogy alig tudom elviselni ezt az ér- zést. Lépésenkénti logisztikus regresszióelemzés se- gítségével azt találták, hogy a depressziós csoportba történő besorolásra a fenti tételek közül a 9., 10. és
17. tételek alapján kiváló predikció adható. A szer- zők számításai alapján az a személy, aki a fenti há- rom tételre egyaránt 2 pontot ad (vagyis az elmúlt egy hét során gyakran érezte), 74,5%-os valószínű- séggel depressziós. Ha valaki mindhárom tételre 0 pontot ad (az elmúlt egy hétben soha nem volt rá jel- lemző), akkor a depresszió valószínűsége mindösz- sze 3%. A depressziós és az iskolás normatív mintát összevetve az iskolás tanulók 4,8%-a adott legalább kétpontos választ a fenti három tételre.
Xxxxxxxx és Xxxxxxxx (1997) egy másik vizsgála- tukban 524 tanulót mértek fel a DSRS mérőeszköz- zel. A 13–18 éves serdülők mintáján a kérdőív belső konzisztenciáját becslő Cronbach-alfa-mutató mér- téke kiváló: 0,88. A faktorelemzés során azt kapták, hogy a tételek egyetlen dimenziót alkotnak, a téte- lek által magyarázott összvariancia azonban kevés 20,1%. A legmagasabb faktorsúllyal (>0,50) a követ- kező tételek rendelkeztek: 17. Annyira szomorú va- gyok, hogy alig tudom elviselni ezt az érzést; 18. Na- gyon unatkozom; 9. Ki tudok állni magamért, nem hagyom magam; 15. Nagyon magányosnak érzem magam; 10. Úgy érzem, nincs értelme élni. A leg- alacsonyabb faktorsúllyal (0<0,30) pedig a 4. Szere- tek a barátaimmal lenni; 6. Fájni szokott a hasam; és a 8. Szeretek enni tételek rendelkeztek. A legma- gasabb faktorsúllyal rendelkező tételek jól összefüg- gésbe hozhatóak Xxxxxxxxxx korábbi, klinikai min- tán szerzett eredményeivel, ahol a 9., a 10. és a 17. tételek szintén kiemelkedően fontosnak mutatkoz- tak. A 15-ös cut-off pontot alkalmazva a DSRS a ser- dülőminta 7%-át osztályozta depressziósnak, ami a szerzők véleménye szerint elfogadható, mivel más metodológiával készült svéd prevalenciabecslések alapján a depressziós serdülők arányát 9–10%-nak jósolták (Xxxxxxx és mtsai., 1991).
Már korábban beszámoltunk arról, hogy a DSRS-t a Gyermekdepresszió Kérdőívvel (CDI) is összeve- tették (Fundudis és mtsai., 1991). Az egyszerű kor- relációs összehasonlítás mellett a két mérőeszköz
diagnosztikai megbízhatóságát is vizsgálták. A kö- zel 100 fős klinikai serdülőmintán kapott eredmé- nyek alapján a két önjellemző mérőeszköz diagnosz- tikai megbízhatósága hasonló volt. A rosszul osztá- lyozott esetek mindkét kérdőív esetében 25% körüli értékre tehetők. A kutatók nem találtak számottevő különbséget a két módszer alapvető pszichometriai jellemzői között.
91
DEPRESSZIÓ ÉS ÖNGYILKOSSÁG
A diagnosztikai megbízhatósággal kapcsolatosan érdemes még Asarnow és Xxxxxxx korai eredménye- it kiemelnünk, akik a DSRS skálát további tételek- kel (pl. Reménytelenség, Empátia) egészítették ki, hogy még jobb diagnosztika megbízhatóságot érje- nek el. Az általuk kapott szenzitivitásmutató érté- ke 64%, míg a specificitásmutatóé 88%. A DSRS és CDI összehasonlítása kapcsán a szerző arról számol be, hogy a DSRS jobban alkalmazható gyengébb olvasási teljesítménnyel vagy értelmi képességgel rendelkező gyerekek körében, mint a CDI, mivel a DSRS mindössze 18 tételből áll, míg a CDI 27-ből, és ott minden egyes tétel három állításból (mondatból) épül fel, vagyis a gyermeknek sokkal hosszabb ide- ig kell figyelmét az olvasásra és a megértésre össz- pontosítania.
Xxxxxxx és munkatársai (1989 a, b) a DSRS-t a depresszió reménytelenség komponensének vizs- gálatakor a Kazdin Hoplessness Scale for Children (Kazdin és mtsai., 1989) mérőeszközzel is összeve- tették, ami szintén a DSRS konstruktum validitását igazolta. Ez azért is elvárható és fontos eredmény, mert a DSRS tartalmaz reménytelenségre vonatko- zó kérdést.
A DSRS-t afrikai országok közül Burundiban al- kalmazták, és 65 fős serdülőmintán vizsgálták a kér- dőív részletes pszichometriai mutatóit (Ventevogel és mtsai., 2014). A diagnosztikai megbízhatóságát a Schedule for Affective Disorders and Schizophrenia for School-Age Children (K-SADS-PL) interjú- val összevetve mérték. A 15 cut-off pont 73%-os szenzitivitást és 66%-os specificitást eredménye- zett. A szerzők, más leválasztási kritériumot is ala- posan megvizsgálva, úgy találták, hogy a 19 pont adja a legjobb diagnosztikai megbízhatóságot: en- nél a leválasztási kritériumnál a szenzitivitás 64%, a specificitás pedig 88% volt. A magas leválasztási kritériumot kulturális különbségekkel indokolták, és jelezték, hogy más skálák (pl. Szorongás, Poszt- traumás stressz) esetében is hasonlóan megemelke- dett értékeket kaptak európai vagy amerikai ered- ményekkel összehasonlítva. Az előbbiekhez hason- ló metodológiával (DSRS és K-SADS-PL) nepáli gyerekeket (n=65) is megvizsgáltak. Itt a 14 pontos leválasztási kritérium már elfogadható diagnosz- tikai megbízhatóságot jelzett: szenzitivitása 71%, specificitás 81% (Kohrt és mtsai., 2011).
A DSRS hazai változata és elérhetősége
A magyar nyelvű kérdőív hazai adaptációs mun- kálatai az Állami Egészségügyi Ellátó Központ vezet- te konzorcium által megvalósuló „Gyermek- és ifjú-
ságpszichiátriai, addiktológiai és mentálhigiénés el- látórendszer infrastrukturális feltételeinek fejleszté- se” projekt (EFOP-2.2.0-16-2016-00002) keretében történt. Az előzetes eredmények alapján a mérőesz- köz jó pszichometriai mutatókkal rendelkezik (Rózsa
és munkatársai., előkészületben), és fontos kiegészí- tője lehet a Gyermekdepresszió Kérdőívnek, hiszen a DSRS kitöltése rövid, nem igényel jelentősebb olvasá- si készséget, így már akár nyolcéves korban is alkal- mazható. A mérőeszköz ingyenesen elérhető.
Szakirodalom
92
Xxxxxxxx, X. (1981). The validity of depressive disorder in childhood and the development of a self-rating scale: A research report. Journal of Child Psychology and Psychiatry, 22, 73–88.
DEPRESSZIÓ ÉS ÖNGYILKOSSÁG
Xxxxxxxx, X., Xxxxxx, X., Xxxxxxxx, D. G., Xxxxx,
S. (1987). Clinical evaluation of a self-rating scale for depressive disorder in childhood (Depression Self-Rating Scale). Journal of Child Psychology and Psychiatry, 28, 43–60.
Xxxxxxx, X. (1994). The stability of depressed mood in young adolescents: a school-based survey. Journal of Affective Disorders, 30, 109–116.
Xxxxxxxx, X., Xxxxx, T.P., Xxxxxx, I., Xxxxxxxx, O.O., Xxxxxxx, X., Xxxxx, X., Xxxxx, S.P. (1991).
Reliability and validity of two self-rating scales m the Assessment of childhood depression. British Journal of Psychiatry, 159, 36–40.
Xxxxxxxx, T., Xxxxxxx, X., Xxxxxxxx, C. (1994). The Birleson Depression Self-Rating Scale (DSRS). Clinical evaluation in an adolescent inpatient population, Journal of Affective Disorders, 32, 2, 115–125.
Xxxx, X., Xxxxxxxx, X., Xxxxx, T., Xxxx, Y., Xxxxxx, X., et al. (2014). Depressive symptoms contribute to quality of life in children with epilepsy. European Journal of Paediatric Neurology, 18(6), 774–779.
DSRS
93
Kérjük, olvasd el az alábbi állításokat, és jelöld be azt a választ, amelyik a legjobban leírja azt, ahogyan az el- múlt 1 hét során érezted magad. Légy annyira őszinte, amennyire csak tudsz. Nincsenek jó és rossz válaszok: a megfelelő válasz az, ahogyan valóban érezted magad.
Gyakran | Néha | Soha | |
1. Ugyanannyira örülök a dolgoknak, mint korábban. | O | O | O |
2. Nagyon jól alszom. | O | O | O |
3. Úgy érzem, sírva tudnék fakadni. | O | O | O |
4. Szeretek a barátaimmal lenni. | O | O | O |
5. Legszívesebben világgá mennék. | O | O | O |
6. Fájni szokott a hasam. | O | O | O |
7. Sok az energiám. | O | O | O |
8. Szeretek enni. | O | O | O |
9. Ki tudok állni magamért, nem hagyom magam. | O | O | O |
10. Úgy érzem, nincs értelme élni. | O | O | O |
11. Jó vagyok abban, amit csinálok. | O | O | O |
12. Ugyanannyira élvezem, amit csinálok, mint korábban. | O | O | O |
13. Szeretek a családommal beszélgetni. | O | O | O |
14. Borzalmas álmaim vannak. | O | O | O |
15. Nagyon magányosnak érzem magam. | O | O | O |
16. Könnyen fel lehet vidítani. | O | O | O |
17. Annyira szomorú vagyok, hogy alig tudom elviselni ezt az érzést. | O | O | O |
18. Nagyon unatkozom. | O | O | O |
A Birleson depresszió skála pontozási és értékelési útmutatója
A fokozott depresszió mértékét megjelenítő válaszok kapnak 2 pontot, míg a depresszió hiányát jelző vála- szok 0 pontot. A néha válaszok minden esetben 1 pontot érnek.
A kérdőív 18 tételére adott pontszámok az alábbiak szerint alakulnak:
1. 0 1 2 | 7. 0 1 2 | 13. 0 1 2 |
2. 0 1 2 | 8. 0 1 2 | 14. 2 1 0 |
3. 2 1 0 | 9. 0 1 2 | 15. 2 1 0 |
4. 0 1 2 | 10. 2 1 0 | 16. 0 1 2 |
5. 2 1 0 | 11. 0 1 2 | 17. 2 1 0 |
6. 2 1 0 | 12. 0 1 2 | 18. 2 1 0 |
94
Az 1, 2, 4, 7, 8, 9, 11, 12, 13 és 16 tételek esetében a gyakran 0 pont, a soha pedig 2 pontot ér. A néha vála- szért 1 pont jár.
A 3, 5, 6, 10, 14, 15, 17, és 18 tételek esetében a gyakran 2 pont, a soha pedig 0 pontot ér. A néha válaszért 1 pont jár.
Elérhető pontszámövezet: 0–36 pont. A skála cut-off pontja: 15.
ÉRZÉSEK ÉS ÉN KÉRDŐÍV (GYERMEK VÁLTOZAT)
FEELINGS AND ME QUESTIONNAIRE CHILD VERSION, FAM-C
Megjelenés éve | Xxxxxx, 2000 |
Életkori övezet | 7–17 év |
Tesztfelvételi idő | 15–20 perc |
Hazai adaptáció | Xxxxx és mtsai., 2007 |
Vizsgálati minta | 407 major depressziós gyermek |
Tételek száma | 54 tétel |
Az Érzések és Én Kérdőív (FAM-C) a gyermek- és serdülőkorúak diszfóriás érzésre adott érzelmi sza- bályozó válaszainak felmérésére kidolgozott mérő- eszköz, melyet Xxxxxx Xxxxx fejlesztett ki 2000-ben. Az érzelemmoduláló stratégiák maladaptív és adaptív csoportba sorolhatók. A maladaptív érzel- mi válaszok amellett, hogy megerősítik a diszfóriás hangulat fennállását, összefüggést mutatnak a de- presszióval és egyéb hangulati rendellenességek- kel. Tekintettel arra, hogy az érzelemszabályozás- nak számos eleme van (kognitív értékelés, viselke- déses korrelátumok, motiváció, arckifejezés, gesztu- sok, pszichológiai arousal), a mérési megközelítések is eltérőek. Az önjellemző kérdőívek közül az egyik legszélesebb körben alkalmazott eszköz az Érzések
és Én Kérdőív.
A kérdőív 54 tétel mentén különböző szabályozási területeket (társas, kognitív, viselkedéses) reprezen- táló adaptív és maladaptív érzelmi szabályozó stra- tégiákat, valamint reakciókat sorol fel.
Az adaptív érzelemszabályozó válaszok alskála 30, a maladaptív érzelemszabályozó válaszok alskála 24 tételből áll.
A vizsgálati személynek háromfokozatú Likert- skálán (0: nem jellemző rám, 1: néha jellemző rám, 2: sokszor jellemző rám) kell jelölnie, hogy szomo- rúság vagy feldúltság esetén mennyire jellemzőek rá a felsorolt állítások.
A 7–17 éves korosztály mérésére alkalmas kérdőív felvétele körülbelül 15 percet vesz igénybe.
adaptív | maladaptív | |
társas | tanárral vagy más felnőttel próbálok beszélni | veszekszem a barátaimmal |
kognitív | álmodozom a jó dolgokról, amiket szeretnék | arra gondolok, hogy milyen rossz ember vagyok |
viselkedéses | kimegyek futni vagy sétálni | vakarom a bőrömet, húzom a hajam vagy rágom a körmöm |
Példák az Érzések és én kérdőívből
Az Érzések és én kérdőív változatai
95
DEPRESSZIÓ ÉS ÖNGYILKOSSÁG
Az önjellemző FAM-C-vel párhuzamosan Xxxxxx Xxxxx a mérőeszköz szülői változatát (Az Érzések és a Gyermekem – Feelings and My Child) is elkészí- tette.
Hasonlóan az önjellemző változathoz, a kérdőív kitöltésekor a szülőnek/gondviselőnek egy három- fokozatú Likert-skála segítségével kell értékelnie, hogy a gyermekre mennyire jellemzőek a felsorolt állítások.
A szülői változat szintén két alskála (adaptív és maladaptív) mentén ad visszajelzést.
A skálák reliabilitását becslő konzisztencia mu- tatók megfelelőnek bizonyultak. A Cronbach-alfa- érték a maladaptív érzelemszabályozás alskála ese- tében 0,86 (kockázati csoport) és 0,87 (kontroll- csoport), az adaptív érzelemszabályozás alskála esetében 0,91 volt mindkét vizsgálati csoportnál (Xxxxxxxx és mtsai., 2009).
A mérőeszköznek 2009-ben a felnőttváltozata (FAM-A) is elkészült, amelyszinténjópszichometriai mutatókkal jellemezhető (Xxxxxx, 2009).
A kérdőív pszichometriai jellemzői
Egy hazai, 407 gyermek bevonásával készült vizs- gálatban (Xxxxx, 2007) a FAM-C kérdőív megbíz- hatóságát becslő Cronbach-alfa-mutató az adap- tív érzelemszabályozás alskála esetében 0,89, míg a maladaptív érzelemszabályozás alskála esetében 0,97 volt. Bylsma és munkatársai is hasonlóan ma- gas, 0,87-es Cronbach-alfa-értékről számoltak be.
A FAM-C teszt-reteszt megbízhatóságát 42 gyer- mek ismételt tesztkitöltésével becsülték. A kitölté- sek között 1 év (± 3 hónap) telt el. Az így kapott kor- relációs érték 0,44 volt mindkét alskála esetében.
Az FAM-C maladaptív válasz alskálája és a Gyer- mekdepresszió Kérdőív (CDI) összpontszámának összevetésekor az együttjárás magasnak bizo- nyult (0,71), ami alátámasztja a mérőeszköz konstruktumvaliditását.
A mérőeszköz konkurens validitását a Depressive Rumination Scale segítségével vizsgál- ták. A Depressive Rumination Scale és a FAM-C maladaptív érzelemszabályozás alskálája közöt-
ti korreláció magyar mintán 0,71, amerikai min- tán 0,46 (kontrollcsoport) és 0,52 (kockázati cso- port) volt.
Összefoglalás
Az Érzések és Én Kérdőív (FAM-C) egy olyan ön- kitöltős kérdőív, amelyet a negatív érzésekre adott ér- zelmi moduláló válasz felmérésére fejlesztettek ki. A FAM-C, illetve egyéb (felnőtt és szülői értékelésen
alapuló) változatainak normatív és klinikai mintákon végzett vizsgálatai alátámasztják a mérőeszköz meg- bízhatóságát és érvényességét. A klinikai gyakorlat- ban történő alkalmazása hatékonyan segíti az érze- lemszabályozási stratégiák megismerését, valamint a terápiás munkához is hasznos támpontokat nyújthat. Bár a mérőeszközt már több amerikai és ha- zai klinikai kutatásban is alkalmazták, de részletes normái nem készültek el. Az alábbiakban bemuta- tott magyar változat egy bővített tételszámú kuta-
tási verzió.
96
DEPRESSZIÓ ÉS ÖNGYILKOSSÁG
Szakirodalom
Bylsma, L. M., Xxxxxxxxxxx, X., Xxxxxxxxxx, X., Xxxx, X., Xxxxxxxx, K., Xxxxx, K., Xxxxxxx, R., Xxxxxxxxx, E., Xxxx, I., Xxxxx, X., Xxxxxx, X. (2016). Familiality of mood repair responses among youth with and without histories of depression. Cognition and Emotion, 30(4), 807–816.
Xxxxxxxx, A. L., Xxxxxxxx, A. K., Xxxxxx, M., Xxx,
N. A. (2009). Respiratory sinus arrhytmia reactivity predicts emotion regulation and depressive symptoms in at-risk and control children. Biological Psychology, 82, 156–163.
Xxxxxx, X., Xxxxxxxxxx, X., Xxxxxx, X. (2009). Maladaptive mood repair responses distinguish young adults with early-onset depressive disorders and predict future depression outcomes. Psychological Medicine, 39, 1841–1854.
Xxxxx, Zs., Xxxxxx, M., Xxxxxxxx, A. L., Xxxxxx, P., Gádoros, X., Xxxx, X., Xxxxxxxx, K., Xxxxx, X. (2007). The relations of temperament and emotion self-regulation with suicidal behaviors in a clinical sample of depressed children in Hungary. Journal of Abnormal Child Psychology, 35(4), 640–652.
FAM-C
Ez a kérdőív felsorol különböző dolgokat, amit a gyerekek akkor csinálnak, vagy gondolnak, amikor szomo- rúak, ingerlékenyek vagy feldúltak. Lesz néhány kérdés másfajta érzéssel kapcsolatban is.
Ez nem egy teszt. Nincs jó vagy rossz válasz.
97
Kérjük, egyenként olvasd el a mondatokat. Gondolkozz azon, hogy a mondat jellemző-e Rád. A válaszodat egy “X”–szel jelezd abban a négyzetben, amelyik a legjobban leír téged. Az alábbiakban egy minta mondat kö- vetkezik, próbáld ki és írd be a válaszodat.
Nem jellemző rám | Néha jellemző rám | Sokszor jellemző rám | |
Amikor szomorú vagy feldúlt vagyok, akkor sírok. | 0 | 1 | 2 |
AMIKOR SZOMORÚ VAGY FELDÚLT VAGYOK: | Nem jellemző rám | Néha jellemző rám | Sokszor jellemző rám |
1. csapkodok, rúgok vagy megütök dolgokat | 0 | 1 | 2 |
2. azon jár az eszem, hogy minden az én hibám | 0 | 1 | 2 |
3. azt színlelem, hogy boldog vagyok | 0 | 1 | 2 |
4. arra gondolok, hogy minden rossz lesz mindig | 0 | 1 | 2 |
5. arra gondolok, hogy milyen nyomorultan érzem magam | 0 | 1 | 2 |
6. lefekszem aludni | 0 | 1 | 2 |
7. arra gondolok, hogy milyen rossz ember vagyok | 0 | 1 | 2 |
8. eszem és eszem | 0 | 1 | 2 |
9. veszekszem a barátaimmal | 0 | 1 | 2 |
10. gyógyszert szedek, drogozom, vagy alkoholt iszom | 0 | 1 | 2 |
11. tanárral vagy más felnőttel próbálok beszélni | 0 | 1 | 2 |
12. vakarom a bőrömet, húzom a hajam vagy rágom a körmöm | 0 | 1 | 2 |
13. álmodozom a jó dolgokról, amiket szeretnék | 0 | 1 | 2 |
14. finomakat eszem, például cukorkát, fagylaltot vagy csokoládét | 0 | 1 | 2 |
15. szomorú zenét hallgatok | 0 | 1 | 2 |
16. írok arról, hogy milyen szomorú vagyok | 0 | 1 | 2 |
17. arra gondolok, hogy hamarosan jobban fogom érezni magam | 0 | 1 | 2 |
18. megpróbálok elfeledkezni arról, hogy hogyan is érzem magam | 0 | 1 | 2 |
19. elmegyek, hogy egyedül legyek | 0 | 1 | 2 |
20. valami jó dologra gondolok | 0 | 1 | 2 |
21. elfoglalom magam iskolai vagy más munkával | 0 | 1 | 2 |
22. kellemes zenét hallgatok | 0 | 1 | 2 |
23. kimegyek futni vagy sétálni | 0 | 1 | 2 |
24. TV-t nézek vagy számítógépezek | 0 | 1 | 2 |
25. megpróbálok telefonon beszélni vagy találkozni egy barátommal/barátnőmmel | 0 | 1 | 2 |
26. az anyámmal vagy apámmal beszélek arról, hogy hogyan érzem magam | 0 | 1 | 2 |
27. a családommal beszélek erről (szülőket most ne számítsd bele) | 0 | 1 | 2 |
28. találok valamit, amivel játszhatok | 0 | 1 | 2 |
29. egy csomó szomorú dologra gondolok | 0 | 1 | 2 |
30. elfoglalom magam, például labdázok, biciklizek, úszom, futok vagy görkorizok | 0 | 1 | 2 |
31. lefekszem, és csak pocsékul érzem magam | 0 | 1 | 2 |
32. kiabálok és üvöltözök a családtagjaimmal | 0 | 1 | 2 |
33. megpróbálom elérni, hogy valaki megöleljen | 0 | 1 | 2 |
34. kellemes érzésre próbálok gondolni | 0 | 1 | 2 |
35. megpróbálok énekelni vagy táncolni | 0 | 1 | 2 |
36. előttem álló feladatokra, dolgokra gondolok | 0 | 1 | 2 |
37. törődök az állataimmal, vagy számomra fontos dolgokkal vagy gondozom a növényeimet | 0 | 1 | 2 |
38. megfürdök vagy zuhanyozom | 0 | 1 | 2 |
39. összekuporodom vagy hintáztatom magam | 0 | 1 | 2 |
40. megpróbálok közel ülni valakihez vagy fogni a kezét | 0 | 1 | 2 |
41. elbújok az emberek elől | 0 | 1 | 2 |
42. dobolok a lábammal, beverem a fejem, ütöm magam | 0 | 1 | 2 |
43. azon gondolkodom, hogy mit is kellene csinálom, hogy jobban érezzem magam | 0 | 1 | 2 |
44. azon gondolkodom, hogy miért vagyok szomorú | 0 | 1 | 2 |
45. újságot, vagy könyveket olvasok | 0 | 1 | 2 |
46. segíteni próbálok az anyámnak/apámnak/testvéremnek | 0 | 1 | 2 |
47. gondolkodom arról a csomó alkalomról, amikor ilyen pocsékul érzem magam | 0 | 1 | 2 |
48. megpróbálom ellazítani magam | 0 | 1 | 2 |
49. azokra az emberekre gondolok, akik bántottak engem | 0 | 1 | 2 |
50. valamit csinálok, aminél a kezemet használhatom, például, építek/javítok/kötök/ rajzolok/festek | 0 | 1 | 2 |
51. kitakarítok a szobámban | 0 | 1 | 2 |
52. nem engedem, hogy bárki hozzám érjen | 0 | 1 | 2 |
53. Istenre gondolok vagy imádkozok | 0 | 1 | 2 |
54. hibáztatom magam, amiért rossz vagyok | 0 | 1 | 2 |
98