ÉPÍTÉSI SZERZŐDÉS TERVEZET

IV. Fejezet

ÉPÍTÉSI SZERZŐDÉS TERVEZET

amely létrejött egyrészről a Kerepes Város Önkormányzata (székhelye: 0000 Xxxxxxx, Xxxxxxxxxx xxxx 0., adószáma: 15736118-2-13, telefon száma: +36-28/561-059, és fax kapcsolási száma: +36-28/561-060), képviseletében Xxxxxx Xxx Xxxxx polgármester, mint Megrendelő, (továbbiakban: Megrendelő)

másrészről

a Vállalkozó megnevezése: .............................................................

székhelye: ........................................................................................

cégjegyzékszáma: ...........................................................................

adószáma: ........................................................................................

telefon és fax kapcsolási száma: .....................................................

cégjegyzésre jogosult tisztségviselők, akik a cég nevében

aláírásra külön-külön/önállóan* (* a megfelelő rész aláhúzással jelölendő)

jogosultak: …………………………………………tisztsége ,

mint Vállakozó ( továbbiakban: Vállalkozó), együttesen Szerződő Felek között az alulírott napon és helyen.

Preambulum

Szerződő Felek rögzítik, hogy a Megrendelő által – a 2018. február 23. napján minden egyes Ajánlattevőnek elküldött „Csicsergő úvoda felújítása” tárgyú nemzeti közbeszerzési eljárás eredményeként Vállalkozó – 2018 ….-i (kitöltendő!) keltezésű ajánlatával - elnyerte az e

szerződésben meghatározott építési munkák elvégzésének teljesítése jogát

1. Definíciók

Szerződő Xxxxx kijelentik, hogy a szerződés teljesítése során az alábbi kifejezéseket a mellettük rögzített meghatározások szerint értelmezik.

a) Megrendelő: Kerepes Város Önkormányzata (székhelye: 0000 Xxxxxxx, Xxxxxxxxxx xxxx 0., adószáma: 15736118-2-13, telefon száma: +36-28/561-059, és fax kapcsolási száma: +36- 28/561-060),

b) Vállalkozó: az a Vállalkozó - személy vagy társaság -, akivel vagy amellyel a Megrendelő az ajánlattételi felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően a szerződést megköti.

c) Szerződés: a Megrendelő és a Vállalkozó között létrejött megállapodást jelenti, melyet szerződés formájában rögzítettek és a felek aláírtak, beleértve annak összes mellékletét, valamint mindazon okmányokat, melyekre utalás történik.

d) Vállalkozói díj: a szerződés keretében, szerződéses kötelezettségeinek teljes körű és megfelelő teljesítéséért a Vállalkozónak fizetendő ellenértéket jelenti. A megbízási díj megegyezik az ajánlatban megadott ajánlati ár(ak)kal.

2. A szerződés tárgya:

2.1. Megrendelő megrendeli, Vállalkozó elvállalja a Csicsergő óvoda felújítása munkálatait az alábbiak szerint:

Csicsergő óvoda épületének felújítása a korszerűsítése a 2144 Kerepes, Xxxxx Xxx xxxx 00., hrsz.: 1704 alatti épületben.

Az épület felújítása két nagyobb tevékenység köré szerveződik: az épület energetikai korszerűsítése és a síkpala tetőfedésének felújítása.

I., Energetikai felújítások

A kerepesi Csicsergő Óvoda épületének korábban megvalósult energetikai korszerűsítése a nyílászárók cseréjét, korszerűsítést foglalta magába, amelyet a Város önerőből valósított meg 2016 évben. A jelenleg tervezett épületkorszerűsítés az épület oldalfali, padlás és pincefödém hőszigetelésével valósul meg, kiegészülve az ehhez tartozó járulékos munkákkal. Az épület energetikai korszerűsítésével párhuzamosan szükséges a meglévő fa tartószerkezetű terasz, szerelt polikarbonát lapokból készített fedésének átalakítása.

1. Falak hőszigetelése

- Falak hőszigetelése, meglévő téglafalakra 12 cm EPS Grafit hőszigeteléssel (pl.: Caparol Dalmatiner EPS Grafit hőszigetelés+Caparol Capatect, SI vakolat, műanyag dübellel)

- A homlokzati oromfalak szigetelése és vakolása is szükséges 12 cm EPS Grafit hőszigeteléssel (pl.: Caparol Dalmatiner EPS Grafit hőszigetelés+Caparol Capatect, SI vakolat, műanyag dübellel)

- Padlás felé eső fűtetlen padlásfeljáró fal hőszigetelése 12 cm EPS Grafit hőszigeteléssel (Caparol Dalmatiner EPS Grafit hőszigetelés+ Caparol Capatect, SI vakolat, műanyag dübellel, itt a fedő vakolat nem szükséges)

- Külső falak hőszigetelése lábazati részen a talajtól mérve 80 cm-re felvezetve, 8 cm XPS hőszigetelő rendszerrel.

- Tűzvédelmi okok miatt, a földszinti nyílászárók felett min. 20 cm nem éghető kőzetgyapot sávot kell elhelyezni!

- Külső falak utólagos hőszigetelésnél és vakolásánál az alsó 2 m-es sávban Caparol Carbon Spachtelt kell tapaszkent alkalmazni, biztosítva annak ütésállóságát és egyéb mechanikai sérülés elleni védelmet

Homlokzati hőszigetelés összesen 534 m2 felületen.

2. Padlásfödém hőszigetelése

- Padlásfödém hőszigetelés: 30 cm kőzetgyapot hőszigetelés terítése, a felső borítás letakarítását követően. – 376 m2

3. Pincefödém hőszigetelése

- Pincefödém hőszigetelés: Heratekta C3 hőszigeteléssel, (műanyag dübellel, fedő vakolat nem szükséges) – 100 m2

4. Fedett-nyitott terasz lefedésének átépítése

- Az óvoda foglalkoztatói között meglévő burkolt terasz feletti fa tartószerkezetű, polikarbonát fedésű előtető átépítése szükséges az oldalfalakra kerülő hőszigetelések hőhídmentes megoldhatósága érdekében. Ennek a terasznak a lefedésére készült fa tartószerkezetet és a polikarbonát lemezeket az új méretnek megfelelően át kell építeni.

5. Járulékos munkák:

- járda és burkolat javítása

- ablakpárkányok cseréje

- meglévő, üzemen kívül lévő szerelt kémény bontása

II. Tetőfedés javítása

A tetőszerkezetről a palafedést el kell távolítani,mint veszélyes hulladékot külön kell gyűjteni és az előírásoknak megfelelően hulladék lerakóba kell szállíttatni.

A használaton kívüli falazott kéményeket a tetőtér szintjéig vissza kell bontani, a kémény kürtőket betonozással kell tömedékelni.

A palafedés eltávolítását követően a szarufákat, talp közép és taréj szelemenek minden elemét ellenőrizni kell, a korhadt, sérült elemeket újra kell cserélni. A teljes faszerkezet faanyag védelmét el kell végezni (javasolt Tetol FB alkalmazása 2 rtg-ben felhordva).

Megrendelői igényként jelentkezett az ereszaljának „dobozolása”, valamint a cserepes lemezzel szín azonos lemezfedéssel való borítása. Lemezfedéssel való borítás előtt a faszerkezet felületvédelméről gondoskodni kell.

A tetőlécezés részleges javítását követően párazáró fólia elhelyezését követően lécezés, ellenlécezést követően kerülhet sor a Lindab/Rukki, vagy azzal azonos minőségi követelményeket biztosító cserepes lemez beépítésére.

A cserepes lemezt rendszerben kell beszerezni – azonos gyártótól, a cserepes lemez, az orrom szegélyek, vápák, gerincfedések, hóvágók és hófogók elemei egy rendszert képezzenek az összeépítési nehézségek elkerülése érdekében.

A tetőfelújítás során a teljes csatolna rendszer is cserére kerül, lehetőség szerint a rendszer részeként kerüljön beszerzésre – kiírásban is a rendszer részeként került meghatározásra.

A felújítandó tetőfelület alapterülete: 630 m2

Az építési munkák szerkezet átalakítás, vagy más engedélyköteles építési tevékenységet nem tartalmaznak. Építési engedélyezés nem szükséges.

Ajánlattevőnek a kivitelezési munkákra 12 hónap jótállást kötelező vállalnia.

2.2. A 2.1. pontban meghatározott munkálatok a „Tetőfelújítás és homlokzat/födémszigetelés” tárgyú, BMÖGF/8107-9/2017 iktatószmú a Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. Törvény 3. mellékletének II. 2. a), b) és c) pontjában szabályozott Önkormányzati feladatellátást szolgáló fejlesztések támogatása jogcím keretében kerül elszámolásra, amely költségből 95 %-ban támogatás, 5 %-ban saját forrás terhére kerül kifizetésre.

2.3. A Vállalkozó a kivitelezési munkálatokat a szerződés hatályba lépésének napján megkezdi, és legkésőbb 6 hónapon belül befejezi.

3. A Vállalkozói díj; az alvállalkozás

3.1. A Megrendelő kötelezettséget vállal arra, hogy az ajánlattételi dokumenátció részét képező építési munkák elvégzéséért Vállalkozónak összesen ………………………… (kitöltendő!), azaz

…………………………………………………………….…… (kitöltendő!) forint + általános forgalmi adó, azaz bruttó ……………………………….. (kitöltendő!), azaz

…………………………………………………………… (kitöltendő!) forint általános forgalmi adóval növelt egyösszegű vállalkozói díjat fizet.

3.2. Szerződő Felek rögzítik, hogy a többlet munkát és mennyiséget nem veszik figyelembe jelen szerződés keretében. Jelen szerződés aláírását követően minden, a többletmunkákhoz és a mennyiségekhez kapcsolódó kockázat a Vállalkozót terheli. A vállalkozói díj az Ajánlattételi Dokumentációban meghatározott Munkák elvégzéséért jár a Vállalkozónak és az nem változtatható meg a Szerződéses kötelezettségek végrehajtása során.

3.3. Megrendelő a teljesítésigazolás alapján kiállított számlát a teljesítéstől számított legkésőbb a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdése szerint fizeti ki Ajánlattevőt. Amennyiben az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdésétől eltérően a Kbt. 135. §. (3) bekezdése alapján fizeti ki a szerződésben foglalt ellenértéket. Az ajánlattevő legfeljebb 2 db részszámlát és 1 db végszámlát nyújthat be a munkálatok 30; 60; illetve a 100 %-nak elvégzése esetében. Az előleg összege a végszámlából kerül beszámításra.

Megrendelő a Kbt. 135. §. (3) bekezdése alapján építési beruházások esetén a szerződésben foglalt ellenérték kifizetésére kormányrendelet a Ptk. 6:130. § (1)-(3) bekezdésétől eltérő, sajátos szabályokat állapíthat meg.

Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. §. alapján:

(1) Az ajánlatkérőként szerződő fél, valamint - európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során - a kifizetésre köteles szervezet, ha az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdésétől eltérően a következő szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni:

a) az ajánlattevőként szerződő felek legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni az ajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból;

b) az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig köteles nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat, hogy állítsák ki ezen számláikat;

c) az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően állítja ki számláját, a számlában részletezve az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét;

d) a c) pont szerint a számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél − európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet − tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőknek;

e) az ajánlattevőként szerződő fél haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók számláit, vagy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 36/A. § (3) bekezdése szerint azt vagy annak egy részét visszatartja, illetve az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartja;

f) az ajánlattevőként szerződő felek átadják az e) pont szerinti átutalások igazolásainak másolatait vagy az alvállalkozó köztartozást mutató együttes adóigazolásának másolatát az ajánlatkérőként szerződő félnek (annak érdekében, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél megállapíthassa, hogy az ajánlattevőként szerződő fél jogszerűen nem fizette ki a teljes összeget az alvállalkozónak);

g) az ajánlattevőként szerződő felek által benyújtott számlában megjelölt, fővállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél − európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet − tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőként szerződő feleknek, ha ők az alvállalkozókkal szembeni fizetési kötelezettségüket az Art. 36/A. §-ára is tekintettel teljesítették;

h) ha az ajánlattevőként szerződő felek valamelyike az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét az ajánlatkérő (vagy a kifizetésre köteles szervezet) őrzi, és az akkor illeti meg az ajánlattevőt, ha az ajánlatkérő részére igazolja, hogy

az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult az ajánlattevő által a b) pont szerint bejelentett összegre vagy annak egy részére;

i) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósított közbeszerzés esetén a d)

pont szerinti határidő harminc nap.

3.4. A Vállalkozó a részmunkák elvégzését a Megrendelőnek jelenti, aki azt az egyeztetett – de legkésőbb 5 napon belüli – időpontban mind a mennyiség, mind a minőség szempontjából ellenőrzi és igazolja.

A jelen szerződés tárgyát képező munkák (munkálatok) elvégzése a Megrendelő által aláírt teljesítési igazolással tekinthető elfogadottnak. Megrendelő részéről a teljesítés–igazolásokat a műszaki ellenőr (elérhetősége: ……………….., telefon: ) jogosult elfogadni.

3.5. Ha a Megrendelő a részmunka elvégzésének igazolását megtagadja, a Vállalkozó kölcsönös megállapodás alapján megnevezett szakértőtől kérhet véleményt, hogy a részszámlázás feltételei fennállnak-e. E vélemény köti a feleket. A Megrendelő a szerződés teljesítésének elismeréséről (teljesítésigazolás) vagy az elismerés megtagadásáról legkésőbb a Vállalkozó teljesítésétől vagy az erről szóló írásbeli értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni.

3.6. A végszámlát a Megrendelő a 8. pontban szabályozott átadás–átvétel befejezését követő a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. §. alapján egyenlíti ki.

3.7. A részszámlázásban/részszámla alapján történő teljesítésben való megállapodás miatt a Vállalkozó szolgáltatását nem lehet oszthatónak tekinteni.

3.8. A jelen szerződés keretében a Vállalkozó felé teljesítendő vállalkozói díjat magyar forintban (HUF) kell kifizetni.

3.9. A Vállalkozó által a szerződés keretében végzett építési munkálatokra felszámított vállalkozói díjak nem térhetnek el a szerződésben rögzített vállalkozói díjaktól.

3.10. Alvállalkozás:

A Vállalkozó írásban köteles értesíteni a Megrendelőt amennyiben az ajánlatában szereplő alvállalkozókkal és/vagy erőforrást nyújtó szervezetekkel kapcsolatos nyilatkozatában rögzített adatokban változás következik be.

Alvállalkozókra és/vagy erőforrást nyújtó szervezetekre vonatkozó értesítés - akár az eredeti ajánlatban, akár később - nem mentesíti a Vállalkozót felelőssége és a szerződéses kötelezettségeinek teljesítése alól.

Az alvállalkozói szerződéseknek meg kell felelniük jelen szerződés kikötéseinek.

A Kbt. 138. §. (1) bekezdése alapján az építési beruházás esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65%-át. Az alvállalkozóknak a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesülnek a szerződés általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből. A Kbt. 138. §. (5) bekezdése alapján építési beruházás esetén a teljesítésben részt vevő alvállalkozó nem vehet igénybe az alvállalkozói szerződés értékének 65%-át meghaladó mértékben további közreműködőt.

4. A munkahely rendelkezésre bocsátása

4.1. A Megrendelő a 2.1. pontban megjelölt területeket a munkálatok elvégzésére e szerződés hatálybalépésével egyidejűleg a Vállalkozó rendelkezésére bocsátja.

4.2. A Megrendelő felvonulási és anyagraktározási területet biztosít a 2144 Kerepes, Xxxxx Xxx xxxx 00., hrsz.: 1704 alatt fekvő Csicsergő óvoda épület udvarában, tehát az építés helyszínén, amelynek esetleges körbekerítése és őrzése Vállalkozó feladata. A Megrendelő a villamos energia, víz és szennyvíz csatlakozási lehetőséget díjmentesen biztosítja az építkezési területen.

4.3. Bármely közterület igénybevétele előtt az illetékes Kerepes Város Önkormányzatától (Polgármesteri Hivatal 2144 Kerepes, Xxxxxxxxxx xxxx 0.) engedélyt kell beszerezni a Vállalkozónak a közterület igénybevételéhez, és a területet az engedélyben megadott feltételekkel használhatja. A közterület-igénybevételének költsége jelen beruházás estében nem jelentkezik az előzetes megkeresés alapján.

4.4. Az építési terület őrzése, a baleset-, vagyon- és tűzvédelem ellátása a Vállalkozó kötelessége.

5. Ellenőrzés, utasítás, tájékoztatás

5.1. A Megrendelő jogosult a kivitelezés folyamatos ellenőrzésére. Ezt a jogát azonban csak a munkaidő alatt gyakorolhatja.

Ha a kivitelezés során olyan épületrészek, szerkezeti elemek, tartozékok stb. készülnek el, amelyeket utóbb el kell takarni, erről a Vállalkozó köteles a Megrendelőt értesíteni annak megjelölésével, hogy az eltakarásra mikor kerül sor.

Ha a munkafolyamat jellegénél fogva az ellenőrzés csak rövid időn át lehetséges, a Megrendelőnek legalább két munkanappal korábban kell jelentenie, hogy az épületrész, szerkezeti elem vagy tartozék elkészülése mikor várható és az ellenőrzés meddig lehetséges.

Amennyiben a Megrendelő az ellenőrzést az eltakarás előtt nem végzi el, feltárást csak akkor követelhet, ha az ezzel járó összes többletköltséget – elkülönített bankszámlán – letétbe helyezi, vagy pedig a Vállalkozó beleegyezésével más megfelelő biztosítékot ad.

5.2. A Megrendelő a Vállalkozót az anyagfelhasználás és a létrehozandó építmény kialakításának kérdésében, valamint a hibátlan teljesítés érdekében utasíthatja.

A Vállalkozó az utasítást csak annyiban köteles elfogadni, amennyiben az a munkaszervezésre nem terjed ki.

Ha a Megrendelő olyan utasítást kíván adni, amely tervmódosítást igényel, a módosításra vonatkozó engedélyt neki kell megszereznie.

A Megrendelő érdekeinek érvényesítése érdekében Műszaki ellenőrt foglalkoztat, aki ellenőrzi és betartatja az építési munkafolyamatokat, a teljesítés igazolásokat Megrendelő nevében kiadja.

5.3. A Vállalkozó köteles a Megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a vállalkozás eredményességét vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti vagy gátolja. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért felelős.

5.4. A Megrendelő az ellenőrzéssel ……………….., telefon: műszaki ellenőröt

bízza meg.

A Megrendelő ellenőre a kivitelezéssel kapcsolatos észrevételeit és egyéb közleményeit a

Vállalkozó helyszíni felelős műszaki vezetőjével (hivatali helyisége: ……………………………………………………………… telefon, fax szám:

…………………) közölheti. (kitöltendő!)

A felek kölcsönösen kötelesek a műszaki ellenőr, illetve a felelős műszaki vezető személyében bekövetkezett változásokat közölni és akadályoztatás esetén helyettesítésükről gondoskodni.

5.5. A Vállalkozó a kivitelezésről állandóan a helyszínen tartott építési naplót vezet (nem engedély köteles beruházás). A felek műszaki ellenőre, bejegyzésre jogosult képviselője, illetve felelős műszaki vezetője a másik félnek szóló – műszaki jellegű – észrevételeit, tájékozató közleményeit, utasításait figyelmeztetéseit köteles az építési naplóba bevezetni.

A 5.3. pontban meghatározott tájékoztatást azonban mindegyik félnek a másik fél székhelyére kell megküldeni. A felek sürgős közleményeiket telefonon vagy faxon közlik egymással. A telefonon adott értesítést írásban is meg kell ismételniük.

5.6. Ha a Vállalkozó írásbeli értesítésére (készre jelentés) a Megrendelő a szerződésben az átadás- átvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de a szerződésben - a Ptk. 6:247. § (2) bekezdésére figyelemmel - meghatározott határidőben nem fejezi be, a Vállalkozó kérésére a teljesítésigazolást köteles kiadni.

6. A szerződést biztosító mellékkötelezettségek

6.1. Vállalkozó az elvégzett munkálatokra (kitöltendő!) hónap jótállást vállal.

6.2. Ha a Vállalkozó a kivitelezés befejezésére a 2.3. pontban meghatározott határidőt nem tartja meg Vállalkozó napi 200 000 Ft, azaz kettőszázezer forint késedelmi kötbér fizetésére köteles. A késedelmes kötbér összege a végszámlából kerül levonásra.

A napi késedelmi kötbérek összegének maximuma a szerződés szerint nettó ellenszolgáltatás 20 %-a (a teljes késedelmi kötbér maximuma, amely a napi késedelmi kötbérekből adódik össze). A késedelmi kötbér maximált értékének elérése megnyitja Megrendelő jogát a szerződéstől való elállásra, rendkívüli felmondásra.

6.3. A Vállalkozónak a Kbt. 135. §. (8) bekezdése alapján előleg-visszafizetési biztosítékot kell megajánlania abban az esetben, ha Vállalkozó kér előleget. Az előleg kérését Vállalkozó a szerződés hatályba lépését követő 15 napon belül igényelheti egyúttal a választott előleg-visszafizetési biztosítékot rendelkezésre bocsátja Megrendelő részére. Az előleg-visszafizetési biztosíték az előleg nem szerződésszerű felhasználása érdekében merül fel, és ebben az esetben a Megrendelőt illeti. Az előleg-visszafizetési biztosíték összege a szerződés szerinti, tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenszolgáltatás 15 százaléka, azaz ……………………………. Ft (kitöltendő!), azaz

……………………….. (kitöltendő!) forint.

Az előleg-visszafizetési biztosítékot Megrendelő részére a Vállalkozó …………………………….

(kitöltendő!) választott biztosítékkal fogja megtenni.

6.4. A Vállalkozónak teljesítési biztosítékot kell megajánlania (2. számú melléklet). A Kbt. 134. §.

(2) bekezdése szerint teljesítési biztosíték a szerződés szerződésszerű kötelezettség teljesítését biztosítja. A teljesítési biztosíték összege a szerződés szerinti, tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenszolgáltatás öt százaléka, azaz ……………………………. Ft (kitöltendő!), azaz

……………………….. (kitöltendő!) forint.

A teljesítési biztosítékot Megrendelő részére a szerződéskötési Vállalkozó

……………………………. (kitöltendő!) választott biztosítékkal fogja megtenni (2. számú melléklet).

6.5. A Vállalkozónak jólteljesítési biztosítékot kell megajánlania. A Kbt. 134. §. (3) bekezdése szerint jólteljesítési biztosíték a jótállási kötelezettség teljesítését biztosítja. A jólteljesítési biztosíték összege a szerződés szerinti, tartalékkeret és áfa nélkül számított ellenszolgáltatás öt százaléka, azaz

……………………………. Ft (kitöltendő!), azaz (kitöltendő!) forint.

A jólteljesítési biztosítékot Megrendelő részére a jótállás kötelezettség kezdetének időpontjában, azaz a műszaki átadás-átvételkor Vállalkozó ……………………………. (kitöltendő!) választott biztosítékkal fogja megtenni.

6.6. A Kbt. 135. §. (7) bekezdés alapján mivel a közbeszerzés tárgya építési beruházás és a szerződés teljesítésének időtartama a két hónapot meghaladja, ezért a Megrendelő biztosítja a szerződésben foglalt - tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított - teljes ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő összeget. Az előleg fizetését e kötelezően biztosítandó mértékben a Megrendelő nem teszi függővé a szerződő fél részéről biztosíték nyújtásától. Az előleg összege a végszámlában kerül beszámításra.

6.7. Vállalkozó legalább a szerződéses összeg erejéig köteles felelősségbiztosítást kötni (1. számú melléklet).

Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 17. Felelősségbiztosítás címe 26. §-a alapján a Vállalkozó köteles – legkésőbb a szerződéskötés időpontjára – felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban vagy a közbeszerzési dokumentumokban előírt mértékű és terjedelmi felelősségbiztosításra. A megkívánt felelősségbiztosítás mértéke legalább a szerződés szerint ellenszolgáltatás nettó mértéke.

6.8. A Vállalkozó és a közbeszerzés tárgya szerinti munkálatok megvalósításába bevont alvállalkozó a Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pontja alapján rendelkezik a jelen szerződéskötés időpontjában érvényes, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által nyilvántartott Építőipari Kivitelezői Nyilvántartással. Az erről szóló igazolás a szerződés 3. számú mellékletét képezi.

6.9. A Megrendelő a szerződésen alapuló ellenszolgáltatásból eredő tartozásával szemben csak a jogosult által elismert, egynemű és lejárt követelését számítja be.

6.10. A Kbt. 136. §. (1) bekezdése alapján a Vállalkozó

a) nem fizethet, illetve számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, amelyek a 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és amelyek a nyertes ajánlattevő adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak;

b) a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét az ajánlatkérő számára megismerhetővé teszi és a 143. § (3) bekezdése szerinti ügyletekről az ajánlatkérőt haladéktalanul értesíti.

7. Szerződés módosítása, a vállalkozó nem szerződésszerű teljesítése, a szerződés megszűnése

7.1. Jelen szerződés módosítása, kiegészítése kizárólag írásban, Szerződő Felek kölcsönös

egyetértésével, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény figyelembe vételével, különösen a Kbt. 141. §-ában foglaltakra történhet.

7.2. A Vállalkozó kötelezettségeinek nem szerződésszerű, vagy nem teljesítése esetén (kivéve: vis maior esetét) a Vállalkozóval szemben az alábbi szankciók érvényesíthetők:

- késedelmi kötbérigény érvényesítése,

- kártérítés érvényesítése,

- a szerződésnek a Vállalkozó mulasztása miatti azonnali hatályú (rendkívüli) felmondása. Megrendelő érvényesítheti a szerződésszegésből eredő egyéb jogait is.

7.3. Amennyiben a szerződés teljesítése során bármikor a Vállalkozó számára olyan körülmény áll elő, amely akadályozza az időben történő teljesítést, úgy a Vállalkozónak haladéktalanul, írásban értesítenie kell a Megrendelőt a késedelem tényéről, annak várható elhúzódásáról és okairól.

7.4. Bármelyik fél jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani a másik fél súlyos szerződésszegése esetén a másik félhez intézett írásbeli értesítéssel. Az azonnali hatályú felmondás feltétele, hogy a felmondást közlő fél előzőleg legalább 2 alkalommal írásban eredménytelenül szólította fel a szerződésszegő felet szerződésszegő magatartásának megszüntetésére.

A Vállalkozó súlyos szerződésszegése különösen:

- amennyiben közterület igénybevétele előtt az engedélyt nem szerzi be.

- amennyiben a kivitelezési munkálatok megkezdésével kapcsolatban 10 napot meghaladó késedelembe esik úgy, hogy azt előzetesen a Megrendelőnek nem jelezte.

A Megrendelő súlyos szerződésszegése különösen:

- amennyiben a vállalkozási díj határidőre történő megfizetésével 30 napon túli fizetési késedelembe esik.

- amennyiben Megrendelő nem tesz eleget a jelen szerződés 2.1. pontjában foglalt kötelezettségének.

7.5. Bármely nem szerződésszerű teljesítés jogfenntartás nélküli elfogadása a Megrendelő részéről, nem értelmezhető joglemondásként azon igényekről amelyek őt a szerződésszegés következményeként megilletik.

8. Az épített munkák átadás-átvétele

8.1. A munka befejezéséről a Vállalkozó értesíti a Megrendelőt és egyúttal – legalább két munkanappal korában közölt meghívóval – kitűzi az átadás-átvétel megkezdésének az időpontját. A Megrendelő ezt akkor is köteles elfogadni és átvételi kötelezettségét teljesíteni, ha a Vállalkozó a kivitelezést a teljesítési határidő előtt fejezte be.

Az átadás-átvétel során a felek jegyzőkönyvbe veszik a teljesítésnek a Megrendelő által megállapított hiányait és hibáit. Ezt követően a Megrendelő nyilatkozik arról, hogy

– az épített munkát átveszi-e, továbbá

– ha az épített munkát átveszi, milyen hiányok pótlását, illetve milyen hibák kijavítását követeli,

– az épített munkát átvételét megtagadja-e, továbbá,

– ha az épített munkát átvételét megtagadja, a későbbi átvételt milyen hiányok pótlásától és milyen hibák kijavításától teszi függővé.

8.2. A Megrendelő nem tagadhatja meg az átvételt olyan kevéssé jelentős hiány vagy hiba miatt, amely az építmény rendeltetésszerű használatát nem akadályozza. Nem tekinthető hibának, ha a Vállalkozó a költségvetésben írtaktól eltérő más anyagokat használt fel azért, mert a tervezett anyagot kellő időben beszerezni nem lehetett, feltéve hogy erről a Megrendelőt értesítette és az anyag helyettesítése nem idézi elő sem az érték, sem a használhatóság lényeges csökkenését. Vállalkozónak az egyenértékűséget igazolnia, és a Megrendelővel elfogadtatnia kell.

8.3. A nagyobb jelentőségű, a rendeltetésszerű használatot akadályozó hiba esetén a Megrendelő az újabb átadás-átvételre olyan megfelelő újabb határidőt köteles kitűzni, amely elegendő a hiányok pótlására és a hibák kijavítására.

8.4. A Megrendelő az átadás-átvétel befejezésétől számított 12. hónapon belül utó-felülvizsgálatra határidőt tűz ki.

Olyan hiba kijavítását, amely az átadás-átvételi jegyzőkönyvben nincs felvéve, az utó-felülvizsgálat előtt csak akkor lehet követelni, ha az akadályozza a munkaterület rendeltetésszerű használatát, vagy a kijavítás késedelme a hiba súlyosbodásával járna.

Az utófelülvizsgálati jegyzőkönyvben felvett valamennyi hiány és hiba pótlására, illetve kijavítására a Vállalkozó 15 napon belül köteles.

Az utófelülvizsgálati jegyzőkönyvbe fel nem vett hiány pótlása többé nem követelhető.

Az utófelülvizsgálati jegyzőkönyvbe fel nem vett hiba kijavítását a Megrendelő csak a Vállalkozót jogszabály alapján terhelő jótállás körében, a jótállási időn belül követelheti. A jótállás körén kívül eső szavatossági igényt a Megrendelő csak akkor érvényesíthet, ha a hibát vagy annak okát legkésőbb az utó-felülvizsgálatkor nem lehetett észlelni.

9. Késedelmi kamat

Késedelmes fizetés esetén a Vállalkozónak jogában áll az új Ptk. 6:48. szerinti késedelmi kamatot felszámítani, abban az esetben, ha a késedelmes fizetés nem az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 32/A. §. (1) bekezdés c) és az f) pontjai szerinti igazolások nem határidőben benyújtott teljesítése miatt keletkeztek.

10. A szerződésszegés egyéb következményei

10.1. Ha a Vállalkozó a pótlási és javítási munkák elvégzésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a Megrendelő a szükséges munkákat a Vállalkozó költségére elvégeztetheti. Megállapítható a Vállalkozó mulasztása, ha

– a kijavítást a hiba megállapítását követő három munkanapon belül nem kezdi el,

– a kijavítást ok nélkül abbahagyja és a Megrendelő felszólítása ellenére sem folytatja,

– a kijavítást a 8.3. és 8.5. pont szerint megállapított határidőn belül – felróható okból – nem fejezi be.

10.2. A kárveszély viselése az átadás-átvétel befejezésének időpontjában akkor is átszáll a Megrendelőre, ha az átvételt jogos ok nélkül megtagadta.

10.3. A Megrendelő akkor állhat el a szerződéstől, ha bebizonyosodik, hogy a Vállalkozó nem tudja a kivitelezést – rendeltetésszerű használatra alkalmas módon – jelen szerződés 2.5. pontjában meghatározott határidőn belül befejezni, illetve ezt a Kbt. hatályos paragrafusai engedélyezik.

11. Vis maior

11.1. A Vállalkozó nem sújtható kártérítéssel vagy a szerződéstől való elállással, ha a késedelmes teljesítés vagy meghiúsulás vis maior eredménye.

11.2. A jelen pont értelmezése szempontjából a „vis maior" olyan esetekre vonatkozik, amely a Vállalkozó érdekkörén kívül és elháríthatatlanul következik be, neki fel nem róható. Ilyen esetek lehetnek pl. sztrájk, háború vagy forradalom, tűzeset, árvíz, járvány, karantén korlátozások, szállítási embargó, extrém időjárási körülmények, stb.

11.3. Vis maiorra a Vállalkozó csak akkor hivatkozhat, ha ajánlott levélben értesíti a Megrendelőt a vis maior tényéről, okáról és valószínű időtartamáról.

11.4. Amennyiben a Megrendelő egyéb irányú írásos utasítást nem ad, a Vállalkozónak tovább kell teljesítenie szerződéses kötelezettségeit, amennyiben az ésszerűen lehetséges, és meg kell keresnie minden ésszerű alternatív módot a teljesítésre, melyet a vis maior esete nem gátol.

11.5 A szerződésben foglalt határidők a vis maior időtartamával meghosszabbodnak. Amennyiben a vis maior időtartama meghaladja a 30 napot, a Megrendelőnek jogában áll a szerződés nem teljesített részétől elállni hátrányos jogi következmények nélkül oly módon, hogy a Vállalkozóhoz erről írásos értesítést küld.

12. Vitás kérdések rendezése, értesítések:

12.1. A Vállalkozónak és a Megrendelőnek meg kell tennie mindent annak érdekében, hogy közvetlen tárgyalások útján rendezzenek minden olyan nézeteltérést vagy vitát, mely közöttük a szerződés keretében felmerült. Minden ezzel kapcsolatos tényről, akadályozó körülményről a felek kölcsönösen kötelesek egymást írásban tájékoztatni.

12.2. Ha a szerződő felek az említett közvetlen tárgyalások megkezdésétől számított 30 napon belül nem tudják megoldani a szerződés alapján vagy ezzel összefüggésben keletkezett jogvitájukat a Budapest Környéki Törvényszék kizárólagos illetékességét kötik ki.

12.3. Értesítések:

A szerződő felek egymás közti értesítéseit írásban kell megküldeni és írásban vissza kell igazolni.

- Megrendelő: Kerepes Város Önkormányzata (székhelye: 2100 Xxxxxxx, Xxxxxxxxxx xxxx 0.)

- Vállalkozó: ……………………….. (kitöltendő!) (székhelye … -

Kitöltendő!)

Az értesítésben foglaltak akkor lépnek érvénybe, amikor azt kikézbesítették

13. Az információk felhasználása

13.1. A Vállalkozó a Megrendelő előzetes írásos hozzájárulása nélkül az eljárás folyamán tudomására jutott információkat kizárólag a szerződés teljesítésére használhatja fel.

13.2. A Vállalkozó alkalmazottai és Megbízottai felé történő információközlésnek bizalmasnak kell lennie, és csak olyan mértékig megengedett, mely az adott szerződés teljesítésének szempontjából feltétlenül szükséges.

13.3. Felek tudomásul veszik, hogy az, aki az államháztartás valamely alrendszerével pénzügyi,

illetve üzleti kapcsolatot létesít, kérésre köteles a jogviszonnyal összefüggő és közérdekből nyilvános adatokra vonatkozóan tájékoztatást adni, valamint azt, hogy a költségvetési pénzeszközök felhasználásának nyilvánosságára tekintettel a szerződés lényeges tartalmáról a tájékoztatás üzleti titok címén nem tagadható meg.

14. Záró rendelkezések

14.1. Jelen szerződés mindkét fél általi aláírása napján lép hatályban.

14.2. A szerződés elválaszthatatlan részét képezi az ajánlattételi felhívás és a közbeszerzési dokumentáció, a nyertes Vállalkozó „Csicsergő óvoda felújítása” tárgyú nemzeti közbeszerzési eljárásra benyújtott ajánlata.

14.3. A jelen szerződés értelmezésére és a jelen szerződésben nem szabályozott rendelkezésekre vonatkozóan a Magyarország hatályos jogszabályai az irányadóak.

14.4. A Kbt. 44. §. (1) bekezdése szerint a gazdasági szereplő az ajánlatban, részvételi jelentkezésben, hiánypótlásban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [Ptk. 2:47. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra.

14.5. Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a tárgyhoz kapcsolódó egyéb jogszabályok rendelkezései irányadók.

14.6. Jelen szerződés 12 db számozott oldalból és 3 mellékletből áll.

Szerződő felek a jelen szerződést elolvasták, megértették, és mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag aláírták.

Kelt: Kerepes, 2018. év ………………. hó ……… napján.

……………………………………… ………………………………………

Megrendelő Vállalkozó

1. számú melléklet – Felelősségbiztosítás

2. számú melléklet – Teljesítési biztosíték

3. számú melléklet – Igazolás az Építőipari Kivitelezői Nyilvántartásba vételről