MEGÁLLAPODÁS

MEGÁLLAPODÁS

A MÁV Zrt. Kollektív Szerződésének módosítására

I. A KSz 24.§ 1. pontjának új szövege a következő:

„A Kollektív Szerződés, illetőleg más munkaviszonyra vonatkozó szabályok alkalmazásában:

a) munkaidő: a munkavégzésre előírt idő, amely az előírt munkakezdéstől a munkavégzés befejezéséig terjed a megszakítások (pl.: osztott munkaidő alkalmazása esetén a munkamentes rész) és a munkaidőbe be nem számítható szünetek nélkül,

b) munkaidőkeret alatt teljesítendő munkaidő („kötelező óra”): az alkalmazott munkaidőkeretben az általános munkarend szerinti munkanapok – ide nem értve az általános munkarend szerint munkanapra eső munkaszüneti napot – száma és a munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékének szorzata által meghatározott munkaidő-mennyiség,

c) munkaidő-beosztás: a munkaidőkeret alatt teljesítendő munkaidő („kötelező óra”): felosztása munkanapokra, valamint az egyes munkanapokon a munkakezdési, a munka- befejezési időpontok, valamint a munkavégzés időtartamának meghatározása. A munkaidő-beosztás körébe tartozik az általánostól eltérő munkarendben foglalkoztatottak pihenőnapjának (pihenőidejének) meghatározása is,

d) munkanap: a naptári nap, azonban ettől a helyi függelék az Mt. 87.§ (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével más 24 órás időszak meghatározásával eltérhet,

e) éjszakai szolgálatnak minősül, ha a munkavállaló számára elrendelt munkavégzés időtartamából legalább három óra éjszakára (a 22 és 06 óra közötti) időtartamra esik,

f) általános munkarend esetében a munkaidő naptári hetente öt napra, hétfőtől péntekig a nappali órákra (06-22 óra között) kerül beosztásra,

g) vezényelt munkarend esetében a 8. számú mellékletben meghatározott, a zavartalan vasúti közlekedést biztosító, nem forgalmi munkakörökben a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerinti egyéb feltételek teljesülése esetén a munkaidő bármely naptári napra és azok bármely időszakára kerül beosztásra,

h) nyújtott műszakos munkarend esetében a munkavállalók bármely naptári napon, egymást nem váltva úgy végzik munkájukat, hogy a munkakezdési és munka befejezési időpontok eltérnek az általános munkarendűekétől és a napi beosztás szerinti munkaidejük is hosszabb a napi teljes munkaidő mértékétől. E munkarend további jellemzője, hogy a pihenőnapok kiadási rendje is eltér az általános munkarendűekétől.

i) többműszakos munkarendű az a munkahely, illetőleg munkakör, ahol a napi üzemelési (szolgálati) idő meghaladja a napi teljes munkaidőt, és ezért a munkavállalók egy-egy napon belül rendszeresen egymást váltva végzik azonos tevékenységüket,

ezen belül:

ia) kétműszakos a munkarend, ha munkavállalók egy munkanapon belül egymást egy alkalommal váltva végzik azonos tevékenységüket,

ib) három műszakos a munkarend, ha munkavállalók egy munkanapon belül egymást két alkalommal váltva végzik azonos tevékenységüket,

j) megszakítás nélküli (fordulós) munkarendben végzett munka a megszakítás nélkül (éjjel-nappal, szünnap nélkül) üzemelő szolgálati helyen munkában töltött idő, amennyiben a munkavállaló műszakbeosztása rendszeresen változik és részére bármely naptári napon előírható munkavégzési kötelezettség, ha a munkavégzés megfelel az Mt. 90.§ a) pontjában foglalt feltételeknek.

ezen belül:

ja) „négybrigádos” a munkarend, ha az azonos tevékenységet végző legalább négy munkavállalót rendszerint 12 órás szolgálatot követően átlagosan 24 óra pihenőidő, majd az újabb rendszerint 12 órás szolgálatot követően pedig rendszerint 48 órás pihenőidő illeti meg.

jb) „12/24-es” a munkarend, ha az azonos tevékenységet végző legalább három munkavállalót rendszerint 12 órás szolgálatot követően mindig rendszerint 24 óra pihenőidő illeti meg.

jc) „24-órás” a munkarend, ha az azonos tevékenységet végző, készenléti jellegű munkakörű munkavállalók 24 órás szolgálatonként váltják egymást.

k) „egyéb” munkarend: az a munkarend, amely nem feleltethető meg teljes mértékben az előző pontokban meghatározott munkarendek egyikének sem. Alkalmazása csak a helyi függeléket kötő felek előzetes egyetértésével kerülhet sor.

l) munkarend-szabály a munkáltató a 27.§-ban foglaltak szerint meghozott döntése alapján alkalmazott munkarendet leíró és annak lényeges jellemzőit meghatározó adatsor, amely tartalmazza a munkaidő-beosztás fontosabb jellemzőit (így különösen: a munkaidő-beosztás fajtáját, a munkaidő kezdetét és végét stb.)

m) a munkaidő-beosztás fajtája lehet:

• egyenlő (valamennyi munkanapon azonos a beosztás szerint teljesítendő munkaidő)

• egyenlőtlen (a munkafeladatok függvényében az egyes munkanapokra (szolgálatokra) a beosztás szerint teljesítendő munkaidő mennyisége, az alkalmazott munkarend keretein belül eltérő lehet)

• kötetlen (az Mt. 96.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint)

• rugalmas (a munkaidő beosztását és felhasználását a munkaidő felét el nem érő részben a munkavállaló, egyebekben a munkáltató határozza meg)

• osztott munkaidő (a napi munkaidőt (szolgálatot) kettő részletben kell teljesíteni a helyi függelék vagy a felek megállapodása szerint)”

II. A KSz 27.§-ának új szövege a következő:

„A munkarendek meghatározása 27.§

1. A MÁV Zrt-nél „műszakos” (2. pont) és „nem műszakos” (3. pont) munkarendek alkalmazhatóak.

2. Az alkalmazható „műszakos” munkarendek a következőek:

a) nyújtott műszakos munkarend

b) többműszakos munkarend ba) kétműszakos munkarend

bb) három műszakos munkarend

c) megszakítás nélküli (fordulós) munkarend ca) négybrigádos munkarend

cb) 12/24-es munkarend cc) 24-órás munkarend

3. Az alkalmazható „nem műszakos” munkarendek a következőek:

a) általános munkarend

b) vezényelt munkarend

c) „egyéb” munkarend

4. Az adott szolgálati helyen alkalmazható, az üzemidőhöz, a technológiához, és az azokból következő munkafeladatokhoz igazodó munkarendet és ezt leíró munkarendszabályt a munkáltató – az üzemi tanács (megbízott) véleményének Mt. 264.§-a szerinti kikérését követően – jogosult meghatározni

a) munkakörök szerinti csoportosításban

b) az adott munkakörön belül más, egyértelműen meghatározott csoportosításban, vagy

c) az adott munkakörre (illetve munkakörön belüli csoportra) irányadó több munkarend alkalmazásának lehetőségével, de ekkor – ide nem értve a 9. pontban írt esetet – a munkaidőkeret alatt csak egy munkarend alkalmazható.

5. A munkáltató a 4. pont szerinti véleményezésre történő megküldéssel egyidejűleg köteles a tervezetet tájékoztatás céljából írásban átadni a helyi függelék megkötésére jogosult szakszervezet(ek)nek.

6. A tervezet kapcsán a szakszervezetek 15 napon belül jogosultak konzultációt kezdeményezni, amelyet az érintett szakszervezet(ek) és a munkáltató központilag folytatnak le.

Konzultáció kezdeményezése esetén a tervezett változtatást csak a konzultáció megállapodással történő lezárását vagy a konzultációra jogszabály által előírt minimális időtartam leteltét követően jogosult a munkáltató bevezetni. A bevezetett munkarendet valamint ehhez kapcsolódóan a munkaidő kezdetének és végének meghatározását a munkáltató köteles átadni az üzemi tanácsnak, valamint a helyi függeléket megkötő szakszervezeteknek.

7. A munkarend, valamint a munkaidő kezdetének és végének meghatározása során az Mt. 6.§ (3) bekezdése szerint a munkáltató méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni a munkavállaló érdekeit is, különös tekintettel a tömegközlekedéssel történő munkába járás körülményeire. Az egyoldalú meghatározás nem okozhat a munkavállalónak aránytalan sérelmet.

8. A munkarend megváltoztatása a munkaidőkeret kezdő napjával történhet meg. A munkaidőkeret alatt erre csak különösen indokolt esetben és humánerőforrás vezérigazgató-helyettes előzetes engedélyével kerülhet sor.

9. Ha a munkarendváltozás előtt a munkavállalót

⮚ többműszakos, illetve megszakítás nélküli (fordulós) munkarendben foglalkoztatták, majd azt követően nyújtott műszakos munkarendben, vagy általános munkarendben foglalkoztatják akkor a munkavállaló alapbérét 10%-kal, illetve,

⮚ nyújtott műszakos munkarendben foglalkoztatták, majd azt követően általános munkarendben foglalkoztatják akkor a munkavállaló alapbérét 5%-kal,

kell a munkarend megváltozásával egyidejűleg felemelni.

Ebben az esetben a besorolás szerint az egyes szintekre meghatározott alapbér maximumok a jelen pontban meghatározott mértékkel túlléphetők.

Ez az alapbér-növelés munkavállalónként és jogcímenként (1. és 2. franciabekezdés) csak egyszer alkalmazható.

10. A 9. pontban foglalt alkalmazási korlátozás nem vonatkozik arra az esetre, amennyiben a munkarendet a munkáltató előre közölt határozott időtartamra vezeti be és alkalmazza. Ebben az esetben az első és második franciabekezdésben meghatározottak szerint megemelt alapbér is csak ezen meghatározott időtartamra illeti meg a munkavállalót.”

III. A KSz 28.§-ának 5. pontját pótlás nélkül törölni kell, egyidejűleg a 6. és 7. pont számozása 5. és 6. pontra változik.

IV. A KSz 30.§ 1. pontjának új szövege a következő:

„Az általános munkarendű munkavállalók munkaideje – feltéve, hogy egyenlőtlen munkaidő- beosztás nem kerül alkalmazásra – az egyes munkanapokra egyenlően oszlik meg.”

V. A KSz 32.§-ának új szövege a következő:

„A rendes munkaidő beosztása, illetve a beosztás módosítása során figyelembe veendő egyéb feltételek

32.§

1. A 8. számú mellékletben meghatározott zavartalan közlekedést biztosító munkakörök az Mt. 135.§ (4) pontjának felhatalmazása alapján olyan munkakörnek minősülnek, amelyek megfelelnek az Mt. 101.§ (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek.

2. A megszakítás nélküli (fordulós) munkarendben foglalkoztatott munkavállalók legfeljebb kettő egymást követő éjszakai szolgálatra oszthatók be.

3. A nyújtott műszakos, a többműszakos, illetve a vezényelt munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében legfeljebb öt egymást követő éjszakai szolgálat rendelhető el, ezt követően pedig kötelezően heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) kell biztosítani.

4. A vezényelt munkarendben havonta legfeljebb kilenc, de egymást követő két (páratlan és az azt követő páros) hónapban összesen legfeljebb tizennégy szolgálat osztható be a munkarendszabálytól eltérő időtartamot érintően, melyek közül havonta legfeljebb egy szolgálat osztható be vasárnapot vagy munkaszüneti napot érintően.”

VI. A KSz 47.§ 3. pontjának új szövege a következő:

„A havi törzsbér 10 %-ának megfelelő összegű műszakpótlék illeti meg a nyújtott műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalókat, ha az átlagos napi munkaidő eléri a 11 órát. Az előzőek szerinti díjazás helyett a 22-06 óra közötti időszakra eső munkaidőre a munkavállalót 40% éjszakai műszakpótlék, a tárgyhónapban teljesített 6. éjszakai szolgálattól kezdődően 60% éjszakai műszakpótlék illeti meg feltéve, hogy annak időtartama szolgálatonként a 2 óra időtartamot eléri.”

VII. A KSz 48.§-ának új szövege a következő:

„Éjszakai pótlék 48.§

1. Azokat a munkavállalókat, akik 47.§, illetve a 49.§ szerint műszakpótlékra nem jogosultak, és éjszakai munkát végeznek (22–06 óra között), az éjszakai munkavégzés tartamára az alapbérük 40%-ának megfelelő összegű éjszakai pótlék illeti meg.

2. Amennyiben az általános munkarendű munkavállaló a munkaviszonyra vonatkozó szabályok maradéktalan betartásával átmenetileg, rendkívüli munkaidőben éjszakai munkavégzésben vesz részt, a tárgyhónapban teljesített 6. éjszakai szolgálattól kezdődően az 1. pontban meghatározott éjszakai pótlék 60%-ra emelkedik.”

VIII. A KSz új 49.§-ának szövege a következő:

„A vezényelt munkarend pótlékai 49.§

A vezényelt munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a 14.00 és 22.00 óra közötti időszakban teljesített munkaidőre az alapbére 15%-ának megfelelő összegű pótlék illeti meg, amennyiben az ezen időszakban teljesített munkaideje az 1 órát eléri.

A 22.00 óra és 06.00 óra közötti időszakban teljesített munkaidőre az alapbére 60%-ának megfelelő összegű pótlék illeti meg, amennyiben az ezen időszakban teljesített munkaideje az 1 órát eléri.

Amennyiben a munkavégzés 23.00 óra előtt befejeződik, akkor 22.00 óra utáni munkaidőre is az alapbére 15%-ának megfelelő összegű pótlék illeti meg a munkavállalót.”

Hatályba léptető rendelkezések:

A jelen megállapodásban foglaltak 2017. március 1. napjával lépnek hatályba azzal, hogy a 2017. március hónapra vonatkozó munkaidő-beosztásokat már ezek alapulvételével kell elkészíteni. A Felek a helyi függelék megkötésére jogosult szervezeti egységek szintjén is kölcsönösen együttműködve megtesznek mindent a vezényelt munkarendnek ezen időponttól való alkalmazhatósága érdekében.

A jelen módosítás által bevezetett KSz 24.§ 1. pont k) alpontja szerinti egyéb munkarendre vonatkozó új szabályok, a 2017. március 1. napja előtt bevezetett ilyen munkarend alkalmazhatóságát nem érintik.

A jelen megállapodásban foglaltak 2017. június 30. napjáig (4 hónapra vonatkozóan) hatályosak azzal, hogy eltérő megállapodás hiányában 2017. július 1. napjától a jelen módosítással érintett rendelkezések esetében a KSz 2017. február 28. napján hatályos szövegét kell ismételten alkalmazni.

A Felek azonban kölcsönösen kinyilvánítják szándékukat a jelen megállapodásban foglaltak jövőbeni fenntartására és ennek érdekében a jelen megállapodás foglalkoztatási hatásait értékelik és az esetlegesen szükséges változtatásokat közösen átvezetik.

Budapest; 2017. február 13.

.………………………………….… ………………..………………… Vasutasok Szakszervezete MÁV Magyar Államvasutak Zrt.

…………………………………….. Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete

Szolidaritás

A módosításokkal a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete egyetért.

……………………………………………..

A módosításokkal a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete egyetért.

……………………………………………..

A módosításokkal a Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetsége egyetért.

……………………………………………..

A módosításokkal a Mozdonyvezetők Szakszervezete egyetért.

……………………………………………..