JOGORVOSLATI AKTUALITÁSOK
JOGORVOSLATI AKTUALITÁSOK
Xx. Xxxxxxx Xxx, közbeszerzési biztos, Közbeszerzési Hatóság
A Közbeszerzési Értesítő Plusz jelen számában ismer- tetett jogeset az ajánlatkérő által előírt alkalmassági feltételnek való megfelelés ajánlattevő által történő igazolásával kapcsolatos.
D.64/35/2023. számú határozat
A jogesettel érintett tárgyak: Az ajánlattevő felvilágo- sításának tartalma és a referencianyilatkozat pontosí- tása alkalmas volt arra, hogy az ajánlatkérő által a felvilágosításkérésben felvetett kétségeket eloszlassa, az ajánlattevő alkalmassága az előírtaknak megfele- lően igazolásra került.
Tényállás
Az ajánlatkérő (önkormányzat) a Kbt. Második Része szerinti nyílt közbeszerzési eljárást indított művelődési központ rekonstrukciójának tervezése szolgáltatás meg- rendelés tárgyában, melynek ajánlati felhívását 2022. július 21-én adta fel.
Az eljárást megindító felhívás rögzítette a kötelező tartalmi elemeket, többek között az alábbiakat:
A felhívás szerint a közbeszerzés rövid meghatározása:
„A művelődési ház rekonstrukciójához és bővítéséhez szükséges teljes körű tervezői feladatok ellátása, a megvalósításához szükséges felmérési, (építési, továbbá szakági) engedélyezési és kivitelezési-, közbeszerzési- és geodéziai tervdokumentáció elkészítése tervezési szerződés keretében.”
A szerződés időtartam 160 naptári nap.
A beszerzés nem volt európai uniós alapokból finanszí- rozott projekttel vagy programmal kapcsolatos.
Az ajánlatkérő a felhívás III.1.3) pontjában a műszaki, illetve szakmai alkalmassági feltételek körében a követ- kező előírásokat is tette:
„Az alkalmasság minimumkövetelménye(i):
M.1) Alkalmatlan AT, amennyiben nem rendelkezik a felhívás feladását megelőző 3 évben (36 hónapban) befe-
jezett, de legfeljebb 6 éven (72 hónapon) belül meg- kezdett, az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően teljesített
a) összesen min. 1700 m² hasznos alapterületű, a 2001. évi XXXX.xx. 7.§ 15. alpontja szerinti, műemléki vagy helyi védettségű épület generál tervezésére vagy gene- rál áttervezésére vonatkozó referenciával, mely tartal- mazta az engedélyes és kiviteli tervek elkészítését is. A referencia max. 2 szerződésből igazolható.
b) legalább 1, min 300 fős színházi funkcióval rendel- kező épület nézőterének tervezésére vonatkozó referen- ciával;
c) legalább 1, min. 300 fős színházi funkcióval rendel- kező épület akusztikai tervezésére vonatkozó referen- cia;”
A többször módosított ajánlattételi határidőig nyolc a- jánlat érkezett, ajánlatot tett a jelen ismertetés szerint A Kft. (a továbbiakban: egyéb érdekelt), valamint a jelen ismertetés szerint X Xxx. (a továbbiakban: kérelmező) is.
Az egyéb érdekelt ajánlatában található referencia- nyilatkozatban az M.1) alkalmassági követelménynek való megfelelésre az a), b) és c) pontokra ugyanazt a re- ferenciát mutatta be a következő tartalommal:
A referencia a jelen ismertetés szerint Cs színház meg- lévő épületének bővítésére, felújítására, átalakításához kapcsolódó építési engedélyezési tervek, komplett kivi- teli tervek elkészítése generál tervezésben tárgyra vo- natkozott.
Épület hasznos alapterülete: 8.128 m2 Nézőszám, befogadó képesség: 482 fő ülőhely
Szerződést kötő másik félként a jelen ismertetés szerint M Zrt.-t és a Z Zrt.-t nevezte meg (a továbbiakban: refe- renciát adók).
A teljesítés idejét a következőképpen adta meg:
„I., II. mód. Építési engedélyezési és kiviteli tervdo- kumentáció: kezdés: 2017.04.18. befejezés: 2019.11.30”
Nyilatkozott arról is, hogy a feltüntetett szolgáltatások teljesítése szerződésszerű volt, a jogszabályoknak és az előírásoknak megfelelt.
Az ajánlatkérő felhívta a kérelmezőt és az egyéb érde- keltet a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolások be- nyújtására, amelynek a felhívottak eleget tettek.
Az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást küldött az egyéb érdekeltnek a referencianyilatkozattal kapcsolatban az
M.1) alkalmassági követelmény b) és c) pontjára vonat- kozóan a következőképpen:
„A referencia nyilatkozat tartalma alapján megálla- pítható, hogy a teljesítés során 482 fős színházi funkció- val rendelkező épület generál tervezése történt, ugyan- akkor az nem állapítható meg, ez magába foglalta-e az épület nézőterének tervezését is.
A fentiekre tekintettel kérjük az ajánlattevőt, hogy hi- ánypótlásban szíveskedjen benyújtani a referencia nyi- latkozatot olyan tartalommal, hogy annak alapján e- gyértelműen megállapítható legyen, hogy a teljesítés magába foglalta az épület nézőterének tervezését is.”
„A referencia nyilatkozat tartalma alapján megálla- pítható, hogy a teljesítés során 482 fős színházi funkció- val rendelkező épület generál tervezése történt, ugyan- akkor az nem állapítható meg, ez magába foglalta-e az épület akusztikai tervezését is.
A fentiekre tekintettel kérjük az ajánlattevőt, hogy hi- ánypótlásban szíveskedjen benyújtani a referencia nyilatkozatot olyan tartalommal, hogy annak alapján egyértelműen megállapítható legyen, hogy a teljesítés magába foglalta az épület akusztikai tervezését is.”
A egyéb érdekelt határidőben benyújtotta a hiánypót- lását, amelyben a referencia nyilatkozatot kiegészítette az ajánlatkérő által kért módon, a b) pont esetén az
„amely megában foglalja a meglévő nézőtér elbontása után új 482 fős nézőtér építésének tervezését is”, a c) pont esetén az „amely magában foglalja a generál terve- zésen túl az akusztikai tervezést is” szövegrésszel.
Az ajánlatkérő az eljárást lezáró összegezést elkészítette és megküldte az ajánlattevők részére. Az összegezés szerint a kérelmező és az egyéb érdekelt is érvényes ajánlatot tettek. A nyertes az egyéb érdekelt lett.
A kérelmező iratbetekintést kezdeményezett az egyéb érdekelt ajánlattevő ajánlatába, a referencia nyilatkoza- tokba és igazolásokba.
A kérelmező előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő, amelyben kifogásolta az egyéb érdekelt referencia- nyilatkozatának tartalmát a teljesítés időpontjának te- kintetében.
Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezési kérelem alap- ján a Kbt. 80. § (4) bekezdése szerint felvilágosítást kért az érdekelttől a referenciaigazolásban szereplő teljesítés időpontjával kapcsolatban.
Az egyéb érdekelt a kért felvilágosítást határidőben megadta, a következők szerint:
„Mivel a műemlék épület rekonstrukciójának a terve- zése és a kivitelezési munkák megkezdése egy időben kezdődött meg, ezért a bontási és feltárási munkák során felmerült problémák miatt a több mint 100 éves épület tervezése gyakorlatilag a megvalósítás végéig folyamatos tervezéssel és tervszállítással történt, mely- nek eredménye volt a többszöri alkalommal is módo- sított építési engedélyezési terv elkészítése, valamint építési engedély és kiviteli terv módosítások, illetve többszöri örökségvédelmi engedély kérelmek benyúj- tása, amelyet a tervezési szerződésünk módosítása is lekövetett. Így a tervezési határidőnk nem volt azonos a kivitelező konzorcium és a beruházó közötti, a felvilá- gosítás benyújtására történő felhívásban behivatkozott szerződésben foglalt határidőkkel, a tervezési szerződés szerinti teljesítés tekintetében a kivitelező konzorcium és az egyéb érdekelt által megállapított határidők és a tényleges tervezői teljesítések időpontja releváns.
A tervezési munkánk a konzorciummal megkötött ter- vezési szerződés aláírásának másnapján kezdődött, és annak teljesítése a szerződésünk szerint a használat- bavételi engedély kiadásával teljesült.
Szerződés aláírása: 2016. december 19.
Szerződés hatályba lépése: 2016. december 20.
Tervezési szakasz kezdete: 2016. december 20.
Tervezési szakasz befejezése: 2019. augusztus 15. út- építési kiviteli terv leadása*
Műszaki átadás és használatbavételi eljárásban való részvétel 2019.08.16-2019.11.07.
Használatbavételi engedély kelte: 2019. november 8.** Végszámla teljesítés igazolása: 2019. november 29.*** Megjegyzések:
* útépítési engedély kelte 2019. 08. 07. ezt követő 8. na- pon került kiadásra az utolsó kiviteli tervként az úté- pítési kiviteli terv, ami egyben a tervezési szakasz le- zárását is jelentette. A hatályos jogszabályok szerint a kiviteli terv csak az építési engedély birtokában adható ki!
** A tervezési szerződésünk szerinti véghatáridő, nem konkrét dátumként, hanem a használatbavételi enge- dély kiadása napjával szerepelt.
*** Az ajánlatunkban benyújtott 2019. 11. 30. elírás volt, helyesen a végszámlánk teljesítési igazolás alapján 2019.
11. 29. volt (a végszámla teljesítés igazolását csatoltuk).
A tervezési vállalkozási szerződésünk kezdő időpontja 2016. 12. 20. befejező időpont 2019. 11. 07. ebből a terve-
zési szakasz kezdete 2016. 12. 20. befejezése 2019. 08. 15.
A tervezői közreműködés az átadás és használatbavételi eljárásban 2019. 08. 16-.-2019. 11. 07. között.
A Szerződés teljesítése megfelel a 3 évben (36 hónap- ban) befejezett, de legfeljebb 6 éven (72 hónapon) belül megkezdett feltételnek, így a referencia igazolásként be- nyújtott szerződés:
tervezési szakasza 2016. december 20. és 2019. augusz- tus 15. között teljesült.
Az ajánlati felhívás feladásának időpontja 2022. 07. 21., így azt megelőző 3 éven belüli a befejezés időpontja, a szerződés teljesítésének megkezdése pedig 6 éven be- lüli, így megfelel!
Továbbá a szolgáltatás megrendelése esetében az u- gyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni, így a generál tervezési szer- ződésünkkel igazoljuk a tervezési referenciánkat, a fel- hívásnak történő megfelelést, mely szerződés kizárólag a tervezési és a tervezéssel kapcsolatos feladatokra irá- nyult, nem tartalmazott kivitelezési munkákat. A szer- ződéses tervezési teljesítési határidőnk nem tartalmazta a kivitelezés idejét, viszont a generál tervezési szerződés hatálya, a szerződéses kötelem a projekt megvalósu- lásához szükséges tervek elkészítésére vonatkozik és tart annak megvalósulásáig függetlenül attól, hogy a ki- vitelező konzorcium milyen feltételeket tartalmazó szerződést írt alá a beruházóval.
A referenciát igazoló generál tervezési szerződés 2016.
12. 20. – 2019. 11. 07. időszakra szólt, mely tartalmazta
az M.1. a) pontnak megfelelően engedélyes és kiviteli tervek elkészítését is, és amelynek végső eredmény- terméke az épület használatba vételi engedélye (mely a szerződés végteljesítését is jelentette), amellyel a szer- ződés zárult, és a teljesítés az alvállalkozói szerző- désben foglaltaknak megfelelően történt, amely nem közbeszerzésen elnyert szerződés, hanem alvállalkozói szerződés volt.”
A egyéb érdekelt a felvilágosításához csatolta a módo- sított referencianyilatkozatot is, amelyben a teljesítés idejét a következőképpen tüntette fel:
„szerződés kelte: 2016. 12. 19. teljesítés kezdete: 2016. 12.
20. befejezése: 2019. 11. 07. referencia igazolás szerint! ebből az engedélyezési és kiviteli tervek tervezési sza- kasz kezdete 2016. 12. 20. befejezése 2019. 08. 15.”
A egyéb érdekelt csatolta továbbá mindkét referenciát adó gazdasági szereplő referenciaigazolását is, amelyek szerint a szerződés teljesítése 2019. november 7-én feje- ződött be az épület használatbavételi engedélyének kiadásával.
A egyéb érdekelt csatolta továbbá az illetékes kormány- hivatal által 2019. augusztus 7-én kiadott, a Cs színház bővítésének és rekonstrukciójának út, parkoló építési engedélyét.
Az ajánlatkérő megkereste a referenciát adókat is a Kbt.
69. § (13) bekezdése alapján.
A referenciát adó mindkét gazdasági szereplő egybe- hangzóan többek között a következőket nyilatkozta az ajánlatkérő megkeresésére:
A Cs színház « teljes körű felújítása a szükséges enge- délyezési és kiviteli tervek elkészítésével » tárgyú közbeszerzési eljárás nyerteseként 2016. 10. 19-én az M Zrt.-vel együtt fővállalkozói szerződést kötöttek a meg- rendelő önkormányzattal, amely a kivitelezés mellett tartalmazta a tárgyi projekt tervezési feladatait is. A vállalkozási szerződés tervezési részét a Megrendelő 2016.12.20. napján léptette hatályba. A nyertes konzor- cium döntése alapján a tervezési feladatokkal az egyéb érdekelt lett megbízva a 2016.12.19-én kelt Tervezési Vállalkozási Szerződés szerint, amely a felek által a 2017. 03. 06-án kelt I. számú szerződésmódosítással ke- rült módosításra.
Nyilatkoztak, hogy a 2016. 12. 19. napján megkötött ter-
vezési szerződés a Megrendelők által 2016. 12. 20. nap- ján került hatályba léptetésre és az a használatbavételi
engedély megszerzésével, azaz 2019. 11. 07-én szerző- désszerűen teljesítésre került.
Nyilatkoztak, hogy a tervezési szerződés teljesítése a tervezési szerződés rendelkezéseinek megfelelően tör- tént.
Az ajánlatkérő a kérelmező előzetes vitarendezési ké- relmét elutasította.
A jogorvoslati kérelem
Az első kérelmi elem szerint az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 69. § (1) és (2) bekezdésére, továbbá a Kbt. 71. §
(10) bekezdésére tekintettel a Kbt. 73. § (1) bekezdés d), illetve e) pontját, mert az egyéb érdekelt nem felelt meg a szerződés teljesítéséhez szükséges M.1) a) alkalmas- sági minimumkövetelménynek, illetve nem igazolta megfelelően az M.1) a) alkalmassági minimumkövetel- ménynek való megfelelést, így ajánlata érvénytelen.
A második kérelmi elem szerint az ajánlatkérő meg- sértette a Kbt. 69. § (1) és (2) bekezdésére, továbbá a Kbt.
71. § (10) bekezdésére tekintettel a Kbt. 73. § (1) bekez- dés d), illetve e) pontját, mert az egyéb érdekelt nem felelt meg a szerződés teljesítéséhez szükséges M.1) b) alkalmassági minimumkövetelménynek, illetve nem igazolta megfelelően az M.1) b) alkalmassági minimum- követelménynek való megfelelést, így ajánlata érvény- telen.
A harmadik kérelmi elem szerint az ajánlatkérő megsér- tette a Kbt. 69. § (1) és (2) bekezdésére, továbbá a Kbt.
71. § (10) bekezdésére tekintettel a Kbt. 73. § (1) bekez- dés d), illetve e) pontját, mert az egyéb érdekelt aján- lattevő nem felelt meg a szerződés teljesítéséhez szük- séges M.1) c) alkalmassági minimumkövetelménynek, illetve nem igazolta megfelelően az M.1) c) alkalmassági
minimumkövetelménynek való megfelelést, így aján- lata érvénytelen.
A negyedik kérelmi elem szerint az ajánlatkérő megsér- tette a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdését figyelemmel a Kbt.
71. § (1) bekezdésére és a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontjára azzal, hogy nem nyilvánította érvénytelenné a nyertes ajánlattevő ajánlatát annak ellenére, hogy a ké- relmező által előterjesztett előzetes vitarendezés során az ajánlatkérő által kért felvilágosításra adott nyertes ajánlattevői válasz nem volt alkalmas az ajánlatában lé- vő ellentmondások tisztázására.
Az ajánlatkérő észrevétele
Az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.
Az egyéb érdekelt észrevétele
Az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.
A Döntőbizottság döntése és annak indokai
A Döntőbizottság a határozatában a jogorvoslati kérel- met elutasította.
A határozat indokolása a következőket tartalmazta:
A Döntőbizottság az első, második és harmadik kérelmi elemeket egységesen, de a bennük állított jogsértéseket tekintve külön-külön is vizsgálta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes aján- lattevő a felhívás M.1) a) b) és c) alpontjaiban meghatározott alkalmassági minimumkövetelmények igazolására egy referenciát nyújtott be, az alábbi tarta- lommal.
Az M.1) a) alpont igazolására
A szerződés kötő másik fél neve, székhelye (címe) | A szolgáltatás tárgya és mennyisége (minden olyan adat, melyből az előírt alkalmassági mini- mumkövetelmény teljesülése egyértelműen megállapít- ható) | A teljesítés helye, ideje (év/hónap/nap, kezdő és befejező időpont) |
M Zrt. Z Zrt. | Cs. színház meglévő épületének bővítésére, felújítására, átalakítására vonatkozó építési engedélyezési tervek, komplett kiviteli tervek elkészítése generál tervezésben. Épület hasznos bővítés utáni hasznos alapterülete 8128 m2 | I-II. Építési engedélyezé- si terv és kiviteli tervdo- kumentáció kezdés: 2017. 04. 18. befejezés: 2019.11.30. |
Az M.1) b) alpont igazolására
A szerződés kötő másik fél neve, székhelye (címe) | A szolgáltatás tárgya és mennyisége (minden olyan adat, melyből az előírt alkalmassági mini- mumkövetelmény teljesülése egyértelműen megállapít- ható) | A teljesítés helye, ideje (év/hónap/nap, kezdő és befejező időpont) |
M Zrt. Z Zrt. | Cs. színház meglévő épületének bővítésére, felújítására, átalakítására vonatkozó építési engedélyezési tervek, komplett kiviteli tervek elkészítése generál tervezésben, ami magába foglalja meglévő nézőtér elbontása után új 482 fős nézőtér építésének tervezését is. Épület hasznos bővítés utáni hasznos alapterülete 8128 m2 | I-II. Építési engedélye- zési terv és kiviteli terv- dokumentáció kezdés: 2017. 04. 18. befejezés: 2019.11.30. |
Az M.1) c) alpont igazolására
A szerződés kötő másik fél neve, székhelye (címe) | A szolgáltatás tárgya és mennyisége (minden olyan adat, melyből az előírt alkalmassági mini- mumkövetelmény teljesülése egyértelműen megállapít- ható) | A teljesítés helye, ideje (év/hónap/nap, kezdő és befejező időpont) |
M Zrt. Z Zrt. | Cs. színház meglévő épületének bővítésére, felújítására, átalakítására vonatkozó építési engedélyezési tervek, komplett kiviteli tervek elkészítése generál tervezésben, 482 fő férőhelyes nézőtérrel, amely magába foglalta a generál tervezésen túl az akusztikai tervezést is. | I-II. Építési engedélye- zési terv és kiviteli terv- dokumentáció kezdés: 2017. 04. 18. befejezés: 2019.11.30. |
A Döntőbizottság rámutatott, hogy a nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő felvilágosítás kérésére a benyújtott refe- renciában szereplő adatokat pontosította.
A kérelmező az első, a második és a harmadik kérelmi elemek vonatkozásában a nyertes ajánlattevő által be- nyújtott referencia alkalmassági minimumkövetel- ményeknek – M.1) a), b) c) alpontjai – való meg nem felelését állította, egymástól elkülöníthető okokra ala- pozta ezt, az alábbiak szerint.
1./ A nyertes ajánlattevő által benyújtott referenciában szereplő közbeszerzési eljárás nem szerződésszerű mó- don valósult meg.
2./ A nyertes ajánlattevő által benyújtott referenciában szereplő közbeszerzési eljárás teljesítésének befejezési ideje kívül esik – megelőzi azt – az ajánlatkérő által elvárt 2019. július 21. – 2022. július 21. közötti három éves időszakon.
A Döntőbizottság a kérelmező által megfogalmazott fenti két okot az alábbiak szerint vizsgálta.
Az 1. pontban meghatározott kérelmezői ok alapján a Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy a nyertes ajánlattevő által benyújtott referenciaigazo- lásban szereplő közbeszerzési eljárás megvalósítása során a nyertes ajánlattevő által elvégzett tevékenység szerződésszerű volt-e, az megfelelt-e a Kbt., egyéb jogszabályok, közbeszerzési dokumentumok előírása- inak, és így jelen közbeszerzési eljárás során a nyertes ajánlattevő által fel lehetett-e használni az elvárt mi- nimumkövetelmények igazolására.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a referenciaként benyújtott közbeszerzési eljárással kapcsolatban a jog- orvoslat előterjesztésére nyitva álló határidőn belül sem kérelem, sem hivatalbóli kezdeményezés nem érkezett, így azt a közbeszerzési eljárást a Döntőbizottság nem
vizsgálta. Jelen jogorvoslati eljárás során a Döntőbizott- ságnak nincs hatásköre arra, hogy egy korábbi közbe- szerzési eljárás jogszerűségét vizsgálja, figyelemmel a kérelemhez kötöttség elvére, így a kérelmező által állított azon vélelmet, hogy a nyertes ajánlattevő által benyújtott referenciában szereplő közbeszerzési eljárás- ban a szerződés teljesítése nem volt szerződésszerű, nem vizsgálta és nem is vizsgálhatta. Tényként állapít- ható meg, hogy a hivatkozott közbeszerzési eljárással kapcsolatban jogsértés nem került megállapításra, kérelem és az ahhoz tartozó vizsgálat hiányára tekin- tettel.
A Döntőbizottság rámutatott, hogy a jelen jogorvoslati eljárás során a nyertes ajánlattevő, valamint a referen- ciában szereplő közbeszerzési eljárás nyertes közös ajánlattevői (fővállalkozók) úgy nyilatkoztak, hogy a nyertes ajánlattevő referenciában szereplő tevékeny- sége szerződésszerű volt.
A Döntőbizottság a fentieken túl rámutatott, hogy a kérelmező által vélelmezett szerződésszegés miatt a szerződésben szereplő felek nem indítottak polgári peres eljárást sem.
A Döntőbizottság a fentiekre tekintettel megállapította, hogy a kérelmező által a referenciával kapcsolatban az
1. pontban megjelölt ok nem helytálló.
A 2. pontban meghatározott kérelmezői ok alapján a Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy a nyertes ajánlattevő által benyújtott referenciaigazo- lásban szereplő közbeszerzési eljárás során a tevé- kenységének befejezése kívül esik-e – megelőzi-e azt – az ajánlatkérő által meghatározott 2019. július 21. és 2022. július 21. közötti időszakon.
A Döntőbizottság rögzítette, hogy a nyertes ajánlatte- vőnek olyan referenciát kellett bemutatnia az első, második és harmadik kérelmi elemben meghatározott alkalmassági minimumkövetelmények során, ahol a teljesítés befejezése 2019. július 21-e és 2022. július 21-e között történt.
A Döntőbizottság rámutatott, hogy a kérelmező egy- részt arra alapította azon állítását, hogy a referencia munka teljesítése nem a felhívásban meghatározott idő- tartamot megelőzően történt, hogy véleménye szerint a kiviteli terveknek teljes egészében készen kellett volna lenniük a tényleges kivitelezés megkezdése előtt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy nincs olyan jog-
szabályi rendelkezés, ami tiltaná a kivitelezés folyamán a munkaszakaszokhoz igazodó, folyamatos tervszállí- tást.
A nyertes ajánlattevő az előzetes vitarendezés során adott felvilágosításához csatolt, valamint a jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság felhívására csatolt doku- mentumok, így kiviteli tervek átadás-átvételi jegy- zőkönyvei, teljesítésigazolás szerint tényszerűen megállapítható, hogy az alkalmassági minimumkö- vetelményeknek megfelelő időszakban, azaz 2019. július 21-ét követően szállított a referencia munka ke- retében kiviteli terveket.
A Döntőbizottság rámutatott, hogy a kérelmező a kérelmében további kifogásként hivatkozott arra, hogy az út- és parkoló tervek nem felelnek meg a felhívásban foglalt feltételeknek, ugyanis azok nem az épületet magát érintő tervek, hanem sajátos építményfajtára vo- natkoznak – közlekedési létesítmények. A kérelmező értelmezése szerint az épület generáltervezésébe nem tartozik bele a hozzá tartozó utak, parkolók, kert, stb. tervezése, csak és kizárólag az épületre vonatkozó ter- vezési tevékenységet fogadhatta volna el referenciaként az ajánlatkérő.
A Döntőbizottság szakmai álláspontja szerint az épület generáltervezésének fogalmába beletartozik minden olyan szakági tervezési feladat elvégzése és koordi- nálása, amit a generáltervezésre kötött szerződésben a felek nevesítenek.
A referenciában szereplő közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevője (fővállalkozója) és az alvállalkozója (jelen jogorvoslati eljárás nyertes ajánlattevője) által 2019. december 19-én kötött tervezési vállalkozási szerződés
I.1) pontja rögzítette, hogy a „Tervező jelen szerződéssel vállalt feladatait generáltervezés keretében látja el, így az alábbi szakági munkarészek elkészítésére a szer- ződés teljesítésére a következő alvállalkozókat vonja be:” Ebben a felsorolásban – többek között – megjelenik szakágként a kertészet, útépítés és a közmű is.
A felek által kötött tervezési szerződés I. számú mellék- letében a „4.2. Kiviteli terveinek elkészítése árazatlan költségvetéssel, alaptervek, részletrajzok, műszaki leírá- sok, konszignáció stb.” pontban felsorolásra kerültek az elkészítendő tervrészek is az alábbiak szerint.
- Külső létesítmények: út, parkoló, járda, forgalom- technika, gyalogátkelők, térburkolás, csapadék
- Útépítés, csapadékvíz elvezetés: ideiglenes forga- lomtechnika
- Közműellátás: víz, szennyvíz-elvezetés, tüzi víz, közmű-kiváltások
- Térvilágítás
- Kertészet: kertészet, növénytelepítés.
A fentiekben meghatározottak alapján a kérelmező állí- tása nem helytálló akörben, hogy az út- és parkoló tervek nem felelnek meg a felhívásban foglalt feltéte- leknek.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes aján- lattevő által – az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalma szerint – 2019. augusztus 15-én átadott csapadékvíz elvezetés, közvilágítás és útépítés kiviteli tervek a fel- hívásban foglalt feltételeknek megfelelően műemlék épület átépítésének, felújításának, bővítésének generál- tervezése keretében készültek, a teljesítésre pedig a közbeszerzési eljárás megindítása előtti 3 éven belül, azaz 2019. július 21-ét követően került sor, így a nyertes ajánlattevő által benyújtott referencia megfelelt a fel- hívásban foglaltaknak az első, második és harmadik kérelmi elemek tekintetében is.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a tényállás tisz- tázása során a Döntőbizottság felhívására a nyertes ajánlattevő által benyújtott dokumentumok között talál- ható referenciával kapcsolatos átadás-átvételi jegyző- könyv tartalma szerint a nyertes ajánlattevő a fen- tiekben leírtakon túl további terveket is átadott 2019. augusztus 15-én, amelyek tárgya légtechnika, erősáram, oltóberendezések, színpadtechnika, akusztika, audio- vizuális rendszer, szerkezetdiagnosztika, vasfüggöny, és vízszigetelés voltak, amik egyértelműen az épületre vonatkozó tervek, amelyek szintén a felhívásban elvárt 3 éven belül készültek és alkalmasak az első, második és harmadik kérelmi elemben szereplő M.1) a), M.1) b) és
M.1) c) alpontokban meghatározott alkalmassági minimumkövetelményeknek való megfelelés igazolásá- ra.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő az első, második és harmadik kérelmi elemek tekintetében nem sértette meg a Kbt. 69. § (1)-(2) bekezdését, figyelemmel a Kbt. 73. § (1) bekezdés d) pontjára akkor, amikor a bírálat során érvényesnek fo- gadta el a nyertes ajánlattevő ajánlatát.
A Döntőbizottság a negyedik kérelmi elem tekintetében megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő a 2022. ok- tóber 3-i ajánlattételi határidőig benyújtotta az ajánlatát, amely ajánlatban megtalálható a jogorvoslati eljárás szempontjából releváns referencia nyilatkozat.
Az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőnek a felvilágosítás kérést megelőzően hiánypótlási felhívást küldött a referencianyilatkozatban szereplő M.1) b) és c) alkal- massági minimumkövetelménnyel kapcsolatban, mely- re a válaszát a nyertes ajánlattevő határidőn belül meg- küldte.
Az ajánlatkérő az összegezését kiadta, amelyben a nyer- tes ajánlattevőt hirdette ki nyertesnek.
Az ajánlatkérő az előzetes vitarendezés keretében a Kbt.
80. § (4) bekezdése szerint felvilágosítást kért a nyertes ajánlattevőtől a referencianyilatkozatban szereplő telje- sítési időkkel kapcsolatban.
A nyertes ajánlattevő a felvilágításkérésre határidőn be- lül válaszolt.
Az ajánlatkérő a felvilágosítás kéréssel párhuzamosan megkereste a Kbt. 69. § (13) bekezdésére figyelemmel a referencia adókat is.
A Döntőbizottság vizsgálta az ajánlatkérő által a nyertes ajánlattevő felé kibocsátott felvilágosításkérés tartalmát, és az arra adott nyertes ajánlattevő által küldött választ, amely alapján megállapította, hogy a nyertes ajánlat- tevő az ajánlatkérő által felvetett valamennyi problé- mára magyarázatot adott, a felmerült kérdésekre vála- szát megküldte.
A fentiek alapján a nyertes ajánlattevő az ajánlatkérő által megküldött felvilágosítás kérésre válaszát meg- adta, amely válasz tartalma alapján az ajánlatkérő olyan helyzetbe került, hogy megalapozott döntést tudott hozni a nyertes ajánlattevő ajánlatának megfelelősé- géről.
Az ajánlatkérő döntésének megalapozottságát elősegí- tette az a körülmény, hogy a nyertes ajánlattevő részére küldött felvilágosításkérésen kívül élt a Kbt. 69. § (13) bekezdésében meghatározott jogával. A referencianyi- latkozatot kiállítók a nyertes ajánlattevő által előadotta- kat igazolták.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a negyedik kérelmi elemmel kapcsolatban megállapította, hogy az ajánlat-
kérő nem követett el jogsértést azzal, hogy elfogadta a nyertes ajánlattevő részére küldött felvilágosításkérésre adott választ.
A határozat ellen a kérelmező keresetet nyújtott be a bírósághoz. A perbe az alperes Döntőbizottság oldalán az ajánlatkérő beavatkozott.
A Fővárosi Törvényszék a 2023. június 29. napján kelt 106.K.701.526/2023/19. számú ítéletében a keresetet elutasította.
A bíróság az ítéletét a következők szerint indokolta:
A bíróság azt vizsgálta, hogy az alperesi érdekelt megfe- lelően értékelte-e a nyertes ajánlattevő felvilágosítá- sában foglaltakat akként, hogy a felperes által feltétele- zett ellentmondások feloldása megtörtént.
E körben a bíróság elsőként azt emelte ki, hogy a nyertes ajánlattevő referenciamunkája a saját alvállalkozói szer- ződése és nem a fővállalkozónak az ajánlatkérőjével megkötött szerződése alapján veendő figyelembe. Ezért nincs jelentősége annak, hogy a fővállalkozói szerződés milyen határidőket tartalmaz. A nyertes ajánlattevő szerződésszerű teljesítése kizárólag a saját polgári jogi jogviszonya alapján értékelhető, melyben a közös aján- lattevők mint megrendelők és a nyertes ajánlattevő mint vállalkozó voltak a szerződő felek. Nem volt tehát releváns a fővállalkozó építési engedélyezési- és kiviteli tervdokumentáció teljesítésére vonatkozó 6 hónapos határidő, sem a fővállalkozói szerződés mellékletét ké- pező Pénzügyi ütemtervben foglaltak. A két szerződés közötti kapcsolatot a szerződés tárgya jelentette, mely nem lehetett eltérő a közbeszerzés keretében megkötött fővállalkozói tervezési szerződéstől, a nyertes aján- lattevő mint alvállalkozó a színház tervezési munkáinak elkészítésére tett vállalást generáltervezés keretében. Továbbá azt is hangsúlyozza a bíróság, hogy egy pol- gári jogi szerződés szerződésszerű teljesítésének meg- ítélése vitatás esetén a polgári bíróság hatáskörébe tartozik. Az alperes ezért helytállóan állapította meg a határozatában, hogy nincsen hatásköre annak vizsgá- latára, hogy a szerződésben vállalt teljesítés szerző- désszerű volt-e vagy sem. Erre továbbá sem az alperesi érdekelt ajánlatkérő, sem a jelen bíróság nem jogosult.
A tisztázandó kérdés az volt, hogy az ajánlathoz csatolt referencia nyilatkozatban rögzített teljesítési idő befe- jező időpontja (2019.11.30.) ellentmondott azon nyil- vános információnak, hogy 2019.11.11-én már sor került a színház(felújítás) átadására, így a tervezési munkának
nyilvánvalóan ezt megelőzően kellett befejeződnie; másrészt a közbeszerzési szerződés (fővállalkozói szer- ződés) tervezési határideje is kétségessé tette a feltün- tetett dátum valóságosságát. Lényeges körülmény a- zonban, hogy az alperesi érdekeltnek ekkor még csak a referencianyilatkozat állt a rendelkezésére, és nem volt tudomása arról, hogy a nyertes ajánlattevő milyen kötelezettségvállalás alapján végezte el a referenciában feltüntetett tervezési munkát, másrészt azt feltételezte, hogy a tervezési folyamatok a kivitelezési folyamatoktól élesen elkülönülnek, ennek megfelelően intézett kérdést a nyertes ajánlattevőhöz. A nyertes ajánlattevő a vála- szában tájékoztatta az alperesi érdekeltet arról, hogy a műemlék épület bontási és feltárási munkák során felmerült problémák miatt a több mint 100 éves épület tervezése gyakorlatilag a megvalósítás végéig folya- matos tervezéssel és tervszállítással történt; másrészt arról, hogy a tervezési határideje nem volt azonos a kivitelező konzorcium és a beruházó közötti, a felhí- vásban hivatkozott szerződésben foglalt határidőkkel. Továbbá a tervezés kezdő és befejező időpontját is pontosította 2016.12.20., illetve 2019.08.15. dátumokra, és az ennek megfelelően pontosított referencianyi- latkozatot is benyújtotta. A felperes a keresetében nem hivatkozott arra, hogy a korrekció a Kbt. 71. § (8) bekezdése szerinti tilalomba ütközne, és az alperes sem találta azt jogsértőnek. Mivel a javított referencia- nyilatkozat az eredeti helyébe lépett, ezért ezen két dokumentum között nem állt fenn ellentmondás az időpontok eltérése miatt. A teljesítés 2016. augusztus 15- ei időpontja megelőzte a kivitelezés befejezését.
A referencianyilatkozatban egyértelműen megjelölésre került, hogy a referenciamunka a Cs színház meglévő épületének bővítésére, felújítására, átalakítására vonat- kozó építési engedélyezési tervek, komplett kiviteli tervek elkészítése generál tervezésben, a felvilágosítás pedig rámutatott arra, hogy az építési engedélyezési és kiviteli tervek folyamatosan módosításra kerültek, többször is sor került örökségvédelmi engedélyezésre, a szerződési kötelem pedig a projekt megvalósításához szükséges tervek elkészítésére vonatkozott. Egyértel- művé tette, hogy a tervek szolgáltatása gyakorlatilag folyamatosan történt a kivitelezés során is, mely magyarázattal szolgált arra, hogy miért nem volt a tervezés befejezése jóval korábbi a kivitelezés befeje- zésénél. Ugyanakkor a felperes iratellenesen állította, hogy a nyertes ajánlattevő a használatbavételi engedé- lyhez igazította a tervezés teljesítésének befejezését, mert a felvilágosításban elkülönítette a tervezés befe-
jezésének dátumát (2019.08.15.) a szerződés zárásától (2019.11.07.), az előbbit az útépítési terv leadásához, az utóbbit a használatbavételi engedélyhez kötve, mivel a tervezési szerződésben nem csak a tervek elkészítésére, hanem tervezői művezetésre, megvalósulási tervdoku- mentációra és a használatbavételi eljárás lefolytatására is kötelezettséget vállalt. A nyertes ajánlattevő tehát ésszerű és elfogadható magyarázatot adott a tisztázan- dó kérdésekre; a felvilágosítás tartalma és a referencia- nyilatkozat pontosítása így alkalmas volt arra, hogy a felperes által az előzetes vitarendezés során felvetett kétségeket eloszlassa, abban ellentmondás nem maradt fenn. Ezért az alperes megalapozottan állapította meg, hogy az alperesi érdekelt nem sértette meg a Kbt. 71. §
(10) bekezdését azzal, hogy elfogadta a felvilágosítás- kérésre adott választ.
Az alkalmassági minimumkövetelmény igazolására – a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdés nyertes ajánlattevőre vonatkozó b) pont szerint – az a- jánlattevő nyilatkozata szolgálhatott. A felperes előzetes vitarendezési eljárásban előadott kifogásai alapján az alperesi érdekelt vizsgálta, hogy a nyilatkozatban fog- laltak valósak-e. Ennek során beszerezte mind a nyertes ajánlattevő, mind a szerződést kötő másik fél nyilat- kozatát. Lényeges releváns körülmény, hogy a megren- delők az alperesi érdekelt megkeresésére egyértelműen úgy nyilatkoztak, hogy a 2016.12.19. napján megkötött tervezési szerződés 2019.11.07-én szerződésszerűen tel- jesítésre került, a tervezési szerződés teljesítése a terve- zési szerződés rendelkezéseinek megfelelően történt. A felperes alaptalanul érvelt azzal, hogy ezen nyilatkoza- toknak nincsen jelentősége. A fentiekben már kifejtettek alapján a szerződésszerűség igazolására a szerződés jogosultja (vagy polgári bíróság) jogosult. A szerződő felek egybehangzó nyilatkozata alapján (a hamis adat- szolgáltatás megállapítása hiányában) az igazolásban foglaltak megerősítést nyertek, ezért az alperesi érde- keltnek nem is lett volna jogszerű lehetősége az igazo- lással ellentétes megállapításra.
Utalt arra is a bíróság, hogy az alperes által beszerzett alvállalkozói szerződés – az abban foglalt akadályközlés alapján – mozgási lehetőséget biztosított a teljesítési határidő vonatkozásában, amely a felróhatóságot ki- zárja; továbbá a szerződés a megrendelők érdekkörébe tartozó okok (pl. a szerződés lényeges tartalmára vonat- kozó tények közlése, újabb szolgáltatás megrendelése) esetén a szerződésben megállapított határidő meghosz- szabbodásáról rendelkezik. A felperes által hivatkozott
„tervezési szakasz” és „kivitelezési szakasz” nem szere- pelnek az alvállalkozói szerződésben, ezért a teljesítés- nek nyilvánvalóan nem kellett ilyen jellegű határidők- höz sem igazodnia. Az alperesi érdekelt és az alperes sem értékelhette tehát a referenciáról beszerzett doku- mentumokat (szerződés, teljesítésigazolásokat) a szer- ződés szerinti jogosultak nyilatkozatával ellentétesen, késedelmes teljesítést, vagy egyéb okból a nyertes aján- lattevő szerződésszegését nem állapíthatta meg. A fel- xxxxx ezért alaptalanul hivatkozott a szerződésszerű teljesítés igazolásának elmaradására.
A felperes vitatása alapján vizsgálni kellett azt is, hogy a tervezési feladatok ellátása három éven belül történt-
e. A felhívás szerint az ajánlattevőnek a felhívás feladá- sát megelőző 3 évben (2019.07.21-nél nem régebben) befejezett műemléki vagy helyi védettségű épület ge- nerál tervezésére vagy generál áttervezésére, 300 fős színházi funkcióval rendelkező épület nézőterének tervezésére és akusztikai tervezésére vonatkozó refe- renciával kellett rendelkeznie. E vonatkozásban ugyan- csak a referencia nyilatkozat és a szerződés jogosultja- inak egybehangzó nyilatkozata volt az a dokumentum, amely alapján az alperesi érdekeltnek meg kellett álla- pítania az alkalmassági követelményeknek való megfe- lelést. A nyertes ajánlattevő nyilatkozata szerint a terve- zés befejezése 2019.08.15-én az útépítési kiviteli terv leadásával történt, amely időpont megfelelt a három éven belüliség kritériumának. A nyertes ajánlattevő a felvilágosításában nem közölte az összes elkészített tervet és azok leadási idejét, a felvilágosításkérés nem irányult erre. Az alperes a jogorvoslati eljárásban – a jogorvoslati kérelem vitatásai alapján – alapos bizonyí- tást folytatott le és további bizonyítékokat kért a nyertes ajánlattevőtől. Az ekkor csatolt átvételi jegyzőkönyvek pedig nem cáfolták, hanem éppen alátámasztották a megtett nyilatkozatok tartalmát, hiszen igazolták a tervek - 2019.08.15-én csapadékvíz elvezetés, közvilágí- tás és útépítés, légtechnika, erősáram, oltóberendezé- sek, színpadtechnika, akusztika, közmű, parkolóvilágí- tás, audiovizuális rendszer, szerkezetdiagnosztika, útépítés, vasfüggöny, díszvilágítás, kültéri emelők, víz- szigetelés kiviteli terveinek; 2019.08.26-án a belsőépíté- szet kiviteli terv - átadását. Ezek alapján egyértelműen igazolást nyert, hogy a nyertes ajánlattevő megfelelt mindhárom alkalmassági feltételnek.
A felperes arra megalapozottan hivatkozott, hogy a ter- vezői művezetés nem tervezői tevékenység, hanem közreműködés abban, hogy a kivitelezés a terveknek
megfelelően valósuljon meg. A nyertes ajánlattevő azonban ezen szerződési feladatát nem vonta bele a referenciába, kifejezetten elkülönítette nyilatkozatában a szerződés befejezésének dátumát a tervezési feladat befejezésének időpontjától. A felperes ezért alaptalanul hivatkozott arra, hogy nem került igazolásra, hogy a nyertes ajánlattevő által bemutatott referencia munka az ajánlati felhívásban meghatározott időtartamon (2019.
07. 21. - 2022. 07. 21.) belül került volna szerződéssze- rűen befejezésre. A bíróság annak elismerése mellett, hogy az út nyilvánvalóan nem épület, hanem műtárgy, nem fogadta el a felperes útépítési tervvel szembeni aggályát. Az alperessel értett egyet abban, hogy a meg- bízás generáltervezés jellege miatt minden, az épület funkciója szerinti használathoz tartozó elem (út, köztéri világítás stb.) tervezése jogszerűen elfogadható volt a felhívás szerinti referenciaként, figyelemmel arra is, hogy a jelen közbeszerzési eljárás tárgya egy hasonló funkciójú művelődési központ rekonstrukciójának u- gyancsak teljes körű, tehát a használatához elenged- hetetlen tervezői feladatainak ellátása. Ezt támasztja alá egyértelműen a felhívás II.1.4) pontja is, mely a mű- velődési ház rekonstrukciójához és bővítéséhez szük- séges teljes körű tervezői feladatok ellátása, a megvaló-
sításához szükséges felmérési, (építési, továbbá szakági) engedélyezési és kivitelezési-, közbeszerzési- és geodé- ziai tervdokumentáció elkészítése körében határozta meg a közbeszerzés tárgyát. Ehhez pedig hozzátartoz- hatnak épületen kívüli tervezési feladatok is. A csatolt jegyzőkönyvek pedig további és egyértelműen a fel- hívás III.1.3) M.1) pontjához tartozó tervezési felada- tokat is igazoltak (pl. akusztika, légtechnika, erősáram, vízszigetelés). Az alperes tehát a bizonyítékok helytálló értékelésével jutott arra a következtetésre, hogy a nyer- tes ajánlattevő által benyújtott referencia megfelelt a felhívásban foglaltaknak az első, második és harmadik kérelmi elem tekintetében is.
Mindebből következően az alperes jogszerűen álla- pította meg, hogy az alperesi érdekelt nem sértette meg a Kbt. 69. § (1) – (2) bekezdéseiben foglalt kötelezettségét azzal, hogy nem állapította meg a nyertes ajánlattevő vonatkozásában az alkalmassági követelmények hi- ányát és ebből következően az ajánlata érvénytelen- ségét.
A fentiekre figyelemmel a felperes teljes körben alapta- lan keresetét – a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján
– a bíróság elutasította.