A mezõgazdasági növények jég- és elemikár-biztosításának szerzõdési feltételei

A mezõgazdasági növények jég- és elemikár-biztosításának szerzõdési feltételei

A mezõgazdasági növények jég- és elemikár-biztosításának szerzõdési feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmaz- zák, amelyeket az Allianz Hungária Biztosító Részvénytár- saságnak (a továbbiakban: biztosító) és a szerzõdõnek/biz- tosítottnak a jelen szerzõdési feltételek alapján létrejött biztosítási szerzõdéseire alkalmazni kell.

1. Általános rendelkezések

1.1. A biztosítás tárgya

A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén szolgáltatást teljesít a szerzõdésben meghatározott biztosítási összeg erejéig.

1.2. A biztosítási szerzõdés alanyai

1.2.1. A szerzõdõ az, aki a szerzõdés megkötésére aján- latot tesz, és a biztosítás díját fizeti. A jognyilat- kozatokat a biztosító hozzá intézi, illetve õ jogosult a jognyilatkozatok megtételére.

1.2.2 Biztosított a növénykultúra tulajdonosa, kezelõje, bérlõje vagy haszonbérlõje.

1.2.3. A biztosítást megkötheti minden magánszemély, jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem ren- delkezõ gazdasági társaság, aki/amely a növénykultúra megóvásában érdekelt, vagy aki/amely a szerzõdést ilyen érdekelt személy javára köti.

1.3. A biztosítási szerzõdés létrejötte

1.3.1. A biztosítási szerzõdés – a szerzõdõ írásbeli aján- latára – a felek írásbeli megállapodásával jön létre.

Az írásbeli megállapodást, illetve a biztosító el- fogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja.

Ha a biztosító a kötvényt az ajánlat átadásától számított tizenöt napon belül kiállítja, a szer- zõdés a kötvény kiállításának napján jön létre.

1.3.2. A szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzõdés visszamenõ hatállyal jön létre attól az idõponttól, amikor az ajánlatot a biztosító vagy képviselõje részére átadták.

1.3.3. Nem jön létre a szerzõdés, ha a biztosító az ajánlatot az átadásától számított tizenöt napon belül visszautasítja.

1.4. A biztosítási szerzõdés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

1.4.1. A biztosítási szerzõdés – létrejötte esetén – az azt követõ napon lép hatályba, amikor a szer- zõdõ az elsõ díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetve amikor a szerzõdõ felek díjfizetési halasztásban állapodtak meg, vagy amikor a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.

A felek a kockázatviselés kezdõ idõpontjában et- tõl eltérõen is megállapodhatnak.

1.5. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási idõszak

1.5.1. A biztosítási szerzõdés határozatlan és határozott idõtartamra is köthetõ.

1.5.2. A biztosítási évforduló – más megállapodás hiányában – minden év december 31. napja.

1.5.3. A biztosítási idõszak egy naptári év.

1.6. A biztosítás hatálya

1.6.1. A biztosítás területi hatálya a szerzõdésben meghatározott kockázatviselési helyre terjed ki.

1.6.2. A biztosítás idõbeli hatályát a biztosított mezõ- gazdasági növénykultúra következõ fejlõdési szakaszai határozzák meg:

Jégkockázat:

⚫ szántóföldi növényekben a kikeléstõl, kiültetéstõl, palántázástól vagy telepítéstõl,

⚫ almás termésû és csonthéjas gyümölcsûekben az elsõ tisztuló hullás befejezõdésétõl,

⚫ héjas gyümölcsûekben az elvirágzástól,

⚫ bogyós gyümölcsûekben az elsõ virágok megjelenésétõl, szamócában az általános virág- zástól,

⚫ szõlõben, komlóban, kosár- és nemesfûzben a rügyfakadástól kezdõdik, és a növények be- takarításáig tart.

⚫ Tõkiveréses károk: az õszi vetésû, ültetésû vagy telepítésû növényekben, szamócában, valamint zöldborsóban a május 15-e elõtt bekövetkezett károkra terjed ki. Tavaszi vetésû, ültetésû, telepítésû és palántázott növények esetében a május 31-e elõtti károkra terjed ki.

A tûz, villámcsapás és földcsuszamlás kockázata:

⚫ szántóföldi növényekben a keléstõl, kiültetéstõl, palántázástól vagy telepítéstõl a növények learatásáig, a termés leszedéséig, il- letve a földbõl való kiszedéséig,

⚫ gyümölcsökben, szõlõben, komlóban, kosár- és nemesfûzben a termés leszedéséig, leszüre- teléséig,

⚫ a learatott, leszüretelt vagy a földbõl kiszedett - de átmenetileg a termesztés he- lyén tárolt - termésre.

⚫ ültetvények állagkárai esetében a termõévek- re vonatkozik.

2. A biztosított vagyontárgyak

A jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgynak minõsül a szerzõdõ/biztosított tulajdonában, kezelésében, bérletében vagy haszonbérletében lévõ szabadföldi, lábon álló, mezõgazdasági növénykultúra.

3. A biztosítási események

3.1. Jégkár:

Csapadék formájában hulló jég, amely a növények termésmennyiségét és termésminõségét befolyásoló sérüléseket okoz.

3.1.1. Súlycsökkenési kár: a növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsök- kenésben megnyilvánuló termésveszteség.

3.1.2. Minõségi kár: az a minõségi értékcsökkenés, me- lyet a jégverés okoz a rostkender és rostlen szártermésében, a paprika, dinnye, uborka, spár- gatök, zöldborsó, zöldbab, továbbá az almás és csonthéjas gyümölcsök termésében, valamint a kosár- és nemesfûz vesszejében.

3.1.3. Tõkiveréses kár: a növények tõállományának jégverés következtében elõálló, olyan mértékû kipusztulása, amely szükségessé teszi a kiszán- tást, illetve a terület újrahasznosítását.

3.2. Tûz-, villámcsapás- és földcsuszamláskár

⚫ A tûz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hõmérsék- let hatására alakul ki öntáplálóan és terjedõképe- sen hõ-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében.

⚫ A villámcsapás olyan elektromos töltéskiegyen- lítõdés, nagyfeszültségû villamoskisülés a légkör és a föld vagy földi tárgy között, amely romboló- gyújtó hatással károsít.

⚫ A földcsuszamlás a talaj fizikai vagy szilárdsági tu- lajdonságainak megváltozása következtében lejtõs terepen, hegy- vagy domboldalon amiatt kelet- kezik, hogy a talaj egyensúlyi állapota megvál- tozik, és a talaj a természetes vagy mesterséges lejtés irányába elmozdul.

A biztosító megtéríti azokat a tûz, villámcsapás és földcsuszamlás következtében bekövetkezett károkat, amelyek:

⚫ a növények termésének súlycsökkenésében vagy

⚫ a termõ gyümölcsösök, a termõ szõlõk, a komló, a kosár- és nemesfûz állományának elpusztulá- sában nyilvánulnak meg.

3.3. Kizárások

3.3.1. E biztosítás nem terjed ki:

3.3.1.1. a biztosított növénykultúrában bekövet- kezõ, 5%-ot meg nem haladó károk térítésére,

3.3.1.2. a kettõs hasznosítású növények biztosí- tásba be nem vont iker- vagy társtermésében keletkezett károkra,

3.3.1.3. az ipari felhasználásra termesztett gyümölcsök minõségi káraira,

3.3.1.4. a magtermés csíraképességének csök- kenésében vagy a termés egyéb beltartalmi értékvesztésében megnyilvánuló károkra.

3.3.2. A biztosítás nem terjed ki a jégverés által oko- zott olyan kárra, amely

3.3.2.1 a magjáért, gyümölcséért, gumójáért ter- melt növények melléktermékeiben (pl. szalma) keletkezett,

3.3.2.2. a szõlõvesszõt, illetve a tõke többéves részeit érte,

3.3.2.3. a gyümölcsök hajtásrendszerében és a törzsben keletkezett, valamint

3.3.2.4. a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb következményként állt elõ (fagyhatás).

3.3.3. E biztosítás nem terjed ki a tûz, villámcsapás vagy földcsuszamlás által okozott, 50 000 Ft-ot meg nem haladó károk térítésére.

4. A biztosítási összeg

A biztosítási összeg növényenkénti meghatározásához szükséges a biztosítani kívánt növény termésátlaga, a ter- més egységára és a biztosítás alá vont terület nagysága [termésátlag (t/ha) X egységár (Ft/t) X biztosított terület (ha)]. A biztosítási összeget minden biztosítási évben meg kell határozni. A biztosító helytállása és teljesítési kötelezettsége biztosítási idõszakonként az adott évre meghatározott biztosítási összeg erejéig áll fenn.

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított növénykultúra valóságos értékét. A valóságos értéket meghaladó részre vonatkozó megállapodás semmis, és a biztosítási díjat ennek megfelelõen le kell szállítani.

Ha a biztosítási összeg a növénykultúra valóságos értékénél kisebb, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy valóságos értékéhez aránylik.

5. A biztosítási díj

5.1. A díj esedékessége és a díjfizetés gyakorisága

A biztosítás díja egy biztosítási évre (biztosítási idõszakra) vonatkozik, amely – a felek megállapo- dása szerint – egy összegben vagy az ajánlaton rög- zített idõpontokban részletfizetéssel is teljesíthetõ. A biztosítás díját – részletfizetés esetén is – a teljes biztosítási évre kell megfizetni.

Más megállapodás hiányában az elsõ biztosítási idõszakra járó díj a szerzõdés létrejöttekor esedékes. A folytatólagos díj minden biztosítási idõszak elsõ napján esedékes, kivéve, ha a felek díjhalasztásban állapodnak meg. A szerzõdõ felek megállapodhatnak a biztosítási díj részletekben való fizetésében is.

A biztosítási díj esedékességének idõpontját a biztosítási ajánlat és a kötvény tartalmazza.

5.2. A biztosítási díj megállapítása

A biztosítási díj a díjtétel és a biztosítási összeg szor- zata. A díjtételt befolyásoló tényezõk a következõk:

⚫ a biztosított növény kárérzékenysége a biztosítási eseményekkel szemben,

⚫ a biztosítási összeg,

⚫ a biztosított terület elhelyezkedése a kárveszé- lyesség szempontjából.

A szerzõdõ/biztosított számára lehetõség van a kárösszegbõl önrész vállalására. A biztosítási díj a vállalt önrésznek megfelelõ arányban csökkenthetõ.

A szerzõdõ felek megállapodnak abban, hogy a szer- zõdés fennállása vagy egy adott biztosítási idõszak alatt a bejelentett terület és hozam módosulhat, s ennek következtében a biztosítás díjbesorolása vagy díja változhat. A díj a szerzõdõ feleknek az adat- közlõ lapon rögzített megállapodása szerint módosul.

5.3. A díjnemfizetés következménye

A biztosítási díjat (díjrészletet) a díj esedékességekor kell megfizetni. A biztosítási díj esedékességétõl számított 30 nap elteltével a szerzõdés megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerzõdõ/biztosított halasztást sem kapott, illetõleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

6. A biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége

6.1. A közlési kötelezettség

A szerzõdés megkötésekor a szerzõdõnek/biztosított- nak közölnie kell minden olyan, a biztosítás elvál- lalása szempontjából lényeges körülményt, amelyet ismert vagy ismernie kellett, illetve amelyre a biztosító kérdést tett fel.

A szerzõdõ/biztosított az adatközlõ lap kitöltésével a biztosító rendelkezésére bocsátja a biztosítani kívánt növényállomány területét, egységárát és hozamadatait. Az adatközlõket biztosítási évenként minden év március 31-éig meg kell küldeni a biztosítónak.

A hozamadatok meghatározásánál figyelembe kell venni a biztosítani kívánt terület termõképességét és a biztosított által alkalmazott agrotechnikát.

Az egységár meghatározásához figyelembe kell venni az aktuális piaci, tõzsdei, hatósági és szer- zõdéses árakat. Az egységárak a biztosítási év alatt nem módosíthatók.

A biztosítás alá vont terület nagyságát a szer- zõdõ/biztosított közli a biztosítóval; a terület azonosításához szükséges dokumentumokat (térképvázlat, táblaszám, helyrajzi szám) az adat- közléssel együtt bocsátja a biztosító rendelkezésére.

6.2. A változásbejelentési kötelezettség

A szerzõdõ/biztosított köteles a biztosítónak ha- ladéktalanul írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely a biztosító kockázat- viselésének mértékére kihat. A szerzõdõnek/biztosí- tottnak az egységárak meghatározására minden biztosítási évben csak egyszer van lehetõsége.

A változásbejelentési kötelezettség szempontjából lényeges körülménynek az alábbiak tekintendõk:

⚫ a biztosítási szerzõdésben meghatározott terület növekedése,

⚫ új kockázati osztályba tartozó növény bevonása a biztosított növények körébe,

⚫ a szerzõdõ/biztosított személyének megváltozása,

⚫ a biztosított vagyontárgyat terhelõ zálogjog alapítása,

⚫ a jogi személy szerzõdõ/biztosított egyesülése, beolvadása, szétválása, átalakulása, ill. a szer- zõdõ/biztosított ellen indult felszámolási és csõdeljárás,

⚫ a jelen biztosítási feltételek alapján biztosított növénykultúrára más biztosítótársaságnál újabb, azonos kockázatú biztosítási szerzõdés megkötése,

⚫ az adatközléskor megállapított termésátlag agro- technikai, idõjárási vagy egyéb okok miatti (kivéve a biztosítási eseményeket) változása esetén a szerzõdõ/biztosított által reálisnak vélt termésátlag bejelentése.

A hozamváltoztatás bejelentését a biztosító csak a termés ténylegesen várható mértékéig veszi figyelembe.

A szerzõdõnek/biztosítottnak a biztosítási esemé- nyek bekövetkeztéig van lehetõsége változásbejelen- tésre.

6.3. A közlési és a változásbejelentési kötelezettség következményei

A közlési, illetve változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerzõdõ/biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körül- ményt a biztosító ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ valamely lényeges körülményrõl, továbbá ha a szerzõdésben meghatáro- zott lényeges körülmények változását közlik vele, ti- zenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szer- zõdés módosítására, illetõleg – ha a kockázatot a szabályzatok értelmében nem vállalhatja – a szer- zõdést harminc napra felmondhatja. Ha a szer- zõdõ/biztosított a módosító javaslatot nem fogadja

el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzõdés a módosítói javaslat közlésétõl számított harmincadik napon megszûnik. Erre a követ- kezményre a szerzõdõt/biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító fenti jogával nem él, a szerzõdés az ere- deti tartalommal hatályban marad.

7. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén arra vállal kötelezettséget, hogy a szerzõdésben foglaltak szerint megtéríti a 3.1.–3.2. pontokban felsorolt események következtében elõállt károkat.

7.1. A szolgáltatás mértékének megállapítása

7.1.1. A súlycsökkenési és minõségi károk megál- lapítása a következõk figyelembevételével történik:

⚫ a károsodott terület nagysága,

⚫ a növények biztosítási esemény nélküli várható hozama (maximum a biztosított hozam),

⚫ a becsléssel megállapított kár százaléka a károsodott területen,

⚫ az adatszolgáltatáskor rögzített egységár.

7.1.2. A tõkiveréses károk esetében a kárösszeget a kiszántást és újrahasznosítást szükségessé tevõ mértékben elpusztult növényállomány területé- nek figyelembevételével kell megállapítani.

A kártérítés a biztosítási összeg 20%-a.

7.1.3. Az állagkárok esetében a biztosító szolgáltatása maximum az állagérték 70%-a.

7.1.4. Ismétlõdõ biztosítási eseménykárok esetén az újabb kármegállapítás a korábbi kártérítés beszámításával történik.

7.1.5. A hatóság által jégverés miatt a vetõmagtermelés- bõl kizárt hibridkukorica-vetõmag kárát a címerezés elõtt a biztosítási összeg 50%-ával, címerezés után 70%-kal téríti a biztosító.

7.1.6. Abban az esetben, ha az adatközléskor megál- lapított termésátlag agrotechnikai, idõjárási vagy egyéb okok miatt (kivéve a biztosítási esemé- nyeket) nem teljesül, és ez a biztosító tudomá- sára jut (pl. kárrendezéskor), a biztosító a reális termésátlagot meghatározza, és a szolgáltatáskor figyelembe veszi.

8. A kárenyhítési és kármegelõzési kötelezettség

A szerzõdõ/biztosított köteles a tõle elvárható intézkedé- seket megtenni a károk megelõzése és enyhítése érdekében, s ezzel összefüggésben mindenkor be kell tar-

tania az erre vonatkozó szakmai elõírásokat. A biztosító képviselõje vagy megbízottja útján jogosult ellenõrizni a kármegelõzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását. Ha a biztosító a kármegelõzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos elmu- lasztását tapasztalja, kezdeményezheti a szerzõdés módosítását.

9. A biztosító mentesülése

9.1. A biztosító mentesül a fizetési kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a szerzõdõ/biztosított jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság vezetõ szerve, e szerv tagja, vezetõ beosztású alkalmazottja, tagja, megbízottja, akinek munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított növényállomány kezelése, jogellenesen szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

9.2. A 9.1. pontban foglaltakat a kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is alkal- mazni kell.

10. A szerzõdés módosítása

A biztosítási szerzõdés csak írásban módosítható.

11. A biztosító teljesítése

11.1. A szerzõdõ/biztosított köteles a bekövetkezett kár- eseményt a biztosító szerzõdést kezelõ egységéhez három munkanapon belül írásban bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetõvé tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának el- lenõrzését.

11.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

⚫ a szerzõdõ/biztosított nevét, címét,

⚫ a kár idõpontját,

⚫ a károsodott terület nagyságát és azonosítási adatait (táblaszám, helyrajzi szám stb.),

⚫ a biztosítási eseményt,

⚫ a károsodott növényt és

⚫ a kár elbírálásához szükséges minden lényeges körülményt.

A biztosító képviselõjének megérkezéséig a kárese- mény helyszínén – legfeljebb a kárbejelentéstõl számított 5 munkanapon belül – a biztosított csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat.

A biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított a kárt az elõírt határidõn belül nem jelenti be, vagy a helyszínen a megengedettnél nagyobb mértékben változtat, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

11.3. A biztosító köteles a kárbejelentést követõ 5 munkanapon belül a kárrendezési eljárásról in- tézkedni. A kárfelvételi jegyzõkönyvben megál- lapított kártérítési összeg akkor tekinthetõ véglege- sen jóváhagyottnak, ha a biztosító a jegyzõkönyv felvételétõl számított 30 napon belül nem tesz írás- ban eltérõ nyilatkozatot. A biztosítási szolgáltatás teljesítése az utolsó irat beérkezését követõ 15 munkanapon belül esedékes.

12. A biztosítási szerzõdés megszûnése

A biztosítási szerzõdés az alábbi okok miatt szûnhet meg:

⚫ Ha a szerzõdés hatálya alatt a biztosítási érdek meg- szûnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése le- hetetlenné vált, a szerzõdés – illetõleg annak megfelelõ része – a hónap utolsó napjával megszûnik.

⚫ A határozatlan tartamú biztosítási szerzõdést a felek 30 napos felmondási idõvel bármely biztosítási idõszak végére írásban felmondhatják.

⚫ A határozott tartamra kötött biztosítási szerzõdés a tar- tam lejártakor szûnik meg.

⚫ A biztosítási szerzõdés az 5.3. és a 6.3. pontban meghatározott esetekben is megszûnik.

13. Egyéb rendelkezések

A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények elévülési ideje egy év. Az elévülés akkor kezdõdik, amikor a követelés esedékessé válik.

A biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban (levélben, telefaxon) a biztosító szerzõdést kezelõ egységéhez kell továbbítani.

A biztosító a szerzõdések létrejötte, nyilvántartása és ke- zelése érdekében személyes adatokat is kezel. Az adatszol- gáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton rögzített egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerzõdés létrejöttéhez.

A biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény 99. §-ának felhatalmazása alapján a biztosító és a biztosítási ügynöke jogosult kez- elni a szerzõdõ és a biztosított, illetõleg a károsult

(a továbbiakban: ügyfél) adatait, valamint a biztosítási szer- zõdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával és a szolgál- tatással összefüggõ, a törvényben rögzített adatokat.

A biztosító mint adatkezelõ az adatok feldolgozásával leányvállalatát, a Hungária Biztosító Számítástechnikai

Kft.-t (1553 Budapest, Pf. 40) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez igénybe vett Magyar Posta és a jogosult ál- tal megnevezett bank adatfeldolgozónak minõsül.

A biztosító az ügynöke, illetve megbízottja tevékenysége során tudomására jutott és biztosítási titoknak minõsülõ adatokat – a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve

– csak akkor hozhatja harmadik személy tudomására, ha a titoktartási kötelezettség alól az érintett ügyféltõl a kiszolgáltatható titokkört megjelölve, írásban felmentést kapott.

A biztosító egyes szolgáltatásaihoz igénybe vesz külsõ közremûködõket is olyan esetekben, amikor a szolgáltatás nyújtásához a megbízott speciális szakértelmére van szük- ség. A megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény titoktartásra kötelezi. Az ajánlat, valamint a kárbejelentõ lap, figyelembe véve a mezõgazdasági biztosítás speciális jellegét is, tartalmazza a megbízotti kört – az adattováb- bítás céljának megjelölésével –, amelynek a biztosító az adatokat továbbíthatja.

HB-11636 – Styl-Print Kft.

Az ügyfél a saját személyes, nyilvántartott adatairól jogo- sult tájékoztatást kapni, kérésére adatait a biztosító a

nyilvántartásban módosíthatja. A biztosító az adatokat a biztosítási szerzõdés tartama alatt és a szerzõdés meg- szûnését követõen a szerzõdésbõl származó követelések elõterjeszthetõségének, az elévülési idõnek a lejártáig kez- eli.

A biztosító jogosult bármikor a helyszínen ellenõrizni a kockázati viszonyokat és a szerzõdõ, illetve a biztosított által szolgáltatott adatok helyességét.

A jelen szerzõdési feltételek alapján létrejött szerzõdésre az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvény- könyv rendelkezései irányadók.

Allianz Hungária Biztosító Rt.