Kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás
Kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás
Feltételek
és ügyféltájékoztató
Új Ptk. 2014.03.15.
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató
Jelen biztosítási feltételt 2014.03.15-től kell alkalmazni. A biztosítási feltétel a kötelező gépjármű-felelősségbiz- tosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban Gfbt) és a kapcsolódó jogszabályok szó szerinti ismer- tetése a szerződő felek jogait és kötelezettségeit nem érintő rendelkezések kivételével. A hivatkozott jogsza- bályok teljes szövege elérhető a www.magyarorszag. hu internet oldalon.
A jelen feltételre vonatkozó hivatkozások egyben a biz- tosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) alapján ügyféltájékoztatónak is minősülnek. Az ügyféltájékoztatónak is minősülő részek vastag dőlt betűkkel szedettek.
I. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tásra vonatkozó szabályok
1. §
Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:
a) minden magyarországi telephelyű gépjármű- üzemben tartójára, továbbá más tagállami te- lephelyű gépjármű – ha annak rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország – tulajdonosára, és az általuk kötött kötelező gépjármű-felelős- ségbiztosítási szerződésre;
b) a külföldi telephelyű gépjármű Magyarország te- rületére történő belépésének, valamint Magyar- ország területén a fogalomban történő részvéte- lének feltételeire;
c) a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárkép- viselő, a levelező, a Kártalanítási Számla, a Kár- talanítási Alap, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének (a továbbiak- ban: MABISZ) e törvényben szabályozott tevé- kenységére;
d) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kap- csolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet), a biztosító fel- számolójának, a kötelező gépjármű-felelősség- biztosítást igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat nyil- vántartó szervnek (a továbbiakban: kötvénynyil- vántartó szerv), a kárnyilvántartással kapcsolatos feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a fő- városi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hiva- tal) és a vámhatóságnak e törvényben szabályo- zott tevékenységére.
.
2. §
E törvény hatálya nem terjed ki:
a) a nemzetközi gépjármű-biztosítási – a tagál- lamok és más államok nemzeti irodái közötti
– megállapodásból és a kapcsolódó meg- állapodásokból eredő – e törvényben nem szabályozott – feladatok ellátására;
b) Magyarország területén rendezett gépjár- műversenyen (edzésen) részt vevő gépjár- művekre kötött felelősségbiztosítási szer- ződésekre;
c) arra az esetre, ha az e törvényben foglal- taktól Magyarország területén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gépjárművek vonatkozásában jogszabály eltérő szabályo- kat állapít meg.
3. §
E törvény alkalmazásában:
1. Xxxxx Xxxxxxxxxx: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/EGK tanácsi irányelvnek a gépjármű- felelősségbiztosítás ellenőrzésére vonatkozó al- kalmazásáról szóló 2003/564/EK határozatának függelékében foglalt, a nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendező szabályzat;
2. biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szer- ződések esetében – a díjfizetés gyakoriságától függetlenül – az az időtartam, amelyre a megál- lapított díj vonatkozik;
3. biztosító: a biztosítókról és biztosítási tevékeny- ségről szóló 2003. évi LX. törvényben (a továb- biakban: Bit.) meghatározott szervezet, amely a székhely szerinti tagállamában engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzésére, és Magyarország területén az e tör- vényben foglaltaknak megfelelően a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (a továbbiakban: biztosítás) tevékenység folytatására jogosult;
4. biztosított: a gépjármű biztosítással rendel- kező üzemben tartója és a gépjárművet ve- zető személy;
5. díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatáro- zott gépjármű-kategóriánként és – a flotta kivételével – bonus-malus osztályonként a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható vala- mennyi korrekciós tényező összessége;
6. egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy meghatározott gépjárműre kötött, e törvénynek megfelelő biztosítási szerződés;
7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonat- kozásában az üzemben tartó biztosítási köte- lezettségének – a szünetelés időtartamának,
kivételével – díjfizetés hiányában kockázat- viselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a Kártalanítási Számla kezelő- jét megillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;
8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideigle- nes forgalmi engedély, az ideiglenes forga- lomban tartási engedély, valamint a lassú jármű és a négykerekű segédmotoros kerék- pár (quad) igazolólapja;
8/A. gazdasági totálkár: a káresemény következ- tében károsult gépjármű megjavíttatása gaz- daságilag nem indokolható, mivel annak javí- tási, valamint a kár elhárításával kapcsolatos egyéb költségei, illetve a javítást követően esetlegesen fennmaradó értékcsökkenés összege a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványér- tékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét meghaladja.
9. gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyan- azon – jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég – szerződő üzemben tartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma a biztosítási időszak kezdőnapján eléri az ötöt;
10. gépjármű: a közúti forgalomban való részvé- tel feltételeként hatósági engedélyre és jel- zésre kötelezett – a közúti közlekedés szabá- lyairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II.
b) pontjában meghatározott – gépjármű, pót- kocsi, félpótkocsi, mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a hatósá- gi engedélyre és jelzésre nem kötelezett se- gédmotoros kerékpár;
11. gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a for- galom elől elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjárművek számára rendezett sportrendez- vény;
12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott foga- lom;
13. harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben megha- tározott fogalom;
14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben megha- tározott fogalom;
15. hozott kárelőzményi igazolás: más tagállam által előírt kötelezettség alapján megkötött gépjármű- felelősségbiztosítási szerződésre vonatkozó iga- zolás, amely tartalmazza az adott biztosítónál nyil- vántartott időszakot, valamint a szerződés hatálya alatt harmadik személyeknek okozott és a más tagállami biztosító által az igazolás kiadásának napjáig elismert, vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítések alapjául szolgáló káresetek számát, időpontját, illetve a kármentesség tényét;
16. Információs Központ: a gépjármű üzemelteté- sével harmadik személyeknek okozott károkból
eredő kártérítési igények érvényesítése érdeké- ben adatok közlése és e törvényben meghatáro- zott egyéb feladatok ellátása érdekében létreho- zott szervezet;
17. ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mi- vel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat megha- misították vagy nem felismerhetők;
18. kárképviselő: a határon átnyúló szolgáltatás ese- tében a biztosító által a gépjármű-felelősségbiz- tosítási károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet;
19. károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;
20. kárrendezési megbízott: a gépjármű-felelősség- biztosítási tevékenységet végző biztosító szék- hely szerinti tagállamától eltérő tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosí- tott gépjármű üzemeltetésével kapcsolatban fel- merült kártérítési igényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képvi- seli;
21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és finanszírozott pénzalap, mely azon biztosítónál (a továbbiakban: felszámolás alatt álló biztosító) a károkozás időpontjában e törvény szerinti biztosítási szerződés alapján fedezettel rendelkező üzemben tartó gépjármű- vével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szemben a biztosító tevékenységét engedélyező tagállamban felszámolási eljárás megindult;
22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és folyamato- san finanszírozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatározott korlátozá- sokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, valamint az ismeretlen gépjárművel okozott károk megtérítése, amennyiben a kötelezettség- vállalás országa Magyarország;
23. kártalanítási szervezet: a gépjármű-felelősség- biztosítási tevékenységet végző biztosítók által a székhelyük szerinti tagállamban működtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállam területén telephellyel rendelkező gépjármű üzemeltetéséből eredően a zöldkár- tyarendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárrendezési megbízottja kárrendezésének el- maradása esetén a kártérítési igények elbírálása és kielégítése e törvényben meghatározott ese- tekben;
24. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gép- jármű biztosítása esetén a
a) telephely szerinti ország, vagy
b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a hatósági jelzés vi- selésére kötelezett gépjármű baleset ré- szesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévő ható- sági jelzés nem rendelhető, vagy már nem rendelhető hozzá, vagy
c) rendeltetés helye szerinti tagállam;
25. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosítá- sáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;
26. levelező: olyan biztosító, a biztosító részére kár- rendezési tevékenységet végző szervezet, kár- rendezési megbízott, egyéb szervezet vagy sze- mély, akit vagy amelyet a működése szerinti or- szág nemzeti irodájának jóváhagyásával a zöld- kártyarendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl a biztosítottjai által a levelező országában okozott gépjármű-felelősségbiztosítási károk kezelésére és rendezésére;
27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű- biztosítási megállapodásból és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrende- zési és elszámolási feladatokat;
28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdonjogának átruházása esetén a tulajdon- szerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartam folyamán az
– a gépjármű telephely szerinti országától eltérő
– tagállam,
a) ahol a tulajdont szerző természetes személy ál- landó lakóhelye, a jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég tulajdonszerzése esetén annak szék- helye található, illetve
b) amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózko- dási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye, fióktelepe található;
29. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkövetelt gépjármű-felelős- ségbiztosítási fedezet igazolásául a jármű ható- sági jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfogadják;
30. súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkáro- sodással járó maradandó fogyatékosságot oko- zó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés;
31. székhely szerinti tagállam: a Bit.-ben a székhely tagállamaként meghatározott fogalom;
32. tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam és Svájc;
33. telephely szerinti ország: az az ország,
a) amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideiglenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy
b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek esetében a tulajdo- nos vagy a gépjármű felett egyébként rendel- kezési jogot gyakorló személy (jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég) állandó lakóhe- lye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephelye, fióktelepe) talál- ható;
34. türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvannapos időszak, melynek a díj megfi- zetése nélkül történő leteltével a szerződés
– amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – díjnemfizetéssel megszűnik;
35. üzemben tartó: a gépjármű telephelye sze- rinti ország hatóságai által kibocsátott ok- iratba bejegyzett üzemben tartó (engedé- lyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;
36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országai- ban elfogadott, egységes szabványnak meg- felelő nemzetközi gépjármű-felelősségbiz- tosítási igazolvány (kártya), amelyet a nem- zeti iroda nevében a biztosítási szerződés- nek megfelelően a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a meglátogatott or- szágban megkövetelt gépjármű-felelősség- biztosítási fedezet meglétének igazolására;
37. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közöt- ti megállapodások alapján az ezen megál- lapodásokban részes országok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok hatósá- gai a zöldkártyában megtestesülő igazolást az országban megkövetelt gépjármű-fele- lősségbiztosítási fedezet igazolásául elfo- gadják.
3/A. §
E törvény alkalmazásában kár és kártérítés alatt a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló szemé- lyiségi jogsérelem és a sérelemdíj is értendő.
4. § A biztosítási kötelezettség
(1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles – a külön jogszabály alapján mentesített gépjárművek kivételével – az e törvény szerinti biztosítóval a gépjármű üze- meltetése során okozott károk fedezetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződést kötni, és azt díjfize- téssel hatályban tartani (biztosítási kötele- zettség).
(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály más- ként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármű hatósági engedéllyel és jel- zéssel való ellátásának időpontjától – a szüne- telés kivételével – a gépjármű forgalomból tör-
ténő kivonásáig, illetve a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármű esetében a forgalomban történő részvétel kezdetétől a részvétel vég- leges megszüntetéséig terheli.
(3) A szerződés megkötésére vonatkozó kötelezett- ség tekintetében üzemben tartónak minősül a gépjármű tulajdonosa által – szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján – üzemben tartóként megnevezett személy.
(4) Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az e törvény szerinti új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni.
(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása ese- tén a biztosítási kötelezettség az ideiglenes for- galomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének időtartama alatt áll fenn.
(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a bizto- sítási kötelezettség címzettje nem állapítha- tó meg, a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedé- sétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál té- nyét a biztosítónak bejelentette, és a szerző- dést díjfizetéssel hatályban tartja.
(7) Más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonosa
– ha a gépjármű rendeltetés helye szerinti tagál- lama Magyarország – köteles a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartamra az e törvény szerinti biztosítással rendelkezni.
5. §
(1) A biztosító a magyarországi telephelyű gép- jármű üzemben tartójának, valamint azon gépjármű tulajdonosának, melynek rendel- tetés helye szerinti tagállama Magyaror- szág, az e törvényben meghatározott felté- telek szerinti biztosítási szerződés megkö- tésére vonatkozó – a biztosító díjtarifájának megfelelő – ajánlatát a 13. § (1) bekezdésé- ben meghatározott összeghatárok szerint köteles elfogadni. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőző- en tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelőzően szerződést nem köt- het, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót.
(2) Ha a biztosítási szerződés a biztosítási idő- szak tartama alatt a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szű- nik meg, az üzemben tartónak az adott biz- tosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó
ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetéssel szűnt meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést – az újrakötött szerződés kocká- zatviselési kezdetének időpontjában alkal- mazandó díjtarifa alapján – megkötni, ahol a szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg.
(4) Az a biztosító, amely a szerződést a biztosí- tási időszak végére felmondta vagy a szerző- dés a biztosítási időszak alatt díjnemfizetés miatt szűnt meg, az üzemben tartónak a szerződés megszűnését közvetlenül köve- tő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.
6. §
(1) A biztosítási szerződés a felek írásbeli meg- állapodásával jön létre.
(2) A szerződés úgy is létrejön, ha a szerződő üzem- ben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételek- nek megfelelő ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájékozta- tás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon a biztosító vagy annak képviselője részére átadja.
(3) A biztosító a (2) bekezdés szerinti ajánlatot an- nak átadásától számított 15 napon belül az
5. § (4) bekezdésében meghatározott indokok alapján utasíthatja el.
(4) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételek- nek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biz- tosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyi- latkozik.
(5) A (2) és (4) bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat átadásának időpontjában – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre.
(6) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltéte- lektől való eltérésre történő hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indokok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon el- küldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szer- ződő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés az (5) bekezdésben meghatározott időpontban a módosított ajánlat szerint létrejön.
(7) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javas- latot, köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módosításának tényére, valamint az ajánlathoz viszonyított lényeges eltérésekre. En- nek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmá- nak megfelelően jön létre.
(8) A biztosító kötvényt az e §-ban meghatározottak szerint létrejött szerződés tartalmával egyező tar- talommal bocsáthat ki.
7. §
(1) A szerződő felek bármelyike a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt leg- alább 30 nappal megelőzően a biztosítási szer- ződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.
(2) A biztosítási időszakon belül – az e törvényben meghatározott eseteken túl – a szerződés csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg.
(3) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjár- mű forgalomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.
(4) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulaj- donjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be.
8. §
(1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatkozásában a fennálló biztosítás által érin- tett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából, a gépjármű forgalomból tör- ténő kivonásának, a gépjármű első és ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármű tulajdonjogát érintő változásnak – ideértve a régi tulajdonos (átruházó) külön jogszabályban meghatározott, tulajdonjog-változáshoz kap- csolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésé- nek időpontját is – járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a járműnyilvántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét érintő változás járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről – e tény járműnyilvántar- tásba történő bejegyzésével egyidejűleg – a köt- vénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe veszi.
(2) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzemben tartója a hatósági engedély visszavo- nását, a tulajdonjog átruházását, illetve az üzem- ben tartó változását igazoló okiratot, a forgalom- ban történő részvétel végleges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.
(3) A biztosító köteles – a díjnemfizetéssel történő megszűnés esetének kivételével – a biztosítási szerződés megszűnésének tényéről és a meg- szűnt szerződés külön rendeletben meghatáro- zott bonus-malus besorolásáról a megszűnést, illetve az arról történt tudomásszerzést követő 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájé- koztatni.
(4) A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
(5) A szerződésre a Polgári Törvénykönyv rendelke- zései akkor alkalmazhatók, ha e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz.
9. §
(1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köte- les minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így különösen – fennálló szerződés esetén a biztosítási időszak vagy a tartam utolsó napját követő – az új biztosítási időszak vagy a határozott tartam kezdő napját, biztosítóváltás esetén az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát, továbbá – amennyiben az üzemben tartó már rendelkezik vele – a kártörténeti rendszerazonosító számot.
(2) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor kö- teles a fedezetlenségi díj megállapításához szükséges adatokat a biztosítóval vagy annak képviselőjével közölni.
(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gépjármű tulajdonosa által üzemben tartóként megnevezett személy által kötött szerződés az üzemben tartói jogosultság keletkezésé- nek – járműnyilvántartásba bejegyzett – idő- pontjában – de legkorábban a biztosítási szer- ződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpont- jában – lép hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése a szerződéskötést követő 30 napon belül nem történik meg, a szerződés megszűnik.
(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül be- jelenteni a biztosítónak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.
10. §
Ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyan- azon biztosítási időszak egy részére kötött to- vábbi biztosítási szerződés érvénytelen.
11. §
(1) Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szer- ződő felek az e törvényben meghatározottaktól eltérhetnek a szerződés létrejöttét, megszűnését, a biztosítási időszakot, a díjfizetést illetően.
(2) A biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatkozásában a biztosítási időszak, illetve tartam kezdő napján alkalmazandó díjtarifa alapján alakítja ki. A biztosító az így meg- állapított díjat az adott biztosítási időszak alatt nem változtathatja meg.
(3) A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vo- natkozásában egy – a meghirdetés napjától számí- tott hatvannapos időszakon túli – előre meghatá- rozott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatá-
rozott módon, a Felügyelet honlapján meghir- detni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet hon- lapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.
(4) Gépjárműflottára a flottához tartozó gépjármű- vek kategóriáitól és fajtáitól függetlenül határozott tartamú szerződés is köthető.
(5) A biztosító a közbeszerzési eljárás keretében be- nyújtott – gépjárműflottára kötendő szerződésre vonatkozó ajánlatát tartalmazó – pályázatában és az annak alapján megkötött szerződésben el- térhet a (2) bekezdés szerint kialakított és a (3) bekezdés szerint meghirdetett díjtarifájától.
12. §
A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgála- tára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.
13. §
(1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a ká- rosultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 1600 mil- lió Ft összeghatárig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kap- csán bármilyen jogcímen érvényesíthető követelé- seket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.
(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöldkártyarendszer azon or- szágainak területén, amelyek nemzeti irodá- jával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, a biztosító helytállási kötelezettsé- gének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbiztosítási jog- szabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szer- ződésben meghatározott helytállási kötelezett- ségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a bizto- sítási szerződésben vállalt összeghatárok mértékéig áll fenn.
(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen oko- zati összefüggésben lévő, időben összefüggő több káresemény egy biztosítási esemény- nek minősül.
14. §
(1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a 13. § (1)–(2) bekezdésében meg- határozott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a ká-
rokra káreseményenként meghatározott összeg- hez viszonyított arányában történik.
(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tőkeértékét kell figyelembe venni. Ha a jövőben várható járadékkifizetések tőkeértéke magasabb a szerződésben rögzített biztosítási összeg- ből rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a járadékkifizetések tőkeértékét arányosan csök- kentve állapítja meg a járadék nagyságát.
(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártí- pusra (dologi, illetve személyi kár) meghatározott káreseményenkénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett ká- rosult kizárólag akkor érvényesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra meghatározott biztosítási összeg új- rafelosztásával megtéríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhetett volna.
(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosítónak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követően jelentkezik, vagy növekszik (pl. egészségi állapot romlása).
(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)–(4) bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a ré- szükre korábban teljesített kárkifizetésből az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési összeget visszakövetelni a kifizetést követő 5 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehetőségéről köteles a károsultat a kárrendezés során, az első kárkifize- téssel egyidejűleg írásban tájékoztatni.
(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biz- tosítási összeg (1) bekezdésben meghatározottak szerinti felosztásakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az esetben a többi károsult a biz- tosítási összeg újrafelosztásából eredő új kártérí- tési aránynak megfelelő kártérítésre jogosult.
15. §
A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely
a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tár- gyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjár- művel utazók személyi használatára szóló tárgyak;
b) a károkozó gépjárműben keletkezett;
c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egy- mással szembeni igényéből származó dolo- gi kárként, illetve elmaradt haszonként ke- letkezett;
d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatá- sára, vagy az egészségügyi hatóságok részé- ről a sugárzás káros hatásainak megszünte-
tését célzó intézkedések folytán keletkezett;
e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatá- ban keletkezett;
f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata so- rán keletkezett;
g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerako- dás következtében keletkezett;
h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során ke- letkezett;
i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
j) környezetszennyezéssel a gépjármű balese- te nélkül keletkezett;
k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyon- tárgyban folyamatos állagrongálással oko- zott, illetőleg állagromlásból adódott;
l) háború, háborús cselekmény, terrorcselek- mény következményeként keletkezett.
16. §
(1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biztosítási szerző- dés határozatlan tartamú.
(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ide- iglenes forgalomban tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek, továbbá az iga- zolólappal rendelkező lassú járművek és a négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek esetében, valamint a
4. § (7) bekezdésében foglalt esetben a biztosítá- si szerződésben megjelölt határozott tartamú szerződés köthető.
(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visz- szavonásáról szóló miniszteri rendeletben meg- határozott mezőgazdasági erőgép (lassú jár- mű) esetében határozatlan tartamú szerződés köthető.
17. §
(1) A határozatlan tartamú szerződések eseté- ben a biztosítási időszak egy év, az 5. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint új- rakötött szerződések esetében a megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig terjedő időszak.
(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okira- ton fel kell tüntetni.
(3) A biztosítási időszak első napja – a szünete- lés időtartama alatt hatályba lépő szerződések kivételével – a kockázatviselés kezdete.
(4) A biztosító a biztosítási időszak utolsó nap- ját megelőző ötvenedik napig elküldött írá- sos értesítőben tájékoztatja a szerződő fe- let a biztosítási évfordulóról és a következő
biztosítási időszakra – az értesítés időpont- jában rendelkezésre álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható díjról.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés
– a szerződő hozzájáruló nyilatkozata alapján –
elektronikus úton is megtehető.
18. §
A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok területére, valamint a zöldkártyarendszer azon or- szágainak területére terjed ki, amelyek nemzeti iro- dájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzat- nak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.
19. §
(1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fe- dezet) a felek által a szerződésben meghatá- rozott időpontban, ennek hiányában a szer- ződés létrejöttének időpontjában, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogosultság keletkezésének – járműnyilvántartás- ba bejegyzett – időpontjában – de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpont- ban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában – kezdődik.
(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerződés létrejöttét meg- előzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfogadó nyilatkozata szükséges.
(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül meghatározott és egyedi- leg meg nem tárgyalt szerződési (biztosítási) fel- tétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (első díjrészlet) befizetését követően viseli a kockázatot.
(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) be- kezdésében meghatározott türelmi időben fennáll.
(5) A szerződés érdekmúlással történő megszű- nése esetén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történő kivonás, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetése, a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az üzemben tartói jogosult- ság megszűnésének – járműnyilvántartásba be- jegyzett – időpontjában szűnik meg.
(6) A biztosító kockázatviselése a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a szerződés megszűnésének időpontjában, a szerződés biztosítási időszak végére történő fel- mondása esetén a biztosítási időszak zárónapján szűnik meg.
(7) A szerződés a 21. § (4) bekezdésében meg- határozott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a türelmi idő zárónapján szűnik meg.
20. §
(1) A biztosítási díj a kockázat viselésének idő- tartamára előre illeti meg a biztosítót.
(2) A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését kö- vetelheti.
(3) A határozott tartamú biztosítási szerződések biz- tosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj).
21. §
(1) A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatáro- zott időpontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfize- tési időszaknak az első napján esedékes.
(1a) Ha a díj a 23. § (2) bekezdésében meghatározott megváltoztatás esetén módosul, vagy a szerződő fél által már megfizetett díjat jogszabályváltozás folytán utóbb más tartozására kell elszámolni, az üzemben tartó a díjkülönbözetet az esedékes kö- vetkező biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 na- pos határidővel – köteles megfizetni.
(2) Az egyszeri díjat – a felek eltérő megállapodásá- nak hiányában – a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szerződésben megállapított kamat illeti meg.
(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől szá- mított harmincadik nap elteltéig – a következ- ményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számí- tott hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.
(5) A biztosító köteles a szerződés megszűnésé- ről 15 napon belül az üzemben tartónak iga- zolható módon értesítést küldeni, amennyi- ben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.
(6) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott eset- ben a szerződő fél a szerződés megkötésekor köteles megfizetni az újrakötött szerződés vonatkozásában az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, és – amennyiben még nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonatkozásában a türel- mi időre járó díjat.
(7) A biztosító köteles a szerződés (4) bekezdés szerinti díjnemfizetés miatt bekövetkező megszűnése esetén a kötvénynyilvántartó szerv felé a 49. § alapján fennálló értesíté- si kötelezettségének a szerződés megszű-
nésétől számított nyolc munkanapon belül eleget tenni.
22. §
(1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.
(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtarta- mát követően szerződést köt.
(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomásszerzést követően haladék- talanul köteles kiszámítani.
(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjtarifát kell alkal- mazni, amelyre a fedezetlenség időtarta- ma esik, a díjat beszedő biztosító díjtarifája nem alkalmazható.
(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint kiszámított fedezet- lenségi díjat az esedékes biztosítási díjrész- lettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel
– köteles megfizetni.
(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a 21. § (4) bekezdésében meghatáro- zott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(7) A Kártalanítási Számla kezelője a fedezetlensé- gi díjnak – a díjhirdetést követő naptári évre vonatkozó, a Kártalanítási Számla általi kárté- rítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján egy naptári évre számított – ta- rifáját gépjármű-kategóriánként, legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon a Felügyelet honlapján meghirdeti, továbbá ezzel egyidejűleg a MA- BISZ honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.
23. §
(1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett – a bizto- sítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó – díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában
– nem változtathatja meg, kivéve, ha a szer- ződés díja a szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése következtében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól.
(2) A szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együtt- működési kötelezettségének megsértése esetén a szerződés díja legkésőbb a koc-
kázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül, az üzemben tartó egyidejű értesíté- se mellett – a szerződéskötéskor fennálló tények figyelembevételével – a kockázat- viselés kezdetétől alkalmazandó hatállyal módosítható a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint.
(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában egy – a meghirdetés nap- jától számított hatvannapos időszakon túli
– előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnöké- nek rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. El- térés esetén a Felügyelet honlapján meghir- detett tarifa alkalmazandó.
(4) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkalmazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra ren- delkezésre álló helyiségeiben és a honlapján fo- lyamatosan hozzáférhetővé tenni.
(5) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és Magyarország területén szervezeti egység- gel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy a (4) bekezdésben említett információk a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén bete- kintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.
24. §
(1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal a biztosítási idő- szak kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint módosul, és az az adott biztosítási időszak alatt nem változtatható meg.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jogszabály kifejezetten lehe- tővé teszi.
25. §
(1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, il- letve az okozott és a biztosító teljesítési köte- lezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.
(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasz- nálni, a kártörténeti adatokon alapuló bonus- malus rendszert működtetni, továbbá a kártörté- neti igazolásokat kiadni.
26. §
(1) A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántar- tásban szereplő gépjárművek esetében szüne- tel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hiva- talból történő eljárás következtében a gépjár-
mű a forgalomból ideiglenes kivonásra került.
(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes kivonás tényéről, valamint annak kez- dő és záró időpontjáról a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.
(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott időpontoknak megfelelően a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb hat hónapig tart.
(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás nap- jától számított egy éven belül nem történik meg, a szerződés az egyéves időszak utolsó napját követő napon megszűnik.
(5) A szünetelést követő díjrészlet fizetésének ese- dékessége – a felek eltérő megállapodásának hi- ányában – a szünetelés megszűnésének a napja.
(6) A hivatalból történő ideiglenes kivonás kö- vetkeztében fennálló szünetelés esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott értesüléstől számított 15 napon belül tájé- koztatja az üzemben tartót a kockázatvise- lés szünetelésének tényéről és az esetle- gesen bekövetkező károkozás következmé- nyeiről.
(7) A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetés- sel történő hatályban tartására nem áll fenn.
(8) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjár- művek esetében a szünetelésnek nincs helye.
27. §
A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalaní- tási Szervezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e törvényben foglaltak szerint megtéríti. E kár- térítés nem érinti a károsultnak a Polgári Törvénykönyv szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai alapján érvényesíthető további kártérítési igényét.
28. §
(1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosítási szerződés keretei között a károko- zó gépjármű üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben jogosult érvényesíteni.
(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkező károsult keresetet indíthat a károkozó Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítójával szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban, vagy a baleset bekövetke- zésének helye szerinti tagállamban, amennyiben a baleset a zöldkártyarendszer valamely, a káro- sult lakóhelyétől (székhelyétől) eltérő országában következett be.
(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselővel
29. §
szemben is érvényesítheti a biztosítóra kiterjedő joghatállyal.
nak beérkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének továb- bítani és a károsultat erről egyidejűleg tájékoztat- ni. A 31. §-ban meghatározott 15 napos, illetve 3
(1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei a helyszínen kötelesek át- adni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szük- séges – a 46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban meghatározott – adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatko- zó információkat. Az így átadott adatok az e törvényben meghatározott feladatainak ellátá- sa céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelőjéhez, a Kártalanítási Szervezethez, a levelezőhöz, a kár- rendezési megbízotthoz, a kárképviselőhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiztosí- tási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabályai szerint kezelendők.
(2) A károsult a káreseményt – annak bekövetkez- tétől, illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosító- nak. A határidő elmulasztása esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkezmé- nyei a káresemény bekövetkezése és a kárese- mény bejelentése közötti időszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbízottal, a levelezővel, a Kárta- lanítási Számla kezelőjével, a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.
(3) A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a fel- számolás alatt álló biztosítóval szemben fennálló követelését a biztosítási szerződésben, valamint e törvényben a kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések figyelembevételével.
30. §
(1) A biztosított köteles a káreseményt – a kár- rendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőr- ségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.
(2) Fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szer- ződéssel nem rendelkező üzemben tartó az
(1) bekezdésben meghatározottakat 5 munka- napon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. Ha a károsult – a bal- esetben részes másik fél vagy az eljáró hatóság tájékoztatása alapján – a bejelentést olyan biz- tosítónál teszi meg, amelynél a gépjármű üzem- bentartója nem rendelkezik a káresemény idő- pontjában fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel vagy a szerződés fennállása vitás és más – biztosítási fedezetet nyújtó – biztosító érintettsége nem merül fel, a biztosító a bejelen- tést – további intézkedés megtétele nélkül – an-
hónapos időszak kezdő időpontja a dokumentu- mok, illetve a bejelentés Kártalanítási Számla ke- zelőjéhez történő beérkezésének napját követő munkanap.
(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kap- csolatban ellene peres vagy nemperes eljá- rás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárás- ban a biztosított képviseletéről gondoskodni.
(4) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem ren- delkező üzemben tartó a (3) bekezdésben meg- határozottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelője jogosult ebben az eljárásban az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó képviseletéről gondoskodni.
(5) Külföldön bekövetkezett káresemény beje- lentésének határidejét a hazaérkezés idő- pontjától kell számítani.
(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla kezelője, a kárképviselő és a levelező kérelmére, a kárrendezési eljárás lefolytatása céljából, az el- járó hatóság tájékoztatást nyújt a káreseménnyel kapcsolatos eljárás állásáról, eredményéről, a ká- rosult és a károkozó – 46. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott – személyes adatairól, a gépjármű hatósági jelzéséről, a biztosító meg- nevezéséről, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konk- rét esetre vonatkoztatva a kártérítési igények ren- dezéséhez szükséges alapvető adatokról.
31. §
A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, le- velezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrende- zéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérke- zésétől számított 15 napon belül, de ezek beér- kezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:
a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt a 13. § (1)–(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, jogcímenként (beleértve a kamatra vonat- kozó tájékoztatást) összegszerűen megálla- pította, vagy
b) indoklással ellátott választ adni a kártérí- tési igényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelőssé- get nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapí- totta meg.
32. §
(1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősségre vonatkozó nyilatkozatá- ban foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérí- tési felelősségéhez mérten köteles megállapítani.
(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jog- erős ítélet hatálya a biztosítottra – a 35. § (1) be- kezdésében meghatározott esetekben az üzem- ben tartóra és a vezetőre – is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője közötti perben hozta a bíróság.
(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egy- összegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerős meg- ítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.
32/A. §
(1) Gépjármű károsodása esetén a biztosító előzetes kalkulációt készít az általa téríthe- tő helyreállítási költségek és kiadások net- tó, illetve bruttó összegéről, illetve – ameny- nyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll – az értékcsökkenés mértékének megfelelő összegről, és erről tájékoztatja a károsultat.
(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek álta- lános forgalmi adóval növelt összegét a ká- rosultnak csak akkor térítheti meg, ha a ká- rosult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges mun- kálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel, kivéve, ha a károsult a közlekedésbiztonsági szempon- tokra is tekintettel a gépjármű megjavíttatá- sa helyett az (1) bekezdés szerinti mértékű nettó kártérítési összeggel szabadon kíván rendelkezni. Amennyiben az értékcsökke- nés fizetésének feltétele fennáll, a biztosító az (1) bekezdés szerinti értékcsökkenés ösz- szegét téríti meg. Gazdasági totálkár esetén vagy ha a káresemény következtében káro- sult gépjármű helyreállítása műszaki okok- ból nem lehetséges, a biztosító a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsérték- kel) csökkentett összegét alapul véve köte- les megtéríteni a károsult kárát.
32/B. §
(1) Ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a közleke- dési balesettel érintett gépjármű kormány- műve, futóműve, illetve karosszériája (alvá- za) olyan károsodást szenvedett, amely mi-
att a közúti forgalomban való további rész- vételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlannak tekinthető és a helyreállítás
– a jogosult erre irányult nyilatkozata alapján – nem történik meg, a kárfelvételi eljárás be- fejezésétől számított tíz napon belül – az al- kalmatlanság okának feltüntetésével – értesíti a közlekedési hatóságot, kivéve, ha a károsult a hulladékká vált gépjárművekről szóló jog- szabály hatálya alá tartozó gépjármű esetén annak bontási átvételi igazolását a biztosí- tónak bemutatja.
(2) A gépjárműben keletkezett károsodás esetén a biztosító a kár helyreállításához szükséges teljes költséget biztosítási szolgáltatása ke- retében csak akkor térítheti meg a károsult- nak, ha a közlekedési hatóság a gépjármű műszaki vizsgálata eredményeként
a) arról tájékoztatja a biztosítót, hogy a gép- jármű a közúti forgalomban való részvé- telre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmas, vagy
b) a gépjárművet közlekedésbiztonsági szempontból a (3) bekezdésben meghatá- rozott kivétellel műszakilag alkalmatlannak minősíti, és ennek alapján a gépjárművet a járási hivatal – a külön jogszabályban meg- határozottak szerint – ideiglenesen kivonta a forgalomból.
(3) A (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható ab- ban az esetben, ha a közlekedési hatóság a gépjármű műszaki vizsgálata eredményeként a hulladékká vált gépjárművekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjárművet közlekedésbiz- tonsági szempontból véglegesen alkalmatlannak minősítette.
(4) A biztosító az értékcsökkenés összegét csak ab- ban az esetben fizetheti ki a károsult részére, ha a károsult a hulladékká vált gépjárművekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármű esetén annak bontási átvételi igazolását a biztosítónak bemutatta vagy a gépjárművet a járási hivatal – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – végleg kivonta a forgalomból.
(5) A károsult részére a biztosító nem fizetheti ki a 32/A. § (1) bekezdése szerint kalkulált nettó összeget, illetve az értékcsökkenés összegét, ha a közlekedési hatóság arról tájékoztatja, hogy az üzemben tartó az (1) bekezdésben foglalt értesítés alapján elren- delt műszaki vizsgálatra a gépjárművet nem mutatta be, és a műszaki vizsgálatára más módon sem került sor.
(6) A 32/A. § (2) bekezdésében, valamint a (2)–(5) bekezdésben foglaltak nem érintik azt a lehető- séget, hogy a biztosító a 32/A. § (1) bekezdés szerint előzetesen kalkulált nettó összeg, illetve értékcsökkenés 60%-ának megfelelő összegű szolgáltatási előleget nyújtson.
(7) Az (1)–(6) bekezdésekben meghatározottakat nem kell alkalmazni, ha a kárt szenvedett gépjár- mű telephely szerinti országa nem Magyarország.
33. §
Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője a kárt megtérítette, a megtérített összeg erejéig őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat – a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartót és a ve- zetőt – illették meg a kárért felelős személlyel szem- ben.
34. §
(1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. §
(6) bekezdésében meghatározott esetben a Kártalanítási Számla kezelője az általa kifi- zetett kártérítési összeg megtérítését köve- telheti:
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogo- san használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított közös kár- okozása esetén bármelyiküktől, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták;
c) a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezet- te, illetve bármely biztosítottól, ha a gép- jármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alko- holos vagy a vezetési képességre hátrá- nyosan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhette fel (alkoholos befolyásolt- ságnak tekinthető a 0,8 ezreléket megha- ladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l ér- téket meghaladó légalkohol szint);
d) a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjár- mű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjármű- vezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte;
e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás kö- rében elkövetett szándékos veszélyezte- téssel okozta;
g) az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyéb- ként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem telje- sítette, oly mértékben, ahogyan ez a fize- tési kötelezettséget befolyásolta.
(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) és d) pont- jában, valamint a vezető az f) pontban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási ese- ménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iro- da, valamint a Kártalanítási Számla kezelője leg- feljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.
(3) Ha az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pont- jában meghatározott esetben köteles a megté- rítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biz- tosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 750 ezer Ft-ig érvé- nyesítheti követelését.
(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítá- si Számla kezelője követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft- ig érvényesítheti.
(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biz- tosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője nem érvényesíthet megtérítési igényt.
II. Bonus-malus rendszerre vonatkozó sza- bályok
A szerződő felek viszonyát szabályozza továbbá a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártör- téneti igazolások kiadásának szabályairól.
1. §
E rendelet alkalmazásában:
1. igénylő: a biztosított gépjármű kártörténeti adat- ra (kármentesség tényére) vonatkozó igazolást igénylő üzemben tartója;
2. kártörténeti adat: a gépjármű üzemben tartó- ja által a biztosított gépjármű vonatkozásában az adott biztosítóval fennállt kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződéses jogviszonya alatt bekövetkezett – a kártérítési igény alapjául szolgáló – káreset vonatkozásában a biztosító ál- tal elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítési kötelezettség ismertté válásának dátu- ma (a kártérítéssel kapcsolatos első kifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott ítélet jogerőre emel- kedésének dátuma), a kifizetett kártérítési összeg meghatározott határidőn belüli visszafizetésének ténye és dátuma, a kármentesség igazolt ténye;
3. újonnan belépő üzemben tartó: az a szerződést kötő üzembentartó, aki a szerződéskötést meg- előző 2 évben magyarországi telephelyű gépjár- mű vonatkozásában az adott gépjármű-kategó- riában felelősségbiztosítási szerződéses jogvi- szonyban üzemben tartóként nem állt.
2. §
(1) A bonus-malus rendszer a személygépko- csira, motorkerékpárra, autóbuszra, teher- gépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági von- tatóra terjed ki.
(2) A bonus-malus rendszer az (1) bekezdés szerinti gépjármű-kategóriák vonatkozásában egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.
(3) A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapí- tás céljából az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörté- neti adatai alapján az 1. melléklet szerinti táblá- zatban meghatározott módon a bonus-malus osztály valamelyikéhez hozzárendeli (besorolás).
(3a) A biztosító a kártörténeti adatokat a (3) bekezdés szerinti besorolás céljából történő felhasználás mellett a díjtarifa szerinti további korrekciós té- nyezőként is figyelembe veheti.
(4) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosítási egyedi szerződéseit a bonus- malus rendszer szerint nyilvántartani.
3. §
(1) Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó sze- mélyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette.
(2) Egy biztosítási szerződéssel kapcsolatosan elért osztályba sorolás a szerződés hatálya alatt az üzemben tartó párhuzamosan üzemeltetett to- vábbi járműveire nem használható fel.
(3) Ha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan büntető feljelentés megtételére kerül sor, úgy a jogosulatlan hasz- náló által a gépjárművel okozott kár a szerződés besorolását nem érinti.
4. §
(1) A rendszerbe újonnan belépő üzemben tar- tó szerződése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelőzményi igazolás figyelembevételével létrejött szerződést.
(2) Egy adott biztosítási időszakon belül a szer- ződés besorolása – a (4) és (5) bekezdésben, az 5. § (3)–(5) bekezdésben, továbbá a 7. § (3) bekezdésében meghatározott esetkörök kivéte- lével – nem változik.
(3) A besorolás a következő biztosítási idő- szakban egy osztályt emelkedik, ha a szer- ződéssel érintett gépjármű az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam során legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett és ebben az időtartamban az üzemben tartó- nak az érintett gépjármű vonatkozásában – a károkozás időpontjától függetlenül – kár-
térítési kötelezettsége (az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma) nem vált ismertté.
(4) A biztosító az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában megszerzett beso- rolást a szerződés megszűnését követő 2 éven belül figyelembe veszi – ugyanazon gépjármű- kategóriába tartozó gépjárműre – az új szerződés besorolásánál. Díjnemfizetés miatti szerződés megszűnés esetén a besorolás másik gépjár- műre kötött szerződésre nem vihető át.
(5) Ha az üzemben tartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerző- dést A00 osztályba kell sorolni. Ha a ked- vezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a meg- szűnt szerződésen megszerzett besorolás a megszűnést követő naptól 2 éven belül az adott üzemben tartó másik szerződésére – a biztosítási időszakon belül is – érvényesíthe- tő a kedvezőbb besorolású gépjármű előző besorolása által érintett biztosítási időszak kezdő napja és az érvényesítés időpontja közötti időtartam során ismertté vált bizto- sítói kártérítési kötelezettségek számának figyelembe vételével.
5. §
(1) A biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ennek hiányában a szerződést előzetesen az A00 osztályba sorolja.
(2) A biztosító köteles a biztosítási időszak kezdetét követő 15. és 30. nap közötti idő- tartamon belül a kötelező gépjármű-felelős- ségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben meghatározott kártörténeti nyilvántartásból (a továbbiakban: kárnyilvántartás) lekérdez- ni a szerződés bonus-malus besorolásához szükséges adatokat. A biztosító a kárnyil- vántartásban az üzemben tartó által közölt hatósági jelzés és az előző biztosítást igazo- ló okirat száma vagy a kártörténeti rendszer azonosító szám alapján végzi a beazono- sítást, a besorolást a közvetlenül megelő- ző biztosítási időszak kárnyilvántartásban meglévő adatai (kockázatviselés időtartama, kártörténeti adatok) alapján állapítja meg.
(3) A biztosító a biztosítási időszak kezdetét követő 45 napon belül megállapítja a szer- ződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, egyidejűleg a kárnyilvántartásba bejegyzi a bonus-malus besorolást és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak, amennyiben az az üzemben tartó nyilatkozata szerinti besorolástól eltér.
(4) Ha az üzemben tartó közlése alapján a szer- ződés besorolásához szükséges adatok a biztosítási időszak kezdetét követő 30. na- pig a kárnyilvántartásban nem beazonosít- hatók, erről a tényről a biztosító az üzemben tartónak 15 napon belül értesítést küld. Ha a biztosítási időszak kezdetét követő 60. nap elteltével az adatok a kárnyilvántartásban továbbra sem beazonosíthatók, akkor a biz- tosító 15 napon belül A00 osztályban álla- pítja meg a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, és a besorolás szerinti díjról érte- sítést küld az üzemben tartónak.
(5) Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy az üzemben tartó a kedvezőbb besorolás érdekében akár a gépjármű beazonosításá- ra, akár a szerződés besorolására vonatko- zóan valótlan adatokat közöl, melynek kö- vetkeztében a kárnyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerződést M04 osztályba sorolja.
5/A. §
Ha az 5. § (4) bekezdésében foglaltak szerint – a kárnyilvántartásban vagy a kapcsolódó nyilván- tartásban szereplő, és a valós adatokat tartal- mazó szerződésben szereplő adatok eltérése miatt – valamely biztosító A00 osztályban álla- pította meg a szerződés végleges besorolását, és a kárnyilvántartási rendszerben a szerződés beazonosításához és besorolásához szükséges adatok később rendelkezésre állnak, az adatok helyesbítése időpontjával érintett biztosítási idő- szak biztosítója köteles a kárnyilvántartásban meglévő adatok alapján a szerződés végleges besorolását az adott biztosítási időszak kezdeté- re visszamenő hatállyal megállapítani.
6. §
(1) A biztosító köteles a hozott kárelőzményi igazolást a besorolásra vonatkozó szabá- lyok szerint figyelembe venni, amennyiben az igazolás tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, a kármentességet, vagy azt a tényt, hogy az üzemben tartó a szerződés hatálya alatt hány, a biztosító ál- tal elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kárt okozott.
(2) A biztosító a besorolásnál kizárólag az utolsó, időben egybefüggő időtartamra vonatkozó iga- zolást vagy igazolásokat veheti figyelembe.
7. §
(1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biz- tosítónak a kártérítés kifizetés teljes ösz- szegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfizesse.
(2) Ha az üzemben tartó a kártérítés teljes ösz- szegét a biztosítónak megfizette, azt a be- sorolást illetően úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosító részéről kártérítési köte- lezettség nem keletkezett volna.
(3) Amennyiben a besorolásnál a későbbiekben megfizetett kártérítési összeg alapját képező kár- térítési kötelezettség már figyelembe vételre ke- rült, az üzemben tartó jogosult a (2) bekezdésnek megfelelő besorolás érvényesítésére.
(4) Kármegosztás esetén az adott biztosítási szer- ződés alapján történt kártérítés kifizetést kell fi- gyelembe venni.
8. §
A biztosító köteles – az igénylés beérkezését követő 15 napon belül – az igénylő kérésére az igénylést megelő- ző szerződéses időszak vonatkozásában – amennyi- ben ezen időszak tartama az 5 évet meghaladja, úgy legalább ötéves időszakra visszamenőleg – a kárnyil- vántartásban meglévő kártörténeti adatokról írásban igazolást kiadni más tagállam által előírt felelősség- biztosítási kötelezettség alapján kötendő szerződéssel kapcsolatos kedvezmény érvényesítése céljából.
III. A feltételek kiegészítése a Bit. szabálya- inak megfelelően
A biztosítás díja általában az alábbi módon és gyako- risággal fizethető:
• a biztosító által küldött készpénzátutalási megbí- zással;
• átutalással;
• csoportos beszedési megbízással; online bankkártyás fizetéssel;
• negyedéves, féléves és éves gyakoriság mellett.
A díjfizetés módjára és gyakoriságára vonatkozó egyes speciális eseteket a biztosító adott évre érvényes díj- szabása tartalmazza.
A károsult a káreseményt a biztosítónál bejelentheti:
• személyesen az ügyfélszolgálati irodákban;
• írásban a biztosító ügyfélszolgálatának címzett le- vélben;
• telefonon az erre fenntartott telefonvonalakon;
• interneten az erre a célra kialakított felületen;
• e-mailben az erre a célra létrehozott e-mail címen.
A biztosító a szolgáltatását a benyújtott szám- lák alapján, ezek hiányában a károsulttal kötött egyezség alapján téríti meg.
A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötele- zettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövet- kezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgál- tatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállí- tási költség) után az általános forgalmi adó össze-
gének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen fel- tüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható. A fentieket megfelelően alkalmazni kell a Kártalanítási Szám- la által teljesített kárkifizetésekre is.
A járadékfizetési kötelezettség esetén a járadék tőkeértékét Biztosító a korrigált 2004. évi halan- dósági tábla alapján, 0%-os technikai kamattal határozza meg a szerződésben rögzített bizto- sítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig. Ez nem jelenti a járadék ezen az összegen történő egyösszegű megváltását. A megváltást mind a Biztosító, mind a károsult kezdeményez- heti, de arra kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét a Biztosító és a károsult is elfogadja. Amennyiben a Biztosító hozzájárul a megváltáshoz, akkor az egyösszegű megváltás összegét a Biztosító az adott gazdasá- gi körülmények (pl. inflációs ráta), a fizetendő já- radék paramétereinek, illetve a károsult egészsé- gi állapotának figyelembe vételével állapítja meg. A biztosító a biztosítási szerződési feltételekben köteles meghatározni, hogy a káresemény bekö- vetkezése esetén milyen károkat és költségeket milyen okiratok - ideértve a fenti bekezdés szerin-
ti számlát is - bemutatása ellenében térít. A bizto- sító a szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges, a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékes- ségét a bejelentett káresemény tekintetében in- dult büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez nem kötheti. Ennek megfelelően a KGFB kárbejelentéseknél kért okiratok felsorolá- sát a feltételek az alábbiakban tartalmazzák.
A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás álta- lános szabályai szerint joga van a felsorolt okiratokon és jogcímeken kívül további más bizonyítási eszköz felhasználására, illetve más jogcímek megjelölésére a keletkezett, ténylegesen felmerülő károk és költségek igazolása, így követelésének érvényesítése érdekében.
Jelen biztosítási szerződés alapján keletkezett kártérítési igények a Polgári Törvénykönyv elévü- lési szabályai szerint évülnek el.
A KGFB kárbejelentéseknél kért okiratok: | |
A. Általánosan kért iratok | |
1. A biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő nyomtatvány, 2. Részletes, okozói nyilatkozat, 3. Biztosítási fedezetet igazoló dokumentumok, 4. A kárbejelentésben jelzett káresemény tanúinak nyilatkozatai, 5. A bejelentett káresemény tekintetében indult büntető- vagy szabálysértési eljárást igazoló dokumentum, 6. Rendőrségi igazolás a helyszínen tett intézkedésről, 7. A károkozói elismerés hiányában, vagy vitatott jogalap esetén a felelősséget megállapító hatóság által kiállított dokumentum, 8. Szabályos meghatalmazás, vagy engedményezés a kárigénylői jogok átruházásához, aláírási címpéldány, 9. Írásban tett nyilatkozat (fax, e-mail, levél) az igénylő, vagy jogosult által megjelölt megjelölt bankszámlaszámról, vagy postai kézbesítési címről a kifizetéshez, mely nyilatkozat tartalmazza hivatkozási adatként a biztosító kárszámát, vagy a károsult rendszámát és a kárdátumot, 10. Írásbeli kamatigénylés, 11. A biztosító megbízottjai, alkalmazottjai által kért részletes nyilatkozat a káresemény körülményeinek tisztázásához, 12. Meghatalmazás a biztosító részére, hogy a rendőrségi, ügyészségi, bírósági iratokba betekinthet, azokról másolatokat készíthet, 13. Károsult nyilatkozata a társbiztosítói előzmények adatkéréséhez, 14. Egyedi, speciális kárigény esetén a kárigény jogosságát és mértékét igazoló irat. | |
B. További iratok a gépjárműben történt károsodásnál | |
1. A kárbejelentésben megjelölt vezető személy vezetői engedélyének vagy azt helyettesítő hiteles okiratnak a másolata – kivéve, ha parkolt a károsult jármű, 2. Forgalmi engedély másolata, vagy azt helyettesítő hiteles okirat másolata, 3. Törzskönyv másolata, 4. Nemzetközi baleseti bejelentő, vagy azzal megegyező tartalmú nyilatkozat a részes felektől, 5. Biztosító megbízottja által készített kárfelvételi jegyzőkönyv, 6. Keletkezett károk biztosító megbízottja által készített fotódokumentációja, 7. A 2009. évi LXII. Tv. (Gfbt. Törvény) szerint az arra jogosult nyilatkozata a helyreállítás szándékáról, 8. Részletes javítási árajánlat, mely tartalmazza a költségeket, időtartamot és a javítás lehetséges megkezdésének időpontját, 9. ÁFA-visszatérítésre vonatkozó nyilatkozat (káreseménnyel összefüggő, a kárhelyreállítás kapcsán kiállított számlák vonatkozásában), 10. A balesetben részes járművek együttes szemléjének jegyzőkönyve és fotódokumentációja, 11. Tachográf korong, vagy digitális tachográf kiértékelésének dokumentációja. | |
További iratok az alábbi jogcímekhez gépjármű károsodásnál: | |
Bruttó javítási költség: | 1. Eredeti javítási számla és mellékletei 2. Alvállalkozói, illetve beszerzési számlák másolata, 3. Alkatrész-megsemmisítés jegyzőkönyve, 4. Helyreállításról, a biztosító megbízottja által készített ellenőrzési jegyzőkönyv, 5. NKH közlekedésbiztonsági műszaki vizsgálat igazolása. |
Nettó javítási költség | 1. Javítási számla másolata, vagy másodpéldánya és mellékletei, 2. Alvállalkozói, illetve beszerzési számlák másolata, 3. Alkatrész-megsemmisítés jegyzőkönyve, 4. Helyreállításról készült jegyzőkönyv 5. NKH közlekedésbiztonsági műszaki vizsgálat igazolása. |
Bruttó szállítási, mentési, tárolási költség | 1. Eredeti szállítási, mentési, tárolási számla és szállítólevél másolata. |
Nettó szállítási, mentési, tárolási költség | 1. A szállítási, mentési, tárolási számla másolata, vagy másodpéldánya és szállítólevél másolata. |
1. Ügyfélnyilatkozat (előzménykárokról, társbiztosítói előzmények lekérdezéséről, stb.) 2. Írásban tett, az értékcsökkenésre vonatkozó kárigény bejelentés, 3. Sérült jármű szervizkönyvének másolata, 4. Eredeti javítási számla, vagy ÁFA- visszaigénylés esetén a javítási számla másolata, vagy másodpéldánya és mellékletei, | |
Értékcsökkenés a nem javítható járműben (totál) | 1. Hozzájáruló nyilatkozat a károsulttól roncslicites, anonim értékeléshez, 2. Sérült jármű adás-vételi szerződésének másolata, 3. Forgalomból végleges kivonás igazolása, vagy hulladékkezelési, bontási igazolás, 4. Sérült gépjármű káridőpont előtti állapotát igazoló dokumentumok, számlák, szervizkönyv |
Bontási költség | 1. „Zöld bontó” által kiállított hulladékkezelési, bontási igazolás, 2. Hulladékkezelés költségéről „Zöld bontó” által kiállított számla, |
Hitelszerződéssel összefüggő károk | 1. Hitelező pénzintézet igazolása a felmerült költségek káreseménnyel összefüggéséről és a költség mértékéről, |
Gépjármű átíratási költsége | 1. Az átíratás, új okmányok költségeit igazoló számlák, okiratok. |
Keresetveszteség | 1. Munkáltatói, kifizetőhely igazolás a sérült személy baleset előtti 1 éves bruttó, táppénz alapot képező keresetéről, valamint az adott időre kifizetett betegszabadság, ill. táppénz bruttó összegéről, 2. Egyéni vállalkozónál, mint személyi sérültnél a baleset időpontjában legutolsóként az APEH felé beadott, illetve az azt követő adóbevallások munkáltató, vagy egyéb kifizetőhely eredeti nyilatkozata a kifizetésekről, 3. Egyéni vállalkozó, vagy gazdálkodó szervezet esetében a bevételek és a kiadások kimutatása a balesetet megelőző 1 évre vonatkozóan, korábbi adóidőszak eredmény-kimutatása. |
1. A bérautó igénylés indokát tartalmazó dokumentum, a bérlés céljával (munkavégzés, egészségügyi ok, egyéb), időtartamával és várható összegével, szükséges bérgépjármű kategóriájának megjelölésével, 2. Bérgépjármű szükségességének igazolása (munkáltató, orvosi igazolás, vagy egyéb igazolás által), 3. Sérült jármű balesetet megelőző használatának igazolása km-elszámolás, menetlevél, költségelszámolás alapján, 4. Bérgépjármű szerződés, 5. Bérgépjármű számla és mellékletei, 6. Bérelt gépjármű forgalmi engedélyének másolata. | |
C. További iratok a vagyonban (külső, szállított) történt károsodásnál | |
1. Biztosító által felkért, független szakértői vélemény a keletkezett kár mértékéről, 2. Vagyontárgy tulajdonjogát igazoló irat, 3. Vagyontárgy vásárlási számlája, vagy másolta, 4. Vagyontárgy könyvelési értékét igazoló hivatalos irat, 5. Vagyontárgy helyreállításáról készült, arra szakosodott szolgáltató által készített árajánlat, 6. Vagyontárgy helyreállítási, pótlási számlája, vagy nettó térítés esetén annak másolata, 7. Vagyontárgy megsemmisítési jegyzőkönyve, 8. Vagyontárgy értékesítési igazolása értékmegjelöléssel, 9. Selejtezési jegyzőkönyv, 10. Balesetben részes járművek és vagyontárgy(ak) együttes szemléjének jegyzőkönyve és fotódokumentációja. |
D. További iratok a személyi sérülésnél
1. A biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és a munkáltató, vagy egyéb kifizetőhely által hitelesített keresetveszteséget igazoló irat,
2. A baleset idejében betöltött munkakör munkáltatói leírása,
3. Munkáltatói, kifizetőhely igazolás a sérült személy baleset előtti 1 éves bruttó, táppénz alapot képező keresetéről, valamint az adott időre kifizetett betegszabadság, ill. táppénz bruttó összegéről,
4. Egyéni vállalkozónál, mint személyi sérültnél a baleset időpontjában legutolsóként az APEH felé beadott, illetve az azt követő adóbevallások,
5. A balesettel kapcsolatos orvosi dokumentációk, kórházi kezelés igazolólapjai, a zárójelentés, ORSZI szakértői vélemény, táppénzes idő igazolása,
6. Kórházi ellátással, gyógykezeléssel kapcsolatos kiadások igazolása.
7. A balesettel összefüggésbe hozható rehabilitációs tevékenység, gyógyászati segédeszközök, ápolási és gondozási költségek részletezése és igazolása,
8. A balesettel összefüggésbe hozható költségpótló tételek részletezése és igazolása,
9. A sérült baleset előtti betegségeit, állapotát igazoló orvosi iratok, szakvélemények, leletek,
10. A balesetet követő munkavégzéshez kapcsolódó kereset igazolása, illetve a munkakör munkáltatói leírása,
11. a jogalap ill. a kártérítés mértékének megállapítása érdekében a károsult iskolai végzettségére, szakképzettségére, igazolható művészeti-, tudományos- és sporteredményeire vonatkozó dokumentáció, bizonyítvány, igazolvány, oklevél, emléklap,
12. színes fénykép-dokumentáció a sérült testrészről, a károsultról, illetve a káresemény folytán átépítésre került helyiségekről,
13. hozzátartozó viszony igazolása, a kapcsolat igazolása (együttélés, lakcímkártya, stb.),
14. Halotti anyakönyvi kivonat,
15. Temetéssel kapcsolatos költségek igazolásai és részletezése,
16. Nem vagyoni kárigénnyel (saját vagy hozzátartozó) kapcsolatos egyéb iratok (pl. életminőség romlásának igazolása, orvosszakértői vélemény),
17. Hozzátartozói kárigény esetén a rokoni kapcsolatot igazoló iratok (anyakönyvi kivonat),
18. A káreseménnyel kapcsolatosan felmerült egyéb (eljárás, ügyvéd, illeték) költségek igazolása,
19. Kiesett mezőgazdasági munkavégzéshez kapcsolódóan a földtulajdon igazolásához tulajdoni lap,
20. Mezőgazdasági károkhoz a biztosító megbízottja által készített szakértői vélemény,
21. Speciális igények igazolása egyedi elbírálás alapján.
Társaságunk adatai:
SIGNAL Biztosító Zrt.
Székhely: 1123 Budapest, Alkotás u. 50.
Adószám: 10828704-2-44
Bejegyezve a Fővárosi Bíróság, mint Cégbírósá- gon a Cg. 00-00-000000 szám alatt
KSH-szám: 10828704-6511-114-01
1. A biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a Biztosító, a biz- tosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanács- adó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzeté- re, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a Biztosító a következő bekezdés- ben meghatározott célokból, az egészség- ügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes
adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
3. A Biztosító, a biztosításközvetítő és a biz- tosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöt- tével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módo- sításához, állományban tartásához, a bizto- sítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit.-ben meghatározott egyéb cél lehet.
4. Az előző bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a Bizto- sító, a biztosításközvetítő és a biztosítá- si szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
5. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlá- tozás nélkül – ha törvény másként nem ren- delkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait,
vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékeny- ségük során bármilyen módon hozzájutottak.
6. Biztosítási titok csak akkor adható ki har- madik személynek, ha a Biztosító, a biztosí- tásközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört ponto- san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy a Bit. alapján a titoktar- tási kötelezettség nem áll fenn.
7. A biztosítási titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás ke- retében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kiren- delt szakértővel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási el- járás ügyében eljáró bírósággal, a bíró- ság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósá- gi végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel
e) az adóhatósággal, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a Biztosítót törvény- ben meghatározott körben nyilatkozat- tételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsá- gi szolgálattal,
g) a Biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbe- li Biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi kép- viseletével, ezek érdekképviseleti szerve- zeteivel, illetve a biztosítási, biztosításköz- vetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkö- rében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott fel- tételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos informá- ciógyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös koc- kázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) a biztosítókról és a biztosítási tevékeny- ségről szóló 2003. évi LX. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvény-
nyilvántartást vezető kötvénynyilvántar- tó szervvel,
m) az állomány-átruházás keretében áta- dásra kerülő biztosítási szerződési állo- mány tekintetében az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok te- kintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve Kártalanítási Alapot ke- zelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kár- rendezési megbízottal és a kárképvise- lővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kár- rendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszer- vezett tevékenységet végzővel,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jog- szabályok által támasztott követelménye- ket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosí- tásközvetítővel, szaktanácsadóval,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adat- védelmi és Információszabadság Ható- sággal
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásá- nak részletes szabályairól szóló rende- letben meghatározott kártörténeti adat- ra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)-j), n), s) és
t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)-m) és p)-
r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adat- kérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az előzőekben meg-
határozott szervek alkalmazottaira is ki- terjed.
8. A biztosítási titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő, és a biztosí- tási szaktanácsadó az Európai Unió által el- rendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intéz- kedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségé- nek tesz eleget.
9. Nem lehet biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvény- ben meghatározott adatszolgáltatási köte- lezettség esetén.
10. A biztosítási titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetkö- zi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésé- nek teljesítése céljából – írásban kér biz- tosítási titoknak minősülő adatot a bizto- sítótól.
b) a pénzügyi információs egységként mű- ködő hatóság a pénzmosás és a terro- rizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egy- ség írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.
11. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét:
a) az olyan összesített adatok szolgáltatá- sa, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy biztosítási adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbí- tás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapo- dásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatás- vizsgálatok elvégzése céljából a minisz- ter részére személyes adatnak nem mi- nősülő adatok átadása.
d) e törvény Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátu- mok kiegészítő felügyeletéről szóló tör- vényben foglalt rendelkezések teljesíté- se érdekében történő adatátadás.
A 11. pontban meghatározott adatok átadá- sát a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
12. A biztosító, a biztosításközvetítő és a bizto- sítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a
nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles ha- ladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat me- rül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábí- tószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek- ménnyel, robbanóanyaggal vagy robban- tószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskede- lemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer ké- szítésének elősegítésével, új pszicho- aktív anyaggal visszaéléssel, terrorcse- lekménnyel, terrorcselekmény feljelen- tésének elmulasztásával, terrorizmus fi- nanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmo- sással, bűnszövetségben vagy bűnszer- vezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti ti- tok sérelmét a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény szerinti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a cso- portvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
14. Biztosító, biztosításközvetítői és szakta- nácsadói vállalkozás jogutód nélküli meg- szűnése esetén a biztosító, biztosításköz- vetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt biztosítási titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a le- véltári kutatások céljára felhasználható. A biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli bizto- sítóhoz vagy harmadik országbeli adatfel- dolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiá- nyában– az adattovábbításnak törvény- ben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfele- lő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szó- ló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekez- désében meghatározott bármely módon biztosított.
16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása ese- tén a belföldre történő adattovábbításra vo- natkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
17. Az adattovábbítási nyilvántartásban szerep- lő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az egészségügyi állapottal összefüggő adatok vagy az adat- védelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
18. A biztosító a létre nem jött biztosítási szer- ződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvé- nyesíthető.
19. A biztosító, a biztosításközvetítő és a bizto- sítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos szemé- lyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezelé- séhez nincs törvényi jogalap.
20. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személy- hez kapcsolódó adatok kezelésére a szemé- lyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabá- lyi rendelkezések az irányadók.
Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozha- tó adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerző- désben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
21. A személyes adatkezelésre vonatkozó tud- nivalók
Személyes adat az olyan adat, adatból le- vonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban érintett).
A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével ösz- szefüggésében kezel.
E célokkal összefüggésben a biztosító a tu- domására jutott adatokat a Bit. alapján az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabá- lyok értelmében különleges adatnak minő-
sül, és kizárólag az érintett hozzájárulása alapján kezelhető.
A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájárulását az érintett ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az in- formációszabadságról szóló 2011 évi CXII. Tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei kö- zött is megteheti.
Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes sze- mélyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.
Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) ada- tokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelhe- ti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kap- csolatban igény érvényesíthető.
A Bit. 78§ (3) bekezdése alapján, amennyi- ben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett te- vékenységet végző a biztosító adatfeldolgo- zójának minősül.
A biztosító az érintett személyes (és külön- leges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jog- szabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.
A Bit által meghatározott szervezetek fel- sorolását a jelen szerződési feltételek IV.7. pontja tartalmazza.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szol- gáltatás nyújtásához szükség van a megbí- zott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titok- tartás kötelezi.
Az érintett a biztosító adatkezelésével kap- csolatosan az alábbi jogokkal élhet:
Az érintett bármely formában előterjesztett ké- relmére a biztosító 30 napon belül, írásos formá- ban, közérthető módon tájékoztatást ad az álta- la érintett vonatkozásában kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, illetve – amennyiben az adatok továbbításra kerültek – az adattováb- bítás címzettjéről és jogalapjáról.
A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyene- sen adandó. További tájékoztatásért költségté- rítés állapítható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett, illetőleg az adat- kezelés jogellenesnek bizonyul.
Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizáró- lag a törvényben meghatározott esetekben lehet megtagadni. A tájékoztatás megtagadása ese- tén a biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nem- zeti Adatvédelmi és Információszabadság Ható- sághoz fordulás lehetőségéről.
Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbíthető.
Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vita- tott személyes adat helyessége vagy pontossága nem állapítható meg egyértelműen.
A személyes adatot törölni kell, ha
• kezelése jogellenes,
• az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződé- ses jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nincs elengedhetetlenül szükség,
• az hiányos vagy téves és ez állapot jogsze- rűen nem orvosolható, feltéve, hogy a tör- lést törvény nem zárja ki,
• az adatkezelés célja megszűnt, vagy az ada- tok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt,
• azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósága (Ható- ság) elrendelte.
Törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja.
A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot korábban adatkezelés céljá- ból továbbították. (Az értesítés mellőzhető, ha az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyesbí- tés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem telje- síthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az érintettel írásban kell közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy a törlés iránti kérelem elutasítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.
A biztosító szervezeti egységein belül kezelt sze- mélyes adatok nyilvánosságra hozatala – kivéve, ha arra az érintett felhatalmazást ad, illetve, ha azt a törvény rendeli el – tilos. A biztosító munka- vállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcso- latos – személyes adatokon is alapuló – össze- sített statisztikai adatok közölhetőek, amennyi- ben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyőződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges természetes személyek azonosítása.
V. A panaszügyintézéssel kapcsolatos tudnivalók a Bit. rendelkezései alapján
1. A biztosító (e pont alkalmazásában a to- vábbiakban: szolgáltató) biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevé- kenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.
2. A szolgáltató
a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfe- lek számára nyitva álló helyiségben, an- nak nyitvatartási idejében, ennek hiányá- ban a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,
b) a telefonon közölt szóbeli panaszt leg- alább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,
c) elektronikus eléréssel – üzemzavar ese- tén megfelelő más elérhetőséget bizto- sítva – folyamatosan fogadja.
3. Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.
4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kez- detekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallga- tását, továbbá térítésmentesen rendelke- zésre kell bocsátani a hangfelvételről készí- tett hitelesített jegyzőkönyvet.
5. A szolgáltató a szóbeli panaszt – a 6. bekez- désben meghatározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a szolgáltató a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbe- li panasz esetén az ügyfélnek – a 7. bekez- désben foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
6. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem le- hetséges, a szolgáltató a panaszról jegy- zőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli pa- nasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 7. bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
7. A szolgáltató az írásbeli panasszal kapcso- latos, indokolással ellátott álláspontját a pa- nasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.
8. A panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – fo- gyasztó esetében a pénzügyi közvetítőrend- szer felügyeletével kapcsolatos feladatköré- ben eljáró Magyar Nemzeti Banknak (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.), vagy Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményez- heti, továbbá meg kell adni a Magyar Nem- zeti Bank és a békéltető testületnek a leve- lezési címét.
9. A szolgáltató a panaszt és az arra adott vá- laszt három évig őrzi meg, és azt a Magyar Nemzeti Bank kérésére bemutatja.
10. A jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyás) eljárás keretében lehetséges.
A szerződő/biztosított problémáival, esetleges panaszaival foglakozó központi szerv:
SIGNAL Biztosító Zrt. Vezérigazgatósága 1123 Budapest, Alkotás u. 50.
E-mail: xxxx@xxxxxx.xx Telefonszám: 06 40 405 405
Külföldről hívható telefonszám: (x00 0) 000 00 00
Faxszám: 06 1 458 4260 xxx.xxxxxx.xx
A SIGNAL Biztosító Zrt. részletes elérhetősége- it (irodáinak, partnereinek, és a Contact Center elérhetőségeit) megtekintheti a honlapunkon a
„Kapcsolat” címszó alatt (xxxx://xxx.xxxxxx.xx/ hu/kapcsolat.html)
Fogyasztói panaszokkal foglalkozik még a SIGNAL Biztosító Zrt. felügyeleti szerve:
Magyar Nemzeti Bank (MNB) 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Központi levélcím: 1534 Budapest BKKP Pf. 777. Központi telefon: (00 0) 000 0000
Központi fax: (00 0) 000 0000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Web: xxxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx/
MNB Ügyfélszolgálat:
Telefon: 00 00 000 000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Web: xxxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx/
Panaszbejelentés: xxxxx://xxxxxxxxxx.xxx. hu/data/cms 2151573 /fogyasztoi_ panasz_ szolgaltatonak_ 2013.pdf
A Pénzügyi Békéltető Testület (továbbiakban: PBT) a fogyasztó (önálló foglalkozása és gazda- sági tevékenységén kívül eső célból eljáró ter- mészetes személy) és a biztosító között létrejött szerződés megkötésével és teljesítésével kap- csolatos jogvita peren kívüli rendezésére illeté- kes. A PBT-hez fordulás
előfeltétele, hogy a fogyasztó a jogvita rendezé- sét panaszkezelési eljárás során eredménytele- nül kísérelje meg.
Pénzügyi Békéltető Testület
H-1013 Budapest, Krisztina krt. 39. H-1525 Budapest BKKP Pf. 172.
Telefon: (00 0) 000 0000
Web: xxxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx/xxx E-mail: xxx@xxx.xx
Jelen biztosítási feltételek, illetve ügyféltájé- koztató alapján létrejövő biztosítási szerződés- re, illetve az annak alapján való igényérvényesí- tésre, vagy azzal kapcsolatos esetleges jogviták elbírálására, az eljárás szabályait is ideértve, a mindenkor hatályos magyar jog az irányadó.
Amennyiben a jelen feltétel és ügyféltájékoztató alapján létrejövő biztosítás egyéb írásos anyagai (pl. ajánlat) azefeltételbenésügyféltájékoztatóban foglaltakhoz képest más tartalmaznak, jelen felté- tel és ügyféltájékoztató tartalma az irányadó.
Ha a szerződő a kötelező gépjármű-felelősség- biztosítási ajánlaton hozzájárulását adja ahhoz, hogy a biztosító a szerződése megkötésével, ke- zelésével, megszűnésével kapcsolatos és írásbeli alakisághoz nem kötött kommunikációt (kötvény, számla, felszólító, egyéb értesítő levél, díjigazo- lás, törlésértesítő stb. küldése) elektronikus úton folytathatja, akkor a szerződő az ajánlat aláírásá- val az alábbiakat vállalja:
A biztosítási díjat csoportos beszedési megbí- zással, vagy elektronikusan, online bankkártyás fizetéssel egyenlíti ki, pontosan, a valóságnak megfelelően adja meg az e-mail cím elérhetősé- gét, és mobil telefonszámát.
Az elektronikus úton kiküldött dokumentumokat szükség esetén kinyomtatja. A biztosítási díjfi- zetés elmaradása esetén, a fedezet folyamatos fenntartása érdekében a hátralékot befizetési csekk hiányában is elektronikusan, online bank- kártyás fizetéssel, vagy a SIGNAL Biztosító Zrt. Magyar Takarékbank Zrt-nél vezetett 11500092- 11041623-00000000 számú bankszámlára törté- nő átutalással rendezi.
Az e-mail címében és/vagy a mobil telefonszá- mában bekövetkezett változást – az információk illetéktelen személyhez jutásának elkerülése ér- dekében – köteles azonnal módosítani az ügyfél- portálon, vagy bejelenteni a biztosító internetes, vagy telefonos ügyfélszolgálatán. A változást a biztosító a munkaidő végéig történt bejelenté- se esetén a következő munkanap végéig, míg a munkaidő vége után beérkezetteket 2 munkana- pon belül hajtja végre.
Az adatok valótlanságából, hiányosságából vagy a változás bejelentésének elmulasztásából ere- dő esetleges károkért, hátrányos jogkövetkez- ményekért, avagy a kívánt joghatások elmara- dásáért a biztosító nem vállal felelősséget. Ha a biztosítási szerződés fennállásával kapcsolatos bármely dokumentum nem érkezik meg a szer- ződőhöz, akkor azt a pótlás érdekében haladék- talanul jelezni kell a biztosító internetes ügyfél- szolgálati elérhetőségén.
SIGNAL Biztosító Zrt.
SIG 2739