A GB136 JELÛ SZELENCE ÉLETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJKOZTATÓ
A GB136 JELÛ SZELENCE ÉLETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJKOZTATÓ
1.§ Általános rendelkezések
(1) A Szelence Életbiztosítási szerzôdés (a továbbiakban: biztosítás) a jelen feltételek, valamint az ajánlatban foglaltak alapján a Groupama Garancia Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító), valamint bármely személy (a to- vábbiakban: szerzôdô) között jön létre.
Jelen biztosítás alapján a biztosító a természetes személy biztosított halálának bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, a biztosítóval szerződő fél a díj fize- tésére vállal kötelezettséget.
A biztosítás kockázati életbiztosításnak nem minősülő befektetési egységekhez kötött életbiztosításnak minősül, ahol a befektetési kockázatot a szerződés szerint a szerződő fél maga viseli.
Az ajánlat, a hozzá tartozó nyilatkozatok, az egészségi nyilatkozat, a szerződési feltételek és a kötvény a felek közötti megállapodás valamennyi feltételét tartalmazzák, így a korábbi megállapodások, nyilatkozatok hatályukat vesztik, és nem képezik jelen szerződés részét.
(2) A szerződő a szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt – ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan – napig van kötve. Kockázatelbírálási idő az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezésétől számított tizenöt – ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan – nap.
(3) A szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító vagy az alkusz részére történt átadása időpontjára vissza- menő hatállyal akkor jön létre, amikor a biztosító az ajánlat elfoga- dásáról és a fedezet igazolásáról a kockázatelbírálási idő alatt köt- vényt állít ki.
Groupama Garancia Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00. Nyomtatványszám: 2321/B14 – Hatályos 2014. március 15-étől visszavonásig.
(4) Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a kötvény kézhezvételét követő tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lénye- ges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálásra nyitva álló ti- zenöt, illetve egészségügyi kockázatfelmérés esetén hatvan napos határidőn belül elutasítja.
(5) A biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül is létrejön a szerződés, ha a biz- tosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított tizenöt – ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan
– napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak meg- felelően tették. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító vagy az alkusz részére tör- tént átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. A biztosító a szerződés létrejöt- téről kötvényt állít ki.
(6) Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövet- kezik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifeje- zetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a koc- kázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfo- gadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
(7) Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lé- nyeges kérdésben eltér jelen szerződési feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasolhatja,
hogy a szerződést jelen szerződési feltételeknek megfelelően módo- sítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizen- öt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a mó- dosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szer- ződést harminc napra írásban felmondhatja.
(8) A biztosító a kockázatelbírálásra nyitva álló tizenöt – ha az ajánlat el- bírálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan – napos határidőn belül dönt az ajánlat elfogadásáról.
(9) Az ajánlat esetleges elutasítását a biztosító nem köteles indokolni.
(10) Az életbiztosítási szerződés megkötését követően, a szerződés létre- jöttétől számított 30 napon belül – a kötelezettségvállalás tagállamának hi- vatalos nyelvén, vagy ezirányú megegyezés esetén a szerződő kifejezett ké- résére más nyelven – a biztosító a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, egyértelműen tájékoztatja a biztosítási szerződés létrejöttéről.
(11) Az önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül a biztosí- tási szerződést megkötő természetes személy szerződő a (10) bekezdés sze- rinti tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a hat hónapot meghaladó tartamú életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal – in- doklás nélkül – felmondhatja. E felmondási jog a szerződőt nem illeti meg hitelfedezeti életbiztosítás esetén. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.
A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító 15 napon belül elszámol a szerződő által a biztosítási szerződéssel kap- csolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel, tájékoztatja a szerződőt a biztosítási díjból visszatartott összegről. A biztosító a szer- ződés felmondása esetén adminisztrációs és kötvényesítési költségeit ér- vényesíti a főbiztosításra és a kiegészítő biztosításokra beérkezett befize- tésekből. A visszatartott összeg mértéke egyszeri díjas biztosítás és a hozzá tartozó kiegészítő biztosítás esetén összesen 4000 forint. Befekte- tési egységhez kötött életbiztosítások esetén a felmondási érték alapja az aktuális vételi árfolyamon számolt aktuális érték, plusz a felmondásig levont költségek, majd ebből kerül levonásra az előbb meghatározott visszatartott összeg. Az árfolyamváltozásból szár- mazó veszteség a szerződőt terheli. A biztosító a befizetésekből a fel- mondott biztosítási szerződésre már teljesített kifizetéseket levonja.
(12) Az életbiztosítási szerződést – a biztosítási kockázat jelentős növeke- désének esetét kivéve – a biztosító nem mondhatja fel.
2.§ A biztosító kockázatviselésének kezdete, a kockázat jelentős növekedése
(1) A biztosító kockázatviselése a felek által a biztosítási ajánlaton meghatározott időpontban, ha a felek erről nem rendelkeztek az ajánlaton, az ajánlat biztosító vagy alkusz részére történt átadását követő nap 0 órájakor kezdődik. A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint az ajánlat biztosítónak vagy alkusznak tör- tént átadását követő nap 0.00 órája. Amennyiben az ajánlaton a kockázatviselés kezdő időpontjaként korábbi időpont került feltün- tetésre, mint az ajánlat biztosítónak vagy alkusznak történt átadását követő nap, úgy a kockázatviselés kezdő időpontjának az ajánlat biztosítónak vagy alkusznak történt átadását követő nap 0.00 óráját kell tekinteni.
(2) Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érin- tő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudo- másszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szer- ződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban fel- mondhatja. Amennyiben a szerződő fél a módosító javaslatot nem fo-
gadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől szá- mított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a követ- kezményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyel- mét felhívta. Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a jelen bekezdés- ben meghatározott jogait a többi személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
3.§ Kockázatelbírálás, egészségi kockázatelbírálás
(1) A biztosító a szerződés létrejöttét kockázatelbírálástól teszi füg- gővé. Ennek keretében a biztosító jogosult az ajánlaton közölt ada- tok ellenőrzésére, továbbá a kockázat elbírálása céljából kérdéseket feltenni a biztosított foglalkozásával, életkörülményeivel, szabad- idős- és sporttevékenységével kapcsolatban, valamint kérdéseket tehet fel a biztosított egészségi állapotával kapcsolatban az egész- ségi nyilatkozaton, orvosi vizsgálatot írhat elő.
(2) Ha a kockázatelbírálás során a biztosító egészségügyi kockázat- felmérést végez, az azt jelenti, hogy a biztosított korától, a biztosí- tási összeg nagyságától, valamint az egészségi nyilatkozaton feltett kérdésekre adott válaszoktól függően orvosi vizsgálatot írhat elő, il- letve a biztosított egészségi állapotával kapcsolatos orvosi doku- mentációkat (kezelőorvosi dokumentációk, orvosi vizsgálat eredmé- nyei, orvosszakértői véleményezések) kérhet be.
(3) A biztosító kockázat elbírálására vonatkozó határidő az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezésétől számított tizenöt nap, amennyi- ben egészségügyi kockázatfelmérésre is szükség van, hatvan nap.
(4) Az ügyfél az elvégzett orvosi vizsgálatok eredményeit az egészségügy- ről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti. Amennyiben a biztosító az ajánlat elfogadását orvosi vizsgá- lathoz köti, ennek költségeit a biztosító viseli. Az orvosi vizsgálat elvégzése a közlési kötelezettség alól a feleket nem mentesíti.
(5) A biztosító által feltett kérdésekre adott válaszok vagy az egész- ségügyi kockázatfelmérés eredményétől függően a biztosító jogosult a kockázatot alacsonyabb biztosítási összeggel vállalni, pótdíjat fel- számítani, kockázat kizárást alkalmazni vagy az ajánlatot elutasítani.
(6) Díjemelés, kockázatkizárás vagy a biztosítási összeg csökkentése esetén a biztosító a kockázat elbírálására vonatkozó határidőn belül írásban értesíti a szerződőt arról, hogy a kockázatot az ajánlattól el- térően milyen feltételekkel vállalja. A szerződő a tájékoztatás kéz- hezvételétől számított 15 napon belül jogosult nyilatkozni a díjeme- lés, kockázatkizárás vagy biztosítási összeg csökkentésének elfoga- dásáról vagy elutasításáról. Amennyiben a szerződő a 15 napos ha- táridő alatt nem nyilatkozik, ez a módosított ajánlat elutasításának minősül.
4.§ Fogalmak
Jelen feltételek alkalmazása szempontjából:
(1) Biztosítási tartam: jelen biztosítási szerzôdés egész életre szóló tar- tamra jön létre.
(2) Biztosítási évforduló: a kockázatviselés kezdetének megfelelő napot megelőző nap. A rendkívüli befizetések biztosítási évfordulója az adott be- fizetés esedékességének megfelelő napot megelőző nap.
(3) Biztosítási időszak: két egymást követő biztosítási évforduló közötti 1 éves időszak, más néven biztosítási év.
(4) Biztosított belépési kora: az adott biztosítottra vonatkozóan a bizto- sítás kockázatviselés kezdetének éve és a biztosított születési évének kü- lönbsége.
(5) Egyszeri díj: A szerzôdô által az ajánlattételkor választott egyszeri díj.
(6) Aktuális megtakarítási összeg: A szerzôdô által befizetett egyszeri díj (két életre szóló biztosítás esetén az egyszeri díj fele) 20.§ (4) által megha- tározott aktuális nettó eszközértéke.
(7) Aktuális biztosítási összeg: A biztosított elhalálozásának napján meg- határozott aktuális megtakarítási összeg és a baleseti haláleseti többlet- szolgáltatás összege.
(8) Hozam: a befektetési egységeken elért nyereség vagy veszteség. A be-
fektetési egységek árfolyamának emelkedése pozitív hozamnak, míg az ár- folyam csökkenése negatív hozamnak felel meg.
(9) Díjtartalék: A befizetett egyszeri díjból, valamint a rendkívüli befizeté- sekbôl és az elért befektetési hozamokból a biztosító által a szerzôdésben vállalt kötelezettségek fedezetére tartalékolt összeg.
(10) Fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevé- kenysége körén kívül eljáró természetes személy.
(11) Vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevé- kenysége körében eljáró személy.
(12) Hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefoga- dott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér, a féltestvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona, testvére és a testvér házastársa.
(13) Baleset: A biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatás, amelyből eredően a biztosított a bekövetkezésétől számított egy éven belül meghal, vagy 2 éven belül végleges munkaképtelenséget, maradandó egészségkárosodást (rokkantságot) és/vagy azonnali múlékony sérülést szenved. Jelen feltételekben balesetnek minősülnek az alábbi események is, amennyiben ezek a biztosított akaratán kívül, hirtelen következnek be:
– vízbefúlás;
– égési sérülések, leforrázás, villámcsapás, elektromos áram hatásai;
– károsító gázok, gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok szer- vezetbe való kerülése.
A betegségek bekövetkezte nem minősül balesetnek, a fertőző be- tegségek bekövetkezte nem tekinthető baleseti következménynek. Az öngyilkosság és az öngyilkossági kísérlet nem baleset.
(14) Baleseti haláleseti többletszolgáltatás: Egy életre szóló biztosítás- nál a biztosított 3 éven belül bekövetkezô baleseti halála esetén a balese- ti haláleseti többletszolgáltatás az egyszeri díj aktuális nettó eszközérté- kével egyezik meg. Két életre megkötött szerzôdésnél bármely biztosított
3 éven belül bekövetkezô baleseti halála esetén a baleseti haláleseti többletszolgáltatás az egyszeri díj aktuális nettó eszközértékének felével egyezik meg.
A biztosított(ak) 3 biztosítási év eltelte után bekövetkező baleseti halála esetén a baleseti haláleseti többletszolgáltatás értéke nulla. Rendkívüli befizetések esetében – az első három biztosítási évre vo- natkozóan is – a baleseti haláleseti többletszolgáltatás értéke nulla. A biztosító a baleseti haláleseti többletszolgáltatás maximumára vo- natkozóan korlátot állíthat fel, a korlátozás konkrét mértékét a jelen feltételek részét képező 1. számú Melléklet tartalmazza.
(15) Befektetési eredmény: A szerződő egyéni számlája értékében bekö- vetkező változás, amely az egyéni számla által a biztosítási év elején képvi- selt eszközállomány és a biztosítási év közben befizetett megtakarítási díj- részek, valamint rendkívüli befizetések befektetésén keletkezett. Az így meghatározott értéket a biztosító kamatszerű hozamként számszerűsíti és közli a szerződővel.
(16) Többszörös biztosítás: A felek azonos biztosítási érdekre és azonos biztosítási kockázatokra több biztosítást is érvényesen köthetnek, és hal- mozhatják a biztosítói szolgáltatásokat.
5.§ A biztosítási szerződés alanyai
(1) A biztosítási szerződés alanyai:
a. a szerződő;
b. a biztosított;
c. a kedvezményezett és
d. a biztosító.
(2) A jelen biztosítási feltételek alkalmazása szempontjából:
a. A szerződő az a személy, aki az ajánlatot teszi, a biztosítóval a biztosí- tási szerződést megköti és a biztosítás díját fizeti, köteles a jognyilatko- zatok megtételére és akihez a biztosító nyilatkozatait intézi. A szerződő azonos is lehet a biztosítottal. Biztosítási szerződést az köthet, aki valamely személyhez fűződő jogviszonya alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a biztosítást ilyen sze- mély (biztosított) javára köti meg. Ha a szerződést nem a biztosí- tott köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosí- tott belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról
és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat kö- teles tájékoztatni.
b. A biztosított az ajánlattételkor legalább 60, de legfeljebb 90 éves ter- mészetes személy, akinek az életével kapcsolatos biztosítási eseményre a szerződés szól.
c. A kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási szerződés szerint a biztosító szolgáltatására jogosult. A biztosító a szolgáltatás teljesítése előtt a kedvezményezett személyazonosságát ellenőrzi.
(3) Az életbiztosítási szerződésben kedvezményezett lehet:
a. a szerződésben megnevezett személy(ek);
b. ilyen személy(ek) hiányában, vagy ha a kedvezményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában, a biztosított vagy örököse.
(4) A szerződő fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a bizto- sítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a ki- jelölését visszavonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, mindezekhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
(5) Ha a szerződő fél a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez in- tézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a ked- vezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a kedvez- ményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettség- vállalást tették. A szerződő fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoz- tatni kell.
(6) A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezménye- zett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal vagy jogutód nélkül megszűnik.
(7) Az életbiztosítási szerződés létrejöttéhez és módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szerződést nem ő köti meg. A bizto- sított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezménye- zett kijelölését tartalmazó része semmis; ilyen esetben kedvezményezett- nek a biztosítottat vagy örökösét kell tekinteni, aki a szerződő félnek kö- teles megtéríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre for- dított költségeket.
(8) Ha a biztosított kiskorú, és a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg, a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jó- váhagyása szükséges. A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a szer- ződés akkor is, ha a biztosított a cselekvőképességében vagyoni jog- nyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvő- képtelen nagykorú személy.
(9) A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írás- ban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerző- dés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe belép.
(10) Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biz- tosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megille- tő jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.
(11) Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban ese- dékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szer- ződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
6.§ Biztosítási esemény
Jelen szerzôdés szempontjából biztosítási eseménynek minôsülnek az alábbiak.
(1) A biztosított halála, két biztosított jelölése esetén bármely biztosított halála.
(2) A biztosítottnak a biztosítás elsô három biztosítási évén belül bekövet- kezô baleseti halála, két biztosított jelölése esetén bármely biztosítottnak a biztosítás elsô három biztosítási évén belül bekövetkezô baleseti halála.
7.§ Költségek
(1) Kezdeti költség: Az a költség, melyet a biztosító időarányosan min- den biztosítási évben a biztosítási évfordulón, valamint részleges visszavá- sárláskor, rendszeres pénzkivonáskor, biztosított halála miatti szerződés-
átdolgozáskor, továbbá a szerződés megszűnésekor az adott törtévben is levon, de maximum 25 évig. Mértéke az első 3 biztosítási év alatt az egy- szeri, illetve rendkívüli befizetés adott biztosítási év eleji – illetve tárgyévi befizetés esetén befizetéskori – nettó eszközértékének évi 2%-a, három biztosítási év elteltét követően évi 0,5%-a. Adott biztosítási éven belül (törtév esetén) a kezdeti költség százalékos mértéke időarányosan kerül figyelembevételre.
(2) Eredményrész: A Magyar Pénzpiaci Stabil Hozamra Törekvő Eszköz- alap hozamának, az eszközalapból való részesedésének megfelelően, a kezdeti költséget meghaladó részének 10%-a. Az eredményrészt a biztosí- tó időarányosan minden biztosítási évben a biztosítási évfordulón vonja el, valamint részleges visszavásárlás, rendszeres pénzkivonás, biztosított halála miatti szerződés-átdolgozáskor, továbbá a szerződés megszűnésekor az adott törtévben is.
(3) A biztosító a jelen paragrafusban meghatározott kezdeti költséget és eredményrészt a szerzôdô egyéni számláján nyilvántartott egységek csök- kentésével vonja el.
8.§ Díj, díjfizetés
(1) A biztosítási díj a biztosító szolgáltatásának ellenértéke. A jelen feltéte- lek szerint létrejött biztosítás egyszeri díjfizetésű. A szerződő az egyszeri díjat az ajánlat átadásakor, de legkésőbb a kockázatelbírálási idő végéig kö- teles megfizetni.
Amennyiben az egyszeri díj részben vagy egészben megszűnő életbizto- sítási szerződés(ek) szolgáltatási összegéből kerül kiegyenlítésre, akkor az egyszeri díj az ajánlat átadását követő 15. napig beérkezett összeggel fog megegyezni, amennyiben ez az összeg eléri a biztosítási szerződés
1. számú Mellékletében meghatározott minimális egyszeri biztosítá- si díj nagyságát.
Az egyszeri díj minimális mértékére a biztosító korlátozást tehet, a korlátozás konkrét mértékét a jelen feltételek részét képező 1. szá- mú Melléklet tartalmazza.
(2) A biztosító a biztosítási ajánlat megtételekor vagy azt követően befize- tett biztosítási díjat a kockázatviselés kezdetéig kamatmentesen kezeli. A biztosítási ajánlat visszautasítása esetén biztosító az addig befizetett biztosítási díjat 8 napon belül kamatmentesen visszafizeti a szerző- dő részére.
(3) A biztosítási díj fizetése forintban esedékes.
(4) A szerződő felek megállapodnak, hogy a díjszámításkor keletke- ző, 100 Ft-ot meg nem haladó díjhiány, illetve díjtöbblet érvényesí- tésétől kölcsönösen eltekintenek.
(5) A szerződő a biztosítás díját banki átutalással teljesítheti.
(6) A biztosítási díj átutalással történő kiegyenlítése esetén a szerződő kö- teles az átutalási megbízás közlemény rovatát úgy kitölteni, hogy abból egyértelműen beazonosítható legyen az átutalt díj rendeltetése. A közle- ménynek ezért az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a. szerződő neve;
b. ajánlatszám vagy szerződésszám (rendkívüli befizetés esetén a rendkí- vüli befizetés sorszáma, ennek hiányában a „Rendkívüli befizetés” meg- jegyzés és a főszerződés száma);
c. szerződő címe.
A beazonosíthatatlan fizetményeket a biztosító a díj beérkezését követő
30. napon visszautalja a feladó részére, amennyiben a rendelkezésre álló in- formáció alapján a díj visszautalható.
(7) A biztosító üzletkötője (függő ügynöke) jogosult a szerződőtől díj átvé- telére, de csak 100 000 Ft összeghatárig. Az OTP Bank Nyrt. ügyintézője nem jogosult díj átvételére, de az ügyfél az OTP Bankban befizethet a biz- tosító számlájára. Az alkusz és a többes ügynök díj átvételére nem jogosult, kivéve ha a biztosítóval kötött egyedi megállapodás erre feljogosítja. A díj átvételére vonatkozó jogosultság fennállásáról az alkusz, a többes ügynök tájékoztatja a szerződőt.
A biztosításközvetítő nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni.
9.§ Rendkívüli befizetés
(1) A szerzôdô rendkívüli befizetésekkel az aktuális megtakarítási összegét bármikor növelheti.
(2) A rendkívüli befizetést a biztosító az egyszeri díjfizetésû szerzôdéssel együtt kezeli. A rendkívüli befizetés nem minôsül új szerzôdésnek, az a ko- rábbi szerzôdés részét képezi, annak jogi sorsát osztja, az csupán a koráb- bi szerzôdésre befizetett díjnak minôsül.
(3) Rendkívüli befizetés esetén a biztosító 30 napon belül visszaigazolást küld a szerződő részére a befizetés adatairól.
(4) A biztosító a szerződéshez befizetett rendkívüli befizetések számát nem korlátozza.
(5) A rendkívüli befizetés után a biztosító nem teljesít baleseti halál- eseti többletszolgáltatást.
(6) Két életre szóló biztosítás esetében a rendkívüli befizetések mindkét biztosított halála esetén kerülnek kifizetésre.
10.§ Egyenlegértesítô
A biztosító a biztosítási évforduló után 15 napon belül írásban tájékoztatja a szerzôdôt egyéni számlája egyenlegérôl, aktuális megtakarítási összege nagyságáról és szerzôdésének aktuális visszavásárlási értékérôl a biztosítók- ról és a biztosítási tevékenységrôl szóló 2003. évi LX. törvényben foglaltak alapján.
11.§ A biztosító mentesülése, kizárt kockázatok és károk
(1) A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következté- ben vesztette életét. Ebben az esetben a visszavásárlási összeg a biztosított örököseit illeti meg, és abból a kedvezményezett nem részesülhet.
(2) A szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító a visszavásárlási összeget köteles visszatéríteni abban az esetben, ha a biztosított:
a. szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben halt meg;
b. a szerződéskötéstől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkos- ság következtében halt meg,
(3) A biztosító nem teljesít szolgáltatást bármely biztosítási esemény vonatkozásában:
a. a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék vagy ennél magasabb véralkoholszint) okozati összefüggésben bekövetkező eseményekre;
b. kábítószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által előírt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási ké- pesség csökkenése miatt bekövetkező biztosítási eseményekre;
c. a biztosított által végzett (vagy végeztetett) gyógyeljárásokból, beavatkozásokból fakadó következményekre;
d. ha a biztosítási eseményt öngyógyítás okozta;
e. ha a biztosítási esemény nem orvosi szakvégzettségű személy ál- tali kezeléssel összefüggésben következett be;
f. esztétikai vagy kozmetikai céllal végzett kezelésekből, plasztikai sebészeti beavatkozásokból és kórházi ápolásból, valamint orvo- silag nem indokolt műtétekből, kórházi ápolásból és gyógyító el- járásokból eredő biztosítási eseményekre;
g. ha a biztosítási esemény a biztosított HIV vírus fertőzöttsége, AIDS betegsége miatt következett be;
h. az atomenergia, illetve az ionizáló sugárzás hatásával összefüggő biztosítási eseményekre, kivéve a balesetből eredő biztosítási ese- ményre szóló szolgáltatásokat akkor, ha az indítóok biztosítási esemény;
i. ha a biztosított a szerződés létrejöttét követő 2 éven túl elköve- tett öngyilkosság következtében halt meg, de a biztosítás létre- jöttétől számítva 5 év még nem telt el, a közlési kötelezettség el- mulasztása esetén;
j. ha a biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüggés- ben áll harci eseményekkel vagy más háborús cselekményekkel, ide nem értve a belföldön hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése során bekövetkező biztosítási eseményeket;
Harci cselekménynek minősül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, határvillongás, felkelés, lázadás, forradalom, zendülés, zavargás, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi
megmozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés vagy be nem je- lentett, illetve nem engedélyezett sztrájk), idegen ország korlá- tozott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás vagy csak ten- geri akció), kommandó támadás, terrorcselekmény.
k. a repülőeszközök, továbbá ejtőernyő (ideértve az ugrót szállító légi eszközt is) használatából eredő biztosítási eseményekre, ki- véve az olyan baleseteket, amelyeket a biztosított személy légi jármű utasaként, a polgári légi forgalomban engedélyezett jár- művön vagy személyforgalomban engedélyezett és kijelölt kato- nai légi járművön polgári utasként szenved el;
Utasnak az minősül, aki a légi járműnek nem üzembentartója és nem tartozik a személyzethez.
l. ha a biztosított halála gépi erővel hajtott szárazföldi vagy légi, vagy vízi járművel országos vagy nemzetközi sportversenyen tör- ténő részvétel következtében, vagy ilyen versenyre való felkészü- lés (edzés) keretében következik be;
m. a motoros járművek versenyén (edzésein) a nézőt érő balesetek- re és az ebből eredő egyéb biztosítási eseményre, ha a néző nem a szervezők által kijelölt helyen tartózkodik, ideértve a teszt-tú- rákat és a rally versenyeket is;
n. az országos és nemzetközi síugró, bob, síbob versenyeken (edzé- seken) a nézőt érő balesetekre és az ebből eredő egyéb biztosí- tási eseményre, ha a néző nem a szervezők által kijelölt helyen tartózkodik;
o. arra a biztosítási eseményre, amely a biztosított vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli, vagy ittas állapot- ban történt vasúti, légi, vízi, közúti jármű és gépjármű vezetése közben, azzal okozati összefüggésben következett be, ideértve a nem közforgalmi úton történt gépjárművezetést is;
p. mentális- és viselkedészavarokkal összefüggésben bekövetkező biztosítási eseményekre.
(4) A fenti kizárt kockázatok esetén a biztosító köteles a befizetett díjaknak a biztosítási feltételekben megállapított részét (visszavá- sárlási összeg) kifizetni.
12.§ Közlési és változásbejelentési kötelezettség és azok megszegésének következményei
(1) A szerződő (biztosított) a biztosítási szerződés megkötésekor köteles – a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges – minden olyan körülményt (pl. a biztosított foglalkozása, sporttevékenysége vagy egyéb veszé- lyes tevékenysége, külföldre költözése) a biztosítóval írásban közölni, amelyet ismer vagy ismernie kell.
(2) A biztosító írásban feltett kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő írás- beli válaszokkal a szerződő (biztosított) közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
(3) A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak 8 napon belül írásban bejelenteni.
(4) A közlésre vagy a változásbejelentésre irányuló kötelezettség megsérté- se esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha:
a. bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a szerződéskö- téskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekö- vetkezésében;
b. a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.
(5) A közlésre és változásbejelentésre irányuló kötelezettség egyaránt ter- heli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan kö- rülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
(6) Ha a szerződés több személyre vonatkozik, és a közlési vagy változás- bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüg- gésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irá- nyuló kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.
(7) A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megállapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szüksé- ges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmá-
nak ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötele- zettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
(8) Ha a biztosító a szerződéskötést követően szerez tudomást a szerző- déskötéskor már fennállt lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásának az első öt évében gyakorolhatja. A közlési kötele- zettség megsértése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt. A jelen bekezdés rendelkezéseit a szerződésben meghatározott lényeges körülmé- nyek változására vonatkozó bejelentési kötelezettség megsértésének kö- vetkezményeire is megfelelően alkalmazni kell. A biztosító ezzel kapcsola- tos jogainak gyakorlására nyitva álló ötéves időszak a változásbejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.
13.§ Jognyilatkozatok
(1) A biztosító a szerződés megkötésekor a szerződőt a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény rendelkezései szerint azonosítani köteles. A szerződő a biztosítási szerződés tartama alatt az azonosí- tás során megadott adatokban – családi és utónév (születési név), lakcím, állampolgárság, azonosító okmány típusa és száma; külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helye; jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén neve, rövidített neve, székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyaror- szági fióktelepének címe, cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszáma, egyéb jogi személy esetén a lét- rejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma –, illetve a tényleges tulajdonos sze- mélyét érintően bekövetkezett változásokról köteles a tudomásszer- zést követő 5 munkanapon belül a biztosítót értesíteni.
(2) Amennyiben a szerződő, és ha a szerződő személyével nem egyezik meg, a biztosított 30 napnál hosszabb időre eltávozik lakhelyéről, előzete- sen kézbesítési megbízottját vagy a képviseletére feljogosított személyt (pl. ügyvédet, rokont stb.) köteles megnevezni.
(3) A biztosító a hozzá eljuttatott panasznak nem minősülő jognyilatkoza- tokat és bejelentéseket csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azokat írásban juttatták el hozzá.
(4) Minden nyilatkozat akkortól hatályos, amikor az a biztosítóhoz megér- kezett.
14.§ Maradékjogok
(1) Ha az életbiztosítási szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifize- tése nélkül szűnik meg, a biztosító köteles a szerződésben meghatározott visszavásárlási összeget kifizetni.
(2) A biztosítás bármikor visszavásárolható. A szerzôdés visszavásárlására a szerzôdô jogosult. A visszavásárlási összeg kifizetése az igény teljesítésé- hez szükséges utolsó dokumentum beérkezésétôl számított 15. napon esedékes.
(3) A visszavásárlási összeg az aktuális nettó eszközérték a bejelentéstôl számított 2. munkanapon érvényes vételi árfolyamon számított értékének alábbi visszavásárlási táblázat alapján meghatározott hányada.
A biztosítás évfordulós (részleges) visszavásárlásakor garantált minimális visszavásárlási arány az aktuális megtakarítási összeghez viszonyítva:
Biztosítási évforduló | |||
0. | 1. | 2. | 3. |
93,7% | 95,5% | 97,2% | 99,0% |
A harmadik biztosítási évforduló után a visszavásárlási arány állandó, 100%.
(4) A biztosítási szerződés visszavásárlása esetén a biztosító 30 napon belül írásban tájékoztatja a szerződőt visszavásárolt egységei számáról és egyéni számlája visszavásárláskori egyenlegéről.
15.§ Haláleseti szolgáltatás
A biztosító haláleseti szolgáltatása jelen biztosítási szerzôdés alapján az alábbiak szerint alakul.
(1) A biztosított halála esetén a biztosító kifizeti a 4.§ (7) bekezdésében
rögzített, a biztosított halála napján aktuális biztosítási összeget a kedvez- ményezett részére.
(2) Két életre szóló biztosítás esetén az egyik biztosított halálakor a bizto- sító az elhunyt biztosított után járó haláleseti szolgáltatást fizeti ki a ked- vezményezett részére. Ezután az életben maradt biztosított vonatkozásá- ban a biztosítás változatlan feltételek mellett továbbél.
(3) Amennyiben a jelen feltételek 11.§-a alapján, illetve a vonatkozó ha- tályos jogszabályok alapján a biztosító mentesül a teljes biztosítási összeg kifizetése alól, úgy a biztosító szolgáltatása az aktuális megtakarítási összegre (4.§ (6) bekezdés) terjed ki.
16.§ Egyéb szolgáltatások
A biztosító egyéb szolgáltatásai az alábbiak szerint alakulnak.
(1) A szerzôdô írásban bármikor kérhet részleges visszavásárlást, de az ak- tuális megtakarítási összeg a részleges visszavásárlás után sem csökkenhet a biztosító aktuális minimális egyszeri díjának összege alá.
(2) Amennyiben a szerzôdô él a részleges visszavásárlás lehetôségével, úgy a biztosító az aktuális megtakarítási összeget lecsökkenti, és a biztosítás a csökkentett megtakarítási összeggel továbbra is érvényben marad.
(3) A biztosítás elsô 3 évében történô részleges visszavásárláskor a biztosí- tó a visszavásárolt aktuális megtakarítási összeg 14.§-ban található vissza- vásárlási táblázat szerinti hányadát fizeti ki.
(4) A biztosítás elsô 3 éve után a szerzôdô tetszôleges mértékû visszavá- sárlást igényelhet, de a részleges visszavásárlás után a szerzôdô aktuális megtakarítási összege nem lehet kevesebb a minimális egyszeri díj aktuális értékénél.
(5) A részleges visszavásárlás után a szerzôdô 30 napon belül írásbeli tájé- koztatást kap egységei számáról és egyéni számlája új egyenlegérôl.
(6) A visszavásárlási maradékjog megnyílása után a szerződő a biztosított- nak a biztosítóhoz intézett írásbeli hozzájárulása mellett írásban bármikor rendszeres pénzkivonási megbízást tehet. A rendszeres pénzkivonás a szer- ződő egyéni számlájának terhére történő részleges visszavásárlások soroza- ta, mely során a szerződő által meghatározott kedvezményezett részére a szerződő által meghatározott gyakoriság szerint kifizetésre kerül a rendsze- res pénzkivonási összeg. A rendszeres pénzkivonásra a részleges visszavá- sárlásra vonatkozó szabályokat figyelembe kell venni a következő kiegészí- tésekkel.
(7) A rendszeres pénzkivonás összegét, időtartamát és gyakoriságát a szer- ződő határozza meg a biztosító által az alábbiakban meghatározott korlá- tozások figyelembevétele mellett. A rendszeres pénzkivonás tartama kizá- rólag egész év lehet. A rendszeres pénzkivonás kizárólag havi, negyedéves, féléves és éves gyakoriságú lehet. Ha a rendelkezésre álló befektetési egy- ségek aktuális értéke kevesebb, mint a rendszeres pénzkivonás összege, figyelembe véve a jelen feltételekben megtalálható visszavásárlási arányo- kat is, a biztosító megszünteti a rendszeres pénzkivonást.
(8) A rendszeres pénzkivonási összeg minimumát a biztosítási szer- ződés elválaszthatatlan részét képező 1. számú Melléklet tartalmaz- za. A rendszeres pénzkivonás bejegyzésének egyszeri költsége leg- feljebb 10 000 Ft lehet, aktuális összegét a biztosítási szerződés
1. számú Melléklete tartalmazza. A rendszeres pénzkivonási összeg minden esetben a 14.§-ban található visszavásárlási táblázat alkal- mazásával kerül meghatározásra.
(9) A rendszeres pénzkivonási összeg kifizetése a szerződő által meghatá- rozott gyakoriság szerint, a szerződő által meghatározott naptári napon (ha ez munkaszüneti nap, akkor az ezt követő első munkanapon) érvényes piaci vételi árfolyam szerint történik. A változó piaci vételi árfolyam változó mértékű csökkenést eredményez az egyéni számla értékében az azonos nagyságú kifizetések esetében is.
(10) Rendszeres pénzkivonási megbízás alapján egyszeri díjfizetésű szerző- désből vagy rendkívüli befizetésből folyamatos díjfizetésű szerződés bizto- sítási díja is fizethető. Ebben az esetben a rendszeres pénzkivonási összeg mértéke és kifizetése a folyamatos díjfizetésű szerződés mindenkori díjának megfelelően történik. Amennyiben a rendszeres pénzkivonás nem folya- matos díjfizetésű szerződésre történő biztosítási díj fizetése céljából jön létre, akkor a kifizetés kizárólag bankszámlára történő utalással történhet. Ebben az esetben a bankszámla tulajdonos nevének és a bankszámla szá- mának megadása az igénybejelentő nyomtatványon kötelező. A forma-
nyomtatvány elérhető a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban, valamint a biz- tosító honlapján (xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx).
(11) Amennyiben a rendszeres pénzkivonás időtartama alatt szerződőmó- dosítás történik, úgy a biztosító megszünteti a rendszeres pénzkivonást.
17.§ Járadék folyósítása
(1) A biztosító a 14.§ alapján visszavásárolt összeget a szerzôdô arra irá- nyuló nyilatkozata alapján a biztosító aktuális kínálatából választott jára- dékbiztosítássá alakíthatja át.
(2) A járadék folyósítása a biztosító és a szerzôdô között létrejövô külön szerzôdés alapján történik.
18.§ A biztosító teljesítése
(1) A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül személyesen vagy írásban a biztosítónál be kell jelenteni, a szükséges felvi- lágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilá- gosítások tartalmának ellenőrzését. Ennek elmaradása esetén a biztosí- tó annyiban mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, amennyiben a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kide- ríthetetlenné válnak.
(2) Az e feltételek alapján kötött biztosítási szerződések esetében a bizto- sított a biztosítási szerződés megkötésekor külön hozzájáruló nyilatkozatá- val egyidejűleg felhatalmazhatja a biztosítót arra, hogy vitás esetben a biz- tosító által megbízott orvosokkal vizsgálatokat végeztessen, illetve a bizto- sítási eseménnyel összefüggő leleteket, információkat közvetlenül a keze- lőorvostól, intézménytől megkérje.
(3) A szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosító az alábbi dokumentu- mok bemutatását kéri:
a. a biztosítási kötvény (leadását is) és az utolsó díjfizetést igazoló nyugta;
b. a biztosított születési idejét hitelt érdemlően igazoló okirat;
c. halotti anyakönyvi kivonat;
d. a halál okát igazoló halottvizsgálati bizonyítvány, boncolási jegyzőkönyv, hatósági és igazságügyi orvosszakértői vizsgálat eredményei;
e. a biztosítási esemény bekövetkeztével, és annak következményeivel kapcsolatos kezelőorvosi dokumentációk, orvosi vizsgálat eredményei, keresőképtelenséget igazoló dokumentációk, orvosszakértői vélemé- nyezések;
f. a közlési kötelezettség vizsgálatához a kezelőorvosi dokumentációk, or- vosi vizsgálat eredményei, orvosszakértői véleményezések;
g. a 11.§-ban meghatározott mentesülései és kizárt kockázatok ellenőrzé- séhez szükséges hatósági eljárás során keletkezett iratok és orvosszak- értői dokumentációk;
x. a kedvezményezett azonosítását hitelt érdemlően igazoló okirat, alapító okirat, jogerős hagyatéki végzés, öröklési bizonyítvány, jogerős gyám- hatósági határozat.
(4) Az okiratok beszerzésének költségei a kedvezményezettet terhelik, beleértve a 18.§ (3) bekezdésében előírt orvosi és hatósági eljárásokra vo- natkozó iratok, dokumentációk hiteles magyar nyelvű fordítását.
(5) A szolgáltatást a biztosító az igényelt összes dokumentum benyújtásától számított 15 napon belül teljesíti.
(6) A biztosító szolgáltatásainak teljesítése a magyar törvényes fizetőesz- közben, a szolgáltatásra jogosult által megjelölt módon, banki átutalással vagy postai utalványozással történik. Postai úton történő teljesítés ese- tén a biztosító a szolgáltatási összegből kifizetésenként bruttó 400 Ft kezelési költséget levon.
Amennyiben a jogosult kérésére a biztosítási szolgáltatást postai át- utalással teljesíti a biztosító, a teljesítési idő a postai átfutás idejével meghosszabbodik, vagyis a teljesítést a biztosító részéről akkor kell megtörténtnek tekinteni, amikor a biztosítási szolgáltatás postára adása megtörtént.
19.§ Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje 5 év.
A BEFEKTETÉSSEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
20.§ Fogalmak
(1) Magyar Pénzpiaci Stabil Hozamra Törekvő Eszközalap: A díjtarta- lékok befektetését szolgáló, a biztosító eszközei között elkülönített, homo- gén eszközállomány.
(2) A Magyar Pénzpiaci Stabil Hozamra Törekvő Eszközalap egysé- gei: A Magyar Pénzpiaci Stabil Hozamra Törekvő Eszközalap (a továbbiak- ban: eszközalap) azonos értékû egységekre van felosztva, melyek az esz- közalapból való egyenlô részesedést fejeznek ki.
(3) Bruttó eszközérték: Az eszközalap 21.§-ban hivatkozott értékelési elvek alkalmazásával számított értéke.
(4) Nettó eszközérték: Egy eszközalap bruttó eszközértékének az eszköz- alapokat terhelő levonásokkal (beleértve az eszközalap-kezelési díjat) csök- kentett értéke.
(5) Az eszközalapot terhelô levonások: Minden kiadás, költség, jutalék, mely az eszközalap eszközeinek megvásárlása, eladása, kezelése, értékelé- se, fenntartása, biztosítása során közvetlenül felmerül.
(6) Eszközalap-kezelési díj: A biztosító által változtatható mértékű díj, amely az eszközalap értékelése során a legutóbbi értékelés óta eltelt napokkal időarányosan kerül levonásra. Az eszközalap-kezelési díj az esz- közalap-kezeléssel kapcsolatos befektetési, vagyonkezelési tevékenységből fakadó költségek, valamint a biztosító általános működési költségeinek fe- dezetéül szolgál. Mértéke maximálisan az eszközalap bruttó eszközértéké- nek évi 2,4%-a, aktuális értékét a biztosítási szerződés elválasztha- tatlan részét képező 1. számú Melléklete tartalmazza.
(7) Az egységek vételi árfolyama: Az egységek vételi árfolyama egyenlô az egy egységre jutó nettó eszközértékkel.
(8) Az egységek eladási árfolyama: Az egységek eladási árfolyama egyenlô a vételi árfolyam és a vételi árfolyam egy változó mértékû százalé- kának összegével. A vételi és az eladási árfolyam különbsége nem lehet nagyobb a vételi árfolyam 4%-ánál. Aktuális mértékét a biztosítási szer- zôdés 1. számú Melléklete tartalmazza.
(9) Allokáció: Az eszközalap egységeinek a szerzôdô által történô megvá- sárlása az egységek mindenkori aktuális eladási árfolyamán.
(10) Egyéni számla: A szerzôdô által befizetett egyszeri díj és rendkívüli befizetések ellenében vásárolt egységek nyilvántartására szolgáló számla.
(11) Ügyfélszolgálat: A biztosító bármely szervezeti egysége, mely a szerzô- dô számára valamennyi, a befektetéseket érintô kérdésrôl, az eszközalaphoz kapcsolódó aktuális költségekrôl és árfolyamokról tájékoztatást nyújt.
21.§
(1) A biztosító a biztosítási szerzôdésekre befizetett egyszeri díj és rendkí- vüli befizetéseket a Magyar Pénzpiaci Stabil Hozamra Törekvő Eszköz- alapba fekteti be, amely különálló, elkülönített eszközállományt képez a biztosító eszközei között. A Magyar Pénzpiaci Stabil Hozamra Törekvő Eszközalap befektetési politikáját és összetételét a szerzôdés elvá- laszthatatlan részét képezô 1. számú Melléklet tartalmazza, melyet a biztosító folyamatosan aktualizál.
Az egységek megvásárlása (allokáció) az egyszeri díj, illetve rendkívüli befi- zetés biztosítóhoz való beérkezése utáni második munkanapon érvényes el- adási árfolyamon történik. Az egyszeri díj, illetve rendkívüli befizetés befi- zetése és az egységek megvásárlása közötti idôszakra a szerzôdôt kamat, illetve hozam nem illeti meg.
(2) Az egyszeri díjból és rendkívüli befizetésekbôl vásárolt egységeket a biz- tosító a szerzôdô egyéni számláján tartja nyilván. Az egyéni számlán nyil- vántartott egységek számának és az adott egység aktuális vételi árfolya- mának szorzata egyenlô az aktuális megtakarítási összeggel.
(3) Az egységek árfolyama az eszközalap nettó eszközértékének megfele- lôen alakul.
(4) Az eszközalapok eszközeit a biztosító minden munkanapon értékeli. Az értékelés során a biztosító meghatározza az eszközalap bruttó és nettó esz- közértékét és az egységek vételi és eladási árfolyamát.
(5) A biztosító az eszközalap eszközeinek értékelése során a befektetési alapok általános értékelési elvei szerint jár el, melyeket a Befektetési Alap- kezelôk Magyarországi Szövetsége ajánlásban foglalt össze. A biztosító alapvetô értékelési elvnek tekinti a piaci áron történô értékelést.
(6) A szerzôdô befektetéseinek elhelyezésérôl és értékérôl a biztosító ügy- félszolgálati egységeiben és a TeleCenter telefonszámán naponta informá- ciót kérhet.
(7) Visszavásárlás, részleges visszavásárlás vagy jelen feltételek 1.§ (11) sze- rinti felmondása esetén a biztosító a (részleges) visszavásárlással, illetve fel- mondással érintett egységeket a (részleges) visszavásárlás, illetve a felmon- dás bejelentésének a biztosítóhoz történô beérkezése utáni második mun- kanapon, az eszközalap legutolsó értékelése során kialakított vételi árfolya- mon váltja át.
(8) A biztosító az eszközalap hozamának, a szerződő eszközalapból való ré- szesedésének megfelelően, a kezdeti költséget meghaladó részének 90%- át írja jóvá a szerződő részére a 7.§ (2) bekezdésnek megfelelően minden biztosítási évben a biztosítási évfordulón, valamint részleges visszavásárlás, rendszeres pénzkivonás, biztosított halála miatti szerződés-átdolgozáskor, továbbá a szerződés megszűnésekor, az adott törtévben is.
(9) Visszavásárlás, részleges visszavásárlás vagy jelen feltételek 1.§ (11) sze- rinti felmondása esetén személyes megkeresésnél a biztosító valamely szer- vezeti egységéhez való beérkezése számít az igény beérkezési napjának. Te- lefaxon beérkezô igény esetén a telefax tartalmára és dátumára vonatko- zóan a biztosítóhoz érkezô telefax üzenet tartalma és dátuma a hivatalos. Vita esetén a telefax üzenet tartalmára és dátumára vonatkozóan a bizto- sító nyilatkozata az irányadó. Levélben küldött igénynél a levélnek a bizto- sítóhoz való beérkezése számít az igény beérkezési napjának. E formánál a biztosító javasolja ajánlott levél küldését, amely esetben igazolható a levél feladásának ténye.
22.§ A szerződés megszűnésének esetei
A biztosítási szerzôdés megszûnik:
– a biztosított halála eseten az aktuális biztosítási összeg kifizeté- sével;
– amikor a teljes visszavásárlási összeg kifizetésre kerül a szerzôdô részére;
– ha szerzôdést a szerződő annak létrejöttéről szóló tájékoztatást követő 30 napon belül írásbeli nyilatkozattal indokolás nélkül fel- mondja;
– ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító által a díj megfizetésére biztosított póthatáridő eredménytelen eltel- te után az esedékesség napjára visszamenő hatállyal;
– lehetetlenülés és érdekmúlás esetén; azaz ha a biztosító kocká- zatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek meg- szűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik; to- vábbá amennyiben a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biz- tosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik;
– a szerződő fél – ha a biztosítási díjat befizették – az életbiztosí- tási szerződést írásban, harmincnapos felmondási idő mellett, a biztosítási időszak utolsó napjára felmondhatja;
– az életbiztosítási szerződést – a biztosítási kockázat jelentős nö- vekedésének esetét kivéve – a biztosító nem mondhatja fel.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 23.§
(1) A kötvény megsemmisülése vagy elvesztése esetén a biztosító a szerző- dő fél írásbeli nyilatkozatára az eredeti kötvényről a kérelem kézhezvételé- től számított 60 napon belül hiteles másolatot állít ki, miután az okirat megsemmisüléséről vagy elvesztéséről a kérelmező írásban, teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tett. A hiteles másolat kiadásával egy- idejűleg az eredeti kötvény hatályát veszti. A hiteles másolat kiállításának költségei a kérelmezőt terhelik.
(2) A jelen feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés vonatkozásá-
ban az alkalmazandó jog a magyar jog. A jelen feltételekben és a biztosí- tási szerződésben nem érintett kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a hatályos magyar jogszabályok az irányadók. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos adójogi kérdésekben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, a társasági adóról és osz- talékadóról szóló 1996. évi LXXXV. törvény, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, és az egyéb hatályos magyar jogszabályok az irányadók
(3) A személyes adatkezelésre vonatkozó elvi és gyakorlati tudniva- lók, a biztosító elérhetőségeire (levelezési cím, telefonszám, honlap cím), felügyeleti szervére és a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos fogyasztóvédelmi eljárásokra vonatkozó tájékoztatás a feltételek ré- szét képező, Tudnivalók elnevezésű külön dokumentumban találha- tóak.
24.§ Az életbiztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályok
A tájékoztatás a 2014. január 1-jén hatályos jogszabályokon alapul, ame- lyek változhatnak. Az ügyfeleknek az alábbiakban felsorolt, az adózási kér- désekre vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó jogszabályokat, azok változásait célszerű nyomon követniük.
Természetes személyek esetén:
– a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény;
– az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény;
– az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény. Munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő szerződők esetén az előbbieken túl:
– a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény;
– az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény.
Természetes személy szerződő, biztosított, illetve kedvezményezett esetén az életbiztosítási szerződések legfontosabb adózási jellemzői, valamint előnyei a következők:
– A biztosító szolgáltatása mentes az örökösödési illeték alól.
– Adómentes biztosítói szolgáltatás a személybiztosítás alapján nyújtott halál esetére szóló biztosítási, nyugdíjbiztosítási, járadékbiztosítási, bal- esetbiztosítási és betegségbiztosítási szolgáltatás. Az adómentes jö- vedelmet a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepel- tetnie.
– A biztosító visszavásárlási, részleges visszavásárlási, rendszeres pénzki- vonási szolgáltatása után adóköteles kamatjövedelem keletkezhet, ha a magánszemély által befizetett, valamint más személy által befizetett adókötelesnek minősülő díjak együttes – részleges pénzkivonás esetén arányos – összegét a biztosítói kifizetés meghaladja. Az előbbi szabály vonatkozásában nem minősül befizetett díjnak a törvény által megha- tározott kockázati biztosítási díj. Az adóköteles kamatjövedelmet 16% mértékű kamatadó és – a törvényben szabályozott kivételszabályoktól eltekintve – 6% mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyeket a biztosító a kifizetés időpontjában levon és befizet az adóhatóságnak, és amelyekről a biztosító igazolást ad a magánszemélynek.
– A kamatjövedelemmel és adófizetési kötelezettséggel kapcsolatban az alábbi kedvezmények illethetik meg a magánszemélyt:
a. a kamatjövedelem mint adóalap 50 százalékkal csökkenthető: egy- szeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosító teljesítése az ajánlat alá- írását követő 3. év elteltével, de az 5. év elteltét megelőzően történik;
b. a kamatjövedelem mint adóalap 100 százalékkal csökkenthető (így az nem adóköteles): egyszeri díjas biztosítások esetén, ha a biztosí- tó teljesítése az ajánlat aláírását követő 5. év elteltével történik;
c. a rendkívüli befizetések adókötelezettségének megállapítása az egy- szeri díjaktól elkülönítetten történik;
d. Amennyiben a biztosításra befizetett díjak vagy a díjak egy része adómentesnek minősült (tipikusan a munkáltató által magánsze- mély biztosítottra kötött szerződések bizonyos eseteiben), úgy a szerződés módosításakor vagy a módosítást követő rendelkezési jog gyakorláskor, szolgáltatáskor a magánszemély biztosítottnak vagy szerződőnek személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás fi- zetési kötelezettsége keletkezhet.
A fentieknél részletesebb adózási szabályok, a vonatkozó hatályos jogsza-
bályok, valamint a munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minő- sülő ügyfelekre vonatkozó adózási tudnivalók a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon érhetőek el. A tájékoztatók áttanulmányozása nem mentesít, és nem is helyettesíti a hatályos adójogszabályok ismeretét és betartásának kö- telezettségét.
25.§ A korábban alkalmazott feltételektől történő lényeges eltérés
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Garancia Biztosító Zrt. által ko- rábban alkalmazott GB136 jelű Szelence Életbiztosítás Különös Feltételei- től, valamint a korábban alkalmazott szerződési gyakorlattól a jelen GB136 jelű Szelence Életbiztosítás Különös Feltételei több ponton eltérnek, mert a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. 03. 15. napján történő hatályba lépésére tekintettel társaságunk több módosítást eszközölt (pl. szerződés létrejötte, kockázatviselés kezdete, stb.).
Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat a szerződési feltétel figyelemfelhívó módon, fél- kövér betűtípussal tartalmazza.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy a jelen szerződési feltétel a Polgári Törvény-
könyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése miatt szükséges módo- sításokon túl a GB136 jelű Szelence Életbiztosítás előző feltételeitől az alábbiakban tér el lényegesen. A biztosító
– pontosította az általános rendelkezéseket;
– pontosította a biztosítási szerződés megszűnéseinek eseteit;
– pontosította az adózással kapcsolatos szabályokat;
– az 1. számú Mellékletben rögzített, egy biztosítottra vonatkozó baleseti haláleseti többletszolgáltatás korlátját megszüntette;
– az 1. számú Mellékletben módosította az információs szolgálat elérhetőségét;
– az 1. számú Mellékletben módosította a jelen biztosításra vonat- kozó TKM értékeket.
Biztosítónk legfontosabb adatai:
Név: Groupama Garancia Biztosító Zrt.
Székhely: Magyarország, 1051 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00.
Levélcím: 1380 Budapest, Pf. 1049
Jogi formája: zártkörûen mûködô részvénytársaság (alapítva 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
Társaságunk a Fôvárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre.