ÉLETÍV PROGRAM – ÉLET- BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK
ÉLETÍV PROGRAM – ÉLET- BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK
Tartalomjegyzék
Általános rendelkezések, szerződés létrejötte 3
Fogalomtár 3
Biztosítási szerződés alanyai 5
Biztosító szolgáltatása, biztosítási események 6
A biztosító mentesülése 6
Kizárt kockázatok 6
Közlési és változás bejelentési kötelezettség, jognyilatkozatok 6
Kockázatelbírálás 7
Kockázatviselés kezdete és várakozási idő 7
Tartam 8
Biztosítási díj 8
Eseti díj 9
Elvonások, költségek 9
Értékkövetés 10
Újra érvénybe helyezés, reaktiválás 10
Visszavásárlás, részleges visszavásárlás 10
Rendszeres pénzkivonás 11
Díjfizetés szüneteltetése 11
Automatikus átvezetés 12
Kötvénykölcsön, díjmentes leszállítás 12
Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések 12
Az eszközalapok létrehozása és megszüntetése, tranzakciók szüneteltetése 13
Befektetési egységek felosztása és összevonása 13
Eszközalap-váltás 13
Átirányítás 13
HozamMonitor Szolgáltatások 13
Stop-loss szolgáltatás 14
Hozamvadász szolgáltatás 14
Profitvédelem szolgáltatás 15
A biztosítási esemény bejelentésének módja, határideje 15
A biztosító teljesítése 15
A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók 16
A biztosítási szerződés megszűnése 18
Egyéb rendelkezések és szabályok 18
Az életbiztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályok 19
1
2. OLDAL ÜRES
Az OTP Csoport partnere
ÉLETÍV PROGRAM – ÉLETBIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK, SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE
1. Az Életív Program – Életbiztosítási Feltételek (továbbiakban: Feltételek) azokat a kikötéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező szerződéses ren- delkezés hiányában – a Groupama Garancia Biztosító Zrt. (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00., a továbbiakban: biztosító) Életív termékcsaládba tar- tozó életbiztosításaira alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést e Feltéte- lekre hivatkozással kötötték. Az életbiztosítási szerződés elválasztha- tatlan részét képezi továbbá jelen Xxxxxxxxxxxxx a megkötött módo- zat kiegészítő rendelkezéseit tartalmazó Melléklete (a továbbiak- ban: Melléklet), valamint Kondíciós Listája (a továbbiakban: Kondí- ciós Lista). A Feltételek az Életív Program termékcsaládba tartozó vala- mennyi módozatra tartalmaznak rendelkezéseket attól függően, hogy a szerződő által választott módozat milyen jellemzőkkel rendelkezik. Ezen jel- lemzőket a Melléklet és a Kondíciós Lista tartalmazza.
2. Az életbiztosítási szerződés a szerződő ajánlatának a biztosító által tör- ténő elfogadásával írásban jön létre. A biztosítás akkor is létrejön, ha a biz- tosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. Ebben az esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító vagy annak képviselője részére történő átadás időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.
3. Az ajánlat elutasítását a biztosító nem köteles indokolni. Az ajánlat el- utasítására nyitva álló 15 napos határidő az ajánlatnak a biztosítóhoz való beérkezésének napján kezdődik.
4. A biztosító kockázatviselése a nap 24 órájában, a Föld teljes területére érvényes, ettől eltérő szabály alkalmazásához a szerződő felek írásbeli meg- állapodása szükséges.
5. Az életbiztosítási szerződés megkötését követően, a szerződés létrejöt- tétől számított 30 napon belül – a kötelezettségvállalás tagállamának hiva- talos nyelvén – vagy a szerződő és a biztosító megegyezése esetén más nyelven – a biztosító a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon egy- értelműen tájékoztatja a biztosítási szerződés létrejöttéről.
Hatályos 2012. április 16-tól visszavonásig.
6. Az önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül a biztosítá- si szerződést megkötő természetes személy szerződő az 5. pont szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a hat hónapot meg- haladó tartamú életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja. E felmondási jog a szerződőt nem illeti meg hitel- fedezeti életbiztosítás esetén. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról. A szerződő felmondó nyilatkozatának kéz- hezvételét követően a biztosító 30 napon belül elszámol a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel, tájékoztatja a szerződőt a biztosítási díjból visszatartott összegről. A biztosító a szerződés felmondása esetén adminisztrációs és kötvényesítés költségeit érvényesíti a főbiztosításra és a kiegészítő biztosí- tásokra beérkezett befizetésekből. A visszatartott összeg mértéke a Mel- léklet és Kondíciós Lista „Általános rendelkezések, szerződés létrejötte” című fejezetében meghatározott összeg. A biztosító a befizetésekből a fel- mondott biztosítási szerződésre már teljesített kifizetéseket levonja. A biz- tosító a fentiek figyelembe vétele mellett a biztosítási kötvényen is meg- jeleníti a szerződési feltételeknek megfelelő felmondási joggal kapcsolatos információt.
FOGALOMTÁR
7. Adminisztrációs és kötvényesítési költség: a szerződés 6. pont sze- rinti 30 napos felmondása esetén a 6. pont alapján a biztosító által a fel- mondási összegből visszatartott költség. Mértékét a Melléklet és Kondíciós Lista „Általános rendelkezések, szerződés létrejötte” című fejezete szabá- lyozza.
8. Baleset: a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő külső behatás, mely- ből eredően a biztosított a bekövetkezésétől számított egy éven belül meg- hal. Jelen Feltételekben balesetnek minősülnek az alábbi események is, amennyiben ezek a biztosított akaratán kívül, hirtelen következnek be:
a. vízbefúlás;
b. égési sérülések, leforrázás, villámcsapás, elektromos áram hatásai;
c. károsító gázok, gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok szer- vezetbe való kerülése.
A betegségek bekövetkezte nem minősül balesetnek, a fertőző betegségek bekövetkezte nem tekinthető baleseti következménynek.
9. Befektetési egység eladási árfolyama: az az ár, amellyel a biztosító a befizetett biztosítási díjat befektetési egységgé számítja át; amelyen a biz- tosító a befektetési egységeket eladja.
10. Befektetési egység vételi árfolyama: az az ár, amellyel a biztosító a szolgáltatás, illetve a költségek elszámolása során a befektetési egységeket a szerződés devizaneme szerinti összegre számítja át.
11. Befektetési egységek: az eszközalap befektetéseiben való azonos ér- tékű részesedést megtestesítő elszámolási egységek.
12. Befektetési egységek aktuális értéke: a szerződő egyéni számláján nyilvántartott befektetési egységek számának és aktuális vételi árfolyamá- nak a szorzata. A befektetési egységek aktuális értéke azonos az egyéni számla értékével.
13. Biztonságos eszközalap: a biztosító által kijelölt, a mindenkor hatá- lyos Kondíciós Lista „HozamMonitor Szolgáltatások” című fejezetében megnevezett eszközalap, mely befektetési politikája alapján a legkisebb kockázattal rendelkezik a mindenkori eszközalap-kínálatán belül. A biz- tonságos eszközalap ugyanakkor nem nyújt tőke-, illetve hozamga- ranciát vagy tőke-, illetve hozamvédelmet, a benne elhelyezett be- fektetési egységek értéke csökkenhet is.
14. Biztosítási díj: a biztosító által vállalt kötelezettségek ellenértéke. Egy- szeri díjfizetés esetén megegyezik az egyszeri díjjal, folyamatos díjfizetés esetén pedig a megtakarítási díjrész és adminisztrációs díjrész összegével, amennyiben a szerződő nem kötött kiegészítő biztosítást. Kiegészítő bizto- sítás kötése esetén annak díja szintén a biztosítás díj részét képezi.
15. Biztosítási év: két egymást követő biztosítási évforduló közötti időszak.
16. Biztosítási évforduló: minden évben a kockázatviselés kezdetének megfelelő napot megelőző nap. A biztosító a biztosítási évforduló után 30 napon belül írásban tájékoztatja a szerződőt egyéni számlája értékéről és szerződésének aktuális visszavásárlási értékéről.
17. Biztosított belépési kora: az adott biztosítottra vonatkozóan a bizto- sítás kockázatviselés kezdetének éve és a biztosított születési évének kü- lönbsége.
18. Biztosított kilépési kora: az adott biztosítottra vonatkozóan egyszeri díjfizetés esetén a tartam lejáratának, folyamatos díjfizetés esetén a meg- takarítási időszak végének éve és a biztosított születési évének különbsége.
19. Díjfizetési periódus: a szerződés díjfizetési gyakoriságától függő havi, negyedéves, féléves vagy éves időszak, melyre a szerződő által vállalt biz- tosítási díj fizetése vonatkozik. Az első díjfizetési periódus kezdő napja a kockázatviselés kezdetének napja.
20. Egyéni számla: a biztosító valamennyi szerződő számára szerződésen- ként egyéni számlát hoz létre, amelyen az egyszeri díj vagy megtakarítási díj- részek és eseti díjak ellenében vásárolt befektetési egységeket nyilvántartja.
21. Egységtípus: a biztosító kezdeti, felhalmozási, illetve eseti befektetési egységek típusait különbözteti meg.
22. Életbiztosítási díjtartalék: a befizetett egyszeri díjból/megtakarítási díjrészekből és eseti díjakból, valamint az elért befektetési hozamokból a biztosító által a szerződésben vállalt kötelezettségek fedezetére tartalékolt összeg. A díjtartalék kiszámítható az egyes egységtípusokra egyenként ki- számított részértékek összegezésével úgy, hogy a felhalmozási és eseti egy- ségek aktuális értékéhez hozzáadjuk a kezdeti egységek aktuális értékének Mellékletben megadott képlet szerinti arányát. A képlet megtalálható a Melléklet „Visszavásárlási táblázat a szerződés kezdeti befektetési egységei vonatkozásában” című fejezetében. Amennyiben van a szerződésen elha- tárolt költség, úgy az előbbi összegből az elhatárolt költség levonásra kerül.
23. Értékelési nap: az a nap, amelyre vonatkozóan a biztosító az általa lét- rehozott eszközalapokat értékeli annak érdekében, hogy a befektetési egy- ségek vételi árfolyamát meghatározza. Az értékelésre lehetőség szerint minden munkanapon, de naptári hetenként legalább egyszer sor kerül. Az adott értékelési napra vonatkozó eszközalap-árfolyam érvényes a követke- ző értékelési napig, tekintettel különösen a hétvégékre, vagy ha elhárítha- tatlan külső vagy belső körülmények miatt nem lehetséges az értékelés el- végzése valamely napra vonatkozóan. Az értékelés során meghatározott árfolyamokról az ügyfél bővebb felvilágosítást kérhet a Kondíciós Lista „Be- fektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezetében megadott tájéko- zódási lehetőségeken
24. Értékkövetés: azon módszer, mellyel a biztosító a biztosítási szolgálta- tások értékének megőrzése érdekében lehetővé teheti a biztosítás folya- matos díjának és a biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összegek- nek az évenkénti emelését.
25. Eseti befektetési egységek: a szerződő által befizetett eseti díjak ellenében jóváírt befektetési egységek.
26. Eszközalapok: díjtartalékok befektetését szolgáló, a biztosító eszközei között elkülönített homogén eszközállományok (pl. értékpapírok), melyek értékének alakulása a biztosító szolgáltatásait meghatározza.
27. Felhalmozási befektetési egységek: a kezdeti befektetési egysége- ken felül vásárolt összes olyan befektetési egység, mely a főszerződés díj- elvárása alapján befizetett egyszeri díjból/megtakarítási díjrészekből ke- letkezik.
28. Haláleseti biztosítási összeg: az egyéni számlának a biztosított elha- lálozásának bejelentése napjára meghatározott értéke és – a Melléklet
„Biztosító szolgáltatása, biztosítási események” című fejezetében meg- adott feltételek teljesülése esetén – a kockázati biztosítási összeg együtte- se. Folyamatos díjas szerződések esetén a megtakarítási időszak lejárata után a haláleseti biztosítási összeg minden esetben az egyéni számla érté- kével egyezik meg.
29. Haláleseti biztosítotti arány: több biztosítottal rendelkező szerződés esetén a szerződő és biztosítottak által szerződéskötéskor közösen megha- tározott, minden biztosítottra külön megadott arány, mely azt fejezi ki, hogy valamely biztosított halála esetén a teljes haláleseti biztosítási összeg- nek mekkora része kerüljön kifizetésre az elhunyt biztosított haláleseti ked- vezményezettjének részére. Valamely biztosított halálát követően a még életben lévő biztosítottakra automatikusan módosulnak a fennmaradó összegre vonatkozó haláleseti biztosított arányok, hogy az arányok min- denkori összege 100% maradjon. Az automatikus arány-módosítás úgy történik, hogy az életben lévő biztosítottak között ne sérüljön a halálesetet megelőzően érvényben lévő felosztási rend.
30. Halmozott biztosítási összeg: adott biztosított vonatkozásában a biz- tosítóval már megkötött és aktuálisan megkötni kívánt valamennyi életbiz- tosítási szerződés biztosítási szolgáltatásainak az összege.
31. HozamMonitor Szolgáltatások: a HozamMonitor Szolgáltatások előre meghatározott szabályok alapján, automatizált módon hajthatnak végre a szerződő megtakarításán eszközalap-váltásokat és átirányításokat, melyek célja a befektetés értékének hatékony őrzése, illetve az elérhető hozam nö- velése. A szolgáltatások szolgáltatáscsomag formájában választhatók, mely a biztosító által meghatározott HozamMonitor Szolgáltatások közül foglal- hat magában egyet vagy többet.
32. Hozamvadász küszöbérték: a Hozamvadász szolgáltatás aktiválása- kor a szerződés valamennyi növekedési eszközalapjához a szerződő által külön megválasztott, Hozamvadász szolgáltatáshoz tartozó százalékos érték, melyet a szerződő később módosíthat a módosításra vonatkozó ren- delkezés beérkezését követően, a Melléklet és Kondíciós Lista „Hozam- Monitor Szolgáltatások” című fejezetében meghatározott hatállyal. A szer- ződő csak a biztosító által felkínált, a Kondíciós Lista „HozamMonitor Szolgáltatások” című fejezetében megadott Hozamvadász küszöbértékek közül választhat.
33. Kezdeti befektetési egységek: a megkötött módozat díjfizetési gya- korisága szerinti folyamatos megtakarítási díjrészekből vagy egyszeri díjból vásárolt befektetési egységek része vagy egésze. A Melléklet „Befektetés- sel kapcsolatos rendelkezések” című fejezetében kerül meghatározásra, hogy mely befizetésekből, illetve azok mekkora részéből képez a biztosító kezdeti befektetési egységeket.
34. Kockázati biztosítási összeg: a biztosító a biztosított halálesetéhez kapcsolódó többletszolgáltatásként kockázati biztosítási összeget állapíthat meg és fizethet ki jelen Feltételek és a Melléklet „Biztosító szolgáltatása, biztosítási események” című fejezete szerint, a haláleseti biztosítási összeg részeként. A kockázati biztosítási összeg mértékét és a biztosító által a koc- kázati biztosítási összeg maximumára vonatkozóan esetlegesen fel- állított korlátot a Melléklet „Biztosító szolgáltatása, biztosítási ese- mények” című fejezete tartalmazza.
35. Kondíciós Lista: jelen Xxxxxxxxxx és a Melléklet mellett a megkötött módozatra vonatkozó kiegészítő paramétereket és jellemzőket (pl. változ- tatható költségek aktuális mértékét, választható eszközalapok körét) tartal- mazó dokumentum, mely a szerződés elválaszthatatlan részét képezi. A Kondíciós Listában foglaltakat adott hatálytól a biztosító egyoldalú- an is módosíthatja a szerződés tartama alatt, amennyiben a biztosí- tó oldaláról ezt gazdaságossági, jövedelmezőségi vagy hatékonysá- gi szempontok indokolják. A módosítás során a biztosító köteles figye- lembe venni a jelen Xxxxxxxxxx és a Xxxxxxxxx által felállított esetleges meg- kötéseket (pl. költségek maximumára vonatkozóan). A megkötött szerző- désre a biztosító adott módozatra vonatkozó, mindenkor hatályos Kondí- ciós Listája az irányadó.
36. Lejárati biztosítási összeg: az egyéni számla lejárat napjára számított értéke.
37. Lokális maximum: szerződésszinten és adott növekedési eszközalap
vonatkozásában a Stop-loss árfolyamfigyelés kezdetétől a megfigyelés nap- jáig terjedő összefüggő időszakban elért legmagasabb vételi árfolyam.
38. Lokális minimum: szerződésszinten és adott növekedési eszközalap vonatkozásában a Hozamvadász árfolyamfigyelés kezdetétől a megfigye- lés napjáig terjedő összefüggő időszakban elért legalacsonyabb eladási ár- folyam.
39. Megtakarítási díjrész: a szerződő által az ajánlattétel során választott összeg, mely a jelen Feltételek szerint kerül befektetésre. A szerződéskö- téskor választható minimális megtakarítási díjrészt a Kondíciós Lista „Bizto- sítási díj” című fejezete szabályozza.
40. Megtakarítási időszak: folyamatos díjfizetésű biztosítás esetén az az időszak (egész év), amely során a szerződő a biztosítási díj fizetését vállalja, illetve amely alatt a biztosító haláleseti többletszolgáltatás nyújtására vállal- hat kötelezettséget. Ezen kívül a megtakarítási időszak bizonyos költségek elvonása szempontjából is jelentőséggel bír, melyről jelen Feltételek „Elvo- nások, költségek” című fejezete részletesen rendelkezik. A megtakarítási időszak hosszával kapcsolatos korlátozásokat a Melléklet „Tartam” című fejezete tartalmazza.
41. Melléklet: jelen Xxxxxxxxxx mellett a megkötött módozatra vo- natkozó kiegészítő rendelkezéseket és korlátozásokat tartalmazó dokumentum, mely a szerződés elválaszthatatlan részét képezi. A Mellékletben foglalt rendelkezések és korlátozások a szerződés tar- tama alatt végig hatályosak maradnak a szerződésre vonatkozóan, a biztosító egyoldalúan azokat nem módosíthatja.
42. Módozat: a szerződő által megkötött életbiztosítási termék, melyet a GB kód és terméknév együttesen azonosít.
43. Növekedési eszközalap: növekedési eszközalapnak minősül a biztosí- tó valamennyi szabadon választható eszközalapja, kivéve a Kondíciós Lista
„HozamMonitor Szolgáltatások” című fejezetében aktuálisan kijelölt biz- tonságos eszközalapot.
44. Profitvédelem alsó és felső küszöbértéke: a Profitvédelem szolgál- tatás aktiválásakor a szerződő által – a szerződés valamennyi növekedési eszközalapjához külön – megválasztott két eltérő, százalékos érték, melyet a szerződő később módosíthat a módosításra vonatkozó rendelkezés beér- kezését követően, a Melléklet és Kondíciós Lista „HozamMonitor Szolgál- tatások” című fejezetében meghatározott hatállyal. A szerződő csak a biz- tosító által felkínált, a Kondíciós Lista „HozamMonitor Szolgáltatások” című fejezetében megadott Profitvédelem küszöbértékek közül választhat.
45. Profitvédelem referenciaszintje: a Profitvédelem szolgáltatás esetén szerződésszinten és adott növekedési eszközalap vonatkozásában megha- tározott, változó összegű érték. A referenciaszint kezdeti értéke valamennyi eszközalap esetén nulla. A referenciaszint növekszik minden, adott eszköz- alapba bekerülő egyszeri díj, illetve megtakarítási díjrész és eseti díj nomi- nális értékével vagy az oda eszközalap-váltással bekerülő egységek váltás- kor jóváírt értékével. A referenciaszint arányosan lecsökken, amennyiben adott eszközalapból részleges visszavásárlás, rendszeres pénzkivonás vagy eszközalap-váltás keretében pénzkivonás történik. Nem csökken a referen- ciaszint azon pénzkivonások alkalmával, amelyek a profitvédelem szolgál- tatás által kezdeményezett automatikus eszközalap-váltások miatt kerültek végrehajtásra.
46. Stop-loss küszöbérték: a szolgáltatás aktiválásakor a szerződés vala- mennyi növekedési eszközalapjához a szerződő által külön megválasztott, Stop-loss szolgáltatáshoz tartozó százalékos érték, melyet a szerződő ké- sőbb módosíthat a módosításra vonatkozó rendelkezés beérkezését köve- tően, a Melléklet és Kondíciós Lista „HozamMonitor Szolgáltatások” című fejezetében meghatározott hatállyal. A szerződő csak a biztosító által felkí- nált, a Kondíciós Lista „HozamMonitor Szolgáltatások” című fejezetében megadott Stop-loss küszöbértékek közül választhat.
47. Tartam: határozott időre szóló szerződés esetén a szerződés létrejötté- től a szerződő által a biztosítási ajánlaton megválasztott lejáratig terjedő idő- szak, határozatlan időre szóló (élethosszig tartó) szerződés esetén a szerző- dés létrejöttétől a biztosítási esemény bekövetkezéséig terjedő időszak.
48. Termékcsalád: a biztosító által választható életbiztosítási módozatok egy körének összefoglaló neve. Jelen Feltételek az Életív Program termék- családra általánosan érvényes rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket ki- egészítenek a megkötött módozat Mellékletben és Kondíciós Listában megadott részletes szabályai.
BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI
49. A biztosító az a jogi személy, aki a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a szerződéses feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.
50. A szerződő az a személy, aki az ajánlatot teszi, a biztosítóval a biztosí- tási szerződést megköti és a biztosítás díját fizeti. A szerződő azonos is lehet a biztosítottal.
51. A biztosított az a személy, akinek az életével, egészségi állapotával kap- csolatos biztosítási eseményre a szerződés szól. A biztosított a szerződő be- leegyezésével bármikor a szerződő helyébe léphet, ehhez a biztosító hoz- zájárulása nem szükséges, azonban a szerződő helyébe lépés tényéről írás- ban tájékoztatni kell a biztosítót. Mielőtt a szerződés felmondás vagy díjfi- zetés elmaradása miatt megszűnne, a biztosított a szerződő hozzájárulása nélkül a szerződő helyébe léphet. Ebben az esetben az esedékessé vált biz- tosítási díjak megfizetéséért a szerződő és a biztosított egyetemlegesen felel. Ha a biztosított kiskorú és a szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülő köti meg, úgy a szerződés érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges.
52. A szerződésbe és esetleges kiegészítő biztosításokba bevonható biztosítottak számával és a biztosított(ak) életkorával kapcsolatos korlátozásokat a Melléklet „Biztosítási szerződés alanyai” című feje- zete tartalmazza.
53. Amennyiben a megkötött szerződésbe több biztosított is bevonható, úgy a szerződő – a szerződéshez tartozó biztosított(ak) írásbeli hozzájáru- lásával – a teljes tartam alatt bármikor kérheti további biztosítottak bevo- nását illetve kiléptetését a szerződésből. A biztosítottak körének módosítá- sakor a szerződő és biztosítottak együttesen kötelesek meghatározni az új haláleseti biztosítotti arányokat. A biztosítottak körének módosítására vo- natkozó kérést a biztosító indoklás nélkül elutasíthatja. A kérés elfogadá- sáról vagy elutasításáról a biztosító a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja a szerződőt.
54. A kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási szerződés szerint a biztosító szolgáltatására jogosult. A biztosító a szolgáltatás teljesítése előtt a kedvezményezett személyazonosságát ellenőrzi. Kedvezményezett lehet a szerződésben megnevezett személy vagy a bemutatóra szóló kötvény birtokosa. Ha a szerződésben kedvezményezett személyt nem jelöltek meg, és bemutatóra szóló kötvényt sem állítottak ki, akkor a biztosító szolgálta- tására a biztosított életben léte esetén a biztosított, a biztosított halála ese- tén a biztosított örököse jogosult. A szerződő az eredetileg megjelölt ked- vezményezett helyett a szerződés megszűnéséig bármikor módosíthatja a kedvezményezett személyét. Amennyiben a szerződő és a biztosított külön- böző személy, úgy a kedvezményezett jelöléséhez és megváltoztatásához a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges. Ha a kijelölt kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal, úgy a kedvezményezett jelölés hatályát veszíti. Ha más kedvezményezettet nem jelölnek meg, úgy a biztosító szolgáltatására a biztosított életben léte esetén a biztosított, a biztosított halála esetén a biztosított örököse jogosult. A biztosított hozzá- járulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezményezett kijelölé- sét tartalmazó része semmis, ilyen esetben kedvezményezettnek a biztosí- tottat, illetőleg örökösét kell tekinteni.
BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA, BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK
55. Az életbiztosítási szerződés alapján a biztosító meghatározott jövőbeli esemény (biztosítási esemény) bekövetkeztétől függően a biztosítási szer- ződésben meghatározott biztosítási összegnek a megfizetésére vállal köte- lezettséget.
56. Biztosítási esemény lehet:
a. a biztosítottnak a tartam alatt bekövetkezett halála;
b. a biztosítottnak a tartam alatt bekövetkezett baleseti eredetű halála;
c. a biztosítottnak a biztosítási szerződésben megjelölt időpontban való életben léte, azaz a szerződésben meghatározott időpont elérése.
A megkötött módozatra vonatkozó biztosítási események tételes felsoro- lását a Melléklet „Biztosító szolgáltatása, biztosítási események” című feje- zete tartalmazza.
57. A biztosított halála esetére szóló szerződés létrejöttéhez a biztosító – a biztosított korától és a biztosítási összeg nagyságától függően – egészségi nyilatkozat kitöltését és/vagy orvosi vizsgálat elvégzését írhatja elő a bizto- sított számára, vagyis kockázatelbírálást végezhet.
58. A biztosító a szerződő díjfizetése ellenében a biztosítási esemény be- következése esetén haláleseti vagy lejárati (elérési) szolgáltatást nyújt a jelen Feltételekben és a Melléklet „Biztosító szolgáltatása, biztosítási ese- mények” című fejezetében leírtak szerint az arra jogosult kedvezménye- zettnek.
59. Amennyiben a biztosított, több biztosított esetén bármely biztosított a biztosítási tartam végén életben van, a biztosító egy összegben kifizeti a le- járati biztosítási összeget a kedvezményezett részére.
60. A biztosító a biztosított tartam alatt bekövetkezett halála esetén a kö- vetkezők szerint teljesíthet kifizetést:
a. a biztosító a haláleseti biztosítási összeget fizeti ki a haláleseti kedvez- ményezett részére. Amennyiben több biztosított van, az előbbi összeg- nek arányos része kerül kifizetésre, a szerződő és biztosítottak által kö- zösen meghatározott haláleseti biztosítotti arány alapján;
b. amennyiben a szerződő az adott biztosított vonatkozásában megkötöt- te a GB106 jelű Díjfizetés átvállalására szóló kiegészítő biztosítást, akkor a biztosítás az átvállalt megtakarítási díjrész mértékéig, a halál hónapjá- tól díjfizetési kötelezettség nélkül érvényben marad, a biztosító pedig – az egyéb feltételeknek megfelelően – kifizeti a kockázati biztosítási összeget (több biztosított esetén annak arányos részét). A biztosító a jelen Xxxxxxxxxx „Elvonások, költségek” című szerint kockázati költséget von a díjátvállalás időpontjáig. Díjátvállalás után a biztosító nem von tovább kockázati költséget, és nem teljesít haláleseti szolgálta- tást az esetleges egyéb biztosítottakra. Az átvállalt díj nem in- dexálódik. A GB106 jelű Díjfizetés átvállalására szóló kiegészítő bizto- sítás lejáratakor a biztosító a lejárati kedvezményezett számára fizeti ki az átvállalt díjhoz tartozó lejárati biztosítási összeget;
c. a biztosítottnak a várakozási időn belüli halála esetén a biztosító a biz- tosított elhalálozásának bejelentése napjára meghatározott egyéni számlaértéket fizeti ki a kedvezményezett részére. Amennyiben több biztosított van, az előbbi összegnek arányos része kerül kifizetésre, a szerződő és biztosítottak által közösen meghatározott haláleseti bizto- sítotti arány alapján;
d. a biztosítottnak a várakozási időn belül baleset miatt bekövetkezett ha- lála esetén a biztosító a haláleseti biztosítási összeget fizeti ki a kedvez- ményezett részére. Amennyiben több biztosított van, az előbbi összeg- nek arányos része kerül kifizetésre, a szerződő és biztosítottak által kö- zösen meghatározott haláleseti biztosítotti arány alapján.
61. A biztosító egyösszegű szolgáltatását az arra jogosult kedvezményezett egyösszegben, járadék formájában vagy a kettő kombinációjaként is kér- heti. A járadék fizetése a szolgáltatásra jogosult kedvezményezett és a biz- tosító között ebből a célból létrejövő biztosítási szerződés alapján történik, vagyis járadékbiztosítási szerződés megkötését követően lehetséges. A
szolgáltatásra jogosult kedvezményezett abban az esetben élhet a járadék- biztosítás kötésének lehetőségével, ha a folyósítandó járadék összege meg- haladja a járadékbiztosítási szerződés kötésekor érvényben lévő minimális járadék összegét.
A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE
62. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következté- ben vesztette életét. Ebben az esetben a visszavásárlási összeg a biztosított örököseit illeti meg, és abból a kedvezményezett nem részesülhet.
63. A szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító a visszavásárlási összeg helyett a díjtartalékot köteles visszatéríteni abban az esetben, ha a biztosított:
a. szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben halt meg;
b. a szerződéskötéstől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkos- ság következtében halt meg.
KIZÁRT KOCKÁZATOK
64. Ha a biztosított halála gépi erővel hajtott szárazföldi vagy légi, vagy vízi járművel országos vagy nemzetközi sportversenyen történő részvétel következtében, vagy ilyen versenyre való felkészülés (edzés) keretében következik be, a biztosító – egyéb megállapodás hiányában – nem nyújt haláleseti többletszolgáltatást.
65. A biztosító viseli a teljes kockázatot, ha a biztosított halála pol- gári légi jármű jegyfizető utasaként következett be. Minden egyéb repülési kockázat kizárt, vagyis a biztosító nem nyújt haláleseti több- letszolgáltatást.
66. A biztosító nem viseli a kockázatot, vagyis nem nyújt haláleseti többletszolgáltatást, ha a biztosított halála kábítószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által előírt gyógyszer fogyasztása miatt következik be.
67. A biztosító nem viseli a kockázatot, vagyis nem nyújt haláleseti többletszolgáltatást, ha a biztosítási esemény közvetlen okozati összefüggésben áll a biztosított:
a. súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék vagy ennél magasabb vér- alkoholszint);
b. jogosítvány nélküli vagy ittas gépjárművezetésével;
c. háborús vagy polgárháborús cselekményekben való részvételé- vel, ide nem értve a belföldön hivatali vagy közszolgálati köte- lességteljesítése során bekövetkező biztosítási eseményeket;
d. HIV (AIDS) vírus fertőzöttségével;
e. terrorcselekményben való részvételével.
68. A fenti kizárt kockázatok esetén a biztosító az egyéni számla ér- tékét fizeti ki, vagyis a kockázati biztosítási összeget nem fizeti ki.
KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG, JOGNYILATKOZATOK
69. A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor köte- les – a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges – minden olyan körül- ményt a biztosítóval írásban közölni, amelyet ismert, vagy ismernie kellett. A közlésre, illetőleg a tartam alatti változás bejelentésére irányuló kötele- zettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat; egyikük sem véde- kezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.
70. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott – a valóságnak megfelelő –
írásbeli válaszokkal a szerződő és a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz.
71. A biztosító jogosult a közölt adatok ellenőrzésére, és ezért a biztosított egészségi állapotával, foglalkozásával, szabadidős tevékenységével kapcso- latban kérdéseket tehet fel, orvosi vizsgálatot kérhet.
72. A közlési és változás bejelentési kötelezettség megsértése esetén a biz- tosító kötelezettsége nem következik be, kivéve, ha:
a. bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biz- tosítási esemény bekövetkezésében;
b. a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.
73. A belépési kor helytelen bevallása esetén a biztosító a szolgáltatását a tényleges belépési kornak megfelelően nyújtja (ha a biztosítás a valóságos belépési életkorral létrejöhetett volna) illetve a szolgáltatás összegéből le- vonva érvényesíti a tényleges kor alkalmazása miatt felmerülő többletkölt- ségeket. Ha a tényleges kor alapján többlet díjfizetés keletkezett, azt a biz- tosító a szolgáltatással, illetve kifizetéssel egyidejűleg kamatmentesen visszafizeti. Ha a tényleges belépési kor szerint a biztosítás nem jöhetett volna létre, a közlési kötelezettség megsértésére vonatkozó szabályokat kell irányadónak tekinteni.
74. A szerződő és a biztosított köteles a biztosítónak 15 napon belül beje- lenteni lakcímének, levelezési címének, székhelyének a szerződés tartama alatt bekövetkezett változását. A biztosító az általa ismert utolsó lakcímre, levelezési címre, székhelyre mindaddig joghatályosan küldhet nyilatkozatot, amíg a lakcímre, levelezési címre, székhelyre vonatkozó változásbejelentés nem érkezett be a biztosítóhoz.
75. A szerződő köteles a biztosítónak 15 napon belül írásban bejelenteni, ha a biztosított foglalkozása vagy rendszeres szabadidős tevékenysége a szerződés tartama alatt az ajánlat adataihoz képest megváltozik. A jelen bekezdés szerint bejelentett változás esetén a biztosító jogosult a megvál- tozott kockázat fennállásának időtartamára a biztosítás díját a kockázat változásával arányosan növelni, illetve csökkenteni vagy záradékot alkal- mazni, illetve visszavonni, hatálytalanítani.
76. A biztosítóhoz intézett jognyilatkozatok, megbízások és bejelentések csak akkor tekinthetők joghatályosnak, ha azokat a Kondíciós Lista „Köz- lési és változás bejelentési kötelezettség, jognyilatkozatok” című fejezeté- ben megadott módon juttatták el a biztosítóhoz. Azt, hogy az egyes köz- lési módokon megtett jognyilatkozatok, megbízások és bejelentések tekin- tetében mi számít a beérkezés napjának – vagyis amikortól az adott jog- nyilatkozat, megbízás vagy bejelentés hatályosnak minősül – a Kondíciós Lista ugyanezen fejezete szabályozza.
KOCKÁZATELBÍRÁLÁS
77. A biztosító jelen Xxxxxxxxxx szerint a 3. pontban meghatározott 15 napos határidő alatt, a szerződés hatálybalépése előtt kockázatelbírálást végezhet.
78. A biztosító jogosult az ajánlaton közölt adatok ellenőrzésére, és e cél- ból a biztosított egészségi állapotával, foglalkozásával, szabadidős tevé- kenységével és életkörülményeivel kapcsolatos kérdéseket tehet fel, orvosi vizsgálatot írhat elő. Az ügyfél az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti. Amennyiben a biztosító által feltett kérdések- re adott válaszok vagy az orvosi vizsgálat a biztosítás vonatkozásában koc- kázatnövelő tényezőt tárnak fel, a biztosító jogosult a kockázatot alacso- nyabb biztosítási összeggel vállalni, pótdíjat felszámítani vagy az ajánlatot elutasítani.
79. Díjemelés vagy a biztosítási összeg csökkentése esetén a biztosító az
ajánlat elbírálására vonatkozó határidőn belül írásban értesíti a szerződőt az ajánlat módosításának felajánlásáról, aki a kiküldéstől számított 15 napon belül nyilatkozhat a díjemelés vagy biztosítási összeg csökkentésének elfo- gadásáról. Nyilatkozat hiányában az ajánlat a megemelt díjjal és/vagy a csökkentett biztosítási összeggel kerül elfogadásra a biztosító módosító ja- vaslatának megfelelően.
80. Az orvosi vizsgálat költségeit a biztosító viseli. Az orvosi vizsgálat el- végzése a közlési kötelezettség alól a feleket nem mentesíti.
81. A biztosító a biztosítási szerződés fennállása alatt kezdeményezett élet-, baleset- vagy egészségbiztosítási biztosítási összegek növelésére, új biztosítási kockázat igénylésére, új biztosított bevonására, illetve a halál- eseti biztosított arányok megváltoztatására irányuló szerződésmódosítási igénnyel (a továbbiakban: a biztosítási szerződéssel kapcsolatos igény) kapcsolatban ismételt kockázatelbírálást végezhet. Ebben az esetben a kockázat elbírálására ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az új biz- tosítási ajánlatra érvényes kockázatelbírálásra.
82. A kockázatelbírálás eredményétől függően a biztosító jogosult a bizto- sítási szerződéssel kapcsolatos igényt elutasítani vagy elfogadni. A biztosí- tó a biztosítási szerződéssel kapcsolatos igény elfogadásáról vagy elutasítá- sáról a szerződőt írásban tájékoztatja.
83. A biztosító módosított kockázatviselése a biztosítási szerződéssel kap- csolatos igény elfogadása esetén az adott biztosítási kockázat vonatkozá- sában a szerződésmódosításról szóló ajánlatot követő díjfizetési periódus kezdő napján lép hatályba.
84. A szerződés fennállása alatti új biztosítási kockázat vállalásában való megállapodás esetén a várakozási idő az adott kockázat vonatkozásában a kockázatviselés kezdetétől számított 6 hónap, kivéve, ha a felek ennél rö- videbb határidőben állapodnak meg, vagy a Melléklet „Kockázatviselés és várakozási idő” című fejezete másképp nem rendelkezik.
KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE ÉS VÁRAKOZÁSI IDŐ
85. A biztosító kockázatviselése a Melléklet „Kockázatviselés és várakozási idő” című fejezetében meghatározott időpontban indul, feltéve, hogy a szerződés már létrejött, vagy utóbb létrejön.
86. A biztosító a biztosítási szolgáltatások vonatkozásában 6 havi várako- zási időt köt ki a kockázatviselés kezdetének napjától, kivéve, ha a felek írásban ennél rövidebb határidőben állapodnak meg, vagy a Melléklet
„Kockázatviselés és várakozási idő” című fejezete másképp nem rendelke- zik. Amennyiben a biztosítási esemény a várakozási idő alatt következik be, a biztosító az addig befizetett díjakat téríti vissza a kedvezményezett részé- re, egyéb szolgáltatást nem nyújt. Ennek során a biztosító a befizetett biz- tosítási díjaknak a szerződés devizanemében meghatározott értékét veszi figyelembe. Az ebből származó kockázatot a szerződő viseli. Amennyiben a biztosítási tartam során új biztosítottat vonnak be a szerződésbe, úgy az új biztosított vonatkozásában a várakozási idő attól a naptól számított 6 hónap, amelytől a biztosító az adott biztosított vonatkozásában kockázat- ban áll, amennyiben a Melléklet „Kockázatviselés és várakozási idő” című fejezete másképp nem rendelkezik.
87. Amennyiben az életbiztosítási szerződés megkötéséhez a hatá- lyos kockázatelbírálási szabályok értelmében nincs szükség orvosi vizsgálat elvégeztetésére, de a biztosított saját költségén elvégez- teti a biztosító által megadott orvosi vizsgálatokat, a biztosító elte- kint a várakozási idő alkalmazásától. A biztosító akkor is eltekint a vá- rakozási idő alkalmazásától, ha a biztosítási esemény baleset miatt követ- kezik be.
88. A biztosító a kockázatviselés végéig bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre vállal kockázatot, azok után teljesít a biztosítási feltételek alapján biztosítási szolgáltatást.
TARTAM
89. A biztosítási szerződés a szerződő által választott tartamra és – folyamatos díjfizetés esetén – megtakarítási időszakra jön létre, figyelembe véve a jelen Feltételekben és a Melléklet „Tartam” című fejezetében megadott korlátozásokat.
90. A biztosítás tartama határozott vagy a biztosított élete végéig szóló lehet.
91. A tartam a megtakarítási időszakkal egyenlő vagy annál hosszabb idő- szak lehet. A biztosítás tartamát és a megtakarítási időszakot az ajánlat és a biztosítási kötvény is tartalmazza.
92. A biztosító a szerződő kérésére a határozott tartamra létrejött bizto- sítási szerződést a lejárati időpont bekövetkezése előtt meghosszabbít- hatja. A szerződőnek a tartamhosszabbítási igényét a lejárati időpontot megelőzően legalább 2 hónappal írásban kell bejelentenie a biztosító ré- szére. A biztosító jogosult a tartamhosszabbítási kérelem benyújtását kö- vetően kockázatelbírálást végezni és a kérelmet indoklás nélkül elutasíta- ni vagy elfogadni. A biztosító a kérelem elfogadásáról vagy elutasításáról a szerződőt a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.
BIZTOSÍTÁSI DÍJ
93. A biztosítási díj a biztosító által vállalt kötelezettségek teljesítésének ellenértéke. A biztosítási díj fizetése az ajánlaton megjelölt módon és gya- korisággal, az ajánlaton megjelölt devizanemben történik. A díjfizetési gya- koriság egyszeri vagy folyamatos. A folyamatos díjas biztosítás éves, fél- éves, negyedéves és havi díjfizetésű lehet. A díjfizetési móddal, gyakori- sággal, a biztosítás devizanemével és a minimumdíjakkal kapcsola- tos valamennyi korlátozás megtalálható a Melléklet és Kondíciós Lista „Biztosítási díj” című fejezetében. A szerződő a tartam során írás- ban kérheti a díjfizetési mód és gyakoriság módosítását a következő díjfor- dulótól, ezt a biztosító indoklás nélkül elutasíthatja.
94. A biztosítási díj a biztosítás devizanemében kerül meghatározásra, és azt a biztosító ugyanabban a devizanemben várja el. A más devizanemben fizetett biztosítási díjak átváltásából származó nyereséget vagy veszteséget a szerződő viseli.
95. Az egyszeri díjat a szerződés megkötésekor kell megfizetni. Folyamatos díjfizetés esetén a biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden ké- sőbbi díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik (díjfizetési periódus).
96. A biztosító a díjfizetés módjától és gyakoriságától függően díjkedvez- ményt adhat, a díjkedvezmény mértékét a Kondíciós Lista „Biztosítási díj” című fejezete tartalmazza. A kedvezmény szerződéskötéskori mértékét a biztosítási ajánlat is tartalmazza, a kedvezmény mértékét és feltételeit a biztosító a tartam során módosíthatja.
97. A díj biztosítási tartamon (megtakarítási időszakon) túli fizetésével a biztosító lejárati szolgáltatását meghaladó többletszolgáltatásra jogosult- ság nem keletkezik. A fizetett többletdíjat a biztosító kamatmentesen visszafizeti. A megtakarítási időszakon belül fizetett többletdíjat a biztosító a később esedékes díjrészletbe beszámítja oly módon, hogy a befektetési egységekre történő átváltás az esedékessé váló díjrészletek erejéig az ese- dékesség napján, az aznapi eladási árfolyamon kerül végrehajtásra. Bizo- nyos feltételek teljesülése esetén a fizetett többletdíj vagy annak egy része eseti befizetésnek is minősülhet, melyet a biztosító az eseti befizetésekre vonatkozó szabályok szerint fektet be. Az ezzel kapcsolatos szabályokat a jelen Feltételek, valamint a Melléklet és Kondíciós Lista „Eseti díj” című fe- jezetei tartalmazzák.
98. A biztosító a biztosítás (kezdeti) díját a 77. pontban foglalt kockázatel- bírálás figyelembe vétele mellett állapítja meg. A biztosítónak jogában áll
módosítani az ajánlaton megjelölt kezdeti biztosítási díjat a kitöltött egész- ségi nyilatkozat és az orvosi vizsgálat eredményei alapján, amennyiben az ajánlat elfogadását kockázatelbíráláshoz köti. A biztosítás (kezdeti) díját, valamint a (kezdeti) biztosítási összegeket a biztosítási kötvény is tartal- mazza. A díj kiszámításánál a biztosított belépési életkorát a szerződéskö- tés évének és a biztosított születési évének különbsége jelenti.
99. A biztosítási díj átutalással történő kiegyenlítése esetén a szerződő kö- teles az átutalási megbízás közlemény rovatát úgy kitölteni, hogy abból egyértelműen beazonosítható legyen az átutalt díj rendeltetése. A közle- ménynek ezért alapvetően az alábbi adatokat kell tartalmaznia amennyiben a Kondíciós Lista „Biztosítási díj” című fejezete másképp nem rendelkezik:
a. szerződő neve;
b. ajánlatszám vagy szerződésszám;
c. szerződő címe.
100. A beazonosíthatatlan fizetményeket a biztosító a díj beérkezését kö- vető 60 napon belül visszautalja a feladó részére, amennyiben a rendelke- zésre álló információ alapján a díj visszautalható, ellenkező esetben a díjat kamatmentes számlán tartja nyilván. A visszautalt díjra kamat nem jár. Amennyiben a díj a szerződőnek felróható módon a biztosító számlájára nem érkezik be, ennek felelősségét a szerződő és a biztosított viseli.
101. Ha a szerződő (biztosított) a biztosítás díját az esedékességtől számí- tott 30 napon belül nem egyenlíti ki, a díjfizetésre halasztást nem kapott és a biztosító a díj iránti igényét bírói úton sem érvényesíti, a biztosító a koc- kázatot az esedékességtől számított három hónapig viseli. Ez idő alatt a szerződő az elmaradt díjrészletek befizetését pótolhatja. Amennyiben ez nem történik meg – és díjfizetés szüneteltetésére, automatikus átvezetésre vagy visszavásárlásra (még) nincs lehetőség – a biztosítás a díjesedékesség- től számított harmadik hónap utolsó napján megszűnik.
102. A folyamatos biztosítási díj a megtakarítási időszak alatt annak a díj- fizetési periódusnak a végéig fizetendő, amelyben a biztosított (több bizto- sított esetén az utolsó élő biztosított) halála bekövetkezett, vagy amelyben a szerződő visszavásárlással élt.
103. Ha a szerződő a biztosítónak nem a szerződés devizanemének meg- felelő számlájára fizeti meg a biztosítási díjat, akkor a biztosító számlave- zető bankjának mindenkori átváltási kondíciói szerint a biztosító szerződés devizanemének megfelelő számlájára kerül áthelyezésre az összeg. Az így jóváírt összeget tekinti a biztosító befizetett díjnak. A téves befizetésekből eredő árfolyamkockázat, illetve többletköltség a szerződőt terheli.
104. Amennyiben a külföldi devizában nyilvántartott szerződés esetén a szerződő nem a szerződés devizanemében kívánja fizetni a biztosítás díját, úgy az ebből származó árfolyamkockázat mérséklése érdekében a biztosí- tó a Kondíciós Lista „Biztosítási díj” című fejezete szerint állapítja meg a fi- zetendő díjat. A fentiek ellenére fennmaradó árfolyamkockázat a szerződőt terheli.
105. A szerződő kérheti, hogy a következő díjfizetési esedékességtől kez- dődően a fizetett megtakarítási díjrészt – az értékkövetéstől függetlenül – növelje meg a biztosító. A szerződő kérelmét a biztosító írásban, indoklás nélkül elutasíthatja.
106. A szerződő a megtakarítási díjrész csökkentése érdekében kezdemé- nyezheti a biztosítási szerződés írásbeli módosítását. Díjcsökkentés a követ- kező díjfizetési esedékességtől kezdődően, a Melléklet „Biztosítási díj” című fejezetében meghatározott esetben és időtartam eltelte, illetve az erre az időszakra előírt folyamatos biztosítási díj megfizetése után kérhető. A megtakarítási díjrész a csökkentés után sem lehet alacsonyabb a minden- kor hatályos minimális megtakarítási díjrészénél, amely megtalálható a Kondíciós Lista „Biztosítási díj” című fejezetében.
107. A szerződő az ajánlattétel során határozza meg az egyszeri díj, illetve a megtakarítási díjrész, adminisztrációs díjrész és kiegészítő biztosítások kö-
tése esetén a kiegészítő biztosítások díjának nagyságát, melyek az indexá- lási (értékkövetési) eljárás szerint biztosítási évfordulónként növekedhet- nek. A biztosító erről a 127. pontban jelzett értesítéssel egyidejűleg tájé- koztatja a szerződőt. A biztosítási díjat alkotó díjrészek kezdeti mértéke megtalálható a Kondíciós Lista „Biztosítási díj” című fejezetében.
ESETI DÍJ
108. A szerződőnek a Melléklet „Eseti díj” című fejezetében foglaltak alap- ján lehetősége van eseti díjak befizetésére az elvárt biztosítási díjon felül. Eseti díj a biztosítás devizanemének megfelelő devizában fizethető. A más devizanemben fizetett eseti díjak átváltásából származó nyereséget vagy veszteséget a szerződő viseli.
109. Az eseti díj átutalással történő fizetése esetén a szerződő köteles az átutalási megbízás közlemény rovatát úgy kitölteni, hogy abból egyértel- műen beazonosítható legyen az átutalt díj rendeltetése. A közleménynek ezért a 99. pontban megadottakon túl – a szerződő nevét követően – tar- talmaznia kell az „Eseti” vagy „Eseti díj” kifejezést is.
110. Amennyiben az átutalás közlemény rovata alapján valamely átutalt fi- zetmény nem azonosítható be egyértelműen eseti díjként, de az összeg nagysága alapján a fizetmény eleget tesz a Melléklet „Eseti díj” című feje- zetében megadott kritériumoknak, a biztosító akkor is eseti díjként fekteti be az átutalt összeget.
111. Bármely fizetmény – az egyéb szabályok mellett – csak akkor tekint- hető eseti díjnak, ha az eléri a Kondíciós Lista „Eseti díj” című fejezetében megadott minimális eseti díj nagyságát.
112. A befizetett eseti díjak a szerződő rendszeres díjfizetési kötelezettsé- gét nem módosítják, kivéve, ha a biztosító automatikus átvezetést alkal- maz. Ennek szabályait jelen Xxxxxxxxxx „Automatikus átvezetés” című feje- zete tartalmazza.
113. Az eseti díjak eszközalapok közötti megosztása, befektetése tekinte- tében a szerződőnek külön rendelkeznie kell, függetlenül a díjelvárás sze- rinti biztosítási díjakra vonatkozó megbízástól.
114. Amennyiben a szerződőnek nincs érvényben lévő rendelkezése az eseti díjak befektetése tekintetében, a biztosító a mindenkor hatályos Kon- díciós Lista „HozamMonitor Szolgáltatások” című fejezetében megneve- zett biztonságos eszközalapba fekteti be az eseti díjnak minősülő befizeté- seket. A szerződő később átirányítással és/vagy eszközalap-váltással módo- síthatja az eseti díjak befektetésére szolgáló eszközalapot.
ELVONÁSOK, KÖLTSÉGEK
115. Adminisztrációs díjrész: folyamatos díjas szerződések esetén a biztosító által évente meghatározott, a biztosító adminisztratív költségeinek fedezésére fordított díjrész, mely minden díjfizetési periódus kezdő napján esedékes (a megtakarítási időszak lejártát követően is, az utolsó érvényben lévő díjfizetési gyakoriság alapján). A biztosító minden megfizetett folya- matos díjból elvonja az esedékes adminisztrációs díjrészt, tört díj fizetése esetén a díjelőírás szerinti adminisztrációs díjrész és a teljes díj arányában. Amennyiben a szerződés díjfizetés szüneteltetett, vagy a megtakarítási idő- szak már véget ért, a biztosító jogosult az esedékes díjrész elvonását a szer- ződés befektetési egységeiből érvényesíteni. Az adminisztrációs díjrész kez- deti értékét a Kondíciós Lista „Biztosítási díj” című fejezete, értékének tar- tam alatti változására vonatkozó szabályait a Melléklet „Értékkövetés” című fejezete tartalmazza.
116. Allokációs költség: folyamatos díjas szerződések esetén a fizetett rendszeres díjak befektetésével, egységvásárlással kapcsolatos százalékos költség, melyet a biztosító a befektetési egységekből von el az egyes díjfi- zetésekhez kapcsolódó megtakarítási díjrészek befektetését követően, az újonnan befektetett egységek alapján. Mértékét a Xxxxxxxxx és Kondíciós Lista „Elvonások, költségek” című fejezete szabályozza.
117. Kockázati költség: egyszeri és folyamatos díjas szerződések ese- tén a biztosító haláleseti szolgáltatásának költsége, mely minden hónap elején esedékes, egyszeri díjas szerződések esetén a tartam, folyamatos díjas szerződések esetén a megtakarítási időszak alatt. A költség a szerző- dés befektetési egységeinek csökkentésén keresztül kerül elvonásra, egy- szeri díjfizetés esetén a kezdeti és esetleges felhalmozási befektetési egysé- gekből, folyamatos díjfizetés esetén a felhalmozási egységekből, de felhal- mozási egységek hiányában a biztosító jogosult az esetlegesen rendelke- zésre álló eseti egységekből is érvényesíteni azt. Amennyiben a folyamatos díjas szerződés nem rendelkezik felhalmozási és eseti egységekkel sem, a költség elhatárolásra kerül addig az időpontig, amíg az nem érvényesíthe- tő, vagyis amíg nem állnak rendelkezésre a szükséges egységek. A biztosí- tó jogosult a haláleseti, lejárati, visszavásárlási, részleges visszavásárlási, rendszeres pénzkivonási szolgáltatásban figyelembe venni az elhatárolt költségeket. A kockázati költség alapja a (Melléklet „Biztosító szolgáltatá- sa, biztosítási események” című fejezetében meghatározott kockázati biz- tosítási összeget is tartalmazó) haláleseti biztosítási összeg és az életbizto- sítási díjtartalék különbsége. Mértékét a Melléklet „Elvonások, költségek” című fejezete tartalmazza.
118. Kezdeti költség: egyszeri és folyamatos díjas szerződések esetén a biztosítással kapcsolatos kezdeti költségek fedezetére a kezdeti befekteté- si egységekből elvont költség, melyet a biztosító minden hónap végén érvé- nyesít, egyszeri díjas szerződések esetén a tartam, folyamatos díjas szerző- dések esetén a megtakarítási időszak alatt. Amennyiben valamely kezdeti befektetési egységek vásárlására fordított díjrész késedelmesen kerül befize- tésre – és ezért egy vagy több hónapban a levont kezdeti költség alapja ki- sebb, mint az a díjelvárás feltétel szerinti kiegyenlítése esetén lett volna – akkor a biztosító jogosult az elmaradt díjak befektetését követően utólag is érvényesíteni a korábban le nem vont kezdeti költséget. A kezdeti költség mértékét a Melléklet „Elvonások, költségek” című fejezete tartalmazza.
119. Eszközalap-kezelési költség: egyszeri és folyamatos díjas szer- ződések esetén az eszközalap-kezeléssel kapcsolatos befektetési, vagyon- kezelési tevékenységből fakadó költségek, valamint a biztosító általános működési költségeinek fedezetéül szolgál. Az eszközalap-kezelési költséget a biztosító minden hónap elején eszközalaponként, a meglévő befektetési egységekből vonja el a tartam alatt. Eszközalaponkénti mértékét a Mellék- let és Kondíciós Lista „Elvonások, költségek” című fejezete szabályozza.
120. Szerződéskezelési költség: egyszeri és folyamatos díjas szerző- dések esetén szerződéskezeléssel és fenntartással kapcsolatos költség, melyet a biztosító egyszeri díjfizetés esetén a kezdeti és esetleges felhal- mozási befektetési egységekből, folyamatos díjfizetés esetén a felhalmozá- si egységekből érvényesít. Amennyiben a folyamatos díjas szerződés nem rendelkezik felhalmozási egységekkel, a biztosító jogosult az esetlegesen rendelkezésre álló eseti egységekből is elvonni a költséget. Amennyiben a szerződés eseti egységekkel sem rendelkezik, a költség elhatárolásra kerül addig az időpontig, amíg az nem érvényesíthető, vagyis amíg nem állnak rendelkezésre a szükséges egységek. A biztosító jogosult a haláleseti, lejá- rati, visszavásárlási, részleges visszavásárlási, rendszeres pénzkivonási szol- gáltatásban figyelembe venni az elhatárolt költségeket. A költség minden hónap elején esedékes, mértékét a Melléklet és Kondíciós Lista „Elvonások, költségek” című fejezete szabályozza.
121. Árfolyamrés: egyszeri és folyamatos díjas szerződések esetén a biztosító az egységek eladási árfolyamán hajt végre minden olyan tranzak- ciót, melynek keretében befektetési egységeket ad el, vagyis ír jóvá a szer- ződő egyéni számláján. Amennyiben a biztosító egységeket vesz el a szer- ződő egyéni számlájáról (tipikusan költségelvonás, szolgáltatásteljesítés al- kalmával), úgy a vételi árfolyam kerül alkalmazásra. Az árfolyamrés jelöli azt a százalékos különbséget, amennyivel az eladási árfolyam meghaladja a vé- teli árfolyamot, mértékét a Melléklet „Elvonások, költségek” című fejezete tartalmazza.
122. Ügyfél kérésére kiállított értesítő költsége: egyszeri és folya- matos díjas szerződések esetén meghatározott költség, melyet a bizto-
sító akkor számít fel, ha a Feltételek szerint kiküldött ügyfélértesítő levele- ken túl a szerződő pótlólagosan újabb elszámolást igényel. A szerződő az erre vonatkozó igényt a Kondíciós Lista „Közlési és változás bejelentési kö- telezettség, jognyilatkozatok” című fejezetében szabályozott módon je- lentheti be, a költség esedékessége az igény beérkezésének napja, mely- nek meghatározását szintén a Kondíciós Lista azonos fejezete tartalmaz- za. A költséget a biztosító egyszeri díjfizetés esetén a kezdeti és esetleges felhalmozási befektetési egységekből, folyamatos díjfizetés esetén a fel- halmozási egységekből érvényesíti. Amennyiben a folyamatos díjas szer- ződés nem rendelkezik felhalmozási egységekkel, a biztosító jogosult az esetlegesen rendelkezésre álló eseti egységekből is elvonni a költséget. Amennyiben a szerződés eseti egységekkel sem rendelkezik, a költség el- határolásra kerül addig az időpontig, amíg az nem érvényesíthető, vagyis amíg nem állnak rendelkezésre a szükséges egységek. A biztosító jogosult a haláleseti, lejárati, visszavásárlási, részleges visszavásárlási, rendszeres pénzkivonási szolgáltatásban figyelembe venni az elhatárolt költségeket. Mértékét a Xxxxxxxxx és Kondíciós Lista „Elvonások, költségek” című feje- zete szabályozza.
123. A biztosító költséget számíthat fel a szerződő által választott szolgál- tatásokért, megbízásokért. Amennyiben valamely szoláltatás vagy tranzak- ció költséggel rendelkezik, azt az adott szolgáltatás, tranzakció leírása tar- talmazza.
124. Amennyiben a biztosító valamely költségét a szerződés befektetési egységeinek elvonásán keresztül érvényesíti, és a Feltételek nem rendelkez- nek külön a költség alapjául szolgáló egységek típusáról, elvonási sorrend- jéről, akkor – ha a szerződő több egységtípussal is rendelkezik – a költség- elvonás arányosan történik az egyes érintett egységtípusokból, azok egy- máshoz viszonyított száma alapján.
ÉRTÉKKÖVETÉS
125. Az értékkövetés azon módszer, mellyel a biztosító a biztosítási szol- gáltatások értékének megőrzése érdekében lehetővé teszi – folyamatos díj- fizetésű szerződések esetén – a biztosítás díjának és a biztosítási szerző- désben szereplő biztosítási összegeknek az évenkénti emelését, külön meg- állapodás esetén csökkentését.
126. Az értékkövetésre a biztosítási évforduló napján kerülhet sor a Mel- léklet „Értékkövetés” című fejezetében foglaltak szerint.
127. Az értékkövetéshez választható index(ek) értékéről a szerződőt a biz- tosító legkésőbb az indexálást megelőzően 45 nappal értesíti, amennyiben a Melléklet „Értékkövetés” című fejezete szerint a szerződés indexálható.
128. A kiküldött indexértesítőben tájékoztatja a biztosító a szerződőt, hogy a felkínált index vagy indexek választása esetén az egyes biztosítási díjré- szek és a választott kiegészítő biztosítások díjai hogyan módosulnának.
129. Amennyiben a szerződés indexálható, akkor a szerződőnek a biztosító részére az indexálás esedékessége előtt legalább 15 nappal írásban jeleznie kell, ha az indexálást elutasítja. Ellenkező esetben a biztosító elfogadottnak tekinti a szerződő részéről az indexálást a felkínált legalacsonyabb index értékével megegyező mértékkel, me- lyet a Melléklet „Értékkövetés” című fejezete tartalmaz.
130. A biztosítási díj az indexálást követően módosul, a szerződő a továb- biakban az indexált díjat köteles megfizetni. Ha a szerződő a fentebb megadott határidőben nem nyilatkozott az indexálás elutasításáról, de a következő biztosítási évben mégis az előző biztosítási évi, ala- csonyabb biztosítási díjat fizeti meg, az nem mentesíti a szerződőt a biztosító által automatikusan indexált díj megfizetése alól.
131. Amennyiben az indexálás a Melléklet „Értékkövetés” című fejezete szerint nem kötelező adott biztosítási évfordulón, és a szerződő elutasítja az indexálást, a biztosítás változatlan megtakarítási díjrésszel marad hatály-
ban, de a biztosító jogosult az adminisztrációs díjrészt a Melléklet „Érték- követés” című fejezetében meghatározott módon megnövelni.
ÚJRA ÉRVÉNYBE HELYEZÉS, REAKTIVÁLÁS
132. Ha a szerződő (biztosított) a díjfizetés elmulasztása miatt a kockázat- viselés kezdetét követően a pozitív értékű visszavásárlás lehetőségének megnyílása előtt megszűnt biztosítás esetén az újra érvénybe helyezésig terjedő teljes díjhátralékot befizeti, a biztosító hozzájárulásával a kockázat- elbírálás eredményétől függően a biztosító kockázatviselése az újra érvény- be helyezés hatályától folytatódik. A díjhátralékos időszakra utólag a biztosító kockázatviselése nem terjed ki. Az újra érvénybe helyezést kö- vetően a biztosítás a megszűnéskor érvényben lévő biztosítási összeggel és díjjal folytatódik, kivéve, ha időközben változtak volna ezen összegek a biz- tosító által esetlegesen előírt kötelező értékkövetés miatt. Ebben az eset- ben az így megemelt biztosítási összeggel és díjjal folytatódik a szerződés.
133. A reaktiválás elengedhetetlen feltétele a biztosított írásbeli (kármen- tességi) nyilatkozata, amelyet a biztosító formanyomtatványán adhat meg. Amennyiben a biztosító a reaktiváláshoz egészségi nyilatkozat kitöltését kéri, akkor nincs szükség kármentességi nyilatkozatra. Visszavásárlással megszűnt szerződés esetén a visszavásárlási érték (a kifizetésre jogosultnak kifizetett összegnek és a biztosító által a mindenkor hatályos jogszabályok alapján a visszavásárlási értékből levont, kifizetést terhelő közterheknek az összege) visszafizetése, minden esetben az elmaradt díjak, valamint azon díjak teljes összegének befizetése szükséges, amelyek a szerződés törlésé- nek időpontjától a reaktiválás időpontjáig a szerződés folytonossága esetén esedékessé váltak volna. A biztosító a reaktiválási kérelem vonatkozásában ismételt kockázatelbírálást végezhet, ennek keretében ismételten kérheti az egészségi nyilatkozat kitöltését, illetve orvosi vizsgálat elvégzését, és a meg- változott kockázat miatt módosíthatja a szerződés megkötésekori kocká- zatelbírálás eredményét, így díjemelést, záradékot is alkalmazhat. A bizto- sító jogosult részletfizetési lehetőség felajánlására.
134. A biztosító a reaktiválással kapcsolatos ügyfélkérést indoklás nélkül el- utasíthatja.
VISSZAVÁSÁRLÁS, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS
135. A visszavásárlás maradékjog, az életbiztosítási szerződések lejárat előtti megszüntetésének lehetősége, melynek keretében a biztosító vissza- vásárolja a szerződésen nyilvántartott befektetési egységeket a szerződő kérésére. Ennek megfelelően a részleges visszavásárlás a szerződésen nyil- vántartott egységek egy részének visszavásárlása. Visszavásárlás vagy rész- leges visszavásárlás esetén a szerződő jogosult a biztosító szolgáltatására, amennyiben a szerződés rendelkezik nullánál nagyobb visszavásárlási ér- tékkel (visszavásárlási érték).
136. A szerződés visszavásárlási értékkel csak a Melléklet „Visszavásárlás, részleges visszavásárlás” című fejezetében megadott évek elteltét követő- en rendelkezik, amennyiben a szerződés addig díjjal rendezett.
137. A visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések esetében a szerződés (részleges) visszavásárlásakor a biztosító az egyéni számla érté- kének (részleges visszavásárlás esetén a részlegesen visszavásárolni kívánt összegnek) a Melléklet „Visszavásárlás, részleges visszavásárlás” című feje- zetében meghatározott hányadát fizeti ki. A visszavásárlási összeg megha- tározásakor a biztosító az adott díjfizetési periódusra befizetett teljes díjat figyelembe veszi az egyéni számla értékében.
138. Részleges visszavásárlás esetén a szerződőnek a részlegesen visszavá- sárolni kívánt összeget a rendelkezésre álló eszközalapok és egységtípusok szerinti megbontásban kell meghatároznia. Amennyiben a szerződő nem határoz meg egységtípust és eszközalapot, csak a részlegesen visszavásá- rolni kívánt összeget, a biztosító először a rendelkezésre álló eseti, felhal- mozási, majd a szükséges mértékig a kezdeti egységek terhére hajtja végre az igényt. Amennyiben az igény végrehajtása nem jár valamely egységtípus teljes kivonásával, a biztosító az adott egységtípust arányosan vonja ki a
szerződéshez tartozó eszközalapokból, az egységtípus egyes eszközalapok- ban lévő darabszáma alapján.
139. Részleges visszavásárlás esetén a biztosító a részlegesen visszavásárolt összeg alapján lecsökkenti az egyéni számla értékét, és a biztosítás az ak- tuális díjjal érvényben marad. Az egyéni számla értéke a részleges visszavá- sárlás után sem csökkenhet a Melléklet „Visszavásárlás, részleges visszavá- sárlás” című fejezetében megadott minimális összeg alá.
140. Amennyiben a szerződés már rendelkezik visszavásárlási érték- kel, de a díjfizetés szüneteltetésének lehetősége még nem lépett életbe, valamint nincs lehetőség automatikus átvezetésre sem, és így a szerződés a díjfizetés elmulasztása miatt egyébként megszűnne, a szerződő köteles biztosításának visszavásárlását kérni a biztosítótól (kényszer-visszavásárlás). Ennek elmulasztása esetén a biztosító koc- kázatviselése megszűnik, és a biztosító a későbbiekben is legfeljebb csak a díjrendezettség hatályával számított visszavásárlási összeg ki- fizetésre vállal kötelezettséget a szerződő számára.
RENDSZERES PÉNZKIVONÁS
141. A szerződő folyamatos és egyszeri díjas szerződés esetén a Melléklet
„Rendszeres pénzkivonás” című fejezetében meghatározott idő elteltét kö- vetően rendszeres pénzkivonási megbízást tehet. A rendszeres pénzkivoná- si megbízásból eredő szolgáltatásra a szerződő jogosult.
142. A rendszeres pénzkivonás összegét, időtartamát és gyakorisá- gát a szerződő határozza meg a biztosító által meghatározott kor- látozások figyelembe vétele mellett, melyeket a Melléklet és Kondí- ciós Lista „Rendszeres pénzkivonás” című fejezete tartalmaz.
143. A rendszeres pénzkivonás egyszeri költséggel rendelkezik, mely a be- fektetési egységekből kerül elvonásra. Mértékét a Xxxxxxxxx és Kondíciós Lista „Rendszeres pénzkivonás” című fejezete szabályozza.
144. A rendszeres pénzkivonási megbízás kizárólag abban az esetben kerül végrehajtásra, ha a megbízás alapján, gyakoriságtól függetlenül legalább két alkalommal történik pénzkivonás (pl. 1 évig fél éves gyakorisággal), ellenkező esetben a kérelmet a biztosító elutasítja.
145. Ha a rendelkezésre álló befektetési egységek aktuális értéke kevesebb, mint a rendszeres pénzkivonás összege, figyelembe véve a Melléklet
„Visszavásárlás, részleges visszavásárlás” című fejezetében definiált vissza- vásárlási arányokat is, a biztosító megszünteti a rendszeres pénzkivonást.
146. A rendszeres pénzkivonás részleges visszavásárlások sorozatának te- kintendő. A rendszeres pénzkivonási megbízás szerint kifizetett összegek minden esetben a Melléklet „Visszavásárlás, részleges visszavásárlás” című fejezetében definiált visszavásárlási arányok alkalmazásával kerülnek meg- határozásra. Rendszeres pénzkivonás esetén sem csökkenhet az egyéni számla értéke a részleges visszavásárlások esetére a Melléklet „Visszavá- sárlás, részleges visszavásárlás” című fejezetében definiált minimális összeg alá.
147. A rendszeres pénzkivonások a megadott gyakoriság szerint az esedé- kesség hónapjában minden esetben ugyanazon a napon esedékesek (igénybejelentő nyomtatványon meghatározottak szerint), amennyiben ez a nap nem munkanap, akkor az ezt követő első munkanapon. A kifizeté- sek minden esetben az esedékesség napján érvényes vételi árfolyamon ke- rülnek levonásra, tehát a változó vételi árfolyam változó levont egységszá- mot eredményezhet az azonos nagyságú kifizetések esetében is.
148. Egyszeri díjas szerződésből folyamatos díjas szerződés biztosítási díja megfizethető rendszeres pénzkivonási megbízás teljesítése mellett. A rend- szeres pénzkivonási megbízás benyújtása esetén a biztosító nem vizsgálja, hogy a pénzkivonás összege eltér-e a megbízásban megjelölt folyamatos biztosítás díjától vagy annak devizaneme megegyezik-e a kifizetés deviza-
nemével, így az esetlegesen keletkező díjhiány megfizetéséért a folyamatos díjas biztosítás szerződője felel.
149. Amennyiben rendszeres pénzkivonáson keresztül valamilyen biztosítá- si szerződés díját kívánja fizetni a szerződő, akkor a biztosítónak jogában áll elutasítani a szerződő rendszeres pénzkivonási kérelmét, vagyis a bizto- sító fenntartja a jogot, hogy a kérelemben megjelölt biztosítás beazonosí- tását követően visszautasítsa a rendszeres pénzkivonáson keresztül történő díjfizetést.
150. Amennyiben a rendszeres pénzkivonás nem folyamatos díjas szerző- désre történő biztosítási díj fizetése céljából jön létre, akkor a pénzkivonás kizárólag bankszámlára történő utalásként kérhető. A bankszámlaszám, valamint a számlavezető bank megadása az igénybejelentő nyomtatványon kötelező.
151. A szerződőnek nincs lehetősége megadni, hogy a rendszeres pénzki- vonás mely eszközalapokból és mely egységtípusokból történjen. A rend- szeres pénzkivonás során a biztosító először a rendelkezésre álló eseti, fel- halmozási, majd a szükséges mértékig a kezdeti egységek terhére hajtja végre az igényt. Amennyiben az igény végrehajtása nem jár valamely egy- ségtípus teljes kivonásával, a biztosító az adott egységtípust arányosan vonja ki a szerződéshez tartozó eszközalapokból, az egységtípus egyes esz- közalapokban lévő darabszáma alapján. Az egyes egységtípusokra vonat- kozó visszavásárlási arányok a Melléklet „Visszavásárlás, részleges visszavá- sárlás” című fejezetében írtak szerint eltérhetnek.
152. Újabb rendszeres pénzkivonás elindításához újabb kérelem benyújtá- sa szükséges.
153. Amennyiben a rendszeres pénzkivonás időtartama alatt szerződőmó- dosítás történik, úgy a biztosító megszüntetni a rendszeres pénzkivonást.
DÍJFIZETÉS SZÜNETELTETÉSE
154. A szerződő a biztosítóhoz intézett nyilatkozattal kérheti a folyamatos díjak fizetésének szüneteltetését, amennyiben a Melléklet „Díjfizetés szü- neteltetése” című fejezete szerint erre lehetőség van. Ebben az esetben az utolsó befizetett díjat követő díj esedékességének hatályával kerül szüne- teltetett állapotba a szerződés.
155. A díjfizetés szüneteltetése – amennyiben arra a Melléklet „Díjfizetés szüneteltetése” című fejezete értelmében lehetőség van – automatikus abban az esetben, ha a szerződő az esedékes díjat az esedékességtől szá- mított 3 hónapon belül nem fizeti meg, és automatikus átvezetésre sincs lehetőség. Ebben az esetben a biztosító automatikusan szüneteltett álla- potra állítja a díjfizetést, a legelső elmaradt díj esedékességétől számított hatállyal.
156. A díjfizetés szüneteltetése nem befolyásolja a biztosító kockázatvise- lését vagy a biztosítási összegek mértékét.
157. A szerződő bármikor újraindíthatja a díjfizetést, azonban az újraindí- tási szándékát írásban kell jeleznie a biztosító számára. A biztosító ebben az esetben a díjfizetési gyakoriságnak megfelelően a következő esedékes díjat fogja elvárni.
158. A díjfizetés szüneteltetésének ideje alatt valamennyi kiegészítő biztosítás törlésre kerül, és a díjfizetés újraindításával azok újrakötése szükséges, amennyiben a szerződő továbbra is szeretné a kiegészítő bizto- sítások által nyújtott kockázatok elleni védelmet.
159. A díjfizetés újraindítása esetén a biztosító külön engedélye mellett a szüneteltetés ideje alatt be nem fizetett díjak is befizethetők.
160. A díjfizetés újraindítását követően a díjfizetés a szüneteltetés életbe lé- pésekor hatályos díjjal folytatódik (leszámítva a díjfizetés szüneteltetés
miatt esetlegesen megszűnt kiegészítő biztosítások díját, valamint az idő- közben esetlegesen indexált adminisztrációs díjrészt).
161. A szerződő a díjfizetés szüneteltetésének tartama során bármikor igé- nyelheti a biztosítási jogviszony megszüntetését és az igénybejelentés idő- pontjában érvényes visszavásárlási összeg kifizetését.
AUTOMATIKUS ÁTVEZETÉS
162. Amennyiben a szerződő az esedékességtől számított legalább 30 napig nem egyenlíti ki a szerződés esedékes rendszeres díját, és a szerző- dés rendelkezik eseti egységekkel, a biztosító automatikus átvezetés kez- deményezésére jogosult.
163. Az automatikus átvezetés kezdeményezése részleges visszavásárlási megbízásnak minősül, melynek eredményeként a biztosító – a részleges visszavásárlások végrehajtására vonatkozó időbeli hatály és visszavásárlási arányok szerint – eseti egységeket von el a szerződő egyéni számlájáról.
164. Az automatikus átvezetés során érvényesített elvonás legfeljebb ak- kora mértékű, hogy fedezet keletkezzen az esedékes, de elmaradt biztosí- tási díjak kiegyenlítésére. Az eseti egységek kivonása arányosan történik a szerződéshez tartozó eszközalapokból, az eseti egységek egyes eszköz- alapokban lévő darabszáma alapján.
165. Az eseti egységek formájában kivont összeget a biztosító a szerződés rendszeres díjaként számítja be, mely beérkezési idejének az automatikus átvezetés kezdeményezésének napja minősül.
KÖTVÉNYKÖLCSÖN, DÍJMENTES LESZÁLLÍTÁS
166. A biztosító kötvénykölcsönt nem nyújt, díjmentes leszállításra nincs le- hetőség.
BEFEKTETÉSSEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
167. A biztosító a termék díjtartalékainak a befektetésére eszközalapokat hoz létre, amelyek különálló, elkülönített eszközállományt képeznek a biz- tosító eszközei között. A fennálló, választható eszközalapok listáját és összetételét a Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezete tartalmazza.
168. A szerződés aláírásakor a szerződő a biztosító által aktuálisan felkínált lehetőségek közül megválasztja azt az eszközalapot vagy eszközalapokat, melybe a biztosító a szerződő díjbefizetéseit befekteti. A maximálisan vá- lasztható eszközalapok számát, illetve az egy eszközalapba minimálisan be- fektethető összeget a Melléklet „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezete szabályozza.
169. Az egyszeri díj, a folyamatos díjak megtakarítási díjrésze, valamint az eseti díjak a szerződő által választott arányban fordítódnak az eszközalapok egységeinek megvásárlására.
170. A biztosító különböző típusú egységeket ír jóvá és tart nyilván a szer- ződő egyéni számláján. A Melléklet „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezé- sek” című fejezetében meghatározott szabályok figyelembe vételével a biz- tosító kezdeti, felhalmozási és eseti egységeket különböztet meg.
171. Az egységek megvásárlása (allokáció) az esedékes és elmaradt díjak, valamint az eseti díjak biztosítóhoz való beérkezése után, a Melléklet és Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezeté- ben meghatározott munkanapon érvényes eladási árfolyamon történik. Díj- elváráson felüli túlfizetés esetén a 97. pont rendelkezései az irányadók. A díj befizetése és az egységek megvásárlása közötti időszakra a szerződőt kamat, illetve hozam nem illeti meg.
172. Az egységek árfolyama az eszközalap eszközértékének megfelelően alakul.
173. Az eszközalapok eszközeit a biztosító rendszeres időközönként (min- den értékelési napon) értékeli. Az értékelés során a biztosító meghatároz- za az egyes eszközalapok eszközértékét és az egységek vételi és eladási ár- folyamát.
174. A biztosító az eszközalapok eszközeinek értékelése során a befekte- tési alapok általános értékelési elvei szerint jár el, az eszközérték kiszámítá- sa elsődlegesen a közzétételi napon (T nap) elérhető tőzsdei, illetve má- sodpiaci árinformációkon alapul.
175. A jelen Feltételek alapján létrejött módozat esetében többlethozam nem keletkezik.
176. Visszavásárlás, részleges visszavásárlás, eszközalap-váltás, illetve a biz- tosítási szerződés 6. pont szerinti felmondása esetén a biztosító a visszavá- sárlással, részleges visszavásárlással, eszközalap-váltással, illetve felmondás- sal érintett egységeket az igény bejelentésének a biztosítóhoz történő be- érkezése után a Melléklet és Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsolatos ren- delkezések” című fejezetében megadott munkanapon, az eszközalapok legutolsó értékelése során kialakított árfolyamon váltja át. A bejelentés módjával és a beérkezés időpontjának meghatározásával kapcsolatban a Kondíciós Lista „Közlési és változás bejelentési kötelezettség, jognyilatko- zatok” című fejezete tartalmaz rendelkezéseket.
177. A szerződő befektetéseinek elhelyezéséről és értékéről naponta infor- mációt kérhet a Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezetében megadott tájékozódási lehetőségeken.
178. Tekintettel arra, hogy ugyanazon a napon több költség elvonása, be- fizetett díj befektetése, megbízás végrehajtása és szolgáltatás teljesítése is esedékessé válhat, a biztosító ezek végrehajtására tekintettel a következő sorrendet érvényesíti:
a. kezdeti költség elvonása;
b. adminisztrációs díjrész, kiegészítő biztosítások díjának elvonása, megta- karítási díjrész befektetése;
c. allokációs költség elvonása;
d. elmaradt kezdeti költség elvonása (amennyiben a b. pontban történt befektetést megelőzően díjhátralék miatt a biztosító korábban nem tudta érvényesíteni az elmaradt díjrészlet(ek)et terhelő kezdeti költsé- get);
e. szerződéskezelési költség elvonása;
f. ügyfél kérésére kiállított értesítő költsége;
g. eszközalap-kezelési költség elvonása;
h. HozamMonitor Szolgáltatások költségének elvonása;
i. kockázati költség elvonása;
j. haláleseti szolgáltatás miatti egységváltozás érvényesítése;
k. eszközalap-váltási megbízás miatti egységváltozás érvényesítése, esz- közalap-váltás költségének elvonása;
l. (részleges) visszavásárlási, rendszeres pénzkivonási szolgáltatás miatti egységváltozás érvényesítése, rendszeres pénzkivonás költségének elvo- nása.
179. A múltban elért hozamok jövőbeli kötelezettséget nem jelen- tenek, ez igaz a biztosító kínálatában szereplő eszközalapok múlt- beli teljesítményére is. Elsősorban a részvényekre jellemző a változó hozam, az időnkénti árfolyamcsökkenés. A biztosítási szolgáltatások és a biztosításhoz kapcsolódó maradékjogok összegét a befektetési eredmény befolyásolja, mivel mind a megtakarítási összeget, mind a teljes és részleges visszavásárlási összeget az eszközalapok eszközér- téke határozza meg.
180. Az ügyfél által kezdeményezett vagy a HozamMonitor Szolgál- tatások által indított tranzakciók (pl. eszközalap-váltás, átirányítás) végrehajtása során a biztosító nem vizsgálja adott tranzakció éssze- rűségét. A tranzakciókból eredő ezen kockázatot teljes egészében a szerződő viseli, a biztosítási feltételeknek megfelelően végrehajtott tranzakciók utólag nem módosíthatók.
AZ ESZKÖZALAPOK LÉTREHOZÁSA ÉS MEGSZÜNTETÉSE, TRANZAKCIÓK SZÜNETELTETÉSE
181. A biztosítónak lehetősége van új eszközalapok létrehozására és korábban bevezetett eszközalapok megszüntetésére is. Utóbbira abban az esetben kerülhet sor, ha az adott eszközalap(ok)ban elhe- lyezett megtakarítások összértéke nem elégséges a gazdaságos, a biztosító véleménye szerint jövedelmező és hatékony üzemeltetésé- hez, vagy ha az eszközalap más eszközalapba kerül beolvasztásra. Az eszközalap megszüntetésekor a biztosító a szerződőt legalább 45 nappal a tervezett megszüntetés előtt értesíti, és felajánlja a meg- szüntetésre kerülő eszközalapból bármely másik működő eszköz- alap(ok)ba való költségmentes eszközalap-váltást. A biztosító a jel- zett értesítőben tájékoztatja a szerződőt, hogy az eszközalap-vál- tásra vonatkozó, megadott határidőn belül történő rendelkezése hi- ányában melyik másik működő és legkisebb befektetési kockázatú eszközalapba történik az eszközalap-váltás a megszüntetésre kerülő eszközalap bevonásának hatályával. Bármely eszközalap választása esetén az adott eszközalap(ok)ba befektetett díjrészeket befekteté- si kockázat terheli, amely a Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsola- tos rendelkezések” című fejezetében részletezett kockázati ténye- zők befektetési egységek árfolyamának változására való hatásából ered. Ezt a befektetési kockázatot a szerződő viseli. A biztosító rész- ben átvállalhatja a befektetési kockázatot a szerződőtől azzal, hogy az egyes eszközalapokban elhelyezett megtakarításokra tőke- és/vagy hozamvédelmet ígér. Az egyes eszközalapokban elhelyezett megtakarításokra vonatkozó tőke- és/vagy hozamvédelem ígéretét az egyes eszközalapok befektetési politikája tartalmazza.
182. Az eszközalapok egységeivel kapcsolatos tranzakciók (díj be- fektetése, haláleseti vagy lejárati szolgáltatás, teljes vagy részleges visszavásárlás, rendszeres pénzkivonás, eszközalap-váltás, a továb- biakban együttesen: tranzakciók) az ügyfelek érdekében rendkívü- li esetben, elháríthatatlan külső ok miatt szüneteltethetők, amennyiben az eszközalap egységeinek árfolyama nem állapítható meg megbízhatóan; különösen, ha az adott eszközalap utolsó érvé- nyes nettó eszközértékének 10%-át meghaladó nagyságú eszközál- lományra vonatkozóan a forgalmazást, értékelést felfüggesztik. Ez esetben a biztosító a tranzakciók felfüggesztésének tényét és annak okát a honlapján közzéteszi. Szintén a honlapon teszi közzé, amennyiben a rendkívüli helyzet elmúltával a tranzakciók újra elér- hetőek lesznek. Ez esetben a felfüggesztett tranzakciók a felfüg- gesztés utáni első értékelési napra számított árfolyamon kerülnek végrehajtásra.
BEFEKTETÉSI EGYSÉGEK FELOSZTÁSA ÉS ÖSSZEVONÁSA
183. A biztosító jogosult a biztosítás tartama során bármely eszközalap egységeinek felosztására vagy összevonására, amely megváltoztathatja az eszközalapban lévő egységek számát és árfolyamát. Ez a művelet azonban csak technikai jelentőségű, és az eszközalapban, valamint az egyéni szám- lán lévő egységek összértékét nem befolyásolja. Az esetleges felosztás vagy összevonás következtében az egyéni számlán lévő egységek száma és ár- folyama az érintett eszközalapban olyan módon követi le a végrehajtott vál- tozást, hogy az egységszám és árfolyam egymással ellentétes változása alapján az egységek értéke változatlan marad.
ESZKÖZALAP-VÁLTÁS
184. A szerződőnek a Melléklet „Eszközalap-váltás” című fejezetében fog- laltak alapján lehetősége van eszközalap-váltás kérésére szerződése vonat- kozásában.
185. Új eszközalap választásakor (eszközalap-váltás) a szerződő egyéni számláján lévő egységek az igény beérkezésétől számított, a Melléklet és Kondíciós Lista „Befektetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezete szerinti munkanapon, a legközelebbi értékelés során meghatározott árfo- lyamon kerülnek átváltásra a szerződő által választott új eszközalap(ok)
egységeire. A biztosító az eredeti eszközalapban lévő egységek vételi árfo- lyamon számolt értékét az új eszközalap eladási árfolyama alapján váltja át új egységekké. Az átváltás költsége az átváltásra kerülő egységek vételi ár- folyamon számított értékének a Kondíciós Lista „Eszközalap-váltás” című fejezetében megadott mértéke, de minimum és maximum a Melléklet azonos című fejezetében meghatározott összeg. Az átváltás költségét a biztosító a befektetési egységekből vonja el az átváltást követően.
186. Eszközalap-váltás során a szerződő külön rendelkezhet a kezdeti/fel- halmozási befektetési egységek, és külön az eseti befektetési egységek te- kintetében.
187. Az eszközalap-váltással a szerződő már meglévő befektetési egységei az eszközalap-váltást követően fizetett megtakarítási díjrészekkel, eseti díjakkal együtt a választott arányban és eszközalaponkénti megbontásban kerülnek átváltásra, illetve befektetésre.
188. Eszközalap-váltás után a szerződő 30 napon belül írásbeli tájékozta- tást kap új egységei típusáról, számáról, a változtatás során alkalmazott ár- folyamról és egyéni számlája új egyenlegéről.
ÁTIRÁNYÍTÁS
189. A szerződőnek a Melléklet „Átirányítás” című fejezetében foglaltak alapján lehetősége van átirányítás kérésére szerződése vonatkozásában.
190. Az átirányítással a szerződő az átirányítást követően fizetett folyama- tos megtakarítási díjrészek és eseti díjak egyes eszközalapokba történő be- fektetési arányát változtatja meg a már meglévő befektetési egységek át- váltása nélkül. A szerződő átirányításra vonatkozó megbízásának biztosító- hoz történő beérkezését követően, a Melléklet és Kondíciós Lista „Befek- tetéssel kapcsolatos rendelkezések” című fejezetében meghatározott mun- kanapon vagy ezt követően befektetett díjakra az átirányítási megbízásban meghatározott arányokat veszi figyelembe a biztosító. Az átirányítás a szer- ződő kérésére bármikor megváltoztatható.
191. Átirányítás során a szerződő külön rendelkezhet a kezdeti/felhalmo- zási befektetési egységek, és külön az eseti befektetési egységek tekinte- tében.
192. Az átirányítás költsége megbízásonként legfeljebb a Melléklet „Átirá- nyítás” című fejezetében található mértékkel lehet egyenlő, aktuális mér- tékét a Kondíciós Lista azonos című fejezete tartalmazza. Az átirányítás költségét a biztosító a szerződő egyéni számláján már meglévő, folyamatos megtakarítási díjrészekből és eseti díjakból képzett befektetési egységek csökkentésén keresztül vonja le.
193. Az átirányítás hatályba lépését követően a biztosító 30 napon belül ér- tesíti a szerződőt a bejegyzett módosításról, az átirányítás bejegyzésekor le- vont költségekről, a jövőben beérkező díjak befektetéséhez választott esz- közalapokról és azok arányáról.
HOZAMMONITOR SZOLGÁLTATÁSOK
194. A szerződő automatizált eszközalap-váltási szolgáltatásokat vehet igénybe biztosítási szerződéséhez előre összeállított csomagok keretében, melyek a következő szolgáltatásokból tartalmazhatnak – az alább, il- letve a Melléklet és Kondíciós Lista „HozamMonitor Szolgáltatások” című fejezetében megadott korlátozások figyelembe vételével – egyet vagy többet:
a. Stop-loss szolgáltatás;
b. Hozamvadász szolgáltatás;
c. Profitvédelem szolgáltatás.
195. Hozamvadász szolgáltatás önmagában nem választható a Hozam- Monitor Szolgáltatások csomagjaként, az kizárólag a Stop-loss szol- gáltatással egyszerre, egy időben aktiválható, függetlenül attól, hogy a szolgáltatáscsomagba választ-e a szerződő egyéb szolgáltatást.
196. A szerződő a HozamMonitor Szolgáltatásoknak egyszerre csak egy csomagját veheti igénybe. Egy új szolgáltatáscsomag választásának feltéte- le, hogy ne legyen érvényben más szolgáltatáscsomag.
197. A HozamMonitor Szolgáltatások egy választott csomagjához később nem kapcsolható hozzá új szolgáltatás, és nem is választható le róla. Amennyiben a szerződéshez tartozó szolgáltatások körén a szerződő mó- dosítást kíván végrehajtani, az kizárólag a HozamMonitor Szolgáltatások meglévő csomagjának felmondásával és új választásával lehetséges.
198. A szerződőnek a tartam során a HozamMonitor Szolgáltatások vala- mely csomagjának választására vagy felmondására vonatkozó megbízása a szerződő igényének a biztosítóhoz történő beérkezését követően, a Mel- léklet és Kondíciós Lista „HozamMonitor Szolgáltatások” című fejezetében meghatározott munkanapon lép hatályba. Valamely szolgáltatáscsomag választása és felmondása hatályba lépésének napja egyben a szolgáltatás- csomag által nyújtott összes szolgáltatás aktiválási és deaktiválási napjának minősül.
199. A HozamMonitor Szolgáltatások valamely csomagjának igénybe véte- lét, illetve megszüntetését a szerződő a Kondíciós Lista „Közlési és változás bejelentési kötelezettség, jognyilatkozatok” című fejezetében megadott közlési módokon kérheti a biztosítótól.
200. A HozamMonitor Szolgáltatások csomagjának költsége a szolgálta- táscsomagot alkotó szolgáltatások költségének összege. A szolgáltatások költségei külön tételként kerülnek levonásra az egyes szolgáltatások leírá- sánál megadott módon. A biztosító jogosult arra, hogy kedvezményt nyújt- son az egyes szolgáltatások költségéből. A költségekről, esetleges kedvez- mények mértékéről és azok feltételéről a Melléklet és Kondíciós Lista adott szolgáltatásokról szóló külön fejezetei rendelkeznek.
201. A szolgáltatások költsége folyamatos díjfizetésű szerződések esetében a felhalmozási befektetési egységekből kerülhet elvonásra, de amennyiben a szerződés nem rendelkezik felhalmozási egységekkel, a biztosító jogosult az esetlegesen rendelkezésre álló eseti egységekből is elvonni azt. Az egy- ségek elvonását a biztosító a költség esedékességének napján érvényesíti. Amennyiben a szerződés nem rendelkezik felhalmozási vagy eseti egysé- gekkel, a költség elhatárolásra kerül addig az időpontig, amíg az nem ér- vényesíthető, vagyis amíg nem állnak rendelkezésre a szükséges egységek. A biztosító jogosult a haláleseti, lejárati, visszavásárlási, részleges visszavá- sárlási és rendszeres pénzkivonási szolgáltatásban figyelembe venni az el- határolt költségeket.
202. Egyszeri díjfizetésű szerződések esetén a szolgáltatás költsége a kez- deti és felhalmozási befektetési egységekből kerülhet elvonásra, oly módon, hogy a biztosító a kezdeti egységek számát csak akkor csökkenti, ha nem áll rendelkezésre elegendő számú felhalmozási egység. A költséget a biztosító minden esetben az elvonás esedékességekor érvényesíti, elhatá- rolásra nem kerül sor.
203. A HozamMonitor Szolgáltatások által végrehajtott tranzakciókról a biztosító – a szerződő kérése alapján, e-mailben és/vagy SMS-ben – értesí- tő szolgáltatás nyújt. Ennek keretében a biztosító a szerződő által megadott e-mail címre, mobiltelefon-számra értesítést küld az eszközalap-váltás té- nyéről a tranzakció végrehajtásának hatályával. A szolgáltatás ingyenes.
STOP-LOSS SZOLGÁLTATÁS
204. A szolgáltatás választása esetén minden olyan növekedési eszköz- alapra napi árfolyamfigyelést végez a biztosító, amelyben a szerződőnek megtakarítása van adott napon (Stop-loss árfolyamfigyelés).
205. A Stop-loss árfolyamfigyelés kezdő napja a szolgáltatás aktiválásának napja. Amennyiben a szolgáltatás aktiválva van, és a szerződő által kezde- ményezett eszközalap-váltás/átirányítás keretében új növekedési eszköz- alapba kerül a szerződő megtakarításának része vagy egésze, akkor az új
növekedési eszközalap vonatkozásában is Stop-loss árfolyamfigyelés indul, melynek kezdő napja az eszközalapba tett első befektetés jóváírásának napja.
206. Amennyiben a szerződő valamely növekedési eszközalapjában elhe- lyezett megtakarítás teljes egészében kivonásra kerül, akkor adott növe- kedési eszközalap vonatkozásában a Stop-loss árfolyamfigyelés megszű- nik, és csak akkor indul újra, ha az eszközalapba a jövőben újra befekte- tés érkezik.
207. A szolgáltatás deaktiválásával a Stop-loss árfolyamfigyelés minden esz- közalapra megszűnik, az árfolyamfigyelés utolsó napja a deaktiválás napja.
208. Adott növekedési eszközalap vonatkozásában a biztosító minden Stop-loss árfolyamfigyelési napon összehasonlítja a növekedési eszközalap legfrissebb vételi árfolyamát a lokális maximummal. Amennyiben az árfo- lyam legalább a Stop-loss küszöbértéknek megfelelő mértékben alulmúlja a lokális maximumot, a biztosító automatikus eszközalap-váltás indítására ad jelzést (Stop-loss jelzés), melynek keretében az érintett növekedési eszközalapban elhelyezett valamennyi egység átváltásra kerül a biztonsá- gos eszközalapba, valamint az eszközalap-váltás értelmében a jövőben be- érkező folyamatos díjak szintén a biztonságos eszközalapba kerülnek.
209. A Stop-loss szolgáltatás által indított automatikus eszközalap- váltás a Stop-loss jelzés alapjául szolgáló árfolyam napját követően, a Melléklet és Kondíciós Lista „Stop-loss szolgáltatás” című fejezeté- ben meghatározott munkanapon érvényes árfolyamon és egység- számmal kerül végrehajtásra.
210. Mivel a Stop-loss jelzést követően, az automatikus eszközalap- váltás végrehajtásáig az árfolyamok felfelé és lefelé is változhatnak
– illetve figyelembe véve azt is, hogy a Stop-loss jelzés történhetett a Stop-loss küszöbértéknél alacsonyabb árfolyamon is – az automa- tikus eszközalap-váltás végrehajtásakor a szerződő a Stop-loss kü- szöbértéknek megfelelőnél kisebb és nagyobb veszteséget is elszen- vedhet. Az ebből eredő kockázatot a szerződő viseli.
211. A Stop-loss szolgáltatás által indított valamennyi eszközalap-váltás in- gyenes. A szolgáltatás által kezdeményezett eszközalap-váltások nem szá- mítanak bele a szerződő számára esetlegesen biztosított ingyenes eszköz- alap-váltások számába sem.
212. A Stop-loss szolgáltatás havi költséggel rendelkezik, melynek mérté- két a Melléklet és Kondíciós Lista „Stop-loss szolgáltatás” című fejezete szabályozza. A költség alapja a szerződéshez tartozó, Stop-loss árfolyamfi- gyeléssel rendelkező növekedési eszközalapokban található befektetési egységeknek a költség esedékessége napján vett értéke. A költség minden hónapban, a kockázatviselés kezdetéhez igazodó napon esedékes, ameny- nyiben adott napon a szolgáltatás aktív.
HOZAMVADÁSZ SZOLGÁLTATÁS
213. A szolgáltatás választása esetén minden olyan növekedési eszköz- alapra napi árfolyamfigyelést végez a biztosító, amelyben a szerződőnek korábban megtakarítása volt, és az Stop-loss szolgáltatás révén a biztonsá- gos eszközalapba került (Hozamvadász árfolyamfigyelés).
214. A Hozamvadász árfolyamfigyelés kezdő napja adott növekedési esz- közalap vonatkozásában az a nap, amelyik napi árfolyammal a Stop-loss szolgáltatás alapján automatikus eszközalap-váltás történt.
215. A szolgáltatás deaktiválásával a Hozamvadász árfolyamfigyelés min- den eszközalapra megszűnik, az árfolyamfigyelés utolsó napja a deaktivá- lás napja.
216. Adott növekedési eszközalap vonatkozásában a biztosító minden Ho- zamvadász árfolyamfigyelési napon összehasonlítja a növekedési eszközalap
legfrissebb eladási árfolyamát a lokális minimummal. Amennyiben az árfo- lyam legalább a Hozamvadász küszöbértéknek megfelelő mértékben felül- múlja a lokális minimumot, a biztosító automatikus eszközalap-váltás indí- tására ad jelzést (Hozamvadász jelzés), melynek keretében a biztonságos eszközalapból visszaváltásra kerül az érintett növekedési eszközalapba a ko- rábban onnan Stop-loss szolgáltatás alapján átváltott valamennyi egység.
217. Azon díjakból képzett egységek, melyek eredetileg az adott növeke- dési eszközalapba érkeztek volna, de Stop-loss révén a biztonságos eszköz- alapba kerültek átirányításra, a növekedési eszközalapba visszaváltható egységek számát növelik. A visszaváltást követően az ideiglenesen a biz- tonságos eszközalapba irányított díjak újra az eredeti növekedési eszköz- alapba kerülnek átirányításra.
218. A visszaváltható egységek számát csökkentheti az időközben történt valamennyi, egységelvonással járó költséglevonás, valamint az, ha a szer- ződő részleges visszavásárlás, rendszeres pénzkivonás keretében egysége- ket vont ki a biztonságos eszközalapból, illetve ha – több biztosított esetén
– az eszközalap egységszáma haláleseti szolgáltatás miatt csökkent.
219. A Hozamvadász szolgáltatás által indított automatikus eszköz- alap-váltás a Hozamvadász jelzés alapjául szolgáló árfolyam napját követően, a Melléklet és Kondíciós Lista „Hozamvadász szolgálta- tás” című fejezetében meghatározott munkanapon érvényes árfo- lyamon és egységszámmal kerül végrehajtásra. Az automatikus esz- közalap-váltás végrehajtásakor kisebb és nagyobb is lehet a növeke- dési eszközalap elért árfolyamváltozása a Hozamvadász küszöbhöz képest, az ebből eredő kockázatot a szerződő viseli.
220. A Hozamvadász jelzést követően a Hozamvadász árfolyamfi- gyelés adott növekedési eszközalap vonatkozásában megszűnik.
221. A Hozamvadász árfolyamfigyelés megszűnik továbbá minden addig megfigyelt növekedési eszközalap vonatkozásában, ha a szer- ződő időközben eszközalap-váltási vagy átirányítási megbízást adott. A megszűnés hatálya a megbízások végrehajtásának napja.
222. A Hozamvadász szolgáltatás által indított valamennyi eszközalap-vál- tás ingyenes. A szolgáltatás által kezdeményezett eszközalap-váltások nem számítanak bele a szerződő számára esetlegesen biztosított ingyenes esz- közalap-váltások számába sem.
223. A Hozamvadász szolgáltatás havi költséggel rendelkezik, melynek mértékét a Melléklet és Kondíciós Lista „Hozamvadász szolgáltatás” című fejezete szabályozza. A költség alapja a szerződéshez tartozó biztonságos eszközalapban található azon befektetési egységeknek a költség esedékes- sége napján vett értéke, melyek tárgyai a Hozamvadász szolgáltatás miatti potenciális visszaváltásnak. A költség minden hónapban, a kockázatviselés kezdetéhez igazodó napon esedékes, amennyiben adott napon a szolgál- tatás aktív.
PROFITVÉDELEM SZOLGÁLTATÁS
224. A szolgáltatás választása esetén a biztosító minden hónapban, a koc- kázatviselés kezdetéhez igazodó nap árfolyama alapján – a kezdeti költség elvonását követően – megvizsgálja a szerződő egyéni számlájának értékét a szerződéshez tartozó növekedési eszközalapok szintjén (Profitvédelem ér- tékfigyelés). A vizsgálat a szolgáltatás aktiválását követően indul egészen addig, amíg a szolgáltatás deaktiválásra nem kerül.
225. Amennyiben a havi vizsgálat megállapítja, hogy valamely növekedési eszközalap tekintetében az egyéni számlaérték eléri az eszközalaphoz tar- tozó referenciaszint felső küszöbértékkel növelt értékét, a biztosító a biz- tonságos eszközalapba történő automatikus átváltás indítására ad jelzést (Profitvédelem jelzés). Az átváltás a profitvédelem jelzés alapjául szol- gáló napot követően, a Melléklet és Kondíciós Lista „Profitvédelem szolgáltatás” című fejezetében meghatározott munkanapon érvé-
nyes árfolyamon kerül végrehajtásra. Az automatikus eszközalap- váltás végrehajtásakor kisebb és nagyobb is lehet a növekedési esz- közalap értékének elért növekedése a Profitvédelem küszöbhöz ké- pest, az ebből eredő kockázatot a szerződő viseli.
226. A biztonságos eszközalapba akkora összeg kerül átváltásra az adott növekedési eszközalapból, hogy az abban maradó befektetési egységek ér- téke – azon a napon, amely napi árfolyamon az átváltás teljesül – ne csök- kenjen a referenciaszint alsó küszöbértékkel növelt értéke alá.
227. Az átváltásra kerülő összeg, amennyiben az eredeti eszközalapban többféle egységtípus található, arányosan történik az egyes egységtípusok egymáshoz viszonyított száma szerint.
228. A Profitvédelem szolgáltatás által indított eszközalap-váltás nem módosítja a jövőben fizetendő díjak eszközalapok közötti felosztási arányára vonatkozó, érvényben lévő rendelkezést. Az eszközalap-vál- tás ilyenkor kizárólag a meglévő egységek átváltására korlátozódik.
229. A Profitvédelem szolgáltatás által indított valamennyi eszközalap-vál- tás ingyenes. A szolgáltatás által kezdeményezett eszközalap-váltások nem számítanak bele a szerződő számára esetlegesen biztosított ingyenes esz- közalap-váltások számába sem.
230. A Profitvédelem szolgáltatás havi költséggel rendelkezik, melynek mértékét a Melléklet és Kondíciós Lista „Profitvédelem szolgáltatás” című fejezete szabályozza. A költség alapja a szerződéshez tartozó, Profitvéde- lem árfolyamfigyeléssel rendelkező növekedési eszközalapokban található befektetési egységeknek a költség esedékessége napján vett értéke. A költ- ség minden hónapban, a kockázatviselés kezdetéhez igazodó napon ese- dékes, amennyiben adott napon a szolgáltatás aktív.
A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSÉNEK MÓDJA, HATÁRIDEJE
231. A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 8 munkanapon belül be kell jelenteni a Kondíciós Lista „Közlési és változás bejelentési kötele- zettség, jognyilatkozatok” című fejezetében megadott módon, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilá- gosítások tartalmának ellenőrzését. Ennek elmaradása esetén a biztosító annyi- ban mentesül, amennyiben lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
232. A szolgáltatás teljesítéséhez a biztosító a következő iratok bemuta- tását kérheti:
a. a biztosítási kötvény (leadását is) és az utolsó díjfizetést igazoló nyugta;
b. a biztosított születési idejét hitelt érdemlően igazoló okirat;
c. halotti anyakönyvi kivonat;
d. a halál okát igazoló halottvizsgálati bizonyítvány, boncolási jegyzőkönyv, és igazságügyi orvosszakértői vizsgálat eredményei;
e. a közlési kötelezettség vizsgálatához a kezelőorvosi orvosi dokumentá- ciók, orvosi vizsgálat eredményei, orvosszakértői véleményezések;
f. a jelen Feltételekben meghatározott mentesülési esetek és kizárt koc- kázatok ellenőrzéséhez szükséges hatósági eljárás során keletkezett iratok és orvosszakértői dokumentációk;
g. a szerződő és kedvezményezett azonosítását hitelt érdemlően igazoló okirat, alapító okirat, jogerős hagyatéki végzés, öröklési bizonyítvány, jogerős gyámhatósági határozat.
233. Az okiratok beszerzésének költségei a kedvezményezettet terhelik, beleértve a 232. xxxxxxx előírt orvosi és hatósági eljárásokra vonatkozó iratok, dokumentációk hiteles magyar nyelvű fordítását.
A BIZTOSÍTÓ TELJESÍTÉSE
234. Az alábbi rendelkezések irányadóak a biztosítási eseményből illetve visszavásárlás, részleges visszavásárlás, rendszeres pénzkivonás érvényesíté- séből eredő biztosítási szolgáltatások tekintetében.
235. Az esedékes, de még meg nem fizetett díj összegét és az elhatárolt, de még le nem vont költségeket a biztosító valamennyi szolgáltatásának összegéből jogosult levonni.
236. A biztosító a szolgáltatását a teljesítéshez szükséges utolsó dokumen- tum beérkezését követő – rendszeres pénzkivonás esetén az esedékességet követő – 15 napon belül teljesíti.
237. A kifizethető összegből a biztosító levonja a mindenkor hatályos jog- szabályok alapján a kifizetést terhelő esetleges közterheket, és a fennma- radó összeget fizeti ki az arra jogosult részére.
238. A biztosító szolgáltatásának teljesítése bankszámlára történik a szer- ződés devizanemében.
239. A szerződő a biztosító teljesítését követő 30 napon belül írásbeli elszá- molást kap a biztosító szolgáltatásáról, az egyéni számla szolgáltatáskori egyenlegéről és egységszámáról, valamint a kifizetett összegről. Amennyiben a szolgáltatással nem szűnt meg a szerződés, a biztosító tájékoztat az egyéni számla új egyenlegéről és az egységek új számáról is.
A SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ ELVI ÉS GYAKORLATI TUDNIVALÓK
240. Értelmező rendelkezések:
a. személyes adat: Az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológi- ai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó kö- vetkeztetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek;
b. érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy;
c. hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvání- tása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez;
d. adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyi- séggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy mások- kal együtt a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja;
e. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adato- kon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különö- sen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltozta- tása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisí- tése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosí- tására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése;
f. adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele;
g. adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalma- zott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve, hogy a technikai feladatot az adatokon végzik;
h. adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi sze- mélyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelővel kötött szerződése alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskötést is – személyes adatok feldolgozását végzi;
i. Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló 2011. évi CXII. törvény;
j. a biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –,
a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szak- tanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosí- tó, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, il- letve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kö- tött szerződéseire vonatkozik;
k. ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg;
l. biztosító: Groupama Garancia Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00., Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve;
m. ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz- tosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatko- zó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerződéses ajánlatot tesz;
n. egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé- lyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt meg- határozás szerint az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szen- vedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülménye- ire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, lekép- zett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hoz- ható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környe- zet, foglalkozás);
o. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának
2. pontjában meghatározott fogalom;
p. üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a to- vábbiakban: Ptk.) 81.§-ának (2) bekezdésében meghatározott fogalom.
241. Az adatkezelés célja, jogalapja:
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban Bit.) 155.§ (1) bekezdése alapján a biztosító adatkezelésé- nek célja a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állomány- ban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítélé- séhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatározott egyéb cél.
A biztosító az ügyfél előzetes hozzájárulásával az alábbi célokból is végez adatkezelést:
– ügyfelek tájékoztatása és marketing tevékenység (értve ezalatt a bizto- sítási, illetve más célból történő üzleti kapcsolatfelvételt, az ügyfélakci- ók szervezését is);
– ügyfélnyilvántartás vezetése;
– jogi eljárások, panaszügyintézés folytatása;
– a biztosítási szerződésből eredő igények teljesítése;
– üzletszerzés, prevenciós és intervenciós tevékenység, amely kiterjed ezen tevékenységek ellátása érdekében a biztosítóval szerződéses kap- csolatban álló biztosításközvetítők részére történő adatátadásra is (az egészségügyi állapotra vonatkozó, valamint a különleges adatok kivé- telével).
Az Infotv. 6.§ (1) bekezdése alapján a biztosító az érintett személyes ada- tait akkor is kezelheti, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetet- len vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése a bizto- sítóra, mint adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges vagy az adatkezelő biztosító vagy harmadik személy jogos érde- kének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdekek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.
A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyi- latkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.
Az Infotv. 6.§ (5) bekezdése alapján ha a személyes adat felvételére az érin- tett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő biztosító a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezett- ség teljesítése céljából, vagy az adatkezelő biztosító vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a sze- mélyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavo- nását követően is kezelheti.
Az ügyfél a biztosítási ajánlat, biztosítási szerződés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával hozzájárul az adatainak a jelen „Tudnivalókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.
242. A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök):
a. az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;
b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírá- lás adatai;
c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapot- tal összefüggő adatok;
d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;
e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges összes lényeges tény és körülmény.
Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés meg- kötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.
Az adatszolgálgatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.
A fentieken túlmenően az ügyfél hozzájárulása esetén a biztosító jogosult mindazokat az ügyfél által önként megadott adatokat kezelni, melyek a
241. pontban felsorolt célokból szükségesek. A biztosító azonban az ügyfe- leknek csak azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával és a szolgáltatással össze- függnek.
Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 155.§ (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hoz- zájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. tör- vény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával ke- zelheti.
A biztosító kizárólag automatizált adatfeldolgozással az érintett személyes jellemzőinek értékelésén alapuló döntés meghozatalára is jogosult, ha a döntést a szerződés megkötése vagy teljesítése során hozták, feltéve, hogy azt az érintett kezdeményezte. Az automatizált adatfeldolgozással kapcso- latos döntés esetén a biztosító az érintettet – kérelmére – tájékoztatja az alkalmazott módszerről és annak lényegéről, valamint lehetőséget biztosít az érintettnek álláspontja kifejtésére.
A biztosító az ügyfél hozzájárulása esetén a tevékenységéhez kapcsolódó információkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. A biztosító vagy vele szerződéses kapcsolatban álló biztosításközvetítő az ügyfél hozzájárulása esetén e-mailen, telefonon, személyesen megkereshe- ti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszerzést célzó külde- ményt juttathat el a részére.
243. A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító:
a. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biz- tosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzáju- tottak.
b. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatha- tó biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írás- ban felmentést ad;
– a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
c. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége a Bit-ben foglaltak sze- rint nem áll fenn: a feladatkörében eljáró Felügyelettel; a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészség- gel; büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a fel- számolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügy- ben eljáró önálló bírósági végrehajtóval; az Európai Csalásellenes Hiva- tallal (Xxxx); a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel; meghatározott ese- tekben az adóhatósággal; a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal; a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval,
a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szer- vezeteivel, illetve a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos versenyfel- ügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; a feladatkö- rében eljáró gyámhatósággal; az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal; a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszol- gálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felhatalma- zott szervvel; a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; a Bit-ben sza- bályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a köt- vénynyilvántartó szervvel; az állományátruházás keretében átadásra ke- rülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval; a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolat- ban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szerve- zettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal és a kárképvise- lővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni; a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam ren- delkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielé- gítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biz- tosításközvetítővel, szaktanácsadóval; a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával; a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatósággal; a bonus-malus rendszer, az abba való be- sorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló ren- deletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolás- ra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval a mező- gazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mező- gazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
Az adóhatósággal szemben a biztosítási titok megtartásának kötele- zettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozatté- teli kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötele- zettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
d. A biztosító a nyomozó hatóság, a polgári nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószerrel visszaélés- sel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel vissza- éléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszö- vetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
A biztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzés- sel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanács- adó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó in- tézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-fő- kapitányság – a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi köte-
lezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénz- ügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a meg- keresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.
e. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szerve- zethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.
f. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Nemzetgazdasági Minisztérium részére személyes adatnak nem minő- sülő adatok átadása, az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítő fel- ügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében törté- nő adatátadás.
A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
A biztosító a b-f. pontokban meghatározott esetekben és szerve- zetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak sze- rint továbbíthatja.
g. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§ alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő ada- tok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
h. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
i. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szakta- nácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezé- sétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatarta- ni az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk. 81.§-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
244. Az adatkezelés időtartama
A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.
245. Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések
a. Az ügyfelek adatait a biztosító a saját informatikai rendszerében, szá- mítógépes úton is kezeli.
b. A biztosító az adatkezelés során betartja az Infotv., a Bit., valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit.
c. A biztosító az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartások- ban tárolt saját adatairól, annak kezeléséről tájékoztatást ad, az ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezeti a törvényi feltételek fennállása esetén törli, illetve zárolja az adatot.
d. Az ügyfél élhet az Infotv-ben biztosított egyéb jogaival (pl. tilta- kozási jog, bírósági jogérvényesítés) is.
e. A biztosító az adatkezelési műveleteket úgy tervezi meg és hajtja végre, hogy az adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazása során biztosít- sa az érintettek magánszférájának védelmét. A biztosító gondoskodik az adatok biztonságáról, és megteszi azokat a technikai és szervezési in- tézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.
f. Az adatokat a biztosító védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.
g. A jelen „Tudnivalók”-ban hivatkozott jogszabályok a biztosító ügyfél- szolgálati irodáiban, valamint a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon megtekinthetőek.
246. Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók
A Bit. 157.§ (1) bekezdésének o) pontja alapján a biztosítási titok megtar- tásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja.
Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató a biztosító ügyfélszolgálati irodáin, és a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon megte- kinthető.
A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonat- kozó kötelezettséget, felelősséget, és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevé- kenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a biztosító felel. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfelei- nek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának mi- nősül.
A biztosító az ügyfél hozzájárulásával az ügyfél 242. pontban meghatáro- zott adatait (biztosítási titokköröket az egészségi állapotra vonatkozó, va- lamint a különleges adatok kivételével) a biztosítóval szerződéses kapcso- latban álló biztosításközvetítők számára üzletszerzés, prevenciós és inter- venciós tevékenység céljából átadhatja.
A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
247. A biztosítási szerződés megszűnik:
a. a biztosított (több biztosított esetén az utolsó élő biztosított) halála ese- tén, a biztosított halálával;
b. a biztosított (több biztosított esetén az utolsó élő biztosított) életben léte esetén a biztosítási tartam lejártával;
c. a szerződés visszavásárlása esetén a szerződő visszavásárlási igényének bejelentését követően, a szolgáltatás-számítás napjával;
d. a díjesedékességet követő harmadik hónap utolsó napján, ha a szerző- dő addig nem fizette meg az esedékes biztosítási díjat, és a szerződés díjfizetése még nem szüneteltethető;
e. a közlési, illetve a változás-bejelentési kötelezettség megsértése esetén, amennyiben a szerződést a biztosító felmondja;
f. a szerződés 6. pont szerinti felmondása esetén;
g. amennyiben az egyszeri díjfizetésű szerződés díja az ajánlat napját kö- vető 30 napon belül nem kerül befizetésre;
h. egyéb, a Melléklet „A biztosítási szerződés megszűnése” című fejezeté- ben esetlegesen nevesített esetekben.
EGYÉB RENDELKEZÉSEK ÉS SZABÁLYOK
248. A kötvény megsemmisülése vagy elvesztése esetén a biztosító a szer- ződő fél írásbeli nyilatkozatára az eredeti kötvényről a kérelem kézhezvéte- létől számított 60 napon belül hiteles másolatot állít ki, miután az okirat megsemmisüléséről vagy elvesztéséről a kérelmező írásban, teljes bizonyí-
tóerejű magánokiratban nyilatkozatot tett. A hiteles másolat kiadásával egyidejűleg az eredeti kötvény hatályát veszti. A hiteles másolat kiállításá- nak költségei a kérelmezőt terhelik.
249. A biztosításból eredő igények elévülési ideje 5 év, a biztosítási szerző- dés lejáratával – amennyiben a kedvezményezett szolgáltatási igényét nem jelenti be – a lejárati szolgáltatás összege kamatmentes számlára kerül.
250. A jelen Feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés vonatkozásá- ban az alkalmazandó jog Magyarország joga. A jelen Feltételekben nem szabályozott kérdések vonatkozásában a Magyarország Polgári Törvény- könyvéről szóló 1959. évi IV. törvény és az egyéb hatályos magyar jogsza- bályok rendelkezései irányadók.
251. Jelen Feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, panasz ese- tén ügyfelünk személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatársaihoz fordulhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter számán
x00 0 000 0000, illetve elektronikus levélben az xxxx@xxxxxxxxxxxxxxxx.xx címen is állunk ügyfeleink rendelkezésére. Amennyiben ügyfelünk írásban kíván bejelentést tenni azt a 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a
x00 0 000 0000 telefax számon is megteheti.
252. A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete gyakorolja. A Felügyelet elérhetőségei: székhely: 1013 Buda- pest, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, helyi tari- fával hívható telefonszám: x00 00 000 000, központi fax: x00 0 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx.
253. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvényben foglalt fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárás kez- deményezhető, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatása- ival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásai- val kapcsolatos jogvita esetén ügyfelünk bírósághoz fordulhat, vagy a Pénz- ügyi Békéltető Testület (levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, telefon:
x00 0 000 0000, e-mail: xxx@xxxxx.xx) eljárását kezdeményezheti. A per- megelőző eljárások közül ügyfelünk közvetítői eljárást is kezdeményezhet a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján. A bíróság el- járására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényrendelkezései irányadóak. Tájékoztatjuk, hogy biztosítási szerződésére a mindenkor ha- tályos magyar jogszabályok és a mindenkor érvényes adózással kapcsolatos szabályok rendelkezései az irányadóak.
AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ADÓZÁSSAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
254. A tájékoztatás a 2012. április 1-jén hatályos jogszabályokon alapul, amelyek változhatnak. Az ügyfeleknek az alábbiakban felsorolt, az adózási kérdésekre vonatkozó alapvető szabályokat meghatározó jogszabályokat, azok változásait célszerű nyomon követniük.
a. Természetes személyek esetén:
a/1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény; a/2. az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény.
b. Munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősülő szerződők esetén az előbbieken túl:
b/1. a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXV. törvény; b/2. az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény.
255. Természetes személy szerződő, biztosított, illetve kedvezményezett esetén az életbiztosítási szerződések legfontosabb adózási jellemzői, vala- mint előnyei a következők:
a. A biztosító szolgáltatása mentes az örökösödési illeték alól.
b. Adómentes biztosítói szolgáltatás az élet- és nyugdíjbiztosításból szár- mazó biztosítói kifizetés, ha az haláleseti, baleseti vagy betegségi szol- gáltatás, illetve nyugdíjbiztosítási szerződés esetében a harmadik év for- dulónapját követően nyújtott szolgáltatás. Az adómentes jövedelmet a magánszemélynek az adóbevallásában nem kell szerepeltetnie.
c. A biztosító lejárati, visszavásárlási, részleges visszavásárlási, rendszeres pénzkivonási szolgáltatása után, valamint automatikus átvezetés során adóköteles kamatjövedelem keletkezhet, ha a magánszemély által befi- zetett, valamint más személy által befizetett adókötelesnek minősülő díjak együttes – részleges pénzkivonás esetén arányos – összegét a biz- tosítói kifizetés meghaladja. A kamatadó mértéke 16%, amelyet a biz- tosító a kifizetés időpontjában levon és befizet az adóhatóságnak, és amelyről a biztosító igazolást ad a magánszemélynek.
d. A kamatjövedelemmel és a kamatadó fizetési kötelezettséggel kapcso- latban az alábbi kedvezmények illethetik meg a magánszemélyt:
d/1. a kamatjövedelem 50 százalékkal csökkenthető: lejárat és vissza- vásárlás esetében, ha a kifizetés a szerződés megkötésének ötödik fordulónapját követően történik, és a szerződés megszűnik; vala- mint a négy évnél régebben befizetett díjak (felhalmozott tartalék) terhére történő részvisszavásárlás esetében, ha a szerződés nem szűnik meg;
d/2. a kamatjövedelem 100 százalékkal csökkenthető (így az nem adó- köteles): lejárat és visszavásárlás esetében, ha a kifizetés a szerző- dés megkötésének tizedik fordulónapját követően történik és a szerződés megszűnik; valamint a hat évnél régebben befizetett díjak terhére történő részvisszavásárlás esetében, ha a szerződés nem szűnik meg.
e. Amennyiben a biztosításra befizetett díjak vagy a díjak egy része adó- mentesnek minősült (tipikusan a munkáltató által magánszemély bizto- sítottra kötött szerződések bizonyos eseteiben), úgy a szerződés módo- sításakor vagy a módosítást követő rendelkezési jog gyakorláskor az új magánszemély szerződőnek, kedvezményezettnek személyi jövedelem- adó fizetési kötelezettsége keletkezhet.
256. A fentieknél részletesebb adózási szabályok, a vonatkozó hatályos jogsza- bályok, valamint a munkáltatónak, kifizetőnek, illetve jogi személynek minősü- lő ügyfelekre vonatkozó adózási tudnivalók a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon érhetőek el. A tájékoztatók áttanulmányozása nem mentesít, és nem is helyettesíti a hatályos adójogszabályok ismeretét és betartásának köte- lezettségét.
A biztosító legfontosabb adatai
Név: Groupama Garancia Biztosító Zrt.
Székhely: Magyarország, 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00.
Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf. 1049
Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
Társaságunk a Fővárosi Bíróságnál, mint Cégbíróságnál került bejegyzésre.
20. OLDAL ÜRES
Nyomtatványszám: 3018/1
Groupama Garancia Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság
Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00. – Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf. 1049 – Internet: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx Telefon: x00 0 000 0000 – Fax: x00 0 000 0000 – E-mail: xxxx@xxxxxxxxxxxxxxxx.xx
Társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00. – Fôvárosi Bíróság, mint Cégbíróság: Cg. 00-00-000000