Hetedik keretprogram, támogatási megállapodás – II. melléklet – Általános feltételek

1. „Hozzáférési jogok”: az új információkra és jogokra és a meglévő információkra és jogokra

vonatkozó használati engedélyek és felhasználói jogok;

2. „kapcsolt jogalany”: minden olyan jogalany, amely egy kedvezményezett közvetlen vagy közvetett ellenőrzése vagy a kedvezményezettével megegyező közvetlen vagy közvetett ellenőrzés alá tartozik, ahol az ellenőrzés a következő formákat jelentheti:

a) az adott jogalany esetében a kibocsátott részvények névértéke több mint 50%-ának vagy az adott jogalanyban a részvényesi, illetve tulajdonosi szavazatok többségének közvetlen vagy közvetett birtoklása;

b) a jogalanyban a döntéshozatali jogkör de facto vagy de jure közvetett vagy közvetlen birtoklása.

3. „társult ország”: olyan harmadik ország, amely szerződő fele olyan, a Közösséggel kötött nemzetközi megállapodásnak, amelynek értelmében vagy amely alapján az adott ország pénzügyi hozzájárulást ad a hetedik keretprogram egészéhez vagy egy részéhez;

4. „meglévő információk és jogok”: az e megállapodáshoz való csatlakozásukat megelőzően a kedvezményezettek birtokában lévő információk, valamint az ilyen információkhoz kapcsolódó szerzői jogok és más szellemi tulajdonjogok, amelyekre vonatkozóan a kedvezményezettek e megállapodáshoz való csatlakozásukat megelőzően nyújtottak be kérelmet, és amelyek szükségesek a projekt végrehajtásához vagy az új információk és jogok felhasználásához;

5. „terjesztés”: az új információk és jogok bármely arra alkalmas eszközzel történő közreadása az azok védelmére irányuló eljárás érdekében történő közreadás kivételével, de beleértve az új információk és jogok tetszőleges eszközzel történő közzétételét is;

6. „méltányos és ésszerű feltételek”: olyan megfelelő feltételek, többek között az esetleges pénzügyi feltételek, amelyek figyelembe veszik a hozzáférés iránti kérelemmel kapcsolatos különleges körülményeket, például azoknak az új információknak és jogoknak és meglévő információknak és jogoknak a tényleges vagy potenciális értékét, amelyekhez hozzáférést kérnek, és/vagy a tervezett felhasználás alkalmazási területét, időtartamát, egyéb jellemzőit;

7. „új információk és jogok”: a projekt révén keletkezett eredmények – beleértve az információkat is –, függetlenül attól, hogy oltalom alá helyezhetők-e vagy sem. Az ilyen eredmények közé tartoznak a szerzői jogokhoz, a formatervezési mintaoltalmi jogokhoz, a szabadalmi jogokhoz, a növényfajta-oltalomhoz és az ezekhez hasonló oltalmi formákhoz kapcsolódó jogok is;

8. „felhasználás”: az új információknak és jogoknak a projekttől eltérő kutatási tevékenységekben, termék vagy eljárás kifejlesztésében, létrehozásában és forgalomba hozatalában, illetőleg szolgáltatás létrehozásában és nyújtásában történő közvetlen vagy közvetett hasznosítása;

9. „harmadik ország”: nem tagállam állam;

10. „szabálytalanság”: a közösségi jog valamely rendelkezésének vagy valamely kötelezettségnek egy kedvezményezett általi, annak cselekménye vagy mulasztása útján történő megsértése, illetve megszegése, amelynek eredményeként, a felmerülő indokolatlan kiadási tételek miatt, az Európai Közösségek általános költségvetése vagy az Európai Közösségek által kezelt költségvetések kárt szenvednek vagy szenvednének;

11. „közszervezet”: bármely jogalany, amelyet a nemzeti jog ekként határoz meg, valamint a nemzetközi szervezet;

12. „nonprofit” az a jogalany, amely a nemzeti vagy a nemzetközi jog értelmében annak minősül;

13. „kutatószervezet”: olyan, nonprofit szervezetként létrehozott jogalany, amely egyik fő tevékenységeként kutatással vagy technológiafejlesztéssel foglalkozik;

14. „kkv-k”: a 2003/361/EK ajánlás 2003. május 6-i változatának értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozások.

A rész A PROJEKT VÉGREHAJTÁSA‌

1. SZAKASZ – ÁLTALÁNOS ELVEK ‌

II.2. A konzorcium szervezete, a koordinátor szerepe‌

1. A kedvezményezettek együttesen konzorciumot alkotnak, függetlenül attól, hogy kötnek-e külön írásos konzorciummegállapodást. A kedvezményezetteket a Bizottság felé a koordinátor képviseli, aki – az e támogatási megállapodásban előírt kivételekkel – közvetít a Bizottság és a kedvezményezettek közötti kommunikációban.

2. A projektre vonatkozó közösségi pénzügyi hozzájárulás kifizetése a koordinátornak történik, aki a kifizetést a kedvezményezettek nevében veszi át. A közösségi pénzügyi hozzájárulásnak a koordinátor részére történő kifizetése mentesíti a Bizottságot a kifizetéssel kapcsolatos kötelezettsége alól.

3. A koordinátor:

a) a hozzájárulásnak a kedvezményezettek és a tevékenységek közötti elosztása tekintetében, e támogatási megállapodással és a konzorcium döntéseivel összhangban kezeli a közösségi pénzügyi hozzájárulást. A koordinátor köteles gondoskodni arról, hogy a megfelelő kifizetések a többi kedvezményezett részére indokolatlan késedelem nélkül megtörténjenek;

b) nyilvántartásokat és pénzügyi elszámolásokat vezet, amelyek alapján bármikor meghatározható, hogy a projekt céljából a közösségi pénzügyi hozzájárulás mekkora hányadát fizették ki az egyes kedvezményezettek részére;

c) tájékoztatja a Bizottságot a közösségi pénzügyi hozzájárulás elosztásáról és a kedvezményezettek felé tett átutalások időpontjáról, amikor azt ez a támogatási megállapodás előírja vagy a Bizottság megköveteli;

d) felülvizsgálja a jelentéseket, ennek keretében a Bizottsághoz való továbbítás előtt ellenőrzi ezek összhangját a projekt keretében elvégzendő feladatokkal;

e) figyelemmel kíséri, hogy a kedvezményezettek teljesítik-e az e támogatási megállapodás

szerinti kötelezettségeiket.

A koordinátor a fent említett feladatokat nem bízhatja alvállalkozásban másra.

4. A kedvezményezettek mint konzorcium:

a) a projekt megfelelő igazgatása érdekében a Bizottság rendelkezésére bocsátanak minden olyan adatot, amelyet az kér;

b) a Közösség vonatkozásában együttesen és egyedileg végrehajtják a projektet, ennek keretében minden szükséges és ésszerű intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a projekt végrehajtása e támogatási megállapodás feltételeivel összhangban történjék;

c) a projekt hatékony végrehajtása érdekében, a támogatási megállapodás rendelkezéseihez igazodva kialakítják a projekt belső szabályait. Ha az 1. cikk 4. bekezdése úgy rendelkezik, ezeket a belső szabályokat írásos konzorciummegállapodásban (a továbbiakban: konzorciummegállapodás) rögzítik. A konzorciummegállapodás rendelkezik különösen:

i. a konzorcium belső szervezetéről, ezen belül a döntéshozatali eljárásokról;

ii. a terjesztésre és a felhasználásra vonatkozó szabályokról, a hozzáférési jogokról;

iii. a közösségi pénzügyi hozzájárulás elosztásáról;

iv. a belső viták rendezéséről, ezen belül a hatáskörrel való visszaélés eseteiről;

v. a kedvezményezettek közötti, a felelősségre, a kártérítésre és a titoktartásra vonatkozó megállapodásokról;

d) a körülményeknek megfelelően, a kutatásra vonatkozó elképzelésekről, a kutatási eredményekről és a kapcsolódó tudományos kérdésekről a politikai döntéshozókkal és a civil társadalommal folytatott párbeszéd és vita előmozdítása érdekében kapcsolatokat ápolnak a kutatók közösségén kívüli szereplőkkel és a nyilvánossággal; szinergiákat hoznak létre az oktatással annak minden szintjén, és olyan tevékenységeket végeznek, amelyek előmozdítják a kutatás társadalmi-gazdasági hatását;

e) lehetővé teszik, hogy a Bizottság részt vegyen a projekttel kapcsolatos üléseken.

II.3. Az egyes kedvezményezettek egyedi teljesítési kötelezettségei‌

Minden egyes kedvezményezett:

a) elvégzi az I. mellékletben megjelölt munkát. Ha azonban a projekt végrehajtása úgy kívánja, a II.7. cikkben előírt feltételek vagy a 7. cikk valamely külön kikötése alapján e munka egyes elemeinek elvégzésére felkérhet harmadik feleket. A kedvezményezett a munka rá eső részének elvégzése érdekében felhasználhat olyan forrásokat, amelyeket harmadik felek bocsátanak rendelkezésére;

b) biztosítja, hogy a kedvezményezett és egy harmadik fél között a projekttel kapcsolatban létrejött bármely megállapodás vagy szerződés tartalmazzon olyan rendelkezést, hogy ez a harmadik fél, ideértve a pénzügyi kimutatásra, illetve a módszertanra vonatkozó igazolást készítő ellenőrt is, e támogatási megállapodás alapján nem rendelkezik jogokkal a Bizottsággal szemben;

c) biztosítja, hogy a Bizottság és a Számvevőszék ellenőrzési jogköréből fakadóan ezek a szervek jogosultak legyenek a kérdéses vizsgálatokat és ellenőrzéseket minden olyan harmadik féllel szemben is elvégezni, amelyek az ebben a támogatási megállapodásban meghatározottakkal megegyező feltételek mellett a közösségi pénzügyi hozzájárulásból részleges vagy teljes költségtérítést kapnak;

d) biztosítja, hogy a II.4. cikk 4. bekezdése, valamint a II.10., II.11., II.12., II.13., II.14. és

II.22. cikk alapján rá alkalmazandó feltételek minden olyan harmadik félre is alkalmazandók legyenek, amelynek költségeit a projekt terhére e támogatási megállapodás rendelkezései szerint el kívánja számolni;

e) gondoskodik a rá bízott feladatok helyes és időben történő ellátásáról;

f) a koordinátoron keresztül kellő időben a többi kedvezményezett és a Bizottság

tudomására hozza:

• azon személy vagy személyek nevét, akik irányítják és felügyelik munkáját, e személy vagy személyek elérhetőségét, valamint az ezekben az adatokban beálló mindennemű változást;

• minden olyan eseményt, amely befolyásolhatja a projekt végrehajtását és a

Közösség jogait;

• a hivatalos nevében, címében, a törvényes képviselőinek nevében, címében, a jogi, pénzügyi, szervezeti vagy technikai helyzetében bekövetkezett bármely változást, ideértve a felette gyakorolt ellenőrzésben bekövetkezett változást is, így különösen a nonprofit közszervezet, közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény, kutatószervezet, kkv jogállásában bekövetkezett változásokat;

• minden olyan körülményt, amely érinti a részvételi szabályokban,1 valamint a költségvetési rendeletben2 és annak végrehajtási szabályaiban3 előírt részvételi feltételeket, illetve az e támogatási megállapodásban előírt bármely

1 Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 18-i 1906/2006/EK rendelete (HL L 391., 2006.12.30., 1. o.) és a Tanács 2006. december 19-i 1908/2006/Euratom rendelete (HL L 400., 2006.12.30., 1. o.; helyesbítés: HL L 54., 2007.2.22., 4. o.)

2 A legutóbb a 2006. december 13-i 1995/2006/EK, Euratom tanácsi rendelettel (HL L 390., 2006.12.30., 1, o.) módosított, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (HL L 248., 2002.9.16., 1. o.), valamint későbbi módosításai.

3 A legutóbb az 1248/2006/EK, Euratom rendelettel (HL L 227., 2006.8.19., 3. o.) módosított, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (HL L 357., 2002.12.31., 1. o.), valamint későbbi módosításai.

követelményt, különösen ha és amikor a projekt végrehajtása során valamely finanszírozási kritérium többé nem teljesül;

g) közvetlenül a Bizottság, az Európai Csalás Xxxxxx Xxxxxxx (OLAF) és a Számvevőszék rendelkezésére bocsátja az ellenőrzések és vizsgálatok keretében általuk kért összes információt;

h) részt vesz a projekt felügyeletével, nyomon követésével és értékelésével foglalkozó, számára lényeges üléseken;

i) megtesz minden szükséges lépést az olyan kötelezettségvállalások elkerülése érdekében, amelyek összeegyeztethetetlenek az e támogatási megállapodásban előírt kötelezettségekkel, és tájékoztatja a többi kedvezményezettet és a Bizottságot minden olyan elkerülhetetlen kötelezettségről, amely a támogatási megállapodás időtartama alatt esetleg felmerül, és amely kihatással van a támogatási megállapodásban előírt valamely kötelezettségére;

j) gondoskodik az állami támogatások keretrendszerében előírt követelmények teljesítéséről;

k) a projektet az alapvető etikai elvekkel összhangban hajtja végre;

l) a projekt végrehajtása keretében törekszik a nemek közötti esélyegyenlőség érvényesítésére;

m) figyelembe veszi a Kutatók Európai Chartájáról és a kutatók felvételi eljárásának magatartási kódexéről szóló, 2005. március 11-i bizottsági ajánlásban foglalt általános elveket, különös tekintettel a munkafeltételekre, a felvételi eljárások átláthatóságára és a projekt céljából felvett kutatók karrierjének fejlesztésére;

n) kellő elővigyázatossággal jár el annak érdekében, hogy elkerülje az összeférhetetlenség kockázatát a gazdasági érdekek, a politikai vagy nemzeti beállítottság, a családi vagy érzelmi kötelékek vagy bármilyen más olyan érdek vonatkozásában, amely alkalmas arra, hogy befolyásolja a projekt pártatlan és objektív végrehajtását.

2. SZAKASZ – JELENTÉSTÉTEL ÉS KIFIZETÉSEK ‌

II.4. Jelentések és benyújtandó anyagok ‌

1. A konzorcium szabályos időközönként, minden egyes jelentéstételi időszak tekintetében az adott időszak végét követően 60 napon belül időközi jelentést nyújt be a Bizottságnak. A jelentés:

a) áttekinti – és erről közzétehető formában összefoglalót is tartalmaz – a projekt célkitűzéseinek teljesítése tekintetében elért előrehaladást, beleértve az I. mellékletben kijelölt projektszakaszok és benyújtandó anyagok teljesítését, illetve elkészítését is. Ez a jelentés tartalmazza az I. mellékletben megjelölt elvégzendő munka és a ténylegesen elvégzett munka közötti különbségeket is;

b) magyarázatokat fűz a forrásfelhasználáshoz; és

c) tartalmazza minden egyes kedvezményezett pénzügyi kimutatását, valamint egy összefoglaló pénzügyi jelentést, amely – az egyes kedvezményezettek által a „C”

formanyomtatványon (VI. melléklet) benyújtott információk alapján – összesíti a

kedvezményezettek által igényelt közösségi hozzájárulást.

2. A projekt befejezését követően 60 napon belül a konzorcium zárójelentést nyújt be a

Bizottságnak. A jelentés tartalmaz:

a) egy közzétehető formában megírt, végleges összefoglalást a projekt eredményeiről, következtetéseiről és társadalmi-gazdasági hatásáról;

b) egy beszámolót a projekt szélesebb társadalmi hatásairól, ideértve a nemek közötti egyenlőség előmozdítására irányuló cselekvéseket, az etikai kérdéseket, a más szereplők bevonására és a tudatosság növelésére irányuló erőfeszítéseket, valamint az új információk és jogok felhasználására és terjesztésére vonatkozó tervet.

3. A koordinátor jelentést nyújt be a közösségi pénzügyi hozzájárulás kedvezményezettek közötti elosztásáról. Ezt a jelentést 30 nappal az utolsó részletkifizetés átvételét követően kell benyújtani.

4. Pénzügyi kimutatásra vonatkozó igazolást kell benyújtani az időközi kifizetések és az utolsó részletkifizetés iránti kérelemhez, ha a kedvezményezett által a költségek megtérítése formájában igényelt közösségi pénzügyi hozzájárulás összege – az összes olyan korábbi kifizetéssel együtt számítva, amelyhez nem nyújtottak be pénzügyi kimutatásra vonatkozó igazolást – 375 000 EUR vagy annál több. Ezt az igazolást a kedvezményezett külső pénzügyi ellenőre által a tények szempontjából ellenőrzött részletes leírás („D” formanyomtatvány, VII. melléklet) formájában kell továbbítani. A 2 éves vagy annál rövidebb időtartamú projektek esetében ugyanakkor a pénzügyi kimutatásra vonatkozó igazolást csak az utolsó részletkifizetés iránti kérelemhez kell benyújtani azokban az esetekben, ha a kedvezményezett által a költségek megtérítése formájában igényelt közösségi pénzügyi hozzájárulás összege – az összes korábbi kifizetéssel együtt számítva – 375 000 EUR vagy annál több.

A pénzügyi kimutatásra vonatkozó igazolás azt tanúsítja, hogy az igazolás tárgyidőszakára elszámolni kívánt költségek és figyelembe venni kívánt bevételek, valamint az előfinanszírozás figyelembe venni kívánt kamatjövedelmei megfelelnek az e támogatási megállapodásban előírt feltételeknek. Ha a kedvezményezett a támogatási megállapodás alapján harmadik felek költségeit kívánja elszámolni, ezeket a költségeket e cikk rendelkezéseivel összhangban kell igazolni. A pénzügyi ellenőr igazolásában nyilatkozik arról, hogy az igazolás elkészítésével összefüggésben közötte és a kedvezményezett között nem áll fenn összeférhetetlenség.

A Bizottság saját mérlegelési jogkörében a kedvezményezett kérelmére hozzájárulását adhatja ahhoz, hogy a kedvezményezett a költségszámításról módszertanra vonatkozó igazolást nyújtson be, amelyben ismerteti, hogy hogyan határozta meg az elszámolni kívánt személyi és közvetett költségek nagyságát, és ezzel összefüggésben milyen ellenőrzési rendszert alkalmazott. Ezt az igazolást a kedvezményezett külső pénzügyi ellenőre által a tények szempontjából ellenőrzött részletes leírás („E” formanyomtatvány, VII. melléklet) formájában kell továbbítani. Ha a Bizottság elfogadja ezt az igazolást, a kedvezményezett az igényelt időközi kifizetésekkel kapcsolatos pénzügyi kimutatások tekintetében mentesül az időközi igazolások benyújtásának követelménye alól.

A pénzügyi kimutatásokra és a módszertanra vonatkozó igazolásokat külső pénzügyi ellenőrnek kell elkészítenie és felülhitelesítenie, és tartalmukat az e támogatási megállapodás VII. mellékletében található feladatmeghatározással összhangban kell meghatározni. Minden kedvezményezett szabadon választ megfelelő jogosultsággal

rendelkező külső pénzügyi ellenőrt, aki a szokásos külső pénzügyi ellenőre is lehet; a kiválasztás során együttesen teljesülniük kell a következő követelményeknek:

i. a pénzügyi ellenőrnek függetlennek kell lennie a kedvezményezettől;

ii. a pénzügyi ellenőrnek az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról szóló nyolcadik tanácsi irányelvet,4 illetve az ezen irányelv helyébe lépő más közösségi jogi aktust végrehajtó nemzeti jogszabályokkal összhangban jogosultnak kell lennie elvégezni a számviteli dokumentumok jog szerinti könyvvizsgálatát. A harmadik országban székhellyel rendelkező kedvezményezetteknek meg kell felelniük az irányadó nemzeti jogszabályoknak, és az általuk benyújtott pénzügyi kimutatásra vonatkozó igazolásnak tartalmaznia kell egy, a Közösség által meghatározott eljárásokon alapuló, független ténymegállapító jelentést.

A közszervezetek, a közép- és a felsősokú oktatási intézmények és a kutatószervezetek olyan, kellő hozzáértéssel rendelkező köztisztviselőt is kiválaszthatnak a pénzügyi kimutatásra és a módszertanra vonatkozó igazolások elkészítésére, akinek jogképességét az adott jogalany ellenőrzése tekintetében az illetékes nemzeti hatóságok megállapították, és akinek – különösen a pénzügyi kimutatások elkészítésével összefüggésben – biztosítható a függetlensége.

A külső pénzügyi ellenőr által e cikk szerint elkészített igazolások nem érintik a kedvezményezett e támogatási megállapodásból eredő felelősségét és a Közösség e támogatási megállapodásból eredő jogait.

5. A konzorcium a jelentéseket és a benyújtandó anyagokat a koordinátoron keresztül, elektronikus eszközökkel továbbítja a Bizottságnak. Ezen túlmenően a „C” formanyomtatványt el kell látni a kedvezményezett szervezetében erre jogosult személy vagy személyek, a pénzügyi kimutatásra és a módszertanra vonatkozó igazolásokat pedig a pénzügyi ellenőrzést végző szervezeten belül erre jogosult személy aláírásával, majd eredeti példányukat meg kell küldeni a Bizottságnak.

6. A jelentések tagolásának és tartalmának meg kell felelnie a Bizottság által kiadott utasításoknak és iránymutatásoknak.

7. A Bizottságnak közzététel céljából benyújtott jelentéseket olyan minőségben kell elkészíteni, hogy közvetlenül közzétehetők legyenek; e dokumentumok közzétehető formában a Bizottsághoz történő benyújtása egyben azt jelenti, hogy bizalmas anyagokat nem tartalmaznak.

8. Az I. mellékletben meghatározott benyújtandó anyagokat az ott előírtak szerint kell beterjeszteni.

9. A Bizottságot a jelentések és a benyújtandó anyagok elemzésében és értékelésében külső szakértők támogathatják.

4 Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről.

II.5. A jelentések és a benyújtandó anyagok jóváhagyása, a kifizetések határideje ‌

1. Az egyes jelentéstételi időszakok végén a Bizottság értékeli az I. melléklet rendelkezéseiben előírt projektjelentéseket és benyújtandó anyagokat, és – ha a határidőt, a kifizetést vagy a projektet nem függeszti fel – a beérkezéstől számított 105 napon belül teljesíti a megfelelő kifizetéseket.

2. A kifizetésekre azt követően kerül sor, hogy a Bizottság jóváhagyta a jelentéseket és/vagy a benyújtandó anyagokat. Nem jelent jóváhagyást, ha a Bizottság ezen a határidőn belül nem válaszol. Mindazonáltal a 3. bekezdéssel összhangban a Bizottságnak a konzorcium részére írásos választ kell küldenie. A Bizottság a kifizetésre vonatkozó határidő eltelte után is elutasíthatja a jelentéseket és a benyújtandó anyagokat. A jelentések jóváhagyása nem jelenti egyben szabályszerűségük, valamint a bennük található nyilatkozatok és információk hitelességének elismerését, és a jóváhagyás nem von maga után mentességet a vizsgálatok és az ellenőrzések alól.

3. A jelentések beérkezését követően a Bizottság:

a) részben vagy egészben jóváhagyhatja a jelentéseket, illetve a benyújtandó anyagokat, vagy a jóváhagyást bizonyos feltételektől teheti függővé;

b) megfelelő indokolással elutasíthatja a jelentéseket és a benyújtandó anyagokat, és szükség esetén megindíthatja a támogatási megállapodás teljes vagy részleges megszüntetésére irányuló eljárást;

c) felfüggesztheti a határidőt, ha a jelentések vagy a benyújtandó anyagok közül egyet vagy többet nem vagy hiányosan nyújtottak be, ha pontosításra vagy további információkra van szükség, ha kétséges a pénzügyi kimutatás szerint elszámolni kívánt költségek támogathatósága, és/vagy ha kiegészítő ellenőrzések vannak folyamatban. A felfüggesztés azon a napon kerül feloldásra, amikor a Bizottság megkapja az utolsó jelentést, benyújtandó anyagot vagy a kért kiegészítő információt, illetőleg amikor a Bizottság a 4. bekezdéssel összhangban részleges időközi kifizetés folyósításáról határoz.

A Bizottság a koordinátoron keresztül írásban tájékoztatja a konzorciumot a felfüggesztésről és a felfüggesztés feloldása érdekében teljesítendő feltételekről.

A felfüggesztés a Bizottság által küldött értesítés feladási napján lép hatályba.

d) az érintett kedvezményezett(ek)nek szánt összeg tekintetében részben vagy egészében felfüggesztheti a kifizetést:

• ha az elvégzett munka nem felel meg a támogatási megállapodás

rendelkezéseinek;

• ha a kedvezményezettnek egy állami támogatásként jogosulatlanul kapott összeget vissza kell fizetnie államának;

• ha bebizonyosodott, vélhető vagy valószínűsíthető a támogatási megállapodás rendelkezéseinek megsértése, különösen a II.22. és a II.23. cikkben előírt vizsgálatok és ellenőrzések nyomán;

• ha fennáll annak gyanúja, hogy egy vagy több kedvezményezett szabálytalanságot

követett el a támogatási megállapodás végrehajtása során;

• ha az Európai Közösségek általános költségvetéséből vagy az Európai Közösségek által kezelt költségvetésekből finanszírozott másik támogatási megállapodás végrehajtása során egy vagy több kedvezményezett vélhetően vagy bizonyítottan szabálytalanságot követett el. Ezekben az esetekben a kifizetéseket akkor kell felfüggeszteni, ha a szabálytalanság (vagy a vélt szabálytalanság) olyan súlyos és rendszeres jellegű, hogy befolyásolhatja e támogatási megállapodás végrehajtását.

Ha a Bizottság felfüggeszti a kifizetést, a konzorcium felé meg kell indokolni, miért nem kerül sor részben vagy egészben a kifizetések teljesítésére.

4. A Bizottság részleges időközi kifizetést folyósíthat, ha egyes jelentéseket vagy benyújtandó anyagokat nem az előírtak szerint nyújtanak be, illetve ha azokat csak részben vagy feltételesen hagyta jóvá. Az egyik jelentéstételi időszak tekintetében esedékes, de későn leadott jelentéseket és benyújtandó anyagokat a következő jelentéstételi időszak jelentéseivel és benyújtandó anyagaival együtt kell értékelni.

5. A jelentések jóváhagyására és a kifizetésekre vonatkozó határidő lejártakor – e határidő Bizottság általi felfüggesztésének sérelme nélkül – a Bizottság a késedelmes kifizetésre a költségvetési rendeletben és annak végrehajtási szabályaiban előírt feltételek szerint kamatot fizet, amelynek mértéke az Európai Központi Bank által az euróban végzett fő refinanszírozási műveletekre alkalmazott kamatláb három és fél százalékponttal megnövelt értékének felel meg. A növelés alapját képező referencia-kamatláb a kifizetés végső határideje szerinti hónap első napján érvényes, Az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett kamatláb.

Ez a rendelkezés nem alkalmazandó azokra a kedvezményezettekre, amelyek az Európai Unió tagállamainak közszervezetei.

A késedelmes kifizetés kamatát a kifizetési időszak utolsó napjától (azt nem számítva) addig az időpontig terjedő időszakra kell fizetni, amikor a kifizetés összegével megterhelik a Bizottság számláját (ezt a napot is beleszámítva). A végleges támogatás meghatározása céljából a kamat nem tekinthető a projekt bevételének. Ez a kamatkifizetés nem tekinthető a közösségi pénzügyi hozzájárulás részének.

6. A határidő, a kifizetés vagy a projekt Bizottság általi felfüggesztése nem minősül késedelmes kifizetésnek.

7. A projekt végén a Bizottság dönthet úgy, hogy valamely jelentés, pénzügyi kimutatásra vonatkozó igazolás vagy a projekt más benyújtandó anyaga beérkezésének elmaradása kapcsán a megfelelő közösségi pénzügyi hozzájárulás kifizetését nem teszi függővé egy hónapos írásos értesítéstől.

8. A Bizottság tájékoztatja a koordinátort a közösségi pénzügyi hozzájárulás utolsó részletének összegéről, és megindokolja ezt az összeget. A koordinátornak a kézhezvétel időpontjától számítva két hónap áll rendelkezésére, hogy indokolással előterjessze esetleges egyet nem értését. Ezen időszak elteltével ilyen irányú kérelem nem vehető figyelembe, és úgy kell tekinteni, hogy a konzorcium elfogadta a Bizottság döntését. A Bizottság vállalja, hogy az átvétel időpontjától számítva két hónapon belül írásban válaszol, és válaszát megindokolja. Ez az eljárás nem érinti a kedvezményezett azon jogát, hogy fellebbezzen a Bizottság döntésével szemben.

II.6. A kifizetések szabályai ‌

1. A Bizottság a következő kifizetéseket teljesíti:

a) a 6. cikk szerinti előfinanszírozást;

b) több jelentéstételi időszakkal rendelkező projektek esetében a Bizottság időközi kifizetéseket teljesít a közösségi pénzügyi hozzájárulásból, amelyek az egyes jelentéstételi időszakokra elfogadott összegeknek felelnek meg;

c) a Bizottság kifizeti a közösségi pénzügyi hozzájárulás utolsó részletét, amely – a szükséges kiigazításokkal – az utolsó jelentéstételi időszakra elfogadott összegnek felel meg.

Ha a megfelelő közösségi pénzügyi hozzájárulás összege kisebb, mint a

konzorciumnak már kifizetett összeg, a Bizottság beszedi a különbözetet.

Ha a megfelelő közösségi pénzügyi hozzájárulás összege nagyobb, mint a konzorciumnak már kifizetett összeg, a Bizottság a különbözetet az 5. cikk 1. bekezdésében és a II.20. cikkben foglalt korlátozásokkal, utolsó részletként kifizeti.

2. Az előfinanszírozás és az időközi kifizetések együttes összege nem haladhatja meg az 5. cikkben meghatározott maximális közösségi pénzügyi hozzájárulás 90%-át.

3. A Bizottság kifizetéseit euróban teljesíti.

4. A költségekre vonatkozó jelentéseket euróban kell elkészíteni. Az eurótól eltérő pénznemben vezetett számlával rendelkező kedvezményezettek vagy az Európai Központi Bank által közzétett azon átváltási árfolyamon jelentik a költségeket, amely a tényleges költségek felmerülésekor alkalmazandó lett volna, vagy pedig a jelentéstételi időszak végét követő hónap első napján alkalmazandó árfolyamon. Az euróban vezetett számlával rendelkező kedvezményezettek a más pénznemben felmerült költségeket szokásos számviteli gyakorlatuk szerint váltják át.

5. Az 5. cikk 3. bekezdésében megjelölt bankszámlán lehetővé kell tenni a közösségi pénzügyi hozzájárulás és az ahhoz kapcsolódó kamatok azonosítását. Ellenkező esetben a kedvezményezettek vagy a közvetítők számviteli módszereinek lehetővé kell tennie a közösségi pénzügyi hozzájárulás és a kamatok, illetve az egyéb haszon azonosítását.

6. A kifizetések vizsgálatoknak és ellenőrzésnek vethetők alá, és a kifizetések az ilyen vizsgálatok és ellenőrzés alapján kiigazíthatók, illetve visszakövetelhetők.

7. A Bizottság által teljesített kifizetések abban az időpontban minősülnek kifizetettnek, amikor azok összegével megterhelték a Bizottság számláját.

3. SZAKASZ – VÉGREHAJTÁS ‌

II.7. Alvállalkozásba adás ‌

1. Az alvállalkozó olyan harmadik fél, amely az üzleti életben szokásos feltételekkel egy vagy több kedvezményezettel megállapodást kötött a projekttel kapcsolatos munka valamely részének a kedvezményezett közvetlen felügyelete és alárendeltségi viszony nélkül történő elvégzése céljából.

Ha a kedvezményezett a projekthez kapcsolódó munka valamely részének elvégzése céljából alvállalkozói szerződést köt, továbbra is kötik a Bizottsággal és a többi kedvezményezettel szemben a támogatási megállapodás szerint fennálló kötelezettségei, és megőrzi kizárólagos

felelősségét a projekt végrehajtásáért és a támogatási megállapodás rendelkezéseinek betartásáért.

E támogatási megállapodás alvállalkozókra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a pénzügyi kimutatásokat és a módszertant felülhitelesítő külső pénzügyi ellenőrre is.

2. Ha szükségessé válik, hogy a kedvezményezett az elvégzendő munka egyes elemeit alvállalkozásba adja, a következő feltételeket kell teljesíteni:

– az alvállalkozói szerződés csak a projekt egy korlátozott részének végrehajtására vonatkozhat,

– az alvállalkozásba adást az I. mellékletben kellően meg kell indokolni, figyelembe véve a

projekt természetét és a végrehajtásához szükséges körülményeket,

– az alvállalkozói szerződés kötése valamely kedvezményezett részéről nem érintheti a kedvezményezetteknek a meglévő információkkal és jogokkal és az új információkkal és jogokkal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit,

– az I. mellékletben meg kell adni az alvállalkozásba adandó feladatokat és a költségek becslését.

Azokat az alvállalkozói szerződéseket, amelyeknek költségeit a kedvezményezettek támogatható költségként el kívánják számolni, „a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat” (a legjobb ár–érték arány), az átláthatóság és az egyenlő elbánás elve szerint kell odaítélni. Erre a célra elfogadható az e projekt kezdete előtt a kedvezményezett és az alvállalkozó között a kedvezményezett szokásos vezetési elveivel összhangban létrejött keretszerződés alapján kötött alvállalkozói szerződés is.

3. Olyan kisebb feladatok elvégzéséhez, amelyek önmagukban nem tartoznak az I. mellékletben meghatározott projektfeladatok közé, a kedvezményezettek igénybe vehetnek külső háttérszolgáltatásokat.

II.8. A projekt felfüggesztése ‌

1. A koordinátor haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot minden olyan eseményről, amely befolyásolja vagy késlelteti a projekt végrehajtását.

2. Ha vis maior vagy kivételes körülmények miatt a végrehajtás túlságosan nehézzé vagy gazdaságtalanná válik, a koordinátor javasolhatja a projekt részleges vagy teljes körű felfüggesztését. A koordinátor köteles haladéktalanul tájékoztatni a Bizottságot ezekről a körülményekről, ennek keretében teljes körű indokolást adni és teljes körű tájékoztatást nyújtani a kérdéses eseményről, továbbá becsléssel szolgálni arról az időpontról, amikor a projekt tevékenysége folytatható.

3. A Bizottság részlegesen vagy teljes mértékben felfüggesztheti a projektet, ha úgy ítéli meg, hogy a konzorcium nem teljesíti az e támogatási megállapodás szerinti kötelezettségeit. Ebben az esetben a koordinátort haladéktalanul tájékoztatni kell az indokokról és a munka folytatásának feltételeiről. A koordinátor tájékoztatja a többi kedvezményezettet. A felfüggesztés tíz nappal azt követően lép hatályba, hogy az értesítést a koordinátor kézhez vette.

4. A felfüggesztés időtartama alatt nem számolható el a projekt terhére olyan költség, amely a projekt felfüggesztett részének végrehajtását szolgálja.

5. A projekt egészére vagy valamely részére vonatkozó felfüggesztés akkor oldható fel, amikor a támogatási megállapodás felei megállapodtak a projekt folytatásában, és – az adott esetnek megfelelően – írásos módosítás formájában meghatározták a szükséges kiigazításokat, ideértve a projekt időtartamának meghosszabbítását is.

II.9. Titoktartás ‌

1. A kedvezményezettek vállalják, hogy a projekt időtartama alatt és befejezését követően öt évig, illetve a konzorciummegállapodásban megállapított bármely más időpontig bizalmasan kezelnek minden olyan adatot, dokumentumot és más anyagot, amelyet a projekt végrehajtásával kapcsolatban bizalmasként határoztak meg (a továbbiakban: bizalmas információk). A Bizottság vállalja, hogy a „bizalmas információkat” a projekt befejezését követően öt évig bizalmasan kezeli. A Bizottság a kedvezményezett kellő indokolással alátámasztott kérelmére egyes különösen bizalmas információk tekintetében hosszabb titoktartási időszakot is vállalhat.

A felfedő fél a szóban átadott bizalmas információk bizalmas jellegét köteles a felfedést követően 15 napon belül írásban megerősíteni.

2. Az 1. bekezdés nem alkalmazandó többé, ha:

– a bizalmas információk – a titoktartási kötelezettség megsértésének esetét kivéve – nyilvánosan hozzáférhetővé válnak,

– a felfedő fél a fogadó fél tudomására hozza, hogy a bizalmas információk már nem minősülnek bizalmasnak,

– a bizalmas információkat harmadik fél titoktartási kötelezettségre vonatkozó kikötés nélkül adja át a fogadó félnek, és ez a harmadik fél jogszerűen, titoktartási kötelezettség nélkül birtokolja azokat,

– a bizalmas információ közzétételét vagy átadását e támogatási megállapodás más rendelkezése vagy a konzorciummegállapodás előírja,

– a bizalmas információk közzétételét vagy átadását valamely kedvezményezett nemzeti joga előírja, és a titoktartási követelmény alóli ezen kivételről a konzorciummegállapodás rendelkezik.5

3. A kedvezményezettek vállalják, hogy – ha a felfedő féllel másként nem állapodnak meg – ezeket a bizalmas információkat csak a projekt végrehajtásával kapcsolatban használják fel.

4. Az előző bekezdések rendelkezései ellenére a minősített adatok, dokumentumok és más anyagok (a továbbiakban: minősített információk), valamint a biztonsági korlátozás, export- vagy átadási ellenőrzés alá tartozó adatok, dokumentumok és más anyagok kezelése során a nemzeti és a közösségi jog ezen információk tekintetében irányadó rendelkezéseit kell alkalmazni, ideértve a Bizottságnak a minősített információk kezelésére vonatkozó belső szabályait is.6 Harmadik országban székhellyel rendelkező kedvezményezett esetében az ezen

5 Mivel (például a tájékozódás szabadságára vonatkozó) nemzeti jogszabály előírhatja, hogy a más rendelkezésére bocsátott védett adatok a titoktartási kikötés ellenére kérelemre nyilvánosságra hozhatók, kívánatos, hogy a kedvezményezettek tájékoztassák egymást az ilyen értelmű nemzeti jogi rendelkezések létéről, és a konzorciummegállapodásban állapítsanak meg megfelelő rendelkezéseket.

6 A legutóbb a 2006/548/EK, Euratom határozattal (HL L 215., 2006.8.5., 38. o.) módosított, 2001. november 29-i 2001/844/EK, XXXXX, Euratom bizottsági határozat (HL L 317., 2001.12.3., 1. o.).

harmadik ország és a Közösség között esetleg fennálló biztonsági megállapodást is alkalmazni kell.

II.10. Adatátadás értékelés, hatásvizsgálat és szabványosítás céljából ‌

1. A kedvezményezettek a Bizottság kérésére átadják:

– az egyedi programok és a hetedik keretprogram folyamatos és rendszerszerű felülvizsgálatához, valamint

– a közösségi tevékenységek – így különösen az új információk és jogok felhasználásának és

terjesztésének – értékeléséhez és hatásainak vizsgálatához

szükséges adatokat. Ilyen adatok a projekt időtartama alatt és a projekt befejezését követően öt évig kérhetők.

Az összegyűjtött adatokat a Bizottság saját értékeléseiben felhasználhatja, de csak az anonimitás megőrzésével hozhatja őket nyilvánosságra.

2. Az új információk és jogok védelmére és a titoktartásra vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül a kedvezményezettek – az adott esetnek megfelelően – a projekt során és annak befejezését követően két évig kötelesek tájékoztatni a Bizottságot és az európai szabványosító szervezeteket azokról az új információkról és jogokról, amelyek európai és nemzetközi szabványok elkészítéséhez hozzájárulhatnak.

II.11. Információátadás a tagállamoknak és a társult országoknak ‌

1. A Bizottság kérésre a tagállam vagy a társult ország rendelkezésére bocsátja az új információkkal és jogokkal kapcsolatban a birtokában lévő hasznos információkat, ha a következő feltételek együttesen teljesülnek:

– a kérdéses információk a közpolitika szempontjából érdeklődésre tartanak számot,

– a kedvezményezettek nem adtak kellően alapos és elegendő indokolást a kérdéses információk visszatartására,

– a minősített információkra alkalmazandó közösségi jog ezt az információátadást nem tiltja.

2. A részvételi szabályok rendelkezéseivel összhangban az 1. bekezdés szerinti információátadás nem ruház a címzettre jogokat vagy kötelezettségeket, és – kivéve abban az esetben, ha a kérdéses információk már kellően nyilvánossá váltak, valamint ha a Bizottság titoktartási korlátozás nélkül adta át őket – ezeket az információkat a fogadó fél köteles bizalmasként kezelni.

II.12. Tájékoztatás és közlemények ‌

1. A kedvezményezettek a projekt időtartama alatt megfelelő intézkedéseket tesznek a projektnek a nyilvánossággal és a médiával való megismertetésére, valamint a Közösség által nyújtott pénzügyi támogatás hangsúlyozására. Ha a Bizottság másként nem kéri, a népszerűsítő rendezvényeken – ideérve a konferenciákat és a szemináriumokat is –, valamint a tájékoztató

és promóciós anyagokon (brosúrák, szóróanyagok, plakátok, előadások stb.) fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a projekt közösségi kutatásfinanszírozásban részesült, és el kell helyezni Európa jelképét. Ha Európa jelképe logóval együtt jelenik meg, a jelképet kellőképpen hangsúlyosan kell elhelyezni. Az a kötelezettség, hogy az [Európai Közösség] [Európai Atomenergia-közösség] hozzájárulásából finanszírozott projekttel kapcsolatban használni kell az európai jelképet, nem von maga után kizárólagos használati jogot. A jelkép harmadik felek általi használatára általános korlátozások vonatkoznak, amelyek kizárják a jelkép, illetve más hasonló védjegy vagy logó akár lajstromba vétellel, akár más eszközzel történő kisajátítását. E feltételek mellett a kedvezményezettek mentesülnek azon kötelezettség alól, hogy a jelkép használatához be kell szerezniük a Bizottság előzetes engedélyét. Az Európai Unió jelképéről további részletes tájékoztatás az „Europa” internetes honlapon olvasható.

A kedvezményezettek által a projekttel kapcsolatban végzett népszerűsítési tevékenység során, függetlenül annak formájától és az igénybe vett médiumtól, meg kell adni, hogy a kifejtett nézetek kizárólag a szerző álláspontját tükrözik, és a benne lévő információk esetleges felhasználásával kapcsolatban a Közösség nem visel felelősséget.

2. A Bizottság jogosult bármilyen formában és bármilyen médiumon keresztül nyilvánosságra hozni:

– a kedvezményezettek nevét,

– a kedvezményezettek kapcsolattartási címét,

– a konzorcium által benyújtott összefoglaló formájában a projekt általános célját,

– a projekthez nyújtott közösségi pénzügyi hozzájárulás összegét és részarányát,

– az elvégzett tevékenység földrajzi értelemben vett helyét,

– az új információkkal és jogokkal kapcsolatban a terjesztési tevékenységek és/vagy a szabadalmak (szabadalmi bejelentések) felsorolását,

– az új információkkal és jogokkal kapcsolatos tudományos publikációk adatait, megjelölését és tartalmi kivonatát, ha ezek a II.30. cikk 4. bekezdése alapján rendelkezésre állnak, a publikált változatot, a publikálásra elfogadott végleges kéziratot,

– a Bizottságnak benyújtott, közzétehető formában megírt jelentéseket,

– a projekt keretében a Bizottságnak átadott képet, audiovizuális és webes anyagot.

A konzorcium gondoskodik a nyilvánosságra hozatalhoz szükséges valamennyi engedély beszerzéséről, valamint arról, hogy az információk Bizottság általi nyilvánosságra hozatala nem sérti harmadik felek jogait.

A kedvezményezett kellően alapos kérelme alapján a Bizottság a nyilvánosságra hozatal jogáról lemondhat, ha a fent felsorolt információk közzététele veszélyeztetné a kedvezményezett biztonságát, tudományos vagy kereskedelmi érdekeit.

II.13. A személyes adatok feldolgozása ‌

1. Az e támogatási megállapodásban található összes személyes adatot a személyes adatok

közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének

védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban kell feldolgozni. Ezeket az adatokat az adatkezelő kizárólag a támogatási megállapodás végrehajtásával és az abból fakadó feladatok ellátásával, valamint a Közösség tevékenységének – ideértve az új információk és jogok felhasználását és terjesztését is – értékelésével és hatásainak vizsgálatával összefüggésben dolgozza fel, annak a lehetőségnek a fenntartásával, hogy a kérdéses adatokat a közösségi jogszabályokkal és e támogatási megállapodással összhangban a nyomon követési és ellenőrzési feladatokkal megbízott szerveknek átadhatja.

2. A kedvezményezettek írásos kérelem alapján hozzáférést kaphatnak személyes adataikhoz, és helyesbíthetik a pontatlan vagy nem teljes információkat. Személyes adataik feldolgozásával kapcsolatos kérdéseiket az adatkezelőhöz kell címezniük. A kedvezményezettek személyes adataik feldolgozásával összefüggésben bármikor panasszal élhetnek az európai adatvédelmi biztosnál.

3. E támogatási megállapodás alkalmazásában a 8. cikk 4. bekezdésében meghatározott adatkezelő a Bizottság kapcsolattartója.

B rész PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK ‌

1. SZAKASZ – ÁLTALÁNOS PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK ‌

II.14. A projekt támogatható költségei‌

1. A projekt végrehajtása keretében felmerülő költségek akkor minősülhetnek támogatható költségnek, ha:

a) ténylegesek;

b) a kedvezményezett viseli őket;

c) a projekt időtartama alatt merülnek fel, ideértve azokat a költségeket is, amelyek a zárójelentéssel, a projekt utolsó jelentéstételi időszakára vonatkozó jelentéssel, a pénzügyi kimutatásra vonatkozó igazolással – ha azt az utolsó időszakban kérik –, valamint szükség szerint a záró ellenőrzéssel kapcsolatban, a projekt befejezését, vagy ha az előbb következik be, megszűnését követően legkésőbb 60 nappal merülnek fel;

d) a kedvezményezett szokásos számviteli és vezetési elveivel és gyakorlatával összhangban vannak meghatározva. A költségek és a bevételek nyilvántartására alkalmazott számviteli eljárásoknak a kedvezményezett székhelye szerinti állam számviteli szabályait kell követniük. A kedvezményezett belső számviteli és pénzügyi ellenőrzési eljárásainak lehetővé kell tenniük a projekt terhére elszámolni kívánt költségek és bevételek, valamint a megfelelő pénzügyi kimutatások és igazoló dokumentumok közvetlen egyeztetését;

e) kizárólag a projekt kitűzött céljainak és eredményeinek elérése érdekében, a gazdaságosság, az eredményesség és a hatékonyság elvének megfelelően kerültek felhasználásra;

f) szerepelnek a kedvezményezett könyvelésében, harmadik fél hozzájárulása esetén a harmadik fél könyvelésében;

g) szerepelnek az I. mellékletben található teljes becsült költségvetésben.

Az a) pont ellenére a kedvezményezettek a személyi költségeket átalányköltség formájában is elszámolhatják, amennyiben ez a költség a Bizottság által jóváhagyott, igazolt módszertanon alapul, és összhangban van a kedvezményezett vezetési elveivel és szokásos számviteli gyakorlatával. Ha a kedvezményezett módszertanra vonatkozó igazolást nyújtott be, akkor az általa e támogatási megállapodás terhére átalányköltség formájában elszámolt személyi költségeket úgy kell tekinteni, hogy lényegesen nem térnek el a tényleges személyi költségektől.

Ezt az igazolást a II.4. cikk rendelkezéseinek és a VII. melléklet „E” formanyomtatványa vonatkozó részének megfelelően kell elkészíteni, kivéve akkor, ha ilyen igazolást a kedvezményezett a hetedik keretprogram keretében egy korábbi támogatási megállapodáshoz már benyújtott, és az igazolás tárgyát képező módszertan azóta nem változott.

2. A harmadik feleknél az általuk ellenszolgáltatás nélkül a kedvezményezett rendelkezésére bocsátott forrásokkal kapcsolatban felmerülő költségeket a kedvezményezett elszámolhatja, amennyiben ezek a költségek mutatis mutandis teljesítik az 1. és a 3. bekezdésben előírt feltételeket, és az igénylés a II.17. cikkel összhangban történik.

3. A következő költségek nem támogathatók, és a projektben nem számolhatók el:

a) az azonosítható közvetett adók, beleértve a hozzáadottérték-adót;

b) a vámok;

c) a kifizetett kamatok;

d) az esetleges jövőbeli veszteségekre vagy ráfordításokra képzett céltartalékok;

e) az árfolyamveszteségek, a befektetések megtérülésével kapcsolatos költségek;

f) a másik közösségi projektben elszámolt, felmerült vagy megtérített költségek;

g) az adósság- és az adósságszolgálati költségek, a túlzott vagy felelőtlen kiadások.

II.15. A közvetlen és a közvetett költségek meghatározása ‌

1. Közvetlen költségek mindazok a támogatható költségek, amelyek a projekthez közvetlenül hozzárendelhetők, és amelyeket a kedvezményezett – számviteli elveivel és rendes belső szabályaival összhangban – akként határozott meg.

Személyi költségként csak a projekt keretében a munkát közvetlenül elvégző személyek által ledolgozott tényleges munkaórák költsége számolható el. Ezeknek a személyeknek:

– az irányadó nemzeti joggal összhangban a kedvezményezett közvetlen foglalkoztatásában kell állniuk,

– a munkát a kedvezményezett kizárólagos technikai felügyelete mellett és felelősségére kell végezniük, és

– a kedvezményezettnél alkalmazott rendes gyakorlat szerint kell javadalmazásban részesülniük.

A projektet közvetlenül végrehajtó személyek szülői szabadságával kapcsolatos költségek a projektre fordított idő arányában támogatható költségnek minősülnek, amennyiben az irányadó nemzeti jog szerint kötelezőek.

2. Közvetett költségek mindazok a támogatható költségek, amelyeket a kedvezményezett nem tud közvetlenül a projekthez rendelni, de amelyek számviteli rendszere szerint olyan indokolt költségek, amelyek közvetlenül a projekthez rendelt, támogatható közvetlen költségekkel összefüggésben merültek fel. E költségek között nem szerepelhetnek támogatható közvetlen költségek.

A közvetett költségeknek a szervezet összes általános költségének méltányos megosztását kell képviselniük. Ezek a költségek a következő módszerek valamelyikével határozhatók meg:

a) Azon kedvezményezettek esetében, amelyek a fenti értelemben vett közvetett költségeket analitikus számviteli rendszerrel határozzák meg, a tényleges közvetlen költségek alapján.

Ebből a célból – amennyiben ez összhangban van szokásos számviteli és vezetési elveivel és gyakorlatával – a kedvezményezett saját szintjén egyszerűsített módszert használhat az összes közvetett támogatható költség kiszámítására. E módszer alkalmazása csak akkor fogadható el, ha analitikus számvitel hiányában vagy a készpénzalapú elszámolás valamely formájának alkalmazására vonatkozó jogi követelmény miatt nincs mód részletes költségfelosztásra. Az egyszerűsített eljárásnak az utolsó lezárt számviteli év pénzügyi elszámolásából levezetett tényleges költségeken kell alapulnia.

b) A kedvezményezett választhatja azt, hogy a közvetett költségeket a nála felmerülő összes – az alvállalkozói szerződések támogatható közvetlen költségei és a harmadik felek által rendelkezésre bocsátott, nem a kedvezményezett telephelyén felhasznált források költségei nélkül számított – támogatható közvetlen költség 20%-os átalányaként határozza meg.

c) A II.16. cikk táblázata szerinti kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységeket is magukban foglaló finanszírozási rendszerekben részt vevő nonprofit közszervezetek, közép- és felsőfokú oktatási intézmények, kutatószervezetek és kkv-k, amelyek analitikus számvitel hiányában nem tudják kellő bizonyossággal meghatározni a projekttel kapcsolatos valós közvetlen költségeiket, választhatják azt, hogy a közvetett költségeket az összes – az alvállalkozói szerződések támogatható közvetlen költségei és a harmadik felek által rendelkezésre bocsátott, nem a kedvezményezett telephelyén felhasznált források költségei nélkül számított – támogatható közvetlen költség 60%-os átalányaként7 határozzák meg. Ha e kedvezményezettek jogállása a projekt időtartama alatt megváltozik, ezt az átalányt addig az időpontig kell alkalmazni, ameddig fent jelzett jogállásuk fennáll.

Koordinációs és támogatási cselekvések esetében a támogatható közvetett költségek minden egyes kedvezményezett tekintetében az összes – az alvállalkozói szerződések támogatható közvetlen költségei és a harmadik felek által rendelkezésre bocsátott, nem a kedvezményezett telephelyén felhasznált források költségei nélkül számított – támogatható közvetlen költség legfeljebb 7%-át tehetik ki.

7 MEGJEGYZÉS: Az ebben a pontban előírt százalékérték a 2010. január 1. előtt záró pályázati felhívások keretében odaítélt támogatásokra alkalmazandó. A Bizottság a 2009. december 31. után záró pályázati felhívások keretében odaítélt támogatások tekintetében olyan, megfelelő szintű átalányt fog megállapítani, amely jól közelíti a szóban forgó valós közvetlen költségeket, és amely legalább 40%-os; ettől fogva a támogatási megállapodások megfelelő értelmű külön kikötést fognak tartalmazni.

3. Ha a kedvezményezett valamelyik fenti módszert kiválasztja, a hetedik keretprogram szerinti összes támogatási megállapodás alkalmazásában azt kell követnie.

Az a kedvezményezett azonban, amely egy korábbi, a hetedik keretprogram alapján finanszírozott támogatási megállapodás alkalmazásában a 2. bekezdés b) és c) pontjában leírt módszerek valamelyikét választotta a támogatható közvetett költségek meghatározására, e támogatási megállapodás alkalmazásában választhatja a 2. bekezdés a) pontjában leírt módszerek valamelyikét. Ha így tesz, akkor a hetedik keretprogram alapján ezt követően létrejövő támogatási megállapodások alkalmazásában már ezt a módszert kell követnie.

II.16. A támogatás felső korlátja ‌

1. Kutatási és technológiafejlesztési tevékenység esetén a közösségi pénzügyi hozzájárulás az összes támogatható költség legfeljebb 50%-át fedezheti.

A nonprofit közszervezet, a közép- és a felsőfokú oktatási intézmény, a kutatószervezet és a kkv jogállású kedvezményezettek esetében azonban a finanszírozás aránya elérheti az összes támogatható költségre számított legfeljebb 75%-ot. Ha valamely kedvezményezett jogállása a projekt időtartama alatt megváltozik, akkor ezt a finanszírozási arányt addig az időpontig kell alkalmazni, ameddig fent jelzett jogállása fennáll.

2. Demonstrációs tevékenység esetén a közösségi pénzügyi hozzájárulás az összes támogatható költség legfeljebb 50%-át fedezheti.

3. Koordinációs és támogatási cselekvések esetén a közösségi pénzügyi hozzájárulás az összes támogatható költség legfeljebb 100%-át fedezheti.

4. Az 1. és a 2. bekezdésben nem szabályozott egyéb tevékenységek, így egyebek mellett az igazgatási tevékenységek, a képzés, a koordináció, a hálózatépítés és a terjesztés (beleértve a kiadványok készítését, a publikálást is) esetében a közösségi pénzügyi hozzájárulás az összes támogatható költség legfeljebb 100%-át fedezheti.

Az 1–4. bekezdést azon projektek esetében is alkalmazni kell, amelyek részben vagy egészben átalányfinanszírozásban vagy átalányösszegek szerinti finanszírozásban részesülnek.

5. A konzorcium tevékenységének igazgatása magában foglalja:

– a konzorciummegállapodás fenntartását, ha az kötelező,

– az átfogó jogi, etikai, pénzügyi és adminisztratív irányítást, beleértve minden egyes kedvezményezett tekintetében a pénzügyi kimutatásokra és a módszertanra vonatkozó igazolások beszerzését és a pénzügyi ellenőrzésekkel és a tartalmi felülvizsgálattal kapcsolatos költségeket,

– a konzorcium új kedvezményezettek részvételére irányuló versenyfelhívásának lebonyolítását, ha a támogatási megállapodás I. melléklete azt előírja,

– a mellékletekben előírt más vezetési, irányítási jellegű tevékenységeket, a kutatási és technológiafejlesztési tevékenységek koordinálása kivételével.

6. Képzési tevékenység esetében a képzésben részesülő személyek illetményével kapcsolatos költségek e tevékenység keretében nem minősülnek támogatható költségnek.

A következő táblázat az egyes finanszírozási rendszerekhez kapcsolódó tevékenységek tekintetében bemutatja a közösségi pénzügyi hozzájárulás maximális százalékos arányát:

Maximális finanszírozási arány

Kutatási és technológia- fejlesztési tevékenység (*)

Demonstrációs tevékenység

Egyéb tevékenység

Kiválósági hálózat

50%

75% (**)

100%

Együttműkö- désen alapuló projekt (****)

50%

75% (**)

50%

100%

Koordinációs és támogatási cselekvés

100% (***)

(*) A tudományos és technológiafejlesztési tevékenység a tudományos koordinációt is magukban foglalja.

(**) A nonprofit közszervezet, a közép- és a felsőfokú oktatási intézmény, a kutatószervezet és a kkv jogállású kedvezményezettek

esetében.

(***) Koordinációs és támogatási cselekvés esetén a támogatható közvetett költségek az összes – az alvállalkozói szerződések támogatható közvetlen költségei és a harmadik felek által rendelkezésre bocsátott, nem a kedvezményezett telephelyén felhasznált források költségei nélkül számított – támogatható közvetlen költség legfeljebb 7%-áig finanszírozhatók.

(****) Beleértve az adott csoportok (különösen a kkv-k) javára végzett kutatást is.

II.17. A projekt bevételei‌

A projekt bevételei származhatnak:

a) harmadik felek által pénzben vagy természetben nyújtott hozzájárulásként, ellenszolgáltatás nélkül a kedvezményezett rendelkezésére bocsátott forrásokból; ezek:

i. a projekt bevételének tekintendők, ha a harmadik fél kifejezetten a projektben való felhasználásra szánta őket;

ii. nem tekintendők a projekt bevételének, ha felhasználásuk a kedvezményezett

vezetésének mérlegelésére van bízva;

b) a projekt által elért bevételekből; ezek:

i. a kedvezményezett bevételének tekintendők, ha a projekt végrehajtása során végzett cselekvésekből vagy a támogatási megállapodás keretében beszerzett eszközök – legfeljebb a kedvezményezett által eredetileg a projektre terhelt költség értékéig történő

– értékesítéséből származnak;

ii. nem tekintendők a kedvezményezett bevételének, ha a projekt eredményeképpen létrejött új információk és jogok felhasználásával keletkeztek.

II.18. Közösségi pénzügyi hozzájárulás‌

1. A projekthez nyújtott „közösségi pénzügyi hozzájárulás” összegét úgy kell megállapítani, hogy a Bizottság által elfogadott támogatható tényleges költségekre és/vagy átalányfinanszírozásra és/vagy átalányösszegre tevékenységenként és kedvezményezettenként alkalmazzuk a támogatásra vonatkozóan a II.16. cikkben előírt felső korlátot.

2. A közösségi pénzügyi hozzájárulás összegét a teljes projekt költségét figyelembe véve kell kiszámítani, kifizetése az egyes kedvezményezettek elfogadott költségei alapján történik.

3. A közösségi pénzügyi hozzájárulás a kedvezményezett számára nem eredményezhet nyereséget. E célból az utolsó pénzügyi kimutatás benyújtásakor, a közösségi pénzügyi hozzájárulás utolsó összegében figyelembe kell venni az egyes kedvezményezetteknél a projektből jelentkező bevételeket. A közösségi pénzügyi hozzájárulás összege egyetlen kedvezményezett tekintetében sem haladhatja meg a támogatható költségek és a projekt bevételeinek különbözetét.

4. A Közösség által teljesített kifizetések teljes összege semmilyen körülmények között sem haladhatja meg a közösségi pénzügyi hozzájárulás 5. cikkben meghatározott maximális összegét.

5. A II.38. cikk szerinti, a támogatási megállapodás megszüntetésére vonatkozó jog sérelme nélkül, valamint a Bizottság azon jogának sérelme nélkül, hogy a II.24. és a II.25. cikkben előírt szankciókat alkalmazza, ha a projekt végrehajtása elmarad vagy nem megfelelő színvonalon, hiányosan vagy késedelmesen történik, akkor a Bizottság – az e támogatási megállapodásban megállapított feltételekkel – a projekt tényleges végrehajtásának megfelelően csökkentheti az eredetileg odaítélt támogatást.

II.19. A Bizottság által nyújtott előfinanszírozásból származó kamat‌

6. Az előfinanszírozás az utolsó részlet kifizetéséig a Közösség tulajdona.

7. Ha az előfinanszírozás meghaladja a költségvetési rendeletben és annak végrehajtási szabályaiban előírt összeget, a Bizottság a megállapodás végrehajtását követően minden egyes jelentéstételi időszak tekintetében visszaköveteli a koordinátortól az előfinanszírozásból származó kamat összegét.

2. SZAKASZ – GARANCIAALAP ÉS VISSZAKÖVETELÉS ‌

II.20. Garanciaalap ‌

1. Az egyes kedvezményezettek pénzügyi felelőssége – a következő bekezdésekben meghatározott szabályok szerint – saját tartozásukra korlátozódik.

2. A 6. cikkel összhangban a kedvezményezettek hozzájárulnak ahhoz a garanciaalaphoz, amelyet a hetedik keretprogram szerinti támogatási megállapodások kedvezményezettjei hoztak létre a Közösség számára fizetendő összegek behajtásának elmaradásával kapcsolatos kockázatok kezelése érdekében (a továbbiakban: Alap). A Bizottság által a kedvezményezettek nevében átutalandó hozzájárulás a kedvezményezettek részéről a Közösséggel szemben esetlegesen fennálló tartozásba nem számítható be.

3. Az Alap a hetedik keretprogramból finanszírozott, folyamatban lévő támogatási megállapodások kedvezményezettjeinek tulajdona. Az Alapot a kedvezményezettek nevében, azok végrehajtási megbízottjaként, a Közösség képviseletében a Bizottság kezeli. Az Alapot egy, a Bizottság – mint a Közösség képviseletében eljáró végrehajtási megbízott – által kiválasztott bankban (a továbbiakban: Bank) kell letétbe helyezni.

4. Az Alapból származó kamatokat hozzá kell adni az Alaphoz; ezeket a kamatokat a Bizottság használja fel az Alap terhére a II.21. cikk 1. és 2. bekezdése értelmében végzett átutalások és követelésteljesítés (a továbbiakban: műveletek) céljára.

Műveletek a hetedik keretprogram alapján létrehozott első támogatási megállapodás hatálybalépésének időpontjától az utolsó támogatási megállapodás utolsó részletének időpontjáig kezdeményezhetők. Az ezen időszak végén fennmaradó kamatok a Közösség tulajdonába kerülnek.

Ha a kamatok nem elegendőek a műveletek fedezésére, a fent említett időszak végén – az 5. bekezdésben említettektől különböző kedvezményezetteknek nyújtandó közösségi pénzügyi hozzájárulás legfeljebb 1%-a erejéig – az Alaphoz nyújtott hozzájárulás is felhasználható. E korlátozáson felül, valamint az említett időszakot követően a kifizetendő összeget a Bizottság közvetlenül a kedvezményezettektől szedi be.

5. A projekt befejezését követően az utolsó részlet kifizetésekor a koordinátoron keresztül vissza kell fizetni a kedvezményezetteknek azt az összeget, amellyel azok e támogatási megállapodás alapján hozzájárultak az Alaphoz.

A visszafizetendő összeget a következőképpen kell kiszámítani:

„hozzájárulás az Alaphoz e támogatási megállapodás alapján” x „alapindex”

A következő hónapra alkalmazandó „alapindexet” minden egyes hónap végén a Bank állapítja meg a következő képlet szerint, értéke azonban legfeljebb 1 lehet:

alapindex = (C + I + B)/C

ahol:

C = az index megállapításáig az összes folyamatban lévő projekt által az Alap felé teljesített hozzájárulás;

I = az Alapból származó kumulált kamat az időszak kezdete óta;

B = (az Alap javára teljesített visszakövetelések összege) – (az Alapból

kezdeményezett átutalások és az Alap terhére teljesített visszakövetelések összege)

Ha a számítás alapján a kedvezményezettnek visszafizetendő összeg kisebb, mint az e támogatási megállapodás alapján az Alaphoz tett hozzájárulás összege, ez a különbség nem haladhatja meg a közösségi pénzügyi hozzájárulás 1%-át, és nem érvényesíthető az azon közszervezeteknek vagy jogalanyoknak fizetendő összegekkel szemben, amelyeknek a támogatási megállapodásban való részvételét valamely tagállam vagy társult ország garantálja, sem a közép- és a felsőfokú oktatási intézményeknek fizetendő összegekkel szemben.

Minden egyes kedvezményezett ezúton elfogadja, hogy a számára visszafizetendő összegekbe a Bizottság minden további alaki követelmény nélkül beszámítja a szóban forgó

kedvezményezettnek e támogatási megállapodás vagy egyéb kötelezettség alapján – függetlenül annak eredetétől – a Közösséggel szemben fennálló tartozását.

II.21. Megtérítés és visszakövetelés ‌

1. Ha a Bizottság írásos felszólítását követően a hetedik keretprogramból finanszírozott, folyamatban lévő támogatási megállapodás valamely kedvezményezettje legkésőbb a felszólítás kézhezvételét követően 30 nappal nem fizeti vissza a koordinátornak a kért összeget, és a többi kedvezményezett megállapodik abban, hogy a támogatási megállapodást a célkitűzések tekintetében változatlan formában végrehajtja, akkor a Bizottság utasítja a Bankot, hogy a fentivel megegyező összeget az Alapból közvetlenül a koordinátornak utalja át. Az Alapból átutalt összeg a kedvezményezett által vissza nem fizetett közösségi pénzügyi hozzájárulást helyettesíti.

Ha a kedvezményezett részéről a Közösséggel szemben fennálló tartozást a hetedik keretprogram szerinti támogatási megállapodás megszűnése vagy teljesítése után kell behajtani, a Bizottság az érintett kedvezményezettel szemben kiadott beszedési utalvány útján kezdeményezi a tartozás megfizetését. Ha a fizetést az esedékesség időpontjáig nem teljesítik, akkor a Közösséggel szemben fennálló tartozás – az érintett kedvezményezett megfelelő értesítése mellett – beszámítható a Közösségnek az érintett kedvezményezettel szemben fennálló tartozásába. Kivételes körülmények között, ha a Közösségek pénzügyi érdekeinek védelme indokolja, a Bizottság a kifizetés esedékessé válása előtt is élhet a beszámítás lehetőségével. A kedvezményezett előzetes jóváhagyása nem szükséges. Ha nincs lehetőség beszámításra, a Bizottság az Alapból elégíti ki követelését.

2. Ha – az 1. és a 2. bekezdés szerint – valamely kedvezményezett tartozását az Alapból utalják át vagy hajtják be, akkor ez a kedvezményezett köteles ezt az összeget az Alapnak megtéríteni. E célra a Bizottság az Alap javára a szóban forgó kedvezményezettel szemben beszedési utalványt ad ki.

3. Minden egyes kedvezményezett ezúton elfogadja, hogy:

– az előfinanszírozás kivételével a Közösség által a kedvezményezett javára a későbbiekben teljesítendő kifizetésbe – függetlenül annak eredetétől – a Bizottság beszámítja a kérdéses kedvezményezettnek az Alappal szemben fennálló tartozását,

– a Bizottság az 5. bekezdéssel összhangban behajtási határozatot hozhat.

4. A kedvezményezettek tudomásul veszik, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés 256. cikke és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 164. és 192. cikke, valamint a költségvetési rendelet értelmében a Bizottság jogosult olyan végrehajtható határozatot elfogadni, amelyben konkrét jogalannyal szemben – az államokat kivéve – hivatalosan követeléseket állapít meg.

5. Ha az esedékes összeg megfizetésére vonatkozó kötelezettséget a Bizottság által meghatározott időpontig nem teljesítik, a Bizottság az összegre a II.5. cikkben megállapított kamatláb mellett kamatot vet ki. A késedelmes fizetés miatti kamat a fizetési határidő napjától kezdődően, azt nem beleszámítva, addig az időpontig jár, amikor a Bizottsághoz beérkezik a teljes esedékes összeg, ezt a napot is beleszámítva. Az esetleges részletfizetést elsőként a díjakra és a kamatokra kell elszámolni, majd csak ezt követően a tőkeösszegre.

3. SZAKASZ – ELLENŐRZÉSEK ÉS SZANKCIÓK ‌

II.22. Pénzügyi ellenőrzés és vizsgálatok ‌

1. A Bizottság a projekt végrehajtása során és a projekt befejezését követően öt évig bármikor pénzügyi ellenőrzést kezdeményezhet, amelyet külső pénzügyi ellenőrök vagy a Bizottság szolgálatai, beleértve az OLAF-ot is, hajtanak végre. Az ellenőrzési eljárás megindításának időpontja az a nap, amikor a Bizottság által erről küldött levelet az ellenőrzött fél átveszi. Ezek az ellenőrzések a támogatási megállapodás megfelelő végrehajtására vonatkozó pénzügyi, szervezeti és egyéb szempontokra (például számviteli és vezetési elvekre) terjedhetnek ki. Az ellenőrzéseket titoktartás mellett kell végrehajtani.

2. A kedvezményezettek közvetlenül a Bizottság rendelkezésére bocsátanak minden olyan részletes információt és adatot, amelyet a Bizottság vagy a nevében jogszerűen eljáró személy annak ellenőrzése céljából kér, hogy a támogatási megállapodás teljesítése és végrehajtása a támogatási megállapodás rendelkezéseivel összhangban, megfelelően történik-e, valamint hogy a költségek elszámolása összhangban van-e a támogatási megállapodás rendelkezéseivel. Az átadott információknak és adatoknak pontosnak, teljesnek és lényegre törőnek kell lenniük.

3. A kedvezményezettek a támogatási megállapodással összefüggő valamennyi iratot eredeti példányban – vagy kivételes esetben megfelelően hitelesített másolatban, az elektronikus másolatokat is beleértve – a projekt befejezésétől számítva öt évig megőrzik. Ezeket az iratokat a támogatási megállapodás szerint végzett ellenőrzések során, kérésre kötelesek a Bizottság rendelkezésére bocsátani.

4. A kedvezményezettek ezen ellenőrzések elvégzése érdekében biztosítják, hogy a Bizottság szolgálatai és az általuk felhatalmazott külső szervek ésszerű időpontban bármikor a helyszínen, azaz a kedvezményezett helyiségeiben hozzáférhessenek annak számítógépen tárolt adataihoz, számviteli adataihoz és az ellenőrzések elvégzéséhez szükséges valamennyi információhoz, beleértve a projektben részt vevő személyek egyéni illetményét is. Biztosítják, hogy az információk az ellenőrzés időpontjában a helyszínen azonnal rendelkezésre álljanak, és az adatokat kérésre megfelelő formában átadják.

5. A pénzügyi ellenőrzés során tett megállapításokat ideiglenes jelentésbe kell foglalni. Az ideiglenes jelentést a Bizottság vagy meghatalmazottja megküldi az érintett kedvezményezettnek, aki a kézhezvételétől számított egy hónapon belül észrevételeket tehet. A Bizottság dönthet úgy, hogy a határidő után tett észrevételeket vagy küldött iratokat figyelmen kívül hagyja. A végleges jelentést a fent említett határidőt követően két hónapon belül meg kell küldeni a kedvezményezettnek.

6. Az ellenőrzés megállapításai alapján a Bizottság megteszi az általa szükségesnek ítélt intézkedéseket, ennek keretében beszedési utalványt bocsáthat ki az általa teljesített kifizetések egy részére vagy egészére, és szankciókat alkalmazhat.

7. Saját szabályainak sérelme nélkül az Európai Számvevőszék a vizsgálatok és a pénzügyi ellenőrzések céljából a Bizottságéival megegyező jogokkal, különösen hozzáférési joggal rendelkezik.

8. Ezen túlmenően a Bizottság az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről

és vizsgálatokról szóló, 1996. november 11-i 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendelettel,8 az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel9 és az Európai Csaláselleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról szóló, 1999. május 25-i 1074/1999/Euratom tanácsi rendelettel10 összhangban helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezhet.

II.23. Tartalmi ellenőrzés és felülvizsgálat ‌

1. A Bizottság a projekt végrehajtása során és a projekt befejezését követően öt évig bármikor tartalmi ellenőrzést és felülvizsgálatot kezdeményezhet. A tartalmi ellenőrzés vagy felülvizsgálat célja a projekt keretében egy bizonyos időszak alatt elvégzett munka értékelése egyebek mellett a tárgyidőszak szempontjából lényeges projektjelentések és benyújtandó anyagok értékelése révén. Ez az ellenőrzés és felülvizsgálat a projekt és a támogatási megállapodás megfelelő végrehajtásával kapcsolatos tudományos, műszaki és egyéb szempontokra terjed ki.

2. Az elvégzendő munka leírása (I. melléklet) tekintetében az ellenőrzés vagy felülvizsgálat során objektíven értékelni kell:

– a projekt szóban forgó időszakra vonatkozó munkaterve megvalósításának és az ahhoz kapcsolódó benyújtandó anyagok elkészítésének fokát,

– azt, hogy a tudományban és az iparban bekövetkezett fejlődés tükrében a célkitűzések továbbra is indokoltak-e, és továbbra is megvannak-e az áttörési lehetőségek,

– a tervezett és a felhasznált forrásokat az elért eredmények fényében, a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elveivel összhangban,

– a projektvezetés eljárásait és módszereit,

– a kedvezményezettek hozzájárulását a projekthez és integrációjukat a projekt keretében,

– a várható potenciális hatást a gazdaság, a piaci verseny és a társadalom szempontjából, valamint a kedvezményezetteknek az új információk és jogok felhasználására és terjesztésére vonatkozó tervét.

3. Az ellenőrzés vagy felülvizsgálat megindításának időpontja az a nap, amikor a Bizottság által erről küldött levelet a kedvezményezett(ek) átveszi(k).

4. Az ellenőrzéseket és a felülvizsgálatot titoktartás mellett kell végrehajtani.

5. A tartalmi ellenőrzés és felülvizsgálat elvégzésében a Bizottságot külső tudományos és műszaki szakértők segíthetik. Az értékelési feladat elvégzése előtt a Bizottság közli a kedvezményezettekkel a kijelölt szakértők személyét. A kedvezményezett(ek) üzleti titoktartásra hivatkozva jogosult(ak) elutasítani egy adott tudományos vagy műszaki szakértő részvételét.

6. Az ellenőrzés és a felülvizsgálat távellenőrzés keretében, a szakértő otthonából vagy munkahelyéről is elvégezhető, és a projekt képviselőivel a Bizottság vagy a

8 HL L 292., 1996.11.15., 2. o.

9 HL L 136., 1999.5.31.

10 HL L 136., 1999.5.31.

kedvezményezettek helyiségeiben tartott találkozókat is magában foglalhat. A Bizottság, valamint a tudományos, illetve műszaki szakértő hozzáférést kaphat azokhoz a helyekhez és helyiségekhez, ahol a munkavégzés folyik, valamint a munkával kapcsolatos valamennyi dokumentumhoz.

7. A kedvezményezettek közvetlenül a Bizottság rendelkezésére bocsátanak minden olyan részletes információt és adatot, amelyet a Bizottság vagy a tudományos, illetve műszaki szakértő annak ellenőrzése céljából kér, hogy a projekt végrehajtása a támogatási megállapodás rendelkezéseivel összhangban, megfelelően történt, illetve történik-e.

8. Az ellenőrzés vagy felülvizsgálat eredményeit jelentésbe kell foglalni. A jelentést a Bizottság megküldi az érintett kedvezményezettnek, aki a kézhezvételétől számítva egy hónapon belül észrevételeket tehet. A Bizottság dönthet úgy, hogy a határidő után tett észrevételeket figyelmen kívül hagyja.

9. A szakértők hivatalos ajánlása alapján a Bizottság értesíti a koordinátort arra vonatkozó határozatáról, hogy:

– a benyújtandó anyagokat elfogadja vagy elutasítja,

– az I. melléklet módosítása nélkül vagy kisebb módosításaival engedélyezi a projekt

folytatását,

– megítélése szerint a projekt csak jelentős módosításokkal folytatható,

– a II.38. cikk szerint kezdeményezi a támogatási megállapodás megszüntetését vagy valamelyik kedvezményezett részvételének megszüntetését,

– beszedési utalványt ad ki a Bizottság által teljesített kifizetések egy részére vagy teljes egészére, és szankciót alkalmaz.

10. A projekt befejezését követően öt évig a Bizottság szolgálatai saját mérlegelési jogkörükben etikai ellenőrzés elvégzéséről dönthetnek. Ilyen esetekben mutatis mutandis alkalmazni kell a 3., 4., 5., 6., 7., 8. és 9. bekezdésben foglaltakat.

II.24. Külön kártérítés ‌

1. Az a kedvezményezett, amelyről bebizonyosodott, hogy túlzott összegű kiadásokról számolt be, és ennek alapján indokolatlan pénzügyi hozzájárulást kapott a Közösségtől, az ebben a támogatási megállapodásban előírt egyéb intézkedések sérelme nélkül köteles kártérítést fizetni (a továbbiakban: külön kártérítés). A külön kártérítést a kedvezményezett az indokolatlanul kapott közösségi pénzügyi hozzájárulás visszafizetésével egyidőben köteles teljesíteni. Kivételes esetekben a Bizottság a külön kártérítés iránti igényéről lemondhat.

2. A külön kártérítés mértékét a túlzott összeggel és a közösségi pénzügyi hozzájárulás indokolatlanul kapott részével arányosan kell megállapítani. A külön kártérítés összegét a következő képletből kell meghatározni:

Külön kártérítés = indokolatlanul kapott közösségi pénzügyi hozzájárulás x (túlzott összeg/teljes igényelt közösségi pénzügyi hozzájárulás)

A külön kártérítés kiszámításakor csak azt a jelentéstételi időszakot (azokat a jelentéstételi időszakokat) kell figyelembe venni, amelyre (amelyekre) vonatkozóan a kedvezményezett a

közösségi pénzügyi hozzájárulást igényelte. A külön kártérítés összegét nem a teljes közösségi pénzügyi hozzájárulás alapján kell kiszámítani.

3. A Bizottság írásban, tértivevényes ajánlott levélben értesíti követeléséről azt a kedvezményezettet, amelyről úgy ítéli meg, hogy külön kártérítést köteles fizetni. A kedvezményezettnek 30 nap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a Közösség követelésére.

4. Az indokolatlanul kapott közösségi pénzügyi hozzájárulás visszafizetésének és a külön kártérítés megfizetésének rendjét a II.21. cikk rendelkezéseivel összhangban kell meghatározni. A külön kártérítést a Bizottság vagy levonja a későbbi kifizetésekből, vagy külön behajtja.

5. A Bizottság az 1–4. bekezdés rendelkezéseivel összhangban azon túlzott összegek tekintetében is jogosult külön kártérítésre, amelyekre a projekt befejezését követően derül fény.

II.25. Pénzbírság ‌

1. Az a kedvezményezett, aki hamis nyilatkozat tételében vétkes, valamint akiről bebizonyosodott, hogy súlyosan megszegte e támogatási megállapodás szerinti kötelezettségeit, pénzbírságot köteles fizetni, amelynek mértéke az adott kedvezményezett által kapott közösségi pénzügyi hozzájárulás 2%-a és 10%-a közötti összeg. A pénzbírság relatív mértéke 4% és 20% közötti összegre növelhető, ha az első jogsértést öt éven belül újabb jogsértés követi.

2. Az 1. bekezdésben körülírt esetekben a kedvezményezetteket a jogsértés megállapítását követően legfeljebb két évig ki kell zárni minden közösségi támogatásból.

3. E cikk rendelkezései nem érintik azokat az adminisztratív és pénzügyi szankciókat, amelyek a költségvetési rendelettel összhangban a mulasztást elkövető kedvezményezettekre szabhatók ki, illetve azokat a polgári jogi jogorvoslati eszközöket, amelyeket a Közösség vagy más kedvezményezett igénybe vehet. Ezek a rendelkezések nem zárják ki továbbá a tagállamok hatóságai által kezdeményezhető büntetőeljárásokat.

C rész SZELLEMI TULAJDON, FELHASZNÁLÁS ÉS TERJESZTÉS‌

1. SZAKASZ – ÚJ INFORMÁCIÓK ÉS JOGOK ‌

II.26. Tulajdonjog ‌

1. Az új információk és jogok azon kedvezményezett tulajdonát képezik, amelynek munkájából származnak.

2. Ha az új információk és jogok több kedvezményezett közösen végzett munkájából származnak, és a munka egy-egy kedvezményezettre eső részét nem lehet meghatározni, akkor ezek az új információk és jogok az érintett kedvezményezettek közös tulajdonát képezik. A

kedvezményezettek a közös tulajdonhoz fűződő jogok megosztására és gyakorlásának feltételeire vonatkozóan megállapodást11 kötnek.

Ha azonban a közös tulajdonra vonatkozó megállapodást még nem kötötték meg, akkor a tulajdonostársak mindegyike jogosult harmadik félnek a használati engedély továbbadásának kizárásával nem kizárólagos használati engedélyt adni, ha betartja a következő feltételeket:

a) a többi tulajdonostársat legalább 45 nappal korábban előzetesen értesíti; és

b) a többi tulajdonostársat ésszerű és méltányos ellentételezésben részesíti.

3. Ha valamely kedvezményezett alkalmazottja vagy egyéb személyzete jogosult igényt tartani az új információkkal és jogokkal kapcsolatos jogokra, a kedvezményezett köteles biztosítani, hogy ezek a jogok a támogatási megállapodásban előírt kötelezettségeivel összeegyeztethető módon legyenek gyakorolhatók.

II.27. Átruházás ‌

1. Ha valamely kedvezményezett az új információk és jogok tulajdonjogát átruházza, az új tulajdonosra az érintett új információkkal és jogokkal kapcsolatos kötelezettségeit is át kell ruháznia, beleértve az esetleges további tulajdonosokra való átruházásukra vonatkozó kötelezettséget is.

2. Ha egy kedvezményezettnek hozzáférési jogokat kell átruháznia, akkor – titoktartási kötelezettségére is figyelemmel, mint ahogy egyesülés vagy eszközei egy jelentős részének felvásárlása keretében is – a tervezett átruházásról legalább 45 nappal korábban köteles a többi kedvezményezettet előzetesen értesíteni, és ellátni őket az új információk és jogok tervezett új tulajdonosára vonatkozó, a hozzáférési joguk gyakorlásához szükséges információkkal.

A többi kedvezményezett írásban ettől eltérő határidőben állapodhat meg, illetve lemondhat arról a jogáról, hogy előzetesen külön értesítést kapjon minden olyan esetben, ha valamely kedvezményezett egy konkrétan megnevezett harmadik félre a tulajdonjogát átruházza.

3. A 2. bekezdésben előírt értesítést követően bármely másik kedvezményezett az értesítéstől számított 30 napon vagy az írásos megállapodásban megállapított határidőn belül kifogással élhet a tulajdonjog átruházásával szemben azzal az indokkal, hogy az átruházás hátrányosan befolyásolná a hozzáférési jogait.

Ha bármely másik kedvezményezett igazolja, hogy a tulajdonjog-átruházás hátrányosan befolyásolná hozzáférési jogait, a tervezett átruházás mindaddig nem valósulhat meg, amíg az érintett kedvezményezettek megállapodásra nem jutnak.

4. Ha a kedvezményezett a hetedik keretprogramhoz nem társult harmadik országban székhellyel rendelkező harmadik fél részére kívánja átruházni az új információk és jogok tulajdonjogát, a Bizottság kifogással élhet az új információk és jogok tulajdonjogának átruházásával szemben, ha úgy véli, hogy ez nem felel meg az európai gazdaság versenyképességének növeléséhez fűződő érdeknek vagy etikai elvekkel, illetve biztonsági megfontolásokkal összeegyeztethetetlen.

11 A tulajdonostársak természetesen abban is megállapodhatnak, hogy nem tartják fenn a közös tulajdont, hanem más elvet követnek (például egyikük egyedüli tulajdonos lesz, és hozzáférési jogot biztosít a tulajdoni hányadát neki átadó többi kedvezményezettnek).

Ilyen esetekben a tulajdonjog átruházása mindaddig nem történhet meg, ameddig a Bizottság elegendőnek nem tartja a meghozandó védintézkedéseket, és írásban nem engedélyezi az átruházást.

Az Európai Atomenergia-közösség által finanszírozott projektek esetében ezek a biztonsági megfontolások a tagállamoknak az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 24. cikke értelmében vett védelmi érdekeit jelentik.

II.28. Oltalom ‌

1. Az ipari vagy kereskedelmi felhasználásra alkalmas új információk és jogok tulajdonosa köteles gondoskodni azok megfelelő és hatékony oltalmáról, kellően figyelembe véve saját jogos érdekeit, valamint a többi kedvezményezett jogos érdekeit, ezen belül különösen kereskedelmi érdekeit.

Ha egy kedvezményezett, aki az új információknak és jogoknak nem tulajdonosa, a saját jogos érdekére hivatkozik, bármikor tudnia kell bizonyítani, hogy jogos érdeke aránytalanul nagy kárt szenvedne.

2. Az új információkkal és jogokkal kapcsolatban a kedvezményezett által vagy nevében benyújtott szabadalmi bejelentésnek tartalmaznia kell a következő nyilatkozatot, amely jelzi, hogy a szóban forgó új információk és jogok közösségi pénzügyi támogatás segítségével jöttek létre:

Az e találmány létrehozását eredményező tevékenység az [Európai Közösség] [Európai Atomenergia-közösség] hetedik keretprogramjából ([2007–2013] [2007–2011]), a(z)

[xxxxxx] sz. támogatási megállapodás alapján finanszírozásban részesült.12

Az új információkkal és jogokkal kapcsolatos szabadalmi bejelentéseket meg kell jelölni az új információk és jogok felhasználására és terjesztésére vonatkozó tervben, és meg kell adni azokat a megfelelő részletes adatokat/hivatkozásokat is, amelyek alapján a Bizottság a szabadalmat (szabadalmi bejelentést) nyomon tudja követni. A zárójelentést követően tett beadványokról – ugyanezen részletes adatok/hivatkozások megadásával – értesíteni kell a Bizottságot.

3. Ha az új információk és jogok ipari vagy kereskedelmi felhasználásra alkalmasak, és tulajdonosuk nem gondoskodik oltalmukról, és a II.27. cikkel összhangban az új információkat és jogokat és az azokkal járó kötelezettségeket nem ruházza át más kedvezményezettre, tagállamban vagy társult országban székhellyel rendelkező kapcsolt jogalanyra vagy tagállamban vagy társult országban székhellyel rendelkező bármely más harmadik félre, akkor a Bizottság tájékoztatásáig az új információkkal és jogokkal kapcsolatban nem folytatható terjesztési tevékenység. A tervezett terjesztési tevékenység előtt legalább 45 nappal tájékoztatni kell a Bizottságot.

Ilyen esetekben a Közösség az érintett kedvezményezett egyetértésével magához vonhatja a szóban forgó új információk és jogok tulajdonjogát, és intézkedhet megfelelő és hatékony oltalmuk érdekében. Az érintett kedvezményezett csak akkor tagadhatja meg egyetértése megadását, ha igazolni tudja, hogy jogos érdekei aránytalanul nagy kárt szenvednének.

12 Ezt a nyilatkozatot le kell fordítani a szabadalmi bejelentés nyelvére. A fordítás a Közösség összes nyelvén rendelkezésre fog állni.

Ha a Közösség magához vonja a tulajdonjogot, azzal átvállalja a hozzáférési jogok

megadásával kapcsolatos kötelezettségeket is.

II.29. Felhasználás‌

1. A kedvezményezettek kötelesek a tulajdonukban lévő új információkat és jogokat felhasználni

vagy gondoskodni azok felhasználásáról.

2. A kedvezményezettek az új információk és jogok felhasználására és terjesztésére vonatkozó tervben ismertetik az új információk és jogok tervezett felhasználását. Ezeknek az információknak kellően részletesnek kell lenniük ahhoz, hogy a Bizottság el tudja végezni a kapcsolódó ellenőrzést.

II.30. Terjesztés‌

1. Az egyes kedvezményezettek kötelesek gondoskodni arról, hogy a tulajdonukban lévő új információk és jogok terjesztése a lehető leggyorsabban megtörténjen. Ennek elmaradása esetén az új információkat és jogokat a Bizottság jogosult maga terjeszteni.

2. A terjesztési tevékenységnek összeegyeztethetőnek kell lennie a szellemi tulajdonjogok oltalmával, a titoktartási kötelezettségekkel és az új információk és jogok tulajdonosának jogos érdekeivel.

Az Európai Atomenergia-közösség által finanszírozott projektek esetében a terjesztési tevékenységnek összeegyeztethetőnek kell lennie a tagállamoknak az Európai Atomenergia- közösséget létrehozó szerződés 24. cikke értelmében vett védelmi érdekeivel.

3. A terjesztési tevékenységről legalább 45 nappal korábban értesíteni kell a többi érintett kedvezményezettet, ennek keretében kellő tájékoztatást kell adni a tervezett terjesztési tevékenységről és a terjeszteni kívánt adatokról.

Bármely érintett kedvezményezett az értesítést követő 30 napon belül kifogással élhet a tervezett terjesztési tevékenységgel szemben, ha úgy véli, hogy az új információihoz vagy jogaihoz vagy a meglévő információihoz vagy jogaihoz fűződő jogos érdekei aránytalanul nagy kárt szenvedhetnek. Ilyenkor csak akkor kerülhet sor a terjesztési tevékenységre, ha e jogos érdekek védelme érdekében megfelelő lépések történtek.

A kedvezményezettek írásban az ebben a bekezdésben meghatározottaktól eltérő határidőkben állapodhatnak meg, és határidőt szabhatnak az említett megfelelő lépések megtételére is.

4. Az új információkkal és jogokkal kapcsolatos kiadványoknak, publikációknak tartalmazniuk kell, az új információkkal és jogok egyéb terjesztése során fel kell tüntetni a következő nyilatkozatot, amely jelzi, hogy a szóban forgó új információk és jogok közösségi pénzügyi támogatás segítségével jöttek létre:

Az ezekhez az eredményekhez vezető kutatás az [Európai Közösség] [Európai Atomenergia-közösség] hetedik keretprogramjából ([2007–2013] [2007–2011]), a(z)

[xxxxxx] sz. támogatási megállapodás alapján finanszírozásban részesült. 13

13 Ezt a nyilatkozatot le kell fordítani a terjesztési tevékenység nyelvére. A fordítás a Közösség összes nyelvén rendelkezésre fog állni.

A terjesztési tevékenységet meg kell jelölni az új információk és jogok felhasználására és terjesztésére vonatkozó tervben, és meg kell adni azokat a megfelelő részletes adatokat/hivatkozásokat is, amelyek alapján a Bizottság a tevékenységet nyomon tudja követni. Az új információkkal és jogokkal kapcsolatban a zárójelentés előtt vagy után közzétett tudományos publikációk tekintetében ezeket a részletes adatokat/hivatkozásokat és a publikáció tartalmi kivonatát legkésőbb két hónappal a közzétételt követően a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani. Ezzel egyidejűleg, ha ez harmadik felek jogait nem sérti, a

II.12. cikk 2. bekezdésében meghatározott célból a publikált változat elektronikus másolatát vagy a publikálásra elfogadott végleges kéziratot is meg kell küldeni a Bizottságnak.

2. SZAKASZ – HOZZÁFÉRÉSI JOGOK ‌

II.31. Meglévő információk és jogok‌

A kedvezményezettek írásos megállapodásban meghatározhatják, mely meglévő információkra és jogokra van szükség a projekthez, és szükség esetén bizonyos meglévő információkat és jogokat ebből a körből kizárhatnak.14

II.32. Alapelvek ‌

1. A hozzáférési jogokat írásban kell igényelni.

2. A hozzáférési jogok megadása különleges feltételek elfogadásához köthető, amelyek annak biztosítására irányulnak, hogy ezeket a jogokat csak a tervezett célra, megfelelő titoktartási követelmények érvényesítésével használják fel.

3. A hozzáférési jogok megadásával kapcsolatos kötelezettségeik sérelme nélkül a kedvezményezettek mihamarabb kötelesek egymást minden esetben tájékoztatni a meglévő információkra és jogokra vonatkozó hozzáférési jogok megadását érintő korlátozásokról, valamint minden egyéb olyan korlátozásról, amely a hozzáférési jogok megadását lényegesen befolyásolhatja.

4. A kedvezményezett részvételének megszűnése semmilyen módon nem érinti a szóban forgó kedvezményezett arra vonatkozó kötelezettségét, hogy a többi kedvezményezett számára hozzáférési jogokat adjon.

5. Az új információk és jogok, illetve a meglévő információk és jogok tulajdonosának beleegyezése nélkül a hozzáférési jogok nem jogosítanak használati engedély kiadására.

6. A 7. bekezdés sérelme nélkül a kedvezményezettek vagy harmadik felek számára az új információk és jogok, illetve a meglévő információk és jogok tekintetében hozzáférési jogokat biztosító megállapodásnak lehetővé kell tennie, hogy a többi kedvezményezett is hozzájuthasson ezekhez a hozzáférési jogokhoz.

14 Ez a kizárás lehet ideiglenes (pl. hogy a hozzáférés megadása előtt megfelelő oltalom legyen biztosítható a meglévő információk és jogok számára) vagy korlátozott (pl. csak egy, illetve több meghatározott kedvezményezett kizárása). Mivel a meglévő információk és jogok definíció szerint szükségesek a végrehajtáshoz vagy a felhasználáshoz, a kedvezményezetteknek – különösen olyan kizárások esetében, amelyek nem ideiglenes jellegűek – meg kell vizsgálniuk e projektszintű kizárások hatását.

7. Konkrét új információkra és jogokra, illetve meglévő információkra és jogokra vonatkozóan kizárólagos engedély azzal a feltétellel adható, hogy az összes többi kedvezményezett írásban megerősíti, hogy lemond az azokra vonatkozó hozzáférési jogáról.

8. Ha azonban a kedvezményezett a hetedik keretprogramhoz nem társult harmadik országban székhellyel rendelkező harmadik fél részére új információkra és jogokra vonatkozóan kizárólagos engedélyt kíván adni, a Bizottság kifogással élhet a kizárólagos jog megadásával szemben, ha úgy véli, hogy ez nem felel meg az európai gazdaság versenyképességének növeléséhez fűződő érdeknek vagy etikai elvekkel, illetve biztonsági megfontolásokkal összeegyeztethetetlen.

Ilyen esetekben a kizárólagos engedély mindaddig nem adható meg, ameddig a Bizottság elegendőnek nem tartja a meghozandó védintézkedéseket, és írásban nem engedélyezi a jog megadását.

Az Európai Atomenergia-közösség által finanszírozott projektek esetében a Bizottság az e bekezdésben meghatározott feltételek mellett kifogással élhet a hetedik keretprogramhoz nem társult harmadik országban székhellyel rendelkező harmadik fél részére megadni kívánt nem kizárólagos engedéllyel szemben is. Ilyen projektek esetében az említett biztonsági megfontolások a tagállamoknak az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 24. cikke értelmében vett védelmi érdekeit jelentik.

II.33. A végrehajtást szolgáló hozzáférési jogok‌

1. Az új információkra és jogokra vonatkozóan a projekt minden olyan kedvezményezettje számára hozzáférési jogot kell biztosítani, amelynek erre a projekt keretében végzendő munkájához szüksége van.

Ezt a hozzáférési jogot jogdíjmentesen kell biztosítani.

2. A meglévő információkra és jogokra vonatkozóan a projekt minden olyan kedvezményezettje számára hozzáférési jogot kell biztosítani, amelynek erre a projekt keretében végzendő munkájához szüksége van, feltéve, hogy az érintett kedvezményezett jogosult e hozzáférési jog megadására.

Ha az e támogatási megállapodáshoz történő csatlakozás előtt az összes kedvezményezett eltérő értelmű megállapodást nem kötött, ezt a hozzáférési jogot jogdíjmentesen kell biztosítani.

II.34. A felhasználást szolgáló hozzáférési jogok‌

1. Ha saját új információik és jogaik felhasználásához szükséges, a kedvezményezetteket

megilletik az új információkhoz és jogokhoz való hozzáférési jogok.

Ezeket a hozzáférési jogokat – megállapodás alapján – vagy méltányos és ésszerű feltételekkel, vagy jogdíjmentesen kell biztosítani.

2. Ha saját új információik és jogaik felhasználásához szükséges, a kedvezményezetteket megilletik a meglévő információkhoz és jogokhoz való hozzáférési jogok, feltéve, hogy az érintett kedvezményezett jogosult e hozzáférési jogok megadására.

Ezeket a hozzáférési jogokat – megállapodás alapján – vagy méltányos és ésszerű feltételekkel, vagy jogdíjmentesen kell biztosítani.

3. Ha a konzorciummegállapodás másként nem rendelkezik, az új információkra és jogokra, illetve a meglévő információkra és jogokra vonatkozó, az 1. és a 2. bekezdés szerinti hozzáférési jogok a tagállamban vagy társult országban székhellyel rendelkező kapcsolt jogalanyokat is megilletik ugyanazon feltételek mellett, mint azokat a kedvezményezetteket, amelyekkel fennálló jogviszonyuk alapján ezek a jogalanyok kapcsolt jogalanynak minősülnek. Mivel az 1. és a 2. bekezdés a saját új információk és jogok felhasználásához szükséges hozzáférés érdekében biztosítandó hozzáférési jogokra vonatkozik, ez a bekezdés csak abban az esetben alkalmazandó, ha az új információk és jogok tulajdonjogát valamely tagállamban vagy társult országban székhellyel rendelkező kapcsolt jogalanyra átruházták. A kedvezményezettek a konzorciummegállapodásban szabályokat – ezen belül értesítési követelményeket – állapíthatnak meg a kapcsolt jogalanyok hozzáférési jogaira vonatkozóan.

4. Az 1., 2. és 3. bekezdés szerinti hozzáférési jogok legkésőbb egy évvel azt követően igényelhetők, hogy:

a) a projekt véget ért; vagy

b) az adott meglévő információk és jogok vagy új információk és jogok tulajdonosának megszűnt a részvétele.

Az érintett kedvezményezettek ettől eltérő határidőben is megállapodhatnak.15

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ‌

II.35. Versenyfelhívások ‌

1. Ha az I. mellékletben található feltételek megkövetelik, akkor a konzorcium – e cikk rendelkezéseivel összhangban – az esetleges új kedvezményezettek részvételéről versenyfelhívást követően dönt és tesz javaslatot a Bizottságnak.

2. A konzorcium a versenyfelhívást legalább egy nemzetközi folyóiratban és három különböző tagállam vagy társult ország három különböző országos lapjában köteles közzétenni. A konzorcium köteles a versenyfelhívást konkrét tájékoztatási támogató eszközök, különösen a hetedik keretprogram internetes oldalai, szakmai sajtótermékek és kiadványok, valamint a tagállamok és a társult országok által tájékoztatás és támogatás céljából létrehozott nemzeti kapcsolattartási pontok felhasználásával, széles körben hirdetni. Ezen túlmenően a felhívás közzétételének és hirdetésének meg kell felelnie a Bizottság által kiadott utasításoknak és iránymutatásoknak. A konzorcium a közzététel várható időpontja előtt legalább 30 nappal köteles tájékoztatni a Bizottságot a felhívásról és annak tartalmáról.

3. A versenyfelhívásnak legalább öt hetet kell biztosítania arra, hogy az érdeklődők benyújtsák pályázatukat.

4. A konzorcium a pályázatokat ugyanazon – eredetileg a vonatkozó pályázati felhívásban megállapított – kritériumok szerint értékeli, amelyek alapján a projektet a Bizottság értékelte és kiválasztotta, és ehhez legalább két, a részvételi szabályokban meghatározott kritériumok alapján a konzorcium által kijelölt független szakértőt vesz igénybe.

15 Ez a határidő lehet későbbi vagy korábbi.

5. A konzorcium a II.36. cikkel összhangban értesíti a Bizottságot az új kedvezményezett(ek) javasolt csatlakozásáról. Ezzel egyidejűleg tájékoztatja a Bizottságot a versenyfelhívás közzétételének módjáról, valamint az értékelésben részt vevő szakértők nevéről és hovatartozásáról. A Bizottság az értesítés kézhezvételét követően 45 napon belül kifogással élhet az új kedvezményezett csatlakozásával szemben.

II.36. Módosítás és megszüntetés indítványozása a ‌

konzorcium részéről

1. A támogatási megállapodás módosítását bármelyik fél indítványozhatja. A módosításra és a megszüntetésre irányuló indítványt a felek jogi képviselője írja alá és nyújtja be a 8. cikknek megfelelően. A konzorcium, illetve a kedvezményezett(ek) részéről az indítvány benyújtása, valamint az elfogadás bejelentése a koordinátor feladata. A koordinátor a módosítási indítvány és a módosítással összefüggő elfogadó vagy elutasító levél aláírásakor, valamint a megszüntetés indítványozásakor az összes kedvezményezett nevében jár el. A koordinátor gondoskodik arról, hogy a módosítással vagy a megszüntetéssel kapcsolatban a konzorcium által adott beleegyezésről megfelelő bizonyíték álljon rendelkezésre, és ehhez a bizonyítékhoz ellenőrzés esetén, kérésre a Bizottság hozzáférhessen.

2. Ha a koordinátort beleegyezése nélkül le kívánják váltani, az indítványt vagy az összes többi

kedvezményezett, vagy a többiek képviseletében egy kedvezményezett nyújtja be.

3. A megállapodás több módosítását tartalmazó módosítási indítvány egyetlen oszthatatlan módosításcsomagnak minősül, amelyet a másik fél egészében hagy jóvá vagy utasít el, kivéve akkor, ha az indítvány kifejezetten tartalmazza azt a kijelentést, hogy több különálló indítványt foglal magában, amelyek egymástól függetlenül is jóváhagyhatók.

4. Az új kedvezményezett csatlakozására vonatkozó indítványnak tartalmaznia kell az új jogalany által megfelelően aláírt és kitöltött „B” formanyomtatványt (V. melléklet). Az új jogalanyok csatlakozására a részvételi szabályokban, a vonatkozó pályázati felhívásban és a költségvetési rendeletben előírt feltételek alkalmazandók. A belépő jogalany az aláírt „B” formanyomtatványon megjelölt csatlakozási időponttól kezdődő hatállyal viseli azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyeket a támogatási megállapodás a kedvezményezettekre ró.

5. A módosítás sem céljában, sem hatásában nem kérdőjelezheti meg a támogatást odaítélő határozatot, és nem valósíthat meg egyenlőtlen bánásmódot a kedvezményezettek között.

6. Az egy vagy több kedvezményezett részvételének megszüntetésére irányuló indítványnak tartalmaznia kell:

– a konzorcium javaslatát a szóban forgó kedvezményezett feladatainak és költségvetésének újraelosztásáról,

– a megszüntetésre irányuló indítvány indokolását,

– a megszüntetés hatálybalépésének javasolt időpontját,

– az azon kedvezményezett véleményét tartalmazó levelet, amelynek a részvétele megszüntetését indítványozzák,

– a II.4. cikkben meghatározott jelentéseket és benyújtandó anyagokat a kérdéses kedvezményezett által a megszüntetés hatálybalépéséig elvégzett munkáról, az ezekhez a jelentésekhez és benyújtandó anyagokhoz a koordinátor által a konzorcium nevében fűzött

megjegyzéseket, valamint nyilatkozatot a koordinátor által a kérdéses kedvezményezett

javára teljesítendő kifizetések elosztásáról.

Az e dokumentumok nélkül beérkező indítvány érvénytelen.

Az érintett kedvezményezett véleményét tartalmazó levél helyettesíthető annak igazolásával, hogy a kedvezményezett írásban felkérést kapott véleménye kinyilvánítására részvételének javasolt megszüntetésével kapcsolatban, valamint jelentéseinek és benyújtandó anyagainak megküldésére, amit azonban az az értesítésben kitűzött határidőn belül elmulasztott megtenni. Ez a határidő nem lehet rövidebb egy hónapnál. Ekkor ha a megszüntetés iránti indítvánnyal együtt nem nyújtottak be jelentéseket, a Bizottság nem veszi figyelembe a kérdéses kedvezményezett esetleges későbbi költségigényeit, és nem térít meg számára további költségeket.

Ha a konzorcium a Bizottsággal másként nem állapodott meg, akkor azon kedvezményezett

feladatait, amelynek részvétele megszűnt, a konzorciumon belül újra el kell osztani.

A támogatási megállapodás megszüntetésére irányuló indítványban meg kell indokolni a megszüntetetést, és a megszüntetés hatálybalépéséig elvégzett munkáról be kell adni a II.4. cikkben meghatározott jelentéseket és benyújtandó anyagokat.

II.37. A konzorcium által indítványozott módosítás, illetve megszüntetés jóváhagyása‌

1. A támogatási megállapodás felei vállalják, hogy az érvényes módosítási és megszüntetési indítványokat a kézhezvételétől számított 45 napon belül jóváhagyják vagy elutasítják. Ha a kézhezvételtől számított 45 napon belül nem érkezik válasz, akkor az indítvány elutasítottnak tekintendő.

2. Az 1. bekezdéstől eltérően ha a konzorcium kedvezményezett csatlakozását vagy részvételének megszüntetését indítványozza, akkor jóváhagyásnak minősül, ha az indítvány kézhezvételét követő 45 napon belül a Bizottság nem ad választ, kivéve akkor, ha az indítvánnyal az érintett kedvezményezett nem ért egyet, valamint ha az indítvány új koordinátor kinevezését kezdeményezi; ez utóbbi esetekben a Bizottság írásos jóváhagyása szükséges.

Ha a Bizottság e határidőn belül nem emel kifogást, azt úgy kell tekinteni, hogy a határidő utolsó napján jóváhagyta az indítványt. A Bizottság vállalja, hogy hallgatólagos jóváhagyás esetén tájékoztatás céljából levelet küld.

Ha a kedvezményezett csatlakozására vagy részvételének megszüntetésére irányuló indítványt a támogatási megállapodás egyéb módosításaira irányuló indítvánnyal együtt nyújtják be, és ezek a módosítások nem kapcsolódnak közvetlenül a csatlakozáshoz, illetve a részvétel megszüntetéséhez, az egész indítványhoz a Bizottság írásos jóváhagyása szükséges.

3. Az indítványozott módosítás vagy megszüntetés jóváhagyásáról a Bizottság értesíti a koordinátort, amely a konzorcium nevében veszi át az értesítést. Egy vagy több kedvezményezett részvételének megszüntetése esetén a Bizottság másolatot küld az érintett kedvezményezettnek.

4. A módosítás és a megszüntetés a felek által megjelölt időpontban, ha a felek nem határoznak meg időpontot, a Bizottság jóváhagyásának időpontjában lép hatályba.

II.38. A támogatási megállapodás felmondása vagy egy vagy több kedvezményezett részvétele megszüntetésének kezdeményezése a Bizottság részéről‌

1. A Bizottság felmondhatja a támogatási megállapodást vagy megszüntetheti valamely

kedvezményezett részvételét:

a) ha az 1. cikkben megjelölt egy vagy több jogalany nem csatlakozott e támogatási megállapodáshoz;

b) a munka nem vagy nem megfelelő színvonalon történő teljesítése, valamint az e támogatási megállapodásban megállapított valamely lényeges kötelezettség megszegése esetén, ha a helyzetet a konzorciumhoz intézett írásos megkeresést követően 30 napon belül nem orvosolták;

c) ha a kedvezményezett szándékosan vagy gondatlanságból szabálytalanságot követett el a

Bizottsággal kötött bármely támogatási megállapodás végrehajtása során;

d) ha a kedvezményezett alapvető etikai elveket sértett meg;

e) ha az előírt jelentéseket vagy benyújtandó anyagokat nem nyújtották be, valamint ha a

Bizottság a jelentéseket, illetve a benyújtandó anyagokat nem hagyta jóvá;

f) jelenős technikai vagy gazdasági indokok esetén, ha ezek alapvetően és hátrányosan befolyásolják a projekt feladatainak teljesítését;

g) ha az új információk és jogok potenciális felhasználása jelentős mértékben lecsökken;

h) ha valamely kedvezményezettnél bekövetkezett jogi, pénzügyi, szervezeti vagy technikai változások, illetve a felette gyakorolt ellenőrzésben bekövetkezett változás alapján kétségbe vonható a Bizottság döntése a kérdéses kedvezményezett részvételének elfogadásáról;

i) ha a fenti h) pont szerinti változás vagy az érintett kedvezményezett(ek) részvételének megszűnése alapvetően befolyásolja a projekt végrehajtását vagy a Közösség érdekeit, vagy ha ennek alapján kétségbe vonható a közösségi hozzájárulás megadásáról szóló határozat;

j) a II.40. cikknek megfelelően bejelentett vis maior esetén, ha a felfüggesztés feloldásakor a

projekt folytatására nem lenne mód;

k) ha a projektben való részvétel feltételei – a részvételi szabályok, illetve az ezeket módosító, a projektre irányadó pályázati felhívás szerint – többé nem teljesülnek, kivéve akkor, ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a projekt folytatása elengedhetetlen az egyedi program végrehajtásához;

l) ha jogerős ítélet a kedvezményezettet annak szakmai tevékenységével összefüggő büntetőperben elmarasztalta, illetve ha hiteles eszközökkel bizonyítást nyert, hogy a kedvezményezett súlyos szakmai kötelességszegést követett el;

m) ha egy vagy több kedvezményezett részvételének megszűnését követően a konzorcium a Bizottság által szabott határidőn belül nem javasolja a Bizottságnak a támogatási megállapodás módosítását a projekt folytatásához szükséges módosításokkal, beleértve azon kedvezményezett feladatainak újraelosztását is, amelynek részvétele megszűnt, illetve ha a javasolt módosításokat a Bizottság nem fogadja el;

n) ha a kedvezményezettet fizetésképtelennek nyilvánították vagy felszámolási eljárás alatt áll.

2. Ha a Bizottság kezdeményezésére egy vagy több kedvezményezett részvétele megszűnik, arról értesíteni kell az érintett kedvezményezetteket, és az értesítést másolatban meg kell küldeni a koordinátornak; a részvétel megszűnése az értesítésben megjelölt napon, de legkésőbb 30 nappal azt követően lép hatályba, hogy a kedvezményezett az értesítést kézhez vette.

A Bizottság tájékoztatja a konzorciumot a részvétel megszűnése hatálybalépésének időpontjáról.

Ha a támogatási megállapodás szűnik meg, arról értesíteni kell a koordinátort, aki ezt követően értesíti a többi kedvezményezettet; a megszűnés 45 nappal azt követően lép hatályba, hogy a koordinátor az értesítést kézhez vette.

3. A megszűnés hatálybalépésének napját követően 45 napon belül az az egy vagy több

kedvezményezett, amelynek megszűnt a részvétele, (a koordinátoron keresztül) benyújtja a

II.4. cikkben előírt, az addig az időpontig elvégzett munkára vonatkozó valamennyi jelentést és benyújtandó anyagot. Ha ezen a határidőn belül nem kapja meg ezeket a dokumentumokat, a Bizottság – azt követően, hogy a dokumentumok beérkezésének elmaradásáról 30 napos határidő kitűzésével értesítést küldött – határozhat úgy, hogy nem veszi figyelembe a további költségigényeket, és nem térít meg további költségeket, és szükség szerint felszólíthatja az érintett kedvezményezett(ek)et az előfinanszírozás visszafizetésére.

4. A konzorcium a kedvezményezett részvételének megszűnése hatálybalépésének napjától számítva 30 napon belül tájékoztatja a Bizottságot a közösségi hozzájárulás azon hányadáról, amelyet a projekt kezdete óta a kérdéses kedvezményezettnek ténylegesen átutalt.

5. Ha ezen a határidőn belül ilyen tájékoztatást nem kapott, a Bizottság úgy tekinti, hogy a szóban forgó kedvezményezett részéről nem áll fenn pénztartozás a Bizottság felé, továbbá a már kifizetett közösségi hozzájárulás teljes egészében a konzorcium rendelkezésére áll, és teljes egészében a konzorcium viseli érte a felelősséget.

6. A fenti bekezdésekben előírt dokumentumok és információk alapján a Bizottság megállapítja azon kedvezményezett pénztartozását, amelynek részvétele megszűnt.

7. Részvétele megszűnését követően az érintett egy vagy több kedvezményezett 30 napon belül kifizeti a Bizottságnak a vele szemben felé fennálló tartozását, illetve a Bizottság felszólítására ezt az összeget átutalja a koordinátornak. A Bizottság e felszólítás másolatát megküldi a koordinátornak. Ez utóbbi esetben a koordinátor a határidő lejártát követően legkésőbb 10 nappal tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy megtörtént-e az összeg átutalása.

8. A támogatási megállapodás megszűnése esetén a Bizottság megállapítja a konzorcium

pénztartozását, és erről értesíti a koordinátort.

II.39. Pénzügyi hozzájárulás a megszűnést követően, a megszűnés további jogkövetkezményei ‌

1. Megszűnés esetén a Közösség pénzügyi hozzájárulása azokra a támogatható költségekre korlátozódik, amelyek a megszűnés hatálybalépésének napjáig merültek fel és kerültek elfogadásra, továbbá azokra a támogatható költségekre, amelyek az ezen időpont előtt jogszerűen tett, visszavonhatatlan kötelezettségvállalásokon alapulnak.

2. Az előző bekezdésben foglalt rendelkezés ellenére:

– a II.38. cikk 1. bekezdésének a) pontjában foglalt esetben a Közösség által megtérítendő támogatható költségként a konzorcium részéről a projekt keretében felmerülő költségek nem hagyhatók jóvá és nem fogadhatók el. A konzorciumnak nyújtott előfinanszírozást és az előfinanszírozásból nyert kamatokat teljes mértékben vissza kell téríteni a Bizottságnak,

– a II.38. cikk 1. bekezdésének b) pontjában foglalt esetben a Közösség pénzügyi hozzájárulása azokra a támogatható költségekre korlátozódik, amelyek a jogellenes helyzet orvoslására vonatkozó írásos felszólítás kézhezvételének időpontjáig merültek fel.

3. A II.38. cikk 1. bekezdésének b), c), d), e), l) és m) pontjában foglalt esetben a Bizottság jogosult a közösségi pénzügyi hozzájárulás egészét vagy egy részét visszaigényelni. A II.38. cikk 1. bekezdésének b) és m) pontjában foglalt esetben a Bizottság figyelembe veszi az elvégzett munka jellegét és eredményeit, valamint az érintett egyedi program szempontjából a munka hasznosságát a Közösség számára.

4. A megszűnéssel összefüggésben benyújtott jelentéseket és benyújtandó anyagokat úgy kell tekinteni, hogy a jelentéstétel tárgyidőszakának végén nyújtották be őket.

5. Ha a Közösség valamely kedvezményezett részvételének megszűnése után vagy a támogatási megállapodás megszűnése után kifizetést teljesít, ezt a kifizetést a kedvezményezett, illetve a projekt tekintetében utolsó részletnek kell tekinteni, és mindig a koordinátoron keresztül kell teljesíteni.

A támogatási megállapodás, illetve egy vagy több kedvezményezett részvételének megszűnése esetén a II.9., II.10., II.11., II.12., II.21., II.22., II.23., II.24., II.25., II.35., II.36., II.38., II.41. és

II.42. cikkben, valamint a II. melléklet C részében foglalt rendelkezések a támogatási megállapodás megszűnése, illetve a szóban forgó egy vagy több kedvezményezett részvételének megszűnése után is alkalmazandók.

II.40. Vis maior‌

1. Vis maior minden olyan előre nem látható, kivételes esemény, amely befolyásolja a támogatási megállapodás szerinti kötelezettségek felek általi teljesítését, nincs a felek ellenőrzése alatt, és a felek minden ésszerű erőfeszítése ellenére nem küszöbölhető ki. Nem minősül vis maiornak a termékhiba, a szolgáltatás hibás teljesítése, valamint termékeknek és szolgáltatásoknak a támogatási megállapodás teljesítése szempontjából vett olyan késedelmes rendelkezésre bocsátása, amely a teljesítést befolyásolja, ideértve különösen a termék vagy szolgáltatás működésében vagy felhasználhatóságában bekövetkező rendellenességet, a munkaügyi vitát, a sztrájkot és a pénzügyi nehézségeket.

2. Ha valamelyik kedvezményezett előtt olyan vis maior merül fel, amely befolyásolhatja a támogatási megállapodás szerinti kötelezettségeinek teljesítését, a koordinátor haladéktalanul értesíti a Bizottságot, ennek keretében megjelöli az esemény természetét, várható időtartamát és előre látható hatásait.

3. Ha a Közösség előtt olyan vis maior merül fel, amely befolyásolhatja a támogatási megállapodás szerinti kötelezettségeinek teljesítését, haladéktalanul értesíti a koordinátort, ennek keretében megjelöli az esemény természetét, várható időtartamát és előre látható hatásait.

4. A projekt végrehajtására vonatkozó kötelezettségét vis maior következtében nem teljesítő fél nem minősül kötelességszegőnek. Ha valamely kedvezményezett vis maior miatt nem képes teljesíteni a projekt végrehajtására vonatkozó kötelezettségét, felmerült és elfogadott támogatható költségeinek tekintetében csak a vis maior bekövetkeztéig ténylegesen elvégzett

feladatokra nyújtható visszatérítés. A bekövetkező károk mérséklése érdekében minden szükséges lépést meg kell tenni.

II.41. Engedményezés ‌

A kedvezményezettek – a II.27. cikkben foglalt esetek (az új információk és jogok átruházása) kivételével – a Bizottság és a többi kedvezményezett előzetes írásos beleegyezése nélkül a támogatási megállapodásból eredő jogokat és kötelezettségeket nem engedményezhetik.

II.42. Felelősség ‌

1. A Közösség nem visel felelősséget a kedvezményezetteknek a támogatási megállapodással összefüggő cselekményeiért vagy mulasztásaiért. A Közösség nem visel felelősséget az új információk és jogok alapján létrehozott termékek, folyamatok és szolgáltatások hibájáért, beleértve különösen az azok működésében vagy felhasználhatóságában bekövetkező rendellenességeket.

2. Minden kedvezményezett teljes körű garanciát nyújt a Közösségnek, és vállalja, hogy kártalanítást nyújt a harmadik felek által a Közösséggel szemben olyan károk miatt indított keresetek, panaszok vagy eljárások esetén, amelyeket vagy e támogatási megállapodással összefüggő cselekménye vagy mulasztása folytán maga, vagy a projekt során létrejött új információk és jogok alapján létrehozott termék, folyamat vagy szolgáltatás okozott.

Ha harmadik fél a kedvezményezettel szemben e támogatási megállapodással összefüggésben keresetet indít, akkor írásos kérelemre a Bizottság a kérdéses kedvezményezett segítségére siethet. A Bizottság ezzel kapcsolatban felmerült költségeit az érintett kedvezményezett viseli.

3. Minden kedvezményezett kizárólagos felelősséggel tartozik annak biztosításáért, hogy a

projekt keretében tett cselekményei nem sértik harmadik felek jogait.

4. A Közösség nem vonható felelősségre annak következményeiért, hogy a részvételi szabályok

és az e támogatási megállapodás alapján fennálló jogait jogszerűen gyakorolja.

Document Metadata

Table of Contents

Hetedik keretprogram, támogatási megállapodás – II. melléklet – Általános feltételek

Document Metadata