Szerződések tipizálása – atipikus szerződések

Talán nem vagyunk egyedül azzal a gondolattal és érzéssel, amikor két évtizedes szerződési jogi kutatómunka és publikációs tevékenység után úgy érezzzük, hogy a sok-sok tudományos munkával töltött nap esszenciája komparatív módon átgondoltan és rendszerezetten, valamint dogmatikailag megalapozottan rögzíthetővé vált egy monográfiában.

A könyv témája régóta inspirál2 bennünket: a koncesszió és a koncessziós szerződés részletes elemzése (PhD-disszertáció) révén jutottunk el az atipikus kontraktusok vizsgálatának fontosságához (izgalmasan újszerű és egyedi jellemzőkkel bíró jogterületet feltárva) és a szerződéstipizálás lényeges szerepéhez a jogalkotói, oktatási és jogalkalmazói munkával kapcsolatban (iránytű funkció).

Mivel a szerződések rendszerezésére és azon belül az atipikus szerződések helyének megtalálására és ezen megállapodások szerződési statika és dinamika szempontjából történő analízisére kevés átfogó jellegű, magyar nyelvű kiadványban került sor (alapvetően részlegesen vagy érintőlegesen),3 így ez a mű kísérlet egy kompakt, ugyanakkor nyitott és rugalmas, a XXI. század jelenségeire reflektáló szerződésértelmezési keretrendszer megalkotására.

Jelen munkánk fókusza a szerződési klasszifikációtól indul és mintegy tölcsérszerűen szűkülve az atipikus szerződések sok szempontú tanulmányozásán keresztül jut el a timesharing-szerződéshez, amelynek kapcsán - meggyőződésünk szerint - a műben felvetett valamennyi vizsgálódási szempont és problémakör megjelenik, a heisenbergi „részben az egész” szemléletnek megfelelően. A nemzetközi és a magyar jogirodalmi előzmények

1 Xxxxxx Xxxxxxxx – Bóka 2010 87.

2 XXXX 2004; XXXX 2006c; XXXX 2007; XXXX 2009a; XXXXXXX – PAPP – STRIHÓ – SZEGHŐ 2011; AUER – BALOG

– Xxxxxxx – Juhász – Papp – Strihó – Szeghő 2015.

3 Bárdos – Menyhárd 2008; Xxxxx – Xxxxxxx – Xxxxxxxx – Xxxxxxxxx-Xxxxxx – Xxxxxx – Xxxxxxxx Xxxxx 2000; Xxxxx – Xxxxxxxx – Xxxxxx – Xxxxxxxxx-Xxxxxx – Xxxxxxxx Xxxxx 2009; Xxxxxx – Fézer – Xxxxxx – Xxxxxxx – Xxxxx – Törő 2012; Xxxxxx – Xxxxxx – Szűcs 2003; Xxxxx – Xxxxxxx – Xxxxxxxx – Xxxxxxxxx-Xxxxxx – Szuchy – Xxxxxxxx Xxxxx 2016; Xxxxxx – Fézer – Xxxxxx – Xxxxxxx – Petkó – Törő – Zoványi 2017

feltérképezését követően a többdimenziós szerződéstipizálási és a komplex szerződésekre épülő, foglalatot adó szisztéma kibontása után a szerző a gazdasági életben fontos funkciót betöltő, azonban a jogirodalomban némileg idegenkedve és elhanyagoltan kezelt atipikus szerződések sokrétű elemzésére fókuszál, hogy végül a timesharing-szerződés részletes taglalásában visszatükröződjenek mind az értelmezési keretrendszer, mind az azon belüli kontraktuscsoport kapcsán kifejtettek, mintegy igazolva a kidolgozott szerződési struktúra alkalmazhatóságát, flexibilitását és hatékonyságát.

Munkánk során szem előtt tartottuk, hogy „egy-egy területről teljes képet csak azok a vizsgálatok adhatnak, amelyek keresik a jog fejlődését meghatározó kulcspontokat, alkalmazzák a jogösszehasonlító módszert, a történeti fejlődés kontextusába tudják helyezni a kutatást és reflektálnak a gyakorlatra is.”4 Így alkalmaztunk interdiszciplináris, jogösszehasonlító, történeti, logikai, nyelvtani és dogmatikai módszereket, végeztünk extrapolálást, teleologikus interpretációt, fogalomalkotást és fogalomhasználatot, jogszabály- és joggyakorlatelemzést, értelmezést, rendszerezést, összevetést és elkülönítést, megfogalmaztunk de lege lata és de lege ferenda gondolatokat. Kutatásunk részét képezte nemcsak a nyomtatott formában elérhető joganyagok feldolgozása, hanem az elektronikus adatbázisok használata is. Sor került primer adatgyűjtésre kérdőíves felmérés keretében:5 2018. április és június között a Kúria 9 polgári ügyszakos bírája közül 7, az Országos Bírósági Hivatalon keresztül a Magyar Igazságügyi Akadémia közvetítésével az ítélőtáblák polgári ügyszakos bírái közül 2 vett részt a felmérésben.6

„A magánjog a társadalmi és gazdasági szereplők valamennyi társadalmi létszféráját érinti, átfogja és átszövi. Ez a komplexitásnak olyan fokát eredményezi, amely semmilyen vizsgálati korlátot nem tűr. Mindebből adódik az, hogy minden, a polgári jog tudományának fejlődését feldolgozni hivatott kísérlet szükségképpen szubjektív. Tükrözi a vizsgálódó szemléletét, preferenciáit, és, bár ezzel nehéz szembesülni, a korlátait is.”7

4 MENYHÁRD 2015 260.

5 A felmérést inspirálta: BEALE – DUGDALE 1975 45-60.

6 Az ítélőtáblák részéről visszaküldött válaszokat munkánk során mellőzni voltunk kénytelenek, mert összesen csak két ítélőtáblai bíró töltötte ki a kérdőívet és ők is csak részlegesen; a nagyfokú érdektelenség, az együttműködési készség elmaradása és a hiányos válaszok okait nem sikerült kiderítenünk.

7 MENYHÁRD 2015 218.

A) rész: A szerződések tipizálása

„A szerződések általános jogi elismerése után a szerződéstípusok az egyes – hasonló jellegű

– szerződések ismétlődése útján alakulnak ki… Feltétlenül egyetérthetünk a kritikákkal annyiban, hogy a szerződéstípusokat nem szabad a folyamatosan fejlődő és változó gazdasági-társadalmi viszonyok jogi sematizálásának eszközeiként, az áruviszonyok Prokrusztész-ágyaként felfognunk. Nem szabad ugyanakkor elvetnünk őket mint a jogi (elsősorban kodifikációs) és oktatási rendszeralkotás adekvát elemeit és mint a kontinentális tradíciókra kiépült jogalkalmazás jogbiztonságot segítő kiindulópontjait, a bíróságok iránytűit… A szerződéstípusok tudományos általánossága egyértelműen előnyös a szerződési rendszeralkotásnál, mindenek előtt a törvénykönyvek szisztematizálásánál, igen hasznos továbbá a szerződési jog didaktikájának kialakításánál, nem problémátlan viszont a jogalkalmazói gyakorlatban… A típusok túlzott leszűkítése – csak látszólag paradox módon – a jogalkalmazásban ugyanazokra a nehézségekre vezet, mint az általánosabb típusfogalmak és jogkövetkezmények relatíve keskenyebb átmérője közötti jelenlegi ellentét: az atipikus elemek, atipikus megegyezések szaporodására. Emellett a tipizálás – többször hangsúlyozott – szisztematizálási és didaktikai előnyeit is gyengíti a szerződéstípusok indokolatlan, nem kellően átgondolt kialakítása. Nincs szükség tehát új szerződéstípus elismerésére olyan esetekben, amelyeknél altípus képzésével vagy ’modellezéssel’ a jogalkalmazói gyakorlat kielégítően segíthető.”8

„Die Zahl der nicht kodifizierten, praktisch jedoch äusserst bedeutsamen, Vertragstypen ist heute Legien.”9

8 VÉKÁS 1977 20., 103., 152-153., 156.

9 STOFFELS 2001 1.

I. A XXI. századi szerződési jog környezete

Világunk folyamatosan változik, és halad az összetettebb, bonyolultabb és differenciáltabb formációk felé: egyszerre van(nak) jelen globális és fragmentált világrendszer(ek), univerzális és partikuláris szabályozások. A jog (és így a magánjog) organikus és természetes fejlődéséhez tartozik a jog mögött meghúzódó érdekekre és szükségletekre reflektálás, a társadalmi és gazdasági viszonyok változásának lekövetése; ennek következményeként megfigyelhető a „jogrétegek szaporodása, mint postmodern jelenség.”10 A szerződési jog, mint a szociális rendszer része,11 gazdag és változatos lehetőségeket kínál a modern áruviszonyok lebonyolítására.12 E szerepe azzal a mindenkori kihívással jár, hogy egyszerre legyen jelen benne a hagyomány (a klasszikus értékek megőrzése és a jogfolytonosság biztosítása) és a megújulás (rugalmas reagálás a gazdasági, társadalmi fordulatokra és a nemzetközi, európai szerződési jogi tendenciák beolvasztása).13 A szerződési jog jövőjét napjainkban egyre kevésbé a nemzeti magánjogok alakítják, világszinten a szerződési jog globalizációja14 tapasztalható az UNCITRAL, az UNIDROIT és az ICC tevékenységének15 is köszönhetően, Európában pedig egyre inkább szupranacionális síkra terelődik a szerződési jog fejlődése.16 A XXI. századra a nemzeti szerződési jogok egy többrétegű magánjog17 részei, melyet globális18 és európai (uniós)19

hatások befolyásolnak, alakítanak.

10 ÁDÁM 1995 23.

11 WEATHERILL 2016 3.

12 EIDENMUELLER 2018 10.: „England – together with Switzerland – is the European market leader when it comes to choice of law for contract…six times more popular than German contract law.”

13 KEMENES 2014a 145.

14FURMSTON 2007 33-34.; NOCHTA 2009 411.: „A magánjog – a kétoldalú és multilateriális kereskedelmi egyezmények, szerződések révén – igazából földrészeken átívelő világjoggá vált.”

15 Lásd: CISG, PICC, szerződési jogot érintő nemzetközi egyezmények (pl.: faktoring, pénzügyi lízing), modellszerződések és klauzulák (pl.: konzorcium, disztribúció, franchising). KECSKÉS 2004 11-96.; CASTELLANI – EMERY 2018 1-25.

16 GRUNDMANN 2010 1019.; XXXXXXX – ZOLL 2018 7., 10-11.; KECSKÉS – NEMESSÁNYI 2004 11-52.; NAGY

2004 79-90.: „Az európai magánjog kívülről befelé fejlődik, a különöstől az általános felé halad.”; NOCHTA 2009 411.: A globalizáció korszakában a nemzeti sajátosságokhoz túlzott mértékben ragaszkodó és nemzeti érdekeket szükségtelenül védő magánjog felett az idő eljárt.”

17 MIKLITZ 2016 xxxx://xxxxxxxxxxxxx.xxxxx.xxx/xxx/00.0000/xxxx.00000/xxxx (2017. 03. 27.); SZILÁGYI 2012a 82.

18 Lásd: szabadkereskedelmi megállapodások: TPP, CETA, TTIP; GALGANO 2006 34-35.

19 Lásd: EUMSZ: a belső piac négy alapvető szabadsága (áruk szabad mozgása – 28. cikk, személyek szabad mozgása – 49. cikk, tőke szabad mozgása – 63. cikk, szolgáltatások szabad mozgása – 56. cikk), modellszabályok: PECL, DCFR, CESL, DSM; FUCHS 2011 1-5.; XXXXX XXXX 2008 1-18.; Xxxx XXXXX

1973-2019: Has the UK’s membership of the EU had any lasting impact on either English or continental general contract law, or as contract law is converging? 2018. 05. 10-ei előadása az ELTE ÁJK-n az ELTE Doctor Honoris Causa cím adományozása alkalmából; EIDENMUELLER 2018 10.: „it appears clear that the key areas of private law in the EU are characterised by intense regulatory competition between the Member

A szerződés természetes gazdasági közege a piacgazdaság, amelyben a gazdasági kapcsolatok és a társadalmi rend spontán alakítása a funkciója.20 Azonban a piacgazdaság jelenkori jelenségei (globális érték- és termelési láncok, dinamizálódó külföldi tőkebefektetések, újraiparosítás, tercierizálódás,21 kommercializáció, digitalizáció,22 egymást követő gazdasági válságok, elszemélytelenedés etc.) a polgári törvénykönyvek szabályozási kereteit szétfeszítették, illetve szétfeszítik:

- a multinacionális cégek kontinenseken átívelő üzletszerű gazdálkodása,23 a nemzetközi vállalatcsoportok közötti és azokon belüli áramlások,24 a tömegméretű vagyoni és árukapcsolatok, az óriás volumenű beruházások, a nemzeti határokat átlépő jogügyleti viszonyok újabb és újabb szerződések, komplex szerződéses viszonyok meghonosodását és alkalmazását teszik lehetővé, valamint

- a hagyományosan intézményesült szerződési alaptípusokat meghaladó, új szerződési technikák jelentek meg: egységesítésre, standardizálásra irányuló (lásd: lízing-, faktoringszerződés), és túlságosan részletező, önszabályozó25 jellegű megállapodások (lásd: szindikátusi szerződés, PPP-szerződés).26,27

A „szerződési dzsungelben” a szerződések tipizálása segítségével vághatunk utat („a szerződések potenciáliter határtalan tengerében kialakultak bizonyos szigetek”)28, és ezért az általános szerződési séma és az egyedi szerződés közötti különös szint szerződéstípusok révén történő kialakításának jelentősége abban rejlik, hogy a kontraktusra alkalmazandó jog eldöntése céljából szükséges a megállapodásokat egy meghatározott szempontrendszer

States.”; XXXXXXXXX 2003 21-46.; XXXXXX – XXXXXX 2017 3-94.; XXXXXXX – ZOLL 2018 1-2., 18-24., 34-35.;

Xxxxxx XXXXXX Regulating default options – towards the enhancement of regulatory choice of European private law című előadása a SECOLA 2018-as rendezvényén (Varsó, 2018. 06. 22-23., European Contract Law and the Creation of Norms)

20 VÉKÁS 2016a 22-23.

21 CSOMA 0000 000-000.: A negyedik ipari forradalom vagy az ipari digitalizáció felgyorsulása a jelen, ahol okos gyárak (smart factory: digitalizált termelési rendszerek, a disztribúciós lánc és a kiegészítő szolgáltatások valós idejű hálózattá kapcsolása), just in time módszerek és a robotika vannak elterjedőben.

22 STAUDENMAYER 0000 000-000.: „Die Digitalisierung ist einer der grundlegenden Trends dieses Jahrhunderts, die unsere Wirtschaft und Gesellschaft grundlegend umwälzen werden, vergleichbar mit den Auswirkungen der Erfindung der Dampfmaschine durch Xxxxx Xxxx.”; XXXXXXX – STAUDENMAYER 2016 271.; XXXXXXX – XXXXXXXXXXXX – LOHSSE 2016 253.; ZŐDI 2018 41-46.; GELLÉN 2017 3-9.; ÁRVA 2017 xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxx/0_0_0000/x_xxxxxxxxx_xxxxxxxx_xxxxx_xxxxxxxxx_xxxxxxxxxx_xxx i_hatasai_a_magyar_polgari_jogra/ (2018. 01. 09.)

23 Xxxxxxxxx – Eichhorn 2015 1-21.

24 GELEI 2017 30-54.: Az outsourcing (= munkamegosztás a szervezeti kereteken kívülre történő folyamatkiszervezéssel) és az offshoring (= a szervezeti kereteken belüli tevékenységek belső munkamegosztása) egyszerre eredményez regionalizációt és centralizációt.

25 MENYHÁRD 2015 223.

26 PAPP 2009a 9.

27 Szerződési jogunk változásaival kapcsolatban lásd részletesen: DIÓSDI 1971 89-94.; VÉKÁS 1975 706.; HARMATHY 0000 000-000.; HARMATHY 2016 8-36.; GRUNDMANN 2010 1035-1037., 1043-1045.

28 KUNCZ 1946 60.

szerint megállapított kategóriákba besorolni.29 Xxxxxx Xxxxx és Xxxxxxxx Xxxxxx szerint a szerződések minősítése – típusba sorolása – egyúttal a kötelezettségvállalás jogcímét is azonosítja, valamint a jog általi elismerést is megadja.30 Xxxx Xxxxxx pedig a típusalkotás jelentőségét a jogalkotást és jogalkalmazást segítő csoportosításban látja.31 Egy szerződés típusának eldöntésénél nem a szerződő felek által adott elnevezés, és nem a felek szóhasználata a meghatározó, hanem a kontraktus tartalmából és fogalmi elemeiből kell kiindulnunk a Ptk. kötelmekre irányadó általános, és a szerződésekre vonatkozó közös és speciális szabályai alapján.32

A szerződések tipizálása vonatkozásában a bíróságokon végzett kérdőíves kutatásunk alapján [lásd: melléklet 1) és 3) kérdése] a kúriai bírák közül háromnak volt olyan tapasztalata, hogy a pereskedő felek kérték a szerződéses jogviszonyuk megfelelő minősítését (megnevezését), a többieknek nem. Azonban a felek kérelmétől függetlenül valamennyien besorolják a jogvita tárgyát képező szerződéses jogviszonyt, mert

- „e nélkül nem bírálható el a jogvita” (3 fő);

- „szükséges az alkalmazandó jog megállapításához” (4 fő);

- „kell az irányadó anyagi jogszabály megjelölése miatt” (1 fő); megállapítható, hogy a szerződéstípusok kialakítása a judikatúra számára is elengedhetetlen, nemcsak elméleti szemszögből szükségszerű (a fenti megállapításunk visszaigazolása).

29 A következő idézetek világítanak rá a legjobban a szerződések tipizálásának szükségességére: „First, classification is practically important. Without a good classification scheme, trying to find the law on a particular topic is like looking for books in an unsorted library. Second, and a related point, classification is intimately connected to knowledge. Learning the law, like learning biology or chemistry, is in large part a matter of learning classificatory schemes… Third, and of greatest significance, classificatory questions are morally important…. In the case of law, classification and morality are closely linked, because the most basic principle justice is that like cases should be treated alike… But to the extent that a classification scheme is accurate, it can help courts and other lawmakers to know which cases are alike and which are different.” XXXXXX – XXXXX 2005 29.; „First, the fact that contract law involves classification, explicit and implicit, tell us something about the systhematic nature of legal reasoning. Secondly, the fact that we recognise classifications based on the status of contracting parties is testament to an important development in the modern law, namely that we no longer treat all parties as undifferentiated contractors (as business or as consumer contractors). Thirdly, the utility of particular classifications depends on our particular cognitive interest.” XXXXXXXX 2010 28-29.

30 BÁRDOS – MENYHÁRD 0000 000-000.

31 BÍRÓ 2001 37.

32 VÉKÁS 2016a 39.; BH 2005. 102.; EBH 2000. 331.

II. Szerződési szabadság és a szerződések tipizálása

A szerződés a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.33 A felek a szerződés alanyai, akik jogképes természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli jogalanyok (relatív/csonka/korlátozott jogképességűek: célhoz kötött jogképességgel rendelkezők, például a társasházközösség a társasház működtetésével kapcsolatban a közös tulajdonban lévő helyiség bérbeadása esetén) lehetnek. A felek kötelezetti (aki a szerződés folytán szolgáltatással34 tartozik) és jogosulti (aki a kontraktus alapján a szolgáltatást követelheti) pozícióban helyezkedhetnek el (relatív szerkezetű jogviszony).35 A szerződést, mint kötelmet a kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozat keletkezteti:

- a „kölcsönös” kritérium egyrészt azt jelenti, hogy a feleknek konszenzusra (megegyezésre) kell xxxxxxx00 annak vonatkozásában, hogy akarnak-e szerződést kötni, egymással akarnak-e, milyen szerződést, milyen tartalommal és ehhez felváltva reagálniuk kell egymás jognyilatkozataira (tehát kontraktus létrehozatala jogszerűen egyik félre sem oktrojálható, mert a kontraktus alanyai mellérendeltek és egyenjogúak);37 másrészt ez az ismérv azt is takarja, hogy mindegyik szerződési alanynak a másik felé szolgáltatásokat (fő-, mellék- és ellenszolgáltatás) kell nyújtaniuk majd a jognyilatkozatok révén létrejövő megállapodás alapján.38

- az „egybehangzó” kifejezés azért feltétel, mert a szerződés lényeges tartalmi elemei (ki, mire, milyen jogcímen, mennyiért, mikorra szerződik) kapcsán megállapodásra39 kell jutniuk a feleknek (konszenzus kialakítása);40 disszenzus esetén nincs szerződés és nincs célzott joghatás.41

33 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban Ptk.) 6:58. §; DCFR Art. 1-1:101

34 A szerződés alapján tanúsítandó magatartás; lásd: EÖRSI 1987 48.

35 BH 1998. 600.; BH 1997. 436.

36 NAGY 2008 5.

37 Jobbágyi – Fazekas 2008 29.

38 BÁRDOS – MENYHÁRD 2008 170.

39 BÍRÓ 2004 217.

40 BÍRÓ 2000a 40-41.: A BGB alapján, pandektista elvet követve a felek akarategységének az essentialiák (állandó lényeges szerződési elemek: essentialia negotii, többnyire lényeges, de kizárható szerződési elemek: naturalia negotii, nem lényeges szerződési elemek, ám bizonyos jogi helyzetekben lényegessé válók: accidentalia negotii) mindhárom fajtájában való megegyezést tekintette.

41 Balásházy – Xxxxxxxx - Xxxxxxx 2008 148.

- a „jognyilatkozat” a szerződés alanyainak akarati formája,42 mely szóbeli, írásbeli (az elektronikus úton tett jognyilatkozat is annak minősülhet a megfelelő feltételek fennálltakor)43 és ráutaló magatartás lehet;44 a felek közötti együttműködés jogi kerete, a megegyezés alapeleme. A szerződés jognyilatkozatként joghatás kiváltására irányul:45 a felek akarata valósul meg46 a szerződési klauzulák alkalmazása révén, a szerződéskötés ténye jogi következményeket von maga után (pl.: biztosítékadási kötelezettség, teljesítési kötelezettség, szolgáltatás-követelési jog etc.), valamint az állam a kontraktus teljesedésbe menésének kikényszeríthetőségét elismeri és lehetővé teszi47 (feltéve, hogy a szerződés érvényes és hatályos).

A szerződés jogintézményéhez kapcsolódik az egyik legfontosabb jogterületi (szerződési jogi) alapelv: a szerződési szabadság elve,48 amely a magánautonómia kontraktuális jogviszonyokbeli elismerése,49 a magántulajdonra épülő társadalmi rend alapvető velejárója.50 A szerződési szabadságnak gazdaságszabályozó szerepe is van,51 azonban korlátozása szükséges52 a nemzetgazdaság egyensúlyának biztosítása és a szociális, társadalmi érdekek védelme céljából.53 A szerződési szabadság alkotmányos jog,54 feltétele a piacgazdaság működésének,55 a vállalkozás és verseny szabadsága megvalósulásának.56

„Míg a szerződési szabadság a vagyoni forgalom szereplőinek a magánautonómiáját biztosítja a belső kapcsolatokban, addig a verseny szabadsága a piaci résztvevők külső szabadságát teszi lehetővé, hozzájárulva ezzel a gazdasági szabadság növekedéséhez.”57 A

42 Ptk. 6:4. § (1) bek.: A jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat.

43 Ptk. 6:7. § (3) bek.

44 Ptk. 6:4. § (2) bek.

45 KEMENES 1961 19.

46 KEMENES 1961 49.

47 BÁRDOS – MENYHÁRD 2008 170.; BÍRÓ 2004 219.; BALÁSHÁZY – PÁZMÁNDI - SÁRKÖZY 2008 149.

48 Ptk. 6.59. §; részletesen lásd: TÖRÖK 2013 14-27.; XXXXXXX – ZOLL 2018 77.

49 VÉKÁS – GÁRDOS 2014b 1384.; XXXXXXXXX 2014b 145.; PETRIK – WELLMANN 2013 94.; SZALMA 2005 25.;

WEATHERHILL 2016 1.: personal autonomy and individual freedom.

50 VÉKÁS 2001a 137.

51 TÖRÖK 0000 000-000.; Hanoch DAGAN Types of Contracts and Xxx’x Autonomy-Enhancing Role című előadása a SECOLA 2018-as rendezvényén (Varsó, 2018. 06. 22-23., European Contract Law and the Creation of Norms): a szerződési jognak réskitöltési szerepe van és a célja az, hogy keretet és lehetőségeket biztosítson a gazdasági folyamatok számára.

52 Ehhez lásd: VÉKÁS 1999 53-60.

53 VÉKÁS 2001a 138-139.; KOVÁCS 2017 29-30.

54 Nem alkotmányos alapjog, hanem az Alkotmány/Alaptörvény által védett jog. 7/2006. (II. 22.) AB határozat; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat; 454/B/1993. AB határozat; 432/B/1992. AB határozat; 324/B/1991. AB határozat; 43/1991. (VII. 12.) AB határozat; 32/1991. (VI. 6. ) AB határozat; 13/1990. (VI. 18.) AB határozat; HARSÁNYI 2012 60.

55 XXXXXXX – ZOLL 2018 1., 13.

56 3192/2012. (VII. 26.) AB határozat; KOVÁCS 2017 29.

57 TÖRÖK 2015 342.

szerződési szabadságnak a kölcsönös tisztesség, méltányosság és igazság alapján kell érvényesülnie, ellenkező esetben sérül az alapelv.58

A szerződési szabadság elve magában foglalja a szerződéskötés szabadságát,59 a partnerválasztás szabadságát és a szerződési tartalom alakításának szabadságát;60 ez utóbbi keretében érvényesül a típusszabadság.61,62 A típusszabadság63 kontúrjait a jogszerűség szabja meg: a felek szerződése nem lehet jogszabályba, jóerkölcsbe ütköző és nem irányulhat jogszabály megkerülésére sem.64 A típusszabadság értelmében „a felek nemcsak törvényben külön nevesített szerződések valamelyikét választhatják, hanem több szerződéstípus elemeit vegyíthetik (vegyes szerződések), illetve olyan megállapodást is köthetnek, amely sajátos elemei folytán egyik típusba sem sorolható (atipikus szerződés); a típusválasztás szabadsága a szerződésbe foglalt jogok és kötelezettségek szabad alakítását jelenti.”65 A típusszabadság szerződő partnerek általi alkalmazása vezet(ett) a különböző szerződéstípusok kialakulásához, a szerződéstípusok pedig rendező elvként szolgálhatnak a szerződési jog világában:66 a típusalkotási szempontok (a szerződés alanyai, funkciója, közvetett tárgya, tartalma, időtartama, létrejötte, megszűnése, polarizálódása, szabályozottsága etc.)67 felhasználásával.

58 Lehoczkyné Kollonay 2007 63-65.

59 C-51/97.; C-26/91.

60 VÉKÁS – GÁRDOS 2014b 1385.; XXXXXXXXX 2014b 145-146.; PETRIK – WELLMANN 2013 94.

61 VÉKÁS – GÁRDOS 2014b 1385.; PETRIK – WELLMANN 2013 94.; VÉKÁS 2016a 39.; TIEFENBACHER 2016 42-49.

62 Az Opten kommentár a szerződések tartalmi szabadságát és a típusszabadságot azonosként kezeli, lásd: XXXXXXXXX 2014b 146.

63 Típusalakításhoz lásd: BOÓC 2013 3-8.; SZÉKELY 0000 000-000.

64 Ptk. 6:95. §, 6:96. §; BH 2000. 247.; KEMENES 1961 50.

65 Szegedi Ítélőtábla Pf. 21.072/2015/4.; Szegedi Törvényszék P. 20.005/2015/11.; Szegedi Törvényszék P. 20.047/2015/13.

66 KEMENES 1961 9., 10.

67 BÍRÓ 2006 66.

III. Hagyományosan elfogadott szerződési kategóriák68

A szerződéstipizálások összehasonlító analízise szélesíti szerződési jogi látókörünket (egyezőségek, hasonlóságok és eltérések feltárása révén), újabb támpontok kialakítását inspirálhatja és a nemzeti szerződési jog megértéséhez is közelebb vihet. A szerződéstípusok ésszerű, logikus és szisztematikus kialakítása segíti az általános és különös szerződési jogi regulák összehangolt rendjének69 megteremtését, csökkenti a túlszabályozást és ezáltal is a jogbiztonságot szolgálja.

Az alábbiakban az európai jogcsaládok (common law, romanista és germán)70 sorrendjében ismertetjük a külföldi jogrendszerek általánossá vált szerződéscsoportosításait. Bár napjainkra a jogcsaládok felbomlóban vannak:71 a jogcsalád mérvadó képviselőjének szerződési joga már nem automatikus mintaadó a jogcsalád többi tagjának szerződési rendszere számára, azonban a nóvum jelleg éppen az eltérésben, a jogcsaládon belüli divergenciában érhető tetten. A magyar szerződési jog szempontjából a posztszocialista országok szerződéseket rendszerező szempontjait is fontosnak tartottuk megvizsgálni: a közös történelmi, társadalmi és gazdasági „kitérő” közös szerződéstipizálási támpontokhoz vezet-e. A hagyományosan elfogadott európai szerződési klasszifikációk patchworkszerűségét az adja, hogy nem minden ország kapcsán fértünk hozzá általunk értett nyelveken a szakirodalomhoz, és amelyeknél hozzájutottunk megfelelő színvonalú szakanyagokhoz, azoknál a matériák időbelisége, mennyisége és mélysége eltérő volt.

1. A szerződések tipizálása néhány európai szerződési jogban72

Az angol szerződési jogban73 az általános nézettel ellentétben - a precedens jogra való épülése ellenére - találhatók rendszerező szempontok74 a kontraktusok osztályozásával kapcsolatban is. Az is kétségtelen viszont, hogy a kontinentális szerződési jogokhoz viszonyítva egységesített kötelmi jog, általános szerződési alapelvek, generálisan érvényesülő szerződési keretrendszer kidolgozására az angol kontraktuális jogban nem

68 Auer – Xxxxx – Jenovai – Juhász – Xxxx – Strihó – Szeghő 2015 16-28.

69 VÉKÁS 2014 261.

70 Ezekről részletesen lásd: XXXXX 1977; EÖRSI 1975.

71 Xxxxxx Xxxxxxxx – Bóka 2010 36.

72 PAPP 2014a 337-346.

73 Fejlődésének magyar nyelvű feldolgozását lásd: VÉKÁS 1977 57-59.

74 SZILÁGYI 2012b 270.

került sor.75 Az angol szerződési jognak négyféle jogforrása van:76 a common law, a jogszabály, a nemzetközi egyezmények77 és az európai jog.78 A megállapodásokat az angol szerződési jogban is többféle kritérium szerint osztályozzák: a tárgya,79 a felek, a kontraktus formája,80 a megállapodás időtartama,81 a szerződés hatálya és hatályosulása szempontjából.82 A szerződés alanyai felől közelítve kereskedelmi83 és nem kereskedelmi (non-commercial) szerződéseket különböztethetünk meg aszerint, hogy mindkét fél célja üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása-e (business for the purposes of trade), vagy sem (contract between private individuals; lásd például: fogyasztói szerződések, házasságkötés);84 vegyes szerződésnek tekintik azokat, ahol csak az egyik alany ’kereskedő’ (merchant).85 A szerződő felek szerinti másik csoportosítás magánfelek (private persons) közötti és olyan kontraktusokra bontja a szerződéseket, ahol mindkét, vagy legalább egyik szerződő fél közjogi intézmény (public body).86 A szerződés formája alapján alakszerűtlen (simple contract)87 és írásbeli formához (deed or specialty contract) kötött88 megállapodásokat, és olyanokat különíthetünk el, amelyeknél a szerződési tartalmat szavakkal (expressed contract), vagy ráutaló magatartással (implied contract) nyilvánították ki a jogalanyok;89 a határozottan kifejezésre juttatott szerződéseken belül külön alcsoportot képeznek a távollévők között kötött megállapodások (distance contract).90 A szerződés hatálya alapján beszélhetünk olyan szerződésről, ahol csak az egyik szerződő felet terheli kötelezettség (unilateral contract), és olyanról, ahol mindkét szerződési alany kötelezettség teljesítését vállalja a másikkal szemben (bilateral/synallagmatic contract).91 A kontraktus hatályosulása kapcsán érvényes (valid), hiányos/érvénytelen (void), megtámadható (voidable) és kikényszeríthetetlen (unenforceable) szerződéseket ismer az angol

75 CARTWRIGHT 2007 48.

76 BEALE 2012 4.

77 RICHARDS 2009 11.

78 POOLE 2010 2.

79 KRAMER 2010 39.

80 FURMSTON 2010 26.

81 MCKENDRICK 1997 1.

82 BEALE 2012 74.

83 TAYLOR – TAYLOR 2011 67.

84 BEALE 2012 76.

85 Beale 2012 76.; Beale – Xxxxxxxxx-Xxxxxx –Rutgers – Tallon – Vogenauer 2010 139.

86 FURMSTON 2007 34.; Xxxxxx v First County Trust Ltd (2003) UKHL 40, (2003) 4 All ER 97, (2004) 1 AC

816.

87 DUXBURY 2011 5.

88 BEALE 2012 79.

89 BEALE 2012 79.

90 BEALE 2012 79.

91 BEALE 2012 80.; FURMSTON 2010 26.; DUXBURY 2011 5.; United Dominions Trust (Commercial) Ltd v Eagle Aircraft Services Ltd (1968) 1 W.L.R. 74.; XXXXXXX – XXXXX 2011 12.; BROWNSWORD 2009b 61.; POOLE 2010 79-81.; Daulia Ltd v Four Millbank Nominees Ltd [1978] Ch 231; STONE 2011 42.

magánjog.92 A szerződés tárgya szerinti különbségtétel a kontraktus közvetett tárgya, a szolgáltatás alapján történik; így sokféle megállapodás-típus rögzíthető (például adásvételi szerződés, munkaszerződés, fuvarozási szerződés, vállalkozási szerződés etc.).93

Norvégiában is ismert a szerződések szabályozottság, alanyi kör (fogyasztó, kereskedő) és formai kritériumok szerinti tagolása.94

A francia szerződési jog egyoldalú illetve kölcsönös kötelezettséget keletkeztető (contrats unilatéraux – contrats synallagmatiques), ingyenes illetve visszterhes (contrats á titre gratuit – contrats á titre onéreux), nevesített illetve nevesítetlen, kereskedelmi és polgári jogi, valamint konszenzuál illetve reálkontraktusok között tesz különbséget.95 Azokon a szerződéseken belül, melyek kölcsönös kötelezettségek teljesítését írják elő, két alcsoport létezik: a kötelezettségek cseréjén alapuló (contrats commutatifs) és a kockázati jellegű megállapodások;96 a nevesítetlen megállapodások pedig vegyes és atipikus szerződésekre bonthatók tovább.97

Az olasz szerződési jogdogmatika is kidolgozta az alapvető szempontok szerinti jogügyleti alfajokat: alakszerűség szempontjából formához kötött vagy anélküli, a résztvevők száma szerint egyoldalú (negozio unilaterale), kétoldalú (negozio bilaterale) vagy többoldalú (negozio plurilaterale), realizálódása alapján élők közötti (negozi inter vivos) vagy halál esetére szóló (negozi mortis causa), a szolgáltatások egyenértékűségével kapcsolatban visszterhes (negozio oneroso) vagy ingyenes (negozio gratuito) típusokat képezve.98 A jogügyleti kategorizálások mellett szerződéstipizálási szempontok (a kontraktus tárgya, kauzája, célja, főszolgáltatása, időtartama, teljesítési módja, Ptk-ban szabályozott-e etc.)99 is alkalmazásra kerülnek az olasz szerződési jogi munkákban.

A német kötelmi jogban a jogügyletek csoportosítása került előtérbe, a szerződések tipizálása inkább háttérbe szorult. A jogügyleteket a résztvevők száma és a részvétel módja alapján egy- és többoldalú jogügyletekre oszthatjuk.100 A jogügyletek tárgya szerint történik a jogterületi besorolás (pl.: dologi jogi, kötelmi jogi, családjogi etc.), a jogügyletek jogkövetkezményeinek figyelembevételével kötelező és rendelkező jogügyleteket

92 BEALE 2012 80.; FURMSTON 2010 26.

93 FURMSTON 2010 26.; XXXXXX 2010 39.

94 NYE 1987 191., 246.

95 FERID 0000 000-000.; XXXXXXXXXX 2010 155.; XXXXX 2017 1-20.

96 FERID 1971 405.

97 FERID 1971 406.

98 ECCHER – SCHURR – CHRISTANDL 0000 000-000.

99 FERRARI 0000 000-000., 385.

100 LARENZ 1989 318.

különböztethetünk meg.101 A jogügyletek közötti különbségtétel alapulhat még alakszerűségi kritériumon (formához kötött-e), feltételtől függőségen, a hatályosulás időbeliségén (azonnali vagy későbbi időpontbeli), azon, hogy kik között realizálódik (élők között vagy halál esetére szól), visszterhességen (vagy ingyenes-e a jogügylet) és azon, hogy absztrakt vagy kauzális-e a jogügylet, (kiderül-e belőle annak célja és jogalapja).102 A német kereskedelmi jog a kereskedelmi jogügyleteken belül a fogyasztói és a kereskedői jogügyletek közötti különbségtételt ismeri.103 A jogügyletek kategorizálása mellett szerződéstipizálások is megjelennek a német kötelmi jogi szakirodalomban, a következők szerint:

- mely jogterület normái szabályozzák (dologi jogi, öröklési jogi, családjogi, kötelmi jogi);104

- egyoldalú (ajándékozás, kezesség) vagy kölcsönösen kétoldalú kötelezettségek teljesítését (adásvétel, bérlet) tartalmazza a kontraktus;105

- törvénykönyvi sorrend szerinti felosztás (einzelne Vertragstypen);106

- a szerződés közvetett tárgya alapján dologátadásra (Sachüberlassung), szolgáltatásteljesítésre (Dienstleistung) vagy másra (sonstige Schuldverhältnisse: Gesellschaftsvertrag, Gemeinschaft, Sicherung und Bestärkung einer Schuld) irányulnak-e a megállapodások;107

- a szerződő felek által tanúsított magatartás szempontjából konszenzuál és reálkontraktusok keletkezhetnek;108

- jogszabályban rögzített szerződések, ezek vegyes megjelenése (Typenkombination: Hotelbeherberungsvertrag, Typenverschmelzung: gemischte Schenkung, Typenneuschaffung: Garantievertrag) és típusidegen (typenfremde Verträge) megállapodások elválasztása;109

- a harmadik személyt (személyeket) érintő szerződéseken belül egy szerződés által célhoz kötött jogalanyok megállapodása (társasági szerződés) és több szerződés által

101 LARENZ 1989 319.; SCHLECHTRIEM 1992 10.

102 LARENZ 1989 319.; LARENZ – WOLF 0000 000-000., 418-419., 423.; Palandt Bürgerliches Gesetzbuch. Beck’sche Kurz Kommentar. Band 7. 2009 73-74.

103 MÜSSIG 2006 78.

104 Palandt Bürgerliches Gesetzbuch. Beck’sche Kurz Kommentar. Band 7. 2009 150.

105 Palandt Bürgerliches Gesetzbuch. Beck’sche Kurz Kommentar. Band 7. 2009 150.; MÜSSIG 2006 102.; KLEIN 1978 119.

106 Reithmann – Martiny 2004

107 MÜSSIG 0000 000-000.

108 SCHLECHTRIEM 1992 11.

109 LARENZ – CANARIS 1994 42., 60.

különböző szerződő feleket összekapcsoló kontraktusok (láncszerződés - Kettenvertrag: Girovertrag, és hálószerződés - Netzvertrag: Franchise-Vertrag) megkülönböztetése.110

Az osztrák szerződési jogban szisztematikus szerződési tipizálásra nem került sor, köszönhetően egyrészt a kombinációs és sporadizált jogalkotásnak, másrészt a jogügylettan alapos kidolgozottságának.111 A jogügyletek felosztása csaknem azonos a német szerződési jogi szakirodalomban megjelenő alfajokkal, így egyoldalú és többoldalú,112 vagyonjogi és személyi jogi, egyoldalú és kétoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó, juttatási célú és anélküli, visszterhes és ingyenes, kötelező és rendelkező, absztrakt és kauzális, élők közötti és halál esetére szóló, formához kötött és alakszerűtlen, jogterületi (kötelmi jogi, dologi jogi, családjogi, öröklési jogi) és jogági (magánjogi, közjogi) jogügyleti csoportokat felállítva.113 Emellett speciálisabb szempontú jogügyleti megkülönböztetések is fellelhetőek: konkrét célra irányuló egyszeri (gewöhnlicher Kauf, Tausch, Schenkung) és tartós jogviszonyt keletkeztető jogügyletek (Miete, Dienstvertrag, Versicherungsvertrag, Bezugsverträge) csoportjai,114 csak kereskedők közötti (Handelsgeschäft), valamint kereskedő/vállalkozás és fogyasztó közötti (Verbrauchergeschäft), továbbá nem vállalkozások/kereskedők közötti (Privatrecht) jogügyleti altípusok.115

A svájci szerződési jogban szintén a szerződéstípusok sokféleségéről116 beszélhetünk: törvényileg szabályozottra és nem szabályozottra osztva őket.117 Az utóbbi kategórián (Innominatverträge) belül összefüggő (pl.: Netz-, Verbundvertrag, groupes de contrats),118 vegyes (gemischttypischer Vertrag) és sui generis (iuris)119 szerződési alfajokat alakítottak ki. Svájcban a szerződéseknek olyan osztályozása is elfogadott, amely a jogterület felől közelít: dologi, kötelmi, családjogi és öröklési jogi kontraktusokat megkülönböztetve.120 A kötelmi szerződések vagy egyoldalú kötelezettséget (contractus unilaterales), vagy kétoldalú, kölcsönös kötelezettséget keletkeztethetnek. A kétoldalú megállapodáson belül

110 LARENZ – WOLF 2004 432.

111 Xxxxxx XXXXXXxxx 2013. 10. 02-án (Forschungsinstitut für mittel- und osteuropäisches Wirtschaftsrecht, Wirtschaftsuniversität Wien) folytatott konzultáció alapján.

112 KREJCI 2005 232.

113 KOZIOL – WELSER 1992 96-103.; XXXXXXXXX 2005 83-86.; XXXXXX – WELSER – XXXXXXXXXXXX – KLETECKA 0000 000-000.; ORTNER 2004 7-9.

114 XXXXXXXXX 2005 84.; DORALT – NOWOTNY – SCHAUER 1999 34.

115 BYDLINSKI 2005 86.; DORALT – NOWOTNY – SCHAUER 1999 26.

116 „eine bunte Vielfalt von Vertragstypen”, „der Vertrag floriert wie nie zuvor”; Neue Vertragsformen der Wirtschaft: Leasing, Factoring, Franchising. 1985 21.

117 HONSELL – VOGT – WILFAND 1992 24.

118 HONSELL – XXXX – WILFAND 1992 851.; GUHL1972 291.

119 Pl.: Leasing, Factoring, Franchising, Lizenzvertrag, Fernunterrichtsvertrag, verwandte Absatzmittlunsvertrag, Kreditkartengeschäft, joint-venture-agreement, Management Consulting Vertrag etc.; XXXXXX 2010 22.; XXXXXXX – XXXX – WILFAND 1992; GUHL1972 290.

120 VON THUR – XXXXX 1979 148.

(zweiseitiger Vertrag) a contractus bilaterales aequales és contractus bilaterales inaequales alfajok jelennek meg, melyek között a különbség abban mutatkozik, hogy a szerződés célja a kötelezettségek teljesítésének „cseréjére” (Synallagma) irányul-e (pl.: adásvétel) vagy sem (pl.: kölcsön).121 Ismert még az élők közötti (Verträge unter Lebenden) és halál esetére szóló (Verträge von Xxxxx wegen) kontraktusok szétválasztása is,122 valamint a szerződési szolgáltatások alapján történő minősítés is: dare (Pflicht zu Sachleistung, Kauf), facere (Pflicht zu persönlicher Leistung, Auftrag) és praestare (Pflicht zur Erfolgs- Gewährleistung, Werkvertrag).123

A litván Ptk. a Principles of European Contract Law és a Principles of International Commercial Contracts alapján született szerződési jogi része konszenzuál és formális, szóbeli, írásbeli és ráutaló magatartással kötendő kontraktusokat, szabadon megállapított tartalmú, általános szerződési feltételt tartalmazó és teljesen standardizált szerződéseket, valamint expressed (felek által megtárgyalt) és implied (a szerződés jellegéből, céljából adódó) feltételeken alapuló szerződéseket különít el.124

A lengyel szerződési jog kötelező és rendelkező, konszenzuál és reál-, visszterhes és ingyenes, valamint nevesített és nevesítetlen szerződési felosztást használ.125

A román szerződési jogban az alapvető megkülönböztető ismérv az, hogy egy kontraktust a román Ptk. vagy más törvény szabályoz-e, vagy sem. A jogszabályilag rendezett szerződéseken belül különbséget tesznek egy- és kétoldalú, visszterhes és ingyenes, kommutatív és szerencse-, konszenzuál és reál, standard, professzionális és fogyasztói, fő- és járulékos, dologi jogot alapító és átruházó, azonnali és folyamatos végrehajtású, nevesített és nevesítetlen (atipikus), egyszerű és komplex szerződések, valamint szerződéscsoportok között.126

A szerb magánjog is számos szerződési felosztást ismer: jogszabályban szabályozott (nevesített) és jogszabályban nem szabályozott (nevesítetlen), alakszerűtlen és formális, egyoldalúan kötelező és kétoldalúan kötelező, visszterhes és ingyenes, kommutatív és aleatorikus, pillanatnyi, tartós és időszakonként visszatérő, kollektív és egyedi,

121 VON THUR – XXXXX 1979 149.

122 VON THUR – XXXXX 1979 151.

123 HONSELL – VOGT – WILFAND 1992 24-26.

124 Kirsiené – Pasvenskiené 2011 87-101.

125 Xxxxxxxxxxxx – Xxxxxxxxxx – Drela 2014 32-35.

126 VERESS 2018b 47-51.; BÍBOR – FEGYVERESI – KOKOLY – SZÉKELY – VERESS 0000 000-000.; BOROI – ANGELESOU 0000 000-000.; LUPAN – SZTRANYICZKI – VERESS – PANTILIMON 2012 217.

keretszerződés és különös megállapodás, fő- és mellékszerződés, intuitu personae és inter partes, elő- és főszerződés, kauzális és absztrakt szerződés etc.127

A fentiek alapján a következő megállapítások tehetők:

- a dualista magánjogok (francia, német, osztrák) megkülönböztetnek kereskedelmi szerződést is (a polgári és kereskedelmi jog kettősségét kiegészítve, trialista felfogás is megjelent: a gazdasági joggal bővítve a viszonyrendszert);128

- a polgári jogon belüli jogterületek szerinti szerződési elosztás (német, osztrák, svájci) is elfogadott;

- hangsúlyosnak tekinthető a szerződések szabályozottságán (német, svájci, olasz, román, szerb, norvég) alapuló különbségtétel, viszont a törvénykönyvi sorrendje a megállapodásoknak nem kritériumképző;

- a jogügyleti klasszifikáció háttérbe szorítja a szerződés – mint jogügyletfajta – csoportosítását (olasz, német, osztrák), emellett az itt alkalmazott szempontrendszer szerződésekre szűkítése is jelen van (svájci, román, szerb);

- egyszerűbb, duális kategóriák használata a legrégebbi és leggyakoribb (kommutatív

– aleatorikus: román, szerb; nevesített – nevesítetlen: francia, lengyel, román, szerb; konszenzuál – reál: francia, német, litván, lengyel, román; visszterhes – ingyenes: francia, olasz, lengyel, román; egyoldalú – kölcsönös kötelezettséget keletkeztető: angol, francia, német, svájci, román, szerb etc.);129

- altípusok képzését is lehetővé tevő szempontok használata elterjedt (tárgy: angol, olasz, német, svájci; felek: angol, norvég; forma: angol, norvég, litván, szerb; időtartam: angol, olasz, román, szerb etc.);

- az új jelenségekre adott reflexióként, a modernitást, nyitottságot és rugalmasságot tükröző szerződési csoportképzés nem karakterisztikus (komplex/kollektív szerződések: német, svájci, román, szerb; vegyes szerződések: francia, német; típusidegen/atipikus: német, francia; standard kontraktusok: litván, román).

127 PEROVIC 0000 000-000.; SZALMA 0000 000-000.

128 DEMARSIN – KEIRBILCZK 0000 000-000.

129 Európán kívül is elterjedt párba állítások ezek; lásd: XXXXX – SHARPE 0000 000-000.

2. A szerződések csoportosítása Magyarországon

A magyar magánjogi irodalomban is megjelentek az európai jogokban tetten érhető jogügylet- és szerződéstípus-csoportosítások, alapvetően leképezve azokat, és inkább csak a korai szakirodalom alkalmazott sajátos megközelítéseket.

Xxxxxxx Xxxxxxx szerint „a szerződéseket általában egyoldalúakra és kétoldalúakra, vagyis terhesekre, fő- és mellékszerződésekre, s tisztákra és feltételesekre szokás osztályozni.”130 Ezen kívül a megállapodásokat közönséges tartozásokkal járó szerződésekre és pénzbeli adósságokra is felosztotta. Az előbbieken belül tovább bontotta a csoportot abból a szempontból, hogy a tartozás keletkezése bizonyos anyagi feltételhez kötött (pl.: dolog átadása, lásd: letét, zálog, haszonkölcsön, kölcsön), vagy a tartozás keletkezéséhez csak a szerződő felek kölcsönös megegyezése kívántatik (pl.: személyek munkaerejét tárgyazó szerződések, meghatározás és ügyvitel egyéb nemei, használati jogot átruházó szerződések, tulajdont átruházó szerződések, közkereseti társaság).131 A pénztartozásoknál Wenczel különbséget tett világos és homályos szerződések között, attól függően, hogy az összeg és az adós ismert volt-e, valamint írott és nem írott pénzbeli adósságok között is.132

Xxxxxxxx Xxxx a „szerződések különböző nemei” tekintetében az egy- és kétoldalú, valamint fő- és mellékszerződések (mint alapszerződés és annak módosított része) között különböztetett.133

Xxxxxx Xxx, Xxxx Xxx és Xxxxxx Xxxxx közös kötelmi jogi munkájukban osztályozták a szolgáltatásokat (pozitív és negatív; múló és tartós; lehető és lehetetlen; osztható és oszthatatlan; határozott és határozatlan; vagylagos kötelem; fajszerű vagy genericus kötelmek; pénzszolgáltatás)134 és a szerződéseket: alakszerűre és nem alakszerűre, fő- és mellékszerződésekre (mint alapszerződésre és annak biztosítására szolgáló kontraktusokra, pl.: zálogszerződésre, kezességi szerződésre), egyoldalú vagy kétoldalú kötelezettséget szülő szerződésekre, ingyenes és visszterhes szerződésekre, consensualis és realis szerződésekre, abstract és materialis (causa nélküli és causalis) szerződésekre bontva őket.135

130 WENCZEL 1874 202.

131 WENCZEL 0000 000-000.

132 WENCZEL 0000 000-000.

133 ZLINSZKY 0000 000-000.

134 KATONA – KISS – XXXXXX 1898 44-64.

135 KATONA – KISS – REINER 0000 000-000.

Xxxxxx Xxxxxxx csak a kötelmek csoportosítását végezte el – úgy, mint: egyoldalú és kétoldalú, együttes és egyetemleges, kikényszeríthető és ki nem kényszeríthető, igenleges és nemleges, egyszerű és összetett, osztható és oszthatatlan, határozott és határozatlan, utóbbin belül helyettesíthető, vagylagos és fajlagos, továbbá fő- és járulékos, tartós és múló

-,136 a szerződési szisztematizálása csak könyve tartalmi sorrendjéből állapítható meg.137 Xxxxxxxxx Xxxxxx a jogügyletből származó kötelmeket egyoldalú ígéretből és

szerződésből eredeztethető kötelmekre osztotta fel, ez utóbbiakon belül visszaadásra irányuló szerződéseket (letét, kölcsön, haszonkölcsön), elidegenítésre irányuló kontraktusokat (ajándékozás, csere, adásvétel és különös esetei), bérszerződéseket (bérlet, haszonbérlet, munkabéri szerződés), társasági szerződést, ügyvitelre vonatkozó szerződést (megbízás és különös esetei), ellátásra és életjáradékra irányuló szerződéseket, a kötelem biztosítása és érvényesítési módja iránt kötött szerződéseket (kezességi szerződés, zálogszerződés, egyezség, tartozáselismerés, választottbíróság iránti szerződés) és szerencseszerződéseket (bíróilag érvényesíthetőre és bíróilag nem érvényesíthetőre bontva) különböztetett meg.138

Xxxx Xxxxxx és Xxxxx Xxxx a kereskedelmi ügyleteket139 sorolta be több szempont szerint:

- az alanyi ügyeletek azok, melyek az ügyletet kötő személy kvalitásai szerint meghatározottak, pl.: bank- és pénzváltó ügyletek;

- a tárgyi ügyletek azok, melyek az ügylet lényegéből fakadóan különböznek egymástól, pl.: biztosítások elvállalása, kereskedelmi vétel;

- az alapügyletek azok, melyek iparszerű folytatása mindenkit kereskedővé tesz (pl.: értékpapírok vétele), míg a mellékügyletek csak feltételezik a kereskedői minőséget (pl.: segédszemélyzet felfogadása).140 Xxxxx Xxxx később a nevesített szerződések kapcsán konszenzuál - reál, kétoldalú (visszterhes) - egyoldalú (ingyenes), és absztrakt – kauzális csoportpárok között differenciált.141

136 RAFFAY 0000 000-000.

137 RAFFAY 1906 V-VI.: kölcsön, haszonkölcsön, letét, adásvétel, adásvétel különös nemei, csere, ajándékozás, ellátási szerződés, életjáradék-szerződés, bérlet, haszonbérlet, szolgálati szerződés, vállalkozási szerződés, alkuszi szerződés, megbízás, társaság, egyezség, tartozáselismerés, elszámolás, utalvány, szerencseszerződés.

138 KOLOSVÁRY 0000 000-000.

139 A kereskedelmi szerződéseket csokorba szedő munka az új Ptk. hatályba lépése után is született: XXXXX – XXXXXXX – XXXXXXXX – XXXXXXXXX-XXXXXX – SZUCHY – XXXXXXXX XXXXX 2016

140 NAGY 1913 4-5.; KUNCZ 1929 1-15.

141 KUNCZ 1946 60-61., 72-73.

Xxxxxxxx Xxxxxx a szolgáltatások (a kontraktusok közvetlen tárgya) fajai felől közelítette a szerződéseket: vagylagos és fajlagos kötelmeket, valamint pénztartozásokat meghatározva,142 az egyes kötelemfajokon belül pedig tipizált (a szolgáltatás jellemző tárgya, illetve jogalapjuk szerint csoportosítva), atipikus és vegyes szerződéstípusokat felállítva.143

Xxxxxxxxx Xxxx a kötelmi ügyletek osztályozása keretében kötelemalapító, változtató és szüntető ügyleteket említ, azon belül a szerződéseket is a kötelem léte alapján felosztva (pl.: előszerződés, elengedés, újítás). A kötelem egzisztálásától függetlenül gyakori és ritka, fő- (önálló) és mellékszerződések (járulékos), valamint formális és formátlan kontraktusok között tett különbséget.144 A kereskedelmi ügyeletek tipizálását is elvégezte Fehérváry – a Kt.145 258. és 259. §§-ai alapján –, kereskedelmi alap- és mellékügyleteket (utóbbiak, amik kívül esnek a két előírás taxációján, de a kereskedelmi üzlet folytatásához tartoznak), tárgyi (feltétlen kereskedelmiek, az ügyletkötő alanyokra tekintet nélkül) és alanyi (ügyletkötő alanyra tekintettel minősülnek kereskedelminek, feltételesek), továbbá az alanyi csoporton belül egyoldalúan és kölcsönösen (mindkét fél részéről) kereskedelmi ügyletfajtákat megállapítva.146

Xxxxxx Xxxxxx a jogügyletek fajain belül egyoldalú és kétoldalú, konszenzuális és reál, heteronóm (amely tartalmát jogszabály határozza meg) és autonóm, élők közötti és halál esetére szóló, címzett és nem címzett, rendelkező és jogi kötöttséget létesítő ügylettípusokat konkretizált.147 Szászy a szerződések közvetlen tárgya (a szolgáltatás: „amit a hitelező az adóstól követelhet, és amit az adós a hitelezőnek teljesíteni tartozik”)148 alapján ragadta meg a azok lényegét: adásra, tevésre és nemtevésre irányuló fajtákat, rendelkező és kötelező jellegűeket, fő-, mellék- és segédszolgáltatást tartalmazókat, rövid és huzamos tartamúakat, osztható és oszthatatlanokat, egyedi, vagylagos, fajlagos és pénzkötelmeket meghatározva.149 Szászy a kötelmeket más szempont szerint is osztályozta: nem polarizált követelésekre (dologi jogok, személyi és családi jogok, eszmei javakon fennálló jogok, kizárólagos iparjogosítványok, kisebb haszonvételek, vadászati és halászati jogok, bányajogok, másodrendű nem polarizált követelések) és polarizált követelésekre (dolog állagának átengedésére irányuló ügyletek: kölcsön, vétel, csere, ajándékozás; dolog

142 SZLADITS 1935 39-57.

143 SZLADITS 0000 000-000.

144 FEHÉRVÁRY 0000 000-000.

145 1875. évi XXXVII. törvénycikk

146 FEHÉRVÁRY 1941 13-16., 287.

147 SZÁSZY 1949 76-78.

148 SZÁSZY 1943 49.

149 SZÁSZY 1943 49-50.

használatának átengedésére irányuló ügyletek: haszonkölcsön, letét, vendégfogadós ügylete, bérlet, haszonbérlet; munkaszolgáltatásra irányuló ügyletek: szolgálati, vállalkozási, alkuszi szerződés, díjkitűzés, megbízás, fogadatlan ügyvitel; személy és vagyonkapcsolatokból eredő jogviszonyok: társaság, jogközösség; ellátási és életjáradéki szerződések; megállapító szerződések: egyezség, tartozáselismerés, elvont fizetési ígéret, választottbírósági szerződés; alakszerű kötelmek; összetett/vegyes szerződések; nem jogügyletből eredő kötelmek) választva szét azokat.150

Xxxxxxxxxxxx Xxxxx a kötelmeken belül egy általános és egy szűkebb csoportosítást alkalmazott: az előbbieknél a szolgáltatások fajai szerint (pozitív és negatív; adás, tevés és felelősségszolgáltatás; tartós és egyszeri; osztható és oszthatatlan; egyszerű és összetett; határozott és határozatlan; vagylagos, fajlagos és zártfajú; pénztartozás), az utóbbinál a szerződések fajai alapján (egyoldalú és kétoldalú viszonos; tartós és nem tartós; elvont és jogcímes; nevesített, nevetlen és vegyes; konszenzuális és reálszerződések) besorolva.151

Xxxxx Xxxxxx egyoldalú – kétoldalú, ingyenes – visszterhes, tartós – nem tartós, elvont – jogcímes és konszenzuál – reálszerződések kategóriáit alkalmazta.152 Az 1950-es évek szerződési jogi munkái ezen a mezsgyén haladva cizellálták tovább a szerződéscsoportosítást: szolgáltatásfajták szerintiekre (ügyviteli kötelmek, bank- és hitelügyletek, értékpapírok, használati kötelmek, társaság, biztosítás, egyéb kötelmi viszonyok, elhatárolt, végleges szolgáltatásra irányuló kötelmek),153 élők közötti és halál esetére szóló ügyletekre, valamint az akaratnyilvánítás módja szempontjából kifejezett és hallgatólagos jogügyeletekre.154

Xxxxx Xxxxx és Xxxxxxx Xxxxxx azon a véleményen voltak, hogy az egyes szerződésfajták más és más társadalmi szükségletek kielégítésére irányulnak, és ezért más és más szolgáltatásokat határoznak meg (pl.: adási, használati és ügyviteli kötelmek), mely csoportosítást keresztezi a visszterhességre és ingyenességre alapozó felosztás,155 tankönyvük egyes szerződésekre vonatkozó részét viszont a törvénykönyvi rendszert követve írták meg.156 Xxxxx Xxxxx a későbbiekben a szolgáltatások részletes jellemzését is elvégezte, különböző szempontok szerint alakítva ki a fajtáit: fő-, mellékszolgáltatás és kísérő kötelezettségek; tevőleges (adás, tevékenység kifejtése, előszerződés,

150 SZÁSZY 0000 000-000.

151 NIZSALOVSZKY 1949a 70-95., 221-227.

152 PÓLAY 1950 33-34.

153 Kauser – Xxxxxxxxxxxx – Pólay – Világhy 1953 3-112.

154 Eörsi – Kauser – Pólay – Világhy 0000 000-000.

155 EÖRSI – VILÁGHY 1965 8-9.

156 EÖRSI – VILÁGHY 1965 9-10.

készenlét/helytállás) és nemleges szolgáltatás (tartózkodás, tűrés); egyszeri, tartós és időszakonként visszatérő szolgáltatás; személyhez kötött és forgalmi jellegű szolgáltatás; visszterhes és ingyenes szolgáltatás; egyéb megkülönböztetésen alapuló szolgáltatások (vagylagos, egyedi, fajlagos, zártfajú, feltételhez vagy időhöz kötött, pénztartozás).157

Az 1980-1990-es évekre a polgári jogi tankönyvek elszakadtak a szerződésfajták Ptk-t követő csoportosításától, a következő kategóriákat felállítva: a tulajdonátruházás szerződései (adásvétel, szállítás, mezőgazdasági termékértékesítés), a más javára kifejtett tevékenység kötelmei (vállalkozás, fuvarozás, megbízás, bizomány, szállítmányozás, letét), használati kötelmek (bérlet, lakásbérlet, haszonbérlet), társulások, pénz- és értékpapírkötelmek (bankszámla, hitel, kölcsön, takarékbetét, biztosítás, értékpapírok), tartási és életjáradéki szerződés és ingyenes szerződések (ajándékozás, haszonkölcsön, közérdekű felajánlás).158 Ebben az időszakban összegző rendszerezéseket tartalmazó szerződési jogi munkák is napvilágot láttak: utalva a római jogi gyökerű szolgáltatástípusok szerinti, a törvénykönyvi, az elő- és végleges szerződés, a visszterhes és ingyenes kontraktus, a tartós és nem tartós, a jogcímes és absztrakt, a konszenzuális és reálszerződések típusaira.159

A 2000-es években a megelőző évtizedek hagyományait vitték tovább a szerződési jogban,160 vagy némileg módosítottak azon: eltérő magatartási válfajhoz eltérő szerződéstípust rendelve (adási, eredmény-, ügyviteli, használati, helytállásra irányuló kötelmek, organizatórikus szerződések),161 illetve azt cizellálták: jogszabályi meghatározottság szerint nevesített és nevesítetlen, tartalom alapján visszterhes és ingyenes, létrejövetel szempontjából konszenzuál és reál-, az alanyok számából kiindulva két- és többoldalú, az alanyok érdekpozíciója mentén polarizált és egypólusú, továbbá jogcímes és absztrakt, a jogügylet közvetlen tárgya szerinti (dare, facere, non facere, praestare), valamint akaratnyilatkozati formát figyelembe véve szóbeli, írásbeli és ráutaló magatartással létrejövő szerződési kategóriákat használva.162

Az új Ptk. hatályba lépése után megjelent, a Ptk-beli szerződéseket taglaló könyvek tipizálása a törvénykönyvi csoportosítást követi: az adott szerződéses jogviszony

157 EÖRSI 1987 48-53.

158 Eörsi – Xxxxxxx – Sárándi – Világhy 1991 9.; Xxxxxxx 1999 196.

159 NOVOTNI 1992 9-11.; KEMENES 1999 198.

160 Lásd: BÍRÓ 2001 31-46.; BÍRÓ 0000 000-000.; JOBBÁGYI – FAZEKAS 2008 36-39.; XXXXXX 2011 15-20.

161 BALÁSHÁZY 2001 97-102.; BALÁSHÁZY – PÁZMÁNDI - SÁRKÖZY 0000 000-000.

162 BÍRÓ 2011 19-24.

legtipikusabb főszolgáltatása a csoportképző ismérv.163 A szerződések közös szabályait feldolgozó mű pedig a jognyilatkozatok (címzett – nem címzett, forma szerinti, élők közötti

– halál esetére szóló, ingyenes – visszterhes, egyoldalú – többoldalú, a korábban a jogügyletekre alkalmazott kategóriákkal) és a szolgáltatások (dare – facere – praestare – non-facere, fő- és mellék-, helyettesíthető – helyettesíthetetlen, személyhez kötött – forgalmi jellegű, tartós – egyszeri – visszatérő etc.) felől tipizál.164

A magyar szerzők szerződéstípus-alkotásainál, a vizsgált majd 150 évben, a töretlenül végigvitt szempontok a jellemzők:

- a kereskedelmi szerződés nem játszott központi szerepet a klasszifikálásnál;

- a dogmatikai gyökerű, duális felosztások a leggyakoribbak;

- általánosabb kategóriák (és alfajtáik) felől közelítés (jogügylet, jognyilatkozat, kötelem) elterjedt volt;

- alapvető volt, még ha nem feltétlenül mindig ugyanazokhoz a csoportosításokhoz is vezetett, a szolgáltatás fajai szerinti különböztetés;

- magánjogunk fejlődésének köszönhetően a második ezredfordulóig a törvénykönyvi szerződéstipizálás figyelembevétele nem volt jellemző.

Az új Ptk. kodifikációs munkálatai kapcsán feltűntek új, éppen a kodifikáció szemszögéből alkotott szerződéscsoportok:

- megmaradó, eltűnő és a kódexben újonnan nevesített szerződések;165

- a Ptk. új szerződéseinek újdonság értéke alapján (új szabályozási struktúrába kerültek, külön törvényből a kódexbe átemeltek, első törvényi szintű szabályozásukat elnyertek).166

Az új társadalmi, gazdasági és jogi jelenségekre reagálnak azok a tipizálások, amelyek az elmúlt három évtizedben a szerződési technika változása (önszabályozás, standardizálás) adta szerződéstípust: szabványszerződés,167 és ezzel összefüggésben168 a szerződő felek

163 BENKE – NOCHTA 2017 20.; XXXXXXXXXX – TŐKEY 2018 27-28. (azonban említésre kerül az ingyenes – visszterhes és egyszeri – tartós szerződéspárosítás is, valamint a szerződő felek szerinti bontás is; XXXXXXXXXX – TŐKEY 2018 29-30.)

164 VÉKÁS 2016a 28-32., 67-73.

165 JUHÁSZ 2011 51-54.

166 TŐKEY 0000 000-000.

167 Egyik álláspont szerint a szabvány-, adhéziós-, blanketta- és standardizált szerződések azonosak, lásd: BÍRÓ 1990 44. és SZÉKELY 1992 341.; a másik álláspont szerint a szabványszerződések a gyűjtőfogalom és azon belüli altípusok az adhéziós és a blankettaszerződések, lásd: TAKÁTS 0000 000-000.

168 TAKÁTS 0000 000-000.

személyéből (laikus – professzionalista) kiindulva (később alapvetően az Európai Unió fogyasztóvédelmi jogalkotása következtében) fogyasztói szerződéseket169 különítenek el.170

169 FAZEKAS 0000 000-000.; CSEHI 2009 93.; VÉKÁS 1999 59-60.; VÉKÁS 2016a 110.; XXXXXXXXXX – XXXXX

2018 30.; VÉKÁS 2000a 555.: nem optimális rendszeralkotás; VÉKÁS 2008b 375.: a fogyasztói szerződések szabályai kakukktojást jelentenek a szerződési jogban; VÉKÁS 2016b 44-52.: további, szabályozási problémák a fogyasztói szerződések kapcsán; ugyanezzel kapcsolatban lásd még: VÉKÁS 0000 000-000.

170 A szerződési jogot a gazdasági folyamatok alapján elemző szakirodalom is e két szerződéstípust tartja új hozadéknak, lásd: SZALAI 0000 000-000.

IV. Az atipikus szerződéseket befogadó kontraktuális csoportosítások171

Az atipikus szerződések kifejezés nem egyedi, nemcsak Magyarországon használatos, hanem elterjedt az európai szerződési jogokban is.

A francia jog a Code Civil által nem szabályozott szerződéseket contrat atypique/inommé-nak tekinti172 (az előbbi kategóriát inkább a munkaszerződések kapcsán használva), és inkább a nevesítetlen szerződéseken belüli contrats spécifiquement autonomes altípusba tartoznak az általunk atipikusnak tekintett kontraktusok (pl.: forgalmazói, lízing-, licencia-, franchise-szerződések).173 A spanyol szerződési jog is atipikusnak ismeri el a disztribútori, a koncessziós, a franchise-, a faktoring, a lízing-, a know-how-, a software-szerződést, a kereskedelmi vagyonkezelést etc. (los contratos atipicos)174 az alapján, hogy lényegi jellemzőik, keletkezésük és tartalmuk jogszabály(ok) által nem rögzített(ek).175 Az olasz magánjog atipikus szerződésként fogja fel az olasz Ptk-n kívüli, ezért nevesítetlen, azonban sui generis megállapodásokat (pl.: lízing, franchise, faktoring, merchandising).176

A német szerződési jog is ismeri az atipikus kontraktusokat (atypische Verträge),177 azon belül a szűk értelemben vett atipikus (például a timesharing-szerződés)178 és a forgalomtipikus megállapodásokat (például faktoring-, franchise-, lízingszerződés)179 megkülönböztetve. Az osztrák magánjogban az atipikus szerződések (lásd: Factoring, Franchising, Lizenzvertrag etc.)180 contracta sui generis-ként aposztrofáltak,181 csaknem azonos a svájci kötelmi jogi megközelítés is: Vertrag sui generis (iuris) címszó alatt

171 Auer – Xxxxx – Jenovai – Juhász – Papp – Strihó – Szeghő 2015 29-35.

172 Forrás: xxxxxxxxxx.xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxx-xxxxxxxx-000 (2015. 06. 15.); xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xxx/xxxxxxx- atypique.html (2015. 06. 15.)

173 Malinvaud – Fenouillet 2010 58.; Fréchette 2010

xxxx://xxx.xxxxxx.xxx/xxxxx/xx/0000/x00/x0/000000xx.xxxx (2015. 06. 15.)

174 http//xxxx.xxx/xxxxxx/xxxxxxxxx-xxxxxxxx-xxxxxxxx-xxxxxxxxx-000 (2015. 06. 15.); xxxx://xxx.xxxxxxxxxxx.xxx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxx0/00000000000000000.xxxx (2015. 06. 15.)

175 xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx/0000/00/xxxxxxxxx-xxxxxxx-xxxxxxxxx-xxxxxxxx.xxxx (2015. 06. 15.); xxxx://xx.xxxxxx.xxx/xxx/00000000/XXXXXXXXX-XXXXXXXX#xxxxx00 (2015. 06. 15.)

176 xxxx://xxx.xxxxx.xxxx.xx/XxxxxxxxXxxxxxx.xxxx?XXx000000 (2015. 06. 15.); xxxx://xxxxxxx.xx/xxxxx/0000/00/x-xxxxxxxxx-xxxxxxx.xxx (2015. 06. 15.); DIENER 2011

xxxx://xxxxxxx.xx/xxxxx/0000/00/x-xxxxxxxxx-xxxxxxx.xxx (2015. 06. 15.)

177 REICH – SCHMITZ 0000 000-000.; XXXXXXXX 1991 19.; FIKENTSCHER 1976 40-41.

178 BGB 481-487. §§; REICH – SCHMITZ 2000 178.; STOFFELS 2001 15.

179 STOFFELS 2001 14-15.; OETKER – MAULTZSCH 2007 11-12.; REICH 2016 203.

180 Nem tartoznak a törvényileg szabályozott szerződéstípusokhoz, és a törvényileg szabályozott szerződéstípusokból összetevődő vegyes megállapodásokhoz sem. Lásd: WELSER 2005 592.

181 xxxx://xxx.xxxx.xx.xx/xxxxxxxxxx/xxxx/xxx0_0.xxx?xxxxxxxx0;xxxxxxx-xxxxxxxxx (2015. 09. 18.)

találhatóak az atipikus szerződések.182 A svájci kötelmi jogi kódex inspirálta török szerződési jogban a jogi reguláció nélküli kontraktusok minősülnek atipikus vagy innominát szerződéseknek.183

A holland jogban a Polgári Törvénykönyvből kimaradt szerződéseket tekintik atipikusnak (pl.: lízing, faktoring, franchise).184 Mind a cseh, mind a lengyel magánjog a Polgári Törvénykönyvön kívüli, ezért nevesítetlen szerződéseket minősíti atipikusnak (pl.: lízingszerződés).185

A román jogban uralkodó nézet szerint a nevesített/tipikus szerződések azok, amelyek névvel és jogszabályi háttérrel rendelkeznek (pl.: megbízás, bérlet, adásvétel) és a nevesítetlen/atipikus szerződések pedig a polgári törvénykönyvön kívüli, a szerződési szabadság elvéből és a polgári jog diszpozitív jellegéből eredő kontraktusok (pl.: franchise, forfaiting).186

A szerb magánjogban a jogszabályi háttér nélküli szerződéseket (amelyeket a polgári és a kereskedelmi törvények kifejezetten nem szabályoznak) nevesítetlenként kvalifikálják, és ezalatt ténylegesen az atipikus szerződéseket (franchising, faktoring, timesharing etc.) értik,187 emellett van olyan álláspont is, ami nem a jogi szabályozottság alapján közelít az atipikus szerződésekhez, hanem a szerződési tartalom szerint: az olyan elemekből összetevődő kontraktusok, amelyek idegenek minden más nevesített szerződés elemeitől, azok a sui generis, vagy atipikus szerződések.188

A vizsgált európai jogrendszerekben alapvetően két megközelítése van a szerződések atipikus voltának: egyrészt sui generis, önálló létjogosultságú kategóriaként (német, osztrák, svájci, szerb), másrészt a reguláció hiányával összekapcsoltan a név-nélkülinek minősítés; ez utóbbin belül két alcsoport van: jogszabályban nem szabályozott nevesítetlen szerződések (szerb), és a Ptk-n kívüli innominát kontraktusok (francia, cseh, lengyel, román) az atipikusok. Az olasz klasszifikálás ötvözi a két megközelítést (sui generis, Ptk-n

182 xxxx://xxx.xxx.xxx.xx/xxx-xxx-xxxxxxxx/xxxx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xx/xxxx/xxxxx.xxxx (2015. 09. 18.); BINDER

– Geiser – Xxxxxxx 2008

xxxx://xxx.xxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxx/xxxxx/Xxxxxx_Xxxxxx_Xxxxxxx_Xxxxxxxxxxx_xxx_Xxxxxxxxxxx_0000.xxx (2015. 09. 14.)

183 OZLER – ATES 2014 xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xxx/xxxxxxxxxx- proceedings/2014MUPapers/Article%20309.pdf (2015. 09. 18.)

184 KISFALUDI 1999 22-26.

185 xxxx://xxxxxxxxxxx.xxxxx.xx/x0-00000000-xxxxxxxxxx-xxxxxxx-x-xxxxx-xxxxxx-xxxx (2015. 06. 15.); xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxx/xxx-0000/xxxxxxx-x-xxxxxxxxxx-xxxxxxxxx.xxxx (2018. 06. 15.)

186 STATESCU – XXXXXX 2008 34.; xxxx://xxx.xxxxxx.xxx/xxx/00000000/00/Xxxx-xxxxxx-xx-xxxxxxxx (2015. 06. 15.)

187 PEROVIC 2010 98-99.; DUDÁS – PAPP 2013 xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxx/0_0000/xxxxxxxx

(2013. 05. 20.)

188 ANTIC 2004 79-115.

kívüli, nevesítetlen), a spanyol és a holland értelmezés pedig csak a szabályozatlanságra (előbbinél bármely jogi norma tekintetében, utóbbinál csak a Ptk-hoz viszonyítva) támaszkodik.

Maga az „atipikus” kifejezés használata nem újkeletű a szerződések tipizálása terén, Magyarországon: a XX. század 20-40-es éveiben a magyar szakirodalom már használta ezt, vagy a „nem tipizált” kategóriát. Azokat a kötelmeket, amelyek a római jogi szerződési felosztásnak megfeleltethetően intézményesült formáktól eltérő jogalapokra voltak visszavezethetőek, nevezetlen/innominát/nem tipizált/atipikus szerződésnek minősítették.189 Ide sorolták többek között a licenciaszerződéseket, a szindikátusi megállapodásokat, a zsibárusi szerződést, a tarifaszerződéseket, a különböző kompenzációs szerződéseket;190 az elméleti megközelítést a kúriai gyakorlat is alátámasztotta, például a licenciaszerződés kapcsán.191

Az „atipikus szerződések” gyűjtőfogalmat a magyar jogirodalom többféle tartalommal tölti meg, a következőkben időrendben ismertetjük ezeket.

A XX. század első felében, a törvénykönyvben nem nevesített kontraktusok egyik csoportja - a vegyes szerződések mellett - a nevezetlen (vagy szinonim meghatározásként innominát/atipikus) szerződések (lásd: Villányi/Xxxxx Xxxxxx).192 Xxxxxxxx Xxxxxx az atipikus szerződéseket vagy egy alaptípus különös fajának (pl.: zsibárusi szerződés), vagy típusoktól elütő ügyleteknek (pl.: tarifaszerződés) tekintette.193 A rendszerváltást megelőző polgári jogi tankönyvben az „egyik szerződéstípushoz sem hasonlító” (lásd: Xxxxxx Xxxxx),194 míg a régi Ptk. hatályba lépése után íródott egyetemi jegyzetekben az „egyik kiépített szerződésfajta körébe sem” tartozó szerződések az atipikus szerződések (lásd: Xxxxx Xxxxx).195

Xxxxx Xxxxx véleménye szerint nemcsak a jogszabályban kifejezetten nem rendezett szerződésfajták tekintendők atipikusnak, hanem a szabályozott szerződéstípusok lényegétől eltérő kontraktusok is.196 Xxxxxxx Xxxx Ptk-beli, jogszabályban nevesített és nem nevesített, valamint jogszabályban nem rendezett, azonban a gyakorlatban előforduló, elnevezéssel rendelkező megállapodások (a tipikus) között különböztet.197

189 EÖRSI 1984 6-8.

190 VILLÁNYI 1941; FÜRST 1934; SZLADITS 1942; SZLADITS 0000 000-000.; PAPP 2009b 9-24.

191 P. II. 6255/1939. 946. döntés (Új Döntvénytár 1941.)

192 VILLÁNYI 0000 000-000., FÜRST 1934 432., 467.

193 SZLADITS 0000 000-000.

194 Kauser – Xxxxxxxxxxxx – Pólay – Világhy 1953 34.

195 Eörsi – Világhy 1965 8.; Xxxxx – Kauser – Pólay – Világhy 1951 7.

196 VÉKÁS 1977 155.

197 KEMENES 1999 196.

Xxxxxxx Xxxxxx,198 és az ő nyomán Xxxx Xxxxxx a következő szerződési osztályozást alakította ki e fogalom szempontjából: a Ptk-ban nevesített megállapodások, az egyéb jogszabályban nevesített kontraktusok (licenciaszerződés), jogszabályban szereplő innominát szerződések (privatizációs lízing), jogszabályban nem rögzített gyakran előforduló (atipikus) szerződések (szindikátusi szerződés) és a vegyes szerződések, melyek az atipikusok közé is sorolhatók (lízingszerződés, tárolási szerződés).199

Xxxxxx Xxxxxx a nem szabályozott, egyik szerződéstípusba sem sorolható szerződéseket nevezi atipikusnak,200 míg Miskolczi Xxxxxx Xxxxx „tág értelemben vett atipikus” kategóriát használ: ide vonja az innominát, a vegyes és a nevesített atipikus megállapodásokat.201

Xxxxxxxxx Xxxx az innominát (törvényben nem szabályozott) szerződésen belül állít fel vegyes és atipikus megállapodás-csoportokat; az atipikus, sui generis szerződéseket tágabb (melyek tényálláselemei legalább részben nincsenek törvénybe foglalva) és szűkebb (kizárólag törvényileg nem szabályozott tényálláselemekből összetevődő) értelmű alfajokra osztva.202 Xxxxxxxxxx Xxxx és Xxxxx Xxxxxx a jogszabály által nem nevesített szerződést tekinti atipikusnak, és ezen típuson belül helyezi el a vegyes szerződést.203

Az új Ptk-hoz kapcsolódó kommentárok közül kettő204 a szerződési szabadságon belüli típusszabadság keretében az atipikus szerződéseket nem nevesített, innominát szerződésekkel azonosítja.

A külföldi álláspontokhoz hasonló a magyar szakirodalom viszonyulása is az atipikus kategóriához: nevesítetlen megállapodásokkal való azonosítás (holott valamennyi atipikus szerződésnek van saját neve), nem szabályozott kontraktusnak minősítés (azonban a szindikátusi szerződés és a Ptk-n kívüli franchise-szerződés kivételével valamennyi atipikus szerződésre alkalmazandó kisebb-nagyobb terjedelmű és részletességű normatív rendelkezés), és típusoktól eltérő szerződésfajtaként meghatározás. Amiben a magyar szemlélet eltérést mutat az ismertetett európaiakhoz képest, az a vegyes szerződésnek besorolás, vagy éppen fordítva, a vegyes szerződés atipikus kontraktus egy fajtájaként való osztályozása; pedig az atipikus szerződések többek és mások, mint a vegyes szerződések.

Az atipikus kifejezést nem használó, azonban a tényleges atipikus szerződéseket besoroló nézetek is vannak a szerződési jogi szakirodalomban:

198 NOVOTNI 1977 8-9.

199 BÍRÓ 2000b

200 CSÉCSY 2006 71.

201 XXXXXXXXX XXXXXX 1997 3-11., ezzel egyező álláspont: XXXXXXXX 0000 000-000.

202 SZUDOCZKY 2000 57-62.

203 FUGLINSZKY – TŐKEY 2018 37.

204 VÉKÁS – GÁRDOS 2014b 1385.; XXXXXXXXX 2014b 147.

- Xxxxxx Xxxxx és Xxxxxxxx Xxxxxx Ptk-ban nevesített, Ptk-ban nem nevesített – innominát – és vegyes szerződési csoportokat állítanak fel, a kereskedelmi ügyletek tekintetében is hasonló csoportosítást alkalmaznak: Ptk-ban szabályozott, Ptk-n kívül normatíve – legalább részlegesen – szabályozott és jogszabályban nem nevesített (jellemzően vegyes) szerződéseket különböztetve meg;205

- Xxxxxx Xxxxx rendszerezése szerint a Ptk-ban nevesített kontraktusokon kívül megkülönböztethetünk egyéb jogszabályban nevesített (lízingszerződés, faktoringszerződés), jogszabályban nem nevesített (szindikátusi szerződés, franchise- szerződés), valamint bírói és ügyvédi gyakorlat által elismert (konzorciumot létrehozó) szerződéseket;206

- Xxxxxx Xxxxxx a kodifikált szerződések alaptípusai (pl.: az adásvétel különös nemei az üzleten kívüli és a csomagküldő kereskedés) és új szerződések (dealeri, disztribútori) között tesz különbséget;207

- Xxxxxxxxxx Xxxx a következő szerződési kategóriákat különíti el: szerződési alaptípusokat (sui generis, a római jogi felosztás mentén kialakult megállapodások), az alaptípusok nevesített altípusait és a vegyes szerződéseket (típuskombinációs és típusösszeolvasztó alfajokkal).208

A bíróságokon végzett kérdőíves felmérésünk [lásd: melléklet 8) kérdés] szerint a kúriai bírák közül az atipikus szerződések alatt Ptk-n kívüli kontraktusokat értett 2, Ptk-n kívüli vegyes megállapodásokat 1, vegyes szerződést 3, nem nevesített szerződést 1, nem szabályozott szerződést 2; a judikatúra az atipikus szerződési fogalomkör értelmezése kapcsán visszatükrözi a szakirodalmi álláspontok mindegyikét. Ebből is látszik az atipikus szerződés kifejezés tartalmi bizonytalansága és a szerződési rendszerben való egyértelmű elhelyezésének hiánya.

205 BÁRDOS – MENYHÁRD 0000 000-000. és 360.

206 NOCHTA 1995 15-19.; XXXXXX – XXXXXX – XXXXXXXXXX 2008

207 OSVÁTH 0000 000-000.

208 FUGLINSZKY 2001 88.

V. Több dimenziós szerződési klasszifikáció („olvasztótégely”)

A fentebb vázoltak konzekvenciájaként kísérletet teszünk egy olyan szerződéstipizálási rendszer kialakítására, amely alkalmas valamennyi szerződéstípus befogadására, visszatükrözi az egyre komplexebb valóságot és flexibilis a folyamatos változáshoz való alkalmazkodás szempontjából is. Álláspontunk szerint ezeknek a kritériumoknak akkor tudunk megfelelni, ha nem egyetlen szerződésklasszifikálási aspektus szerint csoportosítjuk a szerződéseket, hanem több követelmény figyelembevételével összetett, kétdimenziós feltételrendszert dolgozunk ki, ahol horizontális (jogági), vertikális (jogterületi, jogintézményi), kialakulási és szabályozási, elnevezésbeli, alanyi, közvetlen és közvetett tárgyi, alakszerűségi, szerződéskötési folyamattal kapcsolatos, tartalmi, megszűnési, gyakorisági nézőpontok, szinergiák játszanak szerepet.

Az alapstruktúrák (I. dimenzió) szerint a kontraktusokat köz- és magánjogi szerződésekre oszthatjuk fel, a magánjogi kategórián belül további alfajt képeznek a kötelmi jogi szerződések és a nem kötelmi jellegűek, a kötelmi jogi szerződéseket nevesített és nevesítetlen megállapodásokra tudjuk bontani:209 a nevesített szerződések közé tipikus és atipikus, a nevesítetlenek közé a vegyes és a de facto innominát kontraktusok tartoznak.210 Az átmeneti struktúrák (II. dimenzió) az I. dimenzió kategóriáinak határvonalán elhelyezkedő, azokat elmosó, köztes kategóriájú megállapodásfajták.

209 Ezt a fajta felosztást még a kínai szerződési jog is ismeri, lásd: XXXXX – SHARPE 1989 207.

210 PAPP 2009a 11-14.; VÖRÖS 2004a 7.

Szerződések

Magánjogi

Közjogi

Vegyes jogági

Kötelmi Nem kötelmi

Nevesített Nevesítetlen

Tipikus Atipikus Vegyes De facto innominát

Ptk-ban részlegesen Ál-atipikus

SZABÁLYOZOTT ATIPIKUS

Hibridek

kék = I. dimenzió =alapstruktúrák Piros = II. dimenzió = átmeneti struktúrák

1. számú ábra. Forrás: saját szerkesztés.

1. Gondolatok és észrevételek a közjogi (közigazgatási) szerződés kapcsán211

1.1. Közjog és magánjog

A közjog és a magánjog szétválasztása régóta diszkussziók középpontjában áll: már a

XX. század első felében vagy kategorikus ellentétpárként kezelték,212 vagy elismerték olyan jogviszonyok létezését, melyek köz- és magánjogi szabályozás alatt egyaránt állnak;213 erre markáns xxxxx Xxxxxxxx Xxxxxx és Xxxx Xxxxx polémiája.214

211 PAPP 2018a 313-323.

212 KUNCZ 1946 129.

213 BECK 0000 000-000.: „magánjogi tartalmú szerződés formájában közigazgatási jogviszony rejlik.”

214 SZONTAGH 0000 000-000.

E fennmaradt kettősséget jól világítja meg Xxxxxxxx Xxxxxx,215 felhívva a figyelmet a két jogág azonos értékrendjére és arra, hogy bizonyos joghelyzetek nem teszik lehetővé egymástól való következetes elhatárolásukat. A dualitás adottságának elfogadása és annak kibékítése egyaránt megfigyelhető napjainkban is:

- a közjogi személyek közjogi cselekvései a polgári jog szerint nem minősíthetők, mert

„ez a közjog-magánjog olyan keveredése lenne, ami a jogrendszerben kibogozhatatlan konfliktusokat eredményez”;216

- a közérdek magánjogba hatolását a polgári jog közjogiasodásaként is értékelik azzal, hogy ez csak rendkívül visszafogott és közvetett lehet;217

- a polgári jogi szerződés állami tevékenység-megvalósító eszközként (nem kifejezetten polgári jogi jellegű kötelezettségtartalmakkal) való elfogadása;218

- átfogó, konszenzusos kategóriák alkalmazása mindkét jogágban (a kettősséget nem a priorinak tekintve), melyeket speciális jogszabályok töltenek meg tartalommal;219

- a köz- és magánjogi felosztás már nem lehetséges („cseppfolyósság”), viszonyukat az egymásra hatás jellemzi.220

A bírói gyakorlat is elfogadja azt, hogy a közjogi és magánjogi jogviszonyok egymáshoz kapcsolódása révén jogviszonyi komplexitás alakulhat ki, azonban „nem lehet ’hintázni’ a köz- és a magánjogi jogviszonyok között, azaz mindig onnan kölcsönvenni egy-egy elemet, ahonnan célszerűbbnek látszik.”221 Azaz „a közigazgatás – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – szabadon dönt arról, hogy a közdolgok használatának biztosítása kapcsán a magánjogi vagy a közigazgatási utat választja-e.”222 Azonban ha ez a közigazgatási döntés megtörtént, akkor következetesen vagy a magánjog,223 vagy a közjog ösvényén kell végigmennie a joggyakorlónak, jogalkalmazónak, nem keverve és vegyítve a két jogág jogintézményeit és definícióit.224

A Kúria ebből levezetve nyomatékosan hangsúlyozza egy múzeumi letéti szerződés kapcsán azt is – a 11/2013. (V. 9.) AB határozatban rögzített jogbiztonságra tekintettel -, hogy

215 MENYHÁRD 0000 000-000.; MENYHÁRD 0000 000-000.

216 PETRIK 2005b 7.

217 DARÁZS 2017 2.

218 KISFALUDI 2018 4. és 11.

219 AUER 2017 54-55.

220 NOCHTA 0000 000-000.; NOCHTA 2016 483.

221 A Kúria Önkormányzati Tanácsának Xxx. 5033/2017/4. számú határozata (számos AB határozatra utalással)

222 MENYHÁRD 2005 6., 8.

223 3091/2016. (V. 12.) AB határozat; NASZLADI 2016 65-66.

224 AUER – PAPP 2017 219.

- el kell határolni egymástól az állam közhatalmi és tulajdonosi minőségét;

- az állam magánjogi jogviszonyok alanyaként a másik félhez képest mellérendelt, nem élvezhet nagyobb védelmet;

- az állam közhatalmi aktusa a felek magánjogi jogviszonyában nem eredményezhet jelentős módosulást;

- ha ez mégis megtörténne, az sérti a jogbiztonság alaptörvényi követelményét.225

A két jogág egymás közötti kölcsönhatására és kölcsönös átfedettségére két tendencia is példát szolgáltat: egyrészt a szerződések közjogiasodása,226 másrészt a közjog szerződésiesedése.227

Az Alkotmánybíróság228 a tartós, hosszú idejű, folyamatos jogviszonyokban rejlő kockázatviselés szempontjaira (jelentős gazdasági, politikai, pénzügyi és egyéb társadalmi változások - háború, válság, infláció, gazdasági lehetetlenülés etc. - hatásaira) több határozatában hivatkozott229 és ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet a szerződések

„közjogiasodására” (az állami beavatkozásra, a szerződési kötelezettségek átértékelésére, megváltoztatására, esetlegesen szerződések megszüntetésére) is. „A szerződésekbe történő beavatkozás lehetősége és a szerződési szabadságnak a nemzetközi jogösszehasonlításban is felismerhető korlátozása összefügg azzal, hogy az állami szerveknek a szerződésekkel kapcsolatos magatartása a gazdasági élet változásai folytán korunkban világviszonylatban lényegesen megváltozott… Nemzetközi tapasztalatok egyértelműen mutatják, hogy összgazdasági, továbbá nemzetgazdasági szempontok a szerződési szabadság közérdekű korlátozását esetenként szükségessé teszik… gyakran kétségessé válik a felek szerződéskötési szabadsága, a szerződések tartalmának a felek részéről történő meghatározása, sőt a szerződések tartalmának változatlanul maradása is.”230

A közigazgatási jogban megjelennek a megállapodások: „a kontraktualizáció, amit a szerződésedés folyamatával lehet azonosítani;” amit a társadalom szervezetiesedése, a

225 KGD 2018. 4.

226 Nem újkeletű jelenség, már Xxxxxxxx Xxxxxx is utalt rá; lásd: VÉKÁS 2018 76.; NOCHTA 0000 000-000.

227 NOCHTA 2016 487.

228 A magánjogi szakirodalomban felmerült a magánjog alkotmányjogiasodásának, konstitucionalizálásának teóriája is; lásd: LÁBADY 2014 354.: „Az Alaptörvénynek a magánjogi jogviszonyokba való betüremkedése az árnyalat joga.”; LÁBADY 2014 359.: „a napnál is világosabb a szoros összefüggés az alkotmányos alapjogok és a magánjog által védett személyiségi jogok között”; LÁBADY 2014 360.: „kétfedelű alanyi jogok”. Más véleményen van: VÉKÁS 2001b 4. fejezet. Szintetizáló álláspont: MENYHÁRD 0000 000-000.; Xxxx XXXXXXX The Rule of Law and Private Law című előadása a SECOLA 2018-as rendezvényén (Varsó, 2018. 06. 22-23., European Contract Law and the Creation of Norms): at least rendered compatible with constitutional and human rights.

229 43/1995. (VI. 30.) AB határozat, 66/1995. (XI. 24.) AB határozat, 32/1991. (VI. 6.) AB határozat, 1473/B/1991. AB határozat

230 31/1998. (VI. 25.) AB határozat; 32/1991. (VI. 6.) AB határozat; XXXXXX 2005 xxxx://xxxx.xxx.xxxx.xx/xxxxxx00.xxxx (2018. 03. 27.)

pályázati rendszerek dominanciája, a közigazgatással szemben támasztott követelmények (hatékonyság, együttműködés, szolgáltató jelleg etc.), a közfeladatok magánjogi eszközökkel és keretek között történő ellátása, valamint „a közigazgatás piaci mechanizmusokkal való ’átszövése’” indokol.231

1.2. Kontraktuselnevezések

Xxxxxxx Xxxxxx a közigazgatás cselekedeteit szakirányú aktusokra, szervi aktusokra és közigazgatási jogi aktusokra bontja, az utóbbiban helyezi el a közigazgatási jogi szerződéseket (két közigazgatási jogi személy közötti közigazgatási tárgyú szerződés).232

Xxxxxx Xxxxx felváltva és szinonimaként használja az államigazgatási és a közjogi szerződés kifejezéseket.233 Xxxx Xxxxx,234 Szilágyi István235 és Olajos István236 is közjogi szerződés kategóriával dolgozik, azonban míg az előbbiek ezt gyűjtőfogalomként értik (ennek körébe sorolva a közigazgatási szerződést), addig utóbbi a közigazgatási szerződést meg sem említi.

Közszerződés elnevezéssel él Petrik Ferenc237 és Xxxxxxx X. Xxxxx,238 míg közigazgatási szerződés definíció használatos Xxxxx Xxxxxxxxx és Xxxxx Zs. Xxxxxxxxx,239 Xxxxxxx Xxxxxxxxx és Xxxxxxx Xxxxxxxx,240 Xxxxx Xxxxxxxx,241 Xxxxxxx Xxxxxxxxx,242 a ReNEUAL Modell Szabályok értékelőinél,243 és xxxxxx Xxxxxxx X. Xxxxxxxx.244

Érzékelhetően nem egységes a közjogi szakirodalom a terminológia kérdéskörében, ahogy a bírói gyakorlat sem (mind a három elnevezés használatára van példa),245 míg ezzel a témával foglalkozó magánjogászok: Xxxxxxxx Xxxxxx,246 Török Gábor247 és Strihó Krisztina248 alapvetően a közigazgatási szerződés definícióval dolgoznak.

231 ÁDÁM 2004 5.; XXXXXXX 2009 191.; NOCHTA 2009 414.

232 MAGYARY 0000 000-000.

233 SZAMEL 0000 000-000.

234 ÁDÁM 1995 16-30.; XXXX 2004 5-17.; XXXX 0000 000-000.

235 SZILÁGYI 0000 000-000.

236 OLAJOS 0000 000-000.

237 PETRIK 2005b 3-7.

238 XXXXXXX X. 0000 000-000.

239 PATYI – XXXXX ZS. 0000 000-000.

240 FICZERE 0000 000-000.; XXXXXXX – FICZERE 0000 000-000.

241 BÁNDI 2006 27-34.

242 BENCSIK 0000 000-000.

243 Xxxxxx – Xxxxxxxxx-Xxxxxx – Xxxxxxxx– Xxx – Xxxx 0000 000-000.

244 XXXXXXX X. 0000 000-000.

245 Közjogi szerződés: EBH 2005. 1231., BH 2005. 295.; közszerződés: KGD 1997. 15., BH 1997. 208.;

közigazgatási szerződés: KGD 2015. 90.

246 HARMATHY 1983

247 TÖRÖK 0000 000-000.

248 STRIHÓ 2015b 461-467.

Nemzetközi összevetésben megállapítható, hogy az angol jog nem ismeri a magánjogi és közjogi megkülönböztetést a szerződési jogban, a holland jog a két jogágat szigorúan elkülöníti egymástól azzal, hogy a közjogi szereplők kontraktuális jogviszonyainak nagy részét vegyes szerződésnek tekinti, ezzel szemben Franciaországban és Németországban nagy tradíciója van a közigazgatási szerződésnek,249 a dán jog használja a magánjogi és közjogi szerződés kifejezéseket, azonban a ’public (law) contract’ kategóriája nem kidolgozott (típusa, tárgya bizonytalan, csak az adott, hogy az egyik szerződő fél közjogi személy).250

1.3. A közigazgatási szerződés jellemzői

Szakirodalmi konszenzus az alábbi ismérvek vonatkozásában alakult ki:

a) a szerződés egyik alanya mindig közigazgatási szerv vagy közjogi jogi személy;

b) a szerződés tartalmát csak közigazgatási szerv állapíthatja meg közjogi (alapvetően kógens) jogszabályok alapján (ami a szerződési szabadság korlátozását is jelenti);

c) a megállapodás célja közszolgáltatás nyújtása, biztosítása, közfeladat ellátása, közcél megvalósítása;

d) a közigazgatási szerv egyoldalú cselekményével módosíthatja, megszüntetheti a szerződést, szankcionálhatja a másik fél szerződésszegését (elő-

/többletjogok);

e) a szerződésből eredő jogviták közigazgatási bíróság hatáskörébe tartoznak.251

További nem konszenzusos ismérv-adalékok:

- formátlan közigazgatási eljárásban kerül sor a szerződés előkészítésére;252

- rendszeres törvényességi felügyelet érvényesülése a közigazgatási szerződés vonatkozásában;253

249 Beale – Xxxxxxxxx-Xxxxxx –Rutgers – Tallon – Vogenauer 0000 000-000.

250 ULFBECK 2016 108.

251 A felsorolt közigazgatási szerződési jellemzők megegyeznek a Jogi lexikonban (LAMM – XXXXXXX 0000 000-000.) feltüntetett ismérvekkel. A fogalmi ismérvek HARMATHY 1983 13., 14., 31., 125.; MOLNÁR - TABLER 0000 000-000.; XXXXXXX 2006 303.; XXXX 2004 6-7.; SZAMEL 1984 536., 538.; PETRIK 2005a 268.; XXXX 1995 28.; PETRIK 2005b 7.; OLAJOS 2011 503., 504., 510-511.; XXXXX – XXXXX ZS. 2013 250.; BÁNDI 2006 32.; TÖRÖK 2006 428.; XXXXXXX M. 2005 142.; XXXXXXX 2009 192.; XXXXXXXX 0000 000-000.; STRIHÓ 2015b 462.; XXXXXX – XXXXXXXXX-XXXXXX – SZILVÁSY– KOI – IVÁN 2017 138.; NAGY 2017 389.; NOCHTA 2009 414.; NOCHTA 2016 488.; XXXX – XXXXXX – XXXXX – PRIBULA – VESZPRÉMI 2017 33. alapján kerültek kialakításra.

252 NAGY 2017 389.

253 ÁDÁM 2004 7.; STRIHÓ 2015b 462.; PETRIK 2005b 8.

- alá-, fölérendeltség eltűnése a szerződő felek között (mellérendeltség),254 ezen kritériummal nem értünk egyet, nézetünk szerint azon álláspontok helyesek, amelyek szerint nincs teljeskörű egyenjogúság255 a szerződés alanyai között, azonban speciális, együttműködési jellegből adódó kezdetleges partneri viszony igen;256

- szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűsége (szinallagma) nem jellemző a közigazgatási szerződésre;257

- nyilvánosság és többletgarancia biztosítása a nem közjogi szerződő fél számára,258 ezen ismérvek kapcsán az első meglétét vitatjuk, a második kapcsán pedig hangsúlyozandó, hogy a bírói kontroll igénybevételének lehetősége magánjogi szempontból nem többletbiztosíték, hiszen a Ptk. Bevezető rendelkezéseiben259 rögzített, alapelvi jelentőségű jogérvényesítési mód.

A közigazgatási szerződés közvetlen és közvetett tárgyának, valamint tartalmának meghatározására kísérletet tett Xxxxxx Xxxxxx a támogatási szerződések elemzésén keresztül,260 Xxxxxx Xxxxxx inkább a közigazgatási szerződés jellemzői közé kevert tartalmi elemeket;261 azonban a közigazgatási szerződésbe foglalható jogok és kötelezettségek konkretizálását szinte lehetetlenné teszi az irányadó jogi normák sporadikus, konkrét típusra koncentráló és nem a szerződési dogmatikához és dinamikához igazodó szabályozási jellege.

A fenti szintetizáló összefoglalóból egyértelműen leszűrhető, hogy a közigazgatási szerződés ismertetett jegyei távol esnek a magánjogi szerződések jellemvonásaitól.

1.4. A közigazgatási szerződés típusai

A közigazgatási szerződés kategóriájába sorolható/sorolandó kontraktusok tekintetében elég nagy zűrzavar uralkodik a közjogi szakirodalomban. Fellelhetőek a rendszerezés igényével készített kategorizálások, ezen kívül felsorolásszerű ismertetések és fragmentált megközelítések262 is.

Az átfogó és szisztematikus típustartalom megállapításánál nem található átfedés az egyes álláspontok között:

254 OLAJOS 2011 511.; XXXXXXX X. 2005 142.

255 TÖRÖK 2006 428.

256 PATYI – XXXXX ZS. 2013 249.

257 PETRIK 2005b 7.; Ellenvéleményen: OLAJOS 2011 511.; álláspontunk szerint ezzel kapcsolatban az a mérvadó, hogy milyen szerződéseket sorolunk a közigazgatási szerződés kategóriájába, mert hatósági szerződésnél a szinallagma fel sem merül.

258 XXXXXXX X. 2005 143.; OLAJOS 2011 511.

259 Ptk. 1:6. §

260 PETRIK 2005b 7-8.

261 OLAJOS 2011 511. (hatodik, tizedik ismérvek)

262 OLAJOS 0000 000-000.

- Xxxxxx Xxxxx államigazgatási szervek vagyoni és nem vagyoni tárgyú megállapodásai, valamint a közigazgatási hatóságok által kötött egyezségeken alapuló szerződések között tesz különbséget;263

- Xxxxxx Xxxxxx hatósági határozatot pótló, fejlesztési, támogatási és szervezetalakító közszerződéseket határol el egymástól;264

- Xxxxx Xxxxxx és Xxxxx Zs. Xxxxxx a közigazgatási jogviszonyokon belül mellérendeltségi jellegű jogviszonynak tekintik a közigazgatási szerződést azzal, hogy a kooperációs megállapodások, továbbá közigazgatási szervek közötti, valamint a közigazgatási szerv és egyéb szerv közötti kontraktusok tartoznak ide;265

- Xxxxx Xxxxx a közigazgatás önkéntes megállapodásait veszi górcső alá: szabályozási, jogkövetési, szabványosítási, jogvitás helyzetet megelőző és a magatartási kódex altípusokra osztva ezeket.266

A közigazgatási szerződés altípusaiként a következő „listák” kialakítására került sor (amelyek között már van megegyezőség is):

a) közhatalmi aktusokat helyettesítő, közhatalmi feladatokat előkészítő/kiegészítő, közfeladatok közös teljesítésére irányuló, tulajdonszerzéshez kapcsolódó, gazdasági tevékenység körébe tartozó szerződések;267

b) közhatalmi szervek és egyházak illetékes szervei közötti, politikai pártok, Országos Érdekegyeztető Tanács, önkormányzatok közötti, önkormányzat és rendőrség közötti, társadalmi bázisú szervezetekkel kötött közjogi szerződések, a közbeszerzési szerződés, az egészségügyi szolgáltatások finanszírozására szolgáló szerződések, közoktatási megállapodások, közigazgatási szerv és ügyfél közötti közigazgatási szerződés, vegyes természetű közjogi szerződések (pl.: privatizációs, sportjogi etc.);268

c) önkormányzatok társulási megállapodásai, Országos Egészségbiztosítási Pénztár (jelenleg Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) finanszírozási szerződései, önkormányzat és rendőrség közötti, közszolgáltatások átruházását célzó, koncessziós, közbeszerzési és hatósági szerződések;269

263 SZAMEL 1984 537.

264 PETRIK 2005a 270-275.

265 PATYI – VARGA ZS. 2013 248.

266 BÁNDI 2006 31.

267 NAGY 2017 389.; F. ROZSNYAI 2010 90.

268 ÁDÁM 2004 7-17.; STRIHÓ 2015b 463.

269 BERÉNYI 0000 000-000.

d) koncessziós, közüzemi hálózatok üzemeltetési, közszolgáltatási, közbeszerzési szerződések, törvény alapján önkormányzati rendelettel szabályozott szerződésszerű viszonyok, közoktatási és közművelődési megállapodások, szociális szolgáltatást nyújtóval kötött és egészségügyi ellátási szerződések, finanszírozási szerződés, Országos Egészségügyi Pénztár (jelenleg Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) és az önkormányzatok közötti egészségügyi szakellátási kötelezettséget meghatározó kapacitáslekötési megállapodások;270

e) közbeszerzési, privatizációs, közigazgatási együttműködési, közfeladat ellátásáról szóló és támogatási szerződések (eldöntetlenül hagyva a koncessziós és a közszolgáltatási szerződések besorolását);271

f) helyi önkormányzatok társulási és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény272 szerinti hatáskör átvállalási megállapodások, hatósági szerződések, támogatási kontraktusok (központi költségvetésből/állami pénzalapból, jogszabály alapján).273

A legszűkebb kategóriájú, sajátos közigazgatási szerződésnek a hatósági szerződést tekintik,274 amely magánjogi értelemben egyáltalán nem minősül szerződésnek275 („öszvér” jellegű),276 ezt a kapcsolódó, gyér számú közzétett bírósági eseti döntés is alátámasztja.277

A ReNEUAL Modell Szabályok közigazgatási szerződésnek az uniós hatóság/EU szervek és magánjogi jogalanyok közötti megállapodások, a tagállami igazgatás ilyen jellegű tevékenysége révén keletkező szerződéseket tekintik.278

A fenti csoportosítások egyik konklúziója a koncessziós, közbeszerzési, közszolgáltatási és támogatási szerződések jogági jellegének eltérő megítélése a magánjogi besorolásukhoz képest; ennek kapcsán eltérő a véleményünk a közjogi szerzőkhöz képest: a koncessziós szerződés atipikus, magánjogi kontraktus;279 a közbeszerzési,280 a közszolgáltatási281 és a

270 XXXXXXX X. 0000 000-000.; STRIHÓ 2015b 462-463.

271 OLAJOS 2011 506.

272 2011. évi CLXXXIX. törvény 10. § (3) bek., 12. §

273 Xxxx – Xxxxxx – Xxxxx – Pribula – Veszprémi 2017 36.

274 TÖRÖK 2006 429.; XXXXX – XXXXX XX. 2013 252. ; BENCSIK 0000 000-000.; SZILÁGYI 0000 000-000.;

XXXXXX 2012 20-23.; STRIHÓ 2012 59-65.; TILK 2006 85-94.

275 Ebben a vonatkozásban mindenben egyetértek XXXXXX Xxxxxxxxxxxx az Atipikus szerződések című könyvben közzétett, a hatósági szerződés magánjogi szempontok alapján elvégzett elemzése tartalmával és eredményével; lásd: STRIHÓ 2015b 464-472.

276 KISFALUDI 2008 256.

277 BDT 2013. 2870.; KGD 2014. 15.; KGD 2015. 90.; KGD 2017. 76.; BDT 2017. 3631.

278 XXXXXX – XXXXXXXXX-XXXXXX – SZILVÁSY– KOI – XXXX 2017 135., 177.; ennek némiképp ellentmondva uo. 138-139.

279 PAPP 2006b 16-19.; PAPP – BALOG 2015 272-274.

támogatási szerződések282 vegyes jogági megállapodások, melyekben eltérő mértékű közjogi dominancia érvényesül283 (lásd: 5. pont), valamint az ezeket a szerződéseket monografikusan feldolgozó, részletes analízist nyújtó munkákban (lásd: előző két lábjegyzet) leírtakkal értünk egyet.

A közigazgatási szerződés regulációs hátterét vizsgálva a legfontosabb jogszabály a 2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról (eljárásjogi és nem anyagi jogi norma), amely 4. § (7) bekezdése 2. pontjában [a 2017. évi L. törvény az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról 526. § a) pontja által korrigáltan] rögzíti: közigazgatási szerződés a magyar közigazgatási szervek között közfeladat ellátására kötött szerződés vagy megállapodás, továbbá az a szerződés, amelyet törvény vagy kormányrendelet annak minősít. A definíció első fordulata tekinthető csak fogalmi meghatározásnak, amely megegyezik Xxxxxxx Xxxxxx (lásd: 1.2. pontban), valamint Xxxxx Xxxxxx és Xxxxx Zs. Xxxxxx (lásd: 1.4. pontban) egyik közigazgatási szerződés kategóriájával, kizárva a meghatározásból a közigazgatási szerv és magánjogi jogalany közötti kontraktuális jogviszonyokat (lásd: közbeszerzési, támogatási, közszolgáltatási és koncessziós kontraktusok); azonban a jogszabályi rendelkezés második fordulata mindenféle definitív elemet nélkülöz, szimplán a jogalkotó számára fenntartott jogági minősítést lehetővé tevő jogtechnikai eszköz, amely alkalmazása során kérdéses, hogy tekintettel vannak-e a 1.3. pontban fentebb kifejtett közigazgatási szerződési jellemzőkre. A normatív előírások többsége a közigazgatási szerződés kapcsán a hatósági szerződésre koncentrál, elenyésző számban lehet más, nevesített közigazgatási szerződéstípusra bukkanni.284 Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 92-93. §§ erejéig rendezi a hatósági szerződés alapjait, közigazgatási szerződésnek tipizálva azt. A hatósági szerződés közvetlen tárgya szerint sokféle lehet: településkép

280 2017. évi CLXXXVI. törvény a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról 68-75. §§ indokolása: A közbeszerzési szerződés nem közigazgatási szerződés.

281 BDT 2018. 3886.

282 140/2018. (VII. 26.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet módosításáról 1. §: hatósági szerződésnek nem minősülő támogatási szerződés.

283 BH 2018. 144.; JUHÁSZ 0000 000-000.; AUER 0000 000-000.; PAPP 2015b 550-561.; ezt az álláspontot

részlegesen elismeri: XXXX – XXXXXX – BARTA – PRIBULA – VESZPRÉMI 2017 36.

284 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről 9/D. § (4) bek.: közszolgáltatás ellátására közigazgatási szerződés köthető; 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 30/A. § (8) bek.: településrendezési szerződés; az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 49/A. § (1) bekezdése nem besorolást, hanem alkalmazandó közigazgatási jellegű előírásokat vonatkoztat a támogatási szerződésre [lásd még: 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról].

javítása,285 médiaszolgáltatás,286 műsorszórásra felosztott frekvenciák frekvenciahasználati jogosultságának megszerzése,287 mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési és halászati támogatásokhoz kapcsolódó intézkedések és eljárás,288 elektronikus hírközlés,289 környezetvédelem,290 (köz)foglalkoztatást elősegítő támogatás,291 MNB fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárása,292 postai szolgáltatás,293 víziközmű bekötése,294 mozgóképszakmai hatóság eljárása,295 Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elektronikus hirdetéssel összefüggő eljárása,296 konzuli tisztviselő által hazatérés elősegítésére kölcsön nyújtása,297 jármű előzetes eredetiségvizsgálata, típusvizsgálata,298 fogyasztóvédelmi hatóság általi jogsértés megszüntetés,299 településrendezési kötelezettség,300 szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység,301 etc.302 A feldolgozott jogszabályokban a hatósági szerződés többféle funkciója érhető tetten: vagy mint határozathozatalt elkerülő

285 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 29. § (3) bek.

286 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról 22. § (2) bek.

287 2007. évi LXXIV. törvény a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól 14. § (1) bek.

288 2007. évi XVII. törvény a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről 46. § (1) bek., 71. § (1) bek.

289 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 10. § (1) bek. 7. pont, 41. § (1) bek.

290 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 12. § (8) bek.

291 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 21. § (1) bek.; 2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról 1. § (2b) bek.; 327/2012. (XI. 16.) Kormányrendelet a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról; 39/1998. (III. 4.) Kormányrendelet a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról

292 2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról 95. § (1) bek.

293 2012. évi CLIX. törvény a postai szolgáltatásról 67. § (3) bek.

294 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról 55. § (8) bek.

295 2004. évi II. törvény a mozgóképről 19/O. § (1) bek.

296 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről 16/D. § (1) bek. c) pont

297 2001. évi XLVI. törvény a konzuli védelemről 5. § (3) bek.

298 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról 33/A. § (2) bek.; 301/2009. (XII. 22.) Kormányrendelet az előzetes eredetiségvizsgálati eljárás részletes szabályairól; 303/2009. (XII. 22.) Kormányrendelet a típusvizsgáló engedélyezésének részletes eljárási szabályairól és a típusvizsgálóval kötendő hatósági szerződés tartalmáról

299 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről 47. § (6) bek.

300 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról 17. § (1) bek. 16. pont

301 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról 92/K. § (8) bek. b) és c) pontok; 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 98. § (11) bek. c) pont; 369/2013. (X. 24.) Kormányrendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről

302 50/2017. (III. 20.) Kormányrendelet az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alapból származó támogatásokról, valamint a támogatások igénylésével és felhasználásával kapcsolatos szabályokról; 302/2016. (X. 13.) Kormányrendelet a közterületek és az állami tulajdonban álló ingatlanok filmforgatási célú használatának részletes szabályairól; 302/2009. (XII. 22.) Kormányrendelet a vizsgáló állomás engedélyezésének részletes eljárási szabályairól és a vizsgáló állomással kötendő hatósági szerződés tartalmáról; 332/2007. (XII. 13.) Kormányrendelet a határátkelőhely és az ideiglenes határátkelőhely megnyitásáról és működtetéséről, valamint a határátlépési pontról

lehetőség,303 vagy az eljárási rend részeként,304 vagy szankcionálás kereteként305 jelenik meg. A normatív vizsgálat is azt mutatja, hogy a hatósági szerződés létesítésének szerepe és irányultsága távol áll a magánjogi szerződésekétől.

1.5. A köz- és magánjog küzdelme a közigazgatási szerződés kapcsán? Megoldhatatlan probléma?

A bírói gyakorlatból közzétett eseti döntések jól példázzák a közigazgatási szerződés egyértelmű besorolhatatlanságát: polgári jogi jellegűnek306 és közigazgatási joginak307 is minősítik. A bíróságokon végzett kérdőíves felmérésünk [lásd: melléklet 5) kérdés] szerint a kúriai bírák közül több szempont (jogszabályi minősítés, szerződés alanyai és tartalma) alapján döntött 1 bíró, a szerződés tartalmát tartja meghatározónak 2 bíró, jogszabályi rendelkezésre támaszkodik 2 bíró, jogszabály és szerződési tartalom szerint jár el 2 bíró közjogi és a magánjogi megállapodások megkülönböztetése esetén; tehát a szakirodalmi közigazgatási szerződés ismérvekből a b) és c) pontbeliek köszönnek vissza érintőlegesen a judikatúra támpontjainál (lásd: 1.3. pont).

A szakirodalom megosztott:

- Xxxxxx Xxxxxx monista felfogású (a közszerződés, mint egységes jogügylet a közigazgatási jog része lehet csak);308

- Xxxxxx Xxxxxx szerint a közjog beolvasztja a magánjogot, a szerződések egyes intézményeit is (nem elismerve azok magánjogi jellegét és származását);309

- Xxxxx Xxxxx a fraternizáló közhatalom elkerülése végett óv a Ptk. szabályait figyelmen kívül hagyó közigazgatási szerződés (azon belül is a hatósági szerződés) alkalmazásától;310

- Xxxxx Xxxxxx és Xxxxx Zs. Xxxxxx arra hívja fel a figyelmet, hogy a közigazgatási szerződés egyelőre a kiforratlanság stádiumában van (fogalmi bizonytalanság, dogmatikai alapszerkezet kidolgozatlansága, a szerződési tipológia hiánya);311

303 Például 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről; 1999. évi LXXXIV. törvény a közúti közlekedési nyilvántartásról

304 Például 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról; 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról

305 Például 2007. évi XVII. törvény a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről; 2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról

306 BH 2018. 79.; Xxxxx Xxx. 5.014/2017.; EBH 2015. K.22.; BDT 2015. 3279.; BDT 2010. 2250.; BH 2002.

142.; KGD 1997. 15.; BH 1997. 208.

307 KGD 2012. 150.; BH 2010. 124.; BDT 2010. 2251.; EBH 2005. 1231.; BH 2005. 295.; Curia P. VI.

5779/1937.

308 PETRIK 2005b 8.

309 OLAJOS 2011 509.

310 TÖRÖK 2006 429.

311 PATYI – XXXXX ZS. 2013 250.; hasonló álláspont: XXXX – XXXXXX – BARTA – PRIBULA – VESZPRÉMI 2017

35.

- Xxxxxxx X. Xxxxx és Xxxxxx Xxxxx xxxxxx (polgári és közigazgatási jogi) jogviszony részének tekinti a közigazgatási szerződés tartalmát adó jogokat és kötelezettségeket;312

- a ReNEUAL Modell Szabályok értékelői is egy köztes rezsim használatát tartanák célszerűnek a közigazgatási eljárásjog szerződéses vonatkozásainál.313

A közigazgatási szerződéshez kapcsolódó anomáliák a fenti, több irányú analízisünkből jól megállapíthatóak, ezek kiküszöbölése érdekében eldöntendő, hogy a közigazgatási szerződés minek minősüljön: közjogi megállapodások gyűjtőkategóriájának (lásd: 1.4. pont listái), vagy a hatósági szerződés más elnevezésének (a két jogintézmény mintegy kölcsönösen hasonul a jogszabályi háttérnek köszönhetően), vagy (megalkotandó) saját fogalommal, tárggyal és tartalommal rendelkező, önálló szerződéstípusnak. Amennyiben ez utóbbi minősítést fogadjuk el, akkor meglátásunk szerint a közjogi jogszabályok tárgyi hatálya alá tartozik, hogy mit minősít közigazgatási szerződésnek, azonban a szerződés a magánjog „terméke”: a szerződés definiálása, a szerződéshez, mint jogintézményhez kapcsolódó elvek (szerződési szabadság, egyenjogúság, mellérendeltség, szinallagma etc.) kidolgozása, a kontraktus dinamikájának kibontása (előkészítés, szerződéskötés, érvényesség, hatályosság, módosítás, megszűnés), a dinamika megbicsaklásának (szerződési jogi problémák feltűnése, úgy mint, érvénytelenség, hatálytalanság, szerződésszegés) korrigálása a mindenkori Polgári Törvénykönyv feladata,314 és a közjogi jogalkotás is csak ezzel összhangban dolgozhat, mert egyébként konzerválódik a jelenlegi helyzet (listázás vagy hatósági szerződésre szűkülés).

Erre tekintettel a monista és a szerződési jogot beolvasztó közjogi felfogással nem tudunk egyetérteni, hiszen a magánjogi szerződési dogmatika, szakszókészlet, rendszertan nélkül semmilyen szerződés sem értelmezhető, ahogy ezek nélkül és még ezekkel sem tudtak a közigazgatási szerződés tekintetében koherens közjogi szisztémát és tipizálást kidolgozni. Továbbra is időtállónak és mérvadónak tartjuk Xxxxxxxx Xxxxxx véleményét: “… nem látjuk szükségesnek önálló jogi kategória (közigazgatási szerződés) megalkotását, nem tartjuk indokoltnak minden vagyoni elemmel rendelkező jogviszonynak a polgári jogba való vonását, de azt sem, hogy az államigazgatási jogi vonatkozások miatt eltűnjenek a polgári jogi jellegű elemek. … Nézetünk szerint az olyan megoldások szolgálják a leginkább a gyakorlati igényeket, amelyek mérlegelik az adott esetcsoportban jelen levő államigazgatási és polgári jogi jellegű elemek súlyát és szerepét, és ennek megfelelően

312 XXXXXXX X. 2005 142.; NÉMETH 2007 67.

313 Xxxxxx – Xxxxxxxxx-Xxxxxx – Xxxxxxxx– Xxx – Xxxx 2017 137., 178.

314 Ptk. Hatodik Könyv Kötelmi jog Második rész A szerződés általános szabályai

adnak több vagy kevesebb teret az egyes jogágakba tartozó szabályoknak”.315 Ezek alapján két járható utat látunk (kizárva az állam nélküli magánjog teóriáját)316

- a jogágilag vegyes megállapodások elismerését, betartva a 1.1. pontban részletezett bírói intelmeket, és elfogadva a jogviszonyok jogágilag egyre komplexebbé válásának hipotézisét;

- normatív megalapozással, egy köztes jogterület kialakítása a közigazgatási szerződés vonatkozásában, a német Verwaltungsprivatrecht317 mintájára.

2. Xxxxxxxxx, azonban nem kötelmi jogi szerződés

A nem kötelmi jogi, azonban magánjogi szerződés egyik típusa a gazdasági társaság létesítő okirata - a részvénytársaság és az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság kivételével - a társasági szerződés318 (a részvénytársaság létesítő okirata az alapszabály, az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságé pedig az alapító okirat). A társasági szerződés többoldalú, többszemélyes jognyilatkozat:319 az alapítók (tagok) gazdasági társaság létrehozására és működtetésére irányuló, kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata. A társasági szerződés – a társasági jogi jogviszony sajátosságaiból eredően320 – organizációs (jogalanyt keletkeztető) és kooperációs (gazdaságszervező),321 sui generis megállapodás.322 A társasági szerződés alapvetően eltér a Ptk-ban alapmintaként szabályozott kétoldalú árucsere-szerződésektől.323 A szerződési szabadság korlátozott mértékben érvényesül: már annak eldöntése mögött, hogy akar-e valaki gazdasági társaságot alapítani, kényszerítő körülmények húzódhatnak meg (pl. meghatározott gazdasági tevékenységet csak jogszabályban előírt gazdasági társasági formában lehet végezni); arra, hogy kivel és milyen társasági szerződést köt különböző feltételek betartásával (lásd a vállalkozás és társulás szabadságának korlátait) jogosult csak a jogalany; és a szerződés tartalma sem

315 HARMATHY 1983 195.

316 XXXXXX – ZIMMERMANN 2014 4.: nichtstaatliches Privetrecht

317 XXXXXX – XXXXXXXXX-XXXXXX – SZILVÁSY– KOI – IVÁN 2017 137.; XXXXX – XXXXXXXXX-XXXXXX – RUTGERS – TALLON – VOGENAUER 2010 164.; BECK 1938 252.: „magánjogi tartalmú szerződés formájában közigazgatási jogviszony rejlik.”

318 A társasági szerződés jellemzőinek csokorba gyűjtése DÚL – LEHOCZKI – PAPP – VERESS 2018 társasági szerződés szócikke alapján készült.

319 KUNCZ 1946 70.

320 KRAAKMAN 2017 19.: must govern complex relationship over a long period of time, is necessarily incomplete; uo. 20.: has a network effect.

321 XXXXXXXXX XXXXXX 2001b 27.; XXXXXXX 2001 57., 65. és 69.

322 Auer – Bakos – Buzási – Farkas – Nótári – Papp 2011 54.

323 A társasági szerződés ismérveinek kibontása a következő tanulmányok felhasználásával is készült: NOVOTNI 1989 65-73.; XXXXXX – XXXXXX – XXXXXXXXXX 0000 000-000.; XXXXXXXXX XXXXXX 2001b 27-37.

állapítható meg szabadon: általános és egyes gazdasági társaságokra irányadó, a Ptk. által előírt kötelező tartalmi kritériumok vannak.324 Általában a klasszikus szerződéskötési séma (ajánlat és annak elfogadása) sem érvényesül: a többszemélyes alapítás eltérő tárgyalási rendszert alakított ki.325 A társasági szerződés megkötése esetén nem a Ptk-beli főszabály (az alakszerűtlenség) érvényesül,326 hanem az okirathoz kötöttség. Az érvénytelenség vonatkozásában Ptk. Harmadik Könyve327 és a Ctv.328 a Ptk. kontraktuális érvénytelenségi előírásaitól eltérő, speciális rendelkezéseket tartalmaz e tárgykörben. A társasági szerződés alanyai nem különíthetők el kötelezett(ek)re és jogosult(ak)ra, hanem egyérdekállásúak:329 jogaik és kötelezettségeik nem különböznek érdemben, Xxxxxxxx (Fürst) Xxxxxx találó kifejezésével élve „körkörös jogosultság- és kötelezettséghalmazt” takar a társasági szerződés. A társasági szerződésnél nem érvényesül a szinallagma:330 nem beszélhetünk a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenértékűségéről. A Ptk. meghatároz olyan esetköröket, amikor nem kerülhet sor a társasági szerződés módosítására pl. előtársasági létszakaszban,331 tagkizárásnál.332 A társasági szerződés módosításáról nem mindig a megállapodást aláírók, hanem a társaság legfőbb szerve határoz, míg a Ptk-beli kötelmi kontraktusokat alapvetően azok megkötői módosíthatják. A társasági szerződés módosításához nem feltétlenül kell konszenzus, pl. a gazdasági társaság cégnevének, székhelyének (telephelyeinek, fióktelepeinek), tevékenységi köreinek megváltoztatásához a társaság legfőbb szervének egyszerű szótöbbséggel hozott határozata is elégséges.333 A Ptk. az alanyváltozást (alanycsere, -bővülés, -csökkenés) nem tekinti a társasági szerződés módosításának, kivéve a személyegyesítő gazdasági társaságoknál (itt az új tag belépéséhez, a társasági részesedés átruházásához a társasági szerződés módosítása szükséges).334 A társasági szerződés módosításának eljárásjogi következménye is van: a változásbejegyzési eljárás.335 A társasági szerződés teljesítése kétféle – más időbeliségű és tartalmú –, a gazdasági társaság alapításához kapcsoltan a vagyoni hozzájárulás rendelkezésre bocsátása; a gazdasági társaság működése során a gazdasági rizikók

324 Ptk. 3:5. §, 3:94. §

325 1/2002. PJE, BH 1990. 393., Győri Ítélőtábla Gf. IV. 20.330/2009/5.

326 Ptk. 3:95. §

327 Ptk. 3:15. §

328 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról (a továbbiakban: Ctv.) 69. §

329 KUNCZ 1946 70.

330 KUNCZ 1946 70.

331 Ptk. 3:101. § (2) bek. b) pont

332 Ptk. 3:108. § (5) bek.

333 Ptk. 3:102. § (2) bek.

334 Ptk. 3:148. §

335 Ctv. 50. §

vállalásával a kitűzött cél (az eredmény) közös (xxxxx általi) megvalósítása.336 A kétféle teljesítési kötelezettség megszegése jelenti a társasági szerződés megszegését.337 Ez a következőkben nyilvánul meg: a gazdasági társaság létesítésével kapcsolatban előírt vagyoni hozzájárulás késedelmes és nem teljesítése a tagsági jogviszony megszűnését vonja maga után;338 a gazdasági társaság működése során a társaság céljának elérését akadályozó, a személyes közreműködésének és a mellékszolgáltatásának tag általi hibás/késedelmes/nem teljesítése a tag kizárását, tagsági jogviszonyának megszüntetését eredményezheti. A társasági jogi jogviszony jellemzői folytán az ex tunc hatályú szerződést megszüntető jognyilatkozatok (egyoldalú: elállás, kétoldalú: felbontó szerződés) alkalmazására nincs lehetőség. A társasági szerződés megszűnése kétféle relevanciával valósulhat meg: egyrészt az egyes tag és a társaság közötti jogviszony, a tagsági jogviszony megszűnésével (pl. felmondás);339 másrészt a társaság – és vele együtt az összes tag tagsági viszonyának – megszűnésével.340

A Ptk. Negyedik Könyvének szerződései341 is hasonlóan sajátságosak: a családjog által meghatározott védendő érdekek (például a család védelme, a házastárs anyagi kisemmizésének tilalma), betöltendő funkciók, az alanyi kör, az eltérő kontraktuális tartalom (például nincs visszterhesség vélelme),342 a szerződések közös szabályainak korlátozott alkalmazhatósága mind-mind a családjogi jogterület maga fejlesztette szerződéses jogviszonyait implikálja, mint a kötelmi joghoz tartozásukat.343

Egyéb, alapvetően vegyes jellegű, jogágakban két egymással ellentétes irányultságú tendencia figyelhető meg:

- saját szerződéstípus kialakítására és megalapozására törekvés (lásd agrárjogi kontraktus a jogviszony alanyai és közvetett tárgya alapul vételével);344

- kísérlet a Ptk-ba illesztésre (az új Ptk. kodifikációs munkálatai során az egyedi munkaszerződés vonatkozásában merült ez fel);345 ezen irányzatokat akkor látjuk megalapozottnak, hogyha a szerződés statikus és dinamikus jellemzőiben túlnyomórészt

336 Ptk. 3:88. § (3) bek.; KUNCZ 1946 70.

337 Erről részletesen lásd: BALÁSHÁZY 2002 3-10.

338 Ptk. 3:98. §

339 Ptk. 3:147. §

340 Ptk. 3:48. §, 3:137. §

341 Ptk. 4:5. §, 4:34. §, 4:57. § (2) bek., 4:63. §, 4:78. §

342 BDT 2012. 2633.

343 Erről lásd részletesen: WEISS 2000 4-13.; CSŰRI 0000 000-000.; CSŰRI 2013 24-28.; BARZÓ 2017 31-42.;

BARZÓ 2010 17-37.; KŐRÖS 2006 11-17.; MOLNÁR 2018 14-18., 52-54., 86-97.

344 PAPP 0000 000-000.

345 VÉKÁS – GÁRDOS 2014a 35.; VÉKÁS 2000b 4.; XXXXXXXXXX 2000 19-26.; XXXXXXXXXX 2007 91-99.; KENDERES 2015 71-85.; SZALMA 2014a 373-378.; KISS 2000 3-17.; XXXXXXXXXX KOLLONAY 2007 53-66.

eltérést (nemcsak egy-két kritériumban), illetve egyezőséget mutatnak a Ptk. Hatodik Könyvében szabályozott egyes szerződésekhez képest.

A bíróságokon végzett kérdőíves felmérésünk [lásd: melléklet 6) kérdés] szerint a kúriai bírák közül nem kötelmi jogi szerződésnek tekinti 3 a társasági szerződést, 3 a házassági vagyonjogi szerződést, 5 a házassági szerződést, 4 az öröklési szerződést, 1 a halál esetére szóló ajándékozást és rendelkezést várt örökségről, 1 pedig nem válaszolt erre a kérdésre; egyértelműen leszűrhető, hogy a Ptk. Xxxxxxx Könyvében nem található kontraktusok a kúriai, polgári ügyszakos bírák szerint nem kötelmi jogi jogviszonyt szabályoznak, viszont a szűkszavú válaszokból nem derült ki, hogy ezt a kategorizálást alkalmazzák-e.

3. Kötelmi jogi nevesített megállapodások346

3.1. Tipikus szerződések

A Ptk. Hatodik Könyv Harmadik Rész tartalmazza a nevesített tipikus kontraktusokat. Az egyes szerződéstípusok közös magjuk szerint,347 a szerződés közvetlen tárgya: a megállapodás alapján kifejtendő magatartások szempontjából vannak csoportosítva348 (szerződéscsoportok jellegadó körülmény alapján);349 úgy, mint: tulajdonátruházó, vállalkozási típusú, megbízási típusú, használati, letéti, forgalmazási és jogbérleti, hitel- és számla-, biztosítéki, biztosítási, tartási és életjáradéki, valamint polgári jogi társasági szerződések. Kétségtelenül igaza van Xxxxxx Xxxxxxxx abban, hogy „a kódex … a polgári jog szerteágazó normaanyagának határait is kicövekeli, a magánjogi rendszer tengelye, amely igazodási mércéje az autonóm és egyenjogú jogalanyok vagyoni és személyi viszonyai szabályozásának, de ezzel együtt a judikatúra számára is fontos mankóul szolgál.”350 Úgy véljük, hogy a szerződéscsoportosítás (alap-/főtípus, altípusok/alfajták) az első négy kategória esetében cizelláltan sikerült a jogalkotónak, a többinél vagy maga a szerződés neve a csoportképző ismérv, vagy nem sikerült közös nevet találni (például a forgalmazási és jogbérleti, vagy a tartási és életjáradéki kontraktusok vonatkozásában) azért, mert a letéti szerződésre vonatkozó rendelkezésektől kezdődően elszakad a jogalkotó a csoportképző értelemben használandó szerződés közvetlen tárgya klasszifikáló szerepétől.

346 Auer – Xxxxx – Jenovai – Juhász – Xxxx – Strihó – Szeghő 2015 37-39.

347 VÉKÁS 2008a 866.

348 VÉKÁS 2013 679.; VÉKÁS – GÁRDOS 2014b 1695.

349 OSZTOVITS 2014b 503.

350 NOCHTA 2009 412.

A bíróságokon végzett kérdőíves felmérésünk [lásd: melléklet 7) kérdés] szerint a kúriai bírák közül 2 csak a Ptk-beli szerződéseket, 1 a névvel rendelkező kontraktusokat, 4 a jogszabályban névvel szerepeltetett megállapodásokat tekinti nevesítettnek; a többség nem korlátozza a Ptk-ban szabályozott szerződésekre a nevesített szerződések kategóriáját és normatív háttért igényel az ilyetén való minősítéshez.

3.2. Atipikus szerződések351

A XX. század végén Magyarországon jelentkező gazdasági és joggyakorlati változások hívták életre az atipikus – a Polgári Törvénykönyvben nevesített kontraktusoktól eltérő – szerződések csoportját (gyűjtőkategória). Ezekre a szerződéses jogviszonyokra jellemző, hogy:

- az atipikus megállapodásoknak általában nincs magyar elnevezésük, hanem idegen eredetű nevük van (pl.: lízingszerződés, franchise-szerződés, koncessziós szerződés, szindikátusi szerződés, licenciaszerződés, merchandising szerződés, faktoring-szerződés), vagy bonyolult, a jogviszony lényegét nem a legprecízebben kifejező megjelölések (pl.: konzorciós szerződés, mint a fogyasztói csoportban való részvételre irányuló megállapodás; timesharing-szerződés, mint a szállások időben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerződés) alatt kerültek szabályozásra;

- a Polgári Törvénykönyv „Egyes szerződések” része (Xxxxxxx Xxxxx, Harmadik Rész) nem rendelkezik az atipikus kontraktusokról, ezek nem sorolhatóak az itt nevesített szerződéstípusokba, vagy a Ptk. néhány atipikus szerződés egy alfajának/változatának részleges szabályozását tartalmazza (lásd: jogbérleti szerződés, faktoringszerződés, pénzügyi lízingszerződés);352

- a Ptk. 6:1. § (3) bekezdése és 6:59. §-a alapján, a típusszabadság353 értelmében – a jogszabályba ütközés tilalmának betartásával – ezen megállapodások tetszőleges tartalommal köthetőek, és a szerződések általános szabályai (Ptk. Hatodik Könyv Második Rész) rájuk is irányadóak;354

- az atipikus szerződések szabályainak kialakulásánál és kialakításánál fontos szerepük volt a külföldi gyakorlati és jogalkotási mintáknak, valamint a hazai szokásoknak (pl.: a timesharing-szerződés üdülőszövetkezeti formára épülő konstrukciója): egy évtized vagy

351 Az általunk kidolgozott csoportjellemzőket átvette: CSÉCSY – FÉZER – XXXXXX – XXXXXXX – PETKÓ – TÖRŐ – ZOVÁNYI 2017 93-94.

352 „A Ptk. kereskedelmi jogi alapállását jelzik az új szerződéstípusok.” VÉKÁS – GÁRDOS 2014a 35.

353 Erről részletesen lásd: TÖRÖK 2013 14-27.; SZALMA 2014b 458.

354 Pécsi Ítélőtábla Pf. III. 20.272/2010/4.

akár néhány év alatt az így kialakult jogi konstrukciók letisztultak és jogi szabályozást nyertek;

- e megállapodások kapcsán az európai jogfejlődésben jogközelítési, jogegységesítési törekvések figyelhetők meg, melyek eredményei az európai uniós jogharmonizáció által a magyar szabályozásban is tükröződnek;

- az atipikus szerződések számottevő közvetlen közjogi hatásnak: közjogi jogi normák általi érintettségnek vannak kitéve;

- az atipikus szerződések kereskedelmi ügyletnek355 minősülnek;

- a szindikátusi és a franchise-szerződés kivételével az atipikus szerződések törvényi (pl.: koncessziós szerződés, egészségügyi kezelési szerződés, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatással kapcsolatos szerződések), kormányrendeleti (pl.: üzleten kívüli kereskedés, távollévők között kötött szerződések, timesharing-szerződés, konzorciós szerződés) szinten vagy implementált nemzetközi egyezmények (pl.: a faktoring és a lízing esetén) révén kodifikálva lettek, a licenciaszerződés, a merchandising szerződés és a PPP-szerződés pedig sporadikusan jelenik meg néhány jogszabályban;

- bár az atipikus kontraktusok egy részénél (szindikátusi szerződés, franchise-szerződés, operatív lízingszerződés) nincs alakszerűségi előírás, másik részüket (timesharing- szerződés, koncessziós szerződés, PPP-szerződés, faktoring-szerződés, pénzügyi lízingszerződés) pedig – jogszabályi rendelkezésnek megfelelően – írásba kell foglalni, a gyakorlat következetesen az írásbeliség mellett „tör lándzsát”: nem feltétlenül érvényességi kellékként, inkább biztonsági, bizonyíthatósági szerepe miatt;

- a részletes és pontos írásbeli megfogalmazásra törekvés vonta magával az általános szerződési feltételek alkalmazását356 és a blankettaszerződések használatát (például a licencia-, lízing-, faktoring- és franchise-szerződéseknél);

- az atipikus szerződések egyik pólusán – szerződő félként – általában egy vállalkozás357 jelenik meg, de a forgalmi élet kiterjedtebbé és komplexebbé válásával a szerződéses jogviszony mindkét alanya is lehet vállalkozás (pl.: távollévők között kötött szerződésnél, faktoring-szerződésnél, franchise-szerződésnél);

355 LAMM – XXXXXXX 2000 332.: „olyan, a gazdasági élet résztvevői, szereplői között létrejövő viszonytípus, amely a gazdasági fejlődés, a forgalmi élet gyors átalakulása miatt állandóan változik, bővül”; „ha a jogügyletben valamelyik fél szakértelem, szaktudás, hasonló jellegű ügyletek lebonyolítására vonatkozó ismeretek birtokában vesz részt, az ilyen féllel szemben támasztott magasabb követelmények, fokozottabb elvárások kifejezéseként ezek az ügyletek is kereskedelmiek”; ZSÖGÖD 1901 6-10.

356 Erről részletesen lásd: LESZKOVEN 2014 3-9.

357 Ptk. 8:1. § (1) bek. 4. pont

- az atipikus megállapodások hosszabb távú piaci kapcsolatokat szabályoznak, így általában tartós jogviszonyra irányulnak (nem generális kivétel a távollévők között kötött szerződés és az üzleten kívüli kereskedés sem).358

A csoportismérvek alapján jelenleg Magyarországon a szindikátusi szerződést, a PPP- szerződést, a távollévők között kötött szerződést, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő szerződést, az üzlethelyiségen kívül kötött szerződéseket, a timesharing-szerződést, a konzorciós szerződést, a koncessziós szerződést, a licenciaszerződést, a franchise-szerződést, a merchandising szerződést, a lízingszerződést, a faktoring-szerződést és az egészségügyi kezelési szerződést soroljuk az atipikusok közé. Az atipikus szerződések csoportja nem lezárt, hanem egyre terebélyesedő kategória: ezt a tendenciát jól szemlélteti az, hogy egy néhány éves megszilárdulási és meggyökeredési folyamat után az atipikus szerződések közé tartozik már az egészségügyi kezelési szerződés (treatment contract, Behandlungsvertrag) és a merchandising-szerződés is.359

4. Kötelmi jogi nevesítetlen megállapodások360

4.1. Vegyes szerződés

A modern szerződések egy részének minősítésére vonatkozóan dolgozták ki a „vegyes szerződés” (contractus mixtus) kategóriát:361 tipikusokból álló, többtípusú szerződések,362 amelyek több szerződésfajta jellemzőit magukon viselik363 és az intézményesült szerződési típusok jellegzetes szolgáltatásai közül több összekapcsolását jelentik a hagyományostól eltérő módon.364 Ebbe az osztályba azon megállapodások tartoznak, melyek több nevesített szerződés szolgáltatását többféleképpen foglalják magukba:365

- vagy típusegyesítő szerződésről van szó (pl.: ajándékozással vegyes adásvétel, ajándékozással és tartással vegyes adásvétel,366 adásvétellel vegyes csere367), ahol más

358 Lásd még: XXXXXX 0000 000-000.

359 Erről részletesen lásd: JENOVAI – PAPP – STRIHÓ – SZEGHŐ 0000 000-000., 314-340.; A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 586. §-hoz fűzött indokolása a társult perlési szerződést atipikusként és olyanként rögzíti, amely a Pp. közjogi természetű eljárási szabályaihoz szorosan kapcsolódik: új tartalmú kategóriaalkotás nem anyagi jogi jogszabályhoz kapcsoltan?

360 Auer – Xxxxx – Jenovai – Juhász – Papp – Strihó – Szeghő 2015 39-40.

361 SZLADITS 1933 174.; EÖRSI 1984 6-8.; NOVOTNI 1977 90.; VÉKÁS 1977 90.; VÉKÁS 1975 704.; XXXXXXX –

ZOLL 2018 69-75.; DCFR Art. II.-1.107

362 SZLADITS 1935 175.

363 EÖRSI – VILÁGHY 1965 8.

364 VILLÁNYI 1942 2.

365 Fővárosi Ítélőtábla 17. Pf. 20.615/2010/3.

366 BH 1997. 480.

367 Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K. 27.456/2015/11.

szerződések elemei vegyülnek, azaz nem állapítható meg, nem bontható szét, hogy melyik rendelkezés melyik szerződésből eredeztethető;

- vagy típuskombinációs szerződésről beszélünk (pl.: színházi szerződés, fuvarozással és vállalkozással vegyes letéti szerződés368), ahol más szerződések ismérvei nem vegyülnek egymással, hanem szétválaszthatóan, azonosíthatóan keverednek egy új szerződésben;

- vagy teljesen sajátos szolgáltatásra irányul a szerződés (pl.: a közös képviselői tevékenység ellátására kötendő megállapodás, bérmunkaszerződés369), de más jellemzőiben nem nyújt specialitást, nem tér el a Ptk-beli szerződésektől.

Az atipikus szerződések – aggálymentesen – nem sorolhatók be a vegyes szerződések egyik alfajába sem: az atipikus szerződések önálló, sui generis megállapodás-csoportot alkotnak, mivel vagy a vegyes szerződések valamennyi típusát magukba olvasztják, vagy egyiket sem; tehát a vegyes szerződések és az atipikus szerződések nem azonos kategóriák: az atipikus csoport több (vegyes típusfajták ötvözése) és más (ugyanakkor e fajtákba való besorolhatatlanság), egy új szerződési minőség.370 Xxxxxxxxx Xxxxxx szerint az atipikus szerződések közös jellemvonása az önállóság, a specializáció, a „különcség” a megállapodás valamelyik ismérve kapcsán, a nem megszokott szerződési érdekek kielégítése.371

A közzétett bírósági ítéletek kisebb része különíti el világosan egymástól a vegyes (több szerződéstípus elemeit vegyítők) és az atipikus (sajátos elemei folytán típusba nem sorolható) megállapodásokat,372 a többség a vegyes és atipikus szerződési kategóriákat azonosnak tekinti;373 különösen igaz ez a sajátos szolgáltatásra irányuló vegyes szerződések vonatkozásában.374

368 Budapest Környéki Törvényszék G.40.147/2010/38.

369 BDT 2018. 3866.

370 Álláspontunkat átvette: CSÉCSY – FÉZER – XXXXXX – XXXXXXX – PETKÓ – TÖRŐ – ZOVÁNYI 2017 94.

371 XXXXXXXXX Xxxxxx Nevesítés? Tipizálás? Xxxxxxxx gondolatok az új Polgári Törvénykönyv kapcsán című 2013. 12. 05-én, Szegeden, az „Atipikus szerződések” hallgatói fórumon elhangzott előadása.

372 Fővárosi Törvényszék P. 21.086/2016/14.; Szegedi Ítélőtábla Pf. 21.072/2015/4.; Szegedi Törvényszék P. 20.005/2015/11.; Szegedi Törvényszék P. 20.047/2015/13.

373 BH 2018. 77.; Kúria Pfv. 20.523/2016/5.: adásvétellel vegyes vállalkozás atipikus jogviszony; Fővárosi Ítélőtábla Gf. 40.403/2016/10.: bérleti szerződéshez kapcsolódó engedményezés atipikus szerződéses jogviszony; Fővárosi Ítélőtábla Pf. 20.969/2016/6.: adásvétellel vegyes bérlet atipikus szerződés; Pécsi Törvényszék G. 20.657/2015/7.: vállalkozás vegyes bérleti szerződés atipikus szerződés

374 BH 2018. 77.: a kölcsönszerződés opcióval biztosítása atipikus szerződés, hasonló konstrukció; Fővárosi Ítélőtábla Pf. 20.360/2017/4.: használati jogot alapító szerződés atipikus szerződés; Xxxxx Xxx. 20.559/2016/4.: közös jogkezelőktől befolyó összegek felhasználására kötött együttműködési megállapodás atipikus szerződés; Kúria Pfv. 21.546/2016/5.: üzemanyagtöltő-állomás létesítésére kötött megállapodás atipikus szerződés; Kúria Pfv. 20.368/2016/7.: Fővárosi Ítélőtábla Pf. 21.240/2016/6.: megbízáshoz közel álló atipikus szerződés; Fővárosi Ítélőtábla Pf. 20.069/2016/7.: kozmetikai kezelés atipikus szerződés; Xxxxx Xxx. 21.574/2015/4.: konszignációs raktár megállapodás atipikus szerződés; BDT 2015. 3266.: közforgalmú kikötő használatára létrejött egyedi megállapodás atipikus szerződés; Egri Törvényszék 4. G. 20.067/2015/26.: ráépítési megállapodás atipikus szerződés; BH 2014. 109.: szállítási és adásvételi elemeket tartalmazó

A bíróságokon végzett kérdőíves felmérésünk [lásd: melléklet 9) kérdés] szerint a kúriai bírák közül 3 a tartalmában vegyes szerződéseket, 1 az atipikus szerződéseket, 3 mindent (atipikus, tartalmában és jogágilag vegyes szerződéseket is) ért a vegyes szerződések kifejezés alatt; az eddigiekhez hasonlóan a szerződési kategorizálás terén nem észlelhető egységes bírói koncepció.

4.2. De facto innominát szerződés375

A de facto innominát kontraktusok376 általában „Megállapodás” cím alatt jelennek meg, nem tartós jogviszonyt szabályoznak (prompt jellegűek),377 hanem egyszeri (nem rendszeresen felmerülő) speciális jogügyletet takarnak. Az atipikus szerződésektől eltérően nincs elnevezésük, nem olyan elterjedtek, hanem egyedi, kivételes kontraktusok, normatív szabályozás nélkül.378 A Ptk. szerződésekre vonatkozó közös szabályainak alkalmazásával rendezhetőek az innominát szerződésekből fakadó jogok és kötelezettségek (lásd példaként egy szolgalomhoz közel álló, de haszonkölcsönnek nem minősíthető megállapodás kapcsán,379 vagy a kezességnek nem minősülő sajátos kötelezettségvállalás380).

Xxxxxxxxxx Xxxx és Xxxxx Xxxxxx az innominát szerződések alatt egyik nevesített szerződéstípusba sem sorolható szolgáltatási tárggyal rendelkező megállapodásokat értik (anélkül, hogy több nevesített szerződéstípus kombinációi lennének);381 e megközelítéssel az általuk minősített vegyes szerződésektől elkülönítik ezt a kategóriát, azonban az ő beosztásuk szerinti atipikus kontraktusoktól már nem (lásd fentebb IV. pont).

A bíróságokon végzett kérdőíves felmérésünk [lásd: melléklet 10) kérdés] szerint a kúriai bírák közül 1 a név nélküli, először felmerülő szerződéseket veszi tekintetbe de facto innominátként, 4 csak a név nélkülieket (melyek egyediek és speciálisak), 2 nem válaszolt a kérdésre; a de facto innominát szerződések körülírásánál a bírói vélemények megegyeznek a miénkkel.

bizományi jellegű szerződés; Szentendrei Járásbíróság P. 21.400/2014/18.: időskorú ápolás-gondozása atipikus szerződés; Pécsi Ítélőtábla Gf. IV. 30.301/2012/20.: közforgalmi kikötő használatára létrejött egyedi megállapodás; Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma 17. G. 40.229/2009/68.: üzemeltetési szerződés atipikus szerződés

375 Tipizálásunkat átvette: CSÉCSY – FÉZER – XXXXXX – XXXXXXX – PETKÓ – TÖRŐ – ZOVÁNYI 2017 94.

376 PÓLAY 1988 200.: „A nem eredeti római terminológiával innominát reálkontraktusoknak nevezett szerződések a jusztiniánuszi általánosításoknak köszönhetik létüket, midőn a kodifikáció megállapítja, hogy idetartozik minden szerződés, amelynek tárgya ’do ut des, do ut facias, facio ut des, facio ut facias’.”

377 FÉZER 2017 94.

378 SZUDOCZKY 2000 125.; XXXXXXXXXXXX 1949b 225-226.

379 Legfelsőbb Bíróság Pfv. I/A. 20.446/2001.

380 ÍH 2014. 142.; BH 1992. 239.

381 FUGLINSZKY – TŐKEY 2018 38.

5. Szerződési „turmixok”, avagy összemosódó kontúrokat eredményező II. dimenzió

5.1. A szerződések területén jogági „keveredés” is megfigyelhető: napjainkra számos vegyes jogági megállapodás alakult ki, például a közbeszerzési, a közszolgáltatási és a támogatási szerződések.382 Ezekben az esetekben nem a szerződés közvetlen tárgya (a szolgáltatás) szerint minősíthetők a kontraktusok vegyesnek, hanem aszerint, hogy több jogág jogi normái alkalmazandóak rájuk, amelyek a szerződés teljes dinamikáját és alapvető tartalmi elemeit meghatározzák: speciális közjogi reguláció vonatkozik rájuk a szerződéskötéstől a szerződés megszűnésig terjedően, párhuzamosan a Ptk. közös szerződési előírásaival, amelyek szubszidiárius jelleggel irányadóak.

Ebből kiindulva és az A/V/1.4. pontban kifejtettek alapján a közbeszerzési szerződés (az Európai Unió által harmonizált beszerzési rendszer kontraktuális kerete) a közjog és a magánjog mezsgyéjén elhelyezkedő, közjogi jellegzetességeket magán viselő, azonban alapvetően magánjogi dominanciájú megállapodás. A közbeszerzési szerződés jogági besorolása napjainkban sem egyértelmű: magánjogi,383 vegyes384 és közigazgatási jogi szerződési385 felfogások386 is megjelentek a jogi szakirodalomban. A közszolgáltatási szerződés keretében két alfaj jelenik meg:387 az egyik variációban a közszolgáltatást a közfeladat címzettje más szervezeten keresztül látja el (a közfeladat címzettje a megrendelő és a szervezet a szolgáltatásra, ellátásra kötelezett),388 a másik esetben a közfeladat ellátója köt közszolgáltatási szerződést a fogyasztóval.389 A közszolgáltatási jogviszony szerződési jellegének vizsgálata is megtörtént,390 és rögzítésre került, hogy a szerződési lét szakaszai külön jogszabályok kógens rendelkezéseiben nyernek szabályozást.391 A támogatási

382 PAPP 2012a 12-14.; PAPP 2012b 3-6.

383 JUHÁSZ 2014 20-24., 182-189.; JUHÁSZ 0000 000-000.; XXXXXX 2012; AUER 2018 3-4.

384 BERÉNYI 1998 322.; CSER-PALKOVICS xxxx://xxx0000.xx/xxxxxxxxxx/xxxx-xxxxxxxxx-xxxxx-x-xxx-xx-xx-xx- ptk-viszonyrendszere/4502 (2015. 06. 01.); JUHÁSZ 0000 000-000.

385 HARMATHY 1983; MOLNÁR 2010 36-42.; ÁDÁM 2004 5-17.; PETRIK 2005b 3-8. A problémakör kapcsán lásd még: SZAMEL 0000 000-000; BENCSIK 0000 000-000.; XXXXXXX M. 0000 000-000.; XXXXXX – TABLER 0000 000-000.; OLAJOS 0000 000-000.; BOROS - TÁTRAI 0000 000-000.

386 Összefoglalóan lásd: JUHÁSZ 0000 000-000.

387 AUER 0000 000-000.

388 109/2009. (XI. 18.) AB határozat, Kúria Köm. 5.053/2012/4. számú határozat. Xxxxxxx X. Xxxxx ezt a fajtát tekinti a közszolgáltatási szerződés fő fajtájának. Vö.: XXXXXXX X. 2011 42.; BDT 2017. 3695.

389 Ptk. 6:256. §

390 Xxxx Xxxxx véleménye szerint Xxxxxxx Xxxxxx az első hazai szerző, aki a közszolgáltatásokra polgári jogi megközelítést alkalmazott, lásd: VITÁNYI 0000 000-000. In MAKÓ 0000 000-000.; VÖRÖS 0000 000-000.;

Harmathy 1983

391 KEMENES 2014b 1800.; BARTAL 0000 000-000.

szerződés392 a legáltalánosabb értelemben nem más, mint minden pályázattal elérhető forrás felhasználására vonatkozó megállapodás.393 A támogatási szerződés kapcsán a vonatkozó jogszabályok egy része a megállapodást: nem hatósági szerződésnek,394 hanem magánjogi,395 vagy polgári jogi396 szerződésnek minősíti, míg a jogi normák másik része a szerződési mivolt meghatározásán kívül annak jellegét nem tisztázza;397 a támogatási szerződés vegyes jogági kontraktus (kétfedelű szerződés),398 mivel polgári jogi399 és közigazgatási (pénzügyi) jogi elemeket tartalmazó megállapodás.400

A fentiek alátámasztják álláspontunkat és szerződéstipizálásunkat annyiban, hogy

- amíg a közigazgatási szerződés kategóriájának dogmatikai megalapozottságú kidolgozása nem történik meg (lásd A/V/1. pont), addig bármely szerződés ilyenként való minősítése kérdéses marad; valamint

- amíg az említett szerződések egzisztálását, részletes követelményeit a közjogi szabályozás uralja, és a Ptk. csak kisegítő szerepet tölt be ebben a tekintetben, addig kizárólagos magánjogi jellegük sem állapítható meg. Mindhárom kontraktusnál a mellérendeltségen alapuló megállapodás komplex közfeladat ellátására és biztosítására köttetik, és ezáltal a szerződés tartalma más jogág közvetlen hatásának is ki van téve, emiatt vegyes jogági értelmezési keret kívántatik.

5.2. Megjelentek az atipikus és a vegyes szerződések közötti éles határvonalat „elmosó”, relativizáló ún. ál-atipikus szerződések.401 Az „ál-atipikus” szerződések közé olyan kontraktusok sorolandók, amik a megállapodások elnevezése és tartalmának megfogalmazása alapján azt a látszatot keltik, mintha az atipikus szerződés néhány csoportismérvének megfelelnének (például az idegen eredetű név; színleg a Ptk. nevesített szerződései közé nem tartoznak; a külföldi gyakorlat szerepe magyarországi meghonosodásukban; a szerződések közös szabályainak alkalmazhatósága; főként vállalkozások közötti tartós jogviszony kialakítására köttetnek); valójában pedig vagy

392 PAPP 2015b 550-561.

393 XXXXXX – NÉMETH 2013 337.; Xxxxx Xxx. IV.35.171/2016.; Szegedi Törvényszék 7.G.40.288/2011/127.

394 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 73. § (1) bek.

395 4/2011. (I. 28.) Kormányrendelet 2. § (1) bek. 27. pont

396 272/2014. (XI. 5.) Kormányrendelet a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről 3. § 54. pont; 23/2012. (IV. 26.) BM rend. 2. § h) pont

397 119/2004. (IV. 29.) Kormányrendelet 2. § 16. pont; 150/2005. (VII. 29.) Kormányrendelet 2. § 17. pont

398 XXXXXX – NÉMETH 2013 350.

399 A bírói gyakorlatban már az a kitétel is megjelent, hogy „a támogatási szerződés egy atipikus polgári jogi szerződés.” Győri Ítélőtábla Pf. 20.037/2017/10.; Kúria Pfv. 20.893/2016/4.; Székesfehérvári Törvényszék P. 20.765/2015/48.; Fővárosi Törvényszék G. 41.540/2015/7.

400 BH 2018. 144.; BH 2018. 116.; BH 2016. 310.; Fővárosi Törvényszék Gf. 75.271/2015/5.; Szegedi Ítélőtábla 12. Gf. I. 30. 109/2009.; LB Gfv. IX. 30. 265/2009/4.

401 Auer – Xxxxx – Jenovai – Juhász – Xxxx – Strihó – Szeghő 2015 59-73.

vegyes szerződésnek minősíthetők, vagy valamelyik nevesített szerződésnek feleltethetők meg, úgy mint a dealeri, az outsourcing-, a befektetési és a disztribútori szerződések.

A dealeri402 szerződés tartalma egyrészt megegyezhet a disztribútori szerződés lényegi sajátosságával: márkakereskedői,403 és kiskereskedelmi404 tevékenységre, valamint viszonteladás végzésére405 is irányulhat. Másrészt a dealeri szerződést köthetik egyszerre bizományosi/ügynöki/közvetítői és értékesítési tartalmú jogviszonyra is.406 Harmadrészt előfordul az is, hogy a dealer a gyártótól megvásárolja a terméket, és erre szállítási szerződést köt a fogyasztóval.407 Ezek szerint a dealeri szerződés vagy adásvételi szerződéseket, vagy bizományosi, illetve önálló kereskedelmi ügynöki szerződéssel vegyes adásvételt (melybe még esetlegesen letéti elemek is kombinálódhatnak), vagy adásvétellel vegyes halasztott adásvételt (szállítást) takar.

Az outsourcing-szerződés létesítésére akkor kerül sor, ha egy gazdálkodó szervezet egy szolgáltatás (tevékenységi terület) egészét vagy nagy részét408 egy tulajdonosi és vezetési szempontból is független külső vállalkozóra409 bízza az esetlegesen meglévő belső kapacitásai lebontása mellett.410 A kiszervezés oka a költség- és munkatehercsökkentés,411 célja a működés hatékonyságának növelése, a főtevékenységre koncentrálás és a magasabb kiszolgálási szint elérése lehet. Az outsourcing-szerződés köthető feldolgozás-kihelyezésre, alkalmazásszolgáltatásra, alkalmazásmenedzsmentre, rendszer-infrastruktúra kihelyezésre, infrastruktúra-kihelyezésre, rendszerkihelyezésre, üzletfolyamat-kihelyezésre, üzleti stratégiai kihelyezésre etc.412 Az outsourcing fajtáit tekintve intra-group (csoporton belüli kiszervezés, leányvállalatnak), simple (a külső szereplő szolgáltatásnyújtása), transfer (eszközök, vagyontárgyak és munkavállalók átkerülnek a szolgáltatásnyújtóhoz) és joint venture (közös vállalkozás alakítása) lehet.413 Véleményünk szerint az outsourcing- szerződés egy megbízással vegyes vállalkozási szerződésnek minősíthető: az egyik oldalon

402 A szót fordítják kereskedőnek, ügynöknek és bizományosnak is.

403 Az Európai Elsőfokú Bíróság ítélete a Fiatagri UK Ltd és New Holland Ford Ltd vs Európai Közösségek Bizottsága ügyében (T-34/92.); az Európai Elsőfokú Bíróság ítélete a John Deere Ltd vs Európai Közösségek Bizottsága ügyében (T-35/92.); 23/2011. VJ; 51/2005. VJ; 292/1996. VJ; 24/1995. VJ

404 Legfelsőbb Bíróság Gfv. X. 30.295/2010/6.; 43/2011. VJ

405 26/2006. VJ; 2/2003. VJ

406 Fővárosi Törvényszék P.23362/2012/25.; 5/2004. VJ

407 1998/150. Adózási kérdés

408 C-119/2.

409 Meghatározott piacon való kiszervezés feltételeivel (kiszervezett tevékenység jellege és terjedelme, ellenőrzés, etc. ) kapcsolatban lásd: C-500/11.

410 SZIEBIG 2006

411 Az outsourcing megjelenhet a szellemi tulajdon területén is, lásd: 1666/2013. (IX. 23.) Kormányhatározat 4.1.3.3.

412 87/2006. VJ; 176/2005. VJ; 40/2005. VJ; 15/2003. VJ; 98/2002. VJ; 167/2001. VJ

413 VÁCZI 2011 59-60.

az utasítási és ellenőrzési jog, a másik oldalon a gondos eljárásra törekvés a rábízott ügy ellátása során hordozza a megbízási elemet, a vállalkozási jelleg pedig a szolgáltatásnyújtásban414 (a munkával elérhető más eredmény létrehozásában) lelhető fel. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az outsourcing nemcsak kötelmi jogi, hanem társasági jogi eszközökkel is megvalósítható: a feladatellátás független vállalkozásra bízása elérhető például a szerződő felek által közösen alapított társaság révén, szétválással és konszernjogi megoldással (vállalatcsoporton belüli munkamegosztással) is. Az outsourcing-szerződésnek

– lehetséges összefonódásként – versenyjogi vonatkozásai is lehetnek.415

A befektetési szerződések hátterében mindig meghatározott gazdasági cél húzódik meg: megtakarításra, többletbevételre, vagy haszonszerzésre törekvés; azonban a szerződő felek gazdasági szándéka a legkülönbözőbb típusú szerződésekkel érhető el,416 és jogi szempontból annak van jelentősége, hogy azt milyen jogi formában, milyen nevesített szerződés keretében bonyolítják.417 Egyetértünk Xxxxxxxx Xxxxxxxxxx abban,418 hogy különbséget kell tennünk a szerződések között a tekintetben, hogy a befektetési célú műveletet419 a befektető személyesen végzi-e, vagy e műveletek lebonyolítását szakosodott vállalkozással végezteti-e.420 Amennyiben „személyes befektetésre” kerül sor,421 akkor

„befektetési célú” szerződésről – mint nevesített, önálló (sui generis) szerződéstípusról – jogi értelemben nem beszélhetünk: a gazdasági szándék létező szerződéstípusokban realizálódik, úgy, mint kölcsönszerződésben422/betéti szerződésben/értékpapír ügyletekben

/tőzsdei ügyletekben/(ingatlan, nemesfém, műkincs) adásvételi szerződésben/biztosítási szerződésben423/társasági részesedésszerzésben etc.424 Ha a megállapodásnak specializálódott vállalkozás által nyújtott befektetési szolgáltatás a közvetlen tárgya, akkor álláspontunk szerint egy típuskombinációs vegyes szerződésről van szó: megbízási425 (utasítás, ellenőrzés, gondos eljárás, portfoliókezelés,426 számlavezetés427), bizományosi/önálló kereskedelmi ügynöki – ezen belül is árutőzsdei, értékpapír

414 Kúria Pfv. VI. 22.025/2012/12.; Fővárosi Ítélőtábla 14. Gf. 40.786/2013/5.

415 Erről részletesen lásd: VÁCZI 2011 60-62.

416 8/2014. (III. 20.) AB határozat; BH 2007. 17.

417 Kúria Gfv. 30.166/2013/6.; BDT 2001. 398.

418 HARSÁNYI 1997 3-6.

419 Ehhez lásd még: GLAVANITS 0000 000-000.

420 Erről részletesen lásd: HARSÁNYI 0000 000-000., 250-254.

421 Például befektetési alapokba, erről részletesen lásd: XXXXX-XXXXXX 2015 13-44.

422 Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 31.P.20.779/2010/7.; Pécsi Ítélőtábla Pf.VI.20.104/2013/4.

423 43/E/2007. AB határozat; BH 2014. 287.; 102/2013. VJ

424 Szegedi Ítélőtábla Pf. I. 20.057/2005.

425 Legfelsőbb Bíróság Pfv.VI.20.869/2011/4.; Fővárosi Törvényszék 14.G.41.404/2011/30.; Kaposvári Törvényszék 2.Pf.20.600/2012/3.; Ehhez lásd: HARSÁNYI 2015b 234-250.

426 Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.280/2011/5.; Kúria Pfv.III.21.797/2012/7.

427 Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.037/2012/6.; BH 2014. 21.

befektetési,428 ingatlanközvetítő, lakástakarékpénztári és biztosítási ügynök jöhet szóba – (ügyletközvetítés/-kötés) és letéti429 (átadott pénz/értékpapír megőrzése) jelleg jelenik meg benne.

A disztribútori430 szerződés jellege kapcsán a bírói gyakorlatban bizományi, ügynöki/közvetítői, kereskedelmi képviseleti, adásvételi, szállítási, megbízási és vállalkozási elemek merültek fel.431 A joggyakorlat által kialakított fogalom432 szerint a disztribútor olyan viszonteladó, aki/amely a neki nyújtott árengedmény (rabatt) fejében, a saját nevében és saját számlájára (javára)433 megvett terméket forgalmazza (többnyire saját lerakatából) tartós jogviszonyt létrehozó, egy meghatározott területen (földrajzi értelemben, vagy áru, illetve felhasználó tekintetében) realizálódó keretszerződés434 alapján.435 A disztribútor továbbértékesítési/forgalmazási tevékenységét saját kockázatára végzi.436 E meghatározás szerint a disztribútori szerződés olyan adásvételi láncolatot takar,437 amelyben szállítási (mind a gyártó, mind a disztribútor oldaláról) és megbízási (főként a forgalmazás szervezésével kapcsolatban)438 összetevők is megjelenhetnek. Ügynöki/közvetítői elemek egyáltalán nem, vállalkozásiak pedig esetlegesen merülhetnek fel benne. A bizományi jelleg a Szegedi Ítélőtábla döntése alapján szintén nem releváns: a külföldi gyártó és a belföldi forgalmazó között nem bizományi szerződés jön létre, ha a forgalmazó a terméket adásvételi szerződéssel megvásárolja, majd a saját tulajdonú készletként nyilvántartott árucikket további viszonteladóknak/felhasználóknak továbbértékesíti és kereskedelmi ügyleteinek a hasznát az alkalmazott árrés fedezi;439 egy

428 Fővárosi Bíróság P.24.115/2010/13.; Fővárosi Ítélőtábla 5.Pf.21.257/2010/8.; BÁRDOS– MENYHÁRD 2008 439.

429 Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.037/2012/6.

430 A disztribúció közgazdasági elemzését lásd: XXXXX XXXXXX 0000 000-000.

431 1/1-H-GJ-2006-27.; 1-H-GJ-2007-144.; 1-H-GJ-2007-144.; LB-H-GJ-2007-24.; Fővárosi Bíróság

16.G.41.743/2007/74.; Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.534/2010/4.; Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.554/2010/7.

432 Vb/01103.; UJLAKI 2002 25-26.; azonos külföldi álláspontot lásd: MARTINEZ-LUNA 2016 256.

433 Fővárosi Ítélőtábla Gf. 40.523/2016/8.

434 Fővárosi Ítélőtábla 17.Pf.22.155/2010/4.

435 Más megközelítésben: „distribution contracts can be defined as mercantile contracts with a determined or underdetermined duration, or through which a business distributor of the intermediation, is obliged in an autonomous and independent way to promote and commercialize products or services, including the distribution, sale and post-sale of a defined commercial sector, under the precise guidelines given by the grantor manufacturer with the objective of obtaining a profit from the commercialization operation performed”; MARTINEZ-LUNA 2016 258.

436 SOBOR 2014 14., 17-18.; VEREBICS 0000 000-000.

437 BH 1997. 10.

438 Fővárosi Bíróság 5.G.41.192/2002/201.

439 BDT 2008. 1788.

későbbi ítéletben hasonlóan foglalt állást a Kúria is.440 A disztribútori szerződésben - a kétségtelen adásvételi és szállítási elemeken kívül - megbízási ismérvek mutathatók ki a forgalmazási joggal,441 a rendelési-feladási limittel,442 a kölcsönös tájékoztatással, a reklám, marketing összehangolásával443 és a gyártó ellenőrzési jogával kapcsolatban. Vállalkozási jelleg (munkával elérhető más eredmény létrehozása) a rendelési és viszonteladási minimum, valamint a vevőszolgálati és szervízhálózat kiépítése és üzemeltetése vonatkozásában444 merülhet fel. A disztribútori szerződés tehát valójában vegyes szerződést takar, azon belül is a típuskombinációs variációt.445 A Ptk-ba új kontraktusként bekerült a disztribútori szerződés446 egy alternatívája is – forgalmazási szerződésként szabályozva -, és ezzel ez a megállapodás megindult a nevesített, tipikus szerződéssé válás útján.

5.3. A tipikus és az atipikus megállapodások csoportjai között,

- egyrészt átmeneti képződményként (vegyes szerződésként) ezek mixtúrája („hibrid”) tűnt fel: így a számítógépes program (szoftver) hasznosítására köthető megállapodás, mely vállalkozási, bérleti, haszonbérleti és lízingszerződési elemeket is tartalmazhat;447

- másrészt pedig a néhány atipikus szerződés egy-egy alfaja, vagy kisebb szegmense részleges szabályozásra került a Ptk-ban (franchise-, faktoring-, pénzügyi lízingszerződés); erről részletesen lásd: B) rész.

5.4. Megfigyelhető a vegyes szerződések alfajainak keveredése is („hibridek”), különösen a típuskombinációs és a sajátos szolgáltatásra irányuló altípusok vonatkozásában; a bírói gyakorlatban az alábbi variációk voltak „tetten érhetők”:

- határozott időre kötött, plakát kihelyezésére vonatkozó megbízási szerződéssel vegyes albérleti szerződés,448

- parkolási rendszer bevezetésére, használatára és üzemeltetésére kötött kontraktus felhasználási, haszonbérleti elemeket is hordozó, a franchise-szerződéshez hasonló komplex jogviszonyt lefedő vegyes megállapodás.449

440 BH 2014. 109.: Nem bizományi jellegű az a szerződés, ahol az eladó nem bízta meg a másik felet azzal, hogy a javára a saját nevében szerződéseket kössön, és a másik fél díjazásra sem jogosult, hanem a leszállított termékek kereskedelmi célú továbbértékesítése során általa elért árrésből tesz szert a haszonra.

441 Fővárosi Bíróság 16.G.41.743/2007/74.; Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.534/2010/4.

442 Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.560/2010/3.

443 Fővárosi Törvényszék 31.G.40.410/2011/26.; Fővárosi Bíróság 19.G.41.403/2010/12.; Fővárosi Bíróság 16.G.41.743/2007/74.; 79/2003. VJ.

444 Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.456/2011/4.; Kúria Gfv.IX.30.152/2011/10.; Fővárosi Bíróság 19.G.41.403/2010/12.; Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.485/2010/3.

445 PAPP 2009a 23-24.; VÖRÖS 2004b 199.

446 Ptk. 6:371-6:374. §§; ezzel kapcsolatos kritikát lásd: AUER – BALOG – JENOVAI – XXXXXX – PAPP – STRIHÓ

– SZEGHŐ 2015 70-73.

447 Fővárosi Ítélőtábla 5. Pf. 21. 373/2006/3.

448 BH 2007. 332.

Az eddigi elemzések alapján jól látható, hogy a szerződési jog a levert cölöpök (a tipizálási szempontok) között folyamatos, állandó alakulásban, változásban van. Meglátásunk szerint a gazdasági és társadalmi viszonyok változásai és a globalizáció eredményezte átalakulások a szerződések területén a de facto innominát kontraktusok irányából induló és a nevesített tipikus szerződések felé mutató fejlődést generálnak: a megelőzően még fel nem merült megállapodások először de facto innominát szerződésként tűnnek fel, majd rendszeressé válásukkal a vegyes (pl.: befektetési szerződés) vagy az atipikus szerződések (pl.: a fogyasztói csoport létrehozására és működtetésére irányuló konzorciós szerződés) közé sorolódnak, és végül – nem annyira gyakoriságuk, mint inkább jogalkotói szándék folytán – bekerülhetnek a Ptk-ba (például az eddig még csak a de facto innominát megállapodásként feltűnt, az új Ptk-ba bizalmi vagyonkezelésként bekerült kontraktus).450

449 SZIT-H-GJ-2008-89.

450 Ptk. 6:310-6:330. §§

VI. Komplex szerződési képződmények

1. Új, összetett szerződés-megközelítések

A magánjog szerződéseinek klasszifikálási szempontjaira vonatkozóan az európai szerződési jogi szakirodalomban új megközelítések is feltűntek: az egyedi és az egymással összefüggő megállapodások kategorizálásával,451 azaz a bilaterális szerződési jogviszonyok mellett a multilaterális kontraktuális kapcsolatok vizsgálata is elkezdődött.452 Az utóbbiak kapcsán

a) szerződési lánc(olat) (contractual chains, Kettenverträge453) elnevezés alkalmazása olyan szerződésekre, amelyeket az kapcsol össze, hogy ugyanaz a közvetlen és közvetett tárgyuk454 (lásd: disztribútori megállapodás);455

b) a hálózati (network,456 Netzvertrag) szerződések kifejezés használata jelent meg olyan kölcsönösen összefüggő tartalmú, tartós jogviszonyokra, amelyek jogalanyai megőrzik jogi és gazdasági elkülönültségüket, új jogalany létrehozása nélkül a gazdasági tevékenységük koordinálására457 és tudás-, információcserére szabályozó struktúrákat alakítanak ki458 (pl.: PPP-szerződés; gazdasági társaságon belüli kapcsolat a tagok és munkavállalók között etc.),459 (contract clusters);460

c) az ’esernyő’ (umbrella), vagy keretmegállapodások (framework agreements)461 megjelölés is használatossá vált olyan kontraktusokra, amelyek formális keretet biztosítanak a közös célnak alárendelt szerződési döntéseknek, valamint a közös célra irányuló szerződési feltételek kidolgozásának462 (pl.: a szindikátusi szerződés konzorcionális válfaja,463 mely konzorciumot hoz létre;464 partnervédelmi szerződés

451 Xxxxxxxx – Xxxxxxx – Xxxxxxxxx 2003; Xxxxxxxx 2013

452 TEUBNER 2004 58-100.: „Marktregime: Austauschvertrag, Organisationsregime: Gesellschaft bürgerlichen Rechts, Hybrides Regime: Vernetzungen als institutionalisierte Widersprüche, Communitarian Regime: netzwerk als ’personenrechtliches Gemeinschaftsverhältnis’, Mixed Regime: gemischtypischer Vertrag, Polykorporatives Regime: Konzern, Idiosynkratisches Regime: Netzvertrag”

453 WOLF 0000 000-000.

454 VAN DONGEN 2012 10.; XXXXXXXXXXX 2009 119.; XXXXXX 2009 181.

455 GRUNDMANN 2011 114.

456 TEUBNER 2011 9.: „the decisive motor within hypermodern economic arrangements”; GRUSIC 0000 000- 000.: „relational and symbiotic contracts”

457 ROHE 1998 78.: einheitlich Netzzweck

458 GRUSIC 2016 582.

459 ARRIGHETTI – XXXXXXXX – DEAKIN 0000 000-000.; XXXXXXX 2003 21.; GRUNDMANN 2010 1047.

460 BROWNSWORD 2009a 31-32.

461 Xxxxxxx XXXXXXXXXX Default Rules Beyond the States című előadása a SECOLA 2018-as rendezvényén (Varsó, 2018. 06. 22-23., European Contract Law and the Creation of Norms)

462 MITCHELL 2013 60-61.

463 Fővárosi Ítélőtábla Gf. 40.414/2015/8.

hatálya alá tartozó vállalkozási szerződések;465 az előfizetői hurok átengedésére kötött szerződések466);

d) a kapcsolt szerződések (linked/connected contracts, Vertragsverbund,467 collegamento negoziale, contratos conexos o vinculados) elnevezés az európai magánjog-egységesítési folyamatokban terjedt el.468 A kapcsolt szerződések megjelentek a távollévők között kötött szerződésekre vonatkozó 97/7/EK irányelvben, a fogyasztói hitelt szabályozó 87/102/EGK és 2008/48/EK irányelvekben, a timesharing-szerződést érintő 94/47/EK és 2008/122/EK irányelvekben, a közös referenciakeret vázlatában (DCFR), valamint a CESL-ben469 (Közös Európai Adásvételi Jog) is. A European Law Institute közleménye470 értelmében a digitálistartalom-szolgáltatásra irányuló egyes szerződések vonatkozásairól szóló irányelvjavaslat471 által szabályozott digitálistartalom- szolgáltatási szerződés vagy vegyes szerződések része (DVD-n lévő számítógépes játék vásárlása online elérhetőséget lehetővé tevő multiplayer app-pal), vagy más szerződés kapcsolt/mellékszerződése (játékkonzol és komputerjáték együttes vásárlása); az utóbbi két kifejezésnek azonos értelmet tulajdonítva. A kapcsolt szerződéseknél472 az egymással való összefüggés a szerződési felek részleges azonosságában és a szerződések tartalmi kölcsönhatásában mutatkozik meg (pl.: egyszerű kapcsolt kontraktus a fogyasztói hitellel kötött adásvételi szerződés, komplex kapcsolt megállapodás a timesharing- és a franchise szerződések).473

Az egymással – bármilyen szempontból is - összefüggő megállapodásokat szerződéscsoportnak (group of contracts, groupes de contrats, collegamento negoziale,474 contratos conexos o vinculados) is nevezik, amennyiben ezen jogintézmény ismérve az, hogy nem szerepelnek benne sem járulékos, sem alárendelt szerződések, hanem a csoportot alkotó megállapodások önálló szerződések (Bausteinverträge, module-contracts),475 egymás

464 NAGY BARNA 2016a 9-11., NAGY BARNA 2016b 10-12., XXXX XXXXX 2017b 4-6.; HELDT 2009 152.:

„with a double status: sub-contractors and associative duties”

465 BDT 2015. 3407.

466 EMRUO és MARUO. Hírközlési Értesítő, 2003/12.

467 TEUBNER 2009b 15.; MALZER 2013 474., 477.

468 URIBE 2012 158.

469 Articles 46, 47, 147 (2)

470 Statement… 2016 3., 14-15.

471 COM(2015) 634 final 2015/0287 (COD)

472 STAUDENMAYER 2016 811.: „einbezogene Vertragsarten”

473 URIBE 0000 000-000., 162-163.

474 FERRARI 2017 377., 382-383.

475 MAULTZSCH – CZARNECKI 0000 000-000.

közti hierarchia nélkül.476 Az elmélet szerint a szerződéscsoportok egy gazdasági egységet (economic unit, wirtschaftliche Einheit)477 alkotnak,478 amely csak akkor létezik, ha a szerződések egymással cél-eszköz összefüggésben (relationship of means and purpose, Zweck-Mittel-Verhältnis)479 vannak és trilateriális szinallagma (genetic – az alapjogviszonyban, conditional – a szerződéscsoporton belül és functional – a szerződéscsoportból kifelé irányuló synallagma)480 jellemzi őket. Tipikusan ilyennek tekintik az egyetlen platform közvetítő által számos, különböző szolgáltatást nyújtó, elkülönült szerződések kumulatív megkötése révén kialakuló kontraktuális komplexumot, például utazási és más szabadidős lehetőségek online kereskedelme Bausteinverträge-kből (vonatút kiállításlátogatással, musical megtekintése szállodai szállással, repülőút különböző szabadidős tevékenységekkel az érkezés helyén) áll, melyek egyidejű gazdasági összefüggést eredményeznek;481 lásd: 2015/2302/EU irányelv az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről.482

A szerződéscsoport tekintetében eltérő álláspontot képvisel Xxxxxxx, aki kétféle szerződéscsoportot különböztet meg: les ensembles de contrats interdépendants (kölcsönösen összefüggő szerződések, melyek mindegyike egyformán fontos a kitűzött cél eléréséhez) és les ensembles de contrats á dépendence unilatérale (egyoldalúan összefüggő szerződések, fő- és járulékos kontraktusokra osztva);483 ugyancsak sajátos modellt állított fel Xxxxxxxxx a Stern-Konstellation (csillag alakzat) megközelítéssel.484

A külföldi szakirodalom az egymással összekapcsolt szerződések archetípusának a Hoge Raad-ügyben (1998) jogvita tárgyává tett hitelezett adásvételt (fogyasztói szerződést) tekinti;485 ebben az ügyben hozott ítéletre további bírói gyakorlat 486 és a DCFR definíciója is épült,487 továbbá megjelent az adásvételhez tapadóan a kölcsön és a biztosítás

476 URIBE 0000 000-000.

477 A gazdasági és jogügyletegység teóriájának megítélése nem egyöntetű a német és a francia judikatúrában; lásd: MAULTZSCH – CZARNECKI 0000 000-000.

478 KGD 2016. 110.: Az ügyleteket nem lehet mesterségesen elemekre bontani. Annak eldöntéséhez, hogy az adóalany több különálló főszolgáltatást, illetve termékértékesítét, vagy egységet képező ügyletet teljesít-e, fel kell deríteni és meg kell állapítani az ügylet egyedi jellemzőit; utal C-349/96., C-34/99. és C-41/04. számú ügyekre.

479 VAN DONGEN 2012 16.; TEUBNER 2009b 20.; TEUBNER 0000 000-000.

480 HEERMANN 0000 000-000.; HEERMANN 0000 000-000.

481 MAULTZSCH – CZARNECKI 2016 833., 836.

482 3. cikk 1., 2., 3., 5., 7., 8., 9.; 2017. évi CXCIV. törvény az egyes törvények szervezett utazási tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról; 281/2008. (XI. 28.) Kormányrendelet az utazási szerződésről 1. § c) pont; 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 2. § 38. pont, 5/E. §

483 DE VINCELLES 2011 163.; XXX XXXXXX 2012 26.

484 GRUNDMANN 2011 111., 114.; XXXXXXXXX – CZARNECKI 2016 840.

485 VAN DONGEN 2012 9.

486 Jans/FCN; Von Hohenmeiss/Xxxxxx; Xxxxxxxx/Netjes; lásd: VAN DONGEN 2012 11-13., 25-27.

487 Art. II.-5:106

összekapcsolása.488 A biztosítási és kölcsönszerződés egymáshoz kapcsolódását az Európai Unió Bírósága szerződésegyüttesnek minősítette,489 és fogyasztói szerződések vonatkozásában meghatározta a szerződésegyüttes tisztességes általános szerződési feltételeinek minimum követelményeit (nyelvtani érthetőség, átlátható biztosítási mechanizmusleírás, pontos és érthető szempontok szerint értékelhető gazdasági következmények) és a fogyasztótól elvárható gondosság szintjét is a biztosítási szerződés által fedezett kockázatok felmérését illetően (nem várható el ugyanolyan gondosság, mintha a kölcsönszerződéstől különállóan köt a fogyasztó biztosítási kontraktust).

2. Komplex szerződések Magyarországon

2.1. Magyar jogszabályokban komplex szerződések keresését követően, megállapítható, hogy a Ptk. is tartalmaz összetett kontraktusokat egyrészt kétoldalú szerződéses viszony keretében, másrészt úgy is, hogy kettőnél több fél szerepel a kontraktuális jogviszonyban; az előbbire példa az adásvételi szerződés két altípusa: a saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására490 és a vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru szolgáltatására491 kötött adásvételi szerződések, az utazási szerződés,492 a fuvarozási szerződés,493 a tartós közvetítői szerződés,494 a szállítmányozási szerződés,495 a jogbérleti szerződés,496 a hitelszerződés,497 a pénzügyi lízingszerződés,498 utóbbira példa a faktoring szerződés (amennyiben a kötelezett nem teljesít)499 és a polgári jogi társasági szerződés.500 Míg a felsoroltaknál egy kivétellel a szerződés definíciója szerint a kontraktus közvetlen tárgyának többfélesége eredményez komplexitást, addig a hitelszerződés esernyő

488 VAN DONGEN 2012 24.

489 C-96/14.

490 Ptk. 6:232. §; PETRIK– WELLMANN 2014 64.; XXXXXXXXX 2014b 563.

491 Ptk. 6:233. §; VÉKÁS – GÁRDOS 2014b 1726.; PETRIK – WELLMANN 2014 65.; XXXXXXXXX 2014b 566.

492 Ptk. 6.254. § (1) bek.; VÉKÁS – GÁRDOS 2014b 1794.; PETRIK – WELLMANN 2014 102.; XXXXXXXXX 2014b

645-646.

493 Ptk. 6:257. §; VÉKÁS – GÁRDOS 2014b 1803.; PETRIK – WELLMANN 2014 107.; XXXXXXXXX 2014b 659.

494 Ptk. 6:293. § (1) bek.; VÉKÁS – GÁRDOS 2014b 1858.; PETRIK – WELLMANN 2014 144.; XXXXXXXXX 2014b

746.

495 Ptk. 6:302. §, 6:304. §; VÉKÁS – GÁRDOS 2014b 1866.; PETRIK – WELLMANN 2014 151.; XXXXXXXXX 2014b 770.

496 Ptk. 6:376. § (1) bek.; VÉKÁS – GÁRDOS 2014b 1970-1971.; XXXXXXXXX 2014b 902.

497 Ptk. 6:382. §; VÉKÁS – GÁRDOS 2014b 1983-1984.; XXXXXXXXX 2014b 916-917.

498 Ptk. 6:409. §; VÉKÁS – GÁRDOS 2014b 2043.; PETRIK – WELLMANN 0000 000-000.; XXXXXXXXX 2014b 965., 968.

499 Ptk. 6:405. §; VÉKÁS – GÁRDOS 2014b 2035.; PETRIK – WELLMANN 2014 286.; XXXXXXXXX 2014b 961- 962.

500 Ptk. 6:498. §; VÉKÁS – GÁRDOS 2014b 2196.; PETRIK – WELLMANN 2014 398.; XXXXXXXXX 2014b 1289.

/keretmegállapodásnak tekinthető (valamint a gyakorlatban a szállítmányozás is gyakran – előszerződés értelemben vett - keretszerződésként tűnik fel501).

Az Európai Unió fogyasztóvédelmi jellegű jogalkotása következtében a magyar implementáló jogszabályokban is megjelent a kapcsolt szerződési kategória eltérő kifejezések használatával: kapcsolódó szerződés,502 kapcsolt hitelszerződés,503 jelzáloghitel-szerződés kapcsán csomagban történő értékesítés,504 távollévők között és üzlethelyiségen kívül kötött szerződéseknél a járulékos szerződés,505 a timesharing- szerződéssel összefüggésben a kiegészítő szerződés506 és a kapcsolt hitelszerződés;507 úgy szabályozva, hogy az egymással összefüggő szerződések alapszerződésének megszűnésével a kapcsolódó szerződés is megszűnik.508

2.2. Az atipikus szerződéseken belül álláspontunk szerint

- a fogyasztói típusúaknál egyrészt az előbb említetteknek megfelelően az egyszerű kapcsolt szerződési konstrukció tűnik fel (távollévők között, üzlethelyiségen kívül kötött és timesharing-szerződések),509 másrészt a timesharing-szerződés komplex kapcsolt kontraktus és szerződéscsomag is lehet (amennyiben kiépül a timeshare-rendszer), harmadrészt a konzorciós szerződés a fogyasztói csoport létrejöttétől kezdve szerződéscsomagnak/szerződésegyüttesnek tekinthető (úgy, hogy magában foglal egy adásvételi láncolatot is);510

- a társasági jogi szindikátusi szerződés inkább hálózati,511 míg a versenyjogi és a konzorcionális jellegű szindikátusi szerződések esernyő megállapodások;512

- a PPP-szerződés a PPP-fajtától függően lehet hálózati és keretkontraktus is;513

501 VÉKÁS – GÁRDOS 2014b 1867.

502 2005. évi XXV. törvény a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről 7.

§ (2) bek.

503 2009. évi CLXII. törvény a fogyasztónak nyújtott hitelről 3. § 15. pont

504 2009. évi CLXII. törvény a fogyasztónak nyújtott hitelről 14/A. § (2) bek.

505 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól

4. § 3. pont

506 141/2011. (VII. 21.) Kormányrendelet a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről

2. § (1) bek. 6. pont

507 141/2011. (VII. 21.) Kormányrendelet a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről

12. §

508 2009. évi CLXII. törvény a fogyasztónak nyújtott hitelről 22. §; 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól 30. §; 141/2011. (VII. 21.) Kormányrendelet a szállás időben megosztott használati jogára, a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről 12. §

509 AUER – BALOG – JENOVAI – XXXXXX – PAPP – STRIHÓ – SZEGHŐ 0000 000-000., 172., 213-214.; C-45/96.

510 AUER – XXXXX – JENOVAI – XXXXXX – PAPP – STRIHÓ – SZEGHŐ 0000 000-000., 180-181., 187-189.

511 AUER – BALOG – JENOVAI – XXXXXX – PAPP – STRIHÓ – SZEGHŐ 2015 44., 224., 230-232.

512 Auer – Balog – Jenovai – Juhász – Papp – Strihó – Szeghő 0000 000-000.

- a koncessziós szerződés a koncessziós társaság viszonylatában „quasi speciális (nem társasági jogi jellegű) szindikátusi szerződésként működik”,514 leginkább szerződésegyüttesi kapcsolatban lévén egymással;

- a Ptk-n kívüli franchise-szerződés lehet keretmegállapodás és szerződéscsomag is, franchise-fajtától függően;515

- a merchandising szerződés egyszerű kapcsolt megállapodás is lehet: a merchandiser értékesítési tevékenysége keretében kötött szerződésekhez kapcsolódik;516

- a Ptk-n kívüli lízingügylet pedig szerződések komplex rendszereként (előszerződés, adásvétel, lízing, opció) összetett kapcsolt szerződés.517

A vegyes szerződések típuskombinációs és sajátos szolgáltatásra irányuló válfajai is lehetnek egymással összefüggő szerződések, míg a de facto innominát szerződések lényegét nem egy komplex, hanem egy újszerű, speciális szolgáltatás adja.

Az egymással összefüggő szerződések kapcsán érdemes kitérni két együttműködési megállapodásra, a klaszterre és az uralmi szerződésre. A klaszter518 kölcsönösen együttműködő cégek (beszállítók, szolgáltatók, termelők) és velük kapcsolatban álló intézmények (egyetemek, állami szervek, szakmai egyesületek) földrajzi koncentrációja, annak révén, hogy egy adott területen hasonlóságaik és egymást kiegészítő jellemzőik összekapcsolják őket [gazdaságilag kölcsönös előnyökön nyugvó olyan együttműködés, amely a tőke és a tudás összevonása által (innováció és tudástranszfer) versenyelőnyt eredményez (technológia-átadás, információáramlás, hálózatépítés etc.)].519 A klaszter – mint kooperatív önszerveződés520 - jogalanyi formáját tekintve lehet gazdasági társaság, egyesülés, vagy akár egyesület és szövetkezet is, továbbá speciális együttműködési megállapodás keretei között is megvalósulhat.521 Amennyiben kötelmi jellegű, kooperációs kontraktuson alapul a klaszter, akkor hálózati és esernyőszerződésnek is besorolható. Az uralmi szerződés egy uralkodó tag és az általa ellenőrzött, legalább három tag között kötött,

513 Auer – Balog – Jenovai – Juhász – Papp – Strihó – Szeghő 0000 000-000.

514 PAPP 2006b 92.

515 Auer – Xxxxx – Jenovai – Juhász – Xxxx – Strihó – Szeghő 2015 337.

516 PAPP 2016 117.

517 AUER – BALOG – JENOVAI – XXXXXX – PAPP – STRIHÓ – SZEGHŐ 2015 392.; Csongrád Megyei Bíróság 7.G.40.308/2010/11.

518 Salgótarjáni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K. 27183/2013/7.; Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 1.K. 26.861/2013/31.

519 KÁROLYI 0000 000-000.; SALGÓ 2009 34-40.; A Bizottság 2014. június 17-ei 651/2014/EU rendelete a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról 2. cikk 92.; A Régiók Bizottsága (2008/C 257/12) véleménye 2.

520 Ennek közgazdasági szemszögű elemzését lásd: WITEK-HAJDUK – NAPIÓSKOWSKI 0000 000-000.

521 Szegedi Ítélőtábla Gf. 30.250/2015/3.; Szegedi Törvényszék G.40.288/2011/127.; Xxxxxxxx tárgyszó (XXXX Xxxxx) In DÚL – LEHOCZKI – PAPP – VERESS 2018; xxxxx://xx.xxxxxxxxx.xxx/xxxx/Xxxxxxxx (2018. 05. 21.)

a szerződő feleket megillető jogokat és terhelő kötelezettségeket meghatározó, a csoportszintű előnyök és hátrányok kiegyenlített és kiszámítható megosztásán, és az egységes üzletpolitikán alapuló együttműködést előre rögzítő megállapodás;522 a klaszterhez hasonlóan egyaránt lehet hálózati és esernyő kontraktus is.

2.3. A magyar judikatúrában is néhol felbukkan a szerződési láncolat kifejezés,523 alapvetően átruházási láncolat értelemben, ingatlan-adásvételi szerződések,524 szerzői vagyoni jogokra vonatkozó felhasználási szerződések,525 engedményezés526 és faktorálás527 kapcsán. Tetten érhetőek a bírói gyakorlatban több megállapodás által meghatározott, komplex jogviszonynak minősítések is: kölcsönszerződés, jelzálogszerződés, társasági szerződés, haszonbérleti és haszonélvezeti szerződések által létrehozott jogviszonyok önállóan és egymástól függetlenül nem értékelhetőek, mert együttesen töltötték ki a felek együttműködésének kereteit és tartalmát.528 A keretszerződés nem az „esernyő” (át- és összefogó keretmegállapodás) értelemben, hanem előszerződés jelleggel merül a bírósági döntésekben,529 a szerződéscsomagot pedig járulékos kötelemnek minősítik.530 A hálózati, esernyő, kapcsolt szerződések és szerződéscsoport kifejezések azonban még nem honosodtak meg a magyar ítélkezési gyakorlatban, csak az „egymással szorosan összefüggő”,531 „járulékos”532 és „kapcsolódó”533 szófordulatokkal utalnak a speciális kontraktuális jogviszonyokra.

A bíróságokon végzett kérdőíves felmérésünk [lásd: melléklet 13)-17) kérdések] szerint a kúriai bírák közül 3 nem válaszolt a feltett kérdésekre, 1 komplex szerződésnek minősítette a vállalkozással vegyes megbízást (és a további kérdésekre nem válaszolt), 1 találkozott láncolati szerződésekkel, 2 adott érdemi választ a kérdésekre: találkoztak valamennyi csoportnévvel, a szerződéscsoport kifejezés kapcsán az egyik a közüzemi

522 Uralmi szerződés tárgyszó (XXX Xxxxx) In DÚL – LEHOCZKI – PAPP – VERESS 2018; Ptk. 3:49. §, 3:50. §; PAPP 2014b 450.

523 BDT 2018. 3851.

524 Debreceni Törvényszék P. 20.985/2015/5.; Fővárosi Ítélőtábla Gf. 40.118/2013/10.; Fővárosi Törvényszék G. 41.256/2006/17.

525 ÍH 2017. 101.; Fővárosi Ítélőtábla Pf. 20.477/2017/4.

526 ÍH 2010. 93; ÍH 2006. 29.

527 Kúria Pfv. 21.973/2016/8.

528 Győri Ítélőtábla Pf. III. 20.238/2017/I.

529 Kúria Pfv. 21.014/2016/5.; BH 2016. 246.; BDT 2015. 3407.; Szegedi Ítélőtábla Gf. 30.435/2015/5.; Pécsi Ítélőtábla Pf. 20.123/2015/21.; Fővárosi Törvényszék P. 21.705/2015/8.; EBH 2014. P.9.; Kúria Pfv. V.21.103/2014/6.; Kúria Pfv. 21.218/2013/6.; Fővárosi Ítélőtábla Gf. 40.585/2012/6.; Zala Megyei Bíróság 4.G.40.120/2010/36.; BDT 2007. 1570.; BH 1991. 241.

530 Kaposvári Törvényszék 24.P.20.455/2016/9.; Pécsi Ítélőtábla Gf.V.40.051/2015/8.

531 Fővárosi Ítélőtábla Gf. 40.222/2016/4.

532 Kúria Gfv. VII. 30.241/2015/4.; Fővárosi Ítélőtábla 10. Gf. 40.482/2014/3.; Szegedi Ítélőtábla Gf. II. 30.562/2014/7.

533 Fővárosi Ítélőtábla Gf. 40.403/2016/10.; Fővárosi ítélőtábla Gf. 40.279/2015/3.; BH 1975. 429.

beruházást említette, a másik pedig ezt szerződéshalmazatnak (a letét, a vállalkozás és a megbízás összekapcsolódását) tekinti, szerződésegyüttes alatt pedig a felek személye és a szolgáltatások révén kapcsolódó kontraktusokat értette; megállapítható, hogy a kúriai bírák praxisában a multilateriális kontraktuális jogviszonyok felmerülése ritka és a szakkifejezésekkel sem találkozott (és nem is értelmezi) 90 %-uk.

2.4. A magyar szakirodalom egyelőre adós a multilateriális kontraktuális kapcsolatok vizsgálatával, azonban a láncszerződések okozta problémák feltárása már megkezdődött:534

- a szerződési (adásvételi) láncok535 gerjesztette jogi anomáliák megoldására született jogintézmények (termékszavatosság, termékfelelősség) jellemzésével;536

- a vállalkozási lánc-/körbetartozások elemzésével537 (bár meglátásunk szerint a fő- és alvállalkozói jogviszonyrendszer538 az ebben kialakult szerződési kapcsolatok belső jellegzetességei függvényében vagy a hálózati, vagy az esernyő /keretmegállapodások körébe tartozik).

Xxxxxxx Xxxxxx a Ptk. kodifikációs munkálatai során „A gazdasági szerződések követelményei és az új Ptk.” címmel készített tanulmányában539 kimutatta, hogy az árukapcsolatok összefonódásából adódó gazdasági összefüggések szerződési láncolatokat („együttmozgó, bonyolult szerződési paneleket”) eredményeznek, amelyek a relatív szerződési szerkezetet bomlasztják és a szerződésszegéseket szinte megoldhatatlanná teszik (osztott vagy egyetemleges szankciók alkalmazásának kérdése).

A szerződéscsoporthoz hasonlónak látja Xxxxxx Xxxxxx a franchise-t, mint vállalkozási formát: „a franchise egy olyan összetett, szerteágazó jogi kapcsolat, amelyben ’franchise jogviszony’ alatt valójában több jogviszony együttesét kell értenünk.”540 Az egymással összefüggő megállapodások kapcsán érdemes még felhívni a figyelmet Veress Emődnek a szindikátusi szerződés vonatkozásában új megközelítésére: a szindikátusi szerződés

„valamely gazdasági társaság létrehozásával, működtetésével vagy megszűnésével kapcsolatban tartalmaz bizonyos jogokat és kötelezettségeket a társasági szerződés mellett, viszont a társasági szerződéshez kapcsolódóan nem rendelkezik járulékos jelleggel (a két

534 Xxxxx Xxxxx legújabb, átfogó szerződési jogi művében már említést tesz a gazdasági folyamatok komplexebbé válásáról, ezek következményeként szerződések láncolata, összetettebb szerződések, szolgáltatások komplex hálózatai kialakulásáról; VÉKÁS 2016a 19., 68.

535 HARMATHY 0000 000-000.; HARMATHY 0000 000-000.; HARMATHY 0000 000-000.

536 FAZEKAS 2015 122., 126.

537 BARTA 0000 000-000.; MÁRTON 0000 000-000.

538 191/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről 2. § l, m, n pontok

539 KEMENES I. 2011 10-11.

540 PETRIK - WELLMANN 2013 247.

szerződés közötti viszony leírására a járulékosság nem alkalmas, ebben az esetben sokkal inkább pontos a szerződéscsoport fogalom használata).”541

2.5. A multilateriális kontraktuális kapcsolatokról fontosnak tartjuk leszögezni a következőket:

- az egymással összefüggő megállapodások kategóriái nem tisztán jogi tartalmúak, hanem szociológiai,542 gazdasági és társadalmi definíciós elemekkel543 is rendelkeznek;544

- a legtágabb értelmezés szerint a szervezeti jogviszonyok is ide sorolhatóak (organizational networks: corporate groups),545 és ezeknél viszont többnyire eltávolodunk a szerződési alapoktól;

- egyelőre nincs letisztult kifejezéshasználat: művenként eltérések vannak (szinonimaként használt kifejezések: contractual network, business networks, quasi- organizations, quasi-firms, virtual enterprises, multi-party hybrid business arrangements, complex economic organizations;546 hybrid category);547

- jelentős nehézséget okoz az is, hogy kaotikus a kategorizálás is: több szerződés kapcsolódását, egy szerződésen belüli jogviszonysíkokat vagy ezek keverékét tipizálják;

- számos szerződés nem illeszthető be egyetlen kategóriába, például a PPP- szerződés,548 a szindikátusi szerződés, a franchise-szerződés,549 és emellett összevisszaság uralkodik atekintetben is, hogy melyik kontraktus hova tartozik;550

- ez a fajta rendszerezés elszakad a kötelmi jogviszonyok relatív szerkezetétől551 és sokrétűbb, átfogóbb, globálisabb szemléletet igényel, mert több szerződés együttes értékelését és jogviszonybeli összefüggéseik feltárását kívánja meg;552

541 Szindikátusi szerződés tárgyszó (VERESS Emőd) In In DÚL – LEHOCZKI – PAPP – VERESS 2018

542 TEUBNER 0000 000-000.

543 ABEGG 0000 000-000.

544 TEUBNER 2004 11-42.; GRUSIC 2016 585., 587.; XXXXXXXXX – CZARNECKI 2016 838.; TEUBNER 2004 58-

100.; TEUBNER 2009b 4.

545 GRUSIC 2016 588.; XXXXXXXXX – CZARNECKI 2016 839.; XXXXXX 2013 493.; TEUBNER 2009b 14.:

„organisational contract law … not only the relational, but also the multi-lateral, elements within the contract (hybrid nature)”; GRUNDMANN 2011 116.: network contract, joint venture, synallagmatic triallagma

546 GRUSIC 2016 582.

547 COLLINS 2003 191.

548 Nemcsak hálózati, hanem esernyő megállapodás is lehet; lásd: SHAOUL 2009 33.

549 HELDT 2009 137.: multilateral special relationship (Sonderverbindung); ROHE 1998 412., 491.: franchising zwischen typen hierarchischer Netzverträge

550 GRUSIC szerződési hálózatnak tekinti a franchise-t, a disztribúciót, a kereskedelmi ügynöki tevékenységet, a szolgáltatási láncokat, a joint venture megállapodásokat, az építési szerződéseket, a hitelmegállapodásokat etc., GRUSIC 2016 586.; SAMOY – LOOS 2012 1.: linked contracts: purchase financing, cartel agreement, construction project, chain of sales contracts; TEUBNER 2009b 11.: franchising system is a hybrid network.

551 MAULTZSCH – CZARNECKI 2016 837.; XXXXXXX 2003 191.

552 AMSTUTZ 2004 45-86.

- aggályosak és végiggondolandóak a versenyjogi553 és nemzetközi magánjogi vonatkozások is;

- az egyszerű kapcsolt szerződések és a szerződésegyüttesek részletes elemzése554 nyithatja meg az utat a bonyolultabb multilateriális szerződési kategóriák tisztán jogi szempontú dogmatikájának és módszertanának kidolgozásához, mivel ezeknél az egymással összefüggő szerződések sorsa közös, azonos.

3. Egy kapcsolt szerződés hipotetikus elemzése

A fentebb kifejtettekre tekintettel érdemesnek tartottuk a biztosítási szerződés, mint kapcsolt szerződés555 vonatkozásában elvégezni egy elméleti analízist a kontraktuális kapcsolódások megállapíthatósága végett. A nem kötelmi jogi szerződések közül a társasági szerződés vonatkozásában nem merülhet fel a biztosítási szerződés ráépülése. A családjogi szerződésekre tekintettel – azaz azokhoz kapcsoltan – pedig nem kötnek biztosítási szerződéseket, a vagyon- és kárbiztosítások a házassági vagyonjogi szerződésektől függetlenül funkcionálnak.

A nevesített szerződések és a biztosítási szerződés összefonódása sokrétű lehet, hipotetikusan ábrázolva: egyrészt a biztosítási szerződés a biztosítási típusokon keresztül védi az alapkontraktus alanyát (lásd: A halmaz) és a közvetett tárgyát (lásd: B halmaz), ezek általában egyszerű kapcsolt szerződési konstrukciók lesznek; másrészt elősegíti az alapkontraktus teljesítését, így garantálja az alapszerződés közvetlen tárgyának megvalósulását (lásd: C halmaz), komplex kapcsolt szerződési konstrukciókat létrehozva (szintén a három halmaz metszetében).556

553 158/2005. VJCOMP/E-2/39.140 – DaimlerChrysler-ügy; COMP/E-2/39.141 – Fiat-ügy; COMP/E- 2/39.142 – Toyota-ügy; COMP/E-2/39.143 – Opel-ügy

554 3172/2015. (VII. 24.) AB végzés: az egymással összefüggő szerződésekből eredő jogi problémák a három bírósági ítélkezési szintet követően alkotmányjogi panaszhoz vezettek; TEUBNER 2009b 395-416.

555 Az Európai Unió Bírósága gyakorlatában szerződésegyüttes részeként is már felmerült az élet- viszontbiztosítási szerződés; lásd: C-242/08.

556 1: adásvétel, 2: adásvétel altípusai (Ptk. 6:231. §, 6:232. §), 3: vállalkozási szerződés, 4: tervezési szerződés, 5: kivitelezési szerződés, 6: utazási szerződés, 7: mezőgazdasági szerződés, 8: fuvarozási szerződés, 9: szállítmányozás, 10: bizalmi vagyonkezelés, 11: közszolgáltatási szerződés, 12: közvetítői szerződés, 13: helyiség- és lakásbérleti szerződés, 14: haszonbérlet, 15: letét, 16: haszonkölcsön, 17: jogbérlet, 18. pénzügyi lízing, 19: faktoring, 20: hitelszerződések, 21: elektronikus kereskedelmi szerződések, 22: timesharing, 23: PPP, 24: koncesszió, 25: licencia, 26: franchise (Ptk-n kívüli), 27: merchandising, 28: Ptk-n kívüli lízing, 29: egészségügyi kezelési szerződés, 30: konzorciós, 31: Ptk-n kívüli faktoring, 32: távollévők között kötött szerződések, 33: üzlethelyiségen kívül kötött szerződések, 34: speciális megbízások.

10, 2, 3, 4, 30 1, 13,

5, 7, 15, 14,

17, 23, 24, 28, 16,

32, 33 31,

12,

20,

21,

11, 19, 26

34,

2. számú ábra. Forrás: saját szerkesztés.

Míg az egyszerű kapcsolt variációknál a felelősségbiztosítás jelenhet meg (a szerződő felek vonatkozásában), valamint az összeg- és/vagy kárbiztosítás (a megállapodás közvetett

tárgya kapcsán), addig a komplex kapcsolt szerződési rendszereknél a felelősség-, összeg-, kárbiztosítások együttes jelenléte mellett élet-,557 baleset- és egészségbiztosítás is feltűnhet. A kapcsolódó kontraktusok egzisztálása és dinamikájának egyes szakaszai – például szerződésszegés – kölcsönhatást gyakorolhatnak egymásra. Általában az alapszerződések alanyá(/ai)hoz kapcsolódó biztosítási szerződések biztosítási díj nem-fizetése miatti megszűnése az alapkontraktusok hatályát nem érinti, ellenben az alapszerződések közvetlen és közvetett tárgyaival összefüggő biztosítási szerződések biztosítási díj nem-fizetése miatti

megszűnése kihat az alapügyletre is, annak megszűnését is eredményezve.

„A biztosítás – közgazdasági értelemben – a kockázatok szétporlasztását jelenti a veszélyközösség tagjai között oly módon,558 hogy a biztosítottak meghatározott és biztosítható kockázataira vonatkozó fedezet megteremtése kockázatközösség megszervezése és kockázatarányos díjfizetési kötelezettség előírása révén.”559 A biztosítási szerződés funkciója alapvetően a kárkockázat telepítése és megosztása, aránylag gyors reparálási és kompenzálási célt is szolgálhat, továbbá szimpla befektetési lehetőséget560 is jelenthet. A biztosítási szerződés új feladatkört is betölthet a kapcsolt szerződési konstrukciókban: szerződési biztosítéki szerepet; azonban nem a szerződéskötést (mint a foglaló), vagy a szerződés teljesítését (mint az óvadék) erősíti meg, hanem az alapkontraktus hatályban tartásának elősegítésével a kapcsolt szerződési konstrukció teljesedésbe menését. Jól példázza ezt a konzorciós szerződés és a biztosítási szerződés kapcsolata: a szervező már a szerződéskötési tárgyalások során köteles tájékoztatni a részvételi szabályzat (általános szerződési feltétel és a konzorciós szerződés tartalmát képező kötelező melléklet) révén arról a fogyasztót, hogy köteles biztosítási szerződést kötni és a szerződésben meghatározott biztosítási díjat fizetni, úgy mint

- a kockázati életbiztosítás díját (pl.: biztosítási esemény, ha a biztosított – a fogyasztói csoport tagja – a kockázatviselési idő – a szerződéses futamidő – alatt meghal),

- a hitelfedezeti biztosítás díját (a fogyasztói csoport szolidaritáson alapuló fizetéseinek biztosítéka, például garancia arra az esetre, ha a fogyasztó a dolog tulajdonjogának megszerzése után nem tesz eleget havi részletfizetési kötelezettségének).561

Megvizsgálva egy a magyar biztosítási piacon jelentős pozíciójú biztosító portfólióját562 megállapítható, hogy lakossági ügyfeleknek mindhárom halmazban, és azok metszeteiben

557 CIUMAS – CHIS 0000 000-000.: unit-linked jellegűnek minősíti az életbiztosítási szerződést.

558 PETRIK - WELLMANN 2013 336.; 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről 4. § (1) bek.

11. pont

559 VÉKÁS – GÁRDOS 2014b 2100.

560 Lásd: XXXXXX 0000 000-000.

561 Auer – Xxxxx – Jenovai – Juhász – Papp – Strihó – Szeghő 2015 186.

szereplő szerződések kapcsán kínálja a biztosítási alaptípusokat: kötelező biztosítás, CASCO, lakásbiztosítás, utasbiztosítás, assistance biztosítás (családi jellegű betegség esetén, utazási: váratlan helyzetre, valamint vészhelyzeti, jogsegélyt kínáló, viharkárokat rendező), életbiztosítás. Üzleti ügyfeleknek már sokkal speciálisabb és sokszínűbb a paletta:

- kis- és középvállalkozásokat céloznak meg a vagyon-, szakmai felelősségbiztosítással - kezesi biztosítással együtt -, és a flotta kötelező gépjármű- felelősségbiztosítással (5 gépjárműtől);

- szakmai felelősségbiztosítás (tervezői, ügyvédi, egészségügyi szolgáltató, könyvvizsgáló, könyvelő, adótanácsadó, adószakértő, bérszámfejtő, társadalombiztosítási ügyintéző, rendezvényszervező, szakképzésszervező, személy- és vagyonvédelmi, nyomozói, független biztosításközvetítő, biztosítási szaktanácsadó, szálláshely-szolgáltató);

- mezőgazdasági (növénybiztosítás, állatbiztosítás, vállalatok vagyonbiztosítása, gépek és berendezések összevont vagyonbiztosítása);

- vagyon és áramszünet biztosítása (tűz- és elemkár, betöréses lopás- és rablás, összkockázatú, üzemszünet etc.);

- klasszikus felelősségbiztosítások (általános, környezetszennyezési, munkáltatói, termékfelelősségre, szolgáltatásra);

- további vállalati biztosítások (nemzetközi programbiztosítás, pénzügyi kockázatokra, logisztikai, légi és vízi járművekre, drónok felelősségbiztosítása, filmprodukciókra, kiállításbiztosítás, műkincsbiztosítás, risk management: vállalati működésre563);

- csoportos személybiztosítás (munkáltató köti munkavállalói kedvezményezettekre: egészségbiztosítás, assistance);

- üzleti utasbiztosítás (egészség-, utazásbiztosítás, jogvédelem nyújtása);

- utasbiztosítás utazási irodáknak (baleset-, assistance és sportbiztosítások).

Az üzleti ügyfeleknek kínált biztosítási szerződések közül a kis-és középvállalkozásokat célzóak az alapszerződés alanyához és közvetett tárgyához kapcsolhatóak, a szakmai felelősségbiztosítások és az utasbiztosítások az alapkontraktus közvetlen tárgyához, a mezőgazdasági biztosítások csak az alapszerződés közvetett tárgyához. A vagyon és áramszünet biztosítása, a klasszikus felelősségbiztosítások és a további vállalati

562 xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx (2017. 10. 26.)

563 Ezzel kapcsolatban elemzés olvasható: XXXXXXXXX – EICHHORN 2015 1-21.

biztosítások pedig az alapszerződés mindkét – közvetlen és közvetett – tárgya kapcsán felmerülhetnek, míg a csoportos személybiztosítás a munkaszerződés folyománya lehet.

Megállapítható, hogy a biztosítói gyakorlatban a Ptk. tagolásához képest elnevezésében eltérő és specifikáltabb biztosítási szerződések kerülnek megkötésre, és az üzleti ügyfeleknek kínált „biztosítási termékek” diverzifikáltabbak. Ezen kívül az elméletileg kialakítható egyszerű és komplex, biztosítást is magukba foglaló szerződési konstrukciók a gyakorlatban explicite nem jelennek meg, implicite is csak az üzleti ügyfeleket célzó portfólióban (mintegy „implied” kategóriaként).

B) rész: Atipikus szerződések564 - Total plan

„A gazdasági élet a magánjogtól azt várja, hogy az érdekkielégítés fejlődési folyamatát biztosítsa. A magánjog szabályainak tehát tekintettel kell lenniük arra, hogy gazdasági energiák átalakulásai során minden egyes fejlődési fázis a következő fázis csíráját, a következő fázis létesítésére irányuló tendenciát hord magában. Az érdekvédelem feladata már nem a visszaterelés, hanem az előmozdítás. Az emberek nemcsak szerzett jogaik védelmét keresik, hanem segítségre van szükségük jogaik megszerzésénél is. A magánjognak tehát a szerzett érdekállások konzerválásával legalább is egyenlő fontosságu feladata az érdekállások átalakulásának, a javak forgalmának irányítása.”565

564 A B) részbeli bírói döntések felhasználásánál támaszkodtunk AUER 2012 munkájára.

565 FÜRST 0000 000-000.

I. Viszonyítási pontok az atipikus szerződésekkel kapcsolatban

1. Az atipikus szerződések csoportosítása

Az A/V/3.2. pontban leírtaknak megfelelően egyetlen jellemzőre nem „fűzhetők fel” az atipikus szerződések, és a szokásos kötelmi jogi tematizálás (alanyok, tárgy, szolgáltatás felőli megközelítés) sem vezet eredményre; ezért a megszokottól eltérő tagolásokat alkalmazunk.

Az atipikus szerződéseket önálló és önállótlan fajtákra bontva, az önálló csoportba tartoznak azok az atipikus megállapodások, amelyek függetlenek más jogviszonyoktól, más tevékenységektől; ide tartozik a PPP-szerződés, a koncessziós szerződés, a licenciaszerződés, a faktoring-szerződés, a franchise-szerződés, a lízingszerződés és az egészségügyi kezelési szerződés. Az önállótlan kategória két alfajtára bomlik aszerint, hogy az atipikus szerződés másik jogviszonyra vagy egy tevékenységre épül-e rá. Más jogviszonyhoz kapcsolódó atipikus szerződés a szindikátusi szerződés, mert a társasági szerződésre „támaszkodik”. Egy adott tevékenységhez - amelyet az egyik szerződő fél üzletszerűen folytat - kötődik az önállótlan atipikus szerződések másik csoportja, ahol e szerződések közvetítik a fogyasztó felé az adott tevékenység „hozadékát”. Ide tartozik a távollévők között kötött szerződés, mert a vállalkozás árut értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó tevékenységéhez kapcsolódik, hasonlóan az üzleten kívüli kereskedés, a konzorciós szerződés, a timesharing-szerződés és a merchandising szerződés.566

Az atipikus szerződések csoportosíthatóak az alapján is, hogy járulékos vagy lényegi vonásaik mutatnak-e eltérést a Polgári Törvénykönyvben tipizált szerződésekhez képest. A járulékos jellegű atipikus szerződésekhez tartozik

- a távollévők között kötött szerződés és annak önállósult verziói: csomagküldő és elektronikus kereskedelem, mert a szerződéskötés módja jelenti az eltérést;

- az üzleten kívüli kereskedés, mert a szerződéskötés helye különleges. A többi atipikus kontraktus a lényeget, a szerződés közvetett tárgyát (a szolgáltatást) tekintve alapvető eltérést mutat a Ptk-ban nevesített megállapodásokhoz képest.

Az atipikus szerződéseket kategorizálhatjuk a reguláció alapján is: vannak-e jogi normában szabályozva, ha igen milyen jogszabályban történt ez.

566 Az önállótlan atipikus szerződések ezen alcsoportjának szabályozása erőteljes fogyasztóvédelmi hatást is tükröz.

3. számú ábra. Forrás: saját szerkesztés.

A: nem kodifikált atipikus szerződés (szindikátusi szerződés);

AB: kormányrendeletben szabályozott atipikus szerződés, azonban a jogszabály még nem, illetve másik kormányrendelet – részleges szabályozással - lépett hatályba (konzorciós szerződés);

B: kormányrendelet tartalmazza az atipikus szerződésekre vonatkozó előírásokat (távollévők között kötött szerződés, üzlethelyiségen kívül kötött szerződés, timesharing- szerződés);

C: törvényi szinten szabályozott atipikus szerződések (PPP-szerződés, koncessziós szerződés, licenciaszerződés, merchandising szerződés, egészségügyi kezelési szerződés, elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő szerződés);

BC: a kormányrendeletekbe, illetve törvényekbe foglalt atipikus szerződéseket érintő közjogi, közigazgatási jellegű normák (például a fogyasztási kölcsön, a belkereskedelmi tevékenység, a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal funkciói és az ágazati koncessziós előírások vonatkozásában) adják a B és a C halmaz „átfedését”;

D: implementált nemzetközi egyezmények adják meg az atipikus szerződések főbb ismérveit (faktoring-szerződés, lízingszerződés);

CD: a Ptk-ban is, részlegesen szabályozott atipikus szerződések tartoznak a metszetbe;

BD: a B és a D halmaz „találkozását” európai uniós irányelvek és UNIDROIT- egyezmények adják, melyek e két halmazba tartozó szerződések szabályainak nemzetközi szintű összehangolását szolgálják.

A fenti csoportosítások áttekintése:567

Atipikus szerződések csoportosítása

más tevékenységhez, jogviszonyhoz kapcsolódás

alapján

tipikus szerződésektől való eltérés foka

önálló

önállótlan

járulékos jellegű

lényegi eltérést mutató

más jogviszonyhoz kapcsolódó

egy adott tevékenységhez kapcsolódó

kodifikáltság szerint

4. számú ábra. Forrás: Xxxxx Xxxxxx.

Jelen munkában egy negyedik rendszerezést alkalmazunk: olyan jellemzők szerinti besorolásokat, amelyek nem az összes atipikus szerződés vonatkozásában használhatóak, hanem egyes atipikus szerződéseket különítenek el markánsan a többitől:

- a szerződés regulációjának jellegéből kiindulva: fogyasztóvédelmi vonatkozású atipikus szerződések (távollévők között kötött, üzlethelyiségen kívül kötött szerződések, konzorciós szerződés és timesharing-szerződés);

- a szerződés funkciója szerint: gazdasági társaságok létesítését és egzisztálását érintő atipikus szerződések (szindikátusi, koncessziós és PPP szerződések);

- a szerződés tartalmának jogterületi kötődését figyelembe véve: szellemi tulajdonhoz kapcsolódó atipikus szerződések (licencia-, franchise- és merchandising szerződés);

- a szerződés közvetlen és közvetett tárgyai alapján: szolgáltatási jellegű atipikus szerződések (faktoring-, lízing- és egészségügyi kezelési szerződések).

A franchise-, a faktoring- és a lízingszerződést továbbra is taglaljuk atipikus szerződésként, egyrészt azért mert a Ptk-ban csak részleges szabályozásukra került sor,

567 XXXXX Xxxxxx által készített ábra, először felhasználva 2014. 09. 24-én, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karon, az Atipikus szerződések kurzuson, levelező jogászszakos hallgatóknak tartott előadáson.

másrészt azért, mert a Ptk-ba emelésük sok vitát generált és generál (nem a legsikerültebb reguláció; lásd: B/I/3. pontban), harmadrészt azért, mert a gazdasági forgalomban ezen kontraktusok számtalan verziója köttetik.568

2. A bírói gyakorlat és az atipikus szerződések

Az atipikus szerződések megjelenése a dogmatikai hagyományoktól való eltávolodást és

– kezdetben – bizonytalan jogalkalmazást eredményezett. A bírói gyakorlat általában eredményorientáltan közelíti meg az atipikus szerződéseket: nem a minősítésre, hanem a jogügylet elbírálására koncentrál. Ezért az ügyleti feltételekből indul ki, vizsgálja,

- hogy a felek feltehető akarata mire irányult;

- mi az elérni kívánt üzleti, gazdasági cél;

- melyek a kikötött szolgáltatás sajátosságai;

- és ezeket meghaladóan mit tartottak még lényegesnek a szerződő felek jogviszonyuk szabályozásakor, melyek a szerződés megkötése szempontjából a meghatározó körülmények.569

A bíróságokon végzett kérdőíves felmérésünk [lásd: melléklet 2) és 4) kérdések] szerint a kúriai bírák közül 3 a felek feltehető akaratát, a felek magatartásainak megfelelő jogokat és kötelezettségeket, valamint a szerződés tárgyát, a szolgáltatás jellegét vizsgálja a szerződési jogcím eldöntésénél; 2 a felek magatartásainak megfelelő jogok és kötelezettségek, valamint a szerződés tárgya, a szolgáltatás jellege szerint dönt arról, hogy milyen szerződésről van szó; 2 a szerződés minősítése nélkül a Ptk. kötelmi és szerződési közös szabályai alapján dönt; 2 nem válaszolt. A kérdőíves felmérés a közzétett bírósági ítéletekből leszűrt vizsgálati szempontokat csak részben igazolja vissza, ami azt is jelenti, hogy a szerződő felek feltehető akarata és a szerződési szolgáltatás jellege a domináns döntési faktor.

A szerződés típusát nem a felek által adott elnevezés, nem a felek szóhasználata, hanem a megállapodás fogalmi elemei, tartalma alapján határozzák meg. A bírói szemlélet nyitottságát és rugalmasságát jól példázzák a Legfelsőbb Bíróság/Kúria közzétett eseti döntései is: a tulajdonjog megszerzésének jogcíme atipikus szerződésből is megállapítható, hiszen a szerződési szabadság értelmében a szerződő felek megállapodása érvényes abban

568 FÉZER 2017 95.

569 PAPP 2013 20.

az esetben is, ha a szerződés típusát a Ptk. a nevesített szerződések körében nem tartalmazza.570

A magyar bírói döntésekben az 1990-es évek elejétől a második ezredfordulót követő néhány évig a biztonságra törekvés volt megfigyelhető: minden szerződést, ami nem Ptk- beli volt, atipikusnak minősítettek, attól függetlenül, hogy ténylegesen az volt-e, vagy vegyes, illetve de facto innominát megállapodásnak volt-e tekinthető. Jellemző példa a Legfelsőbb Bíróság döntéseiben is fellelhető: a polgári jogi társasági és megbízási kontraktusok elemeit tartalmazó, vagyonvédelemre vonatkozó vegyes szerződést atipikusnak tekintették.571 A szerződéstipizálás e judikatúrabeli bizonytalansága a XXI. századi magánjogi ítélkezésünkben is megmaradt: vegyes jellegű megállapodást is atipikusként értékeltek,572 valamint típuskombinációs kontraktusokat,573 vagy speciális szolgáltatásra irányuló jogügyleteket,574 vagy innominát megállapodásokat575 atipikus szerződésként határoztak meg.576 Az ezredfordulót követően azonban - először az ítélőtáblák, majd a Legfelsőbb Bíróság/Kúria is - kezdik elfogadni az elmélet szerződési tipizálását és bírósági határozatok mondják ki a timesharing-577, a konzorciós578, a koncessziós579, a lízing-580, a faktoring-581 és az egészségügyi kezelési582 szerződések atipikusságát. Egyre több ítélet tartalmazza azt a helyes megállapítást, hogy a szerződéses szabadság alapelve kiterjed a típus szabadságára is, azaz a felek nemcsak a törvényben

570 BH 2012. 169.; EBH 2009. 1843.; Legfelsőbb Bíróság Kfv. IV. 37.074/2007.

571 BH 1993. 247.

572 BH 2014. 109.; Egri Törvényszék 4.P.20.077/2011/45.; Fővárosi Törvényszék 22.P.22.835/2011/11.

573 Győri Ítélőtábla Gf.II.20.079/2014/4.; Fővárosi Törvényszék 4.Gf.75.350/2013/4.; Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.425/2013/2.;Pécsi Ítélőtábla Pf.I.20.514/2011/3.; Fővárosi Törvényszék 25.G.41.822/2010/25.

574 BH 2018. 192.; Pécsi Ítélőtábla Pf.VI.20.160/2013/7.; Debreceni Ítélőtábla Gf. II. 30.085/2013/5.; Fővárosi Törvényszék 31.G.40.247/2012/25.; Szegedi Törvényszék 6.G.40.117/2012/7.; Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.20.027/2011/7.; Pest Megyei Bíróság 7.G.21.768/2009/34.; Fővárosi Törvényszék 20.G.40.348/2009/69.; Budapest Környéki Törvényszék 25.P.24.500/2008/106.

000 Xxxxxxxx Xxxxxxxx Xxxxxxxxxxx 00.P.21.006/2011/30.: készfizető kezességhez közel álló garanciaszerződés; Budapest Környéki Törvényszék 11.P.24.374/2012/15.: haszonkölcsönnel rokonítható sportcélú használati megállapodás

576 Erre a szakirodalomban is van példa: XXXXXXXXX XXXXXX 1997a 3-11.; XXXXXX 2011 20-21.

577 BH 2008. 71.; BH 2007. 57.; BH 2007. 95.

578 BDT 2009. 1998.; ÍH 2009. 20.

579 GYIT-H-PJ-2008-178. ; BDT 2003. 750.

580 EBD 2013. G. 9.; Debreceni Ítélőtábla Pf. II. 20.378/2012/4.; Szegedi Törvényszék 11. G. 40.290/2011/9.; Szolnoki Törvényszék 16. P. 20.071/2011/19.; Szegedi Ítélőtábla Gf. I. 30.087/2010/5.; BDT 2008. 1799.; Szegedi Ítélőtábla Gf. I. 30.218/2007.; BDT 2007. 1666.; BDT 2006. 1487.; BDT 2000. 207.; BH 1991. 357.

581 BDT 2006. 1343.; BH 2005. 72.

582 BDT 2008. 1755.

külön nevesített szerződések valamelyikét választhatják, hanem olyan atipikus megállapodást is köthetnek, amely sajátos elemei folytán egyik típusba sem sorolható.583

Az atipikus szerződések kapcsán nem tartjuk megalapozottnak azt a gyakran követett bírói megoldást, hogy „a hozzá legközelebb álló nevesített szerződésre irányadó speciális különös részi szabályok – amennyiben a konkrét szerződés tartalmával nem ellentétesek – analóg módon kerüljenek alkalmazásra,”584 ugyanis az atipikus szerződések nem egyes nevesített kontraktusokból vagy azok részleteiből összeállított megállapodások, hanem azokhoz képest új típusokat, egyedi kontraktuális egységeket jelentenek (lásd fentebb A/V/4.1. pont). Éppen ezért nem lehet „puzzle-szerűen” értékelni az adott atipikus szerződés tartalmi elemeit, hanem ha nincs rá alkalmazandó speciális jogszabály, akkor a Ptk. Xxxxxxx Könyv Első és Második Része alapján kell megítélni őket.

3. A jogalkotó viszonya az atipikus szerződésekhez

3.1. Az atipikus szerződések szabályozására vonatkozóan több nézet is felvetődött:585

a) abszorpciós elmélet: az egyes atipikus szerződéssel legtöbb hasonlóságot (főleg a lényeges szolgáltatások egyezőségét) felmutató Ptk-beli nevesített szerződésre vonatkozó előírásokat, alkalmassá kell tenni az adott atipikus szerződés befogadására, „elnyelésére”;

b) a kombinációs elmélet: egyfajta „lista” összeállítása (a szerződési tényállások és jogkövetkezmények koordinációja) abban a vonatkozásban, hogy az egyes atipikus szerződés különböző aspektusai mely Ptk-ban nevesített szerződések rendelkezései szerint bírálhatóak el;

c) analogikus elmélet: a Polgári Törvénykönyv szerződéseket érintő általános szabályainak analógia útján történő alkalmazása az atipikus szerződésekre;

d) kreációs elmélet: az atipikus szerződések Ptk-ba illeszthetőségének komplikáltsága miatt külön jogszabályok alkotásával kell e jogterületet kodifikálni a szerződés céljának és a felek érdekeinek leginkább megfelelően.

583 Fővárosi Ítélőtábla 3. Pf.21.345/2012/3.; Debreceni Ítélőtábla Gf.IV.30.623/2012/11.; Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.363/2011/4.; Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.224/2011/6.; Debreceni Ítélőtábla Gf. I. 30.639/2011/5.; Pécsi Ítélőtábla Pf. III. 20.272/2010/4.; Fővárosi Bíróság 18. G.42.324/2010/19.

584 Kúria Pfv.I.21.447/2012/6.; Szegedi Törvényszék 11. G. 40.269/2011/9.; Zala Megyei Bíróság 5. G. 40.066/2011/9.; Csongrád Megyei Bíróság 1.P.21.030/2010/35.; Fővárosi Bíróság 18.G.42.324/2010/19.; Zala Megyei Bíróság 5.P.20.257/2006/32.

585 SZLADITS 1935 176.; XXXXXXXXXXXX 1949b 226.; VÉKÁS 1975 704.; VÉKÁS 1977 90-91.; XXXXXXXXXX –

TŐKEY 2018 40.; TEUBNER 2004 83-86.

A magyar Polgári Törvénykönyv újrakodifikálása során az atipikus szerződések kódexen belüli szabályozásának problematikus volta előtérbe került: már az új Polgári Törvénykönyv közzétett koncepciójában586 az egyes részek indokolása is ellentétes volt egymással. A Ptk-javaslat (2006. dec. 31.) a korábbi koncepcióhoz képest visszalépést jelentett az atipikus szerződések Polgári Törvénykönyvbe adaptálásával kapcsolatban: e könyvben szereplő szerződések közül csak egy volt fellelhető a normaszövegben. Az engedményezés fogalma [5:167. § „A jogosult (engedményező) a kötelezettel szemben fennálló, vagy jövőbeli, vagy feltételes keletkező követelését szerződéssel másra (engedményes) átruházhatja.”] implicite magában foglalta a faktoring-szerződés kategóriáját, azonban a koncepciónak a faktoring-szerződés jellemzőire vonatkozó kitételei már nem jelentek meg a normaszövegben.

A következő időszak fejleményeként két Ptk-tervezet volt „forgalomban”: a Kodifikációs Bizottság Szakértői Javaslata,587 és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium T/5949. számú törvényjavaslata. A Szakértői Javaslat a monista elven felépülő törvénykönyv mellett foglalt állást azzal az indokkal, hogy az üzleti életben alkalmazott szerződéseknek nincsenek olyan sajátosságaik, melyek külön jogi rendelkezést tennének szükségessé. A Javaslat – a faktoring -, lízing- és a franchise- szerződések tekintetében – a megfelelő típusalkotó mag hiányában nem szabályozta ezen atipikus szerződéseket,588 hanem - saját bevallása szerint - a meglévő szerződési jogot tette volna alkalmassá az esetleg felmerülő jogi problémák megoldására. A 2006-os Ptk-javaslattal megegyezően a 2008-as Szakértői Javaslat az engedményezés589 faktoring-szerződésre alkalmazását tette lehetővé, valamint rendezte az ügynöki szerződés szabályait590 és az üzletszerzői kontraktus előírásait;591 az IRM 2009. januári törvényjavaslatában is alkalmas volt az engedményezés592 a faktorálás befogadására és kodifikálni kívánta a lízingszerződést593 és a faktoring-szerződést.594,595

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által kidolgozott, azonban az Alkotmánybíróság döntése nyomán végül hatályba nem lépett Ptk. (2009. évi CXX. tv.) a

586 Magyar Közlöny 2002. január 31./15. szám/II. kötet

587 VÉKÁS 2008a

588 VÉKÁS 2008c 269.; JUHÁSZ 2011 54.

589 5:176 – 5:177. §§

590 5:308 – 5:315. §§

591 5:316 – 5:331. §§

592 5:168 – 5:165. §§

593 5:340 – 5:347. §§

594 5:348 – 5:354. §§

595 A lízing- és a faktoringszerződéseket a hatályba nem lépett 2009. évi CXX. tv. a pénz- és hitelviszonyok között helyezi el, ennek minősítését lásd: PAPP 2011a 103-105. és SZENTIVÁNYI 0000 000-000.

lízingszerződést596 és a faktoring-szerződést597 a pénz- és hiteljogviszonyok között szabályozta. Véleményünk szerint elhibázott volt a lízing- és a faktoring-szerződés egyoldalú, a pénzkötelmek közé való besorolása,598 rendszertani elhelyezése, hiszen a lízingszerződésben a hitel ismérvei mellett az adásvétel (részletvétel) és a bérlet elemei is dominánsak,599 valamint a faktoring-szerződés a felek szándékától és céljától függően a visszterhes engedményezés, az adásvétel, a tartozásátvállalás jellemzőit is magán xxxxxx000 a hitel- és kölcsönszerződési jellegen kívül.601 A lízingszerződéshez hasonlóan a faktoring- szerződésre vonatkozó előírások is sematizmust, típus- és funkciószűkítést mutattak.602 A 2009. évi CXX. törvényen – az atipikus szerződések vonatkozásában – összességében az átgondolt koncepció hiánya, a lobbi érdekek érvényesülése és az ad hoc megfogalmazások voltak érzékelhetőek.

A Kodifikációs Bizottság 2010 nyarán újraindította a Ptk. rekodifikációját, amely munka eredményeként 2012 őszén az Országgyűlés elé került a vonatkozó törvényjavaslat.603 Az előterjesztésben az atipikus szerződések közül a franchise-szerződés,604 a faktoring- szerződés605 és a pénzügyi lízingszerződés606 szerepelt. A franchise szerződés

596 5:359 – 5:366. §§

597 5:367 – 5:373. §§

598 Ezt az álláspontot fogalmazta meg XXXXXXXXXXX Xxxx is tanulmányában (SZENTIVÁNYI 2010 21.).

599 PAPP 2009a 163.

600 BDT 2006. 1343.; BH 2005. 72.; Szegedi Ítélőtábla Gf. I. 30.511/2003.

601 A lízingszerződés szabályozása kapcsán - a teljesség igénye nélkül - a következő problémák körvonalazódtak: a lízingszerződés fogalmi meghatározása expressis verbis csak az operatív, pénzügyi és a revolving lízingtípusokra volt alkalmazható, a többi lízingfajtára nem; a kialakult gyakorlattal ellentétben a törvény csak a pénzügyi lízingnél terhelte a lízingbe vevőre a kárveszély viselését; a lízingdíjra vonatkozó rendelkezések nem tisztázták a lízingdíj összetevőit, viszont a jogszabályi megfogalmazás a bérleti díjhoz közelítette azt (a pénz- és hiteljogviszonyok között elhelyezve), figyelembe nem véve a bírói gyakorlat erre vonatkozóan kialakított útmutatását (lízingdíj = meghatározott időre szóló használat díja + a hitel törlesztése + a lízingtárgy tulajdonjoga megszerzésének ellenértéke); viszontlízing esetén a lízingbe vevő az allízingelő magatartásáért sajátjaként kellett, hogy feleljen úgy, hogy az ellenőrzési jog a lízingbe adót illette meg (egy allízing-láncolat esetén is); a kontraktus aszinallagmatikus jellegét megerősítve a rendkívüli felmondás jogát csak a lízingbe adónak biztosította a jogszabály, megvonva a lízingbe vevőtől az azonnali hatályú felmondás jogát még a lízingbe adó szerződésszegésének (például a lízingbe vevő használati joggyakorlását akadályozó ellenőrzés) esetére is; lásd: AUER – BALOG – JENOVAI – JUHÁSZ – PAPP – STRIHÓ – SZEGHŐ 2015 51.

602 A szerződési fogalom kifejezetten a valódi és nyílt faktoringfajtákra koncentrált csak; a követelés átengedése nem, csak az átruházása lehetett a megállapodás közvetlen tárgya; a kinnlevőségek beszedése nem volt a faktor kötelezettsége ellentétben az UNIDROIT-egyezményt (a nemzetközi követelésvételről) implementáló 1997. évi LXXXV. törvénnyel; a faktor del credere felelősségének megfogalmazása ellentmondásos volt (az 5:367. § szerint kötelező, az 5:370. § (2) bekezdése alapján pedig külön díj ellenében vállalható); a faktorálót az addigi gyakorlat szerinti jogszavatosság helyett/mellett [lásd 5:370. § (2) bekezdés 2. fordulata] kezesi felelősség terhelte a kötelezett teljesítéséért (feltehetően az engedményezés szabályainak alkalmazhatósága következtében); lásd: AUER – BALOG – JENOVAI – JUHÁSZ – PAPP – STRIHÓ – SZEGHŐ 2015 51-52.

603 T/7971. számú törvényjavaslat a Polgári Törvénykönyvről

604 LI. fejezet, 6:375-6:380. §§

605 LVIII. fejezet, 6:404-6:407. §§

606 LIX. fejezet, 6:408-6:414. §§

törvényjavaslatban megfogalmazott formája nem volt igazán megfelelő,607 a faktoring- szerződés új Ptk-ba illesztése a Javaslatban szereplő megfogalmazással szintén nem a legszerencsésebb volt608 és a pénzügyi lízingszerződéssel kapcsolatban is tanácsos lett volna, ha nem a törvényjavaslat szerinti megfogalmazásban kerül szabályozásra az új Ptk- ban.609 Az Országgyűlés elé került törvényjavaslat legnagyobb problémájának az érintett atipikus kontraktusokhoz kapcsolódó mindennapi szerződési gyakorlat, a magyar judikatúra

607 Összesen 6 §-ban szabályoz egy atipikus szerződést, mely licenciaszerződési, vállalkozási, kutatási, megbízási, adásvételi, szállítási, bérleti és kezesi szerződési, valamint hitel-, kölcsön- és koncessziós szerződési ismérveket is hordoz magában, nem lehet megfelelően kodifikálni; a Javaslat indokolása szerint a nagy franchise társaságok a Ptk-t úgysem fogják alkalmazni: akkor az ő szerződéseik Ptk-n kívüli, atipikus franchise-szerződések(?!), valamint további kérdés: ha a franchise társaságok nem veszik figyelembe működésük során a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit, attól még a bíróságok fogják-e rájuk alkalmazni; nem sikerült a jogalkotónak dogmatikailag megfelelő helyre elhelyeznie ezt a megállapodást (a letéti és a hitel-, számlaszerződések közé került beillesztésre, a forgalmazási szerződéssel párba, melytől teljesen eltér, hiszen nem abból, hanem a licenciaszerződés egy önállósult alfajából alakult ki ez az atipikus megállapodás); a jogot nem lehet „bérelni”, hanem gyakorolni, vagy gyakorlását átengedni, vagy a jogot átruházni lehetséges; nem kellett volna átültetni magyarra a „franchise” kifejezést, mert nem lehet megfelelően lefordítani; a franchise kereskedelmi névhez is kapcsolódó jogok együttese; a szolgáltatási franchise (a franchise-átvevő a franchise- átadó kereskedelmi neve/áruvédjegye/márkajele alatt a franchise-átadó útmutatása – know-how – szerint valamilyen szolgáltató tevékenységet végez; pl. Mister Xxxxx) kimaradt a meghatározásból; a fogalom alkalmatlan volt a master franchise (al-franchise kialakítása), a zárt franchise, részleg–(mini)franchise, a befektetői (nagy) franchise, a partneri franchise etc. fajták/altípusok befogadására; nem derült ki a fogalomból a keretszerződés jelleg; nem tartalmazott utalást egy lényeges elemre: a franchise-rendszerre, amely alatt az egy központ köré szerveződést, a közös név alatti megjelenést, a közös tartalmat, az azonos működési mechanizmust és jogi szabályozást, az azonos pénzügyi kapcsolatokat, az azonos termék/szolgáltatási kört, az egységes személyzeti politikát és image-t etc. értjük; lásd: AUER – BALOG – JENOVAI – XXXXXX – PAPP – STRIHÓ – SZEGHŐ 2015 53-55.

608 A Javaslat és annak indokolása nem megfelelő hozzáértésről tett tanúbizonyságot (lásd az indokolás azon részét, amely azt fejtegeti, hogy a gyakorlatban jelen lévő faktoring-szerződések „követelés-adásvételnek, vagy atipikus szerződésnek fognak minősülni”, ezzel a jogalkotó saját szabályozása feleslegességét és értelmetlenségét tette nyilvánvalóvá); összesen 4 §-ban ez az atipikus, számtalan altípust felvonultató, gazdaságilag nagy volumenű megállapodás nem szabályozható; érthetetlen és megindokolatlan, hogy a

„követelésvétel/követelésvásárlás” miért a hitel- és számlajogviszonyok közé került beillesztésre; az adósnak nincs követelése, hanem tartozása van a harmadik személlyel, a faktorálóval szemben, így ő nem engedményezhet követelést (ő a tartozása faktor felé történő megfizetésére köteles). A faktoring-szerződés hárompólusú jogviszony: - a faktor (engedményes, a követelés új jogosultja), a faktoráló (engedményező, a követelés eredeti jogosultja) és az adós (aki tartozik); - a faktoráló a követelést visszterhesen átruházza faktorra, a faktor a követelést nyilvántartja, könyveli és érvényesíti (behajtja), az adós pedig tartozása kiegyenlítésére köteles (immár a faktor felé). A fogalom csak a nem színlelt és nem valódi faktoringot takarta, a színlelt, a finanszírozási, a lejárati (vagy esedékességi), a csendes, a nyílt és a valódi fajtákat nem; lásd: AUER – BALOG – JENOVAI – JUHÁSZ – PAPP – STRIHÓ – SZEGHŐ 2015 55-56.

609 Ezt a gazdasági szempontból nagy jelentőségű, atipikus szerződést összesen 8 §-ban nem lehet megfelelően kodifikálni; a Javaslat indokolása maga jelentette ki: „A gyakorlatban a különféle lízingszerződések olyan sokfélék, hogy általában a lízingszerződés szabályozása nem lehetséges, mivel nem képzelhető el olyan rendszerképző ismérv, amely ezeket a már kodifikált szerződésektől, mindenekelőtt a részletvételtől és a bérlettől elhatárolhatóvá tenné”: ez alapján újfent kérdésessé vált a lízingszerződés Ptk-ba illeszthetősége; ennek a kontraktusnak sincs igazán helye a hitel- és számlaviszonyok között, mert bérleti és részletvételi elemeket is tartalmaz; a fogalom indokolatlanul csak a pénzügyi lízingre (és azon belül is inkább csak a zárt végűre) irányadó, nem fér bele a visszlízing, a viszontlízing, az indirekt lízing etc.; a fogalomból kimaradt – a kialakult gyakorlattal szemben – az, hogy a lízingtárgyat a lízingbeadó a lízingbevevő megbízása alapján, a lízingbevevő által meghatározott feltételeknek megfelelően vásárolja meg; a lízingtárgy nemcsak dolog (ingó, ingatlan), hanem vagyoni értékű jog is lehet, kivéve az értékpapírt és a pénzkövetelést; azonban jogot csak átengedni, átruházni, gyakorolni lehet; a fogalomban arról sem rendelkeztek, hogy a lízingszerződés csak határozott idejű lehet; lásd: AUER – BALOG – JENOVAI – JUHÁSZ – PAPP – STRIHÓ – SZEGHŐ 2015 56-58.

által kidolgozott támpontok és a szakirodalom eddigi elemzéseinek szinte teljes figyelmen kívül hagyását, a vonatkozó európai uniós irányelv és UNIDROIT-egyezmények negligálását látjuk.

3.2. A Ptk. rekodifikációjával érintett atipikus szerződések kapcsán fontos felhívni a figyelmet egyrészt a szabályozás részleges és vitákat generáló voltára, másrészt a Ptk. Hatodik Könyv Első és Második Részének diszpozitivitására:610 az alábbi ismertetésből, elemzésből kitűnően a gyakorlatban a szerződő felek nagy hasznát veszik az eltérést engedő szabályozásnak, és erőteljesen kell, hogy támaszkodjanak a Ptk. hatálybalépéséig kialakult joggyakorlatra.

Jelen munka szerzője nincs egyedül azzal a véleményével,611 hogy elnagyoltra, átgondolatlanra és komoly problémákat hordozóra sikerült az érintett atipikus szerződések vonatkozásában a kodifikálás.612 Xxxxxxxxx Xxxxxx szerint a kódexbeli szabályozás éppen az atipikus jelleget hagyja figyelmen kívül: kevés normába sűrítve sematizálja ezen szerződéseket, és mennyiségileg elégtelen normában, nem konzekvensen, fontos jellemzők figyelmen kívül hagyásával súlytalanná teszi a gazdasági életben nagy jelentőséggel bíró jogügyleteket.613 Xxxxxx Xxxxxx úgy látja, hogy nem volt érdemes a kódexbe felvenni az érintett atipikus szerződéseket, mert még fejlődésben vannak és ezért a szerződési autonómiára bízandóak.614

3.2.1. A franchise-szerződés jogbérleti szerződésként kodifikálása615

A franchise-szerződés jogi megítélése mindig is nehézséget okozott: milyen fogalmakat használjunk (franchise, franchising, franchise-rendszer, franchise-szerződés) és mit értsünk alattuk (mennyire lehet elvonatkoztatni a közgazdasági tartalomtól, elemektől). Szakirodalmi konszenzus alakult ki abban a tekintetben, hogy a franchise vállalkozási forma,616 amelynek jogalapját egy atipikus keretszerződés adja, a franchise-szerződés.

Az egyik legnagyobb gondot abban látjuk, hogy a jogalkotó nem tudta eldönteni, mi is a franchise-szerződés közvetlen tárgya:

610 Ptk. 6:1. § (3) bek., 6.59. § (2) bek.

611 PAPP 2014c 72-81.; PAPP 2014d 170-183.

612 Lásd: BODZÁSI 2016a 65-72., BODZÁSI 2016b 20.

613 XXXXXXXXX Xxxxxx Nevesítés? Tipizálás? Xxxxxxxx gondolatok az új Polgári Törvénykönyv kapcsán című 2013. 12. 05-én, Szegeden, az „Atipikus szerződések” hallgatói fórumon elhangzott előadása.

614 SZALMA 2014b 460-461.

615 Részletesen lásd: AUER – BALOG – JENOVAI – JUHÁSZ – PAPP – STRIHÓ – SZEGHŐ 2015 80-82.

616 DARÁZS 1997 1.; XXXXXXXXXX 2001 83.; XXXXXX – MANDEL 2011; DARÁZS 2011 9.; MÁTYÁS 2013 70.; CSÉCSY 2014 100.; AUER – BAKOS – BUZÁSI – XXXXXX – NÓTÁRI – PAPP 2011 227.

- a jogbérlet: hogyan lehet egy jogot bérelni (birtokolni és használni), és miként lehet a jogbérlést egyben értékesítési rendszernek minősíteni?!617

- jog engedélyezése van a fogalomban,618 a következő előírásban joggyakorlás biztosítása,619 a törvényi indokolásban jogok átruházása, a Wolters Kiadó-féle kommentárban620 „bérlethez hasonlóan jog időleges használatára szóló jog” van említve, a 6:381. § (2) bekezdésben pedig felhasználási, hasznosítási és használati jogosultság jelenik meg. A magyar bírói gyakorlat pedig ezt tisztázta: a franchise-átvevő a rendszerbe való belépésével jogot szerez a már működő rendszer teljes körű használatára, a franchise-átadó pedig a díj ellenében folyamatosan és teljes körűen köteles ezt szolgáltatni;621 ez következik a franchise rendszer és hálózati jellegéből is.622

Osztjuk Darázs Lénárd623 és Xxxxxxxx Xxxxx Edit624 véleményét azzal kapcsolatban, hogy a franchise-szerződés jogbérletként aposztrofálása nem egy jól sikerült szerződéselnevezés- módosítási kísérlet.

A „jogbérlethez” kapcsolódó jogszavatosság sincs pontosan megfogalmazva: a jogot nem biztosítani kell, és nem is a joggyakorlás folyamatossága és zavartalansága biztosítandó,625 hanem a „jogbérletbe vevő” számára a jog folyamatos és zavartalan rendelkezésre állásáról van szó, hogy azt harmadik személy joga ne akadályozza, vagy korlátozza.

Szintén egyetértünk Xxxxxxxx Xxxxx Edittel abban, hogy a „jogbérletbe vevő” ismeret- megóvási kötelezettségét626 a Ptk. nem töltötte meg tartalommal: mit és hogyan is kellene tennie ebben a körben a „jogbérletbe vevőnek”.

Mind a hvgorac, mind az Opten kommentár szerzői a „jogbérletbe adó” ellátási kötelezettségénél ugyanarra a következtetésre jutnak: ha a „jogbérletbe adó” közvetetten (azaz az általa kijelölt személy) nem teljesíti a megrendelést, annak ugyanaz a jogkövetkezménye, mintha ő maga nem teljesítene; azonban a jogalkotó elfeledkezett a rendelkezés megfogalmazásának befejezésénél arról, hogy a mondat első felében megemlítette a „jogbérletbe adó által meghatározott személyt” is.

617 VÉKÁS 2013 836.; erre adott „reakciót” lásd: VÉKÁS - GÁRDOS 2014b 1973.

618 Ptk. 6:376. § (1) bek.

619 Ptk. 6:377. § (1) bek.

620 VÉKÁS 2013 838.

621 DIT-H-GJ-2008-24.

622 Erre adott „reakciót” lásd: VÉKÁS 2013 1970-1971.

623 PETRIK – WELLMANN 2013 241.

624 OSZTOVITS 2014b 899.

625 Ptk. 6:377. § elnevezése és (1) bek.

626 Ptk. 6:377. § (2) bek.

Külön gondot okoz, hogy a „jogbérletbe adó” utasítási jogával627 kapcsolatban a termék jóhírneve helyett már a dolog jóhírneve tűnik fel a Ptk-ban (esetlegesen használja a jogalkotó a termék és a dolog kifejezést már a forgalmazási szerződésnél is, holott nem ugyanazt jelentik). Az is kérdéses, hogy a hálózatnak (amely nem önálló jogalany) lehet-e goodwillje, vagy csak a franchise-átadónak. Az utasítási jog tekintetében véleményünk megegyezik Xxxxxx Lénárdéval:628 ami az egyes franchise-átvevő szempontjából célszerűtlen, az még a franchise-hálózat egésze szempontjából lehet célszerű és szakszerű.

A megszűnési esetkörök629 – amik a közvetítői (korábban önálló kereskedelmi ügynöki)630 szerződés megszűnésének leképzése a franchise-ra – idegenek a kialakult joggyakorlattól, arról nem is beszélve, hogy a franchise-szerződések általában határozott idejűek. A felmondási idő kiszámítása a pontatlan tényállásmegfogalmazás okán nehézségekbe ütközik.631

A „jogbérleti” szerződés Ptk-beli szabályozását összegezve egyetértőleg idézzük Xxxxxx Xxxxxx megállapításait: „a törvényi szabályozás és a franchise jog élő gyakorlata között meglehetősen nagy diszkrepancia van”;632 ezért a szerződő felek megállapodásukban kizárják a Ptk. jogbérleti szerződésre vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazhatóságát jogviszonyukra.633

3.2.2. A faktoring-szerződés kölcsönszerződésként kodifikálása634

A faktoring a banki gyakorlatban pénzügyi vállalkozások által nyújtott szolgáltatás: követelések (kintlévőségek) finanszírozására, illetve értékesítésére (eladására) használják.635 Ezen szolgáltatást nyújtó a faktor, aki finanszírozza a szolgáltatását igénybevevő hitelező forgótőkéjét és kockázatbiztosítéki szerepet tölt be (a hitelező követelésének a faktorra történő átruházása révén) a hitelezőnek tartozó adós (akivel szembeni követelés az ügylet tárgya) fizetőképességét (bonitását) illetően. A hitelező fizetési haladékkal bíró számlaköveteléseit ellenérték fejében a faktorra engedményezi, aki ezáltal az adóssal (a követelés kötelezettjével) szemben felléphet: behajthatja annak tartozását. Tehát a faktorálás hárompólusú jogi és gazdasági szituáció: a követelés

627 Ptk. 6:380. §

628 PETRIK – WELLMANN 2013 260.; erre adott „reakciót” lásd: VÉKÁS - GÁRDOS 2014b 1976.

629 Ptk. 6:381. §

630 Tolna Megyei Bíróság 13.Gf.40.062/2008/4.: az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésre vonatkozó szabályok franchise-szerződésre történő analóg alkalmazása kizárt, a jogviszonyok eltérő jellegéből eredően. 631 Erről Xxxxxx Xxxxxx ír részletesen, lásd: PETRIK – WELLMANN 2013 262.

632 PETRIK – WELLMANN 2013 241.

633 BODZÁSI 2016 72.

634 Részletesen lásd: AUER – BALOG – JENOVAI – XXXXXX – PAPP – STRIHÓ – SZEGHŐ 2015 82-89.

635 A faktoring előfinanszírozási szerepét több bírói ítélet is kiemeli: BH 1999. 77.; BH 1997. 244.

visszterhes átruházásával a hitelező likviditása stabilizálódik, a faktor érvényesíti, könyveli, nyilvántartja a követelést, az adós pedig tartozása kiegyenlítésére köteles (immár a faktor felé).636

Az új Ptk.637 mindösszesen négy szakaszban szabályozza a faktoring-szerződést, ebből egy rendelkezés a kontraktus definícióját, egy pedig a szerződés felmondási szabályait ismerteti; a másik kettő a hitelbiztosítéki nyilvántartásba vételi kötelezettségről és a kölcsönszerződés szabályainak megfelelő alkalmazhatóságáról szól. A faktoring- szerződésre vonatkozó előírások terjedelme eleve komolytalan (a teljeskörűség igénye nélküli) egy olyan megállapodásnál, amelynek jelentős gazdasági szerepe van, azonban a releváns két paragrafus tartalma azt tükrözi, hogy a jogalkotó a faktoring magyar joggyakorlatával nem volt tisztában, vagy ha igen, akkor indokolatlanul negligálta azt. Az új Ptk. a faktoring fogalmi ismérvének tekintendő szolgáltatások (a faktor nyújtotta finanszírozás, nyilvántartás, behajtás, védelem)638 jogalkotó általi „amputálásával” és a faktoring-szerződés speciális kölcsönszerződéssé minősítésével a gyakorlatban komplex, szolgáltatási jellegű, ilyen keretmegállapodásokat kötő jogalanyokat az új Ptk-n kívüli jogterületekre „lökték”, a jogértelmezésben és a jogalkalmazásban magukra hagyták.

A faktoring-szerződés fogalmából639 a hárompólusú jogviszony, a keretszerződési jelleg és a faktoring-fajták nem derülnek ki. Homályos a megfogalmazás abban a tekintetben is, hogy a harmadik személy és a kötelezett azonos-e. A faktoring-konstrukciót figyelmen kívül hagyja a definíció megalkotója, mert említést sem tesz a faktordíjról (finanszírozási kamat, del credere provizórium, eljárási költségek, rendelkezésre tartási jutalék, opciós jutalék etc.), sem annak ütemezéséről, sem a faktor számára fontos ún. biztonsági tartalékképzésről.

A jogalkotó a faktoring-szerződés megszűnésével kapcsolatban csak a felmondást640 látta célszerűnek szabályozni, viszont az a) és a b) felmondási esetkörök ellentétesek a faktoring lényegével (nem a faktoráló, hanem az adós – a Ptk. megfogalmazásában a kötelezett - kockázati besorolása a döntő); a (2) bekezdés pedig a felmondáshoz ex tunc hatályt kapcsol.

A kölcsön kifizetésének megtagadására és a kölcsön igénybevételének elmaradására vonatkozó előírások faktoringra történő megfelelő alkalmazása a faktoring lényegének és

636 AUER – BAKOS – BUZÁSI – XXXXXX – NÓTÁRI – PAPP 0000 000-000.; PETRIK 2003 17.

637 Ptk. Hatodik Könyv Harmadik Rész LVIII. Fejezet

638 Ptk. 6:405. §

639 Ptk. 6:405. §

640 Ptk. 6:407. §

időbeli „lezajlásának” mondanak ellent. A kölcsön rendelkezésre tartása pedig csak a lejárati/esedékességi faktoringnál értelmezhető, a jogalkotó azonban deklaráltan csak a nem valódi faktoring-fajtát kívánta szabályozni.641

3.2.3. A pénzügyi lízingszerződés hiteljogviszonyként kodifikálása642

A pénzügyi lízing olyan pénzügyi szolgáltatás,643 amely egyben speciális finanszírozási forma és a Ptk-ban részlegesen szabályozott atipikus szerződés644 is. A pénzügyi lízing az aktív bankügyletek között speciális tényleges hitelügyletnek, dologi/eszközalapú finanszírozásnak minősül.645 A pénzügyi lízing bérleti (haszonbérleti), hitel (kölcsön)646 és adásvételi (részletvételi) elemeket hordoz magában.647 A pénzügyi lízingszerződésben a lízingbe adó komplex szolgáltatás648 nyújtását vállalja a lízingbe vevő részére: a lízingtárgy beszerzését (finanszírozási célú beruházás),649 használatba adását és a tulajdonjog megszerzésének biztosítását a futamidő végén.650

Az új Ptk. nem teljes körű,651 a kialakult joggyakorlatnak sok esetben ellentmondó szabályozása és némely alkalmazhatatlan rendelkezése okán a pénzügyi lízinggel foglalkozó jogászi szakmát és annak munkáját annyiban érinti, hogy a pénzügyi lízingszerződéseket a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzik,652 viszont továbbra sem a Ptk. fogalmi meghatározásának megfelelő pénzügyi lízingszerződések köttetnek (fognak

641 Ptk. 6:408. §

642 Részletesen lásd: AUER – BALOG – JENOVAI – XXXXXX – PAPP – STRIHÓ – SZEGHŐ 2015 89-94.

643 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 3. § (1) bek. c) pont (továbbiakban: Hpt.); XXXXX – JUHÁSZ 2014 9.; 1-H-GJ-2008-71.

644 XXXXXXXXX XXXXXX 1987 30-36.; XXXXXXXXX XXXXXX 1997a 3-11.; XXXXX 2009a 42-46.; XXXXXX X. 2009

3-5.; AUER – BAKOS – BUZÁSI – XXXXXX – NÓTÁRI – PAPP 0000 000-000.; PAPP 2011 32-58.; XXXXXX X.

2014b 19.; EBD 2013. G.9.; Debreceni Ítélőtábla Pf. II. 20.378/2012/4.; Szolnoki Törvényszék 16. P. 20.071/2011/19.; AVÉ 2011/9.; Szegedi Törvényszék 11. G. 40.290/2011/9.; Szegedi Ítélőtábla Gf. I. 30.087/2010/5.; 2008/71. Adózási kérdés; BDT 2008. 1799.; Szegedi Ítélőtábla Gf. I. 30.218/2007.; BDT 2007. 1666.; BDT 2006. 1487.; BDT 2000. 207.; BH 1991. 357.

645 XXXXXX X. 2014a; PRESSER 2008 5.; XXXXXX X. 2014b 20.; Szolnoki Törvényszék 16. P. 20.071/2011/19.;

BH 1997. 85.

646 Debreceni Törvényszék 1.Pf.20.532/2012/4.: A pénzügyi lízingszerződés nem tekinthető kölcsönszerződésnek.

647 BARTAL T. 2014b; KÓNYA 2009 206.; PRESSER 2008 3., 5.; XXXXX 2009b 335., 337.; BARTAL 2012 26.;

ALTORJAY 2013 8.; 15/2014. (V. 13.) AB határozat [23]; EBD 2013. G.9.; Debreceni Ítélőtábla Pf. II.

20.378/2012/4.; AVÉ 2011/9.; BDT 2007. 1666.; BDT 2006. 1487.; Csongrád Megyei Bíróság 1. Gf.

40.026/1997/4.

648 C-277/09.; C-364/08.; EBD 2013. G.9.; Szegedi Törvényszék 11. G. 40.290/2011/9.; Szegedi Ítélőtábla Gf. I. 30.087/2010/5.; 1-H-GJ-2008-71.; BDT 2007. 1666.; Szegedi Ítélőtábla Gf. I. 30.218/2007.

649 PRESSER 2008 5.

650 Auer – Bakos – Buzási – Farkas – Nótári – Papp 2011 268.; Csőke – Juhász 2014 9.; Presser 2008

5.; C-103/09., C-425/06.

651 XXXXXXXXX XXXXXX 1997a 11.

652 Ptk. 6:410. §; 2014 márciusa és októbere között 28790 esetben került erre sor (XXXXXX Xxxxx Xxxxxxxx szerződések megjelenése a közjegyzői gyakorlatban, különös tekintettel az új hitelbiztosítéki nyilvántartásra címmel elhangzott előadása a VII. Atipikus szerződések hallgatói fórumon; 2014. 12. 04.)

köttetni), egyrészt annak diszpozitív jellege miatt,653 másrészt az előbb említett regulációs hiányosságok és alkalmatlanságok okán. Mivel a Hpt. fogalmi meghatározása654 jelenti az eddigi joggyakorlat vívmányainak megőrzését, egyetértünk Bartal Tamással655 abban, hogy a pénzügyi lízingszerződést kötő felek a Hpt. szabályozását követik a jövőben, és ebben a vonatkozásban a pénzügyi lízing megmarad atipikus szerződésnek a jogalkalmazásban is. Ezt alátámasztja az is, hogy a számviteli törvény 2014. március 15-től hatályos szabályozása a pénzügyi lízing alatt az új Ptk. szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött jogügyletet értette,656 majd a joggyakorlat reakcióját érzékelve először a régi és az új pénzügyi lízing fogalom kapcsán számviteli kérdés került kibocsátásra,657 végül pedig a számviteli törvény vonatkozó előírását – nem véletlenül - módosították: a Hpt. szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján kötött jogügylet a pénzügyi lízing számviteli fogalma.658

A pénzügyi lízingszerződés Ptk-beli fogalmában659 öt ’vagy’, egy ’illetve’ és kettő ’ha’ szócska szerepel, ami önmagában kifejezi a definíció bizonytalanságát, értelmezhetetlenségét660 és alkalmazhatatlanságát. Tovább erősíti a kételyeket az is, hogy a hitel- és a számlaszerződések között elhelyezett pénzügyi lízingre a Ptk. a bérleti szerződés szabályait is rendeli alkalmazni,661 valamint a jogalkotói kommentárban a legnagyobb részletességgel, hol a bérlettől határolja el a pénzügyi lízingszerződést, hol éppen annak alkalmazhatóságával példálózik,662 a szerződés felmondása kapcsán pedig rögzíti: „a bérlet és kölcsön szabályaival összhangban szabályozza a szerződés azonnali hatállyal történő felmondásának eseteit”.663 A fogalommeghatározás egyéb rejtélyeket is hordoz: mit jelent a lízingtárgy ’gazdasági élettartama’, a ’szerződéskötéskori piaci érték’ és ez utóbbinál ’jelentősen alacsonyabb ár’.

A nyilvántartásba-vételi kötelezettség vonatkozásában osztjuk Xxxxxx Xxxxx álláspontját,664 hogy a 6:410. § (2) bekezdésének végén lévő rendelkezéssel a nemo plus iuris elv áttörésére kerül sor. Kérdéses, hogy a lízingbe vevő hasznok szedése és használat- átengedési jogosultságainak kikötésével a viszontlízing „becsempészése” történt-e a Ptk-ba,

653 15/2014. (V. 13.) AB határozat [22]

654 Hpt. 6. § (1) bek. 89. pont

655 XXXXXX X. 2014b 21.; erre adott „reakciót” lásd: VÉKÁS - GÁRDOS 2014b 2045-2046.

656 Sztv. 3. § (8) bek. 13. pont

657 20/2014. Számviteli kérdés

658 2014. évi LXXIV. törvény az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról 282. § (3) bek.

659 Ptk. 6:409. §

660 BODZÁSI 2016 72.

661 Ptk. 6:412. § (2) bek.

662 VÉKÁS - GÁRDOS 2014b 874., 877.

663 VÉKÁS - GÁRDOS 2014b 878.

664 XXXXXX X. 2014b 20.

a pénzügyi lízing alfajaként.665 A vevőkijelölési jog megfogalmazása666 eleve problematikus (a vételi jog gyakorlására személy kijelölése, a jogszerzés átengedése és a jogátruházás azonos tartalmú kifejezések-e), azonban annak időbelisége (a szerződési folyamatban mikor illeti meg a lízingbe vevőt) is bizonytalan, ebből adódóan az is, hogyha a vevőkijelölésre nem a futamidő végén kerül sor, akkor ki fizeti a lízingdíjrészleteket. A lízingdíj kapcsán nemcsak annak összetétele, hanem sajátos teljesítési ideje (ütemezése) sem derül ki a Ptk-ból.667 A szerződés felmondási szabályainál668 nagy valószínűséggel azonnali hatályú felmondásról van szó, mert a lízingbe vevő szerződésszegéseihez kapcsolódik, viszont akkor nem igazán jogszerű a szabályozás, mert nem az összes esetkörhöz kapcsolta hozzá a jogalkotó a lízingbe adó rendkívüli felmondási jog gyakorlását megelőző felhívási és határidőtűzési kötelezettségét. A szerződő felek elszámolási viszonyára669 a zálogjog érvényesítésére vonatkozó előírások alkalmazása teljesen idegen az eddigi judikatúrától.

Úgy gondoljuk, mindenképpen szükség van az atipikus szerződésekhez befogadóbban, rugalmasabban, koncepciózusosabban, megalapozottabban és szakszerűbben viszonyuló Polgári Törvénykönyvre. „Szabályok egyazon törvénykönyvbe foglalása addig kívánatos és célszerű, amíg az összefoglalandó normák módszerbeli egysége fennáll, és amíg a rendszerbe illesztés a kodifikáció előnyeit: a rendszertani racionalitást, az ökonomikus és ellentmondásmentes törvényszerkesztést, az egységes terminológia biztonságát, a világos és áttekinthető megoldásokat hozza magával. A kódex nem presztízsmű, amelybe lehetőleg minél több életviszonyt ’bele kell szabályozni’. S a kódexbe történő felvétel nem státuszszimbólum, amire lehetőleg minél több jogintézménnyel törekedni kell.”670

4. Az atipikus szerződések európai uniós keretben

Az Európai Unióban mind a jogtudomány, mind a jogalkotás, mind a jogalkalmazás törekszik egy koherens szerződési jog megalkotására.671 E tendencia érinti az atipikus szerződések körét is:

665 Ptk. 6:412. § (1) bek., 6:413. (1) bek.

666 Ptk. 6:413. § (4) bek.

667 Ptk. 6:414. §

668 Ptk. 6:415. § (1) bek.

669 Ptk. 6:415. § (2) bek.

670 VÉKÁS 2001a 1402.

671 BENACCHIO 0000 000-000.

a) az európai jogtudományban a Study és az Acquis Group által, az európai magánjog- egységesítési folyamat során kialakított közös referenciakeret vázlata (DCFR)672 már tartalmaz rendelkezéseket a franchise-, timesharing, az önálló kereskedelmi ügynöki, a kezelési szerződések és az elektronikus kereskedelem vonatkozásában, a CESL és a DSM pedig a távollévők között (beleértve önállósult variációit is, mint a csomagküldő és az elektronikus kereskedelem) és üzlethelyiségen kívül kötött kontraktusokat érinti;

b) az uniós jogalkotás a maga szupranacionális eszközeivel, a maximum harmonizációt tűzve ki célul, egyrészt fogyasztóvédelmi (így a távollévők között kötött szerződések, az üzleten kívüli kereskedés, a timesharing-szerződés kapcsán),673 másrészt versenyjogi szempontból (így az önálló kereskedelmi ügynöki, a licencia-, és a franchise-szerződések vonatkozásában)674 megalkotott normák révén, harmadrészt az intézményesített köz- és magántársulások (IPPP, Institutionalised Public-Private Partnership)675 szabályozása pedig a koncessziós, a PPP- és a szindikátusi szerződésekre van hatással;

c) az Európai Bíróság gyakorlatában találunk döntéseket a szindikátusi,676a PPP- szerződés,677 a távollévők között kötött678 szerződések, az elektronikus szolgáltatással összefüggő megállapodások,679 az üzleten kívüli kereskedés,680 az önálló kereskedelmi ügynöki,681 a timesharing-szerződés,682 a konzorciós,683 a koncessziós,684 a licencia-

,685 faktoring-686 és a lízingszerződések687 körében, elemezve e kontraktusok valamely jellemzőit, ismérveit, azonban az Európai Bíróság a szerződési jog kapcsán funkcionális megközelítést alkalmaz.688

672 Principles, Definitions and Model Rules of European Private Law. Draft Common Frame of Reference.

2008

673 Lásd: 85/577/EGK irányelv, 97/7/EK irányelv, 2000/31/EK irányelv, 2008/122/EK irányelv.

674 Lásd: 772/2004/EK rendelet, 2000/C 291/01

675 Lásd: Európai Bizottság által 2008. február 5-én elfogadott Interpretative Communication on the Application of Community Law on Public Procurement and Concessions to Institutionalised Public-Private Partnerships.

676 C-129/04.

677 C-196/08.

678 C-336/03.

679 C-360/10.

680 C-441/04.

681 C-1/06.; C-3/04.

682 C-73/04.

683 C-287/03.

684 C-324/07.; C-410/04.

685 C-533/07.

686 C-305/01.; C-93/10.

687 C-137/08.

688 Erről részletesen lásd: SZILÁGYI 2012a 80-97.

II. Fogyasztóvédelmi vonatkozású atipikus szerződések

1. Fogyasztóvédelmi alapvetések

A spanyol, a portugál, a svájci és a lengyel alkotmányokkal ellentétben a magyar Alkotmány kifejezetten nem rendelkezett a fogyasztók védelméről, illetve a fogyasztói jogokról. A fogyasztóvédelem alkotmányos szabályozása az említett országokban is eltérő:

- a spanyol alkotmány a fogyasztóvédelmi rendszer alkotmányos alapjainak meghatározása mellett tartalmazza a fogyasztói jogokat (tájékoztatáshoz, oktatáshoz, meghallgatáshoz és érdekvédelemhez való jogok),

- a portugál alkotmány alkotmányos alapjogként kezeli a fogyasztókat megillető jogokat (jó minőségű áruhoz/szolgáltatáshoz, tájékoztatáshoz, egészséghez, biztonsághoz, gazdasági érdekek védelméhez, kártérítéshez való jogok),

- a svájci alkotmány szövetségi feladatként aposztrofálja a fogyasztóvédelmet és rendelkezik a fogyasztói érdekvédelmi szervezetek jogállásáról,

- a lengyel alkotmány a fogyasztóvédelmet közhatalmi feladatként deklarálja és implicite fellelhetőek benne a fogyasztói jogok (egészséghez, magánszférához, biztonsághoz, tisztességtelen piaci magatartással szembeni védelemhez fűződő jogok).689

Magyarország Alaptörvénye690 azonban már tartalmazza, hogy Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.691 A fogyasztó egészségének és gazdasági érdekeinek védelme indokolja,692 és a kiszolgáltatott piaci helyzete teszi szükségessé a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos állami feladatok megállapítását,693 valamint megfelelő többletjogok biztosítását;694 az ún. fogyasztói jogok – amelyek az egyén piaci autonómiájának védelmét szolgálják – nem alapjogok,695 hanem

689 BENCSIK 2011 32-35.

690 Alaptörvény M) cikk (2) bek.

691 A megfogalmazás valószínűleg visszavezethető arra, hogy az Alkotmánybíróság a gazdasági versennyel összefüggésben értelmezte a fogyasztóvédelmet; lásd: 32/1991. (VI. 6.) AB határozat, 254/B/1992. AB határozat, 1270/B/1997. AB határozat.

692 BENACCHIO 0000 000-000.

693 2/2015. (II. 2.) AB határozat [31]

694 Komplex rendszerben (polgári jogi, versenyjogi, reklámjogi, eljárásjogi, büntető- és szabálysértési jogi eszközök révén, összehangoltan); lásd: HÁMORI 0000 000-000.

695 „…az alkotmányozó nem kíván fogyasztó-specifikus alapjogokat nevesíteni, inkább a fogyasztókat… megillető, zömében magánjogi jogosítványok védelmében áll az alkotmányozó által előírt állami tevékenység; BENCSIK 2011 40.

alkotmányos jogok.696 A fogyasztóknak alanyi joguk697 van a megfelelő tájékoztatásra (a szerződési szabadság alkotmányos jogából fakadóan) és a biztonságos áruhoz és szolgáltatáshoz is.698 A tisztességes gazdasági verseny biztosításának állami feladatából eredően az államnak garantálnia kell a fogyasztói jogok érvényesülését; enélkül a tisztességtelen piaci szereplők olyan versenyelőnyhöz jutnának, amely alkotmány-

/alaptörvénysértő lenne.699 Az állam feladata ebből fakadóan tehát az, hogy jogszabályok révén biztosítsa a fogyasztóvédelmet, megteremtse és működtesse annak fórumrendszerét (a fogyasztói igények gyors és egyszerű érvényesítésének jogi kereteit).700

A fogyasztóvédelem célja a szerződéskötéskori egyensúlyhiányos helyzet kiegyenlítése, a mellérendeltség érvényre juttatása a fogyasztói jogviszonyokban. A mindenkori fogyasztómodell az a viszonyítási pont, amelyhez mérten állítja be a jogalkotás a fogyasztóvédelem szintjét: ezen határ alá eső fogyasztókat a fogyasztóvédelmi jog nem védi, míg az efölötti fogyasztók érdekeinek védelmét minden eszközzel garantálja.701 A fogyasztóvédelmi rendelkezések alkalmazásakor egy ésszerű és tudatos fogyasztótól (akinek joga van a tájékoztatáshoz, és azt megfelelően tudja értékelni) elvárható magatartást kell alapul venni.702

A fogyasztó kifejezés jelentése, értelmezése és használata sem az Európai Unióban,703 sem Magyarországon, sem a jogtudomány, sem a jogalkotás, sem a joggyakorlat szempontjából nem egyértelmű,704 és alapvetően „maradványértelemben” (Benacchio)705

696 1270/B/1997. AB hat. Xxxxxxxxx Xxxxxx xlkotmánybíró párhuzamos indokolása; ezzel ellentétesen lásd: Xxxxxxxx Xxxxx a tanulmányában (DRINÓCZI 2012 375.) a fogyasztók jogait a gazdasági alapjogok közé sorolja.

697 98/E/2010. AB határozat: „A fogyasztóvédelem alapvető jogi szabályai a Polgári Törvénykönyvben, valamint az Fgy.tv.-ben találhatóak.”

698 1270/B/1997. AB hat.; 13/1990. (VI. 18.) AB hat.

699 1270/B/1997. AB hat. Xxxxxxxxx Xxxxxx xlkotmánybíró párhuzamos indokolása

700 1270/B/1997. AB hat. Xxxxxxxxx Xxxxxx xlkotmánybíró párhuzamos indokolása; 7/2015. (III. 19.) AB határozat [38]; 34/2014. (XI. 14.) AB határozat [100, 101]

701 SZIKORA 2010 39-40.

702 C-220/98.; JOÓ – MORVAI 2010 33.; PAPP M. 2016 28-37.

703 A fogyasztó kifejezésnek az európai uniós jogban nincs egységes és letisztult fogalma; lásd: SZABÓ P. 2017 1-6.; BÓKA 2016 58-63., 82.; Mikor minősül fogyasztónak a kezes? – Az Európai Unió Bíróságának végzése a C-74/15. sz., Xxxxxxx Xxxxxx kontra Banca Comercială Intesa Sanpaolo Romă𝑛𝑖𝑎 𝑆𝑎 és társai ügyében. 2016 42-44.; C-498/16.

704 Erről részletesen lásd: AUER – BALOG – JENOVAI – JUXXXX – PAXX – STRIHÓ – SZEGHŐ 2015 99-105.; VÉKÁS 2002 3-13.; XXXXXXXXX XXXXXX – SÁNDOR 2012 43-49.; VÉKÁS 2008c; BAXXXX – XXXXXXXX XXXXX

– PÁZMÁNDI – ZAVODNYIK 2010; XXXXXXXXX XXXXXX – SÁNDOR 2010; GÖRÖG – KAUFMANN-MOHI 2010 23- 32.; FAZEKAS 2007 76.; HÁMORI 2009 93.; GYEKICZKY 2011 295.; ÍH 2017. 143.; Győri Ítélőtábla Gf. I.

20.158/2016/8/I.; Kúria Gfv. VII. 30.241/2015.; 2/2011. (XII. 12.) PK vélemény; Somogy Megyei Bíróság 24. P. 20.664/2009/18.; Fővárosi Ítélőtábla 6. Pf. 21.842/2009/10.; BDT 2009. 1997., Fővárosi Bíróság 15. G.

40.257/2009/18.; Fővárosi Ítélőtábla 6. Pf. 20.911/2008/7.; BH 2006. 343.; EBH 2005. 1321.; KGD 2005.

50.; KGD 2005. 44.; EBH 2004. 1093.; BH 2000. 554.

705 BENACCHIO 2003 207.

elterjedt;706 hasonló anomália áll fenn a vállalkozás kifejezés tartalommal való megtöltésénél is.707 E kifejezések használata és szabályozása révén juthatunk el a szerződések speciális szempontú alanyi körű tagolásához, a B2C relációkhoz, a fogyasztói szerződésekhez.

2. A fogyasztóvédelmi szabályozás által érintett atipikus szerződések

2.1. Távollévők között kötött szerződés708

A távollévők között kötött szerződéseket érintően a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelet a szabályozási tárgyát nem a szerződéstípusok alapján, hanem a szerződéskötés jellegzetességeiből kiindulva közelíti meg. Itt egy ún. „arctalan jogviszonyról” van szó, mert a felek nem egy térben hozzák létre a szerződést. (Ezért nem is helytálló a szintén elterjedt „távolban kötött szerződés” kifejezés, mert ez ezt nem érzékelteti; emellett a „távolban” szóval nem a szerződő felek eltérő helyét, hanem harmadik személyhez viszonyított helyüket lehet csak kifejezni.) A Ptk.709 jelenlévőknek nemcsak a fizikailag egy helyen lévőket, hanem a telefonon jogviszonyt létrehozó feleket is annak tekinti (a kommunikációs eshetőség miatt: a jognyilatkozatról megtételekor tudomást lehet szerezni és a rögtöni reagálási lehetőség is megvan). Ez alapján az egyidejű interaktív kommunikációban résztvevőket is jelenlévőknek kellene tekinteni, de a fogyasztóvédelmi jogszabályok a „jelenlévők” eredeti, szűk értelméből indulnak ki, és minden, távollévők között kommunikációt lehetővé tévő eszköz útján keletkezett megállapodást távollévők között kötött szerződésnek tekintenek.710 A távollévők között kötött szerződés olyan fogyasztói szerződés, amelyet a szerződés szerinti termék vagy szolgáltatás nyújtására szervezett távértékesítési rendszer keretében a felek egyidejű fizikai jelenléte nélkül úgy kötnek meg, hogy a szerződés megkötése érdekében a szerződő felek kizárólag távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő

eszközt alkalmaznak.711

A fogalomnak két specialitása van:

706 Ptk. 8:1. § (1) bek. 3. fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy

707 Erről részletesen lásd: AUER – BALOG – JENOVAI – JUXXXX – PAPP – STRIHÓ – SZEGHŐ 0000 000-000.; HÁMORI 2012 9.; BÓKA 2016 63-67., 82.

708 Erről részletesen lásd: AUER – BALOG – JENOVAI – JUXXXX – PAPP – STRIHÓ – SZEGHŐ 0000 000-000.

709 Ptk. 6:65. §

710 Baxxx – Xxxxxxxx – Koxxxx – Mixxxxxxx-Xxxxxx – Xxxxxxxx Xxxxx 2009 42.

711 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelet 4. § 10. pont

a) az egyik az, hogy milyen területeken köthető ez a szerződés: termék értékesítése, illetve szolgáltatásnyújtás során. Ezzel a szerződéstípusok széles spektrumából merít: az adásvételtől elindulva a vállalkozási szerződéseken keresztül, a közüzemi szerződéseken át a munkaerőt közvetítő megállapodásokkal lezárva.712 Részlegesen tartoznak a Kormányrendelet hatálya alá a személyszállítási szolgáltatásokkal, a légi és a vízi személyszállítással kapcsolatos szerződések;713 azokban a kérdésekben, hogy – az uniós norma tárgyi hatálya alól kivételnek számító – a szállítási szolgáltatásokra irányuló szerződések körét hogyan kell értelmezni és a fogyasztóvédelmi rendelkezéseket alkalmazni, az Európai Bíróság easyCar-ügyben hozott előzetes döntése714 irányadó.

b) a másik jellegzetesség az, hogy távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz igénybevételével köthető meg a szerződés. Távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköznek715 minősül minden olyan eszköz,716 amely alkalmas a felek távollétében, a szerződés megkötése érdekében, szerződési nyilatkozat megtételére. Tehát olyan eszközről van szó, amely nem egy térben elhelyezkedő, de szerződést kötni szándékozó felek között, e célra történő használata során alkalmas ajánlattételi felhívás, ajánlat, illetve elfogadó nyilatkozat megtételére. Különösen ilyen eszköznek minősül: címzett vagy címzés nélküli nyomtatvány, szabványlevél, sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, katalógus, telefax, telefon, internetes hozzáférést biztosító eszköz (például ide tartoznak az online regisztráció úján létrejött törzsvásárlói megállapodások is).717 A felsorolás nem taxatív, csak példálózó, tekintettel a gyors műszaki fejlődésre és

712 Nem terjed ki a 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelet tárgyi hatálya az alábbiakra, és így nem alkalmazhatóak rájuk a távollévők között kötött szerződésekre vonatkozó speciális, kormányrendeletbeli előírások: szociális szolgáltatásokra; gyermekjóléti alapellátásokra és gyermekvédelmi szakellátásokra; egészségügyi ellátásra irányuló szerződésre; szerencsejátékkal kapcsolatos szerződésre; pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos szerződésre; ingatlan tulajdonjogának megszerzésére vagy átruházásra irányuló szerződésre (kivétel: lakások és helyiségek bérlete, ingatlanközvetítői tevékenység és ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenységre irányuló szerződés); kivitelezési szerződésre, amelynek tárgya új építmény építése vagy meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység vagy helyiség jelentős átalakítása; lakóépület lakáscélú bérbeadására irányuló szerződésre (kivétel: lakások és helyiségek bérlete, ingatlanközvetítői tevékenység és ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenységre irányuló szerződés); utazási szerződésre; timeshare-re (szállások időben megosztott használati jogára), a hosszú távra szóló üdülési termékekre vonatkozó szerződésekről, valamint a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenységről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó szerződésekre; közjegyző által okiratba foglalt szerződésre; élelmiszer és egyéb mindennapi fogyasztásra szánt terméknek a fogyasztó lakóhelyére, tartózkodási helyére vagy munkahelyére történő gyakori és rendszeres szállítására vonatkozó szerződésre; automata vagy automatizált üzlethelyiség útján kötött szerződésre; az elektronikus hírközlési szolgáltatóval nyilvános telefonállomás igénybevétele útján annak igénybevétele céljából, vagy telefon-, internet- vagy telefax-öszeköttetés egyszeri igénybevétele céljából kötött szerződésre.

713 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelet 3. §

714 C-336/03.

715 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelet 4. § 11. pont.

716 REICH 2016 74-88.

717 Győri Ítélőtábla Pf. IV.20.143/2010/4.

egyben arra is, hogy a gyakorlat a távközlő eszköz kritériumai alapján más eszközt is a fogalomba illőnek találhat.718

A távollévők között kötött szerződés önállóvá fejlődött válfajai a csomagküldő és az elektronikus kereskedelem.719 Csomagküldő kereskedelemnek az a kereskedelmi tevékenység minősül, amelynek során a kereskedő a termék jellemzőit és árát feltüntető, ezáltal a vásárló számára a termék megvételére vonatkozó ügyleti döntés meghozatalát lehetővé tevő kereskedelmi kommunikációt (nyomtatvány formájában/sajtótermékben/ elektronikus formában, e-CAT, webshop720/fax/televízió, teleshop)721 bocsátja a vásárló rendelkezésére, és az ilyen kereskedelmi kommunikáció alapján megrendelt terméket szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre.722 Elektronikus kereskedelmi szolgáltatásnak723 minősül az az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás,724 amelynek célja valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt és az értékpapírt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket - szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (együtt: áru) üzletszerű értékesítése, beszerzése, cseréje725 vagy más módon történő igénybevétele.726

2.2. Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés727

A magyar kereskedelmi szabályok alanyi jogon lehetővé teszik a kereskedelmi vállalkozást, de a folytatásához, gyakorlásához normatív feltételeket szabnak. Az, aki Magyarország területén kereskedelmi (kis-, nagykereskedelmi és kereskedelmi ügynöki) tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni.728 A kereskedő a kereskedelmi tevékenységet folytathatja üzletben729 [ekkor a

718 Dohánytermék internetes forgalmazása esetén a weboldal nem minősül a dohánytermék eladási helyének; BH 2010. 196.

719 Ehhez lásd: STRIHÓ 0000 000-000.; STRIHÓ 0000 000-000.; STRIHÓ 2011a 28.

720 Ehhez lásd még: KELEMEN 0000 000-000.

721 TÓTH I. 2007 15-17.

722 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 2. § 4. pontja

723 Fővárosi Ítélőtábla 8. Pf.21.129/2011/4.: az Ektv. elsősorban az internet útján történő vásárlások egyes szabályait kívánja rendezni, ezért a távollévők között kötött szerződésekre irányadó rendelethez képest speciális jogszabály.

724 SCHIRMBACHER – SCHMIDT 0000 000-000.

725 Triangular-based business model: hárompólusú jogviszonyrendszer a fogyasztó, a vállakozás és a platformszolgáltató közötti megállapodások alapján.

726 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről (Ektv.) 2. § a) pont; „...olyan polgári jellegű jogviszony, amely magába foglalja a világhálón keresztül megvalósuló áruszolgáltatást, a beszerzési és értékesítési folyamatokat, a szerződés interneten keresztüli megkötését, illetve az olyan ügyleteket, amelyeknél a szerződés megkötése nem, csak az azt megelőző cselekmények, vagy csak az áru szolgáltatása történik online.”; VINCZE 2016 228.

727 Erről részletesen lásd: AUER – BALOG – JENOVAI – JUXXXX – PAPP – STRIHÓ – SZEGHŐ 0000 000-000.

728 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 2. § 10. pont; 3. § (1) bek.

133/2007. (VI. 13.) Kormányrendelet 1. számú mellékletében meghatározott működési engedéllyel kell rendelkeznie], de üzleten kívül is: üzlettel nem rendelkező kereskedő is jogosult kereskedelmi tevékenység gyakorlására. A nem üzletben végzett kereskedelmi tevékenység egyik megjelenési formája az üzleten kívüli kereskedés.730

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelet az alábbiakban határozza meg az üzlethelyiségen kívül kötött szerződés fogalmát: olyan fogyasztói szerződés,

a) amelyet a szerződő felek egyidejű fizikai jelenléte mellett a vállalkozás üzlethelyiségétől731 eltérő helyen kötöttek meg;

b) amelyre vonatkozóan a fogyasztó tett ajánlatot a vállalkozásnak az a) pontban meghatározott körülmények között;

c) amelyet a vállalkozás üzlethelyiségében vagy távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz alkalmazásával közvetlenül azt követően kötöttek meg, hogy a vállalkozás - a felek egyidejű fizikai jelenléte mellett - személyesen és egyénileg kapcsolatba lépett a fogyasztóval a vállalkozás üzlethelyiségétől eltérő helyen; vagy

d) amelyet a vállalkozás által szervezett olyan út732 során kötöttek meg, amelynek célja a termékek vagy szolgáltatások fogyasztó számára történő értékesítése vagy

729 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 27. pont: üzlet: kereskedelmi tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, illetve önálló rendeltetési egységet képező épületrész, helyiség, ideértve az elsődlegesen raktározás, tárolás célját szolgáló olyan épületet vagy épületrészt is, amelyben kereskedelmi tevékenységet folytatnak.

730 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 28.: üzleten kívüli kereskedés: a kereskedő vagy a nevében, illetve javára eljáró személy által a termék forgalmazása céljából a vásárlónak - annak kifejezett kérése nélkül - a lakásán, munkahelyén vagy más tartózkodási helyén való felkeresésével vagy az e célból szervezett utazás vagy rendezvény alkalmával folytatott kiskereskedelmi tevékenység; lásd még: CSÉCSY – FÉZER – HAXXXX – KÁROLYI – PETKÓ – TÖRŐ 2012 179-182.

731 45/2014. (II. 26.) Kormányrendelet 4. § 13. pontja: üzlethelyiség: a) bármely ingatlan, ahol a vállalkozás a tevékenységét állandó jelleggel folytatja; b) bármely ingó dolog, ahol a vállalkozás a tevékenységét szokásos jelleggel folytatja;

732 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről 6. § (2b) bekezdése: Az üzleten kívüli kereskedelem keretében a termék forgalmazása céljából a vásárlónak szervezett utazást vagy rendezvényt a kereskedő köteles - az utazás vagy rendezvény helyének és időpontjának megjelölésével - legkésőbb tizenöt nappal megelőzően a kormányrendelet 1. melléklet 4a. pontja szerinti adattartalommal a jegyző részére bejelenteni. A jegyző a bejelentés másolatát soron kívül, de legkésőbb a bejelentés beérkezését követő három napon belül megküldi az utazás vagy a rendezvény helye szerint illetékes fogyasztóvédelmi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal fogyasztóvédelmi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának.

Document Metadata

Table of Contents

Szerződések tipizálása – atipikus szerződések

Document Metadata