Összkockázatú Vagyonbiztosítás Általános biztosítási feltételei

Összkockázatú Vagyonbiztosítás

Általános biztosítási feltételei

1. § Általános feltételek

A Chubb European Group SE a Chubb (a továbbiakban: „Biztosító”) és jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek (a továbbiakban: „Biztosított”) között létrejött

vagyonbiztosítási szerződésekre, a vagyontárgyak dologi károsodása valamennyi kockázatai ellen biztosítási fedezetet nyújtó jelen Összkockázatú Vagyonbiztosítás Általános Biztosítási Feltételei (a továbbiakban: „Általános Biztosítási Feltételek”) vonatkoznak.

2. § Meghatározások

Az Általános Biztosítási Feltételek, a biztosítási ajánlat, a biztosítási kötvény vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb irat, illetve a biztosítási szerződés létrejöttével vagy

teljesítésével összefüggésben készített egyéb dokumentumok vagy nyilatkozatok alkalmazásában az alábbi kifejezések az alábbi jelentéssel bírnak:

1. A Biztosító

A Chubb European Group SE amely biztosítási tevékenységét a Chubb European Group SE Magyarországi Fióktelepén (1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.) keresztül fejti ki. A

Biztosító a francia biztosítási törvénykönyv hatálya alá tartozó biztosítótársaság,

amelynek székhelye La Tour Carpe Diem, 00 Xxxxx xxx Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx Xxxx, 00000 Xxxxxxxxxx, Xxxxxxxxxxxxx, és amelyet a nanterre-i Kereskedelmi Bíróság a 450 327 374 szám alatt vett nyilvántartásba. Chubb European Group SE felügyeleti hatósága a francia Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (Autorité de contrôle prudentiel et de résolution (ACPR), 0 Xxxxx xx Xxxxxxxx, XX 00000, 00000 XXXXX CEDEX 09).

2. A Szerződő

A biztosítási szerződést megkötő fél.

3. A Biztosított

Az a fél, akinek (amelynek) javára a biztosítási szerződést megkötik.

4. Épületek

A földdel tartós kapcsolatban levő, a telektől szerkezetileg elkülönített létesítmények,

amelyek alappal és tetőszerkezettel, gépészeti és műszaki berendezéssel, valamint tartós kiegészítő alkotóelemekkel rendelkeznek, és amelyek önálló műszaki és funkcionális egységet alkotnak.

5. Műtárgyak

Épületnek nem minősülő létesítmények, amelyek berendezésekkel és szerkezetekkel együtt önálló műszaki és funkcionális egységeket alkotnak; ezen vagyontárgyak körébe tartoznak különösen a vízellátási, szennyvíz, gáz- és energiaellátási rendszerek, továbbá a mérőórák és a biztosított ingatlanon levő közműveket a közterületi közműhálózathoz

csatlakoztató elektromos- és egyéb csatlakozó vezetékek.

6. Műszaki berendezések, gépek és felszerelések

A Biztosított által a gazdasági tevékenysége végzése körében használt bármely ingó vagyontárgy, ide nem értve a közvetlen költségként elszámolható eszközöket.

7. Beruházások és felújítások

A Biztosított tulajdonát nem képező épületek és ingatlanok teljes és részleges

felújításával, átalakításával kapcsolatos olyan ráfordítások, amelyek az adott épületeknek és ingatlanoknak a Biztosított gazdasági tevékenységével összefüggő igényekhez való

átalakítása során vagy minőségük javítása érdekében merülnek fel.

8. Közvetlen költségként elszámolható eszközök

Olyan műszaki berendezések, gépek és felszerelések, amelyek (a Biztosított könyvelési politikája alapján meghatározott)

alacsony bekerülési értékükre való tekintettel közvetlen költségként elszámolhatók, és nem szerepelnek a Biztosított tárgyi eszköz nyilvántartásában.

9. Idegen tulajdont képező ingó vagyontárgyak

A Biztosított tulajdonát nem képező olyan ingóságok, amelyeket a Biztosított – azok feldolgozása, javítása, eladása, raktározása, tárolása vagy valamely a Biztosított által meghatározott hasonló szolgáltatás nyújtása céljából – írásbeli szerződés alapján, a tulajdonos utasításainak megfelelően átvett.

10. Munkavállalók használati tárgyai

A Biztosított munkavállalóinak tulajdonát képező, a biztosított telephelyen található használati tárgyak, ide nem értve a készpénzt, az ékszereket, a gépjárműveket, valamint bármilyen típusú iratot.

11. Forgó eszközök

A Biztosított tulajdonát képező, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint készletnek minősülő, birtokba vehető forgó eszközök, mint például a saját használatú anyagok (ideértve a göngyöleget és egyéb kiegészítő anyagokat), a Biztosított által előállított vagy feldolgozott késztermékek, a befejezetlen termékek, az értékesítés céljából vásárolt félkész-, nyers és feldolgozatlan áruk, valamint az alkatrészek, feltéve, hogy azok – a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján – nem

minősülnek tárgyi eszköznek.

12. Pénzkészlet

A nemzeti és külföldi fizetőeszközből álló készpénz.

13. Első kár alapú biztosítás

Olyan biztosítás, amelynél a biztosítási összeg megállapítása a biztosítási fedezetbe vont vagyontárgyak illetve

vagyoncsoport összértékére tekintet nélkül történik. Ebben az esetben a biztosítási összeg meghatározása becslés alapján történik, értéke az egy káresemény kapcsán valószínűsíthető legmagasabb kárösszeg.

14. Fix alapú biztosítás

Olyan biztosítás, amelynél a biztosítási összeg a biztosítási fedezetbe vont vagyontárgyak illetve vagyoncsoport összértéke alapján kerül megállapításra.

15. Változó alapú biztosítás

Olyan biztosítás, amelynél a biztosítási összeg a biztosítási fedezetbe vont vagyoncsoportnak a várható maximum

biztosítási időszak alapján számított napi értéke alapján kerül megállapításra. A változó alapú biztosítás kizárólag a forgó eszközök és az idegen tulajdont képező ingó vagyontárgyak biztosítása esetén alkalmazható.

16. Kár

Vagyontárgyak dologi károsodása, amely magában foglalja a biztosított vagyontárgyak legalább egy káreseményből eredő elveszését, károsodását vagy megsemmisülését. A kár azonban nem foglalja magában a következményi károkat, mint például a kárból eredő nyereségkiesést vagy a működési költségnövekedést, piaci értékvesztést, továbbá szerződésben

vállalt, vagy bírósági illetve hatósági határozat alapján megállapított kötbért, bírságot vagy bármely más, szankció jelleggel megállapított fizetési kötelezettséget.

17. Önrészesedés

A biztosítási szerződésben megállapított hányad vagy százalékos összeg, amely a kártérítési összegből, a jelen Általános Biztosítási Feltételek rendelkezéseinek megfelelően, minden esetben levonásra kerül.

18. Vagyontárgy értéke:

a) könyv szerinti bruttó érték

A vagyontárgy bekerülési értékének a későbbi újraértékelési eljárással elszámolt összeggel korrigált, az alkalmazandó számviteli jogszabályok szerinti értéke.

b) utánpótlási (új) érték

Az az érték, amely megegyezik

­ épületek és műtárgyak esetében az ugyanazon a helyen történő helyreállítás költségeinek értékével, figyelembe véve az eredeti méreteket, műszaki állapotot, szerkezetet, valamint az azonos vagy a leginkább azonos anyagok felhasználásával elérhető minőséget és kivitelt, ideértve a szokásos szállítási és szerelési költségeket is,

­ műszaki berendezések, gépek és felszerelések esetében az azonos vagy a leginkább azonos tulajdonságokkal rendelkező új dolog vételárával vagy előállítási költségeinek értékével, ideértve a szokásos szállítási és szerelési költségeket is.

c) technikai avult (valóságos) érték

A vagyontárgynak a kár bekövetkezését megelőző nap szerinti állapotába történő, a tényleges elhasználódás

figyelembe vételével számított helyreállításának költségeivel megegyező érték, ideértve a szokásos szállítási és szerelési költségeket.

19. Káresemény

Olyan jövőbeli, előre nem látható, hirtelen és bármely okból bekövetkező esemény, vagy azonos okból egymást követő 72 órán belül bekövetkező események sorozata, amely a Biztosított akaratán és ellenőrzési körén kívül esik, és a biztosított vagyontárgyban dologi kárt okoz.

20. Betöréses lopás

A vagyontárgy ingatlanból történő jogtalan eltulajdonítása vagy annak kísérlete azt követően, hogy az elkövető a meglevő biztonsági berendezést erőszakkal vagy segédeszközökkel hatástalanította (ideértve, ha ez lopás vagy rablás útján szerzett eredeti vagy másolt kulccsal történik), vagy olyan ingatlanból történik, amelyben az elkövető az ingatlan bezárása előtt elrejtőzött, feltéve, hogy az ingatlan elhagyása során a meglevő biztonsági berendezést erőszakkal vagy segédeszközökkel hatástalanítania kellett.

21. Rablás

A vagyontárgy jogtalan eltulajdonítása vagy annak kísérlete, amely során az elkövető:

a) a Biztosítottal, vagy olyan személyekkel szemben, akikért a Biztosított felel, fizikai erőszakot vagy azzal való fenyegetést alkalmazott,

b) a Biztosítottat, vagy olyan személyeket, akikért a Biztosított felel öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, vagy más életet fenyegető magatartást alkalmazott ellenük.

Ezen rendelkezéseket abban az esetben is alkalmazni kell, ha az elkövető a fenti magatartást közvetlenül a lopás után alkalmazza az ellopott vagyontárgy megtartása érdekében. Az elkövetőnek a biztonsági szolgálat alkalmazottjával vagy a Biztosítottal kötött szerződésre való tekintettel vagyonőrző tevékenységet ellátó személlyel szemben tanúsított

magatartását úgy kell tekinteni, mint amely a Biztosítottra, vagy olyan személyekre irányul, akiért a Biztosított felel.

22. Vagyontárgyak

A birtokba vehető dolgok, valamint a beruházások és felújítások.

23. Vandalizmus

A vagyontárgyaknak a biztosítási szerződés szerint szerződő félnek nem minősülő harmadik személy vagy személyek általi szándékos megrongálása vagy megsemmisítése.

3. § Biztosítható tárgyak

1. A jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján, a biztosítási fedezet az alábbi vagyoncsoportokra terjedhet ki:

1) épületek és műtárgyak,

2) műszaki berendezések, gépek és felszerelések,

3) forgó eszközök,

4) beruházások és felújítások,

5) pénzkészlet,

6) saját munkavállalók használati tárgyai,

7) idegen tulajdont képező ingó vagyontárgyak,

8) közvetlen költségként elszámolható eszközök

amelyek a Biztosított tulajdonát képezik (a Biztosított tulajdonában találhatóak) (ide nem értve a 6. és 7. pontok szerinti vagyontárgyakat), vagy amelyek vonatkozásában a Biztosított vállalta, hogy azokra biztosítást köt.

2. Az 1. pont 1-8. alpontjai alá nem tartozó vagyontárgyakra vonatkozóan biztosítási fedezet csak a Biztosító írásbeli jóváhagyásával és beleegyezésével nyújtható.

3. A biztosítási fedezetbe vont vagyontárgyakat a biztosítási kötvény vagy a biztosítási fedezetet igazoló egyéb dokumentum részletezi.

4. A Biztosító nem nyújt biztosítási fedezetet az alábbi vagyontárgyakra:

1) mezőgazdasági ültetvények és termények, lábon álló fák és egyéb növényzet, valamint állatok,

2) földterület, folyók, természetes víztározók,

3) közúti forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező gépjárművek (ideértve az utánfutót, a pótkocsit és a

mezőgazdasági vontatót is), vasúti szerelvény, légi- és vízi járművek; ez a kizárás nem alkalmazható abban az esetben,

ha a vagyontárgy a Biztosított forgó eszközeinek részét képezi vagy idegen tulajdont képező ingó vagyontárgynak

minősül, továbbá ha a gépjármű vagy a vasúti szerelvény üzemeltetése kizárólag a biztosítási szerződésben rögzített ingatlanon, mint biztosított telephelyen történik.

4) hidak, állványhidak, felüljárók, mólók, dokkok, kikötők, csatornák, árkok, töltések, alagutak,

5) építés, szerelés, beépítés, üzempróba vagy a Biztosított részéről történő végleges átvételt megelőző tesztelés alatt álló vagyontárgyak,

6) történelmi, képzőművészeti vagy egyedi értékkel bíró ingóságok, gyűjtemények, művészeti alkotások, szőrme, drágakövek, ékszerek és nemesfémek (amennyiben vitatott, hogy egy ingóság e körbe tartozik-e, úgy a kérdést a Biztosító által kijelölt független szakértő értékeli),

7) számítógépes programok (szoftver) és bármely elektronikus formában tárolt adat,

8) az elektronikus adathordozók kivételével egyéb adathordozón tárolt adatállományok, dokumentumok, adatok, minták, prototípusok és kiállítási tárgyak,

9) sátrak (ideértve a fólia sátrakat is), üvegházak és a bennük tárolt vagyontárgyak,

10) lebontani tervezett épületek és műtárgyak, megsemmisíteni tervezett műszaki berendezések, gépek és felszerelések,

11) azon a biztosított telephelyen kívül eső, bármilyen típusú légi, felszíni, vagy földalatti szállító- illetve elosztóvezeték hálózat (ideértve az áram- és hő ellátási, illetve telekommunikációs vezetékeket), amelyen a Biztosított gazdasági tevékenységet végez,

12) 30 napnál hosszabb ideje használaton kívül álló vagyontárgyak, amelyek azon a biztosított telephelyen találhatók, amelyen a Biztosított nem végez gazdasági tevékenységet,

13) lejárt érvényességi idejű forgóeszközök, továbbá a használatból kivont vagy a kereskedelmi értékétől más okból megfosztott forgóeszközök.

4.§ Biztosított Telephelyek

1. A biztosítási fedezet a 3. § 1. és 2. pontok szerinti vagyontárgyak tekintetében a biztosítási kötvényben vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb dokumentumban meghatározott kockázatviselési hely(ek)re terjed ki. Amennyiben a biztosítási fedezet az 5. § 2. pont alapján kiterjed a szállítás alatt álló készpénzre, úgy a kockázatviselés Magyarország egész területére kiterjed.

2. Amennyiben a biztosított vagyontárgyat közvetlenül fenyegető, biztosítási fedezet alá vont káresemény következik be, és

amennyiben a kárelhárítás illetve kárenyhítés érdekében olyan intézkedések válnak szükségessé, amelyek következtében a biztosított vagyontárgyat el kell szállítani a biztosított telephelyről, a biztosítási fedezet kiterjed – legfeljebb az elszállítástól számított 10 napig – az új helyre szállított vagyontárgyra is. A Biztosítót az elszállítás tényéről közvetlenül értesíteni kell. A fenti időtartam a Biztosított írásbeli kérelme alapján a Biztosító hozzájárulásával meghosszabbítható.

5.§ A biztosítási fedezet terjedelme

1. A Biztosítási fedezet a biztosítási kötvényben vagy a biztosítási fedezetet igazoló egyéb dokumentumban meghatározott kockázatviselési helye(ke)n és biztosítási időszak alatt, a biztosított vagyontárgyakban bármely veszélynemmel összefüggésben bekövetkezett valamennyi káreseményre kiterjed, de minden esetben figyelemmel a jelen Általános

Biztosítási Feltételekben meghatározott kizárásokra.

2. A biztosítási fedezet kiterjeszthető a szállítás alatt álló készpénzre.

3. A Biztosító a biztosítási összeg erejéig megtéríti a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett olyan kárt, amely:

a) legalább egy, a biztosított vagyontárgy szennyeződését vagy környezetszennyeződését eredményező, biztosítási fedezet alá vont káresemény, vagy

b) egy biztosítási fedezet alá vont káreseménnyel összefüggésben végrehajtott mentés következménye.

4. A Biztosító a biztosítási összeg erejéig megtéríti a Biztosítottnak:

a) a kár bekövetkezésével közvetlenül fenyegetett biztosított telephely biztosításával kapcsolatos intézkedések következtében felmerült költségeket,

b) a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező kár enyhítését szolgáló valamennyi lehetséges, a Biztosított által foganatosított intézkedés következtében felmerült költséget,

feltéve, hogy az intézkedés az adott helyzetben helyénvaló volt, függetlenül annak eredményességétől; azonban a Biztosító a

16. § 2. pontjában írt körülmények fennállása esetén a fenti költségeket a megítélt kártérítés arányában, azaz az

alulbiztosítás arányában téríti meg, még abban az esetben is, ha a fenti költségek a Biztosító iránymutatása alapján merültek fel.

5. Amennyiben a fenti 4. pont szerinti költségek a biztosítási fedezetbe vont és biztosítási fedezetbe nem vont vagyontárgyak

kapcsán egyaránt felmerülnek, a Biztosító a költségeket olyan arányban téríti meg, amilyen arányban a biztosítási fedezetbe vont vagyontárgyak értéke a biztosítási fedezetbe vont és biztosítási fedezetbe nem vont vagyontárgyak összértékéhez

aránylik.

6. A biztosítási fedezet, a biztosítási kötvényben vagy a biztosítási fedezetet igazoló egyéb dokumentumban rögzített limitösszeg erejéig kiterjeszthető az alábbi igazolt és indokolt költségekre:

a) romeltakarítási költségek, ideértve a bontás és a használhatatlan részek szétszerelése, ezek elszállítása, elhelyezése és megsemmisítése során felmerülő költségek; a biztosítási fedezet kiterjed továbbá a biztosított vagyontárgy nem

károsult részeinek szétszerelési és az azt követő összeszerelési költségeire, feltéve, hogy a szétszerelés és összeszerelés a károsult vagyontárgy javítása érdekében indokolt; a biztosítási fedezet azonban nem terjed ki a talaj- és

vízszennyeződés semlegesítési és helyreállítási költségeire;

b) a vagyontárgy mentésével kapcsolatos költségek, ide nem értve a 4. pont szerinti költségeket (pl. vagyontárgy felügyelete, tárolási díjak),

c) a tervezési költségek és a helyreállítás, illetve a javítási munkálatok felügyeletének költségei, ha a Biztosított

jogszabály alapján köteles az ilyen költségek viselésére, azonban ezen költségek tekintetében a biztosítási fedezet kizárólag olyan épületekre, műtárgyakra, műszaki berendezésekre, gépekre és felszerelésekre vonatkozik, amelyek utánpótlási (új) érték alapján kerülnek biztosításra.

6.§ Biztosítási összeg

1. A biztosítási összeget vagyoncsoportonként külön-külön, a Biztosított állapítja meg. Épületek, műtárgyak, üzemek és gépészeti berendezések tekintetében a biztosítási összeget a tárgyi eszközök nyilvántartásában szereplő tételenként, külön- külön kell megállapítani.

2. A biztosítási kötvényben vagy a biztosítási fedezetet igazoló egyéb dokumentumban rögzített biztosítási összeg a vonatkozó vagyontárgycsoport tekintetében a Biztosító helytállási kötelezettségének felső határát jelenti, azonban a helytállási

kötelezettség felső határa a tárgyi eszközök nyilvántartásában szereplő épületek, műtárgyak, üzemek és gépészeti berendezések tekintetében megegyezik az adott tételnél megállapított biztosítási összeggel.

3. A biztosítási összeg:

1) épületek, műtárgyak, üzemek és gépészeti berendezések, beruházások és felújítások tekintetében a vagyontárgynak a biztosítási ajánlattétel napján megállapított értéke, mely lehet:

a) a könyvszerinti bruttó érték,

b) az utánpótlási (új) érték,

c) a technikai avult (valóságos) érték,

2) forgó eszközök tekintetében a vételárnak vagy az előállítási költségeknek megfelelően kerül megállapításra, és megegyezik e vagyoncsoportnak a biztosítási időszak alatt várható legmagasabb napi értékével,

3) idegen tulajdont képező ingó vagyontárgyak tekintetében a tényleges értéknek megfelelően kerül megállapításra, és megegyezik e vagyoncsoportnak a biztosítási időszak alatt várható legmagasabb napi értékével,

4) saját munkavállalók használati tárgyai tekintetében a tényleges értéknek megfelelően kerül megállapításra, és megegyezik a biztosítási ajánlattétel napján megállapított munkavállalók számának és a munkavállalónkénti biztosítási összeg szorzatával, mely összeg a Biztosítónak a kárt szenvedett egy munkavállalóval szemben fennálló helytállási kötelezettségének a felső határát jelenti,

5) pénzkészlet tekintetében a névértéknek megfelelően kerül megállapításra, és megegyezik e vagyoncsoportnak a biztosítási időszak alatt várható legmagasabb napi értékével,

6) közvetlen költségként elszámolható eszközök tekintetében az azonos vagy a leginkább azonos tulajdonságokkal rendelkező vagyontárgynak a biztosítási ajánlattétel napján megállapított vételárának megfelelően kerül

megállapításra.

4. Amennyiben a biztosítási időszak alatt a költségek vagy árak jelentős változása következik be (pl. infláció következtében), a Biztosított köteles a biztosítási összeget a 3. pontnak megfelelően közvetlenül módosítani. A biztosítási összeg növelése

vagy csökkentése a Biztosított fentiek szerinti bejelentésének a Biztosító általi jóváhagyását követően hatályos.

7. § Biztosítási összeg megállapításának módszere

1. A biztosítási fedezetbe vont vagyontárgyak tekintetében a biztosítás lehet:

1) fix alapú,

2) változó alapú,

3) első kár alapú.

2. Fix alapú biztosítás a 3. § 1. pontjában rögzített valamennyi vagyoncsoport tekintetében alkalmazható, kivéve a saját munkavállalók használati tárgyait.

3. Változó alapú biztosítás kizárólag a forgó eszközök és az idegen tulajdont képező ingó vagyontárgyak tekintetében alkalmazható.

4. Első kár alapú biztosítás kizárólag a beruházások és felújítások, a saját munkavállalók használati tárgyai, a pénzkészlet és a közvetlen költségként elszámolható eszközök tekintetében alkalmazható.

5. A biztosítási kötvény vagy a biztosítási fedezetet igazoló egyéb dokumentum további kárlimit összegeket állapíthat meg az első kár alapú biztosítás tekintetében a következő káreseményekre vonatkozóan: lopás, rablás, vandalizmus.

8. § Általános kizárások

1. A Biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki az olyan károkra, amelyek közvetlenül vagy közvetve az alábbiakból erednek:

1) bármely forrásból eredő ionizáló sugárzás vagy radioaktív szennyezés, így különösen a nukleáris maghasadásból vagy nukleáris fúziós eljárásból eredő nukleáris energiahordozó vagy nukleáris hulladék,

2) a következő események (abban az esetben is, ha más, az alábbi eseményekkel együtt, vagy azokat követően bekövetkező események a károsodáshoz hozzájárultak):

a) más állam által kezdeményezett háború, invázió vagy ellenségeskedés, katonai ellenségeskedés vagy katonai cselekmények, függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, polgárháború, lázadás, felfordulás, forradalom, felkelés és a felkelés méreteit öltő társadalmi zavargás,

államcsíny, bitorlás, hadiállapot vagy szükségállapot,

b) bármilyen terrorista cselekmény, így különösen:

­ kényszer vagy erőszak alkalmazása, vagy azzal való fenyegetés,

­ az élet kioltását, vagy vagyon károsodását, megsemmisülését magába foglaló cselekmény (ideértve az élet kioltására, vagy vagyon károsodására, megsemmisülésére irányuló

kísérletet, előkészületet vagy felbujtást, illetve az azzal való fenyegetést), különösen, ha az radioaktív, vegyi vagy biológiai szennyezés eredménye,

amelyet bármely személy vagy személyek csoportja politikai, vallási vagy ideológiai okok miatt, abból a célból követ el, hogy:

­ elérjék az ideológiai meggyőződés által meghatározott célokat, függetlenül attól, hogy az ilyen célok bármilyen formában megjelentek-e vagy meghatározottak-e,

­ a közösséget vagy bármely társadalmi csoportot megfélemlítsék,

c) bármely intézkedés, amely a fenti a) és b) pontok szerinti események következményeinek

megelőzésére, leküzdésére vagy kontroll alatt tartására irányul, valamint bármilyen az a) és b) pontok szerinti eseményekkel összefüggő intézkedések,

3) zendülések, sztrájkok, a munkavégzés alóli törvényes kizárások, társadalmi zavargások,

4) elkobzás, kisajátítás, államosítás, visszakövetelés, továbbá a központi vagy helyi szervek bármilyen formát öltő jogi aktusának végrehajtásából eredő károsodás,

5) a környezetnek vagy a biztosított vagyontárgynak a környezetbe bocsátott ipari hulladékkal és szennyezőanyaggal történő szennyeződése vagy szennyezése,

6) a Biztosított vagy olyan személy, akiért a Biztosított felel szándékos magatartása, mulasztása vagy súlyos gondatlansága,

7) bármely számítógépes rendszer, hardver, szoftver, programok, adat, adathordozó vagy elektronikus adatok tárolását szolgáló eszköz, mikroprocesszor, integrált áramkör és hasonló készülék vagy

hardver alkatrész funkcionalitásában, hozzáférhetőségében vagy működésében bekövetkező károsodás, módosítás, megsemmisülés, korlátozás, amennyiben a fenti események szándékos

magatartás (azaz, a károkozás céljából történő), vagy káros utasítást vagy logikai kódot tartalmazó program – így különösen a számítógépes vírusok, férgek, trójai faló és logikai bomba típusú, illetve

hasonló programok – elektronikus, vagy más formában történő véletlen átadásának vagy továbbításának következménye. Ha a kár okaként az ilyen típusú programok azonosíthatók, hatásukat biztosítási fedezetbe nem vont káreseménynek kell tekinteni.

2. A Biztosítót terheli bármely általa hivatkozott kizárás bizonyítása. Ezzel ellentétben annak bizonyítása a Biztosítottat terheli, hogy nem a 1. pont 2), 3) és 4) alpontjaiban meghatározott események voltak a kár közvetlen vagy közvetett okai, ha ezek közismert ténynek minősülő események.

9. § Különös kizárások

1. A Biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki az olyan kárra, amely:

1) a Biztosított által termelés vagy üzemeltetés céljából okozott robbanásokból ered,

2) a biztosított vagyontárgy olyan megsemmisüléséből vagy károsodásából ered, amely közvetlenül abból ered, hogy a biztosított vagyontárgyat egy technológiai folyamat során alkalmazott tűz vagy termelt hő hatásának tették ki, vagy amely közvetlenül a biztosított vagyontárgy által egy technológiai folyamat során alkalmazott tűz vagy termelt hő előállításával vagy terjesztésével függ össze,

3) a biztosított vagyontárgyban a Biztosított által alkalmazott technológiai folyamat során keletkező füst-, gőz- és egyéb gázkibocsátások következményeként következett be,

4) a belsőégésű motorok hengerében fellépő robbanás miatti károsodásból vagy megsemmisülésből ered,

5) eső vagy jégeső következménye, amennyiben a tetőzet vagy ereszcsatorna elégtelen állapota, a

hiányos vagy nem kellően védett tetőzet és nyílászárók vagy egyéb épületrészek hozzájárultak a kár bekövetkezéséhez, feltéve, hogy a Biztosított köteles volt az épületet kielégítő műszaki állapotban tartani,

6) a biztosított vagyontárgy olyan elhúzódó és fokozatos károsodásával kapcsolatos, amely vízellátással, szennyvízrendszerrel, hőellátással vagy hőtermelő berendezésekkel kapcsolatos szivárgás, az alapoknak és falaknak a talaj és csapadék nedvességtartalma miatti átnedvesedése, nedves és száraz levegő lecsapódása, hirtelen hőmérsékletváltozás, rothadás, súlyveszteség, összezsugorodás,

elpárolgás, szín-, textúra-, felület- vagy szag-elváltozás, férgek, gombásodás, penészedés vagy a falak átfagyása miatt következett be,

7) kapcsán a bekövetkezett kárért való felelősségre vonatkozó rendelkezéseket a bányászati és geológiai tevékenységre vonatkozó jogszabályok állapítják meg,

8) földomlással vagy talajsüllyedéssel együtt járó földmunkából ered,

9) építés, összeszerelés vagy telepítés alatt levő vagyontárgyakban követezett be,

10) a Biztosított által a biztosított telephelyen végzett vagy megrendelt, az építési tevékenységre vonatkozó jogszabályok szerinti építési tevékenységgel összefüggésben keletkezik, kivéve, ha a Biztosított az ilyen munkálatokat előzetesen bejelentette, és a Biztosító a biztosítási fedezett

fennállását és folytonosságát írásban visszaigazolta a Biztosítottnak,

11) korrózió, szuvasodás vagy oxidáció következménye,

12) a biztosított vagyontárgy rendeltetésszerű használatából és üzemeltetéséből eredő kopás és elhasználódás eredménye, ideértve a kizárólag esztétikai jellegű károkat (például bevonatolt felületek karcolása), amelyek nem befolyásolják a vagyontárgy rendeltetésszerű használatát,

13) időjárási viszontagságokból ered, ha a vagyontárgyat a rendeltetése, illetve a tárolására és üzemeltetésre vonatkozó gyártói iránymutatás ellenére a szabadban tárolták,

14) a forgó eszközök elázásából ered, amennyiben azok tárolása nem raklapon, polcokon, állványon vagy bármely, a földszint felett legalább 10 cm-es magasságot biztosító módon történt, kivéve, ha az elázás felülről történt,

15) készpénzben következett be, amennyiben a kár részben vagy egészben a Biztosított, vagy olyan személyek tévedésének következménye, akikért a Biztosított felel,

16) a vagyontárgy ellopásából ered; ez a kizárás azonban nem alkalmazható a biztosítási fedezet alá vont betöréses lopásból vagy rablásból eredő károk esetén,

17) a szállítás alatt álló készpénzben következett be, amennyiben a kár alkohol, kábítószer, pszichotróp anyagok vagy egyéb bódító szerek fogyasztásával összefüggésben keletkezik, vagy ha a szállítás a

pénzértékek szállítására vonatkozó jogszabályi előírások megszegésével történt,

18) rejtélyes eltűnésből ered, vagy ha a kár csak leltározás folyamán derül ki,

19) olyan személy hűtlen cselekményének következménye, akinek magatartásáért a Biztosított

felelősséggel tartozik, vagy amely csalás vagy annak kísérlete, egyéb bűnös tévedésbe ejtés vagy zsarolás miatt következik be,

20) építési katasztrófából, műtárgyi szerkezetek, mint az alapok, falak, padlószerkezetek, födémek ülepedéséből, emelkedéséből, kihasasodásából, zsugorodásból vagy tágulásából ered, kivéve, ha a kár egy ezt megelőző és biztosított káreseményből ered,

21) az elektromágneses mezőnek az adathordozót érő behatásából ered,

22) olvasztott anyagok olyan gépekben és egységekben bekövetkezett megszilárdulásából vagy alvadásából ered, amelyeknek rendeltetése az ilyen anyagok folyékony állapotban történő szállítása és tárolása (tartályok, vezérszíj, stb.),

23) a talajvízszint változásaiból és ingadozásaiból ered,

24) tervezési hibából, anyaghibából vagy szerkezeti hibából, továbbá gyártási hibából vagy termelési hibából – ideértve a benne rejlő hibákat is – ered,

25) mechanikai károkból ered, amely alatt bármely mechanikai alkatrész hibás működéséből vagy

meghibásodásából eredő kárt kell érteni, feltéve, hogy az ilyen hibás működés vagy meghibásodás:

a) a gép vagy egység üzemeltetésében fellépő hibából ered, függetlenül attól, hogy a hibát közvetlenül vagy közvetve emberi tevékenység, vagy bármely külső vagy belső automatikus irányító szerkezet okozta,

b) bármely belső tényezőből ered, amely alatt a gép vagy egység belső mechanikájában bekövetkező eseményt kell érteni, annak eredeti okára való tekintet nélkül,

26) elektromos kárból ered, amely alatt az adott gépre, egységekre vagy berendezésre előírt áramszükséglet-paraméterek fenntartásának elmulasztásából eredő kárt kell érteni,

27) bármely tömegkommunikációs eszköz adásának megszakításból vagy korlátozásból ered,

azzal, hogy a 24., 25., 26. és 27. pontok szerinti kizárások kizárólag a kárral közvetlenül érintett vagyontárgy vonatkozásában alkalmazhatók, azonban nincs kizárva a biztosítási fedezet alól a más biztosított vagontárgyakban, a fenti pontok szerinti események folytán bekövetkező eseményekből eredő kár.

10. § A biztosítási szerződés létrejötte –

A Szerződő és a Biztosított közlési és változás bejelentési kötelezettsége

1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A Biztosító a biztosítási szerződést a Szerződő által a Biztosító részére tett írásbeli ajánlat alapján köti meg, mely ajánlat a biztosítási szerződés szerves részét képezi.

2. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani. Ha a biztosítási fedezetet igazoló dokumentum tartalma a Szerződő írásbeli ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerződő nem

kifogásolja a dokumentum kézhezvételét követően késedelem nélkül, a szerződés a biztosítási fedezetet igazoló dokumentum tartalma szerint jön létre. A Szerződő a biztosítási fedezetet igazoló dokumentum kiadását akkor is követelheti, ha a szerződés más módon már létrejött.

3. A biztosítási ajánlat legalább az alábbiakat tartalmazza:

1) a Szerződő, és – amennyiben a Szerződő és a Biztosított nem ugyanaz a személy – a Biztosított nevét/cégnevét és székhelyét, illetve lakcímét,

2) a biztosított telephelyeket, a biztosított vagyontárgyakat, a biztosítási összeget, a biztosítás terjedelmét és a biztosítási időszakot,

3) a meglévő tűzvédelmi és betörés ellen védelmet nyújtó biztonságtechnikai berendezések felsorolását, műszaki állapotuk leírását,

4) a biztosított telephely közvetlen környékének leírását (ideértve a természeti kockázatokat is),

5) az utóbbi 5 évben bekövetkezett vagyoni károkra vonatkozó információkat – függetlenül attól, hogy a vagyontárgyak biztosítottak voltak-e, valamint, hogy ezen károk tekintetében történt-e kárkifizetés – a káreseményhez vezető

xxxxxxx, a bekövetkezett kár mértékének és a kapott kártérítési összegnek a bemutatásával.

4. A Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a Szerződőtől és/vagy a Biztosítottól kiegészítő információt kérjen, amennyiben a kockázatelbírálás szempontjából a rendelkezésére bocsátott adatok nem elegendők.

5. A Szerződő, és – amennyiben a Szerződő és a Biztosított nem ugyanaz a személy – a Biztosított a legjobb tudomása szerint köteles a biztosítási ajánlatban kért információkat megadni, és köteles a Biztosító által neki címzett bármilyen

dokumentumban feltett kérdésre válaszolni, továbbá a kockázatelbírálás, illetve a Biztosító helytállási kötelezettsége megállapítása szempontjából minden lényeges tényt és körülményt bemutatni, amelyet ismert, vagy ismernie kellett.

Amennyiben a Biztosító a fenti információk illetve az általa feltett kérdésekre adott válaszok hiányában megköti a

biztosítási szerződést, a hiányzó tényeket és körülményeket olyanoknak kell tekinteni, mint amelyek a kockázat-elbírálás szempontjából nem bírnak jelentőséggel.

6. Ha a körülmények, amelyek alapján a Biztosító megkötötte a biztosítási szerződést, megváltoznak a biztosítási időszak

alatt, a Szerződő és – amennyiben a Szerződő és a Biztosított nem ugyanaz a személy – a Biztosított köteles ezt a változást az erről történő tudomásszerzést követően haladéktalanul írásban bejelenteni a Biztosítónak.

7. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

8. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerződőt és a Biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

11. § A biztosítási díj

1. A Biztosító által nyújtott biztosítási fedezet díja:

1) a felek által – különösen a Biztosított által folytatott gazdasági tevékenység, a biztosítani kívánt vagyontárgyak köre, a meglevő tűzvédelmi és biztonságtechnikai berendezések és azok műszaki állapota, a biztosított telephely fekvése, valamint a kártörténet alapján – megállapított díjszorzó, és

2) a Biztosított által meghatározott biztosítási összeg szorzata.

2. A változó alapú biztosítás alapján biztosított vagyontárgycsoportok esetében ezen felül:

1) díjelőleg – a biztosítási kötvényben, vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb dokumentumban rögzített, a teljes biztosítási díj százalékában megállapított minimum összeg, amely a biztosítási szerződés létrejöttével egyidőben esedékes,

2) a díjelőleg elszámolása a biztosítási időszak lejártától számított 30 napon belül történik a Biztosított által készített, és a Biztosítónak elküldött jelentés alapján, amely a biztosítási időszak alatt a készletszint havi matematikai átlagát tartalmazza. A biztosítási időszak alatt a díjelőleg a készletszint havi matematikai átlagának megfelelően változik (amely alatt a havonta bevallott készlet átlagösszegeinek a matematikai középértékét kell érteni); ha a fenti rendelkezésnek megfelelően megállapított végleges biztosítási díj meghaladja a díjelőleg értékét, a Biztosított a végleges biztosítási díj és a fedezeti díj különbségét köteles megfizetni,

3) a díjelőleg nem jár vissza.

3. A Biztosító által nyújtott biztosítási fedezet díjának az összegét és az egyes díjesedékességi dátumokat a biztosítási kötvény, illetve a biztosítási fedezetet igazoló egyéb dokumentum tartalmazza. A biztosítási kötvény, illetve a biztosítási fedezetet

igazoló egyéb dokumentum eltérő rendelkezése hiányában, a biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

4. A biztosítási kötvény, illetve a biztosítási fedezetet igazoló egyéb dokumentum eltérő rendelkezése hiányában, a biztosítás első díját, illetve a Biztosítót megillető díjrészletet a biztosítási szerződés létrejöttétől, illetve a díjrészlet esedékességétől számított 30 napon belül kell maradéktalanul kiegyenlíteni. Ha az esedékes díjnak a Szerződő csak egy részét fizette meg, a szerződés – változatlan biztosítási összeggel – a kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

5. A Szerződő kérelmére a biztosítási díj részletekben is fizethető. Részletfizetés esetén – ha a biztosítási esemény bekövetkezik – az adott biztosítási év még esedékessé nem vált díjrészletei a kárnak a Biztosító részéről történő elismerésével azonnal esedékessé válnak. Ha a Biztosított az így esedékessé váló díjrészleteket nem teljesíti, a Biztosító a ki nem fizetett díjrészleteket jogosult a kártérítés összegébe beszámítani. A Biztosító ugyanígy jogosult a kártérítés összegébe beszámítani a kár részéről történő elismeréséig már esedékessé vált, de a Szerződő által a kártérítés megfizetéséig meg nem fizetett díjrészleteket is.

6. Ha az egyösszegű biztosítási díjat vagy a díjrészletet banki átutalással teljesítik, a díjfizetés napja az átutalási megbízás napjával egyezik meg feltéve, hogy az átutalás teljesítése érdekében a Szerződő a számláján megfelelő fedezetről gondoskodott.

7. A felek eltérő megállapodásának hiányában a biztosítási szerződés az azt követő napon lép hatályba, amikor a Szerződő az első díjat a Biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, illetőleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban

állapodtak meg, vagy a Biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.

8. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő olyan lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott olyan lényeges körülmények változását közlik vele, amelyek a kár bekövetkeztének kockázatát növelő körülménynek minősülnek, a Biztosító 15 napon belül jogosult írásban javaslatot tenni a szerződés módosítására,

így különösen a Szerződő által fizetett biztosítási díj megfelelő emelésére, attól a naptól kezdve, hogy e körülmények bekövetkeztek, azonban legkorábban a folyó biztosítási időszak kezdetétől.

9. Ha a Szerződő a Biztosító fentiek szerinti módosító javaslatát nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre a Szerződőt a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

10. Amennyiben az ismertté vált körülmények olyan mértékben növelik a kár bekövetkezésének valószínűségét, hogy a

Biztosító a biztosítási szerződést e körülmények ismeretében nem kötötte volna meg, a Biztosító jogosult a 8. pont szerinti körülményekről való tudomásszerzésétől számított 15 napon belül a biztosítási szerződést harminc napra felmondani. A biztosítási szerződés felmondása esetén, a Biztosítót a biztosítási szerződés megszűnéséig illeti meg a biztosítási díj.

11. Amennyiben a 8. pont szerinti körülmények a Biztosító számára a kár bekövetkezése után, vagy

közvetlenül a kár bekövetkezését megelőző 30 napon belül válnak ismertté, a Biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a 10. § 7. pontja szerinti feltételek teljesülnek.

12. § A biztosítási időszak, a Biztosító kockázatviselésének kezdete, a biztosítási szerződés megszűnése

1. A biztosítási szerződés a kötvényben vagy a biztosítási fedezetet igazoló egyéb dokumentumban meghatározott határozott, vagy határozatlan időre jön létre, mely időtartam biztosítási időszakokra oszlik. Eltérő megállapodás hiányában a

biztosítási időszak egy év, mely a kötvényben vagy a biztosítási fedezetet igazoló egyéb dokumentumban feltüntetett

időpontban veszi kezdetét és a következő év azon napján jár le, amely elnevezésénél, és számozásánál fogva megfelel a kezdő napnak; ha ilyen nap az utolsó hónapban nincs, a biztosítási időszak a hónap utolsó napján jár le.

2. A biztosítási fedezet a biztosítási szerződésben meghatározott napon kezdődik, ilyen dátum hiányában pedig a biztosítási szerződés hatálybalépésének napján (kockázatviselés kezdete) feltéve, hogy a biztosítás első díját időben megfizették (11. §

4. és 7. pont).

3. A biztosítási szerződés megszűnik a felek közös megegyezésével.

4. A határozott időre kötött biztosítási szerződés a biztosítási tartam lejártával, a kötvényben vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb dokumentumban a szerződés megszűnésének napjaként feltüntetett napot követő napon 0 óra 00 perckor szűnik meg.

5. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a Biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a Szerződőt a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

6. Ha a biztosítási szerződés az 5. pontban leírt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a Szerződő a megszűnés napjától számított 120 napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A Biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

7. Amennyiben a Biztosító kockázatviselése már az első biztosítási díj vagy díjrészlet tényleges megfizetését megelőzően

megkezdődik (11. § 7. pont), és a biztosítási díjat vagy díjrészletet a Szerződő utóbb nem fizeti meg, a biztosítási szerződés megszűnésére vonatkozóan az 5. pontban foglaltak megfelelően irányadók, azzal, hogy a Biztosítót a kockázatviselése

kezdetétől a biztosítási díj megfizetése céljából a Szerződő rendelkezésére álló határidő eredménytelen elteltéig (a szerződés megszűnéséig) terjedő időre megilleti a biztosítási díj.

8. Eltérő megállapodás hiányában (9. pont) a felek a biztosítási szerződést a másik félnek ajánlott küldeményként küldött írásbeli nyilatkozattal, a folyó biztosítási időszak végére felmondhatják. A felmondási idő 30 nap.

9. A felek a biztosítási szerződés felmondásának jogát legfeljebb 3 évre kizárhatják. A felmondási jog kizárása akkor érvényes, ha a felek megállapodása alapján ennek tényét a kötvény vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb dokumentum feltünteti.

10. A biztosítási szerződés megszűnése esetén a Biztosító elszámol a folyó biztosítási időszak meg nem szolgált részére vonatkozó arányos biztosítási díjjal, azonban a meg nem szolgált időszakra eső biztosítási díjat jogosult a visszajáró díjrész 15%-ának megfelelő kezelési költséggel csökkenteni. A Biztosított nem jogosult díjvisszatérítésre, amennyiben a Biztosító a folyó biztosítási időszakban, a biztosítási szerződés

megszűnését megelőzően kártérítést fizetett, vagy a biztosítási szerződés a biztosítási esemény bekövetkezése miatt szűnik meg, mely alapján a Biztosító kártérítés fizetésére köteles.

11. Amennyiben a biztosítási szerződés létrejöttét követően a biztosított ingatlan tulajdonjoga harmadik személyre száll át, a biztosítási szerződésből eredő jogok és kötelezettségek is átszállnak az új tulajdonosra. A Biztosító és az új tulajdonos, a jelen Általános Biztosítási Feltételeknek megfelelően, bármikor megszüntetheti a biztosítási szerződést. A Biztosítónak a biztosított ingatlan tulajdonjogát érintő változásról szóló értesítéséig, a korábbi és az új tulajdonos, az ezen időszak alatt esedékes

biztosítási díjakért egyetemlegesen felelnek. Az ingóságra vonatkozó biztosítási szerződés a biztosított vagyontárgy tulajdonjogának harmadik személyre történő átruházásával megszűnik, kivéve, ha a

harmadik személyre történő átruházás a hitelezők védelme érdekében, a vagyontárgy lefoglalása

keretében történik, és a működési feltételek és a lefoglalt vagyontárggyal kapcsolatos biztosított ingatlan nem változott.

13. § A Biztosított kötelezettségei

1. 1. A Biztosított köteles:

1) saját eszközeivel és saját költségére, a birtokában lévő és üzemeltetett helyiségeket, épületeket, műtárgyakat, üzemeket és gépeket és a létező biztonsági berendezéseket kielégítő műszaki állapotban fenntartani, és köteles a kár bekövetkezése kockázatának illetve súlyosbodásának megakadályozása céljából megtenni a megfelelő és tőle telhető megelőző és a szükséges biztonsági intézkedéseket,

2) a vagyontárgyat a használati utasításnak és a gyártó illetve forgalmazó ajánlásainak megfelelően üzemeltetni, a jogszabály előírásait és a szabványokat betartani, különösen a személyek és vagyon védelmére, a tűzrendészeti,

valamint az építési tevékenységre és karbantartásra vonatkozó előírásokat, és köteles a vagyontárgyak tekintetében műszaki fenntartási és felügyeleti tevékenységet végezni,

3) eleget tenni a központi és helyi hatóságoknak a gazdasági tevékenység biztonságával kapcsolatos szabványainak, ajánlásainak és követelményeinek,

4) a Biztosítónak közvetlenül bejelenteni bármely, a körülményekben bekövetkezett, a biztosított kockázat felmérése, illetve a kár bekövetkezésének valószínűsége szempontjából jelentősnek minősülő változásokat,

5) betartani a biztosítási kötvényben vagy a biztosítási fedezetet igazoló egyéb dokumentumban rögzített, továbbá a biztosítási szerződés teljesítése során megfogalmazott valamennyi ajánlást és követelményt.

2. A Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a kárkockázat felmérése és a kockázatok mérséklésével kapcsolatos ajánlások, iránymutatások megfogalmazása érdekében ésszerű időn belül megtett előzetes értesítést követően és a Biztosított tevékenységének indokolatlan akadályozása nélkül a biztosított telephelyet és a biztosítási fedezetbe vont vagyontárgyakat ellenőrizze. Eltérő megállapodás hiányában az ilyen ellenőrzések költségeit teljes mértékben a Biztosító viseli.

3. Olyan esemény bekövetkezését követően, amely a biztosított vagyontárgy károsodásához és a jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés szerinti káreseményhez vezethet:

1) a Biztosított köteles:

a) a kárral közvetlenül fenyegetett biztosított vagyontárgy megóvása, illetve a biztosított vagyontárgyban bekövetkező kár enyhítése érdekében valamennyi foganatosítható és tőle telhető intézkedést megtenni,

b) a Biztosítót közvetlenül értesíteni,

c) a rendőrséget közvetlenül értesíteni amennyiben gyanítható, hogy a biztosított vagyontárgy elveszése,

károsodása vagy megsemmisülése tudatos károkozásra irányuló szándékos magatartás eredménye, vagy ha más bizonyíték nyilvánvalóan bűncselekményre utal,

d) a Biztosítónak, vagy a Biztosító által felkért független szakértőknek a kár körülményei, a Biztosító helytállási

kötelezettsége és a kártérítési összeg meghatározásához szükséges tájékoztatást és dokumentumokat megadni, továbbá a rendelkezésére álló információk alapján, saját költségére kimutatást és nyilatkozatot készíteni a kár értékéről, és ezen kárigényét a Biztosítónak benyújtani,

e) a biztosított vagyontárgy megóvása, illetve a bekövetkező kár enyhítése érdekében foganatosított és indokolt intézkedéseken túl a káresemény következtében beállt tényleges állapotot mindaddig fenntartani, ameddig a Biztosító a vizsgálatot nem indítja el, vagy a kár következményeinek a helyreállításához nem járul hozzá, de legfeljebb 15 napig,

f) a Biztosító hozzájárulása birtokában, indokolatlan késedelem nélkül megkezdeni az újjáépítést, a felújítást, illetve a javítást.

2) A Biztosító megbízottjai jogosultak:

a) a biztosított telephelyre belépni, a kár helyszínét megvizsgálni, a károsodott vagyontárgyat biztosítani vagy őrzéséről gondoskodni,

b) a megmentett vagyontárgy felett rendelkezni, azonban a Biztosított nem jogosult saját elhatározásból a károsodott vagyontárgyat a Biztosító javára átruházni.

4. A Biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha a Szerződő és – amennyiben a Szerződő és a Biztosított nem ugyanaz a személy – a Biztosított, illetőleg a Szerződő, vagy a Biztosított vezetői, továbbá a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottai, megbízottai, továbbá bárki, akinek magatartásáért a Szerződő vagy a

Biztosított felelnek

1) a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással maguk okozták; ezen 1) pont alkalmazásában a következők minősülnek súlyosan gondatlan magtartásnak:

a) a károkozásért felelős személy a károkozáskor ittas vagy kábító hatású szertől befolyásolt állapotban volt, és ez a tény közrehatott a kár bekövetkezésében;

b) a kárt a Szerződő, a Biztosított vagy a fentiekben megnevezett személyek valamelyikének olyan tevékenysége okozta, melyet engedély nélkül vagy szakmai ismereteit meghaladó módon vagy tevékenységi körén kívül végzett;

c) a Szerződő, a Biztosított vagy a fentiekben megnevezett személyek valamelyike jogszabályban vagy egyéb kötelező előírásban meghatározott személyi vagy egyéb követelmény hiányában végezte a tevékenységét, és ez a tény közrehatott a kár bekövetkezésében;

d) bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy a kárt súlyosan gondatlan magatartással okozták.

2) az 1. pontban és a 3. pont 1. a) alpontjában meghatározott kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségüknek

szándékosan vagy súlyosan gondatlanul nem tettek eleget; ezen 2) pont alkalmazásában a következők minősülnek súlyosan gondatlan magatartásnak:

a) ha a Szerződő, a Biztosított vagy a fentiekben megnevezett személyek valamelyike ittas vagy kábító hatású szertől befolyásolt állapotban cselekedett, és ez a tény közrehatott a fentiekben hivatkozott kármegelőzési, illetve kárenyhítési kötelezettségük elmulasztásában;

b) ha a Szerződő, a Biztosított vagy a fentiekben megnevezett személyek valamelyike azonos körülmények között visszatérően nem teljesítette a fent hivatkozott kármegelőzési, illetve kárenyhítési kötelezettségeit, és a Biztosító felhívása ellenére e körülményeket nem szüntette meg, noha azok megszüntethetőek lettek volna;

c) ha a Biztosító vagy egy harmadik személy figyelmeztette a Szerződőt, a Biztosítottat vagy a fentiekben megnevezett személyek valamelyikét a kár bekövetkezésének lehetőségére, és a kár ezután a szükséges intézkedések elmaradásának következtében következett be;

d) ha a Biztosító a kár bekövetkezésekor a kár enyhítése érdekében szükséges intézkedések megtételére utasításokat adott, de a Szerződő, a Biztosított vagy a fentiekben megnevezett személyek valamelyike ennek nem tett eleget;

e) a 20. § 5. pontjában meghatározott eset;

f) bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy a Szerződő, a Biztosított vagy a fentiekben megnevezett személyek valamelyike súlyosan gondatlanul járt el, és a fent hivatkozott kármegelőzési, illetve kárenyhítési kötelezettség nem-teljesítése ennek következményeként, vagy ezzel kapcsolatban történt.

3) a 3. pont 1. b)-f) alpontjaiban meghatározott kötelezettségeiknek nem tettek eleget, és emiatt a Biztosító kötelezettségeinek szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenekké váltak.

14. § A kárrendezés szabályai

1. A Biztosított köteles a biztosított vagyontárgy károsodását eredményező káreseményt, az arról való tudomásszerzést

követően haladéktalanul, de legkésőbb a kárról való tudomásszerzéstől számított 3 (három) napon belül közvetlenül a Biztosítónak bejelenteni.

2. A kárbejelentés alapján a Biztosító elkészíti, és a Biztosítottnak elküldi a saját helytállási kötelezettsége, a kárösszeg és a

kártérítés összegének meghatározásához szükséges dokumentumok és információk listáját. Az adatbekérő lista, valamint a jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján a Biztosított köteles kimutatást és nyilatkozatot készíteni a kár mértékéről, és kárigényét benyújtani. Ha a rendelkezésére bocsátott információ alapján a fennálló helyzet nem állapítható meg, a Biztosító fenntartja magának azt a jogot, hogy kiegészítő dokumentációt kérjen be a Biztosítottól.

3. A Biztosítottat közvetlenül értesíteni kell minden, a Biztosító alkalmazottja vagy megbízottja által a kár helyszínén, a károsodással érintett vagyontárgy vizsgálata céljából elvégzendő vizsgálatról.

4. A rendelkezésre bocsátott dokumentumok és az összegyűjtött információk alapján a Biztosító – a Biztosított által

utolsóként benyújtott releváns dokumentum beadásától számított 30 napon belül – értesíti a Biztosítottat saját a helytállási kötelezettségére vonatkozó álláspontjáról, a kárigény kedvező elbírálása esetén tájékoztatja a megállapított kárösszegről,

valamint a jóváhagyott kártérítés összegéről.

5. A jelen § nem mentesíti a Biztosítottat a 13. § 3. pontja szerinti intézkedések megtételének kötelezettsége alól.

15. § A kárösszeg megállapítása

1. Az egyes biztosított vagyoncsoportonkénti kárösszeg megállapítása a vonatkozó biztosítási összeg meghatározásának alapjául szolgáló vagyonértékekre figyelemmel történik.

2. Az utánpótlási (új) érték alapján biztosított vagyontárgyak esetében a kárösszeg:

1) épületek és műtárgyak esetében – a károsodott létesítménynek ugyanazon a helyen történő helyreállítására, illetve felújítására vonatkozó indokolt költségek összege, figyelembe véve az eredeti méreteket, műszaki állapotot, szerkezetet, valamint az azonos vagy a leginkább azonos anyagok felhasználásával elérhető minőséget és kivitelt,

ideértve a szokásos szállítási és szerelési költségeket is,

2) üzemek és gépészeti berendezések esetében – az azonos vagy a leginkább azonos tulajdonságokkal rendelkező dolog megvásárlásával vagy előállításával kapcsolatos költségek összege, ideértve a szokásos szállítási és szerelési

költségeket is,

azonban, ha a Biztosított a károsodással érintett vagyontárgy helyreállítását, javítását vagy felújítását nem kéri, értékét a helyreállításra, javításra, felújításra vagy újra beszerzésére vállalkozó szolgáltató árkalkulációja vagy ajánlata szerint igazolt

– épületek és műtárgyak esetében – helyreállítási, illetve felújítási, – üzemek és gépészeti berendezések esetében pedig – megvásárlási (beszerzési), illetve előállítási költségeknek megfelelően kell megállapítani, figyelembe véve a kár napján

megállapítható tényleges elhasználódás mértékét. Ha az elveszett, károsodott vagy megsemmisült üzemeket és gépészeti berendezéseket az azonos vagy a leginkább azonos műszaki tulajdonságokkal rendelkező egységek hiányában nem lehet helyreállítani, javítani vagy felújítani, a kárösszeget az előző mondatban foglaltaknak megfelelően kell megállapítani.

3. A könyvszerinti bruttó érték alapján biztosított vagyontárgyak esetében a kárösszeget a fenti 2. pont szerinti rendelkezéseknek megfelelően kell megállapítani, azonban a jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján, bármely épület, műtárgy, üzem vagy gépészeti berendezés vonatkozásában számított teljes kárérték nem haladhatja meg ezen

vagyontárgyak könyvszerinti bruttó értékét, részleges kár esetén pedig a könyvszerinti bruttó érték káraránynak megfelelően számított arányos részét.

4. A technikai avult (valóságos) érték alapján biztosított vagyontárgy esetében a kárösszeget a fenti 2. pont szerinti rendelkezéseknek megfelelően kell megállapítani, figyelembe véve a kár napján megállapítható tényleges elhasználódás mértékét.

5. Beruházások és felújítások esetében a kárösszeget a fenti 2., 3. és 4. pontok szerinti rendelkezéseknek megfelelően kell megállapítani, a biztosítási összeg megállapítása során figyelembe vett értékek alapján.

6. Termelő eszközök esetében a kárösszeg a Biztosítottat terhelő vételárnak, illetve előállítási költségnek felel meg.

7. Készpénz esetében a kárösszeg megegyezik a kár napján számított névértékkel (a valuta nominális értékét HUF értékre kell átszámítani a Magyar Nemzeti Bank által közétett, a kár bekövetkeztének napján érvényes középárfolyam alapján).

8. A közvetlen költségként elszámolható eszközök esetében a kárösszeg megegyezik a javítási költségekkel vagy az azonos vagy a leginkább azonos műszaki tulajdonságokkal rendelkező vagyontárgy vételárával.

9. A kárösszeget a kártérítési összeg megállapításának napján érvényes árak szerint kell megállapítani.

10. A kárösszeg megállapítása során nem lehet figyelembe venni:

1) a tudományos, gyűjteményes, történelmi, művészeti, illetve az ún. előszereteti értéket,

2) a Szerződőt a vonatkozó jogszabály-módosítások következtében terhelő költségeket, melyek az

épületek, műtárgyak, üzemek és gépészeti berendezések szerkezetére, továbbá a javítási és felújítási munkálatokra vonatkozó előírások betartásával összefüggésben merülnek fel; ez a korlátozás nem alkalmazható abban az esetben, ha a biztosítási összeg az utánpótlási (új) érték alapján lett

megállapítva, és a Szerződő a biztosítási összeg megállapítása során ezeket a költségeket figyelembe vette – mely esetben ez a korlátozás csak azon költségekre vonatkozik, amelyek a biztosítási időszak alatt elfogadott és hatályba lépett jogszabály-módosítások betartásával összefüggésben merültek fel,

3) az újítással és értéknöveléssel kapcsolatos költségeket.

16. § A kártérítési összeg megállapítása – Alulbiztosítás, Túlbiztosítás

1. A Biztosító által fizetendő kártérítési összeg a kárösszeggel egyezik meg, az alábbiak figyelembe vételével:

1) a megállapított kárösszeg az 5. § 4. pontja alapján a Biztosítottat terhelő, igazolt és indokolt költségekkel növekszik,

2) a megállapított kárösszeg azon megmentett vagyontárgy(ak) értékével csökken, amely(ek) a károsodás jellegére vagy mértékére tekintettel további használatra, eladásra vagy feldolgozásra alkalmas(ak).

2. Ha a Biztosított által megállapított biztosítási összeg – a biztosítási kötvényben vagy a biztosítási fedezetet igazoló egyéb dokumentumban megállapított vagyoncsoport szerinti értékre figyelemmel – a biztosítási fedezet alá vont vagyontárgy tényleges értékénél kisebb (alulbiztosítás), a Biztosító által megállapított kártérítési összeg olyan mértékben csökken,

ahogy a biztosítási összeg a vagyoncsoport tényleges, a kár bekövetkezésének napján fennálló összértékéhez aránylik. Ez a rendelkezés nem vonatkozik (i) az utánpótlási (új) érték alapján biztosítási fedezetbe vont vagyontárgyra, ha a biztosítási összeg kevesebb, mint 10%-kal kisebb, mint a biztosítási fedezet alá vont vagyontárgy tényleges értéke, továbbá (ii) az első kár alapú biztosítás alapján biztosított vagyontárgyak olyan káreseményei esetén sem, amelyek vonatkozásában a Biztosító helytállási kötelezettségének felső határa első kár alapon lett meghatározva. A Biztosított által megállapított biztosítási összegek ellenőrzése a biztosított vagyontárgyak vonatkozásában vagyoncsoportonként történik, az épületek, műtárgyak, üzemek és gépészeti berendezések vonatkozásában azonban a biztosítási összeget a tárgyi eszközök nyilvántartásában szereplő tételenként, külön-külön kell megállapítani.

3. Ha a biztosítási szerződés megkötésének napján – a biztosítási kötvényben vagy a biztosítási fedezetet igazoló egyéb dokumentumban megállapított vagyoncsoport szerinti értékre figyelemmel – a Biztosított által megállapított biztosítási összeg a biztosítási fedezet alá vont vagyontárgy tényleges értékénél nagyobb (túlbiztosítás), a Biztosító kizárólag a tényleges kár erejéig köteles helytállni. A vagyontárgyak tényleges (valóságos) értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, s a biztosítási díjat megfelelően le kell szállítani.

4. A megállapított kártérítési összeg az 5. § 6. pontja alapján a Biztosítottat terhelő igazolt és indokolt költségekkel növekszik.

5. Az 1-4. pontokban foglalt rendelkezéseknek megfelelően kiszámított végleges kártérítési összeget csökkenteni kell a biztosítási kötvényben vagy a biztosítási fedezetet igazoló egyéb dokumentumban rögzített önrész összegével.

6. Amennyiben a biztosítási fedezetbe vont vagyontárgyat ugyanazon kockázat vonatkozásában és egyidőben két vagy több biztosító olyan biztosítási összegek mellett vonta biztosítási fedezetbe, amelyek együttesen meghaladják a vagyontárgy biztosítható értékét, a Biztosító olyan mértékben fizet kártérítést, ahogy a Biztosító biztosítási összege a többes biztosításból eredő biztosítási összegek összértékéhez aránylik.

17. § A kártérítés kifizetése

1. A Biztosító a kártérítés összegét a kárigény beérkezésétől számított harminc napon belül fizeti meg. Ha a fenti időszak alatt a Biztosító helytállási kötelezettségét, vagy a kártérítés összegét megalapozó körülményeket nem lehet megállapítani, a

Biztosító a kártérítés összegét attól a naptól számított 14 napon belül köteles megfizetni, amelyen e körülményeket kellő gondosság mellett meg lehetett volna állapítani. A Biztosító köteles azonban a kártérítés azon részét, amely a Biztosított által rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján megállapítható, a kárigény beérkezésétől számított harminc napon belül megfizetni.

2. A biztosítási kötvényben vagy a biztosítási fedezetet igazoló egyéb dokumentumban megállapított biztosítási összeg a folyó biztosítási időszakra, a folyó biztosítási időszakban bekövetkezett káreseményekért kifizetett kártérítési összeggel csökken, kivéve, ha a Szerződő az évi díjat megfelelően kiegészíti. A Biztosító ezt a jogkövetkezményt akkor jogosult alkalmazni, ha a Szerződőt erről legkésőbb a kártérítési összeg kifizetésekor írásban értesítette, és közölte vele a biztosítási összeg

fenntartásához (biztosítási fedezethez) szükséges megnövelt biztosítási díjat. Ha a Szerződő nem gyakorolta a biztosítási összeg (biztosítási fedezet) fenntartásához való jogát, a szerződés a folyó biztosítási időszak alatt kifizetett követelések összegével csökkentett összeggel marad érvényben.

18. § Szakértői eljárás

1. Mind a Biztosított, mind a Biztosító jogosult a kárösszeg megállapítása érdekében saját szakértőt megbízni, azonban:

1) mindegyik fél köteles a saját szakértője által elkészített szakvélemény költségeit viselni,

2) ha pedig bármelyik fél kétségbe vonja a másik fél kárszámítását, a Biztosító és a Biztosított kötelesek egy független szakértő személyében megállapodni és ezt a szakértőt szakvélemény elkészítésével megbízni, mely szakvéleményt a

felek véglegesnek és magukra nézve kötelezőnek ismerik el, és kötelesek a független szakértő megbízásával összefüggő költségeket egyenlő arányban viselni.

19. § Közvetett adó megfizetésére kötelezettek

1. Ha a Biztosított a vagyontárgyak megvásárlásával kapcsolatos ÁFA levonására jogosult, valamennyi, a jelen Általános

Biztosítási Feltételek szerinti összeget (így különösen a biztosítási összeget, a kártérítési limiteket, költségeket, értékeket, a kártérítési összeget stb.) forgalmi adó nélkül kell érteni.

20. § A Biztosító megtérítési igénye

1. Amennyiben a Biztosító a kárt megtérítette, a kártérítés megfizetésének napjától és a megfizetett kártérítés erejéig, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a Biztosítottat illették meg a kárért felelős harmadik személlyel szemben, kivéve, ha ez a

Biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

2. Ha a Biztosítóra a kár megtérítésére irányuló jog csak részben száll át, és a Biztosító a kárért felelős személy ellen keresetet indít, a Biztosított kívánságára köteles egyszersmind az ő igényét is érvényesíteni. A Biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. Ha a Biztosító és a Biztosított ugyanabban az eljárásban érvényesíti

igényét, és a kártérítésként befolyt érték mindkettőjük követelését nem fedezi, a Biztosított elsőbbséget élvez.

3. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a Biztosított arra igényt tarthat; ebben az esetben azonban a kártérítési összeget vissza kell fizetni.

4. A Biztosított köteles – mind a kártérítés megfizetése előtt, mind azt követően – minden segítséget megadni a Biztosítónak a kárért felelős harmadik személlyel szemben fennálló jogok érvényesítése érdekében, ideértve a megfelelő dokumentumok és szükséges információk rendelkezésre bocsátását is.

5. Ha a Biztosított a kárért felelős harmadik személlyel szemben fennálló jogokról lemond, vagy követelését a Biztosító hozzájárulása nélkül egyébként korlátozza, vagy ha a Biztosított a fenti 4. pont szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, akkor ez a Biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége

megszegésének minősül, és ennélfogva a Biztosító jogosult a kártérítés megfizetését megtagadni vagy megfelelően csökkenteni. Amennyiben e jogról való lemondás vagy korlátozás a kártérítési összeg

megfizetését követően válik ismertté, a Biztosító jogosult a Biztosítottól a kifizetett kártérítési összeg visszafizetését követelni.

21. § Adatvédelem

(1) Személyes adat az azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ.

(2) Biztosítási titok minden olyan, a Biztosító rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

(3) Ügyfél a szerződő, a biztosított, a károsult, a Biztosító számára szerződéses ajánlatot tett és a Biztosító szolgáltatására jogosult más személy.

(4) A Biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggnek.

(5) Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. E céloktól eltérő célból végzett adatkezelést a Biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet.

(6) A Biztosító a személyes adatokat a Biztosítási Szerződés fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a Biztosítási Szerződéssel kapcsolatban általa, vagy vele szemben igény érvényesíthető. A Biztosító a létre nem jött biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a jogviszony létrejöttének meghiúsulásával

kapcsolatban vele szemben, vagy általa igény érvényesíthető.

(7) A Biztosító egyes biztosítási szolgáltatások nyújtása során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső közreműködő bevonásával a Biztosító a szolgáltatását azonos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújthatja. A Biztosító megbízásából ilyen esetben eljáró külső közreműködő személyes adatokat kezel vagy dolgoz fel, és a törvény

alapján titoktartás kötelezi. A Biztosító a Biztosított kárigényeinek feldolgozásával, adminisztrációjával és rendezésével az INSERVIS MVC s.r.o. Magyarországi Fióktelepét bízta meg, mely a hozzá kiszervezett kárrendezési tevékenység tekintetében a Biztosító adatfeldolgozójának minősül, s mely a kiszervezett tevékenység végzőjeként a Biztosítottak

kifejezett felhatalmazása nélkül is jogosult a biztosítási titoknak minősülő ügyféladatok kezelésére.

(8) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Biztosító az érintett személyes adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja

harmadik személynek.

(9) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Bit. 138. §-ában, 139. §-ában és 141. §-ában meghatározott szervekkel és személyekkel szemben, az ott meghatározott esetekben nevezetesen:

A)

a) a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal mint Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) az adóhatósággal, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a Biztosítót törvényben meghatározott körben

nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha Biztosítási Szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a

járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervvel,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás

közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett

másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar

jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal

szemben, ha az a)-j), n) s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és

jogalapját, azzal, hogy a p)-t) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

B)

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a

továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a Biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség , valamint a FATCA- törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

C)

A Biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli

megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel,

terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyelvan összefüggésben.

D)

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a Biztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben

meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

E)

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

F)

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a Biztosítótól.

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a Biztosítótól.

G)

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a Biztosító ügyfele ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha a hozzájárulás hiányában az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az

információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

H) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

I)

A Biztosító (megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő

teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (megkeresett biztosító) a megkeresett biztosító által – a biztosítási termék sajátosságainak a

figyelembevételével – kezelt meghatározott adatok vonatkozásában.

A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

A Biztosító (megkereső biztosító) a megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

(10) Adatvédelmi Tájékoztató

A Biztosító a rendelkezésére bocsátott személyes adatokat a biztosítási szerződés megkötése, adminisztrációja, és a biztosítási szerződés alapján érvényesített kárigények rendezése céljából kezeli.

Ezek a személyes adatok lehetnek alapvető kapcsolattartási adatok, mint pl. az Ön neve, címe, és kötvényszáma, de tartalmazhatnak részletesebb információkat is Önről (pl. a koráról, a korábbi kárigényeiről), amennyiben ez a biztosított kockázat, a nyújtott biztosítási szolgáltatások vagy az Ön kárigénye vonatkozásában szükséges.

Tekintettel arra, hogy egy nemzetközi vállalatcsoport tagjai vagyunk, az Ön személyes adatai továbbításra kerülhetnek csoportunk más országokban lévő tagvállalatai részére, ha az az Ön biztosítási szerződése alapján a fedezet nyújtásához vagy személyes adatai tárolásához szükséges. Kizárólag olyan megbízható szolgáltatókkal állunk kapcsolatban, akik csak a mi utasításunk szerint és ellenőrzésünk mellett, a szükséges mértékben és ideig férhetnek hozzá az Ön személyes adataihoz.

Ön kérelmezheti az adatkezelőnél: (a) tájékoztatását személyes adatai kezeléséről, (b) személyes adatainak helyesbítését, valamint (c) személyes adatainak – a kötelező adatkezelés kivételével – törlését vagy zárolását.

A fentiek szerinti tájékoztató egy rövid összefoglaló arról, hogy hogyan kezeljük az Ön személyes adatait. Javasoljuk, hogy további információkért olvassa el a felhasználóbarát Általános Adatkezelési Szabályzatunkat, amely itt érhető el: [xxxxx://xxx0.xxxxx.xxx/xx-xx/xxxxxx/xxxxxxx-xxxxxx.xxxx]. Az Adatkezelési Szabályzatból bármikor igényelhet nyomtatott példányt is, a következő e-mail címen: [mailto:xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xxxxxx@xxxxx.xxx].

22. § Egyéb rendelkezések

11. A Biztosított egyetértésével a biztosítási szerződés egyéb, a jelen Általános Biztosítási Feltételektől eltérő rendelkezéseket is tartalmazhat, feltéve, hogy az egyéb feltételek, vagy a jelen Általános Biztosítási Feltételektől eltérő rendelkezéseket tartalmazó szerződéses kikötések megfelelnek a feltétel nélkül érvényesülő mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek.

12. Ha a biztosítási szerződés egyéb, vagy az itt kikötött rendelkezésektől eltérő rendelkezéseket tartalmaz, azokat kell

irányadónak tekinteni a jelen Általános Biztosítási Feltételekkel szemben. A biztosítási szerződés bármely, a jelen Általános Biztosítási Feltételektől eltérő vagy többlet-feltétele akkor érvényes, ha azt a felek írásba foglalták.

13. A Biztosított köteles a Biztosítót a székhelyében vagy lakcímében történő változásról tájékoztatni. Ha a Biztosított megváltoztatja székhelyét vagy lakcímét, és erről nem tájékoztatja a Biztosítót, bármely a Biztosított utolsó ismert címére küldött küldeményt azon a napon kézbesítettnek kell tekinteni, amely napon egyébként kézbesítették volna, ha a Biztosított székhelyében nem történt volna változás.

14. A biztosítási szerződés a Biztosított javára is megköthető. Ebben az esetben, a jelen Általános Biztosítási Feltételeknek a Szerződőre vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadók arra a félre is, aki/amely javára a biztosítási szerződést

megkötötték.

15. A jelen Általános Biztosítási Feltételekre utalással megkötött biztosítási szerződésből eredő igények az esedékességüktől számított 2 év elteltével elévülnek.

23. § Irányadó jog és Joghatóság

1. A jelen Általános Biztosítási Feltételekre utalással megkötött biztosítási szerződésre a magyar jog rendelkezései az

irányadók. A biztosítási szerződésből és az annak megkötését megelőzően folytatott egyeztetésekből eredő, azon alapuló, vagy azzal összefüggő, így különösen a biztosítási szerződés megszegésével, megszűnésével, érvényességével, hatályával, teljesítésével vagy értelmezésével kapcsolatos bármely vitás kérdés esetén alávetik magukat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar bíróságok kizárólagos joghatóságának.

24. § Záró rendelkezések

1. A Biztosító szolgáltatásával kapcsolatos panasszal, illetve a panasz elutasítása esetén a Biztosító álláspontjának

felülvizsgálata iránti kérelemmel elsősorban a Chubb European Group SE Magyarországi Fióktelepének vezetőjéhez lehet fordulni (1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0., Bank Center. Tel: x00 0 000-0000). Az ügyfél a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat.

2. A jelen Általános Biztosítási Feltételek által nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.), a felek szerződésére, valamint a Biztosító tevékenységére irányadó egyéb kötelező érvényű jogszabályok, valamint (adott esetben) az Európai Közösség nem- életbiztosítási irányelvei az irányadók.

3. A jelen Általános Biztosítási Feltételek 2019. január 1. napján lépnek hatályba.

Chubb European Group SE Magyarországi Fióktelepe

Lépjen velünk kapcsolatba

Chubb European Group SE Magyarországi Fióktelepe 1054 Budapest

Xxxxxxxxx xxx 0.

T x00 (0) 000 0000

A Chubbról

A Chubb a világ legnagyobb, tőzsdén jegyzett vagyon- és balesetbiztosítója. Az 54 országban jelenlévő Chubb széles ügyfélkör számára kínál vagyon- és felelősségbiztosítást, személyi baleset- és egészségbiztosítást, viszontbiztosítást és életbiztosítást. Szakmai hozzáértéssel és odafigyeléssel elemezzük, vállaljuk és kezeljük kockázatainkat. Megbízhatóan és késedelem nélkül rendezzük és fizetjük a károkat. Több évtizedes szakmai tapasztalat birtokában mindig arra törekszünk, hogy a lehető legjobb

fedezetet és szolgáltatást dolgozzuk ki és ajánljuk mind a magánszemélyeknek és családoknak, mind pedig a különböző méretű vállalati ügyfeleinknek.

A Chubb kitűnik széles termék- és szolgáltatási palettája, változatos terjesztési csatornái, kivételes pénzügyi ereje, valamint az egész világon elérhető helyi képviseletei révén. A cégcsoport különböző üzletágai multinacionális nagyvállalatokat, kis- és

középvállalatokat szolgálnak ki vagyon- és felelősségbiztosítási termékekkel, speciális vagyonbiztosítást kínálnak jelentős egyéni értékek védelmére, valamint széles körben nyújtanak életbiztosítási, személyi baleset- és egészségbiztosítási termékeket, de otthon-, gépjármű-, és egyéb speciális biztosítások értékesítésével is foglalkoznak. A vállalatok és üzleti érdekcsoportok

munkavállalói vagy tagjai számára baleset- és egészségbiztosítási programokat és életbiztosítást, más biztosítók számára pedig viszontbiztosítást is kínálnak.

A Chubb központi biztosítótársaságainak pénzügyi ereje a Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítőnél AA, az A.M. Bestnél pedig A++ besoroláson áll. A Chubb anyacége, a Chubb Limited, a New Yorki Értéktőzsdén jegyzett (NYSE: CB), emellett szerepel az S&P 500 indexkosárban.

A Chubb vállalat központjai többek közt Zürichben, New Yorkban és Londonban találhatók. A cégcsoport összesen körülbelül

31.000 embert foglalkoztat világszerte.

A Chubb European Group SE a francia biztosítási törvénykönyv hatálya alá tartozó biztosítótársaság, amelynek székhelye La Tour Carpe Diem, 00 Xxxxx xxx Xxxxxxxx,

Esplanade Nord, 92400 Courbevoie, Franciaország, és amelyet a nanterre-i Kereskedelmi Bíróság a 450 327 374 szám alatt vett nyilvántartásba. Chubb European Group SE felügyeleti hatósága a francia Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (Autorité de contrôle prudentiel et de résolution (ACPR), 4 Place de Xxxxxxxx, XX 00000, 00000 XXXXX CEDEX 09), a társaság a jegyzett tőkéjének (896.176.662 EUR) teljes összegét befizette. Chubb European Group SE Magyarország területén a biztosítási tevékenységét a Chubb European Group SE Magyarországi Fióktelepén (székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0., xxxxxxxxxxxx cégbíróság neve: Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság,

cégjegyzékszám: Cg. 01-17-000467) keresztül fejti ki. A helyi hatósági felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) látja el. A Chubb European Group SE a fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről szóló éves jelentést minden év április 22. napjáig teszi közzé a honlapján.