Vagyonőr

Vagyonőr

vállalati vagyonbiztosítási szerződésekhez köthető kiegészítő biztosítások, külön feltételek és záradékok (VVKF)

Hatályos: 2019. szeptember 20-ától

Nysz.: 21412

Tartalomjegyzék

A) Bevezető rendelkezések 4

B) Kiegészítő biztosítások 5

Vagyonőr elektronikus berendezések kiegészítő biztosításának feltételei 6

I. Biztosítási események 6

II. A kockázatviselési hely 6

III. Biztosítható vagyontárgyak 6

IV. Kizárások 6

V. Biztosítási szolgáltatás 7

Külön feltételek Vagyonőr elektronikus berendezések

kiegészítő biztosításához 8

I. Szoftver és adatvesztés biztosítás 8

II. Kiber távsegítségnyújtás 9

Vagyonőr kiegészítő szállítmánybiztosítás feltételei 10

I. Biztosítási események 10

II. Biztosítható vagyontárgyak, biztosítási összeg 10

III. A kockázaviselés időbeli és területi hatálya 10

IV. Biztosítási szolgáltatás 10

V. Kizárások, mentesülés 11

Külön feltételek Vagyonőr kiegészítő

szállítmánybiztosításhoz 12

Vállalkozói Assistance szolgáltatás 13

I.1. Információs és döntéstámogató szolgáltatás 13

I.2. Vészelhárítási szolgáltatás 13

I.3. Szakiparosok ajánlása 13

Vagyonőr vállalkozások felelősségbiztosítási feltételei (VFF) 14

Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek

(ÁFSZ) 14

I. Biztosított 14

II. A biztosítási esemény 14

III. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya 14

IV. Biztosítási összeg 14

V. A biztosítási díj 15

VI. A biztosító szolgáltatásának szabályai 16

VII. Kizárások a kockázatviselés köréből 18

VIII. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás

teljesítése alól 19

IX. A biztosító megtérítési igénye 19

X. Egyéb rendelkezések 19

Vállalkozói tevékenység felelősségbiztosításának

különös feltételei 20

Vállalkozói munkáltatói felelősségbiztosítás

különös feltételei 22

Vállalkozók környezetszennyezési

felelősségbiztosításának különös feltételei 23

Xxxxx feltételek 24

Vállalkozói jogvédelmi biztosítás különös feltételei (VJOGV) 32

I. Biztosított 32

II. A biztosítás tárgya 32

III. Biztosítási esemény 32

IV. A biztosítási védelem időbeli korlátja (időbeli hatály) 32

V. A biztosítási védelem területi korlátja (területi hatály) 33

VI. Jogvédelmi szolgáltatási területek 33

VII. Kizárások a kockázatviselés köréből 34

VIII. A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése,

együttműködés a jogi érdekek védelme során 34

IX. A jogvédelmi szolgáltatás igénybevételének feltételei 35

X. Sikerkilátás-vizsgálat, egyeztető eljárás 35

XI. A biztosított jogi képviselete 36

XII. Érdekellentét esetén követendő eljárás 36

XIII. Jogvédelmi szolgáltatások 37

XIV. A biztosító megtérítési igénye

(a jogi költségek visszatérítése a biztosítónak) 37

XV. Biztosítási díj 38

XVI. Egyéb rendelkezések 38

Kollektív munkáltatói biztosítás általános feltételei (KMÁSF/02017) 39

I. A biztosítási szerződés tartalma 39

II. Általános rendelkezések 39

III. A szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei 41

IV. A biztosítási díj 42

V. Biztosítási események, biztosítási szolgáltatások és

a biztosító teljesítésének feltételei 44

VI. A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól 45

VII. A biztosító kockázatviseléséből kizárt események 45

VIII. Egyéb rendelkezések 46

IX. Fogalomtár 47

X. Az általános feltételek Polgári Törvénykönyvtől lényegesen eltérő rendelkezései 48

„A” melléklet – Veszélyes foglalkozások 49

„B” melléklet – Sportolói kockázati besorolás 50

„C” melléklet – Maradandó egészségkárosodás 51

„D” melléklet – Műtétek kivonatos listája 52

Baleseti halálra vonatkozó biztosítás különös feltételei (KBHAT/02017) 53

Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra vonatkozó biztosítás különös feltételei, lineáris térítéssel (KBROK/02017) 54

Csonttörésre vonatkozó biztosítás különös feltételei (KBCST/02017) 56

Baleseti kórházi napi térítésre vonatkozó biztosítás

különös feltételei (KBKNT/02017) 57

C) Külön feltételek és záradékok Vagyonőr vállalati vagyonbiztosításhoz 59

I. Xxxxx feltételek 59

II. Záradékok 66

A) Bevezető rendelkezések

A felek a Vállalati vagyonbiztosítási szerződések feltételeire hivatkozással létrejött biztosítási szerződésüket (alapszerződés) a jelen feltételfüzetben rög- zített kiegészítő biztosításokkal, külön feltételekkel, záradékokkal egészíthetik ki.

A kiegészítő biztosítási feltételekben, a külön feltételekben és a záradékokban nem szabályozott kérdésekben a Vállalati vagyonbiztosítási szerződések feltételei (VVSZF), az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF), az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések az előbbi sorrendben irányadók.

A kiegészítő biztosítások önállóan – alapszerződés hiányában – nem köthetők meg, illetve a külön feltételek, záradékok is csak alapszerződéshez kap- csolódóan köthetők ki.

B) Kiegészítő biztosítások

A szerződő által az alapszerződéshez választható kiegészítő biztosításokra a Generali Biztosító Zrt. alábbi, jelen címben meghatározott biztosítási felté- telei vonatkoznak.

Tekintettel arra, hogy az alapszerződéshez kötött kiegészítő biztosítást a biztosító az alapszerződéssel azonos kötvényszámon tartja nyilván, a biztosító a díjfizetés módjától függően a szerződő részére megküldött – az alapszerződés és kiegészítő biztosítás díját együttesen tartalmazó – díjnyomtatványon (csekk, díjbekérő) az alapszerződés kötvényszámát és az alapszerződés módozati megjelölését alkalmazza. Figyelemmel arra, hogy a folytatólagos biz- tosítási díj az alapszerződés díjával együttesen fizetendő, a biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén az alapszerződés és a kiegészítő biztosítási szerződés is megszűnik. A biztosító kockázatviselése és a kiegészítő biztosítási szerződés az alapszerződés bármely okból történő megszűnésével egyidejűleg megszűnik.

A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos felmondási idő megtartásával írásban felmondhatják.

Vagyonőr, elektronikus berendezések kiegészítő biztosításának feltételei

Jelen szerződési feltételek alapján létrejött Vagyonőr, elektronikus berendezések kiegészítő biztosítási szerződés alapján a Generali Biztosító Zrt. (továb- biakban: biztosító) vállalja, hogy biztosítási díj fizetése ellenében, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén

– a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint – biztosítási szolgáltatást nyújt.

I. Biztosítási események

Biztosítási eseménynek minősülnek azok az előre nem látható, hirtelen bekövetkező és nem szándékosan okozott sérülések vagy megsem- misülés okozta károk, melyek a következő okok miatt keletkeztek:

a) elektromos energia közvetlen hatásai, mint rövidzárlat, földzárlat, átívelés, átütés, áramerősség túlzott megnövekedése, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba, túlfeszültség, légköri elektromosság közvetett hatásai (pl. indukció, influencia);

b) kezelési hiba, figyelmetlenség, enyhe fokú gondatlanság;

c) külső események mechanikus hatásai (pl. leesés, lökés, ütközés);

d) összeroppanás (implózió) vagy a nyomáshiány egyéb hatása;

e) üvegtörés.

A biztosító az a) és b) pontokban felsorolt események következtében keletkezett károkat csak abban az esetben téríti meg, ha a károk megtekintéssel, segédeszközök nélkül felismerhetők.

II. A kockázatviselési hely

II.1. A biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítási szerződésben megjelölt, Magyarország területén belül található kockázatviselési helyen bekövetkezett károkra terjed ki, kivéve a hordozható kivitelű, rendszeres szállításra alkalmas berendezéseket, melyek esetén a biztosító koc- kázatviselése Magyarország területére kiterjed.

A hordozható kivitelű, rendszeres szállításra alkalmas berendezések szállítása csak a gyártó előírásainak megfelelő burkolatban (pl. hordtáska, speciális szállítóláda, rack) történhet. A biztosított ezen kötelezettsége kármegelőzési kötelezettségnek minősül.

II.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben feltüntetett berendezésekre terjed ki, amíg azok a kockázatviselés helyén üzemkész állapotban vannak elhelyezve (telepítve).

A berendezés akkor minősül üzemképesen telepítettnek, ha a próbaüzemet követően normál üzemi állapotban működésre kész vagy – ha ez előírás – a formális és a tényleges átvétel is megtörtént. Ha egy berendezés üzemképes telepítése megtörtént, akkor a biztosítási fedezet a tisztítás, karbantartás vagy üzembe helyezés időtartama alatt is fennáll, ha e tevékenységet a kockázatviselési helyen belül a telepítés helyén végzik.

III. Biztosítható vagyontárgyak

III.1. Irodai elektronikus berendezések

Az irodai elektronikus berendezések abban az esetben biztosíthatóak, amennyiben egy adott, biztosítani kívánt berendezés új értéke az 500.000 Ft-ot nem haladja meg, valamint a kockázatviselés helyén, a berendezés vagyoncsoportban tűzkárokra is biztosított.

Ilyennek minősülnek az alábbi berendezések:

a) irodatechnikai berendezések: asztali számológépek, fénymásolók, írásvetítők, projektorok;

b) távközlési berendezések: telefonok a mobil- és okostelefonok kivételével, telefon alközpontok, tele- faxok, üzenetrögzítők, fixen telepített rádiótelefonok, CB-rádiók;

c) híradástechnikai, szórakoztató elektronikai berendezések: televízió és rádiókészülékek, tunerek, erősítők, equalizerek, CD-, DVD, blue-ray lejátszók, hangsugárzók, videórekorderek és lejátszók, műholdvevők beltéri egységei;

d) számítógépek, ide értve a kockázatviselés helyén található hordozható berendezéseket is (kivéve a táblagépeket (tablet) és a GPS készü- lékeket), az adatfeldolgozó berendezések és rendszereik, az ezekhez tartozó periféria egységekkel, szünetmentes áramforrások;

e) pénztárgépek, kártyaleolvasó terminálok, vonalkód olvasók;

f) mobil légkondicionáló berendezések.

III.2. Épületgépészeti berendezések

Az épületgépészeti berendezések abban az esetben biztosíthatóak, amennyiben egy adott, biztosítani kívánt berendezés új értéke az

5.000.000 Ft-ot nem haladja meg, valamint a kockázatviselés helyén, az épület vagyoncsoportban tűzkárokra is biztosított.

Ilyennek minősülnek az alábbi berendezések, a kockázatviselési helyen telepített beltéri és kültéri egységeikkel együtt, amennyiben kizárólag az épület üzemeltetéséhez szükségesek:

a) beépítettt fűtőkészülékek (kivéve napelem, napkollektor);

b) beépített légkondicionáló berendezések;

c) beépített szellőző berendezések;

d) biztonságtechnikai berendezések, elektronikai behatolás jelző-, video megfigyelő és rögzítő rendszerek, tűzjelző rendszerek.

IV. Kizárások

IV.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki:

a) bármilyen fajta kép-, hang- és adathordozó, valamint rajtuk tárolt információkra;

b) számítógépek egységein, tárolóin levő adatokra és programokra;

c) az üzemeltetési előírások szerint rendszeresen cserélendő alkatrészekre (pl.: mintázó- és papírtovábbító hengerek, szűrők), va- lamint nem alkatrésznek minősülő kellékanyagokra (pl. festékszalagok, festékkazetták, akkumulátorok, filmek, papírok, textil- és műanyag bevonatok);

d) üzemi és segédanyagokra (pl. kontaktanyagok, hűtőanyagok, kenőanyagok, tisztítószerek);

e) azokra a károkra, amelyek üzemi segédanyagok kiömlése, szivárgása stb. következtében keletkeztek, kivéve a tűz- és robbanás- károkat;

f) az olyan károkra, melyek az elektronikus berendezésekben, számítógépekben üzemidőn kívül, hibás, elégtelen vagy hiányos kli- matizálás következtében adódtak.

IV.2. A biztosító nem téríti meg továbbá:

a) azokat a többletköltségeket, amelyek a helyreállítás során elvégzett módosításból, átalakításból vagy korszerűsítésből erednek;

b) ideiglenes javítás költségeit;

c) készenléti költségeket (karbantartási, javítási szerződések átalánydíját).

V. Biztosítási szolgáltatás

V.1. A biztosított berendezéseknek az I. a), I. b) és I. c) pontok szerinti biztosítási események miatti totálkára esetén a biztosító az új berendezés első üzembe helyezését követő 6. hónap után a biztosított vagyontárgy káridőponti (avult) értékét téríti meg. A káridőponti (avult) érték minimális összege – függetlenül az életkortól és a használtság fokától – a káridőponti új érték 30%-a.

V.2. Javítással helyreállítható berendezéseknek a biztosító a korábbi, üzemképes állapotba való helyreállítási költségét téríti meg, amely magában foglalja a javítási költségeket és a leszerelési, beszerelési, szállítási (kivéve a légi fuvar) és vámköltségeket. Ha a helyreállítást a biztosított saját maga végzi, akkor csak ennek önköltsége kerül megtérítésre, azonban ennek mértéke nem haladhatja meg egy szakszolgáltató által történő helyreállítás költségét.

V.3. A biztosító az elektronikus berendezések következő alkatrészeiben, illetve tartozékaiban keletkezett károkat csak akkor téríti meg, ha azok okozati összefüggésben vannak egy, a berendezésben keletkezett térítésköteles kárral. Ezeknél az alkatrészeknél a káridőponti (avult) érték az újrabeszerzési ár havi 2%-ával csökken az V.1. pont szerinti minimális értékig, amennyiben a kár az új berendezés első üzembe helyezését követő 6 hónapon túl következett be:

a) elektron-, képfelvevő- és képvisszaadó csövek és lézer fényforrások;

b) világítótestek (izzók, fénycsövek);

c) besugárzó- és fűtőtestek, fűtőelemek.

Az elektronikus berendezések tekintetében a biztosító szolgáltatásának felső határa (szolgáltatási limit):

– irodai elektronikus berendezések (II.1.) esetén 500.000 Ft berendezésenként;

– épületgépészeti berendezések (II.2.) esetén 5.000.000 Ft berendezésenként.

Külön feltételek Vagyonőr, elektronikus berendezések kiegészítő biztosításához

KF2101 – Szoftver és adatvesztés biztosítás, Kiber távsegítségnyújtás

Jelen különös feltétel értelmében a biztosítási fedezet kiterjed a biztosított adatállományokra, kereskedelmi forgalomban kapható programokra, illetve az azokkal előállított adatokra, amennyiben azok a kockázatviselés helyén a jelen külön feltétel 2. pontja szerinti biztosítási események valamelyikének következtében megsérülnek vagy megsemmisülnek.

I. Szoftver és adatvesztés biztosítás

I.1. Biztosítási események, a kockázatviselés helye

I.1.1. A biztosító a jogszerűen kezelt, feldolgozott adatállományok, jogszerűen beszerzett, telepített és használt programok, előre nem látható, hirte- len bekövetkező megsemmisülése, torzulása következtében fellépő károkat téríti meg, melyek a következő okok miatt keletkeztek:

a) a biztosított adathordozó fizikai sérülése, megsemmisülése;

b) áramellátás hibája, feszültségingadozás, túlfeszültség;

c) számítógépes rendszert érintő rosszindulatú tevékenység (hackertámadás);

d) rosszindulatú (kártevő) számítógépes program;

e) kezelési hiba, figyelmetlenség miatti törlés.

I.1.2. A kockázatviselés helye: a biztosítási szerződésben megjelölt ingatlanok (telephelyek), épületek vagy az épületek helyiségei. A biztosító kocká- zatviselése a biztosítási szerződésben feltüntetett berendezésekre terjed ki, amíg azok a kockázatviselés helyén üzemkész állapotban vannak elhelyezve (telepítve).

A berendezés akkor minősül üzemképesen telepítettnek, ha a próbaüzemet követően normál üzemi állapotban működésre kész vagy – ha ez előírás – a berendezés formális és a tényleges átvétele is megtörtént.

I.2. Biztosítható vagyontárgyak

Jelen külön feltétel szerint biztosítottnak minősülnek a Vagyonőr, elektronikus berendezések kiegészítő biztosítása módozatban is biztosított, adatkezelés, adatfeldolgozás céljára szolgáló irodai berendezéseken, számítógépek beépített adathordozóin (merevlemezén, valamint Flash memóriáján) a biztosítási esemény bekövetkeztekor jogszerűen kezelt, feldolgozott adatok, valamint kereskedelmi forgalomban kapható, jog- szerűen beszerzett, telepített és használt programok, illetve az azokkal jogszerűen kezelt, feldolgozott adatok.

I.3. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító a biztosítási ajánlaton megjelölt önrészesedés levonásával megtéríti az adatmentés, adathelyreállítás költségeit, a sérült adathor- dozón lévő szoftverek újra beszerzésének és telepítésének költségeit a biztosítási ajánlaton megjelölt első kockázati összeg, mint biztosítási összeg erejéig.

Amennyiben az adatok nem állíthatók helyre, úgy a biztosító csak az adathordozó vizsgálatának költségét téríti meg. A vizsgálati költség és az adathelyreállítási költség együttesen nem haladhatja meg a biztosítási összeget.

I.4. Várakozási idő

A biztosító a biztosítási eseményre a szerződés létrejöttétől számított 30 nap várakozási időt köt ki, mely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése a biztosítási eseményre nem terjed ki.

I.5. A biztosítási fedezet nem terjed ki (kizárások):

a) a biztosított saját fejlesztésű szoftvereire;

b) CD, DVD, Blu-ray lemezeken tárolt adatokra;

c) hajlékony (floppy) lemezeken tárolt adatra;

d) a 10 évnél idősebb adathordozón tárolt adatokra;

e) cserélhető Flash memórián (pendrive-on, SD kártyán, stb.) tárolt adatokra;

f) bármilyen tisztítási, szervizelési, bevizsgálási, karbantartási, módosítási vagy javítási folyamat vagy kísérlet, illetve idegen szoftveres beavatkozás, a gyártó üzemeltetési vagy kezelési utasításainak be nem tartása vagy megszegése miatt bekövetkező károkra.

I.6. A biztosító mentesülése

A kármegelőzési kötelezettség súlyosan gondatlan megsértésének minősül és a biztosító mentesüléséhez vezethet, ha:

a) a biztosított a számítógépes rendszereit, illetve számítógépes hálózatát nem védi professzionális, rosszindulatú számítógépes szoftverek elleni számítógépes programmal (pl. vírusvédelmi szoftverrel) vagy a gyártó előírásai szerint nem frissíti azt;

b) a biztosított a számítógépes rendszereit érintő rosszindulatú tevékenység megelőzésére nem gondoskodik megfelelően az adat- biztonság védelméről (pl. jelszavak beállítása, hozzáférések szabályozása, hálózati tűzfalak védelme stb.).

I.7. Xxxxx külön feltétel alkalmazása szempontjából

I.7.1. Flash memória: az a törölhető és újraírható elektronikus adathordozó, amely kikapcsolt állapotban is megtartja a korábban azon rögzített információkat.

I.7.2. Számítógépes rendszer: adatok elektronikus rögzítésére, feldolgozására, tárolására, továbbítására szolgáló, információtechnológiai eszköz, ideértve a hardver eszközöket és az azokat működtető szoftvereket, valamint a számítógépes hálózatokat.

I.7.3. Számítógépes hálózat: számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosító rendszer, mely lehetővé teszi a számítógépes rendszerek- ben tárolt adatok továbbítását, különböző berendezések, perifériák, programok és adatok közös használatát, beleértve az internetet, intranetet és a virtuális magánhálózatot.

I.7.4. Számítógépes rendszert érintő rosszindulatú tevékenység: minden olyan jogellenes cselekmény, mely számítógépes rendszer vagy számí- tógépes hálózat használatával jogosulatlan hozzáférést biztosít a számítógépes rendszerhez és így az azokban tárolt adatokhoz.

I.7.5. Rosszindulatú (kártevő) számítógépes program: minden olyan nem kívánatos, támadó számítógépes program (malware), mely a számító- gépes rendszerekben, az azokon tárolt adatokban kíván kárt tenni (például vírus, féreg, kémprogram, zsarolóprogram, trójai programok stb.).

I.7.6. Saját fejlesztésű szoftver: minden olyan szoftver, amelyet a biztosított a saját munkaszervezetén belül, az általa foglalkoztatott munkavállalók közreműködésével tervezett és alakított ki.

II. Kiber távsegítségnyújtás

II.1. Biztosítási esemény

Biztosítási eseménynek minősül az informatikai hardver és szoftver eszközökkel kapcsolatos problémák felmerülése.

II.2. Biztosítási szolgáltatás

II.2.1. A biztosítási esemény bekövetkezése esetére a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy reggel 7:00 és este 19:00 között fogadja a biztosított telefonhívásait és a szerződésben rögzített feltételek szerint Xxxxx távsegítség szolgáltatást nyújt. Telefonon és IT hálózaton keresztül nyújtott Kiber távsegítség szolgáltatást a biztosító legfeljebb 12 alkalommal, alkalmanként maximum 1 óra erejéig nyújt biztosítási időszakon- ként.

II.2.2. A biztosító a szerződésben leírt biztosítási szolgáltatást az Europ Assistance Magyarország Befektetési és Tanácsadó Kft. (1134 Budapest, Dévai u. 26–28., Cégjegyzékszám: 01 09 565790, Adószám: 12231401-2-41), mint a biztosító megbízása alapján kiszervezett tevékenységet végző szervezet útján nyújtja (a továbbiakban: a biztosító közreműködője).

II.2.3. A biztosító az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

a) informatikai hardver eszközök meghibásodásának, problémáinak behatárolása,

b) tényleges meghibásodás esetén segítség a probléma elhárításában: intézkedés a javítás érdekében, kapcsolatfelvétel a javítást végző szervizzel, telefonszám és egyéb elérhetőségi adatok közvetítése ügyfél és harmadik fél között (szerviz) emailben és/vagy telefonon,

c) Internet szolgáltatás kiesés/probléma (pl. annak beazonosítsa, hogy az internet szolgltatónál van a hiba vagy modem/router, ill. kábel, eszköz meghibásodás áll fenn).

II.2.4. A Kiber távsegítség nyújtási szolgáltatás az alábbi területekre vonatkozik:

a) email beállítás, úgy mint POP3+SMTP, IMAP beállítása Outlook és Thunderbird levelező kliensekben, valamint böngészőben használt webes felületű levelezőrendszerekben alap segítségnyújtás beállításokban

b) internet-kapcsolat beállítása, router konfigurálása, router jelszó beállítása

c) általános office beállítás támogatás: Outlook, Excel, Word, Power Point

d) jogtiszta szoftver telepítése, amennyiben

– telepítő média elérhető (pl. CD)

– a telepítőkészlet a gyártó oldaláról letölthető, forrása ismert

e) WIFI beállítás, WIFI rendszer konfigurálás, jelszó, eszközök csatlakoztatása

f) tablet beállításai (Android, Windows, IOS – alapbeállítások)

g) operációs rendszer és csatlakoztatott eszközök (pl. nyomtató, pendrive) telepítése, Windows, MacOS, Linux (alapbeállítások, nyomtató beállítások, külső eszközök telepítése)

h) tablet, laptop, okos telefon munkahelyi környezetbe illesztése, WIFI-re, televízióra, számítógépre csatlakoztatása, illesztőprogramok tele- pítése

i) új WIFI hálózat létrehozása: saját WIFI konfigurálása, router jeszó beállítása, WIFI jelszó beállítása, sebességkorlátozás

j) okostelefon kezelő szoftver telepítése laptopra, tabletre, telepítése a gépen, szinkronizáció

k) okostelefon szinkronizációs kérdések, email szinkronizáció, új telefonra költöztetés, felhő tárhely szinkronizáció, névjegy szinkronizáció, naptár szinkronizáció

l) rosszindulatú programok, vírusok, kémprogramok eltávolítása, vírusfertőzés mértékének beazonosítása, amennyiben lehetséges, karan- ténba zárása, vírus törlése, lehetőség szerint újratelepítés, további prevenció érdekében vírusirtó szoftver ajánlása

m) tartalmak szűrése szolgáltatás beállítása kulcsszavak alapján (pl. Cisco OpenDNS beállítása).

II.2.5. A biztosított a biztosítási eseményt a x00 0 000 0000 telefonszámon köteles bejelenteni. A biztosított köteles az eseményre vonatkozó fedezet ellenőrzéséhez szükséges információkat a biztosító közreműködőjének rendelkezésre bocsátani.

Amennyiben a biztosított biztosítási fedezettel rendelkezik az általa bejelentett eseménnyel kapcsolatban, a biztosító közreműködője megszer- vezi számára a szolgáltatást, akként, hogy amennyiben az adott biztosítási eseményre vonatkozó megfelelő információt nyújtani képes, arról tájékoztatást nyújt. Abban az esetben, ha az adott eseményre vonatkozó információ, illetve szolgáltatás nyújtása speciális szakértelmet igényel és a szolgáltatást ellátó partner éppen rendelkezésre áll, a biztosító közreműködője telefonon átkapcsolja a biztosított számára. Amennyiben ilyen partner éppen nem áll rendelkezésre, a biztosító közreműködője megszervezi a szolgáltatást, és a megfelelő partner a biztosítottat 1 munkanapon belül reggel 07.00 és este 19.00 óra között telefonon felkeresi a probléma megoldása érdekében.

II.2.6. A Kiber távsegítségnyújtás nem szolgál sürgős, azonnali tanácsadásra, vészelhárítást igénylő ügyek rendezésére, ezért a biztosító a fenti 1 munkanapon belüli probléma elhárítás megkezdési határidőn túl nem vállal további időgaranciát a szolgáltatás teljesítésére.

A Kiber távsegítségnyújtás szolgáltatás csak telefonon és távoli hozzáférés útján vehető igénybe, amennyiben az érintett területen jelentkező feladat telefonon és távoli hozzáférés útján nem oldható meg, a biztosító a szolgáltatás nyújtására nem köteles. A biztosító a Kiber távsegítségnyújtás szolgáltatás keretében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítottnál jelentkező igény ellátását meg- szervezi és megkezdi az igény teljesítését, azonban nem vállal szavatosságot arra, hogy a biztosított igénye valóban teljesíthető is.

A Kiber távsegítségnyújtás során a biztosító közreműködője által esetlegesen javasolt vírusirtó rendszer illetve bármilyen egyéb szoftver ajánlása a tanácsadáskor rendelkezésre álló általános ismeretek alapján történik, és a biztosító nem vállal felelősséget azért, hogy a közreműködő által javasolt vírusirtó a biztosított számítástechnikai eszközei tekintetében teljes és tökéletes védelmet nyújt, illetve az egyéb megoldások a kívánt célt teljes mértékben minden körülmények között megvalósítják és azok nem játszhatók ki.

Vagyonőr kiegészítő szállítmánybiztosítás feltételei

Jelen szerződési feltételek alapján létrejött Vagyonőr, kiegészítő szállítmánybiztosítási szerződés alapján a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosí- tó) vállalja, hogy biztosítási díj fizetése ellenében, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén – a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint – biztosítási szolgáltatást nyújt.

A biztosítási szerződés megköthető a biztosított saját tulajdonú vagy bérelt, illetve általa bizományba vagy javításra átvett készleteknek (VVSZF VM „C”) saját tulajdonú gépjárművel történő rendszeres szállítási tevékenységére (ideértve ezen vagyontárgyaknak bérelt, vagy a biztosított alkalmazottainak tulajdonát képező gépjárművel történő szállítását is), ha az a biztosított megbízása alapján történt.

I. Biztosítási események

A biztosítási fedezet a szállítási tevékenység során – a kockázatviselés időtartama alatt – az előre nem látható és hirtelen bekövetkező sérülé- sek vagy megsemmisülés okozta azon károkra terjed ki, melyek az alábbi biztosítási események miatt keletkeztek:

a) tűz alapkockázatok a VVSZF Tűzbiztosítás különös rendelkezéseinek (TKR) meghatározásai szerint;

b) elemikár kockázatok aVVSZF Viharbiztosítás különös rendelkezései (VKR) szerint meghatározott szélvihar, jégverés, sziklaomlás és fel- hőszakadás események;

c) a szállítóeszközt ért baleset (előre nem látható, véletlen, váratlan, külső ok miatt bekövetkező károsító esemény);

d) hidak vagy más építmények beomlása;

e) a szállítmány be- és kirakodása, illetve a szállítóeszközön történő elhelyezése közben keletkezett sérülés, törés;

f) rablás, a lezárt gépjárműből történő lopás, valamint a teljes szállítmánynak a szállítóeszközzel együtt történő eltulajdonítása.

II. Biztosítható vagyontárgyak, biztosítási összeg

II.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben meghatározott olyan vagyontárgyakra terjed ki, melyek a „készletek” (VVSZF VM „C”.) vagyoncsoportba sorolhatók, a fuvarozásból jogszabály alapján nincsenek kizárva, és nem sorolhatók a következő termékcsoportok vala- melyikébe:

a) fokozottan tűz- és robbanásveszélyes anyagok;

b) öngyulladásra hajlamos anyagok;

c) tartálykocsiban szállított áruk;

d) készpénz és értékpapírok, valamint értékkészletek;

e) műértékkel bíró vagyontárgyak;

f) hangszerek;

g) dohányáruk;

h) szőrmeáru;

i) fegyverek;

j) szerszámok, munkaeszközök.

II.2. A biztosítási összeg a megnevezett szállítóeszközön a biztosítási időszakon belül előforduló maximális szállítmányérték. A szállítmányérték a szállítmány számla szerinti értékének és a szállítás során felmerülő költségeknek összege. Számla hiányában a biztosítási összeget a szállított vagyontárgyak új értékének figyelembevételével kell meghatározni.

II.3. A szerződőnek (biztosítottnak) minden egyes szállítmányt a biztosított gépjárműhöz tartozó, rendszeresen vezetett szállító- vagy fuvarlevél tömbbe be kell vezetni az alábbi adatok feltüntetésével: dátum, áru megnevezése, darabszám, ill. tömeg, az áru értéke, valamint a szállítási cím. Kár esetén a biztosító kérésére a teljes szállító-, ill. fuvarlevéltömböt be kell mutatni.

III. A kockázatviselés időbeli és területi hatálya

III.1. A jelen feltételek szerint biztosított szállítási tevékenységre a biztosító kockázatviselése abban az időpontban kezdődik, amikor az árut, a szál- lítás haladéktalan megkezdése céljából a járműbe berarakodják, és abban az időpontban végződik, amikor a rendeltetési helyen, az árunak a járműből történő haladéktalan kirakodását befejezik.

III.2. A kockázatviselés szünetel a szállítás ideje alatt, ha a gépjármű – nem a szállítással közvetlenül összefüggő tevékenység végzése céljából – őrizetlenül marad. Az őrizetlen gépjárműben történő tárolás jelen feltétel alapján raktározásnak minősül, melyre a jelen feltételek szerinti biztosítási fedezet nem terjed ki.

III.3. A kockázatviselés területi hatálya Magyarországra terjed ki.

IV. Biztosítási szolgáltatás

IV.1. A biztosító szolgáltatásának felső határa

A biztosító szolgáltatásának káreseményenkénti maximuma a káreseményben érintett gépjárműre megjelölt biztosítási összeg, az éves szol- gáltatási limit pedig a szerződésben megjelölt fuvareszközök biztosítási összegeinek együttes értéke.

IV.2. Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító megtéríti:

a) Totálkárt szenvedett

– új áru esetén az áru számla szerinti vagy egyéb módon igazolt értékét,

– használt áru esetén a káridőponti forgalmi értéket.

b) Helyreállítható kárt szenvedett

– új áru esetén a helyreállítás költségeit,

– használt áru esetén a sérült rész vagy részek hasonló minőségű, korú, állapotú részekkel történő pótlásának vagy javításának – szállí- tási és szerelési díjakkal növelt – költségeit.

Amennyiben a javítás és helyreállítás értékemelkedéssel jár, a biztosító a szolgáltatásból az értékemelkedés összegét levonja.

c) Helyre nem állítható, de csökkent áron értékesíthető áruféleségek esetén:

– az áru eredeti káridőponti forgalmi értékének és a csökkent eladási ár összegének különbözetét.

Funkciójukban egységet alkotó szállítmányok (készletek, gyártósorok, stb.) károsodása esetén csak a sérült rész károsodására teljesít szolgál- tatást a biztosító.

IV.3. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a következő költségeket téríti meg:

a) azokat a ráfordításokat, amelyeket a biztosított (szerződő) a szállítmány mentése, az azt közvetlenül fenyegető kár elhárítása és a kár enyhítése érdekében indokoltnak tartott. A ráfordítások és a biztosítási szolgáltatás együttes összege nem haladhatja meg a szállít- mányra megállapított biztosítási összeget, kivéve, ha a ráfordítások a biztosító utasítására történtek;

b) a kármegállapítás szükséges költségeit, amennyiben magát a kárt a biztosító megtéríteni köteles;

c) a javítással, pótlással kapcsolatban indokolttá és szükségessé vált, hitelt érdemlően igazolt és a biztosítónak előzetesen bejelentett többlet fuvarozási költségeket.

A biztosító a fenti költségeket és ráfordításokat legfeljebb 500.000 Ft összegig téríti meg, kivéve, ha az 500.000 Ft feletti többletköltség a biztosító utasításai következtében merült fel.

a) a szolgáltatási igény érvényesítéséhez az alábbiakban felsorolt okmányok bemutatása szükséges:

b) a szállított árura vonatkozó eredeti szállítólevél és eredeti áruszámla vagy a szállítást tanúsító egyéb eredeti okmányok;

c) az elszenvedett kár miatti veszteség összegének igazolására szemlejegyzőkönyv, szakértői jelentések, a tényleges kár összegét tételes részletezésben feltüntető kárszámlák, a kárral kapcsolatos költségekre vonatkozó számlák, amennyiben a kárfelmérést – a biztosító hoz- zájárulásával – harmadik személy végezte.

IV.4. A lezárt gépjárműből történő lopás, valamint a teljes szállítmánynak a szállítóeszközzel együtt történő eltulajdonítása biztosítási ese- mények (I. f) pont) bekövetkezése miatti szállítmánykárokat csak abban az esetben téríti meg a biztosító, ha:

a) a szállító gépjármű szilárd tetővel/felépítménnyel rendelkezett;

b) a gépjárművet lezárt állapotban parkolták le;

c) a gépjármű rendelkezett gyárilag beépített, vagy MABISZ által ajánlott, működőképes riasztó berendezéssel, amelyet a jármű leállítása után aktív állapotba helyeztek;

d) a biztosított szállítmányt a gépjármű utas- vagy rakterében, kívülről nem látható módon tárolták;

e) a gépjármű feltörése vagy eltulajdonítása bizonyíthatóan reggel 4 és este 10 óra között történt, kivéve, ha a lezárt szállító járművet lezárt, szilárd falazatú és tetőzetű helyiségben parkolták le.

V. Kizárások, mentesülés

V.1. A kármegelőzési kötelezettség súlyosan gondatlan megsértésének minősül és a biztosító mentesüléséhez vezethet, ha a károk

a) azért keletkeztek, mert a szállítóeszközt túlterhelték;

b) azért keletkeztek, mert az áru és a raktér sajátosságainak megfelelő rögzítés nem történt meg;

V.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra a károkra, amelyek:

a) azért következtek be, mert a szállítmány fuvarozására alkalmatlan volt, vagy

b) a szállítmány penészesedése, erjedése, belső romlása, illetve amelyeket rovarok, azok lárvái és rágcsálók okoztak, kivéve, ha az ilyen kár valamely, I. szerinti biztosítási esemény következménye;

c) öngyulladás, tűz vagy robbanás következtében keletkeztek amiatt, hogy a szállítmány – a biztosítható vagyontárgyakon kívül – öngyulladás-, tűz- vagy robbanásveszélyes anyagokat is tartalmazott;

d) a szállítmány sajátos természete miatt keletkeztek (különösen: kiszáradás, apadás, súlyveszteség), kivéve, ha az ilyen kár vala- mely, I. szerinti biztosítási esemény következménye;

e) a szükséges csomagolás hiányossága miatt keletkeztek, ideértve a sértetlen külső burkolaton, csomagoláson belüli tartalom- hiányt is.

Xxxxx feltételek Vagyonőr kiegészítő szállítmánybiztosításhoz

KF3001. sz. külön feltétel Munkaeszközök szállítmánybiztosítása

1. A biztosítási fedezet az alábbiakban részletezettek szerint kiterjed a biztosított tevékenységéhez szükséges munkaeszközök szállítására is, ide nem értve a szállítást végző gépjárműveket és pótkocsikat. A biztosítási fedezet kizárólag a szállított vagyontárgyaknak a biztosítási szerző- désben rendszám szerint megjelölt gépjárművel történő szállításaira, azok alapfedezeti kockázatok és lopás miatt bekövetkező károsodására terjed ki.

2. A szállítóeszközök mindegyikének riasztóval kell rendelkeznie, amit a járművek elhagyásakor minden esetben be kell kapcsolni.

3. A biztosítási fedezet kiterjed a reggel 6 és este 18 óra közötti munkavégzéssel kapcsolatos szükségszerű várakozások – eszközök és készletek gépjárműben történő tárolásának – időtartamára is, de nem terjed ki a szállításokhoz és munkavégzéshez közvetlenül nem kapcsolódó várakozások, valamint a vagyontárgyak munkaidőn túli gépjárműben történő tárolásának tartamára.

4. Az áru, illetve munkaeszközök lopására csak abban az esetben terjed ki a biztosítási fedezet, ha a biztosított vagyontárgyak a lezárt gépjármű csomagterében, kívülről nem látható módon kerültek elhelyezésre és azok eltulajdonítása a gépjármű igazolt feltörésével egyidejűleg valósult meg.

5. A biztosítási fedezet a fentieken túl kiterjed a munkaidőn túli, az éjszakai és hétvégi állásidők tartama alatt bekövetkező biztosítási események- re is, feltéve, hogy ez idő alatt a gépjárművek folyamatosan őrzött, zárt telephelyen vagy a munkatárs (járművezető) tulajdonában és közvetlen környezetében lévő zárt, szilárd falazatú és lezárt helyiségben vagy lakott ingatlanának legalább 1,8 m magas kerítéssel körülvett, zárt udvarán kerültek elhelyezésre.

6. Kár esetén a biztosított a szállításra átvett (vagy a munkavállaló részére átadott) eszközök és árukészlet mennyiségét és értékét köteles igazolni.

7. A szállított, 100.000 Ft feletti szerszámok, műszerek, berendezések, kisgépek és egyéb munkaeszközök csak abban az esetben biz- tosítottak, ha azok azonosító és érték szerint részletezett listáját az ajánlathoz csatolja a szerződő. A munkaeszközök állományának változásait (100.000 Ft egyedi érték felett) a biztosított folyamatosan bejelenteni tartozik. A biztosító kockázatviselése az új beszerzésű eszkö- zök vonatkozásában azok bejelentését követő nap 00.00 órájától kezdődik. A bejelentési kötelezettség nem vonatkozik a biztosított tevékeny- ségéhez kapcsolódó, az adott munka során beépítésre, felhasználásra kerülő alap- és segédanyagokra, áruféleségekre.

Vállalkozói Assistance szolgáltatás

A Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) vállalja, hogy az év minden napján a x00 0 000 0000 telefonszámán 0–24 óráig fogadja a biztosított telefonhívását, és a lehetőségek szerint a legrövidebb időn belül információt nyújt, iparos munkát szervez és átvállalja ennek költségeit a II. pontban leírtak szerint.

A biztosító közreműködője a Vállalkozói Assistance szolgáltatás tekintetében: az Europ Assistance Magyarország Kft. – Cg. 00-00-000000, 1134 Bu- dapest, Dévai u. 26–28 – (EAHUN), asszisztencia-szolgáltatást nyújtó társaság.

A biztosító közreműködője élőhangos, nonstop telefonos szolgáltatást működtet.

I. Információs és döntéstámogató szolgáltatás

A biztosító vállalja, hogy a biztosított számára lehetőség szerint az alább felsorolt szolgáltatások tekintetében az ár, teljesítési határidő, illetve minőség kategóriákban telefonon információt ad és alternatívákat kínál:

– gépkocsi javítás, műszaki vizsgáztatás, környezetvédelmi felülvizsgálat;

– épület felújítással kapcsolatos különféle szakipari munka;

– sofőr szolgálat;

– gyermek megőrzés, babysitter szolgáltatás;

– rendezvény szervezés, hostess közvetítés;

– munkaerő kölcsönzés;

– szállítmányozás (rendszeres), szállítás (alkalmi), költöztetés;

– oktatás, továbbképzés;

– biztonságtechnikai szolgáltatás;

– épülettakarítás;

– értékbecsIés;

– idegen nyelvű dokumentumok fordítása;

– könyvvizsgálat;

– raktározás;

– futárszolgálat;

– utazási információk;

– kulturális és szabadidő információk.

II. Vészelhárítási szolgáltatás

II.1. Vészhelyzet biztosítási esemény

Vészhelyzet, ha egy váratlan külső mechanikai hatás vagy a biztosított épület épületgépészeti berendezéseinek meghibásodása következtében olyan helyzet alakul ki, amely sürgős beavatkozást kíván a további károk, illetve balesetveszély megelőzése érdekében és amelyek esetén a

II.2. pontban felsorolt szakipari tevékenységekkel elháríthatóak.

Nem minősül azonban vészhelyzetnek a lapos tető szigetelés hiányossága miatti beázás. Vészhelyzet esetén a biztosító a lehető legrö- videbb időn belül iparost küld a helyszínre. A vészhelyzet elbírálása a biztosító koordinátorának jogosultsága a biztosított helyzetismertetése alapján.

II.2. A biztosító az alábbi általános szakipari munkákban vállal vészelhárítási szolgáltatást

– víz- és gázvezeték szerelés;

– zárjavítás;

– dugulás elhárítás;

– villanyszerelés;

– tetőjavítás;

– üvegezés.

II.3. Vállalt költségek

A biztosító átvállalja az általa küldött szakiparosnak a vészelhárítás érdekében felmerült alábbi költségeit a biztosítási kötvényben megjelölt összeg erejéig:

– kiszállási díj,

– munkadíj,

– anyagköltség

A vészelhárítások, illetve az üvegezések során felhasznált anyagok, szerelvények csak az eredetivel megegyező fajtájúak, kategóriájúak lehet- nek, melynek célja a vészhelyzetet megelőző állapot helyreállítása. Vészelhárítás esetén, ha a felmerülő költségek meghaladják a biztosítási szerződésben megjelölt összeget, a többletköltség minden esetben a biztosítottat terheli.

III. Szakiparosok ajánlása

Vészhelyzeten kívüli, illetve azon túli szakipari munkák elvégzéséhez szintén ajánl a biztosító a fenti szakipari ágazatokhoz tartozó iparost, de a munka elvégzésének összes költsége (kiszállás, munkadíj, anyag költség) a biztosítottat terheli. Ha ezen munkák elvégzése egy, a biztosított Vagyonőr vállalati vagyonbiztosítási szerződése szerinti biztosítási esemény miatt vált szükségessé, a biztosító a feltételek szerint biztosítási szolgáltatást nyújt.

Vagyonőr vállalkozások felelősségbiztosítási feltételei (VFF)

Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ)

Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) a Generali Biztosító Zrt-vel Vagyonőr vállalati vagyonbiztosításhoz kiegészítő biztosítás- ként kötött vállalkozói felelősségbiztosítási szerződésre alkalmazásra kerülő általános szerződési feltételeket tartalmazzák, feltéve, hogy a biztosítási szerződést az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételre hivatkozással kötötték.

Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekhez a szerződő – biztosítási szerződésben, vagy az annak részét képező biztosítási ajánlaton megjelölt – választása szerinti kockázatot tartalmazó különös feltételek és külön feltételek kapcsolódnak, melyek együttesen az általános szerződési feltételek.

Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ), különös feltételekben és külön feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Álta- lános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) rendelkezései az irányadók.

A felek az általános szerződési feltételektől eltérhetnek, mely esetben az adott kérdésben a felek – írásban rögzített – megállapodása az irányadó. A biztosítási szerződés részét képezi továbbá az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések is.

Ezen általános szerződési feltételek alapján a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) – a különös felelősségbiztosítási feltételek és a külön feltételek szerint – meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően, a biztosítási szerződésben kikötött biztosítási kártalanítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerződő által megfizetett biztosítási díj ellenében.

I. Biztosított

I.1. A biztosítási szerződés biztosítottja az a személy, akit terhelő kártérítési kötelezettséget a biztosító jelen feltételek alapján teljesíti.

I.2. Xxxxx feltétel alapján biztosított az a biztosítási szerződésben név szerint feltüntetett személy (pl. egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi szemé- lyiség nélküli szervezet), aki a hatályos magyar jogszabályok szerint a biztosított tevékenység folytatására jogosult.

II. A biztosítási esemény

II.1. A biztosítási esemény olyan, másnak okozott kár miatti kártérítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint jelen szerződés biztosítottjának kell teljesítenie, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító – biztosítási díj fizetése ellenében – jelen feltételben, a különös feltéte- lekben és a külön feltételekben meghatározottak szerint mentesíti.

II.2. Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatartás, melyre tekintettel a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító jelen feltételben és a külön feltételekben meghatározottak szerint mentesíti.

Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók a személyi- ségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem rendelkezik.

II.3. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartásból, illetve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll, függetlenül attól, hogy több károsult lép fel kártérítési igénnyel.

III. A kockázatviselés területi és időbeli hatálya

III.1. A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra nyújt fedezetet.

III.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését kö- vető 30 napon belül a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki, feltéve hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik.

III.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) a károkozás időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény megtörtént.

Amennyiben a károkozás mulasztással valósul meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna.

b) a kár bekövetkezésének időpontja az a nap, amikortól a biztosított kártérítési fizetési kötelezettsége esedékessé válik.

– Személysérüléses károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja: Halál esetén a halál beállta;

Testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet; Egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja;

Egészségromlás (lassú lefolyású személysérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalommal megállapította az egészségkárosodást.

– Dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja a károsodás időpontja;

– Sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja.

c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a biztosítónak a VI.1.1. pontban foglaltak szerint beje- lentette;

d) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved;

e) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül, vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

IV. Biztosítási összeg

IV.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a – biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülő – biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg.

IV.1.1. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint (VI.2. pont) – kifizethető legmagasabb összeg.

IV.1.2. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban okozott károk kapcsán bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre – a biztosító szolgáltatásának szabályai szerint (VI.2. pont) – összesen kifizethető összeg.

Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt vele szemben írásban támasztott kártérítési igényt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére – a biztosító szolgáltatásának sza- bályaiban (VI.2. pont) foglaltakra figyelemmel – nem a folyó biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény (okozott károk) miatt kifizetett összeggel csökken. Amennyiben a szerződő fél fogyasztónak minősülő személy (ÁVF I.2.1. pont), akkor jogosult az éves bizto- sítási díj megfelelő kiegészítésével a biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeget eredeti értékre emelni (fedezetfeltöltés).

Amennyiben a szerződő fél nem tekinthető fogyasztónak (ÁVF I.2.1. pont), a fedezetfeltöltés joga nem illeti meg, a biztosítási szerző- dés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

IV.2. A biztosítási összeget a biztosító által biztosítási szolgáltatás címén (VI.2. pont) fizetett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési köte- lezettség több biztosítottat terhel, illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel. Amennyiben több személy lép fel kártérítési igénnyel és a káreseményenkénti biztosítási összeg valamennyi követelés kielégítésére nem elegendő, a biztosító a károsultaknak az őket ért kár, illetőleg

– ha a kár nem vagy csak a biztosító külön ráfordítása ellenében állapítható meg – a becsült kár arányában fizet kártérítést.

V. A biztosítási díj

V.1. Biztosítási díjra vonatkozó általános rendelkezések

A biztosítási díj fizetésének gyakoriságára, esedékességére, a biztosítási díjfizetés elmulasztásának következményeire vonatkozó rendelkezé- seket az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) VI. fejezete tartalmazza.

V.2. A biztosítási díj számítása

V.2.1. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása vagy egyedi kockázatelbírálás alapján történik.

V.2.2. A biztosítási díj számításához a szerződő (biztosított) köteles közölni a díjszámításhoz szükséges adatokat. A biztosítási díj számításának alapja (pl. szerződő éves nettó árbevétele, munkavállalói létszám stb.) a biztosítási szerződésben feltüntetésre kerül. A biztosítási díjat befolyásoló további tényezők különösen a biztosítási összeg, a vállalt önrészesedés mértéke, a biztosított tevékenysége, a biztosítási díj fizetésének gya- korisága és módja, a kockázat felmérése során a szerződő által közölt egyéb adatok (pl. kárelőzmény).

V.3. A biztosítási díj módosítása

V.3.1. Aktualizálás a díjszámítás alapját képező adatok változása alapján

V.3.1.1. A felek a következő biztosítási időszak biztosítási díját – a díjszámítás alapját képező adatok változása alapján – minden évben a biztosítási évforduló napjának hatályával aktualizálják.

V.3.1.2. Amennyiben a díjszámítás alapja a szerződő éves nettó árbevétele, a biztosító a következő biztosítási időszak biztosítási díját – a Központi Statisztikai Hivatal által a biztosítási időszakot közvetlenül megelőző július hónapban közzétett, a biztosított tevékenységekre vonatkozó fo- gyasztói árindexek és az építőipari árindex alapján – automatikusan aktualizálja.

A biztosítási díj automatikus aktualizálására legelőször a szerződés létrejöttét követő első biztosítási évfordulókor úgy kerül sor, hogy a szer- ződő által a biztosítási ajánlaton feltüntetett éves nettó árbevétel és a fentiek szerinti index-számok szorzata alapján a biztosító kiszámítja a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj díjszámítási alapjaként meghatározott értéket. Ezt követően évente, a következő biztosítási időszak díjszámítási alapját az előző év díjszámítási alapjaként meghatározott érték és a fentiek szerinti indexszámok szorzataként számítja ki a biztosító.

V.3.1.3. Amennyiben a biztosítási szerződésben (ajánlaton) megjelölt, a díjszámítás alapját képező adatok előző naptári évi tényleges értéke legalább 10%-kal meghaladja a biztosító által a biztosítási díj számítási alapjaként figyelembe vett értéket, a szerződő köteles a díjváltozásról kapott értesítés (díjajánlat) kézhezvételét követő 15 napon belül – a díjszámítás alapját képező tényleges adatok közlésével – ezt írásban jelezni a biztosítónak.

V.3.1.4. Amennyiben a biztosítási szerződésben (ajánlaton) megjelölt, a díjszámítás alapját képező adatok előző naptári évi tényleges értéke nem éri el a biztosító által a biztosítási díj számítási alapjaként figyelembe vett értéket, a szerződő jogosult a díjváltozásról kapott értesítés (díjajánlat) kézhezvételét követő 15 napon belül – a díjszámítás alapját képező tényleges adatok közlésével – ezt írásban jelezni a biztosítónak.

V.3.1.5. A V.3.1.3 és V.3.1.4. pontban meghatározott esetben a biztosító a következő biztosítási időszak biztosítási díját a szerződő által közölt, a díj- számítás alapját képező, ténylegesen megvalósult adatok alapulvételével állapítja meg.

V.3.1.6. Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a díjszámítás alapját képező adatokhoz képest a valós adatok eltérőek úgy – az ÁVF

XIII.1. pontban foglaltaktól eltérően – jogosult ezen valós adatok alapulvételével meghatározni és érvényesíteni a biztosítási díjat leg- feljebb öt évre visszamenőleg, és az így keletkezett díjkülönbözetet a szerződőtől igényelni.

V.3.1.7. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szerződő helytelen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a V.3.1.3. pontban megha- tározott kötelezettségének, akkor káresemény bekövetkeztekor a biztosító csak a megállapított kár akkora részének – de legfeljebb a teljes kárnak – a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.

V.3.2. Biztosítási díjtétel változása

A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét az alábbiakban meghatározott esetekben módosíthatja:

a) jelen szerződés kárhányada vagy a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú – biztosítási szerződések kárgyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző naptári évben bekövetkezett, jelentős, legalább 4%-ot meghaladó változása esetén;

b) a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozása esetében,

c) a Központi Statisztikai Hivatal által a biztosítási időszakot közvetlenül megelőző július hónapban közzétett infláció mértékének megfelelően.

A biztosítási díj módosítására a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel ará- nyos mértékben, de legfeljebb 100%-os (jelen szerződés kárhányadának emelésére tekintettel történő díjemelés esetén legfeljebb 300%-os) mértékben kerülhet sor.

V.3.3. A V.3.1. és V.3.2. pontban foglaltakra tekintettel módosult biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt új biztosítási díjon a szerződést nem kívánja fenntartani, abban az esetben jogosult a biztosítási szerződést írásban, a biztosítási évforduló előtt – az ÁVF XI.2. pontjától eltérően, felmondási idő nélkül – a biztosítási idő- szak végére felmondani. Felmondás hiányában a szerződő a biztosító évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.

V.3.4. Amennyiben a szerződő fél nem tekinthető fogyasztónak (ÁVF 1.2.1 pont), úgy a biztosítási díj abban az esetben is módosul, ha a biztosító a biztosítási díjnak a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal történő módosítására tesz javaslatot a szer- ződő részére, és a szerződő a javaslatot akként fogadja el, hogy az annak megfelelő mértékű, az évfordulót követő első esedékes díjfizetési kötelezettségét teljesíti. A biztosítási díj módosítására vonatkozó javaslatát a biztosító írásban, a biztosítási szerződés következő évfordulóját megelőző legalább 30 nappal közli a szerződővel.

V.3.5. A biztosító jogosult a szerződő (biztosított) üzleti könyveibe a szolgáltatott adatok ellenőrzése céljából, az ellenőrzéshez szükséges mértékben betekinteni.

VI. A biztosító szolgáltatásának szabályai

VI.1. Kárbejelentés

VI.1.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül – bejelenteni, ha vele szemben kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

A kárbejelentés történhet:

a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

b) telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a Telefonos ügyfélszolgálat +36 1 452 3333-as telefonszámán,

c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxx),

d) telefax útján a 06 1 452 3505 telefax számon,

e) levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen.

VI.1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási szerződés kötvényszámát;

– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);

– a kár mértékét – amennyiben ismert –, bekövetkezésének helyét, időpontját;

– a káresemény részletes leírását;

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát, indokolással ellátva;

– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott határozatot;

– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát;

– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb információt;

– az előző naptári évben megvalósult, a díjszámítás alapját képező adatot (pl. átlagos alkalmazotti létszám, éves nettó árbevétel).

VI.1.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsátását jogosult kérni:

– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizonyító dokumentumok,

– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseményről tudomással bíró más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata),

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabály- sértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény benyújtásakor, illetve a kárrendezés során rendelkezésre áll),

– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbetegellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok,

– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülmény- nyel kapcsolatos biztosítottiilletve károsulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szük- séges meghatalmazása alapján),

– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátámasztó dokumentumo- kat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli,

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erőforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas iratok.

A biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazo- lására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

VI.1.4. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegé- nek a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.

VI.1.5. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja.

VI.1.6. A kárbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító – az ÁVF X.4. pontban foglaltak szerint – mentesülhet a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól.

VI.1.7. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt a károsult felé fennálló késedelmi kamat fizetési kötelezettségre.

VI.2. Biztosítási szolgáltatás

VI.2.1. A biztosító – a biztosítási összeg (IV.1. pont) mértékéig – a biztosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti

a) kártérítés címén a károsultat ért mindazon kárt, melyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik, így

– dologi és személyi sérüléses károknál a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést; valamint a káro- sultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket;

– személyi sérüléses kár esetén az elmaradt vagyoni előnyt.

b) a biztosítottat terhelő sérelemdíjat, feltéve, hogy

– a személyiségi jog megsértése olyan – jelen szerződés alapján biztosítási fedezetbe vont – személyi sérüléses vagy dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli és

– a károsult bizonyítja, hogy a károkozó magatartás következtében a személyiségi jogai sérültek és ezért a biztosított sérelemdíj fizeté- sére köteles.

A sérelemdíjat az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel teljesíti a biztosító.

c) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszámítható késedelmi kamatot a VI.1.7 pontban foglalt korlátozásra is figyelemmel;

d) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesítése, illetve megalapozat- lan kárigények elhárítása iránti jogi eljárás költségeit (pl. eljárási díj, illeték, biztosítottat terhelő perköltség stb.), feltéve, hogy e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.

A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerű- ségének megállapítása érdekében felkért szakértő költségét, amennyiben az ügyvéd, illetve a szakértő felkérésére a biztosító előzetes jóváhagyásával került sor. Előzetes hozzájárulás hiányában a biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló – mindenkor hatályos – jogszabálynak a díjmegállapodás hiánya esetére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló – mindenkor hatályos – jogszabály szerinti szakértői díjat térít meg.

e) a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényeket;

f) a kárenyhítés körébe eső költségeket.

VI.2.2. A VI.2.1. a)-f) pontban meghatározott biztosítási szolgáltatást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg keretei között, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító. Ezen rendelkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamatfizetési kötelezettségre is irányadó.

VI.2.3. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre legfeljebb olyan mértékben köteles, mint a kártérítésre.

VI.2.4. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróható magatartásának mértékéig terjed.

Ha a károkozók magatartása felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a károkozók közrehatása arányában teljesít. Ha a közrehatás arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárt a károkozók egyenlő arányban okozták volna.

VI.2.5. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). A járadék tőkésítésére csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű megváltás összegét a biztosító, a biztosított és a károsult elfogadja. A járadék tőkésítése esetén a biztosító a járadék tőkeértékét az 1993. évi magyar női néphalandósági tábla és 6,25%-os technikai kamatláb figyelembevételével határozza meg.

VI.2.6. Amennyiben a biztosító a biztosítottal szembeni peres eljárással kapcsolatban a VI.2.1. d) pont szerint per-, illetve ügyvédi költséget térített, és a bíróság – jogerős határozatában – a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, úgy az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak megfizetni. Amennyiben a biztosított- nak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállí- tani.

VI.3. Kárrendezés

VI.3.1. A biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatályos biztosítási szerződés rendelkezései alapján rendezi.

VI.3.2. A biztosító a biztosítási szolgáltatást attól az időponttól számított 30 napon belül teljesíti, amikor a kártérítési igény elbírálásához szükséges valamennyi irat rendelkezésre áll.

VI.3.3. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben ak- kor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

VI.3.4. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása, a kártérítési igény megalapozatlan vitatása miatt meghiúsul, a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatást a károsult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt felmerülő többletkár, költség és kamat a biztosítottat terheli, ezen költségek megfizetésére a biztosító nem köteles.

VI.3.5. A biztosító a VI.2.1. a), b), c) és e) pontjában meghatározott biztosítási szolgáltatást csak a károsultnak teljesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

VI.4. Önrészesedés

A biztosítási szerződésben (biztosítási ajánlaton) feltüntetésre kerülő, abszolút összegben, százalékban vagy e kettő kombinációjában megha- tározott mértékű önrészesedés a biztosítási szolgáltatás azon része, amelyet a biztosított minden biztosítási esemény kapcsán önmaga visel. A biztosító az önrészesedésnek megfelelő összeget a VI.2.1. a)-f) pont szerinti biztosítási szolgáltatás teljes összegéből vonja le.

VII. Kizárások a kockázatviselés köréből

VII.1. Nem fedezi a biztosítás

a) a biztosított saját kárát és a biztosított Ptk. 8:1. § 2) pontjában felsorolt hozzátartozóinak okozott károkat;

A biztosított jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek képviselője, valamint a biztosított cselekvőképtelen és cse- lekvőképességükben részlegesen korlátozott személyek törvényes képviselője és annak hozzátartozója a biztosítottal és annak hozzátartozójával azonos elbírálás alá esik;

b) ha a biztosított jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akkor a tulajdonosainak okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

c) a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárt a tulajdon száza- lékos arányában;

d) több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát;

e) azt a kárt, amelyért a biztosított nem a szerződésben meghatározott minőségében felel;

f) azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban meghatározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozat- ban vállalt helytállási kötelezettségen alapul;

g) azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért a magyar jogszabályok értelmében felelősség- gel tartozik) bűncselekménnyel, vagy a büntető eljárási rendelkezések alapján lefolytatott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező magatartással okoz;

h) közigazgatási jogkörben okozott károkat;

i) a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. kötbér), a szerződőt, illetve a biztosítottat érintő bírságot, pénzbüntetést, va- lamint az egyéb büntető jellegű költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsolatos képviseleti költségeit;

j) dologi károk és tisztán vagyoni károk esetében az elmaradt vagyoni előnyt;

k) kizárólag lelki sérülés, pszichikai, mentális zavar vagy az érzelemvilág hátrányos megváltozása alapján előterjesztett kárigénye- ket, amennyiben a lelki sérülés mértéke nem éri el az egészségkárosodás szintjét;

l) számítógépes szoftver, hardver, beépített chip, vagy nem számítógép jellegű berendezésbe épített integrált áramkör vagy hason- ló eszköz hibás dátumfelismerésével összefüggésben felmerülő közvetlen vagy közvetett kártérítési igényeket;

m) a más felelősségbiztosítás alapján megtérülő kárigényeket;

n) vízi járművek, légi járművek, repülőterek üzembentartója minőségében, valamint a repülőterek területén végzett bármilyen mun- kavégzéssel okozott károkat, légijárművek (alkatrészei és tartozékai) tervezéséből, gyártásából, forgalomba hozatalából, karban- tartásából, javításából eredő károkat;

o) hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, ionizáló-, és lézersugárzásból eredő károkat, az elektro- mágneses mezők által okozott károkat, továbbá azon károkat, amelyek nanotechnológiai eljárással készült termékek gyártásával, forgalmazásával, illetve felhasználásával összefüggésben merültek fel;

p) lassú, folyamatos állagromlással okozott dologi károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következtében álltak elő;

q) az álló- és folyóvizek áradásával okozott károkat azokban az esetekben, amikor a biztosított az ezek elhárításával összefüggő berendezések és intézkedések létrehozásával, illetve ilyen berendezések előállításával, telepítésével, karbantartásával és javítá- sával hivatásszerűen foglalkozik, és e minőségében kártérítési kötelezettsége áll be;

r) a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felme- rülő károkat.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül, különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideo- lógiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas;

s) mindenfajta dohány, illetve dohányipari termék által okozott kárt, kivéve a nikotint tartalmazó gyógyhatású készítmények alkal- mazásából eredő kárt;

t) reklámtevékenységgel összefüggésben okozott károkat.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából reklámnak minősül minden olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely termék, szolgáltatás, áru értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének nö- velésére irányul;

u) legionárius vagy szilikózis megbetegedéssel, akusztikus sokkal összefüggésben támasztott kártérítési igényeket,

x) a penészesedés és gombásodás által okozott kárt, továbbá azt a kárt, amely azbeszt alkalmazásából vagy felhasználásából ered;

y) robbantás során okozott károkat, ha a robbantási munkákat nem arra illetékes szakértő irányítja és nem szakképzett robbantó- mester végzi, a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint;

– a robbantás 100 m-es sugarán belül bekövetkezett károkat;

– azokat a dologi károkat, melyek bekövetkezésével – az előírt biztonsági intézkedések betartásának ellenére – számolni kell,

z) azon kockázatokat, károkat és követeléseket, amelyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelkezéseibe ütköző magatartásból, tevékenységből erednek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók.

VII.2. Építőipari tevékenység esetében nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az VII.1. pontban felsoroltakon kívül

a) a föld alatti közművekben okozott károkra (pl. villany-, gáz-, csatorna- és távközlési vezetékekben okozott kár), ha a biztosított az építési tevékenység megkezdésekor nem rendelkezett a kivitelezéshez szükséges szakhatósági engedélyekkel rendelkező közműtérképpel;

b) vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolítása vagy meggyengítése miatt bekövetkezett károkra;

c) az épületekben keletkezett repedéskárokra, függetlenül attól, hogy azok veszélyeztetik-e az épület állékonyságát és használóinak biztonságát vagy sem;

d) a tetőszigetelés bármilyen mérvű megbontása során szél vagy csapadék által okozott károkra.

VII.3. Csak külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosítási védelem személyes adatok jogsértő kezelésével vagy feldolgozásával, adat- kezelői vagy adatfeldolgozói minőségben okozott károkra.

VII.4. A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási szolgáltatást nem teljesít.

VIII. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

VIII.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerződő fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított tevékenység folytatásához köz- vetlenül vagy közvetetten kapcsolódó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk vagy

c) a biztosított jogi személynek a vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető beosztású személy (pl. osztályvezető, csoportvezető, részlegvezető) vagy a biztosított tevékenység folytatásában közreműködő tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából súlyosan gondatlan magatartásnak minősül, ha

a) a kárért felelős személy a kárt ittas vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta és ez a tény a károkozásban köz- rehatott;

b) a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során vagy a jogszabályoktól, kötelező érvényű szabványoktól, műszaki előírásoktól, a megrendelő írásbeli utasításaitól és feltételeitől való tudatos eltéréssel vagy más tudatos kötelezettségszegéssel okozta a kárt;

c) a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;

d) a bíróság jogerős határozata, jogszabály, szerződés (pl. munkaszerződés, kollektív szerződés) vagy munkáltatói rendelkezés (pl. fegyelmi határozat) állapítja meg a súlyos vagy tudatos gondatlanság tényét.

VIII.2. A biztosító mentesül továbbá a szolgáltatási kötelezettsége alól az ÁVF X.2., X.3., X.4. pontjában felsorolt esetekben.

IX. A biztosító megtérítési igénye

Amennyiben a biztosított más személy károkozó magatartásáért kártérítési felelősséggel tartozik, és erre tekintettel a biztosító biztosítási szol- gáltatást teljesít, akkor a biztosítót az általa teljesített biztosítási szolgáltatás erejéig megtérítési igény illeti meg a károkozó személlyel szemben, kivéve, ha a károkozó személy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

X. Egyéb rendelkezések

A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok

Tisztelt Ügyfeleink figyelmét külön is felhívjuk a jelen felelősségbiztosítási feltételek azon szabályaira, melyek a hatályos Polgári Tör- vénykönyv rendelkezéseitől lényegesen eltérnek. A nyomatékos figyelemfelhívás érdekében ezen rendelkezéseket jelen fejezetben összefoglaltuk.

Jelen fejezet nem tartalmazza a felelősségbiztosítási feltételek azon – a biztosító által alkalmazott korábbi általános szerződési felté- teltől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

X.1. A biztosítási szolgáltatás egyoldalú leszállítási jogának kikötése a díjszámítás alapját képező adatokra vonatkozó közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén

Amennyiben szerződő a közlési és változás-bejelentési kötelezettségét azzal sérti meg, hogy a biztosítási díj számításához helytelen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a díjszámítás alapját képező adatok változására vonatkozó bejelentési kötelezettségének, abban az esetben káresemény bekövetkeztekor – jelen feltétel V.3.1.7. pontja alapján, eltérően a Ptk. 6:446. §-ától – a biztosító csak a megállapított kár akkora részének a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.

X.2. Biztosítási esemény bejelentése

A Ptk. 6:471. §-ától eltérően a biztosítottnak nem csak írásban van lehetősége a kár bejelentésére, hanem jelen feltétel VI.1. pontjában meg- határozott egyéb kárbejelentési módokon is.

X.3. Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás

A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel VI.2.1. és VI.2.2. pontja szerint – a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költ- ségeket és a kamatokat akkor is a biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg erejéig, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító, amennyiben ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

Vállalkozói tevékenység felelősségbiztosításának különös feltételei

Jelen különös feltétel alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételeket (ÁFSZ) az e feltétel- ben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

I. A kockázatviselés tárgya

I.1. Jelen különös feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan, a biztosítási szerződésben meghatározott minőségében

a) szolgáltatói tevékenységen kívül okozott személyi sérüléses károk és dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik;

b) szolgáltatói tevékenységen kívül okozott személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, melynek a megfizetésére a biztosított – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

I.2. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

I.2.1. szolgáltatói tevékenységen kívül okozott kárnak csak az minősül, ha

a) a biztosított a biztosított tevékenység folytatása (az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése) során, illetve azzal összefüggésben

– olyan személynek okoz kárt, akivel a biztosítási szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolatban nincs szerződéses jogvi- szonyban és aki egyebekben sem igénybevevője a biztosított által nyújtott szolgáltatásnak vagy

– vele szerződéses kapcsolatban álló személynek olyan kárt okoz, amely a szerződéses kötelezettség teljesítésétől függetlenül követke- zik be;

b) a biztosított, a biztosítási szerződésben megjelölt tevékenység folytatójaként ezen vállalkozás épületeinek – ideértve az épületberendezési és épületgépészeti (felvonók, fűtő-, elektromos-, víz-, gázberendezések) tárgyakat – helyiségeinek, építményeinek, reklámberendezései- nek fenntartója és üzemben tartója minőségében okoz kárt.

Jelen feltétel értelmében épületnek minősül a jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység avagy rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából.

Nem minősülnek szolgáltatói tevékenységen kívül okozott kárnak az épület tulajdonosának, bérbeadójának, bérlőjének, üzemeltetőjének egy- másnak szerződésszegéssel okozott kárai.

I.2.2. Jelen feltétel értelmében

– személyi sérülés az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved;

– dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

I.3. Jelen különös feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat, mint a biztosítási ajánlaton megnevezett termék gyártóját, importálóját, forgalmazó- ját, a termék hibája által a biztosítón és a biztosítotton kívüli személynek okozott olyan

a) személyi sérüléses károk és magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgyát képező más dologban okozott – a kár bekövetkeztekor öt- száz eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama szerinti forintösszegnél nagyobb összegű – dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a Ptk. termékfelelősségre vonatkozó szabályai (6:550. § – 6:559. §) szerint felelősséggel tartozik.

b) 1.3. a) pont szerint fedezett személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, melynek a megfizeté- sére a biztosított – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

I.4. A biztosított termékek ugyanazon hibájára visszavezethető károk (sorozatkárok) egy káreseménynek tekintendők.

I.5. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt gyártott (importált, forgalmazott) termékek közül kizárólag a hibás termékek által a szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 30 napon belül a biztosítónak bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki.

I.6. Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) VIII.1. pontjában felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan károko- zásnak minősül, így a biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól, ha a kárt olyan termék okozta, amelynek forgalom- ból való kivonását (visszahívását) hatóság elrendelte és a biztosított visszahívási kötelezettségét nem teljesítette.

I.7. Jelen szerződés alkalmazása szempontjából

a) gyártó: a végtermék, a résztermék, az alapanyag előállítója, valamint aki a terméken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkü- lönböztető jelzés alkalmazásával önmagát a termék gyártójaként tünteti fel;

b) hibás a termék, ha nem nyújtja azt a biztonságot, mely általában elvárható.

II. Kizárások a kockázatviselés köréből

II.1. Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott károkat és a környezeti elemekben okozott károkat;

b) a tisztán vagyoni károkat, így például tárgyak elveszéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségeket.

c) a biztosítottat, mint munkáltatót a Munka Törvénykönyve alapján terhelő kártérítési kötelezettségeket;

d) magában a hibás termékben keletkezett károkat;

e) termékszavatosság, kellékszavatosság, jótállás alapján fennálló kötelezettségek teljesítését és az azzal összefüggésben felme- rülő költségeket és egyéb kiadásokat (pl. a hibás termék kijavításával, kicserélésével, hibátlan termékkel való pótlásával kapcso- latban felmerülő költségek és egyéb kiadások);

f) a hibás termék felülvizsgálatra, javításra, szervizelésre, cserére vagy a forgalomból való kivonásra történő visszahívásának, to- vábbá a megsemmisítésének költségeit;

g) azokat a károkat, amelyek a gyártó által adott, a termékre vonatkozó felhasználási, kezelési, karbantartási utasítások hiányából, illetve hibáiból állnak elő;

h) olyan termékekkel összefüggésben támasztott kártérítési igényeket, melyek gyártása nem a mindenkori tudományos és műszaki ismeretek ismeretanyagának betartásával történt.

II.2. Csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosítási védelem

a) a szolgáltatói tevékenységgel okozott (azaz a biztosított szerződéses partnerének és a biztosított által nyújtott szolgáltatás igény- bevevőjének okozott) károkra, kivéve az I.3. pont alapján fedezett termékfelelősségi károkra;

b) a biztosítottat terhelő azokra a kártérítési kötelezettségekre, melyek a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által a szol- gáltatás teljesítése érdekében jogosan igénybevett bármely közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) tevékenységéből erednek;

c) a biztosítottat, mint ingatlan, gépek, műszaki eszközök, egyéb használati tárgyak bérbeadóját, ingatlanok bérlőjét terhelő kárté- rítési kötelezettségekre;

d) a biztosítottat, mint gyermekellátási, illetve oktatási, nevelési tevékenység folytatóját terhelő kártérítési kötelezettségekre;

e) az I.2.1.b) pontban foglalt eseten kívül a biztosítottat, mint ingatlan (ingatlanhoz tartozó zöldterület, járda stb.) fenntartóját terhelő kártérítési kötelezettségekre;

f) az önkormányzatot, mint önkormányzati létesítmények üzemeltetőjét terhelő kártérítési kötelezettségekre, továbbá az önkor- mányzatot a helyi közszolgáltatások (pl. helyi közutak, közterületek fenntartása, köztisztaság, közétkeztetés biztosítása stb.) biztosítása során, illetve azzal összefüggésben terhelő kártérítési kötelezettségekre;

g) a biztosítottat, mint építőipari kivitelezési tevékenység vagy felelős műszaki vezetői tevékenység folytatóját terhelő kártérítési kötelezettségekre;

h) azon biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre, melyek daruval vagy – kézi vezérlésű és gépi működtetésű – targoncával okozott károkkal kapcsolatosak.

II.3. Jelen feltétel értelmében

a) környezetveszélyeztetésnek minősül az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosodást idéz elő. A környezetkárosodás a környezetnek vagy valamely elemének (pl. föld, levegő, víz, élővilág) olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg az élővilágot kedvezőtlenül érinti.

b) közreműködő személy: a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által vállalkozási vagy megbízási jogviszony alapján a szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett jogalany.

Vállalkozói munkáltatói felelősségbiztosítás különös feltételei

Jelen különös feltétel alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételeket (ÁFSZ) az e feltétel- ben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

I. A kockázatviselés tárgya

I.1. A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat a biztosítottal munkavi- szonyban (közalkalmazotti, szolgálati, közszolgálati, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közérdekű önkéntes jogviszonyban) álló személyek munkabalesete miatt és címén a biztosítottal szemben támasztott

– kártérítési követelés megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik;

– sérelemdíj megtérítése alól, melynek a megfizetésére a biztosított

– személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

I.2. Kiterjed a biztosító kockázatviselése – az I.1.pontban foglaltak szerint – munkaerő-kölcsönzés során a kölcsönzött munkaerő munkabalesete miatt és címén a biztosítottal (kölcsönvevő vagy kölcsönbeadó munkáltatóval) szemben támasztott kártérítési és sérelemdíj fizetési követelé- sekre.

I.3. Fedezetet nyújt a biztosítás a biztosítottal munkaviszonyban vagy munkaerő-kölcsönzés alapján létrejött foglalkoztatási jogviszonyban álló személyek munkabalesete miatt a biztosítottal szemben támasztott társadalombiztosítási megtérítési követelésekre is.

I.4. Xxxxx Xxxxxxxxxx feltétel alkalmazásában

a) munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha az a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a mun- káltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

b) baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült károsult akaratától függetlenül, hirtelen következik be és sé- rülést, mérgezést vagy egyéb egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

c) foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely

– a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszi- choszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve

– a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

II. Kizárások a kockázatviselés köréből

Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás a foglalkozási meg- betegedésből eredő, valamint a foglalkozási megbetegedésnek nem minősülő, de munkahelyi, munkaköri ártalom miatt támasztott kártérítési igényeket.

III. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha

a) a baleset ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tartása miatt következett be ismételten;

b) a bíróság határozatának megállapítása szerint, a baleset a munkavédelmi szabályok súlyosan gondatlan megsértése miatt követ- kezett be;

c) a munkaügyi felügyelőség munkavédelmi szabálysértés elkövetése miatt a munkáltatót 3 000 000 Ft-ot meghaladó pénzbírsággal sújtja.

Vállalkozók környezetszennyezési felelősségbiztosításának különös feltételei

Jelen különös feltétel alapján kötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételeket (ÁFSZ) az e feltétel- ben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

I. A kockázatviselés tárgya

I.1. Xxxxx Xxxxxxxxxx feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan környezetveszélyeztető tevékenységgel (mulasztással) okozott

– dologi és személyi sérüléses károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik,

– személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megtérítése alól, melynek a megfizetésére a biztosított

– személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles,

feltéve, hogy a kár bekövetkezte előre láthatatlan, hirtelen és váratlan volt, továbbá a normális üzemi folyamattól eltérő eseményre volt vissza- vezethető.

I.2. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) környezetveszélyeztetésnek minősül az a tevékenység vagy mulasztás, amely környezetkárosodást idéz elő. A környezetkárosodás a környezetnek vagy valamely elemének (pl. föld, levegő, víz, élővilág) olyan mértékű változása, szennyezettsége, illetve valamely eleme igénybevételének olyan mértéke, amelynek eredményeképpen annak természetes vagy korábbi állapota (minősége) csak beavatkozással vagy egyáltalán nem állítható helyre, illetőleg az élővilágot kedvezőtlenül érinti.

b) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved.

c) dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

II. Kizárások a kockázatviselés köréből

II.1. Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) a környezeti elemekben okozott károkat;

b) magukban a környezetkárosodást előidéző dolgokban keletkezett kárt;

c) a lassú, folyamatos vagy rendszeresen ismétlődő, továbbá a nem hirtelen és előreláthatatlanul bekövetkezett károkat;

d) az útrongálási és a növényi kultúrákban okozott letaposási károkat;

e) vegyszerezéssel, vegyszer kiszórásával okozott károkat;

f) genetikailag módosított termékek gyártásával, forgalmazásával, illetve felhasználásával okozott károkat.

II.2. Csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosítási védelem a biztosítottat terhelő azokra a kártérítési kötelezettségek- re, melyek a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által a szolgáltatás teljesítése érdekében jogosan igénybevett bármely közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) tevékenységéből erednek.

Közreműködő személy: a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által vállalkozási vagy megbízási jogviszony alapján a szolgáltatás teljesí- tése érdekében igénybe vett jogalany.

III. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól

Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosítottat jogszabályba, illetve hatósági határozatba foglalt, a környezet védelmét szolgáló előírás megszegése miatt 1 000 000 Ft-ot meghaladó környezetvédelmi bírsággal sújtották.

Külön feltételek

A biztosítási védelem csak abban az esetben terjed ki a külön feltételekben vállalt kockázatokra, ha az ajánlaton ezt a szerződő megjelölte és a biztosító azt elfogadta. Ha a külön feltétel eltérően nem rendelkezik, a külön feltételben vállalt kockázatokra a feltétel egyéb rendelkezései az irányadók.

409. sz.: Önkormányzatok kiegészítő felelősségbiztosítása

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) és a Vállalkozói tevékenység felelősségbiztosításának feltételeit az e külön feltételben foglalt kiegészítésekkel, illetve eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Xxxxx külön feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mér- tékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosított települési önkormányzatot, a vele munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló jog- viszonyban (megbízási, vállalkozási, egyéb jogviszonyban) álló személy által, az ajánlaton feltüntetett tevékenységén túlmenően, a 3. pontban meghatározott tevékenység folytatásával okozott olyan

a) személyi sérüléses károk és dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított önkormányzat a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik;

b) személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, melynek a megfizetésére a biztosított önkormány- zat – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

2. Jelen külön feltétel értelmében, az ajánlaton feltüntetett tevékenységre, valamint a 3. pontban meghatározott tevékenységekre vonatkozó felelősségbiztosítás az önkormányzati létesítményekre terjed ki. Önkormányzati létesítmény az önkormányzat tulajdonában vagy kezelésében álló földterület, illetve mindaz, ami vele tartósan egyesítve van, beleértve az épület(ek)et, illetve a növényzetet.

3. Jelen külön feltétel alapján a biztosítási fedezet kizárólag azon károkra terjed ki, amelyek

a) az önkormányzat kezelésében lévő helyi közutak úthibái miatt az útjavítási időszakon kívül,

b) az önkormányzat tulajdonában vagy fenntartásában álló fák, egyéb növényzet kidőlése, ágak letörése miatt,

c) az önkormányzat tulajdonában vagy kezelésében álló parkok, erdők, más zöldfelületek fenntartása során,

d) köztemető üzemeltetése és fenntartása során,

e) közvilágítás üzemeltetése és karbantartása során,

f) a helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elöl el nem zárt magánutakon, valamint tereken, parkokban és egyéb közterületeken lévő parkolóhelyek üzemeltetése során,

g) az önkormányzat feladatkörébe tartozó köztisztaság biztosítása keretében a közutak, járdák, közlekedési műtárgyak kézi- és gépi tisztítása

– ideértve a síkosság-mentesítési tevékenységet – során,

h) az önkormányzat feladatkörébe tartozó közétkeztetés ellátásával összefüggésben következnek be.

4. Jelen pontban meghatározott károk tekintetében a biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg a biztosítási ajánlaton kerül feltüntetésre.

5. Munkáltatói felelősségbiztosítás kötése esetén a biztosítás fedezetet nyújt az ajánlaton feltüntetett tevékenység, a 3. pontban meghatározott tevékenységek, illetve a biztosított önkormányzat egyéb tevékenységei tekintetében a biztosítottal szemben támasztott kártérítési, illetve tár- sadalombiztosítási megtérítési követelésekre.

6. A jelen feltételben foglaltak szerint kiterjed a biztosítási védelem azon biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre, melyek a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által a szolgáltatás teljesítése érdekében jogosan igénybevett közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) tevékenységéből erednek.

Közreműködő személy: a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által vállalkozási vagy megbízási jogviszony alapján a szolgáltatás teljesí- tése érdekében igénybe vett jogalany.

Amennyiben a közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) az általa okozott kár fedezetére felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik, a biztosító helytállási kötelezettsége jelen szerződés alapján csak akkor és csak annyiban áll fenn, amikor és amennyiben a kárt okozó közre- működő személy (alvállalkozó, megbízott) biztosítási szerződése a kárt nem fedezi.

Xxxxx külön feltétel alapján sem terjed ki a biztosítási fedezet a közreműködő személlyel (alvállalkozóval, megbízottal) szemben a közreműködő személy munkavállalói által érvényesített kártérítési igényekre.

478. sz. Felelősségbiztosítás személyes adatok kezelésével okozott károkra

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában a feltétel egyéb rendelkezéseit az e feltételbe foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Xxxxx külön feltétel alapján – 2. pontban foglaltak szerint – a biztosító mentesíti a biztosítottat

– olyan károk megtérítése alól, melyeket – a biztosított tevékenység folytatása során, azzal összefüggésben – személyes adatok jogsértő kezelésével vagy feldolgozásával, adatkezelői vagy adatfeldolgozói minőségben természetes személyeknek okozott és amely károkért az európai adatvédelmi rendelet szerint kártérítési felelősséggel tartozik, továbbá

– olyan sérelemdíj megfizetése alól, melynek a térítésére a biztosított az európai adatvédelmi rendelet szerint köteles – a biztosított tevékeny- ség folytatása során, azzal összefüggésben – személyes adatok jogsértő kezelése vagy feldolgozása miatt, természetes személyeket ért személyiségi jogsértésre tekintettel.

2. A biztosítási védelem kizárólag az alábbi jogsértő magatartásokkal összefüggésben felmerülő károkra (sérelemdíjra) terjed ki:

a) rosszindulatú (kártevő) számítógépes program, a biztosított számítógépes rendszerét érintő egyéb rosszindulatú tevékenység vagy emberi hiba következtében a biztosított számítógépes rendszerében tárolt személyes adatok megsemmisülnek, módosulnak vagy egyéb módon károsodnak és arra nem jogosult személyek számára hozzáférhetővé válnak;

b) a biztosított adatkezelési körébe tartozó, a biztosított számítógépes rendszereiben, elektronikus vagy nyomtatott tömegkommunikációs eszközeiben tárolt személyes adatokat érintő adatlopás;

c) nyilvánosságra kerülnek, azaz arra nem jogosult személyek számára történő hozzáférhetővé válnak a biztosított adatkezelési körébe tar- tozó, a biztosított számítógépes rendszereiben, elektronikus vagy nyomtatott tömegkommunikációs eszközeiben tárolt személyes adatok;

d) nyilvánosságra kerülnek, azaz arra nem jogosult személyek számára történő hozzáférhetővé válnak a biztosított adatkezelési körébe tartozó személyes adatok, abban az esetben is, amennyiben az adatok nyilvánosságra kerüléséhez vezető jogellenes cselekmény nem kapcsolódik sem az elektronikus (vagy nyomtatott) tömegkommunikációs eszközökhöz, sem a biztosított számítógépes rendszereihez.

3. Xxxxx külön feltétel alapján – a „Kizárások a kockázatviselés köréből” fejezetben szabályozott kizárásokon kívül – nem terjed ki a biztosítási védelem

– a biztosított által végzett információtechnológiai szolgáltatással illetve tanácsadással, adatvédelmi tanácsadással, adatvédelmi audittal összefüggésben okozott károkra;

– internetes kereskedelemmel összefüggésben okozott károkra;

– az azzal összefüggésben felmerülő károkra, hogy a biztosított felszólítás ellenére sem távolít el valamilyen tartalmat weboldalról;

– olyan weboldalakkal kapcsolatban felmerülő károkra, melyek nem állnak a biztosított közvetlen irányítása alatt vagy mely oldala- kon regisztráció nélkül lehet tartalmat közzétenni;

– az azzal összefüggésben felmerülő károkra, hogy a biztosított tulajdonjogát közérdekből hatósági intézkedéssel korlátozzák, így például számítógépes rendszerét, az abban tárolt személyes adatokat bármilyen hatósági intézkedés következtében – állandó vagy ideiglenes jelleggel – lefoglalják, elkobozzák, megsemmisítik vagy abban egyéb kárt okoznak;

– azokra a károkra, melyek illegális, nem jogtiszta szoftverek használatára, valamely szoftver engedély nélküli használatára vezet- hetők vissza;

– a biztosítottra kiszabott bírságokra, valamint a büntető jellegű kártérítésre („punitive damages”);

– szellemi alkotásokhoz fűződő jogok (szerzői jogok, védjegy, szabadalom stb.) megsértéséből, licencdíjak és egyéb jogdíjak fize- tésével összefüggésben felmerülő eredő károkra;

– zsarolással, váltságdíj fizetésével, ipari (üzleti) és politikai kémkedéssel bármilyen kapcsolatban álló károkra;

– amennyiben a biztosított számára információtechnológiai szolgáltatás körében közreműködő személy (pl. alvállalkozó) további közreműködő személyt vesz igénybe a szolgáltatás teljesítéséhez és a kárt ez a további közreműködő személy okozza vagy a biztosított által igénybevett közreműködő személy emberi hibájára vezethető vissza a kár.

4. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól” fejezetben foglalt eseteken kívül súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, így a feltétel vonatkozó szabályai alapján a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben

– a biztosított a számítógépes rendszereit, illetve számítógépes hálózatát nem védi professzionális, rosszindulatú számítógépes szoftverek elleni számítógépes programmal (pl. vírusvédelmi szoftverrel) vagy a gyártó előírásai szerint nem frissíti azt;

– a biztosított a számítógépes rendszereit érintő rosszindulatú tevékenység megelőzésére nem gondoskodik megfelelően az adat- biztonság védelméről (pl. jelszavak beállítása, hozzáférések szabályozása, hálózati tűzfalak védelme stb.);

– a felügyeleti hatóság értesíti az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót az európai adatvédelmi rendelet feltételezett megsértéséről vagy figyelmezteti, illetve utasítja az európai adatvédelmi rendelet szabályainak megtartására, de a biztosított a jogszerű adatke- zeléshez szükséges intézkedéseket nem teszi meg;

– a felügyeleti hatóság ugyanazon szabályszegésre tekintettel ismételten szankciót alkalmaz a biztosítottal szemben (pl. közigaz- gatási bírságot szab ki, felszólítja az adatkezelés korlátozására vagy az adatáramlás felfüggesztésére).

5. Xxxxx külön feltétel alkalmazása szempontjából

– személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható;

– adatkezelő: az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza;

– adatfeldolgozó: az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel;

– adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés;

– európai adatvédelmi rendelet: az Európai Parlament és a Tanács 2016/679/ Rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelésére tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról.

– számítógépes rendszer: adatok elektronikus rögzítésére, feldolgozására, tárolására, továbbítására szolgáló, információtechnológiai esz- köz, ideértve a hardver eszközöket és az azokat működtető szoftvereket, valamint a számítógépes hálózatokat;

– számítógépes hálózat: számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosító rendszer, mely lehetővé teszi a számítógépes rendsze- rekben tárolt adatok továbbítását, különböző berendezések, perifériák, programok és adatok közös használatát, beleértve az internetet, intranetet és a virtuális magánhálózatot;

– számítógépes rendszert érintő rosszindulatú tevékenység: minden olyan jogellenes cselekmény, mely számítógépes rendszer vagy számí- tógépes hálózat használatával jogosulatlan hozzáférést biztosít a számítógépes rendszerhez és így az azokban tárolt adatokhoz;

– rosszindulatú (kártevő) számítógépes program: minden olyan nem kívánatos, támadó számítógépes program (malware), mely a számítógé- pes rendszerekben, az azokon tárolt adatokban kíván kárt tenni (például vírus, féreg, kémprogram, zsarolóprogram, trójai programok stb.);

– emberi hiba: minden olyan informatikai működési hiba, mely a biztosítottal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogvi- szonyban álló személy közreműködésre vezethető vissza, így például a használandó szoftver megválasztásának, beállításának hibája stb.

– adatlopás: minden olyan, a számítógépes rendszert érintő rosszindulatú tevékenység, mely lehetővé teszi a számítógépes rendszerben tárolt adatok jogellenes megszerzését, másolását;

– elektronikus tömegkommunikációs eszköz: minden olyan információtechnológiai eszköz, melyet adatok feldolgozása során adatok rögzí- tésére és tárolására használnak (pl. külső és belső meghajtók, CD-ROM-ok, USB eszközök stb.);

– nyomtatott tömegkommunikációs eszköz: minden nyomtatott formában megjelenő tömegkommunikációs eszköz, így például tájékoztató levelek, folyóiratok, könyvek és irodalmi művek, brosúrák, kiadványok, reklámhordozók, csomagolás, fényképek stb.

500. sz.: Közreműködő személyek (alvállalkozók, megbízottak) biztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azon biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre, melyek a biztosított vagy alvál- lalkozója, megbízottja által a szolgáltatás teljesítése érdekében jogosan igénybevett bármely közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) tevékenységéből erednek.

Közreműködő személy: a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által vállalkozási vagy megbízási jogviszony alapján a szolgáltatás teljesí- tése érdekében igénybe vett jogalany.

2. Amennyiben a közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) az általa okozott kár fedezetére felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezik, a biztosító helytállási kötelezettsége jelen szerződés alapján csak akkor és csak annyiban áll fenn, amikor és amennyiben a kárt okozó közre- működő személy (alvállalkozó, megbízott) biztosítási szerződése a kárt nem fedezi.

3. Xxxxx külön feltétel alapján sem terjed ki a biztosítási fedezet a közreműködő személlyel (alvállalkozóval, megbízottal) szemben a közreműködő személy munkavállalói által érvényesített kártérítési igényekre.

501. sz.: Időbeli hatály kiterjesztése

Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokra a káreseményekre is, melyek okozása jelen külön feltétellel kiegészített biz- tosítási szerződés hatálya alatt, de bekövetkezése és bejelentése a biztosító felé legkésőbb a szerződés megszűnését követő 2 éven belül megtörtént.

502. sz.: Ingatlan üzemeltetői felelősségbiztosítás

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) és a Vállalkozói tevékenység felelősségbiztosításának feltételeit az e külön feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat a biztosítási szerződésben megjelölt tevékenység folytatójaként, ezen vállalkozás ingatlanainak fenntartója és üzemben tartója minőségében

a) szolgáltatói tevékenységen kívül okozott személyi sérüléses károk és dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik;

b) szolgáltatói tevékenységen kívül okozott személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, melynek a megfizetésére a biztosított – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

2. Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ) és a Vállalkozói tevékenység felelősségbiztosításának feltételei II. fejezetében felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás az ingatlan tulajdonosának, bérbeadójának, bérlőjének, üzemeltetőjének egymásnak szerződésszegéssel okozott kárait.

3. Jelen feltétel értelmében

a) ingatlan alatt értendő a földterület, illetve mindaz, ami vele tartósan egyesítve van, ideértve az épületeket – ezen belül az épületberendezési és épületgépészeti (felvonók, fűtő-, elektromos-, víz-, gázberendezések) tárgyakat – helyiségeket, építményeket, reklámberendezéseket, valamint az ingatlan előtti járdaszakaszt (járda hiányában egy méter széles területsávot, illetve ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet);

b) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved;

dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

503. sz.: Felelősségbiztosítás szolgáltatói tevékenységgel okozott károkra

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) rendelkezéseit az e külön feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Xxxxx külön feltétel alapján megkötött felelősségbiztosítási szerződés keretében a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése során, illetve hibás teljesítése következtében a biztosított szerződéses partnereit vagy a szolgáltatás igénybevevőit ért

– személyi sérüléses károk és dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési fele- lősséggel tartozik;

– személyi sérüléses kárral és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, melynek a megfizetésére a biztosított

– személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

2. Az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott dologi és személysérüléses károkat és a környezeti elemekben okozott ká- rokat;

b) a biztosítottat mint munkáltatót a Munka Törvénykönyve alapján terhelő kártérítési kötelezettségeket, továbbá a biztosított által igénybevett közreműködő személynek (alvállalkozójának, megbízottjának) okozott károkat;

c) termékszavatosság, kellékszavatosság, jótállás alapján fennálló kötelezettségek teljesítését és az azzal összefüggésben felme- rülő költségeket és egyéb kiadásokat (a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesítésével kapcsolatban felmerülő költségek és egyéb kiadások);

d) a tisztítással eltávolítható szennyeződési károkat;

e) a biztosítási esemény következtében a termelés vagy szolgáltatás leállásból eredő károkat;

f) a tisztán vagyoni károkat, így például tárgyak elveszéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségeket.

3. Csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosítási védelem

a) a biztosított által bérelt ingatlanban okozott károkra;

b) gépjárművekben okozott károkra, valamint gépjárművek eredetiségvizsgálatával vagy műszaki vizsgálatával okozott károkra;

c) azokban a dolgokban keletkezett károkra, melyekre a biztosított által nyújtott szolgáltatás irányul;

d) a biztosítottat terhelő azokra a kártérítési kötelezettségekre, melyek a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által a szol- gáltatás teljesítése érdekében jogosan igénybevett bármely közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) tevékenységéből erednek;

e) a biztosítottat, mint ingatlan, gépek, műszaki eszközök, egyéb használati tárgyak bérbeadóját, ingatlanok bérlőjét terhelő kárté- rítési kötelezettségekre;

f) a biztosított birtokában lévő (a biztosított által bérelt, haszonbérelt, haszonkölcsönzött, letétként kezelt, megőrzésre átvett stb.) tárgyakban keletkezett károkra;

g) a biztosítottat, mint gyermekellátási, illetve oktatási, nevelési tevékenység folytatóját terhelő kártérítési kötelezettségekre;

h) a biztosítottat, mint építőipari kivitelezési tevékenység vagy felelős műszaki vezetői tevékenység folytatóját terhelő kártérítési kötelezettsé- gekre;

i) azon biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre, melyek daruval vagy – kézi vezérlésű és gépi működtetésű – targoncával okozott károkkal kapcsolatosak.

4. Jelen szerződés alkalmazása szempontjából

a) – személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved;

– dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

– tisztán vagyoni kár az, mely nem személyi sérüléses kár, nem dologi kár és nem is ilyen kárra vezethető vissza.

b) szolgáltatás igénybevevője az is, aki úgy veszi igénybe a biztosított szolgáltatását, hogy vele nem áll szerződéses kapcsolatban.

c) gépjárműnek minősül az olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt, beleértve a mezőgazdasági vontatót, a lassú járművet, a segédmoto- ros kerékpárt és a villamost.

504. sz.: Szolgáltatás tárgyában okozott károk felelősségbiztosítása

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) és az 503. sz. külön feltétel rendelkezéseit az e külön feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokban a dolgokban keletkezett dologi károkra, melyekre a biztosított által nyújtott szolgáltatás irányul.

2. Xxxxx külön feltétel alapján az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételben (ÁFSZ) és az 503. sz. külön feltételben felsorolt eseteken kívül nem terjed ki a biztosítási védelem

a) a szolgáltatás tárgyának olyan káraira, melyek a szolgáltatás megkezdésekor már sérültek, hibásak, elhasználódottak voltak vagy egyéb okból cserére szorultak;

b) esztétikai és korszerűségi hibákból származó kártérítési igényekre;

c) gépjárművekben okozott károkra.

505. sz.: Gépjárművekben szolgáltatói tevékenységgel okozott károk felelősségbiztosítása

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) és az 503. sz. külön feltétel rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – megtéríti azokat a gépjárművekben okozott dologi károkat, melyet a biztosított az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése során, illetve hibás teljesítése következtében szerződéses partnereinek vagy a szolgáltatása iránybevevőinek okoz, és amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelős- séggel tartozik.

1.1. Kiterjed a biztosítási védelem – a szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben – a jármű telephelyen belüli mozgatása és a próbaút (a telephely szerinti település közigazgatási határától számított 5 km-nél nem távolabb) során okozott dologi károkra is.

Próbaútnak minősül a gépjármű szállítása a biztosított telephelyén kívül a gépjármű, illetve a gumiabroncs menettulajdonságainak megfigyelé- se vagy műszaki vizsga lefolytatása céljából.

1.2. Töltőállomás (benzinkutak) üzemeltetésére kötött biztosítás esetén – a Vállalkozói tevékenység felelősségbiztosításának különös feltételei szerint – mentesíti a biztosítás a biztosítottat – a biztosított üzemeltetésében lévő töltőállomáshoz tartozó üzlethelyiségekben (ún. shop-okban) forgalmazott termékek tekintetében – mint a termék gyártóját, importálóját, forgalmazóját a termék hibája által okozott olyan személyi sérüléses és magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgyát képező más dologban okozott – a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama szerinti forintösszegnél nagyobb összegű – dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a Ptk. ter- mékfelelősségre vonatkozó szabályai (6:550. § – 6:559. §) szerint felelősséggel tartozik.

2. Jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási védelem – eltérően az 503. sz. külön feltétel 2. f) pontjától – gépjárművek önjáró szállítása során a gépjárművekben bekövetkezett olyan sérülési, megsemmisülési, elveszési és lopási károkra, amelyek

– a biztosított telephelye és a gépjármű átadásának helye, valamint az ügyfél által megjelölt célállomás közötti úton – ideértve a garázsba történő be-, illetve kiállást,

– a biztosított telephelye és a jogszabályban előírt ellenőrzés elvégzésének helye közötti úton

következtek be, és amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

3. Xxxxx külön feltétel alapján az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételben (ÁFSZ) és az 503. sz. külön feltételben felsorolt eseteken kívül nem terjed ki a biztosítási védelem

a) a gépjármű olyan szerkezeti részének káraira, melyek a szolgáltatás megkezdésekor már sérültek, hibásak, elhasználódottak voltak vagy egyéb okból cserére szorultak;

b) esztétikai és korszerűségi hibákból származó kártérítési igényekre;

c) az olyan károkra, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért felelős) a megengedett legnagyobb sebes- ségre, illetve a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék, rendőr, jelzőőr jelzéseire vonatkozó előírások megsze- gésével, ittas vagy bódult állapotban történő járművezetéssel, érvényes vezetői engedély nélkül vagy a gépjárművet jogtalanul használva okoz;

d) gépjármű indító kulcs (kártya) másolásából eredő károkra;

e) a járműben elhelyezett poggyászban, rakományban keletkezett károkra.

Csak az erre vonatkozó külön feltétel alkalmazásával terjed ki a biztosítási védelem

a) gépjárműmosók üzemeltetésével okozott károkra,

b) őrzésre átvett vagy egy szerződés mellékkötelezettsége alapján őrzött gépjárművek elveszéséből, eltulajdonításából eredő ká- rokra,

c) gépjárművek eredetiségvizsgálatával, műszaki vizsgálatával okozott károkra.

506. sz.: Ingatlan, gépek, műszaki eszközök, egyéb használati tárgyak bérbeadása

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) rendelkezéseit az e külön feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. A biztosítás fedezetet nyújt azokra a dologi károkra, melyeket a biztosított, mint ingatlan vagy – a biztosítási ajánlaton feltüntetett – gépek, mű- szaki eszközök egyéb használati tárgyak bérbeadója e dolgok vagy az ingatlan bérlőjének okoz és amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül

a) termékszavatosság, kellékszavatosság, jótállás alapján fennálló kötelezettségek teljesítésére és az azzal összefüggésben felmerülő költsé- gekre és egyéb kiadásokra (a hibás szolgáltatás kijavításával, újbóli teljesítésével kapcsolatban felmerülő költségek egyéb kiadások);

b) a káresemény miatt a bérelt ingatlanban folyó tevékenység vagy a bérlő által folytatott tevékenység megszüntetéséből, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányokra (pl. termeléskiesés, többletköltség, az ingatlan rendeltetésszerű használatáig bérelt ingatlan bérleti díja).

3. A biztosított köteles a bérlőt a bérelt ingatlan, dolog használatának rendeltetésszerű módjáról, az esetleges javítási, karbantartási munkákról tájékoztatni. Nem fedezi a biztosítás azokat a károkat, melyek a tájékoztatás hiányosságából következően állnak elő.

4. A biztosított köteles a bérleti szerződést írásban megkötni, és a kárbejelentéshez – az ÁFSZ VI. fejezetében felsoroltakon kívül – csatolni.

507. sz.: Ingatlan bérlőinek felelősségbiztosítása

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. A biztosítás fedezetet nyújt azokra a dologi károkra, melyeket a biztosított az általa bérelt ingatlanban okoz és amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. Fedezetet nyújt a biztosítás e dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíjra, amennyiben a biztosított a sérelemdíj fizetésére – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételekben (ÁFSZ) felsorolt eseteken kívül

a) a káresemény miatt az ingatlan bérbeadásának megszüntetéséből, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányokra (pl. ter- meléskiesés, többletköltség vagy egyéb veszteség);

b) azokra a károkra, melyek abból erednek, hogy a bérlő a bérelt ingatlanon jogosulatlanul olyan átalakítási munkálatokat végzett vagy végeztetett, amelyekhez a bérbeadó vagy a hatóság engedélye lett volna szükséges, és azokra a költségekre, melyek a bér- lőt ebben az esetben az eredeti állapot helyreállítása kapcsán terhelik;

c) azon személyek által okozott károkra, akik a biztosított bérlővel kötött szerződés alapján használják a bérlet tárgyát vagy annak bármilyen részét, tartozékát (pl. albérlet);

d) azokra a károkra, melyek a bérelt ingatlanban az elhasználódás, kopás és a rendszeres igénybevétel miatt keletkeztek;

e) a fűtési, vízmelegítési rendszerrel továbbá a bérelt ingatlanban folytatott tevékenységből eredő vagy azzal kapcsolatos (pl. ben- zintárolás) robbanással okozott károkra;

f) az ingatlan berendezési tárgyai, kazánok, fűtő-, gépi és melegvízelőállító-berendezések, valamint elektromos és gázkészülékek káraira.

3. A biztosított köteles a bérleti szerződést írásban megkötni, és a kárbejelentéshez – a VI. fejezetében felsoroltakon kívül – csatolni.

509. sz.: Gépjárművek eredetiségvizsgálata és műszaki vizsgálata

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) és az 503. sz. külön feltétel rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül

a) a gépjárművek előzetes eredetiségvizsgálata

A biztosítás az előzetes eredetiségvizsgálatban közreműködőként résztvevő szervezetek (hatóság által engedélyezett tanúsító szerveze- tek) jogszabályban meghatározott tevékenységére nyújt biztosítási védelmet.

b) gépjárművek műszaki vizsgálata

Jelen feltétel alkalmazásában

a) előzetes eredetiségvizsgálat: olyan hatósági eljárás, melynek célja a járművek azonosító adatai és a jármű okmányok valódiságának meg- állapítása.

b) gépjárművek műszaki vizsgálata: a gépjármű műszaki közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének ellenőrzése a gépjár- mű forgalomba helyezése előtt vagy időszakos vizsgálat keretében.

2. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított az a biztosítási ajánlaton név szerint feltüntetett személy, aki a biztosított tevékenység folytatására a hatályos jogszabályok szerint jogosult.

3. Jelen külön feltétel alapján a biztosító – eltérően az 503. sz. külön feltétel 2. f) pontjától – megtéríti azokat a gépjárművekben okozott dologi károkat, és tisztán vagyoni károkat, melyet a biztosított az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése során, illetve hibás teljesítése következtében szerződéses partnereinek vagy a szolgáltatása iránybevevőinek okoz, és amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kárté- rítési felelősséggel tartozik.

Jelen külön feltétel alkalmazása szempontjából dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik. Do- lognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is. Tisztán vagyoni kár az, mely nem személyi sérüléses kár, nem dologi kár és nem is ilyen kárra vezethető vissza.

4. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFSZ-ben és az 503. sz. külön feltételben foglalt eseteken kívül

a) a biztosított tevékenységen kívül a gépjárműn végzett szolgáltató tevékenység (pl. javítás, mosás stb.) folytán keletkezett károkra;

b) a gépjármű (illetve alkatrészeinek, tartozékainak eltulajdonításából) eredő károkra;

c) az olyan kárra, melyet a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért felelős) a gépjárművet jogtalanul használva okoz;

d) a gépjármű olyan szerkezeti részének káraira, melyek a szolgáltatás megkezdésekor már sérültek, hibásak, elhasználódottak voltak vagy egyéb okból cserére szorultak;

e) tisztán vagyoni károkkal összefüggő sérelemdíjra;

f) értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok eltűnésével, elvesztésével, ellopásával összefüggésben keletkezett károkra;

g) jogszabály vagy szerződés alapján a biztosítottra vagy a károsultra kötelező határidő elmulasztásából származó károkra. Mulasz- tásnak minősül a nem teljesítés, illetve a késedelmes teljesítés.

510. sz.: Xxxxxxxx, nevelési, gyermekellátási tevékenység

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel keretében – a 2. pontban foglaltak szerint – a biztosító megtéríti mindazokat

– a személyi sérüléses és dologi károkat, amelyért a biztosított, mint gyermekellátási, oktatási, nevelési tevékenység folytatója a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

– a személyi sérüléses és dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíjat, amelynek a megfizetésére a biztosított, mint gyermekellátási, oktatási, nevelési tevékenység folytatója – személyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

2. Fedezetet nyújt a biztosítás

2.1. a biztosított szakmai szolgáltatásával összefüggésben a tanulót (hallgatót, gyermeket) ért károkból származó kártérítési kötelezettségekre;

2.2. a tanuló által okozott kár miatt a biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre.

3. Az ajánlaton feltüntetett esetben terjed ki a biztosítási fedezet az 1. pontban foglaltak szerint

a) a biztosított által nyújtott éjszakai elhelyezés (pl. kollégium, bentlakásos intézmények) során a tanulókat (hallgatókat, gyermekeket) ért károkra;

b) iskolán kívüli oktatás során, iskolai rendezvényeken, kirándulások, utazások alkalmával a tanulókat (hallgatót, gyermeket) ért károkra. Tan- terven kívüli utazásokra akkor terjed ki a biztosítási fedezet, ha az iskola vezetősége azt engedélyezte.

c) a biztosított által üzemeltetett tanműhelyben, laboratóriumban a tanulókat (hallgatókat) ért károkra;

d) a szakmai gyakorlaton részt vevő tanulókat (hallgatókat) a gyakorlati képzés során ért azokra a károkra, melyekért a biztosított, mint fog- lalkoztató kártérítési felelősséggel tartozik.

Fedezi a biztosítás – eltérően az ÁFSZ VII.1.a) pontjától – a tanuló (hallgató) által a szakmai gyakorlaton való részvétel során a foglalkozta- tónak okozott azokat a személysérüléses és dologi károkat is, melyekért a tanuló (hallgató) kártérítési felelősséggel tartozik.

e) szabadidős tevékenység folytatása, tanfolyamon való részvétel során (pl. sportfoglalkozás, nyelvoktatás) a résztvevőket ért azokra a ká- rokra, melyekért a biztosított, mint szervező kártérítési felelősséggel tartozik.

4. Nem fedezi a biztosítás az ÁFSZ-ben felsorolt eseteken kívül

a) a gyermekek (tanulók) által egymásnak okozott, dologi károkozás kapcsán felmerülő, biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségeket;

b) tárgyak elveszéséből, elhagyásából, eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségeket;

c) a biztosított birtokában lévő (a biztosított által bérelt, letétként kezelt, megőrzésre átvett stb.) tárgyakban keletkezett károkat;

d) a különösen veszélyes (extrém) sport, szórakoztató-szabadidős tevékenység folytatása során bekövetkezett, a biztosítottat terhelő kárté- rítési kötelezettségeket.

Extrém sport, szabadidős tevékenység: amit a vonatkozó jogszabályok rendelkezései ilyen tevékenységnek minősítenek, így különösen vízisízés, vadvízi evezés, hegy- és sziklamászás az V. foktól, magashegyi expedíció, barlangászat, bázisugrás, mélybeugrás (bungee jum- ping), falmászás, roncsautó (auto-crash) sport, rally, hőlégballonozás, félkezes és nyílt-tengeri vitorlázás, sárkányrepülés, ejtőernyőzés, paplanernyőzés, műrepülés.

511. sz.: Letétbe helyezett, megőrzésre vagy feldolgozásra átvett tárgyak

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) és az 503. sz. külön feltétel rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Xxxxx külön feltétel alapján a biztosítás fedezetet nyújt a biztosítottnál letétbe helyezett dolgok megsérüléséből, megsemmisüléséből, elveszé- séből, eltulajdonításából eredő azokra a károkra, melyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

A biztosítási fedezet csak az olyan dolgokban keletkezett károkra vonatkozik, melyeket

– a szállóvendég a szobájában,

– a károsult az arra kijelölt lezárt vagy őrzéssel védett helyen helyezett el vagy

– olyan személynek adott át, akit annak átvételére jogosultnak tarthatott.

2. Fedezi a biztosítás – az 1. pontban foglaltak szerint – az olyan ingóságokban bekövetkezett károkat is, melyeket a biztosított megmunkálásra, felszerelésre, fel- vagy átdolgozásra, javításra vett át.

3. Ruhatárban elhelyezett tárgyak elveszéséből, eltulajdonításából, cseréjéből eredő kártérítési kötelezettségekre csak akkor terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha a ruhatár üzemideje alatt azt folyamatosan őrizték és a ruhatári személyzeten kívül a ruhatárban más nem tartózkodott.

4. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFSZ-ben és az 503. sz. külön feltételben foglalt eseteken kívül

a) azokra a károkra, melyek az átvett idegen tárgyakban azok őrzésén túlmenően, az azokon végzett egyéb szolgáltatás (pl. javítás, megmunkálás, felszerelés, fel- vagy átdolgozás, gyógykezelés) nyújtása során vagy szállításuk során következtek be;

b) számítógépekben, gépjárművekben keletkezett károkra.

512. sz.: Targoncákkal, darukkal okozott károk felelősségbiztosítása

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) és – a biztosítási ajánlaton megjelöltek szerint – a Vállalkozói tevékenység felelősségbiztosításának különös feltételei illetve az 503. sz. külön feltétel rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján a biztosítás mentesíti a biztosítottat, a biztosított tevékenység folytatása során targoncával vagy daruval – szolgál- tatói tevékenységen kívül okozott – személyi sérüléses károk és dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Az 503. sz. külön feltétellel kiegészítve, jelen külön feltétel alapján a biztosítás mentesíti a biztosítottat – az általa nyújtott szolgáltatás teljesítése során, illetve hibás teljesítése következtében – a biztosított szerződéses partnereinek vagy a szolgáltatás igénybevevőinek targoncával vagy daruval okozott olyan személyi sérüléses károk és dologi károk megtérítése alól, amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Az 504. sz. külön feltétellel kiegészítve, jelen külön feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokban a dolgokban keletkezett dologi károkra, melyekre biztosított által nyújtott szolgáltatás (targoncával vagy daruval folytatott munkavégzés) irányul.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFSZ-ben, a Vállalkozói tevékenység felelősségbiztosításának különös feltételeiben és az 503. sz. külön feltételben foglalt eseteken kívül a kárra, amennyiben

a) a targoncát vagy darut kezelő személy a gép működtetéséhez jogszabályban előírt képesítéssel, illetve ha a gép kezeléséhez szükséges, akkor gépkezelői jogosítvánnyal, vezetői engedéllyel nem rendelkezik;

b) a targoncát vagy a darut az üzemeltetési (használati) utasításban meghatározott rendeltetésétől eltérő célra használják;

c) a targonca vagy a daru – jogszabály vagy gyártó által előírt – időszakos vizsgálatát elmulasztják, a gépet engedély nélkül átalakít- ják és ez a kár bekövetkeztében közrehatott.

3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) targonca: áruk rakodására és rövidtávú szállítására szolgáló, szakaszos működésű – kézi vezérlésű és gépi működtetésű – anyagmozgató berendezés;

b) daru: olyan szakaszos működésű emelőgép, amely a teherfelvevő eszközével rögzített teher térbeli mozgatására alkalmas.

513. sz.: Építőipari kivitelezők és felelős műszaki vezetők szakmai felelősségbiztosítása

Jelen külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ), a Vállalkozói tevékenység felelősségbiztosításának különös feltételei és az 503. sz. külön feltétel rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészí- tésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított tevékenységnek minősül

a) az építőipari kivitelezési tevékenység

b) felelős műszaki vezetői tevékenység

Jelen feltétel alkalmazásában

a) építőipari kivitelezési tevékenység: minden olyan építési-szerelési munka, melynek eredményeképpen jogszabályban előírt tartalmú és részletezettségű terv alapján építmény létesül, vagy építési tevékenység valósul meg.

b) felelős műszaki vezetői tevékenység: az építési munkaterületen végzett építési-szerelési munkát jogszabályban meghatározott felelősség- gel irányító tevékenység. A felelős műszaki vezető tevékenysége a vállalkozó kivitelező építési szerződésében vállalt építőipari kivitelezési tevékenységnek vagy meghatározott részének irányítására terjed ki.

c) építési-szerelési munka: minden olyan teljes körű vagy szakági munka (a technológiai szerelés kivételével), amelynek közvetlen célja az építmények, építményrészek megépítése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, karbantartása és javítása, illetőleg lebontása.

2. Xxxxx külön feltétel alapján biztosított

a) az építőipari kivitelezési tevékenység tekintetében az a személy (pl. egyéni vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet), aki az építőipari kivitelezési tevékenység gyakorlására a vonatkozó jogszabályok szerint jogosult.

b) a felelős műszaki vezetői tevékenység tekintetében, a jogosultságának megfelelő építményfajta és szakterület vonatkozásában

– a Felelős Műszaki Vezetői Névjegyzékbe felvett természetes személy (egyéni vállalkozó),

– az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a Felelős Műszaki Vezetői Névjegyzékbe felvett tagja vagy alkalmazottja útján gyakorolja e tevékenységet.

3. Eltérően az 503. sz. külön feltétel 3.c) potjától, fedezetet nyújt a biztosítás azokban a dolgokban keletkezett károkra, melyekre a biztosított által nyújtott szolgáltatás irányul.

514. sz.: Gépjárművek őrzésének felelősségbiztosítása

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) és az 503. sz. külön feltétel rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján – eltérően az 503. sz. külön feltétel 1. és 2. f) pontjától – kiterjed a biztosítási fedezet őrzésre átvett vagy egy szer- ződés mellékkötelezettsége alapján őrzött gépjárművek sérüléséből, megsemmisüléséből, elveszéséből vagy eltulajdonításából eredő azokra a károkra, melyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik, feltéve, hogy

– a gépjárművet a biztosított zárható garázshelyiségeiben vagy

– olyan parkolóhelyein helyezik el, melyet olyan kerítés határol, ahol a gépjármű és személykapu sorompóval vagy legalább egy darab kul- csos zárral (vagy lakattal) lezárt és a járművek állandó (24 órás), élőerős (helyszíni) felügyelete biztosított.

2. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése az ÁFSZ-ben és az 503. sz. külön feltételben foglalt eseteken kívül

a) a gépjárműn végzett szolgáltató tevékenység (pl. javítás, mosás stb.) folytán keletkezett károkra;

b) a gépjárműbe beépített audioberendezésben, a járműben elhelyezett poggyászban, rakományban keletkezett károkra;

c) a gépjármű alkatrészeinek, tartozékainak eltulajdonításából eredő károkra;

d) gépjármű indító kulcs (kártya) másolásából eredő károkra;

e) az olyan kárra, melyet a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért felelős) a gépjárművet jogtalanul használva okoz.

3. A biztosított – a kárenyhítési kötelezettsége körében – köteles a károkozást haladéktalanul bejelenteni az illetékes rendőrhatósághoz.

515. sz.: Gépjárműmosók felelősségbiztosítása

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) és az 503. sz. külön feltétel rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Xxxxx külön feltétel alapján a biztosító – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – megtéríti azokat a gépjárművekben oko- zott dologi károkat, melyet a biztosított az általa üzemeltetett gépjárműmosó használata során – ide nem értve a mosóhelyiségbe történő be-, illetve kiállást – a szolgáltatás igénybevevőjének okoz, és amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. Xxxxx külön feltétel alapján az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételben (ÁFSZ) és az 503. sz. külön feltételben felsorolt eseteken kívül nem terjed ki a biztosítási védelem

a) antennában, visszapillantó tükörben, légterelőben keletkezett károkra;

b) a gépjármű olyan szerkezeti részének káraira, melyek a szolgáltatás megkezdésekor már sérültek, hibásak, elhasználódottak vol- tak vagy egyéb okból cserére szorultak.

516. sz.: Kiegészítő termékfelelősség-biztosítás

Xxxxx külön feltétel alapján megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában az Általános felelősségbiztosítási szerződési feltételek (ÁFSZ) rendelkezéseit az e feltételben foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Xxxxx külön feltétel alapján a biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat, mint a biztosítási ajánlaton megnevezett termék gyártóját, importálóját, forgalmazóját, a termék hibája által a biztosítón és a biztosítotton kívüli személynek okozott olyan

a) a magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgyát képező dolgokon kívüli – egyéb dolgokban okozott dologi károk megtérítése alól, ame- lyekért a biztosított a termékfelelősségre vonatkozó vonatkozó magyar jogi szabályozás szerint felelősséggel tartozik.

b) az 1.a) pont szerint fedezett dologi kárral közvetlenül összefüggő sérelemdíj megfizetése alól, melynek a megfizetésére a biztosított – sze- mélyiségi jog megsértésére tekintettel – a magyar jog szerint köteles.

2. Fedezetet nyújt a biztosítás – az 1. pontban foglaltak szerint – azon károkra és sérelemdíjra vonatkozó követelésekre is, amelyek a termék forgalmazása során, a termékkel kapcsolatban adott hibás vagy hiányos tanácsadásból erednek.

3. Xxxxx külön feltétel alapján a Vállalkozói tevékenység felelősségbiztosításának különös feltételei II. fejezetében felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás

a) a biztosított által gyártott hibás terméknek más termékkel harmadik személy – továbbiakban felhasználó – által történő egyesítése, össze- vegyítése, e termékbe történő beépítése, feldolgozása során és ezen eljárások következtében a felhasználónak okozott károkat;

b) a hibás termék harmadik személy – továbbiakban felhasználó – által történő továbbfeldolgozása során és ezen eljárás következtében a felhasználónál keletkező károkat;

c) azokat a károkat, melyek abból erednek, hogy a biztosított által gyártott – termék gyártására szolgáló – munkagép, a gép hibája miatt hibás terméket állít elő vagy a munkagéppel a terméket előállítani nem lehet és ez a hibás terméket előállító felhasználónak kárt okoz;

d) azokat a károkat, melyek abból erednek, hogy a hibás ingó termék ingatlan alkotórészévé vált.

Vállalkozói jogvédelmi biztosítás különös feltételei (VJOGV)

Jelen általános szerződési feltételre utalással megkötött jogvédelmi biztosítási szerződés keretében a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) vállalja, hogy a szerződési feltételben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén – a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint – jogvédelmi szolgáltatást nyújt a biztosított vállalkozásnak.

Xxxxx feltételben nem szabályozott kérdésekben a Generali Biztosító Zrt. Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) rendelkezései megfelelően irány- adók.

I. Biztosított

I.1. Xxxxx feltétel alapján biztosított az a biztosítási ajánlaton biztosítottként feltüntetett vállalkozás (természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet), akinek a jogi érdeksérelme esetén a biztosító jogvédelmi szolgáltatást nyújt.

I.2. A büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem keretében biztosítottnak minősül a biztosított egyéni vállalkozó, a biztosított vállalkozás vezető tisztségviselője, személyesen közreműködő tagja, munkavállalója és segítő családtagja.

II. A biztosítás tárgya

A jogvédelmi biztosítás keretében a biztosító – biztosítási eseménynek minősülő jogvitákban – a biztosítási feltételben foglaltak szerint segíti és támogatja a biztosítottat jogi érdekeinek védelmében, így különösen

– jogi tanácsot ad a biztosítottnak jogi érdeksérelem esetén,

– a biztosítási feltételben meghatározott szolgáltatási területeken gondoskodik a biztosított jogi képviseletéről peren kívüli és peres eljárá- sokban, a biztosított védelméről szabálysértési és büntetőeljárás során, valamint

– a biztosítási összeg erejéig viseli a biztosított jogi érdekeinek védelméhez szükséges jogi tanácsadás, illetve jogi eljárások költségeit.

III. Biztosítási esemény

III.1. A biztosítási védelem a biztosított vállalkozás – biztosítási ajánlaton megjelölt – gazdasági tevékenységével kapcsolatban bekövetkezett bizto- sítási eseményekre terjed ki.

III.2. Biztosítási eseménynek tekintendő, ha

a) a biztosított jogi érdekei más személyek magatartása következtében sérelmet szenvednek vagy

b) más személyek jogi érdekei a biztosított magatartása következtében sérelmet szenvednek és emiatt a biztosítottal szemben igényt támasz- tanak.

III.3. Az azonos okra visszavezethető több esemény egy biztosítási eseménynek minősül, és a biztosítási összeg csak egyszer áll rendelkezésre. Összege az első biztosítási eseménynek minősülő jogsértés vagy érdeksérelem időpontja szerint állapítandó meg.

III.4. Jelen feltétel alkalmazásában jogi érdeksérelemnek (jogi érdeksérelmet okozó magatartásnak) minősül

– kártérítési jogvédelem esetén az a károkozó magatartás, mellyel összefüggésben a káresemény bekövetkezett,

– szerződéses jogvédelem esetén szerződésszegésre vezető magatartás elkövetése,

– ingatlan dologi jogi jogvédelem esetén az ingatlan tulajdonjogával, használatával vagy rendelkezési jogával kapcsolatos jogsértő magatar- tás elkövetése,

– munkajogi jogvédelem tekintetében munkavállalói jogellenes felmondás esetén a felmondás közlése, kártérítési igény érvényesítése esetén a károkozó magatartás elkövetése, egyéb esetben a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megszegésére vezető magatartás elkövetése,

– büntetőjogi, szabálysértési jogvédelem esetén a bűncselekmény (szabálysértés) törvényi tényállását megvalósító magatartás elkövetése,

– fogyasztóvédelmi és versenyjogi jogvédelem esetén a jogsértő magatartás elkövetése.

III.5. Amennyiben a jogi érdeksérelem mulasztással valósul meg, akkor a jogi érdeksérelem akkor következik be, amikor a mulasztást még a jogi érdeksérelem bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna (határidő elmulasztása esetén a határidő utolsó napján).

IV. A biztosítási védelem időbeli korlátja (időbeli hatály)

IV.1. A biztosítottat ért érdeksérelem (a biztosított által érvényesített jogi igény) esetén (III.2. a) pont) a biztosítási védelem azokra a biztosítási ese- ményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi érdeksérelem (a jogi érdeksérelmet okozó magatartás elkövetése) és a jogi érdeksérelem miatti igényérvényesítés kezdete a biztosítási szerződés hatálya alatt történt.

IV.2. A biztosított által okozott érdeksérelem (a biztosítottal szemben érvényesített igény) esetén (III.2. b) pont) a biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi érdeksérelem (a jogi érdeksérelmet okozó magatartás elkövetése) a biztosítási szerződés hatálya alatt történt, a jogi érdeksérelem miatti igényérvényesítés pedig legkésőbb a szerződés megszűnését követő 2 éven belül megkezdődik.

IV.3. További feltétele a biztosítási fedezet fennállásának, hogy a biztosítási szerződés hatálya alá essen:

– folyamatosan fennálló jogi érdeksérelem esetén a jogi érdeksérelem (jogi érdeksérelmet okozó magatartás) kezdő időpontja,

– sorozatkárok (III.3. pont) esetén a sorozat első káreseményének időpontja.

IV.4. A jelen pontban foglaltak figyelembevételével a biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, hatósági eljárásokban azok jogerős befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szerződés az eljárás tartama alatt megszűnt. Amennyiben azonban a biztosítási szerződés a szerződő felmondása vagy a biztosítási díj nemfizetése miatt szűnik meg, akkor a szerződés megszűnésének időpontjában a jogvédelmi fedezet is meg- szűnik és a biztosító további jogvédelmi szolgáltatást nem nyújt, jogi költséget nem térít.

IV.5. A biztosító a kockázatviselés kezdetét követően nem köt ki várakozási időt.

V. A biztosítási védelem területi korlátja (területi hatály)

A biztosítás területi hatálya a Magyarország területén bekövetkezett, magyar bíróság és más magyar hatóság joghatósága alá tartozó biztosí- tási eseményekre terjed ki.

VI. Jogvédelmi szolgáltatási területek

A biztosító az alábbi területeken nyújt jogvédelmi szolgáltatást:

1. Szerződéses jogvédelem

Fedezetet nyújt a biztosított vállalkozás által – a biztosított tevékenységgel összefüggésben – kötött polgári jogi szerződések (pl. adásvétel, csere, lízing, ajándékozás, bérlet, megbízási szerződés, vállalkozási szerződés, hitel- és kölcsönszerződés, biztosítási szerződés) megszegé- sével kapcsolatos érdeksérelmekre.

A biztosítási védelem a XIII. fejezet szerint az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokra terjed ki:

– ügyvéd ajánlása,

– jogi tanácsadás ügyvédi díjának térítése.

A XIII.1. c) pont szerinti jogi eljárások költségeit nem fedezi a biztosítás!

2. Ingatlan jogvédelem

Fedezetet nyújt

– a biztosítási szerződésben kockázatviselési helyként feltüntetett ingatlanra kötött polgári jogi szerződések (pl. adásvétel, csere, ajándéko- zás, bérlet és egyéb használatra vonatkozó szerződés, építési-, tervezési- és egyéb vállalkozási szerződés, kölcsönszerződés, biztosítási szerződés) megszegéséből eredő érdeksérelmekre,

– a biztosított, kockázatviselési helyként feltüntetett ingatlanra vonatkozó dologi jogi jogviszonyából eredő alábbi jogvitákra és eljárásokra:

• birtokvédelemmel,

• közös tulajdon megszüntetésével, használat rendezésével, xxxxxx viselésével,

• ráépítéssel, túlépítéssel,

• ingatlanok elbirtoklásával,

• szomszédjogok sérelmével,

• használati jogok (telki szolgalom, haszonélvezet, használat, földhasználat) létesítésével és gyakorlásával kapcsolatos érdeksérelmekre.

A birtokvédelem esetén kívül nem terjed ki a biztosítási védelem az ingatlannal kapcsolatos közigazgatási eljárásokra (pl. építéshatósági eljárás). A biztosítási védelem a XIII. fejezet szerint az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokra terjed ki:

– ügyvéd ajánlása

– jogi tanácsadás ügyvédi díjának térítése

A XIII.1. c) pont szerinti jogi eljárások költségeit nem fedezi a biztosítás!

3. Kártérítési jogvédelem

Fedezetet nyújt – a biztosított tevékenységgel összefüggésben – polgári jogi felelősség alapján szerződésen kívül

– a biztosított vállalkozásnak okozott károk miatt a biztosított vállalkozás által előterjesztett kártérítési igények érvényesítésére,

– a biztosított vállalkozás által okozott károk miatt a biztosított vállalkozással szemben előterjesztett kártérítési igények elhárítására.

A biztosítási védelem a XIII. fejezet szerint az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokra terjed ki:

– ügyvéd ajánlása

– jogi tanácsadás ügyvédi díjának térítése

– jogi eljárások jogi költségeinek térítése

4. Munkajogi jogvédelem

Fedezetet nyújt

– a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt a munkavállaló által a biztosítottal szemben, illetve a biztosított által a munkavállalóval szemben érvényesített igényekre;

– a biztosítottal munkaviszonyban álló munkavállaló által a biztosítottnak, mint munkáltatónak okozott kár miatt, a munkavállalóval szembeni kártérítési igények érvényesítésére,

– a biztosítottal munkaviszonyban álló munkavállalót ért kár miatt, a munkavállaló által a biztosítottal, mint munkáltatóval szemben előter- jesztett kártérítési igények elhárítására.

Nem fedezi a biztosítás a biztosított vállalkozás és a biztosított vállalkozás vezető tisztségviselőjének egymással szembeni munkajogi jogvitáit. A biztosítási védelem a XIII. fejezet szerint az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokra terjed ki:

– ügyvéd ajánlása

– jogi tanácsadás ügyvédi díjának térítése

– jogi eljárások jogi költségeinek térítése

5. Büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem

A biztosított jogi érdekeinek védelmét fedezi – a biztosított tevékenységgel összefüggésben – a biztosított vállalkozás és magánszemély által gondatlanul elkövetett szabálysértések vagy bűncselekmények miatt, a biztosított vállalkozással vagy magánszeméllyel szemben indult sza- bálysértési, illetve büntetőeljárásban.

Olyan cselekményeknél és mulasztásoknál, amelyek akár gondatlan, akár szándékos elkövetés miatt büntethetők

– szándékosság miatti vád esetén visszamenőleg is fennáll a biztosítási védelem, ha az eljárást megszüntetik (kivéve ha a biztosított halála, elévülés, kegyelem miatt szűnik meg az eljárás), jogerős felmentés vagy gondatlanság miatti jogerős ítélet születik.

– ha a gondatlan elkövetés miatt indult eljárásban utóbb a szándékos elkövetést állapítják meg, a biztosító által nyújtott szolgáltatást a biz- tosított köteles visszatéríteni.

A biztosítási védelem a XIII. fejezet szerint az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokra terjed ki:

– ügyvéd ajánlása

– jogi tanácsadás ügyvédi díjának térítése

– jogi eljárások jogi költségeinek térítése

– óvadék szolgáltatása

6. Fogyasztóvédelmi jogvédelem

Fedezetet nyújt a fogyasztóvédelmi hatóság (illetve jogszabályban meghatározott más hatóság, pl. Gazdasági Versenyhivatal) által a biztosított vállalkozással szemben – a biztosított tevékenységgel összefüggésben – a fogyasztóvédelmi rendelkezések és a gazdasági reklámtevékeny- ségre vonatkozó rendelkezések megsértése miatt indított hatósági eljárásokra.

A biztosítási védelem a XIII. fejezet szerint az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokra terjed ki:

– ügyvéd ajánlása

– jogi tanácsadás ügyvédi díjának térítése

– jogi eljárások jogi költségeinek térítése

A biztosított és a fogyasztók közötti jogvitákra az 1. pont (szerződéses jogvédelem) rendelkezései szerint terjed ki a biztosítási védelem.

7. Versenyjogi jogvédelem

Fedezetet nyújt a biztosított vállalkozással szemben – a biztosított tevékenységgel összefüggésben – indított versenyfelügyeleti eljárásokra az alábbi esetekben:

– tisztességtelen verseny tilalma,

– üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma,

– gazdasági versenyt korlátozó megállapodás tilalma,

– gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma.

A biztosítási védelem a XIII. fejezet szerint az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokra terjed ki:

– ügyvéd ajánlása

– jogi tanácsadás ügyvédi díjának térítése

– jogi eljárások jogi költségeinek térítése

VII. Kizárások a kockázatviselés köréből

A biztosítási védelem nem tartalmazza a jogi érdekek védelmét:

a) ugyanazon biztosítási szerződésben biztosított személyeknek egymással szemben;

b) olyan követelések érvényesítése esetén, melyeket a biztosítottra engedményeztek, illetve olyan tartozások miatti jogérvényesítés, amit a biztosított mástól átvállalt;

c) olyan káresemények esetén, melyeket a biztosított szándékosan és jogellenesen okozott;

d) bírósági úton nem érvényesíthető követelések tekintetében,

e) adó, vám és illetékjogból, társasági és szövetkezeti jogból eredő jogi érdeksérelmek esetén,

f) a biztosított vállalkozás értékpapír-műveleteivel, pénzügyi befektetési műveleteivel kapcsolatban;

g) szerzői és szabadalmi jog területén és a szellemi tulajdonból eredő egyéb jogokkal kapcsolatban,

h) gépjárművek üzemeltetésével, vezetésével, gépjárműre vonatkozó szerződésekkel kapcsolatban bekövetkezett érdeksérelmek esetén;

i) jelen szerződésből eredően a biztosítóval szemben előterjesztett igények tekintetében;

j) ha a jogvita tárgyát képező követelés összege, illetve szabálysértési eljárás során a pénzbírság összege nem éri el a 20.000 Ft-ot;

k) a biztosítóval megbízási, vállalkozási jogviszonyban álló személyeknek a biztosítóval kapcsolatos érdeksérelmei tekintetében;

l) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott károkkal kapcsolatos vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülő jogvitákban.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül, különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideo- lógiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

VIII. A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése, együttműködés a jogi érdekek védelme során

VIII.1. Jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosítónak

a) A biztosított köteles a jogvédelmi szolgáltatási igényt haladéktalanul, de legkésőbb az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a biztosítónak bejelenteni. Ez történhet

– elektronikus úton (xxxxxxxxxx@xxxxxxxx.xx),

– faxon a +36 1 301 7490-es faxszámon,

– személyesen a biztosításközvetítőnél vagy a biztosító bármely ügyfélszolgálatán,

– telefonon munkanapokon 8-20 óra között a Telefonos ügyfélszolgálat +36 1 452 3333-as telefonszámán,

– interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxx

– levélben a Generali Biztosító Zrt., Dokumentumkezelő Központ, 7602 Pécs, Pf. 888 címen.

b) A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosítót részletesen tájékoztatni kell

– a jogi érdeksérelem alapját képező tényállásról, pontosan megjelölve az érdeksérelem időpontját, helyszínét és azon személyt, illetve szervezetet (név, cím), akivel szemben igényt kíván érvényesíteni a biztosított, illetve aki vele szemben igényt érvényesít.

– arról, hogy a biztosított élni kíván-e a szabad ügyvédválasztási jogával, vagy a biztosítóra bízza a jogi képviselő megválasztását.

c) A biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani

– minden olyan iratot, mely a jogvita alapját képező tényállás megállapítása szempontjából jelentős (pl. levelezések, szerződések, bíró- sági beadványok, határozatok stb.),

– az ügyvédjével kötött ügyvédi megbízási szerződést vagy az ügyvédje által adott díjajánlatot, amennyiben élni kíván a szabad ügyvéd- választási jogával.

Ezeket a dokumentumokat már a biztosítási esemény bejelentésével egyidejűleg célszerű a biztosítónak benyújtani.

A jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez, a biztosítással fedezett ügyvédi díjak és egyéb jogi költségek térítéshez a biztosító jogosult bekérni a biztosítottól az alábbi iratokat:

– azokat a szerződéseket (pl. munka-, adásvételi, bérleti, haszonbérleti, vállalkozási, kölcsön, stb.), melyek a jogi érdeksérelemmel össze- függésben állnak;

– a jogi érdeksérelem jogalapját és összegszerűségét bizonyító fényképfelvételeket, iratokat;

– az ellenérdekű félnek átadott vagy az ellenérdekű féltől kapott leveleket, egyéb iratokat;

– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben bírósági, hatósági eljárás indult, akkor annak iratait (beadványok, jegyzőkönyvek, bírósági, hatósági határozatok);

– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben szakértői vizsgálatra került sor, akkor az elkészült szakvéleményt;

– a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd által adott díjajánlatot, az ügyvéddel kötött megbízási szerződést és az ügyvéd által felvett tényvázlatot;

– amennyiben a hatályos számviteli szabályok szerint a biztosítottat terhelő jogi költségről számlát kell kiállítani (pl. ügyvédi megbízási díj), akkor a számlát, egyéb esetben (pl. illeték, ellenérdekű félnek fizetendő perköltség) a jogi költség kifizetését igazoló bizonylatot.

Amennyiben a biztosított a jelen pontban meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt a biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás megítélése szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító nem köteles a jogvédelmi szolgál- tatást teljesíteni, a már teljesített jogvédelmi szolgáltatást pedig jogosult visszakövetelni.

VIII.2. Teendők az igények érvényesítése vagy elhárítása előtt és a jogi eljárások során

Amennyiben a biztosító jogi tanácsadáson kívül jogi eljárások költségét is téríti, akkor a biztosított köteles:

a) a biztosítóval együttműködni az igények peren kívüli rendezése érdekében,

b) a biztosító hozzájárulását kérni, amennyiben olyan intézkedést vagy eljárási cselekményt végez (pl. keresetlevelet, fellebbezést nyújt be, szakértő kirendelését kéri a bíróságtól), mely a biztosító szolgáltatási kötelezettségét érinti vagy érintheti. A biztosító jogosult azon költsé- gek viselését elutasítani, melyek vállalása előtt nem kérték előzetes hozzájárulását,

c) az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, bírói döntés megtámadása, valamint a jelentősebb eljárási cselekmények előtt a bizto- sító állásfoglalását – különösen a sikerre való kilátással kapcsolatban – bekérni, az egyezségkötéseket a biztosítóval egyeztetni. A biztosí- tóval nem egyeztetett egyezségkötés a biztosító irányában a biztosítási szolgáltatás tekintetében nem hatályos,

d) az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztatni a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgya- lási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósági határozatok) a benyújtást, illetve a kézhezvételt követő 5 napon belül a biztosítónak megküldeni.

IX. A jogvédelmi szolgáltatás igénybevételének feltételei

IX.1. A biztosító a jogvédelmi szolgáltatást az alábbi feltételek együttes fennállása esetén teljesíti:

– a bejelentett esemény a biztosítási feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül (lásd III. fejezet) és nincs kizárva a kockázatviselés kö- réből (lásd VII. fejezet) és

– a bejelentett jogi érdeksérelemre kiterjed a biztosítási fedezet (lásd IV. és V. fejezet)

– a biztosított peren kívül már megkísérelte a jogi igényét érvényesíteni (a vele szemben támasztott jogi igényt elhárítani), de ez nem vezetett eredményre és

– a sikerkilátás vizsgálata során a biztosító úgy ítélte meg, hogy megfelelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére (lásd X. fejezet).

IX.2. Nem végez a biztosító sikerkilátás-vizsgálatot, amennyiben

– a jogvédelmi szolgáltatást kizárólag jogi tanácsadás formájában nyújtja, azaz a jogi tanácsadást nyújtó ügyvéd díján kívül jogi eljárások költségét nem viseli,

– büntetőjogi jogvédelem esetén.

X. Sikerkilátás-vizsgálat, egyeztető eljárás

X.1. Sikerkilátás-vizsgálat

X.1.1. A IX. 2. pontban felsorolt eseteken kívül a biztosító jogosult a szolgáltatási igény bejelentésekor, valamint az eljárás folyamán bármikor vizsgá- latot indítani a jogérvényesítés vagy a jogi védekezés feltehető sikerére vonatkozólag (sikerkilátás-vizsgálat).

Jelen feltétel alkalmazásában az igényérvényesítés akkor tekinthető sikeresnek, amennyiben:

– a tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával valószínűsíthető, hogy a biztosítottra kedvező bírósági, hatósági határozat születik és

– pénzügyi követelés érvényesítése esetén valószínűsíthető a követelés megtérülése.

X.1.2. Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy megfelelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére, akkor írásban nyilatkozik a szolgáltatási igény teljesítéséről és vállalja a biztosított költségeket.

Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy nincs kilátás az igényérvényesítés sikerére, akkor jogosult elutasítani a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését.

X.1.3. Amennyiben a sikerkilátás vizsgálatához a tényállás kiegészítése vagy további iratok csatolása szükséges, a biztosító jogosult felhívni a bizto- sítottat ennek teljesítésére. Ebben az esetben a X.1.4.pontban meghatározott határidő a sikerkilátás vizsgálatához szükséges valamennyi irat rendelkezésre bocsátásától kezdődik.

X.1.4. A biztosító a jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésétől számított 15 napon belül köteles a biztosítottal írásban közölni a sikerkilátás- vizs- gálat eredményét, azaz hogy a szolgáltatási igényt teljesíti vagy elutasítja. Az elutasítást legalább az arra okot adó tény és az arra vonatkozó jogszabályi vagy szerződéses rendelkezések felhívásával kell megindokolni.

Az elutasítással egyidejűleg a biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat az egyeztető eljárás lehetőségéről, valamint arról, hogy amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megvá- laszthatja jogi képviselőjét.

X.2. Egyeztető eljárás

X.2.1. Amennyiben a biztosító a sikerkilátás-vizsgálat alapján elutasítja a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését, és a biztosított ezzel a döntéssel nem ért egyet, az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül jogosult egyeztető eljárást kezdeményezni.

X.2.2. Az egyeztető eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a biztosított köteles megnevezni az egyeztető eljárásban őt képviselő ügyvédet, valamint a biztosítónak benyújtani az ügyvéddel kötött ügyvédi megbízási szerződést.

Az egyeztető eljárás kezdeményezésétől számított 5 napon belül a biztosító is köteles megnevezni az egyeztető eljárásban résztvevő jogi kép- viselőjét.

X.2.3. Amennyiben az egyeztető eljárás során a biztosított és a biztosító jogi képviselője a sikerkilátás kérdésében

– azonos véleményre jut, úgy ezt a döntést a biztosított és a biztosító is köteles elfogadni.

– nem jutnak azonos véleményre 4 héten belül, úgy a biztosított jogosult saját költségén, az általa szabadon választott jogi képviselővel az igényt érvényesíteni (bírósági eljárást megindítani).

Amennyiben az igényérvényesítés során a biztosított pernyertes lesz, úgy a biztosító köteles a jelen szerződés alapján biztosított – és a perben meg nem térült – jogi költségeket a biztosítottnak megtéríteni.

Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez viszonyított arányában viseli. A biztosítottat képviselő ügyvéd – készkiadásokat is tartalmazó – megbízási díját a biztosító a XIII.1.c) pont szerint viseli.

X.2.4. Az egyeztető eljárás költségét az alábbiak szerint viselik a felek:

– amennyiben az egyeztető eljárás eredménye a biztosítottra kedvező, az eljárás költségét a biztosító viseli,

– amennyiben az egyeztető eljárás eredménytelen vagy eredménye a biztosítóra kedvező, úgy a biztosított és a biztosító saját költségüket viselik.

X.2.5. Amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosított jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmé- ben szabadon megválasztani jogi képviselőjét.

XI. A biztosított jogi képviselete

XI.1. A biztosított jogosult a biztosítási esemény bekövetkezését követően, illetve bármely bírósági vagy közigazgatási eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás elkerülését elősegítő eljárás során, valamint az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén, sza- badon megválasztani jogi képviselőjét (ügyvédjét).

XI.2. Az ügyvédválasztási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, akinek irodája a biztosított lakóhelye szerinti helységben vagy azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben nincs vagy csak egy ügyvéd működik, akkor választható más, a megyei bíróság illetékességi területén működő ügyvéd is.

XI.3. Amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával, úgy a biztosító megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl vagy – külön meghatalmazás alapján – a biztosító jogtanácsosa látja el a biztosított jogi képviseletét.

XI.4. Az ügyvéddel minden esetben a biztosított létesít megbízási jogviszonyt.

XI.5. Amennyiben a biztosított szabad ügyvédválasztási jogával él, úgy köteles az ügyvéddel kötött – ügyvédi megbízási díjat tartalmazó – megbízási szerződést, a megbízás létrejöttét követő 2 munkanapon belül a biztosítónak benyújtani. A biztosító csak abban az esetben téríti a megbízási szer- ződésben meghatározott mértékben az ügyvédi megbízási díjat, amennyiben a megbízási díj összegét előzetesen elfogadta (lásd XIII.1.c) pont).

XI.6. A biztosított köteles a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól mentesíteni, és megbízni, hogy az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztassa a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, be- adványok, bírósági határozatok) bocsássa a biztosító rendelkezésére.

XI.7. Az ügyvéd a biztosítottal szemben közvetlenül felelős a megbízás teljesítéséért. A biztosító nem felel az ügyvéd tevékenységéért.

XII. Érdekellentét esetén követendő eljárás

XII.1. Jelen feltétel alkalmazásában érdekellentétnek minősül, amennyiben a jelen szerződés szerinti biztosítási esemény kapcsán

– az ellenérdekű félnek a biztosító más biztosítási szerződés (pl. felelősségbiztosítási, jogvédelmi biztosítási szerződés) alapján biztosítási védelmet nyújt vagy

– a biztosító az ellenérdekű fél.

XII.2. Érdekellentét esetén

a) a biztosított jogi képviseletét minden esetben a szabadon választott ügyvédje látja el, illetve szabadon választott ügyvéd ad jogi tanácsot,

b) az érdeksérelemmel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség a biztosítottat kizárólag az ügyvédje irányában terheli. Amennyiben azonban azért áll fenn érdekellentét, mert ugyanazon biztosítási esemény kapcsán az ellenérdekű félnek is jogvédelmi fedezetet nyújt a biztosító, úgy a teljes körű tájékoztatási kötelezettség a biztosító irányában is fennáll.

c) a sikerkilátás vizsgálatát nem a biztosító végzi. A biztosító elfogadja a biztosított jogi képviseletére felkért ügyvéd sikerkilátással kapcsola- tos álláspontját, amennyiben az ügyvéd – írásbeli állásfoglalásban – a tényállás ismertetésével és a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre utalással megfelelő jogi indokát adja a jogi igényérvényesítés, illetve a jogi védekezés sikerének.

XII.3. Érdekellentét esetén a biztosító köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a biztosítottat az érdekellentét fennállásáról és a XII.2. pontban foglaltakról.

XIII. Jogvédelmi szolgáltatások

XIII.1. Jogvédelmi szolgáltatások

A szolgáltatási igény teljesítési feltételeinek fennállása esetén (lásd IX.1. pont) a biztosító – az érdeksérelem jellegétől függően – az alábbi jog- védelmi szolgáltatásokat nyújtja:

a) megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl, amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával,

b) a VI. fejezetben megjelölt valamennyi jogvédelmi szolgáltatási területen szóban vagy írásban jogi tanácsot ad, illetve fedezi a jogi tanács- adás ügyvédi díját a c. pont szerint,

c) kártérítési, munkajogi, büntetőjogi és szabálysértési, fogyasztóvédelmi, illetve versenyjogi jogvédelmi szolgáltatási területeken – a kárese- ményenkénti és biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg erejéig – viseli a jogi eljárás költségeit az alábbiak szerint:

• ügyvédi díj

A biztosítás a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd indokolt, feladathoz mért és szokásos mértékű – készkiadásokat is magában foglaló – megbízási díját fedezi, melyhez a biztosító előzetesen hozzájárult. Amennyiben a biztosított a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül állapodott meg az ügyvédi megbízási díj összegében, a biztosító a pártfogó ügyvéd jogszabályban meghatározott minimális munkadíjának megfelelő megbízási díjat fizet.

• jogi eljárások költsége

A bírósági, hatósági, közvetítői eljárások illetékét, díját és költségét (pl. tanú- és szakértői díj, tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége) valamennyi fokon téríti a biztosító, amennyiben a biztosított köteles e költségek megfizetésére vagy előlegezésére.

• ellenérdekű fél költsége

A biztosítás abban az esetben fedezi az ellenérdekű fél költségét, amennyiben a biztosított – jogerős határozat folytán – köteles ezek megfizetésére, és ezekre vonatkozóan nem áll fenn más irányú biztosítási védelem.

• végrehajtás költsége

A biztosítottat megillető végrehajtási jogcím (pl. ítélet) meglétét követően a végrehajtás költségeit a biztosítás legfeljebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig fedezi.

• szakvélemény költsége

Xxxxxx a biztosítás a biztosított által felkért független szakértő írásbeli szakvéleményének díját, feltéve, hogy a szakértő megbízásához és a szakértői díj összegéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.

• fordítási költség

Fedezi a biztosítás a jogi eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok indokolt fordítási költségét, feltéve hogy ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult.

• óvadék

A biztosító – biztosítási ajánlaton meghatározott biztosítási összeg erejéig – megelőlegezi a biztosított előzetes letartóztatásának meg- szüntetése érdekében, a biztosított terhére megállapított óvadékot.

– Az óvadékot a biztosító a bíróság letéti számlájára banki átutalással teljesíti. Az óvadék megelőlegezésének a feltétele, hogy a biztosított teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tegyen, hogy az óvadék visszaadása esetén, annak kiutalását a biztosító részére kéri.

– Amennyiben a biztosított elvesztette jogát az óvadék összegére (pl. eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelent meg, az elő- zetes letartóztatásának más oka merült fel), az erről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedését követő 5 napon belül, köteles az óvadék összegét a biztosítónak megfizetni.

XIII.2. A jogi költségek viselésének feltételei

XIII.2.1. A biztosítás csak a biztosítási esemény – biztosítónak történt – bejelentését követően felmerült költségeket fedezi. A biztosítási esemény be- jelentése előtt felmerült költségekre csak akkor vonatkozik a biztosítási védelem, amennyiben azok a biztosítási esemény bejelentése előtt 30 napnál nem korábban az ellenfél, a hatóság intézkedései vagy a biztosított érdekében tett halaszthatatlan intézkedések által merültek fel.

XIII.2.2. Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez viszonyított arányában viseli. A peres eljárás során a biztosított köteles indítványozni, hogy a bíróság határozzon a perköltség viseléséről. Peren kívüli egyezség esetén a költségeket a biztosító viseli, kivéve ha az ellenérdekű fél vállalja azok megtérítését.

XIII.2.3. Amennyiben – pertársaság esetén – a bíróság a biztosítottat a többi pertárssal egyetemlegesen kötelezi a perköltség viselésére, a biztosítás a perköltség biztosítottra eső részét fedezi.

XIII.2.4. Csőd és felszámolási eljárás esetén a biztosítás kizárólag a biztosítottat képviselő ügyvéd megbízási díját fedezi, azaz eljárás során felmerülő további költségeket (pl. illeték, regisztrációs díj közzétételi költség) nem.

XIII.2.5. Választottbírósági eljárás esetén a biztosítás legfeljebb olyan mértékben fedezi a jogi költségeket, amennyiben a biztosított rendes bírósági eljárásban köteles lenne azok fizetésére.

XIII.2.6. Nem fedezi a biztosítás

– a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírságot, illetve ezen magatartás miatti többletköltséget,

– felelősségbiztosítási szerződéssel fedezett jogi költségeket.

XIII.2.7. Nem fedezi a biztosítás a jogi költségekbe foglalt általános forgalmi adót, amennyiben azt a biztosított jogosult adójából levonni vagy vissza- igényelni.

XIII.2.8. Ha egy eljárás során olyan igények merülnek fel, melyekre vonatkozólag csak részben áll fenn biztosítási védelem, akkor a biztosító csak azon költségeket viseli, amelyeket a biztosítási védelem alatt nem álló igények figyelembevétele nélkül is ő fizetne.

XIV. A biztosító megtérítési igénye (a jogi költségek visszatérítése a biztosítónak)

XIV.1. Amennyiben a biztosított peren kívüli megállapodást köt az ellenérdekű féllel és az ellenérdekű fél vállalja a biztosított jogi költségeinek (pl. ügyvédi megbízási díj) a megtérítését, továbbá bírósági eljárás során a bíróság a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, akkor az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

XIV.2. A XIV.1. pont szerint megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak visszafizetni. Ameny- nyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedménye- zési okiratot kiállítani.

XV. Biztosítási díj

XV.1. A biztosítási időszakra fizetendő biztosítási díjat, a díjszámítás alapját, a díjfizetés módját és ütemezését a biztosítási ajánlat tartalmazza.

XV.2. A biztosítási díj számításának alapja a biztosított vállalkozással munkaviszonyban álló személyek létszáma és a biztosított vállalkozásnak a biztosított tevékenységből származó, előző évi éves nettó árbevétele.

Ha a biztosított vállalkozás az előző évben még nem működött, akkor az első biztosítási időszak biztosítási díjának számítási alapja, a tárgyévi becsült munkavállalói létszám és a biztosított tevékenységből származó, tárgyévi becsült (tervezett) éves nettó árbevétel.

XV.3. A felek a következő biztosítási időszak biztosítási díját a díjszámítás alapját képező adatok változása alapján minden évben – a biztosítási évforduló napjának hatályával – aktualizálják.

A szerződő köteles a díjszámítási adatokban bekövetkezett változást a biztosítási évforduló előtt 60 nappal bejelenteni a biztosítónak, ameny- nyiben a díjszámítás alapját képező adatok (alkalmazotti létszám, éves nettó árbevétel) előző naptári évi tényleges értéke legalább 20%-kal meghaladják a biztosító által a biztosítási díj számítási alapjaként figyelembe vett értéket.

XV.4. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szerződő helytelen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a XV.3. pontban foglalt kötelezett- ségének, akkor jogvédelmi szolgáltatási igény esetén a biztosító a biztosítási szolgáltatásként fizetendő összeg akkora részének a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.

XVI. Egyéb rendelkezések

XVI.1. A biztosítót a biztosítási eseménnyel és az azzal összefüggésben indított eljárással kapcsolatban tudomására jutott tények, adatok tekinteté- ben ugyanolyan titoktartási kötelezettség terheli, mint az ügyvédet.

XVI.2. A biztosító tájékoztatja a szerződő felet, hogy – a biztosító és a biztosított közötti érdekellentétek elkerülése érdekében – a biztosító a biz- tosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 103. § (1) bek. a)–c) pontjai közül az a) pontban meghatározott megol- dást alkalmazza, azaz „a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos jogi tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem folytatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére vagy más, az 1. sz. melléklet A) részében meghatározott bármely ágazatot művelő más biztosító számára, illetve a biztosítóban az ezen alkalmazottak felett utasítási joggal rendelkező vezető állású személy nem rendelkezik utasítási joggal más biztosítási ágazatba tartozó károk rendezésével kapcsolatban”.

XVI.3. Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben az Általános vagyonbiztosítási feltételek, a Polgári Törvénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.

Kollektív munkáltatói biztosítás általános és különös feltételei

Kollektív munkáltatói biztosítás általános feltételei (KMÁSF/02017)

Xxxxx Xxxxxxxxx munkáltatói biztosítás általános feltételei (továbbiakban: általános feltételek) a különös feltételekkel együtt a Generali Biztosító Zrt. (to- vábbiakban: biztosító) élet-, baleset- és egészségbiztosítást tartalmazó szerződéseire (továbbiakban: szerződés) érvényesek feltéve, hogy a szerződést jelen általános feltételekre és az adott különös feltételekre hivatkozással kötötték.

Az általános feltételekhez a szerződő ajánlaton megjelölt választása szerinti szolgáltatást tartalmazó élet-, baleset- és egészségbiztosítások különös feltételei kapcsolódnak.

Jelen általános feltételekben, valamint a különös feltételekben (a továbbiakban együtt: feltételek) nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvény- könyv rendelkezései, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

A különös biztosítási feltételek jelen feltételekben foglaltaktól eltérhetnek, az általános és különös feltételek eltérése esetén a különös feltétel előírásai az irányadóak.

A biztosítási szerződés részét képező Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések és a feltételekben foglaltak eltérése esetén a feltételek rendelkezései irányadóak.

I. A biztosítási szerződés tartalma

A biztosítási szerződés alapján a biztosító a jelen általános feltételekben és a különös feltételekben meghatározott biztosítási kockázat viselé- sére, továbbá a biztosítási esemény bekövetkeztétől függően biztosítási szolgáltatás teljesítésére, a szerződő fél pedig biztosítási díj fizetésére kötelezi magát.

II. Általános rendelkezések

II.1. A szerződés alanyai

II.1.1. Biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a különös feltételekben meghatározott szolgálta- tás teljesítésére kötelezettséget vállal.

II.1.2. Szerződő az a fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet, amely a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró termé- szetes személy.

II.1.3. Biztosított az a szerződővel munkaviszonyban álló természetes személy, akinek az életével, egészségi állapotával kapcsolatos eseményekre a szerződés létrejön. A biztosítottak megjelölésére az ajánlattételkor kerül sor, továbbá a szerződőnek lehetősége van arra is, hogy a szerződés létrejöttét követően kezdeményezze a szerződés hatályának új, vagy további biztosítottakra történő kiterjesztését.

II.1.4. A jelen általános feltételek alapján létrejövő szerződésben több, név szerint vagy létszám szerint meghatározott biztosítotti csoport képezhető. Egy biztosítotti csoportba azok a biztosítottak sorolhatóak, akik azonos foglalkozási kockázattal rendelkeznek és azonos biztosítási szolgálta- tásra jogosultak. Foglalkozási kockázat szempontjából a biztosító megkülönböztet normál és veszélyes foglalkozásokat. A veszélyes foglalko- zásokat az általános feltételek „A” melléklete tartalmazza, mely a szerződés részét képezi.

A csoportképzés szempontja kizárólag a munkakör, a munkavégzés helye vagy a szervezeti hierarchiában elfoglalt hely lehet. Ajánlattételkor a szerződő köteles az adott biztosítotti csoportot annak munkaköre, munkavégzési helye vagy a szervezeti hierarchiában elfoglalt helye egyér- telmű megjelölésével meghatározni és lehetőség szerint megadni a tevékenység végzésének helyét is.

II.1.5. Ha a biztosított kiskorú, a szerződés érvényességéhez – ideértve a biztosított kiskorúsága idején a szerződés adott biztosítottra vo- natkozó része módosításának érvényességét is – a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges.

A gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges abban az esetben sem ha a biztosított a cselekvőképességében, vagyoni jognyilatkoza- tai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy.

II.1.6. Kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási szolgáltatásra jogosult. A szerződő a biztosított írásbeli hozzájárulásával a kedvezménye- zettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a kijelölését visszavonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Amennyiben a felek ettől eltérően nem állapodnak meg, a szerződő jelen szerződésben a biztosított(ak) javára lemond a kedvezményezett-jelölés jogáról.

II.1.7. A biztosított életében esedékes szolgáltatások kedvezményezettje a biztosított vagy a szerződésben írásban megjelölt személy(ek). A bizto- sított halála esetén kedvezményezett a szerződésben írásban megjelölt személy(ek), kedvezményezett-jelölés hiányában pedig a biztosított örököse(i).

II.1.8. A kedvezményezett-jelölés hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezése előtt meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik.

II.1.9. Kedvezményezett jelölésére és a kedvezményezett személyének módosítására a biztosítotti jogviszony létesítésekor, illetve a biztosítás tarta- ma alatt – a biztosítási esemény bekövetkezése előtt – írásban bármikor sor kerülhet.

II.2. A biztosítási szerződés és a biztosítotti jogviszony létrejötte, a szerződés módosítása

II.2.1. A szerződés a szerződő és a biztosító írásbeli megállapodása alapján jön létre.

II.2.2. A létszám szerint meghatározott biztosítotti csoportok és a név szerint meghatározott, egészségi kockázatelbírálás alá nem eső biztosítotti csoportok (III.2.5.) esetében a biztosítotti jogviszony biztosítotti nyilatkozat nélkül jön létre.

II.2.3. Az egészségi kockázatelbírálás alá eső, név szerint meghatározott biztosítotti csoport (III.2.5.) esetében a biztosítotti jogviszony érvényes létrejöttéhez biztosítotti nyilatkozat kitöltése és az egészségi kockázatelbíráláshoz szükséges biztosító által meghatározott kockázatfelmérő eljárás elvégzése kötelező.

II.2.4. A biztosítotti nyilatkozat az a dokumentum, amely tartalmazza a biztosított hozzájárulását a szerződés hatályának reá történő kiterjeszté- séhez, a biztosított jogaira és kötelezettségeire vonatkozó tájékoztatást, így különösen a hatóságokra, intézményekre vonatkozó titoktartási kötelezettség alóli felmentést, valamint – amennyiben arra sor kerül – a biztosított kedvezményezett-jelölését.

A biztosítotti nyilatkozat a szerződés részét képezi.

II.2.5. A biztosítottnak az általa megtett valamennyi nyilatkozatát a valóságnak megfelelően és hiánytalanul kell kitöltenie. A biztosító által feltett kér- dések és az azokra adott válaszok a szerződés részét képezik.

II.2.6. A biztosított a biztosítotti nyilatkozatát írásban bármikor visszavonhatja.

A visszavonás következtében a biztosító kockázatviselése adott biztosított vonatkozásában a visszavonásról szóló nyilatkozat biztosítóhoz történő beérkezését követő hónap első napjának 0. órájától megszűnik. A biztosított a szerződő helyébe nem léphet.

II.2.7. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biztosító részére megfizetett díj (vagy díjrészlet) díjelőlegnek minősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel. Ha a szerződés létrejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget a szerződőnek visszafizeti.

II.2.8. A biztosító az ajánlat elfogadása, illetve a kockázatviselés adott biztosítottra történő kiterjesztése/módosítása előtt kockázatelbírálást vé- gezhet, melyhez a biztosított egészségi nyilatkozatát, orvosi egészségi vizsgálatát, illetve egyéb írásos nyilatkozatait is kérheti. A biztosító az egészségi nyilatkozatot papír alapú nyomtatvány formájában, vagy előre egyeztetett időpontban, telefonon kérheti a biztosítottól. Amennyiben az egészségi nyilatkozat megtételére telefonon kerül sor, úgy a beszélgetésről hangfelvétel készül. A biztosítónak az egészségi kockázatelbí- rálás elvégzésére legfeljebb 60 nap áll rendelkezésére. A biztosító jogosult az így tudomására jutott adatokat ellenőrizni.

II.2.9. A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig – egészségi kockázatelbírálás esetén 60 napig – van kötve.

II.2.10. A szerződő/biztosított nyilatkozatai, valamint a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszaik az ajánlati dokumentáció részét képezik.

II.2.11. A kockázatelbírálás eredményétől függően a biztosító az ajánlatot, illetve a kockázatvállalás kiterjesztését/módosítását vagy elfogadja, vagy el- utasítja, vagy arra módosító javaslatot tesz. Az ajánlat, illetve a kockázatvállalás kiterjesztésének/módosításának esetleges elutasítását, illetve a módosító javaslatot a biztosító nem köteles indokolni.

II.2.12. Ha a szerződő az ajánlattól vagy szerződésmódosítás esetén a szerződő által tett módosító javaslattól eltérő tartalommal kiállított köt- vényben szereplő eltérést a kötvény kézhezvételét követően késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül írásban nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre/módosul.

Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), a szerződés/módosítás nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadása- kor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat illetve a szerződő által tett módosító javaslat tartal- mának megfelelően jön létre.

II.2.13. A szerződés módosításához a biztosított hozzájárulása nem szükséges.

II.2.14. A szerződés létrejön, ha a biztosító a szerződő ajánlatát a szerződő részére megküldött kötvénnyel elfogadja.

II.2.15. A szerződés – ráutaló magatartással (hallgatólagosan) – akkor is létrejön az ajánlat szerinti tartalommal, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon – egészségi kockázatelbírálás esetén, 60 napon – belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a Díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadásának időpontjára visz- szamenő hatállyal, a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

II.2.16. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a feltételektől, akkor a biztosító a biztosítási szerző- dés létrejöttétől számított 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést a feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kéz- hezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban megszűntetheti. (Ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött szerződés utólagos megszüntetése.)

II.3. A kockázatviselés kezdete és megszűnése, a várakozási idő és a biztosítási évforduló fogalma

II.3.1. Az ajánlatétel során megjelölt biztosítottak tekintetében, amennyiben a szerződés létrejön a biztosító kockázatviselése – a felek eltérő meg- állapodásának hiányában – az alábbi időpontokban kezdődik meg:

a) a létszám szerint és a név szerint meghatározott, egészségi kockázatelbírálás alá nem eső biztosítotti csoportok esetében a biztosító kockázatviselése az ajánlaton megjelöl időpontban kezdődik feltéve, hogy a szerződő a biztosítás díját a biztosítónak megfizette,

b) az egészségi kockázatelbírálás alá eső, név szerint meghatározott biztosítotti csoportok esetében a biztosító kockázatviselése – az egyes biztosítottak vonatkozásában – a biztosítottra vonatkozó kockázatelbírálás lezárását követő nap 0. órájakor kezdődik meg feltéve, hogy a biztosító a kockázatviselést vállalja és a szerződő a biztosítás díját a biztosítónak megfizette. A biztosító az egyes biztosítottakra vonatkozó kockázatviselése kezdő időpontjáról a szerződőt írásban tájékoztatja.

II.3.2. Amennyiben a szerződő a szerződés létrejöttét követően kezdeményezi a szerződés hatályának új biztosítottakra történő kiterjesztését, úgy ezen biztosítottak tekintetében a biztosító kockázatviselése – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az alábbi időpontokban kez- dődik meg.

a) a létszám szerint meghatározott biztosítotti csoporthoz tartozó biztosított (III.2.9.) esetében munkaviszony első napjának 0. órájakor, egyéb esetekben a bejelentést követő nap 0. órájakor kezdődik meg,

b) a név szerint meghatározott, egészségi kockázatelbírálás alá nem eső biztosítotti csoporthoz tartozó biztosított (III.2.8.) esetében a vál- tozásbejelentés biztosítóhoz történő beérkezését követő nap 0. órájakor,

c) az egészségi kockázatelbírálás alá eső, név szerint meghatározott biztosítotti csoporthoz tartozó biztosított (III.2.8.) esetében a biztosí- tottra vonatkozó kockázatelbírálás lezárását követő nap 0. órájakor feltéve, hogy a biztosító a kockázatviselést vállalja. A biztosító az egyes biztosítottakra vonatkozó kockázatviselése kezdő időpontjáról a szerződőt írásban tájékoztatja.

II.3.3. Az egyes biztosítottak vonatkozásában a biztosító kockázatviselése megszűnik az alábbi esetekben:

a) a biztosított halála esetén a halál időpontjával,

b) a felek felmondásával a II.5.2. és biztostíó felmondásával a III.3. pontban írtak szerint,

c) amennyiben a biztosítotti jogviszony biztosítotti nyilatkozattal jött létre, úgy a biztosított biztosítotti nyilatkozatának visszavonásával, a nyilatkozat biztosítóhoz történő beérkezését követő hónap első napjának 0. órájától,

d) a kilépő biztosított (III.2.8.) vonatkozásában a biztosítotti jogviszonyt megalapozó körülmény megszűnésére vonatkozó változás bejelentés (III.2.7.) biztosítóhoz történő beérkezését követő hónap első napjának 0. órájától,

e) amennyiben a szerződő azt írásban kezdeményezi, az igény biztosítóhoz történő beérkezését követő hónap első napjának 0. órájától,

f) a különös feltételekben szabályozott egyéb esetekben és módon.

II.3.4. A biztosítási évforduló az ajánlaton megjelölt kockázatviselés kezdetét követő hónap első napja.

Ha a kockázatviselés kezdete valamely hó elseje, ez a nap lesz egyben a biztosítási évforduló napja is. A felek közös megegyezéssel ettől eltérően is rendelkezhetnek.

II.3.5. A biztosító a szerződésben legfeljebb 6 hónapos időtartamra várakozási időt köthet ki (a továbbiakban: várakozási idő), melynek első napja az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdete.

A várakozási idő kikötéséről a biztosító a szerződő felet a kötvényen feltüntetett záradékban tájékoztatja.

A biztosító kockázatviselése a várakozási idő alatt részleges, kizárólag a balesetekre, illetve a balesettel okozati összefüggésben álló biz- tosítási eseményekre terjed ki, feltéve, hogy a biztosítási szerződés ezen kockázatok tekintetében fedezetet nyújt.

II.4. A szerződés tartama

A szerződés határozatlan tartamra jön létre.

II.5. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei

II.5.1. A szerződés megszűnik:

a) a díjfizetés elmulasztása esetén a IV.5.2. pontban leírt időpontban;

b) ha a szerződő jogutód nélkül megszűnik, úgy ennek időpontjával,

c) a ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött biztosítási szerződés utólagos megszüntetése esetén (II.2.16.), vagy a biztosítási szer- ződést érintő lényeges körülmények megváltozása, a biztosítónak erről való tudomásszerzése esetén a 30 napos felmondási idő elteltével (III.3),

d) a szerződő és a biztosító felmondásával.

II.5.2. A szerződő és a biztosító a szerződést írásban, a biztosítási évforduló napjával – legkésőbb a biztosítási év végét megelőző 30 nappal

– felmondhatják.

II.6. A biztosítás területi hatálya

A biztosító kockázatviselése az egész világra kiterjed feltéve, hogy a különös feltételek másként nem rendelkeznek.

III. A szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei

III.1. A szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei

III.1.1. A szerződő köteles tájékoztatni a biztosítottakat a biztosítási szerződés tartalmáról és az abban bekövetkező valamennyi változásról.

III.1.2. A szerződő kezdeményezheti a szerződés módosítását. A biztosító a módosítási igényt vagy elfogadja, vagy elutasítja, vagy arra módosító javaslatot tesz. Az elutasítást, vagy a módosító javaslatot a biztosító nem köteles indokolni.

III.2. A szerződő és a biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége

III.2.1. A szerződő és a biztosított köteles közlési és változásbejelentési kötelezettségének eleget tenni.

III.2.2. A közlési kötelezettség abban áll, hogy a szerződő és a biztosított köteles a biztosítóval közölni minden olyan körülményt, amely a biztosí- tás elvállalása, módosítása, valamint a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából lényeges, és amelyeket ismert vagy ismernie kellett. Ez a kötelezettség a szerződés létrejöttekor és a szerződés tartama alatt mindvégig fennáll. A biztosító kérdéseire adott hiánytalan és a valóságnak megfelelő válaszokkal a felek a közlési kötelezettségüknek eleget tesznek.

III.2.3. A biztosító a biztosított/biztosítottak hozzájárulása alapján a közölt adatokat ellenőrizheti, és e célból a biztosított egészségi állapotára, foglal- kozására, életkörülményeire vonatkozó további kérdéseket tehet fel, orvosi, egészségi vizsgálatot írhat elő.

III.2.4. Az orvosi, egészségi vizsgálat elvégzése a szerződőt és a biztosítottat közlési kötelezettségük alól nem mentesíti.

III.2.5. Egy szerződésen belül a különböző biztosítotti csoportok meghatározása egymástól eltérhet.

Ennek módjától függően szerződő köteles az egyes biztosítotti csoportok esetében a biztosítottakra vonatkozó alábbi adatokat ajánlattételkor megadni:

a) létszám szerint meghatározott biztosítotti csoportok esetében a csoportba tartozó biztosítottak létszámát és foglalkozását,

b) név szerint meghatározott egészségi kockázatelbírálás alá nem eső biztosítotti csoportok esetében a csoportba tartozó biztosítottak nevét, születési helyét és idejét, nemét, állandó lakcímét és foglalkozását,

c) egészségi kockázatelbírálás alá eső, név szerint meghatározott biztosítotti csoportok esetében a csoportba tartozó biztosítottak nevét, születési helyét és idejét, nemét, állandó lakcímét és foglalkozását, valamint a szerződő köteles beszerezni a biztosítottak biztosítotti és amennyiben szükséges az egészségi nyilatkozatait.

III.2.6. A biztosító kérésére a szerződő köteles a létszám szerint meghatározott biztosítotti csoport névsorát a szerződés tartama alatt bármikor írás- ban megadni.

III.2.7. A változásbejelentési kötelezettség abban áll, hogy a szerződő és a biztosított köteles a szerződés, illetve a biztosítotti jogviszony tartama alatt 5 munkanapon belül írásban bejelenteni az ajánlaton, illetve biztosítotti nyilatkozaton közölt, illetve a szerződésben szereplő lényeges körülmények megváltozását.

Lényeges körülmény az, amire a biztosító kérdést tett fel. A változás bejelentésének kötelezettsége vonatkozik különösen a szerződő ne- vében, címében, levelezési címében, valamint a biztosítotti csoport összetételében, munkatevékenységében, foglalkozási kockázatában, és létszámában történt változásokra.

III.2.8. Ha a név szerint meghatározott biztosítotti csoportban vagy az egészségi kockázatelbírálás alá eső, név szerint meghatározott biztosítotti csoportban a biztosított (biztosítottak) személye változik, akkor a szerződő köteles az új belépő biztosított, illetve a kilépő biztosított (bizto- sítottak) III.2.5. pontban meghatározott adatait a változás időpontjától számított 5 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni.

III.2.9. Ha a létszám szerint meghatározott biztosítotti csoport létszáma – a biztosító részére utoljára írásban teljesített létszámhoz képest – 10%-nál nagyobb mértékben változik, akkor a szerződő köteles a biztosítónak írásban 5 munkanapon belül a következő adatokat megadni:

a) a biztosítotti csoport sorszáma és neve,

b) a 10%-ot meghaladó változás időpontja,

c) a változás időpontjában a módosult biztosítotti létszám.

III.3. A biztosító szerződésmódosítási és felmondási lehetősége, új lényeges körülmények felmerülése, valamint a biztosítási kockázat jelentős növekedése esetén

III.3.1. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést, vagy valamely biztosítotti jogviszonyt érintő lényeges körülmé- nyekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, akkor az adott biztosí- tott(ak) vonatkozásában kockázatelbírálást végezhet, és ennek eredményeként a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést – annak az adott biztosítottat érintő részét – 30 napra írásban felmondhatja.

Jelentős kockázatnövekedésnek minősül különösen, ha a biztosító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján a szerződésre vonatko- zóan díjkorrekciót, pótdíjat, kizárást vagy elutasítást alkalmazna.

Ha a biztosító e jogával nem él, a szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.

III.3.2. Ha a szerződő fél a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban nyilatkozik arról, hogy a módosító javaslatot nem fogadja el, a szerződés, vagy a szerződésnek az adott biztosítottra vonatkozó része a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon meg- szűnik.

Ha a szerződő a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslatban foglaltak szerint módosul a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon, feltéve, hogy a biztosító erre a következményre a módosító javaslat meg- tételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

III.3.3. Ha a szerződés egyidejűleg több biztosítottra vonatkozik és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel össze- függésben merül fel, a biztosító az III.3.1. és a III.3.2. pontokban meghatározott jogait a többi biztosított vonatkozásában nem gyakorolhatja.

IV. A biztosítási díj

IV.1. A biztosítási díj, a biztosított belépési kora

IV.1.1. A biztosítási díj a biztosító kockázatviselésének ellenértéke.

IV.1.2. A biztosított belépési életkora:

a) élet- és balesetbiztosítási kockázatok esetében a biztosított belépési kora 16–74 év közötti lehet,

b) egészségbiztosítási kockázatok esetében a biztosított belépési kora a Díjszabásban meghatározott esetekben – biztosítotti létszámtól függően – 16–64 év közötti, illetve 16–74 év közötti lehet.

IV.1.3. A biztosító a biztosított belépési korát úgy állapítja meg, hogy a biztosított születésének évszámát levonja annak a naptári évnek az évszámá- ból, amely évben adott biztosított vonatkozásában a kockázatviselés megkezdődik.

IV.2. A biztosítási díj megállapítása

IV.2.1. A biztosítási díj kiszámítása a biztosítottak létszámának, foglalkozásának, a biztosítási védelem terjedelmének (24 órás vagy munkahelyi és munkahelyi úti balesetbiztosítás), a biztosított egészségi állapotának és a biztosítási összeg(ek)nek a figyelembevételével történik. A Díjszabás- ban meghatározott esetekben a biztosító a fentieken kívül figyelembe veszi a biztosítottak belépési korát is.

A biztosítás díja a szerződő által bejelentett létszámváltozás figyelembevételével újra megállapításra kerül.

IV.2.2. Amennyiben a biztosított születésének évszámát helytelenül közölték, és emiatt a szükségesnél alacsonyabb biztosítási díj került megálla- pításra, akkor a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított tényleges belépési korának és a ténylegesen befizetett díjnak megfelelő szolgáltatás kerül kifizetésre. Ha a megállapított díj meghaladja a szükséges mértéket, úgy a díjtöbbletet a biztosító a szerződőnek visszautalja.

IV.2.3. Amennyiben megállapítást nyer, hogy a valós születési évszám alapján a biztosítotti jogviszony létrehozására nem kerülhetett volna sor (IV.1.2. pont) úgy a biztosító a III. 3.1. pontban foglaltak szerint jár el, vagy az adott biztosítotti jogviszony tekintetében megtámadhatja a szerződést.

IV.3. A biztosítottak egy főre jutó biztosítási díja

IV.3.1. A biztosító a biztosítottak egy főre jutó biztosítási díját biztosítotti csoportonként határozza meg. Egy biztosítotti csoporton belül a biztosítottak egy főre jutó biztosítási díja azonos.

IV.3.2. Létszámváltozás esetén, illetve kockázatelbírálás alá tartozó biztosítottak esetén a biztosító a biztosítotti csoportra vonatkozó biztosítási díjat a IV.3.1. pontban meghatározott díj összegének figyelembevételével módosítja a létszámváltozás bejelentését, illetve kockázatelbírálás esetén a kockázat vállalását követő hónap első napjától a módosult létszámnak megfelelően.

IV.4. A biztosítási díj fizetése

IV.4.1. A biztosítási évre vonatkozó éves díj havi, negyedéves és féléves részletekben is fizethető.

IV.4.2. A díjfizetés gyakoriságát a szerződő ajánlattételkor határozza meg, és bármely biztosítási évfordulón megváltoztathatja, ha a változtatási szán- dékot a biztosítási évforduló előtt legalább 60 nappal írásban jelzi a biztosítónak.

IV.4.3. A biztosítás első díja a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak (biztosítási év, félév, negyedév, hónap) az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

IV.4.4. A szerződő a biztosítási díj fizetésére vonatkozó kötelezettségét abban az időpontban teljesíti, amely napon a biztosítási díjat (díjrészletetet) a függő biztosításközvetítő nyugtával igazoltan átvette, vagy egyéb esetekben, amely napon a biztosító számlájára beérkezik.

IV.4.5. A szerződő vállalja, hogy a biztosítás díját az összes biztosítottra vonatkozóan – a díj (díjrészlet) esedékességének megfelelően – egyösszeg- ben fizeti meg.

IV.5. A díjfizetés elmulasztásának következményei

IV.5.1. Amennyiben a szerződő a biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a biztosító, a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja.

IV.5.2. Ha a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a biztosító a biztosítási szerződést a díjrendezettség napjával megszűnteti kivéve, ha a biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.

IV.5.3. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség elmulasztására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befize- tett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

IV.6. Reaktiválás

IV.6.1. A reaktiválás a díjfizetés elmulasztása miatt megszűnt szerződés biztosítási fedezetének a megszűnt szerződés feltételei szerinti helyreállítása.

IV.6.2. A szerződő a díjfizetés elmaradása miatt megszűnt szerződés megszűnésének időpontjától (IV.5.2. pont) számított 120 napon belül írásban kérheti a biztosító kockázatviselésének helyreállítását.

Ebben az esetben a biztosítónak jogában áll kockázatelbírálást végezni, és annak alapján a kérést elfogadni vagy azt indoklás nélkül elutasítani.

IV.6.3. A megszűnt biztosítási fedezet az eredeti tartalommal és összeggel kerül helyreállításra, ha a biztosító a reaktiválásra vonatkozó kérelmet elfogadja, és erről írásban értesíti a szerződőt, valamint a be nem fizetett és esedékes biztosítási díjat a szerződő legfeljebb a kérelem elfoga- dásától számított 8 napon belül befizeti.

Ebben az esetben a biztosító kockázatviselése az elmaradt díj (díjrészletek) befizetését követő nap 0. órájától a szerződés megszűnésének időpontjára visszamenő hatállyal helyreáll.

A reaktiválás eredményeként a biztosító kockázatviselése folyamatos.

IV.6.4. A biztosítás tartama alatt reaktiválást legfeljebb kétszer lehet igénybe venni.

IV.7. Értékkövetés, lehetőség a biztosítás értékének megőrzésére

IV.7.1. A biztosító a biztosítás értékének megőrzése érdekében lehetővé teszi a biztosítás díjának és a biztosítási összegeknek évenkénti emelését (továbbiakban: értékkövetés). Az értékkövetés a biztosítási évforduló napjától hatályos.

IV.7.2. Az értékkövetés mértékének meghatározásához a biztosító a Központi Statisztikai Hivatal Fogyasztói Árindex kiadványában közzétett, a biz- tosítási évforduló előtti negyedik hónapot megelőző 12 hónap havi fogyasztói árindexeinek szorzata által mutatott százalékos értéket (továb- biakban: 12 havi árindex) használja (alap értékkövetési indexszám számításának alapja). Ha a 12 havi árindex 5%-nál kisebb, akkor a biztosító az alap értékkövetési indexszám számításához az 5%-os mértéket veszi alapul.

IV.7.3. Ha a szerződő értékkövetés iránti kérelmét jelezte a biztosító felé és kérelmét a biztosító jóváhagyta, akkor a biztosító az értékkövetési folyamat keretében a biztosítási évforduló előtt legalább 60 nappal értesítést küld a következő biztosítási évre vonatkozó új biztosítási összeg(ek)ről és az évfordulótól fizetendő új éves biztosítási díjról. A szerződőnek jogában áll az értékkövetést az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül visszautasítani.

Ha a szerződő az értékkövetést 30 napos határidőn belül nem utasítja el, a szerződés a megnövelt biztosítási összeggel és díjjal lép hatályba a biztosítási évforduló napjától.

IV.7.4. A biztosító a biztosítási összeg és a biztosítási díj változásáról, a változástól számított 30 napon belül kötvényt állít ki kivéve, ha a IV.7.3. pont- ban rögzített írásbeli értesítésben a biztosító valamennyi, a szerződést érintő változást közölte.

IV.7.5. Amennyiben a szerződő ajánlattételkor nem kért értékkövetést, vagy azt valamelyik biztosítási évfordulón visszautasította, a biztosító jogosult a továbbiakban az értékkövetéshez kockázatelbírálást végezni, és annak eredményétől függően a kérelmet teljesíteni vagy indoklás nélkül elutasítani.

IV.7.6. Amennyiben a felek a II.3.4. pontban meghatározott biztosítási évforduló időpontjától eltérően állapodnak meg és a kockázatviselés kezdete valamint a biztosítási évforduló között kevesebb, mint 180 nap van, akkor a biztosító ezen az első évfordulón nem kínálja fel az értékkövetés lehetőségét.

IV.8. A biztosítási díj korrekciója

A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt javaslatot tehet a biztosítási díj módosítására.

A biztosítási díj módosítására vonatkozó javaslatát a biztosító írásban, a biztosítási szerződés következő évfordulóját megelőző leg- alább 30 nappal közli a szerződővel.

Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biz- tosítási évfordulóra, az évfordulót megelőzően – a felmondási idő figyelembevétele nélkül – felmondhatja.

A biztosítási díj – a biztosítási szerződés következő évfordulójával – a biztosító javaslatának megfelelően módosul, ha a szerződő nem él az előző bekezdésben rögzített felmondási jogával, vagy a módosító javaslatot akként fogadja el, hogy az annak megfelelő mértékű, az évfordulót követő első esedékes díjfizetési kötelezettségét teljesíti.

V. Biztosítási események, biztosítási szolgáltatások és a biztosító teljesítésének feltételei

V.1. Biztosítási események

A jelen általános feltételek és a hozzá kapcsolódó különös feltételek alapján létrejött biztosítási szerződés szerinti biztosítási események a különös feltételekben ilyenként meghatározott események.

V.2. Biztosítási szolgáltatások

A biztosító a különös feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén a különös feltételekben meghatározott biztosí- tási szolgáltatást nyújtja. A biztosító kizárólag a feltételekben megjelölt költségeket téríti meg. A szolgáltatási igény benyújtásával kapcsolatban felmerült költségeket abban az esetben téríti meg a biztosító, amennyiben a különös feltételek alapján erre kifejezetten kötelezettséget vállalt.

V.3. Biztosító teljesítésének feltételei

V.3.1. Biztosítási esemény bejelentésének módja, határideje

A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül írásban kell bejelenteni a biztosítónál.

Abban az esetben, ha a fenti határidőt nem tartják be, a biztosító által a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából szükségesnek ítélt felvilágosítást nem adják meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszik lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól.

V.3.2. Biztosító teljesítéséhez (kifizetéshez) szükséges dokumentumok

A szerződésben szereplő élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatokra vonatkozó igénybejelentés esetén a biztosítóhoz be kell nyújtani a vonatkozó különös feltételekben meghatározott dokumentumokon kívül:

a) az adott biztosítottra vonatkozó munkaviszony (II.1.3.) igazolását (munkáltatói igazolás),

b) a szerződő által írásban készített baleseti jegyzőkönyvet, amely tartalmazza a baleset helyét, a baleset pontos időpontját, a balesetet szenvedett személy személyi adatait, a baleset részletes körülményeit, következményeit, a tanúk adatait és elérhetőségét, ha a baleset a munkahelyen, munkavégzés közben történt,

c) szükség esetén annak a ténynek az igazolását, hogy a szerződés hatálya az adott biztosítottra is kiterjed.

V.3.3. Szolgáltatási igény elbírálásához bekérhető további dokumentumok

A biztosító a jelen általános feltételekben és a különös feltételekben megjelölt iratok mellett a szolgáltatási igény elbírálásához jogosult bekérni az alábbi dokumentumok másolatát is, amelyek a szolgáltatási igény jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűsé- gének megállapításához szükségesek:

V.3.3.1. Amennyiben a biztosítási eseménnyel, vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban hatósági eljárás indult, be kell nyújtani az el- járás során keletkezett, illetve az eljárás anyagának részét képező iratokat, továbbá az eljárást befejező határozatot (így különösen az eljárást megszüntető határozat, vagy a jogerős bírósági határozat). A büntetőeljárásban, és a szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozatot csak abban az esetben, ha az a szolgáltatási igény bejelentésekor már rendelkezésre áll;

V.3.3.2. A biztosítási esemény közelebbi körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseménnyel érintett más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, rendőrség, munkahely, oktatási intézmény, közlekedési vállalat által felvett baleseti jegyzőkönyv, határozat, a balesettel/következményeivel kapcsolatos szakértői vélemények);

V.3.3.3. A biztosító által rendelkezésre bocsátott és a biztosított kezelőorvosa/az őt ellátó egészségügyi szolgáltató által kitöltött formanyomtat- vány a biztosítási eseménnyel kapcsolatos egészségügyi adatokról, a biztosított egészségi állapotáról, illetve a biztosított kórelőzmé- nyi adatairól;

V.3.3.4. A biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, il- letve állományilletékes orvosi karton másolata, a járó- és fekvőbeteg-ellátás során keletkezett iratok, valamint a gyógyszerfelhasználást igazoló iratok;

V.3.3.5. A társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körül- ménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéshez és adatbekéréshez szükséges meg- hatalmazása alapján);

V.3.3.6. A biztosítottnak a biztosító kockázatviselését befolyásoló sporttevékenységével kapcsolatos tagsági igazolványa, jogviszonyt igazoló do- kumentuma, mérkőzés jegyzőkönyve;

V.3.3.7. A biztosított születésének időpontját igazoló hivatalos bizonyítvány (születési anyakönyvi kivonat, személyi igazolvány, útlevél, vezetői engedély);

V.3.3.8. A biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgálatot írhat elő, ennek előírása esetén a biztosító szolgáltatása mindaddig nem válik esedékessé, amíg a biztosított az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehetővé;

V.3.3.9. A biztosító kérheti az igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges összes idegen nyelvű dokumentumnak a szolgáltatási igény elő- terjesztője költségén elkészített magyar nyelvű hiteles fordításának benyújtását;

V.3.3.10. A biztosító kérheti a fenti dokumentumok eredeti példányának bemutatását és bármely, az ügyfél által megválasztott adathordozón történő benyújtását;

V.3.3.11. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához – a szolgáltatási igény biztosítóhoz való beérkezését követő 15 napon belül indított megkeresése alapján – egyéb iratokat is beszerezhet, melyről az ügyfelet tájékoztatja.

V.3.4. Biztosító teljesítésének esedékessége

V.3.4.1. A biztosító a hozzá bejelentett szolgáltatási igényt, az annak elbírálásához szükséges valamennyi irat beérkezését követő 15 napon belül teljesíti, feltéve hogy – haláleseti szolgáltatás teljesítése esetén – a szerződő átvilágítása már megtörtént, amennyiben az a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben előírtak alap- ján szükséges. A biztosító iratbeszerzés esetén a szolgáltatási igényről legkésőbb az igény beérkezését követő 120 napig köteles dönteni és döntéséről az ügyfelet tájékoztatni.

V.3.4.2. Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumentumokat felhívás ellenére sem, vagy újból hiányosan nyújtják be, a biztosító a szolgáltatási igényt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.

V.3.4.3. Ha a rendelkezésre álló iratok alapján a szolgáltatási igény nem bírálható el, a biztosító elrendelheti a biztosított személyes orvosi vizsgálatát is. Ha a biztosított az orvosi vizsgálaton nem jelenik meg, a biztosító a rendelkezésére álló adatok alapján hoz döntést.

V.3.4.4. A személyes orvosi vizsgálat költségeit a biztosító viseli. A biztosítottnak a személyes orvosi vizsgálaton való megjelenésével kapcsolatban felmerült költségeit a biztosított viseli.

VI. A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól

VI.1. A biztosító mentesülése élet-, baleset- és egészségbiztosítási szolgáltatások teljesítése alól

Ha a szerződő vagy a biztosított közlési, illetve változásbejelentési kötelezettségét megsérti, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte, vagy

b) a szerződő és/vagy a biztosított változásbejelentési kötelezettségüket megsértették, de az elhallgatott vagy be nem jelentett kö- rülmény a biztosítás tartama alatt, a biztosítási eseményt megelőzően a biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt a jelen általános feltételek III.3. pontjában szabályozott szerződésmódosítási illetve felmondási lehetőségével, vagy

c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

VI.2. A biztosító mentesülése életbiztosítási szolgáltatások teljesítése alól

VI.2.1. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól a VI.1. pontban felsorolt esetekben.

VI.2.2. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha

a) a biztosított halálának oka a biztosító adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselésének kezdő napjától számított két éven belül elkövetett öngyilkossága, még akkor is, ha a cselekmény elkövetésekor a biztosított zavart tudatállapotban volt,

b) a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal okozati összefüggésben vesztette életét,

c) a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette életét, a biztosító szolgáltatása ebben az eset- ben a biztosított örököseit illeti meg, és a kedvezményezett abból nem részesül.

VI.3. A biztosító mentesülése balesetbiztosítási szolgáltatások teljesítése alól

VI.3.1. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól a VI.1. pontban felsorolt esetekben.

VI.3.2. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesz- tette életét. A biztosító szolgáltatása ebben az esetben a biztosított örököseit illeti meg és a kedvezményezett abból nem részesül.

VI.3.3. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosító bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen és szándékosan vagy jogellene- sen és súlyosan gondatlan magatartással a biztosított okozta.

A biztosított súlyosan gondatlanul jár el különösen, ha

a) a biztosítási esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban volt, illetőleg kábítószer vagy kábító hatású anyag hatása alatt állt és ez a tény a biztosítási esemény bekövetkeztében közrehatott. Ha történt véralkohol vizsgálat, alkoholos állapotnak te- kintendő a 1,5‰-et meghaladó, gépjárművezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékű véralkohol-koncentráció,

b) olyan gépjárművet vezetett, amelynek nem volt érvényes forgalmi engedélye, vagy amelynek vezetéséhez szükséges érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezett, és ez a tény a biztosítási esemény bekövetkeztében közrehatott,

c) a biztosítási esemény bekövetkezése okozati összefüggésben áll azzal, hogy a biztosított a biztosítási esemény időpontjában legalább két közlekedésrendészeti szabályt megszegett.

VI.3.4. A biztosított a biztosítási esemény alapjául szolgáló esemény bekövetkezése esetén az adott helyzetben általában elvárható módon köteles eljárni, így késedelem nélkül orvosi, illetve egészségügyi segítséget kell igénybe vennie. Nem jelenti azonban a kárenyhítési kötelezettség megsértését, ha a biztosított az őt törvény alapján megillető rendelkezési joggal élve az orvosi beavatkozáshoz nem járul hozzá. Ha a biztosított ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól.

VII. A biztosító kockázatviseléséből kizárt események

VII.1. Élet-, baleset- és egészségbiztosítási kockázatokra vonatkozó kizárások

VII.1.1. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) ionizáló sugárzás,

b) nukleáris energia,

c) HIV-fertőzés,

d) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekedetei, zavargások, kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, zendülés, polgárháború, forradalom, lázadás, tüntetés, felvonulás, sztrájk, terrorcselekmény, munkahelyi rendbontás, határvillon- gások, felkelés.

VII.1.2. Jelen általános feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenye- gető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást, vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részé- ben való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.

VII.1.3. A biztosító kockázatviselése az VII.1.1. d) pontban foglaltakkal ellentétben kiterjed a biztosított egészségi állapotában bekövetkező olyan károsodásokra, amelyek a biztosítottnak a tüntetés, sztrájk, illetve felvonulás hatályos magyar jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően előre bejelentett és lebonyolított eseményein való aktív részvétele kapcsán keletkeznek abban az esetben, ha a biztosí- tott a kár megelőzésére és enyhítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett.

VII.1.4. Amennyiben a szerződés egészségi kockázatelbírálás (egészségi nyilatkozat, orvosi vizsgálat, egészségi vizsgálatok) nélkül jött létre, akkor a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiakban felsorolt esetekkel okozati összefüggésben álló eseményekre, az adott biztosítottra vonatkozó adott kockázat kockázatviselésének kezdetétől számított 5 évig:

a) a biztosított olyan betegsége vagy kóros állapota, amely az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdetét megelőző egy évben bizonyíthatóan fennállott, vagy amelyet az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelőző egy éven belül kóris- méztek, vagy amely ez idő alatt gyógykezelést, orvosi ellenőrzést igényelt,

b) az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelőzően megállapított maradandó egészségkárosodása.

VII.2. Élet- és egészségbiztosítási kockázatokra vonatkozó kizárások

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosító kockázatviselésének tartama alatt bekövetkezett eseményre, ha

a) az esemény a biztosított rendszeres alkohol-fogyasztásával, kábítószer-fogyasztásával, kábító hatású anyag vagy gyógyszer szedésével okozati összefüggésben következett be kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírására, az előírásnak megfelelően alkalmazták,

b) a biztosított az esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban volt, illetőleg kábítószer vagy kábító hatású anyag vagy gyógyszer hatása alatt állt és ez a tény az esemény bekövetkeztében közrehatott. Ha történt véralkohol vizsgálat, alkoholos álla- potnak tekintendő a 1,5‰-et meghaladó, gépjárművezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékű véralkohol-koncentráció,

c) a biztosított érvényes vezetői engedély vagy érvényes forgalmi engedély nélkül vezetett gépjárművet és egyúttal egyéb közleke- dési szabályt is megszegett, és az esemény ezzel okozati összefüggésben következett be,

d) a biztosított az esemény időpontjában alkoholos állapotban vezetett gépjárművet és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is meg- szegett, és az esemény ezzel okozati összefüggésben következett be.

VII.3. Baleset- és egészségbiztosítási kockázatokra vonatkozó kizárások

VII.3.1. A biztosító kockázatviselése – a balesetbiztosítási kockázatok kivételével – nem terjed ki a terhességre és a szülésre, ha a fogamzás a biztosító adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselését megelőzően történt. A biztosító úgy tekinti, hogy a fogamzás a biztosító kockázatviselését megelőzően történt, ha az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdete és a terhességet dokumentáló hivatalos iratban – pl. Terhességi kiskönyvben – a szülés várható időpontjaként rögzített időpont között kevesebb, mint 285 nap van.

VII.3.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a művi terhesség-megszakítás eseteire, kivéve az anya egészségének megőrzése, életé- nek megmentése érdekében végrehajtott terhességmegszakításokat, illetve a bűncselekmény kapcsán előállott terhesség megsza- kításának eseteit.

VII.3.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) a mesterséges megtermékenyítés (annak bármely formája),

b) a kizárólag a meddőség megszüntetése miatti események,

c) a sterilizáció,

d) a nemi jelleg megváltoztatása,

e) az esztétikai céllal végzett kezelés, sebészet és következményei,

f) a fogpótlás.

VII.3.4. Amennyiben a biztosítottnál a VII.3.1., VII.3.2. illetve a VII.3.3. pontokban felsorolt események következményeként életmentő beavat- kozás szükséges, akkor a biztosító az orvosi beavatkozást igénylő állapot miatti eseményekre szolgáltatást nyújt.

VII.3.5. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben:

a) az olyan kórházi ápolás, amelyeknek célja nem a biztosított betegségének megállapítása, egészségi állapota romlásának meg- akadályozása és egészségének helyreállítása, így különösen a szűrővizsgálat, a szülőnek a gyermeke miatti kórházi tartózkodása, a biztosítottnak a szülője ápolása miatti kórházi tartózkodása,

b) olyan keresőképtelenség, amelyeknek célja nem a biztosított betegségének megállapítása, egészségi állapota romlásának meg- akadályozása és egészségének helyreállítása, így különösen a szűrővizsgálat miatti keresőképtelenség, a szülőnek, nevelőszülő- nek, helyettes szülőnek a beteg gyermeke ápolásával összefüggő keresőképtelensége,

c) a krónikus betegségek rehabilitációja, gondozása (különösen geriátriai, gyógypedagógiai, logopédiai ellátás, gyógytorna, fiziko- terápia, fürdőkúra, fogyókúra, infúziós keringésjavító vagy infúziós fájdalomcsillapító kezelések), kivéve a krónikus betegségek kórismézésével, a gyógykezelés első beállításával, jelentős akut állapotrosszabbodás elhárításával kapcsolatos kezeléseket,

d) orvosi végzettséggel és működési engedéllyel nem rendelkező személy által folytatott kezelés.

VII.3.6. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a lelki működés zavaraira, pszichiatriai megbetegedésekre.

VII.3.7. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése, az olyan egészségbiztosítási eseményekre, melyek kiváltója a biztosított öngyilkossága, vagy öngyilkossági kísérlete, még akkor sem, ha a cselekmény elkövetésekor a biztosított zavart tudatállapotban volt.

VII.4. Sportártalmak kizárása

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek okozati összefüggésben vannak a biztosított – jelen ál- talános feltételek „B” mellékletében felsorolt – extrém kockázati besorolással rendelkező sporttevékenységével.

VIII. Egyéb rendelkezések

VIII.1. Elévülési idő

A szerződés alapján érvényesíthető igények elévülési ideje 2 év.

Az elévülési idő a következő időpontokban kezdődik meg:

a) a biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény bekövetkezésekor,

b) a biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó iratnak a biztosítóhoz történt beérkezését követő 15. napot követő naptól,

c) a biztosítási esemény bejelentése esetén amennyiben a biztosító által igényelt iratcsatolás, vagy információszolgáltatás elmarad, a bizto- sító által ennek teljesítésére meghatározott határnapot követő naptól, határidő hiányában a felhívást tartalmazó levél keltétől számított 30. napot követő naptól,

d) egyéb esetekben a követelés esedékessé válásának napján.

VIII.2. A biztosítási kötvény elvesztése, megsemmisülése

Abban az esetben, ha a biztosítási kötvény megsemmisült vagy elveszett, a biztosító a szerződő kérésére a hatályos adatokkal megegyező tartalmú új kötvényt állít ki. A felmerülő költségek a szerződőt terhelik.

VIII.3. Eljárás véleménykülönbség esetén

Ha az ügyfél vitatja a biztosító – szolgáltatási igénnyel kapcsolatos – álláspontját, írásban kérheti a döntés felülvizsgálatát. A biztosító illetékes szervezeti egysége a kérelem elbírálásához valamennyi írat/adat kézhezvételétől számított 30 napon belül döntést hoz és a döntésről a kérel- mezőt értesíti.

IX. Fogalomtár

IX.1. A baleset, a munkahelyi baleset, a munkahelyi úti baleset és a közlekedési baleset fogalma

IX.1.1. Jelen általános feltételek szempontjából a baleset az a hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kockázatviselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított egészségkárosodást szenved, illetve amely a biztosított halálát okozza.

IX.1.2. Jelen általános feltételek szempontjából balesetnek minősül továbbá:

a) a gyermekbénulás és a kullancscsípés következtében kialakuló agyburok-, vagy/és agyvelőgyulladás, ha a betegséget szerológiai mód- szerrel megállapították, és az legkorábban 15 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 15 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a gyermekbénulásként vagy agyburok- és/vagy agyvelőgyulladásként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,

b) a veszettség, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 60 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 60 nappal annak befejeződése után jelentkezik.

A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a veszettségként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,

c) a tetanuszfertőzés, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 20 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 20 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a tetanuszfertőzésként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.

IX.1.3. Jelen általános feltételek szerint – a IX.1.2. pontban foglaltaktól eltekintve – nem minősül balesetnek

a) az élő kórokozók (baktérium, vírus, protozoon) emberi vagy állati gazdaszervezetből (hordozó) emberi fogadószervezetbe jutása/juttatása (továbbiakban együtt: átvitele) még abban az esetben sem, ha az átvitelt balesetszerű fizikális ok váltja ki kivéve, ha a különös feltételek ettől eltérően rendelkeznek,

b) a foglalkozási betegség (ártalom),

c) a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotában következett be,

d) a csontok patológiás törései, a sokszor ismétlődő (habituális) ficam,

e) a porckorongsérv kialakulása kivéve, ha a porckorongsérv az egyébként ép porckorongot kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, me- chanikus behatás következménye,

f) a hasi sérv kialakulása kivéve, ha a hasi sérv az egyébként ép hasfalat kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye,

g) az ízületi porcok, szalagok, egyéb lágyrészek károsodása kivéve, ha a károsodás az egyébként ép ízületet kívülről, közvetlenül érő, egy- szeri, extrém, mechanikus behatás következménye.

IX.1.4. Jelen általános feltételek szempontjából munkahelyi baleset az olyan baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett tevékeny- sége közben vagy azzal összefüggésben éri.

Nem számít munkahelyi balesetnek az engedély nélkül végzett munkával okozati összefüggésben bekövetkezett baleset.

IX.1.5. Jelen általános feltételek szempontjából munkahelyi úti baleset az olyan baleset, amely a biztosítottat a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben a legrövidebb útvonalon közlekedve éri.

IX.1.6. Jelen általános feltételek alkalmazásában közlekedési balesetnek minősül a biztosítottat ért baleset abban az esetben, ha a biztosított gya- logosként, jármű vezetőjeként, vagy utasaként szenved balesetet.

IX.1.7. Jelen általános feltételek szerint nem minősül közlekedési balesetnek:

a) a gyalogost érő olyan baleset, amelynek bekövetkeztében semmilyen mozgó jármű nem hatott közre,

b) a kerékpárost érő olyan baleset, amelyben más jármű, vagy gyalogos közlekedése nem hatott közre,

c) a jármű utasát ért olyan baleset, amely nem a jármű, vagy más jármű haladásával, illetve megállásával összefüggésben következett be.

IX.2. A betegség, a kórház, a műtét és a műtéti lista fogalma

IX.2.1. Jelen általános feltételek szempontjából betegség az emberi szervezet működésében bekövetkező rendellenes állapot.

IX.2.2. Jelen általános feltételek szempontjából kórháznak minősül a magyar tisztiorvosi és szakmai felügyelet által elismert, engedélyezett fekvőbe- teg-ellátást nyújtó intézmény, amely állandó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll.

IX.2.3. Jelen biztosítás szempontjából nem minősülnek kórháznak – még abban az esetben sem, ha azokban kórházi fekvőbeteg-ellátást végeznek

– a szanatóriumok, rehabilitációs intézetek, gyógyfürdők, gyógyüdülők, elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei, geriátriai ellátók, szociális otthonok, alkohol- és kábítószerelvonó intézmények, ápolási intézetek, egyéb „krónikus” fekvőbetegellátást nyújtó intézetek illetve kórházak fenti jellegű szolgáltatást nyújtó osztályai, osztályrészei feltéve, hogy a biztosított az osztály ezen jellegének megfelelő szolgáltatásban része- sült.

IX.2.4. Jelen általános feltételek alkalmazásában műtétnek tekintendőek azok a biztosító által csoportba sorolt orvosi beavatkozások, melyek során az orvos-szakmai szabályok megtartásával, az egészség megőrzésére, a betegségek gyógyítására, illetve a következményeknek mérséklésére irányuló szándékkal a kültakaró és/vagy a nyálkahártyák folytonosságát megsértik.

IX.2.5. A biztosító a műtéteket súlyosságuk alapján csoportokba sorolja be (továbbiakban: csoportba sorolás).

IX.2.6. Jelen általános feltételek alkalmazásában műtéti lista a műtéteknek a nemzetközi kódrendszerrel (WHO-kód) azonosított felsorolása. A műtéti lista tartalmazza a műtétek biztosító által meghatározott csoportba sorolását is.

A műtéti lista a biztosító Vezérigazgatóságán, illetve a Személybiztosítási Kompetencia Központokban megtekinthető meg.

IX.2.7. Jelen általános feltételek alkalmazásában kivonatos lista a műtéti lista kivonata (lásd jelen általános feltételek elválaszthatatlan részét képe- ző D melléklet). A kivonatos lista a gyakoribb, jellemzőbb műtéteket tartalmazza, a műtét azonosítására alkalmas WHO-kóddal és a biztosító által meghatározott csoportba sorolással együtt.

A kivonatos lista célja, hogy szemléltesse a biztosítási szolgáltatás megállapításának elvét. A kivonatos lista a felek ellenkező megállapodása hiányában a jelen általános feltételek alapján megkötött szerződések részét képezi.

IX.2.8. Műtét esetén a biztosítási esemény azonosítása, s ez alapján az elvégzett orvosi beavatkozás műtéti lista szerinti besorolása a biztosító orvo- sának hatáskörébe tartozik. A besorolás alapdokumentuma a műtéti lista.

IX.2.9. Amennyiben valamely elvégzett műtét a műtéti listában nem található meg, úgy annak csoportba sorolását a biztosító orvosa állapítja meg.

X. Az általános feltételek Polgári Törvénykönyvtől lényegesen eltérő rendelkezései

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a Kollektív munkáltatói biztosítások általános szerződési feltételeinek azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseitől lényegesen eltérnek.

X.1. Jelen általános feltételek Ptk-tól lényegesen eltérő rendelkezései

X.1.1. A biztosított részéről szükséges hozzájárulás

Jelen feltételek II.1.5. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:479. § (1) bekezdésétől – kiskorú biztosított, cselekvőképességében, vagyoni jognyilat- kozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy mint biztosított vonatkozásában a szerződés érvényes- ségéhez a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges.

X.1.2. A biztosítási szerződés létrejötte, módosítása és megszűnése

Jelen feltételek II.1.6. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:478. § (2) bekezdésétől – amennyiben a felek ettől eltérően nem állapodnak meg, a szerződő a biztosított javára lemond a kedvezményezettjelölés jogáról, és erről a biztosítottakat tájékoztatja.

Jelen feltételek II.2.1. pontja értelmében – eltérően a Ptk. 6:443. § (1) bekezdésétől – a biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító írásbeli megállapodása alapján jön létre.

Jelen feltételek II.2.12. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:443. § (2) bekezdésétől – az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérésre a szerződőnek késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül van lehetősége kifogását előterjeszteni.

Jelen feltételek II.2.13. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:475. § – a biztosítási szerződés módosításához a biztosított hozzájárulására nincs szükség.

Jelen feltételek II.2.15. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:444. § (1) bekezdésétől – a nem fogyasztó szerződő esetén is a szerződés – ráutaló magatartással (hallgatólagosan) – akkor is létrejön az ajánlat szerinti tartalommal, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon – egészségi kockázatelbírálás esetén, 60 napon - belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a Díjszabásnak megfelelően tették.

Jelen feltételek II.3.5. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:480. § szakaszától – a biztosító a szerződésben legfeljebb 6 hónapos időtartamra vá- rakozási időt köthet ki (a továbbiakban: várakozási idő), melynek első napja az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdete.

Jelen feltételek II.5.2. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:483. § szakaszától és a Ptk. 6:490. § szakaszától – a biztosító a biztosítási szerződést

rendes felmondással megszűntetheti.

Jelen feltételek III.3.2. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6: 446. § (2) bekezdésétől – ha a szerződő a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslatban foglaltak szerint módosul a módosító javaslat közlésétől számított

30. napon, feltéve, hogy a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

X.1.3. Fizetési póthatáridő tűzése

Jelen feltételek IV.5.1. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:449. § (1) bekezdésétől – a biztosító a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő tűzésével hívja fel írásban a teljesítésre, amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki.

X.1.4. Közlési és változásbejelentési kötelezettség

Jelen feltételek VI.1.1. pontja alapján – eltérően a Ptk.6:482. § (1) bekezdésétől – a biztosító a közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértéséből eredő jogait a szerződés tartama alatt korlátlanul gyakorolhatja.

X.1.5. Elévülési idő

Jelen feltételek VIII.1. pontjában foglalt elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatározott általános 5 éves elévülési időtől. Jelen szerződésből eredő igények 2 év elteltével évülnek el.

„A” melléklet: Veszélyes foglalkozások

1. Nem polgári légi közlekedés dolgozói: műhelypilóta, reklámrepülő, légi kártevő irtó, légi fényképező, helikopteres mentés, helikopteres ren- dőrség, helikopteres építés, helikopteres szállítás, helikopteres kártevők elleni harc.

2. Hadsereg repülő személyzete: dugattyú hajtóműves repülőgép személyzete, katonai szállítógép személyzete, helikopter személyzete, repü- lésoktató, repülő növendék, berepülő pilóta, ejtőernyős ugró, tesztpilóta, sugárhajtású gép személyzete.

3. Bányászati dolgozók: bányászati gépkezelő, bányászati technikus, mélyfúró, vájár, segédvájár, csillés, kőfejtő, kőtörő, olajbányász, szilárdás- vány-kitermelő foglalkozások.

4. Kohászati dolgozók: kohászati gépkezelő, kohászati technikus, öntödei dolgozó, kazángépkezelő, vas- és színesfém-kohászati olvasztár, hengerész.

5. Robbanó vagy könnyen gyulladó anyaggal dolgozók: robbantómester, pirotechnikus.

6. Erősáramú villamosipari dolgozók: erősáramú villamosipari technikus-, szak- és segédmunkás.

7. Ipari alpinista

8. Ipari búvár

9. Fegyverviseléssel járó foglalkozások: testőr, kommandós, idegenlégiós, hírszerző, fegyveres őr, fegyveres őr büntetés-végrehajtási intézet- ben, büntetés-végrehajtási felügyelő, fegyőr, biztonsági őr, biztonsági őr – önvédelmi fegyverrel, pénzszállító, hadseregben dolgozó hivatásos és hadkötelezett (veszélyt növelő tevékenységgel: tűzszerész, búvár)

10. Békefenntartó

11. Sugármentesítő gépkezelő

12. Kaszkadőr

„B” melléklet: Sportolói kockázati besorolás

A sportágak veszélyességi szintje szerinti kategóriák:

Normál, közepes, speciális, veszélyes és extrém kockázatú sportok.

Normál kockázatok: asztali labdarúgás; biliárd; bridge; búvárkodás légzőkészülék nélkül; callanetics; csúszókorongozás; dárdavetés; evezés; ge- relyhajítás; golf; íjászat; kajak-kenu; modellezés; műúszás; paintball; rádiósport; sakk; sportlövészet; szkander; thai-chi; teke; természetjárás; úszás; vadászat.

Közepes kockázatok: asztali tenisz; búvárkodás légzőkészülékkel 40 m-ig; erőemelés; foot-bag; jet-ski; kitesurf; krikett; lovas sport; műugrás; öttusa; súlyemelés; surf; testépítés; toronyugrás; vitorlázás; vívás; vízi labda; vízisí; wakeboard; wakekite.

Speciális kockázatok: aerobik; aikido; akrobatikus rock & roll; baseball; fallabda; fitness; futás; gyaloglás; gyorskorcsolyázás; kötélugrás; lábtenisz; lábtoll-labda; jégtánc; ritmikus gimnasztika; röplabda; síelés; tájfutás; tenisz; tollaslabda; triatlon; versenytánc.

Veszélyes kockázatok: amerikai futball; atlétika,hétpróba, tízpróba; bírkózás; bmx; bmx-cross; bob; dirt jumping; floorball; futsal; gördeszka; görkor- csolyázás; gyeplabda; gyorsasági kerékpár; hapkido; harcművészetek; iaido; jégkorong; judo; kapoeira; karate; kempo; kendo; kézilabda; kick-boksz; kitebuggy; korfball; kosárlabda; kung-fu; labdarúgás; mountainbike; mountainboard; műkorcsolya; országúti kerékpár; pankráció; rögbi; sí akrobatika; lesiklás, műlesiklás, óriás műlesiklás; síugrás; skate; snowboard; szánkó; szumo; taekwando; thai-boksz; torna.

Extrém kockázatok: auto-crash (roncsautó) sport; barlangászat, barlang expedíció; bázis-ugrás; búvárkodás légzőkészülékkel 40 m mélység alá; canyoning; ejtőernyő ugrás; go-kart sport; hegymászás, sziklamászás V. nehézségi foktól; hőlégballonozás; hydrospeed; léghajózás; magashegyi ex- pedíció; mélybe ugrás (bungee jumping); moto-cross; motorcsónak sport; motorkerékpár sport; műrepülés; paplanrepülő pilóta; quad; rally; sárkány és ultrakönnyű repülő pilóta; siklóernyős repülés; sportrepülés, ejtőernyős ugrók; ügyességi versenyek gépkocsival; vadvízi evezés; versenyzés gépkocsi- val; vitorlázás: félkezes, nyílttengeri; vitorlázó és motoros repülés.

„C” melléklet: Maradandó egészségkárosodás

A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra és a közlekedési balesetből eredő maradandó egészségkárosodásra vonatkozó biztosí- tás különös feltételeiben hivatkozott táblázat a biztosító szolgáltatásának meghatározásához.

Jelen táblázat célja, hogy szemléltesse a biztosítási szolgáltatás megállapításának elvét.

A maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa az alábbiak szerint állapítja meg:

Testrészek, érzékszervek Egészségkárosodás mértéke %

– egy kar vállízülettől való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 70%

– egy kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 65%

– egyik kar könyökízület alattig való, vagy egyik kéz teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 60%

– egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 20%

– egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 10%

– bármely más kézujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 5%

– egyik comb csípőízületben történő elvesztése vagy a csípőízület teljes működésképtelensége 70%

– egyik comb részleges csonkolása vagy a térdízület teljes működésképtelensége 60%

– egyik lábszár részleges csonkolása 50%

– egyik bokaízület elvesztése vagy teljes működésképtelensége 30%

– egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 5%

– bármely más lábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége 2%

– mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100%

– egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35%

– egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét

már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette 65%

– mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60%

– egyik fül hallóképességének teljes elvesztés 15%

– egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét

már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette 4 5%

– a szaglóérzék teljes elvesztése 10%

– az ízlelőképesség teljes elvesztése 5%

„D” melléklet: Műtétek kivonatos listája

Kivonatos lista a baleseti műtéti térítés biztosítás és a műtéti térítés biztosítás különös feltételeihez.

A baleseti műtéti térítés és a műtéti térítés biztosítás esetében a biztosító térítése biztosítási esemény bekövetkezésekor:

1. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 100%-a,

2. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 50%-a,

3. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 25%-a,

4. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 15%-a.

5. csoportba tartozó műtétek nem térített műtétek.

Abban az esetben, ha a biztosítotton az 5. csoportba sorolt műtétet hajtják végre, a biztosító nem nyújt szolgáltatást. A műtétek csoportba sorolásának kivonatos tájékoztatója:

1. csoport WHO-kód	Műtét megnevezése	4. csoport WHO-kód	Műtét megnevezése
5014F	Agydaganat eltávolítás	51440	Szemlencse eltávolítás
50151	Koponyacsont tumor eltávolítás	51470	Szemlencse beültetés
50200	Benyomatos koponyatörés ellátása	51950	Dobhártyaplasztika
50303	Gerincvelői dekompressziós műtétek	53844	Visszerek eltávolítása
50311	Ideggyök gerinccsatornán belüli műtéte	56741	Méhszájplasztika
50337	Gerincvelői daganatok eltávolítása	56518	Laparoszkópos petefészek eltávolítás
53240	Tüdőlebeny eltávolítása	57400	Császármetszés
53340	Tüdőátültetés	57670	Arctörések nyílt helyreállítása
53522	A kéthegyű billentyű pótlása mechanikus	57829	Bütyökműtét
	műbillentyűvel	57900	Csonttörések bőrön keresztül történő dróttűzése
53531	Billentyű plasztika a kéthegyű billentyűn	58130	Külboka-szalag varrata
53734	Daganat eltávolítása a szívkamrából	5837H	Achilles-ín szakadás helyreállítása
53743	Szívkamrai sérülés ellátása	58600	Emlőcsomó kimetszése
53750	Szívátültetés
55040	Májátültetés 5. csoport
58151	Teljes csípőprotézis	WHO-kód	Műtét megnevezése
5814L 2. csoport	Térdprotézis beültetés	14410 14820	Kimetszés szövettani vizsgálat számára gyomortükrözés során Szövettani vizsgálati mintavétel bőrön át emlőből
WHO-kód	Műtét megnevezése	16200	Hörgőtükrözés
54560	Vastagbél teljes eltávolítása	16970	Diagnosztikus izületi csőtükrözés
53611	Koszorúér-áthidaló műtétek	33121	Koszorúserek vizsgálata érfestéssel
53502	Zárt billentyűbemetszés a kéthegyű billentyűn	39430	Ultrahangos vesekőzúzás
5382L	Hasi aorta tágulat eltávolítása	52160	Orrtörés helyreállítása
53836	Érpótlás	52310	Fog sebészi eltávolítása
51358	Szivárványhártya eltávolítás	52374	Fogászati csontplasztika
51570	Üvegtest csere	52000	Dobhártya „felszúrása”
53163	Művi gégeképzés	52100	Orrvérzés ellátása edzőszerrel
		52810	Mandula eltávolítása
3. csoport		57100	Gátmetszés
WHO-kód	Műtét megnevezése	57520	Terhesség megszakítás
53777	Pacemaker beültetése	57880	Belső fémrögzítés eltávolítása
53807	Embólia eltávolítás combverőérből	58750	Emlőplasztika
54130	Lépeltávolítás	58900	Bőrvarrat
54361	Gyomor részleges eltávolítása	58840	Bőrfüggelék kimetszése
54700	Féregnyúlvány eltávolítása	59801	Nők művi meddővé tétele
55110	Epehólyag eltávolítása	81010	Idegentest eltávolítás szaruhártyából
55300	Lágyéksérv műtét	81700	Könnytömlő átmosása
56011	Prosztata húgycsövön keresztüli kisebbítése	82032	Csuklótörés zárt helyretétele
56520	Féloldali petefészek eltávolítás	58830	Sebtisztítás, sebkimetszés
56830	Méheltávolítás hasi úton	82090	Ficam zárt helyretétele
50630	Pajzsmirigy eltávolítás	84712	Combcsontba fúrt dróttal történő húzatás
51150	Kötőhártyavarrat	85840	Ízületbe adott injekció
57902	Combnyak-szegezés	88050	Vérátömlesztés
57922	Húzóhurkos csontrögzítés	88530	Művese-kezelés
57924	Csavarozás

Baleseti halálra vonatkozó biztosítás különös feltételei (KBHAT/02017)

Jelen különös feltételek a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kollektív biztosítási szerződéseinek baleseti halálra vonatkozó biztosítási kockázatára érvényesek feltéve, hogy a szerződést jelen különös feltételekre hivatkozással kötötték.

A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekre a Generali Biztosító Zrt. kollektív biztosítások általános szerződési feltételei (a továbbiak- ban: általános feltételek) irányadóak, mely feltételekre való hivatkozással a biztosítási szerződés létrejött.

A szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.

I. Biztosítási esemény

I.1. Biztosítási esemény az a biztosítás tartama alatt bekövetkezett baleset (általános feltételek IX.1.), melynek következtében a biztosított a balesetet követő egy éven belül meghal.

I.2. A biztosítási esemény időpontja a baleset időpontja.

II. A biztosító szolgáltatása

II.1. A biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási esemény, azaz a biztosítottnak a biztosító kockázatviselése alatt bekövetkezett balesete, melynek következtében egy éven belül elhalálozik – a jogalap fennállásakor –, a halál időpontjában hatályos kötvényben rög- zített biztosítási összeget fizeti ki a haláleseti szolgáltatásra jogosult kedvezményezett részére.

II.2. Amennyiben a biztosított kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett balesete miatti halála a jelen biztosítási szerződés megszűnését követően, de a biztosítási eseményben meghatározott baleset időpontjától számított egy éven belül következik be, akkor a térítés mértékének megállapításánál az utolsó hatályos kötvényben rögzített biztosítási összeget kell figyelembe venni.

III. A biztosító teljesítésének feltételei

III.1. A szolgáltatási igényt a biztosítási eseményt követő 15 napon belül írásban kell bejelenteni a biztosítónál.

III.2. Abban az esetben, ha a fenti határidőt nem tartják be, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak, a biztosító mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól.

III.3. A szolgáltatási igény előterjesztésekor a szerződésre vonatkozó általános feltételek V.3.2. pontjában meghatározottakon kívül, be kell nyújtani:

III.3.1. a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentőt,

III.3.2. továbbá a következő iratok másolatát:

a) a halottvizsgálati bizonyítvány / halotti epikrízis,

b) a boncolási jegyzőkönyv,

c) a biztosított halotti anyakönyvi kivonata,

d) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig keletkezett összes orvosi dokumentum, de különö- sen az első orvosi ellátás dokumentuma,

e) a baleseti/rendőrségi jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

f) véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben ilyen készült,

g) közlekedési baleset esetén az előzőeken felül: amennyiben a biztosított közlekedési balesetben jármű vezetőjeként sérült meg vagy vesztette életét, a biztosított vezetői engedélye és a jármű forgalmi engedélye,

h) a kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat (jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány, bírósági határozat) feltéve, hogy a kedvezményezettet a szerződésben név szerint nem nevezték meg.

III.4. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához – az általános feltételek V.3.3 pontjában felsorolt – további igazolásokat, nyilatkozatokat is bekérhet, illetve beszerezhet.

IV. A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól, a kockázatviselésből kizárt események

A biztosító jelen biztosítás esetében az általános feltételek VI. fejezetében meghatározottak szerinti esetekben mentesül a baleseti halálra vonatkozó szolgáltatás teljesítése alól, valamint az általános feltételek VII. fejezetében felsorolt esetekre nem terjed ki a biz- tosító kockázatviselése.

Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra vonatkozó biztosítás különös feltételei, lineáris térítéssel (KBROK/02017)

Jelen különös feltételek a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kollektív biztosítási szerződéseinek baleseti eredetű maradandó egész- ségkárosodásra vonatkozó lineáris térítésű biztosítási kockázatára érvényesek feltéve, hogy a szerződést jelen különös feltételekre hivatkozással kötötték.

A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekre a Generali Biztosító Zrt. kollektív biztosítások általános szerződési feltételei (a továbbiak- ban: általános feltételek) irányadóak, mely feltételekre való hivatkozással a biztosítási szerződés létrejött.

A szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.

I. Biztosítási esemény

I.1. Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset (általános feltételek IX.1.), melynek következtében a biztosított maradandó egészségkárosodást szenved.

I.2. Egészségkárosodásnak tekintendő az olyan testi és/vagy szellemi működőképesség-csökkenés, mely a szokásos életvitelt korlátozza.

I.3. Maradandó az egészségkárosodás akkor, ha az orvosilag kialakultnak, stabilnak tekinthető. Ha az egészségkárosodás mértéke még folyamatosan változik, de a baleset napjától számított 2 év eltelt, akkor a baleset napjától számított 2 év letelte után a biztosító orvosz- szakértője megállapítja az igazolhatóan fennálló egészségkárosodás mértékét, melyet a biztosító a szolgáltatási kötelezettsége és a szolgáltatás mértéke szempontjából a baleset következményeként kialakult maradandó egészségkárosodásnak tekint. A maradandó egészségkárosodás megállapítása során a munkaképesség megváltozása, és/vagy a sporttevékenység abbahagyásának kényszere nem irányadó.

A baleset következtében kialakuló hátrányos esztétikai következmények és egyéb (szociális, anyagi, stb.) hátrányok önmagukban nem képezhetik a maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény alapját.

I.4. A biztosítási esemény időpontja a baleset időpontja.

II. A biztosító szolgáltatása

II.1. A biztosító kizárólag maradandó egészségkárosodás (jelen különös feltételek I.3.) fennállása esetén teljesít szolgáltatást.

II.2. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapításakor hatályos kötvény- ben, ennek hiányában a szerződés megszűnésekor hatályban volt kötvényben rögzített biztosítási összegnek a maradandó egészségká- rosodás mértékével megegyező százalékát nyújtja szolgáltatásként, figyelemmel a jelen különös feltételek II.9. pontjában foglaltakra is.

II.3. A szolgáltatás alapjául szolgáló maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa a szerződésre vonatkozó általános feltéte- lek elválaszthatatlan részét képező „C” mellékletében található táblázat figyelembevételével állapítja meg.

II.4. Ha az egészségkárosodás mértéke a táblázat alapján nem állapítható meg, úgy a szolgáltatást a testi és/vagy szellemi épség orvosi szem- pontból csökkent mértéke alapján kell megállapítani.

A baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek, testrészek a korábbi károsodás mértékéig a biztosításból kizártak.

Az Orvosszakértői intézet (a mindenkor hatályos magyar jogszabályokban meghatározott, az egészségkárosodás (egészségi állapot) mérté- kének megállapítására jogosult szerv) szakvéleményében, illetve a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határozatában megállapított egész- ségkárosodás mértéke, a biztosító orvosa által megállapítandó egészségkárosodás mértékénél, és a biztosító által nyújtandó szolgáltatási összeg meghatározásánál nem irányadó.

A biztosítót az egészségkárosodás maradandó jellegének, illetve a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítása tekin- tetében más orvosszakértői testületek határozata, szakvéleménye nem köti.

II.5. Egy biztosítási esemény következményeként megállapított maradandó egészségkárosodás mértéke nem lehet nagyobb 100%-nál.

II.6. Ha a biztosított az egészségkárosodás véglegessé válása előtt meghal, az egészségkárosodás olyan mértéke után teljesítendő a szolgáltatás, amely a legutolsó orvosi vizsgálat anyaga alapján a biztosító orvosának megállapítása szerint figyelembe vehető.

II.7. Maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény nem támasztható, ha a biztosított a balesetet követő 15 napon belül meghal.

II.8. Ha a biztosító a szolgáltatási kötelezettségét már megállapította, de a szolgáltatásként fizetendő összeg nagysága még nem állapítha- tó meg, a biztosított követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki minimálisan járó összeg kifizetését.

II.9. Amennyiben a biztosító szolgáltatását követően a biztosított egészségi állapota tovább romlik ugyanannak a biztosítási eseménynek a következményeként, amely alapján a biztosító már teljesített szolgáltatást, a biztosított a megfelelő orvosi kezelés ellenére kialakuló állapotrosszabbodást igazoló orvosi iratainak benyújtásával – biztosítási eseményenként a bejelentett baleset napjától számított legfeljebb 4 évig, évenként egy alkalommal ismételt szolgáltatási igénybejelentéssel kérheti egészségi állapota felülvizsgálatát és a maradandó egészség- károsodás mértékének ismételt megállapítását. A felülvizsgálat eredményétől függően, a biztosító a jelen különös feltételek II.2. pontja szerinti szolgáltatást teljesíti azzal, hogy a fentebb említett biztosítási eseménnyel összefüggésben történt korábbi teljesítések összegét az utóbb teljesítendő szolgáltatás összegéből levonja.

Ugyanazon biztosítási esemény következményeként megállapított maradandó egészségkárosodás mértéke ilyen esetben sem lehet nagyobb 100%-nál.

III. A biztosító teljesítésének feltételei

III.1. A szolgáltatási igényt a biztosítási eseményt követő 15 napon belül írásban kell bejelenteni a biztosítónál.

III.2. Abban az esetben, ha a fenti határidőt nem tartják be, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak, a biztosító mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól.

III.3. A szolgáltatási igény előterjesztésekor a szerződésre vonatkozó általános feltételek V.3.2. pontjában meghatározottakon kívül, be kell nyújtani:

III.3.1. a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentőt,

III.3.2. továbbá a következő iratok másolatát:

a) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig született összes orvosi dokumentum, de különösen az első orvosi ellátás dokumentumai,

b) a baleseti jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

c) véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben ilyen készült,

d) közlekedési baleset esetén az előzőeken felül:

– rendőrségi jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

– amennyiben a biztosított közlekedési balesetben jármű vezetőjeként sérült meg, a vezetői engedélye és a jármű forgalmi engedélye,

e) a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges egyéb iratok.

III.4. A fentieken kívül a biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges – az általános feltételek V.3.3. pontjában felsorolt – további iga- zolásokat, nyilatkozatokat is bekérhet, illetve beszerezhet.

III.5. A biztosító jogosult arra, hogy a biztosított egészségi állapotát a biztosító által megnevezett orvosokkal ellenőriztesse, és ennek eredményétől függően a szolgáltatási igényt elfogadja vagy elutasítsa.

III.6. A biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgálatot írhat elő – ennek előírása esetén a biztosító szolgáltatása mind- addig nem válik esedékessé, amíg a biztosított az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehetővé.

III.7. A biztosító elismert jogalap esetén az alábbi határidőkön belül teljesít szolgáltatást:

a) az orvosi szempontból egyértelműen tisztázott maradandó egészségkárosodás alapján megállapított szolgáltatást a biztosító a szol- gáltatási igény elbírálásához szükséges utolsó irat beérkezését követő 15 napon belül,

b) egyéb esetekben a a maradandó egészségkárosodás véglegessé válását követően 15 napon belül, illetőleg legkésőbb a balesetet követő 4 év letelte után 15 napon belül.

IV. A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól, a kockázatviselésből kizárt események

A biztosító jelen biztosítás esetében az általános feltételek VI. fejezetében meghatározottak szerinti esetekben mentesül a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatás teljesítése alól, valamint az általános feltételek VII. fejezetében felsorolt esetekre nem terjed ki a biztosító kockázatviselése.

Csonttörésre vonatkozó biztosítás különös feltételei (KBCST/02017)

Jelen különös feltételek a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kollektív biztosítási szerződéseinek csonttörésre vonatkozó biztosítási kockázatára érvényesek feltéve, hogy a szerződést jelen különös feltételekre hivatkozással kötötték.

A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekre a Generali Biztosító Zrt. kollektív biztosítások általános szerződési feltételei (a további- akban: általános feltételek) irányadóak, mely feltételekre való hivatkozással a biztosítási szerződés létrejött.

A szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.

I. Biztosítási esemény

I.1. Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset (általános feltételek IX.1.), melynek következtében a biztosított csonttörést, csontrepedést szenved.

Jelen különös feltételek szempontjából a fogtörés nem minősül csonttörésnek.

I.2. A biztosítási esemény időpontja a baleset időpontja.

II. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén – balesetenként a törések számától függetlenül – a biztosítási esemény időpontjá- ban hatályos kötvényben rögzített biztosítási összeget téríti meg.

III. A biztosító teljesítésének feltételei

III.1. A szolgáltatási igényt a biztosítási eseményt követő 15 napon belül írásban kell bejelenteni a biztosítónál.

III.2. Abban az esetben, ha a fenti határidőt nem tartják be, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak, a biztosító mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól.

III.3. A szolgáltatási igény előterjesztésekor a szerződésre vonatkozó általános feltételek V.3.2. pontjában meghatározottakon kívül, be kell nyújtani:

III.3.1. a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentőt,

III.3.2. továbbá a következő iratok másolatát:

a) a csonttörést igazoló röntgenlelet vagy orvosi igazolás,

b) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig keletkezett összes orvosi dokumentum, de különö- sen az első orvosi ellátás dokumentumai,

c) a baleseti jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

d) véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben ilyen készült,

e) közlekedési baleset esetén az előzőeken felül:

– rendőrségi jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

– amennyiben a biztosított közlekedési balesetben jármű vezetőjeként sérült meg, a vezetői engedélye és a jármű forgalmi engedélye.

III.4. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges – az általános feltételek V.3.3. pontjában felsorolt – további igazolásokat, nyilat- kozatokat is bekérhet, illetve beszerezhet.

III.5. A biztosító jogosult arra, hogy a biztosított egészségi állapotát a biztosító által megnevezett orvosokkal ellenőriztesse, és ennek eredményétől függően a szolgáltatási igényt elfogadja vagy elutasítsa.

III.6. A biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgálatot írhat elő – ennek előírása esetén a biztosító szolgáltatása mind- addig nem válik esedékessé, amíg a biztosított az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehetővé.

IV. A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól, a kockázatviselésből kizárt események

A biztosító jelen biztosítás esetében az általános feltételek VI. fejezetében meghatározottak szerinti esetekben mentesül a csonttö- résre vonatkozó szolgáltatás teljesítése alól, valamint az általános feltételek VII. fejezetében felsorolt esetekre nem terjed ki a bizto- sító kockázatviselése.

Baleseti kórházi napi térítésre vonatkozó biztosítás különös feltételei (KBKNT/02017)

Jelen különös feltételek a Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) kollektív biztosítási szerződéseinek baleseti kórházi napi térítésre vonat- kozó biztosítási kockázatára érvényesek feltéve, hogy a szerződést jelen különös feltételekre hivatkozással kötötték.

A jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekre a Generali Biztosító Zrt. kollektív biztosítások általános szerződési feltételei (a továbbiak- ban: általános feltételek) irányadóak, mely feltételekre való hivatkozással a biztosítási szerződés létrejött.

A szerződésre egyebekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.

I. Biztosítási esemény

I.1. Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset (általános feltételek IX.1.), melynek következtében a biztosított kórházi (általános feltételek IX.2.) fekvőbeteg-ellátásban részesül, amennyiben az orvosilag szükséges.

I.2. Jelen biztosítás szempontjából kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesül az a személy, akit orvosi ellátás igénybevétele céljából a kórházba több napra szólóan úgy vesznek fel, hogy a személy a kórházi felvétel és elbocsátás napja között minden éjszakát a kórházban tölt az orvosi ellátással összefüggésben. A kórházi felvétel több napra szól, ha a kórházból való elbocsátás későbbi napon történt, mint a kórházi felvétel. A kórházi fekvőbeteg-ellátás esetén a biztosító szolgáltatása (jelen különös feltételek II.) szempontjából a kórházi ellátás első napja a kórházi felvétel napja, a kórházi ellátás utolsó napja a kórházból történő elbocsátás napja.

I.3. A biztosítási esemény időpontja a baleset időpontja.

II. A biztosító szolgáltatása

II.1. A biztosító a baleset napjától számított két éven belül bekövetkező, a baleseti következmények elhárítása miatt szükséges kórházi fekvő- beteg-ellátásra, az ellátási napokra (jelen különös feltételek I.2.) nyújt szolgáltatást.

II.2. A szolgáltatás összege a kórházi fekvőbeteg-ellátás tartama alatt, az ellátási napokon hatályos kötvényben rögzített biztosítási összegnek és a kórházi ellátási napok számának a szorzata.

Amennyiben a biztosított a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett balesete miatt a jelen biztosítási szerződés megszűnését követő- en részesül kórházi fekvőbeteg-ellátásban, akkor a térítés mértékének megállapításánál az utolsó hatályos kötvényben rögzített biztosítási összeget kell figyelembe venni.

II.3. Amennyiben a biztosított kórházi fekvőbeteg-ellátása az adott kórház intenzív ellátást biztosító osztályán történik, az intenzív osztályon tör- ténő ellátás napjaira a biztosító a biztosítási összeg 200%-át téríti meg.

Jelen feltétel vonatkozásában intenzív osztálynak kizárólag az az osztály tekinthető, amely neve, működése és működési engedélye alapján ilyen ellátásra jogosult.

Jelen feltétel vonatkozásában nem számít intenzív osztályon történő ellátásnak a subintenzív osztályon vagy részlegen, illetve a postoperatív őrzőben történő ellátás.

II.4. Ha a biztosítási évforduló napja beleesik abba az időtartamba, amely alatt a biztosított kórházi fekvőbeteg-ellátásban részesült és a biztosítási szerződés értékkövető (általános feltételek IV.7.), akkor a biztosító a biztosítási évforduló napjától kezdve az értékkövetésnek megfelelő, megnövelt összegű biztosítási összeget veszi figyelembe a szolgáltatásnál a fekvőbeteg-ellátásra, az ápolási napokra vonatkozóan.

III. A biztosító teljesítésének feltételei

III.1. A szolgáltatási igényt a biztosítási eseményt követő 15 napon belül írásban kell bejelenteni a biztosítónál.

III.2. Abban az esetben, ha a fenti határidőt nem tartják be, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak, a biztosító mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól.

III.3. A szolgáltatási igény előterjesztésekor a szerződésre vonatkozó általános feltételek V.3.2. pontjában meghatározottakon kívül, be kell nyújtani:

III.3.1. a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentőt,

III.3.2. továbbá a következő iratok másolatát:

a) kórházi zárójelentés,

b) intenzív osztály zárójelentése, amennyiben történt ilyen ellátás,

c) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény bejelentéséig keletkezett összes orvosi dokumentum, de különö- sen az első orvosi ellátás dokumentumai,

d) baleseti jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

e) véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben ilyen készült,

f) közlekedési baleset esetén az előzőeken felül:

– rendőrségi jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,

– amennyiben a biztosított közlekedési balesetben jármű vezetőjeként sérült meg, a vezetői engedélye és a jármű forgalmi engedélye.

III.4. A fentieken kívül a biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges – az általános feltételek V.3.3. pontjában felsorolt – további iga- zolásokat, nyilatkozatokat is bekérhet, illetve beszerezhet.

III.5. A biztosító jogosult arra, hogy a biztosítottnál a gyógykezelés, az orvosi ellátás indokoltságát és az egészségi állapotot a biztosító által megnevezett orvosokkal ellenőriztesse, és ennek eredményétől függően a szolgáltatási igényt elfogadja vagy elutasítsa.

III.6. A biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgálatot írhat elő – ennek előírása esetén a biztosító szolgáltatása mind- addig nem válik esedékessé, amíg a biztosított az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehetővé.

IV. A biztosító mentesülése a szolgáltatás teljesítése alól, a kockázatviselésből kizárt események

A biztosító jelen biztosítás esetében az általános feltételek VI. fejezetében meghatározottak szerinti esetekben mentesül a baleseti kórházi napi térítésre vonatkozó szolgáltatás teljesítése alól, valamint az általános feltételek VII. fejezetében felsorolt esetekre nem terjed ki a biztosító kockázatviselése.

C) Külön feltételek és záradékok Vagyonőr vállalati vagyonbiztosításhoz

Amennyiben a felek a jelen külön feltételekben, vagy záradékokban foglalt rendelkezéseket alkalmazni rendelik, úgy a külön feltételek és záradékok rendelkezései az alapszerződés elválaszthatatlan részét képezik.

A külön feltételek és a záradékok rendeltetése az alapszerződés részét képező Vállalati vagyonbiztosítási szerződések feltételeiben rögzített rendel- kezések (biztosítási események, szolgáltatás, biztosított vagyontárgyak, szerződéses kötelezettségek, jogosultságok, stb.) módosítása, pontosítása, kiegészítése.

A külön feltételek, záradékok csak akkor képezik részét az alapszerződésnek, ha az alapszerződést az alkalmazandó külön feltételre, záradékra hivatko- zással kötötték meg, azaz különösen akkor, ha a biztosítási ajánlaton feltüntették.

A külön feltételek, záradékok önállóan nem, csak az alapszerződéssel együtt mondhatók fel. Az alapszerződés megszűnése az alkalmazott külön feltétel és záradék egyidejű megszűnését eredményezi.

I. KÜLÖN FELTÉTELEK

KF0010. sz. külön feltétel: Idegen tulajdonú vagyontárgyak biztosítása

Jelen külön feltétel alapján a biztosítási fedezet kiterjed az idegen tulajdonban álló (javításra, megmunkálásra, megőrzésre, használatra, bizo- mányba stb. átvett) vagyontárgyakra a szerződésben megjelölt biztosítási összeg erejéig. Az átvett vagyontárgyakról írásba foglalt szerződés- sel, bizonylatokkal kell rendelkeznie a biztosítottnak. Az átvett vagyontárgyakról nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza a vagyontárgy tulajdonosának nevét, címét, az átvétel keltét, az átvett vagyontárgy leírását, mennyiségét. A bekövetkezett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a kár megtérítésére másik hatályos biztosítás alapján nem kerülhet sor.

A biztosító a károsodás mértékének figyelembevételével megállapított javítási, helyreállítási, pótlási költséget téríti meg. A szolgáltatás felső határa a vagyontárgy tényleges, káridőponti (műszaki avult) értéke, ingatlanok esetén maximálisan a szerződésben feltüntetett bizto- sítási összeg lehet. A biztosító a megállapított szolgáltatási összeget a tulajdonosnak fizeti ki.

KF0011. sz. külön feltétel: Zárt térben tárolt gépjárművek biztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a biztosított zárt térben tárolt gépjárművekre (VVSZF VM „D1”), amíg azok a biztosított telephelyen, mint kockázatviselési helyen találhatók.

2. A biztosító kockázatviselése a szerződésben rögzített biztosítási eseményekre terjed ki, de csak akkor, ha a bekövetkezett kár semmilyen összefüggésben nincs a biztosított gépjárművek üzemeltetésével.

3. A biztosító kockázatviselése csak akkor áll fenn a betöréses lopás-, és rongálás károk tekintetében, ha a telephelyen tárolt gépjármű- vek kulcsai és okmányai nyitvatartási időben sincsenek közvetlen felügyelet nélkül a gépjárművekben, nyitvatartási időn kívül pedig a Z 302. sz. záradéknak megfelelő lezárt épületben, értéktárolóban (ld. VVSZF BLRKR I.2. pontnál) elzárva tartandók.

KF0012. sz. külön feltétel: Szabadban tárolt gépjárművek biztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a biztosított szabadban tárolt gépjárművekre (VVSZF VM „D1”), amíg azok a biztosított telephelyen, mint kockázatviselési helyen találhatók. Szabadban tároltnak tekintendők azok a gépjárművek, amelyek a szerződésben megjelölt kockázatviselési helyen (telephelyen) szabadban, az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedéssel vagy anélkül vannak tárolva, továbbá, ha legalább az egyik oldalán nyitott építményben (pl. szín) talál- hatók.

2. A biztosító kockázatviselése a szerződésben rögzített biztosítási eseményekre terjed ki, de csak akkor, ha a bekövetkezett kár semmilyen összefüggésben nincs a biztosított gépjárművek üzemeltetésével.

A szabadban tárolt gépjárművek tekintetében a betöréses lopás káresemény akkor valósul meg, ha a VVSZF BLRKR I.1. pontja sze- rinti események a tárolótér kerítésére, kocsibejárójára és/vagy a kulcsokat tartalmazó értéktárolóra vonatkozóan valósulnak meg.

3. A gépjárművek állapotát a telephelyre beérkezésükkor állapotlapon kell rögzíteni, amely tartalmazza a járművön található összes sérülés leírá- sát, illetve sérülésmentes állapotát, valamint a gyári alapkivitelt meghaladó alkatrészek és tartozékok megjelölését. Használt (már forgalomba helyezett vagy bemutató-, próbajárműként használt), illetve sérült gépjármű esetén az állapotlap mellé igazolhatóan az átvétel napján készült fotókat kell csatolni, mely alapján a sérülés vagy a sértetlen állapot egyértelműen megállapítható.

4. A kockázatviselés csak akkor áll fenn a betöréses lopás-, rablás-, és rongálás károkra, ha a gépjárművek tárolására szolgáló telep- hely megfelel az alábbi követelményeknek:

– a telephely kerítéssel van körbevéve, a gépjármű- és személykapuk legalább egy darab kulcsos zárral vagy lakattal lezártak (MABISZ által a teljes körű technikai védelem elemeként ajánlott lakatszerkezet – lakat és lakatpánt együtt);

– a telephelyen a szabadban tárolt gépjárművek a sötétedés beálltától kezdődően fényforrással jól láthatóan megvilágítottak;

– a település közigazgatási határán kívül fekvő telephely a ZA0602., ZA0603. számú záradékok közül a szerződésben megjelölt záradék előírásainak megfelelően őrzött;

– a telephelyen tárolt gépjárművek kulcsai és okmányai nyitvatartási időben sem lehetnek a gépjárművekben, nyitvatartási időn kívül pedig a Z 302. sz. záradéknak megfelelő lezárt épületben, értéktárolóban (ld. VVSZF BLRKR I.2. pontnál) elzárva tartandók.

5. Az önrészesedés mértéke azonos a telephelyen az alapfeltételek szerint biztosított vagyontárgyakra meghatározott önrészesedéssel, kivéve a

szélvihar, jégverés és hónyomás károkat, amelyek bekövetkezése esetén az önrész gépkocsinként 10%, de minimum 50.000 Ft.

6. A biztosító biztosítási szolgáltatási kötelezettségének felső határa szélvihar, jégverés és hónyomás károk esetén 300.000 Ft gépko- csinként. A biztosító a megállapított biztosítási szolgáltatási összegből levonja a szerződésben rögzített önrészesedést.

7. A biztosítási fedezet nem terjed ki (kizárások)

– az állapotlappal nem rendelkező gépjárművekre,

– használt (már forgalomba helyezett vagy bemutató-, próbajárműként használt), illetve sérült gépjármű esetén igazolhatóan az átvétel napján készült fotókkal nem rendelkező gépjárművekre,

– a kár időpontjában 15 évnél idősebb gépjárművekre,

– azokra a nem széria tartozékokra és alkatrészekre, melyek az állapotlapon nem szerepelnek, beleértve a gyártó által beépített – de nem széria – tartozékokat is,

– a biztosított gépjármű azon alkatrészére, tartozékára, melyet a biztosított gépjárműtől elkülönítetten tároltak (beleértve a gépjár- művek kulcsait is);

– a biztosított gépjárműben elhelyezett vagyontárgyakra.

KF0013. sz. külön feltétel: Munkavállalók személyes tárgyainak biztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a biztosított munkaválla- lóinak személyes vagyontárgyaiban bekövetkezett károkra (VVSZF VM „D5”).

2. A biztosító kockázatviselése a VM „D5” vagyontárgyakra a kockázatviselési helyen, a szerződésben rögzített biztosítási eseményekre terjed ki.

3. A biztosító megtéríti továbbá az alábbi, számlával, egyéb bizonylattal igazolt költségeket: bankkártyák, hitelkártyák letiltásának és újra igény- lésének díja, mobiltelefon SIM kártya letiltásának díja, személyi okmányok pótlási költsége.

KF0014. sz. külön feltétel: Megújuló energia hasznosítására szolgáló berendezések biztosítása

1. Jelen külön feltétel értelmében a biztosító kockázatviselése – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a kockázatviselési helyen található, megújuló energia hasznosítására szolgáló berendezésekre (VVSZF VM „D6”).

2. A szabadban telepített napkollektoros, napelemes vagy szélkerék rendszer tekintetében a betöréses lopás káresemény akkor valósul meg, ha a VVSZF BLRKR I.1. pontja szerinti események a tárolótér kerítésére vagy kocsibejárójára vonatkozóan valósulnak meg.

3. A külön feltétellel érintett vagyoncsoportok villám- és túlfeszültség-védelemét a telephely védelmi rendszerébe integráltan kell kiépíteni.

4. A biztosítási fedezet nem terjed ki (kizárások)

a) azokra a napelemekre, amelyek az IEC 61215 és 61730 szabványnak nem felelnek meg, ennek megfelelő minősítéssel nem ren- delkeznek;

b) rendeltetésszerűen még üzembe nem helyezett rendszerekre;

c) a kockázatviselési hely növényzetének nem megfelelő karbantartásával, rendszertelen gondozásával összefüggésben keletkezett károkra;

d) azokra a biztosítási eseményekre, amelyek a rögzítő- és tartószerkezetek hibás méretezésével, kivitelezésével vagy karbantartá- sának elmulasztásával okozati összefüggésben keletkeztek.

KF0015. sz. külön feltétel: Muzeális vagy művészeti értékű vagyontárgyak biztosítása

1. Jelen külön feltétel értelmében a biztosító kockázatviselése – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a kockázatviselési helyen található, muzeális vagy művészeti értékű vagyontárgyakra (VVSZF VM „D7”).

2. Amennyiben a műértékek vagyoncsoport összértéke meghaladja a 4 000 000 Ft-ot és ezekről a biztosított nem rendelkezik számlával, illetve a vagyontárgy értékét hitelesen bizonyító egyéb dokumentumokkal, akkor a biztosítási fedezet csak abban az esetben terjed ki ezen vagyontárgyakra, ha a biztosítási szerződés megkötésével egyidejűleg ezekről értéklista készül, melyet képesítéssel rendelke- ző, hivatalos értékbecslő készített el. Az értéklistát a szerződő, biztosított köteles a biztosítónak átadni, ennek hiányában a szerződés nem jön létre.

KF0016. sz. külön feltétel: Beváltott vények biztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a beváltott vényekre (VVSZF VM „D8”).

2. A biztosító kockázatvállalása kizárólag a kockázatviselési helyen iratszekrényben, értéktároklóban vagy bútorban elzárva tartott vé- nyekre terjed ki.

KF0101. sz. külön feltétel: Villámcsapás másodlagos hatása által okozott károk

1. Jelen külön feltétel értelmében a Vállalati vagyonbiztosítási szerződések feltételeinek Tűzbiztosítás különös rendelkezései (VVSZF TKR) szerinti biztosítási fedezet – a biztosítási szerződésben rögzített limit erejéig – kiterjed a TKR alapján nem fedezett villámcsapás másodlagos hatása által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkra.

2. Villámcsapás másodlagos hatása biztosítási eseménynek minősül, ha a villámcsapás miatt keletkező túlfeszültség vagy indukció az elektromos gépekben, készülékekben és berendezésekben kárt okoz.

3. Abban az esetben, ha a fent leírt kárt a biztosított vagyontárgy anyagának belső elhasználódása, vagy nem megfelelő karbantartás okozta, a biztosító nem köteles szolgáltatást teljesíteni.

KF0102. sz. külön feltétel: Gépek, berendezések elektromos áram okozta tűzkára

1. Jelen külön feltétel értelmében a Vállalati vagyonbiztosítási szerződések feltételeinek Tűzbiztosítás különös rendelkezései (VVSZF TKR) szerinti biztosítási fedezet – a biztosítási szerződésben rögzített limit erejéig – kiterjed a biztosított elektromos gépekben, berendezésekben, készülé- kekben, az elektromos áram energiájának hatására (pl. túláram, túlfeszültség, zárlati hatások) keletkezett tűzkárokra.

2. Abban az esetben, ha a fent leírt kárt a biztosított vagyontárgy anyagának belső elhasználódása, vagy nem megfelelő karbantartása okozta, a biztosító nem köteles szolgáltatást teljesíteni.

KF0103. sz. külön feltétel: Gépek, berendezések belső eredetű tűzkára

1. Jelen külön feltétel értelmében a Vállalati vagyonbiztosítási szerződések feltételeinek Tűzbiztosítás különös rendelkezései (VVSZF TKR) szerinti biztosítási fedezet – a biztosítási szerződésben rögzített limit erejéig – kiterjed a biztosított berendezésekben, gépekben, erő- és munkagépek- ben keletkezett belső eredetű (pl. tervezési, számítási, öntési, anyag- és gyártási hiba miatt bekövetkező) tűzkárokra is.

2. Abban az esetben, ha a fent leírt kárt a biztosított vagyontárgy anyagának belső elhasználódása, vagy nem megfelelő karbantartása okozta, a biztosító nem köteles szolgáltatást teljesíteni.

KF0140. sz. külön feltétel: Megállapodás tartamengedmény igénybevételéről 3 éves időtartamra

Felek kölcsönösen megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést határozatlan időtartamra kötik, de kölcsönös szándékuk annak legalább 3 évig történő fenntartása. A legalább 3 évi fenntartás szándékával kötött és ennek megfelelően folyamatosan fenn is tartott szerződésekre a biztosító tartamengedményt nyújt. A feleket a 3 éves fenntartási szándékkal kötött szerződés tekintetében is megilleti a szerződés évfordulóra történő felmondásának joga, a Ptk. 6:466. § alapján, 30 nap felmondási idő megtartásával. Amennyiben a szerződés a 3 éves tartam lejárta előtt a szerződő kezdeményezésére, vagy díjnemfizetés miatt megszűnik, a szerződő a biztosító által megelőlegezett tartamengedményt elveszíti. Ebben az esetben a szerződő a szerződés megszűnésével egy- idejűleg köteles a tarifális díj és a tartamengedményre figyelemmel megállapított kedvezményes díj különbözetét a biztosítónak megfizetni.

A harmadik biztosítási év leteltével a legalább 3 éves fenntartási szándékra vonatkozó megállapodás és ezzel együtt a díjengedmény újabb 3 évre automatikusan megújul. Ez az automatizmus a szerződés fennállása alatt mindvégig, három évente megismétlődik. Az automatikusan megújuló 3 éves fenntartási megállapodás(ok) tartamán belül a szerződés évfordulóra történő felmondására, a tartam lejárta előtti megszű- nésére és tartamengedmény visszafizetésére az első három éves periódusra meghatározott rendelkezések az irányadóak. A három évente automatikusan megújuló fenntartási megállapodással kapcsolatos jogok és kötelezettségek a feleket a biztosítási szerződés megszűnéséig, vagy addig illetik meg, amíg a szerződő felek valamelyike a továbbiakban nem kívánja a megállapodást megújítani.

Ez esetben szándékát a folyó 3 éves ciklus utolsó biztosítási évfordulója előtt minimum 30 nappal írásban kell közölnie a másik féllel. A közlést követően induló biztosítási időszakra a biztosítási díj mértéke automatikusan a tartamengedmény nélkül számított, tarifális díj összegére mó- dosul.

KF0201. sz. külön feltétel: Szabadban tárolt vagyontárgyak vihar kára

1. Jelen külön feltétel értelmében a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén a Vihar biztosítás különös rendelkezései (VVSZF VKR) szerinti biztosítási fedezet a VVSZF VKR I.4.3. a) pontjával ellentétben kiterjed az olyan műszaki és egyéb berendezésekre (VVSZF VM „B”), valamint készletekre (VVSZF VM „C”), amelyek a kockázatviselési helyen (telephelyen) nem épületben, hanem szabadban vannak elhelyezve (tárolva, telepítve). Szabadban elhelyezettnek tekintendők azon vagyontárgyak is, amelyek az időjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedés alatt, vagy legalább az egyik oldalán nyitott építményben (pl. szín) találhatók.

2. Szabadban tárolt vagyontárgynak tekintendők azok a vagyontárgyak, amelyek tekintetében a tárolási rendelkezések, vagy a rendeltetésszerű használat illetve tárolás, a szabadban történő elhelyezésre – szabályozva annak módját – lehetőséget ad, vagy kifejezetten megengedi.

3. A biztosító kockázatviselése jelen külön feltétellel sem terjed ki a jégeső, hónyomás, valamint betöréses lopás, rablás és rongálás biztosítási eseményekre. A felhőszakadás biztosítási eseménnyel összefüggésben a készletnek minősülő vagyontárgyak víz által okozott kárait a biztosító csak akkor téríti meg, ha azok legalább 12 cm magas állványon helyezkedtek el.

4. Szabadban tárolt, az időjárás viszontagságaival szemben szükségszerű védelmet igénylő vagyontárgyak esetén a megfelelő minőségű, állapo- tú és jól rögzített védő ponyva, fólia vagy sérülésmentes csomagolás hiánya miatt bekövetkező károk a kármegelőzési kötelezettség súlyosan gondatlan megszegésének minősülnek, és a biztosító mentesülését vonhatják maguk után.

5. Xxxxx külön feltétel szerint nem biztosítottak:

– textil, ponyva, vagy bármilyen fólia anyagú épülettartozékok, kiegészítők és díszítések, (pl. napellenzők, napernyők, árnyékolók, zászlók, hálók, stb.).

KF0301. sz. külön feltétel: Dugulás elhárítás térítése

1. Jelen külön feltétel értelmében a Vállalati vagyonbiztosítási szerződések feltételeinek Vezetékes vízkár biztosítás különös rendelkezései (VVSZF VVKR) szerinti biztosítási fedezet kiterjed a kockázatviselés helyén lévő a VVKR-ben felsorolt elvezető csövek dugulás-elhárításának költsé- geire is, amennyiben a VVKR II.1. pont alatti biztosítási esemény megvalósult.

2. Kármegelőzési kötelezettségnek minősül különösen az elvezető csövek megfelelő átjárható képességének fenntartása, illetve a fenyegető dugulás elhárítása.

KF0302. sz. külön feltétel: Biztosított telephelyen lévő csővezetékek meghibásodása

1. Jelen külön feltétel értelmében a Vállalati vagyonbiztosítási szerződések feltételeinek Vezetékes vízkár biztosítás különös rendelkezései (VVSZF VVKR) szerinti biztosítási fedezet kiterjed a biztosított telephelyen lévő, biztosított épületen kívüli be- és elvezető vezetékek – kivéve az ezekhez csatlakozó berendezések és szerelvények – tömítési hibái miatt keletkező károkra, a tömítési hiba javítási költségeire.

2. A biztosító megtéríti továbbá a külön feltétel szerinti fedezettel kapcsolatban, a meghibásodott csőszakasz feltárási, valamint cseréjének költ- ségeit, olyan mértékben, amennyiben az technológiailag indokolt.

KF0303. sz. külön feltétel: Technológiai csővezetékek töréséből eredő károk

1. Jelen külön feltétel értelmében a Vállalati vagyonbiztosítási szerződések feltételeinek Vezetékes vízkár biztosítás különös rendelkezései (VVSZF VVKR) szerinti biztosítási fedezet kiterjed a VVSZF VVKR II.3.1. f) pontja szerinti károkra.

2. Technológiai csővezetékek töréséből eredő károk az ipari, technológiai vezetékekből – ide értve a technológiai célú víz- és gőzvezetékeket, víztároló medencéket, úszó-, fürdőmedencékhez tartozó technológiai berendezéseket és hasonlókat is – és azok tartozékaiból kiömlő folyadék vagy anyag által okozott károk.

3. Technológiai folyadéknak minősülnek például a savak, a lúgok, a különböző oldatok, az elegyek, az élelmiszeripari termékek, a folyékony szénhidrogének és származékaik, illetve a különböző zagyok, és a hasonló anyagok.

Nem minősül technológiai csővezetéktörés kárnak a gáz, illetve gőz halmazállapotú anyagot szállító vezeték meghibásodásából eredő kár.

4. A biztosító nem téríti meg a technológiai csővezeték töréséből eredő kárt, ha az:

a) a kiömlő, elfolyt anyag veszteségeként keletkezett;

b) a meghibásodott csővezetékekben, tartályokban, készülékekben vagy berendezésekben, azok szerelvényeiben keletkezett;

c) a hideg- és melegágyak, üvegházak, hűtőházak, valamint állatok elhelyezésére szolgáló épületek helyiségeiben lévő csővezeté- kek, szerelvények meghibásodása folytán keletkezett;

d) olyan szennyezési kár, amely eltávolítható és az üzemszerű működést nem befolyásolja;

e) elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett;

f) a környezetszennyezési és felelősségi károkat.

5. A kármegelőzési kötelezettség megszegése miatt a biztosító mentesüléséhez vezethet különösen az, ha a csővezetékek, tartályok, edényzetek és szerelvények karbantartási, felülvizsgálati munkáinak elmulasztása miatt következett be a kár.

6. Nem nyújt szolgáltatást a biztosító (kockázatkizárás), ha a kár

a) a csővezetékek, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró szerkezeteinek nyitott állapota miatt állt elő, vagy nyitott csővégen, illetve teljesen le nem zárt nyíláson keresztül áramlott ki,

b) a törött vezeték, meghibásodott szerelvény szakszerűtlen javításával közvetlen okozati összefüggésen keletkezett.

KF0304. sz. külön feltétel: Elfolyt víz térítése

1. Jelen külön feltétel értelmében a biztosítási fedezet kiterjed a Vállalati vagyonbiztosítási szerződések feltételeinek Vezetékes vízkár biztosítás különös rendelkezései (VVSZF VVKR) szerinti káresemények, valamint a KF0302. számú külön feltétellel fedezett káresemények miatt elfolyt vezetékes víz igazolt értékének megtérítésére.

2. A jelen külön feltétel szerinti biztosítási szolgáltatás felső határa a biztosítási szerződésben rögzített összeg.

KF0601. sz. külön feltétel: Küldöttrablás biztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a biztosított vagyon- tárgyakban keletkezett olyan károkra, amelyek pénztári küldöttek ellen – a biztosítási szerződésben megjelölt működési (szállítási) területen, Magyarország területén elkövetett rablás miatt következtek be. A külön feltétel szerint kötött biztosítás nem terjed ki a hivatásos pénz- szállítónak, illetve őrző-védő tevékenységet ellátó vállalkozásnak minősülő biztosítottra.

2. Biztosítható vagyontárgyak:

a) készpénz, értékpapír;

b) egyéb értékcikknek minősülő vagyontárgyak a biztosítási szerződés részletezésének megfelelően.

3. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben küldöttenként meghatározott szállított legmagasabb értékig, mint első kockázati ösz- szegig terjed. A biztosító eseményenkénti és/vagy egy évre vonatkozó limitösszeget határozhat meg, amely a biztosító szolgáltatási kötelezett- ségének felső határa.

4. A biztosítási fedezet a küldeménynek a küldött részére történő átadásával kezdődik, a kiindulási és a rendeltetési hely közötti közvetlen és indokolható legrövidebb útvonalra terjed ki és megszűnik a küldemény átvételével. Küldött lehet maga a biztosított, illetve a biztosított alkal- mazottja és megbízottja.

5. A biztosítónak a külön feltételben foglalt biztosítási szolgáltatási kötelezettsége csak az alábbi pénzszállítási előírások betartása esetén áll fenn:

– 500.000 Ft-ig a pénz szállítását 1 fő végzi;

– 2.000.000 Ft-ig a pénz szállítását 1 fő végzi MABISZ által ajánlott pénzszállító táskával;

– 5.000.000 Ft-ig a pénz szállítását 2 fő végzi MABISZ által ajánlott pénzszállító táskával és személygépkocsival vagy zárt kocsi- szekrényű kisteherautóval;

– 15.000.000 Ft-ig a pénz szállítását 2 fő végzi – akik közül 1 (lő)fegyveres – MABISZ által ajánlott pénzszállító táskával és személy- gépkocsival vagy zárt kocsiszekrényű kisteherautóval.

6. A biztosító nem köteles szolgáltatást teljesíteni (kockázatkizárás)

a) ha a szállítás során nem teljesültek az 5. pontban meghatározott szállítási előírások és az esemény ezzel összefüggésben kö- vetkezett be;

b) ha 18 éven aluli, vagy a szállításhoz és kísérethez nem alkalmas (korlátozottan cselekvőképes) személyeket alkalmaznak őrként vagy kísérőként és az esemény ezzel összefüggésben következett be.

KF0602. sz. külön feltétel: Vandalizmus fedezet

1. A biztosítási fedezet – a szerződésben vállalt limit erejéig – kiterjed a vandalizmussal okozott káreseményekre.

2. Vandalizmus (rosszindulatú rongálás) alatt a biztosított vagyontárgyak mindennemű, előre megfontolt szándékú, közvetlen károsítását vagy megsemmisítését kell érteni.

3. A biztosítási fedezet nem terjed ki (kizárások) a következőkre:

– betöréses lopás vagy rablás elkövetésével, illetve annak kísérletével kapcsolatos károkra, kivéve a biztosított épület károsodását;

– a vagyontárgyak egészének vagy részének jogtalan eltulajdonításából származó károkra;

– közvetlenül a biztosított vagy annak vezető állású alkalmazottja által okozott károkra;

– a biztosított üzemének alkalmazottai vagy az üzemben dolgozó harmadik személyek által okozott károkra;

– bármilyen épület (építmény) üvegezésében keletkezett károkra;

– esztétikai jellegű károkra és azok tisztítási költségére (pl. graffiti).

4. A szerződő, biztosított köteles bejelenteni a biztosítónak, ha az épületek használatával tartósan vagy időszakosan felhagynak.

KF0603. sz. külön feltétel: Készpénz, értékpapír és értékkészlet biztosítása betöréses lopás károkra

Jelen külön feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a készpénz, értékpapírok és értékkész- letek (VVSZF VM „D4” vagyoncsoport) állományban keletkezett betöréses lopás károkra (VVSZF BLRKR I.1.).

A biztosított értékpapírokról kimutatást kell vezetni, mely a kerestetéshez tartalmazza a megfelelő adatokat. E kimutatásokat az értékpapíroktól elkülönített módon kell tárolni, hogy az egyidejű károsodás lehetőleg kizárt legyen.

A jelen külön feltétellel biztosított készpénz, értékpapír és értékkészlet (VVSZF VM „D4”) esetében a biztosító kockázatviselése az ajánlaton megjelölt szolgáltatási limit.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége 100.000 Ft biztosítási összeg felett kizárólag akkor áll fenn, ha a biztosított vagyontárgyak a biztosítási esemény ideje alatt – a szerződésben rögzített – összes zárával lezárt értéktárolóban voltak elhelyezve. Az értéktárolásra vonatkozó követelményeket lásd a VVSZF BLRKR I.2. pontnál.

KF0604. sz. külön feltétel: Készpénz, értékpapír és értékkészlet biztosítása rabláskárokra

Jelen külön feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a készpénz, értékpapírok és értékkész- letek (VVSZF VM „D4”) állományban keletkezett rabláskárokra (VVSZF BLRKR I.5.).

A biztosított értékpapírokról kimutatást kell vezetni, mely a kerestetéshez tartalmazza a megfelelő adatokat. E kimutatásokat az értékpapíroktól elkülönített módon kell tárolni, hogy az egyidejű károsodás lehetőleg kizárt legyen.

A jelen külön feltétellel biztosított készpénz, értékpapír és értékkészlet (VVSZF VM „D4”) esetében a biztosító kockázatviselése az ajánlaton megjelölt szolgáltatási limit az alábbi védelmi előírásokat figyelembe véve:

1. 800.000 Ft biztosítási összeg felett a kockázatviselési helyen a ZA0622. számú záradék szerinti rablótámadás jelző berendezést is üzemeltetni kell.

2. 3.000.000 Ft biztosítási összeg felett a kockázatviselési helyen a ZA0623. számú záradék szerinti rablótámadás jelző és rögzítő berendezést is üzemeltetni kell.

3. 8.000.000 Ft biztosítási összeg felett a VVSZF BLRKR I.2. pontnál leírt páncélszekrénynek késleltetett nyitású időzárral is rendelkeznie kell, amelyet a szerződő/biztosított minimálisan 15 perccel késleltetett nyitással működtet, valamint a kockázatviselési helyen a ZA0623. számú zá- radék szerinti rablótámadás jelző és rögzítő berendezést kell üzemeltetni vagy fegyveres őrzést biztosítani a ZA0624. számú záradék előírásai szerint.

4. 10.000.000 Ft biztosítási összeg felett a biztosító a szerződésben a fentiektől eltérő egyéb védelmi előírásokat is alkalmazhat.

Nem köteles a biztosító a szolgáltatás teljesítésére (kizárt esemény), ha a fenti követelmények nem vagy csak hiányosan teljesülnek.

KF0701. sz. külön feltétel: Gépjárművek telephelyi casco biztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján a biztosító kockázatviselése – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – kiterjed a KF0011., illetve KF0012. számú külön feltételekkel biztosított gépjárművekre (VVSZF VM „D1”) a kockázatviselési helyen (telephelyen), vagy annak 5 km-es körzetében (próbaúton) bekövetkezett, az alábbi biztosítási eseményekre:

a) részlopáskár: amennyiben a megfelelően lezárt gépjárműből vagy a gépjárműről, annak alkatrészeit, tartozékait ellopják, és azok nem kerülnek meg;

b) töréskár: baleseti jellegű – azaz közvetlenül, kívülről és hirtelen fellépő mechanikai behatást előidéző – esemény által (ideértve az ember és az állat által is) okozott sérülés, valamint idegen harmadik személy vagy állat által okozott rongálás. Nem baleseti jellegű töréskárokra, mint pl. anyagfáradás, a biztosítás nem terjed ki (ide nem értve a harmadik személy általi rongálást);

c) üvegkár: a biztosított gépjárműben kizárólag az ablaküvegre (ide értve a tetőelemet is, amennyiben annak anyaga részben vagy egészben üveg vagy bármilyen más üveg jellegű átlátszó vagy áttetsző anyag) közvetlenül ható, hirtelen fellépő mechanikai behatás(ok) által előidé- zett sérülés vagy idegen személy által okozott rongálás.

2. A gépjármű ablaküvegeinek sérülése esetén a csere csak akkor indokolt, ha a sérült üveg nem javítható, illetve ha a javítást követően az üzem- ben tartásra vonatkozó hatósági előírásoknak nem felelne meg. Töréskártól független, önálló üvegkárt az ablaküveg cseréje esetén a kár 10%-a, de minimum 5 000 Ft önrészesedés levonása mellett téríti meg a biztosító. A gépjármű önálló üvegkár biztosítási esemény során sérült ablaküvegeinek javítása esetén viszont a szolgáltatási összegből a biztosító nem von le önrészesedést.

3. A gépjárművek állapotát a telephelyre beérkezésükkor állapotlapon kell rögzíteni, amely tartalmazza a járművön található összes sérülés leírá- sát, illetve sérülésmentes állapotát, valamint a gyári alapkivitelt meghaladó alkatrészek és tartozékok megjelölését. Használt (már forgalomba helyezett vagy bemutató-, próbajárműként használt), illetve sérült gépjármű esetén az állapotlap mellé igazolhatóan az átvétel napján készült fotókat kell csatolni, mely alapján a sérülés vagy a sértetlen állapot egyértelműen megállapítható.

4. Az önrészesedés mértéke gépkocsinként 10%, de minimum 50.000 Ft, kivéve az önálló üvegkárt (lásd 2. pontban).

5. A biztosító biztosítási szolgáltatási kötelezettségének felső határa 500.000 Ft káreseményenként és gépkocsinként.

6. Az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) X. A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól pontja figyelembe- vételével és kiegészítéseként jelen külön feltétel vonatkozásában:

a) súlyosan gondatlannak minősül a magatartás, ha:

– a gépjárművet olyan alkoholos befolyásoltság alatt vezették, hogy a véralkoholszint meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a légalkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l értéket, vagy kábítószeres befolyásoltság állapotában, illetve vezetésre alkalmatlan állapotban vezették,

– a gépjárművet érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkező személy vezette,

– a hatóság, illetve igazságügyi műszaki szakértő megállapítása szerint a gépjármű a baleset időpontjában súlyosan elhanya- golt műszaki állapotban volt és a káresemény ennek következménye.

b) a kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség súlyosan gondatlan megszegésének minősül:

– ha a biztosított gépjármű az első forgalombahelyezést követően bármely okból kifolyólag (pl. ablaküveg-rongálás, lopáskí- sérlet, tanksapka lefeszítése, zárrongálás, eredeti vagy másolt kulcs, elektronikus indítókártya elhagyása, forgalmi engedély elvesztése stb.) olyan állapotba került, hogy a gépjármű jogszerű használóján kívül más illetéktelen személy is képessé válhat a gépjármű használatára,

– ha az eltulajdonított gépjárműben benne maradt a gépjármű kulcsa, pótkulcsa, elektronikus indítókártyája, a gépjárműbe szerelt vagyonvédelmi berendezés távirányítója, kulcsa,

– ha az eltulajdonított gépjárműben benne maradt a gépjármű forgalmi engedélye vagy törzskönyve,

– ha a gépjárműre vonatkozó hatósági előírásokat megsértették,

– szakszerűtlen üzemeltetés okozta a kárt.

7. A biztosítási fedezet nem terjed ki (kizárások)

a) az állapotlappal nem rendelkező használt (már forgalomba helyezett vagy bemutató-, próbajárműként használt) gépjárművekre,

b) a kár időpontjában 15 évnél idősebb gépjárművekre,

c) javításra átvett gépjárművekre,

d) azokra a nem széria tartozékokra és alkatrészekre, melyek az állapotlapon nem szerepelnek, beleértve a gyártó által beépített – de nem széria – tartozékokat is,

e) a biztosított gépjárműben elhelyezett vagyontárgyakra,

f) a biztosított gépjármű azon alkatrészére, tartozékára, melyet a biztosított gépjárműtől elkülönítetten tároltak (beleértve a gépjár- művek kulcsait is).

KF0702. sz. külön feltétel: Hűtve tárolt orvosi oltóanyagok és gyógyszerek biztosítása

1. Jexxx xülön feltétel alapján a biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy – a szerződésben vállalt első kockázati összegig – az alábbiakban rész- letezett módon megtéríti a biztosított oltóanyagok, gyógyszerek elégtelen hűtése következtében keletkezett vagyoni károkat.

2. Biztosítási esménynek az minősül, ha az elégtelen hűtést a hűtőberendezés váratlan meghibásodása vagy az áramellátás előre nem látható szünetelése okozza.

3. Mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettség alól (súlyosan gondatlan magatartásnak minősül), ha a szerződő/biztosított vagy annak alkalmazottja, megbízottja a hűtőberendezést nem a tőle elvárható és kellő gondossággal üzemelteti (pl. nem a megfelelő hőmérsékletre állítja, az ajtaját nem megfelelően csukja, kikapcsolja, stb.), és a biztosítási esemény ezzel összefüggésben követ- kezik be.

Mentesül a biztosító a szolgáltatási kötelezettség alól (súlyosan gondatlan magatartásnak minősül), ha az áramszolgáltató a szol- gáltatás kimaradást előre bejelenti, azonban a biztosított ennek ellenére a kár megelőzése érdekében szükséges intézkedéseket elmulasztja.

4. A biztosító a keletkezett kárt megtéríti, amennyiben bizonyítható, hogy az oltóanyag, gyógyszer az elégtelen hűtés miatt vált használatra alkal- matlanná.

KF0703. sz. külön feltétel: Kirakatszekrények biztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján – a megállapított biztosítási díj megfizetése esetén – a biztosítási fedezet kiterjed a Vállalati vagyonbiztosítási szer- ződések feltételei (a továbbiakban VVSZF) szerint biztosított kereskedelmi egységhez tartozó kirakatszekrényekben és a bennük elhelyezett készletekben (VVSZF VM „C”) keletkezett károkra. Jelen külön feltétel alapján nyújtott biztosítási szolgáltatás kiterjed a kirakatszekrény üvege- zésének töréskáraira is.

2. Kirakatszekrény minden olyan, az áruk bemutatására szolgáló lehatárolt térrész, amely az üzlettől elkülönülten, attól távolabb vagy az üzlet külső határoló falán helyezkedik el és az üzlettel nem képez egy légteret. Kirakatszekrénynek minősülnek azok a kirakatok is, amelyek az üz- lettel egy légteret képeznek, de a bennük elhelyezett árukészlet az üzletre előírt védelmi rendszeren kívül helyezkedik el (pl. a bolt belső terét figyelő mozgásérzékelő a kirakati térbe „nem lát be” vagy az áruk a kirakatüvegen belül elhelyezett rács, falazat vagy más, a behatolást gátló épületszerkezeti elem és a kirakatüveg között vannak).

3. A biztosítási összeget a kirakatszekrények és a bennük elhelyezett készlet értéke alapján, első kockázatra kell meghatározni, amelynek mérté- két a biztosító korlátozhatja.

KF0704. sz. külön feltétel: Épületek építés-szerelés biztosítása

1. Jelen külön feltétel alapján az épületek (VM „A”) vagyoncsoporton belül biztosítottak az építés vagy szerelés alatt álló vagyontárgyak is. A biz- tosítási fedezet kiterjed az építés, bővítés, átépítés alatt álló épületek és épületrészek meglévő épületszerkezeteire, a teljes építési munkájára, beleértve az összes szükséges szerkezeti elemet, építőanyagokat, valamint az épületgépészeti- és villamos berendezéseket és szereléseket.

2. A külön feltétellel érintett kockázatviselési helyen biztosított épületek (VM „A”) vagyoncsoport esetén a VVSZF ÁLTRE IX.1. f) és g) pont szerinti kizárás nem alkalmazandó.

3. A külön feltétellel érintett kockázatviselési helyen biztosított épületek (VM „A”) vagyoncsoportra szóló biztosítási fedezet kiegészül az építé- si-szerelési tevékenységgel összefüggően, a biztosított vagyontárgyakban előre nem látható, hirtelen és váratlan események következtében keletkezett dologi károkkal, melyek javítást, pótlást, vagy helyreállítást tesznek szükségessé.

A kockázatviselésből kizárt események:

a) bármely következményi kár, beleértve a kötbér, késedelem, nem teljesítés vagy szerződésmegszüntetés miatti veszteség;

b) hibás tervezés miatti veszteségek és károk;

c) melyek azért következtek be, mert az építtető vagy építő magatartása műszaki irányelveket, szabályozást vagy a szakmára érvé- nyes törvényes vagy hatósági előírásokkal kapcsolatos szabályokat sért meg;

d) melyek olyan építőelemek, építőanyagok vagy alapanyagok használatából származnak, amelyeket nem vizsgáltak meg az érvény- ben lévő hatósági előírásoknak megfelelően, vagy amelyeket az előírás szerinti vizsgálat során az illetékes hatóság kifogásolt, vagy forgalombahozatali engedély nélkül árusítanak;

e) az időjárási hatások miatt bekövetkező károk (kivéve a VVSZF VKR szerinti események);

f) használaton kívül helyezés miatt bekövetkező elhasználódás, tönkremenetel, korrózió, oxidáció és értékcsökkenés;

g) betöréses lopásnak nem minősülő lopáskárok és olyan veszteségek és károk, melyek a rész-, ill. a teljes átadás vagy elszámolás során derülnek ki.

4. A külön feltétellel érintett biztosítási fedezet esetén az önrész mértéke 100.000 Ft.

5. A biztosítási szolgáltatás felső határa betöréses lopás, rablás és rongálás (VVSZF BLRKR) esetén 500.000 Ft/kár/év.

KF1101. sz. külön feltétel: Cyber támadás okozta üzemszünet biztosítás és Kiber távsegítségnyújtás

Jelen külön feltétel alkalmazása esetén a Vállalati vagyonbiztosítási szerződések feltételeinek Üzemszünet biztosítás különös rendelkezései (a továbbiakban VVSZF ÜBKR) I. pontja szerinti biztosítási események kiegészülnek az alábbi biztosítási fedezettel.

1. Biztosítási esemény, fedezeti tartam

1.1. Üzemszüneti biztosítási esemény a biztosított üzemszerű gazdasági tevékenységének kényszerű és gazdaságilag megalapozott szünetelése, ha annak oka valamely alábbi kockázatokkal összefüggő esemény:

a) számítógépes rendszert érintő rosszindulatú tevékenység (hackertámadás);

b) rosszindulatú (kártevő) számítógépes program károsító hatása.

1.2. Fedezeti tartam

A VVSZF ÜBKR III.1. pontja szerinti fedezeti tartam a fenti biztosítási eseményekkel összefüggésben 7 nap.

2. Biztosítási szolgáltatás

2.1. Jelen külön feltétel 1.1. pontja szerinti károk esetén a VVSZF ÜBKR V. Biztosítási szolgáltatás pontja kiegészül azzal, hogy a biztosító szolgál- tatási kötelezettségének felső határa a külön feltételhez rendelt biztosítási összeg.

A biztosító a szolgáltatási kötelezettsége fennállásának megállapításához jogosult megvizsgálni, hogy az üzemszünet kényszerű, illetve gazdaságilag megalapozott volt-e.

2.2. A biztosító az előző pont szerinti szolgáltatáson túlmenően a Vagyonőr, elektronikus berendezések kiegészítő biztosításához tartozó KF2101 sz. külön feltétel II. fejezete szerinti Kiber távsegítségnyújtás szolgáltatás teljesítését vállalja.

3. A biztosító nem téríti meg az üzemszüneti veszteségeket, amennyiben az üzemszünet a következő okok miatt következik be:

a) biztosított saját fejlesztésű szoftvereinek megsemmisülése, elveszése, eltulajdonítása vagy megrongálódása;

b) nem jogszerűen beszerzett, telepített vagy használt (nem jogtiszta) szoftverek, engedély nélkül használt szoftverek megsemmi- sülése, elveszése, eltulajdonítása vagy megrongálódása;

c) bármilyen tisztítási, szervizelési, bevizsgálási, karbantartási, módosítási vagy javítási folyamat vagy kísérlet, illetve idegen szoftveres beavatkozás, a gyártó üzemeltetési vagy kezelési utasításainak be nem tartása vagy megszegése miatt bekövetkező károkra.

4. A kármegelőzési kötelezettség súlyosan gondatlan megsértésének minősül és a biztosító mentesüléséhez vezethet, ha:

a) a biztosított a számítógépes rendszereit, illetve számítógépes hálózatát nem védi professzionális, rosszindulatú számítógépes szoftverek elleni számítógépes programmal (pl. vírusvédelmi szoftverrel) vagy a gyártó előírásai szerint nem frissíti azt;

b) a biztosított a számítógépes rendszereit érintő rosszindulatú tevékenység megelőzésére nem gondoskodik megfelelően az adat- biztonság védelméről (pl. jelszavak beállítása, hozzáférések szabályozása, hálózati tűzfalak védelme stb.).

5. Jexxx xülön feltétel alkalmazása szempontjából

5.1. számítógépes rendszer: adatok elektronikus rögzítésére, feldolgozására, tárolására, továbbítására szolgáló, információtechnológiai eszköz, ideértve a hardver eszközöket és az azokat működtető szoftvereket, valamint a számítógépes hálózatokat;

5.2. számítógépes hálózat: számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosító rendszer, mely lehetővé teszi a számítógépes rendszerekben tárolt adatok továbbítását, különböző berendezések, perifériák, programok és adatok közös használatát, beleértve az internetet, intranetet és a virtuális magánhálózatot;

5.3. számítógépes rendszert érintő rosszindulatú tevékenység: minden olyan jogellenes cselekmény, mely számítógépes rendszer vagy számítógé- pes hálózat használatával jogosulatlan hozzáférést biztosít a számítógépes rendszerhez és így az azokban tárolt adatokhoz;

5.4. rosszindulatú (kártevő) számítógépes program: minden olyan nem kívánatos, támadó számítógépes program (malware), mely a számítógépes rendszerekben, az azokon tárolt adatokban kíván kárt tenni (például vírus, féreg, kémprogram, zsarolóprogram, trójai programok stb.);

5.5. saját fejlesztésű szoftver: minden olyan szoftver, amelyet a biztosított a saját munkaszervezetén belül, az általa foglalkoztatott munkavállalók közreműködésével tervezett és alakított ki.

II. ZÁRADÉKOK

ZA0010. sz. záradék: Bevásárlóközpontban működő kereskedelmi és szolgáltató egységek

A szerződő kijelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési hely a jelen záradék szerinti bevásárló központban található. Bevásárló központnak minősülnek azok a kereskedelmi-szolgáltató létesítmények, amelyek megfelelnek az alábbi kritériumoknak:

– épületszerkezeti kialakítás: kívülről zárt, doboz jellegű, jellemzően kirakatok nélkül

– beépített alapterület minimum 5000 m2

– elektronikai védelem: jelzőrendszer helyi vagy távfelügyeleti diszpécserközpontba kötve vagy video megfigyelőrendszer

– élőerős őrzés: nappali és éjszakai őrzés a ZA0602. sz. záradéknak megfelelően

– tűzvédelem: tűzjelző központ hő- és/vagy füstérzékelőkkel, tüzivíz hálózat

– bérleti egységek száma: minimum 30, kivéve az olyan, nagy áruház láncokat amelyek áruházaiban csak néhány kisebb bérelhető helyiség található (pl. Tesco, Auchan, Interspar, OBI, stb.)

ZA0017. sz. záradék: Napelempark biztosítása

1. Jelen záradék alapján műszaki és egyéb berendezésnek (VVSZF VM „B”) minősülnek a kockázatviselési helyen található, épülethez szilárdan rögzített vagy szabadon álló (talajra telepített) napelemes rendszerek (napelemek, tartószerkezetek, vezetékek, inverterek és szerelvények) is.

2. A biztosítási fedezet kiterjed a telephelyre meghatározott biztosítási eseményekre.

A szabadban telepített napelemes rendszer tekintetében a betöréses lopás káresemény akkor valósul meg, ha a VVSZF BLRKR szerinti ese- mények a tárolótér kerítése vagy gépjármű- és személykapuja vonatkozásában valósulnak meg.

3. A kockázatviselés továbbá csak akkor áll fenn a betöréses lopás-, rablás- és rongálás károkra, ha a biztosított telephely megfelel az alábbi követelményeknek:

– a telephely legalább 1,8 m magas kerítéssel van körbevéve;

– a kerítés teljes felülete folyamatosan üzemeltetett rögzítő kamerarendszerrel megfigyelt;

– a gépjármű- és személykapuk legalább egy darab biztonsági zárral vagy MABISZ által a teljes körű technikai védelem elemeként ajánlott lakatszerkezettel (lakat és lakatpánt együtt) lezártak;

– a kockázatviselési hely a sötétedés beálltától kezdődően fényforrással jól láthatóan megvilágított (mozgásérzékelővel ellátott világítás is megfelel);

– a kockázatviselési helyen alapvető követelmény a biztosított vagyontárgyak legalább csapdaszerű térvédelme (az elektronikus jelzőrend- szer – éles üzemmódban – a veszélyeztetett tárgyak minden megközelítési útvonalát felügyeli) vagy tárgyvédelme (az elektronikus jelző- rendszer – éles üzemmódban – minden védett vagyontárgyat felügyel, a tárgyvédelmi érzékelők a napelemek és inverterek esetében, azok kábelezésének megbontásakor, vagy rövidre zárásakor jelzést biztosítanak az elektronikus jelzőrendszer központjába);

– az elektronikai jelzőrendszer minden elemének MABISZ Termékmegfelelőségi ajánlással kell rendelkeznie, minimálisan a „részleges elekt- ronikai jelzőrendszer eleme” besorolással;

– az elektronikai jelzőrendszer központját minden esetben a telephelyen belül, védett térben kell elhelyezni;

– a kamerarendszer és az elektronikus jelzőrendszer vagyonvédelmi távfelügyeleti szolgáltatóhoz bekötött, amely diszpécserközpontja napi 24 órás üzemeltetésén túl kivonuló szolgálatot is biztosít (kiérkezési idejére maximum 15 percet szerződésben garantál).

4. A biztosítási fedezet nem terjed ki (kizárások):

– azokra a napelemekre, amelyek az IEC 61215 és 61730 szabványnak nem felelnek meg, ennek megfelelő minősítéssel nem ren- delkeznek;

– rendeltetésszerűen még üzembe nem helyezett rendszerekre;

– a kockázatviselési hely (illetve a telephelyen kívüli, kerítéstől számított 2 m-en belüli terület) növényzetének nem megfelelő kar- bantartásával, rendszertelen gondozásával összefüggésben keletkezett károkra;

– azokra a biztosítási eseményekre, amelyek a rögzítő-, és tartószerkezetek gyártói előírásoknak nem megfelelő, hibás méretezé- sével, kivitelezésével vagy karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben keletkeztek.

ZA0101. sz. záradék: A biztosított épület: Pavilon

ZA0102. sz. záradék: A biztosított épület: Garázs(sor)ban lévő üzlet/raktár ZA0103. sz. záradék: A biztosított épület: Aluljáróban lévő üzlet

ZA0104. sz. záradék: A biztosított: Szezonálisan működő vállalkozás

ZA0111. sz. záradék: Önműködő tűzjelző berendezés

A szerződő a szerződés aláírásával úgy nyilatkozik, hogy a szerződésben rögzített kockázatviselési helyen, az önműködő tűzjelző berendezé- sekre vonatkozó, következő meghatározások érvényesülnek:

A berendezés minden részletében megfelel az önműködő tűzjelző berendezésekre vonatkozó hatályos szabványoknak, valamint a szab- ványokban nem részletezett esetekben az illetékes tűzvédelmi hatóság egyedi létesítési engedélyében foglalt előírásoknak. Minden olyan helységben elhelyezésre került önműködő tűzjelző berendezés, ahol jelentős értékű vagyontárgyak vagy épületelemek (pl. kapcsoló, vezérlő helyiségek, készlet raktározására szolgáló helyiségek, szervertermek, gyártó eszközözök és hasonlók) találhatóak, vagy az adott helyiségben potenciálisan tűzveszélyes tevékenységet végeznek.

A szerződő (biztosított) kötelezettséget vállal az alábbiakra:

1. A tűzjelző berendezés üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos valamennyi hatósági és szabványban foglalt előírást betart.

2. Amennyiben a tűzjelző berendezésben üzemzavar lép fel, akkor is, ha ezáltal csak részben lesz hatástalan a berendezés,

a) a biztosítónak ezt haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül írásban bejelenti,

b) a berendezést a biztonsági előírások betartásával a lehető leggyorsabban kijavíttatja.

3. A teljes berendezést minden működtetés után, de legalább minden naptári évben egyszer az illetékes hatósággal ellenőrizteti és minden meg- állapított hiányosságot haladéktalanul kijavíttat, és erről a hatósági igazolást beszerzi.

4. Engedélyezi, hogy a biztosító a berendezést bármikor ellenőriztesse, az ellenőrzés során feltárt hiányosságokat késedelem nélkül kijavíttatja és elvégzésükről a hatósági igazolást beszerzi.

ZA0112. sz. záradék: Tűzveszélyes építési szerkezet

Jelen záradék szerint a biztosított épület, vagy a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló épület az alábbiakban felsorolt anyagokon kívüli falazattal vagy tetőzettel rendelkezik:

a) falazat:

– tégla, falazóelem (ha betonból készült, legalább 25 cm vastag), beton, vasbeton és kő;

– vasbetonváz, az előbb említett építőanyagokkal közösen;

– vasbetonváz, fém függönyfallal, éghető építőanyagok felhasználása nélkül;

– acélváz, kitöltő falként a következőket felhasználva: tégla, falazóelem (ha betonból készült, legalább 25 cm vastag), beton, vasbeton és kő, akkor, ha a vázszerkezet szabad felületeit minden oldalról tűzvédő burkolattal látták el, pl. 2,5 cm vastag vakolattal vagy hasonló vastagságban szórt azbeszt bevonattal.

b) tetőzet (tetőhéjazat):

– nem éghető építőanyag, pl. cserép, azbesztcement (eternit), pala, beton, fém, üveg;

– cement kötésű faforgácslap, bitumenes lemezfedél, kavicsolt bitumenes fedél, aszfalt;

– a tetőszerkezetbe épített műanyagok, amelyek pl. a világítást, szellőztetést, energianyerést szolgálják, nem érik el a tetőfelület 10%-át.

ZA0150. sz. záradék: Javasolt épületbiztosítási összeg

A kockázatviselési helyen biztosított épület vagyoncsoport biztosítási összege a biztosító által javasolt, vagy annál magasabb újraépítési egy- ségárak alkalmazásával jött létre. Erre figyelemmel, és feltéve, hogy a szerződő az automatikus indexálást (értékkövetés) minden biztosítási évforduló alkalmával elfogadja, a biztosító az épületet érintő károk esetén nem alkalmazza az alulbiztosítottság következményeit.

ZA0301. sz. záradék: Épületben, illetve épület tetején víztározó található

A Vezetékes vízkár biztosítás különös rendelkezései (VVKR) III.3.b) pontjának megfelelően bejelentésre került, hogy az ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen az épületben, illetve az épület tetején medence vagy 5 m3 térfogatot meghaladó víztározó található.

ZA0601. sz. záradék: Lakott területen található épület

A szerződő kijelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési hely megfelel az alábbi meghatározásnak: az épület (telephely) a település közigazgatási határán belül helyezkedik el, és a legközelebbi lakás céljára szolgáló épület távolsága nem több 50 m-nél.

ZA0602. sz. záradék: Biztosított telephely őrzése

A szerződő kijelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított telephely őrzött, azaz a kockázatviselés helyé- nek helyiségeit üzemidőn kívül – szombat, vasárnap és ünnepnapokon is – a szerződő (biztosított) által alkalmazottként vagy ezzel egy tekintet alá eső megbízásos jogviszonnyal foglalkoztatott őr vagy hatósági engedéllyel működő őrző szervezet, vállalkozás – akinek kizárólagos fela- data a biztosított telephely őrzése – őrzi.

ZA0603. sz. záradék: Állandó portaszolgálat

A szerződő kijelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen állandó portaszolgálat van. A portaszolgálatot a biztosított objektum (telephely vagy épület) egyik bejárata közvetlen közelében a nap 24 órájában – a pihenő-, ünnep- és munkaszüneti napokat is bele- értve – látják el. A szolgálati helyiségben az országos távhívó rendszerbe kapcsolt, működőképes fővonalú telefonkészülék vagy mobiltelefon üzemel. A portaszolgálat tevékenységét munkaköri leírás szabályozza. A szolgálatot ellátó személyzet csak a munkaköri leírásban szabályozott esetekben hagyhatja el szolgálati helyét.

ZA0604. sz. záradék: Folyamatos működésű üzem

A biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési hely megfelel az alábbi meghatározásnak: A telephelyen megszakítás nélkül üzemelés folyik (vasárnap és ünnepnapokon is). Üzemszünet, illetve üzemleállás esetén a kockázatviselési helyen a ZA0602. sz. záradéknak megfelelő őrzés van.

ZA0605. sz. záradék: Motorkerékpárok tárolása nyitvatartási időn kívül

A biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen, nyitvatartási időn kívül a motorkerékpárokat az alábbiak szerint tárolják.

A motorkerékpárokat saját beépített kormányzárukkal lezártak, valamint nincsen bennük akkumulátor és üzemanyag. Azon járműveknek, ame- lyeknek nincs kormányzára, a hátsó kereküknél minimum 20 mm átmérőjű acél sodronyzárral, minimum 10 mm vastagságú edzett acél lánccal, bilinccsel, vagy minimum 10 mm csap átmérőjű tárcsafék lakattal, U-lakattal vannak rögzítve. Esetenként egy sodronyzárral több motorke- rékpár is lehet egymáshoz rögzített. A zárszerkezeteknek kulccsal működtethetők, a számkombinációs zár nem megengedett. Amennyiben a sodronyok, láncok összezárása lakattal történik, az minden esetben a MABISZ által a teljes körű mechanikai védelem elemeként ajánlott típus. A kulcsok és a motorkerékpárok hatósági okmányai a kockázatviselési helyen szabályszerűen telepített, lezárt értéktárolóban vannak tárolva, (VVSZF BLRKR I.2.) amelynek MABISZ besorolási fokozata megfelel a motorkerékpárok biztosítási összegének.

ZA0622. sz. záradék: Rablótámadást jelző berendezés alkalmazása

A szerződő kijelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyi- ségek elektronikai riasztó, illetve jelzőberendezéssel védettek, amelyre Z 321. sz. záradékban meghatározott technikai feltételek teljesülnek. A fentieken túlmenően a berendezés részét képezi – az ügyfélforgalom céljára és az értéktárolásra szolgáló helyiségeket felügyelő és a nyitva tartás ideje alatt folyamatosan üzemeltetett – rablótámadást jelző eszköz(ök) is. A rögzítő berendezést elülönült helyiségben, zárt szekrényben kell telepíteni.

ZA0623. sz. záradék: Rablótámadást jelző és rögzítő berendezés alkalmazása

A szerződő kijelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyi- ségek elektronikai riasztó, illetve jelzőberendezéssel védettek, amelyre Z 321. sz. záradékban meghatározott technikai feltételek teljesülnek. A fentieken túlmenően a berendezés részét képezi – az ügyfélforgalom céljára és az értéktárolásra szolgáló helyiségeket felügyelő és a nyitva tartás ideje alatt folyamatosan üzemeltetett – rablótámadást jelző és rögzítő (pl. videó megfigyelő rendszer) eszköz(ök) is, amely a rögzített felvételek tárolását 72 órán át biztosítja. A rögzítő berendezést elülönült helyiségben, zárt szekrényben kell telepíteni.

ZA0624. sz. záradék: Biztosított helyiségek őrzése nyitvatartási idő alatt

A szerződő kijelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a pénzforgalmat bonyolító helyiségeket – ügyféltér, érték- tároló helyiség – nyitvatartási idő alatt a szerződő (biztosított) által alkalmazottként vagy ezzel egy tekintet alá eső megbízásos jogviszonnyal foglalkoztatott fegyveres őr vagy hatósági engedéllyel működő fegyveres őrző szervezet, vállalkozás – akinek kizárólagos feladata a biztosított helyiségek őrzése – őrzi.

Előírt védelmi szinttel kapcsolatos záradékok

A Vállalati vagyonbiztosítási szerződések feltételeinek Betöréses lopás, rablás és rongálásbiztosítás különös rendelkezései (VVSZF BLRKR)

V. pontja szerinti előírt védelmi szintek megvalósíthatók a mechanikai és az elektronikai védelmi záradékokban foglaltak alkalmazásával. A védelmi szintek technikai követelményeit a Z 301, Z 302, Z 303, Z 304, valamint a Z 320 és Z 321 sz. záradékok tartalmazzák.

1. védelmi szint – Z 301. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem

2. védelmi szint – Z 302. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem, vagy Z 301. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem és Z 320. sz. záradéknak megfelelő elektronikai jelzőrendszer együttes alkalmazása,

3. védelmi szint – Z 303. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem, vagy Z 302. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem és Z 320. sz. záradéknak megfelelő elektronikai jelzőrendszer együttes alkalmazása, vagy Z 301. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem és Z 321. sz. záradéknak megfelelő elektronikai jelzőrendszer együttes alkalmazása,

4. védelmi szint – Z 304. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem, vagy Z 303. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem és Z 320. sz. záradéknak megfelelő elektronikai jelzőrendszer együttes alkalmazása, vagy Z 302. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem és Z 321. sz. záradéknak megfelelő elektronikai jelzőrendszer együttes alkalmazása,

5. védelmi szint – Z 304. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem és Z 320. sz. záradéknak megfelelő elektronikai jelzőrendszer együttes alkalmazása, vagy Z 303. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem és Z 321. sz. záradéknak megfelelő elektronikai jelzőrendszer együt- tes alkalmazása,

6. védelmi szint – Z 304. sz. záradéknak megfelelő mechanikai védelem és Z 321. sz. záradéknak megfelelő elektronikai jelzőrendszer együttes alkalmazása.

A Z 320. sz záradék szerinti helyi jelzésű elektronikai jelzőrendszer alkalmazása kizárólag lakott területen található objektumban elfogadott, amely megfelel a ZA0601. sz. záradéknak. A Z 321. sz. záradék követelményeinek eleget tesznek a ZA0622 és a ZA0623 záradékoknak meg- felelő elektronikai jelzőrendszerek is.

Z 301. sz. záradék: 1. mechanikai védelem alkalmazása

(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301-304. záradékokhoz) Falak, födém, padozat

Legalább a 6 cm vastag tömör téglafallal egyenértékű áttörési ellenállású Támpontok:

– bármilyen égetett tégla vagy más szilikát falazóelem;

– 6 cm vastag vasbeton szerkezet;

– 6 –10 cm vastagságú tipizált szendvics-, vagy más, egyedi, legalább 10 cm vastagságú, többrétegű szerkezet, amelyben a határoló leme- zek között hőszigetelő-, tűzálló-, és a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag(-ok) található(-k);

– minimum 1,0 mm vastagságú sík- vagy profilozott acéllemez, maximum 0,75 m fesztávon rögzítve;

– gyári elemekből összeállított faház.

Ajtók

Bejárati ajtó, az MSZ-ENV 1627:2000 szabvány 1. osztály szerint, de megfelel az alábbi paraméterek mindegyikének:

– az ajtólap folytonos felületű fa-, üveg-, műanyag- vagy fémszerkezet;

– az ajtótok a falazathoz legalább 4 ponton rögzített;

– zárás biztonsági zárral, vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezettel (garázsajtók);

– reteszhúzás elleni védelem (kétszárnyú ajtók).

A nyílászárók üvegezésese kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.

Z 302. sz. záradék: 2. mechanikai védelem alkalmazása

(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301-304. záradékokhoz) Falak, födém, padozat

Megegyezik a Z 301. sz. záradéknál leírttal.

Ajtók

Bejárati ajtó, az MSZ-ENV 1627:2000 szabvány 1. osztály szerint, de megfelel az alábbi paraméterek mindegyikének:

– az ajtólap folytonos felületű fa-, üveg-, műanyag-, vagy fémszerkezet;

– az ajtótok a falazathoz legalább 4 ponton rögzített;

– záráspontosság oldalanként maximum 6 mm;

– a zárás biztonsági zárral legalább 14 mm-es reteszelési mélységben biztosított, vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgatószerkezettel (ga- rázsajtók);

– fa ajtótok esetén a zárnyelvet fogadó ellenlemez vastagsága legalább 1,5 mm, két irányból, 2-3 db, minimum 4,5x50 méretű csavarral van a tokhoz rögzítve – két biztonsági zár esetén az ellenlemezekre nem vonatkozik ez az előírás;

– műanyag ajtószerkezetek összes csavarkötése a műanyag profilok belsejében elhelyezett fém megerősítő elemekhez kapcsolódik;

– a hengerzár betétek letörés elxxx xxxxxxxx;

– kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek.

A nyílászárók üvegezésese kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.

Z 303. sz. záradék: 3. mechanikai védelem alkalmazása

(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301-304. záradékokhoz) Falak, födém, padozat

Legalább 12 cm vastagságú tömör téglafallal egyenértékű áttörési ellenállású támpontok:

– 6 cm vastagságú vasbeton panel;

– 10 cm vastagságú zsaluzott vasbeton lemez.

Ajtók

Bejárati ajtó, az MSZ-ENV 1627:2000 szabvány 1. osztály szerinti, de megfelel az alábbi paraméterek mindegyikének:

– az ajtólap folytonos felületű fa-, üveg-, műanyag- vagy fémszerkezet;

– a tokszerkezetet a falhoz maximum 50 cm-enként, de hosszanti oldalanként minimum 4 ponton, legalább 10 cm mélyen rögzített;

– a záráspontosság oldalanként maximum 6 mm;

– a zárás biztonsági zárral, legalább két, egymástól minimum 30 cm távolságú zárási ponton, legalább 14 mm-es reteszelési mélységben valósul meg;

– a hengerzár betétek letörés elxxx xxxxxxxx;

– az ajtólap az aktív zárási pontokon kívül minimum 3 darab forgópánttal (nem fémajtó esetén); és 2 ponton kiemelés ellen védő szerkezettel kapcsolódik a tokhoz;

– fa ajtótokon a fő zár reteszvasát fogadó ellenlemez vastagsága legalább 1,5 mm, két irányból, 2-3 db, minimum 4,5x50 méretű csavarral, utólagosan felszerelt másodzár ellenlemeze legalább 4 db, minimum 4,5x50 méretű csavarral rögzített;

– műanyag ajtószerkezetek összes csavarkötése a műanyag profilok belsejében elhelyezett fém megerősítő elemekhez kapcsolódik;

– kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek;

– az ajtók üvegfelületeinek szükséges védelme az ablakokra meghatározottak szerinti.

Ablakok, portálok

Csak a járó-, illetve megközelítési szinttől legfeljebb 3 m alsó párkánymagasságú, 30x30 cm-nél nagyobb felületű ablakokra (portálokra) vonat- kozó követelmények:

– nem feltolható redőnnyel, kívülről nem nyitható spalettával szerelt, vagy

– MABISZ által ajánlott, minimum P2A (A1) fokozatú biztonsági üvegezéssel, vagy

– MABISZ által ajánlott és az ajánlásnak megfelelően telepített biztonsági üvegfóliával ellátott, vagy

– 100x300 mm-es kiosztású, min. 10 mm átmérőjű köracél – vagy ezzel megegyező áthatolási ellenállású – kívülről nem szerelhető rácsozat- tal védett (a fix rács a falazathoz legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen, falazó körmökkel rögzített – a mobil rács zárását 2 ponton záródó, letörés ellen védett biztonsági zár, vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgató szerkezet biztosítja).

A nyílászárók üvegezésese kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.

Z 304. sz. záradék: 4. mechanikai védelem alkalmazása

(Lásd még: Fogalommeghatározások a Z 301-304. záradékokhoz) Falazat, födém, padozat

Legalább 38 cm vastagságú téglafallal egyenértékű áttörési ellenállású támpontok:

– 10 cm vastagságú vasbeton panel,

– 20 cm vastagságú zsaluzott vasbeton lemez.

Ajtók

Bejárati ajtó, az MSZ-ENV 1627:2000 szabvány 2. osztály szerint, (a teljes körű mechanikai védelem elemeként ajánlott) vagy megfelel az alábbi paraméterek mindegyikének:

– az ajtólap és ajtótok tömör fa-, vagy fémszerkezetű;

– a fa ajtólap vastagsága minimum 40 mm;

– a tokszerkezetet a falhoz maximum 50 cm-enként, de hosszanti oldalanként minimum 4 ponton, legalább 10 cm mélyen rögzített;

– a záráspontosság oldalanként maximum 6 mm;

– a zárás biztonsági zárral, legalább két, egymástól minimum 30 cm távolságú zárási ponton, legalább 20 mm-es reteszelési mélységben valósul meg;

– a hengerzár betétek letörés elxxx xxxxxxxx;

– az ajtólap az aktív zárási pontokon kívül 2 ponton kiemelés ellen védő szerkezettel, nem fémajtó esetén minimum 3 darab forgópánttal kapcsolódik a tokhoz;

– fa ajtótok esetén a reteszeket fogadó ellenlemezek vastagsága legalább 2 mm, és legalább 2 ponton a tokon keresztül a falazathoz is rögzítettek;

– műanyag ajtószerkezetek összes csavarkötése a műanyag profilok belsejében elhelyezett fém megerősítő elemekhez kapcsolódik;

– kétszárnyú ajtók reteszhúzás ellen védettek;

– az ajtók üvegfelületeinek szükséges védelme az ablakokra meghatározottak szerinti.

Ablakok, portálok

Csak a járó-, illetve megközelítési szinttől legfeljebb 3 m alsó párkánymagasságú, 30x30 cm-nél nagyobb felületű ablakokra (portálokra) vonat- kozó követelmények:

– 100x300 mm-es kiosztású, min. 10 mm átmérőjű köracél – vagy ezzel megegyező áthatolási ellenállású – kívülről nem szerelhető rácsozat- tal védett;

– a fix rács a falazathoz legalább 4 ponton, min. 10 cm mélyen, falazó körmökkel rögzített – a mobil rács zárását 2 ponton záródó, letörés ellen védett biztonsági zár, vagy önzáró hajtóművel ellátott mozgató szerkezet biztosítja.

A fentebb definiált rácsszerkezetek helyett alkalmazható bármilyen, a MABISZ által a részleges mechanikai védelem elemeként ajánlott rács, redőny vagy minimum B1 (P6B) fokozatú biztonsági üvegezés.

A nyílászárók üvegezésese kívülről nem szerelhető, csak roncsolással bontható.

Fogalommeghatározások a Z. 301–304. záradékokhoz

1. Zárbetétek letörés elleni védelme

A hengerzárbetét az ajtóalap síkjából legfeljebb 1 mm-t állhat ki. Amennyiben az ajtóalap vastagsága és a hengerzárbetét hossza ezt nem teszi lehetővé, a kiálló rész hosszával megegyező vastagságú, letörés ellen védő eszközt – pl. biztonsági zártakaró, zárcímer, rozetta, zárvédő lemez stb. – kell alkalmazni. A letörés ellen védő eszközt kívülről nem szerelhető módon kell az ajtólaphoz rögzíteni.

2. Reteszhúzás elleni védelem

A kétszárnyú ajtók esetében – amennyiben a fix szárny alul és fölül bevéső gyűszűs tolózárral van rögzítve – szükséges a nyitó szárny benyo- másának vagy a gyűszű mozgatásának megakadályozása. Ez történhet a gyűszűk magasságában plusz zárak felszerelésével vagy a gyűszűk csavarral történő rögzítésével. Billenőkaros retesz megfelel a reteszhúzás elleni védelemnek.

3. Kiemelés elleni védelem

Az ajtólapnak a forgópántokról való – az ajtó becsukott helyzetében történő – leemelhetőségének megakadályozása. Megvalósítható pl. az ajtólap élére szerelt és az ajtó zárt állapotában a tokba beforduló (minimum 2 db) csapokkal vagy a forgópántok fölé a tokba süllyesztett, a leemelés erejének ellenálló csavarokkal.

4. Reteszelési mélység

A zárszerkezet zárt állapotában a zárnyelvnek az ajtókra szerelt ellenlemezbe benyúló hossza.

5. Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos, legalább 6 lamellás zár, amennyiben ezek variációs lehetőségeinek száma meghaladja a 10.000-et. Esetenként alárendelt alkalmazásban (Z 301. mechanikai védelem elemeként), elfogadható biztonsági zárként a MABISZ által a teljes körű mechanikai védelem elemeként ajánlott biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt együtt).

6. Bevésőzár

Az ajtólapba süllyesztetten szerelt zárszerkezet, amelynek a fogadásához szükséges üreg a fa ajtólap betörés elleni ellenálló képességét jelen- tősen csökkenti.

7. Többpontos zárás

Többpontos zárásnak minősül, ha a zár reteszvasak egymástól min. 30 cm-re helyezkednek el. Közvetlenül a zárszerkezetből kinyúló 2-3-4-5 hengeres rúdból álló reteszvasak csak 1 zárási pontnak felelnek meg. Nem minősülnek zárási pontnak az ajtólap élén – leggyakrabban függő- leges irányban – elmozduló kisméretű, hengeres csapok, amelyek a tokszerkezeten elhelyezett, legtöbbször U alakú perselyekbe záródnak. Ezeknek nem a zárás a funkciója, hanem az ajtólap deformálódásának megakadályozása.

Z 320. sz. záradék: Helyi elektronikai jelzőrendszer alkalmazása

A szerződő kijelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyisé- gek elektronikai riasztó, illetve jelzőberendezéssel védettek, amely helyi riasztást vált ki.

Alapvető követelmény a megfelelő felületvédelem és a csapdaszerű térvédelem együttes megvalósulása vagy a teljes körű térvédelem bizto- sítása.

– Megfelelő a felületvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – figyeli az összes nyílászáró szerkezetet és portált, jelzi az át- és behatolási kísérleteket. Üvegezett nyílászárók esetében a nyitásérzékelésen kívül üvegtörés érzékelés is szükséges.

– Csapdaszerű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – a védett objektumban található veszélyeztetett tárgyak, kiemelt terek megközelítési útvonalait felügyeli.

– Teljes körű a térvédelem, ha az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – felügyeli a védett objektum teljes belső terét és minden- nemű illetéktelen emberi mozgást jelez.

Az elektronikai jelzőrendszer minden elemének MABISZ Termékmegfelelőségi ajánlással (régebben: Minősítési tanúsítvány) kell rendelkeznie, minimálisan a „részleges elektronikai jelzőrendszer eleme” besorolással. A rendszer telepítését a MABISZ vagyonvédelmi ajánlásrendszere szerint kell elvégezni és ezt a telepítőnek a Termékmegfelelőségi ajánláson (régebben Minősítési tanúsítványon) kitöltött és aláírt nyilatkozattal kell igazolni.

A rendszernek a MABISZ besorolástól függetlenül minimálisan az alábbi technikai paraméterekkel kell rendelkeznie:

– a központ szünetmentes tápegységének 72 órás folyamatos üzemelést kell biztosítania, a 72 óra letelte után pedig legalább egy riasztási ciklus végrehajtását;

– a központnak legalább 200 esemény tárolóképességű eseménymemóriával kell rendelkeznie, amennyiben nem, akkor bizosítania kell, hogy a kiiktatott zóna bypass adatait külön erre a célra fenntartott memóriaterületen legalább 8 napig tárolja.

Z 321. sz. záradék: Távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer alkalmazása

A szerződő kijelenti, hogy a biztosítási ajánlatban rögzített kockázatviselési helyen a biztosított vagyontárgyak elhelyezésére szolgáló helyisé- gek vagyonvédelmi távfelügyeleti rendszer által védettek. A távfelügyeleti rendszer megfelel a MABISZ biztonsági távfelügyeleti rendszerekre vonatkozó ajánlásának, a védett objektumban lévő helyi elektronikai jelzőrendszer pedig a Z 320. sz. záradékban foglaltaknak.

A vagyonvédelmi távfelügyeleti szolgáltató tagja a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarának és rendelkezik szakha- tósági engedéllyel. Diszpécserközpontja napi 24 órás üzemeltetésén túl kivonuló szolgálatot is biztosít, amelynek kiérkezési idejére maximum 15 percet szerződésben garantál.