RÓMAI SZERZŐDÉSEK

RÓMAI SZERZŐDÉSEK

ZÁRÓOKMÁNY

A KÖZÖS PIACRÓL ÉS AZ XXXXXXXXXX RENDEZETT KORMÁNYKÖZI KONFERENCIA,

amelyet a Belga Királyság, a Németországi szövetségi Köztársaság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség és a Holland Királyság külügyminiszterei 1956. május 29- én Velencében hoztak létre, és amely munkáját Brüsszelben folytatta, majd a tanácskozások lezárása céljából 1957. március 25-én Rómában ült össze, a következő szövegeket fogadta el:

I.

1. Szerződés az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról, valamint az ahhoz csatolt mellékletek,

2. Jegyzőkönyv az Európai Beruházási Bank alapokmányáról,

3. Jegyzőkönyv a német belkereskedelemről és az azzal összefüggő kérdésekről,

4. Jegyzőkönyv egyes Franciaországra vonatkozó rendelkezésekről,

5. Jegyzőkönyv Olaszországról

6. Jegyzőkönyv a Luxemburgi Nagyhercegségről,

7. Jegyzőkönyv a meghatározott országokból származó és érkező, a tagállamokba történő behozataluk

során különleges elbánásban részesített árukról,

8. Jegyzőkönyv Algéria és a Francia Köztársaság tengerentúli megyéi vonatkozásában az Európai Szén- és Acélközösség hatálya alá tartozó termékekre alkalmazandó elbánásról,

9. Jegyzőkönyv az ásványi olajokról és egyes ásványiolaj-származékokról,

10. Jegyzőkönyv az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésnek a Holland Királyság Európán kívüli részeire történő alkalmazásáról,

11. Végrehajtási egyezmény a tengerentúli országoknak és területeknek a Közösséggel való társulásáról, valamint az ahhoz csatolt mellékletek,

12. Jegyzőkönyv a banán behozatalára megállapított vámkontingensről,

13. Jegyzőkönyv a nyers kávé behozatalára megállapított vámkontingensről.

II.

1. Szerződés az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról, valamint az ahhoz csatolt mellékletek,

2. Jegyzőkönyv az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésnek a Holland Királyság Európán kívüli részeire történő alkalmazásáról.

III.

Egyezmény az Európai Közösségek egyes közös intézményeiről.

E szövegek aláírásával egyidejűleg a konferencia elfogadta az alább felsorolt nyilatkozatokat, amelyeket e záróokmányhoz csatoltak.

1. Együttes nyilatkozat a nemzetközi szervezetek tagállamaival való együttműködésről,

2. Együttes nyilatkozat Berlinről,

3. Szándéknyilatkozat a frank-övezetbe tartozó független országok és az Európai Gazdasági Közösség közötti társulásról,

4. Szándéknyilatkozat a Líbiai Királyság és az Európai Gazdasági Közösség közötti társulásról,

5. Szándéknyilatkozat az Olasz Köztársaság közigazgatása alatt álló Szomáliföld Gyámsági Területről,

6. Szándéknyilatkozat a Suriname és a Holland Antillák, valamint az Európai Gazdasági Közösség közötti társulásról.

A Konferencia továbbá tudomásul vette az alábbi nyilatkozatokat, és azokat e záróokmányhoz csatolták:

1. A Németországi Szövetségi Köztársaság Kormányának nyilatkozata a „német állampolgár” kifejezés meghatározásáról,

2. A Németországi Szövetségi Köztársaság Kormányának nyilatkozata a Szerződések Berlinre történő

alkalmazásáról,

3. A Francia Köztársaság Kormányának nyilatkozata a védelmi okokból titkosan kezelendő információkat tartalmazó szabadalmi bejelentésekről.

———

Végezetül a Konferencia úgy határozott, hogy egy későbbi időpontban szövegezik meg a következőket:

1. Jegyzőkönyv az Európai Gazdasági Közösség Bíróságának alapokmányáról,

2. Jegyzőkönyv az Európai Gazdasági Közösség kiváltságairól és mentességeiről,

3. Jegyzőkönyv az Európai Atomenergia-közösség Bíróságának alapokmányáról,

4. Jegyzőkönyv az Európai Atomenergia-közösség kiváltságairól és mentességeiről.

Az 1. és 2. jegyzőkönyvet az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződéshez; a 3. és 4. jegyzőkönyvet pedig az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez kell csatolni.

———

XXXXXXX HITELÉÜL az alulírott meghatalmazottak aláírták ezt a záróokmányt.

Kelt Rómában, az ezerkilencszázötvenhetedik év március havának huszonötödik napján.

P. H. SPAAK. J. Ch. SNOY et d'OPPUERS.

ADENAUER. HALLSTEIN.

PINEAU. M. FAURE.

Xxxxxxx XXXXX. Xxxxxxx XXXXXXX.

BECH. Xxxxxxx XXXXXX.

J. LUNS. J. LINTHORST HOMAN.

Nyilatkozatok

Együttes nyilatkozat

a nemzetközi szervezetek tagállamaival való együttműködésről

A BELGA KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG ÉS A HOLLAND KIRÁLYSÁG KORMÁNYAI,

Midőn aláírták az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó

szerződéseket,

TUDATÁBAN az Európa jövőjéért vállalt felelősségüknek, amelyet piacaik egyesítésével, nemzetgazdaságaik egymáshoz közelítésével és az e területen folytatandó politika alapelveinek és szabályainak megállapításával magukra vállaltak,

FELISMERVE, hogy egy vámunió létrehozása és az atomenergia békés célú alkalmazásának fejlesztésén való szoros együttműködésük révén biztosítani tudják a gazdasági és társadalmi fejlődést, aminek nem csupán saját országuk, de a többi ország jólétéhez is hozzá kell járulnia;

TÖREKEDVE ARRA, hogy az ily módon megnyíló növekedési lehetőségekben ezek az országok is

részesedjenek;

KINYILVÁNÍTJÁK KÉSZSÉGÜKET arra, hogy e szerződések hatálybalépését követően más országokkal, így különösen azon nemzetközi szervezetek keretében, amelyekhez ezek az országok tartoznak, megállapodásokat kössenek a közös érdekeknek megfelelő célok megvalósítása és általában a kereskedelem harmonikus fejlődésének biztosítása érdekében.

Együttes nyilatkozat

Berlinről

A BELGA KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG ÉS A HOLLAND KIRÁLYSÁG KORMÁNYAI,

TEKINTETTEL Berlin különleges helyzetére, és annak szükségességére, hogy a szabad világ támogatást nyújtson számára;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a Berlin lakosai iránti szolidaritásukat megerősítsék,

A KÖZÖSSÉGEN BELÜL FELHASZNÁLJÁK JÓSZOLGÁLATUKAT arra, hogy Berlin gazdasági és társadalmi helyzetének enyhítése, valamint fejlődésének és gazdasági stabilitásának biztosítása érdekében minden szükséges intézkedést megtegyenek.

Szándéknyilatkozat

a frank-övezetbe tartozó független országok és az Európai Gazdasági Közösség közötti társulásról

A BELGA KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG ÉS A HOLLAND KIRÁLYSÁG KORMÁNYAI,

FIGYELEMBE VÉVE a Franciaország és a frank-övezetbe tartozó egyéb független országok között fennálló gazdasági, pénzügyi és monetáris megállapodásokat, illetve egyezményeket;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az Európai Gazdasági Közösség tagállamai és az e független országok közötti hagyományos kereskedelmi forgalmat fenntartsák és kiszélesítsék, továbbá hogy hozzájáruljanak ezen országok gazdasági és társadalmi fejlődéséhez,

KINYILVÁNÍTJÁK KÉSZSÉGÜKET arra, hogy e szerződés hatálybalépését követően tárgyalásokat kezdeményeznek ezekkel az országokkal a Közösséggel való gazdasági társulásra irányuló egyezmények megkötése céljából.

Szándéknyilatkozat

a Líbiai Királyság és az Európai Gazdasági Közösség közötti társulásról

A BELGA KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG ÉS A HOLLAND KIRÁLYSÁG KORMÁNYAI,

FIGYELEMBE VÉVE az Olaszország és a Líbiai Királyság közötti gazdasági kapcsolatokat;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a Közösség tagállamai és a Líbiai Királyság közötti hagyományos kereskedelmi forgalmat fenntartsák és kiszélesítsék, továbbá hogy hozzájáruljanak Líbia gazdasági és társadalmi fejlődéséhez,

KINYILVÁNÍTJÁK KÉSZSÉGÜKET arra, hogy e szerződés hatálybalépését követően tárgyalásokat kezdeményeznek a Líbiai Királysággal a Közösséggel való gazdasági társulásra irányuló egyezmények megkötése céljából.

Szándéknyilatkozat

az Olasz Köztársaság közigazgatása alatt álló Szomáliföld Gyámsági Területről

A BELGA KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG ÉS A HOLLAND KIRÁLYSÁG KORMÁNYAI,

TÖREKEDVE ARRA, hogy az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés aláírásakor, figyelembe véve azt a tényt, hogy a Szomáliföld Gyámsági Területre vonatkozó megállapodás 24. cikke szerint e terület olasz közigazgatása 1960. december 2-án megszűnik, pontosan meghatározzák e szerződés 131. és 227. cikkének hatályát;

MEGÁLLAPODTAK abban, hogy a területnek a Közösséggel való társulását az ezen időpontot követően Szomáliföld külkapcsolataiért felelős hatóságok választásától teszik függővé, továbbá kinyilvánítják készségüket arra, hogy adott esetben tárgyalásokat kezdeményeznek e hatóságokkal a Közösséggel való gazdasági társulásra irányuló egyezmények megkötése céljából.

Szándéknyilatkozat

a Suriname és a Holland Antillák, illetve az Európai Gazdasági Közösség közötti társulásról

A BELGA KIRÁLYSÁG, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG, A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG ÉS A HOLLAND KIRÁLYSÁG KORMÁNYAI,

FIGYELEMBE VÉVE azokat a szoros kötelékeket, amelyek a Holland Királyság különböző részeit

egyesítik;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy egyrészről az Európai Gazdasági Közösség tagállamai, másrészről Suriname és a Holland Antillák közötti hagyományos kereskedelmi forgalmat fenntartsák és kiszélesítsék, továbbá hogy hozzájáruljanak ezen országok gazdasági és társadalmi fejlődéséhez,

KINYILVÁNÍTJÁK KÉSZSÉGÜKET arra, hogy e szerződés hatálybalépését követően a Holland Királyság kérésére tárgyalásokat kezdjenek a Suriname és a Holland Antillák, illetve a Közösség közötti gazdasági társulásra irányuló egyezmények megkötése céljából.

A Németországi Szövetségi Köztársaság kormányának nyilatkozata a „német állampolgár” kifejezés meghatározásáról

Az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződés és Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés aláírásakor a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya a következő nyilatkozatot teszi: „A Németországi Szövetségi Köztársaság Alaptörvényének értelmében vett minden németet a Németországi Szövetségi Köztársaság állampolgárának kell tekinteni.”

A Németországi Szövetségi Köztársaság kormányának nyilatkozata

a Szerződések Berlinre történő alkalmazásáról

Megerősítési okiratának letétbe helyezésekor a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormánya fenntartja magának azt a jogot, hogy kinyilvánítsa: az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződést és Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződést Land Berlinre is alkalmazni kell.

A Francia Köztársaság kormányának nyilatkozata

a védelmi okokból titkosan kezelendő információkat tartalmazó szabadalmi bejelentésekről

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,

FIGYELEMBE VÉVE az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 17. cikkében és 25.

cikkének (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket,

KINYILVÁNÍTJA KÉSZSÉGÉT ARRA, hogy olyan közigazgatási intézkedéseket tegyen és a francia parlament számára olyan jogalkotási intézkedések megtételét javasolja, amelyek révén e szerződés hatálybalépésétől fogva biztosítható, hogy a titkos információkat tartalmazó szabadalmi bejelentések esetén a szabadalmi oltalom rendes eljárás szerinti megadásakor a nyilvánosságra hozatal ideiglenes tilalma érvényesüljön.

I. 1. Szerződés az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról

ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, Ő KIRÁLYI FENSÉGE A LUXEMBURGI NAGYHERCEGNŐ, ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE

AZZAL AZ ELTÖKÉLT SZÁNDÉKKAL, hogy megteremtik az Európa népei közötti mind szorosabb egység alapjait,

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy az Európát megosztó határok megszüntetésére irányuló

közös cselekvéssel biztosítják országaik gazdasági és társadalmi fejlődését,

MEGERŐSÍTVE, hogy erőfeszítéseik alapvető célja népeik élet- és munkakörülményeinek folyamatos javítása,

FELISMERVE, hogy a meglévő akadályok elhárítása összehangolt cselekvést igényel annak érdekében, hogy garantálják az egyenletes gazdasági növekedést, a kiegyensúlyozott kereskedelmet és a tisztességes piaci versenyt,

TÖREKEDVE ARRA, hogy erősítsék gazdaságaik egységét és biztosítsák harmonikus fejlődésüket a különböző régiók között meglévő különbségek és a hátrányos helyzetű régiók elmaradottságának csökkentésével,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy egy közös kereskedelempolitika segítségével hozzájáruljanak a

nemzetközi kereskedelemben érvényesülő korlátozások fokozatos megszüntetéséhez,

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy megerősítik az Európát és a tengerentúli országokat összekötő szolidaritást, továbbá azzal az óhajjal, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányával összhangban biztosítsák ezek jólétének fejlődését,

AZZAL AZ ELHATÁROZÁSSAL, hogy gazdasági erőforrásaik egyesítésével megőrzik és erősítik a békét és a szabadságot és felhívják az eszményeikben osztozó többi európai népet, hogy csatlakozzanak erőfeszítéseikhez,

ÚGY HATÁROZTAK, hogy létrehozzák az Európai Gazdasági Közösséget és e célból meghatalmazottjaikként jelölték ki:

ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA:

Xxxx Xxxxx XXXXX külügyminisztert,

Xxxx X. Ch. SNOY et d' OPPUERS gazdasági minisztériumi főtitkárt, a kormányközi konferencia belga delegációjának vezetőjét;

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE:

Xx. Xxxxxx XXXXXXXX szövetségi kancellárt,

Prof. Xx. Xxxxxx XXXXXXXXX szövetségi külügyminisztériumi államtitkárt; A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE:

Xxxxxxxxx XXXXXX külügyminisztert,

Xxxxxxx XXXXX külügyminisztériumi államtitkárt;

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE:

Xxxxxxx XXXXXx, a Miniszterek Tanácsának elnökét,

Xxxx. Xxxxxxx XXXXXXX külügyminisztert;

Ő KIRÁLYI FENSÉGE A LUXEMBURGI NAGYHERCEGNŐ:

Xxxxxx XXXXxx, a kormány elnökét, külügyminisztert,

Xxxxxxx XXXXXX nagykövetet, a kormányközi konferencia luxemburgi delegációjának

vezetőjét;

ŐFELSÉGE HOLLANDIA KIRÁLYNŐJE:

Xxxxxx XXXX külügyminisztert,

J. XXXXXXXXX HOMAN t, a kormányközi konferencia holland delegációjának vezetőjét; AKIK kicserélve jó és kellő alakban talált meghatalmazásaikat a következőkben állapodtak meg:

ELSŐ RÉSZ

Alapelvek

1. cikk

E szerződéssel a MAGAS SZERZŐDŐ FELEK egymás között létrehozzák az EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉGET.

2. cikk

A Közösség feladata, hogy közös piac létrehozásával, valamint a tagállamok gazdaságpolitikáinak fokozatos közelítésével a Közösség egész területén előmozdítsa a gazdasági tevékenységek harmonikus fejlődését, a folyamatos és kiegyensúlyozott gazdasági növekedést, a nagyobb stabilitást és az életszínvonal gyorsabb emelkedését, valamint a tagállamai közötti kapcsolatok szorosabbá tételét.

3. cikk

A 2. cikkben foglaltak megvalósítása céljából a Közösség tevékenysége — e szerződés rendelkezései és az

abban meghatározott ütemezés szerint — a következőket foglalja magában:

a) a tagállamok között az áruk behozatalára és kivitelére vonatkozó vámok és mennyiségi korlátozások, valamint minden más, azokkal azonos hatású intézkedés eltörlése;

b) közös vámtarifa létrehozása és a harmadik országokkal szemben közös kereskedelempolitika kialakítása;

c) az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke tagállamok közötti szabad mozgását gátló akadályok

eltörlése;

d) közös politika elfogadása a mezőgazdaság területén;

e) közös politika elfogadása a közlekedés területén;

f) olyan rendszer bevezetése, amely megakadályozza a közös piaci verseny torzulását;

g) olyan eljárások alkalmazása, amelyek révén a tagállamok gazdaságpolitikái összehangolhatók, és

fizetési mérlegük egyensúlyzavarai kiküszöbölhetők;

h) a tagállamok jogszabályainak közelítése a közös piac megfelelő működéséhez szükséges mértékben;

i) egy Európai Szociális Alap létrehozása a munkavállalók foglalkoztatási lehetőségeinek javítása és az életszínvonaluk emeléséhez való hozzájárulás érdekében;

j) egy Európai Beruházási Bank létrehozása új források megteremtése útján a Közösség gazdasági

növekedésének elősegítése céljából;

k) a tengerentúli országok és területek társulása a kereskedelmi forgalom növelése és a gazdasági és

társadalmi fejlődés közös elősegítése érdekében.

4. cikk

(1) A Közösségre bízott feladatokat a következő intézmények hajtják végre:

— a KÖZGYŰLÉS,

— a TANÁCS,

— a BIZOTTSÁG,

— a BÍRÓSÁG.

Az egyes intézmények az e szerződésben rájuk ruházott hatáskörük keretén belül járnak el.

(2) A Tanácsot és a Bizottságot a Gazdasági és Szociális Bizottság segíti tanácsadói minőségben.

5. cikk

A tagállamok az e szerződésből, illetve a Közösség intézményeinek intézkedéseiből eredő kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében megteszik a megfelelő általános vagy különös intézkedéseket. A tagállamok elősegítik a Közösség feladatainak teljesítését.

A tagállamok tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti e szerződés célkitűzéseinek

megvalósítását.

6. cikk

(1) A tagállamok, a Közösség intézményeivel szorosan együttműködve, az e szerződés célkitűzéseinek

megvalósításához szükséges mértékben összehangolják gazdaságpolitikáikat.

(2) A Közösség intézményei ügyelnek arra, hogy ne veszélyeztessék a tagállamok belső és külső pénzügyi

stabilitását.

7. cikk

E szerződés alkalmazási körében és az abban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, tilos az állampolgárság alapján történő bármely megkülönböztetés.

A Tanács a Bizottság javaslata alapján és a Közgyűléssel folytatott konzultációt követően minősített

többséggel az ilyen megkülönböztetés tilalmára vonatkozó szabályokat fogadhat el.

8. cikk

(1) A közös piac egy tizenkét éves átmeneti időszak alatt fokozatosan jön létre.

Ez az átmeneti időszak három négyéves szakaszra oszlik; az egyes szakaszok hossza az alábbi rendelkezéseknek megfelelően megváltoztatható.

(2) Mindegyik szakaszhoz egy intézkedéscsomag tartozik, amelyen belül az egyes intézkedéseket együtt kell bevezetni és végrehajtani.

(3) Az első szakaszból a második szakaszba történő átmenet feltétele annak megállapítása, hogy az e szerződésben kifejezetten az első szakaszra megállapított célok lényege ténylegesen megvalósult, és — az e szerződésben meghatározott kivételekre és eljárásokra is figyelemmel — a kötelezettségek teljesültek.

Ezt a megállapítást a negyedik év végén a Tanács egyhangúlag eljárva, a Bizottság jelentése alapján teszi meg. Az egyhangúságot azonban egyik tagállam sem akadályozhatja meg arra hivatkozva, hogy nem teljesítette saját kötelezettségeit. Egyhangúság hiányában az első szakasz automatikusan egy évvel meghosszabbodik.

Az ötödik év végén a Tanács ugyanilyen feltételekkel teszi meg megállapítását. Egyhangúság hiányában az

első szakasz automatikusan újabb egy évvel meghosszabbodik.

A hatodik év végén megállapítását a Tanács a Bizottság jelentése alapján minősített többséggel teszi meg.

(4) A legutóbb említett szavazást követő egy hónapon belül az a tagállam, amely a szavazás során kisebbségben maradt, illetve — ha a szükséges többséget nem érték el — bármely tagállam jogosult a Tanácstól döntőbizottság kijelölését kérni, amelynek döntése kötelező minden tagállamra és a Közösség intézményeire. A döntőbizottság három tagból áll, akiket a Tanács a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag jelöl ki.

Ha a Tanács az arra vonatkozó kérelmet követő egy hónapon belül a döntőbizottság tagjait nem jelöli ki, a

tagokat újabb egy hónapon belül a Bíróság jelöli ki.

A döntőbizottság maga választja meg elnökét.

A döntőbizottság a Tanácsnak a (3) bekezdés utolsó albekezdésében említett szavazásától számított hat

hónapon belül hozza meg döntését.

(5) A második és a harmadik szakasz csak a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján hozott egyhangú határozatával hosszabbítható meg vagy rövidíthető le.

(6) Az előző bekezdésekben foglalt rendelkezések nem eredményezhetik azt, hogy az átmeneti időszak az e szerződés hatálybalépését követő tizenöt évnél tovább tartson.

(7) Az e szerződésben meghatározott kivételektől és eltérésektől eltekintve az átmeneti időszak lejárta egyúttal az az utolsó időpont, amikorra valamennyi elfogadott szabályt hatályba kell léptetni, és a közös piac megteremtéséhez szükséges valamennyi intézkedést végre kell hajtani.

MÁSODIK RÉSZ

A közösség alapjai

I. CÍM

Az áruk szabad mozgása

1. fejezet

Vámunió

1. szakasz

A tagállamok közötti vámok eltörlése

9. cikk

(1) A Közösség vámunión alapul, amely a teljes árukereskedelemre kiterjed, és magában foglalja a behozatali és kiviteli vámok, valamint az azokkal azonos hatású díjak tilalmát a tagállamok között, továbbá közös vámtarifa bevezetését harmadik országokkal fenntartott kapcsolataikban.

(2) E cím 1. fejezete 1. szakaszának, illetve 2. fejezetének rendelkezéseit a tagállamokból származó, továbbá

a harmadik országokból érkező és a tagállamokban szabad forgalomban lévő termékekre kell alkalmazni.

10. cikk

(1) A harmadik országokból érkező termékek akkor tekinthetők egy tagállamban szabad forgalomban lévőnek, ha az adott tagállamban eleget tettek a behozatal alaki követelményeinek, és a fizetendő vámot vagy az azzal azonos hatású díjakat az adott tagállamban e termékekre beszedték, és azt sem teljes egészében, sem részben nem térítették vissza.

(2) Az e szerződés hatálybalépését követő első év végéig a Bizottság meghatározza a 9. cikk (2) bekezdésének alkalmazására vonatkozó közigazgatási együttműködés módszereit, figyelembe véve a kereskedelmet terhelő alaki követelmények lehető legnagyobb mértékű csökkentésének szükségességét.

Az e szerződés hatálybalépését követő első év végéig a Bizottság elfogadja azokat a rendelkezéseket, amelyek a tagállamok közötti kereskedelemben egy másik tagállamból származó azon árukra alkalmazandók, amelyek gyártásánál olyan termékeket használtak fel, amelyekre az exportáló tagállam a megfelelő vámokat vagy az azokkal azonos hatású díjakat nem vetette ki vagy azokat teljes egészében vagy részben visszatérítette.

E rendelkezések elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi a Közösségen belüli vámok eltörlésére, valamint a közös vámtarifa alkalmazásának fokozatos bevezetésére vonatkozó szabályokat.

11. cikk

A tagállamok minden megfelelő intézkedést megtesznek, hogy kormányaik számára lehetővé tegyék az e szerződés értelmében a vámokkal kapcsolatosan rájuk háruló kötelezettségek megszabott határidőn belüli teljesítését.

12. cikk

A tagállamok tartózkodnak attól, hogy egymás között új behozatali vagy kiviteli vámot vagy azzal azonos hatású díjat vezessenek be, továbbá hogy az egymással folytatott kereskedelemben már alkalmazott ilyen terheket növeljék.

13. cikk

(1) A 14. és 15. cikknek megfelelően az átmeneti időszakban a tagállamok fokozatosan eltörlik a közöttük hatályban lévő behozatali vámokat.

(2) A tagállamok az átmeneti időszakban fokozatosan eltörlik a közöttük hatályban lévő behozatali vámokkal azonos hatású díjakat. Az eltörlés ütemezését a Bizottság irányelvekben határozza meg. Ennek során a Bizottság a 14. cikk (2) és (3) bekezdése rendelkezéseinek és a Tanács által a 14. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott irányelveknek megfelelően jár el.

14. cikk

(1) Az egymást követő csökkentések alapját minden egyes termék esetében az 1957. január 1-jén alkalmazott vám (alapvám) képezi.

(2) A csökkentések ütemezését a következők szerint kell meghatározni:

a) az első szakaszban e szerződés hatálybalépésétől számított egy év elteltével kerül sor az első csökkentésre; tizennyolc hónappal később egy második csökkentésre, az e szerződés hatálybalépésétől számított negyedik év végén pedig egy harmadik csökkentésre kerül sor;

b) a második szakaszban az első csökkentésre a szakasz kezdete után tizennyolc hónappal kerül sor; további tizennyolc hónap elteltével egy második csökkentésre, egy évvel később pedig egy harmadik csökkentésre kerül sor;

c) a még hátralévő csökkentésekre a harmadik szakaszban kerül sor; ezek ütemezését a Tanács

a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel elfogadott irányelvekben határozza meg.

(3) Az első csökkentéskor a tagállamok egymás között az alapvámnál 10%-kal alacsonyabb vámtételt vezetnek be minden termékre.

Minden további csökkentés alkalmával a tagállamok vámtételeiket összességében olyan módon csökkentik, hogy a (4) bekezdésben meghatározott teljes vámbevételük 10%-kal csökkenjen, és egyúttal az egyes termékek vámtételei legalább az alapvám 5%-ával csökkenjenek.

Azon termékek esetében azonban, amelyek vámtétele még ezután is 30% felett van, a csökkentésnek az alapvám legalább 10%-át kell kitennie.

(4) Egy tagállam (3) bekezdésben említett teljes vámbevételét úgy kell kiszámítani, hogy a többi

tagállamból történő 1956. évi behozatal értékét meg kell szorozni az alapvámokkal.

(5) Az (1)–(4) bekezdés alkalmazása során felmerülő minden egyedi problémát a Bizottság javaslata alapján a Tanács által minősített többséggel elfogadott irányelvek útján kell rendezni.

(6) A tagállamok jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a vámtételek csökkentésére vonatkozó fenti rendelkezések alkalmazásának módjáról. A tagállamok igyekeznek biztosítani, hogy az egyes termékek vámtételeinek csökkentése elérje:

— az első szakasz végén az alapvám legalább 25%-át,

— a második szakasz végén az alapvám legalább 50%-át.

Ha a Bizottság megállapítja, hogy fennáll annak a veszélye, hogy a 13. cikkben megállapított célkitűzések és az e bekezdésben meghatározott százalékértékek nem érhetők el, megteszi a megfelelő ajánlásokat a tagállamoknak.

(7) E cikk rendelkezéseit a Tanács a Bizottság javaslata alapján és a Közgyűléssel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag módosíthatja.

15. cikk

(1) A 14. cikk rendelkezéseitől függetlenül az átmeneti időszak folyamán bármely tagállam teljes mértékben vagy részben felfüggesztheti az általa egy másik tagállamból behozott termékekre alkalmazott vámok beszedését. Erről tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.

(2) A tagállamok kinyilvánítják készségüket arra, hogy a többi tagállammal szemben alkalmazott vámtételeiket a 14. cikkben meghatározottnál gyorsabb ütemben csökkentsék, amennyiben általános gazdasági helyzetük és az érintett gazdasági ágazat helyzete ezt lehetővé teszi.

A Bizottság ennek érdekében ajánlásokat tesz az érintett tagállamoknak.

16. cikk

A tagállamok legkésőbb az első szakasz végéig eltörlik az egymás közötti kiviteli vámokat és az azokkal

azonos hatású díjakat.

17. cikk

(1) A 9. cikktől a 15. cikk (1) bekezdéséig terjedő rendelkezéseket a fiskális vámokra is alkalmazni kell.

Ezeket a vámokat azonban sem a teljes vámbevétel kiszámításánál, sem pedig a vámtételek összességének a

14. cikk (3) és (4) bekezdésében előírt csökkentésénél nem kell figyelembe venni.

Az ilyen vámok tételeit minden egyes csökkentéskor az alapvám legalább 10%-ával kell csökkenteni. Az ilyen vámokat a tagállamok a 14. cikkben meghatározottnál gyorsabb ütemben is csökkenthetik.

(2) Az e szerződés hatálybalépését követő első év végéig a tagállamok fiskális vámjaikról tájékoztatják a Bizottságot.

(3) A tagállamok fenntartják maguknak a jogot arra, hogy ezeket a vámokat a 95. cikk rendelkezéseinek

megfelelő belső adóval helyettesítsék.

(4) Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy valamely fiskális természetű vám helyettesítése egy tagállamban komoly nehézségekbe ütközik, engedélyezi az érintett államnak, hogy ezt a vámot fenntartsa azzal a feltétellel, hogy azt e szerződés hatálybalépésétől számított legkésőbb hat éven belül eltörli. A tagállamnak ezt az engedélyt az e szerződés hatálybalépését követő első év végéig kell kérelmeznie.

2. szakasz

Közös vámtarifa kialakítása

18. cikk

A tagállamok kinyilvánítják készségüket arra, hogy hozzájáruljanak a nemzetközi kereskedelem fejlődéséhez és a kereskedelem akadályainak enyhítéséhez azzal, hogy a viszonosság és a kölcsönös előnyök elve alapján olyan megállapodásokat kötnek, amelyek célja a vámtételeknek egy vámunió létrehozásával elérhető általános szintnél alacsonyabb szintre történő csökkentése.

19. cikk

(1) Az alábbiakban meghatározott feltételek szerint és korlátok között a közös vámtarifa vámtételei a

Közösségben lévő négy vámterületen alkalmazott vámtételek számtani átlagával egyeznek meg.

(2) Az átlag kiszámításának alapjául a tagállamok által 1957. január 1-jén alkalmazott vámtételek szolgálnak.

Az olasz vámtarifa esetében azonban az alkalmazott vámtétel nem tartalmazza az időszakos 10%-os csökkentést. Továbbá azoknál az árucikkeknél, amelyekre az olasz vámtarifa szerződéses vámtételt tartalmaz, ez a vámtétel helyettesíti a fent meghatározott alkalmazott vámtételt, feltéve hogy azt nem haladja meg 10%-nál nagyobb mértékben. Amennyiben a szerződéses vámtétel több mint 10%-kal meghaladja a fent meghatározott alkalmazott vámtételt, akkor a számtani átlag kiszámításánál ez utóbbi vámtételnek a 10%-kal megnövelt mértékét kell alapul venni.

Az A listában felsorolt vámtarifaszámoknál a számtani átlag kiszámítása céljából az alkalmazott

vámtételeket az abban a listában szereplő vámtételek helyettesítik.

(3) A közös vámtarifa vámtételei nem haladhatják meg:

a) a 3%-ot azokra a termékekre, amelyek a B listában felsorolt vámtarifaszámok alatt szerepelnek;

b) a 10%-ot azokra a termékekre, amelyek a C listában felsorolt vámtarifaszámok alatt szerepelnek;

c) a 15%-ot azokra a termékekre, amelyek a D listában felsorolt vámtarifaszámok alatt szerepelnek;

d) a 25%-ot azokra a termékekre, amelyek az E listában felsorolt vámtarifaszámok alatt szerepelnek; amennyiben az ilyen termékekre a Benelux országok tarifája 3%-ot meg nem haladó mértékű vámtételt tartalmaz, ezt a vámtételt a számtani átlag kiszámítása céljából 12%-ra kell emelni.

(4) Az F lista előírja a benne felsorolt termékekre alkalmazandó vámtételeket.

(5) Az e cikkben és a 20. cikkben említett vámtarifaszám-listák az e szerződéshez csatolt I. mellékletben

találhatók.

20. cikk

A G listában felsorolt termékekre alkalmazandó vámtételeket a tagállamok közötti tárgyalások útján kell meghatározni. Ezt a listát az 1956. évben harmadik országokból történő behozatala összértékének 2%-át meg nem haladó értékben minden tagállam további termékekkel egészítheti ki.

A Bizottság megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy ezek a tárgyalások az e szerződés hatálybalépését követő második év végéig megkezdődjenek és az első szakasz végéig befejeződjenek.

Ha bizonyos termékekre vonatkozóan ezen az időtartamon belül nem lehet megállapodást elérni, a közös vámtarifa vámtételeit a Tanács határozza meg a Bizottság javaslata alapján, a második szakasz végéig egyhangúlag, azt követően pedig minősített többséggel.

21. cikk

(1) A 19. és 20. cikk alkalmazása során felmerülő technikai nehézségek elhárítására az e szerződés hatálybalépését követő két éven belül a Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel irányelveket fogad el.

(2) Az első szakasz végéig, de legkésőbb a vámtételek meghatározásakor a Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel határoz azokról a kiigazításokról, amelyek a 19. és 20. cikkben megállapított szabályok alkalmazásának eredményeként a közös vámtarifa konzisztenciája érdekében szükségesé válnak, különös tekintettel a közös vámtarifa hatálya alá tartozó különféle áruk feldolgozottsági fokára.

22. cikk

Az e szerződés hatálybalépését követő két éven belül a Bizottság meghatározza, hogy a 17. cikk (2) bekezdésében említett fiskális vámokat a 19. cikk (1) bekezdése szerinti számtani átlag kiszámításánál milyen mértékben kell figyelembe venni. Ennek során a Bizottság figyelembe veszi e vámok esetleges védelmi jellegét.

Az e meghatározást követő hat hónapon belül bármely tagállam kérheti az érintett termékre a 20. cikkben előírt eljárás alkalmazását, de ebben az esetben az ott meghatározott százalékhatárt az adott államra nem kell alkalmazni.

23. cikk

(1) A közös vámtarifa fokozatos bevezetése céljából a tagállamok a harmadik országokkal szemben alkalmazott vámtételeiket az alábbiak szerint módosítják:

a) azon vámtarifaszámok esetében, amelyeknél az 1957. január 1-jén alkalmazott vámtételek egyik irányban sem térnek el több mint 15%-kal a közös vámtarifa vámtételeitől, az e szerződés hatálybalépését követő negyedik év végén ezek az utóbbi vámtételek kerülnek alkalmazásra;

b) minden más esetben a tagállamok ettől az időponttól kezdve olyan vámtételt alkalmaznak, amely 30%-kal csökkenti az 1957. január 1-jén alkalmazott vámtétel és a közös vámtarifában szereplő vámtétel közötti különbséget;

c) a második szakasz végén ezt a különbséget további 30%-kal kell csökkenteni;

d) azon vámtarifaszámok esetében, amelyekre a közös vámtarifa vámtételei az első szakasz végén még nem állnak rendelkezésre, a Tanács 20. cikk szerinti határozatát követő hat hónapon belül valamennyi tagállam az e bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásából eredő vámtételeket alkalmazza.

(2) Ha egy tagállam a 17. cikk (4) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkezik, annak érvényességi ideje alatt nem köteles alkalmazni az előző rendelkezéseket azokra a vámtarifaszámokra, amelyekre az engedély vonatkozik. Az engedély lejártát követően az érintett tagállam az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásából eredő vámtételt alkalmazza.

(3) A közös vámtarifát legkésőbb az átmeneti időszak végére teljes egészében alkalmazni kell.

24. cikk

A tagállamok szabadon dönthetnek arról, hogy vámtételeiket a közös vámtarifával való összehangolás érdekében a 23. cikkben meghatározottnál gyorsabb ütemben módosítják.

25. cikk

(1) Ha a Bizottság megállapítja, hogy a B, C és D listákon szereplő egyes termékeknek a tagállamokban előállított mennyisége nem elegendő valamely tagállam ellátásának biztosítására, továbbá hogy az ellátás hagyományosan jelentős mértékben függ a harmadik országokból történő behozataltól, az érintett tagállam számára a Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel csökkentett vámtételű vagy vámmentes kontingenseket biztosít.

Ezek a kontingensek nem haladhatják meg azt a mértéket, amely felett a tevékenységek más tagállam

hátrányára történő áthelyezésének veszélye merülne fel.

(2) Az E listán szereplő termékek, illetve a G listán szereplő olyan termékek esetében, amelyek vámtételei a

20. cikk (3) bekezdése szerinti eljárás alapján kerültek meghatározásra, a Bizottság az érintett tagállamok kérelmére csökkentett vámtételű vagy vámmentes kontingenseket biztosít, ha az ellátási források változása vagy az ellátás elégtelensége a Közösségen belül káros következményekkel járhat az adott tagállam feldolgozóiparára nézve.

Ezek a kontingensek nem haladhatják meg azt a mértéket, amely felett a tevékenységek más tagállam

hátrányára történő áthelyezésének veszélye merülne fel.

(3) Az e szerződés II. mellékletében felsorolt termékek esetében a Bizottság bármely tagállamnak engedélyezheti, hogy az alkalmazott vámok beszedését teljes egészében vagy részben felfüggessze, illetve az ilyen tagállam részére csökkentett vámtételű vagy vámmentes kontingenseket biztosíthat, feltéve hogy ez nem eredményez súlyos zavart az érintett termékek piacán.

(4) A Bizottság az e cikk értelmében biztosított vámkontingenseket rendszeres időközönként felülvizsgálja.

26. cikk

A Bizottság bármely különös nehézségekkel küzdő tagállamnak engedélyezheti, hogy a vámtételek 23. cikkben meghatározott csökkentését vagy emelését vámtarifája bizonyos tarifaszámaira nézve elhalassza.

Ez az engedély csak korlátozott időre és csak olyan vámtarifaszámokra adható meg, amelyek együttesen nem haladják meg az adott állam harmadik országokból történő behozatala értékének 5%-át a legutolsó olyan évben, amelyről statisztikai adatok állnak rendelkezésre.

27. cikk

A tagállamok az első szakasz végéig a szükséges mértékben lépéseket tesznek a vámügyekre vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseik közelítésére. A Bizottság ennek érdekében megteszi a megfelelő ajánlásokat a tagállamoknak.

28. cikk

A közös vámtarifa vámtételeinek bármely önálló megváltoztatásáról vagy felfüggesztéséről a Tanács a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag határoz. Az átmeneti időszak végetérte után azonban a Tanács, a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel határozhat az olyan, legfeljebb hat hónapig tartó változtatásról vagy felfüggesztésről, amelynek mértéke egyetlen vámtétel esetén sem haladja meg a 20%-ot. Az ilyen változtatások vagy felfüggesztések ugyanilyen feltételekkel, csak további hat hónapra hosszabbíthatók meg.

29. cikk

Az e szakaszban rábízott feladatok végrehajtása során a Bizottság a következőket tartja szem előtt:

a) a tagállamok és harmadik országok közötti kereskedelem előmozdításának szükségessége;

b) a Közösségen belüli verseny feltételeinek fejlesztése olyan mértékben, amely a vállalkozások versenyképességének javulásához vezet;

c) a Közösség nyersanyag- és félkésztermék-ellátásával kapcsolatos követelmények; ebben a vonatkozásban a Bizottság ügyel arra, hogy elkerülje a tagállamok közötti verseny feltételeinek torzulását a késztermékek esetében;

d) a tagállamok gazdaságaiban bekövetkező komoly zavarok elkerülésének, valamint a Közösségen belüli ésszerű termelésfejlesztés és fogyasztásbővítés biztosításának szükségessége.

2. FEJEZET

A tagállamok közötti mennyiségi korlátozások megszüntetése

30. cikk

A következő rendelkezések sérelme nélkül a tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.

31. cikk

A tagállamok tartózkodnak attól, hogy egymás között új mennyiségi korlátozást vagy azzal azonos hatású intézkedést vezessenek be.

Ez a kötelezettség azonban csak az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet Tanácsának 1955. január 14-ei határozatai alapján elért liberalizációs szintre vonatkozik. Legkésőbb az e szerződés hatálybalépését követő hat hónapon belül a tagállamok eljuttatják a Bizottságnak az általuk az említett határozatok alapján liberalizált termékek listáit. Ezeket a listákat a tagállamok között egységesítik.

32. cikk

A tagállamok tartózkodnak attól, hogy az egymással folytatott kereskedelemben az e szerződés hatálybalépésének időpontjában fennálló kontingenseket és az azokkal azonos hatású intézkedéseket még korlátozóbbá tegyék.

Ezeket a kontingenseket legkésőbb az átmeneti időszak végéig el kell törölni. A kontingensek eltörlése ez alatt az időszak alatt a következő rendelkezéseknek megfelelően fokozatosan történik.

33. cikk

(1) Egy évvel az e szerződés hatálybelépését követően valamennyi tagállam a bármely más tagállamnak megnyitott kétoldalú kontingenseket olyan globális kontingensekké alakítja át, amelyek megkülönböztetés nélkül az összes többi tagállam számára nyitva állnak.

Ugyanebben az időpontban a tagállamok az így megállapított globális kontingenseik összegét oly módon növelik, hogy az előző évvel összehasonlítva azok összértéke legalább 20%-kal növekedjék. Az egyes termékekre vonatkozó globális kontingenseket ugyanakkor legalább 10%-kal kell növelni.

A kontingenseket évente az előző évhez viszonyítva azonos szabályok szerint és azonos arányban emelik.

A negyedik emelésre az e szerződés hatálybalépését követő negyedik év végén, az ötödikre pedig a második szakasz kezdete után egy évvel kerül sor.

(2) Ha egy nem liberalizált termék esetében a globális kontingens nem éri el a termék érintett államban történő termelésének 3%-át, az e szerződés hatálybalépését követő egy éven belül e termelés legalább 3%-ával egyenértékű kontingens kerül bevezetésre. Ez a kontingens a második év végén 4%-ra, a harmadik év végén pedig 5%-ra emelkedik. Ezt követően az érintett tagállam évente legalább 15%-kal emeli a kontingenst.

Ha a terméket az érintett államban nem termelik, a Bizottság határozatban megfelelő kontingenst állapít meg.

(3) A tizedik év végén minden kontingensnek a nemzeti termelés legalább 20%-ával kell megegyeznie.

(4) Ha a Bizottság határozattal megállapítja, hogy valamely termék behozatala két egymást követő évben nem érte el a megnyitott kontingens szintjét, a globális kontingensek összértékének kiszámításakor ez a globális kontingens nem vehető figyelembe. Ilyen esetben a tagállam eltörli az érintett termékre vonatkozó kontingenskorlátozást.

(5) Az olyan kontingensek esetében, amelyek az érintett termék nemzeti termelésének több mint 20%-át teszik ki, a Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel csökkentheti az (1) bekezdésben megállapított 10%-os minimumot. Ez a változtatás azonban a globális kontingensek összértékének évi 20%-kal történő emelésére vonatkozó kötelezettséget nem érinti.

(6) Azok a tagállamok, amelyek az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet Tanácsának 1955. január 14-ei határozatai alapján elért liberalizációs szinttel kapcsolatos kötelezettségeiket túllépték, jogosultak arra, hogy az (1) bekezdésben meghatározott 20%-os éves teljes emelés kiszámításakor figyelembe vegyék az önálló intézkedéssel liberalizált behozatal értékét. Ezt a számítást előzetes jóváhagyás végett be kell nyújtani a Bizottsághoz.

(7) A Bizottság irányelvekben határozza meg azt az eljárást és ütemezést, amely szerint a tagállamok egymás között eltörlik a kontingensekkel azonos hatású, az e szerződés hatálybalépésekor még meglévő intézkedéseket.

(8) Ha a Bizottság megállapítja, hogy e cikknek és különösen a százalékokra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása nem biztosítja a kontingenseknek a 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott fokozatos eltörlését, a Tanács a Bizottság javaslata alapján, az első szakaszban egyhangúlag, azt követően pedig minősített többséggel, az e cikkben megállapított eljárást módosíthatja, így különösen a rögzített százalékokat megnövelheti.

34. cikk

(1) A tagállamok között tilos a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.

(2) Legkésőbb az első szakasz végéig a tagállamok eltörölnek a kivitelre vonatkozó, az e szerződés hatálybalépésekor még meglévő minden mennyiségi korlátozást és azzal azonos hatású intézkedést.

35. cikk

A tagállamok kinyilvánítják készségüket arra, hogy a többi tagállamból történő behozatalra és az oda irányuló kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozásokat az előző cikkekben meghatározottnál gyorsabb ütemben csökkentsék, amennyiben általános gazdasági helyzetük és az érintett gazdasági ágazat helyzete ezt lehetővé teszi.

A Bizottság ennek érdekében ajánlásokat tesz az érintett tagállamoknak.

36. cikk

A 30–34. cikk rendelkezései nem zárják ki a behozatalra, a kivitelre vagy a tranzitárukra vonatkozó olyan tilalmakat vagy korlátozásokat, amelyeket a közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, az emberek, az állatok és növények egészségének és életének védelme, a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme vagy az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme indokol. Ezek a tilalmak és korlátozások azonban nem lehetnek önkényes megkülönböztetés vagy a tagállamok közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei.

37. cikk

(1) A tagállamok fokozatosan minden kereskedelmi jellegű állami monopóliumot kiigazítanak oly módon, hogy az átmeneti időszak végére az áruk beszerzési és értékesítési feltételeire vonatkozóan a tagállamok állampolgárai között ne álljon fenn megkülönböztetés.

E cikk rendelkezései minden olyan szervre vonatkoznak, amelyen keresztül valamely tagállam jogilag vagy ténylegesen, közvetlenül vagy közvetve ellenőrzi, irányítja vagy érzékelhetően befolyásolja a tagállamok közötti behozatalt vagy kivitelt. Ezeket a rendelkezéseket az állam által másokra átruházott monopóliumokra ugyanúgy alkalmazni kell.

(2) A tagállamok tartózkodnak minden olyan új intézkedés bevezetésétől, amely ellentétes az (1) bekezdésben megállapított elvekkel, vagy amely korlátozza a tagállamok közötti vámok és mennyiségi korlátozások eltörlésére vonatkozó cikkek hatályát.

(3) Az (1) bekezdésben említett intézkedések ütemezését össze kell hangolni az ugyanazokra a termékekre vonatkozó mennyiségi korlátozásoknak a 30–34. cikkben meghatározott eltörlésével.

Ha egy termék csak egy vagy néhány tagállamban tartozik kereskedelmi jellegű állami monopólium alá, a Bizottság felhatalmazhatja a többi tagállamot arra, hogy az (1) bekezdésben meghatározott kiigazítás megvalósításáig védintézkedéseket alkalmazzanak; az ilyen intézkedések feltételeit és részleteit a Bizottság határozza meg.

(4) Ha egy kereskedelmi jellegű állami monopólium szabályainak az a célja, hogy megkönnyítse a mezőgazdasági termékek forgalomba hozatalát vagy legjobb áron történő értékesítését, az e cikkben foglalt szabályok alkalmazásakor lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az érintett termelők foglalkoztatására és életszínvonalára vonatkozóan egyenértékű biztosítékot nyújtsanak; ennek során az idő múlásával lehetségessé váló kiigazításokat és a szükségessé váló szakosodást is figyelembe kell venni.

(5) A tagállamokat a kötelezettségek csak annyiban kötik, amennyiben azok a fennálló nemzetközi

megállapodásokkal összeegyeztethetők.

(6) Az első szakasz kezdetétől a Bizottság ajánlásokat tesz az e cikkben meghatározott kiigazítás végrehajtásának módja és ütemezése tárgyában.

II. CÍM

Mezőgazdaság

38. cikk

(1) A közös piac kiterjed a mezőgazdaságra és a mezőgazdasági termékek kereskedelmére. "Mezőgazdasági termékek" a termőföld, az állattenyésztés és a halászat termékei, valamint az ezekhez a termékekhez közvetlenül kapcsolódó első feldolgozási szint termékei.

(2) Ha a 39–46. cikk másként nem rendelkezik, a közös piac létrehozására megállapított szabályokat a

mezőgazdasági termékekre is alkalmazni kell.

(3) A 39–46. cikk rendelkezéseinek hatálya alá tartozó termékeket az e szerződéshez csatolt II. melléklet sorolja fel. Az e szerződés hatálybalépését követő két éven belül a Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel dönt arról, hogy ez a lista mely termékekkel egészüljön ki.

(4) A mezőgazdasági termékek közös piaca működésének és fejlődésének együtt kell járnia a tagállamok

között egy közös agrárpolitika létrehozásával.

39. cikk

(1) A közös agrárpolitika célkitűzései a következők:

a) a mezőgazdasági termelékenység növelése a műszaki fejlődés előmozdításával, valamint a mezőgazdasági termelés ésszerű fejlesztésének és a termelési tényezők, így különösen a munkaerő lehető legjobb hasznosításának biztosításával;

b) ily módon a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása, különösen a

mezőgazdaságban dolgozók egy főre jutó jövedelmének növelésével;

c) a piacok stabilizálása;

d) az ellátás hozzáférhetőségének biztosítása;

e) a fogyasztók elfogadható ár ellenében történő ellátásának biztosítása;

(2) A közös agrárpolitika és az alkalmazásához szükséges különleges módszerek kidolgozása során figyelembe kell venni:

a) a mezőgazdasági tevékenységnek a mezőgazdaság társadalmi szerkezetéből és a különböző mezőgazdasági régiók közötti szerkezeti és természeti egyenlőtlenségekből adódó sajátos természetét;

b) a megfelelő kiigazítások fokozatos megvalósításának szükségességét;

c) azt a tényt, hogy a tagállamokban a mezőgazdaság a gazdaság egészéhez szorosan kapcsolódó

ágazat.

40. cikk

(1) A tagállamok a közös agrárpolitikát az átmeneti időszak alatt fokozatosan alakítják ki, és azt legkésőbb az átmeneti időszak végére életbe léptetik.

(2) A 39. cikkben megfogalmazott célkitűzések elérése érdekében létre kell hozni a mezőgazdasági piacok

közös szervezését.

Ez a piacszervezés, az érintett terméktől függően, az alábbi formák valamelyikét ölti:

a) közös versenyszabályok;

b) a különböző nemzeti piaci rendtartások kötelező összehangolása;

c) egy európai piaci rendtartás.

(3) Az (2) bekezdés értelmében létrehozott közös piacszervezés a 39. cikkben megfogalmazott célkitűzések eléréséhez szükséges minden intézkedést magában foglalhat, így különösen árszabályozást, különböző termékek előállításához és piaci értékesítéséhez nyújtott támogatást, raktározási és készletgazdálkodási szabályokat, valamint közös mechanizmust a behozatal és a kivitel stabilizálására.

A közös piacszervezés a 39. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítására korlátozódik, és a termelők

vagy a fogyasztók közötti minden megkülönböztetést kizár a Közösségen belül.

Egy esetleges közös árpolitikának közös ismérveken és egységes számítási módszereken kell alapulnia.

(4) Az (2) bekezdésben említett közös piacszervezés célkitűzéseinek elérése érdekében egy vagy több mezőgazdasági orientációs és garanciaalap hozható létre.

41. cikk

A 39. cikkben megfogalmazott célkitűzések elérése érdekében a közös agrárpolitika keretében rendelkezni

lehet különösen:

a) a szakképzés, a kutatás és a mezőgazdasági ismeretek terjesztésének területén az erőfeszítések eredményes összehangolásáról, amely magában foglalhatja projektek vagy intézmények közös finanszírozását;

b) közös intézkedésekről bizonyos termékek fogyasztásának előmozdítására.

42. cikk

A versenyszabályokról szóló fejezet rendelkezései a mezőgazdasági termékek termelésére és kereskedelmére csak olyan mértékben vonatkoznak, ahogyan azt a 39. cikkben megfogalmazott célkitűzések figyelembevételével a Tanács a 43. cikk (2) és (3) bekezdésének rendelkezései keretében és az ott megállapított eljárással összhangban meghatározza.

A Tanács támogatás nyújtását engedélyezheti különösen:

a) szerkezeti vagy természeti feltételek miatt hátrányos helyzetben lévő üzemek védelméhez;

b) gazdaságfejlesztési programok keretében.

43. cikk

(1) A közös agrárpolitika irányvonalának meghatározása érdekében a Bizottság e szerződés hatálybalépését követően haladéktalanul konferenciára hívja össze a tagállamokat azzal a céllal, hogy agrárpolitikájukat — különösen forrásaik és szükségleteik mérlegének felállításával — összehasonlítsák.

(2) Az (1) bekezdésben említett konferencia munkájának figyelembevételével a Bizottság e szerződés hatálybalépésétől számított két éven belül, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően javaslatokat terjeszt elő a közös agrárpolitika kidolgozására és végrehajtására, beleértve a nemzeti rendtartásoknak a 40. cikk (2) bekezdésében említett közös piacszervezés egyik formájával történő felváltását, továbbá az e címben meghatározott intézkedések végrehajtására.

Ezekben a javaslatokban figyelembe kell venni az e címben említett mezőgazdasági kérdések egymással való

kölcsönös összefüggését.

A Tanács, az általa adott esetben kibocsátott ajánlások sérelme nélkül, a Bizottság javaslata alapján és a Közgyűléssel folytatott konzultációt követően, az első két szakaszban egyhangúlag, azt követően pedig minősített többséggel rendeleteket, irányelveket vagy határozatokat fogad el.

(3) A Tanács minősített többséggel és a (2) bekezdésnek megfelelően a nemzeti piaci rendtartásokat a 40.

cikk (2) bekezdése szerinti közös piacszervezéssel válthatja fel, ha

a) a közös piacszervezés azoknak az ilyen intézkedést ellenző tagállamoknak, amelyek a kérdéses termeléssel kapcsolatban saját nemzeti piaci rendtartással rendelkeznek, az érintett termelők foglalkoztatására és életszínvonalára vonatkozóan egyenértékű biztosítékot nyújt; ennek során a lehetséges alkalmazkodás és a szükséges szakosodás ütemét is figyelembe kell venni, és

b) ez a közös piacszervezés a nemzeti piacon fennálló feltételekhez hasonló feltételeket biztosít a Közösségen belüli kereskedelem számára.

(4) Ha egyes nyersanyagokra vonatkozóan a közös piacszervezést azt megelőzően hozzák létre, hogy a megfelelő feldolgozott termékekre már létezne közös piacszervezés, a harmadik országokba irányuló kivitelre szánt feldolgozott termékekhez felhasznált nyersanyagok a Közösségen kívülről is behozhatók.

44. cikk

(1) Amennyiben a tagállamok közötti vámok és mennyiségi korlátozások fokozatos eltörlése olyan árakat eredményez, amelyek veszélyeztethetik a 39. cikkben kitűzött célok elérését, az átmeneti időszak alatt minden tagállam jogosult arra, hogy bizonyos termékekre — megkülönböztetés nélkül, a kontingensek helyettesítésével és olyan mértékben, amely nem gátolja a kereskedelemnek a 45. cikk (2) bekezdésében meghatározott bővülését — minimálárak olyan rendszerét alkalmazza, amely árak szintje alatt a behozatalt:

— ideiglenesen felfüggesztheti vagy csökkentheti, vagy

— attól a feltételtől teheti függővé, hogy a behozatal az érintett termékre vonatkozó minimálárnál magasabb áron történjék.

Az utóbbi esetben a minimálárakat a vámteher beszámítása nélkül kell megállapítani.

(2) A minimálárak nem idézhetik elő a tagállamok között e szerződés hatálybalépésekor fennálló kereskedelem csökkenését, és nem akadályozhatják e kereskedelem fokozatos bővülését. A minimálárak nem alkalmazhatók oly módon, hogy akadályozzák a tagállamok között természetes preferenciák kialakulását.

(3) E szerződés hatálybalépésekor a Tanács a Bizottság javaslata alapján meghatározza a minimálárak rendszere kialakításának és az ilyen árak megállapításának objektív kritériumait.

E kritériumok kialakításánál különös figyelmet kell fordítani a minimálárat alkalmazó tagállam átlagos nemzeti termelési költségeire, az érintett mezőgazdasági üzemeknek az ilyen átlagos termelési költségekhez viszonyított helyzetére, valamint annak szükségességére, hogy a közös piacon belül mind a mezőgazdasági termelés fokozatos javítását, mind a szükséges kiigazításokat és szakosodást előmozdítsák.

A Bizottság továbbá e kritériumok felülvizsgálatára vonatkozó eljárásra tesz javaslatot a műszaki fejlődés

figyelembevétele és felgyorsítása, valamint az áraknak a közös piacon belüli fokozatos közelítése érdekében.

Ezeket a kritériumokat és a felülvizsgálati eljárást az e szerződés hatálybalépését követő három éven belül a

Tanács határozza meg egyhangúlag.

(4) A Tanács határozatának hatályba lépéséig a tagállamok azzal a feltétellel állapíthatnak meg minimálárakat, hogy azokat, esetleges észrevételeik megtétele érdekében, előzetesen közlik a Bizottsággal és a többi tagállammal.

A Tanács határozatának meghozatalát követően a minimálárakat a tagállamok a fent meghatározott

kritériumok szerint állapítják meg.

A Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel helyesbítheti a tagállamok olyan határozatait, amelyek nem felelnek meg a fent meghatározott kritériumoknak.

(5) Ha bizonyos termékekre nézve az említett objektív kritériumokat a harmadik szakasz kezdetéig nem lehet megállapítani, az ezekre a termékekre vonatkozó minimálárakat a Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel megváltoztathatja.

(6) Az átmeneti időszak végén össze kell állítani a még hatályban lévő minimálárak jegyzékét. A Tanács a Bizottság javaslata alapján, a 148. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében megállapított súlyozás szerinti kilenc szavazatos többséggel meghatározza a közös agrárpolitika keretében alkalmazandó rendszert.

45. cikk

(1) Amíg a nemzeti piaci rendtartásokat nem váltja fel a 40. cikk (2) bekezdésében említett közös piacszervezés valamely formája, addig azoknak a termékeknek a kereskedelmét, amelyek tekintetében bizonyos tagállamok

— rendelkeznek olyan eszközrendszerrel, amelynek révén a nemzeti termelőknek garantálják termékeik

piacát; és

— behozatalra kényszerülnek,

az importáló és exportáló tagállamok közötti hosszú távú megállapodások vagy szerződések útján alakítják.

Ezeknek a megállapodásoknak vagy szerződéseknek arra kell irányulniuk, hogy a fenti intézkedések alkalmazása során a Közösség különböző termelői között fokozatosan megszüntessenek minden megkülönböztetést.

Ezeket a megállapodásokat vagy szerződéseket az első szakaszban kell megkötni; ennek során figyelembe

kell venni a viszonosság elvét.

(2) A mennyiségeket illetően ezekben a megállapodásokban vagy szerződésekben az érintett termékek tagállamok közötti kereskedelmének az e szerződés hatálybalépését megelőző három évre vonatkozó átlagos volumenét kell alapul venni, és a meglévő szükségletek keretén belül, a kereskedelem hagyományos szerkezetének figyelembevételével elő kell írni a kereskedelmi volumen növekedését.

Az árakat illetően ezekben a megállapodásokban vagy szerződésekben lehetővé kell tenni a termelők számára, hogy a megállapodásban szereplő mennyiséget olyan áron értékesítsék, amelyet fokozatosan közelítenek a vásárló ország belső piacán a nemzeti termelőknek kifizetett árhoz.

Ennek a közelítésnek a lehető legegyenletesebb módon kell történnie, és legkésőbb az átmeneti időszak

végéig le kell zárulnia.

Az érintett felek az árakat tárgyalások útján állapítják meg a Bizottság által az előző két albekezdés

végrehajtása céljából kibocsátott irányelvek keretében.

Ha az első szakaszt meghosszabbítják, e megállapodások vagy szerződések végrehajtását az e szerződés hatálybalépésétől számított negyedik év végén alkalmazandó feltételek mellett kell folytatni, a mennyiségek növelésére és az árak közelítésére vonatkozó kötelezettséget pedig a második szakaszba történő átmenet időpontjáig felfüggesztik.

A tagállamok e megállapodások vagy szerződések megkötése és végrehajtása érdekében felhasználnak

minden lehetőséget, amelyet — különösen az importpolitika területén — jogszabályaik nyújtanak.

(3) Amennyiben a tagállamoknak nyersanyagra van szükségük olyan termékek gyártásához, amelyeket harmadik országok termékeivel versenyben a Közösségen kívüli kivitelre szánnak, a fenti megállapodások vagy szerződések nem akadályozhatják a harmadik országból ilyen céllal történő nyersanyag-behozatalt. Ez a rendelkezés azonban nem alkalmazható, ha a Tanács egyhangúlag úgy határoz, hogy fizetési kötelezettséget ír elő annak ellentételezésére, hogy az ilyen célból behozott áruknak az e megállapodások vagy szerződések alapján fizetendő ára magasabb, mint a világpiacon megvásárolt azonos áruk beszerzési ára.

46. cikk

Ha egy tagállamban valamely termék olyan nemzeti piaci rendtartás vagy azzal azonos hatású nemzeti szabályozás hatálya alá tartozik, amely egy másik tagállam hasonló termékének versenyhelyzetét hátrányosan befolyásolja, a tagállamok kiegyenlítő díjat számolnak fel az abból a tagállamból érkező behozatalra, amelyben ilyen rendtartás vagy szabályozás létezik, kivéve ha ez utóbbi állam a kivitelre kiegyenlítő díjat alkalmaz.

A Bizottság ezeknek a díjaknak az összegét az egyensúly helyreállításához szükséges mértékben állapítja meg, és egyéb intézkedéseket is engedélyezhet, amelyeknek feltételeit és részleteit maga határozza meg.

47. cikk

Ami a Gazdasági és Szociális Bizottság e cím alapján ellátandó feladatait illeti, mezőgazdasági részlege a Bizottság rendelkezésére áll, hogy a 197. és 198. cikk rendelkezéseinek megfelelően előkészítse a Gazdasági és Szociális Bizottság tanácskozásait.

III. CÍM

A személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása

1. FEJEZET

Munkavállalók

48. cikk

(1) Legkésőbb az átmeneti időszak végére a Közösségen belül biztosítani kell a munkavállalók szabad mozgását.

(2) A munkavállalók szabad mozgása magában foglalja az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés megszüntetését a tagállamok munkavállalói között a foglalkoztatás, a javadalmazás, valamint az egyéb munka- és foglalkoztatási feltételek tekintetében.

(3) A közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okok alapján indokolt korlátozásokra is figyelemmel, a munkavállalók szabad mozgása jogot biztosít a munkavállalónak arra, hogy:

a) tényleges állásajánlatokra jelentkezzen;

b) e célból a tagállamok területén szabadon mozogjon;

c) munkavállalás céljából valamely tagállamban tartózkodjon az adott tagállam állampolgárainak foglalkoztatására vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően;

d) egy tagállamban történő alkalmazását követően a Bizottság által végrehajtási rendeletekben

meghatározott feltételek mellett az adott tagállam területén maradjon.

(4) E cikk rendelkezései nem vonatkoznak a közszolgálatban történő foglalkoztatásra.

49. cikk

E szerződés hatálybalépésekor a Tanács a Bizottság javaslata alapján és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően irányelvek vagy rendeletek formájában megállapítja azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a munkavállalók 48. cikkben meghatározott szabad mozgását fokozatosan megvalósítsák, különösen:

a) a nemzeti foglalkoztatási szolgálatok közötti szoros együttműködés biztosításával;

b) azoknak a közigazgatási eljárásoknak és gyakorlatnak, valamint a betölthető állások megszerzéséhez előírt időtartamoknak a tervszerű és fokozatos megszüntetésével, amelyek nemzeti jogszabályokon vagy a tagállamok között korábban megkötött megállapodásokon alapulnak, és amelyek fenntartása a munkavállalók szabad mozgásának megvalósulását akadályozná;

c) azoknak a betölthető állások megszerzéséhez előírt időtartamoknak és egyéb korlátozásoknak a tervszerű és fokozatos megszüntetésével, amelyek nemzeti jogszabályokon vagy a tagállamok között korábban megkötött megállapodásokon alapulnak, és amelyek más tagállamok munkavállalói részére a saját munkavállalókra irányadóktól eltérő feltételeket írnak elő a munkahely szabad megválasztására vonatkozóan;

d) megfelelő mechanizmusok kialakításával, amelyek összekapcsolják a munkaerő-piaci keresletet és

kínálatot, valamint elősegítik e téren az egyensúly kialakítását oly módon, hogy a különböző

régiókban és iparágakban elkerülhető legyen az életszínvonal és a foglalkoztatási szint komoly

veszélyeztetése.

50. cikk

A tagállamok közös program keretében ösztönzik a fiatal munkavállalók cseréjét.

51. cikk

A Tanács a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag eljárva a szociális biztonság területén elfogadja azokat az intézkedéseket, amelyek a munkavállalók szabad mozgásának biztosításához szükségesek; e célból olyan eszközrendszert hoz létre, amely a migráns munkavállalók és az azok jogán jogosultak számára biztosítja

a) a különböző országok jogszabályai szerint figyelembe vehető összes időszak összevonását a juttatásokhoz való jog megszerzése és fenntartása, valamint a juttatások összegének kiszámítása céljából;

b) a juttatások kifizetését a tagállamok területén lakó személyek számára.

2. FEJEZET

Letelepedési jog

52. cikk

Az alábbiakban megállapított rendelkezéseknek megfelelően az átmeneti időszak alatt fokozatosan el kell törölni a valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vonatkozó minden korlátozást. Ezt a rendelkezést azokra a korlátozásokra is alkalmazni kell, amelyek képviseletnek, fióktelepnek vagy leányvállalatnak egy tagállam valamely tagállamban letelepedett állampolgára által történő alapítására vonatkoznak.

A szabad letelepedés magában foglalja a jogot gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történő megkezdésére és folytatására, vállalkozások, így különösen a 58. cikk második bekezdése szerinti társaságok alapítására és irányítására, a letelepedés országának joga által a saját állampolgáraira előírt feltételek szerint, figyelemmel a tőkére vonatkozó fejezet rendelkezéseire is.

53. cikk

Ha e szerződés másként nem rendelkezik, a tagállamok nem vezetnek be új korlátozásokat más tagállamok

állampolgárainak a területükön történő szabad letelepedésére vonatkozóan.

54. cikk

(1) Az első szakasz végéig a Tanács a Bizottság javaslata alapján, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Közgyűléssel folytatott konzultációt követően egyhangúlag eljárva általános programot állít össze a letelepedés szabadságára vonatkozó Közösségen belüli korlátozások eltörlésére. A Bizottság javaslatát az első szakasz első két éve folyamán terjeszti a Tanács elé.

A programban minden egyes tevékenységre nézve meg kell határozni a letelepedési szabadság

megvalósításának általános feltételeit és különösen azokat a szakaszokat, amelyek révén az elérhető.

(2) A Tanács a Bizottság javaslata alapján és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal, valamint a Közgyűléssel folytatott konzultációt követően, az első szakaszban egyhangúlag, azt követően pedig minősített többséggel, irányelveket bocsát ki az általános program végrehajtása, illetve — ha ilyen program nem létezik — a letelepedési szabadság megvalósítása egy szakaszának valamely meghatározott tevékenység tekintetében történő elérése érdekében.

(3) A Tanács, illetve a Bizottság a fenti rendelkezésekben számára megállapított feladatokat különösen azáltal látja el, hogy:

a) főszabályként elsőbbségi elbánást biztosít olyan tevékenységek számára, amelyeknél a letelepedés

szabadsága különös mértékben előmozdítja a termelés és a kereskedelem fejlődését;

b) szoros együttműködést biztosít a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai között a különböző

tevékenységek Közösségen belüli sajátos helyzetének megismerése érdekében;

c) eltörli azokat a nemzeti jogszabályokon vagy a tagállamok között korábban kötött megállapodásokon alapuló közigazgatási eljárásokat és gyakorlatot, amelyek fenntartása a letelepedés szabadságának akadályát képezné;

d) biztosítja, hogy valamely tagállamnak egy másik tagállam területén alkalmazott munkavállalói önálló vállalkozói tevékenység folytatása céljából ez utóbbi állam területén maradhassanak, amennyiben megfelelnek azoknak a feltételeknek, amelyeket teljesíteniük kellene, ha abban az időpontban lépnének a másik tagállam területére, amikor az ilyen tevékenységet meg kívánják kezdeni;

e) lehetővé teszi valamely tagállam állampolgára számára, hogy egy másik tagállam területén ingatlantulajdont szerezzen és használjon, amennyiben ez nem ellentétes a 39. cikk (2) bekezdésében megállapított elvekkel;

f) megvalósítja a letelepedési szabadság korlátozásainak fokozatos eltörlését minden érintett tevékenységi ágban, egyrészt a képviseletek, fióktelepek vagy leányvállalatok valamely tagállam területén történő létrehozásának feltételeit, másrészt az ilyen képviseletek, fióktelepek és leányvállalatok irányító és ellenőrző tisztségeinek az anyalétesítmény személyzete által történő betöltésére vonatkozó feltételeket illetően;

g) a szükséges mértékben összehangolja azokat a biztosítékokat, amelyeket a tagállamok a 58. cikk második bekezdése szerinti társaságoktól a tagok és harmadik személyek érdekeinek védelme céljából megkövetelnek, annak érdekében, hogy az ilyen biztosítékokat egyenértékűvé tegyék a Közösségen belül;

h) megbizonyosodik arról, hogy a tagállamok által nyújtott támogatások nem torzítják-e a letelepedés feltételeit.

55. cikk

Valamely tagállamban a közhatalom gyakorlásához tartósan vagy időlegesen kapcsolódó tevékenységekre e fejezet rendelkezései az adott tagállam vonatkozásában nem alkalmazhatók.

A Bizottság javaslata alapján a Tanács minősített többséggel úgy rendelkezhet, hogy e fejezet rendelkezései

bizonyos tevékenységekre nem alkalmazhatók.

56. cikk

(1) E fejezet rendelkezései és az azok alapján hozott intézkedések nem érintik azoknak a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek az alkalmazhatóságát, amelyek közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból különleges elbánást írnak elő a külföldi állampolgárokra nézve.

(2). Az átmeneti időszak végéig a Tanács a Bizottság javaslata alapján, a Közgyűléssel folytatott konzultációt követően egyhangúlag irányelveket bocsát ki a fent említett törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolása céljából. A második szakasz végét követően azonban a Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel bocsát ki irányelveket a valamennyi tagállamban rendeleti vagy közigazgatási szabályozási szintű rendelkezések összehangolása céljából.

57. cikk

(1) A Tanács az önálló vállalkozói tevékenység megkezdésének és folytatásának megkönnyítése érdekében a Bizottság javaslata alapján és a Közgyűléssel folytatott konzultációt követően, az első szakaszban egyhangúlag, azt követően pedig minősített többséggel irányelveket bocsát ki az oklevelek, a bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismerése céljából.

(2) Ugyanebből a célból a Tanács az átmeneti időszak végéig a Bizottság javaslata alapján és a Közgyűléssel folytatott konzultációt követően irányelveket bocsát ki a tagállamok önálló vállalkozói tevékenység megkezdésére és folytatására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek összehangolására. Egyhangúság szükséges az olyan kérdésekben, amelyek legalább egy tagállamban törvényi szintű szabályozási tárgykörbe tartoznak, valamint az olyan rendelkezések esetében, amelyek a megtakarítások védelmére, így különösen a hitelnyújtásra és a banki tevékenység gyakorlására vonatkoznak, illetve amelyek az orvosi és egyéb gyógyító, valamint a gyógyszerészeti szakmáknak a különböző tagállamokban történő gyakorlására irányadó feltételekre vonatkoznak Egyéb esetekben a Tanács az első szakaszban egyhangúlag, azt követően pedig minősített többséggel határoz.

(3) Az orvosi és egyéb gyógyító, valamint a gyógyszerészeti szakmák esetében a korlátozások fokozatos eltörlése az e szakmáknak a különböző tagállamokban történő gyakorlására vonatkozó feltételek összehangolásától függ.

58. cikk

Valamely tagállam jogszabályai alapján létrehozott olyan társaság, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye a Közösség területén van, e fejezet alkalmazása szempontjából ugyanolyan elbánásban részesül, mint azok a természetes személyek, akik a tagállamok állampolgárai.

„Társaság” a polgári vagy kereskedelmi jog alapján létrejött társaság, beleértve a szövetkezeteket és a közjog vagy a magánjog hatálya alá tartozó más jogi személyeket, kivéve a non-profit szervezeteket.

3. FEJEZET

Szolgáltatások

59. cikk

Az alábbiakban megállapított rendelkezéseknek megfelelően az átmeneti időszak alatt fokozatosan el kell törölni a Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó minden korlátozást a tagállamok olyan állampolgárai tekintetében, akik a Közösségnek nem abban a tagállamában letelepedettek, mint a szolgáltatást igénybe vevő személy.

A Tanács a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag e fejezet rendelkezéseit kiterjesztheti harmadik országok olyan állampolgáraira, akik szolgáltatásokat nyújtanak és a Közösség területén letelepedettek.

60. cikk

E szerződés alkalmazásában „szolgáltatás” a rendszerint díjazás ellenében nyújtott szolgáltatás, ha nem tartozik az áruk, a tőke és a személyek szabad mozgására vonatkozó rendelkezések hatálya alá.

Szolgáltatásnak minősülnek különösen:

a) az ipari jellegű tevékenységek;

b) a kereskedelmi jellegű tevékenységek;

c) a kézműipari tevékenységek;

d) a szabadfoglalkozásúként végzett tevékenységek.

A letelepedési jogra vonatkozó fejezet rendelkezéseinek sérelme nélkül a szolgáltatást nyújtó személy a szolgáltatásnyújtás érdekében tevékenységét ideiglenesen a szolgáltatásnyújtás helye szerinti államban is folytathatja az ezen állam saját állampolgáraira irányadó feltételek szerint.

61. cikk

(1) A közlekedés területén a szolgáltatásnyújtás szabadságára a közlekedésre vonatkozó cím rendelkezései az irányadók.

(2) A tőkemozgásokkal kapcsolatos banki és biztosítási szolgáltatások liberalizációja a tőkemozgások

fokozatos liberalizációjával összhangban valósul meg.

62. cikk

Ha e szerződés másként nem rendelkezik, a tagállamok nem vezethetnek be új korlátozásokat a szolgáltatásnyújtásnak az e szerződés hatálybalépésének időpontjáig ténylegesen elért szabadságára vonatkozóan.

63. cikk

(1) Az első szakasz végéig a Tanács a Bizottság javaslata alapján, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Közgyűléssel folytatott konzultációt követően egyhangúlag eljárva általános programot állít össze a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó Közösségen belüli korlátozások eltörlésére. A Bizottság javaslatát az első szakasz első két éve folyamán terjeszti a Tanács elé.

A programban minden egyes szolgáltatástípusra nézve meg kell határozni a liberalizáció általános feltételeit és szakaszait.

(2) A Tanács a Bizottság javaslata alapján és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal, valamint a Közgyűléssel folytatott konzultációt követően, az első szakaszban egyhangúlag, azt követően pedig minősített többséggel, irányelveket bocsát ki az általános program végrehajtása, illetve — ha ilyen program nem létezik — valamely meghatározott szolgáltatás liberalizációja egy szakaszának elérése érdekében.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett javaslatok és határozatok tekintetében főszabályként azok a szolgáltatások élveznek elsőbbséget, amelyek közvetlen hatást gyakorolnak a termelési költségekre, vagy amelyek liberalizációja hozzájárul a termékek kereskedelmének előmozdításához.

64. cikk

A tagállamok kinyilvánítják készségüket arra, hogy az 63. cikk (2) bekezdése alapján kibocsátott irányelvek által előirányzott mértéken túl is vállalják a szolgáltatások liberalizációját, amennyiben általános gazdasági helyzetük és az érintett gazdasági ágazat helyzete ezt lehetővé teszi.

A Bizottság ennek érdekében ajánlásokat tesz az érintett tagállamoknak.

65. cikk

A szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó korlátozások eltörléséig a tagállamok ezeket a korlátozásokat állampolgárság vagy lakóhely alapján történő különbségtétel nélkül alkalmazzák a 59. cikk első bekezdése értelmében szolgáltatást nyújtó minden személyre.

66. cikk

A 55–58. cikk rendelkezéseit az e fejezet által szabályozott kérdésekre is alkalmazni kell.

4. FEJEZET

Tőkeműveletek

67. cikk

(1) Az átmeneti időszak alatt és a közös piac megfelelő működésének biztosításához szükséges mértékben a tagállamok egymás között fokozatosan eltörlik a tagállamokban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személyekhez kötődő tőkemozgásra vonatkozó korlátozásokat, valamint a felek állampolgárságán, lakóhelyén vagy székhelyén, illetve a tőkebefektetés helyén alapuló minden megkülönböztetést.

(2) A tagállamok közötti tőkemozgással kapcsolatos folyó fizetéseket legkésőbb az első szakasz végéig

minden korlátozás alól mentesíteni kell.

68. cikk

(1) Az e fejezetben tárgyalt kérdések tekintetében a tagállamok az e szerződés hatálybalépését követően még szükséges devizahatósági engedélyek megadásánál a lehető legliberálisabban járnak el.

(2) A tőkepiacra és a hitelrendszerre irányadó nemzeti szabályoknak az e fejezet rendelkezéseinek megfelelően liberalizált tőkemozgásra történő alkalmazása során a tagállamok nem tesznek megkülönböztetést.

(3) A tagállamok, illetve regionális és helyi hatóságaik közvetlen vagy közvetett finanszírozására szolgáló kölcsönök nem nyújthatók más tagállamok által, illetve nem helyezhetők ki más tagállamokban, kivéve ha az érintett államok erről megegyeztek. Ez a rendelkezés nem zárja ki az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 22. cikkének alkalmazását.

69. cikk

A Tanács a Bizottság javaslata alapján — amely e célból a 105. cikkben előírt Monetáris Bizottsággal konzultál — az első két szakaszban egyhangúlag, azt követően pedig minősített többséggel bocsátja ki a 67. cikk rendelkezéseinek fokozatos végrehajtásához szükséges irányelveket.

70. cikk

(1) A Bizottság a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgásra vonatkozóan a tagállamok devizapolitikájának fokozatos összehangolása érdekében intézkedéseket javasol a Tanácsnak. E célból a Tanács egyhangúlag eljárva irányelveket bocsát ki. A Tanács a liberalizáció lehető legmagasabb fokának elérésére törekszik.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés értelmében hozott intézkedések révén a tagállamok devizaszabályai közötti különbségeket nem lehet megszüntetni, és amennyiben ezek a különbségek oda vezethetnek, hogy egy tagállamban lakóhellyel rendelkező személy a 67. cikkben előírt, a Közösségen belüli szabadabb átutalási lehetőségeket azért veszi igénybe, hogy kijátssza valamely tagállam harmadik országba irányuló vagy onnan származó tőkemozgásra vonatkozó szabályait, az érintett tagállam a többi tagállammal és a Bizottsággal folytatott konzultációt követően megfelelő intézkedéseket hozhat e nehézségek leküzdésére.

Ha a Tanács megállapítja, hogy ezek az intézkedések a Közösségen belüli szabad tőkemozgást nagyobb mértékben korlátozzák, mint amennyire az a nehézségek leküzdése céljából szükséges, a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel határozhat arról, hogy az érintett tagállam módosítsa vagy törölje el ezeket az intézkedéseket.

71. cikk

A tagállamok törekednek arra, hogy a Közösségen belül ne vezessenek be új devizakorlátozásokat a tőkemozgásra és az ahhoz kapcsolódó folyó fizetésekre vonatkozóan, valamint arra, hogy a már meglévő szabályokat ne szigorítsák.

A tagállamok kinyilvánítják készségüket arra, hogy a tőkemozgás előző cikkekben előírt liberalizációjának szintjét tovább növeljék, amennyire ezt gazdasági helyzetük, így különösen fizetési mérlegük állása lehetővé teszi.

A Bizottság a Monetáris Bizottsággal folytatott konzultációt követően e tárgyban ajánlásokat tehet a

tagállamoknak.

72. cikk

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot azokról a harmadik országba irányuló vagy onnan származó tőkemozgásokról, amelyek a tudomásukra jutnak. Az e tárgyban hasznosnak ítélt véleményét a Bizottság közölheti a tagállamokkal.

73. cikk

(1) Ha a tőkemozgás zavarokat okoz valamely tagállam tőkepiacának működésében, a Bizottság a Monetáris Bizottsággal folytatott konzultációt követően felhatalmazza az adott államot arra, hogy a tőkemozgás területén védintézkedéseket tegyen, amelyek feltételeit és részleteit a Bizottság határozza meg.

A Tanács minősített többséggel visszavonhatja ezt a felhatalmazást, illetve módosíthatja annak feltételeit vagy részleteit.

(2) A nehézségekkel küzdő tagállam azonban a fenti intézkedéseket titkos vagy sürgős jellegük miatt szükség esetén saját kezdeményezésére is meghozhatja. A Bizottságot és a többi tagállamot az ilyen intézkedésekről legkésőbb azok hatálybalépésének időpontjában tájékoztatni kell. Ebben az esetben a Bizottság a Monetáris Bizottsággal folytatott konzultációt követően úgy határozhat, hogy az érintett tagállam módosítsa vagy törölje el ezeket az intézkedéseket.

IV. CÍM Közlekedés

74. cikk

E szerződés célkitűzéseit a tagállamok az e címben szabályozott területen egy közös közlekedéspolitika

keretében hajtják végre.

75. cikk

(1) A 74. cikk végrehajtása céljából és a közlekedés sajátosságainak figyelembevételével a Tanács a Bizottság javaslata alapján, valamint a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Közgyűléssel folytatott konzultációt követően, a második szakasz végéig egyhangúlag, azt követően pedig minősített többséggel, meghatározza:

a) a valamely tagállam területére irányuló vagy onnan kiinduló, illetve egy vagy több tagállam területén áthaladó nemzetközi közlekedésre alkalmazandó közös szabályokat;

b) azokat a feltételeket, amelyek mellett valamely tagállamban egy ott nem honos fuvarozó közlekedési szolgáltatásokat végezhet;

c) az egyéb megfelelő rendelkezéseket.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett rendelkezéseket az átmeneti időszak alatt kell

meghatározni.

(3) Amennyiben a közlekedési szabályrendszer elveire vonatkozó rendelkezések alkalmazása egyes térségekben az életszínvonalat és foglalkoztatást, valamint a közlekedési eszközök kihasználását feltehetően súlyosan befolyásolja, e rendelkezéseket a Tanács — az (1) bekezdésben előírt eljárástól eltérve — egyhangúlag állapítja meg. Ennek során a Tanács figyelembe veszi a közös piac létrehozásából eredő gazdasági fejlődéshez való igazodás szükségességét.

76. cikk

A 75. cikk (1) bekezdésében említett rendelkezések meghozataláig az erre a területre e szerződés hatálybalépésekor irányadó különböző rendelkezéseket a Tanács egyhangú jóváhagyása nélkül egyetlen tagállam sem változtathatja meg oly módon, hogy azok más tagállamok fuvarozóit a belföldi fuvarozóknál

— akár közvetlenül, akár közvetve — hátrányosabban érintsék.

77. cikk

E szerződéssel összeegyeztethetők azok a támogatások, amelyek megfelelnek a közlekedés összehangolására irányuló igényeknek, vagy amelyek a közszolgáltatás fogalmában benne rejlő bizonyos kötelezettségek terheinek megtérítését szolgálják.

78. cikk

Az e szerződés keretei között a fuvarozási díjakra és feltételekre vonatkozóan elfogadott intézkedéseknek figyelembe kell venniük a fuvarozók gazdasági körülményeit.

79. cikk

(1) A Közösségen belüli közlekedés terén legkésőbb a második szakasz végéig meg kell szüntetni azokat a megkülönböztetéseket, amelyek abban nyilvánulnak meg, hogy a fuvarozók azonos áruk azonos viszonylatban történő fuvarozása esetén különböző díjakat és feltételeket állapítanak meg az áru származási országa vagy rendeltetési helye alapján.

(2) Az (1) bekezdés nem zárja ki, hogy a Tanács a 75. cikk (1) bekezdése alapján egyéb intézkedéseket fogadjon el.

(3) Az e szerződés hatálybalépését követő két éven belül a Tanács a Bizottság javaslata alapján, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően minősített többséggel megállapítja az (1) bekezdés rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó szabályokat.

A Tanács mindenekelőtt megállapíthatja azokat a rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a Közösség intézményei az (1) bekezdésben megállapított szabály betartását biztosítani tudják, továbbá hogy az ebből származó előnyöket a felhasználók teljes mértékben élvezhessék.

(4) A Bizottság saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam kérelmére az (1) bekezdés hatálya alá tartozó valamennyi megkülönböztetést megvizsgálja, és az érintett tagállamokkal folytatott konzultációt követően, a (3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően megállapított szabályok keretei között meghozza a szükséges határozatokat.

80. cikk

(1) A második szakasz kezdetétől a tagállamok a Közösségen belüli közlekedés tekintetében nem állapíthatnak meg olyan díjat vagy feltételt, amely egy vagy több vállalkozás vagy iparág támogatásának vagy védelmének valamely elemét foglalja magában, kivéve ha a Bizottság ezt engedélyezi.

(2) A Bizottság saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam kérelmére megvizsgálja az (1) bekezdésben említett díjakat és feltételeket, figyelembe véve különösen a megfelelő regionális gazdaságpolitika követelményeit, a gazdasági fejlődésben elmaradt területek szükségleteit és a politikai körülmények által súlyosan érintett területek problémáit egyrészről, valamint a díjaknak és feltételeknek a különböző közlekedési módok közötti versenyre gyakorolt hatását másrészről.

A valamennyi érintett tagállammal folytatott konzultációt követően a Bizottság meghozza a szükséges határozatokat.

(3) Az (1) bekezdésben előírt tilalom nem vonatkozik a versenytarifákra.

81. cikk

A fuvarozók által a határátlépéssel összefüggésben a fuvardíjakon felül felszámított költségek vagy díjak nem léphetnek túl egy ésszerű szintet, figyelembe véve a határátlépéssel ténylegesen felmerült költségeket is.

A tagállamok törekednek ezeknek a költségeknek a fokozatos csökkentésére. A Bizottság e cikk alkalmazására ajánlásokat tehet a tagállamoknak.

82. cikk

E cím rendelkezései nem akadályozzák a Németországi Szövetségi Köztársaságban hozott intézkedések alkalmazását, amennyiben azokra olyan gazdasági hátrányok ellensúlyozása érdekében van szükség, amelyeket Németország felosztása okozott a Szövetségi Köztársaság e felosztás által érintett egyes területeinek gazdaságában.

83. cikk

A Bizottság mellett a tagállamok kormányai által kijelölt szakértőkből álló tanácsadó bizottságot kell létrehozni. A Bizottság, amennyiben szükségesnek tartja, konzultál ezzel a bizottsággal a közlekedési kérdésekről; ez a Gazdasági és Szociális Bizottság közlekedési részlegének hatáskörét nem érinti.

84. cikk

(1) E cím rendelkezéseit a vasúti, közúti és belvízi közlekedésre kell alkalmazni.

(2) A Tanács egyhangúlag határozhat arról, hogy lehet-e, és ha igen, milyen mértékben és milyen eljárással, a tengeri és légiközlekedésre vonatkozóan megfelelő rendelkezéseket hozni.

HARMADIK RÉSZ

A közösség politikája

I. CÍM Közös szabályok

1. FEJEZET

Versenyszabályok

1. szakasz Vállalkozásokra vonatkozó szabályok

85. cikk

(1) A közös piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a közös piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen:

a) a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése;

b) a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése;

c) a piacok vagy a beszerzési források felosztása;

d) egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok

hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;

e) a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.

(2) Az e cikk alapján tiltott megállapodás vagy döntés semmis.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásától azonban el lehet tekinteni az olyan esetekben, amikor

— a vállalkozások közötti megállapodás vagy megállapodások csoportja;

— a vállalkozások társulásai által hozott döntés vagy döntések csoportja;

— az összehangolt magatartás vagy összehangolt magatartások csoportja

hozzájárul az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához, ugyanakkor lehetővé teszi a fogyasztók méltányos részesedését a belőle eredő előnyből anélkül, hogy:

a) az érintett vállalkozásokra olyan korlátozásokat róna, amelyek e célok eléréséhez nem nélkülözhetetlenek;

b) lehetővé tenné ezeknek a vállalkozásoknak, hogy a kérdéses áruk jelentős része tekintetében

megszüntessék a versenyt.

86. cikk

A közös piaccal összeegyeztethetetlen és tilos egy vagy több vállalkozásnak a közös piacon vagy annak jelentős részén meglévő erőfölényével való visszaélése, amennyiben ez hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre.

Ilyen visszaélésnek minősül különösen:

a) tisztességtelen beszerzési vagy eladási árak, illetve egyéb tisztességtelen üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett kikötése;

b) a termelés, az értékesítés vagy a műszaki fejlesztés korlátozása a fogyasztók kárára;

c) egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;

d) a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.

87. cikk

(1) Az e szerződés hatálybalépését követő három éven belül a Tanács a Bizottság javaslata alapján és a Közgyűléssel folytatott konzultációt követően egyhangúlag elfogad minden, a 85. és 86. cikkben meghatározott elvek érvényre juttatását szolgáló megfelelő rendeletet vagy irányelvet.

Amennyiben az említett határidőn belül ezeket a rendelkezéseket nem fogadták el, azokat a Tanács a Bizottság javaslata alapján, a Közgyűléssel folytatott konzultációt követően minősített többséggel állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett rendeletek vagy irányelvek célja különösen:

a) a 85. cikk (1) bekezdésében és a 86. cikkben megállapított tilalmak betartásának biztosítása

pénzbírság vagy kényszerítő bírság előírásával;

b) a 85. cikk (3) bekezdésének alkalmazására részletes szabályok megállapítása, figyelembe véve egyrészről a hatékony felügyelet biztosításának, másrészről a hatósági ellenőrzés lehető legnagyobb mértékű egyszerűsítésének szükségességét;

c) szükség esetén a 85. és 86. cikk rendelkezései hatályának meghatározása a gazdaság különböző

ágazataiban;

d) a Bizottság, illetve a Bíróság e bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása terén betöltendő

feladatainak meghatározása;

e) a nemzeti jogszabályok és az e szakaszban foglalt, illetve az e cikk alapján elfogadott rendelkezések közötti kapcsolat meghatározása.

88. cikk

A 87. cikk alapján elfogadott rendelkezések hatálybalépéséig a tagállamok hatóságai országuk jogának megfelelően, valamint a 85. cikk, különösen annak (3) bekezdése, és a 86. cikk rendelkezéseinek megfelelően döntenek a megállapodások, döntések és összehangolt magatartások megengedhetőségéről, valamint a közös piacon meglévő erőfölénnyel való visszaélésről.

89. cikk

(1) A 88. cikk sérelme nélkül a Bizottság működésének megkezdésétől fogva biztosítja a 85. és 86. cikkben megállapított elvek alkalmazását. Egy tagállam kérelmére vagy hivatalból — együttműködve a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival, amelyek segítséget nyújtanak számára — megvizsgálja azokat az eseteket, ahol fennáll ezen elvek megsértésének a gyanúja. Amennyiben jogsértést állapít meg, javaslatot tesz a jogsértés megszüntetésére irányuló megfelelő intézkedésekre.

(2) Amennyiben a jogsértést nem szüntetik meg, a Bizottság indokolással ellátott határozatában állapítja meg az elvek megsértését. A Bizottság határozatát nyilvánosságra hozhatja, és felhatalmazhatja a tagállamokat arra, hogy megtegyék a helyzet orvosolásához szükséges intézkedéseket, amelyek feltételeit és részleteit a Bizottság határozza meg.

90. cikk

(1) A közvállalkozások és az olyan vállalkozások esetében, amelyeknek a tagállamok különleges vagy kizárólagos jogokat biztosítanak, a tagállamok nem hozhatnak és nem tarthatnak fenn az e szerződéssel, különösen az annak 7. és 85–94. cikkében foglalt szabályokkal ellentétes intézkedéseket.

(2) Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak e szerződés szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes a Közösség érdekeivel.

(3) A Bizottság biztosítja e cikk rendelkezéseinek alkalmazását, és szükség esetén megfelelő irányelveket

vagy határozatokat intéz a tagállamokhoz.

2. szakasz Dömping

91. cikk

(1) Ha a Bizottság az átmeneti időszak alatt egy tagállam vagy valamely érdekelt fél kérelmére megállapítja, hogy a közös piacon dömpingtevékenységet folytatnak, annak megszüntetése érdekében ajánlásokat intéz a dömpingtevékenységet folytató személyhez vagy személyekhez.

Ha ezt a tevékenységet tovább folytatják, a Bizottság felhatalmazza a sértett tagállamot arra, hogy védintézkedéseket tegyen, amelyek feltételeit és részletes szabályait a Bizottság határozza meg.

(2) E szerződés hatályba lépésével a tagállamok valamelyikéből származó vagy ott szabad forgalomban lévő, illetve egy másik tagállamba kivitt termékek újrabehozatal esetén mindenféle vám, mennyiségi korlátozás vagy azzal azonos hatású intézkedés alól mentesen léphetnek be az előbbi tagállamba. A Bizottság megállapítja az e bekezdés alkalmazásához szükséges megfelelő szabályokat.

3. szakasz Állami támogatások

92. cikk

(1) Ha e szerződés másként nem rendelkezik, a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(2) A közös piaccal összeegyeztethető:

a) a magánszemély fogyasztóknak nyújtott szociális jellegű támogatás, feltéve hogy azt a termék

származásán alapuló megkülönböztetés nélkül nyújtják;

b) a természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás;

c) a Németországi Szövetségi Köztársaság Németország felosztása által érintett egyes területei gazdaságának nyújtott támogatás, amennyiben a támogatásra a felosztásból eredő gazdasági hátrányok ellensúlyozásához szükség van.

(3) A közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető:

a) az olyan térségek gazdasági fejlődésének előmozdítására nyújtott támogatás, ahol rendkívül alacsony az életszínvonal vagy jelentős az alulfoglalkoztatottság;

b) valamely közös európai érdeket szolgáló fontos projekt megvalósításának előmozdítására vagy egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott támogatás;

c) az egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben. A hajógyártásnak nyújtott, 1957. január 1-jén fennálló támogatásokat azonban, amennyiben azok csupán a vámvédelem hiányának ellentételezésére szolgálnak, fokozatosan csökkenteni kell ugyanolyan feltétekkel, mint amelyek a vámok eltörlésére vonatkoznak, figyelemmel az e szerződés harmadik országokkal szembeni közös kereskedelempolitikára vonatkozó rendelkezéseire is;

d) a támogatás olyan egyéb fajtái, amelyeket a Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített

többséggel hozott határozatával határoz meg.

93. cikk

(1) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve folyamatosan vizsgálja a tagállamokban létező támogatási programokat. A Bizottság javaslatot tesz a tagállamoknak a közös piac fokozatos fejlődése vagy működése által megkövetelt megfelelő intézkedések meghozatalára.

(2) Ha a Bizottság — azt követően, hogy felhívta az érintett feleket észrevételeik megtételére — megállapítja, hogy egy állam által vagy állami forrásból nyújtott támogatás a 92. cikk értelmében nem egyeztethető össze a közös piaccal, vagy hogy az ilyen támogatást visszaélésszerűen használják fel, úgy határoz, hogy az érintett állam köteles a Bizottság által kitűzött határidőn belül a támogatást megszüntetni vagy módosítani.

Ha az érintett állam a kitűzött határidőn belül nem tesz eleget ennek a határozatnak, a Bizottság vagy

bármely érdekelt állam — a 169. és 170. cikk rendelkezéseitől eltérve — közvetlenül a Bírósághoz fordulhat.

Valamely tagállam kérelmére a Tanács egyhangúlag úgy határozhat, hogy a tagállam által nyújtott vagy nyújtani kívánt támogatást — a 92. cikk rendelkezéseitől vagy a 94. cikk alapján elfogadott rendeletektől

eltérve — a közös piaccal összeegyeztethetőnek kell tekinteni, ha az ilyen határozatot rendkívüli körülmények indokolják. Ha a Bizottság e támogatást illetően már megindította az e bekezdés első albekezdésében említett eljárást, a kérelem tagállam általi benyújtása a Tanácshoz a Tanács álláspontjának kinyilvánításáig az eljárás felfüggesztését eredményezi.

Ha azonban a Tanács a kérelem benyújtásától számított három hónapon belül nem nyilatkozik, az ügyben a Bizottság határoz.

(3) A Bizottságot az észrevételei megtételéhez szükséges időben tájékoztatni kell minden támogatás nyújtására és módosítására irányuló szándékról. Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a szándék a 92. cikk értelmében nem egyeztethető össze a közös piaccal, haladéktalanul megindítja a (2) bekezdés szerinti eljárást. Amíg ebben az eljárásban végső határozat nem születik, az érintett tagállam a tervezett intézkedéseket nem hajthatja végre.

94. cikk

A Tanács a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel megfelelő rendeleteket alkothat a 92. és 93. cikk alkalmazására, és meghatározhatja különösen a 93. cikk (3) bekezdésének alkalmazási feltételeit, valamint az ez alól az eljárás alól mentesülő támogatási fajtákat.

2. FEJEZET

Adórendelkezések

95. cikk

A tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegű

hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belső adót.

A tagállamok továbbá nem vetnek ki más tagállamok termékeire olyan természetű belső adót, amely más

termékek közvetett védelmét szolgálhatja.

A tagállamok legkésőbb a második szakasz kezdetéig hatályon kívül helyezik vagy módosítják az e

szerződés hatálybalépésekor meglévő és a fenti szabályokkal ellentétes rendelkezéseket.

96. cikk

Egy termék valamely tagállamba történő kivitele esetén a belső adó visszatérítése nem haladhatja meg az

erre közvetlenül vagy közvetve kivetett belső adók összegét.

97. cikk

Azok a tagállamok, amelyek halmozott többfázisú adó rendszere szerint kiszámított forgalmi adót vetnek ki, a behozott árukra általuk kivetett belső adók vagy a kivitt árukra általuk engedélyezett visszatérítések esetében termékenként vagy termékcsoportonként átlagkulcsokat állapíthatnak meg, feltéve hogy ez nem sérti a 95. és 96. cikkben meghatározott elveket.

Ha a valamely tagállam által kialakított átlagkulcsok nem felelnek meg ezeknek az elveknek, a Bizottság az

érintett államhoz megfelelő irányelveket vagy határozatokat intéz.

98. cikk

A forgalmi adóktól, jövedéki adóktól és a közvetett adók egyéb formáitól eltérő közterhek esetén a többi tagállamba irányuló kivitellel összefüggésben nem adhatók mentességek és visszatérítések, valamint a tagállamokból történő behozatallal összefüggésben nem vethetők ki kiegyenlítő díjak, kivéve ha a Tanács a tervezett intézkedéseket a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel, korlátozott időtartamra előzetesen jóváhagyta.

99. cikk

A Bizottság megvizsgálja, hogy a belső piac érdekében a tagállamok közötti kereskedelemben alkalmazandó, a forgalmi adókra, a jövedéki adókra és a közvetett adók egyéb formáira, beleértve a kiegyenlítő intézkedéseket, vonatkozó eltérő tagállami jogszabályokat miként lehet harmonizálni.

A Bizottság javaslatokat terjeszt a Tanács elé, amely azokról a 100. és a 101. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül egyhangúlag határoz.

3. FEJEZET

Jogszabályok közelítése

100. cikk

A Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag irányelveket fogad el a tagállamok olyan törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére, amelyek közvetlenül érintik a közös piac megteremtését vagy működését.

A Közgyűléssel és a Gazdasági és Szociális Bizottsággal konzultálni kell az olyan irányelvek esetén, amelyek végrehajtása egy vagy több tagállamban jogszabályi rendelkezések módosításával járna.

101. cikk

Ha a Bizottság azt állapítja meg, hogy a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közötti különbségek torzítják a közös piaci verseny feltételeit, és hogy ezt a torzulást ki kell küszöbölni, konzultál az érintett tagállamokkal.

Ha ez a konzultáció nem eredményez a torzulás kiküszöbölésére vonatkozó megállapodást, a Tanács a Bizottság javaslata alapján, az első szakaszban egyhangúlag, azt követően pedig minősített többséggel elfogadja a szükséges irányelveket. A Bizottság és a Tanács bármely egyéb, e szerződésben előirányzott megfelelő intézkedést megtehet.

102. cikk

(1) Amennyiben okkal lehet tartani attól, hogy törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések elfogadása vagy módosítása a 101. cikk értelmében vett torzulást okoz, az így eljárni kívánó tagállam konzultál a Bizottsággal. A tagállamokkal folytatott konzultációt követően a Bizottság ajánlást tesz az érintett államoknak a szóban forgó torzulás elkerülésére alkalmas intézkedésekre vonatkozóan.

(2) Ha az az állam, amely nemzeti rendelkezéseket kíván bevezetni vagy módosítani, nem tesz eleget a neki címzett bizottsági ajánlásnak, a többi tagállamtól nem követelhető meg, hogy e torzulás kiküszöbölése érdekében saját nemzeti rendelkezéseit a 101. cikk értelmében módosítsa. Ha az a tagállam, amely figyelmen kívül hagyta a Bizottság ajánlását, olyan torzulást okoz, amely csak saját magára nézve hátrányos, a 101. cikk rendelkezései nem alkalmazhatók.

II. CÍM

Gazdaságpolitika

1. FEJEZET

Konjunktúrapolitika

103. cikk

(1) A Tagállamok konjunktúrapolitikájukat közös érdekű ügynek tekintik. A mindenkori helyzethez igazodóan megteendő intézkedésekről konzultálnak egymással és a Bizottsággal.

(2) A Tanács, az e szerződésben előírt egyéb eljárások sérelme nélkül, a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag határozhat a helyzetnek megfelelő intézkedésekről.

(3) A Tanács, a Bizottság javaslata alapján, minősített többséggel adott esetben elfogadja a (2) bekezdés

alapján eldöntött intézkedések érvényre juttatásához szükséges irányelveket.

(4) Az e cikkben megállapított eljárást kell alkalmazni akkor is, ha egyes termékekkel való ellátásban nehézségek merülnek fel.

2. FEJEZET

Fizetési mérleg

104. cikk

Minden tagállam olyan gazdaságpolitikát folytat, amely ahhoz szükséges, hogy a foglalkoztatás magas szintjének és a stabil árszínvonalnak a megőrzése mellett biztosítsa fizetési mérlege egészének egyensúlyát, és fenntartsa a valutája iránti bizalmat.

105. cikk

(1) A 104. cikkben megfogalmazott célkitűzések elérésének megkönnyítése érdekében a tagállamok összehangolják gazdaságpolitikájukat. E célból együttműködést alakítanak ki a közigazgatásaik megfelelő szervezeti egységei, illetve a központi bankjaik között.

A Bizottság ajánlásokat terjeszt a Tanács elé arra vonatkozóan, hogy ezt az együttműködést miként lehet

megvalósítani.

(2) A tagállamok monetáris politikáinak a közös piac működéséhez szükséges legteljesebb mértékű összehangolásának elősegítése érdekében egy tanácsadói jogkörrel rendelkező Monetáris Bizottság jön létre. Ez a bizottság a következő feladatokat látja el:

— figyelemmel kíséri a tagállamok és a Közösség monetáris és pénzügyi helyzetét, valamint a tagállamok általános fizetési rendszerét, és rendszeresen jelentést készít erről a Tanács és a Bizottság részére;

— a Tanács vagy a Bizottság kérésére, illetve saját kezdeményezésére véleményt ad ezen intézmények részére;

Minden egyes tagállam és a Bizottság két-két tagot nevez ki a Monetáris Bizottságba.

106. cikk

(1) Minden tagállam vállalja, hogy — annak a tagállamnak a valutájában, amelyben a hitelező vagy a kedvezményezett letelepedett — az áruk, szolgáltatások és a tőke mozgásával kapcsolatos fizetéseket, valamint a tőke és a jövedelmek átutalását engedélyezi olyan mértékben, amennyire a tagállamok között az áruk, szolgáltatások és a tőke mozgása e szerződés értelmében liberalizált.

A tagállamok kinyilvánítják készségüket arra, hogy vállalják a fizetéseknek az előző albekezdésben előírt mértéket meghaladó liberalizációját, amennyire ezt általában gazdasági helyzetük és különösen fizetési mérlegük állása lehetővé teszi.

(2) Amennyiben az áruk, szolgáltatások és a tőke mozgásának csupán az ezekhez kapcsolódó fizetésekre vonatkozó korlátozások szabnak határt, ezeket a korlátozásokat — a mennyiségi korlátozásokra, a szolgáltatások liberalizációjára és a szabad tőkemozgásra vonatkozó fejezetek rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával — fokozatosan el kell törölni.

(3) A tagállamok vállalják, hogy egymás között nem vezetnek be semmilyen új korlátozást az e szerződés

III. mellékletében felsorolt láthatatlan műveletekhez kapcsolódó átutalásokra vonatkozóan.

A meglévő korlátozások fokozatos eltörlésére a 63–65. cikk rendelkezései szerint kerül sor, amennyiben arra nem az (1) és (2) bekezdésben szereplő rendelkezések vagy a szabad tőkemozgásra vonatkozó fejezet rendelkezései az irányadók.

(4) A tagállamok szükség esetén tanácskoznak egymással azokról az intézkedésekről, amelyeket az ebben a cikkben említett fizetések és átutalások lebonyolítása érdekében kell meghozni; ezek az intézkedések nem akadályozhatják az e fejezetben meghatározott célkitűzések elérését.

107. cikk

(1) Az árfolyamok területén folytatott politikáját valamennyi tagállam közös érdekű ügyként kezeli.

(2) Ha valamely tagállam olyan változtatást hajt végre árfolyamain, amely összeegyeztethetetlen a 104. cikkben megállapított célkitűzésekkel és súlyosan torzítja a verseny feltételeit, a Bizottság a Monetáris Bizottsággal folytatott konzultációt követően felhatalmazhatja a többi tagállamot arra, hogy egy szigorúan korlátozott ideig megtegyék a szükséges intézkedéseket az ilyen változtatás következményeinek ellentételezésére; az ilyen intézkedések feltételeit és részletes szabályait a Bizottság maga határozza meg.

108. cikk

(1) Ha egy tagállam a fizetési mérlege tekintetében a fizetési mérleg egészének egyensúlyhiányából vagy a rendelkezésére álló deviza típusából adódóan nehézségekkel küzd vagy ilyen nehézségek bekövetkezése komolyan fenyegeti, és ezek a nehézségek alkalmasak különösen a közös piac működésének vagy a közös kereskedelempolitika fokozatos megvalósításának veszélyeztetésére, a Bizottság haladéktalanul megvizsgálja az érintett állam helyzetét és azokat az intézkedéseket, amelyeket ez az állam a 104. cikk rendelkezéseinek megfelelően minden rendelkezésére álló eszközzel megtett vagy megtehet. A Bizottság megjelöli, hogy milyen intézkedések megtételét javasolja az érintett államnak.

Ha a tagállam által hozott és a Bizottság által javasolt intézkedések elégtelennek bizonyulnak a felmerült vagy fenyegető nehézségek leküzdéséhez, a Bizottság a Monetáris Bizottsággal folytatott konzultációt követően kölcsönös segítségnyújtásra és ehhez megfelelő módszerekre tesz javaslatot a Tanácsnak.

A Bizottság rendszeresen tájékoztatja a Tanácsot a helyzetről és annak alakulásáról.

(2) A Tanács minősített többséggel ilyen kölcsönös segítséget nyújt; irányelveket vagy határozatokat fogad el, amelyek meghatározzák az ilyen segítségnyújtás feltételeit és részleteit. A kölcsönös segítségnyújtás megvalósulhat:

a) összehangolt fellépés útján olyan más nemzetközi szervezetek irányába vagy keretében, amelyekhez a tagállamok fordulhatnak;

b) olyan intézkedések útján, amelyek a kereskedelem eltérülésének elkerüléséhez szükségesek, ha a nehézségekkel küzdő állam harmadik országokkal szemben mennyiségi korlátozásokat tart fenn vagy vezet be újra;

c) más tagállamok által nyújtott korlátozott mértékű hitelek útján, amihez ezek egyetértése szükséges.

Az átmeneti időszak alatt a kölcsönös segítségnyújtás a nehézségekkel küzdő államból történő behozatal növelésének megkönnyítését célzó különleges vámcsökkentésekben vagy kontingensnövelésekben is testet ölhet; mindehhez szükség van azon államok egyetértésére, amelyeknek az ilyen intézkedéseket meg kellene tenniük.

(3) Ha a Tanács nem adja meg a Bizottság által ajánlott kölcsönös segítségnyújtást, vagy ha a kölcsönös segítségnyújtás és a meghozott intézkedések nem elégségesek, a Bizottság felhatalmazza a nehézségekkel küzdő államot arra, hogy védintézkedéseket tegyen, amelyek feltételeit és részletes szabályait a Bizottság határozza meg.

A Tanács minősített többséggel visszavonhatja ezt a felhatalmazást, illetve megváltoztathatja annak feltételeit és részletes szabályait.

109. cikk

(1) Ha egy tagállamban hirtelen fizetésimérleg-válság lép fel, és a 108. cikk (2) bekezdése szerinti határozat meghozatalára haladéktalanul nem kerül sor, az érintett tagállam elővigyázatosságból megteheti a szükséges védintézkedéseket. Ezek az intézkedések csak a lehető legkisebb zavart okozhatják a közös piac működésében, és nem haladhatják meg a hirtelen felmerült nehézségek orvoslásához feltétlenül szükséges mértéket.

(2) A Bizottságot és a többi tagállamot az ilyen védintézkedésekről legkésőbb azok hatálybalépésének időpontjában tájékoztatni kell. A Bizottság javaslatot tehet a Tanácsnak a 108. cikk szerinti kölcsönös segítségnyújtásra.

(3) A Bizottság véleményadását és a Monetáris Bizottsággal folytatott konzultációt követően a Tanács minősített többséggel határozhat arról, hogy az érintett tagállam módosítsa, függessze fel vagy törölje el a fent említett védintézkedéseket.

3. FEJEZET

Kereskedelempolitika

110. cikk

Az egymás közötti vámunió létrehozásával a tagállamok arra törekednek, hogy közös érdeküknek megfelelően hozzájáruljanak a világkereskedelem harmonikus fejlődéséhez, a nemzetközi kereskedelmi korlátozások fokozatos megszüntetéséhez és a vámakadályok csökkentéséhez.

A közös kereskedelempolitika folytatása során figyelembe kell venni azt a kedvező hatást, amelyet a tagállamok közötti vámok eltörlése ezekben az államokban a vállalkozások versenyképességének növekedésére gyakorolhat.

111. cikk

A 115. és a 116. cikk sérelme nélkül, az átmeneti időszakban a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

1. A tagállamok összehangolják a harmadik országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolataikat, annak érdekében, hogy az átmeneti időszak végére megteremtsék a közös külkereskedelmi politika végrehajtásához szükséges feltételeket.

A Bizottság javaslatokat terjeszt a Tanács elé az átmeneti időszak alatt a közös fellépésekre

alkalmazandó eljárásra, illetve a kereskedelempolitikák egységesítésére vonatkozóan.

2. A Bizottság ajánlásokat tesz a Tanácsnak a harmadik országokkal a közös vámtarifáról folytatandó vámtarifa-tárgyalásokra vonatkozóan.

A Tanács felhatalmazza a Bizottságot az ilyen tárgyalások megkezdésére.

A Bizottság ezeket a tárgyalásokat a Tanács által e feladatának támogatására kijelölt különbizottsággal konzultálva, a Xxxxxx által számára kibocsátott irányelvek keretei között folytatja le.

3. Az e cikkben ráruházott hatáskörök gyakorlása során a Tanács az első szakaszban egyhangúlag, azt követően pedig minősített többséggel jár el.

4. A tagállamok, a Bizottsággal konzultálva, megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a közös vámtarifa hatálybalépése ne szenvedjen késedelmet, így különösen azokat, amelyek célja a harmadik országokkal kötött hatályos vámtarifa-megállapodások kiigazításának elérése.

5. A tagállamok célként tűzik ki a harmadik országokra vagy harmadik országok csoportjaira vonatkozó liberalizációs listáik lehető legnagyobb fokú egységesítését egymás között. A Bizottság ennek érdekében megteszi a megfelelő ajánlásokat a tagállamoknak.

Ha valamely tagállam harmadik országok vonatkozásában mennyiségi korlátozásokat szüntet meg vagy csökkent, erről előzetesen tájékoztatnia kell a Bizottságot, és a többi tagállamot ugyanilyen elbánásban kell részesítenie.

112. cikk

(1) A tagállamok — más nemzetközi szervezetek keretében vállalt kötelezettségeik sérelme nélkül — az átmeneti időszak végéig fokozatosan összehangolják a harmadik országokba irányuló kivitelre nyújtott támogatásaik rendszerét a közösségi vállalkozások közötti verseny torzulásának elkerüléséhez szükséges mértékben.

E célból a Tanács a Bizottság javaslata alapján, a második szakasz végéig egyhangúlag, azt követően pedig minősített többséggel irányelveket bocsát ki.

(2) A fenti rendelkezések nem vonatkoznak a vámok és az azokkal azonos hatású díjak visszatérítésére, valamint az egyéb közvetett adók visszatérítésére, beleértve a tagállamból valamely harmadik országba irányuló kivitel esetén kivethető forgalmi adót, jövedéki adót és egyéb közvetett adókat, amennyiben ez a visszatérítés nem haladja meg a kivitt árura közvetlenül vagy közvetve kivetett terhek összegét.

113. cikk

(1) Az átmeneti időszak végetérte után a közös kereskedelempolitika egységes elveken alapul; ez vonatkozik különösen a vámtarifák módosításaira, a vámtarifa- és kereskedelmi megállapodások megkötésére, a liberalizációs intézkedések egységesítésére, az exportpolitikára, valamint az olyan kereskedelempolitikai védintézkedésekre, mint a dömping vagy szubvenció esetén meghozandó intézkedések.

(2) A Bizottság javaslatokat terjeszt a Tanács elé a közös kereskedelempolitika végrehajtására vonatkozóan.

(3) Ha harmadik országokkal kötendő megállapodásról kell tárgyalásokat folytatni, a Bizottság ajánlást tesz a

Xxxxxxxxx, a Xxxxxx pedig felhatalmazza a Bizottságot a szükséges tárgyalások megkezdésére.

A Bizottság ezeket a tárgyalásokat a Tanács által e feladatának támogatására kijelölt különbizottsággal konzultálva, a Xxxxxx által számára kibocsátott irányelvek keretei között folytatja le.

(4) Az e cikkben ráruházott hatáskörök gyakorlása során a Tanács minősített többséggel jár el.

114. cikk

A 111. cikk (2) bekezdésében és a 113. cikkben említett megállapodásokat a Közösség nevében a Tanács

köti meg, az első szakaszban egyhangúlag, azt követően pedig minősített többséggel eljárva.

115. cikk

Xxxxx biztosítása érdekében, hogy a kereskedelem eltérülése ne akadályozza a tagállamok által az e szerződéssel összhangban hozott kereskedelempolitikai intézkedések végrehajtását, vagy abban az esetben, ha az ilyen intézkedések közötti eltérések egy vagy több tagállamban gazdasági nehézségekhez vezetnek, a Bizottság ajánlást tesz a tagállamok között szükséges együttműködés módszerére. Ha ez nem elegendő, a Bizottság felhatalmazza a tagállamokat a szükséges védintézkedések megtételére, amelyek feltételeit és részletes szabályait meghatározza.

Sürgősség esetén a tagállamok az átmeneti időszak alatt maguk is megtehetik a szükséges intézkedéseket, amelyekről értesíteniük kell a többi tagállamot, továbbá a Bizottságot, amely úgy határozhat, hogy az érintett tagállamoknak ezeket az intézkedéseket módosítaniuk kell, vagy el kell törölniük.

Az intézkedések megválasztásánál elsőbbséget élveznek azok, amelyek a közös piac működésében a legkevesebb zavart okozzák, továbbá amelyek figyelembe veszik a közös vámtarifa bevezetése lehető legnagyobb mértékű meggyorsításának szükségességét.

116. cikk

Az átmeneti időszak végétől a gazdasági jellegű nemzetközi szervezetekben a közös piac szempontjából különösen jelentős kérdésekben a tagállamok csak közösen lépnek fel. Ennek érdekében a Bizottság

javaslatokat terjeszt a Tanács elé az ilyen közös fellépések hatókörére és végrehajtására vonatkozóan;

ezekről a Tanács minősített többséggel határoz.

Az átmeneti időszak alatt intézkedéseik összehangolása és, amennyire lehetséges, egy egységes álláspont

elfogadása céljából a tagállamok konzultálnak egymással.

III. CÍM

Szociálpolitika

1. FEJEZET

Szociális rendelkezések

117. cikk

A tagállamok egyetértenek abban, hogy szükség van a munkavállalók élet- és munkakörülményeinek javítására, hogy ezáltal — e fejlődési folyamat fenntartása mellett — lehetővé váljon ezek összehangolása.

Úgy vélik, hogy ez a fejlődés nemcsak a szociális rendszerek összehangolását előnyben részesítő közös piac működéséből következik, hanem az e szerződésben megállapított eljárásokból, valamint a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséből is.

118. cikk

E szerződés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül és általános célkitűzéseivel összhangban a Bizottság feladata a szociális kérdésekben a tagállamok közötti szoros együttműködés előmozdítása, különösen a következő területeken:

— foglalkoztatás;

— munkajog és munkafeltételek;

— alap- és magasabb szintű szakképzés;

— szociális biztonság;

— munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzése;

— munkahelyi egészségvédelem;

— egyesülési jog, valamint a munkaadók és munkavállalók közötti kollektív tárgyalások.

E célból a Bizottság a tagállamokkal szoros kapcsolatot tartva tanulmányokat készít, véleményeket ad és konzultációkat szervez mind a nemzeti szinten felmerülő, mind pedig a nemzetközi szervezetek érdeklődésére is számot tartó problémakörökben.

Az e cikkben említett véleményeinek közreadását megelőzően a Bizottság konzultációt folytat a Gazdasági

és Szociális Bizottsággal.

119. cikk

Az első szakaszban minden tagállam biztosítja és azt követően fenntartja annak az elvnek az alkalmazását,

hogy a férfiak és a nők egyenlő munkáért egyenlő díjazást kapjanak.

E cikk alkalmazásában „díjazás” a rendes alap- vagy minimálbér, illetve illetmény, valamint minden egyéb olyan juttatás, amelyet a munkavállaló a munkáltatójától közvetlenül vagy közvetve, készpénzben vagy természetben a munkaviszonyára tekintettel kap.

A nemen alapuló megkülönböztetés nélküli egyenlő díjazás azt jelenti, hogy:

a) teljesítménybér esetén az azonos munkáért járó díjazást azonos mértékegység alapján állapítják meg;

b) időbér esetén azonos munkakörben azonos díjazás jár.

120. cikk

A tagállamok törekednek arra, hogy fenntartsák a fizetett szabadságra vonatkozó szabályozási rendszerek

fennálló egyenértékűségét.

121. cikk

A Tanács a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően egyhangúlag feladatokkal bízhatja meg a Bizottságot a közös intézkedések végrehajtásával kapcsolatban, így különösen a 48–51. cikkben említett migráns munkavállalók szociális biztonságára vonatkozóan.

122. cikk

A Bizottság a Közgyűlésnek készített éves jelentésében külön fejezetet szentel a Közösségen belül szociális

téren bekövetkezett fejleményeknek.

A Közgyűlés felkérheti a Bizottságot, hogy készítsen jelentést a szociális körülményeket érintő bármely

sajátos problémáról.

2. FEJEZET

Az Európai Szociális Alap

123. cikk

A közös piacon a munkavállalók foglalkoztatási lehetőségeinek javítása és ezáltal az életszínvonal emeléséhez való hozzájárulás érdekében az alábbiakban megállapított rendelkezések szerint létrejön az Európai Szociális Alap, amelynek feladata a Közösségen belül a munkavállalók foglalkoztatásának megkönnyítése, földrajzi és foglalkozási mobilitásuk növelése.

124. cikk

Az Alapot a Bizottság kezeli.

Ebben a feladatában a Bizottságot egy bizottság segíti, amelynek elnöke a Bizottság egyik tagja, és amely a

kormányok, szakszervezetek és munkaadói szervezetek képviselőiből áll.

125. cikk

(1) Valamely tagállam kérelmére az Alap a 127. cikkben meghatározott szabályok keretei között átvállalja azon kiadások 50%-át, amelyek az adott tagállamban vagy valamely közjogi testületnél e szerződés hatálybalépése után merülnek fel, és amelyek célja:

a) a munkavállalók produktív újrafoglalkoztatása

— szakmai átképzés, illetve

— áttelepüléshez nyújtott segély révén;

b) segélyek nyújtása az olyan munkavállalóknak, akiknek foglalkoztatását valamely vállalkozás termelésiszerkezet-váltása miatt részben vagy egészben csökkentették vagy ideiglenesen felfüggesztették, annak érdekében, hogy teljes újrafoglalkoztatásukig megőrizzék ugyanazt a bérszínvonalat.

(2) A szakmai átképzés költségeihez csak akkor nyújtható támogatás az Alapból, ha a támogatáshoz az kellett, hogy a munkanélküli munkavállalók csak egy új szakmában tudjanak munkát vállalni, és legalább hat hónapig abban a szakmában végezzenek termelő munkát, amelyre átképezték őket.

Az áttelepülési segélyekhez csak akkor nyújtható támogatás, ha segélyhez a munkanélküli munkavállalóknak a Közösségen belül lakóhelyet kellett változtatniuk, és legalább hat hónapig új lakóhelyükön kellett termelő munkát végezniük.

Valamely vállalkozás termelésiszerkezet-váltása esetén a munkavállalóknak csak akkor nyújtható támogatás, ha

a) az érintett munkavállalókat ugyanannál a vállalkozásnál legalább hat hónapig újra foglalkoztatták;

b) az érintett kormány előzetesen benyújtotta a szóban forgó vállalkozás által készített, az adott

szerkezetváltásra és annak finanszírozására vonatkozó tervet;

c) a Bizottság a szerkezetváltási tervet előzetesen jóváhagyta.

126. cikk

Amikor az átmeneti időszak véget ér, a Tanács, a Bizottság véleményének kikérése után, valamint a

Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Közgyűléssel folytatott konzultációt követően:

a) minősített többséggel úgy határozhat, hogy a 125. cikkben említett támogatások egésze vagy egy

része megszűnik; vagy

b) egyhangúlag új feladatokat határoz meg a Szociális Alap számára a 123. cikkben megállapított feladatköre keretén belül.

127. cikk

A Tanács a Bizottság javaslata alapján, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Közgyűléssel folytatott konzultációt követően minősített többséggel megállapítja a 124–126. cikk végrehajtásához szükséges rendelkezéseket; így különösen meghatározza a 125. cikknek megfelelően az Alapból nyújtandó támogatások feltételeinek részletes szabályait és azoknak a vállalkozásoknak a típusait, amelyek munkavállalói a 125. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti támogatásra jogosultak.

128. cikk

A Tanács a Bizottság javaslata alapján, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Közgyűléssel folytatott konzultációt követően megállapítja egy olyan közös szakképzési politika végrehajtásának általános elveit, amely mind az egyes nemzetgazdaságok, mind pedig a közös piac harmonikus fejlődéséhez képes hozzájárulni.

IV. CÍM

Az Európai Beruházási Bank

129. cikk Létrejön az Európai Beruházási Bank, amely jogi személy. Az Európai Beruházási Bank tagjai a tagállamok.

Az Európai Beruházási Bank alapokmányát az e szerződéshez csatolt jegyzőkönyv állapítja meg.

130. cikk

Az Európai Beruházási Bank feladata, hogy a tőkepiac igénybevételével és saját forrásai felhasználásával a Közösség érdekében hozzájáruljon a közös piac kiegyensúlyozott és egyenletes fejlődéséhez. Ezért a Bank, amely nyereségszerzési cél nélkül működik, olyan kölcsönöket és garanciákat nyújt, amelyek elősegítik a következő projektek finanszírozását a gazdaság valamennyi ágazatában:

a) projektek a kevésbé fejlett régiók fejlesztésére;

b) projektek a vállalkozások modernizálására vagy átalakítására, illetve a közös piac fokozatos létrehozása folytán szükségessé váló új tevékenységek kialakítására, ha ezek a projektek olyan terjedelműek vagy természetűek, hogy azokat az egyes tagállamokban rendelkezésre álló különböző eszközökkel nem lehet teljes egészében finanszírozni;

c) olyan projektek, amelyek több tagállam közös érdekét szolgálják, és olyan terjedelműek vagy természetűek, hogy azokat az egyes tagállamokban rendelkezésre álló különböző eszközökkel nem lehet teljes egészében finanszírozni.

NEGYEDIK RÉSZ

A tengerentúli országok és területek társulása

131. cikk

A tagállamok egyetértenek azzal, hogy a Belgiummal, Franciaországgal, Olaszországgal és Hollandiával különleges kapcsolatban álló, Európán kívüli országok és területek társuljanak a Közösséggel. Ezeket az országokat és területeket (a továbbiakban: országok és területek) e szerződés IV. melléklete sorolja fel.

A társulás célja az országok és területek gazdasági és társadalmi fejlődésének előmozdítása, valamint

közöttük és a Közösség egésze között szoros gazdasági kapcsolatok létrehozása.

Az e szerződés preambulumában foglalt elveknek megfelelően a társulás elsődlegesen ezen országok és területek lakosai érdekeinek és jólétének előmozdítását szolgálja annak érdekében, hogy hozzásegítse őket az általuk kívánt gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődéshez.

132. cikk

A társulás célkitűzései a következők:

1. A tagállamok az országokkal és területekkel folytatott kereskedelmükben ugyanolyan elbánást

alkalmaznak, mint amelyet e szerződés értelmében egymásnak biztosítanak.

2. Minden ország vagy terület a tagállamokkal, illetve a többi országgal és területtel folytatott kereskedelmében ugyanolyan elbánást alkalmaz, mint amilyet a vele különleges kapcsolatban álló európai állammal szemben.

3. A tagállamok hozzájárulnak az ezen országok és területek fokozatos fejlődéséhez szükséges beruházásokhoz.

4. A Közösség által finanszírozott beruházások esetén a pályázati eljárásokban és a beszerzésekben egyenlő feltételekkel vehet részt minden olyan természetes és jogi személy, aki vagy amely valamely tagállam vagy valamely ország, illetve terület állampolgára, illetve ott honos.

5. A tagállamok, illetve az országok és területek közötti kapcsolatokban az állampolgárok és társaságok letelepedését a letelepedési jogra vonatkozó fejezetben megállapított rendelkezéseknek és eljárásoknak megfelelően és megkülönböztetéstől mentesen szabályozzák, a 136. cikk alapján megállapított különös rendelkezésekre is figyelemmel.

133. cikk

(1) A tagállamok közötti vámoknak az e szerződés rendelkezéseinek megfelelő fokozatos megszüntetésével összhangban az országokból és területekről származó áruknak a tagállamokba történő behozatala esetén fizetendő vámokat teljes egészében meg kell szüntetni.

(2) A 12., 13., 14., 15 és 17. cikk rendelkezéseinek megfelelően a tagállamokból, illetve az országokból vagy területekről bármely más országba vagy területre irányuló behozatal esetén fizetendő vámokat fokozatosan meg kell szüntetni.

(3) Az országok és területek ugyanakkor kivethetnek olyan vámokat, amelyek fejlesztési és iparosítási szükségleteiket elégítik ki, vagy amelyek fiskális természetüknél fogva költségvetési bevételül szolgálnak.

Az előző albekezdésben említett vámokat ugyanakkor fokozatosan az azon tagállamból származó termékek behozatalára kivetett vámok szintjére kell csökkenteni, amellyel az egyes országok vagy területek különleges kapcsolatot tartanak fenn. A csökkentések e szerződés szerint előírt százalékos arányát és ütemtervét arra a különbözetre kell alkalmazni, amely az érintett országgal vagy területtel különleges kapcsolatban álló tagállamból érkező termékre kivetett vám és a Közösség más tagállamából érkező ugyanazon termékre az importáló országba vagy területre történő belépéskor kivetett vám között áll fenn.

(4) A (2) bekezdést nem kell alkalmazni az olyan országokra és területekre, amelyek az őket kötő külön nemzetközi kötelezettségek alapján e szerződés hatálybalépésekor már egy nem diszkriminatív vámtarifát alkalmaznak.

(5) Az országokba és területekre behozott árukat terhelő vámok bevezetése vagy megváltoztatása sem jogilag, sem ténylegesen nem eredményezhet közvetlen vagy közvetett megkülönböztetést a különböző tagállamokból származó behozatalok között.

134. cikk

Ha egy harmadik országból származó árura a valamely országba vagy területre történő belépésekor alkalmazandó vám mértéke a 133. cikk (1) bekezdésének alkalmazása folytán feltehetően a kereskedelem eltérülését okozza valamely tagállam hátrányára, ez a tagállam kérheti a Bizottságot, hogy a helyzet orvoslásához szükséges intézkedéseket javasoljon a többi tagállamnak.

135. cikk

A közegészségügyre, közbiztonságra vagy közrendre vonatkozó rendelkezésekre is figyelemmel, az országokból és területekről származó munkavállalóknak a tagállamokon belüli, valamint a tagállamokból származó munkavállalóknak az országokban és területeken történő szabad mozgását a tagállamok egyhangú jóváhagyásával a jövőben megkötendő megállapodások szabályozzák.

136. cikk

Az e szerződés hatálybalépését követő ötéves kezdeti időszakban az országok és területek Közösséggel való társulására vonatkozó részletes szabályokat és eljárást az e szerződéshez csatolt végrehajtási egyezmény határozza meg.

Az előző bekezdésben említett egyezmény lejárta előtt, a szerzett tapasztalatok és az e szerződésben meghatározott elvek alapján a Tanács egyhangúlag megállapítja a következő időszakra vonatkozó rendelkezéseket.

ÖTÖDIK RÉSZ

A KÖZÖSSÉG INTÉZMÉNYEI

I. CÍM

Intézményi rendelkezések

1. FEJEZET

Az intézmények

1. szakasz

A Közgyűlés

137. cikk

A Közgyűlés, amely a Közösségben egyesült államok népeinek képviselőiből áll, az e szerződésben

ráruházott tanácsadói és felügyeleti hatásköröket gyakorolja.

138. cikk

(1) A Közgyűlés az egyes tagállamok parlamentjei által saját tagjaik közül az érintett állam által meghatározott eljárásnak megfelelően kijelölt küldöttekből áll.

(2) A küldöttek száma a következő:

Belgium 14

Németország 36

Franciaország 36

Olaszország 36

Luxemburg 6

Hollandia 14

(3) A Közgyűlés javaslatokat dolgoz ki a közvetlen és általános választójog alapján valamennyi tagállamban

egységes eljárás szerint tartandó választásokra vonatkozóan.

A Tanács egyhangúlag megfelelő rendelkezéseket fogad el, amelyeket a tagállamoknak alkotmányos követelményeiknek megfelelő elfogadásra ajánl.

139. cikk

A Közgyűlés évente egy ülésszakot tart. Minden október második keddjén külön összehívás nélkül ül össze.

A Közgyűlés a tagjai többségének kérelmére, valamint a Tanács vagy a Bizottság kérelmére rendkívüli

ülésszakot tarthat.

140. cikk

A Közgyűlés a tagjai közül megválasztja elnökét és tisztségviselőit.

A Bizottság tagjai bármely ülésen részt vehetnek, és kérésükre a Bizottság nevében bármikor felszólalhatnak.

A Bizottság szóban vagy írásban válaszol a Közgyűlés vagy annak tagjai által hozzá intézett kérdésekre. A Tanács az eljárási szabályzatában megállapított feltételeknek megfelelően szólalhat fel a Közgyűlésben.

141. cikk

Ha e szerződés másként nem rendelkezik, a Közgyűlés a leadott szavazatok abszolút többségével határoz.

A határozatképesség feltételeit az eljárási szabályzat határozza meg.

142. cikk

A Közgyűlés tagjai szavazatainak többségével elfogadja eljárási szabályzatát.

A Közgyűlés üléseinek jegyzőkönyveit az eljárási szabályzatban megállapított feltételeknek megfelelően kell

közzétenni.

143. cikk

A Közgyűlés nyilvános ülésen megvitatja a Bizottság által hozzá benyújtott éves általános jelentést.

144. cikk

A Közgyűlés, ha a Bizottság tevékenysége miatt bizalmatlansági indítványt terjesztenek elé, arról

legkorábban az indítvány beterjesztése után három nappal, nyílt szavazással határoz.

Ha a bizalmatlansági indítványt a leadott szavazatok kétharmadával és a Közgyűlés tagjainak többségével elfogadják, a Bizottság tagjainak testületileg le kell mondaniuk. A folyamatban lévő ügyeket utódaiknak a

158. cikknek megfelelő kinevezéséig továbbra is ellátják.

2. szakasz A Tanács

145. cikk

Az e szerződésben foglalt célkitűzések elérése érdekében és az abban megállapított rendelkezéseknek megfelelően a Tanács

— biztosítja a tagállamok általános gazdaságpolitikájának összehangolását;

— döntéshozatali hatáskörrel rendelkezik.

146. cikk

A Tanács a tagállamok képviselőiből áll. A Tanácsba minden kormány egy-egy tagját delegálja.

A Tanácsban az elnökséget hat hónapos időtartamon át a tagállamok töltik be a tagállamok betűrend szerinti

sorrendjében.

147. cikk

A Tanácsot saját kezdeményezésére, illetve a Tanács valamely tagja vagy a Bizottság kérésére a Tanács elnöke hívja össze.

148. cikk

(1) Ha e szerződés másként nem rendelkezik, a Tanács tagjainak többségével jár el.

(2) Amennyiben a Tanács határozatához minősített többség szükséges, tagjainak szavazatait a

következőképpen kell súlyozni:

Belgium 2

Németország 4

Franciaország 4

Olaszország 4

Luxemburg 1

Hollandia 2

A Tanács jogi aktusainak elfogadásához szükséges szavazatok legkisebb száma:

— ha ezeket e szerződés értelmében a Bizottság javaslata alapján kell elfogadni, tizenkét igen szavazat;

— minden más esetben legalább négy tag által leadott tizenkét igen szavazat.

(3) A jelenlévő vagy képviselt tagok tartózkodása nem akadálya a Tanács egyhangúságot igénylő jogi

aktusai elfogadásának.

149. cikk

Ha e szerződés értelmében a Tanács a Bizottság javaslata alapján jár el, a javaslatot csak egyhangúlag

módosíthatja.

Amíg a Xxxxxx nem határozott, a Bizottság eredeti javaslatát módosíthatja, különösen ha a javaslatról a

Közgyűléssel konzultáltak.

150. cikk

Szavazás esetén a Tanács bármely tagja legfeljebb még egy másik tag képviseletében is eljárhat.

151. cikk

A Tanács elfogadja eljárási szabályzatát.

Az eljárási szabályzat előírhatja egy, a tagállamok képviselőiből álló bizottság létrehozását. E bizottság

feladatait és hatáskörét a Tanács határozza meg.

152. cikk

A Tanács felkérheti a Bizottságot, hogy végezze el a Tanács által a közös célkitűzések eléréséhez szükségesnek tartott vizsgálatokat, és terjesszen be hozzá megfelelő javaslatokat.

153. cikk

A Tanács a Bizottság véleményének kézhezvételét követően meghatározza az e szerződés által előírt

bizottságokra vonatkozó szabályokat.

154. cikk

A Tanács minősített többséggel meghatározza a Bizottság elnökének és tagjainak, valamint a Bíróság elnökének, bíráinak, főtanácsnokainak és hivatalvezetőjének illetményét, juttatásait és nyugdíját. Szintén minősített többséggel határoz meg minden egyéb, javadalmazás helyett fizetendő juttatást.

3. szakasz A Bizottság

155. cikk

A közös piac megfelelő működésének és fejlődésének biztosítása érdekében a Bizottság:

— gondoskodik e szerződés rendelkezéseinek és az e szerződés alapján az intézmények által hozott

rendelkezéseknek az alkalmazásáról;

— ajánlásokat fogalmaz meg vagy véleményt ad az e szerződésben szabályozott kérdésekben, ha ezt e

szerződés kifejezetten előírja vagy ő maga szükségesnek tartja;

— az e szerződésben előírt módon saját döntéshozatali hatáskörrel rendelkezik, és részt vesz a Tanács és a Közgyűlés jogi aktusainak kialakításában;

— gyakorolja a Xxxxxx által a Tanács rendelkezéseinek végrehajtása céljából ráruházott hatáskört.

156. cikk

A Bizottság évente, legkésőbb a Közgyűlés ülésszakának megnyitása előtt egy hónappal általános jelentést tesz közzé a Közösség tevékenységéről.

157. cikk

(1) A Bizottság kilenc tagból áll, akiket általános alkalmasságuk alapján választanak ki, és akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség.

A Bizottság tagjainak számát a Tanács egyhangúlag megváltoztathatja. A Bizottságnak kizárólag a tagállamok állampolgárai lehetnek a tagjai.

A Bizottságnak valamennyi tagállam legalább egy-egy állampolgára a tagja, kettőnél több tag azonban nem

lehet ugyanannak az államnak a polgára.

(2) A Bizottság tagjai feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, és a Közösség általános érdekében járnak el.

Feladataik ellátása során nem kérhetnek és fogadhatnak el utasításokat kormányoktól vagy más szervektől. Tartózkodnak a feladataikkal összeegyeztethetetlen cselekedetektől. Xxxxxxxxxx tagállam vállalja, hogy tiszteletben tartja ezt az elvet és nem kísérli meg a Bizottság tagjainak befolyásolását feladataik ellátása során.

A Bizottság tagjai hivatali idejük alatt nem folytathatnak semmilyen egyéb — akár kereső, akár ingyenesen végzett — foglalkozást. Hivatalba lépésükkor ünnepélyesen kötelezettséget vállalnak arra, hogy hivatali idejük alatt és után tiszteletben tartják a hivatalukból eredő kötelezettségeiket és különösen azt, hogy megbízatásuk megszűnését követően feddhetetlenül és tartózkodóan járnak el kinevezések vagy előnyök elfogadásával kapcsolatban. E kötelezettségek megsértése esetén a Bíróság a Tanács vagy a Bizottság kérelmére az érintett tagot, a körülményektől függően, a 160. cikknek megfelelően felmentheti, vagy megvonhatja tőle nyugdíjjogosultságát vagy az ezt helyettesítő egyéb juttatásokhoz való jogát.

158. cikk

A Bizottság tagjait a tagállamok kormányai közös megegyezéssel nevezik ki. Megbízatásuk négy évre szól. A megbízatás megújítható.

159. cikk

A Bizottság tagjainak megbízatása — a megbízatás lejártától vagy az elhalálozástól eltekintve —

lemondással vagy felmentéssel szűnik meg.

A távozó tag helyébe hivatali idejének fennmaradó részére új tagot neveznek ki. A Tanács egyhangúlag úgy is határozhat, hogy a távozó tag helyébe nem szükséges új tagot kinevezni.

A 160. cikk rendelkezései szerinti felmentés esetét kivéve, a Bizottság tagjai addig maradnak hivatalukban, amíg helyükbe új tagokat nem neveznek ki.

160. cikk

Ha a Bizottság valamely tagja már nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek, vagy ha súlyos kötelezettségszegést követett el, a Bíróság a Tanács vagy a Bizottság kérelmére felmentheti hivatalából.

Ebben az esetben a Tanács egyhangú határozattal átmeneti intézkedésként a tag megbízatását felfüggesztheti

és a Bíróság döntésétől függően intézkedhet hivatalának betöltéséről.

A Bíróság a tagot a Tanács vagy a Bizottság kérelmére átmenetileg hivatalából felfüggesztheti.

161. cikk

A Bizottság elnökét és két alelnökét, a Bizottság tagjainak kinevezésére megállapított eljárásnak

megfelelően, a Bizottság tagjai közül kell kinevezni két éves időtartamra. Megbízatásuk megújítható.

Az ilyen kinevezések előtt konzultálni kell a Bizottsággal, kivéve azt az esetet, amikor a Bizottság egészének megszűnik a megbízatása.

Az elnök vagy az alelnökök lemondása, felmentése vagy halála esetén hivatali idejük fennmaradó részére az

előzőekben foglalt rendelkezéseknek megfelelően új elnököt, illetve új alelnököt kell kinevezni.

162. cikk

A Tanács és a Bizottság konzultálnak egymással és közös megegyezéssel meghatározzák együttműködésük

módját.

A Bizottság eljárási szabályzatot fogad el annak biztosítása érdekében, hogy ő maga és szervezeti egységei e szerződés rendelkezéseinek megfelelően működjenek. A Bizottság gondoskodik ennek a szabályzatnak a közzétételéről.

163. cikk

A Bizottság a 157. cikkben előírt számú tagjainak többségével jár el.

A Bizottság csak akkor ülésezhet érvényesen, ha az eljárási szabályzatban meghatározott számú tag jelen van.

4. szakasz A Bíróság

164. cikk

A Bíróság biztosítja a jog tiszteletben tartását e szerződés értelmezése és alkalmazása során.

165. cikk

A Bíróság hét bíróból áll.

A Bíróság teljes ülésben jár el. Egyes előkészítő vizsgálatok elvégzésére vagy meghatározott fajtájú ügyek eldöntésére azonban három vagy öt bíróból álló tanácsokat hozhat létre az e célból elfogadott szabályoknak megfelelően.

A Bíróság minden olyan esetben teljes ülésben jár el, amikor egy tagállam vagy a Közösség valamely intézményének keresete alapján jár el, illetve ha a 177. cikk alapján hozzá benyújtott kérdésben előzetes döntést kell hoznia.

A Bíróság kérelmére a Tanács egyhangúlag megnövelheti a bírák számát, és elvégezheti e cikk második és harmadik bekezdésének, valamint a 167. cikk második bekezdésének szükséges kiigazításait.

166. cikk

A Bíróságot két főtanácsnok segíti.

A főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva, nyilvános tárgyaláson indokolással ellátott indítványt terjesszen elő a Bíróság előtt folyó ügyekre vonatkozóan annak érdekében, hogy segítse a Bíróságot a 164. cikkben meghatározott feladatának ellátásában.

A Bíróság kérelmére a Tanács egyhangúlag megnövelheti a főtanácsnokok számát, és elvégezheti a 167. cikk

harmadik bekezdésének szükséges kiigazításait.

167. cikk

A bírákat és főtanácsnokokat olyan személyek közül választják ki, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és akik megfelelnek az országukban a legfelsőbb bírói tisztségekbe történő kinevezéshez szükséges feltételeknek, vagy akik elismert szakértelemmel rendelkező jogtudósok; a bírákat és a főtanácsnokokat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel hatéves időtartamra nevezik ki.

Három évente a bírói kar részleges megújítására kerül sor. Ez felváltva három, illetve négy bírót érint. Azt a

három bírót, akiknek a megbízatása az első három év végén jár le, sorsolással kell kiválasztani.

Három évente a főtanácsnoki kar részleges megújítására kerül sor. Azt a főtanácsnokot, akinek a megbízatása az első három év végén jár le, sorsolással kell kiválasztani.

A távozó bírák és főtanácsnokok újra kinevezhetők.

A Bíróság elnökét a bírák maguk közül választják meg hároméves időtartamra. Az elnök újraválasztható.

168. cikk

A Bíróság kinevezi hivatalvezetőjét, és meghatározza a tevékenységére vonatkozó szabályokat.

169. cikk

Ha a Bizottság megítélése szerint egy tagállam az e szerződésből eredő valamely kötelezettségét nem teljesítette, az ügyről indokolással ellátott véleményt ad, miután az érintett államnak lehetőséget biztosított észrevételei megtételére.

Ha az érintett állam a Bizottság által meghatározott határidőn belül nem tesz eleget a véleményben

foglaltaknak, a Bizottság a Bírósághoz fordulhat.

170. cikk

Bármely tagállam a Bírósághoz fordulhat, ha megítélése szerint egy másik tagállam az e szerződésből eredő

valamely kötelezettségét nem teljesítette.

Mielőtt egy tagállam keresetet nyújt be egy másik tagállam ellen az e szerződésből eredő valamely

kötelezettség állítólagos megsértése miatt, az ügyet a Bizottság elé kell terjesztenie.

A Bizottság indokolással ellátott véleményt ad, miután az érintett államoknak lehetőséget biztosított arra,

hogy kontradiktórius eljárás keretében szóban és írásban nyilatkozzanak.

Ha a Bizottság az ügy előterjesztésétől számított három hónapon belül nem ad véleményt, a vélemény

hiányától függetlenül az ügyben a Bírósághoz lehet fordulni.

171. cikk

Ha a Bíróság megállapítja, hogy egy tagállam nem teljesítette az e szerződésből eredő valamely kötelezettségét, az adott államnak meg kell tennie a Bíróság ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.

172. cikk

A Xxxxxx által e szerződés rendelkezéseinek értelmében elfogadott rendeletek a bennük előírt szankciók tekintetében teljes körű mérlegelési jogkört ruházhatnak a Bíróságra.

173. cikk

A Bíróság megvizsgálja a Tanács, illetve a Bizottság jogi aktusainak jogszerűségét, kivéve az ajánlásokat és véleményeket. E célból a Bíróság hatáskörrel rendelkezik az olyan keresetek tekintetében, amelyeket valamely tagállam, a Tanács vagy a Bizottság nyújt be hatáskör hiánya, lényeges eljárási szabályok megsértése, e szerződés vagy az alkalmazására vonatkozó bármely jogi rendelkezés megsértése vagy hatáskörrel való visszaélés miatt.

Bármely természetes vagy jogi személy azonos feltételek mellett indíthat eljárást a neki címzett határozat vagy az olyan határozat ellen, amelyet ugyan rendeletként vagy egy másik személyhez címzett határozatként hoztak, de őt közvetlenül és személyében érinti.

Az e cikkben szabályozott eljárásokat, az esettől függően, az intézkedés kihirdetésétől vagy a felperessel történő közlésétől, illetve ennek hiányában attól a naptól számított két hónapon belül kell megindítani, amikor arról a felperes tudomást szerzett.

174. cikk

Ha a kereset megalapozott, a Bíróság a megtámadott jogi aktust semmisnek nyilvánítja.

Rendeletek esetében, ha a Bíróság szükségesnek ítéli, megjelöli a semmisnek nyilvánított rendeletnek azokat a joghatásait, amelyek továbbra is fennmaradnak.

175. cikk

Ha a Közgyűlés, a Tanács vagy a Bizottság e szerződést megsértve elmulasztja a döntéshozatalt, a tagállamok és a Közösség többi intézménye keresettel fordulhatnak a Bírósághoz a jogsértés megállapítása iránt.

A kereset csak akkor megengedhető, ha az érintett intézményt előzetesen felkérték, hogy járjon el. Ha a felkéréstől számított két hónapon belül az érintett intézmény nem foglal állást, a keresetet további két hónapon belül lehet megindítani.

Bármely természetes vagy jogi személy az előző bekezdésekben foglalt feltételek mellett panasszal fordulhat a Bírósághoz, ha a Közösség valamely intézménye elmulasztott valamely neki címzendő jogi aktust — az ajánlások és vélemények kivételével — meghozni.

176. cikk

Az az intézmény, amelynek aktusait a Bíróság semmisnek nyilvánította, vagy amelyek mulasztását a Bíróság e szerződéssel ellentétesnek nyilvánította, köteles megtenni a Bíróság ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.

Ez a kötelezettség nem érinti azokat a kötelezettségeket, amelyek a 215. cikk második bekezdésének alkalmazásából származhatnak.

177. cikk

A Bíróság hatáskörrel rendelkezik előzetes döntés meghozatalára a következő kérdésekben:

a) e szerződés értelmezése;

b) a közösségi intézmények jogi aktusainak érvényessége és értelmezése;

c) a Tanács jogi aktusa által létrehozott szervek alapokmányának értelmezése, ha az alapokmány így rendelkezik.

Ha egy tagállam bírósága előtt ilyen kérdés merül fel, és ez a bíróság úgy ítéli meg, hogy ítélete meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére, kérheti a Bíróságot, hogy hozzon ebben a kérdésben döntést.

Ha egy tagállam olyan bírósága előtt folyamatban lévő ügyben merül fel ilyen kérdés, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, e bíróság köteles a Bírósághoz fordulni.

178. cikk

A Bíróság hatáskörrel rendelkezik a 215. cikk második bekezdésében említett kártérítési vitákban.

179. cikk

A Bíróság hatáskörrel rendelkezik a Közösség és alkalmazottai között felmerülő minden vitás ügyben a személyzeti szabályzatban vagy az alkalmazási feltételekben megállapított keretek között és feltételek mellett.

180. cikk

A Bíróság az itt megállapított kereteken belül hatáskörrel rendelkezik a következő vitás ügyekben:

a) az Európai Beruházási Bank alapokmányából eredő kötelezettségek teljesítése a tagállamok által. Ebben a vonatkozásban a Bank Igazgatótanácsa rendelkezik a 169. cikk által a Bizottságra ruházott hatáskörrel;

b) a Bank Kormányzótanácsa által elfogadott intézkedések. Ebben a vonatkozásban bármely tagállam, a Bizottság vagy a Bank Igazgatótanácsa indíthat keresetet a 173. cikkben megállapított feltételek mellett;

c) a Bank Igazgatótanácsa által elfogadott intézkedések. Az ilyen intézkedések ellen csak a tagállamok vagy a Bizottság indíthatnak keresetet a 173. cikkben meghatározott feltételek mellett, és kizárólag a Bank alapokmánya 21. cikkének (2), (5)–(7) bekezdésében foglalt eljárási szabályok megsértésére történő hivatkozással;

181. cikk

A Bíróság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a Közösség által vagy nevében kötött közjogi vagy magánjogi

szerződésekben foglalt választottbírósági kikötés alapján határozatot hozzon.

182. cikk

A Bíróság hatáskörrel rendelkezik a tagállamok között felmerülő, az e szerződés tárgyával összefüggő vitás

ügyekben, ha az ilyen ügyeket a felek egy külön megállapodás alapján elé terjesztik.

183. cikk

Az olyan vitás ügyeket, amelyekben a Közösség az egyik fél, nem lehet erre hivatkozva kizárni a tagállamok

bíróságainak hatásköréből, kivéve ha ezt a hatáskört e szerződés a Bíróságra ruházza.

184. cikk

A 173. cikk harmadik bekezdésében megállapított határidő lejárta ellenére a Tanács vagy a Bizottság rendeletére vonatkozó jogvitában bármelyik fél hivatkozhat a 230. cikk első bekezdésében meghatározott indokokra annak érdekében, hogy kérje a Bíróságtól a rendelet alkalmazhatatlanságának megállapítását.

185. cikk

A Bírósághoz benyújtott kereseteknek nincs halasztó hatályuk. A Bíróság azonban elrendelheti a megtámadott jogi aktus végrehajtásának felfüggesztését, ha a körülmények alapján azt szükségesnek tartja.

186. cikk

A Bíróság az elé terjesztett ügyekben bármely szükséges ideiglenes intézkedést elrendelhet.

187. cikk

A Bíróság ítéletei a 192. cikkben megállapított feltételek szerint végrehajthatók.

188. cikk

A Bíróság alapokmányát külön jegyzőkönyv állapítja meg.

A Bíróság elfogadja eljárási szabályzatát. E szabályzat elfogadásához a Tanács egyhangú jóváhagyása szükséges.

2. FEJEZET

Több intézményre vonatkozó közös rendelkezések

189. cikk

Feladatai ellátása érdekében a Tanács, illetve a Bizottság e szerződés rendelkezéseinek megfelelően

rendeleteket alkot és irányelveket bocsát ki, határozatokat hoz, ajánlásokat tesz vagy véleményt ad.

A rendelet általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi

tagállamban.

Az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az

eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja.

A határozat teljes egészében kötelező azokra nézve, akiket címzettként megjelöl.

Az ajánlások és a vélemények nem kötelezőek.

190. cikk

A Tanács vagy a Bizottság által elfogadott rendeleteknek, irányelveknek és határozatoknak indokolást kell tartalmazniuk, és azokban utalni kell minden olyan javaslatra vagy véleményre, amelyet e szerződés értelmében be kell szerezni.

191. cikk

A rendeleteket a Közösség Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni. Ezek a bennük megjelölt napon, illetve ennek

hiányában a kihirdetésüket követő huszadik napon lépnek hatályba.

Az irányelvekről és a határozatokról értesíteni kell a címzettjeiket, és azok az értesítéssel lépnek hatályba.

192. cikk

A Tanács vagy a Bizottság olyan határozatai, amelyek — az államokat kivéve — a jogalanyokra vagyoni kötelezettséget rónak, végrehajthatók.

A végrehajtásra annak az államnak a hatályos polgári eljárási szabályai vonatkoznak, amelynek területén a végrehajtásra sor kerül. A határozatot végrehajtási záradékkal az a nemzeti hatóság látja el — az okirat valódiságának vizsgálatán kívül minden más ellenőrzést mellőzve —, amelyet az egyes tagállamok kormányai erre a célra kijelölnek, és amelyről a Bizottságot és a Bíróságot tájékoztatják.

Ha ezeknek az alaki követelményeknek az érintett fél kérelmére eleget tettek, a fél a nemzeti jognak

megfelelően közvetlenül az illetékes hatóságtól kérheti a végrehajtást.

A végrehajtást csak a Bíróság határozata alapján lehet felfüggeszteni. A végrehajtási eljárás szabálytalanságára vonatkozó panaszok tekintetében azonban a nemzeti igazságszolgáltatási szervek rendelkeznek hatáskörrel.

3. FEJEZET

A Gazdasági és Szociális Bizottság

193. cikk

Létrejön a tanácsadói jogkörrel rendelkező Gazdasági és Szociális Bizottság.

A bizottság a gazdasági és társadalmi élet különböző csoportjainak képviselőiből, így különösen a gyártók, a mezőgazdasági termelők, a fuvarozók, a munkavállalók, a kereskedők, a kézművesek és a szabadfoglalkozásúak képviselőiből, valamint az általános társadalmi érdekek képviselőiből áll.

194. cikk

A bizottság tagjainak száma a következő:

Belgium 12

Németország 24

Franciaország 24

Olaszország 24

Luxemburg 5

Hollandia 12

A bizottság tagjait a Tanács egyhangú határozattal négy évre nevezi ki. Megbízatásuk megújítható. A bizottság tagjait személyükben kell kinevezni és nem utasíthatók.

195. cikk

(1) A bizottság tagjainak kinevezéséhez valamennyi tagállam egy listát bocsát a Tanács rendelkezésére, amely kétszer annyi jelöltet tartalmaz, mint amennyi hely az állampolgárait megilleti.

A bizottság összetételénél figyelembe kell venni annak szükségességét, hogy a gazdasági és társadalmi élet

különböző csoportjainak megfelelő képviselete biztosított legyen.

(2) A Tanács konzultál a Bizottsággal. A Tanács kikérheti a gazdasági és társadalmi életnek a Közösség

tevékenységében érdekelt különböző ágazatait képviselő európai szervezetek véleményét.

196. cikk

A bizottság a tagjai közül kétéves időtartamra megválasztja elnökét és tisztségviselőit.

A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát, és jóváhagyásra benyújtja a Tanácsnak, amely egyhangúlag határoz.

A bizottságot a Tanács vagy a Bizottság kérésére a bizottság elnöke hívja össze.

197. cikk

A bizottságnak az e szerződés által szabályozott főbb területek szerint szakosított részlegei vannak. Rendelkezik mindenekelőtt egy mezőgazdasági és egy közlekedési részleggel, amelyekre alkalmazni kell a

mezőgazdaságra és közlekedésre vonatkozó címek különös rendelkezéseit.

Ezek a szakosított részlegek a bizottság általános hatáskörének keretén belül működnek. A szakosított

részlegekkel a bizottságtól függetlenül nem lehet konzultálni.

A bizottságon belül albizottságokat is létre lehet hozni, amelyek meghatározott kérdésekben vagy meghatározott területeken a bizottságnak megvitatás céljából benyújtandó véleménytervezeteket készítenek.

Az eljárási szabályzat meghatározza a szakosított részlegek és az albizottságok összeállításának módját és a hatáskörüket.

198. cikk

Az e szerződésben meghatározott esetekben a Tanácsnak vagy a Bizottságnak konzultálnia kell a Gazdasági és Szociális Bizottsággal. Ezek az intézmények minden olyan esetben konzultálhatnak a bizottsággal, amikor azt indokoltnak tartják.

Ha a Tanács vagy a Bizottság szükségesnek tartja, a bizottság számára véleményének benyújtására határidőt tűzhet ki, amely az erről szóló értesítésnek az elnök általi kézhezvételétől számított legalább tíz nap. A határidő lejártát követően a vélemény hiánya nem képezheti akadályát a további eljárásnak.

A bizottság és a megfelelő szakosított részleg véleményét a tanácskozásokról készült összefoglalóval együtt

meg kell küldeni a Tanácsnak és a Bizottságnak.

II. CÍM

Pénzügyi rendelkezések

199. cikk

A Közösség valamennyi bevételi és kiadási tételét — az Európai Szociális Alapra vonatkozókat is beleértve

— elő kell irányozni az egyes pénzügyi évekre vonatkozóan és fel kell tüntetni a költségvetésben.

A költségvetés bevételeinek és kiadásainak egyensúlyban kell lenniük.

200. cikk

(1) A költségvetési bevételeknek tartalmazniuk kell, az egyéb bevételeket nem érintve, a tagállamok

pénzügyi hozzájárulását a következő kulcsok szerint:

Belgium: 7.9

Németország 28

Franciaország 28

Olaszország 28

Luxemburg: 0.2

Hollandia: 7.9

(2) A tagállamok által az Európai Szociális Alap kiadásainak fedezésére nyújtott hozzájárulások mértéke

azonban a következő kulcsok szerint kerül meghatározásra:

Belgium: 8.8

Németország 32

Franciaország 32

Olaszország 20

Luxemburg: 0.2

Hollandia 7

(3) A hozzájárulási kulcsokat a Tanács egyhangúlag módosíthatja.

201. cikk

A Bizottság megvizsgálja, hogy a 200. cikkben előírt tagállami pénzügyi hozzájárulásokat milyen feltételekkel lehet a Közösség saját forrásaival, így különösen a végleges bevezetésekor a közös vámtarifa alkalmazásából származó bevételekkel helyettesíteni.

A Bizottság ennek érdekében javaslatokat terjeszt a Tanács elé.

A Tanács, miután e javaslatokról konzultált a Közgyűléssel, egyhangúlag megállapíthatja azokat a megfelelő

rendelkezéseket, amelyeket a tagállamoknak alkotmányos követelményeiknek megfelelő elfogadásra ajánl.

202. cikk

A 209. cikk alapján elfogadott rendelet eltérő rendelkezése hiányában a költségvetésben feltüntetett

kiadásokat egy pénzügyi évre hagyják jóvá.

A 209. cikk alapján megállapítandó feltételeknek megfelelően, a pénzügyi év végén el nem költött előirányzatok — a személyi kiadások előirányzatainak kivételével — csak a következő pénzügyi évre vihetők át.

Az előirányzatokat különböző fejezetek alá kell sorolni, ezeken belül a kiadásokat természetük és rendeltetésük szerint csoportosítva, illetve szükség esetén a 209. cikk értelmében elfogadott rendeletnek megfelelően tovább részletezve.

A Közgyűlés, a Tanács, a Bizottság és a Bíróság kiadásai — az egyes közös kiadásokra vonatkozó külön rendelkezések sérelme nélkül — a költségvetésben önálló részeket képeznek.

203. cikk

(1) A pénzügyi év január 1-jétől december 31-éig tart.

(2) A Közösség valamennyi intézménye megtervezi kiadásait. A Bizottság ezeket a javaslatokat előzetes

költségvetési tervezetbe foglalja. Ehhez csatolja véleményét, amely eltérő javaslatokat is tartalmazhat.

A Bizottságnak az előzetes költségvetési tervezetet legkésőbb az adott pénzügyi évet megelőző év

szeptember 30-áig a Tanács elé kell terjesztenie.

A Tanács konzultál a Bizottsággal és — amennyiben indokolt — a többi érintett intézménnyel minden olyan

esetben, amikor el kíván térni az előzetes költségvetési tervezettől.

(3) A Tanács minősített többséggel megállapítja a költségvetési tervezetet, és megküldi a Közgyűlésnek.

A költségvetési tervezetet legkésőbb az adott pénzügyi évet megelőző év október 31-éig a Közgyűlés elé kell

terjeszteni.

A Közgyűlés jogosult a költségvetési tervezet módosítását javasolni a Tanácsnak.

(4) Ha a Közgyűlés a költségvetési tervezetet az előterjesztésétől számított egy hónapon belül jóváhagyja, vagy véleményét nem továbbítja a Tanácsnak, a költségvetési tervezetet véglegesen elfogadottnak kell tekinteni.

Ha e határidőn belül a Közgyűlés módosításokat javasol, az így módosított költségvetési tervezetet megküldi a Tanácsnak. A Tanács ezt a költségvetési tervezetet megtárgyalja a Bizottsággal és — amennyiben indokolt

— a többi érintett intézménnyel, és ezt követően minősített többséggel véglegesen elfogadja a költségvetést.

(5) A költségvetés azon részének elfogadásakor azonban, amely az Európai Szociális Alapra vonatkozik, a

Tanács tagjainak szavazatait a következőképpen kell súlyozni:

Belgium 8

Németország 32

Franciaország 32

Olaszország 20

Luxemburg 1

Hollandia 7

A Tanács jogi aktusainak elfogadásához legalább 67 igen szavazat szükséges.

204. cikk

Ha egy pénzügyi év kezdetén a költségvetést még nem szavazták meg, a 209. cikk értelmében elfogadott rendeletnek megfelelően a költségvetés bármely fejezetének vagy további albontásának tekintetében havonta az előző pénzügyi év költségvetési előirányzatainak legfeljebb egytizenketted részét kitevő összeget lehet elkölteni; ez a szabályozás azonban nem járhat azzal, hogy a kidolgozás alatt álló költségvetési tervezetben előírt előirányzatok egytizenketted részét meghaladó tételek álljanak a Bizottság rendelkezésére.

Feltéve hogy az első bekezdésben meghatározott egyéb feltételek teljesülnek, a Tanács minősített többséggel

engedélyezheti az egytizenketted részen felüli kiadásokat.

A tagállamok, átmeneti jelleggel és az előző pénzügyi évre vonatkozóan megállapított kulcsok szerint,

minden hónapban befizetik az e cikk alkalmazásához szükséges összegeket.

205. cikk

A Bizottság a költségvetést a 209. cikk értelmében elfogadott rendelet rendelkezéseinek megfelelően, saját felelősségére és az előirányzatok keretein belül hajtja végre.

A költségvetési rendelet valamennyi intézmény számára megállapítja a saját kiadásaik végrehajtásában betöltött szerepükre vonatkozó részletes szabályokat.

A költségvetésen belül a Bizottság — a 209. cikk értelmében elfogadott rendeletben megállapított kereten belül és feltételek mellett — előirányzatokat csoportosíthat át egyik fejezetből a másikba vagy egyik albontásból a másikba.

206. cikk

A költségvetésben szereplő összes bevételre és kiadásra vonatkozó elszámolást egy ellenőrző bizottság vizsgálja meg; az ellenőrző bizottság olyan pénzügyi ellenőrökből áll, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, az elnöki tisztet pedig e pénzügyi ellenőrök egyike tölti be. A Tanács egyhangúlag meghatározza a pénzügyi ellenőrök számát. A pénzügyi ellenőröket és az ellenőrző bizottság elnökét a Tanács egyhangú határozattal, ötéves időtartamra nevezi ki. Javadalmazásukat a Tanács határozza meg minősített többséggel.

A nyilvántartások alapján és szükség esetén a helyszínen elvégzett ellenőrzés célja a bevételek és kiadások jogszerűségének és szabályszerűségének, valamint a pénzgazdálkodás hatékonyságának és eredményességének megállapítása. Az ellenőrző bizottság minden egyes pénzügyi év lezárását követően jelentést készít, amelyet tagjainak többségével fogad el.

A Bizottság évente benyújtja a Tanácsnak és a Közgyűlésnek az előző pénzügyi év költségvetésének végrehajtására vonatkozó elszámolást az ellenőrző bizottság jelentésével együtt. A Bizottság továbbá megküldi számukra a Közösség eszközeit és forrásait tartalmazó mérleget is.

A Tanács minősített többséggel mentesíti a Bizottságot a költségvetés végrehajtására vonatkozó felelősség alól. Határozatát közli a Közgyűléssel.

207. cikk

A költségvetést a 209. cikk értelmében elfogadott rendelet rendelkezéseinek megfelelően meghatározott

elszámolási egységben kell elkészíteni.

A 200. cikk (1) bekezdésében előírt pénzügyi hozzájárulásukat a tagállamok saját nemzeti pénznemükben

bocsátják a Közösség rendelkezésére.

E hozzájárulások rendelkezésre álló egyenlegeit a tagállamok kincstáraiban vagy az általuk kijelölt szervezeteknél kell letétbe helyezni. A letét ideje alatt ezek a pénzeszközök megőrzik az (1) bekezdésben említett elszámolási egységhez viszonyított, az elhelyezés napján érvényes paritásnak megfelelő értéket.

Az egyenlegeket a Bizottság és az érintett tagállam közötti megállapodás feltételei szerint lehet befektetni.

A 209. cikk értelmében elfogadott rendeletek meghatározzák az Európai Szociális Alapra vonatkozó

pénzügyi műveletek végrehajtásának technikai feltételeit.

208. cikk

A Bizottság az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai értesítésének kötelezettsége mellett átválthatja a tagállamok egyikének pénznemére egy másik tagállam pénznemében lévő eszközeit olyan mértékben, amilyen mértékben ez az e szerződésben foglalt célokra történő felhasználásukhoz szükséges. A Bizottság lehetőség szerint elkerüli az ilyen átváltások alkalmazását, ha rendelkezik a szükséges pénznemben lévő készpénzzel vagy likvid eszközökkel.

A Bizottság az egyes tagállamokkal az érintett állam által kijelölt hatóság útján érintkezik. Pénzügyi műveletek végrehajtása során a Bizottság az adott tagállam jegybankját vagy az adott tagállam által felhatalmazott valamely más pénzügyi szervezetet veszi igénybe.

209. cikk

A Tanács a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag:

a) költségvetési rendeletet alkot, amelyben meghatározza különösen a költségvetés elkészítésére és végrehajtására, valamint az elszámolások végzésére és ellenőrzésére vonatkozó eljárást;

b) meghatározza a tagállamok pénzügyi hozzájárulásainak a Bizottság rendelkezésére bocsátására vonatkozó részletes szabályokat és eljárást;

c) szabályozza az engedélyezésre jogosult tisztviselők és számvitelért felelős tisztviselők felelősségét, valamint a felügyelet ellátásának megfelelő rendjét.

HATODIK RÉSZ ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A Közösség jogi személy.

210. cikk

211. cikk

A Közösség valamennyi tagállamban az adott tagállam jogában a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jogképességgel rendelkezik; így különösen ingó és ingatlan vagyont szerezhet és idegeníthet el, továbbá bíróság előtt eljárhat. E célból a Közösséget a Bizottság képviseli.

212. cikk

A Tanács a Bizottsággal együttműködve és a többi érintett intézménnyel folytatott konzultációt követően egyhangúlag megállapítja a Közösség tisztviselőinek személyzeti szabályzatát és a Közösség egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeket.

Miután e szerződés négy évig hatályban volt, a Tanács a Bizottság javaslata alapján és a többi érintett intézménnyel folytatott konzultációt követően minősített többséggel módosíthatja a személyzeti szabályzatot és az alkalmazási feltételeket.

213. cikk

A Xxxxxx által e szerződés rendelkezéseinek megfelelően megállapított kereteken belül és feltételek szerint a Bizottság a rábízott feladatok teljesítéséhez szükséges bármilyen információt megszerezhet és bármilyen ellenőrzést lefolytathat.

214. cikk

A Közösség intézményeinek tagjai, a bizottságok tagjai, valamint a Közösség tisztviselői és egyéb alkalmazottai szolgálati jogviszonyuk megszűnését követően sem fedhetik fel a szolgálati titoktartási kötelezettség alá eső információkat, így különösen a vállalkozásokra, az ezek üzleti kapcsolataira vagy költségösszetevőire vonatkozó információkat.

215. cikk

A Közösség szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog szabályozza.

Szerződésen kívüli felelősség esetén a Közösség a tagállamok jogában közös általános elveknek megfelelően

megtéríti az intézményei vagy alkalmazottai által feladataik teljesítése során okozott károkat.

A Közösség alkalmazottainak a Közösséggel szembeni személyes felelősségét a személyzeti szabályzatukban vagy a rájuk vonatkozó alkalmazási feltételekben megállapított rendelkezések szabályozzák.

216. cikk

A Közösség intézményeinek székhelyét a tagállamok kormányai közös megegyezéssel határozzák meg.

217. cikk

A Közösség intézményeinek nyelvhasználatára vonatkozó szabályokat, a Bíróság eljárási szabályzatában foglalt rendelkezések sérelme nélkül, a Tanács határozza meg egyhangú határozattal.

218. cikk

A Közösséget a tagállamok területén megilletik a feladatai ellátásához szükséges kiváltságok és mentességek

egy külön jegyzőkönyvben megállapított feltételek szerint.

219. cikk

A tagállamok vállalják, hogy e szerződés értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó vitáikat kizárólag az e szerződésben előírt eljárások útján rendezik.

220. cikk

A tagállamok, amennyiben szükséges, tárgyalásokat folytatnak egymással annak érdekében, hogy állampolgáraik javára biztosítsák:

— a személyek védelmét, valamint a jogok gyakorlását és védelmét ugyanazokkal a feltételekkel, mint amelyeket minden egyes állam a saját állampolgárainak biztosít;

— a kettős adóztatás megszüntetését a Közösségen belül;

— a 58. cikk második bekezdésének értelmében vett társaságok kölcsönös elismerését, a jogi személyiség megtartását székhelyüknek egyik országból egy másikba történő áthelyezése esetén, valamint a különböző tagállamok joga által szabályozott társaságok egyesülésének lehetőségét;

— a bírósági határozatok és a választottbírósági határozatok kölcsönös elismerésére és végrehajtására

vonatkozó alakiságok egyszerűsítését.

221. cikk

Az e szerződés hatálybalépésétől számított három éven belül a tagállamok — az e szerződés egyéb rendelkezései alkalmazásának sérelme nélkül — a 58. cikk értelmében vett társaságok tőkéjében való részesedést illetően ugyanolyan elbánásban részesítik a többi tagállam állampolgárait, mint a saját állampolgáraikat.

222. cikk

E szerződés nem sértheti a tagállamokban fennálló tulajdoni rendet.

223. cikk

(1) E szerződés rendelkezései nem zárják ki a következő szabályok alkalmazását:

a) egyik tagállam sem köteles olyan információt szolgáltatni, amelynek közlését ellentétesnek tartja

alapvető biztonsági érdekeivel;

b) a tagállamok megtehetik az alapvető biztonsági érdekeik védelme érdekében általuk szükségesnek tartott, fegyverek, lőszerek és hadianyagok előállításával vagy kereskedelmével kapcsolatos intézkedéseket; ezek az intézkedések nem befolyásolhatják hátrányosan a közös piacon belüli versenyfeltételeket a nem kifejezetten katonai célokra szánt termékek tekintetében.

(2) Az e szerződés hatálybalépését követő első év folyamán a Tanács egyhangú határozattal megállapítja azoknak a termékeknek a listáját, amelyek az (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartoznak.

(3) A Tanács ezt a listát a Bizottság javaslata alapján egyhangú határozattal megváltoztathatja.

224. cikk

A tagállamok konzultálnak egymással annak érdekében, hogy közösen megtegyék a szükséges intézkedéseket annak megakadályozására, hogy a közös piac működését hátrányosan befolyásolják az olyan intézkedések, amelyek megtételére egy tagállam a közrend fenntartását befolyásoló súlyos belső zavarok esetén, háború, háborús fenyegetést jelentő súlyos nemzetközi feszültség esetén vagy a béke és nemzetközi biztonság fenntartása céljából vállalt kötelezettségei teljesítése érdekében kényszerül.

225. cikk

Ha a 223. és 224. cikkben említett esetekben tett intézkedések a közös piacon belüli versenyfeltételekre torzító hatást gyakorolnak, a Bizottság az érintett állammal együtt megvizsgálja, hogyan lehet ezeket az intézkedéseket az e szerződésben megállapított rendelkezésekhez igazítani.

A 169. és 170. cikkben megállapított eljárástól eltérve, a Bizottság vagy bármely tagállam közvetlenül a Bírósághoz fordulhat, ha megítélése szerint egy másik tagállam visszaél a 223. és 224. cikkben megállapított hatáskörével. A Bíróság határozatát zárt ülésen hozza meg.

226. cikk

(1) Ha az átmeneti időszak alatt olyan súlyos nehézségek merülnek fel, amelyek valamely gazdasági ágazatban feltehetően tartósan fennállnak, vagy amelyek egy adott terület gazdasági helyzetében súlyos romlást idézhetnek elő, bármely tagállam kérheti védintézkedések bevezetésének engedélyezését a helyzet orvoslása és az érintett ágazatnak a közös piaci gazdasághoz való igazítása érdekében.

(2) Az érintett állam kérelmére a Bizottság sürgősségi eljárással haladéktalanul meghatározza az általa

szükségesnek tartott védintézkedéseket, végrehajtásuk feltételeinek és módjának megjelölésével.

(3) A (2) bekezdés értelmében engedélyezett intézkedések, az (1) bekezdésben említett célkitűzések elérése érdekében feltétlenül szükséges mértékben és időszakokra, e szerződés rendelkezéseitől eltérhetnek. Azoknak az intézkedésnek kell elsőbbséget biztosítani, amelyek a közös piac működését a legkevésbé zavarják.

227. cikk

(1) Ezt a szerződést a Belga Királyságra, a Németországi Szövetségi Köztársaságra, a Francia Köztársaságra,

az Olasz Köztársaságra, a Luxemburgi Nagyhercegségre és a Holland Királyságra kell alkalmazni.

(2) Algériára és Franciaország tengerentúli megyéire e szerződésnek

— az áruk szabad mozgására,

— a mezőgazdaságra, kivéve a 40. cikk (4) bekezdését,

— a szolgáltatások liberalizációjára,

— a versenyszabályokra,

— a 108., 109. és 226. cikkben megállapított védintézkedésekre, és

— az intézményekre

vonatkozó általános és különös rendelkezéseit e szerződés hatálybalépésétől alkalmazni kell.

E szerződés egyéb rendelkezései alkalmazásának feltételeit a Bizottság javaslata alapján a Tanács e

szerződés hatálybalépésétől számított két éven belül egyhangúlag elfogadott határozatokban állapítja meg.

A Közösség intézményei az e szerződésben, különösen az annak 226. cikkében előírt eljárások keretében gondoskodnak e területek gazdasági és társadalmi fejlődésének lehetővé tételéről.

(3) Az e szerződés IV. mellékletében felsorolt tengerentúli országokra és területekre az e szerződés negyedik

részében a társulásra vonatkozóan meghatározott különleges szabályokat kell alkalmazni.

(4) E szerződés rendelkezéseit alkalmazni kell azokra az európai területekre, amelyek külkapcsolataiért

valamely tagállam felel.

228. cikk

(1) Ahol e szerződés a Közösség és egy vagy több állam vagy valamely nemzetközi szervezet közötti megállapodás megkötéséről rendelkezik, ezeket a megállapodásokat a Bizottság tárgyalja meg. Az e téren a Bizottságra ruházott hatáskört is figyelembe véve, ezeket a megállapodásokat — az e szerződés által előírt esetekben a Közgyűléssel folytatott konzultáció után — a Tanács köti meg.

A Tanács, a Bizottság vagy bármelyik tagállam előzetesen kikérheti a Bíróság véleményét a tervezett megállapodásnak e szerződés rendelkezéseivel való összeegyeztethetőségéről. Ha a Bíróság véleménye kedvezőtlen, a megállapodás csak a 236. cikknek megfelelően léphet hatályba.

(2) Az e feltételek mellett megkötött megállapodások kötelezőek a Közösség intézményeire és a

tagállamokra.

229. cikk

A Bizottság feladata az Egyesült Nemzetek szerveivel és szakosított intézményeivel, valamint az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény szerveivel való megfelelő kapcsolattartás.

A Bizottság továbbá megfelelő kapcsolatokat tart fenn minden nemzetközi szervezettel.

230. cikk

A Közösség az Európa Tanáccsal megfelelő együttműködési formákat alakít ki.

231. cikk

A Közösség az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezettel szoros együttműködést alakít ki, amelynek

részletes szabályait közös megegyezéssel határozzák meg.

232. cikk

(1) E szerződés rendelkezései nem módosítják az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés rendelkezéseit, különösen a tagállamok jogaira és kötelezettségeire, a Szén- és Acélközösség intézményeinek hatáskörére, valamint az említett szerződésnek a közös szén- és acélpiac működésére vonatkozó szabályait.

(2) E szerződés rendelkezései nem sérthetik az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés

rendelkezéseit.

233. cikk

E szerződés rendelkezései nem zárják ki a Belgium és Luxemburg, valamint a Belgium, Luxemburg és Hollandia közötti regionális uniók fennállását és megvalósítását annyiban, amennyiben e regionális uniók célkitűzései e szerződés alkalmazásával nem valósulnak meg.

234. cikk

Az egyrészről egy vagy több tagállam, másrészről egy vagy több harmadik állam által egymás között e szerződés hatálybalépése előtt kötött megállapodásokból eredő jogokat és kötelezettségeket e szerződés rendelkezései nem érintik.

Annyiban, amennyiben ezek a megállapodások nem egyeztethetőek össze e szerződéssel, az érintett tagállam vagy tagállamok megteszik a megfelelő lépéseket a megállapított összeegyeztethetetlenség kiküszöbölésére. A tagállamok e cél érdekében szükség esetén segítséget nyújtanak egymásnak, és amennyiben indokolt, egységes magatartást tanúsítanak.

Az első bekezdésben említett megállapodások alkalmazása során a tagállamok figyelembe veszik azt, hogy az e szerződés szerint az egyes tagállamok által nyújtott előnyök a Közösség létrehozásának szerves részét képezik, és ezáltal elválaszthatatlanul összekapcsolódnak a közös intézmények létrehozásával, ez utóbbiak hatáskörrel történő felruházásával, valamint ugyanilyen előnyöknek az összes többi tagállam részéről történő biztosításával.

235. cikk

Ha a Közösség fellépése bizonyul szükségesnek ahhoz, hogy a közös piac működése során a Közösség valamely célkitűzése megvalósuljon, és e szerződés nem biztosítja a szükséges hatáskört, a Tanács a Bizottság javaslata alapján és a Közgyűléssel folytatott konzultációt követően egyhangúlag meghozza a megfelelő rendelkezéseket.

236. cikk

Bármely tagállam kormánya vagy a Bizottság javaslatot nyújthat be a Tanácsnak e szerződés módosítására.

Ha a Tanács a Közgyűléssel, illetve adott esetben a Bizottsággal folytatott konzultációt követően a tagállamok kormányai képviselőinek részvételével tartandó konferencia összehívását támogató véleményt bocsát ki, a Tanács elnöke összehívja a konferenciát abból a célból, hogy közös megegyezéssel meghatározzák e szerződés módosításait.

A módosítások azt követően lépnek hatályba, hogy azokat alkotmányos követelményeinek megfelelően valamennyi tagállam megerősítette.

237. cikk

Bármely európai állam kérheti felvételét a Közösségbe. Kérelmét a Tanácshoz kell benyújtania, amely a

Bizottság véleményének kikérését követően arról egyhangúlag határoz.

A felvétel feltételeit és e szerződésnek a felvétel miatt szükségessé váló kiigazításait a tagállamok és a felvételét kérő állam közötti megállapodás rendezi. Ezt a megállapodást alkotmányos követelményeinek megfelelően valamennyi szerződő államnak meg kell erősítenie.

238. cikk

A Közösség harmadik államokkal vagy nemzetközi szervezetekkel kölcsönös jogok és kötelezettségek, közös fellépés és különleges eljárások által jellemzett társulást létrehozó megállapodásokat köthet.

Ezeket a megállapodásokat a Közgyűléssel folytatott konzultációt követően egyhangú határozattal a Tanács

köti meg.

Ha az ilyen megállapodások e szerződés módosítását teszik szükségessé, a módosításokat először a 236. cikkben megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

239. cikk

A tagállamok közös megegyezésével ehhez a szerződéshez csatolt jegyzőkönyvek e szerződés szerves részét

képezik.

240. cikk

E szerződés határozatlan időre jön létre.

Az intézmények létrehozása

241. cikk

A Tanács az e szerződés hatálybalépésétől számított egy hónapon belül összeül.

242. cikk

A Tanács az első ülésétől számított három hónapon belül megteszi a megfelelő intézkedéseket a Gazdasági

és Szociális Bizottság létrehozása érdekében.

243. cikk

A Közgyűlés a Tanács első ülésétől számított két hónapon belül a Tanács elnökének összehívására összeül, hogy megválassza tisztségviselőit és kidolgozza eljárási szabályzatát. A tisztségviselők megválasztásáig az elnöki tisztet a legidősebb tag tölti be.

244. cikk

A Bíróság a tagjai kinevezését követően megkezdi működését. Első elnökét a többi tag kinevezésével azonos módon három évre kell kinevezni.

A Bíróság a működésének megkezdésétől számított három hónapon belül elfogadja eljárási szabályzatát.

Eljárási szabályzatának közzétételéig a Bíróságnál nem kezdeményezhető eljárás. A kereset benyújtására irányadó határidőt az eljárási szabályzat közzétételétől kell számítani.

A Bíróság elnöke kinevezésétől fogva gyakorolja az e szerződésben ráruházott hatásköröket.

245. cikk

A Bizottság a tagjai kinevezését követően megkezdi működését és ellátja az e szerződésben ráruházott

feladatokat.

Tevékenységének megkezdésekor a Bizottság megkezdi azokat a vizsgálatokat és kialakítja azokat a kapcsolatokat, amelyek a Közösség gazdasági helyzetének áttekintéséhez szükségesek.

246. cikk

(1) Az első pénzügyi év az e szerződés hatálybalépésének időpontjától ugyanazon év december 31-éig tart. Ha azonban e szerződés az év második felében lép hatályba, az első pénzügyi év a következő év december 31-éig tart.

(2) Az első pénzügyi évre vonatkozó költségvetés megállapításáig a tagállamok kamatmentes előleget biztosítanak a Közösség számára, amelyet le kell vonni az ennek a költségvetésnek a végrehajtásához nyújtott pénzügyi hozzájárulásukból.

(3) A 212. cikkben előírt, a Közösség tisztviselőire vonatkozó személyzeti szabályzat és a Közösség egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek megállapításáig az egyes intézmények felveszik a szükséges személyzetet, és e célból határozott időtartamú szerződéseket kötnek.

Az egyes intézmények a Tanáccsal együtt megvizsgálják az állások számára, javadalmazására és elosztására vonatkozó kérdéseket.

Záró rendelkezések

247. cikk

E szerződést a Magas Szerződő Felek alkotmányos követelményeiknek megfelelően megerősítik. A megerősítő okiratokat az Olasz Köztársaság Kormányánál helyezik letétbe.

E szerződés az utolsó megerősítő okirat letétbe helyezését követő hónap első napján lép hatályba. Ha azonban ez a letétbe helyezés a következő hónap kezdetét megelőző tizenöt napon belül történik, a szerződés e letétbe helyezés napját követő második hónap első napján lép hatályba.

248. cikk

E szerződést, amely egyetlen eredeti példányban francia, holland, német és olasz nyelven készült, és amelynek az e nyelveken készült szövegeinek mindegyike egyaránt hiteles, az Olasz Köztársaság Kormányának irattárában helyezik letétbe, amely minden további aláíró állam kormányának eljuttat egy-egy hitelesített másolatot.

XXXXXXX HITELÉÜL az alulírott meghatalmazottak aláírták ezt a szerződést.

Kelt Rómában, az ezerkilencszázötvenhetedik év március havának huszonötödik napján.

P. H. SPAAK J. Ch. SNOY et d' OPPUERS

XXXXXXXX XXXXXXXXX

PINEAU M. XXXXX

Xxxxxxx SEGNI Gaeteno XXXXXXX

XXXX Xxxxxxx XXXXXX

J. XXXX X. LINTHORST HOMAN

MELLÉKLETEK

I. MELLÉKLET

A Szerződés 19. és 20. cikkében hivatkozott

A–G listák

A. Lista

Azon vámtarifatételek felsorolása, amelyek vonatkozásában a következő, 3. oszlopban felsorolt vámtételeket

a számtani átlag kiszámításakor figyelembe kell venni

A		A közös
brüsszeli		vámtarifa
nómenklat		esetében
úrában	A termékek leírása	figyelembe
szereplő		veendő
vámtarifas		vámtétel
zám		(%-ban)
1	2	3

ex 15.10 omításból származó savas olaj 18

15.11 cerin és glicerin lúgok:

— nyers 6

— finomított 10

19.04 pióka és szágó; burgonyából vagy egyéb keményítőkből nyert tápióka- és szágóhelyettesítők 45

ex 28.28 nádium-pentoxid 15

ex 28.37	Semleges nátrium-szulfit	20
ex 28.52	Cérium-kloridok; cérium-szulfátok	20
ex 29.01	Aromás szénhidrogének:
	— xilolok:
	— vegyes izomerek	20
	— orto-xilol meta-xilol, para-xilol	25
	— sztirol-monomer	20
	— izopropil-benzol (kumol)	25
ex 29.02	lór-metán	20
	Vinilidén klorid-monomer	25
ex 29.03	Toluol-paraszulfonil-klorid	15
ex 29.15	Dimetil-tereftalát	30
ex 29.22	Etilén-diamin és sói	20
ex 29.23	Ciklikus aminoaldehidek, ciklikus aminoketonok és aminokinonok, ezek halogénezett, szulfonált, nitrált vagy nitrozált származékai, valamint ezek sói és észterei	25

A

brüsszeli nómenklat úrában szereplő vámtarifas zám

A termékek leírása

A közös vámtarifa esetében figyelembe veendő vámtétel (%-ban)

ex 29.25 moveratrilamin 25

29.28	Diazo-, azo- és azoxivegyületek	25
ex 29.31	Klór-benzil diszulfidja	25
ex 29.44	Antibiotikumok (kivéve a penicillint, sztreptomicint, klóramfenikolt és ezek sóit, valamint az aureomicint)	15
ex 30.02	Védőoltások száj- és körömfájás ellen, valamint mikroorganizmus- törzsek ezek gyártásához; sertéspestis elleni antiszérumok és vakcinák	15
ex 30.03	Szarkomicin	18
ex 31.02	Vegyes nitrogéntartalmú ásványi vagy műtrágyák	20
ex 31.03	Foszfáttartalmú ásványi vagy műtrágyák:
	— egyszerű:
	— szuperfoszfátok:
	— csont	10
	— egyéb	12
	— vegyes	7
ex 31.04	Vegyes káliumtartalmú ásványi vagy műtrágyák
ex 31.05	Egyéb trágyák, beleértve mind a keverék, mind a komplex trágyákat:
	— foszfor-nitrátok és ammonium-kálium-foszfátok
	— egyéb trágyák, kivéve az oldott szerves trágyákat	7
	Trágyák tablettában, rombusz alakban és hasonlóan előkészített formákban vagy 10 kg-ot meg nem haladó bruttó súlyú csomagolásban	15
ex 32.07	mészetes magnetit, festékkészítésnél alkalmazott finomságra őrölve,

kizárólag szén tisztítása céljából 25

ex 37.02 yérzékeny, exponálatlan, perforált filmtekercsek:

— fekete-fehér képekhez (pozitívokhoz), külön fel nem használható

három egységet tartalmazó csomagokban importálva, színes film alapjául 20

— Színes képekhez, 100 méter hosszúságot meghaladó (tekercsek) 20

ex 39.02 ivinilidén-klorid; polivinil-butirál lapokban 30

ex 39.03	Cellulózészterek, nitrátok és acetátok kivételével	20
	Cellulózészter alapú műanyagok (nitrátok és acetátok kivételével)	15
	Cellulózéter vagy más cellulózszármazékalapú műanyagok	30
ex 39.06	Alginsav, ennek sói és észterei, száraz	20
ex 48.01	Géppel készült papír és karton:

A

brüsszeli nómenklat úrában szereplő vámtarifas zám

A termékek leírása

A közös vámtarifa esetében figyelembe veendő vámtétel (%-ban)

— nátronpapír és nátronkarton 25

— egyéb, egyben készült, két- vagy többrétegű, kartonpapír belsővel 25

48.04 bbrétegű papír vagy karton (sima rétegek ragasztóval történő összeragasztásával), felületi borítás vagy impregnálás nélkül, belső

merevítéssel vagy anélkül, tekercsekben vagy ívekben 25

ex 48.05 llámosított papír vagy karton 25

Kreppelt vagy gyűrt nátronpapír és nátronkarton 25

ex 48.07 Ragasztós nátronpapír és nátronkarton 25

ex 51.01 Műszál (regenerált) (végtelen) fonal, egyágú, sodratlan vagy 400-nál

kevesebb sodratszámú 20

ex 55.05 Többágú pamutfonal, kivéve a díszítőfonalat, fehérítetlen,

kilogrammonként 337 500 vagy ennél nagyobb súlyú az egyágú fonalban

mérve 20

ex 57.07 Kókuszfonal 18

ex 58.01 Csomózott szőnyegek, szőnyegáru és lábtörlők, selyemből, selyemhulladékból, kivéve a fésűskócot, műszálból (szintetikus szálból), az 52.01 sz. tétel alá tartozó fonalból, fémszálból, gyapjúból vagy finom

állati szőrből 80

ex 59.04 Többágú kókuszfonal 18

ex 71.04 Gyémánt csiszolópor és gyémántpor 10

ex 84.10 Szivattyúházak vagy -testek acélból, kivéve a rozsdamentes acélt, ill.

könnyűfémből vagy ötvözeteiből, repülőgépek dugattyús motorjaihoz 15

ex 84.11 Szivattyú- vagy kompresszorházak vagy -testek, acélból, kivéve a

rozsdamentes acélt, ill. könnyűfémből vagy ötvözeteiből, repülőgépek

dugattyús motorjaihoz 15

ex 84.37 Mintázatlan vagy mintás tüll és csipke készítésére szolgáló gépek 10

Hímzőgépek, kivéve a szálhúzó és -kötőgépeket (csipkehímzés

készítéséhez használt gépeket) 10

ex 84.38 Mintázatlan vagy mintás tüll és csipke készítésére alkalmas gépekhez

használt kiegészítő gépek:

— csúszó-emelő gépek 10

— jacquard-szövőgépek 18

mzőgépekhez használt kiegészítő gépek:

— automata gépek 18

— kártyalyukasztó gépek, kártyamásoló gépek, vezérlőgépek, csévélők 10

A

brüsszeli nómenklat úrában szereplő vámtarifas zám

A termékek leírása

ntázatlan vagy mintás tüll és csipke készítéséhez használt gépek, valamint

az ilyen gépek kiegészítő gépeinek alkatrészei és tartozékai:

— csúszkák, orsók, bordák, keresztfejek és fésűbordák síkkötőgépekhez,

bordaládák (azok bordái és kései), körkötőgépek komplett orsói, valamint

A közös vámtarifa esetében figyelembe veendő vámtétel (%-ban)

bordaládáinak és orsóinak alkatrészei 10

mzőgépek és ezen gépek kiegészítő gépeihez való alkatrészek és

tartozékok:

— vetélők, vetélőfiókok, beleértve ezek bordáit; fonalcsapdák 10

ex 84.59 kercselőgépek vezetékhuzal feltekeréséhez, valamint elektromos tekercsek

és tekercsáruk gyártásához használt szigetelő- vagy védőszalagok 23

zvetlen hajtású vagy inerciális indítószerkezetek repülőgépekhez 25

ex 84.63 engelyek repülőgép-dugattyús motorokhoz 10

ex 85.08 pülőgép indítómotorok 20

Gyújtómágnesek, beleértve a repülőgépek mágnesdinamóit 25

88.01 Léggömbök és léghajók 25

ex 88.03 Léggömbök és léghajók alkatrészei 25

88.04 Ezek ejtőernyői és alkatrészei, valamint ezek tartozékai 12

88.05 Katapultok, hasonló repülőgép-indító szerkezetek és ezek alkatrészei 15

Földi oktatógépek és ezek alkatrészei 20

ex 90.14 Légi navigációs eszközök 18

ex 92.10 Zongoraszerkezetek és (legalább 85 billentyűt tartalmazó) billentyűzetek 30

B. Lista

Azon vámtarifatételek felsorolása, amelyek vonatkozásában a közös vámtarifa vámtételei nem haladhatják meg a 3%-ot

A brüsszeli nómenklatúrában szereplő vámtarifaszám

A termékek leírása

1 2

5. ÁRUCSOPORT

05.01

05.02

05.03

A brüsszeli nómenklatúrában szereplő vámtarifaszám

05.05

05.06

A termékek leírása

ex 05.07 Feldolgozatlan toll, madárbőr és egyéb madárrész tollal vagy pehellyel (kivéve a

feldolgozatlan ágytollat vagy pelyhet)

05.09-től 05.12-ig

ex 05.13 Természetes nyers szivacsok

13. ÁRUCSOPORT

13.01

13.02

14. ÁRUCSOPORT

14.01-től 14.05-ig

25. ÁRUCSOPORT

25.02.

ex 25.04 Természetes grafit, nem kiskereskedelmi forgalmazásra 25.05

25.06

ex 25.07 Agyag (kivéve a kaolint), andaluzit és cianit, égetett vagy égetetlen, de a 68.07 sz. tétel alá tartozó duzzasztott agyag nélkül; mullit; samott és dinaszföldek

ex 25.08 Kréta, nem kiskereskedelmi forgalmazásra

ex 25.09 Földfestékek, nem égetett ill. kevert; természetes csillámos vas-oxidok 25.10

25.11

ex 25.12 Kovaföldek, kovasavtartalmú hegyi liszt és hasonló kovasavtartalmú földek (például infuzóriumföld, tripoliföld vagy diatomit) 1 vagy 1-nél kevesebb látszólagos sűrűséggel, égetett vagy égetetlen, nem kiskereskedelmi forgalmazásra

ex 25.13 Habkő, csiszolópor, természetes korund és egyéb természetes csiszolóanyagok,

nem kiskereskedelmi forgalmazásra

25.14

ex 25.17 Tűzkő; zúzott vagy durva zúzott kő, xxxxxxx és xxxxxxxxx xxxxxxx, xxxxxx és sóder, amelyeket közösen zúzalékos útburkolatokhoz, vasúthoz vagy egyéb zúzott kő- vagy beton-adalékanyagokhoz használnak; murva

ex 25.18 Dolomit, beleértve a durvára hasítást, a durván négyszögletesre faragást vagy a

négyszögletesre fűrészelést követően meg nem munkált dolomitot

25.20

25.21

25.24

25.25

25.26

ex 25.27 Természetes szteatit, beleértve a durvára hasítást, a durván négyszögletesre faragást vagy a négyszögletesre fűrészelést követően meg nem munkált természetes szteatitot; zsírkő, kivéve az egy kilogrammot meg nem haladó nettó súlyú csomagolásban lévőt

25.28

A brüsszeli nómenklatúrában szereplő vámtarifaszám

25.29

25.31

25.32

26. ÁRUCSOPORT

A termékek leírása

ex 26.01 Fémércek és -koncentrátumok, kivéve az ólomércet, cinkércet és -termékeket az Európai Szén- és Acélközösség területén belül; pirított vaskovand

26.02

ex 26.03 Hamu és maradványai (kivéve a vas- vagy széngyártásból származókat), amelyek a cinktartalmúak kivételével fémeket vagy fémvegyületeket tartalmaznak

26.04

27. ÁRUCSOPORT

27.03

ex 27.04 Koksz és félkoksz szén elektródák gyártásához, valamint tőzegkoksz

27.05 (bis)

27.06

ex 27.13 Nyers ozokerit, földiviasz és tőzegviasz

27.15

27.17

31. ÁRUCSOPORT

31.01

ex 31.02 Természetes nátrium-nitrát

40. ÁRUCSOPORT

40.01

40.03

40.04

41. ÁRUCSOPORT

41.09

43. ÁRUCSOPORT

43.01

44. ÁRUCSOPORT

44.01

47. ÁRUCSOPORT

47.02

50. ÁRUCSOPORT

50.01

53. ÁRUCSOPORT

53.01

53.02

53.03

53.05

55. ÁRUCSOPORT

ex 55.02 Nem nyers gyapothulladék 55.04

57. ÁRUCSOPORT

57.04

63. ÁRUCSOPORT

63.02

70. ÁRUCSOPORT

ex 70.01 Hulladéküveg (üvegtörmelék)

71. ÁRUCSOPORT

A brüsszeli nómenklatúrában szereplő vámtarifaszám

ex 71.01 Megmunkálatlan gyöngyök

A termékek leírása

ex 71.02 Megmunkálatlan drága- és féldrágakövek 71.04

71.11

77. ÁRUCSOPORT

ex 77.04 Megmunkálatlan berilliums

C. Lista

Azon vámtarifatételek felsorolása, amelyek vonatkozásában a közös vámtarifa vámtételei nem haladhatják meg a 10%-ot

A brüsszeli nómenklatúrában szereplő vámtarifaszám

A termékek leírása

1 2

5. ÁRUCSOPORT

ex 05.07 Toll, madárbőr és egyéb madárrész tollal vagy pehellyel, kivéve a feldolgozatlant 05.14

13. ÁRUCSOPORT

ex 13.03 Növényi nedvek és kivonatok; agar-agar és egyéb természetes növényi

anyagokból kivont ragasztószerek és sűrítőszerek (kivéve a pektint)

15. ÁRUCSOPORT

ex 15.04 Halból és tengeri emlősállatokból nyert zsírok és olajok, finomítva vagy

finomítás nélkül (kivéve a bálnaolajat)

15.05

15.06

15.09

15.11

15.14

25. ÁRUCSOPORT

ex 25.09 Égetett vagy kevert földfestékek

ex 25.15 Márvány, édesvízi mészkő, ekausszin és egyéb mésztartalmú szobor- és építési kő, 2,5 vagy ennél nagyobb látszólagos sűrűséggel, a négyszögletesre fűrészelést követően meg nem munkált alabástrom 25 centimétert meg nem haladó vastagságban

ex 25.16 Gránit, porfír, bazalt, homokkő és egyéb szobor- és építési kő, a négyszögletesre fűrészelést követően meg nem munkált alabástrom 25 centimétert meg nem haladó vastagságban

ex 25.17 A 25.15 vagy 25.16 sz. tétel alá tartozó kövek granulátumai, zúzalékai vagy porai ex 25.18 Dolomit, égetett vagy agglomerált (beleértve a kátrányos dolomitot)

25.22

25.23

27. ÁRUCSOPORT

ex 27.07 Nagy hőmérsékletű kőszénkátrány olajai és egyéb desztillációs termékei, valamint e fejezet 2. lábjegyzetében meghatározott egyéb olajok és termékek, kivéve a fenolokat, krezolokat és xilenolokat

27.08

ex 27.13 Ozokerit, földviasz és tőzegviasz, a nyerset kivéve

ex 27.14 Aszfalt és egyéb ásványolaj- és palaolaj maradványok, kivéve az ásványolajkokszot

27.16

30. ÁRUCSOPORT

ex 30.01 Organoterápiás mirigyek vagy egyéb szervek, szárítva, por alakban vagy nem por alakban

32. ÁRUCSOPORT

ex 32.01 Növényi eredetű cserzőkivonatok, kivéve az ágvessző (mimóza) és kvebracso

kivonatokat

32.02

32.03

32.04

A brüsszeli nómenklatúrában szereplő vámtarifaszám

33. ÁRUCSOPORT

A termékek leírása

ex 33.01 Illóolajok (terpénmentes vagy terpéntartalmú), szilárdak és folyékonyak, kivéve a déligyümölcsökét; gyantaféleségek

33.02

33.03

33.04

38. ÁRUCSOPORT

38.01

38.02

38.04

38.05

38.06

ex 38.07 Terpentinolaj; nyers kénes terpentin; nyers dipentén 38.08

38.10

40. ÁRUCSOPORT

40.05

ex 40.07 Gumival borított vagy impregnált textilfonal 40.15

41. ÁRUCSOPORT

41.02

ex 41.03 Juh- és báránybőr, a cserzést követően kikészítve

ex 41.04 Kecske- és gidabőr, a cserzést követően kikészítve

41.05

41.06

41.07

41.10

43. ÁRUCSOPORT

43.02

44. ÁRUCSOPORT

44.06-tól 44.13-ig

44.16

44.17

44.18

48. ÁRUCSOPORT

ex 48.01 Tekercses újságnyomó papír

50. ÁRUCSOPORT

50.06

50.08

52. ÁRUCSOPORT

52.01

53. ÁRUCSOPORT

53.06-tól 53.09-ig

54. ÁRUCSOPORT

54.03

A brüsszeli nómenklatúrában szereplő vámtarifaszám

55. ÁRUCSOPORT

55.05

57. ÁRUCSOPORT

A termékek leírása

ex 57.05 Kenderfonal, nem kiskereskedelmi forgalmazásra ex 57.06 Jutaszál, nem kiskereskedelmi forgalmazásra

ex 57.07 Egyéb növényi textilszálból készült fonal, nem kiskereskedelmi forgalmazásra ex 57.08 Papírfonal, nem kiskereskedelmi forgalmazásra

68. ÁRUCSOPORT

68.01

68.03

68.08

ex 68.10 Vakoláshoz használt építőanyagok

ex 68.11 Cementhez (beleértve a salakcementet), betonhoz vagy műkőhöz (beleértve a cementtel agglomerált granulált márványt) használt építőanyagok, erősítő anyaggal vagy anélkül

ex 68.12 Azbesztcement, cellulóz szálcement vagy hasonló építőanyagok

ex 68.13 Feldolgozott azbeszt; azbeszt-alapú keverékek, valamint azbeszt- és magnézium- karbonát-alapú keverékek

69. ÁRUCSOPORT

69.01

69.02

69.04

69.05

70. ÁRUCSOPORT

ex 70.01 Tömbüveg (kivéve az optikai üveget) 70.02

70.03

70.04

70.05

70.06

70.16

71. ÁRUCSOPORT

ex 71.05 Megmunkálatlan ezüst

ex 71.06 Megmunkálatlan dublé ezüst ex 71.07 Megmunkálatlan arany

ex 71.08 Megmunkálatlan fém- vagy ezüst-alapú dublé arany

ex 71.09 Megmunkálatlan platina és egyéb, platánacsoportba tartozó fémek

ex 71.10 Megmunkálatlan dublé platina vagy egyéb, platinacsoportba tartozó, fém- vagy nemesfém-alapú fémek

73. ÁRUCSOPORT

73.04

73.05

ex 73.07 Vas- vagy acélbugák, -tuskók, lemeztuskók és durva lemezek (beleértve a fehérlemez rudakat) (kivéve az Európai Szén- és Acélközösség területe alá tartozó termékeket); vas vagy acél előkovácsolt darabok

ex 73.10 Vas- vagy acélrudak és -pálcák (beleértve a huzalalapanyagot), melegen hengerelt, kovácsolt, extrudált, hidegen megmunkált vagy hidegen húzott (beleértve a precíziós technikával készültet); üreges bányászati fúróacél (kivéve az Európai Szén- és Acélközösség területe alá tartozó termékeket)

A brüsszeli nómenklatúrában szereplő vámtarifaszám

A termékek leírása

ex 73.11 Vas- vagy acél szögvasak, idomok és szelvények, melegen hengerelt, kovácsolt, extrudált, hidegen megmunkált vagy hidegen húzott; vas vagy acél szádpallók, kifúrva, perforálva vagy elemekből összeállítva vagy anélkül (kivéve az Európai Szén- és Acélközösség területe alá tartozó termékeket)

ex 73.12 Vas- vagy acélgyűrű és -szalag, melegen hengerelt vagy hidegen megmunkált (kivéve az Európai Szén- és Acélközösség területe alá tartozó termékeket)

ex 73.13 Vas- vagy acéllapok és -lemezek, melegen hengerelt vagy hidegen megmunkált (kivéve az Európai Szén- és Acélközösség területe alá tartozó termékeket)

73.14

ex 73.15 Ötvözött acél és nagy széntartalmú acél a 73.06-73.14 sz. tételek alatt említett formákban (kivéve az Európai Szén- és Acélközösség területe alá tartozó termékeket)

74. ÁRUCSOPORT

74.03

74.04

ex 74.05 Vörösréz fólia, dombornyomással, formára vágva, perforálva, bevonva vagy nyomva vagy anélkül, kivéve amelyet a hátoldalán merevítő anyaggal láttak el

ex 74.06 Rézpor (kivéve a rendkívül apró szemű port)

75. ÁRUCSOPORT

75.02

75.03

ex 75.05 Megmunkálatlan, öntött nikkel galvánanódok

76. ÁRUCSOPORT

76.02

76.03

ex 76.04 Alumíniumfólia, dombornyomással, formára vágva, perforálva, bevonva vagy

nyomva vagy anélkül, kivéve amelyet a hátoldalán merevítő anyaggal láttak el

ex 76.05 Alumínium por (kivéve a rendkívül apró szemű port)

77. ÁRUCSOPORT

ex 77.02 Megmunkált magnéziumrudak, -pálcák, -szögvasak, -idomok és -szelvények; magnéziumhuzal; megmunkált magnéziumlemezek, -lapok és -szalag; magnéziumfólia; egyforma nagyságú reszelék és forgács; magnéziumpor (kivéve a rendkívül apró szemű port)

ex 77.04 Megmunkált berilliumrudak, -pálcák, -szögvasak, -idomok és -szelvények; berilliumhuzal; megmunkált berilliumlemezek, -lapok és -szalag, berilliumfólia

78. ÁRUCSOPORT

78.02

78.03

ex 78.04 Megmunkált vagy megmunkálatlan ólomfólia, formára vágva, perforálva, bevonva vagy nyomva, kivéve amelyet a hátoldalán merevítő anyaggal láttak el

79. ÁRUCSOPORT

79.02

79.03

80. ÁRUCSOPORT

80.02

80.03

ex 80.04 Megmunkált vagy megmunkálatlan ónfólia, formára vágva, perforálva, bevonva

vagy nyomva, kivéve amelyet a hátoldalán merevítő anyaggal láttak el

81. ÁRUCSOPORT

A brüsszeli nómenklatúrában szereplő vámtarifaszám

A termékek leírása

ex 81.01 Megmunkált volfrámrudak, -pálcák, -szögvasak, -idomok és szelvények; megmunkált volfrámlemezek, -lapok és -szalag; volfrámfólia; volfrámhuzal és - szál

ex 81.02 Megmunkált molibdénrudak, -pálcák, -szögvasak, -idomok és szelvények; molibdénlemezek, -lapok és -szalag; molibdénfólia; molibdénhuzal és -szál

ex 81.03 Megmunkált tantálrudak, -pálcák, -szögvasak, -idomok és szelvények; tantállemezek, -lapok és -szalag; tantálfólia; tantálhuzal és -szál

Ex81.04 Egyéb alapfémekből készült megmunkált rudak, pálcák, szögvasak, idomok és szelvények; egyéb alapfémekből készült lemezek, lapok és szalag; egyéb alapfémekből készült fólia, huzal és szál

93. ÁRUCSOPORT

ex 93.06 Puskatusok és lőfegyverek egyéb fa részei

95. ÁRUCSOPORT

ex 95.01-tól ex

95.07-ig

Durván megmunkált szobrászanyagok, pl. lemezek, lapok, pálcák, csövek és hasonló formák, csiszolás vagy egyéb megmunkálás nélkül

98. ÁRUCSOPORT

ex 98.11 Durván megmunkált fa- vagy gyökérrönkök, nagy boroshordók készítéséhez

D. Lista

Azon vámtarifatételek felsorolása, amelyek vonatkozásában a közös vámtarifa vámtételei nem haladhatják meg a 15%-ot

A brüsszeli nómenklatúrában szereplő vámtarifaszám

A termékek leírása

1 2

28. ÁRUCSOPORT Szervetlen vegyi anyagok; szerves vagy szervetlen nemesfémek, ritkaföldfémek, radioaktív elemek és izotópok szerves és szervetlen vegyületei

ex 28.01 Halogének (kivéve nyers jódot és brómot)

ex 28.04 Hidrogén, nemesgázok és egyéb félfémek és nemfémek (kivéve a szelént és foszfort)

28.05-től 28.10-ig

ex 28.11 Xxxxx-trioxid; arzénsav 28.13-tól

28.22-ig

28.24

28.26-tól 28-

31-ig

ex 28.32 Klorátok (kivéve a nátrium-klorátot, valamint a kálium-klorátot és perklorátokat) ex 28.34 Oxijodidok és perjodátok

28.35-től 28.45-ig

28.47-től 28.58-ig

E. Lista

Azon vámtarifatételek felsorolása, amelyek vonatkozásában a közös vámtarifa vámtételei nem haladhatják meg a 25%-ot

A brüsszeli nómenklatúrában szereplő vámtarifaszám

A termékek leírása

1 2

29. ÁRUCSOPORT Szerves vegyi anyagok

ex 29.01 Szénhidrogének (kivéve a naftalint) 29.02

29.03

ex 29.04 Aciklikus alkoholok és halogénezett, szulfonált, nitrált vagy nitrozált származékai (kivéve a butil- vagy izobutilalkoholokat)

29.05

ex 29.06 Fenolok (kivéve a fenolt, krezolokat és xilenolokat) és fenolalkoholok 29.07-től

29.45-ig

32. ÁRUCSOPORT

32.05

32.06

39. ÁRUCSOPORT

39.01-től 39.06-ig

• F. Lista

Azon vámtarifatételek felsorolása, amelyek vonatkozásában a közös vámtarifa vámtételeit közös megegyezéssel határozták meg

		A közös
A brüsszeli		vámtarifa
nómenklatúrá		esetében
ban szereplő	A termékek leírása	figyelembe
vámtarifaszá		veendő
m		vámtétel (az
		érték %-ában)
1	2	3
ex 01.01	Élő lovak vágásra	11
ex 01.02	Élő szarvasmarhafélék (kivéve a fajtatiszta tenyészállatokat)1	16
ex 01.03	Élő sertés (kivéve a fajtatiszta tenyészállatokat)1	16
ex 02.01	Hús és ehető belsőség, frissen, hűtve vagy fagyasztva:
	— ló	16
	— szarvasmarha	20
	— sertés1	20
02.02	Vágott szárnyasok (pl. baromfi, kacsa, liba, pulyka és gyöngytyúk),
	azok ehető belsőségei, frissen, hűtve vagy fagyasztva	18
ex 02.06	Xxxxx, sózva vagy szárítva	16
ex 03.01	Édesvízi hal, frissen (élve vagy élettelenül), hűtve vagy fagyasztva:
	— pisztráng vagy egyéb lazacfélék	16
	— egyéb	10
ex 03.03	Rákfélék és puhatestűek, héjban vagy anélkül, frissen (élve vagy
	élettelenül), hűtve, fagyasztva, sózva, sós lében vagy szárítva;
	rákfélék, héjban, egyszerűen vízben főzve:
	— folyami rák és tengeri rák	25
	— rákok, garnélarákok és fűrészes garnélarákok	18
	— osztrigák	18
04.03	Vaj	24
ex 04.05	Madártojások héjastul, frissen vagy tartósítva:
	— 2/16-tól 8/31-ig	12
	— 9/1-től 2/15-ig	15
04.06	Természetes méz	30
ex 05.07	Feldolgozatlan ágytoll és pehely	0
05.08	Megmunkálatlan csont és szarumag, zsírtalanítva, egyszerűen
	feldolgozva, de nem feldarabolva, savazva vagy a zselatint kifőzve;
	ezen termékek porított változatai vagy hulladékai	0
ex 06.03	Friss vágott virágok és virágbimbók csokrok vagy díszítés céljából:
	— 6/1-től 10/31-ig	24
	— 11/1-től 5/31-ig	20
ex 07.01	Zöldségek, frissen vagy hűtve:
	— hagyma, mogyoróhagyma, fokhagyma	12
	— újburgonya:
	— 1/1-től 5/15-ig	15
	— 5/16-tól 6/30-ig	21

— egyéb2

1 Csak házi fajták.

		A közös
A brüsszeli		vámtarifa
nómenklatúrá		esetében
ban szereplő	A termékek leírása	figyelembe
vámtarifaszá		veendő
m		vámtétel (az
		érték %-ában)
07.04	Szárított, aszalt vagy sűrített zöldségek, egészben, vágva, szeletelve,
	széttörve vagy por alakban, de további feldolgozás nélkül:
	— hagyma	20
	— egyéb	16
ex 07.05	Szárított hüvelyes zöldségek, fejtve, hámozva vagy hasítva vagy
	anélkül:
	— borsó és bab	10
ex 08.01	Friss banán	20
08.02	Déligyümölcs, frissen vagy szárítva:
	— narancs:
	— 3/15-től 9/30-ig	15
	— ezen az időszakon kívül	20
	— mandarin és magtalan mandarin	20
	— citrom	8
	— grapefruit	12
	— egyéb	16
ex 08.04	Friss szőlő:
	— 11/1-től 7/14-ig	18
	— 7/15-től 10/31-ig	22
08.06	Friss alma, körte és birsalma2	8
08.07	Friss csonthéjas gyümölcsök:
	— sárgabarack — egyéb2	25
ex 08.12	Szilva	18
ex 09.01 10.01-től	Nyers kávé Gabonafélék3	16

2 A vámtételt általában a számtani átlag szintjén határozzák meg. Ezt, ha szükséges, szezonális vámtételek meghatározásával a Közösség mezőgazdasági politikájának keretében módosítani lehet.

3 (a) A közös vámtarifában a gabonafélékre és a búzalisztre vonatkozó vámtételek megegyeznek a nemzeti vámtarifákban feltüntetett vámtételek számtani átlagával.

(b) Amíg a 40. cikk (2) bekezdésében előírt intézkedések keretében alkalmazandó elbánást meg nem határozzák, a tagállamok — a 23. cikktől eltérve — felfüggeszthetik az ezekre a termékekre fizetendő vámok beszedését.

(c) Ha a gabonafélék vagy búzaliszt előállítását vagy feldolgozását bármely tagállamban súlyosan veszélyezteti vagy sérti a vámoknak egy másik tagállamban történő felfüggesztése, az érintett tagállamoknak tárgyalásokat kell kezdeményezniük egymással. Ha ezek az eljárások nem vezetnek eredményre, a Bizottság engedélyezheti a sértett államnak, hogy tegye meg a

		A közös
A brüsszeli		vámtarifa
nómenklatúrá		esetében
ban szereplő	A termékek leírása	figyelembe
vámtarifaszá		veendő
m		vámtétel (az
		érték %-ában)
ex 11.01	Búzaliszt3
12.01	Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök, egészben vagy törve	0
ex 12.03	Vetőmagként használt magvak (kivéve a cukorrépamagot)	10
12.06	Komlókéve és komlóliszt	12
15.15	Xxxxxxxx és egyéb rovarviaszok, színezve vagy színezetlenül:
	— nyers	0
	— egyéb	10
15.16	Növényi viaszok, festve vagy festetlenül:
	— nyers	0
	— egyéb	8
ex 16.04	Feldolgozott vagy tartósított hal:
	— lazacfélék	20
ex 16.05	Rákfélék, feldolgozva vagy tartósítva	20
17.01	Szilárd répacukor és nádcukor	80
18.01	Kakaóbab, egész vagy törött, nyers vagy pörkölt	9
18.02	Kakaókéreg, -hüvely, -héj és -hulladék	9
19.02	Lisztkészítmények, keményítő- vagy malátakivonatok,
	csecsemőtáplálékhoz vagy táplálkozási és étkezési célokból használt,
	50 súlyszázaléknál kevesebb kakaótartalommal	25
ex 20.02	Savanyú káposzta	20
21.07	Máshol nem meghatározott vagy máshová nem sorolt élelmiszer-
	készítmények	25
22.04	Szőlőmust, (alkohol hozzáadása nélkül meggátolt módon erjesztve
	vagy erjesztéssel előállítva) erjedésben lévő, vagy alkohol
	hozzáadása nélkül erjedésében gátolva	40
23.01	Emberi fogyasztásra alkalmatlan lisztfélék és darák:
	— húsból és belsőségből; töpörtyű	4
	— halból, rákfélékből vagy puhatestűekből	5
24.01	Feldolgozatlan dohány; dohányhulladék	30
ex 25.07	Xxxxxx, sillimanit	0
ex 25.15	Márvány, beleértve a durvára hasítást, a durván négyszögletesre
	faragást vagy a négyszögletesre fűrészelést követően meg nem
	munkált természetes márványt, melynek vastagsága meghaladja a 25
	centimétert	0
ex 25.16	Gránit, porfír, bazalt, homokkő és egyéb szobrászati és építészeti kő,
	beleértve a durvára hasítást, a durván négyszögletesre faragást vagy
	a négyszögletesre fűrészelést követően meg nem munkált
	természetes követ, melynek vastagsága meghaladja a 25 centimétert	0
25.19	Természetes magnézium-karbonát (magnezit), égetett vagy
	égetetlen, kivéve a magnézium-oxidot	0

szükséges intézkedéseket, melyeket a Bizottság által meghatározott módon kell megvalósítani, ha az árkülönbözet nem kerül kiegyenlítésre a vámokat felfüggesztő tagállamban meglévő belső gabonapiaci rendtartás keretében.

		A közös
A brüsszeli		vámtarifa
nómenklatúrá		esetében
ban szereplő	A termékek leírása	figyelembe
vámtarifaszá		veendő
m		vámtétel (az
		érték %-ában)
ex 25.27	Egy kilogrammot meg nem haladó nettó súlyú csomagolásban
	kiszerelt talkum	8
ex 27.07	Nyers fenolok, krezolok és xilenolok	3
27.09	Nyers ásvány- és palaolajok	0
ex 27.14	Petróleumkoksz	0
28.03	Szén, beleértve a kormot, antracénkormot, acetilénkormot és
	lámpakormot	5
ex 28.04	Foszfor	15
	Szelén	0
28.23	Vas-oxidok és -hidroxidok, beleértve a 70 súlyszázaléknyi vagy
	ennél több Fe2O3-ként értékelt összetett vasat tartalmazó földfestékeket	10
28.25	Titán-oxidok	15
ex 28.32	Nátrium- és kálium-klorátok	10
ex 29.01	Aromás szénhidrogének
	— naftalin	8
ex 29.04	terc-butilalkohol	8
ex 32.07	Titánfehér	15
ex 33.01	Citrusfélékből nyert illóolajok (terpénmentesek vagy
	terpéntartalmúak), szilárdak és folyékonyak	12
34.04	Mesterséges viaszok (beleértve a vízben oldódó viaszokat);
	feldolgozott, nem emulgeált és oldószert nem tartalmazó viaszok	12
ex 40.07	Gumiszál és -zsinór/huzal, textilborítással vagy anélkül	15
41.01	Cserzetlen és nyersbőrök (friss, sózott, száraz, pikkelyezett vagy
	meszezett), hasított vagy hasítatlan, beleértve a nyírásra érett juhbőrt	0
ex 41.03	Juh- és báránybőrből készült kész bőr, cserzést követően
	kikészítetlen:
	— indiai keresztezett juhból és kecskéből	0
	— egyéb	6
ex 41.04	Kecske- és gidabőrből készült kész bőr, cserzést követően
	kikészítetlen:
	— indiai kecskéből	0
	— egyéb	7
41.08	Lakkbőr és krómozott bőr	12
44.14	Furnér lapok és rétegelt lemezek (fűrészelt, felvágott vagy
	hámozott), öt millimétert meg nem haladó vastagságban, papír vagy
	szövet merevítéssel vagy anélkül	10
44.15	Rétegelt lemez, bútorlap, furnérbetétes asztaloslap, deszkamagú
	asztaloslap és furnérozott táblák, akár tartalmaznak a fán kívüli
	bármilyen anyagot, akár nem; intarziás fa és famozaik	15
53.04	Juh- és báránygyapjú- vagy egyéb állati szőrhulladék (finom vagy
	durva), lehúzásból vagy fűrészfogas farkasolásból (beleértve a
	lehúzott vagy farkasolt rongyhulladékot is)	0
54.01	Len, nyers vagy kikészített, de nem fonott; lenkóc és -hulladék
	(beleértve a lehúzott és farkasolt rongyhulladékot is)	0
54.02	Rami, nyers vagy kikészített, de nem fonott; rami fésűskóc és -
	hulladék (beleértve a lehúzott és farkasolt rongyhulladékot is)	0
55.01	Pamut, nem kártolt vagy fésűs	0

		A közös
A brüsszeli		vámtarifa
nómenklatúrá		esetében
ban szereplő	A termékek leírása	figyelembe
vámtarifaszá		veendő
m		vámtétel (az
		érték %-ában)
ex 55.02	Gyapothulladék, nyers	0
55.03	Pamuthulladék (beleértve a lehúzott és farkasolt rongyhulladékot is),
	nem kártolt vagy fésűs	0
57.01	Kender (Cannabis sativa), nyers vagy kikészített, de nem fonott;
	kenderkóc és -hulladék (beleértve a lehúzott és farkasolt
	rongyhulladékot vagy kötelet is)	0
57.02	Manilakender (abaka) (Musa textilis), nyers vagy kikészített, de nem
	fonott; manilakenderkóc és -hulladék (beleértve a lehúzott és
	farkasolt rongyhulladékot vagy kötelet is)	0
57.03	Juta, nyers vagy kikészített, de nem fonott; jutakóc és -hulladék
	(beleértve a lehúzott és farkasolt rongyhulladékot vagy kötelet is)	0
74.01	Rezes kéneskő; megmunkálatlan réz (finomított vagy finomítatlan);
	vörösrézhulladék és –törmelék	0
74.02	Előötvözetek	0
75.01	Nikkelkéneskő, nikkelfémeskő és egyéb közbenső nikkelkohászati
	termékek; megmunkálatlan nikkel (kivéve a galvánanódokat);
	nikkelhulladék és –törmelék	0
80.01	Megmunkálatlan ón, ónhulladék és -törmelék	0
ex 85.08	Gyújtógyertyák	18

G. Lista

Azon vámtarifatételek felsorolása, amelyek vonatkozásában

a közös vámtarifa vámtételeit a tagállamok között meg kell tárgyalni

A brüsszeli nómenklatúrá ban szereplő vámtarifaszá m

A termékek leírása

1 2

ex 03.01 Sósvízi hal, frissen (élve vagy élettelenül), hűtve vagy fagyasztva

03.02 Hal, sózva, sós lében, szárítva vagy füstölve

04.04 Sajt és túró

11.02 Gabonadara és gabonaliszt; egyéb feldolgozott gabonaszemek (például dagasztott, pelyhesített, hántolt, fényezett vagy durvára őrölt, de tovább fel nem dolgozott), kivéve a hántolt, fényezett, csiszolt vagy tört rizst; gabonacsírák, egészben, dagasztva, pelyhesítve vagy őrölve

11.07 Maláta, pörkölt vagy pörköletlen

ex 15.01 Disznózsír és egyéb kiolvasztott disznózsiradék

15.02 Kiolvasztatlan szarvasmarha-, juh- vagy kecskezsírok; ezen zsírokból előállított

faggyú (beleértve a "premier jus"-t)

05.03 Disznózsírsztearin, oleosztearin és faggyúsztearin; sertészsírolaj, oleoolaj és faggyúolaj, nem emulgeált vagy kevert vagy bármilyen módon feldolgozott formában

ex 05.04 Bálnaolaj, finomított vagy finomítatlan

15.07 Zsírosított növényi olajok, folyékony vagy szilárd, nyers, finomított vagy tisztított

15.12 Állati vagy növényi zsírok és olajok, hidrogénezett, finomított vagy finomítatlan, de tovább nem feldolgozott

18.03 Kakaópép (ömlesztve vagy tömbben), zsírtalanítva vagy anélkül

18.04 Kakaóvaj (zsír vagy olaj)

18.05 Kakaópor, édesítetlen

18.06 Csokoládé és egyéb kakaótartalmú élelmiszer-készítmények

19.07 Kenyér, tengerész-kétszersültek és egyéb szokásos pékáruk, melyek nem tartalmaznak cukrot, mézet, tojást, zsírokat, sajtot vagy gyümölcsöt

19.08 Tésztafélék, kekszek, kalácsok és egyéb finompékáruk, akár tartalmaznak bármilyen arányban kakaót, akár nem

21.02 Kávé-, tea- vagy matékivonatok, -esszenciák vagy koncentrátumok; ezen kivonatok, esszenciák vagy koncentrátumok alapul vételével készült készítmények

22.05 Friss szőlőből készült bor; szőlőmust alkohol hozzáadásával lefojtva

22.08 Etilalkohol vagy szesz, denaturálatlan, 80 vagy ennél több fokos alkoholtartalommal;

bármilyen erősségű denaturált szeszek (beleértve az etilalkoholt és az alkoholt)

22.09 Szeszek (a 22.08 tétel alá tartozók kivételével); likőrök és egyéb szeszes italok; ("koncentrált kivonatok" elnevezésű) összetett alkoholkészítmények szeszes italok gyártásához

25.01 Konyhasó (beleértve a kősót, tengeri sót és asztali sót); tiszta nátrium-klorid; sós levek, tengervíz

25.03 Minden fajtájú kén, kivéve a szublimált ként, kicsapott ként és kolloid ként

25.30 Nyers (égetett vagy égetetlen) természetes borátok és ezek koncentrátumai, a természetes sós víztől elkülönítettek kivételével; nyers természetes bórsav, mely legfeljebb 85% H3BO3-t tartalmaz száraz súlyra számítva

ex 26.01 Ólomércek és cinkércek

ex 26.03 Cinktartalmú hamu és maradványok

A brüsszeli nómenklatúrá ban szereplő vámtarifaszá m

A termékek leírása

27.10 Ásvány- és palaolaj, a nyers kivételével; máshol meg nem határozott vagy máshová nem sorolt készítmények, melyek legalább 70 súlyszázaléknyi, a készítmények alapelemeit alkotó ásványolajat vagy palaolajat tartalmaznak

27.11 Benzingázok és egyéb gáznemű szénhidrogének

27.12 Vazelin

ex 27.13 Paraffinviasz, mikrokristályos csőviasz, paraffingács és egyéb ásványi viasz, festett vagy festetlen, kivéve az azokeritet, montánviaszt és tőzegviaszt

ex 28.01 Jód (nyers) és bróm

28.02 Szublimált vagy kicsapott kén; kolloid kén ex 28.11 Arzén-pentoxid

28.12 Bór-oxid és bórsav

28.33 Bromidok, oxibromidok, bromátok és perbromátok, valamint hipobromátok ex 28.34 Xxxxxxx és xxxxxxx

28.46 Borátok és perborátok

ex 29.04 Butil- és izobutilalkoholok (kivéve a terc-butilalkoholt) ex 29.06 Fenol, krezolok és xilenolok

ex 32.01 Kvebracso- és ágvessző- (mimóza-) kivonatok

40.02 Műgumik, beleértve a műkaucsukot, stabilizáltan vagy anélkül; olajokból származó

faktisz

44.03 Kérges rönk, lehántott vagy lehántatlan kéreggel vagy csupán durván megmunkálva

44.04 Xxxxxxxxx vagy félig szélezett fa, további feldolgozás nélkül

44.05 Hosszában fűrészelt, hasított vagy lehántolt fa, további feldolgozás nélkül, 5

xxxxxxxxxxx meghaladó vastagságban

45.01 Természetes parafa, megmunkálatlan, morzsolt, granulált vagy őrölt; parafahulladék

45.02 Természetes parafa tömbökben, lemezekben, lapokban vagy szalagban (beleértve a kockákat vagy négyszögletes tömböket, dugókhoz vagy dugaszokhoz méretre vágva)

47.01 Mechanikai vagy kémiai eszközökkel rostos növényi ásványokból származó pép

50.02 Nyersselyem (nem cérnázott)

50.03 Selyemhulladék (beleértve a csévélésre alkalmatlan gubókat, selyemfésülési kócot és lehúzott vagy farkasolt rongyhulladékot)

50.04 Selyemfonal, kivéve a selyemfésülési vagy egyéb selyemhulladékok szálait, nem kiskereskedelmi forgalmazásra

50.05 A selyemfésülési kócon kívüli selyemhulladékból font fonal, nem kiskereskedelmi értékesítésre

ex 62.03 Használt zsákok és zacskók jutából, áruk csomagolására

ex 70.19 Üveggyöngyök, gyöngyutánzatok, mű drága- és féldrágakövek, műkőutánzatok és

hasonló díszítő vagy dekorációs üveg apróáru

ex 73.02 Vasötvözetek (a ferromangán farbüré kivételével)

76.01 Megmunkálatlan alumínium; alumíniumhulladék és -törmelék4

77.01 Megmunkálatlan magnézium; magnéziumhulladék (kivéve az egyforma nagyságú forgácsokat) és –törmelék4

78.01 Megmunkálatlan ólom (beleértve az ezüsttartalmú ólmot); ólomhulladék és - törmelék4

4 A félkész termékekre alkalmazandó vámtételeket a megmunkálatlan fémre meghatározott vámtétel figyelembevételével az e szerződés 21. cikkének (2) bekezdésében rögzített eljárásnak megfelelően felül kell vizsgálni.

A brüsszeli nómenklatúrá ban szereplő vámtarifaszá m

A termékek leírása

79.01 Cink pelter; megmunkálatlan cink; cinkhulladék és -törmelék4 ex 81.01 Megmunkálatlan volfrám, por alakban4

ex 81.02 Megmunkálatlan molibdén4 ex 81.03 Megmunkálatlan tantál4

ex 81.04 Egyéb megmunkálatlan nem nemes fémek4

ex 84.06 Gépjármű-, repülőgép-, valamint hajó-, csónak- és egyéb hajómotorok, valamint ezen motorok alkatrészei

ex 84.08 Reakciós motorok, valamint ezek alkatrészei és tartozékai

84.45 Szerszámgépek fémek vagy keményfémek megmunkálásához, a 84.49 vagy 84.50 sz. tétel alá tartozó gépek kivételével

84.48 A kizárólagosan vagy főként a 84.45-84.47 tételek alá tartozó gépek használatához alkalmas tartozékok és alkatrészek, beleértve a szerszámbefogókat és szerszámtokokat, önnyíló menetmetsző fejeket, osztófejeket és egyéb szerszámgépekhez való szerkezeteket; szerszámbefogók a 82.04, 84.49 vagy 85.05 sz. tétel alá tartozó mechanikus kéziszerszámokhoz

ex 84.63 Sebességváltó elemek gépjárműmotorokhoz

87.06 A 87.01, 87.02 vagy 87.03 sz. tétel alá tartozó gépjárművek alkatrészei és tartozékai

88.02 Repülőgépek, vitorlázó repülők és sárkányrepülők, rotációs ejtőernyők

ex 88.03 Repülőgépek, vitorlázó repülők és sárkányrepülők alkatrészei

II. MELLÉKLET

A Szerződés 38. cikkében hivatkozott

lista

A brüsszeli nómenklatúrában szereplő vámtarifaszám	A termékek leírása
1	2
1. ÁRUCSOPORT	Élő állatok
2. ÁRUCSOPORT	Hús és élelmezési célra alkalmas vágási melléktermékek
3. ÁRUCSOPORT	Halak, rákfélék és puhatestűek
4. ÁRUCSOPORT	Tejtermékek; madártojások; természetes méz
5. ÁRUCSOPORT
05.04	Állati belső részek, hólyag és gyomor (kivéve a halakét), egészben vagy
	darabokban
05.15	Máshová nem sorolt vagy máshol nem említett állati termék; az 1. árucsoport
	vagy a 3. árucsoport szerinti, emberi fogyasztásra nem alkalmas élettelen állat
6. ÁRUCSOPORT	Élő fák és egyéb növények; gumók, gyökerek és hasonlók; vágott virágok és
	díszítő lombozat
7. ÁRUCSOPORT	Élelmezési célra alkalmas zöldségek, gyökerek és gumós gyökerek
8. ÁRUCSOPORT	Élelmezési célra alkalmas gyümölcs és dió; citrus- és dinnyefélék héja
9. ÁRUCSOPORT	Kávé, tea és fűszerek, a matétea (09.03 vtsz.) kivételével
10. ÁRUCSOPORT	Gabonafélék
11. ÁRUCSOPORT	Malomipari termékek; maláta és keményítő; sikér; inulin
12. ÁRUCSOPORT	Olajos magvak és olajtartalmú gyümölcsök; különféle magvak és
	gyümölcsök; ipari és gyógynövények; szalma és takarmány
13. ÁRUCSOPORT	−
ex 13.03	Pektin
15. ÁRUCSOPORT
15.01	Sertészsír és egyéb kiolvasztott sertészsiradék; kiolvasztott baromfizsiradék
15.02	Kiolvasztatlan szarvasmarhafaggyú, juh- vagy kecskefaggyú; ezen
	zsiradékokból előállított faggyú (beleértve az első lét („premier jus”))
15.03	Sertészsírsztearin, oleosztearin és faggyúsztearin; sertészsírolaj, oleoolaj és
	faggyúolaj, nem emulgeálva, keverve vagy bármilyen más módon
	elkészítve
15.04	Halból és tengeri emlősből nyert zsír és olaj, finomítva is
15.07	Folyékony vagy szilárd stabilizált növényi olajok, nyersen, finomítva vagy
	tisztítva
15.12	Állati vagy növényi zsírok és olajok hidrogénezve, finomítva is, de tovább
	nem elkészítve
15.13	Margarin, mesterséges zsiradék és más étkezési célra alkalmas feldolgozott
	zsiradék
15.17	Zsíros anyagok, illetve állati vagy növényi viaszok feldolgozási maradékai
16. ÁRUCSOPORT	Húsból, halból, rákfélékből vagy puhatestűekből készült termékek
17. ÁRUCSOPORT
17.01	Répacukor és nádcukor szilárd állapotban
17.02	Egyéb cukor; cukorszirup; műméz (természetes mézzel keverve is); karamell
17.03	Melasz, fehérítve is
18. ÁRUCSOPORT
18.01	Kakaóbab egészben vagy törve, nyersen vagy pörkölve
18.02	Kakaóhéj, -hártya, -bőr és kakaóhulladék
20. ÁRUCSOPORT	Zöldségfélékből, gyümölcsből vagy más növényrészekből előállított
	készítmények
22. ÁRUCSOPORT
22.04	Szőlőmust, erjedésben vagy alkohol hozzáadásától eltérő módon lefojtva
22.05	Friss szőlőből készült bor; szőlőmust alkohol hozzáadásával lefojtva

A brüsszeli nómenklatúrában szereplő vámtarifaszám

A termékek leírása

22.07 23. ÁRUCSOPORT 24. ÁRUCSOPORT 24.01 45. ÁRUCSOPORT 45.01 54. ÁRUCSOPORT 54.01 57. ÁRUCSOPORT 57.01

Más erjesztett italok (például almabor, körtebor és mézbor) Az élelmiszeripar melléktermékei; elkészített állati takarmányok Feldolgozatlan dohány, dohányhulladék Természetes parafa, megmunkálatlan, aprított, szemcsézett vagy őrölt parafa; parafahulladék Len, nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; lenkóc és lenhulladék (beleértve a foszlatott rongyhulladékot is) Kender (Cannabis sativa), nyersen vagy megmunkálva, de nem fonva; kenderkóc és kenderhulladék (beleértve a foszlatott rongyhulladékot is)

I/HU 90

III. melléklet

A szerződés 106. cikkében említett

láthatatlan műveletek felsorolása

— Xxxxxxx fuvardíjak, beleértve a hajóbérlést, a kikötői költségeket, a halászhajóknak történő

kifizetéseket, stb.

— Xxxxxxx fuvardíjak, beleértve a hajóbérlést.

— Közúti szállítás: személyszállítás és árufuvarozás, beleértve a bérlést.

— Légi szállítás: személyszállítás és árufuvarozás, beleértve a bérlést.

Az utasok által fizetett nemzetközi repülőjegyek és a poggyásztúlsúly-költségek; nemzetközi légifuvardíjak és bérelt járatok kifizetése.

A nemzetközi repülőjegyek eladásából, a poggyásztúlsúly-költségekből, nemzetközi

légifuvardíjakból és bérelt járatokból származó bevételek.

— Valamennyi tengeri szállítóeszközre vonatkozóan: kikötői szolgáltatások (üzemanyag és élelmiszer

felvétele, karbantartás, javítások, személyzeti költségek stb.).

Valamennyi belvízi szállítóeszközre vonatkozóan: kikötő szolgáltatások (üzemanyag és élelmiszer

felvétele, a berendezések karbantartása és kisebb javításai, személyzeti költségek stb.).

Valamennyi közúti kereskedelmi fuvarozásra használt szállítóeszközre vonatkozóan: üzemanyag, olaj,

kisebb javítások, garazsírozás, sofőr- és személyzeti költségek stb.

Valamennyi légi szállítóeszközre: üzemeltetési költségek és általános rezsiköltségek, beleértve a

repülőgépen és a légi szállítási berendezéseken végzett javításokat.

— Raktározási és tárolási költségek, vámkezelés.

— Vámok és vámilletékek.

— Tranzit díjak.

— Javítási és szerelési költségek.

Feldolgozási, kivitelezési, bérmunka-szolgáltatások és egyéb azonos jellegű szolgáltatások.

— Hajójavítás.

A hajókon és repülőgépeken kívüli egyéb szállítóeszközök javítása.

— Műszaki segítségnyújtás (áruk és szolgáltatások előállításával és terjesztésével kapcsolatos segítségnyújtás minden szakaszban, amelyet az e segítségnyújtás konkrét céljának megfelelően meghatározott időszakban nyújtanak, beleértve pl. a szakértők által végzett tanácsadást vagy látogatást, tervek és programok elkészítését, a gyártás felügyeletét, a piackutatást, a személyzet képzését).

— Jutalékok és alkuszdíjak.

Tranzitügyletekből származó nyereség.

Banki jutalékok és -költségek. Reprezentációs költségek.

— Bármilyen formában megjelenített hirdetés.

— Üzleti utazás.

— Leányvállalatok, fiókok stb. hozzájárulása a külföldön található anyavállalatok általános kiadásaihoz és fordítva.

— Építési vállalkozási szerződések (szakosított cégek által, — általában — nyílt pályázati eljárás után rögzített árakon végzett épület-, út-, híd-, kikötő- stb. építés és karbantartás).

— Határidős árupiacokon végzett műveletek után járó különbözetek, árfolyam-különbségek és letétek a

szokásos kereskedelmi gyakorlatnak megfelelően.

— Idegenforgalom.

— Tanulmányi okokból történő magáncélú utazás és tartózkodás.

— Egészségügyi okokból történő magáncélú utazás és tartózkodás.

— Családi okokból történő magáncélú utazás és tartózkodás.

— Újságokra, folyóiratokra, könyvekre, zenei kiadványokra történő előfizetések.

Újságok, folyóiratok, könyvek, zenei kiadványok és lemezek.

— Másolt filmek, reklám-, dokumentum-, művelődési stb. filmek (kölcsönzési díjak, tagdíjak, előfizetési,

reprodukciós és szinkronizálási díjak stb.)

— Tagdíjak.

— Külföldi magántulajdon folyamatos karbantartása és javítása.

— Állami kiadások (hivatalos külföldi képviselet, nemzetközi szervezeteknek fizetett hozzájárulások).

— Adók, bírósági költségek, szabadalom- és védjegybejegyzési díjak.

Kártérítési igények.

Szerződés megszűnése esetén történő visszatérítések és lehívatlan fizetések visszatérítése.

Bírságok.

— Tömegközlekedési, valamint postai, távirati és telefonszolgáltatásokkal kapcsolatos időszakos

kifizetések.

— A kivándorló saját vagy devizabelföldinek minősülő külföldi állampolgároknak adott devizahatósági

engedélyek.

A saját országukba visszatérő saját vagy devizabelföldinek minősülő külföldi állampolgároknak adott devizahatósági engedélyek.

— Xxxxx (a határmenti ingázók vagy idény-munkavállalók és egyéb devizakülföldiek számára, az ország azon jogának tiszteletben tartásával, hogy a külföldi állampolgárok alkalmazási feltételeit szabályozza).

— Kivándorlók átutalásai (az államok azon jogának tiszteletben tartásával, hogy szabályozzák a bevándorlást).

— Honoráriumok és díjak.

— Osztalékok és nyereségrészesedések.

— Kamatok (kötvények, jelzálogok stb.)

— Bérleti, haszonbérleti stb. díjak.

— Szerződéses törlesztés (a határidő előtti visszafizetés- vagy a felhalmozódott hátralék-kifizetés jellegű

törlesztéssel kapcsolatos átutalások kivételével).

— Üzleti tevékenységből származó nyereség.

— Szerzői jogdíjak.

Szabadalmak, ipari minták, védjegyek és találmányok (a szabadalmi jogok, valamint az ipari mintákhoz, a védjegyekhez és a találmányokhoz – jogi védelem alapján vagy ennek hiányában – fűződő jogok átruházása és e jogok alapján licencia adása, valamint az ilyen átruházásból és licenciaadásból eredő átutalások.

— Konzuli bevételek.

— Nyugdíjak, járadékok és egyéb hasonló természetű jövedelem.

Jogszabályi kötelezettségből vagy bírósági határozatból eredő, létfenntartásra nyújtott járadékok és

egyéb pénzügyi segítségnyújtás nehézségek esetén.

Az egyik tagállamban tartózkodó olyan személyek által egy másik tagállamban letétbe helyezett vagyon részletekben történő átutalásai, akiknek személyi jövedelme az adott országban megélhetési költségeik fedezésére nem elegendő.

— Közvetlen biztosítással kapcsolatos műveletek és átutalások.

— Viszontbiztosítással és viszontengedményezéssel kapcsolatos ügyletek és átutalások.

— Kereskedelmi vagy ipari hitelek felvétele és visszafizetése.

— Kisebb összegek átutalása külföldre.

— Meghatalmazott devizakereskedők által saját számlára felmerült mindenféle adminisztrációs költség.

— Sportdíjak és versenyjövedelmek.

— Örökségek.

— Hozományok.

IV. MELLÉKLET

Tengerentúli országok és területek,

amelyekre e szerződés IV. részének rendelkezéseit kell alkalmazni

Francia Nyugat-Afrika: Szenegál, Francia Szudán, Francia Guinea, Elefántcsontpart, Dahomey, Mauritánia,

Niger és Felső-Volta.

Francia Egyenlítői Afrika: Közép-Kongó, Ubangi-Shari, Csád és Gabon

Saint Pierre és Miquelon, a Comore-szigetek, Madagaszkár és a hozzá tartozó szigetek, Francia Szomáliföld, Új-Kaledónia és a hozzá tartozó szigetek, Óceánia francia települései, a déli-sarkvidéki területek.

Az autonóm Togoföldi Köztársaság.

A francia közigazgatás alatt álló Kamerun Gyámsági Terület. Belga Kongó és Ruanda-Urundi.

Az olasz közigazgatás alatt álló Szomáliföld Gyámsági Terület. Holland Új-Guinea.

Jegyzőkönyvek

I. 2.

JEGYZŐKÖNYV

az Európai Beruházási Bank alapokmányáról

A MAGAS SZERZŐDŐ FELEK,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy megállapítsák az Európai Beruházási Banknak az e szerződés 129. cikkében előírt

alapokmányát,

MEGÁLLAPODTAK a következő rendelkezésekben, amelyeket e szerződéshez csatolnak:

1. cikk

Megalakul az e szerződés 129. cikke által létrehozott Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: a Bank); feladatait és tevékenységét e szerződés és ezen alapokmány rendelkezéseinek megfelelően végzi.

A Bank székhelyét a tagállamok kormányai közös megegyezéssel határozzák meg.

2. cikk

A Bank feladatát e szerződés 130. cikke határozza meg.

3. cikk

E szerződés 129. cikkének megfelelően a Bank tagjai a következők:

– a Belga Királyság,

– a Németországi Szövetségi Köztársaság,

– a Francia Köztársaság,

– az Olasz Köztársaság,

– a Luxemburgi Nagyhercegség,

– a Holland Királyság.

4. cikk

(1) A Bank tőkéje egymilliárd elszámolási egység, amelyet a tagállamok a következők szerint jegyeznek:

Németország	300	millió
Franciaország	300	millió
Olaszország	240	millió
Belgium	86.5	millió
Hollandia	71,5	millió
Luxemburg	2	millió

Az elszámolási egység értéke 0,88867088 gramm színaranynak felel meg.

A tagállamok csak a jegyzett és be nem fizetett tőkerészesedésük összegének erejéig felelnek.

(2) Új tag felvétele esetén a jegyzett tőke az új tag tőke-hozzájárulásának megfelelően emelkedik.

(3) A Kormányzótanács egyhangúlag a jegyzett tőke felemeléséről határozhat.

(4) A jegyzett tőkében való részesedést nem lehet átruházni, zálogjoggal megterhelni vagy lefoglalni.

5. cikk

(1) A tagállamok a jegyzett tőke 25%-át öt egyenlő részletben fizetik be legkésőbb az e szerződés hatálybalépése után kettő, kilenc, tizenhat, huszonhárom, illetve harminc hónappal.

A tagállamoknak az egyes részletek egynegyedét aranyban vagy szabadon átváltható valutában, háromnegyedét pedig nemzeti pénznemükben kell megfizetniük.

(2) Az Igazgatótanács előírhatja a jegyzett tőke fennmaradó 75%-ának befizetését olyan mértékben, amilyen mértékben az a Bank hitelezőivel szembeni kötelezettségeinek teljesítéséhez szükségessé válik.

A befizetést az egyes tagállamok a jegyzett tőkében való részesedésükkel arányosan, abban a valutában

teljesítik, amelyre a Banknak e kötelezettségek teljesítéséhez szüksége van.

6. cikk

(1) A Kormányzótanács az Igazgatótanács javaslata alapján, minősített többséggel úgy határozhat, hogy a tagállamok különleges kamatozó kölcsönöket kell nyújtaniuk a Banknak, ha és amennyiben a Banknak ezekre konkrét projektek finanszírozásához szüksége van, és az Igazgatótanács igazolja, hogy a Bank a szükséges pénzeszközöket a finanszírozandó projektek természetének és céljának megfelelő feltételekkel nem képes a tőkepiacokon megszerezni.

(2) Különleges kölcsönök csak az e szerződés hatálybalépésétől számított negyedik év kezdetétől igényelhetők. Ezek összege összességében a 400 millió elszámolási egységet, illetve évenként a 100 millió elszámolási egységet nem haladhatja meg.

(3) A különleges kölcsönök futamidejét azon kölcsönök vagy garanciák futamidejéhez viszonyítva kell megállapítani, amelyeket a Bank a különleges kölcsönök révén szándékozik nyújtani; a futamidő azonban a 20 évet nem haladhatja meg. A Kormányzótanács az Igazgatótanács javaslata alapján, minősített többséggel a különleges kölcsönök idő előtti visszafizetéséről határozhat.

(4) A különleges kölcsönök évi 4%-kal kamatoznak, kivéve ha a Kormányzótanács — figyelembe véve a

tőkepiacokon a kamatok alakulását és szintjét — ettől eltérő kamatot határoz meg.

(5) A különleges kölcsönöket a tagállamok a jegyzett tőkében való részesedésük arányában nyújtják; a kölcsön összegét a kölcsön igénylésétől számított hat hónapon belül nemzeti valutában kell befizetni.

(6) A Bank felszámolása esetén a tagállamok által nyújtott különleges kölcsönöket csak a Bank egyéb

adósságainak kiegyenlítését követően lehet visszafizetni.

7. cikk

(1) Ha valamely tagállam valutájának a 4. cikkben meghatározott elszámolási egységhez viszonyított paritása csökken, ez a tagállam köteles a saját valutájában befizetett tőkerészesedésének összegét a Banknak történő kiegészítő befizetés útján a paritás megváltozásának arányában kiigazítani. Az az összeg azonban, amelyre ezt a kiigazítást alkalmazni kell, nem haladhatja meg a Bank által az érintett valutában nyújtott kölcsönöknek és a Bank ebben a valutában rendelkezésre álló vagyonának az összértékét. Ezt a befizetést két hónapon belül, vagy ha kölcsönökre vonatkozik, a kölcsönök esedékessé válásakor kell teljesíteni.

(2) Ha valamely tagállam valutájának a 4. cikkben meghatározott elszámolási egységhez viszonyított paritása nő, a Bank köteles az ezen állam által a saját valutájában befizetett tőkerészesedésének összegét az ennek az államnak történő kiegészítő visszafizetés útján a paritás megváltozásának arányában kiigazítani. Az az összeg azonban, amelyre ezt a kiigazítást alkalmazni kell, nem haladhatja meg a Bank által az érintett valutában nyújtott kölcsönöknek és a Bank ebben a valutában rendelkezésre álló vagyonának az összértékét. Ezt a visszafizetést két hónapon belül, vagy ha kölcsönökre vonatkozik, a kölcsönök esedékessé válásakor kell teljesíteni.

(3) Egy tagállam valutájának a 4. cikkben meghatározott elszámolási egységhez viszonyított paritása az elszámolási egység színarany-tartalma és az adott valutának a Nemzetközi Valutaalaphoz bejelentett színarany-egyenértéke közötti aránnyal egyenlő. Ennek hiányában a paritást egy, a tagállam által folyó fizetésekre használt, aranyban kifejezett vagy aranyra átváltható valutával szembeni árfolyam alapján kell kiszámítani.

(4) A Kormányzótanács eltekinthet az (1) és (2) bekezdés alkalmazásától abban az esetben, ha a Valutaalap, illetve a Bank összes tagja valutájának egyenértéke egységesen és arányosan változik meg.

8. cikk

A Bankot a Kormányzótanács, az Igazgatótanács és az Igazgatási Bizottság irányítja és igazgatja.

9. cikk

(1) A Kormányzótanács a tagállamok által kijelölt miniszterekből áll.

(2) A Kormányzótanács megállapítja a Bank hitelpolitikájára vonatkozó általános irányelveket, különös tekintettel azokra a célkitűzésekre, amelyeket a közös piac megvalósításában történő előrehaladás során követni kell.

A Kormányzótanács felügyeli ezeknek az irányelveknek a végrehajtását.

(3) A Kormányzótanács továbbá:

a) határoz a jegyzett tőke felemeléséről a 4. cikk (3) bekezdésének megfelelően;

b) gyakorolja a 6. cikkben a különleges kölcsönök vonatkozásában megállapított hatáskört;

c) gyakorolja a 11. és 13. cikkben az Igazgatótanács és az Igazgatási Bizottság tagjainak kinevezésére és felmentésére vonatkozóan megállapított hatáskört;

d) engedélyezi a 18. cikk (1) bekezdésében előírt eltérést;

e) jóváhagyja az Igazgatótanács éves jelentését;

f) jóváhagyja az éves mérleget és az eredménykimutatást;

g) gyakorolja, illetve ellátja a 7., 14., 17., 26. és 27. cikkben megállapított hatásköröket és feladatokat;

h) jóváhagyja a Bank eljárási szabályzatát.

(4) A Kormányzótanács hatáskörébe tartozik, hogy e szerződés és ezen alapokmány keretén belül, egyhangúlag eljárva a Bank tevékenységének felfüggesztéséről és, adott esetben, felszámolásáról határozzon.

10. cikk

Ha az alapokmány másként nem rendelkezik, a Kormányzótanács határozatait tagjainak többségével hozza

meg. A Kormányzótanács szavazására az e szerződés 148. cikkének rendelkezései az irányadók.

11. cikk

(1) Az Igazgatótanács kizárólagos hatáskörrel rendelkezik kölcsönök és garanciák nyújtásával, valamint kölcsönök felvételével kapcsolatos határozatok meghozatalára; megállapítja a kölcsönök kamatait és a garanciavállalás díját; gondoskodik a Bank megfelelő igazgatásáról; biztosítja a Bank ügyvezetésének e szerződés és ezen alapokmány rendelkezéseivel, valamint a Kormányzótanács által megállapított általános irányelvekkel való összhangját.

A pénzügyi év végén az Igazgatótanács jelentést nyújt be a Kormányzótanácsnak, és a jóváhagyását

követően azt közzéteszi.

(2) Az Igazgatótanács tizenkét igazgatóból és tizenkét helyettesből áll.

Az igazgatókat a Kormányzótanács, a tagállamok és a Bizottság jelölése alapján, öt évre nevezi ki a

következők szerint:

— 2 igazgatót a Benelux államok közös megegyezéssel történő jelölése alapján,

— 3 igazgatót a Francia Köztársaság jelölése alapján,

— 3 igazgatót a Németországi Szövetségi Köztársaság jelölése alapján,

— 3 igazgatót az Olasz Köztársaság jelölése alapján,

— 1 igazgatót a Bizottság jelölése alapján, Megbízatásuk megújítható.

Minden egyes igazgatót egy helyettes segíti, akiket az igazgatókkal megegyező feltételekkel és eljárás szerint

neveznek ki.

A helyettesek részt vehetnek az Igazgatótanács ülésein; a helyetteseknek nincs szavazati joguk, kivéve ha egy olyan igazgató képviseletében járnak el, aki az ülésen akadályoztatása miatt nem tud részt venni.

Az Igazgatótanács ülésein az Igazgatási Bizottság elnöke, illetve akadályoztatása esetén egyik alelnöke elnököl; az elnök nem szavaz.

Az Igazgatótanács tagjait olyan személyek közül választják ki, akiknek függetlenségéhez és alkalmasságához

nem férhet kétség; a tagok kizárólag a Banknak tartoznak felelősséggel.

(3) Az igazgatót a Kormányzótanács csak akkor mentheti fel hivatalából, ha már nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek; ebben az esetben a Kormányzótanácsnak minősített többséggel kell eljárnia.

Ha az éves jelentést nem hagyják jóvá, az Igazgatótanácsnak le kell mondania.

(4) Az elhalálozás, lemondás, hivatalból való felmentés vagy testületi lemondás miatt megüresedő helyeket a

(2) bekezdésnek megfelelően kell újra betölteni. A távozó tag helyére a hivatali idejének fennmaradó részére új tagot kell kinevezni, kivéve azt az esetet, ha az Igazgatótanács egészének megszűnik a megbízatása.

(5) Az Igazgatótanács tagjainak javadalmazását a Kormányzótanács határozza meg. A Kormányzótanács egyhangúlag megállapítja, hogy mely tevékenységek összeférhetetlenek az igazgató vagy a helyettes hivatalával.

12. cikk

(1) Az Igazgatótanácsban minden egyes igazgató egy szavazattal rendelkezik.

(2) Ha ez az alapokmány másként nem rendelkezik, az Igazgatótanács a határozatait a szavazásra jogosult tagok egyszerű többségével hozza meg. A minősített többséghez nyolc igen szavazat szükséges. A Bank eljárási szabályzata meghatározza, hogy az Igazgatótanács határozatképességéhez hány tag jelenlétére van szükség.

13. cikk

(1) Az Igazgatási Bizottság a Kormányzótanács által az Igazgatótanács javaslata alapján hat éves időtartamra kinevezett elnökből és két alelnökből áll. Megbízatásuk megújítható.

(2) Az Igazgatótanács minősített többséggel hozott javaslata alapján a Kormányzótanács minősített

többséggel az Igazgatási Bizottság bármely tagját felmentheti hivatalából.

(3) Az Igazgatási Bizottság az elnök felügyelete alatt és az Igazgatótanács ellenőrzése mellett felel a Bank

folyó ügyeinek intézéséért.

Előkészíti az Igazgatótanács határozatait, így különösen a kölcsönök felvételére, valamint a kölcsönök és garanciák nyújtására vonatkozó határozatokat, továbbá gondoskodik ezeknek a határozatoknak a végrehajtásáról.

(4) Az Igazgatási Bizottság a kölcsönök felvételére, illetve a kölcsönök és garanciák nyújtására irányuló javaslatokra vonatkozó véleményét többségi szavazással alakítja ki.

(5) A Kormányzótanács meghatározza az Igazgatási Bizottság tagjainak javadalmazását és megállapítja, hogy mely tevékenységek összeférhetetlenek hivatalukkal.

(6) Bírósági és egyéb ügyekben a Bankot az elnök, illetve akadályoztatása esetén az egyik alelnök képviseli.

(7) A Bank tisztviselői és egyéb alkalmazottai az elnöknek vannak alárendelve. Az elnök dönt felvételükről és elbocsátásukról. A személyzet kiválasztásakor nemcsak a személyes alkalmasságot és szakmai képesítést kell figyelembe venni, hanem az egyes tagállamok állampolgárainak méltányos képviseletét is.

(8) Az Igazgatási Bizottság és a Bank személyzete kizárólag a Banknak tartozik felelősséggel, és feladataik

ellátása során teljesen függetlenül járnak el.

14. cikk

(1) Egy bizottság, amelynek három tagját szakértelmük alapján a Kormányzótanács nevezi ki, évente

ellenőrzi a Bank műveleteinek és könyveinek szabályszerűségét.

(2) A bizottság igazolja, hogy a mérleg és az eredménykimutatás összhangban van az üzleti könyvekkel és az eszközök és források tekintetében hitelesen tükrözi a Bank helyzetét.

15. cikk

A Bank az egyes tagállamokkal az adott állam által kijelölt hatóság útján érintkezik. Pénzügyi műveletek végrehajtása során a Bank az adott tagállam jegybankját vagy az adott tagállam által felhatalmazott más pénzügyi szervezetet veszi igénybe.

16. cikk

(1) A Bank együttműködik a hasonló területeken működő nemzetközi szervezetekkel.

(2) A Bank a hitelintézetekkel és az egyéb pénzügyi szervezetekkel való együttműködés érdekében megfelelő kapcsolatok kiépítésére törekszik azokban az országokban, amelyekre tevékenysége kiterjed.

17. cikk

Egy tagállam vagy a Bizottság kérelmére, illetve hivatalból a Kormányzótanács az ezen alapokmány 9. cikkének értelmében általa megállapított irányelveket értelmezi, illetve kiegészíti az elfogadásukra irányadó rendelkezéseknek megfelelően.