K&H casco biztosítás

érvényes: 2019. március 8-tól

készült a MABISZ Standard Termékvázlat figyelembevételével

tartalom

ügyfél-tájékoztató 5

szerződési feltételek 9

I. általános feltételek 9

1.1.biztosító, szerződő, biztosított 9

1.2. a biztosítási szerződés létrejötte 9

1.3. a kockázatviselés kezdete 9

1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak 10

1.5. a biztosítási szerződés módosítása 10

1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei 10

1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai 10

1.8. a biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás, többszörös biztosítás 11

1.9. a biztosítási díj módosításának szabályai 11

1.10. önrészesedés 11

1.11. a szerződő felek speciális kötelezettségei 12

1.12. a Biztosító mentesülés 14

1.13. általános kizárások 14

1.14. elévülés 14

1.15. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezettség 14

1.16. panaszbejelentés, panaszkezelés 17

II. K&H casco biztosítás különös feltételek 17

2.1. biztosított 17

2.2. területi hatály 17

2.3. biztosítható vagyontárgyak köre 17

2.4. biztosítási összeg meghatározása 18

2.5. biztosítási események 18

2.6. a Biztosított változás-bejelentési kötelezettségei 18

2.7. a Biztosító szolgáltatása 19

2.8. önrészesedés 20

2.9. kárelőzményi rendszer 20

2.10. a kárigény bejelentésével kapcsolatos kötelezettségek 21

2.11. külföldön bekövetkezett károk rendezésének szabályai 21

2.12. kizárások 22

2.13. a Biztosító mentesülése 22

2.14. a gépjármű védelmi rendszerével szemben támasztott követelmények 22

2.15. a gépjármű kockázatfelmérése (továbbiakban szemle) 22

III. kiegészítő biztosítások 23

3.1. K&H cascoszerviz 24 biztosítás kiegészítő feltételei 23

3.2. K&H poggyászbiztosítás kiegészítő feltételei 24

3.3. K&H gépjárművön szállított szabadidős eszközök, kiegészítők biztosításának kiegészítő feltételei 25

3.4. K&H gyermekfelszerelés biztosítás kiegészítő feltételei 25

3.5. K&H balesetbiztosítás kiegészítő feltételei 26

1. sz. melléklet: tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról 31

0-00000-00

2. sz. melléklet 33

3. sz. melléklet 33

4. sz. melléklet: adatkezelési tájékoztató (kivonat) 34

K&H casco biztosítás ügyfél-tájékoztató

Kedves Ügyfelünk!

Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljuk a K&H casco biz- tosítást, amely (gép)járművére nyújt kártérítési fedezetet törés és elemi károk, illetve lopáskárok esetén.

megbízhatóság

A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban Biztosító) 1992. február 19-én alakult meg Budapesten. Biztosítótársaságunk Európa egyik legerősebb pénzügyi csoportjának, a KBC csoportnak a tagja, és Magyarországon biztosítási tevékenységet végez.

Társaság jogi formája: zártkörű részvénytársaság Székhelyének állama: Magyarország

Székhelye: 1095 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0. Levelezési címe: Budapest 1851

Társaságunk alaptőkéje: 4,78 milliárd Ft Tulajdonos: KBC Insurance NV 100%-ban

Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (1013 Bu- dapest, Krisztina krt. 39, levelezési címe: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, telefon: (x00 0) 000 0000, fax: (+36 1) 489

9102).

mi a biztosítási szerződés irányadó joga?

A szerződés irányadó joga a 2014. évi LXXXVIII. törvény a biztosítási tevékenységről (a továbbiakban Bit.) és a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban Ptk.).

mely adójogszabályok vonatkoznak a biztosítási szer- ződésre?

A 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről, az 1995. évi CXVII. Törvény a személyi jövedelemadóról és az 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és osztalékadóról vonatko- zik a biztosítási szerződésre.

nyújt-e a Biztosító tanácsadást?

A Biztosító képviselője a jelen biztosítási termék értékesítése folyamán az Ön számára nem nyújt biztosítási tanácsadást.

milyen javadalmazást kap a közreműködő?

A Biztosító a biztosítási termék értékesítése során közremű- ködőt nem vesz igénybe, így ezen a jogcímen javadalmazás fizetésére sem kerül sor.

A biztosítási terméket értékesítő közvetítők javadalmazásá- nak részleteit a „Biztosításközvetítői tájékoztató” elnevezésű dokumentum tartalmazza.

mire terjed ki a K&H casco biztosítás?

A biztosított jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusa, s ennek eredeti gyári kivitelezésű alkatrészei, tartozékai (ideértve a kötelezően előírt KRESZ tartozékokat, kivéve a

kötelezően előírt gyermekülés).

A jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusától, s ennek ere- deti gyári kivitelezésű alkatrészeitől és tartozékaitól eltérő tartozékokat a Biztosító a biztosított jármű káridőponti érté- kének 10%-ig, külön díj megfizetése nélkül megtéríti.

A K&H casco biztosítás fedezetet nyújt a biztosított (gép)jár- művek esetében az alapfedezetben lévő törés és elemi kár biztosítási eseményeire.

Törésnek minősül minden olyan kár, amelyet baleseti ere- detű, hirtelen, külső, akaraton kívüli erőhatás okoz (ideértve az idegen személy által okozott szándékos rongálást is) a biztostott vagyontárgyban.

Az elemi kár kockázat a tűz, a robbanás és a természeti eredetű károsító hatásokat jelenti.

Az előző két alapfedezeten kívül választható fedezet a lo- páskár, amelynek minősül minden olyan kár, amely úgy kö- vetkezett be, hogy az elkövető a megfelelően lezárt (gép) járművet ellopta, továbbá lopásnak minősül a (gép)jármű alkatrészeinek, tartozékainak ellopásával kapcsolatban ke- letkezett károsodás, ide értve a kísérlet eredményeként be- következő rongálási károkat is.

mire nem terjed ki a K&H casco biztosítás?

Kérjük, hogy olvassa el figyelmesen a K&H casco bizto- sítás szerződési feltételeit, amelyek részletesen felso- rolják azokat az eseményeket (kizárásokat és korláto- zásokat), amelyekre nem terjed ki a biztosítás.

Nem minősül biztosítási eseménynek, tehát kizárásra kerül, például:

• (gép)járműverseny során bekövetkezett kár, nem baleseti eredetű károsodás, javítás során keletke- zett töréskár;

• kiszerelt vagy leszerelt állapotban lévő alkatrészek lopáskára, tűz - és robbanáskára;

• hatósági engedély nélküli üzemeltetéssel összefüg- gő tűz- és robbanáskárok.

milyen kiegészítő biztosítások választhatók hozzá? K&H cascoszervíz 24 biztosítás

A biztosított gépjármű K&H casco biztosítási szerződésében meghatározott biztosítási eseményből (törés, elemi kár, il- letve lopás) eredő menetképtelensége, mozgásképtelensége esetén, vagy a lopás kockázatot is fedező K&H casco bizto- sítási szerződés esetén a gépjármű teljes lopása esetén a Biztosító segítségnyújtási szolgáltatásokat nyújt és átvállalja a szolgáltatások felmerült költségeit.

K&H poggyászbiztosítás

Biztosított minden, az alapbiztosítási fedezettel rendelkező gépjárművel szállított vagyontárgy, függetlenül a vagyon- tárgy jellegétől és a hozzá kapcsolódó tulajdonviszonyoktól.

K&H gépjárművön szállított szabadidős eszközök, ki- egészítők biztosítása

Biztosított minden, az alapbiztosítási fedezettel rendelkező

gépjárművön szállított, a KRESZ előírásainak megfelelően a gépjárműre szerelt szabadidős, hagyományos és extrém sportok tárgyai, a rakodótér megnövelésére szolgáló eszköz (tetőbox) valamint a tetőcsomagtartó és annak alkatrészei.

K&H gyermekfelszerelés biztosítás

Biztosított minden, a gépjárműben szállított gyermek felsze- relési vagyontárgy (pl. babakocsi, biztonsági gyermekülés, ágy, járóka). A fedezet kiterjed e tárgyakban keletkezett károkra abban az esetben is, ha azok nem a gépjárműben, hanem azon kívül, a KRESZ előírásainak megfelelően a gép- járműre szerelt állapotban károsodtak.

K&H balesetbiztosítás

Baleset esetén a gépjárműben utazók részére nyújt fedeze- tet, múlékony sérülés, maradandó rokkantság és elhalálozás esetén.

mikor kezdődik a kockázatviselés?

A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton meghatározott idő- pontban megkezdődik.

milyen időtartamra köthető a biztosítás?

A szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a biztosí- tási időszak utolsó napja. Ettől eltérő megállapodás esetében a biztosítási évforduló lehet a fentiektől eltérő időpont.

milyen lehetőségek vannak a díjfizetésre?

A biztosítás díja fizethető online díjfizetéssel (bankkártyával), csoportos beszedési megbízással, banki átutalással vagy készpénz-átutalási megbízáson (postai csekken).

A díjfizetés gyakorisága lehet éves (egy összegben egész évre), féléves, negyedéves vagy havi.

A díjfizetés módja bármikor, a gyakorisága a biztosítási szer- ződés évfordulójakor módosítható.

A határozatlan időtartamra megkötött szerződések esetében a biztosítás első díjrészlete a kockázatviselés kezdetének napján esedékes.

Amennyiben a díjrészletet az esedékességkor nem kerül megfizetésre, úgy a díjfizetés gyakorisága és a módja szerint a szerződésre alkalmazott kedvezmény megszűnik és a teljes biztosítási évre járó díj egyösz- szegben esedékessé válik a meg nem fizetett díjrészlet esedékességének napján.

A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal (szerződésszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése) érkezett díjat tekinti befizetettnek.

hogyan szűnhet meg a biztosítási szerződés?

A biztosítási szerződés megszűnhet érdekmúlással, közös megegyezéssel, a biztosítási díj meg nem fizetése miatt vagy felmondással.

A szerződés a biztosítási időszak végére bármikor felmond- ható, de a felmondó nyilatkozatnak legalább harminc nappal a biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie a Biztosítóhoz.

mi a biztosítási díj módosításának lehetősége?

A biztosítási időszak vége előtt legkésőbb harminc nappal a Biztosító jogosult a szerződési feltételekben foglaltak szerint a szerződés díját módosítani, ha erről a Szerződőt az évfor- duló előtt legkésőbb a negyvenötödik napon értesíti.

milyen adatok megváltozását kell bejelenteni?

A Szerződő illetve a Biztosított a szerződés szempontjából minden lényeges körülményt köteles írásban közölni a Biz- tosítóval haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül. Ez vonatkozik a változásbejelentésre is.

Abban az esetben, ha a biztosítási szerződés bármely ada- tában (amely adatokat a Szerződő a szerződéskötés során közölt) változás történik, értesítse írásban biztosításközvetí- tőjét, aki segít elintézni a szükséges módosítások elvégzé- sét. A változásról írásban közvetlenül a központi irodánkat is értesítheti.

milyen védelemben részesülnek rendelkezésre bocsá- tott adatai?

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy közölt adatai a biz- tosítási titok körébe tartoznak, azokat csak akkor lehet kiadni harmadik személynek, ha ahhoz Ön vagy törvényes képviselője írásban hozzájárul.

A titoktartási kötelezettség azonban nem áll fenn (egyes esetekben meghatározott feltételek mellett) az alábbi szer- vezetek, személyek vonatkozásában: a feladatkörében eljáró Felügyelet, folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatóság és ügyészség, továbbá az általuk kirendelt szakértő, ügyészség, büntetőügyben, polgári ügyben, vala- mint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében el- járó bíróság, a bíróság által kirendelt szakértő, a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző, továbbá az általa kirendelt szakértő, adó- hatóság, gyámhatóság, egészségügyi hatóság, nemzetbiz- tonsági szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal, Titkosszolgálat, viszontbiztosító, átvevő biztosító, alapvető jogok biztosa, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, kárrendezési megbízott, kiszervezett tevékenységet végző, magyar bűnüldöző szerv, illetve külföldi bűnüldöző szerv és külföldi Pénzügyi Információs Egység.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, valamint a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.

A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat a szerződési feltételek, valamint az adatkezelé- si tájékoztató elnevezésű nyomtatvány tartalmazza, amely a biztosítási szerződés részét képezi.

mi a tennivaló, ha káresemény történik?

Ha káresemény történik, hívja biztosításközvetítőjét, akinek telefonszáma a biztosítási szerződésen (fedezetet igazoló dokumentumon) található. A bekövetkezett kárt bejelentheti online kárbejelentési felületünkön is a xxxxx://xxxxxxxxxxxx. xx.xx/xxxxxxxxxxxxx/ címen, ahol biztosítási kötvényszá- mának megadásával gyorsan, egyszerűen intézheti ügyét.

Kárseseményét bejelentheti továbbá:

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 postacímen,

- a xxxxxxxxxxx@xx.xx email címen,

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355-ös központi telefonszámon, valamint

- a (+36 1) 461 5235-ös faxszámon.

A biztosítási eseményt haladéktalanul, de legkésőbb a tu- domásra jutástól számított két munkanapon belül be kell jelentenie a Biztosító felé.

speciális teendők adott káresemények bekövetkezése- kor

Tűz esetén a káreseményt be kell jelenteni a tűzoltóságnak is.

Lopáskárt be kell jelenteni a rendőrségnek is.

A baleseti károk elbírálásához orvosi igazolásra van szük- ség.

mikor nem tudunk kárt fizetni?

A Biztosító kárkifizetési kötelezettsége nem áll fenn ab- ban az esetben, ha nem biztosított káresemény történt. A tételes kizárásokat a biztosítás szerződési feltételei tartalmazzák. Mentesül a Biztosító, ha pl. a kárt a Biz- tosított, illetve Szerződő vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozó, vagy a Biztosított, illetve Szerződő - vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak ke- zelésével együtt járó munkakört betöltő - alkalmazottja, megbízottja, tisztségviselője, tagja vagy szerve szán- dékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól a Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is.

hogyan történik a kárkifizetés?

A Biztosító az elismert kártérítési összeget a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat beérkezését követő tizenöt napon belül fizeti ki.

A Biztosított a bekövetkezett kár mértékéből káresemé- nyenként, a biztosítási szerződésben (fedezetet igazoló do- kumentumban) meghatározott önrészesedést maga viseli.

hová forduljon esetleges panaszával?

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszát bejelentheti:

- a (+36 1/20/30/70) 335 3355,

vagy (x00 0) 000 0000 telefonszámon,

- a xxxxxxxxx@xx.xx e-mail címen,

- a (x00 0) 000 0000 faxszámon,

- írásban a K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851 posta- címre küldött levélben, vagy

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat ügyintézőinél vagy vezetőjénél, a 1095 Budapest, Lechner Xxxx xxxxx 0. címen.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Bank előtt (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1534 Budapest, BKKP Pf.: 777,

telefon: x00 00 000 000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx), fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.

A biztosítási jogviszony létrejöttével és teljesítésével kap- csolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békél- tető Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172, telefon: x00 00 000 000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) eljárását kezdeményezhe- ti, vagy bírósághoz fordulhat.

Az egyéni vállalkozó, egyéni cég, gazdasági társaság, jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek, társashá- zak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.

felügyeleti szerv:

Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési címe: 1534 Budapest, BKKP Pf.: 777, tele- fon: (x00 0) 000 0000, fax: (x00 0) 000 0000).

Adatkezelési panasszal kapcsolatosan a Biztosító belső adatvédelmi felelőséhez, bírósághoz vagy a Nemzeti Adat- védelmi és Információszabadság Hatósághoz (1125 Bu- dapest, Szilágyi Xxxxxxxx xxxxx 00/X., xxxxxxx: (x00 0) 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx) fordulhat.

figyelem!

Ez a tájékoztató nem pótolja a biztosítás szerződési fel- tételeit, ezért kérjük, hogy azt gondosan tanulmányozza át. Jogvita esetén a szerződési feltételekben foglaltak az irányadók.

Felhívjuk figyelmét, hogy a xx.xx oldalon további hasznos tanácsokat, tájékoztatókat, fogalom meghatározásokat ol- vashat.

központi iroda:

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0.

tel: (x00 0) 000 0000

fax: (x00 0) 000 0000

látogassa meg honlapunkat: xx.xx

a K&H Biztosító Zrt.

K&H casco biztosításának általános szerződési feltételei

A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy díjfizetés ellenében a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen szerződési feltételekben részletezettek szerint megtéríti a Biztosított azon kárait, amelyekre a biztosítási szerződés (fedeze- tet igazoló dokumentum) és a jelen szerződési feltételek alapján kockázatviselése kiterjed.

A biztosítási szerződés részét képezi az ajánlat, vagy annak részét képező dokumentumok és a jelen szerződési feltételek, továbbá a felek egymáshoz intézett írásbelinek minősülő nyilatkozata.

Jelen feltételben nem érintett kérdésekben a különös vagy kiegé- szítő feltételek és az egyes szerződések rendelkezései, illetőleg a nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelke- zései az irányadóak. A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

A biztosítási események meghatározását és a Biztosító szolgál- tatásának mértékét a különös és kiegészítő feltételek, valamint a záradékok tartalmazzák.

I. általános feltételek

Jelen általános feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyek a K&H casco biztosítási szerződés egészére alkalmazan- dók. Amennyiben a különös és a kiegészítő szerződési feltételek ettől eltérően rendelkeznek, annyiban az azokban meghatározot- tak az érvényesek.

1.1. Biztosító, Szerződő, Biztosított

1.1.1. Biztosító a K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító)

1.1.2. Biztosított: jelen feltételek szerint Biztosított a biztosí- tási szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) név szerint megnevezett olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, akinek a va- gyontárgy megóvásához érdeke fűződik (a továbbiakban: Biztosí- tott).

1.1.3. Szerződő: jelen feltételek szerint Szerződő a biztosítási szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) megnevezett személy, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: Szerződő). A díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli, a Bizto- sító a jognyilatkozatokat a Szerződőhöz intézi.

1.1.4. Ha a szerződést nem a Biztosított kötötte, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a Biztosított belépéséig a Szerző- dő a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetke- zett változásokról a Biztosítottat köteles tájékoztatni.

1.1.5. Ha a biztosítási szerződést nem a Biztosított, hanem az ő javára harmadik személy kötötte, a biztosítási esemény bekövet- kezéséig, illetőleg a Biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezett-

ség a szerződő felet terheli, a jognyilatkozatokat hozzá kell intézni és ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok megtételére.

1.1.6. Ha a szerződést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő fél helyébe léphet; a belépéshez a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összesége a Biztosítottra száll át. Ebben az esetben a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő Biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költ- ségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

1.2. a biztosítási szerződés létrejötte

1.2.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biztosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló do- kumentumot állít ki.

1.2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatko- zik, feltéve, hogy az ajánlatot, a jogviszony tartalmára vonatkozó, a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tette a Szerződő. Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat szerinti tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal a kockázatelbírálási idő el- teltét követő napon jön létre.

Ha a kockázat elbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövet- kezik, az ajánlatot a Biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kife- jezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.

1.2.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot ki- állítani.

1.2.4. Ha fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő ajánla- tától eltér, és az eltérést a Szerződő a fedezetet igazoló doku- mentum kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltéré- sekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetigazolás átadásakor írásban felhívta. Ha a fel- hívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

1.2.5. Mind a Biztosító, mind a Szerződő lehet ajánlattevő, aki az ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig kötve van.

1.3. a kockázatviselés kezdete

A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton meghatározott idő- pontban megkezdődik, kivéve, ha az ajánlatot a Biztosító annak átadásától számított, a Ptk. által rendelkezésre bocsátott tizenöt napon belül visszautasítja. Az ajánlaton a kockázatviselés kezde-

teként megjelölt időpont érvényesen nem lehet korábbi, mint az ajánlat aláírásának napját követő nap 0:00 órája, kizárólag abban az esetben, ha a biztosítandó jármű új járműnek* minősül. Új jár- mű esetén a kockázatviselés kezdetének napja megegyezhet az ajánlat aláírásának napjával, azzal a feltétellel, hogy ilyen estben az ajánlaton a kockázatviselés kezdeténél az óra, perc időpont is feltüntetésre kerül.

1.4. a biztosítási szerződés tartama, a biztosítási év- forduló és a biztosítási időszak

1.4.1. A szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a biztosítási időszak utolsó napja, amelyet a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmaz. Ettől eltérő megálla- podás esetében a biztosítási évforduló lehet a fentiektől eltérő időpont, amely megállapodás eredményét a biztosítási ajánlatnak tartalmaznia kell.

1.4.2. A biztosító a biztosított részére a biztosítási időszak vége előtt legkésőbb 45 nappal írásbeli tájékoztatást küld a bizto- sítási időszak megújításáról. A biztosítási szerződés megújításáról szóló tájékoztatással egyidejűleg a biztosító megküldi a megújí- tással érintett biztosítási időszakra vonatkozó fedezetet igazoló dokumentumot, mely kizárólag a biztosított ráutaló magtartása esetén lép hatályba.

1.5. a biztosítási szerződés módosítása

1.5.1. A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződés módosítással nem érintett része változatlanul marad.

1.6. a biztosítási szerződés megszűnésének esetei

1.6.1. Érdekmúlás, lehetetlenülés: ha a Biztosító kockázatvi- selésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, be- következése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része megszűnik.

Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a biztosítási esemény be- következése lehetetlenné válik, a szerződés - vagy annak érintett része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosítót ilyen eset- ben a biztosítási szerződés megszűnése napjáig számított díj illeti meg.

A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biz- tosító részére be kell mutatni.

1.6.2. Felmondás: a felek a szerződést a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják. A felmondási idő harminc nap. Szerződő felmondása esetén a felmondásnak a Biztosítóhoz leg- alább harminc nappal a biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie.

1.6.3. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása, részleges díj- fizetés: ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a Biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább harminc napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés a póthatár- idő napjával megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. Abban az esetben,

ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következté- ben szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatvi- selés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a meg- szűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási idő- szak végével megszűnik. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés a kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. Ezen időtartam leteltével a Biztosító kockázatviselése megszűnik.

1.6.4. Közös megegyezés: a felek a szerződést közös meg- egyezéssel bármikor megszüntethetik.

1.7. a biztosítási díj, díjfizetés szabályai

1.7.1. A megkötött szerződések esetében a biztosítás első díjrészlete a kockázatviselés kezdetének napján esedékes.

1.7.2. Az első díjat követő díjrészletek annak az időszaknak az első napján esedékesek, amelyre a díj vonatkozik. A díjfizetési gyakoriság - a biztosítási szerződésben (fedezetet igazoló doku- mentumban) megjelöltek szerint - éves, féléves, negyedéves vagy havi lehet. Ha az ajánlat a díjfizetési gyakoriságról nem tartalmaz rendelkezést, akkor a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) éves díjfizetés gyakoriság szerint kerül kiállításra. A szerződés díja fizethető online díjfizetéssel (bankkártyával), csoportos beszedési megbízással, banki utalással vagy készpénz- átutalási megbízáson (postai csekken). A biztosítási szerződés díjfizetési gyakoriságának módosítására kizárólag az évfordulót követő naptól (az új biztosítási időszak első napjától), a díjfizetés módjának módosítására az adott biztosítási időszakban bármikor van lehetőség.

Ha a Szerződő a díjrészletet az esedékességkor nem fizeti meg, úgy a díjfizetés gyakorisága és a módja szerint a szer- ződésre alkalmazott kedvezményt elveszíti és a teljes biz- tosítási évre járó díj egyösszegben esedékessé válik a meg nem fizetett díjrészlet esedékességének napján.

1.7.3. A biztosítási díj összegét, a díjrészlet megfizetésének esedékességét, módját és gyakoriságát a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló dokumentum), illetve a díjesedékességi értesítő tartalmazza.

A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal (szerző- désszám, a díjjal fedezett időszak megjelölése) érkezett díjat tekinti befizetettnek.

Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét a Biztosító fizetési számláján jóváírják.

Készpénz-átutalási megbízás esetén a Biztosító a díj megfizetését a feladás napján teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a Szerződő kétséget kizáróan igazolja.

1.7.4. Késedelmes díjfizetés esetén a Biztosító késedelmi ka- mat felszámítására jogosult.

1.7.5. Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, akkor a szerződésre az általános szerződési feltétel 1.6.3. pontja az irányadó.

1.7.6. Érdekmúlás és lehetetlenülés estén az általános szer- ződési feltétel 1.6.1. pontja az irányadó.

*Új jármű: amennyiben a gépjármű kilométer számlálója 100 km-nél kevesebbet mutat és a jármű első tulajdonosa tesz ajánlatot a casco biztosítás megkötésére

1.7.7. A biztosítási esemény bekövetkezte esetén – ha a szerződés megszűnik – a Biztosító az egész biztosítási idő- szakra járó teljes díj megfizetését követelheti.

A szerződés megszünésének egyéb esetében a Biztosító addig a napig járó díjak megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselés véget ért.

1.8. a biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiz- tosítás, többszörös biztosítás

1.8.1. A biztosítási összeget a jármű újkori bruttó értéke határozza meg.

1.8.2. A Biztosító kártérítési kötelezettségének felső határát a biztosítási összeg képezi, oly módon, hogy a kártérítés a biztosí- tási szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) megadott biztosítási összegre korlátozódik.

1.8.3. Amennyiben a biztosítási összeg kisebb, mint a gép- jármű értéke (alulbiztosítás), akkor a Biztosító a kárt csak olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a gép- jármű értékéhez aránylik. Az eltérő megállapodásokat a különös feltételek rögzítik.

1.8.4. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított gépjármű Autovista adat- bázis alapján számított valóságos értékét, amennyiben az Autovis- ta adatbázisból nem határozható meg a valóságos érték, akkor a gépjármű piaci értékét. A biztosítási összegnek a gépjármű Auto- vista adatbázis szerinti értékét, annak hiányában a gépjármű piaci értékét meghaladó részére vonatkozó megállapodás semmis, s a díjat ennek megfelelően le kell szállítani.

1.8.5. Az 1.8.3. pont rendelkezései ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni a gépjármű várható értékére, továbbá helyreállí- tásának, illetőleg új állapotban való beszerzésének erejéig a külö- nös feltételekben részletezettek szerint.

1.8.6. többszörös biztosítás

Ha a Szerződő illetve a Biztosított valamely másik biztosító- nál a biztosított értékre vonatkozóan ugyan azon kockáza- tokra biztosítást kötött, a másik biztosítóintézet nevét és a biztosítási összeget haladéktalanul köteles közölni a Bizto- sítóval.

1.9. a biztosítási díj módosításának szabályai

1.9.1. A biztosítás megújítása minden évben a biztosítási idő- szak végét megelőzően történik. A biztosítási időszak vége előtt legkésőbb harminc nappal a Biztosító jogosult a szerződési fel- tételekben foglaltak szerint a szerződés díját módosítani, ha erről a Szerződőt az évforduló előtt legkésőbb negyvenötödik napon írásban értesíti. Az új biztosítási díj az új biztosítási időszak első napjával lesz érvényes.

1.9.2. Az 1.9.1. pontban leírtak elmaradása esetén a Biztosító a szerződést változatlan adattartalomal tartja hatályban a követ- kező biztosítási időszakra.

1.9.3. A szerződés fennállása alatt a Biztosító a kárrendezési szolgáltatások színvonalának fenntartása érdekében a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díjat – a kárgyakoriság- tól függetlenül – évente egy alkalommal az árszínvonal változásá- hoz igazíthatja.

1.9.4. A Biztosító a módosítás mértékét az adott biztosítási időszakra vonatkozó tarifája alapján határozza meg.

1.9.5. Ha a Szerződő a módosítást nem fogadja el, a mó- dosítársól szóló értesítést követően – a biztosítási időszak végére, azt legalább harminc nappal megelőzően – írásban felmondhatja a szerződést. Felmondás hiányában a szerző- dés a módosítás szerint marad hatályban.

1.9.6. A Biztosító az alábbi indokok alapján jogosult a je- len szerződést egyoldalúan módosítani:

- az irányadó jogszabályi környezet változása, ideértve a jogszabályváltozást, az MNB által kiadott szabályozó normák, felügyeleti határozat szerinti kötelezést, továb- bá a Biztosítóra kötelező bírósági, más hatósági döntés alapján a szerződési feltétel bármely részét;

- a szolgáltatásnyújtást meghatározó jogszabályi kör- nyezeten kívüli feltételek, így különösen a szolgáltatás- nyújtásban közreműködő, a szolgáltatásnyújtás során a Biztosítóval kapcsolatot létesítő harmadik felek által alkalmazott vonatkozó szerződési feltételeinek, díjtétele- inek változása esetén a nyújtott asszisztenciával kapcso- latos rendelkezéseket;

- a Biztosító nyilvántartási rendszerének módosítása ese- tén;

- új díjfizetési lehetőségek, módok bevezetése; korábbi díjfizetési módok megszüntetése esetén a díjfizetésre vonatkozó rendlkezéseket.

1.9.7. A jelen szerződést a Biztosító egyoldalúan a fen- ti pontban rögzített indokok alapján jogosult módosítani. A módosítást a Biztosító köteles a módosítás hatálybalépé- sét legalább harminc nappal megelőzően írásban közölni a Szerződővel, illetve a Biztosítottal.

1.9.8. Amennyiben a Szerződő, illetve a Biztosított a vál- toztatásokat nem fogadja el, úgy a szerződést felmondhatja.

1.10. önrészesedés

1.10.1. A Biztosított káreseményenként a bekövetkezett kár, biztosítási szerződésben (fedezetet igazoló dokumnetumban) meghatározott mértékét maga viseli (önrészesedés).

1.10.2. Az önrészesedés meghatározandó összegszerűen és a kár százalékában is. Mindkét módon meghatározott önrészesedés esetén mindig a magasabb összegű érték kerül levonásra.

1.10.3. Egy káresemény kapcsán, ha a kár értéke nem haladja meg a vállalt önrészesedés mértékét, a Biztosító fizetési kötele- zettsége nem áll fenn. Az azt meghaladó károk esetében az önré- szesedés feletti kárösszeg kerül megtérítésre.

1.11. a szerződő felek speciális kötelezettségei

A. Szerződő, Biztosított kötelezettségei

1.11.1. tájékoztatási kötelezettség, közlési és változás- bejelentési kötelezettség

1.11.1.1. A Szerződő, a Biztosított az ajánlat átadásával egyidő- ben köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a Biztosítóval közölni, a Biztosító tudomására hozni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A közlési kötele- zettség feltétlenül fennáll minden olyan körülményre vagy adatra, amelyre a Biztosító az ajánlaton vagy mellékleteiben, valamint bármilyen más írásos formában kérdést tett fel. A Biztosító írásban feltett kérdéseire a Szerződő illetve a Biztosított köteles a való- ságnak megfelelő válaszokat adni. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsér- tését.

1.11.1.2. A Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Szer- ződő illetve a Biztosított haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni

- minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amely- ről a szerződéskötéskor nyilatkozott, illetve

- minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a Biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásolja.

A Biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyásoló ténynek, körülménynek minősül a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló dokumentum), ajánlat és mellékleteinek bármely adata.

A Szerződő illetve a Biztosított ellen indított csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás, illetőleg az átalakulás megindulása válto- zás bejelentési kötelezettség alá esik, és rá a változás bejelentési kötelezettségre vonatkozó feltételek érvényesek.

1.11.1.3. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tu- domást a szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizen- öt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg - ha a kockázatot a szerződési feltételek értelmében nem vállalhatja - a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre a Szerződőt a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.

Ha a Biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalom- mal hatályban marad.

A közlési és változás bejelentési kötelezettség megszegése esetén a jogkövetkezmények csak azon vagyontárgyakra alkalmazhatók, amelyeket a kötelezettség megsértése érintett.

1.11.1.4. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötele- zettség egyaránt terheli a Szerződőt és a Biztosítottat.

A változás bejelentési kötelezettség elmulasztására is a közlési kötelezettség (1.12.6. pont) megsértésére szóló szabályt kell al- kalmazni.

A közlési és változás bejelentési kötelezettség megszegése esetén a jogkövetkezmények csak azon vagyontárgyakra alkalmazhatók, amelyeket a kötelezettség megsértése érin- tett.

A közlési és változásbejelentési kötelezettség megszegésé- nek következménye a 1.12.6. pontban kerül meghatározásra.

1.11.1.5. A Biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármilyen jogcímen befolyó megtérülést a Biztosító által kifizetett összeg erejéig köteles nyolc napon belül a Biztosítónak bejelenteni.

1.11.1.6. A Szerződő illetve a Biztosított minden bejelentését és nyilatkozatát írásban köteles közölni. Írásba foglaltnak tekintendő minden olyan nyilatkozat, ami a Ptk. 6:7. §-ban foglaltaknak meg- felel (például levél, telex, telefax, elektronikus aláírással ellátott elektronikus üzenet, valamint aláírással ellátott scanelt dokumen- tumot tartalmazó elektronikus üzenet).

1.11.1.7. A szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a bizto- sítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat is, írás- ban kötelesek megtenni. A Szerződő (Biztosított) nyilatkozata a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a Biztosító szerződést kezelő egységének tudomására jutott.

1.11.2. kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

1.11.2.1. A Szerződő fél és a Biztosított a kár megelőzése érde- kében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ez a követelmény alkalmazandó abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a Szerződő fél és a Biztosított kár- megelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket. A Szerződő fél és a Biztosított a Biztosító előírásai és a kárese- mény bekövetkeztekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás következménye szerint köteles kárt enyhíteni. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

1.11.2.2. A káresemény bekövetkezése után, a kárrendezés megkezdéséig (1.11.6.3.) a biztosított vagyontárgy állapotában a Biztosított annyiban változtathat, amennyiben ez a kárenyhítéshez feltétlenül szükséges.

1.11.2.3. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a Biztosító számára fizetési köte- lezettsége elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, akkor a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

1.11.2.4. A Szerződő és a Biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni.

Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan szük- séges intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a további károk keletkezését. A károk megelőzésére és elhárítására a hatályos jogszabályok, hatósági határozatok, szabványok az irányadók.

1.11.2.5. A Biztosító képviselője, illetve megbízottja útján jogo- sult a Biztosítottnál a gépjármű kockázati állapotát bármikor ellen- őrizni, valamint jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedé- sek végrehajtásának ellenőrzésére.

1.11.2.6. A károk megelőzésére és elhárítására a hatályos jog- szabályok, hatósági határozatok előírásai a mindenkor irányadók.

1.11.3. kárbejelentési kötelezettség

1.11.3.1. A Szerződőnek illetve a Biztosítottnak a kárese- ményt bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutásától számított két munkanapon belül be kell jelenteni írásban vagy telefonon a Biztosítóhoz és lehetővé kell tennie a bejelentés, valamint a felvilágosítások tartalmá- nak ellenőrzését.

1.11.3.2. Amennyiben a Szerződő, illetve a Biztosított e kö- telezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Biztosító teljesítési kötelezettsé- ge nem áll be.

1.11.3.3. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a károsodott vagyontárgy megnevezését és a kár bekövetke- zésének helyét,

b) a káresemény időpontját, okát és rövid leírását,

c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értéket),

d) a kárrendezésben közreműködő - a Biztosítottat, Szerződőt képviselő - személy vagy szervezet nevét.

1.11.3.4. A kárbejelentésre vonatkozó speciális szabályok a külö- nös feltételekben kerülnek meghatározásra.

1.11.3.5. A Szerződőnek illetve a Biztosítottnak a kár összegsze- rűségét hitelt érdemlően bizonyító terveket, számlákat, vámokmá- nyokat, szerződéseket, selejtezési jegyzőkönyveket, nyilvántartó kartonokat, leltáríveket, költségszámításokat és egyéb bizony- latokat - a Biztosító eljáró szakemberének vagy megbízottjának kérésére - bármikor rendelkezésre kell bocsátania.

A Biztosított a kárrendezés megkezdéséig az általános szerződési feltétel 1.11.2.2. és az 1.11.2.3. pont alapján járhat el..

1.11.3.6. Ha a Biztosító a bejelentés kézhezvételétől számí- tott ötödik munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a Biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállí- tásáról. A helyreállítás megkezdése esetén a Biztosított kö- teles fényképe(ke)t készíteni a vagyontárgy károsodásának utólagos igazolása érdekében. A károsodott vagyontárgyak maradványait azonban további harminc napig, de legfeljebb a kárrendezési eljárás befejezéséig köteles változatlan álla- potban megőrizni és a Biztosító kérésére bemutatni.

1.11.3.7. A károk felmérése, megállapítása a Biztosító vizsgálata során a Biztosítottal, illetőleg a károsulttal közösen készített, téte- les felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

1.11.3.8. A Biztosított vállalja, hogy a lopás és rablás esetén a rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot vagy a jogerős bírósági ítéletet beszerzi, és a Biztosító részére bemutatja. A Biz- tosítottnak ez a kötelezettsége független a kárigény elbírálásától.

1.11.3.9. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Bizto- sító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, ame- lyek a biztosítási esemény megállapításához szükségesek, így különösen:

- a kár mértékét bizonyító dokumentumokat,

- az adásvételi szerződést,

- a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás,

- lopás esetén a rendőrségi feljelentést.

1.11.3.10. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a Biztosítottat, illetőleg a károsultat terheli.

A Szerződő (Biztosított) vagy a Biztosító kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. A füg- getlen szakértő költségét a megbízó fizeti.

1.11.3.11. Amennyiben büntető vagy szabályszértési eljárás van folyamatban az adot kárüggyel kapcsolatban, annak eredményéről a Biztosított köteles a Biztosítót a tudomásá- ra jutástól számított nyolc napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a Biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.

B. Biztosító kötelezettségei

1.11.4. tájékoztatási kötelezettség

A Biztosító köteles a Szerződőt tájékoztatni:

- a szerződés adatairól,

- a bejelentett károk rendezéséről,

- a biztosítási összeg(ek) kifizetéséről, a kárkifizetésekről, illet- ve ezek akadályáról.

1.11.5. szolgáltatási kötelezettség

1.11.5.1. A Biztosító szolgáltatására a Biztosított jogosult.

1.11.5.2. A Biztosító a mindenkor érvényes törvényes belföldi fi- zetőeszközben téríti meg a károkat.

1.11.5.3. A Biztosító köteles a kárbejelentés kézhezvételétől szá- mított öt munkanapon belül (kivéve a katasztrófakárok esetén) a kárrendezést megkezdeni.

1.11.5.4. A Biztosító az elismert kártérítési összeget a kárbeje- lentéstől számított tizenöt napon belül téríti meg. Ha a Biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni, úgy a tizenöt napos határidő attól a naptól számítandó, amikor az utolsó okirata biztosítóhoz beérkezett.

1.11.5.5. A Biztosító mindaddig nem esik fizetési késede- lembe, és a szolgáltatás összegét visszatarthatja xxxxxxx

- kétség merül fel a Biztosított, illetőleg az általa megjelölt személy pénzfelvételi jogosultságát illetően, a Biztosító által megkívánt igazolás benyújtásáig és/vagy

- az eljárás befejelzéséig, ha a biztosítási eseménnyel kap- csolatban a Biztosított ellen büntetőeljárás indult.

Fenti esetekben a Biztosítót kamatfizetési kötelzettség nem terheli.

1.11.5.6. A Biztosító jogosult a kártérítés összegébe a min- denkor esedékes biztosítási díjat beszámítani, melynek ösz- szege maximum az éves biztosítási díj.

1.11.6. A Biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megté- rítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károko- zó a Biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. Ha a Biz- tosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a Biztosítottat tájékoztatni, és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is érvényesí- teni. A Biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a Biztosított követelését kell kielégíteni.

1.11.7. A Biztosított minden elvárható támogatást köteles megadni a Biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján őt megillető visszkereseti jogát érvényesíthesse.

1.11.8. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a Biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kártalanítási összeget vissza kell fizetnie.

1.11.8.1. Amennyiben a Biztosított ÁFA visszatérítésre jogo- sult vagy számla nélküli kárrendezést kér, a Biztosító a szol- gáltatásának alapja a nettó (ÁFÁ-val csökkentett) összeg.

1.12. a Biztosító mentesülés

1.12.1. Mentesül a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt (biztosítási eseményt) jogelle- nesen

- a Szerződő vagy Biztosított,

- a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

- a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó mun- kakört betöltő - alkalmazottjuk, megbízottjuk, vezető be- osztású tisztségviselőjük, tagjuk, munkavállalójuk vagy szervük szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

1.12.2. A jelen feltételek alapján súlyos gondatlanságnak minősülnek az alábbi esetek:

- a károkozás a gépjármű vezetésre jogosító engedély nél- küli, és ezzel okozati összefüggésben történt, illetve ha a Szerződő a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át,

- a kár a gépjárművet vezető személynek (illetve a 1.12.1. pontban meghatározott személyeknek) igazoltan alkohol fogyasztásával vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer hatása alatti állapotával közvetlen okozati ösz- szefüggésben keletkezett, illetve bármely Biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át,

- a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között azért következett be, mert a Biztosított nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a Biztosító a kár bekövetkezésének vagy ismétlődésének veszélyére figyelmeztette,

- a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak minősí- tette.

1.12.3. Ha a Szerződő, illetve a Biztosított jogi személy, a Biztosító annyiban mentesül a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a jogi sze- mély vezető szerve, illetve e szerv tagja, vezető beosztású alkalmazottja, vagy olyan alkalmazottja, tagja, megbízottja, akinek e minőségében munkaköre ellátásával együtt jár a biztosított vagyontárgy kezelése, szándékosan, vagy súlyo- san gondatlanul okozta.

1.12.4. Társasági szerződés keretében történő üzemel- tetés esetén a Biztosítónak 1.12.3. pontban felsorolt men- tesülése minden társasági tag károkozásával kapcsolatban bekövetkezik, de csak a károkozó(k) és a társasági tagok arányának figyelembevételével meghatározható mértékig. (A Biztosító nem téríti meg azt a hányadot, amely a károkozó(k) érdekeltségére esik.)

1.12.5. Mentesül továbbá a Biztosító szolgáltatási kötele- zettsége alól a Szerződőt és a Biztosítottat terhelő kármeg- előzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése esetén is.

1.12.6. A közlési kötelezettség, illetve a változásbejelenté- si kötelezettség megsértése esetében a Biztosító kötelezett- sége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott, vagy a be nem jelentett körülményt a Biztosító ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

1.13. általános kizárások

1.13.1. A jelen feltételek alapján megkötött biztosítási szerző- dések biztosítási fedezete nem terjed ki:

- a Szerződő illetve a Biztosított által okozott olyan károk- ra, amelyekért a magyar jog szabályai szerint (a területi hatály kiterjesztése esetén az illető ország jog szabályai szerint) munkaviszony, tagsági viszony alapján, vagy a szerződéses, illetve a szerződésen kívüli károkozás sza- bályai szerint felelősséggel tartozik, mivel ezek a kocká- zatok egyéb biztosításokkal fedezhetők,

- olyan károkra, amelyeket harci cselekmények (pl. forra- dalom, ellenforradalom, terrorizmus) és háborús intéz- kedések bármelyik fajtája okozott, beleértve a polgári engedetlenséget is (pl. sztrájk, belső zavargások stb.) vagy azok következményeit, továbbá harci eszközök ál- tal okozott sérülésre vagy rombolásra, valamint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései és terrorizmus mi- att keletkezett károkra.

- nukleáris reakció, nukleáris sugárzás vagy rádió aktív szennyeződés által okozott károkra,

- a szerződési feltételekben a biztosításból kizárt esemé- nyekre, illetve

- a közvetett károkra.

1.13.2. Nem téríti meg továbbá a Biztosító

- a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb büntető jellegű költségeket,

- a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján té- rülő károkat,

- a vissza nem térítendő állami, központi költségvetési, helyi önkormányzati költségvetési, elkülönített állami pénzalapokból nyújtott támogatás, külföldi állam, nem- zetközi szervezet vagy az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból származó támogatás alapján megtérülő károkat,

1.14. elévülés

1.14.1. A biztosítási szerződésből eredő igények öt év alatt évülnek el. Biztosítási szolgáltatás iránti igény esetén az elévülési időt a biztosítási esemény időpontjától kell meghatározni.

1.15. személyes adatok kezelése, titoktartási kötelezetség

1.15.1. A Biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosí- tási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartá- sához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítélé-

séhez szükséges, vagy a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.

1.15.2. Az 1.15.1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a Biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügy- fél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtaga- dása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

1.15.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül

– ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezett- ség terheli a Biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsola- tos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

1.15.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egész- ségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatá- rozott egészségügyi adatokat a Biztosító az 1.15.1. pontban meg- határozott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

1.15.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha

a) a Biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képvi- selője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megje- lölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad

b) a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn

c) a Biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

1.15.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljá- ró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi va- gyonfelügyelővel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa ki- rendelt szakértővel,

e) az 1.15.7. pontban foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) be- kezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosz- szolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a koc- kázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvény- nyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban

nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a köz- lekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megálla- podás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodá- val, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kár- rendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok te- kintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekin- tetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasz- tott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik ország- beli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adat- védelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információ- szabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-ma- lus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a Biztosítóval,

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott tá- mogatást igénybe vevő Biztosítottak esetében az agrárkár- megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel

szemben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy az p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért ada- tok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

1.15.7. Az 1.15.6. e) pontja alapján a biztosítási titok megtartá- sának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügy- ben, az adóhatóság felhívására a Biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvény- ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcso- lódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intéz-

mény írásbeli megkereséssel fordul a Biztosítóhoz, amely tartal- mazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

1.15.8. A Biztosító vagy a viszontbiztosító az 1.15.6. és 1.15.11. pontokban, az 1.15.5. pontban, az 1.15.6. – 1.15.13. pontokban és az 1.15.15. pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

1.15.9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás kere- tén kívül az 1.15.6. pontban meghatározott szervek alkalmazotta- ira is kiterjed.

1.15.10. A Biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyo- mozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladék- talanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyag- gal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lő- szerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer bir- toklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készí- tésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaélés- sel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanó- anyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van ösz- szefüggésben.

1.15.11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a Biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézke- dések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

1.15.12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

1.15.13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségválla- lás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénz- mosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladat- körében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biz- tosítási titoknak minősülő adatot.

1.15.14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszont- biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a Biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írás- ban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adatto- vábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tör- vény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatá- rozott bármely módon biztosított.

1.15.15. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagál- lamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbí- tásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

1.15.16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapo- dásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében törté- nő adatátadás.

1.15.17. Az 1.15.16. pontban meghatározott adatok átadását a Biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivat- kozva nem tagadhatja meg.

1.15.18. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő szemé- lyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, az

1.15.4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adat- nak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

1.15.19. A Biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja az 1.15.6. b), f) és j) pontjai, illetve az 1.15.11. pontja alapján végzett adattovábbításokról.

1.15.20. A Biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fenn- állásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

1.15.21. A Biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biz- tosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

1.15.22. A Biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

1.15.23. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcso- lódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

1.15.24. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok te- kintetében az érintett jogait az elhunyt örököse is gyakorolhatja.

1.15.26. A Biztosító a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabá- lyoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szer- ződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz az e Biztosító által ke- zelt és a Bit. 149. § (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában.

1.16. panaszbejelentés, panaszkezelés

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszokat:

- írásban (K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851),

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat (1095 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0.) ügyintézőinél vagy vezetőjénél,

- faxon: (00 0) 000 0000,

- e-mailben: xxxxxxxxx@xx.xx,

- telefonos ügyfélszolgálatunknál a (06 1/20/30/70) 335 3355-ös, vagy (06 1) 328 9000-es telefonszámokon lehet bejelenteni.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok ér- dekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nem- zeti Bank előtt (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777., telefon: x00 00 000 000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) fogyasztóvédelmi eljárást kez- deményezhet.

A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsola- tos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172., telefon: x00 00 000 000, e-mail: ugyfelszolgalat@mnb. hu) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.

Gazdálkodó szervezetek (ideértve az egyéni vállalkozót is), jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, tár- sasházak stb. igényüket bírósági úton érvényesíthetik.

felügyeleti szerv: Felügyeleti hatóság a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina krt. 39., levelezési cím: 1534 Budapest,

BKKP Pf. 777., telefon: (x00 0) 000 0000, fax: (x00 0) 000 0000)

Adatkezelési panasszal kapcsolatosan a Biztosító belső adatvé- delmi felelőséhez, a bírósághoz, vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz

(1125 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/x., telefon: (x00 0) 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx) fordulhat.

II. K&H casco biztosítás különös feltételek

2.1. Biztosított

Az általános szerződési feltétel 1.1.2. pontjaában meghatározottak szerint.

2.2. területi hatály

Jelen különös feltételek szerint kötött biztosítási szerződés Európa földrajzi területén bekövetkezett, a különös feltételekben megha- tározott biztosítási eseményekre nyújt fedezetet.

Európa földrajzi területén a következő országokat értjük: Albá- nia, Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Fe- héroroszország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hol- landia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Magyarország, Málta, Moldova, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország (európai rész: az Ural-hegység - Ural- folyó - Kaszpi-tenger határig), Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország (európai rész: a Boszporusz - Dardanellák - Márvány- tenger határig), Ukrajna, Vatikán.

Továbbá autóbusz gépjármű kategória esetén kockázatvise- lésünk nem terjed ki Moldova, Fehéroroszország, Oroszor- szág és Ukrajna területére.

A fentiektől eltérő területi hatály kizárólag abban az esetben érvé- nyes, ha a különös feltételek, avagy a biztosítási szerződés (fede- zetet igazoló dokumentum) ezt egyértelműen tartalmazzák.

2.3. biztosítható vagyontárgyak köre

2.3.1. A biztosítás a magyar hatóság által forgalomba helye- zett és magyar hatósági jelzésekkel ellátott alábbi jármű kategóri- ákra köthető:

• személygépkocsi

• autóbusz

• tehergépkocsi

• vontató

• pótkocsi, félpótkocsi

• lakókocsi

• mezőgazdasági vontató

2.3.2. Jelen különös feltétel szerinti szerződéssel biztosítható vagyontárgy: a jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusa, s en- nek eredeti gyári kivitelezésű alkatrészei, tartozékai (ideértve a kötelezően előírt KRESZ tartozékokat, kivéve a kötelezően előírt gyermekülés).

A jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusának, s ennek eredeti gyári kivitelezésű alkatrészeinek és tartozékainak értékelése az Audatex adatbázis alapján történik. Az Audatex hiányossága ese- tén a járművek gyári kivitelezésű alkatrészeinek és tartozékainak megítélése az adott jármű gyári gépkönyve alapján történik.

2.3.3. A jármű eredeti gyári kivitelezésű alaptípusától, s ennek eredeti gyári kivitelezésű alkatrészeitől és tartozékaitól eltérő tartozékokat a Biztosító a biztosított jármű káridőponti értékének 10%-ig, külön díj megfizetése nélkül téríti.

2.3.4. Nem biztosítható az a gépjármű

- amely felhasználás jellege szerint a gépjármű taxiként (is) üzemel,

- amely vonatkozásában személygépkocsis személyszállí- tási engedély került kiadásra,

- amelyet a Szerződő bármilyen nem engedélyköteles te- vékenység keretében, ellenszolgáltatás fejében személy- szállításra használ,

- amelyet a felhasználás jellege szerint járművezetés ok- tatásra (is) használnak.

2.4. biztosítási összeg meghatározása

A biztosítási összeget a jármű újkori bruttó értéke határozza meg. A biztosítási összeg a Biztosító szolgáltatásának felső határa és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja.

2.5. biztosítási események

2.5.1. Jelen különös feltétel alapján az alap biztosítási ese- mény a törés és az elemi kár.

2.5.1.1. Törés definíciója: Minden olyan kár, amelyet baleseti ere- detű, hirtelen, külső, akaraton kívüli erőhatás okoz (ideértve az idegen személy által okozott szándékos rongálást is) a bizotsított vagyontárgyban.

2.5.1.1.1. Nem minősül biztosítási eseménynek a töréskár, ha az

- bármiféle gépjárműverseny során, vagy az arra történő felkészülsékor keletkezett,

- nem baleseti eredetű károsodás, például gépjármű alkat- rész anyagfáradásából eredő törése vagy a hűtőfolyadék megfagyásából adódó mechanikus kásosodás,

- a jármű és járműszerelvény önmagában okozott kára,

- a jármű közlekedésre való felkészítése (javítása) alkal- mával keletkezett, vagy a munkavégzésre alkalmas jár- mű munkavégzése közben történt,

- a szállítmány elmozdulása következtében állott elő.

2.5.1.2. Elemi kár definíciója: Minden olyan kár, amelyet tűz, rob- banás vagy villámcsapás, a legalább 54 km/h sebességű szélvi- har, az Európai Makroszeizmikus Skála alapján legalább 5-ös fo- kozatú földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természetes vagy mesterséges üreg beomlása, továbbá a felhőszakadás, az árvíz, a belvíz, az egyéb vízelöntés, jégverés, a lezúduló hótömeg károsító hatása okoz a biztosított vagyontárgyakban.

2.5.1.2.1. Nem minősül biztosítási eseménynek az elemi kár, ha az

- olyan tűz- illetve robbanáskár, amely a jármű hatósági engedély nélküli átalakításával, vagy hatósági engedély nélküli üzemeltetésével van okozati összefüggésben,

- olyan járműalkatrészek, vagy jármű tartozékok kára, amelyeket a káresemény időpontjában leszerelt vagy ki- szerelt állapotban tároltak.

2.5.2. Jelen különös feltétel alapján választható biztosítási ese- mény a lopáskár.

2.5.2.1. Lopás definíciója: Minden olyan kár, amely úgy követke- zett be, hogy az elkövető a megfelelően lezárt járművet ellopta. Lopáskár a rablás, valamint - a csalás és sikkasztás esetét ki- véve - a jogtalan használat céljából történő önkényes elvétel is, illetve ezen időszak alatt bekövetkezett rongálódás. Lopás a jármű alkatrészeinek, tartozékainak ellopásával kapcsolatosan keletke- zett károsodás is, ide értve a lopási kísérlet eredményeként adódó rongálódási károkat is.

2.5.2.2. Nem minősül biztosítási eseménynek az a lopáskár, amely a káresemény időpontjában olyan alkatrészeket érin- tett, amelyek a járműből kiszerelt, vagy leszerelt állapotban voltak.

A levehető vagy nyitható tetőborítású gépjárművek esetén nem minősül biztosítási eseménynek az a lopáskár, amely

elkövetésének időpontjában a fülketető vagy a hard-top nem volt lezárt, felszerelt és rögzített állapotban.

Abban az esetben, ha a Szerződő az ajánlaton tett egyértel- mű nyilatkozatával nem teljeskörű, hanem csak törés és ele- mi kár biztosítási eseményeket tartalmazó casco biztosítási szerződés megkötésére tesz ajánlatot, a Biztosító kockázat- viselése a jelen szerződési feltételek 2.5.2.1. pontjában meg- határozott lopás biztosítási eseményre nem áll fenn.

Cabrio vagy coupe-cabrio (CC) kivitelű gépjárművek esetén a lopás biztosítási esemény tekintetében a Biztosító kártérítési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a biztosítási esemény bekövetkeztekor a fülketető vagy a hardtop tető felszerelt, rögzített és lezárt állapotban volt.

2.5.3. biztosítási díj

A biztosítási díjat a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló doku- mentum) tartalmazza.

2.6. a Biztosított változás-bejelentési kötelezettségei

2.6.1. A Szerződő és a Biztosított nyolc napon belül köte- les írásos formában bejelenteni a Biztosítónak a szerződéses feltételekkel összefüggő, az alábbiak szerint megnevezett változtatásokat ha ezek a körülmények a biztosítási kocká- zat jelentős növekedését eredményezik:

- a lakóhelyének illetve a telephelyének megváltozását,

- ugyanazon lakóhelynek, illetve telephelynek a címválto- zását,

- a Szerződő és a Biztosított nevének megváltozását, ami- kor a tulajdonjog nem változott,

- a jármű forgalmi rendszámának, alváz vagy motorszá- mának megváltozását, illetve ha a jármű hatósági minő- sítése megváltozik,

- a jármű tulajdonjogának megváltozását, ez esetben a tu- lajdonjog változását igazoló okmány másolatát csatolni kell a bejelentéshez,

- a jármű forgalomból történő kivonását, ez esetben úgy- szintén a hatósági okmány másolatát csatolni kell a be- jelentéshez,

- a kulcsok bármelyikének elvesztését, megrongálódását illetve másolat készítését, amennyiben erről a Szerződő- nek és a Biztosítottnak tudomása van,

- az ajtózár(ak), a kormányzár cseréjét,

- ha a járművet bármely követelés biztosítékául lekötöt- ték.

Amennyiben a Szerződő és a Biztosított a változásbejelentési kötelezettségének nem tett eleget, akkor a Biztosító teljesí- tési kötelezettsége nem áll be, kivéve az olyan esetet, amikor a Szerződő és a Biztosított bizonyítja, hogy a be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

2.6.2. Ha a gépjármű eredeti gyári kulcskészletének vagy zárgarnitúrájának vagy az elektronikus védelmi berendezé- sének (függetlenül attól, hogy az gyári eredeti vagy utólagos beszerelésű), vagy az azt vezérlő egységének bármelyik ré- sze elvész (ideértve annak ellopását is), úgy a Szerződő és a Biztosított köteles eredeti gyári alkatrészekkel a gépjármű egész zárgarnitúráját és kulcskészletét, valamint a teljes elektronikus védelmi rendszert szakszervizben lecseréltetni és téríteni annak költségeit.

2.6.3. Ha a gépjármű eredeti gyári kulcskészletének vagy zárgarnitúrájának vagy elektronikus védelmi beredezésének (függetlenül attól, hogy az gyári eredeti vagy utólagos be- szerelésű), vagy az azt vezérlő egységének bármelyik része megsérül vagy használhatatlanná válik, úgy a Szerződő és a Biztosított köteles a védelmi rendszert szakszervizben meg- javíttatni, s ha szükséges lecseréltetni.

2.6.4. Zárrongálás esetén amennyiben a zárbetétet elvitték, akkor a teljes zárgarnitúrát és kulcskészletet szakszervizben le kell cseréltetni. Zárrongálás esetén a védelmi rendszer javí- tásával, cseréjével összefüggő költségeket a Biztosító az ön- részesedés levonását követően legfeljebb 150 000 Ft erejéig téríti meg.

2.6.5. Kár esetén az alkatrészcserét, illetve javítást dokumen- táló számla hiteles másolatát a Szerződő és a Biztosított köteles a Biztosítónak megküldeni.

2.7. a Biztosító szolgáltatása

A biztosítási események bekövetkezésekor a Biztosító az alábbiak szerint, a biztosítottság mértékétől (lásd. 1.8. pont) függően nyújt szolgáltatást.

2.7.1. A Biztosító alkalmazottja vagy megbízottja köteles a sérült járművet az általános feltétel 1.11.6.3. pontja szerint meg- szemlézni, a sérülésről kárfelvételi jegyzőkönyvet készíteni, továb- bá köteles a helyreállítás során az első szemle alkalmával nem látható sérüléseket úgynevezett pótszemle alkalmával is rögzíteni.

2.7.2. A Biztosító a kártérítési összeget a kárrendezési jogalap és a kár összegszerűségének megállapításához és kifizetéséhez szükséges utolsó irat illetve dokumentáció beérkezésétől számí- tott tizenöt napon belül köteles kifizetni, kivéve, amikor a teljes járművet ellopták.

2.7.3. Amennyiben a teljes járművet ellopták, és az nem került meg, akkor a Biztosító a kártérítési összeget a nyomozást meg- szüntető vagy felfüggesztő határozatnak a Biztosítóhoz való beér- kezését követő tizenöt napon belül köteles kifizetni.

2.7.4. Ha az ellopott jármű, jármű alkatrész vagy jármű tarto- zék a kártérítési előleg vagy a kártérítési összeg kifizetést köve- tően megkerül, a Biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben azonban köteles a Biztosítónak az előleget, vagy a kártérítési ösz- szeget visszafizetni, amely összeg csökkentésre kerül az esetle- ges károsodás miatti helyreállítási költséggel.

2.7.5. Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonat- kozó biztosítási összeget már annak lejárata előtt igénybe veszi, a fedezet automatikusan feltöltődik, a Biztosító szolgáltatási kötele- zettsége továbbra is fennálll.

2.7.6. javítással helyreállítható károk

2.7.6.1. A Biztosító a biztosítási esemény kapcsán meg- sérült vagyontárgy magyarországi átlagos árszínvonalának megfelelő számlával igazolt helyreállítási költségét téríti meg.

Személygépkocsi és kistehergépkocsi (legfeljebb 3 500 kg össztömegű) esetén a felek a kárrendezési eljárás során egyezséget köthetnek arról, hogy a Biztosító elsősorban az általa,

a magyarországi autójavító vállalkozások körében elterjedten használt Audatex javítási költségkalkulációs rendszerrel kiszámí- tott és ÁFÁ-t nem tartalmazó helyreállítási költséget térítse meg. (Az elsősorban használt Audatex rendszer mellett használható még az Autovista és a Dat rendszer is.)

A többi járműkategória esetén a felek a kárrendezési eljárás során szintén egyezséget köthetnek arról, hogy a helyreállítási költséget a Biztosító az általa készített helyreállítási költségkalkuláció alap- xxx xxxxxxx meg.

2.7.6.2. Ha a jármű alkatrésze vagy tartozéka gazdaságosan javítható, akkor a javítás költségét téríti a Biztosító. Amennyiben az alkatrész sérülése gazdaságosan nem javítható, akkor az új al- katrésszel való pótlás költségét téríti a Biztosító, amely költségen belül az alkatrészár nem lehet nagyobb, mint a káresemény idő- pontjában aktuális Audatex rendszerben megtalálható alkatrészár.

2.7.6.3. A jármű ragasztott ablaküvegeinek törése esetén a Biz- tosító cserére vonatkozó térítési kötelezettsége csak akkor áll be, ha a törött üveg a hatósági üzembentartási előírások szerint nem javítható.

2.7.6.4. A Biztosító egy káresemény kapcsán a sérült felületek újrafényezési költségét téríti meg, a karosszéria teljes fényezé- sének költségét pedig csak akkor, ha a jármű külső felületének legalább 50%-a fényezésre szorul.

2.7.6.5. A Biztosító kárrendezés alkalmával, csak az alábbiak- ban felsorolt alkatrészek, berendezések pótlási költségéből von le értékemelkedést (káridőponti avult értéken térít):

- a kipufogó rendszer bármelyik eleme, tartozéka,

- akkumulátor,

- gumiköpeny.

2.7.6.6. A karosszéria teljes újrafényezésének költségéből a Biztosító az értékemelkedést levonja.

2.7.6.7. A használt állapotú jármű új alkatrészekkel történt ja- vítása esetén - a 2.7.6.5. pontban felsoroltak kivételével - a be- épített új alkatrészek miatti értéknövekedést a Biztosító figyelmen kívül hagyja.

2.7.6.8. Magyarország területén bekövetkezett járműkár esetén a Biztosító megtéríti a sérült jármű mentésével, szál- lításával, tárolásával összefüggően igazoltan és indokoltan felmerült költségeket.

Magyarország területén kívül bekövetkezett járműkár esetén a Biztosító csak az előzetesen vele egyeztetett és általa jóváhagyott mértékig megtéríti a sérült jármű mentésével, szállításával, tárolá- sával összefüggően igazoltan és indokoltan felmerült költségeket. Biztosítási eseményenként a kártérítési limit 800 000 Ft a belföldi és a külföldi károk esetében is. Ezen a jogcímen történő kárkifize- tés esetén az önrészesedés nem kerül figyelembe vételre.

2.7.7. totálkárok

2.7.7.1. Jelen különös feltételek értelmében a Biztosító a bizto- sított vagyontárgyat totálkárosnak tekinti, ha

- a helyreállítási költség eléri, illetve, meghaladja a jármű (biz- tosított vagyontárgy) magyarországi káridőponti piaci forgalmi értékének 80%-át,

- lopáskár esetén a rendőrségnél történt bejelentést követően a rendőrség kiadta a nyomozást megszüntető, vagy felfüggesz-

tő határozatot és a jármű a lopáskár kártérítési összegének kifizetéséig nem került meg.

2.7.7.2. A totálkár térítése a magyarországi belföldi, káridőponti forgalmi értéken történik, amelynek meghatározására az Autovis- ta adatbázisa szolgál.

2.7.7.3. A jármű új állapotban történő első forgalomba helye- zésétől számított egy éven belül, kizárólagosan csak az első tu- lajdonos részére a Biztosító a totálkáros járműnek legfeljebb a vásárláskori, számlával igazolt költségét téríti meg, ez az összeg azonban nem lehet magasabb, mint a totálkáros jármű káridőponti Autovista adatbázis szerinti új értéke.

2.7.7.4. A Biztosító a totálkár kárrendezése során a káridőponti forgalmi értékből levonja az értéket képviselő maradvány (roncs) értékét.

Amennyiben a Biztosított a maradványt (roncsot) értékesíteni kí- vánja, de azt a Biztosító által meghatározott összegért nem tudja, ez esetben a Biztosító segítséget nyújt az értékesítésben, vagy indokolt esetben a maradvány (roncs) értékének összegét csök- kenti.

Ha a Biztosított a Biztosító jóváhagyása nélkül, a maradványt (roncsot) a Biztosító által megállapított maradványérték (roncs-érték) alatti összegért értékesíti, ez esetben a Bizto- sító az értékkülönbözetet nem téríti meg.

Totálkárnál a maradvány (a roncs) a Biztosított tulajdonában marad, a maradvány átvételére a Biztosító nem kötelezhető.

2.7.7.5. Totálkárt szenvedett járműnél a Nemzeti Adó- és Vám- hivatalnak fizetendő illetéket és adót a Biztosítottnak csak akkor téríti meg a Biztosító, ha a Biztosított hitelt érdemlően igazolta, hogy az illetéket, adót megfizette, és azok visszaigénylésére nem jogosult.

2.7.7.6. A Biztosító az ÁFA értékét csak akkor téríti meg, ha a Biztosított hitelt érdemlően igazolja, hogy az ÁFA-t megfizette és az ÁFA visszatérítés igénybe vételére nem jogosult.

2.8. önrészesedés

2.8.1. A Biztosító a megállapított kárösszegből önrészesedést von le, ez alól kivételt az elemi károk képeznek, továbbá a sérült jármű mentési, szállítási és tárolási költségéből sem kerül önré- szesedés levonásra.

2.8.2. Az önrészesedés százalékosan és összegszerűen meg- határozott mértékét a Biztosító által meghatározott lehetőségek- ből a Szerződő választja meg.

2.8.3. A kárösszegből legfeljebb a választott százalékos, de legalább a választott összegszerűen meghatározott önrészese- dés kerül levonásra, kivéve, ha a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) és a jelen szerződési feltételek ettől eltérő záradékot tartalmaznak.

2.8.4. Amennyiben a megállapított kárösszeg alacsonyabb, mint az összegszerűen meghatározott önrészesedés, úgy kárté- rítési összeg nem kerül kifizetésre.

2.8.5. Ha a károsodás csak és kizárólagosan a jármű ablak üvegeinek töréskárában nyilvánul meg, akkor a kárösszegből minden esetben csak a Szerződő által választott százalékos ön- részesedés kerül levonásra. Kivételt képez az autóbusz gépjármű kategória, mely esetében a választott százalékos, de legalább a választott összegszerűen meghatározott önrészesedés kerül levo- násra.

2.8.6. A 2.6.4. pontban említett, a zárcserével összefüggő térítési költségből a Szerződő által választott százalékos önrésze- sedés kerül levonásra.

2.9. kárelőzményi rendszer

2.9.1. A casco kárelőzményi rendszer személygépkocsira és legfeljebb 3 500 kg össztömegű tehergépkocsira (továbbiakban kistehergépkocsi) terjed ki.

2.9.1.1. Személygépkocsira vonatkozó kárelőzményi besorolás kistehergépkocsira nem érvényesíthető, illetve kistehergépkocsira vonatkozó kárelőzményi besorolás személygépkocsira sem érvé- nyesíthető.

2.9.2. A kárelőzményi rendszer egy alap, tíz bonus és négy malus besorolási osztályból áll.

2.9.3. A szerződő a casco bizosítási szerződés megkötésére történő ajánlattételkor a korábbi casco biztosítási időszak(ok)- ban eltöltött és igazolt casco kármentes időszak alapján bonus osztályba sorolásra jogosult, ennek hiányában A00, vagy malus osztályba kerül.

2.9.4. A kárelőzményi besorolás megállapításához a korábbi casco biztosítási időszak(ok)ra vonatkozó, a társbiztosító(k) által kiállított casco kárelőzményi igazolás(ok) szükséges(ek).

2.9.5. Malus osztályba sorolás (M01-M04) alkalmazandó, ha nincs igazolható kármentes időszak és a korábbi (utolsó) casco biztosítás utolsó biztosítási időszakában egy vagy több nem önálló üvegkár, vagy kizárólag elemi kár káresemény miatti kárkifizetés történt, az alábbiak szerint:

- ha az utolsó biztosítási időszakban egy kárkifizetés történt és a gépjármű kategória személygépkocsi, akkor az alkalmazan- dó osztályba sorolás: M02, ha a gépjármű kategória kisteher- gépkocsi, akkor M01

- ha az utolsó biztosítási időszakban kettő kárkifizetés történt és a gépjármű kategória személygépkocsi, akkor az alkalma- zandó osztályba sorolás M04, ha a gépjármű kategória kis- tehergépkocsi, akkor M02

- ha az utolsó biztosítási időszakban három kárkifizetés történt és a gépjármű kategória személygépkocsi, akkor az az alkal- mazandó osztályba sorolás M04, ha a gépjármű kategória kistehergépkocsi, akkor M03

- ha az utolsó biztosítási időszakban háromnál több kárkifize- tés történt, az alkalmazandó osztályba sorolás M04, mindkét gépjármű kategória esetén.

2.9.6. A00 osztályba sorolás alkalmazandó az alábbiak szerint:

- ha a korábbi (utolsó) casco biztosítási szerződés megszűnése és a K&H Casco biztosítási szerződés kockázatviselési kezde- te között két évnél hosszabb időszak telt el

- ha a korábbi (utolsó) casco biztosítási szerződés a biztosítási díj meg nem fizetése miatt szűnt meg és a társaságunkhoz

tett casco ajánlaton szereplő gépjármű nem azonos a díjnem- fizetéssel megszűnt szerződésben biztosított gépjárművel

- ha a korábbi (utolsó) casco biztosítási szerződés felmondással szűnt meg és a társaságunkhoz tett casco ajánlaton szereplő gépjármű nem azonos a felmondással megszűnt szerződés- ben biztosított gépjárművel, kivéve, ha a tulajdonos nyilatko- zik arról, vagy igazolja azt, hogy a felmondott szerződéssel érintett gépjárművet eladta.

2.9.7. Bonus osztályba sorolás (B01-B10) alkalmazandó, ha nem áll fenn a 2.9.5. és a 2.9.6. pontokban leírt feltételek egyike sem, ilyen esetben a besorolás az igazolás(ok)on feltüntetett biz- tosítási időszakok közül a kármentes teljes időszakok számának összeadásával történik az alábbi táblázat szerint, amennyiben a korábbi (utolsó) casco biztosítás utolsó biztosítási időszakában káresemény miatti kárkifizetés nem történt:

B10

legalább 10

B09

legalább 9

B08

legalább 8

B07

legalább 7

B06

legalább 6

B05

legalább 5

B04

legalább 4

B03

legalább 3

B02

legalább 2

B01

legalább 1

kárelőzményi besorolás

kármentes biztosítási időszak(ok)

2.9.8. A casco kárelőzményi besorolás a következő biztosítá- si időszakban egy osztályt emelkedik, ha a szerződéssel érintett gépjármű az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biz- tosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam során legalább 270 napig casco biztosítási fedezettel rendelkezett és ebben az időtartamban a Szerződőnek az érintett gépjármű vonatkozásában – a károkozás időpontjától függetle- nül – kártérítési igénye (az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma) nem vált ismerté. Az önálló üvegkárt és az elemi káresemény miatti kárt a Biztosító nem veszi figyelembe.

A kárelőzményi besorolás, amennyiben a biztosítási időszak alatt kártérítési igény (az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma) merült fel, káreseményenként a gép- jármű kategória függvényében egy vagy kettő kategóriát csökken az 2. és a 3. számú mellékletben foglaltak szerint. Négy vagy több kár esetén a besorolás minden esetben M04 lesz.

2.9.9. Várható kárelőzményi besorolás nyilatkozat alapján

2.9.9.1. Amennyiben az ajánlattétel időpontjában a Szerződő nem rendelkezik casco kárelőzményi besorolásra jogosító igazo- lással, akkor lehetősége van arra, hogy nyilatkozzon a kárelőzmé- nyi besorolásáról, és egyben vállalja az igazolás kockázatviselési kezdettől számított harminc napon belül történő eljuttatását a Biz- tosító felé.

2.9.9.2. Ha a 2.9.9.1. pontban nyilatkozott kárelőzményi beso- rolásra vonatkozó igazolás a vállalt határidőn belül nem érkezik meg a Biztosítóhoz, avagy a nyilatkozott és a Szerződőt ténylege- sen megillető kárelőzményi besorolás eltér, a biztosítási szerződés éves díját a kockázatviselés kezdetére visszamenőleges hatállyal módosítja a Biztosító, és az ebből a módosításból eredő díjkülön- bözet kiszámlázásra kerül a Szerződő részére.

2.9.9.3. A szükséges kárelőzményi igazolás határidőn belüli megküldése esetén – az igazolás adatai alapján adható kárelőz- ményi besorolással – a biztosítási szerződés kárelőzmányi beso- rolása véglegesedik.

2.10. a kárigény bejelentésével kapcsolatos kötelezett- ségek

Az általános feltételekben foglalt kötelezettségeken túlmenően az alábbiak szerint felsorolt kötelezettségek is terhelik a Szerződőt és a Biztosítottat:

2.10.1. A lopáskárt az illetékes rendőrhatóságnak, a tűz- vagy robbanáskárt a tűzrendészeti hatóságnál is haladéktalanul be kell jelenteni.

2.10.2. A kárigény elbíráláshoz, a kárösszeg megállapításához a következők szerint felsorolt iratokat, dokumentumokat kell be- mutatni a Biztosító részére:

- a jármű törzskönyvét,

- a jármű forgalmi engedélyét,

- a gépjármű vezetőjének vezetői engedélyét,

- lopáskár esetén a rendőrségi feljelentés másolatát,

- teljes jármű lopás esetén a jármű forgalomból történő kivoná- sáról szóló határozatot,

- tűz- vagy robbanáskár kapcsán a tűzrendészeti hatóság állás- foglalását a kár keletkezésének okáról,

- minden olyan egyéb okmányt vagy iratot, amely a jogosultság, a kárigény, illetve a kártérítési összeg elbírálásához szüksé- ges.

2.10.3. Teljes jármű lopás esetén a Szerződő és a Biztosított a jármű törzskönyvét, az összes kulcsát és az elektronikus illetve mechanikus védelmi berendezések vezérlő elemeit, kulcsait tarto- zik leadni a Biztosítónak.

2.10.4. Ha az ellopott jármű, vagy vagyontárgy a kárrendezés lezárását követően megkerül, a Biztosított illetve a Szerződő kö- teles e tényt a tudomására jutás után két munkanapon belül a Biztosítónak bejelenteni.

2.11. külföldön bekövetkezett károk rendezésének sza- bályai

2.11.1. Külföldön bekövetkezett káreseményt a Biztosított illet- ve a Szerződő haladéktalanul köteles bejelenteni a Biztosítónak.

2.11.2. A Biztosító vagy megbízottja intézkedik a szükségjaví- tásról vagy a helyreállításról, és ha ez nem lehetséges, akkor a Biztosító a gazdaságosság keretein belül intézkedik a jármű haza- szállításáról.

2.11.3. Ha a Biztosított illetve a Szerződő eltér a megbízott vagy a Biztosító javaslatától, akkor az ebből esetlegesen felmerülő többletköltségeket maga viseli.

2.11.4. A Biztosító - bizonylatok ellenében - utólag és forint fizetőeszközben téríti meg a gépjárműben utazó személyek ha- zatérésének költségét vasúti II.o. díjszabásnak megfelelően, ha a gépjármű biztosítási esemény kapcsán üzemképtelenné vált és szükségjavítással nem lehetett üzembe helyezni, illetve ha az egész gépjárművet ellopták.

2.11.5. A Biztosító hozzájárulása nélkül a sérült jármű nem hagyható véglegesen külföldön.

2.11.6. Amennyiben a külföldön keletkezett kár szükségjavítá- sának vagy helyreállításának költségét a Szerződő külföldön fizeti, akkor az önrészesedés Magyarországon kerül levonásra. Abban az esetben, ha a fenti költséget a megbízott fizeti, akkor az önré- szesedés külföldön kerül levonásra.

A Biztosító a személygépkocsik és a legfeljebb 3 500 kg össztö- megű tehergépkocsik szükségjavításának vagy helyreállításának költségét a külföldi javításnak megfelelő óradíjon fizeti, egyéb gépjármű kategóriák esetében a magyarországi átlagos javítási költséget veszi figyelembe.

2.12. kizárások

2.12.1. A Biztosító nem téríti meg az állandóan vagy ideig- lenesen bérbeadással hasznosított jármű teljes lopáskárát, amennyiben a jármű teljes ellopása a bérleti szerződés tarta- ma alatt következett be és a jármű nem került meg.

2.12.2. Jelen különös feltételek alapján a Biztosító szol- gáltatása nem terjed ki olyan gépjárműre

- amely felhasználás jellege szerint a gépjármű taxiként (is) üzemel,

- amely vonatkozásában személygépkocsis személyszállí- tási engedély került kiadásra,

- amelyet a Szerződő bármilyen nem engedélyköteles te- vékenység keretében, ellenszolgáltatás fejében személy- szállításra használ,

- amelyet a felhasználás jellege szerint járművezetés ok- tatásra (is) használnak.

2.12.3. A Biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosítási eseményekkel összefüggő egyéb károkra,

- a sérült jármű időszakos, vagy teljes körű pótlására, vagy ennek költségfedezetére,

- a töréskárt szenvedett jármű javítás utáni értékcsökke- nésére,

- jármű károsodásával összefüggésben másnak okozott károkra.

2.13. a Biztosító mentesülése

Az általános feltételek fejezeteiben foglaltakon túlmenően mentesül a Biztosító a kártérítési összeg kifizetése alól, az alábbi súlyosan gondatlan esetekben:

- a járműnek a káresemény időpontjában súlyosan elha- nyagolt műszaki állapota volt közvetlen oka a baleset- nek,

- a tűzrendészeti, illetve a vagyonbiztonsági szabályokat megszegték,

- lopáskár esetén, ha a káresemény időpontjában a védel- mi rendszer nem felelt meg az előírásoknak, vagy a jár- mű nem volt lezárva,

- lopáskár esetén, ha a járművet a benne tárolt törzs- könyvvel együtt lopták el,

- lopáskár esetén, ha a Szerződő és a Biztosított nem tesz eleget a 2.6.2., 2.6.3., és 2.6.4. pontokban foglaltaknak,

- lopáskár esetén, ha a Szerződő és a Biztosított az ajánlat aláírásakor tett nyilatkozata szerint nem tud elszámolni a járműhöz tartozó kulcsokkal és vezérlőelemekkel.

2.14. a gépjármű védelmi rendszerével szemben tá- masztott követelmények

2.14.1. Személygépkocsi, (legfeljebb 3 500 kg össztömegű) tehergépkocsi esetén a minimális védelmi követelmény:

- az eredeti gyári kivitelezésű zárgarnitúra és

- az indításgátló.

Az indításgátló passzív elektronikus védelmi rendszer, a gépjármű gyártása alkalmával történő beszerelt állapotát az Autovista adata igazolja, bizonyítja.

Nem eredeti, gyári beszereltségű indításgátló akkor felel meg a minimális védelmi követelménynek, ha a Magyar Biztosítók Szö- vetségének Vagyonvédelmi Bizottsága által közreadott minősítési rendszer azt alkalmasnak minősítette.

Abban az esetben, ha a biztosított gépjármű gyári felszereltsége nem tartalmazott indításgátlót, a lopás biztosítási esemény tekin- tetében a Biztosító kártérítési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a Szerződő a Biztosítónak – védelmi rendszerek beszerelésé- vel, javításával foglalkozó vállalkozás hiteles igazolásával – hitelt érdemlően igazolta, hogy az indításgátló a gépjárműbe beszere- lésre került.

2.14.2. Autóbusznál, tehergépkocsinál (legfeljebb 3 500 kg össztömegű), közúti vontatónál, mezőgazdasági vontatónál az elfogadott minimális védelmi rendszer a gyári eredeti állapotú zár- rendszer.

2.14.3. A Szerződőnek az ajánlat aláírásakor nyilatkozatot kell tennie a Biztosítónak arról, hogy a gépjármű védelmi rendszerei- hez tartozóan hány darab mechanikus vagy elektronikus kulccsal, vezérlő elemmel rendelkezik.

2.15. a gépjármű kockázatfelmérése (továbbiakban szemle)

Azon K&H casco biztosítási ajánlat esetében, ahol kötelező a gép- jármű szemlézése, ott az alábbi szabályok alkalmazandóak.

2.15.1. szemle szabályok

2.15.1.1. Amennyiben a gépjármű kilométer számlálója 100 km- nél kevesebbet mutat és a jármű első tulajdonosa tesz ajánlatot a casco biztosítás megkötésére, akkor abban az esetben a gép- jármű új járműnek minősül. Új jármű esetén – jármű kategóriától függetlenül – nem kötelező a szemle elvégzése.

2.15.1.2. Amennyiben a használt személygépkocsi és legfeljebb 3 500 kg össztömegű tehergépkocsi Autovista adatbázis alapján meghatározott bruttó új értéke meghaladja a 15 000 000 Ft-ot, akkor prémium kategóriás járműnek minősül és kötelező a gép- jármű szemlézése – függetlenül attól, hogy folytatólagos a fedezet vagy sem.

2.15.1.3. Amennyiben a személygépkocsi és a legfeljebb 3 500 kg össztömegű tehergépkocsi kilométer számlálója 100 km-t vagy annál többet mutat és/vagy az Autovista adatbázis alapján meg- határozott bruttó új érték nem haladja meg a 15 000 000 Ft-ot, használt, nem prémium kategóriás gépjárműnek minősül. Ebben az esetben kötelező a szemle elvégzése, kivéve abban az esetben, ha a folytatólagos fedezet (2.15.1.4. pont) feltételei teljesülnek.

2.15.1.4. Amennyiben használt, de nem személygépkocsi és nem legfeljebb 3 500 kg össztömegű tehergépkocsi a gépjármű kate- gória és a folytatólagos fedezet feltételei nem teljesülnek, akkor a szemle elvégzése kötelező.

2.15.2. folytatólagos fedezet

Folytatólagos fedezet definíciója: Folytatólagos biztosítási fede- zetnek tekintendő, ha a megkötendő casco biztosítási szerződés szerinti kockázatviselési kezdet napját megelőző nap éjfélig a biztosítandó járműre bármely magyarországi biztosítónál fennálló casco biztosítási szerződés legalább a megkötendő casco biztosí- tási szerződésben foglalt biztosítási eseményekre fedezetet nyújt. A folytatólagos fedezetet a megkötendő casco biztosítási szerző- dés Biztosító részére történő átadását követő harminc napig az alábbi dokumentumokkal lehet igazolni:

- a korábbi casco biztosítási szerződés díjrendezettségének igazolása (pl. befizetési bizonylat) a megkötendő casco bizto- sítási szerződésben megjelölt kockázatviselési kezdetet meg- előző napig, vagy

- a korábbi casco biztosítási szerződéssel érintett biztosító által kiállított fedezetigazolás, vagy

- a korábbi casco biztosítási szerződéssel érintett biztosító ál- tal kiállított ún. megújítási értesítő, ha az tartalmazza, hogy a biztosítási évfordulóig a szerződés díjjal rendezett.

A folytatólagos fedezet fennállása esetén nem szükséges a gépjár- mű szemlézése abban az esetben, ha a folytatólagos fedezetet az ajánlattételt követő harminc napig a fenti dokumentumok valame- lyikével igazolja a Szerződő.

2.15.3. záradék a kötelezően előírt szemle megtörténtéig

2.15.3.1. Amennyiben a biztosítandó gépjármű szemle kö- teles, akkor a gépjárműről készített szemle dokumentáció Biztosító általi elfogadásának visszaigazolásáig a Biztosító kockázatviselése a lopás biztosítási eseményre nem terjed ki, egyéb káresemény esetén az önrészesedés 30%, de mini- mum 1 000 000 Ft. Erről a Biztosító a Szerződőt a biztosítási szerződésen (fedezetet igazoló dokumentumon) tájékoztatja.

2.15.3.2. A megfelelő szemle Biztosítóhoz történő beérkezése után a 2.15.3.1. pontban foglalt záradék nem kerül alkalmazásra a szer- ződésen.

III. kiegészítő biztosítások

3.1. K&H cascoszerviz 24 biztosítás kiegészítő feltételei

A K&H casco biztosítás különös feltételeit a jelen kiegészítő fel- tételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a jelen feltételek alapján kötött biztosítási szerződésekre.

A cascoszerviz 24 kiegészítő feltételei alapján kötött szerződés- ben a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban okoztak.

A K&H cascoszervíz 24-et belföldön a (+36 80) 222 984, kül-

földön a (x00 0) 000 0000 telefonszámon veheti igénybe.

A K&H cascoszerviz 24 az év minden napján 0-24 óráig ren- delkezésre áll, és a lehető legrövidebb időn belül megszervezi és az Ön rendelkezésére bocsátja a segítségnyújtási szolgáltatást, továbbá - a következőkben meghatározott esetekben - átvállalja annak költségeit.

A szolgáltatás azon személygépjárművek és legfeljebb 3 500 kg össztömegű tehergépjárművek esetén vehető igénybe, amelyekre vonatkozó K&H casco biztosítási szerződés kiterjed a javítással helyreállítható károk fedezetére is.

Az azonnali segítségnyújtási szolgáltatás a fent meghatározott gépjárműveknek Európa földrajzi területén bekövetkezett menet- képtelensége, mozgásképtelensége, illetve a gépjármű teljes lopá- sa esetén vehető igénybe.

A segítségnyújtási szolgáltatás vonatkozásában Biztosított lehet az esemény bekövetkezésekor a gépjárművet jogszerűen vezető személy, valamint a vele egyidejűleg a gépjárműben utazó szemé- lyek (kivéve autóstopposok).

A szolgáltatásokat a K&H Biztosító segítségnyújtási megbízottja, az Europ Assistance Magyarország Kft. nyújtja.

A K&H xxxxxxxxxxxx 24 szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségek a segítségnyújtási megbízott általi átvállalásához a segítségnyújtási megbízott előzetes jóváhagyása (közreműködése) szükséges.

3.1.1. biztosítási esemény

3.1.1.1. segítségnyújtási szolgáltatások, amelyek költségeit a Biztosító átvállalja

A biztosított gépjármű K&H casco biztosítási szerződésében meg- határozott biztosítási eseményből (törés, lopás, illetve elemi károkból) eredő menetképtelensége, mozgásképtelensége esetén, vagy a lopás kockázatot is fedező K&H casco biztosí- tási szerződés esetén a gépjármű teljes lopása esetén a Biztosító az alábbi segítségnyújtási szolgáltatásokat nyújtja és átvállalja a szolgáltatások felmerült költségeit:

- kárbejelentés felvétele telefonon keresztül

biztosítási szerződés alapján történő kárbejelentés felvétele a nap 24 órájában.

- telefonon keresztüli segítségnyújtás és idegen nyelvű vésztolmácsolás

Amennyiben biztosítási esemény bekövetkezte kapcsán Európá- ban azonnali tolmácsolásra van szüksége, a szolgáltatás kiterjed tolmácsolásra és segítségnyújtásra telefonon keresztül.

- autómentő küldése belföldön

az elszállítás költségeinek átvállalására a legközelebbi, illetve a Biztosítóval kapcsolatban álló márkaszervizbe, vagy igénye esetén az Ön által meghatározott szervizbe, telephelyre.

- autómentő küldése Európában

Amennyiben a biztosítási esemény miatt mozgásképtelen, me- netképtelen gépjárműve a helyszínen nem javítható, a segítség- nyújtás kiterjed a gépjármű elszállításának megszervezésére és az elszállítás költségeinek átvállalására a legközelebbi, illetve a segítségnyújtási megbízottal kapcsolatban álló márkaszervizbe.

A Biztosító jóváhagyását követően a segítségnyújtási megbízott in- tézkedik a szükségjavításról vagy a helyreállításról, illetve szükség esetén a gazdaságosság keretein belül a jármű hazaszállításának megszervezéséről és a hazaszállítás költségeinek átvállalásáról. (Ezen szolgáltatások nyújtásának feltétele a Biztosító előzetes jó- váhagyása.)

- gépjárműtárolás (belföldön és Európában)

Amennyiben a biztosítási esemény miatt mozgásképtelen, menet- képtelen gépjárműve a szakszervizbe történő szállításig a szer- viz nyitvatartási ideje vagy fogadókészségének korlátozása miatt várakozni kényszerül és biztonságos éjszakai tárolást igényel, a tárolást segítségnyújtási megbízottunk legfeljebb három napra megszervezi, amelynek költségeit átvállaljuk.

- haza- vagy továbbutazás Európában

Amennyiben a biztosítási esemény miatt, Európa területén me- netképtelen gépjárművének javítása aznap nem fejeződik be (ide értve a totálkárt is, illetve a gépjármű teljes lopását), a szolgáltatás kiterjed a biztosított személyek hazatérésének vagy továbbutazá- sának megszervezésére és a költségek átvállalására (a költsége- ket mindkét esetben legfeljebb a vonat II.o. díjszabásának megfe- lelő hazautazási költségek erejéig vállaljuk át).

3.1.1.2. költségtérítés ellenében igénybe vehető szolgáltatá- sok

A 3.1.1.1. pontban meghatározott szolgáltatások költségtérítés ellenében igénybe vehetők abban az esetben is, ha a gépjármű menetképtelensége nem biztosítási esemény miatt következett be, illetve a gépjármű teljes lopásakor, amennyiben K&H casco szerződése a lopás kockázatra nem nyújt fedezetet. Ilyen esetben a szolgáltatás összes költsége (kiszállás, munkadíj, anyagköltség, stb.) a Szerződőt terheli.

A gépjármű biztosítási esemény miatti menetképtelensége vagy a lopás kockázatot is fedező K&H casco szerződés meglétekor teljes lopása esetén, illetve ha a menetképtelenség nem biztosí- tási esemény miatt történik vagy szerződése nem nyújt fedezetet lopás kockázatra további, költségtérítés ellenében igénybe vehető szolgáltatások állnak a Szerződő rendelkezésére, amelyek meg- szervezésében segítséget nyújtunk:

- helyszíni javítás;

- szállás szervezés;

- alkatrészküldés szervezés;

- visszautazás szervezése a megjavított gépjárműért;

- bérautó szervezés.

A várható költségekről a diszpécser telefonon tud tájékoztatást adni.

3.1.2. a szolgáltatás igénybevételének módja

A Biztosító - segítségnyújtási megbízottján keresztül – segítség- nyújtási szolgáltatás igénylése esetén a bejelentést követő, lehető legrövidebb időn belül megkezdi a szükséges intézkedéseket.

Az igényléshez hívja belföldön a (+36 80) 222 984, külföldön a

(x00 0) 000 0000 telefonszámot éjjel-nappal, hétvégén is. A disz- pécser kérni fogja a Szerződő nevét, a kötvényszámát, a gépjármű adatait és a káresemény helyét, jellegét, időpontját. Amennyiben a biztosítási díj befizetését Ön elmulasztotta, a szolgáltatást sajnos nem áll módunkban nyújtani.

A segítségnyújtási szolgáltatásokat Ön csak abban az eset- ben veheti igénybe, amennyiben érvényes és biztosítási díjjal rendezett casco biztosítási szerződéssel rendelkezik a K&H Biztosítónál.

3.2. K&H poggyászbiztosítás kiegészítő feltételei

A K&H poggyászbiztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött szerződésben a Biztosító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban okoztak.

3.2.1. biztosítási események

Biztosítási események a mindenkori alapbiztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események.

A gépjárműben szállított vagyontárgyakban – lopás esetén meg- feleően elzárt – keletkezett kárt a Biztosító csak akkor téríti meg, ha az a gépjármű K&H casco biztosítással fedezett biztosítási ese- mény szerinti károsodásával együtt jár.

3.2.2. biztosított vagyontárgyak

Biztosított minden, az alapbiztosítási fedezettel rendelkező gépjár- művel szállított vagyontárgy, függetlenül a vagyontárgy jellegétől és a hozzá kapcsolódó tulajdonviszonyoktól, kivéve a 3.2.5. pont- ban meghatározott kizárásokat.

3.2.3. területi hatály

A K&H casco biztosítás különös feltételeiben meghatározott terü- leti hatály.

3.2.4. a Biztosító szogáltatása

3.2.4.1. A Biztosító a biztosítási események kapcsán a biztosítási szerződésen (fedezetet igazoló dokumentumon) megjelölt érték- határig nyújt kártérítést.

3.2.4.2. A kártérítési összegből az alapbiztosításban kiválasz- tott százalékos önrészesedés kerül levonásra.

3.2.4.3. Javítással helyreállítható károknál a helyreállítási költ- séget téríti meg a Biztosító. A helyreállítási költségből a javítás után keletkezett értékemelkedést a Biztosító levonja.

3.2.4.4. Totálkárrendezés a magyarországi káridőponti piaci, avult értéken történik.

3.2.4.5. A totálkárrendezés feltétele az, hogy a helyreállítási és a járulékos költségek együttes összege elérje, illetve meghaladja a vagyontárgy káridőponti magyarországi piaci avult értékének 80%-át.

3.2.4.6. A totálkár kárrendezése során a Biztosító a káridőponti értékből levonja az esetlegesen értéket képviselő maradvány ér- tékét. A maradvány az eredeti tulajdonos tulajdonát képezi.

3.2.5. kizárások

A kiegészítő biztosítás nem terjed ki:

3.2.5.1. a biztosított gépjárműben vagy gépjárművön díj, vagy egyéb elszámolás ellenében szállított vagyontárgyakra,

3.2.5.2. a nemesfémekben vagy ebből készített vagyontár- gyakban, ékszerekben, értékpapírokban, okmányokban, ta- karékbetétkönyvekben, és készpénzben keletkezett károkra,

3.2.5.3. lopás biztosítási esemény esetén a nyitott vagy ponyvázott gépjárművön szállított vagyontárgyakra,

3.2.5.4. az abból eredő károkra, amikor a vagyontárgy szál- lítására nem volt alkalmas a gépjármű,

3.2.5.5. lopás biztosítási esemény esetén azokra a vagyon- tárgyakra, amelyek az utastérben kívülről jól látható helyen kerültek elhelyezésre.

3.3. K&H gépjárművön szállított szabadidős eszközök, kiegészítők biztosításának kiegészítő feltételei

A kiegészítő biztosítás csak személygépkocsi gépjármű kategóri- ában vehető igénybe.

A K&H gépjárművön szállított szabadidős eszközök, kiegészítők biztosítás kiegészítő feltételei alapján kötött szerződésben a Bizto- sító kötelezi magát, hogy a szerződésben megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban okoztak.

3.3.1. biztosítási esemény

Biztosítási események a mindenkori alapbiztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események.

A gépjárművön szállított szabadidős eszközökben és kiegészí- tőkben keletkezett kárt a Biztosító csak akkor téríti meg, ha az a gépjármű K&H casco biztosítással fedezett biztosítási esemény szerinti károsodásával együtt jár.

3.3.2. biztosított vagyontárgyak

A kiegészítő biztosítás alapján elemi kár és töréskár biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Biztosító megtéríti a KRESZ előírásainak megfelelően a gépjárműre szerelt, a Szerződő, vagy utasa tulajdonában lévő szabadidős, hagyományos és extrém sportok tárgyaiban, valamint a rakodótér megnövelésére szolgáló eszközökben (tetőbox), valamint magában a tetőcsomagtartóban és annak alkatrészeiben keletkezett károkat, függetlenül a va- gyontárgy jellegétől és a hozzá kapcsolódó tulajdonviszonyoktól, kivéve a 3.3.5. pontban meghatározott kizárásokat.

3.3.3. területi hatály

A K&H casco biztosítás különös feltételeiben meghatározott terü- leti hatály.

3.3.4. a Biztosító szogáltatása

3.3.4.1. A Biztosító a biztosítási események kapcsán a bizto- sítási szerződésen (fedezetet igazoló dokumentumon) megjelölt értékhatárig nyújt kártérítést.

3.3.4.2. A kártérítési összegből az alapbiztosításban kiválasz- tott százalékos önrészesedés kerül levonásra.

3.3.4.3. Javítással helyreállítható károknál a helyreállítási költ- séget téríti meg a Biztosító. A helyreállítási költségből a javítás után keletkezett értékemelkedést a Biztosító levonja.

3.3.4.4. Totálkárrendezés a magyarországi káridőponti piaci, avult értéken történik.

3.3.4.5. A totálkárrendezés feltétele az, hogy a helyreállítási és a járulékos költségek együttes összege elérje, illetve meghaladja a vagyontárgy káridőponti magyarországi piaci avult értékének 80%-át.

3.3.4.6. A totálkár kárrendezése során a Biztosító a káridőponti értékből levonja az esetlegesen értéket képviselő maradvány ér- tékét. A maradvány az eredeti tulajdonos tulajdonát képezi.

3.3.5. kizárások

A kiegészítő biztosítás nem terjed ki:

3.3.5.1. a biztosított gépjárműben vagy gépjárművön díj, vagy egyéb elszámolás ellenében szállított vagyontárgyakra,

3.3.5.2. a nemesfémekben vagy ebből készített vagyontár- gyakban, ékszerekben, értékpapírokban, okmányokban, ta- karékbetétkönyvekben, és készpénzben keletkezett károkra,

3.3.5.3. az abból eredő károkra, amikor a vagyontárgy szál- lítására nem volt alkalmas a gépjármű,

3.4. K&H gyermekfelszerelés biztosítás kiegészítő fel- tételei

A K&H gyermekfelszerelés biztosítás kiegészítő feltételei alap- ján kötött szerződésben a Biztosító kötelezi magát, hogy a szer- ződésben megállapított mértékben megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban okoztak.

A kiegészítő biztosítás csak személygépkocsi gépjármű kategóri- ában vehető igénybe.

3.4.1. biztosítási események

Biztosítási események a mindenkori alapbiztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események.

A gépjárműben szállított gyermekfelszerelésben – lopás esetén megfeleően elzárt – keletkezett kárt a Biztosító csak akkor téríti meg, ha az a gépjármű K&H casco biztosítással fedezett biztosítá- si esemény szerinti károsodásával együtt jár.

3.4.2. biztosított vagyontárgyak

A kiegészítő biztosítás alapján az alapbiztosításban meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén a Biztosító megtéríti a gépjárműben szállított gyermek felszerelési vagyontárgyak (pl. babakocsi, biztonsági gyermekülés, ágy, járóka) kárait. A fedezet kiterjed a biztosított vagyontárgyak káraira abban az esetben is, ha azok nem a gépjárműben, hanem azon kívül, a KRESZ előírása- inak megfelelően a gépjárműre szerelt állapotban károsodtak. Ez utóbbi esetben a fedezet kizárólag elemi kár és töréskár biztosítási eseményekre terjed ki, függetlenül a vagyontárgy jellegétől és a hozzá kapcsolódó tulajdonviszonyoktól, kivéve a 3.4.5. pontban meghatározott kizárásokat.

3.4.3. területi hatály

A K&H casco biztosítás különös feltételeiben meghatározott terü- leti hatály.

3.4.4. a Biztosító szogáltatása

3.4.4.1. A Biztosító a biztosítási események kapcsán a bizto- sítási szerződésen (fedezetet igazoló dokumentumon) megjelölt értékhatárig nyújt kártérítést.

3.4.4.2. A kártérítési összegből az alapbiztosításban kiválasz- tott százalékos önrészesedés kerül levonásra.

3.4.4.3. Javítással helyreállítható károknál a helyreállítási költ- séget téríti meg a Biztosító. A helyreállítási költségből a javítás után keletkezett értékemelkedést a Biztosító levonja.

3.4.4.4. Totálkárrendezés a magyarországi káridőponti piaci, avult értéken történik.

3.4.4.5. A totálkárrendezés feltétele az, hogy a helyreállítási és a járulékos költségek együttes összege elérje, illetve meghaladja a vagyontárgy káridőponti magyarországi piaci avult értékének 80%-át.

3.4.4.6. A totálkár kárrendezése során a Biztosító a káridőponti értékből levonja az esetlegesen értéket képviselő maradvány ér- tékét. A maradvány az eredeti tulajdonos tulajdonát képezi.

3.4.5. kizárások

A kiegészítő biztosítás nem terjed ki:

3.4.5.1. a biztosított gépjárműben vagy gépjárművön díj, vagy egyéb elszámolás ellenében szállított vagyontárgyakra,

3.4.5.2. lopás biztosítási esemény esetén a nyitott vagy ponyvázott gépjárművön szállított vagyontárgyakra,

3.4.5.3. az abból eredő károkra, amikor a vagyontárgy szál- lítására nem volt alkalmas a gépjármű.

3.5. K&H balesetbiztosítás kiegészítő feltételei

Az alábbiakban részletezett feltételek szerint - amennyiben a ki- egészítő balesetbiztosítás a biztosítási szerződésben megjelölésre került – a Biztosító biztosítási díj ellenében arra vállal kötelezett- séget, hogy a Biztosítottak balesetével kapcsolatos biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen feltételekben, valamint a

szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint szol- gáltatást nyújt. Jelen kiegészítő feltételeket a balesetbiztosítási szolgáltatást is tartalmazó biztosítási szerződésekre kell megfe- lelően alkalmazni.

3.5.1. Biztosított, kedvezményezett

Jelen kiegészítő biztosítás esetén Biztosított az alap casco biztosítási szerződés biztosítottja.

3.5.1.1. Jelen kiegészítő biztosítás a K&H casco biztosítási szerződéssel

- személygépkocsi vezetőjére és utasaira,

- az autóbusz, tehergépkocsi, közúti vontató, mezőgazdasági vontató vezetőjére és legfeljebb két kísérőjére

mint További biztosítottakra terjed ki.

3.5.1.2. Az autóbusz utasaira (forgalmi engedély szerint szállít- ható személyek száma csökkentve három fővel) külön díj megfize- tése ellenében terjeszthető ki a balesetbiztosítási fedezet.

3.5.1.3. Nem terjed ki a biztosítás

- a gépjárművet eltulajdonítóra vagy azt a tulajdonos hozzájáru- lása nélkül birtoklóra és az ilyen gépjárműben szállított egyéb személyekre,

- verseny vagy arra történő felkészülés közben bekövetkezett balesetekre.

3.5.2. a kiegészítő balesetbiztosítási szerződés területi hatálya

A különös szerződési feltételek 2.2. pontja szerint.

3.5.3. a kiegészítő balesetbiztosítási szerződés létrejötte

3.5.3.1. Jelen általános szerződési feltétel 1.2.1. pontja alapján.

3.5.3.2. Biztosítási évfordulókor a biztosítási kockázatok és fe- dezetek biztosítási összegeik vonatkozásában módosíthatóak.

3.5.4. a kiegészítő balesetbiztosítási szerződés megszű- nésének további esetei

3.5.4.1. Az 1.6. pontban meghatározott eseteken túlmenően, adott Biztosított vonatkozásában megszűnik a kiegészítő biztosí- tási szerződés:

a) a Biztosított halála esetén,

b) felmondással (a Szerződő által jelzett, csere nélküli kilépés- sel).

A Szerződő és a Biztosító a kiegészítő biztosítási szerződést adott Biztosított vonatkozásában az 1.6. pontban meghatározott feltéte- lek szerint mondhatja fel.

A Biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulást írás- ban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szer- ződés biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a Biztosí- tott szerződésbe belép.

3.5.4.2. Jelen feltételekben meghatározott halál vagy 100%-os baleseti maradandó egészségkárosodás, mint biztosítási esemény bekövetkezése esetén a teljes kiegészítő biztosítási szerződés az adott Biztosított vonatkozásában megszűnik.

3.5.5. biztosítási események

Jelen kiegészítő feltételek alapján baleset: a biztosított akaratától független, hirtelen fellépő külső behatás, amelynek következtében a biztosított a baleset megtörténtétől számított egy éven belül meghal, állandó, teljes vagy részleges rokkantságot (egészségká- rosodást) vagy a szerződésben meghatározott mértékű múlékony sérülést szenved.

A balesetbiztosítás az alapszerződés szerinti gépjármű üzemelte- tésével, annak előkészítésével, karbantartásával, az utasok be- és kiszállásával kapcsolatos balesetekre terjed ki.

Az öngyilkosság, öncsonkítás vagy ezek kísérlete akkor sem biz- tosítási esemény, ha a biztosított azt beszámítási képességének hiányában követte el.

3.5.6. biztosítási összeg, Biztosító szolgáltatása

A biztosítási összegek a biztosítási szerződésben (fedezetet igazo- ló dokumentum) kerülnek meghatározásra. A kiegészítő biztosítás alapján a Biztosító a biztosítási esemény időpontjában hatályos biztosítási szerződésben (fedezetet igazoló dokumentum) rögzített biztosítási összeget fizeti ki (más biztosítók szolgáltatásától füg- getlenül):

3.5.6.1. a Biztosított baleseti halála esetén, függetlenül a múlé- kony sérülés címén már kifizetett kártérítéstől:

- 700 000 Ft vagy annak a biztosítási szerződés (fedezetet iga- zoló dokumentum) szerinti többszörösével, de legfeljebb a két és félszeresével felemelt összeg.

3.5.6.2. a Biztosított 100%-os baleseti eredetű maradandó egészségkárosodása esetén:

- 1 400 000 Ft vagy annak a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) szerinti többszörösével, de legfeljebb a két és félszeresével felemelt összeg.

Ezen összegből a 10%-os egészségkárosodás felett az egészség- károsodás százalékos fokának megfelelő összeg kerül kifizetésre a 3.5.11. a Biztosító szolgáltatása pont rendelkezései szerint.

3.5.6.3. Balesetből eredő múlékony sérülés esetén:

- 7 000 Ft vagy annak a biztosítási szerződés (fedezetet igazoló dokumentum) szerinti többszörösével, de legfeljebb a két és félszeresével felemelt összeg.

3.5.6.4. Az egy szerződésen belül biztosított összes Biztosított- ra és összes biztosítási eseményre ugyanaz a többszörözési mér- ték vonatkozik.

3.5.7. kizárások, korlátozások

3.5.7.1. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az aláb- bi eseményekre:

a) a Biztosított öngyilkossága, öncsonkítása, vagy ezek kísérlete, következménye (akkor is, ha a Biztosított azt beszámítási képességének hiányában követte el),

b) bármilyen versenyen, vagy erre való felkészülésen való részvétel során bekövetkező baleset,

c) amelyek oka egészben vagy részben:

- kóros elmeállapot,

- állam elleni bűncselekmény,

- a Biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncse- lekménye,

d) amelyek okozati összefüggésben vannak a Biztosított alábbi sporttevékenységeivel:

- autó-motor sportok: versenyzés gépkocsival, motor- kerékpár sport, rally, moto-cross, ügyességi verse- nyek gépkocsival, gokart sport, autóroncs sport (au- to-crash), motorcsónak sport,

- hivatásos sportoló tevékenység, versenyző sportoló tevékenység.

3.5.7.2. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra (1-10-100%) vonatkozó biztosítási védelemből a biztosítási szerződés megkötése előtt bármely okból már előzőleg sé- rült, vagy csonka, vagy funkciójukban korlátozott (nem ép, nyomorék) testrészek és szervek kizártak.

3.5.7.3. A kezelési, ápolási költségeket a Biztosító nem té- ríti.

3.5.7.4. Műtéti térítési és kórházi napi térítési szolgáltatás- ban nem részesülhet az a Biztosított, aki a szerződés megkö- tésekor rokkant nyugdíjazás alatt áll.

3.5.7.5. A műtéti térítésre és kórházi napi térítésre vonat- kozó biztosítási védelemből kizártak:

- a biztosítás illetve a kockázatviselés kezdete előtt meg- kezdődött gyógykezelések,

- azok a baleseti következmények, amelyek a kockázat- viselés kezdete előtt keletkeztek, illetve amelyeket a kockázatviselés kezdete előtt diagnosztizáltak, azonban csak a kockázatviselés kezdete után kerül sor a műté- tekre, gyógykezelésre,

- az olyan műtétekre, amelyeknek nem a Biztosított egész- ségi állapota romlásának megakadályozása a célja (pl. esztétikai, plasztikai műtétek),

- a varratkiszedések,

- olyan balesetek, valamint azok következményei, amelyek a Biztosított által elkövetett bűncselekmények miatt ke- letkeztek.

3.5.8. a Biztosító mentesülésének egyéb esetei

3.5.8.1. Az 1.12. pontban meghatározott eseteken túlmenő- en a Biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, amennyiben

- a Biztosított halálát a biztosítási összegre jogosult szán- dékos magatartása, vagy

- a Biztosított halálán kívüli biztosítási eseményt a Bizto- sított illetőleg a Szerződő szándékos vagy súlyosan gon- datlan, jogellenes magatartása idézte elő.

3.5.8.2. A kiegészítő szerződés adott Biztosítottra vonat- kozó része a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg abban az esetben, ha a Biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán azzal összefüggésben vagy a szerződéskötéstől számított két éven belül elkövetett öngyil- kossága következtében halt meg.

3.5.8.2.1. A Biztosított, illetve a Szerződő súlyosan gondatla- nul jár elkülönösen, ha

a) a baleset bekövetkeztekor illetve előtte igazoltan alko- holt fogyasztott vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szer hatása alatti állapotban volt,

b) a biztosítási esemény szándékos bűncselekménye foly- tán vagy azzal összefüggésben következett be,

c) kábítószer, kábító hatású anyag vagy gyógyszer hatása alatt állt, kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírásá- ra, az előírásnak megfelelően alkalmazták, vagy

d) olyan gépjárművet vezetett, amelynek nem volt érvényes forgalmi engedélye, vagy nem rendelkezett érvényes ve- zetői engedéllyel.

3.5.8.3. Mentesül a Biztosító, ha a baleset a Biztosított munkavégzése során, a munkavédelmi szabályoknak a Biz- tosított általi szándékos vagy súlyosan gondatlan megsérté- se miatt következett be.

3.5.8.4. A Biztosított a biztosítási esemény bekövetkezte- kor úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben álta- lában elvárható. Mentesül a Biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól annyiban, amennyiben a Biztosított e kötele- zettségének nem tett eleget.

3.5.9. kárbejelentés és kárrendezési eljárás

3.5.9.1. A Biztosító a kiegészítő szerződés alapján a biztosítási esemény bekövetkezésekor a kiegészítő feltételekben meghatáro- zott szolgáltatás teljesítésére kötelezi magát, a szolgáltatás idő- pontjában esetlegesen fennálló díjhátralék levonása után.

3.5.9.2. Abban az esetben, ha a Biztosító által kért do- kumentumokat felhívás ellenére sem vagy újból hiányosan nyújtják be, a Biztosító a szolgáltatási igényt elutasíthatja, illetőleg azt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bí- rálja el.

Az 1. számú melléklet (’tájékoztató a K&H Biztosító által a kár- rendezés során bekérhető okiratokról’) tartalmazza a kárrendezés során bekérhető iratok listáját.

3.5.9.3. A szolgáltatási igény teljesítéséhez a következő doku- mentumokat kell benyújtani:

- halál esetén a halál tényét és a haláleset körülményeit igazoló dokumentumok (pl. halotti anyakönyvi kivonat, kórházi záróje- lentés, halottvizsgálati bizonyítvány, hatósági határozat illetve jegyzőkönyv, stb.).

- baleset esetén a baleset körülményeit rögzítő okirat (pl. bal- eseti jegyzőkönyv, orvosi leírás illetve lelet, stb.).

- a kedvezményezett jogosultságát igazoló okiratok (jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány), feltéve, hogy a kedvezményezett a szerződésben név szerint nem nevezték meg.

- hatósági eljárás esetén nyomozást megszüntető, vagy megta- gadó jogerős határozat, vagy vádirat.

- amennyiben szükséges a Biztosító kérésére egyéb dokumen- tumokat is be kell nyújtani.

3.5.10. a Biztosító szolgáltatása

3.5.10.1. Baleseti halál biztosítási esemény esetén:

- A balesettől számított egy éven belül a balesetből kifolyólag bekövetkező halál esetén a Biztosító a biztosítási esemény időpontjában hatályos biztosítási szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) rögzített biztosítási összeget fizeti ki.

- A haláleseti kifizetésbe a Biztosító az ugyanazon esemény mi- att baleseti maradandó egészségkárosodási szolgáltatásként általa kifizetett összeget beszámítja.

3.5.10.2. A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (1-10- 100%) biztosítási esemény esetén:

- A baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (1-10- 100%) esetén a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége akkor válik esedékessé, ha az egészségkárosodás maradandó, vagy ha az egészségkárosodás mértéke folyamatosan változik és a baleset napjától számított egy év eltelt. Ez utóbbi esetben a Biztosító a szolgáltatásának mértékét a baleset napjától szá- mított egy év letelte után fennálló egészségkárosodás mérté- kének megfelelően állapítja meg.

- A Biztosított ismételt szolgáltatási igény bejelentéssel és megfelelő kezelés ellenére kialakuló állapotrosszabbodást igazoló orvosi iratainak benyújtásával kezdeményezheti a ma- radandó egészségkárosodás megállapítását. Állapotrosszab- bodás esetén a Biztosító csak a már korábban megállapított és egészségkárosodási fok és az új egészségkárosodási fok közötti különbözetet téríti meg.

- A Biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biz- tosítási esemény időpontjában hatályos biztosítási szerződés- ben rögzített biztosítási összegből a maradandó egészségká- rosodás mértékének megfelelő összegű szolgáltatást nyújt.

- A térítés mértékét (az egészségkárosodás fokát) a Biztosító orvosa a testrészek, érzékszervek egészségkárosodása aláb- bi táblázata szerint állapítja meg.

25%

egyik fül hallóképességének teljes elvesz- tése

35%

egyik szem látóképességének teljes elvesz- tése

40%

egyik láb elvesztése (boka alatt)

50%

jobbkezes esetén a bal kéz,

balkezes esetén a jobb kéz elvesztése (csuk- lón alul)

65%

jobbkezes esetén a jobb kéz,

balkezes esetén a bal kéz elvesztése (csuk- lón alul)

70%

egyik lábszár elvesztése, egyik alkar elvesztése,

beszélőképesség teljes elvesztése,

mindkét fül hallóképességének teljes elvesz- tése

80%

egyik comb elvesztése, egyik felkar elvesztése

70%

egyik comb csípőízületben történő elveszté- se vagy a csípőízület teljes működésképte- lensége

90%

mindkét lábszár elvesztése

100%

mindkét szem látóképességének elvesztése, mindkét felkar – alkar, vagy kéz – elvesz- tése,

egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár együttes elvesztése (felső végtag + alsó végtag csonkolása),

mindkét comb elvesztése

egészségkáro- sodás foka (%)

testrészek, érzékszervek egészségká- rosodása

- Ha a térítés mértéke a táblázat alapján nem állapítható meg, a szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi és/vagy szellemi épség (működőképesség) orvosi szempontból milyen mértékben csökkent. A maradandó egészségkárosodás mértékét a fenti táblázat figyelembevételével a Biztosí- tó orvosa állapítja meg. A Biztosítót más orvosszakértői testületek határozata nem köti, így például a társadalom- biztosítási szervek határozata nem szolgál alapul a szol- gáltatás mértékének megállapításánál. A baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek, testré- szek a korábbi károsodás mértékéig a biztosításból ki- zártak.

- A Biztosító szolgáltatása nem lehet nagyobb a teljesítés ese- dékességekor hatályos biztosítási szerződésben meghatáro- zott biztosítási összegnél (több testrész egészségkárosodá- sa esetén sem). A Biztosító az egyes biztosítási események bejelentésének sorrendjében teljesít mindaddig, amíg a balesetből eredő egészségkárosodások összesített százalé- kos mértéke el nem éri a 100%-ot. Az utolsó egészségká- rosodás százalékosan olyan mértékben vehető figyelembe, hogy az összesített egészségkárosodás mértéke nem halad- hatja meg a 100%-ot, függetlenül attól, hogy egy vagy több baleset történt.

- A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak abban az eset- ben áll be, ha a biztosítási esemény bejelentésére és megálla- pítására még a Biztosított életében kerül sor.

- Maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgálta- tási igény nem támasztható, ha a Biztosított a balesetet követő tizenöt napon belül meghal.

- Ha a Biztosító a szolgáltatási kötelezettségét már megállapí- totta, de a szolgáltatásként fizetendő összeg nagysága még nem állapítható meg, a Biztosító saját döntése alapján a Biz- tosított részére kifizetheti a tényállás alapján a Biztosítottnak minimálisan járó összeget. Ez az összeg a végleges egész- ségkárosodási kifizetésbe beleszámít.

- A Biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a Biztosítottnál az egészségi állapotot a Biztosító által megnevezett orvosok- kal ellenőriztesse.

3.5.11. a Biztosító teljesítésének feltételei

3.5.11.1. A Biztosító szolgáltatásához minden olyan dokumentu- mot rendelkezésre kell bocsátani, amely az általános és a különös feltételekben szerepel.

3.5.11.2. A szolgáltatási igényt írásban kell a Biztosítónak beje- lenteni.

3.5.11.3. Amennyiben szükséges a szolgáltatási igény elbírálásá- hoz, a Biztosító kérésére az alábbiakban felsoroltakon kívül egyéb dokumentumokat is be kell nyújtani. A Biztosító beszerezhet a szolgáltatási igény elbírálásához szükséges további igazolásokat, okiratokat, nyilatkozatokat is.

3.5.11.4. Baleseti halál esetén: a szolgáltatási igény teljesítésé- hez az általános és a különös feltételekben meghatározott doku- mentumokon kívül rendelkezésre kell bocsátani a halál baleseti eredetét bizonyító iratokat (pl. baleseti jegyzőkönyv, kórházi zá- rójelentés stb.).

3.5.11.5. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (1-10- 100%) esetén: az általános és a közös feltételekben meghatáro- zott dokumentumokon kívül, szolgáltatási igény előterjesztésekor be kell nyújtani:

a) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgál- tatási igény bejelentéséig született összes orvosi dokumen- tum fénymásolatát,

b) a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szüksé- ges iratokat,

c) amennyiben a biztosítási eseménnyel kapcsolatban hatósági eljárás indult, a Biztosítóhoz be kell nyújtani az eljárást befe- jező határozatot (így különösen az eljárást megtagadó vagy megszüntető határozatot, illetve a jogerős bírósági határoza- tot).

3.5.11.6. A Biztosító az alábbi határidőkön belül teljesít:

a) az orvosi szempontból egyértelműen tisztázott károsodások alapján megállapított szolgáltatást a Biztosító az 1.11.3. pont- ban meghatározottak szerint,

b) egyéb esetekben a károsodás véglegessé válását követően tizenöt napon belül, illetőleg legkésőbb a balesetet követő egy év letelte után tizenöt napon belül.

3.5.12. a Biztosító mentesülése a szolgáltatási kötelezett- ség alól közlési és változásbejelentési kötelezettség megsér- tése esetén

3.5.12.1. A közlési kötelezettség megsértése esetében a Biz- tosító nem mentesül jelen kiegészítő biztosítási szolgáltatási kötelezettség alól, ha az adott Biztosítottra vonatkozó kiegészítő biztosítási szerződés fennállásától a biztosítási esemény bekövet- kezéséig már legalább öt év eltelt.

A változásbejelentési kötelezettség megsértése esetében a Bizto- sító nem mentesül jelen kiegészítő biztosítási szolgáltatási köte- lezettség alól, ha a szerződésben meghatározott lényeges körül- ményekre vonatkozó változásbejelentési határidő leteltét követően legalább öt év eltelt.

A Biztosított köteles a szerződés tartama alatt az alábbi lényeges körülmények változását bejelenteni:

lakcímváltozást, személyi adatainak és körülményeinek (foglalko- zásának, sporttevékenységének) változásait harminc napon belül a Biztosítónak bejelenteni.

3.5.13. titoktartási kötelezettség alóli felmentés

3.5.13.1. Az ajánlat aláírásával a Biztosított beleegyezik abba, hogy az őt kezelő orvosok, kórházak és egyéb egészségügyi intéz- mények a Biztosító kérésére kockázatelbírálás és kárrendezés cél- jából információt bocsássanak rendelkezésre, ennek érdekében a Biztosított az őt kezelő orvosokat, kórházakat és egyéb egészség- ügyi intézményeket felmenti az orvosi titoktartási kötelezettség alól.

A Biztosító feladatai ellátásához az alábbi adatokat jogosult kezelni a szerződés tartama és az elévülési idő alatt:

- a Biztosított, a Szerződő, a kedvezményezett személyi adatait

- a biztosítási összeget

- az egészségi állapottal összefüggő adatokat

- a kifizetett biztosítási összeget és a kifizetés idejét

- a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tényt és körül- ményt.

Az adatokat a Biztosító alkalmazottai és megbízottai kezelik. Az egészségi állapottal összefüggő adatokat kockázatelbírálás és kárrendezés céljából a Biztosító vezető orvosa és az ezen tevé- kenységet a Biztosító részére végző orvosok is, valamint a viszont- biztosító megkaphatják.

1. számú melléklet

tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról

A K&H Biztosító a kárigény elbírálásához és a kárösszeg megállapításához az alábbi táblázatban felsorolt okiratokat, dokumentumokat kérheti be:

K&H casco biztosítások kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be

káresemény bekövetkezésekor minden esetben

gépjármű töréskár esetén

gépjármű lopáskár esetén

tűzkár esetén

a Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és alá- írt kárbejelentő nyomtatvány

törzskönyv másolata

lízingcég vagy hitelintézet meghatalmazása a kárigénylői jogok átruházásáról

a jármű forgalmi engedélyének másolata, a kárbejelentésben megjelölt gépjár- művezető személy vezetői engedélyének másolata vagy azt helyettesítő hiteles okirat, kivéve, ha parkolt a károsult jármű

totálkárt szenvedett járműnél a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak fizetendő illeték és adó hitelt érdemlő okirattal történő igazolása

totálkárt szenvedett járműnél ÁFA igény esetén, annak befizetésének hitelt ér- demlő igazolása

totálkárt szenvedett jármű esetében a roncs értékesítésnek igazolása számlá- val vagy adás-vételi szerződéssel, bontási igazolással

a felmerült költségeket igazoló számla, bizonylat, egyéb, hitelt érdemlő igazolás

totálkár esetén, amennyiben a biztosítási esemény az első forgalomba helye- zéstől számított egy éven belül történik, az első tulajdonos esetén a vásárláskori költséget igazoló számla

meghatalmazás a javítószerviz részére a kárigénylői jogok átruházásához

amennyiben a K&H casco biztosítás megkötésekor a kötési szemlén sérülés került megállapításra, ezek helyreállítását igazoló, számlák

az átíratási költségek befizetési igazolása, készpénz-átutalási megbízások má- solata

javítási számla, javítási árajánlat szervizkönyv

a rendőrségi feljelentés másolata, a nyomozást megszüntető vagy felfüggesztő határozat

teljes járműlopás esetén a jármű forgalomból történő kivonásáról szóló hatá- rozat

Szerződő nyilatkozata arról, hogy a jármű megkerülése esetén arról értesíti Tár- saságunkat

a vagyontárgy megkerülése esetén az ezt igazoló okirat

a Biztosító által rendszeresített 'meghatalmazás és engedményező okirat' nyomtatvány

teljes jármű lopás esetén a jármű összes kulcsa és az elektronikus, illetve me- chanikus védelmi berendezések vezérlő elemei, kulcsai

nem eredeti, gyári beszereltségű indításgátló esetén a Magyar Biztosítók Szö- vetségének Vagyonvédelmi Bizottsága által kiadott minősítés

a Biztosító által rendszeresített 'lopás kérdőív' nyomtatvány szervizköny

meteorológiai intézet igazolása

K&H casco biztosítások kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be	árvízkár esetén	meteorológiai intézet igazolása, szakvélemény szerviztől
	vihar- és jégveréskár esetén	szeizmológiai intézet igazolása, bányatérkép
	villámcsapáskár esetén	rendőrségi feljelentés, helyszíni, tanúkihallgatási jegyzőkönyv, irat betekintési hozzájárulás, védelmi berendezések minősítését igazoló dokumentum (pl. XX- XXXX által kiadott minősítési tanúsítvány)
	földrengéskár esetén	szeizmológiai intézet igazolása, bányatérkép
	baleseti károk esetén	baleset esetén minden esetben a baleset körülményeit rögzítő okirat: baleseti jegy- zőkönyv, orvosi leírás, illetve lelet
		hatósági határozat, illetve jegyzőkönyv
		baleseti halál esetén a halál tényét és a haláleset körülményeit igazoló dokumentu- mok: halotti anyakönyvi kivonat, kórházi zárójelentés, halott-vizsgálati bizonyítvány, hatósági határozat, illetve jegyzőkönyv
		a Kedvezményezett jogosultságát igazoló okiratok: jogerős hagyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány, feltéve, hogy a kedvezményezett a szerződésben név szerint nem nevezték meg
		baleseti rokkantság esetén orvosi, műtéti leírás, kórházi zárójelentés, hatósági ha- tározat illetve jegyzőkönyv, Társadalombiztosító által kiállított TB-I, vagy TB-II. foko- zatú rokkantsági határozat
		csonttörésre és csontrepedés esetén a röntgenlelet, baleseti jegyzőkönyv, kórházi zárójelentés, illetve hatósági határozat, jegyzőkönyv
		huszonnyolc napon túl gyógyuló sérülés esetén a huszonnyolc napot meghaladó gyógytartamról szóló orvosi igazolás a kórházi kezelés alapjául szolgáló baleset megnevezésével és a kórházi kezelés időtartamának megadásával, a kórházi zá- rójelentés, a baleseti múlékony sérülés eredetét igazoló, a baleset körülményeinek tisztázásához szükséges iratok, baleseti jegyzőkönyv

A felsorolt okiratokon kívül a Biztosítottnak, a Szerződőnek, illetve a Károsultnak joga van egyéb okiratokat, dokumentumokat is benyújtani a biztosítási esemény bekövetkezésének és a teljesítendő szolgáltatás mértékének igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint, annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

Jelen tájékoztató a K&H casco biztosítások szerződési feltételeinek részét képezi, az abban foglaltakkal együtt érvényes.

2. számú melléklet

személygépkocsi

a korábbi biztosítási időszak(ok) és az új biztosítási időszak kezdő napja közötti időtartam kártörténeti adata alapján
kiinduló osztály	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
kiinduló osztály	esetén az új besorolás:
B10	B10	B08	B06	B04	M04
B09	B10	B07	B05	B03	M04
B08	B09	B06	B04	B02	M04
B07	B08	B05	B03	B01	M04
B06	B07	B04	B02	A00	M04
B05	B06	B03	B01	M01	M04
B04	B05	B02	A00	M02	M04
B03	B04	B01	M01	M03	M04
B02	B03	A00	M02	M04	M04
B01	B02	M01	M03	M04	M04
A00	B01	M02	M04	M04	M04
M01	A00	M03	M04	M04	M04
M02	M01	M04	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

3. számú melléklet

tehergépkocsi (megengedett legnagyobb összetömeg 3 500 kg)

a korábbi biztosítási időszak(ok) és az új biztosítási időszak kezdő napja közötti időtartam kártörténeti adata alapján
kiinduló osztály	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
kiinduló osztály	esetén az új besorolás:
B10	B10	B09	B08	B07	M04
B09	B10	B08	B07	B06	M04
B08	B09	B07	B06	B05	M04
B07	B08	B06	B05	B04	M04
B06	B07	B05	B04	B03	M04
B05	B06	B04	B03	B02	M04
B04	B05	B03	B02	B01	M04
B03	B04	B02	B01	A00	M04
B02	B03	B01	A00	M01	M04
B01	B02	A00	M01	M02	M04
A00	B01	M01	M02	M04	M04
M01	A00	M02	M03	M04	M04
M02	M01	M03	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

4. számú melléklet

adatkezelési tájékoztató (kivonat)

A Biztosító kizárólag meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból kezel személyes adatot. Az adatkezelés jogszerű, tisztességes és átlátható módon történik. Egyes adatkezeléseiben a Biztosító csak olyan személyes adatot kezel, amely az adott adatkezelés céljának szempontjából megfelelő, releváns és szükséges. A Biztosító min- den ésszerű intézkedést megtesz annak érdekében, hogy az általa kezelt adatok pontosak és naprakészek legyenek, illetve a pon- tatlan személy adatok haladéktalanul törlésre vagy helyesbítésre kerüljenek. A Biztosító személyes adatot olyan formában kezeli, hogy az érintettek azonosítása csak a személyes adatok kezelé- sének adott céljai eléréséhez szükséges ideig legyen lehetséges. A Biztosító az adatkezelés teljes tartama alatt biztosítja a szemé- lyes adatok megfelelő biztonságát, ideértve az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elveszítésével, megsemmisí- tésével vagy károsodásával szembeni védelmet. A Biztosító felelős az adatkezelés elveinek való folyamatos megfelelésért.

Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy az adatkezelés a szerződés teljesítéséhez, jogi kötelezettség teljesítéséhez, létfontosságú érdek védelme miatt, közérdekű vagy a Biztosítóra ruházott közhatalmi feladat gyakorlásához, illetve a Biztosító vagy egy harmadik fél jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges.

Az érintett hozzájárulása annak visszavonásáig hatályban marad. A visszavonás nem érinti a megelőző adatkezelések jogszerűsé- gét. Amennyiben szerződéskötéskor az érintett nem nyilatkozik, és korábban már tett azonos adatvédelmi célra nyilatkozatot, ak- kor a korábbi nyilatkozat hatályban marad.

A Biztosítót titoktartási kötelezettség terheli a rendelkezésére álló minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó – adat tekinte- tében, amely a biztosító ügyfeleinek személyi körülményeire, va- gyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik (biztosítási titok). A Biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántar- tásával, a szolgáltatással összefüggnek. A biztosítási titok tekinte- tében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendel- kezik - titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutot- tak. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a Biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írás- ban felmentést ad, vagy a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. A Biztosító - a veszélyközösség érdekeinek a meg- óvása érdekében - a jogszabályokban foglalt vagy a szerződés- ben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a bizto- sítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz a megkeresett biztosító által kezelt adatok vonatkozásában.

Az érintett kérelmezheti a Biztosítónál tájékoztatását személyes adatai kezeléséről (tájékoztatáshoz való jog), ideértve azt is, hogy az érintett jogosult arra, hogy a személyes adatai folyamatban lévő kezelésével kapcsolatos információkhoz hozzáférést kapjon (hoz-

záférési jog). Az érintett kérheti személyes adatainak helyesbíté- sét, valamint törlését (helyesbítéshez, elfeledtetéshez való jog). Az érintett kérheti az adatkezelés korlátozását (adatkorlátozás- hoz való jog). Az érintettet – meghatározott feltételek teljesülése esetén – jogosult arra, hogy az adatait tagolt, ismert és géppel formátumban megkapja a Biztosítótól (adathordozhatósághoz való jog). Az érintett jogosult arra, hogy bármikor tiltakozzon azon adatkezelések ellen, amelyek közérdekű vagy a Biztosítóra ruhá- zott közhatalmi feladat gyakorlásához, illetve a Biztosító vagy egy harmadik fél jogos érdekének érvényesítéséhez szükségesek; az érintett jogosult továbbá a közvetlen üzletszerzés céljából végzett adatkezelésekkel szembeni tiltakozásra (tiltakozáshoz való jog).

Adatkezeléssel kapcsolatos panaszával az érintett a Biztosító adatvédelmi tisztviselőjéhez, a Nemzeti Adatvédelmi és Informá- ciószabadság Hatósághoz (székhelycím: 1125 Budapest, Xxxxxxxx Xxxxxxxx fasor 22/c.) valamint bírósághoz fordulhat. Adatkezelés- sel kapcsolatos jogvitákban az illetékes törvényszék jár el.

Jelen adatkezelési tájékoztató a xxx.xx.xx/xxxxxxxxxxx oldalon elérhető adatvédelmi tájékoztató kivonata. Részletes tájékoztatás az egyes konkrét adatkezelésekkel kapcsolatosan a honlapon ta- lálható.

K&H Biztosító Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxx xxxxx 0.

telefon: (x00 0) 000 0000

fax: (x00 0) 000 0000

xx.xx

Document Metadata

Table of Contents

K&H casco biztosítás

Document Metadata