A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS

A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS

Önök most megásták Magyarország sírját,

de Magyarország ott lesz mindazon országok temetésén, amelyek most itt Magyar Hazám sírját megásták

1

Gróf. Xxxxxxx Xxxxxx

A trianoni békeszerződés Székely-magyar rovással Xxxxxx Xxxxxx Társaság kiadása nyomán

Rovás átírás:

Xxxx Xxxxx, Xxxxx Xxxxxx, Xxxxxx Xxxxx

Szerkesztés:

Xxxx Xxxxx

Nyelvészeti rendszerfejlesztés: Xxxxxx Xxxxx, Xxxxx Xxxxxx

Címlapterv:

Xxxx Xxxxx

Ötletgazda:

Xxxx Xxxxxx

Nyomdai rovás-betűkészlet: Xxxx Xxxxx, Xxxxx Xxxxxx

Szabványos rovás-betűkészlet: Dr. Xxxxxx Xxxxx

Kiadja:

Rovás Alapítvány

Készült:

Kárpát-medence, Magyarország

Kapcsolat: xxx.xxxxx.xxxx

2

Nyomdai munkák: 2020

A TRIANONI

BÉKESZERZŐDÉS

Párizs, 1920. június 4.

XXXXXX XXXXXX TÁRSASÁG

Budapest, 2002

TARTALOMJEGYZÉK

3

Békeszerződés (Részleges közlés)

Békeszerződés1

1 A magyar állam törvényei közé beiktatva mint az 1921. XXXI-II. tv. Kihirdetve az Országos Törvénytárnak 1921. évi július 31. napján kiadott

14. számában. A megerősítő okiratok letételéről fölvett első jegyzőkönyv kelte: 1921. július hó 26., amely napon a szerződés hatályba lépett. (A békeszerződésnek az Országos Törvénytárban kihirdetett szövegében több értelemzavaró hiba és sajtóhiba van; ezeket a hibákat az Országos Törvénytár

14. számához csatolt jegyzék tünteti föl. A jelen kötet a hivatalos magyar fordítást javított szövegében, az említett hibák nélkül közli.)

(Részleges közlés)

Az Északamerikai Egyesült Államok, a Brit Birodalom, Franciaország, Olaszország és Japán,

amely Hatalmakat a jelen Szerződés Szövetséges és Társult Főhatalmaknak nevez,

Belgium, Kína, Kuba, Görögország, Nikaragua, Panama, Lengyelország, Portugália, Románia, a Szerb– Horvát–Szlovén Állam, Sziám és Cseh–Szlovákország,

amelyek a föntebb megnevezett Főhatalmakkal együtt a Szövetséges és Társult Hatalmakat alkotják, egyrészről;

és Magyarország

másrészről;

tekintettel arra, hogy Békeszerződés köthetése céljából Ausztria–Magyarország volt császári és királyi Kormányának kérelmére a Szövetséges és Társult Főhatalmak 1918. évi november hó 3-án Ausztria– Magyarországnak fegyverszünetet engedélyeztek és ezt Magyarországra vonatkozólag az 1918. évi november hó 13-án kötött katonai egyezménnyel kiegészítették,2

2 1918. november 3-án kötötték meg Paduában a Xxxx-féle fegyverszüneti egyezményt. A Károlyi-kormány kötötte meg Belgrádban a november 13-i katonai (fegyverszüneti) egyezményt.

tekintettel arra, hogy a Szövetséges és Társult Hatalmak szintén óhajtják, hogy szilárd, igazságos és tartós béke lépjen annak a háborúnak a helyébe, amely háborúba, közvetlenül vagy közvetve, Ausztria– Magyarország ellen, többen közülük egymás után sodródtak bele, s amely háború Ausztria–Magyarország volt császári és királyi Kormányának 1914. évi július hó 28-án Szerbiához intézett hadüzenetével és az Ausztria–Magyarországgal Szövetséges Németországnak ellenségeskedéseivel kezdődött,

tekintettel arra, hogy a volt Osztrák–Magyar Monarchia ma már nem áll fenn és helyébe Magyarországon

magyar nemzeti Kormány lépett;

evégből a Magas Szerződő Xxxxx meghatalmazottaikká kijelölték, mégpedig: (következik a Szövetséges és Társult Főhatalmak meghatalmazottainak megnevezése), Magyarország: Xxxxxx Xxxxx munkaügyi és népjóléti miniszter urat,

xxxxxx Xxxxxxx-Xxxxx Xxxxxx rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter urat,

akik jó és kellő alakban talált meghatalmazásaik kicserélése után a következő rendelkezésekben állapodtak meg:

A jelen szerződés életbelépésével a hadiállapot megszűnik.

Ettől az időtől kezdve s a jelen Szerződés rendelkezéseinek fönntartásával, a Szövetséges és Társult

Hatalmak Magyarországgal hivatalos érintkezésbe lépnek.

I. rész

A NEMZETEK SZÖVETSÉGÉNEK EGYESSÉGOKMÁNYA

(Az 1-26. cikkek a Nemzetek Szövetségének Egyességokmányát tartalmazzák, amelyet a kötet 38. oldalán közlünk.)

II. rész MAGYARORSZÁG HATÁRAI

(A 27. cikk Magyarország határainak részletes leírását tartalmazza Ausztriával, a Szerb–Horvát–Szlovén Állammal, Romániával és Cseh–Szlovákországgal szemben, a 28. cikk a szerződéshez mellékelt 1 :1 000 000 léptékű térképre utal, a 29–35. cikkek a határoknak határrendező bizottságok által a helyszínen való megállapításáról rendelkeznek.)

III. rész

EURÓPÁRA VONATKOZÓ POLITIKAI RENDELKEZÉSEK

I. cím

Olaszország

36.

cikk. Magyarország a maga részéről lemond Olaszország javára mindazokról a dogokról és igényekről, amelyekre számot tarthatna a volt Osztrák-Magyar Monarchia azon területei

tekintetében, amelyeket a Szövetséges és Társult. Hatalmak és Ausztria között 1919. évi szeptember hó 10-

én kötött békeszerződés 36. cikkének első bekezdése Olaszországhoz tartozóknak ismer el.

37.

cikk. Olaszország a római „Palazzo Venezia” birtokba vétele fejében semmiféle fizetést nem

tartozik teljesíteni.3

3 A Palazzo Venezia az Osztrák–Magyar Monarchia római követségének palotája volt.

………………………………

II. cím

Szerb–Horvát–Szlovén Állam

41.

42.

cikk. Magyarország, amint azt a Szövetséges és Társult Hatalmak már megtették, elismeri a Szerb–Horvát–Szlovén Állam teljes függetlenségét.

cikk. Magyarország a maga részéről lemond a Szerb–Horvát–Szlovén Állam javára a volt

Osztrák–Magyar Monarchiának mindazokra a területeire vonatkozó összes jogairól és igényeiről, amely területek Magyarországnak a II. rész (Magyarország határai) 27. cikkében megállapított határain kívül esnek és amelyeket a jelen Szerződés vagy a jelen ügyek rendezését célzó bármely más szerződés a Szerb–Horvát–Szlovén Államhoz tartozóknak ismert el.

43.

cikk. A II. rész (Magyarország határai) 27. cikkének 2. pontjában megjelölt határvonalnak a helyszínen való megállapítására a jelen Szerződés életbelépését követő tizenöt napon belül

héttagú bizottságot kell alakítani, amelynek tagjai közül ötöt a Szövetséges és Társult Főhatalmak, egyet a

Szerb–Horvát–Szlovén Állam, egyet pedig Magyarország neveznek ki.

44.

cikk. A Szerb–Horvát–Szlovén Állam Magyarországgal szemben elismeri és megerősíti azt a kötelezettségét, hogy hozzájárult a Szövetséges és Társult Főhatalmakkal kötött szerződésbe

oly rendelkezéseknek a fölvételéhez, amelyeket ezek a Hatalmak szükségeseknek ítéltek abból a célból, hogy a Szerb–Horvát–Szlovén Államban a népesség többségétől eltérő fajú, nyelvű és vallású lakók érdekei, valamint a forgalom szabadsága és más Nemzetek kereskedelmének méltányos szabályozása védelemben részesüljenek.

Magyarország azon pénzügyi terheinek aránya és természete, amelyeket a Szerb–Horvát–Szlovén Államnak a szuverenitása alá helyezett területekkel kapcsolatban kell elvállalnia, a jelen Szerződés IX. részének (Pénzügyi rendelkezések) 186. cikke értelmében fog megállapíttatni.

Mindazokat a kérdéseket, amelyeket a jelen Szerződés nem szabályoz és amelyek az említett területek átengedése folytán fölmerülhetnek, későbbi egyezmények fogják rendezni.

45.

III. cím Románia

cikk. Magyarország a maga részéről lemond Románia javára a volt Osztrák-Magyar

46.

Monarchiának mindazokra a területeire vonatkozó összes jogairól és igényeiről, amely területek Magyarországnak a II. rész (Magyarország határai) 27. cikkében megállapított határain kívül esnek és amelyeket a jelen szerződés, vagy a jelen ügyek rendezését célzó bármely más szerződés Romániához tartozóknak ismer el.

cikk. A II. rész (Magyarország határai) 27. cikkének 3. pontjában megjelölt határvonalnak a helyszínen való megállapítására a jelen Szerződés életbelépését követő tizenöt napon belül

héttagú bizottságot kell alakítani, amelynek tagjai közül ötöt a Szövetséges és Társult Főhatalmak, egyet

Románia, egyet pedig Magyarország neveznek ki.

47.

cikk. Románia Magyarországgal szemben elismeri és megerősíti azt a kötelezettségét, hogy hozzájárult a Szövetséges és Társult Főhatalmakkal kötött szerződésbe oly rendelkezéseknek

felvételéhez, amelyeket ezek a Hatalmak szükségeseknek ítéltek abból a célból, hogy Romániában a népesség többségétől eltérő fajú, nyelvű és vallású lakók érdekei, valamint a forgalom szabadsága és más Nemzetek kereskedelmének méltányos szabályozása védelemben részesüljenek.

Magyarország azon pénzügyi terheinek aránya és természete, amelyet Romániának a szuverenitása alá

helyezett területekkel kapcsolatban kell elvállalnia, a jelen Szerződés IX. részének (Pénzügyi rendelkezések)

186. cikke értelmében fog megállapíttatni.

Mindazokat a kérdéseket, amelyeket a jelen Szerződés nem szabályoz és amelyek az említett területek átengedése folytán fölmerülhetnek, későbbi egyezmények fogják rendezni.

IV. cím

Cseh–Szlovák Állam

48.

cikk. Magyarország, amint azt a Szövetséges és Társult Hatalmak már megtették, elismeri a Cseh–Szlovák Állam teljes függetlenségét, amely Állam magában foglalja a ruténeknek a

Kárpátoktól délre fekvő autonóm területét.

49.

cikk. Magyarország a maga részéről lemond a Cseh–Szlovák Állam javára a volt Osztrák–

50.

Magyar Monarchiának mindazokra a területeire vonatkozó összes jogairól és igényeiről, amely területek Magyarországnak a II. rész (Magyarország határai) 27. cikkében megállapított határain kívül esnek és amelyeket a jelen Szerződés, vagy a jelen ügyek rendezését célzó bármely más szerződés a Cseh–Szlovák Államhoz tartozóknak ismer el.

cikk. A II. rész (Magyarország határai) 27. cikkének 4. pontjában megjelölt határvonalnak a helyszínen való megállapítására a jelen Szerződés életbelépését követő tizenöt napon belül

héttagú bizottságot kell alakítani, amelynek tagjai közül ötöt a Szövetséges és Társult Főhatalmak, egyet a

Cseh–Szlovák Állam, egyet pedig Magyarország neveznek ki.

51.

52.

cikk. A Cseh–Szlovák Állam kötelezi magát, hogy semmiféle katonai művet nem emel területének Pozsonytól délre, a Duna jobb partján fekvő részén.

cikk. Magyarország azon pénzügyi terheinek aránya és természete, amelyeket a Cseh–Szlovák Államnak a szuverenitása alá helyezett területekkel kapcsolatban kell elvállalnia, a jelen

Szerződés IX. részének (Pénzügyi rendelkezések) 186. cikke értelmében fog megállapíttatni.

Mindazokat a kérdéseket, amelyeket a jelen Szerződés nem szabályoz és amelyek az említett területek átengedése folytán fölmerülhetnek, későbbi egyezmények fogják rendezni.

V. cím

Fiume

53.

cikk. Magyarország lemond Fiuméra és a körülötte fekvő azokra a területekre vonatkozó minden jogáról és igényéről, amely területek a volt Magyar Királysághoz tartoztak, s amelyek

később meghatározandó határok között feküsznek.

Magyarország kötelezi magát, hogy elismeri mindazokat a rendelkezéseket, amelyeket a jelen ügyek rendezését célzó szerződések ezekre a területekre vonatkozólag, különösen pedig a lakosok állampolgársága tekintetében meg fognak állapítani.

VI. cím

A kisebbségek védelme4

4 Lényegileg ugyanilyen rendelkezéseket tartalmaznak a Szövetséges és Társult Főhatalmaknak Lengyelországgal (Versailles, 1919. június 28.), Csehszlovákiával (Saint-Germain en Laye, 1919. szeptember 10.), a Szerb–Horvát–Szlovén Állammal (Saint-Germain en Laye, 1919. szeptember 10.) és Romániával (Párizs, 1919. december 9.) kötött kisebbségvédelmi szerződései.

54.

cikk. Magyarország kötelezi magát arra, hogy a jelen címben foglalt rendelkezéseket

55.

alaptörvényekül ismeri el; hogy semminemű törvény, rendelet vagy hivatalos intézkedés ezekkel a rendelkezésekkel nem lesz ellentmondásban vagy ellentétben és hogy ezekkel szemben semmiféle törvény, rendelet vagy hivatalos intézkedés nem lesz hatályos.

cikk. Magyarország kötelezi magát, hogy az ország minden lakosának, születési, nemzetiségi, nyelvi, faji vagy vallási különbség nélkül az élet és szabadság teljes védelmét biztosítja.

56.

Magyarország minden lakosát megilleti az a jog, hogy bármely hitet, vallást vagy hitvallást nyilvánosan vagy otthonában szabadon gyakoroljon, amennyiben ezeknek gyakorlata a közrenddel és a jó erkölcsökkel nem ellenkezik.

cikk. Magyarország magyar állampolgároknak ismeri el jogérvényesen és mindennemű alakiság nélkül mindazokat a személyeket, akiknek a jelen Szerződés életbelépésének idejében

magyar területen van illetőségük (pertinenza) és nem állampolgárai más Államnak.

57.

cikk. A magyar területen való születés puszta tényével jogérvényesen megszerzi a magyar állampolgárságot minden személy, akit születésénél fogva valamely más állampolgárság nem

illet meg.

58.

cikk. Minden magyar állampolgár faji, nyelvi vagy vallási különbség nélkül a törvény előtt egyenlő és ugyanazokat a polgári és politikai jogokat élvezi.

Xxxxxxx, hitbeli vagy felekezeti különbség a polgári és politikai jogok élvezete, így nevezetesen: nyilvános állások, hivatalok és méltóságok elnyerése vagy a különféle foglalkozások és iparok gyakorlása tekintetében egyetlen magyar állampolgárra sem lehet hátrányos.

Egyetlen magyar állampolgár sem korlátozható bármely nyelv szabad használatában a magán- vagy üzleti forgalomban, a vallás, a sajtó útján történő vagy bármilyen természetű közzététel terén, vagy a nyilvános gyűléseken.

A Magyar Kormánynak a hivatalos nyelv megállapítására vonatkozó intézkedését nem érintve, a nem magyar nyelvű magyar állampolgárok nyelvüknek a bíróságok előtt akár szóban, akár írásban való használata tekintetében megfelelő könnyítésekben fognak részesülni.

59.

Azok a magyar állampolgárok, akik faji, vallási vagy nyelvi kisebbségekhez tartoznak, jogilag és ténylegesen ugyanazt a bánásmódot és ugyanazokat a biztosítékokat élvezik, mint a többi magyar állampolgárok. Nevezetesen: joguk van saját költségükön jótékonysági, vallási vagy szociális intézményeket, iskolákat és más nevelőintézeteket létesíteni, azzal a joggal, hogy azokban saját nyelvüket szabadon használják és vallásukat szabadon gyakorolják.

cikk. Olyan városokban és kerületekben, ahol nem magyar nyelvű magyar állampolgárok jelentékeny arányban laknak, a Magyar Kormány a közoktatásügy terén megfelelő

könnyítéseket fog engedélyezni avégből, hogy ily magyar állampolgárok gyermekeit az elemi iskolákban saját nyelvükön tanítsák. Ez a rendelkezés nem akadályozza a Magyar Kormányt abban, hogy a magyar nyelv oktatását az említett iskolákban is kötelezővé tegye.

Azokban a városokban és kerületekben, ahol jelentékeny arányban élnek oly magyar állampolgárok, akik faji, vallási vagy nyelvi kisebbségekhez tartoznak, ezeknek a kisebbségeknek méltányos részt kell biztosítani mindazoknak az összegeknek élvezetéből és fölhasználásából, amelyek a közvagyon terhére állami, községi vagy más költségvetésekben nevelési, vallási vagy jótékonysági célokra fordíttatnak.

60.

cikk. Magyarország hozzájárul ahhoz, hogy amennyiben a jelen cím előző cikkeinek

rendelkezései oly személyeket érintenek, akik faji, vallási vagy nyelvi kisebbségekhez tartoznak, ezek a rendelkezések nemzetközi érdekű kötelezettségek és a Nemzetek Szövetségének védelme alatt fognak állani. Ezek a rendelkezések a Nemzetek Szövetségének Tanácsa többségének hozzájárulása nélkül nem változtathatók meg. A Tanácsban képviselt Szövetséges és Társult Hatalmak kölcsönösen kötelezik magukat arra, hogy nem tagadják meg hozzájárulásukat az említett cikkeknek egyetlen oly módosításától sem, amelyet a Nemzetek Szövetsége Tanácsának többsége megfelelő formában elfogadott.

Magyarország hozzájárul ahhoz, hogy a Nemzetek Szövetségének Tanácsa minden egyes tagjának meglegyen az a joga, hogy a Tanács figyelmét e kötelezettségek valamelyikének bárminemű megsértésére vagy megsértésének veszélyére fölhívja és hogy a Tanács oly módon járhasson el és oly utasításokat adhasson, amelyek az adott esetben alkalmasaknak és hathatósaknak mutatkoznak.

Magyarország azonkívül hozzájárul ahhoz, hogy abban az esetben, ha ezekre a cikkekre vonatkozó jogi vagy ténykérdésekről a Magyar Kormány és oly Szövetséges és Társult Hatalom vagy bármely más oly Hatalom között merülne föl véleménykülönbség, amely Hatalom a Nemzetek Szövetsége Tanácsának tagja, ez a véleménykülönbség a Nemzetek Szövetségéről szóló Egyességokmány 14. cikke értelmében nemzetközi jellegű vitának tekintendő. A Magyar Kormány hozzájárul ahhoz, hogy minden ily nemű vitás kérdés, ha a másik fél kéri, a Nemzetközi Állandó Bíróság (Cour permanente de justice intemationale) elé

terjesztessék. Az Állandó Bíróság döntése ellen föllebbezésnek nincs helye s a határozat ugyanolyan erejű és érvényű, mint az Egyességokmány 13. cikke értelmében hozott határozatok.

VII. cím

Az állampolgárságról szóló rendelkezések

61.

cikk. Mindazok a személyek, akiknek illetősége (pertinenza) oly területen van, amely azelőtt

62.

a volt Osztrák–Magyar Monarchia területeihez tartozott, a magyar állampolgárság kizárásával jogérvényesen annak az Államnak az állampolgárságát szerzik meg, amely az említett területen az állami főhatalmat gyakorolja.

cikk. Nem érintve a 61. cikk rendelkezését, azok a személyek, akik a jelen Szerződés

értelmében a Szerb–Horvát–Szlovén vagy a Cseh–Szlovák Államhoz csatolt valamely területen 1910. évi januárius hó 1-je után szereztek illetőséget, csak oly föltétellel szerzik meg a Szerb– Horvát–Szlovén vagy a Cseh–Szlovák állampolgárságot, ha a Szerb–Horvát–Szlovén, illetőleg a Cseh– Szlovák Államtól erre engedélyt nyernek.

63.

Ha az előbbi bekezdésben említett engedélyt nem kérték, vagy azt tőlük megtagadták, az érdekeltek jogérvényesen annak az Államnak állampolgárságát szerzik meg, amely az állami főhatalmat azon a területen gyakorolja, ahol az illetőknek azelőtt volt illetőségük.

cikk. Azoknak a 18 évesnél idősebb személyeknek, akik magyar állampolgárságukat elvesztik és a 61. cikk értelmében jogérvényesen új állampolgárságot szereznek, jogukban áll a jelen

Szerződés életbelépésétől számított egy évi időtartamon belül annak az Államnak állampolgárságát igényelni (opció), amelyben illetőségük volt, mielőtt illetőségüket az átcsatolt területen megszerezték.

A férj opciója maga után xxxxx a feleségét és a szülőké a 18 évesnél fiatalabb gyermekét.

Azok a személyek, akik a fönt említett opciójogot gyakorolták, az ezt követő tizenkét hónapon belül

kötelesek abba az Államba áttenni lakóhelyüket, amelynek állampolgárságát optálták.

Jogukban áll azonban megtartani azokat az ingatlanokat, amelyeket annak a másik Államnak

területén birtokolnak, amelyben opciójukat megelőzően laktak.

64.

Magukkal vihetik bármi néven nevezendő ingó vagyonukat. Emiatt sem kilépési, sem belépési díjakkal vagy illetékekkel nem terhelhetők.

cikk. Azok a személyek, akiknek a volt Osztrák–Magyar Monarchiához tartozó valamely

területen van illetőségük és ott a lakosság többségétől fajra és nyelvre nézve különböznek, a jelen Szerződés életbelépésétől számított hat hónapi időtartamon belül Ausztria, Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Románia, a Szerb–Horvát–Szlovén Állam vagy a Cseh–Szlovák Állam javára optálhatnak, aszerint, amint a lakosság többsége ott ugyanazt a nyelvet beszéli és ugyanahhoz a fajhoz tartozik, mint

ők. A 63. cikknek az opciójog gyakorlására vonatkozó rendelkezései a jelen cikkben megállapított jog

gyakorlására is alkalmazást nyernek.

65.

cikk. A Magas Szerződő Xxxxx kötelezik magukat, hogy semmi akadályt sem gördítenek a jelen Szerződésben, vagy a Szövetséges és Társult Hatalmak és Németország, Ausztria vagy

66.

Oroszország között, vagy maguk a nevezett Szövetséges és Társult Hatalmak között kötött szerződésekben megállapított oly opciójog gyakorlása elé, amely az érdekelteknek minden más, számukra elérhető állampolgárság megszerzését megengedi.

cikk. A jelen cím rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében a férjes asszonyok férjük, a 18 évesnél fiatalabb gyermekek szüleik állapotát mindenben követik.

VIII. cím

Egyes európai államokra vonatkozó politikai rendelkezések

1. Belgium

67.

cikk. Elismerve azt, hogy azok az 1839. évi április hó 19-én kelt szerződések, amelyek a háború előtt Belgium jogi helyzetét meghatározták, a jelenlegi viszonyoknak többé már

nem felelnek meg. Magyarország a maga részéről beleegyezik ezeknek a Szerződéseknek hatályon kívül helyezésébe, s már most kötelezi magát, hogy elismeri és megtartja mindazokat az egyezményeket, bármilyenek is legyenek azok, amelyeket a Szövetséges és Társult Főhatalmak vagy közülük egyesek Belgium vagy Németalföld Kormányaival az említett 1839. évi szerződések helyébe esetleg kötni fognak. Magyarország már most kötelezi magát, hogy amennyiben ezekhez az egyezményekhez vagy rendelkezéseikhez alakszerű hozzájárulását fogják kívánni, ezt megadja.

2. Luxemburg

68.

cikk. Magyarország kijelenti, hogy a maga részéről Luxemburg Nagyhercegség semlegességének megszüntetéséhez hozzájárul és már előre elfogadja a Szövetséges és Társult

Hatalmaknak a Nagyhercegségre vonatkozó összes nemzetközi megállapodásait.

3. Schleswig

69.

cikk. Magyarország kijelenti, hogy a maga részéről elismeri a Szövetséges és Társult

Hatalmaknak mindazokra a területekre vonatkozólag Németországgal kötött megállapodásait,

amely területeknek átengedésére az 1864. évi október hó 30-án kelt szerződés kötelezte Dániát.

4. Törökország és Bulgária

70.

cikk. Magyarország kötelezi magát, hogy a maga részéről elismeri és elfogadja mindazokat

a megállapodásokat, amelyeket a Szövetséges és Társult Hatalmak Törökországgal és Bulgáriával azokra a jogokra, érdekekre és kiváltságokra vonatkozólag kötni fognak vagy már megkötöttek, amelyeket Magyarország vagy magyar állampolgárok Törökországban vagy Bulgáriában igényelhetnének, s amelyekre nézve a jelen Szerződés rendelkezést nem tartalmaz.

5. Ausztria

71.

cikk. Magyarország Ausztria javára lemond a volt Magyar Királyságnak azokra a területeire

vonatkozó minden jogáról és igényéről, amely területek Magyarországnak a II. rész (Magyarország határai) 27. cikkének 1. pontjában megállapított határain kívül esnek.5

5 Sopronban és környékén az 1921. október 13-i velencei jegyzőkönyv (1. ott) értelmében 1921. december 14-én népszavazás volt.

A föntebb megjelölt határvonalnak a helyszínen való megállapítására a jelen Szerződés életbelépését követő tizenöt napon belül héttagú bizottságot kell alakítani, amelynek tagjai közül ötöt a Szövetséges és Társult Főhatalmak, egyet Magyarország és egyet Ausztria neveznek ki.

A jelen cikkben érintett területek lakosainak állampolgársága a 61. és a 63–66. cikkek rendelkezéseinek megfelelően nyer szabályozást.

6. Oroszország és az Orosz Államok

72.

cikk. 1. Magyarország elismeri mindazoknak a területeknek függetlenségét, amelyek 1914. évi augusztus hó 1-jén a volt Orosz Birodalom részei voltak, s kötelezi magát, hogy ezt a

függetlenséget tiszteletben tartja, mint olyat, amely állandó s amelyről nem lehet lemondani.

A jelen Szerződés IX. részének (Pénzügyi rendelkezések) 193. cikkébe és X. részének (Gazdasági rendelkezések) 227. cikkébe fölvett rendelkezéseknek megfelelően,6 Magyarország a maga részéről végérvényesen elismeri a breszt-litovszki szerződéseknek, valamint mindazoknak a többi szerződéseknek, megegyezéseknek vagy egyezményeknek semmissé nyilvánítását, amelyeket a volt Osztrák–Magyar Kormány az oroszországi maximalista Kormánnyal kötött.

6 A 193. cikk 2. bekezdése a következőképpen rendelkezik: „Magyarország a maga részéről a jelen Szerződés X. része (Gazdasági rendelkezések) 227. cikkének épségben tartásával lemond a bukaresti és a breszt-litovszki békeszerződéseknek, valamint az ezeket kiegészítő szerződéseknek bárminemű rendelkezéseiben az ő javára biztosított kedvezményekről.”

A Szövetséges és Társult Hatalmak kifejezetten fönntartják Oroszországnak jogát arra nézve, hogy

Magyarországtól a jelen Szerződés elvein alapuló minden térítést és jóvátételt megkapjon.

2. Magyarország kötelezi magát, hogy elismeri mindazoknak a szerződéseknek vagy megállapodásoknak teljes érvényességét, amelyeket a Szövetséges és Társult Hatalmak azokkal az Államokkal fognak esetleg megkötni, amelyek az 1914. évi augusztus hó 1-jén fönnállott volt Orosz Birodalom egész területén vagy területeinek egyes részein már eddig alakultak, vagy ezután alakulni fognak, továbbá kötelezi magát, hogy elismeri ezeknek az államoknak határait úgy, amint azokat meg fogják állapítani.

A 227. cikk a következőképpen rendelkezik:

„Magyarország kijelenti és elismeri, hogy mindazok a szerződések, egyezmények vagy megegyezések, amelyeket ő vagy a volt Osztrák– Magyar Monarchia 1914. évi július hó 28-a előtt, vagy ez időpont után a jelen Szerződés életbelépéséig Oroszországgal vagy bármely Állammal vagy Kormánnyal, amelynek területe azelőtt Oroszországhoz tartozott, avagy Romániával megkötött, érvénytelenek.”

IX. cím

Általános rendelkezések

73.

cikk. Magyarország nem mondhat le függetlenségéről, csak a Nemzetek Szövetsége

74.

Tanácsának beleegyezésével. Következésképpen Magyarország kötelezi magát, hogy az említett Tanács beleegyezésének esetét kivéve, tartózkodni fog minden olyan természetű cselekedettől, amely közvetlenül vagy közvetve és bármely módon, főként addig, amíg a Nemzetek Szövetségébe tagul föl nem veszik, valamely más Hatalom ügyeiben való részvétel útján, függetlenségét veszélyeztethetné.

cikk. Magyarország már most kijelenti, hogy elismeri és elfogadja Ausztria, Bulgária, Görögország, Lengyelország, Románia, a Szerb–Horvát–Szlovén Állam és a Cseh–Szlovák

Állam határait úgy, amint ezeket a határokat a Szövetséges és Társult Főhatalmak megállapítják.

Magyarország kötelezi magát, hogy elismeri mindazoknak a békeszerződéseknek és pótegyezményeknek teljes érvényességét, amelyeket a Szövetséges és Társult Hatalmak kötöttek vagy kötni fognak azokkal a Hatalmakkal, amely Hatalmak a volt Osztrák–Magyar Monarchia oldalán küzdöttek; kötelezi magát, hogy elfogadja azokat a rendelkezéseket, amelyeket a volt Német Birodalomra, Ausztriára, a Bolgár Királyságra és az Ottomán Birodalomra vonatkozólag megállapítottak, vagy meg fognak állapítani, s hogy elismeri az új Államokat a számukra ily módon megállapított határok között.

………………………………

76.

cikk. A volt Osztrák–Magyar Monarchia területeinek egyik lakosát sem lehet zavarni vagy

zaklatni sem amiatt a politikai magatartása miatt, amelyet az illető 1914. évi július hó 28. napjától kezdve az említett területek állami fönnhatóságának végleges elismeréséig tanúsított, sem pedig állampolgársági viszonyainak a jelen Szerződés alapján való rendezése miatt.

………………………………

IV. rész

MAGYARORSZÁG ÉRDEKEI EURÓPÁN KÍVÜL

79.

cikk. A jelen Szerződés által megállapított határain kívül, Magyarország a maga részéről lemond az Európán kívüli területekre vonatkozó mindazokról a jogokról, igényekről és

kiváltságokról, amelyek a volt Osztrák–Magyar Monarchiát vagy szövetségeseit esetleg illették, továbbá lemond mindazokról a jogokról, igényekről és kiváltságokról, amelyek őt bármilyen címen a Szövetséges és Társult Hatalmakkal szemben esetleg megillették.

Magyarország már most kötelezi magát, hogy elismeri és elfogadja mindazokat a rendszabályokat, amelyeket a Szövetséges és Társult Főhatalmak, szükség esetén más hatalmakkal egyetértve, a fönti rendelkezésből folyó következmények meghatározása végett már megállapítottak, vagy ezután meg fognak állapítani.

(A 80–101. cikkek a 79. cikknek megfelelően a Marokkóra, Egyiptomra, Sziámra és Kínára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazzák.)

V. rész

KATONAI, HADIHAJÓZÁSI ÉS LÉGHAJÓZÁSI RENDELKEZÉSEK

Avégből, hogy az összes Nemzetek fegyverkezésének általános korlátozása előkészíthető legyen, Magyarország kötelezi magát az alább meghatározott katonai, hadihajózási és léghajózási rendelkezések szigorú megtartására.

I. cím

Katonai rendelkezések

102.

I. fejezet Általános rendelkezések

cikk. A jelen Szerződés életbelépését követő három hónapon belül Magyarország katonai

erőit az alább megszabott mértékig le kell szerelni.

103.

cikk. Az általános hadkötelezettséget Magyarországon meg kell szüntetni. A magyar

hadsereget a jövőben csak önkéntes belépés alapján lehet fölállítani és kiegészíteni.

II. fejezet

A magyar hadsereg létszáma és tagozása

104.

cikk. A magyar hadsereg katonai erőinek összessége nem haladhatja meg a 35 000 főt,

beleértve a tiszteket és a pótkeretek csapatait is.

A magyar hadsereget kizárólag a rendnek Magyarország területén való fönntartására és határrendőr-

szolgálatra szabad alkalmazni.

105.

cikk. A Magyarország által fölállítható törzsek és összes alakulatok legnagyobb létszámát a jelen címhez csatolt Táblázatok7 tüntetik föl. Ezeket a számokat nem kell pontosan

betartani, de túllépni nem szabad.

7 A táblázatokat a 119. cikk végére iktatták be.

Csapatvezetésre vagy a háború előkészítésére vonatkozó minden más szervezet tilos.

106. cikk. Mozgósítást elrendelő vagy mozgósításra vonatkozó minden intézkedés tilos.

………………………………

109.

III. fejezet Hadkiegészítés és katonai kiképzés

cikk. Minden tisztnek hivatásos tisztnek kell lennie. Azoknak a jelenleg szolgáló tiszteknek,

akik a hadseregben megmaradnak, kötelezniök kell magukat arra, hogy legalább 40 éves korukig szolgálnak. Azok a jelenleg szolgáló tisztek, akik az új hadseregben szolgálatot nem vállalnak, minden katonai szolgálati kötelezettség alól mentesek; ezeknek semminemű elméleti vagy gyakorlati katonai továbbképzésben részt venniök nem szabad.

Az újonnan kinevezett tiszteknek kötelezniök kell magukat arra, hogy legalább húsz egymást követő éven

át tényleges szolgálatot teljesítenek.

………………………………

IV. fejezet

Katonai iskolák, tanintézetek, társulatok és egyesületek

………………………………

V. fejezet

Fegyver, lőszer és hadianyag

113.

cikk. A jelen Szerződés életbelépését követő három hónap elteltével a magyar hadsereg fegyverzete nem haladhatja meg a jelen címhez csatolt V. Táblázatban 1000 főre

megállapított mennyiséget.

114.

A létszámhoz viszonyított fölöslegek kizárólag a netalán szükségessé válható pótlások céljára szolgálhatnak.

cikk. A magyar hadsereg rendelkezésére álló lőszer készlet nem haladhatja meg a jelen

címhez csatolt V. Táblázatban megállapított mennyiséget.

A jelen Szerződés életbelépését követő három hónapon belül a Magyar Kormány a jelenleg meglevő fegyver- és lőszerfölösleget a Szövetséges és Társult Főhatalmáé által közlendő helyeken letétbe fogja helyezni.

Más lőszerkészletet, lőszerraktárt vagy lőszertartalékot létesíteni nem szabad.

115.

cikk. Fegyvert, lőszert és bármilyen hadianyagot csak egy gyárban szabad előállítani. Ennek

a gyárnak az Állam igazgatása alatt és tulajdonában kell állania, s termelését szigorúan arra a mértékre kell korlátozni, amely a 104., 107., 113. és 114. cikkekben meghatározott létszámok és fegyverzet számára szükséges. Mindazonáltal a Szövetséges és Társult Főhatalmak fölhatalmazást adhatnak arra, hogy a részükről megfelelőnek talált határidő alatt a föntebb jelzett gyártásokat a 137. cikkben említett Ellenőrző Bizottságtól8 kijelölt vagy több más gyárban is végeztessék.

8 Lásd a 10. sz. jegyzetet.

118.

cikk. Mindennemű fegyvernek, lőszernek és hadianyagnak behozatala Magyarországba kifejezetten tilos. Hasonlóképpen tilos bárminő fegyvernek, lőszernek és hadianyagnak

külföld részére való gyártása és kivitele.

119.

cikk. Minthogy lángvetőket, fojtó, mérgező vagy hasonló gázokat, valamint ezekkel rokon folyadékokat, anyagokat és eljárásokat használni nem szabad, azoknak előállítása

Magyarországon és behozatala Magyarországba szigorúan tilos.

Ugyanez áll azokra az anyagokra is, amelyek az említett termékek vagy eljárások előállítására,

megóvására, vagy fölhasználására vannak rendelve.

Hasonlóképpen tilos páncélos járműveket, tankokat vagy hadicélokra fölhasználható más hasonló gépeket

Magyarországon gyártani és Magyarországba behozni.

(Az itt következő I. Táblázat a gyaloghadosztály szervezetét és legnagyobb létszámát, a II. Táblázat a lovashadosztály szervezetét és legnagyobb létszámát, a III. Táblázat a vegyes dandár szervezetét és legnagyobb létszámát, a IV. Táblázat az egységek legkisebb létszámát, tekintet nélkül a hadsereg szervezetére, végül az V. Táblázat a fegyverzet és lőszer engedélyezett legnagyobb mennyiségét határozza meg.)

II. cím

Hadihajózási rendelkezések

120.

cikk. A jelen Szerződés életbelépésének időpontjával az összes Osztrák–Magyar

hadihajók – beleértve a tengeralattjárókat is – a Szövetséges és Társult Főhatalmak részére

végérvényesen kiszolgáltatottaknak jelentetnek ki.

A dunai flottillákhoz tartozó minden monitort, torpedóhajót és fölfegyverzett vízi járművet ki kell szolgáltatni a Szövetséges és Társult Főhatalmaknak.

Magyarországnak mindamellett jogában áll, hogy a dunai folyamrendőri szolgálat céljaira a jelen Szerződés 138. cikkében meghatározott Bizottságtól9 kiválasztandó három földerítő naszádot tartson. A Szövetséges és Társult Főhatalmak fölemelhetik ezt a számot abban az esetben, ha azt az említett Bizottság helyszíni szemle alapján elégtelennek ítélné.

9 Lásd a 10. sz. jegyzetet.

III. cím

A katonai és haditengerészeti léghajózásra vonatkozó rendelkezések

128.

cikk. Magyarország haderejének katonai vagy hadihajózási repülőszolgálata nem lehet.

Kormányozható léghajót megtartani nem szabad.

IV. cím

Szövetségközi Ellenőrző Bizottságok

133.

cikk. A jelen Szerződésben foglalt összes olyan katonai, hadihajózási és léghajózási rendelkezéseket, amelyeknek végrehajtására bizonyos határidő van megszabva,

Magyarország a Szövetséges és Társult Főhatalmak által erre a célra külön kinevezett Szövetségközi Bizottságok ellenőrzése alatt köteles végrehajtani.

Az említett Bizottságok a Magyar Kormánynál a Szövetséges és Társult Főhatalmakat a katonai, hadihajózási és léghajózási rendelkezések végrehajtására vonatkozó minden ügyben képviselik. Ezek fogják a magyar hatóságokkal tudatni mindazokat a határozatokat, amelyeknek meghozatalát a Szövetséges és Társult Főhatalmak maguknak fönntartották, vagy amelyeket az említett rendelkezéseknek végrehajtása szükségessé tehet.10

10 137. cikk. A Katonai Szövetségközi Ellenőrző Bizottság, a 138. cikk a Hadihajózási Szövetségközi Ellenőrző Bizottság, 139. a cikk a Léghajózási Szövetségközi Ellenőrző Bizottság föladatát állapítja meg.

V. cím

Általános rendelkezések

140.

cikk. A jelen Szerződés életbelépésétől számítandó háromhónapi határidőn belül a Magyar Kormánynak az idevágó magyar törvényeket, a jelen Szerződésnek ezzel a részével

összhangban meg kell változtatnia, s így kell fönntartania.

Ugyanezen határidőn belül a Magyar Kormánynak a jelen rész végrehajtására vonatkozó összes

közigazgatási és más intézkedéseket meg kell tennie.

VI. rész

HADIFOGLYOK ÉS SÍRHELYEK

I. cím

Hadifoglyok

144.

cikk. A magyar hadifoglyok és polgári internáltak hazaszállítása a jelen Szerződés életbelépése után a lehető legrövidebb időn belül kezdetét veszi és a legnagyobb

gyorsasággal fog végbemenni.

………………………………

II. cím

Sírhelyek

155.

cikk. A Szövetséges és Társult Kormányok és a Magyar Kormány gondoskodnak arról, hogy a területeiken eltemetett katonák és tengerészek sírhelyei tiszteletben és jókarban

tartassanak.

………………………………

VII. rész

BÜNTETŐ RENDELKEZÉSEK11

11 E rész rendelkezései nem kerültek végrehajtásra.

157.

cikk. A Magyar Kormány elismeri a Szövetséges és Társult Hatalmaknak azt a jogát, hogy katonai bíróságaik elé állíthassák mindazokat a személyeket, akiket a háború

törvényeivel és szokásaival ellenkező cselekmények elkövetésével vádolnak. A bűnösöknek talált személyekre a törvényekben előírt büntetések nyernek alkalmazást. Ezt a rendelkezést Magyarországnak vagy szövetségeseinek bíróságai előtt netalán folyamatba tett eljárásra vagy felelősségrevonásra való tekintet nélkül alkalmazni fogják.

158.

A Magyar Kormány köteles a Szövetséges és Társult Hatalmaknak vagy közülük annak, amely őt eziránt megkeresi, kiszolgáltatni a háború törvényeivel és szokásaival ellenkező cselekmények elkövetésével vádolt minden személyt, akár név szerint nevezik meg őket, akár pedig azt a rangfokozatot, tisztséget vagy hatáskört jelölik meg, amelyben a magyar hatóságok az illető személyeket alkalmazták.

cikk. Azokat, akik a Szövetséges és Társult Hatalmak közül csupán egynek állampolgárai

xxxxx követtek el büntetendő cselekményt, ennek a Hatalomnak katonai bíróságai elé fogják

állítani.

Azokat, akik több Szövetséges és Társult Hatalom állampolgárai ellen követtek el büntetendő

cselekményt, az érdekelt Hatalmak katonai bíróságainak tagjaiból alakult bíróság elé fogják állítani.

………………………………

VIII. rész JÓVÁTÉTEL

I. cím

Általános rendelkezések

161.

cikk. A Szövetséges és Társult Kormányok kijelentik és Magyarország elismeri,

162.

hogy Magyarország és szövetségesei, mint e veszteségek és károk okozói, felelősek mindazokért a veszteségekért és károkért, amelyeket a Szövetséges és Társult Kormányok, valamint polgáraik az Ausztria–Magyarország és szövetségesei támadása folytán reájuk kényszerített háború következményeképpen elszenvedtek.

cikk. A Szövetséges és Társult Kormányok elismerik, hogy Magyarország

jövedelemforrásai, tekintettel e jövedelemforrásoknak a jelen Szerződés egyéb rendelkezéseiből folyó állandó jellegű csökkenésére, nem elegendők arra, hogy e veszteségek és károk teljes jóvátételét biztosítsák.

A Szövetséges és Társult Kormányok mégis megkövetelik és Magyarország kötelezi magát, hogy az alább megszabott módozatok szerint jóváteszi mindazokat a károkat, amelyeket a Szövetséges és Társult Hatalmak polgári lakosságában és javaiban szárazföldi, tengeri és légitámadása okozott az alatt az idő alatt,

163.

amíg a Szövetséges és Társult Hatalmak bármelyike háborút viselt Magyarországgal, valamint általában az idecsatolt I. Függelékben meghatározott károkat.

cikk. Azoknak a károknak összegét, amelyeknek jóvátételére Magyarország köteles, szövetségközi bizottság állapítja meg, amelynek „Jóvátételi Bizottság” lesz a neve, s

amelynek szervezetét és hatáskörét a jelen Szerződés, nevezetesen az e címhez tartozó II–V. Függelék határozzák meg. Ez a Bizottság, a jelen Szerződésből folyó eltérésektől eltekintve, azonos a Németországgal kötött Szerződés 233. cikkében meghatározott bizottsággal; a Bizottság a jelen Szerződés alkalmazásából eredő különleges kérdések számára külön Osztályt alakít; ennek az Osztálynak csupán tanácsadó hatásköre lesz, kivéve azokat az eseteket, amelyekben a Jóvátételi Bizottság ruház reá megfelelő hatáskört.

A Jóvátételi Bizottság a követeléseket fölülvizsgálja és méltányos módon alkalmat nyújt a Magyar Kormánynak arra, hogy meghallgassák.

164.

A Bizottság egyúttal fizetési tervezetet készít, amely megállapítja, hogy Magyarország 1921. évi május hó 1-jétől kezdődő harminc éven át mely határidőkben és milyen módozatokkal tartozik a jóvátételi tartozásnak azt a részét törleszteni, amelyet reá ki fognak vetni, miután a Bizottság már megállapította volt azt, hogy Németország képes-e az ellene és szövetségesei ellen támasztott és a Bizottság által fölülvizsgált követelések teljes összegének fönnmaradó részét megfizetni. Abban az esetben pedig, ha Magyarország ez alatt az idő alatt tartozásának törlesztésével hátralékban maradna, minden kiegyenlítetlen részösszeg fizetése a Bizottság tetszése szerint későbbi évekre elhalasztható vagy olyan módon kezelhető, aminőt a Szövetséges és Társult Kormányok a jelen Szerződés jelen részében megszabott eljárásnak megfelelően meg fognak állapítani.

cikk. A Jóvátételi Bizottság 1921. évi május hó 1-jétől kezdve időnkint köteles megvizsgálni Magyarország jövedelmi forrásait és teljesítőképességét és miután méltányos

165.

módon alkalmat nyújtott Magyarország képviselőinek meghallgattatására, ez alapon a 163. cikkhez képest belátása szerint a határidőket kitolhatja s a megállapított fizetési föltételeket megváltoztathatja; nem engedheti el azonban a tartozásnak semmilyen részét sem a Bizottságban képviselt Kormányoknak erre vonatkozó külön meghatalmazása nélkül.

cikk. Magyarország 1920-ban és az 1921. év első négy hónapjában oly részletekben és oly módon (aranyban, árukban, hajókban, értékpapírokban vagy más módon), amint azt

166.

a Jóvátételi Bizottság megállapítja, a fönt említett követelésekre méltányos részfizetést teljesít, amelynek nagyságát a Jóvátételi Bizottság állapítja meg; ezt az összeget elsősorban a megszálló hadseregnél, az 1918. évi november hó 3-i fegyverszünet után fölmerült s a 181. cikkben tárgyalt költségeknek fizetésére kell fordítani; annyi élelmiszer és nyersanyag, amennyi a Szövetséges és Társult Főhatalmak Kormányainak megítélése szerint szükséges ahhoz, hogy Magyarország képes legyen jóvátételi kötelezettségének teljesítésére, szintén fizethető a nevezett Kormányok jóváhagyásával az említett összegből. A fönnmaradó összeg Magyarország jóvátételi tartozásaiból levonandó. Magyarország azonfölül letétbe helyezi a II. Függelék 12. §-a c) pontjának intézkedése értelmében az említett kötelező jegyeket.

cikk. Magyarország beleegyezik abba is, hogy gazdasági erőforrásai közvetlenül

fölhasználtassanak jóvátételre, úgy, amint ezt a kereskedelmi hajózásra, a természetbeni újjáépítésre és a nyersanyagokra vonatkozólag a III., IV. és V. Függelékek részletezik; természetesen azt az értéket, amelyet az átruházott javak és ezeknek a javaknak a Függelékek szerint megvalósult fölhasználása, az ott meghatározott megállapítás szerint képviselnek, Magyarország javára kell írni és azt az előző cikkekben megszabott tartozásból le kell vonni.

(A 166. cikkben említett III. Függelék értelmében Magyarország a Szerződés életbelépésétől számított két hónapon belül köteles minden magyar tulajdonban levő kereskedelmi és halászhajó kiszolgáltatására.

167.

A IV. Függelék értelmében Magyarország köteles a Szövetséges és Társult Hatalmak által előterjesztett kimutatások alapján ugyanannyi állatot, gépet, vasúti anyagot, fölszerelést, esztergapadot és a kereskedelmi forgalomban szereplő hasonló árucikket kiszolgáltatni, mint amennyit Magyarország lefoglalt, fölhasznált, elpusztított vagy amelyek közvetlenül a hadműveletek következtében semmisültek meg. Továbbá Magyarország köteles az elpusztított területek újjáépítésére szükséges anyagok: kő, tégla, tűzálló tégla, fedőcserép, épületfa, ablaküveg, acél, mész, cement, gépek, fűtőkészülékek, bútorok és egyéb árucikkek gyártására és szállítására. Az V. Függelék értelmében Magyarország opciót biztosít a szövetségeseknek épületfa és fatermékek, valamint vas és vasöntvények a Szerződés életbelépésétől számított öt éven át való szállítására, opciót biztosít továbbá a Szerb–Horvát–Szlovén Állam javára öt éven át a pécsi szénbányából származó vontatószén szállítására.)

cikk. A folytatólagos fizetéseket, ideértve az előző cikkekben tárgyaltakat is, amelyeket

Magyarország a jóvátételi követelések kielégítésére teljesít, a Szövetséges és Társult Kormányok egymás közt a méltányosság és mindegyikük jogai alapján előre megállapított arány szerint osztják föl.

168.

A fölosztásnál a 173. cikkben és a III., IV. és V. Függelékben megállapított jóváírások értéke oly módon számít, mint az ugyanabban az évben teljesített fizetéseké.

cikk. A föntebb megállapított fizetéseken fölül Magyarország a Jóvátételi Bizottság részéről megállapított eljárás szerint visszaszolgáltatja mindazt a készpénzt, valamint

169.

visszaszolgáltatja mindazokat az állatokat, különféle tárgyakat és értékpapírokat, amelyeket elvett, lefoglalt vagy zár alá vett, amennyiben az azonosság megállapítása akár Magyarországnak, akár szövetségeseinek területén, akár azokon a területeken, amelyek a jelen Szerződés teljes végrehajtásáig Magyarországnak vagy szövetségeseinek birtokában maradnak, lehetséges lesz.

cikk. A Magyar Kormány kötelezi magát, hogy a 168. cikkben megszabott visszaszolgáltatásokat és a 163., 164., 165. és 166. cikkekben megszabott fizetéseket és

szolgáltatásokat azonnal teljesíti.

………………………………

172.

173.

cikk. A jelen Szerződés jelen részének rendelkezései nem érintik a jelen Szerződés X. része (Gazdasági rendelkezések) III. és IV. címének rendelkezéseit.

cikk. Magyarország javára írandók jóvátételi kötelezettségek címén a következő tételek:

a) a jelen Szerződés X. részének (Gazdasági rendelkezések) III. és IV. címe alapján Magyarország javára megállapított végleges fizetési egyenleg;

b) mindazok az összegek, amelyek Magyarországot a IX. részben (Pénzügyi rendelkezések) és a XII. részben (Kikötők, vízi utak és vasutak) megszabott jogátruházások folytán megilletik;

c) mindazok az összegek, amelyeknek Magyarország javára való írását a Jóvátételi Bizottság elrendeli, vagyontárgyaknak, jogoknak, engedélyeknek (koncesszióknak) és egyéb érdekeknek a jelen Szerződésben megszabott bármely más átruházása alapján.

Semmi esetre sem írhatók azonban Magyarország javára a 168. cikk értelmében foganatosított

visszaszolgáltatások.

II. cím

Különös rendelkezések

177.

cikk. Magyarország visszaszolgáltatja az érdekelt Szövetséges vagy Társult Kormányok

mindegyikének, az őt megillető részben, a közintézményeinek birtokában levő mindazokat

a hivatalos iratokat, okmányokat és történeti följegyzéseket, amelyek közvetlen összefüggésben állanak

az átengedett területek történetével és amelyeket ezekről a területekről 1868. évi január hó 1. napja óta szállítottak el. Ez az utóbbi határidő Olaszország tekintetében a Királyság kikiáltásának időpontjától (1861) kezdődik.

………………………………

178.

cikk. A volt Osztrák–Magyar Monarchiából keletkezett új Államok és azok az Államok,

amelyek a nevezett Monarchia területéből részesedtek, a maguk részéről kötelezik magukat arra, hogy a Magyar Kormánynak visszaszolgáltatják azokat a hivatalos iratokat, okmányokat és feljegyzéseket, amelyek húsz évnél nem régibbek és amelyek közvetlen vonatkozásban állanak a magyar terület történetével vagy közigazgatásával s esetleg az átcsatolt területen vannak.

IX. rész

PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

180.

cikk. A Jóvátételi Bizottság részéről engedélyezhető kivételek fönntartásával Magyarország minden vagyona és jövedelme rangsorbeli elsőbbséggel szavatol a jóvátételi követelések

megfizetéséért és azokért az egyéb terhekért, amelyek a jelen Szerződésből vagy az ezt kiegészítő szerződésekből és egyezményekből, vagy pedig azokból a megállapodásokból származnak, amelyeket Magyarország a Szövetséges és Társult Hatalmakkal az 1918. évi november hó 3-án aláírt fegyverszünet ideje alatt kötött.

181.

Az 1921. évi május hó 1. napjáig a Magyar Kormány a Jóvátételi Bizottságban képviselt Szövetséges és Társult Hatalmak előzetes engedélye nélkül maga aranyat ki nem vihet, s aranyra nézve nem rendelkezhetik és egyúttal aranykiviteli és rendelkezési tilalmat köteles megállapítani.

cikk. A jelen cikk ötödik bekezdésének fönntartásával Magyarországot terheli az 1918. évi november hó 3-i fegyverszüneti szerződés aláírásától kezdve a Szövetséges és Társult

Hatalmak mindazon hadseregei fönntartásának minden költsége, amely hadseregek Magyarországnak a jelen

Szerződésben megszabott határain belül fekvő területet tartottak megszállva.

………………………………

186.

cikk. 1. Mindazok az Államok, amelyekhez a volt Osztrák–Magyar Monarchia területeiből

valamely részt csatoltak és mindazok az Államok, amelyek az említett Monarchia földarabolásából keletkeztek, ideértve Magyarországot is, amennyiben a jelen Szerződés területeket juttatott nekik, kötelesek a volt Magyar Kormánynak az 1914. évi július hó 28. napján fönnállott oly adósságából, amelynek biztosítására vasutak vagy más javak különösen le vannak kötve, részt vállalni. Mindegyik

Állam akkora részt vállal át, aminő a Jóvátételi Bizottság megítélése szerint megfelel a biztosított adósság zálogául szolgáló vasutak és egyéb javak azon részének, amelyet a jelen Szerződésnek vagy a kiegészítő szerződéseknek és egyezményeknek rendelkezései az illető Államnak juttatnak.

A Jóvátételi Bizottság a méltányosság elvei szerint megállapítja annak a kötelezettségnek nagyságát, amely minden egyes Államot, kivéve Magyarországot, a biztosított adósságból terhelni fog. Az ekként

megállapított értéket le kell vonni abból az összegből, amit az illető Állam Magyarországnak tartoznék fizetni a volt vagy a jelenlegi Magyar Kormány rendelkezése alá tartozó azon javakért és vagyontárgyakért, amelyeket a hozzácsatolt területtel együtt megkap. Minden Állam a biztosított adósságnak csak azért a részéért felelős, amelyet a jelen cikk rendelkezései értelmében átvállalt és a biztosított adósság valamely utódló Állam részéről átvállalt részének címlettulajdonosai semmiféle más Állam ellen igényt nem támaszthatnak.

Azok a javak, amelyek a jelen cikkben megjelölt valamely adósság külön biztosítására voltak lekötve, lekötve maradnak az új adósságok biztosítására is.

Abban az esetben azonban, ha az ilyen javak a jelen Szerződés rendelkezései következtében több Állam területére oszolnak szét, az egyik Állam területén fekvő vagyonrész azért az adósságrészért szavatol, amelyet az illető Állam vállalt át, de nem szavatol az adósság többi részéért.

………………………………

2. Mindazok az Államok, amelyekhez a volt Osztrák–Magyar Monarchia területéből valamely részt csatoltak és mindazok az Államok, amelyek az említett Monarchia földarabolásából keletkeztek, ideértve Magyarországot is, kötelesek részt vállalni a külön nem biztosított, de címletszerű magyar államadósságból az 1914. évi július hó 28-án fönnállott állapot szerint; e rész kiszámításánál alapul szolgál azoknak a jövedelemágaknak egyrészt a jelen Szerződésnek megfelelően átcsatolt területeken, másrészt az egész

volt magyar területen az 1911., 1912. és 1913. pénzügyi évek középeredménye szerint vett aránya, amely jövedelemágak a Jóvátételi Bizottság nézete szerint legalkalmasabbak arra, hogy belőlük az illető területek pénzügyi teljesítőképessége igazságosan megállapíttassék. Ennél a számításnál Bosznia és Hercegovina jövedelmeit nem kell figyelembe venni. Mindazonáltal, amennyiben az 1914. évi július hó 28-ik napja előtt a nem biztosított címletszerű magyar államadósságra vonatkozólag pénzügyi egyezmények állottak fönn,

a Jóvátételi Bizottság ennek az adósságnak a föntebb említett Államok között való fölosztásánál ezeket az egyezményeket tekintetbe veheti.

………………………………

188.

cikk. A jelen Szerződés életbelépésétől számított két hónapon belül mindazok az Államok, amelyekhez a jelen Szerződés értelmében a volt Osztrák–Magyar Monarchia területéből

valamely részt csatoltak, vagy amelyek az említett Monarchia földarabolásából keletkeztek, ideértve Magyarországot is, kötelesek külön erre a célra szolgáló s államonkint egymástól eltérő bélyeggel ellátni azokat a különböző címleteket, amelyeket a volt Magyar Kormány 1918. évi október hó 31-ike előtt törvényesen fölvett hadiadóssága ellenértékéül bocsátott ki és amelyek területükön vannak, hacsak ez a lebélyegezés már előbb meg nem történt.

Az ily módon lebélyegzett értékpapírokat igazolványokkal kell becserélni és be kell vonni; számaikat jegyzékbe kell foglalni és az értékpapírokat a becserélésre vonatkozó minden irattal a Jóvátételi Bizottsághoz kell átküldeni.

Valamely Államnak az a ténye, hogy a jelen cikk rendelkezései értelmében címleteket lebélyegzett és igazolványokkal cserélt ki, nem vonja maga után az illető Államra azt a kötelezettséget, hogy ez alapon bárminemű terhet átvállaljon vagy elismerjen, hacsak ez az Állam önmaga kifejezetten nem fűzte ezt a hatást a lebélyegzés és becserélés tényéhez.

A fönt említett Államokat, kivéve Magyarországot, a volt Magyar Kormány hadiadósságaiból kifolyólag

semminemű kötelezettség nem terheli, bárhol is vannak ezen hadiadóssági címletek, de viszont ezeknek

az Államoknak sem Kormányai, sem állampolgárai más Államokkal szemben, ideértve Magyarországot, a tulajdonukban vagy állampolgáraik tulajdonában álló hadiadóssági címletek alapján semmiféle esetben sem támaszthatnak igényt.

(A 189 cikk. értelmében azok az Államok, amelyekhez az Osztrák–Magyar Monarchia területéből valamely részt csatoltak, vagy amelyek a Monarchia földarabolásából keletkeztek, kötelesek az Ausztriával kötött békeszerződés életbelépésétől számított két hónapon belül az Osztrák–Magyar Banknak saját területeiken levő bankjegyeit fölülbélyegezni és tizenkét hónapon belül e bankjegyeket saját pénzjegyeikre vagy valamely új pénznemre becserélni. Ugyanez a cikk rendelkezik az Osztrák– Magyar Bank fölszámolásáról. A fölszámolást a Jóvátételi Bizottság részéről e célra kinevezett biztosok végzik.)

………………………………

191.

cikk. Azok az Államok, amelyekhez a volt Osztrák–Magyar Monarchia területeiből

valamely részt csatoltak, vagy amelyek az említett Monarchia földarabolásából keletkeztek, megszerzik a volt vagy a jelenlegi Magyar Kormánynak saját területeiken fekvő összes javait és birtokait.

A jelen cikk értelmében a volt vagy a jelenlegi Magyar Kormány javait és birtokait úgy kell értelmezni, hogy azok magukban foglalják a volt Magyar Királyság javait és ennek a Királyságnak részesedését az Osztrák–Magyar Monarchia közös javaiban, valamint az összes Korona-birtokokat és Ausztria-Magyarország volt uralkodócsaládjának összes magánjavait is.

A fönt említett Államok mindazonáltal semminemű követeléssel sem léphetnek fel Magyarország volt vagy jelenlegi Kormányának olyan javai és birtokai tekintetében, amelyek az ő területeiken kívül esnek.

192.

A Jóvátételi Bizottság megállapítja, Magyarország kivételével, a különféle Államok részéről megszerzett javak és birtokok értékét avégből, hogy ezt az értéket a megszerző Állam jóvátételi számlájának terhére, viszont Magyarország jóvátételi számlájának javára írja. Az ilyen módon megszerzett közvagyon értékéből a Jóvátételi Bizottság levon megfelelő összeget azoknak a kiadásoknak fejében, amelyeket tartományok, községek, vagy más önkormányzati helyi hatóságok közvetlenül fordítottak pénzben, telekben vagy anyagban a kérdéses közvagyonra.

cikk. Magyarország a maga részéről lemond mindazokról a képviseleti vagy részvételi jogokról, amelyek őt vagy állampolgárait szerződések, egyezmények vagy megállapodások

alapján a Szövetséges és Társult Államok bármelyikében, Németországban, Ausztriában, Bulgáriában vagy Törökországban, vagy ezeknek az Államoknak birtokain, vagy az ezektől az Államoktól függő területeken, valamint a volt Orosz Birodalomban működő bizottságoknak, állami intézményeknek, állami bankoknak, vagy más nemzetközi jellegű pénzügyi és gazdasági szervezeteknek igazgatásában és ellenőrzésében megillették.

………………………………

194.

cikk. Fönntartván Magyarországnak a jelen Szerződés más rendelkezéseiben megállapított lemondását az őt vagy állampolgárait megillető jogokról, a Jóvátételi Bizottság a

jelen Szerződés életbelépésétől számított egy éven belül kívánhatja, hogy Magyarország szerezze meg

állampolgárainak minden jogát vagy érdekét bármely közhasznú vállalatban vagy bármely koncesszióban, amely Oroszországra, Törökországra, Németországra, Ausztriára vagy Bulgáriára, vagy ezeknek az Államoknak birtokaira, vagy ezektől az Államoktól függő területekre,

vagy olyan területekre vonatkoznak, amely előbb Magyarországhoz vagy szövetségeseihez tartozott, s amelyet a Szövetséges és Társult Hatalmakkal kötött valamelyik szerződés értelmében Magyarország vagy szövetségesei más államnak engednek át, vagy amelyet ily szerződés értelmében valamely megbízott Hatalom fog igazgatni. Viszont Magyarország az ekként megszerzett jogoknak és érdekeknek, valamint a volt vagy a jelenlegi Magyar Kormányt esetleg eredetileg megillető hasonló jogoknak és érdekeknek összességét a Bizottság kérelmének keltétől számított hat hónapon belül köteles a Jóvátételi Bizottságra átruházni.

Magyarország viseli a kisajátított jogokért saját állampolgárainak járó kárpótlás terheit és a Jóvátételi Bizottság Magyarország jóvátételi számlája javára írja az átruházott jogoknak és érdekeknek a Bizottság részéről megállapított értékét. Magyarország a jelen Szerződés életbelépésétől számított hat hónapon belül közli a Jóvátételi Bizottsággal a kérdésben forgó valamennyi jognak és érdeknek jegyzékét, tekintet nélkül arra, hogy már megszerzett jogról, várományos vagy még nem gyakorolt jogosultságról van-e szó, és kifejezetten lemond a maga és állampolgárai nevében a Szövetséges és Társult Hatalmak javára a kérdéses természetű mindazokról a jogokról és érdekekről, amelyek a fönt említett jegyzékbe esetleg nincsenek fölvéve.

………………………………

196.

cikk. Magyarország kötelezi magát, hogy a Szövetséges és Társult Hatalmakra átruházza a volt vagy a jelenlegi Magyar Kormány jóvátételre irányuló minden követelését vagy

jogát Németországgal, Ausztriával, Bulgáriával vagy Törökországgal szemben, különösen pedig átruházza mindazokat a jóvátételi követeléseket vagy jogokat, amelyek az 1914. évi július hó 28. napjától a jelen Szerződés életbelépéséig vállalt kötelezettségek teljesítéséből származtak vagy származnak.

………………………………

Ezeknek a jóvátételi követeléseknek vagy jogoknak értékét a Jóvátételi Bizottság állapítja meg és azt Magyarország jóvátételi számlája javára írja.

X. rész

GAZDASÁGI RENDELKEZÉSEK

I. cím

Kereskedelmi vonatkozások

I. fejezet

Vámszabályok, vámdíjak és vámkorlátozások

200.

cikk. Magyarország kötelezi magát, hogy bármelyik Szövetséges és Társult Államnak magyar területre bárhonnan bevitt áruit, nyersterményeit vagy ipari gyártmányait nem

fogja más, vagy magasabb vámokkal vagy illetékekkel sújtani – ideértve a belső adókat is –, mint aminők az említett Államok bármelyikének vagy akármely más külföldi országnak ugyanolyan áruit, nyersterményeit vagy ipari gyártmányait terhelik.

Magyarország bármelyik Szövetséges és Társult Állam áruinak, nyersterményeinek vagy

ipari gyártmányainak magyar területre bárhonnan történő bevitelére nézve nem fog oly tilalmat

201.

vagy korlátozást fönntartani vagy létesíteni, amely egyaránt ki ne terjedne az említett Államok bármelyikének, vagy akármely más külföldi ország ugyanolyan áruinak, nyersterményeinek vagy ipari gyártmányainak bevitelére is.

cikk. Magyarország továbbá kötelezi magát, hogy bármelyik Szövetséges és Társult Állam kereskedelmének rovására az említett Államok akármelyikével vagy bármely más külföldi

202.

országgal szemben a bevitel szabályozása tekintetében nem fog megkülönböztetést tenni, még közvetett módon, így például a vámigazgatási és elvámolási eljárás, a vizsgálati vagy vegyvizsgálati módszerek, a vámfizetésre vonatkozó rendelkezések, a tarifaszerű osztályozás és a vámtarifa értelmezése, vagy végül az egyedárusági szabályok alkalmazása útján sem.

cikk. A kivitelt illetőleg Magyarország kötelezi magát, hogy a magyar területről bármelyik

Szövetséges és Társult Államok területére kivitt árukat, nyersterményeket vagy ipari gyártmányokat nem fogja más, vagy magasabb vámokkal vagy illetékekkel sújtani – ideértve a belső adókat is -, mint aminők az említett Államok bármelyikébe vagy akármely más külföldi országba kivitt ugyanolyan áruikat terhelik.

203.

Magyarország bármelyik Szövetséges és Társult Államba magyar területről küldött mindenféle áruk kivitelére nézve nem fog oly tilalmat vagy korlátozást fönntartani vagy létesíteni, amely egyaránt ki ne terjedne az említett Államok bármelyikébe vagy akármely más országba küldött ugyanolyan áruknak, nyerstermékeknek vagy ipari gyártmányoknak kivitelére is.

cikk. Az áruk bevitelére, kivitelére vagy átvitelére vonatkozó minden kedvezmény, mentesség vagy kiváltság, amit Magyarország bármelyik Szövetséges és Társult Államnak

204.

vagy akármely más külföldi országnak nyújtana, egyúttal és föltétlenül kiterjed minden további kérelem vagy ellenszolgáltatás nélkül valamennyi Szövetséges és Társult Államra is.

cikk. A jelen Szerződés XII. részének (Kikötők, vízi utak és vasutak) 270. cikkében foglalt rendelkezésekkel szemben, azokon a kikötőkön átmenő áruk, amelyek a háború előtt a volt

205.

Osztrák–Magyar Monarchia területeihez tartoztak, a jelen Szerződés életbelépésétől számított három éven belül Magyarországba való bevitelüknél arányos vámmérsékléseket fognak élvezni azoknak a vámoknak megfelelően, amelyek az 1906. évi Osztrák–Magyar vámtarifa alapján az említett kikötőkön át bevitt ugyanolyan árukra alkalmazást nyertek.

cikk. A 200-203. cikkben foglalt rendelkezéseket nem érintve, a Szövetséges és Társult

Hatalmak kijelentik, hogy nem hivatkoznak ezekre a rendelkezésekre avégből, hogy önmaguknak előnyöket biztosítsanak azokból a különös megállapodásokból, amelyeket a Magyar Kormány Ausztria vagy a Cseh–Szlovák Állam Kormányaival netalán kötne oly célból, hogy ezekből az országokból eredő és onnan származó bizonyos nyerstermények vagy ipari készítmények érdekében,

amelyeket a kérdéses megállapodások fölsorolnak, különös vámelbánást biztosítanak, föltéve, hogy ennek a megállapodásnak érvényessége a jelen Szerződés életbelépésétől számított öt évnél hosszabb időre nem terjed.

………………………………

207.

cikk. 1. Lengyelország, a Cseh–Szlovák Állam és Magyarország különmegállapodást fognak egymással kötni a szénnek, ideértve a barnaszenet, úgyszintén élelmiszereknek és

nyersanyagoknak kölcsönös szállítására vonatkozólag.

2. Ezeknek a megállapodásoknak megkötéséig, de semmi esetre sem a jelen Szerződés életbelépését követő öt éven túl, a Cseh–Szlovák Állam és Lengyelország kötelezik magukat, hogy semmiféle kiviteli vámnak, sem bármily természetű korlátozásnak nem vetik alá a Magyarországba irányított oly mennyiségű szén vagy barnaszén kivitelét, amelyet az érdekelt Államok megegyezésének hiányában a Jóvátételi Bizottság állapít meg. Ennek a mennyiségnek meghatározása végett a Jóvátételi Bizottság figyelembe veszi az összes körülményeket, ideértve annak a szénnek, valamint barnaszénnek mennyiségét is,

amelyet a háború előtt egyrészről Magyarország mostani területe, másrészről Szilézia és a volt Osztrák Birodalomnak olyan területei között cseréltek ki, amelyeket a békeszerződések értelmében a Cseh–Szlovák Államhoz és Lengyelországhoz csatoltak, valamint ezekben az országokban a kivitelre most rendelkezésre álló mennyiségeket is. A viszonosságnak megfelelően Magyarország köteles a Cseh–Szlovák Állam

és Lengyelország részére az 1. szakaszban említett barnaszenet, élelmiszereket és nyersanyagokat oly mennyiségben szállítani, amint azt a Jóvátételi Bizottság meghatározza.

3. A Cseh–Szlovák Állam és Lengyelország kötelezik magukat továbbá arra, hogy az említett időtartam alatt minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítása végett, hogy a Magyarországon lakó vevők a szenet – ideértve a barnaszenet is – éppen olyan előnyös föltételek mellett szerezhessék meg, mint amelyek a hasonló körülmények között ugyanilyen terményekre irányadók a Cseh–Szlovák Államban vagy Lengyelországban lakó vevők részére saját országukban vagy bármely más országban.

4. A 2. és 3. szakaszok rendelkezései, amelyek megtiltják a kiviteli vámokat vagy korlátozásokat és meghatározzák az eladás föltételeit, alkalmazást fognak nyerni a Magyarország részéről Lengyelország vagy a Cseh–Szlovák Állam számára szállított barnaszénre is.

5. A fönti rendelkezések valamelyikének végrehajtása vagy értelmezése körül fölmerülő nézeteltérés

esetében a Jóvátételi Bizottság dönt.

6. Avégből, hogy Lengyelországnak, Romániának, a Szerb–Horvát–Szlovén Államnak, Cseh– Szlovákországnak, Magyarországnak és Ausztriának kölcsönös támogatása lehetővé váljék olyan termékek tekintetében, amelyek eddig ez Államok területei között csereforgalom tárgyai voltak s amelyek e területek termelésére vagy kereskedelmére nézve nélkülözhetetlenek, ezeknek az Államoknak egyike vagy másika

a jelen Szerződés életbelépésétől számított hat hónapon belül tárgyalásokat fog kezdeményezni oly célból, hogy az említett többi Államok egyikével vagy másikával a jelen Szerződés rendelkezéseinek, nevezetesen a 200–205. cikkeknek megfelelő külön egyezményeket kössön.

208.

E határidő leteltével az az Állam, amely ilyen egyezmény kötését kezdeményezte, de azt megkötni nem tudta, a Jóvátételi Bizottsághoz fordulhat és ettől az egyezmény megkötésének siettetését kérheti.

cikk. 1. Magyarország és Ausztria külön megállapodásokat fognak egymással kötni az élelmiszerek, nyersanyagok és ipari gyártmányok kölcsönös szállítása tárgyában.

2. Ezeknek a megállapodásoknak megkötéséig, de semmi esetre sem a jelen Szerződés életbelépését követő öt éven túl, Magyarország kötelezi magát, hogy a Magyarországon termelt mindenféle élelmiszereknek Ausztriába való kivitelét semmiféle kiviteli vámnak, sem bármily természetű korlátozásnak nem veti alá oly mennyiség erejéig, amelyet az érdekelt Államok megegyezésének hiányában a Jóvátételi Bizottság állapít meg. Ennek a mennyiségnek meghatározása végett a Jóvátételi Bizottság figyelembe

veszi az összes körülményeket, különösen az érdekelt két ország termelését és a fogyasztás szükségleteit. A viszonosságnak megfelelően Ausztria köteles lesz Magyarország részére az 1. szakaszban említett nyersanyagokat és ipari gyártmányokat oly mennyiségben szállítani, amint azt a Jóvátételi Bizottság

meghatározza.

3. Magyarország kötelezi magát továbbá arra, hogy az említett időtartam alatt minden szükséges intézkedést megtesz annak biztosítása végett, hogy az Ausztriában lakó vevők mindezeket a termékeket éppen olyan előnyös feltételek mellett szerezhessék meg, mint amelyek hasonló körülmények között ugyanolyan termékekre irányadók Magyarországon lakó vevők részére, saját országukban vagy bármely más országban.

4. A fönti rendelkezések valamelyikének végrehajtása vagy értelmezése körül fölmerülő nézeteltérés

esetében a Jóvátételi Bizottság dönt.

(A II. fejezet a hajózás szabályozásáról, a III. fejezet a tisztességtelen versenyről szól.)

IV. fejezet

Bánásmód a Szövetséges és Társult Hatalmak állampolgáraival

211.

cikk. Magyarország kötelezi magát arra, hogy

a) a Szövetséges és Társult Hatalmak állampolgárait nem zárja el szakma, hivatás, kereskedelem és ipar gyakorlásától semmiféle olyan tiltó rendszabállyal, amely egyformán alkalmazást nem nyerne minden külföldi állampolgárra kivétel nélkül;

b) a Szövetséges és Társult Hatalmak állampolgáraival szemben nem állapít meg az a) pontban körülírt jogokat érintő semmiféle olyan rendelkezéseket vagy korlátozásokat, amelyek közvetlenül vagy közvetve az idézett pont szabályait sértenék, vagy amelyek a legtöbb kedvezményt élvező külföldi állampolgárokra alkalmazott szabályoktól eltérők vagy azoknál kedvezőtlenebbek volnának;

c) a Szövetséges és Társult Hatalmak állampolgáraira, javaikra, jogaikra vagy érdekeikre, ideértve azokat a társaságokat és egyesületeket is, melyekben érdekelve vannak, nem vet ki semmiféle más, vagy magasabb terhet és illetéket vagy egyenes vagy közvetett adót, mint aminők saját állampolgárait vagy javaikat, jogaikat vagy érdekeiket terhelik, vagy terhelnék;

d) nem veti alá egyik Szövetséges és Társult Hatalom állampolgárait sem olyan korlátozásnak, amely ezeknek a Hatalmaknak állampolgáraival szemben 1914. évi július hó 1. napján nem volt alkalmazható, kivéve, ha ugyanez a korlátozás egyaránt vonatkozik saját állampolgáraira is.

215.

V. fejezet Általános rendelkezések

cikk. A fönti I. fejezetben Magyarországra rótt kötelezettségek érvényessége a jelen

Szerződés életbelépésétől számított öt év múlva megszűnik, ha csak a szövegből más nem következik vagy a Nemzetek Szövetségének Tanácsa ennek a határidőnek eltelte előtt legalább tizenkét hónappal akként nem határoz, hogy ezek a kötelezettségek változtatással vagy anélkül további időre is érvényben maradjanak.

De megegyezés áll fönn arra nézve, hogy a Nemzetek Szövetségének Tanácsa ellenkező határozata nélkül a 200., 201., 202. vagy 203. cikkekben Magyarországra rótt kötelezettségekre a jelen Szerződés életbelépésétől számított háromévi határidő eltelte után nem hivatkozhatik az a Szövetséges és Társult Hatalom, amely nem részesítené Magyarországot a viszonosságnak megfelelő elbánásban.

A 211. cikk. változtatással vagy anélkül ennek az ötévi határidőnek eltelte után is érvényben marad arra

az időre, amelyet a Nemzetek Szövetségének Tanácsa szótöbbséggel fog meghatározni, de ez az idő öt évet

nem haladhat meg.

216.

cikk. Ha a Magyar Kormány nemzetközi kereskedelmi tevékenységet folytatna, ebben

a tekintetben nem illetik meg őt az állami felségjogból eredő jogok, kiváltságok és mentességek és nem is tekinthető olyannak, mintha ilyenekkel rendelkeznék.

II. cím

Nemzetközi szerződések

(A 217. cikk és a következő cikkek meghatározzák, hogy a volt Osztrák–Magyar Monarchia által kötött kétoldalú vagy többoldalú szerződések, egyezmények és megegyezések közül az egyes Szövetséges és Társult Hatalmak melyeket tartják fenn Magyarországgal szemben, meghatározzák továbbá azt, hogy Magyarország mely nemzetközi szerződésekhez köteles csatlakozni és melyeket nyilvánít érvénytelennek.)

………………………………

III. cím

Tartozások

231.

cikk. A pénztartozásoknak azok a fajai, amelyeket a Magas Szerződő Felek mindegyike részéről az e) alatti pontban megállapított bejelentéstől számított három hónapon belül

fölállítandó Fölülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatalok közvetítésével kell rendezni, a következők:

1. a háború előtt lejárt azok a tartozások, amelyekkel a Szerződő Hatalmak valamelyikének saját területén lakó állampolgára valamelyik ellenfélként szereplő Hatalom saját területén lakó állampolgárának tartozik;

2. valamelyik Szerződő Hatalomnak saját területén lakó állampolgára javára a háború folyamán lejárt azok a tartozások, amelyek valamely ellenfélként szereplő Hatalomnak saját területén lakó állampolgárával kötött olyan ügyletből vagy szerződésből erednek, amelynek teljesítését a háborús állapot folytán egészben vagy részben fölfüggesztették;

3. a háború előtt vagy a háború alatt lejárt és valamelyik Szerződő Hatalom állampolgárának járó kamatok olyan értékpapírok után, amelyeket valamely ellenfélként szereplő Hatalom bocsátott ki, vagy vett át, föltéve, hogy ezeknek a kamatoknak e Hatalom állampolgárai, vagy a semlegesek részére való fizetését a háború alatt nem függesztették föl;

4. a háború előtt vagy a háború alatt esedékessé vált és valamelyik Szerződő Hatalom állampolgárának járó tőkeösszegek olyan értékpapírok után, amelyeket valamely ellenfélként szereplő Hatalom bocsátott ki, föltéve, hogy az ily tőkeösszegnek e Hatalom állampolgárai vagy a semlegesek részére való kifizetését a háború alatt nem függesztették föl.

………………………………

A jelen cikkben megjelölt műveleteket az alább következő alapelvek szerint és a jelen címhez tartozó Függelék rendelkezéseinek megfelelően kell végrehajtani:

a) A Magas Szerződő Felek mindegyike a jelen Szerződés életbelépésétől kezdve megtiltja a tartozásoknak minden olyan kiegyenlítését, olyan fizetések elfogadását, valamint az érdekelt feleknek az ilyen tartozások rendezését célzó minden olyan érintkezését, amely nem a fönt jelzett Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatalok útján történik.

b) A Magas Szerződő Felek mindegyike a maga részéről felelős lesz állampolgárai tartozásainak említett

kiegyenlítéséért, kivéve, ha az adós a háború előtt csődben volt, fizetésképtelen lett vagy fizetéseinek beszüntetését bejelentette, vagy ha a tartozás olyan társaságot kötelezett, amelynek ügyeit a háború alatt a háborús kivételes jogszabályok alapján fölszámolták.

c) Azokat az összegeket, amelyekkel valamelyik Szerződő Hatalom állampolgárának ellenfélként szereplő Hatalom állampolgára tartozik, az adós országa Fölülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatalának terhére kell írni és a hitelező részére saját országa Felülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatala útján kell fizetni.

d) A tartozásokat annak a Szövetséges és Társult Hatalomnak (ideértve a Szövetséges Hatalmak gyarmatait és protektorátusait, a Brit Domíniumokat és Indiát) pénznemében kell kifizetni vagy jóváírni, amelyik érdekelve van. Ha a tartozást más pénznemben kellene kiegyenlíteni, akkor azt az érdekelt Szövetséges és Társult Hatalom (gyarmat, protektorátus, Brit Domínium vagy India) pénznemében kell kifizetni vagy jóváírni. Az átszámítás a háború előtti árfolyam szerint történik.

………………………………

e) A jelen cikk és a hozzá tartozó Függelék rendelkezései csak abban az esetben nyernek alkalmazást egyrészt Magyarország, másrészt a Szövetséges és Társult Hatalmak bármelyike, azok gyarmatai és protektorátusai, vagy valamely Brit Domínium vagy India között, ha a jelen Szerződés megerősítő okiratának az érdekelt Hatalom részéről foganatosított letételéből vagy a jelen Szerződésnek a kérdéses Domínium vagy India részére szóló megerősítésétől számított egy hónapon belül Magyarország erre vonatkozólag a kérdéses Szövetséges és Társult Hatalom, Brit Domínium vagy India kormányától az eset körülményeihez képest megfelelő bejelentést kap.

………………………………

IV. cím

Javak, jogok és érdekek

232.

cikk. I. Az ellenséges országokban levő magánjavak, jogok és érdekek kérdése a jelen

címben foglalt elvek és a csatolt Függelék rendelkezései szerint nyer megoldást.

a) A csatolt Függelék 3. szakaszában közelebbről meghatározott háborús kivételes intézkedések és elidegenítést rendelő intézkedések közül azokat, amelyeket a volt Magyar Királyság területén a Szövetséges és Társult Hatalmak állampolgárainak javaira, jogaira és érdekeire vonatkozóan hoztak, ideértve azokat

a társaságokat és társulatokat is, amelyekben ezek az állampolgárok érdekelve voltak, azonnal meg kell szüntetni vagy föl kell függeszteni, föltéve, hogy a fölszámolás még nem nyert befejezést: a szóban forgó javakat, jogokat és érdekeket a jogosultak részére vissza kell adni.

b) A jelen Szerződésben esetleg foglalt ellentétes rendelkezések sérelme nélkül a Szövetséges és Társult Hatalmak fönntartják maguknak azt a jogot, hogy visszatartsák és fölszámolják a területeiken, gyarmataikban, birtokaikon és a protektorátusuk alatt álló országokban – ideértve a jelen Szerződés értelmében nekik átengedett vagy a nevezett Hatalmak ellenőrzése alatt álló területeket is – levő és jelen Szerződés életbelépésének időpontjában a volt Magyar Királyság állampolgárainak vagy az ellenőrzésük alatt álló társaságoknak tulajdonában álló javakat, jogokat és érdekeket.

A fölszámolás az érdekelt Szövetséges és Társult Állam törvényeinek megfelelően történik és a tulajdonos az érdekelt Állam beleegyezése nélkül e javak, jogok és érdekek tekintetében nem rendelkezhetik, sem azokat semmiképpen meg nem terhelheti.

A jelen pontban foglaltak szempontjából nem tekintetnek magyar állampolgároknak azok a személyek, akik a jelen Szerződés életbelépésének időpontjától számított hat hónapon belül igazolják, hogy a jelen Szerződés rendelkezéseinek megfelelően valamelyik Szövetséges és Társult Hatalom állampolgárságát jogérvényesen megszerezték; ide kell érteni azokat is, akik ezt az állampolgárságot a 62. cikk értelmében az illetékes hatóságok beleegyezésével, előző időből származó illetőség (pertinenza) alapján szerezték meg.

c) A b) pontban említett jog gyakorlásából eredő árakat vagy kártérítéseket annak az országnak törvényhozásában meghatározott becslési és fölszámolási módozatok szerint kell megállapítani, amelyben a javakat visszatartották vagy fölszámolták.

d) A Szövetséges és Társult Hatalmak vagy azok állampolgárai között egyrészről és a volt Magyar Királyság állampolgárai között másrészről, valamint egyrészről Magyarország, másrészről a Szövetséges

és Társult Hatalmak és azok állampolgárai között fönnálló viszonyban a jelen Szerződésben megállapított megszorítások mellett véglegeseknek és mindenkire nézve kötelezőknek kell tekinteni minden háborús kivételes intézkedést vagy elidegenítést rendelő intézkedést vagy ez intézkedések értelmében végrehajtott vagy végrehajtandó cselekményeket úgy, amint azok a csatolt Függelék 1. és 3. szakaszaiban közelebbről meg vannak határozva.

e) A Szövetséges és Társult Hatalmak állampolgárainak joguk van kártérítésre mindazokért a károkért vagy hátrányokért, amelyek a csatolt Függelék 1. és 3. szakaszaiban meghatározott háborús kivételes intézkedések és elidegenítést rendelő intézkedések alkalmazása folytán javaikat, jogaikat vagy érdekeiket érték, ideértve a volt Magyar Királyság területén levő társaságokat vagy társulatokat is, amelyekben

ők érdekelve voltak. Az említett állampolgárok részéről ebben a tárgyban beadott fölszólalásokat a VI. címben meghatározott Vegyes Döntőbíróság vagy az e Bíróság által kijelölendő döntőbíró vizsgálja meg és állapítja meg a kártérítés összegét; a kártérítések Magyarországot terhelik és a volt Magyar Királyság állampolgárai vagy a volt Magyar Királyság állampolgárainak ellenőrzése alatt álló társaságok olyan

javainak terhére, amelyek a fölszólaló Államának területén vannak vagy a fölszólaló Államának ellenőrzése alatt állanak, előre akként fedezhetők, amint az a b) pontban meg van határozva. Ezek a javak az ellenséges kötelezettségek záloga gyanánt a csatolt Függelék 4. szakaszában meghatározott föltételek betartása

mellett lefoglalhatok. Ezeket a kártérítéseket a Szövetséges és Társult Hatalom is kifizetheti és az összeget

Magyarország terhére írhatja.

f) Ha valamelyik Szövetséges és Társult Hatalomnak olyan állampolgára, aki tulajdonosa olyan jószágnak, jognak vagy érdeknek, amely a volt Magyar Királyság területén elidegenítést rendelő intézkedés alá esett, úgy kívánja, az e) pontban említett fölszólalásnak, amennyiben a kérdéses jószág természetben még megvan, az illető jószág visszaadásával kell helyt adni.

Ebben az esetben Magyarországnak meg kell tennie minden szükséges intézkedést abból a célból, hogy a tulajdonától megfosztott tulajdonos ismét jószágának birtokába kerüljön, mégpedig mindennemű olyan tehertől vagy szolgalomtól mentesen, amellyel a tulajdont a fölszámolás után esetleg megterhelték volna, és Magyarországnak kártalanítania kell a visszaadás folytán károsult minden harmadik személyt.

Ha a jelen pontban körülírt visszahelyezés nem volna lehetséges, az érdekelt Hatalmak vagy a III. címhez csatolt Függelékben említett Fölülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatalok közvetítésével külön megállapodások jöhetnek létre annak biztosítása végett, hogy az illető Szövetséges és Társult Hatalom állampolgára az

e) pontban érintett kárért olyan előnyök vagy ellenértékek nyújtásával kártalaníttassék, amelyeket a tőle

megvont javak, jogok vagy érdekek fejében hajlandó elfogadni.

A jelen cikknek megfelelően foganatosított visszahelyezéseknél az e) pontban foglaltak alkalmazásával megállapítandó becsárakat vagy kártalanítási összegeket csökkenteni kell a visszaadott jószág jelenlegi értékével, azonban figyelembe kell venni a használattól való megfosztás fejében vagy a megrongálódásért járó kártalanítást.

g) Az f) pontban említett jog olyan Szövetséges és Társult Hatalmak állampolgárai kötelékébe tartozó tulajdonosokat illeti meg, amely Hatalmak területén az ellenséges javak, jogok vagy érdekek általános fölszámolását elrendelő törvényhozási rendelkezések a fegyverszünet aláírása előtt nem voltak alkalmazásban.

h) Xxxxxx azt az esetet, ha az f) pont alkalmazásával természetben való visszahelyezés történt, a bárhol levő ellenséges javaknak, jogoknak és érdekeknek akár a háborús kivételes törvényhozás alapján, akár a jelen cikk alkalmazásával történt fölszámolásból származó tiszta jövedelemre, valamint általában az összes ellenséges készpénzkövetelésekre nézve, ide nem véve olyan javak fölszámolásának jövedelmét vagy olyan készpénzköveteléseket, amelyek a Szövetséges és Társult Országokban a b) pont utolsó bekezdésében megjelölt személyeket illetnek, a következőképpen kell eljárni:

1. Ami a III. címet és ennek Függelékét elfogadó Hatalmakat illeti, az említett jövedelmeket és követeléseket az említett cím és Függelék alapján létesített Fölülvizsgáló és Kiegyenlítő Hivatal közvetítésével annak a Hatalomnak javára kell írni, amelynek a tulajdonos állampolgára; minden, Magyarország javára mutatkozó aktív egyenleg a jelen Szerződés VIII. részének (Jóvátétel) 173. cikkében körülírt elbánásban fog részesülni.

2. Ami a III. címet és ennek Függelékét el nem fogadó Hatalmakat illeti, a Szövetséges és Társult Hatalmak állampolgárainak Magyarország által lefoglalt javainak, jogainak és érdekeinek jövedelmét, valamint készpénzköveteléseit az arra jogosultaknak vagy e jogosultak Kormányának részére azonnal ki kell fizetni. Minden egyes Szövetséges és Társult Hatalom saját törvényei és rendeletei szerint rendelkezhetik a részéről lefoglalt oly javak, jogok és érdekek jövedelme, valamint oly készpénzkövetelések fölött, amelyek a volt Magyar Királyság állampolgárának vagy a fölügyeletük alatt álló társaságoknak tulajdonában

voltak úgy, amint azt a b) pont kimondja és ezeket a jövedelmeket a jelen cikkben vagy a csatolt Függelék

4. szakaszában meghatározott fölszólalások és követelések fedezésére fordíthatja. Minden jószág, jog vagy érdek, vagy a jószág fölszámolásából eredő jövedelem, továbbá minden olyan készpénzkövetelés, amelyről a föntiek értelmében rendelkezés nem történik, az illető Szövetséges és Társult Hatalom részéről visszatartható és ebben az esetben annak készpénzértéke a jelen Szerződés VIII. részének (Jóvátétel) 173. cikkében meghatározott elbánás alá esik.

i) A 250. cikk rendelkezéseinek fönntartásával oly fölszámolások esetében, amelyeket akár a jelen Szerződést Szövetséges és Társult Hatalmakként aláíró új Államokban, akár a Magyarország részéről fizetendő jóvátételekben nem részesülő Államokban foganatosítottak, az ezeknek az Államoknak részéről foganatosított fölszámolások jövedelmét közvetlenül a tulajdonosoknak kell kifizetni, úgy azonban, hogy a Jóvátételi Bizottságnak a jelen Szerződésben meghatározott jogai, különösen pedig a VIII. rész (Jóvátétel)

165. cikkében és a IX. rész (Pénzügyi rendelkezések) 191. cikkében megállapított jogok érintetlenül maradjanak. Ha a tulajdonos a jelen rész VI. címében említett Vegyes Döntőbíróság vagy az e Bíróság részéről kijelölt döntőbíró előtt igazolja, hogy az eladás föltételei vagy az illető Állam Kormányának rendes törvényhozásán kívül tett intézkedései az árra nézve igazságtalanul hátrányosak voltak, a Bíróság vagy a döntőbíró az arra jogosultnak méltányos kártérítést ítélhet meg, amelyet az illető Állam köteles megfizetni.

j) Magyarország kötelezi magát, hogy állampolgárait a Szövetséges és Társult Országokban levő javaik,

jogaik vagy érdekeik fölszámolásáért vagy visszatartásáért kártalanítja.

………………………………

k) A tőkevagyonra kivetett illetékeknek és adóknak azt az összegét, amelyet Magyarország a Szövetséges és Társult Hatalmak állampolgárainak javaira, jogaira és érdekeire 1918. évi november hó 3-tól kezdve

a jelen Szerződés életbelépésétől számított három hónap elteltéig, vagy ha olyan javakról, jogokról vagy érdekekről van szó, amelyek háborús kivételes intézkedések alá estek, a jelen Szerződés rendelkezéseinek megfelelő visszatérítésükig behajtott vagy be kellett volna hajtani, a jogosultak részére vissza kell téríteni.

II. Az előző rendelkezések fönntartásával, semmiseknek és meg nem történteknek nyilváníttatnak a fönt említettek kivételével mindazok az intézkedések, amelyeket a törvényes vagy tényleg működött hatóságok a volt Magyar Királyság területén 1918. évi november hó 3-a óta a jelen Szerződés életbelépéséig tettek és amelyek a Szövetséges és Társult Hatalmaknak vagy állampolgáraiknak, ideértve azokat a társaságokat és társulatokat is, amelyeknél azok érdekelve voltak, javait, jogait és érdekeit sértik.

A fönti a), e), f), h) és k) pontok rendelkezései alkalmazandók a Szövetséges és Társult Hatalmak állampolgárainak, ideértve azokat a társaságokat vagy társulatokat is, amelyekben azok érdekelve voltak, tulajdonában levő javakra, jogokra és érdekekre, amelyek tárgyai voltak kárt okozó intézkedéseknek, így kisajátításnak, elkobzásnak, lefoglalásnak, rekvirálásnak, elpusztításnak vagy rongálásnak, akár törvények vagy rendeletek, akár a Magyarországon törvényesen vagy tényleg működött hatóságok, akár a magyar lakosság erőszakos ténykedései idézték elő azokat.

………………………………

233.

cikk. A Szövetséges és Társult Hatalmak állampolgárainak, valamint azoknak a társaságoknak vagy társulatoknak, amelyekben ezek az állampolgárok érdekelve voltak, a

232. cikk alkalmazásával visszatérített javak, jogok és érdekek tekintetében Magyarország kötelezi magát, hogy

a) a Szövetséges és Társult Hatalmak állampolgárainak javait, jogait és érdekeit, a jelen Szerződésben kifejezetten megállapított kivételektől eltekintve, abba a jogi állapotba helyezi és hagyja meg, amelyben a háború előtt érvényben volt törvények szerint a volt Magyar Királyság állampolgárainak javai, jogai és érdekei voltak;

b) a Szövetséges és Társult Hatalmak állampolgárainak javait, jogait vagy érdekeit, a tulajdonjogot sértő semmiféle oly intézkedésnek alá nem veti, amely nem nyerne alkalmazást ugyanúgy a magyar állampolgárok javaira, jogaira vagy érdekeire, ha pedig ilyen intézkedést tenne, megfelelő kártalanításokat fog fizetni.

V. cím

Szerződések, elévülések, ítéletek

………………………………

VI. cím

Vegyes Döntőbíróság

239.

cikk. a) Egyfelől az egyes Szövetséges és Társult Hatalmak mindegyike, másfelől pedig Magyarország között a jelen Szerződés életbelépését követő három hónapi határidőn belül

Vegyes Döntőbíróságokat kell fölállítani. Ezek a bíróságok három tagból állanak. Egy-egy tagjukat az egyes

érdekelt Kormányok jelölik ki. Az elnököt a két érdekelt Xxxxxxx közös megegyezésével kell választani.

………………………………

b) Az a) pont értelmében fölállított Vegyes Döntőbíróságok a III., IV., V. és VII. címek rendelkezései

szerint hatáskörükbe utalt vitás kérdésekben ítélnek.

………………………………

VII. cím

Ipari tulajdon

241.

cikk. A Magas Szerződő Felek a jelen Szerződés életbelépésétől kezdve és rendelkezéseinek

fönntartásával ismét megadják vagy visszaállítják saját területeiken a 220. és 222. cikkekben említett párizsi és berni nemzetközi egyezményekben megállapított ipari, irodalmi vagy művészeti tulajdonjogokat azoknak javára, akik a hadiállapot kezdetének időpontjában az említett jogok élvezetében voltak, valamint ezek jogutódainak javára. Hasonlóképpen az igényjogosultak javára elismerik és eredményeseknek tekintik a jelen Szerződés életbelépésétől kezdve mindazokat a jogokat is, amelyeket ipari tulajdoni jogvédelem iránt előterjesztett kérvény, avagy valamely irodalmi vagy művészeti mű közzététele alapján a háború tartama alatt megszerezhettek volna, ha a háború ki nem tör.

………………………………

VIII. cím

Az átcsatolt területekre vonatkozó különleges rendelkezések

246.

cikk. Azok közül a természetes és jogi személyek közül, akik, illetőleg amelyek azelőtt

247.

hozzátartozói voltak a volt Magyar Királyságnak, beleértve Bosznia-Hercegovinát is, mindazok, akik, illetőleg amelyek a jelen Szerződés alapján jogérvényesen valamelyik Szövetséges és Társult Hatalom állampolgárságát nyerik el, az alább következő rendelkezésekben mint „a volt Magyar Királyság állampolgárai”, a többiek pedig mint „magyar állampolgárok” jelöltetnek meg.

cikk. A jelen Szerződés alapján Magyarországtól elszakított területek lakói, tekintet nélkül ezeknek a területeknek elszakítására és állampolgárságuknak ebből előálló megváltozására,

Magyarországon teljes és egész élvezetében maradnak mindazoknak az ipari, irodalmi és művészeti tulajdonjogoknak, amelyeknek az elszakítás időpontjában fennálló törvények értelmében birtokosai voltak.

………………………………

249.

cikk. A Magyar Kormány a volt Magyar Királyság állampolgárait magyar területen fekvő

javaik, jogaik és érdekeik birtokába haladéktalanul visszahelyezi.

………………………………

250.

cikk. A 232. cikk és a IV. címhez tartozó Függelék rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyásával a magyar állampolgároknak vagy a magyar állampolgárok által ellenőrzött

társaságoknak a volt Osztrák–Magyar Monarchia területein fekvő javai, jogai és érdekei nem esnek az

említett rendelkezésekben megszabott lefoglalás vagy fölszámolás alá.

Ezek a javak, jogok és érdekek a jogosultaknak – minden ily nemű rendszabálytól vagy a kisajátításra, kényszerkezelésre vagy zár alá vételre vonatkozólag 1918. évi november hó 3-ától a jelen Szerződés életbelépéséig alkotott bármily más rendelkezéstől mentesen – fognak visszaadatni. Az említett javak,

jogok és érdekek abban az állapotban fognak visszaadatni, amelyben azok a szóban levő rendszabályok alkalmazása előtt voltak.12

12 Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia a területükön levő bizonyos nagyságot meghaladó földbirtokokat földreform címén kisajátították, tekintet nélkül arra, hogy tulajdonosaik hazai vagy külföldi (magyar) állampolgárok voltak. Az érintett magyar nagybirtokosok, akik magyar állampolgárságuk fönntartása érdekében optáltak, a trianoni szerződés 63. és 250. cikke alapján földjeik visszaadását vagy megfelelő kártalanítást követeltek. Ebből keletkeztek az ún. optáns perek, amelyek, részben a Nemzetek Szövetsége Tanácsának részvételével, évekig húzódtak. Az optáns pereket a jóvátételi kötelezettségek végleges rendezésével kapcsolatban Hágában 1930. január 20-án parafált és Párizsban 1930. április 28-án

aláírt egyezmények sorozata rendezte (l. ott). A rendezés lényege az, hogy jogi személy jellegével bíró Agráralapot, ún. A-alapot, valamint külön B-alapot létesítettek. A párizsi II. és III. számú egyezmény értelmében az alperesként szereplő Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia helyét az

A-alap foglalja el, amely gondoskodik a magyar földbirtokosok igényeinek kielégítéséről. Az alap tőkéjét 219,5 millió aranykoronában állapították meg; gyarapítására a nagyhatalmak fölajánlották a magyar és bolgár jóvátételi fizetésekből nekik járó évi részleteket, a hitelezői hatalmak összessége a párizsi I. sz. egyezmény alapján „különleges tartozások” címén Magyarországtól járó részletek felét, végül a földreformot végrehajtó állomok megfelelő kártalanítási összeget. A külön alap, az ún. B-alap a magyar állampolgárok (vállalatok) nem földreformból eredő igényeinek kielégítéséről gondoskodott. A 100 millió aranykorona névleges tőkével rendelkező B-alap gyarapítását a párizsi IV. sz. egyezmény szerint

szintén a három nagyhatalom, illetőleg a hitelező hatalmak összessége a magyar jóvátétel reájuk eső részének és a „különleges tartozások” címén Magyarország által fizetendő összegnek a terhére kívánták biztosítani. Tekintettel arra, hogy a magyar jóvátételi fizetések a Hoover-moratórium, illetőleg az 1932. évi lausanne-i szerződés következtében megszűntek, és a hitelező hatalmak sem fizettek az alapokba, ezek az alapok kis összegű kifizetések teljesítése után beszüntették működésüket és a második világháború után, 1949-ben formálisan is megszűntek.

Azokat a fölszólalásokat, amelyeket magyar állampolgárok a jelen cikk alapján esetleg elő fognak terjeszteni, a 239. cikkben említett Vegyes Döntőbíróság fogja elbírálni.

A jelen cikkben érintett javak, jogok és érdekek közé nem tartoznak azok a javak, amelyek a IX. rész

(Pénzügyi rendelkezések) 191. cikke alá esnek.

………………………………

254.

cikk. A 231. cikk d) pontjának kivételével, a III. cím nem nyer alkalmazást olyan tartozásokra, amelyek magyar állampolgárok és a volt Magyar Királyság állampolgárai

között jöttek létre.

Az újonnan alakult Államok számára a 231. cikk d) pontjában foglalt különleges rendelkezések fönntartásával, a jelen cikk 1. bekezdésében említett tartozásokat olyan pénznemben kell fizetni, amely a fizetés időpontjában törvényes fizetési eszköz abban az Államban, amelynek a volt Magyar Királyság állampolgára polgárává lett. Ilyen tartozáskiegyenlítésnél a genfi tőzsdének az 1918. évi november hó 1-jét megelőző két hónapban jegyzett átlagos árfolyamát kell, mint átszámítási árfolyamot alkalmazni.

XI. rész

LÉGI KÖZLEKEDÉS

260.

cikk. A Szövetséges és Társult Hatalmak kötelékébe tartozó légi járóművek Magyarország

területén teljesen szabadon repülhetnek és leszállhatnak és általában véve ugyanazokat a

kedvezményeket élvezik, mint a magyar légi járóművek, különösen veszély esetében.

………………………………

267.

cikk. Az előző rendelkezésekben megszabott kötelezettségek az 1923. évi januárius hó 1. napjáig maradnak érvényben, hacsak Magyarországot a Nemzetek Szövetségébe előbb föl

nem veszik, vagy a Szövetséges és Társult Hatalmak Magyarországot előbb föl nem hatalmazzák arra, hogy

az említett Hatalmak között a légi közlekedésre vonatkozólag kötött egyezményhez csatlakozhasson.

XII. rész

KIKÖTŐK, VÍZI UTAK ÉS VASUTAK

I. cím

Általános rendelkezések

268.

cikk. Magyarország kötelezi magát, hogy a nemzetközi átmenő forgalomra legalkalmasabb

utakon, nevezetesen vasúton, hajózható vízi utakon vagy csatornákon szabad átmenetet engedélyez területén keresztül bármelyik szomszédos vagy nem szomszédos Szövetséges és Társult Hatalom területéről származó vagy oda irányított személyek, áruk, hajók, vasúti kocsik és a posta számára.

A személyek, áruk, hajók, vasúti kocsik és a posta semmiféle átmeneti illetéknek, sem pedig szükségtelen késedelemnek vagy korlátozásnak nem vethetők alá és Magyarországon a belföldiekkel azonos elbírálásra lesz joguk, különösen az illetékek és könnyítések tekintetében, valamint minden más tekintetben is.

Az átmeneti áruk mentesek mindennemű vámtól vagy más hasonló illetékektől.

………………………………

270.

cikk. Magyarország lemond arról, hogy megkülönböztetést tegyen vagy akár közvetlen,

akár közvetett előnyöket nyújtson a területére való bevitelben, vagy a területéről való kivitelben, vámok, illetékek és tilalmak, valamint – a jelen Szerződésben foglalt különös rendelkezések fönntartásával – a területére utazó személyeknél és odarendelt áruknál, továbbá a területéről utazó személyeknél és onnan származó áruknál a menet- és szállítási díjak és szállítási föltételek tekintetében akár a bevagy kilépés határpontja, akár a használt szállítóeszközök (ideértve a légi járóműveket) mineműsége, tulajdonosa vagy lobogója, akár a hajó, vasúti kocsi, légi járómű vagy más szállítóeszköz eredeti vagy közbeeső kiindulási pontja, végső vagy közbenső rendeltetési helye, a megtett út, vagy az átrakodás helye alapján, vagy azon az alapon, hogy az árukat közvetlenül valamely magyar kikötőn, vagy közvetve valamely külföldi kikötőn át hozták be, vagy vitték ki, akár pedig azon az alapon, hogy az áruk behozatala, vagy kivitele a földön vagy légi úton történik-e.

II. cím

Hajózás

I. fejezet

A hajózás szabadsága

274.

cikk. A Szövetséges és Társult Hatalmak állampolgárai, úgyszintén javaik és hajóik

Magyarország összes kikötőiben és belhajózási utain minden tekintetben ugyanolyan

elbánásban fognak részesülni, mint a magyar állampolgárok, javak és hajók.

………………………………

II. fejezet

A Dunára vonatkozó rendelkezések

1. Közös szabályok a nemzetközieknek nyilvánított vízhálózatokra

275.

cikk. A Duna Ulmtól kezdve nemzetközinek nyilváníttatik; ennek a vízhálózatnak minden

hajózható része, amely egynél több Állam részére a tengerhez természetes kijáratként szolgál egyik hajóból a másikba való átrakodással vagy anélkül, úgyszintén azok az oldalcsatornák és vízmedrek, amelyek akár az említett vízhálózat természettől fogva hajózható szakaszainak megkettőzésére vagy megjavítására, akár ugyanazon vízi út természettől hajózható két szakaszának összekötésére szolgálnak.

2. A Dunára vonatkozó különös szabályok13

285.

13 A Párizs környéki békeszerződések rendelkezései alapján az 1921. július 23-án létrejött Párizsi egyezmény szabályozta részletesen a dunai hajózás rendjét. (1923. XIV. tv.) Az egyezmény fönntartotta a régi Európai Dunabizottságot (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Románia részvételével – Németország, Ausztria–Magyarország és Szovjet-Oroszország kihagyásával) és megalakította a Nemzetközi Dunabizottságot a parti államok és nem parti államok képviselőiből.

cikk. Az Európai Dunabizottságnak újból az a hatásköre lesz, amely a háború előtt megillette. Egyelőre azonban csak Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Románia

képviselői lesznek tagjai ennek a Bizottságnak.

286.

cikk. Attól a ponttól, ahol az Európai Bizottság hatásköre megszűnik, a Dunának a 275. cikkben megjelölt hálózata Nemzetközi Bizottság igazgatása alá jut, amely alakul:

a német parti Államok 2 képviselőjéből;

a többi összes parti Államok 1-1 képviselőjéből;

mindazoknak a nem parti Államoknak 1-1 képviselőjéből, amelyek a jövőben Európai Dunabizottságban

képviseltetik magukat.

………………………………

(A III. fejezet a vízügyi rendelkezéseket tartalmazza.)

III. cím

Vasutak

I. fejezet

Az átmenet szabadsága Magyarország részére az Adriai-tengerhez

294.

cikk. Az Adriai-tengerhez a szabad hozzájutás Magyarország részére engedélyeztetik és

evégből részére az átmenet szabadsága a volt Osztrák–Magyar Monarchiától elszakított területeken és kikötőkön át biztosíttatik.

Az átmenet szabadsága a 268. cikkben megállapított szabad átmenetnek felel meg mindaddig, amíg ebben a tárgyban a Szövetséges és Társult Hatalmak általános egyezményt kötnek, amikor is az új egyezmény rendelkezései lépnek életbe.

Az érdekelt Államok vagy igazgatások között létesítendő külön egyezmények határozzák meg a fönt biztosított jog gyakorlásának föltételeit, szabályozzák különösen a kikötők és ott levő szabad területek, valamint a rendszerint odavezető vasúti vonalak használásának módját, a nemzetközi (közös) szolgálatok és díjszabások létesítését, ideértve a közvetlen menetjegyeket és fuvarleveleket, valamint az 1890. évi október hó 14-én Bernben kelt egyezmény rendelkezéseinek és a kiegészítő szabályoknak fönntartását addig is, amíg azokat új egyezmény helyettesíti.

Az átmenet szabadsága kiterjed a postára, a távírókra és a távbeszélőkre is.

II. fejezet

A nemzetközi szállításra vonatkozó rendelkezések

295.

cikk. A Szövetséges és Társult Hatalmak területéről származó és Magyarországba rendelt áruk, úgyszintén Magyarországon átmenő azok az áruk, amelyek a Szövetséges és Társult

Hatalmak területéről származnak vagy oda rendeltetnek, a magyar vasutakon a szedett díjak (figyelembe véve az összes visszatérítéseket és díjmérsékléseket) és könnyítések tekintetében, valamint minden

más tekintetben jogérvényesen abban a legkedvezőbb elbánásban részesülnek, amely a magyar vonalak bármelyikén, akár a belforgalomban, akár a kivitelben, behozatalban vagy átvitelben ugyanolyan nemű árukra azonos szállítási föltételek mellett, különös tekintettel a megtett út hosszúságára, alkalmazást nyer. A Szövetséges és Társult Hatalmak közül egynek vagy többnek kívánságára ugyanez a szabály irányadó a tőlük név szerint megjelölt olyan árukra, amelyek Magyarországból érkeznek és az ő területeikre vannak rendelve.

A Szövetséges és Társult Hatalmak valamelyikének kívánságára Magyarország köteles életbe léptetni az előbbi bekezdésben említett díjtételek alapján létesített és a közvetlen fuvarlevelekre kiterjeszkedő nemzetközi díjszabásokat.

Mindazonáltal Magyarország kötelezi magát, hogy a 272. és 273. cikkekben foglalt rendelkezések14 sérelme nélkül, az Adriai- és a Fekete-tenger kikötőihez vezető forgalomban saját vonalain fönntartja, az északnémet kikötőkkel való versenyük szempontjából, a háború előtt érvényben volt díjszabások rendjét.

14 Az említett cikkek szerint a Szövetséges és Társult Hatalmak tengeri kikötői élvezik mindazokat a kedvezményeket és mérsékelt díjszabásokat, amelyeket Magyarország bármely más hatalom kikötője javára nyújt.

(A III. fejezet a gördülő anyagokról, a IV. fejezet a vasúti vonalak átengedéséről szól.)

V. fejezet

Egyes vasúti vonalakra vonatkozó rendelkezések

………………………………

305.

cikk. A jelen Szerződés életbelépésétől számított öt évi határidő alatt a Cseh–Szlovák Állam kívánhatja annak a vonalnak megjavítását, amely magyar területen át Pozsony (Bratislava)

és Nagykanizsa állomásokat köti össze.

A költségek megosztása az érdekelt Hatalmak ebből származó előnyeinek arányában történik.

Megegyezés hiányában a megosztást a Nemzetek Szövetségétől kijelölt döntőbíró végzi.

306.

cikk. Tekintettel arra, hogy milyen fontossága van a Cseh–Szlovák Államra nézve az Adriai-tengerhez való szabad közlekedésnek, Magyarország elismeri a Cseh–Szlovák

Államnak azt a jogát, hogy vonatait átvezethesse a következő vonalaknak magyar területen levő részvonalain:

1. Pozsonyból (Bratislavából) Fiuméba Sopronon, Szombathelyen és Murakeresztúron keresztül és a Murakeresztúrtól Pragerhofig vezető elágazáson át;

2. Pozsonyból (Bratislavából) Fiúméba Hegyeshalom–Csorna–Hegyfalu–Zalabér–Zalaszentiván– Murakeresztúron keresztül és a Hegyfalu-szombathelyi, valamint a Murakeresztúr-pragerhofi elágazáson át.

Egyik vagy másik fél kívánságára azokat a vonalakat, amelyeken az átvezetés jogát gyakorolják, ideiglenesen vagy véglegesen meg lehet változtatni a cseh–szlovák vasutaknak és azoknak a vasutaknak igazgatása között létrejött megegyezéssel, amely vasutakon az átvezetés jogát gyakorolják.

(A VI. fejezet az átmeneti rendelkezésekről, a VII. fejezet a távírókról és távbeszélőkről szól.)

IV. cím

Vitás kérdések eldöntése és az állandó érvényű rendelkezések fölülvizsgálása

V. cím

Különös rendelkezés

………………………………

XIII. rész MUNKA

(A XIII. rész a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapokmányát tartalmazza. A második világháború után a Párizs környéki békeszerződéseknek a Szervezetre vonatkozó szövegét módosították.)

………………………………

XIV. rész

VEGYES RENDELKEZÉSEK

364.

cikk. A jelen Szerződésnek ez a kifejezése: „a volt Magyar Királyság” magában foglalja

Bosznia–Hercegovinát is, hacsak a szöveg mást nem mond. Ez a rendelkezés nem érinti Ausztriának erre a két területre vonatkozó jogait és kötelezettségeit.

A jelen Szerződés, amely francia, angol és olasz nyelven készült, meg fog erősíttetni; eltérés esetében a francia szöveg lesz irányadó, kivéve az I. részt (A Nemzetek Szövetségének Egyességokmánya) és a XIII. részt (Munka), amelyekre nézve a francia és az angol szövegek ereje azonos lesz.

A megerősítő okiratok letétele, mihelyt lehetséges, Párisban fog végbemenni.

Azok a Hatalmak, amelyek Kormányának Európán kívül van székhelye, arra szorítkozhatnak, hogy párizsi diplomáciai képviselőjük útján tudatják a Francia Kormánnyal a saját megerősítésük megtörténtét és ebben az esetben mielőbb át kell szolgáltatnak a vonatkozó okiratot.

Az első jegyzőkönyvet a megerősítő okiratok letételéről föl kell venni, mihelyt a Szerződést egyrészről Magyarország, másrészről a Szövetséges és Társult Főhatalmak közül három megerősítette.

Az első jegyzőkönyv keltének időpontjában a Szerződés életbe lép azok között a Magas Szerződő Felek között, amelyek azt ekként megerősítették.

A jelen Szerződésben kitűzött összes határidők számításánál ez a kelet lesz az életbelépés időpontja.

Minden más tekintetben a Szerződés minden egyes Hatalomra nézve a saját megerősítő okirata letételének időpontjában lép életbe.

A Francia Kormány minden aláíró Xxxxxxxxxx közli a megerősítő okiratok letételéről fölvett jegyzőkönyveknek megfelelően hitelesített egy-egy másolatát.

Ennek hiteléül a föntnevezett meghatalmazottak a jelen Szerződést aláírták.

Kelt a Trianonban, az egyezerkilencszázhuszadik évi június hó 4. napján, egyetlen példányban, amely a Francia Köztársaság Kormányának levéltárában marad elhelyezve és amelynek hiteles másolatát minden egyes aláíró Hatalom részére meg kell küldeni.

JEGYZŐKÖNYV

Azoknak a föltételeknek szabatos meghatározása végett, amelyeknek szem előtt tartásával kell a mai napon aláírt Szerződés némely rendelkezését végrehajtani, a Magas Szerződő Felek között egyetértés áll fönn arra nézve, hogy:

1. Azoknak a személyeknek a névsorát, akiket Magyarország a 157. cikk második bekezdéséhez képest a Szövetséges és Társult Hatalmaknak kiszolgáltatni köteles, a Szerződés életbelépését követő hó folyamán fogják a Magyar Kormánnyal közölni.

2. A 170. cikkben és a IV. Függelék 2., 3. és 4. szakaszaiban említett Jóvátételi Bizottság, valamint a 163. cikkben megjelölt Külön Osztály a gyártási titkoknak vagy más bizalmas természetű adatoknak közlését nem követelhetik.

3. A Szerződés aláírásának időpontjától kezdve s az ezt követő négy hónap alatt Magyarország számára fönnáll a lehetőség arra nézve, hogy a jóvátételre vonatkozó munkálatok gyorsítása, az eljárás megrövidítése és a határozathozatal siettetése céljából a Szövetséges és Társult Hatalmaknak megvizsgálás végett okiratokat és javaslatokat terjeszthessen elő.

4. Azok ellen, akik a magyar javak fölszámolásánál büntetendő cselekményt követnek el, eljárást kell indítani, s a Szövetséges és Társult Hatalmak átveszik mindazokat az adatokat és bizonyítékokat, amelyeket a Magyar Kormány ebben a tekintetben rendelkezésükre bocsát.

Kiállíttatott a francia, angol és olasz nyelven azzal, hogy eltérés esetében a francia szöveg az irányadó, a Trianonban, az egyezerkilencszázhuszadik évi június hó 4. napján.

NYILATKOZAT

Abból a célból, hogy a háború alatt történt hajó és hajórakomány süllyesztés folytán keletkezett veszteségeket a legkisebb mértékre szorítsa és hogy a megmenthető hajóknak és hajórakományoknak visszaszerzését, valamint a magánosok részéről erre vonatkozólag emelhető kártérítési igények rendezését megkönnyítse, a Magyar Kormány kötelezi magát, hogy közölni fogja mindazokat a birtokában levő adatokat, amelyek a magyar tengeri haderő részéről az ellenségeskedések időtartama alatt elsüllyesztett vagy megrongált hajókra vonatkoznak és amelyeket a Szövetséges és Társult Hatalmak állampolgárai fölhasználhatnak.

A jelen nyilatkozat francia, angol és olasz nyelven állíttatott ki azzal, hogy eltérés esetében a francia szöveg az irányadó, a Trianonban, az egyezerkilencszázhuszadik évi június hó 4. napján.

76