A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mőködő Részvénytársaság módosított és egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya

Tartalomjegyzék

1. A Társaság adatai 4

1.1. A Társaság cégneve 4

1.2. A Társaság neve angolul 4

1.3. A Társaság székhelye 4

1.4. A Társaság telephelyei, fióktelepei 4

1.5. A Társaság időtartama 4

1.6. A Társaság tevékenységi köre 4

1.7. A Társaság alaptőkéje 7

1.8. Jogutódlás 7

2. A társaság részvényei 7

2.1. Részvények 7

2.2. "A" sorozatú törzsrészvények 7

2.3. A részvények névértéke, a dematerializált részvényről kiállított okirat 7

2.4. A részvények átruházása 7

2.5. A részvénykönyv 8

2.6. Ideiglenes részvények 9

3. A részvények befizetésének módja 9

3.1. A részvények befizetésének teljesítése 9

3.2. A fizetés elismerése 9

3.3. Nem pénzbeli hozzájárulás 9

3.4. A nem pénzbeli hozzájárulás elismerése 9

3.5. A részvények befizetésének és a nem pénzbeli hozzájárulás teljesítésének késedelme 9

3.6. A részvények teljes befizetése 9

3.7. A részvényesi jogok megszőnése 10

4. A részvényesek jogai és a részvényesi jogok gyakorlásának eszközei 10

4.1. Osztalék 10

4.2. A vagyon felosztása a Társaság végelszámolással történő megszőnése esetén 10

4.3. Szavazati jog 10

4.4. A részvényesek jogainak korlátozása 10

4.5. Osztalékfizetés 10

4.6. A Közgyőlés összehívásának joga 11

4.7. A részvény tőzsdei kivezetését eredményező közgyőlési döntés feltétele 11

5. A tájékoztatáshoz való jog és a részvénykönyv lezárása 11

5.1. Kötelező tájékoztatás 11

5.2. A részvényesek tájékoztatáshoz való joga 11

5.3. A részvénykönyv lezárása 11

6. A Társaság Közgyőlése 11

6.1. A Közgyőlés mint legfőbb szerv 11

6.2. A Közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek 12

6.3. Határozathozatal 12

6.4. A Közgyőlés összehívásának joga 13

6.5. A Felügyelő Bizottság értesítése a Közgyőlés összehívásáról 13

6.6. A Közgyőlés megtartása, napirendje 13

6.7. A Közgyőlés összehívása 13

6.8. Értesítés a Közgyőlésről 13

6.9. A Közgyőlés napirendjének kiegészítése 13

6.10. Jelenléti ív 13

6.11. Határozatképesség 14

6.12. A Közgyőlés megnyitása 14

6.13. A Közgyőlés elnöke 14

6.14. A Közgyőlés tisztségviselőinek megválasztása 14

6.15. A napirendi pontok sorrendje és megvitatása 14

6.16. Felfüggesztett Közgyőlés 14

6.17. Szavazási eljárás 15

6.18. Határozathozatal 15

6.19. A közgyőlési jegyzőkönyv 15

6.20. A Társaság tisztségviselőinek jelenléte 15

7. Az Igazgatóság 15

7.1. Az Igazgatóság jogállása 15

7.2. Az Igazgatóság tagjai 16

7.3. Közbenső választás 16

7.4. Az Igazgatóság ügyrendje, az Igazgatóság elnöke 16

7.5. Határozatképesség, határozathozatal 17

7.6. Jegyzőkönyv 17

7.7. Lemondás, elhalálozás 17

7.8. Az Igazgatóság tagjainak felelőssége 17

8. A Felügyelő Bizottság 17

8.1. A Felügyelő Bizottság jogállása 17

8.2. A Felügyelő Bizottság tagjai 17

8.3. Kötelezettségek 18

8.4. Eljárási szabályok 18

8.5. A Közgyőlés összehívása a Felügyelő Bizottság által 18

8.6. A Felügyelő Bizottság tagjainak felelőssége 18

8.7. Audit Bizottság 19

9. A könyvvizsgáló 21

9.1. Választás 21

9.2. A könyvvizsgáló kötelezettségei 21

9.3. A könyvvizsgáló jogai és felelőssége 21

9.4. A könyvvizsgálói összeférhetetlenség 21

10. Cégjegyzés 22

11. A társaság alaptőkéjének felemelése 22

11.1. Az alaptőke felemelésének esetei 22

11.2. Jegyzési elsőbbség 22

11.3. Érvénytelen részvényjegyzés 22

11.4. Zártkörő részvénykibocsátás 23

11.5. Az alaptőkén felüli vagyon átváltoztatása alaptőkévé 23

11.6. Feltételes alaptőke emelés átváltoztatható kötvény részvénnyé alakításával 23

12. A Társaság alaptőkéjének leszállítása 23

13. Összeférhetetlenség 23

14. Az Igazgatósági tagok és Felügyelő Bizottsági tagok kártalanítása 24

14.1. Kártalanítás 24

14.2. A költségek megelőlegezése 24

14.3. Biztosítás 24

15. Egyéb rendelkezések 24

15.1. Pénzügyi év 24

15.2. Értesítések 24

15.3. Kamat 24

15.4. Jogváltozás 24

15.5. Egyéb 25

1. A Társaság adatai

1.1. A Társaság cégneve:

A Társaság cégneve: Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mőködő Részvénytársaság A Társaság rövidített neve: Magyar Telekom Nyrt.

1.2. A Társaság neve angolul

A Társaság cégneve: Magyar Telekom Telecommunications Public Limited Company A Társaság rövidített neve: Magyar Telekom Plc.

1.3. A Társaság székhelye

1013 Budapest, Krisztina krt. 55.

1.4. A Társaság telephelyei, fióktelepei

(a) A Társaság telephelyei:

1117 Budapest, Xxxxx Xxxxx u. 2.

1013 Budapest, Krisztina krt. 32. 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx x.0.

1117 Budapest, Magyar tudósok krt. 9.

0000 Xxxxxxxx, Xxx x. 76-78.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx x. 17-19.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx x. 5-7

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx x. 103-107

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 3-5.

1089 Budapest, Baross u. 133.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx x. 6-12.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx x. 10.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 000.

1148 Budapest, Örs vezér tere 48.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxxx u. 11.

(b) A Társaság fióktelepei:

4026 Debrecen, Bethlen u. 1.

3525 Miskolc, Régiposta u. 9.

0000 Xxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-00.

0000 Xxxx, Xxxxxxx xx 00.

0000 Xxxxxxxxxxxxx, Xxxxx xxxxxx 00.

6722 Szeged, Xxxxx Xxxxx krt. 41.

5600 Békéscsaba, Andrássy u. 44.

5600 Békéscsaba, Andrássy u. 51.

6721 Szeged, Csongrádi sgt. 12.

6723 Szeged, Etelka sor 1.

2030 Érd, Xxxxxx Xxxxxxxxxx u. 158.

2500 Esztergom, Aradi vértanúk tere 2.

1.5. A Társaság időtartama

A Társaság határozatlan időre jött létre.

1.6. A Társaság tevékenységi köre

1.6.1. Főtevékenység:

61.10’08 Vezetékes távközlés

1.6.2. Egyéb tevékenység:

18.13’08 Nyomdai előkészítő tevékenység

18.14’08 Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás

18.20’08 Egyéb sokszorosítás

26.30’08 Hiradástechnikai berendezés gyártása

33.20’08 Ipari gép, berendezés üzembe helyezése

35.11’08 Villamosenergia-termelés

35.30’08 Gőzellátás, légkondicionálás

41.10’08 Épületépítési project szervezése

41.20’08 Lakó- és nem lakó terület előkészítése

42.21’08 Folyadék szállítására szolgáló közmő építése

42.22’08 Elektromos, hiradástechnikai célú közmő építése

42.99’08 Egyéb m.n.s. építés

43.11’08 Bontás

43.12’08 Építési terület előkészítése

43.21’08 Villanyszerelés

43.22’08 Víz-, gáz-, főtés-, légkondicionáló-szerelés

43.29’08 Egyéb épületgépészeti szerelés

43.99’08 Egyéb speciális szaképítés m.n.s.

45.11’08 Személygépjármő-, könnyőgépjármő-kereskedelme

45.19’08 Egyéb gépjármő-kereskedelme

46.14’08 Gép, hajó, repülőgép ügynöki nagykereskedelme

46.43’08 Elektronikus háztartási cikk nagykereskedelme

46.49’08 Egyéb háztartási cikk nagykereskedelme m.n.s.

46.52’08 Elektronikus, hiradás-technikai berendezés, és alkatrészei nagykereskedelme

46.69’08 Egyéb m.n.s. gép, berendezés nagykereskedelme

46.90’08 Vegyes termékkörő nagykereskedelem

47.19’08 Iparcikk jellegő bolti vegyes kiskereskedelem

47.41’08 Számítógép, periféria, szoftver kiskereskedelme

47.42’08 Telekommunikációs termék kiskereskedelme

47.43’08 Audio-, videoberendezés kiskereskedelme

47.54’08 Villamos háztartási készülék kereskedelme

47.59’08 Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme

47.61’08 Könyv-kiskereskedelem

47.62’08 Újság-, papíráru-kiskereskedelem

47.63’08 Zene-, videofelvétel kiskereskedelme

47.65’08 Játék-kiskereskedelem

47.78’08 Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme

47.91’08 Csomagküldő, internetes kiskereskedelem

47.99’08 Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem

52.10’08 Raktározás, tárolás

55.10’08 Szállodai szolgáltatás

55.20’08 Üdülési egyéb átmeneti szálláshely szolgáltatás

55.90’08 Egyéb szálláshely-szolgáltatás

56.10’08 Éttermi-, mozgó vendéglátás

56.21’08 Rendezvényi étkeztetés

56.29’08 Egyéb vendéglátás

58.11’08 Könyvkiadás

58.12 ’08 Címtárak, levelezőjegyzékek kiadása

58.13’08 Napilapkiadás

58.14’08 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása

58.19’08 Egyéb kiadói tevékenység

58.21’08 Számítógépes játék kiadása

58.29’08 Egyéb szoftverkiadás

59.20’08 Hangfelvétel készítése

60.10’08 Rádió mősorszolgáltatás

60.20’08 Televíziómősor összeállítása, szolgáltatása

61.20’08 Vezeték nélküli távközlés

61.30’08 Mőholdas távközlés

61.90’08 Egyéb távközlés

62.01’08 Számítógépes programozás

62.02’08 Információ-technológiai szaktanácsadás

62.03’08 Számítógép üzemeltetés

62.09’08 Egyéb információ-technológiai szolgáltatás

63.11’08 Adatfeldolgozási szolgáltatás

63.12’08 Világháló-portáli szolgáltatás

63.99’08 M.n.s. egyéb információ szolgáltatás

64.20’08 Vagyonkezelés (holding)

68.20’08 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

68.31’08 Ingatlanügynökségi tevékenység

68.32’08 Ingatlankezelés

69.20’08 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység

70.21’08 PR, kommunikáció

70.22’08 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás

71.11’08 Építészmérnöki tevékenység

71.12’08 Mérnöki tevékenység, tanácsadás

71.20’08 Mőszaki vizsgálat, elemzés

72.19’08 Egyéb természettudományi , mőszaki kutatás, fejlesztés

72.20’08 Társadalomtudományi, humán kutatás, fejlesztés

73.11’08 Reklámügynöki tevékenység

73.12’08 Média tevékenység

74.30’08 Fordítás, tolmácsolás

74.90’08 M.n.s egyéb szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység

77.11’08 Személygépjármő kölcsönzése

77.12’08 Gépjármőkölcsönzés (3,5 tonna fölött)

77.21’08 Szabadidős, sporteszköz kölcsönzése

77.22’08 Videokazetta, lemez kölcsönzése

77.29’08 Egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése

77.33’08 Irodagép kölcsönzése (beleértve: számítógép)

77.39’08 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése

79.11’08 Utazásközvetítés

79.12’08 Utazásszervezés

79.90’08 Egyéb foglalás

80.20’08 Biztonsági rendszer szolgáltatás

81.10’08 Építmény-üzemeltetés

82.11’08 Összetett adminisztratív szolgáltatás

82.19’08 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás

82.20’08 Telefoninformáció

82.30’08 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

82.91’08 Követelésbehajtás

82.99’08 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás

85.32’08 Szakmai középfokú oktatás

85.51’08 Sport, szabadidős képzés

85.59’08 M.n.s. egyéb oktatás

85.60’08 Oktatási kiegészítő tevékenység

95.11’08 Számítógép, -periféria javítása

95.12’08 Kommunikációs eszköz javítása

1.7. A Társaság alaptőkéje

A Társaság alaptőkéje 104 274 254 300.-Ft (azaz Egyszáznégymilliárd-kettőszázhetvennégymillió-kettőszázötvennégyezer- háromszáz forint), 46 008 065 300,-Ft (azaz Negyvenhatmilliárd-nyolcmillió-hatvanötezer-háromszáz forint) készpénzből és 00.000.000.000 Ft, (azaz Ötvennyolcmilliárd-kettőszázhatvanhatmillió-száznyolcvankilencezer Forint) értékő nem pénzbeli hozzájárulásból áll.

1.8. Jogutódlás

1.8.1. A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mőködő Részvénytársaság a T-Mobile Magyarország Távközlési Részvénytársaság (székhely: 1117 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx x. 5-7.; cégjegyzékszáma: 01-10-042361) általános jogutódja, mely 2006. február 28-án olvadt be a Társaságba.

1.8.2. A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mőködő Részvénytársaság a T-Online Magyarország Internet Szolgáltató Zártkörően Mőködő Részvénytársaságból (székhely: 1117 Budapest, Neumann J. u 1/b.; cégjegyzékszáma: 01-10-044389) 2007. szeptember 30-án kivált és egyúttal beolvadt társasági vagyonrész tekintetében annak általános jogutódja.

1.8.3. A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mőködő Részvénytársaság az EMITEL Távközlési Zártkörően Mőködő Részvénytársaság (székhelye: 6722 Szeged, Xxxxx Xxxxx krt. 41.; cégjegyzékszáma: Cg.: 06-10-000154) általános jogutódja, mely 2007. szeptember 30-án olvadt be a Társaságba.

1.8.4. A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mőködő Részvénytársaság a T-Kábel Magyarország Kábeltelevíziós Szolgáltató Korlátolt Felelősségő Társaság (székhelye: 1089 Budapest, Baross u. 133., Cg. 01-09-674638) általános jogutódja.

1.8.5. A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mőködő Részvénytársaság a Dél-Vonal Informatikai Fejlesztő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségő Társaság (székhelye: 1089 Budapest, Baross u. 133., Cg. 01-09-908030) általános jogutódja.

2. A társaság részvényei

2.1. Részvények

A Társaság alaptőkéje 1 042 742 543 db egyenként 100 Ft névértékő "A" sorozatú névre szóló törzsrészvényből áll. A Társaság részvényei dematerializált formában előállított részvények.

A dematerializált részvény olyan névre szóló részvény, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét, egyértelmő azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza.

2.2. "A" sorozatú törzsrészvények

Minden "A" sorozatú törzsrészvény tulajdonosa egy szavazatra jogosult a Társaság Közgyőlésén és megilletik mindazon jogok, amelyekkel a részvényes a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban a Gt.) és a jelen Alapszabály alapján rendelkezik.

2.3. A részvények névértéke, a dematerializált részvényről kiállított okirat

Az egy részvényfajtához tartozó részvények azonos névértékőek.

A dematerializált részvényről a tulajdonos értékpapír számláján a jogszabályokban meghatározott adatokat kell nyilvántartani.

A dematerializált részvényről részvény fajtánként egy példányban – értékpapírnak nem minősülő – okirat kerül kiállításra, amely a központi értéktárban kerül elhelyezésre, és amelyet az Igazgatóság két tagja ír alá.

2.4. A részvények átruházása

(a) A dematerializált részvény megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor.

Az értékpapír tulajdonosának - az ellenkező bizonyításáig - azt kell tekinteni, akinek értékpapír számláján az értékpapírt nyilvántartják. A névre szóló részvény, illetve az ideiglenes részvény átruházása a Társasággal szemben akkor hatályos, ha az új tulajdonos nevét a részvénykönyvbe bejegyezték.

(b) A Társaság szavazásra jogosító részvényeinek (ide nem értve a jelen pont alapján hozzájáruláshoz kötött részvényszerzés tárgyát képező részvényeket) legalább az egyszerő többségét képviselő részvényes(ek) hozzájárulása szükséges a Társaság részvényeinek olyan, közvetlen vagy közvetett módon történő megszerzéséhez, amelynek kumulatív módon számított eredményeként a Társaság szavazatra jogosító részvényeinek 10%-a vagy azt meghaladó hányada - közvetve vagy közvetlenül -

egy harmadik fél, vagy egymásra tekintettel (megállapodás, illetőleg tulajdonosi érdekeltség alapján vagy egyébként) összehangoltan eljáró felek tulajdonába kerül. Az előbbiek érintése nélkül, nem szükséges a fenti hozzájárulás, ha a részvényeket (i) a Társaságban 1997. szeptember 29-én 10%-os vagy azt meghaladó mértékő szavazati joggal/ részvénytulajdonnal rendelkező részvényesektől (Eredeti Részvényesektől) közvetlenül szerzik meg, (ii) az Eredeti Részvényesektől részvényt szerzett személyektől közvetlenül szerzik meg, (iii) valamely nemzetközileg elismert jegyzési garanciavállaló kizárólag a Társaság részvényeinek nyilvános forgalomba hozatal útján történő értékesítése céljából szerzi meg,

(iv) a Társaság részvényeit vagy az azokat megtestesítő értékpapírokat a Társaság megbízásából kezelő letétkezelők szerzik meg (azonban csak (a) annyiban, amennyiben a náluk letétbe helyezett részvények vonatkozásában a részvényesi jogokat végső fokon gyakorló személy vagy személyek részvényszerzése nem igényli a jelen 2.4.(b) pont szerinti hozzájárulást és (b) azzal a feltétellel, hogy a letétkezelő vállalja az ilyen személyek listájának rendelkezésre bocsátását a Társaság kérésére), továbbá (v) az Eredeti Részvényesekben fennálló érdekeltségek közvetlen vagy közvetett értékesítéséhez vagy átruházásához. Jelen pontban foglaltak megszegésével szerzett részvények alapján az ilyen részvény tulajdonosa nem gyakorolhatja a Társaság vonatkozásában részvényesi jogait, és a Társaság az ilyen részvényszerzést nem jegyzi be a részvénykönyvbe.

(c) A részvények átruházásakor a részvény új tulajdonosának kell kérnie a részvénykönyvbe való bevezetését. A részvény új tulajdonosa az Alapszabály 2.4.(b) pontjában foglalt rendelkezéseknek megfelelő részvényszerzés esetén köteles igazolni a részvénykönyv vezetőjének, hogy a részvényeket az Alapszabályban meghatározott feltételekkel összhangban szerezte meg. Amennyiben a részvények új tulajdonosa kérelmét megfelelő okiratokkal támasztja alá, a Társaság köteles azt 15 napon belül megvizsgálni és dönteni, hogy a részvények új tulajdonosa részvényeit az Alapszabály rendelkezéseivel összhangban szerezte-e meg. A Társaság nem jegyzi be a részvények átruházását, ha azt állapítja meg, hogy az átruházás az Alapszabály rendelkezéseinek megsértésével történt. A Társaság az indokolt határozatát haladéktalanul közli a részvény új tulajdonosával, aki a határozat meghozatalától számított 30 napon belül kérelmezheti az illetékes bíróságtól a határozat felülvizsgálatát.

(d) Nem jegyezhető be a részvénykönyvbe az, aki így rendelkezett; illetve az, aki részvényét törvénynek vagy a jelen alapszabálynak a részvény átruházására vonatkozó szabályait sértő módon szerezte meg.

(e) A részvénykönyv vezetője a 2.4. (c) és (d) pontjában foglalt kivétellel nem tagadhatja meg a részvénykönyvbe való haladéktalan bejegyzést, illetve a részvénykönyv vezetője köteles a részvénykönyvből haladéktalanul törölni azt a részvényest, aki így rendelkezett.

(f) Ha a részvényes tulajdonjoga az értékpapírszámlán történő terheléssel megszőnt, az értékpapírszámla-vezető köteles e tényt a részvénykönyv vezetőjének a változástól számított két munkanapon belül bejelenteni. A részvénykönyv vezetője köteles a bejelentés alapján a változást a részvénykönyvben haladéktalanul átvezetni.

(g) A részvényes a részvénykönyvbe betekinthet és annak rá vonatkozó részéről az igazgatóságtól, illetve annak megbízottjától másolatot igényelhet, amelyet a részvénykönyv vezetője öt napon belül teljesíteni köteles. Harmadik személy a részvénykönyvbe betekinthet.

2.5. A részvénykönyv

2.5.1. A Társaság Igazgatósága illetve általa a Gt. 202.§ (2) bekezdése alapján megbízott a névre szóló részvényekkel rendelkező részvényesekről - beleértve az ideiglenes részvény, részvényutalvány tulajdonosát is - illetve részvényesi meghatalmazottakról részvény-fajtánként részvénykönyvet vezet, amelyben nyilvántartja a részvényes, részvényesi meghatalmazott - közös tulajdonban álló részvény esetén a közös képviselő - nevét (cégnevét), lakcímét (székhelyét), és a részvényes részvénysorozatonkénti tulajdoni hányadát. A Társaság a részvénykönyvet számítógépen is vezetheti.

2.5.2. A Társaság Igazgatósága által a Gt. 202.§ (2) bekezdése alapján megbízott abban az esetben teljesíti a részvény még be nem jegyzett megszerzője vagy képviselője által a részvények átruházásának a részvénykönyvbe történő bejegyzésére vonatkozó írásbeli kérelmét– amennyiben azt nem az értékpapírszámla vezetője tette meg -, ha a részvény megszerzője vagy annak képviselője bemutatja részére a részvény megszerzője nevére szóló értékpapírszámla-kivonatot, amely a részvény tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás időpontjára vonatkozóan igazolja, és eleget tesz az Alapszabály 2.4. pontjában foglaltaknak..

2.5.3. A közgyőlési részvétel feltétele, hogy a részvényes illetőleg a részvényesi meghatalmazott (kivéve a részvényes által közokiratba vagy teljes bizonyító erejő magánokiratba foglalt meghatalmazás alapján eljáró részvényesi képviselőt) e minőségében a Közgyőlés időpontját megelőző legalább hat (6) munkanappal a részvénykönyvbe bejegyzésre kerüljön. A részvénykönyvi bejegyzésre sor kerülhet a közgyőlést megelőző részvénykönyv-lezáráshoz kapcsolódóan elrendelt tulajdonosi megfeleltetés, vagy egyedi bejegyzési kérelem alapján. A közgyőlésen a részvénykönyvbe bejegyzett részvényes jogosult szavazati joggal részt venni. A részvénykönyvbe a Közgyőlést megelőző 6 (hat) munkanapon belül bejegyzés nem foganatosítható.

2.5.4. A Társaság jogosult megtagadni a részvény megszerzője részvénykönyvi bejegyzés iránti kérelmének teljesítését, ha az elmulasztja azoknak az igazolásoknak és nyilatkozatoknak az átadását, amelyek átadására a jelen Alapszabály szerint köteles. A valótlan, csalárd, vagy félrevezető nyilatkozat alapján történt részvénykönyvi bejegyzés az Igazgatóság által, indokolt határozattal törölhető.

2.6. Ideiglenes részvények

A Társaság alaptőke-emelésének a Cégbíróságon történt bejegyzését követően, a felemelt alaptőke teljes befizetéséig terjedő időszakra a részvényes által átvenni vállalt vagy az általa jegyzett részvényre teljesített vagyoni hozzájárulás összegéről ideiglenes részvényt kell előállítani. Az ideiglenes részvény értékpapír, melyre a részvényre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy az ideiglenes részvény átruházása a részvény tulajdonosának a részvénykönyvbe történő bejegyzésével válik hatályossá. Az Igazgatóság a teljes részvényérték befizetését és az új részvények előállítását követően az ideiglenes részvényeket a Gt-ben előírtak szerint érvényteleníti.

3. A részvények befizetésének módja

3.1. A részvények befizetésének teljesítése

Amennyiben a Közgyőlésen a Társaság pénzbeli hozzájárulás ellenében történő alaptőke-emelésére vonatkozó határozata másként nem rendelkezik,

a) zártkörő tőkeemelés esetén részvényjegyzők kötelesek a jegyzéskor a részvény kibocsátási értékének legalább 25 %-át,

b) új részvény nyilvános forgalomba hozatala esetén, amennyiben a részvények kibocsátási értéke meghaladja a névértéket, akkor a különbözetet a részvényjegyzők teljes egészében jegyzéskor kötelesek a Társaságnak befizetni és az erről szóló írásbeli igazolást a Társaságnak a részvényjegyzéstől számított 15 napon belül bemutatni.

3.2. A fizetés elismerése

Amennyiben a Közgyőlés határozata másként nem rendelkezik, a részvényjegyző által jegyzett részvény ellenértéke akkor számít a Társaság javára befizetettnek, ha a kibocsátási érték teljes összegét jóváírták a Társaságnak Magyarországon bejegyzett banknál vezetett számláján.

3.3. Nem pénzbeli hozzájárulás

A részvényes köteles a nem pénzbeli hozzájárulást képező vagyontárgyat a cégbírósági bejegyzési kérelem benyújtásáig a Társaság tulajdonába adni, vagy az ilyen vagyontárgyakat a Társaság rendelkezésére bocsátani.

3.4. A nem pénzbeli hozzájárulás elismerése

A nem pénzbeli hozzájárulás teljesítéséről az Igazgatóság köteles igazolást kiállítani.

3.5. A részvények befizetésének és a nem pénzbeli hozzájárulás teljesítésének késedelme

Ha a részvényes a Társaság felé esedékes vagyoni hozzájárulását a 3.6. pontban előírtak szerint nem teljesíti, az Igazgatóság 30 napos határidő kitőzésével felhívja a teljesítésre.

3.6. A részvények teljes befizetése

(a) A 3.1. pontban meghatározottak figyelembe vételével, és ha a Közgyőlés a részvényjegyzés megkezdésekor ennél rövidebb időpontot nem határoz meg, a részvényesek kötelesek az általuk jegyzett részvények kibocsátási árának teljes összegét a 3.2. és

3.3. pontban foglaltak szerint, az alaptőke-emelés cégbírósági bejegyzését követő egy éven belül a Társaság részére befizetni.

Ezen időpont előtt a részvényesek csak abban az esetben kötelesek fizetést teljesíteni, ha erre őket az Igazgatóság az Alapszabály rendelkezéseinek vagy a Közgyőlés alaptőke-emelésre vonatkozó határozatának megfelelően, nyilvános közlemény útján felhívja. Ebben az esetben a részvényesek a felhívásban megjelölt időpontig kötelesek a részvényeknek a kibocsátási értékét megfizetni. A jelen pontban meghatározott felhívást az Alapszabály értesítésekre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kell közzétenni. A fizetésre meghatározott határidők az arra vonatkozó felhívás közzétételének napján kezdődnek.

(b) A jelen pont alapján tett felhívásnak vagy értesítésnek a késedelmes fizetésnek, a nemfizetésnek, illetve a 3.7. pontban meghatározott nem pénzbeli hozzájárulás nem teljesítésének következményeire vonatkozó figyelmeztetést is tartalmaznia kell.

(c) A teljesen be nem fizetett részvények tekintetében a részvényesi jogok a befizetés arányában gyakorolhatók, a 3.7. pontban foglaltak figyelembe vételével.

3.7. A részvényesi jogok megszőnése

Amennyiben a részvényes a 3.5. pontban meghatározott határidőt elmulasztja, annak lejártát követő napon tagsági jogviszonya (illetve részvényesi joga a be nem fizetett részvényre) megszőnik, és ha vagyoni hozzájárulása teljesítésének kötelezettségét más személy nem vállalja át, a Közgyőlés a Társaság alaptőkéjét a vagyoni hozzájárulás mértékének megfelelően leszállítja.

Az átvállalás feltételeit a tőkeemelést kimondó közgyőlési határozattal egyidejőleg kell meghatározni a Társaság Alapszabályának 11. pontjában foglaltak figyelembevételével.

A késedelembe esett részvényes az általa teljesített vagyoni hozzájárulás visszatérítésére akkor tarthat igényt, amikor a helyébe lépő részvényes vagyoni hozzájárulását a Társasággal szemben teljesítette, illetve az alaptőke leszállítása megtörtént.

4. A részvényesek jogai és a részvényesi jogok gyakorlásának eszközei

4.1. Osztalék

Ha a Közgyőlés osztalékot állapít meg, vagy osztalékelőleg fizetéséről dönt, a részvényesek a tulajdonukban álló részvények névértéke arányában a 4.5. pont szerint jogosultak osztalékra illetve osztalékelőlegre.

4.2. A vagyon felosztása a Társaság végelszámolással történő megszőnése esetén

Végelszámolás esetén a Társaság vagyonát a hitelezők kielégítése után, a Társaság valamennyi részvényese között abban az arányban kell szétosztani, amilyen arányban részvényeik névértéke a Társaság alaptőkéjéhez viszonyult.

4.3. Szavazati jog

A részvényesek a 2. fejezetben meghatározottak szerint jogosultak a részvényeikhez főződő szavazati jogokra.

4.4. A részvényesek jogainak korlátozása

Azon részvények tulajdonosai, akinek nevét a részvénykönyvbe nem jegyezték be, valamint azok a részvénytulajdonosok, akik részvényeiket a részvények átruházására és megszerzésére vonatkozóan az Alapszabályban foglalt korlátozások megszegésével szerezték, nem jogosultak arra, hogy a Társasággal szemben a részvényekhez főződő jogaikat gyakorolják.

4.5. Osztalékfizetés

Ha a Közgyőlés nyereséget állapít meg, és az osztalék felosztását határozza el, osztalékra azok a részvényesek (vagy részvényesi meghatalmazottak) jogosultak, akik tulajdonosok a Társaság által meghirdetett osztalékfizetésre vonatkozó tulajdonosi megfeleltetés fordulónapján, valamint rendelkezésre állnak róluk az osztalék kifizetéséhez jogszabályokban meghatározott adatok. A tulajdonosi megfeleltetés fordulónapja nem lehet korábban, mint a közgyőlést követő ötödik tőzsdei kereskedési nap.

A Társaság az osztalékot az erre vonatkozó Közgyőlési határozat által megszabott időponttól átutalással fizeti ki a részvényeseknek. Az osztalékfizetési időszak a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadására és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó közgyőlési határozatban megjelölt időpontban kezdődik meg, de az osztalékfizetés mértékéről, valamint az osztalékfizetés kezdő napjáról rendelkező közgyőlési határozatot tartalmazó közlemény első megjelenése és az osztalékfizetés kezdő napja között legalább 10 munkanapnak el kell telnie.

A részvényesek az osztalékfizetés kezdő napjától számított, a Polgári Törvénykönyvben meghatározott elévülési időtartam (5 év) alatt igényelhetik az osztalékot. Ezt követően az osztalékkövetelés iránti igény elévül. Az elveszített vagy nem igényelt osztalékot a Társaság tőketartalékához kell hozzáadni.

Két, egymást követő számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről hozható döntés, ha a számviteli törvény szerint készített közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik az osztalékelőleg fizetéséhez szükséges fedezettel. A kifizetés nem haladhatja meg az utolsó éves beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a számviteli törvényben foglaltak alapján megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét és a részvénytársaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje a

kifizetés folytán nem csökkenhet az alaptőke összege alá, továbbá a részvényesek vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben utóbb a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján - a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a társasági vagyon védelmére vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel - az osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség.

A Társaság tulajdonában álló saját részvény után osztalék nem jár, a társaság az osztalékra jogosult részvényeseket megillető részesedés meghatározásakor a saját részvényre eső osztalékot nem veszi figyelembe.

4.6. A Közgyőlés összehívásának joga

A Közgyőlést össze kell hívni, ha a szavazatok legalább öt százalékát képviselő részvényesek ezt az Igazgatóságtól az ok és cél megjelölésével írásban kérik. A Cégbíróság hívja össze a Közgyőlést, ha a Közgyőlés összehívását a fentiekben meghatározott módon kérik, de az Igazgatóság a Közgyőlés összehívása érdekében 30 napon belül nem intézkedik, vagy az intézkedéstől számítva a törvény, illetőleg az Alapszabály által előírt minimális hirdetményi időköz megtartásával a Közgyőlést nem hívja össze.

4.7. A részvény tőzsdei kivezetését eredményező közgyőlési döntés feltétele

A közgyőlés csak abban az esetben hozhat a részvény kivezetését eredményező döntést – beleértve azon döntést, amely az értékpapír- sorozat szankcióként való törléséhez vezet -, ha bármely befektető előzetesen kötelezettséget vállal arra, hogy a kivezetéshez kapcsolódó vételi ajánlatot tesz a Budapesti Értéktőzsde Bevezetési és Forgalombantartási Szabályzatában foglaltak szerint.

5. A tájékoztatáshoz való jog és a részvénykönyv lezárása

5.1. Kötelező tájékoztatás

Az Alapszabálynak a Társaság értesítései közzétételére vonatkozó rendelkezéseivel összhangban a számviteli törvény szerinti beszámolónak és az Igazgatóság, valamint a Felügyelő Bizottság jelentésének lényeges adatait, valamint a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatos előterjesztések összefoglalóját és a határozati javaslatokat, illetőleg a felelős társaságirányítási jelentés kivonatát a közgyőlést megelőzően legalább tizenöt nappal közzé kell tenni.

5.2. A részvényesek tájékoztatáshoz való joga

Minden részvényes jogosult a Közgyőlésen részt venni, felvilágosítást kérni, és észrevételt tenni. A szavazati joggal rendelkező részvény alapján a részvényes jogosult indítványt tenni és szavazni.

A Közgyőlés napirendjére tőzött ügyre vonatkozóan az Igazgatóság minden részvényesnek - a Közgyőlés napja előtt legalább nyolc nappal benyújtott írásbeli kívánságára - a szükséges felvilágosítást köteles megadni. Az Igazgatóság csak akkor tagadhatja meg a felvilágosítást, ha az a részvénytársaság jelentős gazdasági érdekét vagy üzleti titkát sértené. A részvényes felvilágosításhoz való joga részeként a Társaság üzleti könyveibe, illetve egyéb üzleti irataiba nem tekinthet be.

5.3. A részvénykönyv lezárása

A részvénytulajdonos, illetőleg a részvényesi meghatalmazott a Közgyőlésen akkor jogosult szavazati jogát gyakorolni, ha a Közgyőlés előtt legalább 6 (hat) munkanappal a részvény tulajdonosaként, illetőleg részvényesi meghatalmazottként a részvénykönyvbe bejegyzésre került.

6. A Társaság Közgyőlése

6.1. A Közgyőlés mint legfőbb szerv

A Közgyőlés a Társaság legfőbb döntéshozó szerve. A Közgyőlés döntései - amelyeket határozati formában hoz - kötelezőek a Társaság részvényeseire, egyéb szerveire és tisztségviselőire is.

6.2. A Közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek

Az alábbi ügyek a Közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak:

(a) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az Alapszabály megállapítása és módosítása;

(b) Ha a törvény másként nem rendelkezik, a Társaság alaptőkéjének felemelése és leszállítása;

(d) döntéshozatal a Társaság más társasággal történő egyesülését, beolvadását, szétválását, valamint a Társaság megszőnését, felszámolását vagy más társasági formába történő átalakulását illetően. Átalakulási eljárásban, ha az Igazgatóság az átalakuláshoz szükséges valamennyi okiratot előkészíti, az átalakulási javaslat érdemi elbírálásáról a közgyőlés - a Gt. 71.§ (1) bekezdése alapján - egy alkalommal határoz. Erre a közgyőlésre el kell készíteni a határozathozatal időpontját legfeljebb hat hónappal megelőző, az Igazgatóság által meghatározott fordulónapra – mint mérlegfordulónapra – vonatkozó, könyvvizsgáló által elfogadott vagyonmérleg- tervezeteket és vagyonleltár-tervezeteket.;

(e) döntés saját részvényre kapott nyilvános vételi ajánlat elfogadásáról;

(f) döntés – ha a törvény másként nem rendelkezik - átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról;

(g) a Felügyelő Bizottság, Audit Bizottság és az Igazgatóság tagjainak megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

(h) a Társaság könyvvizsgálójának megválasztása, visszahívása és a Könyvvizsgálóval kötendő szerződés lényeges elemei tartalmának meghatározása;

(i) a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve a felelős társaságirányítási jelentést, valamint döntés az adózott eredmény felhasználásáról;

(j) a Társaság bejegyzett tevékenységi körének bármilyen módosítása;

(k) a 11.2. pontban foglaltak figyelembevételével, a Társaság zártkörő alaptőke-emelése esetén a részvényjegyzésre jogosultak kijelölése a Gt. 251. §-a szerint;

(l) döntés az Alapszabály 2.4.(b) pontja szerinti hozzájárulás megadásáról;

(m) döntés a Társaság részvényeinek tőzsdei bevezetéséről;

(n) a Társaság meghatározott tevékenysége folytatását biztosító vagyoni értékő jognak - értve ezen az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 117-118. §-aiban meghatározott egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására vonatkozóan létrejött Szerződésben biztosított jogosultságokat – átruházása, átengedése, lízingbe adása vagy egyéb módon tartós használatba adása, megterhelése vagy biztosítékul való lekötése;

(o) a Társaság teljes vagy jelentős vagyonának átruházása; a jelen pont alkalmazása szempontjából “jelentősnek” kell tekinteni az olyan vagyonátruházást, amelynek folytán a Társaság az Egyetemes Távközlési Szolgáltatás nyújtására vonatkozó Szerződésben meghatározott egyetemes távközlési szolgáltatásra vonatkozó kötelezettségei teljesítésére alkalmatlanná válna;

(p) külön törvény szerinti nyilvános vételi ajánlatról történt tudomásszerzést követően az eljárás megzavarására alkalmas lépésről döntés;

(q) döntés részvények tőzsdéről történő kivezetésének kérelmezéséről (L. 4.7. pont);

(r) az igazgatósági tagok előző üzleti évben végzett munkájának értékelése, döntés a felmentvény megadásáról;

(s) döntés – ha a törvény eltérően nem rendelkezik - osztalékelőleg fizetéséről;

(t) döntés - ha a törvény másképp nem rendelkezik - saját részvény megszerzéséről;

(u) döntés a jegyzési elsőbbségi jog kizárásáról;

(v) azon kérdések eldöntése, amelyeket törvény, vagy az Alapszabály a Közgyőlés hatáskörébe utal.

6.3. Határozathozatal

A Közgyőlés a határozatokat a szavazó részvényeseknek az Alapszabály 6.17-18. pontjaiban meghatározott módon történő szavazása útján hozza meg.

6.4. A Közgyőlés összehívásának joga

(a) A Közgyőlést a Gt-ben és az Alapszabályban erre feljogosítottak kötelesek összehívni.

(b) A Gt-ben meghatározott eseteken túlmenően a Közgyőlést akkor is össze kell hívni, ha:

(i) az Igazgatóság tagjainak száma hat (6) alá csökken;

(ii) a Felügyelő Bizottság tagjainak száma hat (6) alá csökken;

(iii) az Audit Bizottság tagjainak létszáma három (3) alá csökken;

(iv) a Könyvvizsgálót kijelölő közgyőléstől számított 90 napon belül a Könyvvizsgáló és az Igazgatóság nem köti meg a könyvvizsgálatra vonatkozó megbízási szerződést.

6.5. A Felügyelő Bizottság értesítése a Közgyőlés összehívásáról

Ha az Igazgatóság hívja össze a Közgyőlést, a Felügyelő Bizottságot a napirendi pontokról a Közgyőlésről szóló értesítés közzététele előtt tájékoztatni kell. A Felügyelő Bizottság (a jogszabályok által biztosított jogkörén belül) az ilyen tájékoztatást követő nyolc napon belül indítványozhatja, hogy a napirendet további pontokkal egészítsék ki, feltéve, ha ezzel egyidejőleg az általa javasolt határozat tervezeteket az Igazgatóságnak megküldi. Az Igazgatóság a fentiekben megszabott módon indítványozott pontokat napirendre tőzi, és a hirdetményt ennek megfelelően közzéteszi.

6.6. A Közgyőlés megtartása, napirendje

A Társaság minden évben legalább egy alkalommal köteles Közgyőlést tartani - évi rendes Közgyőlés -, amelyen a Társaság mérlegét megállapítják. Az évi rendes Közgyőlést legkésőbb az üzleti évet követő év április 30-ig kell megtartani.

A Társaság az évi rendes Közgyőlésen kívül szükség esetén bármikor tarthat rendkívüli Közgyőlést.

6.7. A Közgyőlés összehívása

A Társaság Közgyőlésére szóló hirdetményt – ha a Gt másként nem rendelkezik - a jogszabályokban és az Alapszabályban meghatározott, a Társaság értesítéseinek és hirdetményeinek közzétételére vonatkozó szabályoknak megfelelően a Közgyőlés időpontja előtt legalább 30 nappal közzé kell tenni. A Társaság Közgyőléséről szóló nyilvános hirdetményt az a testület teszi közzé, amely jogszabály vagy az Alapszabály alapján Közgyőlés összehívásáért felelős.

Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjait, valamint a Társaság könyvvizsgálóját írásban, ajánlott levélben is kell értesíteni a Közgyőlés összehívásáról szóló hirdetmény közzétételétől számított nyolc napon belül.

6.8. Értesítés a Közgyőlésről

A hirdetmény az alábbiakat tartalmazza:

(a) a Társaság cégnevét és székhelyét;

(b) a Közgyőlés időpontját és helyszínét;

(d) annak a megismételt Közgyőlésnek a helyét és időpontját, amelyet akkor kell megtartani, ha az első Közgyőlés nem határozatképes; és

(e) a szavazati jog gyakorlásának feltételeit.

6.9. A Közgyőlés napirendjének kiegészítése

A szavazatok legalább egy százalékát képviselő részvényesek a Közgyőlés összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől számított nyolc napon belül írásban kérhetik az Igazgatóságtól, hogy valamely kérdést tőzzön a Közgyőlés napirendjére.

6.10. Jelenléti ív

A Társaság jelenléti ívet készít a Közgyőlésen megjelent részvényesekről. A jelenléti ív tartalmazza a részvényesek, meghatalmazottjuk, illetőleg képviselőjük nevét (cégnevét), címét (székhelyét), a részvényes tulajdonában lévő részvényeknek részvényfajták szerinti számát és a leadható szavazatok számát. A jelenléti ívet a Közgyőlés elnöke, valamint a jegyzőkönyvvezető hitelesíti.

6.11. Határozatképesség

A Közgyőlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező részvényeknek több mint a felét képviselő részvényesek személyesen vagy meghatalmazott útján a Közgyőlésen a Közgyőlést összehívó hirdetményben megszabott időponttól számított 60 percen belül megjelennek. A határozatképtelen Közgyőlés napjára az eredeti időponttól számított 2 órán belül összehívott megismételt Közgyőlés, az első Közgyőlés napirendjén szereplő ügyekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

6.12. A Közgyőlés megnyitása

A Közgyőlést az Igazgatóság Elnöke vagy az Igazgatóság által kijelölt személy nyitja meg, aki a Közgyőlés Elnökének minősül. Ilyen személy hiányában a Közgyőlés elnökének személyére bármely részvényes javaslatot tehet. A Közgyőlés nem vitatja meg részletesen a jelöléseket, hanem a Közgyőlés elnökét a jelenlévők által képviselt részvények névértéke alapján számított egyszerő szótöbbséggel megválasztja.

6.13. A Közgyőlés elnöke

Közgyőlés elnöke:

(a) megállapítja, hogy a Közgyőlésen megjelent részvényesek hány szavazatot képviselnek, és megállapítja, hogy a Közgyőlés határozatképes-e;

(b) gondoskodik a Közgyőlési jegyzőkönyv, valamint a jelenléti ív Gt. szerinti elkészítéséről;

(c) javaslatot tesz a Közgyőlés jegyzőkönyvvezetője, a jegyzőkönyvet hitelesítő egy részvényes, illetve képviselőjének személyére, valamint nem számítógépes szavazásnál a szavazatszámlálókra. Számítógépes szavazásnál a szavazatszámlálók szerepét az elnök látja el;

(d) elfogadtatja a Közgyőléssel a napirendi pontok sorrendjét, illetve az utólag szabályosan felvett napirendi pontok tárgyalási sorrendjét;

(e) vezeti a Közgyőlés vitáit és a felszólalásra jelentkezés sorrendjében megadja a szót a felszólalóknak;

(f) a felszólalások időtartamát meghatározhatja;

(g) a kérdéseket határozathozatal végett szavazásra bocsátja;

(h) megállapítja a határozatra vagy módosításra leadott szavazatok számát, beleértve a tartózkodások és a határozat mellett vagy ellen leadott szavazatok számát;

(i) megállapítja a szavazások eredményét, és kihirdeti a Közgyőlés határozatát;

(j) szünetet rendel el;

(k) javaslatot tehet a Közgyőlés felfüggesztésére; és

(l) ha a napirendben szereplő minden kérdésről határoztak, a Közgyőlést berekeszti.

6.14. A Közgyőlés tisztségviselőinek megválasztása

A Közgyőlés megválasztja az elnököt, a jegyzőkönyvvezetőt és jegyzőkönyv hitelesítőt, valamint nem számítógépes szavazásnál a szavazatszámlálókat.

6.15. A napirendi pontok sorrendje és megvitatása

A Közgyőlés a napirendi pontok megvitatásának sorrendjét a leadott szavazatok egyszerő többségével meghozott határozattal megváltoztathatja, de a napirendből egyetlen pontot sem hagyhat ki.

A Közgyőlést egy alkalommal fel lehet függeszteni és azt a Közgyőlés időpontjától számított 30 napon belül folytatni kell.

6.16. Felfüggesztett Közgyőlés

A felfüggesztett Közgyőlésre az eredetileg összehívott Közgyőlésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a felfüggesztett Közgyőlés határozatképességét ismételten meg kell állapítani. A felfüggesztett Közgyőlésre egyebekben az eredeti Közgyőlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve a Közgyőlés összehívására és a Közgyőlés tisztségviselőinek megválasztására vonatkozó szabályokat.

6.17. Szavazási eljárás

6.17.1. A Közgyőlésen a szavazás számítógépes eljárással történik. A Közgyőlés elnöke javasolhatja a Közgyőlésnek, hogy a szavazás a napirend valamennyi pontjára, vagy egyes pontjaira a számítógépes szavazási eljárás helyett a szavazójegy felmutatásával történjen. Az Elnök javaslatáról a Közgyőlés egyszerő többségi határozattal dönt.

6.17.2. A Közgyőlés helyszínén, annak megkezdése előtt a Társaság minden szavazásra jogosult részvényesnek átadja a szavazógépet, illetve a szavazó jegyet, miután ellenőrizte, hogy a részvényest megfelelően bejegyezték a részvénykönyvbe.

A szavazógépet, illetve a szavazójegyet mindazoknak a részvénytulajdonosoknak is át kell adni, akik a Közgyőlésnek az alaptőke- emelést elfogadó határozata alapján az újonnan kibocsátott részvények kibocsátási árának a Közgyőlés által meghatározott részét megfizették és a részvénykönyvbe bejegyzésre kerültek. Az ideiglenes részvény (részvényutalvány) esetén a részvényes szavazati jogát a teljesített befizetéssel arányosan gyakorolhatja. Az a részvényes, aki a fentiekben meghatározott valamelyik feltételnek nem tesz eleget, nem kap szavazógépet, illetve szavazójegyet.

6.17.3. Számítógépes szavazásnál a szavazatok összeszámlálása elektronikus úton történik. A számítógéppel történő szavazás technikai részleteit a Közgyőlés elnöke vagy az általa felkért személy szavazás megkezdése előtt ismerteti. A szavazás eredményéről szavazást követően a Közgyőlés elnöke tájékoztatja a részvényeseket.

6.17.4. Nem számítógépes szavazásnál a részvényesek szavazójegyet kapnak. A szavazójegy tartalmazza a részvényes vagy a részvényesi meghatalmazott nevét (vagy cégnevét), címét (vagy székhelyét), a tulajdonában álló részvények sorozatát és számát, valamint a részvényes által leadható szavazatok számát. A szavazás a szavazójegy felmutatásával történik.

6.18. Határozathozatal

Az Alapszabály rendelkezéseivel összhangban leadott, a javasolt határozat vagy módosítás mellett vagy ellen szóló szavazatok tekintendők érvényes szavazatoknak. A tartózkodás érvénytelen szavazatnak számít. A Közgyőlés a határozatait egyszerő szavazattöbbséggel hozza, kivéve a 6.2. (a)-(f), a (k) valamint az (m), (p), (q) és (t) pontokban felsorolt kérdésekben hozott határozatokat, amelyekhez a leadott szavazatok legalább háromnegyedes többsége szükséges. Amennyiben azonban a Közgyőlés úgy határoz, hogy az Igazgatóság valamely kérdésben hozott döntését megváltoztatja, akkor az eredeti határozatot módosító határozat csak abban az esetben érvényes, ha a jelenlévő részvényesek ezt háromnegyedes többséggel elfogadják.

6.19. A közgyőlési jegyzőkönyv

6.19.1. A Közgyőlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

▪ a részvénytársaság cégnevét és székhelyét;

▪ a Közgyőlés helyét és idejét;

▪ a Közgyőlés elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének és a szavazatszámlálóknak a nevét;

▪ a Közgyőlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;

▪ a határozati javaslatokat, az azokra leadott szavazatok és ellenszavazatok számát, valamint a szavazástól tartózkodók számát;

▪ a részvényes, az igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tag tiltakozását valamely határozat ellen, ha azt a tiltakozó kívánja, továbbá amit a részvényesek, a Felügyelő Bizottság elnöke és a Könyvvizsgáló kifejezetten igényelnek.

6.19.2. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a Közgyőlés elnöke írja alá, és az erre megválasztott egy jelenlévő részvényes hitelesíti.

6.19.3. Bármely részvényes a közgyőlési jegyzőkönyvből kivonat vagy másolat kiadását kérheti az Igazgatóságtól.

6.20. A Társaság tisztségviselőinek jelenléte

Az Igazgatóság valamint a Felügyelő Bizottság tagjait és a Társaság könyvvizsgálóját a Társaság Közgyőlésére meg kell hívni. A meghívottak kötelesek a részvényesek által feltett kérdésekre válaszolni. A Társaság fenti tisztségviselői jogosultak a vitákban részt venni.

7. Az Igazgatóság

7.1. Az Igazgatóság jogállása

Az Igazgatóság a Társaság ügyvezető szerve, és képviseli a Társaságot harmadik személyekkel szemben, továbbá bíróság és más hatóság előtt.

7.2. Az Igazgatóság tagjai

Az Igazgatóság legalább hat, de legfeljebb tizenegy tagból áll. Az Igazgatóság tagjait a Közgyőlés választja meg. Az Igazgatóság tagjainak megbízatása három éves időtartamra, az évi rendes Közgyőlés időpontjától a megválasztásuk évét követő harmadik év május 31. napjáig szól azzal, hogy amennyiben a megbízatásuk lejáratának évében az évi rendes Közgyőlés május 31. napját megelőzően kerül megtartásra, úgy a megbízatás a Közgyőlés napjával jár le. Az Igazgatóság tagjait a Közgyőlés bármikor visszahívhatja vagy újraválaszthatja. Amennyiben külön megállapodás eltérően nem rendelkezik, az igazgatósági tag - amennyiben a Társasággal munkaviszonyban áll - visszahívása vagy megválasztása nem érinti a Társasággal szemben fennálló munkaviszonyához kapcsolódó jogait.

7.3. Közbenső választás

Amennyiben az Igazgatóság tagjainak számát az Igazgatóság megbízatása időtartamának lejárta előtt megnövelik, illetve ha valamely Igazgatósági tag visszahívása vagy megbízatásának megszőnése miatt új Igazgatósági tag megválasztására kerül sor, az új, időközben megválasztott Igazgatósági tag megbízatása az Igazgatóság megbízatásának lejártáig tart.

7.4. Az Igazgatóság ügyrendje, az Igazgatóság elnöke

A jogszabályok és az Alapszabály keretei között az Igazgatóság az ügyrendjét maga állapítja meg. Az Igazgatóság tagjai az Igazgatóság ügyrendjében foglaltaknak megfelelően megválasztják az Igazgatóság elnökét. Az elnök ellátja a jogszabályokban, jelen Alapszabályban és az Igazgatóság ügyrendjében foglalt feladatokat.

7.4.1. Az Igazgatóság

(a) hatáskörébe tartozik minden olyan a Társaság irányításával és üzletmenetével kapcsolatos kérdés, amely az Alapszabály vagy a Gt. rendelkezése folytán nem tartozik a Közgyőlés vagy más társasági szervek kizárólagos hatáskörébe;

(b) gondoskodik a Társaság mérlegét és eredmény-kimutatását is magában foglaló számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a felelős társaságirányítási jelentés elkészítéséről, és ezeket a Közgyőlés elé terjeszti az adózott eredmény felhasználására vonatkozó indítvánnyal együtt;

(c) köteles gondoskodni a Társaság könyveinek szabályszerő vezetéséről, beleértve többek között a számviteli nyilvántartásokat és a részvénykönyvet is;

(d) a jogszabály és az Alapszabály által meghatározott keretek között a szükséges bejelentéseket a Cégbíróság felé megteszi, illetve intézkedik a szükséges közzétételekről;

(e) az üzleti év végén jelentést készít a Közgyőlés részére a Társaság gazdálkodásáról, a Társaság vagyonáról, a Társaság pénzügyi helyzetéről és a Társaság üzletpolitikájáról;

(f) jóváhagyja a Társaság éves üzleti tervét, amely üzleti terv egyben a vezetés részére a Társaság éves mőködéséhez szükséges felhatalmazásokat is megadja;

(g) olyan bizottságokat hozhat létre, amelyek tagjai kizárólag az Igazgatóság tagjai lehetnek és melyekre hatáskörének egy részét átruházhatja,

(h) jogosult az Igazgatósági tagok és az Igazgatóságon kívülálló személyekből bizottság létrehozására, és ezen bizottságoknak a megfelelő felhatalmazást megadni;

(i) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Társaság munkavállalóival szemben, az általa meghatározott Szervezeti és Mőködési Szabályzatban foglaltak szerint;

(j) Hatáskörébe tartozik az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés módosítások kezdeményezése és jóváhagyása a Társaság részéről,

(k) három havonta jelentést készít a Felügyelő Bizottság részére az ügyvezetésről, a Társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról;

(l) a Közgyőlés felhatalmazása alapján gondoskodik saját részvény vásárlásáról és köteles gondoskodni a saját részvény elidegenítéséről;

(m) dönt a Társaság alaptőkéjének hatáskörébe utalt felemeléséről, és az ezzel kapcsolatos Alapszabály módosításról

(n) megköti a közgyőlés könyvvizsgáló megválasztására vonatkozó határozatának meghozatalától számított 90 napon belül a tevékenység ellátására vonatkozó szerződést a Könyvvizsgálóval.

7.4.2. A Társaság és ellenőrző befolyással rendelkező részvényesei, illetőleg azok anya- vagy leányvállalatai között létrejött valamennyi 100.000 USD-nak megfelelő forint összeget elérő vagy azt meghaladó értékő ügyletet be kell jelenteni a Társaság Igazgatóságának.

7.5. Határozatképesség, határozathozatal

(a) Az Igazgatóság ülése akkor határozatképes, ha azon legalább hat Igazgatósági tag jelen van.

(b) Az Igazgatóság minden tagjának egy szavazata van. A határozathozatal részletes szabályait az Igazgatóság ügyrendje határozza meg.

7.6. Jegyzőkönyv

(a) Az Igazgatóság üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni az Igazgatóság Ügyrendjében foglaltak szerint.

(b) A jegyzőkönyvet az Igazgatóság ülésének elnöke, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá. A jegyzőkönyvet egy másik jelenlévő igazgatósági tag hitelesíti. Az ülés jegyzőkönyvét az Igazgatóság tagjai, valamint a Felügyelő Bizottság elnöke részére akkor is meg kell küldeni, ha az ülésen nem vettek részt.

7.7. Lemondás, elhalálozás

Az Igazgatóság köteles a lemondástól vagy elhalálozástól számítva a lehető legrövidebb időn belül a Közgyőlést összehívni, ha az Igazgatóság tagjának lemondása vagy elhalálozása következtében az Igazgatóság tagjainak száma hat alá csökken. Ha az Igazgatóság a fenti kötelezettségének nem tesz eleget, a Felügyelő Bizottság hívja össze a Közgyőlést.

7.8. Az Igazgatóság tagjainak felelőssége

Az Igazgatóság tagjai az ilyen tisztséget betöltő személyektől általában elvárható gondossággal és - ha Gt. kivételt nem tesz – a gazdasági társaság érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek eljárni. Az Igazgatóság tagjai a polgári jog általános szabályai szerint felelnek a Társasággal szemben a jogszabályok, az Alapszabály, illetve a Közgyőlés által hozott határozatok, illetve ügyvezetési kötelezettségeik megszegésével a Társaságnak okozott károkért. Az Igazgatósági tagok Társasággal szembeni kártérítési felelőssége a Polgári Törvénykönyv közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint egyetemleges. Ha a kárt a testületi ügyvezetés határozata okozta mentesül a felelősség alól az a tag, aki a döntésben nem vett részt vagy a határozat ellen szavazott.

Korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az Igazgatóság tagjai azokért a károkért, amelyek a cégjegyzékbe bejelentett adat, jog vagy tény valótlanságából, illetve a bejelentés késedelméből vagy elmulasztásából származnak, ideértve azt is, ha a számviteli törvény szerinti beszámoló, valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállítása és nyilvánosságra hozatala nem a számviteli törvény előírásainak megfelelően történt.

8. A Felügyelő Bizottság

8.1. A Felügyelő Bizottság jogállása

A Felügyelő Bizottság a Közgyőlés részére ellenőrzi a Társaság ügyvezetését. A jogszabályokban biztosított hatáskörén belül az Igazgatóság bármely tagjától illetve a Társaság vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a Társaság könyveit és iratait megvizsgálhatja.

8.2. A Felügyelő Bizottság tagjai

8.2.1. A Felügyelő Bizottság 3-15 tagból áll. A tagokat az évi rendes Közgyőlés választja meg. A Felügyelő Bizottság tagjainak megbízatása három éves időtartamra, az évi rendes Közgyőlés időpontjától a megválasztásuk évét követő harmadik év május 31. napjáig szól azzal, hogy amennyiben a megbízatásuk lejáratának évében az évi rendes Közgyőlés május 31. napját megelőzően kerül megtartásra, úgy a megbízatás a Közgyőlés napjával jár le.

8.2.2. A Felügyelő Bizottság mindenkor megválasztott tagjai többségének független személynek kell lennie. Függetlennek minősül a Felügyelő Bizottsági tag, ha részvénytársasággal Felügyelő Bizottsági tagságán kívül más jogviszonyban nem áll.

8.2.3. Nem minősül függetlennek a Felügyelő Bizottság tagja különösen akkor, ha

a) a társaság munkavállalója vagy volt munkavállalója, e jogviszonyának megszőnésétől számított öt évig;

b) a társaság vagy vezető tisztségviselői számára és javára ellenérték fejében szakértői vagy más megbízási jogviszonyban tevékenységet folytat;

c) a társaság olyan részvényese, aki közvetve vagy közvetlenül a leadható szavazatok legalább harminc százalékát birtokolja vagy ilyen személynek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont] vagy élettársa;

d) közeli hozzátartozója a társaság valamely - nem független - vezető tisztségviselőjének vagy vezető állású munkavállalójának;

e) a társaság eredményes mőködése esetén Felügyelő Bizottsági tagsága alapján vagyoni juttatásra jogosult, vagy az Felügyelő Bizottsági tagságért járó díjon kívül bármilyen javadalmazásban részesül a társaságtól, illetve a társasághoz kapcsolt vállalkozástól;

f) a társaság nem független tagjával egy másik gazdasági társaságban olyan jogviszonyban áll, amely alapján a nem független tagnak irányítási, ellenőrzési joga van;

g) a társaság független Könyvvizsgálója, vagy a Könyvvizsgáló alkalmazottja vagy partnere e jogviszony megszőnésétől számított három évig;

h) vezető tisztségviselő vagy vezető állású munkavállaló egy olyan gazdasági társaságban, amelynek független igazgatótanácsi tagja egyben a nyilvános társaság vezető tisztségviselője.

8.2.4. A Felügyelő Bizottság munkavállalói képviselőit - a szakszervezet véleményének meghallgatása után - az Üzemi Tanács jelöli megválasztásra.

8.2.5. Ha a Közgyőlés új Felügyelő Bizottsági tagot választ, illetve, ha a Felügyelő Bizottság létszámának növekedése vagy valamely Felügyelő Bizottsági tag megbízatásának megszőnése vagy visszahívás miatt új tag megválasztására kerül sor, az újonnan megválasztott Felügyelő Bizottsági tag megbízatásának ideje megegyezik a Felügyelő Bizottság megbízatásának időtartamával.

8.3. Kötelezettségek

A Felügyelő Bizottság köteles megvizsgálni a Közgyőlés napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést és minden olyan előterjesztést, amely a Közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a Közgyőlés csak a Felügyelő Bizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat. Az Igazgatóság javaslata az osztalékfizetésről és a felelős társaságirányítási jelentésről csak a FEB előzetes jóváhagyásával terjeszthető Közgyőlés elé. A Felügyelő Bizottság jelentését a Felügyelő Bizottság elnöke (elnökhelyettese), távollétében a Felügyelő Bizottság valamelyik tagja ismerteti az adott napirendi pont tárgyalásakor.

8.4. Eljárási szabályok

8.4.1. A Felügyelő Bizottság testületként jár el. Tagjai sorából elnököt (szükség esetén elnökhelyettest) választ. Ügyrendjét maga állapítja meg, melyet a Közgyőlés hagy jóvá.

8.4.2. A Felügyelő Bizottság üléseit a Felügyelő Bizottság elnöke hívja össze. A Felügyelő Bizottság bármely tagja jogosult - az ok és cél megjelölésével írásban - haladéktalanul összehívni a Felügyelő Bizottságot, ha a Felügyelő Bizottság elnöke az erre vonatkozó írásbeli kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül a kérésnek nem tesz eleget és az ülést 30 napon belüli időpontra nem hívja össze.

8.4.3. A Felügyelő Bizottság ülése akkor határozatképes, ha a mindenkor megválasztott tagjainak 2/3-a jelen van. Amennyiben a Felügyelő Bizottság három tagból áll, illetőleg a 2/3 három főnél kevesebb, úgy a határozatképességhez három tag jelenléte szükséges. Ha a Felügyelő Bizottság tagjainak száma három alá csökken, vagy nincs aki az ülését összehívja, az Igazgatóság köteles összehívni a Közgyőlést a Felügyelő Bizottság rendeltetésszerő mőködésének helyreállítása érdekében.

8.4.4. A Felügyelő Bizottság üléseit a Felügyelő Bizottság elnöke vezeti. A Felügyelő Bizottság elnöke jelöli ki a jegyzőkönyvvezetőt és a jegyzőkönyvet hitelesítő felügyelő bizottsági tagot, szavazásra bocsátja a kérdéseket és kihirdeti a szavazás eredményét.

8.4.5. A Felügyelő Bizottság minden üléséről jegyzőkönyvet kell vezetni a Felügyelő Bizottság Ügyrendjében foglaltak szerint.

8.5. A Közgyőlés összehívása a Felügyelő Bizottság által

A Felügyelő Bizottság - általa javasolt napirenddel - rendkívüli Közgyőlést hív össze, ha megítélése szerint az ügyvezetés tevékenysége jogszabályba, Alapszabályba, illetve a Közgyőlés határozatába ütközik, vagy egyébként sérti a Társaság vagy a részvényesek érdekeit.

8.6. A Felügyelő Bizottság tagjainak felelőssége

A Felügyelő Bizottság tagjai a Ptk. közös károkozásra vonatkozó szabálya szerint korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a Társaságnak az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott kárért, ideértve a számviteli törvény szerinti beszámoló,

valamint a kapcsolódó üzleti jelentés összeállításával és nyilvánosságra hozatalával összefüggő ellenőrzési kötelezettség megszegését is.

8.7. Audit Bizottság

8.7.1. A Felügyelő Bizottság (FEB) függetlennek minősülő tagjaiból a Közgyőlés 3-5 fős Audit Bizottságot (AB) választ az egyes tagok FEB tagságával megegyező időtartamra. Az Audit Bizottság a Gt-ben, a jelen Alapszabályban meghatározott jogkörén belül, a Budapesti Értéktőzsde és a New York-i Részvénytőzsde (a New York Stock Exchange, „NYSE”), valamint az USA Tőzsdefelügyeleti Bizottsága (a US Securities and Exchange Commission, „SEC”) szabályzatainak és előírásainak, továbbá az USA 1934. évi Értékpapír és Tőzsde Törvényében (a US Securities Exchange Act of 1934, az „Amerikai Tőzsdetörvény”) foglalt előírások és szabályok betartása mellett, függetlenül jár el.

8.7.2. Az Audit Bizottság célja többek között az, hogy felügyelje (1) a Társaság pénzügyi beszámolóinak integritását (2) azt, hogy a Társaság eleget tesz-e azon jogi és szabályozói követelményeknek, amelyekre az Audit Bizottság 8.7.5 pontban részletesen meghatározott hatásköre és feladatköre kiterjed, (3) a Társaság független külső könyvvizsgálójának (a

„Könyvvizsgáló”) kvalifikációit, függetlenségét (4) a Társaság belső ellenőrzési rendszerének és független könyvvizsgálóinak teljesítményét.

8.7.3. Az Audit Bizottság tagjának csak olyan FEB tag választható, aki mind az SEC és az NYSE, mind a Gt., az Amerikai Tőzsdetörvény és a Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény előírásai és szabályai alapján megfelel az Audit Bizottsági tagságra vonatkozó függetlenségi követelménynek. Az Audit Bizottság legalább egy tagja meg kell, hogy feleljen a SEC pénzügyi szakértőre vonatkozó előírásainak, továbbá az Audit Bizottság legalább egy tagjának rendelkeznie kell számviteli és/vagy könyvvizsgálói szakképesítéssel. Az Audit Bizottság Elnökét és pénzügyi szakértőjét az Audit Bizottság tagjai választják meg.

8.7.4. Ha az Audit Bizottság tagjainak létszáma 3 alá csökken, úgy az Igazgatóság köteles összehívni a Közgyőlést az Audit Bizottság rendeltetésszerő mőködésének helyreállítása érdekében. Az Audit Bizottság Ügyrendjét és Előzetes jóváhagyási szabályzatát maga állapítja meg. Az Audit Bizottság titkári teendőit saját Titkársága látja el. Az Audit Bizottság tevékenységéről az ügyrendjében foglaltak szerint, időszakonként tájékoztatja a Felügyelő Bizottságot.

8.7.5. A Gt. 311. § (2) bekezdésében foglalt hatáskörökön túl az Audit Bizottság feladatai különösen:

i. Közvetlenül felelős azon Könyvvizsgáló munkájának felügyeletéért, akinek feladata a könyvvizsgálati jelentés elkészítése vagy kibocsátása, egyéb könyvvizsgálatok, felülvizsgálatok vagy hitelesítések elvégzése a Társaság számára;

ii. Közvetlenül javaslatot tesz a Közgyőlésnek a Könyvvizsgáló megválasztása, javadalmazása és visszahívása vonatkozásában;

iii. Előzetesen jóváhagyja a Könyvvizsgáló által a Társaság számára végzendő, audit és nem audit jellegő szolgáltatásokat és azok díjait – kivéve a Közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozó díjakat –, a Könyvvizsgáló Társaságtól való függetlenségének biztosítása érdekében;

iv. Figyelemmel kíséri az audit díjak ésszerőségét és a Könyvvizsgáló által elvégzett munka minőségét (pl. az auditot végző személyek körét, tapasztalatát, várható munkaórák számát és időbeli teljesülését);

v. Figyelemmel kíséri, hogy a Könyvvizsgáló eleget tesz-e a szakmai követelményeknek és az összeférhetetlenségi előírásoknak, együttmőködik a Könyvvizsgálóval és szükség esetén a Könyvvizsgálóval kapcsolatos intézkedés megtételére tesz javaslatot a Felügyelő Bizottság, az Igazgatóság illetve a Közgyőlés számára;

vi. Legalább évente, de a Könyvvizsgáló megválasztására vonatkozó javaslat megtétele előtt minden alkalommal a Könyvvizsgálótól egy írásos jelentést szerez be, és áttekinti azt. E jelentés bemutatja (a) a Könyvvizsgáló cégének belső minőségellenőrzési rendszerét, (b) az összes olyan jelentős problémát, amelyet a Könyvvizsgáló cégének legutóbbi belső minőségi ellenőrzése, más könyvvizsgáló cég általi vizsgálata (peer review), illetve bármely kormányzati vagy szakmai hatóság által a megelőző öt évben, a Könyvvizsgáló cégének egy vagy több független könyvvizsgálata vonatkozásában lefolytatott vizsgálat vagy nyomozás tárt fel, valamint azon lépéseket, amelyeket e problémák kezelése érdekében tettek, (c) a Könyvvizsgáló, illetve bármely a Társaság vagy kapcsolt vállalkozása részére a Könyvvizsgáló nevében könyvvizsgálati munka elvégzésére kijelölt személy, illetve a Könyvvizsgáló Könyvvizsgáló cégének bármely partnere vagy azok közeli hozzátartozója (a Magyar Polgári Törvénykönyv meghatározásra szerint), valamint (i) a Társaság vagy annak bármely kapcsolt vállalkozása, illetve (ii) a Társaság vagy annak bármely kapcsolt vállalkozása Igazgatóságának, Felügyelő Bizottságának, Menedzsment Bizottságának bármely tagja közötti kapcsolatot;

vii. A Könyvvizsgálóval együttmőködve áttekint a Társaság könyvvizsgálatával kapcsolatos minden problémát és nehézséget, valamint a Társaság menedzsmentje által ezen problémák megoldása érdekében tett lépéseket;

viii. Közremőködik a Társaság menedzsmentje és a Könyvvizsgáló között felmerülő, a Társaság pénzügyi jelentéskészítésével kapcsolatos bármely nézeteltérés megoldásában;

ix. Meghatározza azokat a körülményeket és feltételeket, amelyek mellett a Könyvvizsgáló munkavállalóit, illetve korábbi munkavállalóit a Társaság vagy annak kapcsolt vállalkozása alkalmazhatja, illetve megbízhatja;

x. Megvizsgálja és véleményezi (a) a Számviteli Törvény szerinti pénzügyi beszámolókat, illetve (b) az ilyen beszámolók elfogadására, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozóan tett javaslatokat, mielőtt azok előterjesztésre kerülnének a Felügyelő Bizottság elé;

xi. Áttekinti és véleményezi a Nemzetközi Pénzügyi Xxxxxxxxx Xxxxxxxxxx („IFRS”) szerint készített pénzügyi beszámolókat, a Könyvvizsgálói véleményt, különösen az IFRS számviteli irányelveinek vagy gyakorlatának változásával, a könyvvizsgálatból eredő korrekciók, nyereségesség előfeltételeivel stb. összefüggésben;

xii. Megbeszélést tart a Könyvvizsgálóval és a Társaság menedzsmentjével az előbbi két pontban említett jelentések megbeszélése és észrevételezése céljából;

xiii. Áttekinti és véleményezi a Vezetői Levelet (Management Letter);

xiv. Áttekinti és véleményezi a tőzsdéknek, az SEC-nek és más pénzügyi hatóságoknak benyújtandó jelentéseket;

xv. Megvitatja a Társaság árbevételeivel kapcsolatos sajtóközleményeket, továbbá elemzők és rangsoroló intézetek (rating agencies) részére átadott pénzügyi információkat és árbevételi adatokat;

xvi. Áttekinti és véleményezi a belső ellenőrzési környezetet a pénzügyi jelentéskészítésre ható belső kontroll környezetet, és a pénzügyi jelentésekben alkalmazott eljárásokat, továbbá szükség esetén javaslatot tesz a Felügyelő Bizottság, illetve az Igazgatóság részére a pénzügyi jelentések elkészítésével összefüggésben szükséges lépésekre;

xvii. Áttekinti és véleményezi a belső ellenőrzési funkció hatékonyságát;

xviii. Áttekinti és véleményezi a belső ellenőrzési munkatervet;

xix. Áttekinti és véleményezi a belső ellenőrzési tevékenységről szóló beszámolót;

xx. Áttekinti és véleményezi a kiemelt jelentőségő (A) pénzügyi tárgyú belső ellenőrzési jelentéseket;

xxi. Áttekinti, véleményezi és megfelelő esetben jóváhagyja az Igazgatóság vagy a Társaság menedzsmentje által az Audit Bizottság részére benyújtott, a Csoport megfelelési igazgató megválasztására, javadalmazására és visszahívására vonatkozó javaslatokat, továbbá felügyeli a Csoport megfelelési igazgató tevékenységét a Csoport megfelelési kézikönyvben, valamint a kapcsolódó belső iránymutatásokban és utasításokban leírtak szerint;

xxii. Áttekinti, megvitatja és észrevételezi a Társaságnak a kockázatok felmérésére és kockázatkezelésre vonatkozó iránymutatásait;

xxiii. Meghatározza azon eljárásokat, amelyek (a) biztosítják a számviteli, belső számvitel-ellenőrzési vagy könyvvizsgálati ügyekkel kapcsolatban a Társasághoz beérkező panaszok fogadását, nyilvántartását és kezelését, illetve (b) lehetővé teszik a megkérdőjelezhető számviteli vagy könyvvizsgálati ügyekben a Társaság alkalmazottai által tett bizalmas, névtelen bejelentések kezelését;

xxiv. Szükség szerint független belső vizsgálatot folytat (a) a Társaság szerződéseivel és/vagy a Társaság által teljesített kifizetésekkel kapcsolatosan, (b) a Társaság könyveinek, nyilvántartásainak pontosságával és megbízhatóságával kapcsolatos kérdésekben, (c) a Könyvvizsgáló, a Csoport megfelelési igazgató és/vagy a belső ellenőrzés által megfogalmazott kérdésekkel és aggályokkal kapcsolatosan, és/vagy (d) a Társaságnak és/vagy a Társaság bármely munkavállalójának vagy tisztségviselőjének az USA Külföldi korrupciós gyakorlatról szóló törvényén (Foreign Corrupt Practices Act), a magyar Büntető Törvénykönyv 258/B - 258/F paragrafusain, az Amerikai Tőzsdetörvényen, az USA 2002. évi Sarbanes-Oxley törvényén vagy (e) bármely más ország hasonló irányadó jogszabályi rendelkezésein alapuló esetleges felelősségével kapcsolatban;

xxv. A fenti pontban leírt vizsgálat során (a) – a személyes adatok védelméről szóló jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével – megvizsgálja a Társaság könyveit, nyilvántartásait, szerződéseit és más dokumentumait (beleértve a nyomtatott és elektronikus dokumentumokat, ideértve minden e-mailt, dokumentumot vagy más adatot, amelyek a Társaság rendszerein és/vagy eszközein fellelhetők), továbbá (b) meghallgatja a Társaságnak a vizsgálat szempontjából releváns információkkal rendelkező alkalmazottait, tisztségviselőit és igazgatóit, valamint bármely más ilyen információkkal rendelkező harmadik személyt;

xxvi. Amennyiben szükséges – a személyes adatok védelméről szóló jogszabályi rendelkezések figyelembe vételével – tájékoztatja a vizsgálat alapjául szolgáló tényekről és körülményekről, valamint a vizsgálat eredményéről a Xxxxxxxxxxxxxx, az illetékes felügyeleti, végrehajtó és szabályozó hatóságokat (beleértve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, az SEC-t, az USA Department of Juctice-t és bármely más hatóságot, amelynek tájékoztatása a hatályos jogszabályok alapján vagy egyébként a Társaság érdekében szükséges);

xxvii. A vizsgálat eredményétől függően (a) az Igazgatósághoz továbbítja a felmerült problémák orvoslásának módjára a menedzsment, a külső tanácsadó és/vagy az Audit Bizottság által tett javaslatokat, (b) áttekinti és értékeli a korrekciós intézkedések végrehajtását, és (c) tájékoztatja az illetékes felügyeleti és igazságügyi hatóságokat a korrekciós intézkedések végrehajtásáról, és (d) tájékoztatja a Könyvvizsgálót.

8.7.6. Az Audit Bizottság, amennyiben úgy ítéli meg, hogy feladatai ellátásához szükséges, külső tanácsadó(k) igénybevételére jogosult. Így különösen a fenti 8.7.5 pontban leírt független vizsgálat lefolytatásával, illetve az Audit Bizottság hatóságok előtti képviseletével külső jogi tanácsadót és más tanácsadókat bízhat meg.

8.7.7. A Társaság köteles biztosítani a megfelelő pénzügyi fedezetet a következőkre: (a) azon független külső könyvvizsgáló díja, akinek feladata a könyvvizsgálói jelentés elkészítése illetve kibocsátása, egyéb könyvvizsgálatok, felülvizsgálatok vagy hitelesítések elvégzése a Társaság számára, (b) az Audit Bizottság által igénybevett külső tanácsadók díjazása és (c) az Audit Bizottság rendes adminisztratív költségei, amelyek feladatai ellátásához megfelelőek és szükségesek.

A fenti (b) és (c) szerinti díjakat és költségeket az Audit Bizottság állapítja meg saját belátása szerint, a fenti (a) szerinti, a Közgyőlés kizárólagos hatáskörébe tartozó díjak és költségek vonatkozásában pedig javaslatot tesz a Közgyőlés részére.

9. A könyvvizsgáló

9.1. Választás

A könyvvizsgálót a Társaság Közgyőlése határozott időre, de legfeljebb két éves időtartamra választja meg. A könyvvizsgálói megbízatás elfogadásának az minősül, ha a Könyvvizsgáló megválasztását követő 90 napon belül megbízási szerződést köt a Társasággal. A határidő eredménytelen elteltével a Könyvvizsgáló megválasztása hatálytalanná válik és a közgyőlésnek más Könyvvizsgálót kell választania.

9.2. A könyvvizsgáló kötelezettségei

(a) A könyvvizsgáló köteles megvizsgálni minden mérleget és eredmény-kimutatást magában foglaló számviteli törvény szerinti beszámolót, valamint minden, a Közgyőlés elé terjesztendő lényeges üzleti jelentést az adatok hitelessége és a hatályos magyar jogszabályokkal való összhangja szempontjától. A könyvvizsgáló a fentiekkel kapcsolatos megállapításait tartalmazó jelentését a Közgyőlés elé terjeszti.

(b) A könyvvizsgáló köteles minden szükséges szakmai támogatást megadni az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tevékenységéhez.

9.3. A könyvvizsgáló jogai és felelőssége

A könyvvizsgáló jogosult minden, a Társaság tevékenységére vonatkozó információhoz hozzájutni. Kötelezettségeinek teljesítése érdekében:

(a) felvilágosítást kérhet az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjaitól, illetve a Társaság munkavállalóitól;

(b) ellenőrizheti és megvizsgálhatja a Társaság pénztárát, könyveit, értékpapír- és áruállományát, szerződéseit és bankszámláját;

(d) szükség esetén tanácskozási joggal részt vehet az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság ülésein;

(e) köteles a Felügyelő Bizottságot és az Audit Bizottságot értesíteni és az Igazgatóságtól a Közgyőlés összehívását kérni, ha:

(i) tudomására jut, hogy a Társaság vagyonának jelentős csökkenése várható; vagy

(ii) olyan tényt észlel, amely az Igazgatóság vagy a Felügyelő Bizottság tagjainak Gt-ben meghatározott felelősségét vonja maga után;

(f) Amennyiben a Közgyőlést nem hívják össze, vagy a Közgyőlés a jogszabályok által megkívánt döntéseket nem hozza meg, a Könyvvizsgáló köteles erről a törvényességi felügyeletet ellátó Cégbíróságot értesíteni.

9.4. A könyvvizsgálói összeférhetetlenség

Az alapító, a részvényes, az Igazgatóság tagjai, vagy a Felügyelő Bizottság tagjai és ezek hozzátartozója (Ptk. 685. §. b) pont, élettársa és a Társaság dolgozója nem választhatóak meg könyvvizsgálóvá mindaddig, amíg jogviszonyban állnak a Társasággal és az azt követő három éven belül, és nem lehetnek a könyvvizsgáló alkalmazottai, illetve nem lehet tulajdonosi érdekeltségük a könyvvizsgáló cégében, a Társasággal való jogviszonyuk időtartama alatt és az azt követő három éven belül. A Társaság könyvvizsgálójává az választható, aki az erre vonatkozó jogszabály szerint a könyvvizsgálók nyilvántartásában szerepel.

Egyebekben a könyvvizsgálóra vonatkozó szakmai képesítési és etikai követelményeket, valamint az előző pontban fel nem sorolt további összeférhetetlenségi szabályokat külön törvény állapítja meg.

10. Cégjegyzés

A céget (i) az Igazgatóság két tagja, vagy (ii) az Igazgatóság egy tagja és a Társaságnak az Igazgatóság két tagja által e célból felhatalmazott alkalmazottja vagy (iii) a Társaságnak az Igazgatóság két tagja által erre felhatalmazott két alkalmazottja akként jegyzi, hogy a Társaság géppel vagy kézzel előírt, előnyomott vagy előre nyomtatott cégszerő neve (cég) alá, a Cégbíróságnak benyújtott hiteles cégaláírási nyilatkozatuknak megfelelően együttesen írják alá a nevüket.

11. A társaság alaptőkéjének felemelése

11.1. Az alaptőke felemelésének esetei

A Társaság alaptőkéjének felemelését a Közgyőlés határozatával összhangban kell végrehajtani új részvények nyilvános forgalomba hozatala vagy zártkörő kibocsátása, illetve az alaptőkén felüli vagyon alaptőkévé alakítása, vagy átváltoztatható kötvény részvénnyé történő átalakítása útján.

Az alaptőke felemelését elhatározó, illetve az arról döntő közgyőlési határozat érvényességének feltétele, hogy a tőkeemeléssel közvetlenül érintett, továbbá az alapszabály által érintettnek minősített részvényfajta, illetve részvényosztály részvényesei az alaptőke felemeléséhez részvénysorozatonként külön is hozzájáruljanak. Ennek során a részvényhez főződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések - kivéve a saját részvényre vonatkozó korlátokat - nem alkalmazhatók.

Amennyiben bármelyik részvényfajtánál a háromnegyedes többségi elfogadás nem érhető el, a tőkeemelésre vonatkozó javaslatot le kell venni a napirendről. Ez a szabály megfelelően irányadó az igazgatóságot tőkeemelésre felhatalmazó közgyőlési határozat esetén is.

11.2. Jegyzési elsőbbség

11.2.1. Ha az alaptőke felemelésére pénzbeli hozzájárulás ellenében kerül sor, a részvényeseket - ezen belül első helyen a forgalomba hozott részvényekkel azonos részvénysorozatba tartozó részvénnyel rendelkező részvényeseket -, majd az átváltoztatható, illetve a jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosait - ebben a sorrendben – a jelen Alapszabályban meghatározott feltételek szerint jegyzési elsőbbségi, illetve a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog illeti meg.

11.2.2. A Társaság köteles hirdetményi úton tájékoztatni a részvényeseket, illetve az átváltoztatható és a jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosait a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog gyakorlásának lehetőségéről és módjáról, így a megszerezhető részvények névértékéről, illetve kibocsátási értékéről, valamint e jog érvényesítésére nyitva álló - tizenöt napos - időszak kezdő és zárónapjáról.

11.2.3. A jegyzési, illetve a részvények átvételére vonatkozó elsőbbségi jog gyakorlását a közgyőlés - az igazgatóság írásbeli előterjesztése alapján - kizárhatja. Ebben az esetben az igazgatóságnak az előterjesztésben be kell mutatnia a jegyzési elsőbbségi jog kizárására irányuló indítvány indokait, valamint a részvények tervezett kibocsátási értékét.

Az előterjesztés tartalma és tárgyalása:

Az Igazgatóság az ügyrendjében meghatározott szabályok betartásával megtárgyalja, és döntést hoz a javaslat jóváhagyásáról, majd azt elfogadás céljából a Közgyőlés elé terjeszti.

Az előterjesztésben meg kell határoznia:

▪ a részvények névértékét, darabszámát, sorozatát

▪ új részvények zártkörő forgalomba hozatalánál a részvények átvételére vonatkozó kötelezettségvállalást tartalmazó nyilatkozatot tett személy/személyek megjelölését

▪ az alaptőke-emelés módját

▪ a jegyzési minimumot

▪ az Alapszabály módosításának tervezetét

▪ a részvények kibocsátási értékét és befizetésének feltételeit

▪ nem pénzbeli hozzájárulás esetén az annak szolgáltatásával kapcsolatos adatokat

▪ egyéb lényeges adatot.

11.3. Érvénytelen részvényjegyzés

A részvényesnek a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásával megvásárolt részvény jegyzése érvénytelen, ha az Alapszabály valamely rendelkezésébe ütközik.

11.4. Zártkörő részvénykibocsátás

A Közgyőlés vagy a Közgyőlés határozatában foglalt felhatalmazás alapján az Igazgatóság úgy határozhat, hogy a Társaság alaptőkéjének felemelése során kibocsátandó új részvények jegyzésére kizárólag az alaptőke felemeléséről döntő Közgyőlési vagy Igazgatósági határozatában kijelölt személyek, illetve részvényesek jogosultak. Ha a Közgyőlés vagy Igazgatóság által meghatározott személyek, illetve részvényesek nem jegyeztek a részvényjegyzésre megállapított zárónapig a jegyzési minimumnak megfelelő összegő részvényt, az alaptőke felemelését meghiúsultnak kell tekinteni.

11.5. Az alaptőkén felüli vagyon átváltoztatása alaptőkévé

A Társaság az alaptőkéjét alaptőkén felüli vagyonával vagy annak egy részével felemelheti, ha a számviteli törvény szerinti, az előző üzleti évre vonatkozó éves beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbenső mérlege alapján a tőkeemelés fedezete biztosított, és alaptőkéje a tőkeemelést követően sem haladja meg a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőke összegét. Az alaptőkén felüli vagyon fedezetének megállapításával összefüggésben az éves beszámolóban és a közbenső mérlegben foglaltakat a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni.

A felemelt alaptőkére eső részvények a részvénytársaság részvényeseit ellenérték nélkül, részvényeik névértékének arányában illetik meg.

11.6. Feltételes alaptőke emelés átváltoztatható kötvény részvénnyé alakításával

11.6.1. A Közgyőlés feltételes alaptőke-emelést határozhat el, átváltoztatható kötvény forgalomba hozatalával. A kötvénytulajdonosok a feltételesen felemelt alaptőke terhére részvényeket igényelhetnek a Közgyőlés határozatának megfelelően. Az igényeket írásban kell előterjeszteni az Igazgatóságnál - a kötvények egyidejő benyújtásával - és meg kell jelölni az igényelt részvények számát és névértékét. Ha a kötvényeket a részvények névértékénél, illetve kibocsátási értékénél alacsonyabb összeggel bocsátották ki, a kötvénytulajdonos a bejelentéssel egyidejőleg köteles a kötvény és a részvény névértéke, illetve kibocsátási értéke közötti különbözetet a Társaságnak megfizetni. A nyilatkozat megtételével a kötvénytulajdonos jogosulttá válik részvényutalványra.

A kötvény kibocsátás konkrét feltételeit a Közgyőlés határozatban állapítja meg.

11.6.2. Feltételes alaptőke-emelést elhatározó közgyőlési határozatban meg kell határozni:

a) a kötvénykibocsátás módját (zártkörő, nyilvános)

a kibocsátandó kötvények számát, névértékét, illetve kibocsátási értékét, a kötvények sorozatát, a jegyzés helyét és idejét,

c) a kötvények részvénnyé történő átalakításának feltételeit és időpontját,

d) a kötvény futamidejét, a kamat vagy egyéb hozam megfizetésének feltételeit,

e) az aluljegyzés, illetve túljegyzés esetén követendő eljárást, valamint az allokáció szabályait,

f) zártkörő kötvény kibocsátása esetén a kötvények jegyzésére jogosult személyeket, és az általuk jegyezhető kötvények számát és egyéb jellemzőit.

12. A Társaság alaptőkéjének leszállítása

A Társaság jogosult alaptőkéjét leszállítani.

Az alaptőke leszállítására a Gt. X. fejezet 2. és 3. címében foglaltak az irányadók.

Az alaptőke leszállítására irányuló határozat érvényességének feltétele, hogy a tőkeleszállítás által érintett részvénysorozatok részvényesei a határozati javaslatot elfogadó szavazatok legalább háromnegyedes többségével az alaptőke leszállításához részvénysorozatonként külön is hozzájáruljanak. Ennek során a részvényhez főződő szavazati jog esetleges korlátozására vagy kizárására vonatkozó rendelkezések - kivéve a saját részvényre vonatkozó korlátokat - nem alkalmazhatók. Amennyiben a háromnegyedes többségi elfogadás nem érhető el, a tőkeleszállításra vonatkozó javaslatot le kell venni a napirendről.

Az alaptőke leszállításáról rendelkező közgyőlési határozatban részletes tájékoztatást kell nyújtani a részvényesi jogok gyakorlásának feltételeiről.

13. Összeférhetetlenség

Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai és a Társaság könyvvizsgálója, illetve ezeknek a Ptk. 685. §. b.) pontjában meghatározott közeli hozzátartozói, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyekben ezen személyeknek 10 %-ot meghaladó tulajdoni érdekeltsége van, nem rendelkezhetnek 5 %-ot meghaladó tulajdonosi érdekeltséggel, továbbá nem állhatnak alkalmazásban, nem lehetnek tisztségviselői, és nem lehet szerződéses megállapodásuk semmiféle olyan gazdálkodó szervezettel, amely a Társaságnak versenytársa, kivéve, ha azt jogszabály megengedi és a Közgyőlés 3/4-es szótöbbséggel felmentést biztosít a jelen pont rendelkezései alól.

A Gt. 25.§. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazásnak megfelelően az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai megválaszthatók olyan, a Társaságéval azonos tevékenységet is végző más gazdálkodó szervezetbe vezető tisztségviselőnek, illetve felügyelő bizottsági tagnak, amelyben a Társaság legalább 25% tulajdoni hányaddal és/vagy szavazati joggal rendelkezik.

Az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság tagjai, valamint azok közeli hozzátartozói (Ptk. 685. § b.) saját nevükben vagy javukra a bárki számára biztosított közcélú távközlési szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződéseket köthetnek a Társasággal. A fenti esetek nem érintik a társasági törvényben foglalt további összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat.

14. Az Igazgatósági tagok és Felügyelő Bizottsági tagok kártalanítása

14.1. Kártalanítás

A Társaság a jogszabályok által megengedett maximális mértékig kártalanítja az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság minden olyan volt és jelenlegi tagját, aki valamely fenyegető, függőben lévő avagy befejezett polgári, büntető vagy közigazgatási eljárásba vagy perbe a Társaságnál betöltött e tisztségénél fogva félként kényszerül vagy ennek veszélye fenyegeti, mindazon költségek (ideértve az ügyvédi költségeket is) viselésére kötelező ítélet, bírság vagy egyezségként fizetendő összegek tekintetében, amelyek a fenti eljárásokkal, illetőleg perekkel kapcsolatban ténylegesen és ésszerően merültek fel, amennyiben e személy jóhiszemően és oly módon cselekedett, amely ésszerő feltételezése szerint a Társaság legjobb érdekében állt, avagy nem tőnt a Társaság érdekeivel ellenkezőnek, illetőleg - büntető eljárás esetén - nem volt ésszerő oka azt hinni, hogy cselekedete jogellenes volt.

14.2. A költségek megelőlegezése

A Társaság valamely igazgatósági vagy felügyelő bizottsági tagja által bármely polgári, büntető vagy közigazgatási eljárásban vagy perben viselt költségeket (ideértve az ésszerő ügyvédi díjakat) az eljárás befejezése előtt is megtérítheti az érintett személynek, amennyiben az vállalja az összeg visszafizetését, ha megállapítást nyer, hogy a 14.1. pont szerint nem jogosult kártalanításra a Társaság részéről.

14.3. Biztosítás

A Társaságnak jogában áll biztosítást kötni és fenntartani az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság jelenlegi és volt tagjai javára bármely, az e minőségükben vagy azzal kapcsolatban a terhükre megállapított vagy általuk viselt felelősség vonatkozásában, függetlenül attól, hogy a Társaságnak az Alapszabály 14.1. és 14.2. pontjai avagy a jogszabályok alapján jogában áll-e őket az adott felelősség miatt kártalanítani.

15. Egyéb rendelkezések

15.1. Pénzügyi év

A Társaság üzleti éve megegyezik a naptári évvel.

15.2. Értesítések

A Társaság értesítéseit és hirdetményeit a Társaság honlapján (xxx.xxxxxxx.xx), a Budapesti Értéktőzsde Zártkörően Mőködő Részvénytársaság hivatalos közzétételi helyén (a Tőzsde Honlapján), a jogszabályban meghatározott esetekben pedig a Cégközlönyben is közzé kell tenni.

15.3. Kamat

Az osztalék után a Társaságot kamatfizetési kötelezettség nem terheli.

15.4. Jogváltozás

Ha a Gt.-nek az Alapszabály legutóbbi egységes szerkezetbe foglalásakor hatályban levő rendelkezései, különösen az Első rész (A gazdasági társaságok közös szabályai), valamint a Második rész (Az egyes gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok) X. fejezete (A részvénytársaság) módosításra kerülnek, az Alapszabály felülvizsgálatát és a szükséges változtatásokat a Gt.

módosítását követően haladéktalanul megtartandó Közgyőlés napirendjére kell tőzni, hogy elkerülhető legyen a részvényesek jogainak bármilyen sérelme a Gt. módosítás eredményeképpen.

15.5. Egyéb

A közgyőlés 20/2009. (VI.29.) sz. határozata értelmében a jelen Alapszabály teljes egészében a Társaság korábbi Alapszabályának helyébe lép. Következésképpen, a jelen Alapszabály hatálybalépésével egyidejőleg a Társaság korábbi Alapszabályának szövege és a Társaságnak a jelen Alapszabállyal ellentétes határozatai hatályukat vesztik. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Gt, valamint az irányadó egyéb jogszabályok hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

Budapest, 2009. június 29.

Az Alapszabályt egységes szerkezetbe foglalta, és az 1.4, 1.7, 1.8, 2.1, 15.2 és 15.5. pontokat érintő módosításokat ellenjegyezte:

.......................................

Xxxxx Xxxxxx vezető jogtanácsos

Document Metadata

Table of Contents

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Mőködő Részvénytársaság módosított és egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya

Document Metadata