PÁLYÁZAT CÍME

Szakmai Terv

Az EFOP 2.2.2-17 Intézményi ellátásról a közösségi alapú szolgáltatásokra való áttérés fejlesztése – intézményi férőhely kiváltás című felhíváshoz

PÁLYÁZAT CÍME

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

PÁLYÁZÓ NEVE

Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 1132 Budapest, Visegrádi u. 49.

KIVÁLTANDÓ BENTLAKÁSOS ENGEDÉLYES

Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény 8925 Búcsúszentlászló, Xxxxx Xxxxx xxxx 00.

Budapest, 2017. április

Tartalomjegyzék

1. Helyzetértékelés 3

1.1. A projekt háttere és indokoltsága 3

1.1.1. A szakterület elemzése 3

1.1.2. A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása 9

1.1.3. Az intézményi dokumentumok és az Intézményi Férőhely Kiváltási Terv felmérései alapján az engedélyes és környezetének bemutatása 10

2. A projekt céljai és tevékenységei 40

2.1. A projekt céljainak meghatározása 40

2.2. A fejlesztések célcsoportjai, az érintettek köre, a fejlesztések hatásterülete 46

2.3. Az új szolgáltatási struktúra bemutatása 48

2.4. Az elérendő célokhoz szükséges tevékenységek bemutatása 82

2.5. Indikátorok, műszaki-szakmai tartalomhoz és a mérföldkövekhez kapcsolódó mutatók 92

3. A szakmai és pénzügyi megvalósítás részletes ütemezése 95

3.1. A tervezett fejlesztés bemutatása 95

3.1.1. A megvalósulás helyszíne 95

3.1.2. Az előkészítéshez és a megvalósításhoz kapcsolódó feladatok meghatározása 100

3.1.3. A fejlesztés hatásainak elemzése 102

3.1.4. Pénzügyi terv 105

3.1.5. Kockázatelemzés 107

3.1.6. Fenntartás 110

3.2. Részletes cselekvési terv 111

3.2.1. A 2.3 pontban bemutatott új szolgáltatási struktúra kialakításához szükséges tevékenységek bemutatása 111

3.2.2. Az előkészítés és megvalósítás részletes feladatai és ütemezése 117

4. Projekt megvalósításának szervezeti keretei 125

4.1. A projektgazda és partnereinek bemutatása 125

4.1.1. A projektgazda bemutatása 125

4.1.2. A megvalósításban részt vevő partnerek bemutatása 131

4.1.3. A projektgazdának és partnereinek a projekthez kapcsolódó tapasztalatának bemutatása 133

4.2. A megvalósítás, projektirányítás és a fenntartás szervezete 135

5. A nyilvánosság biztosítása, kommunikációs tevékenység 140

5.1. A kommunikációs tevékenységek összefoglaló leírása 140

5.2. A célcsoportok és az érintettek kommunikációs szempontú elemzése, kommunikációs üzenetek megfogalmazása 140

5.3. Kommunikációs eszközök azonosítása 141

5.4. Kommunikációs ütemterv 144

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

Misszió:

Kiszámítható ellátások, szolgáltatások biztosítása, amely a társadalom minden tagja számára elérhető és választható – önállóságának minél magasabb szintű megtartása mellett – elsősorban a saját környezetében, vagy ahhoz a legközelebb. Az igénybevevő mindenkori szükségleteihez megoldást kínáló szolgáltatások egyes szintjei átjárhatók legyenek, és ne okozzák az életminőség romlását.

1. HELYZETÉRTÉKELÉS

1.1. A PROJEKT HÁTTERE ÉS INDOKOLTSÁGA

1.1.1. A szakterület elemzése

A pszichiátriai betegek megítélése a különböző civilizációkban nagyon eltérő volt. Bizonyos kultúrákban szent emberként tisztelték, míg másutt gonosz lelkektől vagy az ördögtől megszállott bűnösöknek tekintették őket, akiket a társadalom kivetett magából. A Bibliában, Xxxxx csodás gyógyításainak történetében is találkozunk pszichiátriai betegekkel: az ördöngösök meggyógyításához az ördögöt kellett kiűznie belőlük.

A pszichiátriai szakma még mindig létszám- és forráshiánnyal küzd, a tudományos előrejelzések szerint a

21. század a pszichiátriai betegségek évszázada lesz.

A szemléletváltozás és a közösségi hatások, valamint a jogalkotás demokratikus befolyásolási lehetőségeinek ismerete alapvető jelentőséggel bír. Az Európai Unió a lelki egészség megőrzését az elkövetkezendő évtizedek legfontosabb prioritásaként határozta meg, és a WHO-val együttműködve valamennyi európai országot összefogó egészségügyi programot fogadott el. (A WHO, 2005. január 12–15. Helsinki, Európai Miniszteri Konferencia „Európai Nyilatkozat a Mentális Egészségről – Szembenézve a kihívásokkal, megoldásokat keresve.”).

A lelki egészség legalább olyan fontos az embereknek, mint a testi egészség. Az egészségcsökkenés legalább 12%-áért a mentális és viselkedészavarok felelnek. A pszichiátriai ellátás nem szűkíthető le a kórházakban vagy az intézményekben végzett szakmai munkára, a betegek ellátása, jövője, visszailleszkedése a mindennapokban össztársadalmi felelősség kell, hogy legyen. Az Európai Unióban minden negyedik polgár érintett valamilyen mentális betegségben.

Történelmi áttekintés

A középkori és kora újkori Európában a szerencsétlen betegeket veréssel, éheztetéssel, lekötözéssel, hideg vízzel próbálták "megszabadítani a gonosztól". A 18. század közepéig igazából nem is betegeknek, hanem a bűnözőkhöz hasonló deviánsoknak tekintették őket, és ennek megfelelően bántak velük.

Nyugat-Európában a 18. század közepétől kezdtek külön intézményeket kialakítani a "tébolyodottaknak". Sokáig börtönök, szegényházak, esetleg kórházak elkülönített, zárt celláiban helyezték el őket. Az intézmények felállítása mögött több ok áll. Elsőrendű szerepet játszott a félelem, a betegek közveszélyességének túlbecsülése. A polgári társadalmak kialakulása során számos intézmény jött létre olyan feladatok megoldására, amelyeket a hagyományos társadalomban más szervezetek - mindenekelőtt a család és az egyházak - láttak el. Az "őrültek" bezárása mögött észrevehetjük a polgárság vágyát egy biztonságos, kiszámítható, világrendre. Az pszichiátriai betegségek társadalmi megítélése természetesen szoros kölcsönhatásban állt az orvostudomány álláspontjának alakulásával.

XIX. sz. előtt nem létezett pszichiátriai ellátás Magyarországon, csak az ispotályokban kezdtek külön helyiségeket kialakítani számukra. A xxxxx Xxxxx kórházban csaknem alapításától, 1795-től voltak elkülönített helyiségek pszichiátriai betegek számára. Önálló elmegyógyintézet létesítésére hazánkban 1842-ig nem került sor. A reformkori közvéleményt egyébként élénken foglalkoztatta az pszichiátriai

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

betegek ápolásának, őrzésének, gyógyításának kérdése, hasonlóan a börtönügyhöz: ennek megoldatlansága is szerepelt az ország elmaradottságának tünetei között. Az első korszerű hazai intézmény magánvállalkozásként jött létre 1842-ben Pesten. Xxxxx Xxxxxx a Városliget közelében, 100 holdas birtokán nyitotta meg 12 szobás tébolydáját. Az intézetben már nem pusztán őrizni, hanem gyógyítani is akarta pácienseit. A pszichiátriai betegek elhelyezése ügyében idehaza a forradalom után, az abszolutizmus idején történt előrelépés. 1851-ben rendeletben tiltották meg, hogy a pszichiátriai betegeket börtönökben helyezzék el. 1868. december 6-án nyílt meg az Országos Tébolyda, amelynek 300 ágya az egész országból várta a betegeket. A fokozatosan bővülő, a századfordulón már 1000 férőhelyes intézmény 1898-ban vette fel a Lipótmezei Elme- és Ideggyógyintézet nevet. A "gyógyintézet" kifejezés jelezte az idegrendszer és a lélek betegségeihez való viszony gyökeres megváltozását, legalábbis a tudományos gondolkodás szintjén. 1850-es években kezdődött el az elmeápolók képzése.

Súlyos tény, hogy a pszichiátriai ellátás ma Magyarországon mind a személyi, mind a tárgyi feltételeket illetően jelentősen elmarad a szükségestől, a nemzetközi elvárásoktól. A pszichiátriai betegeknél különösen nagy jelentősége van a percepciózavaroknak, mert ezeknek óriási jelentőségük van az észlelési élmények kialakításában, és ezek képezik a biológiai alapot.

Európában jelentős erőfeszítések történnek annak érdekében, hogy a krónikus mentális betegségben szenvedő betegek számára nyújtott ellátás súlypontját elmozdítsák a pszichiátriai otthonokból a közösségek felé. A deinstitualizáció (intézményektől való függetlenítés) és a közösségi alapú ellátás nyújtása a mentális egészségügyi reformok egyik kihívása.

Az Európai Unió 2005‐ben Zöldkönyvet tett közzé a lakosság mentális egészségügyének javítására, amelyben lefektette a mentális egészségügyre vonatkozó stratégiát, és keretrendszert dolgozott ki a tagállamok és az Európai Bizottság közötti az információcserére és együttműködésre (Council of the European Union 2011).

2008‐ ban "A Lelki Egészség és Jól-lét Európai Paktuma" (European Pact for Mental Health and Well- being) cselekvésre szólított fel a megbélyegzés és a társadalmi kirekesztés leküzdésére a társadalomba beágyazott mentális egészségügyi szolgáltatások segítségével.

A Bizottság részéről jelenleg folyamatban van egy közös cselekvés kidolgozása a mentális egészségügy és jól‐lét témájában (European Commission 2012). A cselekvés egyik fő célkitűzése a közösség alapú szolgáltatások kialakítása és a szociálisan befogadó mentális egészségügy szemléletének elterjesztése. Európában jelenleg széleskörű a konszenzus abban, hogy a krónikus mentális betegek ellátása megfelelőbb módon történhet a közösség alapú szolgáltatásokon keresztül, mint a hagyományos pszichiátriai otthonokban. Ennek ellenére több országban a krónikus mentális betegek ellátása továbbra is nagyobb pszichiátriai kórházakban vagy szociális ellátó intézményekben történik, ahol hiányosak a körülmények, nem megfelelő a klinikai támogatás és gyakran megsértik az emberek jogait.

Bár néhány országban előrelépés történt a pszichiátriai kórházból a közösségi ellátás felé való elmozdulás terén, csaknem 1,2 millió személy él bentlakásos környezetben vagy mentális betegek számára fenntartott intézményekben, sokan közülük krónikus kórházakban vagy nagyobb intézményekben (Mental Health Europe 2012).

Az új szolgáltatásoknak juttatott források korlátozottak és a pszicho szociális szükségletekre való válaszadás is hiányos. A krónikus mentális egészségügyi szolgáltatások elégtelenségének egyik fő oka, hogy nem létezik koordináció az egészségügyi szolgáltatások és más ágazatok szolgáltatásai – különösképpen a szociális szektor – között (ez a probléma a krónikus ellátás bármely területére igaz, és az egészségügyi ellátás minden szintjére meghatározóan jellemző). Szorosabb koordináció és bizonyos esetekben az egészségügyi és a szociális szolgáltatások közös finanszírozása és menedzsmentje alapvető válasz lenne a mentális egészségügyi rendszer európai kihívásaira.

A WHO szintén ajánlásokat tett közzé a mentális egészségügyi szolgáltatások szervezésesére, amelyek gyakorlati információkat nyújtanak az országok számára a mentális egészségügy javításának támogatására (WHO 2003). A WHO ajánlása a szolgáltatások integrált megvalósítására és a mentális betegségben

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

szenvedő emberek szükségleteire irányul és a következő fő elveket határozza meg a mentális egészségügyi szolgáltatások szervezésére:

Elérhetőség:

 Átfogó szemlélet

 Az ellátás koordinálása és folyamatossága

 Hatásosság

 Egyenlőség

 Az emberi jogok tiszteletben tartása

 A speciális szolgáltatások koordinálása az alapellátással, interszektorális együttműködés1

„Az Európai Neuropszichofarmakológiai Kollégium (ECNP) 2011 szeptemberében tette közzé 30 európai országra vonatkozó felmérése eredményét, amely az európaiak mentális állapotát vizsgálta. A kutatás 12 hónapos prevalenciát, azaz egy évre vonatkozó betegséggyakoriságot vizsgált. Eszerint az európai lakosság több, mint egyharmada, 38,2%-a, összesen 164 millió ember szenved a vizsgált 27 mentális zavar legalább egyikében. Becslésük szerint ez az arány ennél is magasabb, ha figyelembe vesszük, hogy az esetek mindössze egyharmadában fordulnak orvoshoz az emberek.

A kutatás szerint az európai népességben a leggyakoribbak a szorongásos megbetegedések (14%), az alvászavar (7%) és a major depresszió (6,9%) (1. sz. grafikon).”2

1. ábra A mentális betegségek aránya a teljes népességben a 2010. évben Európában

Forrás: xxx.xxx.xx

Magyarországon a KSH a 2009. évben készítette az első, nemzetközileg standardizált Európai lakossági egészségfelmérést (ELEF). Ennek keretében a 15 éves és az idősebb népességet vizsgálták. A válaszadók 6%-a krónikus depresszióban, 3%-a egyéb mentális betegségben szenvedőnek vallotta magát. A lelki egészségnek össztársadalmi szinten, a családokban és a munkahelyeken is elsőrangú fontossággal kell bírnia. A nemzetközi és a hazai megbetegedési adatok alapján a pszichiátriai szakma közös állásfoglalásban hívta fel a figyelmet arra a tényre, hogy a pszichiátriai zavarok gyakorisága elérte a népbetegség szintjét. Magyarországon a pszichiátriai krónikus betegségek (pl. a skizofrénia, a depresszió, a demencia) sok százezer embert érintenek. A lakosság mentális állapota rosszabb az európai átlagnál. Kedvezőtlenebb a helyzetünk férfiak depressziója, a kóros alkoholfogyasztás, a bipoláris betegségek és a befejezett öngyilkosság tekintetében.

1 forrás: Állami Egészségügyi Ellátó Központ: A krónikus betegek ellátásának jellemzői Európában, 2013. xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx0/xxxxxxx/xxx_xxx/0000/xxxxxxxx_xxxxxxx_xxxxxxxxxx_x0.xxx

2 Állami Számvevőszék: Jelentés pszichiátriai betegellátás átalakításának ellenőrzéséről; [URL]: xxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxxx/xxxxx/0000_xxxxxx/XXX_xxxxxxxx_0000.xxx; Letöltés időpontja: 2017. március 10.

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

Az öngyilkosságok száma 2009. évig csökkent, 2010. évben ismét emelkedett. Hazai és nemzetközi kísérletek bizonyították, hogy a pszichiátriai és a közösségi ellátás fejlesztése kedvező irányú változásokat eredményez az öngyilkosságok számának csökkenésében.

A mentális betegségek gyógyításának teljes költsége, a betegség által előidézett összes társadalmi veszteség – az Európai Parlament 2006. szeptember 6-i strasbourgi plenáris ülésén elfogadott jelentés becslése szerint – eléri a GDP 3- 4%-át. Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény (Eftv.) meghatározta az egészségügyi szolgáltatók körét, átrendezte az ellátási struktúrát, csökkentette az aktív kapacitásokat. Az intézkedések része volt a pszichiátriai betegellátás központi intézményének, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetnek (OPNI) a megszüntetése. Ezzel az intézkedéssel az OPNI 849 ágyából 599 közfinanszírozott kapacitást vettek át a Fővárosi Önkormányzat, a Semmelweis Egyetem és a Pest Megyei Önkormányzat intézményei, így 250 ággyal csökkent az aktív kapacitás. Erőteljes csökkenést mutat a betegellátásban dolgozó pszichiáterek, gyermekpszichiáterek létszáma, ami 71,6 fővel (778 főről 706,4 főre csökkent), a pszichológusok létszáma 81,6 fővel (272,8-ról 191,2-re csökkent), a fekvőbeteg ellátásban lévő szakápolók létszáma pedig 631,6 fővel (1360,6-ról 729 főre csökkent).

2. ábra A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést biztosító pszichiátriai intézmények működő férőhelyeinek százezer lakosra jutó száma, 2012. december 31.

Forrás: xxx.xxx.xx

2012-ben a 91 intézmény 9023 működő férőhelyén 8842 beteget láttak el, a kihasználtság országosan 98%-os volt. Százezer lakosra 91 férőhely jutott.

Az Európai Unióban, napjainkban mintegy 80 millió ember él valamilyen fogyatékossággal. A fogyatékkal élő emberek teljes értékű társadalmi-gazdasági részvétele gyakran ütközik akadályokba, jelentős arányukat sújtja az átlagosnál nagyobb szegénység.

Az EU népességén belül egyes becslések szerint mintegy 1,2 millió fő, a 65 év alattiak 1%-a, a 65 év felettiek 6-7%-a él intézményben. Az intézményekben élők nagy része értelmi fogyatékos ember, a második legnagyobb csoportot a pszichiátriai ellátásban lévők jelentik (akiknek szintén lehet kísérő diagnózisa értelmi fogyatékosság).

Az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménye rögzíti, hogy a fogyatékosság egy változó fogalom, továbbá, hogy a fogyatékosság a fogyatékossággal élő személyek és az attitűdbeli, illetve a környezeti akadályok kölcsönhatásának következménye, amely gátolja őket a társadalomban való teljes és hatékony, másokkal azonos alapon történő részvételben.

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

Az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezménye kimondja, hogy a fogyatékos személyeknek joga van az önálló életvitelhez és a közösségbe való befogadáshoz. Ez a jog korától, képességeitől vagy fogyatékosságának, illetve mentális egészségi problémájának jellegétől függetlenül minden emberre kiterjed. Ennek értelmében mindenki számára lehetővé kell tenni az általa választott közösségben való életet és részvételt. Az érintett személyeket be kell vonni a számukra biztosított ellátást és támogatást érintő döntésekbe, és biztosítani kell, hogy a lehető legnagyobb mértékű irányítással rendelkezzenek a saját életük felett

3. ábra A fogyatékossággal élők tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezését biztosító intézmények férőhely kihasználtsága, 2012. december 31.

Forrás: xxx.xxx.xx

A fogyatékkal élő emberekről alkotott egyéni és társadalmi felfogások meghatározzák a számukra nyújtott ellátások, szolgáltatások rendszerét. Az első intézmények a felvilágosodás korában, a 18. század második felében jelennek meg, elsősorban az elesettekről való gondoskodás céljából, illetve az iparosodás nyomán tapasztalható gazdasági kiszolgáltatottság, a tömeges elszegényedés következményeként jöttek létre. A

19. század elejétől a képezhetőségről, azaz a pedagógiai-gyógypedagógiai megsegítésről a hangsúly a medikális (orvosi) nézőpontokra helyeződik át.

Ez a változás azt is eredményezi, hogy nagyon sok felnőtt értelmi fogyatékos személy éli le az életét ideg- és elmegyógyintézetekben. A 19. században kialakuló intézmények a fogyatékos személyeket elzárták a társadalomtól, ez az elkülönítés és társadalmi hasznosság kérdésköre a sterilizációs törekvések, valamint a

„Harmadik Birodalom” eutanáziaprogramjaiban kicsúcsosodva a korai gondoskodás eszméjét alapjaiban roppantja össze. A II. világháborút követően a nagy létszámú intézmények a korábbiakkal azonos struktúrákkal működtek tovább.

A fogyatékkal élő emberek számára szervezett szolgáltatások nagy része a 20. század derekáig az orvosi modell alapjain fejlődött, az intézményi ellátás, a fogyatékos személyekről való gondoskodás kizárólagosnak tekinthető formája az 1970-es évekig Észak-Amerikában és Európában, lakhatásuknak ma is domináns színtere Európa számos államában, többek között Spanyolországban, Franciaországban, Ausztriában, valamint Kelet-Európa számos országában.

A késő 20. században kezd a fogyatékos emberek megítélése változni, ekkor születik meg a szociális (társadalmi) modell, amely a fogyatékosságot a társadalmi részvételt kizáró szociális akadályok eredményének tekinti.

A fogyatékosságot döntően egyéni okokkal magyarázó szemléletben alakult ki az intézményesített ellátások rendszere, majd a szociális (környezeti, emberi jogi és a Fogyatékosság kialakulása folyamatmodellje hatására) szemlélet terjedésével ez a rendszer gyökeres változásnak indult. Ennek jeleként a korábbi nagy létszámú intézményi ellátási formákat egyre inkább a kisebb létszámú, helyi közösségbe integrált lakhatási, szolgáltatási formák váltották, váltják fel. A lakhatási forma a fogyatékkal élők életminőségének egyik meghatározó tényezője.

Magyarországon a 2011. évi népszámlálás alapján 490.578 fő, a teljes népesség 4,9%-a fogyatékossággal élő, 1.648.413 fő (16,6%) tartósan beteg. A nemzetközi vizsgálatokra épülő szakértői becslések ezzel szemben azt mutatják, hogy az EU-ban a lakosság átlagosan 10%-a él valamilyen fogyatékossággal. A valós szám tehát Magyarországon is inkább az egymilliót közelítheti. Ezt támasztja alá az a népszámlálási adat is, amely szerint Magyarországon 1,6 millió fölött van a tartósan beteg, egészségkárosodott emberek száma. A 2011. évi népszámlálás adatai szerint a mentálisan sérült személyek száma 46.265 fő.

A 2011. évi népszámlálási adatok szerint a 2 millió 714 ezer családból 253 ezer családban él fogyatékossággal élő személy. A fogyatékkal élők 92%-a, magánháztartásban, 8%-a (közel 39.000 fő) intézményi háztartásban és bentlakásos intézmény (pl. ápoló-gondozó otthon) lakója. A teljes népességben az intézményben élők aránya 2%.

A fogyatékossággal élők és a teljes népesség lakóhelyének település típus szerinti megoszlásában kismértékű az eltérés. A település típusa tekintetében az érintett személyek egyharmada községben, további egyharmada pedig vidéki városban él, míg a fennmaradó egyharmad lakik megyeszékhelyen vagy a fővárosban.

A 19 megyéből 11-ben az országos átlag (3,6%) feletti a fogyatékossággal élők aránya. A projekt megvalósulásának közvetlen régiójában, Zala megyében a KSH 2011. évi népszámlálási adatai szerint 3,5% a fogyatékossággal élők aránya.

A szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek, valamint a fogyatékkal élő személyek ellátását végző intézmények mérete Magyarországon jelenleg a kisebb (10-20 fős) ellátásoktól, a több száz embernek lakóhelyet adó intézményekig terjed. Magyarországon 14.751 férőhellyel működnek 12 fő feletti intézményi ellátások (ápoló-gondozó otthon, rehabilitációs intézmény, átmeneti intézmény). Lakóotthon (1-12 fő) 1679 férőhellyel nyújt szolgáltatást, míg támogatott lakhatás (1- 6 és 1-12 fő) 201 férőhelyen. A 2014 végi adathoz képest 2015 végén 660 kiváltott vagy kiváltás alatt lévő férőhelyről beszélhettünk.

Zala megyei helyzetkép

Zala megyében bentlakásos intézményi formában az alábbi településeken történik pszichiátriai betegek ápolása, gondozása.

Zala Megyei Szivárvány Egyesített Szociális Intézmény Aranyág Otthona 8887 Bázakerettye, Virág u. 4.

Az intézmény 1982 óta, összesen 144 férőhellyel működik. Ellátási területe: Zala megye közigazgatási területe

Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Búcsúszentlászló székhelye 8925 Búcsúszentlászló Xxxxx Xxxxx xxxx 00.

Az intézmény 1951 óta, összesen 72 férőhellyel működik. Ellátási területe: Budapest főváros közigazgatási területe

Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Domb Otthon telephelye Az intézmény 1951 óta, összesen 130 férőhellyel működik.

Ellátási területe: Budapest főváros közigazgatási területe

Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Boróka Otthon telephelye Az intézmény 1951 óta, összesen 130 férőhellyel működik.

Ellátási területe: Budapest főváros közigazgatási területe

Az intézményi férőhelyek kihasználtsága 100 %-os, a várakozók száma 92 fő, mely rendkívül magas, ennélfogva az átlagos bekerülési idő 2-3 év.

Jelen projekt keretében a Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Búcsúszentlászló székhely 72 férőhelyének kiváltását tervezzük.

A projekt megvalósulása nélkül fennállna a veszélye a tárgyi, infrastrukturális környezet romlásának, a fenntartási, üzemeltetési költségek folyamatos emelkedésének, nehézségekbe ütközne a korszerű szakmai protokollok alkalmazása.

A jelenlegi körülmények tartós fennmaradása esetén nagyon nehéz lenne az egyéni szükségletekre adekvát és differenciált választ adó magas szintű szakmai munka folytatása, jelentős kockázatot jelentene az ellátás során a túlgondozás, valamint továbbra is fennmaradna a túlzott mértékű hospitalizáció veszélye.

A Budapesten élő pszichiátriai betegek jelentős része vidéken, gyakran az országhatárok mentén lévő intézményekbe kerültek elhelyezésre. A főváros korábban több ilyen vidéki intézménynek volt a fenntartója

- így többek között a Zalaapátiban és a Búcsúszentlászlón található intézményeknek is.

1.1.2. A projekt szükségességét alátámasztó probléma bemutatása

A jelenlegi nagy létszámú intézmények sok esetben a település szélén, rosszabb esetben az országhatáron, izoláltan, korszerűtlen épületekben működnek. Az intézmények a területi elhelyezkedésükből adódó korlátokat nem tudják leküzdeni, nem tudják a tényleges integrációt biztosítani. Egy több száz fős intézmény esetében fennáll továbbá annak a veszélye, hogy nem alkalmas az egyéni képességekre és szükségletekre alapozott szolgáltatás nyújtására, szükség van tehát a munkaerő-piaci részvételt és társadalmi befogadást segítő rendszerekre, az alapszolgáltatások erősítésére, a közösségi alapú szolgáltatások fejlesztésére.

A közösségi lakhatásba való költözés az életminőség tekintetében pozitív változásokat hoz: az önellátási képesség javul, nagyobb szabadság, önállóság érzékelhető a pszichiátriai személyek esetében, illetve a társadalmi integráltság erősödik.

Az intézménytelenítésnek nevezett folyamat eredményeként a nagy létszámú bentlakásos intézményeket fokozatosan kis létszámú szolgáltatásokkal váltják fel.

Az intézménytelenítés, az intézményi ellátások kiváltása nem egyenlő a bentlakásos formák eltűnésével, hanem a folyamat során azok kisebb méretűvé válnak és a közösségbe integrálódnak, összességében új földrajzi és szakmai keretek között humanizálódnak.

A kiváltás nem az állam (vagy egyéb potenciális szolgáltatók) kivonulását jelenti az ellátásból. A megszűnő intézményi kapacitások helyén az érintettek számára szükséges egészségügyi, szociális és egyéb szolgáltatásokat a közösség keretei között szervezik meg, rugalmas, változatos formákban, változatos helyszíneken. Az intézménytelenítés során szükségszerű a megengedőbb gondozási-nevelési modell és a szigorú hierarchia szerint szerveződő (medikális) ellátás helyett a rehabilitációs szemlélet erősítése, az integráció biztosítása, az önálló életvitel lehetőségének megteremtése, valamint a személyre szabott és a szükségletekre reagáló, horizontálisan szerveződő, együttműködésre épülő szolgáltatási struktúra kialakítása.

1.1.3. Az intézményi dokumentumok és az Intézményi Férőhely Kiváltási Terv felmérései alapján az engedélyes és környezetének bemutatása

Az intézmény jelenlegi társadalmi-gazdasági környezete

Zala megye demográfiai mutatói

Zala megye a kisebb népességű magyar megyék közé tartozik. Zala megye népessége nem éri el a

300.000 főt, a megye népessége 277.290 fő. A megye lakosságának megközelítőleg 56%-a városlakó, ebből 38% valamelyik megyei jogú városban él.

A megye demográfiai adottságai kimondottan kedvezőtlennek mondhatóak, a népesség száma folyamatosan az országos átlag feletti mértékben csökken. Ennek elsődleges oka nem a belső elvándorlás, hanem a születések és a halálozások közötti tartós különbség az utóbbi javára (elöregedő népesség).

A kedvezőtlen demográfiai folyamatok, a csökkenő és alacsony születésszám az elöregedő népesség új elvárásokat támaszt a szociális ellátórendszerrel szemben, amit tovább nehezít a megye aprófalvas településszerkezete.

1. táblázat Demográfiai előrejelzés

Területi egység	Öregedési index
	2001.	2011.	2021.
Magyarország	0,881	1,147	1,315
Nyugat Dunántúli Régió	0,894	1,228	1,471
Zala Megye	0,952	1,422	1,639

Forrás: xxx.xxx.xx

A KSH adatai szerint 2015. január 1-jén 277.290 fő volt a lakosságszám, 12,8 százaléka a 0-14 éves korosztályba tartozott. Ugyanakkor 19,6 százalékra emelkedett 1045 fővel a 65 évesek és annál idősebbek aránya. A gyermekkorúak esetében tartós csökkenés, míg időseknél hasonló mértékű növekedés figyelhető meg a statisztikusok szerint.

Az élve születések és a halálozások száma Zala megyében stabilan mínusz értékeket mutat. 2001-től 2015-ig évente másfélezer körüli a különbség, azaz ennyivel csökken a lakosság száma. Az elmúlt tíz év során 2006-ban és 2008-ban volt a legkisebb a lélekszám csökkenése.

A népesség szerkezetének tekintetében a legfőbb sajátosság a megye korstruktúrájának feltűnően kedvezőtlen alakulása.

Az elmúlt évtizedekben az erőteljes városba költözés miatt a falvak többségében az idős korosztály maradt, így a kistelepüléseken zömében az időskorúak élnek.

A születéskor várható élettartam növekedésével mind nagyobb a népességen belül a 70-80 évesek aránya,

- akik elsősorban falvakban élnek - és jelentős eltérés van a nemek közötti arányban. (80 év feletti nők aránya 3,2 %, férfiak aránya 1,5 %)

Zala megye foglalkoztatási mutatói

Zala megye jellemzően aprófalvas településszerkezetű, így minden foglalkoztatási jellegű program ezen speciális munkaerő-piaci jelenségre reagál. Elsődlegesen az elavult szakmákkal rendelkezők, valamint az alacsony iskolai végzettségűek, roma származásúak szorultak ki az elsődleges munkaerő-piacról. Számosságában is jelentős létszámú állás nélkül lévőkre a tartós munkanélküliség a jellemző, mely a másodlagos munkaerő-piac szolgáltatási skáláját felhasználva, az érintettek részére a közfoglalkoztatás lehetősége biztosított.

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

Ezen célcsoport egyik legfőbb problémája, hogy a családjukban többszörösen is előfordul munkanélküliség (többgenerációs munkanélküli), több hónapja munkanélküliek, a család bevételét az önkormányzati támogatás, esetleg alkalmi munkák, vagy un. „feketemunka” biztosítja. Ezen perifériára szorult rétegek nem kapnak elengedő motivációt a munkahelykereséshez.

A térségen belüli egyes településeknek más-más sajátos munkaerő-piaci problémái vannak, ezek közül kiemelkedő:

 Többszörösen mentálisan sérült, 45 év feletti, amúgy munkaképes korú lakosságot sem Zalaegerszegen, sem helyben nem foglalkoztatják.

 Az ún. zsáktelepüléseken és település részeken a napi két, jó esetben 4 buszjárat miatt a gépjárművel nem rendelkező, kevésbé képzett munkaerő nem tud eljutni a településén kívül eső munkahelyre.

 A sokgyermekes roma családokból az anyák szintén nem tudnak lakóhelyüktől távoli munkavégzési helyszínekre eljutni.

 Megszűntek a mikro térségekben azok a potenciális foglalkoztatók (Faipari szövetkezet, termelőszövetkezetek, állattartó telepek) akik az alulképzett munkaerőt foglalkoztatták.

A települések tehát minél kisebb lélekszámúak és távolabb vannak a gazdasági, szolgáltatási központoktól, továbbá minél alacsonyabb a népesség iskolázottsága, a foglalkoztatottság és a munkanélküliség mutatói annál kedvezőtlenebbül alakulnak.

A kedvező változás a lakosság szociális helyzetében csak összehangolt, egymásra építkező fejlesztési programokkal érhető el. Együtt kell működni a gazdaságpolitika, a területfejlesztés, a foglalkoztatáspolitika és a szociálpolitika szakembereinek, döntéshozó testületeinek, és kiemelten kezelni a partnerséget a szociális szolgáltatások kialakítása és bővítése, korszerűsítése érdekében megyei szinten.

Zala megye szociális ellátottsága

A magyar önkormányzati rendszer alappillérei a települési önkormányzatok. Közigazgatási, közszolgáltatás- szervezési tevékenységük viszonylagos önállósága nem jelenti az egymástól való elszigeteltségüket.

A közös feladatmegoldásnak, a kooperációnak a „kényszere” nem normatív alapú, hanem a dolgok természetéből fakadó. Mindenki számára lényeges kérdés az, miként lehet jól, jobban, illetve gazdaságosan, gazdaságosabban szervezni a közszolgáltatásokat.

Az együttműködés azonban nem korlátozódik az önkormányzatok közti kapcsolatrendszerre. Az együttműködés úgy teljes, ha a lakossággal, civil szervezetekkel, intézményekkel és gazdálkodó szervezetekkel a közügyek szervezése terén kiépített kapcsolatokról sem feledkezünk meg.

A települések kapcsolatrendszerét elsősorban a közös önkormányzati hivatalok szervező és irányító munkája jellemzi.

A körzetközponti település és annak természetes vonzáskörzetében lévő önkormányzatok közt sokrétű és tartalmas együttműködés alakult ki, a települések „természetes szimbiózisban élnek”. A településen élők jelentős számban ingáznak. Elsősorban a megyeszékhelyre utaznak ott lévő munkahelyeikre, iskoláikba, másrészt pedig az úgynevezett mikro-centrumokban lévő oktatási intézményekbe és munkahelyekre irányul a napi bejárás.

A párszáz lelkes kisközségek gyakorlatilag többnyire nem rendelkeznek munkahelyekkel és nincsenek intézményeik. Ha van is intézmény, az összevont iskola, vagy egycsoportos óvoda, esetleg idősek nappali ellátása. A kistérség legtöbb településéről utaznak a diákok a megyeszékhelyre, vagy az általános iskolát működtető nagyobb településekre.

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

A városkörnyéki települések munkaképes korú népességének nagy hányada a megyei jogú városban, vagy a lakóhelyén kívüli más településen áll munkaviszonyban. A tömegközlekedés nehézségei tovább súlyosbítják az ingázás terheit.

A települések további problémája, hogy alacsony a tartósan munkanélküli emberek visszatérési esélye a munka-erőpiacra, társadalmi esélyegyenlőségük nincs megteremtve, több helyen jellemző szegénység, a társadalmi kirekesztődés (amelynek alapja a sokszor előítéletes helyi társadalom), s gyenge a szociális kohézió (kisközösségi szint hiánya).

A települések mindegyike önálló önkormányzattal rendelkezik. A testület köteles biztosítani a szociális alapellátást a helyi szükségleteknek megfelelően. A feladat ellátása érdekében a korábbi években is társultak más önkormányzatokkal, de számos településen hiányos a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási rendszer.

A Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Búcsúszentlászló, Xxxxx Xxxxx xxxx 00. xxxx alatt található.

Búcsúszentlászló község általános bemutatása a település főbb statisztikai adatai mentén.

4. ábra Búcsúszentlászló elhelyezkedése

Forrás: Saját szerkesztés

„A hagyomány úgy tartja, hogy maga Xxxxx Xxxxxx király rendelte el egy kis kápolna építését a Boldogságos Szent Szűz tiszteletére ezen a helyen, miután csodás módon megmenekült az őt üldöző seregtől. Jóllehet konkrét történelmi bizonyítékok nincsenek arra nézve, hogy valóban Xxxxx Xxxxxx építtette volna a kápolnát, a régészet is igen ősinek, román korinak (XII-XIII. század) vallja a főoltár mögött meghúzódó kegykápolnát. Ehhez az ősi kápolnához építették a méreteiben is impozáns barokk templomot, megőrizve ezzel az évszázadok homályába burkolózó kápolna épületét. A török pusztítás idején egyrészt a rejtettsége biztosította a kápolna fennmaradását, másrészt pedig az, hogy a Koránt ismerő hívő muzulmánok tisztelettel viseltettek Jézus szülőanyja, Xxxxx iránt, akinek tiszteletére emeltetett a kápolna. Éppen a kanizsai basáról maradt fenn az a történet, hogy 1690 előtt betegsége idején egyik keresztény túszát elküldte ide a kápolnába, hogy imádkozzon az ő gyógyulásáért. Amikor a rab ezt kényszerűségből megtette, a török basa meggyógyult. Ekkor személyesen is eljött ide, megkeresztelkedett, sőt, díszes pajzsát itt hagyta a kápolnában, adományképpen. Eddig a történet. Ezt a pajzsot egyébként még 1780 körül is látta a ferences tartományfőnök, Xxxx Xxxx.

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

A ferences szerzetesek 1694-ben jöttek ide, amikor Xxxxxxxxx Xxx, a veszprémi püspök rájuk bízta az addigra már közismertté vált zarándokhelyet, „amely helyet a nép Szentlászlónak nevezte”. „Számos csodát” említ a püspök a megbízó levelében, amely csodák Xxxx Xxxxx közbenjárására történtek. Ettől kezdve a hívő emberek mind a nagyobb Mária-ünnepeken, mind pedig Xxxxx Xxxxxx király ünnepén nagy számban érkeztek a kegyhelyre, ahol a ferences barátok fogadták őket. A török pusztítás – köztük a hitbeli károk – után a katolikus egyház újjászervezésében is kiemelkedő szerepe volt a helynek és az itt szolgáló ferenceseknek.

A barokk templomot 1714-ben kezdik építeni és 10 esztendő alatt készül el, jóllehet egyes belső munkálatok még jóval tovább húzódtak. A templom megépülését Zala vármegye és számtalan gazdag nemesi család (pl. Xxxxx, Széchenyi) segítsége, adománya tette lehetővé. A püspök 1734. június 20-án szentelte fel a templomot. Jellemző az akkori ferences barátok lelkesedésére és egyszerűségére, hogy az Isten házának építésébe akkor fogtak bele, amikor saját maguknak még nem volt rendháza, hanem családoknál, ill. egyszerű viskókban laktak. A rendházukat csak 1724-ben kezdik építeni és 1736-ra fejezik be.

A templom alatt kriptát is kialakítottak az építők, egészen 1811-ig ide helyezték végső nyugalomra az elhunyt szerzeteseket. Ezután a Kálvária dombot használták temetkezési célra a ferencesek.

Többször okozott súlyos kárt a templomban a villám és a vihar, pl. 1774-ben, ami után hat évig dolgoztak olasz mesterek a károk helyrehozatalán. Egy emberöltővel később, 1820-ban éppen pünkösdhétfőn történt baj: a vihar tönkretette az összes ablakot. Majd 1874-ben olyan óriási villámcsapás sújtotta a tornyot, tetőt, hogy a templomboltozat teljesen összedőlt, a rendház pedig lakhatatlanná vált. Többek között Xxxx Xxxxxx személyes adománya (2000 forint) tette lehetővé a rendbetételt.

A templom belső berendezése az évszázadok folyamán nem sokat változott, hiszen a szobrok és oltárok döntő többsége egyidős a templommal, vagyis közel háromszáz éves. A fa- és szobrászmunkák nagy részét ferences szerzetesek végezték. A magyarországi barokk művészet kiemelkedő alkotása a templom, különösképpen a színek és formák szemet gyönyörködtető összhangja miatt. A főoltár közepén lévő festményen a templom védőszentjének, Xxxxx Xxxxxx királynak alakját láthatjuk. Ezen a képen nem harcoló, vitéz lovagként, hanem ország építő királyként, igazságot osztó bíróként van ábrázolva Xxxxx Xxxxxx. A templomnak nyolc mellékoltára van, ezek közül csak a Lourdesi Xxxx Xxxxx oltár nem barokk alkotás. A szószék, jóllehet az 1910. évi felújítás alkalmával számos díszétől fosztották meg, ma is a templom egyik legszebb, művészileg talán a leggazdagabb alkotása.

A búcsúszentlászlói templomot hazánk legszebb templomai között tartják számon, amely békés nyugalmával százezrek számára adott már lelki erőt és vigasztalást az évszázadok alatt.”3

Demográfia

Búcsúszentlászló lakónépességének alakulását vizsgálva megállapítható, hogy az az elmúlt 10 évben – folyamatos - mintegy 12%-os csökkenést mutat (2007. évben: 881 fő; 2011. évben: 809 fő, 2015. évben:

778 fő).

2. táblázat Búcsúszentlászló község népességadatai 2015. évben

Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból 778 továbbvezetett adat) [fő]
Lakónépességből a 0-14 évesek száma az év végén [fő]	81
Lakónépességből a 65 éves és idősebbek száma az év végén [fő]	134
Lakónépességből a 15-64 évesek száma az év végén [fő]	563

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

3 Búcsúszentlászló hivatalos honlapja; [URL]: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xxxxxx.xx/xxxxxxxxx.xxx; Letöltés időpontja: 2017.

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

11%

17%

72%

5. ábra Lakónépesség kor szerinti megoszlása

Lakónépességből a 0-14 évesek száma az év végén %

Lakónépességből a 65 éves és idősebbek száma az év végén %

Lakónépességből a 15-64 évesek száma az év végén %

Forrás: Saját szerkesztés

3. táblázat Öregedési Index - Búcsúszentlászló (2015.)

Lakónépességből a 0-14 évesek száma az év végén [fő]	81
Lakónépességből a 65 éves és idősebbek száma az év végén [fő]	134
Öregedési index	165 %

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

A fenti táblázat a település öregedési indexét mutatja. Az öregedési index azt jelzi, hogy 100 fő 14 év alattira hány 65 éven felüli fő jut. Az öregedési indexet úgy számítjuk ki, hogy a 65 év felettieket elosztjuk a 0-14 évesekkel, és ezt megszorozzuk százzal. Ez az index megmutatja, hogy az adott település népességére mi a jellemző: amennyiben 100 alatti az index, akkor túlsúlyban vannak a 14 év alattiak, vagyis fiatalos a népességszerkezet. Ha az index 100 felett van, akkor a 65 év felettiek vannak többen, és a település elöregedő. A kétféle helyzet legegyszerűbben úgy értelmezhető, hogy míg a fiatalos népességszerkezet esetén a gyerekek, addig az öregedő esetén az idősek fokozottabb ellátására van szükség. Búcsúszentlászló község öregedési indexe folyamatosan emelkedik (2001. évben: 109,2%; 2011. évben: 138,6%; 2015. évben: 165%), azaz a község lakossága jelentős mértékben idősödik.

4. táblázat Népmozgalmi adatok 2015. év

Leírás Élve születések száma [fő]	2006. 8	2015. 4
Halálozások száma [fő]	12	18
Csecsemőhalálozás (1 éven alul meghaltak száma) [fő]	0	0
Házasságkötések száma [eset]	3	4
Belföldi odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlás együtt) [fő]	73	61
Belföldi elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlás együtt) [fő]	42	64
Belföldi állandó odavándorlások száma [fő]	48	33
Belföldi állandó elvándorlások száma [fő]	18	41

Forrás: TeIR, KSH-TSTAR

A népmozgalmi adatok áttekintését követően megállapítható, hogy az elmúlt 10 évben felére csökkent a születések száma, illetve a halálozások száma emelkedett.

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

A vizsgált időszakban a házasságkötések és a válások száma gyakorlatilag stagnált. A településről történő elvándorlások száma megduplázódott, míg az odavándorlások száma közel egyharmados csökkenést mutat.

Foglalkoztatás

A legnagyobb foglalkoztató jelenleg a településen a Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény 54 dolgozóval.

Búcsúszentlászló településen a helyi vállalkozások között megtalálunk olyan mezőgazdasági jellegű munkalehetőséget, ahol csak szezonális munkát tudnak biztosítani a dolgozók részére

5. táblázat Nyilvántartott álláskeresők száma (fő) 2015-2017. január

Leírás	2015.	2017.
	január	január
Álláskeresési segélyben részesülők száma	1	1
Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma	1	4
Regisztrált munkanélküliek száma	10	14
180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek száma	3	2
Rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált munkanélküliek száma	1	1

Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal

A fenti táblázat adataiból látható, hogy az elmúlt években jelentős mértékben (40 %-kal) nőtt a településen a regisztrált munkanélküliek száma, ezzel fordítottan arányosan közel 50%-kal (1 fő) csökkent a tartós munkanélküliek száma.

Búcsúszentlászló település közigazgatási struktúrája

A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye Zalaszentmihály 938 fő lakossal. A Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó települések:

	Búcsúszentlászló	778 fő
	Nemessándorháza	299 fő
	Nemesszentandrás	263 fő
	Pölöske	831 fő
	Szentpéterúr	994 fő

A Közös Önkormányzati Hivatal 4133 lakos ellátásáról gondoskodik, biztosítja a közszolgáltatásokhoz való teljes körű hozzáférést.

Búcsúszentlászló településen a közfeladatok ellátása

Búcsúszentlászló településen a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

1. településfejlesztés, településrendezés;

2. településüzemeltetés (köztemetők fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

5. környezet-egészségügy

6. óvodai ellátás;

7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

8a. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg;

9. lakás- és helyiséggazdálkodás;

10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

15. sport, ifjúsági ügyek;

16. nemzetiségi ügyek;

17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;

19. hulladékgazdálkodás;

20. távhőszolgáltatás;

21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

A közfeladatok ellátását az önkormányzat helyi rendeletben szabályozza.

Gazdasági háttér

Búcsúszentlászló Zala megyében, a megyeszékhelytől dél-keleti irányban fekszik, tőle 15 km távolságra, a Szévíz völgyében található település, mely évszázadok óta a környék szellemi központja, Zala megye régóta ismert zarándokhelye.

Regionális szempontból kedvező elhelyezkedésű. A terület éghajlati viszonyai, földrajzi és természeti adottságaiból eredően a hazánk éghajlatára jellemző kontinentális és óceáni hatások jellemzően érvényesülnek. Kedvező közlekedési kapcsolata van a 75 és 76 számú II. rendű főúttal.

Közlekedés

Az elöregedő települések megközelíthetősége kedvezőtlenebb az átlagosnál. Vasúti megállóhelye többségükben nincs, így az összeköttetést a közúthálózat, illetve az azon bonyolított helyközi buszforgalom biztosítja. A fő- és mellékúthálózat hangsúlyosabb szerepe miatt ezen utak karbantartása, felújítása kiemelt fontosságú, hiszen az öregedő községekben élők munkahelyre és oktatási intézménybe történő napi ingázása itt zajlik.

Szerencsés ugyanakkor, hogy Búcsúszentlászló elérhető távolságban van a megyeszékhelytől, Zalaegerszegtől 15 km-re helyezkedik el. Zalaegerszeg felől a 76. számú úton érhető el a település.

A községen halad keresztül a Szombathely–Nagykanizsa vasútvonal, ami az ingázók (diákok, munkavállalók) helyzetét könnyíti meg. A vasútvonal révén Győr, Pécs, Budapest is könnyen elérhető. Zalaegerszeg közelsége jelentős szerepet tölt be a település életében, fejlődését jelentősen meghatározó tényező.

A településen a tömegközlekedés a helyközi járatokon keresztül megoldott.

Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása

Búcsúszentlászló településen az iskola, óvoda, Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltsége, Faluház- Teleház, Posta, Takarékszövetkezet, Vasútállomás, így a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosított.

A településen gyógyszertári szolgáltatás is elérhető.

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

Egészségügyi ellátás

Búcsúszentlászló településen egy háziorvos látja el az egészségügyi alapellátást, valamint fogászati ellátás áll a lakosság rendelkezésére. Házi gyermekorvosi ellátás csak kiírás és értesítés szerint havonta egy alkalommal. Védőnői szolgálat rendelkezésre áll a településen.

Orvosi szakellátás helyben történő igénybevételének lehetősége nem biztosított, a zalaegerszegi Xxxxx Xxxxxx Kórházban a szakrendelések elérhetőek.

Szociális ellátás

A szociálisan rászoruló személyek részére a helyi önkormányzat biztosítja az alábbi szociális alapszolgáltatásokat:

a) étkeztetés,

b) házi segítségnyújtás,

c) családsegítés,

d) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

e) támogató szolgáltatás

Biztosít továbbá gyermekjóléti alapellátási formákat:

a) gyermekek napközbeni ellátása,

b) gyermekjóléti szolgálat.

Az alapszolgáltatásokat a Közép-Zalai Szociális és Gyermekjóléti Központ útján biztosítja, Pacsa székhellyel.

Búcsúszentlászló településen is fontos szerepet kap a szociális gondoskodás. Az étkeztetésben és a házi segítségnyújtásban részesülők aránya a lakosság idősödése miatt fokozatosan emelkedik. Az időskorúak nagyobb fokú biztonságáról a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás hozzáférésével gondoskodnak. Az alapszolgáltatások biztosítása mellett idősek nappali ellátása nincs a településen. Pszichiátriai betegek nappali ellátását csak Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítja Zalaegerszeg város lakosai részére. A közösségi ellátást a Magyar Vöröskereszt megyei szervezete biztosítja megyei szinten.

A Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Búcsúszentlászló székhelye férőhelykiváltással

érintett települései, melyeken megvalósul a pályázat:

 Sármellék

 Felsőrajk

 Vaspör

 Esztergályhorváti

 Bocfölde

Sármellék

Sármellék községben jelenleg nincsen alapszolgáltatás fejlesztésére irányuló pályázat, illetve nem kívánnak benyújtani projektet a közeljövőben sem.

Sármellék település 2017-ben az alábbi fejlesztési pályázatokban vesz részt:

Pályázat azonosító száma	Pályázat címe		Pályázat céljának rövid leírása	Támogatás összege
IKT-2016-6919I1-0000435 TOP-1.1.1-15	Sármellék-Zalavár Repülőtéri Ipari Park fejlesztése		infrastrukturális fejlesztésére	206.137.816 Ft
TOP-1.4.1-15-ZA1	Óvoda fejlesztése és bölcsőde létrehozása Sármelléken		Energia megtakarítás, energetikai hatékonyság a fő cél.	101.133.159 Ft
TOP-3.2.2-15	Napenergia villamos létesítése Sármelléken	alapú erőmű	Energia megtakarítás, energetikai hatékonyság a fő cél. 4 településsel együttműködve egy naperő művet hoznánk létre melyek a közintézményeink energia ellátását biztosítaná.	89.263.000 Ft
2016.Tanyafejlesztési Program 4. célterület	Tanyafejlesztési Program –Országos zártkerti szociális mezőgazdálkodás elterjesztését támogató mintaprogram Sármelléki Gyümölcskert Program		7/10 h szőlőt, 1 h gyümölcsöst telepítünk a szőlőhegyünkön ezzel újraelevenedik a szőlő és bor kultúránk	10.000000Ft

Forrás: Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Zala Megyei Kirendeltsége által szerkesztett kérdőív

Felsőrajk

Felsőrajk községben jelenleg nincsen alapszolgáltatás fejlesztésére irányuló pályázat, illetve nem kívánnak benyújtani projektet a közeljövőben sem.

Felsőrajk település 2017-ben az alábbi fejlesztési pályázatokban vesz részt:

Pályázat azonosító száma	Pályázat címe	Pályázat céljának rövid leírása	Támogatás összege
VP6-7.2.1-7.4.1.2-16	Külterületi helyi közutak fejlesztése, önkormányzati utak kezeléséhez, állapotjavításához, karbantartásához szükséges erő- és munkagépek beszerzése	Önkormányzati tulajdonú vagy önkormányzati vagyonkezelésben lévő utak kezelését, karbantartását, rendszeres felújítását biztosító munkagépek, beszerzése.

Vaspör

Vaspör községben jelenleg nincsen alapszolgáltatás fejlesztésére irányuló pályázat, illetve nem kívánnak benyújtani projektet a közeljövőben sem.

Esztergályhorváti

Esztergályhorváti községben jelenleg nincsen alapszolgáltatás fejlesztésére irányuló pályázat, illetve nem kívánnak benyújtani projektet a közeljövőben sem.

Bocfölde

Bocfölde községben jelenleg nincsen alapszolgáltatás fejlesztésére irányuló pályázat, illetve nem kívánnak benyújtani projektet a közeljövőben sem.

Az intézmény

Az intézmény rövid története

1950 tavaszán hír járt a faluban, hogy a szerzeteseknek el kell hagyni a kolostort, amely júniusban meg is történt. A kolostor hasznosítására sokféle elképzelés hallatszott, egyesek varroda, mások mezőgazdasági középiskola és kollégium telepítéséről beszéltek. Az épület több mint egy évig üresen állt. Aztán 1951. október 2-án érkezett a búcsúszentlászlói vasútállomásra egy szerelvény, amelyről lekapcsoltak néhány vagont. Ezekben érkeztek a ház első lakói, a háborús idők emlékeként. Szegényes felszerelésükkel és pár darab állattal, hogy távol addigi életterüktől megkezdjék új életüket. 80-an voltak az un. honfoglalók, legtöbbjük hajléktalan, akiknek a lakását bombatalálat érte, családja odaveszett, ő maga testileg-lelkileg sérült lett, hadirokkantak, a háborús félelemtől megbomlott elméjűek. Az intézmény berendezése nagyon szegényes volt. Vízvezeték, villanyvilágítás, mosdók, fürdőhelyiség nem is volt. A szobák egy részében fűtési lehetőség sem volt adott, nem beszélve a melegvíz-ellátásról. A lakók 100 esztendős, elkopott tölgyfa lépcsőkön közlekedtek, a folyosók töredezett műkőlapokkal voltak tele. A lakók ellátása 7 fő dolgozói létszámmal, évi 370.000 Ft-os költségvetéssel, 5 Ft/nap élelmezési normával indult. Az első lakókkal érkezett az intézménybe az első intézményvezető is. Kezdetben sem a faluból, sem a környező településekről nem akart itt dolgozni senki. Így a 7 fős létszám feltöltése hónapokat vett igénybe. A költségvetés, ruházati ellátásra nem tartalmazott keretet. A honvédségtől és a rendőrségtől kiselejtezett ruhák, cipők kerültek az otthonba. 1954-57 között az intézmény gazdasági működését tekintve a Zala Megyei Tanácshoz tartozott, a beutalás joga maradt a Fővárosi Tanácsnál. 1957 márciusában a főváros visszavette kezelésébe az otthont, s ettől kezdve némi fejlődés következett. Az építkezések, felújítások 1962-ben indultak be. Az első nagyobb munka a lépcsőház korszerűsítése volt, betonlépcsők készültek. 1963-ban a folyosók padozat cseréjére került sor és megépült a sertések tartását szolgáló gazdasági épület. A konyha a lakók elhelyezését biztosító főépületben volt, vegyes tüzelésű berendezésekkel üzemelt.

1964-ben felújításra került a volt istálló, ebben mosodát létesítettek, 1965-ben új raktárak épültek. 1964-ben elég „gazdagnak” volt mondható az otthon, ugyanis 16 hold földbirtokkal rendelkezett. Természetesen a 60- 80 db-os sertésgazdasághoz szükség is volt gazdálkodási terültre. 1975. március 25-ig időskorú otthonként üzemelt a ház. Aztán profiltisztítás kezdődött az intézményhálózatban, így itt is. Egyetlen nap alatt elvitték innen a régi lakókat. Még ugyanaznap 50 fő pszichiátriai beteg, TBC-s lakót hoztak helyükbe. El lehet képzelni azt a lelki állapotot, illetve hangulatot, ami a házban uralkodott. A dolgozók ki akartak lépni, mert egyszerűen féltek a betegektől. 1977. július 1-el ismét profilváltás következett, elfekvő elmeotthonná minősítették az intézményt. 1990-re az elhelyezettek száma 140 fő volt. A lakók összetétele heterogén lett A döntő többség súlyos értelmi és halmozottan fogyatékos volt, kiegészülve pszichiátriai betegekkel és időskori dementiában szenvedőkkel. 1990-91 évben a lakók közvetlen ellátását 28 fős ápoló-gondozói részleg végezte. Lift híján 60-70 főnek kellett az emeletre felhordani az ételt, 50 fő állandó ágyban fekvő lakó volt, 90%-uk inkontinens. Összesen 4 db fürdőkád és 6 közös WC biztosította a tisztálkodási és higiénés feltételeket. 1993. május 12-én kiadott alapító okirat szerint, fogyatékosokat ápoló otthonként működött tovább az intézmény. 1995-től kezdődően óriási és jelentős felújítások, fejlesztések valósultak meg. Ennek során megújult az épület kívül-belül, új lakószobák, szociális és foglalkoztató helyiségek kerültek kialakításra. Modern élelmezési és mosoda üzem biztosítja az alapszolgáltatásokat.

Az intézmény 2008. január 1-től integrált intézményként Zalaapáti telephellyel működött. 2010. évtől újra profilváltás történt az intézményben. Nemcsak az infrastruktúra vonatkozásában, hanem a gondozás- foglalkoztatás tekintetében is jelentős változások történtek. Kifejezettebb lett a szervezettség, a közösségben élő egyén személyiségére történő didaktikus odafigyelés, azaz, az emberi méltóság előtérbe helyezése. Búcsúszentlászló ápoló-gondozó tevékenysége példaértékűnek tekinthető, hiszen fennállása óta a „másság” legszélsőségesebb rétegeivel találkozott. Az ápolási-gondozási szükségletek biztosítása mellett kiemelt szerep jutott a mentálhigiénés tevékenységnek is. 2013-tól a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában működik az intézmény. Az elmúlt három évben kizárólag saját forrásból további fejlesztések, felújítások történtek. Ennek során elkezdődött a 4 főnél nagyobb létszámú lakószobák leválasztása, új mosógép, dagasztógép beszerzése történt, felújításra kerültek a gőz üzemű szárító gépek, a kerékpár tároló.

„Empátia, szeretet, odafigyelés, tisztelet.”

Ezen alapértékek határozzák meg az itt élők és az itt dolgozók mindennapjait.

Jelenleg nyújtott szolgáltatások

A Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Búcsúszentlászló Alapító Okiratban meghatározott alaptevékenységek és egyéb szakmai feladatok ellátására, az intézmény működésére vonatkozóan, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoctv.) a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és a működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I.7.) SzCsM rendelet (továbbiakban: Xxxxxxx Xxxxxxxx) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011 (XII.31) Kormány rendelet az ágazati jogszabályok, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Főigazgatói utasítások tartalmát figyelembe véve a Szervezeti és Működési Szabályzat alkotja.

Az intézmény Alapító Okirata 2016. november 1-jén módosult a névváltozás és az integrált intézményhez beolvadó telephelyek adatainak változása miatt.

A Zala Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala által ZAC/100/00325-2/2017. kiadott, a székhely 8925 Búcsúszentlászló Xxxxx Xxxxx xxxx 00. integrált szociális intézmény működési engedélye határozatlan idejű. Intézményfenntartói feladat– és hatásköreit a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról szóló 316/2012. (XI.13.) Korm. rendelet 4-5. §-aiban foglaltak szerint gyakorolja.

A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv működési területe fogyatékkal élők és pszichiátriai betegek esetében Budapest közigazgatási területe.

Az intézmény pénzügyi, gazdálkodási feladatait a középirányító szerv látja el. Az intézmény működési bevételének forrásai:

 térítési díj bevétel,

 költségvetési támogatás. A költségvetési szerv közfeladata:

A Szoctv. 69. §-a és 83. §-a szerinti személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított szociális ellátás biztosítása.

A Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény ápolást gondozást nyújtó intézmény a Szoctv. 69.

§, 70. § (3) bekezdése, 71. § (1) bekezdése, 71/A (1) bekezdése alapján.

A Szakmai rendelet 101/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján több intézménytípust működtet, különálló szervezeti egységekben, ezért a szociális ellátásokat egy integrált intézményi formában biztosítja személyes gondoskodás keretében 326 fő engedélyezett ellátotti férőhellyel.

Az intézmény székhelye tömegközlekedési eszközzel könnyen megközelíthető. 2016-tól Búcsúszentlászló

– Zalaapáti - Budapest közvetlen járat is az ellátottak, illetve a hozzátartozók rendelkezésére áll. A gépkocsival érkezők részére biztosított a parkolási lehetőség.

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

Az ellátottak mindannyian az egykori Ferences rendi kolostor épületében élnek. Jelenleg az engedélyezett férőhelyeink száma 12 fő fogyatékos személyek ellátására szóló férőhely és 60 fő pszichiátriai beteg férőhely. Fogyatékkal élők és pszichiátriai betegek ellátása tekintetében Budapest közigazgatási területéről fogadják a lakókat. Az illetékességi körön kívülről érkező intézményi ellátás iránti eseti elhelyezési igények elbírálásáról a 30/2015.(XII.16.) SZGYF szabályzat 2.§ (14) bekezdése alapján az intézményvezető dönt. Az Intézmény határozatlan idejű működési engedéllyel rendelkezik, összességében a tárgyi feltételek biztosítottak, hiszen biztosítatva van ellátottanként a legalább 6 m2, azonban az épület adottságaiból fakadóan jelenleg is vannak 4 főnél nagyobb létszámú lakószobák.

Az intézményben az alábbi szakosított ellátási formák vehetők igénybe:

 Pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó ellátása (262 fő)

Székhely (Búcsúszentlászló) 60 fő Domb Xxxxxx (Zalaapáti) 130 fő Boróka Otthon (Zalaapáti) 72 fő

Azon krónikus pszichiátriai betegek részére nyújt ellátást, akik az igénylés időpontjában nincsenek veszélyeztető állapotban, akut gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, és egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt önmaguk ellátására segítséggel sem képesek. A pszichiátriai betegek otthona az ellátást igénybe vevők részére legalább napi ötszöri étkeztetést, szükség szerint ruházattal való ellátást, mentális gondozást, külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátást, valamint lakhatást biztosít.

 Fogyatékkal élő személyek ápolást, gondozást nyújtó ellátása

Székhely (Búcsúszentlászló) 12 fő

Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes fogyatékkal élők részére biztosít ellátást, akiknek oktatására, képzésére, foglalkoztatására, valamint gondozására csak intézményi keretek között van lehetőség. A fogyatékkal élők részére napi legalább ötszöri étkeztetést, szükség szerint ruházattal való ellátást, mentális gondozást, külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátást, valamint lakhatást biztosít az intézmény.

 Szenvedélybetegek ápolást, gondozást nyújtó ellátása

Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxx (20 fő)

Az otthonban az ellátást igénybe vevők ápolását, gondozását végzik, akik szomatikus és mentális állapotát stabilizáló, illetve javító kezelést igényelnek, önálló életvitelre időlegesen nem képesek, de - külön jogszabályban meghatározott – kötelező intézeti gyógykezelésre nem szorulnak.

 Szenvedélybetegek rehabilitációs intézményi ellátása Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxx (24 fő)

A rehabilitációs intézményi keretek között azt a 16. életévét betöltött szenvedélybeteget kell ellátni, aki rendszeres vagy akut gyógyintézeti kezelésre szorul, és utógondozására nincs más mód. Az ellátási forma a rászorulók önálló életvezetési képességének kialakítását, illetve helyreállítását szolgálja.

 Szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthoni ellátása

Xxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxxxxxxx (8 fő)

A lakóotthon az ellátást igénybevevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátás mértékének megfelelő ellátást biztosít. A lakóotthonba az a személy helyezhető el, aki a felvétel időpontjában a 16. életévét betöltötte, de a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt még nem, önellátásra legalább részben képes, elégséges jövedelemmel rendelkezik az új életforma költségeinek viseléséhez, folyamatos tartós ápolást, felügyeletet nem igényel.

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

 Szociális foglalkoztatás (127 fő)

Az intézményi jogviszonyban álló személy szociális foglalkoztatása, illetve az ellátottak meglévő képességeinek szinten tartása és fejlesztése érdekében

 Fejlesztő felkészítő foglalkoztatás 49 fő

 Munka-rehabilitációs foglalkoztatás 78 fő

Az integrált intézmény keretében több szolgáltatási forma került megszervezésre egy szervezeti keretben, de külön telephelyeken. A bentlakásos intézményben az önmaguk ellátására részben, vagy teljesen képtelen pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek és fogyatékkal élő személyek ápolása gondozása történik. A teljes körű ellátás keretében az ellátást igénybevevők koruknak, egészségügyi állapotuknak megfelelő fizikai, egészségügyi, valamint mentálhigiénés ellátást biztosítunk.

6. táblázat A Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény székhelyein és telephelyein engedélyezett férőhelyek száma

Szervezeti egység neve, címe	Telephely neve, címe	Engedélyezett férőhelyek száma
Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény 8925 Búcsúszentlászló Xxxxx Xxxxx xxxx 00.	Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény (fogyatékkal élők ellátása) 8925 Búcsúszentlászló Arany J. u. 17.	12 fő
	Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény (pszichiátriai betegek ellátása) 8925 Búcsúszentlászló Arany J. u. 17.	60 fő
	Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Domb Otthona (pszichiátriai betegek ellátása) 8741 Zalaapáti Xxxx Xxxxxx xxxx 0.	000 fő
	Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Xxxxxx Xxxxxxx (pszichiátriai betegek ellátása) 8741 Zalaapáti Xxxx Xxxxxx xxxx 0.	00 fő
	Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Xxxxxx Xxxxxxx (szenvedélybetegek otthona) 8784 Kehidakustány Xxxxx xxxx 0.	00 fő
	Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Xxxxxx Xxxxxxx (szenvedélybetegek rehabilitációs intézménye) 8784 Kehidakustány Xxxxx xxxx 0.	00 fő
	Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Xxxxxx Xxxxxxx (szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona) 8784 Kehidakustány Xxxxx xxxx 0.	0 fő
Összesen		326 fő

Forrás: saját szerkesztés

A jogszabálynak megfelelően a napi ötszöri étkezés, a szakorvosi javaslat alapján a megfelelő diétás étkeztetés biztosított. Ha az ellátott állapota indokolja az intézményi kisbusszal, szakképzett gondozó-ápoló kíséretében elősegítjük a szakrendelésre való eljutást. Kórházba történő osztályos kezelés esetén a kezelőorvossal, gondnokkal és hozzátartozóikkal folyamatosan tartják a kapcsolatot és egészségi

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

állapotukban történő változásokat nyomon követik. Az ellátottak saját ruházatukat használják, ha az ellátott nem rendelkezik megfelelő mennyiségű ruházattal, akkor az intézmény biztosítja.

Az intézményben biztosított a rendszeres orvosi ellátás, a fogorvosi ellátás, a pszichiátria szakellátás, a gyógyászati segédeszközökhöz való hozzájutás. Az ápoló személyzet az előírt dokumentációkat folyamatosan vezeti. A személyre szóló ápolási dokumentációban nyomon követhetők az ellátottal történt események, egészségi állapotában történt változások. A személyre szabott ápolási terv elősegíti az egyén szükségleteinek megfelelő ápolás, gondozás megvalósítását.

Kormányzati funkciók

Az intézmény állami költségvetési szerv, mely alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása az alábbi:

 101121 – Pszichiátriai betegek tartós bentlakásos ellátása

 101122 – Szenvedélybetegek tartós bentlakásos ellátása

 101124 – Szenvedélybetegek rehabilitációs célú bentlakásos ellátása

 101211 – Fogyatékossággal élők tartós bentlakásos ellátása

 107030 – Szociális foglalkoztatás

 107053 – Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazat szerinti besorolása NGM rendelet 5. számú mellékletek alapján

 872000 –Mentális, szenvedélybeteg bentlakásos ellátás

Államháztartási szakfeladatok rendje: NGM rendelet 3. számú mellékletek alapján

 562917 – Munkahelyi étkeztetés

 562920 – Egyéb vendéglátás

 680002 – Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

 873021 – Fogyatékkal élők tartós bentlakásos ellátása

 872001 – Pszichiátriai betegek tartós ellátása

 770000 – Kölcsönzése, operatív lízing

 813000 – Zöldterület – kezelés

 821000 – Adminisztratív, kiegészítő szolgáltatás

 823000 – Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése

 872002 – Szenvedélybetegek tartós ellátása

 872004 – Szenvedélybetegek lakóotthoni ellátása

 872006 – Szenvedélybetegek rehabilitációs ellátása

 890431 – Szociális foglalkoztatás munka-rehabilitáció keretében

 890432 – Szociális foglalkoztatás fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás keretében

 960100 – Textil, szőrme mosása, tisztítása Vállalkozási tevékenységet az intézmény nem folytat. A teljes körű ellátás keretében az intézmény biztosítja:

 az ápolási, gondozási feladatokat,

 az ellátottak szinten tartó, képességfejlesztő, munkajellegű foglalkoztatását, továbbá sport- és szabadidős tevékenységeket,

 biztosítja az intézményi jogviszonyban álló fogyatékos, pszichiátriai beteg személyek szociális foglalkoztatását.

 a lakhatásról való gondoskodást 24 órás felügyelet mellett,

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

 gondozási tevékenysége során, a szolgáltatást igénybe vevő személy részére nyújt olyan fizikai, mentális és életvezetési segítséget, amelynek során az igénybe vevő szociális, testi és szellemi állapotának megfelelő bánásmódban való részesítése keretében a hiányzó, vagy csak korlátozottan meglevő testi-szellemi funkcióinak helyreállítására törekszik,

 ápolási tevékenység keretében, az intézmény által biztosított gondozási feladatok ellátása során közvetlenül felmerülő és a szociális intézmény keretei között biztosítható egészségi állapot helyreállítását szolgáló tevékenységet végez

 napi ötszöri étkezést,

 szükség szerint ruházattal és textíliával való ellátást, - a lakók ruházatának, textíliájának mosását, vasalását, javítását.

 a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátást,

 mentálhigiénés ellátást.

 az ellátottak intézményen belüli szociális foglalkoztatásának megszervezését, szocioterápiás foglalkozást,

 a hivatalos ügyekben való segítségnyújtást,

 érték- és vagyonmegőrzést,

 az intézményben elhunytak eltemettetését

Az intézmény alapellátáson túl nyújtott, térítésköteles szolgáltatása:

 Büfé

 Vendégétkeztetés

 Nyaralás, kirándulás

 Színház, mozi látogatás

A szolgáltatás célja

Az intézmény székhelyén fogyatékos és pszichiátriai beteg személyek ápoló, gondozó otthonaként, az ellátására jogosult személyeknek ellátást, fizikai, mentális, pszichés állapotukhoz, életkorukhoz, ápolási, gondozási szükségleteikhez, önellátási szintjükhöz igazodó, differenciált ápolást, gondozást, foglalkoztatást nyújtson. Az ellátás során tiszteletben tartsa az ellátottak alkotmányos jogait, különösen az élethez, az emberi méltósághoz, a testi épséghez, a testi és lelki egészséghez való jogot.

Az intézményben élő ellátottak számára biztosítják megfelelő egészségügyi és mentálhigiénés szolgáltatást, foglalkoztatási lehetőségeket, hogy betegségük szabta életkeretet minél jobban megtöltsék tartalommal.

Személyi feltételek

Búcsúszentlászló székhelyen jelenleg 54 fő közalkalmazott dolgozik, mellyel nagyban hozzájárul a helyi munkahelyteremtéshez.

7. táblázat Szakmai létszám alakulása

Szakmai létszám	Betöltött álláshely	Üres álláshely	Szakképzettség arány	Átlagéletkor	Férfi munkatárs	Nő munkatárs
31 fő	28 fő	3 fő	100%	47,3 év	1 fő	27 fő

Forrás: Saját szerkesztés

Legfiatalabb munkatárs: 25 éves, legidősebb munkatárs: 58 éves

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

3

28

6. ábra Engedélyezett szakmai álláshelyek alakulása

35

30

25

20

15

10

5

0

Betöltött álláshely

Üres álláshely

Forrás: Saját szerkesztés

A fenti táblázat, valamint diagram szemlélteti, hogy a Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Búcsúszentlászló székhely 31 fő szakmai létszámmal rendelkezik, melyből 28 álláshely van betöltve.

A szakmai álláshelyek többségét nők látják el, 28 főből 27 fő női dolgozó.

Az intézmény székhelyén engedélyezett funkcionális létszám 30 fő, melyből 26 fő a betöltött, melyet a fenti diagram mutat be. A szakmai álláshelyekhez hasonlóan a funkcionális munkakörben foglalkoztatottaknál is a nők vannak többségben, mely szerint 26 főből 22 fő női dolgozó. A székhely intézmény területén működik az élelmezési üzem, amely az ellátottak részére biztosítja a napi ötszöri étkezést, ezen kívül vendégétkezők számára is naponta szolgáltat meleg ételt.

8. táblázat Funkcionális létszám alakulása

Funkcionális létszám	Betöltött álláshely	Üres álláshely	Átlagéletkor	Férfi munkatárs	Nő munkatárs
30 fő	26 fő	4 fő	48,8 év	4 fő	22 fő

Forrás: Saját szerkesztés

Legfiatalabb munkatárs: 33 éves, legidősebb munkatárs: 63 éves

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

4

26

7. ábra Engedélyezett funkcionális álláshelyek alakulása

30

25

20

15

10

5

0

Betöltött álláshely

Üres álláshely

Forrás: Saját szerkesztés

Jelenleg betöltött álláshelyek beosztás szerint

9. táblázat Jelenleg betöltött álláshelyek beosztás szerint

Szakmai munkakörök Létszám Funkcionális munkakörök Létszám
intézményvezető	1 fő	élelmezésvezető	1 fő
intézményvezető ápoló	1 fő	élelmezési raktáros	1 fő
ápoló-gondozó	20 fő	gazdasági ügyintéző	1 fő
egészségügyi koordinátor ápoló	2 fő	gépkocsivezető-anyagbeszerző	1 fő
szociális mentálhigiénés munkatárs	1 fő	humánpolitikai ügyintéző	1 fő
foglalkoztatás szervező	1 fő	titkársági ügyintéző	1 fő
szociális ügyintéző	1 fő	mosónő	2 fő
mozgásterapeuta	1 fő	varrónő	1 fő
		szakács	3 fő
		konyhai kisegítő	3 fő
		pénzügyi ügyintéző	1 fő
		portás	1 fő
		karbantartó	1 fő
		udvari munkás	1 fő
		takarító	7 fő
Összes szakmai: 28 fő		Összes funkcionális	26 fő

Forrás: Saját szerkesztés

A Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Otthon székhelyén a szakmai álláshelyek mindegyike a Szakmai rendeletben meghatározottak szerint került betöltésre, speciális szakképesítéssel 6 fő (pszichiátriai szakápoló, felnőtt szakápoló, diplomás ápoló) rendelkezik. Rendkívül nehéz pszichiátriai betegek ellátásával kapcsolatban tapasztalattal bíró munkatársat a jelenlegi munkaerő-piacon találni.

Tárgyi feltételek

A lakók az egykori Ferences rendi kolostorban élnek, ami nem bentlakásos intézményi funkciókkal épült. Ennél fogva nem tudnak intimszobát, teakonyhát, imatermet biztosítani az ellátottak részére, így a jelenlegi lakhatási körülmények nem teljes körűen elégítik ki szükségleteiket. Az elmúlt években fenntartói segítséggel a 4 főnél nagyobb létszámú szobák leválasztása megkezdődött, ahol az építészeti adottságok azt lehetővé tették. A terveknek megfelelően három szoba esetében (földszint 1-es, 5/a, valamint az emeleten lévő 14-es szoba) sikerült a leválasztást kivitelezni, így ezekben már maximum hárman, illetve négyen élnek. A szoba leválasztás mellett állagmegóvás is történt, amely során kifestésre került a mosoda főbejárati része, a porta, a foglalkoztató pince folyosója, illetve a földszinti folyosó lábazat felújítása is megtörtént. Az épületek állaga összességében megfelelő, köszönhetően annak, hogy tervszerűen,

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

fokozatosan az amortizációs folyamatoknak megfelelően folyamatos karbantartások történtek/történnek. Vezetékes telefonnal, internettel való ellátottság jó, a tervezett sávszélesség növelést meg tudták valósítani, így már háromszor akkora sebességű internet áll rendelkezésre, mint 2015-ben. Számítógépes park is bővítésre került, kettő darab új számítógéppel, hozzátartozó szoftverrel és operációs rendszerrel együtt. Egyéb, a 2016. évben megvalósult tárgyi feltételeket javító beruházások:

 2 darab gőz üzemű szárítógép felújítása megtörtént

 a munkatársak részére biztosított kerékpár tároló felújításra került

 1 darab takarítógép vásárlása.

Az épület részben akadálymentes, lift az ellátottak rendelkezésére áll, illetve a szobák "küszöbnélküliek”, ezáltal a kerekes székkel való közlekedés biztosított.

A pályázat keretében kitagolással érintett ingatlan Búcsúszentlászlón található kolostor épület, ami az ellátottak lakhelyéül szolgál. Az épület műemléki védelem alatt áll, ami ferences kolostornak készült 1736- ban. A helyi templommal összeépülve külön telken, belterületen helyezkedik el. A telek amorf formájú, a déli irányból közelíthető meg. Nyugat felől vasútvonal húzódik végig. A folyamatos dinamikus terhelés nem okoz kárt az ingatlanban. A terület 33.528 m2 alapterületű. Az ingatlanon a rendház mellett kiszolgáló épületek is találhatóak, mint a porta és a műhely épületei. A kolostorépület földszint-emeletes középfolyosós elrendezésű, belső kerengős udvarral. Az alaprajzi kialakítása U alakot formál, ami a kegytemplomhoz csatlakozik. Az épület a nyugati és az északi oldalon lévő bejáraton is megközelíthető akadálymentesen. A templommal közvetlen kapcsolata nincs már.

Az épület alapozása feltételezhetően falazott szerkezet a kornak megfelelően. Süllyedésből származó alakváltozások (ferde repedések) néhol tapasztalhatóak. A falazata nagyméretű égetett tömör tégla mészhabarcsba falazva. A templom felöli csatlakozó fal cementhabarcsba rakott. A falazat vakolt festett. A beltér korábban meszelve volt. A modern kori anyagok többsége a festéseket tekintve műanyag bázisú, így a szerkezet pólusait elfedve készíthető velük a felületkezelés. Ennek okán a szerkezet nem tud megfelelően „lélegezni”. Ennek a nyomai tapasztalhatóak a helyiségekben. Az egymásra kent rétegek helyenként feltáskásodtak, leperegtek. A falak vízszigetelés nélküliek, így a lábazati részen felázásból adódó vakolatleválások, és salétromosodás nyomai láthatóak. A terek kifestése, és a tisztasági festések készítése folyamatos. A helyiségek rendszeres szellőztetése szükséges lenne, akár gépi, mesterséges úton is. Így a téli időben is a 15 m3/fő frisslevegő bevezetése biztosítható lenne, akár egy hőcserélőn keresztül. A terek belvilága magas, így a fűtendő légköbméter is sok. A 6 m2/fő a kolostor eredeti kialakítása szerint az ellátotti szobákban csak átalakításokkal biztosítható. Ezért szerelt szerkezetű gipszkarton falakkal a terek leválasztása folyamatos. A nyílászárok fa szerkezetűek. Általánosságban elmondható, hogy szükséges az egész épület nyílászáróinak gittelésének javítása és festése, de leginkább cseréje, korszerű jó hőszigetelő fa nyílászárókra. A belső ajtók befoglaló pallótokos szerkezetek, zománcfestékkel. A padlóburkolatok hidegburkolat esetén többnyire greslappal megoldott. A melegburkolatok szalag- és laminált parkettával, valamint pvc-vel készültek. A padlóburkolatokon taktilis vezetősáv nincs. A vizes helyiségekben az használati víz elleni szigetelés nem megfelelő így beázások tapasztalhatóak. Szükséges lenne üzemi szintű kent szigetelés készítése több rétegben, hajlaterősítő szalagok alkalmazásával, majd újbóli hidegburkolás a sarkokban tartósan rugalmas tömítések alkalmazásával. Az ebédlő megközelítése kerekesszékkel nem megoldott. Az emeletre előre gyártott elemekből készült lépcső vezet, valamint lifttel is megközelíthető. A födém falazott keresztboltozattal készült, a felső övén feltöltéssel. A tetőszerkezet hagyományos ácsszerkezet. A héjalás égetett agyag cserép. A tetőforma kontyolt nyeregtető. A csapadék elvezetés horganyzott acél szerkezetekkel történik, szabad vízkiköpéssel. Az épület nem hőszigetelt, a nyílászárói korszerűtlenek. Mivel műemlék, így az energetikai felújítása nem megoldható utólagos homlokzati hőszigeteléssel. A belső légállapot biztosítása központi fűtéssel, öntött vas radiátor elemekkel történik. A használati eszközökön a nagyobb, nem hétköznapi használatból adódó igénybevételek láthatóak.

Akadálymentesítés részben biztosított, lépcsőn járó gép rendelkezésre áll.

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

Épületek, tulajdonjogi helyzet

A megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 2. § (1) bekezdése alapján a megyei önkormányzatok vagyona és vagyoni értékű joga, a megyei önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények, azok vagyona és vagyoni értékű joga, a megyei önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények, azok vagyona és vagyoni értékű joga 2012. január 1-jén állami tulajdonban kerülnek, továbbá a vagyonnal és az intézményekkel kapcsolatos alapítói, fenntartói joguk és kötelezettségeik, illetve a megyei önkormányzatok által alapított alapítványok és közalapítványok alapítói joga az e törvényben meghatározott szervekre jelen törvény erejénél fogva száll.

A törvény 3. § (1) bekezdése, és a megyei intézményfenntartó központokról, valamint a megyei önkormányzatok konszolidációjával, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményeinek átvételével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 258/2011. (XII. 7.) számú Korm. rendelet (továbbiakban: kormányrendelet) 2. § (1) bekezdése értelmében az átvett intézmények tekintetében a Kormány által intézményfenntartásra és az átvett vagyon tekintetében vagyonkezelői jogok gyakorlására kijelölt szerv a megyei intézményfenntartó központ.

Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és az egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény (továbbiakban: Sztv.) 2. § (1) a) pontja alapján 2013. január 1.-jével a Magyar Államra szállt át a települési önkormányzat tulajdonában lévő, az Sztv. 1. §- a alapján átvett feladatot ellátó szociális és gyermekvédelmi intézmény, az ezzel kapcsolatos fenntartó jog és kötelezettség továbbá az intézmények valamennyi vagyona és vagyoni értékű joga, az önkormányzat tulajdonában lévő szellemi (szerzői és iparvédelmi) tulajdonjogok kivételével.

A megyei intézményfenntartó központokról, valamint a megyei önkormányzatok konszolidációjával, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményeinek átvételével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdése értelmében a megyei intézményfenntartó központok 2013. március 31-én a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságba (továbbiakban: SZGYF) történő beolvadással megszűntek. Az SZGYF a megszűnt megyei intézményfenntartó központok általános és egyetemleges jogutóda.

Az ingatlan a Magyar Állam tulajdonában áll és a tulajdonosi jogok gyakorlója a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (továbbiakban: MNV Zrt.). A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság és az MNV Zrt. vagyonkezelési szerződést kötött az SZGYF fenntartásában működő intézmények és az SZGYF könyveiben szereplő ingatlanok vonatkozásában. Az SZGYF a fenntartásában működő intézményekkel ingyenes használati megállapodást kötött az intézmények által a feladatellátásukhoz szükséges ingatlanokra és ingóságokra vonatkozóan.

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, mint használatba adó a Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény, mint használatba vevő részére használatra átadta az ingatlant.

Az intézmény szolgáltatásnyújtás szempontjából releváns külső kapcsolatai

10. táblázat Az intézmény külső kapcsolatai

Zalaegerszeg Törvényszék

Helyi általános iskola és óvoda

Gyámhivatal Zalaegerszeg

Gyámhivatal Budapest

Kormányablak Pacsa

Búcsúszentlászló Önkormányzat

Orvos szakértő

Római Katolikus Plébánia

Helyi kulturális egyesületek, csoportok

Forrás: Saját szerkesztés

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

Lakók

Az intézményben jelenleg élő ellátottakkal kapcsolatos főbb jellemzők az alábbi megbontásban:

 2010.11. hótól élnek krónikus pszichiátriai betegek az intézményben.

 2016.12.14-én érkezett az utolsó ellátott.

Az intézménybe való bekerülést megelőzően nagyobb százalékban saját otthonból, illetve kórházból kerülnek felvételre, ezen kívül már többen vettek korábban igénybe bentlakásos intézményi ellátást az ország más területén (Főváros területén).

Jelenleg 60 fő pszichiátriai diagnózissal élő ellátottról gondoskodnak:

 26 nő – átlagéletkor 54, 9 év

 34 férfi – átlagéletkor 50, 5 év

8. ábra Pszichiátriai betegek kor és nem szerinti megoszlása

Forrás: Saját szerkesztés Mentális retardatio diagnózissal 12 fő él az intézményben:

 10 férfi – átlagéletkor 56,4 év

 2 nő – átlagéletkor 66 év

 Az összes ellátotti átlagot tekintve: 56,9 év

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

9. ábra Fogyatékkal élők kor és nem szerinti megoszlása

Forrás: Saját szerkesztés

Az ellátottak családi helyzete:

Az ellátottak családi kapcsolatokat ápolnak, illetve az intézményen keresztül tart kapcsolatot 56 fő. Ezek eltérő kapcsolatok, de többségük szülővel, gyermekkel, testvérrel tartja a kapcsolatot. Van, aki nagynénivel, keresztgyerekkel ápolja a kinti kapcsolatát. Ezek a kapcsolatok többségében telefonon, levélben, látogatásokban nyilvánul meg, szabadságra mindösszesen 36 fő utazik hosszabb-rövidebb időtartamra. Új, működőképes kapcsolatok kiépítésére és fenntartására nagy gondot fordít az intézmény Fontosnak tartják a kétoldalú kommunikáció működését, partneri kapcsolat kialakítását a meglévő hozzátartozókkal, illetve gondnokokkal.

A 72 fő ellátottból 16 fő ellátottnak nincs semmilyen kapcsolata a családjával

Jelenleg az alábbi gondnoksági fokozatokat található az intézményben élők között:

 Nincs gondnokság alatt 7 fő

 Részlegesen cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt áll 39 fő

 Teljesen cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt 26 fő

36%

54%

10. ábra Ellátottak gondnokági fok szerinti megoszlása

Nincs gondnokság alatt

Részlegesen cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt áll Teljesen cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt

10%

Forrás: Saját szerkesztés

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

Az ellátottak 54 %-a részlegesen cselekvőképességet korlátozó gondnokság, 36 %-uk cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll, míg 10 %-uk cselekvőképes.

Gyámhivatal által kirendelt hivatásos gondnok 50 fő esetében látja el feladatát.

A gyámhivatali meghallgatást követően a hozzátartozók közül 15 fő került gondnokkirendelésre a családtagja részére.

Jelenleg az intézményen belül munka rehabilitációs foglalkozatásban 7 fő vesz részt.

Védett munkahelyen, vagy egyéb munkaerő-piaci területen nem vesz részt foglalkozatásban ellátott.

Képzettség – végzettség:

Az intézményben élő ellátottak iskolázottsága nagyon eltérő, ami a lenti diagramból kitűnik. A képzettségi skála a kisegítő 8 osztálytól az egyetemi végzettségig terjed. A lakók többségének csak 8 osztály általános iskolai végzettsége van.

Iskolai végzettség szerinti kimutatás ellátottjainkról az alábbiakban látható:

	Nem részesült iskolarendszerű képzésben	9 fő
	Kisegítő iskolai képzésben	5 fő
	8 általános alatti képzésben	7 fő
	8 általános iskolai végzettséggel	23 fő
	Szakmunkásképzőt végzett	12 fő
	Érettségi bizonyítvánnyal rendelkezik	15 fő
	Egyetemet végzett	1 fő

1

9

15

5

7

12

23

Nem részesült iskolarendszerű

képzésben

Kisegítő iskolai képzésben

8 általános alatti képzésben

8 általános iskolai végzettséggel

Szakmunkásképzőt végzett

Érettségi bizonyítvánnyal

rendelkezik

Egyetemet végzett

11. xxxx Xxxxxxx végzettség szerinti kimutatás (fő)

Forrás: Saját szerkesztés

Munkaerő-piaci helyzet, jövedelem:

Jövedelemmel mindenki rendelkezik. Összege eltérő az aktívkorúak járadékától az elég magas ősszegű öregségi nyugdíjig. Ellátottaink nagy része hosszabb- rövidebb munkaviszonnyal rendelkezik, amit természetesen betegségének indulása, alakulása erőteljesen befolyásolt. Jelenleg 5 fő ellátott foglalkoztatott munka rehabilitáció és10 munkaterápia formájában.

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

Jövedelmi viszonyok szerinti megosztás:

	Aktívkorúak ellátása	8 fő
	Nyugdíjszerű ellátás	7 fő
	Munkarehab. + Rehabilitációs ellátás	2 fő
	Munkarehab. + Rokkantsági ellátás	4 fő
	Rehabilitációs ellátás	5 fő
	Időskorúak járadéka	1 fő
	Rokkantsági járadék	23 fő
	Rokkantsági járadék + Fogyatékossági támogatás	5 fő
	Rokkantjáradék + Munka-rehabilitáció.	1 fő
	Árvaellátás + Fogyatékossági ellátás	1 fő
	Árvaellátás + Rokkantsági ellátás	1 fő
	Árvaellátás + Egyéb	1 fő
	Családi pótlék + Aktívkorúak ellátása	1 fő
	Családi pótlék + Rokkantsági járadék	7 fő
	Családi pótlék + Árvaellátás	3 fő
	Nincs jövedelme	2 fő

A szociális foglalkoztatás keretében végzett tevékenységek

Intézményünkben a szociális foglalkoztatás keretében a következő tevékenységek folynak:

 Mosodai munkák

 Kerti munkák, zöldterület kezelés

 Portaszolgálat

Támogatási szükségletek:

A Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény székhelyén jelenleg nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek:

1. Gondozás: melynek célja a gondozásra szoruló ellátott szükségleteihez igazodó segítségnyújtás. Mértékét és a beavatkozások fajtáját a segítségre szoruló ember testi, lelki, és szociális helyzete alapján határozzuk meg.

2. Mentális gondozás: mindazon tevékenységek köre, melyek a lelki egyensúly megőrzését, az interperszonális kapcsolatok kialakítását, az izoláció, a környezeti ártalmak leküzdését a természeti és társas környezethez való megkönnyítését segítik elő.

3. Kríziskezelés: az egyén lelki válságának, fenyegetettségének, váratlan veszteség hatására bekövetkező, a személyiséget súlyosan veszélyeztető lelki állapot, mely során a korábban eredményesen alkalmazott probléma megoldási képességek eredménytelennek mutatkoznak. A személyiség beszűkül, az adott veszteségre eszköztelenné válik. A szakemberek a szociális munka és a mentálhigiénia eszköztárának felhasználásával nyújtnak segítséget.

4. Gyógyítás: az ellátottak egészségügyi problémáinak kezelése orvosok által.

5. Terápiás segítés: humánus, empatikus és elfogadó magatartással végzett aktív tevékenység, ami elősegíti az ellátott félelmeinek, szorongásainak leküzdését, a krízisállapot megoldását, a szociális

– pszichés állapot javítását.

6. Készségfejlesztés: melynek során az ellátott meglévő készségeit, képességeit a jelenleginél magasabb szintre emeljük, figyelembe véve fejleszthetőségeinek határait minden vonatkozásban. A készségfejlesztés hatékonyságát biztosítja, ha minden esetben a soron következő készség, képesség szintjére kívánjuk az érintett személyt eljuttatni, és ennek érdekében megkeressük az ehhez szükséges, és megfelelő eszközöket, biztosítjuk a kellő személyi és tárgyi feltételeket.

7. Alap és szakápolási feladatok: az alapvető emberi szükségletek kielégítése és a kompetencia határok szerint meghatározott szakápolási feladatok elvégzése.

8. Esetkezelés: az ellátottak életvezetési stratégiáinak támogatása, a szociális, gazdasági, egészségi helyzetüket veszélyeztető problémák megoldásában való támogatás a szociális munka eszközrendszerével. A tevékenység részeként az aktív meghallgatás, és tanácsadás, egyéni és

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

csoportfoglalkozások, tréningek, a szabadidő hatékony eltöltését célzó programok kapcsolódva a terápiás segítés tevékenységhez.

9. Diétás kezelés: az egészségügyi okokból speciális táplálkozás biztosítása, a kezelőorvos utasítása alapján.

10. Betegoktatás: az ellátott tájékoztatása és megtanítása minden olyan tevékenységre, ami hozzájárul szomatikus egészsége helyreállításához.

11. Mozgásfejlesztés: a nagy izomcsoportok által végrehajtott valamint a finommozgások terápiás fejlesztése, az ízületi mozgástartomány megtartását célzó irányított mozgásgyakorlatok, melynek segítségével a mozgásában sérült, korlátozott személy a lehető legmagasabb szintű kivitelezésre válik képesség, amely által életminősége magasabb szintűvé válik.

12. Foglalkoztatás: az a tevékenység, amely során az ellátott a megmaradt képességeinek, jártasságának, esetleg korábbi tapasztalatainak felhasználásával az intézmény által szervezett munkafolyamatokban vesz részt.

13. Addiktológiai kontroll

14. Érdekvédelem

15. Egészségfejlesztés és rekreációs programok: az egészséget elősegítő életmód és az ezt ösztönző társadalmi, gazdasági, környezeti és személyes tényezők támogatását, valamint az aktív pihenést célzó programok szervezése.

16. Tréning programok

A támogatási szükségleteket teljesen egyénhez igazítva, individuálisan kell kialakítani, meghatározni, hiszen minden ellátott más és más eltérő igényekkel, szükségletekkel rendelkezik. Ami minden ellátottnál kétségként merült fel, az a háztartás (főzés, mosás), a segítők jelenléte és az ügyintézés.

A projekt keretében nagy hangsúlyt kap a lakók felkészítése a változásra, az életminőség javulására, valamint a közösségben való önálló életre.

E felkészítési folyamat első lépéseként megtörtént az ellátottak szükségletfelmérése, amelynek célja, hogy az érintett ellátottak egyéni igényeit és céljait felmérje, így lehetőség nyílik a nekik leginkább megfelelő, személyre szabott szolgáltatások kialakítására.

A szükségletfelmérés évenként és szükség szerint (pl. a lakó egészségében bekövetkező hirtelen változás) felülvizsgálatra kerül.

A szükségletfelmérések a Szakmai rendelet 14. számú melléklete alapján kerültek elkészítésre

72 fő ellátottal, akik jelenleg a Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény székhelyén élnek.

11. táblázat Lakók támogatási szükségletei, szükségletfelmérés alapján (fő)

Támogatás típusa	önálló	figyelemmel kísérés, szóbeli vagy gesztusos támogatás	intenzív motiválás, részleges támogatás	teljes támogatás	Összesen
Személyi higiéné	31	14	10	17	72
Személyi függetlenség	11	24	29	8	72
Mobilitás	23	18	24	7	72
Életvezetéssel: Bevásárlás, háztartási munkák	15	21	21	15	72
Életvezetéssel: Hivatalos ügyek, pénzkezelés	6	25	20	21	72
Kapcsolatok	33	17	12	10	72
Közösségi részvétel	5	27	29	11	72

Forrás: Saját szerkesztés

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

12. xxxx Xxxxx támogatási szükségletei

Forrás: Saját szerkesztés

A diagram szemlélteti, hogy hét támogatási szükségletet kell kialakítani, melyek a következők:

 Személyi higiéné

 Személyi függetlenség

 Mobilitás

 Bevásárlás, háztartási munkák

 Hivatalos ügyek, pénzkezelés

 Kapcsolatok

 Közösségi részvétel

Fontos megemlíteni, hogy minden egyes ellátottra szükséges ezeket a szükségleteket kialakítani.

Szolgáltatások iránti igény

12. táblázat Lakók szolgáltatási igényei szükségletfelmérés alapján

	Tanácsadás	Esetkezel és	Étkeztetés	Gyógypedag ógiai segítségnyú jtás	Pedagógia segítségnyúj tás	Gondozás	Felügyelet	Háztartási vagy háztartást pótló tevékenység	Szállítás	Készségfej lesztés
Személyi higiéné	28					25	11			8
Személyi függetlenség	45		48	1		11	7	4		10
Mobilitás	33	3				7	5		35	3
Életvezetéssel: Bevásárlás, háztartási munkák	42	5		5	3		2	44		24
Életvezetéssel: Hivatalos ügyek, pénzkezelés	49	46					4			22
Kapcsolatok	36	14		2						8
Közösségi részvétel	60	8		2	6		47			35

Forrás: Saját szerkesztés

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

A különböző szolgáltatások tekintetében megállapítható, hogy a lakók túlnyomó többségének tanácsadásra minden esetben szükség van.

Az intézményi várólistán lévők legfőbb jellemzői

	Nőtlen	41 fő
	Hajadon	19 fő
	Özvegy	8 fő
	Elvált	10 fő
	Házas	1 fő
	Feleségétől külön él	1 fő
	Férjezett, de külön él	2 fő
	Ismeretlen családi állapot	10 fő

Az intézmény székhelyén lévő férőhelyekre jelenleg 92 fő várakozik. Az átlagos bekerülési idő 2-3 év. Családi állapot szerint:

1

2

1

10

10

41

8

19

13. ábra Várakozók családi állapot szerinti megoszlása (fő)

Nőtlen Hajadon Özvegy Elvált Házas

Feleségétől külön él Férjezett, de külön él Ismeretlen családi állapot

Forrás: Saját szerkesztés

Gondnoksági fokozat szerint:

13. táblázat Várakozók gondnoksági fokozat szerint

Gondnokság foka cselekvőképességet kizáró gondnokság	Fő 13
cselekvőképességet korlátozó gondnokság	22
cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság	12
cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság	10
ideiglenes gondnokság	10
cselekvőképes	25
Összesen	92

Forrás: Saját szerkesztés

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

27%

14%

24%

11%

11%

13%

cselekvőképességet kizáró

gondnokság

cselekvőképességet korlátozó gondnokság

cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság

cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság

ideiglenes gondnokság

cselekvőképes

14. ábra Gondnokság foka szerinti megoszlás (fő)

Forrás: Saját szerkesztés

A várakozók mindössze 27 %-a cselekvőképes, 73 %-uk pedig gondnokság alatt áll. A gondnokság alatt lévők 19 %-a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll (2013. év előtti bírósági ítélet alapján), 33 %- uk cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt van, 15 %-uk ideiglenes gondnokság alatt áll, 18 %-uk pedig cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll (2013. év utáni bírósági ítélet alapján).

Végzettség szerint:

	Nincs információ	10 fő
	Nem járt iskolába	1 fő
	3 általános	1 fő
	5 elemi	1 fő
	7 speciális osztály	1 fő
	8 speciális osztály	4 fő
	8 általános	33 fő
	8 általános + szakmunkás	3 fő
	12 speciális osztály	1 fő
	Szakmunkásképző	13 fő
	Szakmunkás	2 fő
	Szakközépiskola érettségi	2 fő
	Középiskola	1 fő
	Érettségi	11 fő
	Gimnáziumi érettségi	3 fő
	Felsőfokú	1 fő
	Diplomás	1 fő
	Főiskola	1 fő
	Egyetem	2 fő

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

10

3

5

37

36

15. ábra Iskolai végzettség szerinti megoszlás

1

Kevesebb mint 8 általános

8 általános Középfokú végzettség Felsőfokú végzettség Nincs információ

Nem járt iskolába

Forrás: Saját szerkesztés

A várakozók 40 %-a az általános iskola 8 osztályát, vagy annál kevesebbet végzett el. 39 %-uk rendelkezik érettségivel, és mindössze 6 %-nak van felsőfokú végzettsége.

Jövőbeli elképzelések

Az ellátottak jövőbeli elképzelései meglehetősen széles skálán mozognak a passzivitás és a tartalmas, konkrét célok megfogalmazását illetően. Vannak, akik még az intézményi jogviszonyt inkább előnyben részesítik a támogatott lakhatással szemben így egyelőre nem fogalmaztak meg konkrét célokat. Ugyanakkor vannak, akik már tudatosan készülnek az intézmény „elhagyására” és ebből fakadóan az alábbiakat „nyilatkozták”, mint jövőben elérendő terveikre vonatkozóan.

 „segíteni akarok másokon”

 számítógépes tanfolyamon kívánok részt venni

 "szakmát akarok tanulni"

 „konyhakertet szeretnék kialakítani”

 „kikerülni az intézményből”

 "társra vágyom"

 "választási és döntési lehetőségem legyen"

A fenti elképzelések közül vannak teljesen reális célkitűzések, melyek elérése gond nélkül megoldható lesz az adott ellátott részére és természetesen vannak a földtől elrugaszkodott elképzelések is, melyek némi finomhangolást igényelnek. Kiemelkedő szerepet szán az intézmény az esetfelelősöknek, hiszen az ő segítségükkel reális, elérhető, megvalósítható, ez által sikerélményt eredményező célok kerülhetnek megfogalmazásra és megvalósításra.

A támogatott lakhatás megvalósításával egyidejűleg az alábbi alapszolgáltatásokat kívánják biztosítani:

 Étkeztetés: a kiváltott intézményben továbbra is működtetni kívánják a konyhát, amely a HACCP előírásoknak maradéktalanul megfelel. Naponta képes 300 fő meleg étkeztetés biztosítására. Cél, hogy az intézmény, illetve a támogatott lakhatásban élő lakókon kívül a településen élők részére is az étkezést biztosítsák. A pályázat keretében további 60 fő részére étkeztetés biztosítása.

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

 Házi segítségnyújtás: a rendelkezésre álló kapacitások maximális kihasználásával 30 fő részére a házi segítségnyújtás biztosítása.

 Pszichiátriai betegek nappali ellátása: ez a szolgáltatás jelenleg a településen és 15 km-es körzetében sem biztosított, az ellátási szükséglet fennáll. A pályázat keretében 40 fő részére pszichiátriai betegek nappali ellátásának kialakítását tervezzük.

 Fogyatékos személyek nappali ellátása: Az intézményi férőhelyek kiváltását követően fogyatékos személyek nappali ellátásának megvalósítását tervezzük napi 6 órában 12 fő részére.

 Támogató szolgálat: Búcsúszentlászló és a szomszédos településeken a fogyatékossággal élők hozzásegítése a szolgáltatáshoz. 20 fő részére támogató szolgálat biztosítása a pályázat keretében.

 Közösségi ellátás: cél, hogy a pszichés problémával küzdő ellátottak integrált és teljes jogú tagjai maradjanak a társadalomnak, illetve, ha betegségükből adódóan már kirekesztődtek társadalomból, re-integrálódjanak a közösségbe.

 Ennek érdekében a gondozás és a pszicho-szociális rehabilitáció minden formáját az igénybevevő otthonában, illetve lakókörnyezetében biztosítja (ha erre nincs lehetőség, az ellátott előfordulási helyén történik az együttműködés).

 Segítség nyújtása a pszichiátriai betegek számára egészségi és pszichés állapotuk javításában; meglévő képességeik és készségeik megtartásában, illetve fejlesztésében; a mindennapi életükben adódó konfliktusok feloldásában és problémáik megoldásában; a szociális és mentális gondozásukban, és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutásukban. A szolgáltatás olyan hosszú távú, egyéni szükségletekre alapozott gondozást kínál, amely nagymértékben épít az ellátottak aktív és felelős részvételére, valamint a természetes közösségi erőforrásokra, őket is oktatva és támogatva. A pályázat keretében 40 fő részére közösségi ellátás biztosítása.

Foglalkoztatásra vonatkozó tervek

Az intézményben jelenleg is működik a szociális foglalkoztatás, elsődleges cél ennek a foglalkoztatási formának a megtartása és kiszélesítése, továbbá az arra alkalmas személyek egy magasabb foglalkoztatási formába történő bevonása (közfoglalkoztatás, védett munkaerő-piacon történő elhelyezkedés, megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását biztosító szervezet elérése). Végső cél a nyílt munkaerő-piacon történő elhelyezkedés elhelyezkedése. A kiváltandó intézményben szociális szolgáltató központ kerül kialakításra, amelynek részeként az alábbi szociális foglalkoztatási lehetőségeket kívánjuk biztosítani:

 szőnyegszövés

 egyéb textilműhelyi munka

 kertészkedés

 zöldség- és gyümölcstermesztés

Következtetések, szükségletek

Az intézmény 65 éve működik, létjogosultsága az ellátási szükséglet miatt megkérdőjelezhetetlen. A várakozók magas száma (92 fő) még inkább indokolja ennek szükségességét. A több mint 6 évtizedes

„intézményi rendszer” erényeinek, tapasztalatainak felhasználásával egyidejűleg szükséges az, hogy egyfajta paradigmaváltás következzen be a pszichiátriai betegek magyarországi ellátásban és ezáltal az évtizedes lemaradásunkat valamelyest csökkentsük, hiszen az idő elszaladt a „mamutintézmények” mellett. Az ezen az úton történő továbbhaladást erősíti az a tény, hogy az elmúlt években rendkívül nagymértékben fejlődik az idegrendszer kutatása és a pszichiátriai betegségek gyógyítását segítő terápiás arzenál. A kirekesztés, az izoláció, a társadalmi kivetettség minden formáját fel kell számolnunk annak érdekében, hogy az emberi méltóság, az egyenlőség, az emberi jogok tiszteletben tartása, mint közös európai érték megvalósulhasson. Kis közösségekbe történő kitagolással felszámolhatjuk azokat a stigmákat és előítéleteket, melyek az évtizedes intézményi léttel nehezednek rájuk. Szeretnénk megadni nekik a szabadságot és egyben a szükséges támogatást, hogy életük minden területén - lehetőség szerint - önállóan dönthessenek és élhessenek. Tiszteletben tartva önrendelkezésüket, szabadságukat, egyenrangú

félként fogadva el őket. Legfőbb célkitűzéseink az elszemélytelenedés, a hospitalizmus, merev szabályozás, túlgondozás problematikájának leküzdése.

Fiziológiai szükségletek:

 több idő jut egy személy higiéniai szükségleteinek ellátására, a meglévő készségek fejlesztésére,

 ténylegesen személyre szabott ellátás biztosítható,

 nagyobb választási lehetőség térben és időben (mikor akar felkelni, lefeküdni, enni, inni – és mit),

 több személyes tér és pihenési lehetőség,

 kevesebb „zavaró” inger (zaj, fény, hőmérséklet, szag, stb.),

 több figyelem (testi-lelki problémák korábbi felismerése) szükség esetén,

 nagyobb személyi biztonság,

 nagyobb vagyoni biztonság,

 kisebb fertőzés veszély,

 kisebb tévesztési esély (gyógyszer, diéta ruha, stb.)

Pszichés/mentális szükségletek:

 nagyobb személyes tér, nagyobb nyugalom,

 kevesebb konfliktusforrás, kevesebb stressz,

 több törődés (nagyobb figyelem),

 gyorsabb probléma felismerés, gyors reakció baj esetén,

 szükség esetén a konfliktusforrás fizikai elválasztásának lehetősége (másik lakásba, otthonba helyezéssel),

 szélesebb körű interperszonális kapcsolatok (több helyszín, több szolgáltató, több ember (nagyobb esély egy „lelki társ” vagy „barát” megtalálására),

 szélesebb körű lehetőségek a kiteljesedésre, az egyén számára megfelelő elfoglaltság, örömforrás felismerésére,

 a „képes vagyok rá” és „meg tudtam tenni” öröme: sikerélmény

Szociális szükségletek:

 a választás lehetősége,

 szegregáció, izoláció felszámolása,

 a környezet felfelé nivelláló hatása,

 társas kapcsolatok kiszélesedésének lehetősége,

 egyéni kiteljesedés lehetősége (érdeklődésnek megfelelő tevékenységek köre bővül, így az egyén számára szívesen végzett tevékenység megtalálásának esélye is nő, így önelégedettsége, önbecsülése, önértékelése, önbizalma – ez által társadalmi megbecsültsége is nőhet),

 intim kapcsolat létesítésének lehetősége növekszik

Társadalmi szükségletek

 nagyobb esély a foglalkoztatásra (nagyobb önállóság, nagyobb motiváció, több kihívás, több lehetőség),

 a nagyobb önellátás kevesebb támogatást igényel, amely olcsóbb szolgáltatást eredményez,

 a lassabban romló állapot kevesebb gondozást, gyógyszert, segédeszközt, kisebb fenntartási költséget igényel.

Mindezen szükségletek együttesen nagyobb társadalmi elfogadottságot eredményeznek.

2. A PROJEKT CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGEI

2.1. A PROJEKT CÉLJAINAK MEGHATÁROZÁSA A projekt céljai

Átfogó cél az ENSZ Egyezmény 19. cikkének, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük- biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvénynek, továbbá a fogyatékos személyek számára ápolást- gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról és a végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1257/2011. (VII.21.) Korm. határozat (a továbbiakban Stratégia) foglaltaknak való megfelelés, tényleges integráció biztosítása. A fenti kötelezettségek alapján Magyarországon legkésőbb 2041-ig meg kell szűnnie a fogyatékossággal élő, pszichiátriai betegek, továbbá szenvedélybeteg személyek számára ápolást-gondozást nyújtó, a célcsoportok vonatkozásában engedélyesenként 50 főnél nagyobb bentlakásos intézményi formának, és helyét át kell vegyék a közösségi alapú ellátási formák.

A projekt célja – a fenti folyamat részeként – a fogyatékossággal élő, pszichiátriai beteg, továbbá szenvedélybeteg személyek számára ápolást-gondozást nyújtó, a célcsoportok vonatkozásában engedélyesenként 50 főnél nagyobb intézményi ellátási forma teljes körű kiváltása, és a lakók igényeire reflektáló, magas minőségű, hozzáférhető közösségi alapú ellátási formák kialakítása.

Az intézményi kiváltással létrehozható lakhatási szolgáltatások:

 legfeljebb hat fő számára kialakított lakás vagy ház, vagy

 hét-tizenkét fő számára kialakított lakás vagy ház.

A kiváltás során létrejövő új lakhatási szolgáltatásoknak meg kell felelnie a Szoctv. és a Szakmai rendeletben foglalt támogatott lakhatás szakmai, személyi és tárgyi feltételeknek, továbbá összhangban kell lennie a Stratégiában foglaltakkal.

Emellett elengedhetetlen, hogy a fejlesztés eredményeként az adott település(rész), ahol a lakhatási szolgáltatások létrehozása megtörténik, a szükséges szociális alapszolgáltatások, valamint foglalkoztatási lehetőségek, foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások megfelelő mértékben, stabilan, jó minőségben, elegendő kapacitással rendelkezésre álljanak.

Részcélok:

1. a fogyatékos személyek és/vagy pszichiátriai betegek és/vagy szenvedélybeteg személyek életminőségének javítása, jogainak érvényesítése, önálló életvitelük támogatása

2. a szociális szolgáltatási rendszer fejlesztése: minőségi, közösségi alapú új támogatott lakhatási férőhelyek létrehozása,

3. amennyiben szükséges az alapszolgáltatások fejlesztésével az általános hozzáférhetőség javítása,

4. amennyiben szükséges foglalkoztatás lehetőségeinek kialakítása,

5. a közösségi alapú ellátásban jól képzett szakemberek álljanak rendelkezésre,

6. minden érintett szereplő a folyamat minden döntési pontjába való megfelelő bevonása,

7. a lakók felkészítése.

Illeszkedés szakmapolitikai környezethez, jogszabályi keretekhez, a felhívásban meghatározott célokhoz

A projekt tervezésekor, majd a megvalósítás során kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a létrejövő fejlesztés szervesen illeszkedjen a vonatkozó hazai és nemzetközi jogszabály keretekbe, szak- és fejlesztéspolitikai stratégiákba, szolgálja az azokban meghatározott célok elérését, alkalmazza a hazai és

nemzetközi sztenderdeket és jó gyakorlatokat. A célok illeszkedését egyrészt szakmai (tartalmi- módszertani), másrészt fejlesztéspolitikai (financiális, beruházási) oldalról tudjuk vizsgálni. Előbbi esetében a szakmapolitikai iránymutatásokhoz, stratégiákhoz, törvényi környezethez való illeszkedést mutatjuk be, míg utóbbi esetében az európai fejlesztési célkitűzések, kohéziós politika, illetve ennek hazai leképezése, a pályázati rendszerrel való koherenciát vizsgáljuk.

Ahogyan az európai uniós, úgy a hazai szociális szakpolitika is jelentős szemléletváltáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. A korábbi, az érintett személyek hiányzó képességeire fókuszáló hozzáállásával szemben, az új szakpolitika közösségi szemlélete az egyén aktív társadalmi részvételét, közösségi szerepvállalását helyezi középpontba. Az új megközelítésben a legfőbb célkitűzés (aminek kulcseleme a jelen pályázat tárgyát is képező intézményi kitagolás, közösségi szolgáltatásokra való áttérés), hogy az érintettek ne csupán a szociális védőháló szolgáltatásaira támaszkodjanak, hanem a társadalomba beilleszkedve, annak egyenjogú tagjaként aktív közösségi életet éljenek, illetve visszatérjenek a munka világába.

Ez a szemlélet testesül meg A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezményben, amit az Országgyűlés a 2007. évi XCII. törvénnyel hirdetett ki, és amelynek 9. (A fogyatékossággal élő személyek önálló életvitelének és az élet valamennyi területén történő teljes körű részvételének lehetővé tétele, fizikai környezet, szolgáltatások, információ terén); 12. (a fogyatékossággal élő emberberek törvény előtti egyenlősége, 19. (önálló életvitel és közösségbe való befogadás, lakóhely megválasztás, hozzáférés biztosítása intézményi és egyéb közösségi támogató szolgálathoz, közösségtől való elszigetelődés és kirekesztődés megelőzése, igényeikhez igazított közösségi szolgáltatások) és 28. (megfelelő életszínvonal és szociális védelem, állami lakhatási programokhoz való hozzáférés biztosítása, életkörülményeik javítása) cikkéhez kapcsolódnak pályázati célkitűzéseink.

A megvalósuló fejlesztés teljesíti a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapvető célkitűzését, hiszen javulnak az érintett személyek jogainak érvényesülése, a jogok érvényesítési eszközei bővülnek, önálló életvitelük és a társadalmi életben való aktív részvételük biztosítottá válik. A 17. §-a rendelkezik az 50 főnél nagyobb férőhelyű szociális intézmények kiváltásáról is.

Utóbbi rendelkezés 2010-ben, az 1998. évi XXVI. évi törvény módosító 2010. évi XXXIX. törvény emelte törvény szintre. Az ennek végrehajtásához szükséges stratégiát és feladatokat a 2011-2041 időszakra vonatkozó, a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról és a végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról szóló 1257/2011. (VII.21.) Korm. határozat határozta meg, amit a 1023/2017 (I.24) Korm. határozattal a fogyatékossággal élő személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló 2017-2036. évekre vonatkozó hosszú távú koncepciója váltott. Az ezekben foglalt kötelezettségekhez illeszkedik a pályázat, hiszen az előírások szerint az 50 főnél nagyobb bentlakásos intézményi forma megszüntetését és a közösségi alapú ellátási formák, a támogatott lakhatás bevezetését célozza. Utóbbi jogi kereteit a Szoctv., a szakmai, személyi és tárgyi feltételeket a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló Szakmai rendelet tartalmazza, a támogatott lakhatási forma kialakításánál ezek iránymutatására támaszkodunk.

A pályázat támaszkodik az 1257/2011 (VII.21) Korm. határozat 3. pontjának megfelelően elkészült, az első

3 éves fejlesztési ciklus eredményeit és tapasztalatait összegző Fejlesztési alapvetések a fogyatékos személyek szociális intézményi férőhelyi kiváltásáról szóló stratégia (2011-2041) végrehajtásához, 2015- 2020 című dokumentum, továbbá több ponton kapcsolódik a 1653/2015. (IX.14.) Korm. határozat az Országos Fogyatékosságügyi program végrehajtásának 2015-2018. évekre vonatkozó Intézkedési Tervéhez: 5.4. (Szabályozási szinten kell lehetővé tenni a fogyatékos személyek részére a szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítését, fejlesztését, különös tekintettel a nappali ellátást biztosító intézményekre); 7.3. (Létre kell hozni azt a szakmai műhelyt, amely a szociális intézmény férőhely kiváltás koordinatív-módszertani támogatását biztosítja) 7.4. (Az előző évek tapasztalataira alapozva felül kell vizsgálni a férőhelykiváltással és a támogatott lakhatással kapcsolatos jogszabályi környezetet a fogyatékos gyermekekre is figyelemmel) pontjaihoz. A fejlesztés tervezésekor és megvalósításakor kiemelt

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

figyelmet fordítunk a 2015-2025. évekre vonatkozó Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 15/2015. (IV.7.) OGY határozat 7.2 pontjának (önrendelkezés, társadalmi integráció érvényesítése, kiváltással érintett személyek és intézmények felkészítése, kapcsolódó jó gyakorlatok felhasználása, lakóhelyhez közeli szolgáltatások körének bővítése).

Ezen szakmapolitikai stratégiák végrehajtásához forrást a különböző fejlesztéspolitikai eszközök biztosítanak. A fejlesztés tárgya a legmagasabb uniós stratégiai szinthez kapcsolódik, hiszen a társadalmi beilleszkedés az EU 10 éves foglalkoztatási és növekedési stratégiája, az Európa 2020 öt kiemelt céljának egyike. A stratégia az évtized végére az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés feltételeit kívánja megteremteni 2020-ra, aminek érdekében a foglalkoztatás, oktatás, kutatás-fejlesztés, energiaügy valamint a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem területén jelöl meg beavatkozási területeket. Az érintett csoportok közösségi életbe integrálásával, a munkához juttatásával, egyéni igényeikre reflektáló, hozzáférhető szolgáltatási struktúra kialakításával tehát kettős cél is realizálódik, egyrészről a társadalmi kirekesztettségük csökken, továbbá a foglalkoztatási mutatók is javulnak.

A célok eléréséhez a 2014-2020 programozási időszakban szükséges konkrét beruházási prioritások és az intézkedések – a hozzájuk társított forrásokkal – a Közös Stratégiai Keretben kerültek összefoglalásra. Ennek 9. cikke határozza meg azt a 11 tematikus célkitűzést, aminek elérésével az Európa 2020 stratégia eredményesen megvalósulhat. Hazánk az ehhez való hozzájárulás mikéntjét, a fejlesztési prioritásokat - az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióval összhangban - a Partnerségi Megállapodásban rögzíti. Ebben a 4. Társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése nemzeti prioritáson belül, illeszkedve a 9. A társadalmi együttműködés erősítése és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem tematikus célkitűzés keretében nevesíti az intézményi ellátásról a közösségi ellátásra való áttérést, amely program megvalósulásával hozzájárul a célcsoport társadalmi integrációjához, megnyílik a lehetőség az egyéni szükségletekre alapozott szolgáltatások, hozzáférhető ellátási formák kialakítására.

A pályázatban célzott fejlesztés a Partnerségi Megállapodásban elérendő eredményekhez az alábbiak szerint tud közvetlenül illetve közvetve hozzájárulni:

 a szociális intézmények közösségi ellátásra való áttérése és a bentlakásos intézmények kiváltása;

 jó minőségű közszolgáltatásokhoz való hozzáférés;

 a fogyatékossággal élő személyek és a megváltozott munkaképességű személyek rehabilitációja, a helyzetük javítása a későbbi nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatás érdekében;

 a hátrányos helyzetűek alapvető szociális készségének erősítése, lehetővé téve foglalkoztathatóságuk későbbi fejlesztését és majdani munkaerő-piaci részvételüket (ez kapcsolódási pontot jelent a 8. A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása tematikus célkitűzéssel).

A fenti eredmények elérését célzó konkrét fejlesztési programok az Emberi Erőforrás Operatív Program (EFOP) tartalmazza. Ennek 2.2. A társadalmi együttműködést szolgáló intézmények és szolgáltatások fejlesztése, bentlakásos intézmények kiváltása, új kapacitások létesítése elnevezésű intézkedése egyedi célként határozza meg az intézményi férőhelyek kiváltását. A projekt többek között a szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés megteremtésével előmozdítja a társadalmi együttműködést, az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra áll át, az aktív befogadást és esélyegyelőséget támogatja, valamint a foglalkoztathatóság, továbbá a hátrányos helyzetű emberek társadalmi integrációját erősíti.

Jelen pályázati felhívás a fentiek mentén jelölte ki a főbb célkitűzéseket, melynek a projekt maximálisan eleget tesz, amennyiben a fejlesztés eredményeképp a jelenlegi intézményi ellátási forma teljes egészében kiváltásra kerül, új támogatott lakhatási férőhelyek és új, a lakók igényeire reflektáló közösségi alapú szolgáltatások jönnek létre, a közösségi alapú ellátás fejlesztésével a hozzáférhetőség javul. Az új struktúra elősegíti a célcsoport életminőségének javítását, jogainak érvényesítését, önálló életvitelük támogatását, a társadalmi integrációt és az aktív közösségi szerepvállalást. Ezek együttesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a célcsoportok foglalkoztathatósági esélyei javuljanak és megtalálják azokat a formákat, amelyek keretében

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

hatékony, sikeres munkaerő válhat belőlük. Utóbbit erősítendő távlati elvárás a foglalkoztatási lehetőségek, illetve a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások megfelelő minőségű rendelkezésre állása.

A felhívás további célként fogalmazza meg az érintettek bevonását, illetve a lakók tájékoztatását. Tekintettel arra, hogy projektcélok teljesülésének alapvető feltétele, hogy megfelelően ismerjük az érintettek véleményét, hozzáállását, illetve elképzeléseit a fejlesztés kapcsán, jelen célok a projekt keretében is kiemelt jelentőséggel bírnak. Egyrészről azért, mert ez a záloga annak, hogy az igényekre reflektáló, hatékony, magas minőségű lakhatási és szolgáltatási rendszer alakuljon ki. Másrészről csak így érhető el, hogy a lakók, mint a fejlesztések közvetett érintettjei, megfelelő információ híján vagy félinformáció birtokában idegenkedve, elutasítóan álljanak a fejlesztéshez, hiszen annak érzékeny volta miatt a teljes társadalmi elfogadottság kulcskérdés.

A fent bemutatott, a projekt előkészítéséhez és majdani megvalósításához közvetlenül kapcsolódó szabályozókon túl, számos egyéb hazai és nemzetközi jogszabály határozza meg működési környezetet.

Nemzetközi jogszabályok, ajánlások:

 A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény

 Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi XCII. törvény /Alapelvek (3. cikk), a 19. cikk Önálló életvitel és a közösségbe való befogadás

 Európai Unió Alapjogi Chartájának az Egyenlőségről szóló címéhez tartozó 21. és 26. cikk

 2010-2020-as Európai Fogyatékosságügyi Stratégia

 Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottságának 2006-ban elfogadott Akcióterve

 Az intézményi ellátásról a közösségi alapú ellátásra való áttérésre vonatkozó közös európai útmutató

 ENSZ CRPD Bizottság állásfoglalásai

 A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.)

 a WHO jelentése pszichiátriai ellátásról elnevezésű dokumentumhoz

Hazai fogyatékosságügyi szabályozás:

 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

 Fejlesztési koncepció-javaslat a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló stratégia (2011-2041) végrehajtásának elősegítéséről a 2015-2020. időszak tervezéséhez

 A Kormány 1257/2011. (VII.21.) Korm. határozata a fogyatékos személyek számára ápolást- gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról és a végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról

 1023/2017. (I. 24.) Korm. határozat a fogyatékossággal élő személyek számára ápolást-gondozást nyújtó szociális intézményi férőhelyek kiváltásáról szóló 2017–2036. évekre vonatkozó hosszú távú koncepcióról

 15/2015. (IV. 7.) OGY határozat az Országos Fogyatékosságügyi Programról (2015-2025.)

 A támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény

 A súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII.9.) kormányrendelet

Speciális szolgáltatási jogi szabályozás:

 Az intézményi ellátásról, a közösségi életvitelt támogató szolgáltatásokra való áttérés folyamatának szabályozási háttere.

 Szociális szolgáltatások, és kapcsolódó szolgáltatási rendszer (egészségügy, köznevelés, foglalkoztatás, közszolgáltatások)

Törvények:

 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (Szoctv.)

 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

 Magyarország Központi költségvetéséről szóló törvény

 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról (Flt.)

 A 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról (Mmtv.)

Kormányrendeletek, kormányhatározatok:

 381/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet az Integrált Jogvédelmi Szolgálatról

 415/2015 (XII.23.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi igénybevevői nyilvántartásról és az országos jelentési rendszerről

 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról (továbbiakban: Tr.),

 92/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet a fogyatékos személyek alapvizsgálatáról, a rehabilitációs alkalmassági vizsgálatról, továbbá a szociális intézményekben ellátott személyek állapotának felülvizsgálatáról

 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról

 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet a szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról

 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet a szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásáról

 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről (Szxxx.)

 A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI.16.) Korm. rendelet

 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól

 A 2014–2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet.

Miniszteri rendeletek:

 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről (továbbiakban: Szakmai rendelet)

 9/1999. (XI. 24.) SZXXX xendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről (továbbiakban: Ir.)

Kapcsolódás más humán-fejlesztési programokhoz

Az intézményi férőhely kiváltás konkrét végrehajtási fejlesztési feladatait az 1257/2011. (VII.21.) Korm, határozat és a 1023/2017 (I.24) Korm. határozat nevesíti. Ezek keretében egy hosszú távú fejlesztéssorozat indult ek, melyek egymáshoz illeszkedve, egymást kiegészítve szolgálják a meghatározott távlati célok elérését.

A TIOP-3.4.1.A-11/1 projekt Szociális Intézmények komponense keretében összesen 6 intézmény (Berzence, Bélapátfalva, Kalocsa, Mérk, Szakoly és Szentes) férőhelyeinek kiváltását támogatták. 697 lakó számára összesen 67 ingatlant (6 lakócentrumot, 40 db 12 fő részére kialakított támogatott lakhatást, valamint 12 lakást) építettek vagy újítottak fel. A konstrukció alapján létrehozásra került az Intézményi

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

Átalakítási Cselekvési Terv, jött létre, ami 3 éves ütemezésben az adott időszakban szerzett tapasztalatok alapján felülvizsgálatra kerül.

A TÁMOP-5.4.1-12/1 kiemelt projekt eleme volt a TIOP-3.4.1 „Bentlakásos intézmények kiváltása” konstrukció kedvezményezettjei számára egy országos, társadalmi befogadást erősítő médiakampány lebonyolítása, mely elősegíti a szakemberek és a lakosság szemléletváltását a fogyatékos személyekkel szemben. A TÁMOP-5.4.1. keretében megvalósuló kampány és az érzékenyítést célzó honlap (xxxx://xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xx/) a TIOP 3.4.1. pályázatot követő év végén indult el.

A TÁMOP 5.4.4. „Szociális képzések fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és készségfejlesztése valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerősítése” című konstrukcióban a t szolgáltatásokat nyújtó különböző (elsősorban szociális, egészségügyi és pedagógiai) munkakörben dolgozó szakemberek részére a képzési tematika, a képzési anyagok kidolgozása, valamint a képzésük történt meg több szociális területen, többek között a fogyatékosság szakterületén belül is.

A TÁMOP-5.4.5.-11/1 – a fizikai és infó-kommunikációs akadálymentesítés szakmai tudásának kialakítása című konstrukció keretében a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft és a KézenFogva Alapítvány konzorciumban valósította meg a mentorhálózat kialakítását, valamint működtetését. Így a mintegy 100 fő mentor rendelkezésre bocsájtásával (2013 nyarától) támogatta az intézményekben élő érintetteket, családtagjaikat, az ott dolgozó szakembereket, valamint az új, befogadó környezetet. Egy-egy intézményben 10-14 fős mentor team dolgozott 3 fős kulcsmentor team vezetésével, koordinációjával.

Ugyancsak a TÁMOP-5.4.5.-11/1 konstrukció keretében 2013.09.01. és 2014.01.10 között működött a nyertes pályázók számára a Fogyatékos Emberek Szervezeteinek Tanácsa (FESZT) által biztosított, és az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOÉSZ) által koordinált érdekvédelmi tanácsadás. Összesen 16 fő 18 órás képzése valósult meg, belőlük alakultak azok a több esetben 4-5 fős munkacsoportok, amelyek egy-egy intézményben tevékenykedve képviselték a lakók érdekeit, és információnyújtással, konstruktív javaslatokkal segítették a kiváltási folyamatot. Munkájuk elsődleges célja az volt, hogy a kiváltásban résztvevő intézmények folyamatosan figyelembe vegyék az intézményben élő lakók érdekeit, és segítse a lakókat bevonódni a kiváltás folyamatába (FESZT, 2014).

Pályázatunk épít az EFOP-1.9.1-VEKOP-15-2016-00001 Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása című projektre. Az ennek keretében létrehozott Intézményi Férőhely Kiváltási Szakmai Koordinációs Műhely, valamint munkacsoportjai (kutatási, szolgáltatásfejlesztési, foglalkoztatási, intézménytámogatási és hálózati) megfelelő stratégiai-módszertani hátteret biztosít a kiváltási folyamat során. A szakmai terv a kialakított Intézmény Férőhely Kiváltási Terv módszertana alapján került összeállításra, míg a megvalósítás során a szakmai koordinációs, módszertani fejlesztésébe vonható beruházásokhoz kapcsolódó „soft” tevékenységeke tud hatékonyan bekapcsolódni. Így együttműködünk az érintettek bevonásában, felkészítésében, az érzékenyítésben, rehabilitációs tanácsadásban, a szolgáltatási struktúra kialakításának kérdéskörében.

Kapcsolódás a Terület– és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) fejlesztéspolitikai céljaihoz

Vállalkozásbarát és népességmegtartó település-, kiemelten városfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása

 az önkormányzati épületek energiahatékonyságának javítása a hatékony településüzemeltetés és a széndioxid kibocsátás csökkentése érdekében,

 a közszolgáltatások fejlesztése, bővítése az életminőség javítása, és a népesség, különösen a fiatalok megtartása érdekében,

 leromlott városrészek fejlesztése a hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítására,

 helyi közösségek és együttműködés erősítése a helyi és térségi gazdasági és közösségi aktivitás ösztönzésére.

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése, feltétele annak, hogy elsősorban a társadalmi leszakadással veszélyeztetett csoportok helyzetének javítására irányuló programok végrehajtásához biztosított legyen a megfelelő intézményi háttér, másrészről csökkenthetők legyenek a családi terhek, és az életminőséget javító új szolgáltatások induljanak. A helyi szintű humán közszolgáltatások megújítása hozzájárul a lakosság életkörülményekben rejlő területi különbségek mérsékléséhez, illetve a társadalmi összetartozás erősítéséhez. Az intézkedések eredményeképpen kiegyenlítődnek vagy javulnak a területi különbségek.

 TOP-4.2.1-15 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

 TOP-5.2.1-15 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok

 TOP-6.6.2-15 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

 TOP-6.9.1-15 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok

2.2. A FEJLESZTÉSEK CÉLCSOPORTJAI, AZ ÉRINTETTEK KÖRE, A FEJLESZTÉSEK HATÁSTERÜLETE

A projekt célcsoportjaként a pályázati felhívás meghatározza a közvetlenül és a közvetve érintett célcsoportokat. A projekt közvetlen célcsoportja azon személyek köre, akik a projekt eredményeinek közvetlen, elsődleges használói. Esetükben a projekt tevékenységei, eredményei, hatásai helyzetüket befolyásolja.

A projektnek több közvetlen célcsoportja van. A közvetlen célcsoport rétegződése: egyéni, intézményi és társadalmi. Egyrészt egyéni szinten mindazok a fogyatékossággal élő emberek/pszichiátriai betegek, akik bentlakásos szociális intézményekben élnek vagy bekerülési várólistán lévő, ellátást igénylők, továbbá a közvetlen családtagjaik. Másrészt – szintén egyéni szinten – a fogyatékossággal élő személyek intézményi ellátását végző szakemberek, személyi segítők, gondnokok

Az egyéni szinten túl a projekt jelentős, az intézmények szintjén jelentkező célcsoportokra is jelentős hatással lesz. A kiváltási folyamatban, valamint a rehabilitáció komplex folyamatában érintett intézményrendszer szereplői és fenntartói; továbbá a közfeladatot ellátó szervezetek és szolgáltatók esetében a projekt a fogyatékossággal élő személyeken, családtagjaikon és az szakembereken túl az őket körülvevő, velük közvetlen kapcsolatban álló intézményekre is irányul. Ezen célcsoportba tartoznak a különféle célzott szociális alap-, nappali- és bentlakásos szociális szolgáltatásokat nyújtók, valamint azon társszakmák, társágazatok intézményei, melyek rendszeresen kapcsolódnak a fogyatékossággal élőkhöz. Ilyen társágazati az egészségügy (annak kapcsolódó alap- és szakellátása), a foglalkoztatás ügy (főként az aktív munkaerő-piaci eszközrendszereken, szolgáltatásokon keresztül).

A harmadik szintet a társadalom képviseli. Közvetlen célként a fogyatékossággal élő személyeket körülvevő, velük mindennapos kapcsolatban álló szűkebb környezet fogalmazódott meg. A kiváltás folyamatában kulcsfontosságú szerepe van a kiköltöző intézményi lakók érintett új szomszédságának, valamint az adott település(rész) véleményformálóinak. A korábbi kiváltások tapasztalata alapján e két célcsoport közvetlen elérése, rájuk irányuló tevékenységek tervezése és megvalósítása nagyban hozzájárul, vagy épp akadályozhatja a kiváltás sikerét.

A projekt felhívásában nevesített célcsoportok:

Közvetlen célcsoport:

 fogyatékos személyek intézményi ellátását végző szakemberek (ápolási, gondozási, önálló életvitelt elősegítő feladatot ellátó önálló és intézményi szolgáltatatók), személyi segítők, gondnokok,

 bentlakásos szociális intézményekben élő vagy várólistán lévő, ellátást igénylő fogyatékos személyek és / vagy pszichiátriai betegek, és közvetlen családtagjaik,

 a kiváltási folyamatban, valamint a rehabilitáció komplex folyamatában érintett intézményrendszer szereplői és fenntartói,

 közfeladatot ellátó szervezetek és szolgáltatók,

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

 fogyatékos személyeket és / vagy pszichiátriai betegeket körülvevő szűkebb környezet (pl. érintett szomszédság, település(rész).

Közvetett célcsoport:

 fogyatékos személyeket és / vagy pszichiátriai betegeket körülvevő tágabb mikro-makro környezet

Az alábbiakban a projekt közvetlen és közvetett célcsoportjait, valamint az érintettek körét mutatjuk be részletesen:

Fogyatékos személyek intézményi ellátását végző szakemberek (ápolási, gondozási, önálló életvitelt elősegítő feladatot ellátó önálló és intézményi szolgáltatatók), személyi segítők, gondnokok

A projekt csoportját jelentő szakemberek, személyi segítők és gondnokok pontos számára nézve nem rendelkezünk pontos adatokkal, ezért az elérendő, kiváltásra kerülő intézmények és az érintett fogyatékossággal élők létszáma mentén becsültük meg e csoport nagyságát.

Némely esetben érzékelhető az alul-motiváltság, valamint a változásokkal szembeni esetenként nagyon erős ellenérzés. A projektben betöltött szerepe szerint ez a közvetlen célcsoport az alapvető és általános képzések résztvevői. A projekt során megszerzett kompetenciák elősegítik a kiváltás, a szolgáltatási rendszer átalakítását.

Bentlakásos szociális intézményekben élő vagy várólistán lévő, ellátást igénylő fogyatékos személyek és / vagy pszichiátriai betegek, és közvetlen családtagjaik

A Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) 2015. év júliusi adatai alapján fogyatékos személyeknek 13 683 férőhelyen, pszichiátriai betegeknek 8 413 férőhelyen nyújtottak tartós bentlakásos ellátását az országban. A várólistán szereplő, ellátást igénylők nagyságáról nem rendelkezünk pontos adatokkal (projektünk egyik tevékenysége épp ezért arra irányul, hogy a különféle várólistákon szereplőkről valós képet alxxxxxx, s számukra modellprogramot dolgozzon ki). A becsült nagyság 2 500 – 3 500 fő közötti.

A kiváltási folyamatban, valamint a rehabilitáció komplex folyamatában érintett intézményrendszer szereplői és fenntartói

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fot.) 17. §-a rendelkezik arról, hogy a fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó, 50 főnél nagyobb férőhelyszámú szociális intézményeket ki kell váltani. Ez mintegy 100 intézmény és több mint 10.000 férőhely kiváltását jelenti. Jelenleg az egyén önálló életvitelét támogató szociális alapszolgáltatást nyújtó intézmények mintegy 12%-a, a szakellátást nyújtó intézmények mintegy 24%-a helyezkedik el a közép-magyarországi régióban, így összességében a kiváltásban közvetlenül vagy közvetetten érintett intézmények és szolgáltatások mintegy 82%-a helyezkedik el a konvergencia régiókban és 18%-a a Közép-magyarországi régióban.

A csoport esetében nehézséget jelent, a kompetencia-határok esetleges tisztázatlansága, változásokkal szembeni ellenérzések, a hálózatos működés hiánya, a szakmai tapasztalatcsere esetlegessége, illetve némely esetben az vélt vagy valós félelmek is nehezítik az együttműködést. A projekt biztosítja a célcsoport hálózatosodását, a célcsoport tagjai közötti tapasztalatcserét és módszertani hátterük megerősítését.

Közfeladatot ellátó szervezetek és szolgáltatók

A fogyatékossággal élő és pszichiátriai betegek esetében az integráció és az önálló életvitel támogatása komplex, a szociális területen kívül több más ágazat feladatkörébe tartozó szolgáltatások, támogatások együttessége révén biztosítható. A szociális szolgáltatások rendszerén belül az alapszolgáltatások (pl. támogató szolgálat, közösségi pszichiátriai ellátás) és a nappali ellátás (klubok) közti együttműködés lényeges, ezek kapcsolódása a bentlakásos szociális otthonokhoz esetleges. A szociális ágazaton kívül kulcsfontosságú az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, amely érinti mind a házi orvosokat, mind a szakellátást (ezen belül pl. a pszichiátriai gondozókat), valamint a foglalkoztatás területén. A

foglalkoztatás területén a foglalkozási rehabilitáción túl az aktív munkaerő-piaci eszközökhöz való hozzáférés (pl. képzések), illetve a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés valódi lehetőségként történő szerepléséhez szükséges az ágazatok közti rendszeres, hatékony együttműködés.

A csoport erőssége a saját (pl. egészségügyi, foglalkoztatási, stb.) ágazatban szerzett jelentős tapasztalat.

Az érintett közfeladatot ellátók köre ezen szereplőknél – természetesen – jóval nagyobb. A kultúra és szabadidő tartalmas eltöltésének helyszínei, a különféle közösségi közlekedési eszközök, közszolgáltatások stb. körét is felöleli. Projektünkben e csoportba tartozónak tekintjük mindazokat, akik, amely szervezetek a kiváltás folyamata, a létrejövő támogatott lakhatási szolgáltatások szempontjából kulcsfontosságúak, alapvetően meghatározzák a kiváltás sikerét, fenntarthatóságát.

E csoportot jellemzi a saját ágazati célok követése, kevésbé nyitottság a komplex, egyénre szabott megoldásokra. A szakmai tapasztalatcserére való hajlandóság bizonytalan. A projektben feladatunk a célcsoport hálózatosodásának, a célcsoport tagjai közötti tapasztalatcserének előmozdítása és módszertani hátterük megerősítése.

Fogyatékos személyeket és / vagy pszichiátriai betegeket körülvevő szűkebb környezet (pl. érintett szomszédság, település

A csoport jelentős befolyással rendelkezik a tekintetben, hogy a létrejövő új szolgáltatások (támogatott lakhatási férőhelyek) mely településeken, hol valósulnak meg. A közvetlenül érintett szomszédság, vagyis az újonnan létrejövő, fogyatékossággal élő embereknek otthont adó lakások, házak szomszédjai, az érintett települések/településrészek döntéshozói, lakói, véleményformálói esetében szükséges annak elérése, hogy lehetőleg partnerként, támogatólag álljanak a kiváltás mellé.

Ezen csoport érdeke egyfelől a problémamentesen integrálódó fogyatékossággal élő emberek és támogató szolgáltatások létrejötte, másfelől az új szolgáltatásokkal létrejövő új munkahelyek létrehozása.

A csoport hátránya a vélt vagy valós félelmeken és előítéleteken és a fogyatékosságból adódó nehézségek meg nem értése.

Ez a csoport jelentősen képes hozzájárulni a projekt eredményeinek eléréséhez, illetve fenntarthatóságához. A projektből közösségfejlesztői, kommunikációs, információs és változáskezelési tevékenységek vonatkoznak rájuk.

2.3. AZ ÚJ SZOLGÁLTATÁSI STRUKTÚRA BEMUTATÁSA

2016. november 1-jén integrációval új intézmények jöttek létre. A szervezeti integrációt követően Zala megyében 4 intézmény biztosítja a szakosított ellátásokat, melyek közül 3 szociális és 1 gyermekvédelmi. A létrejövő intézmények többsége nagy ellátotti létszámú ellátást biztosító intézmények.

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság ellátási területén működő Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény a Fogyatékosok és Pszichiátriai Betegek Otthona Búcsúszentlászló és a Zala Megyei Szocioterápiás Intézmény összevonásával jött létre.

Az intézmény 3 telephellyel és 1 székhely intézménnyel rendelkezik, melyből Búcsúszentlászlón található a székhely intézmény.

A Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény összesen 326 fő ellátott számára nyújt megfelelő ellátást. A telephelyek a következők:

14. táblázat Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény férőhelyek megoszlása

Telephely megnevezése, címe Ellátási forma Férőhelyek száma

1	Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény 8925 Búcsúszentlászló, Xxxxx Xxxxx x. 17.	Fogyatékos személyek ápolást, gondozást nyújtó ellátása	12
		Pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó ellátása	60
2	Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Boxxxx Xtthona 8741 Zalaapáti, Xxxx Xxxxxx x. 3.	Pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó ellátása	72
3	Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Domb Otthona 8741 Zalaapáti, Xxxx Xxxxxx xxxx 0.	Pszichiátriai betegek ápolást, gondozást nyújtó ellátása	130
4	Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Olajág Otthona 8784 Kehidakustány, Xxxxx xxxx 0.	Szenvedélybetegek rehabilitációs intézményi ellátása	24
		Szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthoni ellátása	8
		Szenvedélybetegek ápolást, gondozást nyújtó ellátása	20
Férőhelyek száma összesen			326

Forrás: Saját szerkesztés

A Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény központi költségvetési szerv. Az intézmény fő tevékenysége államháztartási szakágazati besorolás szerint:

 872000 Mentális, szenvedélybeteg bentlakásos ellátása

Alaptevékenységét tekintve kormányzati funkció szerinti bontásban az alább olvasható tevékenységek ellátását végzi, illetve végezheti az intézmény:

 101121 Pszichiátriai betegek tartós bentlakásos ellátása

 101122 Szenvedélybetegek tartós bentlakásos ellátása

 101124 Szenvedélybetegek rehabilitációs célú bentlakásos ellátása

 101211 Fogyatékossággal élők tartós bentlakásos ellátása

 107030 Szociális foglalkoztatás

 107053 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás4

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Zala Megyei Kirendeltsége ellátási területén működő Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény székhelyintézményéből 12 fő fogyatékos személy és 60 fő pszichiátriai beteg kerül kitagolásra Felsőrajk, Vaspör, Sármellék, Bocfölde és Esztergályhorváti településekre.

4 Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény Alapító okirata

16. ábra Búcsúszentlászló férőhelykiváltás

Forrás: Saját szerkesztés

A kitagolás eredményeképpen az intézmény szervezeti struktúrája, melyet a 19. számú ábra organogram szemléltet.

A jelenlegi intézményi struktúra jelentős gátakat szab az innovációnak, a közösségi alapú pszichátriai ellátás megvalósításának, a társadalmi reintegráció lehetőségének, az önálló életvitel lehetőségének. Az épület műemlék jellege, életkora, karbantartási költségei, az egymásba nyíló szobák, még inkább megnehezítik a jelenlegi rendszer korszerű használatát.

Az intézmény jelenlegi vezetői szervezeti tagozódása:

 Intézményvezető,

 Intézményvezető helyettes,

 Intézményvezető ápoló,

 Mentálhigiénés csoportvezető,

 Telephelyvezetők irányításával végzi munkáját.

A kitagolás eredményeképpen az intézmény szervezeti struktúrája a következőképpen alakul, melyet az alábbi organogram szemléltet

Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

17. ábra Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény 2018. december 31. után hatályos organogram

Intézményvezetõ

Intézményetõ ápoló-int.vez.szakm. helyettes

Humánpolitikai ügyintézõ

Titkársági ügyintézõ

általános int. vez. helyettes

Szolgáltató központ- Székhely Szakmai vezető Fejlsztõ-felkészítõ

foglalkoztatás - Segítõk

Domb Otthona Zalaapáti Telephelyvezetõ

Szolgáltató központ Zalaapáti Szakmai vezető Fejlsztõ-felkészítõ

foglalkoztatás - Segítõk

Olajág Otthona Kehidakustány Telephelyvezetõ

Mentálhigiénés csoportvezetõ

Gazdasági csoport Gazdasági csoportvezetõ

Mûszaki csoport Mûszaki csoportvezetõ

Élelmezési csoport Élelmezésvezetõ

Gyöngyvirág Otthon Vaspör

-Kísérõ tám. biz. mts.

-Esetfelelõs

Hajnalka Otthon Bocfölde

-Kísérõ tám. biz. mts.

-Esetfelelõs

Pipacs Otthon Felsõrajk 1.

-Kísérõ tám. biz. mts.

-Esetfelelõs

Vadrózsa Otthon Esztergályhorváti 1.

-Kísérõ tám. biz. mts.

-Esetfelelõs

Százszorszép Otthon Esztergályhorváti 2.

-Kísérõ tám. biz. mts.

-Esetfelelõs

Tőzike Otxxxx Xxxxxxxxx

-Kísérõ tám. biz. mts.

-Esetfelelõs

Áxxxx, gondozó koordinátori feladatot ellátó ápoló-gondozó

Takarítók

Kékibolya Otthon Zalaapáti 1.

-Kísérõ tám. biz. mts.

-Esetfelelõs

Orgona Otxxxx Xxxxxxxxx 0.

-Kísérõ tám. biz. mts.

-Esetfelelõs

Vadvirág Otxxxx Xxxxxxxxx 0.

-Kísérõ tám. biz. mts.

-Esetfelelõs

Kéknefelejcs Otxxxx Xxxxxxxxx 0.

-Kísérõ tám. biz. mts.

-Esetfelelõs

Nárcisz Otthon Zalaapáti 5.

-Kísérõ tám. biz. mts.

-Esetfelelõs

Szegfű Otthon Egeraracsa

-Kísérõ tám. biz. mts.

-Esetfelelõs

Áxxxx, gondozó koordinátori

feladatot ellátó ápoló-gondozó

Szociális (lakóotthoni) segítõ

Takarító

Szoc. és menth. munkatárds

Foglalkoztatás szervezõ

Fejlesztõ foglalkoztatást segítõ

Szociális ügyintézõ

Pénzügyi ügyintézõ

Gazdasági ügyintézõ

Intézményi pénztáros

Letéti pénztáros

Raktaros

Karbantartók

Gépkocsivezetõ, anyagbeszerzõ

Portás

Mosodai munkatárs

Varrónõ

Udvari munkás

Élelmezési ügyintézõ

Élelmezési raktáros

Szakács

Konyhai kisegítõ

Forrás: Saját szerkesztés

51

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

A projekt megvalósítása a jelenlegi vegyes profilú integrált intézményi működési struktúrát nem befolyásolja, a Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény továbbra is integrált intézményként működik.

A projekt megvalósulásával az intézmény szervezeti struktúrájának és működésének változása mellett jelentős szerep jut a szemléletváltásnak is, amelynek megvalósítása a szervezetben is változásokat követel, új szervezeti jellemzőket igényel.

Az intézmény új organogramjából kiderül, hogy a székhelyintézmény támogatott lakhatási egységet kíván létrehozni, külön szolgáltató központokkal.

Búcsúszentlászlón a székhelyintézmény szolgáltató központ funkciót tölt be, ahol szociális alapszolgáltatásokat, illetve szociális foglalkoztatást kívánunk biztosítani.

A szociális szolgáltató központ a település lakossága által is használható sokszínű szociális szolgáltatást nyújtó intézmények lesznek.

A támogatott lakhatás kísérő támogatást biztosító munkatársak és esetfelelősök bevonásával/támogatásával valósul meg.

A kitagolással érintett intézmény vezetését 2018. december 31. napját követő időszakban az intézményvezető látja el. Rendszerszemléletű, stratégiai gondolkodás jellemzi az új szervezeti struktúrát.

Az intézményvezető munkáját közvetlenül segíti az általános és szakmai intézményvezető-helyettes. Az általános intézményvezető-helyettes felügyelete alá tartozik a gazdasági, műszaki és élelmezési csoport.

A szakmai intézményvezető-helyettes felelős közvetlenül az intézmény ellátási körébe tartozó ellátottakért, így a támogatott lakhatást igénybe vevő ellátottakért is.

Az intézményvezető munkáját közvetlenül segíti az általános és szakmai intézményvezető-helyettes. Az általános intézményvezető-helyettes felügyelete alá tartozik a gazdasági, műszaki és élelmezési csoport.

A szakmai intézményvezető-helyettes felelős közvetlenül az intézmény ellátási körébe tartozó ellátottakért. Az intézményvezető munkáját segíti továbbá az intézményvezető ápoló, a titkársági ügyintéző, valamint a humánpolitikai ügyintéző.

A támogatott lakhatás és az alapszolgáltatások (étkeztetés, házi segítségnyújtás, közösségi ellátás, pszichiátriai betegek nappali ellátása) irányítását a Szociális Szolgáltató Központ szakmai vezetője látja el. A támogatott lakhatás kísérő támogatást biztosító munkatársak és esetfelelősök bevonásával/támogatásával valósul meg.

A szociális alapszolgáltatások biztosításához szükséges személyi feltételek: étkeztetés – személyi segítő, házi segítségnyújtás – szociális gondozó, pszichiátriai betegek nappali ellátása – terápiás segítő, szociális gondozó, közösségi ellátás – közösségi koordinátor, közösségi gondozó.

A projekt megvalósításával, egy olyan szervezet működtetése a cél, amely képes hosszú távon, szakmailag és gazdaságilag rentábilisan, fenntartható módon működni.

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a projekt megvalósításával olyan lakóotthonokat szeretne létrehozni, amelyek olyan előnyöket vonnak maguk után, mint a gazdaságosabb működés, alacsonyabb közműköltségek stb. Emellett a fenntartó kiemelt célja, hogy a támogatott lakhatás az érintett településeken hozzájáruljon a foglalkoztatás bővítéséhez, ezáltal a munkanélküliség csökkentéséhez.

A kapacitástervezés az új szervezeti struktúra által kiváltott valós szolgáltatási igényekre reagál.

A rendszert horizontális szervezeti struktúra és folyamatszervezés jellemzi. A kialakult rangsor, csak a feladatoknak és funkcióknak megfelelő mértékben van jelen, a munkavégzést folyamatszabályozások alapján történik.

A projekt megvalósításával, egy olyan szakmailag, minőségileg, kiválóan működő, minőségbiztosítási szempontból auditálható szervezet működtetése a cél, amely képes hosszú távon, szakmailag és gazdaságilag rentábilisan, fenntartható módon működni.

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság és a Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény olyan otthonokat szeretne, ahol jó lakónak lenni, illetve olyan munkahelyeket szeretne létrehozni, ahol jó dolgozni, olyan szervezetet, ahol jó vezetőnek lenni.

Ezek alátámasztására, megalapozására a kivitelezés időszakában új belső szabályzatok létrehozása, és az ott dolgozók felkészítése elsődleges céllá válik.

A kialakult struktúra alapján, mely szerint új családi ház méretű ingatlanokban történik a további működés, további előnyöket vonnak maguk után. Ilyen előnyök lehetnek a gazdaságosabb működés, alacsonyabb közműköltségek, stb.

Fontos megemlíteni, hogy az új intézményi struktúrában a szolgáltató központ - amely a kitagolt intézmény helyszínén kerül kialakításra- által nyújtott (plusz) szolgáltatások személyi feltételeit az intézmény, illetve a fenntartó biztosítja.

A kialakítandó lakhatási egységekről folyamatosan tájékoztatást adunk a lakosságnak, mind a kivitelezés, mind a fenntartás szakaszában. A kialakított lakhatási egységekkel hozzá kívánunk járulni a településen a foglalkoztatás bővítéséhez, a munkanélküliség csökkentéséhez.

A támogatott lakhatás, szolgáltató központok élén a szakmai vezető áll, aki irányítja a koordinátorokat, valamint az esetfelelősöket. Természetesen merülnek fel a támogatott lakhatással kapcsolatosan háttér feladatok, amelyek elvégzésére a intézményvezető jelöli ki a felelőst.

A projekt megvalósításával egy olyan szervezet működtetése a cél, amely képes hosszú távon, szakmailag és gazdaságilag rentábilisan, fenntartható módon működni.

A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a projekt megvalósításával olyan otthonokat szeretne létrehozni, amelyek olyan előnyöket vonnak maguk után, mint a gazdaságosabb működés, alacsonyabb közműköltségek stb. Emellett a fenntartó kiemelt célja, hogy a támogatott lakhatás az érintett településeken hozzájáruljon a foglalkoztatás bővítéséhez, ezáltal a munkanélküliség csökkentéséhez, a helyi alapszolgáltatások fejlesztéséhez, a településkép javításához. A támogatott lakhatásban részt vevők növelik a helyi lakosság számát, igénybe veszik a település közszolgáltatásait és hozzájárulnak a település élhetőbbé válásához. A támogatott lakhatás befogadásával együtt járó szemléletváltás révén a helyi társadalom elfogadóbbá, toleránsabbá, együttműködőbbé válik.

Szolgáltatások bemutatása településenként és ingatlanonként

A Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény jelenleg az alábbi szolgáltatásokat biztosítja:

 Az intézmény az ellátottak fizikai, egészségi, pszichés-mentális állapotához, életkorához, az ápolási-gondozási szükségleteikhez, önellátási szintjükhöz igazodó, differenciált ápolást-gondozást nyújt.

 Rehabilitációs intézményi ellátást biztosít a kehidakustányi Olxxxx Xxxxxxxxx.

 Az intézmény szenvedélybetegek részére lakóotthoni ellátást biztosít.

A foglalkoztatás programjaival valamennyi ellátást igénybe vevő felépülését, fejlesztését és/vagy kulturált szabadidő eltöltését segítette. Alapelve, a szakmai programmal egyezően, a felépülés szakaszaihoz rendelhető célok intézményi szolgáltatások általi megvalósítása volt. A foglalkoztatás erőssége, hogy a személyes gondoskodás tartalmilag változatos csoportos foglalkozások, illetőleg folyamatos egyéni foglalkozást is magában foglaló segítő tevékenység során valósul meg.

A Szakmai rendelet 101./B. §. (1) bekezdés c) pontja alapján a szociális ellátásokat egy integrált intézményi formában biztosítja az intézmény személyes gondoskodás keretében 326 fő engedélyezett ellátotti férőhellyel.

A támogatott lakhatás azért az alábbi településeken kerül megvalósításra, mert ezen települések önkormányzatai ajánlottak fel önkormányzati tulajdonban lévő telkeket a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság ingyenes használatába a férőhely-kiváltás megvalósítása érdekében.

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

Sármellék

A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást a házi segítségnyújtást a Keszthely- és környéki Kistérségi Többcélú Társaság biztosítja, a házi segítségnyújtás 25 fő veszi igénybe. Az étkeztetésre az önkormányzat saját bejegyzéssel rendelkezik, 77 fő étkező van a településen. Saját konyhával nem rendelkezik az önkormányzat, az étkezést a Zala Megyei Gondoskodás Egyesített Szociális Intézmény Sárga Rózsa főzőkonyhája látja el. Emellett 20 fő részére Szentgyörgyváron is a sármelléki önkormányzat biztosítja a szolgáltatáshoz való hozzáférést.

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az önkormányzat a társulás által a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal kötött szerződés alapján látja el.

A támogató szolgálat és a közösségi ellátást a Magyar Vöröskereszt megyei szervezete által biztosított a hozzáférés. Nappali ellátás nem működik a településen.

A településen az egészségügyi alapszolgáltatást két háziorvos, valamint a védőnő nyújtja. A háziorvosi ügyeleti ellátás Keszthely városában érhető el

Sármellék településen Általános Művelődési Központ, Egészségház, Könyvtár, Általános Iskola, Óvoda áll a lakosság részére.

Felsőrajk

A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást, étkeztetést 26 fő részére, házi segítségnyújtást 9 fő részére, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást 2 fő részére a Közép-Zalai Szociális és Gyermekjóléti Szolgálat látja el.

Támogató szolgálat, közösségi ellátás a Magyar Vöröskereszt megyei szervezete révén biztosított.

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az önkormányzat a társulás által a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal kötött szerződés alapján látja el.

A településen az egészségügyi szolgáltatást a háziorvos, valamint a védőnő biztosítja. A vegyes körzetet ellátó háziorvos a hét valamennyi napján rendel a községben, a védőnői tanácsadás folyamatosan igénybe vehető. A háziorvosi ügyeleti ellátás Nagykanizsa városában érhető el. Gyógyszertár a településen a lakosság részére rendelkezésre áll. A településen az önkormányzat fenntartásában óvoda és iskola működik.

Vaspör

A gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatást, házi segítségnyújtást, étkeztetést, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Zalamenti és Őrségi Szociális Alapszolgáltatási Intézmény látja el Zalalövő központtal. Az étkeztetés alapszolgáltatást 23 fő, a családsegítést 3 család, a házi segítségnyújtást 8 fő, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást 1 fő veszi igénybe jelenleg a településen.

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az önkormányzat a társulás által a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal kötött szerződés alapján látja el.

A támogató szolgálat és a közösségi ellátás a Magyar Vöröskereszt megyei szervezet által biztosított.

Esztergályhorváti

A gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatást, házi segítségnyújtást a Keszthely és Környéke Kistérségi Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ biztosítja. Az étkeztetésre az önkormányzat rendelkezik bejegyzéssel, saját főzőkonyhája nincs, vásárlás útján szolgáltatja Vásártér Bt által.

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az önkormányzat a társulás által a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal kötött szerződés alapján látja el.

A támogató szolgálat és a közösségi ellátás a Magyar Vöröskereszt megyei szervezet által biztosított.

Bocfölde

A gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatást, házi segítségnyújtást, étkeztetést, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a TÁMASZ Alapszolgáltatási Intézmény biztosítja. Az étkezést 25 fő veszi az igénybe.

A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást az önkormányzat a társulás által a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal kötött szerződés alapján látja el.

A támogató szolgálat és a közösségi ellátás a Magyar Vöröskereszt megyei szervezete által biztosított.

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

Szolgáltatásnyújtás környezete

Sármellék

Sármellék a Balatontól nyugatra található, mely a Kis-Balaton melletti síkságon fekszik. A Zalai-dombság keleti nyúlványa a község északi részén terül el.

A településen áthalad a 76-os másodrendű főút, amely jelentős mértékű forgalmat bonyolít le Zalaegerszeg, a Balaton déli partja, valamint Budapest között. Észak-déli irányban a Hévíz és Zalakomár közötti mellékút keresztezi a községet.

Sármellék jól helyezkedik el több nagyobb településhez, illetve a székhelyintézményhez képest.

 Sármellék – Búcsúszentlászló 29 km

 Sármellék – Zalaegerszeg 37 km

 Sármellék – Keszthely 12 km

 Sármellék – Nagykanizsa 40 km

18. ábra Sármellék elhelyezkedése

Forrás: Saját szerkesztés

Sármellék lakónépesség száma 2015. év közepén 1804 fő volt, melyek korcsoportok szerint a következők:

 0-14 évesek 224 fő

 15-64 évesek 1214 fő

 65- év felettiek 366 fő

Öregedési Index (%)=

Lakónépességből a 65 éves és idősebbek száma

az év végén 2015 [fő] =163%

Lakónépességből a 0-14 évesek száma az év

végén 2015 [fő]

Az öregedési index megmutatja, hogy a lakosság 65 éves és idősebbek száma milyen arányban van a 14 év alatti lakossághoz képest. Ahogy a fenti egyenlet mutatja, a település Öregedési Indexe 163 %, mely szerint a 65 feletti időskorúak 63%-kal többen élnek a településen, mint a 14 éven aluli gyermekek. Sármellék lakosságát súlyos elöregedés jellemzi.

A szám egyenesen arányos a születések és halálozások számával is. Sármellék településen az 1 km2-re jutó lakosság száma 51 fő.

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

Egyéb demográfiai adatok megtalálhatók az alábbi táblázatban:

15. táblázat Sármellék demográfiai adatok

Leírás		Érték
1.	Élve születések száma 2015 [fő]	12
2.	Halálozások száma 2015 [fő]	47
3.	Csecsemőhalálozás (1 éven alul meghaltak száma) 2015 [fő]	0
4.	Házasságkötések száma 2015 [eset]	8
5.	Válások száma 2015 [eset]	2
6.	Terhesség megszakítások száma 2015 [fő]	3
7.	Belföldi odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlás együtt) 2015 [fő]	101
8.	Belföldi elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlás együtt) 2015 [fő]	91
9.	Belföldi állandó odavándorlások száma 2015 [fő]	61
10.	Belföldi állandó elvándorlások száma 2015 [fő]	52

Forrás: xxxxx://xxx.xxxx.xx/xxxxxx/xxxx?xx_xxxxxxxx&xx_xxxxxxxxx

A település közigazgatásilag Keszthelyi Járási Hivatalhoz tartozik.

Sármellék közös önkormányzati hivatallal rendelkezik, ide tartozik Szentgyörgyvár település is.

Az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése szerinti közfeladatok ellátására köteles, melyek közül a projekt szempontjából az alábbi feladatok relevánsak:

1. településfejlesztés, településrendezés;

2. településüzemeltetés (köztemetők fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

5. környezet-egészségügy

6. óvodai ellátás;

7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó- művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

a. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg;

9. lakás- és helyiséggazdálkodás;

10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

15. sport, ifjúsági ügyek;

16. nemzetiségi ügyek;

17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;

19. hulladékgazdálkodás;

20. távhőszolgáltatás;

21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

A közfeladatok ellátását az önkormányzat helyi rendeletben szabályozza.

Sármellék déli részén üzemel Nyugat-Dunántúl legforgalmasabb reptere, a Hévíz-Balaton Airport. A reptérre teherszállító gépek, menetrendszerű és charterjáratok érkeznek. A reptér az alábbi városokba indít

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

járatokat: London, Zürich, Stuttgart, Koppenhága, Berlin, Frankfurt am Main, Hamburg, Düsseldorf és Moszkva.

A község egy óvodával - mely egységes bölcsőde és óvodaként működik - és egy általános iskolával rendelkezik. Az utóbbi épülete ad otthont az Általános Művelődési Központnak, amely keretében művelődési ház és könyvtár működik.

A település kulturális, szabadidős és sportprogramjainak szervezésében nagy szereppel bír a Sármellék Művelődéséért Alapítvány és a Sármelléki Ifjúsági Kulturális Kör. A község saját televízióadással is rendelkezik a Sármellék Kábel Televízió keretében.

Felsőrajk

Felsőrajk kistelepülés a Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Keszthely háromszög közepén, mindegyik várostól kb. 25-30 kilométerre található.

19. ábra Felsőrajk elhelyezkedése

Forrás: Saját szerkesztés

A Felsőrajk keleti részén lévő dombvonulat – az Öreghegy – kiválóan alkalmas növénytermesztésre, valamint szőlőtermelésre. A természet érintetlensége (a környező hegyek, dombok, lankák természeti csodái) sok, még ki nem használt lehetőséget nyújt az itt élőknek, többek között a természetjárás, túrázás, kirándulás örömeinek is hódolhatnak. Vonattal elérhető a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon.

Felsőrajk lakónépesség száma 2015. év közepén 745 fő volt, melyek korcsoportok szerint a következők:

	0-14 évesek	120 fő
	15-64 évesek	493 fő
	65 év felettiek	132 fő

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

132

493

120

20. áxxx Xxxxxxxxx xépességének megoszlása

0-14 évesek

15-64 évesek

65 feletti

Forrás: Saját szerkesztés

A fenti ábrából egyértelműen kiderül, hogy legnagyobb népesség szám a 15 és 64 év közötti intervallumban szerepelnek, a 14 évnél fiatalabbak és a 65 évnél idősebb lakosság száma megközelíti egymást. A település elöregedése is csekélyebb mértékű.

Öregedési Index (%)=

Lakónépességből a 65 éves és idősebbek száma

az év végén 2015 [fő] = 110 %

Lakónépességből a 0-14 évesek száma az év

végén 2015 [fő]

Ahogy a fenti egyenlet mutatja, a település Öregedési Indexe 110 %, mely szerint a 65 feletti időskorúak 10%-kal többen élnek a településen, mint a 14 éven aluli gyermekek. Felsőrajk lakosság elöregedését tekintve elmondható, hogy az országos és az Európai Uniós átlag alatt van.

Felsőrajk településen az 1 km2-re jutó lakosság száma 36,27 fő.

16. táblázat Felsőrajk demográfiai adatok

Leírás	Érték
1. Élve születések száma 2015 [fő]	4
2. Halálozások száma 2015 [fő]	12
3. Csecsemőhalálozás (1 éven alul meghaltak száma) 2015 [fő]	0
4. Házasságkötések száma 2015 [eset]	2
5. Válások száma 2015 [eset]	0
6. Terhesség megszakítások száma 2015 [fő]	2
7. Belföldi odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlás együtt) 2015 [fő]	37
8. Belföldi elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlás együtt) 2015 [fő]	23
9. Belföldi állandó odavándorlások száma 2015 [fő]	22
10. Belföldi állandó elvándorlások száma 2015 [fő]	9

Forrás: xxxxx://xxx.xxxx.xx/xxxxxx/xxxx?xx_xxxxxxxx&xx_xxxxxxxxx

Felsőrajk település közigazgatásilag a Nagykanizsai Járási Hivatalhoz tartozik.

Felsőrajk közös önkormányzati hivatallal rendelkezik, vezetése alá tartozik továbbá Alsórajk, Kerecseny, Orosztony és Pötréte is.

Az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése szerinti közfeladatok ellátására köteles, melyek közül a projekt szempontjából az alábbi feladatok relevánsak:

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

1. településfejlesztés, településrendezés;

2. településüzemeltetés (köztemetők fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

5. környezet-egészségügy

6. óvodai ellátás;

7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó- művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

a) szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg;

9. lakás- és helyiséggazdálkodás;

10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

15. sport, ifjúsági ügyek;

16. nemzetiségi ügyek;

17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;

19. hulladékgazdálkodás;

20. távhőszolgáltatás;

21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

A közfeladatok ellátását az önkormányzat helyi rendeletben szabályozza.

Vaspör

A földrajzi, környezeti adottságok és a hasonló adottságú, jobban ismert területek példája mutatja Vaspör határában, a Zala felé tartó Szélvíz és a Háshágyi-patak térségében is leginkább a dombok vízhez közeli lejtőinek alsó harmadán az újkőkor óta folyamatosan lehettek települések. A legkorábbi – pontosabban nem ismert helyről előkerült - leletek ebből a korszakból származnak Vaspör területén.

A terület az ókorban Salla (Zalalövő) territóriumához tartozott. Vaspör nevéhez több eredettörténet is kapcsolódik. Egyik szerint a két megye Zala és Vas pereskedett a település hovatartozása kérdésében, innen Vas pör(per) név.

A település fejlődésének meghatározó tényezője volt a mindenkori útrendszer. A település mai temploma Csatár Nagyboldogasszony-búcsújáró temploma középkori eredetű. 1690-ben romos épületként említik, azonban már 1708-ban helyreállították és felszentelték. A mai település még mindig őrzi középkori gyökereit, Velence településrész még ma is különálló. Az egykori Csatárból viszont már csak a templom maradt meg, melyet a 2. Világháború után helyreállítottak.

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

21. ábra Vaspör elhelyezkedése

Forrás: Saját szerkesztés

A megyeszékhely, Zalaegerszeg a legközelebb elhelyezkedő város, a falutól 25 km-re található.

A település jól megközelíthető, onnan könnyen elérhető a megyeszékhely és a környező települések, városok.

Vaspör lakónépesség száma 2015. év végén 354 fő volt, melyek korcsoportok szerint a következők:

	0-14 évesek	14 fő
	15-64 évesek	268 fő
	65 év felettiek	72 fő

72

268

22. ábra Vaspör népességének megoszlása

14

0-14 évesek

15-64 évesek

65 feletti

Forrás: Saját szerkesztés

A fenti ábra azt mutatja, hogy a 15 és 64 év közötti intervallumba eső személyek száma a legnagyobb a településen. A 14 évnél fiatalabbak száma csekély. A település elöregedése jelentős mértékű.

Öregedési Index (%)=

Lakónépességből a 65 éves és idősebbek száma

az év végén 2015 [fő] = 514 %

Lakónépességből a 0-14 évesek száma az év

végén 2015 [fő]

Ahogy a fenti egyenlet mutatja, a település Öregedési Indexe 514 %, mely szerint a településkép idősödő lakosságot mutat, ötszöröse az időskorúak száma, mint a 14 éven aluli gyermekek. A fentiek alapján Vaspör lakosságát jelentős elöregedés jellemzi, mely szerint elmondható, hogy az országos és az Európai Uniós átlag felett van.

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

17. táblázat Vaspör demográfiai adatok

Leírás Érték
1.	Élve születések száma 2015 [fő]	3
2.	Halálozások száma 2015 [fő]	4
3.	Csecsemőhalálozás (1 éven alul meghaltak száma) 2015 [fő]	0
4.	Házasságkötések száma 2015 [eset]	1
5.	Válások száma 2015 [eset]	0
6.	Terhesség megszakítások száma 2015 [fő]	0
7.	Belföldi odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlás együtt) 2015 [fő]	33
8.	Belföldi elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlás együtt) 2015 [fő]	22
9.	Belföldi állandó odavándorlások száma 2015 [fő]	20
10.	Belföldi állandó elvándorlások száma 2015 [fő]	9

Forrás: Saját szerkesztés

A település közigazgatásilag a Zalaegerszegi Járási Hivatalhoz tartozik.

Bagod közös önkormányzati hivatalhoz tartozik Vaspör, Hagyárosbörönd, és Ozmánbük települések.

Az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése szerinti közfeladatok ellátására köteles, melyek közül a projekt szempontjából az alábbi feladatok relevánsak:

1. településfejlesztés, településrendezés;

2. településüzemeltetés (köztemetők fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

5. környezet-egészségügy

6. óvodai ellátás;

7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó- művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

a) szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg;

9. lakás- és helyiséggazdálkodás;

10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

15. sport, ifjúsági ügyek;

16. nemzetiségi ügyek;

17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;

19. hulladékgazdálkodás;

20. távhőszolgáltatás;

21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

A közfeladatok ellátását az önkormányzat helyi rendeletben szabályozza.

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

Esztergályhorváti

Esztergályhorváti a Zalai-dombság délkeleti részén, a Zala folyótól nyugatra, a Kis-Balaton északi részén található.

A közigazgatásilag Esztergályhorváti Egeraracsa, Zalaapáti, Zalaszentmárton, Sármellék és Zalavár községekkel határos.

23. ábra Esztergályhorváti elhelyezkedése

Forrás: Saját szerkesztés

A Galambok–Zalaszentgrót mellékút keresztezi a települést. A település Keszthely, Nagykanizsa, Pacsa ás Zalakaros irányából autóbusszal rendszeresen elérhető, de Zalaegerszegről is járnak járatok.

A rendszerváltozás nagy fejlődésnek lendítette a falut, de sajnos a népesség csökkenése megállíthatatlan.

Esztergályhorváti lakónépesség száma 2015. év végén 417 fő volt, melyek korcsoportok szerint a következők:

	0-14 évesek	45 fő
	15-64 évesek	292 fő
	65 év felettiek	80 fő

80

45

292

24. ábra Esztergályhorváti népességének megoszlása

0-14 évesek

15-64 évesek

65 feletti

Forrás: Saját szerkesztés

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

A fenti ábra vizuálisan azt mutatja, hogy legnagyobb népesség szám a 15 és 64 év közötti intervallumban szerepelnek, a 14 évnél fiatalabbak és a 65 évnél idősebb lakosság száma egymáshoz viszonyítva jelentősen eltér.

Öregedési Index (%)=

Lakónépességből a 65 éves és idősebbek száma

az év végén 2015 [fő] =178 %

Lakónépességből a 0-14 évesek száma az év

végén 2015 [fő]

Ahogy a fenti egyenlet mutatja, a település Öregedési Indexe 178 %, mely szerint a 65 feletti időskorúak 78%-kal többen élnek a településen, mint a 14 éven aluli gyermekek. Esztergályhorváti lakosságát súlyos elöregedés jellemzi.

A szám egyenesen arányos a születések és halálozások számával is.

18. táblázat Esztergályhorváti demográfiai adatok

Leírás Érték
1.	Élve születések száma 2015 [fő]	2
2.	Halálozások száma 2015 [fő]	7
3.	Csecsemőhalálozás (1 éven alul meghaltak száma) 2015 [fő]	0
4.	Házasságkötések száma 2015 [eset]	0
5.	Válások száma 2015 [eset]	0
6.	Terhesség megszakítások száma 2015 [fő]	2
7.	Belföldi odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlás együtt) 2015 [fő]	24
8.	Belföldi elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlás együtt) 2015 [fő]	27
9.	Belföldi állandó odavándorlások száma 2015 [fő]	12
10.	Belföldi állandó elvándorlások száma 2015 [fő]	19

Forrás: Saját szerkesztés

A település közigazgatásilag a Keszthelyi Járási Hivatalhoz tartozik.

Esztergályhorváti közös önkormányzati hivatallal rendelkezik, Zalaapáti vezetése alá tartozik Esztergályhorvátin kívül Bókaháza, Dióskál, Egeraracsa, Gétye és Zalaszentmárton is.

Az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése szerinti közfeladatok ellátására köteles, melyek közül a projekt szempontjából az alábbi feladatok relevánsak:

1. településfejlesztés, településrendezés;

2. településüzemeltetés (köztemetők fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

5. környezet-egészségügy

6. óvodai ellátás;

7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó- művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

a. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg;

9. lakás- és helyiséggazdálkodás;

10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

15. sport, ifjúsági ügyek;

16. nemzetiségi ügyek;

17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;

19. hulladékgazdálkodás;

20. távhőszolgáltatás;

21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

A közfeladatok ellátását az önkormányzat helyi rendeletben szabályozza.

Bocfölde

Bocfölde a Felső-Válicka patak völgyében, és attól nyugatra fekvő dombokon, a Zalai-dombság Göcseji tájegységében, Zalaegerszeggel szomszédosan helyezkedik el. A Válicka völgyében halad a Zalaegerszeg-Nagykanizsa főút, a Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonal, és a Zalaegerszeg és Bak közötti fontos mellékút. A vasútvonalon a település megállóhellyel rendelkezik, ami Zalaegerszeg állomás és Sárhida megállóhely között található. A mellékút mellett fekszik a falu új része, amíg a régebbi házak a domboldalakra épültek. Zalaegerszegről sűrűn érkeznek buszok, de Lenti, Szombathely, Pacsa és Nagykanizsa felé is több járat közlekedik. Továbbá Keszthellyel és Budapesttel is összeköti napi egy-egy járat.

Bocfölde lakónépesség száma 2015. év végén 1115 fő volt, melyek korcsoportok szerint a következők:

	0-14 évesek	172 fő
	15-64 évesek	813 fő
	65 év felettiek	130 fő

130

172

813

25. ábra Bocfölde népességének megoszlása

0-14 évesek

15-64 évesek

65 feletti

Forrás: Saját szerkesztés

A fenti ábra vizuálisan azt mutatja, hogy legnagyobb népesség szám a 15 és 64 év közötti intervallumban szerepelnek, a 14 évnél fiatalabbak és a 65 évnél idősebb lakosság száma jelentősen eltér. A településen elöregedés nem jellemző.

Öregedési Index (%)=

Lakónépességből a 65 éves és idősebbek száma

az év végén 2015 [fő] =76 %

Lakónépességből a 0-14 évesek száma az év

végén 2015 [fő]

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

Ahogy a fenti egyenlet mutatja, a település Öregedési Indexe 76 %, mely szerint a 65 feletti időskorúak 24

%-kal kevesebben élnek a településen, mint a 14 éven aluli gyermekek. A fentiek alapján Bocfölde lakosságát elöregedés nem jellemzi.

Bocfölde településen az 1 km2-re jutó lakosság száma 127,72 fő.

19. táblázat Bocfölde demográfiai adatok

Leírás Érték
1.	Élve születések száma 2015 [fő]	7
2.	Halálozások száma 2015 [fő]	9
3.	Csecsemőhalálozás (1 éven alul meghaltak száma) 2015 [fő]	0
4.	Házasságkötések száma 2015 [eset]	5
5.	Válások száma 2015 [eset]	1
6.	Terhesség megszakítások száma 2015 [fő]	5
7.	Belföldi odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlás együtt) 2015 [fő]	77
8.	Belföldi elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlás együtt) 2015 [fő]	81
9.	Belföldi állandó odavándorlások száma 2015 [fő]	46
10.	Belföldi állandó elvándorlások száma 2015 [fő]	35

Forrás: Saját szerkesztés

A település közigazgatásilag a Zalaegerszegi Járási Hivatalhoz tartozik.

Bocfölde közös önkormányzati hivatallal rendelkezik, Bak vezetése alá tartozik Bocfölde kívül Baktüttös, Pusztaederics, Sárhida, Szentkozmadombja, Tófej és Zalatárnok is.

Az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése szerinti közfeladatok ellátására köteles, melyek közül a projekt szempontjából az alábbi feladatok relevánsak:

1. településfejlesztés, településrendezés;

2. településüzemeltetés (köztemetők fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

5. környezet-egészségügy

6. óvodai ellátás;

7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó- művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

a. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg;

9. lakás- és helyiséggazdálkodás;

10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

15. sport, ifjúsági ügyek;

16. nemzetiségi ügyek;

17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;

19. hulladékgazdálkodás;

20. távhőszolgáltatás;

21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

Lakhatási szolgáltatás helye, lakókörnyezete

Település:	Sármellék
Cím:	Xxxxx Xxxxx utca
Ingatlan mérete:	1.200 m2
Védettség:	nincs
Elhelyezkedés:	belterület
Domborzat:	sík
Infrastruktúra:	víz, szennyvíz, villany, gáz az utcában
Építési övezet:	LF-8, falusias lakóövezet
Beépítési %:	20 %
Építménymagasság:	5,00 m
Egyéb:	tetőhajlás 40-45 fok közötti, agyag, és betoncserép, a hossz szárny kontyolt vagy oromfalas lehet csak
Zöldfelület:	60 %
Beépítési mód:	szabadon álló
Telek beépítettsége:	-
Átalakítás:	-
Meglévő alapterület:	-
Akadálymentesség:	-
Felszereltség:	-

Település:	Felsőrajk
Cím:	Xxxxx Xxxxxx xxxx 00.
Ingatlan mérete:	1.504 m2
Védettség:	nincs
Elhelyezkedés:	belterület
Domborzat:	sík
Infrastruktúra:	víz, szennyvíz, villany, gáz az utcában
Építési övezet:	nincs rendezési terv - OTÉK
Beépítési %:	nincs rendezési terv - OTÉK
Építménymagasság:	nincs rendezési terv - OTÉK
Zöldfelület:	nincs rendezési terv - OTÉK
Beépítési mód:	nincs rendezési terv - OTÉK
Telek beépítettsége:	-
Átalakítás:	-
Meglévő alapterület:	-
Akadálymentesség:	-
Felszereltség:	-

Település:	Vaspör
Cím:	Xxxxxxxxxx Xxxxxx xxxx 00.
Ingatlan mérete:	1231 m2
Védettség:	nincs
Elhelyezkedés:	belterület
Domborzat:	utcához közel sík, a telek vége felé és déli oldalhatárán erősen lejtős
Infrastruktúra:	víz, szennyvíz a telekre bekötve, villany, hírközlés, gáz az utcában a telek előtt. Rácsatlakozásuk megoldható.
Építési övezet:	FL-002
Beépítési %:	30%
Építménymagasság:	4,50 m
Egyéb:	előkert: min. 5 m, oldalkert: 4,5 m
Zöldfelület:	40%
Beépítési mód:	oldalhatáros
Telek beépítettsége:	-
Átalakítás:	-
Meglévő alapterület:	-
Akadálymentesség:	-
Felszereltség:	-

Település:	Esztergályhorváti	Esztergályhorváti
Cím:	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00.	Xxxxxxx Xxxxx xxxx 00.
Ingatlan mérete:	2.166 m2	2.611 m2
Védettség:	nincs	nincs
Elhelyezkedés:	belterület	belterület
Domborzat:	sík	sík
Infrastruktúra:	szennyvíz telekre bekötve, vízgerinc az utcában 2 telekkel lejjebb, gáz, villany az utcában	szennyvíz telekre bekötve, vízgerinc az utcában 2 telekkel lejjebb, gáz, villany az utcában
Építési övezet:	Lf-2, falusias lakóövezet	Lf-2, falusias lakóövezet
Beépítési %:	25 %	25 %
Építménymagasság:	5,00 m	5,00 m
Egyéb:	utcafronti áttört kerítés, max: 1,8 m, (Balatoni Törvény)	utcafronti áttört kerítés, max: 1,8 m, (Balatoni Törvény)
Zöldfelület:	50 %	50 %
Beépítési mód:	oldalhatáros	oldalhatáros
Telek beépítettsége:	-	-
Átalakítás:	-	-
Meglévő alapterület:	-	-
Akadálymentesség:	-	-
Felszereltség:	-	-

Település:	Bocfölde
Cím:	Xxxxx Xxxxxx xxxx 0.
Ingatlan mérete:	1.439 m2
Védettség:	nincs

Elhelyezkedés:	belterület
Domborzat:	kissé lejtős
Infrastruktúra:	villany, víz, szennyvíz telekre bekötött, gáz az utcában
Építési övezet:	Lf-1, falusias lakóövezet
Beépítési %:	30 %
Építménymagasság:	4,5 m
Zöldfelület:	50 %
Beépítési mód:	oldalhatáros, vagy szabadon álló (kialakult)
Telek beépítettsége:	4,17 %
Átalakítás:	nem, bontandó épület
Meglévő alapterület:	60 m2
Akadálymentesség:	nem
Felszereltség:	-

A lakóotthonokba költözők igényei:

 a minél nagyobb önállóság elérése,

 egyéni szükségletekre és képességekre alapozott szolgáltatás iránti igény,

 biztonságos életvezetés,

 lakhatási szolgáltatás elérése,

 települési lakóközösségbe, társadalomba történő bekapcsolódás,

 szomszédság és a tágabb támogató kör igénybevétele,

 szociális foglalkoztatásban történő részvétel.

Az erre reagáló szolgáltatások:

 támogatott lakhatás elérésének biztosítása 72 fő részére 6 db 12 fő részre kialakítandó lakóépületek (lakóotthon) felépítésével,

 egyéni szolgáltatási terv elkészítése,

 a lakók állapotának, igényeinek megfelelő és szükséges támogatás biztosítása (szükségletfelmérés alapján),

 foglakoztatási lehetőségek ajánlása,

 társadalmi reintegráció elősegítése.

Személyi feltételek

Település	Sármellék
Az ellátandó célcsoport jellemzői	Engedélyezett férőhelyek száma: 12 fő
Célcsoport jellemzői	Az ellátottak nagy része aktív korú, ezért bevonhatóak a foglalkoztatásba és készségfejlesztésbe. Családi és baráti kapcsolataik miatt az intézmény közelében lévő lakhatás a meghatározó szempont számukra. 8-15 óra között az ellátottak a lakóhelyén nincs szükség felügyeletre, kivéve abban az esetben, ha valaki betegség miatt otthon tartózkodik.
Személyi feltételek	1 fő esetfelelős, 4 fő kísérő támogatást segítő munkatárs.
Megvalósítás	Ezen ellátási formán belül az ellátottak önálló életvezetési képességének fejlesztése a cél. Az egyén meglévő képességeire építve, a többségi társadalom számára elfogadott életforma, életminőség megvalósítása. A mentális és egészségi állapottól függően oktatásban,

képzésben, munkavállalásban való részvétel

megszervezése.

Település	Felsőrajk
Az ellátandó célcsoport jellemzői	Engedélyezett férőhelyek száma: 12 fő
Célcsoport jellemzői	Az ellátottak nagy része aktív korú, ezért bevonhatóak a foglalkoztatásba és készségfejlesztésbe. Családi és baráti kapcsolataik miatt az intézmény közelében lévő lakhatás a meghatározó szempont számukra. 8-15 óra között az ellátottak a lakóhelyén nincs szükség felügyeletre, kivéve abban az esetben, ha valaki betegség miatt otthon tartózkodik.
Személyi feltételek	1 fő esetfelelős, 4 fő kísérő támogatást segítő munkatárs.
Megvalósítás	Ezen ellátási formán belül az ellátottak önálló életvezetési képességének fejlesztése a cél. Az egyén meglévő képességeire építve, a többségi társadalom számára elfogadott életforma, életminőség megvalósítása. A mentális és egészségi állapottól függően oktatásban, képzésben, munkavállalásban való részvétel megszervezése.

Település	Vaspör
Az ellátandó célcsoport jellemzői	Engedélyezett férőhelyek száma: 12 fő
Célcsoport jellemzői	Az ellátottak nagy része aktív korú, ezért bevonhatóak a foglalkoztatásba és készségfejlesztésbe. Családi és baráti kapcsolataik miatt az intézmény közelében lévő lakhatás a meghatározó szempont számukra. 8-15 óra között az ellátottak a lakóhelyén nincs szükség felügyeletre, kivéve abban az esetben, ha valaki betegség miatt otthon tartózkodik.
Személyi feltételek	1 fő esetfelelős, 4 fő kísérő támogatást segítő munkatárs.
Megvalósítás	Ezen ellátási formán belül az ellátottak önálló életvezetési képességének fejlesztése a cél. Az egyén meglévő képességeire építve, a többségi társadalom számára elfogadott életforma, életminőség megvalósítása. A mentális és egészségi állapottól függően oktatásban, képzésben, munkavállalásban való részvétel megszervezése.

Település	Esztergályhorváti
Az ellátandó célcsoport jellemzői	Engedélyezett férőhelyek száma: 12 fő
Célcsoport jellemzői	Az ellátottak nagy része aktív korú, ezért bevonhatóak a foglalkoztatásba és készségfejlesztésbe. Családi és baráti kapcsolataik miatt az intézmény közelében lévő lakhatás a meghatározó szempont számukra. 8-15 óra között az ellátottak a lakóhelyén nincs szükség felügyeletre, kivéve abban az esetben, ha valaki betegség miatt otthon tartózkodik.

Személyi feltételek	1 fő esetfelelős, 4 fő kísérő támogatást segítő munkatárs.
Megvalósítás	Ezen ellátási formán belül az ellátottak önálló életvezetési képességének fejlesztése a cél. Az egyén meglévő képességeire építve, a többségi társadalom számára elfogadott életforma, életminőség megvalósítása. A mentális és egészségi állapottól függően oktatásban, képzésben, munkavállalásban való részvétel megszervezése.

Település	Esztergályhorváti
Az ellátandó célcsoport jellemzői	Engedélyezett férőhelyek száma: 12 fő
Célcsoport jellemzői	Az ellátottak nagy része aktív korú, ezért bevonhatóak a foglalkoztatásba és készségfejlesztésbe. Családi és baráti kapcsolataik miatt az intézmény közelében lévő lakhatás a meghatározó szempont számukra. 8-15 óra között az ellátottak a lakóhelyén nincs szükség felügyeletre, kivéve abban az esetben, ha valaki betegség miatt otthon tartózkodik.
Személyi feltételek	1 fő esetfelelős, 4 fő kísérő támogatást segítő munkatárs.
Megvalósítás	Ezen ellátási formán belül az ellátottak önálló életvezetési képességének fejlesztése a cél. Az egyén meglévő képességeire építve, a többségi társadalom számára elfogadott életforma, életminőség megvalósítása. A mentális és egészségi állapottól függően oktatásban, képzésben, munkavállalásban való részvétel megszervezése.

Település	Bocfölde
Az ellátandó célcsoport jellemzői	Engedélyezett férőhelyek száma: 12 fő
Célcsoport jellemzői	Az ellátottak nagy része aktív korú, ezért bevonhatóak a foglalkoztatásba és készségfejlesztésbe. Családi és baráti kapcsolataik miatt az intézmény közelében lévő lakhatás a meghatározó szempont számukra. 8-15 óra között az ellátottak a lakóhelyén nincs szükség felügyeletre, kivéve abban az esetben, ha valaki betegség miatt otthon tartózkodik.
Személyi feltételek	1 fő esetfelelős, 4 fő kísérő támogatást segítő munkatárs.
Megvalósítás	Ezen ellátási formán belül az ellátottak önálló életvezetési képességének fejlesztése a cél. Az egyén meglévő képességeire építve, a többségi társadalom számára elfogadott életforma, életminőség megvalósítása. A mentális és egészségi állapottól függően oktatásban, képzésben, munkavállalásban való részvétel megszervezése.

Tárgyi-technikai feltételek:

 akadálymentes környezet biztosítása

 lakás használatbavételi engedély

 maximum 2 fő egy szobában – maximum 12 fő egy lakóépület (lakóotthon)

 az önálló életvitelt támogató szolgáltatások nem biztosíthatóak a lakhatási szolgáltatásban

Szolgáltatási célú ingatlan bemutatása, környezete

20. táblázat Ingatlanok bemutatása

Település Tervezett ingatlan Megvalósítás módja
Bocfölde	1 db 12 fő befogadására alkalmas lakóépület (lakóotthon pszichiátriai betegek részére)	új lakóépület (lakóotthon) építése
Felsőrajk	1 db 12 fő befogadására alkalmas lakóépület (lakóotthon pszichiátriai betegek részére)	új lakóépület (lakóotthon) építése
Vaspör	1 db 12 fő befogadására alkalmas lakóépület (lakóotthon fogyatékkal élők részére)	új lakóépület (lakóotthon) építése
Egeraracsa	1 db 12 fő befogadására alkalmas lakóépület (lakóotthon pszichiátriai betegek részére)	új lakóépület (lakóotthon) építése
Esztergályhorváti	2 db 12 fő befogadására alkalmas lakóépület (lakóotthon pszichiátriai betegek részére)	új lakóépület (lakóotthon) építése

Forrás: Saját szerkesztés

Tervezendő épületek alapelvárásai:

Az ingatlanra elhelyezni kívánt lakóépület földszintes, alápincézetlen, beépítetlen padlásterű épület, melyben 6 db kétágyas lakószoba, nappali tér, konyha, kamra, étkező, háztartási helyiség, vizesblokkok, kazánhelyiség kerül kialakításra tervezési program alapján.

A tervezett épület hagyományos falazott szerkezettel, vasbeton szerkezetű födémmel és hagyományos ácsjellegű tetőszerkezettel készül a kor előírásainál magasabb színvonalon. A tervezés során figyelembe lettek véve az épületenergetikai szempontok, a költségoptimalizált követelményszintnek való megfelelés és megújuló energia alkalmazása. A tervezés során figyelembe vették a szükségletfelmérések alapján a leendő lakók – pszichiátriai betegek, illetve fogyatékkal élők – speciális igényeit, és úgy kerültek kialakításra a lakóépületek (lakóotthonok) belső elrendezése, hogy az valamennyi lakó számára élhető környezetet biztosítson.

Előkészítés:

A tervdokumentációk elkészítésére tervezői ajánlattételi felhívás került kiküldésre legalább öt tervezőiroda megkeresésével, melyre az érvényes, határidőre beérkezett tervezői árajánlatok közül a legkedvezőbb került kiválasztásra és szerződéskötésre.

A tervezés során komplett (építészeti, tartószerkezeti, épületgépészeti, épületvillamossági) kiviteli tervdokumentáció készül, mely elengedhetetlen feltétele a minőségi kivitelezői munka elvégzésének. Az épület komplex akadálymentesítésének tervezését rehabilitációs szakmérnök végzi, aki a kivitelezési munkákat is figyelemmel kíséri és tudásával segíti a szakszerű megvalósítást.

Az esetleges telekalakításokat, valamint a szabályozással érintett területek leválasztását az érintett önkormányzatok földmérő szakember bevonásával elvégeztetik.

A tervezési munka során a közműszolgáltatókkal való egyeztetés szükséges a megvalósítandó épület működtetése szempontjából is elengedhetetlen közműhálózatokra való rácsatlakozás lehetőségéről. Egyes helyszíneken szükséges a hálózati gerincek bővítése, a szükséges telken való bekötések biztosíthatóságára. Ezeknek az előkészületek az épületek kivitelezésének megkezdése előtt meg kell valósulni. Mivel a munkálatokhoz a víz és villanyellátást biztosítani kell. A nyomvonalak kellő bővítése pályázaton kívüli forrásból valósítandó meg.

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

Tervezés:

A tervezett épület nagysága (nettó területe kb. 190 m2, bruttó területe kb. 240 m2) indokolttá teszi talajmechanikai szakvélemény beszerzését, mely megmutatja az érintett ingatlan talajszerkezetét, összetételét, a teherhordó talajrétegre vonatkozó információkat, melyek az alapozási mód helyes megválasztását teszi lehetővé.

- A tervezett épület funkciója alapján 300 m2 alatti új lakóépületek egyszerűsített bejelentéshez kötött hatósági eljárás alá tartozik és az építési tevékenységhez a kiviteli tervdokumentáció tartalmi és formai követelményeit kell alapul venni. A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről, valamint az Magyar Építész Kamara (MÉK) által meghatározott szempontok alapján. A tervdokumentációt a hatályos jogszabályok szerint fel kell tölteni az építtető által készenlétbe helyezett e-naplóba. A kivitelezés során tervezői művezetés (legalább 6 alkalomra szólóan) és műszaki ellenőr alkalmazása kötelezően előírt.

A kivitelezési dokumentációk minden munkarésze az építési-szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, és az ellenőrzéséhez szükséges mértékben készül.

A tervlapok tartalmazni fogják az épület minden részének a hatályos szabványok előírásai szerint (vagy azzal egyenértékű módon) meghatározott alakját, méretét, kapcsolatait, teljesítmény tulajdonságait és egyéb jellemzőit (elhelyezési beépítési követelmények), szükség esetén technológiai leírását, mindezek megvalósítását lehetővé tevő egyértelmű rajzi, illetve írásos meghatározással.

A tervdokumentáció megfelelő szakmai képességű és megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkező szakember számára minden kétséget kizáróan egyértelmű lesz.

Tervet, valamint tervezői művezetést csak a 266/2013 (VII.11.) kormányrendelet szerinti megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező készíthet, ill. végezhet. Aki tervező kiválasztása során mindezek figyelembe lettek véve.

A tervező – az építtetővel kötött vállalkozási szerződésnek megfelelően - tervezői művezetést végez. Ennek keretében közreműködik a kivitelezési tervekben meghatározott épület megvalósítása érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását.

Az épület környezetéről helyszínrajz, az épületről alapozási terv, alaprajz, metszetek, homlokzatok, fedélszékterv, utcakép és konszignációk készülnek.

Külön tartószerkezeti tervek (191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 1. melléklet II.2. pont szerinti részletezettséggel) készülnek. Amennyiben a fenti kritériumok nem teszik szükségessé tartószerkezeti kiviteli terv készítését, akkor a 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 8. melléklete szerinti tartószerkezeti dokumentáció készül.

Az épület műszaki berendezéseire vonatkozó tervdokumentáció készül a Magyar Mérnöki Kamara Küldöttgyűlése által elfogadottak (18/2016.VIII.5.) szerint.

Az épületek műszaki berendezéseinek rendszerterve - az építészeti kiviteli tervek részeként - adataival, számítási eredményeivel, szakági adataival, méretezett egységeivel egy átfogó komplex információt szolgáltat, amely alapjául szolgál az épület megvalósíthatóságának.

A rendszerterv bemutatja az építmény műszaki berendezései általános kialakítását a szakági igényekkel, telepítési feltételekkel, méretezési alapadatokkal.

A tervdokumentációk elkészítése során a tervező az építtetővel együtt egyeztet a szakhatóságokkal, mind az előkészületek, mind a tervezés során biztosítva a megvalósításra kerülő épület használatba vételi feltételeinek megteremtését.

A tervezés energetikai irányelvei:

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet költségoptimalizált követelményszintje a megvalósítás során kialakítandó szempont. Ennek érdekében, a tervezés során a következő szempontok kerülnek figyelembe véve:

- megfelelő tájolás, esetlegesen szoláris energiák felhasználásával

- telken telepítendő lombhullató növényzet, mint hővédelem

- a megfelelő felület és térfogatarány kialakítása

- közel hasonló páraellenállású (szellőző) anyagok alkalmazása

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

- nyári túlmelegedés elleni védelem biztosítása homlokzati árnyékolókkal

- falszerkezetek hőátbocsátási tényezőjének minimalizálása

- az előírt követelményszint biztosítása

- grafitos, vagy egyéb alacsony lambdájú hőszigetelés tervezése

- minél kevesebb hőhíd kialakítása

- nyílászárók korszerű, hőszigetelt kialakítása

- belső páratartalom optimalizálása, esetlegesen mesterséges szellőzéssel

- megfelelő gépészeti rendszer, esetleg kombináltan a megújuló rendszerekkel

- alacsony széndioxid kibocsátás

- újrahasznosítható anyagok felhasználása

Épületszerkezetek jellemzése:

- alapozás beton sávalappal a fagyhatár és a talajmechanika figyelembevételével

- minimális kiemelt zsalukő lábazat, víz és hőszigetelten 10 cm XPS lappal

- 12 cm vasalt aljzatlemez, 1,5 m sávban 8 cm XPS hőszigeteléssel talaj felöl

- talajpára, vagy nedvesség elleni 4 mm vastag bitumen lemezes szigetelés

- 30 cm nút+féderes vázkerámia tégla falazat légzáró vakolattal

- a falazat 15 cm Grafit hőszigeteléssel ellátva, kávákra rávezetve

- előregyártott elemmagas nyílásáthidalók alkalmazása, redőnyszekrény figyelembe vételével

- monolit vasbeton födém készítése ~18 cm vastagságban

- padlástér szigetelése 25 cm Grafitos szigeteléssel, járható felülettel

- hagyományos ácsszerkezetű tetőszerkezet kialakítása tetőfóliával

- hornyolt, vagy sajtolt cserépfedés alkalmazása

- nút+féderes vázkerámia válaszfalak készítése vakoltan

- 2x5 cm EPS úsztatás elkészítése

- 6 cm úsztatott aljzatbeton öntése, felületkiegyenlítéssel

- 3 rtg. üvegezésű korszerű nyílászárók beépítése redőnnyel, légbevezetőkkel

- CPL felületű tömör ajtólapos fémtokos belső nyílászárók beépítése

- megfelelő kopásállóságú burkolatok kialakítása folyóságyas ragasztóval

- 0-30-as gipszes glettelés

- 2 rtg. szellőző festés, szükséges helyeken mosható felülettel

- bádogos szerkezetek horganyzott acél szerkezetekkel bekötött vízelvezetéssel

- épület körüli járda betonból, vagy térkő burkolattal

Épületvillamosság:

A kiszámolt szükséglet szerinti minimum 1 fázisú 16 A biztosítása, külső túlfeszültség védelmes mérőórával, földelő szondával. A belső kialakítás Xxxxxxxx védőcsövezéssel. Minimum 12x16 A férőhelyes kismegszakítótábla kialakítása. A vezetékelés min. 1,5 mm2 tömör réz vezetékkel történik. Nagyobb teljesítményű fogyasztók felülbírálásával. A gyengeáramú rendszerek külön védőcsőhálózatba fűzöttek. Az internet Wifi-vel és hálózattal is biztosítandó. A szerelvények érintésvédelemmel ellátottak, szükség szerint jelzőfénnyel. Elhelyezési magasságuknál figyelembe kell venni az akadálymentes szempontokat. A megvilágítással biztosítani kell az előírt Lux értékeket. A fényforrások E27-es foglalatú melegfényű LED-es elemek. Menekülést jelző táblák utánvilágítással elhelyezendők. Tartalék világítási rendszer biztosítandó akkumulátoros rendszerről.

Épületgépészet:

A fűtésre a könnyen kezelhetőség érdekében kondenzációs gázkazánok beépítése tervezett, külső hőmérsékletérzékelők használatával, belső termosztáttal. A fűtés osztó/gyűjtőn át több körről lekötött az aljzatban védőcsőben vezetett több rétegű csőhálózattal tervezet, falból történő kiállással. A hőleadók lemezradiátorok, szükség szerinti szobai thermofejjel. A fürdőkben törölközőszárítós radiátor elhelyezése tervezett. A kazánok szükség szerint hőcserélővel kombinálhatóan készítendők, az esetleges megújuló energiaforrások rásegítése érdekében. A használati melegvíz ellátását is a gázkazán biztosítja. A WC öblítés 12 l hátsó öblítéses tartállyal alakítandó ki. A szaniterek az akadálymentes követelményszintnek

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

megfelelően alakítandók ki. Épített zuhanyzók készülnek. A szerelvények forrázásmentes keverőszáras kialakításúak.

Akadálymentesítés:

Az elvárt cél a komplex akadálymentesítés. A telekhatáron belül, minimum 1 db akadálymentesen használható parkoló kerül kijelölésre az akadálymentes bejárattól 50 m távolságon belül. A parkolóhelytől az épület akadálymentes megközelíthetőségének útvonalát folytonosan és követhető módon jelölni kell. Az akadálymentes parkoló minimális mérete 3,60×5,5 m, beleértve az 1,50 m szélességű közlekedősávot.

A parkoló burkolata aszfaltozott felületű, az akadálymentes parkolók kék-sárga színnel festve, a bejárathoz vezető járdára rávezető rámpával felvezetve kerülnek kivitelezésre.

A parkolók burkolata szilárd, csúszásmentes, vízszintes felületű (legfeljebb 1-1,5 %-os, a csapadékvíz elvezetéséhez szükséges lejtéssel kialakított.

Az akadálymentes kialakítás a burkolatban esetlegesen elhelyezendő rácsok és fedelek tekintetében is érvényes.

A parkoló illetve a parkoló környékén lévő járdák szegélyek, jelzések, járófelületek egyenletes, káprázásmentes megvilágítással kialakítandó.

A parkolóhelytől aszfaltozott vagy térköves járdán lesz a gyalogos megközelíthetőség útvonala, a parkolóból a járdára való felvezetés rámpával megoldott. Az intézmény akadálymentes megközelíthetőségének útvonalát folytonosan és követhető módon jelölni kell. A szegély burkolaton kontrasztos színezetű, taktilis felületű ki kell alakítani kontrasztos színezetű taktilis vezetősávot, utólagosan elhelyezhető helyszínen öntött akrilith anyaggal.

Vízelvezető csatornák, rácsok elhelyezését a későbbiekben is kerülni kell a gyalogos útvonalon. Ha ez nem lehetséges, akkor az elhelyezésre kerülő vízelvezető árkok rácsainak nagysága legfeljebb 2x2 cm legyen a bottal illetve mankóval történő biztonságos közlekedés érdekében.

A gyalogosutak mentén a növényzet folyamatos karbantartásával biztosítani kell az útvonal szabad szélességét és magasságát.

Hirdetőtáblák, padok és más tárgyak a gyalogos útvonal mentén lehetőleg úgy legyenek elhelyezve, hogy azok a gyalogos útvonal űrszelvényét ne csökkentsék. A járdáról a bejárathoz vezető kétkarú, egyenesvonalú rámpa geometriai kialakítása módosítással megfelelő.

A rámpa induló és pihenő szintjén biztosított a min. 1,50x1,50 m-es vízszintes, szabad terület a negyedfordulatos megközelíthetőségre. Az elérendő szinten biztosítani kell a min. 1,50x1,50 m-es vízszintes, szabad területet. Ezen területet benyíló ajtószárny nem szűkítheti. A járófelület csúszásmentes, fagyálló burkolatú. Az indulásnál és érkezésnél lábbal is érzékelhető taktilis, kontrasztos színezetű burkolatot - utólagosan elhelyezhető helyszínen öntött akrilith vezetősávokat - kell kialakítani. A lejtőkarok szélein min. 15 cm széles kontrasztos színezetű sáv készül. A parkolóból a járdára vezető rámpa vízszintes vetületi hossza a 2,0 m-t nem haladja meg, ezért korlát nem tervezett. A szegélyképzés a járdák szegélyképzésével megegyezőek. A járdáról a bejárathoz vezető rámpa melletti kétoldali 2 soros korlát kialakítása megfelelő. A rámpák egyenletes és káprázásmentes megvilágítását biztosítani kell.

Az előlépcsőt és a pihenőt vizes állapotában is csúszásmentes, fagyálló burkolattal kell ellátni. A lépcsőfokok orr nélküli járólapokkal burkoltak. A lépcső illetve a rámpa előtt a térburkolatban figyelmeztetősáv kerül kialakításra és az érkezésnél a pihenő burkolatában is készül figyelmeztető sáv.

A lakóotthon akadálymentesen használható bejárata burkolt felületről közelíthető majd meg. A bejárati ajtó egyszárnyú oldalt nyíló kialakítású ajtó. Az ajtót úgy kell kialakítani, hogy a szabad nyílásméret 90/195 cm- nél kisebb nem lehet. A bejárati ajtók külső oldali pihenője a vízelvezetéstől függően a belső padlószinttel azonos szintmagasságban vagy annál legfeljebb 2 cm-el mélyebben legyen, küszöbmentes kialakítással vagy automata küszöbbel rendelkezzen.

A zárszerkezeteket, kilincseket és egyéb kezelőeszközöket úgy kell kialakítani, hogy azok egy kézzel is könnyen foghatóak, működtethetőek legyenek, erős szorítást, tekerést illetve forgatást használatuk ne igényeljen. Automata ajtócsukó alkalmazása esetén a nyitáshoz kifejtendő erő a 25 N-t nem haladhatja meg. A belső térben elhelyezett lábtörlő erős textúrájú legyen, a szélein letörve, lejtőscsatlakozással a

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

padlóhoz. A túl vastag vagy az erősen bordázott lábtörlők kerülendők. A szőnyeg a burkolattól kontrasztosan eltérő színezetű. A botlásveszélyt itt is és a padló esetleges burkolatváltásánál is el kell kerülni. A csúszásveszélyre különösen külső ajtók előtt kell vigyázni, ahol a burkolat gyakran lehet nedves. Az ajtók könnyebb megtalálhatósága miatt a tok a fal színétől eltérő kontrasztos színezetű. Az üvegezett bejárati ajtóban a nyílószárnyat a könnyebb érzékelhetőség miatt a járófelülettől mért 1,00-1,50 m magasság közötti sávban elhelyezett kontrasztos jelzésekkel – az üvegfelületre ragasztott színes körökkel, nyilakkal vagy üvegosztással - célszerű vizuálisan érzékelhetővé tenni. A bejáratnál esetlegesen az épületi nevéről, funkciójáról szóló információs tábla segíti az épületen belüli tájékozódást, megfelelő információt nyújt az épületben lévő funkciók elhelyezkedéséről és azok megközelíthetőségéről. A táblák sík és Xxxxxxx írással is feliratozottak, kialakításuknál a figyelembe véve gyengénlátók számára szükséges kontrasztos kialakítást, karaktertípust és méretet is. Továbbá figyelembe kell venni az értelmi fogyatékosok és siketek igényeit is egyszerű szimbólumok alkalmazásával.

Az épületben biztosítani kell az akadálymentes megközelítés lehetőségét a bejárat, szobák az akadálymentesen WC/ fürdő között. Az ajtók mindkét oldalán a mozgáshoz - manőverezéshez - megfelelő méretű (1,50x1,50m), vízszintes helyet biztosítani kell. Az akadálymentes közlekedésre is alkalmas falnyílás és ajtó szabad nyílásmérete 0,90/1,95 m-nél kisebb nem lehet. Az ajtólapon - amennyiben helyiség funkciója azt lehetővé teszi- lehetőleg üvegezés tervezett az ajtó nyitásának láthatósága-, a forgalom biztonsága- és a hallássérültek kommunikációjának biztosítása érdekében. Az ajtólap üvegezése a padlószinttől mért 0,30 m magasság alá lehetőleg ne nyúljon az üvegezés sérülésének elkerülése érdekében. Amennyiben az üvegezés a padlószinttől mért 0,30 m magasság alá lenyúlik, úgy a nagyobb üvegezett felületeket biztonsági fóliával vagy egyéb ütközés elleni védelemmel is el kell látni. A küszöbök kialakítását kerülendő! Ha ez nem elkerülhető, akkor az legfeljebb 2 cm magas és lehetőleg legömbölyített lehet. A zárszerkezeteket, kilincseket és egyéb kezelőeszközöket úgy kell kialakítani, hogy azok egy kézzel is könnyen foghatóak, működtethetőek legyenek, erős szorítást, tekerést illetve forgatást használatuk ne igényeljen. A szükséges helyeken (pl.: akadálymentes WC) a könnyebb használhatóság miatt az ajtólapra behúzó fogantyú kerül elhelyezésre. Az összes kezelőszerv a padlószinttől 0,90-1,10 m közötti magasságban helyezkedjen el. Az ajtók könnyebb megtalálhatósága miatt a tok a fal színétől eltérő kontrasztos színezetű. A kilincs az ajtólaptól kontrasztosan eltérő színezetű, a formája, kialakítása alkalmassá teszi arra, hogy csekély kézügyességgel is használható legyen. Az oldalt nyíló tömör ajtólapok védelme érdekében alul fém láblap alkalmazása indokolt. Az ajtók jelzéseit (szobai lakók névtáblája, feliratok és egyéb információk) a kilincs felőli oldalon a falra kell úgy elhelyezni, hogy azok a gyengénlátók számára is könnyen megtalálhatóak, felismerhetőek legyenek (elhelyezési magasság 1,2-1,6 m közötti sávban), valamint kerekesszékben ülve is használhatóak, elérhetőek legyenek. A táblák sík és Xxxxxxx írással is feliratozottak, kialakításuknál a figyelembe véve gyengénlátók számára szükséges kontrasztos kialakítást, karaktertípust és méretet is. Továbbá figyelembe kell venni az értelmi fogyatékosok és siketek igényeit is egyszerű szimbólumok alkalmazásával. Az akadálymentesség érdekében az ajtó beépítését úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az ajtó azon az oldalán, ahová nyílik, a zárszerkezet felőli részen legalább 55 cm széles, a másik oldalon legalább 30 cm széles szabad sáv legyen biztosítva a nyílás tokbelméretén felül. Az ajtó pánt felőli oldalán a burkolt falfelülettől való távolság legalább 10 cm legyen. Ezen előírások betartására a bútorozás tervezésénél is figyelni kell.

A létesítmény belső közlekedési rendszere a helyiségek közötti kapcsolatokból áll. A közlekedési útvonalakon a helyiségek 1,5 m-nél nagyobb szélességgel tervezendőek, biztosítva a megforduláshoz szükséges 1,50×1,50 m szabad terület. A közlekedő útvonalak keresztmetszetét a rányíló ajtók nem szűkítik olyan módon le, hogy az 0,60 m-nél keskenyebb legyen. A bejáratoknál biztosított a kerekesszékkel történő megforduláshoz illetve az ajtókra való ráforduláshoz szükséges hely. Erre a mobiliák elhelyezésénél is ügyelni kell! A közlekedési útvonal szabad szélességét belógó tárgyak (polcok, poroltók, stb.) a terv szerint nem csökkentik. Amennyiben ilyen a későbbiek során felszerelésre kerül, úgy az helyenként max. 90 cm-re csökkentheti a szabad közlekedési útvonal szélességét, az oldalfal síkjától 10 cm-nél jobban kiálló és a padló síkjától 30 cm-nél magasabban belógó akadályokat el kell keríteni vagy a padló síkján bottal jól érzékelhetően kell jelezni. A közlekedő egyenletes megvilágítását biztosítani kell, a káprázás elvakítás elkerülésével. A folyosón a 2,2 m tiszta belmagasságot mindenhol biztosítani kell. A járófelület egyenletes, könnyen tisztítható burkolatú, csúszásmentes és nem tükröződő felületű. A közlekedőben taktilis és kontrasztos vezetősáv készül 40 cm szélességben a burkolatokban a burkolat

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

anyagának megfelelő kúpos illetve sávos felületi mintázatú lapokkal. A vezetősáv a jelzendő terület (pl. ajtóknál) előtt 40 cm-rel megáll. A vezetősáv nyomvonalának kijelölésénél figyelemben kell venni a bútorozást. A lábazatok kontrasztos színezése is segíti a tájékozódást. A kapcsolók nagyméretűek, és olyan kialakításúak, hogy gyengébb kézfunkciókkal rendelkezők is használni tudják, a környezetüktől eltérő, élénk, kontrasztos színűek legyenek.

A helyiségekben melegburkolat ill. greslap padlóburkolat tervezett, amelynek lehetőleg matt felületűek, zavaros mintázat nélkülinek, tükröződés és káprázásmentesnek kell lennie. A szükséges helyeken vezetősáv kerül kialakításra min. 40 cm szélességgel, ami kontrasztos színezettel tervezett. A haladást jelző helyeken hosszanti kiemelkedő sávokkal, a fordulásoknál illetve a veszélyt jelző helyeken a haladási irányt jelző burkolattól eltérő – kúpos vagy egyéb pontszerű bütykökkel kialakított lapokkal kell kialakítani. A vezetősáv az ajtók előtt kb. 40 cm-rel megáll és kiszélesedik. A jobb térérzékelés miatt a lábazat kontrasztos színezése (mind a padlóburkolat, mind a falburkolat tekintetében) javasolt. Az akadálymentes WC/fürdőben a padlóburkolat még vizes állapotban is csúszásmentes kivitelű kerámialapokkal burkolt. Az akadálymentes WC-ben a falakon körben ajtómagasságig csempeburkolat készül, a lábazatnál, zárósorként illetve 1,20 m magasságban körbefutó kontrasztos színezetű sor készül. Egyéb helyiségekben, ahol a falakon csempeburkolat készül, ajánlott a csempeburkolat ily módon való kialakítása.

A tervezett funkció miatt a létesítmény minden általuk használt helyiségében számítani kell fogyatékossággal élőkre, ezért a bútorozás tervezésénél, berendezések elhelyezésénél különösen gondolni kell rájuk. Biztosítani kell a mozgásukhoz szükséges helyet, a megfelelő elérési magasságokat és távolságokat, a térdszabad kialakítást, a megfelelő megvilágítást, a szükséges infokommunikációs eszközöket, a szükséges kapaszkodók beépítését.

Az akadálymentes WC-ben előtétfalra szerelt (lehetőleg lapos öblítésű) WC csésze kerül elhelyezésre, rejtett öblítőtartállyal. A WC és a hátfal kialakítása olyan módon történik, hogy normál WC csésze felszerelése esetén is biztosított a kerekesszékről történő átülés megkönnyítésére a faltól való 70 cm kiállás illetve a hátfal a WC tengelyétől 30 cm távolságra véget ér. A WC ülőkemagassága 46-48 cm. A WC csésze és az ülőke NEM nyitott elöl! A fal felőli oldalon a falra „L” alakú fix kapaszkodó kerül, ezen kerül elhelyezésre WC-papír tartó. Alatta kerül elhelyezésre a falra szerelt WC-kefe tartó (0,3- 0,4 m magasan). A helyiség felőli oldalon a hátfalhoz rögzítetten felhajtható kapaszkodó kerül elhelyezésre. A kapaszkodók szerelési magassága 75 cm. Anyaguk tisztítható (fertőtleníthető) felületű, a burkolattól kontrasztosan elütő színezetű. Minimális átmérője 32 mm. A felhajtható kapaszkodók szerelésénél különösen ügyelni kell arra, hogy a rögzítés különösen stabil legyen, mert a legkisebb lötyögés is bizonytalanságot okoz. A WC melletti falon 1,10 és 0,20 m magasságban vészjelző kapcsoló kerül elhelyezésre. A segélyhívó rendszer használati utasítását szöveges, vagy ábrás kivitelben nagyméretű falitáblán olvashatóan és tapinthatóan a bejárati ajtó mellett kell a falon elhelyezni. A mosdó fix kialakítású konkáv típus, szerelési magassága 90 cm, térdszabad kialakítással, falra szerelt lapos szifonnal, egykezes, kis erőkifejtéssel működtethető, rövid karú, forrázásgátló csapteleppel. Mellette kerül elhelyezésre a falra szerelt kivitelű szappanadagoló kéztörlő adagoló (alsó síkjuk 1,10 m), a falra szerelt nyitott tetejű hulladéktároló. A mosdó felett 60/100 cm méretű fix tükör kerül elhelyezésre, alsó síkja 1,00 m. A falra rögzítendő ruhaakasztókat 0,9-1,3 m közötti sávra kell felszerelni. Lehetőleg biztosítani kell lerakó polcot is. A gyengénlátókat nagymértékben segítik a kontrasztos színek a WC használata során is. Fontos, hogy jól látható legyen a fal és a padló határvonala, a fal és az ajtókeret, azon az ajtóbehúzó kontrasztja. Ugyanilyen fontos a kapaszkodók, és a felszerelési tárgyak a háttérhez (falicsempéhez képest) kontrasztos megjelenítése is. Nem feltétlenül a harsány színeket, hanem a sötét és világos tónusok kontrasztját érdemes választani A WC-ben általános és tükör felett elhelyezett világítás készül. A segélyhívó rendszerrel ellátott helység ajtaját kívülről pénzdarabbal nyitható, un. szállodai zárral kell ellátni. Az ajtólap belső oldalán behúzó kerül felszerelésre. A külső oldalon az ajtó felett hang és fényjelzéssel riasztó vészjelző kerül beépítésre.

A létesítményben mobil indukciós hurok kerül telepítésre, helyéről tájékoztató tábla ad információt.

Irányjelző és tájékoztató táblák épületen kívül: Az utcafront felőli bejáratnál egy db információs tábla kerül elhelyezésre. Tartalmazza az épület nevét és funkcióját nagyított betűvel. Akadálymentes parkoló szabványos táblás jelzése. Táblaméret és kialakítás szabvány szerint. (tájékoztató tábla) Akadálymentes

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

bejárat jelzése az épület falán elhelyezett táblával, rajta kerekesszékes szimbólummal. Kerekesszékes szimbólum mérete min. 12 cm (irányjelző tábla). Irányjelző és tájékoztató táblák épületen belül is elhelyezésre kerülnek. Helyiségek névtáblái a helyiség ajtók melletti oldalfalon, a zárszerkezet felőli oldalon 1,20-1,60 m közötti sávban szerelten. Betűméret min. 2,5 cm; Betűszín: sötét alapon világos színű felirat; Betűtípus: nyomtatott nagybetű Ariel Narrow Bold. Piktogramok akadálymentes illemhelyek, a helyiségek nevének jelzésére. Piktogramok mérete min. 6,5 cm. Szín: sötét alapon világos színű ábra. Az információs táblák, piktogramok és jelzések a létesítmény jellegének megfelelő anyag és kontrasztos színválasztékkal készül. A feliratozásnál alkalmazott betűméreteket az észlelési távolság függvényében kell megválasztani. A táblák sík és Xxxxxxx írással is feliratozottak, kialakításuknál a figyelembe véve gyengénlátók számára szükséges kontrasztos kialakítást, karaktertípust és méretet is.

Szolgáltatások igénybevevői

12 fő súlyos, középsúlyos értelmi fogyatékos személy, 60 fő pszichiátriai beteg személy, akik egyenként 12 fős lakóotthonokba fognak kerülni a jelenlegi intézményi ellátásból.

Szolgáltatások bemutatása

Kötelezően biztosított szolgáltatások:

 lakhatás

 esetvitel

 kísérő támogatás

Komplex szükségletfelmérés alapján, erre vonatkozó igény esetén:

 az étkezést,

 az ápolás-gondozást,

 a fejlesztést,

 a társadalmi életben való részvételt segítő szolgáltatások.

Lakhatási szolgáltatás

a) legfeljebb hat fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy

b) hét-tizenkét fő számára kialakított lakásban vagy házban, vagy (intézményünk esetében ez a releváns c) legfeljebb ötven fő elhelyezésére szolgáló lakások, épületek együttesében biztosítható

Esetvitel

Az önálló életvitel fenntartása, segítése érdekében mentálhigiénés, szociális munka körébe tartozó és egyéb támogató technikák alkalmazásával végzett esetvitel

Szolgáltatási gyűrű

A támogatott lakhatás Sármellék, Felsőrajk, Vaspör, Esztergályhorváti és Bocfölde településeken valósulnak meg, összesen 6 db, 12 férőhellyel rendelkező lakóépület (lakóotthon) felépítésével. A lakhatás a település többi lakosához viszonyítva hasonló körülményeket biztosít a kiváltás célcsoportjai számára. A lakókörnyezetük javítása mellett minőségi változás is bekövetkezik, például a társadalmi kapcsolataik alakulásában, valamint a települések nyújtotta szolgáltatásokhoz való hozzáférésben is. Bízunk abban, hogy a külső környezet pozitív változásai a célcsoport számára is pozitív terápiás hatást fognak eredményezni, beleértve például a személyiség fejlődést is.

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

A települések megfelelnek

21. táblázat Települések lakosságszáma

Település neve	Település lakosságszám (fő)	Lakhatási szolgáltatás tervezett férőhelyszáma (fő/település)	Település lakosságszám (fő) / Lakhatási szolgáltatás tervezett férőhelyszáma (fő/település)
Sármellék	1827	12	0,66%
Felsőrajk	766	12	1,57%
Vaspör	354	12	3,39%
Esztergályhorváti	484	24	4,96%
Bocfölde	1160	12	1,03%

Forrás: Saját szerkesztés

A szociális szolgáltatások között felfedezhetőek olyan szolgáltatások, amik a településeken már jelen vannak, és vannak olyanok, amik a meglévő lakókörnyezet számára is egyelőre ismeretlen.

Búcsúszentlászló községben a kiváltott intézmény helyszínén kívánjuk a szolgáltató központot kialakítani, ahol szociális alapszolgáltatások kerülnek elindításra. Ezen a területen is lehetőség nyílik az ellátottak foglalkoztatására, akár szociális foglalkoztatás keretein belül. (A Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézményben jelenleg is működik szociális foglalkoztatás)

A pályázat eredményeként olyan egymásra épülő szociális szolgáltatásokat kívánunk kialakítani, amelyben a pszichiátriai betegek a leendő otthonaikból igénybe vehetik a központ nyújtotta szolgáltatásokat, mivel az érintett településen 6 lakóépület (lakóotthon) fogunk létesíteni.

A szolgáltatási gyűrű a teljes körű társadalmi integráció biztosításának és a közösségi alapú ellátásnak a kulcsa.

A szolgáltatási gyűrű kialakításával az elérni kívánt cél, hogy a kiváltás után folyamatosan biztosított legyen a szociális egészségügyi és foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásnyújtás.

A férőhelykiváltás során a foglalkoztatás fejlesztésével kapcsolatban a szociális foglalkoztatás bővítését, fejlesztését; az intézmény közfoglalkoztatóvá válását; a lakók nyílt piaci foglalkoztatásának elősegítését; speciális tudású foglalkoztatási rehabilitációs szakember vagy szakemberek alkalmazását; a munkatársak tudásbővítését; szakmai partnerség állami, egyházi és/vagy civil szervezetekkel való kialakítását és új módszerek, programok, képzések bevezetését tervezi az intézmény.

A szociális ágazaton kívül kulcsfontosságú az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, amely érinti mind a házi orvosokat, mind a szakellátást, valamint a foglalkoztatás területén. A csoport jelentős befolyással rendelkezik a tekintetben, hogy a létrejövő új szolgáltatások (támogatott lakhatási férőhelyek) mely településeken, hol valósulnak meg.

A kivitelezésre váró lakóépületek (lakóotthon) elhelyezkedése

Ezen telkeken felépített lakóházak a településbe integráltan kerülnek elhelyezésre. A leendő lakók már az új lakhatási forma kialakításában, az új otthonuk berendezésében is részt vesznek. Lakótársaik lehetőség szerint.

A férőhelykiváltás során a foglalkoztatás fejlesztésével kapcsolatban:

- a szociális foglalkoztatás bővítését, fejlesztését,

- szociális foglalkoztató létrehozását,

- más fenntartó által működtetett akkreditált foglalkoztatóval való együttműködést,

- a lakók nyílt piaci foglalkoztatásának elősegítését,

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

- speciális tudású foglalkoztatási rehabilitációs szakember vagy szakemberek alkalmazását,

- speciális tudású foglalkoztatási rehabilitációs szakember alkalmazását,

- a munkatársak tudásbővítését,

- szakmai partnerség állami, egyházi és/vagy civil szervezetekkel való kialakítását és új módszerek, programok képzések bevezetését tervezi az intézmény.

A szociális alapszolgáltatás fejlesztésével kapcsolatban az intézmény a pályázat keretében az alábbi tevékenységeket az alábbi férőhelyszámmal kívánja fejleszteni Búcsúszentlászló településen:

22. táblázat Szociális alapszolgáltatások tervezése férőhelyenként

Szociális alapszolgáltatás Étkeztetés	Férőhely (fő) 60
Házi segítségnyújtás	30
Közösségi ellátások	40
Pszichiátriai betegek nappali ellátása	40
Fogyatékos személyek nappali ellátása	12
Támogató szolgáltatás	20

Forrás: saját szerkesztés

Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük, vagy hajléktalanságuk miatt.

Az ellátás szakmai létszámigénye: 0,5 fő szociális segítő.

Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani.

Az ellátás szakmai létszámigénye: előreláthatólag 3 fő gondozott esetén 6 fő szociális gondozó.

A közösségi ellátás a pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátást, valamint a szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátást jelenti. A közösségi alapellátás a pszichiátriai vagy szenvedélybetegek lakókörnyezetben történő támogatása az önálló életvitel fenntartásában, további gyógyulás és rehabilitáció elősegítése érdekében nyújtható szolgáltatás. A közösségi ellátások keretében biztosítani kell: a meglévő képességek megtartását és fejlesztését, pszicho- szociális rehabilitációt, szociális és mentális gondozást. Az alacsonyküszöbű ellátás a szervezett megkereső programokon felül biztosítja az ártalomcsökkentő szolgáltatásokat és a kríziskezelést.

Az ellátás szakmai létszámigénye: 2,5 fő (1 fő közösségi koordinátor, 2 fő közösségi gondozó)

Pszichiátriai betegek nappali ellátása keretében kell biztosítani a saját otthonukban élő, 18. életévüket betöltött, fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő pszichiátriai betegek napközbeni tartózkodásának, igény szerint étkeztetésének lehetőségét.

Az ellátás szakmai létszámigénye: 40 férőhely esetén 2 fő terápiás segítő

Fogyatékos személyek nappali ellátása keretében az intézményi férőhelyek kiváltását követően fogyatékos személyek nappali ellátásának megvalósítását tervezik napi 6 órában 12 fő részére.

Célcsoport a lakóotthonban, valamint a környező településeken felnőtt fogyatékossággal élő lakosság, akikről napközben nem tud gondoskodni a családjuk.

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

Ezen ellátási forma biztosításával elérhetővé tennénk számukra azt, hogy tartalmasan tölthessék mindennapjaikat. A közösségi élmények, a mentálhigiénés megsegítés, a munkatevékenységekbe való bekapcsolódás mind-mind elősegítik a társadalom által is elfogadott életvitel kialakítását.

Az ellátás szakmai létszámigénye: előreláthatólag 2 fő (1 fő terápiás munkatárs, 1 fő szociális gondozó).

Az alapszolgáltatások nyújtásán túl szeretnék a fejlesztő foglalkoztatás keretein belül munkalehetőséget biztosítani számukra.

Képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelően az alábbi tevékenységekbe tudnak bekapcsolódni:

 parkgondozás

 mosoda

 állatgondozás

 növénytermesztés

 portaszolgálat

 papír-, textil-, kerámiatermékek, ajándéktárgyak készítése

 házon belüli és körüli munkálatok

A támogató szolgáltatás célja a fogyatékos személyek lakókörnyezetben történő ellátása, elsősorban a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése, valamint életvitelük önállóságának megőrzése mellett a lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása révén.

A kitagolás megvalósításával az ellátottak életében egy új fejezet kezdődik. Lehetőségeik, társadalmi kapcsolataik kiszélesednek, az eddigi intézményi struktúrából egy teljesen új, az egyén szükségleteit és igényeit figyelembe vevő ellátásba kerülnek. A támogatott lakhatás megvalósításával nő az egyén autonómiája, önrendelkezése.

A lakhatáson túli szociális szolgáltatások egy nyitott szociális szolgáltató központon keresztül jelennek meg. A kiváltás során létrejövő új támogatott lakhatás megfelel a hatályos Szoctv. és a Szakmai rendeletben foglalt támogatott lakhatás szakmai, személyi és tárgyi feltételeknek, valamint összhangban áll a Stratégiában foglaltakkal. A lakhatási szolgáltatás tervezett férőhelyszáma az érintett települések lakosságszámának nem éri el az 5%-át.

Foglalkoztatásra vonatkozó tervek

A szociális alapszolgáltatás nyújtásán túl szeretnénk a fejlesztő foglalkoztatás keretein belül a lakók részére munkalehetőséget biztosítani.

A foglalkoztatás célja:

- Az intézményi jogviszonyban lévő aktív korú ellátottak foglalkoztatási lehetőségeinek biztosítása,

- Az intézményen belüli foglalkoztatás hozzájárulása a hosszú távú foglalkoztathatósághoz, a foglalkoztatási szint növeléséhez,

- Védett munkaerő-piacra történő kivezetés és az integráció megvalósítása.

Az ellátott személy:

- önálló életvitelre való felkészítése,

- lehetőség esetén a nyílt, vagy védett munkaerő-piacra történő kivezetése, kilépés segítése,

- értékteremtő munkavégzése,

- rendszeres jövedelemtermelő képességének fenntartása,

- a munkavégzéshez szükséges tanulási képességek fejlesztése,

- munkakészségének, képességének, testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése, fejlesztése,

- munkafolyamatokra való betanítása.

A fejlesztő foglalkoztatás keretében az alábbi feladatokat kívánjuk ellátni

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

1. Központi Mosoda üzemeltetése Feladata:

Az intézmény működése során keletkező szennyes textíliák tisztítása, vasalása.

Munkaerő szükséglet:

A mosodán irányítás és felügyelet mellett fejlesztő foglalkoztatásban, illetve nappali ellátásban részvevők végeznék képességeiknek megfelelő munkát.

Célkitűzés:

A mosoda fejlesztésével, bővítésével az intézmény minden egységének mosodai szükségletét belsőleg megoldani illetve plusz kapacitással külső megrendeléseket teljesíteni.

Munkaerő igény: Napi szinten 3 fő foglalkoztatása, 1 fő irányítással.

2. Központi konyha üzemeltetése Feladata:

A székhelyen nappal fejlesztő foglalkoztatásban illetve a nappali ellátásban résztvevők étkeztetésének biztosítása. A támogatott lakhatásban élők étkeztetésének biztosítása (előkészítés, adagolás, csomagolás, kiszállítás). A konyha korszerűsítésével, tárgyi és személyi feltételeinek bővítésével a környező településeken is lehetőség volna az étkeztetés biztosításába bekapcsolódni.

Munkaerő szükséglet:

A konyhán történő előkészületi munkálatokat (tisztítás, mosogatás), az ételek kiadagolását, lecsomagolását és kiszállítását fejlesztő foglalkoztatásban illetve nappali ellátásban dolgozókkal megoldani.

Munkaerő igény: Napi szinten 5 fő megváltozott munkaképességű ellátott 1 fő irányítással.

3. Portaszolgálat

Feladata:

A székhelyen történő személy- és gépjárműforgalom nyomon követése, irányítása, koordinálása, információkkal való ellátása.

Munkaerő szükséglet:

Napi szinten 2 fő megváltozott munkaképességű munkaerő.

Cél:

Az intézmény megváltozott feladatai következtében megnövekedő forgalom átláthatóvá tétele és nyomon követése, értéktárgyainak megőrzése, megvédése.

A kiváltást követően munkaidő végeztével nem lesz senki az intézmény székhelyének területén, tehát a nappali porta szolgálat mellett alapvető szükséglet a 24 órás biztonsági szolgálat kiépítése és üzemeltetése (irodaház, foglalkoztatók, műhelyek értékeinek védelme).

4. Kertészeti tevékenység

Feladata:

Az étkeztetésben, a helyben megtermelt zöldségek, gyümölcsök biztosítása. (reggeli zöldségek, ebédhez saláták).

Munkaerő szükséglet:

A fejlesztő foglalkoztatást és nappali ellátást igénybevevők munkájának koordinálása mellett alapvető követelmény egy kertészeti szakember állandó jelenléte. 8-10 fő fejlesztő foglalkoztatott, 1 fő szakember (kertész, mezőgazdasági szakember).

Cél:

Az ellátottak étkezéseibe minél nagyobb arányban bevonni a helyben megtermelt élő, vitamindús zöldségeket, gyümölcsöket.

5. Zöldterület kezelés, parkgondozás, takarítás

Feladatok:

Cél:

- fertőtlenítőszerek, lemosószerek alkalmazásszintű ismerete,

- a feladattudat kialakítása, monotóniatűrés erősítése,

- az elvégzendő munkafolyamat lépéseinek megismerése, önálló elsajátítása,

- a munkavégzéshez szükséges szerszámok és eszközök rendeltetésszerű használata

Az intézményhez tartozó területek (épített és természeti környezet) megfelelő tisztán tartása, értékek megőrzése.

Munkaerő igény: 10 fő

6. Kerámia műhely

Feladatok, célok:

- a minőségi munkavégzésre való ösztönzés,

- lehetőségekhez mérten a kész árukészlet bővítése,

- fazekas agyag feldolgozása, mángorlással, és kézi formázással

- a meglévő formákra változatos motívumokat, díszítéseket terveznek

- a munkaidő, munkahelyi szabályok és viselkedési normák betartása, valamint a munkavégzéshez szükséges motiváció fenntartása,

- feladattudat kialakítása, fejlesztése,

- takarékos szemlélet kialakítása,

- minél több munkaeszköz biztonságos használatának elsajátítása,

Munkaerő igény: 15 fő

7. Textil műhely

- A műhelyben konyhai, háztartási textíliák előállítása.

- Hímzett levendulazsákok, díszek előállítása során már megtanult munkafolyamatok további gyakorlása, újabb munkafolyamatok elsajátítása.

- Új feladatként szeretnék vállalni az intézmények kulturális csoportjainak fellépő ruháinak varrását illetve jelmezek előállítását, javítását.

- Cél: a gépeket megtanulják önállóan használni, új technikákat sajátítsanak el.

Munkaerő igény: 15 fő

2.4. AZ ELÉRENDŐ CÉLOKHOZ SZÜKSÉGES TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA

Projekt előkészítés:

Tevékenység megnevezése:

Szakmai terv elkészítése

Időtartam, tervezett kezdés, befejezés

2017. március - április

Szükségesség a problémafelvetés alapján

A kellően megalapozott, szakmai indokokkal megfelelően alátámasztott szakmai terv a teljes projekt megvalósításának szakmai alapját képezi. A szakmai tervben kerülnek rögzítésre a projekt megvalósításának szükségességét bizonyító indokok, a projekt céljai, a célok elérése érdekében szükséges tevékenységek, továbbá a projekt eredményeinek hosszú távú fenntarthatóságát biztosító

tárgyi, személyi és pénzügyi feltételek.

Célhoz kapcsolódás

A szakmai terv a projekt valamennyi célja megvalósításának alapjául szolgál, mivel szakmai iránymutatást ad mind a projektmenedzsment, pénzügyi és szakmai célok megvalósításához.

Részletezés

A szakmai terv előzetes háttértanulmányok, hatástanulmányok, a lakók körében elvégzett szükségletfelmérés és helyzetfeltárás, korábbi szakvélemények, elemzések, felmérések alapul vételével készült. A szakmai tervben a megvalósításhoz szükséges tevékenységek az engedélyezési dokumentumokkal, műszaki tervekkel, kiviteli és tendertervekkel, tervdokumentációkkal szemben támasztott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kerülnek tervezésre. A szakmai terv elkészítésében segítséget nyújtott az EFOP-1.9.1-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú, Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása című konstrukcióval megkötött

együttműködési megállapodás keretében nyújtott IFKT módszertan és felkészítés.

Elvárt eredmény

A szakmai tervtől elvárt, hogy a projekt előkészítésének időtartama alatt, a projekt megvalósítása során, továbbá a fenntartási időszak alatt is szakmai támogatást nyújtson a projekt céljainak megvalósításán tevékenykedő szakemberek számára.

Tevékenység megnevezése:

Együttműködés kialakítása az EFOP-1.9.1 Kedvezményezettjével

Időtartam, tervezett kezdés, befejezés

2017. március

Szükségesség a problémafelvetés alapján

A projekt kedvezményezettjével való együttműködés a projekt kellő szakmaisággal való megvalósítását szolgálja. A férőhelykiváltás által érintett intézmények megvalósításban részt vevő munkatársai, a projekt projektmenedzsmentje, illetve szakmai vezetője számára a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért

Közhasznú Nonprofit Kft. folyamatos szakmai támogatást nyújt.

Célhoz kapcsolódás

A projekt megvalósítói és a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. közötti együttműködés a projekt valamennyi céljának hatékony és kellő szakmaisággal alátámasztott megvalósítását szolgálja.

Részletezés

A támogatási kérelem benyújtását megelőzően együttműködés megállapodás kerül az EFOP-1.9.1- VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú, Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása című konstrukció kedvezményezettjével, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft-vel. A pályázati felhívás megjelenését követően a pályázat benyújtója, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság regisztrál az FSZK által biztosított

elektronikus felületen.

Elvárt eredmény

Az együttműködés eredménye, hogy a projekt megfelelő szakmai támogatás mellett kerül megvalósításra.

Tevékenység megnevezése:

Közbeszerzések előkészítése és lebonyolítása

Időtartam, tervezett kezdés, befejezés

2017. április – június

Szükségesség a problémafelvetés alapján

A projekt keretében az ellátottak részére felépítendő lakóházak megépítése érdekében közbeszerzés lebonyolítása szükséges a kivitelezési tevékenységre közbeszerzési szakértő igénybe vételével.

Célhoz kapcsolódás

A férőhelykiváltás megvalósítása érdekében 12 fős lakóházak építése szükséges az ellátottak számára, hogy – szemben jelenlegi ellátási helyükkel – a kitagolással létrehozott ingatlanokban jóval egyedibb, személyre szabott, az állapotuknak leginkább megfelelő ellátásban részesülhessenek. Ezen cél megvalósítása érdekében lakóházak felépítése szükséges, melynek kivitelezése olyan összeget vesz igénybe, amely eléri a közbeszerzési értékhatárt, így az eljárás lefolytatásába közbeszerzési szakértő

bevonása szükséges.

Részletezés

Jelen tevékenység és költségvetési tétel a közbeszerzési eljárás lefolytatásának és a közbeszerzési szakértő igénybevételének díját tartalmazza.

A projekt keretében bútorbeszerzésre, gépjárműbeszerzésre, engedélyes és kiviteli tervek beszerzésére, a nyilvánosság kötelező elemeinek beszerzésére, műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető, könyvvizsgáló, rehabilitációs szakmérnök megbízására, lakossági fórumok és érzékenyítő rendezvények szervezésére is sor kerül. Az alapszolgáltatás-fejlesztés keretében IT eszközök beszerzésére, a

foglalkoztatás fejlesztése keretében berendezési tárgyak és munkaeszközök beszerzésére kerül sor.

Elvárt eredmény

Közbeszerzési szakértő megbízása által a közbeszerzési eljárás a hatályos jogszabályoknak megfelelően, határidőben lebonyolításra kerül.

Tevékenység megnevezése:

Lakosság tájékoztatása

Időtartam, tervezett kezdés, befejezés

2017. február – 2017. március

Szükségesség a problémafelvetés alapján

A pályázat benyújtását megelőzően szükséges azon települések lakóinak tájékoztatása, amely településeken a lakóházak fel fognak épülni. A lakosság előzetes tájékoztatása azért szükséges, hogy egyrészt felmérésre kerüljön a lakosság attitűdje a kitagolással kapcsolatban, másrészt azért, hogy a

település megfelelő információval rendelkezzen a kitagolás célját, a településre költöző új lakókat, a

településre építendő új ingatlannal és környezetével érintően.

Célhoz kapcsolódás

A tájékoztatás célja, hogy a települések lakói a kitagolással kapcsolatos széleskörű tudás birtokában felkészüljenek az azzal járó változásokra, alkalmazkodni tudjanak az új lakókhoz, igényeikhez, szemléletük toleránssá, befogadóvá váljon.

Részletezés

Már a támogatási kérelem benyújtását megelőzően lakossági fórum kerül megtartásra valamennyi kitagolással érintett településen, ahol a pályázó, illetve a kitagolt intézmény munkatársai széleskörű tájékoztatást nyújtanak a kitagolás koncepciójáról, céljairól, stratégiai jelenőségéről, a kiköltöztetésre kerülő ellátottakról, a megépülő és/vagy felújításra kerülő ingatlanokról. egy tevékenységgel (Társadalmi

partnerek, érintettek bevonása, közmeghallhatás)

Elvárt eredmény

A lakossági fórum eredményeképpen a kitagolással érintett település lakói felkészülhetnek az új lakók fogadására, feltehetik kérdéseiket a kitagolás céljaival és a kiköltöző ellátottakkal kapcsolatban.

Szakmai megvalósítás

Tevékenység megnevezése:

72 támogatott lakhatási férőhelyek létrehozása 6 új, 12 férőhelyes ingatlan építésével, mely beruházás az önkormányzatok tulajdonában, ám a támogatást igénylő használatában lévő ingatlanokon kerül

megvalósításra.

Időtartam, tervezett kezdés, befejezés

2017. szeptember – 2018. október

Szükségesség a problémafelvetés alapján

A kitagolás megvalósítása érdekében 6 db 12 férőhelyes lakóház építése szükséges. Két lakóház Esztergályhorvátiban, 1-1 lakóház pedig Sármelléken, Felsőrajkon, Vaspörön és Bocföldén kerül felépítésre. A beruházások célja, hogy a jelenlegi, kastélyszerű intézményben élő ellátottak családias környezetben és kisebb közösségben élhessenek, így mindennapjaik és körülményeik minél inkább hasonlítsanak a családi környezethez. Ezen kisebb lakóházakban a kísérő támogatást biztosító munkatársak és esetfelelősök közreműködésével az intézmény individualizáltabb szolgáltatásokat tud

nyújtani ellátottjai számára.

Célhoz kapcsolódás

A lakóházak megépítésének célja, hogy a lakók a jelenlegi elavult tárgyi feltételekkel rendelkező intézmények helyett korszerű, állapotuk szerinti igényeiket teljes mértékben kielégítő lakóházakban, családias környezetben és körülmények között élhessenek, mely megfelelően szolgálja meglévő képességeik továbbfejlesztését.

Részletezés

A projekt során 6 db, 12 férőhelyes egyszintes, teljesen akadálymentesített lakóház kerül megtervezésre és felépítésre, melynek során költség-optimális épületenergetikai megoldások kerülnek alkalmazásra.

A költség-optimális épületenergetikai elvárásoknak megfelelve, a lakóházak hőszigetelése a 2018-as normatíváknak (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról), a

magasabb szintű energetikai követelményeknek megfelelően készülnek el.

Elvárt eredmény

A kitagolás eredményeképpen a Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény személyre szabottabb ellátást, korszerű tárgyi feltételekkel felszerelt ingatlanban tud nyújtani az ellátottak számára.

Tevékenység megnevezése:

A lakók felkészítése a kiváltással járó változásokra a felhívás mellékletét képező Intézményi Férőhely Kiváltás Koordináló Országos Testület ajánlása mellett elkészült „Lakók felkészítése a kiváltással járó változásokra” című dokumentumok alapján.

Időtartam, tervezett kezdés, befejezés

2017. július 01.– 2018. december 31.

Szükségesség a problémafelvetés alapján

A lakók folyamatos felkészítése szükséges a kiváltással járó változásokra a projekt teljes időtartama alatt annak érdekében, hogy meglévő képességeikre építve a kísérő támogatást biztosító munkatársak és

esetfelelősök hozzájárulásával minél önállóbb életmódot tudjanak folytatni új lakóhelyükön.

Célhoz kapcsolódás

A kiváltás célja a lakók életminőségének javítása, számukra minél személyre szabottabb ellátás biztosítása, ennek érdekében szükség van a közösségben való önálló életre felkészítésre.

Részletezés

A lakók felkészítéséhez a lakók szükségleteit, személyes céljait, egyéni igényeit fel kell mérni. Az eredmények alapján valamennyi lakóra egyéni rehabilitációs tervet kell készíteni, mely alapján a lakó felkészítő tréningeken, gyakorlatokon vesz részt. Ezen foglalkozások célja a konfliktus-kezelési képességek erősítése, az életviteli és életvezetési készségek fejlesztése, a helyi közösségekbe való

beilleszkedés képességeinek elsajátítása.

Elvárt eredmény

A felkészítés eredményeképpen a lakók fel lesznek készülve az intézményi körülményekhez képest

teljesen új életformára, a kísérő támogatást biztosító munkatársak és esetfelelősök segítségével önálló életet tudnak kezdeni új otthonukban.

Tevékenység megnevezése:

A szakmai megvalósításra vonatkozó együttműködési megállapodás alapján folyamatos együttműködés az EFOP-1.9.1-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása c. konstrukció kedvezményezettjével a projekt megvalósítása alatt.

Időtartam, tervezett kezdés, befejezés

2017. július 01.– 2018. december 31.

Szükségesség a problémafelvetés alapján

A projekt megfelelő szintű szakmai lebonyolítása érdekében folyamatos együttműködés szükséges Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft-vel a projekt szakmai támogatása érdekében.

Célhoz kapcsolódás

A projekt célja a kiváltás megfelelő szintű szakmaiság mellett történő végrehajtása, így a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft-vel való együttműködés ezen célt szolgálja.

Részletezés

A pályázat kedvezményezettje – a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság –, a kiváltásban részt vevő intézmény – a Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény -, továbbá a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. folyamatos szakmai együttműködésben vesz

részt a projekt teljes időtartama alatt.

Elvárt eredmény

Az együttműködés eredményeképpen a projekt megfelelő szakmai támogatás mellett bonyolódik le.

Tevékenység megnevezése:

EFOP-1.9.1-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása c. konstrukció keretében nyújtott rehabilitációs szakmérnök tanácsadás igénybevétele

Időtartam, tervezett kezdés, befejezés

2017. július - 2018. október

Szükségesség a problémafelvetés alapján

Rehabilitációs szakmérnök közreműködése szükséges az ingatlanok tervezése, illetve a műszaki átadás-

átvétel során is annak érdekében, hogy az ingatlanok környezete, helyiségei megfeleljenek a komplex akadálymentesítés követelményeinek és az ellátottak állapotából adódó elvárásoknak.

Célhoz kapcsolódás

A kiváltás célja, hogy az ellátottak a jelenlegi lakóhelyükhöz, a kastélyszerű intézményekhez képest olyan lakóházakba kerüljenek, melyek teljes mértékben megfelelnek állapotuknak az akadálymentesítés szempontjából. A rehabilitációs szakmérnök szakmai tevékenységével biztosítja az előbbiek szerinti célok megvalósulásához azzal, hogy hozzájárul komplex akadálymentesítéssel rendelkező ingatlanok

megépítését.

Részletezés

A rehabilitációs szakmérnök a tervezés során akadálymentes terv fejezetet készít, melynek részei a

faltervek, burkolattervek és bútorkonszignáció.

A rehabilitációs szakmérnök a tervezővel együttműködésben az építés helyszínén figyelemmel kíséri a kivitelezés terveknek való megfelelőségét.

Elvárt eredmény

A rehabilitációs szakmérnök tevékenységének eredményeképpen olyan komplex módon akadálymentes épületek fognak felépítésre kerülni, melyek teljes mértékben megfelelnek az oda költöző ellátottak

állapotának, igényeinek.

Tevékenység megnevezése:

Az ellátottak közvetlen és közvetett interperszonális környezetében élők részére kidolgozott és megtartott érzékenyítő tevékenység

Időtartam, tervezett kezdés, befejezés

2017. szeptember – 2018. december 31.

Szükségesség a problémafelvetés alapján

A kitagolással érintett települések lakóinak érzékenyítése szükséges a pályázat során annak érdekében, hogy a lakók olyan környezetbe kerüljenek kiköltöztetésre, amely támogató, befogadó velük szemben.

Célhoz kapcsolódás

A kitagolás célja, hogy az eddig izoláltan élő ellátottak a többségi társadalomba integráltan éljenek. Az ellátottak interperszonális környezetében élő személyek felkészítése, érzékenyítése szintén hozzájárul ahhoz, hogy a lakók életminősége javuljon a társadalomba való befogadás által.

Részletezés

 3 db személyes jelenléttel járó érzékenyítő rendezvény szervezése a kitagolással érintett településeken: a lakosság tájékoztatása, a pályázat céljainak bemutatása, a településre költöző ellátottak megismertetése a település lakóival, csoportos találkozó szervezése és lebonyolítása

 a lakók tájékoztatása az önkormányzat honlapján, szórólapokon és a helyi sajtón keresztül az EFOP-1.9.1-VEKOP-15-2016-00001 azonosítószámú, a Szociális intézményi férőhely kiváltási szakmai koordinációs műhely kialakítása című konstrukció kedvezményezettjének, a Fogyatékos

Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft-nek a támogatásával.

Elvárt eredmény

Az érzékenyítés eredményeképpen befogadó környezet jön létre az egyes településeken, a lakók alkalmazkodni tudnak a település életében bekövetkező új helyzethez és támogatni és segíteni fogják az

új lakók beilleszkedést.

Tevékenység megnevezése:

A szolgáltatási gyűrű fejlesztése

Időtartam, tervezett kezdés, befejezés

2018. októbertől folyamatosan

Szükségesség a problémafelvetés alapján

Búcsúszentlászlón az alapszolgáltatások és foglalkoztatás fejlesztése szükséges.

Célhoz kapcsolódás

A Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény búcsúszentlászlói székhelyintézményének kitagolásával a megüresedő épület alkalmas lesz szociális alapszolgáltatások nyújtására és az ellátottak fejlesztő foglalkoztatására, a szolgáltatási gyűrű fejlesztésére. Az alapszolgáltatás fejlesztése által Búcsúszentlászló lakossága szélesebb körben vehet igénybe szociális szolgáltatásokat, míg a foglalkoztatás fejlesztése a kiköltöztetésre kerülő ellátottak számára biztosítja a fejlesztő foglalkoztatás

helyszínét.

Részletezés

A férőhelykiváltás során a foglalkoztatás fejlesztésével kapcsolatban a szociális foglalkoztatás bővítését, fejlesztését; szociális foglalkoztató létrehozását; a lakók közfoglalkoztatásának és nyílt piaci foglalkoztatásának elősegítését; speciális tudású foglalkoztatási rehabilitációs szakember vagy szakemberek alkalmazását; a munkatársa tudásbővítését; szakmai partnerség állami, egyházi és/vagy civil szervezetekkel való kialakítását és új módszerek, programok képzések bevezetését tervezi az

intézmény.

Az alapszolgáltatás fejlesztése körében az intézmény 60 főre étkeztetést, 30 főre házi segítségnyújtást,

40 főre közösségi ellátást, 20 főre támogató szolgáltatást, továbbá 40 főre pszichiátriai betegek nappali ellátását, valamint 12 főre fogyatékkal élők nappali ellátását kíván biztosítani.

Elvárt eredmény

A fejlesztés eredményeképpen mind Búcsúszentlászló alapszolgáltatásokkal való ellátása, mind az ellátottak fejlesztő foglalkoztatáshoz való hozzáférése bővül.

Tevékenység megnevezése:

A kiváltás során fennmaradt épület hasznosítása

Időtartam, tervezett kezdés, befejezés

2018. októbertől folyamatosan

Szükségesség a problémafelvetés alapján

Búcsúszentlászlón az alapszolgáltatások és foglalkoztatás fejlesztése szükséges

Célhoz kapcsolódás

A Zala Megyei Fagyöngy Egyesített Szociális Intézmény búcsúszentlászlói székhelyintézményének kitagolásával a megüresedő épület alkalmas lesz szociális alapszolgáltatások nyújtására, ellátottak fejlesztő foglalkoztatására, a szolgáltatási gyűrű fejlesztésére, kialakítására. A kiváltott intézmény hasznosítása által Búcsúszentlászló lakossága szélesebb körben vehet igénybe szociális alapszolgáltatásokat, és míg a foglalkoztatás fejlesztése a kiköltöztetésre kerülő ellátottak számára

biztosítja a fejlesztő foglalkoztatás helyszínét.

Részletezés

A férőhelykiváltás során a foglalkoztatás fejlesztésével kapcsolatban a szociális foglalkoztatás bővítését, fejlesztését; szociális foglalkoztató létrehozását; a lakók közfoglalkoztatásának és nyílt piaci foglalkoztatásának elősegítését; speciális tudású foglalkoztatási rehabilitációs szakember vagy szakemberek alkalmazását; a munkatársa tudásbővítését; szakmai partnerség állami, egyházi és/vagy civil szervezetekkel való kialakítását és új módszerek, programok képzések bevezetését tervezi az intézmény.

Az alapszolgáltatás fejlesztése körében az intézmény 60 főre étkeztetést, 30 főre házi segítségnyújtást, 40 főre közösségi ellátást, 20 főre támogató szolgáltatást, továbbá 40 főre pszichiátriai betegek és 12 főre fogyatékkal élők nappali ellátását kíván biztosítani.

Az intézmény gondoskodik az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi ötszöri, szükség szerinti ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásról (továbbiakban teljes körű ellátás), feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg.

Azok az időskorúak, akik saját otthonukban kielégítően nem gondozhatók, csak személyes gondoskodást biztosító intézményben láthatók el. Az intézmény feladata lesz a komplex gondozási tevékenység biztosítása, mely folyamatos 24 órás szolgálatot jelent, étkezést, ruházatot, mentális

gondozást és egészségügyi ellátás biztosításával.

Elvárt eredmény

A fejlesztés eredményeképpen mind Búcsúszentlászló alapszolgáltatásokkal való ellátása, mind az ellátottak fejlesztő foglalkoztatáshoz való hozzáférése bővül.

Tevékenység megnevezése:

Xxxxxxxxxxx hozzájáruló nyilatkozat

Időtartam, tervezett kezdés, befejezés

2017. július

Szükségesség a problémafelvetés alapján

A lakóházak tervezett helyszínének fekvése szerinti önkormányzatok tulajdonosi hozzájáruló nyilatkozata szükséges a pályázat benyújtásához, melyben tanúsítják, hogy a fejlesztendő ingatlant a támogatást igénylő rendelkezésére bocsátják a projekt céljainak megvalósítása érdekében az ingatlanon végzett építési munkálatok megkezdésétől számított 8 évig, valamint beleegyezését adja a támogatási kérelem

benyújtásához, illetve a projektben vállalt fejlesztéshez.

Célhoz kapcsolódás

Mivel az ingatlanok nincsenek a támogatást igénylő tulajdonában, így a megvalósítás helyszíne szerinti

ingatlan tulajdonosának – települési önkormányzat – hozzájáruló nyilatkozata szükséges a pályázat

benyújtásához és a fejlesztés megvalósításához. A támogatást igénylő, továbbá az önkormányzat között használati megállapodás kerül megkötésre.

Részletezés

A megvalósítás helyszíne szerinti ingatlan tulajdonosának – települési önkormányzat – hozzájáruló nyilatkozata a projekt megvalósításához, a projektben vállalt fejlesztéshez, az ingatlanon építési

munkálatok elvégzéséhez azok megkezdésétől számított 8 évig.

Elvárt eredmény

A hozzájáruló nyilatkozatok biztosítják a projektek céljainak megvalósítását az ingatlanok rendelkezésre bocsátása és használatának átengedése által.

Tevékenység megnevezése:

Eszközbeszerzés

Időtartam, tervezett kezdés, befejezés

2017. július 01.– 2018. december 31.

Szükségesség a problémafelvetés alapján

Szakmai szempontoknak megfelelő, a lakhatáshoz, az alapszolgáltatások nyújtásához, valamint a foglalkoztatás megvalósításához szükséges berendezési tárgyak, önálló, támogatott életvitelt segítő eszközök beszerzése szükséges.

Célhoz kapcsolódás

A lakóházak berendezési tárgyainak beszerzése hozzájárul ahhoz, hogy a kiköltöztetésre kerülő lakók számára minél egyediebb, az állapotuknak leginkább megfelelő életfeltételek kerüljenek biztosításra. Az alapszolgáltatás fejlesztéséhez szükséges eszközök a szolgáltatás színvonalát emelik, míg a foglalkoztatás fejlesztésének eszközei az ellátottak képességeinek magas szintű továbbfejlesztését

támogatják.

Részletezés

- a 6 db lakóházba az ellátottak állapotának leginkább megfelelő berendezési tárgyak beszerzése

- az alapszolgáltatás fejlesztéséhez szükséges berendezési tárgyak és eszközök beszerzése

- a foglalkoztatás fejlesztéséhez szükséges berendezési tárgyak és eszközök beszerzése

Elvárt eredmény

A beszerzés eredményeképpen mind a lakóingatlanok, mind az alapszolgáltatás és a foglalkoztatás fejlesztés az ellátottak állapotának megfelelő, korszerű tárgyi eszközökkel fog rendelkezni.

Tevékenység megnevezése:

Gépjármű beszerzése a feladatellátáshoz kapcsolódóan

Időtartam, tervezett kezdés, befejezés

2018. február

Szükségesség a problémafelvetés alapján

A lakóházak, illetve a szolgáltató központ között az ellátottak szállítása érdekében a mindennapi közlekedésük segítéséhez gépjármű beszerzése szükséges a támogató szolgálat és közösségi ellátások

biztosításához.

Célhoz kapcsolódás

Az ellátottak 12 fős lakóházakba való költöztetésének megvalósításával egyidejűleg a lakók mobilitását is szükséges biztosítani azért, hogy részt vehessenek fejlesztő foglalkoztatásban, továbbá mindennapjaik

során felmerülő közlekedési igényük megoldott legyen.

Részletezés

· a kiváltandó 72 férőhely alapján 1 darab (minimum 6 személy szállítására alkalmas) gépjármű beszerzése

- a gépjármű alkalmas elektromos kerekes székes személy szállítására, valamint mobil rámpával vagy emelőszerkezettel, továbbá 4+3 pontos biztonsági rögzítéssel rendelkeznek

Elvárt eredmény

A beszerzés eredményeképpen a lakók mobilitása biztosítva lesz.

Tevékenység megnevezése:

Projektmenedzsment és szakmai megvalósítás

Időtartam, tervezett kezdés, befejezés

2017. július 01.– 2018. december 31.

Szükségesség a problémafelvetés alapján

A projekt határidőben történő és a támogatási szerződésnek megfelelő megvalósításához projektmenedzsment (projektmenedzser és pénzügyi vezető) és szakmai vezető foglalkoztatása

szükséges.

Célhoz kapcsolódás

A támogatási szerződésben és a szakmai tervben foglalt célok és feladatok megvalósításához projektmenedzsment (projektmenedzser és pénzügyi vezető) és szakmai vezető foglalkoztatásával

biztosítható.

Részletezés

Projektmenedzsment:

· projektmenedzser és pénzügyi vezető alkalmazása heti 40 órában

· a projektmenedzser felsőfokú végzettség és minimum 1 éves uniós forrásból megvalósult projektben szerzett tapasztalattal rendelkezik

· a pénzügyi vezető szakirányú felsőfokú végzettség és minimum 1 éves uniós forrásból megvalósult projektben szerzett tapasztalattal rendelkezik

Szakmai vezető:

- a szakmai vezető alkalmazása heti minimum 40 órában

- a szakmai vezetőnek a Szakmai rendelet 3. sz. mellékletében szereplő végzettségek egyikével rendelkezik, amely megfelel a pályázati felhívásban foglalt feltételeknek

Elvárt eredmény

A projektmenedzsment (projektmenedzser és pénzügyi vezető) és szakmai vezető foglakoztatásával a projekt támogatási szerződésnek megfelelő, határidőben történő megvalósítása biztosított.

Tevékenység megnevezése:

Projektmenedzsmenthez igénybevett szakértői szolgáltatás

Időtartam, tervezett kezdés, befejezés

2017. július 01.– 2018. december 31.

Szükségesség a problémafelvetés alapján

Folyamatba épített projektmenedzsment szolgáltatás tevékenység ellátása

Célhoz kapcsolódás

A projektmenedzsment szolgáltatás szigorú módszertani alapokon nyugvó tevékenység, ami lehetővé teszi a feladatok sikeres elvégzését. Az alkalmazott módszerek alapján a megfelelő projektszervezet felállítása, a feladatok előkészítése, a munkák levezénylése, a folyamatos kontrol gyakorlása tartozik a felelősségei közé. A projekt végrehajtása során alkalmazott kontrolling és

jelentési rendszer lehetőséget biztosít a megrendelő részére az esetleges korrekciókra.

Részletezés

 A projekt projektterv alapján történő menedzselése, belső menedzsmenttel való közreműködés.

 Döntési pontok meghatározása, vezetői döntéshozatalok előkészítése.

 A jelentési rendszer felállítása, jelentések készítése

 A projekttervben meghatározott feladatok teljesítésének folyamatos ellenőrzése

Elvárt eredmény

A hatékony, professzionális projektmenedzsment tevékenység segítségével lehetőség van arra, hogy a megrendelő stratégiai céljainak elérése érdekében létrehozott projekteket az elvárt időkereteken belül, a lehetséges erőforrások hatékony felhasználásával, kívánt minőségben fejezze

be.

Tevékenység megnevezése:

Könyvvizsgálat

Időtartam, tervezett kezdés, befejezés

2017. július 01.- 2018. december

Szükségesség a problémafelvetés alapján

Projektszintű könyvvizsgálat szükséges annak ellenőrzése érdekében, hogy a pályázat a támogatási

szerződés mellékletét képező költségvetés szerint tételei szerint valósult-e meg, továbbá hogy a projekt keretében elszámolt költségek pénzügyileg megalapozottak-e.

Célhoz kapcsolódás

A projekt költségvetési tételeinek megalapozott elszámolása és pénzügyi átláthatósága a projekt céljainak költséghatékony megvalósítását szolgálják.

Részletezés

Projektszintű könyvvizsgálat minden naptári év végén, továbbá a projekt fizikai befejezését követően.

Elvárt eredmény

A projektszintű könyvvizsgálat bizonyítja a projekt költségvetési tételeinek megalapozott és átlátható elszámolását.

Tevékenység megnevezése:

Kötelező tájékoztatás és nyilvánosság

Időtartam, tervezett kezdés, befejezés

2017. július 1. – 2018. december 31.

Szükségesség a problémafelvetés alapján

A kötelező tájékoztatás és nyilvánosság elemei a projekt ismertségének és elfogadottságának növelése, továbbá az európai uniós források átlátható felhasználása érdekében szükségesek.

Célhoz kapcsolódás

A kötelező tájékoztatás és nyilvánosság célja, hogy a növelje a projekt ismertségét és elfogadtassa azt a közvélemény által. A projekt megvalósítási szakaszában a kommunikációs tevékenység célja a projekteredményekről történő folyamatos tájékoztatás, az egyes mérföldkövek megismertetése a széles

közvéleménnyel és a projekt eredményeit felhasználók minél szélesebb rétegével.

Részletezés

- a megvalósítás helyszínén tájékoztató tábla elkészítése és elhelyezése

- kommunikációs terv készítése

- sajtóközlemény kiadása, sajtó nyilvános események szervezésének költsége (pl.: sajtótájékoztató)

- egyéb nyilvánosság biztosításához kapcsolódó elemek

Elvárt eredmény

A kötelező tájékoztatás és nyilvánosság elemei által a projektet és az annak keretében megvalósuló tevékenységeket a társadalom széles köre megismeri és elfogadja.

Tevékenység megnevezése:

Horizontális tevékenységek

Időtartam, tervezett kezdés, befejezés

2017. július 01.– 2018. december 31.

Szükségesség a problémafelvetés alapján

A horizontális tevékenységek az esélyegyenlőség és környezetvédelmi szempontok érvényesítése érdekében szükségesek a projekt teljes időtartama alatt.

Célhoz kapcsolódás

A horizontális tevékenységek az esélyegyenlőség és környezetvédelmi szempontok érvényesítését célozzák és hozzájárulnak a projekt diszkriminációmentes és környezetkárosítástól mentes megvalósításához.

Részletezés

- a projektre vonatkozó környezetvédelmi és esélyegyenlőségi jogszabályok betartása

- a projekt által érintett területen a védett természeti és kulturális értékeket megőrizése

- a fennálló vagy a beruházás során keletkezett környezeti kár és az esélyegyenlőség szempontjából jogszabályba ütköző nem-megfelelőség megszüntetése legkésőbb a projekt megvalósítása során

- a fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációban és viselkedésben esélytudatosság kifejezése

- létesítmények, térhasználat közlekedési kapcsolatok tervezésekor az egyetemes tervezés elveinek, a nők és férfiak, az idősek, a fogyatékosok és a gyermekek igényeinek, figyelembe vétele és érvényesítése

- projektarányos akadálymentesítés.

- esélyegyenlőségi munkatárs, felelős alkalmazása.

- esélyegyenlőségi képzés tartása a szervezet döntéshozói, munkavállalói vagy közönsége számára

- az esélyegyenlőségi célcsoportot vagy annak képviselőinek bevonása a projekt tervezésébe, végrehajtásába

- munkaidő-kedvezmény biztosítása a dolgozók továbbképzéséhez

- GYES-en, GYED-en levő munkatársakkal való szervezett, dokumentált kapcsolattartás.

Elvárt eredmény

A horizontális tevékenységek által az esélyegyenlőségi és a környezetvédelmi szempontok maradéktalanul érvényesülnek, melynek eredményeképpen csökken a diszkrimináció és környezeti károk enyhülnek.

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

2.5. INDIKÁTOROK, MŰSZAKI-SZAKMAI TARTALOMHOZ ÉS A MÉRFÖLDKÖVEKHEZ KAPCSOLÓDÓ MUTATÓK

Indikátorok:

	A Xxxxxxxx által elvárt célérték	A projekt keretében vállalt célérték
Indikátor neve: A kitagolt gyermekvédelmi és szociális ellátási helyek férőhely kapacitása (a kiváltott férőhelyek száma, főben megadva)	minimum 51 fő	72 fő
Célérték elérésének céldátuma:	2018.12.31.	2018.12.31.
Igazolás módja	szakmai beszámoló	szakmai beszámoló
Az eredmény leírása Jelenlegi intézményi kapacitás: 72 fő Kitagolás módja: új ingatlanok építése

Település	Lakás férőhelyszáma	Kiváltás módszere
Felsőrajk	12 fő	ingatlan építés
Vaspör	12 fő	ingatlan építés
Sármellék	12 fő	ingatlan építés
Bocfölde	12 fő	ingatlan építés
Esztergályhorváti	12 fő	ingatlan építés
Esztergályhorváti	12 fő	ingatlan építés

Műszaki-szakmai tartalom meghatározásához az alábbi elvárások figyelembe vétele szükséges:

Megvalósítandó műszaki-szakmai eredmény megnevezése	Az ellátottak közvetlen és közvetett interperszonális környezetében élők részére kidolgozott és megtartott tevékenységek
A Xxxxxxxx által elvárt célérték	minimum 3 darab
A projekt keretében vállalt célérték	3 darab
Igazolás módja	szakmai beszámoló
Az eredmény leírása Az érzékenyítő tevékenységek célja, hogy erősítse a helyi közösség befogadó készségét, a lakosság támogató hozzáállását, ezzel megteremtve a kiváltás társadalmi környezeté. A kommunikációs és a közösségi munka révén a pozitív, elfogadó hozzáállás megerősíthető, a kiváltás eredményeinek fenntarthatósága biztosítható. A tevékenységek közé tartozik a lakók és támogató környezetük, valamint a támogatott lakhatások szomszédságai, illetve a helyi közösségek tájékoztatása többféle kommunikációs csatornán keresztül.

Megvalósítandó műszaki-szakmai eredmény megnevezése	A kiváltással járó változásokra felkészített lakó(k)
A Xxxxxxxx által elvárt célérték	minimum 51 fő
A projekt keretében vállalt célérték	72 fő
Igazolás módja	Xxxxxxx beszámoló a felkészítésről
Az eredmény leírása - A folyamat központi szereplője az az egyén, aki az intézményből a közösségébe kerül. - A lakók felkészítését meg kell, hogy előzze egy egyéni állapot- és támogatási szükséglet felmérés, melynek kiemelt célterülete a kommunikációs szint felmérése, az alkalmazható alternatív kommunikációs módszerek pontos felmérése. - A felkészítés és a képzések a projektmegvalósítás megkezdésével egy időben megkezdődnek, az érintettek bevonásával felkészítő csoportok kerülnek létrehozásra. o Az érintettek képzése az alábbi területeken történik: o önismeret, önérvényesítés, támogatott lakhatás,

o önállóság fejlesztése,

o életvezetési ismeretek,

o háztartásvezetési ismeretek,

o kapcsolatrendszerek kialakítása és ápolása,

o kommunikáció, támogatott döntéshozatal, kapcsolati szférák,

o együttélés és együttműködés, konfliktuskezelési technikák, váratlan helyzetek kezelése

Az elméleti képzéseken, szakmai műhelyeken való részvétel után a gyakorlati oldalt is erősíteni kell. A gyakorlati képzés elemeihez az alábbi résztémák kapcsolódnak:

- Tervezés, megvalósítás: napi, heti, havi feladatok, rendszeresség

- Önkiszolgálás, önellátás (étkezés, testi higiénia)

- Háztartási ismeretek

- Biztonság / kockázat / segítségkérés, eszköz-ismeret és kezelés, önvédelem,

- Pénz beosztása, gazdálkodás

- Munkavállalás, jogok, kötelezettségek

- Ügyintézés (posta, hivatalok, orvos stb.)

- Közlekedés, helyismeret

- Intimitás, együttélés szabályai (párkapcsolatok, lakótársi viszonyok)

- Életrajz-feldolgozás

- Szabadidő eltöltése

- Művészeti tevékenység

A képzések módszerei: egyéni felkészülés, pármunka, csoportos foglalkozás, szituációs gyakorlatok, esetmegbeszélés.

Mérföldkövek

Mérföldkő sorszáma:	1.
Mérföldkő megnevezése:	Tervezés, kiválasztás
Elérésének tervezett dátuma:	2017.10.01
Megvalósítani tervezett eredmény leírása	A kiviteli tervek elkészültek, a szükséges engedélyekkel a fejlesztés rendelkezik, a közbeszerzés kiírásra került.
A mérföldkő eléréséig felhasználni tervezett támogatás összege	46 124 300 Ft

Mérföldkő sorszáma:	2.
Mérföldkő megnevezése:	Szerződéskötések, kivitelezés indítása
Elérésének tervezett dátuma:	2018.03.01
Megvalósítani tervezett eredmény leírása	A közbeszerzések lezárultak, a szerződések megkötésre kerültek, az érzékenyítés és a lakók felkészítése elindult.
A mérföldkő eléréséig felhasználni tervezett támogatás összege	25 076 300 Ft

Mérföldkő sorszáma:	3.
Mérföldkő megnevezése:	30%-os kivitelezési előrehaladás
Elérésének tervezett dátuma:	2018.07.01
Megvalósítani tervezett eredmény leírása	A kivitelezési munkálatok 30%-os részteljesítése megtörtént, erről a műszaki ellenőr teljesítés igazolása rendelkezésre áll.
A mérföldkő eléréséig felhasználni tervezett támogatás összege	000 000 000 Ft

Mérföldkő sorszáma: 4.

Mérföldkő megnevezése:	60%-os kivitelezési előrehaladás
Elérésének tervezett dátuma:	2018.10.01.
Megvalósítani tervezett eredmény leírása	A kivitelezési munkálatok előrehaladása 60%-os, a műszaki ellenőr az előrehaladási jelentést jóváhagyta.
A mérföldkő eléréséig felhasználni tervezett támogatás összege	225 216 450 Ft

Mérföldkő sorszáma:	5.
Mérföldkő megnevezése:	Projekt fizikai befejezése
Elérésének tervezett dátuma:	2018.12.31.
Megvalósítani tervezett eredmény leírása	A projekttevékenységek lezárultak, a szerződés vállalásai teljesültek, az intézménykiváltás folyamata végéhez ért.
A mérföldkő eléréséig felhasználni tervezett támogatás összege	47 557 450 Ft

3. A SZAKMAI ÉS PÉNZÜGYI MEGVALÓSÍTÁS RÉSZLETES ÜTEMEZÉSE

3.1. A TERVEZETT FEJLESZTÉS BEMUTATÁSA

A projekt során 6 db, 12 férőhelyes egyszintes, teljesen akadálymentesített lakóház kerül megtervezésre és felépítésre, melynek során költség-optimális épületenergetikai megoldások kerülnek alkalmazásra.

A költség-optimális épületenergetikai elvárásoknak megfelelve, a lakóházak hőszigetelése a 2018-as normatíváknak (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról), a magasabb szintű energetikai követelményeknek megfelelően készülnek el.

Kapcsolódás a Terület– és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) fejlesztéspolitikai céljaihoz:

- Vállalkozásbarát és népességmegtartó település-, kiemelten városfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása,

- az önkormányzati épületek energiahatékonyságának javítása a hatékony településüzemeltetés és a széndioxid kibocsátás csökkentése érdekében,

- a közszolgáltatások fejlesztése, bővítése az életminőség javítása, és a népesség, különösen a fiatalok megtartása érdekében,

- leromlott városrészek fejlesztése a hátrányos helyzetű lakosság életkörülményeinek javítására,

- helyi közösségek és együttműködés erősítése a helyi és térségi gazdasági és közösségi aktivitás ösztönzésére.

TOP-4.2.1-15 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

TOP-5.2.1-15 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok TOP-6.6.2-15 Szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése

TOP-6.9.1-15 A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok

A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése, feltétele annak, hogy elsősorban a társadalmi leszakadással veszélyeztetett csoportok helyzetének javítására irányuló programok végrehajtásához biztosított legyen a megfelelő intézményi háttér, másrészről csökkenthetők legyenek a családi terhek, és az életminőséget javító új szolgáltatások induljanak. A helyi szintű humán közszolgáltatások megújítása hozzájárul a lakosság életkörülményekben rejlő területi különbségek mérsékléséhez, illetve a társadalmi összetartozás erősítéséhez. Az intézkedések eredményeképpen kiegyenlítődnek vagy javulnak a területi különbségek.

3.1.1. A megvalósulás helyszíne

Sármellék

Sármellék község közigazgatásilag Zala megyében a Keszthelyi járásban található. Földrajzilag a Nyugat- Dunántúli régiójában, Zala megye keleti részén, a Balatontól nyugatra, a Kis-Balaton melletti síkságon terül el. A község északi részén a Zalai-dombság keleti nyúlványa található. A településen áthaladó 76-os másodrendű főúton intenzív forgalom bonyolódik Zalaegerszeg és a Balaton déli partja, valamint Budapest között. Észak-déli irányban a Hévíz és Zalakomár között futó, forgalmas mellékút keresztezi a községet.

Sármellék autóbuszon elsősorban Keszthely felől érhető el, de Nagykanizsa–Zalakaros felől is rendszeresen járnak buszok. Napi háromszor Budapest és Zalaegerszeg is közvetlenül elérhető a községből. A települést teherszállításra alkalmas vasútvonal köti össze a Balatonszentgyörgy–Tapolca– Ukk-vasútvonallal.

A község déli részén üzemel a Nyugat-Dunántúl legforgalmasabb reptere, ahova teherszállító gépek, illetve menetrendszerű és charterjáratok érkeznek.

Sármellék területén már az őskorban is volt település. Ezt bizonyítják az újkori és a karbonkori leletek. A római korban szintén voltak itt lakosok. A sármelléki repülőtér közelében kora Árpád-kori temetőt ástak ki, ami arra vall, hogy a népvándorlás és a honfoglalás korában is lakott település volt.

A Sármellék megnevezés csak 1474-ben tűnik fel. Törökkori összeírás szerint népes település volt. 1572 után azonban a török pusztítás áldozata lett a falu, amely szinte teljesen elnéptelenedett.

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

1786-ban a Festetics család birtoka volt. Az 1890-es évek elején 1753 magyar lakosa volt. (Ma alig 100-zal több ennél) 1893-ban egy borzalmas tűzvész áldozata lett, majd újra felépült.

A legrégebbi rész a falu északi része - a Xxxxxx Xxxxxx regényéből is ismert - Tüskevár. Tőle mintegy két kilométerre a Zalavárra vezető út mellett van Égenföld, melynek házai is jelzik, hogy tehetősebb emberek lakták. E két régi településrész között - a mai vasútállomás környékén – épültek később azok a többnyire vályogházak, amelyek végül össze is kötötték azokat.

Jelentős változás, hogy 1951-ben a Sármellék és Zalavár közötti területen megindul a katonai repülőtér építése. A katonai alakulat jelenléte - beleszámítva az ötvenes évek kultúrpolitikáját - községi viszonylatban jelentős kulturális pezsgést hozott.

Sármelléket 1950-ben a környező községekkel és Keszthely városával együtt Veszprém megyéhez csatolták, csak 1979-ben került vissza Zalához. 1970-ben nyilvánították székhelyközséggé, társközsége ekkor Szentgyörgyvár lett.

Az Önkormányzatnak több külföldi településsel is van kapcsolata: Alsó-Ausztriában Nussdorffal, Kelet- Tirolban Matrei-el, Erdélyben Csernátonnal. A község műemléke a római katolikus templom, mely a Xxxxx Xxxxxx utcában található, és 1839-ben épült. A templom előtt Szentháromságszobor áll, barokk stílusú. Háromszögletű talpazatán Szent Sebestyén, Vendel és Flórián szobra, az oszlopon Szentháromság szoborcsoport látható.

Az építéssel érintett ingatlan a település központi részéhez közel az Xxxxx Xxxxx utca déli végében található közel a vasútállomáshoz.

A telek északi oldalon csatlakozik az utcához, melynek szilárd burkolata van. A terület síknak tekinthető, jelentős faállománnyal nem rendelkezik. A telek derékszögű háromszög alakú. Egyik befogója az utca vonala, másik befogója a szomszédos telek. Átfogó szerinti oldalát közforgalmú vasútvonal határolja, mely előtt védőnövényzet helyezkedik el. A telek szemben szomszédságában családi házak helyezkednek el.

Az ingatlan megközelítése szilárd burkolatú úton történik, de kis távolságon belül elérhető a buszmegálló és a vasútállomás épülete is.

Az ingatlanhoz jelenleg a közművek csatlakozása nem megoldott, de az utcában megtalálható a víz, szennyvíz, gáz, és villamos hálózat, melyekre a rácsatlakozás megoldható.

Az ingatlanra elhelyezni kívánt lakóépület földszintes, alápincézetlen, beépítetlen padlásterű épület, melyben 6 db kétágyas lakószoba, nappali tér, konyha, kamra, étkező, háztartási helyiség, vizesblokkok, kazánhelyiség kerül kialakításra.

A tervezett épület hagyományos falazott szerkezettel, vasbeton szerkezetű födémmel és hagyományos ácsjellegű tetőszerkezettel készül a kor előírásainál magasabb színvonalon. A tervezés során figyelembe lettek véve az épületenergetikai szempontok, a költségoptimalizált követelményszintnek való megfelelés és megújuló energia alkalmazása.

Felsőrajk

Felsőrajk község közigazgatásilag Zala megyében a Nagykanizsai járásban található. Földrajzilag a Nyugat-Dunántúli régiójában, Zala megye középső részén, a Zalai-dombságban a Zalaapáti-hát területén, a Principális-csatorna völgyében, a Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Keszthely háromszög közepén, mindegyik várostól kb. 25-30 kilométerre található. A község az egykori Kanizsa vizének nevezett mocsaras, ingoványos területre épült, amely a Principális csatorna megépítésével vált teljesen lakhatóvá. A Felsőrajk keleti részén lévő dombvonulat – az Öreghegy – kiválóan alkalmas növénytermesztésre, valamint szőlőtermelésre. A természet érintetlensége (a környező hegyek, dombok, lankák természeti csodái) sok, még ki nem használt lehetőséget nyújt az itt élőknek, többek között a természetjárás, túrázás, kirándulás örömeinek is hódolhatnak. A szomszédos településen, Felsőrajktól 3 km-re Pötrétén tőzegkitermelés folyik, ezek a területek a későbbiek során vízzel telnek fel, és jó lehetőséget kínálnak a horgászat szerelmeseinek. Vonattal a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon érhető el. Gépkocsival a 75. számú főútról Pacsa településről déli irányba, a 74 főútról pedig Hahót és Pötréte teleüléseken keresztül közelíthető meg.

Felsőrajk területén már a honfoglalás előtt is laktak emberek, ásatások során régészek egy avar kori temetőt tártak fel. A település neve Rayk alakban olvasható először 1019-ben a zalavári Apátság alapító okiratában, amely 1483-ban már a mait tükröző Felsew Rayk formában bukkan fel. A Rajk egy szláv személynévből vált magyar névvé, majd minden képző nélkül helységnévvé. Ezt a nevet egy család viselte, amely a XII. századtól a XIX. századig élt itt és rendelkezett hatalmas földbirtokokkal.

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

A csatorna megépítéséig a község több elkülönített mocsárszigeten élt, amelyeken nehéz volt átkelni, emiatt a település nagy katonai jelentőséggel bírt. A népesség hagyományosan állattenyésztéssel és növénytermesztéssel foglalkozott.

Itt építették az ország első Xxxxx Xxxxxxxx-templomát közvetlenül az 1240-41-es tatárjárás után, de a fából készült épület elpusztult. A XVI. században épített végvár romjai megtalálhatók a településen, ennek helyét ma is Várhelynek nevezik az itt élők.

A község a 80-as évektől rohamos fejlődésnek indult, sok épületét felújították, közintézményeit korszerűsítették. Egységes faluképének és gondozott zöldterületeinek köszönhetően Felsőrajk 1996-tól három alkalommal kapta meg a Virágos Magyarországért verseny díját.

Az építéssel érintett ingatlan a település központi részétől délre a Xxxxx Xxxxxx utca déli oldalának középső részén található.

A telek északi oldalon csatlakozik az utcához, melynek szilárd burkolata van. A terület síknak tekinthető, jelentős faállománnyal nem rendelkezik. A telek keleti oldalán árok húzódik, nyugati oldalán és szemben szomszédságában családi házak helyezkednek el. Délről külterületi szántóföld határolja.

Az ingatlan megközelítése szilárd burkolatú úton történik, de kis távolságon belül elérhető a buszmegálló és a vasútállomás is.

Az ingatlanhoz jelenleg a közművek csatlakozása nem megoldott, de az utcában megtalálható a víz, szennyvíz, gáz, és villamos hálózat, melyekre a rácsatlakozás megoldható.

Az ingatlanra elhelyezni kívánt lakóépület földszintes, alápincézetlen, beépítetlen padlásterű épület, melyben 6 db kétágyas lakószoba, nappali tér, konyha, kamra, étkező, háztartási helyiség, vizesblokkok, kazánhelyiség kerül kialakításra.

A tervezett épület hagyományos falazott szerkezettel, vasbeton szerkezetű födémmel és hagyományos ácsjellegű tetőszerkezettel készül a kor előírásainál magasabb színvonalon. A tervezés során figyelembe lettek véve az épületenergetikai szempontok, a költségoptimalizált követelményszintnek való megfelelés és megújuló energia alkalmazása.

Vaspör

Vaspör a Nyugat-Dunántúli régióban, Zala megyében, a zalaegerszegi járásban található, de a Vasi- Hegyhát tájegység részét képezi.

Zala megye észak-nyugati részén, Zala és Vas megye határán fekszik. Településrésze, Velence, Vaspör centrumától 4 kilométerre fekszik, délkeleti irányban.

A név viszonylag későn tűnt fel a forrásokban. A 16. század közepén a hegyháti nemesek felsorolásánál a Maráctól Vaspörig terjedő terület kisnemesi falvait említik. A 18-19. századi egyházi igazgatásban is használatos volt az elnevezés. A Hegyháti esperesi kerület a Vasvártól az Örségig terjedő területet jelölte. A Vasi-hegyhát korai története szorosan összekapcsolódik a vármegye kialakulásával. A Hegyháton vezetett ugyanis az a fontos útvonal (középkori néven Olasz út vagy Királyút), amely az ország központjából kiindulva tartott Észak-Itália irányába. Ennek a feltehetően római előzményekkel is rendelkező útvonalnak a védelmére épült fel az un. Római sánc, amely a korai magyar határvédelem egyik belső vonala. Az útvonal nyomvonala bizonyítottan a Vasvártól Gersekarát felé vezető út volt, így feltehetően Vaspör felé folytatódott.

A Hegyhát falvainak története is többnyire az államalapítás korára nyúlik vissza. A kisnemesi családok által lakott falvak feltehetően egykor a vasvári vár birtokai voltak, s a 13-14. század során kerültek a várjobbágyokból nemesi sorba emelkedő családok kezébe. Magát a Hegyhát területét történeti szempontból leginkább ezek a kisbirtokok emelik ki. A hegyháti útvonal a fontosságát az egész középkoron át megőrizte. Az Itáliába tartó kereskedelemnek a török hódoltság vetett véget. A török megjelenése éles határt húzott a tájegység történetében. A hegyháti falvak a 16.-század végén behódoltak a töröknek, és a közvetlen fenyegetettségnek csak Kanizsa felszabadítása (1690) vetett véget. A 16-17. századi reformáció a területen nem éreztette hatását, aminek az egyházi birtokok jelentős száma volt az oka. A török hódoltság nem okozott jelentős változást a táj településszerkezetében, a lakosság a nagyobb hadjáratok pusztításait leszámítva lényegében folyamatosnak tekinthető. Az újkorban a területet a nagybirtok túlsúlya jellemezte. A területet egészen a 20. századig a túlnépesedés és az elmaradottság ellen küzdött. Ezen csak némileg változtatott a Festetics birtokok 20. századi felparcellázása.

A földterület hiányának egyik következménye volt a nagy területű, irtásokon kialakított, állandó lakossággal is rendelkező szőlőhegyek elterjedése a 18. században. A terület egyik elmaradottságának oka a város és

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

a piac hiánya. Elmaradottsága miatt a Hegyhát hasonló jellegű természeti értékekben és néprajzi-történeti emlékekben gazdag terület-, mint az Őrség. Értékeit az idegenforgalom máig nem ismerte fel, a Hegy-hát, mint elmaradott térség érte meg a rendszerváltozást.

Vaspör településtörténeti vázlata

A településrendezési terv történeti megalapozása természetesen nem jelentheti önálló, minden részletre kiterjedő monográfia elkészítését. A településszerkezet történeti fejlődése azonban minden esetben megkívánja, hogy a főbb tendenciákat, a meghatározó település-földrajzi, történeti közlekedés-földrajzi tényezőket számba vegyük.

A földrajzi, környezeti adottságok és a hasonló adottságú, jobban ismert területek példája mutatja Vaspör határában, a Zala felé tartó Szélvíz és a Háshágyi-patak térségében is leginkább a dombok vízhez közeli lejtőinek alsó harmadán az újkőkor óta folyamatosan lehettek települések. A legkorábbi – pontosabban nem ismert helyről előkerült - leletek ebből a korszakból származnak Vaspör területén.

A terület az ókorban Salla (Zalalövő) territóriumához tartozott. A főutak a Vaspöri határt ugyan elkerülték, de a Római Birodalom egyik főútja, az Itáliát a Duna-vidékkel összekötő (újkori neve szerint Borostyánkő- útként ismert) főút - a mai 86-os számú főút nyomvonalán - nem messze tőle. Közeli lelőhelyek – temetkezésekből származó leletek utalnak a hunok és az avarok honfoglalás előtti jelenlétére. Ezeket a magyar településtörténethez képest biztosan létezett előzményeket Vaspör határában – mint településhelyeket – azonban még nem ismerjük. Emiatt nem tudjuk, vajon befolyásolták-e a mai napig folyamatosan követhető településfejlődést.

A település fejlődésének meghatározó tényezője volt a mindenkori útrendszer. A „hagyományos világ" alkonyán, 1806-ban Xxxxxxx Xxxxx által készített Magyarország térkép szerint Vaspört elkerülték a fontosabb utak. A mai Vaspör első biztos okleveles említése 1323-ból származik. Nem árt azonban felhívni a figyelmet arra, hogy Árpád-kori okleveleinknek – mérvadó becslés szerint – csak körülbelül 1 %-a maradt fenn, így egy-egy okleveles említést a véletlennek tudhatunk be és elvileg semmi akadálya a település akár 2-300 éve már tartó folyamatos létét feltételeznünk akkor, amikor „először" említik.

Vaspör a középkorban a háshágyi plébániához tartozott. Filiális templomát 1554-ben említik. A veszprémi egyházmegye zalai főesperességéből került át 1777-ben a Xxxxx Xxxxxxx királynő által alapított szombathelyi egyházmegyébe, annak zalaegerszegi főesperességébe.

A településrendszer nyilvánvalóan középkori eredetű, kialakulása az árpád-korra tehető. Mindhárom középkori település neve (Vaspör, Velence, Csatár) ezekre az időkre vezethető vissza.

A helyi hagyományok szerint Velence azért Vaspör község közigazgatási területének része, mivel a törökdúlás idején – amikor Csatár elpusztult – a lakosság két irányba menekült: Vaspör, ill. Velence településekre.

A jobbágyfelszabadítást követően indult meg nagyobb mértékben a megmaradt földesúri birtokokon a majorok kialakulása. Ezek virágkora a 19. század vége és a 20. század első fele volt. Ezek egyike volt a mára megszűnt Vaspöri-major.

A mai település még mindig őrzi középkori gyökereit, Velence településrész még ma is különálló. Az egykori Csatárból viszont már csak a templom maradt meg, melyet a 2. Világháború után helyreállítottak.

Az érintett ingatlan a település központjában, falusias lakóövezetben található.

A terület jelenleg beépítetlen, bár a területen korábban lakóépület állt. A Xxxxxxxxxx Xxxxxx utca és a Xxxxx Xxx utcát a Vörösmarty utcával összekötő árok megnevezésű földterület csatlakozásánál található. Tájolása kelet-nyugati irányú. A telek a nyugati oldalon csatlakozik az aszfaltos közúthoz. Délen az „árok” határolja, északról és keletről a szomszédos lakóingatlan veszi körül. A terület terepviszonya az utcához közel síknak tekinthető, majd az utca irányából a telek vége felé és déli oldalhatárán erősen lejtős, jelentős faállománnyal nem rendelkezik.

Az ingatlan megközelítése a Xxxxxxxxxx Xxxxxx utcáról közelíthető meg nyugati irányból.

Az ingatlanhoz jelenleg víz, szennyvíz csatlakozása megoldott. Villany, hírközlés és gáz közművek a telek előtt. Rácsatlakozásuk megoldható.

Az ingatlanra elhelyezni kívánt lakóépület földszintes, alápincézetlen, beépítetlen padlásterű épület, melyben 6 db kétágyas lakószoba, nappali tér, konyha, kamra, étkező, háztartási helyiség, vizesblokkok, kazánhelyiség kerül kialakításra.

A tervezett épület hagyományos falazott szerkezettel, vasbeton szerkezetű födémmel és hagyományos ácsjellegű tetőszerkezettel készül a kor előírásainál magasabb színvonalon. A tervezés során figyelembe

Rendház kiváltás Búcsúszentlászlón

lettek véve az épületenergetikai szempontok, a költségoptimalizált követelményszintnek való megfelelés és megújuló energia alkalmazása.

Bocfölde

Bocfölde község közigazgatásilag Zala megyében a Zalaegerszegi járásban található. Földrajzilag a Nyugat-Dunántúli régiójában, Zala megye középső részétől kissé északabbra, a Zalai-dombság területén a Göcsejben található. Bocfölde a Felső-Válicka patak völgyében, és attól nyugatra fekvő dobokon, a Zalai- dombság Göcseji tájegységében, Zalaegerszeggel szomszédosan helyezkedik el. A Válicka völgyében halad a Zalaegerszeg-Nagykanizsa főút, a Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonal, és a Zalaegerszeg és Bak közötti fontos mellékút. A vasútvonalon a település megállóhellyel rendelkezik, ami Zalaegerszeg állomás és Sárhida megállóhely között található. A mellékút mellett fekszik a falu új része, amíg a régebbi házak a domboldalakra épültek. Közlekedés szempontjából jó helyzetben van, vasúti és buszközlekedés adottságai révén. A falu megközelíthető a 74-es úton. A falu körül a Zalai-dombság észak-déli irányú vonulatai húzódnak, amelyekre és közé épült a község. Zalaegerszegről sűrűn érkeznek buszok, de Lenti, Szombathely, Pacsa és Nagykanizsa felé is több járat.

Bocfölde első említése 1247-ből való Buchfelden néven. Ekkor már egy Antiokheiai Xxxxx Xxxxxx tiszteletére szentelt kápolnával rendelkezett, birtokosai a Hahót nemzetségből kerültek ki. Bár már korábban is pereskedés tárgya volt, a 15. században sokszor cserélt gazdát. Mindazonáltal ebben az időben komolyabban gyarapodott a község. 1426-ban új templomot kapott. A török portyázások hatására teljesen elnéptelenedett, és csak a 18. században népesült újra. A település birtokosa a nemes xxxxxxxxx Xxxx család lett (leszármazottjai a Visy, Vizsy és Vizsi névváltozatokat használták).

Az 1767-ei úrbárium összeírásában a helyi úrbéri birtokosokként xxxxxxxxx Xxxx Xxxxxx örökösei, xxxxxxxxx Xxxx Xxxxxx örökösei, xxxxxxxxx Xxxx Xxxxxxx, xxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxx xxxxxxxxx Xxxx Xxxx, és xxxxxxxxx Xxxx Éva, valamint xxxx Xxxx Xxx alszolgabíró, és özvegy xxxxxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxxxx németszecsődi Xxxxxxx Xxxxxxxx úrnő szerepeltek.

Az 1990-es években befejeződött az infrastruktúra kiépülése. A falu vonzóvá vált a zalaegerszegiek körében, így egyre több új ház épült Bocföldén.

Az építéssel érintett ingatlan a település központi részétől nyugatra a település „régi” részén helyezkedik el Xxxxx Xxxxxx utca északi végén.

A telek a dél-nyugati oldalon csatlakozik az utcához, melynek szilárd burkolata van. A terület épület elhelyezésére alkalmas részén síknak tekinthető, másutt jelentős faállománnyal és lejtéssel rendelkezik. A telek dél-keleti oldalán és szemben szomszédságában családi házak helyezkednek el. Észak-keletről külterületi földterület határolja.

Az ingatlan megközelítése szilárd burkolatú úton történik, és kis távolságon belül elérhető a buszmegálló. Az ingatlanhoz jelenleg a közművek közül a villany, a víz és a szennyvíz telekre bekötött, de az utcában megtalálható a gáz hálózat, melyre a rácsatlakozás megoldható.

Az ingatlanra elhelyezni kívánt lakóépület földszintes, alápincézetlen, beépítetlen padlásterű épület, melyben 6 db kétágyas lakószoba, nappali tér, konyha, kamra, étkező, háztartási helyiség, vizesblokkok, kazánhelyiség kerül kialakításra.

A tervezett épület hagyományos falazott szerkezettel, vasbeton szerkezetű födémmel és hagyományos ácsjellegű tetőszerkezettel készül a kor előírásainál magasabb színvonalon. A tervezés során figyelembe lettek véve az épületenergetikai szempontok, a költségoptimalizált követelményszintnek való megfelelés és megújuló energia alkalmazása.

Esztergályhorváti

Esztergályhorváti község közigazgatásilag Zala megyében a Keszthelyi járásban található. Földrajzilag a Nyugat-Dunántúli régióban a Zalai-dombság délkeleti részén, a Zala folyótól nyugatra, a Kis-Balaton északi szájánál található. A települést a Galambok–Zalaszentgrót fontosabb mellékút keresztezi, amelyre külterületén az egeraracsa–dióskáli, belterületén a zalaszentmártoni bekötőút kapcsolódik.

A település területe a 9. században a Zalavár környékén kialakult szláv fejedelemség része volt, így itt is kialakultak ebben az időben kisebb telepek. A mai település Esztergályhorváti Nagyhorváti és Esztergály 1966-os egyesítéséből jött létre. Esztergály első említése egy 1019-es xxxxx xxxxxxx oklevélen történik, Vzturgar néven. Horváti említése is a 13. századból származik. A törökök 1531-től pusztítottak a területen. 1568-ban Esztergály teljesen elpusztult, de Nagyhorváti mindvégig lakott maradt.1750-ben Xxxxx Xxxxxxx