GB635 JELŰ TÖRLESZTÉSI BIZTOSÍTÁS (CSOPORTOS HITELFEDEZETI BIZTOSÍTÁS) ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA
GB635 JELŰ TÖRLESZTÉSI BIZTOSÍTÁS (CSOPORTOS HITELFEDEZETI BIZTOSÍTÁS) ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA
ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK
Jelen feltételek – ellenkező szerződéses kikötések hiányában – a Groupama Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és az OTP Bank Nyrt. valamint az OTP Jelzálogbank Zrt. között létrejött GB635 jelű csoportos biztosítási szerződés- re (a továbbiakban együttesen: csoportos biztosítási szerződés) érvényesek, feltéve, hogy a csoportos biztosítási szerződést erre hivatkozva kötötték, és a jelen feltételhez kapcsolódó különös feltételek másképp nem rendelkeznek. Jelen törlesztési biztosítás alapján a biztosító a természetes személy biztosított halála, balesetből vagy betegségből eredő egészségi álla- pot csökkenése, munkanélkülisége vagy keresőképtelensége esetén a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére vállal kötelezettséget.
1.§ A szerződés alanyai
1.1. A csoportos biztosítási szerződés alanyai a szerződők, a biztosított, a kedvezményezett és a biztosító.
1.2. A szerződő az OTP Bank Nyrt. és az OTP Jelzálogbank Zrt. (a további- akban: OTP JZB), melyek a biztosítóval a csoportos biztosítási szerződést megkötik. A csoportos biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkoza- tokat (mint fő-szerződő) az OTP Bank Nyrt. teszi, valamint az OTP Bank Nyrt. köteles a csoportos biztosítás első díját a biztosítónak megfizetni (ld. még 5.1. és 11.2. pontok). A szerződő a csoportos biztosítási szerződés tar- tama alatt a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetke- zett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C Nyomtatványszám: 12479/B4 – Hatályos 2018. február 23-ától visszavonásig.
1.3. A biztosított az a szerződők valamelyikével jelzáloghitel szerződéses jogviszonyban (forint-, illetve deviza alapú lakáshitel vagy szabad felhasz- nálású jelzáloghitel, a továbbiakban együttesen: hitelszerződés) álló termé- szetes személy, akire a biztosító kockázatot vállal és akinek a halálával, bal- esetével, betegségével és/vagy munkanélkülivé válásával összefüggő koc- kázatokra a csoportos biztosítási szerződés létrejött, és aki megfelel a biz- tosítottakkal szemben támasztott követelményeknek (ld. 4.§).
1.4. A kedvezményezett a csoportos biztosítási szerződésben megjelölt azon jogi személy, amely jogosult arra, hogy a biztosítási esemény bekö- vetkezése esetén a csoportos biztosítási szerződés szerinti szolgáltatásokat számára teljesítsék. A csoportos biztosítási szerződés kedvezményezettje a biztosítottnak a csatlakozási nyilatkozatban adott írásbeli hozzájárulása alapján az OTP Bank Nyrt., illetve az OTP JZB, lakástakarékpénztári megta- karítással kombinált hitelek esetében pedig az előírt minimális havi megta- karítás tekintetében az OTP Lakástakarékpénztár Zrt. A hitelszerződésből eredő követelés eladása vagy engedményezése esetén a kedvezményezett az OTP Csoport azon más tagja, amelynek a részére a szerződők egyike a hitelszerződésből eredő követelését eladja vagy engedményezi.
1.5. A biztosító a Groupama Biztosító Zrt., amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a vonatkozó biztosítási feltételekben meg- határozott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.
2.§ A csoportos biztosítási szerződés létrejötte
A csoportos biztosítási szerződés a szerződők és a biztosító között írásban jött létre.
3.§ A biztosított csatlakozása a csoportos biztosítási szerződéshez
3.1. A csoportos biztosítási szerződés egyidejűleg több biztosítottra vonatko- zik, amelyhez a biztosítottak az általuk tett csatlakozási nyilatkozat megté- telével egyénileg csatlakoznak. A biztosító jogosult az ügyfél csatlakozá- si nyilatkozatát annak megtételét követő 15 napon belül elbírálni és ennek eredményéről a biztosítottat írásban tájékoztatni. A biztosított jogviszonya létrejön, amennyiben a biztosító a csatlakozási nyilatko- zatra annak megtételétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik.
3.2. Az adott hitelszerződés alapján érintett szerződő (a továbbiakban: érintett szerződő) hitelszerződést kötő ügyfele a csoportos biztosítási szer- ződéshez az alábbiakban felsorolt módok valamelyike útján csatlakozhat:
3.2.1. írásbeli csatlakozási nyilatkozat útján:
a. a hitelkérelem beadásával, illetőleg a hitelszerződés aláírásával egyide- jűleg aláírt csatlakozási nyilatkozattal és az egészségi nyilatkozat aláírá- sával, illetve (ha az a leendő biztosított életkora és/vagy az igényelt hitel összege miatt szükséges) az egészségi kérdőív kitöltésével;
b. a kölcsönösszeg folyósítását követően utólagos csatlakozási nyilatko- zattal és az egészségi nyilatkozat aláírásával, illetve (ha az a leendő biz- tosított életkora és/vagy az igényelt hitel összege miatt szükséges) az egészségi kérdőív kitöltésével a szerződők bármely bankfiókjában.
3.2.2. szóbeli csatlakozási nyilatkozat útján:
a kölcsönösszeg folyósítását követően, a szerződő által kezdeményezett és az ügyfélszolgálata által rögzítésre került telefonhívás során tett szóbeli csatlakozási nyilatkozattal.
3.3. A biztosított az írásbeli csatlakozási nyilatkozat aláírásával:
3.3.1. kijelenti, hogy megfelel a biztosítottakkal szemben támasztott kö- vetelményeknek (ld. 4.§);
3.3.2. elfogadja a csoportos biztosítási szerződés feltételeit, hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése rá kiterjedjen;
3.3.3. a csoportos biztosítási szerződéshez biztosítottként csatlakozik;
3.3.4. hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító a biztosított személyes adatait, valamint a biztosított egészségi állapotával, hitelszerződésével kapcsola- tos – a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggő – adatait besze- rezze, nyilvántartsa, valamint kezelje;
3.3.5. felmenti az orvosi titoktartás alól egyrészt a kezelő és vizsgáló or- vosokat, egészségügyi intézményeket, másrészt a társadalombiztosítási igazgatási és munkaügyi szerveket azon – az egészségi állapotával, fennálló és korábbi betegségeivel, baleseteivel, illetve munkanélküliségével össze- függő – adatoknak a biztosító részére való továbbítása tekintetében, ame- lyek a biztosító számára a kockázat vagy a szolgáltatási igény elbírálásához szükségesek.
3.4. A biztosító a biztosítottnak a csatlakozási nyilatkozatban és/vagy az egész- ségi nyilatkozatban és/vagy az egészségi kérdőívben (ha alkalmazandó) tett nyilatkozatait a biztosító kérdéseire adott írásbeli válasznak tekinti, melyekre a biztosított közlési kötelezettségére vonatkozó szabályok alkalmazandók.
3.5. Adóstársak esetében alkalmazandó további rendelkezések:
3.5.1. Amennyiben a hitelkérelem/hitelszerződés aláírásakor a főadós élet- kora meghaladja a 60 évet és emiatt nem lehet biztosított, viszont az adós- társ megfelel a biztosítottakra vonatkozó előírásoknak (ld. 4.§), akkor az
adóstárs a hitelkérelem/hitelszerződés aláírásakor egyedüli biztosítottként jogosult csatlakozni a csoportos biztosítási szerződéshez.
3.5.2. Amennyiben mind a főadós, mind az adóstárs megfelel a biztosítot- takra vonatkozó előírásoknak, akkor a csatlakozási nyilatkozat megfelelő részének kitöltésével a főadós mellett az adóstárs is csatlakozhat a csopor- tos biztosítási szerződéshez.
3.5.3. Amennyiben a főadós mellett több természetes személy is szerepel adóstársként, akkor a főadós mellett legfeljebb egy adóstárs válhat biztosí- tottá. Ilyen esetben a csatlakozási nyilatkozatban meg kell jelölni, hogy a főadós mellett adóstársként szereplő több természetes személy közül adós- társi minőségben ki csatlakozik a csoportos biztosítási szerződéshez.
3.5.4. Amennyiben a főadós a hitelkérelem/hitelszerződés aláírásakor nem csatlakozott, akkor az adóstárs később kizárólag a főadóssal együtt csatla- kozhat. Az adóstárs által egyedüli biztosítottként tett utólagos csatlakozás semmis, és annak alapján a csoportos biztosítási szerződés hatálya nem ter- jed ki az adóstársra.
4.§ A biztosítottra vonatkozó előírások
4.1. A biztosított az általa tett írásbeli csatlakozási nyilatkozat alapján az lehet, aki
– 18 és 60 év közötti;
– hitelszerződésének futamideje legalább 5 év, de nem haladja meg a 35 évet;
– a csatlakozási nyilatkozat megtételének időpontjában megfelel az egészségi nyilatkozatban felsorolt feltételeknek, illetve ha szükséges ki- tölteni, akkor az egészségi kérdőívben feltett egyik kérdésre sem adott igen választ. Ez az előírás csak azokra a biztosítottakra alkalmazandó, akikre az „A” biztosítási csomag vonatkozik (a biztosítottra vonatkozó biztosítási csomagra vonatkozó rendelkezéseket ld. a 13.§-ban).
4.2. A csatlakozási nyilatkozat megtételekor munkaviszonnyal rendelkező biztosítottakkal szembeni további követelmények az alábbiak:
4.2.1. a csatlakozási nyilatkozat megtételének időpontjáig sem ő, sem a munkáltatója nem kezdeményezett felmondást vagy azonnali hatályú fel- mondást, közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetést;
4.2.2. tudomása szerint nem tartozik az alkalmazottak azon körébe, akik- nek az elkövetkező 12 hónapban a munkáltatónál végrehajtott átszervezés, alkalmazotti létszámcsökkentés vagy a munkáltató esetleges csődje vagy felszámolása miatt megszüntetnék a munkaviszonyát.
5.§ A biztosítási szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei
5.1. A csoportos biztosítási szerződés első díjának megfizetésére az OTP Bank Nyrt. mint fő-szerződő köteles, valamint szintén az OTP Bank Nyrt. köteles a csoportos biztosítási szerződéssel kapcsolatos megfelelő jognyi- latkozatok megtételére.
5.2. A csoportos biztosítási szerződés havi díját az érintett szerződő fizeti meg a biztosító részére. A biztosító részére megfizetett havi biztosítási díjnak a biz- tosítottra jutó arányos részét az érintett szerződő – a biztosított által a csat- lakozási nyilatkozatban adott felhatalmazás alapján – áthárítja a biztosítottra.
5.3. Az érintett szerződő és a biztosított köteles közlési kötelezettségének eleget tenni, valamint a biztosító által feltett, a biztosítás szempontjából szük- séges kérdéseket a valóságnak megfelelően és teljes körűen megválaszolni.
5.4. A közlési kötelezettség abban áll, hogy a szerződő és a biztosított köte- les a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt, adatot a biztosítóval írásban közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő írásbeli vá- laszokkal az érintett szerződő és a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A szerződő, illetve a biztosított köteles a lényeges körülmények változását (pl. a hitelszerződés tartalmának vagy összegének megvál- toztatása, a biztosított nyugdíjba vonulása) a biztosítónak írásban be- jelenteni a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül.
5.5. A közlésre vagy változásbejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha:
a. bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a szerző- déskötéskor (az egyes biztosítottak esetén a 7.2. pontban meg- jelölt időpontban) ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítá- si esemény bekövetkezésében;
b. a csoportos biztosítási szerződés megkötésétől, az egyes biztosí- tottak esetén a 7.2. pontban megjelölt időponttól a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.
5.6. Amennyiben a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség meg- sértése csak egyes szerződőkkel, illetve biztosítottakkal összefüggésben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.
5.7. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egy- aránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivat- kozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biz- tosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy beje- lentésre köteles lett volna.
5.8. Amennyiben a biztosító a szerződéskötést (az egyes biztosítottak esetén a 7.2. pontban megjelölt időpontot) követően szerez tudo- mást a szerződéskötéskor (a csatlakozási nyilatkozat megtételekor) már fennállt lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a cso- portos biztosítási szerződés (biztosított esetén a rá vonatkozó bizto- sítási jogviszony) fennállásának az első öt évében gyakorolhatja.
5.9. Az 5.7. és az 5.8. pont rendelkezéseit a szerződésben meghatá- rozott lényeges körülmények változására vonatkozó bejelentési kö- telezettség megsértésének következményeire is megfelelően alkal- mazni kell. A biztosító ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlására nyit- va álló ötéves időszak a változásbejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.
5.10. A biztosító a szolgáltatás jogalapjának megállapítása céljából jogosult a vele közölt adatok ellenőrzésére, és ezért a biztosított egészségi állapotá- val kapcsolatban kérdéseket tehet fel és/vagy orvosi vizsgálatot kérhet. A biz- tosított az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.
5.11. A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat megőrizni és a biz- tosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben foglaltak sze- rint biztosítási titokként kezelni.
5.12. A biztosítottat kizárólag a rá vonatkozó biztosítási jogviszony felmon- dásának joga illeti meg (ld. 9.1.–9.2. pontok). A biztosítottat nem illeti meg
a. a csoportos biztosítási szerződés módosításának és/vagy
b. a rá vonatkozó biztosítási jogviszonyra vonatkozó szerződési feltételek módosításának a joga.
A biztosított a csoportos biztosítási szerződésbe szerződő félként nem léphet be.
6.§ A biztosítás tartama, a biztosítási időszak
6.1. A biztosítottra vonatkozóan a biztosítás tartama a kockázatviselés kez- detétől a kockázatviselés megszűnéséig terjedő időtartam. E tartam bizto- sítási időszakokra oszlik.
6.2. A biztosítási időszak a törlesztőrészlet esedékességét követő naptól a következő törlesztőrészlet esedékességének napján 24 óráig tart, kivéve az alábbi eseteket:
6.2.1. Az első biztosítási időszak a biztosító kockázatviselésének kezdetétől
számított következő törlesztőrészlet esedékességének napján 24 óráig tart.
6.2.2. Az adott hitelszerződéshez kötődő első biztosítási időszak tartama legfeljebb 120 nap lehet.
6.2.3. Az utolsó biztosítási időszak a kockázatviselés megszűnésének nap-
ján 24 óráig tart. Amennyiben a biztosítási fedezet kezdetének és megszű- nésének hónapja megegyezik, akkor az utolsó biztosítási időszak megegye- zik az első biztosítási időszakkal.
7.§ A biztosító kockázatviselésének kezdete, tartama
7.1. Amennyiben a csoportos biztosítási szerződés és/vagy a vonatkozó kü- lönös biztosítási feltételek eltérően nem rendelkeznek, a biztosító kockázat- viselése a biztosított hitelszerződésének tartamán belül arra az időszakra ter- jed ki, amely alatt a biztosítottnak hiteltartozása áll fenn a szerződő felé.
7.2. A biztosító a biztosítottra vonatkozó biztosítási csomag alapján fede- zett kockázatokat – az alábbi 7.3. pontban szereplő kivétellel – a csatlako- zás módjától függően az alábbi időpontok valamelyikétől viseli:
7.2.1. a hitelszerződés megkötésekor tett írásbeli csatlakozási nyilatkozat esetén a hitel folyósításának napján 0 órától;
7.2.2. a hitelszerződés megkötését követően tett szóbeli csatlakozási nyi- latkozat esetén a szerződő telefonos ügyfélszolgálata részére tett – és a te- lefonos ügyfélszolgálat által rögzített – szóbeli nyilatkozat megtételének napján 0 órától.
7.3. A biztosító nem viseli a keresőképtelenségi és a munkanélküli- ségi kockázatokat addig, amíg a hitel törlesztése a szerződő által en- gedélyezett módon szünetel.
7.4. Távközlő eszköz útján történt csatlakozás (szóbeli csatlakozási nyilat- kozat vagy nem a szerződő fiókjában személyesen aláírt utólagos írásbeli csatlakozási nyilatkozat útján történt csatlakozás) esetén a szerződő írásbe- li visszaigazolást küld a biztosított részére arról, hogy a biztosító kockázat- viselése a biztosítottra kiterjed (a továbbiakban: írásbeli visszaigazolás).
8.§ A biztosító kockázatviselésének megszűnése
8.1. Amennyiben a hitelszerződéshez kapcsolódó biztosítás alapján mind a főadós, mind az adóstárs biztosított és a biztosító kockázatviselése vagy csak a főadósra, vagy csak az adóstársra vonatkozóan szűnt meg, akkor a megszűnés által nem érintett biztosított továbbra is biztosítva marad.
8.2. A biztosító kockázatviselése az adott biztosítottra vonatkozóan az összes kockázatra megszűnik abban az időpontban, amelyik az alább felsoroltak közül leghamarabb bekövetkezik:
8.2.1. a biztosított hitelszerződésének eredeti lejárati időpontjában 24 órakor;
8.2.2. az utolsó hiteltörlesztés esedékességének napján 24 órakor;
8.2.3. ha a biztosított hitelszerződése bármely okból megszűnik, a hitel- szerződés megszűnésének napján 24 órakor;
8.2.4. azon a napon, amikor a biztosított aktuális hiteltartozását a biztosí- tó a biztosítási események bekövetkezése esetén kiegyenlíti;
8.2.5. annak a naptári évnek az utolsó napján 24 órakor, amelyben a biz- tosított a 65. életévét betöltötte;
8.2.6. a biztosított halálának napján, amennyiben az nem minősül biztosí- tási eseménynek;
8.2.7. ha az érintett szerződő az adott biztosítottra vonatkozó biz- tosítási díjat nem fizeti meg, a szerződő által a biztosítottnak kül- dött írásbeli felszólításban megállapított 30 napos határidő ered- ménytelen elteltével a határidő napján 24 órakor;
8.2.8. a biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony azonnali hatályú fel- mondása esetén a felmondás megtételének napján 24 órakor;
8.2.9. a biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony rendes felmondása esetén a felmondás hatályba lépésének, azaz a (9.2. szerinti) utolsó bizto- sítási időszak utolsó napján 24 órakor;
8.2.10. a hitelszerződés aláírásától számított legfeljebb 35 év elteltével az aláírás hónapjával és napjával megegyező napon 24 órakor (ha az adott évben az adott naptári hónap nem tartalmaz az aláírás napjával megegye- ző sorszámú napot, akkor az aláírás hónapjával megegyező hónap utolsó napján 24 órakor).
8.3. A biztosító kockázatviselése a haláleseti kockázat (a „C” biztosí- tási csomag esetében a baleseti halál kockázat) kivételével megszű- nik továbbá:
8.3.1. azon a napon 24 órakor, amikor a biztosított öregségi vagy előreho- zott öregségi nyugállományba vonul;
8.3.2. a biztosított 30%-os vagy az alatti egészségi állapot elérését megál- lapító jogerős határozat meghozatalának napján 24 órakor.
9.§ Felmondás
9.1. A biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony azonnali hatá- lyú felmondása
9.1.1. Távközlő eszköz útján történt csatlakozás (szóbeli csatlakozási nyilat- kozat útján vagy – nem a szerződő fiókjában személyesen aláírt – utólagos írásbeli csatlakozási nyilatkozat útján történt csatlakozás) esetén a biztosított a rá kiterjesztett kockázatviselést a szerződő által küldött írásbeli visszaiga- zolás (ld. még a 7.4. pontban) kézhezvételétől számított 30 (harminc) napos határidőn belül azonnali hatállyal felmondhatja. Az azonnali hatályú felmon- dás a megtétel napján 24 órakor lép hatályba. Ilyen esetben a kockázatvise- lés megszűnéséig terjedő időszakra nem áll fenn díjfizetési kötelezettség.
9.1.2. Amennyiben a biztosított szóbeli csatlakozási nyilatkozat útján csat- lakozott, akkor az azonnali hatályú felmondás jogát a szerződő által kül- dött írásbeli visszaigazolás (ld. még a 7.4. pontban) kézhezvételétől számí- tott 30 (harminc) napos határidőn belül írásban gyakorolhatja.
9.1.3. Az azonnali hatályú felmondást akkor kell határidőn belül teljesített- nek tekinteni, ha a biztosított az azonnali hatályú felmondását a visszaiga- zolás kézhezvételétől számított 30 napos határidőn belül postára adja vagy egyéb igazolható módon elküldi.
A határidőn túl tett azonnali hatályú felmondás a biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony rendes felmondásának minősül.
9.2. A biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony rendes felmondása
9.2.1. A biztosított jogosult a rá vonatkozó biztosítási jogviszonyt az érin- tett szerződőhöz intézett írásbeli nyilatkozattal a folyó biztosítási időszak végére felmondani. A biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony fel- mondása esetén a biztosító kockázatviselése a felmondás megtételének időpontjában folyamatban lévő biztosítási időszak utolsó napján 24 órakor szűnik meg, feltéve, hogy az írásbeli felmondás legkésőbb a felmondás megtételének időpontjában folyamatban lévő biztosítási időszak utolsó napján 24 óráig az érintett szerződőhöz beérkezik. Ha a felmondás ezen időpontot követően érkezik be az érintett szerződőhöz, akkor a felmondás csak a felmondás beérkezésének időpontjában folyamatban lévő biztosítá- si időszak utolsó napján 24 órakor lép hatályba.
9.2.2. Amennyiben mind a főadós, mind az adóstárs biztosított, akkor
– a főadós által tett felmondás mind a főadós, mind az adóstárs biztosí- tási jogviszonyát is megszünteti;
– az adóstárs felmondása nem hat ki a főadós biztosítási jogviszonyára.
9.3. A csoportos biztosítási szerződés felmondása rendes felmondás útján
9.3.1. A csoportos biztosítási szerződést mind az OTP Bank Nyrt. (mint fő- szerződő), mind a biztosító jogosult a másik félhez intézett írásbeli nyilat- kozattal felmondani (rendes felmondás).
9.3.2. A csoportos biztosítási szerződésre vonatkozó felmondás hatályba lépésének időpontjában biztosított személyek esetében az adott biztosí- tottra vonatkozó biztosítási védelem mindaddig fennmarad, amíg a bizto- sítottra vonatkozóan a biztosító kockázatviselése a 8.§-ban írt esetek vala- melyikének bekövetkezése miatt meg nem szűnik.
10.§ Területi hatály
A biztosítás valamennyi országban bekövetkezett biztosítási eseményre ki- terjed, kivéve a munkanélkülivé válás kockázatát, amelyre vonatkozóan a területi hatály a Magyarország területén honos munkáltatóval fenn- álló munkaviszonyra korlátozódik.
11.§ A díjfizetésre vonatkozó rendelkezések
11.1. A biztosítási díj a biztosító kockázatviselésének, illetve szolgáltatási kötelezettségének ellenértéke.
11.2. A csoportos biztosítási szerződés első díját az OTP Bank Nyrt. mint fő- szerződő fizeti meg.
11.3. A biztosítás havi díjfizetésű.
11.4. Az érintett szerződő minden biztosítási időszakra, függetlenül annak tartamától egységesen havi díjat fizet. A fizetendő havi biztosítási díj a biz- tosítási díj alapjának és a vonatkozó díjtételnek a szorzata. A díjszámítás alapját és a vonatkozó díjtételeket a csoportos biztosítási szerződés 6. számú melléklete tartalmazza.
11.5. Amennyiben a hitelszerződéshez kapcsolódó biztosítás alapján mind a főadós, mind az adóstárs biztosított és a biztosítás tartama alatt a bizto- sító kockázatviselése csak a főadósra vonatkozóan szűnik meg, akkor a megszűnés hónapját követő hónap első napján 0 órától kezdődően a biz- tosítva maradt adóstársra vonatkozóan a szerződő olyan mértékű biztosí- tási díj megfizetésére köteles, mintha a biztosítva maradt adóstárs egyedü- li adós lenne a hitelszerződésben.
11.6. Az érintett szerződő az általa a biztosító részére megfizetett havi biz- tosítási díjnak a biztosítottra jutó arányos részét a biztosított által a csatla- kozási nyilatkozatban adott felhatalmazás alapján a biztosítottra vonatko- zó kockázatviselés kezdetétől áthárítja a biztosítottra. Az áthárításra kerülő díjrészt az érintett szerződő számítja ki és a havi törlesztőrészletek esedé- kességekor szedi be a biztosított szerződőnél vezetett bankszámlájának megterhelésével. Az áthárított biztosítási díj összege a biztosítási díj alapjá- nak változásával (ideértve a forintban fizetett, deviza alapú hitelek törlesz- tőrészletének deviza-árfolyamváltozás miatti változását is) változhat.
11.7. A biztosítási díj kiszámítására vonatkozó külön rendelkezések deviza- kölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítése esetén az egyes biztosítottak- ra vonatkozó havi biztosítási díj egyenlő az alábbiakkal:
11.7.1. az igénybe vett törlesztési árfolyam rögzítési időszaka alatt a bizto- sított(ak)ra vonatkozó biztosítási díjtétel (%-os mérték) és az adott jelzálog kölcsönszerződésre vonatkozó aktuális devizaárfolyamon számolt hiteltör- lesztő részlet szorzatával;
11.7.2. az igénybe vett törlesztési árfolyam rögzítési időszakát követően a biztosított(ak)ra vonatkozó biztosítási díjtétel (%-os mérték) és az adott jel- zálog kölcsönszerződésre vonatkozó aktuális devizaárfolyamon számolt, a biztosított(ak) gyűjtőszámláján felhalmozott tartozás hiteltörlesztő részletét is tartalmazó, teljes hiteltörlesztő részlet szorzatával.
11.8. A biztosító jogosult arra, hogy a biztosító kockázatviselésének mértékét vagy a biztosítási díjat befolyásoló – gazdasági, demográfiai, népegészségügyi – tényezők, illetve a biztosítóra vonatkozó költségek, különösen az adóterhek változása esetén a biztosítottra vonatkozó biztosítási díjtétel százalékban kifejezett mértékét megváltoztassa.
11.9. A biztosítási kockázatvállalás mértékének változásáról, illetve a díj- módosításról a szerződő a változás hatályba lépése előtt legalább 30 nap- pal, a vonatkozó Hirdetményén keresztül tájékoztatja a biztosítottakat. A Hirdetmény a szerződő honlapján, illetve bankfiókjaiban elérhető.
11.10. Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerző- dés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűnésének egyéb esetei- ben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért (kivéve a 9.1.1. pontban foglalt esetet). Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.
12.§ Értékkövetés
A biztosító értékkövetést nem alkalmaz.
13.§ A biztosítottra vonatkozó biztosítási csomagok, a biztosítási esemény
13.1. A csoportos biztosítási szerződés alapján az alább felsorolt 3 biztosí- tási csomag valamelyike vonatkozhat a biztosítottra az alábbi 13.3.-13.5. pontokban foglalt rendelkezések szerint.
„A” biztosítási csomag (Komplex csomag) |
– Haláleset – 1-30% közötti egészségi állapot – Keresőképtelenség – Munkanélküliség |
„B” biztosítási csomag (Áthidaló csomag) |
– Keresôképtelenség – Munkanélküliség |
„C” biztosítási csomag (Baleseti csomag) |
– Baleseti halál – Balesetből eredő 1-30% közötti egészségi állapot – Balesetből eredő keresőképtelenség – Munkanélküliség |
13.2. A fenti biztosítási csomagok alapján fedezett biztosítási események meghatározását a vonatkozó különös feltételek tartalmazzák.
13.3. A biztosítottra vonatkozó biztosítási csomag írásbeli csatlako- zási nyilatkozat útján történt csatlakozás esetén
13.3.1. A leendő biztosított a csatlakozási nyilatkozatban választja ki, hogy a hitele mellé az „A”, a „B” vagy „C” biztosítási csomagot igényli.
13.3.2. Ha a biztosított az „A” biztosítási csomagot igényli és a csat- lakozási nyilatkozat megtételekor
a. nem írta alá az egészségi nyilatkozatot vagy
b. annak ellenére nem töltötte ki az egészségi kérdőívet, hogy az a leendő biztosított életkora és/vagy a hitel összege miatt szüksé- ges, illetőleg
c. a kitöltött egészségi kérdőívben feltüntetett kérdések bármelyi- kére igenlő választ adott,
akkor a biztosítottra – függetlenül az „A” biztosítási csomagra vo- natkozó igényétől – automatikusan a „C” (baleseti) biztosítási cso- mag vonatkozik.
13.4. A biztosítottra vonatkozó biztosítási csomag szóbeli csatlako- zás esetén
13.4.1. Amennyiben a leendő biztosított a csoportos biztosítási szerződés- hez a kölcsönösszeg folyósítását követően, a szerződő által kezdeménye- zett, és az ügyfélszolgálata által rögzítésre került telefonhívás során tett szóbeli csatlakozási nyilatkozat útján csatlakozik, akkor a csatlakozási nyi- latkozat megtételekor kiválaszthatja, hogy a hitele mellé az „A”, a „B” vagy a „C” biztosítási csomagot igényli.
13.4.2. Amennyiben a biztosított a szóbeli csatlakozási nyilatkozat megté- telekor az „A” biztosítási csomagot igényli, akkor rá az alábbi rendelkezé- sek szerinti biztosítási csomag vonatkozik:
a. ha a csatlakozáskor a leendő biztosított 35 év alatti és a telefonbeszél- getés során tett egészségi nyilatkozata alapján megfelel az egészségi követelményeknek, akkor az „A” biztosítási csomag, ha nem felel meg az egészségi követelményeknek, akkor a „C” biztosítási csomag;
b. ha a csatlakozáskor 35 évnél idősebb leendő biztosított hitelének össze- ge nem haladja meg a 20 millió Ft-ot, akkor
– az „A” biztosítási csomag, ha a leendő biztosított a telefonbeszélge- tés során tett egészségi nyilatkozata alapján megfelel az egészségi követelményeknek;
– a „C” biztosítási csomag, ha a leendő biztosított a telefonbeszélge- tés során tett egészségi nyilatkozata alapján nem felel meg az egész- ségi követelményeknek;
c. ha a csatlakozáskor 35 évnél idősebb leendő biztosított hitelének össze- ge meghaladja a 20 millió Ft-ot, akkor
c/1. a csatlakozás napjától a kitöltött és tanúk előtt aláírt egészségi kér- dőív beérkezésének napjáig a „C” biztosítási csomag;
c/2. a kitöltött és tanúk előtt aláírt egészségi kérdőív beérkezésének napját követő naptól
– az „A” biztosítási csomag, ha a biztosított a kitöltött egészségi kérdőívben feltüntetett kérdések egyikére sem adott igenlő vá- laszt;
– a „C” biztosítási csomag, ha a biztosított az egészségi kérdőív- ben feltüntetett kérdések bármelyikére igenlő választ adott.
13.5. A Forrás Életbiztosítással kombinált hitelek esetében a leendő bizto- sítottra kizárólag a „B” biztosítási csomag vonatkozhat.
13.6. Adóstársak esetében alkalmazandó további rendelkezések Amennyiben a hitelszerződést adóstársak kötik a szerződővel, a főadósra és az adóstársra egyaránt a főadósra vonatkozó biztosítási csomag vo- natkozik, kivéve azt az esetet, ha főadósra az „A” vagy a „B” biztosítási csomag vonatkozna, azonban az adóstárs az egészségi kérdőív kitöltésé- re köteles és az abban adott válaszai miatt az adóstársra csak a „C” biz- tosítási csomag vonatkozhat. Ilyen esetben mind a főadósra, mind az adóstársra a „C” biztosítási csomag vonatkozik, függetlenül a csatlako- zási nyilatkozatban esetlegesen megjelölt egyéb biztosítási csomagra vo- natkozó igénytől.
14.§ A biztosító szolgáltatása
14.1. Általános rendelkezések
14.1.1. A biztosító szolgáltatására vonatkozó általános rendelkezések abban az esetben alkalmazandók, ha az adott hiteltípusra vonatkozó spe- ciális szabályok a biztosító szolgáltatására vonatkozóan nem tartalmaznak külön rendelkezést.
14.1.2. Amennyiben a hitel lakástakarékpénztári megtakarítással kombi- nált, és egyben forintban fix törlesztőrészletű is, akkor a biztosító a lakás- takarékpénztári megtakarítással kombinált hitelek esetében írottak (ld.
14.3. pont) szerint jár el.
14.1.3. A biztosított halála, xxxxxxxx halála, 1-30% közötti egészségi állapota, illetve balesetből eredő 1-30% közötti egészségi állapota esetén a biztosító a vonatkozó különös biztosítási feltételek, valamint a cso- portos biztosítási szerződésben meghatározott feltételek szerint megtéríti a kedvezményezett részére a biztosítottnak a biztosítási esemény időpontjá- ban a kedvezményezett felé fennálló, az alábbiak szerint kiszámított hitel- tartozását.
Fennálló hiteltartozás = OC + I, ahol
– „OC” a biztosítási esemény napján érvényes, nem hátralékos tőketarto- zás, amely megegyezik a felvett hitel összegének a fenti időpontig ese- dékessé vált törlesztőrészletek tőkerészével csökkentett összegével, és
– „I” a biztosítási esemény napja és az azt megelőző utolsó hiteltörlesztő részlet esedékessége közötti időszakra (K naptári nap) a következőkép- pen számított hiteldíj:
I = Im/30 *K naptári nap,
ahol „Im” a biztosítási esemény időpontja utáni első esedékes hiteltörlesz- tő részlet hiteldíj tartalma.
Deviza alapú hitelek esetén a devizában fennálló hiteltartozást azon a napon érvényes az adott jelzálog kölcsönszerződésre vonatkozó devizaár- folyamon kell forintra átszámítani, amely napon a biztosító értesítette az érintett szerződőt arról a döntéséről, hogy az adott szolgáltatási összeg ki- fizethető. A fizetendő forint összeget a biztosító kérésére az érintett szer- ződő közli a biztosítóval és a biztosító a közölt forint összegeket fizeti ki a kedvezményezett részére.
14.1.4. A biztosított keresőképtelensége, balesetből eredő kereső- képtelensége vagy munkanélkülivé válása esetén a biztosító a vonat- kozó különös biztosítási feltételek, valamint a csoportos biztosítási szerző- désben meghatározott feltételek szerint és időtartamra megfizeti a ked- vezményezett részére a biztosítási esemény bekövetkezésének napján (ld. a vonatkozó különös biztosítási feltételekben) vagy azt követően esedékes havi hiteltörlesztő részleteket.
a. A biztosító szolgáltatása szempontjából a havi hiteltörlesztő részlet a hi- telszerződés keretében a biztosított által felvett hitel visszafizetésére irá- nyuló rendszeres – a szerződő által kimutatott – a biztosított által megfi-
zetett havi törlesztés, amely tartalmazza a tőke, a kamat, kamatjellegű ju- talék és egyéb kezelési költségek részleteit és a csoportos biztosítás havi díjából az érintett szerződő által a biztosítottra áthárított arányos részt.
b. Deviza alapú hitelek esetén a devizában megállapított havi hiteltörlesz- tő részlet összegét, illetőleg – ha az adott hitelszerződés alapján a bizto- sított csak a kamat, kamatjellegű jutalék és egyéb kezelési költségek meg- fizetésére köteles – a devizában megállapított kamatok és díjak összegét az érintett szerződő által alkalmazott, az adott hiteltörlesztő részlet ese- dékességet megelőző munkanap végén érvényes az adott jelzálog köl- csönszerződésre vonatkozó devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.
c. Keresőképtelenség és/vagy munkanélküliség esetén a biztosító kizárólag a biztosítási eseményt kiváltó állapot fennállásának időtartama alatt esedékessé vált hiteltörlesztések megfizetését vállalja.
d. Amennyiben a biztosítottat a hitelszerződés alapján megilleti a havi hiteltörlesztő részlet vagy a futamidő megváltoztatásának a joga és a hitelszerződés ilyen módosítása következtében a bizto- sított az általa fizetendő havi hiteltörlesztő részlet összege a ke- resőképtelenség, illetve a munkanélküliség első napját megelőző 3 (három) hónapon belül megemelkedik, akkor a biztosítási ese- mény bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási szolgáltatás- ként olyan összegű havi hiteltörlesztő részlet(ek)et fizet a ked- vezményezett részére, amely összeg a hiteltörlesztő részlet emel- kedését megelőzően volt fizetendő a hitelszerződés alapján. Ez a rendelkezés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a biztosí- tott keresőképtelenségét baleset okozta.
14.1.5. A biztosító egy biztosítottra vonatkozó kockázatvállalásának felső határa 50 000 000 forint. Ezen határösszeg alkalmazása során figyelembe kell venni minden olyan kifizetést, amely az adott biztosí- tottra vonatkozóan a csoportos biztosítási szerződés alapján történt.
14.2. A biztosító szolgáltatására vonatkozó külön rendelkezések
„Forintban fix” devizahitelek esetén:
14.2.1. a biztosított halála, xxxxxxxx halála, 1-30% közötti egészségi állapota vagy balesetből eredő 1-30% közötti egészségi állapota ese- tén a biztosító a vonatkozó különös biztosítási feltételek, valamint a cso- portos biztosítási szerződésben meghatározott feltételek szerint megtéríti a kedvezményezett részére azt az összeget, mely az alábbiak közül a kisebb:
a. a biztosítottnak a biztosítási esemény időpontjában a kedvezményezett felé fennálló hiteltartozása;
b. a biztosított által felvett hitelösszeg bizonyos százaléka az alábbiak sze- rint:
b/1. ha a biztosítási esemény a hitel eredeti futamidejének első 1/4-e alatt következett be, akkor a felvett hitelösszeg 100%-a;
b/2. ha a biztosítási esemény a hitel eredeti futamidejének első 1/4-ének eltelte és az eredeti futamidő vége közötti időszakban kö- vetkezett be, akkor:
EH * (f-(t-t0-f/4)) / f, ahol:
– EH = a hitelszerződés megkötésekor felvett hitel összege forint- ban;
– f = a hitelszerződés eredeti futamideje napokban megállapítva;
– t = a biztosítási esemény bekövetkezésének dátuma;
– t0 = a hitelösszeg folyósításának a napja.
14.2.2. A biztosított keresőképtelensége, balesetből eredő kereső- képtelensége vagy munkanélkülivé válása esetén a biztosító a szolgál- tatást az alábbiak szerint teljesíti:
a. Amennyiben a biztosítási esemény azon időtartam alatt következett be, amely alatt a biztosított törlesztőrészlete forintban fix volt (azaz nem követte az árfolyamváltozást, a továbbiakban: fix időszak), vagy a fix időszak végét követő 3 hónapon belül következett be, akkor a biztosí- tó a vonatkozó különös biztosítási feltételek szerint és időtartamra: a/1. a fix időszak lejártának időpontjáig esedékes havi részletek eseté-
ben a hitelszerződésben a fix időszakra vonatkozóan megállapított fix forint összeget és a biztosítottra áthárított biztosítási díjat fizeti;
a/2. a fix időszak lejártát követően esedékessé váló havi részletek esetében
– a biztosítottra áthárított biztosítási díjat és;
– vagy a fix időszakra vonatkozóan megállapított fix forint összeget, vagy a devizában kifejezett törlesztőrészletnek az esedékességko- ri árfolyam alkalmazásával kiszámított forint megfelelőjét fizeti, attól függően, hogy e két összeg közül melyik az alacsonyabb.
b. Amennyiben a biztosítási esemény a fix időszak végét követő 3 hónap elteltét követően következett be, akkor a biztosító teljesítése a 14.1.4. pontban szereplő általános rendelkezések alapján történik.
14.3. A biztosító szolgáltatására vonatkozó külön rendelkezések lakástakarékpénztári megtakarítással kombinált hitelek esetén
14.3.1. A biztosított halála, xxxxxxxx halála, 1-30% közötti egészségi ál- lapota vagy balesetből eredő 1-30% közötti egészségi állapota esetén
a. Lakástakarékpénztári megtakarítással kombinált forint alapú hitel esetén a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjától függően az alább meghatározott összeget téríti meg a kedvezményezett részére azon biztosított vonatkozásában, akinél bekövetkezett a biztosítási esemény: a/1. ha a biztosítási esemény a lakástakarékpénztári szerződésben meg-
állapított megtakarítási időszak lejártát megelőzően következett be, akkor a teljes folyósított hitelösszeg vagy a fennálló hiteltarto- zás közül a kisebbet;
a/2. ha a biztosítási esemény a lakástakarékpénztári szerződésben meg- állapított megtakarítási időszak lejártát követően következett be, akkor a fennálló hiteltartozást.
b. Lakástakarékpénztári megtakarítással kombinált deviza alapú hitel ese- tén a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjától függően az alább meghatározott összeget téríti meg a kedvezménye- zett részére azon biztosított vonatkozásában, akinél bekövetkezett a biztosítási esemény:
b/1. ha a biztosítási esemény a lakástakarékpénztári szerződésben meg- állapított megtakarítási időszak lejártát megelőzően következett be, akkor a teljes folyósított hitelösszeg vagy a fennálló hiteltarto- zás közül a kisebbet;
b/2. ha a biztosítási esemény a lakástakarékpénztári szerződésben megál- lapított megtakarítási időszak lejártát követően, de még a hitelszer- ződés eredeti futamidejének lejáratát megelőzően következett be, akkor a fennálló hiteltartozás vagy az alábbi érték közül a kisebbet: EH *(f – (t- t0- M)) / f, ahol:
– EH = a hitelszerződés megkötésekor felvett hitel összege forint- ban;
– f = a hitelszerződés eredeti futamideje napokban megállapítva;
– t = a biztosítási esemény bekövetkezésének dátuma;
– t0 = a hitelösszeg folyósításának a napja;
– M = a megtakarítási időszak tartama napokban megállapítva; b/3. Amennyiben a megtakarítási időszak (M) lejártát követően a hitel
hátralévő tartamára (f-M) vonatkozóan újrakalkulált havi törlesztő- részlet devizában fix összeg, viszont forintban nem követi az árfo- lyamingadozást, akkor a biztosító fenntartja a jogot arra, hogy fe- lülvizsgálja a biztosítási esemény bekövetkezése esetén fizetendő szolgáltatás összegét.
14.3.2. A biztosított keresőképtelensége, balesetből eredő kereső- képtelensége vagy munkanélkülivé válása esetén
a. Lakástakarékpénztári megtakarítással kombinált forint alapú hitel ese- tében a biztosító a vonatkozó különös biztosítási feltételek szerint az alábbi összeget fizeti a kedvezményezett részére azon biztosított vonat- kozásában, akinél bekövetkezett a biztosítási esemény:
a/1. ha a biztosítási esemény a megtakarítási időszak alatt következett be, akkor
– az esedékes havi kamatokat és díjakat;
– a lakástakarékpénztár felé esedékes, a szerződő által előírt mini- mális havi megtakarítási összeget, valamint a biztosítottra áthárí- tott biztosítási díjat;
a/2. ha a biztosítási esemény a megtakarítási időszak lejártát követően következett be, akkor az esedékes havi törlesztőrészleteket és a biztosítottra áthárított biztosítási díjat.
b. Lakástakarékpénztári megtakarítással kombinált deviza alapú hitel ese- tében a biztosító a vonatkozó különös biztosítási feltételek szerint az
alábbi összeget fizeti a kedvezményezett részére azon biztosított vonat- kozásában, akinél bekövetkezett a biztosítási esemény:
b/1. ha a biztosítási esemény a megtakarítási időszak alatt, vagy a megta- karítási időszak végét követő 3 hónapon belül következett be, akkor
– a lakástakarékpénztár felé esedékes, a szerződő által előírt mini- mális havi megtakarítási összeget;
– az esedékes havi kamatokat és díjakat, vagy olyan mértékű ka- matot és díjakat, amely a biztosítási esemény bekövetkezését megelőző 6 hónapos időtartam során esedékes havi kamatok és díjak számtani átlagának felel meg, attól függően, hogy e két utóbbi összeg közül melyik az alacsonyabb, valamint
– a biztosítottra áthárított biztosítási díjat.
b/2. ha a biztosítási esemény a megtakarítási időszak végét követő 3 hó- nap elteltét követően következett be, akkor az esedékes havi tör- lesztőrészleteket és a biztosítottra áthárított biztosítási díjat.
14.4. A biztosító szolgáltatására vonatkozó külön rendelkezések tü- relmi idős hitelek esetén
14.4.1. A biztosított halála, xxxxxxxx halála, 1-30% közötti egészségi ál- lapota vagy balesetből eredő 1-30% közötti egészségi állapota esetén
a. Amennyiben a biztosítási esemény a hitelszerződésben kikötött türelmi idő alatt következett be, a biztosító a teljes folyósított hitelösszeget vagy a fennálló hiteltartozást téríti meg a kedvezményezett részére, attól függően, hogy e két összeg közül melyik a kisebb;
b. ha a biztosítási esemény a hitelszerződésben kikötött türelmi idő lejár- tát követően következett be, a biztosító a 14.1.3. pontban szereplő ál- talános rendelkezések szerinti szolgáltatást nyújtja.
14.4.2. A biztosított keresőképtelensége, balesetből eredő kereső- képtelensége vagy munkanélkülivé válása esetén
a. Amennyiben a biztosítási esemény a hitelszerződésben kikötött türelmi idő alatt következett be, a biztosító a vonatkozó különös biztosítási fel- tételek szerint és időtartamra megfizeti a kedvezményezett részére a havi kamatokat és díjakat, valamint a biztosítottra áthárított biztosítási díjat;
b. ha a biztosítási esemény a hitelszerződésben kikötött türelmi idő lejár- tát követően következett be, a biztosító a 14.1.4. pontban szereplő ál- talános rendelkezések szerinti szolgáltatást nyújtja.
14.5. A biztosító szolgáltatására vonatkozó külön rendelkezések For- rás Életbiztosítással kombinált hitelek esetén
A biztosított keresőképtelensége, balesetből eredő keresőképtelen- sége vagy munkanélkülivé válása esetén a biztosító a vonatkozó külö- nös biztosítási feltételekben meghatározottak szerint és időtartamra meg- fizeti a kedvezményezett részére a havi kamatokat és díjakat, a biztosított- ra áthárított biztosítási díjat.
14.6. A biztosító szolgáltatására vonatkozó külön rendelkezések de- vizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítése esetén
14.6.1. A biztosított halála, xxxxxxxx halála, 1-30% közötti egészségi állapota vagy balesetből eredő 1-30% közötti egészségi állapota esetén a biztosító mind az igénybe vett törlesztési árfolyam rögzítési idő- szaka alatt, mind azt követően a devizakölcsön alapján fennálló hiteltarto- zás és a biztosított(ak) gyűjtőszámláján felhalmozott tartozás együttes ér- tékét téríti meg a kedvezményezett részére.
14.6.2. A biztosított keresőképtelensége, balesetből eredő kereső- képtelensége vagy munkanélkülivé válása esetén a biztosító
a. az igénybe vett törlesztési árfolyam rögzítési időszaka alatt az adott jel- zálog kölcsönszerződésre vonatkozó aktuális devizaárfolyamon számolt hiteltörlesztő részletet fizeti meg a kedvezményezett részére;
b. az igénybe vett törlesztési árfolyam rögzítési időszakát követően az ak- tuális árfolyamon számolt, a biztosított(ak) gyűjtőszámláján felhalmo- zott hiteltartozás hiteltörlesztő részletét is tartalmazó, teljes hiteltörlesz- tő részletet fizeti meg a kedvezményezett részére.
14.7. A biztosító szolgáltatására vonatkozó külön rendelkezések, ha a hitelszerződés alapján csak egy személy a biztosított
Amennyiben havi hiteltörlesztést nyújtó szolgáltatás időtartama alatt olyan
biztosítási esemény következik be, amelynek alapján a biztosító a fennálló hiteltartozást téríti meg (halál, baleseti halál, 1-30% közötti egészségi álla- pot, balesetből eredő 1-30% közötti egészségi állapot) és ezen újonnan be- következett biztosítási esemény kapcsán a biztosító térítési kötelezettsége a vonatkozó biztosítási feltételek alapján egyébként fennáll, akkor a bizto- sító a havi törlesztések fizetését befejezi és az újonnan bekövetkezett biz- tosítási esemény bekövetkezésének napján (a halál napja vagy az egészsé- gi állapot csökkenés jogerős megállapításának a napja) fennálló hiteltarto- zást fizeti meg a kedvezményezett részére.
14.8. A biztosító szolgáltatására vonatkozó külön rendelkezések adóstársakra vonatkozó biztosítás esetében
14.8.1. Amennyiben a hitelszerződéshez kapcsolódó biztosítás alapján mind a főadós, mind az adóstárs biztosított és mindkettőjükkel kapcsolatban egy- szerre következik be olyan biztosítási esemény, amelynek alapján a biztosí- tási szolgáltatás a fennálló hiteltartozás kifizetése (halál, baleseti halál, 1-30% közötti egészségi állapot, balesetből eredő 1-30% közötti egészségi állapot), akkor a fennálló tartozás kifizetésére csak egy alkalommal (vagy a főadós, vagy az adóstárs biztosítási jogviszonya alapján) kerül sor.
14.8.2. Amennyiben a hitelszerződéshez kapcsolódó biztosítás alapján mind a főadós, mind az adóstárs biztosított és valamelyikükkel kapcsolatban olyan biztosítási esemény (keresőképtelenség vagy munkanélküliség) következett be, melynek alapján a biztosító a havi hiteltörlesztéseket fizeti meg, majd ezt követően a havi törlesztések fizetésének tartama alatt akár a főadóssal, akár az adóstárssal kapcsolatban olyan biztosítási esemény következik be, amely- nek alapján a biztosító a fennálló hiteltartozás kifizetésére lenne köteles (halál, baleseti halál, rokkantság 1-30% közötti egészségi állapot, balesetből eredő 1-30% közötti egészségi állapot) és ezen újonnan bekövetkezett biz- tosítási esemény kapcsán a biztosító térítési kötelezettsége a vonatkozó biz- tosítási feltételek alapján egyébként fennáll, akkor a biztosító a fennálló hi- teltartozás megtérítésére alapot adó biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjával a havi hiteltörlesztő részletek fizetését befejezi. Ezt követően a biztosító az újonnan bekövetkezett biztosítási esemény bekövetkezésének napján (a halál napja vagy az egészségi állapot csökkenés jogerős megállapí- tásának a napja) fennálló hiteltartozást fizeti meg a kedvezményezett részére.
15.§ A biztosítási esemény bejelentése, a biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges iratok
15.2. A biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, amennyiben a bejelentési és a szükséges felvilágosítási kötelezettségek megsértése miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
15.3. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító a következő dokumentumokat kéri, illetve kérheti:
15.3.1. az érintett szerződőtől a biztosított csatlakozási nyilatkozatát;
15.3.2. a biztosítási szolgáltatást igénylő személy (a biztosított halála ese- tén a biztosított örököse vagy hozzátartozója, egyéb esetekben a biztosí- tott vagy az általa meghatalmazott személy) által kitöltött szolgáltatási igénybejelentő nyomtatványt;
15.3.3. hatósági eljárás esetén az erre vonatkozó iratokat;
15.3.4. baleset esetén a baleseti jegyzőkönyvet, ha ilyen készült;
15.3.5. ha a biztosítási esemény külföldön történik, az idegen nyelven kiál- lított dokumentumok hitelesített magyar fordítását.
15.4. Az egyes biztosítási kockázatokra/szolgáltatásokra vonatkozó külö- nös biztosítási feltételek a fentieken túl további dokumentumok benyújtá- sát írhatják elő.
15.5. Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumentumokat nem vagy hiányosan nyújtják be, a biztosító a szolgáltatási igényt el- utasíthatja, illetőleg azt a rendelkezésre álló dokumentumok alap- xxx xxxxxxx el.
15.6. A biztosító teljesítése az elbíráláshoz szükséges valamennyi doku- mentum beérkezését követő 15 napon belül esedékes.
16.§ A biztosító mentesülése
16.1. A közlésre vagy változásbejelentésre irányuló kötelezettség megszegése esetén a biztosító az 5.5. pontban foglaltak szerint mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól.
16.2. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosí- tási esemény okozati összefüggésben áll a biztosítottnak – a biztosí- tás hatályba lépését követően – két éven belül bekövetkező öngyil- kossági kísérletével vagy öngyilkosságával, függetlenül attól, hogy azt tudatzavarában követte el.
16.3. Amennyiben a biztosítási esemény összefüggésben áll a bizto- sított nem orvosi javallatra vagy nem az előírt adagolásban történő gyógyszer szedésével a biztosító jogosult a szolgáltatását csökkente- ni. A szolgáltatás csökkentésének mértékét a biztosító orvosa álla- pítja meg.
16.4. A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha bizonyítást nyer, hogy a biztosítási eseményt a biztosított jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő. Súlyosan gondatlan magatartás okozta balesetnek, illetve betegségnek minősül, ha:
16.4.1. a biztosítási esemény a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben követke- zett be;
16.4.2. a biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosított alkoho- los állapotban volt, illetőleg kábítószer vagy kábító hatású anyag ha- tása alatt állt; ha történt véralkohol vizsgálat, alkoholos állapotnak tekintendő a 2,5 ezreléket meghaladó, a gépjárművezetés közben a 0 ezreléket meghaladó véralkohol-koncentráció;
16.4.3. a biztosítási esemény a biztosított jogosítvány vagy érvényes forgalmi engedély nélküli gépjárművezetése közben következett be és a biztosított mindkét esetben más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett;
16.4.4. a biztosítási esemény amiatt következett be, hogy a biztosí- tott engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett;
16.4.5. a biztosítási esemény a biztosított munkavégzése során, a munkavédelmi szabályoknak a biztosított általi súlyos megsértése miatt következett be;
16.4.6. diagnosztizált betegség esetén a biztosított az orvosi utasí- tásokat nem tartotta be és ennek következményeként szövődmény, állapotromlás következett be, ami megelőzhető lett volna.
17.§ Kizárások
17.1. A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosított a biztosító kockázatviselésének kezdetekor rehabilitációs vagy rokkantsági ellá- tásban részesül.
17.2. A biztosító nem viseli a keresőképtelenségi és a munkanélküli- ségi kockázatot, ha a kockázatviselés kezdetekor a biztosított bár- milyen egyéb jogcímen – kivéve az özvegyi nyugdíjat – nyugdíjas.
17.3. A biztosító kockázata nem terjed ki arra az esetre, ha a bekö- vetkezett biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüg- gésben áll:
17.3.1. harci eseményekkel vagy más háborús cselekményekkel (jelen feltételek szempontjából harci cselekménynek minősül a hadüzenet- tel vagy anélkül vívott háború, határvillongás, felkelés, forradalom,
zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, polgár- háború, népi megmozdulás, például nem engedélyezett tüntetés, vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk, idegen or- szág korlátozott célú hadicselekményei például csak légi csapás vagy csak tengeri akció, kommandó támadás, terrorcselekmény);
17.3.2. állam elleni bűncselekményekkel, felkelésekkel vagy zavargá- sokkal (e feltétel szerint állam elleni bűncselekmény az, amit a Bün- tető Törvénykönyv annak minősít: különösen lázadás, kémkedés, rombolás);
17.3.3. atomkárokkal (nukleáris hasadás, nukleáris reakció, fúzió, ra- dioaktív, ionizáló, illetve lézersugárzás, valamint ezek szennyezése, kivéve az orvosilag előírt terápiás célú sugárkezelést);
17.3.4. fegyver, robbanószer, vegyi vagy gyúlékony anyagok haszná- latával, vagy
17.3.5. HIV fertőzéssel (kivéve azokat a speciális eseteket, amikor a fertőzés, olyan körülmények között történt, amit a biztosított nem tudott elkerülni: például laboratóriumi fertőződés vagy fogorvosi manipuláció);
17.3.6. nemi érintkezés útján terjedő egyes fertőző betegségekkel (például hepatitis C vírus);
17.3.7. egyéb kockázatosnak minősülő tevékenységekkel, különösen a búvárkodás, barlangászat, hegymászás, egyéni hajózás, vitorlázás, vadvízi evezés, tengeri horgászat.
17.4. A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosított halála, bal- esete vagy betegsége
17.4.1. gépi erővel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi járműben hazai vagy nemzetközi sportversenyen való részvétel következtében, vagy ilyen versenyekre való felkészülés során következik be, vagy
17.4.2. nem a szervezett légi forgalom keretében végrehatott légi úton való részvétel, hanem egyéb (akár motoros, akár motor nélkü- li) repülés vagy repülősportolás következménye, vagy
17.4.3. hivatásos sportolóként végzett, a saját megélhetését biztosí- tó sporttevékenysége során következett be.
17.5. Jelen feltétel alapján nem minősül balesetnek továbbá:
– megemelés;
– fagyás;
– napszúrás;
– foglalkozási megbetegedés;
– öncsonkítás;
– öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet;
– ejtôernyôzés, sziklamászás, barlangkutatás tevékenységek során bekövetkezô balesetek;
– szívinfarktus, agyvérzés, epilepszia, tudatzavar vagy belátási ké- pesség csökkenése miatt bekövetkezett balesetek.
A baleseti esemény előtt bármely okból már sérült, csonka vagy funkciójában korlátozott testrészek a biztosításból ki vannak zárva.
17.6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a kockázatviselés kezdete előtt meglévő betegséggel, kóros állapottal vagy a veleszü- letett rendellenességekkel (együttesen: meglévő betegség) és azok következményeivel okozati összefüggésben álló eseményekre abban az esetben, ha a kockázatviselés kezdetekor a meglévő betegségről a biztosított tudomással bírt.
17.7. A kockázatviselés kezdete előtt bekövetkezett bármely okból már károsodott, beteg, sérült vagy csonkolt testrészek és szervek, illetve e sérülések későbbi következményei a biztosításból ki vannak zárva.
17.8. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az olyan szubjektív panaszokra épülő betegségekre, amelyek objektív orvosi módsze- rekkel nem igazolhatók (például migrén vagy a gerinc egyes dege- neratív betegségei (polidiszkopátia) és azok közvetett vagy közvet- len következményei, stb.). A biztosító szubjektív panasznak tekinti az olyan tünetekre alapuló panaszt, ami kizárólag a beteg beszá-
molójára, érzéseire alapul. Objektív orvosi módszerek azok a mód- szerek, melyek alkalmazásával az orvosi fizikális, eszközös vagy la- boratóriumi vizsgálat által a betegség észlelhető, kimutatható.
17.9. A biztosító nem köteles fedezetet vállalni, vagy jelen szerző- dési feltételek szerint szolgáltatást nyújtani, illetve a biztosító köte- les a jelen biztosítási szerződés alapján a kártérítést elutasítani, ha az ilyen szolgáltatás nyújtására vagy kártérítés kifizetésére az Egye- sült Nemzetek Szervezete határozata alapján szankció, tiltó rendel- kezés vagy korlátozás és/vagy az Európai Unió, Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett gazdasági vagy kereske- delmi szankció vonatkozik.
18.§ A személyes adatok, a biztosítási titoknak minősülő adatok kezelésére, valamint
a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (Tudnivalók)
18.1. Értelmező rendelkezések
a. Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző is- meret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó követ- keztetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.
b. Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.
c. Hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvání- tása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez.
d. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyi- séggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy mások- kal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja.
e. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adaton végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasz- nálása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehango- lása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, vala- mint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására al- kalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, írisz- kép) rögzítése.
f. Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele.
g. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalma- zott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve, hogy a technikai feladatot az adatokon végzik.
h. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi sze- mélyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alap- ján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskö- tést is – személyes adatok feldolgozását végzi.
i. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.
j. Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló 2011. évi CXII. törvény.
k. Biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni
helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszont- biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
l. Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.
m. Biztosító: Groupama Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1146 Bu- dapest, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X, Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve, európai egyedi azonosí- tója (EUID): HUOCCSZ.00-00-000000;
n. Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz- tosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy, továbbá a független biztosításközvetítő esetén az a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött.
o. Egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé- lyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt megha- tározás szerint az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedé- lyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy szár- maztatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás).
p. Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának
2. pontjában meghatározott fogalom.
q. Xxxxxx xxxxx: a 2014. március 15-től hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:47.§ (1) bekezdésé- ben meghatározott fogalom.
r. Adatvédelmi incidens: személyes adat jogellenes kezelése vagy fel- dolgozása, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, to- vábbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés.
18.2. Az adatkezelés célja, jogalapja
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiak- ban Bit.) 135.§ (1) bekezdése alapján a biztosító jogosult kezelni ügyfelei- nek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefügg- nek. A biztosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötésé- hez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatá- rozott egyéb cél. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megta- gadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén ré- szére nem nyújtható előny.
A Bit. 379.§-a alapján a biztosításközvetítő az ügyfelek azon biztosítási tit- kait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, a biztosítás fenntar- tásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. A fentiektől elté- rő célból végzett adatkezelést a biztosításközvetítő csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny. Az Infotv. 6.§ (1) bekezdése alapján a biztosító az érintett személyes ada- tait akkor is kezelheti, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetet- len vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése a bizto- sítóra, mint adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érde- kének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdekek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.
A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyi- latkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.
Az Infotv. 6.§ (5) bekezdése alapján, ha a személyes adat felvételére az érin- tett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő biztosító a felvett adatokat a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezett-
ség teljesítése céljából vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a sze- mélyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavo- nását követően is kezelheti.
Az ügyfél a biztosítási ajánlat, csatlakozási nyilatkozat, biztosítási szerző- dés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával hoz- zájárul az adatainak a jelen „Tudnivalókban”, illetve a szerződésben meg- határozottak szerinti kezeléséhez.
18.3. A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)
a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;
b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírá- lás adatai;
c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapot- tal összefüggő adatok;
d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;
e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges összes lényeges tény és körülmény.
Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés meg- kötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.
Az adatszolgáltatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.
Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 135.§
(1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény ren- delkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A biztosító kizárólag automatizált adatfeldolgozással az érintett személyes jellemzőinek értékelésén alapuló döntés meghozatalára is jogosult, ha a döntést a szerződés megkötése vagy teljesítése során hozták, feltéve, hogy azt az érintett kezdeményezte. Az automatizált adatfeldolgozással kapcso- latos döntés esetén a biztosító az érintettet – kérelmére – tájékoztatja az alkalmazott módszerről és annak lényegéről, valamint lehetőséget biztosít az érintettnek álláspontja kifejtésére.
A biztosító az ügyfél hozzájárulása esetén a tevékenységéhez kapcsolódó információkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. A biztosító vagy vele szerződéses kapcsolatban álló biztosításközvetítő az ügyfél hozzájárulása esetén e-mailen, telefonon, személyesen megkereshe- ti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszerzést célzó külde- ményt juttathat el a részére.
Amennyiben az ügyfél nem kívánja, hogy a biztosító a továbbiakban aján- lataival megkeresse, az xxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx e-mail címre, illetve az 1380 Budapest, Pf. 1049 postai címre küldött levelével korlátozásmentesen leiratkozhat.
Az ügyfél az általa tett, tájékoztatást célzó és reklám küldeményre vonat- kozó adatkezelési nyilatkozatát megváltoztathatja telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán.
18.4. A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító
18.4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha tör- vény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosí- tó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a bizto- sítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
18.4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a. a biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad;
b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn;
c. a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a ta- núsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.
18.4.3. A Bit. 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel;
b. a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyész- séggel;
c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során (2018. január 1-jétől ehelyett közigazgatási perben) eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó- val, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárás- ban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyon- felügyelővel, bírósággal;
d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel;
e. a Bit. 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal;
f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;
g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;
h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;
i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel;
j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel;
k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együtt- biztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;
l. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekin- tetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jár- műnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyil- vántartási szervével;
m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval;
n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kap- csolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szer- vezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképvi- selővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárren- dezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károko- zóval;
o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval;
p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biz- tosítóval, biztosításközvetítővel;
q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;
r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal;
s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval;
t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, vala- mint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irá- nyítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel;
u. a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal
szemben, ha az a.-j., n., s., t. és u. pontban megjelölt szerv vagy személy
írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés cél- ját és jogalapját, azzal, hogy a p.-s. pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A Bit. 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés x. xxxxxx alapján a biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együtt- működés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.§-ában foglalt kö- telezettség teljesítésében merül ki.
18.4.4. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;
b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel
van összefüggésben.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellen- őrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
– a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot;
– a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénz- ügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
18.4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben:
a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a har- madik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az Infotv. 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelke- zéseket kell alkalmazni.
18.4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás szék- helye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékeny- séghez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a pénzügyi konglomerá- tumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések tel- jesítése érdekében történő adatátadás.
A 18.4.6. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 18.4.3. pont b., f. és
x. xxxxxxx, illetve a 18.4.4. pont első bekezdése alapján végzett adattováb- bításokról.
A biztosító a 18.4.2.–18.4.6. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint továbbíthatja.
18.4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 136.§-a alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.
18.4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jo- gait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja.
18.4.9. A biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás jogutód nélküli megszű- nése esetén a biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás által kezelt üzleti tit- kot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatá- sok céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hi- vatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, az Infotv-ben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titok- ra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
18.4.10. Biztosítók egymás közötti adatátadására vonatkozó sza- bályok
A Bit. lehetővé teszi a biztosítók számára, hogy a veszélyközösség érdekei- nek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződés- ben vállalt kötelezettségeik teljesítése során a szolgáltatások jogszabá- lyoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – megkereséssel for- duljanak más biztosítóhoz a megkeresett biztosító által – a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságai- nak a figyelembevételével – kezelt a Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdésben meg- határozott adatok vonatkozásában, feltéve, hogy a kérdező (megkereső) biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.
A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsér- tésének. A megkereső biztosító felelős a Bit. 149.§ (1) bekezdésében meg- határozott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.
A Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdése biztosítási ágazatonként meghatározza,
hogy a megkereső biztosító a különböző ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban milyen adatokat kérhet. A biztosítási szerződés típusától (ágazati besorolásától) függően átadhatók a szerződő, biztosított, kedvezményezett, károsult személy azonosító ada- tai, a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kap- csolatos egészségi állapotára vonatkozó adatok, a biztosított vagyontár- gyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatok, korábbi biztosítási eseményre vonatkozó adatok, a megkeresett biztosító- nál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok, valamint a megkeresett biztosítónál meg- kötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgála- tához szükséges adatok.
Felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítási szerződések esetében a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén lehetőség van a károsult személy azonosító adataira, a személyi sérülés miatt kárigényt, személyisé- gi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvé- telkori, valamint a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotá- ra vonatkozó, valamint e személyt, illetve a károsodott vagyontárgyat érin- tő korábbi, ugyanezen ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos biztosí- tási eseményre vonatkozó adatok átadására is. Felelősségbiztosítási ágazat- ba tartozó biztosítási szerződések esetén nem szükséges a károsult személy előzetes hozzájárulása a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesí- tő személyt érintő korábbi – felelősségbiztosítási ágazathoz tartozó szerző- déssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatok átadásához.
Szárazföldi jármű-casco, valamint önálló szárazföldi járművekkel összefüg- gő felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítások esetében – ez utób- biaknál a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – lehet kérni másik biz- tosítótól a járműazonosító adatok (rendszám, alvázszám) alapján az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményre (így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kap- csolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is), az elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár össze- gére vonatkozó adatokat.
A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kö- teles átadni a megkereső biztosítónak.
A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Abban az esetben azonban, ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomá- sára jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kap- csolatban indult eljárás befejezéséig. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem került sor, az adat a megismerését követő egy évig kezelhető.
A megkereső biztosító a jelen pont szerinti megkeresés és a megkeresés tel- jesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkere- séssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfelet, kérelmére az Infotv-ben szabályozott módon tájékoz- tatja. Ha a megkereső biztosító az adatok kezelésének törvényi határidejé- re figyelemmel már nem kezeli az adatokat, akkor az Infotv. alapján tájé- koztatást kérő ügyfelet ennek a tényéről kell tájékoztatni.
18.4.11. A Bit. 381.§-a alapján a 18.4.1.-18.4.9., valamint az 18.5. pont- ban szereplő rendelkezéseket alkalmazni kell a biztosításközvetítők eseté- ben is azzal, hogy ahol az adott rendelkezés biztosítót nevesít, azon a biz- tosításközvetítőt kell érteni.
18.5. Az adatkezelés időtartama
A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes
adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelé- se esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
18.6. Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések
18.6.1. Az ügyfelek adatait a biztosító a saját informatikai rendszerében, számítógépes úton is kezeli.
18.6.2. A biztosító az adatkezelés során betartja az Infotv., a Bit., valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit.
18.6.3. A biztosító az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartá- sokban tárolt saját adatairól, annak kezeléséről tájékoztatást ad, az ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezeti, a tör- vényi feltételek fennállása esetén törli, illetve zárolja az adatot. Az ügyfél kérésére a biztosító tájékoztatást ad az ügyfél általa kezelt, illetve az általa vagy a rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adataitól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamá- ról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő te- vékenységéről, az adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól és az el- hárítására megtett intézkedésekről, továbbá – az ügyfél személyes adatai- nak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.
18.6.4. Az ügyfél élhet az Infotv-ben biztosított egyéb jogaival (pl. tiltakozási jog, bírósági jogérvényesítés) is.
Az ügyfél tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,
a. ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkeze- lőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén;
b. ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszer- zés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, va- lamint
c. törvényben meghatározott egyéb esetben.
Az ügyfél a jogainak megsértése esetén, vagy, ha az adatkezelőnek a tilta- kozási jog gyakorlásával összefüggésben hozott döntésével nem ért egyet, bírósághoz fordulhat.
18.6.5. Kártérítés, sérelemdíj
Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adat- biztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett szemé- lyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatke- zelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizeté- sének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett sze- mélyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsérté- sével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.
18.6.6. A biztosító az adatkezelési műveleteket úgy tervezi meg és hajtja végre, hogy az adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazása során biz- tosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. A biztosító gondoskodik az adatok biztonságáról, és megteszi azokat a technikai és szervezési in- tézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.
Az adatokat a biztosító védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, to- vábbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a vé- letlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megvál- tozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.
18.6.7. A jelen „Tudnivalók”-ban hivatkozott jogszabályok megtekinthetők a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon.
18.6.8. Az Infotv. 65.§ (1) bekezdése alapján a Nemzeti Adatvédelmi és In- formációszabadság Hatóság az adatkezelő személyes adatokra vonatkozó adatkezeléseiről az érintettek tájékozódásának elősegítése érdekében hatósági nyilvántartást vezet (adatvédelmi nyilvántartás). A biztosító által bejelentett adatkezeléseket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabad- ság Hatóság NAIH – 59292-59318/2012., NAIH – 78398/2014., NAIH – 83015/2015., NAIH – 83727-83733/2015., NAIH – 100950/2016., NAIH – 123122/2017. adatkezelési számokon vette nyilvántartásba.
18.7. Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók
A Bit. 138.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtar- tásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja. Amennyiben a kiszervezett tevé- kenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
Tájékoztatjuk, hogy a biztosító részére különösen az alábbi szervezetek/sze- mélyek végeznek az ügymenet kiszervezése során tevékenységet:
Kiszervezett tevékenységet végzők | Adatátadás célja, tevékenység |
nyomdák, posta | az ügyfeleket tájékoztató levelek, nyomtatványok előállítása, csekkek nyomtatása és azok ügyfelek felé történő továbbítása |
kárszakértők, autókereskedők, javítók | kárfelvétel, kárfelmérés, kárigény elbírálása |
igazságügyi szakértők | szolgáltatási igény elbírálása, szakértői tevékenység |
ügyvédek | a biztosító jogi képviselete |
orvosok | kockázat és szolgáltatási igény elbírálása |
magánnyomozók | kárbejelentés ellenőrzése |
követeléskezelő cégek | követelések kezelése, behajtása |
programozók, számítástechnikai tevékenységet végző cégek | programozás, szoftverkészítés, adatfeldolgozás |
Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató megtekinthető a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon is. A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonat- kozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevé- kenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felelős és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.
18.8. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése
Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, pa- nasz esetén személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatársaihoz fordulhat. Ügyfélszolgálati irodáink elérhetőségéről a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon tájékozódhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán, illetve elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában is állunk rendelkezésére. Amennyiben írásban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a x00 0 000 0000 telefax számon is megteheti.
A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyakorolja. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elérhetőségei: cím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf.
777, központi telefonszáma: x00 0 000 0000, a személyes ügyfélszolgálat
nyitvatartási idejében hívható, ingyenes telefonszám: x00 00 000 000, köz-
ponti fax: x00 0 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo- gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank- nál fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bíró- sághoz fordulhat, vagy – amennyiben Ön fogyasztó – a Pénzügyi Békéltető Testület (személyes ügyfélszolgálati iroda címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., meghallgatások helyszíne: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. (Capital Square Irodaház), levélcím: 1525 Budapest, Pf. 172, központi telefonszám:
x00 0 000 0000, a személyes ügyfélszolgálat nyitvatartási idejében hívható,
ingyenes telefonszám: x00 00 000 000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) el- járását kezdeményezheti. 2016. október 15-től bármelyik kormányablak- ban is lehetősége van pénzügyi fogyasztóvédelmi panasz, közérdekű beje- lentés vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására irányuló kérelem le- adására.
Amennyiben online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos a jogvitája, az Európai Unió online vitarendezési platformján kezdeményezheti a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. Az Európai online vitarendezési plat- formról bővebb információkat talál a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon. Az Európai Unió online vitarendezési platformjának elérhetősége: web: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx.
A bíróság eljárására 2017. december 31-ig a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak. A bíróság eljárására a 2018. január 1-jén és az azt követően indult ügyekben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt kell alkalmazni. Panaszkezelésre vonatkozó további részletes információk és a biztosító Panaszkezelési Szabályzata megtekinthető a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „fogyasztóvédelem” menü- pontjában.
18.9. Tájékoztató a FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségekről Jelen tájékoztató a Bit. 148.§ (2) bekezdésében szereplő írásbeli tájékozta- tási kötelezettség teljesítését célozza.
A biztosító, mint a FATCA-törvény szerinti ún. Jelentő Magyar Pénzügyi In- tézmény köteles az ún. készpénz egyenértékkel rendelkező biztosítások (tőkegyűjtéses életbiztosítások, a FATCA-törvény szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a számlatulajdonos FATCA-törvényben foglalt Megállapodás (a továbbiakban: FATCA Megállapodás) I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).
A FATCA Megállapodás értelmében az illetőségvizsgálat során a természe- tes személy ügyfél köteles az arra vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezésére bocsátani, hogy adóügyi szempontból belföldi ille- tőségű-e az Egyesült Államokban (ebből a szempontból egy egyesült ál- lamokbeli állampolgár adózás tekintetében belföldi illetőségűnek minősül az Egyesült Államokban még akkor is, ha a számlatulajdonos egy másik or- szágban szintén adózási kötelezettség alá esik), illetve a jogi személy ügy- fél köteles nyilatkozni arról, hogy a FATCA-törvényben meghatározott ka- tegóriák közül melyikbe tartozik.
Az illetőségvizsgálat eredménye alapján a biztosító egy pénzügyi számlát (életbiztosítási szerződést) az Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként, vagy Nem Jelentendő Számlaként azonosít.
A biztosító a pénzügyi számlát a FATCA-törvényben meghatározott Egye- sült Államoknak Jelentendő Számlaként minősíti, amennyiben az ügyfél az illetőségvizsgálat elvégzéséhez nem járul hozzá, vagy az illetőségvizsgálat más okból sikertelen.
Az illetőségvizsgálathoz szükséges nyilatkozatok beszerzésére a pénzmosá- si ügyfél-azonosítási kötelezettség lefolytatásával együtt kerül sor.
A FATCA-törvény értelmében, az Aktv. 43/B–43/C.§-ában meghatározott szabályok alapján az illetőségvizsgálat keretében Egyesült Államoknak Jelen- tendő Számlaként azonosított életbiztosításról és számlatulajdonosának ada- tairól a biztosító évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles a Nemze- ti Adó- és Vámhivatalt (NAV) tájékoztatni a Magyarország Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti információcsere teljesülése érdekében.
Az Aktv. 43/B–43/C.§-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.
A számlatulajdonost a biztosító felé 5 munkanapon belül változásbejelen- tési kötelezettség terheli, amennyiben adataiban – így különösen, melyek adóügyi illetőségét befolyásolják – változás következik be.
18.10. Tájékoztató az Aktv. alapján fennálló kötelezettségekről
A biztosító, mint az Aktv. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Intézmény kö- teles az ún. visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések (az Aktv. szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a Számlatulaj- donos (ügyfél) illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továb- biakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).
Az Aktv. értelmében az illetőségvizsgálat során az ügyfél köteles az adóügyi illetőségére vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezé- sére bocsátani. Az Aktv. szerinti Passzív Nem Pénzügyi Jogalany ügyfél kö- teles továbbá nyilatkozni az Aktv. alapján Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személyekről.
Amennyiben a nyilatkozat alapján a Számlatulajdonos (ügyfél) adózási szempontból tagállamban vagy az Aktv. szerinti más államban rendelkezik illetőséggel, a biztosító a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli. Az Aktv. értelmében a biztosító az illetőségvizsgálat keretében megszer- zett, az Aktv. alapján jelentendő adatokról évente, az adóévet követő év jú- nius 30-ig köteles tájékoztatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), amely az automatikus információcsere keretében közli az Európai Unió tagállama vagy más állami hatáskörrel rendelkező hatóságával az Aktv-ben megha- tározott adatokat.
Az Aktv. szerinti, NAV felé fennálló adatszolgáltatás teljesítése esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a Számlatulajdonost (ügyfelet) az adat- szolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetsé- ges, elektronikus úton – tájékoztatja.
18.11. Tájékoztató a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló beszámoló közzétételéről
A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése alapján köteles évente jelentést köz- zétenni fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről. A jelentéssel össze- függő részletszabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése szerinti, a fizetőképességéről és a pénzügyi hely- zetéről szóló jelentését a honlapján közzéteszi.
19.§ Adósságrendezési eljárás
19.1. A biztosítotti jogviszony felfüggesztése
Amennyiben a biztosított adósságrendezési eljárást kezdeményez, a biztosítotti jogviszonya felfüggesztésre kerül. A biztosítotti jogviszony felfüggesztésének ideje alatt a biztosítási díjfizetési kötelezettség is szünetel. A felfüggesztés hatálya visszamenőlegesen az a nap, amikor a biztosított az adósságrendezési eljárás kapcsán szándékát az OTP Bank Nyrt-nek bejelen- tette vagy az az OTP Bank Nyrt. tudomására jutott. A felfüggesztés idejére a biztosító nem áll kockázatban, amennyiben a biztosítási esemény az adós- ságrendezés időtartama alatt következett be, a biztosító nem teljesít szolgál- tatást. Amennyiben a hitelszerződéshez kapcsolódó biztosítás alapján mind a főadós, mind az adóstárs biztosított és a biztosító kockázatviselése vagy csak a főadósra, vagy csak az adóstársra vonatkozóan került felfüggesztésre, akkor a felfüggesztés által nem érintett biztosított továbbra is biztosítva marad.
19.2. Megállapodás az adósságrendezési eljárás keretében
Az egyezség megkötése keretében a szerződő írásban nyilatkoztatja a biz- tosítottat, hogy fenn kívánja-e tartani a biztosítotti jogviszonyt. Amennyi- ben a biztosított az adósságrendezési eljárás keretében úgy nyilatkozik, hogy fenn kívánja tartani biztosítotti jogviszonyát, annak kezdete az adós- ságrendezési megállapodás hatályba lépését követő nap, a biztosítotti jog- viszony tartalmát a csatlakozáskor megismert és elfogadott feltételek ha- tározzák meg. Amennyiben a biztosított az adósságrendezési eljárás kere- tében úgy nyilatkozik, hogy nem kívánja biztosítotti jogviszonyát fenntar- tani, akkor a biztosítás az adósságrendezési megállapodás hatályba lépését követő nappal megszűnik.
20.§ Egyéb rendelkezések
20.1. A biztosító a hozzá eljuttatott adatokat, bejelentéseket és jognyi- latkozatokat csak akkor köteles hatályosnak tekinteni, ha azokat a jelen feltételek részét képező Tudnivalókban feltüntetett elérhetőségeken sze- mélyesen, írásban vagy a elektronikus úton, illetve telefonszámon kö- zölték.
20.2. A csoportos biztosítási szerződéssel kapcsolatos, a szerződőhöz kül- dendő jognyilatkozatokat (pl. nyugdíjba vonulás bejelentése, felmondás) az alábbi címre kell küldeni:
OTP Bank Nyrt. Lakossági Ingatlan Hitelek Back Office Központ 1475 Budapest, Pf. 347
20.3. A biztosításból eredő igények a biztosítási esemény bekövet- keztétől számított 2 év elteltével elévülnek.
20.4. Az OTP Bank Nyrt. a biztosítottak biztosítási szerződéshez tör- ténő csatlakozásával összefüggésben a Groupama Biztosító Zrt.-től közvetlen díjazásban részesül.
20.5. Az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései és a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.
21.§ Lényeges eltérés a korábban alkalmazott feltételektől
21.1. A biztosító által a jelen feltételek hatálydátumát megelőzően alkal- mazott GB635 jelű Törlesztési biztosítás (csoportos hitelfedezeti biztosítás) feltételei és a jelen feltételek több rendelkezése eltér egymástól a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (hatályba lépés: 2014. március 15.) új rendelkezéseire tekintettel.
21.2. Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által 2016. július 1-jét követően alkalmazott feltételektől a jelen fel- tételek eltérnek, mert a biztosító a jelen feltételeket a 2016. július 1-jétől alkalmazott feltételekhez képest az alábbiakban módosította:
– a jelen feltételek 15.§-ában (A biztosítási esemény bejelentése, a biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges iratok) pontosításra került a kárbejelentési határidő akadályoztatás esetén;
– a jelen feltételek 20.§-a (Egyéb rendelkezések) kiegészült a bizto- sítási szerződéssel összefüggésben a közreműködő részére nyújtott javadalmazás jellegével.
21.3. Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésére, a bizto- sító szolgáltatása korlátozására és kizárására vonatkozó rendelkezé- seket a jelen feltételek figyelemfelhívásra alkalmas módon, félkövér betű- típussal tartalmazzák.
KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK ÉLETBIZTOSÍTÁSI KOCKÁZAT
A biztosító a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött csopor- tos biztosítási szerződés értelmében, díj ellenében arra vállal kötelezettsé- get, hogy az 1.§-ban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a 2.§-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja.
Jelen különös feltételekben foglaltak az általános biztosítási feltételekkel együtt érvényesek.
Jelen különös feltételek az „A” biztosítási csomagra vonatkoznak.
1.§ A biztosítási esemény
Jelen feltételek szempontjából biztosítási esemény a biztosítottnak a kocká- zatviselés tartamán belül bármely – ki nem zárt – okból bekövetkezett halála.
2.§ A biztosító szolgáltatása
A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a jelen feltételek, valamint az általános biztosítási feltételek 14.§-ában meghatározott feltételek szerint megtéríti a kedvezményezett részére a biztosítottnak a biztosítási esemény időpontjában (a halál bekövetkezésének napja) fennálló hiteltartozását.
3.§ A biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges dokumentumok
A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az általános biz- tosítási feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentumokat kéri:
x. xxxxxxx anyakönyvi kivonat és a halott-vizsgálati bizonyítvány másolata;
b. boncolási jegyzőkönyv (ha készült) másolata.
4.§ Maradékjogok, kötvénykölcsön
Az életbiztosításhoz maradékjogok nem tartoznak, tehát az nem visszavásárolható és a díjmentes leszállítás sem alkalmazható. Az életbiztosításra kötvénykölcsön nem nyújtható.
KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK BALESETI HALÁL KOCKÁZAT
A biztosító a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött csopor- tos biztosítási szerződés értelmében, díj ellenében arra vállal kötelezettsé- get, hogy az 1.§-ban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a 2.§-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja.
Jelen különös feltételekben foglaltak az általános biztosítási feltételekkel együtt érvényesek.
Jelen kockázatviselés kizárólag abban az esetben alkalmazandó, ha a biztosítottra a „C” (baleseti) biztosítási csomag vonatkozik.
1.§ A biztosítási esemény
E feltételek szempontjából biztosítási esemény a biztosítottnak (a kocká- zatviselés időszakán belül bekövetkezett) baleset miatti, a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett halála.
2.§ A biztosító szolgáltatása
A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a jelen feltételek, valamint az általános biztosítási feltételek 14.§-ában meghatározott feltételek szerint megtéríti a kedvezményezett részére a biztosítottnak a biztosítási esemény időpontjában (a halál bekövetkezésének napja) fennálló hiteltartozását.
3.§ A biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges dokumentumok
A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az általános biz- tosítási feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentumokat kéri:
x. xxxxxxx anyakönyvi kivonat és a halott-vizsgálati bizonyítvány másolata;
b. boncolási jegyzőkönyv (ha készült) másolata.
4.§ Fogalom meghatározások
Jelen feltételek szempontjából balesetnek minősül – az Általános Feltételek 17.§ (5). pontjában felsoroltak kivételével – a biztosított akaratán kívül, hir- telen fellépő olyan külső behatás, amely a kockázatviselés tartama alatt, de legkésőbb a balesetet követő egy éven belül bármely egyéb októl függet- lenül a biztosított halálát okozza.
KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK
1-30% KÖZÖTTI EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT
A biztosító a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött csoportos biztosítási szerződés értelmében, az ugyanott meghatározott díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy az 1.§-ban meghatározott biztosítási ese- mény bekövetkezése esetén a 2.§-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja.
Jelen különös feltételekben foglaltak az általános biztosítási feltételekkel együtt érvényesek.
1.§ A biztosítási esemény
1.1. E feltételek szempontjából biztosítási esemény a biztosítottnak
a. az „A” biztosítási csomag esetében a kockázatviselés időszakán belül bekövetkezett balesetéből vagy betegségéből eredő;
b. a „C” biztosítási csomag esetében a kockázatviselés időszakán belül be- következett balesetéből eredő
egészségi állapot csökkenése, melynek következtében a biztosított 1-30%
közötti egészségi állapotát állapítja meg jogerős határozatában a magyar rehabilitációs szakértői szerv és ezért a biztosított rokkantsági ellátásban ré- szesül.
1.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja az a nap, amelyen a rehabilitációs szakértői szerv az 1-30% közötti egészségi állapotot meg- állapító jogerős határozatát meghozta.
1.3. E különös biztosítási feltételek szerint kizárólag a kockázatviselés tar- tama alatt, a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül bekövet- kezett baleset vagy betegség következményei minősülnek biztosítási ese- ménynek.
2.§ A biztosító szolgáltatása
A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a jelen feltételek, valamint az általános biztosítási feltételek 14.§-ában meghatározott feltételek szerint megtéríti a kedvezményezett részére a biztosítottnak a biztosítási esemény időpontjában (a halál bekövetkezésének napja) fennálló hiteltartozását.
3.§ A biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges dokumentumok
A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az általános biz- tosítási feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentumokat kéri:
a. a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal komplex minősítését igazo- ló, az egészségi állapot mértékét megállapító jogerős határozatot;
b. az egészségi állapot mértékének megállapítására jogosult szerv által rendszeresített nyomtatványok, jogerős határozatok és egyéb orvosi in- dokolások dokumentációinak hiteles másolatait.
4.§ Kizárások
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az egészségkárosodás megállapítására vonatkozó kérelem Nemzeti Rehabilitációs és Szoci- ális Hivatalhoz történő benyújtása után felvett hitelekre.
5.§ Fogalom meghatározások
Jelen feltételek szempontjából balesetnek minősül – az Általános Feltételek 17.§ (5). pontjában felsoroltak kivételével – az a biztosított akaratától füg-
getlenül hirtelen fellépő olyan külső behatás, amely a kockázatviselés tar- tama alatt, de legkésőbb a balesetet követő egy éven belül bármely egyéb októl függetlenül a biztosított egészségi állapot csökkenését idézi elő.
KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK KERESŐKÉPTELENSÉGI KOCKÁZAT
A biztosító a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött csopor- tos biztosítási szerződés értelmében, díj ellenében arra vállal kötelezettsé- get, hogy az 1.§-ban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a 2.§-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja.
Jelen különös feltételekben foglaltak az általános biztosítási feltételekkel együtt érvényesek.
1.§ A biztosítási esemény
1.1. E feltételek szempontjából biztosítási esemény
a. az „A” és „B” biztosítási csomag esetében a biztosítottnak a kocká- zatviselés időszakán belül bekövetkezett balesetéből vagy betegségéből eredő;
b. a „C” biztosítási csomag esetében a biztosítottnak a kockázatviselés időszakán belül bekövetkezett balesetéből eredő,
30 napot meghaladó folyamatos betegállománya (továbbiakban: kereső-
képtelenség).
1.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a keresőképtelen- ség 31. napja.
1.3. E különös biztosítási feltételek szerint kizárólag a kockázatviselés tar- tama alatt, a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül bekövet- kezett baleset vagy betegség következményei minősülnek biztosítási ese- ménynek.
2.§ A biztosító szolgáltatása
2.1. A biztosító az általános biztosítási feltételek 14.§-ában meghatározott feltételek szerint megfizeti a kedvezményezett részére a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját követően esedékes hiteltörlesztő részleteket (meghatározását ld. az általános biztosítási feltételek 14.1.4.a. pontjában).
2.2. A biztosító térítési kötelezettsége addig az időpontig áll fenn, amelyik az alább felsorolt időpontok közül a leghamarabb bekövetkezik:
a. a keresőképtelenség megszűnéséig vagy
b. a kockázatviselés megszűnésének időpontjáig (ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a biztosító kockázatviselése a díj- nemfizetés miatt szűnt meg, de a biztosítási esemény még a kockázat- viselés díjnemfizetés miatti megszűnését megelőzően következett be);
c. de legfeljebb 12 egymást követő hónapig.
2.3. Ha a biztosított a biztosítási szolgáltatás megszűnését követő 30 napon belül a korábbi biztosítási eseményt kiváltó ok vagy annak követ- kezménye miatt újból keresőképtelenné válik, akkor az ilyen keresőkép- telenséget a biztosító az előző biztosítási esemény folytatásaként tekinti és az újbóli keresőképtelenség bekövetkezése után azonnal szolgáltat, feltéve, hogy az addig nyújtott szolgáltatás nem érte el a biztosító kár- eseményenkénti szolgáltatásának felső határát. 30 napon belül más okból keletkező vagy a biztosítási szolgáltatás megszűnése után több mint 30 nappal bekövetkező keresőképtelenséget a biztosító új biztosítá- si eseménynek tekint.
3.§ A biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges dokumentumok
3.1. A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentumot kéri: az „Orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről” elnevezésű nyomtatvány hiteles másolatát.
3.2. Az igazolást a biztosítottnak havonta kell megküldeni a biztosító ré- szére. Az adott hónapra vonatkozó igazolást abban a hónapban, de legké- sőbb az azt követő hónap 5-ig kell eljuttatni, amelyben a biztosított kere- sőképtelen volt.
3.3. Ha a biztosított a 3.2. pont szerintieket nem igazolja, a biztosító köte- lezettségét teljesítettnek és a szolgáltatást befejezettnek tekinti. A biztosí- tó visszamenőleges hatállyal teljesíti a szolgáltatást abban az esetben, ha a biztosított pótolja az igazolást. A késedelem miatt felmerült kamatot, egyéb költséget a biztosító nem fizet.
4.§ Kizárások
A biztosító kockázatviselése – az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túl – nem terjed ki:
a. aszténiával, depresszióval és más mentális rendellenességekkel kapcsolatos keresőképtelenségre;
b. pszichiátriai vagy pszichológiai kezeléssel kapcsolatos keresőkép- telenségre;
c. detoxikálóval, alvásterápiával kapcsolatos keresőképtelenségre;
d. geriátriai vagy gerontológiai kezeléssel kapcsolatos keresőképte- lenségre;
e. rehabilitációval, utógondozással kapcsolatos keresőképtelen- ségre;
f. gyógypedagógiával, logopédiával kapcsolatos keresőképtelen- ségre;
g. gyógytornával, fizio- és fizikoterápiával, masszázzsal, fürdőkúrá- val, fogyókúrával kapcsolatos keresőképtelenségre;
x. xxxxxxxxx nem indokolt, a biztosított által kezdeményezett be- avatkozásokkal (például kozmetikai, plasztikai beavatkozások) kapcsolatos keresőképtelenségre;
i. gyermekápolási táppénzre;
x. hadkötelesként fegyveres katonai, illetve polgári szolgálatot tel- jesítő biztosított keresőképtelenségére;
k. olyan keresőképtelenségre, amely alatt a biztosított jövedelem- szerző tevékenységet folytat;
l. olyan keresőképtelenségre, amely nem a biztosított egészségi ál- lapota miatt következett be;
m. a keresőképtelenség időtartama alatt felvett hitelekre;
n. a hitelszerződés felmondása után bekövetkező keresőképtelen- ségre.
5.§ Fogalom meghatározások
5.1. Jelen feltételek szempontjából balesetnek minősül – az Általános Fel- tételek 17.§ (5). pontjában felsoroltak kivételével – az a biztosított akara- tától függetlenül hirtelen fellépő olyan külső behatás, amely a kockázatvi- selés tartama alatt, de legkésőbb a balesetet követő egy éven belül bár- mely egyéb októl függetlenül a biztosított időleges keresőképtelenségét idézi elő.
5.2. Jelen feltétel szempontjából kórháznak minősül a magyar tisztiorvosi és szakmai felügyelet által elismert, engedélyezett fekvőbeteg ellátást nyúj- tó intézmény, amely állandó orvosi irányítás, felügyelet alatt áll.
5.3. Jelen feltétel szempontjából keresőképtelen az, aki
5.3.1. a „C” biztosítási csomag esetében balesete miatt munkáját nem tudja ellátni, és/vagy aki balesete miatt fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban részesül és a keresőképtelenség elbírálására és igazolására jogosult orvos vagy kórház által igazoltan, saját jogon keresőképtelen állományban van.
5.3.2. az „A” és a „B” biztosítási csomag esetében balesete, illetve beteg- sége miatt a munkáját nem tudja ellátni, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellá- tásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül, il- letve az a személy, akit közegészségügyi okokból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okokból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakör- ben) átmenetileg sem foglalkoztatható, és a keresőképtelenség elbírálásá-
ra és igazolására jogosult orvos vagy kórház által igazoltan, saját jogon ke- resőképtelen állományban van.
KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK MUNKANÉLKÜLISÉGI KOCKÁZAT
A biztosító a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött csopor- tos biztosítási szerződés értelmében, díj ellenében arra vállal kötelezettsé- get, hogy az 1.§-ban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a 2.§-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja.
Jelen különös feltételekben foglaltak az általános biztosítási feltételekkel együtt érvényesek.
1.§ A biztosítási esemény
1.1. E feltételek szempontjából biztosítási esemény a biztosítottnak a bizto- sító kockázatviselésének tartama alatt bekövetkezett 30 egymást követő napot meghaladó álláskeresőként (munkanélküliként) történő nyilvántartása.
1.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a biztosított állás- keresőként (munkanélküliként) nyilvántartott állapotának a 31. napja.
1.3. E különös biztosítási feltételek szerint kizárólag a biztosítottnak a koc- kázatviselés tartama alatt – a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül – bekövetkezett vétlen és önhibáján kívüli álláskeresővé (munkanél- külivé) válása minősül biztosítási eseménynek.
2.§ A biztosító szolgáltatása
2.1. A biztosító az általános biztosítási feltételek 14.§-ában meghatározott feltételek szerint megfizeti a kedvezményezett részére a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját követően esedékes hiteltörlesztő részleteket (meghatározását ld. az általános biztosítási feltételek 14.1.4.a. pontjában).
2.2. A biztosító térítési kötelezettsége addig az időpontig áll fenn, amelyik az alább felsorolt időpontok közül a leghamarabb bekövetkezik:
a. a biztosított álláskeresőkénti (munkanélkülikénti) nyilvántartása meg- szűnésének időpontjáig, vagy
b. a kockázatviselés megszűnésének időpontjáig (ez a rendelkezés nem alkalmazható abban az esetben, ha a biztosító kockázatviselése a díj- nemfizetés miatt szűnt meg, de a biztosítási esemény még a kockázat- viselés díjnemfizetés miatti megszűnését megelőzően következett be);
c. de legfeljebb 12 egymást követő hónapig.
2.3. Ha a biztosító szolgáltatási kötelezettsége 12 havi törlesztőrész- let kifizetése miatt szűnt meg, akkor a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége kizárólag abban az esetben nyílik újra meg, ha
a. az érintett biztosított a megszűnést követően ismételten a 7.2. pont szerinti munkaviszonyt létesített, majd azt követően ismé- telten munkanélkülivé vált és
b. a kockázatviselés említett okból történő megszűnése és az újbóli munkanélkülivé válás között 12 hónapos, díjfizetéssel fedezett időszak eltelt.
3.§ Várakozási idő
Álláskeresővé (munkanélkülivé) válás esetére a biztosító a kockázat- viselés kezdetétől számított 90 napos várakozási időt határoz meg. Ha a biztosított munkaviszonyát megszüntető írásbeli jognyilatkozat a vá- rakozási idő alatt kelt, vagy a munkaviszony a várakozási idő alatt szűnt meg, a biztosító az emiatt bekövetkezett álláskeresővé (munkanélkülivé) válás esetében sem a várakozási idő alatt, sem annak lejártát követő- en nem nyújt biztosítási szolgáltatást.
4.§ A munkanélküliségi szolgáltatásra való jogosultság speciális feltételei
Olyan biztosítottak esetében, akik a csatlakozáskor nem rendelkez- tek legalább 6 hónapos folyamatos, a 7.2. pont szerinti munkavi-
szonnyal, a biztosító csak abban az esetben nyújt szolgáltatást, ha a biztosított a munkanélkülivé válását megelőzően legalább 6 hó- napig folyamatosan a 7.2. pont szerinti munkaviszonnyal rendelke- zett és annak alapján tényleges munkavégzés folyt.
5.§ A biztosító teljesítése, teljesítéshez szükséges iratok
5.1. A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az általá- nos biztosítási feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentumo- kat kéri, illetve kérheti:
5.1.1. a munkáltató által kitöltött „Igazolólap az álláskeresési járadék meg- állapításához” elnevezésű nyomtatvány másolatát;
5.1.2. az Országos Egészségbiztosítási Pénztár – a biztosítási jogviszonyról és egészségbiztosítási ellátásokról szóló – igazolványának másolatát;
5.1.3. a munkáltató által kitöltött igazolás másolatát a munkaviszony meg- szüntetésről, megszűnéséről;
5.1.4. a megszűnt, megszüntetett munkaviszonyra vonatkozó munkaszer- ződés fénymásolatát;
5.1.5. a munkaviszonyt megszüntető írásbeli jognyilatkozat (felmondás vagy közös megegyezés, próbaidő alatti megszüntetés) másolatát;
5.1.6. amennyiben a munkáltató jogutód nélkül szűnt meg, a megszűnést igazoló nyilatkozat másolatát;
5.1.7. az álláskeresési járadék iránti kérelem vagy – ha van – annak megál- lapító esetleg elutasító határozatának másolatát, esetleg a megállapított já- radék vagy segély havi összegéről szóló szelvény fénymásolatát;
5.1.8. a munkaügyi központ vagy kirendeltség igazolását, hogy a biztosí- tott az adott hónapra vonatkozóan mely időponttól, mely időpontig re- gisztrált álláskereső;
5.2. A munkaügyi központ vagy kirendeltség igazolását a biztosítottnak ha- vonta kell megküldeni a biztosító részére. Az adott hónapra vonatkozó iga- zolást abban a hónapban, de legkésőbb az azt követő hónap 5-ig kell el- juttatni, amelyben a biztosított munkanélküli volt.
5.3. Ha a biztosított az 5.2. pont szerintieket nem igazolja, a biztosító kö- telezettségét teljesítettnek és a szolgáltatást befejezettnek tekinti. A bizto- sító visszamenőleges hatállyal teljesíti a szolgáltatást abban az esetben, ha a biztosított pótolja az igazolást. A késedelem miatt felmerült kamatot, egyéb költséget a biztosító nem fizet.
6.§ Kizárások
A biztosító kockázatviselése – az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túl – nem terjed ki:
a. a határozott tartamú munkaviszonyra, valamint a munkaerő-köl- csönzés keretén belül létesített munkaviszonyra;
b. olyan biztosítottra, aki az álláskeresővé válását megelőzően nem állt a 7.2. pont szerinti munkaviszonyban, vagy a 7.2. pont sze- rinti munkaviszonyban állt ugyan, de a munkaviszony megszűné- sét, illetve megszüntetését megelőző 6 hónap során a munka- végzése – a táppénz kivételével – szünetelt;
c. a munkaviszony megszüntetésre, ha a munkáltatói jogok gyakor- lója a biztosított vagy a biztosított hozzátartozója vagy a biztosí- tott az adott munkáltatónál többségi tulajdonnal vagy megha- tározó befolyással rendelkezik, vagy a biztosított a munkáltató üzletvitelét befolyásoló döntések meghozatalára jogosult vagy egyéb vállalati vezetési befolyással rendelkezik;
d. a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével megszűnt munkavi- szonyra, ha a munkáltatói jogok gyakorlója a biztosított vagy a biztosított hozzátartozója vagy a biztosított az adott munkálta- tónál többségi tulajdonnal vagy meghatározó befolyással rendel- kezik, vagy a biztosított a munkáltató üzletvitelét befolyásoló döntések meghozatalára jogosult vagy egyéb vállalati vezetési befolyással rendelkezik;
e. a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére, kivéve, ha az erről szóló megállapodásban kifejezetten megemlí- tésre kerül, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére az alábbi okok valamelyike miatt került sor:
– a munkáltatónál történt átszervezés, alkalmazotti létszámcsök- kentés;
– a munkáltató jogutód nélküli megszűnése;
– a munkavállaló tartós keresőképtelensége;
f. a munkaviszonynak a biztosított által kezdeményezett felmon- dás miatti megszüntetésére;
g. a munkaviszony próbaidő alatti megszüntetésére;
x. a munkaviszonynak a munkáltató által azonnali hatályú felmon- dással történő megszüntetésére, illetve ha a munkáltató a bizto- sított magatartása miatt felmondással élt;
i. a munkáltató általi felmondásra öregség nyugdíjazás, rokkant- sági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság megállapítása miatt;
x. a biztosított munkaviszonyának megszüntetésére, ha azt a mun- káltató a biztosítás kezdete előtt már írásban közölte vagy beje- lentette;
x. a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével megszűnt munkavi- szonyra, ha azt a munkáltató a biztosítás kezdete előtt már írás- ban közölte vagy bejelentette;
x. a felmondó levél kézhezvételének napját követően felvett hite- lekre;
m. arra a munkanélküliségre, amely a kockázatviselés kezdetekor már fennállt.
A biztosító a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetés fenti e. pontban felsoroltak szerinti körülményre vonatkozó, de utólag (a közös megegyezést követően) kiállított igazolást nem fogad el.
7.§ Fogalom meghatározások
7.1. Álláskereső (munkanélküli) az, akit a munkaügyi központ/kirendelt-
ség a vonatkozó jogszabályok alapján álláskeresőként (munkanélküliként) nyilvántart.
7.2. Munkaviszony: legalább 30 órás, határozatlan tartamú, a Munka Tör- vénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Mt.”) hatálya alá tartozó munka- viszony, továbbá a magyar jog hatálya alá tartozó közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, illetőleg ügyészségi szol- gálati viszony, fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses ál- lományú tagjainak szolgálati viszonya.
7.3. Havi hiteltörlesztő részlet: a kockázatviseléssel fedezett hitelszerző- dés(ek) keretében a biztosított által felvett hitel visszafizetésére irányuló rendszeres – a szerződő által kimutatott – havi törlesztés, amely tartalmaz- za a tőke, a kamat, kamatjellegű jutalék és egyéb kezelési költségek rész- leteit, valamint a törlesztési biztosítás biztosítottra áthárított havi díját, füg- getlenül attól, hogy utóbbi a hitelszerződés szerint a havi törlesztőrészlet részét képezi-e. Deviza alapú hitelek esetén a havi törlesztőrészlet az ese- dékes deviza törlesztőrészletnek a szerződő által az esedékességet megelő- ző munkanap végén alkalmazott adott jelzálog kölcsönszerződésre vonat- kozó devizaárfolyamon forintra átszámított értéke, valamint a törlesztési biztosításnak a biztosítottra áthárított havi díja, függetlenül attól, hogy utóbbi a hitelszerződés szerint a havi törlesztőrészlet részét képezi-e.
7.4. Hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyenságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
7.5. Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örök- be fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mosto- ha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.