ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
MECSEK HITEL- ÉS PÉNZÜGYI ZRT.
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
Fogyasztónak minősülő természetes személy ügyfelekkel kötendő Kölcsönszerződésekhez
1. Általános rendelkezések:
1.1. Az Általános Szerződési Feltételek hatálya, közlése, elfogadása, módosítása:
A MECSEK Hitel- és Pénzügyi Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 7622 Pécs, Bajcsy-Zsilinszky
u. 9. I. em. 67.; cégjegyzékszáma: Cg. 02-10-060467) - a továbbiakban: „Zrt.” - a Magyar Nemzeti Bank 2013. december 9. napján kelt H-EN-I-479/2020. számú engedélye alapján jogosult hitel- és pénzkölcsön nyújtására és pénzügyi szolgáltatások végzésére, továbbá H-EN-I-566/2021. számú határozat számú engedélye alapján fogyasztónak minősülő természetes személyek számára hitel és pénzkölcsön nyújtására.
A jelen Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: „ÁSZF”) magában foglalja a Zrt. és az Ügyfél között létrejött Kölcsönszerződéshez kapcsolódó, annak elválaszthatatlan részét képező általános szerződési feltételeket. Az ÁSZF rendelkezései valamennyi Fogyasztónak nyújtott Kölcsön tekintetében szerződési feltételnek minősülnek, amelyeket az Ügyfél az adott Kölcsön igénybevételére vonatkozó szerződés aláírását megelőzően fogad el. Az ÁSZF rendelkezései jogilag kötelező erővel bírnak mind a Zrt.-re, mind az Ügyfélre nézve.
A jelen ÁSZF-ben, valamint a Zrt. és az Ügyfél között létrejött egyes Szerződésekben nem szabályozott kérdésekben a Zrt. Általános Üzletszabályzata (a továbbiakban: Üzletszabályzat), a vonatkozó hatályos Hirdetmény (a továbbiakban: Hirdetmény), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.), illetve az egyéb irányadó hatályos jogszabályok rendelkezéseit – különös tekintettel a fogyasztóvédelmi szabályokra – kell alkalmazni.
A Zrt. Ügyfele az Üzletszabályzatot és az ÁSZF-et a Zrt.-vel történő üzleti kapcsolatba lépésekor írásban a Szerződés aláírásával fogadja el, és a jelen ÁSZF a Szerződés Zrt. és Xxxxxx általi aláírásával lép hatályba. A Zrt. az Ügyfelei részére az ÁSZF-et minden esetben a Szerződés mellékleteként ingyenesen papír alapon átadja, továbbá az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben megtekintés céljából kifüggeszti, azt a meghirdetett üzleti órák alatt bárki megtekintheti és megismerheti, továbbá a Zrt. az internetes Honlapján is megjelenteti.
1.2. Fogalom meghatározások:
A jelen ÁSZF-ben és azon Kölcsönszerződésekben, amelyeknek a jelen ÁSZF a részét képezi, az alábbi fogalmak az itt meghatározott jelentéssel bírnak:
Adós: A Fogyasztónak minősülő természetes személy, akivel a Zrt. Kölcsönszerződést köt.
Adóstárs: A fogyasztónak minősülő természetes személy, aki az Adóssal együtt, egyetemleges kötelezettségvállalás mellett a Zrt.-vel kölcsönszerződést köt.
Annuitás: Olyan törlesztési mód, melynél az Adós a Futamidő alatt azonos összegű Törlesztő-részletet fizet, folyamatosan csökkenő ügyleti kamat, illetőleg kezelési költség tartalommal, és növekvő tőketartalommal.
ÁSZF: A jelen dokumentumban foglalt, a fogyasztónak nyújtott hitel-, illetve kölcsönügyletekre vonatkozó általános szerződési feltételek.
Zrt.: A MECSEK Hitel- és Pénzügyi Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 7622 Pécs, Bajcsy- Zsilinszky u. 9. I. em. 67.; cégjegyzékszáma: Cg. 02-10-060467);
"Banki" munkanap: Minden olyan naptári nap, melyen a Zrt. "bankműveletet" végez.
Biztosíték: Az Adós és/vagy Adóstárs, vagy harmadik személy (biztosítékot nyújtó) által az Adós kölcsön-, illetve hitelszerződésből eredő fizetési kötelezettségei teljesítésének biztosítására megkötött biztosítéki
szerződések alapján nyújtott, a szerződésben megjelölt, és a biztosíték jellegétől függően a szerződésben, külön biztosítéki szerződésben vagy más okiratban megállapított bármely biztosíték (ideértve különösen, de nem kizárólagosan a kezességet, az óvadékot és a zálogjogot).
Biztosítéki szerződés: A Biztosíték létrehozására irányuló szerződés, függetlenül attól, hogy azt a Zrt. az Adóssal, az Adóstárssal vagy más kötelezettel köti meg.
Biztosítéknyújtó: A hitelügylet biztosítékát nyújtó, a Zrt.-vel biztosítéki szerződést kötő készfizető kezest, zálogkötelezettet, valamint garantőrt jelenti.
BUBOR (Budapest Interbank Offered Rate): jelenti azt az éves kamatlábat (felfelé kerekítve a legközelebbi két tizedesjegyre), amely a Reuters monitor azon oldalán jelenik meg, amely a Budapesti Bankközi Pénzpiacon a Magyar Nemzeti Zrt. által közzétett BUBOR kamatlábat tünteti fel ("BUBOR oldal"). A Magyar Nemzeti Zrt. által közzétett BUBOR kamatláb azon kamatlábak számtani közepe (két tizedes pontosságig kerekítve), amelyet a releváns BUBOR-t fixáló bankok a Budapesti Bankközi Pénzpiacon az adott időszakra jegyeznek, feltéve, hogy legalább négy fixáló Zrt. közöl ilyen kihelyezési kamatlábat.
Díj(ak): a Zrt.-nek a Hitel/Kölcsön folyósításához, a Hitelkeret rendelkezésre tartásához, valamint az Adós általi Előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó költségei, melyeket a Szerződésben tételesen rögzített módon, a szerződéskötéssel, a Szerződés módosításával és megszüntetésével, valamint ügyviteli költségeivel összefüggésben köthet ki.
Devizabelföldi: Az a természetes személy, aki rendelkezik az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolvánnyal (személyi igazolvánnyal).
Devizakülföldi: Az a természetes személy, aki nem rendelkezik az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolvánnyal, és azzal nem is rendelkezhet.
Dologi kötelezett: Az a személy, aki a Kölcsön visszafizetésének Biztosítékaként a saját tulajdonában lévő vagyontárgyat (pl. ingatlan, ingó dolog, készpénz, bankbetét) ajánl fel. A Dologi kötelezett, amennyiben eltér a személyes Kötelezettnek minősülő Adóstól, nem fizetés esetén kizárólag a Fedezetként felajánlott vagyontárggyal felel az Adós tartozásáért.
Előtörlesztés: a Szerződés alapján fennálló tartozás teljesítési idő előtt történő teljes vagy részleges teljesítése.
Előtörlesztési díj: A Kölcsönszerződésben megállapított teljesítési határidő előtti részleges vagy teljes Előtörlesztés esetén, a Kölcsönszerződésben meghatározott feltételek szerint és a Hirdetményben meghatározott mértékben az Ügyfél által a Zrt.-nek megfizetendő díj.
Esedékesség/Törlesztési nap: Az Adós Kölcsönszerződés szerinti fizetési kötelezettségeire meghatározott teljesítési nap, ideértve a Törlesztő-részletek, kamatok, díjak, költségek megfizetésére előírt fizetési határnapot. Amennyiben az Esedékesség munkaszüneti napra esik, úgy az Esedékesség napja – eltérő megállapodás hiányában – az ezt követő első banki munkanap.
Eseti igazolások díja: Az Adós kérésére kiállított igazolásokhoz kapcsolódóan felszámításra kerülő díj, ide nem értve a Zrt. által az Adós részére díj-, költség- és egyéb fizetési-kötelezettség mentesen kiállítandó törlesztési táblázatot és egyéb kimutatásokat.
Értékbecslés: A hitel-, illetve kölcsönügylethez kapcsolódóan Biztosítékul felajánlott ingatlanra vagy ingó dologra vonatkozó olyan szakvélemény, amely az adott ingatlan vagy ingó dolog forgalmi értékét állapítja meg. A Zrt. az általa megjelölt értékbecslők értékelését fogadja el a Hitelbírálathoz.
Fedezet: Gyűjtőfogalom, mely magában foglalja mindazon Biztosítékokat (pl.: ingatlan, kezesség, óvadék stb.), melyből a Zrt. az Adós nem szerződésszerű teljesítése esetén kielégítést kereshet.
Fedezetcsere: Ha a hitel-, illetve kölcsönügylet biztosítékául szolgáló ingatlant/betétet/értékpapírt/ingóságot kivonják az ügyletből, és helyette másik, a Zrt. által meghatározott feltételeknek megfelelő ingatlant/betétet/értékpapírt/ ingóságot ajánlanak fel Fedezetként.
Fizetési számla: A fizetési műveletek teljesítésére szolgáló, pénzforgalmi szolgáltató által egy vagy több számlatulajdonos részére megnyitott számla.
Fizetési felszólítás díja: Alkalmanként és személyenként a felszólító levél megküldésével egyidejűleg a Hirdetményben meghatározott mértékben az Ügyfél által a Zrt.-nek megfizetendő díj.
Fogyasztó: Az önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
Fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény/Fhtv: 2009.évi CLXII. törvény a fogyasztónak nyújtott hitelről.
Folyósítás: A Zrt. azon tevékenysége, amelynek során a Kölcsön összegét a Kölcsönszerződésben rögzített feltételek szerint az Adós rendelkezésére bocsátja.
Folyósítás napja: az a nap, amely értéknapon a Kölcsön (rész) összegét a Zrt. az Adós rendelkezésére bocsátja az Ügyfél és a Zrt. között létrejött Szerződés rendelkezéseinek megfelelően.
Folyósítási jutalék: A Kölcsönszerződésben vagy a Hirdetményben a folyósított Kölcsön százalékában vagy konkrét összegben meghatározott mértékű díj, melynek megfizetése az első Folyósítással egyidejűleg esedékes.
Futamidő: A szerződésben rögzített, a hitel teljes visszafizetésére meghatározott időintervallum.
Futamidő kezdete: A szerződésben rögzített időtartam, amely alatt az Adósnak a kölcsönt és egyéb járulékait vissza kell fizetnie.
Helyszíni szemle díj: A készültségi fok növekedéséhez kapcsolódó folyósítások feltételeinek helyszíni ellenőrzése érdekében elvégzett helyszíni szemle díját jelenti.
Használatbavétel tudomásulvétele: a használatbavétel tudomásulvétele vagy a felépítés megtörténtének hatósági bizonyítvánnyal való tanúsítása.
Használatbavételi engedély: Lakhatási engedély. Építési hatóság által hozott határozat, mely azt tanúsítja, hogy a felépített építmény megfelel a helyi építési előírásoknak. Főszabály szerint az elkészült épület használatbavételéhez tudomásulvételi eljárást kell lefolytatni, csak speciális esetekben van ma már szükség a használatbavételi engedély bekérésére.
Hirdetmény: a Zrt. által a Zrt. ügyfélforgalom előtt nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett, és jogszabályban meghatározott módon közzétett tájékoztató, valamint az Ügyfél kérésére részére egyéb módon is hozzáférhetővé tett olyan tájékoztatás, amelyben a Zrt. az általa nyújtott szolgáltatások kamat, költség, díj, THM és egyéb feltételeiről, valamint e feltételek módosításáról ad tájékoztatást - ideértve a Kondíciós Lista kifejezést - és amely a szerződés részét képezi.
Hitelfelmondási értesítő díja: Személyenként a felmondási értesítő levél kiküldésével egyidejűleg a Hirdetményben meghatározott mértékben az Ügyfél által a Zrt.-nek megfizetendő díj.
Hitel elszámolási számla: A Zrt. által az Adós részére vezetett azon technikai jellegű nyilvántartás, amelyen a Zrt. Adós kötelezettségeit folyamatosan vezeti, kimutatja.
Hitelkamat: A Fogyasztó által igénybe vett kölcsönösszeg rögzített vagy változó százalékában, éves szinten meghatározott pénzösszeg. Hitelkamat alatt a Kölcsön után fizetendő Ügyleti kamat értendő.
Hitel teljes díja: A Zrt., mint hitelező által ismert minden olyan - a teljes hiteldíj mutató számításánál a külön jogszabály szerint figyelembe veendő - ellenszolgáltatás, amelyet a Fogyasztó a Kölcsönszerződés alapján megfizet.
Hitel elszámolási számla Zárlati Költség: A Zrt. által az Ügyfél részére a hitelügylet nyilvántartásához kapcsolódóan megnyitott technikai jellegű elszámolási számla után, a számlán nyilvántartott fennálló tőketartozás összege százalékában megállapításra kerülő, a Hirdetményben meghatározott mértékű költség, mely minden naptári év Hirdetményben megjelölt napján esedékes.
Hitelbiztosítéki érték: valamely ingatlannak az óvatos becslés alapján meghatározott értéke. A hitelbiztosítéki érték megállapítása során a Zrt. által folyósított Kölcsönök hosszú lejáratából származó sajátos kockázatokat, valamint az ingatlannak csak azon tulajdonságait és hozamait veszik figyelembe, amelyek várhatóan a jövőben annak bármely tulajdonosát megilletik. A Hitelbiztosítéki érték a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló jogszabályban meghatározott szabályoknak megfelelően kerül megállapításra.
Hpt.: A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény.
Jelzálogjog: A Zrt. által alkalmazott olyan biztosíték, amely lehetővé teszi a Zrt. számára, hogy a Kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségek nem teljesítése esetén a jelzálogjoggal terhelt dologból keressen kielégítést. Az elzálogosított ingatlan vagy ingó dolog a tulajdonos (jelzálogjog kötelezett) birtokában marad, a jelzálogjog fennállása alatt azt rendeltetésszerűen használhatja, de gondoskodni köteles az ingatlan/ingóság értékének megőrzéséről.
Jelzáloghitel/jelzálogkölcsön: A Fogyasztó részére ingatlanon alapított jelzálogjog - ideértve a különvált Zálogjogként alapított jelzálogjogot is - Fedezete mellett nyújtott Kölcsön (jelzálogkölcsön), illetve a Kölcsön folyósítására és felhasználására irányuló, előre meghatározott feltételekhez kötött kétoldalú kötelezettségvállalás (Jelzáloghitel és Hitel).
Kamat: A hitel/kölcsön „ára”, amelyet az adós köteles megfizetni a hitel/kölcsön nyújtónak, az igénybe vett kölcsön használatáért. A hitel/kölcsönösszeg százalékában kerül meghatározásra, általában éves kamatláb
formájában. Típusai:
- Fix: A kamatláb mértéke a hitel futamideje alatt nem változik.
- Változó: A kamatláb mértéke a hitel futamideje alatt kamatperiódusonként változik, a szerződésben meghatározott módon. A kamatláb jellemzően valamilyen külső, a Zrt.-től független referenciakamathoz kötött. Az adós által fizetendő kamat általában két részből áll: a referenciakamatból és a hitelező által meghatározott kamatfelárból (pl. 3 havi Bubor + 3,75%). A kamatfelárat a Zrt. a futamidő alatt nem változtatja.
- Kamat peridódus: Az ügyleti kamat változásának gyakoriságát mutatja. Az az időszak, amelyen belül a felvett hitel kamatlába nem változik. A Zrt. csak a kamatperiódus fordulónapján változtathatja meg a hitel kamatát. Az első kamatperiódus általában a folyósítás napján kezdődik és a kamatperiódus utolsó elszámolási napjáig tart. Az első és az utolsó kamatperiódus tört periódus is lehet.
Kamatfelár: Referencia-kamatláb alkalmazása esetén a referencia-kamatlábon felül - az ügyleti kamat részeként
- fizetendő kamat, az ügyleti kamat és a referenciakamat különbségeként meghatározott kamatrész.
Kamatfelár-periódus: A Zrt. nem alkalmazza.
Kamatfelár változtatási mutató: A Zrt. nem alkalmazza.
Kamatperiódus/Kamatfelár-periódus fordulónapja: A Zrt. nem alkalmazza.
Kamatváltoztatási mutató: a hitelezés refinanszírozási költségeihez és a Hitel nyújtásához kapcsolódó, az üzleti kockázat körén kívül álló, a hitelezők által nem befolyásolható, tőlük független, valamint általuk el nem hárítható objektív körülményekben bekövetkező változást objektív módon kifejező, a kamatmódosítás számításának alapjául szolgáló és a nyilvánosság számára a Magyar Nemzeti Bank és a Zrt. honlapján is hozzáférhető viszonyszám, mely a nem Referencia-kamatozású ügyletek esetén alkalmazandó.
Kamatfizetési nap: Eltérő megállapodás hiányában minden naptári hónap/negyedév utolsó napját jelenti. Amennyiben bármely Kamatfizetési nap nem banki munkanapra esik, akkor a Kamatfizetési napnak az ezt követő banki munkanap minősül.
Kamatforduló: A következő Kamatperiódusra érvényes kamat rögzítésének napját jelenti, amely - eltérő megállapodás hiányában - minden naptári negyedév utolsó napja.
Kamattámogatás: Olyan támogatási forma, melyet az állam a lakáskölcsönök kamatainak megfizetéséhez nyújt, így az Adósnak csak a támogatással csökkentett Ügyleti kamatokat kell megfizetni.
Kezelési költség: Az ügylettel járó adminisztrációért a Zrt. által felszámított költség, mely a Tőketartozás százalékában vagy konkrét összegben kerül meghatározásra, a Kölcsönszerződésben foglaltak szerint. Ha a felek másként nem állapodnak meg, mértékére az adott ügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó.
Késedelmi kamat: A Kölcsönszerződésben, illetve - a Kölcsönszerződés vonatkozó rendelkezése hiányában - a Hirdetményben meghatározott mértékű olyan kamat, melyet az Ügyfél az általa az Esedékességkor a Zrt.-nek meg nem fizetett összeg után köteles a késedelem idejére fizetni.
Készfizető kezes: A Biztosíték nyújtásának az a módja, amikor egy harmadik személy (kezes) kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben az Adós nem teljesíti a Kölcsönszerződésből eredő valamely fizetési kötelezettségét, maga fog helyette teljesíteni. Ha a kezes sortartási kifogásra nem jogosult, készfizető kezesnek tekintendő. 18. életévét betöltött, Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező, természetes cselekvőképes személy, aki a Szerződés személyi biztosítékát nyújtja, és aki teljes vagyonával felel a Szerződésben vállalt kötelezettségért az Adóssal egyetemlegesen.
Kölcsön: A Kölcsönszerződésben meghatározott, a Zrt. által az Adósnak visszafizetési kötelezettség mellett nyújtott pénzösszeg.
Kölcsön lejárata: A Kölcsön lejárata az a nap, ameddig az Adós a Zrt-vel szembeni teljes tartozását a Zrt.-nek a Kölcsönszerződésben meghatározott módon köteles megfizetni.
Kölcsönszerződés: A Zrt. és az ügyfele (Adós) közötti olyan írásbeli megállapodás, melyben a Zrt. arra vállal kötelezettséget, hogy - a Kölcsönszerződésben meghatározott feltételek megléte esetén - meghatározott összegű Kölcsönt nyújt az Adós részére, az Adós pedig köteles a Kölcsön összegét a megállapodás szerint visszafizetni, továbbá a Kölcsön járulékait megfizetni.
Kötelezett: Az Adós, az Adóstárs és a Biztosítékot nyújtó harmadik személyek összefoglaló elnevezése.
Közjegyzői okirat: a közjegyző által a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben előírt alakszerűségek megtartásával elkészített okirat, amely lehet egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat, vagy a Xxxxx által közjegyző előtt kötött szerződés.
Közokirat: olyan okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül
megszabott alakban állít ki, és mely okirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, az abban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját.
KSH: Központi Statisztikai Hivatal
Kiskorú: az a természetes személy, aki a 18. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha 16 éves elmúlt és házasságot kötött.
Költség(ek): a Zrt. által az Adós terhére a Díjakon és az Ügyleti kamaton kívül megállapított költség, amely a Szerződésben tételesen meghatározásra került, és amely költség a Szerződés megkötése, módosítása és az Adóssal való kapcsolattartás során közvetlenül az Adós érdekében, harmadik személy szolgáltatásával összefüggésben az Adósra áthárítható módon merült fel.
Központi hitelinformációs rendszer (KHR): Olyan zárt rendszerű adatbázis, amelynek célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az Adósok és a referenciaadat- szolgáltatók biztonságának érdekében.
MNB: Magyar Nemzeti Zrt. (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0., Tel.: (x00 0) 000-0000, Fax: (x00 0) 000-0000, E-mail: xxxx@xxx.xx
Levélcím: Magyar Nemzeti Zrt., 1850 Budapest, Ügyfélszolgálat: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39. Ügyfélszolgálati tel.: (+36 80) 203-776 Pénzügyi fogyasztóvédelem e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx)
Magatartási kódex: A piaci önszabályozás keretében 2009-ben létrehozott, majd 2015. február 1. napjától kezdődő hatállyal aktualizált megállapodás és szabály együttes, amely a lakosság részére nyújtott hitelezési tevékenység körében alkalmazandó és követendő magatartási szabályokat határozza meg azon pénzügyi szervezetek számára, amelyek a kódexet aláírják és magukra nézve kötelezőnek ismerik el.
Óvadék: a Kölcsön/Hitel biztosítékául óvadéki szerződés keretében elhelyezett pénz (függetlenül annak devizanemétől), bankszámla/fizetési számla követelés, értékpapír, egyéb, törvényben megállapított pénzeszköz, melyből a Zrt.-t közvetlen – bírósági eljárás nélküli – kielégítési jog illeti.
Prolongáció: Olyan kétoldalú szerződésmódosítás, amelynek során - az Adós kérelmére - a Kölcsönszerződésben rögzített Esedékesség időpontja későbbi időpontra módosul. Prolongációnak tekintendő az eredeti futamidőn belüli átütemezés, illetve a végső lejárat időpontjának későbbi időpontra való megváltoztatása is.
Önerő: A Zrt.-vel finanszíroztatni kívánt hitelcél megvalósulásához az Adós által saját forrásból fizetendő pénzösszeg.
Referencia-kamatláb: Bárki által megismerhető, a Zrt.-től független piaci szereplő(k) által jegyzett és a Magyar Nemzeti Zrt. (MNB) által honlapján közzétett olyan kamatláb, amely piaci hatások függvényében változó. Amennyiben a Zrt. bármely terméke tekintetében Referencia kamatlábat alkalmaz, az kizárólag az MNB által meghatározott referencia értékek valamelyike lehet, mely a Kamatfelárral együtt képezi az Adós által fizetendő Ügyleti kamat mértékét. A Kamatfelár-perióduson belül a Referencia- kamatláb mértékére a Hitelezőnek nincs ráhatása, az a piaci hatások függvényében a Referencia kamatláb Futamidejének megfelelő időközönként változhat, így a változás nem minősül a Hitelező egyoldalú módosításának.
Rendelkezésre tartási időszak: A Szerződésben meghatározott időponttól a Hitel utolsó részletének folyósításáig, vagy Szerződésben rögzített időpontig tartó időszak, mely alatt a Kölcsön folyósítható/ lehívható.
Szerződés: az Ügyfél és a Zrt. által aláírt, az Ügyfél és a Zrt. között létrejött azon jogviszonyt megtestesítő dokumentum, amelynek elválaszthatatlan részét képezi az Üzletszabályzat, Általános Szerződési Feltételek és a Hirdetmény. Amennyiben a jelen ÁSZF „szerződést” említ, ott az adott kölcsönszerződés értendő.
Sortartó kezes: A kezességvállalás olyan formája, amikor a kezes mindaddig megtagadhatja a fizetési kötelezettség teljesítését, amíg a követelés az Adóstól és az olyan kezesektől, akik a kezest megelőzően, reá tekintet nélkül vállaltak kezességet, behajtható.
Tartós adathordozó: Olyan eszköz, amely lehetővé teszi az Ügyfél számára, a személyesen neki címzett/ őt illető adatoknak a jövőben is hozzáférhető módon és az adat céljának megfelelő ideig történő tárolását, valamint a tárolt adatok változatlan formában történő megjelenítését. Xxxxxx adathordozón való tájékoztatásnak minősül az Ügyfélnek küldött levél, CD, illetve minden egyéb, amiről a Felek ekként állapodnak meg (pl. e-mail, SMS, stb.). Ezen eszközöket a Felek – a Szerződésben rögzített ellenkező tartalmú megállapodásuk hiányában – az Fhtv. 8.§(2) bek. szerinti azonosított elektronikus útnak fogadják el.
Teljes hiteldíj mutató, „THM”: Az a belső megtérülési ráta, amely mellett a fogyasztó által teljesítendő kötelezettségek jelenértéke (törlesztés és díjak) éves százalékban kifejezve megegyezik a Zrt. által folyósított hitelösszeggel.
THM maximum: A Zrt. által a Fogyasztónak nyújtott Kölcsönök esetében a jogszabályban meghatározott módon
számított, a szerződéskötéskor megállapított THM mértéke nem haladhatja meg az adott hiteltermék típusra a jogszabály által előírt maximális nagyságot (THM plafont).
THM rendelet: A teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló mindenkori jogszabály.
Törlesztőrészlet: A kölcsönszerződésben meghatározott rendszerességgel és összegben az Ügyfél által a futamidő alatt fizetendő összeg, amely – eltérő szerződéses vagy jogszabályi rendelkezés hiányában – tartalmazza az esedékes tőketörlesztés, kamat és kezelési költség összegét.
Tőketartozás: Az első törlesztésig a folyósított Kölcsön összege, azt követően annak a megfizetett Törlesztő- részletek tőketartalmával csökkentett összege.
Tulajdoni lap: Az ingatlan-nyilvántartás alapján kiállított, az érintett ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, továbbá azok jogosultjait és a jogosultak adatait igazoló okirat.
Türelmi idő: a Futamidő azon időszaka, amely alatt az Ügyfélnek nincs tőketörlesztési kötelezettsége. Havonta az esedékességi napokon, csak a kamat, konstrukciótól függően egyéb havonta esedékes Költség, illetve Díj kerül megfizetésre.
Ügyfél: a Zrt. pénzügyi szolgáltatásait igénybe vevő természetes személy, aki/amely a Zrt. pénzügyi szolgáltatásait igénybe veszi vagy annak igénybevétele érdekében kérelemmel fordul a Zrt.-hez. Ügyfélnek minősül továbbá az Adóson/Adóstárson kívül az a személy is, aki/amely az Üzletszabályzatban megjelölt jogügylet teljesítésének biztosítékaként a Zrt.-nek fedezetet nyújt, így különösen a zálogkötelezettséget vállaló (továbbiakban: Zálogkötelezett), valamint készfizető kezességet vállaló (a továbbiakban: Készfizető kezes) személy.
Ügyleti év: a Szerződésben meghatározottak szerint a naptári év, vagy a Futamidő kezdő napjától – illetve további ügyleti év esetén az ezzel a nappal megegyező naptári naptól – számított egész év, ahol az egész év 365 nap, szökőév esetén 366 nap.
Ügyleti kamat: a ténylegesen igénybe vett és még vissza nem fizetett Kölcsön után, a Folyósítás napjától az Adós által a pénzhasználat díjaként fizetendő összeg, melynek első Kamatperiódusra érvényes éves százalékos mértékét (kamatláb) a Szerződés tartalmazza.
Az Ügyleti kamat:
▪ vagy valamely Referencia kamatból és Kamatfelárból álló érték, ahol a referencia értéke annak futamideje szerint folyamatosan változik, a Kamatfelár pedig állandó;
▪ vagy fix kamatozású.
Üzletszabályzat: Azon dokumentum, amely meghatározza a Zrt. és az Ügyfelek közötti jogviszony alapvető szabályait, és amelynek rendelkezéseit alkalmazni kell a Zrt. és valamennyi Ügyfél közötti minden olyan jogviszonyban, amelynek során a Zrt. valamely szolgáltatást nyújt az Ügyfélnek és/vagy az Ügyfél valamely szolgáltatást igénybe vesz a Zrt.-től.
Végtörlesztés: Az Adós Kölcsönszerződés alapján fennálló valamennyi tartozásának egyösszegű Előtörlesztése.
Zálogjog: Olyan jogosultság, amelynek alapján a Zrt., mint zálogjogosult - amennyiben követelését az Adós a fizetési kötelezettség Esedékességekor nem egyenlíti ki - a követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést kereshet.
Zálogjogosult: Az a személy, akinek a követelését a Jelzálogjog biztosítja. Ingatlant terhelő jelzálogjoggal biztosított Kölcsönök esetén a Zrt. Zálogjogosult.
Zálogkötelezett: Az a természetes személy (kivételes esetben jogi személy), aki a Szerződés fedezeteként felajánlott ingatlan ingatlan-nyilvántartásban szereplő tulajdonosa, az ingatlanra alapított zálogszerződés mindenkori kötelezettje.
Zálogszerződés/jelzálogszerződés: Ingatlanfedezet mellett nyújtott Fogyasztónak nyújtott kölcsönök vonatkozásában a fedezetül szolgáló ingatlanon a Zrt., mint Zálogjogosult javára jelzálogjogot vagy önálló zálogjogot alapító szerződés.
2. A fogyasztónak nyújtott ügyletekhez kapcsolódó általános rendelkezések:
2.1. Általános szabályok:
A Szerződés megkötésére akkor kerülhet sor, ha a Zrt. az Adós hitelképességét, (meghatározott esetekben fizetőképességét) illetve hitelezhetőségét megfelelőnek ítéli.
Az Adós a Kölcsönért/Hitelért a Zrt. részére a Szerződésben meghatározott mértékű kamatot, jutalékot, költséget, illetve díjat fizet (ellenérték). Az Adós minden esetben jogosult a Kölcsönt részben vagy egészben előtörleszteni. A Zrt. a szolgáltatást – a Szerződésben meghatározott rendelkezésre tartási időn belül – csak akkor teljesíti (azaz a Kölcsönt akkor folyósítja), ha az Adós valamennyi folyósítási feltétel teljesítésén túl, a Zrt. által igényelt, a Szerződésben meghatározott valamennyi biztosítékra vonatkozó – meghatározott okirati formátumú
– Szerződés megkötésre került, és/vagy az adott biztosítékot a Zrt. rendelkezésére bocsátotta.
2.2. A Kölcsönkérelem benyújtása:
A Kölcsönkérelem benyújtása történhet a Zrt. ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében. A benyújtás módjától függetlenül a kérelem minden esetben írásban, az erre a célra rendszeresített Kölcsönkérelmi nyomtatvány kitöltésével, valamint a hitelbírálathoz szükséges, előírt dokumentumok, iratok teljes körű benyújtásával történik.
A jelzáloghitel ügyletek bírálatához szükséges a fedezetül szolgáló ingatlanok vonatkozásában az értékbecslés megrendelése, amelynek költsége az Adóst terheli.
Amennyiben az értékbecslés díját az Ügyfél megfizeti, az elkészült értékbecslés üzleti titkot nem tartalmazó részét az Ügyfél kérésére a Zrt. az Ügyfél rendelkezésére bocsátja.
2.3. A Kölcsönkérelem elbírálása:
A Zrt. a benyújtott hitelkérelmi dokumentáció, valamint jelzáloghitel ügyletek esetében a felajánlott fedezetek/biztosítékok vizsgálatával hitelbírálatot végez. A Zrt. az Adós hitelképességére vonatkozó vizsgálat szempontjait a prudens működésnek megfelelően maga határozza meg, és azokat időről időre módosíthatja, ha megítélése szerint a módosítás ésszerű és szükséges. A hitelképesség megítéléséhez a Zrt. elsősorban az Adós által szolgáltatott adatokat, információkat használja fel, de a Zrt. jogosult bármely egyéb, az elbíráláshoz általa szükségesnek tartott adatot, információt, okiratot kérni az Adóstól. A hitelkérelem érdemi elbírálásának az a feltétele, hogy az Adós a Zrt. által kért szükséges információkat, adatokat és okiratokat időben, pontosan, a valóságnak megfelelően, a Zrt. által igényelt formában megadja. A bírálat eredményéről az Xxxxx a Zrt. írásban értesíti.
A hitelkérelem elutasítása esetén a Zrt. nem kötelezett az elutasítási indok közlésére, kivéve, ha jogszabály kötelezően előírja. A Zrt. az általa ingatlanfedezet mellett nyújtható maximális hitelösszeg tekintetében a korlátokat a vonatkozó jogszabályok hatályos rendelkezései alapján határozza meg.
A Szerződés megkötését követően a Zrt. nem mondhatja fel a Szerződést azzal az indokkal, hogy a hitelképesség vizsgálata nem volt megfelelő vagy az Adós által közölt adatok hiányosak voltak. Ha a felek a Szerződés megkötését követően a hitel teljes összegének felemelésében állapodnak meg, a Szerződés módosítását megelőzően a Zrt. köteles az Adós hitelképességét díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen ismételten értékelni, kivéve, ha a Hitel adott összeggel történő megemelését a hitelképesség eredeti vizsgálatakor már figyelembe vették. Ha a Zrt. a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele alapján a Fogyasztóval nem kíván Szerződést kötni, a Fogyasztót a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevétele során történő adatátadás eredményéről és a hitelreferencia-szolgáltatás jellemzőiről haladéktalanul és díjmentesen tájékoztatja, kivéve, ha a tájékoztatási kötelezettség teljesítését törvény vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa kizárja.
2.4. A kölcsönügyletben szereplő személyek:
A Szerződésben az Adósok (Adós-Adóstárs) egyetemleges kötelezettségekkel, illetve jogosultsággal bírnak. Az Adós házastársa és élettársa a kötelezettségbe a Szerződésben adóstársként bevonásra kerül, kivéve, ha az Adós, illetve házastársa/élettársa ügyvéd által ellenjegyzett, vagy közjegyző által készített okirattal (vagyonjogi megállapodással) a jelzáloghitel ügyletek esetében, a fedezetet képező ingatlan(ok)ra vonatkozóan annak különvagyoni jellegét igazolják, és a házastárs/élettárs kijelenti, hogy a Hitel fedezetéül szolgáló ingatlan(ok)ra semmilyen formában és jogcímen igényt nem támaszt.
Amennyiben az Adós nem rendelkezik megfelelő mértékű jövedelemmel, lehetőség van további Adóstárs bevonására.
Az ügyletbe Adósként/Adóstársként kötelezően bevonandó a fedezetül felajánlott ingatlanra az öröklési
jog jogosultja, valamint amennyiben a tulajdonszerzés jogcíme tartás, vagy életjáradék, úgy ennek jogosultja. A jelzáloghitel ügyletek esetében a kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlanok ingatlan-nyilvántartásban szereplő
tulajdonosa(i) zálogkötelezettként kerülnek bevonásra a Szerződésbe. Amennyiben a Zálogkötelezett házastársa/élettársa az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjoggal nem rendelkezik, úgy elegendő, ha a Felek közös, vagy a Szerződésben részt nem vevő házastárs/élettárs közokiratba foglalt nyilatkozatával igazolja, hogy a fedezetül szolgáló ingatlan kizárólag a Zálogkötelezett különvagyonát képezi és az ingatlannal kapcsolatban semmilyen igénye nincs, vagy telekkönyvön kívüli tulajdonosa, és tudomásul veszi az ingatlan zálogjoggal terhelését. E nyilatkozat az Adós választása szerint a zálogszerződés záradékában (a Szerződés közokiratba foglalásakor) is megtehető, amennyiben az Adós ez irányú kérését a kölcsönkérelem befogadásakor a Zrt.-nek írásban jelzi.
2.5. A Kölcsön biztosítékai:
2.5.1. A biztosítékok köre:
2.5.1.1. Biztosítéknyújtási kötelezettség:
A Szerződés hatálya alatt a Zrt. bármikor – valamennyi követelése tekintetében – jogosult megfelelő biztosítékok nyújtását, vagy a már adott biztosítékok kiegészítését kérni az Adóstól olyan mértékben, amilyen mértékben az a követelései megtérülésének biztosításához szükséges, még akkor is, ha az Adós tartozásai feltételhez vagy időhöz kötöttek, illetve még nem esedékesek.
Az Adós részére a Zrt. csak abban az esetben vállal bármiféle pénzügyi szolgáltatási kötelezettséget, ha az Adós vagy a Zrt. által elfogadott harmadik személy megfelelő biztosítékot tud nyújtani.
2.5.1.2. A jelzálogjog:
A Zrt. Kölcsönt bármely magánszemély tulajdonában álló, Magyarország területén lévő, olyan önállóan forgalomképes ingatlan vagy önálló tulajdoni hányad (osztatlan közös tulajdon) fedezete mellett nyújt, mely hosszútávon értékálló.
A jelzálog tárgyát képező ingatlan értékbecslését a Zrt.-vel szerződésben álló értékbecslőtől fogadja el.
A fedezetül szolgáló ingatlan tekintetében a Zrt. zálogjogot alapít, és jogszabály által lehetővé tett esetekben elidegenítési- és terhelési tilalmat köt ki.
A Zrt. – a Szerződés módosítása mellett – lehetőséget biztosít az ingatlan-fedezet cseréjére, ha a felajánlott újabb
ingatlan megfelel a Zrt. által az ingatlannal szemben támasztott követelményeknek, továbbá biztosítja a Hitel megfelelő fedezettségét.
A fedezetekkel kapcsolatos módosítások engedélyezésének lehetőségéről a Zrt. minden esetben egyedileg dönt.
2.5.1.3. Vagyonbiztosítás:
Az Adós és/vagy Zálogkötelezett a biztosítékul lekötött ingatlanokat (kivéve: telekként, termőföldként értékelt ingatlanok) – amennyiben ilyen biztosítással még nem rendelkezik – köteles legalább a Zrt. által meghatározott kockázati körökre biztosítani, vagy meglévő biztosítását a Zrt. által előírtak szerint módosítani. A Zálogkötelezett jogosult a Zrt. által az ingatlan-fedezetre kötelezően előírt minimum kockázati körökön felüli további kockázati körökre, illetőleg más vagyontárgyra (pl.: ingóságok) biztosítást kötni.
A biztosítást kizárólag a Zálogkötelezett nevére és határozatlan időre lehet megkötni. A vagyonbiztosításnak legkésőbb a Kölcsön első folyósításának időpontjától a Kölcsön teljes visszafizetéséig fenn kell állnia. A biztosítási összeg tekintetében a Biztosító által elfogadott összeg a meghatározó, azonban a fedezetül való elfogadhatóság feltételéül a biztosítás kifejezetten a jelzálogjog tárgyára vonatkozó összege nem lehet kevesebb a Biztosító által elfogadott újraelőállítási költséget elérő biztosítási összegnél.
Amennyiben a vagyonbiztosítás a Futamidő alatt, fedezetcsere során a fedezetül szolgáló új ingatlanra/ingatlanokra vonatkozóan kerül megkötésére, a biztosítási összeggel szemben támasztott feltételrendszernek a Kölcsönből még fennálló tőketartozás vonatkozásában kell érvényesülnie. Az Adós és/vagy Zálogkötelezett köteles a Biztosítót értesíteni a biztosított ingatlan és/vagy egyéb vagyontárgyak elzálogosításáról, és köteles az értesítésben a Zrt. teljesítési utasítás adására korlátozásmentesen jogosult zálogjogosultként megjelölni a zálogtárgy helyébe lépő biztosítási összeg és a Biztosító valamennyi esetleges egyéb szolgáltatása tekintetében. Az értesítés tudomásulvételének tényét az Adós, és/vagy Zálogkötelezett a biztosítási kötvényre vezetett záradékkal köteles igazolni.
Az Adós és/vagy Zálogkötelezett a biztosítási összeget köteles a zálogtárgy helyreállítása érdekében felhasználni, illetve az Adós tartozásának csökkentésére fordítani, ha az Adós és/vagy Zálogkötelezett a
megsemmisült vagy elveszett, megrongálódott vagyontárgyakat nem pótolja. A biztosítási összeg ezt meghaladó része az Adóst és/vagy Zálogkötelezettet illeti meg.
Amennyiben a zálogtárgy elpusztulásának, illetőleg értékcsökkenésének pótlására egyéb – nem Biztosító által teljesített – kártérítés vagy más érték szolgál, ennek kezelésére is a fenti szabályok az irányadóak.
A Biztosítónak a zálogjog megalapításáról való – az elzálogosított követelés és a zálogjogosult megjelölését tartalmazó – írásbeli értesítését követően a zálogjogosult Zrt.-vel szemben hatálytalan a Zálogkötelezett és a Biztosító közötti biztosítási szerződés módosítása.
Az Adós és/vagy Zálogkötelezett a Szerződés megkötésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy a jelzálogjog tárgyára vonatkozó biztosítás tekintetében felhatalmazza a Zrt.-t arra, hogy a vele szemben fennálló tartozás maradéktalan rendezéséig a Szerződésben érintett fedezeti ingatlan(ok) vagyonbiztosítása tekintetében a Biztosítónál, a biztosítást közvetítő vállalkozás(ok)nál megkötött biztosítással kapcsolatos fizetési információkról felvilágosítást kérjen, illetve fizetési késedelem vagy a biztosítási szerződés felmondása, egyéb okból megszűnése esetén – akár harmadik fél bevonásával – a fenti információk és személyes adatok felhasználásával intézkedjen a vagyonbiztosítás rendezéséről.
2.5.1.4. Készfizető Kezes:
A Zrt. az Adós tartozásai megfizetésének személyi biztosítékaként Készfizető Xxxxx bevonását igényelheti. A Készfizető Xxxxx olyan nagykorú, cselekvőképes természetes személy, illetve olyan jogi személy, aki/amely az Adós tartozásának (beleértve a járulékokat is) ismeretében, írásban vállalja, hogy az esedékességkor képes és kész a tartozást (beleértve a járulékokat is) az Adós helyett megfizetni, mégpedig tekintet nélkül arra, hogy a Zrt. az Adóstól a tartozást megkísérelte-e behajtani (készfizető kezesség). Amennyiben az Adós esedékességkor nem teljesíti a Zrt.-vel szemben fennálló fizetési kötelezettségét a Zrt. az Adós értesítése nélkül jogosult a követelést a Kezessel szemben érvényesíteni Szerződésben meghatározott mértékig.
2.5.1.5. Egyéb biztosíték:
A Zrt. az egyes hitelkihelyezései során egyéb biztosíték nyújtását is kezdeményezheti.
2.6. A szerződéskötés és szerződésmódosítás általános szabályai:
Az Üzletszabályzat és a jelen ÁSZF alapján megkötésre kerülő Szerződések közjegyzői okiratba való foglalása kötelező. A Szerződés érvényesen csak írásban, a Zrt. és az Adós közös megegyezésével illetőleg a vonatkozó jogszabályi és ÁSZF rendelkezések szerint a Zrt. által egyoldalúan módosítható.
A Felek ilyen irányú megállapodása esetén mellőzhető a Szerződés közjegyzői okiratba foglalása. A közjegyzői okiratba való foglalás költségeit az Adós viseli.
A Zrt. a Szerződés aláírása után az Adós kérelmére végrehajtott minden módosítás esetén jogosult Szerződésmódosítási díjat felszámolni és azt az Adós a Szerződés módosítását megelőzően köteles megfizetni. A Szerződésmódosítási díj mértéke a Zrt. mindenkori hatályos Hirdetménye szerint kerül megállapításra.
A Szerződés módosításának számít minden olyan, a Szerződést és az azt biztosító mellékkötelezettségeit érintő változás, amely a jogviszony tartalmát érinti. Ebbe a körbe tartozik különösen az Adós személyében történő változás átvezetése, a Biztosítékok, a biztosítékot adók megváltoztatása.
2.7. A Kölcsön folyósításának általános feltételei:
A Kölcsön folyósítása történhet egy összegben, vagy szakaszos finanszírozás keretében. A Zrt. a jelzáloghiteleket az alábbi általános feltételek együttes teljesítése esetén folyósítja:
▪ A biztosítékul lekötött ingatlanra vonatkozó, a hitelbírálat során elfogadott, illetve meghatározott birtok-
, tulajdoni és teherviszonyokban semmiféle, a Zrt.-t hátrányosan érintő változás nem következett be;
▪ A biztosítékul lekötött ingatlan(ok)ra a Zrt. által kikötött és a Szerződésben rögzített ranghelyre a Zrt. javára a Szerződés biztosítására a jelzálogjog, valamint annak biztosítására – amennyiben a jogszabály lehetőséget biztosít – a jelzálogjogosult javára az elidegenítési- és terhelési tilalom, legalább széljegyként szerepel a tulajdoni lapon és ezt az Adós hiteles tulajdoni lap másolattal / szemlével igazolta; vagy a Zrt. azt közvetlenül ellenőrizte az ingatlan-nyilvántartrásban,
▪ a jelzálogul nyújtott ingatlanfedezet a Zrt. által megkívánt módon biztosítva van;
▪ a hitelcél megvalósulásához a saját erő felhasználásra került (pl. az Adós ingatlan vásárlási Kölcsön
esetén az adásvételi szerződésben meghatározott, saját erőnek minősülő vételár-részt az Eladó(k)nak megfizeti/megfizette).
A Zrt. az általános folyósítási feltételeken túl, egyedi feltételeket is előírhat, amelyeket az egyes Szerződések
tartalmaznak.
A Zrt. javára szóló jelzálogjog, és/vagy elidegenítési- és terhelési tilalom Szerződésben kikötött ranghelyre történő földhivatali bejegyzése érdekében – a Felek eltérő megállapodása hiányában – bármely szerződő Fél jogosult eljárni, annak költségei a Zálogkötelezettet terhelik.
2.8. A Kölcsön folyósításának időpontja:
A Zrt. a Kölcsönt a kölcsönszerződésekben, valamint a jelen ÁSZF 2.7. pontjában felsorolt valamennyi folyósítási feltételek maradéktalan teljesülésének a Zrt. részére történő igazolását követő 5 munkanapon belül a Szerződésben megjelölt módon és helyre bocsátja az Adós rendelkezésére.
Ha a Kölcsön (első) folyósításának valamennyi feltétele legkésőbb a Szerződésben meghatározott napig nem teljesül, e határnapot követően a Zrt.-t a Kölcsön rendelkezésre bocsátásának kötelezettsége nem terheli. Ha a Kölcsön folyósítása bármely okból a Szerződésben meghatározott napig nem következik be, és az Adós a Kölcsön igénybevételének szándékát írásban a Zrt. részére a folyósítási feltételek teljesítésének határidejét követő 90 napon belül nem jelezte, úgy az érintett Szerződés a folyósítási feltételek teljesítésének határidejét követő 90. napon a Xxxxx minden további nyilatkozata vagy rendelkezése nélkül megszűnik.
Amennyiben a Felek az Adós fenti határidőn belül benyújtott írásbeli nyilatkozatától számított 60 napon belül a vonatkozó Szerződést közös megegyezéssel írásban módosítják, úgy a Szerződés a módosítás szerinti tartalommal érvényben marad. Ha ezen határidőn belül a Felek az érintett Szerződést szabályszerűen nem módosítják, úgy az írásbeli nyilatkozatától számított 60. napon a Szerződés a Felek minden további nyilatkozata vagy rendelkezése nélkül megszűnik.
A Zrt. a Kölcsön folyósítását a Szerződésben rögzített rendelkezésre tartási időszak végéig biztosítja az Adós számára.
2.9. A Zrt. elállási joga a Kölcsön folyósítása előtt:
Ha az Adós, vagy a Zrt. körülményeiben olyan lényeges változás áll be, amely miatt a megkötött Szerződések teljesítése a Zrt. részéről nem várható el, vagy ha a Szerződés megkötése után olyan körülmények következnek be, amelyek miatt a Szerződések, illetőleg a jelen ÁSZF értelmében azonnali hatályú felmondásnak lenne helye, úgy a Szerződéstől a Zrt. még a folyósítás megkezdése előtt egyoldalú nyilatkozattal, indokolás és mindenfajta kártérítési kötelezettség nélkül elállhat.
Az elállás jelen ÁSZF-ben nem szabályozott eseteiben a Ptk. vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
2.10. A Kölcsön Kamatperiódusa, Ügyleti kamata, és Teljes hiteldíj mutatója:
2.10.1. A Kölcsön kamatperiódusa:
A Zrt. Hirdetményében határozza meg és teszi közzé a Referencia kamatozás esetére érvényes Kamatperiódus(oka)t. Amennyiben a Zrt. több Kamatperiódust tesz közzé a meghirdetett Kamatperiódusok közül az Adós – jelen ÁSZF-ben foglalt feltételek betartásával – választani jogosult. Az Adós által választott Kamatperiódust a Szerződés tartalmazza. A Zrt. a kamatfelárat nem módosítja, az a teljes futamidő alatt változatlan.
2.10.2. A kölcsön ügyleti kamatának meghatározása és számítási módja:
A Zrt. a kamatot, és más időtartamhoz kötött díjakat – ha a szerződés másként nem rendelkezik – a következő módon számolja el:
Kamat = Tőke x Kamatláb (%) x Kamatnapok száma
36 000
Kamatnap: a folyósítás napjától a törlesztést megelőző napig eltelt naptári napok száma.
Kamatláb: a szerződésben rögzített évi kamat.
A Zrt. az Ügyleti kamatot jogosult meghatározni Referencia kamatlábhoz kötötten is. Ezen konstrukciók esetében az Ügyleti kamatlábat a Referencia kamatláb (báziskamat) és a Kamatfelár együttesen alkotják. Az alkalmazott Referenciakamat típusát az adott termék esetén az aktív üzletág kondíciói lakosság részére Hirdetmény tartalmazza.
Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású hitelszerződés esetén a referencia-kamatláb mértékét a hitelszerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként kell a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítani.
2.10.3. A teljes hiteldíj mutató (THM):
2.10.3.1. A Teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III.25.) Kormányrendelet szerint meghatározott THM-re vonatkozó rendelkezéseket – figyelemmel a Hpt. vonatkozó rendelkezéseire is – az Üzletszabályzat, a megkötendő Szerződések, valamint a vonatkozó Hirdetmény tartalmazzák.
2.10.3.2. A THM számításánál a Zrt. figyelembe veszi az Adós fogyasztó által a Szerződés kapcsán fizetendő összes díjat (ideértve a kamatot, díjat, jutalékot, költséget és adót), valamint a Hitelhez kapcsolódó szolgáltatások költségeit, ha a Zrt. számára ismertek, továbbá ha a szolgáltatás igénybevételét a Zrt. a Szerződés megkötéséhez vagy ajánlat szerinti megkötéséhez előírja, ideértve különösen
a) a fogyasztó által felajánlott fedezet értékbecslésének költségét,
b) építésnél a helyszíni szemle díját,
c) a hitelközvetítőnek fizetendő díjat,
d) az ingatlan-nyilvántartási, eljárás költségét, ide nem értve az ingatlan megvételével kapcsolatos díjakat, valamint
e) a biztosítás és garancia költségét.
Az a)-e) pontokban meghatározott költségeket az Ügyfél a Zrt. kérésére igazolni köteles.
2.10.3.3. A Zrt. a THM számításánál nem veszi figyelembe a más pénzügyi szolgátatónak fizetett díjakat, költségeket.
2.10.3.4. A Zrt. a THM számításánál az alábbi költségeket nem veheti figyelembe:
a) a prolongálási (futamidő hosszabbítás) díj,
b) a késedelmi kamat,
c) az egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik,
d) a közjegyzői költség,
e) kereskedelmi kölcsön vagy kapcsolt hitelszerződés esetén a fogyasztó által a termékek vagy szolgáltatások megvételéért fizetett - a vételáron felüli - díj függetlenül attól, hogy készpénzzel vagy hitelből fizeti, valamint
f) a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának költségei és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb költségek, ha a számla fenntartását a Zrt. nem írja elő az adott Hitelszerződéshez és díjait a fogyasztóval kötött szerződésben egyértelműen és külön feltüntették.
2.10.3.5. A THM számításánál a Zrt. úgy számol, hogy a Szerződést az Adós a futamidő alatt szerződésszerűen teljesíti.
2.10.3.5.1. A THM számítást a Zrt. az alábbiak figyelembevételével végzi:
a) ha a Szerződés nem határozza meg a Xxxxx lehívásának időpontját, a teljes hitelösszeget azonnal lehívottnak kell tekinteni;
b) ha a Szerződés alapján a kamat és más díj mértéke változó, de azok mértéke nem határozható meg a kiszámításkor, a számítás során az utolsó ismert kamatot és díjat változatlannak kell tekinteni a futamidő végéig;
c) olyan határozatlan idejű Szerződés esetén, amely nem minősül fizetési számlához kapcsolódó hitelnek, és nem áthidaló hitel a THM kiszámításánál
ca) a Hitel futamidejét az első lehívás időpontjától számított húsz évnek, a tőke-, kamat- és egyéb esetleges díjtartozások megfizetését az utolsó részlettel együtt történő teljesítésnek kell tekinteni,
cb) - ha a Fogyasztónak minősülő Xxxx az első lehívás után egy hónappal kezdi el törleszteni a tőkét egyenlő havi részletekben beleértve azt az estet is, ha a tőketartozást minden egyes fizetési időszakban, egyetlen részletben teljes összegben vissza kell fizetni - a teljes tőkeösszeg egymást követő lehívásait és visszafizetéseit húsz éves időszakra vonatkozóan kell figyelembe venni, és
cc) a kamatokat és más díjakat a lehívásoknak és visszafizetéseknek megfelelően és a Szerződésben foglaltak szerint kell figyelembe venni;
d) ha a Szerződés különböző módokat biztosít a lehívásra, amelyekhez eltérő kamatok és díjak kapcsolódnak, a teljes hitelösszeget az adott hiteltípusnál leggyakoribb lehívási módra alkalmazandó legmagasabb kamattal és díjjal kell figyelembe venni;
e) ha a Szerződés szerint a Fogyasztónak minősülő Xxxx szabadon hívhatja le a Hitelt, de a Szerződés a lehívás különböző módjainál összegre és időtartamra vonatkozó korlátokat tartalmaz, a Hitelt a legkorábbi időpontban lehívottnak kell tekinteni a korlátok figyelembevételével;
f) olyan Szerződés esetén, amely nem minősül fizetési számlához kapcsolódó hitelnek és nem tartozik a c) pont hatálya alá, a THM kiszámításánál
fa) - ha a tőketörlesztés időpontja vagy összege nem állapítható meg - a törlesztést a Szerződésben meghatározott legkorábbi időpontban és a Szerződésben meghatározott legalacsonyabb összegben történő megvalósulással kell figyelembe venni, illetve
fb) - ha a Szerződés megkötésének időpontja és az első lehívás időpontja nem ismert - az első lehívás időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amelytől számítva a legrövidebb idő telik el a Fogyasztónak minősülő Adós első törlesztésének időpontjáig;
g) ha a Hitel legmagasabb összegéről még nem állapodtak meg, azt ötvenhárommillió forintnak kell tekinteni;
h) ha a törlesztés időpontja vagy összege a Szerződés vagy a c), f) pontban meghatározott feltételek alapján nem állapítható meg, a THM-et akként kell kiszámítani, hogy
ha) a kamatfizetés a tőketörlesztéssel együtt történik,
hb) az egy összegben meghatározott, kamatnak nem minősülő díj megfizetésére a Szerződés megkötésekor kerül sor,
hc) a több részletben fizetendő kamatnak nem minősülő díj az első tőketörlesztés időpontjától rendszeres időközönként kerül kifizetésre és a kifizetések összegei - ha ezek összegszerűen nem ismertek - egyenlő összegek, és
hd) a Fogyasztónak minősülő Adós az utolsó részlettel együtt kifizeti a tőke-, kamat- és egyéb esetleges díjtartozásokat;
i) ha a Szerződés szerint a Hitel kamata az első időszakra rögzített kamat, és ezt követően új hitelkamatot fognak megállapítani, amit rendszeres időközönként hozzáigazítanak a megállapodás szerinti mutatóhoz, a rögzített kamatozású időszakot követően a megállapodás szerinti mutatónak a THM kiszámításakor érvényes értékén alapuló kamattal, mint változatlan kamattal kell számolni;
j) ha a Zrt. egy korlátozott időtartamra vagy összegre eltérő, kedvezményes kamatot és díjat számít fel, a THM kiszámításakor érvényes nem kedvezményes kamatot és a díjat kell figyelembe venni a Szerződés teljes időtartamára a THM értékének meghatározásakor.
k) ingatlanértékhez kötött tőketörlesztésű Hitel esetén:
ka) a fogyasztói törlesztések időpontjának a hitelszerződésben engedélyezett lehető legkésőbbi időpontokat kell tekinteni,
kb) az ingatlanértékhez kötött tőketörlesztésű hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értékének százalékban kifejezett növekedését és a szerződésben esetlegesen említett inflációs rátát a hitelszerződés megkötésekor érvényes, a Magyar Nemzeti Zrt. által meghatározott aktuális inflációs cél és a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legutóbbi éves fogyasztói árindex közül a magasabb értéknek, illetve - ha ezek az értékek negatívak - nullának kell tekinteni.
A jelen pont c) alpontja alkalmazásában a határozatlan idejű Szerződés olyan határozott (konkrét) futamidő nélküli hitelszerződés, ideértve azon hiteleket is, amelyek esetében a kölcsönt egy adott időszakon belül vagy egy adott időszakot követően teljes összegben vissza kell fizetni, de a visszafizetést követően a kölcsön újra lehívható.
2.10.3.5.2. THM értékének meghatározására a Zrt. az alábbi képletet alkalmazza:
Ck:
Dl:
m: m’: tk:
sl:
X:
a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő, az első hitelfolyósításig fizetendő költségekkel,
az 1 sorszámú törlesztőrészlet vagy díjfizetés összege, a hitelfolyósítások száma,
az utolsó törlesztőrészlet vagy díjfizetés sorszáma,
az első hitelfolyósítás időpontja és minden ezt követő hitelfolyósítás időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, ezért t1 = 0,
az első hitelfolyósítás időpontja és minden egyes törlesztőrészlet vagy díjfizetés időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve,
a THM értéke.
2.10.3.5.3. A 2.10.3.5.2. pontban meghatározott képletet a Zrt. az alábbiak figyelembevételével alkalmazza:
a) a felek által különböző időpontokban teljesített törlesztések és folyósítások összege és azok teljesítési ideje eltérő lehet;
b) a kezdő időpont az első hitelfolyósítás időpontja; hitelkártya esetén a kezdő időpont a hitelező által nyilvánosan meghirdetett elszámolási időszak első napja;
c) a kiszámítás során használt időtartamokat években vagy töredékévekben kell kifejezni;
d) egy évet 365 napból (vagy szökőév esetén 366 napból), 52 hétből vagy tizenkét egyenlő hosszúságú hónapból állónak kell tekinteni, egy ilyen hónapot 30,41666 napból állónak kell tekinteni függetlenül attól, hogy szökőévről van-e szó;
e) a számítás eredményét százalékos formában, legalább egy tizedes jegy pontossággal kell meghatározni; ha a következő tizedes helyen álló számjegy 5 vagy annál nagyobb, akkor az azt megelőző tizedes helyen álló számjegyet eggyel növelni kell.
Ha a különböző időpontok közötti, a számításokban használt időtartamok nem fejezhetők ki egész számú hétben, hónapban, illetve évben, akkor azokat az egyik említett időegység egész számú többszörösének és megfelelő számú napnak a kombinációjaként kell kifejezni. Napok használata esetén:
a) minden napot számolni kell, a hétvégéket és az ünnepnapokat is;
b) visszafelé kell számolni, először azonos időegységeket, majd napokat véve, az első lehívás napjáig;
c) a napokban kifejezett időszak hossza úgy kapható meg, hogy az első napot nem kell figyelembe venni, az utolsó napot azonban igen, és azt úgy kell kifejezni években, hogy a napok számát el kell osztani a teljes év napjainak számával (365 vagy 366 nappal), az utolsó naptól visszafelé számolva az előző év ugyanezen napjáig.
2.10.3.5.4. Jelzáloghitel esetén az 2.10.3.5.2. pontban meghatározott képletet a Zrt. az alábbiak figyelembevételével alkalmazza:
a) állami kamattámogatással nyújtott jelzáloghitelnél az állam által átvállalt összeget nem kell figyelembe venni a támogatás jogszabályban meghatározott időtartamáig,
b) az ingatlan készültségi fokának függvényében szakaszosan, de előre nem meghatározható időpontokban folyósított jelzáloghitel esetén úgy kell tekinteni, hogy az egész hitel az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre,
c) az ingatlan készültségi fokának függvényében, de előre nem meghatározható időpontokban tartott helyszíni szemléknél úgy kell tekinteni, hogy a helyszíni szemlék várható díja az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre,
d) ha a Zrt. a jelzáloghitelt vagy az ingatlanon alapított önálló zálogjogot egy jelzálogbanknak adja el, az eladásig terjedő időszakot 2 hónapnak kell tekinteni,
e) ha a helyszíni szemlék száma előre nem határozható meg, két szemle díját kell figyelembe venni.
2.10.3.5.5. A THM meghatározása az aktuális feltételek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével történik és a feltételek változása esetén a mértéke módosulhat.
2.10.3.5.6. Változó kamatozású kölcsönöknél a THM értéke nem tükrözi a Hitel kamat- és árfolyamkockázatát.
2.10.3.5.7. A különböző hitelkonstrukciókhoz tartozó THM-et a Zrt. hatályos Hirdetményei teszik közzé. Az Ügyfél adott Hitelére vonatkozó, konkrét THM értékét a Szerződés tartalmazza.
Fogyasztónak nem nyújtható olyan kölcsön, amelynek a teljes hiteldíj mutatója meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét.
A mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához, szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott kölcsönre, valamint a kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsönre vonatkozó teljes hiteldíj mutató nem haladhatja meg a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértékét.
A fenti alkalmazásban az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.
3. Alkalmazott egyéb díjtételek, jutalékok és költségek:
A Zrt. által nyújtott Fogyasztói kölcsönökhöz – a Hitel Ügyleti kamatán felül – további díjak, jutalékok, költségek kapcsolódhatnak, melyek fajtáit és fizetésük általános feltételeit jelen fejezet, esedékességüket, konkrét mértéküket és felszámításuk körét a Zrt. mindenkori hatályos Hirdetménye tartalmazza.
A Zrt. egyoldalúan nem jogosult a hatályban lévő Szerződések vonatkozásában új díj-, jutalék- és költségtípust bevezetni. A Zrt. jogosult az Ügyfél részére teljesített szolgáltatásoknak a költségeit – különösen az esetleges hatósági eljárás költségeit, a közreműködő igénybevételének költségeit, a jogi és egyéb szakértői költségeket, a postaköltségeket, az illetékeket - az Ügyfélre terhelni.
3.1.Ingatlan értékbecslési díj:
Az Ügyfél a kölcsönkérelme vagy már fennálló Kölcsönszerződését érintő ingatlan fedezet bevonása iránti kérelme elbírálásához (különösen, de nem kizárólagosan: fedezetcsere, fedezet kiengedés, káresemény, újabb ingatlan fedezet) vagy bármely más, fedezettel kapcsolatos módosítási kérelem (a továbbiakban: fedezet módosítás) a fedezetként felajánlott ingatlan értékeléséért (ingatlanonként) a Zrt. által Hirdetményben meghatározott mértékű díjat köteles fizetni. A fedezetként felajánlott ingatlan(ok) értékbecslésének megtörténte után a Zrt. a megfizetett értékbecslési díjat a kölcsönkérelem illetve a fedezet módosítására irányuló kérelem elutasítása, vagy visszavonása esetén sem téríti vissza az Ügyfélnek.
3.2. Ingatlan értékbecslés felülvizsgálati díj:
Az Ügyfél a Hirdetményben meghatározott összegű Ingatlan értékbecslés felülvizsgálati díjat köteles fizetni a hitelcélként meghatározott ingatlan – első értékbecslésén felüli – műszaki ellenőrzésért, felülvizsgálatért, szakaszos finanszírozású hitelek esetén az adott készültségi fok ellenőrzése során. Az ingatlan első értékbecsléséért a fent meghatározott Ingatlan értékbecslési díj kerül felszámításra. Az ingatlan értékbecslés felülvizsgálati díját a Zrt. abban az esetben sem téríti vissza az Ügyfélnek, ha az Ügyfél valamely kérelme teljesíthetőségének vizsgálatával összefüggésben merült fel, és a kérelemnek a Zrt. nem ad helyt.
3.3. Tulajdoni lap/Térképmásolat lekérdezés költsége:
Az Adós jelzálogtípusú hitelével kapcsolatban a kérelem elbírálásához, illetve a Futamidő alatt szükséges, a fedezetre vonatkozó tulajdoni lap másolat, illetve térképmásolat TAKARNET rendszerből történő Zrt. általi lekérdezési költség fizetendő, melynek fajtáit és mértékét a mindenkor hatályos Hirdetmény tartalmazza. Ezek a költségek egyszeriek, a szolgáltatás igénylésekor, illetve a lekérdezés megtörténtekor esedékesek. Az Ingatlan
fedezethez kapcsolódó ügyintézés költségét a folyósítás meghiúsulása, illetve a futamidő alatt benyújtott szerződésmódosítási kérelem elutasítása esetén sem téríti vissza a Zrt.
3.4. Hitelbírálati díj:
A Zrt.-nél benyújtott kölcsön kérelem elbírálásával kapcsolatban felszámítható, kölcsön kérelem benyújtásával egyidejűleg felmerülő díjtétel, amely nem tartalmazza a folyósítással kapcsolatban felmerülő költségeket. Mértéke a kérelmezett Kölcsön összegének százalékában vagy konkrét összegben, a mindenkor hatályos Hirdetményben kerül meghatározásra, melyet a Zrt. a kérelem meghiúsulása esetén sem térít vissza.
3.5. Folyósítási jutalék:
A Zrt. által nyújtott Kölcsön folyósításakor a folyósítandó összegtől függően az Adós folyósítási jutalékot köteles fizetni.
3.6. Szerződésmódosítási díj:
A Szerződésben foglalt feltételek – különös tekintettel pl. a fedezetcsere, fedezetkiengedés, adóstárs kiengedés, a Hitel Futamidejének halasztott tőkefizetésűvé történő átalakítása, illetve minden egyéb, az Ügyfél részéről kezdeményezett Szerződésmódosítására – bármelyikének Xxxx által kezdeményezett megváltoztatása esetén a Zrt. Szerződésmódosítási díjat jogosult felszámítani, melynek mértékét a mindenkor hatályos Hirdetmény tartalmazza.
Jelzáloghitel esetén a Futamidő meghosszabbításáért a Zrt. nem jogosult semmilyen, általa megállapított mértékű díjat, jutalékot vagy költséget felszámítani, amennyiben a Futamidő meghosszabbítására öt éven belül nem került sor. Jelzáloghitel esetén, amennyiben a Szerződése alapján fennálló kötelezettsége teljesítésével az Adós legalább kilencven napos késedelemben van, az Adós a Futamidő alatt egy alkalommal írásban kezdeményezheti a Futamidő meghosszabbítását legfeljebb öt évvel. Az ilyen kérelem teljesítését a Zrt. alapos ok nélkül nem tagadhatja meg. Ebben az esetben a Zrt. nem jogosult semmilyen, általa megállapított mértékű díjat, jutalékot vagy költséget felszámítani.
A Szerződésmódosítási díj nem tartalmazza a közjegyzői okiratkészítésnek az Adós által az eljáró közjegyző javára fizetendő költségeit.
3.7. Rendkívüli ügyintézési díj:
Amennyiben az Ügyfél kérésére a Zrt. a Szerződésben vállaltakon túlmenő szolgáltatásokat (szerződésmódosítást nem igénylő kérelmek feldolgozása) teljesít, vagy az Adós nem szerződésszerű pénzügyi és nem pénzügyi teljesítésével kapcsolatban, illetve az Adós szerződésszerű teljesítésének helyreállítása érdekében ügyintézést végez, úgy a szolgáltatás jellegétől függően, a rendkívüli ügyintézési díj felszámításra kerül. A rendkívüli ügyintézési díj az ügyintézéskor alkalmanként kerül felszámításra, mértékét a mindenkor hatályos Hirdetmény tartalmazza.
3.8. Egyéb egyszeri ügyintézési díj:
Egyéb egyszeri ügyintézési díj kerül felszámításra az alábbi esetekben: hitelígérvény kiállítása, bankinformáció kiadása, igazolás kiállítása, halasztás, szerződésről és dokumentációról másolat kiadása, már kiadott dokumentum pótlása (ismételt kiállítása), hozzájáruló nyilatkozat kiállítása (pl. jelzálog bejegyzéshez), rendelkezésre tartási határidő hosszabbítása. Az egyéb egyszeri ügyintézési díj esedékességét és mértékét a mindenkor hatályos Hirdetmény tartalmazza.
3.9. Előtörlesztési díj:
Az Ügyfél a Szerződésben meghatározott esedékességi időpontot megelőzően jogosult Előtörlesztést teljesíteni. Az Ügyfél által kezdeményezett Előtörlesztéshez az alábbi költségek, díjak kapcsolódnak:
Az Ügyfél minden esetben élhet a Hitel részleges vagy teljes Előtörlesztésével. Előtörlesztés esetén a Zrt. csökkenti a Hitel teljes díját az előtörlesztett részlet vonatkozásában a Szerződés eredeti lejárata szerint fennmaradó időtartamára vonatkozó hitelkamattal és a hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatással.
A Szerződés megkötésének dátumától, illetve attól függetlenül, hogy a Szerződés jelzálog-Zrt. útján refinanszírozásra került- e,
jelzáloghitel Előtörlesztése esetén – kivéve a díjmentes Előtörlesztés eseteit – a Zrt. jogosult Előtörlesztési díjat
felszámítani.
Az Előtörlesztési díj mértéke nem haladhatja meg az Fhtv.-ben meghatározott legmagasabb mértéket. Az Előtörlesztési díj aktuális mértékét, valamint a díjmentes Előtörlesztés eseteit a vonatkozó mindenkor hatályos Hirdetmény tartalmazza.
3.10. Prolongációs díj:
Az Adós által a Prolongáció iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg fizetendő díj. Nem kerül felszámításra:
- amennyiben a futamidő meghosszabbítására öt éven belül nem került sor,
- ha a szerződés alapján fennálló kötelezettsége teljesítésével az Ügyfél legalább 90 napos késedelemben van, a futamidő alatt egy alkalommal írásban kezdeményezheti a futamidő meghosszabbítását legalább öt évvel.
3.11. Kezelési költség (egyszeri):
Amennyiben a kölcsönszerződés így rendelkezik az Ügyfél a kölcsönszerződésben meghatározott mértékű kezelési költséget köteles fizetni. A kezelési költség aktuális mértékét a mindenkor hatályos Hirdetmény tartalmazza.
3.12. Fizetési felszólítás/Hitelfelmondási értesítő díja:
Az ügyfél részére a jogszabály vagy a szerződés rendelkezése alapján rendszeresen megküldött értesítéseket és tájékoztatásokat meghaladóan megküldött levelek, ügyviteli költségeivel összefüggésben felmerülő költségek Zrt. által felszámításra kerülő díja.
3.13. Postaköltség:
A Hirdetményben feltüntetett esetekben és összegben.
3.14. Nyomtatvány költség:
A nyomtatvány papír alapú rendelkezésre bocsátásakor a Hirdetményben feltüntetett összegben.
3.15. Kölcsönadminisztrációs díjak:
Törlési engedély, TakarNet lekérdezési díj, szerződésmódosítási díj , előtörlesztési díj, prolongációs költség hosszabbításkor, helyszíni szemle díja, fedezetvizsgálati díj, értékbecslés felülvizsgálati díj melyek számításának alapját és mértékét a Hirdetmény tartalmazza.
3.16. Követelés érvényesítésének díja:
A ténylegesen felmerült jogi, hatósági költségek összege.
4. Egyoldalú szerződésmódosításra okot adó feltételek és körülmények:
A Zrt. a már megkötött Szerződéseket az Adós számára hátrányosan kizárólag a Szerződésben megállapított Ügyleti kamat, költség és díj tekintetében módosíthatja egyoldalúan, amennyiben ezt a felek a szerződésben kifejezetten és pontosan kikötötték.
A Zrt. valamennyi, általa megkötött, és az ÁSZF hatálya alá tartozó Szerződés vonatkozásában, függetlenül a Szerződéskötés időpontjától a Szerződés alapján felszámított díjat jogosult minden évben, évente egy alkalommal, április hó 1. napjával legfeljebb a KSH által közzétett előző éves fogyasztói árindex mértékével módosítani.
A Zrt. valamennyi, általa megkötött és az ÁSZF hatálya alá tartozó Szerződés vonatkozásában, függetlenül a Szerződéskötés időpontjától a Szerződés alapján felszámított, harmadik személy szolgáltatásával összefüggésben a Szerződés megkötése, módosítása és a kapcsolattartás során az Adós érdekében felmerülő, áthárítható költséget – beleértve a százalékos mértékben meghatározott költségek minimum és maximum értékét is – költségmódosulás felmerülésekor, azok változásával arányosan jogosult módosítani.
Amennyiben a Zrt. a kamatok illetőleg Kamatfelár, továbbá az egyes díjak számítási módját, avagy az általa alkalmazott kamatváltoztatási, vagy Kamatfelár változtatási mutatót módosítja, az csak a módosítást követően kötött Szerződések tekintetében hatályos.
4.1. Az egyoldalú módosítás egyéb szabályai:
A Zrt. egyoldalú Szerződésmódosítási jogát megalapozó, fent felsorolt egy vagy több feltételt vagy körülményt érintő változás bekövetkezése önmagában nem jelenti azt, hogy a Zrt. ténylegesen gyakorolni is fogja egyoldalú Szerződésmódosítási jogosultságát.
A Zrt. fenntartja magának a jogot, hogy a bekövetkezett kedvezőtlen változások mértékénél az Adós számára kedvezőbb mértékben illetőleg a változások bekövetkezésének időpontjától az Adós számára kedvezőbb időpontban, továbbá az egyes adósi körre vagy termékköre eltérő mértékben érvényesítse a változások hatásait. Amennyiben a Zrt. él az egyoldalú, az Adós számára kedvezőtlen díj vagy költség módosítás jogával, úgy a díj vagy költség módosított mértékéről, valamint a jelen bekezdés szerinti további tájékoztatást a módosítás hatálybalépését megelőzően 60 (Hatvan) nappal Hirdetményben közzéteszi, valamint arról az Adóst postai úton, vagy más a Szerződésben meghatározott tartós adathordozón is értesíti.
A Referencia kamat módosulása esetén a Zrt. Honlapján és az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztve tájékoztatja az Ügyfeleket a Referencia-kamatláb mértékéről. E közzétételi kötelezettségének a Zrt. havonta rendszeresen, a tárgyhónapra érvényes aktuális éves %-ban meghatározott kamatérték meghatározásával, legkésőbb az érintett hónap első munkanapjától tesz eleget.
A Referencia-kamatláb változásakor a Zrt. az új törlesztőrészlet összegéről a Fogyasztó Adós részére papíron vagy más tartós adathordozón tájékoztatást ad.
Ha a Szerződés egyoldalú módosításának alapjául szolgáló feltételek a hitelkamat, a Kamatfelár, a költség vagy díj csökkentését teszik lehetővé, a Zrt. e csökkentést is köteles érvényesíteni.
5. Törlesztés és Előtörlesztés:
5.1. A Kölcsön törlesztése:
Az Adós a Kölcsön összegét és járulékait (Ügyleti kamat, díj, költség) a Kölcsönszerződésben megjelölt Esedékességi időpontokban és összegben tartozik visszafizetni, illetve megfizetni. Amennyiben valamely Törlesztő-részlet esedékessé válásának napja munkaszüneti napra esik, az adott Törlesztő-részlet az ezt követő első munkanapon válik esedékessé.
Az Adós a Kölcsönszerződésből adódó fizetési kötelezettségét elsődlegesen a Kölcsönszerződésben megjelölt fizetési számlájáról köteles teljesíteni. Az Adós köteles a fizetési számláját legalább a Kölcsönszerződés szerint esedékes összeg erejéig feltölteni legkésőbb az Esedékesség napját megelőző banki munkanapig.
Az Adós a Kölcsönszerződés aláírásával (és külön értesítő levélben) felhatalmazza a Zrt.- t, hogy bármely fizetési számláját, bármely, a Kölcsönszerződés szerint esedékes összeggel a bankszámlát/fizetési számlát vezető pénzintézetnél megterhelje az Adós erre vonatkozó külön rendelkezése nélkül vagy rendelkezése ellenére is.
5.2. A Kölcsön előtörlesztése:
Adós jogosult a Futamidő alatt a Szerződésben rögzített lejárati idő előtt tartozását részben vagy egészben visszafizetni. Az Adós amennyiben élni kíván előtörlesztési szándékával, azt írásban a Zrt. felé be kell jelentenie, úgy hogy az elő-végtörlesztés kért időpontja nem lehet korábbi, mint a kérelemnek a Zrt.-hez érkezését követő 3. munkanap. Amennyiben a kért időpont korábbi a Zrt.-hez beérkezést követő 3. munkanapnál, akkor a teljesítés napja legkésőbb a kérelem beérkezését követő 3. munkanap lesz.
A bejelentésben az Előtörlesztés összegét meg kell meghatározni. Ha az Adós jelzi előtörlesztési szándékát a Zrt.- nek, a Zrt. az Adós rendelkezésére bocsátja az Előtörlesztésre vonatkozó információkat, annak következményeinek számszerűsítését és a következmények megállapításánál alkalmazott ésszerű és indokolható feltételezéseket, ideértve a jelen pontban meghatározott, érvényesíthető költségeket és azok megállapításának módját is.
Amennyiben a Zrt. által ténylegesen jóváírt Előtörlesztés összege az Adós teljes tartozásának megszűnését eredményezi, úgy a Felek erre vonatkozó külön írásbeli megállapodása vagy egyéb jogcselekménye nélkül az Előtörlesztéssel érintett Szerződés megszűnik.
Amennyiben a Szerződéshez kapcsolódó, a Kölcsön fedezeteként kikötött jelzálogjoggal terhelt ingatlan(oka)t érintő vagyonbiztosítás alapján a Biztosító a Zrt., mint zálogjogosult részére fizetést teljesít, úgy ezen teljes összeget a Zrt. – a fedezettség helyreállítása érdekében – jogosult Előtörlesztésként jóvá írni, feltéve, hogy az
Adós ezt megelőzően a Zrt. felszólítására, a pótlólagos biztosíték nyújtására és/vagy a fedezet állapotának helyreállítására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget. Amennyiben a kifizetett vagyonbiztosítási összeg a teljes fennálló tartozást nem fedezi, a Zrt. az Előtörlesztést minden esetben akként számolja el, hogy a Kölcsön Szerződésben megjelölt Futamideje nem, csak annak törlesztő összege csökken.
Az Előtörlesztés tervezett értéknapjáig esedékes törlesztő-részleteket és minden egyéb jogcímen esedékessé vált fizetési kötelezettségének az Adós köteles határidőben eleget tenni, amennyiben ennek ellenére a Szerződéssel kapcsolatban az Előtörlesztés értéknapján késedelme áll fenn, a Zrt. az Előtörlesztésre szánt összegből először a késedelem rendezését hajtja végre. Az előtörlesztés során az elszámolás a Ptk. szerinti beszedési sorrendnek megfelelően történik. Amennyiben az esetlegesen fennálló tartozás rendezését követően az elő-, végtörlesztendő összeg és az elő-, végtörlesztési díj a kért értéknapot követő munkanap 10:00 óráig sem áll rendelkezésre maradéktalanul, akkor a Zrt. az elő-, végtörlesztési kérelmet meghiúsultnak tekinti, és az Xxxxxxx új kérelmet kell benyújtania.
Xxxx köteles az előtörleszteni kívánt összeget az Előtörlesztés értéknapján legkésőbb 10:00 óráig, a Zrt. által meghatározott számlán rendelkezésre tartani. A számlán elhelyezett, az előzetes írásos bejelentésben megjelölt összeg erejéig előtörleszteni kívánt összeget a Zrt. az Előtörlesztés értéknapján, illetőleg amennyiben ez az értéknap munkaszüneti napra, vagy a teljesítés helyén bankszünnapra esik, akkor az ezt követő munkanapon a fentiekben megjelölt fizetési számlán végrehajtja.
Amennyiben a Zrt. a Kölcsönszerződés biztosítékát képező ingatlan értékének éves felülvizsgálata során megállapítja, hogy a hitelfedezeti érték alapján a vizsgált ingatlan fedezete mellett adható maximális kölcsönösszeget az Adós fennálló tőketartozása meghaladja, úgy jogosult a különbözet előtörlesztésére az Adóst felszólítani. Az Adós a felszólítás kézhezvételét követő 8 (nyolc) napon belül köteles az előtörlesztést teljesíteni. Ezen előtörlesztés esetén a Zrt. nem számít fel Előtörlesztési díjat.
6. Fizetési késedelem:
6.1.Amennyiben az Adós a Kölcsönszerződés szerinti bármely fizetési kötelezettsége tekintetében késedelembe esik, az Adós az Ügyleti kamaton felül Késedelmi kamat fizetésére köteles. A Zrt. az Adós fizetési késedelme esetén jogosult a késedelem Kölcsönszerződésben, illetőleg a jelen ÁSZF-ben és a hatályos jogszabályokban meghatározott jogkövetkezményeit érvényesíteni.
6.2.Amennyiben az Adós az esedékességkor, illetőleg a lejárat napjára a fizetési kötelezettségét a Kölcsönszerződés szerint nem teljesíti, illetve a törlesztéshez szükséges fedezetet a szerződésszerinti teljesítés helyén nem biztosítja, úgy a Zrt. az esedékesség/lejárat napjától a lejárt tőketartozás összege után az ügyleti kamaton felül – eltérő megállapodás hiányában a hatályos Hirdetményben közzétett mértékű – késedelmi kamatot számít fel, és az esedékesség/lejárat napját követően az Adós bármely fizetési számlájáról jogosult a lejárt tartozás késedelmi kamattal növelt összegét a felhatalmazó levél alapján beszedni.
6.3. A teljes hiteldíj bármely elemének megfizetésére vonatkozó kötelezettség késedelmes teljesítése esetén az Adós a késedelem időtartamára, a késedelmesen teljesített összeg után – eltérő megállapodás hiányában a hatályos Hirdetményben közzétett mértékű – Késedelmi kamat fizetésére köteles.
A Zrt. legfeljebb olyan mértékű Késedelmi kamatot számít fel az Adóssal szemben, amely nem haladja meg a Kölcsönszerződésben kikötött Ügyleti kamat másfélszeresének legfeljebb 3 százalékponttal növelt mértékét, és nem magasabb, mint a Kölcsönszerződésekre az Fhtv. 17/A. §-ban meghatározott teljes hiteldíj mutató maximális mértéke.
6.4. Amennyiben az Adós a Kölcsönszerződésből származó valamely fizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, köteles a Zrt. részére a követelés érvényesítésével kapcsolatban felmerülő valamennyi költséget megfizetni.
A Zrt. a követelése érvényesítésével kapcsolatban felmerült költségeit jogosult az általa történt megfizetéssel egyidejűleg az Adóstól követelni és a 4.2, továbbá a 4.3 pontban foglaltak szerint Késedelmi kamatot felszámítani.
7. Biztosítékok:
7.1. Az Adós fizetési kötelezettségei Biztosítékául a Kölcsönszerződésben meghatározott Fedezetek (Biztosítékok) szolgálnak, melyek érvényesítésének módjára és következményeire vonatkozó rendelkezéseket a
Kölcsönszerződés vagy a Kölcsönszerződés mellékleteként, illetőleg azzal összefüggésben megkötött biztosítéki szerződések - a továbbiakban: „Biztosítéki szerződések” - tartalmazzák.
7.2. Amennyiben a Biztosítékok értékében a Kölcsön futamideje alatt 10%-ot elérő fedezeti értékcsökkenés következik be, a Zrt. a Kölcsön fedezettségének helyreállítására, illetőleg további Fedezetek nyújtására szólíthatja fel az Adóst. Amennyiben az Adós a Zrt. felszólítására a Kölcsön Fedezeteit nem egészíti ki, a Zrt.-t megilleti az azonnali hatályú felmondás joga.
7.3. Ha a Kölcsön Biztosítékaként felajánlott bármely vagyontárgyat érintően végrehajtási cselekmény kerül foganatosításra, illetve ha a Biztosítéknyújtóval szemben végrehajtási eljárás indul, vagy ha a vállalkozásként működő Biztosítéknyújtóval szemben csőd- vagy felszámolási eljárást kezdeményeznek, a Zrt. jogosult a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondani és a Kölcsönt lejárttá tenni. Amennyiben a Zrt. a végrehajtási cselekményről, illetve a végrehajtási, csőd- vagy felszámolási eljárásról nem az Adóstól szerez tudomást, és az említett körülmény miatt a Zrt. a felmondási jogát gyakorolja, a felmondásról és a lejárttá válás tényéről az Adóst értesíti, megjelölve a Kölcsön lejárttá válásának az időpontját is.
7.4. Amennyiben az Adós a fizetési kötelezettségének határidőben nem tenne eleget, úgy a Zrt. a Kölcsönszerződésben megjelölt Biztosítékok érvényesítése útján elégíti ki a Kölcsönszerződésből eredő követeléseit.
7.5. Több Biztosíték esetén a Zrt. dönti el, hogy azok közül melyiket és milyen sorrendben veszi igénybe, amennyiben a Kölcsönszerződésből fakadóan a Zrt.-nek lejárt és ki nem elégített olyan követelése áll fenn, amelyre vonatkozóan Biztosítékot nyújtottak.
7.6. A kezes - a Zrt. és a kezes közötti kezességi szerződés alapján - a Zrt. első írásbeli felszólítására köteles fizetést teljesíteni a felszólítás szerinti határidőben, a felszólításban megjelölt fizetési számlára történő átutalás vagy befizetés útján.
8. Ellenőrzés:
8.1. A Zrt. jogosult az Adós, az Adóstárs, valamint a kezesek fizetőképességét, pénzügyi helyzetét folyamatosan ellenőrizni. Az ellenőrzési jog különösen azon adatok bekérését jelenti, amelyek alapján a természetes személyek Zrt. általi minősítése elvégezhető, valamint a fizetőképességének alakulása nyomon követhető. Amennyiben a Zrt. az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy az Adós pénzügyi helyzetében olyan alapvető változások következtek be, amelyek a Kölcsönszerződésből származó bármely fizetési kötelezettség határidőre való teljesítését súlyosan veszélyeztetik, a Zrt. jogosult a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal is felmondani és a Kölcsönt lejárttá tenni.
8.2. Az Adós a Kölcsönszerződés fennállása alatt más pénzügyi intézménytől csak a Zrt. előzetes, írásbeli hozzájárulásával vehet igénybe Hitelkeretet, illetőleg Kölcsönt, vállalhat kezességet, köthet pénzügyi lízingszerződést vagy vállalhat más ilyen típusú kötelezettséget.
Az Adós köteles továbbá a Zrt.-t haladéktalanul, írásban tájékoztatni a szerződéskötést követően keletkezett minden további, ebbe a körbe tartozó olyan kötelezettségvállalásáról, amely a fizetőképességét alapvetően befolyásolja.
A fentiek elmulasztása az Adós részéről súlyos szerződésszegésnek minősül, melynek alapján a Zrt. jogosult a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal is felmondani és a Kölcsönt lejárttá tenni.
8.3. A Zrt.-t megilleti az Adós, illetve a Biztosítékot nyújtó harmadik személy által nyújtott Fedezetek meglétének és értékének rendszeres ellenőrzési joga.
Az Adós a Zrt. fedezetellenőrzési jogának biztosítása érdekében a Kölcsönszerződés aláírásával az alábbi kötelezettségeket vállalja:
- Az Adós a Kölcsönszerződés aláírásával felhatalmazza a Zrt.-t, hogy a Fedezetek felülvizsgálatát a Zrt. nevében rendelje meg, és ennek költségét az Adósra hárítsa.
- Az Adós kötelezi magát arra, hogy az Értékbecslés felülvizsgálatának költségét az értékbecslő által kiállított számla alapján a Zrt. részére határidőben megfizeti. Amennyiben az Adós a felszólítás ellenére ezen költséget
nem fizeti meg, a Zrt. jogosult a fennálló tartozást ezen költséggel megterhelni, és az Adós törlesztéséből levonni.
9. Értesítési kötelezettségek:
9.1. A Kötelezettek a Kölcsön és járulékai teljes visszafizetéséig haladéktalanul értesíteni kötelesek a Zrt.-t az alábbi tények és események bekövetkezéséről:
a) ha a Biztosítékot nem az Adós, hanem harmadik személy nyújtja, a Kölcsönszerződés bármely Biztosítékát érintő végrehajtási, illetve a Biztosítéknyújtóval szemben kezdeményezett végrehajtási eljárásról, továbbá vállalkozásként működő Biztosítéknyújtóval szemben kezdeményezett csőd- vagy felszámolási eljárásról;
b) a Kötelezettek bármelyikének fizető-, illetőleg teljesítőképességét érintő hatósági intézkedésről;
c) bármely Kötelezettel szemben foganatosított végrehajtási cselekményről;
d) az Adós (beleértve az Adóstársat is) vagy a kezes által olyan társaságban szerzett tulajdonosi részesedésről, amely társaság szintén hitelezési kapcsolatban áll a Zrt.-vel.
9.2. A Kötelezettek a fenti 9.1. pont szerinti értesítési kötelezettségeken túl a Zrt. és a Kötelezettek közötti szerződéses kapcsolat fennállása alatt kötelesek az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról a tudomásszerzést követő 5 (öt) munkanapon belül értesíteni a Zrt.-t.
9.3. A 9.1. és a 9.2. pontokban megjelölt értesítési kötelezettségek bármelyikének elmulasztása súlyos szerződésszegésnek minősül, melynek alapján a Zrt. jogosult a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal is felmondani és a Kölcsönt lejárttá tenni.
10. A Központi Hitelinformációs Rendszer:
10.1.A Zrt., mint referenciaadat-szolgáltató útján a Központi Hitelinformációs Rendszert (KHR) működtető pénzügyi vállalkozás (BISZ Központi Hitelinformációs Rendszer Zrt.) részére a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Khrtv.) 5.§ (3) bekezdés alapján az ügyfél hozzájárul, a KHR által kezelt referenciaadatainak más referenciaadat- szolgáltató általi átvételéhez.
Amennyiben az Ügyfél nem ad teljes körű hozzájáruló nyilatkozatot a KHR lekérdezéshez nem fogadható be az igénylés.
10.2. A Zrt., mint referenciaadat-szolgáltató a jogszabályi előírásoknak megfelelően az általa kezelt referenciaadatokat köteles átadni a Központi Hitelinformációs Rendszert kezelő pénzügyi vállalkozás részére, ha az adatátadás jogszabályi feltételei fennállnak.
10.3. Az Adós a KHR részére történő adatátadásról szóló tájékoztatás megtörténtét igazoló nyilatkozat aláírásával tudomásul veszi, hogy a tájékoztatás során nevesített referenciaadatai - a jogszabályban meghatározott esetekben és módon - a Központi Hitelinformációs Rendszerbe kerülnek.
10.4. A Zrt. az Adóst a referenciaadatainak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történő átadásáról a jogszabályi előírások szerint értesíti.
10.5. A Zrt. az Adóst írásban tájékoztatja a referenciaadatainak átadásával, valamint az átadott adatok kezelésével kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekről.
10.6. Bárki jogosult tájékoztatást kérni bármely referenciaadat-szolgáltatónál arról, hogy milyen adatai szerepelnek a KHR-ben, és ezen adatait mely referenciaadat-szolgáltató adta át.
A referenciaadat-szolgáltató a tájékoztatás iránti kérelmet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak haladéktalanul, de legkésőbb 2 (kettő) munkanapon belül továbbítja, amely 3 (három) napon belül a kért adatokat zárt módon megküldi a referenciaadat-szolgáltatónak, amely azt, a kézhezvételt követően ugyancsak zárt módon, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb 2 (kettő) munkanapon belül eljuttatja a kérelmezőnek.
A KHR-ben nyilvántartott saját adatait, valamint az arról szóló információt, hogy ki, mikor és milyen jogcímen fért hozzá ezen adatokhoz, a nyilvántartott személy korlátozás nélkül megismerheti, ezért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel.
10.7. A nyilvántartott kifogást emelhet a referenciaadatainak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történt átadása, azoknak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő kezelése ellen, és kérheti a referenciaadat-helyesbítését, illetve törlését.
A kifogást a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadó referenciaadat- szolgáltatóhoz vagy a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozáshoz lehet benyújtani. A referenciaadat-szolgáltató, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás köteles a kifogást annak kézhezvételét követő 5 (öt) munkanapon belül kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a nyilvántartottat írásban, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb 2 (két) munkanapon belül tájékoztatni.
10.8. A nyilvántartott személy a referenciaadatainak jogellenes átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen keresetet indíthat. A keresetlevelet a kifogás kivizsgálásáról szóló tájékoztató kézhezvételét követő 30 (harminc) napon belül a nyilvántartott lakóhelye szerint illetékes helyi bírósághoz kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni.
A nyilvántartott személyt a keresetindítási jog akkor is megilleti, ha a referenciaadat-szolgáltató, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt ez esetben a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltétől kell számítani.
11. A Kölcsönszerződés felmondása:
11.1. A Kölcsönszerződésben, illetve a jelen ÁSZF-ben meghatározott, szerződésszegésnek minősülő események, illetve körülmények bekövetkezte/fennállta esetén a Zrt. jogosult - a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megfelelően, az adott körülmények által megengedett mértékben az Adós érdekeit lehetőség szerint figyelembe véve - a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal is felmondani és a fennálló tartozást egy összegben lejárttá tenni.
11.2. A Kölcsönszerződést a Zrt. - a jelen ÁSZF fenti rendelkezéseiben említetteken túl - azonnali hatállyal felmondhatja az alábbi esetekben:
a) ha az Adós bármely fizetési kötelezettségének az Esedékességkor nem tesz eleget, és a mulasztást felszólításra sem pótolja;
b) ha az Adós fizetőképességét hátrányosan befolyásoló esemény következik be (így például munkaviszony vagy egyéb jövedelemszerző tevékenység megszűnése, KHR-be történő felvétel);
c) olyan körülmény merül fel, amely a Zrt. megítélése szerint veszélyezteti az Adós vagy a Biztosítékot nyújtó személy azon képességét, hogy a Kölcsönszerződésben vagy a Biztosítéki szerződésben foglalt kötelezettséget teljesítse;
d) olyan körülmény merül fel, amely a Zrt. megítélése szerint a követelés behajtását veszélyezteti (így például lakcím- vagy bank-/fizetésiszámla változás bejelentésének elmaradása, szándékosan hibás adatok szolgáltatása);
e) az Adós a Kölcsönszerződésben vállalt valamely kötelezettségét nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti, kivéve, ha a Zrt. egyedi mérlegelés alapján meghozott döntésével a szerződésszerű teljesítésre, illetve a teljesítésre póthatáridőt biztosított és erről az Adóst írásban értesíti;
f) ha az Adós a Kölcsönszerződés megkötésével és/vagy teljesítésével kapcsolatban vagy saját viszonyait illetően pontatlan és/vagy valótlan és/vagy megtévesztő és/vagy hiányos tájékoztatást ad;
g) a Készfizető kezes vagy egyéb Biztosítéknyújtó a Kölcsönszerződésből származó fizetési kötelezettségek biztosítására kötött Biztosítéki szerződésből eredő valamely kötelezettségét megszegi;
h) a Biztosítéki szerződés bármilyen okból érvénytelenné válik, vagy az abban foglalt kötelezettségvállalások érvényesíthetősége, kikényszeríthetősége csökken, megszűnik, vagy azokat nem teljesítik.
i) ha a Ptk. 6:387. §-ában foglalt egyéb felmondási ok bekövetkezik.
11.3.A Kölcsönszerződés felmondása esetén az Adósnak a Kölcsönszerződés megszűnése időpontjában még
fennálló teljes tartozása esedékessé válik, és azt köteles a Zrt.-nek egy összegben haladéktalanul megfizetni.
00.0.Xx Adós a Kölcsönszerződés aláírásával felhatalmazza a Zrt.-t, hogy a Kölcsönszerződés felmondása esetén a Kölcsönszerződés megszűnésének időpontjában még fennálló tartozásának összegével bármely fizetési számláját a felhatalmazó levelek és jelen rendelkezés alapján, egyéb külön megbízás hiányában is megterhelje.
11.5. A Kölcsönszerződés felmondását megelőzően a Zrt. az Xxxxxxx, a kezesnek és a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezettnek küldött írásbeli fizetési felszólításban felhívja az Adós, a kezes és a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezett figyelmét a teljes fennálló és a lejárt tartozás összegére, a fizetendő Kamat és Késedelmi kamat mértékére, valamint a nemfizetés esetén teljesítendő további kamatteherre és a tartozás rendezésének elmaradása esetén a várható jogkövetkezményekre.
A Zrt. a Kölcsönszerződés felmondását az Adósnak, a kezesnek és a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezettnek megküldi.
Jelzáloghitel szerződés felmondását megelőzően a Zrt. az írásbeli fizetési felszólítással és tájékoztatással egyidejűleg az Adósnak bemutatja az Adós által a szerződés megkötésétől kezdődően - egyes évekre összesítve, de az Adós külön kérésére havi bontásban is - teljesített Törlesztő részletek, a visszafizetett tőkeösszeg, az elszámolt Kamat, Késedelmi kamat és egyéb költségek, továbbá a tőkésített kamat és a fennálló tartozás alakulását.
12. Az Adós elállási és felmondási joga:
12.1. Az Adós a Kölcsönszerződéstől a szerződéskötés napjától számított 14 (tizennégy) napon belül indokolás nélkül elállhat, ha a Kölcsön Folyósítására még nem került sor.
12.2. Az Adós a szerződéskötés napjától számított 14 (tizennégy) napon belül díjmentesen felmondhatja a Kölcsönszerződést, ha a Kölcsönt már folyósították.
12.3. Ha az Adós a Kölcsönszerződés megkötését megelőzően nyújtandó tájékoztatást a szerződéskötést követően kapja kézhez, a 12.1. pont szerinti elállási jogát, illetőleg a 12.2. pont szerinti felmondási jogát a tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 (tizennégy) napig gyakorolhatja.
12.4. Az elállási, illetve a felmondási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, ha az Adós az erre vonatkozó nyilatkozatát a megjelölt határidő lejártáig postára adja vagy egyéb igazolható módon azt a Zrt.-nek elküldi.
00.0.Xx Adós az elállásról, illetve a felmondásról szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 (harminc) napon belül köteles a felvett Kölcsönt és a Kölcsön Folyósításának időpontjától a visszafizetés időpontjáig felszámítható, a Kölcsönszerződés szerint megállapított Ügyleti kamatot a Zrt.-nek visszafizetni, illetve megfizetni.
00.0.Xx Adós elállása esetén a Zrt. a 12.5. pont szerinti összegen kívül kizárólag arra az összegre jogosult, amelyet az államnak vagy önkormányzatnak a Kölcsönnel kapcsolatosan megfizetett, ha annak visszatérítésére nincs mód.
12.7. Az Adós elállási jogának gyakorlása azt a Kölcsönhöz kapcsolódó járulékos szolgáltatásra vonatkozó szerződést is felbontja (kapcsolt hitelszerződés), amely harmadik fél és a Zrt. előzetes megállapodása alapján a harmadik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik.
00.0.Xx Adós a határozatlan idejű Kölcsönszerződést bármikor felmondhatja a Kölcsönszerződésben meghatározott felmondási idővel. A felmondási idő - ha a Kölcsönszerződés eltérően nem rendelkezik - 15 (tizenöt) nap. Az Adós felmondásával a felmondási idő utolsó napján az Adós Zrt.-vel szemben fennálló teljes tartozása lejárttá és egyösszegben esedékessé válik.
12.9. A felmondásra vonatkozóan a jelen 12 fejezetben meghatározott szabályok akkor irányadóak, ha a jelen ÁSZF vagy a Kölcsönszerződés másként nem rendelkezik.
12.10.A jelen 12. fejezet rendelkezései – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Hpt. szerinti jelzáloghitelek esetében nem alkalmazandóak.
13. Kézbesítési szabályok:
13.1.A Zrt.-vel kötött szerződések esetében a felek az egymás közötti kapcsolattartás során valamennyi értesítést
és közlést írásban kötelesek elküldeni a másik fél részére.
Ennek módja lehet:
a) személyes átadás, a kézbesítés megtörténtének tényét hitelesen tanúsító módon (pl.: az átadás, illetve átvétel tényét két együttesen jelenlévő tanú aláírásával igazolja; a két tanú együttes jelenlétében átadott küldemény kézbesítettnek tekintendő akkor is, ha az átvételt a címzett megtagadja);
b) ajánlott és/vagy tértivevényes postai küldemény útján;
c) elektronikus levél (e-mail) útján, a Kölcsönszerződésben vagy a szerződéskötést követően külön nyilatkozatban megjelölt e-mail címre.
13.2.A Kölcsönszerződésnek és a Biztosítéki szerződéseknek a felek adatait tartalmazó fejrészében feltüntetett címekre történő postai kézbesítés eredményes vagy eredménytelen voltának kockázata kizárólag az adott címmel érintett szerződő felet terheli. Ennek megfelelően, a Kölcsönszerződéssel összefüggésben a Zrt. részéről a másik fél által megadott címre küldött írásbeli értesítések (ideértve a fizetési felszólítást és a felmondást is) akkor is szabályszerűen kézbesítettnek tekintendők, ha a megadott címre küldött értesítést tartalmazó küldemény a címzett részére – nem a Zrt.-nek felróható ok miatt – nem kerül kézbesítésre.
13.3. A Zrt. e-mail esetén az elküldés időpontját tekinti a megérkezés időpontjának. Valamennyi Kötelezett az új értesítési címe közlésével köteles haladéktalanul írásban bejelenteni a Zrt.-nek, ha az értesítési címe megváltozott. Értesítési címnek mindaddig, amíg annak megváltozását az adott személy írásban nem jelentette be a Zrt. részére, az utolsóként megadott értesítési cím, ennek hiányában pedig a vonatkozó szerződésben feltüntetett cím minősül.
14. Egyéb rendelkezések:
14.1. A kamatváltozásáról a Zrt. a Honlapján közzétett és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében kifüggesztett Hirdetmény útján rendszeresen tájékoztatja az Ügyfelet.
14.2. A Zrt. a Kölcsönszerződésben, valamint jogszabályban meghatározott esetekben Hirdetmény útján is tájékoztathatja, értesítheti az Ügyfelet. A Zrt. a Hirdetményeit az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben a nyitvatartási időszak alatt, valamint a Honlapon hozzáférhetővé teszi.
A jelen ÁSZF aláírásával az Ügyfél kijelenti, hogy a jelen ÁSZF tartalmát a szerződéskötést megelőzően megismerte, megértette, és azt magára nézve kötelezőnek ismeri el.
Kelt: Pécs, 2021. év szeptember hó 01. napján
Adós Adóstárs Készfizető kezes
MECSEK Hitel és Pénzügyi Zrt.