Érvényes: 2007. szeptember 10-től

Szabályzat

Perfekt Felelősségbiztosítás

Tartalomjegyzék

Szabályzat. 1

Perfekt Felelősségbiztosítás 1

Érvényes: 2007. szeptember 10-től 1

1. PFSZ – PERFEKT FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT 4

1.1 ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 4

1.2 A BIZTOSÍTÁS 4

1.3 BIZTOSÍTOTT, SZERZŐDŐ 4

1.4 BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY 4

1.5 A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, VALAMINT A KOCKÁZATVISELÉS IDŐBELI ÉS TERÜLETI HATÁLYA 4

1.6 A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZÜNTETÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE 5

1.7 KIZÁRÁSOK 5

1.7.1 Egyéb megállapodás hiányában kizártak a biztosításból azok a károk 5

1.7.2 Nem téríti meg a biztosító 5

1.8 BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG 7

1.9 A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS FIZETÉSÉNEK SZABÁLYAI 8

1.10 A BIZTOSÍTOTT/SZERZŐDŐ KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE 8

1.10.1 Közlési kötelezettség 8

1.10.2 Változás bejelentési kötelezettség 8

1.10.3 A közlési, változás bejelentési kötelezettség megsértése 9

1.11 A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI 9

1.11.1 Kárbejelentés, kárrendezés 9

1.11.2 A kártérítés szabályai 10

1.12 A BIZTOSÍTOTT KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE 10

1.13 A BIZTOSÍTÓ MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE 10

1.14 BIZTOSÍTÁSI TITOK- ÉS ADATVÉDELMI SZABÁLYOK 11

1.15 EGYÉB RENDELKEZÉSEK 12

2. PÁF – PERFEKT ÁLTALÁNOS FELELŐSSÉG KÖRÉBEN OKOZOTT KÁROK KIEGÉSZÍTŐ KÜLÖNÖS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT 13

2.1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 13

2.2 A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA 13

2.3 KIZÁRÁSOK 13

2.4 EGYÉB RENDELKEZÉSEK 13

3. PMF – PERFEKT MUNKÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI KIEGÉSZÍTŐ KÜLÖNÖS SZABÁLYZAT 14

3.1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 14

3.2 A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA 14

3.3 KIZÁRÁSOK 14

3.4 EGYÉB RENDELKEZÉSEK 14

3.5 PMF TANULÓI FELELŐSSÉG ZÁRADÉK 15

4. PSZF – PERFEKT SZOLGÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI KIEGÉSZÍTŐ KÜLÖNÖS SZABÁLYZAT 16

4.1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 16

4.2 BIZTOSÍTÁS TÁRGYA 16

4.3 KIZÁRÁSOK 16

4.4 EGYÉB RENDELKEZÉSEK 17

4.5 PSZF ZÁRADÉKOK 17

4.5.1 PSZF Tervezői felelősség záradék. 17

4.5.2 PSZF Személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói tevékenység felelősségbiztosítása záradék 18

4.5.3 PSZF Kiállítások és időszakos rendezvények felelősség záradék 19

4.5.4 PSZF Takarítói felelősség záradék 19

4.5.5 PSZF Autójavítói felelősség záradék. 19

4.5.6 PSZF Vendéglátói felelősség záradék 20

4.5.7 PSZF Szállítmányozói felelősség záradék 21

4.5.8 PSZF Fuvarozói felelősség záradék. 21

4.5.9 PSZF Orvosi felelősség záradék 22

4.5.10 PSZF gyógytornász, tornaedzői felelősség záradék 23

4.5.11 PSZF Könyvvizsgálói, Adótanácsadói, Könyvviteli szolgáltatói, Igazságügyi szakértői felelősség záradék 23

4.5.12 PSZF Mérnök koordinációs és projekt lebonyolítói felelősség záradék 26

5. PTF – PERFEKT TERMÉK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI KIEGÉSZÍTŐ KÜLÖNÖS SZABÁLYZAT 28

5.1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 28

5.2 BIZTOSÍTÁS TÁRGYA 28

5.3 KIZÁRÁSOK 28

5.4 EGYÉB RENDELKEZÉSEK 29

5.5 PTF ZÁRADÉKOK 29

5.5.1 PTF 1. Záradék. 29

6. PKF – PERFEKT KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI KIEGÉSZÍTŐ KÜLÖNÖS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT 30

6.1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 30

6.1.1 A biztosítás tárgya 30

6.2 KIZÁRÁSOK 30

6.3 EGYÉB RENDELKEZÉSEK 30

7. PBVF – PERFEKT BÉRBEVEVőI TŰZ KIEGÉSZÍTŐ KÜLÖNÖS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT 32

7.1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 32

7.2 A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA 32

7.3 BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK 32

7.3.1 Tűzkár 32

7.3.2 Robbanás károk 32

7.3.3 Vízkárok 33

7.4 KIZÁRÁSOK 33

7.5 EGYÉB RENDELKEZÉSEK 34

8. PBAF – PERFEKT BÉRBEADÓI TŰZ KIEGÉSZÍTŐ KÜLÖNÖS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT 35

8.1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 35

8.2 A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA 35

8.3 BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK 35

8.3.1 Tűzkár 35

8.3.2 Robbanás károk 35

8.3.3 Vezetékes vízkárok 36

8.4 KIZÁRÁSOK 36

8.5 EGYÉB RENDELKEZÉSEK 37

1. PFSZ – PERFEKT FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT

1.1 ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK

Jelen szabályzat azokat az általános szerződési feltételeket tartalmazza, melyek az UNIQA Biztosító Zrt-vel (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 76-78.) (továbbiakban biztosító) kötött felelősségbiztosítási szerződésre alkalmazásra kerülnek.

A jelen szabályzatban, illetve a kiegészítő különös szabályzatokban nem rögzített kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, valamint egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

1.2 A BIZTOSÍTÁS

A PFSZ szerinti biztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

1.3 BIZTOSÍTOTT, SZERZŐDŐ

Jelen felelősségbiztosítási szabályzat szerint biztosított a szerződésben (kötvényben) ilyen minőségben megjelölt fél. A szerződő az a fél, akivel a biztosító a biztosítási szerződést megköti, és akit a biztosítási díj fizetésének kötelezettsége terhel.

1.4 BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Jelen biztosítási szabályzat szerint a biztosítási esemény olyan káresemény, mellyel összefüggésben a biztosítottnak kártérítési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezhet. Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő és egymással ok-okozati összefüggésben álló káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.

1.5 A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, VALAMINT A KOCKÁZATVISELÉS IDŐBELI ÉS TERÜLETI HATÁLYA

A szerződő a szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával, a felelősségbiztosítási ajánlat kitöltésével és annak írásbeli elfogadásával jön létre. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik. A biztosító a szerződés létrejöttének feltételéül különböző okiratok bemutatását és egyéb nyilatkozatok megtételét kötheti ki, feltéve, hogy azok a biztosító kockázatvállalása szempontjából jelentősek.

A biztosítás az azt követő nap 0 óra 00 perckor lép hatályba,

a) amikor, a szerződő a biztosítás első díját, illetőleg az egyszeri díjat teljes egészében a biztosító számlájára, vagy pénztárába befizeti, vagy,

b) amikor, a felek díjhalasztásban állapodtak meg, illetve

c) amikor, a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.

Ha a szerződő fél a díjat a biztosító képviselőjének fizette, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

A szerződés határozott, vagy határozatlan időre jön létre. A biztosító kockázatviselésének kezdetét és lejáratát a szerződés (kötvény) tartalmazza.

A biztosítási időszak egy évnél rövidebb határozott idejű szerződés esetén a biztosítási szerződés hatálybalépésétől a szerződés megszűnéséig tart, egyéves határozott idejű szerződés esetén egy év, egy évnél hosszabb határozott idejű, valamint a határozatlan időre kötött szerződés esetén pedig – a felek eltérő megállapodásának hiányában – 1 naptári év.

A biztosító kockázatviselése – a felek eltérő tartalmú megállapodásának hiányában – a biztosítási szerződés hatálybalépésével egyidejűleg kezdődik.

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett, és a biztosított által a biztosítónak a fenti időtartam alatt bejelentett károkra terjed ki. A kiegészítő különös szabályzat, vagy a felek egyedi megállapodása a kockázatviselés eltérő módját is megállapíthatja.

Jelen szerződés alapján a biztosító a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra nyújt fedezetet.

1.6 A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZÜNTETÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

A határozatlan időre kötött biztosítási szerződést a felek írásban a biztosítási időszak végére felmondhatják, a felmondási idő 30 nap.

A határozott időre kötött biztosítási szerződés a tartam lejártával megszűnik. A szerződés megszűnését követően befizetett díj a szerződés megszűnését nem érinti, azt a biztosító visszafizeti.

A biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével a biztosítási szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat a szerződő nem fizette meg és halasztást sem kapott, illetve a biztosító a díjkövetelés iránti igényét bírósági úton nem érvényesítette.

1.7 KIZÁRÁSOK

1.7.1 Egyéb megállapodás hiányában kizártak a biztosításból azok a károk

a) amelyeket a biztosított szerződésszegéssel szerződő partnereinek okoz,

b) amelyek környezetszennyezésből származnak,

c) amelyek a biztosított által előállított illetve forgalomba hozott termékek, vagy a biztosított által nyújtott szolgáltatások hibájából erednek,

d) amelyek a biztosított birtokában (rendelkezési körében, vagy ellenőrzése alatt) bármilyen jogcímen levő idegen dolgokban keletkeztek,

e) amelyek a biztosított által hivatása gyakorlásánál fogva, vagy cégnyilvántartás szerint tevékenysége folytatása körében magánál tartott vagy megmunkált idegen dolgokban keletkeztek, vagy amelyeket ilyen dolgokkal okoztak.

1.7.2 Nem téríti meg a biztosító

a) azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul,

b) azt a kárt, amelyet a biztosított (szerződő) a Ptk. 685. § b. pontjában felsorolt közeli hozzátartozójának okoz,

c) a tulajdon százalékos arányában azt a kárt, amelyet a biztosított (szerződő) tulajdonosai, illetve a biztosított (szerződő) tulajdonában lévő gazdasági társaságok, egyéb szervezetek szenvednek el,

d) azt a kárt, melyet a biztosított a vele közös vállalkozásban működő tulajdonostársnak és annak hozzátartozójának okozott,

e) több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát,

f) azokat a károkat, melyekért a biztosított, mint munkáltató felel a Xxxxx Xxxxxxxxxxxxx alapján,

g) azokat a károkat, melyeket a biztosított illetve szerződő maga szenved el,

h) a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakciókból vagy sugárzásból eredő károkat,

i) a kötelező gépjármű, valamint vízi-, légi jármű felelősségbiztosítás alapján térülő károkat, valamint az egyéb, jogszabályon alapuló biztosítási kötelezettség körébe tartozó károkat,

j) az államigazgatási jogkörben okozott károkat,

k) szerződést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. kötbér), bírságot, pénzbüntetést és egyéb büntetés jellegű költségeket, valamint az ezek kapcsán felmerülő képviseleti költségeket,

l) azokat a költségeket, amelyek a biztosított felelősség-elismerésének vitatása, részleges vagy teljes megtagadása, illetőleg a felelősség késedelmes elismerése miatt merültek fel,

m) a biztosított vezető tisztségviselői által ilyen minőségükben okozott károkat,

n) a lassú, folyamatos állagromlással okozott károkat, melyek zaj, rázkódás, rezgés, szag, füst, korom, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások következtében álltak elő,

o) az álló- és folyóvizek áradásával okozott károkat azokban az esetekben, amikor a biztosított az ezek elhárításával összefüggő berendezések és intézkedések létrehozásával, illetve ilyen berendezések előállításával, telepítésével, karbantartásával és javításával hivatásszerűen foglalkozik, és e minőségében kártérítési kötelezettsége áll be,

p) a többletkárt, ha a biztosított a biztosító felhívása ellenére nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének,

q) adatok vagy szoftver károsodása vagy sérülése, így különösen az adatokban, szoftverekben és számítógépes programokban keletkezett azon káros változások, amelyeket az eredeti struktúra törlése, sérülése vagy torzulása okoz, továbbá bármiféle üzemszüneti veszteség, amelyet ezek a károsodások ill. sérülések eredményeznek. Ettől a kizárástól függetlenül, továbbra is fedezetben marad az adatok ill. a szoftver olyan károsodása vagy sérülése, amely valamely biztosított, és a vagyontárgy lényegét érintő fizikai károsodás közvetlen következménye, továbbá azok a károk és veszteségek, amelyek a működés, a rendelkezésre állás, a használhatóság mértéke vagy az adatok, szoftverek ill. számítógépes programok elérhetőségének csökkenése miatt keletkeztek, továbbá bármiféle üzemszüneti veszteség, amelyet ezek a károsodások ill. sérülések eredményeznek,

r) azokat a károkat, amelyek közvetlenül vagy közvetve bármilyen terrorista cselekmény okozott, eredményezett, vagy amelyek azzal összefüggésben keletkeztek, függetlenül attól, hogy akár egyidejűleg, akár valamilyen bekövetkezési sorrendben, bármely más ok vagy esemény is közrehatott a kár keletkezésében,

Terrorista cselekmény alatt az olyan cselekedetet értjük, amelynek során többek között (de nem kizárólagosan) kényszert, erőszakot, nukleáris/biológiai/vegyi fegyvereket, tömegpusztító fegyvereket használnak, megsemmisítik, megzavarják vagy szétzilálják a kommunikációs és informatikai rendszereket és/vagy az általuk közvetített/hordozott információkat, szabotálnak vagy akármilyen más módon bármiféle kárt okoznak vagy erre kísérletet tesznek, és/vagy a fenti cselekményekkel fenyegetnek bármely személyt vagy személyek csoportját/csoportjait, függetlenül attól, hogy egyedül, avagy valamely szervezet

nevében vagy azzal kapcsolatban, politikai, vallási, ideológiai vagy más hasonló indítékból cselekszenek, beleértve azt a szándékot, hogy nyomást gyakoroljanak valamely kormányra és/vagy félelmet keltsenek a társadalomban, vagy annak bármely rétegében.

s) azokat a károkat, veszteségeket vagy költségeket, amelyeket közvetlenül vagy közvetve bármilyen fentebb meghatározott terrorista cselekmény korlátozására, elhárítására, elfojtására, hatásának csökkentésére vagy azzal bármiféle összefüggésben tett intézkedés okozott, eredményezett vagy azzal kapcsolatosan keletkeztek,

t) amennyiben nem állapítható meg, hogy a fenti 2 szakaszban meghatározottaknak megfelelő terrorista cselekményről van-e szó, akkor a valószínűség mérlegelésére kerül sor (t.i. a legnagyobb valószínűség elve kerül alkalmazásra),

u) abban az esetben, ha 1.7.2.r, 1.7.2.s, 1.7.2.t pontok bármely része érvénytelennek vagy végrehajthatatlannak bizonyulna, a fennmaradó rész(ek) továbbra is teljes mértékben érvényesek és hatályosak maradnak,

v) háború, polgárháború, forradalom, polgári zavargás, sztrájk, zendülés következtében beállott károkra.

w) Azbeszt záradék

Jelen biztosítási szerződés szövegezésében, feltételeiben vagy annak záradékaiban foglalt bármely ezzel ellenkező értelmű rendelkezéssel szemben a szerződő felek ezennel megállapodnak, hogy a biztosítási fedezet nem terjed ki semmiféle kárra, veszteségre vagy költségre, amelyet közvetlenül vagy közvetve bármilyen azbeszt alapanyag, vagy azbeszt tartalmú anyag okozott, eredményezett, vagy amely azzal összefüggésben keletkezett, függetlenül attól, hogy akár egyidejűleg, akár valamilyen bekövetkezési sorrendben, bármely más ok vagy esemény is közrehatott a kár keletkezésében.

x) Elektromágneses mezők (EMM) záradék

Jelen biztosítási szerződés szövegezésében, feltételeiben vagy annak záradékaiban foglalt bármely ezzel ellenkező értelmű rendelkezéssel szemben a szerződő felek ezennel megállapodnak, hogy a biztosítási fedezet nem terjed ki semmiféle kárra, veszteségre vagy költségre, amelyet közvetlenül vagy közvetve bármilyen elektromos mező (erőtér) hatásával okozott, eredményezett, vagy amely azzal összefüggésben keletkezett, függetlenül attól, hogy akár egyidejűleg, akár valamilyen bekövetkezési sorrendben, bármely más ok vagy esemény is közrehatott a kár keletkezésében.

1.8 BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

A biztosítási összeg az a szerződésben (kötvényen, ajánlaton, adatközlőn) feltüntetett, biztosítási időszakonként és biztosítási eseményenként meghatározott összeg, amely a biztosító szolgáltatásának összegszerű felső határát jelenti.

A biztosító teljesítési kötelezettsége – függetlenül az adott biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási események számától – a szerződésben biztosítási időszakonként meghatározott biztosítási összeget nem haladhatja meg.

Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több károsult lép fel megalapozott kárigénnyel, és az azok alapján fizetendő kártérítések együttes összege a biztosítási szerződés szerinti biztosítási összeget meghaladja, akkor az egyes károk megtérítése – figyelemmel a biztosítási összeg esetleges kimerülésére is – olyan arányban történik, amilyen arányban a biztosítási eseményenkénti összeghatár aránylik a kárigények együttes összegéhez.

1.9 A BIZTOSÍTÁSI DÍJ MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS FIZETÉSÉNEK SZABÁLYAI

A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerződő felet terheli.

A biztosítás első díja – ha a felek másként nem állapodnak meg – a szerződés létrejöttekor, minden későbbi díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

A biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj megállapításához szükséges adatokat a biztosított (szerződő) a biztosítási ajánlaton, cégszerűen aláírt formában köteles a biztosítónak megadni.

A díjmegállapítás határozott díjas vagy utólagos elszámolásos rendszerű.

Határozott díj megállapítása esetén az ajánlatban, vagy az adatközlőben meghatározott adatok alapulvételével (a díjszámítás egyszeri, a szerződés létrejöttéhez kapcsolódik) a biztosító egyszeri díjat állapít meg, melyet – amennyiben a felek másként nem állapodnak meg – a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

Utólagos elszámolás esetén a szerződés hatálybalépéséhez az ajánlatban, vagy az adatközlőben meghatározott becsült adatok mértéke szerint minimum letéti díj – általános díjfizetési szabályok szerinti – megfizetése szükséges.

A minimum letéti díj a biztosító helytállás-vállalásának vissza nem térítendő ellenértéke.

Utólagos elszámolás esetén a díj végleges összege a gazdasági év végén a biztosított zárómérlegének adatai szerint alakul. A biztosított a zárómérleg elkészültét követő 15 napon belül köteles az utólagos elszámoláshoz szükséges adatokat a biztosítóval közölni. A biztosító jogosult a zárómérleg adatait ellenőrizni, a biztosított könyveibe betekinteni.

A biztosító a zárómérleg adatainak kötvénykibocsátásra jogosult szervéhez történő beérkezését követően a díjkülönbözetet számlázza.

A biztosított a számla kézhezvételétől számított 8 napon belül intézkedik a díjhátralék átutalásáról.

1.10 A BIZTOSÍTOTT/SZERZŐDŐ KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

1.10.1 Közlési kötelezettség

A biztosított/szerződő köteles a szerződés megkötésekor a biztosítóval a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt közölni, melyet ismert, vagy ismernie kellett akkor is, ha a szükséges adatok, információk megadása üzleti, foglalkozási titoknak minősül.

A szerződő/biztosított köteles a biztosítónak bejelenteni, ha olyan biztosítási eseményre, melyre jelen szerződés alapján a biztosító kockázatviselése kiterjed, más biztosítóval – akár a jelen szerződés megkötését megelőzően, akár annak tartama alatt – felelősségbiztosítási szerződést kötött. A szerződő/biztosított a közlési kötelezettségnek az utóbbi esetben a szerződés megkötésétől számított 15 napon belül köteles eleget tenni.

A biztosított köteles a biztosító kockázatvállalása szempontjából lényeges okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat a biztosító részére átadni, illetve lehetővé tenni az ezekbe való betekintést.

1.10.2 Változás bejelentési kötelezettség

A szerződő/biztosított köteles a közlési kötelezettség körébe vont, a szerződéskötéskor írásban közölt adatok és körülmények megváltozását haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni, és a változással kapcsolatos iratokat becsatolni.

Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító e jogával nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

1.10.3 A közlési, változás bejelentési kötelezettség megsértése

A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

1.11 A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

1.11.1 Kárbejelentés, kárrendezés

A biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a tudomására jutást követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles a biztosítónak bejelenteni, valamint a szükséges felvilágosítást megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell a káresemény bekövetkezésének időpontját, helyét, rövid leírását, a kár(ok) megállapított vagy becsült nagyságát, a károsult(ak) adatait, a károsodott dolgok megnevezését, személyi sérülés esetén a sérülés leírását, nagyságát, az esetlegesen indult hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megnevezését, határozatát, valamint a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges tényt, vagy körülményt, továbbá a biztosított saját felelősségével kapcsolatos nyilatkozatát.

A biztosított köteles a biztosítót a kárrendezésben, a kár összegének megállapításában, a jogalap nélküli kárigények elhárításában segíteni. Köteles a biztosító szakértője számára lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezésének körülményeit, mértékét megvizsgálja.

A biztosító a kárt attól az időponttól számított 30 napon belül téríti meg, amikor a biztosított felelősségét és a kár nagyságát bizonyító valamennyi irat a biztosítóhoz beérkezett.

A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti meg, a károsult azonban igényét a biztosítóval szemben közvetlenül nem érvényesítheti.

A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben, csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott.

A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését a biztosított egyenlítette ki.

A kár bejelentésének elmulasztására, illetve késedelmes teljesítésére visszavezethető késedelmi kamatokért a biztosító nem áll helyt, kivéve, ha a késedelem a biztosított önhibáján kívüli okból állt elő.

Ha a biztosított a kárbejelentés körében előírt kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

1.11.2 A kártérítés szabályai

A biztosító - a biztosítási összeg mértékéig - az alábbi, biztosítási eseménnyel összefüggésben felmerült, károkat téríti meg a magyar jog szabályai szerint:

a) a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenést, valamint az elmaradt vagyoni előnyt,

b) azt a kárpótlást, valamint azokat az igazolt és indokolt költségeket, amelyek a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükségesek,

c) a kockázatba vett felelősségi károk járulékai, így a kamatot, a biztosított ellen a biztosítási eseménnyel összefüggésben indított peres eljárás költségeit feltéve, ha a biztosító a perben részt vett, vagy a részvételről lemondott, továbbá a kárrendezés során a biztosító előzetes jóváhagyása alapján a biztosított által felkért szakértő költségét.

Amennyiben többen közösen okoznak kárt, a biztosító helytállási kötelezettsége saját biztosítottja magatartásának felróhatóságához igazodik. Ha a károkozók magatartása felróhatóságának aránya nem állapítható meg, a kár a károkozók között egyenlő arányban oszlik meg, és ehhez igazodik a biztosító helytállási kötelezettsége is.

A biztosítási fedezet Magyarország területén kívül okozott, bekövetkezett és érvényesített károkra történő kiterjesztése esetén a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg csökken a biztosító azon költségeivel, amelyek a kár felmérése, rendezése, a jogalap tisztázása, vagy egyéb – a kár rendezésével kapcsolatos – kötelezettségének teljesítése érdekében merülnek fel. A biztosító a kártérítési összeg kifizetését – egyéb ettől eltérő megállapodás hiányában – kizárólag belföldi fizetőeszközben teljesíti.

A járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését) a biztosító, a biztosított, illetve a károsult egyaránt kezdeményezheti, arra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosított, mind a károsult elfogadja.

Amennyiben a tényleges kár mértéke meghaladja a kártérítési limitet, úgy a biztosító az önrészt a limit összegéből vonja le.

1.12 A BIZTOSÍTOTT KÁRMEGELŐZÉSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉGE

A biztosított köteles a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében minden tőle elvárható intézkedést haladéktalanul megtenni, valamint a rá vonatkozó előírásokat maradéktalanul betartani.

A biztosító jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását ellenőrizni, vagy ellenőriztetni.

1.13 A BIZTOSÍTÓ MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE

A biztosító visszakövetelheti a biztosítottól a kifizetett kártérítési összeget, ha a biztosított – illetve akiért a biztosított jogszabály szerint felel – a kárt jogellenesen és:

a) szándékosan, vagy

b) a jelen szerződésben meghatározott súlyosan gondatlan magatartásával okozta Súlyosan gondatlan a biztosított károkozása különösen, ha

a) a biztosított tevékenységét nem a jogszabályban előírt hatósági engedélyek birtokában

folytatja és a károkozás ezzel összefüggésben történt,

b) a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezésekben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott,

c) a kár a biztosítottra irányadó hatósági vagy szerződéses kármegelőzési előírások súlyos vagy folyamatos megsértése miatt következett be,

d) a biztosított a kárt foglalkozási, szakmai szabályok, vagy a tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályi előírások súlyos megsértésével okozta,

e) a biztosított a kárt ittas vagy kábítószer hatása alatt lévő állapotban, illetve ezzel az állapotával összefüggésben idézte elő, vagy ezen állapota a kár bekövetkeztében közrehatott,

f) a biztosított ismételt károkozása olyan ok miatt következett be, vagy abban olyan ok is közrehatott melynek megszüntetésre a biztosító a biztosítottat a korábbi károkozás alkalmával felhívta, azonban azt a biztosított ennek ellenére nem szüntette meg, bár erre lehetősége lett volna.

1.14 BIZTOSÍTÁSI TITOK- ÉS ADATVÉDELMI SZABÁLYOK

A biztosító jogosult a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával és szolgáltatásával összefüggően tudomására jutott személyes, egészségi és üzleti adatok - törvényi előírásoknak megfelelő - kezelésére, őrzésére. A biztosító köteles az adatokat biztosítási titokként kezelni.

Biztosítási titok minden olyan - államtitoknak nem minősülő -, a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

A biztosítási titok tekintetében a biztosító a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerint jár el.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

− a biztosító, biztosításközvetítő, illetve a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

− e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

Az ügyfelek adatait a biztosító a biztosítási titok megsértése nélkül - a törvényben meghatározott esetekben - az alábbi helyekre továbbíthatja többek között: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, nyomozóhatóság és ügyészség, bíróság, bírósági végrehajtó, hagyatéki ügyben eljáró közjegyző, adóhatóság, nemzetbiztonsági szolgálat, Gazdasági Versenyhivatal, gyámhatóság, egészségügyi hatóság, titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szerv, viszontbiztosító, együttbiztosításban részt vállaló biztosító, állomány-átruházáskor az átvevő biztosító, fióktelep esetében a harmadik országbeli biztosító, biztosításközvetítő, szaktanácsadó, a biztosító által kiszervezett tevékenységet végző partner, az adatvédelmi biztos , továbbá ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr- főkapitányság - a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.

A szerződésre vonatkozó ajánlat aláírásával a szerződő és biztosított hozzájárulnak, hogy adataikat a biztosító külföldi biztosítóhoz, külföldi viszontbiztosítóhoz vagy külföldi adatkezelő szervezethez továbbíthassa.

1.15 EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A szerződő felek vitás ügyeik rendezésére a biztosító székhelye szerinti bíróság illetékességét kötik ki.

A szerződő felek jognyilatkozataikat írásban kötelesek közölni, a szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat pedig tértivevényes levélben kötelesek megtenni.

A jelen szerződésből eredő igények 1 év alatt évülnek el.

A jelen szabályzatban nem rendezett kérdésekben a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.

2. PÁF – PERFEKT ÁLTALÁNOS FELELŐSSÉG KÖRÉBEN OKOZOTT KÁROK KIEGÉSZÍTŐ KÜLÖNÖS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT

2.1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Perfekt Felelősségbiztosítási Szabályzatban (PFSZ) írt feltételeket az e szabályzatban foglalt kiegészítő különös feltételek figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a szerződésen kívüli károkozásokra.

2.2 A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA

A jelen kiegészítő különös szabályzat alapján a biztosító megtéríti a károsultnak a biztosított által szerződésen kívül okozott olyan személysérüléses és dologi károkat, melyekért a biztosított a polgári jog szabályai alapján kártérítési kötelezettséggel tartozik.

2.3 KIZÁRÁSOK

Nem téríti meg a biztosító egyéb rendelkezés hiányában:

a) azokat a károkat, amelyek a Perfekt Felelősségbiztosítási Szabályzatban (PFSZ) kizárásra kerültek.

b) a Magyarország területén kívül okozott károkat,

c) azokat a dologi károkat, amelyeket a biztosított szerződésszegéssel, szerződés hibás teljesítésével, és (vagy) szerződésteljesítése során szerződő partnerének egyéb módon okozott,

d) azokat a károkat, amelyeket a biztosított, mint rendszámmal ellátott gépjármű üzemben tartója okozott, kivéve, ha a kár a gépjármű munkagépként való használata során keletkezett,

e) a biztosított által üzemeltetett járművek, munkagépek által okozott nem baleseti jellegű útrongálási károkat,

f) azokat a károkat, amelyeket munkagépek, járművek, nyomása, helyváltoztatása következtében mesterséges tereptárgyakban, (pl. utak, árkok, töltések, támfalak stb.) illetve a talaj vagy növényi kultúrák letaposásával keletkeztek,

g) azokat a károkat, amelyek állati, növényi kultúrákban keletkeztek.

2.4 EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A biztosító teljesítésének felső határát (limit) és az önrész nagyságát a biztosítási szerződés tartalmazza, az PFSZ-ban leírtaknak megfelelően.

A jelen szerződési feltételekben nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, valamint az UNIQA Biztosító Zrt. Perfekt Felelősségbiztosítási Szabályzatának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

3. PMF – PERFEKT MUNKÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI KIEGÉSZÍTŐ KÜLÖNÖS SZABÁLYZAT

3.1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Perfekt Felelősségbiztosítási Szabályzatban (PFSZ) írt feltételeket az e módozatban foglalt kiegészítő különös rendelkezések figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a munkahelyi balesetekből származó munkáltatói felelősségi károkra.

3.2 A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA

Jelen kiegészítő különös szabályzat alapján a biztosító a biztosítási szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint fedezetet nyújt azokra a kártérítési igényekre, illetve megtérítési követelésekre, melyeket a biztosítottal, mint munkáltatóval szemben, munkavállalójának munkahelyi balesetével összefüggésben támasztanak, és amelyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

3.3 KIZÁRÁSOK

Nem téríti meg a biztosító:

a) a Magyarország területén kívül történt munkahelyi balesetekből eredő kárigényeket,

b) a foglalkozási megbetegedésekből eredő, illetve munkahelyi-, munkaköri ártalom miatt támasztott kárigényeket,

c) azokat a károkat, melyekért a biztosított, mint üzemben tartó a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás alapján tartozik felelősséggel, ide nem értve az üzemi balesetnek minősülő és a gépjármű javítási, vagy karbantartási munkái során bekövetkezett károkat,

d) a dologi károkat, a munkavállalókat munkahelyükre menet vagy onnan távozóban, útközben ért balesetek során, illetve következtében keletkező károkat, kivéve, ha a baleset a biztosított saját tulajdonában lévő vagy általa bérelt szállítóeszközén, utazás során történt.

3.4 EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A biztosító a biztosított által a munkavállaló javára kötött élet- vagy balesetbiztosítási szerződés alapján járó biztosítási összeget a károsultnak járó kártérítésbe nem számítja be.

A biztosító teljesítésének felső határát (limit) és az önrész nagyságát a biztosítási szerződés tartalmazza, a PFSZ-ben leírtaknak megfelelően.

A jelen szerződési feltételekben nem szabályozott kérdésekben az UNIQA Biztosító Zrt. Perfekt Felelősségbiztosítási Szabályzatának, valamint a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

3.5 PMF TANULÓI FELELŐSSÉG ZÁRADÉK

Jelen záradék alapján létrejött biztosítási szerződés vonatkozásában a PFSZ és a PMF rendelkezéseit az e záradékban foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

A biztosító az ezen záradékkal megkötött biztosítási szerződésekben, az ott megállapított mértékben és feltételek szerint fedezetet nyújt azokra a kártérítési igényekre, illetve megtérítési követelésekre, amelyeket a biztosítottal mint gyakorlati képzést végzővel szemben támasztanak, a vele tanulószerződést kötött tanulók által a gyakorlati képzés során, vagy azzal összefüggésben elszenvedett baleset miatt, ha azért a biztosítottat a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősség terheli.

A biztosítás azokra balesetekből eredő károkra terjed ki, amely a tanulót

a) a biztosított tanműhelyében oktatási idő alatt, vagy

b) biztosított tanműhelyén kívül, a biztosított rendelkezése folytán, vagy érdekében végzett oktatási tevékenysége során érte, (feltéve mindkét esetben, hogy a baleset üzemi jellegét a társadalombiztosítási szervek megállapítják).

4. PSZF – PERFEKT SZOLGÁLTATÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI KIEGÉSZÍTŐ KÜLÖNÖS SZABÁLYZAT

4.1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Perfekt Felelősségbiztosítási Szabályzatban (PFSZ) írt feltételeket az e módozatban foglalt kiegészítő különös rendelkezések figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a biztosított által nyújtott szolgáltatás teljesítése során okozott károkra.

4.2 BIZTOSÍTÁS TÁRGYA

A szolgáltatói felelősségbiztosítás alapján a biztosított kérheti, hogy a biztosító a biztosítási szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesítse őt a szerződéses partnereinek (a szolgáltatás igénybe vevőinek) a szolgáltatás hibás teljesítésével okozott olyan károk megtérítése alól, amelyekért mint a szerződésben nevesített szolgáltatás teljesítője a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Biztosítási esemény a biztosítottal szembeni szolgáltatói kárigény (hibás teljesítés) érvényesítés Jelen kiegészítő különös feltételek alapján a biztosító a károsultnak a biztosított által a szerződés hibás teljesítésével okozott alábbi kárait téríti meg:

a) személysérüléses és dologi károk (személysérüléses kárnak minősül valakinek a halála, egészségkárosodása, vagy testi sérülése folytán bekövetkezett vagyoni és nem vagyoni kár; dologi kárnak pedig az, ha valamely tárgy megsérül, megsemmisül, vagy használhatatlanná válik),

b) a szerződés hibás teljesítésével összefüggésben a szerződő partnernél felmerült többletköltséget, elmaradt hasznot.

4.3 KIZÁRÁSOK

Nem téríti meg a biztosító:

a) azokat a károkat, amelyek a Perfekt Felelősségbiztosítási Szabályzatban (PFSZ) kizárásra kerültek,

b) a szolgáltatással szemben emelt esztétikai kifogások miatti kárigényt,

c) a Magyarország területén kívül okozott károkat, amennyiben a szerződésben a biztosítási fedezet területi hatálya külön kiterjesztésre nem került,

e) a biztosított által üzemeltetett járművek, munkagépek által okozott nem baleseti jellegű útrongálási károkat,

f) azokat a károkat, amelyeket munkagépek, járművek, nyomása, helyváltoztatása következtében mesterséges tereptárgyakban, (pl. árok, töltés, támfal stb.) illetve a talaj vagy növényi kultúrák letaposásával keletkeztek,

g) a környezetveszélyeztető, károsító tevékenységgel okozott károkat,

h) a mezőgazdasági (szántóföldi, állattenyésztési és halászati) őstermékek és vadászati termékek által okozott károkat,

4.4 EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A biztosító teljesítésének felső határát (limit) és az önrész nagyságát a biztosítási szerződés tartalmazza, a PFSZ-ben leírtaknak megfelelően.

A jelen szerződési feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, valamint az UNIQA Biztosító Zrt. Perfekt Felelősségbiztosítási Szabályzatának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

4.5 PSZF ZÁRADÉKOK

4.5.1 PSZF Tervezői felelősség záradék

Jelen záradék alapján létrejött biztosítási szerződés vonatkozásában a PSZF rendelkezéseit az e záradékban foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

A biztosító a biztosított helyett megtéríti azokat a biztosított szerződéses partnereinek okozott károkat, amelyek a biztosított, illetőleg a vele munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy tagsági viszonyban álló tervező, tervezői művezető alábbiakban meghatározott tevékenységéből erednek, s amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

A biztosító a szerződés alapján – külön záradék hiányában – kizárólag Magyarország területén kivitelezésre kerülő:

a) a biztosított által készített vagy honosított tervek hibáiból,

b) a biztosítottal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy tagsági viszonyban álló tervező által készített tervek hibáiból eredő kárigényekre nyújt fedezetet,

c) a tervezői művezetés körében okozott károkra a biztosítás akkor terjed ki, ha a művezetést a biztosított a saját tervei alapján folytatott kivitelezés során végzi.

4.5.1.1 Kizárások

A PFSZ-ben felsoroltakon kívül, nem téríti meg a biztosító:

a) a beszerzési és kivitelezési nehézségek miatti áttervezés következtében felmerülő többlet- költséget,

b) a tervezés határidejének be nem tartása miatt keletkező kárt, illetve az ennek következtében jelentkező többletköltséget,

c) a gazdasági tervekben (költségvetésben) előforduló számszaki hibákból származó kárt, illetve többletköltséget,

d) az áremelkedésből származó kárt vagy többletköltséget,

e) az esztétikai és korszerűségi hibából származó károkat,

f) a vizek – a talajvizet is beleértve – fizikai, kémiai vagy biológiai minőségének megváltozásával közvetlen vagy közvetett összefüggésben keletkezett károkat,

g) az egyéb környezeti károkat; ideértve a nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív szennyezés következtében keletkezett károkat is,

h) szabadalmi, iparjogi és szerzői jogok megsértésével összefüggésben keletkezett károkat,

i) az alvállalkozóknak felróható okból keletkezett károkat, ha az alvállalkozóknak kifizetett tervezői díj nem képezi az alapját a biztosítási díj számításának,

j) a tervezett mű kivitelezésének időtartamára és a határidőkre vonatkozó nyilatkozatokból eredő kárt;

k) a hatósági engedélyek beszerzésének elmulasztásából eredő kárt,

l) a biztosítási esemény következtében keletkező üzemszünetre vagy termeléskiesésre visszavezethető kárt, illetve a károsult elmaradt hasznát,

m) a műszaki, gazdasági tervek alapadataiban előforduló hibákból eredő kárt, ha azokat nem a tervező szolgáltatta, illetve ha a megrendelő azokat a tervezővel nem ellenőriztette.

4.5.2 PSZF Személy-, vagyonvédelmi és magánnyomozói tevékenység felelősségbiztosítása záradék

Jelen záradék alapján létrejött biztosítási szerződés vonatkozásában a PFSZ és a PSZF rendelkezéseit az e záradékban foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

Jelen záradék alapján a biztosító azokat a károkat téríti meg, melyeket a biztosított, mint személy- vagyonvédelmi, magánnyomozói tevékenység folytatója, e minőségében okozott, és amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Jelen záradék alapján biztosított a személy- vagyonvédelmi, magánnyomozói tevékenységet a rendőrség által kiadott engedély birtokában, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara tagjaként folytató egyéni vállalkozó, vagy társas vállalkozás.

Jelen záradék keretében biztosított tevékenységnek „a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarákról" szóló 2005. évi CXXXIII. tv. által nevesített tevékenységek.

4.5.2.1 A biztosító a biztosított helyett az alábbi károkat téríti meg:

a) harmadik személyeknek– a személy-vagyonvédelmi, és magánnyomozói tevékenység ellátása során kényszerítő eszközök szükséges mértékét túllépő alkalmazásából eredő személysérüléses (halál, tartós egészségromlás, testi sérülés) károkat, továbbá

b) harmadik személyeknek (ide nem értve az őrzött területre, épületbe illetéktelen behatolót), illetve a megbízónak és alkalmazottainak – személy-vagyonvédelmi és magánnyomozói tevékenység ellátása során okozott személysérüléses (halál, tartós egészségromlás, testi sérülés) károkat, továbbá

c) személy-vagyonvédelmi tevékenység ellátása során az őrzött épületben, berendezési, felszerelési tárgyakban okozott károkat,

feltéve mindhárom esetben, hogy a biztosított kártérítési felelőssége az okozott károkért a polgári jog szabályai alapján megállapítható.

A biztosítási fedezet a biztosított által jogosan igénybe vett alvállalkozó által okozott károkra csak akkor terjed ki, ha a szerződés megkötésekor a biztosított a biztosítót tájékoztatta arról, hogy tevékenysége ellátása során alvállalkozót vesz igénybe.

4.5.2.2 Kizárások

A biztosító nem téríti meg az őrzött vagyontárgyak eltulajdonításából (lopás, betöréses lopás) eredő károkat, és a más biztosítással fedezett károkat.

4.5.3 PSZF Kiállítások és időszakos rendezvények felelősség záradék

Jelen záradék alapján létrejött biztosítási szerződés vonatkozásában a PFSZ és a PSZF rendelkezéseit az e záradékban foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

4.5.3.1 A biztosító megtéríti:

a kiállítások és időszakos rendezvények szervezésének ellátása során a biztosított, mint:

a) a kiállítások és időszakos rendezvények szervezője,

b) 1.2 a kiállítási tárgyak és a kiállítási terület személy- és vagyonvédelmét ellátó,

c) a kiállítási terület üzemeltetője által

a kiállítás, rendezvény résztvevőinek, nézőinek, és más harmadik személyeknek a kiállítás, rendezvény időtartama alatt, annak helyszínén okozott személysérüléses és dologi károkat, melyekért a biztosított kártérítési felelőssége a polgári jog szabályai alapján fennáll.

4.5.3.2 Kizárások

A biztosító nem téríti meg a kárt,

a) ha a kiállítási tárgyak lopásából vagy rablásából ered,

b) ha a kiállítási tárgyak le- és felrakodása (installálása, és elszállítása) során keletkezett, ide nem értve a már installált kiállítási tárgyak balesetszerű rongálódását,

c) ha a rendezvény lebonyolítására szolgáló dolgokban (ideértve a rendezvény céljára igénybe vett ingatlanban) keletkezett,

d) ha a fellépő vendégek, művészek, mutatványosok, meghívottak, versenyzők, artisták, kaszkadőrök tevékenységéből ered,

e) ha a kiállítások, rendezvények szervezői, üzemeltetői, valamint a kiállításokon, rendezvényeken személy- és vagyonvédelmi feladatokat ellátók által egymásnak okozzák.

4.5.4 PSZF Takarítói felelősség záradék

Jelen záradék alapján létrejött biztosítási szerződés vonatkozásában a PFSZ és a PSZF rendelkezéseit az e záradékban foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

A biztosító megtéríti a biztosított által – takarítási tevékenysége során – szerződő partnerének okozott olyan dologi károkat, amelyek a takarítási tevékenység tárgyát képező ingatlanban, berendezési és felszerelési, épületgépészeti tárgyakban keletkeztek, s amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai alapján kártérítési kötelezettséggel tartozik.

4.5.4.1 Kizárások

Nem téríti meg a biztosító:

a) a takarítással szemben emelt minőségi kifogásokkal kapcsolatban felmerült költségeket, így: a takarítás újbóli elvégzésének, illetve hiányosságainak utólagos pótlásának költségeit,

b) a vállalkozási szerződésben, a takarítási tevékenység helyeként megjelölt telephelyeken kívül okozott károkat,

c) a lopásból származó károkat.

4.5.5 PSZF Autójavítói felelősség záradék

Jelen záradék alapján létrejött biztosítási szerződés vonatkozásában a PFSZ és a PSZF rendelkezéseit az e záradékban foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

Jelen záradék alapján a biztosító fedezetet nyújt a biztosított által javításra, szervizre, felülvizsgálatra átvett gépjárművekben okozott, a gépjármű megsemmisülésével, törésével, megrongálódásával előálló mindazon károkra, amelyekért a biztosított a magyar jog szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

A biztosítási fedezet

− a gépjárművek üzem (műhely) területén történő mozgatásával,

− a műhely (épület, üzem) üzemeltetésével, valamint a műszerek, szerszámok, gépek használatával,

− a műhely területén kívül (maximum azonban 1 km-es távolságon belüli), próbaút során,

okozott károkra terjed ki, amennyiben a biztosított a magyar jog szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

4.5.5.1 Kizárások:

a) a biztosítás fedezeti köréből kizárt a gépjármű javításával, szervizelésével, felülvizsgálatával járó, főkötelezettséget jelentő közvetlen szolgáltatás hibás teljesítése miatt felmerült szavatossági, illetve garanciális igények,

b) a lopáskárok, amelyek a tárolt és javításra, szervizelésre, felülvizsgálatra átvett gépkocsikban, azok ellopása, illetve alkatrészeinek, tartozékainak, leszerelése miatt következnek be,

c) a javításhoz szükséges pótalkatrészek, cseretartozékok, célszerszámok, berendezések beszerzési nehézségei miatt keletkező többletköltségekre,

d) az áremelkedés miatti többletköltségre,

e) az esztétikai, korszerűségi hibákból származó kártérítési igényekre,

f) a gépjármű olyan szerkezeti elemeinek, alkatrészeinek káraira, melyek a gépjármű biztosított általi átvétele időpontjában sérültek, hibásak, elhasználódottak, vagy egyéb okból cserére szorulnak,

g) egyéb megállapodás hiányában a biztosított alvállalkozójának felróható okból keletkezett károkra.

A szolgáltatás közvetlen tárgyaival kapcsolatos felelősségi körre a biztosítás nem vonatkozik. A jelen záradék szempontjából a javítási, szerelési, felülvizsgálati tevékenység a szolgáltatás közvetlen tárgya.

4.5.6 PSZF Vendéglátói felelősség záradék

Jelen záradék alapján létrejött biztosítási szerződés vonatkozásában a PFSZ és a PSZF rendelkezéseit az e záradékban foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

A biztosító megtéríti a károsultnak a biztosított által – szállásadói tevékenysége során – okozott azokat a személysérüléses és dologi károkat, amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai alapján kártérítési kötelezettséggel tartozik.

Jelen záradék alapján együttbiztosított a szállásadó üzemhez tartozó uszodák, szaunák, lőpályák, teniszpályák, kerékpárkölcsönzés, játszóterek, parkolók vendéglők, automata büfék, bárok, fagylaltozók, büfék, eszpresszók, éttermek, teke- és bowling pályák, tánc- és sörsátrak, rendezvények tartására szolgáló termek üzemeltetője.

4.5.6.1 Kizárások

Nem biztosított: a kempinghelyek üzemeltetéséből, állattartásból, vizi-, légi-, szárazföldi járművek közlekedéséből, üzemeltetéséből származó károk.

4.5.7 PSZF Szállítmányozói felelősség záradék

Jelen záradék alapján létrejött biztosítási szerződés vonatkozásában a PFSZ és a PSZF rendelkezéseit az e záradékban foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

A jelen záradék alapján kötött felelősségbiztosítási szerződés kiterjed:

a) az árutovábbítás és a raktári szolgáltatáshoz kapcsolódó szállítmányozói tevékenység során bekövetkező károkra,

b) áruk téves kiszolgáltatása és téves irányítása miatt bekövetkezett károkra,

c) az áru indításában, fuvaroztatásában és kiszolgáltatásában okozott olyan késedelem során bekövetkezett károkra, amely késedelmet kizárólag a biztosított mulasztása okozott,

d) azokra a károkra, amelyek abból eredtek, hogy az áru kiszolgáltatása a rendelkezésre jogosult utasításával ellentétben történt meg,

e) a megbízónak a szállítmányozóval kötött szállítmányozási szerződése alapján végzett fuvarozási tevékenység

A biztosítási szerződés a biztosított szállítmányozási szerződés alapján végzett fuvarozási tevékenységre terjed ki.

4.5.7.1 Kizárások

A fedezet nem terjed ki:

a) nemesfémek, drágakövek, bankjegyek és érmék, ékszerek, műalkotások, értékpapírok, valamint cserép, csempe, és tégla szállítmányozásával kapcsolatos felelősségre,

b) cigaretta, szeszes italok szállítmányozása esetén 3 millió forintot meghaladó szállítmányokra,

c) a biztosított vagy alkalmazottai szándékos károkozására,

d) arra az esetre, ha a biztosított vagy alkalmazottai a birtokukban levő okmányokat arra illetékteleneknek hozzáférhetővé teszik, és a biztosítási esemény ezzel okozati összefüggésben következik be,

e) biztosított saját alkalmazottainak halálára, betegségére, vagy testi sérülésére,

f) azokra a károkra, amelyeket a biztosított a tulajdonában levő vagy általa üzemeltetett gépjárművekkel okoz,

g) hajók és repülőgépek üzemeltetéséből eredő károkra,

h) a szállítmányozói tevékenység során használt gépek, berendezések javítási költségeire,

i) elháríthatatlan külső ok (vis maior) következményei.

4.5.8 PSZF Fuvarozói felelősség záradék

Jelen záradék alapján létrejött biztosítási szerződés vonatkozásában a PFSZ és a PSZF rendelkezéseit az e záradékban foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

A biztosító jelen záradék alapján azokra a kártérítési igényekre nyújt fedezetet, amelyeket a biztosított által fuvarozott idegen vagyontárgyakban keletkezett károk miatt a biztosítottal szemben érvényesítenek feltéve, hogy a károkért a biztosított magyar jog szabályai alapján kártérítési kötelezettséggel tartozik.

A biztosító azokat a károkat téríti meg, amelyek az árú teljes vagy részleges elveszése, megsemmisülése vagy megsérülése folytán keletkeztek a küldemény átvétele és kiszolgáltatása közötti időszak alatt.

A biztosító kockázatviselése a Magyarország területén belül, belföldi feladási helyről, belföldi rendeltetési helyre fuvarozott áruban bekövetkezett károkra terjed ki, forintban történő kárkifizetés mellett.

4.5.8.1 Kizárások

Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat,

a) amelyek, fuvarozott áru lopásából erednek,

b) amelyek fuvarozási késedelemből erednek (kötbér, fuvardíj visszatérítés),

c) amelyek a fuvarozott árukban a gépjármű műszaki hibája miatt következtek be,

d) amelyek az által keletkeztek, hogy a gépjárművet túlterhelték,

e) amelyek akkor következtek be, amikor az üzemben tartó által megbízott gépjárművezető, vagy más személy a gépjárművet jogtalanul használta,

f) amelyek az által keletkeztek, hogy az áru fuvarozását jogszabály vagy hatósági rendelkezés különleges feltételhez kötötte, de e feltételnek a biztosított nem tett eleget,

g) amelyek elháríthatatlan külső ok (vis maior) következményei,

h) amelyek a küldemény belső tulajdonságára vezethetők vissza, melyek folytán az áruban törés, rozsdásodás, elszóródás, beszáradás, belső romlás és egyéb károsodás történt,

i) amelyek csomagolásnak a feladás alkalmával kívülről észre nem vehető hiányossága miatt következtek be,

j) amelyek a berakás, illetőleg a kirakás alkalmával következtek be, függetlenül attól, hogy a felek megállapodása alapján ki felelős a be- vagy kirakásért,

k) abból származtak, hogy a feladó a szükséges okmányokat nem adta át, vagy nem jól töltötte ki,

l) amelyek azért következtek be, mert a fuvarozót a feladó nem tájékoztatta a küldemény kívülről fel nem ismerhető rendkívüli értékéről,

m) amelyek azért következtek be, mert a jogszabályokban meghatározott biztonsági előírásokat a feladó figyelmen kívül hagyta.

4.5.9 PSZF Orvosi felelősség záradék

Jelen záradék alapján létrejött biztosítási szerződés vonatkozásában a PFSZ és a PSZF rendelkezéseit az e záradékban foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

Jelen záradék alapján a biztosító a biztosított helyett megtéríti a károsultnak az egészségügyi szolgáltatás végzése során a foglalkozási szakmai szabályok felróható megszegésével okozott egészségkárosodás, testi sérülés vagy halál miatti azon károkat, amelyekért a magyar jogszabályok alapján kártérítési kötelezettség terheli.

Jelen záradék szerint biztosított a szerződésben név szerint feltüntetett, tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül, egészségügyi szolgáltatásra az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján jogosult jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, és minden olyan természetes személy, aki a szolgáltatást a saját nevében nyújtja.

Egészségügyi dolgozó az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az egyéb felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy, továbbá a beteg ellátását végző, vagy abban közreműködő egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy.

4.5.9.1 Kizárások

Nem terjed ki a biztosítási fedezet a következő esetekre:

a) azokra a károkra, amelyek a biztosított engedély nélkül végzett tevékenységére vezethetők vissza,

b) az egészségügyi szolgáltatás végzéséhez szükséges ingó és ingatlan vagyontárgyak üzemeltetésével kapcsolatban bekövetkezett károk,

c) az el nem végzett, vagy késedelmesen elvégzett szolgáltatás nem a károsultnál jelentkező költsége,

d) a hibás szolgáltatás újbóli elvégzésével, vagy a hiba kijavításával járó költség,

e) a beteg által magával vitt vagyontárgyban keletkezett kár,

f) a tájékoztatási kötelezettség hibás teljesítéséből eredő kár,

g) esztétikai okból végzett plasztikai műtét során okozott kár,

h) RU–486 alkalmazása által okozott kár,

i) röntgen és egyéb sugárártalom, beleértve a radioaktív anyaggal okozott kárt,

j) egészségügyi szolgáltatás körében okozott genetikai- valamint génmanipuláció általi károsodás,

k) egészségügyi szolgáltatás körében okozott HIV fertőzés, illetőleg AIDS,

l) mentőszállítási szolgáltatásra visszavezethető kár,

m) képzés, gyakorlás, vizsgázás címén egyetemi, főiskolai hallgató, egészségügyi szakdolgozó, egészségügyi szakközépiskolai tanuló tevékenysége körében okozott károk,

n) egészségügyi szolgáltatással kapcsolatos büntetőeljárás, illetve sajtóper költségei,

o) adatvédelmi jogsértéssel okozott kár,

p) esztétikai és pszichikai károsodásokra,

q) nem a gyógyító tevékenységgel összefüggésben okozott egyéb felelősségi károkra.

4.5.10 PSZF gyógytornász, tornaedzői felelősség záradék

Jelen záradék alapján létrejött biztosítási szerződés vonatkozásában a PFSZ és a PSZF rendelkezéseit az e záradékban foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

A biztosító megtéríti a károsultnak azokat a biztosított által munkaköri feladata ellátása során a foglalkozási szabályok megsértésével okozott halál, illetve egészségkárosodás miatti károkat – amelyekért a biztosítottat a magyar jogszabályok alapján kártérítési kötelezettség terheli.

Jelen záradék értelmében biztosítottnak minősül a gyógytornász, tornaedzői tevékenységet egyéni vállalkozóként, munkaviszony vagy társas vállalkozás keretében a társaság tagjaként folytató természetes személy, vagy ilyen tevékenységet végző gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet.

4.5.10.1 Kizárások

Nem terjed ki a biztosítási fedezet a következő esetekre:

a) a biztosított engedély nélkül végzett tevékenységére,

b) esztétikai és pszichikai károsodásokra,

c) nem a biztosított tevékenységgel összefüggésben okozott egyéb felelősségi károkra.

4.5.11 PSZF Könyvvizsgálói, Adótanácsadói, Könyvviteli szolgáltatói, Igazságügyi szakértői felelősség záradék

Jelen záradék alapján létrejött biztosítási szerződés vonatkozásában a PFSZ és a PSZF rendelkezéseit az e záradékban foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

4.5.11.1 Biztosított lehet:

a) Könyvvizsgálók

− Xxx xxxxxxxxx könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezik és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja mint természetes személy (egyéni vállalkozó), illetve a Kamaránál nyilvántartásba vett könyvvizsgálói társaság.

b) Adótanácsadók

− Az 1. pont szerint biztosított könyvvizsgáló és könyvvizsgáló társaság,

− Azok a természetes személy(ek) (egyéni vállalkozó(k)), illetve az a gazdasági társaság(ok), amely(ek)nek a biztosított tevékenységet folytató alkalmazottja(i) vagy tagja(i) adószakértői igazolvánnyal, okleveles adószakértő vagy adótanácsadó szakképesítéssel rendelkez(nek)ik.

c) Könyvviteli szolgáltatás

− Az 1. pont szerint biztosított könyvvizsgáló és könyvvizsgáló társaság,

− Okleveles könyvvizsgálói vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkező természetes személy (egyéni vállalkozó), aki szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában,

− Az a gazdasági társaság, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja okleveles könyvvizsgálói vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezik és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja vagy szerepel a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásában.

d) Igazságügyi szakértő:

− Az igazságügyi szakértői tevékenység keretében a névjegyzékben szereplő szakterületén az a természetes személy (egyéni vállalkozó) vagy gazdasági társaság, aki az igazságügyi szakértői névjegyzékben szerepel.

4.5.11.2 Biztosítási esemény:

A biztosító megtéríti a károsultnak a biztosított által okozott azokat a tisztán vagyoni károkat, amelyekért a biztosított a magyar polgári jog szabályai alapján kártérítési kötelezettséggel tartozik az alábbi feladatok során:

a) Könyvvizsgálók

− a számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetnél a beszámoló felülvizsgálata, szabályszerűségének, megbízhatóságának, hitelességének tanúsítása annak érdekében, hogy a vizsgált szervezet megbízható és valós összképet kapjon a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről,

− a gazdasági társaságok, az egyéb szervezetek alapításakor, átalakulásakor, megszűnésekor a törvényekben előírt értékelési, ellenőrzési, véleményezési, záradékolási feladatok ellátása,

− a gazdálkodó szervezet működésének átvilágítása, értékelése, a gazdálkodó szervezetek alapításával, megszűnésével, átalakulásával, folyamatos működésével, gazdálkodásával, információs rendszerével kapcsolatos pénzügyi-, adó-, számviteli szakértői tevékenység, szakvélemény készítése és az ezekkel kapcsolatos tanácsadás,

− a könyvvizsgálók más – törvényben meghatározott – feladatának elvégzése,

b) Adótanácsadók

Írásos megbízás alapján jogi személyek, egyéb szervezetek és magánszemélyek adóival, adó jellegű kötelezettségeivel, költségvetési támogatásával összefüggő tanácsadás, segítségnyújtás, a kötelezettségek teljesítésében való közreműködés, az adóhatóság előtti képviselet, adóbevallás elkészítése.

c) Könyvviteli szolgáltatás

− a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámoló készítés rendszerének, módszerének kialakításával, a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámoló készítéshez

− szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve

− a főkönyvi nyilvántartások vezetését,

− az összesítő feladások készítését,

− a beszámoló összeállítását,

− a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is,

− az elszámolások, a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének, szabályszerűségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek követelményei megtartásának biztosításával a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítása, szolgáltatása,

− adó-, adójellegű kötelezettségekkel kapcsolatos bevallások készítése, adóhatóság előtti képviselet,

− bérszámfejtés és társadalombiztosítási ügyintézés.

d) Igazságügyi szakértő:

Hatóság kirendelése vagy megbízási szerződés alapján valamely szakkérdésben szakvélemény készítése az alábbi szakterületeken:

− adó- és járulék,

− könyvszakértés,

− biztosítás,

− pénzpiac,

− tőkepiac.

4.5.11.3 Tisztán vagyoni károk jelen szerződés értelmében azok a károk, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, megsemmisülése, eltűnése, használhatatlanná válása), és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak számít a pénz és az értékpapír is.

4.5.11.4 A biztosítás időbeli hatálya

a) A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosító részére bejelentett károkra terjed ki, feltéve, hogy külön feltétel eltérően nem rendelkezik.

b) Xxxxx feltétel alkalmazása szempontjából a károkozás időpontja az a nap, amikor a károsodást eredményező szakmai szabályszegést elkövették. Amennyiben a szabályszegés bármilyen írásos anyagon alapul, úgy a szabályszegés akkor tekintendő elkövetettnek,

amikor a biztosított ezt az írásos anyagot a megrendelőnek aláírva átadja vagy a megrendelő megbízásából az adóhatóság felé benyújtja. Minden más esetben a szabályszegés akkor tekintendő elkövetettnek, amikor a biztosított ezt megalapozó kijelentést vagy nyilatkozatot tesz.

c) Ha a kár mulasztásra vezethető vissza, akkor kétség esetén a szabályszegést azon a napon követték el, amikor az elmulasztott cselekedetet legkésőbb meg lehetett volna tenni ahhoz, hogy a kár bekövetkezését megakadályozza.

4.5.11.5 Kizárások:

A biztosító nem téríti meg

a) az elmaradt vagyoni előnyt;

b) az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások megszegésével okozott kárt;

c) az értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok eltűnésével, elvesztésével, ellopásával összefüggésben keletkezett károkat;

d) a biztosítottat terhelő mulasztási bírságot.

4.5.12 PSZF Mérnök koordinációs és projekt lebonyolítói felelősség záradék

Jelen záradék alapján létrejött biztosítási szerződés vonatkozásában a PFSZ és a PSZF rendelkezéseit az e záradékban foglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

Jelen záradék alapján a biztosító megtéríti az olyan károkat amelyeket a biztosított a mérnöki szerződés alapján végzett mérnök koordinációs és projekt lebonyolítói tevékenysége során okoz és a biztosított a magyar jog szabályai alapján kártérítési kötelezettséggel tartozik.

4.5.12.1 Kizárások Nem fedezi a biztosítás

a) a szavatossági igényeket;

b) az elmaradt vagyoni előnyt;

c) a szabadalmi, védjegy és szerzői jogok megsértéséből adódó károkat;

d) a határidők elmulasztásából és határidőkre vonatkozó nyilatkozattételből (pl. részátadások, az építmény kivitelezésének időtartama, stb.) eredő károkat;

e) a költségkeretek és hitelek túllépéséből eredő károkat;

f) a tervezett építmény, gép, berendezés, létesítmény kivitelezőire vonatkozó tanácsadásból eredő károkat;

g) a kutatás, fejlesztési tevékenység során okozott károkat, illetve az alapvetően műszaki szempontból új gépek, berendezések, létesítmények tervezésével okozott károkat, ha a kár oka az új fejlesztésre vezethető vissza;

h) az olyan tervezési vagy számítási módszerek alkalmazásból származó károkat, amelyek a tudomány és technika ismert szabályainak megfelelően nem lettek kellően kipróbálva;

i) a hivatalos közbeszerzési tanácsadói minőségben okozott károkat.

j) az értékbecsléssel kapcsolatos károkat, ha ezek a becslési értékkel kapcsolatosak;

k) a számlavezetés során bekövetkezett károkat.

l) a biztosítási szerződések nem kellő időben történő megkötéséből, meghosszabbításából vagy megújításából, ezek nem kielégítő vagy nem teljes terjedelméből, valamint a biztosítási díjak nem időben történő kifizetéséből eredő károkat;

m) a jelzálog nem megfelelő kezeléséből adódó károkat (a kamatfizetést is beleértve).

5. PTF – PERFEKT TERMÉK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI KIEGÉSZÍTŐ KÜLÖNÖS SZABÁLYZAT

5.1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

5.2 BIZTOSÍTÁS TÁRGYA

A termék felelősségbiztosítás alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben meghatározott mértékben és feltételek szerint mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért, mint valamely termék gyártója, importálója, forgalmazója a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.

A biztosítási fedezet a biztosított által gyártott, importált, forgalmazott termék hibája által okozott személysérüléses, és dologi károkra terjed ki. A termék akkor hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható.

Káresemény a biztosított által gyártott, forgalomba hozott, szolgáltatott termék, károkozása, ha a kár a termék:

a) valamely hibája, vagy

b) egészségre fokozottan veszélyes tulajdonsága miatt keletkezett.

5.3 KIZÁRÁSOK

Nem téríti meg a biztosító:

a) magában a hibás termékben keletkezett károkat,

b) azokat a károkat, amelyek a hibás termék más termékekkel való egyesítése, e termékbe való beépítése, feldolgozása folytán magában az új termékben keletkeztek,

c) azokat a költségeket, amelyek a hibás termék kijavítása, kicserélése folytán, illetőleg kifogástalan más termékkel való pótlása folytán állnak elő,

d) azokat a károkat, költségeket, amelyek a biztosított jótállásvállalásának, vagy szavatosság alapján fennálló kötelezettségének a megsértéséből állnak elő,

e) azokat a károkat, amelyek a kárt okozó termék forgalomból való kivonásával, visszahívásával, megsemmisítésével, vagy egyéb a termékkel kapcsolatos kiadásokkal összefüggőek,

f) azokat a károkat, amelyek a termékre vonatkozó felhasználási, kezelési, karbantartási utasítások hiányából, illetve hibáiból állnak elő,

g) ha a termék nem került kereskedelmi forgalomba, vagy a termelő a terméket nem üzletszerű gazdasági tevékenysége körében gyártotta vagy forgalmazta,

h) a termék a gyártáskor vagy a forgalomba hozatalkor hibátlan volt, a hiba oka ezt követően keletkezett, vagy az a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető,

i) a hibát nem a biztosított résztermék hiányossága, hanem ez ebből előállított végtermék szerkezete, illetőleg összetétele okozta, továbbá ha a végtermékben jelentkező hiba a végtermék gyártójának használati utasítása miatt keletkezett.

5.4 EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A biztosító teljesítésének felső határát (limit) és az önrész nagyságát a biztosítási szerződés tartalmazza, a PFSZ-ban leírtaknak megfelelően.

A jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Termékfelelősségről szóló törvény, valamint az UNIQA Biztosító Zrt. Perfekt Felelősségbiztosítási Szabályzatának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

5.5 PTF ZÁRADÉKOK

5.5.1 PTF 1. Záradék

Csak e záradék alkalmazása mellett terjed ki a fedezet azokra a károkra, amelyek a hibás termék más termékekkel való egyesítése, e termékbe való beépítése, feldolgozása folytán magában az új termékben keletkeztek. Ez esetben PTF 5.3.b pontja nem érvényes.

5.5.1.1 A biztosító a záradék alapján az alábbi károkat fedezi:

a) a végtermék – gazdaságilag, műszakilag indokolt – javításával, módosításával kapcsolatban utólagosan felmerült költségeket, ideértve a biztosított által gyártott, a felhasználó által már beszerelt hibás termék kiszerelési, eltávolítási költségeit, valamint – annak pótlására – az új termék beszerelési költségeit (kivéve a beszerelt termék árát és szállítási költségeit), vagy

b) a hibás termék felhasználása miatt a felhasználónak a végtermékre fordított költségeit, vagy

c) az értékkülönbözetet, ha a végtermék árengedménnyel, csökkentett értéken értékesíthető és

d) a hibás termék miatt a felhasználónál gépekben és az üzemi berendezésekben felmerült le- és felszerelési, valamint tisztítási költségeket.

6. PKF – PERFEKT KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI KIEGÉSZÍTŐ KÜLÖNÖS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT

6.1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

6.1.1 A biztosítás tárgya

Jelen kiegészítő különös szabályzat alapján kötött biztosítási szerződés keretében a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szabályzatban és a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint mentesítse őt az olyan kár megtérítése alól, amelyért mint az emberi környezet (az emberi életfeltételek, a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a táj és a települési környezet) károsítója a magyar magánjog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik:

a) valamely termékre (termék határérték),

b) valamely technológia fajlagos szennyezőanyag kibocsátási mennyiségére (technológiai határérték),

c) adott területen a szennyező forrás által kibocsátható szennyezőanyag mennyiségére (területi határérték), vonatkozóan, ha az jogszabály vagy környezetvédelmi hatóság által megállapított határértéket eléri, vagy meghaladja, valamint ezzel együtt a szennyezés bekövetkezte előreláthatatlan, vagy hirtelen és váratlan volt, vagy a normális üzemfolyamattól eltérő eseményre, vagy környezetszennyezés elhárítására szolgáló technológiai berendezés károsodására (meghibásodására) vezethető vissza.

6.2 KIZÁRÁSOK

Nem téríti meg a biztosító:

a) magukban a szennyezést előidéző dolgokban keletkezett károkat,

b) a lassú, folyamatos vagy rendszeresen ismétlődő környezetszennyezési károkat,

c) azokat a károkat, amelyek a biztosított által szerződéssel, vagy egyoldalú nyilatkozattal vállalt, jogszabálynál szigorúbb felelősség körében állnak elő,

d) a genetikai károkat,

e) a környezetvédelmi hatóság által kiszabott bírságból eredő károkat

f) vegyszerezéssel, vegyszer kiszórásával okozott károkat.

6.3 EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A biztosító teljesítésének felső határát (limit) és az önrész nagyságát a biztosítási szerződés tartalmazza, a PFSZ-ben leírtaknak megfelelően.

A jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény, valamint az UNIQA Biztosító Zrt. Perfekt Felelősségbiztosítási Szabályzatának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

7. PBVF – PERFEKT BÉRBEVEVőI TŰZ KIEGÉSZÍTŐ KÜLÖNÖS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT

7.1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Perfekt Felelősségbiztosítási Szabályzatban (PFSZ) írt feltételeket az e módozatban foglalt kiegészítő különös rendelkezések figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a bérlői tűz felelősségből származó károkra.

7.2 A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA

Jelen kiegészítő különös biztosítási szabályzat alapján a biztosító a biztosított helyett megtéríti azokat a biztosított által bérelt helyiségben (ingatlanban) okozott károkat, melyek a jelen szabályzatban meghatározott biztosítási esemény(ek) folytán következtek be, s melyekért a biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

7.3 BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Jelen szabályzat szerint biztosítási eseménynek minősül a

– tűz,

– robbanás,

– vezetékes vízkár.

7.3.1 Tűzkár

A tűz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, mely gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan, ill. terjedőképesen hő-, és fényhatás (láng) kíséretében.

Tűzkárnak minősül,

a) ha a tűz a biztosított vagyontárgyak károsodását okozta,

b) ha a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak közvetlenül kitett vagyontárgyakban (pl. szárítók, kemencék, kazánok, öntőüstök) a tűz úgy okoz kárt, hogy valamely váratlan előre nem látható, meggátolhatatlan okból a berendezés túlhevül.

7.3.2 Robbanás károk

A robbanás a gázok vagy gőzök terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirtelen bekövetkező erő megnyilvánulása.

Robbanáskárnak minősül:

a) ha egy tartály (kazán, csővezeték) robbanásának esete csak akkor áll fenn, ha falazata olyan mértékben reped szét, hogy a tartályon belül és kívül a nyomáskülönbség hirtelen egyenlítődik ki,

b) ha egy tartály belsejében a robbanást kémiai átalakulás idézi elő, az így keletkező kárt a biztosító akkor is megtéríti, ha a falazata nem repedt szét,

c) a légritkulás okozta károk nem minősülnek biztosítási eseménynek.

7.3.3 Vízkárok

Vízvezetéktörésnek minősül a vízvezeték olyan meghibásodása, mely az ivóvíz, a szennyvíz, az ipari víz, és a központi főtés vezeték, továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek, ill. tartozékainak törése, repedése miatt állt elő.

7.4 KIZÁRÁSOK

Nem téríti meg a biztosító a kárt:

7.4.1 Tűzkárként,

a) ha a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következik be,

b) ha magában az öngyulladt anyagokban állt elő, de megtéríti az abból átterjedő tűz egyéb vagyontárgyakat ért kárát,

c) ha a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban elhasználódás, használatuk közbeni kilyukadás, repedés, víz vagy hűtőfolyadék kimaradása folytán állt elő, valamint az ezek hatására magukban a kiáramló anyagokban keletkezett,

d) az olyan károkat, melyek a biztosított vagyontárgyakon úgy keletkeznek, hogy azokat megmunkálás végett, vagy egyéb célokból hasznos tűz vagy hőhatásának teszik ki, ez vonatkozik az olyan vagyontárgyakra is, melyekben, vagy melyek segítségével hasznos tüzet vagy hőt közvetítenek, vagy vezetnek tovább,

e) vegyszerek maró hatására illetve vegyi folyamatok hatására az e folyamatoknak kitett anyagokban és tárgyakban keletkezett károkat,

f) tűzkár nélküli füst- vagy koromszennyeződésből származó károkat,

g) ha az bármely anyag (növényi vagy állati termék, stb.) feldolgozása közben (nyílt főzés, forró levegős szárítás) rendeltetésszerűen használt energia hőhatására a feldolgozás alatt lévő anyagban égés, pörkölődés, elszíneződés vagy alakváltozás miatt áll elő.

7.4.2 Robbanás kárként,

a) ha az céltudatos, tervszerű robbantás eredményeként keletkezett,

b) ha rendeltetésszerű használat során a megengedett üzemi nyomás túllépése nélkül jött létre a vagyontárgyakban, de megtéríti az egyéb vagyontárgyak ebből származó károsodását,

c) ha folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása, ill. tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása miatt álltak elő.

7.4.3 Vezetékes vízkárként,

a) ha az a csővég nyitva hagyása, ill. a csővezeték, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró szerkezeteinek nem teljes elzárása miatt keletkezett,

b) ha kiömlő, elfolyt folyadékban keletkezett,

c) ha magában a meghibásodott csővezetékben és a tartályokban, készülékekben vagy berendezésekben keletkezett,

d) ha a hideg- és a melegágyak, stabil üvegházak, hűtőházak, valamint állattartó épületekben lévő csővezetékek és szerelvények meghibásodása folytán keletkezett

e) ha a csővezetékek, tartályok, edényzetek és armatúrák kötelezően előírt karbantartási munkáinak elmulasztása következtében keletkezett.

7.5 EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A biztosító teljesítésének felső határát (limit) és az önrész nagyságát a biztosítási szerződés tartalmazza, az PFSZ-ben leírtaknak megfelelően.

A jelen szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, valamint az UNIQA Biztosító Zrt. Perfekt Felelősségbiztosítási Szabályzatának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

8. PBAF – PERFEKT BÉRBEADÓI TŰZ KIEGÉSZÍTŐ KÜLÖNÖS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT

8.1 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A Perfekt Felelősségbiztosítási Szabályzatban (PFSZ) írt feltételeket az e módozatban foglalt kiegészítő különös rendelkezések figyelembevételével kell megfelelően alkalmazni a bérbeadói tűz felelősségből származó károkra.

8.2 A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA

Jelen kiegészítő különös biztosítási szabályzat alapján a biztosító mentesíti a biztosítottat, mint bérbeadót a bérlő bérlemény területén lévő, a bérlet rendeltetésszerű gyakorlásához szükséges vagyontárgyaiban okozott olyan károk megtérítése alól, melyek jelen szabályzatban meghatározott biztosítási események folytán következtek be – s melyekért a biztosított a magyar jog, illetve a bérleti szerződés alapján kártérítési felelősséggel tartozik.

8.3 BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Jelen szabályzat szerint biztosítási eseménynek minősül a

– tűz,

– robbanás,

– vezetékes vízkár

– valamint, ha a biztosított vagyontárgyak ezen események valamelyikének bekövetkezése során végzett tűzoltás, bontás vagy kiürítés következtében megsemmisülnek vagy károsodnak.

8.3.1 Tűzkár

Tűzkárnak minősül, ha

a) a tűz a biztosított vagyontárgyak károsodását okozta,

b) a rendeltetésszerűen tűznek, hőhatásnak közvetlenül kitett vagyontárgyakban (pl. szárítók, kemencék, kazánok, öntőüstök) a tűz úgy okoz kárt, hogy valamely váratlan előre nem látható, meggátolhatatlan okból a berendezés túlhevül.

8.3.2 Robbanás károk

A robbanás a gázok vagy gőzök terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirtelen bekövetkező erő megnyilvánulása.

Robbanáskárnak minősül,

b) ha egy tartály belsejében a robbanást kémiai átalakulás idézi elő, az így keletkező kárt a biztosító akkor is megtéríti, ha a falazata nem repedt szét.

c) A légritkulás okozta károk nem minősülnek biztosítási eseménynek.

8.3.3 Vezetékes vízkárok

Vízvezetéktörésnek minősül a vízvezeték olyan meghibásodása, amely az ivóvíz, a szennyvíz, az ipari víz, és a központi főtés vezeték, továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek, ill. tartozékainak törése, repedése miatt állt elő.

8.4 KIZÁRÁSOK

Nem téríti meg a biztosító a kárt:

8.4.1 Tűzkárként,

a) ha a gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat formájában következik be,

b) ha magában az öngyulladt anyagokban állt elő, de megtéríti az abból átterjedő tűz egyéb vagyontárgyakat ért kárát,

d) az olyan károkat, melyek a biztosított vagyontárgyakon úgy keletkeznek, hogy azokat megmunkálás végett, vagy egyéb célokból hasznos tőz vagy hőhatásának teszik ki: ez vonatkozik az olyan vagyontárgyakra is, melyekben, vagy melyek segítségével hasznos tüzet vagy hőt közvetítenek, vagy vezetnek tovább,

e) vegyszerek maró hatására illetve vegyi folyamatok hatására az e folyamatoknak kitett anyagokban és tárgyakban keletkezett károkat,

f) tűzkár nélküli füst- vagy koromszennyeződésből származó károkat,

8.4.2 Robbanás kárként,

a) ha az céltudatos, tervszerű robbantás eredményeként keletkezett,

c) ha folyadékkal töltött tárolók, csővezetékek befagyása, ill. tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása miatt álltak elő.

8.4.3 Vezetékes vízkárként,

a) ha a csővég nyitva hagyása, ill. a csővezeték, tartályok vagy egyéb berendezések tolózárainak, szelepeinek, csapjainak vagy egyéb elzáró szerkezeteinek nem teljes elzárása miatt keletkezett,

b) ha kiömlő, elfolyt folyadékban keletkezett,

c) ha magában a meghibásodott csővezetékben és a tartályokban, készülékekben vagy berendezésekben keletkezett,

d) ha a hideg- és a melegágyak, stabil üvegházak, hűtőházak, valamint állattartó épületekben lévő csővezetékek és szerelvények meghibásodása folytán keletkezett

e) ha a csővezetékek, tartályok, edényzetek és armatúrák kötelezően előírt karbantartási munkáinak elmulasztása következtében keletkezett.

8.5 EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A biztosító teljesítésének felső határát (limit) és az önrész nagyságát a biztosítási szerződés tartalmazza, a PFSZ-ben leírtaknak megfelelően.

Document Metadata

Table of Contents

Érvényes: 2007. szeptember 10-től

Document Metadata