A Raiffeisen Corporate Lízing Zrt. (korábbi neve: Raiffeisen Property Lízing Zrt.) Általános Üzleti Feltételei

hatályos 2016. január 25. napjától

a 2014.06.30. napját követően kötött, valamint szerződésállomány átruházás folytán átvett pénzügyi lízingszerződések vonatkozásában

Tartalomjegyzék

I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 2

II. FOGALMAK 2

III. A KÉRELMI DOKUMENTÁCIÓ BENYÚJTÁSA ÉS ELBÍRÁLÁSA 4

IV. KONDÍCIÓS LISTA 6

V. EGYENLEGÉRTESÍTŐ ÉS TERHELÉSI ÉRTESÍTŐ 7

VI. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA 7

VII. A SZERZŐDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉK-KÖTELEZETTSÉGEK SZABÁLYAI 10

VIII. BANKTITOK, ADATKEZELÉS, ADATSZOLGÁLTATÁS, ADATÁTADÁS 12

IX. KÖZREMŰKÖDŐK ÉS KISZERVEZÉS 13

X. A PANASZOK INTÉZÉSE 13

XI. KÉPVISELET, TÁJÉKOZTATÁS, ÉRTESÍTÉS 14

XII. FELELŐSSÉG 16

XIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 16

XIV. A KÖZPONTI HITELINFORMACIÓS RENDSZER ADATKEZELÉSÉRŐL ÉS A LEHETSÉGES JOGORVOSLATOKRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÓ 17

XV. A HPT. 279. § (3) BEKEZDÉSE SZERINTI, A BIZTOSÍTÉKOKRA VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁS . 23

Raiffeisen Corporate Lízing Zrt.

Székhely: 1054 Budapest, Akadémia u 6.

Nyilvántartásba vette a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 00-00-000000 számon Postacím: 1700 Budapest.

Központi telefonszám: 00-0-000-0000

Központi faxszám: 00-0-000-0000 E-mail: xxxxxx-xxxx@xxxxxxxxxx.xx

Web-lap: xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx

Tevékenységi engedély száma és dátuma: 1856/1998 – 1998.05.04 Felügyeleti hatóság: Magyar Nemzeti Bank (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.)

I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. Az ÁÜF közzétételének célja. Finanszírozó eleget téve jogszabályban foglalt kötelezettségének és annak érdekében, hogy az Ügyfelek számára az általa nyújtott pénzügyi lízing szolgáltatás feltételei közérthetően és összefoglaló jelleggel kerüljenek meghatározásra közzé teszi jelen Általános Üzleti Feltételeket (ÁÜF). Az ÁÜF az Ügyfél és a Finanszírozó között létrejövő valamennyi szerződés, egyoldalú jognyilatkozat és – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, vagy a jogviszony természetével ez összefér

– egyéb tény alapján a Felek között létrejövő jogviszony tárgyát és tartalmát meghatározó dokumentum.

2. Az ÁÜF tartalma. Az ÁÜF meghatározza azon alapvető feltételeket, amelyekkel a Finanszírozó az Ügyfél részére pénzügyi lízing szolgáltatást nyújt, az Ügyfelet és a Finanszírozót a közöttük létrejövő – pénzügyi szolgáltatás nyújtásával és igénybevételével kapcsolatos – jogviszony hatálya alatt megillető alapvető jogot és kötelezettséget, valamint azok gyakorlásának és teljesítésének alapvető szabályait.

Az ÁÜF meghatározza az Ügyfél és a Finanszírozó azon jogait és kötelezettségeit is, amely a pénzügyi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos szerződés megkötése érdekében, azt megelőzően illeti és terheli a Feleket.

3. A Felek jogviszonya a Lízingszerződés vagy a Biztosítéki szerződés megkötése előtt. A Felek közötti jogviszonyra mindaddig, amíg a Lízingszerződés vagy egyéb egyedi szerződés, így különösen a Biztosítéki szerződés létre nem jön közöttük az Ügyfél által a Finanszírozóhoz intézett Kérelmi Adatlap és az ez által nem szabályozott kérdésekben a Kondíciós Lista és az ÁÜF irányadó.

4. Értelmezési sorrend. A Felek közötti jogviszonyra elsősorban a közöttük létrejövő Lízingszerződés illetve egyéb egyedi szerződés (pl.: Biztosítéki szerződés, stb.), ezt követően a Finanszírozó Berendezések és Gépjárművek Lízingszerződésének Általános Szerződési Feltételei (az ÁÜF alkalmazásában: BLÁSZF), az előzőek által nem szabályozott kérdésekben a Kondíciós Lista és az ÁÜF irányadó.

5. Az ÁÜF rendelkezésre bocsátása Ügyfél részére. A Finanszírozó az ÁÜF-et Hirdetményben teszi közzé és teszi elérhetővé az Ügyfél számára. Finanszírozó a Felek között az ÁÜF hatálya alatt időben elsőként létrejövő Lízingszerződés vagy egyedi szerződés aláírásakor vagy az első Kérelmi Adatlap Finanszírozó – illetve közreműködője – részére történő benyújtásakor átadja az ÁÜF-et az Ügyfél részére, amelynek átvételét Ügyfél a Lízingszerződés illetve a Kérelmi Adatlap aláírásával is igazol. Finanszírozó Ügyfél kérésére az ÁÜF-et CD lemezen, vagy kinyomtatott formában az Ügyfél rendelkezésére bocsátja.

6. Az elektronikus úton történő és távollévők közötti szerződéskötés kizártsága. A Finanszírozó információs társadalommal összefüggő szolgáltatást Ügyfeleinek nem nyújt és a pénzügyi lízing szolgáltatás nyújtására irányuló vagy azzal kapcsolatos szerződés elektronikus úton a Felek között nem jöhet létre illetve az ilyen módon nem módosulhat, szűnhet meg. A Finanszírozó távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződés megkötésére ajánlatot nem ad és nem fogad el, ilyen módon a pénzügyi lízing szolgáltatás nyújtására irányuló vagy azzal kapcsolatos szerződés nem jöhet létre a Felek között.

7. Határon átnyúló szolgáltatás kizártsága. A Finanszírozó felügyeleti engedélye alapján pénzügyi lízing pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végezhet a Magyar Köztársaság területén. Finanszírozó

– a hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó jogszabályok szerinti – határon átnyúló szolgáltatást Ügyfelei részére nem nyújt.

8. A pénzügyi lízing tevékenység lényege. Az ÁÜF hatálya alatt az a tevékenység, amelynek során a Finanszírozó ingó dolog tulajdonjogát az Ügyfél megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt az Ügyfél határozott idejű használatába adja oly módon, hogy az Ügyfél könyveiben kerül kimutatásra. A használatba adással az Ügyfél viseli a kárveszély átszállásából származó és a Szerződésben meghatározott egyéb kockázatot, a hasznok szedésére jogosulttá válik, viseli a Szerződésben meghatározott terheket és

költségeket, és jogosultságot szerez arra, hogy a Szerződésben kikötött időtartam lejártával vagy az előtt a Teljes tartozás és a maradványérték bruttó összegének megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen.

A Szerződés tárgya az ÁÜF hatálya alatt ingatlan vagy vagyoni értékű jog pénzügyi lízingje nem lehet.

9. Magatartási kódex. Finanszírozó csatlakozott a lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni magatartásáról szóló Magatartási Kódexhez (továbbiakban: Kódex). Erre tekintettel Finanszírozó a Kódex rendelkezéseinek aláveti magát és a Kódex előírásait szem előtt tartva jár el a lakossági hitelezési tevékenysége során. A Kódex teljes szövege megtekinthető a Finanszírozó honlapján [II.18. pont] illetve az Ügyfélszolgálaton [II.17. pont] az Ügyfelek kérésére a magyar nyelvű szövege ingyenesen hozzáférhető.

II. FOGALMAK

1. Fogalmak meghatározása és alkalmazása az ÁÜF-ben. Amennyiben az ÁÜF valamely fogalom nagy (kezdő)betűvel jelöl – ide nem értve a mondatkezdő nagybetűt és a személyneveket – és jelen fejezetben annak tartalma nem kerül meghatározásra, akkor a (kezdő)betűvel jelölt fogalom tartalmát a BLÁSZF határozza meg és azt jelen ÁÜF vonatkozásában is a BLÁSZF-ban meghatározott tartalommal kell alkalmazni. A jelen rendelkezés a Lízingszerződés Felek közötti létrejötte előtt nem alkalmazható.

2. Szerződés: A Lízingszerződés, a BLÁSZF, az ÁÜF, a Kondíciós Lista valamint a Lízingszerződésben elválaszthatatlan mellékletként meghatározott valamennyi dokumentum.

3. Lízingszerződés: A Lízingtárgy lízingbe adására vonatkozó pénzügyi lízing jogviszony alapvető kondícióit és változó adatait tartalmazó szerződés, amelyet Xxxxx kölcsönös aláírásukkal látnak el, és amely a Felek általi kölcsönös aláírással jön létre.

4. Adásvételi Szerződés: A Szállító és a Finanszírozó között írásban létrejött, a Lízingtárgyak tulajdonjogának átruházására vonatkozó ügylet kondícióit és változó adatait tartalmazó egységes szerkezetbe foglaló – Finanszírozó és Szállító által szabályszerű aláírással ellátott – szerződés, amelyet aláírásával Ügyfél is ellát.

5. ÁÜF: A Raiffeisen Corporate Lízing Zrt. Általános Üzleti Feltételei. Ahol az ÁÜF valamely rendelkezésében szerződési pontra hivatkozik azon – ha az ÁÜF kifejezetten eltérően nem rendelkezik – az ÁÜF-nek a hivatkozásban megjelölt számú pontját kell érteni. A jelen ÁÜF a 2014.06.30. napjától kötött szerződések, valamint – a Felek eltérő rendelkezése hiányában - az előbbi napot követően a 2013. évi CCXXXVII. törvény (továbbiakban: Hpt.) 17/A. szakasza alapján szerződésállomány átruházás folytán átvételre kerülő szerződések vonatkozásában irányadó.

6. Xxxxxxx (Igénylő) Adatlap: A Kérelmi Adatlap az Ügyfél által aláírt, Finanszírozóhoz intézett ajánlatnak nem minősülő nyomtatvány, amely a finanszírozási kérelmet valamint az azok elbírálásához szükséges információkat és adatokat tartalmazza.

7. Kérelmi Dokumentáció: A Kérelmi Dokumentáció magában foglalja a Kérelmi Adatlapot és az azon szereplő információk és adatok igazolásául szolgáló eredeti, vagy másolati okiratok, nyilatkozatok és egyéb dokumentumok összességét.

8. Jóváhagyási értesítő: Amennyiben ilyen a Finanszírozó által kibocsátásra kerül, akkor a Kérelmi Dokumentáció Finanszírozó általi elfogadása esetén a Finanszírozó által kiállított, a Szerződés valamennyi lényeges elemére kiterjedő nyilatkozat, melynek alapján az abban foglalt feltételekkel a Lízingszerződés az ott meghatározott időn belül (ajánlati kötöttség) Felek által aláírható. Amennyiben a Jóváhagyási értesítő ilyen információt nem tartalmaz, akkor a keltétől számított 30 napig tart Finanszírozó ajánlati kötöttsége.

9. Ügyfél: Az a természetes személy, gazdálkodó vagy egyéb szervezet, aki

a) a Lízingtárgyakat a Szerződésben foglalt feltételekkel Finanszírozótól lízingeli, vagy

b) a Lízingtárgyat Finanszírozótól lízingelni kívánja, amelynek érdekében Finanszírozóhoz – vagy közreműködőjéhez – Kérelmi Adatlapot és/vagy Kérelmi Dokumentációt nyújt be.

A jelen pont a) és b) alpontjában foglalt esetben amennyiben a Szerződés vagy a Kérelmi Dokumentáció bármely részére Lízingbe Vevőt említ, arra az ÁÜF-nek Ügyfélre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell.

Az ÁÜF I. fejezete, II. fejezete, IV. fejezete, valamint a VI. fejezetétől XIII fejezetéig terjedő részeinek alkalmazásában Ügyfél az is, aki a Szerződésből származó fizetési kötelezettségének biztosítására Finanszírozó részére Biztosítékot nyújt (pl. kezes, óvadékot nyújtó, zálogkötelezett, stb.) vagy ennek érdekében adatait Finanszírozó rendelkezésére bocsátotta. A jelen bekezdésben foglalt esetben amennyiben a Szerződés bármely részére vagy a Kérelmi Dokumentáció vagy a Biztosítékra vonatkozó egyedi szerződés illetve nyilatkozat a Biztosíték nyújtóját (pl. kezes, zálogkötelezett, óvadékot nyújtó, kötelezett, stb.) nem Ügyfélnek nevezi, arra az ÁÜF jelen bekezdésben meghatározott fejezeteinek Ügyfélre vonatkozó rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

10. Finanszírozó: Raiffeisen Corporate Lízing Zrt. (adatai a Lízingszerződésben), aki a pénzügyi lízing tevékenységét az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (később Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, majd 2013.10.01. napjától a Magyar Nemzeti Bank, továbbiakban: MNB) 1856/1998. számú határozata alapján végzi, és aki az Ügyfélnek pénzügyi lízing szolgáltatást nyújt vagy akitől a pénzügyi lízing szolgáltatást az Ügyfél igénybe kívánja venni. Amennyiben a Szerződés bármely része Lízingbe Adót említ, azon Finanszírozót kell érteni.

11. Felek: Finanszírozó és Ügyfél együttesen.

12. Szállító (Eladó): Az a természetes személy, gazdálkodó vagy egyéb szervezet, amelyet Ügyfél jelöl meg, és amelytől Finanszírozó megvásárolja a Lízingtárgyat függetlenül attól, hogy az fő tevékenységét illetően Lízingtárgy kereskedelmével foglalkozik-e, vagy sem illetve, hogy Lízingtárgy forgalmazási tevékenységre vonatkozóan rendelkezik-e engedéllyel vagy sem. Visszlízing esetén, ahol a Szerződés bármely része Szállítót említ azon Lízingbe Vevőt kell érteni.

13. Lízingtárgy(ak): Mindazon – Ügyfél által kiválasztott – ingó dolgok és ezek kiegészítői, alkatrészei és tartozékai mennyiségtől és típustól független együttes elnevezése, amelyeknek beszerzését Ügyfél a Finanszírozó által nyújtott pénzügyi lízingszolgáltatás keretében kívánja finanszírozni, illetve amelyek a Lízingszerződés tárgyát képezik, és amelyek a Kérelmi Dokumentációban, a Szerződésben – a lízing tárgyaként – vagy/és az Adásvételi Szerződésben vagy mellékletében szereplő specifikációban kerülnek felsorolásra. Amennyiben a Szerződés az egyes Lízingtárgyakat jellegüknél fogva nevesítve elhatárolja egymástól, akkor az adott rendelkezés kizárólag az adott jellegű Lízingtárgyra vonatkozik. A Lízingtárgy jellegeként Finanszírozó a Szerződés alkalmazásában következő két kategóriát határolja el egymástól:

a) Gépjárműnek minősülnek a személygépjárművek és 3,5 tonna össztömeg alatti haszongépjárművek, motorkerékpárok, forgalomba helyezhető és forgalomba nem helyezhető robogók, quadok, cross motorok és vontatmányok – ideértve a lassú járművet és a segédmotoros kerékpárt is.

b) Berendezésnek minősülnek

− a nagy-haszonjárművek, így különösen a 3,5 tonna össztömeg feletti haszongépjárművek, és

− a mezőgazdasági gépek, így különösen a mezőgazdasági termék előállítása céljából megvásárolt erő- és munkagépek, szállító és rakodó eszközök, technológiai berendezések, traktorok és kombájnok, speciális betakarító gépek (zöldborsó, csemege kukorica, paradicsom, stb.), terményszárító berendezések, speciális betakarító gépek, szárítók, célgépek, eszközhordozók és egyéb kis darabszámban értékesített eszközök, és

− az építő gépek, így különösen az általános önjáró földmunkagépek (árokásók, kotrók, markológépek, ezek kombinációi gumikerekes és lánctalpas változatban is) és tartozékaik, rakodógépek, egyéb mobil anyagmozgató gépek (targoncák) és

tartozékaik, egyéb földmunka- és útépítő gépek (pl. talajtömörítő gépek, úthengerek, stb.), és

− az általános gépek, így különösen a termelő berendezések, általános és speciális üzemi- és gyártóberendezések, termelő eszközök, gépsorok, szerszámgépek és fémmegmunkáló eszközök, élelmiszeripari berendezések (ipari sütő, hűtő és feldolgozó berendezések, tárolók, stb.), alaptevékenységet kiszolgáló berendezések, tárolóegységek, polcrendszerek, raktári felszerelések, irodatechnikai eszközök, számítástechnikai hardver eszközök, telekommunikációs eszközök, iroda és üzletberendezések, bútorok és egyéb berendezések.

Felek a Lízingtárgy jellegét a Lízingszerződésben jelölik meg. Amennyiben a Lízingtárgy jellegeként a Lízingszerződésben Gépjármű kerül megjelölésre, akkor amennyiben az adott Szerződés részét képező bármely dokumentum, illetve annak melléklete Gépjárművet említ, azon Lízingtárgyat kell érteni és a Gépjárműre az ÁÜF Lízingtárgyra vonatkozó rendelékezéseit kell alkalmazni.

Amennyiben a Lízingtárgy jellegeként a Lízingszerződésben Berendezés kerül megjelölésre, akkor amennyiben az adott Szerződés részét képező bármely dokumentum, illetve annak melléklete gépjárművet vagy berendezést említ, azon Lízingtárgyat kell érteni és a gépjárműre illetve a berendezésre az ÁÜF Lízingtárgyra vonatkozó rendelékezéseit kell alkalmazni.

Több Lízingtárgy esetén a Szerződésben foglalt rendelkezések minden Lízingtárgyra értelemszerűen alkalmazandók.

14. Zárt végű lízing: A pénzügyi lízing olyan formája, amikor Finanszírozó és Ügyfél a Lízingszerződés aláírásakor abban állapodnak meg, hogy Ügyfél a Teljes tartozás megfizetésével minden egyéb jogi aktus nélkül, automatikusan megszerzi a Lízingtárgy tulajdonjogát. Zárt végű lízing esetén a maradványértéket Finanszírozó az utolsó lízingdíj-részletbe belekalkulálja. Ügyfél tudomásul veszi, hogy a Lízingtárgy zárt végű pénzügyi lízingszerződés keretében történő lízingbe adása – ide nem értve a tárgyi adómentes termékértékesítések körét – a hatályos jogszabályok szerinti általános forgalmi adó (továbbiakban: ÁFA) köteles termékértékesítésnek minősül, amely esetben a lízingdíjak tőkerészének nettó értékét terhelő ÁFA-t az Ügyfél az erre vonatkozó számviteli bizonylatban meghatározott időpontban a Lízing futamidő kezdetén köteles Finanszírozónak megfizetni.

15. Nyílt végű lízing: A pénzügyi lízing olyan formája, ahol a Teljes tartozás maradéktalan megfizetése után Ügyfélnek joga van a maradványérték bruttó összege megfizetése ellenében a Lízingtárgy tulajdonba adását kérni, vagy ezt a jogát harmadik személyre átruházni. Felek rögzítik, hogy a lízingdíjak tőkerészének nettó értékét terhelő ÁFA-t Ügyfél nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingdíjakkal együtt, részletekben köteles a Finanszírozónak megfizetni.

16. Raiffeisen Bankcsoport: Az ausztriai Raiffeisen Bankcsoport, annak ausztriai és belföldi vállalatai, leánycégei, az általuk ellenőrzött pénzügyi intézmények, befektetési vállalkozások és járulékos vállalkozások összessége, így különösen, de nem kizárólag a Raiffeisen Bank Zrt.; Raiffeisen Lízing Zrt.; Raiffeisen Corporate Lízing Zrt.; Raiffeisen Autó Lízing Kft.; Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt., Raiffeisen Biztosításközvetítő Kft.; RB Kereskedőház Kft.

17. Ügyfélszolgálat: A Finanszírozó honlapján közzétett városokban, meghatározott Raiffeisen Bank Zrt. bankfiókban található, ügyfélforgalom előtt nyitva álló hivatalos helyiségek, ahol Finanszírozó a nyitvatartási idő alatt – az ügyfelek várakozási sorrendjét fenntartva

– fogadja a hozzá érkező Ügyfeleket (személyes ügyfélszolgálat), továbbá a 00-0-000-0000 telefonszámon elérhető telefonos ügyfélszolgálat, ahol Finanszírozó a nyitvatartási idő alatt fogadja az Ügyfelek hívásait. Az Ügyfélszolgálat nyitvatartási rendjét Finanszírozó Hirdetményben teszi közzé. Az Ügyfélszolgálat nyitvatartási rendjéről a Finanszírozó telefonon is tájékoztatást ad.

18. Hirdetmények kifüggesztésének helyszíne. Amennyiben Finanszírozó valamely információt Hirdetményben hoz az Ügyfél tudomására, akkor azok az Ügyfélszolgálaton és hivatalos honlapján (xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx) hozzáférhetők, illetve igényelhetők.

19. Banki (munka)nap. Banki munkanap az a nap, amely a mindenkor hatályos jogszabályok szerint munkanap és nem bankszünnap. A teljesítési határidők számítása szempontjából nem minősülnek banki munkanapnak azok a napok, amelyeken a fizetési megbízás teljesítésében közreműködő bármely intézmény üzletvitel céljából nem tart nyitva.

III. A KÉRELMI DOKUMENTÁCIÓ BENYÚJTÁSA ÉS ELBÍRÁLÁSA

1. Pénzügyi lízing finanszírozásra vonatkozó tájékoztatás. Amennyiben Ügyfél Finanszírozó Lízingtárgyra vonatkozó pénzügyi lízing szolgáltatását kívánja igénybe venni, akkor szóban vagy írásban igényelheti Finanszírozótól vagy Finanszírozó erre felhatalmazott közvetítőjétől, hogy tájékoztassa őt – az Ügyfél által megadott adatok alapján – a finanszírozás esetleges feltételeiről, illetve a Kérelmi Dokumentációról (továbbiakban együttesen a jelen pont alkalmazásában: Tájékoztatás). Az ÁÜF-nek a Tájékoztatásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni a Finanszírozó, illetve közreműködője által a Lízingszerződés Xxxxx általi kölcsönös aláírása előtt az Ügyfél rendelkezésére bocsátott „Lízingdíj-kalkuláció” vagy

„Ajánlat” vagy „Finanszírozási ajánlat” megnevezésű dokumentumokra is. Ügyfél – a Tájékoztatás elkészítése érdekében – legalább a következő adatokat köteles megadni:

a) az Ügyfél által kiválasztott Lízingtárgy jellege, gyártmánya és típusa, használt vagy új jellege, a Szállító személye,

b) a Lízingtárgy Ügyfél által meghatározott vételára és pénzneme, amelyben a vételárat a Szállító felé teljesíteni kell majd,

c) az Ügyfél által vállalt első befizetés (első lízingdíj vagy önerő) mértéke,

d) a finanszírozás típusa (nyílt végű vagy zárt végű pénzügyi lízing) és futamideje,

e) a Finanszírozás pénzneme és a Fizetés pénzneme.

A Finanszírozó vagy erre felhatalmazott közvetítője ez alapján Ügyfél rendelkezésére bocsátja a Tájékoztatást, amely Finanszírozó kötelezettségvállalást nem tartalmazó tájékoztató nyilatkozata, és amelyre Ügyfél vagy harmadik személy Finanszírozóval szemben előnyök szerzésére nem hivatkozhat. A Tájékoztatás tartalmazza a Finanszírozó pénzügyi lízingszerződésre vonatkozó aktuális adatait arról, hogy a Lízingtárgy vételára, a finanszírozás típusa, valamint futamideje, az Ügyfél által vállalt első befizetés (első lízingdíj vagy önerő), deviza alapú szerződés esetén a tájékoztató elkészítésénél alkalmazott árfolyam és egyéb adatok függvényében, mekkora mértékű lízingdíjat kellene havonta megközelítően Ügyfélnek Finanszírozó felé megfizetnie. A Tájékoztatás ajánlatnak vagy előszerződésnek nem minősül, szerződéskötési kötelezettséget a Finanszírozó oldalán nem keletkeztet, a finanszírozási adatokat kifejezetten tájékoztató jelleggel tartalmazza. Ügyfél tudomásul veszi, hogy a Tájékoztatásnál alkalmazott árfolyam és kamat tájékoztató jellegű és a Lízingdíj-fizetési időpontlistánál illetve Lízingszerződésnél alkalmazott árfolyamtól és kamattól, illetve a Szerződés Ügyfél általi teljesítése során alkalmazott árfolyamtól és kamattól eltérhet.

Ügyfél a Szerződés részét képező szerződésmintákat a Kérelmi Dokumentáció benyújtása előtt Finanszírozótól, annak Ügyfélszolgálatán vagy az interneten keresztül, vagy erre felhatalmazott közvetítőjétől igényelheti.

2. A Kérelmi Adatlap és Kérelmi Dokumentáció. Amennyiben Ügyfél Lízingszerződést kíván kötni Finanszírozóval, akkor Finanszírozó, mint pénzügyi szolgáltató, a rá vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások alapján köteles megvizsgálni Ügyfél fizetőképességét, jövedelmi és vagyoni viszonyait. Finanszírozó – függetlenül a Lízingtárgy jellegétől – ezen vizsgálat elvégzése érdekében a Finanszírozó által Ügyfél rendelkezésére bocsátott, az Ügyfél által – a valósággal egyező tartalommal – kitöltött és szabályszerű aláírásával ellátott Kérelmi Adatlap mellett a következő eredeti dokumentumok, és az azokban foglalt adatok rendelkezésre bocsátását igényelheti Ügyféltől a Lízingszerződés megkötését megelőzően

a) magánszemély esetén:

− az Ügyfél személyi igazolványa és lakcímkártyája, illetve azon igazoló dokumentumok, amelyek alapján

Finanszírozó a III.3. pont szerinti azonosítást el tudja végezni, és

− az Ügyfél érvényes fényképes vezetői engedélye, és

− az Ügyfél mint előfizető és számlafizető nevére szóló, nem titkos vezetékes telefonszámra vonatkozó vagy nem titkos előfizetéses mobil telefonszámra vonatkozó, a Kérelmi Adatlap keltét megelőző 30 napnál nem régebbi telefonszámla, vagy egyéb az Ügyfél mint szolgáltatást igénybe vevő és számlafizető nevére szóló a Kérelmi Adatlap keltét megelőző 30 napnál nem régebbi (távhő-, vezetékes víz-, gáz- vagy elektromos áramszolgáltatásra vonatkozó) közüzemi számla, és

− a Kérelmi Adatlap keltét megelőző 30 napnál nem régebbi jövedelemigazolás, amely munkavállaló esetén a munkáltató állít ki, nyugdíjas esetén a nyugdíjtörzslap és nyugdíjszelvény, és

− a Finanszírozó által egyedileg előírt egyéb dokumentumok (a Lízingtárgyra vonatkozó értékbecslés, Állapotfelmérő lap, kezesek dokumentumai, biztosítékként bevont dolgokra és jogokra/követelésekre vonatkozó dokumentumok, az Ügyfél által a Lízingtárgy megvásárlásához igénybe vett Támogatásra vonatkozó dokumentumok, a kiválasztott Lízingtárgyra és a Szállítóra vonatkozó dokumentumok, Ügyfél tevékenységére vonatkozó engedélyek, stb.).

b) egyéni vállalkozó és egyéni cég esetén:

− a Kérelmi Adatlap keltét megelőző két teljes adóév személyi jövedelemadó vagy egyszerűsített vállalkozási adó bevallásának másolata, és

− az Ügyfél személyi igazolványa és lakcímkártyája, illetve azon igazoló dokumentumok, amelyek alapján Finanszírozó a III.3. pont szerinti azonosítást el tudja végezni, és

− az Ügyfél vállalkozói (őstermelői) igazolványa, és/vagy

− az Ügyfél adószámát vagy adóazonosító jelét tartalmazó hatósági igazolványa, és

− az adózás rendjéről szóló 2003. XCII. törvény 85/A.

§ szerinti nemleges adóigazolás, amely igazolja, hogy az Ügyfélnek az adóhatóságoknál nyilvántartott adótartozása az igazolás keltének napján nincs, és amely igazolás kelte legkorábban a Kérelmi Adatlap keltét megelőző harmincadik nap lehet, és

− az Ügyfél mint előfizető és számlafizető nevére szóló, nem titkos vezetékes telefonszámra vonatkozó vagy nem titkos előfizetéses mobil telefonszámra vonatkozó, a Kérelmi Adatlap keltét megelőző 30 napnál nem régebbi telefonszámla, vagy egyéb az Ügyfél mint szolgáltatást igénybe vevő és számlafizető nevére szóló a Kérelmi Adatlap keltét megelőző 30 napnál (távhő-, vezetékes víz-, gáz- vagy elektromos áramszolgáltatásra vonatkozó) közüzemi számla, és

− az állami adóhatóság által kiállított, Kérelmi Adatlap keltét megelőző 30 napnál nem régebbi, előző adóévre vonatkozó jövedelemigazolás, és

− a Kérelmi Adatlap keltét megelőző 30 napnál nem régebbi pénztárkönyv (naplófőkönyv) vagy a Kérelmi Adatlap keltét megelőző 30 napnál nem régebbi két teljes időszakra (hónapra) vonatkozó bankszámlakivonat, és

kiválasztott Lízingtárgyra és a Szállítóra vonatkozó dokumentumok, Ügyfél tevékenységére vonatkozó engedélyek, stb.).

c) cégek – ide nem értve az egyéni céget – esetén:

− a Kérelmi Adatlap keltét megelőző két teljes üzleti évre vonatkozó, a számvitelről szóló 2000. év C. tv. előírásainak megfelelő formában és tartalommal elkészített – amennyiben az jogszabálynál fogva szükséges könyvvizsgáló által záradékolt – beszámoló, illetve a könyvvizsgálói jelentés, ha készítését jogszabály kötelezővé teszi, és

− a cég cégkivonata, amelynek kelte legkorábban a Kérelmi Adatlap keltét megelőző harmincadik nap lehet, illetve olyan igazoló dokumentumok, amelyek alapján Finanszírozó a III.3. pont szerinti azonosítást el tudja végezni, és

− a cég cégkivonatában szereplő, cégjegyzésére jogosult személy aláírási címpéldánya, személyi igazolványa és lakcímkártyája illetve azon igazoló dokumentumok, amelyek alapján Finanszírozó a III.3. pont szerinti azonosítást el tudja végezni, és

− az adózás rendjéről szóló 2003. XCII. törvény 85/A.

§ szerinti nemleges adóigazolás, amely igazolja, hogy az Ügyfélnek az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása az igazolás keltének napján nincs, és amely igazolás kelte legkorábban a Kérelmi Adatlap keltét megelőző harmincadik nap lehet, és

− a Kérelmi Adatlap keltét megelőző 30 napnál nem régebbi három teljes időszakra (hónapra) vonatkozó bankszámlakivonat, és

d) a jelen pont a) és c) alpontjában nem említett egyéb gazdálkodó szervezetek és egyéb jogi személyek:

− a Kérelmi Adatlap keltét megelőző két teljes naptári év gazdálkodására vonatkozó dokumentum (adóbevallás vagy beszámoló), és

− a szervezet létesítését igazoló dokumentum (bírósági vagy hatósági határozat, illetve igazolás), amelynek kelte legkorábban a Kérelmi Adatlap keltét megelőző harmincadik nap lehet, illetve azon igazoló dokumentumok, amelyek alapján Finanszírozó a III.3. pont szerinti azonosítást el tudja végezni, és

− a szervezet képviseletére jogosult személy aláírási címpéldánya, személyi igazolványa és lakcímkártyája illetve azon igazoló dokumentumok, amelyek alapján Finanszírozó a III.3. pont szerinti azonosítást el tudja végezni, és

− az adózás rendjéről szóló 2003. XCII. törvény 85/A.

§ szerinti nemleges adóigazolás, amely igazolja, hogy a szervezetnek az adóhatóságoknál nyilvántartott adótartozása az igazolás keltének napján nincs, és amely igazolás kelte legkorábban a Kérelmi Adatlap keltét megelőző harmincadik nap lehet, és

vett Támogatásra vonatkozó dokumentumok, a kiválasztott Lízingtárgyra és a Szállítóra vonatkozó dokumentumok, Ügyfél tevékenységére vonatkozó engedélyek, stb.).

Finanszírozó a jelen pontban fel nem sorolt dokumentumokról – tekintettel a Lízingtárgy jellegére is – a Kérelmi Adatlapon, illetve a Kérelmi Dokumentáció vizsgálata során felmerült egyéb szükséges dokumentumokról külön tájékoztatja Ügyfelet.

Amennyiben a Lízingtárgy használt vagy nem magyarországi Szállítótól kerül beszerzésre, illetve visszlízing esetén Ügyfél azt nem Magyarországról szerzi be, illetve ha a Lízingtárgy egyedi gyártmányú vagy speciális jellegű, akkor Finanszírozó előírhatja, hogy a Lízingtárgyat, illetve annak Szállító és Ügyfél által meghatározott vételárát a Szerződés megkötése előtt a Finanszírozó által kiválasztott szakértő véleményezze. A szakértői vélemény szükségességéről Ügyfél a Kérelmi Dokumentáció benyújtása előtt Finanszírozónál tájékozódhat. A szakvélemény elkészítésének költsége Ügyfelet terheli. Finanszírozó egyedi esetben, illetve tekintettel a Lízingtárgy jellegére bármely a jelen pontban felsorolt dokumentum benyújtásától ill. bemutatásától, vagy az abban foglalt adat rendelkezésre bocsátásától eltekinthet. Finanszírozó ezen információt előzetesen közli Ügyféllel. Amennyiben az Ügyfél a jelen pontban, a Kérelmi Adatlapon illetve a Kérelmi Dokumentáció vizsgálata során felmerült egyéb szükséges dokumentumokat nem bocsátja hiánytalanul Finanszírozó rendelkezésére, akkor Finanszírozó a Lízingszerződés megkötését megtagadja, kivéve ha Finanszírozó valamely dokumentum benyújtásától eltekint.

A Kérelmi Adatlapnak a jelen pontban fel nem sorolt dokumentumokra vonatkozó része és a Kérelmi Dokumentáció vizsgálata során felmerült egyéb szükséges dokumentumokról szóló írásbeli tájékoztatás kizárólag ebben a részében a Szerződés részét képezi

3. Ügyfél átvilágítás. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. CXXXVI. törvény (Pmt.) értelmében a Finanszírozó köteles az Ügyfél átvilágítását az üzleti kapcsolat létesítésekor vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt, illetve a jogszabályban meghatározott egyéb esetekben elvégezni. Az Ügyfél átvilágítás keretében Finanszírozó az Ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat továbbá a képviselőjét – illetve a Pmt-ben meghatározott esetekben az Ügyfél tényleges tulajdonosát - köteles azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni a Pmt-ben meghatározott okiratok alapján, illetve köteles a Pmt-ben meghatározott, adatokat rögzíteni. A Finanszírozó a részére bemutatott azonosságot igazoló okiratok érvényességét ellenőrzi. A Finanszírozó a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről szóló belső szabályzatában meghatározott esetekben az Ügyfélre, annak képviselőjére, meghatalmazottjára, tényleges tulajdonosára, illetve az üzleti kapcsolatra és az ügyletre vonatkozó, kötelezően rögzítendő adatokon kívül további, a Pmt-ben meghatározott adatokat is rögzítheti és kezelheti. A Finanszírozó kérésére az Ügyfél köteles a Pmt-ben meghatározott és az ott meghatározott feltételeknek megfelelő okiratot, vagy annak hiteles másolatát benyújtani.

Az Ügyfél köteles – a Pmt-ben meghatározott esetekben és adattartalommal – írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében illetőleg érdekében jár el. Amennyiben bármikor kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, a Finanszírozó az Ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó (ismételt) írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel.

Külföldi lakóhellyel rendelkező Ügyfél köteles írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy saját országa joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e. Külföldi kiemelt közszereplő esetén az üzleti kapcsolat létesítésére, üzleti megbízás teljesítésére kizárólag a Finanszírozó szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezető jóváhagyását követően kerülhet sor.

Abban az esetben, ha Ügyfél az átvilágításához nem járul hozzá, vagy az a jogszabályban előírt módon nem végezhető el, Finanszírozó az üzleti kapcsolat létrehozását, illetőleg a tranzakció teljesítését megtagadja, vagy az Ügyféllel fennálló üzleti kapcsolatot megszünteti.

Amennyiben a személyazonosság vagy a képviseleti jogosultság megállapítására az Ügyfél idegen nyelvű dokumentumot bocsát a Finanszírozó rendelkezésére, a Finanszírozó nem felel az abból eredő kárért vagy egyéb jogkövetkezményekért, hogy az Ügyfél az idegen nyelvet értette-e vagy sem. Az ilyen dokumentum megvizsgálásából, illetve fordításából eredő esetleges károkért a Finanszírozó kizárólag szándékossága esetén felel. A nem magyar vagy angol nyelven kiállított dokumentumot a Finanszírozó csak abban az esetben fogadja el, ha az Ügyfél a dokumentummal együtt annak hiteles, magyar nyelvű fordítását is átadja a Finanszírozó részére.

Ügyfél, illetve képviselője köteles közreműködni az azonosításra, valamint a tényleges tulajdonos személyére vonatkozó nyilatkozat írásban való rögzítésében, és az alábbi dokumentumokat Finanszírozó részére eredetben bemutatni:

a) természetes személy esetén magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, míg külföldi természetes személy útlevele, személyi azonosító igazolványa, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, vagy tartózkodásra jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya,;

b) jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy(ek) a III.3. a) alpontban megjelölt okiratainak bemutatásán túlmenően, az azt igazoló – 30 napnál nem régebbi

- okiratot, hogy

− a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta,

− egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént,

− más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént.

− külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;

Ügyfél tudomásul veszi, hogy a jelen pontban foglalt kötelezettségek megszegése esetén Finanszírozó a Lízingszerződés megkötését köteles megtagadni.

Finanszírozó bírósági vagy hatósági nyilvántartásba (jogerősen) be nem jegyzett személy vagy adószámmal nem rendelkező egyéni vállalkozó személy Ügyféllel Lízingszerződést nem köt, illetve Kérelmi Dokumentációt ilyen személytől nem fogad el.

4. A Kérelmi Dokumentáció benyújtása. Ügyfél a Kérelmi Dokumentációt kizárólag papír alapon a Finanszírozó erre felhatalmazott munkavállalója útján, vagy Finanszírozó erre felhatalmazott közvetítőjén keresztül adhatja át Finanszírozó részére. Ügyfél tudomásul veszi, hogy a Kérelmi Dokumentáció átvétele nem jelent kötelezettségvállalást Finanszírozó részéről a Szerződés megkötésére, illetve a Szerződés megkötése megtagadásának jogát Finanszírozó a Szerződés aláírásáig kifejezetten fenntartja. Amennyiben Ügyfél a Lízingszerződés, illetve az Adásvételi Szerződés hatálybalépése előtt a Szállító vagy harmadik személy részére a Lízingtárgy tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó jognyilatkozatot tesz (pl. a Lízingtárgyra vonatkozó megrendelést vagy ajánlatot ad, ilyet elfogad, adásvételi szerződést köt, foglalót fizet, vételár vagy annak egy része megfizetéséért – akár feltételes – kötelezettséget vállal, stb.), akkor erre Finanszírozóval szemben előnyök szerzése végett nem hivatkozhat akkor, ha a Kérelmi Dokumentáció alapján a Szerződés megkötését, illetve arra vonatkozó ajánlat adását Finanszírozó megtagadja. Finanszírozó Ügyfél ilyen eljárásáért felelősséget nem vállal. A Kérelmi Dokumentáció átvétele Finanszírozó által nem hatalmazza fel Ügyfelet arra, hogy Finanszírozó képviseletében a Szállítóval vagy egyéb személlyel a Lízingtárgy adásvételére vonatkozó szerződést kössön vagy ilyen tartalmú jognyilatkozatot tegyen, illetve a Szállító részére olyan

tájékoztatást adjon, amely szerint Finanszírozó a Szerződést meg fogja kötni.

5. A Kérelmi Dokumentáció vizsgálata. A Kérelmi Dokumentáció átvételét követően Finanszírozó megvizsgálja, hogy a Kérelmi Dokumentáció részét képező iratok hiánytalanul rendelkezésre állnak-e. Amennyiben a Finanszírozó hiányt észlel, akkor erről a Kérelmi Dokumentáció kézhezvételétől számított 30 napon belül Ügyfelet tájékoztatja, aki köteles az értesítés kézhezvételét követően a hiánypótlásnak eleget tenni.

A Kérelmi Dokumentáció hiánytalan átvételét követően Finanszírozó annak tartalmát összeveti a rendelkezésére álló hatósági nyilvántartásokkal, illetve elvégzi azok elemzését. Finanszírozó a Kérelmi Dokumentáció vizsgálata során jogosult hatóságokat és egyéb személyeket a jogszabályok keretei között adatközlés végett megkeresni, az Ügyfelet további adatok és dokumentumok benyújtására hívhatja fel. Ügyfél a Kérelmi Dokumentáció vizsgálata során köteles az általában elvárható módon együttműködni Finanszírozóval, ezen kötelezettség megsértése esetén Finanszírozó a Lízingszerződés megkötését megtagadhatja.

Ügyfél, illetve nem természetes személy Ügyfél természetes személy képviselője tudomásul veszi azt a tájékoztatást, hogy a Kérelmi Dokumentáció befogadásának feltétele az is, hogy a hitelintézetekre és pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó, a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályban meghatározott, valamint egyéb prudenciális szabályozók által előírt ellenőrzési és azonosítási kötelezettségeinek teljesítése céljából ez a személy külön nyilatkozatban hozzájáruljon ahhoz, hogy személyes adatait, az Ügyfél által benyújtott, bemutatott vagy a Finanszírozó által lekérdezett okmányait és aláírás-mintáját a Finanszírozó kezelje és azonosítsa (ellenőrizze) a következő adatbázisok igénybevételével: Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala adatbázisai, Publikus adatbázisok (Magyar Országos Közjegyzői Kamara adatbázisa, Opten Cégtár). Ezen személynek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a jelen bekezdésben meghatározott személyes adatok feldolgozását a Finanszírozó megbízásából a GIRO Elszámolásforgalmi Zrt. (nyilvántartásba vette a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság Cg. 00-00-000000 számon) végezze.

Finanszírozó vállalja, hogy a Kérelmi Dokumentáció hiánytalan átvételétől – amit Finanszírozó Ügyfél részére kérése esetén igazol – számított 40 napon belül a Kérelmi Dokumentáció vizsgálatát befejezi és tájékoztatja Ügyfelet annak eredményéről, amely szerint vagy megköti a Lízingszerződést Ügyféllel, illetve Szállítóval, vagy a Lízingszerződés megkötését megtagadja. A Kérelmi Dokumentáció vizsgálatának eredményéről – Ügyfél kérelmére vagy hivatalból – Finanszírozó Jóváhagyási értesítőt vagy elutasításról való tájékoztatást ad át Ügyfél részére. A Lízingszerződés megkötésének megtagadása esetén Finanszírozó a Kérelmi Dokumentáció részét képező eredeti okiratokat Ügyfélnek jegyzőkönyv felvétele mellett visszaadja, de jogszabályi előírások miatt annak egy másolati példányát köteles 8 évig tárolni.

6. A Szerződés megkötése, hatálybalépése, vételár kifizetési feltételek teljesülése. Ügyfél tudomásul veszi, hogy a Lízingszerződés akkor jön létre, ha Felek – illetve a képviseletükre felhatalmazott személyek – azt kölcsönös aláírásukkal látják el. Finanszírozó Ügyfél képviselőjeként a Szerződés megkötésénél kizárólag olyan személyt fogad el, akit a III.3. pont alapján azonosított. A Lízingszerződés és az Adásvételi Szerződés hatálybalépési feltételeit, a Lízingtárgy átadás-átvételének feltételeit és a vételár kifizetésének feltételeit a BLÁSZF, illetve az Adásvételi Szerződés és a Lízingszerződés együttesen tartalmazza.

IV. KONDÍCIÓS LISTA

1. Kondíciós Lista. A Finanszírozó által alkalmazott, a Lízingszerződésben és – amennyiben ilyen alkalmazásra kerül – Lízingdíj-fizetési időpontlistában összegszerűen nem meghatározott költségek, díjak, kamatok és jutalékok, valamint a Szerződés egyéb számszerűsíthető feltételeinek mindenkori érvényes – egyes esetekben becsült – értékét a Finanszírozó kondíciókról szóló hirdetménye, a Kondíciós Lista tartalmazza. Finanszírozó Kondíciós Listája a Szerződés elválaszthatatlan részét képezi.

A Kondíciós Lista meghatározza azon költségeket és kamatot is, amelyeket az Ügyfélnek akkor kell megfizetni Finanszírozó részére, amikor a Kérelmi Adatlapot vagy a Kérelmi Dokumentációt Finanszírozóhoz benyújtotta, de a Lízingszerződés a Felek között nem jön létre (pl.: szakértői költség, stb.) vagy létrejöttének időpontára visszamenőlegesen megszűnik (pl. kezelési költség, késedelmi kamat).

2. A Kondíciós Lista részei. A Kondíciós Lista első (I.) része tartalmazza az olyan Szerződésekre, illetve Kérelmi Adatlapokra (Kérelmi Dokumentációkra) vonatkozó kondíciókat, amelyekben a Lízingtárgy jellegeként Gépjármű kerül megjelölésre, míg második (II.) része tartalmazza az olyan Szerződésekre, illetve Kérelmi Adatlapokra (Kérelmi Dokumentációkra) vonatkozó kondíciókat, amelyekben a Lízingtárgy jellegeként Berendezés került megjelölésre.

3. A Kondíciós Lista rendelkezésre bocsátása Ügyfél részére. A Kondíciós Lista rendelkezésre bocsátására az ÁÜF rendelkezésre bocsátására vonatkozó rendelkezéseket [I.5. pont] kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol a hivatkozott rendelkezés ÁÜF-et említ azon Kondíciós Listát kell érteni. A Kondíciós Lista módosítására az ÁÜF VI. pontja irányadó.

V. EGYENLEGÉRTESÍTŐ ÉS TERHELÉSI ÉRTESÍTŐ

1. Egyenlegértesítő: Finanszírozó által a Lízing futamidőn belül naptári évente az Ügyfélnek megküldött pénzügyi kimutatás, amely tartalmazza az Ügyfél Finanszírozó felé fennálló Teljes tartozását.

2. Egyenlegértesítő megküldése. Finanszírozó évente egyszer Egyenlegértesítőt küld Ügyfélnek az Ügyféllel szemben fennálló követeléseiről. Amennyiben Ügyfél az Egyenlegértesítőn meghatározott határidőn belül, de legkésőbb a kézhez vételtől számított 60 napon belül nem nyilatkozik, úgy Finanszírozó jogosult ezt a tényt Ügyfél jóváhagyásának tekinteni.

3. Terhelési értesítő. Finanszírozó által a Szerződésben meghatározott rendszerességgel Ügyfélnek megküldött pénzügyi kimutatás, illetve számviteli bizonylat, amely tartalmazza az Ügyfélnek a Finanszírozóval szembeni esedékes tartozását, a fizetési kötelezettség teljesítésének pénznemét, a bankszámlaszámot, a fizetési határidőt és esetenként az aktuális Lízing futamidőt.

VI. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

1. A módosítás általános szabályai. Módosítás alatt értik a Felek a Szerződés (Lízingszerződés, a BLÁSZF, az ÁÜF, a Kondíciós Lista, valamint a Lízingszerződésben elválaszthatatlan mellékletként meghatározott valamennyi dokumentum) bármely rendelkezésének módosítását, a Szerződés új rendelkezésekkel történő kiegészítését, egyes rendelkezések – az ÁÜF esetén esetlegesen az ÁÜF teljes egészének - hatályon kívül helyezését, új ÁÜF bevezetését. Finanszírozó az ÁÜF-et módosításaival egységes szerkezetben teszi közzé, a korábban hatályos szövegváltozatok a személyes Ügyfélszolgálaton írásban, vagy a telefonos ügyfélszolgálaton szóban igényelhetőek az Ügyfél által. Amennyiben az ÁÜF jelen VI. pontja az Ügyfél Szerződés felmondására vonatkozó jogáról rendelkezik, azon az Ügyfél alábbiakban meghatározott jogát kell érteni:

a) jogosultság a Szerződés a BLÁSZF-ban meghatározott módon történő teljes előtörlesztéssel történő megszüntetésére, vagy

b) amennyiben a Szerződés a Felek között még nem jött létre, jogosultság a jogviszony – ide nem értve a Biztosítéki szerződéseket – Finanszírozóhoz intézett egyoldalú jognyilatkozattal történő megszüntetésére, vagy

c) Biztosítéki szerződések esetén az Ügyfél tájékoztatáskérési jogát gyakorolhatja.

Az ÁÜF jelen pontjának rendelkezései irányadóak a Szerződés módosítására azzal, hogy amennyiben a Lízingszerződés illetve a BLÁSZF a Szerződés módosítására vonatkozóan bármely rendelkezést tartalmaz, amely a jelen ÁÜF VI. pontjában foglaltakkal nem ellentétes, azon rendelkezés a Felek Szerződéssel létrejött jogviszonyában hatályos és alkalmazandó.

2. Szerződésmódosítás a Felek közös megegyezésével.

a) Finanszírozó és az Ügyfél korlátozás nélkül jogosult a Szerződést egyező akarattal, írásban módosítani. A BLÁSZF tartalmazhat olyan rendelkezéseket, amelyek alapján a Szerződésnek egyoldalú Szerződésmódosításnak nem minősülő módosítására Finanszírozó Ügyfélhez intézett egyoldalú nyilatkozatával kerülhet sor.

b) Finanszírozó jogosult bármely pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó, nagyobb számú Ügyfelet vagy meghatározott ügyfélszegmens egészét érintő Szerződés módosítására írásban Szerződésmódosítási ajánlatot tenni. Amennyiben az Ügyfél a Szerződésmódosításra irányuló ajánlatban meghatározott, de az ajánlat Ügyfél általi kézhezvételétől számított, legalább tizenöt napos időtartamon belül, az ajánlat el nem fogadása vagy annak eltérő tartalommal történő elfogadása tárgyában jognyilatkozatot nem tesz, a Szerződésmódosítás az ajánlatban meghatározott tartalommal létrejön. Amennyiben az Ügyfél a Szerződésmódosításra irányuló ajánlatban meghatározott időtartamon belül írásban akként nyilatkozik, hogy a Finanszírozó ajánlatát nem fogadja el, vagy azt az ajánlattól eltérő tartalommal kívánja elfogadni, a korábban az Ügyfél és a Finanszírozó között megkötött Szerződés változatlan tartalommal marad hatályban.

c) Ügyfél a Szerződés módosítását kizárólag írásban, személyesen vagy az ÁÜF-nek megfelelően igazolt képviselője útján kezdeményezheti. A Szerződésmódosítási kérelem elfogadása és a Szerződésmódosítás hatályba lépése előtt Finanszírozó további dokumentumok rendelkezésre bocsátását, további biztosítékok nyújtását és a Szerződésmódosítással kapcsolatos kezelési költség megfizetését követelheti Ügyféltől.

3. Egyoldalú Szerződésmódosítás az önálló foglalkozása és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy fogyasztóval kötött Szerződés esetén (jelen pontban fogyasztói szerződések). Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó fogalmak:

fogyasztói árindex: egy adott ország háztartásainak átlagos fogyasztására jellemző olyan mutatószám, amely a fogyasztói árak időbeli alakulását mutatja meg meghatározott időszakra – jellemzően 1 évre - vonatkozóan;

kamatperiódus: a Szerződésben meghatározott olyan időszak, amely alatt a kamat mértékét a Finanszírozó nem jogosult egyoldalúan megváltoztatni;

referencia-kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető mindenkori irányadó kamatláb, amelynek mértékére a Finanszírozónak nincs ráhatása; jellemzően a BUBOR, LIBOR, EURIBOR valamelyike a devizanem függvényében;

BUBOR: Budapesti bankközi forint referencia-kamatláb, amelyet a bankközi piaci szereplők meghatározott periódusra egymás között irányadónak tekintenek;

LIBOR: Londoni bankközi deviza referencia-kamatláb, amelyet a bankközi piaci szereplők meghatározott periódusra egymás között irányadónak tekintenek;

EURIBOR: Európai bankközi euro referencia-kamatláb, amelyet a bankközi piaci szereplők meghatározott periódusra egymás között irányadónak tekintenek

kamatfelár: a referencia-kamatlábon felül - a hitelkamat részeként - fizetendő kamat, a hitelkamat és a referenciakamat különbségeként meghatározott kamatrész;

változó hitelkamat: minden olyan kamat, ami nem minősül rögzített hitelkamatnak;

kamatváltoztatási mutató: a hitelezés refinanszírozási költségeihez és a hitel nyújtásához kapcsolódó, az üzleti kockázat körén kívül álló, a Finanszírozó által nem befolyásolható - vagyis tőle független - valamint általa el nem hárítható körülményekben bekövetkező változást objektív módon kifejező, a kamatmódosítás számításának alapjául szolgáló és a nyilvánosság számára hozzáférhető viszonyszám. A kamatváltoztatási mutatót és a számítási módszertant a Magyar Nemzeti Bank teszi közzé.

kamatfelár-változtatási mutató: a kamatfelár módosításának alapjául szolgáló kamatváltoztatási mutató; valamely referenciakamat vagy referenciahozam változását fejezi ki a bázis időszakhoz mérten, amely megmutatja, hogy a referencia-kamatlábon felüli kamatrész milyen mértékben változtatható. A kamatfelár-változtatási mutatót és a számítási módszertant a Magyar Nemzeti Bank teszi közzé.

rögzített (fix) hitelkamat: a Szerződésben annak megkötésekor meghatározott, a Szerződés teljes futamidejére vonatkozó hitelkamat.

jegybanki alapkamat: A Magyar Nemzeti Bank által meghatározott irányadó kamat, amely befolyásolja a banki betétek után járó, illetve a hitelekre fizetendő kamatot.

3.1. A Finanszírozó a fogyasztói szerződések esetén az Ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítás jogát a jelen VI. pontban, a vonatkozó Szerződésekben és a Kondíciós Listában rögzített feltételek szerint jogosult gyakorolni.

3.2. Fogyasztói szerződés esetén a Finanszírozó az Ügyfél számára hátrányosan kizárólag a fogyasztói szerződésben megállapított hitelkamat, kamatfelár, költség és díj egyoldalú módosítására jogosult. Egyéb feltétel, ideértve az egyoldalú módosításra vonatkozó kikötést is, egyoldalúan, az Ügyfél számára hátrányosan nem módosítható.

3.3. A Finanszírozó a legfeljebb 3 éves futamidejű fogyasztói szerződést annak teljes futamidejére a Szerződésben meghatározott fix kamatozással, vagy a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozással és fix kamatfelárral nyújthat. A Finanszírozó a Szerződés kamatfeltételeit az Ügyfél számára hátrányosan nem jogosult egyoldalúan módosítani.

3.4. A Finanszírozó a 3 évet meghaladó futamidejű fogyasztói szerződést a Szerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozással és annak teljes futamidejére vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített kamatfelárral, legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal, vagy fix kamatozással nyújthat. Az utolsó kamatperiódus időtartama 3 évnél rövidebb is lehet.

3.5. A Finanszírozó az új kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékét a kamatperiódus lejártát megelőző 120. napi kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutató figyelembevételével állapítja meg.

3.6. Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású fogyasztói szerződés esetén a Finanszírozó a referencia-kamatláb mértékét a Szerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként igazítja a referencia-kamatlábhoz. Ennek során a Finanszírozó a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábat, jegybanki alapkamat alkalmazása esetén az érvényes jegybanki alapkamatot tekinti irányadónak. A Finanszírozó a Xxxxxx futamideje alatt legfeljebb öt alkalommal, az egyes kamatperiódusok lejárta után jogosult a hitelkamat és a kamatfelár módosítására. Ennek során a Finanszírozó a hitelkamatot legfeljebb a Kondíciós Listában meghatározott a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatváltoztatási mutató, a kamatfelárat legfeljebb a Szerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatfelár-változtatási mutató alkalmazásával számított mértékig módosíthatja. Ha a Finanszírozó a kamatmódosítás során a kamatváltoztatási, illetve a kamatfelár-változtatási mutató által lehetővé tett mértéknél kedvezőbb hitelkamatot, illetve kamatfelárat alkalmazott, a Finanszírozó a későbbi kamatperiódusokban jogosult a kamat, illetve a kamatfelár mértéke tekintetében adott kedvezményt – annak erejéig – a csökkentendő kamat, illetve kamatfelár mértékébe betudni. Ha a fogyasztói szerződés egyoldalú módosításának alapjául szolgáló feltételek a hitelkamat, a kamatfelár csökkentését teszik lehetővé, a Finanszírozónak ezt a szerződéses kötelezettsége részeként a fogyasztó javára érvényesíteni kell.

3.7. A Finanszírozó a fogyasztói szerződésben meghatározott költséget annak felmerülésekor jogosult az Ügyfél hátrányára módosítani, a módosításnak összhangban kell állnia a költség növekedésével. A Finanszírozó a fogyasztói szerződésben meghatározott költség csökkenése esetén köteles a Szerződést az Ügyfél javára egyoldalúan módosítani. A módosításra a költségcsökkenés felmerülésekor kerül sor. A Finanszírozó a Kondíciós listában, a Hirdetményben és a Szerződésben meghatározott díjat legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével jogosult emelni. Az emelésre évente egyszer, április 1-jei hatállyal kerülhet sor. A díjak módosítása során a Finanszírozó az Ügyfél javára bekövetkező változások érvényesítésére is köteles.

3.8. Az Ügyfél késedelmes teljesítése esetén késedelmi kamat fizetésére köteles. A késedelmi kamat mértékét a Finanszírozó a Kondíciós listában határozza meg oly módon, hogy a késedelmi

kamat mértéke nem lehet magasabb a Szerződésben kikötött ügyleti kamat másfélszeresének 3 százalékponttal növelt mértékénél. Ha a késedelmi kamat mértéke meghaladná a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal, illetve kézizálog fedezete mellett nyújtott hitelek, továbbá a mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához és szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott hitelek (áruhitelek) esetében, amennyiben a hitel folyósítása közvetlenül az áruhitellel érintett termék értékesítőjének, illetve a szolgáltatás nyújtójának történik, 39 százalékponttal növelt mértékét, akkor a késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat 24, illetve 39 százalékponttal növelt mértéke.

3.9. A Szerződés kamatfeltételeinek egyoldalú módosítása esetén a Finanszírozó a kamatperiódus lejártát megelőző legalább 90 nappal tájékoztatja az Ügyfelet az új kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékéről, a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről. Díj vagy költség módosítása esetén a Finanszírozó a módosítás hatálybalépését megelőző legalább 30 nappal tájékoztatja az Ügyfelet a módosítás tényéről, a díj vagy költség új mértékéről, a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről. Állami kamattámogatással nyújtott hitel esetén a Finanszírozó a hitelkamatot, díjat vagy költséget érintő módosítást Hirdetményben teszi közzé, legalább a módosítás hatálybalépését megelőző 15 nappal. A referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamat esetén a Finanszírozó az Ügyfelet rendszeresen a honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében kifüggesztve tájékoztatja a referencia-kamatláb változásáról.

3.10. Az Ügyfél jogosult a Szerződést felmondani, ha a Szerződésben meghatározott kamatperiódus lejárta után a kamat, illetve a kamatfelár mértéke az újabb kamatperiódusban az Ügyfél számára hátrányosan változik. A felmondás akkor érvényes, ha azt az Ügyfél a kamatperiódus lejártát megelőző 60 nappal közli a Finanszírozóval, és a fennálló tartozását legkésőbb a kamatperiódus utolsó napján megfizeti. A felmondással kapcsolatban a Finanszírozó költséget és díjat nem számíthat fel.

4. Egyoldalú Szerződésmódosítás nem fogyasztóval kötött Szerződés esetén. Finanszírozó jogosult a jelen ÁÜF VI.3. pontja alá nem tartozó Szerződés esetén a Szerződésben kikötött kamatot, díjat, költséget egyoldalúan módosítani az Ügyfél számára kedvezőtlenül, az alábbiakban rögzített egy, vagy több feltétel (a továbbiakban: Módosító Feltételek) megváltozása, bekövetkezése/felmerülése alapján:

4.1. A jogi, szabályozói környezet változása

• a) a Finanszírozó – pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő - tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó, vagy ahhoz kapcsolódó jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés, vagy a Finanszírozóra kötelező egyéb szabályozók megváltozása;

• b) a Finanszírozó – pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységéhez kapcsolható közteher (pl adó-) változása, a kötelező tartalékolási szabályok változása;

4.2. A pénzpiaci feltételek, a makrogazdasági környezet módosulása

A Finanszírozó forrásköltségeinek változása forintban vagy bármely devizában/pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása, így különösen, de nem kizárólagosan:.

• a jegybanki alapkamat, illetve a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása,

• a bankközi pénzpiaci kamatlábak változása/hitelkamatok változása,

• a Magyar Állam vagy a Finanszírozó, illetve a refinanszírozó bank által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék egymáshoz képest történő elmozdulása,

• az országkockázati felár változása (credit default swap),

• Magyarország hitelbesorolásának változása,

• refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő

szervezet általi kockázati besorolásának változása, vagy ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása,

• a refinanszírozást biztosító lekötött ügyfélbetétei kamatának változása.

• a refinanszírozó bank, vagy a refinanszírozó bank részére hitelt nyújtó által nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának változása,

• az éven túli lejáratú állampapírok hozamának változása,

• a refinanszírozó bank, vagy a refinanszírozó bank nemzetközi bankcsoportja kockázati megítélésének változása (credit default swap),

• a forint vagy bármely deviza konvertibilitásban bekövetkezett változás,

• a forint vagy bármely deviza fel-, illetve leértékelése,

• nemzetközi pénz- és tőkepiaci tranzakciókban való részvételi jogosultság korlátozódása, szűkülése,

• a refinanszírozó bank által felszámított refinanszírozási kamatláb, illetve hiteldíj módosulása, illetve a refinanszírozó bank kockázati megítélésének változása, vagy annak működésében bekövetkező jelentős változás,

• a Finanszírozó részére nyújtott kezesség- vagy garanciavállalás, illetve hitelbiztosítás díjának változása,

• pénz – és tőkepiacok teljes vagy részleges lefagyása, likviditás időleges vagy tartós megszűnése (piaci zavar esemény),

• pénz-, tőke- és ingatlanpiaci árazási torzulások kialakulása,

• hazai vagy külföldi bank (ok) ellen indult felszámolási vagy csődeljárás,

• hazai és /vagy nemzetközi bankközi fizetési rendszer átmeneti vagy tartós leállása.

4.3. Az Ügyfél kockázati megítélésének megváltozása

• Az Ügyfél körülményeiben bekövetkezett változás, amely vagyoni helyzetét, fizetőképességét negatívan befolyásolja, gazdasági társaságok és egyéb vállalkozások esetében az Ügyfél pénzügyi mutatóinak (pl. árbevétel, nyereség, tőkehelyzet, likviditás) romlása, gazdasági társaságok és egyéb vállalkozások, illetve jogi személyek esetén az Ügyfél tevékenységét ellenőrző hatóságok, illetve szervezetek által az Ügyfél tevékenységére vonatkozóan tett negatív megállapítások, illetve vele szemben alkalmazott szankciók.

• A Finanszírozó vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy a Finanszírozó belső adóminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó pénzügyi lízing ügyletek, illetve Ügyfelek kockázatának változása, ha a kockázat megváltozása az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá.

• A nyújtott pénzügyi lízing szolgáltatás fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás.

• A Finanszírozó által nyújtott pénzügyi lízing szolgáltatás fedezetéül szolgáló biztosítékok értékében bekövetkezett változás.

• Az Ügyfél szerződésszegő magatartása, ideértve a pénzügyi lízingszerződésben vállalt fizetési kötelezettség elmulasztását vagy késedelmes teljesítését.

• Egyes ügyfélszegmensek vagy termékcsoportok kockázatának, illetve kockázati tényezőinek változása, figyelemmel az adott termékcsoportba vagy ügyfélszegmensbe tartozó pénzügyi lízing szerződések szerződésszerű és nem szerződésszerű teljesítésének arányára.

4.3. A Finanszírozó működési költségeit meghatározó feltételek megváltozása

• a fogyasztói árindex változása,

• a Finanszírozó működési költségeit jelentős mértékben meghatározó egyes gazdasági tényezők és költségek változása (pl. közüzemi díjak, postai, távközlési

szolgáltatások díjának emelkedése),

• a Finanszírozó által harmadik személlyel kötött szerződésben meghatározott vagy jogszabályban megállapított díjak, költségek mértékének vagy összegének megváltozása (pl. a kiszervezett tevékenységet végző vállalkozások, GIRO Zrt., a Finanszírozó által az Ügyfél javára/érdekében igénybe vett közvetített szolgáltatások díjtételeinek változása),

• a Finanszírozó bármely tevékenységéhez kapcsolható közteher (pl. adó-) változása,

4.4. a Finanszírozó tevékenységét befolyásoló egyéb feltételek:

• a Szerződésben meghatározott Lízingtárggyal/Lízingtárgyakkal kapcsolatos változások (Lízingtárgy(ak) fizikai amortizációja a Finanszírozó által megbízott független műszaki szakértő szakvéleménye szerint meghaladja a hasonló korú és típusú Lízingtárgy(ak) rendeltetésszerű használat melletti értékcsökkenését, a Lízintárggyal/Lízingtárgyakkal kapcsolatos hatósági eljárásokkal összefüggő adók, illetékek, hatósági díjak, vám, bírságok, biztosítási díjak, valamint egyéb költségek változása,

A Módosítási Feltételekben meghatározott valamely feltétel vagy körülmény változása önmagában nem feltétlenül eredményezi a Szerződés kamat-, díj-, vagy költségelemének módosítását. Finanszírozó a Módosítási Feltételekben meghatározott feltételek és körülmények változása együttes hatásainak vizsgálata és alapos elemzése alapján dönt a Szerződés kamat-, díj-, vagy költségelemének egyoldalú módosításáról. Ebben az esetben a Szerződés kamatot, díjat, költséget érintő, az Ügyfél számára kedvezőtlen módosítását Finanszírozó a módosítás hatályba lépését tizenöt nappal megelőzően Hirdetményben és a Finanszírozó Kondíciós Listájában teszi közzé, illetve, ha a módosítással érintett kamat, díj, vagy költség nem a Kondíciós Listában került kikötésre, arról az Ügyfelet írásban is értesíti.

4.6. A Finanszírozó jogosult a jelen ÁÜF VI.3. pontja alá nem tartozó Szerződés esetén a kamat-, díj- és költségelemet nem tartalmazó egyéb szerződési feltételeket, illetve a jelen Általános Üzleti Feltételeket az Ügyfélre kedvezőtlenül, egyoldalúan módosítani a Módosítási Feltételek alapján. Amennyiben az Ügyfél a módosított szerződési feltételeket magára nézve nem fogadja el, úgy jogosult a Finanszírozóval megkötött, és a módosítással érintett Szerződését/Szerződéseit a módosítás hatálybalépésének napjáig írásban felmondani. Amennyiben az Ügyfél e határidőn belül felmondási jogával nem él, és a fennálló Teljes tartozást és nyílt végű lízing esetén a maradványértéket a Finanszírozó részére nem fizeti meg, a módosított kondíciók az Ügyfél részéről elfogadottnak tekintendők.

Finanszírozó a jelen pont szerinti Szerződés kamatot, díjat, vagy költséget nem érintő egyéb szerződési feltételeinek fentiek szerinti módosítása esetén a módosított szerződési feltételekről, a módosítás hatályba lépéséről és a módosítás megtekinthetőségéről a módosítás hatálybalépését megelőző tizenöt nappal értesíti Ügyfelet (a) amennyiben a módosítás az ÁÜF-et érinti, Hirdetmény útján az I.18. pontban meghatározott helyeken való közzététellel; (b) amennyiben a módosítás a BLÁSZF-et érinti, Hirdetmény útján az I.18. pontban meghatározott helyeken való közzététellel, vagy írásban közvetlenül;

5. Az Ügyfél számára nem kedvezőtlen egyoldalú módosítás. A Finanszírozó jogosult a Szerződést – amennyiben a módosítás a Lízingszerződést, vagy annak az alábbiakban fel nem sorolt mellékleteit érinti - az Ügyfélhez intézett írásbeli nyilatkozattal vagy – amennyiben a módosítás a Kondíciós Listát, vagy a BLÁSZF-et, vagy az ÁÜF-et érinti - Hirdetmény illetve a módosított Kondíciós Lista közzététele útján bármikor indokolás nélkül egyoldalúan módosítani, amennyiben a módosítás az Ügyfél számára nem kedvezőtlen. A jelen pontban meghatározott módosításról Finanszírozó legkésőbb a módosítás hatályba lépése napján értesíti az Ügyfelet a fenti módon.

6. Egyedi kondíciók. Finanszírozó jogosult egyes pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó Szerződés tekintetében egyes Ügyfelek számára a Kondíciós Listában foglaltaktól eltérő, egyedi kamatokat,

díjakat, költségeket megállapítani. Ezen egyedi, az Ügyfél által elfogadott kondíciókat az Ügyféllel kötött Szerződés tartalmazza. Finanszírozó ezen egyedi kondíciókat is jogosult egyoldalúan módosítani a Módosítási Feltételek alapján. Az egyedi kondíciók (Szerződésben kikötött kamat-, díj- vagy költségelem) Ügyfél számára kedvezőtlen egyoldalú módosítása esetén a Finanszírozó Hirdetmény közzététele mellett a módosításról és annak az adott Ügyfélre irányadó pontos mértékéről a módosítás hatályba lépését megelőző tizenöt nappal az Ügyfelet írásban vagy a Szerződésben meghatározott módon közvetlenül is értesíti.

7. A Szerződésből eredő jogok és kötelezettségek átruházása. Felek rögzítik, hogy Ügyfél hozzájárul ahhoz, hogy Finanszírozó a Szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit ill. követelését harmadik személyre átruházza, valamint, hogy Finanszírozó ebből a célból tárgyalásokat folytasson és a követelésekre vonatkozó valamennyi releváns információt adatot és dokumentumot harmadik személynek kiszolgáltassa.

VII. A SZERZŐDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉK-KÖTELEZETTSÉGEK SZABÁLYAI

1. A Szerződést biztosító mellékkötelezettségek (Biztosítékok). Ügyfél köteles a Finanszírozóval történt megegyezés szerinti biztosítékokat a Finanszírozó rendelkezésére bocsátani. A Finanszírozó – választása szerint és a Lízingszerződésnek megfelelően

– különösen, de nem kizárólag a következő biztosítékok nyújtását követelheti Ügyféltől: Magyar Állam garanciája, garancia, készpénz vagy értékpapír óvadék elhelyezése a Finanszírozónál vagy a Raiffeisen Bank Zrt.-nél, fedezeti vagy biankó váltó, jelzálogjog ingatlanokon, jelzálogjog ingó dolgon, felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízás az Ügyfél bankszámlájára vonatkozóan, Ügyfél vagy meghatározott harmadik személy árbevételének Raiffeisen Bank Zrt. által vezetett bankszámlára történő csatornázása, zálogjog követelésen vagy jogon, komfortlevél, negative pledge, pari passu, pénzügyi kovenantok teljesítése, tagi kölcsön alárendelése, osztalékfizetési korlátozása és a Lízingszerződésben rögzített egyéb biztosítékok (az ÁÜF alkalmazásában: Biztosíték(ok) vagy Biztosítéki szerződések ill. nyilatkozatok). A Teljes tartozás biztosítékait a Finanszírozó és az Ügyfél által kötött Lízingszerződés határozza meg. Az egyes biztosítékokra vonatkozó rendelkezéseket a Lízingszerződés, a BLÁSZF, az ÁÜF és az adott biztosítékra vonatkozó biztosítéki szerződések tartalmazzák. A Finanszírozó és az Ügyfél a Lízingszerződésben megállapodhatnak a jelen ÁÜF-ben nem szereplő, egyéb biztosítékok kikötéséről is. A Finanszírozó Szerződésből eredő kötelezettségei teljesítésének előfeltétele, hogy a Szerződésben meghatározott valamennyi biztosíték – a Finanszírozó számára elfogadható tartalommal és formában – a Finanszírozó rendelkezésére álljon. Ezen feltétel teljesülésétől a Finanszírozó jogosult egyoldalúan eltekinteni.

2. Biztosítékkal kapcsolatos jognyilatkozatok megtétele. Ügyfél köteles a Finanszírozó által megjelölt határidőn belül minden ahhoz szükséges nyilatkozatot és egyéb jogcselekményt – a Finanszírozó és a jogszabályok által megkívánt formában – megtenni, hogy a Finanszírozó által kikötött biztosítékok érvényesen létrejöjjenek (különös tekintettel az ingó és ingatlan jelzálogjogoknak a megfelelő nyilvántartásokba a Finanszírozó javára történő bejegyzésére). Ezen nyilatkozatok megtételével, a Biztosítékoknak hatósági vagy bírósági nyilvántartásba való bejegyzésével kapcsolatos minden költség és közteher az Ügyfelet terheli.

3. Kiegészítő Biztosíték nyújtási kötelezettség. Finanszírozó jogosult kiegészítő Biztosítékot kérni az Ügyféltől, amennyiben – Finanszírozó megítélése szerint – az Ügyfél pénzügyi helyzetében negatív változás következik be, vagy ha a Finanszírozó megítélése szerint a meglévő biztosítékok értékének csökkenése olyan mértékű, vagy más olyan körülmény merül fel, amely ezt indokolttá teszi.

4. A Biztosítékok érvényesítése. Amennyiben az Ügyfél bármely tartozását, annak esedékesé válásakor nem fizeti meg a Finanszírozó részére, akkor a Finanszírozó jogosult az adott – az érintett tartozás alapjául szolgáló – Szerződés szerinti biztosítékok érvényesítésére. Finanszírozó a Szerződésben kikötött biztosítékokat és/vagy jogokat saját belátása szerinti sorrendben veszi igénybe, illetve saját belátása

szerint választhat, hogy a kikötött biztosítékok és/vagy jogok közül melyeket veszi igénybe. Az igénybe nem vett biztosítékokról és/vagy jogokról a Finanszírozó nem mond le, azokat folyamatosan érvényesítheti, és az egyes biztosítékok és/vagy jogok érvényesítése vagy igénybevétele nem jelenti az egyéb vagy további biztosítékok és/vagy jogok érvényesíthetőségének vagy igénybevehetőségének megszűntét. A kikötött biztosítékok és jogok kumulatív jellegűek (egyszerre és egymástól függetlenül vehetőek igénybe) és mindaddig érvényesíthetőek, ameddig Ügyfélnek tartozása áll fenn a Szerződésből eredően a Finanszírozóval szemben. A Finanszírozó a Szerződésben kikötött biztosítékokat az Ügyfél által esedékességkor meg nem fizetett, lejárt tartozás erejéig, annak beszedése érdekében – akár a Szerződés felmondását megelőzően is - érvényesítheti. A szerződésszegés tényét és jogkövetkezményeit nem érintik az Ügyfélnek a Finanszírozó által megküldött és Ügyfél fizetési hátralékát jelző kimutatások, számlák, terhelési értesítők, bekérők.

5. Felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízás. Ügyfél felhatalmazó levélben felhatalmazza a Finanszírozót arra, hogy ha a Teljes tartozást, illetve annak bármely elemét esedékességekor nem fizeti meg, akkor a Finanszírozó a pénzforgalomra vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályokban megjelölt előnyösen rangsorolt fizetési megbízások teljesítésének sorrendjét követően, de minden más fizetési megbízást megelőzően, az esedékes tartozás összegével – beszedési megbízás alkalmazásával – Ügyfél más hitelintézetnél vezetett fizetési számláját megterhelje. Ügyfél köteles a Finanszírozónak a beszedési megbízás benyújtására irányuló jogosultságát a számlavezető hitelintézetéhez – a hitelintézet által megkívánt formában – az ott vezetett valamennyi fizetési számlájára vonatkozóan a Szerződés aláírását követően haladéktalanul bejelenteni, és a bejelentés számlavezető hitelintézet általi tudomásulvételéről szóló visszaigazolást Finanszírozónak 15 napon belül eredeti példányban megküldeni. A visszaigazolás Finanszírozóhoz történő beérkezéséig Finanszírozó a pénzügyi szolgáltatás nyújtását megtagadhatja. Ügyfél a felhatalmazást kizárólag a Finanszírozóval együttesen vonhatja vissza. Ügyfél köteles a Finanszírozónak a beszedési megbízás benyújtására való jogosultságát a Szerződés megkötését követően megnyitandó fizetési számlái tekintetében is bejelenteni a számlavezető hitelintézethez, és a felhatalmazásnak az Ügyfél számlavezető hitelintézete általi nyilvántartásba vételéről szóló visszaigazolást Finanszírozónak a fizetési számla megnyitását követő 15 napon belül megküldeni. Amennyiben Ügyfél elmulasztja fenti kötelezettségének teljesítését, úgy Finanszírozó jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani. Abban az esetben, ha az Ügyfél bármely Szerződés kapcsán a Finanszírozó javára felhatalmazást adott beszedési megbízás benyújtására, akkor e felhatalmazás egyben az Ügyfél és a Finanszírozó között létrejövő újabb Szerződés(ek) biztosítékául is szolgál, azaz a Finanszírozó jogosult ezen felhatalmazás alapján érvényesíteni az Ügyféllel kötött újabb Szerződés(ek)ből származó követeléseit is. Ügyfél a Finanszírozó felhívására köteles azonban újabb, beszedésre vonatkozó felhatalmazást adni, ha a korábban adott felhatalmazás hatályát vesztette, vagy Ügyfél számlaszáma megváltozott, illetve újabb számlá(ka)t nyitott, vagy a Finanszírozó bármely egyéb ésszerű ok miatt indokoltnak tartja.

6. Garancia. Ügyfél Teljes tartozásának teljesítéséért valamely, a Finanszírozó által elfogadott jogi személy garanciát vállal. A garancia nyilatkozat a Szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi. A garancia, mint biztosíték akkor áll a Finanszírozó rendelkezésére, ha a Finanszírozó az arra vonatkozó, a Finanszírozó által elfogadott tartalmú garancia nyilatkozat eredeti példányát, vagy a garancia nyilatkozatot tartalmazó kódolt Swift üzenetet kézhez vette.

7. Bianco váltó. Az Ügyfél a Teljes tartozásának biztosítékaként a Szerződésben meghatározott darabszámú bianco váltót ad át a Finanszírozónak. Ügyfél köteles a váltóblankettán rendelvényesként a Finanszírozót megjelölni, a váltó kiállításának helyét és idejét szabályszerűen kitölteni és a váltót cégszerűen, illetve az Ügyfélre irányadó jogszabályi rendelkezések szerint az Ügyfél törvényes képviselője által szabályszerűen aláírni. Ügyfél a bianco váltó átadásával felhatalmazza Finanszírozót a bianco váltó kitöltésére és bemutatására, amennyiben Ügyfél bármely tartozását nem teljesíti. A

bianco váltó összegét számmal és betűvel, továbbá annak esedékességét a váltó blankettának Ügyfél által üresen hagyott rovataiban Finanszírozó tölti ki olyan összeg erejéig, amely megfelel a váltó esedékességének időpontjáig felmerült valamennyi Teljes tartozás összegének. Finanszírozó a bianco váltó összegének megállapításakor felszámítja az esedékességtől számított a Szerződés szerinti ügyleti kamatot annak összes járulékával, ideértve a késedelmi kamatot, az értesítések költségét valamint az egyéb felmerült költségeket. Finanszírozó a bianco váltót fenti rendelkezésekkel ellentétes módon nem használhatja fel, erre a bianco váltó átvételével kötelezettséget vállal. Amennyiben Finanszírozó az Ügyfél által rendelkezésre bocsátott bianco váltót a Szerződés fennállása alatt felhasználja, Ügyfél köteles a Finanszírozó értesítését követően legkésőbb az 5. banki munkanapon újabb bianco váltót Finanszírozónak átadni. Amennyiben a bianco váltóval biztosított bármely Szerződésből származó Teljes tartozás a bianco váltó Finanszírozó általi felhasználása nélkül teljesítésre kerül és ezt megelőzően, vagy az adott Szerződés megszűnését követően Finanszírozó és Ügyfél között olyan újabb Szerződés jön létre, amelynek biztosítékaként Ügyfél bianco váltót köteles átadni a Finanszírozó résére, úgy a korábbi Szerződés alapján Ügyfél által Finanszírozó részére átadott bianco váltó az Ügyfél és a Finanszírozó közötti későbbi Szerződés biztosítékául is szolgál minden további külön megállapodás nélkül is. Ügyfél köteles Finanszírozó kérésére minden egyes Szerződéshez külön bianco váltót Finanszírozó rendelkezésére bocsátani. A bianco váltó, mint biztosíték akkor áll a Finanszírozó rendelkezésére, ha Finanszírozó a bianco váltót a jelen pontban foglaltaknak megfelelően kitöltötten kézhez vette.

8. Fedezeti váltó. A fedezeti váltó az Ügyfél, mint rendelvényes javára harmadik személy által szabályszerűen kiállított, érvényes saját váltó, amelyen fizetési helyként a kibocsátó számlavezető bankja került megjelölésre. Amennyiben Ügyfél a Teljes tartozás biztosítékaként fedezeti váltót ad át a Finanszírozónak köteles azt üres forgatmánnyal ellátva a Finanszírozó részére a Szerződés aláírásával egyidejűleg átadni. Finanszírozó a fedezeti váltót a váltón fizetés helyeként megjelölt hitelintézethez nyújtja be fizetés végett abban az esetben, ha Ügyfél a tartozásának határidőben nem tesz eleget. Finanszírozó a fedezeti váltó átvételével kötelezettséget vállal arra, hogy a fedezeti váltót a Szerződés és jelen pont rendelkezéseivel ellentétes módon nem használja fel. Amennyiben a váltó fizetési biztosítékként nem kerül felhasználásra és Ügyfél a Szerződésben foglaltak szerint teljesít, Finanszírozó köteles a fedezeti váltót Ügyfélnek haladéktalanul visszaszolgáltatni. A fedezeti váltó mint biztosíték akkor áll a Finanszírozó rendelkezésére, ha Finanszírozó a fedezeti váltót a fent írtaknak megfelelően kiállítva és forgatva kézhez vette.

9. Zálogjog. Zálogkötelezett a Finanszírozó javára zálogjogot alapít valamely ingatlan, vagy ingó vagyontárgyára, pénzkövetelésére (beleértve az Ügyfél fizetési számláján fennálló mindenkori egyenleget, mint számlakövetelést is), jogára, üzletrészére, vagy vagyonának egészére illetve annak meghatározott részére, vagy a Finanszírozó javára óvadékként kézizálog fedezetet nyújt. A Zálogkötelezett és a Finanszírozó között létrejött Zálogszerződés az adott Szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi.

Zálogkötelezett köteles a Zálogtárgyra (a pénzkövetelések, jogok és üzletrész kivételével) biztosítási szerződést kötni, melynek fedeznie kell ingatlant terhelő jelzálogjog esetén az ingatlan Finanszírozó által – az értékbecslés, illetve a pótlási érték figyelembe vételével – megállapított biztosítási értékét, ingóságot (ideértve készletet) terhelő zálogjog esetén pedig a Zálogtárgy könyv szerinti értékét. A biztosítási fedezet bármely okból történő megszűnése az adott Zálogtárgyon alapított zálogjoggal biztosított Szerződés azonnali hatályú felmondására ad okot.

Zálogkötelezett - amennyiben a Zálogtárgy Zálogkötelezett birtokában marad - köteles a Zálogtárgyat üzleti céljainak megfelelően, rendeltetésszerűen használni és azt a jó gazda gondosságával kezelni, illetve minden tőle telhetőt megtenni azért, hogy elkerülje annak minden olyan károsodását, melyet a nem rendeltetésszerű használat okoz. Zálogkötelezett köteles a Finanszírozót haladéktalanul értesíteni minden olyan kedvezőtlen vagyoni változásról, amely a

Zálogtárgy értékében és piaci értékesíthetőségében állt be. Zálogkötelezett köteles a Finanszírozónak megengedni, hogy bármikor ellenőrizze a Zálogtárgyat, és annak használatát, illetve a Zálogkötelezett gazdálkodását. Zálogkötelezett köteles határidőre befizetni minden, a Zálogtárgy vonatkozásában felmerülő adót és egyéb köztartozást, illetve egyéb díjat, melyek Zálogkötelezettet tulajdonjoga vagy birtoka alapján terhelik. A Finanszírozó felszólítására Zálogkötelezett köteles a jelen pont betartását megfelelő módon bizonyítani. Zálogkötelezett köteles biztosítani, hogy a zálogjog annak fennállása alatt Zálogkötelezett könyveiben megfelelő módon fel legyen tüntetve, továbbá, hogy a zálogjog fennállása a nemzetközi számviteli elveknek és az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően a nyilvántartásaiból kitűnjön. Zálogkötelezett köteles haladéktalanul értesíteni Finanszírozót bármely megkezdett, függőben lévő vagy olyan peres eljárásról, választottbírósági eljárásról és közigazgatási eljárásról, melynek bekövetkezése fenyeget, továbbá minden olyan egyéb körülményről, mely hátrányosan érintheti a Zálogtárgyat vagy annak bármely részét, illetve a vagyont, továbbá ezek használatát, működését vagy az azokra vonatkozó jogok élvezetét.

Az egyes zálogszerződések közjegyzői okiratba foglalásához és az egyes jelzálogszerződésekben létesített jelzálogjog regisztrálásához, illetve annak megerősítéséhez, fenntartásához, kezeléséhez és érvényesítéséhez, illetve törléséhez kapcsolódó, valamennyi költség az Ügyfelet terheli. Az Ügyfelet terhelik továbbá a Zálogtárgyaknak a Finanszírozó által meghatározott esetekben történő ellenőrzésével, illetve újraértékelésével kapcsolatosan felmerült költségek is.

A Finanszírozó jogosult az adott Zálogtárgyon alapított zálogjoggal biztosított Szerződés azonnali hatályú felmondására, ha a Zálogtárgyra harmadik személy javára végrehajtási jogot jegyeznek be – illetve a zálogul lekötött pénzkövetelést a végrehajtó lefoglalja -, vagy harmadik személy a Zálogtárgyra bejegyzett (jel)zálogjogát a Zálogtárgy közvetlen értékesítése útján érvényesíti, melynek következtében a Finanszírozó minden követelése azonnal, egyösszegben esedékessé válik és megnyílik Finanszírozó Zálogtárgyból való kielégítési joga. Amennyiben a fenti eljárás(oka)t elrendelő határozat(ok) Finanszírozó tudomására jut(nak), azonban Finanszírozó a felmondási jogát illetve kielégítési jogát nem gyakorolja, ez nem jelenti a Finanszírozó jelen ÁÜF-ből, illetve a Zálogszerződésből, vagy a Szerződésből eredő jogairól történő lemondását.

A jelzálogjoggal terhelt ingatlan(ok) előzetes értékbecslésének díja Ügyfelet terheli. A Finanszírozó legalább évente egy alkalommal elvégzi a Finanszírozó javára zálogjoggal terhelt ingatlan- és ingó fedezetek újraértékelését. A Finanszírozó jogosult a fedezetek évközi, helyszíni szemlével történő – rendkívüli – újraértékelésére is, ha az adott fedezet piacán bekövetkezett változások, vagy az adott fedezetet érintő esemény ezt indokolttá teszik a Finanszírozó megítélése szerint. Az újraértékelés során az ingatlan értékbecslések felülvizsgálatának módja ingatlan típusonként a következő:

a) társasházi/szövetkezeti lakások és családi házak esetében évenkénti portfolió alapon elvégzett statisztikai átértékelés;

b) minden egyéb típusú ingatlan biztosíték esetében évenkénti, a tulajdonos által évente közölt adatok alapján végzett, szemlézés nélküli, vagy helyszíni szemle alapján történő átértékelés.

Az újraértékelések a többször módosított 25/1997 (VIII.1.) PM rendelet és a többször módosított 54/1997 (VIII.1.) FM rendeletben szabályozott értékelési módszertanok alapján kerülnek elvégzésre. Ingóságok újraértékelése során a Finanszírozó által megállapított és elfogadott érték meghatározása az adott fedezet alábbi értékei alapján történhet (a adott ingóság típusától függően): (i) szakértői értékbecslés által megállapított piaci érték (ii) szakértői értékbecslés által megállapított piaci érték, csökkentve a fedezet hasznos élettartama és az értékbecslés időpontjától eltelt időszakra számított avulással (iii) belső finanszírozói értékelés beszerzési ár alapján, (iv) megbízható forrásból származó másodpiaci érték (v) tőzsdei árfolyam. Ügyfél illetve zálogkötelezett az értékbecslés elvégzése érdekében köteles a Finanszírozóval, illetve a Finanszírozó által megbízott értékbecslővel együttműködni, ingatlan esetén az ingatlanba való bejutást lehetővé tenni. Az újraértékeléssel kapcsolatban felmerült

költségek Zálogkötelezettet, illetve a nem Zálogkötelezett Ügyfelet egyetemlegesen terhelik. Az értékbecslés elkészítésének megakadályozása, valamint annak költségeinek meg nem fizetése súlyos szerződésszegésnek minősül.

Amennyiben az előzetes értékbecslést követően elvégzett bármely értékbecslés az ingatlan(ok) értékében beállott értékcsökkenést állapít meg, Ügyfél legalább az ingatlan(ok) értékcsökkenésének összegével egyenértékű, Finanszírozó által elfogadott pótlólagos fedezetet köteles Finanszírozó rendelkezésére bocsátani.

Az ingatlan(oka)t terhelő jelzálogjog mint biztosíték – az erre vonatkozó szerződés mellett - akkor áll a Finanszírozó rendelkezésre, ha a jelzálogjog bejegyzése iránti kérelem illetékes földhivatal által érkeztetett példányának másolata és az ingatlanra vonatkozó tulajdoni lap, amelyen a Finanszírozó jelzálogjog bejegyzési kérelme legalább széljegyként feltüntetésre került, továbbá az ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítás kötvényének másolata, vagy a Zálogkötelezett és a biztosító által aláírt biztosítási ajánlat, vagy a Raiffeisen Biztosításközvetítő Kft.-én keresztül tett, Zálogkötelezett által aláírt biztosítási ajánlat a Finanszírozó rendelkezésére áll. Zálogkötelezett a zálogszerződés aláírását követő 60 napon belül köteles a Finanszírozóhoz benyújtani a biztosító által kiállított igazolást, mely szerint a Finanszírozót, mint zálogjogosultat a nyilvántartásában rögzítette és a Finanszírozó ellentétes írásbeli értesítéséig biztosítási esemény esetén a biztosítási összeget kizárólag és közvetlenül a Finanszírozó által megadott fizetési számlára történő átutalással fizeti ki, valamint – ha az korábban nem került benyújtásra - a biztosítási kötvény másolatát. Az ingóságokat terhelő jelzálogjog, mint biztosíték

– az erre vonatkozó szerződés mellett - akkor áll Finanszírozó rendelkezésére, ha az a Finanszírozó javára a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, illetve jogszabályban előírt más nyilvántartásba a zálogszerződéssel azonos tartalommal bejegyzésre került, továbbá az ingóságokra vonatkozó vagyonbiztosítás kötvényének másolata, vagy a Zálogkötelezett és a biztosító által aláírt biztosítási ajánlat, vagy a Raiffeisen Biztosításközvetítő Kft.-én keresztül tett, Zálogkötelezett által aláírt biztosítási ajánlat a Finanszírozó rendelkezésére áll. Zálogkötelezett a zálogszerződés aláírását követő 60 napon belül köteles a Finanszírozóhoz benyújtani a biztosító által kiállított igazolást, mely szerint a Finanszírozót, mint zálogjogosultat a nyilvántartásában rögzítette és a Finanszírozó ellentétes írásbeli értesítéséig biztosítási esemény esetén a biztosítási összeget kizárólag és közvetlenül a Finanszírozó által megadott fizetési számlára történő átutalással fizeti ki, valamint – ha az korábban nem került benyújtásra

- a biztosítási kötvény másolatát. A jogot/követelést terhelő zálogjog, mint biztosíték akkor áll rendelkezésre, ha az arra vonatkozó szerződés érvényesen és hatályosan létrejött, s annak legalább egy eredeti példánya Finanszírozó birtokába kerül, valamint a Zálogkötelezett által aláírt, a követelés(ek) kötelezettje(i)nek címzett, a zálogjog megalapításáról szóló és a kötelezett részére teljesítési utasítást is tartalmazó értesítés(ek) eredeti példányát a Finanszírozó részére átadta, valamint a zálogjog – amennyiben annak alapítására 2014.03.15. napját követően került sor - a Finanszírozó javára a hitelbiztosítéki nyilvántartásba a zálogszerződéssel azonos tartalommal bejegyzésre került. Amennyiben a jog fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, a biztosíték akkor áll a Finanszírozó rendelkezésére, ha a Finanszírozó zálogjoga a közhiteles nyilvántartásba bejegyzésre került. Az üzletrészt terhelő zálogjog, mint biztosíték akkor áll rendelkezésre, ha az arra vonatkozó szerződés érvényesen és hatályosan létrejött, s annak legalább egy eredeti példánya Finanszírozó birtokába kerül, valamint a zálogjog a cégnyilvántartásba bejegyzésre került.

10. Óvadék. Ügyfél és/vagy harmadik személy a Finanszírozóval kötött vadéki szerződés alapján meghatározott pénzösszeget és/vagy értékpapír(oka)t ad át a Finanszírozónak, amelyet a Finanszírozó óvadékként zárol, vagy az óvadék tárgyát harmadik személy letétkezelő veszi óvadékba a Finanszírozó javára. Az vadéki szerződés a Szerződés elválaszthatatlan részét képezi. Az óvadék - az erre vonatkozó szerződés mellett - akkor áll Finanszírozó rendelkezésére, ha az vadéki szerződésben meghatározott pénzösszeg és/ vagy meghatározott értékű értékpapírok a Finanszírozónál vagy a Finanszírozó által elfogadott harmadik

személy letétkezelőnél elhelyezésre került, és a harmadik személy letétkezelőnél történő elhelyezés esetén a letétkezelő erről szóló igazolását a Finanszírozó kézhez vette. Amennyiben a Finanszírozó a Szerződés alapján az vadék tárgyát képező pénzösszeget jogosult másik pénznemre átváltani, úgy Finanszírozó a konverziót a Finanszírozó deviza középárfolyamán hajtja végre.

11. Készfizető kezesség. Ügyfél Teljes tartozásának teljesítéséért harmadik személy feltétel nélküli és visszavonhatatlan készfizető kezességet vállal. A készfizető kezesi megállapodás a Szerződés elválaszthatatlan részét képezi. A készfizető kezesség mint biztosíték akkor áll a Finanszírozó rendelkezésére, ha a készfizető kezességvállalásra vonatkozó megállapodás érvényesen létrejött és annak legalább egy eredeti példánya a Finanszírozó rendelkezésére áll.

12. Komfortlevél. Ügyfél a Teljes tartozása teljesítésének biztosítékául az Ügyfél meghatározó tulajdonosa(i) által kiállított Komfortlevelet bocsát Finanszírozó rendelkezésére. A Komfortlevél a Szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi. A Komfortlevél, mint biztosíték, akkor áll rendelkezésre, amikor annak legalább egy, a kibocsátó által cégszerűen, illetve az Ügyfélre irányadó jogszabályi rendelkezések szerint az Ügyfél törvényes képviselője által szabályszerűen aláírt eredeti példánya a Finanszírozó rendelkezésére áll.

VIII. BANKTITOK, ADATKEZELÉS, ADATSZOLGÁLTATÁS, ADATÁTADÁS

1. A Banktitok megtartásának kötelezettsége. Felek rögzítik, hogy Finanszírozó köteles a Kérelmi Dokumentációval, a Lízingszerződéssel illetve a Biztosítéki szerződésekkel összefüggésben tudomására jutott valamennyi banktitoknak minősülő adatot és információt megőrizni, illetőleg azokat kizárólag a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló jogszabály banktitokra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően adhatja át harmadik személynek. Banktitok – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – minden olyan, az egyes ügyfelekről a Finanszírozó rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely az Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a Finanszírozó által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a Finanszírozóval kötött szerződéseire vonatkozik.

2. Jogszabályi felhatalmazáson alapuló adatkezelés és adatátadás. Ügyfél tudomásul veszi, hogy a Finanszírozóval szemben fennálló vagy a jövőben keletkező bármely fizetési kötelezettségének nem teljesítése esetén a Finanszírozó jogosult követelések behajtásával foglalkozó harmadik személynek megbízást adni a tartozás beszedésére. Ügyfél a Hpt. 161. § (1) bekezdésének

c) pontja [mely szerint a banktitok kiadható, amennyiben a pénzügyi intézmény érdeke ezt az Ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi] alapján tudomásul veszi, hogy a Finanszírozó a megbízottja részére az Ügyfélre, valamint az Ügyfél fennálló kötelezettségére vonatkozó valamennyi szükséges információt és adatot átadhatja, és a követelés beszedésével megbízott harmadik személy ezeket az adatokat és információkat nyilvántarthatja, kezelheti a Finanszírozót illető lejárt követelés érvényesítése céljából.

Ügyfél a Hpt. 164. §-a [mely rendelkezés felsorolja, hogy mely adatátadás nem jelenti a banktitok sérelmét] alapján tudomásul veszi, hogy

a) adatait Finanszírozó átadhatja a Finanszírozóval szerződéses jogviszonyban álló, a Hpt. szerinti kiszervezés keretében tevékenységet végző vállalkozásoknak [IX.3. pont] ezek feladatainak teljesítéséhez szükséges mértékben és időtartamra;

b) a Finanszírozó az általa felhatalmazott könyvvizsgálónak, a megbízott vagyonellenőrnek, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint a pénzügyi intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben az Ügyfélre valamint az Ügyfél fennálló kötelezettségére vonatkozó valamennyi szükséges információt és adatot átadhat;

c) a Finanszírozó az általa vállalt kockázat fedezetét nyújtó harmadik személy (pl. készfizető kezes, zálogkötelezett, óvadékot nyújtó, vételi kötelezettséget vállaló Szállító vagy harmadik személy, stb.) részére, a kockázatvállalás alapján fennálló követelés összegére és esedékességére vonatkozó valamennyi szükséges információt és adatot átadhatja;

d) a Finanszírozó a Finanszírozóval szerződéses kapcsolatban levő Közvetítő [IX. 2. pont] részére a Közvetítő által közvetített pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés teljesítéséhez kapcsolódó adatokat átadhatja a Közvetítő részére.

Ügyfél tudomásul veszi, hogy a Finanszírozó az adózás rendjéről szóló jogszabály rendelkezései alapján az adóhatóság megkeresésére nyilatkozattételre köteles az Ügyféllel fennálló szerződéses kapcsolata tekintetében.

Finanszírozó a Központi Hitelinformációs Rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően a központi hitelinformációs rendszernek (KHR) adós-nyilvántartási célból, a jogszabályban megjelölt feltételekkel és tartalommal adatokat szolgáltat.

A KHR-rel kapcsolatos adatkezelési szabályokra és jogorvoslati lehetőségekre vonatkozó tájékoztatót az ÁÜF XIV. pontja tartalmazza. Az egyéb jogszabályi felhatalmazáson alapuló adatkezelésre és adatátadásra vonatkozó rendelkezéseket az irányadó jogszabályok tartalmazzák.

3. Telefonos információszolgáltatás Ügyfél részére. Amennyiben Finanszírozó telefonos információszolgáltatás igénybevételéhez szükséges jelszót biztosít Ügyfél részére, úgy Ügyfél a jelszó felhasználásával, a Finanszírozó által megadott telefonszámon tájékoztatást kérhet a Lízingszerződéssel kapcsolatban, így különösen a Finanszírozóval szemben fennálló Teljes Tartozásának mindenkori mértékéről, a már befizetett, esedékes, és még nem esedékes lízingdíjak számáról, együttes összegéről stb.

Ügyfél a jelszó átvételét követően felel annak biztonságos megőrzéséért, rendeltetés- és jogszerű használatáért. Amennyiben Ügyfél a jelszót nem titkosan, vagy nem megfelelő gondossággal kezeli, vagy más tudomására hozza, az ebből eredő károk az Ügyfelet terhelik, és Ügyfél Finanszírozóval szemben semmilyen polgári jogi igényt nem érvényesíthet.

Ügyfél köteles a jelszó harmadik személy általi jogosulatlan használatának tényét - az arról történő tudomásszerzést követően - haladéktalanul a Finanszírozónak bejelenteni, a bejelentést megelőzően bekövetkezett károkért Finanszírozó nem felel.

Ügyfél jogosult a jelszót letiltani, ezen jogosultságának gyakorlásához elháríthatatlan akadályoztatása esetén más személyt is igénybe vehet. Finanszírozó a letiltást kérő illetékességét nem vizsgálja, az ebből eredő károkért, valamint a letiltást megelőzően a jelszóval összefüggésben bekövetkezett károkért Finanszírozó nem felel.

4. Ügyféllel történt telefonbeszélgetés. A Finanszírozó az Ügyféllel történt telefonbeszélgetést minőségbiztosítási célból jogosult rögzíteni, amelyről az Ügyfelet előzetesen tájékoztatja. A telefonbeszélgetés kezdeményezésével, illetve tájékoztatást követő folytatásával az Ügyfél hozzájárul a telefonbeszélgetés rögzítéséhez. A telefonbeszélgetés során rögzített adatokat a Finanszírozó a keletkezéstől számított 5 (öt) évig tárolja, az Ügyfél a telefonbeszélgetés során rögzített adatairól tájékoztatást kérhet a Finanszírozótól.

IX. KÖZREMŰKÖDŐK ÉS KISZERVEZÉS

1. Finanszírozó közreműködőire vonatkozó általános szabályok. Finanszírozó harmadik személy közreműködését igénybe veheti a pénzügyi lízing szolgáltatás nyújtása és a Szerződésből fakadó jogai teljesítéséhez és kötelezettségei gyakorlásához. Finanszírozó az általában elvárható gondossággal biztosítja, hogy közreműködői a részükre átadott, banktitoknak minősülő adatokat a mindenkor hatályos banktitokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartása mellett kezeljék.

2. Közvetítők. Finanszírozó a pénzügyi szolgáltatások meghatározott körét a vele szerződéses kapcsolatban álló Közvetítők útján is ajánlhatja illetve végezheti. Finanszírozó a Közvetítővel

szerződést köt és őket az MNB felé bejelenti, vagy a Közvetítő az MNB engedélyével végzi tevékenységét. A Közvetítő az Ügyfél felé a szerződéssel/Finanszírozó erre vonatkozó meghatalmazásával igazolja a megbízatását, és a szerződés tartalmazza a Közvetítő jogosítványait is. Ügyfél a Közvetítők személye és jogosítványai felől a Finanszírozótól és az MNB honlapján is tájékozódhat a xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx/xxx_xxxx/xxxxx_xxxxxxxxx/xxxxxx/xxxxxxx oldalon. Amennyiben Ügyfél a Közvetítő közreműködésével, illetve közvetítésével kívánja a Finanszírozó pénzügyi szolgáltatásait igénybe venni, úgy köteles tájékozódni a Közvetítő jogosítványairól. Ennek elmulasztásából eredő károkért Finanszírozó a felelősségét kizárja.

3. Kiszervezés. Finanszírozó jogosult igénybe venni olyan gazdálkodó szervezetek közreműködését, amelyek a Finanszírozó részére, annak üzemszerű működésével kapcsolatos járulékos (ügyviteli) tevékenységet végeznek (kiszervezés). A Finanszírozó által kiszervezett tevékenységek körét és a kiszervezett tevékenység végzőjét Finanszírozó Hirdetményben hozza Ügyfél tudomására, amely a Szerződés részét képezi.

X. A PANASZOK INTÉZÉSE

1. Panasz. Panasz minden olyan, a szerződéskötést megelőző, vagy a Szerződés megkötésével kapcsolatos, illetve a Szerződés fennállása alatti, a Finanszírozó részéről történő teljesítéssel, továbbá a Szerződés megszűnésével, illetve azt követően a Szerződés szerinti jogvita rendezésével összefüggő, a Finanszírozó tevékenységével, vagy mulasztásával kapcsolatos kifogás, amelyet az Ügyfél közöl a Finanszírozóval, és amelyben az Ügyfél a Finanszírozó eljárását kifogásolja és azzal kapcsolatban konkrét, egyértelmű igényét megfogalmazza. Nem minősül Xxxxxxxxx az Ügyfél által a Finanszírozóhoz benyújtott olyan kérelem, amely általános tájékoztatás, vélemény vagy állásfoglalás kérésére irányul. Jelen X. fejezet alkalmazásában „Ügyfél” minden olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, szervezet vagy hatóság, illetve azok meghatalmazottja, aki/amely a Finanszírozóval üzleti kapcsolatba kerül, függetlenül attól, hogy a Finanszírozóval van-e hatályos szerződése. Jelen fejezet alkalmazásában „Fogyasztó” az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy.

2. A Panasz benyújtása. A Panasz írásban benyújtható a személyes Ügyfélszolgálaton (annak nyitvatartási idejében), vagy postai úton a Raiffeisen Corporate Lízing Zrt. 1700 Budapest címre, vagy faxon a 00-0-000-0000 faxszámon, amely esetekben az értesítésen jól láthatóan fel kell tüntetni a "Panasz" szót. A Panasz e- mailen keresztül is benyújtható (minden nap a nap 24 órájában) a xxxxxx-xxxx@xxxxxxxxxx.xx címre, amely esetben fel kell tüntetni az e-mail tárgyánál a "Panasz" szót, és az e-mailben azt a postai elérhetőséget, amelyre az Ügyfél a válasz megküldését kéri.

A Panasz személyesen, szóban előadható az Ügyfélszolgálaton (annak nyitvatartási idejében a 1139 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00. xxx alatt, vagy telefonon a 061-298-8000-es telefonszámon minden nap 8-17 óráig, illetve a hétfői napon 8-20 óra között).

Panaszok közlése szempontjából ügyfélszolgálatnak tekintendő a Finanszírozó minden, ügyfélforgalom előtt nyitva álló helyisége, illetve telefonon vagy interneten elérhető egysége (pl. lizing- xxxx@xxxxxxxxxx.xx).

Az írásban közölt panaszt ügyfél benyújthatja a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett – és Finanszírozó honlapján is elérhető – formanyomtatványon, vagy ettől eltérő formában is. A személyes Ügyfélszolgálaton előadott Panaszról Felek jegyzőkönyvet vesznek fel, amelynek egy példánya Ügyfelet illeti. A telefonon történő panaszkezelés esetén a Finanszírozó az Ügyféllel folytatott kommunikációt hangfelvétellel rögzíti és a hangfelvételt legalább 1 évig megőrzi. Ügyfél kérésére a Finanszírozó biztosítja a hangfelvétel visszahallgatásának lehetőségét a Finanszírozó hivatalos helyiségében, illetve Ügyfél igénye szerint a hangfelvételről készített, hitelesített jegyzőkönyvet térítésmentesen rendelkezésére bocsátja.

Finanszírozó a fentieknek megfelelően benyújtott, illetve közölt panaszokat késedelem nélkül iktatja és nyilvántartásba veszi (befogadás).

Az Ügyfél eljárhat meghatalmazott útján. Amennyiben az Ügyfél meghatalmazott útján jár el, a meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, valamint a meghatalmazásnak a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és a Hpt.-ben foglalt követelményeknek kell eleget tenni. A meghatalmazás mintája megtalálható a Finanszírozó honlapján. Meghatalmazott útján eljáró Ügyfél esetén a Panaszhoz csatolni kell a meghatalmazott meghatalmazásának eredeti példányát. Ennek hiányában a meghatalmazott által benyújtott Panasz kivizsgálását a Finanszírozó a meghatalmazás kézhezvételéig nem kezdi meg és a panaszkezelési határidők a meghatalmazás beérkezésekor kezdődnek meg.

3. A Panasz elintézése. A panaszt a Finanszírozó személyes, vagy telefonon történt szóbeli közlését követően haladéktalanul megvizsgálja és amennyiben szükséges, orvosolja. Amennyiben a Panasz orvoslására azonnal nem kerül sor, vagy annak kezelésével az Ügyfél nem ért egyet – a Finanszírozó köteles a Panaszról jegyzőkönyvet (Panaszbejelentő lap) felvenni, amelyet a (i.) személyesen jelenlévő Ügyféllel aláírat és a jegyzőkönyvről egy másolatot az Ügyfél részére átad, majd a Panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott véleményét a Panasz Finanszírozó általi befogadását követő 30 napon belül megküldi az Ügyfélnek; (ii.) telefonon közölt Panasz esetén a Panaszra adott, indokolással ellátott válasszal együtt a Panasz befogadását követő 30 napon belül megküldi az Ügyfél részére. Finanszírozó az írásban beérkezett Panaszt teljes körűen kivizsgálja, érdemben elbírálja és az írásbeli Panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a Panasz Finanszírozó általi befogadását követő 30 napon belül az Ügyfél részére írásban megküldi. A válaszban a Finanszírozó részletesen kitér a Panasz teljes körű kivizsgálásának eredményére, a megtett intézkedésre, illetve a Panasz elutasítása esetén az elutasítás indokára.

A Finanszírozó a panaszkezelés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását. A Panasz elutasítása esetén a Finanszírozó a Fogyasztónak minősülő Ügyfelet tájékoztatja arról, hogy álláspontja szerint a Panasz és a panaszkezelés;

a) a Szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita rendezésére, vagy

b) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXIX. törvény fogyasztóvédelmi rendelkezései megsértésének kivizsgálására irányult. A Finanszírozó a Panaszra írott válaszlevelet az Ügyfél által a Panaszon feltüntetett címre postai úton küldi meg. Abban az esetben, ha az Ügyfél a Panaszon feladói vagy levelezési címet nem jelölt meg, akkor a válaszlevelet a Finanszírozó az Ügyfél utolsó ismert levelezési címére küldi el. A Finanszírozó e-mail címre a Panasz elintézéséről tájékoztatást semmilyen esetben sem küld. A Panaszt elutasító levélben a Finanszírozó az Ügyfelet tájékoztatja arról, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozat a Pénzügyi Békéltető Testület által hozott határozatok tekintetében, illetve Ügyfél kérésére megküldi az Ügyfél részére a Pénzügyi Békéltető Testület által készített kérelem nyomtatványt.

4. Az Ügyfelet illető jogorvoslatok a Panasz elintézésével kapcsolatban. Abban az esetben, ha a Finanszírozó Panasszal kapcsolatos álláspontja az Ügyfél számára nem elfogadható, akkor a Panasz jellege szerint az alábbi hatóságokhoz fordulhat:

4.1. Fogyasztónak minősülő Ügyfelek által igénybe vehető jogorvoslatok:

Az Ügyfélnek a Szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita rendezésére vonatkozó Panasza elutasítása esetén Ügyfél a Pénzügyi Békéltető Testülethez (1013 Budapest, Krisztina krt. 39) (levelezési cím: H-1525 Budapest BKKP Pf. 172, telefon: 000-0000-000, email cím: xxx@xxx.xx), vagy bírósághoz fordulhat:.

· a Szerződésben foglalt választottbírósági kikötés alapján a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbírósághoz (1055 Budapest, Markó u. 25.)

· választottbírósági szerződéses kikötés hiányában a Szerződésben meghatározott rendes bírósághoz, ennek

hiányában pedig a Polgári Perrendtartás (1952. évi III. törvény) szabályai szerint illetékességgel rendelkező bírósághoz.

Amennyiben az Ügyfél Panasza a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi XXXXX.xx fogyasztóvédelmi rendelkezései megsértésének kivizsgálására irányult, akkor a Panasz elutasítása esetén Ügyfél a Magyar Nemzeti Bankról fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet (levelezési cím: 1534 Budapest BKKP Pf. 777, telefon: 000-0000-000, email cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx).

4.2. Fogyasztónak nem minősülő Ügyfelek által igénybe vehető jogorvoslatok:

Fogyasztónak nem minősülő Ügyfél a Panasz elutasítása esetén bírósághoz fordulhat:

- a Szerződésben foglalt választottbírósági kikötés alapján a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbírósághoz (1055 Budapest, Markó u. 25.)

- választottbírósági szerződéses kikötés hiányában a Szerződésben meghatározott rendes bírósághoz, ennek hiányában pedig a Polgári Perrendtartás (1952. évi III. törvény) szabályai szerint illetékességgel rendelkező bírósághoz.

A különböző testületek és hatóságok illetve bíróságok igénybevételével, részletes eljárási szabályaival, eljárási költségeivel kapcsolatos információk tekintetében az eljáró testületek, hatóságok, illetve bíróságok adnak felvilágosítást.

A Finanszírozó a Panaszt és az arra adott választ 5 évig őrzi meg és azt a Felügyelet kérésére bemutatja.

5. A Központi Hitelinformációs Rendszerrel (KHR) kapcsolatos kifogások. A KHR-ben nyilvántartott személy kifogást emelhet referenciaadatainak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történt átadása, azoknak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő kezelése ellen, és kérheti a referenciaadat helyesbítését, illetve annak törlését. A nyilvántartott személy a kifogást, a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadó referenciaadat-szolgáltatóhoz, vagy a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozáshoz nyújthatja be.

A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a kifogást – a nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett – annak kézhezvételét követő két munkanapon belül köteles ahhoz a referenciaadat-szolgáltatóhoz megküldeni, amely a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadta, kivéve, ha a referenciaadat- szolgáltató jogutód nélkül megszűnt és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg.

Finanszírozó, mint referenciaadat-szolgáltató köteles a kifogást annak kézhezvételét követő öt munkanapon belül kivizsgálni és a vizsgálat eredményéről az Ügyfelet, mint nyilvántartott személyt írásban, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb a vizsgálat lezárását követő két munkanapon belül tájékoztatni. Ha Finanszírozó a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül köteles a helyesbített vagy törlendő referenciaadatot – a nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett - a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni, amely a változást haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles átvezetni. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás vizsgálja ki a kifogást, ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg.

6. Panaszkezelési Szabályzat. A panaszkezelés további, részletes szabályait a Finanszírozó Panaszkezelési Szabályzata tartalmazza, amely megtekinthető a II.18. pontban megjelölt helyeken.

XI. KÉPVISELET, TÁJÉKOZTATÁS, ÉRTESÍTÉS

1. Az Ügyfél képviselete. Finanszírozó Ügyfél képviselőjeként a következő személyeket fogadja el:

a) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (ideértve az egyéni céget is) esetén a jogszabály alapján képviseletre jogosult – aki képviseleti jogát eredeti aláírási címpéldánnyal és a Finanszírozó által elfogadott tartalommal és

alakban kiállított okiratokkal igazolja – személy vagy együttes képviseleti jog esetén a képviselők együttesen, illetve az ilyen személyek által teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban a Hpt. 161. §-ban foglalt tartalommal kiállított meghatalmazásban vagy jogszabályban felhatalmazott személy, aki személyazonosságát fényképet és aláírást is tartalmazó magyar hatóság által kiállított vagy külföldi hatóság által kibocsátott felülhitelesített (ill. nemzetközi szerződés értelmében Apostille-val ellátott) igazolvánnyal igazolja, vagy

b) magánszemély és egyéni vállalkozó esetén az általa teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban a Hpt. 161. §- ban foglalt tartalommal kiállított meghatalmazásban vagy jogszabályban felhatalmazott személy, aki személyazonosságát fényképet és aláírást is tartalmazó magyar hatóság által kiállított vagy külföldi hatóság által kibocsátott felülhitelesített (ill. nemzetközi szerződés értelmében Apostille-val ellátott) igazolvánnyal igazolja.

A Hpt. 161. §-ban foglalt tartalommal kerül kiállításra a meghatalmazás, ha az a kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelöli.

Ezen rendelkezések nem mentesítik az Ügyfél képviselőjét azon dokumentumok bemutatása alól, amelyet a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabályok kötelezően előírnak [III.3.].

Finanszírozót a jelen pontban meghatározott okiratok hamis vagy hamisított volta esetén nem terheli felelősség az álképviselő eljárásából fakadó Ügyfelet ért károkért kivéve, ha Finanszírozó a jelen pontban meghatározott okiratok megvizsgálására vonatkozó kötelezettségét szándékosan elmulasztja.

Finanszírozó a képviselő képviseleti jogosultságát a jogszabályban, illetve a meghatalmazásban megjelölt időpontig (határozatlan, vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás esetén legfeljebb öt évig), ennek hiányában a képviseleti jog visszavonásáról való igazolt értesüléséig fogadja el.

2. Az Ügyfél halála és az Örökös. Természetes személy vagy egyéni vállalkozó Ügyfél halála esetén a Finanszírozó rökösként a Lízingszerződéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek rendezésére irányuló eljárásban a következő személyeket ismeri el:

a) Ügyfél jogerős ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzéssel rendelkező valószínűsített örököse vagy

b) öröklési bizonyítvánnyal ill. teljes hatályú, jogerős hagyatékátadó végzéssel rendelkező örököse.

3. Ügyfél tájékoztatási kötelezettsége. Ügyfélnek – attól függően, hogy természetes személy vagy gazdálkodó szervezet – a Kérelmi Dokumentáció benyújtását követően, a Lízingszerződés hatálya alatt és annak megszűnését követően a Teljes tartozás maradéktalan megfizetéséig Finanszírozóval szemben tájékoztatási kötelezettsége áll fenn az alábbi tények és események vonatkozásában:

a) csődeljárás vagy végelszámolási eljárás kezdeményezésére vonatkozó döntés meghozatala (még a bírósági beadás előtt), ill. felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem beadásának elhatározása, illetve hitelezők ilyen irányú szándéka, törvényességi felügyeleti eljárás illetékes hatóság, ügyészség vagy bíróság általi megindítása esetén az ezekről történt tudomásszerzést követően haladéktalanul,

b) bármilyen bírósági, vagy hatósági kötelezés (jogerős voltától függetlenül), mely az Ügyfél 500 ezer Ft-ot meghaladó fizetési kötelezettségét írja elő esetén haladéktalanul,

c) Ügyféllel szemben folyamatba tett végrehajtási eljárás, foglalási cselekmény esetén haladéktalanul,

d) Ügyfél nevében, székhelyében ill. lakcímében, állampolgárságában, azonosító okmányának ill. azonosító okiratának típusában és számában, telefonszámában, társasági formájában, képviseletében, esetleges kézbesítési megbízottja adataiban, tulajdonosi szerkezetében, főtevékenységében ill. munkahelyében, számlavezető bankjában és bankszámlaszámában, a tényleges tulajdonos személyében

beállott bármely változás esetén a tudomásszerzéstől számított 5 napon belül,

e) Ügyfél bármely harmadik személlyel szemben fennálló, 30 napon túli lejárt fizetési kötelezettsége esetén haladéktalanul.

Ügyfél a jelen pont d) alpontja szerinti kötelezettségével összefüggésben kijelenti, hogy tudomással bír arról, hogy az ezen pontban meghatározott adatokban bekövetkezett változás bejelentésére különösen azért kötelezett, mert a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabály értelmében az Ügyfél és a Finanszírozó közötti üzleti kapcsolat fennállása alatt Ügyfél az előbbiekben hivatkozott jogszabály szerinti azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos (a hivatkozott jogszabály szerint az a személy, akinek az érdekében Ügyfél az ügyleti megbízást adta, illetve aki az ügyleti megbízás során létrejött vagyoni előny felett utasítási, kapcsolt vállalkozási, megbízási, meghatalmazási, vagyonkezelési vagy egyéb jogviszony alapján rendelkezhet) személyét érintően bekövetkezett változásról köteles a tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül Finanszírozót értesíteni.

4. Dokumentációk rendelkezésre bocsátása. Ügyfél vállalja, hogy – attól függően, hogy természetes személy vagy gazdálkodó szervezet – a Kérelmi Dokumentáció benyújtását követően, a Lízingszerződés hatálya alatt és annak megszűnését követően a Teljes tartozás maradéktalan megfizetéséig a Finanszírozó rendelkezésére bocsátja a Finanszírozó által előírt dokumentumokat (így különösen éves beszámolóját, magyar illetve nemzetközi szabványok szerinti könyvvizsgálói jelentését elkészülte után 10 naptári napon belül, de legkésőbb a tárgyévet követő év június 10-ig, negyedéves tájékoztató adatlapját a Finanszírozó által kért formában a vonatkozó negyedév után 30 napon belül). Ügyfél tudomásul veszi, hogy amennyiben a fentiekben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének a fenti határidőben nem tesz eleget, köteles a határidő utolsó napjától kezdődően mindaddig, amíg a fenti adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, minden megkezdett naptári hét után a Kondíciós Listában meghatározott mértékű késedelmes adatszolgáltatási díjat fizetni. A késedelmes adatszolgáltatási díjra vonatkozó igények érvényesítése, vagy ezen igény érvényesítéséről való lemondás nem érinti a Finanszírozót – az adatszolgáltatás késedelmes teljesítésére tekintettel – megillető egyéb jogokat. Ügyfél tudomással bír arról, hogy Finanszírozó jogosult a Lízingszerződés aláírását megelőzően illetve a Lízingszerződés hatálya alatt az Ügyfél kötelezettségeinek ellenőrzése céljából az Ügyfél személyi, jövedelmi és kockázati adataira gazdasági és jogi helyzetére vonatkozó tájékoztatást, adatokat és ilyen információt tartalmazó dokumentumokat az Ügyféltől bekérni.

5. Idegen nyelv használata. Ha a Finanszírozó és Ügyfél közötti szerződés vagy értesítés magyar és idegen nyelven egyaránt megtörtént, bármely értelmezési eltérés esetén a magyar nyelvű változat az irányadó.

6. Az értesítés formája. Ügyfél tudomásul veszi, hogy a Finanszírozóhoz intézett minden nyilatkozata – feltéve, hogy az nem közvetlen kárveszély elhárítását célozza vagy az ÁÜF eltérően nem rendelkezik – csak írásban érvényes és hatályos. A közvetlen kárveszély elhárítását célzó szóbeli értesítést amint lehetséges írásban meg kell erősíteni.

7. Az értesítés kézbesítésének módja. Az írásbeli értesítés kézbesítésének módja lehet: (a.) személyes átadás, a kézbesítés megtörténtét tanúsító módon; (b.) ajánlott vagy tértivevényes postai küldemény; (c.) telefax üzenet vagy e-mail üzenet a Xxxxx által a másik Féllel írásban közölt telefax számra vagy e-mail címre.

8. Az Ügyfél által küldött telefax és e-mail üzenetekben közölt értesítések megerősítése. A telefax és e-mail üzeneteket Ügyfél szabályszerű aláírásával ellátott ajánlott postai küldeménnyel kell megerősíteni ahhoz, hogy az értesítés érvényes legyen és a Felek között a kívánt joghatást kiváltsa. Ennek megfelelően a telefax üzenet vagy e-mail üzenet útján közölt értesítésre jogot vagy kötelezettséget alapítani az Ügyfél által szabályszerű aláírással ellátott ajánlott postai küldemény Finanszírozó általi igazolt kézhezvételének napjától lehetséges.

9. Az telefax és e-mail üzenetekben közölt értesítések kézbesítésének időpontja. Ellenkező bizonyításig a telefaxon küldött értesítés esetén a küldő személy telefaxa által előállított activity report-ban (kézbesítési igazolásban) megjelölt sikeres átviteli/beérkezési időpontot kell a kézbesítés időpontjának tekinteni. Ellenkező bizonyításig az e-mailben küldött értesítés esetén a Finanszírozó e-mail üzeneteket kezelő szerverére történő beérkezés vagy onnan történő elküldés időpontját kell a kézbesítés időpontjának tekinteni. Amennyiben azonban az Ügyfél és a Finanszírozó telefax készülékei vagy számítógépes nyilvántartása a Szerződés szempontjából jelentős eltérést tartalmazó kézbesítési időpontot mutatnak, akkor Finanszírozó készüléke által jelzett időpont irányadó kivéve, ha az Ügyfél ennek téves voltát bizonyítani tudja.

10. Postai úton küldött értesítések kézbesítésének időpontja. Ellenkező bizonyításig a Finanszírozó által Ügyfélnek küldött

a) ajánlott postai küldemény a feladástól számított ötödik munkanapon kézbesítettnek tekintendő,

b) tértivevényes postai küldemény,

− amennyiben a küldemény „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, vagy az átvételét megtagadják, a kézbesítés első – amennyiben kétszer kerül sor a kézbesítés megkísérlésére, második – megkísérlésének napját követő tizedik munkanapon kézbesítettnek tekintendő, vagy

− amennyiben átvételre kerül, akkor a tértivevényen szereplő átvételi időpontban kézbesítettnek tekintendő.

Tértivevénnyel feladott ajánlott postai küldemény esetén elsősorban a tértivevényes postai küldeményre vonatkozó szabályokat és – amennyiben ez rendelkezést az adott esetre nem tartalmaz – akkor az ajánlott postai küldeményre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy tekintettel a fenti kézbesítési szabályra, gondoskodnak arról, hogy a Szerződés megkötése, vagy esetlegesen az ÁÜF rendelkezéseivel összhangban történő adatszolgáltatás során megadott kézbesítési címen a Kérelmi Adatlap benyújtásától a Teljes tartozás megfizetéséig folyamatosan rendelkeznek a postai küldemények átvételére jogosult személlyel. Ennek felróható elmulasztása esetén, az átvételre jogosult személy hiányára előnyök szerzése végett nem hivatkozhatnak.

XII. FELELŐSSÉG

1. Vis maior. A Finanszírozó nem felel a vis maior (elháríthatatlan, tevékenységen kívül eső okból), az Ügyfél illetve képviselőjének érdekkörében bekövetkező okból, a belföldi vagy külföldi jogszabályból vagy hatósági rendelkezésből, vagy a Finanszírozó működésének harmadik személy általi megzavarásából eredő Ügyfelet ért károkért. Ugyanez érvényes arra az esetre is, ha az Ügyfélszolgálat vagy a Hirdetmények közzétételének helye (ideértve a honlapot is) valamely ok miatt bizonyos ideig beszünteti, vagy korlátozza működését. Amennyiben az Ügyfélszolgálat valamely okból ideiglenesen kénytelen szüneteltetni tevékenységét, akkor a Finanszírozó az Ügyfélszolgálat bejáratára kifüggesztett Hirdetményben értesíti erről Ügyfelet.

2. Okmányok valódiságáért és megfelelősségéért fennálló felelősség. A Finanszírozó a személyazonosság, a meghatalmazás vagy egyéb tény, illetve jogosultság igazolására neki bemutatott okmányok eredetiségét, érvényességét és alkalmasságát a tőle elvárható gondossággal megvizsgálja, idegen nyelvű okirat esetén az Ügyfél költségén lefordíttatja, az ebből eredő károkért azonban csak szándékosság esetén felel.

3. Elektronikus úton megtett illetve továbbított jognyilatkozatokkal kapcsolatos felelősség. Finanszírozó nem felelős azokért a károkért, amelyek az Ügyfelet a telefon-, telefax-, vagy internet-szolgáltatást közvetítő vonalak, berendezések, számítógépi hardver-elemek vagy szoftverek hibájából érik úgy, hogy az üzenet egyáltalán nem, vagy érthetetlenül, vagy hibásan, vagy nem a Finanszírozó illetve az Ügyfél által megadott elérhetőségre (pl. e-

mail cím) érkezik meg vagy illetéktelen személy birtokába kerül. Finanszírozó nem felel az előzőekben meghatározott okból bekövetkező rossz kiejtés, elhallás vagy azonosíthatatlanság miatti károkért sem.

4. Az Ügyfél felróható közrehatása. A Finanszírozó nem felelős azért a kárért, ami abból keletkezik, hogy az Ügyfél vagy képviselője megtéveszti, vagy tévedésben tartja jogi státusa, vagy képviseleti joga tekintetében

5. Értelmezéssel és felvilágosítás adással kapcsolatos felelősség. A Finanszírozó nem felelős azokért a károkért, amelyek abból keletkeznek, hogy az Ügyfél a Finanszírozóval kötött szerződések kapcsán használt jogi, pénzügyi és egyéb speciális szakismeretet igénylő szakkifejezéseket nem a mindenkori szakmai szokásoknak és szokványoknak megfelelően értelmezte, értette.

6. Finanszírozó felelőssége közreműködőiért. A Finanszírozó felelőssége közreműködői eljárásáért annak kiválasztása, utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén kifejtett általában elvárható gondosságáért áll fenn, amennyiben a harmadik személy kiválasztása nem az Ügyfél utasítása szerint történt. Az Ügyfél utasítása szerint kijelölt vagy kiválasztott közreműködő tevékenységéért a Finanszírozó felelősséget nem vállal.

XIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Jogvita eldöntése. Felek között a Finanszírozó pénzügyi lízing szolgáltatásával kapcsolatos vagy a Szerződés tárgyát képező bármilyen ügy kapcsán felmerülő vita esetén Felek kölcsönösen megegyeznek abban, hogy tárgyalásokat kezdenek a békés rendezés érdekében. A Felek jogvitájára a Lízingszerződésben, az Adásvételi Szerződésben, a Biztosítéki szerződésben, a BLÁSZF-ban megjelölt bíróság kizárólagos illetékességgel rendelkezik. Amennyiben az előző bekezdésben említett dokumentumok eltérően nem rendelkeznek és a jogvita jogszabály szerint választott bíróság előtt eldönthető, akkor a tízmillió forint vagy afeletti perértékű jogvita esetén Felek a budapesti székhelyű Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság kizárólagos illetékességét kötik ki. A választottbírósági eljárás nyelve magyar. A Szerződés a választottbíráskodásra vonatkozó jogszabályok szerinti választottbírósági szerződésnek minősül. Tízmillió forint alatti perértékű vagy választott bíróság elé nem vihető jogvita esetére Felek kikötik – tekintettel a mindenkori hatásköri szabályokra – a Budai Központi Kerületi Bíróság, illetve a Győri Törvényszék kizárólagos illetékességét. Finanszírozó pénzügyi lízing szolgáltatásával kapcsolatos vagy a Szerződés bármely rendelkezéséből eredő pénzkövetelési igényüket Felek fizetési meghagyásos eljárás útján is érvényesíthetik, amennyiben pedig a Szerződéssel összefüggésben esetlegesen váltó kerül kiállításra, Felek a váltókövetelést is érvényesíthetik fizetési meghagyásos eljárás útján. Felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy a fizetési meghagyásos eljárás perré alakulása esetén a peres eljárásra – akár váltókövetelés alapján indult az eljárás, akár nem – Felek a Budai Központi Kerületi Bíróság, illetve a Győri Törvényszék kizárólagos illetékességét kötik ki.

2. Részleges érvénytelenség. A Szerződés bármely részének érvénytelensége vagy hatálytalansága esetén Felek kötelesek a mindenkori hatálytalanná vált vagy érvénytelen rendelkezést olyan hatályos vagy végrehajtható érvényes rendelkezéssel helyettesíteni, amely a lehető legjobban megfelel a hatályát vesztett vagy végrehajthatatlan, illetve érvénytelen rendelkezés szellemének és gazdasági célkitűzésének.

3. Irányadó jog. A Szerződésre és a Felek közötti jogviszonyra, illetve annak értelmezésére kizárólag a magyar jogot kell alkalmazni azzal, hogy annak alkalmazása során a Felek kifejezetten kizárják a magyar jog nemzetközi magánjogi kollíziós normáinak alkalmazását. A Szerződésben nem szabályozott kérdésekben a magyar Polgári Törvénykönyv, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályok az irányadóak.

XIV. A KÖZPONTI HITELINFORMACIÓS RENDSZER ADATKEZELÉSÉRŐL ÉS A LEHETSÉGES JOGORVOSLATOKRÓL SZÓLÓ

TÁJÉKOZTATÓ

A központi hitelinformációs rendszerben (a továbbiakban: KHR) nyilvántartott adatok kezelésének célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgaltatók (a továbbiakban: referenciaadat- szolgáltató) biztonságának érdekében.

I. Természetes személyekre vonatkozó rendelkezések

1. A KHR-ről szóló 2011. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Törvény) bevezette a teljeskörű lakossági hitelnyilvántartást. A referenciadat-szolgáltató nem csak a fizetési kötelezettség elmulasztása, valamint a visszaélés eseteiben köteles átadni a referenciaadatokat, hanem a természetes személlyel történő szerződés megkötését követően is haladéktalanul köteles írásban továbbítani azokat a KHR részére. A referenciaadat-szolgáltató adatátadási kötelezettsége a már átadott referenciaadatok módosulása esetében is fennáll.

2. A Törvény értelmében a referenciaadat-szolgáltatási kötelezettség az alábbi ügyletekre vonatkozik (adatszolgáltatás tárgyát képező szerződések):

• Pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés; ahol a pénzügyi szolgáltatás a Hpt.-ben meghatározott hitel és pénzkölcsön nyújtása; pénzügyi lízing; olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak; kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása (ideértve a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. Törvény 3. § (1) bekezdés 29. pontja és 5. § (6) bekezdés d) pontja szerinti jelzáloghitelezést és a közraktárakról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 28. §-a szerinti kölcsönnyújtást);

• A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerinti értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés;

• A befektetési hitel nyújtására vonatkozó szerződés, ahol a befektetési hitel a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény szerinti hitel;

• A jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerződés (86/2006. IV.12. Kormányrendelet).

3. A szerződéses jogviszony létesítését követően átadásra kerülő referenciaadatok – „pozitív lista”

Amennyiben bármely, fent részletezett adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötésre kerül, a referenciaadat- szolgáltató köteles a szerződést kötő természetes személy alábbi adatait a KHR részére átadni: név; születési név; születési idő, hely; anyja születési neve; személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma; lakcím; levelezési cím; elektronikus levelezési cím; a szerződés típusa és azonosítója (száma); a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja; ügyféli minőség (adós, adóstárs); a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága, a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme.

4. Adatkezelés időtartama „pozitív lista”esetén

A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a fenti 3. pont szerint az ún. pozitív listaként kapott referenciaadatokat a szerződés megszűnését követően haladéktalanul és vissza nem állítható módon törli, kivéve, ha a szerződést kötő természetes személy írásban kéri a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást, hogy az adatait a szerződéses jogviszony megszűnését követően még legfeljebb öt évig tartsa nyilván. A nyilatkozatot a szerződés érvényessége alatt a referenciaadat-szolgáltatónál lehet megtenni, a szerződés lejáratát követően a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére kell megküldeni. A nyilatkozat írásban bármikor – a szerződéses jogviszony fennállása alatt a referenciaadat-szolgáltató útján, azt követően a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnál közvetlenül – visszavonható.

5. A referenciaadat szolgáltatások köre – „negatív lista”

(a) A Törvény értelmében, a referenciaadat-szolgáltató átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére annak a természetes személynek az alabbi 6. (a) pontban meghatározott referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés napján érvényes, legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbér összegét meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt.

Ugyanazon személy szerződésszegését több jogviszony egyidejű fennállása esetén jogviszonyonként külön-külön kell figyelembe venni.

Az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés esetén a meg nem fizetett tartozást a Tpt. 169. §-ában foglaltak megfelelő alkalmazásával kell megállapítani, azaz a kölcsönbeadás és az esedékesség napjainak árfolyamai közül a magasabbat kell figyelembe venni.

(b) A Törvény értelmében a referenciaadat-szolgáltató írásban átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére annak a természetes személynek az alábbi 6. (b) pontban meghatározott referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötésének kezdeményezése során

• valótlan adatot közöl, és ez okirattal bizonyítható, illetve

• hamis vagy hamisított okirat használata miatt a bíróság jogerős határozatában a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 274-277. §- ában, vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 342., 343., 345. és 346.

§-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg.

(c) A Törvény értelmében a referenciaadat-szolgáltató írásban átadja a KHR-t kezelő penzügyi vállalkozás részére annak a természetes személynek az alábbi 6. (c) pontban meghatározott referenciaadatait, akivel szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában a Btk. 313/C. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg.

6. Lejárt tartozás illetve visszaélések miatt átadásra kerülő referenciaadatok – „negatív lista”

(a) A fenti 5. (a) pontban meghatározott esetben a referenciaadat-szolgáltató köteles a szerződést kötő természetes személy alábbi adatait a KHR részére átadni: név; születési név; születési idő, hely; anyja születési neve; személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma; lakcím; levelezési cím; elektronikus levelezési cím; a szerződés típusa és azonosítója (száma); a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja; ügyféli minőség (adós, adóstárs); a szerződés összege, a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága; a Törvény szerinti késedelembe esés időpontja; a Törvény szerinti késedelembe esés bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege; a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja; a követelés másik referenciaadat- szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés; előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme; fennálló tőketartozás összege és pénzneme.

A fenti adatátadás tervezett végrehajtását harminc nappal megelőzően a referenciaadat-szolgáltató írásban tájékoztatja a természetes személyt arról, hogy a fenti referenciaadatai bekerülnek a KHR-be, ha nem tesz eleget a szerződésben foglalt kötelezettségének.

A referenciaadat-szolgáltató – a fennálló tőketartozás összegét és pénznemét, valamint a szerződéses összeg törlesztő részletének összegét és devizanemét kivéve -, valamennyi, a KHR részére történő adatátadását követő legfeljebb öt munkanapon belül írásban tájékoztatja a nyilvántartott természetes személyt az adatátadás megtörténtéről.

(b) A fenti 5. (b) pontban meghatározott esetben a referenciaadat-szolgáltató köteles a szerződést kötő természetes személy alábbi adatait a KHR részére átadni: név; születési név; születési idő, hely; anyja születési neve; személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma; lakcím; levelezési cím; elektronikus levelezési cím; az igénylés elutasításának időpontja, indoka; okirati bizonyítékok; jogerős bírósági határozat száma; az eljáró bíróság megnevezése, a határozat rendelkező részének tartalma.

(c) A fenti 5. (c) pontban meghatározott esetben a referenciaadat-szolgáltató köteles a szerződést kötő természetes személy alábbi adatait a KHR részére átadni: név; születési név; születési idő, hely; anyja születési neve; személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma; lakcím; levelezési cím; elektronikus levelezési cím; a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz típusa és azonosítója (száma); a letiltás időpontja; a letiltott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel végrehajtott műveletek időpontja, száma, összege; a

jogosulatlan felhasználások száma az okozott kár összege; a bírósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja; perre utaló megjegyzés.

7. Adatkezelés időtartama – „negatív lista”

7.1. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a referenciaadatokat öt évig kezeli, az alábbi esetek kivételével:

– az átadott adatot haladéktalanul és véglegesen törli, ha a referenciaadat-szolgáltató nem állapítható meg, vagy ha a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás tudomására jut, hogy referencia-adat jogellenesen került a KHR-be;

– az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő késedelmes tartozás teljesítése esetén a tartozás teljesítésétől számított egy év elteltével haladéktalanul és vissza nem állítható módon törli a fenti 6. (a) pont szerinti adatot.

7.2. Az öt éves időtartam számításának kezdete:

– a fenti 5. (a) pont szerinti esetben amennyiben a késedelmes tartozás nem került megfizetésre, a referenciaadat átadásának napjától számított ötödik év vége (ebben az esetben a szerződés adatai az átadást követő tíz év letelte után kerülnek törlésre a KHR-ben);

– a fenti 5. (b) és 5. (c) pontokban meghatározott esetekben az adatátadás időpontja.

8. Referenciaadatok lekérdezhetősége - tiltása

8.1. A referenciaadat-szolgáltató a szerződés megkötését követően köteles a KHR részére átadni a fenti I.3. pontban meghatározott referenciaadatokat. Ezen referenciaadatok átadását megelőzően az ügyfélnek nyilatkoznia kell, hogy hozzájárul-e ahhoz, hogy a KHR-ből más referenciaadat-szolgáltató az adatait (pozitív lista) lekérdezze. Amennyiben a lekérdezhetőséghez nem járul hozzá, a KHR a hozzájárulás megtagadását tartalmazza. A negatív listával kapcsolatos adatok lekérdezését nem lehet megtagadni. A természetes személy ügyfél nyilatkozata a természetes személy ügyfél valamennyi adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére vonatkozik. Amennyiben az ügyfél az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződései vonatkozásában e nyilatkozat tartalmán a későbbiek során változtat, és az írásbeli hozzájárulását visszavonja, vagy megadja, úgy minden esetben a természetes személy időben később keletkezett írásbeli nyilatkozata lesz irányadó minden adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére.

8.2. Az adatok más referenciaadat-szolgáltató általi lekérdezhetőségének megtagadása esetén a KHR részére a referenciaadat-szolgáltató a fenti I.3. pontban meghatározott referenciaadatokon túlmenően – a hozzájárulás megtagadásával kapcsolatban – az alábbi adatokat adja át a KHR-nek: a nyilatkozat kelte (hely, dátum); a referenciaadat-szolgáltató azonosító adatai; az ügyfél azonosító adatai; a hozzájárulás megtagadására utaló megjegyzés.

II. Vállalkozásokra vonatkozó rendelkezések

1. A Törvény előírja, hogy a vállalkozásokkal (a továbbiakban a jelen II. pontban: Ügyfél) megkötött, az alábbiakban felsorolt szerződések (adatszolgáltatás tárgyát képező szerződések) és az Ügyfél – a II.3. pontban részletezett – referenciaadatait a II.2. pontban foglalt esetekben a referenciaadat-szolgáltató köteles átadni a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére.

Vállalkozás alatt értendő a gazdasági társaság, a fióktelep, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, az európai szövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, a lakásszövetkezet és az egyéni vállalkozó, ide nem értve a referenciaadat-szolgáltatót.

A referenciaadat-szolgáltató mint referenciaadat-szolgáltató az alábbi, adatszolgáltatás tárgyát képező szerződések megkötését követően a II.3. pontban meghatározott adatokat köteles átadni a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére:

(a) hitel és pénzkölcsön nyújtása;

(b) pénzügyi lízing;

(c) olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz (például papír alapú utazási csekk, váltó) kibocsátása, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak;

(d) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása;

(e) befektetési hitel nyújtása;

(f) értékpapír-kölcsönzés.

2. A Finanszírozó az alábbi esetekben továbbítja az Ügyfél referenciaadatait a KHR-be:

2.1. Ha az Ügyfél az 1. pontban felsorolt bármely, adatszolgáltatás tárgyát képező szerződést köt a Finanszírozóval, akkor a II.3.1. és II.3.2. (a)-(d). és (l) pontokban foglalt adatokat továbbítja Finanszírozó a KHR

hitelszerződés-nyilvántartó alrendszerének teljes listás adatbázisába, amely valamennyi hitelnyújtó valamennyi ügyfelének ilyen adatait tartalmazza;

2.2. Ha az Ügyfél az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségeinek oly módon nem tesz eleget, hogy lejárt és meg nem fizetett tartozása több, mint harminc napon keresztül fennáll, akkor Finanszírozó a II.3.1. es II.3.2. pontokban foglalt adatokat megküldi a KHR sorbanállás-nyilvántartó alrendszerének negatív listás adatbázisába;

2.3. Ha a Finanszírozó az Ügyfél bármely fizetési számlájával szemben – fedezethiány miatt – 30 (harminc)

napot meghaladó időszak alatt, megszakítás nélkül, egy millió forintnál nagyobb összegű sorba állított követelést tart nyilván, akkor II.3.1. és II.3.3. pontokban foglalt adatokat megküldi a KHR sorbanállás-nyilvántartó alrendszerének negatív listás adatbázisába;

2.4. Ha az Ügyfél a készpénz-helyettesitő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésben vállalt kötelezettségét megszegte és emiatt a készpénz-helyettesitő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződést referenciaadat- szolgáltató felmondta, vagy felfüggesztette, akkor a II.3.1. és II.3.4. pontokban foglalt adatokat megküldi a KHR-be;

2.5. Ha az Ügyfél bármely KHR-ben rögzített referenciaadataiban változás áll be.

3. Az Ügyféllel kapcsolatos referenciaadatok a következők:

3.1 Azonosító adatok:

a) cégnév, név,

b) székhely,

c) cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám,

d) adószám.

3.2 A II.1. pontban foglalt adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésekre vonatkozó adatok:

a) a szerződés típusa és azonosítója (száma),

b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja,

c) a szerződés megszűnésének módja,

d) a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága,

e) a fenti 2.2. pontban irt feltételek bekövetkezésének időpontja,

f) a fenti 2.2. pontban irt feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege,

g) a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege,

h) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja,

i) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató (pl. másik bank) részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés,

j) előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, valamint pénzneme,

k) fennálló tőketartozás összege és pénzneme

l) a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme.

3.3 Azon pénzforgalmi számlákkal kapcsolatos adatok, amelyeken sorba állított követeléseket tartottak nyilván:

a) a pénzforgalmi számla vezetésére vonatkozó szerződés azonosítója (száma),

b) a sorba állított követelések összege és devizaneme,

c) a követelések sorba állításának kezdő és megszűnési időpontja,

d) perre utaló megjegyzés.

3.4 A készpénz-helyettesitő fizetési eszköz (pl.: bankkártya) elfogadására irányuló szerződésre vonatkozó adatok:

a) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének, felfüggesztésének időpontja,

b) perre utaló megjegyzés.

4. A KHR az Ügyfél referenciaadatait öt évig kezeli, azonban az átadott adatot haladéktalanul és véglegesen törli, a a referenciaadat-szolgáltató nem állapítható meg, vagy ha tudomására jut, hogy a referencia-adat jogellenesen került a KHR-be.

Az ötéves időtartam számításának kezdete:

- a fenti II.2.2. pont szerinti esetben, amennyiben a késedelmes tartozás nem került megfizetésre, az adatátadás időpontjától számított ötödik év vége;

- a fenti II.2.4. pont szerinti esetben az adat átadásának időpontja;

- a fenti II.2.3. pont szerinti esetben a követelések sorba állításának megszűnési időpontja;

- az Ügyfél pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződése megszűnésének időpontja.

Az öt év letelte utan a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a referenciaadatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli.

5. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az Ügyfélről nyilvántartott, általa kezelt referenciaadatokat a Finanszírozón kívül más referenciaadat-szolgáltató részére, annak – a megismerni kívánt referenciaadatok pontos körét és az adatkérés célját megjelölő – kérelmére átadhatja.

III. Ügyfélvédelem, jogorvoslati rendszer

1. Bármely referenciaadat-szolgáltatónál bárki jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen adatai szerepelnek a KHR-ben, és ezen adatait mely referenciaadat-szolgáltató adta át. A KHR-ben nyilvántartott saját adatait, valamint az arról szóló információt, hogy ki, mikor és milyen jogcímen fért hozzá ezen adatokhoz, a nyilvántartott személy korlátozás nélkül megismerheti, ezért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel.

A referenciaadat-szolgáltató a tájékoztatás iránti kérelmet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül továbbítja, amely három napon belül a kért adatokat zárt módon megküldi a referenciaadat-szolgáltatónak. A referenciaadat-szolgáltató az adatokat a kézhezvételt követően ugyancsak zárt módon, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül eljuttatja a kérelmezőnek.

A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a fenti tájékoztatási kötelezettségét – ha a nyilvántartott személy ezt kéri – elektronikus adatközlés útján is teljesítheti.

2. Valamennyi olyan természetes személy, illetve vállalkozás, akinek vagy amelynek referenciaadatait a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás kezeli (a továbbiakban: nyilvántartott személy) kifogással élhet referenciaadatainak a KHR-be történő továbbítása, azoknak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő kezelése ellen, valamint kérheti adatainak helyesbítését, illetve törlését.

3. A fenti III.2 pont szerinti kifogást írásban, a referenciaadatot átadó pénzügyi szolgáltatóhoz vagy közvetlenül a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozáshoz kell küldeni.

4. Amennyiben a kifogást, a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére küldi meg a nyilvántartott személy, a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás megküldi azt az adatot átadó referenciaadat-szolgáltató számára. Ez alól kivételt jelent, ha a referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt és a követelés átruházása nem történt meg, vagy az adatot szolgáltató nem azonosítható be, ebben az esetben a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás vizsgálja ki a kifogást.

5. A kifogást a referenciaadat-szolgáltatónak és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak kötelessége a kézhezvételt követő öt munkanapon belül kivizsgálnia, és annak eredményéről a kifogást emelőt írásban a vizsgálat lezárását követően haladéktalanul, de legkésőbb a vizsgálat lezárását követő két munkanapon belül tájékoztatnia.

6. Amennyiben a referenciaadat-szolgáltató a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül köteles a helyesbített vagy törlendő referenciaadatot – a nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett - a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni, amely a változást haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles átvezetni.

7. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a helyesbítésről vagy törlésről haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles értesíteni az összes olyan referenciaadat-szolgáltatót, amely részére a kifogást emelő személyről a helyesbítést vagy törlést megelőzően referenciaadatot továbbított.

8. A KHR-ben nyilvántartott személy referenciaadatainak jogellenes átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen keresetet indíthat. A keresetlevelet a III./5. pontban meghatározott tájékoztató kézhezvételét követő harminc napon belül a kifogást emelő lakóhelye szerint illetékes járásbírósághoz kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye.

9. A kifogást emelő nyilvántartott személyt a keresetindítási jog akkor is megilleti, ha a referenciaadat-szolgáltató illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a Törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt ez esetben a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltétől kell számítani.

10. Az esetleges perre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit a Törvényben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

11. A bíróság a keresetlevelet haladéktalanul, de legkésőbb a bírósághoz érkezésétől számított három munkanapon belül megvizsgálja és – amennyiben a keresetlevél a tárgyalás kitűzésére alkalmas - intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy az első tárgyalás legkésőbb az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő nyolc munkanapon belül megtartható legyen. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére (Pp. 124. §) a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani. A tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos tárgyalást nyolc napon belül kell megtartani.

12. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az eljárás jogerős befejezéséig a vitatott referencia adattal együtt köteles a per megindítására vonatkozó adat nyilvántartására.

13. A bíróság már a tárgyalás előkészítése során ideiglenes intézkedésként elrendelheti a referenciaadatok zárolását. Amennyiben ezt a bíróság elrendeli, az erről szóló határozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül a referencia adatokat zárolni kell. Ebben az esetben referencia adat a referenciaadat-szolgáltató számára nem továbbítható, kizárólag a bírósági eljárás lefolytatása céljából kezelheti a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás.

14. A perben a keresetet más keresettel összekapcsolni vagy a pert más perrel egyesíteni nem lehet, továbbá a perben viszontkeresetnek nincs helye. A perben az eljárás szünetelésének csak a Pp. 137. § (1) bekezdésének c) és

d) pontja esetében van helye.

15. A referenciaadat-szolgáltatónak illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a referenciaadat átadásnak, illetve KHR-ben történő adatkezelésnek a Törvényben meghatározott feltételei fennálltak.

16. Ha az első fokú ítélet a referencia adat törlését rendelte el, az ítélet jogerőre emelkedéséig a referencia adatokat zárolva kell tartani, ha erről a bíróság korábban döntött.

17. A referenciaadat zárolását, a zárolás megszüntetését, illetve a referenciaadat helyesbítését, törlését a bíróság erre vonatkozó jogerős határozatának kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül végre kell hajtani. A bíróság a referenciaadat módosítására vagy törlésére vonatkozó jogerős határozatát a Magyar Nemzeti Banknak is megküldi.

XV. A HPT. 279. § (3)1 BEKEZDÉSE SZERINTI, A BIZTOSÍTÉKOKRA VONATKOZÓ TÁJÉKOZTATÁS

A lenti szabályok a 2014.03.15. napját követően létrejött biztosítéki szerződésekre alkalmazandók Amennyiben a Finanszírozó és a biztosítékot nyújtó a közöttük létrejött egyedi szerződésben a jelen tájékoztatóban foglalt feltételektől eltérően nem állapodnak meg, abban az esetben a Finanszírozó az Ügyféllel szemben fennálló követeléseit biztosító mellékkötelezettségeket az alábbi módon érvényesíti és a mellékkötelezettség érvényesítésének a következményei az alábbiak.

KERJÜK VEGYE FIGYELEMBE, HOGY EZ CSAK EGY RVID TAJÉKOZTAT, A BIZTOSÍTÉKOK ÉRVENYESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEIT ÉS ANNAK KVETKEZMÉNYEIT A JOGSZABÁLYOK, ÍGY MINDENEKELTT A POLGÁRI T RVENYKNYV ÉS A VÉGREHAJTASI TRVENY, A CS DELJÁRÁSRL ÉS A FELSZÁMOLÁSI ELJÁRASRL SZ L T RVÉNY, A POLGÁRI PERRENDTARTÁSRL SZL T RVÉNY, VALAMINT A FIZETÉSI MEGHAGYÁSOS ELJÁRÁSR L SZL TRVÉNY, TOVÁBBÁ A ZÁLOGTÁRGYAK BÍRSÁGI VÉGREHAJTÁSON KÍVÜLI ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAIRL SZL KORMÁNYRENDELET SZABÁLYOZZA.

1. Zálogjog/Óvadék

A zálogjog érvényesítése

1.1 Zálogjoga alapján a Finanszírozó az Ügyféllel szembeni követelésének (a továbbiakban: biztosított követelés) biztosítására szolgáló, a zálogszerződésben megjelölt vagyontárgyból (a továbbiakban: zálogtárgy) más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha az Ügyfél nem teljesít.

1.2 A zálogtárggyal való helytállás terjedelme a biztosított követelés mindenkori terjedelméhez igazodik. A zálogtárggyal való helytállás kiterjed a biztosított követelés kamataira, a követelés és a zálogjog érvényesítésének szükséges költségeire és a zálogtárgyra fordított szükséges költségekre. Ha a zálogszerződés meghatározza azt az összeget, amelynek erejéig a Finanszírozó kielégítést kereshet a zálogtárgyból, a zálogjog a követelést és járulékait annyiban biztosítja, amennyiben azok ezt a keretösszeget nem haladjak meg.

1.3 A biztosított követelés átruházásával, vagy egyéb módon való átszállásával a zálogjog is átszáll a követelés új jogosultjára. A biztosított követelés egy részének átruházása esetén a régi és az új zálogjogosultat azonos ranghelyen illeti meg a zálogjog.

1.4 A Finanszírozó átruházhatja a zálogjogot. Ebben az esetben a zálogjogosult jogai a zálogjog megszerzőjét illetik, de ez a zálogkötelezett helyzetét nem érinti.

1.5 A biztosított követelés átruházása, vagy egyéb módon való átszállása, továbbá a zálogjog átruházása esetén a Finanszírozót, mint zálogjogosultat megillető jogok a zálogjog megszerzőjét illetik; a biztosított követelés egy részének átruházása esetén a zálogjogosult jogai a Finanszírozó és a zálogjog részbeni megszerzőjét követeléseik arányában illeti meg.

1.6 A Finanszírozó a zálogtárgy állagát és használatát ellenőrizheti.

1.7 A Finanszírozó kielégítési joga a biztosított követelés esedékessé válásakor, a teljesítés elmulasztása esetén nyílik meg. A kielégítési jog gyakorlása a Finanszírozó választása szerint bírósági végrehajtás útján, vagy bírósági végrehajtáson kívül történhet, kivéve a fizetésiszámla-követelést terhelő jelzálogjogot, amelynek érvényesítése csak bírósági végrehajtás útján történhet.

1.8 A kielégítési jog bírósági végrehajtáson kívüli gyakorlása a Finanszírozó választása szerint

(a) a zálogtárgy Finanszírozó általi értékesítése;

(b) a zálogtárgy tulajdonjogának a Finanszírozó által történő megszerzése; vagy

1.9 A Finanszírozó a kielégítési jog érvényesítésének választott módjáról másikra térhet át.

1.10 Bírósági végrehajtáson kívüli értékesítés esetén, ha a zálogkötelezett természetes személy, és a zálogtárgy elsősorban a zálogkötelezett szakmája, önálló foglalkozása, vagy üzleti tevékenysége körébe nem tartozó célra használatos, továbbá a biztosított követelés nem az Ügyfél szakmája, önálló foglalkozása, vagy üzleti tevékenysége körébe tartozó jogviszonyból fakad (fogyasztói zálogszerződés), akkor a Finanszírozó

(a) csak nyilvánosan értékesítheti a zálogtárgyat, kivéve, ha a Finanszírozó és a zálogkötelezett a kielégítése jog megnyílása után írásban eltérő értékesítési módban állapodtak meg, és

(b) nem szerezheti meg – az óvadék kivételével – a kielégítés fejében a zálogtárgy tulajdonjogát.

1.11 A Finanszírozó köteles a zálogtárgy értékesítésére vonatkozó szándékáról írásban értesíteni a zálogkötelezettet, az Ügyfelet és az ügyfél teljesítéséért felelősséget vállalt személyeket, valamint a jogszabályban megjelölt további személyeket. Az előzetes értesítés és az értékesítés között legalább 10 napnak, fogyasztói zálogszerződés esetén legalább 30 napnak kell eltelnie.

1.12 Az előzetes értesítésben meg kell jelölni

a) a zálogjogosultat és a zálogkötelezettet;

b) az értékesíteni kívánt zálogtárgyat;

c) az érvényesített követelés összegét és járulékait;

1 „A pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződésben egyértelműen meg kell határozni a kamatot, díjat és minden egyéb költséget vagy feltételt, ideértve a késedelmes teljesítés jogkövetkezményeit és a szerződést biztosító mellékkötelezettségek érvényesítésének módját, következményeit is.”

d) a kielégítési jog megnyílásának okát és időpontját;

e) az értékesítés tervezett módját;

f) a nyilvános értékesítés helyét és idejét, egyéb módon történő értékesítés esetén azt az időpontot, amely után az értékesítésre sor kerül.

1.13 A Finanszírozó előzetes értesítés nélkül jogosult a zálogtárgy értékesítésére, ha a zálogtárgy

a) gyorsan romló vagy egyéb olyan dolog, amelynek értéke a késedelem hatására jelentősen csökkenne; vagy

b) olyan dolog vagy jog, amellyel tőzsdén kereskednek.

1.14 A Finanszírozó a kielégítési jog megnyílása után jogosult a zálogtárgyat értékesítés céljából birtokba venni és ennek érdekében felszólítani a zálogkötelezettet, hogy a zálogtárgyat a felszólításban meghatározott időn belül bocsássa a birtokába.

1.15 A birtokba bocsátás teljesítésére a körülmények által indokolt, de ingó zálogtárgy esetén legalább tíznapos, ingatlan zálogtárgy esetén legalább húsznapos határidőt kell szabni. A lakóingatlan kiürített állapotban való birtokba bocsátásának teljesítésére legalább három hónapos határidőt kell szabni.

1.16 A zálogkötelezett - a kielégítési jog megnyílása után a Finanszírozó felszólítására, a felszólításban meghatározott határidőn belül - köteles az értékesítés céljából a Finanszírozó számára kiadni a birtokában lévő zálogtárgyat, lehetővé tenni a zálogtárgy birtokbavételét, és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a Finanszírozót az értékesítésben akadályozná. A birtokba bocsátás elmaradása nem akadálya a zálogtárgy értékesítésének.

1.17 A Finanszírozó a zálogtárgy értékesítése során a kereskedelmi ésszerűség követelményei szerint, a zálogkötelezett, illetve az Ügyfél érdekeit is figyelembe véve köteles eljárni. Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a zálogtárgy értékesítése a kereskedelmi ésszerűség követelményei szerint történik, ha az értékesítésre

a) tőzsdén, az értékesítés időpontjában érvényes áron; vagy

b) a zálogtárgy kereskedelmi forgalma során általában alkalmazott, az adott piacon szokásos módon kerül sor.

1.18 A Finanszírozó - a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva - jogosult a zálogtárgy tulajdonjogának átruházására.

1.19 Az értékesítés történhet

a) a zálogtárgy eredeti állapotában vagy kereskedelmi szempontból ésszerű feldolgozása, illetve átalakítása után;

b) magánúton vagy nyilvánosan.

Finanszírozó jogosult az értékesítéssel harmadik személyt megbízni.

1.20 A Finanszírozó az általa értékesített zálogtárgy tulajdonjogát nyilvános értékesítés esetén vagy akkor szerezheti meg, ha a zálogtárggyal tőzsdén kereskednek.

1.21 A Finanszírozó az értékesítést követően késedelem nélkül köteles írásbeli elszámolást készíteni, amelyben meg kell jelölnie

a) az értékesített zálogtárgyat;

b) a befolyt vételárat;

c) a zálogtárgy zálogjogosult által beszedett hasznait;

d) a zálogtárgy őrzésével, fenntartásával, feldolgozásával, átalakításával és értékesítésével kapcsolatban felmerült költségeket; és

e) ha tudomása van róla, a zálogtárgyat terhelő zálogjogok rangsorát és a zálogjogok által biztosított követelések összegét.

1.22 A Finanszírozó köteles az elszámolást megküldeni a zálogkötelezettnek és az előzetes értesítésre jogosult személyeknek.

1.23 A Finanszírozó késedelem nélkül köteles a befolyt vételárnak a beszedett hasznokkal növelt és a zálogtárgy őrzésével, állagának fenntartásával, feldolgozásával, átalakításával és értékesítésével kapcsolatban felmerült költségekkel csökkentett összegét - a zálogjogok rangsora és a zálogjoggal biztosított követelések mértéke szerint - felosztani a zálogtárgyat terhelő zálogjogok jogosultjai között, és a fennmaradó összeget a zálogkötelezettnek kiadni.

1.24 A Finanszírozó a kielégítési jogának megnyílását követően írásban felajánlhatja a zálogkötelezettnek, hogy a zálogtárgy tulajdonjogát elfogadja a biztosított követelés teljes vagy részleges kielégítése fejében. Az ajánlatnak meg kell jelölnie

a) a zálogjogosultat és a zálogkötelezettet;

b) a zálogtárgyat, amelyre az ajánlat vonatkozik;

c) a zálogjoggal biztosított, fennálló követelés összegét;

d) a kielégítési jog megnyílásának okát és időpontját; és

e) azt, hogy a zálogtárgy tulajdonjogának megszerzése a biztosított követelés milyen mértékű kielégítését eredményezné, illetve azt az összeget, amelyet a Finanszírozó - a tulajdonjog megszerzése fejében, a biztosított követelés elszámolásán felül - fizetne a zálogkötelezett részére.

1.25 A Finanszírozó az ajánlatról - annak megküldésével - köteles értesíteni a zálogkötelezetten kívül az Ügyfelet és az Ügyfél teljesítéséért felelősséget vállalt személyeket és a jogszabályban megjelölt személyeket.

1.26 Az értesítésre jogosult személyek kifogást emelhetnek a Finanszírozó ajánlata ellen, ha az veszélyezteti biztosított követelésük kielégítését.

1.27 Ha a zálogkötelezett írásban elfogadja a Finanszírozó ajánlatát annak kézhezvételét követő húsz napon belül, és az értesítésre jogosult személyek nem emelnek írásban kifogást az ajánlat ellen az annak kézhezvételét követő húsz napon belül, a Finanszírozó és a zálogkötelezett között adásvételi szerződés jön létre, amelynek alapján a zálogkötelezett köteles a zálogtárgy birtokát átruházni, illetve a tulajdonjog bejegyzéséhez az engedélyt kiadni. A tulajdonjog átszállásával a zálogjoggal biztosított követelés - az ajánlat tartalmának megfelelően - részben vagy egészben megszűnik.

1.28 vadék esetén, ha annak tárgya pénz, fizetési számla-követelés, tőzsdei vagy egyéb nyilvánosan jegyzett piaci árral rendelkező értékpapír vagy adott időpontban az értékpapírban foglalt feltételek szerint a felektől függetlenül meghatározható értékkel rendelkező pénzkövetelést megtestesítő értékpapír, a Finanszírozó a kielégítési joga megnyílásakor a zálogkötelezetthez címzett egyoldalú nyilatkozattal - a biztosított követelés összege erejéig - a zálogtárgy tulajdonjogát megszerezheti, illetve ha már korábban megszerezte, megszüntetheti azt a kötelezettségét, hogy a kapott óvadékkal egyező fajtájú és mennyiségű vagyontárgyat ruházzon át a zálogkötelezettre.

1.29 A Finanszírozó a közvetlen kielégítési jog gyakorlását követően késedelem nélkül köteles a zálogkötelezettel írásban elszámolni és a biztosított követelést meghaladó fedezetet a zálogkötelezett részére kiadni. Az elszámolás során a pénzt és a fizetésiszámla-követelést annak névértékén, az értékpapírt nyilvános forgalmi vagy az előzőek szerint felektől függetlenül meghatározott értékén kell figyelembe venni.

1.30 Ezeket a szabályokat kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a zálogjog tárgyát tulajdonjogot megtestesítő értékpapír alkotja, és a tulajdonjog tárgyát olyan dolog képezi, amely tőzsdei vagy egyéb nyilvánosan jegyzett piaci árral rendelkezik.

1.31 Ha a jelzálogjog tárgya követelés, a Finanszírozó teljesítési utasítást adhat a követelés kötelezettje számára, és a követelés esedékessé válását követően az eredeti jogosult helyett a követelés kötelezettjével szemben érvényesítheti is a követelést. Ezt a szabályt megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a jelzálogjog tárgya jog.

1.32 Ha a zálogjog tárgyául szolgáló követelés zálogjoggal vagy kezességgel van biztosítva, a Finanszírozó a követelés jogosultjának a zálogjogból, illetve kezességből fakadó jogait is gyakorolhatja. Ha a követelést kézizálogjog biztosítja, a követelés jogosultja a Finanszírozó kérésére köteles a zálogtárgy birtokát részére átruházni.

1.33 Az elzálogosított jog vagy követelés érvényesítésére és az aljelzálogra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a zálogjog tárgyát követelést megtestesítő értékpapír alkotja.

1.34 Ha a Finanszírozó a kielégítési jogának gyakorlása során kötelezettségeit megszegi, a zálogkötelezett, az Ügyfél, vagy bármely más személy, akinek ehhez jogi érdeke fűződik, kérheti a bíróságtól a kielégítési jog gyakorlásának felfüggesztését vagy a Finanszírozó kötelezését a kielégítési jognak a bíróság által meghatározott feltételek szerinti gyakorlására.

1.35 Ha a zálogjog ugyanannak a követelésnek biztosítására több zálogtárgyat terhel, a megfelelő nyilvántartásban fel kell tüntetni, hogy a jelzálogjog egyetemleges. Nem kell az egyetemlegességre külön utalni, ha valamennyi zálogtárgy tekintetében ugyanaz a zálogkötelezett és a zálogjog a hitelbiztosíteki nyilvántartásba van bejegyezve. Egyetemleges zálogjog eseten minden zálogtárgy az egész követelés biztosítására szolgál. A Finanszírozó határozhatja meg a zálogjog érvényesítésének sorrendjét, azonban a kielégítési jog csupán annyi zálogtárgyra terjed ki, amennyi a biztosított követelés kielégítéséhez szükséges.

1.36 A zálogkötelezett - a kielégítési jog megnyílása után a Finanszírozó felszólítására, a felszólításban meghatározott határidőn belül – köteles az értékesítés céljából a Finanszírozó számára kiadni a birtokában lévő zálogtárgyat, lehetővé tenni a zálogtárgy birtokbavételét, és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a Finanszírozót az értékesítésben akadályozná.

A zálogjog érvényesítésének következménye:

1.37 A zálogjog érvényesítése során a Finanszírozó által kapott kielégítés mértékéig a biztosított követelés megszűnik.

1.38 A zálogjog érvényesítésének következtében a zálogkötelezett elveszti a zálogtárgy tulajdonjogát; ha pedig a követelés vagy jog, akkor a követelését vagy jogát.

1.39 A zálogkötelezett jogosult arra, hogy a biztosított követelést Finanszírozó részére közvetlenül megfizesse. Ebben az esetben a biztosított követelés megszűnésével a Finanszírozó a zálogjogát nem érvényesítheti és a követelés egyéb biztosítékai a továbbiakban zálogkötelezett megtérítési igényét biztosítják.

1.40 A zálogkötelezett – a közte és az Ügyfél közötti jogviszony függvényében – olyan összegben, amilyen összegben a Finanszírozó a zálogjogból kielégítést kapott, vagy amilyen összegben a Finanszírozót kielégítette, megtérítési igényt érvényesíthet az Ügyféllel szemben. Ebben az esetben a megszűnt biztosított követelés egyéb biztosítékai fennmaradnak, és a megtérítési igényt biztosítják.

2. Elidegenítési és terhelési tilalom

2.1 Amennyiben a Finanszírozónak valamely biztosítékra vonatkozó joga biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom, vagy elidegenítési tilalom van kikötve, akkor ebbe a tilalomba ütköző rendelkezéshez a Finanszírozó hozzájárulása szükséges. Az elidegenítési és terhelési tilalommal ellentétes rendelkezés hatálytalan a Finanszírozóval szemben.

2.2 Ingatlanra bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom esetén a tulajdonjog változása vagy az ingatlan megterhelése a Finanszírozó hozzájáruló nyilatkozata esetén jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba.

2.3 Az elidegenítési és terhelési tilalom, valamint az elidegenítési tilalom az azzal biztosított jog megszűnésével megszűnik.

3. Kezesség

A kezesség érvényesítése

3.1. Kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a Finanszírozóval szemben, hogyha az Ügyfél nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni.

3.2. A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt (a továbbiakban: biztosított követelés). A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen elvállalásakor volt, kiterjed azonban az Ügyfél szerződésszegésének jogkövetkezményeire és a kezesség elvállalása után esedékessé váló mellékkövetelésekre is.

3.3. A kezes a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és az Ügyfél ellenköveteléseit, és érvényesítheti az őt saját személyében megillető kifogásokon túl azokat a kifogásokat is, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a Finanszírozóval szemben. A kezesség elvállalása után a kezessel szemben nem hatályos a kötelezettnek a kifogásról lemondó jognyilatkozata.

3.4. A kezes a kötelezett ellen folytatott per és végrehajtás költségeiért akkor felel, ha a keresetindítás előtt a jogosult a teljesítésre eredménytelenül szólította fel.

3.5. A kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, mivel készfizető kezességet vállalt.

3.6. A kezes abban az esetben köteles teljesíteni, ha a Finanszírozó felszólította a teljesítésre.

3.7. A kezes köteles késedelem nélkül értesíteni az ügyfelet a fizetési felszólítás kézhezvételéről, és tájékoztatást kérni a kezességgel biztosított kötelezettség mértékéről, valamint az Ügyfelet a Finanszírozóval szemben megillető kifogásokról és követelésekről.

3.8. A kezes késedelem nélkül köteles

(a) a Finanszírozónak teljesíteni, és a teljesítés megtörténtéről az Ügyfelet késedelem nélkül értesíteni; vagy

(b) a teljesítést megtagadni, és a teljesítés megtagadásáról – annak indokát megjelölve – az Ügyfelet és a Finanszírozót késedelem nélkül értesíteni.

3.9. A kezes teljesítését követően a Finanszírozó köteles késedelem nélkül átadni a kezesnek minden olyan okiratot és megadni azt a tájékoztatást, amely a kezes Ügyféllel szembeni igényérvényesítéséhez szükséges.

3.10. Ha ugyanazért a kötelezettségért többen vállalnak kezességet, a kezesek egyetemlegesen állnak helyt a Finanszírozóval szemben.

3.11. Ha ugyanazt a kötelezettséget kezesség és a kötelezettől eltérő személy által alapított zálogjog is biztosítja, a kezes és a zálogkötelezett helytállására a több kezesre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A kezesség érvényesítésének következménye

3.12. A kezesség érvényesítése esetén a Finanszírozó által kapott kielégítés mértékéig a biztosított követelés megszűnik.

3.13. A kezes olyan összegben, amilyen összegben a Finanszírozót kielégítette, megtérítési igényt érvényesíthet az Ügyféllel szemben. Ebben az esetben a megszűnt biztosított követelés egyéb biztosítékai fennmaradnak, és a megtérítési igényt biztosítják.

4. Garancia

A garancia érvényesítése

4.1 A garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a Finanszírozónak fizetést teljesíteni.

4.2 A garantőr garanciavállaló nyilatkozat szerinti kötelezettsége független attól a kötelezettségtől, amelyért garanciát vállalt, a garantőr nem érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket az Ügyfél érvényesíthet a Finanszírozóval szemben.

4.3 A garanciavállaló nyilatkozatban foglalt, a biztosított kötelezettségre történő, általános jellegű utalás nem érinti a garantőr kötelezettségének a biztosított kötelezettségtől való függetlenségét.

4.4 A Finanszírozó nem ruházhatja át a garancia érvényesítésének jogát a garantőr hozzájárulása nélkül, de jogosult azt a személyt megjelölni, akinek a garantőr a fizetést teljesíteni köteles.

4.5 A garancia lehívásának joga átszáll a Finanszírozó jogutódjára.

4.6 A garantőr abban az esetben köteles fizetést teljesíteni a garancia alapján, ha a Finanszírozó írásban, és a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott követelményeket pontosan betartva szólította fel fizetésre.

4.7 A garantőr köteles késedelem nélkül értesíteni az Ügyfelet a fizetési felszólítás kézhezvételéről.

4.8 A garantőr érvényesítheti mindazokat a kifogásokat, amelyek őt a Finanszírozóval szemben saját személyében megilletik.

4.9 A garantőr késedelem nélkül köteles

(a) a Finanszírozónak teljesíteni, és a teljesítés megtörténtéről az Ügyfelet értesíteni; vagy

(b) a teljesítést megtagadni, és a teljesítés megtagadásáról – annak indokát megjelölve – az Ügyfelet és a Finanszírozót értesíteni.

4.10 Ha a garantőr rendelkezésére álló információk alapján a Finanszírozó nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen él a lehívás jogával, a garantőr nem köteles fizetést teljesíteni, és a már teljesített fizetést visszakövetelheti.

A garancia érvényesítésének következménye

4.11 Mivel a garantőr a garanciát biztosítékként vállalta, a garancia alapján történt teljesítése mértékéig a biztosított követelés megszűnik.

4.12 Lehetséges, hogy a garantőr teljesítése esetén az Ügyféllel fennálló jogviszonya alapján, annak tartalmától függően követelést érvényesíthet az Ügyféllel szemben. Ennek feltételeiről a Finanszírozó nem tud tájékoztatást adni.

A Raiffeisen Corporate Lízing Zrt.

által kiszervezett tevékenységek köre és a kiszervezett tevékenység végzője

Kiszervezett tevékenység köre

Kiszervezett tevékenység végzője

Általános ügyviteli, üzemviteli, adminisztrációs szolgáltatások.

A Raiffeisen Corporate Lízing Zrt. működéséhez szükséges szoftverek felhasználási jogának biztosítása.

Termékfejlesztés menedzsment tanácsadás

A megbízás keretén belül végzett szolgáltatások ellenértékének megelőlegezése, továbbszámlázása

Raiffeisen Corporate Lízing Zrt. felé

Raiffeisen Lízing Zrt.

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0.

Cg: 00-00-000000

A Raiffeisen Corporate Lízing Zrt. működéséhez szükséges IT szolgáltatások és eszközök nyújtása és üzemeltetése éles környezetekben, alkalmazásfejlesztés, IT helpdesk.

Kockázatkezeléshez és portfolió elemzéshez kapcsolódó tevékenységek.

Incidens és csalás kezelés

Raiffeisen Bank Zrt

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0. Cg.00-00-000000

Document Metadata

Table of Contents

A Raiffeisen Corporate Lízing Zrt. (korábbi neve: Raiffeisen Property Lízing Zrt.) Általános Üzleti Feltételei

Document Metadata