Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK

a

„Az Ócsai Tájház komplexum felújítása vállalkozási szerződés keretében.” tárgyú közbeszerzési eljáráshoz

TARTALOMJEGYZÉK

I. Fejezet	Útmutató az Ajánlattevők részére	3.o.
II. Fejezet	Szerződéstervezet	21.o.
III. Fejezet	Mellékletek, Nyilatkozatminták	36.o.
IV. Fejezet	Műszaki leírás	45.o.

I. Fejezet

Útmutató az ajánlattevők részére

1. Általános információk:

1.1. A közbeszerzési eljárás és az ajánlattétel nyelve:

A közbeszerzési eljárás hivatalos nyelve: magyar.

Az eljárás során valamennyi levelet / közlést magyar nyelven, írásban kell kérni, illetve megadni. Kommunikáció semmilyen más formában nem fogadható el.

Az ajánlattétel nyelve: magyar.

Az ajánlat részét képező bármely idegen nyelvű irattal (eredeti vagy másolati példánnyal) együtt annak magyar nyelvű fordításának másolati példánya is benyújtandó. Ajánlatkérő elfogadja az ajánlattevő által készített felelős magyar fordítást is az ajánlattevő cégszerűen aláírt záradékával a következő szerint: „Felelősségem tudatában kijelentem, hogy az irat magyar fordítása az eredetivel mindenben megegyezik."

A közbeszerzési eljárás a Miniszterelnökség által üzemeltetett egységes, elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR) igénybevételével kerül lebonyolításra a Kbt. és az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban e- Kr.) szabályai szerint.

1.2. Aláírásra jogosult személyek:

Az ajánlathoz csatolni kell az ajánlatban szereplő bármilyen nyilatkozatot aláíró személy aláírási címpéldányának, vagy a 2006. évi V. tv. 9. § (1) bekezdés szerinti aláírási – mintájának eredeti vagy egyszerű másolatát.

Az ajánlat részeként benyújtandó nyilatkozatokat cégszerű aláírással kell ellátni (kivéve az EKR által biztosított elektronikus űrlap szerinti nyilatkozatok). Valamennyi cégszerű aláíráshoz kötött nyilatkozatot, a cégkivonat szerinti cégjegyzésre jogosult személy írhatja alá.

Amennyiben a cég képviseletét az eljárás során nem a cégjegyzésre jogosult képviselő(k) látják el, az ajánlathoz kifejezett meghatalmazást kell csatolni a meghatalmazott és a meghatalmazó aláírás mintájával, eredeti vagy egyszerű másolati példányban. A meghatalmazásnak kifejezetten meg kell határoznia azon cselekmények és nyilatkozatok körét, amelyre a meghatalmazás kiterjed.

1.3. Az ajánlatok elkészítésével kapcsolatban felmerült költségek:

Az ajánlatok elkészítésével és benyújtásával kapcsolatban felmerülő összes költséget az ajánlattevőnek kell viselnie.

1.4. Kiegészítő tájékoztatás:

A Kbt. 114. § (6) bekezdése, illetve 56. § alapján az ajánlattevők - a megfelelő ajánlat benyújtása érdekében – az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban kiegészítő tájékoztatást kérhetnek elektronikus úton az EKR-en keresztül (a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet szerkeszthető formátumban, pl: Microsoft Office Word is kérjük megküldeni). Ajánlatkérő - az összes ajánlattevő egyidejű értesítése mellett – az ajánlattételi határidő lejárata előtt ésszerű időben válaszol minden egyes kérdésre.

Ajánlattevő köteles az ajánlatot a kiegészítő (értelmező) tájékoztatás figyelembevételével elkészíteni és benyújtani.

1.5. Részekre történő ajánlattétel:

Ajánlatkérő részajánlat benyújtására nem biztosít lehetőséget.

1.6. Helyszíni bejárás

Az ajánlatkérő az ajánlattevők részére helyszíni bejárást biztosít (nem konzultációs jelleggel), amelynek időpontjai és helyszíne: 2021.08.11, 10:00; Találkozási pont: 0000 Xxxx, Xxxxxx xxxx 0.

A helyszín megtekintésekor az Ajánlatkérő konzultációt nem tart, a helyszíni bejárással kapcsolatban a Kbt. 56. § az irányadó.

1.7. Ajánlattevők Kbt. 73. § (4) bekezdése szerinti tájékozódási kötelezettsége és az ezzel kapcsolatos információk:

A Kbt. 73. § (4) bekezdése alapján az ajánlat érvénytelen, ha nem felel meg azoknak a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek, amelyeket a jogszabályok vagy kötelezően alkalmazandó kollektív szerződés, illetve a Kbt. 4. mellékletében felsorolt környezetvédelmi, szociális és munkajogi rendelkezések írnak elő.

A Kbt. 73. § (5) bekezdés alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési dokumentumokban tájékoztatásként közli azoknak a szervezeteknek a nevét, amelyektől az ajánlattevő tájékoztatást kaphat a Kbt. 73. § (4) bekezdés szerinti azon követelményekről, amelyeknek a teljesítés során meg kell felelni. Az ajánlatkérő a Kbt. 73. § (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel nem köteles a közbeszerzési eljárásban külön információk feltüntetését előírni az ajánlatban, csak azt ellenőrzi, hogy az ajánlatban feltüntetett információk nem mondanak-e ellent a Kbt. 73. § (4) bekezdés szerinti követelményeknek.

Budapest Fővárosi Kormányhivatal Munkavédelmi Szervének Munkavédelmi Felügyelősége	és	Munkaügyi	Szakigazgatási
1056 Budapest, Bástya u. 35.
Postacím: 1438 Budapest Pf. 520.
tel: 00-0-000-0000
fax: 00-0-000-0000
E-mail: xxxxxxxxxx-xx-xxxxxx@xxxx.xxx.xx
Budapest Fővárosi Kormányhivatal Munkavédelmi	és	Munkaügyi	Szakigazgatási
Szervének Munkaügyi Felügyelősége
1132 Budapest, Visegrádi u. 49. Postacím: 1438 Budapest Pf. 520.
tel: 00-0-000-0000
fax: 00-0-000-0000
E-mail: xxxxxxxxxx-xx-xxxxxx@xxxx.xxx.xx
Budapest Főváros Kormányhivatala
Családtámogatási Főosztály
Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.
Tel.: x00-0-000-0000
Fax: -
E-mail: xxxxx.xxx@xx.xxxxxxxxxxxxx.xxx.xx
Budapest Főváros Kormányhivatala
Foglalkoztatási Főosztály
Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 00.
Tel.: x00-0-000-0000
Fax: x00-0-000-0000
E-mail: xxxxxxxxxx-xx-xxxxxx@xxxx.xxx.xx

Pest Megyei Kormányhivatal

Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Bányafelügyeleti Főosztály

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 00-00. Tel.: x00-0-000-0000

E-mail: xxxxxxxxxxx@xxxx.xxx.xx

A tájékoztatás kérésével kapcsolatos díjakat ajánlattevőknek kell viselniük.

1.8. Üzleti titok:

A gazdasági szereplő az ajánlatban, hiánypótlásban vagy felvilágosításban, valamint a 72. § szerinti indokolásban elkülönített módon elhelyezett, üzleti titkot (ideértve a védett ismeretet is) [az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. tv. 1. §] tartalmazó iratok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az üzleti titkot tartalmazó irat kizárólag olyan információkat tartalmazhat, amelyek nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet okozna. A gazdasági szereplő az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz indokolást köteles csatolni, amelyben részletesen alátámasztja, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. A gazdasági szereplő által adott indokolás nem megfelelő, amennyiben az általánosság szintjén kerül megfogalmazásra.

A gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen

a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők,

b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat,

c) az ajánlattevő által az alkalmasság igazolása körében bemutatott

ca) korábban teljesített közbeszerzési szerződések, illetve e törvény szerinti építés- vagy szolgáltatási koncessziók megkötésére, tartalmára és teljesítésére vonatkozó információkat és adatokat,

cb) gépekre, eszközökre, berendezésekre, szakemberekre, tanúsítványokra, címkékre vonatkozó információkat és adatokat,

d) az ajánlatban meghatározott áruk, építési beruházások, szolgáltatások leírását, ide nem értve a leírásnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében a Kbt. 44. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak,

e) ha az ajánlatkérő annak benyújtását kéri, az ajánlattevő szakmai ajánlatát, ide nem értve a szakmai ajánlatnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében a Kbt. 44. § (1) bekezdésben meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak és a Kbt. 44. §

(3) bekezdés alapján nincs akadálya az üzleti titokká nyilvánításnak.

A gazdasági szereplő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 76. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló - a Kbt. 44. § (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó - részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.

1.9. Kapcsolattartás az Ajánlatkérő és az ajánlattevők között a közbeszerzési eljárás alatt

A Kbt. 40. § (1) bekezdése és az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos, a Kbt.-ben vagy végrehajtási rendeletében szabályozott írásbeli kommunikáció - ha e rendeletből más nem következik - elektronikus úton, az EKR-ben történik.

1.10. Informatikai követelmények

Az EKR rendszeren keresztül benyújtott ajánlat alapvetően két típusú „dokumentumból” áll:

− kitöltött űrlapokból

amennyiben az ajánlatkérő bármely benyújtandó nyilatkozatra vonatkozóan űrlapot bocsátott rendelkezésre, úgy az adott nyilatkozatra vonatkozó űrlap kitöltése kötelező!

− elektronikus csatolmányként benyújtott nyilatkozatokból és dokumentumokból

ezen dokumentumok kapcsán ajánlatkérő jogosult meghatározni az egyes dokumentumok elvárt fájlformátumát és a benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatos egyéb elvárásait.

Ajánlatkérő a Kbt. 41/B. § (2) bekezdése alapján az ajánlatban elektronikus csatolmányként benyújtott nyilatkozatokra és dokumentumokra vonatkozóan az alábbi követelményeket írja elő:

Az elektronikus csatolmányként benyújtásra kerülő dokumentumokat olvasható és nem szerkeszthető .pdf kiterjesztésű fájlformátumban kell benyújtani.

Az ártáblázatot excel (xlsx.) valamint cégszerűen aláírt pdf formátumban is be kell nyújtani.

Ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét arra, hogy az ajánlatok benyújtása előtt minden esetben győződjenek meg arról, hogy a dokumentum feltöltés sikeresen megtörtént-e, a feltöltött dokumentumok az ajánlatból elérhetőek, megnyithatóak és olvashatóak-e. A nem megfelelően feltöltött, és ezért az ajánlatkérő által el nem érhető dokumentumok esetében az ajánlatkérő az e-Kr., valamint a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó rendelkezései szerint fog eljárni.

Az elektronikus csatolmányként benyújtandó dokumentumokat olvashatóan megjelenített elektronikus másolati formában szükséges benyújtani, figyelemmel a Kbt. 41/A. § (2) bekezdésében foglaltakra is.

Ajánlatkérő szerkeszthető fájlformátum alkalmazását és benyújtását kizárólag azon dokumentumok esetében fogadja el, amelyek esetében a szerkeszthető fájlformátumban történő benyújtást kifejezetten előírta.

Az elektronikus csatolmányként benyújtásra kerülő dokumentumokat tartalmazó fájlok megengedett maximális mérete file-onként 25 MB (megabájt).

Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét arra, hogy az informatikai követelményektől az ajánlattevők csak és kizárólag saját felelősségükre térhetnek el. Ajánlatkérő az e-Kr. 11. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazza.

1.11. Feltételes közbeszerzés

Ajánlatkérő felhívja a gazdasági szereplők figyelmét, hogy az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja, ha valamely meghatározott, ellenőrzési körén kívül eső, bizonytalan jövőbeli esemény az ajánlattételi határidő lejártát követően következik be.

Ajánlatkérő ellenőrzési körén kívül eső, bizonytalan jövőbeli esemény meghatározása:

Ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a jelen közbeszerzési eljárás megindításának időpontjában rendelkezik hatályos, megkötött Támogatási Szerződéssel. Amennyiben azonban a szerződés teljesítéséhez az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezet összege nem éri el az értékelési szempontok alapján legkedvezőbb ajánlat szerinti ajánlati ár összegét, úgy az ajánlatkérő a különbözet fedezeti összegének biztosítására további támogatásra irányuló igényt (pályázatot vagy támogatási szerződés módosítást) fog benyújtani.

Amennyiben annak bekövetkezte esetén, a fentiekben hivatkozott támogatásra irányuló igény el nem fogadása, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadása az ajánlattételi határidő lejártát követően jut az ajánlatkérő tudomására, a támogatási igény el nem fogadását vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását olyan körülménynek tekinti, amely miatt az eljárást a Kbt. 53. § (6) bekezdésében foglalt jogszabályi előírások értelmében eredménytelenné nyilváníthatja (feltételes közbeszerzés).

Ajánlatkérő tájékoztatja továbbá az ajánlattevőket, hogy a támogatásra irányuló igény - az ajánlatkérő által igényelt összegben történő – elfogadását a Kbt. 135. § (12) bekezdésében foglalt jogszabályi előírások figyelembe vételével a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés hatályba lépését felfüggesztő feltételként is kiköti.

A fentiek szerinti különbözet fedezeti összegének biztosítására szolgáló Támogatási Szerződés vagy Támogatási Szerződés módosítás hatályba lépéséről ajánlatkérő haladéktalanul, de legkésőbb a Támogatási Szerződés vagy a Támogatási Szerződés módosítás hatályba lépése napjától számított három munkanapon belül a nyertes ajánlattevőt írásban tájékoztatja.

2. A közbeszerzési eljárásban résztvevők köre:

2.1. Az Ajánlatkérő

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) 2509 Esztergom, Strázsa-hegy

Ajánlatkérő képviseletében eljár:

Név: Xxxxx Xxxxxx Ügyvédi Iroda

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxxx 00. III/11. Telefon: x00 0 000 0000

Fax: x00 0 000 0000

Címzett: Xx. Xxxxx Xxxxxx ügyvéd E-mail: xxxxx@xxxxxxx.xx

Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó:

Név: Xx. Xxxxxx Xxxx Xxxxxxxxxxxx: 00102

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00-00. E-mail: xxxx.xxxxxx@xxxxxx.xx

2.2. Az Ajánlattevő

Az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be. (Kbt. 3. §

1. pontja)

Több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot. Közös ajánlattétel esetén az Ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét a Kbt. 35.§ -ban foglaltakra.

A közös ajánlattevők kötelesek maguk közül egy, a közbeszerzési eljárásban a közös ajánlattevők nevében eljárni jogosult képviselőt megjelölni.

Az ajánlatban csatolni kell a fenti bekezdés szerinti meghatalmazást tartalmazó okiratot. A meghatalmazásnak ki kell terjednie arra, hogy a közös ajánlattevők képviseletére jogosult gazdasági szereplő az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők képviseletében eljárhat.

A közös ajánlattevők képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését.

Közös ajánlattétel esetében az ajánlathoz csatolni kell a közös egyetemleges felelősségvállalásról szóló megállapodás eredeti vagy egyszerű másolati példányát, amely tartalmazza az ajánlattevők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos hatáskörök, feladat- megosztás bemutatását, kijelöli azon ajánlattevőt, aki a közös ajánlattevőket az eljárás során kizárólagosan képviseli, illetőleg a közös ajánlattevők nevében hatályos jognyilatkozatot tehet. A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a közös ajánlattevők nyertességük esetén a szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség teljesítéséért egyetemleges felelősséget vállalnak.

Az ajánlattevő köteles ellenőrizni, hogy az átvett Közbeszerzési Dokumentumok tartalmában megfelel-e a tartalomjegyzék szerinti tartalomnak. Bármely eltérést vagy hiányt az ajánlattevőnek haladéktalanul írásban jeleznie kell. Amennyiben ezt elmulasztja, az ajánlat beadását követően már nem hivatkozhat arra, hogy bármely, a tartalomjegyzékben szereplő információ nem volt a részére elérhető.

2.3. Alvállalkozó

Az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve

a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,

b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját,

c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót; (Kbt. 3. § 2. pontja)

Az ajánlattevőnek meg kell ajánlatában neveznie (összhangban a Kbt. 66. § (6) bekezdés a),

b) pontjával):

− a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozót kíván igénybe venni,

− az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat benyújtásakor már ismert alvállalkozókat.

2.4. Az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő

Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevő bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban ezt a szervezetet és az ajánlati felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt (követelményeket), melynek igazolása érdekében az ajánlattevő ezen szervezet erőforrására (is) támaszkodik.

A Kbt. 65. § (8) bekezdésben foglalt eset kivételével csatolni kell továbbá az ajánlatban a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan – szerződésben, előszerződésben vagy más formában - vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. A kötelezettségvállalását tartalmazó okiratnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat.

Az a szervezet, amelynek adatait az ajánlattevő a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásához felhasználja, a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért.

A Kbt. 65.§ (9) bekezdése alapján a Kbt. végrehajtási rendeletében foglaltak szerint előírt, szakemberek - azok végzettségére, képzettségére - rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet olyan mértékben vesz részt a szerződés, vagy a szerződés azon részének teljesítésében, amelyhez e kapacitásokra szükség van, amely – az ajánlattevő saját kapacitásaival együtt – biztosítja az alkalmassági követelményben elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben.

Ha az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevő más szervezet kapacitására támaszkodva felel meg, az ajánlatban be kell nyújtani a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet részéről a Kbt. 67. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot, az igazolások benyújtásának előírásakor pedig e szervezetnek - kizárólag az alkalmassági követelmények tekintetében - az előírt igazolási módokkal azonos módon kell igazolnia az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést.

2.5. Többszörös megjelenés a közbeszerzési eljárásban

Az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban

a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen

b) más ajánlattevő alvállalkozójaként nem vehet részt,

c) más ajánlatot benyújtó ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [65. § (7) bekezdés].

[Kbt. 36. § (1) bekezdés]

3. Az ajánlatok összeállítására vonatkozó tartalmi és formai követelmények

3.1. Általános utasítás

Az ajánlattevőknek az eljárást megindító felhívásban, illetőleg a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatukat elkészíteniük és benyújtaniuk.

Az ajánlattevő kötelessége, hogy tanulmányozza a közbeszerzési dokumentumok valamennyi részét, utasítását, a nyomtatványokat, az összes feltételt és műszaki előírásokat. Amennyiben ajánlattevő nem adja meg a közbeszerzési dokumentumokban kért összes információt, vagy ha a benyújtott ajánlat nem felel meg az eljárást megindító felhívás és a közbeszerzési dokumentumok feltételeinek, az minden vonatkozásában az ajánlattevő kockázata.

3.2. Az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzéke:

Az ajánlatoknak az alábbi iratokat kell lehetőség szerint az alábbi sorrendben tartalmaznia:

Dokumentum

Xxxxxxxxxxx információs adatlapja (a III. Fejezet 1. számú mellékletében

megadott tartalommal)

Felolvasólap (az EKR által biztosított elektronikus űrlap szerint)

Ajánlattételi nyilatkozat (a III. Fejezet 2. számú mellékletében megadott tartalommal)

Ajánlattevő nyilatkozata a Kbt. 66. § (2) bekezdése tekintetében (az EKR által biztosított elektronikus űrlap szerint).

Nyilatkozat a kizáró okok tekintetében (az EKR által biztosított elektronikus űrlap szerint).

Ajánlattevő nyilatkozata a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében (az EKR által biztosított elektronikus űrlap szerint).

Ajánlattevő nyilatkozata kizáró okokról az alvállalkozók és a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetek vonatkozásában (az EKR által biztosított elektronikus űrlap szerint).

Amennyiben az ajánlattevő cégkivonata szerint cégügyében folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás folyik, ajánlattevőnek az ajánlathoz csatolni kell a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást (az EKR által biztosított elektronikus űrlap szerint).

Nyilatkozat a Kbt. 66. § (6) bekezdése tekintetében (az EKR által biztosított elektronikus űrlap szerint).

Nyilatkozat a Kbt. 65. § (7) bekezdése tekintetében (az EKR által biztosított elektronikus űrlap szerint).

Nyilatkozat az alkalmassági követelményekre vonatkozásában (az EKR által biztosított elektronikus űrlap szerint).

Nyilatkozat üzleti titokról (az EKR által biztosított elektronikus űrlap szerint).

Nyilatkozat bemutatott szakemberekről (az EKR által biztosított elektronikus űrlap szerint).

Az ajánlatban szereplő bármilyen nyilatkozatot aláíró személy aláírási címpéldánya, vagy a 2006. évi V. tv. 9. § (1) bekezdés szerinti aláírás-mintája

Meghatalmazások (adott esetben)

Közös ajánlattevői megállapodás (adott esetben).

A Közös ajánlattevői megállapodásnak tartalmaznia kell:

− valamennyi közös ajánlattevő nyilatkozatát arról, hogy egyetemleges felelősséget vállalnak a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződés szerződésszerű teljesítéséhez szükséges munkák megvalósításáért

− a közös ajánlattevők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos hatáskörök, feladat-megosztás bemutatását,

− kijelöli azon közös ajánlattevőt, aki a közös ajánlattevőket az eljárás során kizárólagosan képviseli, illetőleg a közös ajánlattevők nevében hatályos jognyilatkozatot tehet

− meghatalmazás arra vonatkozóan, hogy a közös ajánlattevők képviseletére jogosult gazdasági szereplő az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az egyes közös ajánlattevők képviseletében eljárhat.

Az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevő bármely más szervezet vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban ezt a szervezetet és az ajánlati felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt (követelményeket), melynek igazolása érdekében az ajánlattevő ezen szervezet erőforrására (is) támaszkodik.

A Kbt. 65. § (8) bekezdésben foglalt eset kivételével csatolni kell továbbá az ajánlatban a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan – szerződésben, előszerződésben vagy más formában - vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt. A kötelezettségvállalását tartalmazó okiratnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat.

Az a szervezet, amelynek adatait az ajánlattevő a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásához felhasználja, a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért.

A Kbt. 65.§ (9) bekezdése alapján a Kbt. végrehajtási rendeletében foglaltak szerint előírt, szakemberek - azok végzettségére, képzettségére - rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet olyan mértékben vesz részt a szerződés, vagy a szerződés azon részének teljesítésében, amelyhez e kapacitásokra szükség van, amely – az ajánlattevő saját kapacitásaival együtt – biztosítja az alkalmassági követelményben elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben.

A Minőségi értékelési részszempont szerinti megajánlás alátámasztására vonatkozóan csatolandó dokumentumok:

A szerződés teljesítésébe bevonni kívánt, az ajánlati xxxxxxxx XXX.1.3). M2.A. pont szerinti szakembernek a megnevezése, képzettsége ismertetése. (a III. Fejezet 3. számú mellékletében megadott tartalommal.)

A bemutatott szakember képzettségét igazoló dokumentumok egyszerű másolata.

A teljesítésbe bevonni kívánt szakember saját kézzel aláírt szakmai önéletrajza egyszerű másolata (úgy, hogy az önéletrajzból egyértelműen derüljön ki egyrészt az alkalmassági követelményként meghatározott szakmai tapasztalat, másrészt az értékelési részszempont szerint értékelni kívánt, az alkalmassági követelményként meghatározott szakmai tapasztalaton felüli többlet szakmai tapasztalat). (a III. Fejezet 4. számú mellékletében megadott tartalommal.)

A bemutatott személy kifejezett nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén a teljesítés teljes időtartama alatt rendelkezésre áll és abban közreműködik. (a III. Fejezet 5. számú mellékletében megadott tartalommal.)

Beárazott költségvetés (szakmai ajánlat)

Az alkalmassági követelmények tekintetében az eljárást megindító felhívásban előírt igazolások, nyilatkozatok jegyzéke (Ajánlatkérő a Kbt. 114/A. § alapján előírja, hogy ajánlattevőknek az igazolásokat az ajánlatukban be kell nyújtaniuk):

Pénzügyi, illetve gazdasági alkalmasság igazolása:

Ajánlattevő nyilatkozata az ajánlati felhívás feladását megelőző három, mérlegfordulónappal lezárt üzleti évre vonatkozóan a közbeszerzés tárgyából (épületfelújítási és/vagy épületkivitelezési tárgyú munkák elvégzése) származó

- általános forgalmi adó nélkül számított - árbevételéről attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak. (a III. Fejezet 6. számú mellékletében megadott formában és tartalommal).

Műszaki, illetve szakmai alkalmasság igazolása:

Az ajánlati felhívás feladásának napjától visszafelé számított öt évben befejezett, a közbeszerzés tárgyának (épületfelújítási és/vagy épületkivitelezési tárgyú munkák elvégzése) megfelelő építési beruházásainak ismertetését tartalmazó cégszerűen aláírt nyilatkozat (a III. Fejezet 7. számú mellékletében megadott tartalommal).

A nyilatkozatnak egyértelműen kell tartalmaznia azokat az adatokat, információkat, amelyekből az alkalmasság minimumkövetelményeinek való megfelelés megállapítható.

A nyilatkozatnak legalább az alábbi információkat kell tartalmaznia:

- teljesítés ideje (kezdet és befejezés megjelölésével, év, hónap, nap pontossággal), helye;

- a szerződést kötő másik fél megnevezése, valamint a részéről információt adó személy neve, telefonszáma vagy e-mail címe;

- az építési beruházás tárgya és mennyisége (olyan részletezettséggel meghatározva, hogy abból az alkalmasság minimumkövetelményeinek való megfelelés megállapítható legyen);

- nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e.

A referenciatáblázatban szereplő munkák elvégzéséről szóló a 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése szerinti tartalmú referenciaigazolás (a szerződést kötő másik fél által adott igazolás).

A referenciaigazolásoknak egyértelműen kell tartalmaznia azokat az adatokat, információkat, amelyekből az alkalmasság minimumkövetelményeinek való megfelelés megállapítható.

A referenciaigazolásnak legalább az alábbi információkat kell tartalmaznia:

- teljesítés ideje (kezdet és befejezés megjelölésével, év, hónap, nap pontossággal), helye;

- a szerződést kötő másik fél megnevezése, valamint a részéről információt adó személy neve, telefonszáma vagy e-mail címe;

- az építési beruházás tárgya és mennyisége (olyan részletezettséggel meghatározva, hogy abból az alkalmasság minimumkövetelményeinek való megfelelés megállapítható legyen);

- nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e.

Azoknak a szakembereknek a megnevezését, végzettségük és szakmai tapasztalatuk ismertetését, akiket ajánlattevő be kíván vonni a teljesítésbe. (a III. Fejezet 8. számú mellékletében megadott tartalommal)

A bemutatott szakember végzettségét igazoló dokumentumok egyszerű másolata.

A teljesítésbe bevonni kívánt szakember saját kézzel aláírt szakmai önéletrajza egyszerű másolata (a III. Fejezet 4. számú mellékletében megadott tartalommal, úgy, hogy az önéletrajzból egyértelműen derüljön ki az alkalmassági feltételként előírt, a szakemberrel szemben támasztott követelményeknek való megfelelősség).

A teljesítésbe bevonni kívánt szakember kifejezett nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén a teljesítés teljes időtartama alatt rendelkezésre állnak és abban közreműködnek. (a III. Fejezet 5. számú mellékletében megadott tartalommal)

Ajánlatkérő az ajánlattétel megkönnyítése érdekében a jelen pontban hivatkozott III. Fejezet szerinti mellékleteket ajánlja alkalmazni ajánlattevőknek az ajánlat összeállítása során, összhangban a Kbt.

57. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottakkal, ugyanakkor a megadott mellékletekkel megegyező tartalmú nyilatkozatokat is elfogad.

3.3. A szakmai ajánlattal szemben támasztott tartalmi követelmények:

Az Ajánlattevőnek a Közbeszerzési Dokumentumokban meghatározott előírásoknak megfelelően műszakilag teljeskörű és egységes, az ajánlati felhívással és a közbeszerzési dokumentumokkal, valamint a szakmai ajánlat különböző részeivel összhangban lévő Szakmai ajánlatot kell készítenie. A Szakmai ajánlat elkészítésénél és a beruházás megvalósításánál az ajánlattételi felhívás és a közbeszerzési dokumentumok, illetve annak részét képező műszaki dokumentáció előírásait be kell tartani, eltérés nem megengedett. Az ajánlat az ajánlatkérő által igényelt feladatok teljes körű elvégzését kell, hogy tartalmazza úgy, ahogy azt az ajánlatkérő az ajánlattétel céljából kibocsátott dokumentumokban előírta.

A szakmai ajánlat kötelező részei:

1. A megajánlott vállalási árat alátámasztó tételes költségvetés

A szakmai ajánlat kötelező részeivel kapcsolatos tartalmi követelmények:

1. A megajánlott vállalási árat alátámasztó beárazott költségvetés:

Ajánlattevők feladata a dokumentáció részét képező árazatlan tételes költségvetési kiírás beárazása. Ajánlattevők kizárólag a dokumentáció részeként rendelkezésére bocsátott excel fájlt használhatják az ajánlatát képező beárazott költségvetés elkészítéséhez.

A beárazott költségvetés a szakmai ajánlat részét képezi.

Amennyiben az ajánlatkérő által kiadott költségvetésben, illetve műszaki leírásban meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozás szerepel, az a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása érdekében történt, a megnevezés mellett a "vagy egyenértékű" kifejezést minden esetben érteni kell! Az ajánlatkérő elfogad más márkájú, a megjelölt műszaki-technikai paramétereknek megfelelő termékeket is, ebben az esetben azonban a megfelelést az ajánlattevőnek kell igazolni. Az igazolásra megfelelő lehet a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely független, szakmailag elismert szervezet minősítése. Ebben az esetben az árazatlan költségvetéstől, illetve a rendelkezésre bocsátott műszaki leírástól eltérő márkájú és/vagy típusú alapanyagok, eszközök, berendezések tekintetében az ajánlattevőnek külön leírást kell készíteni, melynek tartalmaznia kell az eredeti megnevezést és típust, a helyettesítő termék, berendezés, eszköz megnevezését, márkanevét, típusát, valamint az egyenértékűség igazolására előírt dokumentumot.

Az ajánlattevő ellenszolgáltatásra vonatkozó ajánlatát a jelen dokumentáció részét képező árazatlan költségvetési kiírás tételeinek beárazásával határozza meg.

Az egyes tételeknél költségelni kell minden olyan körülményt, mellékmunkát, illetve anyagot, amely nélkül a munka nem valósítható meg.

Ajánlattevő köteles minden költségvetési sor reális ajánlattal történő beárazására. A nulla (0) forinttal árazott költségvetési sorokat (akár anyag, akár díj oldalon) Ajánlatkérő nem fogadja el (kivéve a természetből fakadóan anyag- vagy munkadíjat nem tartalmazó kivitelezési feladatokat). A költségvetési kiírástól eltérni nem lehet (kivéve a műszakilag egyenértékű dolog, termék, tevékenység, stb. megajánlása tekintetében), továbbá Ajánlattevő ezen kívül nem egészítheti ki vagy nem csökkentheti a költségvetés műszaki tartalmát.

Ajánlatkérő nem engedélyezi a költségvetési tételek beszámítással történő beárazását (beszámítás alatt Ajánlatkérő azt érti, hogy valamely költségvetési tétel egy része vagy egésze egy másik költségvetési tétel árazásában kerül feltüntetésre).

A műszakilag egyenértékű dolgot, terméket, tevékenységet, stb. tartalmazó megajánlás esetén az Ajánlattevő az érintett költségvetési tétel kiírás szerinti tételszövege mögött köteles feltüntetni a megajánlott egyenértékű dolog, termék, tevékenység konkrét megnevezését. Ezen túl Ajánlattevő köteles az ajánlatában az egyenértékűséget is objektív tartalmú dokumentumokkal igazolni.

3.4. Az ajánlatok elkészítésének formai követelményei

Ahol a Kbt. vagy annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy - amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre - a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában.

Amennyiben valamely nyilatkozatminta az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat részeként megtenni.

4. Az ajánlatok beadása, felbontása és elbírálása

4.1. Az ajánlatok beadási határideje és helye:

Az ajánlatok beadási határideje: Az ajánlattételi felhívás IV.2.2) pontjában meghatározottak szerint. Az ajánlat benyújtásának címe: Az ajánlat elektronikusan nyújtandó be az EKR-en keresztül.

4.2. Az ajánlatok felbontása:

Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az EKR az ajánlattételi határidő lejártát követően, kettő órával később kezdi meg.

Az ajánlatnak az ajánlattételi határidő lejártának időpontjáig kell elektronikusan beérkeznie. A beérkezés időpontjáról az EKR visszaigazolást küld.

Az elektronikusan benyújtott ajánlatok felbontását az EKR végzi úgy, hogy a bontás időpontjában az ajánlatok az ajánlatkérő számára hozzáférhetővé válnak.

Az elektronikusan benyújtott ajánlat esetében a Kbt. 68. § (4)-(5) bekezdése szerinti adatokat az EKR a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan - azzal a tartalommal, ahogyan azok az ajánlatban szerepelnek - az ajánlattevők részére elérhetővé teszi.

4.3. Hiánypótlás lehetősége:

Ajánlatkérő ajánlattevők részére a hiánypótlás lehetőségét a Kbt. 71. §-ában meghatározottak szerint teljes körűen, korlátozások nélkül biztosítja.

A hiányok pótlása - melynek során az ajánlatban szereplő iratokat módosítani és kiegészíteni is lehet - csak arra irányulhat, hogy az ajánlat megfeleljen az ajánlattételi felhívás, a dokumentáció vagy a jogszabályok előírásainak.

A hiánypótlás megadása nem járhat:

a) a Kbt. 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és

b) annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.

A Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez az ajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személye hiánypótlás keretében csak a Kbt. 71. § (4) bekezdésben foglalt, vagy az alkalmassági követelménynek való megfelelőség miatt szükséges esetben és csak úgy változhat, hogy a hiánypótlásban az értékeléskor figyelembe veendő minden releváns körülmény tekintetében a korábbival legalább egyenértékű szakember kerül bemutatásra. Ha a hiánypótlás során a korábbinál nagyobb tapasztalattal, magasabb képzettséggel rendelkező személy kerül bemutatásra, az ajánlatkérő az értékeléshez akkor is csak az ajánlattevő által pótolt szakember adatait veheti figyelembe, a hiánypótlás ilyenkor is csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását. Ha

a) a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez bemutatott szakemberekre vonatkozó, a felolvasólapon feltüntetett adat és az ajánlatban a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között - a b) pontban foglaltaktól eltérő - ellentmondás van, és nem sikerül felvilágosítás vagy a már bemutatott szakemberre vonatkozó dokumentum hiánypótlása keretében a felolvasólapon feltüntetett adatot alátámasztani, az ajánlatkérő az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítja;

b) a felolvasólapon feltüntetett adat és a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között olyan ellentmondás áll fenn, hogy a felolvasólapon szereplő adat az értékeléskor kevésbé kedvező, az értékeléskor a felolvasólapon szereplő adatot kell figyelembe venni.

4.4. Az ajánlatokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása:

Az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett, határidő megadásával felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban előírt egyéb iratokkal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések, nyilatkozatok, igazolások tartalmának tisztázása érdekében.

A felvilágosítás megadása nem járhat:

a) a Kbt. 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt alapelvek sérelmével és

b) annak során az ajánlatban a beszerzés tárgyának jellemzőire, az ajánlattevő szerződéses kötelezettsége végrehajtásának módjára vagy a szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.

5. Az ajánlatok elbírálása, értékelése

5.1. Az ajánlatok elbírálása:

Az ajánlat felbontását követően az Ajánlatkérő által létrehozott Bíráló Bizottság megkezdi az ajánlatok részletes bírálatát, összhangban a Kbt. előírásaival, az ajánlattételi felhívásban és az Ajánlati Dokumentációban meghatározott feltételekkel.

A bírálat menete a következő:

- Az ajánlatok érvényességének vizsgálata, az alábbiak szerint:

Érvénytelen az ajánlat a Kbt. 73. § (1) – (2) bekezdése szerint, ha:

a) azt az ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;

b) az ajánlattevőt az eljárásból kizárták;

c) ha az ajánlattevő alvállalkozója, vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet a 62. § (1) bekezdés i) pontja, vagy az adott eljárásban felmerült magatartása alapján j) pontja szerinti kizáró ok miatt kizárásra került;

d) az ajánlattevő nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek, vagy nem igazolta megfelelően a követelményeknek való megfelelést;

e) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit;

f) az ajánlattevő

fa) valamely adatot a 44. § (2)-(3) bekezdésébe ütköző módon minősít üzleti titoknak és ezt az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően sem javítja; vagy

fb) a 44. § (1) bekezdése szerinti indokolás a hiánypótlást követően sem megfelelő.

g) ha aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást vagy más teljesíthetetlen feltételt tartalmaz [72. §].

- Számszaki hiba kezelése:

Ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel - a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével -, felhívja az ajánlattevőt annak javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az ajánlatkérő akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más - az ajánlatban megtalálható számításon alapuló - adatot. Ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen.

- Aránytalanul alacsony ár, illetve irreális ajánlati elem vizsgálata

A Kbt. 114. § (6a) bekezdése alapján az ajánlatkérő nem köteles az aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalások vizsgálatára. Az ajánlatkérő a 73. § (2) bekezdését nem köteles alkalmazni, annak alapján azonban csak akkor nyilváníthat egy ajánlatot érvénytelennek, ha a 72.

§-ban foglaltaknak megfelelően járt el.

Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást kérhet írásban és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíti, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében.

Az ajánlatkérő figyelembe veheti az olyan objektív alapú indokolást, amely különösen

a) a gyártási folyamat, az építési beruházás vagy a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságosságára,

b) a választott műszaki megoldásra,

c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményeire,

d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás vagy szolgáltatás eredetiségére,

e) a 73. § (4) bekezdése szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek való megfelelésre, vagy

f) az ajánlattevőnek állami támogatások megszerzésére való lehetőségére vonatkozik.

Az ajánlatkérő az indokolás elfogadhatóságának megítéléséhez - ha az elfogadhatóság kétséges - további kiegészítő indokolást kérhet az ajánlattevőtől, a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett. Az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető.

Nem megfelelő az indokolás különösen, ha megállapítható, hogy az ajánlat azért tartalmaz aránytalanul alacsony árat vagy költséget, mert nem felel meg a 73. § (4) bekezdése szerinti környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeknek. Az ajánlatkérő az ajánlat megalapozottságának vizsgálata során ennek megítéléséhez az adott ágazatban kötelezően alkalmazandó irányadó munkabérekről is tájékoztatást kérhet az ajánlattevőtől.

Ha az ajánlati ár megalapozottságáról a döntés meghozatalához az szükséges, az ajánlatkérő összehasonlítás céljából a többi ajánlattevőtől is kérhet be meghatározott ajánlati elemeket megalapozó adatokat.

A fenti eljárásrendet megfelelően alkalmazni kell arra az esetre is, ha az ajánlatnak valamely egyéb eleme tartalmaz teljesíthetetlennek ítélt kötelezettségvállalást. Ebben az esetben az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy az adott kötelezettségvállalás teljesíthető.

5.2. Az ajánlatok értékelése:

Ajánlatkérő tárgyi közbeszerzési eljárás esetében a benyújtott ajánlatokat a Kbt. 76. § (2) bekezdés

c) pontjában rögzítetteknek megfelelően „a legjobb ár-érték arányt megjelenítő olyan - különösen minőségi, környezetvédelmi, szociális - szempontok, amelyek között az ár vagy költség is szerepel." alapján értékeli az alábbiak szerint.

Valamennyi rész esetében:

Részszempont Súlyszám

Ár szempont:

Egyösszegű ajánlati ár (Nettó HUF-ban meghatározva) 70

Minőségi szempont:

Az ajánlati felhívás III.1.3) M2.A. pont szerinti szakembernek az alkalmassági 30

minimumkövetelményként előírt időtartamon felüli többlet szakmai tapasztalata (hónapban meghatározva, min. 0 hónap, a 36 vagy annál magasabb érték maximális pontszámot kap)

Az értékelés módszere:

A legjobb ár-érték arányú ajánlat kiválasztásának bírálati szempontja esetén az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 0-10.

Ár szempont: Egyösszegű ajánlati ár:

Az ajánlattevőknek egyösszegű, forintban kifejezett, nettó ajánlati árat kell megadni.

Az ajánlatok összehasonlításának alapja az egyösszegű nettó ajánlati ár. Az ellenszolgáltatás összegét (ajánlati ár) az ajánlattételi felhívás II.2.4. pontjában és a Közbeszerzési Dokumentumokban meghatározott meghatározott teljes mennyiségre vonatkozóan, az ajánlat részeként benyújtandó felolvasólapon, nettó összegben, HUF mértékegységben, egy számadattal kifejezve kell megadni. A Felolvasólapon feltüntetett egyösszegű ajánlati árnak tehát tartalmaznia kell az alapfeladatok és az opcionális feladatok ellenértékét is.

Az ajánlattevő által megadott ajánlati ár meghatározása oly módon történjen, hogy az ár tartalmazza a közbeszerzési dokumentációban előírt műszaki tartalomnak és egyéb feltételrendszernek megfelelő építési beruházás maradéktalan megvalósításával összefüggésben felmerülő valamennyi költséget.

A megajánlott ellenszolgáltatásnak a vállalkozási szerződésben rögzített feladatok megvalósításával összefüggő valamennyi költséget tartalmaznia kell, így az ajánlati áron felül költség, díjazás, stb. semmilyen más jogcímen nem számolható el.

Az ajánlati ár a szerződés teljes időtartama alatt kötött, nem módosítható.

A legjobb ajánlat (legalacsonyabb érték) kapja a maximális 10 pontot. A többi ajánlat pontszámát az ajánlatkérő a fordított arányosítás módszerével számolja ki mindig a legjobb ajánlathoz viszonyítva az alábbi képlet szerint.

Alegjobb

P= (Pmax – Pmin) + Pmin

Avizsgált

ahol

P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Pmax: a pontskála felső határa (10)

Pmin: a pontskála alsó határa (0)

Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme

Minőségi szempont: Az ajánlati felhívás III.1.3) M2.A. pont szerinti szakembernek az alkalmassági minimumkövetelményként előírt időtartamon felüli többlet szakmai tapasztalata (hónapban meghatározva):

A megfelelő minőségű munkavégzéshez rendelkezésre álló irányító személyzet bemutatása, amely jelentős hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára:

Nyertes ajánlattevő a Minőségi értékelési szempont kapcsán bemutatott szakemberrel köteles a szerződést teljesíteni.

Az ajánlatban bemutatott szakember szakmai tapasztalatának értékelése:

Ajánlattevő táblázat formájában (a szakember nevének, képzettségének és a szakmai tapasztalati idejének megadásával) mutassa be a teljesítésben részt vevő, az előírt alkalmassági követelménynek megfelelő szakembert, az építési szakterületén szerzett, saját kézzel aláírt önéletrajzából megállapítható, az alkalmassági minimumkövetelményként előírt időtartamon felüli többlet szakmai tapasztalatának hónapokban kifejezett összesített mértékét.

Ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét, hogy a bemutatott szakember nevét az ajánlatnak tartalmaznia kell, ellenkező esetben az ajánlat érvénytelennek minősül.

A Kbt. 76. § (6) bekezdés d) pontja alapján az értékelés során nem vehető figyelembe az alkalmasság körében bemutatott szakmai tapasztalat, Ajánlatkérő az alkalmassági

követelményként meghatározott szakmai tapasztalaton felüli többlet szakmai tapasztalatot értékeli. Tehát a bemutatott szakemberek önéletrajzából egyrészt egyértelműen megállapíthatónak kell lennie, hogy rendelkeznek az alkalmassági követelményként előírt időtartamú szakmai tapasztalattal, másrészt az értékelési részszempont szerint értékelni kívánt, az alkalmassági követelményként meghatározott szakmai tapasztalaton felüli többlet szakmai tapasztalattal. Az önéletrajzokban továbbá egyértelműen el is kell különíteni az alkalmassági követelményként előírt időtartamú szakmai tapasztalat bemutatását és az értékelési részszempont szerint értékelni kívánt, az alkalmassági követelményként meghatározott szakmai tapasztalaton felüli többlet szakmai tapasztalat bemutatását.

Ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét, hogy

− az időben párhuzamos szakmai tapasztalatok csak egyszer számítanak be az adott szakember szakmai tapasztalatának számításába.

− A szakmai tapasztalat ismertetése körében a szakember önéletrajzában elegendő a kezdő év, hónapot és a befejező év, hónapot megadni, a napot nem szükséges; továbbá a kezdő hónap és a befejező hónap teljes egészében figyelembe vehető a tapasztalat időtartamának kiszámításakor.

− A szakmai tapasztalatot az ajánlati felhívás feladásának napjáig lehet számolni.

A megajánlás alátámasztására vonatkozóan csatolandó további dokumentumok:

− A bemutatott szakember képzettségét igazoló dokumentumok egyszerű másolata.

− A teljesítésbe bevonni kívánt szakember saját kézzel aláírt szakmai önéletrajza egyszerű másolata (úgy, hogy az önéletrajzból egyértelműen derüljön ki egyrészt az alkalmassági követelményként meghatározott szakmai tapasztalat, másrészt a bírálati részszempont szerint értékelni kívánt, az alkalmassági követelményként meghatározott szakmai tapasztalaton felüli többlet szakmai tapasztalat).

− A bemutatott személy kifejezett nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén a teljesítés teljes időtartama alatt rendelkezésre áll és abban közreműködik.

Módszer: Azok az ajánlatok, melyek a tárgyi értékelési szempont tekintetében a legkedvezőtlenebb értéket tartalmazzák, az értékelés során adható pontszám alsó határával megegyező pontszámot, a legkedvezőbb szintet elérő vagy annál kedvezőbb értéket tartalmazó ajánlatok pedig egyaránt az értékelés során adható pontszám felső határával megegyező pontszámot kapnak (tehát a képletbe abban az esetben is a legkedvezőbbként meghatározott érték kerül behelyettesítésre, ha a legkedvezőbb ajánlat tartalmi eleme ezen értéknél kedvezőbb). Az ajánlatkérő által meghatározott két szélső (legkedvezőtlenebb és legkedvezőbb) érték közé eső megajánlás pedig a két szélső értéktől való távolságok arányának megfelelően kerülnek pontozásra.

Képlet:

Pvizsgált = (Avizsgált − Alegkedvezőtlenebb)/(Alegkedvezőbb − Alegkedvezőtlenebb) *(Pmax − Pmin) + Pmin ahol

Pvizsgált: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme;

Pmax: a pontskála felső határa

Pmin: a pontskála alsó határa

Alegkedvezőbb: az ajánlatkérő által a Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján meghatározott legkedvezőbb érték, amire a maximális pontszámot adja

Alegkedvezőtlenebb: az ajánlatkérő által a Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján meghatározott legkedvezőtlenebb érték, amire a minimális pontszámot adja

A fentiekben meghatározott legkedvezőbb szint elérése, illetve meghaladása esetén az ajánlatkérő az értékelési pontszám felső határával azonos számú pontot ad.

Az ajánlatkérő által a Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján meghatározott legkedvezőbb érték, amire a maximális pontszámot adja: 36 hónap

Az ajánlatkérő által a Kbt. 77. § (1) bekezdése alapján meghatározott legkedvezőtlenebb érték, amelynél kedvezőtlenebb az ajánlat nem lehet és amire a minimális pontszámot adja: 0 hónap

A pontozás módszerével értékelt tartalmi elemre adott értékelési pontszámot az ajánlatkérő megszorozza a felhívásban meghatározott súlyszámmal.

Ajánlatkérő az ajánlatoknak az értékelési szempontok szerinti tartalmi elemeit az ajánlattételi felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli az általa meghatározott módszerrel, majd az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat a legkedvezőbb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.

Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározhatja azt az objektív módszert vagy a Kbt. 76. §

(6) bekezdés a)-d) pontjának megfelelő kiegészítő szempontot, amelynek alapján a legkedvezőbb ajánlatot kiválasztja, ha több ajánlatnak azonos a Kbt. 76. § (2) bekezdés szerint kiszámított összpontszáma, vagy a legalacsonyabb árat vagy költséget, mint egyedüli értékelési szempontot több ajánlat azonos összegben tartalmazza. Ha az ajánlatkérő nem adott meg ilyen módszert vagy szempontot, az az ajánlat minősül a legkedvezőbbnek, amely a nem egyenlő értékelési pontszámot kapott értékelési szempontok közül a legmagasabb súlyszámú értékelési szempontra nagyobb értékelési pontszámot kapott, a legalacsonyabb ár értékelési szempontja esetében pedig közjegyző jelenlétében tartott sorsolás alapján választ az ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ajánlatok között. Az ajánlatkérő akkor is jogosult közjegyző jelenlétében sorsolást tartani, ha a legkedvezőbb ajánlat az e bekezdés szerinti módszerrel nem határozható meg.

Az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki az értékelési szempontok szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette és ajánlata érvényes.

6. Az eredményhirdetés:

Az ajánlatkérő az eljárás eredményéről, eredménytelenségéről (Kbt. 75.§), az ajánlatok érvényességéről, érvénytelenségéről (Kbt. 73.§), ajánlattevők kizárásáról, vagy a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságáról, valamint ezek részletes indokáról a tájékoztatást a Kbt. 79.§- a szerint írásban küldi meg az ajánlattevők részére. Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő (amennyiben az összegzésben megjelölésre kerül ilyen) ajánlati kötöttsége további hatvan nappal meghosszabbodik.

7. Szerződéskötés:

Ajánlatkérő a Kbt. 131.§ (6) bekezdésében rögzítettnek megfelelően a szerződést nem kötheti meg az ajánlatok elbírálásáról szóló összegezés ajánlattevőknek történő megküldésétől számított tíz napos időtartam lejártáig, kivéve a Kbt. 131.§ (8) bekezdésében foglalt esetekben. Ajánlatkérő legkésőbb az ajánlati kötöttség lejártáig köteles a szerződést megkötni a nyertes ajánlattevővel.

II. Fejezet Szerződéstervezet

Vállalkozási Szerződés

Amely létrejött egyrészről

név: Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy ügyfélszolgálati iroda: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 21. postacím:1525 Budapest, Pf.: 86.

adószám: 15325763-2-11 számlaszám:

képviselő: Xxxx Xxxxxx, igazgató

mint Megrendelő (a továbbiakban: Megrendelő), másrészről

név: ………….

székhely:

cégjegyzékszám:

adószám:

bankszámlaszám:

képviseli:

mint Vállalkozó (a továbbiakban: Vállalkozó) között az alábbiak szerint.

PREAMBULUM

Felek rögzítik, hogy Megrendelő közbeszerzési eljárást folytatott le „Az Ócsai Tájház komplexum felújítása vállalkozási szerződés keretében.” tárgyban. A lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeképpen Megrendelő, mint ajánlatkérő a Vállalkozó ajánlatát fogadta el a közbeszerzési eljárás tárgyát képező feladatok elvégzésére, ennek megfelelően a Kbt. 131. § (1) bekezdése értelmében felek szerződést kötnek jelen szerződés és az annak elválaszthatatlan részeit képező mellékletei szerint.

1. A SZERZŐDÉS TÁRGYA

1.1. „Az Ócsai Tájház komplexum felújítása vállalkozási szerződés keretében.” tárgyú ajánlati felhívás munkára a Vállalkozó által benyújtott ajánlat alapján Megrendelő megrendeli, a Vállalkozó pedig elvállalja a jelen szerződés szerinti munkák elvégzését a szerződésben, illetve annak mellékleteiben részletesen meghatározott mennyiségben, minőségben és tartalommal, valamint a közbeszerzési eljárás során keletkezett egyéb írásos okiratokban foglalt információk alapján.

1.2. A felek megállapodása szerint a Vállalkozó köteles a szerződés szerinti feladatokat szerződésszerűen, teljes körűen, műszakilag és minőségileg kifogástalan kivitelben, a vonatkozó magyar előírásoknak, műszaki szabványoknak, valamint a technika mai állásának megfelelően, határidőben elkészíteni, az ehhez szükséges hatósági engedélyeket beszerezni, ill. valamennyi egyéb szerződéses kötelezettséget szerződésszerűen teljesíteni.

1.3. A Vállalkozó köteles a kivitelezési munkákat a jelen szerződés rendelkezései, valamint a jelen szerződés elválaszthatatlan részét képező mellékletekben meghatározottak szerint elvégezni. A szerződés műszaki tartalma a megvalósításhoz szükséges minden anyag, szerelvény, berendezés és munka leírását magában foglalja. Vállalkozó a kivitelezési munkák elvégzésén túl köteles minden olyan, az 1.3. pontban nem megjelölt, egyéb hatósági engedélyt, dokumentumot, nyilatkozatot átadni, amely a Megrendelő számára a rendeltetésszerű és biztonságos használatot lehetővé teszi és igazolja.

2. A SZERZŐDÉS TELJES MŰSZAKI TARTALMA

2.1. A Vállalkozó a munkaterületet, feladatot megismerte, azt az ajánlat meghatározásához szükséges mértékben és az elvárható gondossággal tanulmányozta és ajánlatát ennek alapján tette meg.

2.2 Az eljárást megindító felhívás, kiegészítő iratok, az ajánlattételi felhívás és a dokumentáció – amely tartalmazza a feladathoz szükséges egyéb információkat –, a kiegészítő tájékoztatás, valamint a

közbeszerzési eljárás során keletkezett egyéb okiratok együttes tartalma, továbbá a 3. pontban felsorolt, jelen szerződéshez mellékletként csatolt dokumentumok rögzítik a szerződés tárgyát.

3. A SZERZŐDÉS ALAPJÁT KÉPEZŐ DOKUMENTUMOK (MELLÉKLETEK)

▪ Ajánlati felhívás;

▪ Közbeszerzési dokumentumok és mellékletei;

▪ Az ajánlattevők kérdéseire adott válaszok, és minden egyéb – a közbeszerzési eljárás alatt keletkezett – írásos dokumentáció;

▪ Esetleges hiánypótlások, felvilágosítás kérésekre adott válaszok.

▪ A nyertes ajánlat;

▪ Beárazott költségvetés

A fenti dokumentumok és a szerződés egymást elválaszthatatlanul értelmezik, azaz amennyiben a jelen szerződés és a fenti dokumentumok tartalma között ellentmondás van, akkor a jelen szerződés az irányadó. A jelen szerződésben nem érintett kérdésekben – amennyiben azokra vonatkozóan a felsorolt dokumentumok tartalmaznak rendelkezéseket – a felsorolt dokumentumokban foglaltak az irányadóak. A dokumentumok tartalma közötti ellentmondás esetén a fenti felsorolásban előrébb álló dokumentum tartalma az irányadó.

4. A SZERZŐDÉSES ELLENÉRTÉK ÉS FIZETÉSÉNEK RENDJE (ELSZÁMOLÁS)

4.1 Vállalkozó a jelen szerződésben foglalt munkákat egyösszegű átalányáron, ajánlata alapján

……………………………., Ft + ……………….,- Ft ÁFA, mindösszesen ,- Ft, azaz

…………………………… forint összegű vállalkozói díj ellenében köteles elvégezni.

A vállalkozói díjra eső mindenkori ÁFA a hatályos jogszabályoknak megfelelően fizetendő.

A fenti vállalkozói díjak (Egyösszegű Ajánlati Ár) a teljesítési határidőre prognosztizált és az 1-3. pontban felsorolt dokumentumok és információk alapján került meghatározásra.

4.2 A vállalkozói díjak átalányösszegek, melyet a Vállalkozó a Megrendelőnek az ajánlati felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott igényei alapján állapított meg. A Vállalkozó kijelenti, hogy a szerződéses vállalkozói díjakat a szerződés tárgyának, a beépítendő anyagoknak és minden egyéb releváns körülménynek az ismeretében határozta meg. A vállalkozói díjak így a legnagyobb gondosság mellett felbecsülhető összes bizonytalanság kockázatának árfedezetét tartalmazza.

4.3 A felek kifejezetten megállapodnak, hogy a Vállalkozó köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díjak meghatározásánál figyelembe nem vett munkát és az olyan munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg (többletmunka). Szerződő Felek megállapodnak, hogy a Vállalkozó az esetleges többletmunka ellenértékének, illetve a többletmunkával összefüggésben Vállalkozó részéről felmerült költségeknek – ide értve azokat a többletmunkával összefüggésben felmerült költségeket is, melyek a szerződés megkötésének időpontjában nem voltak előreláthatóak – a megtérítését semmilyen formában, módon és jogcímen nem követelheti Megrendelőtől, azok a Megrendelő felé külön nem számolhatók el, tekintettel arra, hogy a Vállalkozó az átalányáras szerződéses árakat az esetlegesen felmerülő többletmunkákra tekintettel állapította meg, Megrendelő pedig, erre tekintettel fogadta el.

A jelen szerződés szerint pótmunka a tervdokumentációban, illetve egyéb szerződéses dokumentációban nem szereplő, a szerződés szerinti szolgáltatások körén túlmenően felmerülő munka, amelyet a Megrendelő írásban megrendel. A megrendelt pótmunka tételes felmérési napló alapján számolható el a tételes költségvetésben szereplő egységárakon. Költségvetésben nem szereplő tétel esetén a Megrendelő által előterjesztett és a Vállalkozóval írásban közölt pótmunka-igényre a Vállalkozó annak közlésétől számított 3 (három) munkanapon belül köteles ajánlatot tenni, amelyet a Műszaki ellenőr jóváhagyását követően a Megrendelő hagy jóvá előzetesen írásban. Amennyiben az adott pótmunka ellenértéke nem számítható ki az ajánlati ár részletezése alapján a vonatkozó adatok hiányában, a pótmunka díját Felek figyelemmel a Kbt. 141.§-ra is, kölcsönös megegyezéssel állapítják meg.

A megrendelői jóváhagyást megelőzően Vállalkozó részéről a pótmunkával kapcsolatos semmilyen kötelezettség nem vállalható. Ennek megszegése esetén a költség Megrendelőre nem hárítható át; a jelen szerződés szerinti írásbeli jóváhagyás hiányában elvégzett pótmunka után a Vállalkozó sem vállalkozói díjakra, sem egyéb más jogcímen költségei megtérítésére, illetve határidő-hosszabbításra nem jogosult.

4.4 A vállalkozói díjak tartalmazzák a műszaki tartalom megvalósításának teljes költségét, a kivitelezési munkákat, a tevékenységgel kapcsolatban fizetendő minden díjat, illetéket (vámot), az átadáshoz, beüzemeléshez szükséges szakhatósági nyilatkozatok és a birtokbaadás költségeit, az átadási dokumentáció készítésének költségét, az ágazati és egyéb szabványoknak megfelelő minősítési, vizsgálati és mérési költséget, bármiféle díjat (gépek, irodák, raktárak, stb.), a felvonulási-, vagyonvédelmi költségeket, a garanciális és szavatossági kötelezettségek költségeit, az esetlegesen fölmerülő károk megtérítésének költségeit stb., tehát a létesítmény megvalósításának teljes díját. A vállalkozói díj tartalmazza továbbá a kivitelezés teljes ideje alatt elhasznált építési áram díját, valamint amennyiben a fogyasztás méréséhez szükésges az almérő felszerélési díját is. A vállalkozói díjak tartalmazzák továbbá a hatósági engedélyezési eljárások során felmerült díjakat.

Szerződő Xxxxx kifejezetten rögzítik, hogy a vállalkozói árképzésben tapasztalt hibák, vagy egyéb tévedések nem szolgálhatnak alapot az átalányárak megemelésére.

4.5 A vállalkozói díjak tartalmazzák mindazon közüzemi díjak összegét is, amelyet a munkaterület átadásától a teljesítés szerződésszerű átadásáig terjedő időtartam alatt a Vállalkozó köteles viselni.

4.6 A vállalkozói díjakon felül – a 4.3 pontban rögzített pótmunka kivételével- a Vállalkozó további díjazásra, költségtérítésre, esetleges többletköltségei megtérítésére semmilyen jogcímen sem tarthat igényt.

4.7 A szerződést az Európai Unió és a Magyar Állam finanszírozza a VEKOP-4.2.1.-17-2017-00001 számú pályázat keretében, a kifizetés ún. szállítói finanszírozással történik. Erre tekintettel a benyújtott számlák (részszámla és a végszámla) támogatott részének kiegyenlítése - a számlaérték 100 %-a - 272/2014. (XI.5.) Kormányrendelet szabályai szerint történik, figyelemmel a Kbt. 135. § (1), (3)-(6) bekezdéseinek előírásaira.

Megrendelő előleget fizet, amennyiben Vállalkozó előleg kifizetését kéri. A 272/2014. (XI.5.) Kormányrendelet 119. § (1) bekezdésében és a Kbt. 135. § (9) bekezdésében foglaltakkal összhangban Megrendelő a Vállalkozó részére a szerződés elszámolható összege 30%-ának megfelelő mértékű szállítói előleg igénybevételének lehetőségét biztosítja. A Vállalkozó részére kifizetett előleg a számlákból arányosan kerül levonásra. Előleg igénylése esetén Vállalkozónak a 272/2014. (XI.5.) Korm. rendelet 118/A. § (2a) bekezdése szerint a szerződés hatályba lépésének napjáig választása szerint előleg-visszafizetési biztosítékot kell nyújtania az eljárás eredményeként megkötött szerződés elszámolható összegének 10%-a és az igényelt szállítói előleg különbözetére jutó támogatás összegének megfelelő mértékben az irányító hatóság javára a Kbt. 134. § (6) bekezdés a) pontja, vagy a 83. § (1) bekezdése szerint, vagy nem nyújt biztosítékot, ebben az esetben a 272/2014. (XI.5.) Kormányrendelet 1. melléklet 134.4. pontja alkalmazandó.

A szállítói finanszírozásban nyújtott szállítói előleg igénylésével és elszámolásával kapcsolatban a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 1. melléklet 115.1-134.5. pontjai alkalmazandók.

A Vállalkozó 3 db részszámla és egy 1 db végszámla benyújtására jogosult az alábbiak szerint:

- 1. Részszámla: 25 %-os készültségi fok elérését követően nyújtható be, összege a szerződésben, a kivitelezési munkákra megajánlott nettó vállalkozói díj maximum 25 %-a,

- 2. Részszámla: 50 %-os készültségi fok elérését követően nyújtható be, összege a szerződésben, a kivitelezési munkákra megajánlott nettó vállalkozói díj maximum 25 %-a,

- 3. Részszámla: 75 %-os készültségi fok elérését követően nyújtható be, összege a szerződésben, a kivitelezési munkákra megajánlott nettó vállalkozói díj maximum 25 %-a,

- Végszámla: 100%-os készültségi fok elérését és a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás lezárását követően nyújtható be a szerződésben rögzített, a kivitelezési munkákra megajánlott vállalkozói díjak részszámlákban fentiek szerint el nem számolt részéről állítható ki,

Vállalkozó számla benyújtására az egyes készültségi fokok elérésekor a műszaki ellenőr által kiállított teljesítésigazolással igazolt rész tekintetében jogosult a készültségi foknak megfelelő mértékben. Megrendelő kizárólag az igazolt teljesítés alapján benyújtott számlát fogadja be.

Az elkészült munkáról Felek közösen egy teljesítést igazoló jegyzőkönyvet vesznek föl, amelyben rögzítik a műszaki teljesítést, a hozzá tartozó pénzügyi készültséget és a szerződéstől való esetleges eltérést. A felek által aláírt jegyzőkönyv a számlázás alapja.

A teljesítést igazoló jegyzőkönyv kötelező mellékletei:

• Vállalkozói nyilatkozat az elvégzett munka megfelelőségére

• Vállalkozói nyilatkozat az alvállalkozók teljesítésének mértékéről

• aktualizált műszaki és pénzügyi ütemterv

A teljesítést igazoló jegyzőkönyv alapján kiállított és a Megrendelőnek benyújtott számla pénzügyi teljesítése a számla kézhezvételének napját követő 30 napon belül történik a Vállalkozó által megjelölt számlára. Az ellenszolgáltatás teljesítése során Xxxxx kötelezettséget vállalnak a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 135. § (1), (3)-(6) bekezdésében és a Ptk. 6:130.

§ (1) bekezdésében előírtak megfelelő érvényesítésére.

Amennyiben Vállakozó a szerződés teljesítéséhez alvállalkozót vesz igénybe, Megrendelő az ellenértéket a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdésétől eltérően a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 32/A. §- ban meghatározott alábbi szabályok szerint teljesíti:

a) a Vállalkozó(k) legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni a Megrendelőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból;

b) az összes Vállalkozó legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig köteles nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat, hogy állítsák ki ezen számláikat;

c) a Vállalkozó(k) mindegyike a teljesítés elismerését követően állítja ki számláját, a számlában részletezve az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét;

d) a c) pont szerint a számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét a Megrendelő − európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet − tizenöt napon belül átutalja a Vállalkozó(k)nak;

e) a Vállalkozó haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók számláit, vagy az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartja;

f) a Vállalkozó(k) átadják az e) pont szerinti átutalások igazolásainak másolatait;

g) a Vállalkozó(k) által benyújtott számlában megjelölt, fővállalkozói teljesítés ellenértékét a Megrendelő

− európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet − tizenöt napon belül átutalja Vállalkozó(k)nak;

h) ha a Vállalkozó(k) valamelyike az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét a Megrendelő (vagy a kifizetésre köteles szervezet) őrzi, és az akkor illeti meg a Vállalkozót, ha a Megrendelő részére igazolja, hogy az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult a Vállalkozó által a b) pont szerint bejelentett összegre vagy annak egy részére;

i) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósított közbeszerzés esetén a d) pont szerinti határidő harminc nap.

4.8 Vállalkozó tudomásul veszi, hogy nem fizethet, illetve számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontja szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek a Vállalkozó adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak (Kbt.136 § (1) bekezdés a) pont).

5. A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE, IDŐBELI HATÁLY

5.1 Teljesítés helyszínei, a munkaterület átadása Magyarország, 2364 Ócsa, 2643, 2654, 2644, 2653 hrsz-ok

Megrendelő a kivitelezésre alkalmas teljes munkaterületet legkésőbb a szerződés hatálybalépését követő 15 munkanapon belül átadja Vállalkozó részére, a papíralapú kiviteli tervdokumentációval együtt.

A munkaterület átadás során a munkaterület Megrendelő által kijelölésre és lehatárolásra kerül, az ezen kívüli területrészeket a Vállalkozó semmilyen módon és célból nem veheti igénybe.

5.2 A szerződés időbeli hatálya, teljesítési határidő

Szerződő Xxxxx rögzítik, hogy jelen szerződést megelőző közbeszerzési eljárás a Kbt. 53. § (6) bekezdése alapján, feltételesen került megindításra.

Megrendelő a közbeszerzési eljárás megindításának időpontjában rendelkezik hatályos, megkötött Támogatási Szerződéssel. Amennyiben, azonban a szerződés teljesítéséhez a Megrendelő rendelkezésére álló anyagi fedezet összege – nem éri el az értékelési szempontok alapján legkedvezőbb ajánlat szerinti ajánlati ár összegét , úgy a Megrendelő a különbözet fedezeti összegének biztosítására további támogatásra irányuló igényt (pályázatot vagy támogatási szerződés módosítást) fog benyújtani.

Megrendelő a támogatásra irányuló igény – a Megrendelő által igényelt összegben történő - elfogadását a Kbt. 135. § (12) bekezdésében foglalt jogszabályi előírások figyelembe vételével a jelen szerződés hatályba lépését felfüggesztő feltételeként köti ki.

A fentiek szerinti különbözet fedezeti összegének biztosítására szolgáló Támogatási Szerződés vagy Támogatási Szerződés módosítás hatályba lépéséről Megrendelő haladéktalanul, de legkésőbb a Támogatási Szerződés vagy a Támogatási Szerződés módosítás hatályba lépése napjától számított három munkanapon belül a Vállalkozót írásban tájékoztatja.

Jelen szerződés a fenti tájékoztatás Vállalkozó által történő kézhezvétele napján lép hatályba.

Vállalkozó a munkaterület átadását követő 10 napon belül köteles indikatív műszaki és pénzügyi ütemtervet készíteni és azt a Megrendelőnek átadni.

A teljesítés végső határideje: szerződés hatálybalépésétől számított 10 hónap. Szerződő Felek megállapodnak, hogy a Vállalkozó előteljesítésre jogosult.

6. KÁRESEMÉNY, VAGYON-, ÉS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

6.1 A Vállalkozó felelősséggel tartozik a szerződésben vállalt munkáért, a munka megkezdésétől a műszaki átadás-átvételi igazolás kibocsátásának napjáig.

6.2 A Vállalkozó köteles mentesíteni a Megrendelőt minden olyan veszteséggel és követeléssel szemben, amely harmadik személynek okozott személyi sérülések és dologi károk, valamint az ezekre visszavezethető vagyoni károk következtében merülnek fel. Ezen követelések megtérítéséért kizárólagosan a Vállalkozó a felelős.

6.3 Vállalkozó fenti kötelezettségeinek biztosítására köteles az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015 (X.30.) Korm. rend. 26. §-a alapján legkésőbb a szerződés hatályba lépése napjáig építési szerelési tevékenységre vonatkozó, összesen legalább 70.000.000,- Ft/év és 5.000.000 Ft/kár összeghatárra fedezetet nyújtó C.A.R. típusú összkockázatú vagyon- és felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni és azt az Megrendelő részére átadni, továbbá az átadás-átvétel időpontjáig fenntartani. A biztosításnak fedezetet kell nyújtani a Vállalkozó és valamennyi alvállalkozó/közreműködő tevékenységére, hibás teljesítésből eredő felelősségére, személyi sérüléssel járó károkra, dologi károkra, valamint az ezekre visszavezethető nem vagyoni károkra és a tisztán vagyoni károkra is.

7. A MEGRENDELŐ KÖTELEZETTSÉGEI ÉS JOGAI

7.1. A Megrendelő köteles a munkaterületet munkavégzésre alkalmas állapotban, jegyzőkönyvileg átadni.

7.2. A Megrendelő jogosult a folyamatban lévő és az elvégzett munkát ellenőrizni.

7.3. A Megrendelő jogosult kitűzni a műszaki átadás-átvétel időpontját a készre jelentés alapján, a készre jelentés kézhezvételétől számított 15 naptári napon belül.

7.4. A Megrendelő a Vállalkozó költségére jogosult más vállalkozóval elvégeztetni a kifogásolt, vagy hiányolt munkákat, ha felszólítására a Vállalkozó a kifogásolt, vagy hiányolt munkákat nem javítja ki, illetve nem pótolja a felszólításban meghatározott határidőre.

7.5. A Megrendelő köteles a teljesített és igazolt munka ellenértékét kifizetni.

7.6. A Megrendelő köteles a Vállalkozóval mindenkor együttműködni.

8. A VÁLLALKOZÓ JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

8.1. A Vállalkozó köteles a szerződés szerinti feladatait jelen szerződés és annak mellékletei, valamint a mindenkor hatályos építésügyi, tűzrendészeti, munka-, és balesetvédelmi, egészségügyi és egyéb vonatkozó hatósági engedélyekben rögzített rendelkezések, szakhatósági előírások, és az általánosan elfogadott hazai szakmai elvárások szerint, a rendeltetésszerű és biztonságos használat követelményeinek megfelelően, teljes körűen, műszakilag és minőségileg kifogástalan kivitelben, a magyar szabványok szerinti minőségben, a teljesítési határidőre hiba- és hiánymentesen elkészíteni.

8.2. A műszakilag és minőségileg kifogástalan teljesítés tartalmát az építési jogszabályok, a vonatkozó magyar szabványok és a felhasználásra kerülő egyes termékekre vonatkozó alkalmassági engedélyek, tanúsítványok határozzák meg.

8.3. Minden anyagnak, előre gyártott elemnek, berendezésnek, fölszerelésnek, egyéb eszköznek, kész- és félkész terméknek, alkatrésznek és elvégzett munkának, amelyet a Vállalkozónak kell beszereznie vagy elkészítenie:

a) a Magyar Szabványokban előírt minőségűnek kell lennie, továbbá a terv és Megrendelő előírásainak és utasításainak mindenben meg kell felelnie;

b) a minősítéshez szükséges minőségi – nemzetközi és/vagy magyar – tanúsítványokkal kell rendelkeznie.

8.4. A Vállalkozó köteles a munkaterületet átvenni, az átvételkor annak munkavégzésre való alkalmasságát megvizsgálni. A Vállalkozó a munkaterületen saját felelősségére végez munkát, és kizárólagosan felelős az esetlegesen bekövetkező balesetekből, a vonatkozó előírások be nem tartásából, továbbá egyébként a munkavégzéssel összefüggésben keletkezett károkért.

8.5. A felek megállapodnak, hogy a teljesítéshez a Vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult.

A Vállalkozó a szerződés megkötésének időpontjában, majd - a később bevont alvállalkozók tekintetében - a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen a Megrendelőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni (a megnevezésen túl az elérhetőség, valamint a képviseletre jogosult megjelölésével), amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és - ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg - a bejelentéssel együtt nyilatkozni arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll kizáró okok hatálya alatt. A Vállalkozó a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles a Megrendelőt tájékoztatni az alvállalkozók bejelentésben közölt adatainak változásáról. A Vállalkozó a szerződésbe foglaltan nyilatkozik arról, hogy a szerződés teljesítéséhez nem vesz igénybe a közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt álló alvállalkozót. A Megrendelő részére e kötelezettség végrehajtásáról külön nyilatkozatot vagy más igazolást nem kell benyújtani.

A Vállalkozó a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint az eljárásban bemutatott kötelezettségvállalásnak megfelelően, valamint a 65. § (9) bekezdésében foglalt esetekben és módon köteles igénybe venni, valamint köteles a teljesítésbe bevonni az alkalmasság igazolásához bemutatott szakembereket. E szervezetek vagy szakemberek bevonása akkor maradhat el, vagy helyettük akkor vonható be más (ideértve az átalakulás, egyesülés, szétválás útján történt jogutódlás eseteit is), ha a Vállalkozó e szervezet vagy szakember nélkül vagy a helyette bevont új szervezettel vagy szakemberrel is megfelel - amennyiben a közbeszerzési eljárásban az adott alkalmassági követelmény tekintetében bemutatott adatok alapján a Megrendelő szűkítette az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők számát, az eredeti szervezetekkel vagy szakemberrel

egyenértékű módon megfelel - azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott szervezettel vagy szakemberrel együtt felelt meg.

Az eljárás során a Vállalkozó által bemutatott valamely szervezet vagy szakember bevonásától nem lehet eltekinteni olyan esetben, ha az érintett szerződés sajátos tulajdonságait figyelembe véve az adott személy (szervezet) igénybevétele a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült. Ilyen esetben csak a jogutódlás olyan eseteiben változhat a bevont szervezet, ha az új szervezet az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény - különös tekintettel a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az értékelt személyi állomány - tekintetében az eljárásban bemutatott szervezet jogutódjának tekinthető. Az értékeléskor meghatározó szakember személye csak a Megrendelő hozzájárulásával és abban az esetben változhat, ha az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény tekintetében az értékelttel egyenértékű szakember kerül bemutatásra.

Vállalkozó köteles a szerződés teljesítésébe az ajánlatában bemutatott és értékelésre került szakmai tapasztalattal rendelkező (Vállalkozó ajánlata szerint) szakembereket bevonni az alábbiak szerint:

1 fő szakember, aki képzettsége és szakmai gyakorlata alapján megfelel a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 1. melléklete VI/1. rész, 2. pont szerinti (betűjel: MV-É, vagy hatályos átsorolás előtti) felelős műszaki vezetői jogosultsági kategóriára vonatkozó kamarai nyilvántartásba vételhez szükséges jogszabályi feltételeknek, és ezen felül rendelkezik .... hónap (Vállalkozó ajánlata szerint) építési szakterületen szerzett szakmai tapasztalattal.

A Vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna, a jogosulatlanul igénybe vett alvállalkozó tevékenységéért pedig a Ptk. 6.148. § (2) bekezdés szerinti kártérítési felelőséggel tartozik, vagyis alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nem következett volna be.

8.6. A Vállalkozó köteles szigorúan figyelembe venni és végrehajtani a Megrendelő utasításait minden olyan ügyben - akár említi a szerződés, akár nem - amely a kivitelezést érinti vagy arra vonatkozik.

8.7. A Vállalkozó köteles a jelen szerződés rendelkezéseit és a szerződés tárgyára vonatkozó előírásokat az alvállalkozókkal kötött szerződésekben is megfelelően érvényesíteni, ezen rendelkezések és előírások alvállalkozók általi betartásáért Vállalkozó a Megrendelővel szemben felelősséggel tartozik. A Vállalkozó a Megrendelővel szemben egyebekben teljes mértékben felel alvállalkozói minden tevékenységéért és cselekedetéért.

8.8. A Vállalkozó köteles a munkát úgy megszervezni, hogy a munkaterületen dolgozó alvállalkozók egymás munkáját ne zavarják, illetve a határidőre való teljesítést ne veszélyeztessék. Az alvállalkozók kizárólag a Vállalkozóval állnak jogviszonyban, így tőle fogadhatnak el utasításokat, illetve kizárólag vele szemben érvényesíthetik követeléseiket.

8.9. Az építési munkák kivitelezési körülményeire vonatkozó, külső szervek által előírt követelményeket a Vállalkozó köteles megfelelően végrehajtani. A Vállalkozónak továbbá korlátlan lehetőséget kell biztosítania arra, hogy az illetékes hatóságok ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzenek a kiadott engedélyekkel kapcsolatban, valamint lehetővé kell tennie a hatóságoknak a részvételt azokon a vizsgálatokon és ellenőrzéseken, amelyek a Vállalkozó feladatkörébe tartoznak.

8.10. Vállalkozó az általa vagy alvállalkozói által alkalmazott bármely személyzet vonatkozásában köteles betartani a mindenkor érvényes munkajogi, munkavédelmi, balesetelhárítási, tűzvédelmi, egészségügyi szabályokat. Be kell tartania minden jogszabályt, szabványt, helyi rendeletet és egyéb szabályzatot, szervezeti belső szabályzatot, amely a kivitelezéssel, a hibák kijavításával, a teljesítendő adatszolgáltatásokkal és a fizetendő díjakkal kapcsolatos. Vállalkozó köteles kártalanítani Megrendelőt minden olyan kiszabott büntetés, bírság, vagy bekövetkezett kár tekintetében, amely bármely rendelkezés, előírás megszegéséből, vagy bármely, a tevékenység végzéséhez egyébként szükséges engedély be nem szerzéséből, vagy az engedélyben foglaltak be nem tartásából származik.

8.11. Vállalkozó teljes felelősséggel tartozik a szerződés szerinti munkák és az ezzel kapcsolatos munkaterület és egyéb dolgok védelméért a munkák kezdési időpontjától az egész beruházás átadás- átvételének napjáig.

8.12. A Vállalkozónak és alvállalkozóinak az anyagok és eszközök mozgatását úgy kell végrehajtania, hogy annak során a fölhasznált utak és azok műtárgyai, továbbá a természet értékei károsodást és sérülést ne szenvedjenek.A szállítási mozgatási tevékenység során előidézett környezetkárosodásért vagy szennyezésért a Vállalkozót terheli minden felelősség és következmény.

8.13. A kivitelezés során a Vállalkozó köteles a munkaterületet szabadon tartani minden szükségtelen akadálytól, és minden vállalkozói eszközt, többletanyagot, amely már nem szükséges, továbbá minden törmeléket, bontott- hulladék anyagot rendszeresen el kell távolítania a munkaterületről. A Vállalkozó felelős a munkaterületi rendért alvállalkozói tekintetében is. Vállalkozó a munka befejezésekor köteles saját költségén eltávolítani minden hulladékot, a saját vagy alvállalkozói tulajdonát képező eszközöket, gépeket és anyagokat, és köteles a munkaterületet tiszta és biztonságos állapotban átadni.

8.14. A munkaterület őrzéséről, megfelelő módon történő, figyelmeztetésekkel ellátott elkerítéséről, továbbá a munkaterületre vonatkozó tűzrendészeti, munkavédelmi, környezetvédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi és egyéb előírások betartásáról a munkaterület átvételét követően a Vállalkozó gondoskodik.

8.15. A Vállalkozó saját költségén köteles a kivitelezés folyamán:

- Biztosítani és fenntartani az összes világítást, kerítést, figyelmeztető jelzést, amelyek a beruházás védelmére vagy mások biztonsága érdekében szükségesek;

- Megtenni az összes ésszerű lépést a környezet védelmére a munkaterületen és azon kívül a beruházással kapcsolatos tevékenységek vonatkozásában, valamint elkerülni a személyek, közvagyon vagy mások kárát és sérülését, amelyet a légszennyezés, zaj, vagy egyéb ok eredményez és az ő tevékenységének következménye;

8.16. Ha a beruházással kapcsolatban bármely olyan esemény következik be, amely kárt vagy sérülést okoz, a Vállalkozó köteles értesíteni a Megrendelőt, illetve annak képviselőjét, valamint megtenni a szükséges kárelhárítási, kárenyhítési és minden egyéb lépéseket és intézkedéseket.

8.17. A Vállalkozó köteles állandó helyszíni képviselője által biztosítani a szükséges felügyeletet és irányítást, ellenőrzést a kivitelezés folyamán.

8.18. A Vállalkozó köteles a munkaterület átadás-átvétele napjától kezdve építési naplót vezetni, a 11. pontban foglaltaknak megfelelően.

8.19. A Vállalkozó saját költségén köteles a szerződés alapján kivitelezett munkák átadási dokumentációját három példányban papír alapon és egy példányban elektronikusan elkészíteni, és azt a műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv lezárásával egyidejűleg Megrendelő részére átadni, a beruházás minőségi bizonylataival együtt. Vállalkozó köteles az összes időközi változás átvezetésével, a ténylegesen megvalósult állapotot feltüntető dokumentációt elkészíteni és Megrendelő részére átadni. Ezen dokumentációk átadásának hiányában az átadás-átvételi eljárás meghiúsul.

8.20. A Vállalkozó köteles együttműködni és minden segítséget megadni a beruházás megvalósításához szükséges támogatás kifizetési kérelmének maradéktalan befogadásáig, és köteles támogatni a Megrendelőt és minden segítséget megadni a támogatási elszámolás sikeres lebonyolítása érdekében.

8.21. Vállalkozó feladata a szerződés teljesítéséhez, a sikeres műszaki átadás-átvételhez szükséges valamennyi hatósági, szakhatósági és egyéb engedélyek, felmérések, mintavételek, vizsgálatok, hozzájárulások, felülvizsgálatok, minősítő iratok beszerzése, és közművek nyomvonalának bemérése.

8.22. Vállalkozó feladata havaria (pl.: vízkárok (árvíz, belvíz, helyi vízkárok) elleni védekezés) esetén az építési munkaterület védelme az általános jogszabályi és települési kárelhárítási szabályzat(ok) előírásaival, kifejezetten a készültségi fokozatok és a fokozatokhoz rendelt tevékenységi renddel és a védekezésben jogszabály alapján feljogosított résztvevő szervezetek tevékenységével összhangban.

8.23. Az egyes munkarészek eltakarása csak a Megrendelő műszaki ellenőrének engedélyével történhet. A Vállalkozó a Megrendelőt az eltakarás megkezdésének időpontjától 4 munkanappal korábban az építési naplón keresztül írásban köteles értesíteni. Az értesítés elmaradása esetén Megrendelő igénye esetén a Vállalkozó köteles az eltakart munkarészt feltárni.

8.24. Vállalkozó köteles a szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt tulajdonosi szerkezetét a Megrendelő számára megismerhetővé tenni és a jelen szerződés 15.3. pont szerinti ügyletekről a Megrendelőt haladéktalanul értesíteni. (Kbt.136. § (1) bekezdés)

9. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁS

9.1 A Vállalkozó által az építési célra fölhasznált anyagoknak, építő és szerelőipari termékeknek, szerkezeteknek és az alkalmazott technológiáknak meg kell felelniük a vonatkozó előírásoknak.

Ezeken felül a Vállalkozónak az érvényes magyar építésügyi, munkavédelmi, tűzrendészeti és környezetvédelmi hatósági előírásokat is be kell tartania.

9.2. A szükséges minőségtanúsítással kapcsolatos vizsgálatok, szakvélemények és engedélyek beszerzésének költségei teljes egészében a Vállalkozót terhelik. A Megrendelőnek joga van ezeken felül is elrendelni vizsgálatokat, a Vállalkozó egyidejű értesítése mellett. Amennyiben erre nem megfelelés, vagy minőségi hiba gyanúja miatt van szükség, és ez a vizsgálat során beigazolódik, ennek költségei is a Vállalkozót terhelik. A Vállalkozó köteles a vizsgálathoz szükséges körülményeket biztosítani, és az elvárható együttműködést, segítséget megadni. Ellenkező esetben a Megrendelő a kérdéses termék, szerkezet átvételét megtagadhatja.

9.3 A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a minőségbiztosítás ügyét kiemelten kezeli, és ezt alvállalkozóitól, beszállítótól is megköveteli. A velük kötendő szerződésekben hasonló értelmű feltételeket szab, és általában intézkedésivel a megrendelői bizalom erősítésére és a nem megfelelés kockázatának csökkentésére törekszik.

10. FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

10.1 A Megrendelő megbízottja (műszaki ellenőr) és meghatalmazottja és a Vállalkozó úgy működnek együtt, hogy a szerződésnek megfelelő teljesítést (határidők betartása stb.) a másik fél részére lehetővé tegyék.

10.2 Felek szükség szerint kooperációs értekezletet tartanak, amelyen köteles részt venni a kivitelezést irányító műszaki vezető és szakági vezetők, a Megrendelő megbízottja és meghatalmazottja.

10.3 Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a szerződés teljesítésével kapcsolatosan: Megrendelő képviseletében:

Nyilatkozattételre jogosult Név:

Cím:

E-mail: Telefon:

Fax:

Műszaki ellenőr: Név:

Cím:

E-mail: Telefon:

Fax:

NÜJ száma: Vállalkozó képviseletében:

Nyilatkozattételre jogosult Név:

Cím:

E-mail:

Telefon:

Fax:

Felelős műszaki vezető:

Név:

Cím:

E-mail:

Telefon:

Fax:

NÜJ száma:

10.4 A Vállalkozónak átadott tervek, dokumentációk és egyéb dokumentumok a Megrendelő kifejezett hozzájárulása nélkül sem tovább nem adhatók, sem a szerződésen kívül föl nem használhatók, továbbá tilos a Megrendelő hozzájárulása nélkül az elvállalt, illetve a már folyamatban lévő munkákról adatokat kiszolgáltatni, előadásokat tartani, kinyomtatott vagy digitálisan rögzített anyagot közzétenni.

10.5 A Vállalkozó felel minden olyan igénnyel és peres eljárással szemben, amely bármiféle szerzői-, szabadalmi jog, védjegy, védett név, vagy egyéb védett jog megsértése miatt fölmerülne. Ezen kötelezettség nem vonatkozik a Megrendelő által adott tervdokumentációra.

10.6 A Vállalkozó személyzetének az építkezés területén tartania kell magát az érvényes szabályokhoz, előírásokhoz, továbbá teljesíteni kell a Megrendelő helyszíni vezetésének utasításait. Az előírások durva vagy kismértékű, de ismétlődő megsértése esetén a Vállalkozó köteles a Megrendelő fölszólítására az érintett személyeket az építkezés területéről eltávolítani, és más, alkalmas személyekkel pótolni.

11. ÉPÍTÉSI NAPLÓ

Szerződő felek az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig építési naplót kötelesek vezetni az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően.

12. MŰSZAKI ÁTADÁS-ÁTVÉTELI ELJÁRÁS

12.1 A szerződés szerinti építési tevékenység befejezésekor a 191/2009. Korm. rendeletben előírt műszaki átadás-átvételi eljárást le kell lefolytatni. Az eljárás magában foglalja a

- megtekintést,

- szemlét,

- bejárást.

12.2 Az eljárás során Vállalkozónak igazolnia kell, hogy a

- munka a szerződésben és annak mellékleteiben meghatározott követelményeknek és a hatósági engedélyeknek, előírásoknak megfelelően hiány- és hibamentesen elkészült;

- rendelkezésre állnak az eljárást megelőző alkalmassági és minőségi vizsgálatok bizonyítványai és azon hatósági nyilatkozatok, amelyek igazolják, hogy a használatbavételi és üzembe helyezési engedély kiadásában érdekelt hatóságok nem látnak okot az engedély megtagadására;

- a felelős műszaki vezetői nyilatkozat rendelkezésre áll.

A Vállalkozónak termékfelelősség–vállalási nyilatkozatot kell tennie, az általa beépített anyagok, szerkezetek, berendezések, munkarészek megfelelőségére, valamint az elvégzett munkák szakszerűségére.

12.3 A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően a műszaki átadás-átvételi eljáráson felmerült és jegyzőkönyvbe vett hibák, hiányosságok kijavítását, a teljesítésigazolás kiadását, továbbá a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékének kézhezvételét követően a Vállalkozó átadja

a Megrendelőnek az építési munkaterületet, továbbá egyidejűleg 3 példány nyomtatott és egy példány digitális átadási dokumentációt.

Az átadási dokumentáció tartalmazza a megvalósulási tervet, - a megvalósulási terv nem lehet a kiviteli (gyártmány) terv kézzel javított változata -, azaz a létesítmények ténylegesen megvalósult állapotának műszaki terveit (3 pld. papír alapú nyomtatott és 3 pld. digitális (CD) dwg és pdf formátumban is), valamint az alábbi iratanyagokat magyar nyelven:

- karbantartási és kezelési utasítás,

- minőségbiztosítási jegyzőkönyv,

- mérési jegyzőkönyvek,

- szükséges minőségvizsgálati jegyzőkönyvek,

- nem szabványosított beépített anyagok műbizonylatai,

- tervezői és kivitelezői nyilatkozatok, szakági felelős műszaki vezetői nyilatkozatok,

- a közreműködő alvállalkozók listája a lényeges adatokkal,

- a jótállási tevékenységet végző szervezetek listája (cég neve, címe, elérhetősége),

- bontási-építési hulladék-nyilvántartó lap

Jelen szerződés teljesítését a sikeres átadás-átvételi eljárás megtörténte és a jogszabályi előírásoknak és megrendelői elvárásoknak tartalmi és formai szempontból megfelelő, a Madárvárta vizesblokkra vonatkozó használatbavételi engedély iránti kérelem illetékes hatóságokhoz történő igazolt benyújtása jelenti. Határidőben teljesít a Vállalkozó, ha az átadás-átvételi eljárás a Szerződés 5.2. pontjában előírt teljesítési határidőn belül megkezdődik. Az átadás-átvételi eljárás időtartama maximum harminc nap.

Az esetleges sikertelen műszaki átadás-átvételi eljárás(ok) költségei a Vállalkozót terhelik.

13. JÓTÁLLÁS, SZAVATOSSÁG

13.1 A Vállalkozó a jelen szerződés alapján teljesített szolgáltatásra, a sikeres átadás-átvételtől számított 36 hónapra teljes körű jótállási kötelezettséget vállal. Vállalkozó ezen felül biztosítja a műszaki előírásokban, valamint a hatályos jogszabályokban előírt kötelező alkalmassági idejét.

Amennyiben a létesítmény, vagy ennek egy része a garanciaidő alatt, a Vállalkozó garanciális kötelezettsége alá tartozó hiányosságok miatt nem üzemel rendeltetésszerűen, az előzőekben meghatározott garanciaidő a létesítményt, illetve az érintett részt illetően annyi idővel meghosszabbodik, amennyi ideig az a rendeltetésszerű használatra alkalmassá nem válik.

A Vállalkozó garanciális kötelezettsége nem terjed ki azokra a hibákra, amelyekről a Vállalkozó bebizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett.

13.2 A jótállási időn, azt követően pedig a kötelező szavatossági időn belül a Vállalkozó a Megrendelő által jelzett hibák kijavítását, amennyiben az időjárás a javítási technológiát lehetővé teszi, 10 napon belül megkezdi és befejezi.

Amennyiben a Vállalkozó a javítási kötelezettségének nem tesz eleget, a Megrendelő jogosult a munkát mással elvégeztetni a Vállalkozó költségére és veszélyére. Amennyiben a hiba, hiány kiküszöbölése csere útján történik, a Vállalkozó kérésére a Megrendelő a kicserélt elemeket, a tartozékokat stb. a Vállalkozó rendelkezésére bocsátja.

Amennyiben a Vállalkozó a szükséges intézkedéséket nem, vagy nem időben teszi meg, vagy ezen intézkedések nem vezetnek megfelelő eredményre, a Megrendelő jogosult a hibákat, hiányosságokat a Vállalkozó kockázatára és költségére kiküszöbölni és a jelen szerződés szerinti biztosítékokat igénybe venni.

13.3. Vállalkozó jótállási, illetve szavatossági kötelezettsége körében köteles az épület használatbavételi engedélyének megszerzéséig rendelkezésre állni, az illetékes hatóság által esetlegesen kért, vagy előírt módosításokat elvégezni, hiánypótlásokat eszközölni, mindezeket az illetékes hatóság részére határidőben, megfelelő tartalommal és formában benyújtani.

14. FELELŐSSÉG A TELJESÍTÉSÉRT, KÖTBÉR, BIZTOSÍTÉKOK

14.1. A szerződésben meghatározott teljesítési határidőt mindkét fél köteles betartani.

Vállalkozó arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, a teljesítési határidő vonatkozásában késedelembe esik, a késedelem idejére a nettó vállalkozói díj 1 %-ának megfelelő összegű napi késedelmi kötbért köteles fizetni, azzal, hogy a megfizetendő késedelmi kötbér maximális összege összesen legfeljebb az adott munkarészre eső nettó vállalkozói díj 20 %-a lehet. A késedelmi kötbér maximális összegének elérésekor Megrendelő jogosult rendkívüli felmondással, azonnali hatállyal megszüntetni a szerződést.

A Vállalkozó a kötbért az esedékességtől számított 15 naptári napon belül köteles megfizetni a Megrendelő részére.

A késedelmi kötbér megfizetése nem mentesíti a Vállalkozót teljesítési, illetve kártérítési kötelezettsége alól.

A kötbér megfizetése nem érinti a Megrendelő azon jogát, hogy a szerződésszegéssel okozott és a kötbér összegével nem fedezett kárának megtérítését követelje.

14.2. A Vállalkozó a jelen Szerződés hatálybalépésével egyidejűleg köteles a 4.1 pont szerinti teljes nettó vállalkozói díj 5 %-ának megfelelő összegű teljesítési biztosítékot (Teljesítési Biztosíték) nyújtani és ezt igazolni a Megrendelő felé. A teljesítési biztosíték a Kbt. 134.§ (6) bekezdés a) pontja szerint Vállalkozó választása szerint teljesíthető óvadékként a Megrendelő fizetési számlájára történő befizetéssel (átutalásával), pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy banki készfizető kezesség biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel. A teljesítési biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztása esetén a Megrendelő jogosult jelen szerződéstől elállni, vagy azt azonnali hatállyal felmondani. A teljesítési biztosíték lehívására a Megrendelő akkor válik jogosulttá, ha a Vállalkozó a szerződés teljesítését a saját érdekkörében felmerült ok miatt meg sem kezdi, a teljesítést megtagadja, vagy a Megrendelő a szerződéstől a Vállalkozó szerződésszegése miatt, vagy a 15. pontban rögzített bármely okból eláll, illetve a szerződést felmondja, továbbá ha a szerződés valamely részét a Vállalkozó mulasztása miatt harmadik személlyel kell a Megrendelőnek elvégeztetnie. A teljesítési biztosítéknak a szerződés hatálybalépésétől a teljesítés teljes időtartamára kell rendelkezésre állnia.

14.3. Vállalkozó köteles a Megrendelő számára feltétel nélküli jólteljesítési biztosítékot nyújtani, az átadás-átvételi eljárás sikeres lezárásától a jótállási idő lejártáig terjedő időtartamra a 4.1 pont szerinti teljes nettó vállalkozói díj 5 %-ának megfelelő összegben. A jólteljesítési biztosítékot Vállalkozó az átadás-átvételi eljárás lezárásáig köteles Megrendelőnek biztosítani. Ennek elmulasztása esetén a Megrendelő jogosult jelen szerződéstől elállni, vagy azt azonnali hatállyal felmondani. A jólteljesítési biztosíték a Kbt. 134.§ (6) bekezdés a) pontja szerint Vállalkozó választása szerint teljesíthető óvadékként a Megrendelő fizetési számlájára történő befizetéssel (átutalásával), pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy banki készfizető kezesség biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel. Ezen biztosíték részben vagy egészben történő lehívására a Megrendelő akkor válik jogosulttá, ha a Vállalkozó a jótállási, illetve szavatossági kötelezettségének a jelen szerződésben és a jogszabályokban meghatározott módon és határidőre nem tesz eleget.

14.4. Amennyiben Vállalkozó, mint ajánlattevő a szerződés preambulumában, illetve 1.1. pontjában meghatározott közbeszerzési eljárásban a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolása során az adott alkalmassági követelménynek nem a teljesítéskor ténylegesen rendelkezésre bocsátható erőforrásokra támaszkodva felelt meg, az a szervezet, amelynek adatait a Vállalkozó, mint ajánlattevő az alkalmasság igazolásához felhasználta, a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel a Megrendelőt, mint ajánlatkérőt a Vállalkozó teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért.

15. FELMONDÁS, ELÁLLÁS, SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

15.1 Megrendelő jogosult jelen szerződést azonnali hatállyal felmondani, illetve attól elállni az alábbi esetekben:

a) A Vállalkozó a teljesítési határidőhöz képest 20 napot meghaladó késedelembe esik;

b) A Vállalkozó a szerződés hatályba lépésétől számított 30 napon belül a szerződés teljesítését neki felróható okból nem kezdi meg;

c) A Vállalkozó a teljesítési, jólteljesítési biztosítékot határidőben nem biztosítja;

d) A Vállalkozó által foglalkoztatott munkavállalók nem rendelkeznek érvényes munkavállalói engedéllyel, munkaszerződéssel;

e) A Vállalkozóval szemben jogerősen felszámolási eljárást rendelnek el, vagy a Vállalkozó végelszámolását határozza el, avagy egyéb olyan körülmény merül fel a Vállalkozó érdekkörében, mely a szerződés teljesítését meghiúsítja;

f) A Vállalkozó jelen szerződésben, vagy mellékleteiben rögzített bármely kötelezettségét Megrendelő felszólítása ellenére sem teljesíti;

g) Xxxxxxx, a szerződés előzményeként lefolytatott közbeszerzési eljárásban előírt, Kbt.-ben meghatározott kizáró ok bekövetkezik a Vállalkozóval szemben;

h) A Vállalkozó szükséges hatósági engedély(ek) nélküli, vagy attól eltérő munkavégzése;

i) A Vállalkozó átalakul, vagy a tulajdonosi összetételében, vagyonában olyan jelentős változás következik be – ideértve a 15.3. pontban rögzített eseteket is –, mely a Megrendelő – írásban indokolt - megítélése szerint a jelen szerződésben meghatározott kötelezettségek teljesítését veszélyeztetik;

j) A 16.4. pont szerinti esetben.

A felmondás a szerződést megszünteti.

15.2 Megrendelő jogosult a jelen szerződést 15 napos határidővel, előzetes írásbeli értesítést követően xxxxxxxxxx, ha erre hatósági kényszer (az építkezésnek hatóság részéről történő, a Megrendelő érdekkörén kívül felmerülő leállítása) okot ad.

15.3 Megrendelő jogosult és egyben köteles a szerződést azonnali hatállyal xxxxxxxxxx ha:

- a Vállalkozóban közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel.

- a Vállalkozó közvetetten vagy közvetlenül 25%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel.

Vállalkozó az e pontban foglalt felmondás esetén a szerződés megszűnése előtt már teljesített szolgáltatás szerződésszerű pénzbeli ellenértékére jogosult.

15.4. A Megrendelő elállása, vagy felmondása esetén a Vállalkozó a teljesítéssel arányos vállalkozói díjra jogosult, ugyanakkor kártalanításra, vagy kártérítésre semmilyen jogcímen sem tarthat igényt.

15.5. A szerződést mindkét fél belegyezésével kizárólag a Kbt. 141. §-ában foglaltak alapján írásban lehet módosítani. Nem minősül a szerződés módosításának a felek nyilvántartott adataiban, így különösen a székhelyében, képviselőiben, bankszámlaszámában bekövetkező változás. Az említett változásokról az érintett fél a másik felet – az eset körülményeitől függően – vagy előzetesen írásban 10 napos határidővel vagy a változás bekövetkezését (bejegyzését) követő 10 napon belül köteles értesíteni.

16. JOGVITÁK, BÍRÓSÁG, EGYÉB RENDELKEZÉSEK

16.1 A felek a szerződés teljesítése során keletkezett vitáikat tárgyalások útján, békés módon kísérlik meg rendezni.

16.2 Felek a jelen szerződéssel kapcsolatos esetleges vitáikat tárgyalásos úton próbálják rendezni. Ennek eredménytelensége esetén a jogvitára – hatáskörtől függően – kikötik Budai Központi Kerületi Bíróság, illetve a Tatabányai Törvényszék kizárólagos illetékességét

16.3. Szerződő Felek rögzítik, hogy az egymáshoz intézett írásbeli közléseikre a jelen szerződésben megadott címeket tekintik irányadónak, e címekre küldött ajánlott küldemény, vagy tértivevény különszolgáltatással feladott leveleik a feladástól számított 5. munkanapon kézbesítettnek minősülnek akkor is, ha azok később a küldő félhez bármely okból visszaérkeznek.

16.4. Vállalkozó nyilatkozik, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. §-a szerinti átlátható szervezetnek minősül. A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen pont szerinti, illetve jelen szerződés mellékeltét képező nyilatkozatában foglaltak megváltozása esetén erről a Megrendelőt haladéktalanul tájékoztatja. Felek rögzítik, hogy a Megrendelő a Vállalkozó valótlan tartalmú

nyilatkozata esetén jelen szerződést felmondhatja, vagy attól elállhat. Megrendelő a felmondás vagy elállás jogát azonnali hatállyal, indokolás nélkül jogosult gyakorolni. Vállalkozó kijelenti, hogy hozzájárul jelen szerződés mellékletét képező átláthatósági nyilatkozatban közölt adatok Megrendelő általi – a szerződésből eredő követelések elévüléséig terjedő időtartamban történő – kezeléséhez.

16.5. Vállalkozó tűrni köteles, hogy a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett dokumentumok vizsgálata, ellenőrzése az uniós pénzek felhasználását ellenőrző szervezetek részéről megtörténhessen és az ellenőrzés során, szükség esetén együttműködni is köteles.

16.6. Felek tudomásul veszik, hogy jelen szerződést az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal teljes jogkörrel ellenőrizheti.

16.7. Vállalkozó jelen okirat aláírásával hozzájárulását adja a szerződésben szereplő személyes adatai Megrendelő általi, jelen szerződéssel összefüggő nyilvántartási, a szerződési feltételek és a pénzügyi teljesítés követése, ellenőrzése és egyéb ügyintézési célból történő kezeléséhez.

16.8. Felek kijelentik, hogy, a jelen szerződésben feltüntetett személyek személyes adataik kezeléséhez, illetve a másik fél részére történő átadásához kifejezetten hozzájárultak. Erre tekintettel Xxxxx szavatolnak, hogy a személyes adatok kezelése az érintettek hozzájárulásával történik.

16.9. Jelen szerződésre és e szerződésben nem rendezett kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, a Kbt. és a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

16.10. Jelen szerződés 4, egymással mindenben megegyező eredeti példányban, magyar nyelven készült, melyből a felek 2-2 példányt kapnak.

16.11. Jelen szerződés mellékletei a szerződés elválaszthatatlan részét képezik.

Felek jelen szerződést együttes elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírják.

Budapest, 2021.

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

Megrendelő Xxxx Xxxxxx igazgató

Pénzügyileg ellenjegyezte:

Xxxxx Xxx gazdasági igazgatóhelyettes

Pénzügyi ellenjegyzés dátuma:

Vállalkozó

III. Fejezet

Mellékletek, Nyilatkozatminták

1. számú melléklet

INFORMÁCIÓS ADATLAP

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által indított „Az Ócsai Tájház komplexum felújítása vállalkozási szerződés keretében.”

tárgyú közbeszerzési eljárásban

AJÁNLATTEVŐ1

Neve:

Székhelye:

Cégjegyzékszáma:

Adószáma:

Telefonszáma:

Fax-száma:

E-mail:

Kapcsolattartásra kijelölt személy:

Neve: Telefonszáma: Fax-száma:

E-mail:

………………………., 2021. …………………….hó…….nap

………………………………………….

Ajánlattevő cégszerű aláírása

1 közös ajánlattétel esetén (több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot) minden közös ajánlattevő adatait meg kell jelölni az információs adatlapon, feltűntetve azt is, melyik cég jogosult eljárni a közös ajánlattevők nevében, képviseletében, tájékoztatásul:

A közös ajánlattevők csoportjának képviseletében tett minden nyilatkozatnak egyértelműen tartalmaznia kell a közös ajánlattevők megjelölését.[ Kbt. 35. § (3) bekezdés]

2. számú melléklet

AJÁNLATI NYILATKOZAT2

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által indított „Az Ócsai Tájház komplexum felújítása vállalkozási szerződés keretében.”

tárgyú közbeszerzési eljárásban

Alulírott …………………….. társaság (ajánlattevő), melyet képvisel: ……………………………

az al áb b i n yi l at ko zat o t t esszü k :

1. Elfogadjuk, hogy amennyiben olyan kitételt tettünk ajánlatunkban, ami ellentétben van az ajánlati dokumentációval vagy azok bármely feltételével, akkor az ajánlatunk érvénytelen.

2. Elfogadjuk, hogy ajánlatunkat érvénytelennek nyilvánítják, ha olyan szakértőket javaslunk, akik részt vettek jelen közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy más szakaszában, vagy ilyen személyt vagy szervezetet alkalmaztunk tanácsadóként ajánlatunk elkészítésekor, továbbá amennyiben akár társaságunkkal, alvállalkozóinkkal vagy az alkalmazott szakemberekkel szemben fennállnak a Kbt. 25. §-ban részletezett körülmények.

3. Tudatában vagyunk annak, hogy közös ajánlat esetén a közösen ajánlatot tevők személye nem változhat sem a közbeszerzési eljárás, sem az annak alapján megkötött szerződés teljesítése során. Xxxxx is tudatában vagyunk, hogy a közös ajánlattevők egyetemlegesen felelősek mind a közbeszerzési eljárás, mind az annak eredményeként megkötött szerződés teljesítése során.

4. Nyilatkozunk a Kbt. 36. § (1) bekezdése alapján, hogy ebben a közbeszerzési eljárásban nem teszünk közösen ajánlatot más ajánlattevővel, illetőleg abban más ajánlattevő alvállalkozójaként sem veszünk részt, továbbá más ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazoljuk.

Kelt:

…………………………… cégszerű aláírás

2 Közös ajánlattétel esetén ezt a nyilatkozatot valamennyi ajánlattevő köteles kitölteni és aláírni.

3. számú melléklet

NYILATKOZAT

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által indított „Az Ócsai Tájház komplexum felújítása vállalkozási szerződés keretében.”

tárgyú közbeszerzési eljárásban

Xxxxxxxxx ................................., mint a(z) ...................................................... (cég megnevezése)

Ajánlattevő cégjegyzésre jogosult képviselője, felelősségem tudatában kijelentem, hogy a tárgy szerinti közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötendő szerződés teljesítéséhez az alábbi, az ajánlati felhívás III.1.3) M2.A. pont szerinti szakembert kívánjuk bevonni és a Minőségi értékelési szempontra vonatkozó megajánlás tekintetében figyelembe venni:

Szakember neve: Képzettség megjelölése: A Minőségi értékelési szempontra tett megajánlás tekintetében figyelembe vett szakmai tapasztalat megjelölése és időtartama (hónapban meghatározva, a csatolt szakmai önéletrajzzal alátámasztva):

………………………., 2021. ……………….hó…….nap

………………………………………….

Ajánlattevő cégszerű aláírása

4. számú melléklet

Szakmai önéletrajz

SZEMÉLYES ADATOK

Név:

Születési idő:

Állampolgárság:

ISKOLAI KÉPZETTSÉG, EGYÉB TANULMÁNYOK (Kezdje a legfrissebbel, és úgy haladjon az időben visszafelé!)
Mettől meddig (év)	Intézmény megnevezése	Végzettség és szakirány

MUNKAHELYEK, MUNKAKÖRÖK3 (Kezdje az aktuálissal, és úgy haladjon az időben visszafelé!)
Mettől meddig (év, hónap)	Xxxxxxxxx megnevezése	Betöltött munkakör

AZ ALKALMASSÁGI KÖVETELMÉNYKÉNT ELŐÍRT IDŐTARTAMÚ SZAKMAI TAPASZTALAT BEMUTATÁSA (Kezdje az aktuálissal, és úgy haladjon az időben visszafelé!)
Korábbi projektek ismertetése,	A projektben	Ellátott funkciók és
időpontjai, mettől meddig (év,	megszerzett szakmai	feladatok, kifejtett
hónap)	tapasztalat időtartama	tevékenység bemutatása
	(hónapban)

AZ ÉRTÉKELÉSI RÉSZSZEMPONT SZERINT ÉRTÉKELNI KÍVÁNT, AZ ALKALMASSÁGI KÖVETELMÉNYKÉNT MEGHATÁROZOTT SZAKMAI TAPASZTALATON FELÜLI TÖBBLET SZAKMAI TAPASZTALAT (Kezdje az aktuálissal, és úgy haladjon az időben visszafelé!)
Korábbi projektek ismertetése,	A projektben	Ellátott funkciók és
időpontjai, mettől meddig (év,	megszerzett szakmai	feladatok, kifejtett
hónap)	tapasztalat időtartama	tevékenység bemutatása
	(hónapban)

Szakmai testületi tagság:

Kelt:

……………………………… szakember aláírása

3 Felhívjuk ajánlattevők figyelmét, hogy amennyiben a bemutatott szakember aktuális munkahelye nem egyezik meg az ajánlattevő (közös ajánlattevő) személyével, úgy a Kbt. szabályai szerint a szakembert mint alvállalkozót vagy mint kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetet kell bemutatni az ajánlatban.

5. számú melléklet

NYILATKOZAT

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által indított „Az Ócsai Tájház komplexum felújítása vállalkozási szerződés keretében.”

tárgyú közbeszerzési eljárásban

Alulírott …………………. (szakember neve, lakcíme), mint a teljesítésbe bevonni kívánt szakember, ezennel kötelezettséget vállalok arra, hogy amennyiben (cégnév, székhely

címe) ajánlattevő A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által indított „Az Ócsai Tájház komplexum felújítása vállalkozási szerződés keretében.” tárgyú közbeszerzési eljárásban nyertesként kerül kihirdetésre, úgy az eljárás eredményeként megkötendő szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt rendelkezésre állok és a szerződés teljesítésében legjobb tudásom szerint közreműködök.

………………………., 2021 . …………………….hó nap

…………………………………… A teljesítésbe bevonni kívánt szakember aláírása

6. számú melléklet

NYILATKOZAT

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által indított „Az Ócsai Tájház komplexum felújítása vállalkozási szerződés keretében.”

tárgyú közbeszerzési eljárásban

Xxxxxxxxx ................................., mint a(z) ...................................................... (cég megnevezése)

Ajánlattevő/ alkalmasság igazolásához igénybe venni kívánt szervezet* cégjegyzésre jogosult képviselője, felelősségem tudatában kijelentem, hogy:

a megelőző három, mérlegfordulónappal lezárt üzleti év közbeszerzés tárgyából (épületfelújítási és/vagy épületkivitelezési tárgyú munkák elvégzése) származó általános forgalmi adó nélkül számított árbevétele a következőképpen alakult:

Év: A közbeszerzés tárgyából (épületfelújítási és/vagy épületkivitelezési tárgyú munkák elvégzése) származó általános forgalmi adó nélkül számított árbevétel (HUF)

………………………., 2021. . …………………….hó…….nap

…………………………………………. Ajánlattevő/ alkalmasság igazolásához igénybe venni kívánt szervezet* cégszerű aláírása

7. sz. melléklet

REFERENCIÁK ISMERTETÉSE

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által indított „Az Ócsai Tájház komplexum felújítása vállalkozási szerződés keretében.”

tárgyú közbeszerzési eljárásban

Alulírott ….............................., mint a(z) …................................................... (cég megnevezése)

Ajánlattevő/ alkalmasság igazolásához igénybe venni kívánt szervezet* cégjegyzésre jogosult képviselője, felelősségem tudatában az alábbiak szerint

n y i l a t k o z o m

az ajánlai felhívás feladásának napjától visszafelé számított öt évben befejezett, a közbeszerzés tárgyának megfelelő építési beruházásainkról:

A szerződést kötő	A teljesítés ideje (kezdet	Az építési beruházás tárgya és	Nyilatkozat	Ha az alkalmasságot
másik fél	és befejezés	mennyisége (olyan	arra	igazolni kívánó
megnevezése,	megjelölésével, év,	részletezettséggel meghatározva,	vonatkozón,	szervezet a teljesítést
valamint a részéről	hónap, nap	hogy abból az alkalmasság	hogy a	közös ajánlattevőként
információt adó	pontossággal) és helye	minimumkövetelményeinek való	teljesítés a	teljesítette és a
személy neve,		megfelelés megállapítható	szerződésnek	referencia igazolás vagy
telefonszáma vagy e-		legyen)	és az	nyilatkozat - a teljesítés
mail címe			előírásoknak	oszthatatlansága miatt -
			megfelelően	nem állítható ki az egyes
			történt-e	ajánlattevők által végzett
				munkák, illetve teljesített
				szolgáltatások
				elkülönítésével,
				nyilatkozat arra
				vonatkozóan, hogy
				milyen arányban
				részesült az általa
				elvégzett teljesítés
				alapján az
				ellenszolgáltatásból4

………………………., 2021. …………………….hó…….nap

………………………………………….

Ajánlattevő/ az alkalmasság igazolásához igénybe venni kívánt szervezet * cégszerű aláírása

*megfelelő aláhúzandó

4 321/2015. (X.30.) Korm. rendelet 22. § (5) A 21. § (2) bekezdés a) pontja, valamint (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha a nyertes közös ajánlattevőként teljesített építési beruházásra, vagy szolgáltatás megrendelésére vonatkozó referencia igazolás vagy nyilatkozat - a teljesítés oszthatatlansága miatt - nem állítható ki az egyes ajánlattevők által végzett munkák, illetve teljesített szolgáltatások elkülönítésével, úgy az ajánlatkérő a referencia igazolást vagy nyilatkozatot bármelyik, a teljesítésben részt vett ajánlattevő részéről az ismertetett építési beruházás vagy szolgáltatás tekintetében olyan arányban köteles elfogadni, amilyen arányban az igazolást benyújtó ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az általa elvégzett teljesítés alapján az ellenszolgáltatásból részesült.

8. sz. melléklet

NYILATKOZAT

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság által indított „Az Ócsai Tájház komplexum felújítása vállalkozási szerződés keretében.”

tárgyú közbeszerzési eljárásban

Xxxxxxxxx ................................., mint a(z) ...................................................... (cég megnevezése)

Ajánlattevő/ alkalmasság igazolásához igénybe venni kívánt szervezet* cégjegyzésre jogosult képviselője, felelősségem tudatában kijelentem, hogy a tárgy szerinti közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötendő szerződés teljesítéséhez az alábbi szakembereket kívánjuk bevonni:

Szakember neve: Képzettség megjelölése: Xxxxxxx tapasztalat ismertetése:

………………………., 2021. ……………….hó…….nap

………………………………………….

Ajánlattevő/ alkalmasság igazolásához igénybe venni kívánt szervezet* cégszerű aláírása

*megfelelő aláhúzandó

IV. FEJEZET MŰSZAKI LEÍRÁS