Járművek casco biztosításának különös feltételei (JCKF20)

Járművek casco biztosításának különös feltételei (JCKF20)

Hatályos: 2019. október 1-jétől

Nysz.: 21461

Tartalomjegyzék

Járművek casco biztosításának különös feltételei (JCKF20) . .3 I. Általános rendelkezések 3

II. Biztosítási összeg és biztosítási szolgáltatás 3

III. Területi hatály 5

IV. A szerződés létrejötte, a biztosítási időszak és

a biztosítási évforduló 6

V. Kiegészítő feltételek külföldi utazás esetére 6

VI. Xxxxxxxxxxxx 0

VII. A biztosító szolgáltatásának esedékessége 6

VIII. Kockázatkizárás 7

IX. A szerződő/biztosított kötelezettségei 7

X. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség 8

XI. A biztosító mentesülése 9

XII. Bonus 9

XIII. A szerződésben érintett felek jogállása 13

XIV. A biztosítási díj módosítása 13

XV. A szerződés módosítása 13

XVI. A szerződés megszűnése totálkár esetén 13

XVII. Egyebek 14

XVIII. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok 14

Optimál Prémium és Optimál Extra módozatú Komplett

Casco biztosításba épített utasbiztosítás 15

A biztosítás tárgya 15

Biztosított 15

Az utasbiztosítás szolgáltatásai 15

Az utasbiztosítás területi hatálya 15

Az utasbiztosítási fedezet hatálya 16

Az utasbiztosítás biztosítási védelmének korlátozása 16

Az utasbiztosítási károk bejelentése 16

Utasbiztosítással kapcsolatos panaszok bejelentése

és kezelése 16

Személyes adatok kezelése 16

Záradékok 17

Járművek casco biztosításának különös feltételei (JCKF20)

I. Általános rendelkezések

I.1. A biztosítás tárgya

Jelen feltételekben foglaltak alapján a biztosító forintban meg- téríti a biztosított gépjárművekben, azok alkatrészeiben, tarto- zékaiban keletkezett károkat, valamint egyéb szolgáltatást nyújt a jelen feltételekben meghatározott biztosítási események be- következése esetén, amennyiben azokra a biztosítási fedezet a felek megállapodása alapján kiterjed.

I.2. A biztosított

A biztosított személy – a felek eltérő megállapodásának hiá- nyában – minden esetben a gépjármű tulajdonosa.

I.3. Biztosítási események

I.3.1. Töréskár

Baleseti jellegű – azaz közvetlenül, kívülről és hirtelen fellépő me- chanikai behatást előidéző – esemény által (ideértve az ember, állat magatartását is) okozott sérülés, valamint idegen harmadik személy vagy állat által okozott rongálás feltéve, hogy az a kár- bejelentésben leírtaknak megfelelően következett be.

I.3.2. Elemi kár

A gépjárműben, alkatrészeiben, tartozékaiban – a gépjármű be- rendezéseinek meghibásodása vagy külső tűz átterjedése foly- tán – keletkezett tűz, illetve robbanás által okozott kár, továbbá az alábbi természeti erők közrehatása folytán keletkező kárese- mények:

– villámcsapás, földcsuszamlás, kő- és földomlás, természe- tes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább

15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hónyomás;

– a Mercalli–Sieberg-táblázat alapján legalább 5-ös fokozatú- nak jelzett földrengés;

– kiterjed a biztosítás azon károkra is, amelyek azáltal követ- keznek be, hogy a felsorolt természeti erők közrehatása folytán más tárgyak a gépjárműre dőlnek vagy annak neki- csapódnak.

I.3.3. Lopáskár

Amennyiben a megfelelően (az összes zárszerkezet zárt) lezárt és az előírtaknak megfelelően működtetett biztonságtechni- kai berendezések mellett a gépjárművet ellopják vagy jogtalan használat céljából önkényesen elveszik és a gépjármű nem kerül meg. Nem minősül lopáskárnak, ha valaki a rábízott gépjárművet használja jogtalanul vagy a gépjárművet elsikkasztja.

I.3.4. Részlopáskár

Amennyiben a megfelelően lezárt gépjárműből vagy a gépjármű- ről annak alkatrészeit, tartozékait ellopják és azok nem kerülnek meg.

I.3.5. Rablás

Amennyiben a gépjárművet a gépjármű biztosítottjától vagy a gépjármű jogszerű használójától a velük szemben alkalmazott erőszakkal vagy közvetlen fenyegetéssel elrabolják és az nem kerül meg.

I.3.6. Üvegkár

A biztosított gépjárműben kizárólag az ablaküvegre (ide értve a tetőelemet is, amennyiben annak anyaga részben vagy egész- ben üveg vagy bármilyen más üveg jellegű átlátszó vagy áttetsző anyag) közvetlenül ható, hirtelen fellépő mechanikai behatás(ok) által előidézett sérülés vagy idegen személy által okozott rongálás.

I.4. A biztosított vagyontárgyak

I.4.1. A biztosított gépjármű

A gépjármű a biztosítási ajánlatban leírt gyártmánynak, típusnak és a gépjármű alvázszáma alapján meghatározható kivitelnek megfelelően van biztosítva.

I.4.2. A biztosított tartozékok

I.4.2.1. A gépjárműbe a gyártás során vagy utólag beépített elektro- akusztikai berendezésekre és azok tartozékaira 300.000 Ft értékhatárig nyújt fedezetet a biztosítás. Elektroakusztikai be- rendezés esetén annak gyártmányát és típusát kell a biztosítási ajánlaton feltüntetni.

Amennyiben az elektroakusztikai berendezés gyártmányát és tí- pusát a szerződő nem tünteti fel a casco biztosítási ajánlaton, úgy az elektroakusztikai berendezést ért biztosítási esemény esetén a biztosító a biztosított gépjármű gyártmányának és típu- sának megfelelő széria elektroakusztikai berendezés káridőponti értékét téríti a fenti limit figyelembevételével.

Káridőponti forgalmi érték: káresemény időpontjában Magyaror- szágon használt és azonos típusú, korú, műszaki állapotú elekt- roakusztikai berendezés átlagos piaci értéke.

I.4.2.2. A biztosítás az automata sebességváltóra, az elektroakusztikai berendezésekre, a tolatószenzorokra, a parkolást segítő kame- rá(k)ra, az üvegfóliázásra, a karosszéria matricákra, a karosszéria feliratokra, a díszlécekre, a könnyűfém keréktárcsákra, a xenon vagy ledfényszórókra, a tehergépjármű dobozos felépítményé- re, a tehergépjármű hőszigetelt felépítményére, a tehergépjármű aggregátorral szerelt hőszigetelt felépítményére csak ezen tar- tozékoknak a biztosítási ajánlaton a tartozékok rovatban történt feltüntetése esetén terjed ki.

I.4.2.3. A különleges felépítményű, jogszerűen átalakított, illetve hatósá- gilag engedélyezett összeépítéssel létrehozott gépjármű akkor minősül biztosítottnak, ha a (módosult) műszaki jellemzők és a gépjármű rendeltetése a járműokmányokból vagy a hatósági en- gedélyezési okmányokból megállapítható.

I.4.2.4. A gépjárműbe a gyártás során vagy utólag beépített egyéb, az

I.4.2. pontban nem szereplő tartozékok biztosítási fedezet alatt állnak a biztosítási ajánlaton történt feltüntetésük nélkül.

I.4.2.5. A nem gyárilag beépített navigációs rendszerre, a tetőcso- magtartóra és a rá rögzített tárgyakra például kerékpártartó- ra, kerékpárra, síboxra, stb. a biztosítás nem nyújt fedezetet.

I.4.3. A biztosítási fedezet nem terjed ki a gépjárműből kiszerelt vagy a gépjárműről leszerelt alkatrészekre és tartozékokra.

I.4.4. A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a tartozékokra és alkatrészekre, melyeket a szerződő a biztosítási ajánlaton nem tüntetett fel az I.4.2. pontban foglaltaknak megfelelően, beleértve a gyártó által beépített – de nem széria – tartozé- kokat is.

II. Biztosítási összeg és biztosítási szolgáltatás

II.1. Biztosítási összeg

A biztosítási összeg az I. fejezet I.3.1., I.3.2., I.3.3., I.3.4., I.3.5. pontban foglalt káreseményekre – totálkárnak minősülő kár esetén – a II. fejezet II.2.1. pontban foglaltak alapján meghatá- rozott összeg. Az Általános vagyonbiztosítási feltételek (to- vábbiakban: ÁVF) V.4. pontjában foglaltakkal egyezően az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a fogyasztónak minősülő (ÁVF I.2.1. pont) szerződő fél a díjat

megfelelően kiegészíti (fedezetfeltöltés). Ezt a jogkövetkez- ményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte. Ha a szerződő a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási ösz- szeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

Amennyiben a szerződő fél nem tekinthető fogyasztónak, a fedezetfeltöltés joga nem illeti meg, a biztosítási szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeggel ma- rad hatályban a folyó biztosítási időszakra. A fedezetfeltöltési összeg ugyanolyan arányban áll az éves biztosítási díjjal, mint a biztosítási szolgáltatás(ok) a gépjármű káridőponti értékével.

II.2. Biztosítási szolgáltatás

A biztosító a megállapodás szerinti biztosítási események be- következésekor a szerződés szerinti önrészesedés levonásával a II.2.pont szerint megállapított összeget fizeti meg a biztosított részére. A biztosított rendelkezhet úgy is, hogy a kifizetés az ál- tala megjelölt más jogosult (pl. finanszírozó) részére történjen. A biztosító szolgáltatásának mértéke a biztosított gépjármű erede- ti, vásárláskori vételárát nem haladhatja meg.

II.2.1. Biztosítási szolgáltatás totálkár esetén

Totálkár az, ha valamely biztosítási esemény következtében

a) a gépjármű megsemmisült vagy

b) ellopták, és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig (VII. fejezet) nem került meg vagy

c) elrabolták és a biztosítási szolgáltatás esedékességéig (VII. fejezet) nem került meg vagy

d) a megrongálódott gépjármű helyreállítása gazdaságtalan vagy a helyreállítás műszakilag nem indokolt.

Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a gépjármű javítási költségei meghaladják a gépjármű káridő ponti forgalmi értéke (vételkori számlaérték-szolgáltatás esetén a vételkori számlaérték-szol- gáltatás értéke) maradványértékkel csökkentett összegét vala- mint a javítási költség a szolgáltatási érték (vételkori számlaérték szolgáltatás esetén a vételkori számlaérték, káridőponti érték alapján nyújtott szolgáltatás esetén a káridőponti érték) 70%-át meghaladja. Indokolt esetben ettől az értéktől legfeljebb 15%- kal térhet el a biztosító pozitív és negatív irányban is, ilyen eset különösen az, ha a gépjárműre a kárkori érték 30%-át meghala- dó vételi ajánlat érkezik.

Műszakilag nem indokolt a gépjármű helyreállítása, amennyiben önhordó karosszériás kivitel esetén a karosszéria, alvázas kivitel esetén az alváz és felépítmény, motorkerékpár esetén a váz sé- rülés miatt cserére szorul. Áfa levonásra és visszatérítésre jogo- sult biztosított esetén a biztosító az eladási számla beérkezéséig a maradványérték bruttó összegét vonja le a biztosított jármű nettó káridőponti piaci értékéből. A biztosító a maradványérték áfa tartalmát az eladási számla benyújtása után téríti meg a vo- natkozó önrész figyelembevételével.

II.2.1.1. A személygépjárművek és legfeljebb 3,4 tonna megengedett össztömegű tehergépjárművek totálkára és a teljes gépjármű- vet ért lopáskárok esetén a gépjármű első forgalomba állítása napjától számított 3 hónapig az alábbiak szerint térít a biztosító, amennyiben a biztosítási esemény időpontjában a gépjárművet először forgalomba helyező személy (biztosított) tulajdonában áll, és a gépjárművet először Magyarországon, 1000 km-t nem meghaladó futásteljesítménnyel, márkakereskedő által, a gyár- tástól számított 1 éven belül, garancia vállalás mellett helyezték forgalomba és a gépjármű a magyarországi Eurotax katalógus által definiált átlagos használtságú és futásteljesítményű, vala- mint a káresemény időpontjáig sérülésmentes volt. Az átlagos futásteljesítményt az Eurotax katalógusban meghatározott éves futásteljesítményhez mérten időarányosan vizsgálja a biztosító.

Vételkori számlaérték: a biztosított gépjármű és annak biztosított extra tartozékai vásárlásakor kibocsátott vételi számla végösz- szege, figyelembe véve a vevő részére a vételi számla végössze- gében érvényesített vásárlási kedvezményeket is.

Amennyiben az első forgalomba helyezés időpontja az ügyfél részéről nem bizonyított, akkor a forgalomba helyezés időpont- jának a gyártási év január elsejét kell tekinteni.

A biztosító szolgáltatása: a vételárkori számlaérték, csökkentve a maradványértékkel és az önrésszel.

Amennyiben a tulajdonos részéről bármely oknál fogva a felme- rült áfa, illetve egyéb közteher (adó, adó jellegű egyéb tétel) fi- zetési kötelezettség utóbb bármely módon megtérül a biztosított gépjármű tekintetében, úgy abban az esetben a biztosító a jelen bekezdés és a fenti táblázat alapján számított biztosítási szol- gáltatás értékéből levonja az áfa és egyéb felmerült, de bármely módon megtérült közterhek értékét. Amennyiben a biztosított gépjárművel kapcsolatban áfa és más közteher nem merült fel, akkor a biztosítási szolgáltatás számítása megegyezik a fent leír- takkal.

Totálkár esetén a jelen fejezet II.2.2.9. pontjában meghatározott rendelkezések irányadóak.

II.2.1.2. Az első forgalomba állítástól számított 4. hónap első napjától, illetve azon gépjárművek esetében, amelyek nem felelnek meg a

II.2.1.1. pontban meghatározott követelményeknek, a biztosítá- si szolgáltatás számításának alapja a káridőponti forgalmi érték figyelembe véve az esetleges előzménykárokat (értékcsökke- nés), de legfeljebb a vételkori számlaérték. Káridőponti forgalmi érték: amely egy, a káresemény időpontjában Magyarországon használt és azonos típusú, korú, műszaki állapotú, jogállású és használati jellegű gépjárműnek magyar forintban kifejezett for- galmi értéke, amely azonban nem lehet magasabb az aktuális magyarországi Eurotax árkatalógus használt gépjárművekre – a katalógusban definiált, módosító tényezők figyelembevételével

– megállapított áránál. A katalógusban meghatározott módosító tényezők közül nem vehető figyelembe a műszaki vizsga miatti korrekció az első hat évben, a helyi keresettségi korrekció, a fel- felé történő állapotkorrekció. Amennyiben a tulajdonos részéről bármely oknál fogva nem merül fel – vagy felmerül, de az utóbb bármely oknál fogva megtérül – áfa, illetve egyéb közteher (adó, adó jellegű tétel) fizetési kötelezettség a biztosított gépjármű te- kintetében, úgy abban az esetben a biztosító a gépjármű jelen bekezdés alapján számított forgalmi értékéből levonja az áfa és egyéb fel nem merült – vagy felmerült, de bármely módon meg- térült – közterhek arányosított értékét, amely arányosított értéket a biztosító olyan módon határozza meg, hogy a fel nem merült

– vagy felmerült, de utóbb bármely módon megtérült – áfa és egyéb közterhek összegét szorozza a gépjármű káridőponti ér- tékének, valamint a fel nem merült – vagy felmerült, de utóbb bármely módon megtérült – áfával és egyéb közterhekkel növelt vételkori számlaértéknek a hányadosával.

Totálkár esetén a jelen fejezet II.2.2.9. pontjában meghatározott rendelkezések irányadóak.

II.2.1.3. A gépjárműre vonatkozó hatósági elidegenítési tilalom fennállá- sa alatt bekövetkezett totálkár- és lopás káreseményekre a biz- tosító csak a gépjármű közterhekkel csökkentett nettó (vám és áfa nélküli) összegét téríti meg, kivéve amennyiben az illetékes hatóság a biztosítottat – neki felróható ok hiányában is – ezek megfizetésére kötelezi, és az erről szóló jogerős határozatot a biztosított a biztosító részére bemutatta.

II.2.1.4. A tulajdonosnál/szerződőnél maradt alkatrészek és maradvány- érték a biztosítási szolgáltatás összegéből levonásra kerülnek.

II.2.1.5. További szolgáltatás totálkárnál

A gépjármű mentésével, továbbá amennyiben a gépjármű további állagromlásának megelőzését szolgáló helyen törté-

Az első forgalomba helyezés óta eltelt idő

Biztosítási szolgáltatásának alapja a vételkori számlaérték százalékában

nő tárolása nem biztosított, úgy annak tárolásával, és a biz- tosítási esemény következtében menetképtelen gépjármű szállításával kapcsolatos, indokolt, számlával igazolt költsé-

0–3 hónap 100%

geket önrész levonása nélkül megtéríti a biztosító legfeljebb

100.000 Ft-ig. A biztosító legfeljebb a totálkárösszeg kifize- tésének napjáig téríti a tárolás költségét.

II.2.2. Biztosítási szolgáltatás részkárok esetén

Amennyiben a biztosítási esemény nem minősül totálkárnak (II.2.1. pont), a biztosító az alábbi szol- gáltatásokat nyújtja:

II.2.2.1. megtéríti a gépjármű biztosítási eseményből eredő sérüléseinek ténylegesen felmerült javítási költségeit, de legfeljebb a helyre- állítás Magyarországon átlagosan elfogadott árszínvonalának megfelelő anyag-, alkatrész- illetve munkadíjárak alapján szá- molt költségeit. Mind a helyreállítás során beépített anyagok és alkatrészek ára, mind pedig a helyreállítás munkaműveleteire felszámítható munkaidő mennyisége tekintetében legfeljebb a káresemény időpontjában aktuális Audatex kárkalkulációs prog- ramban szereplő értékek vehetők figyelembe. A Biztosító akkor is csak a sérült alkatrész értékét téríti meg, ha az alkatrész a ke- reskedelmi forgalomban csak készletben vásárolható meg. A fé- nyezőanyagok árát legfeljebb 100% fényezési műhelyindexszel, az apróanyagok költségeit a felhasznált alkatrészek árának leg- feljebb 2%-ában kell meghatározni.

Kivételt képez az az eset, amennyiben az Audatex kalkulációs program által feltüntetett alkatrészár nem a magyarországi ve- zérképviselet által megadott (ajánlott) ár, hanem külföldi árlistá- ból képzett. Ezen képzett árat a kárkalkuláció eredményében az alkatrészár mellett feltüntetett „*” vagy „A” betűjelzés mutatja. Ezen alkatrészárak esetén a biztosító szolgáltatásának alapja a káresemény időpontjában érvényes magyarországi vezérképvi- selet által megállapított (ajánlott) alkatrészár.

II.2.2.2. Amennyiben ugyanazon sérülés helyreállítására több eltérő, szakmailag elfogadott módszer is létezik, akkor a biztosító a legkisebb költséggel járó módszer (mint például műanyagjavítás, részelem-fényezés, spotfényezés, fényezés nélküli horpadás-ja- vítás, szélvédő-javítás, kárpitjavítás, bőr- és műbőr felületek javí- tása) költségeit téríti meg.

II.2.2.3. a gépjármű mentésével, továbbá amennyiben a gépjármű to- vábbi állagromlásának megelőzését szolgáló helyen történő tárolása nem biztosított, úgy annak tárolásával és a bizto- sítási esemény következtében menetképtelen gépjárműnek a biztosított lakóhelye szerinti legközelebbi, a gépjármű szakszerű kijavítására alkalmas műhelybe való szállításával kapcsolatos, indokolt, számlával igazolt költségeket önrész levonása nélkül, legfeljebb 100.000 Ft-ig.

II.2.2.4. amennyiben a káresemény során sérült biztonságtechnikai berendezések, alkatrészek (mint például biztonsági öv, öv- feszítő, légzsák illetve tartozékaik, mint légzsákelektronika, csúszógyűrű) cseréje szükséges, úgy annak költségét kizá- rólag abban az esetben téríti meg a biztosító, ha a megne- vezett alkatrészek beszerzése, cseréje, beépítése, helyreál- lítása az adott gépjárműtípusnak megfelelő magyarországi márkaszervizben történt.

II.2.2.5. Az alkatrészek és a fényezés költségeiből a biztosító az elhasz- nálódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) érvényesít. Az első forgalomba helyezéstől számított hat év lejártáig átlagos használtság esetén azonban csak a kerékabroncsok, az akku- mulátor, kipufogórendszer, kopó-forgó alkatrészek, futóműele- mek, motor, váltó, elektroakusztikus berendezések, könnyűfém keréktárcsák és a teljes fényezés helyreállítási és pótlási költ- ségéből érvényesít az elhasználódási foknak megfelelő levonást a biztosító. Amennyiben az első forgalomba helyezés időpontja nem bizonyított, akkor a forgalomba helyezés időpontjának a gyártási év január elsejét kell tekinteni. A biztosító anyagkeze- lési költséget nem térít.

II.2.2.6. A biztosító kizárólag a káresemény folytán sérült felületek fénye- zésének költségeit téríti meg a II.2.2.5. pont szerint.

Ha a külső felület több mint 50%-a sérült, abban az esetben megtéríti a karosszéria teljes fényezésének költségét az elhasz- nálódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) érvénye- sítve. A biztosító a fényezési műhelyindex értékét legfeljebb 100%-ban fogadja el.

II.2.2.7. Üvegkár biztosítási esemény esetén az üveg cseréjének költsé- gét téríti meg a biztosító, kivéve, ha a sérült üveg csere nélkül javítható.

A szolgáltatásból csak akkor kell levonni önrészesedést, ha a csere költsége eléri vagy meghaladja a káresemény időpontjá- ban aktuális magyarországi Audatex kalkulációs programmal készített kalkuláció végösszegének 65%-át.

A csere nélkül javítható üveg javítása esetén a szolgáltatásból a biztosító nem von le önrészesedést.

II.2.2.8. A helyreállítás során a gépjárművön végzett változtatásokkal, mi- nőség- vagy teljesítményjavítással, továbbá kopás vagy elhasz- nálódás miatti javításokkal kapcsolatos költségeket, esztétikai, teljesítmény- vagy más értékcsökkenést, használatkiesés miatti veszteséget vagy a javítás ideje alatt igénybe vett kölcsöngépjár- művekkel kapcsolatos költségeket a biztosító nem térít meg.

II.2.2.9. Amennyiben a biztosított áfa levonási jogosultsággal rendelke- zik, úgy a biztosító a vonatkozó törvények szerint levonásba he- lyezhető áfa összegét sem részkárok, sem totálkár esetén nem téríti meg.

II.2.2.10. Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben az áfa nélküli kalkulált, a javítóiparban a kár időpont- jában meglévő átlagos nettó helyreállítási költséget téríti. Ha a gépjármű helyreállítása nem történik meg, a biztosító ebben az esetben is a kár időpontjában meglévő átlagos nettó helyreállítá- si költséget téríti.

II.2.3. A lecserélt alkatrészek és a gépjárműmaradvány (roncs) átvé- teléről a biztosító jogosult dönteni. A kárfelvételi jegyzőkönyv alapján leadásra kijelölt alkatrészeket, azok cseréje esetén a biztosított köteles megőrizni és bemutatni vagy a biztosító kéré- se alapján a biztosítónak átadni. Amennyiben a leadásra kijelölt alkatrész a gépjármű helyreállítását követően nem kerül átadás- ra a biztosítónak és a biztosított sem tudja a sérült alkatrészt bemutatni, abban az esetben a biztosító kizárólag az alkatrész javítási költségét téríti meg. A gépjárműroncs átvételére a biz- tosító nem kötelezhető. A maradvány értékesítése előtt a biz- tosított az együttműködési kötelezettségéből kifolyólag köteles egyeztetni a kárt rendező kárrendezési egységgel a maradvány értéke vonatkozásában. A biztosító árajánlatokat szerezhet be használt-gépjármű kereskedőktől. Amennyiben a biztosított ezen árnál alacsonyabban értékesíti a maradványt, a biztosító nem köteles a különbözetet megtéríteni. Amennyiben az aján- latot adó kereskedő a biztosítóval történt egyeztetést követően az ajánlaton megjelölt árnál alacsonyabb áron veszi át a marad- ványt, úgy a biztosító a különbözetet megtéríti.

II.2.4. Amennyiben ellopott vagy elrabolt tárgyak a kárkifizetés után megkerülnek, úgy a biztosított arra igényt tarthat, ebben az eset- ben azonban köteles a részére kifizetett biztosítási szolgáltatást a biztosítónak visszafizetni.

II.2.5. Ha az ellopott vagy elrabolt gépjármű a biztosítási szolgál- tatás kifizetése előtt megkerül, a biztosító önrészesedés levonása nélkül megtéríti a menetképtelen gépjármű vissza- szállításával kapcsolatban ténylegesen felmerült, számlával igazolt indokolt költségeket legfeljebb 100.000 Ft-ig.

II.2.6. A II.2.1-II.2.5-ig terjedő pontok értelemszerűen vonatkoznak a biztosított gépjármű nem gyárilag beépített alkatrészeire és tar- tozékaira az I. fejezet I.4.2. pontban meghatározottaknak megfe- lelően.

II.2.7. A II.2.1., II.2.2., II.2.5. pontokban foglaltakon túlmenő költsége- ket a biztosító csak abban az esetben téríti meg, ha azok a biz- tosító kifejezett előzetes írásos felhatalmazása alapján kerültek kifizetésre.

III. Területi hatály

A biztosítás a Magyarországon és a következő országokban be- következett biztosítási eseményekre terjed ki: Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Cseh Köz- társaság, Egyesült Királyság, Észtország, Dánia, Finnország, Franciaország, Gibraltár, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Lit- vánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovák

Köztársaság, Szlovénia, Törökország európai része (csak a Bul- gária-Égei-tenger-Márvány-tenger-Fekete-tenger által határolt területe), Ukrajna, Vatikánváros.

IV. A szerződés létrejötte, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló

IV.1. A szerződés létrejötte

A biztosítási szerződés az XXX XX. pontjában foglaltak szerint jön létre. A biztosító, vagy megbízottja az ajánlat elfogadását meg- előzően – a kockázat felmérése érdekében – a gépjárművet – a biztosító döntésétől függően – szemlézi. A gépjármű szemléjére több alkalommal is sor kerülhet.

IV.2. A biztosítási időszak és a biztosítási évforduló

A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig

– eltérően az ÁVF. IV.2. pontjában írtaktól – minden évben a kockázatviselés kezdőnapjával megegyező naptári nap, amennyiben az adott évben ilyen nap nincs, úgy az azt köve- tő nap.

V. Kiegészítő feltételek külföldi utazás esetére

V.1. A lopás- és rabláskárt a külföldi rendőrhatóságnál, robba- nás- és tűzkárt az illetékes tűzrendészeti hatóságnál be kell jelenteni, az erről szóló jegyzőkönyvet a biztosítónak a kárbejelentéskor be kell mutatni. Külföldön bekövetkezett lopás- és rabláskár esetén a hazaérkezést követően hala- déktalanul értesíteni kell a szerződőnek/biztosítottnak az illetékes hazai rendőri szervet is.

V.2. Külföldön bekövetkezett kár esetén a szerződő/biztosított haladéktalanul értesíteni köteles a biztosítót.

V.2.1. A biztosítással fedezett károk bekövetkezése esetén a biztosító a mozgásképtelenné vált gépjármű

a) szükségjavításának költségeit, a javíttatás gazdaságosságá- nak figyelembevételével az általa meghatározott keretössze- gen belül megelőlegezi. Szükségjavítás alatt olyan javítási munkák elvégzése értendő, melyek segítségével a gépjármű a szabályszerű, biztonságos közlekedésre alkalmassá válik;

b) számlával igazolt indokolt tárolásának költségeit megelőle- gezi legfeljebb a gépjármű káridőponti értékének 15%-áig. Indokoltnak minősül az őrzött, lezárt helyen történő tárolás, amennyiben a szükségjavítás az V.2.1.a) pont szerint nem lehetséges és a gépjármű bármely elemének sérülése nem teszi lehetővé a gépjármű biztonságos lezárását.

V.3. Amennyiben a gépjármű a V.2.1. a) pont szerint a keretösz- szegen belül nem javítható (szükségjavítás), úgy a helyszí- nen való javításról, illetve hazaszállításról a biztosító jo- gosult dönteni. A biztosító előzetes hozzájárulása nélkül a sérült gépjármű véglegesen nem hagyható külföldön.

V.4. A biztosító vállalja a biztosítási esemény következtében menetképtelen gépjárművek – V.3. pont alapján történő

– számlával igazolt indokolt szállítási költségeinek megté- rítését Magyarországra, a biztosított lakhelye szerinti leg- közelebbi szervizbe legfeljebb 300.000 Ft-ig, melyet utólag, számla ellenében térít.

V.5. A biztosító – utólag – forintban megtéríti a külföldön ellopott vagy biztosítási eseménnyel összefüggésben üzemképte- lenné vált gépjárműben(vön) utazó személyek hazatéré- sének – a gyorsvonat II. osztályú díjszabásának megfelelő

– költségeit valamennyi gépjárműben(vön) utazó személy vonatkozásában összesen legfeljebb 100.000 Ft mértékben.

VI. Önrészesedés

Az önrészesedés biztosítási eseményenként és gépjárműven- ként a különböző biztosítási eseményekre a kár időpontjában hatályos biztosítási szerződés szerinti összegben kerül alkal- mazásra akkor is, ha a különböző biztosítási események egy időben, egy kárt okozó eseménnyel vagy folyamattal össze- függésben következtek be. Az önrészesedés kizárólag abban

az esetben nem kerül levonásra, amennyiben a jelen biztosítási feltételek kifejezetten önrész nélküli térítést tesznek lehetővé.

VII. Abiztosító szolgáltatásának esedékessége

VII.1. Figyelemmel a jelen feltételben foglaltak teljesülésére, a biz- tosító szolgáltatása a jogalap valamint az összegszerűség igazolásához szükséges iratok és bizonyítékok benyújtása utáni 15. napon esedékes.

VII.2. A biztosító a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott károkat és költségeket az általános és különös biztosítási feltételekben meghatározott és a biztosítási esemény vizsgálatához szük- séges dokumentumok rendelkezésre bocsátása mellett térí- ti meg. A biztosító a bejelentett kárigény (szolgáltatási igény) elbírálásához jogosult bekérni, beszerezni és ellenőrizni az alábbi dokumentumok közül azokat is, amelyek a kárigény (szolgáltatási igény) jogalapjának fennállását bizonyítják és/ vagy az igény összegszerűségének megállapításához szük- ségesek.

Az elbíráláshoz szükséges iratok, adatok lehetnek:

VII.2.1. Kárbejelentéssel kapcsolatos biztosítási kérdőívek, nyomtatvá- nyok, adatok

– Baleseti bejelentő

– Károkozói nyilatkozat

– Kárbejelentő

– Tanúk nyilatkozatai

– Kitöltött speciális kérdőív a káreseménnyel kapcsolatban

– Bankszámlaszám

– Nyilatkozat előzménykéréshez

– Ügyfél elérhetősége

– Gépjármű adatlap

– Ittassági nyilatkozat

– Biztosítási kérdőív lopás-kárügyben

VII.2.2. Jogalapot igazoló okiratok

– Igazságügyi szakértői vélemény

– Egyéb szakértői vélemény

– Szakhatósági iratok

– Tűzoltósági hatósági bizonyítvány

– Tűzvizsgálati jelentés

– Rendőrségi igazolás

– Rendőrségi feljelentés jegyzőkönyve

– Rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv

– Rendőrségi határozat, amennyiben rendelkezésre áll

– Vizsgálati (nyomozói) szakértői jegyzőkönyv

– Vádirat, amennyiben rendelkezésre áll

– Bírósági határozat, amennyiben rendelkezésre áll

– Vezetői engedély

– Felelősségelismerő nyilatkozat

– Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása

– Tachográf adatlap

– Zár- és kulcsszakértő szakvéleménye a kulcsvizsgálatról

– Márkaképviselet nyilatkozata a kulcsutánrendeléssel kap- csolatban

– Márkakereskedő nyilatkozata a kulcsból kinyerhető informá- ciókkal kapcsolatban

– Zár- és nyomszakértői vélemény

– Díjfizetés igazolása

– Kuxxxxx, távirányítók, kódkártyák és kulcsátadási jegyző- könyv

– Menetlevél

– Fuvarlevél

VII.2.3. Tulajdonjogot vagy szolgáltatásra jogosultságot igazoló iratok

– Beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta)

– Egyéb, a kárigényt igazoló számla, bizonylat

– Készpénz-befizetési pénztárbizonylat

– Hagyatékátadó végzés

– Gyámhatósági rendelkezés

– Öröklési bizonyítvány

– Lemondó nyilatkozat

– Meghatalmazás

– Bank, finanszírozó, hitelező nyilatkozata, meghatalmazása

– Átruházó nyilatkozat

– Azonosítási adatlap

– Orvosi zárójelentés

– Orvosi lelet

– Ambuláns kezelőlap

– Aláírási címpéldány

– Adásvételi szerződés

– Forgalmi engedély

– Törzskönyv

– Tulajdonjog bejegyzéssel vagy törléssel kapcsolatos okiratok

– Üzemben tartói szerződés vagy okirat

– Gépjármű használatára vonatkozó szerződés vagy okirat

– Közjegyzői okirat

– Munkáltatói nyilatkozat

– Bérleti- vagy lízingszerződés

– Szerződés gépjármű kölcsönadásról

– Forgalomból való kivonás igazolása (érvénytelenített Forgal- mi engedély, ill. Törzskönyv)

– Bontási igazolás

– Engedményezési szerződés

– Zálogjog fennállását igazoló megállapodás

VII.2.4. Kár összegét igazoló és a biztosító szolgáltatási összegének meghatározását segítő dokumentumok

– Javítási árajánlat

– Javítási számla

– Audatex kalkuláció

– Eurotax kalkuláció

– Eurotax káridőponti érték számítás

– Kereskedői ajánlat maradványértékre

– Bizonylat maradvány értékesítéséről

– Munkalap

– Garanciajegy

– Fotó

– Bankszámlakivonat

– Márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, felszereltségéről

– Vámkezeléssel kapcsolatos iratok

– Szervizkönyv

– Gépjármű tárolási számla

– Szállítási számla

– A Nemzeti Közlekedési Hatóság véleménye a sérült gépjár- mű közlekedésbiztonsági alkalmasságáról

– A javításhoz felhasznált alkatrészek beszerzési számlája, adásvételi szerződése

– Szakértői vélemény

– Kárfelvételi jegyzőkönyvek

– Előzménykárokkal kapcsolatos iratok

– Társbiztosító párhuzamos kárrendezésével vagy/és szerző- désével kapcsolatos iratai

VII.3. A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek igazolására a bizonyítás álta- lános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

VII.4. Ha a biztosító szolgáltatási kötelezettsége már egyértelmű- en megállapításra került, de annak összege olyan körülmé- nyek folytán, amelyekért a szerződő, vagy biztosított nem fe- lelős, a kárbejelentés beérkezésétől számított egy hónapon belül nem állapítható meg, a biztosító a szerződő kérésére a várható kárösszeg 50%-áig előleget fizethet.

VIII. Kockázatkizárás

A biztosító nem téríti meg a kárt az alábbi esetekben (kocká- zatból kizárt események)

VIII.1. A kár

VIII.1.1. gépjármű versenyen vagy arra való felkészülés közben ke- letkezett;

VIII.1.2. nem baleseti jelleggel következett be (pl. műszaki hiba, alkatrészleválás, anyagfáradás, hűtővízmegfagyás stb.). Amennyiben azonban a fentiek szerint kizárt esemény kö- vetkeztében olyan további káresemény történik, melyre a biztosítási fedezet kiterjed és a káresemény tekintetében a biztosító szolgáltatása nem korlátozott, úgy a biztosító meg-

téríti az ezen biztosítási esemény során bekövetezett kárt jelen feltételek szerint.

VIII.1.3. felkelés, háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellen- séges cselekményei, terrorcse- lekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahe- lyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen esemé- nyekkel összefüggésben merült fel. Jelen feltétel alkalmazá- sa szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológi- ai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy ré- szében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas;

VIII.1.4. magyarországi és külföldi államhatalmi, illetve államigazga- tási szervek rendelkezései során keletkezett;

VIII.1.5. a gépjármű jogszerű vezetőjének olyan magatartása során keletkezett, amely alkalmával ki akarta vonni magát vala- mely hatóság intézkedése alól;

VIII.1.6. ionizáló sugárzás hatására következett be.

VIII.2. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, melyek külön- leges gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban e jármű felépítményével való munkavégzés során, vagy az ilyen jármű munkavégzésre vagy közlekedésre való előké- szítése során, illetve a felépítmény nem rendeltetésszerű használata vagy mozgatása miatt következnek be. Külön- leges gépjárműnek minősül a munkavégzés célját szolgáló berendezéssel felszerelt gépjármű. Ilyenek lehetnek külö- nösen a darus, tűzoltó, létrás, emelőkosaras, úttisztító fel- építményű vagy önrakodó berendezéssel, billenő raktérrel felszerelt jármű.

VIII.3. Nem téríti a biztosító azon károkat, amelyek szándékos bűn- cselekménynek biztosított általi kísérlete vagy elkövetése során következtek be.

VIII.4. Nem téríti a biztosító a kárt, ha a biztosított, illetve a szer- ződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművének üzemeltetésében közreműködő alkalmazottai, illetve megbízottai, tagjai vagy szervei a káre- semény során a gépjárművet olyan alkoholos befolyásoltság alatt vezették, hogy a véralkoholszintjük meghaladta a 0,8 ezreléket, illetve a légalkoholszint meghaladta a 0,5 mg/l ér- téket.

VIII.5. Nem téríti a kárt a biztosító, ha:

VIII.5.1. a biztosított gépjárművet nem az ajánlatban meghatározott módon, illetve jelleggel használták vagy

VIII.5.2. a gépjárműveken a közlekedésrendészeti szabályok meg- sértésével szállítottak személyeket, és ez a tény közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében vagy

VIII.5.3. a szerződőnek/biztosítottnak tudomása volt arról, hogy a gépjármű jogszerű vezetője nem alkalmas a gépjármű veze- tésére vagy

VIII.5.4. ha a gépjárművet végrehajtás alá vonták és a biztosított en- nek ellenére tovább használta a gépjárművet, a végrehajtó felszólítására nem adta át vagy nem a felelős őrzés szabá- lyainak megfelelően járt el és a biztosítási esemény ebben az időszakban következett be vagy

VIII.5.5. azt a gépjárműben elhelyezett ingóságok vagy a gépjármű rakterében lévő rakomány elmozdulása okozta.

IX. A szerződő/biztosított kötelezettségei

IX.1. A szerződő/biztosított számára az ajánlaton feltett kérdé- sek – ideértve kiemelten a gépjármű előzményi sérüléseivel és a gépjárműhöz tartozó kulcsokkal/indítókártyákkal kap- csolatos kérdéseket – a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményeknek minősülő tényekre vonatkoznak, ezért a szerződő/biztosított köteles a kérdésekre a valóság- nak mindenben megfelelő válaszokat adni.

Lényeges előzményi eseménnyel (gazdasági vagy műszaki totálkárral, motorcserével, karosszéria cserével vagy lega- lább a gépjármű káridőponti értékének 33%-át elérő átlagos márkaszervizi díjszabás alapján számított javítási költséggel járó kijavított karosszéria sérüléssel/károsodással) érintett gépjármű esetén, a biztosító minden esetben kizárólag köz- vetlen szakértői vizsgálat és egyedi kockázatelbírálás alap- ján meghozott jóváhagyást követően köt casco biztosítási szerződést. A biztosító a vizsgálat és a kockázatelbírálás eredményétől függően elutasíthatja az ajánlatot. Abban az esetben, amennyiben az előzetes kárszakértői vizsgálat meghiúsul, a biztosító elutasítja az ajánlatot.

A biztosító az alábbi esetekben fenntartja a jogot a szerző- dés megtámadására, tekintettel arra, hogy a szerződést a gépjárművet érintő eltitkolt lényeges előzményi esemény is- meretében és a szükséges szakértői szemle hiányában nem kötötte volna meg:

– a szerződő/biztosított jelentős előzményi sérülés köré- ben tett valótlan tartalmú nyilatkozata esetére, továbbá

– az e körben feltett kérdés annak ellenére történő megvá- laszolatlanul hagyása esetére, hogy a szerződőnek/biz- tosítottnak a lényeges előzményi eseményről tudomása volt.

IX.2. Kár esetén az alábbi kötelezettségeket kell betartani:

IX.2.1. A káreseményt a felfedezéstől számított 2 munkanapon belül kell bejelenteni az ÁVF-ben meghatározottak szerint.

IX.2.2. A fedezet, a jogalap és az összegszerűség megállapításához szükséges felvilágosítást meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését.

IX.2.3. Az esettel összefüggő esetleges hatósági vagy bírósági eljárást a biztosító részére be kell jelenteni.

IX.2.4. A szerződő/biztosított csak a biztosító szolgáltatásának tel- jesítését vagy a szolgáltatási igény elutasítását követően, ezt megelőzően pedig csak a biztosító előzetes, írásbeli hozzájá- rulásával javíttathatja, illetve rendelkezhet a sérült gépjármű helyreállításáról.

IX.2.5. Loxxx, rablás, rongálás, tűz, vagy robbanás által okozott kárt a szerződő vagy a gépjármű vezetője köteles haladéktalanul jelen- teni a legközelebbi rendőri szervnél, illetve a tűz- és robbanáská- rokat a tűzoltóságnál. Vad által okozott kárt a vadgazdálkodást folytató szervnél is be kell jelenteni.

IX.2.6. Ha az eltulajdonított gépjármű a kárkifizetést megelőzően vagy azt követően megkerült, a biztosított köteles az átvételt meg- előzően a tudomására jutásától számított 5 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni, és a biztosító jogosult dönteni arról, hogy a gépjármű átvételénél jelen kíván-e lenni.

IX.2.7. Amennyiben a szerződés hatálya alatt a biztosított gépjármű forgalmi engedélyét elvesztik/ellopják, a szerződő/biztosított köteles a gépjármű forgalmi rendszámának kicserélésére, amely egyúttal a jelen biztosítási feltétel X. fejezetében foglalt kármeg- előzési kötelezettségnek is minősül.

IX.2.8. Lopáskockázatra is kiterjedő biztosítási szerződés esetén a szerződő/biztosított köteles a biztosítási ajánlatban megjelölt kulcsokat, elektronikus indítókártyákat és távirányítókat (beleért- ve a biztosítási ajánlat felvétele óta birtokába került kulcsokat, elektronikus indítókártyákat és távirányítókat is) lopáskár esetén a káresemény bejelentésekor a biztosítónak hiánytalanul átadni.

IX.2.9. A szerződő/biztosított minden tőle elvárhatót köteles megtenni annak érdekében, hogy a kulcsok, elektronikus indítókártyák ne kerüljenek ki az őrizetéből, illetve a gépjárművet csak olyan személyek részére adja használatba, akikkel kapcsolatban fele- lősséget vállal a kulcsok, elektronikus indítókártyák eredeti ál- lapotáért. Abban az esetben, ha a biztosított gépjármű kulcsai, elektronikus indítókártyái és távirányítói szükségszerűen kerül- nek ki a szerződő/tulajdonos birtokából (pl. szerviz, autómosó, benzinkút, stb.), úgy a szerződő/biztosított köteles minden tőle telhetőt megtenni annak érdekében, hogy a biztosított gépjármű kulcsainak, elektronikus indítókártyáinak, távirányítóinak sorsát nyomon kövesse.

IX.2.10. A szerződő/biztosított köteles gondoskodni arról, hogy a gépjár- mű fedélzeti számítógépének dátum és idő beállítása megfelel- jen a valóságnak azért, hogy így a gépjármű kulcsai, indítókártyái pontos adatokat rögzíthessenek a gépjármű üzemeltetéséről, mivel ezen adatok kifejezetten lényegesek lehetnek a szolgálta- tási igény elbírálása tekintetében.

IX.3. Változásbejelentési kötelezettség

IX.3.1. A szerződő/biztosított 5 munkanapon belül, írásban köteles a biztosítónak bejelenteni az ajánlaton, illetve az ajánlattól történő eltérés esetén a kötvényen feltüntetett adatok megváltozását. Különösen lényeges változásnak minősül a gépjármű külföldön történő forgalomba helyezése, mely esetben a biztosító a Ptk. 6:446. § (1) bekezdésében biztosított jogával élve – tekintettel arra, hogy a kockázatot szabályzatai értelmében nem vállalhatja

– a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

IX.3.2. Amennyiben a szerződés lopáskockázatra is kiterjed és a biz- tosítási ajánlaton felsorolt kulcsok, elektronikus indítókártyák és távirányítók közül valamelyik elveszne, megsemmisülne, a szer- ződő/ biztosított köteles fenti tényt a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni. A szerződő/biztosított csak a biztosító hozzájárulásával készíttethet további kulcsot, elektronikus indí- tókártyát. A jelen fejezet IX.2.7., IX.2.8., IX.2.9., IX.3.2. és IX.3.4. pontjaiban foglalt kötelezettségek a gépjármű mindenkori jog- szerű használójára is kötelező érvényűek.

A biztosító a zárgarnitúra, kulcs, távirányító illetve indítókártya csere esetén kizárólag az adott gépjármű típusnak megfelelő magyarországi márkaszerviz által elvégzett cserét fogadja el.

IX.3.3. Amennyiben a biztosítási szerződés hatálya alatt a gépjármű feletti rendelkezést korlátozó szerződést kötnek (elidegenítési, terhelési tilalom, zálogjog stb.) az ez irányú szerződés létrejöttét a szerződő köteles haladéktalanul bejelenteni.

IX.3.4. Amennyiben a jelen fejezet a biztosított/szerződő részére közlé- si, változásbejelentési vagy felvilágosítás adási kötelezettséget határoz meg, úgy ezen kötelezettségek a Polgári Törvénykönyv 6:452. §-a szerinti közlési és változásbejelentési, valamint a Ptk. 6:453. §-a szerinti felvilágosítás adási kötelezettség körébe tar- toznak és ezáltal, amennyiben a bejelentés tartalma nem felel meg a valóságnak, illetve a szerződő/biztosított ezen kötelezett- ségeit megszegi, úgy biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha a szerződő/biz- tosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett kö- rülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

IX.3.5. A szerződő/biztosított a gépjármű használatának ideiglenes át- adásakor köteles a jogszerű használót tájékoztatni a jelen bizto- sítási feltételben foglalt szerződéses feltételekről és tőle megkö- vetelni azok betartását.

X. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség

X.1. A biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és eny- híteni. A felek megállapodhatnak a biztosított kármegelőzés- sel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőiben. A biztosított a kármegelőzéssel és kárenyhítéssel kapcsolatos teendőihez tanácsokért a biztosítóhoz fordulhat.

X.2. A kármegelőzés azon költségeit, amelyek a felek megál- lapodása alapján merültek fel, a biztosító 10% önrész ér- vényesítése mellett téríti meg azzal, hogy a kifizetett összeg nem haladhatja meg a káridőponti érték (vételkori számlaér- ték-szolgáltatás esetén a vételkori számlaérték) 20%-át. A kárenyhítés költségét a biztosító önrész érvényesítése nél- kül megtéríti a biztosítási összeg keretein belül.

X.3. A szerződő/biztosított együttműködési, kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségére tekintettel a gépjármű forgal- mi engedélyét, indítókulcsát, indítókártyáját és törzskönyvét nem hagyhatja a gépjárműben. Köteles továbbá a gépjár- művet szakszerűen üzemeltetni, a gépjárművel szállított rakományt szakszerűen rögzíteni, a gépjármű kulcsait, táv- irányítóit, elektronikus indítókártyáit a biztosítási esemény bekövetkezése előtt és után is fokozott gondossággal őrizni,

a gépjárműre vonatkozó hatósági előírásokat megtartani. E körben köteles tartózkodni a gépjármű túlterhelésétől.

XI. A biztosító mentesülése

XI.1. A biztosító egészben vagy részben mentesül a fizetési kö- telezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a biz- tosított, illetve a szerződő fél, velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, a biztosított gépjárművének üzemelteté- sében közreműködő alkalmazottai, illetőleg megbízottai, tagjai vagy szervei jogellenesen, szándékosan vagy súlyo- san gondatlanul okozták. Ugyanezzel a jogkövetkezménnyel jár, ha a fenti személyek a tőlük elvárható kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségüket ugyanilyen módon elmu- lasztották. Az ÁVF X. pontjában („A biztosító mentesülése a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól”) foglaltakon túlme- nően a jelen feltétel értelmezésében súlyosan gondatlannak minősül többek között az a magatartás is, ha:

a) a gépjárművet fenti személyek 0,8 ezrelék véralkohol- szint, illetve 0,5 mg/l légalkoholszint alatti, alkoholos befolyásoltság alatt vezették, vagy kábítószeres befo- lyásoltság állapotában, illetve vezetésre alkalmatlan állapotban vezették, vagy a vezetést ilyen személynek engedték át;

b) a hatóság, illetve igazságügyi műszaki szakértő megál- lapítása szerint a gépjármű a baleset időpontjában sú- lyosan elhanyagolt műszaki állapotban volt és a kárese- mény ennek következménye;

c) a gépjármű gumiabroncsa(i), vagy fékrendszere(i) nem felelt(ek) meg a közlekedésbiztonság követelményének.

XI.2. A kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség megsértésének minősül különösen:

a) lopáskockázat vonatkozásában, ha a biztosított gép- jármű az első forgalomba helyezést követően bármely okból kifolyólag (pl. ablaküveg-rongálás, lopáskísérlet, zárrongálás, eredeti vagy másolt kulcs, elektronikus in- dítókártya elhagyása, stb.) olyan állapotba kerül, hogy rendeltetésszerűen nem használható, vagy a gépjármű jogszerű használóján kívül más illetéktelen személy is képessé válhat a gépjármű használatára és a szerződő, biztosított, tulajdonos, illetve üzemben tartó a szakszerű javítás, illetve zárcsere megtörténtéig nem tárolja a gép- járművet megfelelően lezárt helyen;

b) ha az eltulajdonított gépjárműben benne maradt a gép- jármű kulcsa, pótkulcsa, elektronikus indítókártyája, a gépjárműbe szerelt vagyonvédelmi berendezés távirá- nyítója, kulcsa;

c) ha a zárgarnitúrát, kulcsot, távirányítót illetve indítókár- tyát nem az adott gépjármű típusnak megfelelő magyar- országi márkaszervizben cseréltették.

XI.3. A XI. fejezet XI.2. a) pontjában írt körülmények bekövetke- zésétől kezdődően a biztosító kockázatvállalása a lopás- kockázat körében szünetel. A biztosító a lopáskockázatot a szakszerű javítás, csere biztosító részére történő bemu- tatását vagy számlával történő igazolását követő nap 00.00 órától vállalja ismét.

A biztosító nem téríti a lopáskockázat megszakadása és an- nak újra életbe lépése között bekövetkezett lopás biztosítási eseményen alapuló és azzal közvetlen ok-okozati összefüg- gésben bekövetkezett károkból eredő biztosítási szolgálta- tás iránti igényeket.

XI.4. A biztosító fenntartja a jogait a szerződés érvénytelenségé- re való hivatkozásra és/vagy a biztosítási szolgáltatás alóli mentesülésére, ha a szerződő/biztosított a biztosítás elvál- lalása szempontjából lényeges körülményt, amelyet ismert vagy ismernie kellett elhallgat vagy a valóságnak nem meg- felelően közöl vagy a kárrendezés során a biztosítót meg- téveszti olyan tény tekintetében, amely a biztosító fizetési kötelezettségére vagy annak mértékére kihatással van.

XI.5. A Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint mentesül a biztosító azon károk megtérítése alól, amelyek a IX. és X. fejezetben foglalt kármegelőzési és kárenyhítési kötelezett- ségek megsértése következtében keletkeztek. A biztosító

olyan arányban mentesülhet a szolgáltatás teljesítése alól, amilyen arányban a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötele- zettség megsértése közrejátszott a biztosítási esemény be- következésében, illetve a kár mértékének növekedésében. A kötelezettségsértés mértékét esetről esetre kell vizsgálni.

XI.6. Nem téríti a biztosító a kárt, ha biztosítási esemény bekö- vetkeztekor a forgalomban részt vevő gépjármű jogszerű vezetőjének nem volt érvényes vezetői engedélye, kivéve ha a szerződő/biztosított bizonyítja, hogy ez a tény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. Jogszerű vezetőnek olyan személy minősül, aki a szerződő vagy a gépjármű felett rendelkezésre jogosult személy akaratával összhangban vezeti a gépjárművet.

XI.7. Nem téríti a biztosító a kárt abban az esetben, amennyiben a gépjármű vezetőjének káridőpontban meglévő véralkohol/ légalkohol szintjét vagy kábítószeres befolyásoltsági állapo- tát, illetve vezetésre alkalmatlan állapotát azért nem lehet meghatározni, mert a gépjármű vezetője kivonja magát a rendőri intézkedés alól, vagy úgy nyilatkozik, hogy a bizto- sítási esemény és az alkoholszint vagy egyéb orvosi/szak- értői vizsgálata között alkoholt vagy a vezetési képességre egyébként hátrányosan ható szert fogyasztott és fentiek mi- att a véralkohol/ légalkohol szintre vonatkozó adat vagy a vezetési képesség tekintetében egyéb lényeges körülmény kideríthetetlenné vált.

XI.8. A szerződő/biztosított a gépjármű használatának ideiglenes átadásakor köteles a jogszerű használót tájékoztatni a jelen biztosítási feltételben foglalt szerződéses feltételekről, és tőle megkövetelni azok betartását.

XII. Bonus

A biztosító a határozatlan idejű, vagy az olyan határozott idejű szerződéseket, amelyek tartama legalább 1 év, az alábbi felté- telek szerint bonus, vagy malus osztályba sorolja és az adott osztályhoz megállapított mértékű szorzószám alkalmazásával állapítja meg a biztosítási díjat.

Az egy évnél rövidebb, határozott időre szóló casco biztosítási szerződésekre a bonus-malus osztályba sorolás nem vonatko- zik. Az egy évnél rövidebb, határozott időre szóló casco bizto- sítási szerződések bonus besorolása azok teljes tartama alatt kizárólag C00 bonus osztály lehet.

XII.1. Bonus-malus osztályok

A jelen casco biztosítási feltételben foglaltak szerint a biztosító 10 bonus osztályt (C00, C01, … C09) és 3 malus osztályt (M03, M02 és M01) különböztet meg. A casco biztosítási szerződés bonus-malus osztályba történő besorolása esetén a biztosító a szerződés alapdíját alapul véve az alábbi táblázatban foglalt díj- módosítást alkalmazza:

Bonus-Malus osztály	M03	M02	M01	C00	C01	C02	C03
Szorzószám	1,20	1,10	1,05	1,00	0,95	0,90	0,86

Bonus-Malus osztály	C04	C05	C06	C07	C08	C09
Szorzószám	0,82	0,78	0,74	0,70	0,67	0,63

XII.2. A bonus osztály megállapításának szabályai a szerződés megkötésének időpontjában határozatlan idejű, vagy olyan határozott idejű szerződéseknél, amelyek tartama legalább 1 év:

XII.2.1. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás bonus besorolásának, illetve kötelező gépjármű-felelős- ségbiztosítás hiányának figye- lembevétele:

XII.2.1.1. Amennyiben a casco biztosítási szerződésben biztosított gépjár- műre

– a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában nincs hatályos, határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősség- biztosítási szerződés vagy

– a casco biztosítási ajánlat aláírásával egyidejűleg nem köt határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést a szerződő vagy

– a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában van a szerződőnek hatályos határozatlan idejű Generali Biztosí- tó Zrt-nél fennálló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítá- si szerződése, de ezen szerződés terhére a bonus-malus besorolását érintő káresemény történt a casco biztosí- tási ajánlat aláírásának időpontját megelőző 6 éves időtartam- ban vagy

– a casco biztosítási ajánlat aláírásával egyidejűleg a Gene- rali Biztosító Zrt-nél köt határozatlan idejű kötelező gépjár- mű-felelősségbiztosítási szerződést a szerződő, de a kötele- ző gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéshez benyújtásra kerülő kártörténeti igazolás alapján (vagy évfordulóra történő felmondás esetén a bekért adatok alapján) a korábbi köte- lező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés(ek) terhére a bonus-malus besorolását érintő káresemény történt a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontját megelőző 6 éves időtartamban vagy

– a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában van a szerződőnek hatályos határozatlan idejű kötelező gépjár- mű-felelősségbiztosítása és az malus osztályba sorolt vagy

– a casco biztosítási ajánlat aláírásával egyidejűleg köt hatá- rozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szer- ződést a szerződő, és a kötelező gépjármű-felelősségbizto- sítási szerződéshez benyújtásra kerülő kártörténeti igazolás szerint (vagy évfordulóra történő felmondás esetén a bekért adatok alapján) a szerződő malus osztályba sorolt,

– a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában van a szerződőnek hatályos, nem a Generali Biztosító Zrt-nél fenn- álló határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tása és a XII.2.1.4. pont szerinti igazoló eszközökkel igazolt adatok alapján a szerződés A00 bonus osztályba sorolt vagy

– a casco biztosítási ajánlat aláírásával egyidejűleg nem a Generali Biztosító Zrt-nél köt határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést a szerződő, és a XII.2.1.4. pont szerinti igazoló eszközökkel igazolt adatok alapján a szerződés A00 bonus osztályba sorolt,

úgy a casco biztosítás tekintetében érvényesíthető bonus osz- tály C00.

XII.2.1.2. Amennyiben

– a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában a casco biztosítási szerződésben biztosított gépjármű szerződőjének van a Generali Biztosító Zrt-nél hatályos, határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződése vagy

– a casco biztosítási ajánlat aláírásával egyidejűleg a casco szerződésben biztosított gépjárműre a szerződő a Gene- rali Biztosító Zrt-nél köt határozatlan idejű kötelező gépjár- mű-felelősségbiztosítási szerződést és

a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás bonus-malus rend- szerébe a vonatkozó jogszabály szerint új belépőnek minősül, azaz a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontját megelő- ző 2 évben nem rendelkezett azonos járműkategóriába tartozó gépjármű vonatkozásában kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tási szerződéssel, úgy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapján a casco biztosításon érvényesíthető bonus osztály C02.

XII.2.1.3. Amennyiben a szerződő

– a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában a cas- co biztosítási szerződésben biztosított gépjárműre hatályos határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezik a Generali Biztosító Zrt-nél vagy

– a casco biztosítási ajánlat aláírásával egyidejűleg a casco szerződésben biztosított gépjárműre köt határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést a Gene- rali Biztosító Zrt-nél,

úgy ezen kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésnek a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában hatályos

bonus osztálya alapján is jogosult a casco biztosítási szerződés C04 vagy annál kedvezőbb casco bonus osztályba sorolásra, amennyiben

– a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában a cas- co biztosítási szerződésben biztosított gépjárműre hatá- lyos, határozatlan idejű Generali Biztosító Zrt-nél fennálló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés terhére a bonus-malus besorolását érintő káresemény nem történt a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontját megelőző 6 éves időtartamban vagy

– a casco biztosítási ajánlat aláírásával egyidejűleg a casco szerződésben biztosított gépjárműre a Generali Biztosító Zrt-nél kötött, határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelős- ségbiztosítási szerződéshez benyújtásra kerülő kártörténeti igazolás alapján (vagy évfordulóra történő felmondás esetén a bekért adatok alapján) a korábbi kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosítási szerződés(ek) terhére a bonus-malus be- sorolását érintő káresemény nem történt a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontját megelőző 6 éves időtartam- ban.

A casco szerződés bonus osztályba sorolására a fenti feltételek figyelembevételével az alábbi táblázatban feltüntetettek szerint kerül sor.

Új casco szerződés bonus osztálya	Új casco szerződés bonus osztályba sorolásának feltételei
C00	Jelen fejezet XII.2.1.1. pontjában foglaltak esetén
C01
C02	Jelen fejezet XII.2.1.2. pontjában foglaltak esetén
C03
C04	A kgfb szerződés bonus osztálya - A00, (kivéve a XII.2.1.2. pontba tartozó, A00 bonus osztályba tartozó szerződések) vagy – B01, vagy – B02, vagy – B03, vagy – B04, vagy – B05, továbbá a jelen fejezet XII.2.1.3. pontban írt feltételek fennállása
C05	A kgfb szerződés bonus osztálya B06, B07, B08 továbbá a jelen fejezet XII.2.1.3. pontban írt feltételek fennállása
C06	A kgfb szerződés bonus osztálya B09, továbbá a jelen fejezet XII.2.1.3. pontban írt feltételek fennállása
C07
C08	A kgfb szerződés bonus osztálya B10, továbbá a jelen fejezet XII.2.1.3. pontban írt feltételek fennállása

XII.2.1.4. Amennyiben a szerződő

– a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában nem a Generali Biztosító Zrt-nél rendelkezik a casco biztosítási szerződésben biztosított gépjárműre hatályos határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással vagy

– a casco biztosítási ajánlat aláírásával egyidejűleg nem a Ge- nerali Biztosító Zrt-nél köt a casco szerződésben biztosított gépjárműre határozatlan idejű kötelező gépjármű-felelős- ségbiztosítási szerződést,

úgy a casco biztosítási szerződésre a szerződőnek a casco biz- tosítási ajánlaton tett nyilatkoza- taival is érvényesíthető a C01, C02, C03 vagy C04 casco bonus osztályba sorolás ezen kötele- ző gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésnek a casco bizto- sítási ajánlat aláírásának időpontjában hatályos bonus osztálya alapján feltéve, hogy a casco biztosítási szerződés szerződője

a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás biztosítója által kiállí- tott okirat (XII.2.1.4.1. pont) másolatának a biz- tosítóhoz történő benyújtásával igazolja a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás bonus fokozatát a XII.2.6.1. pontban megjelölt határidő leteltét megelőzően.

XII.2.1.4.1. A jelen XII.2.1.4. pontban meghatározott kötelező gépjármű-fe- lelősségbiztosítás biztosítója által kiállított okiratként a biztosító a következő dokumentumokat fogadja el:

– egy évnél nem régebben kiállított kötelező gépjármű-felelős- ségbiztosítási kártörténeti igazolás;

– olyan csekk, díjbekérő vagy kötvény, amelyen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnak a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában érvényes bonus fokozata fel van tüntetve;

– a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés vonat- kozásában a következő biztosítási évre szóló díjértesítő, amelyen a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnak a kö- vetkező biztosítási évre vonatkozó bonus fokozata fel van tüntetve. Ebben az esetben a casco biztosítás díjának ki- számításakor a díjértesítőben szereplő bonus fokozatot kell figyelembe venni.

A casco biztosítási szerződés bonus osztályba sorolására a fenti feltételek figyelembevételével az alábbi táblázatban feltüntetet- tek szerint kerül sor.

Új casco szerződés bonus osztálya	Új casco szerződés bonus osztályba sorolásának feltételei
C01	A XII.2.1.4. pontban foglalt kgfb szerződés bo- nus osztálya: – B01, vagy – B02, vagy – B03, vagy – B04, vagy – B05, továbbá a XII.2.1.4. pontban írt feltételek fenn- állása.
C02	A XII.2.1.4. pontban foglalt kgfb szerződés bo- nus osztálya: – B06, vagy – B07, vagy – B08, továbbá a XII.2.1.4. pontban írt feltételek fenn- állása.
C03	A XII.2.1.4. pontban foglalt kgfb szerződés bo- nus osztálya: – B09, továbbá a XII.2.1.4. pontban írt feltételek fenn- állása.
C04	A XII.2.1.4. pontban foglalt kgfb szerződés bo- nus osztálya: – B10, továbbá a XII.2.1.4. pontban írt feltételek fenn- állása.

XII.2.2. Korábbi casco biztosítás kármentességének figyelembevétele

XII.2.2.1. Amennyiben a casco biztosítási szerződés szerződője

– bármely Magyarországon működő biztosítónál a casco biz- tosítási ajánlat aláírását megelőző egy éven belül rendelke- zett szerződőként casco biztosítási szerződéssel és

– a szerződés megszűnésének oka nem díjnemfizetés volt, to- vábbá

– a szerződő – az előző biztosító(k) által kiadott – okirattal iga- zolja az alábbiakban meghatározott időtartamú megszakítás nélküli kármentes időszakot,

úgy ebben az esetben a XII.2.2.6. pontban meghatározott bonus osztályba sorolásra jogosult.

XII.2.2.2. A biztosító a szerződőnek az új casco biztosítási ajánlaton tett nyi- latkozatai alapján az új casco biztosítás díjának kiszámítása során

a szerződést a XII.2.2.6. pontban meghatározott bonus osztályba sorolja feltéve, hogy a casco biztosítási szerződés szerződője a jelen pontban meghatározott előző biztosító(k) által kiadott igazo- lásnak a biztosítóhoz történő benyújtásával igazolja a korábbi cas- co biztosítás megszakítás nélküli kármentes időszakát a XII.2.6.1. pontban megjelölt határidő leteltét megelőzően.

XII.2.2.3. Amennyiben a szerződő a XII.2.6.1. pontban megjelölt határidő leteltét megelőzően adja át a biztosítónak az előző biztosító(k) által kiállított igazolást, úgy ebben az esetben a biztosító a szer- ződést a kockázatviselés kezdetétől a XII.2.2.6. pontban megha- tározott bonus osztályba sorolja.

XII.2.2.4. Amennyiben a szerződő a a XII.2.6.1. pontban megjelölt határidő leteltét megelőzően nem adja át a biztosítónak az előző bizto- sító(k) által kiállított igazolást, úgy ebben az esetben a biztosító a szerződést az igazolás bemutatásakor folyamatban lévő biz- tosítási év első napjától kezdődő hatállyal a XII.2.2.6. pontban meghatározott bonus osztályba sorolja.

XII.2.2.5. Amennyiben a szerződő rendelkezik a jelen biztosítási feltételek alkalmazásával megkötött casco biztosítási szerződésen túlme- nően egy további, másik gépjármű vonatkozásában, bármely Magyarországon működő biztosítónál fennálló casco biztosítási szerződéssel, úgy a biztosító a szerződést abban az esetben so- rolja a jelen feltételek szerinti casco bonus osztályba, amennyi- ben a másik gépjárműre vonatkozó casco szerződés érdekmúl- ással, vagy a szerződő általi jogszerű felmondással megszűnik. A biztosító a biztosítási szerződés megszűnését igazoló, a másik biztosító által kiállított okirat bemutatásának napján kezdődő ha- tállyal sorolja be a szerződést a megfelelő bonus osztályba.

Amennyiben a szerződő több, a jelen biztosítási feltételek alkal- mazásával megkötött casco biztosítási szerződéssel is rendel- kezik, úgy a fentiek szerinti igazolás alapján a biztosító csak egy casco biztosítási szerződés vonatkozásában veszi figyelembe a bonus besorolásra vonatkozó feltételek megszerzését.

XII.2.2.6. A casco szerződés bonus osztályba sorolására a fenti feltételek figyelembevételével az alábbi táblázatban feltüntetettek szerint kerül sor.

Új casco szerződés bonus osztálya	Új casco szerződés bonus osztályba sorolásának feltételei
C00	A kármentes évek száma egy évnél kevesebb
C01	A kármentes évek száma egy évet elérő, de két évnél kevesebb
C02
C03	A kármentes évek száma két évet elérő, de három évnél kevesebb
C04	A kármentes évek száma három évet elérő, de négy évnél kevesebb
C05	A kármentes évek száma négy évet elérő, de öt évnél kevesebb
C06	A kármentes évek száma öt évet elérő, de hat évnél kevesebb
C07	A kármentes évek száma hat évet elérő, de hét évnél kevesebb
C08	A kármentes évek száma hét év vagy azt meghaladó

Kármentes évek száma = Az új casco szerződés kockázatviselés kezde- tének éve – casco kármentességi időszak kezdetének éve

XII.2.3. A gépjármű használati idejének figyelembevétele

XII.2.3.1. Amennyiben a casco biztosítási szerződésben meghatározott kockázatviselés kezdetének időpontjában a casco biztosítási tarifálási partner ilyen minőségben egy évet meghaladó időtar- tamban a biztosított gépjármű tulajdonosa vagy üzemben tartója (figyelemmel a XII.2.3.3. pontban írtakra) úgy ezen tény alapján a casco biztosítási szerződésre C04 casco bonus osztály érvénye- síthető.

XII.2.3.2. A biztosító a XII.2.3.1. pontban meghatározott egy éves időtar- tam (365 nap, szökőévben 366 nap) elteltét elsősorban a forgalmi engedély kiállításának időpontja alapján ellenőrzi. Amennyiben a biztosító olyan hiteles információk birtokába jut, miszerint az így megállapított körülmények nem valósak és a XII.2.3.1. pontban meghatározott egy éves időtartam a kockázatviselés kezdetének időpontjában még nem telt el, úgy a szerződést a hiteles adatok figyelembevételével módosítja a kockázatviselés első napjától kezdődő hatállyal.

XII.2.3.3. A tarifálási partnernek jelen casco biztosítási feltételek szem- pontjából a gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett üzemben tartó minősül. Amennyiben a gépjármű forgalmi engedélyébe nincs bejegyezve üzemben tartó, úgy a tarifálási partnernek a gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett tulajdonos minősül.

XII.2.3.4. A casco szerződés bonus osztályba sorolására a fenti feltételek figyelembevételével az alábbi táblázatban feltüntetettek szerint kerül sor.

Új casco szerződés bonus osztálya	Új casco szerződés bonus osztályba sorolásának feltételei
C04	A XII.2.3.1., XII.2.3.2. és XII.2.3.3. pontban leírt feltételek együttes teljesülése

XII.2.4. A XII.2.1., XII.2.2. és XII.2.3. pontokban meghatározottak sze- rint érvényesíthető bonus fokozatok közül egyidejűleg csak egy vehető figyelembe. Amennyiben a casco biztosítási ajánlat aláírásával egyidejűleg egynél több feltétel is teljesül, abban az esetben a biztosító a casco szerződést a kedvezőbb bonus osz- tályba sorolja.

XII.2.5. A XII.2.1.–XII.2.4. pontokban foglaltakkal ellentétben, amennyi- ben a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában a casco biztosítási szerződésben biztosított gépjármű vonatkozásában

– a Generali Biztosító Zrt-nél van érvényes és hatályos casco biztosítás, melynek közös meg- egyezéssel történő meg- szüntetését kezdeményezi a szerződő az új casco biztosítási szerződés megkötésére figyelemmel vagy

– Generali Biztosító Zrt-nél előzmény casco biztosítás állt fenn és

a XII.2.5.1. pontban írt további feltételek is teljesülnek, úgy ab- ban az esetben az új casco biztosítás bonus osztályba sorolása kizárólag C00 lehet.

XII.2.5.1. További feltételek

A casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában a casco biztosítási szerződésben biztosított gépjármű vonatkozásában fennálló vagy fennállt korábbi casco biztosítási szerződés az új casco biztosítással azonos alapkockázatokra (lopáskár, elemi kár, töréskár) nyújt biztosítási fedezetet és az új casco biztosítási ajánlat aláírásának napját megelőző 90 napon belül a biztosított gépjármű tulajdonjogában nem történt változás, továbbá

– a korábbi casco biztosítási szerződés hatályos és díjjal fede- zett vagy

– a korábbi casco biztosítási szerződés utolsó be nem fizetett díjának esedékessége az új casco biztosítási ajánlat aláírá- sának napját megelőző 90 napon belül volt vagy

– a korábbi casco biztosítási szerződés megszűnésének idő- pontja az új casco biztosítási ajánlat aláírásának napját meg- előző 90 napon belül volt és a casco biztosítás megszűnésé- nek oka

• díjnemfizetés vagy

• szerződés átdolgozása vagy

• biztosító általi felmondás vagy

• szerződő általi – évfordulóra történő – felmondás abban az esetben, amennyiben a szerződő a díjat nem fizette ki a biztosító kockázatviselésének végéig.

XII.2.6. A biztosító az új casco biztosítási szerződés bonus osztályba történő besorolására való jogosultság feltételeinek fennállását az új casco biztosítási szerződés kockázatviselés kezdetét követő

90. és 120. nap között ellenőrzi.

XII.2.6.1. Amennyiben az ellenőrzés eredménye alapján

– a XII.2.1.2., XII.2.1.3. pontokban meghatározott kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésnek a biztosító nyilvántartási rendszerében található bonus osztálya eltér az új casco biztosítási szerződés megkötésekor figyelembe vett bonus osztálytól vagy

– a casco biztosítási szerződés szerződője a XII.2.1.4. pont- ban meghatározott kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás biztosítója által kiállított, a XII.2.1.4.1. pontban hivatkozott igazoló okirat másolatát a biztosítóhoz nem nyújtja be az új casco biztosítási szerződés kockázatviselés kezdetét követő

90. napot megelőzően vagy

– a casco biztosítási szerződés szerződője a XII.2.1.4. pont- ban meghatározott kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás biztosítója által kiállított, a XII.2.1.4.1. pontban hivatkozott igazoló okirat másolatát a biztosítóhoz benyújtja az új casco biztosítási szerződés kockázatviselés kezdetét követő 90. napot megelőzően, de ezen okirat alapján nem jogosult a casco biztosítási ajánlaton tett nyilatkozatainak megfelelő bonus fokozatra vagy

– a biztosító nyilvántartási rendszerének adatai szerint a szer- ződő a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontjában nem rendelkezett a XII.2.1.2., XII.2.1.3. vagy XII.2.1.4. pon- toknak megfelelő hatályos kötelező gépjármű-felelősségbiz- tosítási szerződéssel vagy

– a casco biztosítási szerződés szerződője a XII.2.2. pontban meghatározott casco biztosítás előző biztosítója által kiállí- tott, a XII.2.2. pontban hivatkozott igazoló okiratot a biztosí- tóhoz nem nyújtja be az új casco biztosítási szerződés koc- kázatviselés kezdetét követő 90. napot megelőzően vagy

– a casco biztosítási szerződés szerződője a XII.2.2. pontban meghatározott casco biztosítás előző biztosítója által kiállí- tott, a XII.2.2. pontban hivatkozott igazoló okiratot a bizto- sítóhoz benyújtja az új casco biztosítási szerződés kocká- zatviselés kezdetét követő 90. napot megelőzően, de ezen okirat alapján nem jogosult a casco biztosítási ajánlaton tett nyilatkozatainak megfelelő bonus fokozatra vagy

– a casco biztosítási szerződés tarifálási partnere a casco biz- tosítási szerződés kockázatviselés kezdetének időpontjában nem teljesíti a XII.2.3. pontban meghatározott feltételeket

úgy a casco biztosítási szerződés bonus osztályba sorolása a casco szerződés kockázatviselésé- nek kezdetére visszame- nőleges hatállyal a jelen feltételekben foglaltaknak megfelelően módosul.

XII.2.6.2. Amennyiben a XII.2.6. pontban meghatározott 120 napos időtar- tam elteltét követően a XII.2.1.2., XII.2.1.3. vagy XII.2.1.4. pon- tokban foglalt hatályos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés osztályba sorolása módosul – függetlenül attól, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés osztályba sorolására milyen hatállyal kerül sor – úgy ezen tény a casco biztosítási szerződés bonus osztályba sorolását nem érinti.

XII.2.6.3. Amennyiben a XII.2.6. pontban meghatározott 120 napos időtar- tamon belül a XII.2.1.2., XII.2.1.3. vagy XII.2.1.4. pontokban fog- lalt hatályos kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés osztályba sorolása módosul úgy ezen tény a casco biztosítási szerződés bonus osztályba sorolását kizárólag abban az eset- ben érinti, amennyiben a hatályos kötelező gépjármű-felelősség- biztosítási szerződés bonus osztályba sorolása a casco bizto- sítási ajánlat aláírásával egyező vagy azt megelőző időpontban kezdődő hatállyal módosul.

XII.2.6.4. Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a

XII.2.1.2. vagy XII.2.1.3. pontban meghatározott kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási szerződés esetén a korábbi köte- lező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés(ek) terhére a bonus-malus besorolását érintő káresemény történt a casco biztosítási ajánlat aláírásának időpontját megelőző 6 éves idő- tartamban, úgy a casco biztosítási szerződés bonus osztálya a casco szerződés kockázatviselésének kezdetére visszamenőle- ges hatállyal a jelen feltételekben foglaltaknak megfelelően mó- dosul.

XII.3. A bonus-malus osztály változása a szerződés tartama alatt

XII.3.1. Ha a szerződő/biztosított valamely biztosítási évben nem vett igénybe bonust érintő biztosítási szolgáltatást, a szerződés bo- nus-malus osztálya a következő biztosítási évfordulótól kezdő- dően 1 osztállyal emelkedik. (lásd. XII.3.3. pont) A legmagasabb bonus osztály C09.

XII.3.2. Ha a szerződő/biztosított az adott biztosítási évben igénybe vett bonus besorolást érintő biztosítási szolgáltatást, vagy az adott biztosítási évet megelőzően vett igénybe bonus besorolást érintő biztosítási szolgáltatást, melyet a biztosító még nem vett figyelembe a szerződés bonus-malus osztályba sorolása vonat- kozásában úgy a szerződés bonus-malus osztálya a következő biztosítási évfordulótól kezdődően módosul (lásd. XII.3.3. pont).

XII.3.3. Bonus-malus besorolás módosulása a XII.3.1, és XII.3.2. pont alapján

Bonus-malus beso- rolás az évfordulót megelőző napon	Bonus-malus besorolás a következő biztosítási évfordulótól kezdődően amennyiben az évfordulót megelőzően bekövetkezett, de még figyelembe nem vett bonus besorolást érintő esemény(ek) száma
	0 db	1 db	2 vagy több db
M03	M02	M03	M03
M02	M01	M02	M03
M01	C00	M01	M03
C00	C01	C00	M03
C01	C02	C01	M02
C02	C03	C02	M01
C03	C04	C03	C00
C04	C05	C04	C01
C05	C06	C05	C02
C06	C07	C06	C03
C07	C08	C07	C04
C08	C09	C08	C05
C09	C09	C09	C06

XII.3.4. A casco szerződés bonus-malus osztályát nem érintik az alábbi biztosítási események, így a XII.3.2. pont nem alkalmazandó,

– „Üvegkár” biztosítási esemény esetén, amennyiben az üveg sérülése az üveg cseréje nélkül kerül kijavításra, és a javítás teljes (nettó szolgáltatás esetén nettó) költsége nem éri el a káresemény időpontjában aktuális magyarországi Audatex kalkulációs programmal, és a sérült üveg cseréjével készített kalkuláció (nettó szolgáltatás esetén nettó) végösszegének 20%-át;

– „Üvegkár” biztosítási esemény esetén, amennyiben az üveg sérülése az üveg cseréjével kerül kijavításra és a javítás tel- jes (nettó szolgáltatás esetén nettó) költsége nem éri el a káresemény időpontjában aktuális magyarországi Audatex kalkulációs programmal készített kalkuláció (nettó szolgálta- tás esetén nettó) végösszegének 65%-át;

– „Töréskár”, „Elemi kár” biztosítási események esetén, amennyiben kizárólag a jármű valamely fényszórója vagy egyéb külső lámpája sérül meg és a helyreállítás a sérült fényszóró vagy lámpa cseréje nélkül valósul meg;

– amennyiben a biztosító a jelen biztosítási feltétel X. fejezeté- ben meghatározott, a biztosítottat/ szerződőt terhelő kárme- gelőzési és kárenyhítési kötelezettség teljesítésére tekintet- tel nyújtott biztosítási szolgáltatást.

XII.3.4.1. A casco szerződés bonus-malus osztályát nem érinti, így a XII.3.2. pont nem alkalmazandó, amennyiben a casco biztosítási szerző- dés General kiegészítő szolgáltatást vagy Műszaki Hiba Assis- tance kiegészítő szolgáltatást tartalmaz és a szerződő/biztosított ezen kiegészítő biztosítási szolgáltatásokat veszi igénybe.

XII.3.4.2. Ha a biztosító által nyújtott biztosítási szolgáltatás a biztosító ré- szére maradéktalanul megtérül, úgy az adott biztosítási esemény nem érinti a casco szerződés bonus-malus osztályba sorolását. Amennyiben a megtérülés időpontjában a casco szerződés bo- nus-malus osztályának átsorolása már megtörtént, úgy a biztosí- tó a megtérülés időpontját követően 30 napon belül visszaállítja a szerződés bonus-malus osztályát. A szerződés bonus-malus osztályának visszaállítása miatt keletkező esetleges többlet díj- befizetést a biztosító a szerződés következő esedékes díjába (díjrészletébe) beszámítja.

XII.4. A bonus-malus osztályba soroláshoz fűződő egyéb rendelkezések

XII.4.1. A bonus-malus osztályba sorolás a szerződő személyéhez fűző- dik.

XII.4.2. Amennyiben a jelen feltételek alapján létrejött biztosítási szerző- dés a biztosítási díj nem fizetése miatt szűnik meg, úgy a szerző- dés bonus-malus osztálya a megszűnés időpontjában legfeljebb C00 bonus osztályú vagy bármely malus osztályú lehet.

XIII. A szerződésben érintett felek jogállása

A szerződőre/tulajdonosra vonatkozó minden rendelkezés érte- lem szerint érvényes a biztosított személyekre és mindazokra, akik igényeiket a biztosítási szerződésből érvényesíthetik és ugyanezek betartását meg kell követelniük a gépjármű minden- kori jogszerű használójától is. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség ezen személyeket ugyanúgy terheli, mint a szerző- dőt/tulajdonost. A gépjármű mindenkori jogszerű használóját a felek a biztosított megbízottjának tekintik.

XIV. A biztosítási díj módosítása

A Komplett casco biztosítási szerződés hatálya alatt a biz- tosító a biztosítás díjának mértékét az alkatrészárak, vagy szervizdíjak mértékének, vagy a biztosító nyilvántartása sze- rinti – azonos módozatú biztosítási szerződések – kárgya- koriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépé- sét megelőző legfeljebb 1 éves időszakban bekövetkezett, jelentős, legalább 4%-ot meghaladó változására, vagy a biz- tosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozására figye- lemmel, a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-os mértékben mó- dosíthatja.

A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biz- tosító a biztosítási díj módosításáról és annak mértékéről a módosítás hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.

Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosítá- sokkal a biztosítási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulóra, az évfordulót megelő- zően – felmondási idő figyelembevétele nélkül – írásban fel- mondhatja.

Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosí- tási díjat köteles megfizetni.

XV. A szerződés módosítása

Ezen feltételeken alapuló szerződés módosítása – a feltételek- ben foglalt kivételekkel – csak írásban történhet.

XVI. A szerződés megszűnése totálkár esetén

A szerződést a felek érdekmúlás jogcímén megszűntnek tekintik abban az esetben is, amennyiben a biztosítási esemény követ- keztében a gépjármű totálkárt szenved.

XVII. Egyebek

Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az Ügyféltá- jékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános ren- delkezések, az Általános Vagyonbiztosítási Feltételek, valamint a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezései irányadóak.

XVIII. A Polgári Törvénykönyvtől eltérő szabályok

Jelen fejezet összefoglalóan tartalmazza a jelen feltételek azon rendelkezéseit, melyek a Polgári Törvénykönyv (Ptk) rendelkezé- seitől lényegesen eltérnek.

Jelen fejezet nem tartalmazza a Járművek Casco biztosításának különös feltételei azon – a biztosító által alkalmazott korábbi fel- tételektől eltérő – rendelkezéseit, melyek módosítására a 2014. március 15-én hatályba lépett, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek történő megfelelés érdekében került sor.

Jelen feltételnek a Ptk-tól lényegesen eltérő rendelkezései

XVIII.1. A fedezetfeltöltés jogának kizárása, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak (II. fejezet II.1. pont). Jelen felté- tel alapján – eltérően a Ptk. 6:461. §-ától, a fedezetfeltöltés joga nem illeti meg a szerződőt, amennyiben nem minősül fogyasztónak (ÁVF. I.2.1. pont).

Optimál Prémium és Optimál Extra módozatú Komplett Casco biztosításba épített utasbiztosítás

A biztosítás tárgya

A Generali Biztosító Zrt-vel létrejött Optimál Prémium vagy Optimál Extra módozatú Komplett Casco biztosítás természetes személy szerződője a Generali Biztosító Zrt. és az Európai Utazási Biztosító Zrt. között létrejött csoportos biztosítási szerződés hatálya alatt jogosulttá válik a Casco biz- tosítási szerződés megszűnéséig – de legfeljebb a 70. életévének betölté- séig – az alábbiakban leírt, az EUB2013-03GC Utasbiztosítási feltételekben részletesen meghatározott utasbiztosítási szolgáltatások igénybevételére.

Az utasbiztosítási fedezetet az Európai Utazási Biztosító Zrt. (továbbiak- ban: EUB, 1132 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00., tel.: (00-0) 000-0000, www.eub. hu) nyújtja a szerződő részére az EUB2013-03GC jelű Utasbiztosítási fel- tételek szerint.

Biztosított

A Generali Biztosító Zrt-vel létrejött Optimál Prémium vagy Optimál Extra módozatú Komplett Casco biztosítás természetes személy szerződője leg- feljebb a 70. életévének betöltéséig.

Az utasbiztosítás szolgáltatásai

Külföldi utazás során bekövetkező váratlan betegség vagy baleset esetén a biztosító a mentés és a sürgősségi orvosi ellátás költségeit téríti meg legfeljebb 5 millió forintig, ezen felül megszervezi és kifizeti a beteg vagy sérült személy orvosilag indokolt hazaszállítását (pl. mentőautóval vagy mentőrepülővel), valamint elhalálozás esetén a holttest-hazaszállí- tást.

A biztosító 24 órában elérhető telefonos segítségnyújtó szolgálatának (EUB-Assistance) szakemberei egyeztetik a külföldi orvosokkal, kórhá- zakkal az orvosi ellátás részleteit és a költségvállalást. A „További utazási segítségnyújtási” szolgáltatások az utastársat mentesítik a váratlan kiadá- sok alól, ha a másik utas betegsége miatt előre nem tervezett helyen kell szállást találnia vagy módosítani kell a hazautazása időpontját (pl. át kell íratni a repülőjegyét).

A „Poggyászbiztosítás” a külföldi utazás alatt történt lopáskárok és az utas balesete során keletkezett poggyászsérülések anyagi kárainak eny- hítésére szolgál.

A „Jogvédelmi biztosítás” mentesíti a biztosított személyt az ügyvédi-, eljárási és óvadék jellegű költségektől, ha külföldön közlekedési balesetet okoz, vagy egyéb, a biztosítási feltételekben meg- határozott minőségben szabálysértést, gondatlan bűncselekményt követ el és emiatt az esemény helyén eljárás indul ellene (pl. síelés közben okoz személyi sérülést vala- kinek).

A szolgáltatásokra vonatkozóan további információ – így a biztosító men- tesülésének a feltételei és az alkalmazott kizárások is – az Utasbiztosítás szolgáltatás táblázatában és az EUB2013-03GC jelű biztosítási feltételek- ben található.

Az utasbiztosítás területi hatálya

Az utasbiztosítás a földrajzi Európa országaiban történt biztosítási esemé- nyekre érvényes, kivéve Oroszország, Kazahsztán, Azerbajdzsán, Grúzia és Magyarország területét.

Az utasbiztosítási fedezet hatálya

Az utasbiztosítási fedezet a casco biztosítás kockázatviselésének kezdetét követő 16. napon lép hatályba, és korlátlan számú, 30 napnál nem hosz- szabb külföldi utazásra használható fel. A casco biztosítás megszűnésé- nek napján ezen utasbiztosítási fedezet is megszűnik.

Az utasbiztosítás biztosítási védelmének korlátozása

A casco biztosításhoz kapcsolódó utasbiztosítás hagyományos turista célú utazásokra érvényes, így nem nyújt biztosítási védelmet pl. fizikai

munkavégzésre, hivatásos gépjárművezetésre, veszélyes sportokra, va- lamint versenyszerű sportolók utazásaira. A korlátozásokat részletesen a biztosítási feltételek tartalmazzák.

Az utasbiztosítási károk bejelentése

Betegség vagy baleset esetén az EUB-Assistance telefonszámán, a kárbe- jelentés során meg kell adni a biztosított nevét, születési dátumát, valamint a bejelentő telefonszámát (ahol később is visszahívható), valamint az ese- mény rövid összefoglalását.

Az EUB-Assistance 24 hours service telefonszáma: (x00-0) 000-0000. Telefonon 24 órában elérhető magyar nyelven az EUB-Assistance segít- ségnyújtó szolgálat, amelynek a világ számos országában van kihelyezett partnere, ezáltal a bejelentő a különböző helyszíneken a helyi viszonyokat jól ismerő segítségre is számíthat.

Közvetlen életveszély esetén először a helyi központi segélyhívó számon kell segítséget kérni (általános segélyhívó szám az Európai Unió területén belül: 112).

Jogvédelmi szolgáltatás iránti igény bejelentése az EUB-Assistance felé a (x00-0) 000-0000 telefonszámon lehetséges.

Poggyászt érintő kár esetén a helyszínen illetékes külföldi hatóságnál be kell jelenteni az eseményt, és részletes jegyzőkönyvet kérni. Amennyiben egy személyszállító cég (pl. légitársaság, busztársaság) okozta a kárt, ak- kor – a kár észlelését követően haladéktalanul – be kell nyújtani a kárigényt először a személyszállító társaság felé, majd ezt követően kitölteni és eljut- tatni az EUB Ügyfélszolgálatához a xxx.xxx.xx weblapról letölthető Szol- gáltatási igénybejelentő nyomtatványt és a biztosítási feltételekben meg- határozott további iratokat a következő címre: Európai Utazási Biztosító Zrt. (EUB) Ügyfélszolgálat, 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00. Telefon: (00-0) 000-0000, Fax: (00-0) 000-0000, E-mail: xxxxxxxxxxx@xxx.xx.

Nyitvatartás: hétfő-csütörtök: 8.00–17.00 péntek: 8.00–14.30.

Az utasbiztosítás szolgáltatásaira valamint a kárbejelentésre vonatkozó- an további részletes információt az EUB2013-03GC jelű Utasbiztosítási feltételek tartalmaznak, amelyek elérhetőek a www. xxxxxxxx.xx/xxxxxxxx- casco2013/ajandekutasbiztositas oldalon a „Letölthető dokumentumok” menüpontban, és a xxx.xxx.xx/Xxxxxxxxxxxxx/„Biztosítási feltételek” menüpontban.

Utasbiztosítással kapcsolatos panaszok bejelentése és kezelése

Amennyiben az Európai Utazási Biztosító Zrt. munkatársainak magatartá- sával, tevékenységével vagy mulasztásával kapcsolatban bármilyen pa- nasz merül fel, úgy a panasz szóban és írásban egyaránt előterjeszthető. A szóbeli panasz személyes megtétele az ügyfélszolgálati helyiség fent megadott címén és időpontokban lehetséges, a panasz telefonon történő bejelentése a fent megadott ügyfélszolgálati telefonszámon történhet, ahol a telefonbeszélgetéseket a jogszabályi előírásoknak megfelelően rögzítik.

Írásbeli panasz átadására személyesen vagy más által az EUB ügyfélszol- gálatán van lehetőség, továbbá postai úton elküldhető az EUB címére, vagy telefaxon a (0) 000-0000 faxszámra, vagy elektronikus levélben az xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx e-mail címre.

Az EUB felügyeleti szerve: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) (a továbbiakban: Felügyelet).

Személyes adatok kezelése

Az EUB és a Generali Biztosító Zrt. a biztosított személyes és a szerző- désével kapcsolatos adatait biztosítási titokként kezeli, és azokat csak az érintett írásbeli hozzájárulásával adhatja ki harmadik személynek. A bizto- sítási titkot képező adatok a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben tételesen felsorolt esetekben és meghatá- rozott szerveknek szolgáltathatók ki.

Szolgáltatások – biztosítási termék neve	Generali casco biztosításhoz kapcsolódó utasbiztosítás
C) Gépjármű-segítségnyújtás alapszolgáltatások
Információ autómentő cégről	szolgáltatás
Sofőr küldés a biztosított betegsége vagy balesete esetén	200 000 Ft
D) Poggyászbiztosítás
Útipoggyászra vagy útiokmányra vonatkozó térítés összesen Ezen belül: – tárgyankénti limit – csomagonkénti limit – útiokmányok pótlására vonatkozó költségtérítés	100 000 Ft 30 000 Ft 60 000 Ft limit nélkül
E) Jogvédelmi segítségnyújtás és biztosítás
a) óvadék és a felmerülő költségek megfizetése b) ügyvéd munkadíja	500 000 Ft 500 000 Ft

Az EUB részére, kiszervezés keretében az Europ Assistance Kft. (1134 Budapest, Dévai u. 26–28.), mint az Európai Utazási Biztosító Zrt. meg- bízottja végez kárrendezési tevékenységgel kapcsolatos segítségnyújtó szolgáltatást. Ezzel összefüggésben az EUB törvényi felhatalmazás alap- ján a káreseménnyel kapcsolatos adatokat és információkat adhat át az Europ Assistance-nak.

Szolgáltatások – biztosítási termék neve	Generali casco biztosításhoz kapcsolódó utasbiztosítás
A) Egészségügyi segítségnyújtás és biztosítás
Orvosi és mentési költségek térítése: – baleset – betegség Ezen belül: – mentőhelikopteres mentés – hegyi-mentés – mentőautóval történő szállítás – sürgősségi fogászati ellátás – kórházi napi térítés a biztosított részére, amennyiben a kórházi költségek megtérítése EEK vagy más biztosítás alapján történik	5 000 000 Ft 5 000 000 Ft 2 500 000 Ft 1 000 000 Ft 1 000 000 Ft € 300 25 000 Ft
Hazaszállítás megszervezése, a felmerült többletköltségek térítése	limit nélkül
Egészségügyi segítségnyújtási szolgáltatások: – egészségügyi ellátás megszervezése – szükség esetén orvoshoz, kórházba szállítás megszervezése – hozzátartozó tájékoztatása – folyamatos kapcsolattartás az ellátó egészségügyi intézménnyel	szolgáltatás szolgáltatás szolgáltatás szolgáltatás
Baleset vagy betegség miatt felmerülő egyéb költségek megtérítése	50 000 Ft
Xxxxxxxx hazaszállítása	limit nélkül
B) További utazási segítségnyújtás
Hazautazás időpontjának változása betegség vagy baleset miatt – biztosított részére szállásköltség összesen (max. 7 éj) – hozzátartozó részére szállásköltség összesen (max. 7 éj) – hozzátartozónak a biztosítottal egyidőben történő hazautazása	€ 300 € 300 150 000 Ft
Hozzátartozó szállásköltsége – a biztosított kórházi ellátása alatt össz. (max. 7 éj)	€ 300
Beteglátogatás: – közlekedési költségek – szállásköltség összesen (mx. 7 éj)	300 000 Ft € 300
Gyermek hazaszállítása	300 000 Ft
Idő előtti hazautazás otthoni hozzátartozó betegsége vagy halála miatt	150 000 Ft
Pénzsegély-közvetítés	300 000 Ft
Információ útiokmány elvesztése esetén	szolgáltatás

Jelen feltétel 2014. május 1-jétől hatályos

Záradékok

A szerződésre érvényes záradékok sorszámát a biztosítási ajánlat vagy kötvény kiállítása esetén a kötvény tartalmazza.

A szerződésre alkalmazott záradékban foglaltak a szerződés részét képe- zik. Amennyiben a szerződésre alkalmazott záradékban foglaltak az általá- nos feltételek egyéb rendelkezéseitől eltérnek, úgy a záradékban foglaltak az irányadóak.

4006. sz. záradék

„A biztosító szolgáltatása – az egyéb feltételek változatlanul hagyása mel- lett – a biztosított gépjármű forgalomba helyezésének napjától kezdődően a káridőponti érték megtérítésére korlátozódik.”

403. sz. záradék

„A biztosítás az előírt biztonságtechnikai berendezés hiánya miatt a lopás- kockázatra nem terjed ki.”

4007. sz. záradék

„Amennyiben a kockázatviselés kezdete (óra, és perc is) rovat kitöltésre kerül az ajánlaton, úgy – a szerződés létrejötte esetén – a kockázatviselés kezdete (a szerződés hatálybalépése) ezen időpont- tól kezdődik.”

410. sz. záradék

„A biztosítási szerződés hatálya alá tartozó gépjárműre a biztosító törés-, elemi-, üvegtörés és lopáskárok esetében nettó, azaz áfa nélküli térítést nyújt.”

4008. sz. záradék

„A biztosítási fedezet kizárólag az biztosítási ajánlaton megjelölt próba- rendszámmal közlekedő gépjárművet érintő, a próbarendszámhoz tartozó indítási naplóba bejegyzett időtartam alatt és útvonalon bekövetkezett biz- tosítási eseményekre terjed ki, a kötvényen feltüntetett biztosítási összeg alapulvételével, mely a biztosító szolgáltatásának felső határa az egy bizto- sítási időszakban bekövetkezett biztosítási események vonatkozásában.”

4009. sz. záradék

„A Járművek Casco biztosításának Különös Feltételeinek területi hatályra vonatkozó fejezetével ellentétben a biztosítás területi hatálya nem terjed ki a volt Szovjetunió utódállamaira.”

4010. sz. záradék

„A Járművek Casco biztosításának Különös Feltételeinek területi hatályra vonatkozó fejezetével el- lentétben a biztosítás területi hatálya csak Ma- gyarország területére terjed ki.”

4011. sz. záradék

„Lopáskár biztosítási eseményre a biztosítási fedezet kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a beépítésre került biztonságtechnikai be-

rendezés szolgáltatásai – a biztosítási esemény időpontjában – megfelel- nek az alább meghatározottaknak, és a biztosítási esemény időpontjában működőképesek, valamint bekapcsolt állapotban vannak:

– védenie kell a gépjármű összes nyílászáróját, az ajtókat, a motorteret, csomagteret, a riasztó beépítését jelző berendezés (fényvisszajelzés, LED) van beépítve, valamint a gépjárművet ért támadás esetén hang, vagy hang és fényjelzést ad és megakadályozza a motor indítását vagy

– a biztosított gépjárműbe gyári immobiliser (indításgátló berendezés) ke- rült beépítésre vagy

– a biztosított gépjárműbe olyan immobiliser (indításgátló berendezés) került beépítésre, amely a gépjármű legalább 3 áramkörét blokkolja.”

4012. sz. záradék

„Lopáskár biztosítási eseményre a biztosítási fedezet kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a beépítésre került biztonságtechnikai be- rendezés szolgáltatásai – a biztosítási esemény időpontjában – megfelel- nek az alább meghatározottaknak, és a biztosítási esemény időpontjában működőképesek, valamint bekapcsolt állapotban vannak:

– védenie kell a gépjármű összes nyílászáróját, az ajtókat, a motorteret, csomagteret, a riasztó beépítését jelző berendezés (fényvisszajelzés, LED) van beépítve, a gépjárművet ért támadás esetén hang, vagy hang és fényjelzést ad, valamint beltéri mozgásérzékeléssel, rezgésérzéke- léssel rendelkezik, és távirányítással működtethető léptetőkódos vezér- lőrendszerrel rendelkezik és

– a biztosított gépjárműbe gyári immobiliser (indításgátló berendezés) ke- rült beépítésre vagy

– a biztosított gépjárműbe olyan immobiliser (indításgátló berendezés) került beépítésre, amely a gépjármű legalább 3 áramkörét blokkolja.”

4013. sz. záradék

„Lopáskár biztosítási eseményre a biztosítási fedezet kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a beépítésre került biztonságtechnikai be- rendezés szolgáltatásai – a biztosítási esemény időpontjában – megfelel- nek az alább meghatározottaknak, és a biztosítási esemény időpontjában működőképesek, valamint bekapcsolt állapotban vannak:

– védenie kell a gépjármű összes nyílászáróját (az ajtókat, a motorteret, csomagteret), a riasztó beépítését jelző fényvisszajelző (LED) van be- építve, a gépjárművet ért támadás esetén hang, vagy hang és fényjel- zést ad, valamint beltéri mozgásérzékeléssel, rezgésérzékeléssel, táv- irányítással működtethető léptetőkódos vezérlőrendszerrel rendelkezik, amely indítja a MABISZ, vagy azzal egyenértékű minősítéssel rendel- kező országos területi lefedettségű műholdas, elektronikus gépjármű követő és nyilvántartó, azonosító rendszert, melyet működtető szolgál- tatóval a szolgáltatási jogviszony fennáll, a szolgáltatás zavarmentes, amelyet a rendszer beszereléséről és működéséről szóló szerződés és a szolgáltató nyilatkozata igazol vagy

– a gépjárműbe MABISZ, vagy azzal egyenértékű minősítéssel rendelke- ző országos területi lefedettségű műholdas, elektronikus gépjármű kö- vető és nyilvántartó, azonosító rendszer került beépítésre, melyet mű- ködtető szolgáltatóval a szolgáltatási jogviszony fennáll, a szolgáltatás zavarmentes, amelyet a rendszer beszereléséről és működéséről szóló szerződés és a szolgáltató nyilatkozata igazol és

– a biztosított gépjárműbe gyári immobiliser (indításgátló berendezés) ke- rült beépítésre vagy

– a biztosított gépjárműbe olyan immobiliser (indításgátló berendezés) került beépítésre, amely a gépjármű legalább 3 áramkörét blokkolja.

4014. sz. záradék

„A kockázatviselés kezdete – a biztosítási szerződés létrejötte esetén – a biztosítási ajánlaton feltüntetett időpont, feltéve hogy a gépjármű szemlé- je a kockázatviselés kezdetét megelőző napon megtörtént. A kockázat- viselés kezdetének időpontjában új, 0 km-es, Magyarországon, hivatalos

márkakereskedő által forgalomba helyezett sértetlen gépjármű esetén nem szükséges a gépjármű szemléje, amennyiben a gépjármű vásárlási számlájának számát a casco biztosítási ajánlaton feltüntetik. Amennyiben a szemle a szerződő érdekkörében felmerülő okból nem történik meg vagy az alább felsorolt okok valamelyikének fennállása a biztosító vagy megbí- zottja által lefolytatott szemle során megállapítást nyer, úgy az a biztosítási ajánlaton megjelölt gépjármű biztosítási fedezetbe vonásának akadályát képezi, és a szerződés nem lép hatályba, azaz a Biztosító kockázatviselése nem kezdődik meg.

A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a fenti okból a kockázat- viselés az ajánlaton megjelölt időpontban nem kezdődik meg, úgy a szer- ződés megszűnik a szerződés létrejöttének időpontjára visszamenőlege- sen, és az esetleges díjelőleget a biztosító visszafizeti a szerződő részére. Biztosítási fedezetbe vonás akadályát képező körülmények:

– A szemléhez szükséges alábbi dokumentumok és egyéb tartozékok bármelyikének hiánya a szemlén:

• gépjármű eredeti forgalmi engedélye, törzskönyve

• a gépjármű összes kulcsa, távkapcsolója, elektronikus indítókártyája

• a riasztó vagy más egyéb biztonságtechnikai berendezés távkap- csolói, kulcsai

• az utólag beszerelt tartozékok (biztonságtechnikai berendezések, extra felszerelések) típusát, értékét igazoló dokumentumok, számlák

• meghatalmazás abban az esetben, ha nem a gépjármű tulajdonosa mutatja be a gépjárművet a szemlén (cégek esetén a meghatalmazó aláírási címpéldánya is szükséges)

• személyi igazolvány.

– A gépjármű fő azonosító adatainak (alvázszám, motorszám) eredetisége kétséges, vagy nem azonosítható (átütött, lereszelt, módosított TMM-es vagy AF-es).

– A gépjármű általános műszaki állapota nem teszi lehetővé a biztonsá- gos közlekedést.

– A gépjármű jelentős kijavítatlan sérüléssel rendelkezik (jelentős az a sé- rülés, amelynek a biztosító vagy megbízottja által becsült javítási értéke a gépjármű kötéskori értékének 33%-át meghaladja).

– A gépjárműbe nincs beszerelve a biztosítási ajánlat záradékok rovatá- ban előírt biztonságtechnikai berendezés (pl. riasztó, immobiliser).

– A biztosító a gépjármű állapota, az összes körülmény – így különösen abban az esetben, amennyiben a gépjármű jelentős, a gépjármű kárkori értékének legalább 33%-át elérő, kijavított előzménykárral rendelkezik

– és a szemle alapján a kockázatot nem vállalja.”

4005. sz. záradék

„A gépjármű finanszírozási szerződés hatálya alatt, a biztosítási díj meg- fizetésének elmulasztása esetén a biztosító az első biztosítási díj(részlet) esedékességétől számított legalább 60, folytatólagos biztosítási díj(részlet) esedékességétől számított legalább 90 napos póthatáridőt tűz ki, mely- nek elteltével, amennyiben díjfizetésre nem kerül sor, a biztosítási szerző- dés és a biztosító kockázatviselése az esedékesség napjára visszamenő hatállyal szűnik meg. A gépjármű finanszírozási szerződés megszűnését követően ezen rendelkezés hatályát veszti és az ÁVF.VI.5.1. pontjában foglaltak válnak irányadóvá.”

4015. sz. záradék

„Lopáskár biztosítási eseményre a biztosítási fedezet kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a beépítésre került biztonságtechnikai be- rendezés szolgáltatásai – a biztosítási esemény időpontjában – megfelel- nek az alább meghatározottaknak, és a biztosítási esemény időpontjában működőképes, valamint bekapcsolt állapotban van:

– a gépjárműbe MABISZ, vagy azzal egyenértékű minősítéssel rendelke- ző országos területi lefedettségű műholdas, elektronikus gépjármű kö- vető és nyilvántartó, azonosító rendszer került beépítésre, melyet mű- ködtető szolgáltatóval a szolgáltatási jogviszony fennáll, a szolgáltatás zavarmentes, amelyet a rendszer beszereléséről és működéséről szóló szerződés és a szolgáltató nyilatkozata igazol

4016. sz. záradék

„Lopáskár biztosítási eseményre a biztosítási fedezet kizárólag abban az esetben áll fenn, amennyiben a beépítésre került biztonságtechnikai be-

rendezés szolgáltatásai – a biztosítási esemény időpontjában – megfelel- nek az alább meghatározottaknak, és a biztosítási esemény időpontjában működőképes, valamint bekapcsolt állapotban van:

Járó motornál a gépjármű önkényes elvitelének esetén védelmet nyújt a következő műszaki követelmények szerint:

– vezetőoldali ajtó becsukása után legfeljebb 10 másodperc, vagy 10 m elmozdulás után a leállítási folyamatnak az elkövető által le nem állítható módon be kell indulnia, és

– a leállítási folyamat indulásától számított legalább 30 másodperc után a gépjárműnek a környezet felé figyelemfelhívó vészjelzést, fényjelzést kell adnia (féklámpa villogtatása és vészvillogó, vagy hangjelzés is), és

– a motor vagy a gépjármű leállításának legalább 40 másodperc – legfel- jebb 3 percen belül meg kell történnie, és

– a motor közvetlen leállítása előtt legalább 10 másodperccel a környezet figyelmét fel kell hívni a veszélyhelyzetre, és

– a gépjárművet a feszültség elvételével és visszaadásával ne lehessen újraindítani.”

455. sz. záradék

„A biztosítás tartama alatt biztosítási esemény miatt bekövetkezett rész- károk javítása esetén a biztosító megtéríti kölcsöngépjármű bérleti díját káreseményenként a gépjármű javításának indokolt időtartamára, de leg- feljebb a szerződés aláírásakor az ajánlatban meghatározott időtartamra és összeghatárig, amennyiben a kölcsöngépjármű szolgáltatás nyújtója a jelen casco biztosítási ajánlaton dealerkóddal megjelölt márkakereskedés és márkaszerviz.”

0000.xx. záradék

„Amennyiben a casco biztosítás biztosítottja a jelen záradékban rögzí- tett feltételek szerinti Márkahűség biztosítás keretében meghatározott, a biztosítási ajánlaton és az ennek alapján kiállított biztosítási kötvényen is megjelölt lopás és/vagy műszaki vagy gazdasági totálkárral járó törés kár- eseményt szenvedett gépjárműve pótlására új vagy használt gépjárművet a jelen casco biztosítási ajánlaton dealerkóddal megjelölt márkakereske- désnél szerez be, legkésőbb a káresemény bekövetkezését követő egy éves időtartamon belül, úgy a biztosító a casco fizetendő biztosítási szol- gáltatás mértékének meghatározásakor figyelembe veszi és megtéríti a káreseményt szenvedett gépjármű vételkori számlaértékének Márkahűség biztosítás keretében meghatározott, a biztosítási ajánlaton és az ennek alapján kiállított biztosítási kötvényen is megjelölt mértékű részét. A biz- tosító szolgáltatása ezen összeg tekintetében akkor esedékes, amikor a biztosított az új vagy használt gépjármű beszerzését a biztosító felé hitelt érdemlően igazolja.

4018. sz. záradék

„A biztosítási fedezet – a Járművek Casco biztosításának Különös Felté- telei VIII. fejezetének 2. pontjától eltérően – kiterjed a biztosítási ajánlaton és az ennek alapján kiállított biztosítási kötvényen is megjelölt a törés- és/ vagy elemi kár biztosítási eseményekre, amelyek a forgalmi rendszámmal ellátott különleges gépjárműben, annak munkavégzése közben vagy köz- lekedésre való előkészítése közben következtek be. Különleges gépjármű- nek minősül az a gépjármű, amely felszereltsége vagy a ráépített munka- gép segítségével személy és áruszállításon kívül más munka végzésére is képes.”

4019. sz. záradék

„Aktív kárrendezés keretében a biztosított gépjárműben idegen gépjármű által okozott és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás hatálya alá tarto- zó töréskárt a biztosító a Járművek Casco biztosításának Különös Felté- teleiben foglalt rendelkezéseknek megfelelően, de önrészesedés levonása nélkül téríti meg, amennyiben az alábbi feltételek együttesesen fennállnak:

– a károkozó gépjárműre vonatkozó kötelező gépjármű-felelősségbizto- sítási szerződése a biztosítási esemény időpontjában érvényes és ha- tályos (díjrendezett), melyet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kezelő biztosító igazol, továbbá

– a kártérítés jogalapja (a károkozó felelőssége) a káreseményben részes felek és a biztosító, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződést kezelő biztosító részéről is igazoltan elfogadott, illetve nem vitatott és

– részkár esetén a gépjármű helyreállítása az egyedi casco biztosítási ajánlaton dealerkóddal megjelölt szerviz által történik.

A fenti feltételek együttes teljesülése esetén az aktív kárrendezés kereté- ben teljesített biztosítási szolgáltatás a casco biztosítás bonus besorolását nem befolyásolja. Amennyiben a fenti feltételek valamelyike nem teljesül, a biztosító (a biztosított erre irányuló igénye esetén) előzetes casco kár- rendezés keretében, a Járművek Casco biztosításának Különös Feltételei- ben foglalt rendelkezések- nek megfelelően és önrész levonásával teljesíti szolgáltatását.”

4020. sz. záradék

„A biztosító a Járművek Casco biztosításának Különös Feltételei II. fejezet

II.2.2.3. pontjában fog- laltaktól eltérően részkárok esetén megtéríti a gép- jármű mentésével, tárolásával és a szerződő la- kóhelye szerinti legköze- lebbi vagy az egyedi casco biztosítási ajánlaton dealerkóddal megjelölt, a gépjármű szakszerű kijavítására alkalmas műhelybe való szállításával kap- csolatos indokolt, szám- lával igazolt költségeket önrész levonása nélkül, legfeljebb 100.000 Ft-ig.”

4021. sz. záradék

„A biztosító a Járművek Casco biztosításának Különös Feltételei II. fejezet

II.2.2.3. pontjában foglaltaktól eltérően részkárok esetén megtéríti a gép- jármű mentésével, tárolásával és a szerződő lakóhelye szerinti legköze- lebbi, vagy az egyedi casco biztosítási ajánlaton dealerkóddal megjelölt, a gépjármű szakszerű kijavítására alkalmas műhelybe való szállításával kap- csolatos indokolt, számlával igazolt költségeket önrész levonása nélkül, legfeljebb 50.000 Ft-ig.”

4022. sz. záradék

„A Járművek Casco biztosításának Különös Xxxxxxxxxx XX. fejezet II.2.2.3. pontjában foglaltak nem alkalmazandók.”

4023. sz. záradék

„A jelen casco biztosítási szerződés területi hatálya a Járművek Casco biztosításának Különös Feltételei III. fejezetében foglaltakkal ellentétben Magyarország területére terjed ki.”

4024. sz. záradék

„Totálkár biztosítási esemény esetén a biztosító a Járművek Casco bizto- sításának Különös Feltételei II. fejezet II.2.1.1.1. pontjában foglaltakat nem alkalmazza, helyette a gépjármű első forgalomba állításának napjától a Járművek Casco biztosításának Különös Feltételei II. fejezet II.2.1.2. pont- jában foglaltak kerülnek alkalmazásra.”

4025. sz. záradék

„A biztosítás területi hatálya kiterjed Oroszország ázsiai területére, Azer- bajdzsánra, Grúziára, Örményországra és Törökország ázsiai területére is.”

479. sz. záradék

„BMW és Mini magyarországi márkaszervizben, számla ellenében történő javíttatás esetén a bizto- sító a jelen szerződésre vonatkozó önrészesedési konstrukciót úgy alkalmazza, hogy a szerződés- ben meghatározott mini- mum önrészesedésnek csak a felét vonja le minden olyan esetben, amikor

a szerződés szerint egyébként a minimum önrészesedés levonása lenne indokolt. A százalékos önrészesedésre ez a kedvezmény nem vonatkozik.”

„Amennyiben a gépjárművet a casco biztosítási ajánlaton dealerkóddal megjelölt márkaszervizben, számla ellenében javíttatják, úgy a biztosító a jelen szerződésre vonatkozó önrészesedési konstrukciót úgy alkalmazza, hogy a szerződésben meghatározott minimum önrészesedésnek csak a felét vonja le minden olyan esetben, amikor a szerződés szerint egyébként a minimum önrészesedés levonása lenne indokolt. A százalékos önrésze- sedésre ez a kedvezmény nem vonatkozik.”

4026. sz. záradék

„A biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási események bekö- vetkezésének megelőzése és a balesetmentes közlekedés érdekében a biztosító vállalja, hogy a biztosított számára az alábbiak szerint felmerülő kármegelőzési költségeket megtéríti.

A biztosító szolgáltatása kiterjed minden olyan kármegelőzési költség meg- térítésére, amelyek a balesetmentes közlekedést, a gépjármű karbantartá- sát, közlekedésbiztonságát és az eltulajdonításának megelőzését szolgálja. Az igénybe vehető szolgáltatásokat az alábbi táblázat tartalmazza.

Megnevezés	Munkadíj	Alkatrész- költség
Zárrongálás, kulcselvesztés esetén zárcsere, számítógép átkódolása, indítókártya pótlása (csak gyári garancia nyújtásával történő javítás esetén)	Igen	Igen
Lopásvédelmi berendezések beszerelése (riasztó, sebváltózár, stb.) (csak gyári garancia nyújtásával történő javítás esetén)	Igen	Igen
Futómű ellenőrzés, beállítás, javítás	Xxxx	Xxxx
Lengéscsillapítók ellenőrzése, cseréje	Xxxx	Xxxx
Fékrendszer ellenőrzése, javítása	Xxxx	Xxxx
Gumiabroncsok cseréje, téli-nyári garnitúra átszerelése	Igen	Igen
A szervizkönyv előírásainak megfelelő rendszeres átvizsgálás	Igen	Nem
Gépjármű állapotfelmérése	Igen	Nem
Motordiagnosztika, szükség szerinti beállítások	Igen	Nem
Környezetvédelmi felülvizsgálat és igazolólap kiállításának díja	Igen	Nem
Fényszórók beállítása, kiégett izzók cseréje	Igen	Igen
Ablaktörlő lapátok cseréje	Xxxx	Xxxx

A garanciális javítások költségeit nem téríti meg a biztosító (futómű, mo- tordiagnosztika, stb).

A szolgáltatás biztosítási időszakonként összesen igénybe vehető értéké- nek felső határa a biztosítási szerződés megkötésének időpontjában az ajánlaton, és kötvény kiállítása esetén a kötvényen meghatározott limitösz- szeg. A limitösszeget a biztosítási ajánlaton, vagy kötvény kiállítása esetén a kötvényen rögzítik a felek.

A biztosító kizárólag az adott biztosítási időszak hetedik hónapjának első napjától a biztosítási időszak utolsó napjáig igénybe vett szolgáltatás el- lenértékét téríti meg a jelen záradékban foglaltak szerint. A szolgáltatás igénybevételének feltétele, hogy a szerződés a szolgáltatás igénybevétele- kor díjrendezett legyen. A biztosító a szolgáltatást kizárólag a szolgáltatás teljesítését igazoló számla ellenében nyújtja. A szolgáltatás igénybevételé- nek időpontjaként a felek a kiállított számla kiállítási dátumát tekintik.

A biztosító szolgáltatása a számla biztosítóhoz történő beérkezését követő 15 napon belül esedékes, önrészesedés levonása nélkül. A szolgáltatás igénybevétele a casco biztosítási szerződés bonus-malus osztályba soro- lását nem befolyásolja.

A jelen záradék szerinti szolgáltatás igénybevétele esetén a limitösszeget meghaladó mértékű szolgáltatás a Járművek Casco biztosításának Külö- nös Feltételei X. fejezet X.2. pontjának első mondatában foglaltak alkalma- zásával történik.”

4027. sz. záradék

„A szerződő e-mail címe megadásával hozzájárul ahhoz, hogy a Generali Biztosító Zrt. a megadott elérhetőségeken keresztül biztosítási szerződései megkötésével, kezelésével és esetleges megszüntetésével, szolgáltatási, kárrendezési igényével, kármegelőzéssel kapcsolatban, valamint a követ- kező biztosítási időszakra várható díjról elektronikus úton információkat küldjön részére és ebből a célból elérhetőségi adatait kezelje azon időtar- tam alatt, ameddig a biztosítási szerződésből eredően igény érvényesíthe- tő. Vállalja továbbá, hogy az e-mail címben/telefonszámban bekövetke- zett változást – az információk illetéktelen személyhez jutásának elkerülése érdekében – 5 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenti. Tudo- másul veszi, hogy a bejelentés elmulasztásából eredő esetleges kárért a biztosító nem vállal felelősséget. Tudomásul veszi, hogy amennyiben a biztosító a biztosítási szerződés megkötésével, kezelésével és esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos tájékoztatást vagy nyilatkozatot az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben szabályozottaknak megfelelően, fokozott biztonságú elektronikus aláírás- sal ellátva, elektronikus úton (e-mail) küldi meg a szerződő részére, úgy az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumba foglalás az írásbeliség követelményének eleget tesz. Az elektronikus levél elküldésének tényét és időpontját a biztosító a későbbiekben bármikor igazolni tudja.”

4028. sz. záradék

„A kockázatviselés kezdete – a biztosítási szerződés létrejötte esetén – a biztosítási ajánlaton feltüntetett időpont, feltéve hogy a kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpontot megelőzően a biztosító vagy megbízottja által lefolytatott gépjármű szemle alapján megállapítást nyerjen, hogy az ajánlaton megjelölt gépjármű biztosítási fedezetbe vonásának akadálya nincs. A kockázatviselés kezdetének időpontjában új, 0 km-es, Magyar- országon, hivatalos márkakereskedő által forgalomba helyezett sértetlen gépjármű esetén nem szükséges a szemle lefolytatása, amennyiben a gépjármű vásárlási számlájának számát a casco biztosítási ajánlaton fel- tüntetik.

Amennyiben a szemle a szerződő érdekkörében felmerülő okból nem tör- ténik meg vagy az alább felsorolt okok valamelyikének fennállása a biztosí- tó, vagy megbízottja által lefolytatott szemle során megállapítást nyer, úgy az a biztosítási ajánlaton megjelölt gépjármű biztosítási fedezetbe voná- sának akadályát képezi, és a szerződés nem lép hatályba, azaz a biztosító kockázatviselése nem kezdődik meg.

A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a fenti okból a kockázat- viselés az ajánlaton megjelölt időpontban nem kezdődik meg, úgy a szer- ződés megszűnik a szerződés létrejöttének időpontjára visszamenőlege- sen, és az esetleges díjelőleget a Biztosító visszafizeti a szerződő részére. Biztosítási fedezetbe vonás akadályát képező körülmények:

– A szemléhez szükséges alábbi dokumentumok és egyéb tartozékok bármelyikének hiánya a szemlén:

• a gépjármű eredeti forgalmi engedélye, törzskönyve

• a gépjármű összes kulcsa, távkapcsolója, elektronikus indítókártyája

• a riasztó vagy más egyéb biztonságtechnikai berendezés távkap- csolói, kulcsai

• az utólag beszerelt tartozékok (biztonságtechnikai berendezések, extra felszerelések) típusát, értékét igazoló dokumentumok, számlák

• meghatalmazás abban az esetben, ha nem a gépjármű tulajdonosa mutatja be a gépjárművet a szemlén (cégek esetén a meghatalmazó aláírási címpéldánya is szükséges)

• személyi igazolvány.

– A gépjármű fő azonosító adatainak (alvázszám, motorszám) eredetisége kétséges, vagy nem azonosítható (átütött, lereszelt, módosított TMM-es vagy AF-es).

– A gépjármű általános műszaki állapota nem teszi lehetővé a biztonsá- gos közlekedést.

– A gépjármű jelentős kijavítatlan sérüléssel rendelkezik (jelentős az a sé- rülés, amelynek a biztosító vagy megbízottja által becsült javítási értéke a gépjármű kötéskori értékének 33%-át meghaladja).

– A gépjárműbe nincs beszerelve a biztosítási ajánlat záradékok rovatá- ban előírt biztonságtechnikai berendezés (pl. riasztó, immobiliser).

– A biztosító a gépjármű állapota, az összes körülmény – így különösen abban az esetben, amennyiben a gépjármű jelentős, a gépjármű kárkori értékének legalább 33%-át elérő, kijavított előzménykárral rendelkezik

– és a kárszakértői szemle alapján a kockázatot nem vállalja.”

4029. sz. záradék

„A Járművek Casco biztosítása Különös Feltételeinek XII. fejezete nem al- kalmazandó.”

„A biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási események bekö- vetkezésének megelőzése és a balesetmentes közlekedés érdekében a biztosító vállalja, hogy a biztosított számára az alábbiak szerint felmerülő kármegelőzési költségeket megtéríti.

A biztosító szolgáltatása kiterjed minden olyan kármegelőzési költség meg- térítésére, amelyek a balesetmentes közlekedést, a gépjármű karbantartá- sát, közlekedésbiztonságát és az eltulajdonításának megelőzését szolgálja. Az igénybe vehető szolgáltatásokat az alábbi táblázat tartalmazza:

Megnevezés	Munkadíj	Alkatrész- költség
Zárrongálás, kulcselvesztés esetén zárcsere, számítógép átkódolása, indítókártya pótlása (csak gyári garancia nyújtásával történő javítás esetén)	Igen	Igen
Lopásvédelmi berendezések beszerelése (riasztó, sebváltózár, stb.) (csak gyári garancia nyújtásával történő javítás esetén)	Igen	Igen
Futómű ellenőrzés, beállítás, javítás	Xxxx	Xxxx
Lengéscsillapítók ellenőrzése, cseréje	Xxxx	Xxxx
Fékrendszer ellenőrzése, javítása	Xxxx	Xxxx
Gumiabroncsok cseréje, téli-nyári garnitúra átszerelése	Igen	Igen
A szervizkönyv előírásainak megfelelő rendszeres átvizsgálás	Igen	Nem
Gépjármű állapotfelmérése	Igen	Nem
Motordiagnosztika, szükség szerinti beállítások	Igen	Nem
Környezetvédelmi felülvizsgálat és igazolólap kiállításának díja	Igen	Nem
Fényszórók beállítása, kiégett izzók cseréje	Igen	Igen
Ablaktörlő lapátok cseréje	Xxxx	Xxxx

A garanciális javítások költségeit nem téríti meg a biztosító (futómű, mo- tordiagnosztika, stb).

A szolgáltatás biztosítási időszakonként összesen igénybe vehető értéké- nek felső határa a biztosí- tási szerződés megkötésének időpontjában az ajánlaton, és kötvény kiállítása esetén a kötvényen meghatározott limitösz- szeg. A limitösszeget a biztosítási ajánlaton, vagy kötvény kiállítása esetén a kötvényen rögzítik a felek.

A biztosító kizárólag az adott biztosítási időszak negyedik hónapjának első napjától a biztosítási időszak utolsó napjáig igénybe vett szolgáltatás el- lenértékét téríti meg a jelen záradékban foglaltak szerint. A szolgáltatás igénybevételének feltétele, hogy a szerződés a szolgáltatás igénybevétele- kor díjrendezett legyen. A biztosító a szolgáltatást kizárólag a szolgáltatás teljesítését igazoló számla ellenében nyújtja. A szolgáltatás igénybevételé- nek időpontjaként a felek a kiállított számla kiállítási dátumát tekintik.

A biztosító szolgáltatása a számla biztosítóhoz történő beérkezését követő 15 napon belül ese- dékes, önrészesedés levonása nélkül. A szolgáltatás igénybevétele a casco biztosítási szerződés bonus-malus osztályba soro- lását nem befolyásolja.

A jelen záradék szerinti szolgáltatás igénybevétele esetén a limitösszeget meghaladó mértékű szolgáltatás a Járművek Casco biztosításának Külö- nös Feltételei X. fejezet X.2. pontjának első mondatában foglaltak alkalma- zásával történik.”

4031. sz. záradék

„A Járművek Casco biztosítása Különös Feltételeinek alábbi fejezeteiben és pontjaiban foglaltak nem alkalmazandók: I. fejezet I.3.1., I.3.4., I.3.6., II. fejezet II.2.2.7. töréskártól független, önálló üvegkárokra vonatkozó sza- bályozása.”

4033. sz. záradék

„A szerződő e-mail címe és mobiltelefonszáma megadásával hozzájárul ahhoz, hogy a Generali Biztosító Zrt. a megadott elérhetőségeken ke- resztül biztosítási szerződései megkötésével, kezelésével és esetleges megszüntetésével, szolgáltatási, kárrendezési igényével, kármegelőzéssel kapcsolatban, valamint a következő biztosítási időszakra várható díjról elektronikus úton információkat küldjön részére és ebből a célból elérhető- ségi adatait kezelje azon időtartam alatt, ameddig a biztosítási szerződés- ből eredően igény érvényesíthető. Vállalja továbbá, hogy az e-mail címben/ telefonszámban bekövetkezett változást – az információk illetéktelen sze- mélyhez jutásának elkerülése érdekében – 5 munkanapon belül a biztosí- tónak írásban bejelenti. Tudomásul veszi, hogy a bejelentés elmulasztásá- ból eredő esetleges kárért a biztosító nem vállal felelősséget. Tudomásul veszi, hogy amennyiben a biztosító a biztosítási szerződés megkötésével, kezelésével és esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kap- csolatos tájékoztatást vagy nyilatkozatot az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben szabályozottaknak megfelelően, fokozott biz- tonságú elektronikus aláírással ellátva, elektronikus úton (e-mail) küldi meg a szerződő részére, úgy az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentum- ba foglalás az írásbeliség követelményének eleget tesz. Az elektronikus le- vél elküldésének tényét és időpontját a biztosító a későbbiekben bármikor igazolni tudja.

4039. sz. záradék

„Eco casco szolgáltatás választása esetén a Járművek Casco biztosításá- nak Különös Feltételei („Különös Feltételek”) az alábbiak szerinti módosí- tásokkal hatályosak.

Eco casco szolgáltatás igénybevétele esetén az Eco gépjárműjavító szer- vizek a javítást jellemzően utángyártott, esetlegesen bontott alkatrészek felhasználásával, illetve beépítésével végzik el.

A Különös Xxxxxxxxxx XX. fejezet II.2.1.d) pontja az alábbiak szerint módosul:

„(Totálkár az, ha valamely biztosítási esemény következtében…) a meg- rongálódott gépjármű helyreállítása gazdaságtalan vagy a helyreállítás műszakilag nem indokolt. Gazdaságtalan a helyreállítás, ha a biztosító jelen záradékban foglalt szolgáltatása áfa-val növelten, az önrészesedés levonása előtt meghaladja a gépjármű bruttó káridőponti forgalmi értéke 70%-át. Amennyiben a biztosított áfa-visszaigénylési jogosultsággal ren- delkezik a biztosított vagyontárgyra vonatkozóan, úgy a biztosító szolgál- tatása a kár megtérítése tekintetében nettó értéken történik. Műszakilag nem indokolt a gépjármű helyreállítása, amennyiben önhordó karosszériás kivitel esetén a karosszéria, alvázas kivitel esetén az alváz és felépítmény, motorkerékpár esetén a váz sérülés miatt cserére szorul. Áfa levonásra és visszatérítésre jogosult biztosított esetén a biztosító az eladási szám- la beérkezéséig a maradványérték bruttó összegét vonja le a biztosított jármű nettó káridőponti piaci értékéből. A biztosító a maradványérték áfa tartalmát az eladási számla benyújtása után téríti meg a vonatkozó önrész figyelembevételével.”

A Különös Feltételek II. fejezet II.2.2.1. pontja az alábbiak szerint módosul:

„Amennyiben a biztosítási esemény nem minősül totálkárnak (II.2.1. pont), a biztosító szolgáltatása a biztosító xxxxxxxx.xx weboldalán a Biztosító/ Kapcsolatfelvétel/Kapcsolatfelvételi pont kereső menüpontban valamely Eco/Verda gépjárműjavító szervizként megjelölt javítószerviz által – kife- jezetten Eco szolgáltatás feltüntetése mellett – kiállított számla alkatrész-, anyag-, illetve munkadíjárai alapján igazolt költségekre terjed ki. Ameny- nyiben a sérült gépjármű javítása nem a biztosító xxxxxxxx.xx weboldalán a Biztosító/Kapcsolatfelvétel/Kapcsolatfelvételi pont kereső menüpontban Eco/Verda gépjárműjavító szervizekként megjelölt javítószervizek bárme- lyikében történik meg, vagy a gépjármű javítása nem történik meg, úgy a biztosító szolgáltatása a casco biztosítás szerződőjének állandó lakóhe- lye szerinti legközelebbi Eco/Verda gépjárműjavító szervizként megjelölt javítószerviz alkatrész-, anyag-, illetve munkadíjárai alapján – kifejezetten Eco szolgáltatás feltüntetése mellett – készített árajánlat alapján igazolt költségekre terjed ki.”

A Különös Feltételek II. fejezet II.2.2.3. pontja (A biztosítási szolgáltatás részkárok esetén) az alábbiak szerint módosul:

„A gépjármű mentésével, tárolásával és a szerződő lakóhelye szerinti leg- közelebbi Eco/Verda gépjárműjavító szervizként megjelölt műhelybe való szállításával kapcsolatos indokolt, számlával igazolt költségeket önrész levonása nélkül, legfeljebb 100.000 Ft-ig.”

A Különös Feltételek II. fejezet II.2.2.4. pontja az alábbiak szerint módosul:

„Amennyiben a káresemény során sérült biztonságtechnikai berendezé- sek, alkatrészek (mint például biztonsági öv, övfeszítő, légzsák illetve tar- tozékaik, mint légzsákelektronika, csúszógyűrű) cseréje szükséges, úgy azt kizárólag abban az esetben téríti meg a biztosító, ha a megnevezett alkatrészek beépítését követően azok bemérése és gyári előírásoknak megfelelő működőképességének igazolása az adott gépjárműtípusnak megfelelő magyarországi márkaszerviz által dokumentáltan megtörtént.”

A Különös Feltételek II. fejezet II.2.2.5. pontja az alábbiak szerint módosul:

„Az alkatrészek és a fényezés költségeiből a biztosító az elhasználódási foknak megfelelő levonást (értékemelkedést) nem eszközöl. Kivételt ké- peznek ez alól azon alkatrészek, amelyek egyéb – nem a tárgyi kárese- ményben keletkezett – sérülésekkel (pl. fénysérülés, karosszériasérülés, korrózió stb.) rendelkeznek, amennyiben az előzményi sérülési foknak megfelelő értékkel csökkentett alkatrészár alacsonyabb, mint a biztosító szolgáltatása. Ebben az esetben a biztosító szolgáltatásának alapja az értékemelkedéssel kalkulált (azaz az előzményi sérülési foknak megfelelő értékkel csökkentett) alkatrészérték. A biztosító anyagkezelési költséget nem térít.”

A Különös Xxxxxxxxxx XX. fejezet II.2.2.10. pontja az alábbiak szerint módosul:

„Számla nélkül történő helyreállítás esetén a biztosító minden esetben a szerződés egyéb feltételeivel kalkulált áfa nélküli, nettó helyreállítási költ- séget téríti. Ha a gépjármű helyreállítása nem történik meg, a biztosító eb- ben az esetben is a szerződés egyéb feltételeivel kalkulált áfa nélküli, nettó helyreállítási költséget téríti.”

A Különös Feltételek IX. fejezet IX.2.1. pontja az alábbiak szerint módosul:

„Kár esetén az alábbi kötelezettségeket kell betartani: a káreseményt a fel- fedezéstől számított 2 munkanapon belül kell bejelenteni, lehetőség szerint az alábbi elérhetőségeken: – telefonon a Telefonos ügyfélszolgálat 00 0 000-0000 számán vagy – a xxxxxxxx.xx weboldalon a Biztosító/ Kapcso- latfelvétel/Kapcsolatfelvételi pont kereső menüpontban Eco/Verda gépjár- műjavító szervizekként megjelölt javítószervizek bármelyikében.”

Ügyféltájékoztató

és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések

Hatályos: 2020. július 4-étől

Nysz.: 21783

Tartalomjegyzék

I. A biztosítóra vonatkozó tájékoztató adatok 3

II. Ügyfélszolgálat 3

III. Panaszügyintézés 3

IV. Felügyeleti hatóság 4

V. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása, a közvetítői eljárás és

a bírói út igénybevétele 5

VI. A biztosítási titokra vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók 5

VII. A személyes adatok kezelésére vonatkozó tájékoztatás 8

VIII. Az élet-, baleset- és betegségbiztosításokra (egészségbiztosításokra) vonatkozó tudnivalók 10

IX. Az általános forgalmi adó megtérítése 10

X. Tájékoztatás adóügyi illetőségről 10

XI. Késedelmi kamat 10

XII. Adminisztációs díj 11

XIII. A befizetett biztosítási díj elszámolásának sorrendje 11

XIV. A díjfizetés módja 11

XV. A biztosításközvetítő 11

XVI. Kedvezmények igénybevétele 12

XVII. A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei 12

XVIII. Egyéb rendelkezések 12

XIX. Irányadó jog, joghatóság kikötése 13

XX. Távértékesítési tájékoztató 13

XXI. Elektronikus szerződéskötés szabályai 13

XXII. Jelen ügyféltájékoztatónak a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezései 14

Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések

Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali Biztosító Zrt. társasághoz fordult.

Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk főbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelenté- sekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és székhelyéről, az ügyfélpanaszoknak – azok jellege szerint – a Magyar Nemzeti Bankhoz és a Pénzügyi Békéltető Testülethez való előterjesztésének a lehetőségéről, a bírói út igénybevételéről, valamint megismertetjük az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályaival.

Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – biztosítási titkot képező – adatait a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) alapján kiadhatja. Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása előtt szükséges leglényegesebb tud- nivalókra, közöttük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerződéskötési szándékát kifejező jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerződésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat.

Jelen Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések (a továbbiakban: Ügyféltájékoztató) a fentieken túl tartalmazza a létrejött biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezéseket is.

Az Ügyféltájékoztatóban foglalt rendelkezéseken túl a biztosítási szerződéssel létrejövő jogviszony tartalmát képezik, továbbá – a biztosítási szerződés típusától függően – a biztosításra vonatkozó általános szerződési feltételek, az egyes biztosítási szerződésekre vonatkozó különös és kiegészítő szerző- dési feltételek, valamint a szerződő/biztosított nyilatkozatai, és a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszai.

A jelen Ügyféltájékoztatóban, az általános, valamint a különös és kiegészítő biztosítási feltételekben (a továbbiakban együtt: általános feltételek) nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései, valamint az egyéb hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

I. A biztosítóra vonatkozó tájékoztató adatok

A Generali Biztosító Zrt. – korábbi cégnevén: Generali-Providencia Biztosító Rt., majd Generali-Providencia Biztosító Zártkörűen Műkö- dő Részvénytársaság, majd Generali-Providencia Biztosító Zrt. – a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre 1999. év április hó 30. napján.

A társaság az IVASS által vezetett olasz Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában 26-os számon szereplő Generali Csoporthoz tartozik.

A társaság neve: Generali Biztosító Zrt.

A társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje): 4 500 000 000 Ft

Alap (jegyzett) tőke ténylegesen rendelkezésre bocsátott összege: 4 500 000 000 Ft

A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.

A székhely állama: Magyarország

Cégjegyzékszáma: 00-00-000000

Adószáma: 10308024-4-44

Nyilvántartja: a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága

Fő tevékenységi köre: nem-életbiztosítás A társaság cégformája: részvénytársaság Működési módja: zártkörű

Telefon: x00 0 000 0000

A társaság egyedüli részvényese: Generali CEE Holding B.V.

Cégjegyzékszáma: Amszterdami Kereskedelmi Kamara nyilvántartásában 34275688

Székhelye: NL 1101 BH Amszterdam, De entree 91.

A biztosító 2016. január 1-jétől kezdődően évente jelentést tesz közzé a fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről. A jelentés a biztosító honlapján (xxxxx://xxxxxxxx.xx/) érhető el.

II. Ügyfélszolgálat

A biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdésével, problémájával, kérjük, forduljon bizalommal biztosításközvetítőjéhez, ügyfélszolgálati iro- dáinkhoz, illetőleg a Telefonos ügyfélszolgálat munkatársaihoz, vagy keresse fel internetes ügyfélszolgálatunkat. Kollégáink készséggel állnak az Ön rendelkezésére.

Az Ügyfélszolgálat elérhetőségei

Internetes ügyfélszolgálatunk: xxxxx://xxxxxxxx.xx/Xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxx.xxxx Telefonos ügyfélszolgálat telefonszáma: x00 0 000 0000

Központi ügyfélszolgálat címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00.

További ügyfélszolgálatok elérhetőségei xxxxx://xxxxxxxx.xx/Xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxxxxxx_xxxx_xxxxxx

Információt és támogató útmutatást – Online ügyfélszolgálat; Kapcsolatfelvétel – talál a xxxxx://xxxxxxxx.xx/ címen is. Internetes ügyfélszolgá- latunk esetleges üzemzavara idején a telefonos ügyfélszolgálatunk munkanapokon 8 órától 20 óráig biztosítja az elérhetőséget.

III. Panaszügyintézés

Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali Biztosító Zrt. Ügyfélkapcsolati és Állománykezelési Területén szóban (személyesen) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továbbá a megadott telefaxszámon, vagy elektronikus levelezési címen) élhet bejelentéssel, illetőleg a biztosító, a biztosító

ügynöke, vagy a biztosító által megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát az alábbi elérhetőségi címeken és módon közölheti.

Postai levelezési cím: 7602 Pécs, Pf. 888

Telefonszám: x00 0 000 0000

Fax: x00 0 000 0000

Email: xxxxxxxx.xx@xxxxxxxx.xxx

Internet: xxxxx://xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxx_xxxxxxxxxxx

Központi ügyfélszolgálat: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00.

További személyes ügyfélszolgálataink elérhetőségeit itt találja: xxxxx://xxxxxxxx.xx/Xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxxxxxx_xxxx_xxxxxx

Szóbeli panaszát személyesen valamennyi, személyes ügyfélfogadásra nyitva álló ügyfélszolgálati irodánkban, annak nyitvatartási idejében teheti meg.

Írásbeli (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továbbá a megadott telefaxszámon, vagy elektronikus levelezési címen) panaszát a biztosító fenti elérhetőségein keresztül közölheti.

A telefonon közölt szóbeli panasz megtételére minden munkanapon 8 órától 20 óráig biztosítunk lehetőséget.

Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panaszkezelés módjával és a panaszkezelési nyilvántartás vezetésével kapcsolatos további részle- tes információkat talál honlapunkon, illetőleg az ügyfélszolgálati irodáinknál kihelyezett panaszkezelési szabályzatban.

Tájékoztatjuk, hogy az Európai Unió tagállamaiban bevezetett alternatív, az Európai Parlament és a Tanács fogyasztói jogviták online rende- zéséről szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU rendelete (Rendelet) alapján az Európai Bizottság létrehozta az uniós szintű online vitarendezési platformot (platform), amely az alábbi internetes oldalon érhető el: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx

A platformon az Unióban tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók (magánszemélyek), az Unióban letelepedett kereskedőkkel szemben, online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos jogvitáik bírósági eljáráson kívüli rendezését kezdeményezhetik. Az online vitarendezési platform felhasználható a pénzügyi fogyasztói viták rendezéséhez.

A Rendelet nem alkalmazandó a fogyasztók és kereskedők közötti azon vitákra, amelyek a nem internetes (offline) úton létrejött szerződések kapcsán, illetve kereskedők között merülnek fel.

A Rendelet hatálya közvetlenül kiterjed a Magyarországon székhellyel rendelkező pénzügyi szolgáltatókra, így a Generali Biztosító Zrt-re is, amennyiben a fogyasztó és a biztosító között létrejött biztosítási szerződést a fogyasztó a biztosító, vagy biztosításközvetítő weboldalán (jellemzően biztosításközvetítő személyes közreműködése nélkül) elérhető, szerződéskötést lehetővé tévő alkalmazások igénybevételével kötötte meg.

A Rendelet értelmében a fogyasztók a platform használatával online kezdeményezhetik a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. A jogvita peren kívüli rendezésére Magyarországon a Pénzügyi Békéltető Testület jogosult.

Az online vitarendezési platformról a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatót adott ki, mely az alábbi internetes oldalon érhető el: xxxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxx-xxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxx

IV. Felügyeleti hatóság

IV.1. A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB vagy Felügyelet)

A Felügyelet elérhetőségei

Székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0. Levélcím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest Központi telefon: x00 0 000 0000

Központi fax: x00 0 000 0000

Email: xxxx@xxx.xx

Webcím: xxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxx

Ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Ügyfélszolgálat telefonszáma: x00 00 000 000

Ügyfélszolgálat elektronikus levelezési címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Felhívjuk a figyelmét a Felügyelet fogyasztóvédelmi honlapjára (xxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx), az ott elérhető tájékoztatókra és összeha- sonlítást segítő alkalmazásokra.

IV.2. Társaságunk az MNB által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezet, amely tevékenységünk vonatkozásában a Felügyelet – kére- lemre vagy hivatalból indított eljárás keretében – ellenőrzi

a) a biztosító által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapí- tó, a Bit-ben vagy az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint

b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek,

c) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá

d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek [az a)-d) pont a továbbiakban együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések], továbbá

e) a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és – ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, jog- hatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását – eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).

Fogyasztóvédelmi eljárást a Felügyeletnél a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény szerinti fogyasztónak minősülő személy kezdeményezhet, abban az esetben, ha a biztosítónál panaszát már korábban előterjesztette, azonban a panaszára nem kapott választ, vagy a panasz kivizs- gálása nem jogszerűen történt, vagy a biztosító válaszából egyéb, a fentiekben meghatározott jogszabályokban előírt fogyasztói jogot sértő körülményt vélelmez.

A biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és joghatásaival kap- csolatos jogvitákban a Felügyeletnek nincs hatásköre eljárni.

V. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása, a közvetítői eljárás és a bírói út igénybevétele

V.1. A Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag független testület. A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében a fogyasztó írásban benyújtott kérelmet terjeszthet elő a Pénzügyi Békéltető Testületnél. A Pénzügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy azt megelőzően a fogyasztó a biztosítóval közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését vagy a biztosítónál eredménytelenül méltányossági kérelemmel éljen.

A Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségei Székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.

Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina, krt. 39.

Levélcím elszámolással, szerződésmódosulással kapcsolatos ügyekben: 1539 Budapest Pf. 670

Levélcím általános ügyekben: Pénzügyi Békéltető Testület H-1525 Budapest Pf. 172

Telefon: x00 00 000 000

Email: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

A Pénzügyi Békéltető Testület működésével kapcsolatos egyéb lényeges információk (így a Testület eljárási szabályzata) megtalálhatóak a xxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon.

V.2. A permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendezési eljárások közül – a Pénzügyi Békéltetető Testületi eljáráson kívül – közvetítői eljárás is kezde- ményezhető, a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

V.3. A biztosítási szerződésből eredő igények a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellőzésével bírói úton is érvényesíthetőek. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezései irányadóak.

VI. A biztosítási titokra vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók

VI.1. A biztosítási titok

Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzeté- re, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Biztosítási titkot képeznek különösen az alábbi adatok:

– a biztosító ügyfelének személyi adatai;

– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;

– a biztosítási összeg;

– élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok;

– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;

– a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény és körülmény.

VI.2. A biztosítási titok megtartására vonatkozó rendelkezések

A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

– a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

– a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

VI.2.1. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásá- ban eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozat- tételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgálta- tási kötelezettség terheli.

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közleke- dési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezé- sei szerint – az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kap- csolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követel- ményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meg- határozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztéri- um irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,

u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,

szemben, ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tar- talmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szol- gáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megálla- podás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA tör- vény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötele- zettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

VI.2.2. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkéré- sére, illetve írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal vissza- éléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosás- sal, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésé- vel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és va- gyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 164/B. § szerinti adattovábbítás.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából

– írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten megha- tározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.

VI.2.3. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adat- feldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak megfelel.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendel- kezéseket kell alkalmazni.

VI.2.4. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás. Fentiekben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a VI.2.1. pont b), f) és j) pontjai, illetve a VI.2.2. a)–b) pontjai pont alapján végzett adattováb- bításokról.

A biztosító a VI.2.1.–VI.2.4. továbbá a VI.3. pontokban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbít- hatja.

VI.2.5. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

VI.3. A veszélyközösség védelme

Tájékoztatjuk, hogy a biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében társaságunk – a jogszabályokban foglalt vagy a szerző- désben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szer- ződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – a Bit. 149. §-ában biztosított felhatalmazás alapján, jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt – a Bit. 149. § (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének.

Társaságunk ennek keretében,

– baleset és betegség, továbbá az életbiztosítási ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos

– biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;

– szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek nélkül), sínpályához kötött járművek, légjárművek, hajók, szállítmány, tűz- és elemi károk, egyéb vagyoni károk, hitel, kezesség és garancia, különböző pénzügyi veszteségek, jogvédelem, segítségnyújtás ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) az b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;

– a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség, (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tást), a légi járművekkel kapcsolatos felelősség, a hajókkal kapcsolatos felelősség, valamint az általános felelősségbiztosítási ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá az előző bekezdés b)–e) pontjában meghatározott adatokat;

c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a sze- mélyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvé- nyesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási esemé- nyekre vonatkozó adatokat.

– a szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek nélkül) és a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség (beleértve a fuvarozó fele- lősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást) biztosítási ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség, (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást) ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – társaságunk jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény időpontjára, jo- galapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,

b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

A társaságunk által megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott meg- felelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni társaságunknak.

Társaságunk a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a társaságunk tudomására jutott adat társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés fentebb meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

Ha a megkeresés eredményeként társaságunk tudomására jutott adat társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

Társaságunk az e célból végzett megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megke- reséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére a személyes adataihoz hozzáférést biztosít. Ha az ügyfél a személyes adataihoz hozzáférést kér és társaságunk – a fentiekben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről tájékoztatja a kérelmezőt.

Társaságunk a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérő célból nem kapcsolja össze.

A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

A biztosító a veszélyközösség védelme érdekében történő adatátvétel folytán más biztosítótól beszerzett adatokat a fent részletezett feltéte- lekkel és időtartam elteltéig kezeli.

VII. A személyes adatok kezelésére vonatkozó tájékoztatás

A jelen adatkezelési tájékoztató keretében, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: Adatvédelmi Rendelet) alapján tájékoztatjuk Önt arról, hogy az Ön személyes adatait hogyan és milyen célokkal kezeljük.

VII.1. Ki fogja kezelni az Ön személyes adatait?

Az adatok kezelője („adatkezelő”) a Generali Biztosító Zrt.

VII.2. Hogyan kezeljük és használjuk az Ön személyes adatait?

Társaságunk az alábbi célokból kezeli az Ön személyes adatait:

a) a biztosítási szerződés megkötése, módosítása, nyilvántartása, állományban tartása,

b) kockázatvállalás, kockázat elbírálás és kockázatkezelés,

c) a biztosítási szerződésből származó követelések megítélése,

d) a biztosító üzleti érdeke, és a biztosítási veszélyközösség megóvása érdekében a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megelőzése és megakadályozása,

e) panaszok kezelése,

f) pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása, adóügyi illetőség megállapítása.

Társaságunk a személyes adatokat

a) a biztosítási szerződés teljesítése,

b) a biztosítási szerződésből eredő jogi igények előterjesztése, érvényesítése, védelme

c) jogi kötelezettség teljesítése (számviteli bizonylatok kezelése és megőrzése, pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása, adóügyi illetőség megállapítása, panaszkezelési tevékenység)

d) egészségügyi adatok kezelése esetében az Ön kifejezett hozzájárulása

e) jogos érdekének érvényesítése (így különösen: teljesítménymutatók figyelése, kockázatelbírálási és károkkal kapcsolatos kockázatok ke- zelése, visszaélések megakadályozása céljából)

alapján kezeli.

VII.3. Milyen személyes adatokat kezelünk?

Kizárólag azokat a személyes adatokat kezeljük, amelyek a fent említett adatkezelési célok eléréséhez szükségesek, és a cél elérésére alkal- masak. Társaságunk különösen az alábbi adatokat kezeli attól függően, hogy Ön milyen biztosítási szerződést köt velünk.

– természetes személyi azonosító adatok, lakcím, nem

– egyéb azonosító adatok (pl. adóazonosító jel, rendszám, telefonszám, e-mail cím)

– pénzügyi adatok (pl. bankszámlaszám, jövedelemre, megtakarításra vonatkozó adatok)

– a biztosítási szerződésre vonatkozó adatok, ideértve a biztosítási szerződésre bejelentett igények/károk adatait is (pl. a biztosított vagyon- tárgyra, a kockázatviselés helyére vonatkozó adatok, fényképek, vagy személybiztosítások, illetve személyi károk esetén akár egészség- ügyi adatok).

Bizonyos esetekben harmadik személyektől kapunk Önre vonatkozóan személyes adatokat, például, ha Ön biztosítási alkusz közreműködésé- vel köt nálunk biztosítást, vagy alkuszon keresztül jelent biztosítási igényt, kárigényt.

VII.4. Kikkel osztjuk meg az Ön személyes adatait?

Az adatkezelések során külső szolgáltatókat (adatfeldolgozók, kiszervezett tevékenységet végző szervezetek) és függő biztosításközvetítő- ket veszünk igénybe, akik részére az Ön adatait átadhatjuk. Adatfeldolgozóinkat és a kiszervezett tevékenységet végző szervezeteket Ön a xxxxxxxx.xx weboldalunkról elérhető adatkezelési tájékoztatóból ismerheti meg, társaságunk mindenkori függő biztosításközvetítőiről pedig Ön a Magyar Nemzeti Bank, mint pénzügyi felügyelet honlapján tájékozódhat xxxx://xxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx-xx-xxxxxxxxxxxxxxxxxxx/ piaci-szereplok-keresese

VII.5. Miért van szükségünk arra, hogy Ön megadja a részünkre a személyes adatait?

Személyes adatainak a megadására a biztosítási szerződés megkötése és teljesítése érdekében van szükség. Meghatározott összegű és típu- sú biztosítások esetén az adatok szolgáltatását jogszabály írja elő számunkra, a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának a megelőzése és megakadályozás érdekében. Az adatszolgáltatás elmaradása ezért – különösen ez utóbbi esetben – azzal a következménnyel jár Önre nézve, hogy nem kötünk Önnel szerződést. Ugyanilyen következménnyel járhat az is, ha a biztosítás megkötéséhez egészségügyi kockázatfelmérés, vagy az Ön személyi körülményeire, vagyoni helyzetére vonatkozó igényfelmérés szükséges, azonban Ön az ehhez szükséges adatainak a kezeléséhez nem járul hozzá.

VII.6. Az Önt megillető jogok a személyes adatainak a kezelésével kapcsolatban

– Hozzáférés – Ön jogosult arra, hogy társaságunktól visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak a kezelése folya- matban van-e, és jogosult arra, hogy a személyes adataihoz hozzáférést kapjon.

– Helyesbítés – Ön jogosult arra, hogy társaságunktól személyes adatainak a helyesbítését vagy kiegészítését kérje, ha azok pontatlanok vagy hiányosak.

– Törlés – Ön kérheti személyes adatainak a törlését, amennyiben az alábbi indokok valamelyike fennáll:

a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtöttük vagy más módon kezeltük;

b) Ön visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincsen más jogalapja;

c) Ön a tiltakozik a jogos érdeken alapuló adatkezelés ellen, ideértve a jogos érdekre alapított profilalkotást is és nincsen elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy abban az esetben, ha az Ön adatainak a kezelése közvetlen üzletszerzés érdekében törté- nik, és Ön tiltakozik adatainak ilyen célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is amennyiben az közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik

d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték;

e) a személyes adatokat az társaságunkra alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;

f) a személyes adatok gyűjtésére az Adatvédelmi Rendeletben hivatkozott információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kíná- lásával kapcsolatosan került sor.

– Korlátozás – Ön kérheti, hogy társaságunk korlátozza személyes adatainak a kezelését, ha az alábbiak valamelyike teljesül

a) Ön vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a személyes adatok pontosságát.

b) Az adatkezelés jogellenes és Ön ellenzi az adatok törlését, és e helyett kéri azok felhasználásának korlátozását

c) Társaságunknak már nincsen szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de Ön igényli azokat jogi igények előterjesztésé- hez, érvényesítéséhez vagy védelméhez;

d) Ön tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy tár- saságunk jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az Ön jogos indokaival szemben.

– Adathordozhatóság – Ön kérheti, hogy társaságunk az Ön adatait egy másik adatkezelőnek továbbítsa, és/vagy arra, hogy az Önre vo- natkozó személyes adatokat Ön tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja.

– A hozzájárulás visszavonása – Ha az adatkezelés az Ön által adott hozzájáruláson alapul, akkor Ön jogosult a hozzájárulását bármikor visszavonni.

Ön a személyes adatainak a kezelésével kapcsolatos, a fenti jogain alapuló kérelmeit, tiltakozását a jelen tájékoztatóban feltüntetett elérhető- ségi címek bármelyikén bejelentheti, társaságunk adatvédelmi tisztviselőjének címezve. A kérelmeket, tiltakozásokat, panaszokat a Központi ügyfélkapcsolati és panaszkezelési csoport bírálja el az adatvédelmi tisztviselő bevonásával, és indokolatlan késedelem nélkül, de mindenfé- leképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja Önt a kérelem nyomán hozott intézkedéséről. Az intézkedés és tájékoztatás az Ön részére díjmentes, kivéve, ha a kérelem túlzó jellegű vagy egyértelműen megalapozatlan.

Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések az irányadók. Az elhunyt sze- méllyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

VII.7. A személyes adatainak a kezelésével szembeni tiltakozás joga

Amennyiben az Ön személyes adatainak a kezelése jogos érdeken alapul, ideértve a jogos érdeken alapuló profilalkotást vagy közvetlen üzlet- szerzési célú adatkezelést is, Ön jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon ezen jogos érdeken alapuló adatkezeléssel szemben.

VII.8. Meddig tároljuk az Ön személyes adatait?

a) A biztosítási szerződés teljesítésével kapcsolatos adatkezelés esetén:

Az Ön adatait a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezeljük, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezeljük, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

b) a biztosítási szerződésből eredő jogi igények előterjesztésén, érvényesítésén, védelmén alapuló adatkezelés esetén: Amíg az adott jogi igénnyel kapcsolatban a bírósági jogérvényesítés lehetősége fennáll.

c) jogi kötelezettség teljesítésén alapuló adatkezelés esetén:

Mindaddig, amíg azt a kötelező adatkezelést előíró jogszabály előírja. Ennek keretében például a számviteli bizonylatnak minősülő do- kumentumokat 9 évig, míg a pénzmosás és terrorizmus megelőzése és megakadályozása érdekében kezelt adatokat 8 évig kötelesek vagyunk megőrizni.

d) hozzájáruláson alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás visszavonásáig.

e) jogos érdeken alapuló adatkezelés esetén, amíg az ennek alapjául szolgáló körülmények fennállnak.

VII.9. Hová fordulhat panaszával?

Amennyiben Xxxxx a személyes adataival kapcsolatos tiltakozását, panaszát, kérelmeit társaságunknál nem sikerült megnyugtató módon rendeznie, vagy az Ön megítélése szerint az Önre vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti az Adatvédelmi Rendeletet, Ön a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál jogosult panaszbejelentést tenni.

A Nemzeti Adatvédelmi es Információszabadság Hatóság elérhetőségei:

Székhely: 1125 Budapest, Xxxxxxxx Xxxxxxxx fasor 22/c. Levelezési cím: 1530 Budapest, Pf. 5

Telefon: 00 0 000 0000

Telefax: 06 1 391 1410

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx Web: xxxxx://xxxx.xx/

Személyes adatainak a védelméhez fűződő jogainak a megsértése esetén Ön jogosult bírósághoz fordulni. A pert Ön – választása szerint – a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék előtt is megindíthatja.

VIII. Az élet-, baleset- és betegségbiztosításokra (egészségbiztosításokra) vonatkozó tudnivalók

VIII.1. Adózási tudnivalók magánszemélyek részére

VIII.1.1. Adómentes a magánszemély számára történő szolgáltatás, ha az haláleseti, baleseti, betegségi, illetve a jogszabálynak megfelelő nyugdíjbiz- tosítási, vagy járadékbiztosítási szolgáltatásnak minősül. Ezen kifizetésekhez kapcsolóan a magánszemélynek adókötelezettsége nincs.

VIII.1.2. Kamatjövedelem keletkezhet, ha a biztosító teljesítése nem minősül adómentesnek, egyéb jövedelemnek, vagy más adóköteles jövedelemnek (így kamatjövedelem keletkezhet a lejárati szolgáltatásból, visszavásárlásból, részvisszavásárlásból). Kamatjövedelemnek minősül a biztosítói teljesítésnek az a része, amely meghaladja a befizetett biztosítási díj összegét, azzal, hogy befizetett díjként nem vehető figyelembe a kockázati biztosítás díjaként teljesített összeg. A kamatjövedelem csökkenthető a kamatjövedelem 50 százalékával, ha a szerződés létrejöttét követően egyszeri díjas szerződés esetén 3 év, rendszeres díjas szerződés esetén 6 év eltelt, illetve 100 százalékával, ha a szerződés létrejöttét köve- tően egyszeri díjas szerződés esetén 5 év, rendszeres díjas szerződések esetén 10 év eltelt. Ha a szerződésre rendkívüli (eseti) díj befizetése történik, akkor az a kamatjövedelem elszámolása szempontjából társaságunknál önálló, egyszeri díjas szerződésként kerül figyelembevételre. A kamatjövedelemből a biztosító által 15% személyi jövedelemadó kerül levonásra. E jövedelmet és a levont adót a magánszemélynek nem kell a bevallásban szerepeltetnie.

VIII.1.3. Más jövedelemként (a pótolt jövedelemre vonatkozó szabályok szerint) adóköteles a felelősségbiztosítás alapján a magánszemély javára fizetett jövedelmet pótló kártérítés. A kifizetéskor a biztosító által levonásra kerül az adóköteles jövedelmet terhelő adóelőleg. E jövedelmet a magánszemély köteles az adóbevallásában szerepeltetni.

VIII.1.4. Egyéb jövedelemként adóköteles a határozatlan tartamú, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás visszavásárlási, részvisszavásárlási ösz- szegéből a magánszemély által megfizetett díj és a kifizető (munkáltató) által megfizetett adóköteles díj együttes összegét meghaladó rész, feltéve, hogy e szerződéshez kapcsolódóan bármely kifizető (munkáltató) adómentes díjat fizetett. A kifizetéskor a törvény szerint megállapí- tott adóalapból a biztosító által levonásra kerül 15% személyi jövedelemadó-előleg. E jövedelmet a magánszemély köteles adóbevallásában szerepeltetni, továbbá a magánszemély köteles az e jövedelem utáni 15,5%-os szociális hozzájárulás fizetési és bevallási kötelezettségét is rendezni.

Amennyiben bármely biztosítói teljesítésre nem magánszemély (például gazdálkodó) jogosult, akkor a biztosító a fentiektől eltérően adó- kötelezettséget nem állapít meg, a teljesítés tartalma alapján az érintett szolgáltatásra jogosult a rá vonatkozó jogszabályi előírások szerint köteles elszámolni a biztosítótól származó bevételét, illetve ahhoz kapcsolódó esetleges adókötelezettségeit.

VIII.1.5. A 2014. január 1-jétől, vagy azt követő időponttól létrejött, a hatályos törvényi követelményeknek megfelelő nyugdíjbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan a magánszemély szerződő a tárgyévi összevont adóalapja után fizetendő, más kedvezményekkel csökkentett személyi jöve- delemadója terhére rendelkezhet akként, hogy az általa megfizetett biztosítási díj 20 százaléka, maximum 130 ezer forint átutalásra kerüljön a nyugdíjbiztosítási szerződésére. Részletes tájékoztató az érintettek számára a biztosítás megkötéskor kerül átadásra.

VIII.1.6. Az előbbiekben ismertetett szabályok a jövőben változhatnak, ezért felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében is kövesse a jogsza- bályváltozásokat, különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek esetleges változását. Az aktuális szabályokról társaságunk honlapján is folyamatosan tájékozódhat.

VIII.2. A technikai kamatláb megváltoztathatósága

A biztosító az élet-, továbbá a baleset- és betegségbiztosítások (egészségbiztosítások) esetében jogosult a technikai kamatlábat a biztosítási szerződés tartama alatt megváltoztatni, azzal a feltétellel, hogy a változtatásra csak akkor kerülhet sor, ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul. A módosítás mértéke nem haladhatja meg a jog- szabály módosításban foglalt mértéket.

IX. Az általános forgalmi adó megtérítése

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmi adó (áfa) köteles szol- gáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az áfa összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az áfa összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható, feltéve, hogy a jogosultnak az áfa összege jogszabály alapján az állami költségvetésből nem térül meg.

X. Tájékoztatás adóügyi illetőségről

X.1. A biztosító az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.), valamint a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) szerint előírt adóügyi illetőségvizsgálatot elvégzi, és ehhez az ügyfél szükséges adatait és nyilatkozatait kezeli. Amennyiben adóügyi szempontból a szerződő, illetve az a személy, aki a biztosító szolgáltatására jogosult amerikai, vagy egyéb külföldi illetőségű személynek minősül, úgy az Aktv., illetve a FATCA-törvény értelmében a biz- tosító a saját, valamint a szerződés adatait az automatikus információcsere érdekében az adóhatóság részére továbbítja.

X.2. A biztosító a szerződő, illetve annak a személynek az adatai és nyilatkozata alapján, aki a biztosító szolgáltatására jogosult a szerződést je- lentendő, vagy nem jelentendő számlának minősíti, továbbá a szerződéskötést követően a biztosító jogosult a számla átminősítésére az Aktv., illetve a FATCA-törvényben előírt esetekben. A biztosító az általa kötött szerződések vonatkozásában folyamatosan figyelemmel kíséri az illetőségvizsgálathoz szükséges adatok és a szerződések értékének Aktv., valamint FATCA-törvény szempontjából jelentős változását.

X.3. Az Adóügyi illetőségvizsgálattal kapcsolatos részletes írásbeli tájékoztató a xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxxxxx oldalon érhető el.

XI. Késedelmi kamat

A biztosító a biztosítási díj késedelmes megfizetése esetén jogosult a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:48. § (1) bekezdésében meghatározott késedelmi kamatot felszámítani.

Amennyiben a díjfizetésre köteles szerződő a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény szerint vállalkozásnak, vagy szerződő hatóságnak minősül, úgy a biztosító a biztosítási díj késedelmes megfizetése esetén a késedelmi kamat mellett ugyanebben a törvényben meghatározott behajtási költségátalányra tarthat igényt.

XII. Adminisztrációs díj

A biztosító egyes eljárásokért adminisztrációs díjakat számíthat fel, az ezen eljárásokkal összefüggésben felmerülő költségei megtérülése érdekében. Az adminisztrációs díjakkal kapcsolatban az általános, különös és kiegészítő biztosítási feltételek további szabályozást tartalmaz- hatnak.

XIII. A befizetett biztosítási díj elszámolásának sorrendje

Amennyiben a szerződőnek a szerződéséből/szerződéseiből adódóan kiegyenlítetlen tartozása áll fenn társaságunkkal szemben, és a szerződő által befizetett összeg valamennyi tartozás kiegyenlítésére nem elégséges, úgy a szerződő által befizetett díj elszámo- lása az egyes biztosítási szerződésekre irányadó szabályozás szerint történik meg, míg ilyen szabályozás hiányában elsősorban az alábbi sorrendben: tőketartozás (díjtartozás), késedelmi kamat, adminisztrációs díj.

Amennyiben a szerződőnek egy biztosítási szerződését illetően több díjtartozása van a biztosító felé (pl. több díjrészlettel tartozik), és a befizetett díj nem fedezi valamennyi tartozását, akkor a teljesítést a régebben lejárt díjtartozásra számolja el a biztosító.

XIV. A díjfizetés módja

XIV.1. A felek a biztosítási díj megfizetésének módjára vonatkozóan az alábbi fizetési módokon történő fizetésben állapodhatnak meg:

– készpénzátutalási megbízással (csekken) – a biztosító a díjfizetési gyakoriságnak megfelelően postai úton juttatja el a szerződőnek az esedékes díjat tartalmazó csekket, melyet a szerződő köteles befizetni,

– csoportos beszedési megbízással (inkasszóval) – a szerződő megbízást ad a folyószámláját vezető banknak a rendszeres díjak lehívásának engedélyezésére,

– átutalási megbízással – a biztosító a díj esedékessége előtt (a választott díjfizetési ütemnek megfelelően) díjbekérőt küld a szerződőnek, mely alapján a szerződő megbízást ad a bankjának a díjbekérőn megjelölt díj átutalására.

XIV.2. Amennyiben nem áll rendelkezésre az esedékes díj megfizetésére szolgáló, a biztosító által kiállított készpénzátutalási megbízás (csekk), díjbekérő levél vagy más dokumentum, a szerződő köteles az esedékes díjat bankkártyás fizetéssel a biztosító honlapján, átutalással, belföldi postautalványon vagy a biztosító legközelebbi ügyfélszolgálatán a kötvényszám feltüntetése mellett befizetni.

XIV.3. A szerződőnek rendkívüli esetben lehetősége van arra, hogy díjfizetési kötelezettségét egyéb módon teljesítse. Ezen lehetőségekről a biztosító honlapján (xxxxx://xxxxxxxx.xx), a biztosító ügynökeinél vagy a biztosító ügyfélszolgálatain tájékozódhat.

XIV.4. A szerződő eltérő rendelkezése hiányában,

a) ha a biztosítási szerződés a szerződő biztosítási ajánlata alapján nem jön létre, a biztosító a szerződő által esetlegesen már megfizetett biztosítási díjat

aa) bankkártyás fizetés esetén a szerződő levelezési címére, ennek hiányában lakcímére postai úton, ab) átutalásos díjfizetés esetén pedig a feladó bankszámlára átutalással

fizeti vissza;

b) ha a biztosítási szerződés megszűnik és a biztosítónak díj visszafizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a biztosító a visszafizetendő biz- tosítási díjat

ba) bankkártyás fizetés esetén a szerződésen rögzített bankszámlára, ennek hiányában a biztosító által a szerződő nevén nyilvántartott más bankszámlára átutalással, ennek hiányában a szerződő levelezési címére, ennek hiányában lakcímére postai úton;

bb) átutalással vagy csoportos beszedési megbízással történő fizetés esetén a feladó bankszámlára átutalással; bc) készpénzátutalási megbízással (csekken) történő fizetés esetén

– a szerződésen rögzített bankszámlára, ennek hiányában a biztosító által a szerződő nevén nyilvántartott más bankszámlára átuta- lással,

– az előzőek hiányában, ha a tényleges díjfizetés banki átutalással történt, a feladó bankszámlára átutalással,

– az előzőek hiányában a szerződő levelezési címére, ennek hiányában lakcímére postai úton fizeti vissza.

XIV.5. Ha a szerződő készpénzátutalási megbízással (csekken) történő díjfizetést választott, azonban a díjfizetés nem csekken történik, és a szerződő fizetési mód módosítást nem kért, a biztosító a szerződő előzetes tájékoztatása mellett jogosult a fizetési módot a szer- ződő külön kérése nélkül is a tényleges fizetési módra átállítani. A biztosító a fizetési mód tervezett átállításáról legalább 30 nappal korábban értesíti a szerződőt. Ha a szerződő ezzel nem ért egyet, a kifogás bejelentését követően a biztosító a fizetési módot nem módosítja, illetve haladéktalanul visszaállítja.

XV. A biztosításközvetítő

XV.1. A biztosítási szerződés közvetítője lehet függő vagy független biztosításközvetítő, valamint kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy.

XV.2. A függő biztosításközvetítő (ügynök) a biztosítási szerződést a biztosítóval fennálló jogviszonya alapján közvetíti. Függő biztosításközvetítő a többes ügynök is, aki egyidejűleg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján a biztosítók egymással versengő termékeit közvetíti. A függő biztosításközvetítő közvetítői tevékenysége során esetlegesen okozott károkért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdí- jat megfizetni.

XV.3. Független biztosításközvetítő az alkusz, aki az ügyfél megbízásából jár el és a biztosítók egymással versengő termékeit közvetíti.

A független biztosításközvetítő a biztosításközvetítői tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályok megszegésével vagy elmulasztásával esetlegesen okozott károkért önállóan felel. Ez a felelőssége kiterjed a nevében (képviseletében) eljáró személyek tevékenységére is.

A független biztosításközvetítő a biztosító nevében nem jogosult biztosítási díj átvételére.

XV.4. Kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személynek – az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés

1. és 2. pontjában meghatározott hitelintézettől vagy befektetési vállalkozástól eltérő – természetes vagy jogi személy minősül, aki az őt meg- bízó biztosító, többes ügynök vagy alkusz felelősségvállalása mellett, javadalmazás ellenében a főtevékenységéhez kapcsolódóan kiegészítő jelleggel végez kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet, amennyiben az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) a személy fő szakmai tevékenysége nem a biztosítási értékesítés,

b) a közvetített biztosítási termék kiegészítője valamely szolgáltató által kínált terméknek vagy nyújtott szolgáltatásnak,

c) a közvetített biztosítási termék nem tartalmaz életbiztosítási vagy felelősségi kockázatot, kivéve, ha az ilyen életbiztosítási vagy felelősségi kockázat fedezete kiegészíti a személy által fő szakmai tevékenységeként kínált terméket vagy nyújtott szolgáltatást,

d) a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vesz át.

XV.5. A biztosító képviselője – így a biztosító ügynöke is – nyomdailag előállított, és nyomdai Generali emblémával ellátott átvételi elismer- vény (nyugta) ellenében jogosult biztosítási díj átvételére, melynek mértékét a biztosító 250.000 Ft-ban korlátozza. Ezt meghaladó mértékű biztosítási díj átvételére a biztosító képviselője nem jogosult.

XV.6. A biztosító megbízásából eljáró függő biztosításközvetítő (ügynök) és többes ügynök a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vehet át.

XV.7. A biztosítóval munkaviszonyban álló, részére közvetlenül értékesítési tevékenységet végző, biztosításközvetítőnek nem minősülő, a Bit. 4. §

(1) bekezdés 15. pont a) alpont szerinti természetes személyek (a biztosító közreműködői) teljesítményarányos díjazásban részesülnek. Ez a tájékoztatás arra az esetre is kiterjed, ha a biztosító ügyfele a biztosítási szerződéssel összefüggésben, a szerződés megkötése után teljesít fizetést – a folytatólagos, előre ütemezett díjak kivételével.

XVI. Kedvezmények igénybevétele

Abban az esetben, amennyiben a szerződő a biztosítási díj mértékét befolyásoló kedvezményt vett igénybe, melyet követően a kedvez- ményre jogosító körülmények megváltoznak, vagy utóbb már nem állnak fenn (pl. inkasszós fizetési mód megváltozása, inkasszós fizetés lehetetlenné válása inkasszós felhatalmazás hiányában vagy annak visszavonása miatt) úgy a szerződő a kedvezményre való jogosultságát elveszti és köteles a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított biztosítási díj megfizetésére.

Ilyen esetben a kedvezmény nélkül számított díj akkor esedékes, amikor a biztosító erre vonatkozóan felhívást (díjbekérő, csekk) küld vagy a díj beszedési megbízással (inkasszó) történő beszedését először megkísérli.

XVII. A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei

XVII.1. A biztosítási szerződés alanyai szerződéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek:

– a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél,

– a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény,

– a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szkennelt és aláírással ellátott okirat,

– a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilatkozat, amennyiben a nyilatkozatot tevő ügyfél az elektronikus kommunikációhoz előzetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektronikus levelezési címről továbbítja a biztosító felé,

– a biztosító bármely ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat,

– a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, azon jognyilatkozatok kivételével, amelyek tekintetében a telefo- non történő jognyilatkozattételt a biztosító csak külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén teszi lehetővé,

– egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén, a biztosító által működtetett internetes szerződéskezelő és ügyfélszolgálati rendszerben (Szerződéseim rendszer) megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat,

– egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén a biztosító Telefonos ügyfélszolgálata útján megtett és a biztosító által hangfelvételen rögzített nyilatkozat

formájában.

A nyilatkozattételi lehetőséget a biztosító egyes szerződések és nyilatkozattípusok esetében fentiektől eltérően határozhatja meg, illetve továb- bi rendelkezéseket határozhat meg, melyeket a szerződésre vonatkozó általános, vagy különös szerződési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmaz.

A biztosítási esemény bejelentésére és határidejére vonatkozó rendelkezéseket a biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös szer- ződési feltételek tartalmazzák.

XVII.2. A szerződő felek a biztosítási szerződés vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részéről aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon vagy bármely elektronikus levelezési címről továbbított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetőségekre.

XVII.3. A biztosító postai úton küldött küldeményeit az elküldést követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ideértve azt az esetet is, ha a küldemény a címzett – biztosító által nyilvántartott – címéről „ismeretlen helyre költözött” vagy „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza.

Postai úton tértivevénnyel történő közlés esetében a biztosító által küldött küldeményt,

– ha annak átvételét a címzett megtagadta, úgy az átvétel megtagadása napján,

– ha a küldemény átvételét a címzett vagy annak képviselője aláírásával elismerte, úgy az átvétel napján kell kézbesítettnek tekintetni. Az elektronikus úton küldött küldeményeket az elküldés napján kell kézbesítettnek tekinteni.

XVII.4. A biztosítóhoz címzett, távollevők között tett jognyilatkozat a biztosítóhoz való megérkezéssel, míg az elektronikus úton tett szerződési jognyi- latkozat akkor válik hatályossá, amikor az a biztosító számára hozzáférhetővé válik.

XVIII. Egyéb rendelkezések

XVIII.1. Nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.

XVIII.2. A felek között létrejött megállapodás a biztosítási szerződés valamennyi feltételét tartalmazza, az írásbeli szerződésbe nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik.

XVIII.3. A biztosító kizárólag azzal a feltétellel köt biztosítási szerződést, hogy a szerződő nem áll semmilyen

– az ENSZ határozataiban rögzített szankció, korlátozás vagy tilalom alatt; vagy

– az EU vagy az USA által kihirdetett bármilyen kereskedelmi vagy gazdasági szankció, illetve törvényi, jogszabályi szankciós rendelkezés hatálya alatt, ideértve az EU pénzügyi szankciós rendeleteit és a U.S. Department of the Treasury, Office of Foreign Assets Control (OFAC) által kiadott egységes szankciós listát is.

A biztosítási szerződésben nem lehet érvényesen megjelölni olyan biztosítottat, kedvezményezettet, illetve szolgáltatásra/kifizetésre jogosult egyéb olyan személyt (a továbbiakban együttesen: kifizetésre jogosult), aki a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnik, amennyiben a szerződő, illetve a kifizetésre jogosult a szerződés megkötését követően a fenti szankciók, korlátozások, vagy tilalmak hatálya alá kerül. Ilyen esetben a szerződés megszűnésének időpontja a szankció, a korlátozás, vagy a tilalom hatályba lépésének napja.

A biztosító nem teljesít szolgáltatást vagy egyéb kifizetést, amennyiben a kifizetésre jogosultak a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt állnak.

XVIII.4. A biztosító a biztosítási alapú befektetési termékek kivételével a termékeit tanácsadás nélkül értékesíti. A biztosító a biztosítási alapú befekte- tési termékeinek értékesítésével összefüggő tanácsadásért nem számol fel díjat.

XVIII.5. Felhívjuk a figyelmét, amennyiben a biztosítási terméket egy csomag vagy ugyanazon megállapodás részeként olyan áru vagy szolgáltatás kiegészítőjeként vásárolja meg, amely nem biztosítás, úgy az áru vagy a szolgáltatás külön történő megvásárlásának lehetőségéről az eladó, illetve a szolgáltató köteles tájékoztatást adni.

XIX. Irányadó jog, joghatóság kikötése

A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.

Amennyiben a szerződő fél a biztosítási szerződés létrejöttének időpontjában Magyarországon rendelkezik lakóhellyel, székhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, úgy a szerződésből eredő jogviták rendezésére kizárólag a magyar bíróságok jogosultak.

XX. Távértékesítési tájékoztató

XX.1. Ha a szerződő által megkötni kívánt biztosítási szerződés a fogyasztó és a szolgáltató egyidejű fizikai jelenléte nélkül jön létre, arra a távérté- kesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény (továbbiakban: távértékesítési törvény) rendelkezései irányadóak.

XX.2. A távértékesítési törvény 3. § (2) bekezdésének ca) pontja és a törvény 6. §-a értelmében az e törvény szerint fogyasztónak minősülő szerződő azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmondhatja a szerződést annak megkötésétől (a szerződés hallgatólagos létrejötte esetén az ajánlattételtől) számított 14 napon belül, amennyiben a szerződést a biztosító és a fogyasztónak minősülő szerződő kötötte meg egymással szervezett távér- tékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a biztosító kizárólag a törvény 2. § (1) bekezdés g) pontja szerinti távközlő eszközt alkalmazott. Nem illeti meg a szerződőt a felmondási jog, olyan biztosítások esetén, amelyek időtartama nem haladja meg az egy hónapot.

Életbiztosítási szerződésekre az előbb írtak azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy a felmondási jog gyakorlására nyitva álló határidő attól a naptól számított 30 nap, amikor a biztosító a fogyasztót a szerződés létrejöttéről tájékoztatja.

XX.3. A felmondást írásban a biztosító ügyfélszolgálati elérhetőségeinek bármelyikére kell megküldeni, vagy személyesen benyújtani. A felmondási jogot határidőben érvényesítettnek kell tekintetni, ha a szerződő az erre vonatkozó nyilatkozatát a törvény 6. § (1)-(8) bekezdéseiben meghatá- rozott határidő lejárta előtt postára adja vagy egyéb igazolható módon a biztosítónak elküldi.

XX.4. A biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor az írásbeli felmondó nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezik. A felmondásra nyitva álló határidő lejárta előtt a biztosító a szerződés alapján a szolgáltatás nyújtását csak a szerződő kifejezett hozzájárulását követően kezdheti meg. Amennyiben a szerződő a felmondásra nyitva álló határidőn belüli kockázatviselési kezdettel köti meg a szerződést, úgy azt a biztosító egyben a szolgáltatás nyújtásának megkezdésére vonatkozó hozzájárulásnak is tekinti.

XX.5. A törvény 8. §-a értelmében amennyiben a szerződő a fentiek szerinti felmondási jogát gyakorolja, a biztosító kizárólag a szerződésnek meg- felelően ténylegesen teljesített szolgáltatás, azaz a szerződés megszűnésének időpontjáig viselt kockázat időarányos ellenértékét jogosult követelni. A szerződő által fizetendő összeg tehát a már teljesített szolgáltatásért (kockázatviselésért) – a szerződésben meghatározott szolgál- tatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeg. A szerződés megkötésével kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerződés tárgyát képező szolgáltatással arányos mértékben van helye. A szerződés fentiek szerinti felmondása esetén a biztosító köteles a szerződő által esetlegesen már befizetett biztosítási díjnak a szerződés megszűnéséig teljesített koc- kázatviselés arányos ellenértékét meghaladó részét a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a szerződő részére visszatéríteni. A szerződő köteles a biztosító által teljesített szolgáltatást a felmondásról szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a biztosító részére visszatéríteni.

XXI. Elektronikus szerződéskötés szabályai

XXI.1. Elektronikus úton jön létre a biztosítási szerződés, ha a szerződő a biztosító által üzemeltetett elektronikus értékesítési felületek használatával, elektronikus úton teszi meg az ajánlatát. Elektronikus értékesítési felületek különösen a xxxxx://xxxxxxxx.xx weboldal, biztosításközvetítő közre- működésével tett ajánlat esetén a Generali Partnerportál, valamint a Tanácsadói Honlap.

XXI.2. A biztosítási ajánlat megtételéhez, illetve a szerződés megkötéséhez az elektronikus értékesítési felületeken feltüntetett adatokat kell megadni, majd az ajánlatot az elektronikus értékesítési felületen kell beküldeni a biztosítónak. Az elektronikus értékesítési felületen a megadott adatokat az ajánlat beküldéséig lehet módosítani. Az ajánlattétel (szerződéskötés) lépései – amelyek termékenként eltérhetnek – az elektronikus értéke- sítési felületeken láthatók.

XXI.3. A biztosítási szerződésre vonatkozó szerződéses feltételeket a biztosító még az ajánlat megtételét megelőzően a szerződő számára hozzáfér- hetővé teszi. A szerződéses feltételek megismeréséről és elfogadásáról a szerződőnek az ajánlat megtételét megelőzően nyilatkoznia kell.

XXI.4. A biztosítási ajánlat sikeres beküldéséről a biztosító emailben értesíti a szerződőt. A biztosítási ajánlat elfogadása esetén a biztosító fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott kötvényt állít ki a szerződésről.

A szerződés magyar nyelven jön létre és írásbeli szerződésnek minősül. A szerződés létrejöttének részletszabályait a biztosítási feltételek tar- talmazzák.

XXI.5. A biztosító a szerződést rögzíti. A szerződés adatait a szerződő a regisztrációja aktiválása után online is megtekintheti és módosításukat bár- mikor kezdeményezheti a „Szerződéseim” elnevezésű online szerződéskezelő rendszerben vagy a biztosító ügyfélszolgálatain.

XXII. Jelen ügyféltájékoztatónak a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől és a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezései

Jelen fejezet az Ügyféltájékoztató azon rendelkezéseit tartalmazza, amelyek lényegesen eltérnek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől és a felek között kialakult szerződéses gyakorlattól.

XXII.1. A befizetett díj elszámolásának sorrendje (XIII. fejezet)

Amennyiben a szerződő által a biztosító részére befizetett összeg valamennyi fennálló tartozás kiegyenlítésére nem elégséges, úgy a befizetett díj elszámolása az egyes biztosítási szerződésekre irányadó szabályozás szerint, annak hiányában jelen Ügyféltájékoztatóban foglaltak szerint történik meg.

Amennyiben szerződőnek egy biztosítási szerződését illetően több díjtartozása van a biztosító felé, úgy a befizetett díj elszámolása a jelen Ügyféltájékoztatóban foglaltak szerint történik meg.

XXII.2. A díjfizetés módjának módosítása a szerződő tényleges díjfizetése alapján (XIV.5. pont)

Ha a szerződő készpénzátutalási megbízással (csekken) történő díjfizetést választott, azonban a díjfizetés nem csekken történik, és a szer- ződő fizetési mód módosítást nem kért, a biztosító a szerződő tájékoztatása mellett jogosult a fizetési módot a szerződő külön kérése nélkül is a tényleges fizetési módra átállítani. A biztosító a fizetési mód tervezett átállításáról legalább 30 nappal korábban értesíti a szerződőt. Ha a szerződő ezzel nem ért egyet, a kifogás bejelentését követően a biztosító a fizetési módot nem módosítja, illetve haladéktalanul visszaállítja.

XXII.3. A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatályosságának feltételei (XVII.2. pont)

A Ptk. 6:7. §-ban foglaltaktól eltérően, a szerződő felek a biztosítási szerződés vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részéről aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon, vagy bármely elektronikus levelezési címről továbbított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetőségekre.

XXII.4. Egyéb rendelkezések (XVIII.1. pont)

A Ptk. 6:63. §-ában foglaltaktól eltérően nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés xxxxxxx által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.

A sikeres együttműködés reményében:

Xxxxx Xxxxxx

elnök-vezérigazgató

Xxxxx Xxxxxx vezérigazgató-helyettes

Hatályos: 2020. július 4-étől