Tartalom
Tartalom
Általános Szerződési Feltételek Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz 5
1. Bevezetés 5
2. Fogalmak, meghatározások 5
3. Általános szabályok, meghatározások 7
3.1. A biztosítási szerződés alanyai 7
3.2. Biztosítási események 7
3.3. Biztosítási szolgáltatások 8
3.4. A biztosítási szolgáltatás terhére történő levonások 8
3.5. Biztosítási szolgáltatás igénybevételének módja 8
4. A biztosítási szerződés létrejötte 8
4.1. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete, várakozási idő 9
4.2. A biztosítás tartama 9
4.3. A biztosítás hatálya 9
5. A biztosítási szerződés díja és költségei 9
5.1. Díjak 9
5.2. Költségek 10
6. A biztosítási díj fizetése 11
6.1. Eseti díjak 11
6.2. Fizetési késedelem folyamatos díjas szerződés esetén 12
7. Alapkezelők befektetési alapjai 13
7.1. Befektetési alapok 13
8. Szerződés módosításának lehetőségei 14
8.1. A biztosítási fedezetek és a befektetési díjrész módosítása 14
8.2. Átirányítás 15
8.3. Áthelyezés 15
8.4. Díjmentesítés 15
8.5. Rendszeres pénzkivonás 16
8.6. Részleges visszavásárlás 16
8.7. Eseti pénzkivonás 17
8.8. Értékkövetés 17
8.9. A biztosítási szerződés módosulásának szabályai jogszabály megváltozása esetén 17
9. A biztosítási szerződés megszűnése 18
9.1. Visszavásárlás 18
9.2. A 30 napos felmondás 18
9.3. Felmondás a Biztosító részéről 19
9.4. Rendes felmondás 19
10. A szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei 19
10.1. Közlési és változásbejelentési kötelezettség 19
10.2. Biztosító titoktartási kötelezettsége 20
10.3. A biztosító üzleti titka 23
10.4. Nemek közötti megkülönböztetés tilalma 23
10.5. A FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségek 23
10.6. A veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás 24
10.7. Személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók 25
10.8. Felmentés, felhatalmazás 26
10.9. Szerződésre jellemző értékek módosítása 26
10.10. Napi tájékozódási lehetőség 27
11. A biztosító teljesítése 27
11.1. A biztosítási esemény bejelentése 27
11.2. A szolgáltatásra jogosult személy 27
11.3. A biztosítási szolgáltatások igénybevételéhez szükséges iratok 27
11.4. A visszavásárlási összeg kifizetéséhez szükséges iratok 29
12. A kötvény 29
13. A szolgáltatás kifizetése 29
13.1. Mentesülés 29
13.2. Kizárások 29
14. Elévülés 30
15. Hitelfedezet 30
16. Panaszok, kérelmek bejelentése 30
17. Egyéb rendelkezések 32
18. Kiegészítő biztosítások 33
18.1. Kiegészítő biztosítások kockázatviselésének megszűnése 33
18.2. Kiegészítő biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratok 33
Baleset- és Egészségbiztosítási Általános Feltételek 35
1. Baleset- és egészségbiztosítási események 35
2. Balesetbiztosítási kiegészítő biztosítások esetén nem biztosítható személyek 35
3. Külön megállapodással biztosítható személyek balesetbiztosítási
kiegészítő biztosítások és csomagok esetén 35
4. A kockázatviselés korlátozása balesetbiztosítási kiegészítő biztosítások esetén 36
5. Baleset- és egészségbiztosítási védelemből kizárt kockázatok 36
6. Balesetbiztosítási védelemből kizárt kockázatok 37
7. Egészségbiztosítási védelemből kizárt kockázatok 37
8. A biztosító mentesülése baleset- és egészségbiztosítási kockázatok esetén 37
9. A biztosító mentesülése egészségbiztosítási kockázatok esetén 38
10. A balesetbiztosítási kiegészítő biztosítások szolgáltatásai 38
11. A biztosítási esemény bejelentése a baleset- és egészségbiztosítási kiegészítő biztosítások esetén 39
12. A biztosított egyéb kötelezettségei a baleset- és egészségbiztosítási
kiegészítő biztosítások és csomagok esetén 40
13. Egyéb rendelkezések 40
Kiegészítő biztosítások szerződési feltételei 41
Xxxxxxxx halálra szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei 41
1. A biztosítási szerződés alanyai 41
2. Biztosítási esemény 41
3. Biztosítási szolgáltatás 41
4. Biztosítási tartam 41
5. A biztosítási összeg és biztosítási díj 41
6. Díjfizetés 41
Baleseti maradandó egészségkárosodásra szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei 42
1. A biztosítási szerződés alanyai 42
2. Biztosítási esemény 42
3. Biztosítási szolgáltatás 42
4. Biztosítási tartam 42
5. A biztosítási összeg és biztosítási díj 42
6. Díjfizetés 42
Kórházi napidíjra szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei 43
1. A biztosítási szerződés alanyai 43
2. Biztosítási esemény 43
3. Biztosítási szolgáltatás 43
4. Biztosítási tartam 43
5. A biztosítási összeg és biztosítási díj 43
6. Díjfizetés 43
7. Kizárás 44
Műtéti térítésre és ápolási hozzájárulásra szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei 45
1. A biztosítási szerződés alanyai 45
2. Biztosítási esemény 45
3. Biztosítási szolgáltatás 45
3.1 Műtéti térítés 45
3.2 Ápolási hozzájárulás 46
4. Biztosítási tartam 46
5. A biztosítási összeg és biztosítási díj 46
6. Díjfizetés 46
7. Kizárás 46
Műtétek besorolása 46
Baleseti eredetű törés vagy egyéb súlyos sérülésre azonnali szolgáltatást nyújtó
kiegészítő biztosítás szerződési feltételei 48
1. A biztosítási szerződés alanyai 48
2. Biztosítási esemény 48
2.1. Csonttörések 48
2.2. Egyéb súlyos sérülések 48
3. Biztosítási szolgáltatás 48
4. Biztosítási tartam 49
5. A biztosítási összeg és biztosítási díj 49
6. Díjfizetés 49
Munkaképtelenség esetére szóló díjmentesítés kiegészítő biztosítás
szerződési feltételei 50
1. A biztosítási szerződés alanyai 50
2. Biztosítási esemény 50
3. Biztosítási szolgáltatás 50
4. Biztosítási tartam 50
5. A biztosítási díj 50
6. Díjfizetés 50
7. Megszűnés 50
8. Egyéb rendelkezések 50
D-E rokkantsági kategóriára szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei 51
1. A biztosítási szerződés alanyai 51
2. Biztosítási esemény 51
3. Biztosítási szolgáltatás 51
4. Biztosítási tartam 51
5. A biztosítási összeg és biztosítási díj 51
6. Díjfizetés 51
7. Kizárás 51
8. Megszűnés 51
C2 rokkantsági kategóriára szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei 52
1. A biztosítási szerződés alanyai 52
2. Biztosítási esemény 52
3. Biztosítási szolgáltatás 52
4. Biztosítási tartam 52
5. A biztosítási összeg és biztosítási díj 52
6. Díjfizetés 52
7. Kizárás 52
8. Megszűnés 52
Általános Szerződési Feltételek Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz
1. Bevezetés
Jelen általános és kiegészítő szerződési feltételek a Pol- gári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tv. (Bit.) szabályai alapján jöttek létre. Jelen feltételek szerint létrejövő biztosítási szerződésre a magyar jog irányadó.
Jelen szerződési feltételek egyben a Bit. 4. sz. melléklete
A) részének megfelelő ügyféltájékoztatónak minősülnek. Az ügyféltájékoztató elemeinek minősülő részek a szö- vegben dőlt betűkkel olvashatóak.
A Biztosító mentesülésének szabályai, a biztositó szol- gáltatása korlátozásának a feltételei, az alkalmazott kizá- rások, a Ptk. rendelkezéseitől, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől, a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő feltételek dőlt és vastagított betűvel szedettek.
Társaságunk cégneve: SIGNAL Biztosító Zrt. Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Tulajdonosa: SIGNAL IDUNA Holding (Németország) Központi ügyfélszolgálat:
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.
Telefon: (000) 000 0000
Egyéb elérhetőség: xxxx@xxxxxx.xx
Felügyelő hatóság: a pénzügyi közvetítőrendszer fel- ügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank
2. Fogalmak, meghatározások
Adminisztrációs költség: a biztosító által a befekte- tési egységek vételével, eladásával és nyilvántartásával összefüggő költségek fedezeteként, minden biztosítási évfordulón felszámított költség.
Alapbiztosítás: az életbiztosítási szerződéshez kötele- zően választandó életbiztosítási fedezet, mely önállóan, más biztosítási fedezet nélkül is létrejöhet.
Aktuális életbiztosítási összeg: az életbiztosítási fe- dezet egy meghatározott időpontban érvényes biztosí- tási összege, mely a biztosított elhalálozása esetén kerül kifizetésre.
Aktuális kor: a biztosított életkora egy meghatározott időpontban. Számítása: a legutolsó biztosítási évforduló évéből kivonjuk a születési évet.
Áthelyezés: a befektetési egységek átváltása az egyik befektetési alapból egy másik befektetési alapba.
Átirányítás (csak folyamatos díjas szerződés ese- tén értelmezhető): a jövőbeli rendszeres díjak befekte- tési alapok közötti felosztásának módosítása.
Befektetési egység: a befektetési alap befektetéseiben való arányos részesedést megtestesítő elszámolási egy- ség.
Befektetési egység belépési ára: a befektetési alap nettó eszközértékének és a befektetési alapba tartozó befektetési egységek darabszámának hányadosa; az az ár, amellyel a biztosító a befizetett díjnak a befektetési egységek vásárlására fordított részét (befektetési díjrész) befektetési egységekké számítja át.
Befektetési egység szolgáltatási ára: az az ár, ame- lyen a biztosító a szolgáltatás kiszámítása során a befek- tetési egységeket elszámolja. Szolgáltatási áron történik minden olyan befektetési egység visszaváltás elszámolá- sa, amikor a befektetési egységek értéke kifizetésre kerül vagy a biztosítási szerződés díját fedezi.
Befektetési egységek aktuális szolgáltatási érté- ke: a befektetési egységek aktuális darabszámának az aktuális szolgáltatási áron számított értéke.
Befektetési díjrész: a biztosítási díjnak az a része, melyből a biztosító a szerződő részére befektetési egy- ségeket vásárol.
Belépési kor: a biztosított személy életkora a biztosítás technikai kezdetének időpontjában. A belépési kor úgy kerül meghatározásra, hogy a szerződés technikai kez- detének évszámából levonásra kerül a biztosított/együtt- biztosított születési évszáma.
Biztosítási esemény: amikor az alapbiztosítás, illetve a kiegészítő biztosítások különös szerződési feltételeiben meghatározott esemény(ek) alapján a biztosító szolgálta- tási kötelezettsége beáll.
Biztosítási év: az az időszak, amely minden évben a biztosítási évforduló napján kezdődik és ettől számított egy évig tart.
Biztosítási évforduló: minden naptári évben a biztosí- tás technikai kezdetének megfelelő naptári nap.
Biztosítási tartam: a szerződés technikai kezdetétől számított teljes biztosítási évek száma.
Biztosítás technikai kezdete: a biztosítási ajánlaton és a kötvényen szereplő, a biztosítás kezdetét megadó időpont, az ajánlat aláírását követő hónap elseje.
Egyszeri díj (csak egyszeri díjas szerződés esetén értelmezhető): a biztosításnak a szerződéskötéskor esedékes egyösszegű díja.
Életbiztosítási fedezetre fordított díjrész: a biztosí- tási díjnak az a része, amelyből a biztosító az életbiztosí- tási kockázatot fedezi. A biztosító az életbiztosítási koc- kázat fedezeteként szolgáló díjat a szerződés díjfizetési gyakoriságának megfelelően számítja fel.
Eseti díj: a szerződő által a rendszeres, illetve egyszeri díjon felül fizetett díj.
Eseti befektetési egységek: az eseti díjból vásárolt befektetési egységek.
Eseti befektetési egységek visszavásárlási értéke: az eseti befektetési egységeknek az aktuális szolgáltatá- si áron számított értéke.
Felhalmozási befektetési egységek (csak folyama- tos díjas szerződés esetén értelmezhető): az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mel- lékletében (szerződésre vonatkozó korlátozások) meg- határozott biztosítási időszakon túl, a rendszeres díjból vásárolt befektetési egységek.
Felhalmozási befektetési egységek visszavásárlá- si értéke (csak folyamatos díjas szerződés esetén ér- telmezhető): a felhalmozási befektetési egységeknek az aktuális szolgáltatási áron számított értéke.
Fogyasztó: olyan természetes személy, aki önálló foglal- kozása, üzleti tevékenysége körén kívül jár el.
Forgalmazási nap: az a munkanap, amely nem minő- sül forgalmazási szünnapnak és amelyre vonatkozóan az alapkezelő az egyes alapokra vonatkozóan árfolyamot tesz közzé.
Hónapforduló: minden hónap első napja.
Kezdeti befektetési egységek: folyamatos díjas szer- ződés esetén az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékletében (szerződésre vo- natkozó korlátozások) meghatározott időtartam alatt be- fizetett rendszeres díjak befektetési díjrészéből vásárolt befektetési egységek. Egyszeri díjas szerződés esetén az egyszeri díj befektetési díjrészéből vásárolt befektetési egységek.
Kezdeti befektetési egységek visszavásárlási érté- ke: a kezdeti befektetési egységek – az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 2. számú mellékletében
található – visszavásárlási táblázatban feltüntetett meg- felelő százalékának aktuális szolgáltatási áron számított értéke.
Kezelési költség: a biztosító adott szerződés nyilván- tartásával összefüggő költségének fedezetéül szolgáló költség. A biztosító a kezelési költséget a szerződés díjfi- zetési gyakoriságának megfelelően számítja fel.
Kiegészítő biztosítási fedezetek: az alapbiztosításon kívül a szerződő és a biztosított együttes döntésétől füg- gően, opcionálisan választható további biztosítási fede- zetek.
Kiegészítő biztosítási fedezetekre fordított díjrész: a biztosítási díj azon része, amelyből a biztosító a kiegé- szítő biztosítások kockázatait fedezi. A biztosító a kiegé- szítő biztosítási fedezetek díját a szerződés díjfizetési gyakoriságának megfelelően számítja fel.
Kockázatviselés kezdete: az az időpont, melyet köve- tően bekövetkező biztosítási események esetén a biztosí- tó szolgáltatási kötelezettsége beáll.
Kockázatviselési időszak: az az időszak, mely egy adott élet- vagy kiegészítő biztosítási fedezet kockázatvi- selésének hatálybalépésével kezdődik és ugyanazon élet vagy kiegészítő biztosítási fedezet megszűnéséig tart.
Lényeges körülmények: minden olyan körülmény, amely a biztosító által átvállalt kockázatra kihatással van, különösen azok a körülmények, melyek az ajánlati do- kumentációban és az egészségi nyilatkozatban szerepel- nek.
Rendszeres díj (csak folyamatos díjas szerződés ese- tén értelmezhető): a díjfizetési gyakoriságnak megfelelő- en fizetendő biztosítási díj.
Szerződő számlája: a szerződéskötést követően a biz- tosító által létrehozott elkülönített számla, mely az alapke- zelő befektetési alapjaihoz kötött befektetési egységek, valamint a befizetett díjak és költségek nyilvántartására szolgál az adott szerződés vonatkozásában.
Szolgáltatási árrés: a befektetési egységek szolgálta- tási árának és belépési árának különbözete, mely a be- lépési ár százalékában van meghatározva. Mértékét az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. szá- mú melléklete tartalmazza.
Tranzakciós költségek: A szerződő által kezdeménye- zett, a szerződés módosítására irányuló változtatások költsége (pl. befektetési alapok közötti áthelyezés költ- sége).
Visszavásárlási érték: a befektetési egységek vissza- vásárlási értékeinek összege.
Általános Szerződési Feltételek Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz
3. Általános szabályok, meghatározások
3.1. A biztosítási szerződés alanyai
Szerződő: a biztosítóval szerződést kötő fél, aki a biz- tosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal és a szerző- déssel kapcsolatosan a jognyilatkozatok megtételére jogosult. Szerződő magyarországi állandó lakcímmel rendelkező, magyar állampolgár természetes személy, illetve magyarországi székhellyel bíró jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany egyaránt lehet. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási ese- mény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szer- ződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat kö- teles tájékoztatni.
Biztosított: az a magyarországi állandó lakcímmel ren- delkező, magyar állampolgár természetes személy, aki- nek a személyével kapcsolatos szerződési feltételekben meghatározott biztosítási események kockázatviselési időszakon belüli bekövetkezése esetén a biztosító szol- gáltatási kötelezettsége beáll.
A biztosítási szerződésben a szerződő és a biztosított személye különválhat. A biztosított a szerződő írásbeli beleegyezésével a szerződésbe szerződőként bármikor beléphet. Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A belépésről a biztosítót írásban értesíteni kell.
A biztosított személy belépési korát a biztosító úgy hatá- rozza meg, hogy a szerződés technikai kezdetének év- számából levonja a biztosított születésének évszámát.
Biztosított lehet az a 15-65 év belépési korú természe- tes személy, aki az ajánlat aláírásának időpontjában nem részesül rehabilitációs vagy rokkantsági ellátásban/jára- dékban, nem öregségi nyugdíjas és a biztosító kockázat- vállalási feltételeinek megfelel.
A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájá- rulását írásban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerződés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe belép.
Nem lehet biztosított az a személy aki:
– idült szív- és keringési rendszeri betegségekben szenved,
– vérzékeny,
– dialízis kezelésben részesül,
– Alzheimer kórban szenved,
– vasculáris demenciában szenved,
– Parkinson kórban szenved,
– Sclerosis Multiplexben betegségben szenved,
– diagnosztikai vizsgálattal alátámasztottan demielinizációs tünetekkel rendelkezik,
– Myastenia gravis megbetegedésben szenved,
– skizofrén,
– mániás depressziós/bipoláris affektív zavarban szenved,
– sokizületi gyulladásban szenved,
– epilepsziás megbetegedésben szenved,
– vak,
– rosszindulatú daganatos megbetegedésben szen- ved,
– krónikus és/vagy alkoholos májbetegségben szenved,
– a biztosítás megkötését megelőző egy évben há- ziorvos által igazoltan 30 napot meghaladóan ke- resőképtelen állományban volt.
Kedvezményezett: a biztosító szolgáltatására jogosult személy, aki lehet:
• a szerződésben megnevezett személy, vagy
• a biztosított törvényes örököse, ha a szerződésben kedvezményezettet nem jelöltek meg.
A szerződő fél az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett – a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával
– a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, akkor a kedvezményezett jelöléséhez, il- letve módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetke- zése előtt elhalálozik. Ilyen esetben a biztosított vagy a biztosított törvényes örököse a kedvezményezett, ha új kedvezményezettet nem neveznek meg.
Ha a szerződő fél a biztosítotthoz vagy a kedvezménye- zetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vál- lal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájá- rulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tet- ték. A szerződő fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.
A kiegészítő biztosítások kedvezményezettje megegyezik a kiegészítő biztosítás biztosítottjával, kivételt képez ez alól a halál esetére szóló kockázati kiegészítő biztosítás.
3.2. Biztosítási események
A biztosítási szerződés szempontjából biztosítási ese- ménynek minősül
• a biztosítottnak a kockázatviselési időszakon belül be- következő elhalálozása,
• a kiegészítő biztosítási fedezetek szerződési feltételei szerinti biztosítási események bekövetkezése, valamint határozott tartamú szerződés esetén:
− ha a biztosítási szerződésben meghatározott tar- tam eltelik – feltéve, hogy a szerződő azt nem hosz- szabbítja meg –, és a biztosítási szerződés lejár.
3.3. Biztosítási szolgáltatások
A biztosító a befektetési egységek aktuális szolgáltatási értékét úgy határozza meg, hogy a szolgáltatás kifizetése jogalapjának meghatározásához szükséges utolsó doku- mentumnak a biztosító központjába történő beérkezését követő forgalmazási napon (T nap) indított megbízása alapján az 1. melléklet I.1.pontjában (eladás) meghatáro- zott napi szolgáltatási árfolyamon számított értéket veszi alapul.
A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a szer- ződő által igazolhatóan már megfizetett, de a szerződő számláján még jóvá nem írt biztosítási díjat is kifizeti a biz- tosítási szolgáltatással együtt.
A biztosító a biztosítási események bekövetkezésekor az alábbi szolgáltatásokat teljesíti:
3.3.1. Haláleseti szolgáltatás
3.3.1.1. Folyamatos díjas szerződés esetén: a bizto- sító az életbiztosítási fedezet aktuális biztosítási összegét és a szerződő számláján nyilvántartott kezdeti, felhalmozási és eseti befektetési egysé- gek aktuális visszavásárlási értékének összegét fizeti ki.
3.3.1.2 Egyszeri díjas szerződés esetén: a biztosító az életbiztosítási fedezet aktuális biztosítási ösz- szegét és a szerződő számláján nyilvántartott kezdeti és eseti befektetési egységek aktuális visszavásárlási értékének összegét fizeti ki.
3.3.2. Kiegészítő biztosítási fedezetek alapján teljesített szolgáltatás Ha a szerződésben ki- egészítő biztosítások is szerepelnek, a biztosító a kiegészítő biztosítási fedezetek szerződési feltét- eleiben meghatározott szolgáltatást nyújtja.
3.3.3. Lejárati szolgáltatás
Csak határozott tartamú szerződés esetén értelmezhető.
Folyamatos díjas szerződés esetén: a biztosító a szer- ződő számláján nyilvántartott kezdeti befektetési egysé- gek, továbbá a felhalmozási- és eseti befektetési egységek aktuális szolgáltatási értékeinek összegét fizeti ki.
Egyszeri díjas szerződés esetén: a biztosító a szerződő számláján nyilvántartott kezdeti és eseti befektetési egysé- gek aktuális szolgáltatási értékeinek összegét fizeti ki.
3.4. A biztosítási szolgáltatás terhére történő levonások
Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosí- tó jogosult a biztosítási szolgáltatásból levonni a már esedékessé vált, de meg nem fizetett életbiztosítási díjat, a kiegészítő biztosítási fedezetek díját, a keze- lési költséget, illetve az esedékessé vált, de le nem vont adminisztrációs költséget.
3.5. Biztosítási szolgáltatás igénybevételének módja
A biztosítási szolgáltatást a jogosult egy összegben ve- heti fel.
4. A biztosítási szerződés létrejötte
A biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító írásbe- li megállapodása alapján jön létre úgy, hogy a szerződő ajánlatot tesz a biztosítónak a szerződés megkötésére. Az életbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosítá- sához – ha a szerződő fél és a biztosított nem azonos – a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. A szerződés létrejön, ha a biztosító az ajánlat alapján biztosítási köt- vényt állít ki.
4.0.1. A biztosítási szerződés akkor is létrejön – a bizto- sítási ajánlatba foglalt tartalommal –, ha a biztosí- tó a fogyasztó által tett ajánlatra, az ajánlat a biz- tosítónak vagy képviselőjének történő átadásától számított 15 napon belül – ha az ajánlat elbírá- lásához egészségügyi vizsgálatra van szükség, 60 napon belül – nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlaton a jogviszony tartalmára vonatkozó, jog- szabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biz- tosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díj- szabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása idő- pontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létre- jött szerződés lényeges kérdésben eltér a bizto- sító szerződési feltételétől, a biztosító a szerző- dés létrejöttétől számított 15 napon belül java- solhatja, hogy a szerződést az általános szerző- dési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az eluta- sítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
A biztosított az ajánlat megtételekor minden esetben köteles egészségi nyilatkozatot tenni. A biztosítottnak a nyilatkozatot a valóságnak meg- felelően és hiánytalanul kell kitöltenie.
4.0.2. A biztosító által feltett kérdésekre adott válaszokkal a biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A biztosító az ajánlat elfogadása előtt kockázat- elbírálást végez, melynek során a biztosított orvosi vizsgálatát, illetve egyéb írásos nyilatkozatait kér- heti. A biztosító jogosult az így tudomására jutott adatokat ellenőrizni. A kockázatelbírálás eredmé- nyétől függően a biztosító az ajánlatot elfogadja vagy elutasítja, illetve az ajánlatra módosító javas- latot tesz. Az ajánlat esetleges elutasítását, illet- ve a módosító javaslatot a biztosító nem köteles megindokolni. A szerződő a módosító javaslatot
Általános Szerződési Feltételek Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz
– annak közlésétől számított 15 napon belül – írásban elutasíthatja. Ha a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérést a kötvény átvételétől számított 15 napon belül írásban nem kifogásolja, a szerződés a köt- vény tartalma szerint jön létre. A lényeges eltérés- re a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor a szer- ződő figyelmét írásban felhívja.
Az orvosi vizsgálaton részt vett biztosított az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény ér- telmében jogosult a vizsgálati eredményeket az egészségügyi szolgáltatónál megismerni.
Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tu- domást a szerződést érintő lényeges körülmé- nyekről vagy azok változásáról és ezek a körülmé- nyek a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módo- sítására, vagy a szerződést 30 napra írásban fel- mondhatja.
Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fo- gadja el, vagy arra, annak kézhezvételétől számí- tott 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a kötvény kézhezvé- telét követően 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre ak- kor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésekre a szerződő fél figyelmét a kötvény átadásakor írás- ban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmával jön létre.
4.1. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete, várakozási idő
A biztosító kockázatviselése a technikai kezdet nap- jának 0. órájakor kezdődik, feltéve, hogy a szerződés már létrejött vagy utóbb létrejön és az első díjfizeté- si gyakoriság szerinti díj esedékességig befizetésre kerül.
Ha a szerződő a díjat a díjátvételre biztosítói meghatalma- zással rendelkező képviselőnek fizeti, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított 4. napon a biztosító számlájá- ra beérkezettnek kell tekinteni. A szerződő fél ettől eltérő esetben azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban ér- kezett be.
A biztosító az alapbiztosítás vonatkozásában vára- kozási időt nem köt ki, azonban az egyes kiegészítő biztosítási fedezetek szerződési feltételei ettől elté- rően rendelkezhetnek.
4.2. A biztosítás tartama
A biztosítási szerződés határozott és határozatlan (egész életre szóló) tartamra jöhet létre.
A biztosítási szerződés tartamát – az egész életre szó- ló szerződések kivételével – szerződéskötéskor a szer- ződő fél határozza meg. A tartam a futamidő alatt nem változtatható meg. A határozott tartam elteltével a szer- ződő nem köteles a biztosítási szolgáltatást felvenni, a szerződést meghosszabbíthatja. A biztosító a szerződés lejárata előtt legalább 45 nappal írásban értesíti a szer- ződőt a lejárat időpontjáról, ekkor a szerződő dönthet a szerződés tartamának meghosszabbításáról. A tartam- hosszabbításra irányuló írásbeli kérelmet legkésőbb a lejáratot megelőző 15. napig kell a biztosító központjába megküldeni. A biztosító a kérelem elfogadásáról vagy el- utasításáról írásban értesíti a szerződőt.
4.3. A biztosítás hatálya
Az életbiztosítási szerződés hatálya – ellenkező szerződé- ses kikötés hiányában – egyaránt kiterjed a belföldön és a külföldön bekövetkezett biztosítási eseményekre.
5. A biztosítási szerződés díja és költségei
A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerző- dések esetében a biztosító díjakat és költségeket határoz meg. A biztosítási szerződés díjait a szerződő a szerző- dés díjfizetési gyakoriságának megfelelően köteles meg- fizetni. A biztosítási szerződés költségei – kivéve a tranz- akciós költségek – évente egyszer, a biztosítási évfordu- lón kerülnek levonásra. Ezeket a költségeket a biztosító a befektetési egységek visszaváltásával érvényesíti. A költségek aktuális mértékét az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú melléklete tartalmazza. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik és a szerződés megszűnik, a biztosítót az egész biztosítási évre járó díj megilleti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító addig a napig járó díj megfizetését kérheti, amikor a kockázatviselés véget ér.
A szerződő nem követelheti a befizetett díjak visszafizeté- sét – kivéve a 30 napon belüli felmondás 9.2. pontjában foglaltakat – amennyiben a kockázatviselés már megkez- dődött.
Biztosítási díj átvételére biztosítói meghatalmazással ren- delkező képviselő jogosult.
5.1. Díjak
A biztosítási szerződés díja az alábbi elemekből tevődik össze:
• befektetési díjrész,
• életbiztosítási fedezet díja,
• kiegészítő biztosítási fedezetek díja,
• kezelési költség.
5.1.1. Befektetési díjrész
A befektetési díjrész a szerződés egyszeri vagy rendsze- res díjának azon része, amelyből a biztosító a szerződő rendelkezése alapján, a szerződő által meghatározott befektetési alapokban befektetési egységeket vásárol. A biztosító meghatározhatja a befektetési díjrész minimális összegét. Az érvényes minimális összegeket az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mel- léklete tartalmazza.
5.1.2. Életbiztosítási fedezet díja
5.1.2.1. Az életbiztosítási fedezet (alapbiztosítás) kezdeti biztosítási összegét szerződéskötéskor a szerző- dő fél határozza meg. A biztosító a szerződő által választott biztosítási összeghez tartozó kockázati díjat a mindenkori érvényes díjszabása alapján határozza meg, a biztosított életkora, a biztosítási szerződés tartama és egyéb kockázatok (sport, foglalkozás, egészségi állapot stb.) alapján.
5.1.2.2. A biztosító az életbiztosítási fedezet díját a bizto- sított belépési kora alapján határozza meg, mely díj a szerződés tartama során – az értékköve- tés kivételével – mindaddig változatlan marad, ameddig a szerződő a biztosítási összeg mó- dosítására vonatkozó kérelmet nem nyújt be a biztosítónak. Értékkövetés esetén a biztosító a biztosított aktuális korát és a szerződés hátra- lévő tartamát veszi alapul a megemelt kockázati díj kiszámításakor.
5.1.2.3. A biztosító által meghatározott biztosítási összeg fölött a biztosító orvosi vizsgálatot is kérhet.
5.1.2.4. A biztosító meghatározhatja az életbiztosítási fe- dezet minimális biztosítási összegét. A szerző- déskötéskor érvényes minimális összegeket az egyes termékek különös szerződési feltételeinek
3. számú melléklete, míg a díjtételeket az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 4. számú melléklete tartalmazza.
5.1.3. Kiegészítő biztosítási fedezetek díja
Az alapbiztosításhoz – a biztosított személyére vonatko- zóan – kiegészítő biztosítási fedezetek is választhatók. Az alapbiztosításhoz köthető kiegészítő biztosítási fedezetek listáját az egyes termékek különös szerződési feltételei tartalmazzák, míg a díjtételeket az egyes termékek kü- lönös szerződési feltételeinek 4. számú melléklete tartal- mazza. A kiegészítő biztosítási fedezetek biztosítási díjá- nak kiszámítása a biztosító díjszabása alapján történik, szabályait az egyes kiegészítő biztosítások szerződési feltételei tartalmazzák. A biztosító meghatározhatja a kiegészítő biztosítások minimális és maximális biztosí- tási összegét. A szerződéskötéskor érvényes minimális és maximális biztosítási összegeket az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú melléklete tar- talmazza.
5.1.4. Kezelési költség
A biztosító az adott szerződés nyilvántartásával össze- függő költségének fedezetéül szolgáló díjrész. A biztosító a kezelési költséget a szerződés díjfizetési gyakoriságá- nak megfelelően számítja fel. A kezelési költség aktuális mértékét az egyes termékek különös szerződési feltéte- leinek 3. számú melléklete tartalmazza.
5.2. Költségek
A biztosítási szerződés költségei az alábbiak:
• adminisztrációs költség,
• kezdeti költség,
• tranzakciós költségek.
5.2.1. Adminisztrációs költség
A biztosító éves adminisztrációs költséget számít fel a befektetési egységek vételével, eladásával és nyilvántar- tásával összefüggő költségeinek fedezetére. Az admi- nisztrációs költség mértékével a biztosító évente egy al- kalommal, a biztosítási évfordulón, folyamatos díjas szer- ződés esetén a szerződő kezdeti, felhalmozási és eseti befektetési egységeinek darabszámát, míg egyszeri díjas szerződés esetén a szerződő kezdeti és eseti befekte- tési egységeinek darabszámát csökkenti. Amennyiben a biztosítási szerződés a biztosítási évfordulót megelőzően megszűnik, a biztosító jogosult a szerződés megszűné- sét megelőző évforduló és a megszűnés időpontja kö- zötti időszakra az adminisztrációs költséget arányosan levonni. Az adminisztrációs költség aktuális mértékét az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. szá- mú melléklete tartalmazza.
Az éves adminisztrációs költséget a biztosító jogosult biztosítási évente egyszer változtatni, de az az aktuális befektetési egységek 2,5 %-át nem haladhatja meg.
5.2.2. Kezdeti költség
A kezdeti költség mértékével a biztosító a biztosítási évfor- dulón a szerződő kezdeti befektetési egységeinek darab- számát csökkenti. A kezdeti költség a kezdeti egységek százalékában van meghatározva. A kezdeti költség mér- tékét és a levonás tartamát az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú melléklete tartalmazza.
5.2.3. Tranzakciós költségek
A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt a szerző- dő kérésére történő módosítások végrehajtásához kap- csolódóan tranzakciós költséget számolhat fel. A tranz- akciós költségek típusait, aktuális mértékét és a levonás szabályait az egyes termékek különös szerződési feltét- eleinek 3. számú melléklete tartalmazza.
Általános Szerződési Feltételek Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz
6. A biztosítási díj fizetése
6.0.1. Folyamatos díjas szerződés esetén: A bizto- sítás folyamatos díja éves díj, ami fizethető fél- éves, negyedéves, vagy havi részletekben is. A biztosítási díjat a szerződés lejáratáig, vagy an- nak a biztosítási évnek a végéig kell megfizetni, amelyben a biztosított elhalálozik. A díjfizetés gyakoriságát a szerződő az ajánlattételkor ha- tározza meg, azonban azt bármelyik biztosítási évfordulón megváltoztathatja, ha a változtatási szándékot a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal írásban közli a biztosítóval. A változta- tás költségét az egyes termékek különös szerző- dési feltételeinek 3. számú melléklete tartalmaz- za. A biztosítás első rendszeres díjával azonos összegű díjelőleg a szerződés létrejöttekor, min- den későbbi díj pedig annak a díjfizetési időszak- nak (biztosítási év, félév, negyedév, hónap) az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyes termékek különös szerződési feltétele- inek 3. számú mellékletében (szerződésre vo- natkozó korlátozások) meghatározott biztosítási időszakon belül esedékes rendszeres díjakat a biztosító kezdeti befektetési egységekben, az ezt követő biztosítási időszakban esedékes rendsze- res díjakat felhalmozási befektetési egységekbe helyezi el.
A biztosító a szerződő által befizetett folyamatos biztosítási díjból levonja a kezelési költséget, az életbiztosítási fedezet díját, a kiegészítő biztosítá- si fedezetek díját, és ha az így megmaradt díjrész eléri a szerződő által vállalt befektetési díjrészt, azt forint alapú életbiztosítási szerződés esetén egész darabszámra lefelé kerekítve, euró alapú életbiztosítási szerződés esetén pedig 3 tizedes jegyre lefelé kerekítve váltja át befektetési egy- ségekké. Ha a levonások után megmaradó ösz- szeg nem éri el a szerződő által vállalt befektetési díjrészt, a megmaradó összeget a biztosító nem fekteti be az alapkezelők befektetési alapjaiba, hanem a szerződő számláján tartja nyilván, és ez az összeg nem kamatozik.
Ha a szerződő több biztosítási időszakra vonat- kozó rendszeres biztosítási díjat előre, vagy ese- dékes díjánál nagyobb összeget fizet be, a bizto- sító ebből az esedékes díjakat és az esetlegesen elmaradt rendszeres díjakat pótolja. A fennma- radó összeg a szerződő számláján marad mind- addig, amíg a szerződőnek ismételten díjfizetési kötelezettsége nem keletkezik, melyet a biztosító a számlán lévő összegből egyenlít ki. A számlán így maradó összeg nem kamatozik.
6.0.2. Egyszeri díjas szerződés esetén: A biztosí- tás egyszeri díjával azonos összegű díjelőleg a szerződés létrejöttekor esedékes. A biztosító a szerződő által befizetett egyszeri díjból levonja az életbiztosítási fedezet díját és a kiegészítő bizto-
sítási fedezetek díját. A fennmaradó összeget a biztosító kezdeti befektetési egységekbe helyezi el. Ha a szerződő a biztosítási időszakra vonat- kozó egyszeri biztosítási díjnál nagyobb összeget fizet be, akkor az egyszeri biztosítási díjat meg- haladó összeg a szerződő számláján marad a szerződő további rendelkezéséig, és a számlán így maradó összeg nem kamatozik.
6.0.3. A egyszeri és folyamatos díjas szerződés ese- tében a biztosítás technikai kezdete a biztosítási ajánlaton és a kötvényen szereplő, a biztosítás kezdetét megadó időpont (mindig a hónap elseje).
6.0.4. A szerződő a biztosítási díj fizetésére vonatkozó kötelezettségét abban az időpontban teljesíti, amikor a biztosítási díjat (egyszeri díjat vagy első díjrészletet) a megfelelő devizanemben befizeti, vagy a biztosító számlájára átutalja. A díjfizetési kötelezettség teljesítésének minősül az is, amikor a szerződő a díjat a biztosító képviselőjének fize- ti meg. Ilyen esetben a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított 4. napon a biztosító számlá- jára beérkezettnek kell tekinteni. Az első, illetve egyszeri díj jóváírására a szerződő számláján csak akkor kerül sor, ha a biztosító az ajánlatot kötvényesítette és a díj a biztosító számláján a helyes azonosítókkal (név, lakcím, kötvényszám) jóváírásra került. A szerződő számláján minden további díj jóváírására is csak akkor kerülhet sor, ha a díj a helyes azonosítókkal a biztosító szám- láján jóváírásra került.
6.0.5. A biztosító a szerződő által tett ajánlat kötvénye- sítése, valamint a befizetett első, illetve egyszeri díj esedékessége, valamint jóváírásának időpont- ja közül a későbbi időpontot követő forgalmazási
(T) napon indított megbízása alapján az egyes termékekhez kapcsolódó különös szerződési fel- tételek 1. melléklet I.1. pontjában megadott napi belépési áron (vétel) váltja át a befektetési díj- részt – a szerződő rendelkezésének megfelelően
– befektetési egységekre.
6.1. Eseti díjak
A szerződőnek a rendszeres/egyszeri díjfizetésen kívül bármikor lehetősége van további ún. eseti díjak befizeté- sére is. A befizetett eseti díjakból a biztosító eseti befekte- tési egységeket vásárol, melyeket a szerződő számláján elkülönítve tart nyilván. A szerződő köteles az eseti díj be- fizetéséről a biztosító központját írásban értesíteni és ren- delkezni arról, hogy ezt a díjat a biztosító milyen arányban helyezze el az egyes befektetési alapokban.
6.1.1. Folyamatos díjas szerződés esetén: Az eseti díjak a szerződő rendszeres díjfizetési kötelezett- ségét nem módosítják, azt nem helyettesítik. Ha a szerződő eseti díjat szándékozik fizetni, de a rendszeres díjfizetési kötelezettségét nem teljesí- tette, és a szerződésen már érvényes díjelőírás
van, akkor a beérkező díjból a biztosító először a rendszeres díjak tekintetében fennálló díjelőírást vagy díjtartozást egyenlíti ki és csak a fennma- radó összeget helyezi el eseti befektetési egysé- gekben. Ha a szerződő nem jelzi a biztosítónak az eseti befizetést, vagy nem rendelkezik arról, hogy az eseti díjat milyen arányban kívánja felosztani az egyes alapokhoz tartozó befektetési egységek között, vagy az eseti díjra vonatkozó minimális díj- nál kisebb összeget fizet be, illetve a rendszeres díjban fennálló tartozás kiegyenlítését követően a fennmaradó összeg kisebb, mint a minimális ese- ti díj, úgy a biztosító a szerződő további rendelke- zéséig azt a szerződő számláján helyezi el, és ha a szerződőnek tartozása keletkezik, akkor azt a biztosító ebből az összegből levonja.
A számlán így elhelyezett összeg nem kamatozik.
6.1.2. Egyszeri díjas szerződés esetén: Ha a szer- ződő nem jelzi a biztosítónak az eseti befizetést, vagy nem rendelkezik arról, hogy az eseti díja- kat milyen arányban kívánja felosztani az egyes alapokhoz tartozó befektetési egységek között, vagy az eseti díjra vonatkozó minimális díjnál ki- sebb összeget fizet be, a biztosító a szerződő további rendelkezéséig azt a szerződő számláján helyezi el.
A számlán így elhelyezett összeg nem kamatozik.
6.1.3. A biztosító a hiánytalanul kitöltött írásbeli értesí- tés biztosító központjába történő megérkezésé- nek, valamint a befizetett összeg jóváírásának időpontja közül a későbbi időpontot követő for- galmazási (T) napon indított megbízása alapján az 1. melléklet I.1. pontjában (vétel) meghatáro- zott napi belépési áron váltja át az eseti díjat – a szerződő rendelkezésének megfelelően – befek- tetési egységekre.
6.1.4. Az eseti díj minimális összegét az egyes termé- kek különös szerződési feltételeinek 3. számú melléklete tartalmazza. Eseti díj fizetésére akkor is lehetőség van, ha a szerződés díjmentes. A biztosító az eseti díj befektetéséről értesítést küld a szerződőnek.
6.2. Fizetési késedelem folyamatos díjas szerző dés esetén
6.2.1 Amennyiben a szerződő az esedékes rend- szeres biztosítási díjat nem egyenlíti ki, a biztosító a kockázatot az utolsó díjjal fede- zett időszak végétől számított 45 napig vi- seli. Ezen idő alatt a szerződőnek bármikor lehetősége van az elmaradt díj pótlására, ezzel a kockázatviselés folytatólagos meg- őrzésére. A biztosító a díjfizetésben fennálló tartozásról az esedékességet követő hónap- fordulókon értesítést küld a szerződőnek.
A biztosító kockázatviselése az utolsó díjjal fedezett időszak végétől számított 45. nap utáni időszakra nem áll fenn. A biztosító díjjal fedezettnek tekinti azt az időszakot, amikor a díjfizetési gyakoriság szerinti forduló nap- jáig a befektetéshez kötött életbiztosításra vonatkozó teljes díj megfizetésre került. Ezen időpont után következő időszakot a biztosító díjjal nem fedezett időszaknak tekinti.
6.2.2. Amennyiben a szerződő a díjfizetési kötele- zettségét az értesítések után továbbra sem teljesíti, a biztosító az utolsó díjjal fedezett időszak végétől számított 110. és 120. nap- tári nap között megvizsgálja a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerző- dést aszerint, hogy van-e eseti befektetési egység nyilvántartva rajta és annak a leg- utolsó ismert árfolyamon számított értéke elegendő-e a teljes díjtartozás kiegyenlíté- séhez. Mivel a legutolsó ismert árfolyam és a visszaváltás valós árfolyama egymástól eltér, a biztosító akkor hajtja végre a vissza- váltást, ha a díjtartozás nem haladja meg az eseti befektetési egységek legutolsó ismert szolgáltatási árfolyamon számított értéké- nek 95%-át. A biztosító az eseti befektetési egységek visszaváltásából az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási fedezetek díját, a kezelési költséget és a befektetési díjrészt is fedezi.
6.2.2.1. Amennyiben a díjtartozás az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékletében (maradékjog nélkül történő megszűnés) meghatározott biztosítási idő- szakon belül keletkezik, valamint a szerződé- sen vannak eseti befektetési egységek nyil- vántartva és azok jelen szerződési feltételek
6.2.2. pontja alapján számított értékéből a teljes díjtartozás rendezhető, a biztosító az elmaradt díja(ka)t az eseti befektetési egysé- gek szolgáltatási áron történő eladása révén érvényesíti.
6.2.2.2. Amennyiben a díjtartozás az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékletében (maradékjog nélkül történő megszűnés) meghatározott biztosítási idő- szakon belül keletkezik, és a szerződésen vannak eseti befektetési egységek nyilván- tartva, de azok jelen szerződési feltételek
6.2.2. pontja alapján számított értékéből a teljes díjtartozás nem rendezhető, akkor a befektetési egységekhez kötött életbiztosí- tás az eseti befektetési egységek szolgálta- tási áron történő kifizetésével megszűnik.
6.2.2.3. Amennyiben a díjtartozás az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékletében (maradékjog nélkül történő
Általános Szerződési Feltételek Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz
megszűnés) meghatározott biztosítási idő- szakon belül keletkezik, és a szerződésen nincsenek eseti befektetési egységek nyilván- tartva, akkor a befektetési egységekhez kö- tött életbiztosítás kifizetés nélkül szűnik meg.
6.2.2.4. Amennyiben a díjtartozás az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékletében (maradékjog nélkül történő megszűnés) meghatározott biztosítási idő- szakon túl, de az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékle- tében (szerződésre vonatkozó korlátozások) meghatározott biztosítási időszakon belül keletkezik, valamint a szerződésen vannak eseti befektetési egységek nyilvántartva, és azok jelen szerződési feltételek 6.2.2. pontja alapján számított értékéből a teljes díjtarto- zás rendezhető, a biztosító az elmaradt díjat az eseti befektetési egységek szolgáltatási áron történő eladása révén érvényesíti.
6.2.2.5. Amennyiben a díjtartozás az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékletében (maradékjog nélkül történő megszűnés) meghatározott biztosítási idő- szakon túl, de az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékle- tében (szerződésre vonatkozó korlátozások) meghatározott biztosítási időszakon belül keletkezik, és a szerződésen nincsenek ese- ti befektetési egységek nyilvántartva, vagy vannak, de azok jelen szerződési feltételek
6.2.2. pontja alapján számított értékéből a teljes díjtartozás nem rendezhető, akkor a befektetési egységhez kötött életbiztosítás visszavásárlásra kerül és a visszavásárlási összeg kifizetésével megszűnik.
6.2.2.6. Amennyiben a díjtartozás az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékletében (szerződésre vonatkozó kor- látozások) meghatározott biztosítási idősza- kon túl keletkezik és az életbiztosítási szer- ződésen vannak eseti befektetési egységek nyilvántartva, és azok jelen szerződési felté- telek 6.2.2. pontja alapján számított értéke elegendő a teljes díjtartozás kiegyenlítésére, a biztosító az elmaradt díjat az eseti befek- tetési egységek szolgáltatási áron történő eladása révén érvényesíti.
6.2.2.7. Amennyiben a díjtartozás az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékletében (szerződésre vonatkozó kor- látozások) meghatározott biztosítási idősza- kot követően keletkezik, és az életbiztosítási szerződésen nincsenek nyilvántartva eseti befektetési egységek, vagy vannak, de azok jelen szerződési feltételek 6.2.2. pontja alap- ján számított értékéből a teljes díjtartozás
nem rendezhető, akkor a szerződést a bizto- sító a jelen szerződési feltételek 8.4. pontjába foglaltak figyelembe vételével részlegesen díjmentesíti az első elmaradt díj esedékessé- gének időpontjára. A részleges díjmentesítés következtében továbbra is fennálló díjfizetési kötelezettségeket – alapbiztosítás díja, ki- egészítő biztosítási fedezetek díjai és a keze- lési költség – a biztosító amennyiben lehet- séges az eseti befektetési egységek – és ha ezek száma nullára csökken vagy nincs –, a felhalmozási befektetési egységek szolgálta- tási áron történő eladása révén érvényesíti. A biztosító akkor hajtja végre a visszaváltást, ha a díjtartozás nem haladja meg az eseti – és ha ezek száma nullára csökken vagy nincs
–, a felhalmozási befektetési egységek leg- utolsó ismert szolgáltatási árfolyamon szá- mított értékének 95%-át.
6.2.3. A biztosító a befektetési egységek vissza- váltásával úgy fedezi a díjtartozást, hogy a szerződő különböző befektetési alapokban lévő befektetési egységeinek egymáshoz vi- szonyított aránya ne változzon. A biztosító alapbiztosításra, valamint kiegészítő biztosí- tási fedezetekre vonatkozó kockázatviselése a befektetési egységek visszaváltásának tel- jesülését követő nap 0. órájától kezdődik újra.
6.2.4 Írásbeli nyilatkozatával a szerződő is kér- heti a rendszeres biztosítási díj tekinteté- ben fennálló adott díjhátralék eseti, illetve felhalmozási befektetési egységek terhére történő rendezését. Amennyiben a szerződő élni kíván ezen jogával, úgy tudomásul veszi egyben azt is, hogy a felhalmozási egysé- gek visszaváltásából és újbóli megvételéből többletköltsége keletkezik.
7. Alapkezelők befektetési alapjai
7.1. Befektetési alapok
A biztosító a befektetési díjrészből a szerződő részére a befektetési alapkezelők által működtetett befektetési ala- pokban befektetési egységeket vásárol. Az alapkezelő befektetési alapjai befektetési egységekből állnak, amely egységek a befektetési alap eszközeiben való részese- dést jelentik. A befektetési alap célja az alaphoz tartozó befektetési egységek értékének hosszú távú növelése. A befektetési eredmény (mely lehet nyereség és veszteség is) változtatja az alapkezelő befektetési alapjainak esz- közértékét és ezáltal a szerződő által megvásárolt befek- tetési egységek értékét.
Az alapkezelők szerződéskötéskor választható befekte- tési alapjait és az alapkezelők befektetési elveiről szóló tájékoztatást az egyes termékekhez kapcsolódó különös szerződési feltételek 1. számú melléklete tartalmazza. Az alapkezelők különböző befektetési alapjai különböző
típusú befektetési formát képviselnek, melyek a várható hozamban és a befektetés kockázatában különböznek egymástól.
A biztosítás megkötésekor a szerződő határozza meg, hogy a rendszeres/egyszeri biztosítási díj befektetési díjrészét, valamint az eseti befizetések alkalmával befi- zetett összeget milyen arányban (százalékban) kívánja az alapkezelők egyes befektetési alapjaihoz kötött be- fektetési egységek vásárlására fordítani. A biztosító mi- nimális arányt határozhat meg, melyet az egyes termé- kek különös szerződési feltételeinek 3. számú melléklete tartalmaz. Az alapkezelőknek jogukban áll új befektetési alapokat létrehozni és meglévő alapokat megszüntetni. Befektetési alap megszüntetésére abban az esetben ke- rül sor, ha az alap értéke az alapkezelő megítélése sze- rint nem elegendő az alap gazdaságos működtetéséhez. A biztosító is dönthet úgy egyoldalúan, hogy meghatáro- zott alapok további választására nem nyújt lehetőséget.
A biztosító azon szerződőket, akiknek egy megszűnő alapban befektetési egységei vannak, az alap tervezett megszüntetése előtt 15 nappal értesíti és felajánlja a megszűnő alap befektetési egységeinek bármely más működő alap befektetési egységeibe való költségmentes áthelyezését, illetve biztosítja a további rendszeres díjak költségmentes átirányítását. Amennyiben a szerződő az értesítésben meghatározott határidőig nem rendelkezik a megszűnő alapban lévő befektetési egységeinek át- helyezéséről illetve az átirányításról, abban az esetben a biztosító a kiküldött tájékoztatóban leírtaknak megfelelő- en jár el.
Az alapkezelőknek joga van a befektetési egységek felosztására vagy összevonására, ami megváltoztatja a befektetési egységek számát és ezáltal értékét. Ez a művelet csak technikai jelentőségű és az alapokban lévő egységek, valamint a szerződő számláján lévő befekte- tési egységek összértékét nem befolyásolja. Az alapke- zelők befektetési alapjaiban bekövetkező vagy működési rendjét érintő, jelen szerződési feltételekben foglalt eljá- rási rendjétől eltérő változást a biztosító honlapján köz- zéteszi. A szerződő tudomásul veszi, hogy a biztosító a közölt változásoknak megfelelően jár el, illetve módosítja az alapkezelőkkel kapcsolatos eljárási, működési rendjét.
A biztosító nem vállal tőke- illetve hozamgaranciát.
Amennyiben egy alapkezelő egy adott befektetési alapra vonatkozóan – a Tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tör- vény (Tpt). hatályban lévő rendelkezései alapján – átme- neti időre felfüggeszti a befektetési jegyek forgalmazását, az egyes termékek különös szerződési feltételeinek elvá- laszthatatlan részét képező 1. számú melléklet 1.1 illetve
1.2 pontjaiban, az adott befektetési alapra meghatározott T nap alatt a felfüggesztést követő első forgalmazási na- pot kell érteni. Amennyiben az alap vagy az alapkezelő véglegesen fizetésképtelenné válik, az ebből eredő káro- kért a biztosítót felelősség nem terheli.
Az alapkezelők a befektetési alapokat minden forgal- mazási napon értékelik. A biztosító az alapkezelők által meghatározott egy befektetési jegyre jutó nettó eszköz-
értéket a befektetési egységek belépési árának tekinti. A befektetési egységek értékét a biztosító 6 tizedes jegy pontossággal tartja nyilván.
Euró alapú szerződés esetén a befektetetési egységek árfolyama 2 tizedes jegy, forint alapú szerződés esetén a befektetési egységek árfolyama 6 tizedes jegy pontos- sággal kerül nyilvántartásra.
8. Szerződés módosításának lehetőségei
Ha a biztosítási szerződésben a szerződő fél és a biztosí- tott személye eltér, a szerződés módosításához bizonyos esetekben a biztosított írásbeli hozzájárulása is szüksé- ges.
8.1. A biztosítási fedezetek és a befektetési díjrész módosítása
Csak folyamatos díjas szerződés esetén értelmezhető.
8.1.1. Életbiztosítási fedezet és kiegészítő biztosítási fedezetek módosítása
A szerződő bármely díjfizetési ütem szerinti hónapfordu- lóra az 1. biztosítási évfordulót követően írásban kérheti az életbiztosítási fedezet és a kiegészítő biztosítási fede- zetek biztosítási összegeinek, illetve az ezekhez tartozó díjrészek növelését, valamint új kiegészítő biztosítási fe- dezet felvételét. Az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékletében (szerződésre vo- natkozó korlátozások) meghatározott időszakot követő- en a szerződő kérheti a biztosítási összegek, illetve az ezekhez az összegekhez tartozó díjrészek csökkentését, valamint a kiegészítő biztosítási fedezetek lemondását, az aktuális minimális díjakra és minimális biztosítási ösz- szegekre, valamint a díjfizetési gyakoriságra vonatkozó határok figyelembevételével.
A biztosító meghatározhatja az életbiztosítási fedezet és a kiegészítő biztosítási fedezetek biztosítási összeg nö- velésének vagy csökkentésének minimális mértékét, me- lyet az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú melléklete tartalmaz. Ha az életbiztosítási fedezet biztosítási összegének vagy a kiegészítő biztosítási fede- zetek biztosítási összegének növekedése, illetve a felven- ni kívánt új kiegészítő biztosítási fedezet biztosítási ösz- szege meghaladja az adott életkorhoz tartozó, a biztosító által meghatározott határt, a biztosító orvosi vizsgálathoz kötheti a módosítás végrehajtását. A tartam alatti – nem értékkövetésből eredő – biztosítási összegemelésnél a biztosító elutasíthatja a szerződő igényét, és az elutasítást nem köteles indokolni. Az életbiztosítási fedezet, valamint a kiegészítő biztosítási fedezetek módosítását a biztosító az írásbeli kérelemnek a biztosító központjába történő be- érkezését követő 5. munkanapot követő díjfizetési ütem szerinti hónapfordulótól hajtja végre. Abban az esetben, ha a biztosító a módosítás elvégzését orvosi vizsgálathoz, vagy további orvosi dokumentációk bemutatásához köti, akkor a biztosító a kért dokumentumok biztosító központ- jába történő beérkezését követően kockázatelbírálást hajt
Általános Szerződési Feltételek Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz
végre. Amennyiben a kockázatelbírálás lehetővé teszi a szerződő által kért módosítás végrehajtását, úgy a bizto- sító a módosítást a kockázatelbírálás befejezését követő hónapfordulótól érvényesíti. Ha a biztosító a fentiek értel- mében a kockázatot nem tudja vállalni, abban az esetben a szerződőt a módosítás végrehajtásának elmaradásáról írásban értesíti.
8.1.2. Befektetési díjrész
A szerződő, amennyiben a díjfizetési kötelezettségének hiánytalanul eleget tett, az 1. biztosítási évfordulót köve- tően bármely díjfizetési ütem szerinti hónapfordulóra kér- heti a befektetési díjrész növelését. Az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékletében meghatározott időszakot követően (szerződésre vonat- kozó korlátozások) a szerződő kérheti a befektetési díj- rész csökkentését is, de a csökkentett díjrész nem lehet kevesebb az egyes termékekhez kapcsolódó különös szerződési feltételek 3. számú mellékletében meghatáro- zott minimális értéknél.
8.2. Átirányítás
Csak folyamatos díjas szerződés esetén értelmezhető.
Folyamatos díjas szerződések esetén a jövőben befi- zetésre kerülő rendszeres díjak befektetési díjrészének az alapkezelők befektetési alapjaihoz kötött befektetési egységekben való elhelyezési aránya a szerződő írásbe- li rendelkezésére bármikor módosítható. Ha a szerződő átirányítási kérelmet nyújt be a biztosítónak, akkor a biz- tosító az írásbeli kérelemnek a biztosító központjába tör- ténő megérkezését követő 2. munkanap után a szerződő számláján jóváírt rendszeres díj befektetési díjrészét már az átirányítási kérelemben foglaltak szerint helyezi el. Az átirányítás költsége az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékletében található meg. Az át- irányítás során az egyes termékekhez kapcsolódó különös szerződési feltételek 3. számú mellékletében meghatáro- zott minimális százalékarányokat figyelembe kell venni.
8.3. Áthelyezés
A szerződő írásbeli rendelkezése alapján a meglévő be- fektetési egységek belépési áron, bármikor más – az egyes termékek különös szerződési feltételeinek aktuális
1. számú mellékletébe foglalt – befektetési alapok befek- tetési egységeire válthatók át.
A befektetési egységek áthelyezésére a szerződő írásbeli rendelkezésének a biztosító központjába történő beér- kezését követő forgalmazási (T) napon indított megbízás alapján, a jelen szerződési feltételek 7.1. pontjába foglal- tak figyelembevétele mellett, alapkezelőn belüli áthelye- zés esetén az 1. melléklet I.1. pontjában meghatározott napi belépési áron, alapkezelők közötti áthelyezés esetén az 1. melléklet I.2. pontjában meghatározott napi belépé- si áron kerül sor.
Egy áthelyezésnek számít, ha egy alapból egy vagy több alapba kíván a szerződő befektetési egységeket át- helyezni.
Az áthelyezés során az egyes termékekhez kapcsolódó különös szerződési feltételek 3. számú mellékletében meghatározott minimális százalékarányokat figyelembe kell venni. A biztosító az áthelyezéskor érvényes áthelye- zési költséget vonja le a szerződő számlájáról. Az áthe- lyezés költsége az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékletében található meg.
8.4. Díjmentesítés
Csak folyamatos díjas szerződés esetén értelmezhető.
Folyamatos díjas szerződés esetén a szerződő kérheti a szerződés díjmentesítését az arra vonatkozó írásbeli nyi- latkozatának a biztosító központjába történő beérkezését követő 5. munkanaptól számított első díjfizetési esedé- kességtől. A szerződés díjmentesítésére az egyes termé- kek különös szerződési feltételeinek 3. számú mellékleté- ben (szerződésre vonatkozó korlátozások) meghatározott díjjal fedezett időszak eltelte után van lehetőség.
8.4.1. Díjmentesítés esetén a szerződőnek nyilatkoznia kell arról, hogy fenn kívánja-e tartani az életbizto- sítási fedezetet és a kiegészítő biztosítási fedeze- teket. Amennyiben fenn kívánja tartani a fent leírt fedezeteket, akkor a biztosító az életbiztosítási szerződésen részleges díjmentesítést hajt végre, amennyiben a szerződő a biztosítási szerződését a biztosítási fedezetek nélkül kívánja fenntartani, akkor az életbiztosítási szerződés teljes díjmen- tesítésre kerül.
A díjmentesítés a szerződő fenti nyilatkozatának hiányában nem hajtható végre.
A szerződés részleges, illetve teljes díjmentesíté- se nem jelenti a szerződés teljes költségmentes- ségét. Az életbiztosítási szerződés teljes díjmen- tesítése esetén a szerződést terhelő költségeket (adminisztrációs költség, kezdeti költség) a biz- tosító továbbra is érvényesíti, valamint a szer- ződő továbbra is köteles megfizetni a kezelési költséget, a díjmentesítésre irányuló nyilatkozat beérkezésének időpontjában aktuális díjfizetési gyakoriság szerint.
Amennyiben a szerződő az életbiztosítási fedezet és a kiegészítő biztosítási fedezetek megtartása mellett dönt – részleges díjmentesítést választ –, úgy a fentieken túl, a rendszeres biztosítási díj ezen fedezetekre vonatkozó részét köteles to- vábbra is a díjmentesítésre irányuló nyilatkozat beérkezésének időpontjában aktuális díjfizetési gyakoriság szerint megfizetni.
Amennyiben a szerződő a fentiekben megha- tározott díjfizetési kötelezettségét nem teljesíti, a biztosító az elmaradt díjat illetve költséget az
eseti befektetési egységek – és ha ezek száma nullára csökken –, a felhalmozási befektetési egységek szolgáltatási áron történő eladása ré- vén érvényesíti úgy, hogy a szerződő különböző befektetési alapokban lévő befektetési egységei- nek egymáshoz viszonyított aránya ne változzon. Ebben az esetben a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés kockázatvise- lésének fennállására valamint megszűnésére a jelen szerződés feltételek 6.2 pontjába foglalt szabályok az irányadóak.
Amennyiben az eseti, illetve a felhalmozási be- fektetési egységek aktuális értéke a biztosító ál- tal érvényesített költségek levonásának időpont- jában nem elegendő a költségek fedezésére, a szerződés a visszavásárlási összeg kifizetésével megszűnik.
Díjmentes szerződésre eseti díjak bármikor befi- zethetők.
8.4.2. A díjmentesített szerződés szerződője – a díj- mentesítés hatálybalépését megelőző díjfizetési gyakorisághoz igazodva – jogosult írásban kérni a rendszeres díjfizetés és a díjmentesítés idő- pontjában érvényes életbiztosítási összeg hatály- ba léptetését. A szerződő írásbeli nyilatkozatának hiányában a szerződés a díjmentesítési idősza- kot megelőző teljes díj szerződő részéről törté- nő megfizetésével automatikusan nem válik újra rendszeres díjfizetésű szerződéssé. A szerződés díjkötelessé tételéhez kapcsolódó költségek az egyes termékek különös szerződési feltételeinek
3. számú mellékletében találhatók.
A díjmentesített szerződés díjmentesítés időpontjára történő visszaállítására nincs le- hetőség.
Abban az esetben, ha a szerződő az élet- biztosítási fedezet és a kiegészítő biztosí- tási fedezetek megtartása nélkül díjmente- sítette a szerződését (teljes díjmentesítés), úgy a díjmentesítés előtti eredeti biztosítási összegek érvénybe lépéséhez új díjkalkulá- ció elvégzése szükséges, ebből kifolyólag a biztosító a szerződést, a díjmentesítés előtt fennálló biztosítási díjnál magasabb biztosí- tási díj megfizetése mellett vállalja. A biztosí- tó a szerződés újra érvénybe helyezésekor új egészségi nyilatkozatot és orvosi vizsgálatot is kérhet.
Díjmentesített szerződésen díjfüggő módo- sítás végrehajtása nem lehetséges.
8.5. Rendszeres pénzkivonás
A szerződő írásban kérheti, hogy a biztosító az írásbeli nyi- latkozat biztosító központjába történő beérkezését követő
5. munkanapjától számított első biztosítási hónapfordulótól, választott rendszerességgel pénzt fizessen ki a számlájáról.
A biztosító a rendszeres pénzkivonás szolgáltatást a szerződőnek teljesíti. A pénzkivonás megszüntethető, a szerződő írásbeli rendelkezésének a biztosító központjá- ba történő beérkezését követő 5. munkanapjától számí- tott következő biztosítási hónapfordulón.
8.5.1. Folyamatos díjas szerződés esetén a pénz- kivonás történhet havi, negyedéves, féléves vagy éves rendszerességgel, a felhalmozási és az eseti befektetési egységek eladása révén a szer- ződő nyilatkozatában foglaltaknak megfelelően. A rendszeres pénzkifizetés addig tart, ameddig erre a felhalmozási, illetve eseti befektetési egy- ségek teljes fedezetet nyújtanak. A választott gyakoriság szerint kivont összeg minimális mér- téke és a rendszeres pénzkivonásnak a szerző- dő számláját terhelő költsége az egyes termékek különös szerződési feltételeinek 3. számú mel- lékletében találhatók meg.
8.5.2. Egyszeri díjas szerződés esetén a pénzki- vonás történhet havi, negyedéves, féléves vagy éves rendszerességgel a kezdeti és az eseti be- fektetési egységek visszavásárlási értéken tör- ténő eladása révén a szerződő nyilatkozatában foglaltaknak megfelelően. A rendszeres pénzki- fizetés addig tart, ameddig erre a kezdeti és az eseti befektetési egységek teljes fedezetet nyúj- tanak. A választott gyakoriság szerint kivont ösz- szeg minimális összege és a rendszeres pénzki- vonásnak a szerződő számláját terhelő költsége az egyes termékek különös szerződési feltételei- nek 3. számú mellékletében találhatók meg.
8.6. Részleges visszavásárlás
A szerződő a szerződés fennállása alatt írásban megbí- zást adhat a befektetési egységek egy meghatározott részének a visszavásárlására. A szerződőnek a részle- ges visszavásárlásra vonatkozó nyilatkozatban kell ren- delkeznie arról, hogy a visszavásárlást meglévő alapjaiból milyen arányban kéri végrehajtani. Amennyiben a szerző- dő erről nem rendelkezik, abban az esetben a biztosító a részleges visszavásárlást úgy teljesíti, hogy a szerződő egyes alapokban lévő befektetési egységeinek aránya egymáshoz viszonyítva ne változzon.
8.6.1. Folyamatos díjas szerződés esetén: a rész- leges visszavásárlás a felhalmozási befektetési egységek terhére kérhető.
8.6.2. Egyszeri díjas szerződés esetén: a részleges visszavásárlás a kezdeti befektetési egységek terhére kérhető.
Általános Szerződési Feltételek Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz
8.6.3. A befektetési egységek eladását a biztosító a szerződő erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatának a biztosító központjába történt beérkezését kö- vető forgalmazási (T) napon indított megbízása alapján a jelen szerződési feltételek 7.1. pontjába foglaltak figyelembevétele mellett, az 1. melléklet
I.1. pontjában (eladás) meghatározott napi szol- gáltatási árfolyamon számított értéken teljesíti. A biztosító a részleges visszavásárlás szolgálta- tást a szerződőnek teljesíti.
8.7. Eseti pénzkivonás
A szerződő a szerződés fennállása alatt bármikor írásban megbízást adhat eseti befektetési egységeinek vagy az egységek egy részének eladására.
Az eseti befektetési egységek eladását a biztosító a szer- ződő erre vonatkozó írásbeli nyilatkozatának a biztosító központjába történt beérkezését követő forgalmazási (T) napon indított megbízása alapján a jelen szerződési felté- telek 7.1. pontjába foglaltak figyelembe vétele mellett, az
1. melléklet I.1. pontjában meghatározott napi szolgálta- tási árfolyamon (eladás) számított értéken teljesíti.
A szerződőnek az eseti pénzkivonás kérelemben kell ren- delkeznie arról, hogy a pénzkivonást a meglévő alapjaiból milyen arányban kéri. Amennyiben a szerződő erről nem rendelkezik, abban az esetben a biztosító az eseti pénz- kivonást úgy teljesíti, hogy a szerződő egyes alapokban lévő befektetési egységeinek aránya egymáshoz viszo- nyítva ne változzon.
A biztosító az eseti pénzkivonás szolgáltatást a szerző- dőnek teljesíti.
8.8. Értékkövetés
Csak folyamatos díjas szerződés esetén értelmezhető.
8.8.1. Az életbiztosítási fedezet biztosítási összegét, a kiegészítő biztosítási fedezetek biztosítási ösz- szegét és a befektetési díjrészt a szerződőnek jogában áll folyamatos díjas szerződés esetén a kockázatviselési időszak alatt, az értékkövetési szabályok szerint évente egyszer a rendszeres díj növelésével emelni. A biztosítási díj emelése következtében az életbiztosítás fedezet biztosí- tási összege, a kiegészítő biztosítási fedezetek biztosítási összege, valamint a befektetési díjrész egyaránt nő. Az életbiztosítási összeg, valamint a kiegészítő biztosítási fedezetek biztosítási össze- gének emelését a biztosító a biztosított egészsé- gi állapotának újabb vizsgálata nélkül hajtja vég- re. Az életbiztosítási fedezet biztosítási összegé- nek, a kiegészítő biztosítási fedezetek biztosítási összegének és a befektetési díjrész növelésének felső határa minden évben a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, előző naptári év inflációs rátája. Amennyiben az inflációs ráta
nem éri el az 5%-ot, akkor az értékkövetés rátája 5%. A biztosító javaslatot tehet az inflációs rátá- nál magasabb díjemelésre is.
8.8.2. A biztosítási összeg emelkedésének mértéke a díj emelkedésének mértékén kívül a biztosítottnak az emelés időpontjában elért életkorától és a biz- tosítás hátralévő tartamától is függ. A biztosítási összegek növekedésének mértéke és a biztosítási díj növekedésének mértéke egymástól eltérhet. Az értékkövetés keretében a biztosító a biztosítási évfordulót megelőzően 45 nappal minden évben értesítést küld a szerződőnek a megemelkedett díjról és a biztosítási összegről. A szerződőnek jo- gában áll a felajánlott értékkövetést az értesítőben megjelölt határidőig írásban elutasítani. Amennyi- ben a szerződő az értesítésben jelzett határidőig nem válaszol, úgy a biztosító az értékkövetést a leírtak szerint automatikusan végrehajtja.
8.8.3. A rendszeres biztosítási díj növelésének mértéke a biztosító által ajánlottnál nagyobb is lehet. Az erre vonatkozó kérelmet a szerződőnek a bizto- sítási évforduló előtt legalább 30 nappal kell a biztosítónak írásban benyújtania.
8.8.4. Amennyiben a szerződő az értékkövetést koráb- ban visszautasította, vagy a biztosító által fel- ajánlottnál nagyobb mértékben kívánja emelni az életbiztosítási fedezet, valamint a kiegészítő biz- tosítási fedezetek biztosítási összegét, úgy a biz- tosítónak az értékkövetés előtt jogában áll újabb kockázatelbírálást végezni, annak alapján a kérést elfogadni, vagy indoklás nélkül elutasítani.
8.8.5. Értékkövetésre csak olyan szerződés esetén van lehetőség, ahol a szerződőnek a teljes díjra vo- natkozóan díjfizetési kötelezettsége áll fenn. A biztosítási díj és összeg emelkedése a biztosítás megkötését követő első biztosítási évfordulón kezdődik és – az utolsó 2 biztosítási év kivételé- vel – évente következik be.
8.9. A biztosítási szerződés módosulásának szabályai jogszabály megváltozása esetén:
Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre tekintettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adó- jóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szer- ződés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történő módosítására annak érdekében, hogy a szerződés tartal- ma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.
Ha a szerződő fél a módosító javaslatot az arról szóló tá- jékoztatás kézhezvételétől számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerződés a módosító javaslatban meg-
határozott feltételekkel a jogszabályváltozás hatályba- lépésének időpontjával módosul.
A biztosító a szerződő felet a tájékoztatásban a szerző- dést vagy az általános szerződési feltételeket érintő válto- zásokról köteles tájékoztatni.
A módosító javaslat szerződő általi elutasítása nem adhat alapot a szerződés biztosító általi felmondására.
9. A biztosítási szerződés megszűnése
A biztosító kockázatviselése véget ér és a szerződés megszűnik
• a biztosított elhalálozása esetén, a halál napjának 0. órájával,
• felmondással (visszavásárlással) a visszavásárlás nap- jának 0. órájával.,
• ha a szerződő él a szerződés létrejöttéről szóló tájé- koztatás kézhezvételét követő 30 napos felmondás lehetőségével,
• határozott tartamú szerződés esetén a biztosítási szer- ződés lejártakor, a lejárat napjának 0. órájával,
• folyamatos díjas szerződés esetén a biztosítás első évében díjnemfizetés miatt, a díjjal fedezett időszak utolsó napját követő 46. nap 0. órájával,
• folyamatos díjas szerződés esetén, ha a szerződőnek díjhátraléka van és a számláján nyilvántartott felhal- mozási- és eseti befektetési egységek először nem fedezik a teljes szerződésben felmerült költségeket és/ vagy díjakat, úgy a díjjal fedezett időszak utolsó napját követő 46. nap 0. órájával.
A visszavásárolt és megszűnt szerződés nem helyez- hető újra hatályba.
9.1. Visszavásárlás
A biztosítási szerződést a szerződőnek joga van bármikor, írásban felmondani (visszavásárlást kérni). Felmondás esetén a szerződő a visszavásárlási összegre jogosult az alábbiak szerint:
9.1.1. Folyamatos díjas szerződés esetén, ha a szerződés az egyes termékek különös szerző- dési feltételeinek 3. számú mellékletében (mara- dékjog nélkül történő megszűnés) meghatározott biztosítási időszakon belül szűnik meg felmon- dással és a szerződésen nincsenek eseti egysé- gek nyilvántartva, a visszavásárlási összeg nulla, a szerződés kifizetés nélkül megszűnik. Amennyi- ben az életbiztosítási szerződésen vannak eseti befektetési egységek nyilvántartva, úgy a szer- ződés az eseti befektetési egységek szolgáltatási
áron történő eladásával és kifizetésével szűnik meg.
A visszavásárlási érték a második biztosítási évtől a kezdeti-, a felhalmozási és az eseti befektetési egységek visszavásárlási értékének összege.
9.1.2. Egyszeri díjas biztosítási szerződés vissza- vásárlási értéke a kezdeti és az eseti befektetési egységek visszavásárlási értékének összege.
9.1.3. A folyamatos és egyszeri díjas biztosítási szer- ződés kezdeti befektetési egységeire vonatkozó visszavásárlási táblázat az egyes termékek külö- nös szerződési feltételeinek 2. számú mellékle- tében található meg. A kezdeti befektetési egy- ségek visszavásárlási értéke a kezdeti befekte- tési egységek darabszámának a visszavásárlási táblázatban feltüntetett megfelelő százaléka, az aktuális szolgáltatási áron számítva.
A biztosító a visszavásárlási összegből levonja az esetlegesen el nem számolt költségeket, melyek a következők lehetnek:
• le nem vont, de a szerződés visszavásárlása időpontjáig esedékessé vált adminisztrációs költség,
• díjtartozás (az életbiztosítási fedezet és a ki- egészítő biztosítási fedezetek elmaradt díjai),
• a szerződés visszavásárlása időpontjáig ese- dékessé vált, de le nem vont kezelési költség,
• valamint az esedékessé vált, de le nem vont tranzakciós költségek.
A biztosító a visszavásárlásra vonatkozó, hiánytala- nul kitöltött írásbeli nyilatkozat biztosító központjába történő megérkezését követő forgalmazási (T) na- pon indított megbízása alapján a jelen szerződési feltételek 7.1. pontjába foglaltak figyelembe vétele mellett, az 1. melléklet I.1. pontjában meghatározott napi szolgáltatási árfolyamon (eladás) számított visszavásárlási értéket fizeti ki a szerződő részére.
Ha a visszavásárlás időpontjában a szerződőnek túlfizetése van, a biztosító a többletdíjat is visz- szajuttatja a szerződő részére, kivéve az életbiz- tosítási fedezet, valamint a kiegészítő biztosítások adott hónapra eső díját. Az életbiztosítási fedezet, valamint a kiegészítő biztosítási fedezetek tekinte- tében a Biztosító kockázatviselése annak a nap- tári hónapnak az utolsó napjáig hatályban marad, amelyben a visszavásárlás Biztosító részéről telje- sítésre kerül. A többletdíjat a biztosító költséglevo- nás és kamatjóváírás nélkül számolja el.
9.2. A 30 napos felmondás
9.2.1. Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30
Általános Szerződési Feltételek Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz
napon belül a szerződőt bizonyítható és azono- sítható módon, köteles egyértelműen tájékoztatni a biztosítási szerződés létrejöttéről. Az életbizto- sítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a szerződést írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja.
9.2.2. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt meg- illető felmondási jogról. A szerződőt a felmondási jog nem illeti meg hitelfedezeti életbiztosítások ese- tén, illetve amennyiben a megkötött életbiztosítási szerződés tartama a 6 hónapot nem haladja meg. A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 15 napon belül a szer- ződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel elszámolni, az alábbiak szerint.
9.2.3. A biztosító a szerződő által befizetett biztosítási díjból – a szerződés 30 napon belüli felmondása esetén – a kockázatelbírálás, a kötvényesítés, a nyomtatványok költségét és az adminisztrációs költségeket számolja el. Az elszámolás elve a kö- vetkező: a biztosító a fenti költségek fedezésére a befizetett díjat, de maximum az egyes termékekhez kapcsolódó különös szerződési feltételek 3. számú mellékletében megjelölt összeget tarthatja vissza.
Amennyiben a szerződésre történt eseti befizetés: a biztosító a 30 napos felmondásra vonatkozó, hiánytalanul kitöltött írásbeli nyilatkozat a bizto- sító központjába történő megérkezését követő forgalmazási (T) napon indított megbízása alap- ján a jelen szerződési feltételek 7.1. pontjában foglaltak figyelembevétele mellett, az 1. melléklet
I.1. pontjában meghatározott napi szolgáltatási ár- folyamon (eladás) számított, szolgáltatási árréssel csökkentett értéket fizeti ki a szerződő részére.
9.2.4. Abban az esetben, ha a szerződés orvosi vizs- gálattal jött létre, mely orvosi vizsgálat költségét a biztosító fedezte, és a szerződő él a 30 na- pos felmondás lehetőségével, akkor a szerződő köteles az orvosi vizsgálati díjat a biztosítónak visszafizetni. Ebben az esetben a biztosító által visszatartott összeg meghaladhatja az egyes termékek különös szerződési feltételek 3. számú mellékletében meghatározott maximális értéket. Abban az esetben, ha a szerződő él a 30 napos felmondás lehetőségével, akkor a biztosító koc- kázatviselése megszűnésének időpontja az ügy- fél által írt felmondó nyilatkozat biztosító központ- jába történő beérkezését követő nap 0. órája.
9.3. Felmondás a Biztosító részéről
Az életbiztosítási szerződést – a biztosítási kockázat je- lentős növekedésének esetét kivéve – a biztosító nem mondhatja fel.
9.4. Rendes felmondás
A szerződő – ha az első évre eső biztosítási díjat befi- zette – az életbiztosítási szerződést írásban, 30 napos felmondási idő mellett, a biztosítási évforduló napjára fel- mondhatja.
10. A szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei
10.1. Közlési és változásbejelentési kötelezettség
10.1.1. A szerződő (ha a szerződő és a biztosított nem azonos személy, a biztosított is) köteles a szer- ződéskötéskor a biztosítás elvállalása szempont- jából lényeges minden olyan körülményt a biz- tosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. Az ajánlattételkor írásban feltett kérdé- sekre adott, a valóságnak megfelelő válasszal a felek közlési kötelezettségüknek tesznek eleget. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kö- telezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan kö- rülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna. A szerződő fél köteles a lényeges körülmények vál- tozását a változás beálltát követő 5 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni az alábbi módok egyikén:
• telefon: 00 00 000 000 (helyi tarifával hívható kékszám),
• fax: 00 0 000 0000,
• postacím: SIGNAL Biztosító Zrt. 1519 Buda- pest, Pf. 260.
Ha a szerződéskötéskor fennállott lényeges körülményekről a biztosító csak később sze- rez tudomást, az ebből eredő jogokat a szer- ződés létrejöttétől számított 5 évig gyako- rolhatja. A közlési kötelezettség megsértése esetében a biztosító szolgáltatási kötelezett- sége nem áll be, csak az esetleges visszavá- sárlási összeget fizeti ki, kivéve ha
a) a szerződő bizonyítja, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a szerződéskötés- kor ismerte, vagy az nem volt kihatással a biztosítási esemény bekövetkeztére,
b) a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig 5 biztosítási év már eltelt.
10.1.2. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biz- tosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
10.1.3. Amennyiben a szerződő és a biztosított a változásbejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a közlési kötelezettség megsér- tésére vonatkozó szabályok az irányadóak.
10.1.4. Amennyiben a biztosító az életkor helytelen bevallása miatt a szerződésre a tényleges fedezetre alacsonyabb díjat számított, de a szerződés a valós életkorral a biztosítási fedezet különös szerződési feltétele szerint létrejöhetett volna, úgy a szolgáltatás arra a szintre kerül leszállításra, amely a szerző- dés megkötésének időpontjában a tényleges életkora mellett megfelelt volna.
10.1.5. Ha a szerződés a valós korral létrejöhetett volna és a helytelen korbevallás eredményeképpen a díj magasabb szinten került megállapításra, úgy a biztosító a díjkülönbözetet visszatéríti.
10.1.6. Ha a biztosított valós életkora alapján a biz- tosítási szerződés nem jöhetett volna létre, a szerződés érvénytelen, a biztosító a biztosí- tási fedezetre befizetett díjakat visszatéríti a szerződőnek.
10.2. Biztosító titoktartási kötelezettsége
10.2.1. A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefügg- nek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állo- mányban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szüksé- ges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó -, a biztosító, a viszont- biztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyo- ni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
10.2.2. Az 1. pontban meghatározott céltól eltérő cél- ból végzett adatkezelést biztosító vagy viszont- biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulá- sával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
10.2.3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korláto- zás nélkül – ha a Bit. másként nem rendelkezik
– titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
10.2.4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó sze- mélyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatá- rozott egészségügyi adatokat a biztosító az
1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írás- beli hozzájárulásával kezelheti.
10.2.5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a. a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
10.2.6. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn
a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b. a nyomozás elrendelését követően a nyo- mozó hatósággal és az ügyészséggel,
c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási hatá- rozatok bírósági felülvizsgálata során eljá- ró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügy- ben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyon- felügyelővel, bírósággal
d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e. az adóhatósággal, abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott kör- ben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókö- telezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezett- ség terheli.
f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Ver- senyhivatallal,
h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,
Általános Szerződési Feltételek Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz
j. törvényben meghatározott feltételek meg- léte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k. a viszontbiztosítóval, valamint együttbizto- sítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l. az e törvényben szabályozott adattováb- bítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyil- vántartó szervvel,
m. az állományátruházás keretében átadás- ra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megálla- podás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,
n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekin- tetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a leve- lezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá
– a közúti közlekedési balesetével kapcso- latos kárrendezés kárfelvételi jegyzőköny- véből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelke- zési joga alapján – a károkozóval,
o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszer- vezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgáló feladatok ellátásához szüksé- ges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
p. fióktelep esetében – ha a magyar jog- szabályok által támasztott követelménye- ket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a har- madik országbeli biztosítóval, biztosítás- közvetítővel,
q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biz- tosával,
r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvé- delmi és Információszabadság Hatósággal,
s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásá- nak részletes szabályairól szóló miniszte- ri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel for- dul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog-
alapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köte- les megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jog- szabályi rendelkezés megjelölése is.
10.2.7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végre- hajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nem- zetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
10.2.8. A biztosító vagy a viszontbiztosító 10.2.5-
10.2.12. valamint a 10.2.14. pontokban meg- határozott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
10.2.9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljá- rás keretén kívül a 10.2.6. pontban meghatá- rozott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
10.2.10. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzet- biztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles hala- déktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábí- tószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekmény- nyel, robbanóanyaggal vagy robbantószer- rel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b. a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelem- mel, kábítószer birtoklásával, kóros szenve- délykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasz- tásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
10.2.11. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn abban az esetben, ha a biz- tosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
10.2.12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizs- gálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
10.2.13. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn abban az esetben, ha
a. a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűn- üldöző szerv írásbeli megkeresésének tel- jesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,
b. a pénzügyi információs egységként műkö- dő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megaka- dályozásáról szóló törvényben meghatá- rozott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli meg- keresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
10.2.14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harma- dik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosító- hoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a. ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiá- nyában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a szemé- lyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. §
(2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
10.2.15. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
10.2.16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a. az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b. fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti
tevékenységhez szükséges adattovábbí- tás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodás- ban foglaltaknak,
c. a jogalkotás megalapozása és a hatás- vizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d. a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt ren- delkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
10.2.17. A 10.2.14. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
10.2.18. Az adattovábbítási nyilvántartásban szerep- lő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 10.2.4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
10.2.19. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 10.2.6. pont b), f) és j) pontjai, illetve a 10.2.8. pont alapján végzett adattovábbításokról.
10.2.20. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a 2013. évi CCXXXVII. törvényben (Hpt.-ben) meghatározott pénzügyi intézmény- nyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írás- beli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.
10.2.21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, amed- dig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
10.2.22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos szemé- lyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
10.2.23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos sze- mélyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll
Általános Szerződési Feltételek Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz
rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
10.2.24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi ren- delkezések az irányadók.
10.2.25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozha- tó adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződés- ben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
10.2.26. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszont- biztosító által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
10.2.27. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titok- ra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
10.2.28. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egye- bekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
10.3. A biztosító üzleti titka
10.3.1. Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megőrizni.
10.3.2. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat a Bit.-ben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.
10.3.3. Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfe- leinek hátrányt okozzon.
10.4. Nemek közötti megkülönböztetés tilalma
10.4.1. A biztosító magatartása nem sérti – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmoz- dításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Ebktv.) meghatározott – a nemi hovatartozáson alapuló egyenlő bánásmód követelményét, ha a biztosító kizárólag
a. a tartalékképzés,
b. a biztosító pénzügyi eszközei összetételé- nek összesített árképzési szempontú nyo- mon követésével összefüggő belső árazás,
c. a viszontbiztosítási szerződések árazása,
d. a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló tör- vényben meghatározott gazdasági reklám, továbbá hirdetési tevékenység,
e. az élet-, baleset és betegségbiztosítási szerződésekkel összefüggésben kockázat- elbírálási tevékenység végzése
céljából a nemi hovatartozásra vonatkozó, illet- ve azzal összefüggő adatot, információt kezel, tárol és felhasznál.
10.4.2. Az 10.4.1. pontban meghatározottakon túl, a nemi hovatartozáson alapuló megkülönbözte- tés nem sérti az egyenlő bánásmód követel- ményét
a. az olyan – nemi hovatartozáshoz is kap- csolható – közvetett különbségtétel esetén, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüg- gő, önállóan értékelhető és valós különb- ségen alapuló ésszerű indoka van,
b. a biztosító ügyfelére, ügyfélcsoportjára nézve az Ebktv. 30/A. §-ában foglaltakhoz képest kedvezőbb elbírálás alkalmazása, ha az nem jelent meg nem engedett különb- ségtételt az adott ügyféllel, ügyfélcsoporttal összehasonlítható helyzetben lévő más sze- méllyel, személyekkel szemben,
c. az egyik nem tagjainak meghatározott ter- mékhez való hozzáférése megtagadása, ha a biztosító az adott terméket objektíven igazolt céllal, kizárólag vagy elsősorban az egyik nem tagjainak nyújtja, és a biztosító által alkalmazott megoldások a cél elérésé- hez megfelelőek és ahhoz szükségesek.
10.5. A FATCA-törvény alapján fennálló kötele- zettségek
10.5.1. A FATCA-törvény szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen alcím tekintetében: intéz- mény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA- törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulajdonos) FATCA-törvényben foglalt Megállapodás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megál- lapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban: illetőségvizsgálat).
10.5.2. Az intézmény a számlatulajdonost az illető- ségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóha- tóság felé fennálló adatszolgáltatási kötele- zettségéről,
c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi köte- lezettségéről.
10.5.3. Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgál- tatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adatszol- gáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.
10.6. A veszélyközösség védelme céljából törté- nő adatátadás
10.6.1. A biztosító (e fejezet alkalmazásában: megke- reső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezett- ségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kap- csolatos visszaélések megakadályozása céljá- ból megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e fejezet alkalmazásában: megkeresett biz- tosító) az e biztosító által – a 10.2.1. pontban meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a 10.2.3-10.2.6. pontokban meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megke- reső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.
10.6.2. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.
10.6.3. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész
1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a. a szerződő, a biztosított, a kedvezménye- zett személy azonosító adatait;
b. a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
c. az a. pontban meghatározott személyt érintő korábbi – a Bit. 2. melléklet 3. pontban meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási ese- ményekre vonatkozó adatokat;
d. a megkeresett biztosítónál megkötött szer- ződés megkötésével kapcsolatban felme- rült kockázat felméréséhez szükséges ada- tokat; és
e. a megkeresett biztosítónál megkötött szer- ződés alapján teljesítendő szolgáltatások
jogalapjának vizsgálatához szükséges ada- tokat.
10.6.4. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a. a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;
b. a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;
c. a b. pontban meghatározott vagyontár- gyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási esemé- nyekre vonatkozó adatokat;
d. a megkeresett biztosítónál megkötött szer- ződés megkötésével kapcsolatban felme- rült kockázat felméréséhez szükséges ada- tokat; és
e. a megkeresett biztosítónál megkötött szer- ződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges ada- tokat.
10.6.5. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 10-13. pontjában meghatározott ágaza- tokhoz tartozó szerződés teljesítésével kap- csolatban az alábbi adatokat kérheti:
a. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;
b. a szerződő, a biztosított és a kedvezmé- nyezett azonosító adatait, továbbá a Bit. 1. melléklet 4. pont b-e. pontjában meghatá- rozott adatokat;
c. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sére- lemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatko- zó adatokat;
d. a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – bizto- sítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;
e. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyisé- gi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosí- tási eseményekre vonatkozó adatokat.
10.6.6. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész
3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész
Általános Szerződési Feltételek Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz
10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:
a. az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adato- kat, így különösen a káresemény időpont- jára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekö- vetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,
b. az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár össze- gére vonatkozó információkat.
10.6.7. Az 10.5.1. pontban meghatározott megkere- sésnek tartalmaznia kell az ott meghatáro- zott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljá- nak megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok meg- sértésének. A megkereső biztosító felelős az
10.6.1. pontban meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.
10.6.8. A megkereső biztosító a megkeresés eredmé- nyeként tudomására jutott adatot a kézhezvé- telt követő kilencven napig kezelheti.
10.6.9. Ha a megkeresés eredményeként a megke- reső biztosító tudomására jutott adat e biz- tosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés 10.6.8. pontban meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.
10.6.10. Ha a megkeresés eredményeként a megkere- ső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szüksé- ges, és az igény érvényesítésével kapcsolat- ban az eljárás megindítására az adat megis- merését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.
10.6.11. A megkereső biztosító az 10.2.1. pontban meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban sze- replő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.
10.6.12. Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a 10.6.8-10.6.10. pontokban meg- határozottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.
10.6.13. A megkereső biztosító a megkeresés ered- ményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve álta- la kezelt egyéb adatokkal az 10.2.1. pontban meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhat- ja össze.
10.6.14. A megkeresésben megjelölt adatok teljesíté- sének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.
10.6.15. A Bit. vonatkozó 149. §-ának mindenkor hatá- lyos szövege a www.signal.hu oldalon elérhető.
10.7. Személyes adatkezelésre vonatkozó tudni valók
Személyes adat az olyan adat, adatból levonható követ- keztetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett).
A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel.
E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására ju- tott adatokat a Bit. értelmében az érintett külön hozzájá- rulása nélkül kezelheti. Ez a törvényi felhatalmazás kizáró- lag azokra személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenve- délyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatá- lyos jogszabályok értelmében különleges adatnak minő- sül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető.
A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzá- járulását az érintett ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megte- heti. Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.
Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldol- gozójának minősül.
A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írá- sos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személy-
nek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szer- vezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.
A Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen szerződési feltételek 10.2 pontja tartalmazza.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a meg- bízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevékeny- séget végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.
Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolatosan az alábbi jogokkal élhet:
Tájékoztatás kérése:
az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a biztosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa az érintett vonatkozá- sában kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, illetve – amennyiben az adatok továbbításra kerültek – az adatto- vábbítás címzettjéről és jogalapjáról.
A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adan- dó. További tájékoztatásokért költségtérítés állapítható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez ve- zetett, illetőleg ha az adatkezelés jogellenesnek bizonyul.
Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizárólag a tör- vényben meghatározott esetekben lehet megtagadni. A tájékoztatás megtagadása esetén a biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a tör- vény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulás lehetősé- géről.
Helyesbítés:
ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbítendő.
Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak he- lyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helyessége vagy pontossága nem állapítható meg egy- értelműen.
Törlés:
a személyes adatot törölni kell, ha
• kezelése jogellenes;
• az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződéses jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nincs elengedhetet- lenül szükség;
• az hiányos vagy téves és ez az állapot jogszerűen nem
orvosolható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki;
• az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolá- sának törvényben meghatározott határideje lejárt;
• azt bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Informá- ciószabadság Hatósága (Hatóság) elrendelte.
Zárolás:
törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alap- ján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja.
A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot ko- rábban adatkezelés céljából továbbították. (Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyes- bítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az érintettel írásban közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.
Nyilvánosságra hozatal:
a biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala — kivéve, ha arra az érintett felhatalmazást ad, illetve ha azt törvény rendeli el — tilos. A biztosító munkavállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos — személyes adatokon is alapuló
— összesített statisztikai adatok közölhetőek, amennyi- ben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatko- zik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyő- ződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges természetes személyek azonosítása.
10.8. Felmentés, felhatalmazás
A szerződő és a biztosított felhatalmazza a biztosítót, hogy az ajánlatban illetve az egészségi nyilatkozatban, valamint a biztosítóhoz a szerződés megkötése, fenn- tartása illetve a szolgáltatás kifizetése kapcsán eljuttatott egyéb dokumentumokban foglalt személyes és különle- ges adatait kezelje, illetve a viszontbiztosítási szerződés keretében a szükséges adatokat a viszontbiztosító részé- re átadja.
A szerződő, a biztosított illetve a szolgáltatási igényt ér- vényesítő kedvezményezett a szerződés megkötéséhez, fenntartásához vagy a szolgáltatás kifizetéséhez szüksé- ges egyéb személyes vagy különleges adatok beszerzé- se érdekében személyesen köteles eljárni.
10.9. Szerződésre jellemző értékek módosítása
Az egyes termékek különös szerződési feltételeinek elvá- laszthatatlan részét képező 3. számú melléklet – mely a
Általános Szerződési Feltételek Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz
szerződésre jellemző értékeket tartalmazza – módosítá- sára évente egyszer a biztosító egyoldalúan jogosult. Ez a módosítási jogosultság a kezdeti költség mértékére; ér- vényesítési idejére és a kezdeti befektetési egység vásár- lásaira fordított díjrészre nem áll fenn. A kezdeti költség az életbiztosítási szerződés lejártáig, illetve megszűnéséig változatlan marad.
Az életbiztosítási szerződést érintő változásokról a biz- tosító az internetes honlapján (www.signal.hu) nyújt tá- jékoztatást. A módosítás az adott biztosítási szerződés vonatkozásában a biztosítási évfordulón válik hatályos- sá. A biztosító biztosítási évente egyszer tájékoztatja a szerződőt a biztosítási szerződés legfontosabb adatairól, valamint információt nyújt az egyes termékek különös szerződési feltételeinek részét képező 3. számú melléklet esetleges módosulásáról.
A szerződő a befektetési egységek alakulásáról bármikor kérhet eseti tájékoztatást.
Az egyenlegértesítő és a számlakivonat költségeit az egyes termékek különös szerződési feltételeinek részét képező 3. számú melléklet tartalmazza.
10.10. Napi tájékozódási lehetőség
A biztosító, az általa üzemeltetett telefonos ügyfélszolgá- lati rendszeren (továbbiakban Contact Center) keresztül napi tájékozódási lehetőséget biztosít a szerződőnek a befektetési egységek értékéről. A biztosító a szerződő által írásban feltett kérdésekre írásban válaszol. A szer- ződő a biztosító székhelyén működő Ügyfélszolgálaton (1123 Budapest, Alkotás utca 50.), továbbá a biztosító internetes honlapján (www.signal.hu), valamint a biztosító telefonos ügyfélszolgálatán (06 40 405 405) keresztül is jogosult tájékoztatást kérni.
11. A biztosító teljesítése
11.1. A biztosítási esemény bejelentése
A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 5 munkanapon belül kell a biztosítónak írásban bejelen- teni. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben megálla- pított határidőn belül a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvi- lágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehe- tővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempont- jából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
11.2. A szolgáltatásra jogosult személy
Az életbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási összegre a kedvezményezett jogosult.
11.3. A biztosítási szolgáltatások igénybevételé- hez szükséges iratok
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a szerződő, a biztosított, illetve a kedvezményezett a szolgáltatási kötelezettség beálltának, jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szükséges irato- kat, információkat maradéktalanul a biztosító rendelkezé- sére bocsátotta, továbbá lehetővé teszi azoknak ellenőr- zését.
A biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító a következő ok- iratok bemutatását kérheti:
11.3.1. Lejárati szolgáltatás
• hiánytalanul kitöltött igénybejelentő nyilatkozat (kárbe- jelentő),
• a biztosítási kötvény eredeti példánya,
• biztosított életben létét hitelt érdemlően igazoló okirat másolata az aláírás dátumával, valamint a biztosított sajátkezű aláírásával ellátva,
• kedvezményezett(ek) életben létét és személyét igazoló okirat, az aláírás dátumával és a kedvezményezett(ek) aláírásával ellátva,
• a kedvezményezett(ek) nyilatkozata a szolgáltatás igénybevételének módjáról,
• a kiskorú kedvezményezett esetén a törvényes képvi- selő, illetve gyámhatóság vonatkozó nyilatkozata,
• mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések által előírt esetekben az azonosítási adatlap
11.3.2. Elhalálozás esetén
• hiánytalanul kitöltött igénybejelentő nyilatkozat (kárbe- jelentő),
• a biztosítási kötvény eredeti példánya,
• a biztosított halotti anyakönyvi kivonata,
• a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány,
• halottvizsgálati bizonyítvány,
• a szerződés megkötésétől számított 5 éven belül tör- tént haláleset esetén a háziorvos által kitöltött halál- eset utáni orvosi jelentés nyomtatvány,
• a szerződés megkötésétől számított 5 éven belül tör- tént haláleset esetén a halál előtt 5 éven belüli orvosi dokumentumok, ambuláns vagy fekvőbeteg kórházi kezelés esetén kórházi ambuláns kezelőlap és/vagy zárójelentés(ek) másolata,
• mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezések által előírt esetekben az azonosítási adatlap
11.3.3. Hatósági eljárás esetén
– a hatósági eljárás dokumentumai
11.3.4. A biztosító a biztosítási szerződésben meg- határozott szolgáltatás igénybevételének elbí- rálásához szükség esetén jogosult bekérni az alábbi dokumentumokat is, amennyiben azok a szolgáltatási igény jogalapjának fennállását bizo- nyítják és/vagy az igény összegszerűségének és jogalapjának megállapításához szükségesek, és amelyek alapján a biztosító szolgáltatási kötele- zettsége beállhat.
• aktuális és részletes jelentés a biztosított álla- potáról,
• baleset után készült valamennyi orvosi lelet, dokumentáció, szakértői vélemény,
• baleseti jegyzőkönyv,
• baleseti rehabilitációs, illetve rokkantsági el- látásra, vagy rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásra jogosító határozat,
• baleseti rehabilitációs, illetve rokkantsági el- látásra, vagy rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásra jogosító határozat alapjául szolgáló betegségekre vonatkozó orvosi iratok: leletek, kórházi zárójelentések, ambuláns lapok,
• balesettel összefüggő kórházi kezelésről szóló zárójelentés és műtéti leírás, vagy az ambu- lánsan végzett műtét leírása,
• betegkarton-kivonat (házi- vagy üzemorvosi, illetve állományilletékes orvosi karton),
• biztosítási-feltételben meghatározott beteg- ségek, feltételben meghatározott orvosi do- kumentációi,
• biztosított sporttagsági igazolványa, jogviszo- nya,
• boncjegyzőkönyv, kórbonctani lelet,
• gyámhatósági okirat,
• halottvizsgálati bizonyítvány,
• halotti anyakönyvi kivonat,
• hozzájáruló nyilatkozat adatok átadásához,
• jogerős hagyatékátadó végzés (az örökösi mi- nőség igazolására),
• kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat,
• keresőképtelenség megállapítására jogosult szerv által a keresőképtelenség igazolására rendszeresített nyomtatványok (táppénzes ál- lományra),
• kórházi zárójelentés,
• közlekedési baleset esetén a rendőrségi jegy- zőkönyv másolata,
• közlekedési baleset esetén a véralkohol-vizs- gálati eredmény másolata,
• amennyiben a biztosított közlekedési baleset- ben a jármű vezetőjeként sérült meg, a vezetői engedély és a jármű forgalmi engedélyének másolata,
• közlekedési vállalat által a helyszínen felvett hivatalos baleseti jegyzőkönyv,
• külföldön bekövetkezett baleset esetén a bal- eset körülményeiről a külföldi hatóság által ki- állított okirat hiteles magyar fordítása,
• munkahelyi baleseti jegyzőkönyv,
• műtéti leírás, mely tartalmazza a WHO-kódot,
• nyilatkozat hozzátartozóról,
• OEP, illetve MEP vagy annak jogutódjának igazolása,
• orvosi ambuláns lap,
• orvosi vizsgálati iratok (korábbi sérüléssel, be- tegséggel kapcsolatos),
• öröklési bizonyítvány,
• rendőrségi jegyzőkönyv,
• rendőrségi, vagy hatósági határozat,
• maradandó egészségkárosodási határozat (hatályos jogszabályban meghatározott orvos- szakértői intézet, illetve annak jogutódjának ha- tározata),
• röntgenfelvétel, (röntgenlelet) vagy orvosi iga- zolás,
• szerződő/biztosított általi meghatalmazás,
• teljes kórdokumentáció (munkakórlap, vég- leges kórlap, ápolási lap, laboreredmények, képalkotó műszeres vizsgálatok eredményei),
Általános Szerződési Feltételek Befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz
• testfelületet 20% felett ért és legalább II. fokú égési sérülés ellátásáról szóló orvosi doku- mentáció,
• vádirat (büntető eljárás során),
• az utolsó díjfizetést igazoló dokumentum,
• a kedvezményezett azonosítási adatlapja a Pmt vagy annak jogutódja szerint. A fenti okiratok beszerzésének költségeit annak kell viselni, aki igényét a biztosítóval szemben érvényesíti. A biztosítottnak, illetve a kedvezményezettnek a bizonyítás általános szabályai szerint joga van a felsorolt okiratokon kívül további más bizonyítá- si eszköz felhasználására a biztosítási esemény jogalapjának és összegszerűségének bizonyí- tásához.
11.4. A visszavásárlási összeg kifizetéséhez szükséges iratok
A visszavásárlási összeg kifizetéséhez a biztosító a következő okiratokat kérheti:
– utoljára kiállított biztosítási kötvény.
12. A kötvény
A biztosítási összeget a biztosító csak a kötvény visz- szaszolgáltatása ellenében köteles kifizetni. Ha a köt- vény elveszett vagy megsemmisült, a szerződő (biztosí- tott) köteles azt bejelenteni, amelynek alapján a biztosító másolatot állít ki. A másolat kibocsátásával egyidejűleg az eredeti kötvény érvénytelenné válik. Ezt a tényt a biztosító a másolaton záradékban feltünteti.
13. A szolgáltatás kifizetése
A biztosító szolgáltatásait költségmentesen, banki át- utalással teljesíti. A biztosításközvetítő az Ügyfélnek járó összeg kifizetésében nem működhet közre. A szolgálta- tások kifizetését a szolgáltatás jogosságának és összeg- szerűségének elbírálásához szükséges utolsó irat beér- kezésétől számított 30 napon belül teljesíti a biztosító. Amennyiben a kifizetés érinti a befektetési egységeket is, akkor a befektetési egységek kifizetése az 1. melléklet I/1. pontjában meghatározott napi árfolyamon történik, a 7.1. pontba foglaltak figyelembevétele mellett. Ebben az eset- ben a forgalmazási (T) nap az utolsó dokumentum beér- kezését követő első forgalmazási nap. Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumentumokat felhívás ellenére sem, vagy ismételten hiányosan nyújtották be, a biztosító a szolgáltatási igényt elutasíthatja, illetőleg azt a rendel- kezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.
13.1. Mentesülés
A biztosító mentesül az életbiztosítási összeg kifize- tése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szán- dékos magatartása következtében vesztette életét. Ebben az esetben a biztosító a visszavásárlási ösz- szeg kifizetéséhez szükséges utolsó dokumentum beérkezése napját követően jelen feltétel 9.1. pont- jában foglaltak szerinti érvényes visszavásárlási ér- téket fizeti ki, mely összeg az örökösöket illeti meg, a kedvezményezett abból nem részesülhet. Több haláleseti kedvezményezett esetén a fenti bekezdés rendelkezése nem vonatkozik azon kedvezménye- zettekre, akik nem hatottak közre a biztosított elha- lálozásának előidézésében.
A szerződés a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító a visszavásárlási összeget köteles visszatéríteni, ha a biztosított szándékosan elkövetett bűncselekmény folytán vagy azzal össze- függésben halálozik el.
13.1.1. Öngyilkosság
A biztosító mentesül az életbiztosítási összeg kifi- zetése alól, ha a biztosított elhalálozásának oka a szerződés hatálybalépésének napjától számított két éven belül elkövetett öngyilkosság vagy öngyilkossá- gi kísérlet, még abban az esetben is, ha az zavart tudatállapotban következett be. Ebben az esetben a biztosító a visszavásárlási összeg kifizetéséhez szükséges utolsó dokumentum beérkezését köve- tően, jelen feltétel 9.1. pontjában foglaltak szerinti érvényes visszavásárlási értéket fizeti ki a szerződő részére. Amennyiben a szerződő és a biztosított sze- mélye megegyezik, akkor a visszavásárlási összeg a törvényes örökös részére kerül kifizetésre.
Amennyiben a szerződés hatálybalépésének napjá- tól számított két éven túl bekövetkező, öngyilkosság vagy öngyilkossági kísérlet időpontját megelőző két évben az életbiztosítási összeg – nem csak az érték- követésből eredő – módosítására került sor, abban az esetben a biztosító a két évvel korábban hatály- ban lévő életbiztosítási összeget fizeti ki.
13.2. Kizárások
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosított elhalálozása közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll az alábbi események- ben történő részvétellel:
• háború (hadüzenettel vagy anélkül), polgárhábo- rú, határvillongás, forradalom, zendülés, puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás,
• felkelésben, lázadásban, vagy zavargásban való részvétel, kivéve, ha erre belföldön valamilyen hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése közben került sor,
• gépi erővel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi jár- műben sportversenyen való részvétellel, vagy ilyen versenyre való felkészüléssel (edzéssel) vagy egyéb repülősport tevékenységgel (például: sár- kányrepülő, ejtőernyős ugrás).
Ha a fentiek alapján a biztosító mentesül az életbiz- tosítási összeg kifizetése alól, vagy a bekövetkezett eseményt a kockázatviselésből kizárta, de a biztosí- tásnak az esemény időpontjában van visszavásárlá- si értéke, akkor a biztosító a 9.1. pontban foglaltak szerint érvényes visszavásárlási értéket fizeti ki. Ha a biztosításnak a kockázatviselésből kizárt vagy a biztosító mentesülését okozó esemény bekövetke- zésének időpontjában nincs visszavásárlási értéke, a szerződés kifizetés nélkül megszűnik. A biztosítás megkötése előtt már fennálló krónikus betegségek, ill. a bármely okból már károsodott –korábbi baleset vagy betegség miatt funkciójukban már korlátozott, sérült, vagy csonkolt – testrészek és szervek a bizto- sításból ki vannak zárva.
14. Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő igények az esedé- kességtől számított egy év elteltével évülnek el.
15. Hitelfedezet
A biztosító a szerződésben meghatározott haláleseti összeg erejéig hitelfedezetet nyújthat a biztosított elha- lálozása esetére. Ha az életbiztosítási fedezet biztosítási összege valamely hitelintézetnél hitelfedezetül szolgál, akkor a biztosító a szerződést hitelfedezeti záradékkal látja el.
A hitel fedezetéül szolgáló életbiztosítás érvényessé- gét és hatályát nem befolyásolja a hitelt nyújtó bank kockázatelbírálása, azaz a banki hiteligénylés elutasítása esetén a hitel fedezetéül megkötött életbiztosítási szerző- dés – a hitel elutasítása ellenére – hatályban marad.
Hitelfedezetként szolgáló biztosítás biztosítottjá- nak elhalálozása esetén a biztosítási összeget csak a kedvezményezettként jelölt hitelintézettel történő egyeztetést követően lehet kifizetni. A hitelfedezet tartama alatt a kedvezményezett személyének meg- változtatásához, tartamváltozáshoz, a szerződőmó- dosításhoz, illetőleg a szolgáltatási összeg csökke- nését eredményező szerződésmódosításokhoz a hi- telintézet hozzájárulása szükséges.
16. Panaszok, kérelmek bejelentése
16.1. A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztásá- ra vonatkozó panaszát szóban (személyesen, tele- fonon) vagy írásban (személyesen vagy más által
átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektroni- kus levélben) közölhesse.
Személyes panaszbejelentés
Félfogadási időben a központi ügyfélszolgálati iro- dában lehet személyesen panaszbejelentést tenni. Ügyfélszolgálati Iroda: 1123 Budapest, Alkotás u. 50.
Telefonos panaszbejelentés
Telefonon belföldről a 06-40-405-405 kékszámon vagy a külföldről is hívható +36-1-458-4200 szá- mon tehet panaszbejelentést az ügyfél.
Postai úton történő panaszbejelentés
A panaszbejelentés postai úton az alábbi levele- zési címre küldhető: SIGNAL Biztosító Zrt. Vezér- igazgatóság, Panaszkezelési Csoport
Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.
Elektronikus panaszbejelentés
Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az info@signal.hu e-mail címre, faxon a 06-1-458- 4260 faxszámra vagy – regisztrációt követően – Ügyfélportálon keresztül online módon is eljuttat- hatja a biztosító részére.
A SIGNAL Biztosító Zrt. mindenkor aktuális elér- hetőségei, a nyitvatartási idő megtekinthető a www.signal.hu elérési úton.
16.2. A biztosító
a. a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek szá- mára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatar- tási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább a hét egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folya- matosan,
b. a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább egy munkanapján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,
c. az írásbeli panaszt elektronikus eléréssel – üzemzavar esetén megfelelő más elérhetősé- get biztosítva – folyamatosan fogadja.
16.3. A biztosító a szóbeli panasz ügyfelek részére nyit- va álló helyiségben vagy annak hiányában szék- helyén történő kezelése esetén köteles biztosítani, hogy az ügyfeleknek lehetőségük legyen elektro- nikusan és telefonon keresztül is a személyes ügy- intézés időpontjának előzetes lefoglalására. A sze- mélyes ügyintézés időpontja igénylésének napjától számított öt munkanapon belül a biztosító köteles személyes ügyfélfogadási időpontot biztosítani az ügyfél számára.
16.4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biz- tosító biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A biztosító az ügy- intézőjének – a biztosító felé indított hívás sikeres
felépülésének időpontjától számított – öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben álta- lában elvárható.
16.5. Telefonon történő panaszkezelés esetén a bizto- sító és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvé- telt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahall- gatását, továbbá térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
16.6. A biztosító a szóbeli panaszt – a 16.7. pontban meghatározott eltéréssel – azonnal megvizsgál- ja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati pél- dányát a személyesen közölt szóbeli panasz ese- tén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 16.8. pontban fog- laltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
16.7. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetsé- ges, a biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfél- nek – a 16.8. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonat- kozó rendelkezések szerint jár el.
16.8. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, in- dokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfél- nek. A biztosító a panaszkezelés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehe- tőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.
16.9. A panasz elutasítása esetén a biztosító válaszá- ban írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNB tv.) meghatáro- zott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésé- vel, továbbá a szerződésszegéssel és annak jog- hatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület el- járását kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok alapján fogyasztónak minősül. A biztosítónak tájé- koztatni kell e fogyasztót arról, hogy tett-e általá- nos alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénz-
ügyi Békéltető Testület levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Békéltető Testület által készített és a biz- tosító rendelkezésére bocsátott kérelem nyomtat- ványt.
Fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezése esetén eljáró szerv:
Magyar Nemzeti Bank
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf. 777. Telefon: 06-40-203-776
E-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu Internet: http://www.mnb.hu
A szerződés létrejöttével, érvényességével, jog- hatásaival és megszűnésével, továbbá a szerző- désszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén eljáró szerv:
Pénzügyi Békéltető Testület
Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Buda- pest, BKKP Pf.: 172.
E-mail cím: ugyfelszolgalat@mnb.hu
16.10. A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kérésére be- mutatja.
16.11. A biztosító az ügyfelek panaszai hatékony, átlátha- tó és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügy- intézés módjáról, valamint a 16.12. pont szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályza- tot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A biztosító a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés he- lyéről, levelezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.
16.12. A biztosító az ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedé- sekről nyilvántartást vezet.
16.13. A 16.12. pont szerinti nyilvántartásnak tartalmaznia kell
a. a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
b. a panasz benyújtásának időpontját,
c. a panasz rendezésére vagy megoldására szol- gáló intézkedés leírását, elutasítás esetén an- nak indokát,
d. a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének ha- táridejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését, továbbá
e. a panasz megválaszolásának időpontját.
16.14. A biztosító a panaszkezelési szabályzatot az ügy- felek számára nyitva álló helyiségében, ennek hi- ányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi. A biztosító panaszkezelési szabályzata a www.signal.hu oldalon elérhető.
16.15. A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel. A telefonon történő panaszkezelés emelt díjas szolgáltatással nem működtethető.
16.16. A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyekben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kapcsolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek tizenöt napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.
16.17. A fogyasztói jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meg- hagyásos) eljárás keretében lehetséges.
17. Egyéb rendelkezések
Az életbiztosítási szerződés befektetési egységeinek véte- lére, eladására, áthelyezésére (továbbiakban: tranzakciók) vonatkozó határidők abban az esetben módosulhatnak, ha az életbiztosítási szerződésen a megbízás napján más folyamatban lévő tranzakciók vannak, melyek teljesüléséig megakadályozzák újabb tranzakciós megbízások indítását.
A jelen szerződési feltételek alapján létrejövő bizto- sítási szerződés díjára és az annak alapján járó szol- gáltatásra a személyi jövedelemadóról szóló (SZJA- tv) rendelkezései is irányadók. Jogi személy szerződő esetén az SZJA-tv. mellett a társasági adózásról szóló törvény, illetve a társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályok is irányadóak. Mivel az adójogszabá- lyok a szerződés tartama alatt változhatnak, indokolt a biztosított és a szerződő részéről a szerződés tarta- ma alatt a törvényi változások figyelemmel kísérése. A biztosító az aktuális adózásra vonatkozó informá- ciókat a honlapján bocsátja ügyfelei rendelkezésére. Az adójogszabályok változásáról a biztosító nem küld értesítést, a jogszabályi változásokat a szerződő és a biztosított kíséri figyelemmel.
Kivéve a jelen feltétel 8.9. pontjában foglalt esetet.
A biztosítási szerződés közvetítője lehet független vagy függő biztosításközvetítő.
Függő biztosításközvetítő az a biztosításközvetítő, aki biztosítóval fennálló jogviszony alapján
a) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több bizto- sító egymással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti;
b) a biztosításközvetítői tevékenységet – akár több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit
– a főtevékenységéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan, azt kiegészítő tevé- kenységként végzi, ha a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget nem vesz át [az a)-b) pont a további- akban együtt: ügynök],
c egyidejűleg több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit közvetíti (a továbbiakban: töb- bes ügynök).
Független biztosításközvetítő az ügyfél megbízásából eljáró biztosításközvetítő (alkusz).
Az ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irá- nyuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői te- vékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. Ha az ügynök több biztosító megbízása alapján végzi közve- títői tevékenységét, a közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a fel- merült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének közve- títése során az ügynök a kárt okozta.
A többes ügynök – és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy – közvetítői te- vékenysége során okozott kárért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. A köz- vetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének közvetítése során a többes ügynök a te- vékenységével vagy mulasztásával a kárt okozta. Ha vitás, vagy nem állapítható meg, hogy mely biztosító termékének a közvetítése során okozta a többes ügynök a kárt vagy a sérelemdíj iránti igényt, a többes ügynök köteles a kárt megtéríteni, illetve a felmerült sérelemdíjat megfizetni.
Az alkusz a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni, az e kötelezettsége elmulasztásáért, így különösen a téves tanácsadásért, téves tájékoztatásért, a szabálytalan díj- kezelésért, a nyilatkozatok hibás vagy késedelmes továb- bításáért felelős.
Nem válik a szerződés tartalmává minden szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábban meg- egyeztek, és minden gyakorlat, amelyet egymás kö- zött kialakítottak.
Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltéte- lek alapján az elektronikus aláírással ellátott elektro- nikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az ere- deti, a nyilatkozatot tevő aláírásával ellátott nyilatko- zat szkennelt PDF. formátumú másolatát tartalmazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba fogla- lás) és az SMS.
Az életbiztosítási szerződés nyereségrészesedésre nem jogosít, többlethozam jóváírásra nem kerül, a technikai kamatláb változása nem érinti.
Jelen szerződés alapján járadék fizetésére nincs lehetőség.
A biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizető- képességéről és pénzügyi helyzetéről, amely a www. signal.hu oldalon érhető el a közzétételt követően.
18. Kiegészítő biztosítások
A kiegészítő biztosítások önállóan nem, csak az alapbiz- tosítás mellé választhatók.
A kiegészítő biztosítások kedvezményezettje – a halál- esetre szóló kiegészítő biztosítások kivételével – meg- egyezik a kiegészítő biztosítás biztosítottjával.
A biztosító a kiegészítő biztosítási fedezetek vonat- kozásában – ha a kiegészítő biztosítás szerződési fel- tételei másképp nem rendelkeznek – várakozási időt nem alkalmaz.
A kiegészítő biztosítások díjait az alapbiztosítással együtt, azzal azonos díjfizetési gyakorisággal kell megfizetni.
A kiegészítő biztosítások esetében visszavásárlásra, nye- reségrészesedésre nincs lehetőség.
Az alapbiztosításhoz az alábbi kiegészítő biztosítások vá- laszthatók:
18.0.1. Folyamatos díjas szerződés esetén:
• Baleseti halálra szóló kiegészítő biztosítás
• Baleseti maradandó egészségkárosodásra szóló ki- egészítő biztosítás
• Kórházi napidíjra szóló kiegészítő biztosítás
• Műtéti térítésre és ápolási hozzájárulásra szóló kiegé- szítő biztosítás
• Baleseti eredetű törés vagy egyéb súlyos sérülésre azonnali szolgáltatást nyújtó kiegészítő biztosítás
• Munkaképtelenség esetére szóló díjmentesítés kiegé- szítő biztosítás
• D, E rokkantsági kategóriára szóló kiegészítő biztosítás
• C2 rokkantsági kategóriára szóló kiegészítő biztosítás
18.0.2. Egyszeri díjas szerződés esetén:
• Baleseti halálra szóló kiegészítő biztosítás
• Baleseti maradandó egészségkárosodásra szóló ki- egészítő biztosítás
18.1. Kiegészítő biztosítások kockázatviselésé- nek megszűnése
• a biztosított halálával, a halál bekövetkezésének idő- pontjával,
• a kiegészítő biztosítás lejáratával, a lejárat napjának 0. órájával,
• a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerző- dés megszűnésének napjának 0. órájával,
• azon biztosítási év utolsó napjának 0. órájakor, mikor a biztosított betölti a kiegészítő biztosítás különös szer- ződési feltételében megadott lejárati életkort,
• a kiegészítő biztosítás szerződési feltételeiben megha- tározott biztosítási esemény bekövetkezésével, a biz- tosítási esemény bekövetkezése napjának 0. órájával, ha a kiegészítő biztosítás szerződési feltételei szerinti biztosítási esemény a kiegészítő biztosítás megszűné- sét eredményezi,
• a kiegészítő biztosítások lemondására vonatkozó szerződői nyilatkozat – biztosító központjába történő – beérkezését követő hónap első napjának 0. órájával, illetőleg
• ha a biztosított valós életkora alapján a kiegészítő biz- tosítási fedezet nem jöhetett volna létre, úgy a kiegészí- tő biztosítás felvételének időpontjára visszamenőleg.
18.2. Kiegészítő biztosítási szolgáltatás kifize- téséhez szükséges iratok
18.2.1. Baleseti halál esetén
• a baleset után készült valamennyi orvosi dokumentáció,
• halottvizsgálati bizonyítvány,
• halotti anyakönyvi kivonat,
• a baleseti halállal összefüggő rendőrségi vagy hatósági határozat,
• a biztosítási kötvény eredeti példánya.
18.2.2. Baleseti maradandó egészségkárosodás esetén
• a baleset után készült valamennyi orvosi dokumentá- ció és
• a balesetet követő egy év múlva a kezelőorvos által írt részletes állapotjelentés.
18.2.3. Kórházi napidíj esetén
• a kórházi zárójelentés.
18.2.4. Műtéti térítés esetén
• műtéti leírás, mely tartalmazza a WHO-kódot.
18.2.5. Csonttörés esetén
• a röntgenlelet.
18.2.6. Munkaképtelenség esetén
• a betegállományban töltött időszakra vonatkozó orvosi igazolás, a diagnózis kódjával ellátva,
• a betegállomány időszakában készült ambuláns vizs- gálati lelet, a kórházi zárójelentés,
• veszélyeztetett terhesség miatt a terhes kiskönyv azon oldalainak másolata, mely tartalmazza a veszélyezte- tett terhesség okát igazoló adatokat,
• a szerződő nyilatkozata a kárigényből adódó túlfizetés esetleges visszafizetésére vonatkozóan.
18.2.7. D, E rokkantsági kategória esetén
hatályos jogszabályban meghatározott orvosszakértői in- tézet, illetve az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szer- vek (vagy jogutódaik) által kiállított határozat.
18.2.8. C2 rokkantsági kategória esetén
hatályos jogszabályban meghatározott orvosszakértői in- tézet, illetve az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szer- vek (vagy jogutódaik) által kiállított határozat.
Baleset- és Egészségbiztosítási Általános Feltételek
A jelen Baleset- és egészségbiztosítási általános feltéte- lek a klasszikus, valamint a befektetési egységekhez kö- tött életbiztosítási szerződésekhez köthető kiegészítő biz- tosítások feltételeire vonatkoznak. Az itt nem szabályozott kérdésekben az alapbiztosításra vonatkozó életbiztosítá- sok Általános Szerződési Feltételei az irányadóak.
1. Baleset és egészségbiztosítási események
1.1. Balesetbiztosítási esemény olyan, a biztosított akaratán kívül fellépő olyan egyszeri, hirtelen kül- ső behatás (baleset), amelynek következménye a biztosítottnak a biztosítási kockázatviselés időtar- tama alatt, előzmény nélkül bekövetkezett baleset megtörténtétől számított egy éven belüli halála vagy tartós egészségkárosodása. Továbbá bizto- sítási esemény a kiegészítő biztosítási feltételek- ben felsorolt egyéb események bekövetkezése.
Balesetbiztosítási eseménynek minősülnek az alábbi, a biztosított akaratán kívül bekövetkező események is:
• vízbefúlás,
• égési sérülések, leforrázás, villámcsapás vagy elektromos áram behatásai.
Betegségek nem minősülnek balesetnek.
1.2. Egészségbiztosítási eseménynek számítanak a biztosítotton orvosilag szükséges, hitelesen di- agnosztizált és ténylegesen végrehajtott gyógy- kezelések, vizsgálatok, beavatkozások, műtétek, ápolások, melyeket a Különös és Kiegészítő fel- tételek határoznak meg, és melyek elvégzése a biztosítotton bizonyított.
A diagnosztikai célú vizsgálatok és beavatkozá- sok nem jelentenek biztosítási eseményt.
A biztosító szolgáltatásait a kiegészítő biztosítá- sok szerződési feltételei határozzák meg.
A egészségbiztosítási esemény lehet betegségi vagy baleseti eredetű.
A gyógykezelés olyan orvosi kezelés, mely az or- vostudomány általánosan elismert állása szerint megfelelőnek tűnik az egészség újbóli helyreál- lítására, az egészségi állapot javítására, vagy a rosszabbodás megakadályozására.
Betegség az orvostudomány általánosan elismert állása szerinti rendellenes testi, vagy szellemi állapot.
2. Balesetbiztosítási kiegészítő biztosítá- sok esetén nem biztosítható személyek
Nem biztosíthatóak a súlyos idegbetegek, az elme- betegek és az állandó gondozásra szorulók. Állandó gondozásra szorulónak tekintendő, aki mindennapi élet- viteléhez állandóan és tartósan külső segítséget kény- szerül igénybe venni.
Ha a biztosított a biztosítási szerződés tartama alatt válik nem biztosítható személlyé, a biztosító teljesítési kötele- zettsége csak akkor áll fenn, ha a biztosítási esemény bekövetkezése és a biztosított állapota között nincs ok- okozati összefüggés. Amennyiben a biztosító tudomást szerez a biztosított nem biztosítható személlyé válásáról, és a kockázatot a kockázatelbírálási szabályzata értel- mében nem vállalhatja, a kiegészítő biztosítást 30 napra írásban felmondhatja.
3. Külön megállapodással biztosítható személyek balesetbiztosítási kiegészítő biztosítások és csomagok esetén
Azok a személyek, akik testi fogyatékosságban vagy be- tegségben szenvednek, súlyos betegségen vagy műté- ten estek át, a biztosító és a biztosított megállapodása szerint külön feltételekkel (pótdíj ellenében, esetleg kizá- rásokkal) biztosíthatók, amennyiben a fentieknek baleseti eseményre kihatása lehet.
Ide tartoznak:
• szív- és érrendszeri betegségek, ájulás, szédülés, a gerincoszlop és a gerincvelő betegségei, továbbá a csípőízület betegségei, isiász, csontvelőgyulladás, cu- korbetegség, nagyothallás, rosszindulatú daganatok, beleértve az ideg- és agymegbetegedéseket is,
• szempanaszok erősen korlátozott látással (rövidlátás 8 dioptriától).
A megállapodás szerinti külön feltételeket a biztosító a biztosítási kötvényen feltünteti.
4. A kockázatviselés korlátozása bale setbiztosítási kiegészítő biztosítások esetén
4.1. Hasfali és lágyéksérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a sérvet olyan kí- vülről jövő behatás okozta, amelyre a kocká- zatviselés kiterjed és az nem öröklött ténye- zők (adottságok) következményeként jelent- kezett.
4.2. Porckorongsérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha ez a gerincoszlopot ért közvetlen mechanikus behatás, nem pedig egy korábbi, már a baleset előtt is meglevő betegség súlyosbodásának a következménye.
4.3. Belső szervek vérzései és agyvérzés esetén a biztosítási védelem akkor áll fenn, ha ezeket a szerződés szerint balesetnek minősülő ese- mény okozza.
4.4. Pszichikai reakciók okozta káros zavarok ese- tén a biztosítási védelem akkor áll fenn, ha ezeket a szerződés szerint balesetnek minő- sülő esemény okozta.
5. Baleset és egészségbiztosítási védelemből kizárt kockázatok
Nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi ese- ményekre:
5.1. Terrorcselekmény. Jelen általános feltétel al- kalmazása szempontjából terrorcselekmény- nek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az inf- rastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást, vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illet- ve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.
5.2. Ha a fogantatás a biztosítási szerződés ha- tálybalépését megelőzően történt, akkor a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az adott terhességre és szülésre. A fogantatás a biztosítási szerződés hatálybalépését meg- előzően történt, ha a szerződés hatálybalé- pése és a terhességet dokumentáló hivatalos iratban (pl. Terhességi kiskönyvben) a szülés várható időpontjaként rögzített időpont kö- zött kevesebb, mint 285 nap van.
5.3. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a művi terhességmegszakítás eseteire, kivé- ve az anya egészségének megőrzése, éle- tének megmentése érdekében végrehajtott
terhességmegszakítások eseteit, illetve a bűncselekmény kapcsán előállott terhesség megszakításának eseteit.
5.4. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka rész- ben vagy egészben:
a) a mesterséges megtermékenyítés (annak bármely formája),
b) a kizárólag a meddőség megszüntetése miatti események,
c) a sterilizáció,
d) a nemi jelleg megváltoztatása,
e) az esztétikai céllal végzett kezelés, sebé- szet és következményei,
f) a fogpótlás.
5.5. Ha a biztosítottnál a 4.3., illetve a 4.4. bekez- désben felsorolt események következménye- ként életmentő beavatkozás szükséges, ak- kor a biztosító az orvosi beavatkozást igénylő állapot miatti eseményekre szolgáltat.
5.6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka rész- ben vagy egészben:
a) az olyan kórházi ápolás, amelyeknek célja nem a biztosított betegségének megál- lapítása, egészségi állapota romlásának megakadályozása és egészségének hely- reállítása, így különösen a szűrővizsgálat, a szülőnek a gyermeke miatti kórházi tar- tózkodása, a biztosítottnak a szülője ápo- lása miatti kórházi tartózkodása,
b) olyan keresőképtelenség, amelyeknek cél- ja nem a biztosított betegségének megál- lapítása, egészségi állapota romlásának megakadályozása és egészségének hely- reállítása, így különösen a szűrővizsgálat miatti keresőképtelenség, a szülőnek, ne- velőszülőnek, helyettes szülőnek a beteg gyermeke ápolásával összefüggő kereső- képtelensége,
c) a krónikus betegségek rehabilitációja, gondozása (különösen geriátriai, gyógy- pedagógiai, logopédiai ellátás, gyógytor- na, fizikoterápia, fürdőkúra, fogyókúra), kivéve a krónikus betegségek kórismézé- sével, a gyógykezelés első beállításával, jelentős akut állapotrosszabbodás elhárí- tásával kapcsolatos kezeléseket,
Baleset- és Egészségbiztosítási Általános Feltételek
d) orvosi végzettséggel és működési enge- déllyel nem rendelkező személy által foly- tatott kezelés.
e) A biztosító nem tekinti balesetnek, a fog- lalkozási ártalom következtében kialakuló foglalkozási megbetegedést, még akkor sem, ha azt az arra jogosult állami szerv üzemi balesetnek elismeri.
5.7. Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a lelki működés zavaraira, betegségeire.
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki továbbá:
5.8. légi jármű pilótájaként vagy légi jármű sze- mélyzeteként elszenvedett, valamint légi jár- művel folytatott egyéb hivatás gyakorlása köz- ben bekövetkezett biztosítási eseményekre,
5.9. motor nélküli légi jármű (repülő szerkezet), segédmotoros vitorlázó repülőgép, motoros sárkányrepülő, valamint ejtőernyő használata közben bekövetkezett balesetekre,
5.10. autó-motorsport, motorcsónak versenyeken (ideértve a teszttúrákat és raliversenyeket is) és ezekkel kapcsolatos edzéseken való aktív részvételre, ideértve a jármű személyzetét (sportolók) és a kisegítő személyzetet.
5.11. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka egész- ben vagy részben:
a) közvetve, vagy közvetlenül radioaktív su- gárzás, illetve ionizáló sugárzás,
b) nukleáris energia.
6. Balesetbiztosítási védelemből kizárt kockázatok
Nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi ese- ményekre:
6.1. Az elme- és tudatzavarban bekövetkezett balesetek akkor, ha az ittasságon, kábító- il- letve bódító szerek fogyasztásán alapul, vala- mint agyvérzés, epilepsziás roham és egyéb, a biztosított egész testére kiterjedő görcsös roham következtében bekövetkező balesetek. Ha az említett roham olyan baleset következ- ménye, amelyre a kockázatviselés kiterjed, a biztosítási védelem fennáll.
6.2. A biztosítottat ért szívinfarktus folytán bekö- vetkező balesetek. A szívinfarktus semmilyen körülmények között nem tekinthető baleseti következménynek.
6.3. Öngyilkosság, öncsonkítás vagy annak kísér- lete.
6.4. Megemelés, rándulás, napszúrás, hőguta, fa- gyás, habituális ficam, patológiás törés, kivé- ve, ha az baleset következménye.
6.5. Fertőzések esetén fennáll a biztosítási vé- delem, ha a kórokozó olyan baleseti sérülés következtében kerül a szervezetbe, amelyre a kockázatviselés kiterjed. Kismértékű bőr- és nyálkahártya-sérülések nem tartoznak ezen baleseti sérülésekhez. Ha a kórokozó ezen keresztül jut a szervezetbe (azonnal vagy ké- sőbb), a biztosítási védelem nem áll fenn. Ez a korlátozás a veszettségre és a tetanuszra nem vonatkozik. Gyógykezelés következté- ben bekövetkező fertőzésekre a biztosítási védelem nem terjed ki.
6.6. Nem minősül balesetnek a szilárd vagy folyé- kony anyagok okozta mérgezés, ha az szájon keresztül került a szervezetbe.
6.7. Recehártya-leválás és annak következményei nem minősülnek balesetnek.
6.8. A kiegészítő biztosítás és csomag megköté- sének időpontjában már bármely okból sérült vagy csonka, funkciójában korlátozott (nem ép) testrészek a biztosításból ki vannak zárva.
7. Egészségbiztosítási védelemből kizárt kockázatok
7.1. A biztosított testén saját maga, vagy hozzá- járulásával mások által végzett gyógyító célú kezelés és beavatkozás folytán előidézett tes- ti károsodás, amennyiben erre nem valamely biztosítási esemény miatt került sor.
7.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka egész- ben vagy részben:
a) kóros elmeállapot
b) HIV-fertőzés
7.3. A fenti kockázatviselésből kizárt esetekben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn.
8. A biztosító mentesülése baleset és egészségbiztosítási kockázatok esetén
8.1. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifize- tése alól, ha a biztosított halála illetve sérülése a
kedvezményezett szándékos magatartása folytán következett be.
8.2. A biztosító mentesülése balesetbiztosítási kockázatok esetén
A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól balesetbiztosítási kockázatok esetén, ha a bal- esetet, egészségkárosodást szándékosan vagy sú- lyosan gondatlan magatartással
• a szerződő fél vagy a biztosított,
• velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,
• üzletvezetésre jogosult tagjuk,
• alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk okozta.
Súlyosan gondatlan magatartásnak minősül különö- sen, ha a biztosítási esemény
• nem az orvos által javasolt, illetve nem az orvos által előírt adagolásban szedett gyógyszer, nyug- tató, tudatmódosító szer hatására állt be,
• a biztosított ittas állapotával (2,5 ezrelék, illetve ezt meghaladó véralkohol szint) közvetlen össze- függésben valósul meg, vagy
• a biztosított jogosítvány nélküli vagy ittas vezeté- se következtében áll be, vagy
• a biztosított munkavégzése során a munka- és tűzvédelmi szabályok be nem tartása miatt követ- kezett be.
A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól balesetbiztosítási kockázatok esetén, ha jelen pontban rögzített személyek a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségüket szegik meg súlyosan gondatlanul vagy szándékosan.
9. A biztosító mentesülése egészségbiztosítási kockázatok esetén
9.1. A biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás kifizetése alól, ha a biztosítottnál bekövetkező betegségek vagy azok következményei
• a biztosított saját magának szándékosan vagy súlyos gondatlansággal (pl.: az orvo- si előírások tudatos megszegése) okozott egészségkárosodása,
• valamely a szerződéskötés előtt, a biztosí- tottnál fennálló, de a biztosító elől elhall- gatott betegség illetőleg egészségi állapot meglétével ok-okozati összefüggésben következtek be.
9.2. A biztosító mentesül a szolgáltatás kifizetése alól
• a biztosított alkohol-, vagy drogfüggősége esetén ezek kezelésével és rehabilitáció- jával összefüggő egészségbiztosítási ese- ményekkor,
• olyan betegségek és balesetek valamint ezek következményei esetén, amelyek az alkohol vagy kábítószer élvezete miatt rosszabbodnak, illetve azok gyógykezelé- se ezáltal megnehezül.
9.3. A biztosított a biztosítási esemény bekövet- keztekor úgy köteles eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
10. A balesetbiztosítási kiegészítő biztosítások szolgáltatásai
10.1. Tartós egészségkárosodás
10.1.1. Ha a baleset napjától számított egy éven belül megállapítható, hogy a baleset következménye- ként a biztosított egészsége, testi vagy szellemi teljesítőképessége tartósan károsodott, a bizto- sító a szerződésben meghatározott biztosítási összegnek az egészségkárosodás alapján meg- állapított százalékát, de legfeljebb a biztosítási összeget fizeti ki.
Az egészségkárosodás fokát az alábbiak szerint kell megállapítani:
Testrészek egészségkárosodása: Térítés: egy kar vállízületből való teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 70%
egy kar könyökízület felettig való elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 65% egy kar könyökízület alatt való elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 60% egy kéz teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 55% egy hüvelykujj teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 20% egyik mutatóujj teljes elvesztése,
vagy működésképtelensége 10% bármely más ujj teljes elvesztése,
vagy működésképtelensége 5% egy láb combközép felettig való teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 70% egyik láb combközépig való teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 60% egy láb térd alatt való elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 50% egyik láb lábszár közepéig való elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 45% egyik lábfej teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 40%
Baleset- és Egészségbiztosítási Általános Feltételek
egyik nagylábujj teljes elvesztése,
vagy teljes működésképtelensége 5% bármely másik lábujj teljes elvesztése,
vagy működésképtelensége 2% mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100% egyik szem látóképességének teljes elvesztése 50% mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60% egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 30% a szaglóérzék teljes elvesztése 10%
az ízlelő képesség teljes elvesztése 5%
10.1.2. Az előző pontból adódó egészségkárosodási százalékok összegződhetnek, de nem haladhat- ják meg a 100%-ot. Ennek megfelelően tehát, amennyiben a szerződés hatálya alatt több biz- tosítási esemény is bekövetkezik, és ezáltal az egészségkárosodási százalékok együttesen a 100%-ot meghaladják, vagy egy biztosítási ese- mény kapcsán az egészségkárosodási százalé- kok összegződnek és a 100%-ot meghaladják, úgy a biztosító szolgáltatásának felső határa min- den esetben a biztosítási összeg.
Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni el- vesztése illetve részbeni működésképtelensége esetén az előző pontban megadott egészség- károsodási százalékok megfelelő hányadát kell figyelembe venni.
Ha az egészségkárosodás az egészségkároso- dási tábla alapján nem állapítható meg, a balese- ti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi vagy szellemi működőképesség orvosi szempontból milyen mértékben csökkent. A tar- tós egészségkárosodás mértéke független a biz- tosított foglalkozásától és egyéb tevékenységétől, a biztosító a bármely munkavégzést akadályozó egészségkárosodást veszi figyelembe.
Az egészségkárosodás tartós jellegét és annak mértékét a biztosító orvosa állapítja meg.
10.1.3. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megálla- pított tartós egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, saját maga is szerezhet be orvosi véle- ményt.
Amennyiben az a biztosító orvosának vélemé- nyétől eltér, független, mindkét fél által elfogadott orvos szakértőt kell felülvizsgálatra felkérni. A füg- getlen orvos szakértői felülvizsgálattal kapcsolat- ban felmerülő költségeket (utazás, honorárium) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvos szakértő magasabb egészségkárosodási százalékot állapított meg, vagy ha a felülvizsgála- tot a biztosító kérte.
10.1.4. A baleset utáni első évben az egészégkárosodási kifizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a baleset következményei orvosi szempontból egyértelmű- en tisztázottak. Miután a biztosító fizetési kötele-
zettsége megállapítást nyert, a biztosított előleg- ként követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki az ebben az időpontban megállapítható ká- rosodási fok szerint járó kifizetést.
10.1.5. Amennyiben a tartós egészségkárosodás foka nem tisztázott egyértelműen, mind a biztosított- nak, mind a biztosítónak joga van a baleset napjá- tól számított 4 évig évenként az egészségkároso- dás újbóli megállapítását kérni. Ha a felülvizsgálat magasabb egészégkárosodási fokot állapít meg, a biztosító ennek megfelelően térít. Ha a felül- vizsgálat alacsonyabb egészégkárosodási fokot állapít meg, a biztosítottnak nem kell a korábban kifizetett és a felülvizsgálaton megállapított ala- csonyabb szolgáltatás különbségét a biztosítónak visszatérítenie.
10.1.6. Ha a biztosított elhalálozása
• a balesetet követő egy éven belül a balesetből kifolyólag következik be, egészégkárosodási szolgáltatásra vonatkozó igény nem támaszt- ható,
• a balesetet követő egy éven belül, de a bal- esettel össze nem függő okból vagy bármely okból, de a balesettől számított egy év eltelte után következik be, olyan egészégkárosodási fok után teljesítendő a szolgáltatás, amellyel a legutolsó orvosi vizsgálat megállapítása alap- ján számolni kellett volna.
10.2. Baleseti halál
10.2.1. Ha a halál a balesetet követő egy éven belül, a balesetből kifolyólag következik be, a biztosító a biztosítási szerződésben a baleseti halál esetére megállapodott összeget fizeti ki. A haláleseti kifi- zetésből az ugyanazon eseményből eredően tar- tós egészégkárosodási szolgáltatásként már kifi- zetett összegeket levonja, s csak a különbözetet fizeti ki.
10.2.2. Amennyiben a biztosító a baleseti maradandó egészségkárosodási szolgáltatást már kifizet- te a biztosított elhalálozása előtt, és a baleseti halál szolgáltatási összege alacsonyabb, mint az egészégkárosodási szolgáltatásé, a többlet- kifizetést nem követelheti vissza.
11. A biztosítási esemény bejelentése a baleset- és egészségbiztosítási kiegészítő biztosítások esetén
11.1. A biztosított, a biztosítási szolgáltatásra igényt tartó személy illetve azok képviselője köteles a biztosítónak a biztosítási eseményt annak bekö- vetkeztétől számított 5 munkanapon belül írás- ban bejelenteni, a szükséges felvilágosításokat
megadni, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvi- lágosítások tartalmának ellenőrzését.
11.2. Halálesetet a bekövetkeztétől számított 5 munka- napon belül kell jelenteni a biztosítónak, akkor is, ha a balesetet korábban már jelentették.
11.3. Baleseti maradandó egészégkárosodásra vonat- kozó szolgáltatási igényt a baleset bekövetkezté- től számított 1 éven belül kell bejelenteni, de eb- ben az esetben is a biztosítási esemény bekövet- keztét a biztosítóval 5 munkanapon belül írásban közölni kell.
11.4. A bejelentési határidők elmulasztása esetén a biztosító annyiban tagadhatja meg a biz- tosítási szolgáltatás kifizetését, amennyiben a késedelem miatt lényeges körülmények ki- deríthetetlenné válnak.
11.5. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosí- tó előírhatja, hogy a biztosított az általa előírt or- vosi vizsgálatokon részt vegyen.
11.6. Ha a biztosított a biztosító orvosa által megálla- pított biztosítási szolgáltatás mértékével nem ért egyet, saját maga is szerezhet be orvosi véle- ményt. Amennyiben az a biztosító orvosának vé- leményétől eltér, független, mindkét fél által elfoga- dott orvos szakértőt kell felülvizsgálatra felkérni. A független orvos szakértői felülvizsgálattal kapcso- latban felmerülő költségeket (utazás, honorárium) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az or- vos szakértő magasabb szolgáltatást állapít meg, vagy ha a felülvizsgálatot a biztosító kérte.
12. A biztosított egyéb kötelezettségei a baleset- és egészségbiztosítási
kiegészítő biztosítások és csomagok esetén
12.1. A baleset után a biztosítottnak haladéktalanul or- vosi segítséget kell igénybe venni és az orvosi ke- zelést a gyógyító eljárás befejeztéig folytatni kell, gondoskodni kell a baleset következményeinek – lehetőség szerinti – elhárításáról és enyhítéséről.
12.2. A biztosító előírhatja, hogy a biztosított a biztosí- tó által megnevezett orvosokkal indokolt esetben megvizsgáltassa magát.
13. Egyéb rendelkezések
13.1. Egészségbiztosításra vonatkozó egyéb ren- delkezések
13.1.1. Az egészségbiztosítási kiegészítő biztosítások vonatkozásában nem tekinthető a kockázat je- lentős növekedésének a biztosított életkora elő- rehaladásából származó természetes egészség- romlás lehetősége.
13.1.2. Az egészségbiztosítást a biztosító rendes felmon- dással nem szüntetheti meg.
13.2. Balesetbiztosításra vonatkozó egyéb ren- delkezések:
13.2.1. Közlési és változásbejelentési kötelezettség
Ha a szerződéskötéskor már fennállott lényeges körülményekről a biztosító csak később szerez tudomást, vagy lényeges körülmények megvál- tozását közlik vele, az ebből eredő jogokat nem csak a szerződés létrejöttétől számított öt évig gyakorolhatja.
Kiegészítő biztosítások szerződési feltételei
Baleseti halálra szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei
Jelen kiegészítő biztosítás szerződési feltételei az alap- biztosításra is érvényes Általános Szerződési Feltételek- kel, valamint a Baleset és Egészségbiztosítási Általános Feltételekkel együtt érvényesek. A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben az Általános Szerződési Felté- telekben, valamint Baleset és Egészségbiztosítási Általá- nos Feltételekben foglaltak az irányadóak.
1. A biztosítási szerződés alanyai
Biztosított lehet az a 15–65 év belépési korú személy, aki a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésének időpont- jában a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel. A kiegészítő biztosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 75 évet (lejárati életkor).
2. Biztosítási esemény
Biztosítási esemény a biztosítottnak a kiegészítő bizto- sítás kockázatviselési időszakában bekövetkező olyan balesete, melynek következtében a biztosított a baleset bekövetkezésének időpontját követő egy éven belül elha- lálozik.
A kockázatból kizárt eseményeket és a baleset fo- galmának meghatározását a Baleset és Egészség- biztosítási Általános Feltételek tartalmazzák.
A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a bal- eset napja.
3. Biztosítási szolgáltatás
A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában ér- vényes biztosítási összeget szolgáltatja.
4. Biztosítási tartam
Jelen kiegészítő biztosítás lejárata megegyezik az életbiztosítási szerződés lejáratának időpontjával, de megszűnik azon biztosítási évet követő nap 0. órájakor, amely évben a biztosított betölti a lejárati életkort.
5. A biztosítási összeg és biztosítási díj
A kiegészítő biztosítás biztosítási összege eltérhet az alapbiztosítás biztosítási összegétől, azonban nem lehet nagyobb, mint az alapbiztosítás különös szerződési fel- tételeinek Mellékletében meghatározott érték.
A kezdeti biztosítási összeget szerződéskötéskor a szer- ződő fél határozza meg. A kiegészítő biztosítás díja fo- lyamatos díjfizetésű szerződésnél a választott biztosítási összeg nagyságától és a biztosított egyéni kockázatától (pl. egészségi állapot és veszélyes tevékenység) függ.
6. Díjfizetés
A kiegészítő biztosítás folyamatos díját jelen kiegészítő biztosítási szerződés tartamának végéig, vagy annak a biztosítási évnek a végéig kell megfizetni, amelyben a baleset bekövetkezett.
A kockázatból kizárt eseményeket és a baleset fo- galmának meghatározását a Baleset és Egészség- biztosítási Általános Feltételek tartalmazzák.
Baleseti maradandó egészségkárosodásra szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei
Jelen kiegészítő biztosítás szerződési feltételei az alap- biztosításra is érvényes Általános Szerződési Feltételek- kel, valamint a Baleset és Egészségbiztosítási Általános Feltételekkel együtt érvényesek. A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben az Általános Szerződési Felté- telekben, valamint Baleset és Egészségbiztosítási Általá- nos Feltételekben foglaltak az irányadóak.
1. A biztosítási szerződés alanyai
Biztosított lehet az a 15–65 év belépési korú személy, aki a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésének időpont- jában a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel. A kiegészítő biztosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 75 évet (lejárati életkor).
2. Biztosítási esemény
Biztosítási esemény a biztosítottnak a kiegészítő biztosí- tás kockázatviselési időszakában bekövetkező olyan bal- esete, melynek következtében a biztosított a baleset be- következésének időpontját követő egy éven belül egész- ségkárosodottá válik.
A kockázatból kizárt eseményeket, valamint a baleset és a baleseti maradandó egészségkárosodás fogalmának meghatározását a Baleset és Egészségbiztosítási Általá- nos Feltételek tartalmazzák.
A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a bal- eset napja.
3. Biztosítási szolgáltatás
A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási esemény időpontjában érvényes biztosítási összegnek – a Baleset és Egészségbiztosítási Általános Feltételekben részletezett – egészségkárosodási fokkal arányos részét szolgáltatja.
4. Biztosítási tartam
Jelen kiegészítő biztosítás lejárata megegyezik az életbiztosítási szerződés lejáratának időpontjával, de megszűnik azon biztosítási évet követő nap 0. órájakor, amely évben a biztosított betölti a lejárati életkort.
5. A biztosítási összeg és biztosítási díj
A kiegészítő biztosítás biztosítási összege eltérhet az alapbiztosítás biztosítási összegétől, azonban nem lehet nagyobb, mint az alapbiztosítás különös szerződési fel- tételeinek Mellékletében meghatározott érték.
A kezdeti biztosítási összeget szerződéskötéskor a szer- ződő fél határozza meg. A kiegészítő biztosítás díja fo- lyamatos díjfizetésű szerződésnél a választott biztosítási összeg nagyságától és a biztosított egyéni kockázatától (pl. egészségi állapot és veszélyes tevékenység) függ.
6. Díjfizetés
A kiegészítő biztosítás folyamatos díját jelen kiegészítő biztosítási szerződés tartamának végéig kell megfizetni.
Kórházi napidíjra szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei
Jelen kiegészítő biztosítás szerződési feltételei az alap- biztosításra is érvényes Általános Szerződési Feltételek- kel, valamint a Baleset és Egészségbiztosítási Általános Feltételekkel együtt érvényesek. A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben az Általános Szerződési Felté- telekben, valamint Baleset és Egészségbiztosítási Általá- nos Feltételekben foglaltak az irányadóak.
1. A biztosítási szerződés alanyai
Biztosított lehet az a 15–57 év belépési korú személy, aki a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésének idő- pontjában nem részesül rehabiliációs vagy rokkantsági ellátásban, illetve kórházi ápolásban, nincs táppénzes állományban, valamint a biztosító kockázatvállalási fel- tételeinek megfelel. A kiegészítő biztosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 62 évet (lejárati életkor).
2. Biztosítási esemény
Biztosítási esemény, ha a biztosított a kiegészítő biztosí- tás kockázatviselési időszaka alatt – a Baleset és Egész- ségbiztosítási Általános Feltételekben meghatározott egészségbiztosítási esemény bekövetkezte miatt – orvo- si szempontból indokolt, egy napot meghaladó kórházi fekvőbeteg ellátásban részesül. Egy napot meghaladó a kórházi kezelés, ha a kórházba történő felvétel és a kór- házból történő elbocsátás eltérő naptári napra esik.
A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a kór- házba történő felvétel napja.
Amennyiben a gyógyító eljárást egy olyan betegségre vagy baleseti következményre is ki kell terjeszteni, mely az előzővel nem állt ok-okozati összefüggésben, akkor egy új biztosítási esemény keletkezik.
Kórházi ápolásnak számít a szülés is.
3. Biztosítási szolgáltatás
A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésének idő- pontjában érvényes biztosítási összeget (napidíj) szol- gáltatja a biztosított kórházi fekvőbeteg ellátása esetén, minden kórházban töltött napra.
A biztosítási szolgáltatás első napja a biztosítási esemény bekövetkezésének napja, az utolsó napja a kórházból tör- ténő elbocsátás, a kórházi zárójelentés kiadásának napja.
Egy naptári napra csak egy napidíjat fizet a biztosító, füg- getlenül a biztosítási események számától. A biztosító két egymást követő biztosítási évben maximum 185 napra szolgáltat.
Magyarországon kórháznak minősülnek a Szakminisztéri- um és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgá- lat (ÁNTSZ) által engedélyezett és nyilvántartott kórházak és klinikák, amelyek állandó orvosi irányítás és felügyelet alatt állnak, valamint a fegyveres testületek kórházai.
Nem minősülnek kórháznak a tüdőbetegek számá- ra fenntartott gyógyintézetek és a szanatóriumok, valamint az idült, gyógyíthatatlan betegségekben szenvedők gyógy- és gondozóintézetei, gyógyüdü- lők, utógondozó szanatóriumok, az idősek szociális otthonai és azok betegosztályai, valamint a gyógy- fürdők, az ideg- és elmebetegek gyógy- és gondo- zóintézetei, a társadalombiztosítás rehabilitációs központjai.
4. Biztosítási tartam
Jelen kiegészítő biztosítás tartama 1 év, mely auto- matikusan évenként újabb 1 évre meghosszabbodik, kivéve, ha bármelyik szerződéses fél az évforduló előtt legalább 30 nappal írásban ellenkező értelmű nyilatkozatot nem tesz. A kiegészítő biztosítások ma- ximális tartama megegyezik az alapbiztosítás szer- ződésből hátralévő tartamával, de megszűnik azon biztosítási évet követő nap 0. órájakor, amely évben a biztosított betölti a lejárati életkort.
5. A biztosítási összeg és biztosítási díj
A kiegészítő biztosítás biztosítási összege eltérhet az alapbiztosítás biztosítási összegétől, azonban nem lehet nagyobb, mint az alapbiztosítás különös szerződési fel- tételeinek Mellékletében meghatározott érték.
A kezdeti biztosítási összeget szerződéskötéskor a szer- ződő fél határozza meg. A kiegészítő biztosítás folyama- tos biztosítási díja a választott biztosítási összeg nagysá- gától, a biztosítás tartamától, a biztosított belépési korá- tól, a biztosított egyéni kockázatától (pl. egészségi álla- pot, foglalkozás, hobby- és veszélyes tevékenység) függ.
6. Díjfizetés
A kiegészítő biztosítás kizárólag folyamatos díjfizetésű le- het. A kiegészítő biztosítás folyamatos díját a jelen kiegé- szítő biztosítás tartamának végéig kell megfizetni.
7. Kizárás
Jelen kiegészítő biztosítási szerződés szempontjá- ból nem minősülnek biztosítási eseménynek az aláb- bi fekvőbeteg ellátások:
a) geriátriai, rehabilitációs, gyógypedagógi- ai, logopédiai kezelések, a házi ápolás és a gyógytorna, fogyókúrás kezelések,
b) nem orvosi javaslatra történő terhesség- megszakítás,
c) rendszeres kábítószer- vagy alkoholfogyasz- tás miatt bekövetkező kórházi ápolás,
d) a mesterséges megtermékenyítéssel össze- függő fekvőbeteg-kezelés.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a biztosítási esemény a jelen kiegészítő biztosítás kockázatviselési időtartama előtt fellépő betegség, illetve azok következményéből adódó kórházi tartóz- kodás, feltéve, ha a biztosítottnak a betegségekről, illetve azok következményeiről tudomása volt, és erre a biztosító ajánlattételkor rákérdezett, de nem jelezte.
Műtéti térítésre és ápolási hozzájárulásra szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei
Jelen kiegészítő biztosítás szerződési feltételei az alap- biztosításra is érvényes Általános Szerződési Feltételek- kel, valamint a Baleset és Egészségbiztosítási Általános Feltételekkel együtt érvényesek. A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben az Általános Szerződési Felté- telekben, valamint Baleset és Egészségbiztosítási Általá- nos Feltételekben foglaltak az irányadóak.
1. A biztosítási szerződés alanyai
Biztosított lehet az a 15–57 év belépési korú személy, aki a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésének idő- pontjában nem részesül rehabiliációs vagy rokkantsági ellátásban, illetve kórházi ápolásban, nincs táppénzes állományban, valamint a biztosító kockázatvállalási fel- tételeinek megfelel. A kiegészítő biztosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 62 évet (lejárati életkor).
2. Biztosítási esemény
Biztosítási esemény a kiegészítő biztosítás kockázatvi- selési időszaka alatt a biztosítotton végrehajtott, a szá- mára káros betegségi- vagy baleseti következmények elkerülésére orvosilag szükségesnek tartott, orvos által elvégzett és hitelesen igazolt azon műtéti eljárások, se- bészeti beavatkozások, vagy a betegségek pontosabb okait felderítő műtétek, melyeket az orvosszakmai sza- bályok betartásával kórházi fekvőbeteg ellátás kereté- ben végeznek. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a műtét vagy a sebészeti beavatkozás napja.
Nem minősül biztosítási eseménynek:
• terhesség alatti, a terhességgel vagy terhesség- megszakítással összefüggő műtét
• a méhen kívüli terhesség miatti műtét
• mesterséges megtermékenyítés és az azzal ösz- szefüggő műtét
• fogamzásgátlás és az azzal összefüggő műtét
• kozmetikai és plasztikai kezelésekkel összefüggő műtét
• szülés, szüléssel összefüggésben álló műtét
• előzőleg ismert betegségek, balesetek kapcsán végrehajtott műtét következménye miatti beavat- kozás
• műtéti szövődmények miatti beavatkozás
• halasztott műtét, melynek orvosi dokumentumok- kal igazolt szükségessége még a kockázatviselés kezdetét megelőzően megállapításra került
• természetgyógyászati gyógyellátások, illetve az azok következménye miatt szükségessé vált műtét
• diagnosztikus műtét, vizsgálat, melynek nincsen az adott műtéti eljárás keretein belül terápiás kö- vetkezménye
• fogászati, szájsebészeti műtét
• orvosi műhibából adódó műtét
• patológiás törés miatti műtét
• artroszkópia és artroszkópos ízületi és szalagmű- tét
• felszínes bőrelváltozások kimetszése, mint például: zsírcsomó-, anyajegy-, szemölcs-, jégárpa eltávolí- tása.
3. Biztosítási szolgáltatás
A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási esemény időpontjában érvényes biztosítási összeget, illetve annak többszörösét, vagy annak egy ré- szét szolgáltatja a jelen szerződési feltételek 3.1. pontjá- ban meghatározottak szerint.
3.1 Műtéti térítés
A biztosító a jelen szerződési feltételek szerint vállalt műtéteket súlyosságuk alapján 5 téríté- si kategóriába sorolja. Műtéti térítésként – jelen szerződési feltételek mellékletét képező térítési kategóriák alapján – a biztosítási esemény bekö- vetkezésének időpontjában érvényes biztosítási összeg 0%, 25%, 50%, 100% vagy 200%-a kerül kifizetésre, azonban
• a kifizetésre kerülő műtéti térítés a biztosítási tartam egésze alatt két egymást követő bizto- sítási évben nem haladhatja meg a figyelembe vett két biztosítási év első biztosítási évének első napján érvényes biztosítási összeg négy- szeresét,
• ha ugyanazon betegség, vagy baleseti kö- vetkezmény elhárítását követően 5 éven belül több műtéti beavatkozás, vagy sebészeti eljá- rás szükséges, akkor a biztosító maximum a legmagasabb térítési kategóriába sorolt műtét összegét téríti.
A műtétek kivonatos listája a kiegészítő bizto- sítás szerződési feltételeinek mellékletében fel- sorolásra kerül és jelen feltételek részét képezi. A részletes lista a biztosítónál megtekinthető. A listában nem szereplő műtétek besorolását a biztosító orvosa végzi.
Ha az adott műtét a táblázatban nem szerepel, a műtéti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy az orvosi szempontból melyik műtéti cso- porthoz áll legközelebb. A besorolást a biztosító orvosa állapítja meg, szükség esetén külső szak- értő véleménye alapján. A műtét megítélésében a szövődmények lehetősége vagy esetleges be- következése nem kerül mérlegelésre. A műtét következtében esetlegesen létrejövő maradandó egészségkárosodás a műtét besorolásában, illet- ve megítélésében nem játszik szerepet.
3.2 Ápolási hozzájárulás
Ápolási hozzájárulás minden esetben a műtéti té- rítéssel együtt kerül kifizetésre. Az ápolási hozzá- járulás a 3.1. pont szerinti biztosítási szolgáltatás 10%-a.
4. Biztosítási tartam
Jelen kiegészítő biztosítás tartama 1 év, mely auto- matikusan évenként újabb 1 évre meghosszabbodik, kivéve, ha bármelyik szerződéses fél az évforduló előtt legalább 30 nappal írásban ellenkező értelmű nyilatkozatot nem tesz. A kiegészítő biztosítások ma- ximális tartama megegyezik az alapbiztosítás szer- ződésből hátralévő tartamával, de megszűnik azon biztosítási évet követő nap 0. órájakor, amely évben a biztosított betölti a lejárati életkort.
5. A biztosítási összeg és biztosítási díj
A kiegészítő biztosítás biztosítási összege eltérhet az alapbiztosítás biztosítási összegétől, azonban nem lehet nagyobb, mint az alapbiztosítás különös szerződési fel- tételeinek Mellékletében meghatározott érték.
A kezdeti biztosítási összeget szerződéskötéskor a szer- ződő fél határozza meg. A kiegészítő biztosítás folyama- tos biztosítási díja a választott biztosítási összeg nagysá- gától, a biztosítás tartamától, a biztosított belépési korá- tól, a biztosított egyéni kockázatától (pl. egészségi álla- pot, foglalkozás, hobby- és veszélyes tevékenység) függ.
6. Díjfizetés
A kiegészítő biztosítás kizárólag folyamatos díjfizetésű le- het. A kiegészítő biztosítás folyamatos díját a jelen kiegé- szítő biztosítás tartamának végéig kell megfizetni.
7. Kizárás
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn a kiegészítő biztosítás megkötése előtti időben fenn- álló, illetve fellépő betegségekből eredő műtétekre és azok következményeire, feltéve, ha a biztosított- nak a betegségekről, illetve azok következményeiről tudomása volt, és erre a biztosító ajánlattételkor rá- kérdezett, de nem jelezte.
Nem vonatkozik továbbá a biztosítási védelem a ki- egészítő biztosítás megkötése előtt bekövetkezett balesetek következményeire.
Műtétek besorolása
1. Nem térítendő műtétek (0%-os térítés)
Baker cysta eltávolítás
Belső fémrögzítés eltávolítása (lemez, szegezés, stb...) Diagnosztikus célú kimetszés
Diagnosztikus célú laparoszkópia, melynek nincsen az adott műtéti eljárás keretein belül terápiás következmé- nye
Diagnosztikus célú laparotómia, melynek nincsen az adott műtéti eljárás keretein belül terápiás következménye Húgycső szűkült eszközös tágítása
Idegentest eltávolítása kötőhártyáról bemetszéssel Ganglionok kimetszése
Légmell ellátása
Pacemaker beültetés és csere Pacemaker és defibrillátor behelyezése Polip eltávolítás
Szemhéjelváltozások kezelése Körömeltávolítás, körömsérülések ellátása
2. Egyszerű műtétek (25%-os térítés) alagút szindrómák műtéti megoldásai aranyérműtét
csontkinövés levésése dobhártyaplasztika
fülkagyló részleges eltávolítása garattályog megnyitása
hasfali sérv zárása
here helyreállító műtétei heresérvműtét
húgycső helyreállító műtétei hüvelyplasztika
idegdaganat eltávolítása perifériás idegről inak helyreállító műtétei
lábszárcsont tengely eltérésének helyreállító műtéte lábujjak csonkoló műtéte
méh jóindulatú daganatának eltávolítása mikroszkópos arcüregműtét
nyaki nyirokcsomó eltávolítása
petefészektömlő eltávolítása hasüreg megnyitása nélkül térdkalácsműtétek
végbélsipoly-, tályogműtét
3. Középnagy műtétek (50%-os térítés)
agyideg-felszabadító műtét alsóvégtag csonkolása
arc- és járomcsontműtétek bélösszenövés műtéti megoldása boka- térdszalagműtétek combnyakszegezés
egyoldali vese eltávolítása epekőeltávolítás patkóbéltükrözéssel erek helyreállító műtétei végtagokon férfi hímtag csonkolásos műtéte garattályog-feltárás
gyomor- vagy patkóbélvarrat hangszalag-eltávolítás hasfali rekonstrukció
hasüregi és mellüregi idegköteg átvágása húgyhólyag-eltávolítás
húgyvezeték helyreállító műtétei idegszálak helyreállító műtétei kar csonkoló műtétei könnycsatorna műtétei
külső füljárat, középfül helyreállító műtétei lágyrészdaganat-eltávolítás légcsőmetszés
lépeltávolítás méheltávolítás hasi úton melldaganat-eltávolítás mellüreg csövezése
nyaki, elsőborda-eltávolítás nyálmirigy-eltávolítás nyelvgyöki rák eltávolítása patkóvese-szétválasztás petefészek-eltávolítás hasi úton prosztataeltávolítás rostacsontműtét
szemgolyón belüli műtétek üvegtest-, lencseeltávolítás vakbéleltávolítás végbélvarrat
vesekőzúzás vesemedence-plasztika
visszértágulatok eltávolítása
4. Nagy műtétek (100%-os térítés)
agydaganat eltávolítása agylebeny eltávolítása
alsóvégtag-csonkolás csípő magasságában belek megnyitásával járó műtétek bélelzáródás műtéti megoldása
belsőfül helyreállító műtétei
epehólyag-eltávolítás a has megnyitásával epevezeték-helyreállítás
fővéna lekötése gégeeltávolítás
gerinc belső rögzítése
gerincvelői cysta- és daganateltávolítás
gerinccsatornán belüli műtétek gerincsérv műtétei gyomorhelyreállító műtétek gyomorszáj-rekonstrukció hasnyálmirigy helyreállító műtétei koponyacsont-daganat eltávolítása koponyán belüli érműtétek koponyán belüli vérzés ellátása koszorúérplasztika
máj helyreállító műtétei mellékpajzsmirigy eltávolítása mellékvese eltávolítása mellüregi műtétek
nyaki verőerek helyreállító műtétei nyelőcső tágult vénáinak zárása orreltávolítás
pacemaker és defibrillátor beültetése pajzsmirigy részleges vagy teljes eltávolítása rekesz műtétei
szemeltávolítás szívburokműtét
teljes kismedencei nőgyógyászati csonkolásos műtét tüdőlebeny-eltávolítás
végbél helyreállító műtétei veseartériából vérrögeltávolítás vesetályog-megnyitás
5. Különleges műtétek (200%-os térítés) csípő-, térd-, váll-, könyökprotézis beültetése csontvelő átültetése
egyoldali tüdőeltávolítás elhalt szívizom eltávolítása hasnyálmirigy átültetése légcső helyreállító műtétei májátültetés
mellkasi főverőér-tágulat eltávolítása és helyreállító műtéte nyelőcső helyreállító műtéte
szív-, tüdőátültetés
szíven belüli motoros helyreállító műtétek veseátültetés
Baleseti eredetű törésre vagy egyéb súlyos sérülésre azonnali szolgáltatást nyújtó kiegészítő biztosítás szerződési feltételei
Jelen kiegészítő biztosítás szerződési feltételei az alap- biztosításra is érvényes Általános Szerződési Feltételek- kel, valamint a Baleset és Egészségségbiztosítási Általá- nos Feltételekkel együtt érvényesek. A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben az Általános Szerződési Feltételekben, valamint Baleset és Egészségbiztosítási Általános Feltételekben foglaltak az irányadóak.
1. A biztosítási szerződés alanyai
Biztosított lehet az a 15–57 év belépési korú személy, aki a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésének időpont- jában a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel. A kiegészítő biztosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 65 évet (lejárati életkor).
2. Biztosítási esemény
Biztosítási esemény, ha a biztosított a kiegészítő biztosí- tás kockázatviselési időszakában bekövetkező balesetből eredően
• törést, vagy
• a balesetet követő egy éven belül egyéb súlyos sérülést
szenved az alábbiak szerint:
2.1. Csonttörések
a) koponyatörés (orrcsonttörés kivételével)
b) csigolyatörés
c) mellcsont-, kulcscsont- és bordatörés
d) medencecsonttörés
e) kéz-, és kartörés, a vállcsonttörést is beleért- ve, ujjcsonttörést kivéve
f) lábtörés, a combnyaktörést beleértve, lábujjtö- rést kivéve
2.2. Egyéb súlyos sérülések
a) a gerincvelő károsodása okozta harántbénulás
b) amputálás, legalább az egész kézfej vagy leg- alább az egész lábfej
c) olyan koponya- vagy agysérülés, melynek kö- vetkezménye egyértelműen bizonyított súlyos agyvérzés vagy súlyos agyzúzódás
d) égési sérülés II. vagy III. fokú, mely a testfelület több mint 30%-át érinti
e) megvakulás vagy a látás nagymértékű csök- kenése mindkét szemen, látáscsökkenésnél, ha a látásélesség 0,05 alá csökken.
Biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a bal- eset bekövetkezésének időpontja.
3. Biztosítási szolgáltatás
A biztosító jelen szerződés
• 2.1. pontja szerinti biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási esemény bekövetkezésének idő- pontjában érvényes biztosítási összeget, míg
• 2.2. pont szerinti biztosítási esemény esetén a bizto- sítási esemény bekövetkezésének időpontjában érvé- nyes biztosítási összeg ötszörösét
szolgáltatja.
Amennyiben a biztosított a 60. életévét betöltötte, úgy a biztosító kockázatviselése a 2.1. pont szerinti események- re vonatkozóan a 60. életév betöltését követő évfordulóig áll fenn, ezt követően a kiegészítő biztosítás vonatkozá- sában a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kizárólag a
2.2. pont szerinti biztosítási események bekövetkezése esetére áll fenn.
Amennyiben ugyanazon baleset során több, a jelen szer- ződés 2. pontjában meghatározott biztosítási esemény is bekövetkezik, a biztosítási szolgáltatást a biztosító csak egyszeresen (a súlyosabb törésre, sérülésre) nyújtja.
Ha a balesettől számított egy éven belül további következ- ménykárosodások lépnek fel, amelyek magasabb azonnali szolgáltatásra jogosítanak, mint amelyeket a biztosító már az adott baleset vonatkozásában teljesített, a biztosító a következménykárosodásra érvényes magasabb szolgál- tatás és az adott balesetből eredően korábban teljesített biztosítási szolgáltatás különbözetét fizeti ki.
4. Biztosítási tartam
Jelen kiegészítő biztosítás lejárata megegyezik az életbiztosítási szerződés lejáratának időpontjával, de megszűnik azon biztosítási évet követő nap 0. órájakor, amely évben a biztosított betölti a lejárati életkort.
5. A biztosítási összeg és biztosítási díj
A kiegészítő biztosítás biztosítási összege eltérhet az alapbiztosítás biztosítási összegétől, azonban nem lehet nagyobb, mint az alapbiztosítás különös szerződési fel- tételeinek Mellékletében meghatározott érték.
A kezdeti biztosítási összeget szerződéskötéskor a szer- ződő fél határozza meg. A kiegészítő biztosítás díja a választott biztosítási összeg nagyságától, a biztosított egyéni kockázatától (pl. egészségi állapot és veszélyes tevékenység) függ.
6. Díjfizetés
A kiegészítő biztosítás kizárólag folyamatos díjfizetésű le- het. A kiegészítő biztosítás folyamatos díját a jelen kiegé- szítő biztosítás tartamának végéig kell megfizetni.
Munkaképtelenség esetére szóló díjmentesítés kiegészítő biztosítás szerződési feltételei
Jelen kiegészítő biztosítás szerződési feltételei az alap- biztosításra is érvényes Általános Szerződési Feltételek- kel, valamint a Baleset és Egészségbiztosítási Általános Feltételekkel együtt érvényesek. A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben az Általános Szerződési Felté- telekben, valamint Baleset és Egészségbiztosítási Általá- nos Feltételekben foglaltak az irányadóak.
1. A biztosítási szerződés alanyai
Biztosított lehet az a 15–57 év belépési korú személy, aki a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésének időpont- jában nem részesül rehabiliációs vagy rokkantsági ellá- tásban, nem nyugdíjas, nincs táppénzes állományban, de táppénzes állományra jogosult, valamint a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfelel. A kiegészítő biz- tosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 62 évet (lejárati életkor).
2. Biztosítási esemény
Biztosítási esemény, ha a biztosított a kiegészítő biztosí- tás kockázatviselési időszakán belül 42 napot meghala- dóan keresőképtelenné válik, amennyiben a keresőkép- telenség oka
• a biztosított táppénzes állományba történő felvétele, vagy
• az NRSZH, illetve az illetékes rehabilitációs szakigaz- gatási szervek (vagy jogutódaik) általi D vagy E rok- kanttá nyilvánítás és az erről szóló határozat még a biztosítás kockázatviselési időszakán belül jogerőre emelkedik.
A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a jogerős rokkantsági határozat kiadásának napja, illetve a táppénzes állományba történő felvétel napja.
3. Biztosítási szolgáltatás
A biztosító a 42 napot meghaladó táppénzes állomány és a D vagy E rokkantsági kategóriába sorolás esetén – a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját követő hónap elsejétől a keresőképtelenség fennállása hónapjá- nak utolsó napjáig – a biztosítási szerződést díjmentesíti úgy, hogy a díjmentesítés időtartama alatt az esedékes díjak fizetését átvállalja.
4. Biztosítási tartam
Jelen kiegészítő biztosítás tartama 1 év, mely auto- matikusan évenként újabb 1 évre meghosszabbodik, kivéve, ha bármelyik szerződéses fél az évforduló előtt legalább 30 nappal írásban ellenkező értelmű nyilatkozatot nem tesz. A kiegészítő biztosítások ma- ximális tartama megegyezik az alapbiztosítás szer- ződésből hátralévő tartamával, de megszűnik azon biztosítási évet követő nap 0. órájakor, amely évben a biztosított betölti a lejárati életkort.
5. A biztosítási díj
A kiegészítő biztosítás folyamatos biztosítási díja az élet- biztosítási szerződésre összességében fizetett díjaktól, valamint a biztosított aktuális korától, a biztosított egyéni kockázatától (pl. egészségi állapot, foglalkozás, hobby- és veszélyes tevékenység) függ.
6. Díjfizetés
A kiegészítő biztosítás kizárólag folyamatos díjfizetésű le- het. A kiegészítő biztosítás folyamatos díját (kivéve a 3. pont szerinti díjmentesítés időtartama) a jelen kiegészítő biztosítás tartamának végéig kell megfizetni.
7. Megszűnés
Jelen kiegészítő biztosítás az Életbiztosítási Általá- nos Feltételekben rögzítetteken túl megszűnik a táp- pénz jogosultság megszűnésének hónapja utolsó napjával.
8. Egyéb rendelkezések
A keresőképtelenség megszűnését a biztosított köteles 5 munkanapon belül írásban bejelenteni a biztosító köz- pontja felé.
Jelen szerződés 3. pont szerinti díjmentes időszaka alatt az értékkövetés az alap- és kiegészítő biztosításokra nem vonatkozik.
D-E rokkantsági kategóriára szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei
Jelen kiegészítő biztosítás szerződési feltételei az alap- biztosításra is érvényes Általános Szerződési Feltételek- kel, valamint a Baleset és Egészségbiztosítási Általános Feltételekkel együtt érvényesek. A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben az Általános Szerződési Felté- telekben, valamint Baleset és Egészségbiztosítási Általá- nos Feltételekben foglaltak az irányadóak.
1. A biztosítási szerződés alanyai
Biztosított lehet az a 15–57 év belépési korú személy, aki a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésének időpont- jában nem részesül rehabiliációs vagy rokkantsági ellá- tásban, nem nyugdíjas, nincs táppénzes állományban, valamint a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfe- lel. A kiegészítő biztosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 62 évet (lejárati életkor).
2. Biztosítási esemény
Biztosítási esemény, ha az hatályos jogszabályban meg- határozott orvosszakértői intézet, illetve az illetékes reha- bilitációs szakigazgatási szervek (vagy jogutódaik) a biz- tosítottat rokkantsága miatt D vagy E rokkantsági kategó- riába sorolják és az erről szóló határozat még a biztosítás kockázatviselési időszakán belül jogerőre emelkedik.
A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja az ha- tályos jogszabályban meghatározott orvosszakértői inté- zet, illetve az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szer- vek (vagy jogutódaik) által kiállított D vagy E rokkantsági kategóriába sorolást megállapító határozat kiadásának napja.
3. Biztosítási szolgáltatás
A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási esemény időpontjában érvényes biztosítá- si összeget szolgáltatja és ezzel a kiegészítő biztosítás megszűnik. A biztosító a szolgáltatást a kiegészítő bizto- sítás kockázatviselési tartama alatt csak egyszer fizeti ki. A biztosított a szolgáltatásra csak abban az esetben jo- gosult, ha érvényes társadalombiztosítással rendelkezik.
4. Biztosítási tartam
Jelen kiegészítő biztosítás tartama 1 év, mely auto- matikusan évenként újabb 1 évre meghosszabbodik, kivéve, ha bármelyik szerződéses fél az évforduló előtt legalább 30 nappal írásban ellenkező értelmű nyilatkozatot nem tesz. A kiegészítő biztosítások ma-
ximális tartama megegyezik az alapbiztosítás szer- ződésből hátralévő tartamával, de megszűnik azon biztosítási évet követő nap 0. órájakor, amely évben a biztosított betölti a lejárati életkort.
5. A biztosítási összeg és biztosítási díj
A kiegészítő biztosítás biztosítási összege eltérhet az alapbiztosítás biztosítási összegétől, azonban nem lehet nagyobb, mint az alapbiztosítás különös szerződési fel- tételeinek Mellékletében meghatározott érték.
A kezdeti biztosítási összeget szerződéskötéskor a szer- ződő fél határozza meg. A kiegészítő biztosítás díja a választott biztosítási összeg nagyságától, a biztosított egyéni kockázatától (pl. egészségi állapot, foglalkozás, hobby- és veszélyes tevékenység) függ.
6. Díjfizetés
A kockázati kiegészítő biztosítás kizárólag folyamatos díj- fizetésű lehet. A biztosítás folyamatos díját a tartam végé- ig, vagy annak a biztosítási évnek a végéig kell megfizetni, amelyben a biztosítási esemény bekövetkezett.
7. Kizárás
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn, ha a biztosítási esemény a kiegészítő biztosítás koc- kázatviselési időszaka előtt kialakult betegségek, egészségi állapotromlás következtében állt be és erről a biztosítottnak tudomása volt, feltéve, hogy erre a biztosító ajánlattételkor rákérdezett de nem jelezte.
8. Megszűnés
Jelen kiegészítő biztosítás az Életbiztosítási Általános Feltételekben részletezetteken túl megszűnik
• a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen szerződés 2. pontja szerinti időpontban,
• a társadalombiztosítási jogosultság megszűnésének hónapja utolsó napjával.
C2 rokkantsági kategóriára szóló kiegészítő biztosítás szerződési feltételei
Jelen kiegészítő biztosítás szerződési feltételei az alap- biztosításra is érvényes Általános Szerződési Feltételek- kel, valamint a Baleset és Egészségbiztosítási Általános Feltételekkel együtt érvényesek. A jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben az Általános Szerződési Felté- telekben, valamint Baleset és Egészségbiztosítási Általá- nos Feltétekben foglaltak az irányadóak.
1. A biztosítási szerződés alanyai
Biztosított lehet az a 15–57 év belépési korú személy, aki a jelen kiegészítő biztosítás hatályba lépésének időpont- jában nem részesül rehabiliációs vagy rokkantsági ellá- tásban, nem nyugdíjas, nincs táppénzes állományban, valamint a biztosító kockázatvállalási feltételeinek megfe- lel. A kiegészítő biztosítás lejáratakor a biztosított életkora nem haladhatja meg a 62 évet (lejárati életkor).
2. Biztosítási esemény
Biztosítási esemény, ha az hatályos jogszabályban meg- határozott orvosszakértői intézet, illetve az illetékes reha- bilitációs szakigazgatási szervek (vagy jogutódaik) a biz- tosítottat rokkantsága miatt C2 rokkantsági kategóriába sorolják és az erről szóló határozat még a biztosítás koc- kázatviselési időszakán belül jogerőre emelkedik.
A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja az hatályos jogszabályban meghatározott orvosszakértői intézet, illetve az illetékes rehabilitációs szakigazgatási szervek (vagy jogutódaik) által kiállított C2 rokkantsági kategóriába sorolást megállapító határozat kiadásának a napja.
3. Biztosítási szolgáltatás
A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biztosítási esemény időpontjában érvényes biztosítási ösz- szeget szolgáltatja és ezzel a kiegészítő biztosítás megszű- nik. A biztosított a szolgáltatásra csak abban az esetben jogosult, ha érvényes társadalombiztosítással rendelkezik.
4. Biztosítási tartam
Jelen kiegészítő biztosítás tartama 1 év, mely auto- matikusan évenként újabb 1 évre meghosszabbodik, kivéve, ha bármelyik szerződéses fél az évforduló előtt legalább 30 nappal írásban ellenkező értelmű nyilatkozatot nem tesz. A kiegészítő biztosítások ma- ximális tartama megegyezik az alapbiztosítás szer- ződésből hátralévő tartamával, de megszűnik azon
biztosítási évet követő nap 0. órájakor, amely évben a biztosított betölti a lejárati életkort.
5. A biztosítási összeg és biztosítási díj
A kiegészítő biztosítás biztosítási összege eltérhet az alapbiztosítás biztosítási összegétől, azonban nem lehet nagyobb, mint az alapbiztosítás különös szerződési fel- tételeinek Mellékletében meghatározott érték.
A kezdeti biztosítási összeget szerződéskötéskor a szer- ződő fél határozza meg. A kiegészítő biztosítás díja a választott biztosítási összeg nagyságától, a biztosított egyéni kockázatától (pl. egészségi állapot, foglalkozás, hobby- és veszélyes tevékenység) függ.
6. Díjfizetés
A kockázati kiegészítő biztosítás kizárólag folyamatos díj- fizetésű lehet. A biztosítás folyamatos díját a tartam végé- ig, vagy annak a biztosítási évnek a végéig kell megfizetni, amelyben a biztosítási esemény bekövetkezett.
7. Kizárás
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn, ha a biztosítási esemény a kiegészítő biztosítás koc- kázatviselési időszaka előtt kialakult betegségek, egészségi állapotromlás következtében állt be és erről a biztosítottnak tudomása volt, feltéve, hogy erre a biztosító ajánlattételkor rákérdezett, de nem jelezte.
8. Megszűnés
Jelen kiegészítő biztosítás az Életbiztosítási Általános Feltételekben részletezetteken túl megszűnik
• a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen szerződés 2. pontja szerinti időpontban,
• a társadalombiztosítási jogosultság megszűnésének hónapja utolsó napjával.