AZ ÖSTERREICHISCHE HAGELVERSICHERUNG VVAG SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI A DÍJTÁMOGATÁSBAN RÉSZESÍTHETŐ „A” TÍPUSÚ MEZŐGAZDASÁGI BIZTOSÍTÁSOKHOZ

AZ ÖSTERREICHISCHE HAGELVERSICHERUNG VVAG SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI A DÍJTÁMOGATÁSBAN RÉSZESÍTHETŐ „A” TÍPUSÚ MEZŐGAZDASÁGI BIZTOSÍTÁSOKHOZ

(Érvényes: 2021. január 1-től)

Tartalomjegyzék:

1. Cikkely A biztosítás szereplői

2. Cikkely A biztosítás tárgya, díjtámogatásban részesíthető növénykultúrák

3. Cikkely A biztosítási szerződés tartama

4. Cikkely A biztosítási szerződés létrejötte, a Biztosító kockázatviselésének kezdete

5. Cikkely Biztosítási fedezet és önrész

6. Cikkely Fennmaradó fedezet

7. Cikkely A biztosítási összeg

8. Cikkely Túl-, illetve alulbiztosítás

9. Cikkely A biztosítási díj, díjkedvezmények

10. Cikkely A biztosítási díj esedékessége

11. Cikkely A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei - Reaktiválás

12. Cikkely A szerződési feltételek és a biztosítási díj megváltoztatása

13. Cikkely Változásbejelentés

14. Cikkely A Szerződő/Biztosított kötelezettsége kár esetén

15. Cikkely Kármegállapítás szabályai

16. Cikkely A kártérítés esedékessége

17. Cikkely Személyes adatok kezelése

18. Cikkely Egyéb rendelkezések

19. Cikkely A szerződési feltételekben használt fogalmak

20. Cikkely Panaszok kezelése, a Biztosító és magyarországi fióktelepének adatai

Bevezetés

A biztosítási tevékenységét Magyarország területén az Österreichische Hagelversicherung VVaG Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő Österreichische Hagelversicherung VVaG („Biztosító”) jelen szerződési feltételei értelmében a mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockáztok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk tv.), valamint a Vidékfejlesztési Program keretében igénybe vehető a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás részletes feltételeiről szóló VP3-17.1.1-16 kódszámú pályázati felhívás (a továbbiakban: Felhívás) szabályai alapján létrejövő díjtámogatásban részesíthető „A” típusú mezőgazdasági biztosítási szerződések után a Vidékfejlesztési Programból díjtámogatási pályázat útján támogatást igényelhet, feltéve, hogy a biztosítási szerződést a felek a jelen szerződési feltételekre hivatkozással kötötték meg. A jelen szerződési feltételekben nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései irányadók.

A mezőgazdasági termelő a Felhívásban meghatározott feltételek alapján évente jogosult az Egységes Kérelem felületén benyújtani mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásra vonatkozó igényét a Felhívás 4.3 pontjának megfelelően, az ott meghatározott határidővel.

Mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötésekor a Biztosító annak tudatában jár el, hogy a Biztosított a szerződésben meghatározott biztosítási díjhoz támogatást kíván igénybe venni.

Egyazon területen ugyanarra a növénykultúrára, ugyanarra a biztosítási eseményre és kockázatviselési időszakra kizárólag egy biztosítási szerződés díjához nyújtható támogatás, függetlenül a biztosítás típusától. Ha a mezőgazdasági termelő egyazon területen ugyanarra a növénykultúrára, ugyanarra a biztosítási eseményre és kockázatviselési időszakra több díjtámogatott biztosítási szerződés alapján igényel támogatást, akkor támogatás kizárólag a legkorábban megkötött biztosítási szerződés szerinti díj után nyújtható, függetlenül a biztosítás típusától. Amennyiben a szerződéskötés dátuma megegyezik, úgy támogatás a magasabb támogatási összegű szerződés után nyújtható.

Ennek értelmében a Szerződő/Biztosított tudomásul veszi, illetve hozzájárul, hogy a Biztosító

- a Felhívás 3.4.4. 4-5. pontjának megfelelően, a szerződő fél, a biztosított mezőgazdasági termelő és a mezőgazdasági biztosítási szerződés azonosítására szolgáló adatokat, a biztosított növénykultúra megnevezését, a kockázatviselés helyét MePAR azonosítással, valamint a biztosítási összegre, a nettó díjelőírás és a kedvezménnyel csökkentett nettó díjelőírás összegére vonatkozó adatokat legkésőbb tárgyév július 15-ig köteles a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár), mint "agrárkár-enyhítési szerv" részére megküldje,

- arra vonatkozóan nyilatkozatot tegyen (az eljárási tv. szerint, a Kincstár által vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben kérelemre nyilvántartásba vett biztosítóként), hogy „A”,

„B”, és „C” típusú biztosítási konstrukció szerinti bontásban tárgyév november 15-éig ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton a biztosítási szerződés alapján elkészített kötvény sorszámát is tartalmazó, a Felhívás 3.4.1.1 f) pontja szerinti biztosítási díj megfizetéséről szóló igazolást állít ki a Kincstár honlapján vagy a kormányzati portálon keresztül elérhető, a Kincstár honlapján található elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével hozzáférhető felületen,

- a biztosítási szerződés visszamenőleges hatályú megszűnéséről havonta tájékoztatja a Kincstárt,

- a károk mértékének megállapítását az MKK tv. és a Felhívás előírásai szerint a jelen szerződési feltételekben részletezett módon állapítja meg,

- tudomásul veszi és elfogadja a Kincstár területnagyságra vonatkozó adatszolgáltatását. A Biztosító a helytelenül megadott területi adatokat a Kincstár által szolgáltatott MePAR adatok felhasználásával korrigálja, és a módosítás alapján új kötvényt állít ki. A végleges kötvény adatait szeptember 30-ig kell eljuttatni a Kincstár részére, ami alapján a támogatásnál figyelembe vett végső díjelőírás megállapításra kerül. A termeltetési biztosítások esetében a Kincstár által szolgáltatott MePAR adatok alapján a Biztosító Biztosítottanként vizsgálja a terület egyezőségét. Amennyiben valamely Biztosítottnál a biztosításra feladott terület nagyobb, mint a Kincstár által szolgáltatott adatok szerinti terület, akkor korrigálja a szerződést, amelyről új kötvényt bocsát ki, függetlenül attól, hogy a módosítás miként hat az integrációs szerződésben biztosításra feladott terület nagyságára.

Ha a Kincstár adatszolgáltatása alapján kiderül, hogy a Biztosított helytelenül adta meg a területi adatokat (mert a biztosításra feladott terület nagyobb, mint a Kincstár által szolgáltatott adatok szerinti terület) és ezt követően a Biztosító a Kincstár által szolgáltatott MePAR adatok felhasználásával megfelelően korrigálja a díjtámogatott biztosítás kötvényét, úgy a Biztosító ezzel egyidejűleg a támogatásra nem jogosult területeket külön biztosítási szerződés alapján veszi fedezetbe és erről új (módosított) kötvényt állít ki, mely után díjtámogatás nem igényelhető. A módosított kötvény(ek) szerinti korrigált biztosítási díja(ka)t a Szerződő a felek megállapodása szerinti határidőn belül köteles a Biztosítónak megfizetni.

Szerződő vállalja, hogy amennyiben a szerződő fél és a biztosított mezőgazdasági termelő személye eltér, a Kincstár által vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél- nyilvántartási Rendszerben kérelemre nyilvántartásba vett szerződő fél „A”, „B”, és „C” típusú biztosítási konstrukció szerinti bontásban tárgyév november 15-éig ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton a biztosítási szerződés alapján elkészített kötvény sorszámát is tartalmazó, az 3.4.1. 1 f) pont szerinti biztosítási díj megfizetéséről szóló igazolást állít ki a Kincstár honlapján vagy a kormányzati portálon keresztül elérhető, a Kincstár honlapján található elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével hozzáférhető felületen.

A Szerződő/Biztosított tudomásul veszi, hogy a Biztosító kötelezettsége, hogy a biztosítási szerződés adatai közül a Felhívásban meghatározott következő adatokat:

- a megkötött előzetesen jóváhagyott biztosítási szerződés adatai közül biztosított mezőgazdasági termelőnkénti bontásban a szerződéskötés dátumára, a kötvényszámra, a biztosítási eseményre, a módozatra, a biztosított növénykultúrára, a hozamra, a

területre, a blokkazonosítókra, és „A”, „B”, „C” típusonként a díjelőírásra vonatkozó adatokat,

- előzetes jóváhagyás hiányában a biztosítási szerződés másolati példányát

- legkésőbb a tárgyév szeptember 30-ig elektronikus úton megküldi a Kincstár részére.

A Szerződő/Biztosított tudomásul veszi, hogy a biztosítási díjtámogatás csak arra a naptári évre igényelhető, amely naptári évre aktualizált termelésére a szerződés vonatkozik, továbbá, hogy a díjtámogatás egyik feltétele, hogy a teljes díj megfizetésre kerüljön.

Jelen szerződési feltételek csak a Magyarországi kockázatviselési helyen, Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) szerinti azonosítóval rendelkező, használatban lévő termőföld területeken termelt növénykultúrákra érvényesek.

1. Cikkely

A biztosítás szereplői

1. A Biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében megtéríti a Szerződőnek azt a mennyiségi kárát, amely a jelen szerződési feltételekben szabályozott kockázatok hatására a biztosított mezőgazdasági növénykultúrákban keletkezik.

2. A Szerződő a Biztosítóval egy biztosítási szerződést köt, a biztosítási időszakra eső díj megfizetésére és a biztosítási szerződésből eredő egyéb kötelezettségeinek teljesítésére kötelezett.

3. A Szerződő harmadik fél, mint Biztosított javára is megkötheti a biztosítást (például integrációs szerződés), de a díjtámogatást ezen szerződések esetében is a Biztosított mezőgazdasági termelő kapja. A Szerződő köteles a díjat megfizetni és a biztosítási szerződésből eredő egyéb kötelezettségeit teljesíteni. A Szerződő részére történő kártérítés a Biztosított hozzájárulásától függ.

4. Biztosítás díjtámogatási kérelmet nyújthat be a mezőgazdasági termelők részére nyújtandó közvetlen támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokról szóló 8/2015. (III.13.) FM rendeletben foglaltaknak megfelelően közvetlen támogatás igénybevételére jogosult mezőgazdasági termelő, aki a szerződés biztosítottja.

2. Cikkely

A biztosítás tárgya, díjtámogatásban részesíthető növénykultúrák

1. A díjtámogatásban részesíthető „A” típusú mezőgazdasági biztosítási szerződés a jelen cikkely 4. pontjában meghatározott növénykultúrá(k)ra köthető. Egy gazdaság ugyanazon növény-kultúrájának teljes területét (saját tulajdonú és bérelt) biztosítani kell (teljes biztosítási kötelezettség) azzal, hogy a díjtámogatás igénybevételéhez minden egyes

növénykultúra a mindenkori biztosítási időszakban	Mandula	ULT10
mindig egy biztosítási típus keretében biztosítható. Ha	Meggy	ULT16
adott növénykultúrát a teljes biztosítási kötelezettség	Mogyoró	ULT09
megsértésével adnak fel biztosításra (azaz ugyanazon	Nektarin	ULT05
növénykultúra nem teljes területét adják fel	Őszibarack	ULT03
biztosításra), a kártérítés mértéke a biztosításra	Szilva	ULT06
feladott növénykultúra biztosítási összegének és a növénykultúra teljes területének arányában kerül	Hagyományos gyümölcsös őszibarack	HAG03
meghatározásra. A biztosítottak teljes területének biztosítási kötelezettsége kizárólag az integrációs	Hagyományos gyümölcsös kajszibarack (sárgabarack)	HAG04
szerződések keretében létrejött biztosítások	Hagyományos gyümölcsös szilva	HAG06
biztosítottjai esetében oldható fel.	Hagyományos gyümölcsös dió	HAG08
2. A biztosítás tárgyának a biztosítási adatközlőn	Hagyományos gyümölcsös mogyoró	HAG09
feltüntetett, szabadföldi, lábon álló, biztosított	Hagyományos gyümölcsös mandula	HAG10
növénykultúrának az adott biztosítási évre (biztosítási	Hagyományos gyümölcsös meggy	HAG16
időszakra) vonatkozó termését kell tekinteni. A többes	Hagyományos gyümölcsös cseresznye	HAG17
hasznosítású növénykultúráknak csak a főterménye	Hagyományos gyümölcsös nektarin	HAG19

biztosítható.

3. Egy évben többszöri termést lehetővé tevő növénykultúrák esetén megadott biztosítási összeget a Biztosító – külön megállapodás hiányában – a teljes éves termés értékének tekinti.

4. A díjtámogatásban részesíthető „A” típusú mezőgaz- dasági biztosítások keretében kizárólag a következő növénykultúrák biztosíthatók:

Növénykultúra megnevezése Hasznosítási kód

A felsorolt biztosítható növénykultúrák köre, a kultúramegnevezések, és a növénykultúrák hasznosítási kódja a tárgyévre vonatkozó Felhívás szerint változhat. Változás esetén a már megkötött szerződésekben illetve a hozzá tartozó adatközlőkön meghatározott növénykultúrák biztosítottak maradnak. Módosítás esetén a Biztosító az új kultúramegnevezéseket és hasznosítási kódokat átveszi, és a megfelelő módosításokat a biztosítási szerződésen elvégzi.

Őszi búza	KAL01
Tavaszi búza	KAL02
Őszi durumbúza	KAL04		3. Cikkely
Tavaszi durumbúza	KAL05		A biztosítási szerződés tartama
Őszi tönköly búza	KAL06
Tavaszi tönköly búza	KAL07	1.	A biztosítási szerződés határozatlan időre szól
Őszi novum búza	KAL08		amelyet bármelyik félnek jogában áll a naptári é
Tavaszi novum búza	KAL09		végére felmondani.
Őszi tönke búza	KAL10	2.	A felmondást írásban, levélben, vagy e-mail esetén
Tavaszi tönke búza	KAL11		aláírt, szkennelt csatolmányban kell eljuttatni a mási
Őszi alakor búza	KAL12 félhez úgy, hogy annak 30 nappal a biztosítási időszak
Tavaszi alakor búza	KAL13 lejárta előtt, legkésőbb december 1. napjának 24.00
Rozs	KAL15 óráig meg kell érkeznie a címzetthez. A biztosítás
Őszi árpa	KAL17		szerződés ügyfél általi felmondását a Szerződő vag
Tavaszi árpa	KAL18		meghatalmazottja – az erre vonatkozó írásbe
Kukorica	KAL21		meghatalmazás felmutatásával – kezdeményezheti.
Tavaszi tritikálé	KAL26	3.	A biztosítási időszak – az ajánlattétel és a biztosítás
Őszi tritikálé	KAL27 szerződés létrejötte időpontjától függetlenül – minden
Őszi káposztarepce	IND03		esetben egy naptári év. A biztosítási időszak kezdet
Tavaszi káposztarepce	IND04		és vége nem feltétlenül esik egybe a Biztosító
Napraforgó	IND23		kockázatviselésének kezdetével és végével.
Alma	ULT01	4.	A biztosítási fedezet csak a Biztosít
Körte	ULT15		kockázatviselésének tartama alatt bekövetkezett
Dió	ULT08		károkra terjed ki (időbeli hatály).
Minőségi borszőlő ültetvény	ULT19	5.	Amennyiben a szerződés időtartama során egy vag
Egyéb borszőlő ültetvény	ULT20		több naptári évben egy biztosított növénykultúra
Csemegeszőlő ültetvény	ULT29		telepítésére sem kerül sor, akkor a biztosítás
Hagyományos gyümölcsös alma	HAG01		szerződést szüneteltetni lehet. Ebben az esetben
Hagyományos gyümölcsös körte	HAG15 minden megállapodás – mint pl. a kármentesség
Cseresznye	ULT17		engedmény a 9. cikkely 3. pontja értelmében
Kajszibarack (sárgabarack)	ULT04		érvényben marad.

,

v

k

i y li

i e

ó

y

i i

–

4. Cikkely

A biztosítási szerződés létrejötte, a Biztosító kockázatviselésének kezdete

1. A biztosítási szerződés létrejötte a Biztosító által tett ajánlat elfogadásával

1.1. A biztosítási szerződés megkötését írásban kell kezdeményezni (ajánlattételi felhívás). Az ajánlattételi felhívást a 2. cikkely 1. pontjában leírt teljes körű biztosítási kötelezettségnek megfelelően hiánytalanul és a valóságnak megfelelőn kell megtenni. Az ajánlattételi felhívás és a létrejött biztosítási szerződés a díjtámogatásban részesíthető biztosítási szerződés feltételei szerint az alábbi adatokat, információkat, nyilatkozatot tartalmazza:

- a Biztosított nevét, lakcímét, székhelyét, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) szerinti ügyfél- azonosítóját a Felhívás 3.4.1.1. 1a) pontja szerint. Amennyiben a mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötésekor nem rendelkezik az Eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosítóval, úgy a mezőgazdasági termelő az ügyfél-azonosító megállapítása iránt benyújtott kérelmének elbírálásáról szóló döntés kézhezvételét követően köteles kezdeményezni a vele szerződő Biztosítónál a mezőgazdasági biztosítási szerződés ügyfél-azonosítóval történő kiegészítését.

- a kockázatviselés helyét (MEPAR szerinti blokkazonosító),

- a biztosítási eseményt,

- a biztosítási szerződéssel fedezett gazdasági veszteségeket, kockázatokat,

- az egyes biztosítási események vonatkozásában a különös szerződési feltételeket,

- a hasznosítási kóddal azonosított, biztosított növénykultúrák megnevezését,

- a mezőgazdasági termelő nyilatkozatát a tárgyévet megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év hozamának számtani átlagáról (a 7. cikkely 1. pontja szerinti referenciahozamról),

- a biztosítás adó nélkül számított (nettó) díját, (kármentességi engedmény alkalmazása esetén a kármentességi kedvezménnyel csökkentett, adó nélkül számított biztosítási díjat is), más kockázatoktól elkülönítetten, biztosított termelők szerinti bontásban, a Biztosító, a biztosított, illetve a szerződő fél eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosítójának

feltüntetése mellett, valamint „A”, „B”, „C” típusonként összesítve az egységes kérelemben bejelentett terület és az azon feltüntetett hasznosítási kóddal és az esetlegesen az adott hasznosítási kódhoz tartozó pontos megnevezéssel jelzett növénykultúrák (a továbbiakban együtt: növénykultúra) feltüntetésével.

- a kárrendezés alapjául szolgáló, az Mkk tv. és a Felhívás előírásainak megfelelő különös biztosítási feltételeket,

- Biztosító jelen szerződési feltételek bevezetésében meghatározott nyilatkozatát,

- a biztosítás „A” típusra való hivatkozását.

1.2. A biztosítói ajánlatot a Biztosító az ajánlattételi felhívás adatai alapján teszi meg és azt a Szerződőnek, vagy a Szerződő megbízásából eljáró biztosítási alkusznak küldi meg. A biztosítói ajánlathoz a Biztosító 15 napig kötve van (ajánlati kötöttség ideje). A biztosítási szerződés akkor jön létre, ha az ajánlati kötöttség ideje alatt a Szerződő aláírásával (írásbeli elfogadó nyilatkozat) elfogadja a biztosítói ajánlatot. A biztosítási szerződés létrejöttének dátuma megegyezik a Szerződő által aláírt biztosítói ajánlat Biztosítóhoz való megérkezésének dátumával.

2. A biztosítási szerződés létrejötte a Szerződő biztosítási ajánlatának elfogadásával

2.1. A biztosítási szerződés megkötésére a Szerződő is ajánlatot tehet a Biztosító ezt a célt szolgáló formanyomtatványán („Biztosítási ajánlat”), ha a Szerződő írásbeli biztosítási ajánlata hiánytalanul és a valóságnak megfelelőn tartalmazza a fenti 4. cikkely 1.1 pontja szerinti adatokat és a Biztosító díjtarifájának megfelelő biztosítási díjat. A Szerződő a biztosítási ajánlatához annak a Biztosítóhoz való beérkezésétől számított 15 napig kötve van (ajánlati kötöttség ideje). Az ajánlati kötöttség ideje alatt a biztosítási ajánlat nem vonható vissza.

Amennyiben a Szerződő biztosítási ajánlatát a Biztosító elutasítja és a biztosítási szerződés nem jön létre, a Biztosítót a fedezetvállalás idejére meghatározott díj illeti meg.

2.2. Egy, a felsoroltakat hiánytalanul tartalmazó biztosítási ajánlat elfogadottnak, és az így létrejövő biztosítási szerződés megkötöttnek minősül (létrejön), amennyiben a Szerződő biztosítási ajánlatát az ajánlati kötöttség idején belül a Biztosító egy igazoló dokumentum (fedezetigazolás vagy biztosítási kötvény) kiállításával kifejezetten elfogadja. A biztosítási szerződés létrejöttének dátuma megegyezik a Szerződő biztosítási ajánlatának Biztosítóhoz történő beérkezésének dátumával.

2.3. A biztosítási szerződés nem jön létre, ha a Szerződő biztosítási ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt a Biztosító nem fogadja el, eltérő tartalmú ellenajánlatot tesz, vagy azt kifejezetten elutasítja.

3. Nem köthető biztosítás azon mezőgazdasági növénykultúrára, amely a biztosítási adatközlő ill. biztosítási ajánlat benyújtásakor a biztosítandó veszélynem miatt már károsodott. Tartam káresemény (pl. aszály) tekintetében a biztosítási adatközlő, ill. biztosítási ajánlat benyújtását megelőzően, az I. Melléklet kockázatmeghatározása szerint a szántóföldi növénynövekedés idején teljesülő meteorológiai feltételek káreseménynek minősülnek. Amennyiben kiderül, hogy károsodott mezőgazdasági növénykultúrák is szerepelnek az ajánlatban illetve adatközlőben, úgy a biztosítás visszamenőleg törlésre kerül és a befizetett biztosítási díjat a Biztosító visszautalja.

4. A Biztosító kockázatviselése általánosan a

i) fenti 1.2 pont szerinti esetben a szerződés létrejöttének dátumát követő nap 12.00 órától kezdődik,

ii) fenti 2.2 pont szerinti esetben a biztosítási szerződés létrejöttével esedékessé váló biztosítás díj (díjrészlet) megfizetésével kezdődik. Ebben az esetben díjfizetés hiányában a biztosítási szerződés anélkül szűnik meg, hogy a Biztosító kockázatviselése megkezdődött volna.

A Biztosító által meghatározott kockázatonkénti és növénykultúránkénti fedezeti időszakokat „Az Österreichische Hagelversicherung VVaG szerződési feltételei a díjtámogatásban részesíthető „A”, „B” és

„C” típusú mezőgazdasági biztosításokhoz” – I. sz. Melléklet (a továbbiakban I. Melléklet) tartalmazza.

5. A Szerződőnek minden egyes biztosítási időszakra meg kell adnia a Biztosító számára a biztosítandó mezőgazdasági növénykultúrákat, melyre vonatkozóan a 2. cikkelyben ismertetett teljes biztosítási kötelezettség érvényes. A biztosítandó mezőgazdasági növénykultúrák teljeskörű megadásába beletartozik a 4. cikkely 1.1. pontjában felsorolt adatok közlése is.

5.1. A 4. cikkely 1.1. pontjának megfelelő évenkénti adatközlés határideje legkésőbb az aktuális biztosítási időszak május 15. napja, téli és tavaszi fagykár biztosítása esetén legkésőbb a megelőző év november 30. napja. A Biztosító fedezete a biztosítás tartalmát érintő módosítások esetén a 4. cikkely 4. pontja szerint kezdődik.

5.2. A Biztosító kockázatviselése a határozatlan tartamú szerződés keretében a növénykultúrák tárgyévi adatközlését követően a 4. cikkely 4 (i) pontja szerint, illetve az I. Melléklet szerint kezdődik. Amennyiben a Szerződő a meghatározott időpontig nem közöl adatokat az általa tárgyévben termesztett valamennyi növénykultúráról, úgy az adatközlőben nem

szereplő növényekre vonatkozóan a Biztosító kockázatviselése nem áll fenn.

6. A Biztosító a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötését, illetve az éves adatközlést követően legkésőbb a tárgyév július 15-ig adategyeztetés céljából köteles a Kincstár részére mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai közül:

a) a szerződő fél és a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító),

b) a mezőgazdasági biztosítási szerződés azonosítá-sára (szerződéskötés dátuma, kötvényszám, módozat, biztosítási esemény),

c) a biztosított növénykultúra megnevezésére (hasznosítási kód) és a növénykultúra referencia hozamára,

d) a kockázatviselés helyére (blokkazonosító),

e) a terület nagyságára (hektár), valamint

f) a biztosítási összegre, a díjelőírás és a kedvezménnyel csökkentett, nettó díjelőírás összegére vonatkozó adatokat átadni.

A fenti adatokat a Biztosító a Kincstárnak a Felhívás

3.4.4. 5. pontja szerinti adatszolgáltatása alapján véglegesíti és azokat legkésőbb a tárgyév szeptember 30-ig visszaküldi a Kincstár részére.

7. A Kincstár a Biztosító 6. pont szerinti tájékoztatását követően a Kincstár és a biztosítók közötti megállapodás alapján, de legkésőbb a tárgyév augusztus 1-ig tájékoztatja a Biztosítót a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő

a) nevéről és az eljárási tv. szerinti ügyfél- azonosítójáról, továbbá

b) a Biztosító által díjtámogatott konstrukcióban biztosított növénykultúráinak tárgyévi teljes területéről és azok MePAR szerinti blokkazonosítójáról. A Kincstár az ügyfél által tárgyév július 31-ig bejelentett területadatait adja át a Biztosító részére.

5. Cikkely

Biztosítási fedezet és önrész

1. A Biztosító a jelen szerződési feltételek és a szerződés adatközlője szerint a biztosítási díj megfizetése ellenében megtéríti a Szerződő/ Biztosított azon kárát, melyet az 5. cikkely 2. pontjában meghatározott biztosítási események valamelyike okoz és amely a biztosított mezőgazdasági növénykultúra 20%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenését eredményezi üzemi szinten. A Biztosító nem fizet kártérítést az alábbi okokból bekövetkező károk után még abban az esetben sem, ha azok olyan biztosítási eseménnyel kapcsolatban következnek be, melyre a Biztosító fedezetet nyújt:

a) a növénykultúrán a szerződés aláírása, illetve a kockázatviselés kezdete előtt bekövetkező károk,

b) a Szerződő/Biztosított hibájából bekövetkező károk, valamint azon károk, melyek bekövetkezését a Szerződő/Biztosított megakadályozhatta vagy azok hatását mérsékelhette volna, de a szükséges intézkedéseket elmulasztotta;

c) a nem megfelelő gazdálkodásból eredő károk, mint például a helytelenül megválasztott vetésmélység vagy vetőmagmennyiség, a nem időben történő vetés, rossz vetőmag-választás, talajművelés hiánya, növényállomány szakszerűtlen gondozása;

d) állati kártevők okozta károkra, növénybetegségekre vagy a megtermékenyülés hiányára visszavezethető következményi károk;

e) minőségromlás például beltartalmi összetevők hiánya vagy túl magas koncentrációja, túl- vagy alulméret, gyümölcs- vagy szemtermés megváltozott felépítése, deformációk vagy esztétikai hibák, valamint ízváltozások révén;

f) kényszerérés, kései vagy egyenetlen érés, illetve a tábla járhatatlansága miatti késői betakarításból származó károk;

g) minőségromlásból adódó alternatív értékesítés vagy az értékesítés teljes megszűnése miatt bevételkiesés;

h) a jelen cikkely 2. pontja értelmében nem biztosított egyéb biztosítási események bekövetkeztéből eredő hozamkiesés.

2. A díjtámogatásban részesíthető „A” típusú mező- gazdasági biztosítási szerződés keretében a jelen szerződési feltételek 2. cikkelyének 4. pontjában meghatározott növénykultúrák vonatkozásában az alábbi biztosítási események mindegyikére együttesen köthető mezőgazdasági biztosítás az I. Mellékletben meghatározottak szerint:

- jégesőkár,

- aszálykár,

- mezőgazdasági árvízkár,

- téli fagykár,

- őszi fagykár,

- tavaszi fagykár,

- felhőszakadás kár,

- viharkár.

3. A biztosítási szerződéssel lefedett terület és növénykultúra vonatkozásában a Biztosító a 2. pontban meghatározott kockázatokkal összefüggésben az alábbi kárküszöböket alkalmazza:

a) jégeső- és viharkár esetén a kárküszöb a károsodott terület biztosítási összegének 20%-a,

b) a mezőgazdasági árvízkár és a felhőszakadáskár esetén a kárküszöb az érintett tábla biztosítási összegének 40%-a. Téli fagykárnál a kárküszöb az érintett tábla biztosítási összegének 50%-a,

c) az aszálykár, a tavaszi és őszi fagykár kockázatok esetén a küszöbérték az üzemenkénti károsodott növénykultúrák biztosítási összegének 50%-a.

4. Térítésre kizárólag a 3. pontban definiált küszöbértékeket meghaladó károk kerülnek. A

Biztosító ekkor az I. Melléklet szerinti önrészt alkalmazza. A jégeső és vihar kockázatok vonatkozásában a Szerződő ajánlattételkor az I. Melléklet szerinti két önrészváltozat közül választhat.

5. Integrációs biztosítási szerződés érintettségében bekövetkező károk esetén a kárküszöbök és önrészek számításának alapját a Biztosítottnak az integrációs szerződésben biztosított növénykultúránkénti területe képezi, függetlenül a Biztosított egyes növénykultúránkénti tényleges területnagyságától (vagyis a károsodott növénykultúrának az integrációs biztosítási szerződésben nem biztosított területnagyságától).

6. Cikkely Fennmaradó fedezet

1. Azon károk esetén, ahol újratelepítés válik szükségessé, és amennyiben az I. Melléklet másképp nem rendelkezik, a károsodott és kiművelt terület biztosítási összegének 20%-a, de hektáronként maximum 100 000 forint kerül térítésre.

2. Az újratelepített azonos növénykultúra további károk esetére a biztosítási időszakra érvényes biztosítási összegnek az újratelepítésre kifizetett kárösszegével csökkentett értékéig marad biztosított, és az eredeti díj marad érvényben.

3. Amennyiben csak más növénykultúra telepíthető újra, akkor két eset lehetséges:

- a szerződés az új növénykultúra biztosítási összegével módosul. A Biztosító újbóli kockázatvállalása alapján az éves díj az újratelepített növénykultúra díjával emelkedik, vagy

- a szerződés az új növénykultúra biztosítási összegével nem kerül kibővítésre, így a biztosítási fedezet az új kultúrára nem terjed ki.

7. Cikkely

A biztosítási összeg

1. A Szerződőnek az ajánlattételi felhívásban és a biztosítási ajánlatban (4. cikkely 1. és 2. pont), illetve a

4. cikkely 5. pontja szerinti adatközlés során kell megadnia minden egyes növénykultúrára a folyó biztosítási évre vonatkozóan a referenciahozamot.

A hozamadatot az Mkk. tv. 2. § 26. xxxxxx és a Felhívás

3.4.1.1. 1j), illetve 3.4.1.1 3. pontja szerinti referenciahozamként kell megadni. A referenciahozam a termelő által a referencia-időszakban elért hozamok számtani átlaga. Amennyiben a termelő az adott növénykultúrára valamelyik évben nem rendelkezik saját hozamadattal, akkor abban az évben a saját hozamadat helyett a megyei – vagy annak hiányában

– az országos átlaghozamot kell figyelembe venni a referenciahozam kiszámításánál.

A biztosítási összeget a Biztosító a Szerződő által megadott biztosítandó mezőgazdasági

növénykultúrák területének, egységárának és hozamának figyelembevételével határozza meg.

A Szerződő/Biztosított hozamként az Mkk tv. és a Felhívás előírásai szerint számított átlaghozamát köteles a Biztosító számára megadni.

A biztosított növénykultúra átlaghozamát a Biztosított megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves termésátlagából kell kiszámítani.

Amennyiben a mezőgazdasági termelő nem rendelkezik a fenti adatokkal, úgy a megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves, a biztosítási szerződéssel lefedett terület szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságánál elérhető, az adott növénykultúrára és az adott évekre vonatkozó megyei vagy – annak hiányában – országos átlagtermés-adatokat kell figyelembe venni.

A biztosított területnek – a termeltetői biztosítás kivételével (lásd 2. cikkely 1. pont) – meg kell egyezni a Kincstár által szolgáltatott MePAR területi adatokkal.

2. A Szerződő május 15. után abban az esetben kérheti a biztosítási összeg csökkentését, amennyiben az adott évre vonatkozó szerződési adatközlő benyújtását követően kiderül, hogy a várható termés értéke az egységár változása, vagy kockázaton kívüli kár miatt több mint 20%-kal kevesebb, mint az igényelt biztosítási összeg, és a csökkenés alaposan megindokolható, valamint még nem következett be biztosítási esemény.

Egy ilyen módosítási igény csak a következő időpontokig, és növénykultúrákra fogadható el:

a) általánosságban május 31-ig,

b) szőlőre, és gyümölcskultúrákra június 30-ig.

A biztosítási összegek csökkentésére a fent említett időszakot követően nincs mód. A biztosítási összeg csökkentés miatti díjkülönbözet felét a Biztosító felszámolja. A biztosítási összeg csökkentése a biztosítási időszak kezdetétől hatályos.

3. A biztosítási összeg csökkentésének, illetve növelésének kérvényezése, amely az adott évre vonatkozó biztosítandó mezőgazdasági növénykultúrák Biztosító felé történő közlését követően következik be, elfogadottnak minősül, amennyiben a Biztosítóhoz történő beérkezését követő 15 napon belül azt a Biztosító nem utasítja vissza. A Biztosító kockázatviselése a biztosítási összeg módosítását követően a 4. cikkely 4. pont szerint történik.

4. Káreseményt követően a Biztosító nem fogad el a biztosítási összeg emelésére vonatkozó módosító igényt. Ha a káresemény a biztosítási összeg emelésének kérvényezését megelőzően következett be, a biztosítási szerződés módosítására a fenti 3. pont akkor sem irányadó, ha a káreseményről a módosítás kérvényezésének időpontjában sem a Szerződő, sem a Biztosító nem tudott. Ilyen esetben a fenti 3. pont szerinti határidő eltelte ellenére a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad érvényben.

8. Cikkely

Túl-, illetve alulbiztosítás

A Biztosító által a jelen szerződési feltételek szerint megkötött biztosítási szerződés alapján fizetendő kártérítés mértéke nem lehet magasabb, mint a biztosítási esemény által a Szerződőnek/Biztosítottnak okozott kár.

Amennyiben a biztosított növénykultúra értéke magasabb, mint az érintett terület vagy területrész biztosítási összege (alulbiztosítás), akkor a Biztosító a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a biztosított növénykultúra értékéhez aránylik.

Amennyiben a biztosított növénykultúra értéke alacsonyabb, mint a biztosítási összeg (túlbiztosítás), akkor a kártérítést a növénykultúra értéke alapján kell kiszámítani.

A biztosított mezőgazdasági növénykultúra biztosítási értéke az az összeg, amelyet a biztosítható, illetve nem biztosítható kockázatok által okozott veszteség nélkül el lehetne érni az adott területen, az adott technológiával.

Díjtámogatás legfeljebb a biztosított terület egységes kérelemben bejelentett terület mérete alapján igényelhető.

9. Cikkely

A biztosítási díj, díjkedvezmények

1. Biztosítási díj alatt a biztosítási időszakra járó díjat kell érteni. A biztosítási díj a biztosítási összeg és a díjtétel szorzata. A díjtételt a biztosított növényfaj kockázatérzékenysége, a helyi területi kockázati viszonyok és a mindenkori önrészváltozat határozzák meg, mértéke valamennyi kockázatra együttesen, növénykultúránként kerül megállapításra.

2. A szerződésen/kötvényen feltüntetésre kerül a díj azon része, amely után díjtámogatás igényelhető.

3. Azokban az években, amikor kárkifizetés nem történik, a Biztosító a kármentesség miatt kármentességi jogosultságot ad a Szerződőnek az alábbiak szerint:

a) az első kármentes évben, amíg a biztosított 10 év (illetve a rendelkezésre álló biztosított évek adataiból számolt) kárhányada 75% alatt van, a mindenkori kötvényen feltüntetett éves biztosítási díj 10%-a,

b) a második kármentes évben, amíg a biztosított 10 év (illetve a rendelkezésre álló biztosított évek adataiból számolt) kárhányada 75% alatt van, a mindenkori kötvényen feltüntetett éves biztosítási díj 20%-a,

c) a harmadik kármentes évben, amíg a biztosított 10 év (illetve a rendelkezésre álló biztosított évek adataiból számolt) kárhányada 75% alatt van, a mindenkori kötvényen feltüntetett éves biztosítási díj 30%-a.

A Biztosító a kármentességi engedményt előzetesen, az ajánlattal/adatközléssel egyidőben levonja az aktuális év éves díjának összegéből.

4. Amennyiben a kárhányad 75% felett van, kár esetén a tárgyévi kármentességi engedmény visszavonásra kerül és a Biztosító az így keletkező többlet díjat a kártérítés összegéből levonja.

5. A 3. pont szerinti kármentességi engedményre annak elvesztése után a Szerződő akkor válik újra jogosulttá, ha a mindenkori kötvénnyel igazolt szerződés megelőző 10 biztosított év (illetve a rendelkezésre álló biztosított évek) adataiból számolt kárhányada ismételten 75% alá csökken.

6. A kárhányad a mindenkori biztosítási módozattól függetlenül a mindenkori kötvénnyel igazolt szerződésre a Biztosító által fizetett kártérítés és – az esetlegesen törvényi alapon fizetendő egyéb díjak és járulékok nélküli – díjelőírás egymáshoz való viszonya. Ha a szerződést felmondják, akkor a kármentességi engedményre való jogosultság és besorolás 4 évig marad érvényben. Újbóli biztosításkötés esetén az 5. évtől a jelen cikkely 3. és 4. pontjai érvényesek.

7. A kárhányad számításakor csak a Biztosítónál eltöltött biztosított évek száma vehető figyelembe. Az integrációs biztosítási szerződések esetében a kármentességi engedmény Biztosítottanként kerül meghatározásra.

8. A kármentességi engedmény (bónusz) elvesztése és az ebből következően megemelkedő – a Szerződő által fizetendő biztosítási díj – a 12. cikkely 1. pontja értelmében nem jogosít a biztosítási szerződés felmondására.

10. Cikkely

A biztosítási díj esedékessége

1. A biztosítás éves díja a biztosítási szerződés létrejöttekor, a további biztosítási időszakokra vonatkozó éves díj pedig a biztosítási évforduló napján esedékes.

2. A Szerződő Felek a biztosítási díj halasztott- és részletekben való fizetésében is megállapodhatnak. Ebben az esetben a díjrészletek fizetési időpontját (esedékességét) és mértékét a Felek a szerződésben, illetve a kötvényben rögzítik. Az utolsó díjrész megfizetésének határideje nem lehet később, mint október 1.

3. A díj megfizetése a biztosítási kötvény, mint pénzügyi bizonylat alapján, banki átutalással történik a biztosítási szerződésen, illetve kötvényen megjelöltek szerint.

4. Amennyiben a Szerződővel halasztott részletfizetésben állapodott meg a Biztosító, akkor biztosítási esemény bekövetkeztekor a Szerződő adott biztosítási időszakra vonatkozó összes szerződésének díja – beleértve a visszavont kármentességi engedmény(ek) összegét is – esedékessé válik és levonásra kerül a kártérítés összegéből. Amennyiben a kártérítési összeg alacsonyabb, mint a szerződések szerinti díjhátralék, úgy a fennmaradó díj megfizetése a kötvényen meghatározott ütemezés szerint történik.

5. A Biztosítónak jogában áll késedelmi kamatot felszámolni, ha a díj vagy díjrészlet megfizetésére a fizetési határidőig nem került sor.

6. A biztosítási díj azon a napon számít kiegyenlítettnek, amikor az a Biztosítóhoz beérkezik és a mindenkori kötvényszámra történő teljesítés beazonosítható.

7. Túlfizetés esetén a Biztosító csak az éves díj túlfizetése esetén utal vissza díjat, amennyiben a túlfizetés meghaladja az 1 000 forintot.

11. Cikkely

A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei - Reaktiválás

1. A Biztosító kockázatviselése a díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a kötvényen megjelölt esedékességi időponttól számított 30. napon megszűnik.

2. Amennyiben a Biztosító a kockázatviselése fentiek szerinti megszűnése előtt írásban felhívta a Szerződőt a hátralékos biztosítási díj megfizetésére és figyelmeztette a Szerződőt a díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményeire, és a Szerződő ezt követően sem fizet, akkor a fizetési felszólítástól számított 30. napon szűnik meg a Biztosító kockázatviselése.

3. Amennyiben a kockázatviselés megszűnésére a díjfizetési kötelezettség elmulasztása miatt kerül sor, akkor a Szerződőnek a biztosítási időszakra eső teljes díjat meg kell fizetnie.

4. Abban az esetben, ha a kockázatviselés a fenti 1. pontban írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a Szerződő a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására (reaktiválás). A Biztosító a biztosítási fedezetet annak eredeti feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. Reaktiválás esetén sem terjed ki a Biztosító kockázatviselése a kockázatviselés megszűnése és reaktiválása között eltelt időszakban bekövetkezett biztosítási eseményekre.

5. A Biztosító kötelezettsége, hogy a Kincstár felé igazolja a biztosítási díj megfizetését. Az igazolást a Biztosító a befizetett díjakról állítja ki.

6. Amennyiben a díj, vagy annak egy része nem kerül megfizetésre, úgy az a támogatási jogosultság elvesztését eredményezi.

12. Cikkely

A szerződési feltételek és a biztosítási díj megváltoztatása

1. Amennyiben a Biztosító az adott évben a közvetlen megelőző év díjához képest megemelt mértékű díjat alkalmaz, vagy a biztosítási szerződés alapját képező

szerződési feltételt a Szerződő számára kedvezőtlen változást jelentő módon változtatja meg, akkor a Szerződőnek jogában áll a 2. pontban foglaltaknak megfelelően a szerződést azonnali hatállyal felmondani. A felmondásra írásban, ajánlott levélben, vagy e-mail esetén aláírt, szkennelt csatolmány útján kell sort keríteni.

2. A felmondást a díjemelésről, illetve a szerződés alapját képező szerződési feltételek változásáról szóló értesítő vagy a kötvény kézhezvételét követő 30 napon belül kell eljuttatni a Biztosítóhoz, ellenkező esetben a módosítás a Szerződő részéről elfogadottnak minősül.

13. Cikkely Változásbejelentés

1. Mind a Szerződő, mind pedig a Biztosított kötelesek a biztosítási szerződés fennállása alatt a Biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihathat a Biztosító kockázatviselésére.

2. A Felek különösen az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek:

- a Szerződő/Biztosított elleni csődeljárás, felszámolás,

- a Szerződő/Biztosított gazdasági társasági formájának, nevének, székhelyének, lakóhelyének változása,

- a biztosított vagyontárgy tulajdonosának, haszonbérlőjének változása,

- a termelési technológia változása,

- a kármegelőzési, kárelhárítási rendszerben bekövetkezett változás.

3. Amennyiben a bejelentett változás miatt a Biztosító módosítani kívánja a szerződést, akkor azt módosítási javaslat formájában, írásban kell közölnie a Szerződővel.

4. A biztosított vagyontárgy (növénykultúra) tulajdonosának vagy egyéb vagyoni jogviszony szerinti várományosának megváltozása a biztosítási szerződés megszűnésével jár (érdekmúlás), kivéve, ha az eredeti Szerződő az új tulajdonossal/ várományossal fennálló jogviszonya vagy egyéb kapcsolat alapján a tulajdonosváltozást követően továbbra is érdekelt marad a növénykultúrát érintő biztosítási események elmaradásában. Érdekmúlás miatti megszűnés esetén az új tulajdonos írásos kérésére a Biztosító dönt az eredeti feltételek szerinti új biztosítási szerződés megkötéséről.

Nem szűnik meg a biztosítási fedezet a Biztosított halálával, hanem az a termőföld, illetve a lábon álló növényi kultúra tulajdonjogával, illetve az ezekhez fűződő egyéb vagyoni jogokkal együtt átszáll az örökösökre.

5. A változásbejelentési-kötelezettség elmulasztása esetén a Biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha

- bizonyítják, hogy a be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte,

- vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

14. Cikkely

A Szerződő/Biztosított kötelezettsége kár esetén

1. A Szerződő/Biztosított kártérítési igény esetén köteles a biztosított kárt a kár bekövetkeztétől számított 4 napon belül írásban bejelenteni.

Aszálykár esetén a bejelentésnek legkésőbb 14 nappal a betakarítás tervezett kezdete előtt meg kell történnie. A referenciahozam számításához a Szerződő köteles a területalapú támogatás igényléséhez benyújtott egységes kérelem másolatának releváns adatait bemutatni. Amennyiben a területalapú támogatás igényléséhez benyújtott egységes kérelem másolata releváns adatainak benyújtására nem kerül időben sor, úgy a kármegállapításhoz az adott kultúrához tartozó megyei, illetve annak hiányában az országos átlaghozam adatok kerülnek alkalmazásra. A betakarítás tervezett időpontja akkor minősül elfogadottnak, amennyiben a kárbejelentés Biztosítóhoz történő beérkezését követő 5 napon belül azt a Biztosító nem utasítja el. Amennyiben az időjárás függvényében a betakarítás tervezett, illetve elfogadott időpontja módosul, a Szerződő/Biztosított köteles erről a változásról a Biztosítót értesíteni. A betakarítás tervezett, illetve elfogadott időpontjának előrehozása kizárólag a Biztosító írásos hozzájárulásával lehetséges.

Amennyiben elmulasztja fent nevezett a bejelentési határidőt, akkor a Biztosító a jelen cikkely 8. pontja szerint mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell a káresemény napját és idejét, a károsodott növénykultúrák megnevezését, terület azonosítóit és nagyságát és a kár okát.

2. Azokat a károkat, amelyeket a Szerződő csekélynek minősít és ezért ezekre kártérítést nem kér, az ugyanazon növénykultúrában keletkező, későbbi károk teljes összegébe bele lehet számítani, amennyiben ezen „csekély” károk jelentésére a 1. pont szerint meghatározott határidőn belül és a következő tartalmú megjegyzéssel sort kerítenek: „Kárfelmérést a bekövetkezett károkra nem kérünk“.

3. A kárszemle időpontjáig a Szerződő a kárral érintett területeket a Biztosító beleegyezése nélkül csak oly mértékben változtathatja meg, amely a rendes gazdálkodás körülményei között a kárenyhítési kötelezettség miatt halaszthatatlanul szükséges, és a kárképet nem változtatja meg. A Biztosító a 8. pontban ismertetettek szerint mentesül a kötelezettsége alól, amennyiben a károsodott táblán a kármegállapítást megelőzően a Biztosító beleegyezése nélkül learatják a termést, vagy ott talajmunkálatokat végeznek.

4. A Szerződő köteles a Biztosító megbízottjának a kárral kapcsolatos összes információt a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátani, a kármegállapításhoz szükséges összes dokumentumot, különösképp a területalapú támogatás igényléséhez benyújtott egységes kérelem másolatának releváns adatait bemutatni és a károsodottként jelentett táblákat saját maga vagy megbízottja révén megmutatni, máskülönben a Biztosító a 8. pont feltételei értelmében mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól.

5. A Szerződő a káreseményt követően azonnal köteles a kárenyhítésről gondoskodni, a körülményektől függően minden, a károsodott növénykultúrák gondozása és továbbfejlődése szempontjából szükséges munkát és költséget ráfordítani, melyek a fennálló körülmények alapján elvárhatóak.

A károk enyhítése kapcsán felmerülő költségeket a Szerződőnek saját magának kell viselnie.

6. Korai károknál – amelyek május 31-ig következnek be

–, ahol ugyanazon vagy indokolt esetben más növényi kultúra újratelepítése lehetséges, legfeljebb az újratelepítés költségei kerülnek megtérítésre a 6. cikkely szerint. Az újratelepítés lehetősége a Biztosító szakértője által kerül megállapításra.

7. Amennyiben egy károsodott növénykultúra beérése oly mértékben előrehaladt, hogy a betakarítással már nem lehet várni, akkor a Szerződő köteles a kárbejelentést a káreseményt követően legkésőbb 24 órán belül elküldeni, melyben jelezni kell az azonnali betakarítás szükségességét. A betakarítást a Biztosító írásbeli jóváhagyását követően lehet megkezdeni úgy, hogy a károsodott kultúrából legalább 20 m2 mintateret (szőlőskertben 5-10 szőlőtőkét, gyümölcsösben hektáronként egy pár átlósan álló gyümölcsfát) kell meghagyni a tábla összes szegletén és a közepén azért, hogy a kárt ez alapján objektíven meg lehessen állapítani. Ellenkező esetben a Biztosító a jelen cikkely

8. pontja szerint mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól.

Ez a szabályozás az aszálykárra nem vonatkozik. Aszálykár esetén, amennyiben a kárfelvételezésre az elfogadott betakarítási időpontot követően kerül sor, a betakarítás csak úgy kivitelezhető, hogy a károsodott kultúrából legalább egy arató-cséplőgép szélességnyi sáv a tábla hosszanti oldalán reprezentatív mintaterületként érintetlenül meghagyásra kerül, hogy a kárt ez alapján objektíven meg lehessen állapítani. Ellenkező esetben a Biztosító felelőssége a 8. pont értelmében megszűnik.

8. Amennyiben a Szerződő a jelen cikkely 1., 3., 4., 5., és

7. pontjaiban meghatározott kötelezettségeinek nem tesz eleget, akkor a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól mentesül.

9. A mentesülés nem áll fenn, ha a Szerződő a kötelezettségét nem szándékosan, vagy nem súlyos gondatlanságból szegte meg.

Súlyos gondatlanság esetén a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége fennáll, amennyiben e

kötelezettségszegés sem a biztosítási esemény megállapítására, sem pedig a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének megállapítására és annak nagyságára nincs hatással, továbbá, ha a károkat az

5. pont rendelkezése szerinti kárenyhítő kötelezettség teljesítése ellenére sem sikerült csökkenteni.

15. Cikkely Kármegállapítás szabályai

1. A Biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen cikkelyben meghatározottak szerint jár el, kiegészítve azt az I. Melléklet meghatározásaival. A biztosító a tényleges veszteséget meghaladó kártérítést nem fizet.

2. A kárrendezés során a Biztosító káraktát vezet az alábbi adatok feltüntetésével:

- a Biztosított neve, lakcíme, székhelye, ügyfél- azonosítója,

- a károsodott növénykultúra neve,

- a károsodott növénykultúra üzemi szintű területének nagysága,

- a károsodott növénykultúra hektáronkénti biztosítási értéke,

- a kárt vagy károkat okozó biztosítási esemény vagy biztosítási események,

- a kár megállapított mértéke, mint a hozamcsökkenés mutatója, a biztosítási összeg százalékában, majd forintban kifejezve,

- a biztosítási esemény MePAR azonosító szerinti helyét,

- a károsodott terület nagyságát,

- a kárelszámoláson forintban feltüntetett kártérítési összeget,

- jégesőkár, illetve tavaszi fagykár esetén a károsodott növénykultúráról a Biztosító által készített digitális képi bizonyítékot.

3. A Biztosító csak abban az esetben fizet kártérítést, ha a biztosítási eseményt kiváltó időjárási jelenség bekövetkeztét

- Mkk. tv. szerinti jégeső, illetve tavaszi fagykár bekövetkezését a biztosító szakértője a káraktában a Felhívás 3.4.1.1 7.j) pontja szerinti módon igazolja, amely igazolást ellenkező bizonyítás erejéig elfogadottnak kell tekinteni,

- jégesőkáron kívüli esemény tekintetében a kedvezőtlen időjárási jelenség bekövetkeztét az Országos Meteorológiai Szolgálat a rendelkezésére álló adatok alapján vagy külön eljárásban igazolja, indokolt esetben az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint az illetékes megyei kormányhivatal bevonásával.

4. A kárt a Biztosító egy vagy több megbízott szakértője méri fel a Biztosító költségére – amennyiben a jelen cikkely 6. pontja másképp nem rendelkezik – annak fenntartásával, hogy a kárról készült jegyzőkönyvet a Biztosító felülvizsgálja és elfogadja.

A Szerződőnek személyesen vagy meghatalmazottja útján részt kell vennie a kárfelmérésen.

5. Amennyiben a mezőgazdasági kultúrák egy biztosítási időszak alatt (3. cikkely 3. pont) jégeső vagy egyéb biztosított káresemény miatt ismételten kárt szenvednek, akkor a korábbi károk megállapításától függetlenül, minden kárfelmérésnél a teljes biztosított kockázati kár nagyságát meg kell állapítani. Káreseményeknél, melyek pontos keletkezési ideje nem ismert, a kárbejelentés időpontja tekintendő a keletkezés idejének.

A már kifizetett kártérítések későbbi károk esetén figyelembevételre kerülnek.

Ha egy káreseményt követően a biztosítási összeg növelésére kerül sor, akkor esetleges későbbi károk felmérése elkülönítetten történik.

6. A Biztosító követelheti a kárrendezéssel kapcsolatban felmerülő költségeinek megtérítését,

- ha a kárbejelentés későn kerül benyújtásra,

- ha az érintett településen ugyanazon káresemény miatt már általános kárfelmérésre sor került és a károsult Szerződő/Biztosított esetében, az ő hibájából külön kárfelmérésre van szükség,

- ha a kárbejelentésre a Szerződő által megadott helytelen adatokkal kerül sor,

- ha a Szerződő vagy megbízottja nem jelenik meg a kárrendezésre megbeszélt helyen és időpontban, és ezért a kárfelmérés meghiúsul,

- ha a kárra kockázati kár hiányában nem teljesíthető kárkifizetés,

- ha a Szerződő/Biztosított újbóli kárfelmérést kér és a megismételt kárfelmérés eredményeként egy táblánál sem lesz nagyobb a kármérték, mint korábban volt.

7. A kárfelmérés időpontját és kármérték megállapításának módszerét a Biztosító a kárbejelentés kézhezvételét követően, a károsodott növényi kultúra fenológiai fázisának és a kár okának és mértékének figyelembevételével határozza meg.

A kárfelmérésére a biztosított növénykultúra területén, legkésőbb a betakarítás kezdetéig kerül sor, a korábbi évek betakarítási hozamadatai, valamint statisztikailag becsült várható hozamadatok az aszálykár-felmérés kivételével nem szolgál összehasonlítás alapjául.

- Aszálykár felmérését kárszakértők végzik el a meteorológiai kritériumok teljesülése esetén az érintett növénykultúra betakarításának megkezdése előtt. Ennek során meghatározásra kerül a táblánkénti még elvárható hozam, valamint megállapításra kerülnek további – az aszályon kívüli –, a hozam csökkenését eredményező tényezők, mint például növényvédelmi intézkedések helytelen alkalmazása, kelési károk és más biztosított és nem biztosított kockázatok által táblaszinten okozott károk.

- A károsodott növénykultúra üzemi szintű várható hozama a kárfelmérés során a minden egyes táblára megállapított várható hozamokból kerül kiszámításra. A hozamveszteség a referenciahozamnak és a kárszakértő által a károsodott növénykultúrára üzemi

szintre kiszámolt várható hozamának különbségeként kerül meghatározásra.

- A hozammérő rendszer által rögzített táblánkénti betakarítási eredményeket a Szerződő közvetlenül a betakarítást követően rendelkezésre bocsátja. Amennyiben ezek nem állnak rendelkezésre, úgy egyéb hozammérő eszköz hivatalos, bizonyító erejű adatait (pl.: mérlegjegy) bocsátja közvetlenül a betakarítást követően rendelkezésre

- A kártérítés alapját a Szerződő hozammérő rendszer által rögzített adatai jelentik, azzal, hogy a kárszakértők által megállapított eredményhez képest legfeljebb 10 százalékos negatív eltérés elfogadott,

- Amennyiben az első tábla betakarítása után nyílvánvalóvá válik, hogy kárszakértők által megállapított eredményhez képesti negatív eltérés 10 százalékot meghaladó mértékű, úgy a Szerződő egy közös tesztbetakarítás formájában új kárfelmérést kérvényezhet.

- Amennyiben a Szerződő tárgyév november 30. napjáig semmilyen hozamadatot sem bocsát rendelkezésre, vagy a szolgáltatott hozamadatok nem bizonyító erejűek, úgy a kárszakértők által megállapított eredmények érvényesek. Silóterület esetén mindig a kárszakértők által megállapított eredmények érvényesek. A felmérésbe nem vont területek esetében a számítás során a gazdaság referenciahozama kerül figyelembevételre.

8. Az elvégzett kárfelmérés a Biztosító részéről elfogadottnak minősül, ha a Biztosító 30 napon belül a jelen cikkely 4. pontja értelmében új kárfelmérést nem kezdeményez.

9. Amennyiben a Szerződő a Biztosító megbízottja által megállapított kárfelmérési eredménnyel nem ért egyet, akkor a kárszemlén, még ott helyben új kárfelmérést kell kérnie.

Ez a kérés akkor minősül megtörténtnek, ha a Szerződő a kárjegyzőkönyvben erről nyilatkozatot tesz és azt aláírásával ellátja. Amennyiben ezt elmulasztja, akkor ez azt jelenti, hogy jóváhagyta a kárfelmérés eredményét. Az új kárfelmérést a Biztosító egy másik megbízottja végzi el.

10. Amennyiben a Szerződő az új kárfelmérés eredményével nem ért egyet, amelyet akár a Biztosító (8. pont) akár a Szerződő kérésére (9. pont) végeznek el, akkor három napon belül, írásban felülvizsgáló kárfelmérést kell kérnie a Biztosítónál. Amennyiben három napon belül a Szerződő nem kéri a felülvizsgáló kárfelmérést, úgy az utolsó kárfelmérés eredménye jóváhagyottnak tekintendő.

11. A Szerződő vagy meghatalmazottjának jóváhagyó aláírása a kárjegyzőkönyvön a jelen cikkely 9. pontja esetétől eltekintve a kárfelmérés jóváhagyásának minősül.

12.Több Szerződő együttes felülvizsgáló kárfelmérési igényét a Biztosító nem fogadja be.

13. A Szerződő által károsodottnak bejelentett táblákra vonatkozó felülvizsgáló kárfelmérési kérelem esetén, a felülvizsgáló kárfelmérést a Biztosító képviselőjének

jelenlétében két, a Biztosítótól független kárszakértő végzi. Az egyik kárszakértőt a Biztosító, másikat a Szerződő jelöli meg a Biztosító által szolgáltatott felülvizsgálói kárszakértői listáról. A Szerződőnek egy helyettest is meg kell neveznie arra az esetre, ha az elsődlegesen választott szakértője akadályoztatva lenne.

14. A felülvizsgáló kárfelmérést végző szakértőknek a kárfelmérésről a Biztosítótól kapott formanyomtatvány szerinti jegyzőkönyvet kell készíteniük.

Ha a felülvizsgáló kárfelmérést végző két szakértő véleménye megegyezik, akkor a kárfelmérés eredménye mindkét félre nézve kötelező.

Amennyiben eltérő megállapításokra jutnának, akkor egyeztetést kell lefolytatni. Az egyeztetés eredménye mind a Biztosítóra, mind pedig a Szerződőre nézve kötelező kivéve, ha a Felek között ennek kapcsán bírósági jogvita alakul ki.

16. Cikkely

A kártérítés esedékessége

1. A kártérítés a kárfelmérést (ide értve az újbóli kárfelmérés(eke)t is), illetve az azzal összefüggő adminisztratív feladatok elintézését követően azonnal, legkorábban azonban a Kincstár által a Biztosító részére megküldött, a területnagyságra vonatkozó részletes adatközlést, illetve a területalapú támogatás igényléséhez benyújtott egységes kérelem másolata releváns adatainak a Szerződő által történő megerősítését követően esedékes.

2. A Biztosító adott biztosítási időszakra még fennmaradó biztosítási díj iránti követelés összege, beleértve a kármentességi engedmény visszavonásából eredő díjrészt is, levonásra kerül a kártérítési összegből (lásd: 10. cikkely 4. pont). A kártérítés harmadik félnek történő kifizetése csak a Szerződő által a Biztosítónak benyújtott és a Biztosító által elfogadott hivatalos dokumentumok alapján lehetséges.

3. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége végleg megszűnik, amennyiben a 15. cikkely szerint elvégzett kármegállapítás befejezése után a Szerződő a szolgáltatási igényét egy éven belül bírósági úton nem érvényesíti.

4. A Szerződő kárigényének elutasítása esetén az egyéves határidő csak azt követően kezdődik meg, hogy a Biztosító a Szerződő követelését a elévülési idő feltüntetésével és az elévülés jogkövetkezményéről szóló tájékoztatással írásban elutasította. A kárigény elutasítása során a Biztosítónak egy konkrét elutasítási okot meg kell jelölnie és azt jogi szempontból, illetve a szerződési feltételek megfelelő pontjának megjelölésével meg kell indokolnia.

17. Cikkely Személyes adatok kezelése

1. A Biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejötte, nyilvántartása és a biztosítási szolgáltatás nyújtása érdekében a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) alapján kezel az érintett hozzájárulása alapján. A jogszabály kizárólag a különleges adatnak nem minősülő személyes adatok kezelésére vonatkozik.

2. Az adatszolgáltatás a Biztosító felé önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok megadása nélkülözhetetlen a szerződés létrejöttéhez és a biztosítási szolgáltatások nyújtásához. Az átadott adatokat csak a szerződés hatálya alatt, illetve a szerződésből eredő igény érvényesíthetőségének határidejéig kezelheti a Biztosító.

3. A Biztosító egyes biztosítási szolgáltatásokat kiszervezhet külső cégeknek, mely során ezen cégek a tudomásukra jutott személyes adatokkal kapcsolatban jogszabály alapján titoktartásra kötelezettek.

4. A Biztosító az érintett személyes adatait, továbbá a biztosítási titoknak minősülő adatokat átadja:

- kár esetén a megbízott kárszakértőknek,

- a törvény által felsorolt szervezetek számára, jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során.

5. A Biztosító az érintett személyes adatait, továbbá a biztosítási titoknak minősülő adatokat kizárólag az érintettől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja a jelen cikkely 4. pontjában fel nem sorolt harmadik személynek

18. Cikkely Egyéb rendelkezések

1. A biztosítási szerződés tartalmát érintő megállapodások, valamint valamennyi bejelentés és nyilatkozat csak írásban érvényesek.

2. A biztosítási szerződés feltételei szerint írásbeli bejelentésre és nyilatkozattételre bármilyen olvasható formában sor kerülhet, levélben, vagy elektronikus levelezés (aláírt, szkennelt csatolmány) révén. Amennyiben a kapott nyilatkozaton nem szerepel saját kezű aláírás, cégszerű aláírás vagy látható elektronikus aláírás, akkor a Szerződő, illetve a Biztosító kérheti az eredeti, aláírt dokumentum újbóli benyújtását. A nyilatkozatok benyújtási határideje teljesítettnek minősül, amennyiben a nyilatkozat pótlólagos benyújtására kijelölt határidőre a kívánt formában sor kerül.

3. A másik féllel kapcsolatos bejelentés vagy nyilatkozat akkor számít időben feladottnak, ha a levél, vagy e- mail esetén aláírt, szkennelt csatolmány útján a határidő lejárta előtt megérkezik a címzetthez.

4. Jelen szerződési feltételektől eltérő bármilyen más megállapodás, vagy ettől való eltérés csak abban az

esetben érvényes, ha ezzel kapcsolatosan a Biztosító írásbeli nyilatkozatot ad.

5. A jelen szerződési feltételekben nem szabályozott kérdésekben a magyar jog, így különösen a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyv (Ptk.), valamint Bit. vonatkozó rendelkezései érvényesek.

6. Az esetlegesen felmerülő jogviták rendezésére a Felek

– a pertárgy értékétől függően – a Budai Központi Kerületi Bíróság (1021 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 00/B.; levelezési cím: 1525 Budapest, Pf.: 223.) vagy a Tatabányai Törvényszék (2800 Tatabánya, Xxxxxxxx xx 0.; levelezési cím: 2801 Pf. 160.) kizárólagos illetékességét kötik ki. A perben a Biztosító képviseletében az Österreichische Hagelversicherung VVaG Magyarországi Fióktelepe jár el.

19. Cikkely

A szerződési feltételekben használt fogalmak

Biztosító: az Österreichische Hagelversicherung VVaG (0000 Xxxx, Xxxxxxxxxxxx 0-0.; cégjegyzékszám: FN 106532 s (Handelsgericht Wien); felügyeleti szerve: Österreichische Finanzmarktaufsicht (FMA), Ausztria, 1090 Wien, Xxxx-Xxxxxx-Platz 5.).

Szerződő: az a személy/gazdasági társaság, aki a biztosítási szerződést a Biztosítóval megköti és a díj fizetésére kötelezettséget vállal.

Biztosított: az a személy/gazdasági társaság, aki tulajdonosi, haszonbérlői vagy más minőségénél fogva érdekelt a biztosítási szerződés szerinti károk elkerülésében. A Szerződő és a Biztosított lehet ugyanaz a személy is.

Díjfizető: az a személy/gazdasági társaság, aki szerződő félként a biztosítási díj megfizetésére kötelezettséget vállal.

Biztosítási szerződés: a Szerződő és a Biztosító írásbeli megállapodása a biztosítás megkötéséről.

Kötvény: az a dokumentum, amelyet a Biztosító állít ki a létrejött biztosítási szerződésről és amely tartalmazza a szerződés lényeges elemeit. Egyetlen kötvény több szerződésről is kiállítható.

Biztosítási díj vagy díj: az az összeg, amelyet a Szerződő (Díjfizető) a Biztosító kockázatviselése ellenértékeként megfizet. Ennek mértékét és esedékességét a biztosítási szerződés és a kötvény tartalmazza.

Biztosítási összeg: az a Biztosítási kötvényben meghatározott összeg, amelynek erejéig káresemény bekövetkezésekor a vagyon biztosítva van. A kötvény tartalmazza a biztosítási összeget.

Biztosítási esemény/Káresemény: olyan károsító esemény, amelynek következtében a biztosítási szerződés által fedezett kár keletkezik a biztosított vagyonban, és amely alapján a Szerződő kártérítési igénnyel élhet.

Önrészesedés, Önrész: az az összeg, amelyet a Felek megállapodása szerint káresemény bekövetkeztekor a Szerződő/Biztosított maga visel. Az önrész összegét jelen

ÁSZF-ben meghatározott módon kell kiszámítani, és a kár összegéből levonni.

Tábla: azon összefüggő földterület, amelyen a biztosított termesztési időszakon belül csak egyfajta növénykultúra található.

BBCH kód: a növények fenológiai fejlődési szakaszait azonosító skála. Az elnevezés a skála kidolgozásában részt vevő németországi szervezetek neveinek kezdőbetűiből összeálló mozaikszó: Biologische Bundesanstalt, Bundessortenamt és CHemische Industrie.

20. Cikkely

Panaszok kezelése, a Biztosító és magyarországi fióktelepének adatai

A Szerződő és a Biztosított a jelen szerződési feltételekkel vagy a biztosítási szerződés megkötésével, teljesítésével kapcsolatban felmerülő esetleges kérdését, továbbá a Biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát személyesen, telefonon vagy írásban (levélben vagy e-mailben) az Österreichische Hagelversicherung VVaG Magyarországi Fióktelepénél közölheti.

A biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén az ügyfél a 18. cikkely 6. pontjában kikötött hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz is fordulhat.

A biztosítási szerződésre a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

A Biztosító legfontosabb adatai:

Név: Österreichische Hagelversicherung VVaG Székhely: 1080 Bécs, Lerchengasse 3-5, Ausztria Jogi forma: Kölcsönös Biztosító Egyesület

Cégjegyzékszám vagy nyilvántartási szám: FN 106532 s (Handelsgericht Wien);

Nyilvántartását végző bíróság vagy hatóság: Handelsgericht Wien

Hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság: Österreichische Finanzmarktaufsicht (FMA)

Hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság elérhetőségei: Cím: Xxxx-Xxxxxx-Xxxxx 0, 0000 Xxxx, Xxxxxxxx

Tel.: +43-1-249 59-0

E-mail:xxx@xxx.xx.xx

A Biztosító magyarországi fióktelepének legfontosabb adatai:

Név: Österreichische Hagelversicherung VVaG Magyarországi Fióktelepe

Székhely: 1027 Budapest, Bem rakpart 38-39. IV.em. 5. Levelezési cím: 1027 Budapest, Bem rakpart 38-39. IV.em. 5., Tel: x00 0 000 0000

E-mail: xxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx Honlap: xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx

A Biztosító évente jelentést tesz közzé fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről.

AZ ÖSTERREICHISCHE HAGELVERSICHERUNG VVAG SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI A DÍJTÁMOGATÁSBAN RÉSZESÍTHETŐ „B” TÍPUSÚ MEZŐGAZDASÁGI BIZTOSÍTÁSOKHOZ

(Érvényes: 2021. január 1-től)

Tartalomjegyzék:

1. Cikkely A biztosítás szereplői

2. Cikkely A biztosítás tárgya, díjtámogatásban részesíthető növénykultúrák

3. Cikkely A biztosítási szerződés tartama

4. Cikkely A biztosítási szerződés létrejötte, a Biztosító kockázatviselésének kezdete

5. Cikkely Biztosítási fedezet és önrész

6. Cikkely Fennmaradó fedezet

7. Cikkely A biztosítási összeg

8. Cikkely Túl-, illetve alulbiztosítás

9. Cikkely A biztosítási díj, díjkedvezmények

10. Cikkely A biztosítási díj esedékessége

11. Cikkely A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei - Reaktiválás

12. Cikkely A szerződési feltételek és a biztosítási díj megváltoztatása

13. Cikkely Változásbejelentés

14. Cikkely A Szerződő/Biztosított kötelezettsége kár esetén

15. Cikkely Kármegállapítás szabályai

16. Cikkely A kártérítés esedékessége

17. Cikkely Személyes adatok kezelése

18. Cikkely Egyéb rendelkezések

19. Cikkely A szerződési feltételekben használt fogalmak

20. Cikkely Panaszok kezelése, a Biztosító és magyarországi fióktelepének adatai

Bevezetés

A biztosítási tevékenységét Magyarország területén az Österreichische Hagelversicherung VVaG Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő Österreichische Hagelversicherung VVaG („Biztosító”) jelen szerződési feltételei értelmében a mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockáztok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk tv.), valamint a Vidékfejlesztési Program keretében igénybe vehető a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás részletes feltételeiről szóló VP3-17.1.1-16 kódszámú pályázati felhívás (a továbbiakban: Felhívás) szabályai alapján létrejövő díjtámogatásban részesíthető „B” típusú mezőgazdasági biztosítási szerződések után a Vidékfejlesztési Programból díjtámogatási pályázat útján támogatást igényelhet, feltéve, hogy a biztosítási szerződést a felek a jelen szerződési feltételekre hivatkozással kötötték meg. A jelen szerződési feltételekben nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései irányadók.

A mezőgazdasági termelő a Felhívásban meghatározott feltételek alapján évente jogosult az Egységes Kérelem felületén benyújtani mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásra vonatkozó igényét a Felhívás 4.3 pontjának megfelelően, az ott meghatározott határidővel.

Mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötésekor a Biztosító annak tudatában jár el, hogy a Biztosított a szerződésben meghatározott biztosítási díjhoz támogatást kíván igénybe venni.

Egyazon területen ugyanarra a növénykultúrára, ugyanarra a biztosítási eseményre és kockázatviselési időszakra kizárólag egy biztosítási szerződés díjához nyújtható támogatás, függetlenül a biztosítás típusától. Ha a mezőgazdasági termelő egyazon területen ugyanarra a növénykultúrára, ugyanarra a biztosítási eseményre és kockázatviselési időszakra több díjtámogatott biztosítási szerződés alapján igényel támogatást, akkor támogatás kizárólag a legkorábban megkötött biztosítási szerződés szerinti díj után nyújtható, függetlenül a biztosítás típusától. Amennyiben a szerződéskötés dátuma megegyezik, úgy támogatás a magasabb támogatási összegű szerződés után nyújtható.

Ennek értelmében a Szerződő/Biztosított tudomásul veszi, illetve hozzájárul, hogy a Biztosító

- a Felhívás 3.4.4. 4-5. pontjának megfelelően, a szerződő fél, a biztosított mezőgazdasági termelő és a mezőgazdasági biztosítási szerződés azonosítására szolgáló adatokat, a biztosított növénykultúra megnevezését, a kockázatviselés helyét MePAR azonosítással, valamint a biztosítási összegre, a nettó díjelőírás és a kedvezménnyel csökkentett nettó díjelőírás összegére vonatkozó adatokat legkésőbb tárgyév július 15-ig köteles a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár), mint "agrárkár-enyhítési szerv" részére megküldje,

- arra vonatkozóan nyilatkozatot tegyen (az eljárási tv. szerint, a Kincstár által vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben kérelemre nyilvántartásba vett biztosítóként), hogy „A”,

„B”, és „C” típusú biztosítási konstrukció szerinti bontásban tárgyév november 15-éig ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton a biztosítási szerződés alapján elkészített kötvény sorszámát is tartalmazó, a Felhívás 3.4.1.1 f) pontja szerinti biztosítási díj megfizetéséről szóló igazolást állít ki a Kincstár honlapján vagy a kormányzati portálon keresztül elérhető, a Kincstár honlapján található elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével hozzáférhető felületen,

- a biztosítási szerződés visszamenőleges hatályú megszűnéséről havonta tájékoztatja a Kincstárt,

- a károk mértékének megállapítását az MKK tv. és a Felhívás előírásai szerint a jelen szerződési feltételekben részletezett módon állapítja meg,

- tudomásul veszi és elfogadja a Kincstár területnagyságra vonatkozó adatszolgáltatását. A Biztosító a helytelenül megadott területi adatokat a Kincstár által szolgáltatott MePAR adatok felhasználásával korrigálja, és a módosítás alapján új kötvényt állít ki. A végleges kötvény adatait szeptember 30-ig kell eljuttatni a Kincstár részére, ami alapján a támogatásnál figyelembe vett végső díjelőírás megállapításra kerül. A termeltetési biztosítások esetében a Kincstár által szolgáltatott MePAR adatok alapján a Biztosító Biztosítottanként vizsgálja a terület egyezőségét. Amennyiben valamely Biztosítottnál a biztosításra feladott terület nagyobb, mint a Kincstár által szolgáltatott adatok szerinti terület, akkor korrigálja a szerződést, amelyről új kötvényt bocsát ki, függetlenül attól, hogy a módosítás miként hat az integrációs szerződésben biztosításra feladott terület nagyságára.

Ha a Kincstár adatszolgáltatása alapján kiderül, hogy a Biztosított helytelenül adta meg a területi adatokat (mert a biztosításra feladott terület nagyobb, mint a Kincstár által szolgáltatott adatok szerinti terület) és ezt követően a Biztosító a Kincstár által szolgáltatott MePAR adatok felhasználásával megfelelően korrigálja a díjtámogatott biztosítás kötvényét, úgy a Biztosító ezzel egyidejűleg a támogatásra nem jogosult területeket külön biztosítási szerződés alapján veszi fedezetbe és erről új (módosított) kötvényt állít ki, mely után díjtámogatás nem igényelhető. A módosított kötvény(ek) szerinti korrigált biztosítási díja(ka)t a Szerződő a felek megállapodása szerinti határidőn belül köteles a Biztosítónak megfizetni.

Szerződő vállalja, hogy amennyiben a szerződő fél és a biztosított mezőgazdasági termelő személye eltér, a Kincstár által vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél- nyilvántartási Rendszerben kérelemre nyilvántartásba vett szerződő fél „A”, „B”, és „C” típusú biztosítási konstrukció szerinti bontásban tárgyév november 15-éig ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton a biztosítási szerződés alapján elkészített kötvény sorszámát is tartalmazó, az 3.4.1. 1 f) pont szerinti biztosítási díj megfizetéséről szóló igazolást állít ki a Kincstár honlapján vagy a kormányzati portálon keresztül elérhető, a Kincstár honlapján található elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével hozzáférhető felületen.

A Szerződő/Biztosított tudomásul veszi, hogy a Biztosító kötelezettsége, hogy a biztosítási szerződés adatai közül a Felhívásban meghatározott következő adatokat:

- a megkötött előzetesen jóváhagyott biztosítási szerződés adatai közül biztosított mezőgazdasági termelőnkénti bontásban a szerződéskötés dátumára, a kötvényszámra, a biztosítási eseményre, a módozatra, a biztosított növénykultúrára, a hozamra, a

területre, a blokkazonosítókra, és „A”, „B”, „C” típusonként a díjelőírásra vonatkozó adatokat,

- előzetes jóváhagyás hiányában a biztosítási szerződés másolati példányát

- legkésőbb a tárgyév szeptember 30-ig elektronikus úton megküldi a Kincstár részére.

A Szerződő/Biztosított tudomásul veszi, hogy a biztosítási díjtámogatás csak arra a naptári évre igényelhető, amely naptári évre aktualizált termelésére a szerződés vonatkozik, továbbá, hogy a díjtámogatás egyik feltétele, hogy a teljes díj megfizetésre kerüljön.

Jelen szerződési feltételek csak a Magyarországi kockázatviselési helyen, Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) szerinti azonosítóval rendelkező, használatban lévő termőföld területeken termelt növénykultúrákra érvényesek.

3. Cikkely

A biztosítás szereplői

1. A Biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében megtéríti a Szerződőnek azt a mennyiségi kárát, amely a jelen szerződési feltételekben szabályozott kockázatok hatására a biztosított mezőgazdasági növénykultúrákban keletkezik.

2. A Szerződő a Biztosítóval egy biztosítási szerződést köt, a biztosítási időszakra eső díj megfizetésére és a biztosítási szerződésből eredő egyéb kötelezettségeinek teljesítésére kötelezett.

3. A Szerződő harmadik fél, mint Biztosított javára is megkötheti a biztosítást (például integrációs szerződés), de a díjtámogatást ezen szerződések esetében is a Biztosított mezőgazdasági termelő kapja. A Szerződő köteles a díjat megfizetni és a biztosítási szerződésből eredő egyéb kötelezettségeit teljesíteni. A Szerződő részére történő kártérítés a Biztosított hozzájárulásától függ.

4. Biztosítás díjtámogatási kérelmet nyújthat be a mezőgazdasági termelők részére nyújtandó közvetlen támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokról szóló 8/2015. (III.13.) FM rendeletben foglaltaknak megfelelően közvetlen támogatás igénybevételére jogosult mezőgazdasági termelő, aki a szerződés biztosítottja.

2. Cikkely

A biztosítás tárgya, díjtámogatásban részesíthető növénykultúrák

1. A díjtámogatásban részesíthető „B” típusú mezőgazdasági biztosítási szerződés a jelen cikkely 4. pontjában meghatározott növénykultúrá(k)ra köthető. Egy gazdaság ugyanazon növény-kultúrájának teljes területét (saját tulajdonú és bérelt) biztosítani kell (teljes biztosítási kötelezettség) azzal, hogy a díjtámogatás igénybevételéhez minden egyes

növénykultúra a mindenkori biztosítási időszakban mindig egy biztosítási típus keretében biztosítható. Ha adott növénykultúrát a teljes biztosítási kötelezettség megsértésével adnak fel biztosításra (azaz ugyanazon növénykultúra nem teljes területét adják fel biztosításra), a kártérítés mértéke a biztosításra feladott növénykultúra biztosítási összegének és a növénykultúra teljes területének arányában kerül meghatározásra. A biztosítottak teljes területének biztosítási kötelezettsége kizárólag az integrációs szerződések keretében létrejött biztosítások biztosítottjai esetében oldható fel.

2. A biztosítás tárgyának a biztosítási adatközlőn feltüntetett, szabadföldi, lábon álló, biztosított növénykultúrának az adott biztosítási évre (biztosítási időszakra) vonatkozó termését kell tekinteni. A többes hasznosítású növénykultúráknak csak a főterménye biztosítható.

3. Egy évben többszöri termést lehetővé tevő növénykultúrák esetén megadott biztosítási összeget a Biztosító – külön megállapodás hiányában – a teljes éves termés értékének tekinti.

4. A díjtámogatásban részesíthető „B” típusú mezőgaz- dasági biztosítások keretében kizárólag a következő növénykultúrák biztosíthatók:

Növénykultúra megnevezése Hasznosítási kód

Kelkáposzta VEG05

Vöröskáposzta VEG06

Takarmánykáposzta VEG07

Karalábé VEG08

Kínai kel VEG09

Zeller VEG10

Póréhagyma VEG11

Őszi fokhagyma VEG12

Tavaszi fokhagyma VEG13

Csemegehagyma VEG14

Őszi vöröshagyma VEG15

Tavaszi vöröshagyma VEG53

Lilahagyma VEG17

Metélőhagyma VEG18

Fejessaláta VEG19

Endívia VEG20

Sóska VEG21

Spenót VEG22

Spárga VEG23

Articsóka VEG24

Spanyol Articsóka VEG25

Pattogatni való kukorica	KAL22	Petrezselyem gyökér (fehérrépa)	VEG26
Csemegekukorica	KAL23	Petrezselyem levél	VEG27
Cukorborsó	PIL01	Rebarbara	VEG29
Mezei borsó	PIL02	Édeskömény (közönséges)	VEG30
Őszi takarmányborsó	PIL03	Galambbegysaláta	VEG31
Őszi zöldborsó	PIL04	Zsázsa	VEG32
Szárazborsó (Sárgaborsó)	PIL05	Paradicsom	VEG33
Tavaszi takarmányborsó	PIL06	Uborka	VEG34
Tavaszi zöldborsó	PIL07	padlizsán	VEG35
Lóbab (Disznóbab)	PIL09	Főzőtök	VEG36
Futóbab	PIL11	Sütőtök	VEG37
Szárazbab	PIL12	Káposztatök	VEG38
Zöldbab	PIL13	Olajtök	VEG39
Homoki bab	PIL14	Csillagtök/patiszon	VEG40
Lencse	PIL24	Spárgatök	VEG41
Csicseriborsó	PIL29	Cukkini	VEG42
Burgonya	BUR01	Paprika	VEG43
Retek	IND15	Fűszerpaprika	VEG44
Cikória	IND22	Sárgarépa	VEG45
Karfiol	VEG01	Cékla	VEG46
Brokkoli	VEG02	Feketegyökér	VEG47
Bimbóskel	VEG03	Torma	VEG48
Fejes káposzta	VEG04

4

a k

.

i

,

v

Pasztinák	VEG49 egyéb növény ULT2	8
Újzélandi spenót	VEG50 Csemegeszőlő ültetvény ULT2	9
Mezei csibehúr	VEG51 Fehér eperfa ULT3	0
egyéb zöldség	VEG52 Fekete eperfa ULT3	1
Batáta (édesburgonya)	VEG54 Fekete berkenye ULT3	2
Borsmustár (rukkola)	VEG55 Húsos som ULT3	5
Fűszer (édes) édeskömény v. római édeskömény	VEG56 Kökény ULT3 Hagyományos gyümölcsös őszibarack HAG0	6 3
Xxxxx édeskömény v. gumós édeskömény	VEG57
Görögdinnye	Hagyományos gyümölcsös kajszibarack HAG0 FRU01 (sárgabarack)
Tökre oltott görögdinnye	FRU02 Hagyományos gyümölcsös szilva HAG0	6
Sárgadinnye	FRU03 Hagyományos gyümölcsös naspolya HAG0	7
Földieper (szamóca)	FRU04 Hagyományos gyümölcsös dió HAG0	8
Ribiszke	FRU05 Hagyományos gyümölcsös mogyoró HAG0	9
Málna	FRU08 Hagyományos gyümölcsös mandula HAG1	0
Piszke	FRU09 Hagyományos gyümölcs szelídgesztenye HAG1	1
Szeder	FRU11 Hagyományos gyümölcs vegyes HAG1	2
Tüske nélküli szeder	FRU12 Hagyományos gyümölcsös meggy HAG1	6
Yosta (Rikö)	FRU13 Hagyományos gyümölcsös cseresznye HAG1	7
Homoktövis	FRU14 Hagyományos gyümölcsös birs HAG1	8
Fekete Bodza	FRU15 Hagyományos gyümölcsös nektarin HAG1	9
Egyéb bodza	FRU16 Hagyományos gyümölcsös alma HAG0	1
Áfonya	FRU17 Hagyományos gyümölcsös körte HAG1	5
Berkenye	FRU18 Hagyományos gyümölcs bodza HAG2	0
Birs	ULT18 Hagyományos gyümölcs homoktövis HAG2	1
Cseresznye	ULT17 Hagyományos gyümölcs áfonya HAG2	2
Dió	ULT08 Hagyományos gyümölcs berkenye HAG2	3
Kajszibarack (sárgabarack)	ULT04 Hagyományos gyümölcs fekete berkenye HAG2	4
Mandula	ULT10 Hagyományos gyümölcs fehér eperfa HAG2	5
Meggy	ULT16 Hagyományos gyümölcs fekete eperfa HAG2	6
Mogyoró	ULT09
Naspolya	ULT07 A felsorolt biztosítható növénykultúrák köre, kultúramegnevezések, és a növénykultúrá
Nektarin	ULT05 hasznosítási kódja a tárgyévre vonatkozó Felhív	ás
Őszibarack	ULT03 szerint változhat. Változás esetén a már megkötö	tt
Szilva	ULT06 szerződésekben illetve a hozzá tartozó adatközlők meghatározott növénykultúrák biztosítottak maradna	ön k
Alma	ULT01 Módosítás esetén a Biztosító az	új
Körte	ULT15 kultúramegnevezéseket és hasznosítási kódok	at
Szelídgesztenye	ULT11 átveszi, és a megfelelő módosításokat a biztosít szerződésen elvégzi.	ás
Vegyes gyümölcsös	ULT12
Minőségi borszőlő ültetvény	ULT19
Egyéb borszőlő ültetvény	ULT20 3. Cikkely A biztosítási szerződés tartama
Csipkebogyó	ULT26
Kivi	ULT27 1. A biztosítási szerződés határozatlan időre sz	ól
Füge	ULT21 amelyet bármelyik félnek jogában áll a naptári végére felmondani.	é

2. A felmondást írásban, levélben, vagy e-mail esetén aláírt, szkennelt csatolmányban kell eljuttatni a másik félhez úgy, hogy annak 30 nappal a biztosítási időszak lejárta előtt, legkésőbb december 1. napjának 24.00 óráig meg kell érkeznie a címzetthez. A biztosítási szerződés ügyfél általi felmondását a Szerződő vagy meghatalmazottja – az erre vonatkozó írásbeli meghatalmazás felmutatásával – kezdeményezheti.

3. A biztosítási időszak – az ajánlattétel és a biztosítási szerződés létrejötte időpontjától függetlenül – minden esetben egy naptári év. A biztosítási időszak kezdete és vége nem feltétlenül esik egybe a Biztosító kockázatviselésének kezdetével és végével.

4. A biztosítási fedezet csak a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt bekövetkezett károkra terjed ki (időbeli hatály).

5. Amennyiben a szerződés időtartama során egy vagy több naptári évben egy biztosított növénykultúra telepítésére sem kerül sor, akkor a biztosítási szerződést szüneteltetni lehet. Ebben az esetben minden megállapodás – mint pl. a kármentességi engedmény a 9. cikkely 3. pontja értelmében – érvényben marad.

4. Cikkely

A biztosítási szerződés létrejötte, a Biztosító kockázatviselésének kezdete

1. A biztosítási szerződés létrejötte a Biztosító által tett ajánlat elfogadásával

1.1. A biztosítási szerződés megkötését írásban kell kezdeményezni (ajánlattételi felhívás). Az ajánlattételi felhívást a 2. cikkely 1. pontjában leírt teljes körű biztosítási kötelezettségnek megfelelően hiánytalanul és a valóságnak megfelelőn kell megtenni. Az ajánlattételi felhívás és a létrejött biztosítási szerződés a díjtámogatásban részesíthető biztosítási szerződés feltételei szerint az alábbi adatokat, információkat, nyilatkozatot tartalmazza:

- a Biztosított nevét, lakcímét, székhelyét, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) szerinti ügyfél- azonosítóját a Felhívás 3.4.1.1. 1a) pontja szerint. Amennyiben a mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötésekor nem rendelkezik az Eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosítóval, úgy a mezőgazdasági termelő az ügyfél-azonosító megállapítása iránt benyújtott kérelmének elbírálásáról szóló döntés kézhezvételét követően köteles kezdeményezni a vele szerződő Biztosítónál a mezőgazdasági

biztosítási szerződés ügyfél-azonosítóval történő kiegészítését.

- a kockázatviselés helyét (MEPAR szerinti blokkazonosító),

- a biztosítási eseményt,

- a biztosítási szerződéssel fedezett gazdasági veszteségeket, kockázatokat,

- az egyes biztosítási események vonatkozásában a különös szerződési feltételeket,

- a hasznosítási kóddal azonosított, biztosított növénykultúrák megnevezését,

- a mezőgazdasági termelő nyilatkozatát a tárgyévet megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év hozamának számtani átlagáról (a 7. cikkely 1. pontja szerinti referenciahozamról),

- a biztosítás adó nélkül számított (nettó) díját, (kármentességi engedmény alkalmazása esetén a kármentességi kedvezménnyel csökkentett, adó nélkül számított biztosítási díjat is), más kockázatoktól elkülönítetten, biztosított termelők szerinti bontásban, a Biztosító, a biztosított, illetve a szerződő fél eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosítójának feltüntetése mellett, valamint „A”, „B”, „C” típusonként összesítve az egységes kérelemben bejelentett terület és az azon feltüntetett hasznosítási kóddal és az esetlegesen az adott hasznosítási kódhoz tartozó pontos megnevezéssel jelzett növénykultúrák (a továbbiakban együtt: növénykultúra) feltüntetésével.

- a kárrendezés alapjául szolgáló, az Mkk tv. és a Felhívás előírásainak megfelelő különös biztosítási feltételeket,

- Biztosító jelen szerződési feltételek bevezetésében meghatározott nyilatkozatát,

- a biztosítás „B” típusra való hivatkozását.

1.2. A biztosítói ajánlatot a Biztosító az ajánlattételi felhívás adatai alapján teszi meg és azt a Szerződőnek, vagy a Szerződő megbízásából eljáró biztosítási alkusznak küldi meg. A biztosítói ajánlathoz a Biztosító 15 napig kötve van (ajánlati kötöttség ideje). A biztosítási szerződés akkor jön létre, ha az ajánlati kötöttség ideje alatt a Szerződő aláírásával (írásbeli elfogadó nyilatkozat) elfogadja a biztosítói ajánlatot. A biztosítási szerződés létrejöttének dátuma megegyezik a Szerződő által aláírt biztosítói ajánlat Biztosítóhoz való megérkezésének dátumával.

2. A biztosítási szerződés létrejötte a Szerződő biztosítási ajánlatának elfogadásával

2.1. A biztosítási szerződés megkötésére a Szerződő is ajánlatot tehet a Biztosító ezt a célt szolgáló

formanyomtatványán („Biztosítási ajánlat”), ha a Szerződő írásbeli biztosítási ajánlata hiánytalanul és a valóságnak megfelelőn tartalmazza a fenti 4. cikkely 1.1 pontja szerinti adatokat és a Biztosító díjtarifájának megfelelő biztosítási díjat. A Szerződő a biztosítási ajánlatához annak a Biztosítóhoz való beérkezésétől számított 15 napig kötve van (ajánlati kötöttség ideje). Az ajánlati kötöttség ideje alatt a biztosítási ajánlat nem vonható vissza.

Amennyiben a Szerződő biztosítási ajánlatát a Biztosító elutasítja és a biztosítási szerződés nem jön létre, a Biztosítót a fedezetvállalás idejére meghatározott díj illeti meg.

2.2. Egy, a felsoroltakat hiánytalanul tartalmazó biztosítási ajánlat elfogadottnak, és az így létrejövő biztosítási szerződés megkötöttnek minősül (létrejön), amennyiben a Szerződő biztosítási ajánlatát az ajánlati kötöttség idején belül a Biztosító egy igazoló dokumentum (fedezetigazolás vagy biztosítási kötvény) kiállításával kifejezetten elfogadja. A biztosítási szerződés létrejöttének dátuma megegyezik a Szerződő biztosítási ajánlatának Biztosítóhoz történő beérkezésének dátumával.

2.3. A biztosítási szerződés nem jön létre, ha a Szerződő biztosítási ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt a Biztosító nem fogadja el, eltérő tartalmú ellenajánlatot tesz, vagy azt kifejezetten elutasítja.

3. Nem köthető biztosítás azon mezőgazdasági növénykultúrára, amely a biztosítási adatközlő ill. biztosítási ajánlat benyújtásakor a biztosítandó veszélynem miatt már károsodott. Tartam káresemény (pl. aszály) tekintetében a biztosítási adatközlő, ill. biztosítási ajánlat benyújtását megelőzően, az I. Melléklet kockázatmeghatározása szerint a szántóföldi növénynövekedés idején teljesülő meteorológiai feltételek káreseménynek minősülnek. Amennyiben kiderül, hogy károsodott mezőgazdasági növénykultúrák is szerepelnek az ajánlatban illetve adatközlőben, úgy a biztosítás visszamenőleg törlésre kerül és a befizetett biztosítási díjat a Biztosító visszautalja.

4. A Biztosító kockázatviselése általánosan a

i) fenti 1.2 pont szerinti esetben a szerződés létrejöttének dátumát követő nap 12.00 órától kezdődik,

ii) fenti 2.2 pont szerinti esetben a biztosítási szerződés létrejöttével esedékessé váló biztosítás díj (díjrészlet) megfizetésével kezdődik. Ebben az esetben díjfizetés hiányában a biztosítási szerződés anélkül szűnik meg, hogy a Biztosító kockázatviselése megkezdődött volna.

A Biztosító által meghatározott kockázatonkénti és növénykultúránkénti fedezeti időszakokat „Az Österreichische Hagelversicherung VVaG szerződési feltételei a díjtámogatásban részesíthető „A”, „B” és

„C” típusú mezőgazdasági biztosításokhoz” – I. sz. Melléklet (a továbbiakban I. Melléklet) tartalmazza.

5. A Szerződőnek minden egyes biztosítási időszakra meg kell adnia a Biztosító számára a biztosítandó mezőgazdasági növénykultúrákat, melyre vonatkozóan a 2. cikkelyben ismertetett teljes biztosítási kötelezettség érvényes. A biztosítandó mezőgazdasági növénykultúrák teljeskörű megadásába beletartozik a 4. cikkely 1.1. pontjában felsorolt adatok közlése is.

5.1. A 4. cikkely 1.1. pontjának megfelelő évenkénti adatközlés határideje legkésőbb az aktuális biztosítási időszak május 15. napja, téli és tavaszi fagykár biztosítása esetén legkésőbb a megelőző év november 30. napja. A Biztosító fedezete a biztosítás tartalmát érintő módosítások esetén a 4. cikkely 4. pontja szerint kezdődik.

5.2. A Biztosító kockázatviselése a határozatlan tartamú szerződés keretében a növénykultúrák tárgyévi adatközlését követően a 4. cikkely 4 (i) pontja szerint, illetve az I. Melléklet szerint kezdődik. Amennyiben a Szerződő a meghatározott időpontig nem közöl adatokat az általa tárgyévben termesztett valamennyi növénykultúráról, úgy az adatközlőben nem szereplő növényekre vonatkozóan a Biztosító kockázatviselése nem áll fenn.

6. A Biztosító a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötését, illetve az éves adatközlést követően legkésőbb a tárgyév július 15-ig adategyeztetés céljából köteles a Kincstár részére mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai közül:

a) a szerződő fél és a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító),

b) a mezőgazdasági biztosítási szerződés azonosítá-sára (szerződéskötés dátuma, kötvényszám, módozat, biztosítási esemény),

c) a biztosított növénykultúra megnevezésére (hasznosítási kód) és a növénykultúra referencia hozamára,

d) a kockázatviselés helyére (blokkazonosító),

e) a terület nagyságára (hektár), valamint

f) a biztosítási összegre, a díjelőírás és a kedvezménnyel csökkentett, nettó díjelőírás összegére vonatkozó adatokat átadni.

A fenti adatokat a Biztosító a Kincstárnak a Felhívás

3.4.4. 5. pontja szerinti adatszolgáltatása alapján véglegesíti és azokat legkésőbb a tárgyév szeptember 30-ig visszaküldi a Kincstár részére.

7. A Kincstár a Biztosító 6. pont szerinti tájékoztatását követően a Kincstár és a biztosítók közötti megállapodás alapján, de legkésőbb a tárgyév augusztus 1-ig tájékoztatja a Biztosítót a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő

a) nevéről és az eljárási tv. szerinti ügyfél- azonosítójáról, továbbá

b) a Biztosító által díjtámogatott konstrukcióban biztosított növénykultúráinak tárgyévi teljes területéről és azok MePAR szerinti blokkazonosítójáról. A Kincstár az ügyfél által tárgyév július 31-ig bejelentett területadatait adja át a Biztosító részére.

5. Cikkely

Biztosítási fedezet és önrész

1. A Biztosító a jelen szerződési feltételek és a szerződés adatközlője szerint a biztosítási díj megfizetése ellenében megtéríti a Szerződő/ Biztosított azon kárát, melyet az 5. cikkely 2. pontjában meghatározott biztosítási események valamelyike okoz és amely a biztosított mezőgazdasági növénykultúra 20%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenését eredményezi üzemi szinten. A Biztosító nem fizet kártérítést az alábbi okokból bekövetkező károk után még abban az esetben sem, ha azok olyan biztosítási eseménnyel kapcsolatban következnek be, melyre a Biztosító fedezetet nyújt:

a) a növénykultúrán a szerződés aláírása, illetve a kockázatviselés kezdete előtt bekövetkező károk,

b) a Szerződő/Biztosított hibájából bekövetkező károk, valamint azon károk, melyek bekövetkezését a Szerződő/Biztosított megakadályozhatta vagy azok hatását mérsékelhette volna, de a szükséges intézkedéseket elmulasztotta;

c) a nem megfelelő gazdálkodásból eredő károk, mint például a helytelenül megválasztott vetésmélység vagy vetőmagmennyiség, a nem időben történő vetés, rossz vetőmag-választás, talajművelés hiánya, növényállomány szakszerűtlen gondozása;

d) állati kártevők okozta károkra, növénybetegségekre vagy a megtermékenyülés hiányára visszavezethető következményi károk;

e) minőségromlás például beltartalmi összetevők hiánya vagy túl magas koncentrációja, túl- vagy alulméret, gyümölcs- vagy szemtermés megváltozott felépítése, deformációk vagy esztétikai hibák, valamint ízváltozások révén;

f) kényszerérés, kései vagy egyenetlen érés, illetve a tábla járhatatlansága miatti késői betakarításból származó károk;

g) minőségromlásból adódó alternatív értékesítés vagy az értékesítés teljes megszűnése miatt bevételkiesés;

h) a jelen cikkely 2. pontja értelmében nem biztosított egyéb biztosítási események bekövetkeztéből eredő hozamkiesés.

2. A díjtámogatásban részesíthető „B” típusú mező- gazdasági biztosítási szerződés keretében a jelen szerződési feltételek 2. cikkelyének 4. pontjában meghatározott növénykultúrák vonatkozásában az alábbi biztosítási eseményekre köthető

mezőgazdasági biztosítás az I. Mellékletben meghatározottak szerint:

- jégesőkár,

- aszálykár,

- mezőgazdasági árvízkár,

- téli fagykár,

- őszi fagykár,

- tavaszi fagykár,

- felhőszakadás kár,

- viharkár.

3. A biztosítási szerződéssel lefedett terület és növénykultúra vonatkozásában a Biztosító a 2. pontban meghatározott kockázatokkal összefüggésben az alábbi kárküszöböket alkalmazza:

a) jégeső- és viharkár esetén a kárküszöb a károsodott terület biztosítási összegének 20%-a,

b) a mezőgazdasági árvízkár és a felhőszakadáskár esetén a kárküszöb az érintett tábla biztosítási összegének 40%-a. Téli fagykárnál a kárküszöb az érintett tábla biztosítási összegének 50%-a,

c) az aszálykár, a tavaszi és őszi fagykár kockázatok esetén a küszöbérték az üzemenkénti károsodott növénykultúrák biztosítási összegének 50%-a.

4. Térítésre kizárólag a 3. pontban definiált küszöbértékeket meghaladó károk kerülnek. A Biztosító ekkor az I. Melléklet szerinti önrészt alkalmazza. A jégeső és vihar kockázatok vonatkozásában a Szerződő ajánlattételkor az I. Melléklet szerinti két önrészváltozat közül választhat.

5. Integrációs biztosítási szerződés érintettségében bekövetkező károk esetén a kárküszöbök és önrészek számításának alapját a Biztosítottnak az integrációs szerződésben biztosított növénykultúránkénti területe képezi, függetlenül a Biztosított egyes növénykultúránkénti tényleges területnagyságától (vagyis a károsodott növénykultúrának az integrációs biztosítási szerződésben nem biztosított területnagyságától).

6. Cikkely Fennmaradó fedezet

1. Azon károk esetén, ahol újratelepítés válik szükségessé, és amennyiben az I. Melléklet másképp nem rendelkezik, a károsodott és kiművelt terület biztosítási összegének 20%-a, de hektáronként maximum 100 000 forint kerül térítésre.

2. Az újratelepített azonos növénykultúra további károk esetére a biztosítási időszakra érvényes biztosítási összegnek az újratelepítésre kifizetett kárösszegével csökkentett értékéig marad biztosított, és az eredeti díj marad érvényben.

3. Amennyiben csak más növénykultúra telepíthető újra, akkor két eset lehetséges:

- a szerződés az új növénykultúra biztosítási összegével módosul. A Biztosító újbóli kockázatvállalása alapján az éves díj az

újratelepített növénykultúra díjával emelkedik, vagy

- a szerződés az új növénykultúra biztosítási összegével nem kerül kibővítésre, így a biztosítási fedezet az új kultúrára nem terjed ki.

7. Cikkely

A biztosítási összeg

1. A Szerződőnek az ajánlattételi felhívásban és a biztosítási ajánlatban (4. cikkely 1. és 2. pont), illetve a

4. cikkely 5. pontja szerinti adatközlés során kell megadnia minden egyes növénykultúrára a folyó biztosítási évre vonatkozóan a referenciahozamot.

A hozamadatot az Mkk. tv. 2. § 26. xxxxxx és a Felhívás

3.4.1.1. 1j), illetve 3.4.1.1 3. pontja szerinti referenciahozamként kell megadni. A referenciahozam a termelő által a referencia-időszakban elért hozamok számtani átlaga. Amennyiben a termelő az adott növénykultúrára valamelyik évben nem rendelkezik saját hozamadattal, akkor abban az évben a saját hozamadat helyett a megyei – vagy annak hiányában

– az országos átlaghozamot kell figyelembe venni a referenciahozam kiszámításánál.

A biztosítási összeget a Biztosító a Szerződő által megadott biztosítandó mezőgazdasági növénykultúrák területének, egységárának és hozamának figyelembevételével határozza meg.

A Szerződő/Biztosított hozamként az Mkk tv. és a Felhívás előírásai szerint számított átlaghozamát köteles a Biztosító számára megadni.

A biztosított növénykultúra átlaghozamát a Biztosított megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves termésátlagából kell kiszámítani.

Amennyiben a mezőgazdasági termelő nem rendelkezik a fenti adatokkal, úgy a megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves, a biztosítási szerződéssel lefedett terület szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságánál elérhető, az adott növénykultúrára és az adott évekre vonatkozó megyei vagy – annak hiányában – országos átlagtermés-adatokat kell figyelembe venni.

A biztosított területnek – a termeltetői biztosítás kivételével (lásd 2. cikkely 1. pont) – meg kell egyezni a Kincstár által szolgáltatott MePAR területi adatokkal.

2. A Szerződő május 15. után abban az esetben kérheti a biztosítási összeg csökkentését, amennyiben az adott évre vonatkozó szerződési adatközlő benyújtását követően kiderül, hogy a várható termés értéke az egységár változása, vagy kockázaton kívüli kár miatt több mint 20%-kal kevesebb, mint az igényelt biztosítási összeg, és a csökkenés alaposan megindokolható, valamint még nem következett be biztosítási esemény.

Egy ilyen módosítási igény csak a következő időpontokig, és növénykultúrákra fogadható el:

a) általánosságban május 31-ig,

b) szőlőre, és gyümölcskultúrákra június 30-ig.

A biztosítási összegek csökkentésére a fent említett időszakot követően nincs mód. A biztosítási összeg csökkentés miatti díjkülönbözet felét a Biztosító felszámolja. A biztosítási összeg csökkentése a biztosítási időszak kezdetétől hatályos.

3. A biztosítási összeg csökkentésének, illetve növelésének kérvényezése, amely az adott évre vonatkozó biztosítandó mezőgazdasági növénykultúrák Biztosító felé történő közlését követően következik be, elfogadottnak minősül, amennyiben a Biztosítóhoz történő beérkezését követő 15 napon belül azt a Biztosító nem utasítja vissza. A Biztosító kockázatviselése a biztosítási összeg módosítását követően a 4. cikkely 4. pont szerint történik.

4. Káreseményt követően a Biztosító nem fogad el a biztosítási összeg emelésére vonatkozó módosító igényt. Ha a káresemény a biztosítási összeg emelésének kérvényezését megelőzően következett be, a biztosítási szerződés módosítására a fenti 3. pont akkor sem irányadó, ha a káreseményről a módosítás kérvényezésének időpontjában sem a Szerződő, sem a Biztosító nem tudott. Ilyen esetben a fenti 3. pont szerinti határidő eltelte ellenére a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad érvényben.

8. Cikkely

Túl-, illetve alulbiztosítás

A Biztosító által a jelen szerződési feltételek szerint megkötött biztosítási szerződés alapján fizetendő kártérítés mértéke nem lehet magasabb, mint a biztosítási esemény által a Szerződőnek/Biztosítottnak okozott kár.

Amennyiben a biztosított növénykultúra értéke magasabb, mint az érintett terület vagy területrész biztosítási összege (alulbiztosítás), akkor a Biztosító a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a biztosított növénykultúra értékéhez aránylik.

Amennyiben a biztosított növénykultúra értéke alacsonyabb, mint a biztosítási összeg (túlbiztosítás), akkor a kártérítést a növénykultúra értéke alapján kell kiszámítani.

A biztosított mezőgazdasági növénykultúra biztosítási értéke az az összeg, amelyet a biztosítható, illetve nem biztosítható kockázatok által okozott veszteség nélkül el lehetne érni az adott területen, az adott technológiával.

Díjtámogatás legfeljebb a biztosított terület egységes kérelemben bejelentett terület mérete alapján igényelhető.

9. Cikkely

A biztosítási díj, díjkedvezmények

1. Biztosítási díj alatt a biztosítási időszakra járó díjat kell érteni. A biztosítási díj a biztosítási összeg és a díjtétel

szorzata. A díjtételt a biztosított növényfaj kockázatérzékenysége, a helyi területi kockázati viszonyok és a mindenkori önrészváltozat határozzák meg, mértéke valamennyi kockázatra együttesen, növénykultúránként kerül megállapításra.

2. A szerződésen/kötvényen feltüntetésre kerül a díj azon része, amely után díjtámogatás igényelhető.

3. Azokban az években, amikor kárkifizetés nem történik, a Biztosító a kármentesség miatt kármentességi jogosultságot ad a Szerződőnek az alábbiak szerint:

a) az első kármentes évben, amíg a biztosított 10 év (illetve a rendelkezésre álló biztosított évek adataiból számolt) kárhányada 75% alatt van, a mindenkori kötvényen feltüntetett éves biztosítási díj 10%-a,

b) a második kármentes évben, amíg a biztosított 10 év (illetve a rendelkezésre álló biztosított évek adataiból számolt) kárhányada 75% alatt van, a mindenkori kötvényen feltüntetett éves biztosítási díj 20%-a,

c) a harmadik kármentes évben, amíg a biztosított 10 év (illetve a rendelkezésre álló biztosított évek adataiból számolt) kárhányada 75% alatt van, a mindenkori kötvényen feltüntetett éves biztosítási díj 30%-a.

A Biztosító a kármentességi engedményt előzetesen, az ajánlattal/adatközléssel egyidőben levonja az aktuális év éves díjának összegéből.

4. Amennyiben a kárhányad 75% felett van, kár esetén a tárgyévi kármentességi engedmény visszavonásra kerül és a Biztosító az így keletkező többlet díjat a kártérítés összegéből levonja.

5. A 3. pont szerinti kármentességi engedményre annak elvesztése után a Szerződő akkor válik újra jogosulttá, ha a mindenkori kötvénnyel igazolt szerződés megelőző 10 biztosított év (illetve a rendelkezésre álló biztosított évek) adataiból számolt kárhányada ismételten 75% alá csökken.

6. A kárhányad a mindenkori biztosítási módozattól függetlenül a mindenkori kötvénnyel igazolt szerződésre a Biztosító által fizetett kártérítés és – az esetlegesen törvényi alapon fizetendő egyéb díjak és járulékok nélküli – díjelőírás egymáshoz való viszonya. Ha a szerződést felmondják, akkor a kármentességi engedményre való jogosultság és besorolás 4 évig marad érvényben. Újbóli biztosításkötés esetén az 5. évtől a jelen cikkely 3. és 4. pontjai érvényesek.

7. A kárhányad számításakor csak a Biztosítónál eltöltött biztosított évek száma vehető figyelembe. Az integrációs biztosítási szerződések esetében a kármentességi engedmény Biztosítottanként kerül meghatározásra.

8. A kármentességi engedmény (bónusz) elvesztése és az ebből következően megemelkedő – a Szerződő által fizetendő biztosítási díj – a 12. cikkely 1. pontja értelmében nem jogosít a biztosítási szerződés felmondására.

10. Cikkely

A biztosítási díj esedékessége

1. A biztosítás éves díja a biztosítási szerződés létrejöttekor, a további biztosítási időszakokra vonatkozó éves díj pedig a biztosítási évforduló napján esedékes.

2. A Szerződő Felek a biztosítási díj halasztott- és részletekben való fizetésében is megállapodhatnak. Ebben az esetben a díjrészletek fizetési időpontját (esedékességét) és mértékét a Felek a szerződésben, illetve a kötvényben rögzítik. Az utolsó díjrész megfizetésének határideje nem lehet később, mint október 1.

3. A díj megfizetése a biztosítási kötvény, mint pénzügyi bizonylat alapján, banki átutalással történik a biztosítási szerződésen, illetve kötvényen megjelöltek szerint.

4. Amennyiben a Szerződővel halasztott részletfizetésben állapodott meg a Biztosító, akkor biztosítási esemény bekövetkeztekor a Szerződő adott biztosítási időszakra vonatkozó összes szerződésének díja – beleértve a visszavont kármentességi engedmény(ek) összegét is – esedékessé válik és levonásra kerül a kártérítés összegéből. Amennyiben a kártérítési összeg alacsonyabb, mint a szerződések szerinti díjhátralék, úgy a fennmaradó díj megfizetése a kötvényen meghatározott ütemezés szerint történik.

5. A Biztosítónak jogában áll késedelmi kamatot felszámolni, ha a díj vagy díjrészlet megfizetésére a fizetési határidőig nem került sor.

6. A biztosítási díj azon a napon számít kiegyenlítettnek, amikor az a Biztosítóhoz beérkezik és a mindenkori kötvényszámra történő teljesítés beazonosítható.

7. Túlfizetés esetén a Biztosító csak az éves díj túlfizetése esetén utal vissza díjat, amennyiben a túlfizetés meghaladja az 1 000 forintot.

11. Cikkely

A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei - Reaktiválás

1. A Biztosító kockázatviselése a díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a kötvényen megjelölt esedékességi időponttól számított 30. napon megszűnik.

2. Amennyiben a Biztosító a kockázatviselése fentiek szerinti megszűnése előtt írásban felhívta a Szerződőt a hátralékos biztosítási díj megfizetésére és figyelmeztette a Szerződőt a díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményeire, és a Szerződő ezt követően sem fizet, akkor a fizetési felszólítástól számított 30. napon szűnik meg a Biztosító kockázatviselése.

3. Amennyiben a kockázatviselés megszűnésére a díjfizetési kötelezettség elmulasztása miatt kerül sor, akkor a Szerződőnek a biztosítási időszakra eső teljes díjat meg kell fizetnie.

4. Abban az esetben, ha a kockázatviselés a fenti 1. pontban írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a Szerződő a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására (reaktiválás). A Biztosító a biztosítási fedezetet annak eredeti feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. Reaktiválás esetén sem terjed ki a Biztosító kockázatviselése a kockázatviselés megszűnése és reaktiválása között eltelt időszakban bekövetkezett biztosítási eseményekre.

5. A Biztosító kötelezettsége, hogy a Kincstár felé igazolja a biztosítási díj megfizetését. Az igazolást a Biztosító a befizetett díjakról állítja ki.

6. Amennyiben a díj, vagy annak egy része nem kerül megfizetésre, úgy az a támogatási jogosultság elvesztését eredményezi.

12. Cikkely

A szerződési feltételek és a biztosítási díj megváltoztatása

1. Amennyiben a Biztosító az adott évben a közvetlen megelőző év díjához képest megemelt mértékű díjat alkalmaz, vagy a biztosítási szerződés alapját képező szerződési feltételt a Szerződő számára kedvezőtlen változást jelentő módon változtatja meg, akkor a Szerződőnek jogában áll a 2. pontban foglaltaknak megfelelően a szerződést azonnali hatállyal felmondani. A felmondásra írásban, ajánlott levélben, vagy e-mail esetén aláírt, szkennelt csatolmány útján kell sort keríteni.

2. A felmondást a díjemelésről, illetve a szerződés alapját képező szerződési feltételek változásáról szóló értesítő vagy a kötvény kézhezvételét követő 30 napon belül kell eljuttatni a Biztosítóhoz, ellenkező esetben a módosítás a Szerződő részéről elfogadottnak minősül.

13. Cikkely Változásbejelentés

1. Mind a Szerződő, mind pedig a Biztosított kötelesek a biztosítási szerződés fennállása alatt a Biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihathat a Biztosító kockázatviselésére.

2. A Felek különösen az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek:

- a Szerződő/Biztosított elleni csődeljárás, felszámolás,

- a Szerződő/Biztosított gazdasági társasági formájának, nevének, székhelyének, lakóhelyének változása,

- a biztosított vagyontárgy tulajdonosának, haszonbérlőjének változása,

- a termelési technológia változása,

- a kármegelőzési, kárelhárítási rendszerben bekövetkezett változás.

3. Amennyiben a bejelentett változás miatt a Biztosító módosítani kívánja a szerződést, akkor azt módosítási javaslat formájában, írásban kell közölnie a Szerződővel.

4. A biztosított vagyontárgy (növénykultúra) tulajdonosának vagy egyéb vagyoni jogviszony szerinti várományosának megváltozása a biztosítási szerződés megszűnésével jár (érdekmúlás), kivéve, ha az eredeti Szerződő az új tulajdonossal/ várományossal fennálló jogviszonya vagy egyéb kapcsolat alapján a tulajdonosváltozást követően továbbra is érdekelt marad a növénykultúrát érintő biztosítási események elmaradásában. Érdekmúlás miatti megszűnés esetén az új tulajdonos írásos kérésére a Biztosító dönt az eredeti feltételek szerinti új biztosítási szerződés megkötéséről.

Nem szűnik meg a biztosítási fedezet a Biztosított halálával, hanem az a termőföld, illetve a lábon álló növényi kultúra tulajdonjogával, illetve az ezekhez fűződő egyéb vagyoni jogokkal együtt átszáll az örökösökre.

5. A változásbejelentési-kötelezettség elmulasztása esetén a Biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha

- bizonyítják, hogy a be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte,

- vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

14. Cikkely

A Szerződő/Biztosított kötelezettsége kár esetén

1. A Szerződő/Biztosított kártérítési igény esetén köteles a biztosított kárt a kár bekövetkeztétől számított 4 napon belül írásban bejelenteni.

Aszálykár esetén a bejelentésnek legkésőbb 14 nappal a betakarítás tervezett kezdete előtt meg kell történnie. A referenciahozam számításához a Szerződő köteles a területalapú támogatás igényléséhez benyújtott egységes kérelem másolatának releváns adatait bemutatni. Amennyiben a területalapú támogatás igényléséhez benyújtott egységes kérelem másolata releváns adatainak benyújtására nem kerül időben sor, úgy a kármegállapításhoz az adott kultúrához tartozó megyei, illetve annak hiányában az országos átlaghozam adatok kerülnek alkalmazásra. A betakarítás tervezett időpontja akkor minősül elfogadottnak, amennyiben a kárbejelentés Biztosítóhoz történő beérkezését követő 5 napon belül azt a Biztosító nem utasítja el. Amennyiben az időjárás függvényében a betakarítás tervezett, illetve elfogadott időpontja módosul, a Szerződő/Biztosított köteles erről a változásról a Biztosítót értesíteni. A betakarítás tervezett, illetve elfogadott időpontjának előrehozása

kizárólag a Biztosító írásos hozzájárulásával lehetséges.

Amennyiben elmulasztja fent nevezett a bejelentési határidőt, akkor a Biztosító a jelen cikkely 8. pontja szerint mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell a káresemény napját és idejét, a károsodott növénykultúrák megnevezését, terület azonosítóit és nagyságát és a kár okát.

2. Azokat a károkat, amelyeket a Szerződő csekélynek minősít és ezért ezekre kártérítést nem kér, az ugyanazon növénykultúrában keletkező, későbbi károk teljes összegébe bele lehet számítani, amennyiben ezen „csekély” károk jelentésére a 1. pont szerint meghatározott határidőn belül és a következő tartalmú megjegyzéssel sort kerítenek: „Kárfelmérést a bekövetkezett károkra nem kérünk“.

3. A kárszemle időpontjáig a Szerződő a kárral érintett területeket a Biztosító beleegyezése nélkül csak oly mértékben változtathatja meg, amely a rendes gazdálkodás körülményei között a kárenyhítési kötelezettség miatt halaszthatatlanul szükséges, és a kárképet nem változtatja meg. A Biztosító a 8. pontban ismertetettek szerint mentesül a kötelezettsége alól, amennyiben a károsodott táblán a kármegállapítást megelőzően a Biztosító beleegyezése nélkül learatják a termést, vagy ott talajmunkálatokat végeznek.

4. A Szerződő köteles a Biztosító megbízottjának a kárral kapcsolatos összes információt a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátani, a kármegállapításhoz szükséges összes dokumentumot, különösképp a területalapú támogatás igényléséhez benyújtott egységes kérelem másolatának releváns adatait bemutatni és a károsodottként jelentett táblákat saját maga vagy megbízottja révén megmutatni, máskülönben a Biztosító a 8. pont feltételei értelmében mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól.

5. A Szerződő a káreseményt követően azonnal köteles a kárenyhítésről gondoskodni, a körülményektől függően minden, a károsodott növénykultúrák gondozása és továbbfejlődése szempontjából szükséges munkát és költséget ráfordítani, melyek a fennálló körülmények alapján elvárhatóak.

A károk enyhítése kapcsán felmerülő költségeket a Szerződőnek saját magának kell viselnie.

6. Korai károknál – amelyek május 31-ig következnek be

–, ahol ugyanazon vagy indokolt esetben más növényi kultúra újratelepítése lehetséges, legfeljebb az újratelepítés költségei kerülnek megtérítésre a 6. cikkely szerint. Az újratelepítés lehetősége a Biztosító szakértője által kerül megállapításra.

7. Amennyiben egy károsodott növénykultúra beérése oly mértékben előrehaladt, hogy a betakarítással már nem lehet várni, akkor a Szerződő köteles a kárbejelentést a káreseményt követően legkésőbb 24 órán belül elküldeni, melyben jelezni kell az azonnali betakarítás szükségességét. A betakarítást a Biztosító írásbeli jóváhagyását követően lehet megkezdeni úgy,

hogy a károsodott kultúrából legalább 20 m2 mintateret (szőlőskertben 5-10 szőlőtőkét, gyümölcsösben hektáronként egy pár átlósan álló gyümölcsfát) kell meghagyni a tábla összes szegletén és a közepén azért, hogy a kárt ez alapján objektíven meg lehessen állapítani. Ellenkező esetben a Biztosító a jelen cikkely

8. pontja szerint mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól.

Ez a szabályozás az aszálykárra nem vonatkozik. Aszálykár esetén, amennyiben a kárfelvételezésre az elfogadott betakarítási időpontot követően kerül sor, a betakarítás csak úgy kivitelezhető, hogy a károsodott kultúrából legalább egy arató-cséplőgép szélességnyi sáv a tábla hosszanti oldalán reprezentatív mintaterületként érintetlenül meghagyásra kerül, hogy a kárt ez alapján objektíven meg lehessen állapítani. Ellenkező esetben a Biztosító felelőssége a 8. pont értelmében megszűnik.

8. Amennyiben a Szerződő a jelen cikkely 1., 3., 4., 5., és

7. pontjaiban meghatározott kötelezettségeinek nem tesz eleget, akkor a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól mentesül.

9. A mentesülés nem áll fenn, ha a Szerződő a kötelezettségét nem szándékosan, vagy nem súlyos gondatlanságból szegte meg.

Súlyos gondatlanság esetén a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége fennáll, amennyiben e kötelezettségszegés sem a biztosítási esemény megállapítására, sem pedig a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének megállapítására és annak nagyságára nincs hatással, továbbá, ha a károkat az

5. pont rendelkezése szerinti kárenyhítő kötelezettség teljesítése ellenére sem sikerült csökkenteni.

15. Cikkely Kármegállapítás szabályai

1. A Biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen cikkelyben meghatározottak szerint jár el, kiegészítve azt az I. Melléklet meghatározásaival. A biztosító a tényleges veszteséget meghaladó kártérítést nem fizet.

2. A kárrendezés során a Biztosító káraktát vezet az alábbi adatok feltüntetésével:

- a Biztosított neve, lakcíme, székhelye, ügyfél- azonosítója,

- a károsodott növénykultúra neve,

- a károsodott növénykultúra üzemi szintű területének nagysága,

- a károsodott növénykultúra hektáronkénti biztosítási értéke,

- a kárt vagy károkat okozó biztosítási esemény vagy biztosítási események,

- a kár megállapított mértéke, mint a hozamcsökkenés mutatója, a biztosítási összeg százalékában, majd forintban kifejezve,

- a biztosítási esemény MePAR azonosító szerinti helyét,

- a károsodott terület nagyságát,

- a kárelszámoláson forintban feltüntetett kártérítési összeget,

- jégesőkár, illetve tavaszi fagykár esetén a károsodott növénykultúráról a Biztosító által készített digitális képi bizonyítékot.

3. A Biztosító csak abban az esetben fizet kártérítést, ha a biztosítási eseményt kiváltó időjárási jelenség bekövetkeztét

- Mkk. tv. szerinti jégeső, illetve tavaszi fagykár bekövetkezését a biztosító szakértője a káraktában a Felhívás 3.4.1.1 7.j) pontja szerinti módon igazolja, amely igazolást ellenkező bizonyítás erejéig elfogadottnak kell tekinteni,

- jégesőkáron kívüli esemény tekintetében a kedvezőtlen időjárási jelenség bekövetkeztét az Országos Meteorológiai Szolgálat a rendelkezésére álló adatok alapján vagy külön eljárásban igazolja, indokolt esetben az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint az illetékes megyei kormányhivatal bevonásával.

4. A kárt a Biztosító egy vagy több megbízott szakértője méri fel a Biztosító költségére – amennyiben a jelen cikkely 6. pontja másképp nem rendelkezik – annak fenntartásával, hogy a kárról készült jegyzőkönyvet a Biztosító felülvizsgálja és elfogadja.

A Szerződőnek személyesen vagy meghatalmazottja útján részt kell vennie a kárfelmérésen.

5. Amennyiben a mezőgazdasági kultúrák egy biztosítási időszak alatt (3. cikkely 3. pont) jégeső vagy egyéb biztosított káresemény miatt ismételten kárt szenvednek, akkor a korábbi károk megállapításától függetlenül, minden kárfelmérésnél a teljes biztosított kockázati kár nagyságát meg kell állapítani. Káreseményeknél, melyek pontos keletkezési ideje nem ismert, a kárbejelentés időpontja tekintendő a keletkezés idejének.

A már kifizetett kártérítések későbbi károk esetén figyelembevételre kerülnek.

Ha egy káreseményt követően a biztosítási összeg növelésére kerül sor, akkor esetleges későbbi károk felmérése elkülönítetten történik.

6. A Biztosító követelheti a kárrendezéssel kapcsolatban felmerülő költségeinek megtérítését,

- ha a kárbejelentés későn kerül benyújtásra,

- ha az érintett településen ugyanazon káresemény miatt már általános kárfelmérésre sor került és a károsult Szerződő/Biztosított esetében, az ő hibájából külön kárfelmérésre van szükség,

- ha a kárbejelentésre a Szerződő által megadott helytelen adatokkal kerül sor,

- ha a Szerződő vagy megbízottja nem jelenik meg a kárrendezésre megbeszélt helyen és időpontban, és ezért a kárfelmérés meghiúsul,

- ha a kárra kockázati kár hiányában nem teljesíthető kárkifizetés,

- ha a Szerződő/Biztosított újbóli kárfelmérést kér és a megismételt kárfelmérés eredményeként egy

táblánál sem lesz nagyobb a kármérték, mint korábban volt.

7. A kárfelmérés időpontját és kármérték megállapításának módszerét a Biztosító a kárbejelentés kézhezvételét követően, a károsodott növényi kultúra fenológiai fázisának és a kár okának és mértékének figyelembevételével határozza meg.

A kárfelmérésére a biztosított növénykultúra területén, legkésőbb a betakarítás kezdetéig kerül sor, a korábbi évek betakarítási hozamadatai, valamint statisztikailag becsült várható hozamadatok az aszálykár-felmérés kivételével nem szolgál összehasonlítás alapjául.

- Aszálykár felmérését kárszakértők végzik el a meteorológiai kritériumok teljesülése esetén az érintett növénykultúra betakarításának megkezdése előtt. Ennek során meghatározásra kerül a táblánkénti még elvárható hozam, valamint megállapításra kerülnek további – az aszályon kívüli –, a hozam csökkenését eredményező tényezők, mint például növényvédelmi intézkedések helytelen alkalmazása, kelési károk és más biztosított és nem biztosított kockázatok által táblaszinten okozott károk.

- A károsodott növénykultúra üzemi szintű várható hozama a kárfelmérés során a minden egyes táblára megállapított várható hozamokból kerül kiszámításra. A hozamveszteség a referenciahozamnak és a kárszakértő által a károsodott növénykultúrára üzemi szintre kiszámolt várható hozamának különbségeként kerül meghatározásra.

- A hozammérő rendszer által rögzített táblánkénti betakarítási eredményeket a Szerződő közvetlenül a betakarítást követően rendelkezésre bocsátja. Amennyiben ezek nem állnak rendelkezésre, úgy egyéb hozammérő eszköz hivatalos, bizonyító erejű adatait (pl.: mérlegjegy) bocsátja közvetlenül a betakarítást követően rendelkezésre

- A kártérítés alapját a Szerződő hozammérő rendszer által rögzített adatai jelentik, azzal, hogy a kárszakértők által megállapított eredményhez képest legfeljebb 10 százalékos negatív eltérés elfogadott,

- Amennyiben az első tábla betakarítása után nyílvánvalóvá válik, hogy kárszakértők által megállapított eredményhez képesti negatív eltérés 10 százalékot meghaladó mértékű, úgy a Szerződő egy közös tesztbetakarítás formájában új kárfelmérést kérvényezhet.

- Amennyiben a Szerződő tárgyév november 30. napjáig semmilyen hozamadatot sem bocsát rendelkezésre, vagy a szolgáltatott hozamadatok nem bizonyító erejűek, úgy a kárszakértők által megállapított eredmények érvényesek. Silóterület esetén mindig a kárszakértők által megállapított eredmények érvényesek. A felmérésbe nem vont területek esetében a számítás során a gazdaság referenciahozama kerül figyelembevételre.

8. Az elvégzett kárfelmérés a Biztosító részéről elfogadottnak minősül, ha a Biztosító 30 napon belül a jelen cikkely 4. pontja értelmében új kárfelmérést nem kezdeményez.

9. Amennyiben a Szerződő a Biztosító megbízottja által megállapított kárfelmérési eredménnyel nem ért egyet, akkor a kárszemlén, még ott helyben új kárfelmérést kell kérnie.

Ez a kérés akkor minősül megtörténtnek, ha a Szerződő a kárjegyzőkönyvben erről nyilatkozatot tesz és azt aláírásával ellátja. Amennyiben ezt elmulasztja, akkor ez azt jelenti, hogy jóváhagyta a kárfelmérés eredményét. Az új kárfelmérést a Biztosító egy másik megbízottja végzi el.

10. Amennyiben a Szerződő az új kárfelmérés eredményével nem ért egyet, amelyet akár a Biztosító (8. pont) akár a Szerződő kérésére (9. pont) végeznek el, akkor három napon belül, írásban felülvizsgáló kárfelmérést kell kérnie a Biztosítónál. Amennyiben három napon belül a Szerződő nem kéri a felülvizsgáló kárfelmérést, úgy az utolsó kárfelmérés eredménye jóváhagyottnak tekintendő.

11. A Szerződő vagy meghatalmazottjának jóváhagyó aláírása a kárjegyzőkönyvön a jelen cikkely 9. pontja esetétől eltekintve a kárfelmérés jóváhagyásának minősül.

12.Több Szerződő együttes felülvizsgáló kárfelmérési igényét a Biztosító nem fogadja be.

13. A Szerződő által károsodottnak bejelentett táblákra vonatkozó felülvizsgáló kárfelmérési kérelem esetén, a felülvizsgáló kárfelmérést a Biztosító képviselőjének jelenlétében két, a Biztosítótól független kárszakértő végzi. Az egyik kárszakértőt a Biztosító, másikat a Szerződő jelöli meg a Biztosító által szolgáltatott felülvizsgálói kárszakértői listáról. A Szerződőnek egy helyettest is meg kell neveznie arra az esetre, ha az elsődlegesen választott szakértője akadályoztatva lenne.

14. A felülvizsgáló kárfelmérést végző szakértőknek a kárfelmérésről a Biztosítótól kapott formanyomtatvány szerinti jegyzőkönyvet kell készíteniük.

Ha a felülvizsgáló kárfelmérést végző két szakértő véleménye megegyezik, akkor a kárfelmérés eredménye mindkét félre nézve kötelező.

Amennyiben eltérő megállapításokra jutnának, akkor egyeztetést kell lefolytatni. Az egyeztetés eredménye mind a Biztosítóra, mind pedig a Szerződőre nézve kötelező kivéve, ha a Felek között ennek kapcsán bírósági jogvita alakul ki.

16. Cikkely

A kártérítés esedékessége

1. A kártérítés a kárfelmérést (ide értve az újbóli kárfelmérés(eke)t is), illetve az azzal összefüggő adminisztratív feladatok elintézését követően azonnal, legkorábban azonban a Kincstár által a Biztosító részére megküldött, a területnagyságra vonatkozó részletes adatközlést, illetve a területalapú támogatás igényléséhez benyújtott egységes kérelem másolata releváns adatainak a Szerződő által történő megerősítését követően esedékes.

2. A Biztosító adott biztosítási időszakra még fennmaradó biztosítási díj iránti követelés összege, beleértve a kármentességi engedmény visszavonásából eredő díjrészt is, levonásra kerül a kártérítési összegből (lásd: 10. cikkely 4. pont). A kártérítés harmadik félnek történő kifizetése csak a Szerződő által a Biztosítónak benyújtott és a Biztosító által elfogadott hivatalos dokumentumok alapján lehetséges.

3. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége végleg megszűnik, amennyiben a 15. cikkely szerint elvégzett kármegállapítás befejezése után a Szerződő a szolgáltatási igényét egy éven belül bírósági úton nem érvényesíti.

4. A Szerződő kárigényének elutasítása esetén az egyéves határidő csak azt követően kezdődik meg, hogy a Biztosító a Szerződő követelését a elévülési idő feltüntetésével és az elévülés jogkövetkezményéről szóló tájékoztatással írásban elutasította. A kárigény elutasítása során a Biztosítónak egy konkrét elutasítási okot meg kell jelölnie és azt jogi szempontból, illetve a szerződési feltételek megfelelő pontjának megjelölésével meg kell indokolnia.

17. Cikkely Személyes adatok kezelése

1. A Biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejötte, nyilvántartása és a biztosítási szolgáltatás nyújtása érdekében a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) alapján kezel az érintett hozzájárulása alapján. A jogszabály kizárólag a különleges adatnak nem minősülő személyes adatok kezelésére vonatkozik.

2. Az adatszolgáltatás a Biztosító felé önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok megadása nélkülözhetetlen a szerződés létrejöttéhez és a biztosítási szolgáltatások nyújtásához. Az átadott adatokat csak a szerződés hatálya alatt, illetve a szerződésből eredő igény érvényesíthetőségének határidejéig kezelheti a Biztosító.

3. A Biztosító egyes biztosítási szolgáltatásokat kiszervezhet külső cégeknek, mely során ezen cégek a tudomásukra jutott személyes adatokkal kapcsolatban jogszabály alapján titoktartásra kötelezettek.

4. A Biztosító az érintett személyes adatait, továbbá a biztosítási titoknak minősülő adatokat átadja:

- kár esetén a megbízott kárszakértőknek,

- a törvény által felsorolt szervezetek számára, jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során.

5. A Biztosító az érintett személyes adatait, továbbá a biztosítási titoknak minősülő adatokat kizárólag az érintettől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja a jelen cikkely 4. pontjában fel nem sorolt harmadik személynek

18. Cikkely Egyéb rendelkezések

1. A biztosítási szerződés tartalmát érintő megállapodások, valamint valamennyi bejelentés és nyilatkozat csak írásban érvényesek.

2. A biztosítási szerződés feltételei szerint írásbeli bejelentésre és nyilatkozattételre bármilyen olvasható formában sor kerülhet, levélben, vagy elektronikus levelezés (aláírt, szkennelt csatolmány) révén. Amennyiben a kapott nyilatkozaton nem szerepel saját kezű aláírás, cégszerű aláírás vagy látható elektronikus aláírás, akkor a Szerződő, illetve a Biztosító kérheti az eredeti, aláírt dokumentum újbóli benyújtását. A nyilatkozatok benyújtási határideje teljesítettnek minősül, amennyiben a nyilatkozat pótlólagos benyújtására kijelölt határidőre a kívánt formában sor kerül.

3. A másik féllel kapcsolatos bejelentés vagy nyilatkozat akkor számít időben feladottnak, ha a levél, vagy e- mail esetén aláírt, szkennelt csatolmány útján a határidő lejárta előtt megérkezik a címzetthez.

4. Jelen szerződési feltételektől eltérő bármilyen más megállapodás, vagy ettől való eltérés csak abban az esetben érvényes, ha ezzel kapcsolatosan a Biztosító írásbeli nyilatkozatot ad.

5. A jelen szerződési feltételekben nem szabályozott kérdésekben a magyar jog, így különösen a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyv (Ptk.), valamint Bit. vonatkozó rendelkezései érvényesek.

6. Az esetlegesen felmerülő jogviták rendezésére a Felek

– a pertárgy értékétől függően – a Budai Központi Kerületi Bíróság (1021 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 00/B.; levelezési cím: 1525 Budapest, Pf.: 223.) vagy a Tatabányai Törvényszék (2800 Tatabánya, Xxxxxxxx xx 0.; levelezési cím: 2801 Pf. 160.) kizárólagos illetékességét kötik ki. A perben a Biztosító képviseletében az Österreichische Hagelversicherung VVaG Magyarországi Fióktelepe jár el.

19. Cikkely

A szerződési feltételekben használt fogalmak

Biztosító: az Österreichische Hagelversicherung VVaG (0000 Xxxx, Xxxxxxxxxxxx 0-0.; cégjegyzékszám: FN 106532 s (Handelsgericht Wien); felügyeleti szerve: Österreichische Finanzmarktaufsicht (FMA), Ausztria, 1090 Wien, Xxxx-Xxxxxx-Platz 5.).

Szerződő: az a személy/gazdasági társaság, aki a biztosítási szerződést a Biztosítóval megköti és a díj fizetésére kötelezettséget vállal.

Biztosított: az a személy/gazdasági társaság, aki tulajdonosi, haszonbérlői vagy más minőségénél fogva érdekelt a biztosítási szerződés szerinti károk elkerülésében. A Szerződő és a Biztosított lehet ugyanaz a személy is.

Díjfizető: az a személy/gazdasági társaság, aki szerződő félként a biztosítási díj megfizetésére kötelezettséget vállal.

Biztosítási szerződés: a Szerződő és a Biztosító írásbeli megállapodása a biztosítás megkötéséről.

Kötvény: az a dokumentum, amelyet a Biztosító állít ki a létrejött biztosítási szerződésről és amely tartalmazza a szerződés lényeges elemeit. Egyetlen kötvény több szerződésről is kiállítható.

Biztosítási díj vagy díj: az az összeg, amelyet a Szerződő (Díjfizető) a Biztosító kockázatviselése ellenértékeként megfizet. Ennek mértékét és esedékességét a biztosítási szerződés és a kötvény tartalmazza.

Biztosítási összeg: az a Biztosítási kötvényben meghatározott összeg, amelynek erejéig káresemény bekövetkezésekor a vagyon biztosítva van. A kötvény tartalmazza a biztosítási összeget.

Biztosítási esemény/Káresemény: olyan károsító esemény, amelynek következtében a biztosítási szerződés által fedezett kár keletkezik a biztosított vagyonban, és amely alapján a Szerződő kártérítési igénnyel élhet.

Önrészesedés, Önrész: az az összeg, amelyet a Felek megállapodása szerint káresemény bekövetkeztekor a Szerződő/Biztosított maga visel. Az önrész összegét jelen ÁSZF-ben meghatározott módon kell kiszámítani, és a kár összegéből levonni.

Tábla: azon összefüggő földterület, amelyen a biztosított termesztési időszakon belül csak egyfajta növénykultúra található.

BBCH kód: a növények fenológiai fejlődési szakaszait azonosító skála. Az elnevezés a skála kidolgozásában részt vevő németországi szervezetek neveinek kezdőbetűiből összeálló mozaikszó: Biologische Bundesanstalt, Bundessortenamt és CHemische Industrie.

20. Cikkely

Panaszok kezelése, a Biztosító és magyarországi fióktelepének adatai

A Szerződő és a Biztosított a jelen szerződési feltételekkel vagy a biztosítási szerződés megkötésével, teljesítésével kapcsolatban felmerülő esetleges kérdését, továbbá a Biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát személyesen, telefonon vagy írásban (levélben vagy e-mailben) az Österreichische Hagelversicherung VVaG Magyarországi Fióktelepénél közölheti.

A biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén az ügyfél a 18. cikkely 6. pontjában kikötött hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz is fordulhat.

A biztosítási szerződésre a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

A Biztosító legfontosabb adatai:

Név: Österreichische Hagelversicherung VVaG Székhely: 1080 Bécs, Lerchengasse 3-5, Ausztria Jogi forma: Kölcsönös Biztosító Egyesület

Cégjegyzékszám vagy nyilvántartási szám: FN 106532 s (Handelsgericht Wien);

Nyilvántartását végző bíróság vagy hatóság: Handelsgericht Wien

Hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság: Österreichische Finanzmarktaufsicht (FMA)

Hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság elérhetőségei: Cím: Xxxx-Xxxxxx-Plxxx 0, 0000 Xxxx, Xxxxxxxx

Tel.: +43-1-249 59-0

E-mail:xxx@xxx.xx.xx

A Biztosító magyarországi fióktelepének legfontosabb adatai:

Név: Österreichische Hagelversicherung VVaG Magyarországi Fióktelepe

Székhely: 1027 Budapest, Bem rakpart 38-39. IV.em. 5. Levelezési cím: 1027 Budapest, Bem rakpart 38-39. IV.em. 5.

Tel: x00 0 000 0000

E-mail: xxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx Honlap: xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx

A Biztosító évente jelentést tesz közzé fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről.

AZ ÖSTERREICHISCHE HAGELVERSICHERUNG VVAG SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI A DÍJTÁMOGATÁSBAN RÉSZESÍTHETŐ „C” TÍPUSÚ MEZŐGAZDASÁGI BIZTOSÍTÁSOKHOZ

(Érvényes: 2021. január 1-től)

Tartalomjegyzék:

1. Cikkely A biztosítás szereplői

2. Cikkely A biztosítás tárgya, díjtámogatásban részesíthető növénykultúrák

3. Cikkely A biztosítási szerződés tartama

4. Cikkely A biztosítási szerződés létrejötte, a Biztosító kockázatviselésének kezdete

5. Cikkely Biztosítási fedezet és önrész

6. Cikkely Fennmaradó fedezet

7. Cikkely A biztosítási összeg

8. Cikkely Túl-, illetve alulbiztosítás

9. Cikkely A biztosítási díj, díjkedvezmények

10. Cikkely A biztosítási díj esedékessége

11. Cikkely A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei - Reaktiválás

12. Cikkely A szerződési feltételek és a biztosítási díj megváltoztatása

13. Cikkely Változásbejelentés

14. Cikkely A Szerződő/Biztosított kötelezettsége kár esetén

15. Cikkely Kármegállapítás szabályai

16. Cikkely A kártérítés esedékessége

17. Cikkely Személyes adatok kezelése

18. Cikkely Egyéb rendelkezések

19. Cikkely A szerződési feltételekben használt fogalmak

20. Cikkely Panaszok kezelése, a Biztosító és magyarországi fióktelepének adatai

Bevezetés

A biztosítási tevékenységét Magyarország területén az Österreichische Hagelversicherung VVaG Magyarországi Fióktelepén keresztül kifejtő Österreichische Hagelversicherung VVaG („Biztosító”) jelen szerződési feltételei értelmében a mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockáztok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk tv.), valamint a Vidékfejlesztési Program keretében igénybe vehető a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás részletes feltételeiről szóló VP3-17.1.1-16 kódszámú pályázati felhívás (a továbbiakban: Felhívás) szabályai alapján létrejövő díjtámogatásban részesíthető „C” típusú mezőgazdasági biztosítási szerződések után a Vidékfejlesztési Programból díjtámogatási pályázat útján támogatást igényelhet, feltéve, hogy a biztosítási szerződést a felek a jelen szerződési feltételekre hivatkozással kötötték meg. A jelen szerződési feltételekben nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései irányadók.

A mezőgazdasági termelő a Felhívásban meghatározott feltételek alapján évente jogosult az Egységes Kérelem felületén benyújtani mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatásra vonatkozó igényét a Felhívás 4.3 pontjának megfelelően, az ott meghatározott határidővel.

Mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötésekor a Biztosító annak tudatában jár el, hogy a Biztosított a szerződésben meghatározott biztosítási díjhoz támogatást kíván igénybe venni.

Egyazon területen ugyanarra a növénykultúrára, ugyanarra a biztosítási eseményre és kockázatviselési időszakra kizárólag egy biztosítási szerződés díjához nyújtható támogatás, függetlenül a biztosítás típusától. Ha a mezőgazdasági termelő egyazon területen ugyanarra a növénykultúrára, ugyanarra a biztosítási eseményre és kockázatviselési időszakra több díjtámogatott biztosítási szerződés alapján igényel támogatást, akkor támogatás kizárólag a legkorábban megkötött biztosítási szerződés szerinti díj után nyújtható, függetlenül a biztosítás típusától. Amennyiben a szerződéskötés dátuma megegyezik, úgy támogatás a magasabb támogatási összegű szerződés után nyújtható.

Ennek értelmében a Szerződő/Biztosított tudomásul veszi, illetve hozzájárul, hogy a Biztosító

- a Felhívás 3.4.4. 4-5. pontjának megfelelően, a szerződő fél, a biztosított mezőgazdasági termelő és a mezőgazdasági biztosítási szerződés azonosítására szolgáló adatokat, a biztosított növénykultúra megnevezését, a kockázatviselés helyét MePAR azonosítással, valamint a biztosítási összegre, a nettó díjelőírás és a kedvezménnyel csökkentett nettó díjelőírás összegére vonatkozó adatokat legkésőbb tárgyév július 15-ig köteles a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár), mint "agrárkár-enyhítési szerv" részére megküldje,

- arra vonatkozóan nyilatkozatot tegyen (az eljárási tv. szerint, a Kincstár által vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben kérelemre nyilvántartásba vett biztosítóként), hogy „A”,

„B”, és „C” típusú biztosítási konstrukció szerinti bontásban tárgyév november 15-éig ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton a biztosítási szerződés alapján elkészített kötvény sorszámát is tartalmazó, a Felhívás 3.4.1.1 f) pontja szerinti biztosítási díj megfizetéséről szóló igazolást állít ki a Kincstár honlapján vagy a kormányzati portálon keresztül elérhető, a Kincstár honlapján található elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével hozzáférhető felületen,

- a biztosítási szerződés visszamenőleges hatályú megszűnéséről havonta tájékoztatja a Kincstárt,

- a károk mértékének megállapítását az MKK tv. és a Felhívás előírásai szerint a jelen szerződési feltételekben részletezett módon állapítja meg,

- tudomásul veszi és elfogadja a Kincstár területnagyságra vonatkozó adatszolgáltatását. A Biztosító a helytelenül megadott területi adatokat a Kincstár által szolgáltatott MePAR adatok felhasználásával korrigálja, és a módosítás alapján új kötvényt állít ki. A végleges kötvény adatait szeptember 30-ig kell eljuttatni a Kincstár részére, ami alapján a támogatásnál figyelembe vett végső díjelőírás megállapításra kerül. A termeltetési biztosítások esetében a Kincstár által szolgáltatott MePAR adatok alapján a Biztosító Biztosítottanként vizsgálja a terület egyezőségét. Amennyiben valamely Biztosítottnál a biztosításra feladott terület nagyobb, mint a Kincstár által szolgáltatott adatok szerinti terület, akkor korrigálja a szerződést, amelyről új kötvényt bocsát ki, függetlenül attól, hogy a módosítás miként hat az integrációs szerződésben biztosításra feladott terület nagyságára.

Ha a Kincstár adatszolgáltatása alapján kiderül, hogy a Biztosított helytelenül adta meg a területi adatokat (mert a biztosításra feladott terület nagyobb, mint a Kincstár által szolgáltatott adatok szerinti terület) és ezt követően a Biztosító a Kincstár által szolgáltatott MePAR adatok felhasználásával megfelelően korrigálja a díjtámogatott biztosítás kötvényét, úgy a Biztosító ezzel egyidejűleg a támogatásra nem jogosult területeket külön biztosítási szerződés alapján veszi fedezetbe és erről új (módosított) kötvényt állít ki, mely után díjtámogatás nem igényelhető. A módosított kötvény(ek) szerinti korrigált biztosítási díja(ka)t a Szerződő a felek megállapodása szerinti határidőn belül köteles a Biztosítónak megfizetni.

Szerződő vállalja, hogy amennyiben a szerződő fél és a biztosított mezőgazdasági termelő személye eltér, a Kincstár által vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél- nyilvántartási Rendszerben kérelemre nyilvántartásba vett szerződő fél „A”, „B”, és „C” típusú biztosítási konstrukció szerinti bontásban tárgyév november 15-éig ügyfélkapun keresztül, elektronikus úton a biztosítási szerződés alapján elkészített kötvény sorszámát is tartalmazó, az 3.4.1. 1 f) pont szerinti biztosítási díj megfizetéséről szóló igazolást állít ki a Kincstár honlapján vagy a kormányzati portálon keresztül elérhető, a Kincstár honlapján található elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével hozzáférhető felületen.

A Szerződő/Biztosított tudomásul veszi, hogy a Biztosító kötelezettsége, hogy a biztosítási szerződés adatai közül a Felhívásban meghatározott következő adatokat:

- a megkötött előzetesen jóváhagyott biztosítási szerződés adatai közül biztosított mezőgazdasági termelőnkénti bontásban a szerződéskötés dátumára, a kötvényszámra, a biztosítási eseményre, a módozatra, a biztosított növénykultúrára, a hozamra, a

területre, a blokkazonosítókra, és „A”, „B”, „C” típusonként a díjelőírásra vonatkozó adatokat,

- előzetes jóváhagyás hiányában a biztosítási szerződés másolati példányát

- legkésőbb a tárgyév szeptember 30-ig elektronikus úton megküldi a Kincstár részére.

A Szerződő/Biztosított tudomásul veszi, hogy a biztosítási díjtámogatás csak arra a naptári évre igényelhető, amely naptári évre aktualizált termelésére a szerződés vonatkozik, továbbá, hogy a díjtámogatás egyik feltétele, hogy a teljes díj megfizetésre kerüljön.

Jelen szerződési feltételek csak a Magyarországi kockázatviselési helyen, Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) szerinti azonosítóval rendelkező, használatban lévő termőföld területeken termelt növénykultúrákra érvényesek.

1. Cikkely

A biztosítás szereplői

1. A Biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében megtéríti a Szerződőnek azt a mennyiségi kárát, amely a jelen szerződési feltételekben szabályozott kockázatok hatására a biztosított mezőgazdasági növénykultúrákban keletkezik.

2. A Szerződő a Biztosítóval egy biztosítási szerződést köt, a biztosítási időszakra eső díj megfizetésére és a biztosítási szerződésből eredő egyéb kötelezettségeinek teljesítésére kötelezett.

3. A Szerződő harmadik fél, mint Biztosított javára is megkötheti a biztosítást (például integrációs szerződés), de a díjtámogatást ezen szerződések esetében is a Biztosított mezőgazdasági termelő kapja. A Szerződő köteles a díjat megfizetni és a biztosítási szerződésből eredő egyéb kötelezettségeit teljesíteni. A Szerződő részére történő kártérítés a Biztosított hozzájárulásától függ.

4. Biztosítás díjtámogatási kérelmet nyújthat be a mezőgazdasági termelők részére nyújtandó közvetlen támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokról szóló 8/2015. (III.13.) FM rendeletben foglaltaknak megfelelően közvetlen támogatás igénybevételére jogosult mezőgazdasági termelő, aki a szerződés biztosítottja.

2. Cikkely

A biztosítás tárgya, díjtámogatásban részesíthető növénykultúrák

1. A díjtámogatásban részesíthető „C” típusú mezőgazdasági biztosítási szerződés a jelen cikkely 4. pontjában meghatározott növénykultúrá(k)ra köthető. Egy gazdaság ugyanazon növény-kultúrájának teljes területét (saját tulajdonú és bérelt) biztosítani kell (teljes biztosítási kötelezettség) azzal, hogy a díjtámogatás igénybevételéhez minden egyes

növénykultúra a mindenkori biztosítási időszakban mindig egy biztosítási típus keretében biztosítható. Ha adott növénykultúrát a teljes biztosítási kötelezettség megsértésével adnak fel biztosításra (azaz ugyanazon növénykultúra nem teljes területét adják fel biztosításra), a kártérítés mértéke a biztosításra feladott növénykultúra biztosítási összegének és a növénykultúra teljes területének arányában kerül meghatározásra. A biztosítottak teljes területének biztosítási kötelezettsége kizárólag az integrációs szerződések keretében létrejött biztosítások biztosítottjai esetében oldható fel.

2. A biztosítás tárgyának a biztosítási adatközlőn feltüntetett, szabadföldi, lábon álló, biztosított növénykultúrának az adott biztosítási évre (biztosítási időszakra) vonatkozó termését kell tekinteni. A többes hasznosítású növénykultúráknak csak a főterménye biztosítható.

3. Egy évben többszöri termést lehetővé tevő növénykultúrák esetén megadott biztosítási összeget a Biztosító – külön megállapodás hiányában – a teljes éves termés értékének tekinti.

4. A díjtámogatásban részesíthető „C” típusú mezőgaz- dasági biztosítások keretében kizárólag a következő növénykultúrák biztosíthatók:

Növénykultúra megnevezése Hasznosítási kód

Pohánka (Hajdina) KAL28

Mohar KAL29

Cukorcirok KAL30

Seprűcirok KAL31

Szemescirok KAL32

Silócirok KAL33

Szudáni cirokfű KAL34

Indiánrizs KAL35

Termesztett köles KAL36

Indiai köles KAL37

Fénymag KAL38

Fekete zab KAL39

Rizs RIZ03

Fehérvirágú édes csillagfürt PIL15 Fehérvirágú édes csillagfürt (takarmány célra) PIL16 Fehérvirágú édes csillagfürt (zöldtrágyázásra) PIL17 Sárgavirágú édes csillagfürt PIL18 Sárgavirágú édes csillagfürt (takarmány célra) PIL19 Sárgavirágú édes csillagfürt (zöldtrágyázásra) PIL20 Kékvirágú édes csillagfürt PIL21 Kékvirágú édes csillagfürt (takarmány célra) PIL22

Őszi búza	KAL01	Kékvirágú édes csillagfürt (zöldtrágyázásra)	PIL23
Tavaszi búza	KAL02	Takarmánybükköny (Tavaszi bükköny)	PIL25
Őszi durumbúza	KAL04	Szöszösbükköny	PIL26
Tavaszi durumbúza	KAL05	Pannonbükköny	PIL27
Őszi tönkölybúza	KAL06	Szegletes lednek	PIL30
Tavaszi tönkölybúza	KAL07	Cukorrépa	CUK0
Őszi novum búza	KAL08	Dohány- Burley	DBU0
Tavaszi novum búza	KAL09	Dohány- Virginia	DVI02
Őszi tönke búza	KAL10	Szójabab	IND01
Tavaszi tönke búza	KAL11	Őszi káposztarepce	IND03
Őszi alakor búza	KAL12	Tavaszi káposztarepce	IND04
Tavaszi alakor búza	KAL13	Szezámmag	IND06
Rozs	KAL15	Olajlen	IND07
Évelő rozs	KAL16	Rostlen	IND08
Őszi árpa	KAL17	Földimogyoró	IND09
Tavaszi árpa	KAL18	Fehér mustár	IND11
Tavaszi zab	KAL19	Fekete mustár	IND12
Őszi zab	KAL20	Ricinus	IND13
Kukorica	KAL21	Mák (tavaszi)	IND14
Silókukorica	KAL24	Olajretek	IND16
Hibrid kukorica	KAL25	Takarmányretek	IND18
Tavaszi tritikálé	KAL26	Négermag	IND19
Őszi tritikálé	KAL27

1

1

8

7

8

5

1

9

9

4

0

0

5

7

8

3

6

2

6

9

0

5

3

9

7

0

1

1

2

5

1

3

2

4

3

4

8

6

7

8

1

2

3

4

5

Vadrepce	IND20	Ánizs	AGF2
Gomborka	IND21	Ánizsizsóp	AGF3
Napraforgó	IND23	Ánizsmenta	AGF3
Hibrid napraforgó	IND24	Anyarozs	AGF2
Mák (őszi)	IND25	Bazsalikom	AGF2
Kender	KEN01	Borsikafű	AGF2
Lucerna	FOR01	Bíbor kasvirág (Echinacea)	AGF3
Lucerna erjesztett takarmány	FOR02	Borágó	AGF4
Lucerna zöldtakarmány	FOR03	Citromfű	AGF2
Komlós lucerna	FOR04	Cickafark	AGF4
Sárkerep lucerna	FOR05	Digitalis	AGF0
Tarkavirágú lucerna	FOR06	Izsóp	AGF0
Vöröshere	FOR09	Jázmin	AGF0
Bíborhere	FOR10	Kamilla	AGF0
Fehérhere	FOR11	Kapor	AGF2
Korcshere (svédhere)	FOR12	Kerti kakukkfű	AGF3
Perzsahere (fonákhere)	FOR13	Kerti ruta	AGF3
Alexandriai here	FOR14	Fűszerkömény	AGF1
Lódi lóhere	FOR15	Koriander	AGF3
Sárgavirágú somkóró (orvosi somkóró)	FOR23	Körömvirág	AGF1
Fehérvirágú somkóró	FOR24	Lestyán	AGF2
Takarmánybaltacim	FOR25	Levendula	AGF0
Szarvaskerep	FOR27	Macskagyökérfű	AGF1
Nyúlszapuka	FOR28	Majoranna	AGF1
Szeradella	FOR29	Máriatövis	AGF3
Koronás baltavirág	FOR30	Menta	AGF1
Réparepce	FOR32	Meténg	AGF1
Tifon	FOR33	Orvosi zsálya	AGF3
Tarlórépa	FOR34	Oregánó (szurokfű)	AGF4
Takarmányrépa	FOR35	Utifű (Psyllium)	AGF1
Csicsóka	FOR36	Rozmaring	AGF2
Murokrépa	FOR37	Sáfrány	AGF1
Tarka koronafürt	FOR38	Sáfrányos szeklice	AGF3
Görög széna	FOR39	Szöszös ökörfarkkóró	AGF2
Keleti kecskeruta	FOR40	Tárkony	AGF1
Mézontófű (Facélia)	FOR41	Tárnics	AGF0
Füves lucerna	FOR56	Gyermekláncfű	AGF4
Füves here	FOR57	Jázminpakóca (stevia)	AGF4
Takarmánymályva	FOR58	Ebtippan	PAZ0
Szilfium	FOR59	Óriás tippan	PAZ0
Lósóska	FOR60	Fehér tippan	PAZ0
Abesszin (etiópiai) mustár	ABE01	Cérnatippan	PAZ0
Angyalgyökér	AGF02	Francia perje	PAZ0

Csenkeszperje	PAZ06	3.	A biztosítási időszak – az ajánlattétel és a biztosít
Xxxxx xxxxx (szálkás perje)	PAZ07 szerződés létrejötte időpontjától függetlenül – mind
Angol perje	PAZ08		és vége nem feltétlenül esik egybe a Biztos
Hibrid perje	PAZ09		kockázatviselésének kezdetével és végével.
Ligeti perje	PAZ10	4.	A biztosítási fedezet csak a Biztos kockázatviselésének tartama alatt bekövetkez
Réti perje	PAZ11		károkra terjed ki (időbeli hatály).
Mocsári perje	PAZ12 5. Amennyiben a szerződés időtartama során egy vag
Sovány perje	PAZ13		több naptári évben egy biztosított növénykultú telepítésére sem kerül sor, akkor a biztosítá
Magyar rozsnok	PAZ22		szerződést szüneteltetni lehet. Ebben az esetb
Zöld Pántlikafű	PAZ23		minden megállapodás – mint pl. a kármentess
Csomós ebír	PAZ14		engedmény a 9. cikkely 3. pontja értelmében érvényben marad.
Nádképű csenkesz	PAZ15
Juhcsenkesz	PAZ16
Réti csenkesz	PAZ17		4. Cikkely A biztosítási szerződés létrejötte, a Biztosító
Vörös csenkesz	PAZ18		kockázatviselésének kezdete
Veresnadrág csenkesz	PAZ21
Gumós komócsin	PAZ19 1. A biztosítási szerződés létrejötte a Biztosító ált tett ajánlat elfogadásával
Réti komócsin	PAZ20
Sziki kender	SZI01 1.1 A biztosítási szerződés megkötését írásban k
Komló	KOM01 kezdeményezni (ajánlattételi felhívás). ajánlattételi felhívást a 2. cikkely 1. pontjában leí
Egyéb szántóföldi termelt növény	EGY01		teljes körű biztosítási kötelezettségn
Energiafű	EFU01 megfelelően hiánytalanul és a valóságn
Keverék kultúra	KEV01		és a létrejött biztosítási szerződés

ási en te ító

ító ett

y ra si en égi

–

al

A felsorolt biztosítható növénykultúrák köre, a kultúramegnevezések, és a növénykultúrák hasznosítási kódja a tárgyévre vonatkozó Felhívás szerint változhat. Változás esetén a már megkötött szerződésekben illetve a hozzá tartozó adatközlőkön meghatározott növénykultúrák biztosítottak maradnak. Módosítás esetén a Biztosító az új kultúramegnevezéseket és hasznosítási kódokat átveszi, és a megfelelő módosításokat a biztosítási szerződésen elvégzi.

3. Cikkely

A biztosítási szerződés tartama

1. A biztosítási szerződés határozatlan időre szól, amelyet bármelyik félnek jogában áll a naptári év végére felmondani.

2. A felmondást írásban, levélben, vagy e-mail esetén aláírt, szkennelt csatolmányban kell eljuttatni a másik félhez úgy, hogy annak 30 nappal a biztosítási időszak lejárta előtt, legkésőbb december 1. napjának 24.00 óráig meg kell érkeznie a címzetthez. A biztosítási szerződés ügyfél általi felmondását a Szerződő vagy meghatalmazottja – az erre vonatkozó írásbeli meghatalmazás felmutatásával – kezdeményezheti.

ell Az rt ek ak ás a

díjtámogatásban részesíthető biztosítási szerződés feltételei szerint az alábbi adatokat, információkat, nyilatkozatot tartalmazza:

- a Biztosított nevét, lakcímét, székhelyét, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási tv.) szerinti ügyfél- azonosítóját a Felhívás 3.4.1.1. 1a) pontja szerint. Amennyiben a mezőgazdasági termelő a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötésekor nem rendelkezik az Eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosítóval, úgy a mezőgazdasági termelő az ügyfél-azonosító megállapítása iránt benyújtott kérelmének elbírálásáról szóló döntés kézhezvételét követően köteles kezdeményezni a vele szerződő Biztosítónál a mezőgazdasági biztosítási szerződés ügyfél-azonosítóval történő kiegészítését.

- a kockázatviselés helyét (MEPAR szerinti blokkazonosító),

- a biztosítási eseményt,

- a biztosítási szerződéssel fedezett gazdasági veszteségeket, kockázatokat,

- az egyes biztosítási események vonatkozásában a különös szerződési feltételeket,

- a hasznosítási kóddal azonosított, biztosított növénykultúrák megnevezését,

- a mezőgazdasági termelő nyilatkozatát a tárgyévet megelőző ötéves időszakból a legmagasabb és a legalacsonyabb hozammal rendelkező kettő év elhagyásával képzett három év hozamának számtani átlagáról (a 7. cikkely 1. pontja szerinti referenciahozamról),

- a biztosítás adó nélkül számított (nettó) díját, (kármentességi engedmény alkalmazása esetén a kármentességi kedvezménnyel csökkentett, adó nélkül számított biztosítási díjat is), más kockázatoktól elkülönítetten, biztosított termelők szerinti bontásban, a Biztosító, a biztosított, illetve a szerződő fél eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosítójának feltüntetése mellett, valamint „A”, „B”, „C” típusonként összesítve az egységes kérelemben bejelentett terület és az azon feltüntetett hasznosítási kóddal és az esetlegesen az adott hasznosítási kódhoz tartozó pontos megnevezéssel jelzett növénykultúrák (a továbbiakban együtt: növénykultúra) feltüntetésével.

- a kárrendezés alapjául szolgáló, az Mkk tv. és a Felhívás előírásainak megfelelő különös biztosítási feltételeket,

- Biztosító jelen szerződési feltételek bevezetésében meghatározott nyilatkozatát,

- a biztosítás „C” típusra való hivatkozását.

1.2. A biztosítói ajánlatot a Biztosító az ajánlattételi felhívás adatai alapján teszi meg és azt a Szerződőnek, vagy a Szerződő megbízásából eljáró biztosítási alkusznak küldi meg. A biztosítói ajánlathoz a Biztosító 15 napig kötve van (ajánlati kötöttség ideje). A biztosítási szerződés akkor jön létre, ha az ajánlati kötöttség ideje alatt a Szerződő aláírásával (írásbeli elfogadó nyilatkozat) elfogadja a biztosítói ajánlatot. A biztosítási szerződés létrejöttének dátuma megegyezik a Szerződő által aláírt biztosítói ajánlat Biztosítóhoz való megérkezésének dátumával.

2. A biztosítási szerződés létrejötte a Szerződő biztosítási ajánlatának elfogadásával

2.1. A biztosítási szerződés megkötésére a Szerződő is ajánlatot tehet a Biztosító ezt a célt szolgáló formanyomtatványán („Biztosítási ajánlat”), ha a Szerződő írásbeli biztosítási ajánlata hiánytalanul és a valóságnak megfelelőn tartalmazza a fenti 4. cikkely 1.1 pontja szerinti adatokat és a Biztosító díjtarifájának megfelelő biztosítási díjat. A Szerződő a biztosítási ajánlatához annak a Biztosítóhoz való beérkezésétől számított 15

napig kötve van (ajánlati kötöttség ideje). Az ajánlati kötöttség ideje alatt a biztosítási ajánlat nem vonható vissza.

Amennyiben a Szerződő biztosítási ajánlatát a Biztosító elutasítja és a biztosítási szerződés nem jön létre, a Biztosítót a fedezetvállalás idejére meghatározott díj illeti meg.

2.2. Egy, a felsoroltakat hiánytalanul tartalmazó biztosítási ajánlat elfogadottnak, és az így létrejövő biztosítási szerződés megkötöttnek minősül (létrejön), amennyiben a Szerződő biztosítási ajánlatát az ajánlati kötöttség idején belül a Biztosító egy igazoló dokumentum (fedezetigazolás vagy biztosítási kötvény) kiállításával kifejezetten elfogadja. A biztosítási szerződés létrejöttének dátuma megegyezik a Szerződő biztosítási ajánlatának Biztosítóhoz történő beérkezésének dátumával.

2.3. A biztosítási szerződés nem jön létre, ha a Szerződő biztosítási ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt a Biztosító nem fogadja el, eltérő tartalmú ellenajánlatot tesz, vagy azt kifejezetten elutasítja.

3. Nem köthető biztosítás azon mezőgazdasági növénykultúrára, amely a biztosítási adatközlő ill. biztosítási ajánlat benyújtásakor a biztosítandó veszélynem miatt már károsodott. Tartam káresemény (pl. aszály) tekintetében a biztosítási adatközlő, ill. biztosítási ajánlat benyújtását megelőzően, az I. Melléklet kockázatmeghatározása szerint a szántóföldi növénynövekedés idején teljesülő meteorológiai feltételek káreseménynek minősülnek. Amennyiben kiderül, hogy károsodott mezőgazdasági növénykultúrák is szerepelnek az ajánlatban illetve adatközlőben, úgy a biztosítás visszamenőleg törlésre kerül és a befizetett biztosítási díjat a Biztosító visszautalja.

4. A Biztosító kockázatviselése általánosan a

i) fenti 1.2 pont szerinti esetben a szerződés létrejöttének dátumát követő nap 12.00 órától kezdődik,

ii) fenti 2.2 pont szerinti esetben a biztosítási szerződés létrejöttével esedékessé váló biztosítás díj (díjrészlet) megfizetésével kezdődik. Ebben az esetben díjfizetés hiányában a biztosítási szerződés anélkül szűnik meg, hogy a Biztosító kockázatviselése megkezdődött volna.

A Biztosító által meghatározott kockázatonkénti és növénykultúránkénti fedezeti időszakokat „Az Österreichische Hagelversicherung VVaG szerződési feltételei a díjtámogatásban részesíthető „A”, „B” és

„C” típusú mezőgazdasági biztosításokhoz” – I. sz. Melléklet (a továbbiakban I. Melléklet) tartalmazza.

5. A Szerződőnek minden egyes biztosítási időszakra meg kell adnia a Biztosító számára a biztosítandó mezőgazdasági növénykultúrákat, melyre vonatkozóan a 2. cikkelyben ismertetett teljes biztosítási kötelezettség érvényes. A biztosítandó mezőgazdasági növénykultúrák teljeskörű

megadásába beletartozik a 4. cikkely 1.1. pontjában felsorolt adatok közlése is.

5.1. A 4. cikkely 1.1. pontjának megfelelő évenkénti adatközlés határideje legkésőbb az aktuális biztosítási időszak május 15. napja, téli és tavaszi fagykár biztosítása esetén legkésőbb a megelőző év november 30. napja. A Biztosító fedezete a biztosítás tartalmát érintő módosítások esetén a 4. cikkely 4. pontja szerint kezdődik.

5.2. A Biztosító kockázatviselése a határozatlan tartamú szerződés keretében a növénykultúrák tárgyévi adatközlését követően a 4. cikkely 4 (i) pontja szerint, illetve az I. Melléklet szerint kezdődik. Amennyiben a Szerződő a meghatározott időpontig nem közöl adatokat az általa tárgyévben termesztett valamennyi növénykultúráról, úgy az adatközlőben nem szereplő növényekre vonatkozóan a Biztosító kockázatviselése nem áll fenn.

6. A Biztosító a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötését, illetve az éves adatközlést követően legkésőbb a tárgyév július 15-ig adategyeztetés céljából köteles a Kincstár részére mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai közül:

a) a szerződő fél és a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására (név, székhely vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító),

b) a mezőgazdasági biztosítási szerződés azonosítá-sára (szerződéskötés dátuma, kötvényszám, módozat, biztosítási esemény),

c) a biztosított növénykultúra megnevezésére (hasznosítási kód) és a növénykultúra referencia hozamára,

d) a kockázatviselés helyére (blokkazonosító),

e) a terület nagyságára (hektár), valamint

f) a biztosítási összegre, a díjelőírás és a kedvezménnyel csökkentett, nettó díjelőírás összegére vonatkozó adatokat átadni.

A fenti adatokat a Biztosító a Kincstárnak a Felhívás

3.4.4. 5. pontja szerinti adatszolgáltatása alapján véglegesíti és azokat legkésőbb a tárgyév szeptember 30-ig visszaküldi a Kincstár részére.

7. A Kincstár a Biztosító 6. pont szerinti tájékoztatását követően a Kincstár és a biztosítók közötti megállapodás alapján, de legkésőbb a tárgyév augusztus 1-ig tájékoztatja a Biztosítót a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő

a) nevéről és az eljárási tv. szerinti ügyfél- azonosítójáról, továbbá

b) a Biztosító által díjtámogatott konstrukcióban biztosított növénykultúráinak tárgyévi teljes területéről és azok MePAR szerinti blokkazonosítójáról. A Kincstár az ügyfél által tárgyév július 31-ig bejelentett területadatait adja át a Biztosító részére.

5. Cikkely

Biztosítási fedezet és önrész

1. A Biztosító a jelen szerződési feltételek és a szerződés adatközlője szerint a biztosítási díj megfizetése ellenében megtéríti a Szerződő/ Biztosított azon kárát, melyet az 5. cikkely 2. pontjában meghatározott biztosítási események valamelyike okoz és amely a biztosított mezőgazdasági növénykultúra 20%-ot meghaladó mértékű hozamcsökkenését eredményezi üzemi szinten. A Biztosító nem fizet kártérítést az alábbi okokból bekövetkező károk után még abban az esetben sem, ha azok olyan biztosítási eseménnyel kapcsolatban következnek be, melyre a Biztosító fedezetet nyújt:

a) a növénykultúrán a szerződés aláírása, illetve a kockázatviselés kezdete előtt bekövetkező károk,

b) a Szerződő/Biztosított hibájából bekövetkező károk, valamint azon károk, melyek bekövetkezését a Szerződő/Biztosított megakadályozhatta vagy azok hatását mérsékelhette volna, de a szükséges intézkedéseket elmulasztotta;

c) a nem megfelelő gazdálkodásból eredő károk, mint például a helytelenül megválasztott vetésmélység vagy vetőmagmennyiség, a nem időben történő vetés, rossz vetőmag-választás, talajművelés hiánya, növényállomány szakszerűtlen gondozása;

d) állati kártevők okozta károkra, növénybetegségekre vagy a megtermékenyülés hiányára visszavezethető következményi károk;

e) minőségromlás például beltartalmi összetevők hiánya vagy túl magas koncentrációja, túl- vagy alulméret, gyümölcs- vagy szemtermés megváltozott felépítése, deformációk vagy esztétikai hibák, valamint ízváltozások révén;

f) kényszerérés, kései vagy egyenetlen érés, illetve a tábla járhatatlansága miatti késői betakarításból származó károk;

g) minőségromlásból adódó alternatív értékesítés vagy az értékesítés teljes megszűnése miatt bevételkiesés;

h) a jelen cikkely 2. pontja értelmében nem biztosított egyéb biztosítási események bekövetkeztéből eredő hozamkiesés.

2. A díjtámogatásban részesíthető „C” típusú mező- gazdasági biztosítási szerződés keretében a jelen szerződési feltételek 2. cikkelyének 4. pontjában meghatározott növénykultúrák vonatkozásában az alábbi biztosítási eseményekre köthető mezőgazdasági biztosítás az I. Mellékletben meghatározottak szerint:

- jégesőkár,

- aszálykár,

- mezőgazdasági árvízkár,

- téli fagykár,

- őszi fagykár,

                                   - tavaszi fagykár,            

- felhőszakadás kár,

- viharkár.

3. A biztosítási szerződéssel lefedett terület és növénykultúra vonatkozásában a Biztosító a 2. pontban meghatározott kockázatokkal összefüggésben az alábbi kárküszöböket alkalmazza:

a) jégeső- és viharkár esetén a kárküszöb a károsodott terület biztosítási összegének 20%-a,

b) a mezőgazdasági árvízkár és a felhőszakadáskár esetén a kárküszöb az érintett tábla biztosítási összegének 40%-a. Téli fagykárnál a kárküszöb az érintett tábla biztosítási összegének 50%-a,

c) az aszálykár, a tavaszi és őszi fagykár kockázatok esetén a küszöbérték az üzemenkénti károsodott növénykultúrák biztosítási összegének 50%-a.

4. Térítésre kizárólag a 3. pontban definiált küszöbértékeket meghaladó károk kerülnek. A Biztosító ekkor az I. Melléklet szerinti önrészt alkalmazza. A jégeső és vihar kockázatok vonatkozásában a Szerződő ajánlattételkor az I. Melléklet szerinti két önrészváltozat közül választhat.

5. Integrációs biztosítási szerződés érintettségében bekövetkező károk esetén a kárküszöbök és önrészek számításának alapját a Biztosítottnak az integrációs szerződésben biztosított növénykultúránkénti területe képezi, függetlenül a Biztosított egyes növénykultúránkénti tényleges területnagyságától (vagyis a károsodott növénykultúrának az integrációs biztosítási szerződésben nem biztosított területnagyságától).

6. Cikkely Fennmaradó fedezet

1. Azon károk esetén, ahol újratelepítés válik szükségessé, és amennyiben az I. Melléklet másképp nem rendelkezik, a károsodott és kiművelt terület biztosítási összegének 20%-a, de hektáronként maximum 100 000 forint kerül térítésre.

2. Az újratelepített azonos növénykultúra további károk esetére a biztosítási időszakra érvényes biztosítási összegnek az újratelepítésre kifizetett kárösszegével csökkentett értékéig marad biztosított, és az eredeti díj marad érvényben.

3. Amennyiben csak más növénykultúra telepíthető újra, akkor két eset lehetséges:

- a szerződés az új növénykultúra biztosítási összegével módosul. A Biztosító újbóli kockázatvállalása alapján az éves díj az újratelepített növénykultúra díjával emelkedik, vagy

- a szerződés az új növénykultúra biztosítási összegével nem kerül kibővítésre, így a biztosítási fedezet az új kultúrára nem terjed ki.

7. Cikkely

A biztosítási összeg

1. A Szerződőnek az ajánlattételi felhívásban és a biztosítási ajánlatban (4. cikkely 1. és 2. pont), illetve a

4. cikkely 5. pontja szerinti adatközlés során kell megadnia minden egyes növénykultúrára a folyó biztosítási évre vonatkozóan a referenciahozamot.

A hozamadatot az Mkk. tv. 2. § 26. xxxxxx és a Felhívás

3.4.1.1. 1j), illetve 3.4.1.1 3. pontja szerinti referenciahozamként kell megadni. A referenciahozam a termelő által a referencia-időszakban elért hozamok számtani átlaga. Amennyiben a termelő az adott növénykultúrára valamelyik évben nem rendelkezik saját hozamadattal, akkor abban az évben a saját hozamadat helyett a megyei – vagy annak hiányában

– az országos átlaghozamot kell figyelembe venni a referenciahozam kiszámításánál.

A biztosítási összeget a Biztosító a Szerződő által megadott biztosítandó mezőgazdasági növénykultúrák területének, egységárának és hozamának figyelembevételével határozza meg.

A Szerződő/Biztosított hozamként az Mkk tv. és a Felhívás előírásai szerint számított átlaghozamát köteles a Biztosító számára megadni.

A biztosított növénykultúra átlaghozamát a Biztosított megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves termésátlagából kell kiszámítani.

Amennyiben a mezőgazdasági termelő nem rendelkezik a fenti adatokkal, úgy a megelőző ötéves időszak legmagasabb és legalacsonyabb értékeinek kizárásával képzett hároméves, a biztosítási szerződéssel lefedett terület szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságánál elérhető, az adott növénykultúrára és az adott évekre vonatkozó megyei vagy – annak hiányában – országos átlagtermés-adatokat kell figyelembe venni.

A biztosított területnek – a termeltetői biztosítás kivételével (lásd 2. cikkely 1. pont) – meg kell egyezni a Kincstár által szolgáltatott MePAR területi adatokkal.

2. A Szerződő május 15. után abban az esetben kérheti a biztosítási összeg csökkentését, amennyiben az adott évre vonatkozó szerződési adatközlő benyújtását követően kiderül, hogy a várható termés értéke az egységár változása, vagy kockázaton kívüli kár miatt több mint 20%-kal kevesebb, mint az igényelt biztosítási összeg, és a csökkenés alaposan megindokolható, valamint még nem következett be biztosítási esemény.

Egy ilyen módosítási igény csak a következő időpontokig, és növénykultúrákra fogadható el:

a) általánosságban május 31-ig,

b) szőlőre, és gyümölcskultúrákra június 30-ig.

A biztosítási összegek csökkentésére a fent említett időszakot követően nincs mód. A biztosítási összeg csökkentés miatti díjkülönbözet felét a Biztosító felszámolja. A biztosítási összeg csökkentése a biztosítási időszak kezdetétől hatályos.

3. A biztosítási összeg csökkentésének, illetve növelésének kérvényezése, amely az adott évre vonatkozó biztosítandó mezőgazdasági növénykultúrák Biztosító felé történő közlését követően következik be, elfogadottnak minősül, amennyiben a Biztosítóhoz történő beérkezését követő 15 napon belül azt a Biztosító nem utasítja vissza. A Biztosító kockázatviselése a biztosítási összeg módosítását követően a 4. cikkely 4. pont szerint történik.

4. Káreseményt követően a Biztosító nem fogad el a biztosítási összeg emelésére vonatkozó módosító igényt. Ha a káresemény a biztosítási összeg emelésének kérvényezését megelőzően következett be, a biztosítási szerződés módosítására a fenti 3. pont akkor sem irányadó, ha a káreseményről a módosítás kérvényezésének időpontjában sem a Szerződő, sem a Biztosító nem tudott. Ilyen esetben a fenti 3. pont szerinti határidő eltelte ellenére a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad érvényben.

8. Cikkely

Túl-, illetve alulbiztosítás

A Biztosító által a jelen szerződési feltételek szerint megkötött biztosítási szerződés alapján fizetendő kártérítés mértéke nem lehet magasabb, mint a biztosítási esemény által a Szerződőnek/Biztosítottnak okozott kár.

Amennyiben a biztosított növénykultúra értéke magasabb, mint az érintett terület vagy területrész biztosítási összege (alulbiztosítás), akkor a Biztosító a kárt olyan arányban köteles megtéríteni, ahogy a biztosítási összeg a biztosított növénykultúra értékéhez aránylik.

Amennyiben a biztosított növénykultúra értéke alacsonyabb, mint a biztosítási összeg (túlbiztosítás), akkor a kártérítést a növénykultúra értéke alapján kell kiszámítani.

A biztosított mezőgazdasági növénykultúra biztosítási értéke az az összeg, amelyet a biztosítható, illetve nem biztosítható kockázatok által okozott veszteség nélkül el lehetne érni az adott területen, az adott technológiával.

Díjtámogatás legfeljebb a biztosított terület egységes kérelemben bejelentett terület mérete alapján igényelhető.

9. Cikkely

A biztosítási díj, díjkedvezmények

1. Biztosítási díj alatt a biztosítási időszakra járó díjat kell érteni. A biztosítási díj a biztosítási összeg és a díjtétel szorzata. A díjtételt a biztosított növényfaj kockázatérzékenysége, a helyi területi kockázati viszonyok és a mindenkori önrészváltozat határozzák meg, mértéke valamennyi kockázatra együttesen, növénykultúránként kerül megállapításra.

2. A szerződésen/kötvényen feltüntetésre kerül a díj azon része, amely után díjtámogatás igényelhető.

3. Azokban az években, amikor kárkifizetés nem történik, a Biztosító a kármentesség miatt kármentességi jogosultságot ad a Szerződőnek az alábbiak szerint:

a) az első kármentes évben, amíg a biztosított 10 év (illetve a rendelkezésre álló biztosított évek adataiból számolt) kárhányada 75% alatt van, a mindenkori kötvényen feltüntetett éves biztosítási díj 10%-a,

b) a második kármentes évben, amíg a biztosított 10 év (illetve a rendelkezésre álló biztosított évek adataiból számolt) kárhányada 75% alatt van, a mindenkori kötvényen feltüntetett éves biztosítási díj 20%-a,

c) a harmadik kármentes évben, amíg a biztosított 10 év (illetve a rendelkezésre álló biztosított évek adataiból számolt) kárhányada 75% alatt van, a mindenkori kötvényen feltüntetett éves biztosítási díj 30%-a.

A Biztosító a kármentességi engedményt előzetesen, az ajánlattal/adatközléssel egyidőben levonja az aktuális év éves díjának összegéből.

4. Amennyiben a kárhányad 75% felett van, kár esetén a tárgyévi kármentességi engedmény visszavonásra kerül és a Biztosító az így keletkező többlet díjat a kártérítés összegéből levonja.

5. A 3. pont szerinti kármentességi engedményre annak elvesztése után a Szerződő akkor válik újra jogosulttá, ha a mindenkori kötvénnyel igazolt szerződés megelőző 10 biztosított év (illetve a rendelkezésre álló biztosított évek) adataiból számolt kárhányada ismételten 75% alá csökken.

6. A kárhányad a mindenkori biztosítási módozattól függetlenül a mindenkori kötvénnyel igazolt szerződésre a Biztosító által fizetett kártérítés és – az esetlegesen törvényi alapon fizetendő egyéb díjak és járulékok nélküli – díjelőírás egymáshoz való viszonya. Ha a szerződést felmondják, akkor a kármentességi engedményre való jogosultság és besorolás 4 évig marad érvényben. Újbóli biztosításkötés esetén az 5. évtől a jelen cikkely 3. és 4. pontjai érvényesek.

7. A kárhányad számításakor csak a Biztosítónál eltöltött biztosított évek száma vehető figyelembe. Az integrációs biztosítási szerződések esetében a kármentességi engedmény Biztosítottanként kerül meghatározásra.

8. A kármentességi engedmény (bónusz) elvesztése és az ebből következően megemelkedő – a Szerződő által fizetendő biztosítási díj – a 12. cikkely 1. pontja értelmében nem jogosít a biztosítási szerződés felmondására.

10. Cikkely

A biztosítási díj esedékessége

1. A biztosítás éves díja a biztosítási szerződés létrejöttekor, a további biztosítási időszakokra

vonatkozó éves díj pedig a biztosítási évforduló napján esedékes.

2. A Szerződő Felek a biztosítási díj halasztott- és részletekben való fizetésében is megállapodhatnak. Ebben az esetben a díjrészletek fizetési időpontját (esedékességét) és mértékét a Felek a szerződésben, illetve a kötvényben rögzítik. Az utolsó díjrész megfizetésének határideje nem lehet később, mint október 1.

3. A díj megfizetése a biztosítási kötvény, mint pénzügyi bizonylat alapján, banki átutalással történik a biztosítási szerződésen, illetve kötvényen megjelöltek szerint.

4. Amennyiben a Szerződővel halasztott részletfizetésben állapodott meg a Biztosító, akkor biztosítási esemény bekövetkeztekor a Szerződő adott biztosítási időszakra vonatkozó összes szerződésének díja – beleértve a visszavont kármentességi engedmény(ek) összegét is – esedékessé válik és levonásra kerül a kártérítés összegéből. Amennyiben a kártérítési összeg alacsonyabb, mint a szerződések szerinti díjhátralék, úgy a fennmaradó díj megfizetése a kötvényen meghatározott ütemezés szerint történik.

5. A Biztosítónak jogában áll késedelmi kamatot felszámolni, ha a díj vagy díjrészlet megfizetésére a fizetési határidőig nem került sor.

6. A biztosítási díj azon a napon számít kiegyenlítettnek, amikor az a Biztosítóhoz beérkezik és a mindenkori kötvényszámra történő teljesítés beazonosítható.

7. Túlfizetés esetén a Biztosító csak az éves díj túlfizetése esetén utal vissza díjat, amennyiben a túlfizetés meghaladja az 1 000 forintot.

11. Cikkely

A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei - Reaktiválás

1. A Biztosító kockázatviselése a díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a kötvényen megjelölt esedékességi időponttól számított 30. napon megszűnik.

2. Amennyiben a Biztosító a kockázatviselése fentiek szerinti megszűnése előtt írásban felhívta a Szerződőt a hátralékos biztosítási díj megfizetésére és figyelmeztette a Szerződőt a díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményeire, és a Szerződő ezt követően sem fizet, akkor a fizetési felszólítástól számított 30. napon szűnik meg a Biztosító kockázatviselése.

3. Amennyiben a kockázatviselés megszűnésére a díjfizetési kötelezettség elmulasztása miatt kerül sor, akkor a Szerződőnek a biztosítási időszakra eső teljes díjat meg kell fizetnie.

4. Abban az esetben, ha a kockázatviselés a fenti 1. pontban írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a Szerződő a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés

helyreállítására (reaktiválás). A Biztosító a biztosítási fedezetet annak eredeti feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. Reaktiválás esetén sem terjed ki a Biztosító kockázatviselése a kockázatviselés megszűnése és reaktiválása között eltelt időszakban bekövetkezett biztosítási eseményekre.

5. A Biztosító kötelezettsége, hogy a Kincstár felé igazolja a biztosítási díj megfizetését. Az igazolást a Biztosító a befizetett díjakról állítja ki.

6. Amennyiben a díj, vagy annak egy része nem kerül megfizetésre, úgy az a támogatási jogosultság elvesztését eredményezi.

12. Cikkely

A szerződési feltételek és a biztosítási díj megváltoztatása

1. Amennyiben a Biztosító az adott évben a közvetlen megelőző év díjához képest megemelt mértékű díjat alkalmaz, vagy a biztosítási szerződés alapját képező szerződési feltételt a Szerződő számára kedvezőtlen változást jelentő módon változtatja meg, akkor a Szerződőnek jogában áll a 2. pontban foglaltaknak megfelelően a szerződést azonnali hatállyal felmondani. A felmondásra írásban, ajánlott levélben, vagy e-mail esetén aláírt, szkennelt csatolmány útján kell sort keríteni.

2. A felmondást a díjemelésről, illetve a szerződés alapját képező szerződési feltételek változásáról szóló értesítő vagy a kötvény kézhezvételét követő 30 napon belül kell eljuttatni a Biztosítóhoz, ellenkező esetben a módosítás a Szerződő részéről elfogadottnak minősül.

13. Cikkely Változásbejelentés

1. Mind a Szerződő, mind pedig a Biztosított kötelesek a biztosítási szerződés fennállása alatt a Biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihathat a Biztosító kockázatviselésére.

2. A Felek különösen az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek:

- a Szerződő/Biztosított elleni csődeljárás, felszámolás,

- a Szerződő/Biztosított gazdasági társasági formájának, nevének, székhelyének, lakóhelyének változása,

- a biztosított vagyontárgy tulajdonosának, haszonbérlőjének változása,

- a termelési technológia változása,

- a kármegelőzési, kárelhárítási rendszerben bekövetkezett változás.

3. Amennyiben a bejelentett változás miatt a Biztosító módosítani kívánja a szerződést, akkor azt

módosítási javaslat formájában, írásban kell közölnie a Szerződővel.

4. A biztosított vagyontárgy (növénykultúra) tulajdonosának vagy egyéb vagyoni jogviszony szerinti várományosának megváltozása a biztosítási szerződés megszűnésével jár (érdekmúlás), kivéve, ha az eredeti Szerződő az új tulajdonossal/ várományossal fennálló jogviszonya vagy egyéb kapcsolat alapján a tulajdonosváltozást követően továbbra is érdekelt marad a növénykultúrát érintő biztosítási események elmaradásában. Érdekmúlás miatti megszűnés esetén az új tulajdonos írásos kérésére a Biztosító dönt az eredeti feltételek szerinti új biztosítási szerződés megkötéséről.

Nem szűnik meg a biztosítási fedezet a Biztosított halálával, hanem az a termőföld, illetve a lábon álló növényi kultúra tulajdonjogával, illetve az ezekhez fűződő egyéb vagyoni jogokkal együtt átszáll az örökösökre.

5. A változásbejelentési-kötelezettség elmulasztása esetén a Biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha

- bizonyítják, hogy a be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte,

- vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

14. Cikkely

A Szerződő/Biztosított kötelezettsége kár esetén

1. A Szerződő/Biztosított kártérítési igény esetén köteles a biztosított kárt a kár bekövetkeztétől számított 4 napon belül írásban bejelenteni.

Aszálykár esetén a bejelentésnek legkésőbb 14 nappal a betakarítás tervezett kezdete előtt meg kell történnie. A referenciahozam számításához a Szerződő köteles a területalapú támogatás igényléséhez benyújtott egységes kérelem másolatának releváns adatait bemutatni. Amennyiben a területalapú támogatás igényléséhez benyújtott egységes kérelem másolata releváns adatainak benyújtására nem kerül időben sor, úgy a kármegállapításhoz az adott kultúrához tartozó megyei, illetve annak hiányában az országos átlaghozam adatok kerülnek alkalmazásra. A betakarítás tervezett időpontja akkor minősül elfogadottnak, amennyiben a kárbejelentés Biztosítóhoz történő beérkezését követő 5 napon belül azt a Biztosító nem utasítja el. Amennyiben az időjárás függvényében a betakarítás tervezett, illetve elfogadott időpontja módosul, a Szerződő/Biztosított köteles erről a változásról a Biztosítót értesíteni. A betakarítás tervezett, illetve elfogadott időpontjának előrehozása kizárólag a Biztosító írásos hozzájárulásával lehetséges.

Amennyiben elmulasztja fent nevezett a bejelentési határidőt, akkor a Biztosító a jelen cikkely 8. pontja szerint mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól. A

kárbejelentésnek tartalmaznia kell a káresemény napját és idejét, a károsodott növénykultúrák megnevezését, terület azonosítóit és nagyságát és a kár okát.

2. Azokat a károkat, amelyeket a Szerződő csekélynek minősít és ezért ezekre kártérítést nem kér, az ugyanazon növénykultúrában keletkező, későbbi károk teljes összegébe bele lehet számítani, amennyiben ezen „csekély” károk jelentésére a 1. pont szerint meghatározott határidőn belül és a következő tartalmú megjegyzéssel sort kerítenek: „Kárfelmérést a bekövetkezett károkra nem kérünk“.

3. A kárszemle időpontjáig a Szerződő a kárral érintett területeket a Biztosító beleegyezése nélkül csak oly mértékben változtathatja meg, amely a rendes gazdálkodás körülményei között a kárenyhítési kötelezettség miatt halaszthatatlanul szükséges, és a kárképet nem változtatja meg. A Biztosító a 8. pontban ismertetettek szerint mentesül a kötelezettsége alól, amennyiben a károsodott táblán a kármegállapítást megelőzően a Biztosító beleegyezése nélkül learatják a termést, vagy ott talajmunkálatokat végeznek.

4. A Szerződő köteles a Biztosító megbízottjának a kárral kapcsolatos összes információt a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátani, a kármegállapításhoz szükséges összes dokumentumot, különösképp a területalapú támogatás igényléséhez benyújtott egységes kérelem másolatának releváns adatait bemutatni és a károsodottként jelentett táblákat saját maga vagy megbízottja révén megmutatni, máskülönben a Biztosító a 8. pont feltételei értelmében mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól.

5. A Szerződő a káreseményt követően azonnal köteles a kárenyhítésről gondoskodni, a körülményektől függően minden, a károsodott növénykultúrák gondozása és továbbfejlődése szempontjából szükséges munkát és költséget ráfordítani, melyek a fennálló körülmények alapján elvárhatóak.

A károk enyhítése kapcsán felmerülő költségeket a Szerződőnek saját magának kell viselnie.

6. Korai károknál – amelyek május 31-ig következnek be

–, ahol ugyanazon vagy indokolt esetben más növényi kultúra újratelepítése lehetséges, legfeljebb az újratelepítés költségei kerülnek megtérítésre a 6. cikkely szerint. Az újratelepítés lehetősége a Biztosító szakértője által kerül megállapításra.

7. Amennyiben egy károsodott növénykultúra beérése oly mértékben előrehaladt, hogy a betakarítással már nem lehet várni, akkor a Szerződő köteles a kárbejelentést a káreseményt követően legkésőbb 24 órán belül elküldeni, melyben jelezni kell az azonnali betakarítás szükségességét. A betakarítást a Biztosító írásbeli jóváhagyását követően lehet megkezdeni úgy, hogy a károsodott kultúrából legalább 20 m2 mintateret (szőlőskertben 5-10 szőlőtőkét, gyümölcsösben hektáronként egy pár átlósan álló gyümölcsfát) kell meghagyni a tábla összes szegletén és a közepén azért, hogy a kárt ez alapján objektíven meg lehessen

állapítani. Ellenkező esetben a Biztosító a jelen cikkely

8. pontja szerint mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól.

Ez a szabályozás az aszálykárra nem vonatkozik. Aszálykár esetén, amennyiben a kárfelvételezésre az elfogadott betakarítási időpontot követően kerül sor, a betakarítás csak úgy kivitelezhető, hogy a károsodott kultúrából legalább egy arató-cséplőgép szélességnyi sáv a tábla hosszanti oldalán reprezentatív mintaterületként érintetlenül meghagyásra kerül, hogy a kárt ez alapján objektíven meg lehessen állapítani. Ellenkező esetben a Biztosító felelőssége a 8. pont értelmében megszűnik.

8. Amennyiben a Szerződő a jelen cikkely 1., 3., 4., 5., és

7. pontjaiban meghatározott kötelezettségeinek nem tesz eleget, akkor a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól mentesül.

9. A mentesülés nem áll fenn, ha a Szerződő a kötelezettségét nem szándékosan, vagy nem súlyos gondatlanságból szegte meg.

Súlyos gondatlanság esetén a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége fennáll, amennyiben e kötelezettségszegés sem a biztosítási esemény megállapítására, sem pedig a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének megállapítására és annak nagyságára nincs hatással, továbbá, ha a károkat az

5. pont rendelkezése szerinti kárenyhítő kötelezettség teljesítése ellenére sem sikerült csökkenteni.

15. Cikkely Kármegállapítás szabályai

1. A Biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a jelen cikkelyben meghatározottak szerint jár el, kiegészítve azt az I. Melléklet meghatározásaival. A biztosító a tényleges veszteséget meghaladó kártérítést nem fizet.

2. A kárrendezés során a Biztosító káraktát vezet az alábbi adatok feltüntetésével:

- a Biztosított neve, lakcíme, székhelye, ügyfél- azonosítója,

- a károsodott növénykultúra neve,

- a károsodott növénykultúra üzemi szintű területének nagysága,

- a károsodott növénykultúra hektáronkénti biztosítási értéke,

- a kárt vagy károkat okozó biztosítási esemény vagy biztosítási események,

- a kár megállapított mértéke, mint a hozamcsökkenés mutatója, a biztosítási összeg százalékában, majd forintban kifejezve,

- a biztosítási esemény MePAR azonosító szerinti helyét,

- a károsodott terület nagyságát,

- a kárelszámoláson forintban feltüntetett kártérítési összeget,

- jégesőkár, illetve tavaszi fagykár esetén a károsodott növénykultúráról a Biztosító által készített digitális képi bizonyítékot.

3. A Biztosító csak abban az esetben fizet kártérítést, ha a biztosítási eseményt kiváltó időjárási jelenség bekövetkeztét

- Mkk. tv. szerinti jégeső, illetve tavaszi fagykár bekövetkezését a biztosító szakértője a káraktában a Felhívás 3.4.1.1 7.j) pontja szerinti módon igazolja, amely igazolást ellenkező bizonyítás erejéig elfogadottnak kell tekinteni,

- jégesőkáron kívüli esemény tekintetében a kedvezőtlen időjárási jelenség bekövetkeztét az Országos Meteorológiai Szolgálat a rendelkezésére álló adatok alapján vagy külön eljárásban igazolja, indokolt esetben az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint az illetékes megyei kormányhivatal bevonásával.

4. A kárt a Biztosító egy vagy több megbízott szakértője méri fel a Biztosító költségére – amennyiben a jelen cikkely 6. pontja másképp nem rendelkezik – annak fenntartásával, hogy a kárról készült jegyzőkönyvet a Biztosító felülvizsgálja és elfogadja.

A Szerződőnek személyesen vagy meghatalmazottja útján részt kell vennie a kárfelmérésen.

5. Amennyiben a mezőgazdasági kultúrák egy biztosítási időszak alatt (3. cikkely 3. pont) jégeső vagy egyéb biztosított káresemény miatt ismételten kárt szenvednek, akkor a korábbi károk megállapításától függetlenül, minden kárfelmérésnél a teljes biztosított kockázati kár nagyságát meg kell állapítani. Káreseményeknél, melyek pontos keletkezési ideje nem ismert, a kárbejelentés időpontja tekintendő a keletkezés idejének.

A már kifizetett kártérítések későbbi károk esetén figyelembevételre kerülnek.

Ha egy káreseményt követően a biztosítási összeg növelésére kerül sor, akkor esetleges későbbi károk felmérése elkülönítetten történik.

6. A Biztosító követelheti a kárrendezéssel kapcsolatban felmerülő költségeinek megtérítését,

- ha a kárbejelentés későn kerül benyújtásra,

- ha az érintett településen ugyanazon káresemény miatt már általános kárfelmérésre sor került és a károsult Szerződő/Biztosított esetében, az ő hibájából külön kárfelmérésre van szükség,

- ha a kárbejelentésre a Szerződő által megadott helytelen adatokkal kerül sor,

- ha a Szerződő vagy megbízottja nem jelenik meg a kárrendezésre megbeszélt helyen és időpontban, és ezért a kárfelmérés meghiúsul,

- ha a kárra kockázati kár hiányában nem teljesíthető kárkifizetés,

- ha a Szerződő/Biztosított újbóli kárfelmérést kér és a megismételt kárfelmérés eredményeként egy táblánál sem lesz nagyobb a kármérték, mint korábban volt.

7. A kárfelmérés időpontját és kármérték

                                megállapításának módszerét a Biztosító a    

kárbejelentés kézhezvételét követően, a károsodott növényi kultúra fenológiai fázisának és a kár okának és mértékének figyelembevételével határozza meg.

A kárfelmérésére a biztosított növénykultúra területén, legkésőbb a betakarítás kezdetéig kerül sor, a korábbi évek betakarítási hozamadatai, valamint statisztikailag becsült várható hozamadatok az aszálykár-felmérés kivételével nem szolgál összehasonlítás alapjául.

- Aszálykár felmérését kárszakértők végzik el a meteorológiai kritériumok teljesülése esetén az érintett növénykultúra betakarításának megkezdése előtt. Ennek során meghatározásra kerül a táblánkénti még elvárható hozam, valamint megállapításra kerülnek további – az aszályon kívüli –, a hozam csökkenését eredményező tényezők, mint például növényvédelmi intézkedések helytelen alkalmazása, kelési károk és más biztosított és nem biztosított kockázatok által táblaszinten okozott károk.

- A károsodott növénykultúra üzemi szintű várható hozama a kárfelmérés során a minden egyes táblára megállapított várható hozamokból kerül kiszámításra. A hozamveszteség a referenciahozamnak és a kárszakértő által a károsodott növénykultúrára üzemi szintre kiszámolt várható hozamának különbségeként kerül meghatározásra.

- A hozammérő rendszer által rögzített táblánkénti betakarítási eredményeket a Szerződő közvetlenül a betakarítást követően rendelkezésre bocsátja. Amennyiben ezek nem állnak rendelkezésre, úgy egyéb hozammérő eszköz hivatalos, bizonyító erejű adatait (pl.: mérlegjegy) bocsátja közvetlenül a betakarítást követően rendelkezésre

- A kártérítés alapját a Szerződő hozammérő rendszer által rögzített adatai jelentik, azzal, hogy a kárszakértők által megállapított eredményhez képest legfeljebb 10 százalékos negatív eltérés elfogadott,

- Amennyiben az első tábla betakarítása után nyílvánvalóvá válik, hogy kárszakértők által megállapított eredményhez képesti negatív eltérés 10 százalékot meghaladó mértékű, úgy a Szerződő egy közös tesztbetakarítás formájában új kárfelmérést kérvényezhet.

- Amennyiben a Szerződő tárgyév november 30. napjáig semmilyen hozamadatot sem bocsát rendelkezésre, vagy a szolgáltatott hozamadatok nem bizonyító erejűek, úgy a kárszakértők által megállapított eredmények érvényesek. Silóterület esetén mindig a kárszakértők által megállapított eredmények érvényesek. A felmérésbe nem vont területek esetében a számítás során a gazdaság referenciahozama kerül figyelembevételre.

8. Az elvégzett kárfelmérés a Biztosító részéről elfogadottnak minősül, ha a Biztosító 30 napon belül a jelen cikkely 4. pontja értelmében új kárfelmérést nem kezdeményez.

9. Amennyiben a Szerződő a Biztosító megbízottja által megállapított kárfelmérési eredménnyel nem ért egyet, akkor a kárszemlén, még ott helyben új kárfelmérést kell kérnie.

Ez a kérés akkor minősül megtörténtnek, ha a Szerződő a kárjegyzőkönyvben erről nyilatkozatot tesz és azt aláírásával ellátja. Amennyiben ezt elmulasztja, akkor ez azt jelenti, hogy jóváhagyta a kárfelmérés eredményét. Az új kárfelmérést a Biztosító egy másik megbízottja végzi el.

10. Amennyiben a Szerződő az új kárfelmérés eredményével nem ért egyet, amelyet akár a Biztosító (8. pont) akár a Szerződő kérésére (9. pont) végeznek el, akkor három napon belül, írásban felülvizsgáló kárfelmérést kell kérnie a Biztosítónál. Amennyiben három napon belül a Szerződő nem kéri a felülvizsgáló kárfelmérést, úgy az utolsó kárfelmérés eredménye jóváhagyottnak tekintendő.

11. A Szerződő vagy meghatalmazottjának jóváhagyó aláírása a kárjegyzőkönyvön a jelen cikkely 9. pontja esetétől eltekintve a kárfelmérés jóváhagyásának minősül.

12.Több Szerződő együttes felülvizsgáló kárfelmérési igényét a Biztosító nem fogadja be.

13. A Szerződő által károsodottnak bejelentett táblákra vonatkozó felülvizsgáló kárfelmérési kérelem esetén, a felülvizsgáló kárfelmérést a Biztosító képviselőjének jelenlétében két, a Biztosítótól független kárszakértő végzi. Az egyik kárszakértőt a Biztosító, másikat a Szerződő jelöli meg a Biztosító által szolgáltatott felülvizsgálói kárszakértői listáról. A Szerződőnek egy helyettest is meg kell neveznie arra az esetre, ha az elsődlegesen választott szakértője akadályoztatva lenne.

14. A felülvizsgáló kárfelmérést végző szakértőknek a kárfelmérésről a Biztosítótól kapott formanyomtatvány szerinti jegyzőkönyvet kell készíteniük.

Ha a felülvizsgáló kárfelmérést végző két szakértő véleménye megegyezik, akkor a kárfelmérés eredménye mindkét félre nézve kötelező.

Amennyiben eltérő megállapításokra jutnának, akkor egyeztetést kell lefolytatni. Az egyeztetés eredménye mind a Biztosítóra, mind pedig a Szerződőre nézve kötelező kivéve, ha a Felek között ennek kapcsán bírósági jogvita alakul ki.

16. Cikkely

A kártérítés esedékessége

1. A kártérítés a kárfelmérést (ide értve az újbóli kárfelmérés(eke)t is), illetve az azzal összefüggő adminisztratív feladatok elintézését követően azonnal, legkorábban azonban a Kincstár által a Biztosító részére megküldött, a területnagyságra vonatkozó részletes adatközlést, illetve a területalapú támogatás igényléséhez benyújtott egységes kérelem másolata releváns adatainak a Szerződő által történő megerősítését követően esedékes.

2. A Biztosító adott biztosítási időszakra még fennmaradó biztosítási díj iránti követelés összege, beleértve a kármentességi engedmény visszavonásából eredő díjrészt is, levonásra kerül a

kártérítési összegből (lásd: 10. cikkely 4. pont). A kártérítés harmadik félnek történő kifizetése csak a Szerződő által a Biztosítónak benyújtott és a Biztosító által elfogadott hivatalos dokumentumok alapján lehetséges.

3. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége végleg megszűnik, amennyiben a 15. cikkely szerint elvégzett kármegállapítás befejezése után a Szerződő a szolgáltatási igényét egy éven belül bírósági úton nem érvényesíti.

4. A Szerződő kárigényének elutasítása esetén az egyéves határidő csak azt követően kezdődik meg, hogy a Biztosító a Szerződő követelését a elévülési idő feltüntetésével és az elévülés jogkövetkezményéről szóló tájékoztatással írásban elutasította. A kárigény elutasítása során a Biztosítónak egy konkrét elutasítási okot meg kell jelölnie és azt jogi szempontból, illetve a szerződési feltételek megfelelő pontjának megjelölésével meg kell indokolnia.

17. Cikkely Személyes adatok kezelése

1. A Biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejötte, nyilvántartása és a biztosítási szolgáltatás nyújtása érdekében a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) alapján kezel az érintett hozzájárulása alapján. A jogszabály kizárólag a különleges adatnak nem minősülő személyes adatok kezelésére vonatkozik.

2. Az adatszolgáltatás a Biztosító felé önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok megadása nélkülözhetetlen a szerződés létrejöttéhez és a biztosítási szolgáltatások nyújtásához. Az átadott adatokat csak a szerződés hatálya alatt, illetve a szerződésből eredő igény érvényesíthetőségének határidejéig kezelheti a Biztosító.

3. A Biztosító egyes biztosítási szolgáltatásokat kiszervezhet külső cégeknek, mely során ezen cégek a tudomásukra jutott személyes adatokkal kapcsolatban jogszabály alapján titoktartásra kötelezettek.

4. A Biztosító az érintett személyes adatait, továbbá a biztosítási titoknak minősülő adatokat átadja:

- kár esetén a megbízott kárszakértőknek,

- a törvény által felsorolt szervezetek számára, jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során.

5. A Biztosító az érintett személyes adatait, továbbá a biztosítási titoknak minősülő adatokat kizárólag az érintettől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja a jelen cikkely 4. pontjában fel nem sorolt harmadik személynek

18. Cikkely Egyéb rendelkezések

1. A biztosítási szerződés tartalmát érintő megállapodások, valamint valamennyi bejelentés és nyilatkozat csak írásban érvényesek.

2. A biztosítási szerződés feltételei szerint írásbeli bejelentésre és nyilatkozattételre bármilyen olvasható formában sor kerülhet, levélben, vagy elektronikus levelezés (aláírt, szkennelt csatolmány) révén. Amennyiben a kapott nyilatkozaton nem szerepel saját kezű aláírás, cégszerű aláírás vagy látható elektronikus aláírás, akkor a Szerződő, illetve a Biztosító kérheti az eredeti, aláírt dokumentum újbóli benyújtását. A nyilatkozatok benyújtási határideje teljesítettnek minősül, amennyiben a nyilatkozat pótlólagos benyújtására kijelölt határidőre a kívánt formában sor kerül.

3. A másik féllel kapcsolatos bejelentés vagy nyilatkozat akkor számít időben feladottnak, ha a levél, vagy e- mail esetén aláírt, szkennelt csatolmány útján a határidő lejárta előtt megérkezik a címzetthez.

4. Jelen szerződési feltételektől eltérő bármilyen más megállapodás, vagy ettől való eltérés csak abban az esetben érvényes, ha ezzel kapcsolatosan a Biztosító írásbeli nyilatkozatot ad.

5. A jelen szerződési feltételekben nem szabályozott kérdésekben a magyar jog, így különösen a mindenkor hatályos Polgári Törvénykönyv (Ptk.), valamint Bit. vonatkozó rendelkezései érvényesek.

6. Az esetlegesen felmerülő jogviták rendezésére a Felek

– a pertárgy értékétől függően – a Budai Központi Kerületi Bíróság (1021 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xx 00/B.; levelezési cím: 1525 Budapest, Pf.: 223.) vagy a Tatabányai Törvényszék (2800 Tatabánya, Xxxxxxxx xx 0.; levelezési cím: 2801 Pf. 160.) kizárólagos illetékességét kötik ki. A perben a Biztosító képviseletében az Österreichische Hagelversicherung VVaG Magyarországi Fióktelepe jár el.

19. Cikkely

A szerződési feltételekben használt fogalmak

Biztosító: az Österreichische Hagelversicherung VVaG (0000 Xxxx, Xxxxxxxxxxxx 0-0.; cégjegyzékszám: FN 106532 s (Handelsgericht Wien); felügyeleti szerve: Österreichische Finanzmarktaufsicht (FMA), Ausztria, 1090 Wien, Xxxx-Xxxxxx-Platz 5.).

Szerződő: az a személy/gazdasági társaság, aki a biztosítási szerződést a Biztosítóval megköti és a díj fizetésére kötelezettséget vállal.

Biztosított: az a személy/gazdasági társaság, aki tulajdonosi, haszonbérlői vagy más minőségénél fogva érdekelt a biztosítási szerződés szerinti károk elkerülésében. A Szerződő és a Biztosított lehet ugyanaz a személy is.

Díjfizető: az a személy/gazdasági társaság, aki szerződő félként a biztosítási díj megfizetésére kötelezettséget vállal.

Biztosítási szerződés: a Szerződő és a Biztosító írásbeli megállapodása a biztosítás megkötéséről.

Kötvény: az a dokumentum, amelyet a Biztosító állít ki a létrejött biztosítási szerződésről és amely tartalmazza a szerződés lényeges elemeit. Egyetlen kötvény több szerződésről is kiállítható.

Biztosítási díj vagy díj: az az összeg, amelyet a Szerződő (Díjfizető) a Biztosító kockázatviselése ellenértékeként megfizet. Ennek mértékét és esedékességét a biztosítási szerződés és a kötvény tartalmazza.

Biztosítási összeg: az a Biztosítási kötvényben meghatározott összeg, amelynek erejéig káresemény bekövetkezésekor a vagyon biztosítva van. A kötvény tartalmazza a biztosítási összeget.

Biztosítási esemény/Káresemény: olyan károsító esemény, amelynek következtében a biztosítási szerződés által fedezett kár keletkezik a biztosított vagyonban, és amely alapján a Szerződő kártérítési igénnyel élhet.

Önrészesedés, Önrész: az az összeg, amelyet a Felek megállapodása szerint káresemény bekövetkeztekor a Szerződő/Biztosított maga visel. Az önrész összegét jelen ÁSZF-ben meghatározott módon kell kiszámítani, és a kár összegéből levonni.

Tábla: azon összefüggő földterület, amelyen a biztosított termesztési időszakon belül csak egyfajta növénykultúra található.

BBCH kód: a növények fenológiai fejlődési szakaszait azonosító skála. Az elnevezés a skála kidolgozásában részt vevő németországi szervezetek neveinek kezdőbetűiből összeálló mozaikszó: Biologische Bundesanstalt, Bundessortenamt és CHemische Industrie.

20. Cikkely

Panaszok kezelése, a Biztosító és magyarországi fióktelepének adatai

A Szerződő és a Biztosított a jelen szerződési feltételekkel vagy a biztosítási szerződés megkötésével, teljesítésével kapcsolatban felmerülő esetleges kérdését, továbbá a Biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát személyesen, telefonon vagy írásban (levélben vagy e-mailben) az Österreichische Hagelversicherung VVaG Magyarországi Fióktelepénél közölheti.

A biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén az ügyfél a 18. cikkely 6. pontjában kikötött hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz is fordulhat.

A biztosítási szerződésre a mindenkor hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

A Biztosító legfontosabb adatai:

Név: Österreichische Hagelversicherung VVaG Székhely: 1080 Bécs, Lerchengasse 3-5, Ausztria Jogi forma: Kölcsönös Biztosító Egyesület

Cégjegyzékszám vagy nyilvántartási szám: FN 106532 s (Handelsgericht Wien);

Nyilvántartását végző bíróság vagy hatóság: Handelsgericht Wien

Hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság: Österreichische Finanzmarktaufsicht (FMA)

Hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóság elérhetőségei: Cím: Xxxx-Xxxxxx-Xxxxx 0, 0000 Xxxx, Xxxxxxxx

Tel.: +43-1-249 59-0

E-mail:xxx@xxx.xx.xx

A Biztosító magyarországi fióktelepének legfontosabb adatai:

Név: Österreichische Hagelversicherung VVaG Magyarországi Fióktelepe

Székhely: 1027 Budapest, Bem rakpart 38-39. IV.em. 5. Levelezési cím: 1027 Budapest, Bem rakpart 38-39. IV.em. 5.

Tel: x00 0 000 0000

E-mail: xxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx Honlap: xxx.xxxxxxxxxxxxxx.xx

A Biztosító évente jelentést tesz közzé fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről.

Jégkár „A”, „B”, „C“ típusú biztosítás	Jégeső:	Szilárd halmazállapotú,		Káresemény	Kockázatviselés helyén termesztett növényekben a jégeső miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a
		jégszemcsékből és azok		definíciója:	növénykultúra hozamcsökkenését okozza.
		képződményéből álló csapadék
		Növény- kultúra	Kockázatviselési időszak		Önrész	Kárszámítás
			kezdete	vége
						Kárkifizetés = A károsodott terület biztosítási összege – 80% önrész*; ha ez
						az összeg kisebb, mint 100 000 Ft/ha; egyébként 100 000 Ft/ha, ha a terület
					80% levonásos önrész	újratelepítése elvégezhető; különben 0.
	Újratelepítést szükségessé tevő tőkiveréses jégesőkár	Általános szabályozás	Kelés [BBCH09]	Amíg a terület újrahasznosítható	(a károsodott terület biztosítási összegére vonatkozóan, de a kártérítés max.	Pl.: Biztosítási összeg: 250 000 Ft/ha (50 000 Ft/t x 5 t/ha) Károsodott terület: 10 ha, újratelepítés szükséges.
					100 000 Ft/ha)	Kárkifizetés = 10 ha x 250 000 Ft x (100% – 80%) = 500 000 Ft
						* a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a
	Jégesőkár okozta hozamveszteségek	Őszi és tavaszi vetésűek	Kelés [BBCH09]	Betakarítás, legkésőbb a technológiai érést követő 30. nap	I. változat: a károsodott terület biztosítási összegének 5%-a abszolút önrész, kivétel: szőlő- és gyümölcskultúrák. Almatermésű, héjas- és csonthéjas gyümölcsök önrésze mindig a károsodott terület biztosítási összegének 20%-a, szőlőkulturák és bogyós gyümölcsűek önrésze a károsodott terület biztosítási összegének 10%-a. II. változat: nincs önrész; szántóföldi zöldségkultúrák, szőlő- és gyümölcskultúrák, aromás-, gyógy- és fűszernövé- nyek esetén nem választható.	Kárkifizetés = (Károsodott terület kárszázaléka – önrész %) x Károsodott terület biztosítási összege; ha a károsodott terület kárszázaléka ≥ 20% (kárküszöb); különben 0. Pl.: Búza, I. önrészváltozat: Biztosítási összeg: 250 000 Ft/ha (50 000 Ft/t x 5 t/ha) Károsodott terület: 10 ha Kárszázalék: 40% Kárkifizetés = (40% – 5%) x 10 ha x 250 000 Ft = 875 000 Ft Pl.: Búza, II. önrészváltozat: Biztosítási összeg: 250 000 Ft/ha (50 000 Ft/t x 5 t/ha) Károsodott terület: 10 ha Kárszázalék: 40% Kárkifizetés = 40% x 10 ha x 250 000 Ft = 1 000 000 Ft
		Ültetvények/ szőlő	Rügyfakadás [BBCH09]	Betakarítás, legkésőbb a technológiai érést követő 40. nap

Viharkár „A“típusú biztosítás, „B“/“C“ típus választható	Vihar:	A legalább húsz m/sec. szélsebesség, ideértve a szántóföldi növény állományában mechanikai sérülést okozó, a legalább húsz m/sec sebességű szél által szállított szemcse vagy részecske miatti homokverést is.		Káresemény definíciója:	A kockázatviselés helyén termesztett, biztosított növényekkultúrákban a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést eredményez (kalászosoknál szemkiverés, kalászletörés, teljes szalmaszár-és szárletörés, a növények gyökerestől történő kiszakadása; napraforgó tányérletörése, a növények kidőlése; repcebecők leverése, szemkiverés; kukorica szártörés és kidőlés; illetve betakarításkori veszteség, ami magába foglalja a legjobb betakarítási technika ellenére a földön fekvő termést; alma, körte, szőlő levert termése).
		Növény- kultúra	Kockázatviselési időszak		Önrész	Kárszámítás
			kezdete	vége
	Tőkiverés (homokverés) mely újratelepítést tesz szükségessé	Általános szabályozás	Kelés [BBCH09]	Május 15.	80% levonásos önrész (a károsodott terület biztosítási összegére vonatkozóan, de a kártérítés max. 100 000 Ft/ha)	Kárkifizetés = A károsodott terület biztosítási összege – 80% önrész*; ha ez az összeg kisebb mint100 000 Ft/ha; egyébként 100 000 Ft/ha, ha a terület újratelepítésére május 31-éig sor kerül, különben 0. Pl.: Biztosítási összeg: 250 000 Ft/ha (50 000 Ft/t x 5 t/ha) Károsodott terület: 10 ha, újratelepítés szükséges. Kárkifizetés = 10 ha x 250 000 Ft x (100% – 80%) = 500 000 Ft, * a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a
	Viharkár okozta hozam- veszteségek	Általános szabályozás	20 nappal a technológiai érést megelőzően	Betakarítás, legkésőbb a technológiai érést követő 30. nap	I. változat: a károsodott terület biztosítási összegének 5%-a abszolút önrész, kivétel: szőlő- és gyümölcskultúrák. Almatermésű, héjas- és csonthéjas gyümölcsök önrésze mindig a károsodott terület biztosítási összegének 20%-a, szőlőkulturák és bogyós gyümölcsűek önrésze a károsodott terület biztosítási összegének 10%-a. II. változat: nincs önrész; szántóföldi zöldségkultúrák, szőlő- és gyümölcskultúrák, aromás-, gyógy- és fűszernövények esetén nem választható.	Kárkifizetés = (Károsodott terület kárszázaléka – önrész %) x Károsodott terület biztosítási összege; ha a károsodott terület kárszázaléka ≥ 20% (kárküszöb); különben 0. Pl.: Búza, I. önrészváltozat: Biztosítási összeg: 250 000 Ft/ha (50 000 Ft/t x 5 t/ha) Károsodott terület: 10 ha Kárszázalék: 40% Kárkifizetés = (40% – 5%) x 10 ha x 250 000 Ft = 875 000 Ft Pl.: Búza, II. önrészváltozat: Biztosítási összeg: 250 000 Ft/ha (50 000 Ft/t x 5 t/ha) Károsodott terület: 10 ha Kárszázalék: 40% Kárkifizetés = 40% x 10 ha x 250 000 Ft = 1 000 000 Ft
		Kalászosok	Május 16.	Betakarítás, legkésőbb a technológiai érést követő 30. nap
		Őszi káposztarepce
		Kukorica, napraforgó
		Ültetvény	Érés kezdete [BBCH81]	Betakarítás, legkésőbb a technológiai érést követő 40. nap
		Vegyszeres érésszabályozás esetén		Betakarítás, legkésőbb a kezelést követő 10. nap

Téli fagykár „A“típusú biztosítás, „B“/“C“ típus választható	Téli fagy:	A kockázatviselés helyén a téli időszakban a talajszinttől számított két méter magasságban mért - 15 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.		Káresemény definíciója:	A kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültetvényben a termőrész vagy növényegyed téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan hozamcsökkenést eredményező káresemény
		Növény- kultúra	Kockázatviselési időszak		Önrész	Kárszámítás
			kezdete	vége
	Újratelepítést szükségessé tevő téli fagykárok	Általános szabályozás	Növényspecifikus fagytűrés elérése	Tárgyév március 31.	80% levonásos önrész (a károsodott terület biztosítási összegére vonatkozóan, de a kártérítés max. 100 000 Ft/ha)	Kárkifizetés = A károsodott terület biztosítási összege – 80% önrész*; ha ez az összeg kisebb mint 100 000 Ft/ha; egyébként 100 000 Ft/ha, ha a kár ≥ mint az érintett tábla biztosítási összegének 50%-a és a terület újratelepítésére sor kerül; különben 0. Pl.: Biztosítási összeg: 250 000 Ft/ha (50 000 Ft/t, 5 t/ha) Táblaméret: 10 ha, Tábla biztosítási összege: 2 500 000 Ft, újratelepítés szükséges 9 ha-on Kárkifizetés = 9 ha x 250 000 Ft x (100% – 80%) = 450 000 Ft a károsodott terület biztosítási összege > mint az érintett tábla biztosítási összegének 50%-a 🡪 újratelepítés esetén jár a kártérítés * a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a
		Őszi gabonák	Technológiailag elvárható tőszám megléte és a „szögállapot” elérése [BBCH10]
		Őszi káposztarepce	Technológiailag elvárható min. 20 növény/m² megléte, min. 8mm gyökérnyakátmérő és min. 8 leveles állapot [BBCH18] a telepítés évében
	Téli fagykár okozta hozam- veszteségek	Ültetvények/ Szőlő	Biztosítási évet megelőző év november 1.		50% abszolút önrész (a érintett tábla biztosítási összegére vonatkozóan)	Kárkifizetés = (Az érintett tábla kárszázaléka – önrész %) x Az érintett tábla biztosítási összege; ha az érintett tábla kárszázaléka ≥ 50% Pl.: Biztosítási összeg: 1 000 000 Ft/ha (50 000 Ft/t x 20 t/ha) Táblaméret: 10 ha Károsodott terület: 10 ha Kárszázalék: 60% Kárkifizetés = (60% – 50%) x (10 ha x 1 000 000 Ft) = 1 000 000 Ft Az érintett tábla kárszázaléka > 50% 🡪 van kárkifizetés

Tavaszi fagykár „A“típusú biztosítás, „B“/“C“ típus választható	Tavaszi fagy:	A kockázatviselés helyén tavaszi időszakban a talajszinttől számított két méter magasságban mért - 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.		Káresemény definíciója:	A téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényben bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz Újratelepítés: biztosítási eseménynek az a kár minősül, amely a biztosított növényállományt károsító tavaszi fagy miatt a fiatal növények elhalásához vezet és a biztosított növényállományban olyan mértékű veszteséget eredményez, ami a terület újratelepítését teszi szükségessé. Fiatal növénynek minősül a legalább 15 mm hosszúságot elért csírarügy (BBCH 08). A rothadt, ki nem csírázott vetőmag vagy a kicsírázott, majd azt követően elhalt vetőmag okán keletkezett károk nem kerülnek térítésre.
		Növény- kultúra	Kockázatviselési időszak		Önrész	Kárszámítás
			kezdete	vége
	Újratelepítést szükségessé tevő tavaszi fagykárok	Általános szabályozás	Április 1.	Május 31.	80% levonásos önrész (a károsodott terület biztosítási összegére vonatkozóan, de a kártérítés max. 100 000 Ft/ha)	Kárkifizetés: A károsodott terület biztosítási összege – 80% önrész*; ha ez az összeg kisebb mint 100 000 Ft/ha; egyébként 100 000 Ft/ha; ha a kár ≥ mint az érintett növénykultúra biztosítási összegének 50%-a, és a terület újratelepítésére sor kerül, különben 0. Pl.: Biztosítási összeg: 250 000 Ft/ha (50 000 Ft/t x 5 t/ha) Táblaméret: 10 ha (egyben az adott növény összterülete) Tábla biztosítási összege: 2 500 000 Ft, újratelepítés szükséges 9 ha-on Kárkifizetés = 9 ha x 250 000 Ft x (100% – 80%) = 450 000 Ft A kár > mint az érintett növénykultúra biztosítási összegének 50%-a 🡪 a terület újratelepítése esetén jár a kártérítés * a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a
	Tavaszi fagykár okozta hozam- veszteségek	Szántóföldi növények	Április 1.		50% abszolút önrész (a károsodott növénykultúra biztosítási összegére vonatkozóan)	Kárkifizetés = (Az érintett növénykultúra kárszázaléka – 50% önrész*) x Az érintett növénykultúra biztosítási összege; ha a kárszázalék növénykultúra szinten ≥ 50%, különben 0. Pl.: Biztosítási összeg: 250 000 Ft/ha (50 000 Ft/t x 5 t/ha) Az érintett növénykultúra teljes területe: 10 ha, Károsodott terület: 10 ha, tényleges hozam 1 t/ha kultúra és üzemi szinten Kárszázalék: (5t – 1t) /5t = 80% > 50%, van kárkifizetés Kárkifizetés = (80% – 50%) x 2 500 000 Ft = 750 000 Ft *az érintett növénykultúra biztosítási összegének 50%-a.
		Ültetvények/ szőlő	Fehérbimbós állapot/ végleges metszés [BBCH57-59]

Őszi fagykár „A“típusú biztosítás, „B“/“C“ típus választható	Őszi fagy:	a kockázatviselés helyén az őszi időszakban a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet		Káresemény definíciója:	Szeptember 1. és október 31. között az őszi fagy miatt a kockázatviselés helyén bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést (mennyiségi veszteség) eredményez. Hozamcsökkenés akkor áll fenn, ha az őszi fagy hatására a szemtermés illetve a gyümölcs felreped. Őszi fagy eredményezte minőségi veszteségekre nem terjed ki a fedezet.
		Növény- kultúra	Kockázatviselési időszak		Önrész	Kárszámítás
			kezdete	vége
	Őszi fagykár okozta hozam- veszteségek	Szántóföldi növények	Szeptember 1.	Október 31. a telepítés évében	50% abszolút önrész (a károsodott növénykultúra biztosítási összegére vonatkozóan)	Kárkifizetés = (Az érintett növénykultúra kárszázaléka – 50% önrész*) x Az érintett növénykultúra biztosítási összege; ha a kárszázalék növénykultúra szinten ≥ 50%, különben 0. Pl.: Biztosítási összeg: 250 000 Ft/ha (50 000 Ft/t x 5 t/ha) Az érintett növénykultúra teljes területe: 10 ha, Károsodott terület: 10 ha, tényleges hozam 1 t/ha kultúra és üzemi szinten Kárszázalék: (5t – 1t) /5t = 80% > 50%, van kárkifizetés Kárkifizetés = (80% – 50%) x 2 500 000 Ft = 750 000 Ft *az érintett növénykultúra biztosítási összegének 50%-a
		Ültetvények/ szőlő	Szeptember 1.	Technológi- ailag érett állapot, de legkésőbb a biztosítási időszak október 15-e

Aszálykár „A“típusú biztosítás, „B“/“C“ típus választható	Aszály:	Az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakában 30 egymást követő napon belül a) a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy b) a lehullott csapadék összes mennyisége a 25 millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot)		Káresemény definíciója:	Kockázatviselés helyén termesztett növényekben aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.
		Növény- kultúra	Kockázatviselési időszak		Önrész	Kárszámítás
			kezdete	vége
		Általános szabályozás	Március 1.	Technológiailag érett állapot [BBCH 87]	50% abszolút önrész (a károsodott növénykultúra biztosítási összegére vonatkozóan)	Kárkifizetés = (Az érintett növénykultúra kárszázaléka – 50% önrész*) x Az érintett növénykultúra biztosítási összege; ha a kárszázalék növénykultúra szinten ≥ 50%; különben 0. Referenciahozam: egy, az egységes kérelem alapján számított átlaghozam Tényleges hozam: a kárszakértő által a helyszínen megállapított hozam Pl.: Biztosítási összeg: 250 000 Ft/ha (50 000 Ft/t x 5 t/ha) Az érintett növénykultúra teljes területe: 10 ha, referenciahozam: 5 t/ha Károsodott terület: 10 ha, tényleges hozam 1 t/ha kultúra és üzemi szinten Kárszázalék: (5t – 1t) /5t = 80% > 50%, van kárkifizetés Kárkifizetés = (80% –50%) x 2 500 000 Ft = 750 000 Ft *az érintett növénykultúra biztosítási összegének 50%-a
		Szántóföldi növények	Technológiailag elvárható tőszám elérése és legalább 10 cm-es növénynagyság [BBCH30]
		Őszi káposztarepce	Technológiailag elvárható tőszám elérése és legalább 8 leveles állapot [BBCH18]
		Napraforgó	Technológiailag elvárható tőszám elérése és legalább 6 leveles állapot [BBCH18]
		Ültetvény	Március 1.

Felhőszakadás kár „A“típusú biztosítás, „B“/“C“ típus választható	Felhőszakadás:	Azon időjárási jelenség, amelynek során a kockázatviselés helyén lehullott csapadék 20 perc alatt mért áltagos intenzitása elérte vagy meghaladta a 0,75 mm/perc értéket, vagy a lehullott csapadék mennyisége 24 óra alatt elérte vagy a meghaladta a 45 mm-t.		Káresemény definíciója:	Hozamveszteségnek minősül a május 16-tól a növénykultúra elérhető terméshozamában felhőszakadás által közvetlenül okozott csökkenés, mely kalászosoknál szemkiverést, kalászletörést, teljes szalmaszál- vagy szártörést, a növények gyökerestől történő kiszakadását; napraforgónál tányérletörést, a növények kidőlését; a repcebecők leverését, szemkiverést; kukorica esetén szártörést és a növény kidőlését; kukorica szártörés és kidőlés, illetve betakarításkori veszteséget – ami magába foglalja a legjobb betakarítási technika ellenére a földön fekvő termést –; a szőlőfürtöt tartó hajtás letörését ererdményezi. A Biztosító nem nyújt fedezetet az ún. következményi károkra, melyek a felhőszakadás eredményezte egybefüggő vízfelület, kórokozók, kártevők által okozott betegség következtében keletkeznek, csakúgy, mint a termékenyülési vagy a túlzott műtrágyázással összefüggő állománymegdőlésből eredő károkra. Ugyancsak nem biztosított a minőségromlás, valamint a rothadás miatti károk, a cseresznye és meggy felrepedése és a szőlőkultúrák fürtszerkezet lazulása.
		Növény- kultúra	Kockázatviselési időszak		Önrész	Kárszámítás
			kezdete	vége
	Újratelepítést szükségessé tevő károk	Általános szabályozás	Vetés	Május 15.	80% levonásos önrész (az érintett terület biztosítási összegére vonatkozóan, de a kártérítés max. 100 000 Ft/ha)	Kárkifizetés = A károsodott terület biztosítási összege – 80% önrész*; ha ez az összeg kisebb, mint 100 000 Ft/ha; egyébként 100 000 Ft/ha, ha a kár ≥ mint az érintett tábla biztosítási összegének 40%-a és a terület újratelepítésére sor kerül; különben 0. Pl.: Biztosítási összeg: 250 000 Ft/ha (50 000 Ft/t, 5 t/ha) Táblaméret: 10 ha, Tábla biztosítási összege: 2 500 000 Ft, újrahasznosítás szükséges 9 ha-on Kárkifizetés = 9 ha x 250 000 Ft x (100% – 80%) = 450 000 Ft a károsodott terület biztosítási összege > mint az érintett tábla biztosítási összegének 40%-a 🡪 újratelepítés esetén jár a kártérítés * a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a
	Hozamveszteséget okozó károk	Általános szabályozás	Május 16.	Betakarítás, legkésőbb a technológiai érést követő 30. nap	40% abszolút önrész (az érintett tábla biztosítási összegére vonatkozóan)	Kárkifizetés = (Az érintett tábla kárszázaléka – önrész %) x Az érintett tábla biztosítási összege; ha a kár ≥ mint az érintett tábla biztosítási összegének 40%-a. Pl.: Az érintett tábla biztosítási összegének 40% abszolút önrész esetén: Biztosítási összeg: 250 000 Ft/ha (50 000 Ft/t x 5 t/ha) Táblaméret: 10 ha, Károsodott terület: 10 ha Kárszázalék: 60% Kárkifizetés = (60% – 40%) x (10 ha x 250 000 Ft) = 500 000 Ft Az érintett tábla biztosítási összegének kárszázaléka > 40% 🡪 van kárkifizetés
		Ültetvények	Szerződés létrejötte	Betakarítás, legkésőbb a technológiai érést követő 40. nap

Mezőgazdasági árvízkár „A“típusú biztosítás, „B“/“C“ típus választható	Mezőgazdasági árvízkár:	A folyók vagy vízfolyások védművekkel határolt területéről nem emberi beavatkozás miatt kilépő víz.		Káresemény definíciója:	A kockázatviselés helyén termesztett növényben a mezőgazdasági árvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.
		Növény- kultúra	Kockázatviselés		Önrész	Kárszámítás
			kezdete	vége
	Újratelepítést szükségessé tevő károk	Általános szabályozás	Vetés	Május 15.	80% levonásos önrész (az érintett terület biztosítási összegére vonatkozóan, de a kártérítés max. 100 000 Ft/ha)	Kárkifizetés = A károsodott terület biztosítási összege – 80% önrész*; ha ez az összeg kisebb, mint 100 000 Ft/ha; egyébként 100 000 Ft/ha, ha a kár ≥ mint az érintett tábla biztosítási összegének 40%-a és a terület újratelepítésére sor kerül; különben 0. Pl.: Biztosítási összeg: 250 000 Ft/ha (50 000 Ft/t, 5 t/ha) Táblaméret: 10 ha, Tábla biztosítási összege: 2 500 000 Ft, újrahasznosítás szükséges 9 ha-on Kárkifizetés = 9 ha x 250 000 Ft x (100% – 80%) = 450 000 Ft a károsodott terület biztosítási összege > mint az érintett tábla biztosítási összegének 40%-a 🡪 újratelepítés esetén jár a kártérítés * a károsodott terület biztosítási összegének 80%-a
	Hozamveszteséget okozó károk	Általános szabályozás	Május 16.	Betakarítás, legkésőbb a technológiai érést követő 30. nap	40% abszolút önrész (az érintett tábla biztosítási összegére vonatkozóan)	Kárkifizetés = (Az érintett tábla kárszázaléka – önrész %) x Az érintett tábla biztosítási összege; ha a kár ≥ mint az érintett tábla biztosítási összegének 40%-a. Pl.: Az érintett tábla biztosítási összegének 40% abszolút önrész esetén: Biztosítási összeg: 250 000 Ft/ha (50 000 Ft/t x 5 t/ha) Táblaméret: 10 ha, Károsodott terület: 10 ha Kárszázalék: 60% Kárkifizetés = (60% – 40%) x (10 ha x 250 000 Ft) = 500 000 Ft Az érintett tábla biztosítási összegének kárszázaléka > 40% 🡪 van kárkifizetés
		Ültetvények	Szerződés létrejötte	Betakarítás, legkésőbb a technológiai érést követő 40. nap