NS3014
NS3014
Nemzetközi és Belföldi Szállítmánybiztosítás (PVSZ)
Ügyfél-tájékoztató
és biztosítási szerződési feltételek
Hatálybalépés időpontja: 2020. június 1.
Ma tegyünk a holnapért!
xxxxx.xx
Nemzetközi és Belföldi Szállítmánybiztosítás (PVSZ) Ügyfél-tájékoztató és biztosítási szerződési feltételek
Hatálybalépés időpontja: 2020. június 1.
TARTALOMJEGYZÉK
I. A biztosítás tárgya 3
II. Biztosítható kockázatok 3
III. Lopási, dézsmálási, ki nem szolgáltatási (TPND) záradék 5
IV. Kizárások 5
V. Lopás biztosítási eseményre vonatkozó egyéb rendelkezések 6
VI. A Szerzôdô és a Biztosított 7
VII. Biztosítási összeg 8
VIII. Biztosítási díj, díjfizetés 8
IX. A szerzôdés létrejötte, területi hatálya, a biztosító kockázatviselése, a biztosítás tartama és a biztosítási évforduló,
a szerzôdés megszûnése 8
X. A felek együttmûködése 9
XI. A kockázatviselés idôtartama 10
XII. Biztosítási összeg és önrészesedés 11
XIII. Kárbejelentés, kárrendezési eljárás 11
XIV. Kárenyhítési kötelezettség elmulasztása 13
XV. A biztosító mentesülése és megtérítési igénye 13
XVI. Adatkezelés, titoktartás 13
XVII. Panaszkezelés 16
XVIII. A Biztosító fôbb adatai 17
XIX. Záró rendelkezések 17
XX. Záradékok 18
Nemzetközi és Belföldi Szállítmánybiztosítás (PVSZ) Ügyfél-tájékoztató és biztosítási szerződési feltételek
Hatálybalépés időpontja: 2020. június 1.
A jelen szerzôdési feltétel azokat a szabályokat tartalmazza, amelyek az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. és a Szerzôdô között a Nemzetközi és Belföldi Szállítmánybiztosítási Feltételek alapján létrejött biztosítási szerzôdésekre – ha a záradékok másképp nem rendelkeznek – általánosan érvényesek.
Ha a felek a jelen szerzôdési feltételtôl eltérnek, az eltérést az egyedi megállapodásokban, záradékként kell rögzíteni. A szerzôdés nyelve magyar, a felek jogviszonyára a magyar jog szabályai érvényesek.
Jelen szerzôdés szerzôdôje kizárólag vállalkozás lehet. Ha a szerzôdési ajánlatot fogyasztó tette, akkor a szerzôdés érvénytelen, a befizetett díj a Szerzôdô részére visszafizetendô. Vállalkozásnak minôsül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy, szervezet.
I. A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA
1.1. Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) a jelen feltételek szerint kötött biztosítási szerzôdés értelmében a biztosítási díj megfizetése ellenében az alábbi feltételek szerint és mértékben vállalja a véletlen, balesetszerûen bekövetkezô, a szállítás rendes folyamatával együtt járó veszélyek okozta károk megtérítését.
1.2. A Biztosító azokra az árukra, illetve káreseményekre nyújt szállítmánybiztosítási fedezetet, amelyek a szerzôdési feltételekben, a kötvényben, illetve a szerzôdéshez tartozó egyéb okiratban feltüntetésre kerültek.
1.3. A biztosítási feltételek a biztosítási kötvényen feltüntetett záradékok szerint, illetve azokkal együtt érvényesek. A záradékok a szállított áru jellegétôl, és a biztosító kockázatvállalási döntésétôl függôen a következôk lehetnek:
• Gépek, berendezések pótlási záradéka;
• Mûködési zavar záradék;
• Gyártási záradék;
• Hômérsékletváltozási záradék;
• 24 órát meghaladó hûtéskiesésre vonatkozó záradék;
• Címkézési és csomagolási záradék;
• Kirakodási és raktározási záradék;
• Visszárukra vonatkozó záradék;
• Használt vagy felújított árukra vonatkozó záradék;
• Csomagolatlan árukra vonatkozó záradék;
• Jármûszállítási záradék;
• Akkreditív záradék;
• Kárszemle záradék;
• Vegyi, biológiai, biokémiai és kibernetikai anyagokból származó károk záradéka;
• Hajó osztályozási záradék;
• A szállító jármû korára vonatkozó külön rendelkezések záradéka;
• Az ISM kóddal kapcsolatos rendelkezések.
II. BIZTOSÍTHATÓ KOCKÁZATOK
A biztosítás a biztosítási kötvényben meghatározottak és a Szerzôdô/Biztosított választása szerint az alábbi kockázati körökre terjed ki.
1. All Risks – Teljeskörû fedezet
Jelen biztosítás az alábbiakra nyújt fedezetet:
1.1. Jelen biztosítás fedezetet nyújt minden olyan kockázatból eredô veszteségre és kárra, amely a kizárások fejezetben nem szerepel, illetve a szerzôdésbôl más módon nem kizárt.
1.2. A jelen biztosítás által nyújtott fedezet kiterjed mindazokra a fuvarozási szerzôdés és/vagy az érvényes joggyakorlat alapján megállapított vagy elszámolt, közös kárral vagy mentéssel kapcsolatos költségekre, amelyeket a „Kizárások” fejezetben nem szereplô és a szerzôdésben máshol sem kizárt károk elhárítására fordítottak, illetve az ilyen jellegû károk elkerülésével kapcsolatban merültek fel.
1.3. A jelen biztosítás arányos fedezetet nyújt továbbá a Biztosítottnak a fuvarozási szerzôdés megosztott felelôsséggel foglalkozó záradéka alapján közös kár esetén fennálló felelôsségére – az e körben felmerülô károkat olyan arányban téríti meg, amilyen arányban a jelen szerzôdés szerinti bármely egyéb kárt megtérítene.
1.4. Amennyiben a hajótulajdonos az említett rendelkezés alapján bármilyen kárigénnyel lép fel, a Biztosított köteles értesíteni a Biztosítót, aki jogosult az ilyen követelésekkel szemben saját költségére gondoskodni a Biztosított védelmérôl.
2. With Particular Average (WPA) – Korlátozott fedezet részkárokra kiterjedôen
Jelen biztosítás az alábbiakra nyújt fedezetet:
2.1. A biztosított vagyontárgyban bekövetkezô olyan veszteségek és károk, amelyeknek nyilvánvaló és egyértelmû oka az alábbi események valamelyike (illetve ezek kombinációja):
• tûz vagy robbanás;
• a hajó vagy egyéb vízi szállító jármû megfeneklése, zátonyra futása, elsüllyedése vagy felborulása;
• szárazföldi fuvareszköz felborulása vagy kisiklása;
• a biztosítás tárgyát szállító hajó, egyéb vízi jármû vagy más fuvareszköz érintkezése vagy összeütközése bármely idegen tárggyal vagy közeggel;
• a szállítmány szükségkikötôben történô kirakodása;
• földrengés, vulkánkitörés vagy villámcsapás.
2.2. A biztosítás tárgyában bekövetkezô olyan veszteségek és károk, amelyeknek oka egyértelmûen visszavezethetô az alábbi események valamelyikére (illetve ezek kombinációjára):
• közös kárban hozott áldozat,
• tengerbevetés vagy tengerbe sodródás;
• tenger- vagy folyóvíz betörése a hajó vagy a biztosítás tárgyát szállító egyéb vízi jármû rakterébe, konténereibe, szállítótartályaiba vagy más tárolási helyeire;
• a hajó vagy egyéb vízi jármûbe történô be- és kirakodás során vízbe esett és a jelen biztosítás tárgyát képezô bármely csomagolási egység teljes kára.
2.3. A jelen biztosítás által nyújtott fedezet kiterjed mindazokra a fuvarozási szerzôdés és/vagy az érvényes joggyakorlat alapján megállapított vagy elszámolt, közös kárral vagy mentéssel kapcsolatos költségekre, amelyeket a „Kizárások” fejezetben nem szereplô és a szerzôdésben máshol sem kizárt károk elkerülésére fordítottak, illetve az ilyen jellegû károk elkerülésével kapcsolatban merültek fel.
2.4. A jelen biztosítás arányos fedezetet nyújt továbbá a Biztosítottnak a fuvarozási szerzôdés megosztott felelôsséggel foglalkozó záradéka alapján közös kár esetén fennálló felelôsségére – az e körben felmerülô károkat olyan arányban téríti meg, amilyen arányban a jelen szerzôdés szerinti bármely egyéb kárt megtérítene.
2.5. Amennyiben a hajótulajdonos az említett rendelkezés alapján bármilyen kárigénnyel lép fel, a Biztosított köteles értesíteni a Biztosítót, aki jogosult az ilyen követelésekkel szemben saját költségére gondoskodni a Biztosított védelmérôl.
3. Free of Particular Average (FPA) – Korlátozott fedezet részkárok nélkül
Jelen biztosítás az alábbiakra nyújt fedezetet:
3.1. A biztosított vagyontárgyban bekövetkezô olyan veszteségek és károk, amelyeknek nyilvánvaló és egyértelmû oka az alábbi események valamelyike (illetve ezek kombinációja):
• tûz vagy robbanás;
• a hajó vagy egyéb vízi szállító jármû megfeneklése, zátonyra futása, elsüllyedése vagy felborulása;
• szárazföldi fuvareszköz felborulása vagy kisiklása;
• a biztosítás tárgyát szállító hajó, egyéb vízi jármû vagy más fuvareszköz érintkezése vagy összeütközése bármely idegen tárggyal vagy közeggel;
• a szállítmány szükségkikötôben történô kirakodása.
3.2. A biztosítás tárgyában bekövetkezô olyan veszteségek és károk, amelyeknek oka egyértelmûen visszavezethetô az alábbi események valamelyikére (illetve ezek kombinációjára):
• közös kárban hozott áldozat;
• tengerbevetés.
3.3. A jelen biztosítás által nyújtott fedezet kiterjed mindazokra a fuvarozási szerzôdés és/vagy az érvényes joggyakorlat alapján megállapított vagy elszámolt, közös kárral, vagy mentéssel kapcsolatos költségekre, amelyeket a „Kizárások” fejezetben nem szereplô és a szerzôdésben máshol sem kizárt károk elkerülésére fordítottak, illetve az ilyen jellegû károk elkerülésével kapcsolatban merültek fel.
3.4. A jelen biztosítás arányos fedezetet nyújt továbbá a Biztosítottnak a fuvarozási szerzôdés megosztott felelôsséggel foglalkozó záradéka alapján közös kár esetén fennálló felelôsségére – az e körben felmerülô károkat olyan arányban téríti meg, amilyen arányban a jelen szerzôdés szerinti bármely egyéb kárt megtérítene.
3.5. Amennyiben a hajótulajdonos az említett rendelkezés alapján bármilyen kárigénnyel lép fel, a Biztosított köteles értesíteni a Biztosítót, aki jogosult az ilyen követelésekkel szemben saját költségére gondoskodni a Biztosított védelmérôl.
III. LOPÁSI, DÉZSMÁLÁSI, KI NEM SZOLGÁLTÁTÁSI (TPND) ZÁRADÉK
Külön megállapodás, illetve pótdíj megfizetése ellenében a biztosítási fedezet kiterjedhet az egész szállítmány vagy teljes csomagolási egységek (kollik) ellopására, elveszésére, valamint az azok ki nem szolgáltatása által okozott veszteségekre és károkra.
IV. KIZÁRÁSOK
Jelen biztosítás nem fedezi:
1. A Biztosított súlyos gondatlanságának tulajdonítható károkat, veszteségeket vagy költségeket.
2. A biztosítás tárgyának sajátos természetébôl eredô csurgást, súly- vagy térfogatveszteséget, illetve a természetes elhasználódást, kivéve, ha az ilyen kár biztosítási esemény következtében állott elô.
3. A kereskedelemben szokásos mennyiségi, méret- és súlykülönbözeteket vagy veszteségeket.
4. A normál páratartalom vagy szokásos hômérsékletingadozás okozta károkat.
5. A szállítmány penészedése, erjedése, belsô romlása, kukacok, rágcsálók és rovarok okozta károkat, kivéve, ha az ilyen kár valamely biztosítási esemény következtében állott elô.
6. Az öngyulladást, tûz vagy robbanáskárokat, ha a biztosított szállítmányt olyan másik szállítmánnyal rakják össze, a biztosítás Szerzôdôjének vagy a Biztosítottnak a tudtával, de a Biztosító tudta nélkül, amelyek öngyulladás, tûz vagy robbanásveszélyesek.
7. A Biztosító nem szavatol a sérülésért, ha a szállítmány a biztosított útvonalon történô fuvarozás megkezdésekor sérült állapotban volt, kivéve azt az esetet, ha ezt a körülményt a szerzôdés megkötésekor a Biztosítóval közölték.
8. A biztosítás nem fedezi a biztosítás tárgyának elégtelen vagy nem megfelelô csomagolása vagy szállításra történô elôkészítése által okozott kárt vagy költséget.
(Jelen feltételek szempontjából csomagolásnak minôsül a konténerbe történô berakodás is, amennyiben azt a Biztosított, illetve annak megbízottja végezte vagy a csomagolás, berakás még a biztosítás hatálybalépése elôtt történt.)
9. Tartalomhiányt sértetlen külsô burkolaton belül.
10. A késedelem miatt bekövetkezô károkat, illetve felmerülô költségeket kivéve, ha ezeket valamely biztosított kockázat okozta.
11. A hajótulajdonos, -bérlô, vagy -üzemeltetô fizetésképtelensége, vagy pénzügyi mulasztása által okozott veszteséget, kárt vagy költséget.
12. Azokat a veszteségeket, károkat vagy költségeket, amelyek
a) a hajó, egyéb vízi szállítóeszköz tengerképtelenségébôl; vagy
b) a biztosítás tárgyát képezô javak továbbítására használt hajó, szállítóeszköz, konténer vagy paletta (raklap) biztonságos szállításra való alkalmatlanságából erednek, amennyiben a biztosított javak berakodásakor a Biztosítottnak vagy megbízottjának tudomása van az ilyen tengerképtelenségrôl, illetve alkalmatlanságról.
13. A fedezetbôl kizárt minden olyan – bármely személy vagy személyek által – elkövetett cselekmény, mely a biztosított tárgy, vagy annak egy része elleni szándékos károkozásra vagy annak megsemmisítésére irányul.
14. A biztosítási fedezet nem terjed ki továbbá az elfogás, elkobzás, lefoglalás, visszatartás vagy feltartóztatás, által okozott károkra, veszteségekre és költségekre: beleértve mindezek esetleges következményeit, valamint az ilyen irányú kísérleteket is.
15. Nem téríti meg a Biztosító a kötbért, bírság vagy egyéb büntetés, illetôleg szankciós jellegû költségeket.
16. Belvízi fuvarozás esetén a téli veszélyek következtében elôállott fuvardíj-többletre, melyet a fuvarozó fekbér vagy téli álláspénz vagy hasonló címszó alatt szedett be, még akkor sem téríthetô, ha ezen költségeket Közös kárban elszámolják.
17. A Biztosító nem térít meg semmiféle következményi kárt, beleértve a környezetszennyezési valamint termékfelelôsségi károkat, valamint a Biztosított elmaradt vagyoni elônyét és/vagy közvetett veszteségeit, mint pl. áringadozás, árfolyam, kamat és konjunkturális veszteségek, zárlati költségek.
18. A Biztosító kockázatviselése továbbá nem terjed ki más biztosítással már fedezetbe vont károkra.
19. A hasadó anyagok robbanásából, a nukleáris reakcióból, radioaktív sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból eredô károkra.
20. Az „elektromágneses sugárzásból” eredô, vagy azzal kapcsolatos bármely kárra és kárigényre.
21. A Biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki azokra a közvetlenül vagy közvetve bekövetkezô károkra, amelyek teljesen vagy részben arra vezethetôk vissza, illetve azzal kapcsolatosak, hogy bármely adatfeldolgozó berendezés vagy kapcsolódó egysége (például: számítógép, média, mikrochip, mikroprocesszor (computer chip), integrált áramkör, beépített vezérlô logika, illetôleg hasonló feladatot ellátó egység), valamint bármilyen számítógépes szoftver, ideértve az operációs rendszereket is adat- és/vagy dátum felismerési hibájára vezethetô vissza.
22. Kizárt a biztosítás fedezetébôl az alább felsorolt eseményekkel/cselekményekkel összefüggésben felmerült bármely kár, veszteség, költség vagy kiadás, tekintet nélkül arra, hogy azok elôfordulásához bármely egyéb ok vagy esemény, akár azzal egyidejûleg hozzájárul:
a) háború, invázió, külföldi ellenség cselekedetei, ellenségeskedések vagy háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek vagy nem), polgárháború;
b) állandó vagy ideiglenes birtokfosztás, amely olyan elkobzás, katonai célra való igénybevétel vagy rekvirálás eredménye, amelyet törvényes hatóságok fogana-tosítanak;
c) lázadás, sztrájk, zendülés, szeparatista cselekmény, katonai- vagy népfelkelés, forrongás, ellenforradalom, forradalom, katonai vagy jogbitorló hatalom, statárium vagy ostromállapot, vagy bármilyen olyan esemény vagy ok, amely statárium vagy ostromállapot kihirdetését idézi elô;
d) bármilyen szervezet nevében vagy azzal kapcsolatosan cselekvô személy vagy személyek által elkövetett terrorista cselekmények, ideértve azok
– biológiai vagy vegyi fertôzéssel,
– rakétákkal, bombákkal, gránátokkal, robbanóanyagokkal elkövetett cselekményeit is.
23. A biztosítási szerzôdés nem nyújt fedezetet a fenti (22. a)–d)) pontokban felsoroltak befolyásolására, megelôzésére, elfojtására irányuló bármely természetû kárra, veszteségre, költségre vagy kiadásra.
24. Kizárt minden személyi sérüléses kár, ideértve a vagyoni kárt, gyógykezelési költséget, amelyet közvetlenül vagy közvetve azbeszt, azbeszt tartalmú anyagok, azbeszt por jelenléte vagy azbeszt mentesítése miatt vagy azbeszttel vagy azbeszt tartalmú anyagokkal vagy azbeszt porral kapcsolatban lévô személyek, épületek vagy vagyontárgyak azbesztnek, azbeszt tartalmú anyagoknak vagy azbeszt porral való kitettsége okozott.
V. LOPÁS BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYRE VONATKOZÓ EGYÉB RENDELKEZÉSEK
1. Kármegelôzési elôírások
A biztosított árut szállító közúti jármû és/vagy szállítóeszköz megállása és/vagy pihenôideje alatt történt árulopás esetén a biztosítási fedezet a következô feltételek teljesítése esetén érvényes.
1.1. Általános elôírások
1.1.1. A közúti jármûvet és/vagy szállítóeszközt a MABISZ által besorolt lopás gátló berendezéssel és riasztóval szerelték fel.
1.1.2. A kármegelôzéshez szükséges további intézkedések: kulcsra zárt ajtók, felhúzott ablakok, minden egyéb zár lereteszelt, zárt vagy lelakatolt állapotban van. Gépjármûvezetô hiányában a gépjármûhöz tartozó kulcs a gépjármûben nem maradhat. Kizárólag ólomzárak vagy pecsétzárak felszerelése nem tesz eleget a lezárásra vonatkozó feltételeknek.
1.1.3. A fentiekben felsorolt általános kármegelôzési szabályok betartása mellett sem nyújt fedezetet a biztosítás abban az esetben, ha a gépjármûvezetô a fuvareszközt hosszabb idôre ôrizetlenül hagyja kivéve, ha a gépjármû és/vagy szállítóeszköz zárt területen áll.
1.2. Különös elôírások
Az 1.1. pontban feltüntetett általános elôírások betartása mellett sem érvényes a biztosítás a következô esetekben, illetve csak abban az esetben, ha a megjelölt kiegészítô elôírások teljesülnek:
• gépjármû szállítása esetén, kivéve, ha a szállított gépjármû valamennyi kulcsa a gépjármûvezetônél van, vagy más megfelelô ôrzés alatt áll;
• vontatóról lekapcsolt utánfutóval szállított árura, kivéve, ha azt lopásgátló berendezéssel elmozdításra alkalmatlanná tették;
A fenti két pontban jelölt rendelkezések csak abban az esetben irányadóak, amennyiben az árut a szállító utánfutóval együtt tulajdoní- tották el.
• ponyvával ellátott fuvareszközön szállított lopás érzékeny árura, kivéve, ha a gondosan rögzített ponyvát háló erôsíti, amely gátol mindenféle vágást vagy szakítást.
2. A kártérítés mértéke lopás biztosítási esemény esetén
A kártérítés mértéke a jelen feltételek szerint lopásnak minôsülô biztosítási esemény esetén a Biztosító által megállapított kárösszeg 90%-a.
3. Lopás érzékeny árunak minôsülnek az alábbiak:
• márkajelzéssel ellátott ruházati cikkek, bôr és cipôáru;
• állatbôr és szôrmeáru;
• szabadidôs és sportfelszerelés;
• finom szemcsés élelmiszerek;
• szórakoztató elektronikai cikkek (beleértve azok alkatrészeit, a fényképezôgépeket és video- és számítógépes játékokat);
• számítástechnikai és elektronikai, távközlési cikkek és alkatrészek;
• háztartási és pneumatikus berendezések, precíziós mûszerek;
• telefon (beleértve azok alkatrészeit is);
• repüléstechnikai termékek és alkatrészek;
• gyógyszerek, orvosi és gyógyászati eszközök;
• parfümök, kozmetikai cikkek;
• órák, bizsu ékszerek;
• gumiabroncs.
VI. A SZERZŐDŐ ÉS A BIZTOSÍTOTT
1. Szerzôdô
1.1. A szerzôdés Szerzôdôje az a vállalkozás, amely a szerzôdési ajánlatot tette, és amely a szállítmány, illetve áru megóvásában érdekelt (tulajdonos/vevô/eladó/szállítmányozó/fuvarozó), illetve a szerzôdést ilyen személy javára köti. A biztosítási érdek nélkül kötött szerzôdés semmis.
1.2. A biztosítási díj fizetésére a Szerzôdô kötelezett.
1.3. A Szerzôdô a Biztosító jognyilatkozatainak címzettje, a Szerzôdô jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére és – amennyiben nem azonos személyek – a Biztosított tájékoztatására.
2. Biztosított
2.1. Amennyiben a Szerzôdô egyben a szállítmány tulajdonosa, úgy a Szerzôdô és a Biztosított azonos.
2.2. A Biztosított minden esetben az áru tulajdonosa.
2.3. Ha a szerzôdést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerzôdésbe beléphet. A belépéssel a Szerzôdô felet megilletô jogok és az ôt terhelô kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át. Ha a Biztosított belép a szerzôdésbe, a folyó biztosítási idôszakban esedékes díjak megfizetéséért a Biztosított a Szerzôdô féllel egyetemlegesen felelôs.
3. Biztosító
Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt., amely a jelen feltételben meghatározott kockázatokra fedezetet nyújt, és a kockázat- viselés kezdetét követôen bekövetkezô biztosítási esemény esetén a jelen feltételben meghatározott szolgáltatást teljesíti.
VII. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG
1. Biztosítási összeg: a Biztosító szolgáltatásának vagyon-(áru)csoportonként, illetve vagyontárgyanként/szállítmányonként, valamint biztosítási idôszakonként megállapított felsô határa.
2. A biztosítási összeg a biztosított áru számla szerinti értékével egyezik meg, amely a szerzôdô igénye szerint növelhetô a fuvardíjjal, az út folyamán felmerülô költségekkel (értéknövelô költségek) ideértve a biztosítási díjat is, valamint az ezek együttes összege alapján számított legfeljebb 10% remélt haszon együttes összegével.
VIII. BIZTOSÍTÁSI DÍJ, DÍJFIZETÉS
1. Az elsô díjrészlet esedékessége a Biztosító által kiállított számla, számviteli bizonylat alapján az azon feltüntetett teljesítési határidô. A folytatólagos díj annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
2. A biztosítási díj meghatározására vonatkozó biztosítási fedezetenként eltérô rendelkezéseket a biztosítási kötvény tartalmazza. A biztosítás díja a biztosítási összeg és a Biztosító által meghatározott biztosítási díjtétel szorzata.
3. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a Biztosító – a következményekre történô figyelmeztetés mellett – a Szerzôdô Felet a felszólítás elküldésétôl számított harminc napos póthatáridô kitûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
4. Ha az esedékes biztosítási díjnak csak egy részét fizették meg, a Biztosítási Szerzôdés – változatlan biztosítási összeggel – a kifizetett biztosítási díjjal arányos idôtartamra marad fenn. Ebben az esetben is a Biztosító – a következményekre történô figyelmeztetés mellett
– a Szerzôdô Felet a felszólítás elküldésétôl számított harminc napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés a kifizetett biztosítási díjjal arányos idôtartam utolsó napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
5. A Jelen feltétel VIII. fejezet 3. és 4. pontjában írt póthatáridô idôtartama alatt bekövetkezett káresemény kapcsán a Biztosító akkor nyújt szolgáltatást a Biztosítási Szerzôdésben elôírt módon és feltételek mellett, ha a póthatáridô alatt a Szerzôdô a hátralékos díjat megfizette.
IX. A SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, TERÜLETI HATÁLYA, A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSE, A BIZTOSÍTÁS TARTAMA ÉS A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ, A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE
1. A szerzôdés létrejötte
A szerzôdés a Szerzôdô és a Biztosító írásbeli megállapodásával jön létre. Amennyiben a szerzôdést nem írásban kötötték meg, a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (kötvényt) kiállítani.
2. Ajánlattétel
2.1. A szerzôdés megkötését a Szerzôdô a Biztosító által készített díjkalkuláció alapján tett ajánlattal kezdeményezheti. Elektronikus levél útján kizárólag az alábbi e-mail címekre küldhetô ajánlat:
a) xxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx;
b) vagy arra az e-mail címre, amelyrôl a Biztosító a szerzôdési ajánlat alapját képezô díjkalkulációt a Szerzôdônek vagy képviselôjének megküldte.
Más e-mail címekre küldött elektronikus levél nem minôsül szerzôdési ajánlatnak.
2.2. Az ajánlattétel idôpontjának az a nap tekinthetô, amelyen a Biztosító képviselôje az ajánlatot átveszi, illetve alkuszi közvetítés vagy távközlô eszköz használata esetén, amikor az ajánlat a Biztosítóhoz beérkezik.
2.3. Szerzôdési ajánlatnak az a dokumentum tekinthetô, amely a kockázatvállalás és a szerzôdési együttmûködéshez szükséges minden lényeges adatot tartalmaz.
2.4. A szerzôdô ajánlati kötöttsége 15 napig áll fenn.
3. Az ajánlat elfogadása
3.1. A Biztosító jogosult az ajánlatot a beérkezéstôl vagy képviselôje részére történô átadástól számított 15 napon belül elbírálni.
3.2. A szerzôdés létrejön, ha a Biztosító az ajánlatot e 15 napos határidôn belül elfogadja és azt kötvény kiállításával igazolja. A szerzôdés a kötvény kiállításának napján jön létre.
3.3. A Biztosítónak joga van az ajánlattól eltérô kötvényt kiállítani. Azonban a lényeges eltérésre külön írásban fel kell hívnia a Szerzôdô figyelmét. Ha a Szerzôdô fél az eltérést a kötvény kézhezvételét követôen 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a módosított tartalommal jön létre a szerzôdés. Ha a felhívás elmarad a szerzôdés az ajánlatnak megfelelô tartalommal jön létre.
4. Az ajánlat visszautasítása
4.1. A Biztosító jogosult az ajánlatot a beérkezéstôl vagy képviselôje részére történô átadástól számított 15 napon belül írásban visszautasítani. Ebben az esetben a szerzôdés nem jön létre.
4.2. Az ajánlat visszautasítása esetén a 15 napos határidôn belül bekövetkezett biztosítási eseményekért a Biztosító helytállni nem tartozik.
4.3. Az ajánlat visszautasítását a Biztosító nem köteles indokolni.
5. A szerzôdés területi hatálya
A biztosítás területi hatálya a világ bármely országára kiterjedhet a szerzôdô Felek megállapodása szerint.
6. A biztosító kockázatviselése
6.1. A Biztosító kockázatviselése a felek által a Biztosítási Szerzôdésben meghatározott idôpontban, ilyen hiányában a szerzôdés létrejöttének idôpontjában, legkorábban azonban az aláírást követô nap 00 órakor kezdôdik.
6.2. A Biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és legfeljebb a szerzôdés megszûnését követô 1 éven belül bejelentett károkra terjed ki. A kár bejelentésének idôpontja az a nap, amikor az igényt a Biztosítónak írásban bejelentették.
7. A biztosítás tartama és a biztosítási évforduló
A szállítmánybiztosítás lehet egy útra szóló, határozott vagy határozatlan tartamú szerzôdés. Határozatlan tartamú keretszerzôdés esetében ellenkezô megállapodás hiányában a biztosítási idôszak a kockázatviselés kezdetétôl számított egy év, a biztosítási évforduló ettôl eltérô megállapodás hiányában a kockázatviselés kezdetének megfelelô nap minden évben.
8. A szerzôdés megszûnése
8.1. A határozatlan tartamú szerzôdést bármelyik fél a biztosítási idôszak végére (évforduló elôtti utolsó napra), azt megelôzôen 30 nappal írásban felmondhatja.
8.2. Ha az esedékes biztosítási díjat nem, vagy csak részben fizetik meg, a szerzôdés a VIII. fejezet 3. és 4. pontjában foglaltak szerint szûnik meg.
8.3. A biztosítási szerzôdés megszûnik akkor is, a Szerzôdô a Biztosító módosító javaslatát nem fogadja el (X. fejezet 2. pont).
8.4. A Biztosítási Szerzôdés abban az esetben is megszûnik, ha a Biztosított az ajánlaton, kötvényen rögzített tevékenység végzését – igazolt módon – abbahagyja (érdekmúlás).
8.5. A szerzôdés díj nem fizetés miatti megszûnését követô 120 napon belül a felek a szerzôdést közös megállapodással, az eredeti tartalommal újra érvénybe helyezhetik (reaktiválás). A Biztosító a megszûnt biztosítási szerzôdés feltételeivel a fedezetet helyreállíthatja, de nem köteles a reaktiválásra. A reaktiválásra csak akkor kerülhet sor, ha a Szerzôdô a reaktiválási kérelemmel együtt csatolja a Biztosított kármentességi nyilatkozatát, amelyben a Biztosított arról tesz nyilatkozatot, hogy nincs tudomása káresemény történtérôl, és megfizeti az elmaradt díjat. A Biztosító kockázatviselése az elmaradt biztosítási díjak vagy díjrészletek megfizetését követô nap 0 órájától folytatódik, és az idôközben megszûnt biztosítási szerzôdés az eredeti tartalommal és biztosítási összeggel újra hatályba lép.
X. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE
1. A Szerzôdô és a Biztosított kötelezettségei
1.1. A Szerzôdô/Biztosított köteles a szerzôdéskötéskor a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a Biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelô válaszokkal a Szerzôdô/ Biztosított közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
1.2. A Szerzôdô/Biztosított köteles a lényeges körülmények változását a Biztosítónak 15 napon belül bejelenteni.
1.3. A közlési és változás bejelentési kötelezettség a Szerzôdôt és a Biztosítottat egyaránt terheli.
1.4. Közlési kötelezettség
1.4.1. A Szerzôdô/Biztosított köteles írásban a Biztosító tudomására hozni a kockázatviselés szempontjából lényeges és szükséges tényeket, adatokat abban az esetben is, ha azok üzleti titoknak minôsülnek, a felek együttmûködési kötelezettsége keretében. A kért adatok a biztosítási ajánlat mellékletét képezô adatközlôben is rögzítésre kerülnek, amelyeket a Szerzôdô/Biztosított cégszerû aláírással erôsít meg. Az adatok helyességéért, valóságtartalmáért az adatfelvételben való Biztosítói vagy közvetítôi közremûködés esetén is felel a Szerzôdô.
1.4.2. A Szerzôdô/Biztosított köteles a Biztosító kockázata, és a károk elbírálása szempontjából jelentôs okiratokat, szerzôdéseket, hatósági határozatokat (társasági szerzôdés, a vállalat számviteli politikája, különféle szabályzatok, munkaköri leírás stb.) a Biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.
1.4.3. A Biztosító a kockázatviselés szempontjából lényeges berendezéseket a helyszínen, mûködés közben is ellenôrizheti, ez azonban a Szerzôdôt/Biztosítottat a közlési és együttmûködési kötelezettség alól nem mentesíti.
1.5. Változás bejelentési kötelezettség
1.5.1. A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és a közlési kötelezettség körébe vont körülmények változását a Szerzôdô/Biztosított haladéktalanul – de legfeljebb bekövetkezésüktôl számított 15 napon belül – köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni. Ilyen, a bejelentési kötelezettség alá tartozó fôbb változások különösen:
• a tevékenység jellegének megváltozása;
• új (alap)tevékenységet folytató üzem vagy létesítmény üzembe helyezése, új gyártási ág, technológia bevezetése, a telephely megváltoztatása, áthelyezésev
• foglalkoztatotti létszám megváltozása;
• a kármegelôzés vagy kárelhárítás rendszerének módosulása;
• új üzem, telep létesítése;
• az üzemek, berendezések legalább háromhavi idôtartamra történô – nem idényszerû – leállítása (átmeneti szüneteltetés) vagy a termelésbôl való végleges kivonása;
• csôd, csôdeljárás, vagy végelszámolás;
• lényeges cégadat változás következik be.
1.5.2. A Szerzôdô/Biztosított haladéktalanul köteles a módosított, illetôleg változott tartalmú okiratokat a Biztosítónak átadni és a változott tartalmú adatközlôket kitölteni. A Biztosító a változások bejelentését új ajánlatként kezeli és bírálja el.
1.6. Kárbejelentési kötelezettség
1.6.1. A Szerzôdô/Biztosított a biztosítási eseményt (károkozást) azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstôl, illetve a tudomására jutástól számított 30 napon belül köteles a Biztosító szerzôdést kezelô egységéhez írásban bejelenteni. A Biztosító mentesül a kár kifizetése alól, ha a Szerzôdô fél a kárt a megállapított határidôben nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
1.6.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell az esemény és a kár bekövetkezésének idôpontját, valós vagy feltételezett okát, felelôsség mértékét, elismerését vagy annak hiányát, a károsult adatait, a kár helyét, nagyságát, a kárral kapcsolatos hatósági eljárást, valamint valamennyi egyéb lényeges információt, felelôsségbiztosítás esetén többek között a Biztosított (károkozó) ügyintézôjének és a károsultnak a nevét, címét egyéb elérhetôségét és telefonszámát.
1.7. Kármegelôzési kötelezettség
1.7.1. A Szerzôdô/Biztosított köteles a károk megelôzése, elhárítása és enyhítése érdekében minden tôle elvárható intézkedést megtenni, a vonatkozó elôírásokat mindenkor és maradéktalanul betartani. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
1.7.2. A Biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a kármegelôzésre vonatkozó szabályok szándékos vagy súlyosan gondatlan megsértését vagy ezek betartásának sorozatos elmulasztását tapasztalja.
2. A biztosítási kockázat jelentôs növekedése
2.1. Ha a Biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstôl számított 15 napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést 30 napra írásban felmondhatja.
2.2. Ha a Szerzôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított 15 napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított 30. napon megszûnik, ha a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a Szerzôdô figyelmét felhívta.
XI. A KOCKÁZATVISELÉS IDŐTARTAMA
1. A Biztosító kockázatviselése akkor kezdôdik, amikor a biztosítás tárgyát képezô javak szállítás céljából elhagyják a kötvényben jelzett raktárt vagy egyéb tárolási helyet, és folyamatosan tart a szállítás normális tartama alatt.
2. A Biztosító kockázatviselése abban az idôpontban szûnik meg, amikor a szállítmányt a kötvényben megnevezett címzett részére a kötvényben ugyancsak megnevezett végleges raktárban, tárolási vagy egyéb rendeltetési helyen kiszolgáltatják.
2.1. Eltérô esetben a Biztosító kockázatviselésének végét jelenti a szállítmány kiszolgáltatása bármely más, a biztosított választása szerinti raktárban vagy egyéb tároló helyen,
• akár a szállítás normális menetétôl eltérô tárolás céljából;
• akár elhelyezés, vagy szétosztás céljából, amennyiben az a kötvényben megjelölt rendeltetési helyen, vagy – a szállítás normális, elôre tervezett útvonalán – az elôtt található.
2.2. Megszûnik a Biztosító kockázatviselése a szállítmánynak a tengeri hajóból a végsô kirakódási kikötôbe történt kirakodást követôen
60. napon.
A Biztosító kockázatviselésének vége az az idôpont, amely a 2.1., illetve a 2.2. pontok közül hamarabb következik be.
3. Megszûnik Biztosító kockázatviselése, ha a szállítmányt az eredetileg (a kötvényen) megjelölt rendeltetési helytôl eltérô rendeltetési helyre szállítják a tengeri hajóból történt kirakás után. A fedezet az ilyen jellegû szállítás megkezdésekor szûnik meg.
4. Érvényben marad a biztosítás (figyelembe véve a kockázatviselés megszûnésérôl szóló fenti rendelkezéseket, valamint az 5. pont elôírásait) a Biztosított szándékával ellentétes, és általa el nem hárítható okból bekövetkezô késedelem, eltérés, kényszerkirakás, átrakás, újra berakodás ideje alatt, továbbá a hajótulajdonosok vagy -bérlôk által a fuvarozási szerzôdésben ôket megilletô jog gyakorlásából eredôen az esetleges útvonalról való eltérés ideje alatt.
5. Amennyiben a Biztosított szándékával ellentétes, és általa el nem hárítható körülmények következtében a fuvarozási szerzôdés megszûnik a biztosított szállítmánynak a rendeltetési helyen történô kiszolgáltatása elôtt, vagy a fuvarozás befejezôdik mielôtt a szállítmány kiszolgáltatása a 2., 3., illetve 4. pontoknak megfelelôen megtörtént volna, úgy a Biztosító kockázatviselése is megszûnik, amennyiben nem kérik haladéktalanul a fedezet meghosszabbítását a Biztosítótól. A Biztosító az ilyen kéréseket pótdíj felszámítása mellett teljesít(he)ti.
5.1. A fentiek figyelembevételével a Biztosító kockázatviselése a szállítmánynak a kérdéses kikötôben, helyen történô eladásáig vagy kiszolgáltatásáig terjed, illetve – eltérô megállapodás hiányában – a szállítmánynak a kérdéses kikötôbe vagy rendeltetési helyre történô megérkezését követô 60. (hatvanadik) nap végéig. A kettô idôpont közül az elôbb bekövetkezôt kell figyelembe venni.
5.2. Amennyiben a szállítmányt az említett 60 napos (vagy megállapodás szerint kiterjesztett) idôtartamon belül a kötvényben megjelölt, vagy attól eltérô rendeltetési helyre szállítják, úgy a 2., 3., illetve a 4. pont elôírásai az irányadók.
6. Fenntartható a fedezet akkor is, ha a Biztosított a biztosítás hatályba lépése után megváltoztatja a rendeltetési helyet, amennyiben errôl a szándékáról a Biztosítót haladéktalanul értesíti, és a díj, valamint az egyéb feltételek vonatkozásában a felek megállapodnak egymással.
XII. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG ÉS ÖNRÉSZESEDÉS
1. A Biztosító a kárt a szerzôdésben meghatározott mértékben téríti meg.
2. A Biztosított káreseményenként a bekövetkezett kár szerzôdésben meghatározott hányadát maga viseli (önrészesedés).
3. A Biztosító az önrészesedést el nem érô károk összegét a károsultaknak nem téríti meg.
XIII. KÁRBEJELENTÉS, KÁRRENDEZÉSI ELJÁRÁS
A Biztosítottnak vagy Szerzôdônek a káresemény bekövetkezése után azt haladéktalanul, de legkésôbb a tudomására jutást követô 2 munkanapon belül írásban be kell jelentenie a Biztosítónak.
1. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a káresemény leírását, idôpontját;
b) a károsodott vagyontárgy, létesítmények, vagy eszközök megnevezését, helyét;
c) a károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült értéket);
d) a kárrendezésben közremûködô és a Biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét, telefon- és telefax számát;
e) a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását.
2. A Biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a Biztosított a kárbejelentési kötelezettségét nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
3. A Biztosító a káresemény bejelentését követôen a lehetô legrövidebb idôn belül köteles a kár nyilvántartásba vételét a biztosított felé visszaigazolni, valamint a kért intézkedésekrôl a biztosítottat tájékoztatni, illetve a kár elbíráláshoz szükséges benyújtandó okmányok listáját közölni.
4. A biztosított köteles a káreseményhez kapcsolódó, a kár elbírálásához szükséges valamennyi bekért okmányt és dokumentumot a Biztosító rendelkezésére bocsátani, a szükséges felvilágosításokat a Biztosító részére megadni, és lehetôvé tenni azok tartalmának ellenôrzését.
5. A Biztosító a szerzôdéssel fedezett károkat a magyar magánjog szabályai szerint téríti meg.
6. A Biztosító a kártérítés összegébôl a maradványértéket és a máshonnan megtérülô kárértéket jogosult levonni.
7. A Biztosító a kárt attól az idôponttól számított 30 napon belül téríti meg, amikor a biztosítási esemény bekövetkeztét – felelôsségbiztosítás esetében a Biztosított felelôsségét – és a kár mértékét bizonyító valamennyi irat hozzá beérkezett.
8. A Biztosítási szerzôdésbôl eredô igény érvényesítésekor a Biztosított igazolni köteles, hogy a károsodott árukkal rendelkezett.
9. Megtéríti a Biztosító a kötvényben eredetileg megjelölt rendeltetési hely elérése érdekében szükségszerûen és ésszerûen felmerült rendkívüli kirakodási, tárolási és szállítási költségeket, amennyiben a szállítás valamely, a jelen biztosítás által fedezett kockázat következtében az eredetitôl eltérô kikötôben vagy rendeltetési helyen ér véget. Jelen pont nem vonatkozik az úgynevezett „közös kárra” valamint a mentési költségekre. Alkalmazásánál érvényes a „Kizárások” fejezet valamennyi pontja, és nem foglalja magában a Biztosított, vagy megbízottjának hibája, gondatlansága, fizetésképtelensége, vagy pénzügyi mulasztása miatt felmerülô kárt.
10. Vélelmezett teljes kár esetén csak akkor jár kártérítés, ha a szállítmányt az elkerülhetetlennek látszó tényleges teljes kár megelôzése céljából hagyják sorsára (abandonálják), illetve amennyiben a biztosított szállítmány visszaszerzésének, ismételt használhatóvá tételének és a kötvényen megjelölt rendeltetési helyre történô eljuttatásának költségei meghaladják annak érkezéskori értékét.
11. Amennyiben a szállítmányt felülbiztosítják (Increased Value), biztosítási összegnek azon összeg tekinthetô, mely megegyezik az áru számla szerinti és a felülbiztosítás együttes összegével.
12. A Biztosítottnak, valamint megbízottjainak kötelessége a kár mérséklése, megtérülése érdekében
a) megtenni minden ésszerû és szükséges lépést;
b) gondoskodni a szállítmány fuvarozóival, ôrzôivel, illetve egyéb, harmadikszemélyekkel szembeni jogok fenntartásáról és érvényesítésérôl.
13. A fentiek figyelembevételével a Biztosító kártérítési kötelezettségén felül visszatéríti a Biztosítottnak az e pontban elôírt kötelezettségek kapcsán indokoltan felmerült költségeit.
14. Egyik fél részérôl sem tekinthetôk az abandonról való lemondásnak, vagy az abandon elfogadásának a Biztosító, vagy a Biztosított által, a biztosított javak mentésére, megóvására vagy felkutatására tett intézkedés, az ilyen jellegû intézkedések semmiféle jogkövetkeztetésre nem szolgáltathatnak alapot.
15. Kártérítési igény érvényesítésekor a Biztosított okmányokkal igazolni köteles:
a) a biztosított javakhoz fûzôdô érdekét;
b) a biztosított káresemény bekövetkeztét; és
c) a káresemény miatti követelés összegét.
16. A kártérítési igény érvényesítésének okmányai különösen a következôk:
16.1. A szállítmány biztosításához fûzôdô érdek igazolására:
• a biztosítási kötvény eredeti példánya, vagy ha kötvény nem került kiállításra, a Biztosító által kiállított elfogadó nyilatkozat eredeti példánya;
• hajóraklevelek, vasúti fuvarlevelek és egyéb fuvarozási okmányok áruszámlák eredeti példányai;
• fuvarbiztosításhoz hajóbérleti szerzôdések és hajóelismervények.
16.2. A káresemény bekövetkeztének, biztosítottságának igazolására:
• óvásjelentés, hajónapló kivonat, non-delivery note, közúti fuvarozó felé tett felszólamlás, vasúti tényálladéki jegyzôkönyv és egyéb hivatalos jelentés a káresemény okáról;
• a hajó eltûnése esetén, a hajónak indulási helyérôl történt indulási idejének, nemkülönben a rendeltetési helyre kellô idôben meg- nem-érkezés miatt „elveszett”-nek nyilvánításához szükséges idô elteltének hiteles igazolása.
16.3. Az elszenvedett kár miatti veszteség összegének igazolására:
• szemlejegyzôkönyv, szakértôi jelentések, értékigazoló, s azokhoz hasonló;
• a kármegállapítás helyén érvényes törvények és szokások szerint kiállított okmányok;
• a kárral kapcsolatos költségek jegyzéke, veszteségre vonatkozó számlák és közös kár miatti veszteségek, költségek és hozzájárulás címén támasztott kártérítési igény esetén okmányolt részletezés vagy kárfelosztás;
továbbá
16.4. minden egyéb irat, okmány, bizonylat, melynek benyújtását a Biztosító szükségesnek tartja.
XIV. KÁRENYHÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG ELMULASZTÁSA
1. A Biztosító fizetési kötelezettsége nem áll be, ha a Biztosított a szerzôdésben meghatározott kármegelôzési kötelezettségét nem tartotta be (pl. az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer a káresemény bekövetkezésének idôpontjában nem volt üzembe helyezve, illetve a Biztosítottnak felróható okból mûködésképtelen volt).
2. A Biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a Biztosított a kárbejelentési kötelezettségét nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
3. Amennyiben a Biztosító a kármegelôzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy sorozatos elmulasztását tapasztalja, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, illetôleg – ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja – a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja.
XV. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE
1. A Biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a Biztosított, illetôleg a Szerzôdô Fél; vagy
• velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk, vagy az általános szerzôdési feltételben meghatározott munkakört betöltô alkalmazottjuk, tagjuk, vagy megbízottjuk; vagy
• a Biztosított jogi személynek az általános szerzôdési feltételben meghatározott vezetô beosztású tisztségviselôje vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója, vagy megbízottja
• szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása okozta, azzal, hogy ezeket a rendelkezéseket a kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
2. E feltételek szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minôsül többek között, ha az elôzô bekezdésben meghatározott személy
a) hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett;
b) tevékenységét jogszabályban, egyéb elôírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte;
c) a kárt súlyosan ittas állapotban, bódulatot keltô vagy hallucinogéén szerek (pl. kábítószer) hogyasztásának hatása alatt, illetve ezzel az állapotával összefüggésben okozta;
a kárt a kármegelôzési, kárenyhítési elôírások, foglalkozási szabályok súlyos vagy ismétlôdô, illetve folyamatos meg- sértésével okozta.
3. Biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a Biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó. A megszûnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják.
4. Ha a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles errôl a biztosítottat tájékoztatni, és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is érvényesíteni, ha a Biztosított a költségeket megelôlegezi. Ebben az esetben a megtérült összegbôl elsôként a Biztosított követelését kell kielégíteni.
XVI. ADATKEZELÉS, TITOKTARTÁS
1. Személyes adat az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemzô ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés; biztosítási titok: minden olyan – minôsített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.
2. A Biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. Az adatszolgáltatás önkéntes. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny. Az adatkezelés céljával összefüggésben a Biztosító tudomására jutott adatokat a Biztosító a Biztosítókról és a biztosítási tevékenységrôl szóló törvény (a továbbiakban: „Bit.”) értelmében az ügyfél külön hozzájárulása nélkül kezelheti. E törvényi felhatalmazás kizárólag azon személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minôsülnek egészségügyi, illetve azokhoz kapcsolódó személyes adatoknak. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô adatokat a Biztosító a Bit. vonatkozó rendelkezésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
3. A Biztosító ügyfele saját személyes, nyilvántartott, illetve továbbított adatairól a törvényekben rögzített korlátozásokkal jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait a Biztosító nyilvántartásában módosítja.
4. A Biztosító és ügynöke a személyes adatokat a biztosítási, illetve megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási és megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô. A Biztosító és ügynöke köteles törölni minden olyan, Ügyfeleivel, volt Ügyfeleivel vagy létre nem jött Biztosítási Szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincsen törvényes jogalap. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adatokat a Biztosító az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az Ügyfél egészségi állapotával összefüggô, valamint az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén 20 év elteltével köteles törölni.
5. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a Biztosítási Szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
Az ügyfél jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.
A Biztosító, mint adatkezelô köteles a bejelentést a törvény elôírása szerint kivizsgálni és az ügyfelet írásban tájékoztatni.
A fentiekben megjelöltektôl eltérô célból végzett adatkezelést a Biztosító, és a biztosításközvetítô csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem adható elôny.
6. A Biztosító a biztosítási szolgáltatásai során igénybe vesz külsô közremûködôket olyan esetekben, amikor a szolgáltatáshoz Biztosítási Szerzôdéses partner speciális szakértelmére van szükség, vagy ha külsô cég igénybevételével a Biztosító szolgáltatását azonos minôségben, ám kisebb költségekkel és alacsonyabb árakon adhatja (kiszervezett tevékenységet végzôk). Ezek a szolgáltatók a biztosítási tevékenységre vonatkozó törvény, valamint az adott szakmára vonatkozó speciális titokvédelmi jogszabályok szerint, továbbá a Biztosítóval kötött megbízási Biztosítási Szerzôdések alapján kötelesek a tudomásukra jutott biztosítási titkot idôbeli korlátozás nélkül megôrizni, azt harmadik személyeknek nem adhatják át.
A Biztosítóval kötött Biztosítási Szerzôdés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a Biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzôk aktuális listája megtekinthetô a Biztosító ügyfélszolgálati irodáján és a Biztosító (xxx.xxxxx.xx) honlapján. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a Biztosító az ügyfeleinek személyes vagy különleges adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzôhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végzô a Biztosító adatfeldolgo- zójának minôsül. A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a Biztosító felel.
7. A biztosítási titok tekintetében idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,
e) a 11–13. pontokban foglalt esetekben az adóhatósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggô hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel,
q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,
t) a mezôgazdasági biztosítási szerzôdés díjához nyújtott támogatást igénybe vevô biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezôgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelôs miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel
szemben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
9. A 8. pont e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
10. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.
11. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
12. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a 8. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
13. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,
b) Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.
14. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
15. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.
16. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,
b) a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot.
17. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben, ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
18. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történô adatátadás.
19. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
20. Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EBFH) felé történô adatszolgáltatás, az európai felügyeleti hatóság (az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság) létrehozásáról, valamint a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/79/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezésérôl szóló 2010. november 24-i 1094/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (a továbbiakban: 1094/2010/EU rendelet) megfelelôen.
21. A veszélyközösség védelme céljából történô adatkezelés: A biztosítotti veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében a Biztosító – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – a Bit. 149. §-ában biztosított felhatalmazás alapján, jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt – a Bit. 149. § (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minôsül a biztosítási titok megsértésének.
A Biztosító az alábbi adatokat kérheti:
a) a Szerzôdô Fél, a Biztosított, és a károsult személy azonosító adatait;
b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;
c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintôen bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat;
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés alapján teljesítendô szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
A Biztosító által megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkeresô Biztosítónak.
A Biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követô kilencven napig kezelheti.
Ha a megkeresés eredményeként a Biztosító tudomására jutott adat a Biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés idôtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig. Ebben az esetben, ha az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követô egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követô egy évig kezelhetô.
A Biztosító az e célból végzett megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényérôl, továbbá az abban szereplô adatok körérôl a meg- kereséssel érintett ügyfelet a Biztosítási Idôszak alatt legalább egyszer értesíti. Ha az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a Biztosító már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényérôl tájékoztatja a kérelmezôt.
A Biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérô célból nem kapcsolja össze. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelôs.
XVII. PANASZKEZELÉS
1. A Biztosító biztosítja, hogy az Ügyfél a Biztosító, a megbízásából eljáró ügynök, vagy – adott termék kapcsán – az általa megbízott kiegészítô biztosításközvetítôi tevékenységet végzô személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban az alábbiakban foglaltak szerint közölhesse.
2. A Biztosító „Panaszkezelési szabályzata” elérhetô és megtekinthetô ügyfélszolgálati irodákban, illetve a honlapján: xxxxx://xxx.xxxxx. hu/ugyintezes/panaszkezelesi-szabalyzat.html
3. A Panaszok bejelentésére biztosított lehetôségek
3.1. Ügyfeleink szóbeli panaszaikat személyesen vagy telefonon tehetik meg:
a) személyesen: valamennyi, a biztosító ügyfelek számára nyitva álló helyiségeiben (Ügyfélszolgálati Irodák, Értékesítési pontok), azok nyitvatartási idejében.
b) telefonon: (x00) 0-000-0000, külföldrôl is hívható telefonszámon nyitvatartási idôben.
Az irodák címe, és nyitvatartási valamint a telefonos ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/ elerhetosegek.html linken található
3.2. Ügyfeleink írásbeli panaszaikat az alábbi csatornákon tehetik meg:
a) személyesen vagy más személy által az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben átadott irat útján;
b) postai úton: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. Központi Panasziroda, 1813 Budapest, Pf. 245
c) telefaxon: (x00) 0-000-0000
d) elektronikus úton a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxx linken elhelyezett on-line panaszbejelentôn vagy a xxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen
e) adatkezelési ügyekben elektronikusan a xxxxx://xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx oldalon vagy az xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx e-mail címen
4. Jogorvoslati fórumok
4.1. A fogyasztónak nem minôsülô ügyfél, panaszának a biztosítóhoz történô benyújtását követôen jogorvoslatért az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bírósághoz fordulhat (xxx.xxxxxxx.xx).
4.2. A biztosító adatkezelését érintô panaszok esetén nyitva álló jogorvoslati lehetôségek
A biztosító adatkezelését érintô adatvédelmi panasz esetén, amennyiben az ügyfél a biztosító adatkezeléssel összefüggô panaszra adott válaszával nem ért egyet, 30 napon belül bírósághoz, illetve ha a panasz adatkezeléssel összefüggô tájékoztatás, helyesbítés, zárolás vagy törlés biztosító általi megtagadásával függ össze, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is fordulhat.
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/X. Telefon: (x00) 0-000-0000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx
Bôvebben a xxx.xxxx.xx honlapon kaphat tájékoztatást.
XVIII. A BIZTOSÍTÓ FŐBB ADATAI
Név: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság
Székhely állama: Magyarország
Székhely: 1091 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.
Felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank Felügyeleti szerv székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.
A Biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A jelentés kötelezô tartalma a Biztosító honlapján (xxx.xxxxx.xx) tekinthetô meg.
A szerzôdés nyelve magyar.
XIX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. A Szerzôdô és Biztosított egyes bejelentéseit és nyilatkozatait, illetve a biztosítási szerzôdés felmondását írásban köteles a Biztosítóval közölni.
2. A Szerzôdô/Biztosított a jelen szerzôdés megkötésével hozzájárul ahhoz, hogy a Biztosító a kárrendezési feladatait külsô megbízott kárszakértô szervezettel is elláthassa. Ennek keretében a kár jogalapjának, illetve összegszerûségének megállapításához szükséges mértékben a Biztosító jogosult a biztosítással kapcsolatos minden szükséges információt a Biztosító szakértôi vagy kárrendezéssel megbízottjának, szervezetének átadni.
3. A biztosítási szerzôdésbôl eredô igények elévülési ideje az esedékességtôl számított egy év.
4. Abban az esetben, amennyiben a Biztosító a kárt megtérítette Biztosította hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést a Biztosító által fizetett kártérítési összeg erejéig tartozik a Biztosítóhoz nyolc napon belül befizetni és errôl egyidejûleg írásbeli tájékoztatást adni.
5. A Szerzôdô felek ettôl eltérô megállapodás hiányában- a biztosításra vonatkozó semmilyen, birtokukban lévô adatot, információt harmadik személy részére nem szolgáltathatnak ki.
6. A jelen Feltételekben nem szabályozott kérdések tekintetében a PTK rendelkezései az irányadók.
XX. ZÁRADÉKOK
Az adott biztosítási szerzôdésre érvényes záradékok az ajánlaton és a kötvényen feltüntetésre kerülnek.
1. Gépek, berendezések pótlási záradéka
Egy biztosított gép vagy berendezés bármely részében a jelen szerzôdés szerinti biztosítási esemény által okozott kár esetén a Biztosító által fizetett összeg nem haladhatja meg a sérült rész(ek) pótlásának vagy javításának, (ideértve az alkatrész szállításának, ill. a szerelésnek) a költségét. Az esetleges vámköltségeket a Biztosító csak abban az esetben téríti meg, amennyiben az ilyen jellegû költségre vonatkozó biztosítási fedezetet a Szerzôdô illetve Biztosított a szerzôdés létrejöttekor igényelte és arra a Biztosító fedezetet vállalt.
A Biztosító által nyújtott pénzbeli szolgáltatás felsô határa minden esetben a teljes gép számlaszerinti értékének és az elôzôekben felsorolt költségeknek az együttes összege, azzal a kitétellel, hogy a Biztosító a költségeket a sérült gép értékének, valamint a teljes biztosított szállítmány értékének egymáshoz viszonyított aránya szerint téríti meg
2. Mûködési zavar záradék
A szállított áru mechanikai, elektromos vagy elektronikai mûködési rendellenességbôl eredô veszteségek vagy károk kizártak a biztosítási fedezetbôl, kivéve, ha az áru vagy a csomagolás a szállítás során sérült, és a mûködési zavar ezen sérülésre visszavezethetô.
3. Gyártási záradék
Jelen biztosítási fedezetbôl kizárásra kerül minden olyan káresemény, amelynek közvetlen oka gyártási vagy egyéb munkafolyamatra vezethetô vissza, kivéve azokat a károkat, amelyek jelen szerzôdés által fedezetbe vett káresemény során külsô okokból következnek be.
4. Hômérsékletváltozási záradék
Jelen biztosítási fedezetbôl kizárásra kerül minden hômérsékletváltozás által okozott káresemény kizárva, kivéve azokat a károkat, amelyek a B, (With Average), Korlátozott fedezet alapján biztosítottak.
5. 24 órát meghaladó hûtéskiesésre vonatkozó záradék
Jelen záradék alapján a Biztostó a károsodás mértékétôl függetlenül fedezetet nyújt mindennemû külsô okból eredô fizikai károsodás, megromlás kockázatára kivéve azon kockázatokat, amelyek az SRCC (sztájk, felkelés, polgári zavargások) feltételek alapján kizártak.
A Biztosító jelen záradék alapján a megromlás kockázatára csak abban az esetben nyújt fedezetet, amennyiben az áru megromlása az alábbi események valamelyikébôl ered:
1) közös kár során foganatosított cselekmények,
2) az árut szállító hajó hajtómûvének, kormányának vagy tatjának meghibásodása vagy üzemzavara miatti mozgásképtelenné válás, valamint az emiatt bekövetketkezô késedelem,
3) a hûtést biztosító gép és/vagy berendezés vagy a szigetelés meghibásodása vagy üzemzavara.
Jelen záradék alapján a megromlás miatti kárigény kizárólag abban az esetben térítendô, ha a hajómérnöki napló, egyéb releváns hajónapló vagy a hômérsékletet pontosan rögzítô eszköz tanúsága szerint a meghibásodás, az üzemzavar vagy a késedelem legalább 24 órán át megszakítás nélkül tartott.
Az áru megromlása miatti kárigény csak abban az esetben kerül térítésre, ha a Biztosított igazolja, hogy a biztosítás tárgyát képezô áru a biztosítás hatályba lépésekor megfelelôen elôkészített, hûtött, fagyasztott állapotban volt.
Amennyiben olyan biztosítási esemény következik be, amely megromlás miatt kárigényhez vezethet, a Biztosító helytállási kötelezett- sége kizárólag abban az esetben áll be, ha az áruknak a konténerbôl vagy a kamionból való kirakodása elôtt a károsodás mértékének megállapítása céljából a Biztosító által jóváhagyott kárbiztost jelölnek ki.
6. Címkézési és csomagolási záradék
Az áru csomagolását, címkéjét vagy kapszuláit ért részkár esetén, amennyiben jelen biztosítással fedezett káresemény okozta a kárt, a kártérítés az áru újra címkézésére valamint újra csomagolására terjed ki, azonban a kártérítés összege nem haladhatja meg a sérült áru jelen biztosítási szerzôdésben megadott értékét.
7. Kirakodási és raktározási záradék
Jelen biztosítási fedezet a szerzôdésben foglaltak szerint kiterjed minden olyan káreseményre, amely a biztosított áruban a végsô rendeltetési helyre szállítás közben ideiglenes vámraktárban, konszolidálás, újracsomagolás, vagy export / import szállításra történô elôkészítés alatt következik be, amennyiben az áru a Biztosított tulajdonában, résztulajdonában van, illetve felelôs ôrzésében van, továbbá a közbülsô raktározás idôtartama nem haladja meg a 30 napot. 30 napot meghaladó fedezet megállapodás szerinti többletdíj ellenében adható.
A biztosítási fedezet kiterjesztése nem vonatkozik azokra az árukra, amelyek ideiglenes közbülsô raktározásáért a Biztosított vagy megbízottja raktározási díjat fizet.
8. Visszárukra vonatkozó záradék
Jelen biztosítási szerzôdés feltételei érvényben maradnak abban az esetben is, ha az árut az átvevô visszautasítja és az áru eredeti export csomagolásban marad, továbbá a visszautasításról a Biztosított a Biztosítót haladéktalanul értesíti, amint a visszautasításról tudomást szerez.
Amennyiben a címzett az árut kicsomagolás nélkül a Biztosítottnak visszaküldi, a biztosítási fedezet ugyanolyan feltétekkel és díjjal érvényes a visszaútra, mint amilyen díjjal és feltételekkel az eredeti kötvény a címzetthez történô szállítás idejére érvényben volt. Minden egyéb a fenti feltételektôl eltérô visszáru csak a részkároktól mentes korlátozott fedezet (II. fejezet 3. pont) alapján biztosítható a Biztosító által megadott díj ellenében.
9. Használt vagy felújított árukra vonatkozó záradék
Jelen biztosítással fedezett használt vagy felújított áru teljes vagy részkára esetén a kártérítés összege nem haladhatja meg azt az összeget, amelybe egy hasonló sérült vagy elveszett alkatrész javítása vagy cseréje kerülne egy új készülék esetén a szállítás és javítás költségeivel együtt. A kártérítés maximális összege nem haladhatja meg a teljes biztosítási összeget.
10. Csomagolatlan árukra vonatkozó záradék
A fedezetbôl automatikusan kizárásra kerülnek az alábbi káresemények: rozsdásodás, oxidáció, elszínezôdés, nedve- sedés, foltosodás, karcolódás, morzsolódás, horpadás, rongálás és az esetleges újrafestés költségei.
11. Jármûvek szállításra vonatkozó záradék
A Biztosító kockázatviselése kiterjed sértetlen állapotú új valamint használt gépjármûvek (beleértve a mezôgazdasági gépeket is) szállí- tásával összefüggésben keletkezett, igazolt, szemlézett, dokumentált és elismert károkra is.
A Biztosított köteles a szállítás megkezdése elôtt, illetve a szállítás befejezésével a szállított gépjármû állapotáról jegyzôkönyvet felvenni, melyet az átadóval illetve az átvevôvel alá kell íratni, az esetleges sérüléseket tételesen fel kell tüntetni, továbbá az esetleges észrevételeket rögzíteni kell. A Biztosító kár esetén, illetve a kárrendezés folyamán csak az érintett felek (átadó, fuvarozó, átvevô) aláírásával ellátott jegyzôkönyvet fogad el.
A fedezet használt gépjármûvekre csak abban az esetben terjed ki, ha az átvételkor az érintett gépjármûrôl a már meglévô sérüléseket, illetve esztétikai állapotromlást az átadó és a Biztosított képviselôje (sofôr) által ellenjegyzett állapot-felvételi jegyzôkönyv rögzíti.
A Biztosító fedezete jelen záradék esetében sem terjed ki:
• autómentési tevékenység során okozott károkra,
• a szállított jármûben keletkezett elemi csapás (jégesô, vihar, felhôszakadás, földcsuszamlás, földrengés, stb.) következtében bekövetkezô, valamint a szállítás során keletkezett karcolás, horpadás és esztétikai sérülések káraira,
• a szállítandó gépjármûnek autódaruval, vagy más emelési móddal történô fel-, illetve leemelésére, illetve az ezen mûveletek során okozott károkra,
• a szállított jármûvek értékcsökkenésébôl adódó kárigényekre.
A kártérítés alapja a káridôpontban érvényes Eurotax Katalógus szerinti – a jármû paramétereinek (kor, futásteljesítmény, stb.) megfelelô – avult érték, a munkagépek esetében a beszerzési érték, használt mezôgazdasági gépek esetében a mûszaki avult érték.
12. Akkreditív záradék
Amennyiben a Biztosított az akkreditív elôírásainak megfelelô biztosítást köteles kötni, akkor az akkreditív feltételeiben foglalt biztosítási feltételeknek jelen biztosítás feltételeivel és záradékaival összhangban kell lennie. Függetlenül az akkreditív elôírásaitól a Biztosítottra jelen szerzôdés feltételei és biztosítási védelme vonatkozik
13. Kárszemle záradék
A Biztosító eltekint a kárszemlétôl, amennyiben a kár Euróban vagy más valutában számított várható értéke nem haladja meg az EUR 1.000,- összeget.
14. Vegyi, biológiai/biokémiai és kibernetikai anyagokból származó károk záradéka
A biztosítási fedezetbôl kizárt minden olyan veszteség és kár, harmadik fél által benyújtott kárigény vagy költségek megtérítésére vonatkozó igény, amely közvetve vagy közvetlenül az alábbi okokból származik:
• bármilyen vegyi, biológiai, biokémiai vagy elektromágneses fegyver vagy gép használata és/vagy mûködtetése,
• bármilyen számítógép vagy számítógépes berendezés, szoftver, elektronikus program, elektronikus vírus vagy adatküldô program vagy bármilyen más elektronikus rendszer ártó szándékkal történô használata vagy mûködtetése.
15. Hajó osztályozási záradék
Jelen szállítmánybiztosítási feltételek csak azokra a tengeri szállítmányokra nyújtanak biztosítási fedezetet, amelyeknek a szállítása acélépítésû, gépi meghajtású, önjáró vízi jármûvel történik, és ha a vízi jármû osztályozását olyan Osztályozó Intézet végezte, amely:
• tagja vagy társtagja a Nemzetközi Osztályozó Intézetnek, vagy
• tagja egy, a jelen záradék harmadik pontjában meghatározott Nemzetközi Hajózási Társaságnak, feltéve, hogy a vízi jármû kizárólag az adott nemzethez tartozó tenger menti kereskedelmet végez, ideértve az adott nemzethez tartozó szigetcsoportok közötti útvonal mentén történô kereskedelmet is.
Az olyan rakományokról és/vagy javakról, amelyeket a fenti osztályozási feltételeknek nem megfelelô vízi jármû szállít, haladéktalanul értesíteni kell a Biztosítót a megfelelô díjról és egyéb feltételekrôl történô külön megállapodás miatt.
16. A szállító jármû korára vonatkozó külön rendelkezések záradéka
A Biztosító döntése alapján pótdíj megfizetéséhez kötheti az olyan rakományok biztosítását, amelyeket a fentiek szerint osztályozott vízi jármû szállít, ha a vízi jármû túllépi az alábbi korhatárt:
• 10 évnél idôsebb teherhajó, vagy teher- és személyszállító hajó, vagy
• 15 évnél idôsebb vízi jármû, kivéve ha:
– darabárut szállít, korábban kialakított és rendszeres használatú kereskedelmi útvonalon, elôre meghatározott kikötôk között közlekedik, és nem idôsebb 25 évesnél, vagy
– konténerhajó, jármûszállító, vagy dupla héjazatú, tetô nélküli rakterû, darupályás daruhajó, és ebben a minôségében folyamatos üzemeltetése mellett, korábban kialakított és rendszeres használatú kereskedelmi útvonalon, elôre meghatározott kikötôk között közlekedik, és nem idôsebb 30 évesnél.
17. Az ISM kóddal kapcsolatos rendelkezések
A fedezet nem terjed ki az olyan hajóval szállított árukra, amely nem felel meg az ISM kódban (1974 SOLAS kiterjesztett egyezmény) rögzített nemzetközi biztonsági elôírásoknak.
A légi és tengeri szállítás tekintetében jelen szerzôdés csak a szállítói szerzôdéssel rendelkezô, menetrend szerint közlekedô repülôgépek és hajók rakományára terjed ki.
Menetrendszerinti közlekedés alatt az ügyfelek számára fenntartott útvonalon szabályosan és rendszeresen, elôre rögzített idôpontokban közlekedô járatokat értjük.
A Biztosító visszaigazolása nélkül a fedezet nem terjed ki a részben vagy teljes egészében kibérelt hajók vagy repülôgépek rakományára.