KARCAG VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT
KARCAG VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT
HELYI FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI PAKTUM AKCIÓTERV
„HELYI FOGLALKOZTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK MEGVALÓSÍTÁSA A KARCAGI JÁRÁSBAN” című pályázat
Felhívás kódszáma: TOP-5.1.2-15 2017. július 21.
Tartalomjegyzék
2. A járási munkaerőpiacot érintő problémák és stratégiai célok 5
3.1. Oktatási, képzési, szakképzési jellegű tevékenységek 67
3.1.1. Támogatható képzési formák 70
3.1.2. Alacsony iskolai végzettségűek számának csökkentése 71
3.1.4 A képzéshez kötődő intézkedések 73
3.2. Foglalkoztatási jellegű tevékenységek 76
3.2.1. Vállalkozóvá válás elősegítése 76
3.2.3. Foglalkoztatási támogatások 77
3.3. Egyéb, ezen kívüli ösztönző, kisegítő jellegű tevékenységek 80
3.3.1. Szolgáltatások biztosítása 80
3.3.2. Gyermekfelügyelet megoldása 82
3.3.3. Munkavállalói földrajzi mobilitás támogatása 83
3.3.4. A munkába járáshoz kapcsolódó csoportos személyszállítás támogatása 83
3.3.5. Közfoglalkoztatásból a nyílt foglalkoztatásba 83
4. Vállalt tevékenységek, illeszkedés az Operatív Programokhoz 84
4.1. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal (konzorciumi partner) által megvalósításra kerülő tevékenységek 85
4.1.1 Önállóan támogatható tevékenységek 85
4.1.2 Önállóan nem támogatható és kötelezően megvalósítandó tevékenységek 86
4.2. Karcag Városi Önkormányzat (konzorciumvezető) által megvalósításra kerülő tevékenységek 86
4.2.1 Önállóan támogatható tevékenységek 86
4.2.2 Önállóan nem támogatható, de kötelezően megvalósítandó tevékenységek 90
5.1. Képzési, szakképzési szint fejlesztése 98
5.2. A térségben működő munkáltatók részére foglalkoztatással összefüggésben szakmai fórumok szervezése 100
5.3. Önfoglalkoztatóvá válás ösztönzése 102
6. Monitoring mutatók 104
Jelen dokumentum Karcag Városi Önkormányzat, mint konzorciumvezető, valamint a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal, mint konzorciumi tag részvételével létrehozott konzorcium TOP-5.1.2-15 kódszámú pályázati felhívásra benyújtandó projektjének Foglalkoztatási Akcióterve. A projekt korábbi szakaszaiban már elkészült egy Megvalósíthatósági Tanulmány, illetve egy Foglalkoztatási Stratégia. Ezekre az anyagokra nagymértékben fogunk támaszkodni ebben a tanulmányunkban is.
Jelen dokumentum célja, hogy megfogalmazza azokat az akciókat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a Foglalkoztatási Stratégiában levezetett célokat elérhesse a Karcagi járás. A Karcag Városi Önkormányzat által vezetett konzorcium döntéshozói a következő fejezetekben megfogalmazott eszközöket tudják a javasolt akciók lebonyolításához felhasználni.
A Foglalkoztatási Stratégia összegezte a járási munkapiac jellemzőit, és az azokból levont konzekvenciákat fa-struktúrában rendszerezte. Ennek eredményeként összeált a helyi munkapiac problémáiból alkotott hierarchikus rendszer, a problémafa. Ebben a problémák összegzéseként azt állapította meg, hogy a Karcagi járás nem használja ki a gazdasági potenciálokat, így nehéz a munkaerőpiacra való belépés, rossz a munkaerő foglalkoztathatósága. Az összes nagyobb problémakört részletesen elemezzük, így összeáll a megoldásukra való törekvés, amit a célfa mutat meg. Ebben az operatív célok rendszerbe állításával 6 specifikus és 3 átfogó célt jelöltünk ki, ami meghatározza a fő célt is. A projekt specifikus céljai:
1. Földrajzi elhelyezkedés kihasználása
2. Demográfiai problémák enyhülése
3. A vállalkozások működése gördülékenyebb lesz
4. A foglalkoztatottak hosszú távon való alkalmazása könnyebbé válik
5. Az üres álláshelyeket betöltik
6. Az álláskeresők jobb eséllyel indulnak a munkaerőpiacon
A projekt specifikus céljai alapján meghatározásra kerültek a projekt átfogó céljai:
1. Javulnak a járás adottságai
2. A járás gazdaságának fellendítése, ezáltal a járás versenyképességének javítása
3. A járás foglalkoztatottsági helyzete javul, a lakosság életszínvonala nő.
A végső célként egy olyan víziót jelöltünk ki, amelyben a gazdasági potenciálokat maximálisan kihasználó Karcagi járás megteremtése területi foglalkoztatási- gazdaságfejlesztési megállapodások, valamint a munka- és életkörülmények javításán keresztül. Ennek következtében könnyebbé válik a munkaerőpiacra való belépés, javul a munkaerő foglalkoztathatósága.
A cél elérése érdekében többféle eszköz használható és használandó fel, amelyeket célonként részletezünk. Az eszközök leírása után 3 akció került kidolgozásra a Karcagi járás számára. Az egyik a helyi képzési, szakképzési szint fejlesztése. A program eszközrendszere az iskolai végzettség szintjének emelkedését nem tudja befolyásolni, de képes arra, hogy az álláskeresők igényeit, valamint a foglalkoztatók elvárásait figyelembe véve, nem egy bizonyos szakmára,
szakmacsoportra koncentrálva, hanem a képzettségek széles spektrumát figyelembe véve valamennyi partner szükségletét igyekezzen kielégíteni.
A másik a helyi vállalkozások közti együttműködések kialakítása, aminek kapcsán a helyi gazdaság szereplői irányítottan, az adott ágazatot konkrétan érintő problémákat tudják egymás között megoldani. ha az aktualitásokról, jogszabályváltozásokról, a tevékenységet érintően a hivatalos szervek eljárási gyakorlatáról, a vállalkozások fejlesztéséhez kapcsolódó területekről átfogó információkat kaphatnak.
A harmadik az önfoglalkoztatóvá válás elősegítése. A vállalkozások működtetése a szükséges anyagi feltételek, humán és tárgyi infrastruktúra mellett egyéb személyes kompetenciák meglétét igénylik, a vállalkozói szemlélet, az innovatív gondolkodás nagyon fontos része a sikeres működésnek. A potenciális vállalkozók megfelelő információhoz juttatása, vállalkozási ismeretek átadása, tanácsadás, valamint a tevékenység indításához a kezdeti nehézségeken való túljutás elősegítéséhez biztosított pénzbeli támogatás nyújtása jelentősen hozzájárulhat a vállalkozások indításának elősegítéséhez, illetve azok megerősödéséhez.
2. A járási munkaerőpiacot érintő problémák és stratégiai célok
Erősség | Gyengeség |
- Táji, természeti adottságok gazdagsága, védelem alatt álló természeti környezet. - Berekfürdő meglévő turisztikai adottságai. - Sok mikrovállalkozás van, szinte minden iparágban, ami magas fokú vállalkozói kedvről tesz tanúbizonyságot - Több évtizede stabilan működő mikrovállalkozások - Jellemzően hazai tulajdonú vállalkozások vannak, így az idegen tőkének való kitettség alacsony - A foglalkoztatottak aránya az aktív korú népességen belül folyamatosan növekszik - Több ágazat is húzóágazatnak minősül, nem egylábon áll a helyi gazdaság - Több pólusú a járás gazdasága: a két város egyaránt húzóereje a helyi gazdaságnak | - Gyorsforgalmi utak, autópályák hiányoznak a járásból, közvetlenül nem érhetőek el ezekről a települések. - Kevés turisztikailag kiaknázott látványosság van a járásban, illetve a meglévők is kevéssé ismertek - Kevés a Karcagi járásban az 50 fő feletti foglalkoztató, nagyvállalkozás pedig egyáltalán nem található a járásban - Magas a munkanélküliségi ráta - Uniós pályázati aktivitás alacsony volumene a KKV szektoron belül - A munkaerőpiacot nagyfokú szezonalitás jellemzi (melynek oka, a primer gazdasági szektor meghatározó szerepe) - Az adózott eredményeket figyelembe véve komoly veszteségek történtek a járásban az elmúlt években - Társas vállalkozások alacsony száma az |
Erősség | Gyengeség |
- A támogatással foglalkoztatottá válók közül a közfoglalkoztatottak száma csökken - Pozitív változás a pályakezdők foglalkoztatásában a támogatásoknak köszönhetően - Csökkennek a 25 év alattiak és a 26-50 év közöttiek körében a nyilvántartott álláskeresők - A nyilvántartott álláskeresők száma 2010 óta szinte folyamatosan csökken - A tartósan nyilvántartott álláskeresők száma folyamatosan csökken a járásban - A bölcsődei férőhelyek száma az elmúlt években nem csökkent - 5 településből 2 településen működik bölcsődei ellátás - A járás minden településén biztosított az óvodai ellátás helyben, amire magas kihasználtság jellemző - A járás 5 településen van általános iskolai oktatás helyben - Három településen működik középiskola, széles portfólióval | egyéni vállalkozásokhoz képest - A 10 fő feletti foglalkoztatók esetében a primer és szekunder szektor túlsúlya a tercier szektorhoz képest (szinte egyáltalán nincs tercier szektorbeli nagy foglalkoztató a járásban) - Vállalkozások alacsony termelékenységi szintje - A járási iparági adottságok korlátozott kihasználása pl.: mezőgazdaságra épülő feldolgozóipar fejlesztése - A közfoglalkoztatottak aránya nagyon magas a foglalkoztatottak között, az elsődleges munkaerő-piacra történő átlépés csak keveseknek sikerül - A szezonális szakmákban sokan vállalnak munkát, ezáltal nem stabil munkakörülményeik vannak - Magas az egészségügyi problémákkal küzdők száma, akik nem tudnak munkába állni - Nagy számban vannak azok, akik nem jelentkeznek be semmilyen ellátási formába, még mindig jelentős a fekete és a szürkegazdaság jelenléte - Folyamatosan csökken a munkaképes korú lakosság aránya a teljes népességen belül - Fogyatékkal élők számára munkát biztosító jelentősebb foglalkoztató nincs a járásban - Alacsony az építőiparban és a szolgáltató szektorban foglalkoztatottak száma, a mezőgazdaság dominanciája jelentős, mely miatt a foglalkoztatottak a szezonalitás hatásainak ki vannak téve. - Az idénymunka ideje, illetve az induló |
Erősség | Gyengeség |
közfoglalkoztatási programok induló időpontjai gyakran átfedik egymást, mely miatt a nagyobb jövedelem miatt többen az idénymunkát választják, így a téli hónapokban állás nélkül maradnak, mely következtében jövedelmi helyzetük instabillá válik. - A foglalkoztatottak részéről probléma az elkötelezettség, az önálló munkavégzésre való képesség hiánya - Az alacsony munkabérek, a kiszámíthatatlan túlórák elrendelése, az ingázás, illetve a napközbeni gyermekfelügyelet hiánya problémát jelent a foglalkoztatottak számára. - Szakképzett, versenyképes munkaerő hiánya - Alacsony a fiatal felnőttek száma, más településre költöznek a fiatalok a jobb megélhetés reményében - Természetes fogyás jellemzi a településeket - Külföldi munkavégzés terjedése a fiatal lakosság körében - A középiskolai tanulók száma jelentősen csökkent az elmúlt 5 évben a járásban - Nőtt a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma középiskolákban - Nincs a járásban felsőfokú oktatási intézmény |
Lehetőség | Veszély |
- Kerékpárutak kiépítéséhez az adottságok megvannak, és a járás turisztikai adottságai ezt fokozni is tudják. - A helyi adottságok (folyók, termálvíz) | - A környező városok népesség elszívó hatása. - A pályázatokhoz szükséges önrész hiánya – az infrastrukturális fejlesztések gátja lehet. |
Lehetőség | Veszély |
kiaknázása a hazai turisztikai szempontok szerint - A tömegközlekedési hálózatok korszerűsítése. - A kultúrtájak vonzereje a hazai és külföldi turisták számára. - A járási települések turisztikai együttműködése, regionális és országos szinten együttes fellépése - Vállalkozások fejlesztése pályázatok benyújtásával - GINOP prioritás keretében (vállalkozások pályázati aktivitását növelni kell) - Vállalkozások számára olcsó hitel biztosítása a pályázati önrészhez, és a saját fejlesztésekhez - Helyi üzleti infrastruktúra fejlesztésének alapjai adottak - Magas hozzáadott értéket képviselő vállalkozások betelepülésének támogatása multiplikátorhatást tud kifejteni a járás egészében - Korszerű kereskedelmi rendszer és árukínálat kialakításának az alapjai adottak - Relatíve olcsó a munkaerő (az országos átlaghoz képest, és különösen a Pest megyéhez és az ország nyugati részéhez képest) - Berekfürdő turisztikai potenciáljára ráépülő fejlesztési lehetőségek kiaknázása - Családbarát munkahelyek létesítése - Foglalkoztatást elősegítő projektek megvalósítása minden szektorban, minden szférában, minden gazdasági ágazatban | - Betelepülő külföldi tőke hiánya – a technológiai fejlesztések gátja lehet. - A regisztrált vállalkozásokból a működő vállalkozások száma csökkenésnek indulhat - A szomszédos megyék munkaerő elszívó hatása komoly problémát jelent a szakmunkások és felsőfokú végzettségűek körében - A kereslet-kínálat nincs egyensúlyban a munkaerőpiacon - A járás leszakadó gazdasági helyzete a 2014-2020 uniós ciklus végére még inkább konzerválódik, ha nem sikerül a vállalkozások jelentős fejlesztését elérni (új vállalkozások betelepítése, meglévő vállalkozások fejlesztése, tőkeerősítése) - A szomszédos megyék munkaerő elszívó ereje (zöldségfeldolgozók) - A Kormányhivatal GINOP projektjeiben a célcsoport átfedést mutat a jelen helyi paktummal - A munkaképes korúak aránya folyamatosan csökken a járásban, tekintettel az elöregedő társadalmakra, így a társadalmi szerkezet egyre egyenlőtlenebb és fenntarthatatlanabbá válik - Tovább növekszik az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma az álláskeresők között - Az 50 év feletti álláskeresők helyzete tovább romlik - Nők, fogyatékkal élők elhelyezkedési esélyeinek romlása. - Külföldi munkavállalás tovább |
Lehetőség | Veszély |
- Vállalkozóvá válás támogatása minden korcsoportban (nem csak a 25 év alatti korcsoportban) - Képzések szervezése, amelyek a munkavállalók munkaerő-piaci potenciálját növelik - A jelenlegi munkaerő mennyisége átképzésekkel ki tudná elégíteni a járási munkaerő-piaci igényeket - Munkaképes korúak magas száma a kisebb településeken - Ingázásra való hajlandóság növekedése az elmúlt években - Hiányszakmákban célirányos, nagyobb tömegű képzések megvalósítása - Népességmegtartó, és -vonzó fejlesztések megvalósítása a településeken, elsősorban infrastrukturális fejlesztések által - Családalapításra való ösztönző támogatások létrehozása - Vidéki, nyugodt környezet biztosítása a betelepülők számára - Bölcsődék fejlesztése, férőhelyek bővítése TOP források igénybe vételével - Meglévő bölcsődék szolgáltatásait tovább lehet fejleszteni alternatív gyermek-elhelyezési szolgáltatásokkal (időszakos gyermekfelügyelet) - Óvodák fejlesztése, férőhelyek bővítése TOP forrásból - Családi napközik létesítése uniós forrásból - Szociális szektor bővítése növelné a | növekedése a lakosság, főként a fiatalok körében. - Alacsony a születésszám, magas a halálozás jelenleg is, és a természetes fogyás már rövidtávon tovább fog nőni, konzerválva ezzel a jelenlegi helyzetet - A fiatalok kései gyermekvállalása tovább ronthatja az amúgy is rossz demográfiai mutatókat, korfát - A kisgyermekes családok elvándorlása a kisebb településekről, ahol nem biztosított a gyermekek elhelyezése - Folyamatosan csökkenő tanulói létszám - Várhatóan tovább fog csökkenni a tanulói létszám a középiskolákban, és így egyes tagozatokat, osztályokat nehezebb lesz indítani - A felsőfokú oktatási intézményekbe járó tanulók nagy része elköltözik a járás településeiről az oktatási intézmény hiánya miatt, és ezen tanulók döntő hányada már nem tér vissza a járásba munkát vállalni |
Lehetőség | Veszély |
foglalkoztatást és enyhítené a családok terheit, ami magasabb munkavállalási hajlandóságot eredményezhetne - Az infrastrukturális feltételek fejlesztései uniós források igénybe vételével - A hiányszakmáknak megfelelő képzések indítása, és ezzel a munkaerőpiac kiszolgálása - Külső gyakorlati helyekkel való kapcsolatok kialakítása - Együttműködési megállapodások kötése a középiskolák, egyetemek, külső gyakorlati helyek, képző szervek között a hatékony szakmai tudás megszerzése érdekében - Kedvezmények biztosítása a felsőfokú oktatási intézményekben tanulóknak (Bursa Hungarica) |
A Karcagi járásban az 5710 vállalkozásból 2015. évben 1 499 volt működő regisztrált társas vállalkozás a Karcagi járásban. Ezekből az adatokból következik, hogy a járásban regisztrált vállalkozások csupán negyede működött gazdasági társasági formában.
A vállalkozások száma a 2012-es recesszió idején mutatott zuhanás óta lassan, de növekszik. Két település (Karcag és Kisújszállás) kiemelkedik a járás többi települése közül a nem-társas vállalkozások számát tekintve. Ezeket követi sorrendben Kunmadaras, Berekfürdő és Kenderes. Karcagon a bemutatott 21 ágazat közül mindben működik vállalkozás. Berekfürdőn nem meglepő módon a legtöbb cég a turizmus és vendéglátás területén tevékenykedik. Az összes települést tekintve elmondható, hogy az egyéb szolgáltatásnak, és a kiskereskedelemnek van kiemelt jelentősége, ebben a két iparágban működik a járási vállalkozások több mint egyharmada. Feltűnő, hogy milyen nagymértékben csökkent a gépjárműjavítás, kereskedelem, valamint az építőipar iparágakban működő vállalkozások száma, így itt feltétlenül indokolt a célzott program a vállalkozóvá válás tekintetében.
A nem-társas vállalkozások száma 2012 után lassú növekedésnek indult. Az jól látható, hogy a korábbi vállalkozói szám újra elérése akár 100 fővel is tudná növelni a foglalkoztatottságot, hiszen ha a 72 vállalkozás közül csak minden második venne fel egy alkalmazottat, akkor már meg is haladhatja a 100 főt a növekmény. Ezért a vállalkozóvá válást feltétlenül támogatni kell a Karcagi járásban.
Árbevételi adatok alapján öt ágazat tűnik ki: az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, a fémipar, kiskereskedelem, valamint az építőipar. Látható, hogy egyértelműen ezen ágazatokban van potenciál. Az árbevétel alapján az egész járásban egyértelműen az élelmiszeripar túlsúlya
érzékelhető. Az élelmiszeriparon belül a legfontosabbak a haszonállat-eledel gyártása, a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartóstás és a malomipari termékek gyártása. A második legjelentősebb ágazat a mezőgazdaság, melyen belül a gabonaféle (kivéve: rizs), hüvelyes növény, olajos mag termesztése, a vegyes gazdálkodás, illetve a növénytermesztési szolgáltatás emelhető ki.
Ami igazán meglepő, hogy a turisztikai ágazat, annak ellenére, hogy milyen lehetőségek rejlenek benne meglehetősen szerény teljesítményt nyújt. Egyértelmű, hogy turisztikai szempontból potenciálisan javítható a járás, és vannak is, akik ebben az iparágban keresnek munkaerőt, mégis árbevétel szempontjából (967 millió Ft) jelentősen elmarad a többi ágazathoz képest.
A teljes járás területére vonatkozóan megállapíthatjuk, hogy a két pólus a létszámok tekintetében is megtalálható. Ez a két pólus Karcag és Kisújszállás. A többi település létszámai elmaradnak ezektől. A legmeghatározóbb az iparágak tekintetében az élelmiszeripar, mely 618 főt foglalkoztat. Ezt követi a mezőgazdaság 580 fővel, az egyéb szolgáltatások 490 fővel, a fémipar 452 fővel és az építőipar 278 fővel.
Az egyik legnagyobb problémát az okozza a járás munkaerőpiacán, hogy a tartósan álláskeresők, az alacsony iskolai végzettségűek, valamint a szakképzetlenek aránya magas. Ők nehezen, általában rövid időre elhelyezhető álláskeresői réteget jelentenek, akik nehezen illeszkednek be részben a magas munkáltatói elvárások okán, részben a mentális problémáik miatt. Ha be is kerülnek az elsődleges munkaerő-piacra, az a jellemző, hogy - kevés kivételtől eltekintve - néhány hónapon belül ezen személyek ismételten a Foglalkoztatási Osztály ügyfelei közé kerülnek.
A járás népességszáma 2015-ben 42 079 fő. Bár a 2014. évhez képest valamennyi település állandó népességében emelkedés tapasztalható, a korábbi évek figyelembe vételével azonban csökken a járás népességszáma. A Karcagi járás lakónépességének eloszlása egyenlőtlen, a lakosság megközelítőleg fele a járásközpontban él. A járásra az elöregedés folyamata jellemző, és minden egyes év elteltével ez a folyamat csak növekedni fog, tekintettel a jelenlegi egyenlőtlen korfára is.
Kijelenthető, hogy a bölcsődei és óvodai ellátás, valamint az általános iskolai oktatás fedezi a Karcagi járás igényeit. Minden település biztosítja helyben az általános iskolai nevelési és oktatási feladatokat. Ám munkaerő- piaci szempontból jelentősebb tényező a középfokú oktatás. Karcag, Kisújszállás és Kunmadaras városokban gimnázium, szakgimnázium, és szakképző iskola is működik. A településeken működő középiskola, széles portfólióval, ugyanakkor a hiányszakmáknak megfelelő képzések biztosítása hiányos, fontos ezen képzések pótlása.
A járás munkaerőpiacán több szempontból is fontos szerepe van az ellátórendszereknek. Egyrészt az egészségügyi, és a szociális ellátások munkaerőigénye jelentős, így foglalkoztatási hatásuk számottevő. Másrészt a rászorulók ellátása megkönnyíti a családok munkaerőpiacra lépését. Viszont a szociális intézményekben megjelenő intenzív ápolási- gondozási szükségletek kielégítése a jelenleg rendelkezésre álló szakmai létszám mellett rendkívül nehezen teljesíthető. Így ez a szociális szektor még jelentős számú munkavállalót tudna felszívni, ami kedvező hatással lehetne a járási foglalkoztatottság alakulására is, mivel sok család számára jelentős teher a rászorulók gondozása, így emiatt nem tudnak teljes állást vállalni.
A Karcagi járásban az álláskeresők 11,17 %-os aránya (munkanélküliségi rátája a TEIR adatai alapján) 2015-ben jóval kedvezőtlenebb a magyarországi átlagnál (5,7%). Meglepő módon az a jellemző, hogy a viszonylag magas munkanélküliségi ráta ellenére sem képes kiszolgálni a helyi munkaerő a munkaerő-piaci keresletet. A regisztrált álláskeresők számának csökkenése a járásban mutatkozó munkaerő- piaci kereslet, illetve a közfoglalkoztatási program eredménye elsősorban, ugyanakkor kiemelendő, hogy továbbra is nagy számban vannak azok, akik nem jelentkeznek be semmilyen ellátási formába, és a regisztrált álláskeresők közé sem, és leginkább a szürke vagy feketegazdaságban kívánják megtalálni a helyüket.
Az álláskeresők között a nők helyzetét nehezíti, hogy számukra kevesebb elhelyezkedési lehetőséget nyújt a térség.
A pályakezdő álláskeresők, valamint a nem pályakezdő álláskeresők számában is csökkenés mutatható ki 2013 után. A tartósan nyilvántartottak száma is csökkenő tendenciát mutat a vizsgált időszakban, de még mindig magas, 771 fő 2016-ban. Pozitív tendencia az álláskeresők számának csökkenése az elmúlt években. Azonban a közfoglalkoztatásból csak kevesen kerülnek át az elsődleges munkaerőpiacra, mely problémára a helyi paktumnak mindenképpen reagálni szükséges.
A vállalkozói felmérés alapján arra lehet következtetni, hogy nem túl nagy a pályázati aktivitás, még azon szervezetek esetében sem, melyek exportra is értékesítenek. Ez egy olyan terület, melyben javulnia kell a térségi vállalkozásoknak. Emellett az is látszik, hogy elsősorban fizikai dolgozókra van szüksége a vállalkozásoknak.
A kiugróan magas közfoglalkoztatási létszámok (közfoglalkoztatási bumm) esetében az újonnan induló közfoglalkoztatási programok intenzív foglalkoztatotti létszám növekedést indukáltak mindig. Fontos, hogy a közfoglalkoztatásban növelni kell a kiszámíthatóságot, és egyre inkább az értékteremtő közfoglalkoztatás irányába kell fejleszteni és működtetni a rendszert. Meg kell oldani, hogy az idénymunkások ne maradjanak ki a közfoglalkoztatási programokból, mely jótékonyan hathat a fekete és szürkegazdaság fehérítésére is. Egészséges egyensúlyt kell teremteni a közfoglalkoztatási rendszer és a helyi paktum által generált foglalkoztatás-fejlesztés között.
A foglalkoztatási paktum fő célja a járásban jelentkező problémák orvoslása, hogy javuljon a munkaerőpiacra való belépés esélye és a munkaerő foglalkoztathatósága. A járás adottságait, gazdasági, földrajzi és társadalmi helyzetét megvizsgálva a problémákat öt fő csoportra oszthatjuk. Egyrészről vannak adottságbeli problémák, melyek megoldása hosszabb távú cél lehet. Ezek a demográfiai helyzetből és a földrajzi elhelyezkedésből adódó nehézségek. Másrészről problémás a munkaerőpiacra való belépés, mivel a járásban működő vállalkozások komoly problémákkal szembesülnek működésük során, számos gyengeségük van, melyen lehetőség szerint a fogalakoztatási paktum segítségével javítani lehet. Harmadrészt nehéz az elhelyezkedés, mivel az álláskeresők jelentős képzettségbeli hiányosságokkal vagy egészségügyi problémákkal rendelkeznek. A rossz foglalkoztathatóság negyedik forrása maga az alkalmazott munkavállaló, az ő körükben is számos nehézség van, mely a hosszú távú foglalkoztatási lehetőségeiket rontja. És végül számos okból kifolyólag a már meghirdetett álláshelyek üresen maradnak, mivel a munkavállalók hajlandósága, vagy külső okok miatt nem jutnak el odáig, hogy alkalmazzák őket.
Nehéz a munkaerőpiacra való belépés, rossz a munkaerő foglalkoztathatósága
I. Földrajzi
elhelyezkedés
II. Demográfiai
problémák
III. A vállalkozások működési problémái
IV. A foglalkoztatottak
hosszú távon való alkalmazása nehézkes
V. Az üres álláshelyek
betöltetlenek
maradnak
VI. Az álláskeresők
alacsony eséllyel indulnak a munkaerőpiacon
A) Jelentős a távolság a fővárostól,
belső periférián való elhelyezkedés
D) Elöregedő lakosság
G) Kevés a közepes és a nagyvállalkozás, illetve
az új álláshelyet létrehozó befektetés
L) Magas fokú szezonalitás jellemzi a
járás gazdaságát
O) Alacsony az álláskeresők mobilitása a járáson belül
S) Magas az egészségügyi problémákkal és mély- szegénységgel küzdők száma
B) A járás földrajzi adottságainak
rossz kihasználása
E) Jelentős elvándorlás tapasztalható
H) Alacsony a külföldi befektetők száma a járásban
M) Magas az alacsony végzettségű és gyenge kompetenciákkal rendelkező munkaerő aránya
P) Alacsony a munkavállalási hajlandóság
T) Nincs elég megfelelő tudással rendelkező szakember
C) Kevés turisztikai látványosság
F) Magas a megváltozott munkaképességűek száma
I) Gyenge pályázati aktivitás és alacsony a vállalati termelékenység
N) Bölcsődei, óvodai ellátásban területi egyenlőtlenségek vannak
Q) Nem terjedtek el a rugalmas foglalkoztatási formák
U) A szakképzett fiatalok egy része nem rendel- kezik a vállalkozások által elvárt tudással
J) Súrlódások a támogatási rendszerben
R) A közfoglalkoztatás munkapiaci torzító hatása
V) Magas a nők aránya az álláskeresők körében
K) Hiányzó kommunikációs csatornák
R/1) A közfoglalkozta- tottak félnek az elsőd- leges munkapiacon való elhelyezkedéstől
R/3) A közfoglalkozta- tottak megelégszenek a közfoglalkoztatásban végzett munkával.
W) Magas a hosszú ideig nyilvántartott álláskeresők száma
R/2) Nem motiválja a közfoglalkoztatottakat az elsődleges munkapiacon elérhető bérkülönbség
1. ábra: Problémafa
Problémák részletezése
I. Földrajzi elhelyezkedés | |
A. Jelentős a távolság a fővárostól, belső periférián való elhelyezkedés | |
Probléma részletezése, kiemelésének indokoltsága | A járás települései jól megközelíthetőek, mivel minden település rendelkezik vasúti kapcsolattal, ráadásul a legnagyobb települések főútvonalon is elérhetőek. A megyeszékhely megközelíthetősége földrajzilag és a tömegközlekedés szempontjából nem különösebben nehézkes, de a fővárosba való eljutás már több település esetében is körülményes. Gyorsforgalmi utak, autópályák hiányoznak a járásból, közvetlenül nem érhetőek el ezekről a települések. Ez azért is jelent különösen nagy problémát, mert a helyben történő foglalkoztatás sokszor nehézkes, így a lakosság ingázásra, vagy a járás végső elhagyására szorul. Az ingázást viszont megnehezíti, hogy az autós közlekedés időigényes és megterhelő a jelenlegi úthálózaton. |
Problémával érintett célcsoportok | Alacsony iskolai végzettségűek (legfeljebb általános iskolai végzettség, ISCED 0-2 szakképzés nélkül) 25 év alatti fiatalok, vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők 50 év felettiek GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők Tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek Megváltozott munkaképességű személyek Roma nemzetiséghez tartozó személyek Inaktívak Közfoglalkoztatottak |
Probléma kezelésének időtávja | Hosszú: 5-10 év |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Nem |
I. Földrajzi elhelyezkedés | |
B. A járás adottságainak rossz kihasználtsága | |
Probléma részletezése, kiemelésének indokoltsága | A terület sík vidék, ebből adódóan fő tevékenység a területek mezőgazdasági művelése, melynek jellegét a területek helyi termőadottságai határozzák meg. Jász-Nagykun-Szolnok megye nagy részén kiválóak a talajadottságok, a szántóföldi növénytermesztés az egyeduralkodó. Az ennek az adottságnak megfelelő életvitel a fiatalos városi lakosságnak már attrakcióként szolgál, amit megfelelő színvonalon, a mai modern követelményeket teljesítő körítéssel (közösségi média, online jelenlét, stb.) kell szolgáltatni. Ennek még nincs kialakult rendje a járásban, pedig pont ezek szolgálhatják az egyébként meglévő erős adottságok (gazdálkodó élet, helybeli termékek, gyógyvíz, stb.) kihasználását. |
Problémával érintett célcsoportok | Alacsony iskolai végzettségűek (legfeljebb általános iskolai végzettség, ISCED 0-2 szakképzés nélkül) 25 év alatti fiatalok, vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők 50 év felettiek GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők Tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek Megváltozott munkaképességű személyek |
Probléma kezelésének időtávja | Hosszú |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Nem |
I. Földrajzi elhelyezkedés | |
C. Kevés turisztikai látványosság | |
Probléma részletezése, kiemelésének indokoltsága | A járás legnagyobb turisztikai attrakciója egyértelműen a berekfürdői fürdő. A járás termálvize kiemelkedő turisztikai értékkel bír, az egészségturizmus alapját képezi. Viszont számos versenytárs van Kelet-, és Nyugat-Magyarországon is, így ma már önmagában a gyógyvíz nem elegendő ahhoz, hogy a hazai és külföldi turisták a járást válasszák, mint turisztikai célpontot. Berekfürdő település szálláskínálatának további fejlesztése a gyógyhely és egyéb turisztikai kínálat hiányosságainak mérséklése főként az attrakciók és a programok területén. A járás hazai viszonylatban nem kiemelt turisztikai központ, azonban alapozni lehet a meglévő természeti értékekre, falusi rendezvényekre, sajátos gasztronómiára, népi kézművességre. A járás termálvize kiemelkedő turisztikai értékkel bír, az egészségturizmus alapját képezi. Számos látogatót vonzanak a hagyományőrző rendezvények, ezeket kellene kiterjeszteni, népszerűsíteni. |
Problémával érintett célcsoportok | Alacsony iskolai végzettségűek (legfeljebb általános iskolai végzettség, ISCED 0-2 szakképzés nélkül) 25 év alatti fiatalok, vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők 50 év felettiek GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők Tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek Megváltozott munkaképességű személyek Roma nemzetiséghez tartozó személyek Inaktívak Közfoglalkoztatottak |
Probléma kezelésének időtávja | Hosszú |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Nem |
II. Demográfiai problémák | |
D. Elöregedő lakosság | |
Probléma részletezése, kiemelésének indokoltsága | Az elmúlt két népszámlálás adatait tekintve is negatív elmozdulás tapasztalható. A járásban a legnagyobb arányt az aktív korú, 18-59 éves lakosok alkotják. A 0-18 évesek száma 8 173 főt, míg a 60 éven felüliek száma 10 672 főt tesz ki. Nagyon magas arányban vannak jelen az 50 év felettiek a nyilvántartott álláskeresők között. A járás népességszáma 2015-ben 43 642 fő, azonban csökken a járás lakossága. Berekfürdőn 12 év alatt 269 fővel nőtt a lakosságszám, amely 26,53%-os növekedést jelent. Karcagon 12 év alatt 2624 fővel csökkent a népesség, amely 11,59%-os csökkenést jelent. Kenderes esetében a 2004-2015 közötti időszak vizsgálható, 11 év alatt 608 fővel, 11,38%-kal csökkent a népesség. Kisújszálláson 12 év alatt 1372 fővel, 1,76 %-kal lett kevesebb a lakosságszám. Kunmadarason 12 év alatt 311 fővel, 5,73%-kal nőtt a lakosságszám, amelyen belül azonban megfigyelhető, hogy 2004- 2008 között volt egy jelentősebb népességnövekedés, majd 2008-2011 között egy lassú csökkenés következett be. |
Problémával érintett célcsoportok | Alacsony iskolai végzettségűek (legfeljebb általános iskolai végzettség, ISCED 0-2 szakképzés nélkül) 50 év felettiek Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők Tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek Megváltozott munkaképességű személyek Roma nemzetiséghez tartozó személyek Inaktívak |
Probléma kezelésének időtávja | Hosszú 10-20 év |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Nem |
II. Demográfiai problémák | |
E. Jelentős elvándorlás tapasztalható | |
Probléma részletezése, kiemelésének indokoltsága | A járás fiataljainak jelentős része a fővárosba vagy a környező megyeszékhelyekre költözik, illetve külföldre mivel a községek többségében nincsenek lehetőségek az önálló élet megkezdésére, az ingázás időt vesz el, így megoldásként a fiatalok a jobb élet (a perspektíva) és sokszor egyáltalán a megélhetés érdekében elvándorolnak (munkahelyek hiánya). Várható, hogy a fiatal korosztály elvándorlásával lassabb ütemben, de tovább folytatódik a Kistérségben a népességcsökkenés, az itt maradó lakosság összetételében pedig túlnyomó többségben lesznek az idősebb korcsoport tagjai, ami a szociális ellátórendszer időseket gondozó részének egyre több feladatot fog adni. |
Problémával érintett célcsoportok | 25 év alatti fiatalok, vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők Megváltozott munkaképességű személyek Roma nemzetiséghez tartozó személyek Inaktívak Közfoglalkoztatottak |
Probléma kezelésének időtávja | Hosszú |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Igen, megfelelő munkaerőpiac összehangoló tevékenységekkel a fiatalok helyben tarthatók |
II. Demográfiai problémák | |
F. Magas a megváltozott munkaképességűek száma | |
Probléma részletezése, kiemelésének indokoltsága | Fogyatékkal élők számára munkát biztosító nagyobb foglalkoztató a térségben nincs, elhelyezkedésüket a 20 főt meghaladó foglalkoztatók rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettsége segíti. |
Problémával érintett célcsoportok | Megváltozott munkaképességű személyek |
Probléma kezelésének időtávja | Xxxxxx |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Igen A megváltozott munkaképességű személyek beillesztésének segítése mentorálással, a szemlélet bővítésével. Szakértő bevonása segítheti a szervezetek számára az elfogadást, és a könnyebb beilleszkedést. Oktatás, képzés biztosítása a célcsoport számára. |
III. A vállalkozások működési problémái | |
G. Kevés a közepes és a nagyvállalkozás, illetve az új álláshelyet létrehozó befektetés | |
Probléma részletezése, kiemelésének indokoltsága | A 2014. évi adatok alapján a járásban az 1-9 fős regisztrált vállalkozások aránya 73%. Pozitívum, hogy 10 fő fölötti létszámmal rendelkező vállalkozás minden településen található. A 250-499 fő közé eső kategóriába tartozó vállalkozás kizárólag Karcagon található. Szerkezetileg is aránytalanságok mutatkoznak a vállalati szektorban, túlságosan alacsony a társas vállalkozások aránya az egyénihez képest. A primer, szekunder és tercier szektor nagyságát vizsgálva azt láthatjuk, hogy a 10 fő alatti vállalkozások tekintetében túlsúlyban van az előbbi kettő, míg az összes vállalkozás tekintetében a primer szektor az uralkodó. Ez tovább súlyosbítja a térségben a szezonalitásból adódó problémákat, melyek a foglalkoztatottak helyzetét is károsítják. |
Problémával érintett célcsoportok | Alacsony iskolai végzettségűek (legfeljebb általános iskolai végzettség, ISCED 0-2 szakképzés nélkül) 25 év alatti fiatalok, vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők 50 év felettiek GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők Tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek Megváltozott munkaképességű személyek Roma nemzetiséghez tartozó személyek Inaktívak Közfoglalkoztatottak |
Probléma kezelésének időtávja | Hosszú |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Részben igen, hiszen a hatékony befektetés-ösztönzés megvalósításának elősegítése érdekében információnyújtás, összehangolás a paktumszervezet keretén belül megvalósulhat. |
III. A vállalkozások működési problémái | |
H. Alacsony a külföldi befektetők száma a járásban | |
Probléma részletezése, kiemelésének indokoltsága | A jegyzett tőkét vizsgálva a külföldi részesedés nem meghatározó A járás legtöbb településén nincs külföldi tulajdonban lévő vállalkozás. Ez amiatt lényeges, mert a külföldi cégek komoly technológia transzfert nyújtanak, ami segítheti a munkaerő-piaci feszültségek enyhítését. A betelepülő külföldi tőke hiánya az infrastrukturális fejlesztések akadálya lehet. |
Problémával érintett célcsoportok | Alacsony iskolai végzettségűek (legfeljebb általános iskolai végzettség, ISCED 0-2 szakképzés nélkül) 25 év alatti fiatalok, vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők 50 év felettiek GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők Tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek Megváltozott munkaképességű személyek Roma nemzetiséghez tartozó személyek Inaktívak Közfoglalkoztatottak |
Probléma kezelésének időtávja | Hosszú |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Igen, hatékony befektetés-ösztönzés megvalósításának elősegítése érdekében információnyújtás, összehangolás |
III. A vállalkozások működési problémái | |
I. Gyenge pályázati aktivitás és alacsony vállalati tevékenység | |
Probléma részletezése, kiemelésének indokoltsága | A járásban működő vállalatok teljesítménybeli problémákkal küzdenek. Az exportból származó bevételük nagyon alacsony, adózás előtti eredményükben komoly veszteségek figyelhetőek meg. Az Uniós pályázati aktivitás nagyon alacsony a KKV szektoron belül. Ha pedig benyújtásra is kerülnek a pályázatok, nagyon kis arányban részesülnek tényleges támogatásban. Kis arányú a nyertes GOP pályázatok száma a KKV szektoron belül, jelentősen |
elmaradva az országos átlagtól. Ezzel pedig csökken a foglalkoztatási képesség, ami rontja a célcsoport bevonásának lehetőségét. | |
Problémával érintett célcsoportok | Alacsony iskolai végzettségűek (legfeljebb általános iskolai végzettség, ISCED 0-2 szakképzés nélkül) 25 év alatti fiatalok, vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők 50 év felettiek GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők Tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek Megváltozott munkaképességű személyek Roma nemzetiséghez tartozó személyek Inaktívak |
Probléma kezelésének időtávja | Hosszú |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Igen, a vállalatok számára tanácsadói szolgáltatás a teljesítményük javítása érdekében. |
III. A vállalkozások működési problémái | |
J. Súrlódások a támogatási rendszerben | |
Probléma részletezése, kiemelésének indokoltsága | A járás tekintetében leginkább az önkormányzatok, állami szervek nyertek Uniós támogatásokat a 2007-2013-as pályázati szakaszban. Így szignifikánsan kimutatható a közszféra és a KKV szféra közötti aránytalan szerkezeti megoszlás a pályázatok tekintetében, melynek jelentős hatása van a foglalkoztatásra is. Másrészről a pályázati kiírások sokszor olyan szigorú feltételekkel vannak kiírva, hogy a vállalkozásoknak szóló pályázatokat nem merik igénybe venni, mivel félnek a szükséges vállalásoktól. Például a foglalkoztatási kötelezettség vállalása olyan terhet jelenthet egy kisvállalkozás számára, amit egy esetleges gyengébb képességű munkaerő választással nem tud kigazdálkodni. |
Problémával érintett célcsoportok | Alacsony iskolai végzettségűek (legfeljebb általános iskolai végzettség, ISCED 0-2 szakképzés nélkül) 25 év alatti fiatalok, vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők 50 év felettiek GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek |
Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők Tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek Megváltozott munkaképességű személyek Roma nemzetiséghez tartozó személyek Inaktívak | |
Probléma kezelésének időtávja | Rövid |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Részben igen, tanácsadás, pályázati tevékenység ellátásában való segítségnyújtás. |
III. A vállalkozások működési problémái | |
K. Hiányzó kommunikációs csatornák | |
Probléma részletezése, kiemelésének indokoltsága | A befektetés-ösztönzés alacsony hatékonysággal működik a járásban, továbbá megyei szinten is problémák jelentkeznek. Ezt tovább fokozza, hogy nincs megfelelő együttműködés a különböző szintek és a vállalatok között. A paktum kiemelt célként tekint a kommunikáció megteremtésére, a befektetés-ösztönzési programok összehangolására. |
Problémával érintett célcsoportok | Alacsony iskolai végzettségűek (legfeljebb általános iskolai végzettség, ISCED 0-2 szakképzés nélkül) 25 év alatti fiatalok, vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők 50 év felettiek GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők Tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek Megváltozott munkaképességű személyek Roma nemzetiséghez tartozó személyek Inaktívak |
Probléma kezelésének időtávja | Rövid |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Igen, a paktum iroda információs csatornákat nyit, kommunikációt teremt az érintett felek között |
IV. A foglalkoztatottak hosszú távon való alkalmazása nehézkes | |
L. Magas fokú szezonalitás jellemzi a járás gazdaságát | |
Probléma részletezése, kiemelésének indokoltsága | A térségi munkaerő-piacot szezonalitás jellemzi, mely elsősorban a mezőgazdasági és építőipari igényekből adódik. Ezek az igények a mezőgazdasági segédmunkás, mezőgazdasági gépszerelő, kőműves, villanyszerelő, ács, gipszkarton szerelő állásajánlatokban jelenik meg. A mezőgazdasági ágazat jelenléte jelentősen meghatározza a járás gazdasági életét, különösen a járás alacsonyabb lakosságszámú településein. Ezen vállalkozások és a foglalkoztatottak számára a szezonalitás kiemelt probléma. A szezonalitás következtében a foglalkoztatottak megélhetési, jövedelmi viszonyai nem stabilak. |
Az építőiparban a foglalkoztatásuk az időjárástól függően márciustól novemberig tart. A térséget érintően kevés építkezés miatt nagyobb arányban a napi ingázás jellemzi ezt a szektort. | |
Problémával érintett célcsoportok | Alacsony iskolai végzettségűek (legfeljebb általános iskolai végzettség, ISCED 0-2 szakképzés nélkül) 50 év felettiek Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők Tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek Megváltozott munkaképességű személyek Roma nemzetiséghez tartozó személyek Inaktívak Közfoglalkoztatottak |
Probléma kezelésének időtávja | Hosszú |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Nem |
IV. A foglalkoztatottak hosszú távon való alkalmazása nehézkes | |
M. Magas az alacsony végzettségű és gyenge kompetenciákkal rendelkező munkaerő aránya | |
Probléma részletezése, kiemelésének indokoltsága | Az alacsony iskolai végzettségű lakosoknak a településeken szinte csak a közfoglalkoztatás teremt lehetőséget, akik száma évről évre csökken a járásban. A tartósan álláskeresők, az alacsony iskolai végzettségűek, valamint a szakképzetlenek aránya magas. Ők nehezen, általában rövid időre elhelyezhető álláskeresői réteget jelentenek, akik nehezen illeszkednek be részben a magas munkáltatói elvárások okán, részben a mentális problémáik miatt. Az alacsony iskolai végzettségük okán nehezebb az elhelyezkedésük, általában az önkormányzati közfoglalkoztatás, az idényjellegű segédmunkák – mezőgazdaság, építőipar – valamint a húsipari betanított munkák biztosítanak számukra álláslehetőséget. Az alacsony foglalkoztatás kialakulásában szerepet játszik a lakosság alacsony képzési szintje, különböző kompetenciák és a tudásgazdasághoz való általános és speciális készségek, valamint a gyakorlatban is alkalmazható tudás, munkatapasztalat hiánya, melyet |
a megkérdezett vállalkozások vezetői emeltek ki, mint problémás terület. | |
Problémával érintett célcsoportok | Alacsony iskolai végzettségűek (legfeljebb általános iskolai végzettség, ISCED 0-2 szakképzés nélkül) 50 év felettiek Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők Megváltozott munkaképességű személyek Roma nemzetiséghez tartozó személyek Inaktívak Közfoglalkoztatottak |
Probléma kezelésének időtávja | Hosszú |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Igen Szolgáltatás, oktatás, képzés, tanácsadás, információnyújtás biztosítása a célcsoport számára. A beillesztési problémák miatti tanácsadás a szervezeteknél. |
IV. A foglalkoztatottak hosszú távon való alkalmazása nehézkes | |
N. Bölcsődei, óvodai ellátásba területi egyenlőtlenségek vannak | |
Probléma részletezése, kiemelésének indokoltsága | A bölcsődei és óvodai ellátás, valamint az általános iskolai oktatás fedezi a Karcagi járás igényeit, bár nincs minden településen minden oktatási, nevelési forma. A működő bölcsődei férőhelyek száma az alábbiak szerint oszlik meg a települések között. Berekfürdőn, Kenderesen és Kunmadarason nincs férőhely egyáltalán, ezeken a településeken nincs bölcsődei ellátás. A járás 5 településének mindegyike rendelkezik óvodai feladatellátási hellyel. Az 1502 fő óvodás gyermek ellátása 22 helyen, 67 csoportban történik. Az óvodák jellemzően önkormányzati fenntartásban működnek, de a járásban – konkrétan Kisújszálláson – egy egyházi fenntartó (Városi Óvodai Intézmény, fenntartó: Xxxxxxxx Xxxxxxxxxxxxxxxxx Egyházi Xxxx Xxxxxxx) és az állam (Xxxxx Xxxxxx Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és Kollégium) is bekapcsolódott a feladat ellátásába. A férőhelyekbeli különbségek kihatnak a célcsoportok foglalkoztathatóságára, a munkaerő-piaci aktivitásukra is, mivel ha nincs a településen bölcsődei, óvodai férőhely, akkor nem merik |
majd bevállalni a foglalkoztatotti létet. | |
Problémával érintett célcsoportok | 25 év alatti fiatalok, vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek |
Probléma kezelésének időtávja | Rövid |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Nem Ugyanakkor az érintettek figyelmét minden fórumon fel kell hívni, hogy a munkaerőpiaci feszültségek egy része kezelhető lenne a bölcsődei férőhelyek növelésével azokon a településeken, ahol a bölcsődei szolgáltatás nem megoldott. |
V. Az üres álláshelyek betöltetlenek maradnak | |
O. Alacsony az álláskeresők mobilitása a járáson belül | |
Probléma részletezése, kiemelésének indokoltsága | A tapasztalatok azt mutatják, hogy a helybeliek nem igazán mobilisak, nem vállalják fel, hogy rövid, vagy közepes távolságokra járjanak dolgozni, még a járáson belül sem. Annak ellenére teszik ezt, hogy az infrastrukturális adottságok jobbak a hazai átlagnál. |
Problémával érintett célcsoportok | Alacsony iskolai végzettségűek (legfeljebb általános iskolai végzettség, ISCED 0-2 szakképzés nélkül) 25 év alatti fiatalok, vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők 50 év felettiek GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők Tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek Megváltozott munkaképességű személyek Roma nemzetiséghez tartozó személyek Inaktívak Közfoglalkoztatottak |
Probléma kezelésének időtávja | Középtáv 2-4 év |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Igen, az információs csatornák megteremtésével javulhat a kommunikáció az álláskeresők és a munkaadók között. Támogatások nyújtása a munkavállalók mobilitásának ösztönzésére |
V. Az üres álláshelyek betöltetlenek maradnak | |
P. Alacsony a munkavállalási hajlandóság | |
Probléma részletezése, kiemelésének indokoltsága | Az elmúlt években a munkanélküliségi ráta viszonylag kedvezően alakul, miközben a munkaerőpiac egyáltalán nincs rendben - ezt mutatja az aktivitási ráta. Az EU átlagához képest a lemaradást alapvetően négy csoporthoz kapcsolódó alacsony foglalkoztatási szint okozhatja: az alacsony végzettségűek, a nyugdíjkorhatárhoz közeliek, a fiatalok (pl. tanulók) és a szülőképes korú nők (kismama generáció). A problémát több tényező mélyíti: - a jóléti transzferek viszonylag magasak és könnyen elérhetőek - a munkát terhelő adók és járulékok magasak |
- a minimálbér növekvő szintje főként az alacsony végzettségűek foglalkoztatásának korlátját jelentheti - a képzettség szintjének a kereslethez való igazítása mindenképp elengedhetetlen. | |
Problémával érintett célcsoportok | Alacsony iskolai végzettségűek (legfeljebb általános iskolai végzettség, ISCED 0-2 szakképzés nélkül) 25 év alatti fiatalok, vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők 50 év felettiek GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők Tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek Megváltozott munkaképességű személyek Roma nemzetiséghez tartozó személyek Inaktívak Közfoglalkoztatottak |
Probléma kezelésének időtávja | Hosszú |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Nem |
V. Az üres álláshelyek betöltetlenek maradnak | |
Q. Nem terjedtek el a rugalmas foglalkoztatási formák | |
Probléma részletezése, kiemelésének indokoltsága | A munkahelyi rugalmasság és munka minőségének ösztönzésén keresztül a foglalkoztatás rugalmas módjaival mind a keresleti, mind a kínálati oldalon potenciális „tartalékok” szabadíthatók fel, ami növelheti a foglalkoztatottak számát. Vállalati oldalról a rugalmas foglalkoztatás növelheti a gazdasági alkalmazkodóképességet és ez által a versenyképességet is. Másrészt több olyan csoport is van a munkaerőpiacon, amely valamilyen oknál fogva nem tud, vagy nem akar hagyományos foglalkoztatási formában elhelyezkedni kisgyermek nevelése, idős hozzátartozó gondozása, vagy oktatásban való részvétel miatt. |
Problémával érintett célcsoportok | Alacsony iskolai végzettségűek (legfeljebb általános iskolai végzettség, ISCED 0-2 szakképzés nélkül) 25 év alatti fiatalok, vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők 50 év felettiek GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek |
Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők Tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek Megváltozott munkaképességű személyek Roma nemzetiséghez tartozó személyek Inaktívak Közfoglalkoztatottak | |
Probléma kezelésének időtávja | Hosszú |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Igen |
V. Az üres álláshelyek betöltetlenek maradnak | |
R. A közfoglalkoztatás munkaerő-piac torzító hatása | |
Probléma részletezése, kiemelésének indokoltsága | A járásban kiugróan magas a közfoglalkoztatási létszám. Ez azért jelent problémát, mert ez a réteg általában nehézkesen vagy egyáltalán nem illeszkedik vissza az elsődleges munkaerőpiacra, megelégszik az itteni jövedelmével, rövid foglalkoztatásával. A Kormányzati szándék a dinamikus és jelentős létszám csökkenés a közfoglalkoztatás területén. Ennek ellenére jelenleg a közfoglalkoztatásnak magas elszívó ereje van. A közfoglalkoztatottak gyakran félnek az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedéstől, inkább megelégszenek az itt kapott munkával. Nem motiváltak, hiába van jelentős bérkülönbség a két piacon. További gondot okoz a közfoglalkoztatási programok idény jellege. Gyakran a mezőgazdasági szezonnal egyszerre induló foglalkoztatási szakaszok miatt a munkavállalók nagy része a téli időszakra újra munkanélkülivé válik. |
Problémával érintett célcsoportok | Alacsony iskolai végzettségűek (legfeljebb általános iskolai végzettség, ISCED 0-2 szakképzés nélkül) Roma nemzetiséghez tartozó személyek Közfoglalkoztatottak |
Probléma kezelésének időtávja | Hosszú |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe | Igen |
tartozik-e a probléma kezelése |
VI. Az álláskeresők alacsony eséllyel indulnak a munkaerőpiacon | |
S. Magas az egészségügyi problémákkal és mély szegénységgel küzdők száma | |
Probléma részletezése, kiemelésének indokoltsága | Magas az egészségügyi problémákkal küzdők aránya, sok esetben még közfoglalkoztatásba vonásuk sem megoldható. Karcagi járásban a társadalom egy része napi megélhetési problémákkal küzd, mély szegénységben él. Mély szegénységben élők csoportjának társadalmi leszakadása, perifériára kerülése, az egyes társadalmi csoportok közötti szakadék további mélyülése problémákat okoz a járásban. |
Problémával érintett célcsoportok | Alacsony iskolai végzettségűek (legfeljebb általános iskolai végzettség, ISCED 0-2 szakképzés nélkül) 50 év felettiek Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők Tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek Megváltozott munkaképességű személyek Roma nemzetiséghez tartozó személyek Inaktívak Közfoglalkoztatottak |
Probléma kezelésének időtávja | Hosszú |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Részben |
VI. Az álláskeresők alacsony eséllyel indulnak a munkaerőpiacon | |
T. Nincs elég megfelelő tudással rendelkező szakember | |
Probléma részletezése, kiemelésének indokoltsága | A lakosság szakképzettsége jelen gazdasági, társadalmi környezetben azonban csak részben felel meg a fejlődési potenciál igényeinek. Ennek megújítását nehezíti, hogy a járásban, különösen a kisebb településeken a hagyományos mezőgazdálkodási szaktudás és munkakultúra jellemző. A járás településein megtalálható szakképző iskolák képzési profilja a térség jelenlegi gazdasági szerkezetéhez csak részben igazodik. |
Problémával érintett célcsoportok | Alacsony iskolai végzettségűek (legfeljebb általános iskolai végzettség, ISCED 0-2 szakképzés nélkül) 25 év alatti fiatalok, vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők 50 év felettiek GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők Tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek Megváltozott munkaképességű személyek Roma nemzetiséghez tartozó személyek Inaktívak Közfoglalkoztatottak |
Probléma kezelésének időtávja | Hosszú |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Igen |
VI. Az álláskeresők alacsony eséllyel indulnak a munkaerőpiacon | |
U. A szakképzett fiatalok egy része nem rendelkezik a vállalkozások által elvárt tudással | |
Probléma részletezése, kiemelésének indokoltsága | Az alacsony foglalkoztatás kialakulásában szerepet játszik a lakosság alacsony képzési szintje, különböző kompetenciák és a tudásgazdasághoz való általános és speciális készségek, valamint a gyakorlatban is alkalmazható tudás, munkatapasztalat hiánya. Nagy igény mutatkozik a szakképzett, rugalmas munkaerőre a foglalkoztatók részéről, amely hiánya már több éve problémát okoz a járás településeinek. |
Problémával érintett célcsoportok | 25 év alatti fiatalok, vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek |
Probléma kezelésének időtávja | Hosszú |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a | Igen |
probléma kezelése |
VI. Az álláskeresők alacsony eséllyel indulnak a munkaerőpiacon | |
V. Magas a nők aránya az álláskeresők körében | |
Probléma részletezése, kiemelésének indokoltsága | Magas a nők aránya az álláskeresők körében, és mindez egyenlőtlen viszonyokat jelent a nemek között (esélyegyenlőtlenség van). A helyzetüket nehezíti, hogy számukra kevesebb elhelyezkedési lehetőséget nyújt a térség. A kiskorú gyermeket nevelők az ingázást, valamint a több műszakos munkarendet nem tudják vállalni, így részükre szintén a helyi közfoglalkoztatás vagy a mezőgazdasági szezonmunka biztosít lehetőséget. Bölcsődei ellátás csupán 2 településen megoldott. |
Problémával érintett célcsoportok | GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, vagy legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek |
Probléma kezelésének időtávja | Hosszú |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Igen |
VI. Az álláskeresők alacsony eséllyel indulnak a munkaerőpiacon | |
W. Magas a hosszú ideje nyilvántartott álláskeresők száma | |
Probléma részletezése, kiemelésének indokoltsága | A 12 hónapja, vagy attól hosszabb ideig nyilvántartott álláskeresők száma a 2015. évben 824 főt (28%) tett ki. Ez a szám a 2013. évben még a duplája volt (1681 fő). A 12 hónapja, vagy attól rövidebb ideig nyilvántartott álláskeresők száma a vizsgált időszakban megközelítőleg két és félszerese volt a legalább 12 hónapja folyamatosan nyilvántartott álláskeresők számának. |
Problémával érintett célcsoportok | Alacsony iskolai végzettségűek (legfeljebb általános iskolai végzettség, ISCED 0-2 szakképzés nélkül) 50 év felettiek Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők Tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek Megváltozott munkaképességű személyek Roma nemzetiséghez tartozó személyek Inaktívak |
Közfoglalkoztatottak | |
Probléma kezelésének időtávja | Hosszú |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Igen |
Karcag Városi Önkormányzat és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal konzorcium keretében kívánja megvalósítani a foglalkoztatási paktum létrehozására irányuló projektjét, melyek a fentebbiekben ismertetésre került problémák megoldására irányulnak.
A konzorcium célul tűzte ki a térségben az emberi erőforrások fejlesztését, a foglalkoztatás ösztönzését és a társadalmi együttműködések támogatását. A projekt célja a Pályázati Felhívással összhangban a Karcagi járásban helyi foglalkoztatási együttműködés, paktum létrehozása, illetve foglalkoztatási és képzési programok megvalósítása, a helyi munkaerő minőségének és foglalkoztathatóságának javítása, a gazdaság fellendítése, a foglalkoztatási szint növelése, a lakosság életszínvonalának növelése, a járás fejlődési potenciáljának erősítése érdekében. A projekt további célja olyan komplex programok megvalósítása, mely a termelékenység javításán keresztül, növeli a térség versenyképességét.
A Karcagi járásban, mint ahogyan korábban bemutatásra került alapvető probléma, hogy a munkaerő-piaci munkaerő kereslet oldalán jelentkező igények, illetve a munkaerő-piac kínálat oldalán található munkaerő kvalitásai, képzettsége, képesítése nem felel meg a keresleti oldal igényeinek. Szükséges a két oldalt egymáshoz közelíteni, ennek eszköze lesz a helyi együttműködési paktum.
A projekt átfogó célja, jövőképe „a gazdasági potenciálokat maximálisan kihasználó Karcagi járás” megteremtése területi foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési megállapodások, valamint a munka- és életkörülmények javításán keresztül. A projekt operatív céljai háromirányúak, egyrészt céljai a paktum együttműködés létrehozására, másrészt a foglalkoztatók bevonására, támogatására és igényeik kiszolgálására, harmadrészt pedig a jelenlegi munkanélküli állomány képzésére, oktatására, majdan pedig foglalkoztatókhoz való kiközvetítésére irányul. Alapvető cél a helyi foglalkoztatási együttműködés (paktum) létrehozása az általa biztosítható képzési és foglalkoztatási programok megvalósítása, eredményességének, hatékonyságának növelése, a helyi szintű akciótervek megvalósításával az álláskeresők munkaerő-piaci helyzetének javítása.
A projekt specifikus céljai:
1. Földrajzi elhelyezkedés kihasználása
2. Demográfiai problémák enyhülése
3. A vállalkozások működése gördülékenyebb lesz
4. A foglalkoztatottak hosszú távon való alkalmazása könnyebbé válik
5. Az üres álláshelyeket betöltik
6. Az álláskeresők jobb eséllyel indulnak a munkaerőpiacon
A projekt átfogó céljai:
1. Javulnak a járás adottságai
2. A járás gazdaságának fellendítése, ezáltal a járás versenyképességének javítása
3. A járás foglalkoztatottsági helyzete javul, a lakosság életszínvonala nő.
Az alábbiakban pedig az ismertetett problémákhoz illeszkedően is részletesen bemutatásra kerülnek a projekt céljai.
Könnyebbé válik a munkaerőpiacra való belépés, javul a munkaerő foglalkoztathatósága
Javulnak a járás adottságai
A járás gazdaságának fellendítése, ezáltal a járás versenyképességének javítása
A járás foglalkoztatottsági helyzete javul, a lakosság életszínvonala nő
I. Földrajzi elhelyezkedés kihasználása
II. Demográfiai problémák enyhülése
III. A vállalkozások működése
gördülékenyebb lesz
IV. A foglalkoztatottak
hosszú távon való alkalmazása könnyebbé válik
V. Az üres álláshelyeket
betöltik
VI. Az álláskeresők jobb eséllyel indulnak a
munkaerőpiacon
A) A közlekedési elérhe- tőség javul, a periférikus helyzet mérséklődik
D) Elöregedés
megállítása
G) Nő a közepes és a nagyvállalkozások száma, és több befektetés valósul meg
L) A szezonalitás jelentősége mérséklődik
O) Növekszik az álláskeresők mobilitása a járáson belül
S) Csökken az egész- ségügyi problémákkal és mélyszegénységgel küzdők száma
B) A járás földrajzi adottságainak jobb kihasználása
E) Elvándorlási
folyamat megfordítása
H) Nő a külföldi befektetők száma a járásban
M) Az alacsony végzettségű és gyenge kompetenciákkal rendelkező munkaerő aránya csökken
P) Javul a munkavállalási hajlandóság
T) Több megfelelő
tudással rendelkező
szakember lesz
a járásban
C) Több piacképes turisztikai látványosság
F) A megváltozott munkaképességűek száma csökken
I) Javul a pályázati
aktivitás és nő a vállalati termelékenység
N) Bölcsődei, óvodai ellátásban területi egyenlőtlenségek csökkennek
Q) A rugalmas foglalkoztatási formák elterjednek
U) A szakképzett fiatalok
tudása illeszkedik a vállalkozások által elvártakhoz
J) A támogatási rendszer súrlódásai enyhülnek
R) Mérséklődik a közfoglalkoztatás munkapiaci torzító hatása
V) Csökken a nők aránya
az álláskeresők
körében
K) Több kommunikációs
R/1) A közfoglalkoztatotak
R/3) A közfoglalkoztatottak
W) Csökken a hosszú
csatorna is kiépül a cégek és a települések között
2. ábra: Célfa
bátran kilépnek az elsődleges munkapiacra
nem elégszenek meg a közfoglalkoztatásban végzett munkával.
ideig álláskeresőként nyilvántartottak száma
R/2) Az elsődleges munkapiacon elérhető bérkülönbség motiválja a közfoglalkoztatottakat
Célok részletezése
I. Földrajzi elhelyezkedés kihasználása | |
A. A közlekedési elérhetőség javul, a periférikus helyzet mérséklődik | |
Intézkedés célja | Csökkenteni kell a fővároshoz, illetve a régiós központokhoz való eljutás idejét, javítani az üzleti partnerek, szállítók, vevők (turizmus) lehetőségeit a közlekedésre. Meg kell oldani, hogy biztonságosabban és gyorsabban lehessen a járásközpontból autóval hosszabb távolságokra közlekedni, amivel a lakosság helyben maradását lehet erősíteni. Ennek legkézenfekvőbb módja a minimum gyorsforgalmi utak (autóút), optimális esetben autópálya építése. |
Probléma kezelésének időtávja | hosszú: 5-10 év |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Nem |
Intézkedés lehetséges eszközei - Eszközök bemutatása - Eszközökhöz tartozó konkrét intézkedési lehetőségek - Intézkedések lehetséges forrásai | A vidéki fiatalok számára reális alternatívává váljon a helyben maradás, illetve az oda költözés, ezáltal a vidék népességmegtartó ereje és versenyképessége javuljon. Ingatlanok kialakítása, felszerelése önálló lakhatás céljából, a projektben résztvevő, a célcsoportba tartozó fiatal egyének, illetve párok, családok számára. Helyi szolgáltatások nyújtása, munkaszerzési ismeretek bővítése Helyi lehetőségeket, értékeket, adottságokat feltáró, erre épülő gazdasági együttműködéseket generáló tevékenységek szervezése Ismeretátadás / helyi ösztönző rendszer kialakítása és nyújtása célcsoport számára Személyre szabott felkészítés a fejlesztési célterületen megvalósuló, hazai és uniós pályázati programokban való részvételre. A fiatalok helyben maradását támogató, saját (dokumentált) jó gyakorlatok folytatása, vagy más településeken alkalmazott (dokumentált) jó gyakorlatok adaptálása. A kevésbé fejlett, régiók 3.000-20.000 fős településein élő, illetve lakóhelyként ezen településeket választani szándékozó 18-35 éves fiatalok EFOP-1.2.11-16 - Esély Otthon |
I. Földrajzi elhelyezkedés kihasználása | |
B. A járás földrajzi adottságainak jobb kihasználtsága | |
Intézkedés célja | Helyi jelentőségű természetvédelmi területek, régészeti lelőhelyek, erdők, gyepek, nádasok, növénytársulások országos szintű megismertetése, a helyi hagyományos életvitel modern bemutatása, a geográfiai adottságainak kihasználása, infrastrukturális megközelíthetőségük javítása mellett. |
Probléma kezelésének időtávja | Hosszú |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Nem |
Probléma kezelésének lehetséges eszközei - Eszközök bemutatása - Eszközökhöz tartozó konkrét intézkedési lehetőségek - Intézkedések lehetséges forrásai | Turisztikai, idegenforgalmi fejlesztések, kerékpárutak kialakítása |
I. Földrajzi elhelyezkedés kihasználása | |
C. Több piacképes turisztikai látványosság | |
Intézkedés célja | Berekfürdő település szálláskínálatának további fejlesztése a gyógyhely és egyéb turisztikai kínálat hiányosságainak mérséklése főként az attrakciók és a programok területén. A járás nem turisztikai központ, azonban alapozni lehet a meglévő természeti értékekre, falusi rendezvényekre, sajátos gasztronómiára, népi kézművességre. A járás termálvize kiemelkedő turisztikai értékkel bír, az egészségturizmus alapját képezi. Számos látogatót vonzanak a hagyományőrző rendezvények, ezeket kellene kiterjeszteni, népszerűsíteni. |
Probléma kezelésének időtávja | Hosszú |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Nem |
Probléma kezelésének lehetséges eszközei - Eszközök bemutatása - Eszközökhöz tartozó konkrét intézkedési lehetőségek - Intézkedések lehetséges forrásai | Az integrált, hasznosítás szempontú örökségvédelem és a közös, több megyét is magába foglaló turisztikai desztináció menedzsment révén növelni a térségbe irányuló idegenforgalmat és a hozzákapcsolódó foglalkoztatást. A mezővárosi örökség és hagyományok megismertetésével, illetve a Berekfürdő tradícióira és potenciáljára épített turisztikai szolgáltatásokkal a megye rekreációs zónái bővülhetnek. |
II. Demográfiai problémák enyhülése | |
D) Elöregedés megállítása | |
Intézkedés célja | A járásban tapasztalható elöregedési tendencia mérséklése a fiatalok elvándorlásának megakadályozásával elsősorban az életminőség és ehhez kapcsolódó infrastruktúra javításán keresztül. A járásban természetes fogyás jellemző Kenderes település kivételével. Azonban még itt is, a népesség fokozatosan csökken, a többi településen pedig a természetes fogyásnál nagyobb mértékben csökken. Ennek elsősorban az elvándorlás az okozója, ezt kell több összekapcsolódó fejlesztés segítségével megakadályozni. |
Probléma kezelésének időtávja | Hosszú 10-20 év |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Nem |
Probléma kezelésének lehetséges eszközei - Eszközök bemutatása - Eszközökhöz tartozó konkrét intézkedési lehetőségek - Intézkedések lehetséges forrásai | TOP-1.4.1-15 - A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével. A kisgyermeket nevelő szülőket foglalkoztató munkáltatóknál munkahelyi bölcsődék létrehozásának támogatására a nők foglalkoztatásának elősegítése, valamint a munka és a magánélet összehangolásának megkönnyítése érdekében. A munkahelyi bölcsőde kialakításához szükséges infrastrukturális és ingatlan beruházás. GINOP-5.3.8-17 - Munkahelyi bölcsődék létrehozásának támogatása A felnőtt lakosság minél nagyobb aránya vegyen részt formális oktatásban, képzésben, és lehetősége legyen a munkaerő-piaci szempontból releváns ismeretek, készségek, kompetenciák megszerzésére. Toborzás, szintfelmérés, nyelvoktatás a munkaképes korú lakosság számára GINOP-6.1.3-17 - Idegen nyelvi készségek fejlesztése A középfokú végzettséget megszerző hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának és arányának növelése, továbbá a felsőoktatásba vezető út megerősítése |
Pályaorientációs programok megvalósítása. EFOP-3.1.10-16 - Lépj egy fokkal feljebb! – Továbbtanulást erősítő kezdeményezések támogatása |
II. Demográfiai problémák enyhülése | |
E. Elvándorlási folyamat megfordítása | |
Intézkedés célja | Az elvándorlási folyamat megállítása, a gyermekvállalási kedv növelése, annak biztosítása, hogy fiatalok számára reális alternatívává váljon a helyben maradás, illetve az ide költözés. |
Probléma kezelésének időtávja | Hosszú |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Nem |
Probléma kezelésének lehetséges eszközei - Eszközök bemutatása - Eszközökhöz tartozó konkrét intézkedési lehetőségek - Intézkedések lehetséges forrásai | A vidéki fiatalok számára reális alternatívává váljon a helyben maradás, illetve az ide költözés, ezáltal a vidék népességmegtartó ereje és versenyképessége javuljon. • Helyi szolgáltatások nyújtása, munkaszerzési ismeretek bővítése • Helyi lehetőségeket, értékeket, adottságokat feltáró, erre épülő gazdasági együttműködéseket generáló tevékenységek szervezése • Ismeretátadás / helyi ösztönző rendszer kialakítása és nyújtása célcsoport számára • Személyre szabott felkészítés a fejlesztési célterületen megvalósuló, hazai és uniós pályázati programokban való részvételre. • A fiatalok helyben maradását támogató, saját (dokumentált) jó gyakorlatok folytatása, vagy más településeken alkalmazott (dokumentált) jó gyakorlatok adaptálása. |
II. Demográfiai problémák enyhülése | |
F. A megváltozott munkaképességű álláskeresők számának csökkentése | |
Intézkedés célja | Fogyatékkal élők álláskeresők számának csökkentése, munkába állásuk ösztönzése mentális-, infrastrukturális fejlesztéseken, munkahelyek biztosításán keresztül. |
Probléma kezelésének időtávja | Hosszú |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Részben A megváltozott munkaképességű személyek beillesztésének segítése mentorálással, a szemlélet bővítésével. Szakértő bevonása segítheti a szervezetek számára az elfogadást, és a könnyebb beilleszkedést. Szolgáltatás, oktatás/képzés, tanácsadás biztosítása a célcsoport számára. |
Probléma kezelésének lehetséges eszközei - Eszközök bemutatása - Eszközökhöz tartozó konkrét intézkedési lehetőségek - Intézkedések lehetséges forrásai | Olyan programok indítása, melyek a megváltozott munkaképességűek és a fogyatékossággal élő személyek integrációját segítik elő. 1. Képzést megalapozó alkalmassági (készség-, szakmai- és magatartás alapú kompetencia felmérések, vizsgálatok) és egészségügyi vizsgálatok (kivéve TB által finanszírozott vizsgálatok), elvégzése a célcsoport körében. 2. Elvégzett vizsgálatok, felmérések alapján megalapozott, személyre szóló rehabilitációs tervek aktualizálása a tranzitfoglalkoztatásban lévők esetében. 3. Alapvető képzések, Átképzés, szakma megszerzésére irányuló képzések a célcsoportba tartozó személyek számára. 4. Képzési terv elkészítése, képzések monitorozása, visszacsatolás, értékelések elvégzése 5. Foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások nyújtása nyílt munkaerő-piaci elhelyezés érdekében EFOP-1.1.6-17 - Megváltozott munkaképességű személyek csoportos és egyéni foglalkoztatásának elősegítése |
III. A vállalkozások működése gördülékenyebb lesz | |
G) Nő a közepes és a nagyvállalkozások száma, illetve az új álláshelyet létrehozó befektetés valósul meg | |
Intézkedés célja | A hatékony befektetés-ösztönzés megvalósításán keresztül új munkaadók megtelepedésének segítése. A vállalkozói ökoszisztéma szerkezeti összetételének javítása a szezonalitás csökkentése érdekében. A helyi vállalkozások hatékonyságának növelése, növekedési potenciáljuk jobb kihasználása, ezáltal új álláshelyek létrehozása. |
Probléma kezelésének időtávja | Hosszú |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Nem |
Probléma kezelésének lehetséges eszközei - Eszközök bemutatása - Eszközökhöz tartozó konkrét intézkedési lehetőségek - Intézkedések lehetséges forrásai | Kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása az üzleti infrastruktúra elérhetőségének és színvonalának bővítésével, a már meglévő ipari parkok kihasználtságának fejlesztésével. Ipari park szolgáltatásaihoz szükséges új eszközök, berendezések beszerzése. GINOP-1.2.4-16 - Ipari parkok fejlesztése Az élelmiszeripari feldolgozó ágazat versenyképességének javítása az élelmiszeripari feldolgozó ágazatban fejleszteni kívánó középvállalkozások együttműködésével Új termelő eszközök, gépek beszerzése, új technológiai rendszerek és kapacitások kialakítása. GINOP-1.2.6-8.3.4-16 - Élelmiszeripari komplex beruházások támogatása kombinált hiteltermékkel |
III. A vállalkozások működése gördülékenyebb lesz | |
H. Nő a külföldi befektetők száma a járásban | |
Intézkedés célja | Proaktív befektetés-ösztönzési stratégia kidolgozása és megvalósítása annak érdekében, hogy a betelepülő külföldi tőke növekedjen, ezáltal az infrastrukturális fejlesztések tágabb teret kapjanak. |
Probléma kezelésének időtávja | Hosszú |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Nem |
Probléma kezelésének lehetséges eszközei - Eszközök bemutatása - Eszközökhöz tartozó konkrét intézkedési lehetőségek - Intézkedések lehetséges forrásai | Kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása az üzleti infrastruktúra elérhetőségének és színvonalának bővítésével, a már meglévő ipari parkok kihasználtságának fejlesztésével. Ipari park szolgáltatásaihoz szükséges új eszközök, berendezések beszerzése. GINOP-1.2.4-16 - Ipari parkok fejlesztése Az élelmiszeripari feldolgozó ágazat versenyképességének javítása az élelmiszeripari feldolgozó ágazatban fejleszteni kívánó középvállalkozások együttműködésével Új termelő eszközök, gépek beszerzése, új technológiai rendszerek és kapacitások kialakítása. GINOP-1.2.6-8.3.4-16 - Élelmiszeripari komplex beruházások támogatása kombinált hiteltermékkel |
III. A vállalkozások működése gördülékenyebb lesz | |
I. Javul pályázati aktivitás és nő vállalati tevékenység | |
Intézkedés célja | A járásban működő vállalatok termelékenységének, az exportból származó bevételük növelése, adózás előtti eredményük javítása. Az Uniós pályázati tevékenység fokozása, támogatása a KKV szektoron belül. |
Probléma kezelésének | Hosszú |
időtávja | |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Nem |
Probléma kezelésének lehetséges eszközei | Kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása az üzleti infrastruktúra elérhetőségének és színvonalának bővítésével, a már meglévő ipari parkok kihasználtságának fejlesztésével. |
- Eszközök bemutatása | Ipari park szolgáltatásaihoz szükséges új eszközök, berendezések beszerzése. |
GINOP-1.2.4-16 - Ipari parkok fejlesztése | |
- Eszközökhöz tartozó konkrét intézkedési lehetőségek | Az élelmiszeripari feldolgozó ágazat versenyképességének javítása az élelmiszeripari feldolgozó ágazatban fejleszteni kívánó középvállalkozások együttműködésével |
- Intézkedések lehetséges forrásai | Új termelő eszközök, gépek beszerzése, új technológiai rendszerek és kapacitások kialakítása. |
GINOP-1.2.6-8.3.4-16 - Élelmiszeripari komplex beruházások támogatása kombinált hiteltermékkel | |
KKV-k versenyképességének javítása az üzleti infrastruktúra (jelen esetben logisztikai központok) színvonalának javításával | |
Telekhatáron belüli infrastruktúra fejlesztése, eszköz- és licencvásárlás. | |
GINOP-1.2.5-15 - Logisztikai szolgáltató központok fejlesztéseinek támogatása | |
A Foglalkoztatás ösztönzése célú Hitelprogram (a továbbiakban: Hitelprogram) célja a finanszírozási forrásokhoz nem, vagy nem megfelelő mértékében hozzájutó, a foglalkoztatást ösztönző beruházásokat megvalósító vállalkozások, azaz vállalkozóvá váló álláskeresők és inaktívak Mikrovállalkozásai, valamint társadalmi xxxx Xxxxx-, Kis- és Középvállalkozások versenyképességének növelése a külső finanszírozáshoz való hozzáférésük javítása révén. | |
Vállalkozásindításához és vállalkozásfejlesztési célokhoz kapcsolódó beruházás, valamint a beruházáshoz kapcsolódó készletbeszerzés. | |
GINOP-8.8.1-17 - Foglalkoztatás ösztönzése célú hitelprogram |
KKV-k versenyképességének javítása Új eszközök, gépek beszerzése, új technológiai rendszerek és kapacitások kialakítása. GINOP-1.2.2-16 - Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása GINOP-1.2.3-8.3.4-16 - Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása kombinált hiteltermék keretében Gyors növekedési potenciállal rendelkező (gazella) vállalkozások komplex fejlesztéseinek ütemezett támogatása Technológiai fejlesztést eredményező új eszközök beszerzése. Infrastrukturális és ingatlan beruházás. GINOP-1.2.7-17 - Gyors növekedésű (gazella) vállalkozások komplex fejlesztéseinek támogatása Ösztönözni kell a vállalkozások együttműködését, klaszteresedését, beszállítói hálózatokba történő integrálódását annak érdekében, hogy erősödjenek a globális nagyvállalkozások valamint a kis- és középvállalkozások közötti termelési és beszállítói kapcsolatok, továbbá a KKV-k könnyebben elérjék azt a kritikus tömeget, amely költséghatékonyabbá teheti fejlesztéseiket és stabilizálhatja kapacitásaik kihasználtságát. Klaszter-menedzsment szolgáltatások minőségi színvonalának javítása, nemzetközi piacra jutáshoz kapcsolódó klaszter menedzsment szolgáltatások támogatása. GINOP-1.3.2-15 - Professzionális klaszterszervezetek minőségi szolgáltatásnyújtásának támogatása Új eszköz beszerzése, képzés, tanácsadás, szervezetfejlesztés. A beszállítói integrátor a beszállító KKV tagokkal közösen megvalósuló projekttel pályázhat. GINOP-1.3.3-16 - Beszállító mikro-, kis- és középvállalkozások és beszállítói integrátorok támogatása K+F+I együttműködések elterjesztése és a kiválóság felkarolása, illetve a KKV szektor kiaknázatlan K+F+I lehetőségeinek ösztönzése az önállóan vagy együttműködésben kutatás-fejlesztési, valamint innovációs tevékenységet végző vállalkozások támogatásával |
Kísérleti fejlesztés, eszközbeszerzés, építés. GINOP-2.1.2-8.1.4-16 - Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében Az induló startup és spinoff vállalkozásokat támogató inkubátorok, akcelerátorok, gyors növekedési potenciállal rendelkező, az ötlet fázistól, a validáción, prototípusfejlesztésen át támogatja az innovatív startup vállalkozásokat a piacra vitelben, a fenntartható üzleti modell kialakításában, valamint a befektetésre való alkalmasság elérésében. A kutatás-fejlesztési és innovációs eredményeken alapuló projektötletekből olyan gyorsan növekedő vállalkozások kifejlődése a cél, melyek a kutatási eredmények piaci hasznosulásával, exportpiaci pozíciók elfoglalásával, tudás-intenzív foglalkoztatás hazai növelésével, valamint az üzlet- és termékfejlesztési tudás felhalmozásával a versenyképes, innovatív KKV szektort erősítik meg Prototípusfejlesztés, rendezvények szervezése, marketing, tanácsadás. GINOP-2.1.5-15 - Innovációs ökoszisztéma építése (startup és spinoff) Cél a kutatási, fejlesztési és innovációs (K+F+I) együttműködések elősegítése, a kiválóság felkarolása, a KKV szektor, a hazai és nemzetközi nagyvállalkozások, a K+F+I központok és a felsőoktatási intézmények közötti együttműködések ösztönzése a vállalkozások, kutatóhelyek és felsőoktatási intézmények együttműködésével Alap- és ipari kutatás, kísérleti fejlesztés. GINOP-2.2.1-15 - K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések A hazai infokommunikációs ágazat nemzetközi versenyképességének javítása, a hazai infokommunikációs ágazatban működő mikro-, kis- és középvállalkozások külpiaci megjelenésének és export-potenciáljának erősítése a szoftver és információs technológiai (IT) szolgáltatásfejlesztés területén. IKT termékek és szolgáltatások továbbfejlesztése. GINOP-3.1.2-8.2.4-16 - Az infokommunikációs ágazatban működő mikro-, kis- és középvállalkozások által előállított termékek és szolgáltatások piacosításának, nemzetközi piacokra való belépésének támogatása |
Valamennyi gazdasági szektorban a hazai vállalkozások infokommunikációs megoldásokkal és szolgáltatásokkal való ellátottságának javítása, azon keresztül a működési hatékonyság és versenyképesség fokozását. Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések támogatása. GINOP-3.2.2-8.2.4-16 - Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása Valamennyi gazdasági szektorban a hazai vállalkozások infokommunikációs ellátottságának javítása felhő és egyéb online üzleti szolgáltatások igénybevétele révén, hogy azok segítségével hozzájáruljon az érintett vállalkozások működési hatékonyságának és versenyképességének fokozásához. Üzleti felhőszolgáltatásokat nyújtó szolgáltató központok felépítése és továbbfejlesztése. GINOP-3.2.4-8.2.4-16 - Felhőalapú (IaaS, PaaS, SaaS) vállalati szolgáltatások, IKT megoldások fejlesztésének és piaci bevezetésének támogatása A kis- és középvállalkozások a primer energiafelhasználásának csökkentése, valamint megújuló energiaforrás-felhasználás növelése által az üvegházhatást okozó gázok kibocsátás csökkentésének megvalósítása érdekében. Az épületek hőtechnikai adottságainak javítása, világítás korszerűsítése, megújuló energiaforrások hasznosítása. GINOP-4.1.1-8.4.4-16 - Megújuló energia használatával megvalósuló épületenergetikai fejlesztések támogatása kombinált hiteltermékkel |
III. A vállalkozások működése gördülékenyebb lesz | |
J. A támogatási rendszer súrlódásai enyhülnek | |
Intézkedés célja | Mérsékelni a közszféra és a KKV szféra közötti aránytalan szerkezeti megoszlás a pályázatok tekintetében, a KKV szektor ösztönzésbe a pályázatokon való részvételben, ehhez támogató közeg kiépítése. |
Probléma kezelésének időtávja | Rövid |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Részben igen. |
Probléma kezelésének lehetséges eszközei - Eszközök bemutatása - Eszközökhöz tartozó konkrét intézkedési lehetőségek - Intézkedések lehetséges forrásai | A vállalatok számára több információs csatornát nyitni, minél több módon tájékoztatni őket a lehetőségekről, és tanácsadással segíteni a pályázatuk beadását. A munkaerő kipróbálás lehetősége olyan eszköz, amivel lehet mérsékelni a félresikerült rekrutáció kockázatát. |
III. A vállalkozások működése gördülékenyebb lesz | |
K. Több kommunikációs csatorna is kiépül a cégek és települések között | |
Intézkedés célja | A paktum kiemelt célja a kommunikáció és együttműködés megteremtése a vállalkozások és a települések szervezetei között, a befektetés-ösztönzési programok összehangolása települési és megyei szinten egyaránt. |
Probléma kezelésének időtávja | Rövid |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Igen, a Paktumiroda információs csatornákat nyit, kommunikációt teremt az érintett felek között |
Probléma kezelésének lehetséges eszközei - Eszközök bemutatása - Eszközökhöz tartozó konkrét intézkedési lehetőségek - Intézkedések lehetséges forrásai | Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás ösztönzés és társadalmi együttműködések támogatása Információáramlás és véleménycsere ösztönzése, a térségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolása, együttműködési megállapodások, oktatás minőségének, eredményességének és hatékonyságának javítása, vállalkozási tanácsadás rendszer működtetés és fejlesztése stb. Bértámogatás, bérköltség támogatás, képzési költség támogatás TOP-5.1.2-15 - Helyi foglalkoztatási együttműködések |
IV. A foglalkoztatottak hosszú távon való alkalmazása könnyebbé válik | |
L) A szezonalitás jelentősége mérséklődik | |
Intézkedés célja | A térségi munkaerő-piacot jellemző szezonalitás mérséklése elsősorban a mezőgazdasági, feldolgozóipari és építőipari ágazatokban, tevékenységük diverzifikációjának támogatása. A szolgáltató szektor markáns és átfogó fejlesztése elengedhetetlen eleme a modern, eredményorientált gazdaságfejlesztésnek. Szezonmunkásokat alkalmazó vállalkozások tevékenységének diverzifikációjához tanácsadás, annak érdekében, hogy a szezonalitásnak való kitettség mértéke csökkenjen. |
Probléma kezelésének időtávja | Hosszú |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Részben igen |
Probléma | Bértámogatás, bérköltség támogatás, képzési költség támogatás |
kezelésének lehetséges eszközei - Eszközök bemutatása - Eszközökhöz tartozó konkrét intézkedési lehetőségek - Intézkedések lehetséges forrásai | TOP-5.1.2-15 - Helyi foglalkoztatási együttműködések |
IV. A foglalkoztatottak hosszú távon való alkalmazása könnyebbé válik | |
M. Az alacsony végzettségű és gyenge kompetenciákkal rendelkező munkaerő aránya csökken | |
Intézkedés célja | Az alacsony iskolai végzettségű lakosok, tartósan álláskeresők, szakképzetlenek arányának csökkentése, tartós munkaerő-piaci elhelyezkedésük támogatása. |
Probléma kezelésének időtávja | Hosszú |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Igen Szolgáltatás, oktatás/képzés biztosítása a célcsoport számára. A beillesztési problémák miatti tanácsadás a szervezeteknél. |
Probléma kezelésének lehetséges eszközei - Eszközök bemutatása - Eszközökhöz tartozó konkrét intézkedési lehetőségek - Intézkedések lehetséges forrásai | Munkaerő-piaci integráció elősegítése a munkaerő-piaci szolgáltatásokat kiegészítő szociális és egészségügyi szolgáltatásokkal. A konstrukció a munkaerő-piaci programok eszköztárát egészíti ki annak érdekében, hogy: - felkészítse az egyéneket az aktív munkaerő-piaci programban való részvételre, - segítse az aktív munkaerő-piaci programban résztvevők programban, képzésben és foglalkoztatásban maradását, segítse a közfoglalkoztatásból történő kilépést azok esetében, akik szociális és/vagy egyéb okokból nem tudnak aktív eszközbe, vagy a nyílt munkaerőpiacra kilépni. EFOP-1.1.7-17 - Hátrányos helyzetű személyek munkaerő-piaci integrációjának segítése helyi eszközökkel |
IV. A foglalkoztatottak hosszú távon való alkalmazása könnyebbé válik | |
N. Bölcsődei, óvodai ellátásba területi egyenlőtlenségek csökkennek | |
Intézkedés célja | Bölcsődék létrehozása azon településeken, ahol ez hiányzik. A meglévő bölcsődék férőhely kapacitásának bővítése, szolgáltatásaik fejlesztése, munkahelyi bölcsődék létrehozásának ösztönzése. Jelenleg csupán két településen működik bölcsődei ellátás, de igény lenne Berekfürdő, Kenderes és Kunmadaras területén is férőhelyek biztosítására. Berekfürdő az egyetlen település, ahol az utóbbi években nőtt a lakosság létszáma, így itt kiemelt fontosságú lehet a fejlesztés. |
A bölcsődei férőhelyek növelése azon településeken, ahol nem megoldott. | |
Probléma kezelésének időtávja | Rövid |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Nem |
Probléma kezelésének lehetséges eszközei - Eszközök bemutatása - Eszközökhöz tartozó konkrét intézkedési lehetőségek - Intézkedések lehetséges forrásai | TOP-1.4.1-15 - A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével. A kisgyermeket nevelő szülőket foglalkoztató munkáltatóknál munkahelyi bölcsődék létrehozásának támogatására a nők foglalkoztatásának elősegítése, valamint a munka és a magánélet összehangolásának megkönnyítése érdekében. A munkahelyi bölcsőde kialakításához szükséges infrastrukturális és ingatlan beruházás. GINOP-5.3.8-17 - Munkahelyi bölcsődék létrehozásának támogatása |
V. Az üres álláshelyeket betöltik | |
O. Növekszik az álláskeresők mobilitása a járáson belül | |
Intézkedés célja | Az infrastrukturális ellátottság javítása a földrajzi elszigeteltség mérséklése érdekében. A munkába járás lehetőségének megteremtése, könnyítése a járáson belül. |
Probléma kezelésének időtávja | Középtáv 2-4 év |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Részben igen, az információs csatornák megteremtésével javulhat a kommunikáció az álláskeresők és a munkaadók között, jobban el lesznek látva a járási álláskeresők információkkal a járási lehetőségekről, ez pedig fokozhatja a mobilitást. |
Probléma kezelésének lehetséges eszközei - Eszközök bemutatása - Eszközökhöz tartozó konkrét intézkedési lehetőségek - Intézkedések lehetséges forrásai | Csoportos munkába járást segítő közlekedési módok bevezetése (munkásbuszok) Helyközi járatok hangolása a munkaidő kezdetéhez |
V. Az üres álláshelyeket betöltik | |
P. Javul a munkavállalási hajlandóság | |
Intézkedés célja | A GINOP 5. prioritásaként jelenik meg a teljes foglalkoztatás, a rugalmas, családbarát megoldások elterjesztése, a munka alapú társadalom erősítése, a foglalkoztatás bővítéséhez szükséges a munkaerő-kínálat mennyiségi és minőségi növelése, amit az álláskeresők és az alacsony iskolai végzettségűek fokozott munkavállalási hajlandósága, valamint foglalkoztathatóságuk javulása szolgál. Az álláskeresők eredményes munkaerő piaci integrációja megkívánja a minőségi, megfelelően célzott és egyénre szabott munkaerő-piaci szolgáltatások hozzáférhetőségét. Kiemelt szerepet kap a KKV szektor, a magas élőmunka-igényű ágazatok, a |
turizmus, emellett pedig a társadalmi célú vállalkozások fejlesztéseinek segítése | |
Probléma kezelésének időtávja | Hosszú |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Részben, szemléletformáló programokon keresztül |
Probléma kezelésének lehetséges eszközei - Eszközök bemutatása - Eszközökhöz tartozó konkrét intézkedési lehetőségek - Intézkedések lehetséges forrásai | TOP-5.1.2-15 - Helyi foglalkoztatási együttműködések Olyan projektek megvalósítása, ahol a veszélyeztetett csoportok (pályakezdők, alacsony iskolai végzettségűek, 50 év felettiek, kismamák) közvetlen munkába állása eredményesen megvalósulhat. GINOP-5.1.1 - Út a munkaerőpiacra GINOP-5.1.2 - Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése – támogató szolgáltatások GINOP-5.1.3 - Társadalmi célú vállalkozások ösztönzése GINOP-5.2.3 - Fiatalok vállalkozóvá válása – vállalkozás indítási költségeinek támogatása GINOP-5.2.4 - Gyakornoki program pályakezdők támogatására GINOP-5.3.2 - A rugalmas foglalkoztatás elterjesztése a konvergencia régiókban – rugalmas, családbarát foglalkoztatási módszerek bevezetése a munkáltatóknál GINOP-5.3.3 - Jogszerű foglalkoztatást célzó szolgáltatásnyújtás támogatása Fontos megjegyezni, hogy a TOP és GINOP források azonos támogatási elemek tekintetében nem használhatóak fel párhuzamosan. |
V. Az üres álláshelyeket betöltik | |
Q. A rugalmas foglalkoztatási formák elterjednek | |
Intézkedés célja | A munka és a magánélet összehangolásának egyik legfontosabb eszköze a rugalmas foglalkoztatás, ill. az önfoglalkoztatás, a vállalkozóvá válás lehetőségének megteremtése. Magyarországon előbbi tényező aránya annak ellenére alacsony, hogy a jogszabályok tág lehetőséget adnak annak alkalmazására. Cél, hogy a rugalmas foglalkoztatás vagy vállalkozóvá válás révén egyre többen helyezkedjenek el a munkaerőpiacon. |
Probléma kezelésének időtávja | Hosszú |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Igen |
Probléma kezelésének lehetséges eszközei - Eszközök bemutatása - Eszközökhöz tartozó konkrét intézkedési lehetőségek - Intézkedések lehetséges forrásai | Új egyéni vagy mikro-vállalkozás indítását tervező, vállalkozói szemlélettel rendelkező fiatalok felkészítése és támogatása saját vállalkozásuk indítására Vállalkozói alapismeretek e-learning képzés, valamint vállalkozóvá válás támogatása tőkejuttatással (OFA források) Lépj piacra! – OFA Nonprofit Kft. Annak elérése, hogy minél több olyan személy számára legyenek megfelelő szervezeti és infrastrukturális feltételek, melyekben azok is legyenek elhelyezhetők a munkaerő-piacon, akik a hagyományos foglalkoztatási formákat nem tudják vállalni, hisz ezáltal növelhető a megyében a foglalkoztatottság, illetve csökkenthető a munkanélküliség. A rugalmas, atipikus foglalkoztatási formák alkalmazásához szükséges szervezeti- és feltételrendszer, valamint infrastrukturális háttér kialakítása, fogyatékkal élő emberek számára akadálymentesítés, távmunkához szükséges IKT- feltételek kialakítása GINOP-5.3.2-16 - A rugalmas foglalkoztatás elterjesztése a konvergencia régiókban – rugalmas, családbarát foglalkoztatási módszerek bevezetése a munkáltatóknál |
V. Az üres álláshelyeket betöltik | |
R. Mérséklődik a közfoglalkoztatás munkaerőpiac torzító hatása | |
Intézkedés célja | A közfoglalkoztatás szerepének mérséklése, a közfoglalkoztatottak számának csökkenése az elsőrendű munkaerőpiacra való integrálásukon keresztül, ezáltal a közfoglalkoztatottak köréből kilépő réteg jövedelmi szintjének növelése, a „bentragadtak” számára a rendszer átláthatóságának javítása. |
Probléma kezelésének időtávja | Hosszú |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Igen |
Probléma kezelésének lehetséges eszközei - Eszközök bemutatása - Eszközökhöz tartozó konkrét intézkedési lehetőségek - Intézkedések lehetséges forrásai | Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás ösztönzés és társadalmi együttműködések támogatása Információáramlás és véleménycsere ösztönzése, a térségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolása, együttműködési megállapodások, oktatás minőségének, eredményességének és hatékonyságának javítása, vállalkozási tanácsadás rendszer működtetés és fejlesztése stb. Bértámogatás, bérköltség támogatás, képzési költség támogatás TOP-5.1.2-15 - Helyi foglalkoztatási együttműködések |
VI. Az álláskeresők jobb eséllyel indulnak a munkaerőpiacon | |
S. Csökken az egészségügyi problémákkal és mély szegénységgel küzdők száma | |
Intézkedés célja | Az egészségügyi problémákkal küzdők arányának csökkentése, a mély szegénységben élők csoportjának társadalmi leszakadásának, perifériára kerülésének megakadályozása, az egyes társadalmi csoportok közötti szakadék további mélyülésének lassítása, megállítása. |
Probléma kezelésének | Hosszú |
időtávja | |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Részben |
Probléma kezelésének lehetséges eszközei | A városi jogállású helyi önkormányzatok részére kiírt forrás, a szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újra termelődésének megállítása, valamint a közösségi és egyéni szintű társadalmi integráció feltételeinek megteremtése érdekében. |
- Eszközök bemutatása | Együttműködés a közösségi és egyéni szintű társadalmi integráció feltételeinek megteremtése céljából |
- Eszközökhöz tartozó konkrét intézkedési lehetőségek | Folyamatos szociális munka megteremtése Törekvés a foglalkoztatás elősegítésére |
- Intézkedések lehetséges forrásai | Törekvés a kora-gyermekkori, gyermekkori és formális oktatáson kívüli fejlesztésre és oktatás fejlesztésére Törekvés az egészség fejlesztésére |
Szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása | |
Bűnmegelőzést, a közbiztonság javítását elősegítő programok | |
TOP-5.2.1-15 - A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok |
VI. Az álláskeresők jobb eséllyel indulnak a munkaerőpiacon | |
T. Több megfelelő tudással rendelkező szakember lesz a járásban | |
Intézkedés célja | A lakosság szakképzettségének a munkaerő-piaci kereslethez való igazítása, le kell fektetni a térség jelenlegi gazdasági szerkezetéhez és a várható jövőbeni igényeihez illeszkedő szakképző iskolai képzési profiljának átalakítását. |
Probléma kezelésének időtávja | Hosszú |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a | Nem |
probléma kezelése | |
Probléma kezelésének lehetséges eszközei | A felnőtt lakosság minél nagyobb aránya vegyen részt formális oktatásban, képzésben, és lehetősége legyen a munkaerő-piaci szempontból releváns ismeretek, készségek, kompetenciák megszerzésére. |
- Eszközök bemutatása | Toborzás, szintfelmérés, nyelvoktatás a munkaképes korú lakosság, elsősorban az adott idegen nyelvből készségekkel nem vagy alacsony szinten rendelkezők számára. |
- Eszközökhöz tartozó konkrét intézkedési lehetőségek - Intézkedések lehetséges forrásai | GINOP-6.1.3-17 - Idegen nyelvi készségek fejlesztése A középfokú végzettséget megszerző hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának és arányának növelése, továbbá a felsőoktatásba vezető út megerősítése Pályaorientációs programok megvalósítása. |
EFOP-3.1.10-16 - Lépj egy fokkal feljebb! – Továbbtanulást erősítő kezdeményezések támogatása | |
A pályaorientáció köznevelési intézményekben történő megerősítéséhez nyújtott szakmai - módszertani támogatás, a matematikai, természettudományos, informatikai és műszaki pályák választásának népszerűsítése révén. | |
A pályaorientációt támogató szakmai-módszertan megalapozása, műhelymunkák, fórumok és tájékoztatók megtartása, piaci szereplők bevonásával, velük együttműködve. | |
EFOP-3.2.13-17 - Az alap- és középfokú iskolák pályaorientációs tevékenységét, kiemelten az MTMI készségeket és kompetenciákat támogató pályaorientációs szakmai módszertan átfogó megalapozása és fejlesztése | |
A tudatos felnőttkori életpálya-építés és a majdani sikeres munkaerő- piaci részvétel megalapozása, az ehhez szükséges készségek elsajátításának, és így a köznevelés eredményességének, hatékonyságának és hátránykompenzáló szerepének javítása érdekében. | |
A tanulók pályaorientációs kompetenciafejlesztése, kiemelten fókuszálva az MTMI területek népszerűségének növelésére a köznevelés intézményrendszerében. | |
A pedagógusok és a pályaorientációs feladatellátásban érintett köznevelési szakemberek pályaorientációs célú felkészültségének támogatása. |
A pályaorientációhoz kapcsolódó, elsősorban az általános iskola és gimnázium 1-12. évfolyamos tanulóinak szóló, kiemelten a MTMI területek népszerűsítésével egybekötött programok, rendezvények, szolgáltatások megvalósítása. EFOP-3.2.5-17 - Pályaorientáció, kiemelten az MTMI készségek és kompetenciák fejlesztése a köznevelés rendszerében A kulturális intézményekben megvalósuló egész életen át tartó tanulást biztosító szolgáltatások, tevékenységek, új tanulási tartalmak támogatása, új típusú tanulási formák kialakítása érdekében. Olyan képzési és önképzési, valamint tudásátadási formák megvalósítása, amelyek nem járnak bizonyítvány, tanúsítvány stb. megszerzésével. EFOP-3.7.3-16 - Az egész életen át tartó tanuláshoz hozzáférés biztosítása |
VI. Az álláskeresők jobb eséllyel indulnak a munkaerőpiacon | |
U. A szakképzett fiatalok tudása illeszkedik a vállalkozások által elvártakhoz | |
Intézkedés célja | Az intézkedés célja annak felismerése, hogy a foglalkoztatók milyen igényeket támasztanak a munkavállalók iránt. Ehhez a lakosság képzési szintjének korrigálása, különböző kompetenciák és a tudásgazdasághoz való általános és speciális készségek, valamint a gyakorlatban is alkalmazható tudás, munkatapasztalat megszerzésének biztosítása. |
Probléma kezelésének időtávja | Hosszú |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Igen |
Probléma kezelésének lehetséges eszközei - Eszközök bemutatása | A gazdaság bizonyos szegmenseiben tapasztalható munkaerőhiány kielégítése érdekében célzott, speciális módszereken alapuló képzési programokat támogatása, mely egyúttal a tartósan álláskeresők szakképzettséghez jutását és munkatapasztalat szerzését is támogatja a tranzit foglalkoztatási programok módszereire és tapasztalataira építve. TOP-5.1.2-15 - Helyi foglalkoztatási együttműködések |
- Eszközökhöz tartozó konkrét intézkedési lehetőségek - Intézkedések lehetséges forrásai | Képességfelmérés, képzés, személyre szabott munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása. GINOP-5.1.4-17 - Tranzit-foglalkoztatási programok támogatása A munkavállalók foglalkoztathatóságának, munkahelyi készségeinek és kompetenciáinak javítása a vállalkozások versenyképességének növelése érdekében. Képzések lebonyolítása belső képzésként vagy vásárolt szolgáltatásként. GINOP-6.1.5 - Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok munkavállalói számára A munkavállalók foglalkoztathatóságának, munkahelyi készségeinek és kompetenciáinak javítása a vállalkozások versenyképességének növelése érdekében. GINOP-6.1.6-17 - Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalatok munkavállalói számára Képzési támogatás, valamint a tanműhely-létesítési vagy - fejlesztési támogatás nyújtása NGM - A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter döntésével nyújtható képzési támogatás |
VI. Az álláskeresők jobb eséllyel indulnak a munkaerőpiacon | |
V. Csökken a nők aránya az álláskeresők körében | |
Intézkedés célja | A nők munkába állásának biztosítása, az ehhez szükséges infrastrukturális lehetőségek (ingázási lehetőség, bölcsődei ellátás), rugalmas foglalkoztatási lehetőségek. |
Probléma kezelésének időtávja | Hosszú |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Igen |
Probléma kezelésének | A család társadalmi szerepének megerősítése és a társadalmi összetartás erősítése elsősorban a gyermekvállalási hajlandóság |
lehetséges eszközei - Eszközök bemutatása - Eszközökhöz tartozó konkrét intézkedési lehetőségek - Intézkedések lehetséges forrásai | növelése, valamint a munkavállalás megkönnyítése és a munkaerő- piacra való gyorsabb visszatérés révén, hogy javuljon a családok anyagi helyzete, illetve a kisgyermekes anyák társadalmi presztízse, mentálhigiénés állapota és önbecsülése. Kommunikációs aktivitások, szemléletformáló tevékenységek Családbarát ország kiemelt felhívás megvalósítójával együttműködve a Női Információs és Szolgáltató Központ (Nő-Köz- Pont) létrehozása és működtetése, formális és nem-formális képzések, fejlesztések, felkészítések lebonyolítása a célcsoport számára. Célcsoport fejlesztéséhez és a Női Információs és Szolgáltató Központ létrehozásához, működtetéséhez szükséges eszközök beszerzése. EFOP-1.2.9-17 - Nők a családban és a munkahelyen (standard) A gyermekellátó kapacitások fejlesztése a gyermeket vállalók foglalkoztathatósága érdekében. Javuljon a bölcsődei, óvodai ellátás eloszlása a járásban, stb. Intézmény/szolgáltatás infrastrukturális fejlesztése, felújítás, új férőhelyek biztosítása, eszközbeszerzés TOP-1.4.1-15 - A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével. A kisgyermeket nevelő szülőket foglalkoztató munkáltatóknál munkahelyi bölcsődék létrehozásának támogatására a nők foglalkoztatásának elősegítése, valamint a munka és a magánélet összehangolásának megkönnyítése érdekében. A munkahelyi bölcsőde kialakításához szükséges infrastrukturális és ingatlan beruházás. GINOP-5.3.8-17 - Munkahelyi bölcsődék létrehozásának támogatása |
VI. Az álláskeresők jobb eséllyel indulnak a munkaerőpiacon | |
W. Csökken a hosszú ideig álláskeresőként nyilvántartottak száma | |
Intézkedés célja | A hosszú ideig álláskeresőként nyilvántartottak számának csökkentése elsősorban az alacsony iskolai végzettségűek körében átképzéseken, a hivatali szervek együttműködésén keresztül. |
Probléma kezelésének időtávja | Hosszú |
A helyi Paktum feladat- és hatáskörébe tartozik-e a probléma kezelése | Igen |
Probléma kezelésének lehetséges eszközei - Eszközök bemutatása - Eszközökhöz tartozó konkrét intézkedési lehetőségek - Intézkedések lehetséges forrásai | Elhelyezkedés támogatása a nyílt munkaerőpiacon. Elengedhetetlen a szoros együttműködés a kormányhivatalok és a szolgáltatók között: a megyei kormányhivatalok járási hivatalai irányítják a nyilvántartásukban szereplő, célcsoportba tartozó személyeket a szolgáltatókhoz. GINOP-5.1.5-16 - Nem állami szervezetek munkaerő-piaci szolgáltatásainak támogatása Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás ösztönzés és társadalmi együttműködések támogatása Információáramlás és véleménycsere ösztönzése, a térségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolása, együttműködési megállapodások, oktatás minőségének, eredményességének és hatékonyságának javítása, vállalkozási tanácsadás rendszer működtetés és fejlesztése stb. Bértámogatás, bérköltség támogatás, képzési költség támogatás TOP-5.1.2-15 - Helyi foglalkoztatási együttműködések |
A Megvalósíthatósági tanulmányban megfogalmazottak előrevetítették a Foglalkoztatási Paktum által meghatározott Foglalkoztatási Víziót és célrendszert.
3. ábra: A Foglalkoztatási Paktum célrendszere
A projekt céljai az fenti ábra szerint épülnek fel. A problémákra reflektálva meghatározódtak az operatív célok. Összesen 22 operatív célt azonosítottunk, amelyek elősegítik a specifikus célok megvalósulását:
1. A közlekedési elérhetőség javul, a periférikus helyzet mérséklődik
2. A járás földrajzi adottságainak jobb kihasználtsága
3. Több piacképes turisztikai látványosság
4. Elöregedés megállítása
5. Elvándorlási folyamat megfordítása
6. A megváltozott munkaképességűek számának csökkentése
7. Nő a közepes és a nagyvállalkozások száma, illetve az új álláshelyet létrehozó befektetés valósul meg
8. Javul pályázati aktivitás és nő vállalati tevékenység
9. A támogatási rendszer súrlódásai enyhülnek
10. Több kommunikációs csatorna is kiépül a cégek és települések között
11. A szezonalitás jelentősége mérséklődik
12. Az alacsony végzettségű és gyenge kompetenciákkal rendelkező munkaerő aránya csökken
13. Bölcsődei, óvodai ellátásba területi egyenlőtlenségek csökkennek
14. Növekszik az álláskeresők mobilitása a járáson belül
15. Javul a munkavállalási hajlandóság
16. A rugalmas foglalkoztatási formák elterjednek
17. Mérséklődik a közfoglalkoztatás munkaerőpiac torzító hatása
18. Csökken az egészségügyi problémákkal és mély szegénységgel küzdők száma
19. Több megfelelő tudással rendelkező szakember lesz a járásban
20. A szakképzett fiatalok tudása illeszkedik a vállalkozások által elvártakhoz
21. Csökken a nők aránya az álláskeresők körében
22. Csökken a hosszú ideig álláskeresőként nyilvántartottak száma
Az operatív célokból meghatározásra kerültek a projekt specifikus céljai:
1. Földrajzi elhelyezkedés kihasználása
2. Demográfiai problémák enyhülése
3. A vállalkozások működése gördülékenyebb lesz
4. A foglalkoztatottak hosszú távon való alkalmazása könnyebbé válik
5. Az üres álláshelyeket betöltik
6. Az álláskeresők jobb eséllyel indulnak a munkaerőpiacon
A munkaerőpiac keresleti és kínálat oldalának összehangolásával, a munkaerő minőségének javításával a járás foglalkozatási helyzete javul, munkaerő-piaci hátránya csökken, a foglalkozatóknak lehetőségük nyílik további fejlesztések megvalósítására, hiszen munkaerőigényük kiszolgálására alkalmassá válik a térség.
A projekt specifikus céljai alapján meghatározásra kerültek a projekt átfogó céljai:
1. Javulnak a járás adottságai
2. A járás gazdaságának fellendítése, ezáltal a járás versenyképességének javítása
3. A járás foglalkoztatottsági helyzete javul, a lakosság életszínvonala nő.
A helyi gazdasági, civil, közszféra szereplők összefogásával megvalósításra kerülő komplex programmal, a munkaerő-piaci részvételben és az elérhető jövedelemben megmutatkozó különbségek, a munkaerő foglalkoztathatóságának javításának, a termelékenység és a versenyképesség növelésének megvalósításán keresztül csökken. A gazdasági élet széleskörű bevonásával a projekt hatásai multiplikálódhatnak.
Az átfogó célokból levezetésre került a projekt jövőkép:
„A gazdasági potenciálokat maximálisan kihasználó Karcagi járás” megteremtése területi foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési megállapodások, valamint a munka- és életkörülmények javításán keresztül.
3.1. Oktatási, képzési, szakképzési jellegű tevékenységek
Az egyik fő cél, hogy a helyi munkaerő-piaci kereslethez igazodó, a munkáltatói igényeket maximálisan kielégítő képzési programok kerüljenek megvalósításra. Nagyon fontos, hogy a munkáltatók speciális igényei is kiszolgálásra kerüljenek.
A járásban a vállalkozások körében végzett felmérés során a választ adó 12 vállalkozás az alábbi szakmák iránt jelzett keresletet, létszámfelvételi szándékot:
• Nyolc általános
• Szakirányú végzettség:
- varrónő,
- forgácsoló szakemberek,
- kőműves,
- lakatos,
- asztalos,
- szerkezetlakatos,
- villanyszerelő,
- autószerelő,
- autóvillamossági szerelő,
- CNC gépkezelő,
- pénztáros,
- biztonsági őr.
A kérdőíves felmérés során vállalkozások által jelzett munkaerőigények kielégítése illetve ezen igényeken alapuló képzések szervezése a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Karcagi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztálya tapasztalatai alapján a következő akadályokba ütközik:
Varrónő, forgácsoló, kőműves, lakatos, asztalos, szerkezetlakatos, villanyszerelő, autószerelő szakmákra irányuló képzések iránt nincs érdeklődés az álláskeresők és inaktívak körében. Korábbi, képzések indítására irányuló erőfeszítéseink, és az álláskeresőkkel történő napi kapcsolattartás tapasztalatai alapján elmondható, hogy ezen szakmák megszerzésére irányuló képzések szervezése jelentkezők hiányában meghiúsul. Amennyiben az álláskereső együttműködési kényszerből, motiváció nélkül kerül képzésbe, a lemorzsolódás valószínűsége rendkívül magas, és az önhibájából lemorzsolódó személy képzésével összefüggő költségei nem számolhatók el a projekt terhére.
A válaszadó 12 vállalkozás közül egy vállalkozás igénye jelent meg legmarkánsabban, 30 varró felvételét jelezte az elkövetkező időszakban. E kereslet kielégítése komplex probléma, melynek felszámolása túlmutat a paktum támogatásainak keretein. Az iparág rendkívül alacsony jövedelmezősége miatt a bérek alacsonyak (a teljesítménybérek alig haladják meg a közfoglalkoztatási garantált bérminimumot), más iparágak elszívó ereje miatt nagy a fluktuáció. Az iparág a fentiek miatt nem vonzó sem a fiatalok, sem az álláskeresők és inaktívak számára. Ezt támasztja alá az is, hogy az iskolarendszerű képzésben a varró szakmákra nincs jelentkező. A felnőtt korú lakosság körében az alacsony bérek és a több
műszak miatt nincs érdeklődés a szakma iránt. A foglalkoztatási nyilvántartásban szereplő álláskeresők inkább vállalják a nyilvántartásból való törlés szankcióját, minthogy varró munkakörre, vagy e szakma megszerzésére irányuló tanfolyamra irányítsák őket. Varró képzés indítására a fentiek miatt nem látunk reális lehetőséget.
Kizárólag olyan képzések valósíthatók meg a projekt keretében, melyek egyrészt helyi munkáltatói keresleten alapulnak, másrészt találkoznak a projekt célcsoportjainak igényeivel is. A járás munkaerő-kereslete alapján az alábbi ágazatokban tevékenykedő vállalkozások munkaerőigényeinek kielégítésére szervezhetők képzések a projekt keretében:
A. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
C. Feldolgozóipar
F. Építőipar
G. Kereskedelem, gépjárműjavítás
H. Szállítás, raktározás
I. Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás
J. Információ, kommunikáció
K. Pénzügyi, biztosítási tevékenység
M. Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység
N. Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység
Q. Humán-egészségügyi, szociális ellátás
S. Egyéb szolgáltatás
A vállalkozások munkaerőigényei a betöltendő munkaköröket és az igényelt szakképesítéseket tekintve rendkívül nagy szórással jelennek meg. A járás munkaerőpiacán nem tapasztalunk tömeges munkaerőigény-bejelentéseket a vállalkozások részéről, tekintettel arra, hogy a működő vállalkozások döntő többsége több ágazatban tevékenykedő mikrovállalkozás. Jelentős munkahelyteremtés nem prognosztizálható a közeljövőben.
Ebből következik, hogy nem indokolt teljes (16-18 fős) képzési csoportok indítása a Karcagi járásban, mert nagyarányú munkába helyezésükre nincs reális esély. Célszerű a vállalkozások által elszórtan jelentkező munkaerőigényekre reagálva döntően a megyeközpontban, vagy más járásban szerveződő képzésekre irányítani a célcsoport tagjait. Emellett természetesen szükséges meghagyni annak a lehetőségét is, hogy amennyiben egy teljes tanfolyami csoport elhelyezésére lehetőség nyílik a járás területén, a képzés helyben is megszervezhető legyen.
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 2017. évi képzési jegyzékéből az alábbi képzésekre történő irányításnak van realitása:
- betanított kőműves
- hegesztő
- fogyóelektródás védőgázas hegesztő + TÜV 135
- logisztikai, szállítási ügyintéző,
- társadalombiztosítási ügyintéző + ECDL
- személy- és vagyonőr
- számítógép-szerelő, karbantartó
- államilag elismert angol vagy német középfokú nyelvvizsgára felkészítő
- töltőállomás-kezelő
- élelmiszer-, xxxxx xxx xxxxx
- vendéglátó eladó
- pincér
- szakács
- cukrász
- gyógymasszőr
- kozmetikus
- kézápoló és műkörömépítő
- uszodamester
A képzési/oktatási tevékenységgel kapcsolatban több, különálló tevékenységről kell említést tenni. Ami kiemelt jelentőségű, és erre a foglalkoztatóknak fel kell hívni a figyelmét, hogy ebben a pályázati konstrukcióban a már meglévő munkaerő képzése nem lehetséges, mivel a már meglévő munkaerő állomány képzésére a különböző EFOP pályázatok nyújtanak támogatást. Ebben a konstrukcióban az új foglalkoztatás, és az újonnan felvételre kerülők képzése a megoldható.
A képzési programok kialakítása során figyelembe kell venni a foglalkoztatók igényét. 2010- 2015 között folyamatosan nőtt az alapfokú végzettségűek aránya a nyilvántartott álláskeresők között, ami azt jelenti, hogy a közfoglalkoztatási bumm és a gazdasági fellendülés (amely a munkavállalók iránti keresletet is megnövelte) ellenére is az alapfokú végzettségűek nem tudtak a munkaerőpiacon olyan hatékonysággal elhelyezkedni, mint ahogyan azt tették a középfokú vagy felsőfokú végzettségű munkavállalók. Ezen tény közvetlen összefüggést feltételez és igazol az iskolai végzettség és az elhelyezkedési esélyek között!
Kizárólag olyan képzés finanszírozható, amely a paktum szerinti keresleten alapul és szerepel az illetékes állami foglalkoztatási szervként eljáró megyei kormányhivatal képzési jegyzékében.
A képzések támogatása során az Flt. 14. §-ában, valamint a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 1–7. §-ában, 8/A §-ában és 26/B. §-a (2)–(3) bekezdésében foglalt szabályokat, illetve az ezen alapuló jelen eljárásrendben részletezett eltérések figyelembevételével kell alkalmazni. A minőségbiztosítás érdekében a képzések során az alábbi általános elvekre kell tekintettel lenni:
• Független vizsgarendszer
központilag kialakított, a képzőtől független vizsgarendszer azon képzések esetében, amelyeknél ilyen működik a képzés idején hatályos jogszabályok szerint, de egyéb képzések esetében is a hatályos magyar jogszabályok szerint kell a vizsgákat megszervezni.
• Engedélyezési eljárás
a 2013. évi LXXVII. törvény szerint új akkreditációs eljárás 2013. szeptember 1-jétől nem indítható. A felnőttképzési tevékenység végzésének feltétele a törvényben meghatározott engedélyezési eljárás lefolytatása.
• Modularitás
közoktatás és szakképzés modernizációja során elért eredmények (kompetencia-alapú képzés, modularitás) a projekt képzéseiben is jussanak érvényre, amely képzések feleljenek meg a munkaerő-piaci igényeknek és biztosítsanak költséghatékony képzést.
• Elektronikus azonosítás, nyilvántartás
a felnőttképzésben résztvevőket, és az általuk elvégzett képzéseket elektronikusan is nyilván kell tartani (a hazai és nemzetközi szolgáltató-rendszerek – például Europass – felé az átjárhatóság megteremtése érdekében).
• Megfelelés
Valamennyi megvalósuló képzésnek meg kell felelnie a felnőttképzési törvény előírásainak.
• Monitoring
A képzések keretét biztosító és lebonyolító intézményrendszerrel szemben követelmény olyan monitoring szolgáltatás biztosítása, amely lehetővé teszi a képzések nyomon követését, a képzések eredményességének vizsgálatát az elhelyezkedés, a foglalkoztatottságra gyakorolt hatás szempontjából, valamint az EU források felhasználási hatékonyságának nyomon követését.
3.1.1. Támogatható képzési formák
Támogathatók az Flt. 14. §-ában, 14/A. §-ában, valamint a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 1–2. §-ában felsorolt képzések:
a) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 3. § (1) bekezdésében, a 3. § (2) bekezdés b)-c) pontjában, valamint 3. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott szakmai képzés,
b) szakképzés megkezdéséhez szükséges alapismereteket nyújtó oktatás,
c) pályaorientáló és álláskeresési ismeretek oktatása,
d) a szakképesítéssel rendelkezők számára államilag elismert nyelvvizsga megszerzésére irányuló képzés,
e) közúti járművek vezetésére jogosító vezetői engedély [C, D, E kategóriára, valamint e kategóriáknak a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott alkategóriáira és kombinált kategóriáira], mezőgazdasági vontató vezetésére jogosító járművezetői igazolvány, továbbá járművezetői engedély (II. kategóriára és trolibuszra érvényesítve), tehergépkocsi és autóbuszvezetői alap- és továbbképzési képesítés, a veszélyes áruk szállításához szükséges engedély (ADR) kiadásához előírt képzés, továbbá az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállításhoz szükséges képzés, és az építőgép-kezelő engedély kiadásához szükséges képzés,
f) vállalkozás indításához és működtetéséhez szükséges kompetenciák megszerzésére indított oktatás, valamint vállalkozói kompetenciákat fejlesztő képzés,
g) a d) pont alá nem tartozó nyelvi képzés, ha az az a) és e) pontban felsorolt képzés részeként valósul meg.
Támogatható a 6/1996. (VII. 16.) MÜM rendelet 26/B. §-a (2)–(3) bekezdésében foglaltak – és az ott részletezett feltételek – szerint a fenti b) ponttól eltérően a szakképzést megalapozó felzárkóztató képzés keretében:
• az általános iskola végzettségének megszerzését biztosító képzés,
• valamint az ezt követő –fenti a) pont szerinti– szakképzés.
Támogatható a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 1.§ (2) bekezdésben foglaltak szerinti:
• egyéb szakmai képzés
olyan, államilag el nem ismert szakmai végzettség megszerzésére irányuló képzés, amely valamely foglalkozás, munkakör vagy munkatevékenység végzéséhez szükséges kompetencia megszerzésére, fejlesztésére irányul, és nem hatósági jellegű képzés;
• általános nyelvi képzés
az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretben ajánlott hatfokozatú rendszer szintjeiben megfogalmazott követelmények teljesítésére irányuló, további kimeneti szintekre osztott nyelvi képzés;
• támogatott egyéb nyelvi képzés
bármely szakterületre kiterjedő szaknyelvi képzés;
• támogatott kombinált nyelvi képzés
az általános nyelvi képzés és az egyéb nyelvi képzés egyidejű, egy képzésen belüli összekapcsolásával megvalósuló nyelvi képzés
• egyéb képzés
olyan képzés, amely az általános műveltség növelését, megnevezhető szakképesítéshez, szakmai végzettséghez vagy nyelvi képzettséghez nem köthető kompetenciák fejlesztését célozza, hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához.
Az egyéb képzési formákat sajnos a paktum keretében közvetlen forrás nem lehet támogatni. Ugyanakkor feltétlenül el kell gondolkodni rajta, hogy egyéb forrásokat lehet-e máshonnan erre fordítani, mivel a járási népességmegtartás egyik fontos eleme lehet, ha megvan a lehetőség ezekre. Mindenképpen vonzóbb lesz a járásban maradás, illetve a visszatérés, ha látják a helybeliek, hogy erre is fordítunk figyelmet. Forrással nem támogatható képzési formák:
• egyetemi, főiskolai továbbtanulásra felkészítő képzés,
• olyan iskolai rendszerű képzés, amelyre az éves költségvetési törvény normatív hozzájárulást állapít meg,
• olyan képzés, amelyre az éves költségvetési törvény normatív hozzájárulást állapít meg, és a képző intézménnyel a résztvevő tanulói, vagy hallgatói jogviszonyba kerül.
Érdemes elgondolkodni, hogy a felsőoktatásba való bejutást valamilyen ösztöndíjszerű programmal megkönnyítsük. Ehhez a településeknek némi saját forrást kellene biztosítani, de eredményesen be lehetne vonni a helybeli középvállalatokat is, hogy már a felvételizés során, illetve a felsőfokú tanulmányok végzése során válogathassanak a legtehetségesebb tanulók között.
A képzési költség megállapítása szempontjából a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott kiadásokat lehet figyelembe venni.
3.1.2. Alacsony iskolai végzettségűek számának csökkentése
A felnőttek általános iskolai képzettségének növelése mindenképpen szükségszerű. Alapvető oka, hogy nagy számban vannak jelen a munkanélküliek között, illetve a legtöbb szakma
minimum 8 általános végzettségre épül. Ennek megfelelően ez a minimum elvárás, hogy valaki szakmunkás lehessen. Jelenleg a járásban nem ismert olyan program, mely ezt elősegítené. Javasolt lenne, hogy a járásban működő általános iskolák foglalkozzanak a felnőttek képzésével és kialakítsák a felnőttek általános iskolájának valamilyen formáját. Az ebben a képzésben való részvételt a paktum keretében támogatni érdemes. Ez a képzés esti vagy levelező formában megvalósítható a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján.
A járásba tartozó minden településén működik általános iskola. Ennek megfelelően a képzési igényeket felmérve érdemes kialakítani, hogy mely intézményekben indítható, illetve érdemes elindítani a felnőttképzést.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az alacsony iskolai végzettségűek számának csökkentése az iskolarendszerű képzések kompetenciája.
A GINOP 5.1.2. projekt képzési támogatásaival növelhető a szakképzettségi szint, de az alacsony iskolai végzettség szintje (ISCED 1 és ISCED 2) nem növelhető.
A szakmai oktatásra két lehetőség áll rendelkezésre. Az egyik megoldási lehetőség a térségben jelenlévő szakképző iskolákkal közös együttműködés. Míg a másik lehetőség a járásban működő szervezetek összefogásával megvalósuló gyakorlati képzés.
A szakképzési centrumhoz tartozó intézményekkel közösen megvalósulható képzésekre az alábbi javaslat adható.
A szakmák oktatásával összefüggésben több megoldási út is szóba jöhet. Az egyik, hogy a járásban működő szakképzéssel foglalkozó intézménnyel már a kapcsolatfelvétel során körvonalazódjanak a képzési irányok. A Karcagon működő Karcagi SZC Xxxxx Xxxxxx Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma több szakmában is érintett lehet. Ilyen az eladó, gépi forgácsoló, női szabó, villanyszerelő. Ezen szakmákra duális képzésük van, mely lehetőséget biztosít a tanulók számára, hogy a gyakorlatban tanulják meg a szakmát, tényleges ipari környezetben. Ebben a térségben működő vállalkozások bevonására van lehetőség. Amennyiben ebbe belépnek a vállalkozások, maguk tudják kiképezni a munkavállalóikat, a saját igényeikre tudják formálni őket, a megtartásuk is nagyobb eséllyel megvalósulhat, és már a képzés során megvalósulhat a szocializáció, az elköteleződés.
A járáson túl a megyei szakképzők is potenciális együttműködő partnerek lehetnek a hiányszakmákat illetően. Ilyen a tiszafüredi Karcagi SZC Xxxxxx Xxxxxx Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája, a törökszentmiklósi Karcagi SZC Xxxxxxx Xxxxx Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája, a Mezőtúron működő Karcagi SZC Mezőtúri Szakközépiskolája és Kollégiuma, a kunhegyesi Karcagi SZC Xxxx Xxxxxx Gimnáziuma, Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma, valamint a kunszentmártoni Karcagi SZC Kunszentmártoni Gimnáziuma, Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája.
A projekt keretében szervezett képzésekkel a vállalkozások munkaerőigényei elégíthetők ki. Ennek feltétele, ahogy az már korábban is megfogalmazásra került, hogy csak új, még nem dolgozói állományban lévőkre lehet igénybe venni. A járásban működő szervezetek esetében belátható, hogy egy- egy cég számára csupán néhány főre van szükség, melynek képzése
sokkal költségesebb, mint annak megtérülése. Ennek értelmében érdemes az igények felmérését követően az egyes vállalkozásoknak összefogni. Azaz azon vállalkozás, melynek a leginkább meg van az eszköz állománya és hely(iség) a képzés lebonyolítására az folytatná le a képzést a járási vállalkozók számára. Illetve a tovább foglalkoztatásra különböző bértámogatásokat is igénybe vehetnek ezt követően. A bértámogatások mivoltát egy következő fejezetben részletezzük.
Az eddig felsorakoztatott lehetőségek esetében mindenképpen előzetes felmérésekre van szükség. Ezen felmérések vonatkoznak az álláskeresőkre, ahol azt kell feltárni, hogy hányan vannak, akik vállalnák, és milyen képzésben való részvételt vállalnának. Természetesen szükségszerű valamilyen fenntartási kötelezettséget vállalnia, amennyiben bármely képzésbe bevonásra kerül. Ezen túlmenően azt is meg kell vizsgálni, hogy a potenciális munkaadók vállalnak-e képzésbe történő belépést, azt milyen feltételek mellett, illetve feltételek vállalását hajlandóak megtenni.
Bár a jelen dokumentum járási szintű megoldások kidolgozására irányul, és ugyan a megyei dokumentumok is elkészítés alatt vannak, ettől függetlenül nem kerülhető el annak a lehetősége, hogy a felnőttképzés és a szakképzés rendszerét szinergikusan összekapcsoló és a programban résztvevők foglalkoztathatóságát, valamint a kapcsolódó munkahelyteremtést segítő képzési és mentorálási program megyei szintű megvalósításával is kezeljék.
A paktum lehetőséget biztosít arra, hogy ha olyan szakmában szükséges a képzés elindítása, melyre a lehetséges képző intézményeknek nincs akkreditált programja, de a lehetőségek, a háttér adottak, akkor akkreditálható új képzés.
3.1.4 A képzéshez kötődő intézkedések
3.1.4.1. Képzési költség támogatása
A képzési költség és a vizsga díja 100%-ban támogatható.
A képzési költség támogatása esetében az Flt. és végrehajtási szabályai által tartalmazott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
Érvényesítendő szempontok:
• A képzési támogatás megítélésénél kiemelt szerepet kell kapnia a paktum szerinti keresleten alapuló képzéseknek.
• A munkáltatókat, amennyiben igényekkel lépnek fel, be kell vonni már a felvételi eljárás folyamatába, hogy a képzésbe azok kerüljenek be, akiket a potenciális foglalkoztató a tanfolyam elvégzése után fel kíván venni.
3.1.4.2. Képzéshez kapcsolódó helyi, helyközi utazási költség támogatása
Az uniós támogatottságú munkaerő-piaci program esetében a képzésben résztvevő számára lakóhelye (tartózkodási helye) és a képzés helyszíne között felmerült helyi és helyközi utazási költségek részben vagy egészben támogathatók abban az esetben, ha a résztvevő tömegközlekedési eszközt vesz igénybe. Mind a helyi, mind a helyközi utazás költségei
támogatásának maximális mértéke a felmerülő utazási költségek 100%-a. (E mérték a térítésre utal, és nem a menetjegy/bérlet teljes árú, vagy kedvezményes jellegére.)
A célcsoportokra tekintettel ajánlott, hogy e támogatás tekintetében a lehetőségekkel – nyújthatóság, mérték – maximálisan éljen az állami foglalkoztatási szerv.
A támogatási mód megválasztása az állami foglalkoztatási szerv és a résztvevő közötti (a bérlet/menetjegy megvásárlása előtti) előzetes egyeztetéssel történik. Az alábbi két módozat közül azt kínálhatja fel az állami foglalkoztatási szerv, amelyet aktuálisan megfelelőnek ítél az egyéni program sikeres lebonyolításához, mind szakmai szempontból, mind forráskeretére tekintettel.
a) Az állami foglalkoztatási szerv előre biztosítja a bérleteket, utazási jegyeket.
b) Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv nem biztosítja előre a bérletet vagy az utazási jegye(ke)t, a résztvevő vásárolja, melyről számlát kér. (Elfogadható mind a résztvevő nevére, mind az állami foglalkoztatási szerv — kormányhivatal — nevére kiállított számla.)
Mindkét esetben — az ügyfélhez köthetőség érdekében — szükség van átvételi elismervényre, amelyen szerepel sorszámmal ellátva az ügyfél neve és a bérlet száma, valamint az ügyfél aláírása.
Tekintettel arra, hogy előfordulhat olyan képzéshez kapcsolódó utazás, amely nem fedi le a teljes hónapot, vagy nem napi rendszerességgel történik, mérlegelni szükséges az utazási költségek támogatásánál a havi bérlet, a félhavi bérlet, vagy a napi menetjegy(ek) váltásának gazdaságosságát.
Ha a képző intézmény a képzésen kívül a képzésben részt vevők szállításáról is gondoskodik, ennek költsége támogatható (a képzővel kötött szerződésben szükséges rendezni).
3.1.4.3. Képzéshez kapcsolódó szállásköltség támogatása
A résztvevő számára biztosítható maximum 6000 Ft/fő/nap összegű szállásköltség-támogatás, legfeljebb ***-os szállodában történő elhelyezéshez. A résztvevő ezen összeg feletti kiadásait az állami foglalkoztatási szerv nem téríti meg. A szállásköltség részben/egészben történő megtérítéséről az állami foglalkoztatási szerv dönt az indokoltság és a megállapítható maximális támogatási mérték figyelembevételével.
Abban az esetben, ha a képző intézmény a képzésben résztvevők számára a képzésen kívül szállást is biztosít, ezek megállapodás szerinti (maximum 6000 Ft/fő/nap) költségeit az állami foglalkoztatási szerv számla ellenében utólag –a képzési költség átvállalt részével együtt– utalja át a képző intézménynek.
Ez a támogatási eszköz azért is lehet igazán megfontolásra érdemes, mert bizonyos településeken ez a turizmus bevételeihez hozzájárulhat (vendégházak, panziók forgalmát növelné), ami pótlólagos munkaerő felhasználást tenne szükségessé. Ezzel már önmagában is növelné a járási foglalkoztatást.
3.1.4.4. Képzéshez kapcsolódó étkezési költség támogatása
A képzésben résztvevő részére a képzés napi időtartama és a rászorultság alapján indokoltnak tartott esetben étkezési költségtérítés adható. (Étkezési költségtérítés a jelenléti ív alapján igazolt, napi hat órát meghaladó helyszíni elfoglaltságot jelentő napokra történhet.)
Az étkezési költségtérítés napi összege az 1 500 Ft-ot nem haladhatja meg.
Abban az esetben, ha a képző intézmény a képzésben résztvevők számára a képzésen kívül étkezést is biztosít, ezek megállapodás szerinti (maximum 1 000 Ft/fő/nap) költségeit az állami foglalkoztatási szerv számla ellenében utólag – a képzési költség átvállalt részével együtt – közvetlenül utalja át a képző intézménynek.
3.1.4.5. A képzés ideje alatt igénybevett gyermekfelügyelet költségeinek támogatása
A képzésben való részvétel teljes időszaka alatt a résztvevővel egy háztartásban élő gyermeke(i) felügyeletével összefüggésben indokoltan felmerült, szerződésen alapuló, számlával alátámasztott költségekhez az állami foglalkoztatási szerv támogatást adhat. A támogatás napi összege gyermekenként legfeljebb 5 000 Ft.
A térítés abban az esetben adható, ha a gyermekintézményben történő elhelyezés, vagy szolgáltató általi felügyelet kifejezetten annak érdekében történik, hogy az egyén a képzésben részt vehessen.
Nem adható tehát térítés abban az esetben, ha a gyermek(ek) már a támogatás iránti igény bejelentésének időpontjában is bölcsődei, óvodai, iskolai napközi otthonos elhelyezésben részesült(ek). Az előbb felsoroltakon túli tematikus gyermektáborok – sport, zene stb. – támogatására nincsen lehetőség a projektben. Beteg gyermek elhelyezésével, gondozásával kapcsolatosan sem nyújtható ez a támogatás.
3.1.4.6. A képzés ideje alatt a hozzátartozó gondozásával járó költségek támogatása
A képzésben való részvétel teljes időszaka alatt a képzésben résztvevő hozzátartozója gondozásával összefüggésben indokoltan felmerült, szerződésen alapuló, számlával alátámasztott költségekhez az állami foglalkoztatási szerv támogatást adhat. A támogatás napi összege hozzátartozónként legfeljebb 5 000Ft.
A Ket. 172. § h) pontja szerint a hozzátartozók: az egyeneságbeli rokon és annak házastársa; az örökbe fogadó és a nevelőszülő; az örökbe fogadott és a nevelt gyermek; a testvér, a házastárs, az élettárs; a házastársnak, az élettársnak egyeneságbeli rokona, testvére és a testvér házastársa.
A térítés abban az esetben adható, ha a közeli hozzátartozó gondozása kifejezetten annak érdekében történik, hogy az egyén a képzésben részt vehessen.
Nem adható a támogatás abban az esetben, ha a hozzátartozó gondozását már a támogatás iránti igény bejelentésekor is erre szolgáló intézményben végezték, illetve ha nappali, átmeneti vagy teljes körű ellátásban részesül, valamint ha a képzésben résztvevő személy a hozzátartozója gondozása céljából ápolási díjat vesz igénybe.
3.1.4.7. Egyszerűsített foglalkoztatás képzés alatt
Egyszerűsített foglalkoztatásban való részvételt a támogatott képzés alatt nem kell bejelenteni, azonban az így végzett munka a képzést nem akadályozhatja. Az emiatti mulasztás igazolatlan hiányzásnak minősül. Amennyiben az egyszerűsített foglalkoztatásban való részvétel vezet a támogatott képzés meghiúsulásához, akkor az a résztvevőnek felróható oknak minősül.
3.2. Foglalkoztatási jellegű tevékenységek
3.2.1. Vállalkozóvá válás elősegítése
Ez a tevékenység minden veszélyeztetett csoport esetében releváns lehet, kiemelten a nők, a tartósan munkanélküliek és esetleg az 50 éven felüliek esetében.
E támogatás tekintetében az Flt. és a kapcsolódó végrehajtási rendelet – az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatásokra vonatkozó – rendelkezéseit a következő eltéréssel szükséges alkalmazni:
• a projekt keretében csak legfeljebb hat hónap időtartamra nyújtható, havonta a kötelező legkisebb munkabér összegéig terjedő támogatás adható. Vállalkozóvá válás támogatása keretében tőkejuttatás semmilyen formában nem nyújtható a munkaerő-piaci programban.
Ezalatt az idő alatt önjáróvá, jövedelmezővé kell váljon a tevékenysége. Ez egyértelműen megalapozza, hogy már a konstrukcióba kiválasztás során olyan ötletet támogasson a paktum, melyről elképzelhető a járásban, akár a megyében a sikeresség.
A legfeljebb hat havi támogatással járó vállalkozóvá válási támogatási programelem megvalósulását az állami foglalkoztatási szervnek ellenőriznie, nyomon követnie szükséges.
Ennek során a teendői:
• folyamatos kapcsolattartás a támogatottal (mentori szolgáltatást célszerű a vállalkozóvá válási programelem mellé rendelni),
• havi/záró szakmai beszámoló kérése a támogatottól,
• a munkaerő-piaci program (egyébként valamennyi ebben résztvevő esetében előírt) 180. napi hatásvizsgálatánál a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata, amely a vállalkozói státusz fennállásáról is információt szolgáltat.
A legfeljebb 6 havi támogatást nem lehet más programokból (mezőgazdasági programokból stb.) való vállalkozóvá válási támogatásokhoz kapcsolni.
A foglalkoztatók 90 napig egyszeri foglalkoztatási támogatás mellett kötöttségek nélkül kipróbálhatják a potenciális munkaerőt. Ez a 90 nap egy átlagos próbaidőnek felel meg, mely alatt mind a foglalkoztató, mind a munkát vállaló megvizsgálhatja, tudnak-e együtt dolgozni. Amennyiben a munkáltató továbbfoglalkoztatja a kipróbált személyt, foglalkoztatási támogatás adható.
Bár a nyilvántartott álláskeresők esetében munkatapasztalat-szerzés céljából legfeljebb 90 napra nyújtható bérköltség támogatás, azonban a foglalkoztatási jogviszony természetesen hosszabb időre is szólhat, mint 90 nap. A támogatás a foglalkoztatott résztvevő munkabére és szociális hozzájárulási adója legfeljebb 100%-ának megfelelő összegű lehet. A konstrukció céljai között szerepel, hogy egyrészt oldja a munkáltatók előítéleteit (a munkavállaló munkavégző képességének, munkabírásának megismertetése által), másrészt, hogy a résztvevők önmaguk is meggyőződjenek arról, hogy alkalmasak a képzettségük, a képességeik, a korábbi szakmai tapasztalataik alapján a valós munkafeltételek között zajló munkavégzésre.
Az állami foglalkoztatási szerv ugyanazon személy esetében indokolt esetben akár egynél többször is alkalmazhatja a munkatapasztalat-szerzési programelemet — az indok: még nem sikerült munkatapasztalatot szereznie —, tehát a neki nem felróhatóan meghiúsult munkatapasztalat-szerzés után a résztvevő újabb, más profilú vagy más munkaadónál zajló munkatapasztalat-szerzésben is részt vehet.
Célszerű azon vállalkozások esetében adni a munkatapasztalat-szerzéshez támogatást, amelyeknél esély van a további foglalkoztatásra. A támogatás elnyeréséhez szükséges, hogy a munkaadónál a résztvevő felvétele a kérelem benyújtását megelőző 6 havi átlagos statisztikai létszámhoz viszonyítva a munkavállalói létszám nettó növekedését eredményezze.
3.2.3. Foglalkoztatási támogatások
A foglalkoztatási támogatások esetében a paktumnak lehetősége van különböző „csomagok” kialakítására. A járás területi és a vállalkozások adottságait érdemes figyelembe venni. A Foglalkoztatási Stratégia és a Megvalósíthatósági Tanulmány alapján elmondható, hogy a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fémipar kiemelt jelentőségű. Ha megvizsgáljuk a legnagyobb foglalkoztató szervezetek tevékenységi köreit (ágazati besorolás) megállapítható, hogy a döntő súlyt ugyanezek a szektorok teszik ki, miközben a szolgáltató szektorban egyetlen nagyvállalkozás sincs. Ez is jelzi sajnálatos módon a járás fejlettségi szintjét, elmaradottságát. Támogatás bármely foglalkoztatónak adható, viszont érdemes megvizsgálni annak lehetőségét, hogy a többi paktum által támogatott tevékenységgel összefüggésbe hozható- e vagy sem.
A foglalkoztatást bővítő támogatás tekintetében az Flt. 16. §-ában és a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet 11. §-ában foglalt rendelkezésektől eltérni nem lehet (a 6/1996 (VII. 16.) MüM 26/B. § (1) bekezdése c) pontja szerint). A szabályozásokból két feltételt nyomatékosítunk:
• egyrészt a támogatás csak akkor nyújtható, ha a támogatott személy nyilvántartott álláskereső,
• másrészt, ha a támogatással érintett személy felvétele az érintett vállalkozás/szervezet munkavállalói létszámának nettó növekedését eredményezni a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapos átlagos statisztikai állományi létszámához viszonyítva.
Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás adható hátrányos helyzetű munkavállaló foglalkoztatásához legfeljebb 8+4 hónap, súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók esetében legfeljebb 12+12 hónap időtartamban, munkaviszony keretében, teljes vagy a legalább 4 órát elérő részmunkaidőben történő foglalkoztatáshoz.
A célcsoport tovább foglalkoztatását a támogatott foglalkoztatást követő legalább a támogatott időszak felével megegyező ideig folyamatosan szükséges biztosítani a bértámogatást igénybe vevő munkáltatónál.
A támogatás mértéke a munkabér és járuléka esetében legfeljebb
- az Flt. 16. §. (1), (2) bekezdései alapján, a hátrányos és a súlyosan hátrányos helyzetű ügyfél esetében 50 %,
- megváltozott munkaképességű személy esetében 60%,
- az Flt. 16. §. (3) bekezdése alapján, amennyiben a munkaadó a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény szerinti szociális szövetkezet, a támogatás mértéke a munkabér és járuléka legfeljebb 70%-áig terjedhet.
A Bizottság 651/2014/EU rendeletének 107-108 (cikke alapján, az Flt-vel ellentétben megváltozott munkaképességű személy esetében a támogatás intenzitása 75%-ig terjedhet.
Az iménti bekezdésben említett jogi szabályozások nem tiltják azt, hogy a támogatás olyan egyedi konstrukcióban valósuljon meg, amely a résztvevők későbbi, támogatás nélküli foglalkoztatását leginkább elősegíti, de teljesül az, hogy a nyújtott támogatás a teljes foglalkoztatás időtartama alatt nem haladja meg a foglalkoztatott személy munkabérének és szociális hozzájárulási adójának megjelölt százalékát.
A projektben az alábbiak szerint nyújtható foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás.
3.2.3.1. 8+4 havi 70%
A munkaerő-piaci programban a célcsoport foglalkoztatásának – priorizáltan: vállalkozásnál történő – támogatásához az alábbi bértámogatás tervezhető és állapítható meg (természetesen olyan hatósági szerződéssel, amely a teljes legfeljebb 8+4=12 (12+12=24) hónapra állapít meg kötelezettségeket).
• A támogatás folyósítási időtartama legfeljebb 8 hónap lehet, további 4 hónapos támogatás nélküli tovább foglalkoztatási kötelezettség előírása mellett. (Amennyiben a támogatás nem 8+4=12 (12+12=24) hónapra kerül megállapításra, akkor minden elemét arányosan csökkenteni kell.)
• A támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bér és szociális hozzájárulási adó legfeljebb 70%-a.
• A támogatás igénybevételével egyidejűleg ugyanazon személy foglalkoztatására tekintettel az adókedvezményekre való jogosultságok is érvényesíthetőek (természetesen a projekt keretében nyújtható bértámogatás a munkáltató által
megfizetett összeg 70%-a lehet, azaz nem számítandó bele, például Rehabilitációs kártya, illetve a Munkahelyvédelmi Akcióterv által biztosított adókedvezmény).
• A tovább foglalkoztatási kötelezettség végső dátuma nem nyúlhat túl a munkaerő-piaci program szakmai megvalósításának záró dátumán.
A foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás szigorú jogi szabályozásából következően ügyelni szükséges arra – a fenti támogatási konstrukcióban is –, hogy a támogatás kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló 651/2014/EU Bizottsági rendelet (a továbbiakban: általános csoportmentességi rendelet) I. fejezet 1. cikk f) pontjában, illetve a III. fejezet 6. szakasz 32. és 33. cikkben foglaltakkal összhangban nyújtható.
E támogatás sorolással való nyújtása esetén is ügyelni kell arra, hogy az egyén álláskereső nyilvántartásban legyen e támogatás nyújtása előtt, mert e támogatásnál a jogszabály által előírt feltétel.
A tovább foglalkoztatási kötelezettség időtartamában is vizsgálandó a foglalkoztatás fennállása, tekintve, hogy e támogatási programelem ezen időtartammal együtt teljes – ennek eljárásában a támogatás alatti munkaadói elszámolási/beszámolási kötelezettségek az irányadóak (természetesen annak figyelembevételével, hogy ezen időszakban a havi pénzügyi elszámolás 0 forint).
3.2.3.2. 8+4 havi 100%
E bérköltség támogatás konstrukció csak de minimis bérköltség támogatásként nyújtható a résztvevő foglalkoztatásához (olyan hatósági szerződéssel, amely a teljes legfeljebb 8+4=12 hónapra állapít meg kötelezettségeket). E konstrukció a program álláskereső hátrányos helyzetű célcsoportjai számára, de a program más foglalkoztatási támogatási konstrukcióival nem kombináltan nyújtható (tehát azokkal nem sorolható).
• A támogatás folyósítási időtartama legfeljebb 8 hónap lehet, további 4 hónapos támogatás nélküli tovább foglalkoztatási kötelezettség előírása mellett. (Amennyiben a támogatás nem 8+4=12 hónapra kerül megállapításra, akkor minden elemét arányosan csökkenteni kell.)
• A támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bér és szociális hozzájárulási adó legfeljebb 100%-a, amely havonta legfeljebb a minimálbér másfélszerese és annak szociális hozzájárulási adója mértékéig terjedhet.
• A támogatás igénybevételével egyidejűleg ugyanazon személy foglalkoztatására tekintettel az adókedvezményekre való jogosultságok is érvényesíthetőek (természetesen a projekt keretében nyújtható támogatás a munkáltató által megfizetett összeg 100%-a lehet, azaz nem számítandó bele, például Rehabilitációs kártya, illetve a Munkahelyvédelmi Akcióterv által biztosított adókedvezmény).
• A tovább foglalkoztatási kötelezettség végső dátuma nem nyúlhat túl a munkaerő-piaci program szakmai megvalósításának záró dátumán.
E bérköltség támogatás elnyeréséhez szükséges, hogy a munkaadónál a résztvevő felvétele a kérelem benyújtását megelőző 6 havi átlagos statisztikai létszámhoz viszonyítva a munkavállalói létszám nettó növekedését eredményezze.
A munkaadónak vállalnia szükséges, hogy a foglalkoztatási kötelezettség alatt közös megegyezéssel nem szünteti meg a résztvevő munkaviszonyát, valamint, hogy a foglalkoztatási kötelezettség alatt a munkaadó működésével összefüggő okból történő felmondással nem szünteti meg a résztvevő, illetve a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyát.
A fenti bérköltség támogatás tekintetében figyelemmel kell lenni
• az Flt. 19/B. § (3) bekezdésében és a 6/1996. (VII. 16.) MÜM rendelet 11/A. §-ában foglalt szabályokra,
• illetve a vonatkozó uniós szabályozásra.
Mivel a bérköltség támogatás csak de minimis támogatásként nyújtható, tehát a támogatott vállalkozásokra nézve az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU Bizottsági rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (A 2014-2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 255/2014. (X.10.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdés b) pontja kizárja, ezért a programban nem nyújtható de minimis támogatás elsődleges mezőgazdasági termeléshez.)
3.3. Egyéb, ezen kívüli ösztönző, kisegítő jellegű tevékenységek
3.3.1. Szolgáltatások biztosítása
Az állami foglalkoztatási szerv saját kapacitásaival, saját tevékenységi körében is biztosíthat szolgáltatásokat a résztvevők számára, illetve külső szolgáltatók által nyújtottan is biztosíthatja azt. Külső szolgáltatótól a közbeszerzési törvény szabálya szerint szerezhetők be munkaerő-piaci szolgáltatások. A paktumok keretében a kormányhivatalok saját és beszerzett szolgáltatásain túl a konzorciumi partnerek is nyújthatnak munkaerő-piaci szolgáltatást, így a kormányhivatal velük is együttműködik ezen a területen, rajtuk keresztül is biztosított/biztosítható ez a tevékenység.
A munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz kapcsolódó minimális szakmai elvárások teljesítése érdekében, a TOP keretében szerveződő szolgáltatásoknak meg kell felelni a 30/2000. (IX.15.) GM rendeletben támasztott szakmai elvárásoknak, de tartalmuk, módszertani eszközeik szabadon alkalmazhatóak e keretek között. Minden, ezen tevékenység keretében munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó szervezetnek (konzorciumi partner és/vagy „beszállító”) szerepelnie kell az Flt. 13/A. § (2) bekezdése alapján létrehozott szolgáltatói nyilvántartásban. A nyilvántartás a szolgáltatóknak a foglalkoztatási főosztályokkal a munkaerő-piaci szolgáltatások támogatásához kapcsolódó szerződések megkötéséhez szükséges, nem pályázati kritérium.
A szolgáltatások széles kört ölelnek fel, így a célcsoportot érintő egyéb munkaerő-piaci tevékenységek az alábbiak lehetnek:
• munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása a hatályos jogszabályokkal összhangban,
• a célcsoport toborzása, a projektbe bevont személyek kiválasztása; álláskeresők humánfejlesztése a képzéseken és a foglalkoztatásban való sikeres részvétel érdekében,
• munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása a projekt célcsoportja részére, ezen belül például munkaerő-piaci információk átadása, helyi információs pontok létesítése és működtetése, pályaorientációs tanácsadás, tevékenység motivációt elősegítő tréning, személyiségfejlesztés, mentorálás, önfoglalkoztatásra való felkészítés, HR-klub működtetése, a szolgáltatás alatt igénybe vett gyermekfelügyelet biztosítása),
• munkavállalókkal, munkahelyi beilleszkedésükkel kapcsolatos tanácsadások (munkahelyi mentor) támogatása. A tevékenység olyan eszközöket foglal magában, amelyek támogatják a célcsoport önállóságát és munkahelyi környezethez való alkalmazkodását azáltal, hogy a segítők elkísérik a munkavállalót a szociális és adminisztratív ügyeik intézésére, valamint megkönnyítik a munkaadóval folytatott kommunikációt és konfliktuskezelést.
3.3.1.1. Szolgáltatás díjának megtérítése
A nyújtott szolgáltatások díját – amennyiben az értelmezhető – az állami foglalkoztatási szerv 100%-ban támogatja.
A szolgáltatás díjának megtérítése esetében az Flt. és végrehajtási szabályai által tartalmazott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.
3.3.1.2. Szolgáltatás ideje alatti keresetpótló juttatás
A szolgáltatás ideje alatti keresetpótló juttatás tekintetében az Flt. és végrehajtási szabályai által tartalmazott rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, a következők figyelembevételével: keresetpótló juttatás akkor állapítható meg, ha a szolgáltatásban, illetve közvetlenül egymás után következő szolgáltatásokban tervezett folyamatos részvétel időtartama legalább az öt munkanapot eléri.
3.3.1.3. Szolgáltatás igénybevétele alatt a helyi, helyközi utazási költségek támogatása
A szolgáltatást igénybe vevő személy részére a lakóhelye (tartózkodási helye) és a szolgáltatás igénybevételének helyszíne közötti, tömegközlekedési eszközzel történő helyi és helyközi utazás költsége téríthető meg, részben vagy egészben. A résztvevőkre tekintettel ajánlott, hogy e támogatás tekintetében a lehetőségekkel –nyújthatóság, mérték– maximálisan éljen az állami foglalkoztatási szerv.
3.3.1.4. Foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, illetve a képzéssel kapcsolatos szakmai alkalmassági vizsgálat költségének megtérítése
A támogatott foglalkoztatásba, illetve képzésbe vonását megelőzően az alábbi vizsgálatok támogathatók:
• Foglalkozás-egészségügyi vizsgálat
• Szakmai (képzéssel kapcsolatos) alkalmassági vizsgálat (kivéve a még közfoglalkoztatásban állók esetében)
3.3.2. Gyermekfelügyelet megoldása
A nők és az egyedül álló szülők munkaerő-piaci integrálásának elsődleges kulcsa a gyermekek elhelyezésének kérdése. Éppen ebből kifolyólag ezen csoport esetében elengedhetetlen az intézményi fejlesztés kiemelt jelentőséggel a bölcsődei és óvodai szinten. A kisgyermekeket nevelők nem tudják vállalni az ingázást és a több műszakos munkarendet, ezen okból a településeknek nagy hangsúlyt kell fektetni a pályázati források kihasználására.
Egyértelműen ezen intézkedések elsősorban az önkormányzatok tevékenységébe tartozik. A már korábban megvalósított bölcsődei, óvodai fejlesztések ellenére további lehetőségeket kell biztosítani a gyermekelhelyezésre, mely a munkaerő felvételt és megtartást tudja biztosítani. Ebből kifolyólag nem elkerülhető a gazdasági társaságok erre fordított tevékenysége. A következőkben felvázoljuk a lehetőség megvalósításának lehetőségét és annak gazdasági hasznát.
A járásban több olyan szervezet van jelen foglalkoztatóként, amelyek fel tudják vállalni részvételüket e téren, ezen túlmenően a stratégiában megfogalmazásra kerül a befektetés ösztönzés, melynek eredményeként további vállalkozások betelepülése esetén szintén bevonásra kerülhetnének. Az egyes szervezetek összefogásával az ott dolgozók számára létrehozható egy gyermekmegőrző. Ezzel az ott dolgozók gyermekfelügyelete a munkavégzés idejére megoldódik, mely a megvalósíthatósági tanulmány alapján fontos tényező lehet mind a nők, mind az egyedülálló szülők esetében. Amennyiben létrehoznak egy ilyen intézményt, az nem csupán a munkaerő megtartást/felvételt segítené elő, hanem ezzel további munkahely létrehozása is eredményként kezelhető. Ennek feltétele a bölcsőde- óvodapedagógus képzettség. Ez hozzájárul a vállalkozások családbarát megnevezéshez, a CSR-hoz, illetve a dolgozók termelékenysége növekedhetne, elköteleződése, és elégedettsége javul.
Egy gyermekfelügyeleti intézmény létrehozása, annak megnevezésétől függően eltérő szakképzettséget, és eltérő jogi feltételeknek való megfelelést igényel. Az adott cég méretétől, és az ott felmerülő igénytől függően a javaslat az, hogy egy magán bölcsőde, illetve óvoda létrehozása. A gyermekek számától függően 2-3 felsőfokú (egyetemi/főiskolai diploma) végzettségű személy szükséges, akik a napi ellátásban részt vesznek. Ezen túlmenően további együttműködés szükséges egy étkeztetést ellátó vállalkozással, mely szintén növelheti a foglalkoztatást, függetlenül attól, hogy helyben, vagy szállítás útján valósul meg az étkeztetés. Szállítás esetében sofőrállás, helyi megvalósítás esetében szakács, és konyhai kisegítő alkalmazottakra is szükség van.
Amennyiben a célcsoporthoz tartozók igénybe veszik a képzési jellegű támogatást, vagy a Paktumiroda valamely szolgáltatását (lásd előző pont), akkor ezen idő alatt a gyermekfelügyelet költségére is vehetnek igénybe támogatást.
A szolgáltatást igénybevevő résztvevő részére a szolgáltatás alatt nyújtott gyermekfelügyelet támogatása tekintetében a képzéshez kapcsolódó gyermekfelügyelet költségeinek támogatásával (3.1.4.5 fejezet) kapcsolatos szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
3.3.3. Munkavállalói földrajzi mobilitás támogatása
Ebben a témakörben elsődleges a paktum szervezetnek az a feladat, hogy ismertesse a foglalkoztatókkal azon lehetőségeket és kedvezményeket, melyek elősegíthetik a dolgozók mobilitását. Ilyen a munkásszállók, a lakhatási támogatások és azok adókedvezménye.
A mobilitás kérdése kiterjeszthető a járáson kívül eső településekre is (Szolnok, Cegléd, Debrecen). Amennyiben a távolabbi településeken működő szervezetek foglalkoztatnak a járásban élőket, abban az esetben támogatható lehetne az oda eljutása a munkavállalónak.
A támogatás a munkaerő-piaci programban a lakóhelyüktől távol munkát vállaló résztvevők lakhatásához adható, amennyiben létesített foglalkoztatási, illetve lakóingatlan bérleti jogviszonyuk megfelel a jogszabályi feltételeknek.
E támogatás esetében szükséges, hogy a résztvevő bírjon a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendeletben előírt feltételekkel, tehát azoktól eltérni e programelem esetén nem lehet.
3.3.4. A munkába járáshoz kapcsolódó csoportos személyszállítás támogatása
Támogatás adható a munkaerő-piaci programban a foglalkoztatás teljes időtartama alatt (támogatás nélküli tovább foglalkoztatást előíró támogatott foglalkoztatáshoz kapcsolás esetén: csak a támogatás folyósítási időtartama alatt) annak a munkaadónak –az őt terhelő rész mértékéig– aki a programban résztvevő munkavállalóinak lakóhelyük (tartózkodási helyük) és a munkahelyük között történő oda-vissza utazását csoportos személyszállítás útján oldja meg.
E támogatás esetében az Flt., a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet, és a munkába járással összefüggő terhek csökkentését célzó támogatásokról, valamint a munkaerő-toborzás támogatásáról szóló 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet 3. §-ában meghatározottak szerint kell eljárni, azzal az eltéréssel, hogy e munkaerő-piaci programban kizárólag nyilvántartott álláskeresők esetében nyújtható e támogatás.
E támogatásra megfelelően alkalmazni kell a 39/1998. (III. 4.) Korm. rendelet 5/A. § (1) bekezdését, amely szerint e támogatás „de minimis” támogatásnak minősül.
3.3.5. Közfoglalkoztatásból a nyílt foglalkoztatásba
A paktum fő célkitűzése között szerepel a járásban a közfoglalkoztatási programban lévők számának csökkentése, azaz a nyílt munkaerőpiacra történő visszajutása. Ennek a megoldása több szempont miatt is nehézkes. Egyik problémát az jelenti, hogy sok, főleg a képzetlenebb ember számára ez a program egy kényelmes megoldás, mivel viszonylag kevés energia befektetéssel fix, és nem is feltétlenül kevés fizetés érhető el. Ennek köszönhetően, még a potenciálisan magasabb bér realizálása esetén sem vállalna máshol munkát az egyén, mivel vélhetően a magasabb bérért magasabb teljesítményt vár el a munkáltató. A másik problémát az jelenti, hogy aki kilép a programból, és bármely foglalkoztatási programba is kerül át, annak megszűnése esetén nem léphet vissza a közfoglalkoztatási programba, így a bizonytalan hosszú távú foglalkoztatás nem kecsegtető opció még azok számára sem, akik
nagyobb teljesítményre is hajlandóak lennének. Ezen kettősség miatt belátható, hogy ez a tevékenység számos ponton nehézséget fog okozni. Mindettől függetlenül érdemes megvizsgálni, hogyan, miként képzelhető el ezen foglalkoztatási probléma orvoslása.
Hasonlóan a többi munkaerőpiacon jelen lévő csoporthoz, a közfoglalkoztatási programban résztvevők között is felméréseket érdemes készíteni, hogy kik, milyen feltételek mellett vállalnának képzést, illetve új munkahelyen történő munkavégzést. A jelentkezők bármely, a paktum által támogatott programba történő átlépése esetén a potenciális foglalkoztatók részt vehetnek a kiválasztásban.
Ezt követően több lehetőség is fennáll mind a munkavállalónak, mind a munkáltatónak.
1. A munkavállaló beléphet a képzési rendszerbe, melynek köszönhetően ismereteket bővíthet, netán új szakmát sajátíthat el. Mivel ezt követően a foglalkoztatás kötelező, így a munkáltatónak a képzésben résztvevők tovább foglalkoztatása esetén bér- és járuléktámogatás adható, melynek mértéke a foglalkoztatási létszámtól függően változhat.
2. A második lehetőség a munkáltatók részéről, hogy a megfelelő végzettségűeket a kiválasztást követően 90 napig kipróbálják. Ezen időszak alatt a paktum állja a bér és járulékok költségeit. A tovább foglalkoztatás esetén további támogatás adható a munkáltatónak, szintén létszámtól függően.
4. Vállalt tevékenységek, illeszkedés az Operatív Programokhoz
A projekt keretében meghatározásra került operatív célok elérését elsődlegesen a következőkben felsorolt tevékenységek megvalósítása szolgálja.
A konzorcium vezetője Karcag Városi Önkormányzat, akinek feladata a foglalkoztatási paktum létrehozása és működtetése, a projekt-előkészítő feladatok ellátása, a széles körű kommunikáció és nyilvánosság biztosítása.
A konzorcium tagja a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal, mint kötelezően bevonandó partner vesz részt a projektben. Feladata a célcsoportot érintő támogatások, valamint egyéb szakmai, munkaerő-piaci szolgáltatások biztosítása.
Erre való tekintettel az elérendő célokhoz szükséges tevékenységek bemutatását konzorciumi tagonként részletezzük az alábbiakban.
4.1.1 Önállóan támogatható tevékenységek
B) Munkaerő-piaci programokhoz, a célcsoport képzéséhez, foglalkoztatásához kapcsolódó programrész
a) A célcsoportot érintő képzéshez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó tevékenységek
- foglalkoztatást elősegítő képzésben történő részvétel támogatása
1. képzési költség támogatása
2. a képzéshez kapcsolódó utazás és étkezés támogatása
3. a képzés idejére szóló keresetpótló juttatás és járulékainak biztosítása
- elhelyezkedést segítő támogatások
1. bértámogatás nyújtása: 8+4 hónapos bértámogatás, 70%-os támogatási intenzitással
2. munkatapasztalat-szerzést elősegítő bérköltség-támogatás nyújtása: 90 napos bérköltség támogatás, 100%-os támogatási intenzitással, valamint bérköltség támogatás 8+4 hónapra, 100%-os támogatási intenzitással
3. a munkába járáshoz, munkatapasztalat-szerzéshez kapcsolódó utazás támogatása
- munkaerő-piaci szolgáltatások igénybe vételével kapcsolatos támogatások
1. a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos (helyi/helyközi) utazási költség támogatása:
2. a szolgáltatáshoz kapcsolódó keresetpótló juttatás és járulékainak biztosítása
- önfoglalkoztatóvá válás támogatása
1. Önfoglalkoztatóvá válási támogatásban 6 hónapon keresztül részesülnek, a minimálbérrel megegyező összegben.
- a foglalkoztatás-egészségügyi és képzési alkalmassági vizsgálatok és költségeinek megtérítése
1. Foglalkoztatási egészségügyi vizsgálat azoknak, akik a képzésben részt vesznek
b) egyéb munkaerő-piaci tevékenységek
- munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása a hatályos jogszabályokkal összhangban: álláskeresők humánfejlesztése, toborzás, munkahelyi beilleszkedést támogató tanácsadás
- a célcsoport toborzása, a projektbe bevont személyek kiválasztása; álláskeresők humánfejlesztése a képzéseken és a foglalkoztatásban való sikeres részvétel érdekében;
- munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása a projekt célcsoportja részére: munkaerő-piaci információk átadása, helyi információs pontok létesítése és működtetése, pályaorientációs tanácsadás, tevékenység motivációt elősegítő tréning, személyiségfejlesztés, mentorálás, önfoglalkoztatásra való felkészítés, HR-klub működtetése;
- munkavállalókkal, munkahelyi beilleszkedésükkel kapcsolatos tanácsadások (munkahelyi mentor) támogatása. A tevékenység olyan eszközöket foglal magában, amelyek támogatják a célcsoport önállóságát és munkahelyi környezethez való alkalmazkodását azáltal, hogy a segítők elkísérik a munkavállalót a szociális és adminisztratív ügyeik intézésére, valamint megkönnyítik a munkaadóval folytatott kommunikációt és konfliktuskezelést.
4.1.2 Önállóan nem támogatható és kötelezően megvalósítandó tevékenységek
B) Munkaerő-piaci programokhoz, a célcsoport képzéséhez, foglalkoztatásához kapcsolódó programrészhez (2. főtevékenység) kapcsolódóan
- A célcsoport minimum 6 hónapos, maximum 12 hónapos folyamatos, támogatott foglalkoztatásának támogatása, vagy önfoglalkoztatásának támogatása.
- A projekt keretében az álláskereső személyeknek, adott üres álláshely betöltését fókuszba állító, célzott képzésének és foglalkoztatásának támogatása is megvalósul, azzal a feltétellel, hogy az álláskeresők munkaerő-piaci képzése csak az adott térségben meglévő, vagy feltárt munkaerő igényekhez mérten kerül támogatásra.
4.2. Karcag Városi Önkormányzat (konzorciumvezető) által megvalósításra kerülő tevékenységek
4.2.1 Önállóan támogatható tevékenységek
A) Foglalkoztatási megállapodások (paktumok) programrész
- tanulmányok kidolgozása
A helyi szintű foglalkoztatási megállapodások működtetéséhez kapcsolódó és nélkülözhetetlen tevékenységek megvalósítása tervezett. Ezen belül a Karcagi járás foglalkoztatási helyzetét bemutató helyzetelemzés készítése, a térség munkaerő-piaci helyzetének feltárása, a felmerülő problémák okainak elemzése, ennek alapján stratégia, akcióterv, munkaprogram kidolgozása, majd annak megvalósítása, információszolgáltatás az érdekeltek számára, munkaerő-kereslet szezonalitását csökkentő munkaerő-piaci beavatkozások kidolgozása.
- együttműködési megállapodások elkészítése, szervezeti és működési szabályzat elkészítése
Az érintett szereplők közötti foglalkoztatási együttműködési megállapodások elkészítése tervezett, szervezeti és működési szabályzat elkészítése, valamint költségvetések kidolgozása, az együttműködési megállapodások megkötése és a paktumiroda felállítása, működtetése a cél. A feladat ellátása mindegyik konzorciumi tag feladata.
- partnerség-építés
A paktumhoz bármely szervezet csatlakozhat, aki egyetért a célokkal, és részt kíván venni azok megvalósításában. A projektelem célja, hogy a foglalkoztatáspolitika minden érintett szereplőjét sikerüljön bevonni a paktum szervezetébe a helyi érdekek
folyamatos egyeztetése, a foglalkoztatást elősegítő helyi kezdeményezések összehangolása, valamint a humánerőforrás fejlesztés és a térség gazdaságfejlesztési elképzeléseinek összehangolása érdekében.
- kapacitások erősítése, információáramlás javítása
A Karcagi járás szereplői között az információáramlás és véleménycsere ösztönzése, a térségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolása.
- együttműködési hálózatok kialakítása
Egy egységesen működő hálózati rendszer kialakítása, amelyben a közös cél érdekében a projektben résztvevő szervezetek további helyi együttműködéseket kötnek.
- projektjavaslatok kezdeményezése
A gazdasági - foglalkoztatási megállapodásokkal, és a foglalkoztatási stratégiával összhangban konkrét projektjavaslatok kidolgozása, valamint a gazdaság – és foglalkoztatás-fejlesztési projektcsatorna-rendszer felállítása; munkaerő-piaci projektjavaslatok kezdeményezése, azok megvalósításának segítése.
- munkahelyek megtartásának, teremtésének ösztönzése
A vállalkozások letelepedéséhez szükséges infrastrukturális feltételek fejlesztése szükséges. A beruházások kapcsán elsődlegesen a meglévő ipari területekhez kapcsolódó területek fejlesztését szükséges ösztönözni. Kezdő vállalkozásoknak, illetve betelepülő szolgáltatásoknak helyet adó szolgáltató központ kialakítása, valamint a helyi termékek értékesítéséhez kapcsolódóan piacterek fejlesztésének ösztönzése.
- honlap kialakítása
A paktum kialakítása során a partnerség erősítésére és a projektekben résztvevők közötti kommunikáció megkönnyítésére, valamint foglalkoztatási/munkáltatói fórumok működtetésére egy új honlap létrehozása tervezett. Az új honlapon a legfrissebb foglalkoztatási hírek és munkaerő-piaci támogatások mellett elérhetővé válnak a munkaadók és a munkavállalók szempontjából fontos szolgáltatások, önfoglalkoztatóvá válással kapcsolatos tudnivalók és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások.
- rendezvények szervezése
A tevékenység megvalósításának keretein belül cél, hogy olyan látogatások, rendezvények valósuljanak meg, amelyek a foglalkoztatási paktumok működési tapasztalatainak összegyűjtését és megosztását szolgálják.
A projektelem keretein belül foglakoztatási fórumok, workshopok és konferenciák szervezése tervezett félévente. Ezen alkalmak témái: gazdasági, pénzügyi, műszaki, jogi, adózási ismeretek bővítése, aktuális pályázati lehetőségek bemutatása, megbeszélése (projektötletek gyűjtése, felmerült problémák megvitatása, esélyegyenlőségi, antidiszkriminációs jó gyakorlatok bemutatása), tapasztalatcsere és véleménycsere járási és mikrotérségi szinteken.
- figyelemfelkeltés a minél szélesebb körű partnerség megteremtésére és a projekt tudatosítására az együttműködési hálózatban érintett partnerek, valamint a szélesebb
nyilvánosság körében, szemináriumok, workshopok, partnertalálkozók, konferenciák, szakmai és közösségi fórumok szervezése, a stratégiaalkotási folyamat előmozdítására és az együttműködés fenntartására, valamint a program megvalósítására;
- az egész életen át tartó tanulás terjesztése;
- a projekt megvalósítását segítő tudásbővítésen, képzéseken való részvétel;
- a projektben résztvevők közötti folyamatos információcsere segítése, lebonyolítása, a projekt megvalósítása során folyamatos tájékoztatás és kommunikáció az együttműködési hálózatban érintett partnerek között;
- a projekt megvalósítása során folyamatos tájékoztatás és kommunikáció a szélesebb nyilvánosság felé;
- partnerséget működtető szervezet projektmenedzsment és koordinációs feladatainak ellátása;
Önállóan támogatható és kötelezően megvalósítandó tevékenységek
A) Foglalkoztatási megállapodások programrész
- foglalkoztatási paktum létrehozása
A Karcagi járásban jelenlévő, foglalkoztatás területén releváns szereplők megkeresése és bevonása (tagok kiválasztási módszertanának bemutatása) a foglalkoztatási megállapodásba (paktumszervezet), tagok közötti együttműködési megállapodás aláírása, valamint a paktum, megállapodás területi szintjére vonatkozó, részletes – valamennyi releváns gazdasági ágazatra és szezonális munkaerő-keresletre kitérő - foglalkoztatási helyzetelemzés készítése. A helyzetelemzés része - indikátorokkal, kutatásokkal, elemzésekkel, és/vagy szakértői véleményekkel alátámasztott - közös helyzetfeltárás, problémaelemzés a térség munkaerő-piacának jellemzőiről, a foglalkoztatás nehézségeiről, a kritikus pontokról és a beavatkozási elképzelésekről.
Az első legfontosabb lépés a foglalkoztatás területén releváns szereplők megkeresése és bevonása a foglalkoztatási megállapodásba a paktum sztenderdekben foglaltaknak megfelelően. Célszerű azokat a szereplőket meghívni az előkészítésbe, akiknek felkészültsége, szakmai tevékenysége, a helyi társadalomban betöltött szerepe képessé teszi, hogy mozgósító erővel rendelkezzenek. A meglévő partnerségen keresztül új munkakapcsolatok alakulhatnak ki, amelyek más területeken is pozitív eredményeket produkálhatnak. A fórumok alkalmával meghívottakat tájékoztatni szükséges a paktumokban rejlő együttműködési lehetőségekről. A létesítendő partnerség közös szándékait, céljait és a leendő szervezeti kereteket együttműködési megállapodásban szükséges rögzíteni, amely előkészítése és a szükséges egyeztetések lefolytatása néhány hónapot vesz igénybe. A célok és célcsoportok meghatározása mellett meg kell határozni az együttműködés szervezeti kereteit és a finanszírozás kérdéseit is.
- részletes foglalkoztatási stratégia, akcióterv kidolgozása
A paktum, megállapodás Karcagi járásra vonatkozó, a résztvevők által konszenzusos módszerrel elfogadott, a helyzetfeltárásból logikusan következő, térségi
gazdaságfejlesztési célokhoz szorosan kötődő, foglalkoztatást és munkanélküliség elleni küzdelmet fókuszba állító, az állami, illetve az illetékes kormányhivatal munkaügyi politikájával összhangban álló lokális és átfogó programjaival szinergiában álló dokumentum. Ebbe beleértve kutatásokat, felméréseket, adatbázisokat, ágazati trendeket figyelő elemző és előrejelző rendszer felépítését, negyedéves vagy féléves megyei gazdasági és foglalkoztatási gyorsjelentések készítését.
- munkaprogram, projektterv kidolgozása
A foglalkoztatási paktum stratégiájának/akciótervének megvalósítására reális ütemtervű munkaprogram kidolgozása szükséges, összhangban az országos foglalkoztatáspolitika, a térségi gazdaságfejlesztés és társadalompolitika szempontjaival. Továbbá szükséges stratégiai célrendszer megvalósítását szolgáló projekttervek kidolgozása, ezek szakmai tartalmának pontos meghatározása, a végrehajtásban együttműködő partnerek, felelősségi viszonyok, határidők, és a finanszírozással összefüggő minden lényeges kérdés szabályozásával.
- igényfelmérések elvégzése
A paktum partnerség megalapozása, előzetes vállalati munkaerő- és képzési igényfelmérés, munkaerő-tartalék felmérése történik meg. A foglalkoztatók feltérképezése és a képzési igényeik azonosítása érdekében részletes igényfelmérés valósul meg. Azonosítani szükséges a munkaerőigényt, a munkakörök betöltéséhez szükséges végzettségeket, kompetenciákat, illetve a foglalkoztató megadja a kínálati csomagját. Ez alapján történik a célcsoport toborzása. A megvalósítás éveiben egy-egy igényfelmérés történik.
- paktumiroda felállítása és működtetése
A gazdaság – és foglalkoztatás-fejlesztési megállapodás/paktum megvalósítása és fenntartása során, foglalkoztatási együttműködés (partnerség), irányító csoport (partnerséget reprezentáló szűkebb testület), menedzsment szervezet és paktumiroda felállítása működtetése, ügyrend, munkaterv kidolgozása, reális költségvetés kidolgozása, az ehhez szükséges szakmai kompetenciák, humán-erőforrás biztosítása szükséges. A paktum iroda működtetése teljes körűen Karcag Városi Önkormányzat feladata. A Paktum Iroda tevékenységeit/szolgáltatásait egy szervezési koordinátor látja el, aki több éve rendelkezik koordinálással kapcsolatos tapasztalatokkal. Az iroda az alábbi feladatokat látja el:
- működési tapasztalatok összegyűjtése
A projekt megvalósítási időszakában gyűjtött tapasztalatok rendszerezése.
- partnerségi bevonás dokumentálása
A partnerségi egyeztetések jelenléti ívei, fotódokumentációk, emlékeztetők készítése elengedhetetlen. A projekt dokumentáció már a projekt előkészítési szakaszában megtartott partnerségi egyeztetések részleteit, felvetett témáit és az egyeztetések eredményeit is tartalmazzák, amely tevékenységet a projekt fizikai zárásáig szükséges elvégezni.
- figyelemfelkeltés
Cél, hogy a minél szélesebb körű partnerség megteremtésére és a projekt tudatosítására az együttműködési hálózatban érintett partnerek, valamint a szélesebb nyilvánosság körében elterjedt legyen a projekt, amelynek a legjobb eszköze a figyelemfelkeltés.
- Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése
Az Irányító Xxxxxxx által kiadott egységes útmutató alapján elkészített dokumentum, amely a Pályázati Felhívás mellékleteként közzétett alapján készült és a támogatási kérelemhez került benyújtásra.
A megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének célja kettős:
• az elvégzett elemzések alapján releváns információt nyújt a pályázóknak a támogatási kérelem megalapozottságáról, a finanszírozás és a megvalósíthatóság elemeiről, a projektmegvalósítás során felmerülő kockázatokról, valamint
• a megalapozott döntéshozatal érdekében információt hordoz az értékelők számára a kérelem értékeléséhez.
- más paktumokkal való együttműködés, tevékenység összehangolása
A Karcagi járásban létrehozott paktum tevékenységeit össze kell hangolni, szinergiában kell működnie a megyei paktummal, továbbá a helyi paktumnak követnie kell a megyei paktumok legfontosabb módszertani sajátosságait. A helyi paktumokba bevonásra kerül a megyei önkormányzat és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara.
- a paktum fenntartható működésére is garanciát nyújtó paktumot alapító együttműködési megállapodás aláírása, melyet a támogatási szerződés hatályba lépését követő 6. hónap végéig kötelező megtenni.
4.2.2 Önállóan nem támogatható, de kötelezően megvalósítandó tevékenységek
- nyilvánosság biztosítás
A kötelezően előírt nyilvánosság biztosítása keretében a „Széchenyi 2020 Kedvezményezettek Tájékoztatási Kötelezettségei útmutató és arculati kézikönyv
„KTK 2020“” dokumentumban előírt kommunikációs csomagok közül az „Egyéb fejlesztés”-eket tartalmazó projektekre vonatkozó kommunikációs csomag megvalósítása a cél.
Ennek keretein belül az alábbi tájékoztatási és kommunikációs elemek valósulnak meg:
A projekt előkészítő szakaszában
• Kommunikációs terv készítése
• A kedvezményezett működő honlapján a projekthez kapcsolódó tájékoztató megjelenítése és folyamatos frissítése a projekt fizikai zárásáig – aloldal létrehozása
A projekt megvalósítási szakaszában
• Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról
• Sajtómegjelenések összegyűjtése
• Kommunikációs célra alkalmas fotódokumentáció készítése A projekt megvalósítását követő szakaszban
• Sajtóközlemény kiküldése a projekt zárásáról
• Sajtómegjelenések összegyűjtése
• TÉRKÉPTÉR feltöltése a projekthez kapcsolódó tartalommal
- projektmenedzsment tevékenység ellátása
Karcag Városi Önkormányzat projektmenedzsment tevékenységét 1 fő projektmenedzser és 1 fő pénzügyi vezető fogja ellátni.
Az egyes tevékenységeket összegyűjtöttük, majd megvizsgáltuk az illeszkedését a felhívás céljaihoz, valamint a kapcsolódó Operatív Programhoz. Az alábbi táblázat tartalmazza az illeszkedéseket.
Tevékenység | Illeszkedés céljaihoz | a | felhívás | Illeszkedés célokhoz | az | operatív |
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal | ||||||
Önállóan támogatható tevékenységek | ||||||
B) Munkerő-piaci programokhoz, a célcsoport képzéséhez, foglalkoztatásához kapcsolódó programrész: | ||||||
a.) A célcsoportot érintő képzéshez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó tevékenységek | ||||||
Foglalkoztatást elősegítő képzésben történő részvétel támogatása | ||||||
1. képzési költség támogatása | helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) képzési és foglalkoztatási programjainak támogatása | Munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzések megvalósítása | ||||
2. a képzéshez kapcsolódó utazás és étkezés támogatása | helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) képzési és foglalkoztatási programjainak támogatása | Munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzések megvalósítása | ||||
3. a képzés idejére keresetpótló juttatás járulékainak biztosítása | szóló és | helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) képzési és foglalkoztatási programjainak támogatása | Munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzések megvalósítása | |||
Elhelyezkedést segítő támogatások | ||||||
1. bértámogatás nyújtása | álláskeresők juttatása | munkához | Vállalkozás-és befektetés ösztönzés; Foglalkoztatás elősegítésének támogatása | |||
2. munkatapasztalat-szerzést elősegítő bérköltség-támogatás nyújtása | álláskeresők juttatása | munkához | Vállalkozás-és befektetés ösztönzés; Foglalkoztatás elősegítésének támogatása |
Tevékenység | Illeszkedés a felhívás céljaihoz | Illeszkedés az operatív célokhoz |
Munkaerő-piaci szolgáltatások igénybe vételével kapcsolatos támogatások | ||
1. a szolgáltatás igénybevételével | helyi foglalkoztatási | Munkerő-piaci |
kapcsolatos utazási költség | együttműködések | szolgáltatások |
támogatása | (paktumok) | megvalósítása; |
eredményességük, | Munkavállalókkal, | |
hatékonyságuk növelése | munkahelyi | |
beilleszkedésekkel | ||
kapcsolatos tanácsadások | ||
nyújtása, | ||
személyiségfejlesztés, | ||
mentorálás | ||
2. a szolgáltatáshoz kapcsolódó | helyi foglalkoztatási | Munkerő-piaci |
keresetpótló juttatás és | együttműködések | szolgáltatások |
járulékainak biztosítása | (paktumok) | megvalósítása; |
eredményességük, | Munkavállalókkal, | |
hatékonyságuk növelése | munkahelyi | |
beilleszkedésekkel | ||
kapcsolatos tanácsadások | ||
nyújtása, | ||
személyiségfejlesztés, | ||
mentorálás | ||
Önfoglalkoztatóvá válás | helyi foglalkoztatási | Vállalkozás-és befektetés |
támogatása | együttműködések | ösztönzés |
(paktumok) képzési és | ||
foglalkoztatási | ||
programjainak támogatása | ||
A foglalkoztatás-egészségügyi és | álláskeresők munkához | Vállalkozás-és befektetés |
képzési alkalmassági vizsgálatok | juttatása, | ösztönzés, |
és költségeinek megtérítése | helyi foglalkoztatási | Munkaerő-piaci igényeknek |
együttműködések | megfelelő képzések | |
(paktumok) képzési és | megvalósítása, Munkerő- | |
foglalkoztatási | piaci szolgáltatások | |
programjainak támogatása | megvalósítása; | |
Munkavállalókkal, | ||
munkahelyi | ||
beilleszkedésekkel | ||
kapcsolatos tanácsadások | ||
nyújtása, | ||
személyiségfejlesztés, | ||
mentorálás | ||
b.) Egyéb munkaerő-piaci tevékenységek | ||
munkaerő-piaci szolgáltatások | helyi foglalkoztatási | Munkerő-piaci |
nyújtása a hatályos | együttműködések | szolgáltatások |
jogszabályokkal összhangban | (paktumok) | megvalósítása; Munkerő- |
eredményességük, | piaci szolgáltatások | |
hatékonyságuk növelése | megvalósítása; | |
Munkavállalókkal, | ||
munkahelyi |
Tevékenység | Illeszkedés céljaihoz | a | felhívás | Illeszkedés célokhoz | az | operatív |
beilleszkedésekkel kapcsolatos tanácsadások nyújtása, személyiségfejlesztés, mentorálás | ||||||
a célcsoport toborzása, a projektbe bevont személyek kiválasztása; álláskeresők humánfejlesztése a képzéseken és a foglalkoztatásban való sikeres részvétel érdekében; | helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) eredményességük, hatékonyságuk növelése | A térségi szereplők közötti információáramlás és véleménycsere ösztönzése, a térségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolása, partnerségek erősítése, problémák felvetése, megoldások kidolgozása a szakképzés, felnőttképzés, foglalkoztatás területén | ||||
munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása a projekt célcsoportja részére | helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) eredményességük, hatékonyságuk növelése | Munkerő-piaci szolgáltatások megvalósítása; Munkerő- piaci szolgáltatások megvalósítása; Munkavállalókkal, munkahelyi beilleszkedésekkel kapcsolatos tanácsadások nyújtása, személyiségfejlesztés, mentorálás | ||||
munkavállalókkal, munkahelyi beilleszkedésükkel kapcsolatos tanácsadások támogatása. | helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) eredményességük, hatékonyságuk növelése | Munkerő-piaci szolgáltatások megvalósítása; Munkerő- piaci szolgáltatások megvalósítása; Munkavállalókkal, munkahelyi beilleszkedésekkel kapcsolatos tanácsadások nyújtása, személyiségfejlesztés, mentorálás | ||||
Önállóan nem támogatható, de kötelezően megvalósítandó tevékenységek | ||||||
B) Munkerő-piaci programokhoz, a célcsoport képzéséhez, foglalkoztatásához kapcsolódó programrész: | ||||||
A célcsoport minimum 6, maximum 12 hónapos, folyamatos, támogatott vagy nem támogatott foglalkoztatásának támogatása vagy | álláskeresők juttatása | munkához | Vállalkozás-és ösztönzés | befektetés |
Tevékenység | Illeszkedés céljaihoz | a | felhívás | Illeszkedés célokhoz | az operatív |
önfoglalkoztatásának támogatása | |||||
Az álláskereső személyeknek, adott üres álláshely betöltését fókuszba állító, célzott képzésének és foglalkoztatásának támogatása | álláskeresők juttatása | munkához | Munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzések megvalósítása, Munkerő- piaci szolgáltatások megvalósítása; Munkavállalókkal, munkahelyi beilleszkedésekkel kapcsolatos tanácsadások nyújtása, személyiségfejlesztés, mentorálás | ||
Karcag Városi Önkormányzat | |||||
Önállóan támogatható tevékenységek: | |||||
A) Foglalkoztatási megállapodások (paktumok) programrész: | |||||
- tanulmányok kidolgozása | a foglalkoztatás helyi szintű akciótervek megvalósításával való bővítése | Stratégiai elkészítése | dokumentumok | ||
- együttműködési megállapodások elkészítése, szervezeti és működési szabályzat elkészítése | a foglalkoztatás helyi szintű akciótervek megvalósításával való bővítése | Stratégiai elkészítése | dokumentumok | ||
- partnerség-építés | helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) eredményességük, hatékonyságuk növelése | A térségi szereplők közötti információáramlás és véleménycsere ösztönzése, a térségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolása, partnerségek erősítése, problémák felvetése | |||
- kapacitások erősítése, információáramlás javítása | helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) eredményességük, hatékonyságuk növelése | A térségi szereplők közötti információáramlás és véleménycsere ösztönzése, a térségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolása, partnerségek erősítése, problémák felvetése | |||
- munkahelyek megtartásának, teremtésének ösztönzése | helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) képzési és foglalkoztatási programjainak támogatása | Aktív tevékenység | kommunikációs | ||
- honlap kialakítása | a foglalkoztatás helyi szintű akciótervek | Kommunikációs csatornák létrehozása |
Tevékenység | Illeszkedés a felhívás céljaihoz | Illeszkedés az operatív célokhoz |
megvalósításával való bővítése | ||
- rendezvények szervezése | a foglalkoztatás helyi szintű akciótervek megvalósításával való bővítése | Kommunikációs csatornák létrehozása |
- figyelemfelkeltés | helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) létrehozása; helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) eredményességük, hatékonyságuk növelése | Kommunikációs csatornák létrehozása; A térségi szereplők közötti információáramlás és véleménycsere ösztönzése, a térségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolása, partnerségek erősítése, problémák felvetése |
- kapacitások erősítése | a foglalkoztatás helyi szintű akciótervek megvalósításával való bővítése | Vállalkozás- és befektetés ösztönzés; Paktumiroda működtetése a vállalkozók igényeinek kiszolgálása érdekében |
- tudásbővítésen, képzéseken való részvétel | a foglalkoztatás helyi szintű akciótervek megvalósításával való bővítése | Munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzések megvalósítása |
- információcsere segítése | helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) létrehozása; helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) eredményességük, hatékonyságuk növelése | Kommunikációs csatornák létrehozása; A térségi szereplők közötti információáramlás és véleménycsere ösztönzése, a térségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolása, partnerségek erősítése, problémák felvetése |
- kommunikáció | helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) létrehozása; helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) eredményességük, hatékonyságuk növelése | Kommunikációs csatornák létrehozása; A térségi szereplők közötti információáramlás és véleménycsere ösztönzése, a térségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolása, partnerségek erősítése, problémák felvetése |
- projektmenedzsment és koordinációs feladatainak | helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) létrehozása | Helyi, járási paktum, együttműködés létrehozása, partnerség építése; |
Tevékenység | Illeszkedés a felhívás céljaihoz | Illeszkedés az operatív célokhoz |
ellátása | Xxxxxxxxxxx működtetése a vállalkozók igényeinek kiszolgálása érdekében | |
Önállóan támogatható és kötelezően megvalósítandó tevékenységek: | ||
A) Foglalkoztatási megállapodások programrész: | ||
- foglalkoztatási paktum létrehozása: | helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) eredményességük, hatékonyságuk növelése | A térségi szereplők közötti információáramlás és véleménycsere ösztönzése, a térségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolása, partnerségek erősítése, problémák felvetése |
- részletes foglalkoztatási stratégia, akcióterv kidolgozása: | a foglalkoztatás helyi szintű akciótervek megvalósításával való bővítése | Stratégiai dokumentumok elkészítése |
- munkaprogram, projektterv kidolgozása: | a foglalkoztatás helyi szintű akciótervek megvalósításával való bővítése | Stratégiai dokumentumok elkészítése |
- igényfelmérések elvégzése: | helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) eredményességük, hatékonyságuk növelése | A térségi szereplők közötti információáramlás és véleménycsere ösztönzése, a térségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolása, partnerségek erősítése, problémák felvetése |
- paktumiroda felállítása és működtetése: | helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) eredményességük, hatékonyságuk növelése | Paktum iroda működtetése a vállalkozók igényeinek kiszolgálása érdekében (munkaerőigények bejelentése, pályázati, hitel lehetőségekről tájékoztatás, vállalkozásfejlesztési tanácsadás stb.) |
- működési tapasztalatok összegyűjtése | helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) eredményességük, hatékonyságuk növelése | A térségi szereplők közötti információáramlás és véleménycsere ösztönzése, a térségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolása, partnerségek erősítése, problémák felvetése |
- partnerségi bevonás dokumentálása: | a foglalkoztatás helyi szintű akciótervek | A térségi szereplők közötti információáramlás és |
Tevékenység | Illeszkedés a felhívás céljaihoz | Illeszkedés az operatív célokhoz |
megvalósításával való bővítése | véleménycsere ösztönzése, a térségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolása, partnerségek erősítése, problémák felvetése | |
- figyelemfelkeltés: | helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) eredményességük, hatékonyságuk növelése | Kommunikációs csatornák létrehozása |
- Megvalósíthatósági tanulmány elkészítése: | a foglalkoztatás helyi szintű akciótervek megvalósításával való bővítése | Stratégiai dokumentumok elkészítése |
- más paktumokkal való együttműködés, tevékenység összehangolása: | helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) eredményességük, hatékonyságuk növelése | A térségi szereplők közötti információáramlás és véleménycsere ösztönzése, a térségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolása, partnerségek erősítése, problémák felvetése |
- paktumot alapító együttműködési megállapodás aláírása | helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) létrehozása | Paktumiroda működtetése a vállalkozók igényeinek kiszolgálása érdekében |
Önállóan nem támogatható, de kötelezően megvalósítandó tevékenységek | ||
- nyilvánosság biztosítás: | a foglalkoztatás helyi szintű akciótervek megvalósításával való bővítése | Kommunikációs csatornák létrehozása |
- projektmenedzsment tevékenység ellátása: | helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok) eredményességük, hatékonyságuk növelése | A térségi szereplők közötti információáramlás és véleménycsere ösztönzése, a térségi szereplők közötti kezdeményezések összehangolása, partnerségek erősítése, problémák felvetése, megoldások kidolgozása a szakképzés, felnőttképzés, foglalkoztatás területén |
5.1. Képzési, szakképzési szint fejlesztése
Karcag járásban az alacsony iskolai végzettséggel (8 általános, vagy az alatti iskolai végzettség) rendelkezők száma igen magas, 2017. május hónapban 1.098 fő volt, mely az álláskeresők 55%-a.
A TOP 5.1.2 program eszközrendszere az iskolai végzettség szintjének emelkedését nem tudja befolyásolni, de képes arra, hogy az álláskeresők igényeit, valamint a foglalkoztatók elvárásait figyelembe véve, nem egy bizonyos szakmára, szakmacsoportra koncentrálva, hanem a képzettségek széles spektrumát figyelembe véve valamennyi partner szükségletét igyekezzen kielégíteni. A program keretében a Kormányhivatal képzési jegyzékén szereplő képzések szervezésére, ahhoz való kapcsolódásra nyílik lehetőség. A megvalósítás során számítunk az álláskeresők élénkülő vállalkozási hajlandóságára, így kapcsolódni kívánunk olyan képzési programokhoz is, melyek főként szolgáltatás ágazatban nyújtanak szakképesítést, melynek megszerzését követően viszonylag alacsony tőkebefektetéssel a későbbiekben önfoglalkoztatás megvalósulásával biztosítanak megoldást a munkaerő-piaci nehézségekre (pl. kézápoló- műkörömépítő, kozmetikus, számítógép szerelő és karbantartó, személy-vagyonőr, gyógymasszőr). Számítunk továbbá a térségben jelen levő kereskedelem, vendéglátás, valamint az élénknek mondható fémmegmunkálás ágazatok felszívó erejére, így csatlakozni kívánunk töltőállomás-kezelő, élelmiszer-, vegyi áru eladó, vendéglátó eladó, pincér, szakács, cukrász, továbbá fogyóelektródás védőgázas ívhegesztő + TÜV 135, és hegesztő tanfolyamokhoz. A járás illetékességi területén elhelyezkedő Kunmadaras településen megvalósuló kiemelt beruházás (Büntetés-végrehajtási Intézet) munkaerőigényének kielégítése, esetleges támogatások biztosítása a TOP 5.1.1 programban biztosítható, azonban feltételezzük, hogy az ingatlanok felújítása alvállalkozók közreműködésével valósul meg, ezen tevékenységhez tervezünk betanított kőműves tanfolyamhoz való kapcsolódást, ezzel előkészülve az építőipar területén jelentkező munkaerőigények kielégítésére. Fontosnak ítéljük a nyelvi képzésekbe történő bekapcsolódást, a nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamok hozzásegíthetik a fiatalokat a diploma megszerzéséhez, valamint felkészítik a munkavállalókat az esetleges külföldi munkavállalás esetén a kommunikációra.
A program keretében 32 fő képzésbe történő részvételét kívánjuk támogatni, a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Kormányhivatal képzési jegyzékén szereplő tanfolyami kínálathoz való csatlakozással.
Az intézkedés/beavatkozás célja
• A hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci integrációjának elősegítése, elhelyezkedési esélyeik növelése
• A munkavállalói kompetenciák fejlesztésével, a célcsoportba tartozók képzésével a munkaadók minőségi és mennyiségi elvárásainak megfelelő munkaerő álljon rendelkezésre.
• A szakképzés rugalmasságának megteremtése-a munkaerőpiac keresleti és kínálati oldala igényeinek való megfelelés optimalizálásával, - a felnőttképzés minőségi és mennyiségi fejlesztésével.
• A gazdaság és a táradalom valós igényeinek megfelelő szakképzett munkaerő biztosítása elősegítve ezzel a felzárkózásukat.
• Hátrányos helyzetű személyek képzésbe vonása, bent tartása, ezzel lehetővé téve, hogy szakképzett munkavállalóként jelenjenek meg a munkaerőpiacon.
• Alapvető cél, hogy a fiatalok államilag elismert szakképesítéssel rendelkezzenek, növelve az elhelyezkedési esélyeket.
Az intézkedés/ beavatkozás által érintett célcsoportok:
• Alacsony iskolai végzettségűek
• 25 év alatti fiatalok, vagy 30 év alatti pályakezdő álláskeresők,
• 50 év felettiek
• GYED-ről, GYES-ről, ápolási díjról visszatérők, legalább egy gyermeket egyedül nevelő felnőttek,
• Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők
• Tartós munkanélküliséggel veszélyeztetettek
• Roma nemzetiséghez tartozók
• Közfoglalkoztatottak
• Munkáltatók
• Szakképzési centrumok
• Egyéb képző intézmények
Az intézkedés/ beavatkozás keretében végzett feladatok, tevékenységek:
A program keretében többségében OKJ-s képzéseket tervezünk, kisebb számban speciális ismereteket oktató, ill. munkakör betöltésére irányuló szakmai képzéseket tervezünk megvalósítani.
A Foglalkoztatási Paktum által támogatható képzési típusok:
1. a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. Törvény 3§ (1) bekezdésében, a 3§ (2) bekezdés b)-c) pontjában, valamint a 3§ (3) bekezdés a) pontjában meghatározott szakmai képzés
2. szakképesítéssel rendelkezők számára államilag elismert nyelvvizsga megszerzésére irányuló képzés
3. vállalkozás indításához és működtetéséhez szükséges kompetenciák megszerzésére indított oktatás, valamint vállalkozói kompetenciákat fejlesztő képzés
4. államilag el nem ismert szakmai végzettség megszerzésére irányuló képzés, mely a foglalkozás végzéséhez szükséges kompetenciák fejlesztését célozza.
A tevékenység ellátásban együttműködő, részt vevő szervezetek:
• Paktumszervezet
• Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály
• Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Karcagi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály
• Foglalkoztatók
• Szakképzési centrumok
• Szakképző iskolák
• Képző intézmények