Vízijármű felelősségbiztosítás

A CIG Pannónia Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) Vizijármű Felelősségbiztosítás Különös biztosítási Feltételek (továbbiakban: KFSZF) tartalmazza mindazon rendelkezéseket, amelyeket a biztosító és a szerződő fél között együttesen alkalmazni kell az Általános Felelősségbiztosítási Szerződési Feltételek (továbbiakban: általános szerződési feltételek vagy ÁFSZF) és a jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésekre. A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az általános biztosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételek az általános biztosítási feltételektől eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételek és kiegészítő záradékok rendelkezései az irányadók.

A jelen Különös biztosítási feltételekben foglaltak egyben a Biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: „Bit”.) előírásainak megfelelő ügyfél-tájékoztatónak is minősülnek.

2. Biztosítási esemény

Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során biztosítási eseménynek minősül

a. vízi jármű üzemeltetése során;

b. szerződésen kívül harmadik személynek okozott,

c. károk és/vagy személyi sérülés (élet, testi épség, testi egészség sérelme) miatt bekövetkezett nem vagyoni sérelem

d. amelyekért a biztosított e minőségében a magyar jog szerint kártérítési felelősséggel tartozik,

e. és a káresemény/személyiségi jogsértés nem minősül kizárt kockázatnak, illetve biztosítással nem fedezett kárnak/nem vagyoni sérelemnek

A biztosító helytállási kötelezettsége csak akkor következik be, ha a felsorolt valamennyi feltétel együttesen fennáll.

3. A biztosítási szerződés alanyai - biztosított

Jelen különös biztosítás feltételek alkalmazásában biztosított a biztosítási szerződésben meghatározott vízi járműnek a szerződésben név szerint feltüntetett üzemben tartója.

4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló, a biztosítási időszak, a kockázatviselés tartama és helye

4.1. A biztosítási szerződés a felek megállapodása szerint határozatlan vagy határozott időre köthető, azzal, hogy határozott időre kötött szerződés legfeljebb 12 hónapra jöhet létre.

4.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az olyan területeken bekövetkezett károkra, melyeken a biztosított vízi jármű közlekedését a hajóokmányok, hajózási engedélyek, hatósági rendelkezések vagy helyi intézkedések korlátozzák, illetve tiltják.

4.3. Ha a biztosított vízi jármű hajózási engedélyében bejegyzett, meghatározott útvonal(ak)ra vonatkozó korlátozást vagy tilalmat a szerződés megkötését követően megszüntetik, és ennek tényét a vízi jármű okmányaiba bejegyzik, akkor a korlátozás vagy tilalom alól feloldott útvonal(ak)on bekövetkezett biztosítási eseményekre a kockázatviselés területi hatálya csak akkor terjed ki, ha ebben a szerződő felek a hajózás megkezdése előtt írásban megállapodtak.

5. Biztosítási fedezetből kizárt károk/nem vagyoni sérelem

A felelősségbiztosítások általános biztosítási feltételeiben meghatározottakon túlmenően a biztosító nem téríti meg az alábbi károkat:

a. a biztosított által szerződésszegéssel szerződő partnereinek okozott károk/nem vagyoni sérelem,

b. a vízi jármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyakban lassú, folyamatos állagromlással okozott károk,

c. a vízi jármű által keltett hullámverés által okozott károk/nem vagyoni sérelem,

d. a biztosított által környezetszennyezéssel okozott károk/nem vagyoni sérelem

e. üzemi balesetből származó károk/nem vagyoni sérelem,

f. a vízi jármű javítási vagy karbantartási munkái során okozott károk/nem vagyoni sérelem,

g. természeti katasztrófa miatt bekövetkezett károk/nem vagyoni sérelem,

h. verseny és arra való felkészülés közben okozott károk/nem vagyoni sérelem

i. a vízi jármű által húzott vagy vontatott sport vagy egyéb célú eszközökkel okozott, vagy ezekben bekövetkezett károk/nem vagyoni sérelem, ideértve az ezeket az eszközöket használó személyek nem vagyoni sérelmét és dologi kárát.

j. a kézi erővel mozgatott csónakok, segédmotoros csónakok, légpárnás vízi járművek, gumicsónakok, vízirobogók (jet-ski), katamaránok és trimaránok, a különleges kialakítású, egyedi gyártású, felépítésű és anyagú hajók, prototípusok használata soroán okozott károk/nem vagyoni sérelem.

k. kizárólag motorral hajtott vízijármű versenyszerű használata során

okozott károk/nem vagyoni sérelem

l. tárgyak elveszéséből, elhagyásából eltulajdonításából eredő kártérítési kötelezettségek

m. a penészesedés és gombásodás által okozott károk/nem vagyoni sérelem

n. a vízi járműre történő fel-, illetve lerakodás során okozott károk/nem vagyoni sérelem

o. a vízi járművön szállított személyek állatai által okozott károk/nem vagyoni sérelem

6. A biztosítási díj

Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során a biztosítás díjalapja a biztosítási összeg, a vízi járművek száma és a vízi járművel végzett tevékenység jellege.

7. Önrészesedés

Az önrészesedés a biztosítási fedezetbe vont kár azon része, amelyért a biztosított maga köteles helytállni. Az önrészesedés eltérő megállapodás hiányában a kár összegének 10%- a, de minimum 10 eFt.

8. Közlési és változásbejelentési kötelezettség

Az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túlmenően a biztosító kockázatviselésére kiható lényeges körülmények:

a. a vízi jármű lajstromozásával kapcsolatos változás;

b. a hajózási engedély, a hajóokmányok bejegyzéseinek változása;

c. a hajózási engedély visszavonása, illetve lejárata abban az esetben, ha az engedélyt a hatóság nem hosszabbítja meg;

d. a hajóokmány visszavonása, illetve lejárata abban az esetben, ha az okmányt a hatóság nem hosszabbítja meg;

e. nem rendeltetésszerű vontatás és vontattatás (kivéve a vészhelyzetben történő segítségnyújtás esetét);

f. vízi jármű használatának jellemzőiben (pl: magán célú, különleges használat, bérbeadás) bekövetkezett változás.

9. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége

9.1. Az adott helyzetben általában elvárható magatartáson túl a vízi jármű üzemeltetőjének meg kell tennie a hatósági, illetve jogszabályi előírásokból, és a vízi járművek működtetésére vonatkozó bevált szakmai gyakorlatból fakadó valamennyi óvintézkedést (az üzembe helyezésre, üzemeltetésre, karbantartásra, őrzésre, felszerelésre vonatkozó szakmai előírásokat), hogy elkerülje különösen:

a. az emberéletet fenyegető veszélyt,

b. vagyontárgyak károsodását valamint

c. hajózási akadály előidézését. Ennek keretében köteles különösen:

a. betartani a hajózásra és a rakomány kezelésére vonatkozó mindenkori előírásokat;

b. a vízi járművet rendeltetésszerűen használni;

c. betartani az üzemeltetési előírásokat a kötelező gondosság figyelembevételével;

d. gondoskodni a vízi jármű hajózásra való alkalmasságáról, megfelelő felszereltségéről és terheléséről, a rakomány megfelelő rögzítéséről és szabályos elhelyezéséről;

e. gondoskodni arról, hogy a vízi jármű, illetve személyzete rendelkezzen az előírt okmányokkal, engedélyekkel;

x. xxxxxxxxx a veszélyes áruk szállítása során a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, előírásokat és hatósági előírásokat, továbbá minden óvintézkedést megtenni annak érdekében, hogy biztosítsa ezen előírások betartását a szállítás során;

x. xxxxxxxxxxx a kár elhárításáról, illetve csökkentéséről, és amennyiben a biztosító a kármegelőzésre vagy a kárenyhítésre vonatkozóan utasítást adott, betartani a biztosító erre vonatkozó utasításait.

9.2. A fenti rendelkezések arra a személyre is vonatkoznak, akire a biztosított vízijármű kezelését (felügyeletét) bízták.

9.3. A vízijármű vezetője a közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében köteles minden, a körülmények által megkövetelt intézkedést is megtenni.

10. A biztosítási esemény bejelentésének szabályai

A kárbejelentésnek - az általános biztosítási feltételek rendelkezésein túlmenően - tartalmaznia kell:

a. a biztosított vízi jármű, illetve a biztosított üzemben tartó azonosító adatait,

b. a károsodott úszó vagy álló vagyontárgy tárolási helyét, azonosító adatait,

c. a tervezett intézkedéseket,

x. kapitányi jelentést,

e. hajónapló kivonatot,

f. vízi rendőrségi jegyzőkönyvet.

11. A biztosító mentesülése

Jelen különös biztosítási feltételek alkalmazása során az ÁFSZF-ben meghatározottakon túlmenően súlyosan gondatlan károkozásnak minősül különösen, ha a biztosított, vagy akinek a magatartásáért felelősséggel tartozik

a. a vízi járművet a kár/nem vagyoni sérelem bekövetkezésekor olyan személy vezeti, aki a vízi jármű vezetéséhez szükséges engedéllyel nem rendelkezik vagy a biztosított engedélye nélkül vezeti a vízi járművet,

b. a kárt/nem vagyoni sérelmet a biztosított - vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgy kezelésével megbízott – alkalmazottja, megbízottja, tagja ittas vagy bármilyen vezetési képességére hátrányosan ható szer hatása alatt, ezzel az állapotával összefüggésben okozta, vagy az a kár/nem vagyoni sérelem bekövetkezésében közrehatott,

c. a kárt/nem vagyoni sérelmet a biztosított a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségek, vagy a foglalkozási, balesetvédelmi szabályok súlyos megsértésével okozta, illetve ezen szabályok ismétlődő vagy folyamatos megsértésével idézte elő és hasonló szabályszegésből eredően három éven belül már következett be biztosítási esemény,

d. a károkozás/személyiségi jogsértés az engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során és ezzel okozati összefüggésben történt,

e. a kárt/nem vagyoni sérelmet a vízi jármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta,

f. a kár/nem vagyoni sérelem a jogszabályban, egyéb előírásban meghatározott személyi és/vagy tárgyi feltételek hiányában végzett tevékenység folytán keletkezett és az a károkozásban közrehatott.

12. Fogalommeghatározások

Állóhajó: parthoz, vízi műtárgyhoz kikötött vízi jármű, amely a helyét nem változtatja;

Csónak:

a. a hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő emberi erővel hajtott, felépítménnyel nem rendelkező vízijármű, amelynek testhossza nem haladja meg a kishajóra megállapított mértéket,

b. szélerővel vagy gépi berendezéssel hajtott vízijármű, amelynek hossza a 6,2 métert, névleges vitorlafelülete a 10 m2-t nem éri el, vagy motorteljesítménye legfeljebb 4 kW, ide nem értve az építése, berendezése és felszerelése alapján vízen való közlekedésre nem szolgáló úszóeszközt;

Dokk: medence hajók számára, olyan hajózási építmény vagy készülék, amelyben a hajókat építik, javítják vagy kikötik;

Dologi kár: valamely tárgy megsemmisülése, használhatatlanná válása vagy megsérülése miatt bekövetkezett tényleges kár (értékcsökkenés, értékhiány), amely a jelen feltételek alapján nem minősül kizárt kockázatnak;

Flotta: legalább három, azonos típusú vízi jármű együttese;

Géphajó: saját gépi berendezéssel hajtott hajó;

Gazdasági célú hajózási tevékenység: ellenszolgáltatásért, illetőleg egyéb gazdasági tevékenység kiszolgálása során, vagy annak érdekében végzett hajózási tevékenység; Hajó: építésénél, berendezésénél és felszerelésénél fogva a vízen való közlekedésre alkalmas vízi jármű;

Hajóosztályozás: a hajó megfelelőségének, műszaki állapotának hajóosztályozó társaság által végzett vizsgálata, ellenőrzése, tanúsítása;

Hajózási tevékenység: a vízen történő személyszállítás és árufuvarozás, más úszólétesítmény vízen vontatással, tolással vagy mellévett alakzatban való továbbítása, továbbá úszólétesítmény vízen történő nem kedvtelési célú működtetése;

Használat: amely jelenti a vízi közlekedést, kikötőben vagy dokkban való tartózkodást, kikötőbe vagy dokkba való be- és kihajózást, zsilipben való tartózkodást; zsilipbe való

Karaván: vontatott karaván, tolt karaván, illetve mellévett alakzat;

Kavitáció: folyadékban történő üreg- vagy buborékképződés;

Kedvtelési célú hajózás: vízijármű nem gazdasági célú, szabadidő eltöltését szolgáló használata;

Kikötő: az úszólétesítmények kikötésére kijelölt vagy azok részére fenntartott partterület, amely alkalmas a víziközlekedéssel, személyek be- és kiszállításával, árukezeléssel, áruátrakással és elosztással, valamint az úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának megőrzésével kapcsolatos tevékenység végzésére, és a hajózási hatóság üzemeltetési engedélyével rendelkezik;

Kikötői tevékenység: olyan víziközlekedéssel kapcsolatos tevékenység, amely során személyek ki- és beszállása, áru ki-, be- és átrakása, tárolása és kezelése történik;

Kishajó: bármely hajó, amelynek hajótesten mért hossza 20 méternél kisebb, kivéve

a. azt a kishajót, amely kishajónak nem tekinthető hajót vontat, tol, vagy mellévett alakzatban továbbít;

b. a kompot;

c. azt a hajót, amelynek engedélye 12 főnél több utas szállítására szól;

Komp: vízen történő közútpótló átkelésre szolgáló, személyeket és közúti járműveket szállító, a hajózási hatóság által kompnak (önjáró, nem önjáró, köteles komp, továbbá a révhajó és révcsónak) minősített vízi jármű;

Sólya: az a talpfa, amelyet a hajóépítésnél a hajó alá tesznek és a hajó megépítése után a vízbe bocsátásnál csúsztatóul szolgál;

Személyi sérüléses kár: testi épség, egészség sérülésével vagy halállal összefüggésben bekövetkezett károk;

Személyszállítás: díj ellenében menetrend alapján végzett vízi személyszállítás, valamint menetrenden kívül, külön megállapodás alapján közlekedtetett vízi járművel végzett személyszállítás;

Tartályhajó: a hajótestben kialakított, vagy a hajón rögzített tartályokban folyékony rakomány továbbítására alkalmassá nyilvánított hajó;

Tolt bárka: tolással való továbbításra tervezett, illetve erre külön felszerelt hajó; Úszólétesítmény: víziközlekedésre, vízen való munkavégzésre és azokkal összefüggő tevékenység folytatására alkalmas úszóképes eszköz, szerkezet, berendezés;

Úszómunkagép: a vízi munka végzésére alkalmas úszólétesítmény, amely rendeltetésénél fogva nem végez árufuvarozást, illetve személyszállítást (pl: úszókotró, vedersoros kotró, úszódaru);

Üzembentartó: a tulajdonos, vagy az, aki a vízi jármű üzemben tartására más jogcímen

jogosult;

Vízi sporteszköz: vízen való közlekedésre alkalmas, rendeltetésszerű használata esetén úszóképes és kormányozható, kedvtelési rendeltetésű, hajónak, kompnak, csónaknak nem minősülő vízi jármű;

Vízi jármű: vízen való közlekedésre, szállításra, illetve más úszólétesítmény továbbítására szolgáló – úszómunkagépnek, úszóműnek, és egyéb úszólétesítménynek nem minősülő – úszólétesítmény

CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.

Vizijármű felelősségbiztosítás

VERSENYZÉS ZÁRADÉK – CP-20601

A jelen kiterjesztő záradék alapján – a felek erre irányuló írásbeli megállapodása esetén - a Vizijármű felelősségbiztosítás különös biztosítási feltételei az alábbiak szerint módosulnak:

A jelen záradék alkalmazása során a különös biztosítási feltételek 5. h) pontjában meghatározott kizárás jelen záradékban meghatározott károk és költségek vonatkozásában hatályát veszti.

A biztositasi fedezet kiterjed a biztositasi ajánlaton feltüntetett vitorlás kishajok üzemeltetésével kapcsolatban a versenyek, valamint az ezekre történő felkészülések (edzések) során okozott karokra.

Jelen záradékban nem érintett kérdésekben a felelősségbiztosítások általános biztosítási feltételei és a Vizijármű felelősségbiztosítás különös biztosítási feltételei az irányadóak.

CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt

Document Metadata

Table of Contents

Vízijármű felelősségbiztosítás

Document Metadata