Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában 26-os sorszámon bejegyzett
Genertel Lakásbiztosítás Ügyféltájékoztató és feltételek
Hatályos: 2023. július 1-től
Társaságunk az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett Biztosítói Csoportok Nyilvántartásában 26-os sorszámon bejegyzett
Generali Csoporthoz tartozik.
4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak | ||
8. A biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás, többszörös biztosítás | ||
3. Biztosítható vagyoncsoportok 60
4. Biztosítási összeg meghatározása 63
5.A. XXXXX XXXXX, ALAPKOCKÁZATOK 65
5.A.2. Füst- és koromszennyezés 65
5.A.5. Villámcsapás másodlagos hatása 66
5.A.12. Földcsuszamlás, kő-, szikla- és földomlás 69
5.A.13. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása 69
5.A.14. Idegen jármű ütközése 70
5.A.15. Idegen tárgy rádőlése 70
5.A.16. Vízkár (beázás, kívülről érkező víz, vezetékes vízkár, elfolyt víz) 70
5.A.17. Betöréses lopás, rablás, besurranás 71
5.A.18. Rongálás, vandalizmus 73
5.A.20. Felelősségbiztosítás 74
5.B.1. Értéktárgy kiegészítő biztosítás (200 000 ft érték felett) 79
5.B.3. Kerti dísznövénybiztosítás 79
5.B.4. Lábon álló növényzet biztosítása 80
5.B.6. Dugulás-elhárítás költségei 88
5.B.7. Építés-, szerelésbiztosítás 88
5.B.8. Assistance szolgáltatás 89
5.B.9. Épülettartozékok lopása 91
5.B.10. Szolgáltatás-kimaradásból eredő károk 92
5.B.12. Klímaberendezés biztosítás 92
5.B.13. Zárcsere kulcsvesztés vagy kulcstörés miatt és kulcsok pótlása 93
5.B.15. Sporteszköz és sportfelszerelés 93
5.B.16. Hobbi- és kisállat biztosítás 94
5.B.17. Kiterjesztett garancia 103
5.B.18. Elveszett okmányok pótlása 107
5.B.19. Bankkártya pótlása 107
5.B.20. Bankkártyás visszaélés térítése 108
5.B.21. Családi jogvédelem 109
5.B.22. Díjátvállalás munkanélküliség esetén 117
5.B.23. Fagyasztott élelmiszerek megromlása 119
5.B.24. Garázsban tárolt gépjármű biztosítás 119
5.B.25. Gyermekbetegség térítés 120
5.B.26. Haszonállat-, termésveszteség biztosítás 120
5.B.27. Home office biztosítás 121
5.B.28. Kártevők által okozott kár 122
5.B.29. Kerékpár biztosítás 123
5.B.30. Kerti veszélytelenítés 124
5.B.31. Okoseszköz biztosítás 125
5.B.32. Okos otthon biztosítás 127
5.B.33. Öko csomag 129
5.B.34. Sos autósegély 129
6. A biztosító szolgáltatása 133
III. BETÖRÉSVÉDELMI SZINTEK 136
IV. ZÁRADÉKOK 139
GENERTEL LAKÁSBIZTOSÍTÁS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉS FELTÉTELEK
I. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK
A biztosítási szerződés részét képezik a jelen feltételekben, továbbá a Különös feltételek- ben írt rendelkezések, valamint a szerződő/biztosított nyilatkozatai, a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszai és a biztosító által kiállított fedezetigazolás. Jelen feltételek- ben nem szabályozott kérdésekben a Különös feltételek a Polgári Törvénykönyv, vala- mint a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései irányadók. Amennyiben az Általános és Xxxxxxx feltételek eltérnek egymástól, úgy elsődlegesen a Különös feltételek, másod- lagosan az Általános feltételek alkalmazandók.
1. Biztosító, szerződő, biztosított, kedvezményezett
1.A. A biztosítóra vonatkozó tájékoztató adatok
A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal. A Genertel Biztosító Zrt. (a továbbiakban: „biztosító” vagy „társaság”) a Generali Biztosító Zrt. által 2007. július 16-án alapított biztosító társaság. A társaság az IVASS (a pénzügyi szervezetek olaszországi felügyeleti hatósága, amely társaságunk felett tulajdonosunkon keresztül gyakorol felügyeletet) által vezetett Biztosítói Csoportok Nyilvántartásába 26-os sorszámon bejegyzett Generali Csoporthoz tartozik.
A társaság neve: Genertel Biztosító Zrt. A társaság alaptőkéje (jegyzett tőkéje): 1 190 000 000,- Ft Alap (jegyzett) tőke ténylegesen
rendelkezésre bocsátott összege: 1 190 000 000,- Ft
A társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00.
A társaság levelezési címe 7602 Pécs, Pf. 999.
A társaság internetes elérhetősége: xxx.xxxxxxxx.xx
A székhely állama: Magyarország
Adatkezelési azonosító: 41022
Cégjegyzékszáma: 00-00-000000
Adószáma: 14011838-4-44
ÁFA csoportazonosító száma: 17780058-5-44
Nyilvántartja: a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága
Fő tevékenységi köre: nem-életbiztosítás
A társaság cégformája: részvénytársaság
Működési módja: zártkörű
Telefon: x00 0 000 0000
A társaság egyedüli részvényese: Generali Biztosító Zrt.
Nyilvántartja: a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága
Cégjegyzékszáma: 00-00-000000
Székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.
A biztosító 2016. január 1-jétől kezdődően évente jelentést tesz közzé a fizetőképességé- ről és pénzügyi helyzetéről. A jelentés a biztosító honlapján (xxx.xxxxxxxx.xx) érhető el.
Ügyfélszolgálat
Figyelemmel arra, hogy társaságunk biztosítási termékeit elsődlegesen távértékesítés keretében, telefonon illetőleg interneten keresztül értékesíti, ezen értékesítési formá- nak és módszernek megfelelően társaságunk elsősorban a székhelyén működő telefo- nos ügyfélszolgálatával áll ügyfelei rendelkezésére. Információt és támogató útmutatást
– Online ügyfélszolgálat; Kapcsolatfelvétel – talál a xxx.xxxxxxxx.xx címen is. Interne- tes ügyfélszolgálatunk esetleges üzemzavara idején a telefonos ügyfélszolgálatunk (Tele- Center) biztosítja az elérhetőséget. A személyes ügyintézés lehetősége a 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00. xxxx alatt megtalálható ügyfélszolgálati helyiségben biztosított. A szemé- lyes ügyfélszolgálat félfogadási rendje társaságunk honlapján olvasható, avagy az iránt a x00 0 000 0000 telefonszámon is érdeklődhet. Ezen utóbbi telefonos elérhetőségen, valamint az elektronikus ügyfélszolgálati rendszeren keresztül egyúttal mód van a szemé- lyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalására is.
Az Ügyfélszolgálat elérhetőségei
Telefonszám: x00 0 000 0000
Fax: x00 0 000 0000
Postai levelezési cím: 7602 Pécs, Pf.: 999
Internet: xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxx Személyes ügyfélszolgálat címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00.
Panaszügyintézés
Tájékoztatjuk, hogy a biztosító, a biztosító ügynöke, vagy a biztosító által megbízott kie- gészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magatartására, tevékenysé- gére vagy mulasztására vonatkozó panaszát az alábbiak szerint terjesztheti elő:
a) szóban (személyesen) a Genertel Biztosító Zrt. Ügyfélszolgálatán, az Ügyfél- szolgálat nyitvatartási idejében (xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxx);
b) írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, avagy postai úton, továbbá a megadott telefaxszámon, vagy elektronikus levelezési címen), a biztosító ügyfélszol- gálati elérhetőségein (xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxx) keresztül;
c) telefonon az ügyfélszolgálat fenti telefonszámán keresztül, a xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/ ugyfelszolgalat/kapcsolat honlapon feltüntetett hívásfogadási időben.
Társaságunk panaszkezelési eljárásával, a panaszkezelés módjával és a panaszkeze- lési nyilvántartás vezetésével kapcsolatos további részletes információkat talál honlapun- kon, illetőleg az ügyfélszolgálati irodánkban kihelyezett panaszkezelési szabályzatban.
Tájékoztatjuk, hogy az Európai Unió tagállamaiban bevezetett alternatív, az Európai Parlament és a Tanács fogyasztói jogviták online rendezéséről szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU rendelete (a továbbiakban: Rendelet) alapján az Európai Bizottság létre- hozta az uniós szintű online vitarendezési platformot (platform), amely az alábbi interne- tes oldalon érhető el: xxxxx://xxxxxxx.xx.xxxxxx.xx/xxx
A platformon az Unióban tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók (magánszemélyek) az Unióban letelepedett kereskedőkkel szemben, online szolgáltatási szerződéssel kap- csolatos jogvitáik bírósági eljáráson kívüli rendezését kezdeményezhetik. Az online vita- rendezési platform felhasználható a pénzügyi fogyasztói viták rendezéséhez.
A Rendelet nem alkalmazandó a fogyasztók és kereskedők közötti azon vitákra, amelyek a nem internetes (offline) úton létrejött szerződések kapcsán, illetve kereskedők között merülnek fel.
A Rendelet hatálya közvetlenül kiterjed a Magyarországon székhellyel rendelkező pénz- ügyi szolgáltatókra, így a Genertel Biztosító Zrt.-re is, amennyiben a fogyasztó és a bizto- sító között létrejött biztosítási szerződést a fogyasztó a biztosító, vagy biztosításközvetítő weboldalán (jellemzően biztosításközvetítő személyes közreműködése nélkül) elérhető, szerződéskötést lehetővé tévő alkalmazások igénybevételével kötötte meg.
A Rendelet értelmében a fogyasztók a platform használatával online kezdeményezhetik a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. A jogvita peren kívüli rendezésére Magyar- országon a Pénzügyi Békéltető Testület jogosult.
Az online vitarendezési platformról a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatót adott ki, mely az alábbi internetes oldalon érhető el: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxx-xxxxxxxxx- zesi-platform
Felügyeleti hatóság
A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB vagy Fel- ügyelet)
A Felügyelet elérhetőségei
Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00.
Levélcím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest
Központi telefon: x00 0 000 0000
Központi fax: x00 0 000 0000
Webcím: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxx/xxxxxxxxxx
Ügyfélszolgálat címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 6. Ügyfélszolgálat telefonszáma: x00 00 000 000 Ügyfélszolgálat elektronikus
levelezési címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
Felhívjuk a figyelmét a Felügyelet fogyasztóvédelmi honlapjára (xxxxx://xxx.xx/xxxxxxx- tovedelem), az ott elérhető tájékoztatókra és összehasonlítást segítő alkalmazásokra.
Társaságunk az MNB által felügyelt tevékenység folytatására jogosult szervezet, amely tevékenységünk vonatkozásában a Felügyelet – kérelemre vagy hivatalból indított eljá- rás keretében – ellenőrzi
a) a biztosító által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Bit-ben vagy az annak felha- talmazása alapján kiadott jogszabályban, továbbá közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban előírt rendelkezések, valamint
b) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló tör-
vény rendelkezéseinek,
c) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló tör-
vény rendelkezéseinek, továbbá
d) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek [az a)-d) pont a továbbiakban együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések], továbbá
e) a pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és – ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását – eljár e ren- delkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).
Fogyasztóvédelmi eljárást a Felügyeletnél a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény sze- rinti fogyasztónak minősülő személy kezdeményezhet, abban az esetben, ha a biztosító- nál panaszát már korábban előterjesztette, azonban a panaszára nem kapott választ, vagy a panasz kivizsgálása nem jogszerűen történt, vagy a biztosító válaszából egyéb, a fenti- ekben meghatározott jogszabályokban előírt fogyasztói jogot sértő körülményt vélelmez.
A biztosítási szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és joghatásaival kapcsolatos jogvitákban a Felügyeletnek nincs hatásköre eljárni.
1.B. Szerződő: A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítási szerző- dést a biztosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettséget vállal. A szer ződő kizárólag fogyasztó lehet. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
A szerződéssel összefüggésben a szerződő jogosult a biztosító irányába jognyilatkozatot tenni és a biztosító a szerződőhöz köteles intézni a jognyilatkozatait.
A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a biztosító hozzájárulása szükséges, kivéve, ha a szerződő személye jogutódlás vagy a biztosított szerződésbe való belépése folytán változik.
Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyi- latkozattal a szerződésbe beléphet („belépés a szerződésbe”). A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződőt megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át, a folyó biztosítási időszakban esedé- kes díjakért a belépő biztosított a szerződővel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő biztosított köteles a szerződő szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosí- tási díjat is – megtéríteni.
1.C. Biztosított: A biztosítani kívánt vagyontárgy megóvásában érdekelt személy.
Baleset- és egészségbiztosítási kockázatot tartalmazó kiegészítő biztosítás esetén a biz- tosított az a természetes személy, akit a biztosítási szerződésben biztosítottként neveztek meg, és akinek életével, egészségével, testi épségével kapcsolatban a szerződés létrejön.
Felelősségbiztosítás esetén biztosított az, akit terhelő kártérítési kötelezettséget a bizto- sító a szerződéses feltételek alapján teljesíti.
1.D. Kedvezményezett
Baleset- és egészségbiztosítási kockázatot tartalmazó kiegészítő biztosításnál az a sze- mély, aki a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatásokra jogosult. Kedvezményezett a szerződésben a szerződő és az adott biztosított által megnevezett személy.
Kedvezményezett-jelölés hiányában
a) a biztosított életében esedékes szolgáltatások kedvezményezettje a biztosított,
b) a biztosított halála esetén esedékes szolgáltatások kedvezményezettje az adott bizto-
sított örököse(i).
2. A biztosítási szerződés létrejötte
2.A. Biztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt (biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (szerződő). Amennyiben a szerződő és a biz- tosított különböző személy, úgy a szerződés balesetbiztosítási és egészségbiztosítási koc- kázatot tartalmazó részének létrejöttéhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
Baleset- és egészségbiztosítási kockázatok vonatkozásában, amennyiben a biztosított kiskorú, és a biztosítási szerződést nem a törvényes képviseletet gyakorló szülője köti meg, a szerződés ezen részének érvényességéhez – ideértve a biztosított kiskorúsága idején a szerződés adott biztosítottra vonatkozó részének módosításának érvényességét is – a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
A gyámhatóság jóváhagyásával érvényes a biztosítási szerződés baleset- és egészség- biztosítási kockázatokat tartalmazó része akkor is, ha a biztosított cselekvőképességé- ben, vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképte- len nagykorú személy.
2.B. A biztosítási szerződés létrejöhet
– a felek külön írásbeli megállapodásával,
– a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 napon belül történő – elfoga- dásával (ideértve azt az esetet is, amikor a szerződő telefonon, vagy elektronikus úton tesz biztosítási ajánlatot),
– a biztosító ráutaló magatartásával. (2.F. pont)
2.C. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki.
2.D. A szerződő a tájékoztatás kézhezvételétől számított 14 napon belül a szerződést – indokolás nélkül – felmondhatja, akkor is, ha a szerződés távértékesítés útján (14.E.6.) jött létre. Ilyen esetben a biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amelyen a fel- mondás a biztosítóhoz megérkezik.
2.E. Ha a kötvény a szerződő ajánlatától eltér és a szerződő az eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ha a szerződő az eltérést kifogásolja, akkor a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor írásban felhívja a szerződő figyelmét. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfele- lően jön létre. A szerződőt az ajánlata annak megtételétől számított 15 napig köti.
2.F. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) – az ajánlat szerinti tartalommal jön létre a biztosítási szerződés, ha a biztosító a szerződő ajánlatára annak beérkezé- sétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy
– az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás bir-
tokában,
– a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és
– a biztosító adott szerződésre vonatkozó díjszabásának megfelelően tették.
Ebben az esetben a szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpont- jára visszamenőleges hatállyal, a kockázat elbírálási idő elteltét követő napon jön létre.
2.G. Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér az általános szerződési feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől
számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltéte- leknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhez- vételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.
2.H. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogo-
sult visszautasítani.
2.I. A biztosító a kockázat elbírálása során, valamint a szerződés létrejöttét követően is
jogosult a biztosítani kívánt vagyontárgyat szemlézni.
3. A biztosítási szerződés hatályba lépése, a biztosító kockázatviselésének kezdete
3.A. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton megjelölt napon veszi kezdetét. Ez a kezdő időpont nem lehet korábbi, mint az ajánlattételt követő nap 0. órája, kivéve, ha a felek ettől eltérően írásban megállapodtak.
3.B. A biztosító az árvíz (Különös feltételek 5.A.10. pont), Hobbi- és kisállat biz- tosítás (Különös feltételek 5.B.16.2. pont), Kiterjesztett garancia (Különös felté- telek 5.B.17.1. pont), a munkaügyi jogvédelem kockázatoknál (Különös feltételek
5.B.21.3. pont), Díjátvállalás munkanélküliség esetén (Különös feltételek 5.B.22.2.4. pont), valamint az Okoseszköz biztosítás (Különös feltételek 5.B.31.6. pont), Okos otthon biztosítás (Különös feltételek 5.B.32.6. pont) kockázatok vonatkozásában várakozási időt köt ki. Várakozási idő kikötése esetén a biztosító kockázatviselése a várakozási idő elteltével kezdődik.
4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak
4.A. A biztosítási szerződés határozatlan tartamú.
4.B. A biztosítási időszak egy év. A biztosítási évforduló pedig–amennyiben a szerző- dés hatálybalépése a hónap első napjára esik – minden évben a biztosítási szerző- dés hatályba lépésével (kockázatviselés kezdetével) megegyező naptári nap előtti nap. Egyéb esetben minden évben annak a hónapnak az utolsó napja, amelyikben a szerző- dés hatályba lépett. A biztosítási időszak ebben az esetben is a biztosítási évfordu lóig, azaz a szerződés első évében egy naptári évnél hosszabb ideig tart
5. A biztosítási szerződés módosítása
A felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződés módo- sítását bármelyik fél kezdeményezheti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a szerződés változatlan tartalommal hatályban marad.
Amennyiben a biztosítási szerződés balesetbiztosítási és egészségbiztosítási kockázatot is tartalmaz és a szerződő, valamint a biztosított különböző személy, úgy a szerződés – illetőleg a szerződés biztosítottra vonatkozó részének – módosításához a biztosított írás- beli hozzájárulása szükséges.
A szerződés közös megegyezéssel történő módosítására egyebekben a szerződés létre- jöttére vonatkozó szabályokat (2.B-2.H. pontok) kell alkalmazni.
6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei
6.A. Érdekmúlás, lehetetlenülés
Megszűnik a szerződés vagy annak megfelelő része, ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt.
Megszűnik a szerződés vagy annak megfelelő része, ha a biztosító kockázatviselésé- nek tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosí- tási érdek megszűnt.
A biztosítási érdek megszűnéséhez fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazha- tók, ha az érdekmúlás kizárólag a biztosított vagyontárgy tulajdonjoga átszállásának következménye, és a vagyontárgy más jogcím alapján már korábban is az új tulajdonos birtokában volt. Ebben az esetben a tulajdonjoggal együtt a biztosítási fedezet is átszáll, és a tulajdonjog átszállása időpontjában esedékes biztosítási díjakért a korábbi és új tulajdonos egyetemlegesen felelős. A szerződést bármelyik fél a tulajdonjog átszállásá- ról való tudomásszerzést követő harminc napon belül írásban, harmincnapos felmondási idővel felmondhatja.
6.B. Rendes felmondás
6.B.1. Felmondás évfordulóra
A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek írásban, indokolás nél- kül, a biztosítási időszak végére, 30 napos felmondási idő megtartásával mondhatják fel. A felmondásnak a címzetthez az évfordulót megelőző 30. nap 0. óráját megelőzően kell megérkeznie.
6.B.2. Felmondás évfordulón túl
A szerződő a biztosítási szerződést az évfordulón túl egy további alkalommal minden év márciusában, írásban, indokolás nélkül felmondhatja. A felmondásnak március 31. nap 24:00 óráig kell a biztosítóhoz megérkeznie.
A szerződés csak abban az esetben mondható fel, amennyiben a biztosítás díjjal rendezett.
A biztosítási szerződés, így a biztosító kockázatviselése az évfordulón túli felmondás biz- tosítóhoz való beérkezésétől számított 30. nap elteltével szűnik meg.
Az e pont szerinti felmondási lehetőségről a biztosító a szerződő felet minden év február
15. napjáig tájékoztatja.
6.B.3. A szerződő felek a biztosítási szerződés szerződő általi felmondásának vonat kozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részéről aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon, vagy elektronikus úton továbbított szken nelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetőségekre.
6.B.4. A felek a biztosítási szerződésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják.
6.B.5. Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a bizto- sítási szerződést bármelyik fél felmondhatja.
6.C. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása, részleges díjfizetés
Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem fizeti meg, úgy a biztosítási szerződés megszűnik a 7.G. xxxxxxx írtak szerint.
6.D. Közös megegyezés
A Felek a biztosítási szerződést közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.
6.E. Egyéb
6.E.1. A biztosítási szerződés megszűnik, ha azt a szerződő a biztosítási díj 7.F.2. pont- ban foglaltak szerinti változása, vagy a 9. pont szerinti értékkövetés miatt felmondja.
6.E.2. A szerződés megszűnik a 2.F. pontban rögzített felmondással.
7. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai
7.A. A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke.
7.B. A biztosítási díjat a szerződő köteles megfizetni. A biztosítót a kockázatviselése tel- jes tartamára megilleti a biztosítási díj. Ha a biztosított a biztosítónak küldött írásbeli nyi- latkozatával a szerződő helyébe lép (1.B. pont), a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződővel egyetemlegesen felel.
7.C. Díjfizetési ütem (díjfizetés gyakorisága): A biztosító a biztosítási díjat biztosítási idő- szakonként állapítja meg. A díjfizetési ütemet (a díjfizetés időszakon belüli ütemezését) a felek a biztosítási szerződésben határozzák meg. A díjfizetési ütem havi, negyedéves, féléves, vagy éves lehet.
7.D. A felek a biztosítási díj megfizetésének módjára vonatkozóan az alábbi fizetési módokon történő fizetésben állapodhatnak meg:
– készpénzátutalási megbízással (csekken) negyedéves, féléves, vagy éves (a biztosító a díjfizetési gyakoriságnak megfelelően postai úton juttatja el a szerződőnek az esedé- kes díjat tartalmazó csekket, melyet a szerződő köteles befizetni,)
– csoportos beszedési megbízással (inkasszóval) havi, negyedéves, féléves vagy éves (a szerződő megbízást ad a folyószámláját vezető banknak a rendszeres díjak lehívá- sának engedélyezésére,)
– átutalási megbízással negyedéves, féléves vagy éves (a biztosító a díj esedékessége előtt (a választott díjfizetési ütemnek megfelelően) díjbekérőt küld a szerződőnek, mely alapján a szerződő megbízást ad a bankjának a díjbekérőn megjelölt díj átutalására,)
– bankkártyás fizetéssel negyedéves, féléves vagy éves (a biztosító a díj esedékes- sége előtt (a választott díjfizetési ütemnek megfelelően) díjbekérőt küld a szerződő- nek, mely alapján a szerződő az esedékes biztosítási díjat bankkártyás fizetés útján egyenlíti ki a biztosító honlapján.)
gyakorisággal fizetheti.
A biztosító az esedékes biztosítási díj megfizetését a szerződő részére küldött fizetési kérelem alapján is lehetővé teheti, amennyiben a szerződő számlavezető bankjánál (pénzforgalmi szolgáltatójánál) a szolgáltatás elérhető. A fizetési kérelem alapján abban az esetben teljesül a díjfizetés, ha a fizetési kérelemben megjelölt érvényességi időn belül a szerződő elindítja a bankjánál a kérelemben megjelölt biztosítási díj átutalását.
A fizetési kérelem olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amellyel a kérelem küldője üzenet for- májában azonnali átutalási megbízást kezdeményezhet a saját részére a kérelem cím- zettjénél. A fizetési kérelem tartalmazza a fizetendő összeget és minden olyan adatot, amely az átutalás elindításához szükséges. A fizetési kérelem címzettje dönt arról, hogy elfogadja-e a kérelmet és ezzel teljesíti-e a kért összeg átutalását.
Amennyiben nem áll rendelkezésre az esedékes díj megfizetésére szolgáló, a biz tosító által kiállított készpénzátutalási megbízás (csekk), díjbekérő levél vagy más dokumentum, a szerződő köteles az esedékes díjat bankkártyás fizetéssel a bizto sító honlapján vagy átutalással a kötvényszám feltüntetése mellett befizetni.
7.E. Díjfizetés esedékessége
7.E.1. A biztosítás első díja a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes.
A folytatólagos biztosítási díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor esedékes.
7.E.2. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biztosító részére megfizetett díj (vagy díjrészlet) díjelőlegnek minősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel. Ha a szerződés létrejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget a szerződőnek visszafizeti.
7.F. A biztosítási díj módosítása
7F.1. A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét az alábbiakban meghatározott esetekben módosíthatja:
a) a biztosítási szerződés kárhányada és kárgyakorisága jelentősen, 50%-nál nagyobb mértékben meghaladja a biztosító azonos módozatú (lakás) biztosítási szerződéseire vonatkozó, a vizsgálat időpontját közvetlenül megelőző naptári évben mért átlagos kárhányadát és kárgyakoriságát,
b) a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozása esetében,
c) a jogszabályi környezet változása esetén a jogszabályi megfelelés érdekében.
Az a) pont szerinti vizsgálat időpontja a biztosítási szerződés évfordulóját 3 hónap pal megelőző időpont.
A biztosítási díj módosítására a következő biztosítási időszak első napjától kez dődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel arányos mértékben, de legfeljebb 100%-os mértékben kerülhet sor. A biztosítási díj jelen pont szerinti módosítása esetén a biztosító a biztosítási díj módosításáról és annak mértékéről a módosí tás hatálybalépését legalább 30 nappal megelőzően írásban értesíti a szerződőt.
7.F.2. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt módosításokkal a biztosí- tási szerződését nem kívánja fenntartani, a szerződést a biztosítási évfordulóra, az évfordulót megelőzően – felmondási idő figyelembevétele nélkül – írásban fel- mondhatja. Felmondás hiányában a szerződő a biztosítási évforduló napjától kez- dődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.
7.G. A biztosítási díjfizetés elmulasztásának következményei
7.G.1. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség idő- pontjáig nem egyenlíti ki, a biztosító – a következményekre történő figyelmeztetés
mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított legalább 30 napos pót- határidő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja.
Amennyiben azonban a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem tel- jesíti és a biztosító késedelem nélkül nem érvényesíti díjkövetelését bírósági úton, akkor a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.
Abban az esetben, ha a szerződés a fent írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a bizto- sítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.
7.G.2. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a 7.G.1. pont- ban foglalt szabályok alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befi- zetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel (fedezettel), a befize- tett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
7.G.3. A díjfizetés elmaradása miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utó- lagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles az utólagosan befizetett díj visszatérítésére.
7.H. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén
Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díj- többletet köteles visszatéríteni.
7.I. Kedvezmények
A szerződő a biztosítás megkötésekor a következő állandó kedvezményeket veheti igénybe, amennyiben az erre jogosító körülmények fennállnak. A szerződőnek a bizto- sítás megkötésekor a kedvezmények igénybevételét külön jelölnie, a kedvezmények- ről külön nyilatkoznia nem kell, a kedvezményt a biztosító a szerződő igényeinek fel- mérése során megadott adatok alapján automatikusan alkalmazza. A kedvezmények aktuális mértékét a biztosító a xxx.xxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxx/xxxxxxxxxxxxxxx honlapon teszi közzé. A szerződő által igénybe vett kedvezményeket a biztosítási ajánlat tétele- sen rögzíti.
7.I.1. Díjfizetési kedvezmények
A biztosító a szerződő által választott fizetési ütem és fizetési mód figyelembe vételével az éves díjból kedvezményt nyújt.
7.I.2. Elektronikus kommunikációs (e-kommunikációs, kapcsolattartási módhoz kapcsolódó) kedvezmény
Az elektronikus kommunikáció keretében az ügyfélnek lehetősége van elektronikus úton a szükséges nyilatkozatok megtételére, kárbejelentésre, kárrendezéshez szükséges dokumentumok csatolására, a kárrendezés valamennyi szakaszában tájékoztatás kéré- sére, szerződése módosítására és felmondására.
7.I.3. Többszerződéses kedvezmény
Többszerződéses kedvezményt nyújt a biztosító, ha a szerződő az ajánlat megtétele idő- pontjában rendelkezik a Genertel Biztosítónál érvényes határozatlan idejű, folyamatos
díjfizetésű biztosítási szerződéssel, vagy a szerződő az ajánlat aláírásával egyidejűleg ajánlatot tesz a Genertel Biztosítónál egy másik határozatlan idejű, folyamatos díjfizetésű biztosítási szerződés megkötésére vonatkozóan.
7.I.4. Tartamkedvezmény
A tartamkedvezmény igénybevételének szabályait a HB25/D. záradék tartalmazza.
7.I.5. Partner kedvezmény:
Partner kedvezményre jogosult a szerződő, amennyiben
– a szerződés a biztosító internetes díjszámító és szerződéskötő weboldalán jön létre Partner kedvezményre jogosító kód megadása mellett, és
– a szerződő olyan természetes személy, aki az ajánlattétel vagy a szerződés létrejötté- nek időpontjában igazoltan munkaviszonyban, közvetlen megbízási vagy tagsági jog- viszonyban áll az alább felsorolt gazdálkodó szervezetek valamelyikével vagy az ilyen természetes személynek a vele közös háztartásban élő, a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója (együttesen: jogosulti kör). A kedvezmény csak egyszeresen vehető igénybe, abban az esetben is, ha a szerződő vagy közeli hozzá- tartozója a felsorolásban szereplő szervezetek közül egyidejűleg többel is jogviszony- ban áll.
A Partner kedvezmény az alábbi gazdálkodó szervezetekkel fennálló jogviszony alapján vehető igénybe:
• Atotal Insurtech Kft. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00/x.; adószáma: 10445608-4-42)
• Europ Assistance Magyarország Befektetési és Tanácsadó Kft. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00.; adószáma: 12231401-2-41)
• Európai Utazási Biztosító Zrt. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00.; adószáma: 12185960-4-44)
• Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársa- ság (székhelye: 1123 Budapest, Alkotás u. 55–61.; xxxxxxxx: 12217595-4-44)
• Generali Alapkezelő Zrt. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxx. 42–44.; adószáma: 12546279-4-42)
• Generali Biztosító Zrt. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxx. 42–44.; adószáma: 10308024-4-44)
• Genertel Biztosító Zrt. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00.; adószáma: 14011838-4-44)
• Generali Egészség- és Önsegélyező Pénztár (székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42–44.; adószáma: 18177796-2-42)
• Generali-Ingatlan Vagyonkezelő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00.; adószáma: 13969927-4-41)
• Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxx. 42–44.; adószáma: 18215625-1-42)
• GP Consulting Pénzügyi Tanácsadó Kft. (székhelye:0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00–00. 0 em.; adószáma: 10575554-4-41)
• Roar Biztosítási és Pénzügyi Közvetítő Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xxxx 00.; adószáma: 13953362-4-41)
A biztosító az állandó kedvezmények mellett időszakos kedvezményeket is nyújthat, amelyeket az erre jogosító feltételek fennállása esetén automatikusan figyelembe vesz és amelyekről a díjkalkuláció során, illetve az ajánlati formanyomtatványon tájékoztatást ad a szerződő részére, még az ajánlat megtételét megelőzően.
7.I.6 Kedvezményre jogosító körülmény megváltozása
Abban az esetben, amennyiben a szerződő a biztosítási díj mértékét befolyásoló kedvezményt vett igénybe, melyet követően a kedvezményre jogosító körülmények megváltoznak, vagy utóbb már nem állnak fenn (pl. inkasszós fizetési mód megvál- tozása, inkasszós fizetés lehetetlenné válása inkasszós felhatalmazás hiányában vagy annak visszavonása miatt) úgy a szerződő a kedvezményre való jogosultsá- gát elveszti, és köteles a kedvezmény figyelembevétele nélkül számított biztosí tási díj megfizetésére. Ilyen esetben az elvesztett kedvezmény nélkül számított díj azon a napon esedékes, amikor a kedvezményre jogosító körülmény megszűnése a biztosító tudomására jut (pl. díjfizetési mód, gyakoriság váltás esetén az erre irá nyuló szerződői bejelentés napja, csoportos beszedési megbízás esetén a megbí zás teljesítés visszautasításának napja, elektronikus kommunikációs kedvezmény esetén az elektronikus kommunikáció megszüntetésére irányuló szerződői beje lentés napja).
7.J. Pótdíjak
A pótdíjakat a biztosító a szerződő igényeinek felmérése során megadott adatok alapján automatikusan alkalmazza. A pótdíjak aktuális mértékét a biztosító a xxxxxxxx.xx honlapon teszi közzé. A szerződésen alkalmazott pótdíjakat a biztosítási ajánlat tételesen rögzíti.
Bérbe vett épület pótdíja: a biztosító a szerződés díjának megállapításánál pótdíjat alkal- maz, amennyiben a szerződő bérbe vett lakóépület/ lakás bérlőjeként köt biztosítást.
7.K. A díjfizetés további szabályai
7.K.1. Ha a biztosítási szerződés a szerződő biztosítási ajánlata alapján nem jön létre, a biztosító a szerződő által esetlegesen már megfizetett biztosítási díjat visszafizeti a részére, ha a biztosítási szerződés megszűnik és a biztosítónak díj visszafizetési kötele- zettsége keletkezik, akkor a biztosító a visszafizetendő biztosítási díjat visszafizeti a szer- ződő részére.
7.K.2. A befizetett biztosítási díj elszámolásának sorrendje
Amennyiben a szerződőnek a szerződéséből, szerződéseiből adódóan kiegyen- lítetlen tartozása áll fenn társaságunkkal szemben, és a szerződő által befizetett összeg valamennyi tartozás kiegyenlítésére nem elégséges, úgy a szerződő által befizetett díj elszámolása az egyes biztosítási szerződésekre irányadó szabályozás szerint történik meg, míg ilyen szabályozás hiányában elsősorban a következő sor- rendben: tőketartozás (díjtartozás), késedelmi kamat, adminisztrációs díj.
Amennyiben a szerződőnek egy biztosítási szerződését illetően több díjtartozása van a biztosító felé (pl. több díjrészlettel tartozik), és a befizetett díj nem fedezi valamennyi tartozását, akkor a teljesítést a régebben lejárt díjtartozásra számolja el a biztosító.
8. A biztosítási összeg, túlbiztosítás tilalma, alulbiztosítás, többszörös biztosítás
8.A. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerződő által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke, baleset- és egészségbiztosítási kockázat esetén pedig a vonatkozó kiegészítő feltételekben és a biztosítási szerződésben a biztosító szolgáltatá- saként meghatározott összeg. Az egyes balesetbiztosítási kockázatok tekintetében a biz- tosító szolgáltatásának felső határa a biztosítási összegnek a Különös feltételekben meg- határozott százalékos mértéke.
8.B. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) értékét (túlbiztosítás). A vagyontárgy értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfele- lően le kell szállítani. Ilyen esetben a szerződő a biztosított vagyontárgy valóságos érté- kének megfelelően leszállított biztosítási díjat tartozik megfizetni. A szerződő jogosult az eredeti és a leszállított biztosítási díj különbözetének a visszatérítésére. A túlbiztosításból eredő semmisségre vonatkozó rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.
8.C. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy értéke (alulbiz- tosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában téríti meg.
Alulbiztosítottsághoz vezethet különösen a felajánlott értékkövetés visszautasítása.
8.D. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az ugyanazon biztosí- tási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csök- ken. Ezt a jogkövetkezményt a biztosító akkor alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szol- gáltatás teljesítésekor írásban felhívta a szerződő figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte. A szerződő jogosult a biztosítási időszakban alkalmazott biztosítási díj megfe- lelő kiegészítésével a biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeget eredeti mér- tékre emelni (fedezetfeltöltés). Ha a szerződő a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerző- dés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.
8.E. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:
a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy ese- tében a biztosító szolgáltatásának felső határa az adott vagyontárgyra megadott biz- tosítási összeg.
b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szolgáltatásá- nak felső határa is. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrende- zés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.
8.F. A túlbiztosítás, illetőleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani.
8.G. Ha ugyanazt az érdeket több biztosító egymástól függetlenül biztosítja (többszö- rös biztosítás), a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani.
A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló doku- mentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köte- les fizetést teljesíteni.
9. Az értékkövetés szabályai
A biztosító az új érték biztosítás fenntartása érdekében a biztosítási összeget és a díjat évente egy alkalommal az árszínvonal változásához hozzáigazítja. Az adott naptári évben az értékkövetés alapjául a Központi Statisztikai Hivatal által az előző év szeptem- berében publikált Gyorstájékoztató szolgál az alábbiak szerint.
Épületekre vonatkozóan az építőipar termelőiár-indexe január-június időszakra az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ingóságokra vonatkozóan a fogyasztói árak árindexe január-június időszakra az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A kiegészítő biztosítások közül a kiegészítő Felelősségbiztosítás, az Assistance szolgál- tatás, a Balesetbiztosítás és Gyermekbetegség térítés és az Építés-, szerelésbiztosítás a KSH építőipari árindex alapján kerül értékkövetésre és minden egyéb kiegészítő bizto- sítás értékkövetése a KSH fogyasztói árindex alapján történik. A Családi jogvédelem, az SOS Autósegély kiegészítő biztosítás, valamint a Kiterjesztett garancia, Hobbi- és kisál- latbiztosítás, Okoseszköz biztosítás, Okos otthon biztosítás vonatkozásában a biztosító nem alkalmaz értékkövetést.
Az így meghatározott árindexektől a biztosító 5 százalékponttal eltérhet.
Ezeket az indexszámokat a biztosító a biztosítási évfordulókor veszi figyelembe és ennek megfelelően módosítja a biztosítási összeget, illetve a biztosítási díjat. Az értékkövetéssel módosított biztosítási összeg az előző időszak biztosítási összegének és az indexszám- nak a szorzata.
A vagyoncsoportonként módosított biztosítási összegről és biztosítási díjról a biztosító legalább 30 nappal a biztosítási évfordulót megelőzően írásban értesíti a szerződőt. Ha a módosítást a szerződő nem kívánja, a biztosítási évfordulót megelőzően írásban kérheti a biztosításának eredeti biztosítási összegekre és biztosítási díjra történő visszaállítását, vagy – választása szerint – jogosult a biztosítási szerződést (az évfordulót megelőzően) évfordulóra felmondani, felmondási idő nélkül. Amennyiben a biztosító nem kezdemé- nyezte a szerződés értékkövetés érdekében történő módosítását, akkor kár esetén az ebből adódó alulbiztosítottságot nem érvényesítheti. A biztosító az értékkövető indexet mindig a biztosítás megkötésétől vagy az utolsó értékkövetéstől halmozottan számítja.
10. Önrészesedés, szolgáltatási limit
A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét
a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával;
b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával korlátozhatja.
Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási időszak alatt több esetben fordul elő biztosítási esemény, az önrész összegét minden biztosí- tási esemény alkalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási eseménynek minősülnek az azonos okokra visszavezethető események, amennyiben azok között oko- zati összefüggés áll fenn.
A biztosító a Különös feltételekben meghatározott Elemi károk, alapkockázatok vonatko- zásában nem alkalmaz önrészt.
11. A szerződő felek speciális kötelezettségei
11.A. Szerződő, biztosított kötelezettségei
a) Tájékoztatási kötelezettség
Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződés- ben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
b) Közlési és változásbejelentési kötelezettség
i. A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor (biztosítási aján- lat megtételekor) kötelesek a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett, kötelesek a biztosítónak a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási ajánlattétel során feltett kérdéseire a valóságnak megfelelően és hiánytalanul válaszolni még akkor is, ha az adatok, információk üzleti (foglalkozási) titkot képeznek. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő és a biztosított fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatla- nul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési kötelezettség körébe vont, lényeges körülmények megváltozását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni.
ii. A közlési és a változás bejelentési kötelezettség körébe tartoznak, így a biztosító- nak be kell jelenteni az előző pontban foglaltakon túl különösen
1. a biztosított vagyon értékének olyan mértékű változását és ennek okát, ami a biztosítási szerződésben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja.
2. ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött;
3. a biztosított vagyontárgyakat terhelő bármilyen zálogjog, óvadék vagy más biz- tosíték fennállását, a jogosult megjelölésével;
4. a biztosított vagyontárgyak más számára történő használatba adását;
5. ha a kármegelőzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt;
6. a biztosított vagyont érintő végrehajtási eljárás, csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindítását;
7. a biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló tényezők módosulását;
8. kapcsolattartásra megadott elérhetőségek (így különösen posta és elektronikus levelezési cím) megváltozását;
9. veszélyes tevékenység megkezdését.
iii. Ha a biztosító a kockázat elbírálásához a biztosított vagyontárgyat szemlézi, a szemle során rögzített körülmények megváltozását szintén be kell jelenteni a biztosítónak.
iv. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetőleg a biztosítási szerző- dés további változás bejelentési kötelezettséget is előírhatnak.
v. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott közölni a biztosítóval, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.
vi. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, akkor a biztosító a tudomásszerzéstől szá- mított 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a biztosí- tási szerződést 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételt követő 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a szerződő fél figyelmét a módo- sító javaslat megtételekor felhívta. Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel össze- függésben merül fel, a biztosító a fentiekben meghatározott jogait a többi vagyon- tárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül különösen, ha a biztosító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján elutasítaná a szerződés megkö- tését, kizárást alkalmazna, díjszabása szerint magasabb biztosítási díj ellenében
vállalná a kockázatot, vagy a biztosítási feltételek értelmében a kockázatot nem vállalhatja.
A jelen pontban foglalt rendelkezések nem érintik a biztosító szerződés megtáma-
dására vonatkozó jogait.
vii. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított – a jelen 11.A. pont b) alpont i-iv. alpontjaiban szabályozott – a közlésre vagy a változásbejelentésre irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:
– a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződés kötéskor ismerte vagy
– az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a bizto sítási esemény bekövetkezésében.
c) Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség
1. Kármegelőzési kötelezettség: A szerződő és a biztosított kötelesek a károk meg- előzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket meg- tenni. Kötelesek mindenkor betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karban- tartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előírásokat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait, valamint a már felismert veszélyhelyzetben a veszély elhárítása érdekében elvárható intézkedéseket megtenni és eleget tenni a biztosító által előírt kármegelőzési intézkedéseknek.
Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, továbbá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette. A szerződő és a biztosított a biztosított helyiségeket köteles bezárni és minden rendelkezésre álló biztonsági, vagyonvédelmi- és riasztó berendezést üzembe helyezni. Továbbá köteles az elektromos, víz- és gázvezetékek és a hozzájuk csat- lakozó berendezések, készülékek, továbbá a biztonságtechnikai berendezések karbantartásáról, üzemképes állapotban történő tartásáról gondoskodni.
Fűtési idényben (október 15-től április 15-ig) valamennyi vízvezetéket és beren- dezést vízteleníteni kell, ha azokat átmenetileg nem üzemeltetik, illetve fagykárok megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.
A biztosító jogosult a szerződőnél és biztosítottnál a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított vagyontárgyak kockázati állapotát, szük- ség esetén tűzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttműködve, a helyszínen is bármikor ellenőrizni.
2. Kárenyhítési kötelezettség: A szerződő és a biztosított,
• a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai sze- rint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás köve- telménye szerint kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár eny- hítése érdekében.
A biztosító jogosult a kárenyhítési intézkedések megvalósítását, előírásainak, uta- sításainak megtartását ellenőrizni.
3. Balesetbiztosítás esetén a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségek a bizto-
sított orvosválasztási szabadságát nem akadályozzák.
d) Kárbejelentési kötelezettség
A szerződő, biztosított, illetve baleset- és egészségbiztosítási kockázatoknál a kedvez- ményezett vagy egyéb jogosult köteles a biztosítási eseményt annak bekövetkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb a felfedezésétől számított 10 napon belül, bal- eset- és egészségbiztosítási kockázatok vonatkozásában a biztosítási esemény bekö-
vetkeztétől, de legkésőbb az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a biztosítónak bejelenteni. Ha a biztosított a kár bejelentésében akadályoztatva van, a kárbejelentési határidőt az akadály megszűnését követő naptól kell számítani.
A felelősségbiztosítás biztosítottja köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legké- sőbb 30 napon belül – bejelenteni, ha vele szemben kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.
A kárbejelentés történhet
1. személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán, annak nyitvatartási idejében,
2. telefonon: telefonos ügyfélszolgálatunk hívásfogadási idejében, a x00 0 000 0000
telefonszámon,
3. interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxx://xxx.xxxxxxxx.xx/xxx- felszolgalat/karbejelentes),
4. levélben a 7602 Pécs, Pf. 999 címen bejelenteni.
A kárbejelentésnek tartalmaznia kell
– a káresemény időpontját, helyét és a káresemény rövid leírását,
– a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését,
– a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét),
– a kárrendezésben közreműködő – a szerződőt (biztosítottat) képviselő – személy
vagy szervezet nevét,
– a vonatkozó biztosítási szerződés azonosítását lehetővé tevő adatokat (szerző- désszám).
Interneten, az online kárbejelentő kötelezően kitöltendő adattartalmának a biztosító részére történő elektronikus megküldésével tehető kárbejelentés.
A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy(ak) állapo- tában a szerződő (biztosított) a kárfelvételi szemle megtartásáig, de legkésőbb a kárbejelentéstől számított 5 munkanapig csak a kárenyhítéshez szükséges mérték- ben változtathat.
Amennyiben a változtatás a kárenyhítéshez szükséges mértéket meghaladja és emiatt a biztosító számára lehetetlenné vált a szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása, a biztosító kötele zettsége nem áll be.
Ha a biztosító részéről a kárbejelentéstől számított 5 munkanapon belül nem történik meg a kár szemlézése, a szerződő (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsé- rült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. Ilyen esetben, valamint akkor, ha a kárenyhítés- hez szükséges mértékben változtatni kell a károsodott vagyontárgyak állapotában, a biztosítási eseménynek, illetve annak következményeinek a kárrendezési folyamat során történő igazolhatósága érdekében célszerű gondoskodni arról, hogy a sérült vagyontárgyak, a helyreállítást vagy kijavítást megelőzően, a kárkép és a kockázat- viselési hely azonosítására alkalmas módon rögzítésre kerüljenek. Ennek megfelelő módja lehet, ha a szerződő, vagy a biztosított a kockázatviselési helyről és a sérült vagyontárgyakról fényképfelvételeket készít. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt elő- zetes egyeztetést követően, további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni. A biztosító által megtérített ingó vagyontárgyak abban az esetben semmisíthetőek meg, amennyiben a biztosító nem kívánja átvenni azokat.
Amennyiben a biztosított a – jelen 11.A. pont d) alpontjában meghatározott – kárbejelentési kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett
kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények kideríthetet lenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
e) Kárbejelentéshez szükséges dokumentumok
A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez, valamennyi biztosítási eseménnyel kapcsolatban, az alábbi dokumentumok és adatok rendelkezésre bocsátását jogosult kérni, ha ez a bejelentett igény joga lapjának vagy összegszerűségének megállapításához szükséges, és rendelke zésre áll, illetve az adott kárral kapcsolatban beszerezhető és a beszerzése a szerződőtől, biztosítottól, egyéb kifizetésre jogosulttól általában elvárható:
1. Általánosan a kárbejelentéssel, kárügyintézéssel kapcsolatos dokumentumok, adatok
– a biztosítási esemény bekövetkezésének részletes leírása, az esemény bekövetkezésének helye, ideje, módja, a biztosítási esemény bekövetkezé- séért felelős személy neve, címe, elérhetősége;
– szolgáltatási/kártérítési igény megjelölését tartalmazó nyilatkozata biztosí- tott/károsult/kedvezményezett/egyéb kifizetésre jogosult személy neve, szü- letési dátuma és helye, anyja neve, lakcíme, telefonszáma, e-mail címe, a kapcsolattartó személy neve, telefonszáma, e-mail címe;
– nem természetes személy biztosított/károsult/kedvezményezett/egyéb kifi- zetésre jogosult személy neve székhelye, nyilvántartási azonosító száma, adószáma, a kapcsolattartó személy neve, telefonszáma, e-mail címe;
– a biztosított/károsult/kedvezményezett/egyéb jogosult személy bankszámla- száma, amelyre a szolgáltatás teljesítését, kártérítés kifizetését kéri;
– meghatalmazás (kárbejelentésre, kárügyintézésre, kárkifizetésre);
– a biztosítási díj befizetését igazoló dokumentum, amennyiben a díj a biztosí- tóhoz még nem érkezett be;
– biztosított vagy károsult nyilatkozata az adatkezelésről;
– kiskorú vagy gondnokság alá helyezett biztosított/ károsult/kedvezménye- zett/egyéb jogosult esetén a törvényes képviseletet gyakorló személy képvi- seleti jogának igazolása;
– ha a biztosított vagy a károsult képviselővel jár el, akkor a képviselő részére adott meghatalmazás;
– Áfa visszatérítési jogosultságra vonatkozó nyilatkozat;
– a kárbejelentés esetleges késedelmének indokát alátámasztó dokumentumok;
2. A szolgáltatás jogalapjának megállapítását elősegítő dokumentumok, adatok
– biztosítási érdeket, tulajdonjog megszerzését, fennállását igazoló dokumen- tumok (pl. adás-vételi szerződés, tulajdoni lap), idegen vagyontárgyak ese- tében a birtoklás jogcímét igazoló dokumentum, (pl. bérleti, haszonbérleti, lízing-, kölcsön-, haszonkölcsön- szerződés, ingyenes használat, javításra átadás igazolása);
– a biztosított arra vonatkozó nyilatkozata, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mástól (biztosítótól vagy károkozótól) kapott-e bármilyen összeget, szolgáltatást (kártérítést, vagy biztosítási – pénzbeli vagy assistance – szol- gáltatást);
– más biztosítónál azonos biztosítási érdekre megkötött és a biztosítási ese- mény napján is hatályos biztosítási szerződésre vonatkozó kötvény vagy más igazoló dokumentum, valamint a másik biztosító igazolása, amely tar- talmazza, milyen vagyontárgyra, milyen jogcímen mekkora értékben nyúj- tott szolgáltatást,
– amennyiben bármely arra jogosult hatóság (pl. katasztrófavédelem, jegyző,
építésügyi hatóság) a rá irányadó jogszabályi rendelkezések alapján kiállí-
tott okirattal a biztosítási szerződéssel fedezett biztosítási esemény követ- keztében a biztosított épületet (lakást) lakhatatlanná nyilvánítja, a hatóság igazolása az ingatlan lakhatatlanná nyilvánításáról (a hatósági igazolásra nincs szükség, ha az ingatlan nyilvánvalóan lakhatatlanná vált, például föld- rengésben összedőlt);
– zálogjogosult, társbiztosított, kedvezményezett nyilatkozata a szolgáltatás
teljesítésének címzettjéről, módjáról;
– tulajdonosok hozzájáruló nyilatkozata a szolgáltatási, kártérítési összegnek a biztosított részére történő kifizetéséhez;
– jogerős hagyaték átadó végzés;
– öröklési bizonyítvány;
– törzskönyv, üzembentartói okirat vagy szerződés;
– beszerzési számla, beszerzési bizonylat pl. nyugta;
– jótállási jegy, garanciajegy, szervizjegyek
– a biztosítási szerződésből eredő követelés engedményezése esetén az ezt igazoló dokumentum;
– aláírási címpéldány annak igazolására, hogy a kifizetésre jogosult jogi sze- mély képviseletében ki és milyen formában gyakorolhat cégjegyzési jogot;
– a bejegyzett élettársi kapcsolatot igazoló közokirat, illetve az élettársi kap- csolatot igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat;
– az önkormányzat igazolása a közterület megnevezésének, az ingatlan szá- mozásának esetleges változásáról amennyiben a kockázatviselési hely ada- tai átnevezés vagy átszámozás miatt eltérnek a szerződésben rögzített cím- től;
– kortárs képzőművészeti és iparművészeti tárgyak esetében a zsűrizett ter- méket igazoló zsűri szám;
– épületek, építmények sérülését/helyreállítását rögzítő fotók, videók;
– bármely vagyontárgy esetén káridőpont előtti, kárkori és kár feltárás során
készült fotók
– építési engedélyezési tervdokumentáció;
– lakcímkártya (csak a bemutatása, másolat készítését a biztosító nem várja el);
– tanúnyilatkozatok a biztosítási esemény körülményeiről, következményeiről;
– a szolgáltatási igény jogalapját és összegszerűségét igazoló (igazságügyi) szakértői vélemény, orvos szakértői és orvos-szakértői bizottságok által kiál- lított
– szakvélemény;
– építőanyagok megfelelőségi igazolása
– az ingatlan vázlatrajza vagy eredeti alaprajza;
– igazolás az épület elbontásáról;
– a biztosított ingatlannal kapcsolatban készült talajmechanikai szakvélemény
– a biztosított ingatlannal kapcsolatban készült statikai szakvélemény
– érintésvédelmi szabvány-felülvizsgálati jegyzőkönyv
– a károsodott vagy a biztosítási esemény bekövetkezésével kapcsolatba hoz- ható ingóságok, eszközök, berendezések használati utasítása
– az utolsó igazolt karbantartás dokumentumai
– előzmény károk kijavítását igazoló számlák vagy egyéb dokumentumok,
– a kár bekövetkezését közvetlenül követően, valamint feltárás közben készült fotók a károsodásról;
– földhivatali térkép másolata
– társasházi alapító okirat, szövetkezeti ház alapszabálya;
– közvetítői eljárással kapcsolatos dokumentumok
– az ingatlan helyreállítására vonatkozó vállalkozói vagy megbízási szerződés
– előzménykár, illetve a kár kiváltó okának helyreállításáról szóló dokumen- tum;
– nyilatkozat az elektronikai, számítástechnikai, valamint riasztórendszerek
tételes egységeiről, vásárlás dátumáról,
3. A szolgáltatás összegszerűségét alátámasztó dokumentumok, adatok
– a károsodott vagyontárgy beszerzési értékét igazoló dokumentumok (pl.
számla, szerződés, nyugta);
– a szolgáltatási igényt alátámasztó más dokumentumok, számlák, számvi-
teli bizonylatok, szakvélemények, jegyzőkönyvek, fényképek, szerződések;
– a kifizetésre jogosult áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozata, beleértve az adószám/ adóazonosító jel közlését is;
– árajánlatok, számlák, vállalkozási szerződések (méret, anyag, mennyiség kimutatással munkadíj munkafázisokra bontva);
– ideiglenes őrzés költségeit igazoló dokumentumok;
– üdülés alatt bekövetkezett biztosítási esemény miatti haza- és visszautazási költségeket igazoló dokumentumok;
– tételes ingósági lista érték feltüntetéssel, maradványlista, vagyontárgyakról
készített fotó vagy vázlatrajz, értékbecslés;
– az ideiglenes lakás bérleti díjának igazolása;
– kárenyhítési, vészelhárítási (tűzoltás, mentés, bontás, rom- és törmelékelta- karítás és -elszállítás, ideiglenes tetőépítés), valamint tervezési és hatósági engedélyezési költségek igazolása, bizonylata;
– a biztosítási eseménnyel összefüggésben a mentéshez, a további károk megelőzéséhez és a kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erőforrások használatának költségét igazoló, illetőleg arra alkalmas iratok;
– a biztosított nyilatkozata vissza nem térítendő állami, önkormányzati vagy
egyéb támogatásról, amelyet a biztosítási eseményre tekintettel kapott.
i. Egyes biztosítási eseményekkel összefüggő, azt alátámasztó dokumentumok, adatok
– Tűz, robbanás, füst- és koromszennyezés
– katasztrófavédelmi hatóság igazolását az esemény bekövetkezéséről és a
károsodásról
– a tűzvizsgálatról készült jegyzőkönyv, tűzvizsgálati jelentés
– kéményseprői tanúsítvány, (szak)vélemény
– hatósági igazolás a nyomástartó edények engedélyezéséről, megfelelősé- géről
– az eseményt okozó berendezés, eszköz utolsó karbantartását és annak idő-
pontját igazoló dokumentum
– a távfelügyeletet ellátó szolgáltató igazolása a távfelügyeleti rendszer/esz- köz működőképességéről és működéséről; riasztási napló, kivonulási jegy- zőkönyv
– védelmi berendezések minősítését igazoló dokumentum (pl. MABISZ ter- mék-megfelelőségi ajánlás)
– riasztó vagy beléptető rendszer eseménynaplója
– Villámcsapás másodlagos hatása miatti kár
– szerviz igazolása/szakvéleménye, mely tartalmazza a kárt kiváltó okot, javít- hatóságát, készülék pontos típusát és gyártási évét vagy korát, javítható hiba esetén a javításról kiállított számla (tételes anyag és munkafázisokra bontott, ennek hiányában számlarészletező)
– Vihar, villám, jégverés, felhőszakadás, hónyomás, árvíz, földrengés:
– meteorológiai szolgáltató igazolása a biztosítási eseményt okozó időjárási körülmény bekövetkezéséről a kockázatviselés helyén
– Árvíz:
– vízügyi hatóság igazolása a biztosított ingatlan árvíz védelmi szempontól
történő elhelyezkedéséről
– Földcsuszamlás, kő-, szikla- és földomlás, ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása:
– a biztosítási eseménnyel érintett ingatlan építési engedélye,
– talajmechanikai vizsgálat
– Idegen jármű ütközése
– útnyilvántartás;
– menetlevél, fuvarlevél
– gépjármű forgalmi engedélye; gépjármű ideiglenes forgalmi engedélye;
– kárfelelősséget elismerő nyilatkozat/rendőrségi intézkedés jegyzőkönyve
– Vízkár:
– csőtörés helyének meghatározását igazoló dokumentumok, műszeres bemé- rési dokumentáció és költséget igazoló számla vagy egyéb dokumentum
– Beázás, kívülről érkező víz,
– előzmény kár javítását igazoló számla
– Elfolyt víz
– az illetékes vízszolgáltató által kiállított számlák a vízfogyasztásról legalább
1 évre visszamenőleg,
– az illetékes vízszolgáltató által kiállított igazolása az elfolyt víz mennyiségé-
ről és ellenértékéről
– Betöréses lopás, rablás, besurranás, rongálás, vandalizmus, graffiti károk és olyan kiegészítő biztosításoknál, amelyeknél a biztosítási esemény bekövetke- zésének feltétele a biztosított vagyontárgy eltulajdonítása
– a rendőrségnél, illetve szabálysértési hatóságnál tett feljelentésről készült jegyzőkönyv másolati példányát,
– rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv;
– a távfelügyeletet ellátó szolgáltató igazolása a távfelügyeleti rendszer/esz- köz működőképességéről és működéséről; riasztási napló, kivonulási jegy- zőkönyv
– védelmi berendezések minősítését igazoló dokumentum (pl. MABISZ termék- megfelelőségi ajánlás) riasztó vagy beléptető rendszer eseménynaplója
– Üvegtörés
– törött üveg tételes (anyag és munkafázisra bontott) helyreállítási számlája,
– a számla kiállítójának nyilatkozata, hogy milyen ingatlan címen került beépí- tésre az üveg (ha a számlán nem szerepel)
– Felelősségbiztosítás
– állat oltási könyvének minden bejegyzett oldala
– állatorvosi kezelés kórlapja, részletes számlája
– jövedelem kiesésnél munkáltatói igazolás, vállalkozás esetén adóigazolás, amelyből megállapítható a jövedelem kiesés összege,
– gépjármű(vek) sérülését rögzítő fotók
– nyilatkozat személyi sérült adatbekérésre vonatkozó hozzájárulásról
– az érintett felek (károkozó és károsult) nyilatkozata arról, hogy rokoni kap-
csolatban állnak-e;
– arról szóló nyilatkozat, hogy volt-e más szemtanúja a kár bekövetkezésé- nek, amennyiben igen, a szemtanú(k) nyilatkozata(i);
– amennyiben gyermek okozta a kárt, nyilatkozat arról, hogy ki látta el a gyer-
mek felügyeletét a kár időpontjában;
– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyi- latkozata;
– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körül- ménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási vagy más hatósági eljá- rás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok.
– vállalkozói igazolvány
– őstermelői igazolvány
– vállalkozás vagyontárgyairól szóló vagyonnyilvántartás, leltárívek, egyedi
tárgyi eszköznyilvántartó lapok, számlák a készletekről
– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőz- ményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üze- morvosi, a járó- és fekvőbetegellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfel- használást igazoló iratok,
– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kap- csolatos biztosítotti, illetve károsulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meghatal- mazása alapján),
– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erőforrások használata során kelet- kezett költségek igazolására alkalmas iratok,
– véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben
ilyen készült,
– halál esetén
– halottvizsgálati bizonyítvány
– boncolási jegyzőkönyv,
– halotti anyakönyvi kivonat,
A biztosító a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerez- het be harmadik személytől.
– Baleset- és egészségbiztosítás esetén
– a biztosító által rendelkezésre bocsátott, hiánytalanul kitöltött szolgáltatási igénybejelentő, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgál- tatási igény bejelentéséig keletkezett összes orvosi dokumentum, de külö- nösen az első orvosi ellátás dokumentuma,
– baleseti/munkahelyi baleseti/rendőrségi jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,
– véralkohol és/vagy kábító hatású anyag vizsgálati eredmény, amennyiben
ilyen készült,
– továbbá a következő iratok másolata:
– halál esetén
– halottvizsgálati bizonyítvány / halotti epikrízis,
– boncolási jegyzőkönyv,
– biztosított halotti anyakönyvi kivonata,
– a kedvezményezetti jogosultságot igazoló okirat (jogerős hagyatéká- tadó végzés, öröklési bizonyítvány, bírósági határozat) feltéve, hogy a kedvezményezettet a szerződésben név szerint nem nevezték meg.
– csonttörés esetén
– csonttörést igazoló röntgenlelet vagy orvosi igazolás,
– közlekedési baleset esetén, az előzőeken felül:
– rendőrségi jegyzőkönyv, amennyiben ilyen készült,
– amennyiben a biztosított közlekedési balesetben a jármű vezetőjeként sérült meg, a jármű forgalmi engedélye.
A biztosító a biztosítási feltételekben megjelölt iratok mellett a szolgáltatási igény elbírálásához jogosult bekérni az alábbi dokumentumok másolatát is, amelyek a szolgáltatási igény jogalapjának fennállását bizonyítják és/vagy az igény összegszerűségének megállapításához szükségesek.
– munkahely, oktatási intézmény, közlekedési vállalat által felvett baleseti jegyzőkönyv, határozat, a balesettel/következményeivel kapcsolatos szak- értői vélemények).
– A biztosító által rendelkezésre bocsátott és a biztosított kezelőorvosa/az őt ellátó egészségügyi szolgáltató által kitöltött formanyomtatvány a biztosítási eseménnyel kapcsolatos egészségügyi adatokról, a biztosított egészségi állapotáról, illetve a biztosított kórelőzményi adatairól.
– A biztosítottnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal össze- függő egészségügyi dokumentumai: házi-, vagy üzemorvosi, illetve állomá- nyilletékes orvosi karton másolata, a járó- és fekvőbeteg-ellátás során kelet- kezett iratok, a gyógyszerfelhasználást igazoló iratok, kórházi zárójelentés, műtéti leírás.
– A társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcso- latos biztosítotti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmen- téshez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján).
– A biztosítottnak a biztosító kockázatviselését befolyásoló sporttevékenysé- gével kapcsolatos tagsági igazolványa, jogviszonyt igazoló dokumentuma, mérkőzés jegyzőkönyve.
– A biztosított születésének időpontját igazoló hivatalos bizonyítvány.
– A biztosító a szolgáltatás teljesítésének feltételéül orvosi vizsgálatot írhat elő, ennek előírása esetén a biztosító szolgáltatása mindaddig nem válik esedé- kessé, amíg a biztosított az orvosi vizsgálat elvégzését nem teszi lehetővé.
– Dugulás-elhárítás költségei:
– műszeres bemérési dokumentáció és költséget igazoló számla vagy egyéb
dokumentum
– Szolgáltatás-kimaradásból eredő károk
– Illetékes közműszolgáltató igazolása a szolgáltatás kimaradás tényéről, idő- pontjáról, időtartamáról és a kimaradással érintett területről
– Klímaberendezés biztosítás:
– szakvélemény károsodásról, javíthatóságról, meghibásodás oka, készülék pontos típusa, vagyontárgy gyári száma,
– beszerzési számla, telepítési és karbantartási dokumentáció,
– Zárcsere kulcsvesztés vagy kulcstörés miatt és kulcsok pótlása
– Zár cseréjének költségét igazoló dokumentumok
– Sporteszköz és sportfelszerelés
– a sporteszköz típusát, vagy fantázianevét, és alváz- vagy gyári számát tar- talmazó garancialevél, számla, minőségi tanúsítvány
– rögzítéshez használt kerékpárzár/ak kulcsai, maradványai, beszerzési számlája;
– Hobbi- és kisállat biztosítás
– A baleset vagy betegség miatti gyógykezelés biztosítási esemény kárbejelen- téséhez csatolni szükséges a biztosított állat kezelését végző állatorvos vagy állat-egészségügyi szolgáltató által kiállított számlát és kórlapot, utóbbinak tar- talmaznia kell a következőket:
– a tulajdonos neve, címe,
– a betegséggel összefüggő kórelőzményt (anamnézis),
– a klinikai tüneteket, a betegség megnevezését (diagnózis),
– az elvégzett műtétek leírását, a gyógykezeléseket és gyógyszer-adagokat (terápia), azoknak időpontját,
– a biztosított állat azonosítására szolgáló adatokat (faj, fajta, neve, születési dátuma, mikrochipes azonosító adatok),
– az állat utolsó védőoltásait igazoló iratot (a Kisállat egészségügyi könyv
olvasható másolatát).
– A baleset miatti elhullás biztosítási esemény bekövetkezésekor szükséges csa- tolni az állatorvos által kiadott igazolást a következő adatokkal:
– a tulajdonos neve, címe,
– megállapítás, hogy a biztosított állat baleset következtében hullott el,
– a baleset bekövetkeztének és az állat elhullásának dátuma,
– a biztosított állat azonosítására szolgáló adatok (fajta, neve, születési dátuma, mikrochipes azonosító adatok).
– Kiterjesztett garancia
– a meghibásodott vagyontárgy jótállási jegye (ha ez rendelkezésre áll), szám- lája, nyugtája
– a javításról szóló eredeti számla, amelynek vagy az ahhoz kapcsolódó doku- mentációnak (pl. munkalap) tartalmaznia kell a hiba részletes leírását, a javí- tott alkatrészeket, a munkadíjat, a javítás dátumát
– Elveszett okmányok pótlása (bankkártya és okmány)
– letiltási és újrabeszerzési költségek igazolása,
– személyes okmányok hivatalos pótlási költségeit igazoló dokumentumok,
számlák
– Családi jogvédelem kiegészítő biztosítás esetén
– azok a szerződések (pl. munka-, adásvételi, bérleti, haszonbérleti, vállalko- zási, kölcsön-, stb.) melyek a jogi érdeksérelemmel összefüggésben állnak;
– a jogi érdeksérelem jogalapját és összegszerűségét bizonyító fényképfel- vételek, iratok;
– az ellenérdekű félnek átadott vagy az ellenérdekű féltől kapott levelek, egyéb iratok;
– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben bírósági, hatósági eljárás indult, akkor annak iratai (beadványok, jegyzőkönyvek, bírósági, hatósági határozatok);
– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben szakértői vizsgálatra került sor, akkor az elkészült szakvélemény;
– a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd által adott díjajánlat, az ügyvéd-
del kötött megbízási szerződés és az ügyvéd által felvett tényvázlat;
– amennyiben a hatályos számviteli szabályok szerint a biztosítottat terhelő jogi költségről számlát kell kiállítani (pl. ügyvédi megbízási díj), akkor a
számla, egyéb esetben (pl. illeték, ellenérdekű félnek fizetendő perköltség, stb.) a jogi költség kifizetését igazoló bizonylat;
– a biztosított írásbeli nyilatkozata, xxxxxxx mentesíti a jogi képviseletét ellátó
ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól;
– amennyiben a jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez a biztosított egészség- ügyi adatainak kezelése szükséges, akkor a biztosított írásbeli hozzájáruló nyilatkozata, az egészségügyi adatok kezeléséhez;
– amennyiben a jogvédelmi szolgáltatás a biztosítottat ért személyi sérülés- sel, a biztosítottnak nyújtott társadalombiztosítási ellátással van összefüg- gésben, akkor a biztosított írásbeli nyilatkozata, mellyel mentesíti a keze- lését ellátó orvosokat, egészségügyi intézményeket, társadalombiztosítási igazgatási szervet a titoktartási kötelezettségük alól a biztosító irányában.
– Díjátvállalás munkanélküliség esetén
a) a területileg illetékes munkaügyi központ határozatának másolatát az álláskeresési járadékra való jogosultság megszerzéséről;
b) a munkáltató által kitöltött „Igazolólap az álláskeresési járadék megállapí- tásához” elnevezésű nyomtatvány másolatát;
c) a munkáltató által kitöltött igazolás másolatát a munkaviszony megszű- néséről;
d) a munkaviszonyt megszüntető írásbeli jognyilatkozat (felmondás) másolatát;
e) a megszűnt munkaviszonyra vonatkozó szerződés, alkalmi munkaválla- lói kiskönyv másolatát;
f) ismételt munkanélküliségi biztosítási esemény bejelentése esetén a biz- tosítóhoz be kell nyújtani a korábbi és az újabb esemény közötti, a Biz- tosított munkavégzésre irányuló jogviszonya fennállását igazoló munkál- tatói igazolást is.
– Fagyasztott élelmiszerek megromlása
– szolgáltatói igazolás az áramkimaradás idejéről és okáról
– élelmiszer lista (mennyiség / ár megjelöléssel)
– Gyermekbetegség térítés:
– orvosi igazolás a betegség alátámasztására
– műtét esetén kórházi zárójelentés
– Haszonállat-, termésveszteség biztosítás:
– hatósági állatorvosi igazolás mely tartalmazza: az elpusztult állat halálának
– okát, fajtáját, korát, nyilatkozat a keletkezett kárértékről
– Home office biztosítás:
– a munkáltató igazolását, hogy a biztosított „home office”-ban dolgozott a kár- esemény időpontjában,
– a biztosított munkaszerződését,
– a biztosított egyhavi távolléti díjának összegére vonatkozó munkáltatói igazolást,
– amennyiben a munkáltatónál kollektív szerződés a munkavállalói kártérítés mértékét az Mt-től eltérően szabályozza, akkor a kollektív szerződés kárté- rítésre vonatkozó részét,
– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyi- latkozatát,
– a munkáltató által a biztosítotthoz címzett írásbeli fizetési felszólítást,
– a kártérítési igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges, a kárigényt
alátámasztó dokumentumokat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szak-
véleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, kárenyhítés- hez igénybe vett eszközök, erőforrások használata során keletkezett költsé- gek igazolására alkalmas iratokat
– a kár előzetes megtérítése esetén ezt a tényt igazoló dokumentum
– Kártevők által okozott kár: szakvélemény a kár bekövetkezésének körülménye- iről, okáról, tételes helyreállítási számla, kárfotó
– Kerékpár biztosítás
– vásárláskor kiállított számla és garancialevél
– eszköz teljesítményét igazoló adatok
– rendőrségi feljelentés
– lakat kulcsai
– lakat/zár beszerzési számla /nyilatkozat a lakat típusáról
– Okoseszköz és Okos otthon biztosítás
– a készülék korát is tanúsító beszerzési számla, melyen szerepelnie kell a biztosított nevének, valamint a vagyontárgy gyári számának ennek hiányá- ban más, tulajdonjogot igazoló dokumentum;
– szakvélemény károsodásról, javíthatóságról, meghibásodás oka, készülék pontos típusa, vagyontárgy gyári száma
– Xxx xxxxxx:
– eltulajdonítás esetén rendőrségi igazolás,
– beszerzési számla, típus igazolás, szakvélemény,
– helyreállítást igazoló tételes számla/ árajánlat, csere esetén árajánlat
– meteorológiai szolgálat igazolása elemi károk esetén
ii. Amennyiben a becsatolt dokumentum másolatok hitelességével, valódiságával kapcsolatban kétség merül fel, a biztosító kérheti a fenti dokumentumok eredeti példányának bemutatását és bármely adathordozón történő benyújtását.
iii. A biztosító kérheti a szolgáltatási igény tárgyában meghozandó döntéshez szük- séges összes idegen nyelvű dokumentumnak a szolgáltatási igényt érvényesítő fél költségén elkészített magyar nyelvű hiteles fordításának benyújtását
iv. Amennyiben a kár rendezéséhez a feltétel alapján hatósági igazolás szükséges, a biztosító a kárrendezés során az iratbekérésében pontosan nevesíti, mely ható- ság milyen eljárásban állítja ki azt az igazolást, amely a biztosító teljesítésének feltétele. A biztosító e tájékoztatás során azt is megjelöli, hogy pontosan milyen igazolást vár benyújtani. A feltételekben felsorolt hatóságok megszűnése, átala- kulása, átnevezése esetén mindig a kár időpontjában illetékes jogutód szerveze- tet kell érteni.
A biztosító csak abban az esetben kérhet hatósági igazolást, ha a káresemény körülményeinek tisztázásához vagy a kárrendezés lefolytatásához szükséges információ más, gyorsabb eljárásban/módon nem szerezhető be.
v. A biztosított, illetőleg a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse. Így például jogosult arra is, hogy a
– büntetőeljárás során keletkezett szakértői véleményeket, jegyzőkönyveket és tanúnyilatkozatokat;
– a rendelkezésére álló, nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság által hozott hatá-
rozatokat, feljelentésről készült jegyzőkönyvet;
– a tűz- és a robbanás kárnak a tűzoltóságnál (katasztrófavédelmi hatóságnál)
történő bejelentése tényét igazoló okiratot, továbbá a tűzoltóság által kiállított tűzeseti hatósági bizonyítványt, egyéb határozatokat továbbá az eljárás során keletkezett szakértői véleményeket, jegyzőkönyveket és tanúnyilatkozatokat
benyújtsa a biztosítónak.
vi. A biztosított köteles gondoskodni arról, hogy az általa benyújtott okiratokon ne sze- repeljenek olyan személyes adatok, amelyek a kárügy szempontjából nem bír- nak jelentőséggel. A jelentőséggel bíró adatokról a biztosító a biztosított kérésére további felvilágosítást ad az adott kárügyben. A jelentőséggel nem bíró személyes adatok elfedésének módja lehet például, hogy a dokumentumról az ilyen adato- kat tartalmazó részek kitakarásával készítenek másolatot és azt nyújtják be a biz- tosítóhoz.
vii. A biztosító a kárbejelentés, a felvilágosítás és a rendelkezésére bocsátott dokumen- tumok tartalmát ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be.
viii. A biztosított, illetőleg a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse. Így például jogosult arra is, hogy
– a büntetőeljárás során keletkezett szakértői véleményeket, jegyzőkönyveket és tanúnyilatkozatokat;
– a rendelkezésére álló, nyomozó hatóság, ügyész vagy bíróság által hozott hatá-
rozatokat, feljelentésről készült jegyzőkönyvet;
– a tűz- és a robbanás kárnak a tűzoltóságnál (katasztrófavédelmi hatóságnál) történő bejelentése tényét igazoló okiratot, továbbá a tűzoltóság által kiállított tűzeseti hatósági bizonyítványt, egyéb határozatokat továbbá az eljárás során keletkezett szakértői véleményeket, jegyzőkönyveket és tanúnyilatkozatokat
benyújtsa a biztosítónak.
ix. Amennyiben a szerződő, biztosított a biztosítási esemény bekövetkezésének bejelentésére, a felvilágosítás megadására, ezek biztosító általi ellenőrzésé nek lehetővé tételére, illetve a biztosító szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettsége teljesítéséhez szükséges dokumentumok benyújtására vonat kozó kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthe tetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
f) A szerződő, a biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani azokat az irato- kat, amelyek a biztosító a jogai és törvényes érdekei érvényesítése (pl. megtérítési igény) érdekében szükségesek.
g) Díjfizetési kötelezettség
A díjfizetési kötelezettség részletes szabályait az Általános Feltételek 7. fejezete tar-
talmazza.
h) Baleset- és egészségbiztosítási kockázatok esetén a biztosító által előírt orvosi vizs- gálaton a biztosított köteles részt venni.
11.B. Biztosító kötelezettségei
a) Tájékoztatási kötelezettség
A biztosító köteles tájékoztatni a szerződőt a szerződés adatairól, a bejelentett károk ren- dezéséről, a szolgáltatások összegének kifizetéséről, illetve ezek akadályáról.
A biztosítónak a biztosítási szerződés megkötése előtt, bizonyítható és azonosítható
módon, közérthető, egyértelmű és részletes írásbeli tájékoztatást kell adnia a szerző- dést kötni kívánó ügyfél részére a biztosító főbb adatairól (a társaság neve, székhelye, jogi formája és címe, székhely államának és felügyeleti hatóságának megjelölése, fiókte- lep útján kötött biztosítási szerződés esetén annak címe) és a biztosítási szerződés jel- lemzőiről. A biztosítónak a szerződő féllel szembeni tájékoztatási kötelezettsége irány- adó a szerződés tartama alatt a fenti adatokban bekövetkezett változások esetében is.
b) Szolgáltatási kötelezettség
i. A biztosító szolgáltatása a kárszemlét, illetve, amennyiben további iratok szük- ségesek a szolgáltatás teljesítéséhez, akkor a kárrendezéshez nélkülözhetetlen utolsó irat kézhezvételét követő 5. munkanapon esedékes. A biztosító a kárbeje- lentést, de legkésőbb a kárszemlét követő 5 munkanapon belül kérheti az ügyfél- től a kár elbírálásához szükséges dokumentumok csatolását, melyeket a szerző- dési feltételekben rögzített. Amennyiben kárszemlére nem kerül sor, a Biztosító a kárbejelentést követő 5 munkanapon belül kérheti az ügyféltől a kár elbírálásához szükséges további dokumentumok csatolását, melyeket a szerződési feltételekben rögzített. Ezt követően további dokumentumok kérésére csak abban az esetben van lehetősége, ha a már benyújtott dokumentumokkal vagy újabb kárigény beje- lentésével kapcsolatban merül fel újabb dokumentumigény. A biztosító a szolgál- tatási igény elbírálásához nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezését követő 5 munkanapon belül köteles kellően megindokolt tájékoztatást adni a szolgáltatására vonatkozóan azokban az esetekben, amelyekben a szolgáltatási kötelezettségé- nek fennállását és a szolgáltatásának mértékét jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegszerűen megállapította. Amennyiben a biztosító a szolgáltatási kötelezettségét nem ismeri el, úgy a szolgáltatási igényt a kárszemlét vagy a kárrendezéshez nélkülözhetetlen utolsó dokumentum beérkezését követő 10 munkanapon belül elutasítja. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához nél- külözhetetlen utolsó dokumentum beérkezésének hiányában legkésőbb a kárbe- jelentést követő 30 napon belül köteles indokolással ellátott választ adni a szolgál- tatási igényben foglalt egyes követelésekre, ha a szolgáltatási kötelezettsége nem egyértelmű vagy a teljes szolgáltatását összegszerűen nem állapította meg.
A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szak- értő által történő megállapítását. A független szakértő költségét a megbízó előle- gezi, illetőleg viseli.
A kárfelvétel alkalmával a biztosító egyértelmű és pontos tájékoztatást nyújt a szol- gáltatási igény elbírálásához nélkülözhetetlen dokumentumokról. Amennyiben a biztosító a kárfelvétel alkalmával nem adott tájékoztatást a benyújtandó dokumen- tumok köréről, abban az esetben nem utasíthatja el a kárigényt arra hivatkozás- sal, hogy a biztosított nem csatolt bizonyos, kizárólag a biztosításra vonatkozó általános szerződési feltételekben előírt dokumentumokat. A szolgáltatás teljesíté- séhez azok a dokumentumok nélkülözhetetlenek, amelyek a biztosítási szolgálta- tási kötelezettség fennállását és annak összegét alátámasztják.
ii. biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetőeszközben fizeti meg. A szolgál- tatás kifizetése történhet a szolgáltatás átvételére jogosult személy igénye sze- rint postai átutalással lakáscímre vagy banki átutalással a jogosult által megadott bankszámlára. Ha kétség merül fel a szerződő (biztosított), illetőleg az általa meg- jelölt személy pénzfelvételi jogosultságát illetően, a biztosító a szolgáltatási összeg kifizetéséhez kérheti a pénzfelvételi jogosultság hitelt érdemlő igazolását.
iii. A biztosító szolgáltatási kötelezettségére a Különös és kiegészítő biztosítási fel- tételek a jelen pontban rögzítettektől további és eltérő feltételeket is meghatároz- hatnak.
iv. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biztosító a szerződő (biztosított) kérésére elő- leget folyósíthat.
v. Javítási, helyreállítási, újraépítési költségeket a biztosító az építkezés ütemében, annak folyamatos figyelemmel kísérése mellett téríti. A szerződőt, biztosítottat a helyreállítás, javítás, újraépítés során folyamatos tájékoztatási és együttműködési kötelezettség terheli a biztosító felé.
vi. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a biztosító által kifizetett összeget vissza kell fizetnie. Ha a bizto- sító szolgáltatása előtt megkerült vagyontárgyak a biztosítási esemény következté- ben megrongálódtak és a biztosított még nem pótolta azokat, a megkerült vagyon- tárgyakat köteles átvenni. Ilyen esetben a biztosító kötelezettsége a javítási költségek térítésére korlátozódik.
vii. A kárbejelentést követő maximum 2 munkanapon belül a biztosító felveszi a kap- csolatot a biztosítottal, és a kárbejelentéstől számított 5 munkanapon belüli időpon- tot ajánl a kárszemlére. Amennyiben olyan vis maior, illetve havaria helyzet áll elő, amely nem teszi lehetővé az 5 munkanapon belül történő kárszemlét, a biztosító ezt haladéktalanul közzéteszi a saját weblapján (xxxxxxxx.xx).
viii. A biztosító elektronikus úton is tájékoztatást nyújt a kárrendezés aktuális állásáról.
ix. A kárrendezés költségeit a biztosító viseli, a szerződőre vagy a biztosítottra azt
nem háríthatja át.
x. 100 ezer forint alatti károk esetén a biztosító az alábbiakban foglalt feltételek fenn- állása esetén lehetőséget biztosít gyorsított kárrendezésre, melynek ügyintézési határideje legfeljebb 5 munkanap.
A gyorsított kárrendezés feltételei:
– a bejelentett szolgáltatási (kártérítési) igény 100.000 Ft alatti,
– az érvényes, hatályos és díjrendezett biztosítási szerződés legalább 3 hónapja
fennáll a biztosítónál,
– a biztosított első alkalommal jelent be kárt a szerződés terhére, vagy – további károk esetén – egy éven belül nem volt a bejelentés szerinti kockázatra vonat- kozó szolgáltatási igénye. Az egy éves kármentes időszakba a biztosítónál fennállt előzményi szerződés is beletartozik,
– a szerződőnek nem volt háromnál több, bármilyen kockázatra bejelentett előz- ményi kára,
– a szolgáltatási igény elbírálásához hatósági vagy egyéb irat benyújtása nem
szükséges,
– a bejelentés vizsgálata alapján vélelmezhető, hogy a szolgáltatási összeg nem éri el a 100.000 Ft-ot, továbbá
– a kár bekövetkeztét, annak körülményeit, illetve mértékét illetően kétség, illetve visszaélés gyanúja nem merül fel.
– A gyorsított kárrendezés további feltétele, hogy a biztosított elfogadja a kár gyorsított kárként való rendezését, és a biztosító rendelkezésére tudja bocsá- tani a kár rendezéséhez szükséges adatokat (így különösen károsodás jellege, mértéke). A gyorsított kárrendezést elősegítheti a károsodott vagyontárgyak- ról készült fotók kárbejelentéssel együtt történő megküldése (minimum 3 db).
xi. A biztosító a szolgáltatási igény elutasításáról a kárszemlét, vagy az utolsó szüksé- ges – a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából releváns – dokumentum beér- kezését követő 10 munkanapon belül értesíti a biztosítottat.
xii. A biztosított kérésére a biztosító lehetőséget biztosít a kárrendezési folyamathoz közvetlenül kapcsolódó dokumentumok megismerésére.
xiii. A biztosított és a biztosító akkor köthetnek egyezséget, ha a biztosított a biztosító által felajánlott szolgáltatási összeget vitatja és szerződéskötéskor elfogadta a biz- tosító által ajánlott biztosítási összeget és a kár bekövetkezési időpontjáig felaján- lott értékkövetéseket.
xiv. Amennyiben olyan helyzet áll elő, amely következtében tömeges kárrendezési igénybejelentések érkeznek a biztosítóhoz és így lehetetlen az előírt kárrende- zési határidőket tartani, a kárrendezésre rendelkezésre álló határidőt a biztosító ésszerű mértékben kibővítheti. Ez idő alatt a biztosító köteles az ügyfelek érdeké- ben úgy eljárni, ahogyan az általában elvárható:
– extra kapacitásokat allokálni a kárrendezési területre,
– haladéktalanul tájékoztatást közzétenni a honlapján, lehetőség szerint a közösségi oldalakon és az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben az elhúzódó kárrendezési időkkel és folyamatokkal kapcsolatban,
– haladéktalanul, közzétételre alkalmas módon tájékoztatást nyújtani a Magyar Nemzeti Banknak a kialakult vis maior vagy havaria helyzetről.
xv. Havaria esetén a biztosító lehetőség szerint az ingatlan lakóinak száma és a kár jel- lege szerint rangsorol a kárrendezés során.
xvi. Kiemelt károkra vonatkozó egyéb rendelkezések
1. Kiemelt károknak nevezzük azokat a károkat, melyek a biztosítottak egzisztenci- ális helyzetét veszélyeztetik (az épület használhatatlanná, részben vagy egész- ben lakhatatlanná válik). A biztosító ilyen esetben személyi kárrendezési kapcso- lattartót jelöl ki, aki a biztosítottat végigvezeti a kárrendezési folyamat lépésein, és akitől a biztosított a kárrendezési eljárásról folyamatosan tájékoztatást kaphat.
2. Biztosító kárelőleget folyósít az alábbi esetekben:
– a biztosított életkörülményeit (mindennapi lakhatását) veszélyeztető káre- semény bekövetkezésekor a biztosító a kárrendezés keretében, gyorsított eljárásban, 5 munkanapon belül;
– kárfelülvizsgálat szükségessége esetén a biztosított kérésére – a bizto- sító a kárszemlét követő 3 munkanapon belül, a további kár keletkezését megelőző munkálatokra szükséges mértékig, figyelembe véve a lehetsé- ges maximális szolgáltatás összegét.
3. Olyan épületkárok esetén, ahol a várható szolgáltatási összeg (kárérték) eléri a biztosítási összeget, és amennyiben csalás, vagy visszaélés gyanúja nem merül fel, valamint a biztosítási összeg a biztosító által felajánlott érték alapján alakult ki, a biztosító kifizeti a biztosítási összeget. A biztosítási összegtől való esetleges eltérést a biztosítónak szükséges alátámasztania.
4. Olyan ingóságkárok esetén, ahol a várható szolgáltatási összeg (kárérték) eléri a biztosítási összeget, és amennyiben csalás, vagy visszaélés gyanúja nem merül fel, valamint a biztosítási összeg a biztosítás megkötésekor meg- adott, egyszerűsített ingóságlista alapján alakult ki, a biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot, és kifizeti a biztosítási összeget. Amennyiben az ingó- ságokra vonatkozó biztosítási összeg a biztosító által felajánlott érték alapján alakult ki, akkor a Biztosító kifizeti a biztosítási összeget. A biztosított a kárren-
dezés során egyszerűsített ingóság listát használhat. A biztosítási összegtől
való esetleges eltérést a biztosítónak szükséges alátámasztania.
5. A biztosított vagyontárgyak természetes kopása és elhasználódása (a továb- biakban: avulása) önmagában nem biztosítási esemény. A vagyontárgy avult- ságával közvetlen ok-okozati viszonyban bekövetkezett károk megtérítésére az egyébként irányadó szabályok alkalmazandók, önmagukban az avultság- ból eredő következményi károk nem zárhatók ki. Nem vonatkozik ez az elvá- rás a vagyontárgy elhanyagolásával, rendszeres, szükséges karbantartásá- nak elmulasztásával ok-okozati viszonyban felmerült károkra.
xvii. A biztosító tételesen tájékoztatja a biztosítottat arról, hogy az általa felajánlott szol- gáltatási (a kártérítési) összeget mi alapján határozta meg (pl. építésügyi szab- vány, árajánlat stb.).
12. Mentesülés
12.A. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással
1. a szerződő fél vagy a biztosított;
2. a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy a biztosított tevékenység folytatásához (ideértve a biztosított vagyontárgy használatával összefüggő tevékenységet is) közvetlenül vagy közvetetten kap- csolódó munkakört betöltő alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk;
3. a biztosított jogi személynek a vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető beosztású személy (pl. osztályvezető, csoportvezető, részlegvezető) vagy a biz tosított tevékenység folytatásában közreműködő tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.
12.B. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a
12.A.1.3. pontban meghatározott személy jogellenesen, szándékosan vagy súlyo san gondatlan magatartással nem tett eleget a 11.A. pont c) alpont szerinti kármeg előzési vagy kárenyhítési kötelezettségének. Az eset összes körülményét egyedileg értékelve, súlyosan gondatlannak minősülhet többek között az a magatartás is, ha
a) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körülményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna;
b) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetőségére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be;
c) káresemény bekövetkezésekor a biztosító írásban utasítást adott a kár enyhítése érde kében szükséges intézkedések megtételére, de a biztosított ennek nem tett eleget.
12.C. A biztosító mentesül a balesetbiztosítási szolgáltatások teljesítése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesztette éle tét. A biztosító szolgáltatása ebben az esetben a biztosított örököseit illeti meg és a kedvezményezett abból nem részesül.
12.D. Felelősségbiztosítás esetén súlyosan gondatlannak minősülhet különösen, ha a 12.A. pontban meghatározott személyek hatósági engedélyhez kötött tevé kenységet ilyen engedély nélkül folytattak és ez által okoztak kárt.
13. Általános kizárások
Nem terjed ki a biztosítási fedezet a háború, megszállás, külső ellenség cselekmé nye, háborús cselekmények (hadüzenettel vagy anélkül), polgárháború, lázadás, forradalom, felkelés, katonai vagy jogellenes hatalomátvétel vagy hatalombirtok lás vagy ezek megkísérlése, illetve a felsorolt események során a vagyontárgy nak a kormányzat, állami vagy helyi hatóság által végrehajtott vagy elrendelt elkob zása, államosítása, katonai célú igénybevétele (rekvirálása), megsemmisítése vagy megrongálása, terrorcselekmény, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rend bontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel közvetlen vagy közve tett összefüggésben felmerülő károkra.
A biztosítás szempontjából terrorcselekménynek minősül különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infra- struktúrára veszélyes cselekmény, amely politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas.
Nem terjed ki a biztosítás azokra az esetekre, ha a kár nukleáris energia, ionizáló sugárzás károsító hatásának betudható eseményekkel, vagy HIV fertőzéssel össze függésben következik be.
A biztosítás nem terjed ki olyan kárra, amely gyártási, technológiai hibára (pl. hibás kivitelezés, tervezési hiányosság, stb.) vezethető vissza.
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosítási szerződés (a biztosító koc kázatviselésének) fennállása alatt bekövetkezett kárra, ha
a) a kár a biztosított rendszeres alkohol-fogyasztásával, kábítószer-fogyasztásá val, kábító hatású anyag vagy gyógyszer szedésével összefüggésben követke zett be kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírására, az előírásnak megfele lően alkalmazták,
b) a biztosított az esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban volt, illetőleg kábítószer vagy kábító hatású anyag vagy gyógyszer hatása alatt állt. Ha történt véralkohol vizsgálat, alkoholos állapotnak tekintendő a 1,5‰-et meghaladó, gép járművezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékű véralkohol-koncentráció;
c) a biztosított érvényes vezetői engedély vagy érvényes forgalmi engedély nélkül vezetett gépjárművet és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett,
d) a biztosított az esemény időpontjában alkoholos állapotban vezetett gépjármű vet és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett.
14. Egyéb rendelkezések
14.A. Megtérítési igény
Balesetbiztosítási kockázat kivételével a biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.
14.B. Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő igények 2 év elteltével elévülnek.
Az elévülési idő a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában kezdődik.
14.C. Adatkezelés, adatvédelem
A biztosítási titokra vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók
14.C.1. A biztosítási titok
Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszont- biztosító, a biztosításközvetítő, rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiz- tosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosító- val kötött szerződéseire vonatkozik.
14.C.2. Biztosítási titkot képeznek különösen az alábbi adatok:
– a biztosító ügyfelének személyi adatai;
– a biztosított vagyontárgy és annak értéke;
– a biztosítási összeg;
– baleset-, betegség- és felelősségbiztosítási szerződés esetén az egészségi állapottal összefüggő adatok;
– a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje;
– a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő összes lényeges tény és körülmény.
14.C.3. A biztosítási titok megtartására vonatkozó rendelkezések
A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másként nem ren- delkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazot- tait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
14.C.4. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
– a biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pon- tosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
– a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,
– a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás
lefolytatása keretében ismeri meg.
14.C.5. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámo- lási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhite- lezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biz- tosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha bizto- sítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatá- rozott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt eset- ben az egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos információgyűjtésre fel- hatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás ese- tén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a köt- vénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gép- járművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő ható- sági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő bizto- sítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekinte- tében, és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelező- vel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízot- tal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kár- rendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a har- madik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabá- lyok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harma- dik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának rész- letes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,
t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosí- tottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatásiszervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,
u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,
v) A Gfbt. szerinti e-kárbejelentő felületen megadott adatoknak a kárbejelentő alkal- mazás működtetése, a biztosítási eseményhez kapcsolódó, szükséges információk begyűjtése és a biztosítók részére kárrendezés céljából történő továbbítása tekinteté- ben a MABISZ-szal
szemben, ha az a)–j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkérés- sel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és joga- lapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolá- sának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott
szervek alkalmazottaira is kiterjed.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcso- lódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkere- séssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerző- dés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végre- hajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvé- nyek módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA törvény) alap- ján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B–43/C.
§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
14.C.6. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adatkérésére, illetve írásbeli meg- keresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábító- szerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visz- szaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűn- cselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenve- délykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásá- val, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biz- tosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések vég- rehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 164/B. § szerinti adattovábbítás.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn továbbá abban az eset-
ben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnül- döző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából
– írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény- ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység
írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti.
14.C.7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biz- tosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez tör- ténő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbítás a személyes ada-
tok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak megfelel.
A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
14.C.8. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy
üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter
részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt ren- delkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
Fentiekben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivat-
kozva nem tagadhatja meg.
A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 14.C.5. pont b), f) és j) pontjai, illetve
a 14.C.6. pont a–b pontjai alapján végzett adattovábbításokról.
A biztosító az 14.C.5–14.C.8. továbbá a Veszélyközösség védelme c. pontokban meg-
határozott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
14.C.9. A biztosító a hagyatéki eljárás jogerős lezárásáról történő tudomásszerzés napjáig
a) az elhunyt szerződő által kötött vagyonbiztosítási szerződéshez kapcsolódóan, kizá- rólag az érintett biztosítási szerződés díjfizetéssel történő fenntartása érdekében a biztosítási szerződés fennállásáról, a biztosítást igazoló okirat számáról, az általános szerződési feltételekről, a szerződés díjegyenlegéről, az esedékes díjtartozás össze- géről, valamint a szerződés évfordulójáról az elhunyt szerződő közeli hozzátartozója, illetve a vagyontárgy birtokosa részére,
b) azon hitelfedezeti életbiztosítási szerződéshez, továbbá azon biztosítási szerződés- hez kapcsolódóan, ahol a szolgáltatás jogosultja a hitelintézet és a szerződés biztosí- tottja az elhunyt személy, kizárólag a szolgáltatási igény biztosítóhoz történő bejelen- tése és a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges adatok biztosító részére történő megküldése érdekében a biztosítási szerződés fennállásáról, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint az általános szerződési feltételekről az elhunyt biztosított közeli hozzátartozója részére
– annak írásbeli kérelmére – adatot szolgáltathat, feltéve, hogy e minőségét a kérelmező
okirattal igazolja.
A közeli hozzátartozó, illetve a vagyontárgy birtokosa részére történő – a Bit. 143. § (5)
bekezdés szerinti – adatszolgáltatás nem jelenti a biztosítási titok sérelmét. A biztosító a
kérelmező személyes adatait az adatszolgáltatást követően öt évig, illetve – ha a Bit. 142.
§ (3) bekezdése szerinti időtartam ezt meghaladja – a Bit. 142. § (3) bekezdésében meg- határozott időtartamig kezeli.
14.C.10. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
A veszélyközösség védelme
14.C.11. Tájékoztatjuk, hogy a biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása érde- kében társaságunk – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezett- ségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása cél- jából – a Bit. 149. §-ában biztosított felhatalmazás alapján, jogosult megkereséssel for- dulni más biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározot- tak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével kezelt – a Bit. 149.
§ (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartal- maznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításá- hoz szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelö- lését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének.
Társaságunk ennek keretében,
– baleset és betegségágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az
alábbi adatokat kérheti:
a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;
b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
c) az pontban meghatározott személyt érintő korábbi – az e bekezdésben megha- tározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban fel- merült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatá- sok jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;
– szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek nélkül), sínpályához kötött járművek, légjárművek, hajók, szállítmány, tűz- és elemi károk, egyéb vagyoni károk, hitel, kezes- ség és garancia, különböző pénzügyi veszteségek, jogvédelem, segítségnyújtás ága- zatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a) a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;
b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;
c) az pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;
d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban fel- merült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatá- sok jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat;
– a szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást), a légi járművekkel kapcso- latos felelősség, a hajókkal kapcsolatos felelősség, valamint az általános felelősség-
biztosítási ágazatokhoz tartozó biztosítások teljesítésével kapcsolatban az alábbi ada-
tokat kérheti:
a) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;
b) a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá az előző bekezdés pontjában meghatározott adatokat;
c) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapo- tára vonatkozó adatokat;
d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – biz- tosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;
e) a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy szemé- lyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi
– az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos –
biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.
– a szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek nélkül) és a szárazföldi járművek- kel kapcsolatos felelősség (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ideértve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást) biztosítási ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – a szá- razföldi járművekkel kapcsolatos felelősség (beleértve a fuvarozó felelősségét is, és ide- értve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást) ágazathoz tartozó károk esetén a káro- sult előzetes hozzájárulása nélkül is – társaságunk jogosult az alábbi adatokat kérni:
a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó ada- tokat, így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a meg- kereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is,
b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.
14.C.12. A társaságunk által megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megke- resés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni tár- saságunknak.
14.C.13. Társaságunk a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhez- vételt követő kilencven napig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a társaságunk tudomására jutott adat társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés fentebb meghatározott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesíté- sével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.
Ha a megkeresés eredményeként társaságunk tudomására jutott adat társaságunk jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.
14.C.14. Társaságunk az e célból végzett megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére a szemé- lyes adataihoz hozzáférést biztosít. Ha az ügyfél a személyes adataihoz hozzáférést kér
és társaságunk – a fentiekben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelem-
mel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről tájékoztatja a kérelmezőt.
14.C.15. Társaságunk a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérő célból nem kapcsolja össze.
14.C.16. A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontossá- gáért a megkeresett biztosító a felelős.
14.C.17. A biztosító a veszélyközösség védelme érdekében történő adatátvétel folytán más biztosítótól beszerzett adatokat a fent részletezett feltételekkel és időtartam eltel- téig kezeli.
A személyes adatok kezelésére vonatkozó tájékoztatás
14.C.18. A jelen adatkezelési tájékoztató keretében, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásá- ról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: Adatvé- delmi Rendelet) alapján tájékoztatjuk Önt arról, hogy az Ön személyes adatait hogyan és milyen célokkal kezeljük.
1. Ki fogja kezelni az Ön személyes adatait?
Az adatok kezelője („adatkezelő”) a Genertel Biztosító Zrt.
2. Hogyan kezeljük és használjuk az Ön személyes adatait?
Társaságunk az alábbi célokból kezeli az Ön személyes adatait:
a) a biztosítási szerződés megkötése, módosítása, nyilvántartása, állományban tartása,
b) kockázatvállalás, kockázat elbírálás és kockázatkezelés,
c) a biztosítási szerződésből származó követelések megítélése,
d) a biztosítási veszélyközösség megóvása érdekében a biztosítási szerződésekkel kap- csolatos visszaélések megelőzése és megakadályozása,
e) panaszok kezelése,
f) terrorizmus finanszírozásának megelőzése, megakadályozása és nemzetközi szank- ciós rendelkezések betartása.
Az adatkezelések jogalapjai:
a) biztosítási szerződés megkötése, teljesítése és a szerződésből eredő követelések érvényesítése (Adatvédelmi Rendelet 6. cikk (1) b) pont);
b) jogi kötelezettség teljesítése: számviteli bizonylatok kezelése és megőrzése, terroriz- mus finanszírozásának megelőzése, megakadályozása és nemzetközi szankciós ren- delkezések betartása, panaszkezelési tevékenység (Adatvédelmi Rendelet 6. cikk (1)
c) pont),
c) jogos érdek érvényesítése: a biztosítással kapcsolatos visszaélések, kockázatok mérése, megelőzése, megakadályozása; a biztosítási szerződésből eredő jogi igé- nyek előterjesztése, érvényesítése, védelme; hitelintézeti követeléshez kapcsolódó lakásbiztosítási szerződésre vonatkozóan a hitelintézet felé és érdekében történő adatszolgáltatás (Adatvédelmi Rendelet 6. cikk (1) f) pont).
Egészségügyi adatok kezelése esetén az adatkezelések további feltétele az érintettek-
nek az adatkezeléshez adott kifejezett hozzájárulása (Adatvédelmi Rendelet 9. cikk (2)
a) pont) vagy ha az egészségügyi adatok kezelése jogi igények előterjesztéséhez, érvé- nyesítéséhez, illetve védelméhez szükséges (Adatvédelmi Rendelet 9. cikk (2) f) pont).
3. Milyen személyes adatokat kezelünk?
Kizárólag azokat a személyes adatokat kezeljük, amelyek a fent említett adatkezelési
célok eléréséhez szükségesek, és a cél elérésére alkalmasak.
Társaságunk különösen az alábbi adatokat kezeli attól függően, hogy Ön milyen biztosí- tási szerződést köt velünk:
– természetes személyi azonosító adatok, lakcím, nem;
– egyéb azonosító és kapcsolattartási adatok (pl. adóazonosító jel, rendszám, telefon-
szám, e-mail cím);
– pénzügyi adatok (pl. bankszámlaszám, jövedelemre, megtakarításra vonatkozó adatok) ;
– a biztosítási szerződésre vonatkozó adatok, ideértve a biztosítási szerződésre beje- lentett igények/károk adatait is (pl. a biztosított vagyontárgyra, a kockázatviselés helyére vonatkozó adatok, kép, hang- és videofelvételek, vagy személybiztosítások, illetve személyi sérüléssel járó károk esetén egészségügyi adatok és dokumentumok).
Bizonyos esetekben harmadik személyektől kapunk Önre vonatkozóan személyes ada- tokat, például, ha Ön biztosítási alkusz közreműködésével köt nálunk biztosítást, vagy alkuszon keresztül jelent biztosítási igényt, kárigényt.
4. Kikkel osztjuk meg az Ön személyes adatait?
4.1. Kiszervezett tevékenységet végző szervezetek, adatfeldolgozók, függő biztosítás- közvetítők
Az adatkezelések során külső szolgáltatókat (adatfeldolgozók, kiszervezett tevékenysé- get végző szervezetek) és függő biztosításközvetítőket veszünk igénybe, akik részére az Ön adatait átadhatjuk. Amennyiben a függő biztosításközvetítő társaságunk megbízásá- ból végez Önt érintő adatkezeléseket, úgy az Ön adatait a függő biztosításközvetítő adat- feldolgozói szerepkörben kezeli. Adatfeldolgozóinkat és a kiszervezett tevékenységet végző szervezeteket Ön a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkról elérhető adatkezelési tájé- koztatóból ismerheti meg, társaságunk mindenkori függő biztosításközvetítőiről pedig Ön a Magyar Nemzeti Bank, mint pénzügyi felügyelet honlapján tájékozódhat xxxxx://xxxxxx- xxx.xxx.xx/Xxxxxx, illetve xxxxx://xxxxxxxxx.xxx.xx/Xxxxxxx
4.2. Lakásbiztosítások nyilvántartása és hitelbiztosítéki fedezetnyújtás keretében meg- osztott adatok
Társaságunk és további tíz biztosító, valamint tizenegy hitelintézet és a Magyar Nemzeti Bank a lakásbiztosítások nyilvántartását és a hitelbiztosítéki fedezetnyújtások üzleti folya- matainak a támogatását szolgáló, osztott főkönyvi (ún. elosztott adatbázis) technológián alapuló nyilvántartási rendszert (DLT Rendszer) használnak.
A DLT rendszert használó hitelintézetek és biztosítók – ideértve társaságunkat is – vala- mint a Magyar Nemzeti Bank közös adatkezelők.
A DLT Rendszerben végzett adatkezelés célja a hitelintézeti követeléshez kapcsolódó lakásbiztosítási szerződésre, annak díjrendezettségére-, státuszára (különösen: hatá- lyos-, elutasított vagy megszűnt szerződés) vonatkozó, a DLT Rendszeren keresztül beérkező hitelintézeti adatkérések teljesítése, ideértve a hitelbiztosítéki záradék bejegy-
zésére, törlésére irányuló hitelintézeti igények kezelését, az ezekkel kapcsolatos értesí- tések küldését és fogadását, adategyeztetések lebonyolítását is.
Tájékoztatjuk, hogy amennyiben Ön lakásbiztosítást köt társaságunknál, úgy lakásbizto- sításának adatait társaságunk a DLT Rendszerben is nyilvántartja a fenti cél teljesülése érdekében. A DLT rendszer elosztott adatbázis technológiája révén a lakásbiztosítás ada- taihoz kizárólag az a hitelintézet fér hozzá a DLT Rendszeren keresztül, amely hitelintézet javára Ön a lakásbiztosítására vonatkozó zálogkötelezetti nyilatkozatot tett, és amely nyi- latkozat alapján társaságunk hitelbiztosítéki záradékot jegyzett be a biztosításra az érin- tett hitelintézet javára. Biztosítóváltás esetén a lakásbiztosítás és a hitelbiztosítéki zára- dék adataihoz a DLT rendszeren keresztül az érintett másik biztosító férhet hozzá.
A Magyar Nemzeti Bank kizárólag a DLT Rendszer aggregált jelentéseket készítő funkci- ójához fér hozzá, a lakásbiztosítás adatait nem ismeri meg.
A közös adatkezelésben részt vevő hitelintézetek és biztosítók felsorolását a 14.C.18.10.
pontban hivatkozott adatkezelési tájékoztató tartalmazza.
5. Miért van szükségünk arra, hogy Ön megadja a részünkre a személyes adatait?
Személyes adatainak a megadására a biztosítási szerződés megkötése és teljesítése, illetve a 14.C.18.2. pontban felsorolt további adatkezelési célok teljesülése érdekében van szükség.
A biztosítás megkötéséhez az Ön biztosítási igényeinek és szükségleteinek meghatáro- zása is szükséges, ezért amennyiben az e körbe eső adatszolgáltatás elmarad, úgy az azzal a következménnyel jár Önre nézve, hogy nem kötünk Önnel szerződést.
6. Az Önt megillető jogok a személyes adatainak a kezelésével kapcsolatban
– Hozzáférés – Ön jogosult arra, hogy társaságunktól visszajelzést kapjon arra vonatko- zóan, hogy személyes adatainak a kezelése folyamatban van-e, és jogosult arra, hogy a személyes adataihoz hozzáférést kapjon.
– Helyesbítés – Ön jogosult arra, hogy társaságunktól személyes adatainak a helyesbí-
tését vagy kiegészítését kérje, ha azok pontatlanok vagy hiányosak.
– Törlés – Ön kérheti személyes adatainak a törlését, amennyiben az alábbi indokok valamelyike fennáll:
a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtöt- tük vagy más módon kezeltük;
b) Ön visszavonja az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelés- nek nincsen más jogalapja;
c) Ön tiltakozik a jogos érdeken alapuló adatkezelés ellen, ideértve a jogos érdekre ala- pított profilalkotást is és nincsen elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy abban az esetben, ha az Ön adatainak a kezelése közvetlen üzletszerzés érde- kében történik, és Ön tiltakozik adatainak ilyen célból történő kezelése ellen, ideértve a profilalkotást is, amennyiben az közvetlen üzletszerzéshez kapcsolódik;
d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték;
e) a személyes adatokat a társaságunkra alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban
előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;
f) a személyes adatok gyűjtésére az Adatvédelmi Rendeletben hivatkozott információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.
– Korlátozás – Ön kérheti, hogy társaságunk korlátozza személyes adatainak a kezelé- sét, ha az alábbiak valamelyike teljesül:
a) Ön vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtar- tamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy az adatkezelő ellenőrizze a szemé- lyes adatok pontosságát;
b) az adatkezelés jogellenes és Ön ellenzi az adatok törlését, és e helyett kéri azok felhasználásának korlátozását;
c) társaságunknak már nincsen szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de
Ön igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez;
d) Ön tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy társaságunk jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az Ön jogos indokaival szemben.
– Adathordozhatóság – Amennyiben az adatkezelés szerződésen vagy hozzájáruláson alapul és automatizált módon történik, az Ön által társaságunk rendelkezésére bocsá- tott személyes adatait társaságunk az Ön kérésére tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban kiadja Önnek. Ha az technikailag megvalósítható, az Ön kérésére társaságunk az ilyen adatokat egy másik adatkezelő részére közvetle- nül továbbítja.
– A hozzájárulás visszavonása – Ha az adatkezelés az Ön által adott hozzájáruláson
alapul, akkor Ön jogosult a hozzájárulását bármikor visszavonni.
A hozzájárulás visszavonása nem érinti a hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét.
Felhívjuk figyelmét arra, hogy baleset-, illetve egészségbiztosítási szerződé- sek esetében az egészségügyi adatok kezeléséhez adott hozzájárulás vissza- vonása a biztosítási szerződés megszűnését eredményezheti a Ptk-nak a szer- ződés lehetetlenülésére vonatkozó szabályai szerint, figyelemmel arra, hogy az egészségügyi adatok kezelése elengedhetetlenül szükséges a baleset-, illetve egészségbiztosítási szerződések állományban tartásához és a biztosítási szol- gáltatások teljesítéséhez.
Ön a személyes adatainak a kezelésével kapcsolatos, a fenti jogain alapuló kérelmeit, tiltakozását a jelen tájékoztatóban feltüntetett elérhetőségi címek bármelyikén bejelent- heti, társaságunk adatvédelmi tisztviselőjének címezve. A kérelmeket, tiltakozásokat, panaszokat a Központi ügyfélkapcsolati és panaszkezelési csoport bírálja el az adatvé- delmi tisztviselő bevonásával, és indokolatlan késedelem nélkül, de mindenféleképpen a kérelem beérkezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatja Önt a kérelem nyomán hozott intézkedéséről. Az intézkedés és tájékoztatás az Ön részére díjmentes, kivéve, ha a kérelem túlzó jellegű vagy egyértelműen megalapozatlan.
Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható ada- tok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
7. A személyes adatainak a kezelésével szembeni tiltakozás joga
Amennyiben az Ön személyes adatainak a kezelése jogos érdeken alapul, ideértve a jogos érdeken alapuló profilalkotást vagy közvetlen üzletszerzési célú adatkezelést is, Ön jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon ezen jogos érdeken alapuló adatkezeléssel szemben.
8. Meddig tároljuk az Ön személyes adatait?
Az Ön adatait a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt
kezeljük, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető, de leg- alább a biztosítási szerződés megszűnésétől, illetve a biztosításra bejelentett kárigény, szolgáltatási igény lezárásától számított kilenc évig. A biztosítással, kártérítéssel, biztosí- tási szolgáltatással kapcsolatban számviteli bizonylatok keletkeznek, amelyeknek a lega- lább nyolc évig történő megőrzését a számviteli törvény írja elő.
A létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezeljük, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető. Amennyiben az Ön hozzájárulása alapján kezeljük az adatokat, az adatkezelés a hozzá- járulás visszavonásáig tart.
9. Hová fordulhat panaszával?
Amennyiben Öxxxx x személyes adataival kapcsolatos tiltakozását, panaszát, kérelmeit tár- saságunknál nem sikerült megnyugtató módon rendeznie, vagy az Ön megítélése szerint az Önre vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti az Adatvédelmi Rendeletet, Ön a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál jogosult panaszbejelentést tenni.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elérhetőségei: Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0 –00.
Levelezési cím: 1374 Budapest, Pf. 603.
Telefon: x00 (00) 000-0000; x00 (00) 000-0000; x00 (0) 000-0000
Telefax: x00 (0) 000-0000
Email: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx Web: xxxxx://xxxx.xx/
Személyes adatainak a védelméhez fűződő jogainak a megsértése esetén Ön jogosult bírósághoz fordulni. A pert Ön – választása szerint – a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék előtt is megindíthatja.
10. Részletesebb tájékoztatás a személyes adatok kezeléséről
A személyes adatok kezelésével kapcsolatos további részletes tájékoztatást társaságunk adatkezelési tájékoztatójában talál. Az adatkezelési tájékoztató a xxx.xxxxxxxx.xx olda- lon található „Adatkezelési tájékoztató” menüpontból érhető el.
14.D. A Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől és a szokásos szerződési gyakorlat tól lényegesen eltérő rendelkezések
Jelen pont összefoglalóan tartalmazza az Általános és Különös feltételek azon rendelke- zéseit, amelyek lényegesen eltérnek a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseitől és a felek között kialakult szerződéses gyakorlattól.
14.D.1. A biztosítási ajánlattól eltérő tartalommal létrejött szerződéssel szembeni kifogásra nyitva álló határidő (2.E. pont)
A Ptk. 6:443. § (2) bekezdésétől eltérően a szerződőnek a kötvény kézhezvételét köve- tően legfeljebb 15 nap áll rendelkezésére arra, hogy kifogását jelezze a biztosító felé, amennyiben a biztosító által kiállított kötvény a szerződő ajánlatától eltér.
14.D.2. A biztosítási időszak a szerződés első évében és határozott idejű szerződé- sek esetében (4.B. pont)
A Ptk. 6:447. § (2) bekezdésétől eltérően, a biztosítási időszak a szerződés első évében egy évnél hosszabb ideig tart, amennyiben a biztosítási szerződés létrejöttének napja
nem a hónap első napjára esik. Határozott idejű szerződés esetén a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.
14.D.3. Fizetési póthatáridő tűzése, amennyiben a szerződő a biztosítási díj befize- tésével késedelembe esik (7.G.1. pont)
Jelen feltételek alapján – eltérően a Ptk. 6:449. §-ától – a biztosító a szerződőt a felszólí- tás elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridő tűzésével hívja fel írásban a tel- jesítésre, ha a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki.
14.D.4. Várakozási idő (Általános feltételek 3.B. pont, Különös feltételek 5.A.10., 5.B.16.2., 5.B.17.1., 5.B.21.3., 5.B.22.2.4., 5.B.31.6., 5.B.32.6. pontok)
A biztosító az árvíz biztosítási eseménynél, a Hobbi- és kisállat biztosításra, Kiterjesztett garanciára, a munkaügyi jogvédelem kockázatoknál a Díjátvállalás munkanélküliség ese- tén biztosításra, valamint az Okoseszközök biztosításra és az Okos otthon biztosításra várakozási időt köt ki. Várakozási idő kikötése esetén a biztosító kockázatviselése a vára- kozási idő elteltével kezdődik.
14.D.5. Felelősségbiztosítás esetén a biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás (Különös felté- telek 5.A.20. pont)
A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően, a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségeket és a késedelmi kamatokat akkor is a biztosítási eseményenkénti és a bizto- sítási időszakra szóló biztosítási összeg erejéig, legfeljebb annak mértékéig téríti a bizto- sító, amennyiben ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.
14.D.6. A befizetett díj elszámolásának sorrendje (7.K.2. pont)
Amennyiben a szerződőnek a szerződéséből, szerződéseiből adódóan kiegyenlítetlen tartozása áll fenn társaságunkkal szemben, és a szerződő által befizetett összeg vala- mennyi tartozás kiegyenlítésére nem elégséges, úgy a szerződő által befizetett díj elszá- molása az egyes biztosítási szerződésekre irányadó szabályozás szerint történik meg, míg ilyen szabályozás hiányában elsősorban a következő sorrendben: tőketartozás (díj- tartozás), késedelmi kamat, adminisztrációs díj.
Amennyiben a szerződőnek egy biztosítási szerződését illetően több díjtartozása van a biztosító felé (pl. több díjrészlettel tartozik), és a befizetett díj nem fedezi valamennyi tar- tozását, akkor a teljesítést a régebben lejárt díjtartozásra számolja el a biztosító.
14.D.7. Az elektronikus úton küldött küldemények kézbesítése (14.E.4.2. pont)
A biztosító a szerződéssel kapcsolatos, elektronikus úton küldött küldeményeit jogosult a szerződő rendelkezésére tartott, regisztrációhoz kötött, biztonságos elektronikus tár- helyre (a továbbiakban: tárhely) kézbesíteni. Az így kézbesített küldemény a tárhelyen történő elhelyezéssel hozzáférhetővé válik a szerződő számára. A tárhelyre történő kéz- besítésről a biztosító más, az ügyfél által megadott elektronikus elérhetőségen (pl. email, sms, push üzenet) értesíti a szerződőt. Az elektronikus tárhely a biztosító által üzemel- tetett internetes szerződéskezelő rendszerben (ügyfélportálon) érhető el. A szerződő köteles elvégezni a tárhely igénybevételéhez szükséges regisztrációt a biztosító honlap- ján (https://ugyfelportal.genertel.hu/bejelentkezes). A szerződő nem jogosult arra, hogy a tárhelyre kézbesített elektronikus üzeneteket más elektronikus csatornán (pl. email-
ben) kérje kézbesíteni. Az elektronikus úton küldött küldeményeket az elküldés, illetve tárhelyre történő kézbesítés esetén a tárhelyen történő elhelyezés napján kell kézbesí- tettnek tekinteni.
14.D.8. Korábbi szerződéses gyakorlat, szokás szerződéses tartalommá válása (14.E.8.1. pont)
A Ptk. 6:63. §-ában foglaltaktól eltérően nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzlet- ágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.
14.D.9. Felmondás alakisága (6.B.3. pont)
A Ptk. 6:7. §-ban foglaltaktól eltérően, a szerződő felek a biztosítási szerződés szerződő általi felmondásának vonatkozásában írásban megtett nyilatkozatnak tekintik a nyilatkozó személy részéről aláírt azon nyilatkozatot is, melyet faxon, vagy elektronikus úton továb- bított szkennelt okirat formájában a biztosító által megadott elérhetőségekre.
14.D.10. Elévülés (14.B. pont)
Jelen feltételek elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meg- határozott általános 5 éves elévülési időtől. Jelen szerződésből eredő igények 2 év eltel- tével évülnek el.
14.D.11. Ügyfélportál felhasználási feltételek (14.E.8. pont)
A biztosító a szerződők gyors és korszerű kiszolgálása érdekében a www.genertel.hu weboldalon „MyGenertel Ügyfélportál” elnevezéssel internetes szerződéskezelő rend- szert üzemeltet, amelynek felhasználási feltételeit - a korábbi gyakorlattól eltérően - a biz- tosító jelen ügyféltájékoztatója tartalmazza.
14.E. Egyebek
14.E.1. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárása, a közvetítői eljárás és a bírói út igénybevétele
14.E.1.1. A Pénzügyi Békéltető Testület az MNB által működtetett szakmailag független testület. A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében a fogyasztó írásban benyújtott kérelmet terjeszthet elő a Pénzügyi Békéltető Testületnél. A Pénzügyi Békéltető Testület egyezség létrehozását kísérli meg, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.
14.E.1.2. A Testület eljárása megindításának feltétele, hogy azt megelőzően a fogyasztó a biztosítóval közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését vagy a biztosítónál ered- ménytelenül méltányossági kérelemmel éljen.
14.E.1.3. A Pénzügyi Békéltető Testület elérhetőségei:
Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55.
Ügyfélszolgálat: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6.
Levélcím: Pénzügyi Békéltető Testület H-1525 Budapest Pf. 172
Telefon: +36 80 203 776
A Pénzügyi Békéltető Testület működésével kapcsolatos egyéb lényeges információk (így
a Testület eljárási szabályzata) megtalálhatóak a https://mnb.hu/bekeltetes honlapon.
14.E.1.4. A permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendezési eljárások közül – a Pénzügyi Békéltetető Testületi eljáráson kívül – közvetítői eljárás is kezdeményezhető, a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.
14.E.1.5. A biztosítási szerződésből eredő igények a fentiekben megjelölt alternatív vita- rendezési módok mellőzésével bírói úton is érvényesíthetőek. A bíróság eljárására a Pol- gári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezései irányadóak.
14.E.2. Baleset- és felelősségbiztosításra vonatkozó adózási tudnivalók
14.E.2.1. Adózási tudnivalók magánszemélyek részére
a) Adómentes a magánszemély számára történő szolgáltatás, ha az baleseti szolgálta- tásnak minősül. Ezen kifizetésekhez kapcsolódóan a magánszemélynek adókötelezett- sége nincs.
b) Más jövedelemként (a pótolt jövedelemre vonatkozó szabályok szerinadóköteles a felelősségbiztosítás alapján a magánszemély javára fizetett jövedelmet pótló kártérí- tés. A kifizetéskor a biztosító által levonásra kerül az adóköteles jövedelmet terhelő adóelőleg. E jövedelmet a magánszemély köteles az adóbevallásában szerepeltetni.
c) Az előbbiekben ismertetett szabályok a jövőben változhatnak, ezért felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy saját érdekében is kövesse a jogszabályváltozásokat, különösen a személyi jövedelemadóról szóló törvény, az egészségügyi hozzájárulásról szóló tör- vény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek esetleges változá- sát. Az aktuális szabályokról társaságunk honlapján is folyamatosan tájékozódhat.
14.E.2.2. A technikai kamatláb megváltoztathatósága
A biztosító baleset- és egészségbiztosítás esetében jogosult a technikai kamatlábat a biztosítási szerződés tartama alatt megváltoztatni, azzal a feltétellel, hogy a változtatásra csak akkor kerülhet sor, ha a technikai kamatlábak legnagyobb mértékéről szóló jogsza- bályban rögzített technikai kamatláb legnagyobb mértéke módosul. A módosítás mértéke nem haladhatja meg a jogszabály módosításban foglalt mértéket.
14.E.2.3. Az általános forgalmi adó megtérítése
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a biztosító a biztosítási szerződésből eredő kötelezettsé- gével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmi adó (áfa) köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az áfa összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vál- lalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az áfa összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható, feltéve, hogy a jogosultnak az áfa összege jogszabály alapján az állami költségvetésből nem térül meg.
14.E.3. A biztosításközvetítő
14.E.3.1. A biztosítási szerződés közvetítője lehet függő vagy független biztosításközve- títő, valamint kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy.
14.E.3.2. A függő biztosításközvetítő (ügynök) a biztosítási szerződést a biztosítóval fenn- álló jogviszonya alapján közvetíti. Függő biztosításközvetítő a többes ügynök is, aki egy-
idejűleg több biztosítóval fennálló jogviszonya alapján a biztosítók egymással versengő ter- mékeit közvetíti. A függő biztosításközvetítő közvetítői tevékenysége során esetlegesen okozott károkért a biztosító felelős, és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.
14.E.3.3. Független biztosításközvetítő az alkusz, aki az ügyfél megbízásából jár el és a biztosítók egymással versengő termékeit közvetíti.
A független biztosításközvetítő a biztosításközvetítői tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályok megszegésével vagy elmulasztásával esetlegesen okozott károkért önállóan felel. Ez a felelőssége kiterjed a nevében (képviseletében) eljáró személyek tevékenységére is.
A független biztosításközvetítő a biztosító nevében nem jogosult biztosítási díj átvételére.
14.E.3.4. Kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személynek – az 575/2013/ EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. és 2. pontjában megha- tározott hitelintézettől vagy befektetési vállalkozástól eltérő – természetes vagy jogi sze- mély minősül, aki az őt megbízó biztosító, többes ügynök vagy alkusz felelősségvállalása mellett, javadalmazás ellenében a főtevékenységéhez kapcsolódóan kiegészítő jelleg- gel végez kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet, amennyiben az alábbi feltéte- lek mindegyike teljesül:
a) a személy fő szakmai tevékenysége nem a biztosítási értékesítés,
b) a közvetített biztosítási termék kiegészítője valamely szolgáltató által kínált terméknek vagy nyújtott szolgáltatásnak,
c) a közvetített biztosítási termék nem tartalmaz életbiztosítási vagy felelősségi kockáza- tot, kivéve, ha az ilyen életbiztosítási vagy felelősségi kockázat fedezete kiegészíti a személy által fő szakmai tevékenységeként kínált terméket vagy nyújtott szolgáltatást,
d) a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vesz át.
14.E.3.5. A biztosító képviselője – ideértve biztosító ügynökét is – biztosítási díj átvéte-
lére nem jogosult.
14.E.3.6. A biztosító megbízásából eljáró függő biztosításközvetítő (ügynök) és többes ügynök a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vehet át.
14.E.3.7. A biztosítóval munkaviszonyban álló, részére közvetlenül értékesítési tevékeny- séget végző, biztosításközvetítőnek nem minősülő, a Bit. 4. § (1) bekezdés 15. pont a) alpont szerinti természetes személyek (a biztosító közreműködői) teljesítményarányos díjazásban részesülnek. Ez a tájékoztatás arra az esetre is kiterjed, ha a biztosító ügyfele a biztosítási szerződéssel összefüggésben, a szerződés megkötése után teljesít fizetést
– a folytatólagos, előre ütemezett díjak kivételével.
14.E.4. A jognyilatkozatok (bejelentések, értesítések) alaki követelményei és hatá- lyosságának feltételei
14.E.4.1. A biztosítási szerződés alanyai szerződéses nyilatkozataikat az alábbiakban meghatározott módon és formában tehetik meg, azok csak ilyen alakban érvényesek:
– a biztosító címére megküldött és aláírt postai levél,
– a biztosító által megjelölt és közzétett faxszámra elküldött és aláírással ellátott faxküldemény,
– a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött szken-
nelt és aláírással ellátott okirat,
– a biztosító által megjelölt és közzétett elektronikus levelezési címre megküldött nyilat- kozat, amennyiben a nyilatkozatot tevő ügyfél az elektronikus kommunikációhoz elő- zetesen hozzájárulását adta, és a nyilatkozatot a hozzájárulás során közölt elektroni- kus levelezési címről továbbítja a biztosító felé,
– a biztosító bármely ügyfélszolgálatán személyesen vagy más által leadott, aláírt okirat,
– a biztosító által megjelölt és közzétett telefonszámon megtett nyilatkozat, azon jognyi- latkozatok kivételével, amelyek tekintetében a telefonon történő jognyilatkozattételt a biztosító csak külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén teszi lehetővé,
– egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekin- tetében a biztosító által működtetett internetes szerződéskezelő rendszerben (MyGe- nertel Ügyfélportál) megtett és a biztosító által rögzített, archivált nyilatkozat,
– egyes, a biztosító által meghatározott szerződésekre vonatkozó jognyilatkozatok tekintetében, külön szolgáltatási szerződés megkötése esetén a biztosító Telefonos ügyfélszolgálata útján megtett és a biztosító által hangfelvételen rögzített nyilatkozat formájában.
A nyilatkozattételi lehetőséget a biztosító egyes szerződések és nyilatkozattípusok eseté- ben fentiektől eltérően határozhatja meg, illetve további rendelkezéseket határozhat meg, melyeket a szerződésre vonatkozó általános, vagy különös szerződési feltételek, vagy a felek között külön e tárgyban létrejött megállapodás tartalmaz.
A biztosítási esemény bejelentésére és határidejére vonatkozó rendelkezéseket a biz-
tosítási szerződésre vonatkozó általános és különös szerződési feltételek tartalmazzák.
14.E.4.2. A biztosító postai úton küldött küldeményeit az elküldést követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ideértve azt az esetet is, ha a küldemény a címzett – bizto- sító által nyilvántartott – címéről „ismeretlen helyre költözött” vagy „nem kereste” jelzés- sel érkezik vissza. Postai úton tértivevénnyel történő közlés esetében a biztosító által kül- dött küldeményt,
– ha annak átvételét a címzett megtagadta, úgy az átvétel megtagadása napján,
– ha a küldemény átvételét a címzett vagy annak képviselője aláírásával elismerte, úgy
az átvétel napján kell kézbesítettnek tekinteni.
A biztosító a szerződéssel kapcsolatos, elektronikus úton küldött küldeményeit jogosult a szerződő rendelkezésére tartott, regisztrációhoz kötött, biztonsá gos elektronikus tárhelyre (a továbbiakban: tárhely) kézbesíteni. Az így kézbesí tett küldemény a tárhelyen történő elhelyezéssel hozzáférhetővé válik a szerződő számára. A tárhelyre történő kézbesítésről a biztosító más, az ügyfél által meg adott elektronikus elérhetőségen (pl. email, sms, push üzenet) értesíti a szerző dőt. Az elektronikus tárhely a biztosító által üzemeltetett internetes szerződéskez elő rendszerben (ügyfélportálon) érhető el. A szerződő köteles elvégezni a tárhely igénybevételéhez szükséges regisztrációt a biztosító honlapján (https://ugyfelpor tal.genertel.hu/bejelentkezes). A szerződő nem jogosult arra, hogy a tárhelyre kéz besített elektronikus üzeneteket más elektronikus csatornán (pl. emailben) kérje kézbesíteni. Az elektronikus úton küldött küldeményeket az elküldés, illetve tár helyre történő kézbesítés esetén a tárhelyen történő elhelyezés napján kell kézbe sítettnek tekinteni. A tárhelyre vonatkozó részletes felhasználási feltételek a 14.E.8. pontban olvashatók.
14.E.4.3. A biztosítóhoz címzett, távollevők között tett jognyilatkozat a biztosítóhoz való megérkezéssel, míg az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozat akkor válik hatá- lyossá, amikor az a biztosító számára hozzáférhetővé válik.
14.E.5. Irányadó jog, joghatóság kikötése
A biztosítási szerződésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg, vagy jog- szabály eltérően nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók.
Amennyiben a szerződő fél a biztosítási szerződés létrejöttének időpontjában Magyar-
országon rendelkezik lakóhellyel, székhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel, úgy a szerződésből eredő jogviták rendezésére kizárólag a magyar bíróságok jogosultak.
14.E.6. Távértékesítési tájékoztató
14.E.6.1. Ha a szerződő által megkötni kívánt biztosítási szerződés a fogyasztó és a szol- gáltató egyidejű fizikai jelenléte nélkül jön létre, arra a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény (továbbiak- ban: távértékesítési törvény) rendelkezései irányadóak.
14.E.6.2. A távértékesítési törvény 3. § (2) bekezdésének ca) pontja és a törvény 6. §-a értelmében az e törvény szerint fogyasztónak minősülő szerződő azonnali hatállyal, indoklás nélkül felmondhatja a szerződést annak megkötésétől (a szerződés hallgató- lagos létrejötte esetén az ajánlattételtől) számított 14 napon belül, amennyiben a szer- ződést a biztosító és a fogyasztónak minősülő szerződő kötötte meg egymással szerve- zett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a biztosító kizárólag a törvény 2. § (1) bekezdés g) pontja szerinti távközlő eszközt alkal- mazott. A távértékesítési törvény szerinti felmondási jog nem érinti a szerződő 2.D. pont- ban biztosított felmondási jogát. Nem illeti meg a szerződőt a távértékesítési törvény sze- rinti felmondási jog olyan biztosítások esetén, amelyek időtartama nem haladja meg az egy hónapot.
14.E.6.3. A felmondást írásban a biztosító ügyfélszolgálati elérhetőségeinek bármelyikére kell megküldeni, vagy személyesen benyújtani. A felmondási jogot határidőben érvénye- sítettnek kell tekinteni, ha a szerződő az erre vonatkozó nyilatkozatát a törvény 6. § (1)-
(8) bekezdéseiben meghatározott határidő lejárta előtt postára adja vagy egyéb igazol-
ható módon a biztosítónak elküldi.
14.E.6.4. A biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor az írásbeli felmondó nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezik. A felmondásra nyitva álló határidő lejárta előtt a biz- tosító a szerződés alapján a szolgáltatás nyújtását csak a szerződő kifejezett hozzájá- rulását követően kezdheti meg. Amennyiben a szerződő a felmondásra nyitva álló hatá- ridőn belüli kockázatviselési kezdettel köti meg a szerződést, úgy azt a biztosító egyben a szolgáltatás nyújtásának megkezdésére vonatkozó hozzájárulásnak is tekinti.
14.E.6.5. A törvény 8. §-a értelmében amennyiben a szerződő a fentiek szerinti fel- mondási jogát gyakorolja, a biztosító kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylege- sen teljesített szolgáltatás, azaz a szerződés megszűnésének időpontjáig viselt kocká- zat időarányos ellenértékét jogosult követelni. A szerződő által fizetendő összeg tehát a már teljesített szolgáltatásért (kockázatviselésért) – a szerződésben meghatározott szol- gáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeg. A szerződés megkötésével kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerződés tárgyát képező szolgáltatással arányos mértékben van helye. A szer- ződés fentiek szerinti felmondása esetén a biztosító köteles a szerződő által esetlege- sen már befizetett biztosítási díjnak a szerződés megszűnéséig teljesített kockázatviselés arányos ellenértékét meghaladó részét a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a szerződő részére visszatérí- teni. A szerződő köteles a biztosító által teljesített szolgáltatást a felmondásról szóló nyi- latkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül a bizto- sító részére visszatéríteni.
14.E.7. Elektronikus szerződéskötés szabályai
14.E.7.1. Elektronikus úton jön létre a biztosítási szerződés, ha a szerződő a biztosító által
üzemeltetett elektronikus értékesítési felületek használatával, elektronikus úton teszi meg az ajánlatát. Elektronikus értékesítési felület különösen a https://genertel.hu weboldal.
14.E.7.2. A biztosítási ajánlat megtételéhez, illetve a szerződés megkötéséhez az elekt- ronikus értékesítési felületeken feltüntetett adatokat kell megadni, majd az ajánlatot az elektronikus értékesítési felületen kell beküldeni a biztosítónak. Az elektronikus értékesí- tési felületen a megadott adatokat az ajánlat beküldéséig lehet módosítani. Az ajánlatté- tel (szerződéskötés) lépései – amelyek termékenként eltérhetnek – az elektronikus érté- kesítési felületeken láthatók.
14.E.7.3. A biztosítási szerződésre vonatkozó szerződéses feltételeket a biztosító még az ajánlat megtételét megelőzően a szerződő számára hozzáférhetővé teszi. A szerződéses feltételek megismeréséről és elfogadásáról a szerződőnek az ajánlat megtételét megelő- zően nyilatkoznia kell.
14.E.7.4. A biztosítási ajánlat sikeres beküldéséről a biztosító elektronikus úton értesíti a szerződőt. A biztosítási ajánlat elfogadása esetén a biztosító fokozott biztonságú elektro- nikus aláírással és időbélyegzővel ellátott kötvényt állít ki a szerződésről.
A szerződés magyar nyelven jön létre és írásbeli szerződésnek minősül. A szerződés lét- rejöttének részletszabályait a biztosítási feltételek tartalmazzák.
14.E.7.5. A biztosító a szerződést rögzíti és azt a szerződő kérésére utóbb is hozzáfér- hetővé teszi.
14.E.7.6. A biztosító jogosult a biztosítási szerződés kezelésével kapcsolatos információ- kat elektronikus úton megküldeni a szerződő részére, valamint a biztosítási díjakról szóló számlát elektronikus úton, elektronikus formátumban kiállítani.
A biztosítási szerződések kezelésével kapcsolatos információk a következők: a biztosí- tási szerződés megkötésével, módosításával, megszűnésével, szolgáltatási, kárrende- zési igénnyel, szolgáltatások elérhetőségével, ügyintézéssel, kármegelőzéssel kapcsola- tos, valamint a biztosítási díjról szóló információk.
14.E.8. Ügyfélportál felhasználási feltételek
A biztosító a biztosítási szerződéssel rendelkező ügyfeleinek címzett, biztosítással kap- csolatos, elektronikus úton küldött küldeményeinek biztonságos elektronikus kézbesítése céljából a https://ugyfelportal.genertel.hu/bejelentkezes weboldalon „MyGenertel Ügyfél- portál” elnevezéssel internetes szerződéskezelő rendszert üzemeltet, amely a kézbesí- tési tárhely funkción túlmenően lehetővé teszi az ügyfelek számára a biztosításaikkal kapcsolatos ügyintézést is. Jelen felhasználási feltételek rögzítik a MyGenertel Ügyfél- portál használatának szabályait.
14.E.8.1. Fogalmak, meghatározások
14.E.8.1.1. Felhasználó:
A biztosító legalább egy érvényes szerződéssel rendelkező szerződője, aki regisztrál a MyGenertel Ügyfélportálon.
Gazdálkodó szervezetek (cég) esetén azt a személyt kell felhasználóként megjelölni, aki jogosult a szervezet nevében jognyilatkozatot tenni. A képviseleti jogosultság megválto- zásáról a gazdálkodó szervezet köteles a biztosítót értesíteni.
14.E.8.1.2. MyGenertel Ügyfélportál: A biztosító által üzemeltetett, elsődlegesen biztosí- tói küldemények kézbesítésére, emellett biztosítási szerződések kezelésére, biztosítási ügyintézésre szolgáló internetes rendszer, amely a https://ugyfelportal.genertel.hu/beje- lentkezes oldalon érhető el, és amelynek használatával a felhasználó a jelen felhaszná- lási feltételekben meghatározott szolgáltatásokat, a felhasználási feltételekben írt módon és feltételekkel veheti igénybe (a továbbiakban: MyGenertel).
14.E.8.2. Általános rendelkezések
14.E.8.2.1. Regisztráció
A felhasználó az elektronikus kézbesítési móddal létrejött biztosítási szerződések kel kapcsolatos biztosítói levelek MyGenertelbe történő kézbesítése céljából köte les elvégezni a MyGenertel regisztrációt a https://ugyfelportal.genertel.hu/regiszt racio oldalon.
A MyGenertel regisztráció postai kézbesítési móddal létrejött biztosítási szerződések esetén is elvégezhető. A felhasználó ilyen esetben is elérheti a postai úton kézbesített biztosítói üzeneteket a MyGenertelen belül is, ugyanakkor a küldemények joghatályos kézbesítésének a postai kézbesítést kell tekinteni.
A regisztrációhoz szükséges a felhasználót, mint a biztosítási szerződés szerződőjét a biztosító nyilvántartásában azonosító ügyfélszám, emellett természetes személy fel- használó esetén a születési dátum és az állandó lakóhely szerinti irányítószám, céges (nem természetes személy által történő) regisztráció esetén pedig az adószám, vala- mint a biztosítónál nyilvántartott székhely vagy telephely irányítószámának megadása. A következő lépésben meg kell adni egy felhasználói nevet és jelszót. A felhasználói név- vel kapcsolatos formai elvárásokról a biztosító a regisztráció alkalmával tájékoztatja a fel- használót a MyGenertel regisztrációs oldalán. A felhasználói név és a jelszó a MyGener- telbe történő mindenkori belépéshez szükségesek.
A regisztráció befejezéséhez a regisztrációhoz használt ügyfélszámhoz tartozó – több szerződés esetén a legutoljára kötött szerződéshez megadott – email címre a biztosító egy megerősítő e-mailt küld a felhasználónak, amelynek visszaigazolásával a MyGener- tel fiók aktivvá válik.
A befejezett regisztrációval a felhasználó jogosultságot kap a MyGenertel használatára és a szolgáltatások igénybevételére.
14.E.8.2.2. A MyGenertelben elérhető szolgáltatások
A MyGenertel keretében létrehozott, a felhasználó rendelkezésére tartott, biztonságos elektronikus tárhely arra szolgál, hogy a biztosító a felhasználónak címzett, biztosítási szer- ződéssel kapcsolatos, elektronikus úton küldött küldeményeit ide kézbesítse. Az így kéz- besített küldemény a tárhelyen történő elhelyezéssel hozzáférhetővé válik a felhasználó számára. A tárhelyre történő kézbesítésről a biztosító más, a felhasználó által megadott elektronikus elérhetőségen (pl. email, sms, push üzenet) értesíti a szerződőt. A tárhelyre történő kézbesítés további szabályait a jelen ügyféltájékoztató 14.E.4. pontja tartalmazza.
A MyGenertelben a felhasználó megtekintheti a biztosítási szerződésének, szerződése- inek adatait, valamint a szerződésekkel összefüggő műveleteket végezhet. Az elvégez- hető műveletek köre és azok elérhetőségének, illetve végrehajtásának feltételei, valamint a regisztrációhoz kapcsolódó további részletek a https://ugyfelportal.genertel.hu/regiszt- racio aloldalon a Gyakori kérdések választható menüben találhatóak meg.
Amennyiben a felhasználó biztosítási szerződése bármely okból megszűnik, akkor a bizto- sítási szerződésből eredő igények érvényesíthetőségére rendelkezésre álló határidő (elé- vülés) elteltéig a felhasználó a MyGenertel szerződéskezelő rendszerben a megszűnt biz- tosítási szerződéshez kapcsolódó dokumentumokat továbbra is megtekintheti, azonban a megszűnt biztosítási szerződés módosítását eredményező műveletet nem végezhet.
14.E.8.2.3. Rendelkezésre állás
A MyGenertel szolgáltatásai a hét minden napján 0-24 óra között állnak a felhasználók rendelkezésére. A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy – lehetőség szerint a vár- ható üzemszünetnek a webes felületen történő előzetes jelzése mellett – a MyGenerte- len esetenként karbantartási és fejlesztési munkálatokat folytasson és ennek időtartama alatt, valamint a biztosító érdekkörében felmerült egyéb okból, a szolgáltatást ideiglene- sen szüneteltesse.
14.E.8.2.4. A szolgáltatás díjazása
A biztosító nem számol fel díjat a MyGenertel szolgáltatásért.
14.E.8.2.5. A MyGenertelbe beérkező igények kezelése
A MyGenertelen keresztül bejelentett igényeket, kérelmeket a biztosító a biztosítási szer-
ződésben foglaltak szerint dolgozza fel.
14.E.8.2.6. Adatátvitel módja
A biztosító a felhasználó adatait bizalmasan kezeli és a MyGenertel működése során lét- rehozott világháló kapcsolat során kódolt adatátvitelt biztosít (TSL-csatorna).
14.E.8.2.7. Felelősség
A biztosító nem vállal felelősséget a szolgáltatás nyújtása során felmerült technikai hibá- kért, illetve a műveletek, kérelmek teljesítésének ebből eredő sikertelenségéért, valamint a felhasználó, továbbá harmadik személy (pl. telekommunikációs szolgáltató) érdekkö- rében felmerült (technikai, műszaki), továbbá elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt bekövetkező hibákért, adatvesztésért, illetve az ezekből bekövetkező károkért.
A felhasználó tudomásul veszi, hogy amennyiben a MyGenertel szolgáltatásai keretében általa vagy az ő nevében végrehajtott módosítások tévesek, hiányosak vagy jogsértőek, a biztosító az ebből eredő károkért nem felel.
14.E.8.2.8. Belépési azonosítók bizalmassága
A felhasználó a szolgáltatáshoz szükséges belépési azonosítóit (felhasználónév és jel- szó) mindenkivel szemben köteles titkosan kezelni, megőrizni és saját érdekkörében gon- doskodni arról, hogy azonosító, illetőleg a MyGenertelben megadott adataihoz (e-mail cím, születési hely) illetéktelen személy ne férhessen hozzá. A felhasználó a belépési azonosítóit nem jogosult harmadik személynek átadni. A felhasználó haladéktalanul köte- les jelszavát a MyGenertel erre szolgáló funkciójának használatával lecserélni, amennyi- ben attól tart, hogy a belépési adatok jogosulatlanul harmadik személy birtokába kerültek.
A felhasználó fenti kötelezettségeinek megszegéséből eredő károk megtérítéséért a biz- tosító nem felelős.
Amennyiben a felhasználó a belépési azonosítói illetéktelen harmadik személy birtokába kerültek, a felhasználó köteles erről a biztosítót, annak a www.genertel.hu/ugyfelszolga- lat/kapcsolat felületen feltüntetett elérhetőségei valamelyike útján értesíteni. A bejelentést megelőzően bekövetkezett károkat a felhasználó maga viseli, a bejelentés biztosító általi átvételét követően esetlegesen bekövetkező károkért a biztosító tartozik helytállni. Vita esetén az értesítés megtörténtét és annak időpontját a felhasználónak kell bizonyítania. A biztosító mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kár a felhasználó szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartása miatt következett be.
Visszaélés gyanúja esetén a biztosító a felhasználó egyidejű értesítése mellett jogosult az adott felhasználó vonatkozásában a MyGenertel szolgáltatásait ideiglenesen letiltani. Az ideiglenes letiltás ilyen esetben kizárólag a felhasználó hozzájárulásával oldható fel.
14.E.8.2.9. Elfelejtett jelszó
A belépéshez szükséges jelszó elfelejtése esetén a MyGenertel bejelentkező oldal „elfe- lejtett jelszó” menüpont választásával van lehetőség új jelszó igénylésére, amelyhez meg kell adni a felhasználónevet vagy a regisztrációkor megadott ügyfélszámot. A biztosító a felhasználó általa nyilvántartott elektronikus levelezési címére – több szerződés esetén a legutoljára kötött szerződésen megadott e-mail címre – egy egyszer használatos jelszót küld, amelyet, az emailben található hivatkozás megnyitásával és a jelszó alkalmazásá- val a felhasználó köteles megváltoztatni.
14.E.8.3. A MyGenertel felhasználásának megszűnése
14.E.8.3.1 Ha a felhasználónak megszűnik minden biztosítási szerződése és eltelik a biz- tosítási szerződésekből eredő igények érvényesítésének határideje (elévülés), a felhasz- nálónak megszűnik a jogosultsága a MyGenertel felhasználására.
14.E.8.3.2. Ha a felhasználó
– csak postai kézbesítési móddal létrejött biztosítási szerződést kezel a MyGenertel- ben, vagy
– megszűnik minden elektronikus kézbesítési móddal létrejött biztosítási szerződése,
– és még nem telt el a biztosítási szerződésekből eredő igények érvényesítésének
határideje,
jogosult arra, hogy a MyGenertel felhasználását a biztosítóhoz intézett egyoldalú nyilat- kozattal, írásban megszüntesse. Ilyen esetben a biztosító a felhasználó MyGenertel hoz- záférését a felhasználó erre irányuló nyilatkozatának átvételétől számított 30 napon belül törli.
14.E.8.3.3. A 14.E.8.3.2. pontban rögzített eseteken kívül a MyGenertel felhasználást a felhasználó rendes felmondással önállóan nem, csak a biztosítási szerződéssel együtt, a 14.E.8.3.1.- 14.E.8.3.2. pontokban írtak sérelme nélkül szüntetheti meg.
14.E.8.3.4. A biztosító a felhasználó MyGenertel felhasználására vonatkozó jogosultsá-
gát- a 14.E.8.3.5. pontban írt eset kivételével nem szüntetheti meg egyoldalúan.
14.E.8.3.5. A jelen Felhasználási Feltételek felhasználó által történő súlyos megszegése esetén a biztosító jogosult a MyGenertel felhasználási jogosultságot azonnali hatállyal megszüntetni. Ilyen esetben a biztosító gondoskodik arról, hogy az elektronikus kézbe- sítési móddal létrejött biztosítási szerződéssel kapcsolatos küldeményeit a továbbiakban postán küldje meg a szerződőnek. A Felhasználási Feltételek súlyos megszegésének minősül különösen, ha a felhasználó a MyGenertel integritását érintő informatikai táma-
dást indít, vagy a MyGenertelt visszaélésszerűen és nem a Felhasználási Feltételekben, vagy a jogszabályokban írtaknak megfelelően használja.
14.E.8.4. Egyéb rendelkezések
A MyGenertel felhasználására a mindenkor hatályos Ügyfélportál felhasználási feltételek
c. dokumentum irányadó, amelyet a biztosító a https://www.genertel.hu/ugyfelszolgalat/ letoltheto-dokumentumok címen látogatható weboldálán folyamatosan elérhetővé tesz.
14.E.9. Vegyes rendelkezések
14.E.9.1. Nem válik a biztosítási szerződés tartalmává a felek esetleges korábbi szerződéses/üzleti gyakorlata, szokása, illetve a biztosítási üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás.
14.E.9.2. A felek között létrejött megállapodás a biztosítási szerződés valamennyi feltételét tartalmazza, az írásbeli szerződésbe nem foglalt korábbi megállapodások hatályukat vesztik.
14.E.9.3. A biztosító kizárólag azzal a feltétellel köt biztosítási szerződést, hogy a szerződő nem áll semmilyen
– az ENSZ határozataiban rögzített szankció, korlátozás vagy tilalom alatt; vagy
– az EU, az Egyesült Királyság vagy az USA által kihirdetett bármilyen kereske delmi vagy gazdasági szankció, illetve törvényi, jogszabályi szankciós rendel kezés hatálya alatt, ideértve az EU pénzügyi szankciós rendeleteit és a U.S. Department of the Treasury, Office of Foreign Assets Control (OFAC) által kiadott egységes szankciós listát is.
A biztosítási szerződésben nem lehet érvényesen megjelölni olyan biztosítottat, kedvezményezettet, illetve szolgáltatásra/kifizetésre jogosult egyéb olyan személyt (a továbbiakban együttesen: kifizetésre jogosult), aki a fenti szankciók, korlátozá sok vagy tilalmak hatálya alatt állnak.
A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnik, amennyiben a szerződő, illetve a kifizetésre jogosult a szerződés megkötését követően a fenti szankciók, korlátozások, vagy tilalmak hatálya alá kerül. Ilyen esetben a szerződés megszűnésének időpontja a szankció, a korlátozás, vagy a tilalom hatályba lépé sének napja.
A biztosító nem teljesít szolgáltatást vagy egyéb kifizetést, amennyiben a kifize tésre jogosultak a fenti szankciók, korlátozások vagy tilalmak hatálya alatt áll.
A fentieken túl, nem teljesít a biztosító felelősségbiztosítási szolgáltatást
– semmilyen olyan ítélet, ítélettel megegyező hatályú határozat vagy egyezségi megállapodás alapján, illetve az ezekből fakadó fizetési kötelezettség, jogi költ ségek és kiadások megtérítéseként, amelyet a totális embargó alatt álló vagy átfogóan szankcionált országokban/térségekben (ezen országok, térségek a következő weboldalon találhatók: https://www.genertel.hu/ugyfelszolgalat/letolt heto-dokumentumok), azok joga alapján működő bíróságok hoztak meg, hagy tak jóvá vagy hajtottak végre, vagy eljárásuk kapcsán merültek fel,
– illetve semmilyen olyan, bárhol a világon hozott bírósági vagy hatósági rendel kezés alapján, amely arra irányul, hogy a fenti ítéleteket/döntéseket/ egyezségi
megállapodásokat/ fizetési kötelezettségeket, illetve jogi költségek és kiadások megtérítését részbenvagy egészben kikényszerítsék.
A biztosító a termékeit tanácsadás nélkül értékesíti.
14.E.9.4. Felhívjuk a figyelmét, amennyiben a biztosítási terméket egy csomag vagy ugyanazon megállapodás részeként olyan áru vagy szolgáltatás kiegészítőjeként vásá- rolja meg, amely nem biztosítás, úgy az áru vagy a szolgáltatás külön történő megvásár- lásának lehetőségéről az eladó, illetve a szolgáltató köteles tájékoztatást adni.
II. KÜLÖNÖS FELTÉTELEK
1. Biztosított
Biztosított
a) a tulajdonos és a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában;
b) a haszonélvező;
c) a bérlő, bérlőtárs;
d) és az ingatlant egyéb jogcímen jogszerűen használó személy.
Biztosítottak továbbá
e) azok, akik a biztosítási esemény bekövetkeztekor az a), b), c) és d) pontokban felso- rolt biztosítottakkal a kockázatviselés helyén állandó jelleggel, együtt laktak;
f) a lakásszövetkezet vagy társasház az abban található, a biztosítónál érvényes és hatályos lakásbiztosítási szerződéssel biztosított lakások száma és az összes, a tár- sasházban vagy a lakásszövetkezeti ingatlanban található lakások száma arányában, illetve a biztosított tulajdoni hányadának arányában.
A szerződő köteles a biztosított személyek számát az ajánlattétel során a biztosítóval közölni és a biztosítottak számának megváltozását a változás-bejelentésre vonatkozó szabályok (Általános feltételek 11.A.b. pont) szerint bejelenteni.
2. Területi hatály
A biztosítási szerződés kizárólag magyarországi, állandóan lakott ingatlanokra ter- jed ki.
A kockázatviselés helye:
a) Az ajánlaton a kockázatviselési hely rovatban megjelölt címmel és/vagy helyrajzi számmal azonosított telek, a telek területén lévő épület, építmény, melléképület
b) lakás esetén az ajánlaton a kockázatviselési hely rovatban feltüntetett címmel és/vagy helyrajzi számmal azonosított lakás és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányad szerinti épületrészek – az utóbbi akkor, ha az abban keletkezett kár más biztosítás alapján nem térül meg.
c) ingóságok esetében az a), b) pontokban felsorolt épület, lakás, építmény, melléképület,
valamint az 5. pontban felsorolt egyes biztosítási eseményeknél meghatározott terület.
3. Biztosítható vagyoncsoportok
3.A. Ingatlan vagyoncsoportok
A biztosító kockázatviselése a biztosított tulajdonát képező vagy az általa bérelt ingatlan esetében kiterjed a biztosított épületek (lakóházak: családi házak, ikerházak, sorházak), lakások (többlakásos épületekben), melléképületek, építmények teljes állagára, beleértve azok alkotórészeit és tartozékait, valamint az épület felszerelési tárgyakat is.
Csak olyan épületre, lakásra köthető biztosítás, amelyben életvitelszerűen állandó jelleg- gel laknak, és amely lakóterületen fekszik.
Lakóterületnek minősül az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) besorolása szerinti lakó- vagy vegyes terület. Nem minősül lakóterületnek
az OTÉK besorolása alapján lakó- vagy vegyes területen kívüli összes terület (üdü lőterület, mezőgazdasági terület, stb.).
Nem köthető biztosítás olyan épületre, lakásra, amelynek tetőfedése részben vagy teljesen szalma, nád vagy facserép anyagú.
3.A.1. Épület, lakás
Olyan szerkezetileg önálló építészeti alkotás, amely a környező külső tértől épületszerke- zetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy az idő- szakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja. Ide kell érteni:
– lakás összes lakáscélú helyiségét (szoba, konyha, fürdőszoba, WC, közlekedő, előszoba, kamra stb.),
– tetőtérben kialakított, 1,90 m belső magasságot elérő összes lakáscélú helyiséget,
– a talajszint alatti padozatú, lakás céljára használt helyiségeket,
– üvegverandát és télikertet,
– épülettel egybeépített nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (pince, kazán, műhely,
garázs stb.),
– lakáson belül kialakított galériát,
– tetőtéri lakás esetében az 1,90 m belső magasság alatti területeket,
– teraszt, erkélyt, loggiát, tornácot.
Ide tartoznak továbbá azok az épülethez rögzített gépészeti, és egyéb felszerelési tár- gyak is, melyek az épület rendeltetésszerű használatához szükségesek. Például:
• az épülethez szilárdan rögzített és hozzáépített elemek, berendezések (szilárdan beépített válaszfalak és térelválasztók, a rögzített padló-, fal-, födém- és szegélybur- kolatok, álmennyezetek, galériák, redőny, reluxa, egyéb árnyékolók elektromos moz- gató berendezéseikkel együtt, kültéri antenna-berendezések, villámhárító, lépcsők és létrák, külső használatúak is);
• beépített szekrények rendeltetésüktől függetlenül, (pl.: konyhaszekrény, előszoba szekrény, stb.);
• épületbe szerkezetileg beépített üvegezések;
• az épület villanyszerelése a hozzá tartozó mérőműszerekkel, klímaberendezések, vil- lanytűzhely, villanybojler, átfolyó üzemű elektromos vízmelegítők;
• az épület gázszerelése a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel, gáztűzhelyek, gázkazá- nok, gázbojlerek és gázkonvektorok;
• az épület vízellátását és szennyvíz- és csapadékvíz elvezetését, valamint a fűtést szolgáló berendezések, a beépített klímaberendezések, a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel, szerelvénnyel, szivattyúkkal, szűrőberendezésekkel és tarto- zékokkal, egészségügyi berendezések, a WC, fürdő- és mosdóberendezések, zuhanykabinok;
• a biztosított ingatlan áramellátását, fűtését, hűtését szolgáló napkollektorok, napele- mek, hőszivattyú a hozzájuk csatlakozó vezetékekkel és berendezésekkel,
• elektromos gépjármű töltők a hozzájuk tartozó vezetékekkel és csatlakozó felüle- tekkel;
• felvonók;
• kaputelefon, kapunyitó rendszerek;
• szemétledobó berendezések;
• védelmi berendezések, rács, riasztó, falba, födémbe épített értéktároló;
3.A.2. Építmény
Építmény az olyan ingatlan jellegű műszaki alkotás, amely nem minősül épületnek és
a talajjal való egybeépítés, alapozás révén jött létre, a talajtól csak anyagaira, szerkeze-
teire való szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfe- lelő használatra alkalmatlanná válik.
Az épület vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összegen belül biztosítottnak minősülnek
a) az épületekkel építési kapcsolatban lévő építmények (pl. terasz),
b) építési kapcsolat nélküli, de téglából, betonból vagy az épület egyéb építési módjának megfelelően készült építmények (pl. kerítés, támfal, derítő, úszómedence, ciszterna, járda, kocsibeálló, kút, kerti pavilon, épített kerti tűzhely, kemence, kapu, épített ját- szótér, szökőkút, kerti tó, kerti híd, stb.)
3.A.3. Melléképület
• lakás esetén, a lakással nem azonos kockázatviselési helyen lévő, de a lakással azo- nos épületben található, a Biztosított tulajdonában/ kizárólagos használatában álló nem lakás célú helyiség (garázs, tároló, pince)
• ház esetén a főépülettől különálló vagy melléépített, de külön tetőszerkezettel rendel- kező melléképület (garázs, tároló, hobbiműhely, ól, istálló stb.)
3.A.4. Az épület, lakás használati jellegének meghatározása
a) Saját használatban van az épület, lakás, ha abban a tulajdonos és/vagy annak közeli hozzátartozója, illetve a haszonélvező lakik.
b) Bérbe vett, illetve bérbe adott az épület, lakás, ha abban vagy annak egy részében nem vagy nem csak a tulajdonos és/vagy annak közeli hozzátartozója, illetve nem vagy nem csak a haszonélvező lakik.
c) Nem állandóan lakottnak minősül az épület, lakás, amelyben nem laknak életvitelsze- rűen, állandó jelleggel.
Az a) és b) pontok alkalmazásában közeli hozzátartozónak minősül a házastárs, az egye- neságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.
3.B. Ingóság vagyoncsoportok
3.B.1. Ingóságok
– Háztartási gépek és eszközök, szerszámok, nem beépített lámpák
– Telekommunikációs eszközök (pl. tv, számítógép, mobiltelefon)
– Bútorok
– Ruhanemű és lábbeli
– Konyhai és fürdőszobai felszerelések (pl. edények, vegyszerek, kozmetikumok)
– Textilek (pl. ágynemű, függöny, konyharuha, törülköző)
– Egyéb használati tárgyak (pl. könyvek, hangszerek, játékok, dekoráció)
3.B.2. Értéktárgyak
– Nemesfémek, ékszerek, drágakövek
– Antik bútorok és antik tárgyak, képzőművészeti alkotások
– Valódi szőrmék, kézi csomózású szőnyegek, különleges textíliák
– Gyűjtemények
Gyűjteménynek minősül a biztosított által meghatározott szempontok alapján gyűjtött és tárolt tárgyak összessége. Ezek lehetnek egyediségüknél, ritkaságuknál, funkcionális összetartozásuk és kialakított szempontok alapján gyűjtött és rendezett tárgyak összes- sége (pl. bélyeg, numizmatika, modell, makett stb.).
Az értéktárgyak az Elemi károk, alapkockázatok szerinti biztosítási események tekintetében 200.000 Ft erejéig biztosíthatók.
3.B.3. Nem terjed ki a biztosítási fedezet az alábbi vagyontárgyakra:
• a légi-, vízi- és motoros járművek, lakókocsik, utánfutók;
• okmányok (kivéve személyi okmányok), kéziratok, tervek és dokumentációk, adathordozókon tárolt információk, szoftverek;
• a biztosított helyiségeken kívül, a szabadban, illetve nem lezárt helyiségben (pl. erkély, külső folyosó, kert stb.) tárolt ingóságok;
• hobbi állatok, ló, nem saját fogyasztásra tartott haszonállatok;
• melléképületben, nem lakáscélú helyiségben, továbbá bérbe adott, vagy lakóte- rületen kívüli ingatlanban tárolt értéktárgyak;
• bérelt, kölcsönvett vagy vendégek tulajdonában álló vagyontárgyak,
• vállalkozói tulajdonban lévő, vállalkozói tevékenységgel összefüggő vagyontárgyak.
Bérlő tulajdonában álló ingóságokra csak abban az esetben terjed ki a biztosítási fedezet, ha a biztosítási ajánlaton a lakóépület/lakás bérbevételének tényét feltün tették.
3.C. A biztosítható vagyoncsoportok köre
A biztosítás megköthető
a) ingatlanra és ingóságra együttesen, vagy
b) kizárólag ingatlanra, vagy
c) kizárólag ingóságra is.
4. Biztosítási összeg meghatározása
A biztosítási összeget vagyoncsoportonként kell megállapítani. A biztosítási összeget úgy kell meghatározni, hogy az fedezze a biztosított vagyontárgyak új állapotban való beszer- zésének értékét. Az épület, melléképület vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási össze- get a hasznos alapterület (a falak belső oldala által körbehatárolt terület) és az egységár szorzataként kell megállapítani.
Az ingatlan vagyoncsoporton belül külön-külön meg kell határozni az Épület, lakás, vala- mint a biztosítani kívánt Melléképületek biztosítási összegeit.
Az épületek hasznos alapterületének meghatározása:
Az épületek, melléképületek alapterületének kalkulálásánál a hasznos alapterületeket
kell figyelembe venni.
Főépület (épület, lakás):
Teljes alapterülettel (100%) kell számolni, az azonos kockázatviselési helyen lévő:
• lakás összes lakáscélú helyiségét (szoba, konyha, fürdőszoba, WC, közlekedő, előszoba, kamra stb.),
• tetőtérben kialakított 1,90 m belső magasságot elérő összes lakáscélú helyiséget,
• a talajszint alatti padozatú, lakás céljára használt helyiségeket,
• üvegverandát és télikertet.
50%-os alapterülettel kell számolni, az azonos kockázatviselési helyen lévő (a főépület biztosítási összegében jelenik meg):
• nem lakás céljára szolgáló helyiségeket (pince, kazán, műhely, garázs stb.),
• lakáson belül kialakított galériát,
• tetőtéri lakás esetében az 1,90 m belső magasság alatti területeket,
• teraszt, erkélyt, loggiát, tornácot.
Melléképület (önálló melléképület vagyonkategóriában jelenik meg): Teljes alapterülettel (100%) kell számolni:
• lakás esetén, a lakással nem azonos kockázatviselési helyen lévő, de a lakással azo- nos épületben található, a biztosított tulajdonában, vagy kizárólagos használatában lévő nem lakás célú helyiséget (garázs, tároló, pince),
• ház esetén a főépülettől különálló vagy melléépített, de külön tetőszerkezettel rendel- kező melléképületet (garázs, tároló, hobbiműhely, ól, istálló stb.).
Az Ingóság vagyoncsoporton belül külön-külön kell meghatározni az Ingóságok (Általá- nos háztartási ingóságok) és az Értéktárgyak biztosítási összegeit.
Ingóságok esetében a biztosítási összeg meghatározásához a biztosító lehetővé teszi, hogy a biztosítási összeg megállapítása egyszerűsített lista mentén történjen. Az egyszerűsített ingóságlista a kárrendezési folyamatban a kárösszeg megállapítása során is irányadó.
Az egyszerűsített ingóságlistának a következő ingóságokat, valamint a szerződő által az ezekhez megadott biztosítási összegeket kell tartalmaznia:
– háztartási gépek és eszközök, szerszámok, nem beépített lámpák
– telekommunikációs eszközök (pl. TV, számítógép, mobiltelefon)
– bútorok
– ruhanemű és lábbeli
– konyhai és fürdőszobai felszerelések (pl. edények, vegyszerek, kozmetikumok)
– textilek (pl. ágynemű, függöny, konyharuha, törölköző)
– egyéb használati tárgyak (pl. könyvek, hangszerek, játékok, dekoráció).
Amennyiben a szerződő nem kíván élni az egyszerűsített lista megadásával, az ingósá- gokra vonatkozó biztosítási összeget egyetlen értékben is megadhatja.
A szerződő az értéktárgyak biztosítási összegét megadhatja egy összegben, vagy az
egyes értéktárgy kategóriákra tételesen.
A biztosító javaslatot tehet a szerződéskötéskor az ingatlan, valamint az ingóságok biz- tosítási összegére.
5. Biztosítási események
A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződésben megjelölt, jelen Különös feltétel- ben meghatározott biztosítási eseményekből eredő károkra terjed ki, ha a biztosítási ese- mény bekövetkezése véletlen, váratlan és előre nem látható. Biztosítási eseménynek a biztosított vagyontárgyak megrongálódása, értékcsökkenése, megsemmisülése, eltulaj- donítása minősül, ha a bekövetkezésük valamely biztosított veszélynemmel közvetlen okozati összefüggésben áll és az a szerződés hatálya alatt következett be. Biztosítottak azok a következményi károk, amelyek a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben vannak és a biztosított vagyontárgyak megrongálódását, értékcsökkenését, megsemmi- sülését okozták. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki olyan károkra, amelyek nem biztosítási eseményekből erednek.
A Különös feltételekben meghatározott, egyes biztosítási eseményekhez kapcso- lódó, a kárbejelentéshez szükséges és a biztosító által bekérhető dokumentumok körét kimerítően az Általános Feltételek 11.A. e) pontja tartalmazza.
5.A. ELEMI KÁROK, ALAPKOCKÁZATOK
5.A.1. TŰZ
Tűz biztosítási eseménynek minősül, ha az öntápláló lánggal való égés, izzás – amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik, vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és saját erőből tovább terjedni képes – a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
• öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban keletkező tűz és hőhatás,
• pörkölődés, hő hatására történő szín- vagy alakváltozás formájában keletkezett károk, amennyiben azok nem a feltétel szerinti tűzkár következményei,
• a kockázatviselési helyen robbanásveszélyesnek minősülő anyagok – Orszá- gos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok – nem háztar- tási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával összefüggésben bekö- vetkező károk,
• tűzveszélyes tevékenységet hatósági engedély nélkül végeznek és a kár ebből keletkezik,
• a rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban keletkező károk.
5.A.2. FÜST- ÉS KOROMSZENNYEZÉS
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított vagyontárgyak füst vagy koromszennye- ződés által okozott károsodása, amennyiben az nem tényleges tűzkár következménye, vagy nem a kockázatviselés helyén keletkezett tűz biztosítási eseményből származik.
Kizárások:
Nem téríti meg a biztosító az olyan szennyeződésekből eredő károkat, melyet
• bármelyfajta dohányzás,
• gyertya és lánggal működő világító berendezés,
• lánggal működő párologtató eszköz, füstölő,
• tüzelőberendezések (pl. kandalló, kazán, cserépkályha stb.) működtetése, műkö dése,
• a biztosítottak által gyújtott egyéb tüzek (pl. grillezés, falevélégetés stb.) okoz- nak, továbbá
• az épület/lakás életvitelszerű használatából adódó, folyamatosan kialakuló szennyeződések okoznak (pl. a vagyontárgy közvetlen füst- vagy koromszen- nyezés hatásának van kitéve).
5.A.3. ROBBANÁS
Robbanás biztosítási eseménynek minősül a gázoknak és gőzöknek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen, váratlan rendkívül gyors energia felszabadulása, erő- hatása, amely hőtermeléssel, nagy nyomással és roncsolással jár és a biztosított vagyon- tárgyakban kárt okoz.
Kizárások:
• hasadó és sugárzó anyagok robbanása vagy szennyezése által okozott károk,
• kockázatviselési helyen robbanásveszélyesnek minősülő anyagok – Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok – nem háztartási mértékű vagy jellegű felhasználásával, tárolásával összefüggésben bekövetke- zett károk,
• a kockázatviselés helyén, ahol gázpalack tárolását jogszabály tiltja, a gázpalack robbanása miatt bekövetkezett kár,
• hatósági engedélyhez kötött, és ez alapján végzett, tervszerű, szándékos rob- bantás eredményeként keletkező károk.
5.A.4. VILLÁMCSAPÁS
Villámcsapás biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított vagyontárgyba közvetle- nül becsapódó villám vagy gömbvillám pusztító ereje, vagy hőhatása kárt okoz a biztosí- tott vagyontárgyban.
5.A.5. VILLÁMCSAPÁS MÁSODLAGOS HATÁSA
Villámcsapás másodlagos hatása miatt az elektromos berendezésekben, felszerelések- ben és készülékekben a túlfeszültség által okozott károk, ha a villám becsapódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 méteres körzetében volt.
5.A.6. VIHAR
Vihar biztosítási eseménynek minősül, ha a 15 m/s (54 km/h) küszöbértéket elérő, vagy azt meghaladó sebességű, időjárás miatti légmozgások (vihar), vagy e légmozgások által elsodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban kárt okoznak a kockázatviselés helyén.
Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált tetőn, ajtón, ablakon a viharral egy- idejűleg beömlő csapadékvíz a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
• az építésügyi szabványok be nem tartása, nem megfelelő anyagok alkalmazása, vagy az előírt szakszerű technológia elmulasztása miatt keletkezett károk,
• különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában, illetve azok üvegezésében keletkezett károk,
• ideiglenes fedéssel (fólia, ponyva, stb.) ellátott helyiségekben, illetve hideg- és melegágyak, üvegházak, fóliasátrak fedésében keletkezett károk,
• a keletkező légmozgások következtében a helyiségen belül keletkezett károk,
• a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk, amennyiben a biztosító erre külön kiegészítő fedezetet kínál,
• a lábon álló növényzetben keletkezett károk, amennyiben a biztosító erre külön kiegészítő fedezetet kínál.
• nyitva felejtett nyílászárókkal összefüggően keletkezett károk.
5.A.7. FELHŐSZAKADÁS
Felhőszakadás biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatviselés helyén lehullott csapadék mennyisége 24 óra alatt a 25 mm-t elérte, vagy meghaladta és a felhőszaka- dásból eredő, talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel – ide- értve a szabályszerűen kialakított és karbantartott vízelvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
• a gombásodás, penészesedés, salétromosodás, rozsdásodás formájában jelent kező károk,
• különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában keletke- zett károk,
• ideiglenes fedéssel (fólia, ponyva, stb.) ellátott helyiségekben, illetve hideg- és melegágyak, üvegházak, fóliasátrak fedésében keletkezett károk,
• a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk, amennyiben a Biztosító erre külön kiegészítő fedezetet kínál,
• a lábon álló növényzetben keletkezett károk, amennyiben a Biztosító erre külön kiegészítő fedezetet kínál,
• a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minősülő épületrészek elön- tése esetén az ott elhelyezett ingóságokban keletkező károk, ha azokat a pado- zattól nem legalább 20 cm magasan tárolták,
• a belvíz, talajvíz okozta károk,
• a biztosított épület alapteste alá bejutó talajvíz okozta épületsüllyedés károk.
5.A.8. JÉGVERÉS
Biztosítási eseménynek minősül a csapadék jégeső vagy jégverés formájában történő lehullása során, annak roncsoló hatása által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár, illetve a jégverés által megbontott épületszerkezeten történő egyidejű beázás kár.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
• az építésügyi szabványok be nem tartása, nem megfelelő anyagok alkalmazása, vagy az előírt szakszerű technológia be nem tartása miatt keletkezett károk,
• a káresemény bekövetkezte előtt szilárdságában már meggyengült (felhólyago- sodott, málló, pergő, repedezett stb.) homlokzatokban okozott károk,
• különálló szilárd falazatú medencék lágy lemez vagy fólia burkolatában keletke- zett károk,
• az épületek polikarbonát tetőiben, korlátaiban keletkezett károk,
• a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk, amennyiben a biztosító erre külön kiegészítő fedezetet kínál,
• a lábon álló növényzetben keletkezett károk, amennyiben a biztosító erre külön kiegészítő fedezetet kínál,
• háziállatok elhullását eredményező károk,
• az épület végleges tetőfedésében keletkezett azon esztétikai károk, (pl. horpadás), melyek a héjazat funkciójának ellátását, illetve élettartamát nem befolyásolják.
5.A.9. HÓNYOMÁS
Biztosítási eseménynek minősül a hó vagy a jég statikus nyomása, valamint a lecsúszó
hó vagy jég által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.
Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületekben a hónyomás által megrongált tetőn keresztül, a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapadék a biztosított vagyontárgyakban okoz.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
• az építéskori építésügyi szabványok, illetve karbantartási kötelezettség nem tel- jesítése, nem megfelelő anyagok alkalmazása, vagy az előírt szakszerű techno- lógia be nem tartása miatt keletkezett károk (meggyengült, elöregedett tetőszer- kezetek, lécezés stb. kárai),
• épületek üveg és polikarbonát tetőfedésében keletkezett károk,
• a szabadban tárolt vagyontárgyakban keletkezett károk, amennyiben a biztosító erre külön kiegészítő fedezetet kínál,
• a lábon álló növényzetben keletkezett károk, amennyiben a biztosító erre külön kiegészítő fedezetet kínál.
5.A.10. ÁRVÍZ
Árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jellegű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatla- kozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemel- kedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen a kockázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Nem minősül árvíznek (nem biztosítási esemény):
• a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta területeknek minősülő helyen belül bekö- vetkező árvízkárok;
• a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ezek bármelyikével összefüggésben jelentkező talajmozgás okozta károk;
• a belvíz.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat (illetve költségeket), amelyek
• hatósági kirendeléssel, vagy anélkül végzett árvíz megelőzési, illetve árvízvé- delmi munka során merültek fel;
• talajerőben, illetve talajszerkezetben;
• a befogadó és elvezető létesítményekben (pl. vízelvezető árok), vízügyi létesít- ményekben, gátakban, öntözőberendezésekben, halastavakban, víztározókban keletkeztek.
A biztosítási eseményre a biztosító a szerződés megkötését (létrejöttét) követő naptól számított 15 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövet- kező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.
Fogalmi meghatározások:
Nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint, vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.
Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősí- tett árvízvédelmi töltés (fal, mobilgát) közötti terület.
Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti.
Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő, vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:
• a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak,
• a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telí- tett,
• a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző,
• a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.
Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), ame- lyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés épült.
Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédelmi vízi-létesít- mény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítménye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát biztosítja, illetve szolgálja.
5.A.11. FÖLDRENGÉS
Biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén az Európai Makroszeizmikus Skála (EMS) VI. fokozatát elérő vagy az azt meghaladó intenzitású földrengés, amely a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat (illetve költségeket), amelyek
• mesterséges úton létrehozott földrengések (földalatti, illetve földfelszíni rob- bantás, robbanás stb.) következtében keletkeztek.
5.A.12. FÖLDCSUSZAMLÁS, KŐ-, SZIKLA- ÉS FÖLDOMLÁS
Kő-, szikla-, valamint földomlás és földcsuszamlás biztosítási eseménynek minősül, ha az eredeti, természetes helyéről, valamilyen okból hirtelen, előre nem látható módon elmozduló, letörő, lecsúszó szikladarabok, kőzetdarabok, illetve földtömeg a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
Nem minősülnek biztosítási eseménynek
• a tudatos emberi tevékenység következményeként (ásványi anyagok feltárása, alagútépítés stb.) fellépő károk,
• a támfalban, mesterséges rézsűben, egyéb műtárgyakban bekövetkező károk,
• azok a károk, amelyek azért következtek be, mert
– a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési hibája vagy elavult- sága miatt az nem megfelelő,
– nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tet- ték volna.
5.A.13. ISMERETLEN ÉPÍTMÉNY, ISMERETLEN ÜREG BEOMLÁSA
Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása biztosítási eseménynek minősül, ha a természetes egyensúlyi állapot megszűnése következtében egy ismeretlen építmény, üreg hirtelen bekövetkező beomlása a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Ismeretlen üreg, ismeretlen építmény az, amely az építési engedélyben nem szerepel
vagy, amelyet a hatóságok nem tártak fel, illetve a szerződőnek, vagy biztosítottnak nem
volt tudomása róla.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
A biztosítási fedezet nem terjed ki
• a föld ásványi anyagainak feltárása során, illetve azzal összefüggésben keletke- zett károkra,
• az elvezetetlen csapadék és szennyvizek okozta kiüregelődésből keletkező károkra,
• beomlott ismeretlen üreg feltöltésének költségeire;
• az épületek/építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok alatti talaj- süllyedésre.
5.A.14. IDEGEN JÁRMŰ ÜTKÖZÉSE
Idegen jármű ütközése biztosítási eseménynek minősül, ha nem a biztosított tulajdoná- ban vagy használatában lévő jármű vagy személyzet által irányított légi jármű egésze, részei, illetve annak rakománya kárt okoz a kockázatviselés helyén.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
A biztosítási fedezet nem terjed ki
• a lábon álló növényekben keletkezett károkra,
• a háziállatok elhullásával keletkezett károkra,
• a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, vagy egyéb jármű felelősségbiztosí- tás által fedezett károkra, valamint
• arra az esetre, ha az idegen jármű a szerződő/biztosított tudomásával és bele- egyezésével közelíti meg a biztosított vagyontárgyat.
5.A.15. IDEGEN TÁRGY RÁDŐLÉSE
Idegen tárgy rádőlése biztosítási eseménynek minősül, ha a szerződésben nem biztosí- tott, a kockázatviselés helyén kívül található idegen tárgy rádőléssel kárt okoz a kocká- zatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban.
Idegen tárgynak minősülnek azok a tárgyak, amelyek a káresemény időpontjában nem voltak a biztosított tulajdonában, illetve használatában, nem bérelte, nem vette kölcsön, nem lízingelte, illetve nem az ő érdekében használták fel és nem a kockázatviselés helyén kerültek elhelyezésre.
5.A.16. VÍZKÁR (BEÁZÁS, KÍVÜLRŐL ÉRKEZŐ VÍZ, VEZETÉKES VÍZKÁR, ELFOLYT VÍZ)
Vízkár
Biztosítási esemény akkor következik be, ha a víz-, csatorna-, fűtés-, hűtés- és gőzve- zetékek, ezek tartozékai, szerelvényei és a vezetékre kapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmozdulása, valamint a nyitva hagyott vízcsap miatt a kiáramló víz vagy folyadék a kockázatviselés helyén, a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
• a kár elhárításához technológiailag nem indokolt vezetékrész javításának vagy pótlásának a költségei,
• az épület felújításával kapcsolatos károk,
• a vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények (pl. csaptelepek, fűtőtes tek stb.) és a vezetékre kapcsolt, kárt okozó berendezés (pl. kazán), háztartási gép (pl. mosó- vagy és mosogatógép) javításának vagy pótlásának a költségei,
• az elfagyásból eredő kár,
• a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károk,
• hűtési, gáz- és gőzvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei cseréjének költségei.
A biztosító a vízkár biztosítási esemény által a biztosított vagyontárgyakban okozott káro-
kon túlmenően megtéríti a biztosítottat terhelő alábbi költségeket:
• a biztosított csövek sérülésének felkutatására fordított költségeket,
• a fagy miatti csőtörés esetén a vízcsövek felolvasztására és a technológiailag indokolt mértékű helyreállításra fordított költségeket,
• törés, repedés, dugulás esetén a technológiailag indokolt mértékű helyreállítást és a technológiailag indokolt mértékű vezetékszakasz (padlófűtés fűtőkábele is) cseréjé- nek költségeit.
Beázás, kívülről érkező víz
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított épületnek az építésügyi előírásoknak és szabályoknak megfelelően, végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű techno- lógiával kialakított és karbantartott tetőfedésén, mennyezetén vagy falazatán, a panel- és egyéb szerkezeti hézagok mentén, szigetelésén, nyílászáróján keresztül beáramló csa- padék, víz vagy egyéb folyadék által a biztosított vagyontárgyakban keletkező kár.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
• a beázást előidéző ok megszüntetése (pl. tetőjavítás, szigetelés) során felmerült költségek megtérítése.
Elfolyt víz
Biztosítási eseménynek minősül a vízvezetékek és/vagy szerelvények kára következté- ben a vezetékes víz elfolyása miatti többletvízdíj felmerülése.
Az elfolyt víz biztosítási eseményenként legfeljebb 200.000 forintig térül. A szolgál- tatás feltétele: 1 évre visszamenőleg az illetékes vízszolgáltató által kiállított számlák bemutatása. A kárrendezés időtartama az átlagosnál hosszabb időt vehet igénybe.
Nem téríti meg a biztosító:
• a biztosítottaknak a káreseménnyel egyidejű átlagos vízfogyasztásának értékét,
• a káreseménnyel egyidejűleg öntözésre vagy medencefeltöltésre felhasznált víz értékét.
5.A.17. BETÖRÉSES LOPÁS, RABLÁS, BESURRANÁS
A mechanikai védelem követelményeit a III. Betörésvédelmi szintek előírásai fejezet tartal-
mazza.
Betöréses lopás
Betöréses lopás a biztosított ingóságokban betöréses lopással összefüggésben keletke- zett kár. Betöréses lopás biztosítási esemény akkor következik be
• ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a kockázatviselés helyén lévő épület lezárt helyiségébe erőszakkal behatol,
• ha olyan nyitott ajtón, ablakon keresztül hatol be, melynek az alsó éle az alatta lévő járószinttől mérve 3 méternél magasabban van, és ezen szintkülönbségen belül nincs feljutást segítő beépített létra vagy állványzat,
• ha a tettes a lopást vélhetően ál, hamis vagy zárfésűs kulccsal, illetve olyan eszközzel, módszerrel követi el, amely nem hagy a zárbetétben, zárszerkezetben külső szemre- vételezéssel erőszakos behatolásra utaló nyomot, de független zárszakértő az idegen eszköz használatát igazolja,
• ha a tettes a lopást a szerződés szerinti betöréses lopás, rablás vagy besurranás meg- valósulásával megszerzett kulccsal követte el.
Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító a társasházi, lakásszövetkezeti lakóközös- ségek által közösen használt tárolóból történt betöréses lopáskárt háztartási ingóságokra vonatkozóan is megtéríti.
A biztosító nem téríti meg a társasházi, lakásszövetkezeti lakóközösségek által közösen használt folyosókról és közlekedőkből eltulajdonított vagyontárgyakat még abban az esetben sem, ha az a terület, ahonnan eltulajdonították, zárható.
Szolgáltatás feltétele: rendőrségi feljelentés.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
• ha a behatolás a helyiség valamilyen módon hozzáférhető saját kulcsával történik.
Megjegyzések:
• Helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú épületszer- kezetekkel körülhatárolt, önálló légterű, meghatározott rendeltetésű részét tekintjük.
• Lezárt helyiség, amelynek határoló falazatai, padozatai, födémszerkezetei és külső nyílászárói az alábbi követelményeket kielégítik:
• a bejárati ajtók zárását biztonsági zár védi (minimálisan 1 db),
• a kétszárnyú bejárati ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,
• a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 6 cm-es, hagyományos kisméretű tömör téglafal szilárdságával azonos értékű, vagy azt meghaladja.
• A 3 méter feletti, nyitva hagyott nyílászárón át történő behatolási mód esetén vállalja a biztosító a károk megtérítését, az épület/lakás általános védettségi szintjétől függet- lenül.
• A betöréses lopás, rongálás és rablás során keletkezett kár térítésének feltétele:
– A biztosított ingatlan védettsége összességében legalább megfeleljen a III. Betörésvédelmi szintek előírásaiban meghatározott minimális mechanikai védelem követelményeinek, függetlenül attól, hogy a behatolás a biztosított ingatlan mely részén történt.
– A biztosító a káresemény időpontjában meglévő védelmi szintek figyelembe- vételével a III. Betörésvédelmi szintek előírásaiban meghatározott értékhatá- rokig vállalja a kockázatot betöréses lopáskár esetén az Értéktárgyak vagyon- csoportba tartozó ingóságok káraira. A betöréses lopás veszélynemre, az esetlegesen bekövetkező káreseménynél a biztosító térítésének felső határa a kár időpontjában ténylegesen meglévő védettségi szinthez tartozó összeg (maximum a biztosítási összeg) feltéve, hogy a biztonsági berendezések a kár időpontjában rendeltetésüknek megfelelő üzemi állapotban voltak.
– A téríthető összeg felső határa az állandóan lakott épületek estében: A ház tartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak és az épület-felszerelési tár gyak térítésének feltétele a minimális mechanikai védelem megléte.
A biztosított vagyontárgyakban rablással okozott kár.
Rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biztosított tárgyak eltulaj- donítása során a biztosított ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenye- getést alkalmaz, illetve a biztosítottat a biztosított tárgyak eltulajdonítása érdekében öntu- datlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított, biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.
Szolgáltatás feltétele: rendőrségi feljelentés.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
• a zsebtolvajlással, vagy észrevétlenül történő lopásokkal okozott károk.
Besurranás
Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított vagyontárgyak eltulajdonítása oly módon történik, hogy az elkövető:
• nyitva hagyott nyílászárón keresztül jut be a lakóépületbe/lakásba, melyben otthon tar- tózkodnak vagy
• a biztosított megtévesztésével, kitalált indokkal jut be a biztosított lakóépületbe/
lakásba, melyben otthon tartózkodnak.
Szolgáltatás feltétele: rendőrségi feljelentés.
5.A.18. RONGÁLÁS, VANDALIZMUS
Rongálás biztosítási eseménynek minősül, ha az elkövető a betöréses lopással, rablás- sal, vagy ezek kísérletével összefüggésben rongálással kárt okoz, beleértve az épület- rongálási és épület felszereléseket ért rongálási, lopási károkat is, amennyiben a szer- ződő biztosítási ajánlatán az épületet is megjelölte biztosított vagyontárgyként.
Vandalizmus
A riasztó- és megfigyelőrendszerek, központok, kamerák, mechanikai és elektronikai tűz- és vagyonvédelmi eszközök, berendezések, a kerítések, kapuk, kapunyitó rendsze- rek, kaputelefonrendszer kültéri egységei, a bejárati ajtók, a garázsajtók, garázsajtónyitó rendszerek, a légkondicionálók, illetve egyéb épületfelszerelési tárgyak ismeretlen elkö- vető által történő megrongálása.
Szolgáltatás feltétele: rendőrségi feljelentés.
5.A.19. ÜVEGTÖRÉS
Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a biztosított épületek és lakások
szerkezetileg beépített
• ajtóinak és ablakainak
• erkélyeinek és loggiáinak
• korlátjainak
• üvegtetőinek
• üvegtégláinak és üvegfalainak
• télikertjeinek
• szaunája üvegezésének
• zuhanykabinok, kádparavánok
• kandalló és cserépkályha ajtó üvegezésének
• üvegmosdók
törés és repedés kárait, továbbá biztosítási eseményenként 150 000 Ft értékig a biztosí- tott ingóságok körébe tartozó
• üvegasztalok,
• bútorüvegek,
• tükrök,
• akváriumok és terráriumok,
• tűzhelyek üvegkerámia főzőlapjainak,
• bármely tűzhely üvegtetejének, üveg főzőlapjának,
• sütő előlapjának bekövetkező törés- és repedéskárait.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
• az üvegházak, meleg- es hidegágyak kárai,
• a kirakatszekrények, valamint a név- és cégtáblák kárai,
• az üveg felületen lévő bevonatok és fóliák (fényvédő, díszítő stb.) felületén kar- colással, pattogzással keletkezett károk,
• az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárai,
• az üvegezéssel kapcsolatos szakipari (mázolási, asztalos, lakatos, kőműves) munkák költségei, melyek nem az üvegtörés javításához kapcsolódnak,
• a sérült üvegfelületet rögzítő tartószerkezet elhasználódása, vagy alakváltozása (deformálódása) miatt szükségessé váló javítás költségei,
• a sérült üvegszerkezetet magában foglaló épületelemek, nyílászárók gyártás technológiájából származó többletköltségek, (pl. üveggel egybeépített ajtópanel cseréje, a sérült nyílászáróba épített redőny, vagy bármilyen árnyékoló szerkezet többletköltsége stb.).
• a bútorüvegek, tükrök antik jellegéből következő értéktöbblete, valamint
• a sérült üvegeket, tükröket magukban foglaló bútorok, keretek kárai, csiszolt, metszett, ón, ólom- vagy rézbetétes üvegek, díszített üvegekben, díszüvegezé- sekben, üvegmozaikokban bekövetkezett károk,
• fényvisszaverő, plexi és akril, színezett, maratott, homok fúvott üvegekben bekövetkezett károk.
5.A.20. FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS
A felelősségbiztosítás keretében a biztosító a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint mentesíti a biztosítottat olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős, továbbá olyan sérelemdíj megfizetése alól, amelyért jogszabály szerint helytállni tartozik.
Biztosított
Biztosított az a személy, akit terhelő kártérítési kötelezettséget a biztosító jelen feltételek alapján teljesíti. Jelen feltétel alapján biztosítottak a szerződésben név szerint megneve- zett, a Különös feltételek 1. a)-f) pontjaiban felsorolt személyek.
Területi és időbeli hatály
A biztosítás a Magyarországon és a következő országokban bekövetkezett biztosítási
eseményekre terjed ki: Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Cip- rus, Cseh Köztársaság, Egyesült Királyság, Észtország, Dánia, Finnország, Franciaor- szág, Gibraltár, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Monaco, Monten- egró, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spa- nyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország európai része (csak a Bulgária-Égei- tenger-Márvány-tenger-Fekete-tenger által határolt területe), Ukrajna, Vatikánváros.
A biztosítás a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett, és legkésőbb a szerződés megszűnését követő 2 éven belül a biztosító részére bejelentett károkra nyújt fedezetet.
Biztosítási esemény
A biztosítási esemény olyan – kizárólag az alább felsorolt minőségben – másnak okozott személyi sérüléses kár és szerződésen kívül okozott dologi kár miatti kártérítési kötele- zettség, amelyet a magyar jog szerint jelen szerződés biztosítottjának kell teljesíteni, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító – a jelen feltételben meghatározot- tak szerint – mentesíti:
• a kötvényen megjelölt épület, lakás, egyéb építmény és telek tulajdonosa, bérlője,
használója,
• a kockázatviselés helyén háztartási céllal gázpalackot használó,
• belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási képességű személyek
gondozója,
• közúti balesetet előidéző gyalogos
• kerékpár, elektromos kerékpár (legfeljebb 300 W teljesítményű), roller, rokkantjármű, kézi erővel működtetett szállítóeszköz használója,
• szervezett kereteken kívüli hobbi-, sporttevékenységet végző,
• háziállattartó.
Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatartás is, melyre tekintettel a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles, feltéve, hogy a szemé- lyiségi jog megsértése olyan személyi sérüléses kárt okozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat a jelen pontban foglaltak szerint kártérítési fele- lősség terheli.
Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vonatkozó ren- delkezései megfelelően alkalmazandók a személyiségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem rendelkezik.
Jelen szerződés alkalmazása szempontjából személyi sérüléses kár az, ha valaki meg- hal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved, dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik.
Kizárások (nem biztosítási esemény):
• a biztosított házi- és hobbiállatai által előidézett veszélyhelyzet miatt – közvetlen fizikai kapcsolat létrejötte nélkül – bekövetkezett kár,
• jogszabályi tilalom ellenére tartott állatok által okozott kár,
• gépjármű-felelősségbiztosítás, munkáltatói felelősségbiztosítás, szakmai vagy szolgáltatás felelősségbiztosítás alapján téríthető kár,
• a biztosítottak, illetve a biztosítottak és hozzátartozóik által egymásnak okozott kár,
• az olyan következményi kár, amelyek nem mutatnak ésszerű, szerves összefüg- gést a káreseménnyel és időben is távoliak,
• azok a károk, melyeket a biztosított maga szenved el,
• gépjármű-felelősségbiztosításra kötelezett jármű üzembentartójaként okozott kár,
• a folyamatos környezetszennyezéssel okozott kár,
• keresőfoglalkozás vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott kár,
• a biztosított által motoros jármű üzembentartójaként okozott kár,
• a kötbér, a bírság és egyéb büntető jellegű költségek,
• a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kárigények,
• a jogszabály alapján megtérülő, az állam ellen is érvényesíthető igények,
• elmaradt haszonból, elmaradt jövedelemből eredő igények,
• gépi erővel hajtott járművel, illetve állati erővel hajtott járművek által okozott károk,
• fűnyíróval, fűkaszával gépjármű első szélvédőjében okozott károk,
• a biztosított fegyvertartói minőségében okozott károk.
* Háziállat: Hasznáért vagy más értékelt tulajdonságáért a ház körül tartott és alább fel- sorolt állatok: Baromfi (liba, tyúk, kacsa, pulyka és gyöngytyúk, kakas), juh, kecske, sertés, szarvasmarha, kutya, macska, ló, szamár.
** Hobbiállat: Minden olyan kedvtelésből tartott állat, amely nem minősül mezőgazda-
sági haszonállatnak, védett vagy veszélyes állatnak.
Biztosítási összeg
A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a hatályos kötvényben rögzített biztosítási összeg, mely a biztosítási eseményen- kénti (káronkénti) és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg.
A biztosítási eseményenkénti (káronkénti) biztosítási összeg az a legmagasabb összeg, amit a biztosító egy biztosítási eseménnyel összefüggésben biztosítási szolgáltatás címén kifizet. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményekre összesen kifizethető összeg.
A felelősségbiztosítás biztosítási összegére az Általános feltételek 8. D. pontban foglal- tak megfelelően irányadók.
Biztosítási szolgáltatás
A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító – a biztosítási összeg mértékéig
– a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottat terhelő alábbi károkat és költ- ségeket téríti:
a) kártérítés címén – a jelen feltétel alapján biztosítási fedezetbe vont károknál – a káro- kozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést; valamint a károsultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket;
b) a biztosított által okozott személyi sérüléses kár esetén sérelemdíjat, amennyiben a károkozó magatartás következtében a károsult személyiségi jogai sérültek és ezért a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles;
c) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszámítható késedelmi kamatot;
d) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben támasztott megala- pozott kárigények érvényesítése, illetve megalapozatlan kárigények elhárítása iránti jogi eljárás költségeit (pl. eljárási díj, illeték, biztosítottat terhelő perköltség stb.), fel- téve, hogy e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerűségének megállapítása
érdekében felkért szakértő költségét, amennyiben az ügyvéd, illetve a szakértő felké- résére a biztosító előzetes jóváhagyásával került sor. Előzetes hozzájárulás hiányá- ban a biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló – mindenkor hatályos – jogszabálynak a díjmegállapodás hiánya esetére számí- tott ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló – mindenkor hatá- lyos – jogszabály szerinti szakértői díjat térít meg.
e) a biztosítottat terhelő társadalombiztosítási megtérítési igényeket;
f) a kárenyhítés körébe eső költségeket.
A biztosítási szolgáltatásokat a biztosítási eseményenkénti (káronkénti) és biztosí- tási időszakra szóló biztosítási összeg keretei között, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító. Ezen rendelkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamatfizetési kötelezettségre is irányadó.
A biztosító az a), b), c) és e) pontjában meghatározott biztosítási szolgáltatást csak a károsultnak teljesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító neki telje- sítsen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.
Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróható magatar- tásának mértékéig terjed. Ha a károkozók magatartása felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a károkozók közrehatása arányában teljesít. Ha a közrehatás arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárt a károkozók egyenlő arányban okozták volna.
Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). A járadék tőkésíté- sére csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű megváltás összegét a biztosító, a biztosított és a károsult elfogadja.
Amennyiben a biztosító a biztosítottal szembeni peres eljárással kapcsolatban – biztosí- tási szolgáltatásként – per-, illetve ügyvédi költséget térített, és a bíróság jogerős határo- zatában a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, úgy az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig. A megtérült jogi költ- ségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak meg- fizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.
A biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatályos biztosítási szerződés
rendelkezései alapján rendezi.
A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a bizto- sító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági marasz- talása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gon- doskodott vagy ezekről lemondott.
Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt ren- dezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása, a kártérítési igény megalapozatlan vitatása miatt meghiúsul, a biztosító a fizetendő biztosítási szol- gáltatást a károsult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt felme-
rülő többletkár, költség és kamat a biztosítottat terheli, ezen költségek megfizeté- sére a biztosító nem köteles.
A felelősségbiztosítási kárrendezésre egyebekben a feltétel Általános feltételek 11.B. b) pontjában foglaltak megfelelően irányadók.
5.B. KIEGÉSZÍTŐ FEDEZETEK
A kiegészítő fedezetekre (a továbbiakban: kiegészítő biztosítások) vonatkozó feltéte- lekben foglaltak alapján a biztosító a kiegészítő biztosítások feltételeiben meghatáro- zott szolgáltatásokat teljesíti, amennyiben a kiegészítő biztosításra vonatkozó biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító között érvényesen létrejött és a biztosítási esemény időpontjában hatályban van.
A Kiegészítő fedezetekben meghatározott, egyes biztosítási eseményekhez kap- csolódó, a kárbejelentéshez szükséges és a biztosító által bekérhető dokumentu- mok körét kimerítően az Általános Feltételek 11.A e) pontja tartalmazza.
Alapbiztosítási szerződés
A Genertel Biztosító Zrt. és a szerződő között létrejött Genertel Lakásbiztosítás szerző- dés (a továbbiakban: alapbiztosítás).
Tekintettel arra, hogy az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő biztosítást a biztosító az alap- biztosítással azonos kötvényszámon tartja nyilván, így a biztosító a díjfizetés módjától függően a szerződő részére megküldött – az alapbiztosítás és kiegészítő biztosítás díját együttesen tartalmazó– díjnyomtatványon (csekk, díjbekérő) az alapbiztosítás kötvény- számát és az alapbiztosítás módozati megjelölését alkalmazza. Figyelemmel arra, hogy a folytatólagos biztosítási díj az alapbiztosítás díjával együttesen fizetendő, a biztosítási díj megfizetésének elmaradása esetén az alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítási szer- ződés is megszűnik.
A kiegészítő biztosítási szerződés megkötésének feltétele
A kiegészítő biztosítás megkötésére kizárólag abban az esetben van lehetőség, amennyi- ben a szerződő és a biztosító között alapbiztosítási szerződés van hatályban, vagy a kie- gészítő szerződés megkötésére az alapbiztosítással egyidejűleg kerül sor.
A kiegészítő biztosítási szerződés szerződője és biztosítottja
A kiegészítő biztosítások szerződője megegyezik az alapbiztosítás szerződőjével.
A kiegészítő biztosítások biztosítottja megegyezik az alapbiztosítás biztosítottjával kivéve, ha a kiegészítő biztosítási szerződésre vonatkozó különös feltétel, vagy a felek megálla- podása ettől eltérően rendelkezik.
A kiegészítő biztosítások megszűnése az alapbiztosítás megszűnése esetén
Tekintettel arra, hogy a kiegészítő biztosítások megkötésének feltétele a felek között érvé- nyesen fennálló alapbiztosítás, így amennyiben az alapbiztosítás bármely okból megszű- nik, a kiegészítő biztosítás ezzel egyidejűleg megszűnik.
A kiegészítő biztosítások megszüntetése felmondással
A kiegészítő biztosítási szerződés önmagában is felmondható az alapbiztosítás felmon-
dásra vonatkozó rendelkezései szerint.
A kiegészítő biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos felmon- dási idővel felmondhatják.
A kiegészítő biztosításokra vonatkozó egyéb rendelkezések
A kiegészítő biztosításokra vonatkozó biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdé- sekben a Genertel Lakásbiztosítás Általános és Különös feltételei, valamint a Polgári Tör- vénykönyv és a hatályos jogszabályok rendelkezései megfelelően irányadók.
5.B.1. ÉRTÉKTÁRGY KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS (200 000 FT ÉRTÉK FELETT)
Biztosítási eseménynek minősül, ha az Elemi károk, alapkockázatok körében meghatá- rozott biztosítási események miatt a biztosítási szerződésben megjelölt értéktárgyakban olyan kár következik be, amelyre az alapbiztosítás szerinti, legfeljebb 200.000 Ft összegű biztosítási összeg nem nyújt fedezetet.
A biztosító szolgáltatásának felső határa a biztosítási összeg. Betöréses lopás, rab- lás, besurranás biztosítási esemény (5.A.17.) következtében keletkező károk ese- tén a biztosítási szolgáltatás felső határát a Betörésvédelmi szintek előírásai tar- talmazzák.
Biztosított vagyontárgynak minősülnek a 3.B.2. fejezetben részletezett ingóságok.
A kiegészítő biztosítás megkötésének feltétele az ingóság vagyoncsoportra is kiterjedő alapbiztosítás megkötése.
5.B.2. KÉSZPÉNZ
5.B.2.1. A biztosító megtéríti az Elemi károk, alapkockázatok szerinti biztosítási esemé- nyek következtében megsemmisült, megrongálódott készpénz értékét a szerződésben rögzített biztosítási összeg erejéig.
5.B.2.2. A jelen kiegészítő biztosítás alkalmazásában készpénznek minősülnek a következők:
• belföldi fizetőeszköz, valamint a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett, kereskedelmi for- galomban lévő valuta.
5.B.3. KERTI DÍSZNÖVÉNYBIZTOSÍTÁS
Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított épület telkén belül telepített dísznövé-
nyekben vandalizmussal kárt okoznak, vagy azokat eltulajdonítják.
A kerti dísznövényekben vandalizmussal vagy azok eltulajdonításával okozott károkat a biztosító csak akkor téríti meg, ha a károsodott vagyontárgyak minimum 150 cm magas kerítéssel ellátott és lezárt kertekben találhatóak.
A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szol- gáltatást a szerződésben rögzített biztosítási összeg erejéig. Egy biztosítási idő- szakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.
5.B.4. LÁBON ÁLLÓ NÖVÉNYZET BIZTOSÍTÁSA
Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított épület telkén belül telepített haszonnö-
vényekben vandalizmussal kárt okoznak, vagy azokat eltulajdonítják.
A kerti haszonnövényekben vandalizmussal vagy azok eltulajdonításával okozott károkat a biztosító csak akkor téríti meg, ha a károsodott vagyontárgyak minimum 150 cm magas kerítéssel ellátott és lezárt kertekben találhatóak.
A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szol- gáltatást a szerződésben rögzített biztosítási összeg erejéig. Egy biztosítási idő- szakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.
5.B.5. BALESETBIZTOSÍTÁS
5.B.5.1. Biztosított, kedvezményezett
Jelen balesetbiztosítás biztosítottja(i) az alapbiztosítás Különös feltételek 1. pont a), b),
c) d) és e) alpontjaiban felsorolt természetes személy(ek), aki(k)nek életével, egészségi állapotával kapcsolatos eseményekre a szerződés hatálya kiterjed. A biztosított a baleset- biztosítási kockázatot is tartalmazó biztosítási szerződés létrejöttéhez adott hozzájárulá- sát írásban bármikor visszavonhatja. Ennek következtében a szerződés – több biztosí- tott esetén a szerződés rá vonatkozó része – a folyó biztosítási év végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe szerződőként belép (Általános Feltételek 1.B. pont).
Kedvezményezett az Általános Feltételek 1.D. pontjában meghatározott személy.
5.B.5.B. Területi és időbeli hatály
A biztosító kockázatviselése az egész világra kiterjed és a biztosítási védelem terjedelme 24 órás.
5.B.5.3. A biztosítás megszűnése
A biztosító kockázatviselése a Kiegészítő Fedezetek preambulumában (5.B. pont) foglal- takon túl az adott biztosított vonatkozásában megszűnik továbbá:
a) a biztosított halála esetén a halál bekövetkezésének időpontjában.
b) a biztosítottnak – amennyiben nem ő a szerződő fél – a biztosítási szerződés – több biztosított esetén a rá vonatkozó részének – létrejöttéhez adott hozzájárulásának írás- beli visszavonásával az aktuális biztosítási időszak végén, feltéve, hogy a biztosítási szerződésbe szerződőként nem lép be. Több biztosítottra kötött szerződés esetén az összes biztosítottnak a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulásának írásbeli visszavonásával az aktuális biztosítási időszak végén, feltéve, hogy a biztosítási szer- ződésbe szerződőként egyik biztosított sem lép be.
5.B.5.4. A biztosított kötelezettségei
A biztosított kötelezettségeire nézve az Általános Feltételek 11. A. pontjában foglalt ren-
delkezések az irányadóak.
5.B.5.5. A biztosítási összeg
A balesetbiztosítási kockázatok esetén meghatározott biztosítási összeg(ek)et a biztosí-
tási szerződés tartalmazza. Értékkövetés esetén az értékkövetett biztosítási összeg(ek) et a hatályos kötvény tartalmazza. A biztosító szolgáltatása a biztosítási kockázattól füg- gően a biztosítási összeg, vagy annak meghatározott százaléka lehet.
Biztosítási védelem | Mini | Medium | Plusz |
Baleseti maradandó egészségkárosodás | 500 000 | 1 000 000 | 1 500 000 |
Baleseti halál | 500 000 | 1 000 000 | 1 500 000 |
Baleseti műtét | 50 000 | 100 000 | 150 000 |
Baleseti csonttörés | 10 000 | 20 000 | 50 000 |
5.B.5.6. A biztosítási események
5.B.5.6.1. Jelen feltételek szempontjából a baleset az a hirtelen fellépő, egyszeri, külső fizikai és/vagy kémiai behatás, amely a biztosítottat akaratától függetlenül a kockázat- viselés tartama alatt éri, és amellyel összefüggésben a biztosított egészségkárosodást szenved, illetve, amely a biztosított halálát okozza.
5.B.5.6.2. Jelen feltételek szempontjából balesetnek minősül továbbá:
a) a kullancscsípés következtében kialakuló agyburok-, vagy/és agyvelőgyulladás, ha a betegséget szerológiai módszerrel megállapították, és az legkorábban 15 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 15 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor agyburok- és/vagy agyvelőgyulladásként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,
b) a veszettség, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 60 nappal a kocká- zatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 60 nappal annak befejeződése után jelent- kezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a veszettségként diagnosz- tizált betegség miatt először fordultak orvoshoz,
c) a tetanuszfertőzés, ha a betegséget megállapították, és az legkorábban 20 nappal a kockázatviselés kezdete után, legkésőbb pedig 20 nappal annak befejeződése után jelentkezik. A betegség kezdetének az a nap tekintendő, amikor a tetanuszfertőzés- ként diagnosztizált betegség miatt először fordultak orvoshoz.
5.B.5.6.3. Jelen feltételek szerint – a 5.B.5.6.1. és a 5.B.5.6.2. pontokban foglaltaktól eltekintve – nem minősül balesetnek
a) az élő kórokozók (baktérium, vírus, protozoon) emberi vagy állati gazdaszervezet- ből (hordozó) emberi fogadószervezetbe jutása/juttatása (továbbiakban együtt: átvitele) még abban az esetben sem, ha az átvitelt balesetszerű fizikális ok váltja ki kivéve, ha a különös feltételek ettől eltérően rendelkeznek,
b) a foglalkozási betegség (ártalom),
c) a biztosított öngyilkossága, öngyilkossági kísérlete, még abban az esetben sem, ha az a biztosított zavart tudatállapotában következett be,
d) a csontok patológiás törései, a sokszor ismétlődő (habituális) ficam,
e) a porckorongsérv kialakulása kivéve, ha a porckorongsérv az egyébként ép porckorongot kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye,
f) a hasi sérv kialakulása, kivéve, ha a hasi sérv az egyébként ép hasfalat kívülről közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mechanikus behatás következménye,
g) az ízületi porcok, szalagok, egyéb lágyrészek károsodása kivéve, ha a károso- dás az egyébként ép ízületet kívülről, közvetlenül érő, egyszeri, extrém, mecha- nikus behatás következménye.
5.B.5.6.4. Baleseti halál: biztosítási esemény az a biztosítás tartama alatt bekövetkezett baleset, melynek következtében a biztosított a balesetet követő egy éven belül meghal.
5.B.5.6.5. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás: Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset, melynek következtében a bizto- sított maradandó egészségkárosodást szenved. Egészségkárosodásnak tekintendő az olyan testi és/vagy szellemi működőképesség-csökkenés, mely a szokásos életvitelt kor- látozza. Maradandó az egészségkárosodás akkor, ha az orvosilag kialakultnak, stabilnak tekinthető. Ha az egészségkárosodás mértéke még folyamatosan változik, de a baleset napjától számított 2 év eltelt, akkor a baleset napjától számított 2 év letelte után a biz- tosító orvosszakértője megállapítja az igazolhatóan fennálló egészségkárosodás mérté- két, melyet a biztosító a szolgáltatási kötelezettsége és a szolgáltatás mértéke szempont- jából a baleset következményeként kialakult maradandó egészségkárosodásnak tekint. A maradandó egészségkárosodás megállapítása során a munkaképesség meg- változása, és/vagy a sporttevékenység abbahagyásának kényszere nem irányadó. A baleset következtében kialakuló hátrányos esztétikai következmények és egyéb (szociális, anyagi, stb.) hátrányok önmagukban nem képezhetik maradandó egész- ségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény alapját.
5.B.5.6.6. Baleseti csonttörés: Biztosítási esemény az a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset, melynek következtében a biztosított csonttörést, csontrepedést szenved. Jelen különös balesetbiztosítási feltételek szempontjából a fogtörés nem minősül csonttörésnek.
A fogtörés semmilyen okból sem minősül baleseti eredetű maradandó egészség károsodásnak.
5.B.5.6.7. Baleseti műtéti térítés: Biztosítási esemény a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezett baleset, melynek következtében a biztosított műtétre szorul, amennyiben az orvosilag szükséges. Jelen feltételek alkalmazásában műtétnek tekintendőek azok az orvosi beavatkozások, melyek során az orvos-szakmai szabályok megtartásával, az egészség megőrzésére, a betegségek gyógyítására illetve a következményeknek mér- séklésére irányuló szándékkal a kültakaró és/vagy a nyálkahártyák folytonosságát meg- sértik.
A műtétek csoportba sorolását a Műtéti lista tartalmazza. A Műtéti lista a műtéti csopor- tok térítési kategóriák szerinti besorolása. A Műtéti lista tartalmazza a térítés százalékos mértékét is.
5.B.5.6.8. Az 5.B.5.6.4.-5.B.5.6.7. bekezdésekben meghatározott biztosítási esemé- nyek időpontja a baleset időpontja.
5.B.5.6.9. A biztosító kockázatviselése az Általános feltételek 13. pontjában foglaltak- kal ellentétben kiterjed a biztosított egészségi állapotában bekövetkező olyan károsodá- sokra, amelyek a biztosítottnak a tüntetés, sztrájk, illetve felvonulás hatályos magyar jog- szabályok rendelkezéseinek megfelelően előre bejelentett és lebonyolított eseményein való aktív részvétele kapcsán keletkeznek abban az esetben, ha a biztosított a kár meg- előzésére és enyhítésére vonatkozó kötelezettségének eleget tett.
5.B.5.6.10. Nem minősülnek biztosítási eseménynek az alábbi esetek (a biztosító kockázatviselése alól kizárt események)
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az Általános feltételek 13. pontjában megfogalmazottakon túl az alábbi pontban szereplő eseményekre
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbiakban felsorolt esetekkel ok-okozati összefüggésben álló eseményekre:
a) a biztosított olyan betegsége vagy kóros állapota, amely az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselés kezdetét megelőző egy évben bizonyíthatóan fennál- lott, vagy amelyet az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelőző egy éven belül kórisméztek, vagy amely ez idő alatt gyógykezelést, orvosi elle- nőrzést igényelt,
b) az adott biztosítottra vonatkozó kockázatviselést megelőzően megállapított maradandó egészségkárosodása.
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosító kockázatviselésének tartama alatt bekövetkezett eseményre, ha
a) az esemény a biztosított rendszeres alkohol-fogyasztásával, kábítószer-fogyasz- tásával, kábító hatású anyag vagy gyógyszer szedésével összefüggésben tör tént kivéve, ha ez utóbbiakat kezelőorvos előírására, az előírásnak megfelelően alkalmazták;
b) a biztosított az esemény idején bizonyíthatóan alkoholos állapotban volt, illető leg kábítószer vagy kábító hatású anyag vagy gyógyszer hatása alatt állt. Ha tör tént véralkohol vizsgálat, a jelen pont szempontjából alkoholos állapotnak tekintendő a 1,5‰-et meghaladó, gépjárművezetés közben a 0,8‰-et meghaladó mértékű véralkohol-koncentráció,
c) a biztosított érvényes vezetői engedély vagy érvényes forgalmi engedély nélkül vezetett gépjárművet és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett.
d) a biztosított a biztosítási esemény időpontjában alkohol fogyasztása ellenére vezetett gépjárművet és egyúttal egyéb közlekedési szabályt is megszegett.
A biztosító kockázatviselése balesetbiztosítási kockázatok vonatkozásában nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek oka részben vagy egészben orvosi vég- zettséggel és működési engedéllyel nem rendelkező személy által folytatott keze- lés.
Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a lelki működés zavaraira és/vagy pszi chiátriai megbetegedésekre. A biztosított által magának szándékosan okozott testi sérülésekre, akkor is, ha azt a biztosított zavart tudatállapotában követte el.
Sportártalmak kizárása
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek okozati összefüggésben vannak a biztosítottnak az alábbiakban meghatározott sporttevé kenyégével: búvárkodás légzőkészülékkel 40 m alá, félkezes és nyílttengeri vitor lázás, vadvízi evezés, hydrospeed, canyoning, surf, hegymászás és sziklamászás az V. foktól, magashegyi expedíció, barlangászat, barlangi expedíció, Bungee Jum ping (mélybe ugrás), autó-motor sportok (pl. auto-crash (roncsautó) sport, gokart sport, motocross, motorcsónak sport, motorkerékpár sport, rally, ügyességi verse nyek gépkocsival, versenyzés gépkocsival, quad, privát-/sportrepülés/ repülőspor tok (pl. paplanrepülés, léghajózás, siklóernyős repülés, motoros vitorlázó repülés, siklórepülés, sárkány és ultrakönnyű repülés, hőlégballonozás, ejtőernyős ugrás, vitorlázó repülés, műrepülés, bázisugrás.
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki továbbá azokra az eseményekre, ame lyek okozati összefüggésben vannak a biztosítottnak a kiemelt, vagy versenyző sporttevékenységével.
Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás esetén a baleset előtt már mara-
dandóan károsodott, nem ép szervek, testrészek károsodására a korábbi károso- dás mértékéig a biztosítási fedezet nem terjed ki.
5.B.5.7. A biztosító szolgáltatása
5.B.5.7.1. A baleseti halál időpontjában hatályos kötvényben a jelen biztosítási kockázat vonatkozásában rögzített biztosítási összeget fizeti ki a haláleseti szolgáltatásra jogosult kedvezményezett részére.
5.B.5.7.2. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás bekövetkezése esetén a biztosító: a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapításakor hatályos köt- vényben a jelen biztosítási kockázat vonatkozásában rögzített biztosítási összegnek a maradandó egészségkárosodás mértékével megegyező százalékát nyújtja szolgáltatás- ként.
A biztosító kizárólag maradandó egészségkárosodás fennállása esetén teljesít szol- gáltatást.
5.B.5.7.3. A szolgáltatás alapjául szolgáló maradandó egészségkárosodás mértékét a
biztosító orvosa az alábbi táblázat figyelembevételével állapítja meg:
Testrészek, érzékszervek egészségkárosodása | Egészségkárosodás foka (%) |
mindkét szem látóképességének teljes elvesztése | 100 |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése | 35 |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette | 65 |
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése | 60 |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése | 15 |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási esemény bekövetkezte előtt elvesztette | 45 |
a szaglóérzék teljes elvesztése | 10 |
az ízlelőképesség teljes elvesztése | 5 |
egy kar vállízülettől való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 70 |
egy kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 65 |
egyik kar könyökízület alattig való, vagy egyik kéz teljes elvesztése, vagy teljes működésképtelensége | 60 |
egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 20 |
egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 10 |
bármely más kézujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 5 |
egyik comb csípőízületben történő elvesztése vagy a csípőízület teljes működésképtelensége | 70 |
Testrészek, érzékszervek egészségkárosodása | Egészségkárosodás foka (%) |
egyik comb részleges csonkolása vagy a térdízület teljes működésképtelensége | 60 |
egyik lábszár részleges csonkolása | 50 |
egyik bokaízület elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 30 |
egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 5 |
bármely más lábujj teljes elvesztése vagy teljes működésképtelensége | 2 |
5.B.5.7.4. Ha a maradandó egészségkárosodás foka a táblázat alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi és/vagy szellemi működőképesség orvosi szempontból milyen mértékben csökkent.
5.B.5.7.5. A baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervekre, testré- szekre a korábbi károsodás mértékéig a biztosítási fedezet nem terjed ki.
5.B.5.7.6. Az Orvosszakértői Intézet (a mindenkor hatályos magyar jogszabályokban meghatározott, az egészségkárosodás (egészségi állapot) mértékének megállapítására jogosult szerv) szakvéleményében, illetve a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv határoza- tában megállapított egészségkárosodás mértéke, a biztosító orvosa által megállapítandó egészségkárosodás mértékénél, és a biztosító által nyújtandó szolgáltatási összeg meg- határozásánál nem irányadó. A biztosítót az egészségkárosodás maradandó jellegé- nek, illetve a maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítása tekinteté- ben más orvosszakértői testületek határozata, szakvéleménye nem köti.
5.B.5.7.7. Egy biztosítási esemény következményeként megállapított maradandó egészségkárosodás mértéke nem lehet nagyobb 100%-nál.
5.B.5.7.8. Ha a biztosított az egészségkárosodás véglegessé válása előtt meghal, az egészségkárosodás olyan mértéke után teljesítendő a szolgáltatás, amely a legutolsó orvosi vizsgálat anyaga alapján a biztosító orvosának megállapítása szerint figyelembe vehető.
5.B.5.7.9. Maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény nem támasztható, ha a biztosított a balesetet követő 15 napon belül meghal.
5.B.5.7.10. Ha a biztosító a szolgáltatási kötelezettségét már megállapította, de a szolgáltatásként fizetendő összeg nagysága még nem állapítható meg, a biztosí- tott követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki minimálisan járó összeg kifi- zetését.
5.B.5.7.11. Baleseti csonttörés: A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezése ese- tén, balesetenként a törések számától függetlenül a hatályos kötvényben a jelen biztosí- tási kockázat vonatkozásában rögzített biztosítási összeget téríti meg.
5.B.5.7.12. Baleseti műtéti térítés: A biztosító a biztosított balesete esetén a baleset napjától számított két éven belül bekövetkező, a baleseti következmények elhárítása miatt szükséges műtétekre nyújt szolgáltatást. A biztosító szolgáltatása a szerződésben rögzített biztosítási összegnek az elvégzett műtét csoportba sorolásától függő százalé- kos mértéke. Amennyiben a műtét a tartamon túl, de a biztosítási esemény időpontjától számított két éven belül következik be, akkor a térítés mértékének megállapításánál hatá-
lyos kötvényben a jelen biztosítási kockázat vonatkozásában rögzített biztosítási össze- get kell figyelembe venni.
A biztosító a műtéteket műtéti csoportokba sorolja be (továbbiakban: műtéti csoportba sorolás). A műtéti csoportok műtéti térítési kategóriák szerinti kategorizálása. A biztosító valamennyi, WHO által kóddal ellátott műtétet a műtéti térítés szempontjából értékelte azzal, hogy a Műtéti listában szereplő csoportok egyikébe sem tartozó műtéti beavatko- zások az 5-ös, „nem térített” műtéti térítési kategóriába tartoznak (pl. diagnosztikus célú vizsgálatok, beavatkozások, beleértve a szövettani mintavételeket, citológiákat, injekciós- infúziós kezelések, fizioterápiák, kemoterápiák).
A műtétek csoportba sorolasat a Műtéti lista tartalmazza. A Műtéti lista a műteti csopor- tok teritesi kategoriak szerinti besorolasa. A Műtéti lista tartalmazza a térítés százalékos mértékét is.
Műtéti lista térítési kategóriánként, és a biztosítási összeg térítésének százalékos mértéke | |
az 1. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 100%-a | – agyállományt/gerincvelő állományt érintő nyitott műtétek – nyitott szívsebészeti műtétek – szervátültetés |
a 2. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 50%-a | – fej-nyaki sebészet (nem beleértve bőr, nyálkahártya és ezek alatti elváltozásokat) kivéve pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, tracheostomia – nyitott mellkasi (pl. tüdő, mediastinum, nyelőcső, nyirokcsomó) műtétek, kivéve szívsebészet – szív koszorúér műtétek – mellkasi, hasi aorta és vena cava nyílt műtétei |
a 3. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 25%-a | – pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy műtétek – arc- és agykoponya csontjainak, valamint belső fül műtétei – endoszkópos (pl. thoracoscopos, mediastinoscopos, VATS) mell- kasi műtétek – transvasalis szívsebészeti, mellkasi, hasi aorta és vena cava műtétek – aortából és vena cavaból eredő nagyerek nyílt műtétei – hasi, kismedencei műtétek, kivéve diagnosztikus célból, valamint meddőség, terhesség, szülés miatti műtétek – gerincoszlop nyitott műtétei – nagyízületi (váll, könyök, csípő, térd) protézis műtétek – végtagok amputációi csukló, boka és azok magasságától proximálisan |
Műtéti lista térítési kategóriánként, és a biztosítási összeg térítésének százalékos mértéke | |
a 4. csoportba tartozó műtét esetén a biztosítási összeg 15%-a | – agyállományt/gerincvelő állományt érintő endoscopos, punctios, drain műtétek, beavatkozások – perifériás idegműtétek – arc lágyrészeinek műtétei (pl. külső- és középfül, nyálmirigyek, orr, orrmelléküregek, nyálmirigyek, nyirokcsomók, nyelv, orr- és garatmandula) – szemészeti műtétek (kivéve látásjavító lézeres szemműtétek) – endoszkópos (pl. thoracoscopos, mediastinoscopos, VATS) diag- nosztikus mellkasi beavatkozások, mintavétellel vagy anélkül – szív pacemaker beültetés – pericardiocentesis – érkatéteres műtétek (pl. stentelések, tágítások) – periférias artériák és vénák műtétei (beleértve a visszérműtéteket) – mellkasfal és emlő műtétek – diagnosztikus hasi, kismedencei műtétek mintavétellel vagy anélkül – hasfali műtétek – külső nemi szervek, húgycső és végbélnyílás műtétei – nőgyógyászati curettage és méhszáj (cervix) elváltozások műtétei – transuretralis (TUR) prostata és húgyhólyag műtétek – superficialis lympadecetomia – endoszkópos, terápiás beavatkozások (pl. otoscopia, rhynos- copia, bronchoscopia, gastroscopia, colonoscopia, cystoscopia, ureteroscopia, – colposcopia, hysteroscopia, stb) – percutan viscerostoma (testüregi sztóma) műtétek – gerincoszlop mikro (minimál invazív) műtétei – arthroscopos és nyitott ízületi műtétek (kivéve ízületi protézisek) – nem nagyízületi protézis műtétek – csont (beleértve a borda, szegycsont, medence, végtagok) betegségek, sérülések, törések műtétei (kivéve végtagok amputációit) – izom és ín betegségek és sérülések miatti műtétek – végtagok amputációi csuklótól, bokától distálisan – szövetátültetés (pl. bőr, szaruhártya, csont, csontvelő, ín, izom g 1, őssejt), kivéve a vérkészítményeket |
az 5-ös csoportba sorolt műtétek nem térített műtétek | – lézeres látásjavító szaruhártya műtétek – érkatéterezés diagnosztikus célból – bőr és nyálkahártya és azok alatti szövetek sérülésének (pl. var- rat, idegentest eltávolítás) ellátása – bőr, nyálkahártya és azok alatti kötőszövet elváltozásainak műtéti eltávolítása (pl, anyajegy, szemölcs, lipoma) – nyitott testüregekből (pl. tápcsatorna, orr, légcső, hörgő, húgy- hólyag, hüvely) és szemből idegentest eltávolítás – endoszkópos bevatkozások (pl. otoscopia, rhynoscopia, bronchoscopia, gastroscopia, colonoscopia, cystoscopia, urete- roscopia, colposcopia, hysteroscopia,stb) – diagnosztikus célból, szövettani mintavétellel vagy anélkül – arthroscopia diagnosztikus célból – fogászati bevatkozások – esztétikai beavatkozások, műtétek – meddőség, terhesség, szülés miatti beavatkozások, műtétek – percutan szövettani mintavétel, punctio, drain az agy kivételével bármely szervből |
Amennyiben egy napon vagy egy eljárásban több műtétet végeznek, akkor a bizto- sító a szolgáltatásának mértékét a legmagasabb százalékos besorolású műtét ala- pul vételével állapítja meg.
5.B.5.8. A biztosító teljesítésének esedékessége
A szolgáltatási igény esedékességére az Általános feltételek 11.B.b. pontban írtak az irányadók.
Ha a biztosító által kért dokumentumokat felhívás ellenére sem, vagy újból hiányosan nyújtják be, a biztosító a szolgáltatási igényt a rendelkezésre álló dokumentumok alap- ján bírálja el.
Ha a rendelkezésre álló iratok alapján a szolgáltatási igény nem bírálható el, a biztosító elrendelheti a biztosított személyes orvosi vizsgálatát is. Ha a biztosított az orvosi vizs- gálaton nem jelenik meg, a biztosító a rendelkezésére álló adatok alapján hoz döntést.
A biztosító a hozzá bejelentett szolgáltatási igényt, az annak elbírálásához szükséges valamennyi irat beérkezését követő 15 napon belül teljesíti. A biztosító iratbeszerzés ese- tén a szolgáltatási igényről legkésőbb az igény beérkezését követő 120 napig köteles dönteni és döntéséről az ügyfelet tájékoztatni.
A személyes orvosi vizsgálat költségeit a biztosító viseli. A biztosítottnak a személyes orvosi vizsgálaton való megjelenésével kapcsolatban felmerült költségeit a biztosított viseli.
5.B.6. DUGULÁS-ELHÁRÍTÁS KÖLTSÉGEI
Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított lakóépület vagy lakás határoló falain belül lévő lefolyóvezetékek dugulásából származó hibák elhárításával kapcsolatban a biztosítottnak költsége merül fel. A biztosító a dugulás elhárításának igazolt és indokolt költségeit téríti meg.
A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szol- gáltatást a szerződésben rögzített biztosítási összeg erejéig. Egy biztosítási idő- szakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.
5.B.7. ÉPÍTÉS-, SZERELÉSBIZTOSÍTÁS
A biztosító kockázatviselése kiterjed az építés, valamint az építési engedélyhez vagy épí- tési tevékenység bejelentéséhez kötött bővítés, átépítés alatt álló épületek és épületré- szek teljes építési munkájára, beleértve az összes szükséges szerkezeti elemet, épí- tőanyagokat, valamint az épületgépészeti- és villamos berendezéseket és szereléseket. A Különös feltételek Elemi károk, alapkockázatok című fejezetében (II.5.A.) felsorolt és a Különös feltételek Kiegészítő fedezetek (II.5.B.) közül választott kiegészítő biztosítás(ok) szerinti veszélyek kiegészülnek az építési folyamat során a biztosított vagyontárgyak- ban előre nem látható, hirtelen és váratlan események következtében keletkezett dologi károkkal, melyek javítást, pótlást, vagy helyreállítást tesznek szükségessé.
A biztosító szolgáltatásának felső határa az épületek, építmények vagyoncso- port kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározott biztosítási összege.
A szerződőt/biztosítottat szolgáltatási igényenként 20% önrész terheli.
A kockázatviselésből kizárt események:
a) bármely következményi kár, beleértve a kötbér, késedelem, nem teljesítés vagy szerződésmegszüntetés miatti veszteség;
b) hibás tervezés miatti veszteségek és károk;
c) melyek azért következtek be, mert az építtető vagy építő magatartása műszaki irányelveket, szabályozást vagy a szakmára érvényes törvényes vagy hatósági előírásokkal kapcsolatos szabályokat sért meg;
d) melyek olyan építőelemek, építőanyagok vagy alapanyagok használatából szár- maznak, amelyeket nem vizsgáltak meg az érvényben lévő hatósági előírások- nak megfelelően, vagy amelyeket az előírás szerinti vizsgálat során az illetékes hatóság kifogásolt, vagy forgalomba hozatali engedély nélkül árusítanak;
e) A Különös feltételek Elemi károk, alapkockázatok című fejezetében (II.5.A.) fel- sorolt és a Különös feltételek Kiegészítő fedezetek (II.5.B.) közül választott kie- gészítő biztosítás(ok) szerinti veszélyeken kívüli időjárási hatások miatt bekö- vetkező károk;
f) használaton kívül helyezés miatt bekövetkező elhasználódás, tönkremenetel, korrózió, oxidáció és értékcsökkenés;
g) betöréses lopásnak nem minősülő lopáskárok és olyan veszteségek és károk, melyek a rész-, ill. a teljes átadás vagy elszámolás során derülnek ki.
5.B.8. ASSISTANCE SZOLGÁLTATÁS
A biztosító a Europ Assistance Magyarország Befektetési és Tanácsadó Kft. (1132 Buda- pest, Váci út 36-38., Cégjegyzékszám: 01 09 565790, Adószám: 12231401-2-41), mint a biztosító megbízása alapján kiszervezett tevékenységet végző szervezet országos segít- ségnyújtási hálózatával együttműködve a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szerző- désben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget.
Az assistance szolgáltatás az év minden napján 0–24 óráig fogadja a biztosított telefon- hívását és a lehetőségek szerint minél hamarabb információt nyújt, iparos munkát szer- vez és átvállalja ennek költségeit az alábbiak szerint.
5.B.8.1. Vészelhárítási szolgáltatás
a) Vészhelyzet biztosítási esemény
A biztosított épület gépészeti, műszaki berendezéseinek meghibásodása vagy egy várat- lan külső mechanikai behatás következtében olyan helyzet alakul ki, mely sürgős beavat- kozást kíván a további károk és balesetveszély megelőzése érdekében és a vészhelyzet az alábbi szakmai területek valamelyikét érinti:
• vízvezeték szerelés, gázvezeték szerelés, fűtésszerelés (ide nem értve a gáz- és elektromos készülék szerelést),
• zárjavítás,
• duguláselhárítás szennyvízzel járó kiömlés esetén,
• villanyszerelés,
• tetőfedés,
• üvegezés.
Nem minősül vészhelyzetnek a lapostető szigetelés hiányosságai miatt bekövet- kező beázási kár.
A vészhelyzet elbírálása a biztosító jogosultsága, a biztosított helyzetismertetése alapján.
b) A biztosító szolgáltatása
i. Szakiparosi feladatok ellátásának megszervezése
A biztosító – a kiszervezett tevékenységet végző útján – vészhelyzet esetén a lehető legrövidebb időn belül iparost küld a helyszínre.
Amennyiben a biztosított számára csak egy későbbi időpont megfelelő, de gon- doskodott a további károk megelőzéséről (pl.: elzárta a vizet az épületben, de csak néhány nap múlva tudja a vízvezeték szerelőt fogadni) a biztosító az esetet vész- helyzetként kezeli és a költségeket átvállalja.
ii. A felmerülő költségek megtérítése
A biztosító a biztosítási szerződésben megjelölt összeg erejéig átvállalja az általa küldött szakiparosnak a vészelhárítás körében felmerült következő költségeit: kiszállási díj, munkadíj, anyagköltség.
Vészelhárítás esetén, ha a felmerülő költségek meghaladják a biztosí- tási szerződésben megjelölt összeget, a többlet költség minden esetben a biztosítottat terheli. A vészelhárítások, illetve az üvegezések során felhasz- nált anyagok, szerelvények csak az eredetivel megegyező típusúak, kategó- riájúak lehetnek, a vészelhárítás célja a vészhelyzetet megelőző állapot hely- reállítása.
Amennyiben a rendszeres karbantartás elmulasztása következtében – vagy amiatt, hogy a vészelhárítást végző szakember felhívása ellenére a szüksé- ges javításokat nem végezték el – ugyanazon a helyen ismételten előfordul a vészhelyzetet előidéző hiba, a biztosító nem köteles a vészelhárítás költsé- geit fedezni, így a szolgáltatás megrendelése esetén azok a biztosítottat ter- helik.
Kulcselvesztés esetén a biztosító évente csak egyszer vállalja át a zárszere- lési költséget.
Fentieknek megfelelően az alábbi szakmákban felmerülő vészelhárítási szol- gáltatásokra nem terjed ki a vészelhárítási szolgáltatás:
• gáz- és elektromos készülékjavítás,
• zárcsere, ha nem vészhelyzethez kapcsolódik,
• olyan csatornadugulás, ami nem jár szennyvíz kiömléssel,
• szerelvények javítása, cseréje, (pl. csaptelep, WC tartály),
• az üvegtető, üvegtégla, üvegfal, üvegház, tükörfalak, a lakás berendezésé- hez tartozó üvegtárgyak törése (pl. tükör, akvárium, stb.),
• a lapostető szigetelési hiányossága miatti beázás.
iii. A biztosító felelőssége a szakiparos tevékenységéért
A biztosító kötelezettsége kizárólag a szakiparos ajánlására, közvetítésére és a jelen kiegészítő biztosítási feltételekben rögzített költségek megtérítésére terjed ki, a vállalkozási szerződés az elvégzendő munkálatok tárgyában a biztosított és a szakiparos között jön létre. A szakiparos, mint vállalkozó által okozott esetle- ges károkért a biztosító nem vállal felelősséget.
iv. Kockázatkizárás
A biztosító nem teljesít szolgáltatást, amennyiben a rendszeres karbantartás elmulasztása következtében – vagy amiatt, hogy a vészelhárítást végző szak- ember felhívása ellenére a szükséges javításokat nem végezték el – ugyan- azon a helyen ismételten előfordul a vészhelyzetet előidéző meghibásodás.
5.B.8.2. Szakiparosok ajánlása
Vészhelyzeten kívüli, illetve azon túli szakipari munkák elvégzéséhez szintén ajánl a biz- tosító az 5.B.8.1. pont szerinti ágazatokhoz tartozó, előre meghatározott kiszállási és munkadíjjal dolgozó iparost, de a munka elvégzésének összes költsége (kiszállás, mun- kadíj, anyagköltség) a biztosítottat terheli.
A biztosító kötelezettsége kizárólag a szakiparos ajánlására terjed ki, a vállalkozási szer- ződés az elvégzendő munkálatok tárgyában a biztosított és a szakiparos között jön létre. A szakiparos, mint vállalkozó által okozott esetleges károkért a biztosító nem vál- lal felelősséget.
5.B.8.3. Információs szolgáltatás
A biztosító – a kiszervezett tevékenységet végző útján – telefonon keresztül információt nyújt az alábbi esetekben:
Utazási információs csomag
• Szállodacímek
• Magyar külképviseletek címei, telefonszámai
• Orvosi ügyeletek, kórházak
• Oltási előírással kapcsolatos információk
• Beutazási információk
• Hungary Direct számok
• Taxirendelés
Szabadidő információs csomag
• Színház, mozi
• Múzeumok, kiállítások
• Koncertek
• Jegyrendelési információ
• Áruházak nyitva tartása
• Virágküldés info
Háztartási információs csomag
• Hitelkártya zárolás info
• Rovar- és rágcsálóirtás
• Költöztetés
• Gyermekmegőrzés
• Állatmegőrzés
• Biztonságtechnikai cégek
• Háztartási gépek szerelése (márkaszervize
Az assistance szolgáltatás éjjel-nappal hívható telefonszáma: +36 1 465 3659
5.B.9. ÉPÜLETTARTOZÉKOK LOPÁSA
Biztosítási eseménynek minősül, ha a rongálás, vandalizmus és a betöréses lopás bizto- sítási események körébe nem eső módon
• a biztosított épülethez tartozó kaputelefon rendszer(een jogtalan eltulajdonítással kárt
okoznak, ha az okozott kár a rendeltetésszerű használatot lehetetlenné teszi;
• a biztosított ingatlanon elhelyezett, szabadon álló építményekben (rögzített lámpates- tek, padok, játszótéri gyerekjátékovandalizmussal kárt okoznak, vagy azokat eltu- lajdonítják;
a riasztórendszert, a biztonsági kamerát, az elektromos kapumozgató szerkezetet, bejá-
rati ajtót megrongálják vagy eltulajdonítják;
• az épület falához rögzített antennában, csatornarendszerben vandalizmussal kárt
okoznak, vagy azokat eltulajdonítják.
A biztosított ingatlan területén lévő építményekben, az épület falához rögzített antennában, a csatornarendszerben vandalizmussal vagy azok eltulajdonításával okozott károkat a biztosító csak akkor téríti meg, ha a károsodott vagyontárgyakat minimum 150 cm magas kerítéssel ellátott és lezárt kertekben tárolják.
A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szol- gáltatást a szerződésben rögzített biztosítási összeg erejéig. Egy biztosítási idő- szakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.
5.B.10. SZOLGÁLTATÁS-KIMARADÁSBÓL EREDŐ KÁROK
Biztosítási eseménynek minősül, ha a közműellátást végző szolgáltatók szolgáltatásában legalább 6 órát meghaladó, igazolt kimaradás következik be, amelynek tényét a kocká- zatviselés helye szerint illetékes közműszolgáltató igazolja.
A biztosítási esemény bekövetkezése esetére a biztosító vállalja, hogy az egy napra vonatkozóan a szerződésben meghatározott biztosítási összeget a szolgáltatás kima- radásának időtartama alatt eltelt napok mindegyikére, de legfeljebb 10 napra a biztosí- tottnak megtéríti.
5.B.11. GRAFFITI
Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított lakóépület külső homlokzatának jogta- lan összefestésével, összefirkálásával harmadik személy kárt okoz. A biztosító megtéríti a károsodott falazatok újrafestésének vagy a burkolatok letisztításának költségeit.
A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szol- gáltatást a szerződésben rögzített biztosítási összeg erejéig. Egy biztosítási idő- szakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.
5.B.12. KLÍMABERENDEZÉS BIZTOSÍTÁS
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított lakóépülethez/lakáshoz tartozó, az épüle- ten vagy a biztosított telken elhelyezett, a műszaki, hatósági és jogszabályi előírásoknak és szabványoknak megfelelően telepített és karbantartott klímaberendezés elemi károk, alapkockázatok körébe nem tartozó időjárási okokra visszavezethető meghibásodása, valamint az olyan eltulajdonítással okozott kára, mely nem minősül betöréses lopás biz- tosítási eseménynek.
Ezek alapján a biztosító megtéríti a károsodott klímaberendezés javítási, ill. pótlási költ-
ségeit.
A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szol- gáltatást a szerződésben rögzített biztosítási összeg erejéig. Egy biztosítási idő- szakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.
5.B.13. ZÁRCSERE KULCSVESZTÉS VAGY KULCSTÖRÉS MIATT ÉS KULCSOK PÓTLÁSA
Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított a biztosított építmény kulcsait elveszti, vagy azokat tőle eltulajdonítják, illetve a kulcs beletörik a zárba vagy a zár meghibáso- dik és emiatt a zár cseréjével igazolt költsége merül fel. A biztosító a zár cseréjének iga- zolt költségeit téríti meg.
A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít a szer- ződésben rögzített biztosítási összeg erejéig. Egy biztosítási időszakban bekövet- kezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.
5.B.14. KERTI BÚTOR
Biztosítási eseménynek minősül, ha kerti bútorban, hintaágyban, napernyőben, grillsü- tőben, kerti gyerekjátékban, mobilmedencében, napközben átmenetileg a lakáson kívül tartott kerékpárban, babakocsiban az Elemi károk, alapkockázatok fejezetben (II.5.A) meghatározott biztosítási események kárt okoznak, vagy ezeket a vagyontárgyakat eltu- lajdonítják.
Az ingóságokban vandalizmussal vagy azok eltulajdonításával okozott károkat a biztosító csak akkor téríti meg, ha a károsodott vagyontárgyakat minimum 150 cm magas kerítéssel ellátott és lezárt kertekben tárolják.
A biztosító biztosítási időszakonként csak egy biztosítási eseményre teljesít szol- gáltatást a szerződésben rögzített biztosítási összeg erejéig. Egy biztosítási idő- szakban bekövetkezett több biztosítási esemény bejelentése esetén a biztosító az időben korábban bekövetkezett biztosítási eseményre teljesít szolgáltatást.
5.B.15. SPORTESZKÖZ ÉS SPORTFELSZERELÉS
Biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén kívül, a biztosított tulajdoná- ban lévő, a háztartási ingóság vagyoncsoportban biztosított sportok felszerelési tárgyai- nak (pl. sport végzéséhez szükséges védőfelszerelés, sportruházat és nem motorral haj- tott sporteszköz) ellopása és elrablása.
Lopásnak minősül a biztosított vagyontárgy jogtalan eltulajdonítása, rablásnak minősül ha a tettes a biztosított vagyontárgy eltulajdonítása során a biztosított ellen erősza- kot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve a személyt a vagyontárgy eltulajdonítása érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított, biztosított vagyontárgy megtar- tása érdekében erőszakot, élet vagy testi elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.
A biztosítás a Magyarországon és a következő országokban bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki: Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Cip- rus, Cseh Köztársaság, Egyesült Királyság, Észtország, Dánia, Finnország, Franciaor- szág, Gibraltár, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Monaco, Monten- egró, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spa- nyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovák Köztársaság, Szlovénia, Törökország európai része (csak a Bulgária-Égei- tenger-Márvány-tenger-Fekete-tenger által határolt területe), Ukrajna, Vatikánváros.
Többlakásos épületben lévő ingatlan biztosítása esetén jelen szolgáltatás szem- pontjából kockázatviselési helyén kívülinek minősülnek a többlakásos épület közös használatú helyiségei (folyosók, lépcsőházak, tárolók), kivétel az egyéb terü- letei (pl. udvar, kert) amikre nem nyújt a biztosító szolgáltatást.
Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító nem téríti meg a kárt, amennyiben a sportfelszerelést vagy sporteszközt 10 óránál hosszabb ideig vagy éjszaka tárol- ták szabad térben.
Jelen kockázat szempontjából éjszakai időpontnak minősül a helyi idő szerint este 10 és reggel 6 óra közötti időszak.
A biztosító biztosítási időszakonként csak egy – az időben korábban bekövetkező
– biztosítási eseményre nyújt szolgáltatást, a szerződésben meghatározott biztosí- tási összeg erejéig.
A szolgáltatás feltétele:
• lopás, rablás megtörténtének igazolása (pl. rendőrségi feljelentéssel, igazolással)
• sporteszköz és -felszerelés újkori vásárlást igazoló számlája;
Nem minősül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a biztosító:
• a sporteszköz alkatrészeinek, tartozékainak részlopás kárait;
• bármely motorral meghajtott közlekedési eszközt és annak tartozékait;
• a kerékpár, vagy sífelszerelési tárgyakat, engedélyezett sport- és vadászfegyve- rek, szellemi sportok vagyontárgyak eltulajdonításának kárait;
• bármely olyan sportágban folytatott sporttevékenység, amely sportágban a Biz- tosított hivatásos vagy amatőr (versenyző) sportolónak minősül;
• a más biztosítás alapján megtérülő károkat.
5.B.16. HOBBI- ÉS KISÁLLAT BIZTOSÍTÁS
A biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében, a Biztosított tulajdonában, tartásában levő kutya és/vagy macska jelen feltételek szerinti betegsége, balesete és baleset miatti elhullása esetén a biztosítási szerződésben meg- határozott biztosítási összeget megtéríti.
5.B.16.1. Biztosított állatok
A biztosítási szerződésben fajával, fajtájával, nevével, születési dátumával (év, hónap), ivarosságával megjelölt, a biztosítás időpontjában egészséges kutya (Canis familiaris) és macska (Felis silvestris catus) biztosított.
A biztosítás arra az állatra terjed ki:
– amely az ajánlat aláírásának időpontjában már betöltötte a 6 hónapos életkort, de még nem töltötte be a születésétől számított 7. életévet – a már biztosított állatok esetében a biztosítás védelme nem ér véget a korhatár elérésével –, és
– amelyet az ISO 11784 szabványnak megfelelő elektronikus (mikrochipes) állatazono- sító rendszer alkalmazásával megjelöltek és adatait a Magyar Állatorvosi Kamara által működtetett elektronikus adatbázisban regisztrálták, és
– amelyet kutya esetén – kisállat egészségügyi könyvben igazoltan – az ajánlat alá- írásának időpontja előtt legalább két alkalommal védőoltásban részesítettek szo- pornyica, Rubarth-kór (kutyák fertőző májgyulladása), leptospirosis, parvovirosis és veszettség ellen, és legalább két alkalommal gyógyszerkészítménnyel féregtelenítet-
tek úgy, hogy a második védőoltás beadása továbbá a féregtelenítés időpontja óta nem telt el egy évnél több idő; illetve
– amelyet macska esetén – kisállat egészségügyi könyvben igazoltan – az ajánlat aláí- rásának időpontja előtt legalább két alkalommal védőoltásban részesítettek rhinotra- cheitis (herpeszvírus okozta légcsőgyulladás), panleukopenia és calicivírusos nátha ellen és legalább két alkalommal gyógyszerkészítménnyel féregtelenítettek úgy, hogy a második védőoltás beadása továbbá a féregtelenítés időpontja óta nem telt el egy évnél több idő.
A fenti előírt feltételek bármelyikének a hiánya esetén a biztosító szolgáltatási kötelezett- sége nem áll be, mert az állat nem minősül biztosítottnak.
5.B.16.2. Időbeli hatály. Várakozási idő a betegségbiztosítási esemény vonatkozá- sában
Betegség vagy baleset miatt indokolttá váló állatorvosi kezelés tekintetében a biz- tosító a szerződés létrejöttének időpontjától számított 60 napos várakozási időt köt ki, amely időtartam alatt a biztosító kockázatviselése a betegség vagy baleset miatt szükségessé váló állatorvosi gyógykezelésének költségeire nem terjed ki. A biz- tosító nem nyújt szolgáltatást azokra a várakozási idő elteltét követően benyújtott szolgáltatási igényekre sem, amelyek a várakozási idő alatt kezdődő vagy bekövet- kező betegséggel közvetlenül vagy közvetve összefüggenek.
Amennyiben a biztosítottnak a biztosított állat megóvásához fűződő érdeke megszű- nik, vagy a biztosított állat elhullik, a szerződés kisállat-biztosítási része is megszűnik az érdekmúlással vagy az elhullás napjával egyidejűleg.
5.B.16.3. Területi hatály
A biztosító kockázatviselésének helye Magyarország területe.
5.B.16.4. Biztosítási esemény
5.B.16.4.1. Biztosítási eseménynek minősül a biztosított állat betegség vagy baleset miatt
szükségessé váló állatorvosi gyógykezelése, valamint baleset miatti elhullása.
Egy biztosítási eseménynek kell tekinteni:
– az állatnak az egy konkrét baleset vagy betegség miatt indokolttá váló állatorvosi keze-
léseit, függetlenül attól, hogy esetleg ezeket eltérő helyen és/vagy időben végezték,
– az állatnak az egy konkrét baleset vagy betegség miatt indokolttá váló állatorvosi keze- léseit, függetlenül attól, hogy az állatorvosi kezelések a balesetből vagy a betegség- ből közvetlenül vagy közvetetten következnek (ilyenek például a konkrét betegség szövődményei miatt szükségessé váló kezelések, illetve a hibás orvosi kezelés miatt szükségessé vált újabb kezelések),
– a betegségek kiújulása miatt indokolttá váló állatorvosi kezeléseket, függetlenül attól,
hogy az állatot korábban gyógyultnak nyilvánították.
Az állatorvosi kezelés csak akkor minősül biztosítási eseménynek, ha egy magyarországi székhelyű, államilag elismert állatorvosi végzettséggel és érvényes szolgáltatói (praxis-) engedéllyel rendelkező személy, vagy ilyen tevékenység végzésére érvényes működési engedéllyel rendelkező állat-egészségügyi szolgáltató intézmény végzi azt.
5.B.16.4.2. Fogalom meghatározás Baleset
A biztosítás szempontjából balesetnek minősül minden olyan hirtelen fellépő, közvetle- nül, kívülről ható, előre nem látható esemény (kívülről ható mechanikai erő és áramütés), amely a biztosított állat állatorvosi (vagy állat-egészségügyi szolgáltató intézményben végzett) kezelését teszi szükségessé.
Betegség
A biztosítás szempontjából betegségnek minősül minden olyan kórokozók (baktériumok, gombák, paraziták, vírusok és subvirális kórokozók) által okozott fertőző megbetegedés, továbbá a nem fertőző szervi betegségek, amelyek a biztosított állat állatorvosi (vagy állat-egészségügyi szolgáltató intézményben végzett) kezelését teszik szükségessé.
Baleset miatti elhullás
Biztosítási esemény az a baleset, amelynek következtében a biztosított állat a balesetet követő 30 napon belül elhullik.
Állatorvosi kezelési költség
A jelen biztosítás szempontjából állatorvosi kezelési költség alatt értendő a biztosított állat baleset vagy betegség miatti gyógykezelésével összefüggő állatorvosi munkadíj, a bal- esettel vagy betegséggel összefüggésben szükségessé váló laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok díja, a biztosított állat gyógykezelésével összefüggő műtét során az állat szer- vezetébe kerülő implantátum ára, valamint a biztosított állatot kezelő állatorvos által az állatnak közvetlenül beadott diagnosztikumok és gyógyszerkészítmények ára.
A biztosító nem téríti meg azoknak a gyógyszerkészítményeknek az árát, amelyeket nem a biztosított állatot kezelő állatorvos vagy nem a biztosítási eseménnyel köz- vetlen összefüggésben ad be az állatnak.
A jelen biztosítás szempontjából nem tartoznak az állatorvosi kezelési költségek körébe az alternatív gyógyászati módszerek alkalmazásával összefüggő költségek, még akkor sem, ha azokat szakképzett állatorvos nyújtja.
5.B.16.5. A biztosító szolgáltatásának mértéke (biztosítási összeg)
Biztosítási védelem kutyákra és macskákra | Térítési limit |
Baleset miatti állatorvosi kezelés | 50 000 Ft/kár 100 000 Ft/biztosítási időszak |
Betegség miatti állatorvosi kezelés | 50 000 Ft/kár 100 000 Ft/biztosítási időszak |
Baleset miatti elhullás | 25 000 Ft* |
* Ha baleset miatti állatorvosi kezelés ellenére az állat ugyanezen balesetből ere- dően elhullik, a biztosító a baleset miatti elhullás biztosítási összege és a baleset miatti állatorvosi kezelésre teljesített szolgáltatási összeg különbözetét téríti meg.
5.B.16.6. A biztosító szolgáltatásának korlátozása
A biztosító biztosítási időszakonként, mindösszesen legfeljebb a fenti táblázatban a biztosítási időszakra meghatározott összeget, biztosítási eseményenként pedig a táblázat szerinti káronként teljesítendő összeget téríti meg.
Amennyiben bármely állatorvosi szolgáltatás értéke több mint 10%-kal eltér a Magyar Állatorvosi Kamara éves ajánlásában meghatározott értéktől, akkor a Biztosító a számlán szereplő összeg helyett a Kamara által ajánlott összeget téríti.
Az önrészesedés mértéke biztosítási eseményenként 10.000 Ft. A biztosító a 10.000 Ft-ot meghaladó károk esetén a biztosítási szolgáltatásból nem von le önrészesedést.
5.B.16.7. A kárrendezéshez szükséges dokumentumok
A baleset vagy betegség miatti gyógykezelés biztosítási esemény kárbejelentéséhez csatolni szükséges a biztosított állat kezelését végző állatorvos vagy állat-egészségügyi szolgáltató által kiállított számlát és kórlapot, utóbbinak tartalmaznia kell a következőket:
– a tulajdonos neve, címe,
– a betegséggel összefüggő kórelőzményt (anamnézis),
– a klinikai tüneteket, a betegség megnevezését (diagnózis),
– az elvégzett műtétek leírását, a gyógykezeléseket és gyógyszer-adagokat (terápia), azoknak időpontját,
– a biztosított állat azonosítására szolgáló adatokat (faj, fajta, neve, születési dátuma, mikrochipes azonosító adatok),
– az állat utolsó védőoltásait igazoló iratot (a Kisállat egészségügyi könyv olvasható
másolatát).
A baleset miatti elhullás biztosítási esemény bekövetkezésekor szükséges csatolni az állatorvos által kiadott igazolást a következő adatokkal:
– a tulajdonos neve, címe,
– megállapítás, hogy a biztosított állat baleset következtében hullott el,
– a baleset bekövetkeztének es az állat elhullásának dátuma,
– a biztosított állat azonosítására szolgáló adatok (fajta, neve, születési dátuma, mik- rochipes azonosító adatok).
5.B.16.8. Kockázatkizárás (a kockázatból kizárt események), illetve a kockázatvi- selés korlátai
Az állatorvosi kezelés csak akkor minősül biztosítási eseménynek, ha olyan bal- eset vagy betegség következménye, amely a biztosítási szerződés hatálya alatt tör- tént, illetve kezdődött.
Jelen kiegészítő feltételek szerint nem minősülnek biztosítási eseménynek az
5.B.16.10. pontban felsorolt betegségek miatt végzett állatorvosi beavatkozások és a biztosító nem téríti meg az ezzel kapcsolatos költségeket.
Jelen feltételek szerint nem minősülnek biztosítási eseménynek az alábbi állator- vosi kezelések, és nem téríti meg a biztosító az alábbi állatorvosi kezelések költ- ségeit:
1. amelyet a biztosítási szerződés bármely okból történő megszűnése után végeztek,
2. amelyet a kockázatviselés kezdete előtt kezdődött betegséggel, annak kiújulásá- val, vagy bekövetkezett balesettel kapcsolatban végeztek,
3. a betegségeket megelőző (preventív) állatorvosi beavatkozások (pl. védőoltá-
sok, külső és belső élősködők elleni kezelések, vitamin terápia, roborálás) és vizsgálatok költségei,
4. az ivartalanítási műtét költségei (kivéve, ha az ivartalanítási műtét elvégzése betegség gyógykezelése miatt válik közvetlenül indokolttá),
5. a kozmetikai jellegű beavatkozások, műtétek (pl. fül- és farokvágás, fogtisztítás, fogkő eltávolítása és fogpótlás, karmok vágása és eltávolítása, fültisztítás, az ún. bűzmirigy tisztítása és kiürítése) költségei,
6. az öröklődő betegségek és állapotok (pl. köldöksérv, rejtett here) miatt, illetve az örökletes (genetikai) terheltségekre visszavezethető balesetek miatt szüksé- gessé váló állatorvosi beavatkozások, műtétek költségei,
7. a szervátültetés és a szervátültetéshez kapcsolódó kezelések,
8. az állat viselkedési problémájával, annak kezelésével, valamint az állat képzésé- vel kapcsolatos kezelések,
9. az állat túlsúlyának és az abból származó betegségeinek kezelése, kivéve, ha a túlsúlyos állapot maga is egy diagnosztizált betegség következménye,
10. a bejelentési kötelezettség alá eső betegségekkel – például a veszettség – összefüggő költségek,
11. valamilyen idegen tárgy lenyelése miatt szükségessé váló állatorvosi kezelés, műtét költsége.
Ha a kár valószínűsíthetően, az eset körülményeiből adódóan, a fentiekben felso- rolt egy vagy több okból következett be, úgy az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a kár a fenti okokból következett be.
A vélelem megdöntése a szerződőt/biztosítottat terheli. Nem téríti meg a biztosító
1. az állatorvos kiszállásának költségét, kivéve, ha az állatorvos igazolja, hogy az
állat állat-egészségügyi szolgáltató intézménybe szállítása súlyosan veszélyez- tetné az állat egészségét,
2. az állatorvosi kezeléshez kapcsolódó speciális étrend és diéta költségeit (bele- értve a diétás vagy gyógytápok etetésének költségeit is),
3. az állatorvosi tevékenységek azon költségeit, amely nem képezi a kezelés lényegi részét – ilyen például az állat állatorvoshoz szállításának költsége,
4. az állat állatorvos által végzett eutanáziájának (végleges elaltatásának) költségeit,
5. a baleset miatti elhullás biztosítási esemény igazolására szolgáló állatorvosi irat kiállításának költségét,
6. az állat-egészségügyi szolgáltató intézmény hivatalosan meghirdetett árlistá- ján szereplő, vagy a Magyar Állatorvosi Kamara által a hatályos törvény alap- ján közétett az állatorvosi munkadíjak felső határára vonatkozó ajánlásban sze- replő, az egyes beavatkozásoknál megjelölt díjaknál magasabb költségeket,
7. azokat a költségeket, amelyek olyan balesetből vagy betegségből származnak, amelyeket a biztosított, vagy a biztosított által az állat gondozásával megbízott személy szándékolt magatartása vagy súlyos gondatlansága idézett elő.
Nem terjed ki a biztosítás az üzletszerűen folytatott állattenyésztés körében bekö- vetkező káreseményekre.
5.B.16.9. Mentesülés
A jelen biztosítás szempontjából súlyos gondatlanságnak minősülhet, így a bizto- sító mentesülésére adhat alapot különösen:
1. az állat kínzása,
2. az állat gondozásának elhanyagolása,
3. baleset vagy megbetegedés esetén az állatorvos értesítésének elmulasztása,
4. az állatorvos által előírt, illetve ajánlott kezelés elmulasztása, az előírástól eltérő alkalmazása,
5. az állat szükséges védőoltásai, illetve külső és belső élősködők elleni gyógy- szerkészítmény ismételt évenkénti beadatásának elmulasztása, ha a bekövet- kezett kár okozati összefüggésben áll a mulasztással (Védőoltások kutya ese- tében: veszettség, szopornyica, Rubarth-kór (kutyák fertőző májgyulladása), leptospirosis, parvovirosis ellen. Védőoltások macska esetében: rhinotrachei- tis (herpeszvírus okozta légcsőgyulladás), panleukopenia és calicivírusos nátha ellen).
6. a mindenkor hatályos állat-egészségügyi vagy állatvédelmi jogszabályok meg- szegése.
5.B.16.10. A biztosítási védelem alól kizárt fajtadiszpozíciós megbetegedések, örökletes terheltségek és állapotok
(a felsorolás az adott fajtára és annak keresztezéseire is vonatkozik)
I. KUTYÁK
• Affenpinscher (majom-pincsi) cardiomyopathia
• Afgán agár Fanconi-syndroma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoaciduria), leucodystrophia, narcolepsia, csípőizületi diszplázia
• Afrikai oroszlánkutya (Rhodesian Ridgeback) degeneratív gerincvelőbánta- lom, megemelkedett izomtónus, csípőizületi diszplázia
• Airdale terrier narcolepsia, pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás)
• Akita Von Willebrand betegség, Uveo-dermatologiai szindróma, fiatalkori
• polyarthritis, cataracta, entropium, glaucoma, microphtalmia, PRA, retina dysplasia, csípőizületi diszplázia
• Amerikai eszkimókutya narcolepsia, cink-függő dermatosis, cink-felszívó- dási zavarok
• Amerikai staffordshire terrier csípőizületi diszplázia
• Amerikai rókakopó amyloidosis
• Angol agár lupoid onychopathy, pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás)
• Angol bulldog urát húgykövesség, xantin-húgykövesség, a húgycső előe- sése, arteria pulmonalis-stenosis, kamrai sövénydefektus
• Angol masztiff csípőizületi diszplázia
• Angol véreb (Bloodhound) spinális izomatrophia (SMN)
• Ausztrál juhászkutya pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás)
• Angol springer spániel ismétlődő pitvari leállás, narcolepsia, fehérjeveszté- ses enteropathia (PLE), Rage-szindróma, Woolly-szindróma
• Argentin dog csípőízületi diszplázia
• Ausztrál pásztorkutya dermatomyositis, szemlencse-luxáció
• Basenji Fanconi-syndroma (glucosuria, metabolikus acidosis, aminoacidu- ria), intestinalis nyirokértágulat, immunproliferativ bél-betegség
• Basset hound Basset Hound thrombopathia, összetett immunodeficiencia, dermatomyositis
• Beagle Beagle pain syndroma, réztárolási betegség, réz-függő májbeteg- ség (Wilson-kór), hyperlipidaemia, hyperlipoproteinaemia, hyperammonia- emia, szemlencse-luxáció, narcolepsia, reszketőkór (tremor, shaker), kamrai sövénydefektus, arteria pulmonalis-stenosis
• Beauce-i juhászkutya (Beauceron) dermatomyositis
• Bedlington terrier réztárolási betegség, réz-függő májbetegség (Wilson-kór)
• Belga malinois myositis
• Belga juhászkutya (Tervueren) pannus (szuperficiális szaruhártya-gyulladás)