K&H all risks vagyonbiztosítás

A K&H Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy díjfizetés ellenében a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény esetén a jelen szerződési feltételekben részletezettek szerint megtéríti a Biztosított azon kárait, amelyekre a biztosítási kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) és a jelen szerződési feltételek alapján kockázatviselése kiterjed.

A biztosítási szerződés részét képezi a kötvény (fedezetet igazoló dokumentum), a jelen szerződési feltételek, továbbá a felek egymáshoz intézett írásbelinek minősülő jognyilatkozatai. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók. A biztosítási szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

1. általános rendelkezések

Jelen általános feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyek a K&H all risks vagyonbiztosítási szerződés egészére alkalmazandók. Amennyiben az egyéb fejezetekben leírt feltételek eltérően rendelkeznek, annyiban az azokban meghatározottak az érvényesek.

1.1. Szerződő, Biztosított

1.1.1. A jelen feltételek szerint Biztosított a szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) név szerint megnevezett olyan egyéni vállalkozó vagy őstermelő természetes személy, gazdasági társaság, akinek a vagyontárgy megóvásához érdeke fűződik (a továbbiakban: Biztosított).

1.1.2. A szerződő a szerződésben (fedezetet igazoló dokumentumban) megnevezett biztosított, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerződést az érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: Szerződő). A díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli, a Biztosító a jognyilatkozatokat a szerződőhöz intézi.

1.1.3. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a Szerződő a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

1.1.4. A Szerződő, a Biztosított az ajánlat átadásával egyidőben köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a Biztosító tudomására hozni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett (közlési kötelezettség). A közlési kötelezettség feltétlenül fennáll minden olyan körülményre vagy adatra, amelyre a Biztosító az ajánlaton vagy mellékleteiben, valamint bármilyen más írásos formában kérdést tett fel. A Szerződő, Biztosított köteles emellett változásbejelentési kötelezettségének is eleget tenni az 1.9. pontban részletezettek szerint.

1.2. a szerződés létrejötte, megállapodás az első díj halasztott fizetésében, a további díjrészletek fizetése

1.2.1. A biztosítási szerződés úgy jön létre, hogy a Szerződő biztosítási ajánlatot tesz és arra a Biztosító fedezetet igazoló dokumentumot állít ki.

1.2.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és díjszabásának megfelelően tette a Szerződő. Ebben az esetben a szerződés - az ajánlat szerinti tartalommal - az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal a kockázat-elbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

1.2.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, akkor a Biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.

1.2.4. Ha fedezetet igazoló dokumentum a Szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerződő 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a fedezetet igazoló dokumentum szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerződő figyelmét a fedezetigazolás átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

1.2.5. A Biztosító kockázatviselése az ajánlaton meghatározott időpontban megkezdődik, kívéve, ha az ajánlatot a Biztosító annak átadásától számított, a Ptk. által rendelkezésre bocsátott 15 napon belül visszautasítja. A Biztosító akkor is jogosult az ajánlat visszautasítására, ha a 15 napos kockázatelbírálási határidő alatt biztosítási esemény következik be. Az ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként megjelölt időpont érvényesen nem lehet korábbi, mint az ajánlat aláírásának napját követő nap 0:00 órája.

1.2.6. Az ajánlat aláírásával egyidejűleg a felek díjhalasztásban állapodnak meg az első díj megfizetése tekintetében. E megállapodás szerint az első díj megfizetésének esedékességét a Biztosító által kiállított és a Szerződőnek megküldött díjesedékességi értesítő tartalmazza.

1.2.7. Az első díjat követő díjrészletek annak az időszaknak az első napján esedékesek, amelyre a díj vonatkozik. A díjfizetési gyakoriság - a szerződésben (kötvényben, fedezetet igazoló dokumentumban) megjelöltek szerint - éves, féléves vagy negyedéves lehet. A biztosítás díját, a fizetés módját és esedékességét a biztosítási szerződés (kötvény, fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza. Ha az ajánlat a díjfizetési gyakoriságról nem tartalmaz rendelkezést, akkor a kötvény, fedezetet igazoló dokumentum éves díjfizetés gyakoriság szerint kerül kiállításra. A szerződés díja fizethető csoportos beszedési megbízással, folyószámláról vagy készpénz-átutalási megbízáson. Az esedékes díj megfizetése akkor teljesül, amikor annak összegét a biztosító fizetési számláján jóváírják. Készpénzátutalási megbízás felhasználásával történő díjfizetés esetén a biztosító a díj megfizetését a feladás napján teljesítettnek tekinti, amennyiben azt a szerződő kétséget kizáróan igazolja. A biztosítási szerződés díjfizetési gyakoriságának módosítására kizárólag az évfordulót követő naptól (az új biztosítási időszak első napjától), a díjfizetés módjának módosítására az adott biztosítási időszakban bármikor van lehetőség. A Biztosító csak az azonosításra alkalmas adatokkal (pl.: szerződésszám, befizető azonosító) érkezett díjat tekinti befizetettnek.

1.2.8. Ha a Szerződő a díjrészletet annak esedékességekor nem fizeti meg, akkor elveszíti a részletfizetésre vonatkozó, szerződésben kikötött jogosultságát. Ekkor a teljes biztosítási időszakra járó díj egy összegben esedékessé válik, a meg nem fizetett díjrészlet esedékessége napján.

1.3. a szerződés időbeli és területi hatálya

1.3.1. A szerződés határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló minden évben a kockázatviselés kezdete hónapjának első napját megelőző nap.

1.3.2. Jelen feltételek eltérő rendelkezései hiányában a Biztosító a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározott kockázatviselés helyén bekövetkezett károkat a K&H all risks vagyonbiztosítás feltételeinek különböző fejezeteiben foglaltak szerint téríti meg.

1.3.3. A Biztosító kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározott kockázatviselési helytől eltérő helyen bekövetkezett károkat csak abban az esetben téríti meg, ha az adott biztosítási eseményre vonatkozóan a jelen szerződési feltételek bármely fejezete erre vonatkozóan külön rendelkezést tartalmaz.

1.4. a szerződés megszűnése

1.4.1. A felek a szerződést a biztosítási időszak végére írásban felmondhatják. A felmondási idő 30 nap. Szerződő felmondása esetén a felmondásnak a Biztosító székhelyére legalább 30 nappal a biztosítási évforduló előtt be kell érkeznie.

1.4.2. Ha az esedékes biztosítási díj nem kerül megfizetésre, a biztosító díjfizetésre történő felszólítást küld, amelyben a díj megfizetésére vonatkozóan a felszólító elküldésétől számított legalább 30 napos póthatáridőt határoz meg. A póthatáridő eredménytelen elteltével a biztosítási szerződés a póthatáridő napjával megszűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt legkésőbb az adott biztosítási időszak végével megszűnik. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos megfizetése nem hozza újból létre. A Biztosító köteles a díj visszatérítésére. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés a kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. Ezen időtartam leteltével a Biztosító kockázatviselése megszűnik.

1.4.3. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Biztosítottnak a biztosítási érdeke megszűnik, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, a szerződés - vagy annak érintett része - megszűnik az érdek megszűnésének, illetve a biztosítási esemény lehetetlenné válásának napjával. A Biztosító kérésére az érdekmúlást igazoló dokumentumot a Biztosító részére be kell mutatni.

1.4.4. Biztosítási esemény bekövetkezte esetén - ha a szerződés megszűnik - a Biztosító a biztosítási időszakra járó teljes díj megfizetését követelheti.

1.5. általános kizárások

Jelen biztosítási feltételek alapján a biztosítási fedezet nem terjed ki azon veszteségekre vagy károkra, amelyek az alábbiakban felsoroltak által, vagy azokkal kapcsolatban keletkeznek:

− háború, invázió, háborús események, megszállás vagy más jellegű fegyveres összetűzések (függetlenül attól, hogy azt hadüzenet megelőzte-e vagy sem), polgárháború, zendülés, lázadás, katonai vagy népfelkelés, forradalom, a hatalom katonai vagy más jogtalan úton történő megragadása, puccs, államcsíny, hadbíráskodás,

ostromállapot, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, polgári és katonai hatóságok intézkedései, lefoglalás, rekvirálás, államosítás, szabotázs, munkás kizárás, zavargás, polgári engedetlenség, fosztogatás, a hatalom katonai vagy más jogtalan úton történő megragadása, terrorcselekmények által okozott károk;

− nukleáris reakcióból, hasadó anyagok robbanásából, sugárzásból, radioaktív- vagy természetes és mesterséges környezet szennyezéséből, kemikáliákkal, illetve ionizáló és lézersugárzásból keletkező (eredő) károk, tekintet nélkül arra, hogy ezek ellenőrzött vagy ellenőrizetlen, közvetlen vagy közvetett módon idézték elő a kárt, és függetlenül attól, hogy a kár a biztosított üzem területén vagy azon kívül keletkezett, illetve azt biztosítási esemény idézte elő, vagy valamely biztosítási esemény megnövelte az így keletkezett kárt;

− nukleáris energia, tüzelőanyag (hulladék), előállításával, tárolásával, kezelésével kapcsolatos károk;

− azbeszt, illetve azbeszt tartalmú anyagok használata, felhasználása;

− hatósági intézkedés, rendelkezés, állami szervek általi elkobzás, kisajátítás, lefoglalás;

− sikkasztás, hűtlen kezelés, hamisítás, csalás miatti károk;

− a közvetve vagy közvetlenül mágneses vagy elektromágneses mezők által előidézett vagy okozott, vagy ezek sugárzásával keletkezett károk.

Nem téríti meg továbbá a Biztosító

− a bírságot, a kötbért, a késedelmi kamatot vagy egyéb büntető jellegű költségeket,

− a jogszabály, vagy más biztosítási szerződés alapján térülő károkat,

− a biztosított(ak) által okozott felelősségi károkat,

− egyéb kötelező felelősségbiztosítás hiánya miatti károkat,

− a vissza nem térítendő állami, központi költségvetési, helyi önkormányzati költségvetési, elkülönített állami pénzalapokból nyújtott támogatás, külföldi állam, nemzetközi szervezet vagy az Európai Közösségek által vagy nevében kezelt pénzalapokból származó támogatás alapján megtérülő károkat,

Nem téríti meg továbbá a Biztosító azokat a károkat, amelyek jelen szerződési feltételek bármely pontjában felsorolt kizárások szerint nem fedezett káresemények következtében keletkeztek.

1.6. a Biztosító mentesülése

1.6.1. Mentesül a Biztosító a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt (biztosítási eseményt) jogellenesen

− a Szerződő illetve a Biztosított,

− a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk (hozzátartozó: a Ptk. 8:1. 2. pont szerint),

− az üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy – vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő - alkalmazottjuk, megbízottjuk, vezető beosztású tisztségviselőjük, tagjuk, munkavállalójuk vagy szervük szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

1.6.2. A jelen feltételek alapján súlyos gondatlanságnak különösen az alábbi esetek minősülnek:

− a károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt,

− a kár a Biztosítottnak (illetve a 1.8.1. pontban meghatározott személyeknek) 0,8 ezrelék véralkohol - vagy 0,5 mg/l légalkohol - szintet meghaladó ittas vagy kábító hatású szer hatása alatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett,

− a kár a korábbi károsodással azonos körülmények között azért következett be, mert a Biztosított nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a Biztosító a kár bekövetkezésének vagy ismétlődésének veszélyére írásban is figyelmeztette,

− a tűzvédelmi előírásokat súlyosan megsértették,

− a károkozást a bíróság súlyosan gondatlannak minősítette,

− káresemény bekövetkezésével összefüggésben a Szerződőt vagy a Biztosítottat elmarasztaló hatósági határozat született.

További korlátozások a jelen szerződési feltételek egyéb pontjánál találhatók.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

1.6.3. A közlési kötelezettség (1.1.4. pont) illetőleg a változásbejelentési kötelezettség (1.9. pont) megsértése esetében a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

1.7. kárbejelentési kötelezettség

1.7.1. A Biztosított a káreseményt (biztosítási eseményt) bekövetkezése után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított két munkanapon belül írásban (levélben, faxon, e-mailben) vagy telefonon köteles bejelenteni a Biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat köteles megadni, és lehetővé kell tennie a bejelentés, valamint a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését.

1.7.2. Amennyiben a szerződő, illetve a biztosított e kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a Biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.

1.7.3. A Biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétől számított öt munkanapon belül (kivéve a katasztrófa károk esetét) a kárrendezést megkezdeni.

1.7.4. A Biztosító kizárólag a mindenkor érvényes törvényes belföldi fizetőeszközben téríti meg a károkat.

1.7.5. A Biztosított a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított ötödik napig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a Biztosító számára - szolgáltatási kötelezettsége elbírálása szempontjából - lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak, kötelezettsége nem áll be.

1.7.6. Ha a Biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik munkanapon sem kezdte meg a kárrendezést, a Biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A helyreállítás megkezdése esetén a Biztosított köteles fényképe(ke)t készíteni a vagyontárgy károsodásának utólagos igazolása érdekében. A károsodott vagyontárgyak maradványait azonban további 30 napig, de legfeljebb a kárrendezési eljárás befejezéséig köteles változatlan állapotban megőrizni és a Biztosító kérésére bemutatni.

1.7.7. A károk felmérése, megállapítása a Biztosító helyszíni vizsgálata során a Biztosítottal illetőleg a károsulttal közösen készített, tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

1.7.8. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához szükségesek, így különösen:

− a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést, a károsult vagyontárgy tulajdonjogát, vagy magát a kárt, illetőleg annak mértékét bizonyító dokumentumokat,

− az árajánlatot, költségvetést, és az ezek alapján a Biztosító által történt elfogadás után kiállított számlát, törött üveg helyreállítási számláját,

− a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést,

− tűz- és a robbanáskár esetén az önkormányzat hatósági bizonyítványát vagy az önkormányzati tűzoltóság igazolását,

− a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás,

− betöréses lopás, rablás esetén a rendőrségi feljelentést,

− a szállítóeszközhöz tartozó, rendszeresen vezetett szállító- vagy menetlevelet a következő adatok feltüntetésével: a szállítás időpontja, az áru megnevezése, az áru darabszáma ill. tömege, a rendeltetési hely.

1.7.9. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a Biztosítottat, illetőleg a károsultat terheli. A Szerződő (Biztosított) vagy a Biztosító kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. A független szakértő költségét a megbízó fizeti.

1.7.10. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést követő 15 napon belül esedékes. Ha a Biztosított bármilyen igazoló iratot tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a Biztosítóhoz beérkezett.

1.7.11. A Biztosító a szolgáltatás összegét visszatarthatja

− ha kétség merül fel a Biztosított, illetőleg az általa megjelölt személy pénzfelvételi jogosultságát illetően, a Biztosító által megkívánt igazolás benyújtásáig, és/vagy

− az eljárás befejezéséig, ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a Biztosított ellen büntetőeljárás indult. Ilyen esetekben a Biztosítót kamatfizetési kötelezettség nem terheli.

1.7.12. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény, tényező, vagy ok is közrehatott, a Biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási esemény következménye.

1.7.13. A Biztosított hozzájárulását adja, hogy a Biztosító képviselője, illetve megbízottja a kárüggyel kapcsolatos hatósági iratokat megtekinthesse. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatairól, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyújtásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról - annak fénymásolatban való megküldésével - a Biztosított köteles a Biztosítót a tudomására jutástól számított 8 napon belül írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a Biztosító a szerződésben vállalt kötelezettségének már eleget tett.

1.8. kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

A Szerződő és a Biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ez a követelmény alkalmazandó abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a Szerződő és a Biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a

kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.

A Szerződő és a Biztosított a Biztosító előírásai és a káresemény bekövetkeztekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás következménye szerint köteles kárt enyhíteni.

A Szerződő és a Biztosított köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni, különösen: köteles az épület alkotó részei és tartozékai folyamatos karbantartásáról, a biztonságtechnikai berendezések üzemképes állapotban tartásáról gondoskodni, valamint az érvényes hatósági és építészeti előírásokat betartani.

Káresemény észlelése esetén meg kell tenni minden olyan szükséges intézkedést, amellyel meg lehet akadályozni a további károk keletkezését. A károk megelőzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, szabványok az irányadók.

A Szerződő és a Biztosított a káresemény észlelését követően haladéktalanul köteles

− tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot az oltás, mentés eredményessége érdekében,

− betöréses lopás, rablás esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.

A Szerződő és a Biztosított köteles a vezetékek és a hozzájuk csatlakozó berendezések karbantartásáról gondoskodni. Köteles továbbá a vízvezetékek és vízvezető berendezések üzemeltetésével kapcsolatban a hatósági és építészeti előírásokat betartani, fagykárok megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni. A Szerződő és a Biztosított köteles a nem használt (nem működő) telephelyen, vagy épületben, épületrészben a vízvezeték- és fűtésrendszert vízteleníteni az elfagyás, csőtörés megelőzése érdekében; köteles továbbá a telephelyen működő, de több mint 72 órán át felügyelet nélkül hagyott, nem használt épületek vezetékeit, berendezéseit, felszereléseit ellátó fővezeték csapját elzárni.

A Biztosító képviselője, illetve megbízottja útján jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére.

1.9. változásbejelentési kötelezettség

1.9.1. A biztosító kockázatviselésének tartama alatt a Szerződő (Biztosított) haladéktalanul, de legfeljebb 8 napon belül köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni

− minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a szerződéskötéskor nyilatkozott, illetve

− minden olyan tényt, lényeges körülményt, amely a Biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásolja. A Biztosító kockázatviselését, kockázatvállalását befolyásoló ténynek, körülménynek minősül a biztosítási kötvény (fedezetet igazoló dokumentum), ajánlat, telephelyi adatközlő és mellékleteinek bármely adata.

A Szerződő (Biztosított) ellen indított csőd-, felszámolási eljárás, végelszámolás, illetőleg az átalakulás megindulása változásbejelentési kötelezettség alá esik.

1.9.2. Ha a Biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül

javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

Ha a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított

30 napon megszűnik, ha a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a Szerződő figyelmét felhívta.

1.9.3. Lényeges körülménynek minősülnek különösen az alábbiak:

− ha a biztosított épület(ek) alapterülete megnő,

− ha a kockázatviselés helyén vállalkozói tevékenység indul, vagy a már létező jellege megváltozik (pl.: helyiségek bérbeadása),

− csőd-, felszámolási- és végelszámolási eljárás megindítása, amennyiben a Szerződő (Biztosított) gazdálkodó szervezet.

1.10. a kiegészítő biztosításokra vonatkozó közös szabályok

1.10.1. Az egyes kiegészítő biztosítások feltételeiben nem szabályozott kérdésekben az általános feltételekben (1. fejezet) foglaltak az irányadóak. A kiegészítő biztosítások az alapbiztosítás nélkül nem köthetők meg.

1.10.2. A kiegészítő biztosítások vonatkozásában a Biztosító kockázatviselésének kezdete az alapbiztosítás kockázatviselési kezdetével megegyező időpontban indul.

1.10.3. Amennyiben a kiegészítő biztosítás megkötését a Szerződő az alapbiztosítástól eltérő időpontban kezdeményezi, az a biztosítási szerződés módosítás kezdeményezésének minősül.

1.10.4. Az alapbiztosítások megszűnésével egyidejűleg a kiegészítő biztosítások is megszűnnek.

1.10.5. A Biztosító kockázatviselése kizárólag a biztosítási kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) feltüntetett kiegészítő biztosításokra terjed ki.

1.10.6. A közlésre és változásbejelentésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szerződőt és a Biztosítottat. A közlési és változás bejelentési kötelezettség megszegése esetén a jogkövetkezmények csak azon vagyontárgyakra alkalmazhatók, amelyeket a kötelezettség megsértése érintett.

1.10.7. A Biztosított a káreseménnyel kapcsolatos, bármilyen jogcímen befolyó megtérülést a Biztosító által kifizetett összeg erejéig köteles 8 napon belül a Biztosítónak bejelenteni.

1.11. egyéb rendelkezések

1.11.1. A Biztosított vállalja, hogy a betöréses lopás és rablás esetén a rendőrségi nyomozást megszüntető határozatot vagy a jogerős bírósági ítéletet beszerzi, és a Biztosító részére bemutatja. A Biztosítottnak ez a kötelezettsége független a kárigény elbírálásától.

1.11.2. A Szerződő felek jognyilatkozataikat, beleértve a biztosítási szerződés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat is, írásbelinek minősülő nyilatkozattal kötelesek megtenni. A Szerződő, a Biztosított nyilatkozata a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a jelen szerződési feltételben meghatározottak szerint a Biztosító tudomására jutott.

1.11.3. A Biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A Biztosított minden elvárható támogatást megadni tartozik a Biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján őt megillető visszkereseti jogát érvényesíthesse.

1.11.4. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos bejelentéseket és nyilatkozatokat írásban kell közölni. A Biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a Biztosított által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen - a szerződés tartama alatt - bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.

1.11.5. A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat a "Nyilatkozat biztosítási szerződés megkötéséhez" elnevezésű nyomtatvány tartalmazza, amely a biztosítási szerződés részét képezi.

1.12. panaszbejelentés, panaszkezelés

A szerződéssel kapcsolatban felmerült panaszokat:

- írásban (K&H Biztosító Zrt., Budapest 1851),

- személyesen a Központi Ügyfélszolgálat (1095 Budapest, Xxxxxxx Xxxx fasor 9.) ügyintézőinél vagy vezetőjénél,

- faxon: (00 0) 000 0000,

- e-mailben: xxxxxxxxx@xx.xx,

- telefonos ügyfélszolgálatunknál a (06 1/20/30/70) 335 3355-ös, vagy a (06 1) 328 9000-es telefonszámokon lehet bejelenteni.

Fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (fogyasztó) a Magyar Nemzeti Banknál (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet.

A biztosítási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos (pénzügyi fogyasztói) jogvita esetén a fogyasztó álláspontját alátámasztó bizonyítékaival a Pénzügyi Békéltető Testület (1013 Budapest, Krisztina krt. 99., levelezési cím: 1525 Budapest BKKP Pf.:172) eljárását kezdeményezheti, vagy bírósághoz fordulhat.

A Károsult felelősségbiztosításon alapuló kárigényét kizárólag bírósági úton érvényesítheti, arra a Pénzügyi Békéltető Testület nem illetékes.

Gazdasági társaságok (ideértve az egyéni vállalkozót is) igényüket bírósági úton érvényesíthetik.

a biztosítók felügyeleti szerve:

Magyar Nemzeti Bank

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39. További szerv:

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság 1125 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/x.

2. különös feltételek: a vagyonbiztosítás feltételei

2.1. biztosítási esemény

A jelen feltételek szerint biztosítási eseménynek minősül a szerződés hatálya alatt a kockázatviselés helyén (telephely) lévő biztosított vagyontárgyak előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, baleseti jelleggel bekövetkezett mindazon kárai, amelyek pótlást, helyreállítást, javítást tesznek szükségessé és nincsenek a biztosítási fedezetből kizárva.

2.2. kizárások

2.2.1. Jelen biztosítási feltételek alapján a biztosítási fedezet nem terjed ki azon veszteségekre vagy károkra, amelyek az alábbiakban felsoroltak által, vagy azokkal kapcsolatban keletkeznek:

− szándékos túlterhelés, a biztonsági határt meghaladó próbanyomás, próbaterhelés,

− kezelési utasítások, használati, üzemeltetési szabályok, hatósági előírások be nem tartása, részbeni vagy teljes figyelmen kívül hagyása miatt vagy ezekkel összefüggésben bekövetkező károk,

− olyan hatósági határozat, amely az építkezést, a bontást, a javítást, az újjáépítést szabályozza, illetve a biztosított épületek, építmények nem károsodott részeinek bontását rendelte el,

− a biztosítási szerződés létrejöttekor már meglévő olyan hibák, illetve hiányosságok, amelyekről a Biztosított tudott, vagy tudnia kellett,

− rejtélyes vagy megmagyarázhatatlan veszteség, eltűnés, elvesztés vagy leltárhiány, pénztárhiány, a leltár készítése során elkövetett számolási hiba, információ tisztázatlan körülmények közötti elvesztése, rossz iktatása, illetve alkalmazása, lopás, dolog vagy személy elleni erőszak nélküli eltulajdonítás. Vitás/nem egyértelmű esetben a hatósági iratban/bizonyítványban foglalt minősítés az irányadó.

− állatok által bármilyen módon okozott károk (beleértve – de nem korlátozva a kizárást – a molylepkét, férgeket, rágcsálók, termeszeket és egyéb rovarokat),

− hullámtérben, nyílt ártérben, nem mentett árterületeken keletkezett árvízkárok, valamint a gátak védett oldalán bármely okból keletkező fakadóvíz, buzgár által keletkezett károk. Hullámtér a természetes álló- és folyóvizek és az árvízvédelemi töltéseik közötti nyílt árterület, nyílt ártér az árvízvédelmi művekkel nem védett ártér. A terület minősítésének alapja minden esetben az illetékes vízügyi hatóság besorolása.

− belvíz, talajvíz következtében bekövetkezett károk,

− az árvíz és/vagy belvíz megelőzési, továbbá árvíz- és belvízvédelmi munkák címén merülnek fel.

2.2.2. Az alábbi kizárások csak a közvetlenül érintett vagyontárgyakra vonatkoznak és nem érvényesek az ezzel kapcsolatban más vagyontárgyakban keletkező ki nem zárt károkra:

− gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, természetes hőképződés, befülledés, pörkölődés, perzselés, rejtett hibák, biológiai égés, füst, korrózió, szag, vegyszerek maró hatása, légköri nedvesség vagy szárazság, hőmérsékleti változások vagy szélsőségek, szmog, zsugorodás, párolgás, súlyveszteség, száraz vagy nedves rothadás, szín és/vagy íz és/vagy anyagszerkezeti változások, természetes kopás és elhasználódás, fokozatos állagromlás,használat során bekövetkező kopás és elhasználódás, rozsdásodás, az előírt védelem hiánya vagy kiiktatása, öngyulladás vagy földalatti tűz;

− alapok, falak, támfalak, pillérek, gerendák (teherhordó szerkezetek), padlók, padozatok, járdák, feltöltések, födém- illetve tetőszerkezetek ülepedése, megsüllyedése, megdőlése, zsugorodása, kidudorodása, kihasasodása vagy tágulása, repedése, törése;

− a biztosított vagyontárgyakon végzett kísérlet, vizsgálat, tesztelés, szerelés, javítás, szerviz vagy karbantartási munkák, vagy ezekre visszavezethető ok miatt keletkezett károk;

− a biztosított vagyontárgyak belső vagy külső okból eredő törés, repedés kárát, amennyiben annak oka:

- tervezési hiba, feldolgozási hiba, hibás munkavégzés, anyaghiba, vagy rejtett hiba,

- elektromos üzemű gépek, berendezések elektromos, elektronikus sérülése vagy zavara (ideértve, de ezekre nem korlátozva a számítógépeket, elektronikus berendezéseket, eszközöket, illetve vezetékeket),

- gépek, berendezések, kazánok, számítógépek vagy egyéb eszközök álló vagy mozgó alkatrészeinek mechanikus vagy szerkezeti meghibásodása, turbulencia miatti törése, repedése.

2.2.3. Nem téríti meg továbbá a Biztosító:

− a nem biztosított, illetve a nem biztosítható vagyontárgyakban keletkezett károkat,

− azokat a károkat, amelyek a Biztosított által tesztelt, javított, tisztított, átalakított, helyreállított vagyontárgyakban a Biztosított e tevékenysége során, illetve azzal összefüggésben következtek be,

− a kizárólag csak meghibásodás, működésképtelenség, rendeltetésszerű használatban bekövetkező változás formájában előállott károkat,

− a rendeltetésszerűen tűznek kitett vagyontárgyak – beleértve a felhasznált tüzelő és egyéb technológiai anyagokat is – technológiai használatával összefüggésben keletkezett tűz- és egyéb, hőhatással összefüggő kárait,

− csővezeték-hálózatok, azok edényzeteinek, szerelvényeinek törése, repedése, dugulása, egyéb meghibásodása miatt kiömlő, elfolyt közegek, anyagok mennyiségi veszteségét, valamint az ezek miatt bekövetkezô egyéb károkat (pl. hűtőfolyadékok, kenőanyagok kimaradása miatti károkat, a többletfogyasztás miatti egyéb költségeket és díjakat),

− közüzemi szolgáltatások (elektromos energia, hő, víz, stb.) kimaradása miatt bármilyen formában jelentkező károkat, amennyiben a kimaradást előidéző ok a kockázatviselési helyszínen kívül történt, valamint áram/feszültségingadozás miatti károkat,

− azokat a károkat, illetve költségeket, amelyek a garancia, illetve a szavatosság körében megtérülnek,

− a nyomás alatti tartályokban, gőzturbinákban, gőzgépekben vagy lendítőkerekekben szétszakadás vagy megrepedés, törés miatt keletkezett károkat,

− bármely elektronikus adatfeldolgozó berendezésen vagy adathordozó eszközön tárolt adatok törlése, elveszése, torzulása, bármely ok általi tönkremenetele vagy tulajdonságainak megváltozása (pl. számítógépvírus, erős mágneses tér, hibás programozás, módosítás, kódolás, manipulálás stb.) miatti károkat,

− programokban, szoftverekben, immateriális javakban bármely ok miatt bekövetkezett károk, illetve ezek pótlásának költségeit,

− a számítógépekben és elektronikus berendezésekben bekövetkező leejtés, ráöntés miatt bekövetkező károkat,

− azokat a károkat, amelyek büntető jellegű többletköltségként, valamint a termelési folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrányként, üzemszüneti kárként jelentkeztek (pl.: kötbér, bírság, jutalom, túlóra, sürgősségi felár, termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér, többletköltség vagy egyéb veszteség),

− azokat a károkat, amelyek a károsodott vagyontárgyak értékcsökkenéséből származnak, illetve amelyek a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják,

− bármely folyadék talajszint alatti helyiségben való kiömlése illetve a felszínen áramló víz helyiségbe való beömlése által az érintett helyiség(ek) padlószintjétől számított 15 centiméter alatt tárolt készletekben okozott károkat,

− azokat a károkat, amelyek kedvezmények elvesztéséből, késedelemből vagy piacvesztésből adódtak,

− az olyan vagyontárgyban, illetve annak valamely részében bekövetkezett újabb kárt annyiban, amennyiben a korábbi és a Biztosító által az újabb károsodás időpontjáig már megtérített kár nyomán a vagyontárgy helyreállítása az újabb káresemény bekövetkeztéig még nem történt meg,

− azokat a károkat, amelyek a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállítása során állami támogatásként vagy visszatérítésként a Biztosított, illetve a tulajdonos által visszaigényelhetők,

− azokat a többletköltségeket, amelyek:

- éjszakára vagy szünnapra soron kívül elrendelt munkabérként,

- expressz vagy légiposta fuvarköltségként merültek föl.

− valamennyi következményi kárt, amely alól kivételt képez 2.2.2. pont, amikor arra külön megállapodás született,

− betöréses lopás, rablás következtében előállt károkat (kivéve 2.2.4.1. pont betöréses lopás, rablás alkalmazása esetén),

− vandalizmus károk (kivéve ha a biztosítási szerződés kiterjed a 2.2.4.2. vandalizmus pontban foglaltakra is),

− a szabadban, illetve az oldalfalakkal nem határolt építményekben tárolt vagyontárgyak (kivéve ha a biztosítási szerződés kiterjed a 2.2.4.3. szabadban tárolt vagyontárgyak pontban foglaltakra is),

− géptörés károkat (kivéve ha a biztosítási szerződés kiterjed a 2.2.4.4. beépített géptörés pontban foglaltakra is

− elektromos és elektronikus gépek és berendezések károkat (kivéve ha a biztosítási szerződés kiterjed a 2.2.4.5. beépített elektromos és elektronikus gépek és berendezések pontban foglaltakra is)

− üvegtörés károkat (kivéve ha a biztosítási szerződés kiterjed a 2.2.4.6. üvegtörés pontban foglaltakra is),

− üzemszüneti károkat (kivéve ha a biztosítási szerződés kiterjed a jelen feltételek 3.3. pontjában foglaltakra is),

− a szállított vagyontárgyakban bekövetkező károkat (kivéve ha a biztosítási szerződés kiterjed a jelen feltételek 3.4. pontjában foglaltakra is),

− az építési-szerelési tevékenységgel kapcsolatos károkat (kivéve ha a biztosítási szerződés kiterjed a jelen feltételek 3.5. pontjában foglaltakra is).

2.2.4. Korlátozások

2.2.4.1. betöréses lopás- és rablás

A Biztosító a hiány formájában előálló károkat csak abban az esetben téríti meg, ha a Biztosított bizonyítja, hogy a hiány

− a telephely területén elkövetett rablással, vagy

− a telephelyen lévő lezárt helyiségbe történő erőszakos behatolással

összefüggésben keletkezett, és a káresemény időpontjában az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer, berendezés működőképes és üzembe helyezett állapotú volt és a tényleges betörés védelmi rendszereknek megfelelő, a jelen feltétel „Védelmi előírások a betöréses lopás biztosításhoz” elnevezésű mellékletében rögzített térítési limitig terjed. A felek

„Védelmi előírások a betöréses lopás biztosításhoz” elnevezésű mellékletében rögzített védelmi rendszerektől és térítési limitektől eltérő megoldásban is megállapodhatnak, ebben az esetben az előírás(oka)t és limit(ek)et az ajánlatban és a kötvényben külön záradékban rögzítik.

A jelen feltételek szerint rablás akkor történik, amikor a biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a tettes a Biztosított alkalmazottja vagy megbízottja ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve ezen személy(eke)t ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi, továbbá, ha a tetten ért tolvaj a vagyontárgy megtartása végett erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

Xxxxx feltételek szerint betöréses lopás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a lopást úgy követte el, hogy a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe jogtalanul, külsérelmi nyomot hagyva,

− dolog elleni erőszakkal,

− a helyiség saját kulcsán kívüli egyéb, nem az adott zár nyitására használt eszközzel,

− a helyiség jelen szabályzat szerinti rablás útján megszerzett saját kulcsának felhasználásával behatolt és onnan az ingóságokat jogellenesen eltulajdonította.

A kártérítési limit összege és az önrészesedés a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározottak szerint alakul.

Azon rendszámos és munkagépek esetében, ahol a területi hatály Magyarország az alábbi védelmi előírás kerül meghatározásra:

Előírt védelmi berendezések munkaidőben:

− a biztosított gép nem hagyható felügyelet nélkül, és indításra alkalmas állapotban. Ha a gép felügyelet nélkül van, azt le kell zárni (áramtalanítani), az indító kulcsot ki kell venni.

Előírt védelmi berendezések munkaidőn kívül:

− a biztosított gépet le kell zárni (áramtalanítani), a beépített védelmi berendezéseket aktiválni. Az indító kulcsokat elzárva, a biztosított géptől külön kell tárolni.

− a biztosított gépet elkerített és őrzött telephelyen, vagy a minimális mechanikai védelemnek megfelelő zárt garázsban kell tárolni, amennyiben a gép nem rendelkezik gyárilag beépített indításgátló (immobiliser) berendezéssel.

− gyárilag beépített indításgátló berendezés esetén a fenti tárolási kötelezettség nem áll fenn, de a Szerződőnek/Biztosítottnak minden tőle elvárható kármegelőzési intézkedést meg kell tennie.

2.2.4.2. vandalizmus

A Biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosított vagyontárgyakban idegen személy általi szándékos, rongálás jellegű károsodások helyreállítására, ide értve az öncélú vagy a betöréses-lopás kísérlete során, külső hatással végrehajtott tárgyrongálást, felületi sérülések okozását (graffiti) is.

A biztosított vagyontárgyakban, idegen harmadik személy által okozott vandalizmus, rongálás jellegű károk (graffiti, falfirka) bekövetkeztekor a Biztosítottnak rendőrségi feljelentést kell tennie, amelyet a kárbejelentés mellékleteként a Biztosítóhoz be kell nyújtania.

Nem minősül a biztosítás által fedezett eseménynek a lopás, részlopás, eltulajdonítás, leltárhiány, terrorcselekmény, avulás vagy elhasználódás miatti igény.

A kártérítési limit összege és az önrészesedés a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározottak szerint alakul.

2.2.4.3. szabadban tárolt vagyontárgyak

A biztosítási fedezet csak a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) is feltüntetett káronkénti és éves kártérítési limit mértékéig, az ugyanitt feltüntetett biztosítási önrész alkalmazásával terjed ki a szabadban tárolt vagyontárgyak, készletek, gépek, berendezések, eszközök természeti csapás miatt bekövetkező kárainak helyreállítására, pótlására.

Természeti csapásnak minősül jelen pont vonatkozásában: tűz, robbanás, villámcsapás, vihar, felhőszakadás, árvíz, jégverés, hónyomás. Kivéve az eső, havas, illetve ónos eső, hódara, hó, homok vagy por, fagyhatás, napsütés által okozott károkat.

A kártérítési limit összege és az önrészesedés a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározottak szerint alakul.

2.2.4.4. beépített géptörés

A Biztosító a jelen feltételek 3.2.pontjában foglalt feltételek alapján nyújt kártérítést.

A kártérítési limit összege és az önrészesedés a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározottak szerint alakul.

2.2.4.5. beépített elektromos és elektronikus gépek és berendezések

A Biztosító a jelen feltételek 3.1. pontjában foglaltak alapján nyújt kártérítést, kivéve:

− a biztosított mobil/hordozható berendezés Magyarország területi határain belül álló helyzetben, és/vagy

− szállítás közben bekövetkezett káraira

A kártérítési limit összege és az önrészesedés a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározottak szerint alakul.

2.2.4.6. üvegtörés

A Biztosító megtéríti a biztosított üvegezésben bármely okból bekövetkező törés vagy repedés károkat.

A Biztosító kockázatviselése

− a biztosított épületek és építmények szerkezetileg beépített üvegezésében (saját tulajdonú és bérelt épület esetén),

− a biztosított épületek és építmények nyílászáróinak üvegezésében és

− üvegtetők, üvegfalak, üvegtégla, üvegpultok, tükörfalak, beépített üvegfalak, portálüvegezések, veranda és korlátüvegezésben,

− kopolit üvegezésében,

− előtető és üvegtető üvegezésében,

− cégtáblák, reklámtáblák, névtáblák üvegezésében (kivéve neonok) valamint ezek tartószerkezetében,

− napkollektorban és napelemben,

− bútorok üvegezésében,

− kerámia főzőlapokban,

− pultok, polcok üvegezésében,

− kirakatok, kirakatszekrények üvegezésében,

− tükrökben,

− akváriumok, terráriumok üvegezésében,

− az üveg felületeken lévő festésben, dekoráció és betörésvédő fóliában, fényvédő és biztonsági fóliában (az üveg és a rajta lévő fólia együttes értékének megfelelően)

keletkezett károkat foglalja magában.

A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alábbi kockázatokra:

− az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének törése, repedése,

− az üvegház, meleg- és hidegágy üvegezése, úszómedence vagy medence üvegezésében,

− az üvegfelületen, vagy annak díszítésében és festésében keletkezett karcolódás, le- vagy kipattogzódás, leütődés, illetve biztonsági és fényvédő fóliában üvegtörés nélkül keletkező sérülések,

− a keretezés, foglalat sérülése,

− a biztosítási szerződés megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üveg kára vagy a keletkezett további kárai,

− taposóüvegekben keletkezett károk,

− műalkotásokban,

− üveget helyettesítő műanyagokban,

− akváriumok és terráriumok tartalmában illetve törése következtében megsérült, elhullott állatokban,

− világító testekben keletkezett károk.

A Biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkra nyújt fedezetet, a következményi károkat nem téríti meg.

Biztosítási összeg

A biztosítási összeg a biztosításra feladott üvegezés pótlási értéke.

A kártérítési limit összege a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározottak szerint alakul.

Önrészesedés

A Biztosított káreseményenként a bekövetkezett üvegtörés kár kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározott mértékét maga viseli.

Biztosító szolgáltatása

A Biztosító szolgáltatása az üvegtörésből származó kár önrészesedéssel csökkentett összege, amely nem haladhatja meg a Biztosított által meghatározott és a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) rögzített felső határértéket.

2.3. kockázatviselés helye

– a biztosított telephely, épület(ek), építmény(ek) kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) feltüntetett címe (település, utca, házszám, vagy a Földhivatali ingatlan- nyilvántartásban szereplő helyrajzi szám szerint feltüntetett ingatlan).

− Ingóságokra a biztosítási fedezet csak a kockázatviselés helyén érvényes.

− A forgalmi rendszám nélküli önjáró vagy vontatott járművek, munkagépek, forgalmi rendszámos mezőgazdasági vontatók vonatkozásában a biztosító kockázatviselésének területi hatálya a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) foglaltak szerint alakul.

Ha a biztosított vagyontárgyban nem a kockázatviselés helyén keletkezik kár, akkor a Biztosító kötelezettsége csak abban az esetben áll fenn, ha a jelen fejezetben foglaltak erről egyértelműen rendelkeznek.

2.4. biztosítható vagyoncsoportok

Jelen biztosítási feltételek alapján kiterjed a biztosítási fedezet a későbbiekben kizárt vagyontárgyak kivételével minden, a biztosítási szerződésben megnevezett saját illetve idegen (kivéve értékcikk) tulajdonú vagyontárgyra.

2.4.1. tárgyi eszközök

Épület, egyéb építmény, a szervesen hozzájuk tartozó épületgépészeti eszközökkel, berendezésekkel és burkolatokkal, műszaki berendezés, gép, szerszám, gyártóeszköz,

irodai, igazgatási berendezés, felszerelés, forgalmi rendszámmal el nem látott jármű, közúti forgalmi engedéllyel és rendszámmal rendelkező személy- és teherszállító jármű, munkagép, lassú jármű, egyéb berendezés és felszerelés, építéssel és szereléssel együtt nem járó, befejezetlen beruházás, amely tartósan, közvetlenül vagy közvetett módon szolgálja a Biztosított vállalkozási tevékenységét, függetlenül attól, hogy az üzembe helyezésre került-e vagy sem.

2.4.2. készletek

Vásárolt és saját készlet, anyag, alapanyag, áru, félkész termékek, késztermékek, göngyöleg, befejezetlen termelés, amelyek a tevékenységi folyamatban részt vesznek, a folyamatban átalakulnak, illetőleg a tevékenység során változatlan állapotban maradnak.

2.4.3. értékcikk

készpénz, értékpapír, nemesfém, ékszer, drága- és féldrágakő, swarovski kristály.

2.5. a biztosításból kizárt vagyontárgyak

Külön megállapodás hiányában nem biztosítottak az alábbi vagyontárgyak:

− idegen tulajdonú értékcikk,

− műtárgyak, bélyegek, érmék, medálok, szőrmék, mindenféle műalkotás, festmények, rajzok, régiségek, metszetek, szobrok, iparművészeti tárgyak és hangszerek (ezen vagyontárgyak csak külön megállapodás alapján vehetők fedezetbe),

− hitelkártyák, takarékbetétkönyvek, pénzt helyettesítő eszközök, csekkek,

− iratok (okirat, kézirat, stb.), üzleti könyvek, kartotékok, tervek, rajzok; minták, szemléltető modellek, prototípusok, kiállítási darabok, továbbá típushoz kötött, a folyamatos termeléshez már nem használatos termelési berendezések (pl. öntőformák, célszerszámok),

− lyukkártyákon, mágnesszalagokon, mágneslemezeken és egyéb adathordozókon tárolt adatok, vásárolt és saját készítésű szoftverek, programok, egyéb szellemi termékek;

− immateriális javak,

− elszámolások, számlák, adósbizonylatok, követelések,

− robbanóanyag,

− vasúti mozdonyok és vagonok, vasúti sínek és egyéb szárazföldi járművek,

− vízi- és légi járművek, űrhajók és tartozékaik,

− föld alatt elhelyezett és/vagy ott működő vagyontárgyak, vízbe, vízfelületre, hullámtérbe vagy árterületre telepített és/vagy működő vagyontárgyak,

− pénzbedobásos automaták, pénzváltó- és kiadó automaták tartalommal együtt,

− állatok, mikrobák, erdők, lábonálló növényi kultúrák és ezek termései,

− levegő, talaj, víz, ásványi anyagok,

− földterület, telek, természetes vagy mesterséges álló- és folyóvizek,

− föld alatti bányák, külfejtése és a földben található ásványok,

− szállítás, ki- és berakodás, illetve közbenső raktározás alatt álló vagyontárgyak,

− utak, utcák és más szilárd burkolatú területek, hidak, csatornák, árkok, vízi létesítmények, alapok, gátak, átereszek, kikötők, alagutak, dokkok, mólók, sínek, tárolók, föld alatti aknák, kutak, víztározók, a szabadban levő elektromos vezetékek és elosztók (állványokkal és oszlopokkal, valamint körülkerítésükkel együtt), transzformátorok, csővezetékek (a biztosított ingatlanon kívül), fúróberendezések és bármely az ezen pontban felsorolt vagyontárgyakhoz kapcsolódó berendezés,

− atomerőművek beleértve azok minden kiegészítő berendezését, bármely nukleáris reaktor és/vagy annak berendezései,

− nukleáris folyamatban felhasználható bármely nukleáris üzemanyag vagy nyersanyag,

− bontás, építés és/vagy szerelés alatt álló épületek, anyagok, tárgyak, felszerelések, beleértve a kivitelezők építőgépeit, berendezéseit és építési segédszerkezeteit,

− lakatlan, használaton kívül álló épületek (ezen vagyontárgyak csak külön megállapodás alapján vehetők fedezetbe),

− üvegházak, sátrak, a fóliasátrakat is beleértve,

− munkavállalók személyes használati tárgyai (ezen vagyontárgyak csak külön megállapodás alapján vehetők fedezetbe).

Külön megállapodásnak minősül, ha a biztosítási kötvényben fenti vagyontárgyak biztosítási összeggel vagy kártérítési limit meghatározásával feltüntetésre kerülnek.

2.6. biztosítási összeg

A biztosítási összeget a Szerződő az alábbiak szerint köteles meghatározni:

A Szerződő nem köteles a biztosításba vont telephelyen lévő összes - a 2.4.1-2.4.3. pontokban meghatározott – vagyoncsoportot biztosítani, azonban a biztosítani kívánt vagyoncsoport tekintetében a teljes telephelyi vagyonértéket köteles biztosítási összegként megjelölni.

Ha a biztosítási összeg a biztosításba vont vagyoncsoport teljes értékénél kevesebb, a Biztosító alkalmazhatja az alulbiztosítás jogkövetkezményét. Ilyen esetben a Biztosító a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyoncsoport teljes, kár időpontjában fennálló értékéhez aránylik (aránylagos kártérítés). Az aránylagos kártérítés mértékét a Biztosító vagyoncsoportonként külön-külön állapítja meg. Nem alkalmaz aránylagos kártérítést a Biztosító akkor, ha a vagyoncsoport kár időpontjában fennálló teljes értéke és a biztosítási összeg közötti eltérés nem haladja meg a 10%-ot.

A biztosítási összegek változását a biztosítási díj követi.

A biztosítási összeg módosítását a Szerződő a Biztosítóhoz intézett írásbelinek minősülő nyilatkozatával maga is bármikor kezdeményezheti. Az ilyen nyilatkozat szerződésmódosítási javaslatnak minősül.

2.6.1. tárgyi eszközök biztosítási összege

− új érték (újrabeszerzési, utánpótlási ár), (épületek korlátlanul, gépek, iroda berendezések

10 éves korig, járművek 6 hónapos korig biztosíthatóak újértéken. Az újértékre biztosított, de a fenti korhatárokat elért vagyontárgyak biztosítási összege a korhatár elérését követő első megújítás alkalmával valóságos értékűre változik.)

− valóságos érték, káridőponti tényleges (avult) érték,

2.6.2. készletek biztosítási összege

- vásárolt és saját készletek, anyagok, alapanyagok, áruk, késztermékek esetében a vételár, illetve előállítási (önköltségi) ár. Kisértékű (beszerzés évében költségként elszámolt) eszközök: szerszámok, irodai, üzleti, felszerelési tárgyak esetében a valóságos érték, amely eltérő megállapodás hiányában a beszerzési ár 50 %-a,

- göngyöleg esetében a betétdíj,

- befejezetlen és félkész termékek esetében a készültségi foknak megfelelő költségráfordítás, saját előállítású késztermékek esetében az előállítási költség, alaptevékenységen kívüli építő és szerelőipari tevékenység esetében a teljes

költségráfordítás és a legnagyobb készletezett mennyiség szorzata képezi a biztosítási összeget.

2.6.3. értékcikk biztosítási összege

- készpénz,

- belföldi készpénz esetében a névérték,

- külföldi készpénz esetében az MNB hivatalos valuta árfolyama,

- értékpapír esetében az újraelőállítási költség

- nemesfém, ékszer, drága- és féldrágakő, swarovski kristály esetében a beszerzési ár.

2.6.4. A vagyontárgyak (vagyoncsoportok) értékelésének módját, illetve az 2.1.-2.6. pontban nem szereplő értékeléseket a biztosítási szerződésben rögzíteni kell.

2.6.5. Idegen tulajdonú készletek biztosítási összege az éves legnagyobb készletezett mennyiség és a valóságos érték szorzata, vagy a külön listán tételesen részletezett biztosítási összeg.

2.6.6. Egy vagyoncsoportba csak olyan vagyontárgyak vonhatók össze, amelyek biztosítási összege azonos módon került meghatározásra.

2.7. értékkövetés

Külön megállapodás a biztosítási összegek éves indexálására

A Szerződő a tárgyi eszközök és készletek biztosítási összegét értékkövetés címén maximum 20 %-kal megemelheti.

Az értékkövetés összege az évközi felújításból, karbantartásból eredő értéknövekedés és a nem megfelelő vagyonértékelés miatti eltérések kiküszöbölésére szolgál.

Az értékkövetés összege mindig az alap (indexált) biztosítási összeg, szerződésben rögzített %-os mértéke szerint kerül meghatározásra.

A vagyontárgy értékének (a helyreállítási költségnek) követése érdekében a felek megállapodhatnak a biztosítási összeg rendszeres, értékkövető változtatásáról (továbbiakban: a biztosítási összeg indexálása).

A biztosítási összeg indexálását a Biztosító minden évforduló napján elvégzi.

A módosított biztosítási összeg az előző évi biztosítási összeg és a KSH-index szorzata alapján számítható.

A biztosítási összeg indexálásának alapja a KSH által az indexálás alkalmazását megelőzően utoljára közzétett, 12 hónapos tartamra vonatkozó számított árindex. Az indexáláshoz alkalmazott árindex az építőipari és a fogyasztói árindexből képzett súlyozott átlag árindex (bázis index), amelytől a Biztosító 5 százalékponttal eltérhet (alkalmazott index). A módosított (új biztosítási időszakra érvényes) biztosítási összeg az előző évi biztosítási összeg és az alkalmazott index szorzata.

A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi.

A biztosítási összeg indexálása első alkalommal csak a szerződéskötés évét követő évben, majd évente, a biztosítási évforduló napjának hatályával érvényesíthető.

A biztosítási összeg értékkövető módosításáról és annak mértékéről, valamint a díjváltozásról biztosítási évforduló előtt a Biztosító írásban értesíti a szerződőt.

Adatközléses biztosítási szerződés megújítása

Amennyiben a szerződő adatközléses megújítási eljárást választott, a Biztosító a megújítás időpontját megelőzően adatközlőt küld részére, amelynek felhasználásával az esetleges

változásokról értesítheti a Biztosítót. Az adatközlés elmaradása esetén a Biztosító a szerződést változatlan adatokkal újítja meg.

2.8. önrészesedés

A Biztosított, káreseményenként a bekövetkezett kár, kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározott mértékét maga viseli (önrészesedés).

Az önrészesedés meghatározható összegben és a kár százalékában. Mindkét módon meghatározott önrész esetén mindig a magasabb érték kerül levonásra.

Egy káresemény kapcsán, ha a kár értéke nem haladja meg a vállalt önrészesedés mértékét, a Biztosító fizetési kötelezettsége nem áll fenn. Az azt meghaladó károk esetében az önrész feletti kárösszeg kerül megtérítésre.

2.9. a Biztosító szolgáltatása

A biztosítási események bekövetkezésekor a Biztosító az alábbiak szerint, a biztosítottság mértékétől függően nyújt szolgáltatást:

A biztosított tulajdonában lévő, termelésben résztvevő tárgyi eszközök az alábbiak szerint kerülnek térítése.

a) Részleges kár esetén:

- új érték biztosításnál a javítási vagy helyreállítási költségen,

- valóságos érték biztosítás esetén, valóságos értéken, az értékemelkedés levonásával.

Ha a részleges kár összege nem éri el a károsodott vagyontárgy káridőponti valóságos értékének 20 %-át, a Biztosító eltekint az értéknövekedés levonásától.

b) Teljes kár esetén (teljes megsemmisülés vagy gazdaságtalan javíthatóság):

- új érték biztosítás esetén, újértéken, de maximum a biztosítási összegig történik,

- valóságos érték biztosítás esetén, valóságos értéken, de maximum a biztosítási összegig.

c) Ha a helyreállítás eltér az eredeti állapottól, a kártérítés alapja az eredeti állapot kalkulált helyreállítási költsége.

d) Új értéken biztosított vagyontárgy teljes károsodása esetén a vagyontárgy helyreállításáig a kár a vagyontárgy valóságos értékéig kerül térítésre.

A helyreállítás befejeztével a biztosított jogosulttá válik a valóságos és az újérték közti különbözet megtérítésére a biztosítási összegig.

e) A teljes károk térítési összegéből levonásra kerül a térítési összegnek az a hányada, amilyen mértékű állami támogatásban vagy visszatérítésben részesül a biztosított, a vagyontárgy újjáépítése vagy újra beszerzése során. (Pl. ÁFA.)

A termelésből kivont, használaton kívüli tárgyi eszközök kárát a valóságos értékig, de maximum a biztosítási összegig téríti meg a Biztosító. Lebontásra, kiselejtezésre kijelölt tárgyi eszközök térítése a hasznosítási összeg, amely nem haladhatja meg a könyvszerinti nettó értéket.

Befejezetlen beruházásokban bekövetkezett kárt a Biztosító a káridőpontig ténylegesen felmerült beruházási költségek mértékéig, de legfeljebb a biztosítási összegig téríti meg a káridőponti befejezési árak, illetve előállítási vagy építési költségek figyelembevételével.

Idegen vagyontárgyakat (a biztosított által bérelt, kölcsönvett, lízingbe vett, kezelésre, megőrzésre, tárolásra, javításra átvett épületeket, építményeket, gépeket, berendezéseket, felszereléseket) a választott biztosítási összegnek megfelelően téríti a Biztosító.

Készletek kára esetén a térítés a biztosítási összegnek megfelelő értéken történik. Kereskedelmi áruk kárát:

- nagykereskedelmi áruk esetén a káridőponti beszerzési áron,

- kiskereskedelmi áruk vagy készletek esetén a forgalmazási költséggel növelt beszerzési áron,

- vendéglátó-ipari nyersanyag és áruk esetében a káridőponti újrabeszerzési áron,

- felvásárolt termékek esetében a felvásárlási áron téríti a Biztosító.

Értékcikk kárát

- belföldi készpénz esetében névértéken,

- külföldi készpénz esetében az MNB hivatalos káridőponti valuta árfolyamán,

- értékpapír esetében az értékpapír újraelőállításának költségén,

- nemesfém, ékszer, drága- és féldrágakő esetében beszerzési áron téríti a Biztosító.

Nem a Biztosított tulajdonát képező, de Biztosított és a Biztosítottnál lévő megmunkálásra, feldolgozásra, eladásra, tárolásra vagy javításra átadott nem tárgyi eszköznek minősülő vagyontárgyak (készletek) károsodása esetén,

- a javítással helyreállítható károknál a javítási költség,

- teljes megsemmisülés esetén a teljes káridőponti valóságos érték kerül térítésre.

A göngyölegek térítése a betétdíjon történik, amelynek felső határa a biztosítási összeg.

A teljes kárt szenvedett vagyontárgyak térítési összegéből az értékesíthető, ill. hasznosítható maradványok értékét a Biztosító minden esetben levonja.

A Biztosító megtéríti a biztosítási fedezetbe vont káresemények folytán a biztosított vagyontárgyakkal kapcsolatosan ténylegesen felmerült és igazolható költségeket a biztosítási összeg erejéig a következők szerint:

− a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerült költségeket, amelyek a károsodott vagyontárgy elszállításával, az ideiglenes fedéssel (tetőzet), dúcolással, állványozással, az ideiglenes közművesítéssel, továbbá az esetleges kényszer kitelepítési, vagy megmentett vagyon biztonságát szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban merültek fel,

− a Biztosítottat terhelő, a káresemény során és után felmerülő mentési, oltási, romeltakarítási költségeket, beleértve az idegen tulajdonban az oltás, mentés kapcsán keletkezett károkat is.

A károk mennyiségi megállapítása a Biztosító helyszíni vizsgálata során a Károsulttal készített tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

Amennyiben a Biztosított a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget már annak lejárta előtt igénybe veszi, a Biztosító további szolgáltatási kötelezettsége megszűnik, fedezetfeltöltésre nincs lehetőség.

3. a kiegészítő (választható) biztosítások

A K&H Biztosító Zrt. (továbbiakban Biztosító) vállalja, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a K&H all risks vagyonbiztosítás – a kiegészítő (választható) biztosítások – feltételeinek megfelelő módon és mértékben biztosítási fedezetet nyújt a Biztosítottnak a biztosítási szerződésben foglaltak szerint.

3.1. elektromos és elektronikus gépek és berendezések biztosítása

3.1.1. biztosítási esemény

Jelen biztosítás alapján a fedezet kiterjed a biztosított vagyontárgyaknak vagy azok bármely részének illetve a biztosított külső adathordozónak a kockázatviselés tartamán belül, a biztosítási kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) megnevezett területi hatályán belül, a jelen feltételekben kifejezetten kizárt okokon kívül

- bármilyen előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul, baleseti jelleggel bekövetkezett, olyan részleges vagy teljes fizikai károsodására, amely javítást vagy cserét tesz szükségessé,

- a betöréses lopás és rablás, illetve lopás káraira.

Betöréses lopáskárok:

A tettes a lopást úgy követte el, hogy a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló lezárt helyiségbe jogtalanul, külsérelmi nyomot hagyva, dolog elleni erőszakkal, a helyiség saját kulcsán kívüli egyéb, nem az adott zár nyitására használt eszközzel, a helyiség jelen szabályzat szerinti rablás útján megszerzett saját kulcsának felhasználásával behatolt és onnan az ingóságokat jogellenesen eltulajdonította.

A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított vagyontárgyaknak a Biztosított telephelyén kívül más, a Biztosított normál üzemi tevékenységével összefüggésben lévő telephelyen történt betöréses lopás miatt keletkezett káraira. A térítés mértékét a telephelyen lévő vagyonvédelem függvényében a „Védelmi előírások a betöréses lopásbiztosításhoz” elnevezésű fejezet, vagy a kötvény tartalmazza.

Rabláskárok:

A biztosított vagyontárgyak jogtalan eltulajdonítása során a tettes a Biztosított vagy alkalmazottja (vagy megbízottja tagja, tisztségviselője, szerve) ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott, illetve e személyt ennek érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított tárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

A biztosítási fedezet kiterjed a biztosított (mobil/hordozható) vagyontárgyak rablással történt eltulajdonítására Magyarország területén, vagy a kötvényen (fedezetet igazoló dokumentumban) megjelölt területi hatállyal.

Lopáskárok:

A biztosítási fedezet kiterjed a lezárt gépjárműben elhelyezett, biztosított (mobil/hordozható) vagyontárgyaknak a gépjármű kívülről nem látható tároló részéből (csomagtartójából, rakodóteréből, amely nem az utastér részét képezi) a gépjármű feltörésével történő eltulajdonítása miatti káraira.

A Biztosító fedezetet nyújt a biztosított mobil/hordozható berendezés Magyarország területi határain belül álló helyzetben, vagy szállítás közben bekövetkezett káraira.

A biztosító nem téríti meg az:

− őrizet nélkül hagyott tárgyak kárait, kivéve, ha azok zárt épületben vagy zárt járműben voltak tárolva.

− repülőgépen, légi eszközön, vízi járműveken, installált berendezések bármely károsodását.

3.1.2. biztosított vagyontárgyak

A biztosított vagyontárgyak a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) tételesen megnevezett, azonosított, biztosítási összeggel megjelölt elektromos és elektronikus gépek, berendezések, adathordozók, amelyek a kár időpontjában működésben vannak vagy állnak, tisztítás vagy nagyjavítás céljából azokat szétszedik, a fent említett műveletek során a kockázatviselés helyén áthelyezik, az áthelyezést követően újból felszerelik. A fedezet nem terjed ki az áthelyezés közben mozgatás alatt lévő berendezésekre.

Elektromos és elektronikus gépek esetén biztosíthatók:

- számítástechnikai eszközök,

- irodatechnikai eszközök,

- híradástechnikai, kommunikációs és egyéb információátviteli rendszerek,

- akusztikai és képfeldolgozó készülékek és berendezések, valamint azok rendszerei (képrögzítő és lejátszó berendezések, stúdiók, hangrögzítő és lejátszó berendezések, színpadtechnikai berendezések, elektromos és elektronikus hangszerek, zenekari felszerelések stb.),

- automaták (jogszerűen üzemeltetett áru automaták, pénztárgépek, mérlegek stb.), a berendezésekben lévő pénzkészlet kivételével,

- orvosi műszerek, vizsgáló berendezések (sugárgyógyászati berendezések, műtőfelszerelések, fogorvosi műszerek, diagnosztikai műszerek stb.),

- egyéb, az ajánlatban és a kötvényben tételesen megjelölt elektromos és elektronikus eszközök.

Adathordozók esetén biztosíthatók:

- merevlemez, memóriakártya, pendrive, mágneslemez, mágnesszalag, mágneskártya, lyukkártya, lyukszalag, mágneses számlakártya, CD és DVD lemez, egyszerű szöveges formák, egyéb adathordozók.

Idegen vagyontárgyak

Csak azok a vagyontárgyak vonhatók biztosítási körbe, amelyek tulajdonjoga dokumentálható, és idegen tulajdon esetén a Biztosított nyilvántartásában szerepelnek és amelyekért az idegen tulajdonossal szemben a Biztosított – igazoltan szerződéses jogviszony alapján– kártérítési felelősséggel tartozik.

3.1.3. kizárások

A Biztosító nem téríti meg – az általános kizárásokon túlmenően – azokat a károkat, amelyek oka közvetlenül vagy közvetve:

- az EMS skála 6. fokozatát el nem érő földrengés, földcsuszamlás, föld- és kőomlás valamint üregbeomlás;

- olyan hibák vagy hiányosságok, amelyek már e szerződés hatályba lépésekor a Szerződő és a Biztosított számára ismertek voltak, vagy ismerni kellett, függetlenül attól, hogy ezeket a hibákat vagy hiányosságokat a Biztosító ismerte-e vagy nem;

- bármely közüzemi, gáz-, víz- vagy áramszolgáltatás, telefonhálózat, műholdas vagy rádióhullámú adatátviteli csatorna kimaradása vagy megszakadása;

- a folyamatos működés hatása miatt (pl. elhasználódás, kavitáció (kiüregesedés), erózió, korrózió, lerakódás), vagy a légköri viszonyok miatt bekövetkező fokozatos romlás;

- a funkcionális meghibásodás kiküszöbölésével kapcsolatosan felmerülő bármilyen költség, kivéve ha az ilyen meghibásodást a biztosított vagyontárgyban biztosítási esemény okozta;

- a biztosított vagyontárgyak karbantartásával kapcsolatosan felmerülő bármilyen költség, amely vonatkozik a karbantartási műveletek során kicserélt alkatrészekre is;

- amelyért jogszabály vagy szerződés szerint a biztosított vagyontárgyak gyártója vagy szállítója felelős;

- az olyan bérelt berendezések károsodása, amelyért nem a bérlő, hanem a tulajdonos felelős jogszabály, bérleti, lízing vagy karbantartási szerződés alapján;

- bármilyen következményi kár vagy felelősségi kár illetve üzemszüneteltetésből eredő kár;

- az adathordozók elégtelen tisztítása vagy hibás tárolása;

- esztétikai hiányosságok, mint pl. a festett, csiszolt vagy zománcozott felületek karcolásai;

- bármilyen hibás programozásból, átlyukasztásból, címkézésből vagy behelyezésből, az adat gondatlanságból elkövetett törléséből vagy az adathordozó gondatlanságból elkövetett kiselejtezéséből, valamint mágneses mezők által okozott adatvesztésből eredő kár;

- más módon megtérülő veszteségeket (garancia, jótállás, kártérítés), más szerződés alapján olyan berendezések, illetve alkatrészeik károsodásai, amelyek nem szerepelnek a biztosított telephelyek, illetve berendezések listáján még akkor sem, ha ezek következtében más, a listákon szereplő biztosított berendezés sérül,

- anyag- és gyártási hibák miatti károk és veszteségek

- számítógépes vírusok.

Nem biztosítható vagyontárgyak:

- az izzók, elektroncsövek, szalagok, biztosítékok, szigetelések, hevederek, kábelek, láncok, gumiabroncsok, cserélhető eszközök, vésett hengerek, üveg-, porcelán- és kerámiatárgyak, sziták vagy szövetek, üzemi közegek, gáz, kenőolaj, üzemanyag, vegyszerek;

- nem cserélhető adathordozók,

- központi egység, központi memóriájában tárolt adatok,

- filmek, raszterek, fóliák, textil- és műanyag bevonatok,

- hengerbevonatok és ezekhez hasonló, nem alkatrésznek minősülő anyagok,

- játék automaták,

- adatok, programok, felhasználói szoftverek, elektronikusan vagy digitálisan előállított vagy tárolt szellemi termékek.

3.1.4. a kockázatviselés helye

A biztosító kockázatviselésének területi hatálya a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) foglaltak szerint alakul.

3.1.5. biztosítási összeg, értékkövetés

A vagyontárgyak, az adathordozók biztosítási összegét a szerződő határozza meg. A biztosítási összeg a Biztosító egy biztosítási időszakon belüli szolgáltatásának felső határa.

A biztosítási összegnek meg kell egyeznie a biztosított gép, berendezés új vagy valóságos értékével. A külső adathordozók biztosítási összegének meg kell egyeznie azzal az összeggel, ami ahhoz szükséges, hogy a biztosított, részleges vagy teljes kárt szenvedett külső adathordozók új adathordozókkal pótolhatók legyenek.

A Szerződő illetve a Biztosító a szerződés évfordulójakor értékkövetés címén módosíthatja a biztosítási összegeket a 2.7. értékkövetés pont feltételei szerint.

3.1.6. önrészesedés

A Biztosított, káreseményenként a bekövetkezett kár, kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározott mértékét maga viseli a 2.8. önrészesedés pont feltételei szerint.

3.1.7. a biztosító szolgáltatása

A biztosítási események bekövetkezésekor a Biztosító a 2.9. a Biztosító szolgáltatása pont alapján, a biztosítottság mértékétől függően nyújt szolgáltatást.

Kivéve:

- a b) pont kiegészül: Teljes kár esetén nem alkalmazunk avultatást a gép gyártási évétől számított 2 évig,

- az e) pontban meghatározott, a befejezetlen beruházásokkal, a készletekkel, a kereskedelmi árukkal, az értékcikkekkel, a göngyölegekkel kapcsolatos feltételek nem vonatkoznak a jelen pontra,

a kárkifizetés mértéke

A kártérítés egy biztosítási időszakban és biztosított vagyontárgyanként illetve adathordozóként nem lehet nagyobb, mint a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) a károsodott vagyontárgyra illetve adathordozóra meghatározott biztosítási összeg. Ezen túl a kártérítési összeg egy biztosítási időszakban nem lehet nagyobb, mint a szerződésben szereplő összes vagyontárgy illetve adathordozó együttes biztosítási összege.

3.2. géptörés biztosítás

3.2.1. biztosítási esemény

Jelen biztosítás alapján a fedezet kiterjed a biztosított vagyontárgyaknak, vagy azok bármely részének a kockázatviselés tartamán belül, a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) megnevezett területi hatályon belül bármikor véletlen, váratlan bekövetkező és előre nem látható olyan részleges, vagy teljes fizikai károsodására (törésére), amely javítást, vagy cserét tesz szükségessé.

3.2.2. biztosított vagyontárgyak

A biztosított vagyontárgyak a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentum) tételesen megnevezett, azonosított, biztosítási összeggel megjelölt és üzembe helyezett saját vagy idegen tulajdonú gépek, függetlenül attól, hogy a kár időpontjában működésben vannak, vagy állnak, tisztítás, vagy nagyjavítás céljából azokat szétszedik, a fent említett műveletek során a kockázatviselés helyén áthelyezik, az áthelyezést követően újból felszerelik.

Géptörés esetén biztosítható, alapbiztosítási fedezet alá vont vagyontárgyak:

- gépek,

- gépi berendezések,

- műszerek, szállító és hírközlő berendezések,

- járművek közül a munkagépként működő rendszámos járművek és a munkagépek,

- igazgatási és egyéb felszerelések közül a gépek,

- az idegen tulajdont képező bérelt, kölcsönvett, lízingszerződéssel bérbe vett, kipróbálásra, tesztelésre átvett gépek,

- valamint a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) tételesen megjelölt egyéb eszközök.

3.2.3. kizárások, korlátozások

A Biztosító nem téríti meg - az általános kizárásokon túl – azokat a károkat, amelyek oka közvetlenül vagy közvetve:

- az alapbiztosítás biztosítási eseményei;

- olyan hibák vagy hiányosságok, amelyek már e szerződés hatályba lépésekor a Szerződő és a Biztosított számára ismertek voltak, vagy ismerni kellett, függetlenül attól, hogy ezeket a hibákat, vagy hiányosságokat a Biztosító ismerte-e vagy nem;

- folyamatos működés hatása miatt (pl. elhasználódás, kavitáció, (kiüregesedés) erózió, rozsda, kazánkő) következtek be;

- fokozatosan kialakuló deformálódás, hasadás, törés, repedés, réteges elválás, felhólyagosodás, illetve a hibás csőcsatlakozás, hibás tömítés, öntési hiba (kivéve, ha géptörés-biztosítási káreseményt idéznek elő más biztosított gépszerkezetekben, alkatrészekben);

- a gép próbaüzeme, szándékos túlterhelése, biztonsági határt meghaladó próbanyomása, próbaterhelése, illetve a telephelyen kívüli szállítása során keletkeztek;

- törés és repedés nélküli meghibásodás, működési zavar, működésképtelenség formájában álltak elő;

- bármilyen következményi kár vagy felelősségi kár illetve üzemszüneteltetésből eredő kár, kötbér, bírság;

- a jelen szerződés alapján fennálló térítési kötelezettséget meghaladó bármilyen többletköltség;

- ha a termelés leállásából származó üzemszüneti veszteségként jelentkezik;

- éjszakára vagy munkaszüneti napra soron kívül elrendelt munka bérköltségeként, illetve expressz vagy légipostafuvar miatti többletköltségként merültek fel,

- kedvezmények elvesztéséből, késedelemből vagy piacvesztésből adódtak;

- amely olyan értékcsökkenésből származik, ami a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja;

- a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újra beszerzése, helyreállítása során állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a Biztosított, illetve a tulajdonos által igényelhetők, illetve visszaigényelhetők;

- a garancia és szavatosság körében megtérülnek;

- amely a megsemmisült vagyontárgy tartalék alkatrésze, tartozéka eredeti célú felhasználásának meghiúsulása miatt áll elő;

- alapanyagok, félkész- és késztermékek, illetve a folyamatos üzemeléshez szükséges egyéb anyagok hiánya, megrongálódása, elromlása, sérülése miatti károkat akkor is, ha

ezek a telephelyi géplistában tételesen megnevezett, biztosított egységben okoznak kárt.

nem biztosítható vagyontárgyak

- olyan vagyontárgy, amelyre a biztosítási fedezet nem terjed ki;

- cserélhető szerszámok, eszközök pl.: formák, vésett hengerek, használatuk és/vagy természetük következtében nagymértékben elhasználódó, vagy értékcsökkenő részek, hőszigetelő bevonatok, zúzókalapácsok, üvegből készült tárgyak, szalagok, kötelek, drótok, gumiabroncsok,

- üzemi közegek, mint pl. kenőanyagok, üzemanyagok, katalizátorok, hűtőanyagok,

- bármely elfolyt folyadék, fém vagy egyéb anyag, olvadék;

- prototípusok,

- üzembe nem helyezett gépek,

- a számítástechnikai, híradástechnikai és egyéb elektronikus, elektromos eszközök, berendezések, légi- és vízi járművek, személy és teherszállító járművek, valamint az azokkal összeépített, vagy azokon üzemeltetett gépek, berendezések,

- műszaki elhasználódás, vagy avultság miatt a termelésből (üzemeltetésből) kivont gépi eszközök.

3.2.4. a kockázatviselés helye

A kockázatviselés helye a 2.3. kockázatviselés helye pontban meghatározottak szerint alakul.

3.2.5. biztosítási összeg, értékkövetés

A vagyontárgyak biztosítási összegét a Szerződő határozza meg. A biztosítási összeg a Biztosító egy biztosítási időszakon belüli szolgáltatásának felső határa.

A biztosítási összegnek meg kell egyeznie a biztosított gép új vagy valóságos értékével.

Ha a biztosítási összeg kevesebb, mint a fent meghatározott és biztosítandó összeg, a biztosító csak olyan arányban téríti meg a kárt, ahogy a biztosítási összeg aránylik a biztosítandó pótlási értékhez (alulbiztosítás).

Ha egy szerződésben több vagyontárgy van biztosítva, akkor ez a feltétel mindegyikre külön-külön vonatkozik.

A Szerződő illetve a Biztosító a szerződés évfordulójakor értékkövetés címén módosíthatja a biztosítási összegeket a 2.7. értékkövetés pont feltételei szerint.

Amennyiben a biztosítási összegek a biztosítás kezdetén helyesen voltak megállapítva, valamint az évfordulón a biztosítási összegek módosításra kerültek, a Biztosító nem alkalmazza az alulbiztosítás jogkövetkezményeit.

3.2.6. önrészesedés

A Biztosított, káreseményenként a bekövetkezett kár, kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) meghatározott mértékét maga viseli a 2.8. önrészesedés pont feltételei szerint.

3.2.7. a Biztosító szolgáltatása

A biztosítási események bekövetkezésekor a Biztosító a 2.9. a Biztosító szolgáltatása pont alapján, a biztosítottság mértékétől függően nyújt szolgáltatást.

Kivéve: az e) pontban meghatározott, a befejezetlen beruházásokkal, a készletekkel, a kereskedelmi árukkal, az értékcikkekkel, a göngyölegekkel kapcsolatos feltételek nem vonatkoznak a jelen pontra,

a kárkifizetés mértéke

A kártérítés egy biztosítási időszakban és vagyontárgyanként nem lehet nagyobb, mint a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentum) a károsodott vagyontárgyakra meghatározott biztosítási összeg. Ezen túl a kártérítési összeg egy biztosítási időszakban nem lehet nagyobb, mint a szerződésben szereplő összes vagyontárgy együttes biztosítási összege.

3.3. üzemszünet biztosítás

3.3.1. biztosítási események

3.3.1.1. üzemszüneti biztosítási esemény

Az üzemszüneti biztosítási esemény a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) megjelölt kockázatviselési helyen, a biztosított vagyontárgyakat ért és az érvényes K&H all risks vagyonbiztosítás alapján térítendő kár miatt bekövetkezett részleges vagy teljes kényszerű tevékenységi szünet, amelynek ideje - de maximum a kártérítési tartam - alatt az e szerződésben biztosított üzemszüneti veszteségek keletkeztek.

3.3.1.2. Az üzemszünet biztosítási esemény kiváltó okait a K&H all risks vagyonbiztosítás biztosítási eseményei képezik.

3.3.1.3. A Biztosító az üzemszüneti veszteségekkel kapcsolatos szolgáltatási kötelezettsége csak abban az esetben következik be, ha az all risks vagyonbiztosítás szerződési feltételeiben rögzített biztosítási események bekövetkeztek és azok alapján a Biztosító kártérítést fizetett, valamint ezen biztosítási események kiváltották az üzemszünetet.

3.3.2. kizárások

A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek:

− az 1.5. általános kizárások és a 2.2. kizárások pontokban részletezett események által okozott üzemszünet következményei,

− készpénz, értékpapír, üzleti könyvek, üzleti feljegyzések, üzletmenettel kapcsolatos feljegyzések, okiratok, számlák, nyilvántartó iratok, adathordozók, kötvények, tervek, tervrajzok, dokumentációk, mikrofilmek, szoftver megsemmisülése, elveszése, megrongálódása miatt keletkeztek,

− felújítás, nagyjavítás, átalakítás következményei,

− felszámolás, végelszámolás, átalakulás, csődeljárás következményei,

− az üzemszünet időtartama alatt bekövetkező rendkívüli események miatt az üzemszünet időtartamának növekedését okozzák,

− alapanyag hiány, vagy bármilyen nem biztosított oknál fogva történt leállás következményei (pl. közüzemi szolgáltatás kimaradása),

− a szükséges tevékenységi engedély hiányából, azzal összefüggésben keletkeztek,

− az üzemeltetést vagy újjáépítést felügyelő hatóság által előírt korlátozások következményei,

− a megsérült vagyontárgyak pótlásának, javításának késedelméből keletkeztek,

− a Biztosítottnak felróható okból a helyreállításhoz szükséges anyagi forrás hiányából keletkeztek,

− azért következtek be, mert a helyreállítás szokatlan mértékben elhúzódott a tulajdoni, bérleti jogviszonyok tisztázása, hagyatéki, peres ügyek bonyolítása vagy egyéb hasonló ügyek késedelme miatt,

− összefüggenek a károsodott vagyontárgyakkal összetartozó sértetlen vagyontárgyak használhatatlanná válásával,

− fertőző betegségből, ételmérgezésből fakadnak.

3.3.3. időbeli hatály

E szerződés időbeli hatálya a felek eltérő megállapodásának hiányában a K&H all risks vagyonbiztosítási szerződés időbeli hatályához igazodik.

E szerződés alapján a Biztosító kockázatviselése legfeljebb addig az időpontig érvényes, amíg az üzemszünetet kiváltó káreseményre a biztosított hatályos K&H all risks vagyonbiztosítással rendelkezik.

Abban az esetben, ha a felek korábbi időpontban kötött K&H all risks vagyonbiztosítás kiegészítéseként kötik meg e szerződést, úgy a Biztosító kockázatviselése az ajánlat aláírását követő nap 0 órakor, vagy a felek megállapodása szerint ettől eltérő későbbi időpontban kezdődik.

3.3.4. biztosítási összeg, értékelési időszak

3.3.4.1. A biztosítási összeg a Számviteli Törvény szerinti pozitív üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, és a folyamatos működési költség összege, amelyet a biztosított az üzemszünet nélkül elérhetett volna az értékelési időszakban.

Az üzemi (üzleti) tevékenység nyeresége és a folyamatos működési költségek egy csoportban tételesen meghatározva kerülnek biztosításra.

A Számviteli Törvény előírásai szerint meghatározott üzem (üzleti) tevékenység eredménye, csak abban az esetben biztosítható, amennyiben az pozitív.

Folyamatos működési költség: mindazon költségek és ráfordítások, amelyek a folyamatos és szokásos működés érdekében a forgalomtól és a termelés volumenétől függetlenül merülnek fel, de különösen:

- az alkalmazottak munkabére és járulékai,

- rendszeres és jogszabályon nyugvó fizetési kötelezettségek, ha azokat az üzemszünet tartama alatti időszakban is be kell fizetni és jogszabályon alapuló halasztási lehetőség nincs. Ide tartoznak a kötelező biztosítási díjak, illetékek, kamarai tagsági díj,

- az olyan egyéb állandó költségek és ráfordítások, amelyek a tevékenység szüneteltetése ellenére rendszeresen felmerülnek, és teljesítésükre a Biztosított az üzemszünetet kiváltó ok bekövetkezte előtt létrejött szerződés alapján köteles:

- bérleti, előfizetési, használati, önkéntes biztosítási díj,

- rezsiköltségek, amelyek a helyreállítással nem állnak összefüggésben (energia költség, irodai kiadások, telefondíjak, gépjárművek üzemeltetése, fenntartási költség, stb.),

- terv szerinti amortizáció.

3.3.4.2. a biztosítás nem terjed ki az alábbiakra:

− termeléshez szükséges áru, félkész termék, alap és segédanyag, üzemanyag,

− energia beszerzési költsége, eladott áruk beszerzési értéke, tovább számlázott alvállalkozói teljesítések értéke,

− megbízási díjak, forgalomtól (termeléstől) függő bérköltségek és járulékok,

− beruházás, tárgyi eszköz beszerzési költségei,

− adók, illetékek, vámok,

− kiszállítással kapcsolatos fuvarköltség, amennyiben folyamatos szerződéses fizetési kötelezettségek nem állnak velük szemben, valamint csomagszállítási díjak,

− kötbér, késedelmi kamat, büntető kamat, perköltség, kártalanítás,

− olyan kártérítések, amelyeket a beszállítók és vevők követelnek a kötelezettségek teljesítésének elmaradása miatt,

− bírság,

− az olyan nyereségek, költségek, amelyek nincsenek összefüggésben az üzemszünettel: pl. tőzsde spekuláció, ingatlan ügyletek, tőkebefektetés,

− forgalomtól függő biztosítási díjak,

− licenc díj tárgyi értéke, forgalomtól függő licenc és találmányi díjak,

− terven felüli amortizáció.

3.3.4.3. Az értékelési időszak a kárösszeg megállapítására szolgál, amelynek tartama

12 hónap. Az értékelési időszak abban az időpontban fejeződik be, amikor már nem keletkezik üzemszüneti kár.

A Biztosító a hozzá benyújtott dokumentumok és szakértői jelentések alapján az értékelési időszakra megállapítja a teljes veszteséget, és ebből számítja ki a téríthető kárösszeget.

Amennyiben a kártérítési tartam rövidebb, mint az üzemszünet tartama, az értékelési időszak befejeződik a kártérítési tartam lejártakor.

Az előbbi rendelkezések akkor is érvényesek, ha a biztosítási összeget 12 hónapnál rövidebb térítési tartammal biztosították.

Amennyiben az üzemszünet tartama eléri a 12 hónapot, az értékelési időszak további 12 hónappal növekszik.

3.3.5. alulbiztosítás, túlbiztosítás

3.3.5.1. Ha a vagyoni kár bekövetkeztekor a biztosítási összeg bármely eleme kisebb, mint a tényleges üzemszüneti veszteségek alapján számított összeg, a kár a tényleges és a biztosított összeg arányában kerül térítésre (aránylagos kártérítés). A biztosítási összeg elemeit külön-külön kell vizsgálni.

3.3.5.2. Túlbiztosítás esetén a Biztosított csak a tényleges üzemszüneti veszteségek térítésére jogosult. A többletbiztosítási összegből eredő többlet díj a szerződőt illeti meg.

3.3.6. biztosítási díj

3.3.6.1. A biztosítás díja a biztosított üzemszüneti veszteségeknek megfelelően 12 hónapra, ill. ettől eltérő biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg és a díjtétel szorzata, amely a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) kerül meghatározásra.

3.3.6.2. Mivel a biztosítási összeg a tárgyév tervadatai és a tárgyévet megelőző év tényadatai alapján kerül megállapításra, ezért a biztosítás díja előzetes díj, amelynek

végleges elszámolása a tárgyév (biztosítási időszak) lejártával történik a Szerződő adatközlése alapján.

3.3.6.3. Amennyiben a Biztosító a tárgyévben aránylagos kártérítést alkalmazott - díjkülönbözet megfizetését nem kéri.

3.3.7. díjelszámolás

3.3.7.1. Ha a Szerződő a pénzügyi év zárását követően legkésőbb 4 hónappal bejelenti, hogy üzleti könyvei szerint az eltelt pénzügyi évben kitermelt üzemi (üzleti) nyeresége és folyamatos működési költségei nem érték el a szerződésben szereplő biztosítási összeget, akkor a Biztosító a többlet után fizetett biztosítási díjat a kifizetett éves díj legfeljebb egyharmadáig visszatéríti számára. A visszatérítést a biztosítási összeg minden csoportjára tevékenységenként külön kell kiszámítani. A Biztosító a visszatérített díjrészlet vonatkozásában a költségeit nem érvényesítheti, ugyanakkor arra a Szerződő nem követelhet kamatot.

3.3.7.2. Ha az elmúlt pénzügyi évben a biztosítási összeg kisebb volt a ténylegesen kitermelt üzemi nyereségnél és a folyamatos üzemi költségnél, akkor a Szerződő kötelezetté válik a különbözet megfizetésére. A bejelentés után a Biztosító számítja, majd számlázza a fizetendő többlet díjat.

3.3.8. üzemszüneti kár, a kockázatviselés helye, térítési tartam

3.3.8.1. Üzemszüneti kár a kieső üzemi (üzleti) nyereségek és a folyamatos működési költségek összege, amennyiben a K&H all risks vagyonbiztosítási szerződésben szereplő telephelyen következett be.

3.3.8.2. Térítési tartam

A térítési tartam a biztosítási szerződésben rögzített időszak, amely a Biztosított munkarendje szerinti – műszakszámtól független - munkanapokban vagy hónapokban van meghatározva.

A Biztosító legfeljebb a káresemény bekövetkezésétől számított 12 hónapon belül bekövetkezett üzemszüneti károkat téríti meg.

A térítési tartam vonatkozásában 12 hónapnál rövidebb időszakban is meg lehet állapodni. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége az üzem újra beindulásakor, de legkésőbb a térítési tartam utolsó napjával megszűnik. A térítési tartamot a felek a szerződésben rögzítik.

3.3.9. a Biztosító szolgáltatása

3.3.9.1. A Biztosító kárfizetése az üzemi (üzleti) nyereség és folyamatos működési költségek azon részére terjed ki, amelyet a biztosított az üzemszünet következtében a kártérítési időszakban nem tudott kitermelni.

A biztosítási összeg a biztosítási időszakban a kifizetett kárösszeggel csökken.

3.3.9.2. A költségek csak abban az esetben kerülnek megtérítésre, ha további kiadásuk kötelező vagy a kárenyhítés érdekében gazdaságilag indokolt, és olyan mértékben, amilyen mértékben az üzemszünet nélkül kitermelhetők lettek volna.

3.3.9.3. Az üzemszüneti kár mértékének megállapítása során minden olyan körülményt figyelembe kell venni, amely az üzletmenetet és az üzemi (üzleti) eredményt az

értékelési időszakban kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolta volna, ha az üzemszünet nem következett volna be.

3.3.9.4. A biztosítás nem eredményezhet gazdagodást. Azokat a gazdasági előnyöket, amelyek az értékelési időszakot követően a kártérítési időszakban az üzemszünetből származnak, a kárszámítás során figyelembe kell venni.

3.3.9.5. a munkabér térítésének szabályai

- A Biztosító megtéríti legfeljebb a biztosítási összegben munkabérre felvett határig a bruttó munkabért és a bért terhelő járulékokat.

A Biztosító csak annyiban téríti meg a munkabért és az azt terhelő járulékokat, amennyiben a Biztosított, mint munkáltató a Munka Törvénykönyve, a rá vonatkozó egyéb jogszabályok, valamint a hatályos kollektív szerződés alapján azt kifizetni köteles.

Az alkalmazottak munkabérének térítési alapja a társadalombiztosítási járulék elszámolására szolgáló és a járulék tényleges kifizetését igazoló bizonylat.

A téríthető munkabér számításakor kizárólag a kár időpontjában már alkalmazásban álló alkalmazottak munkabére vehető figyelembe.

A térítés mértéke a megállapított veszteséget alapul véve:

100%-ig téríthető a munkabér a kártérítési tartam első felére, de maximum 30 napra,

50%-ig téríthető a munkabér a kártérítési tartam második felére, de legfeljebb további 30 napra,

25%-ig téríthető a munkabér 60 napon túl a kártérítési tartam végéig.

- A termelésben közvetlenül nem dolgozó (igazgatási) alkalmazottak munkabére legfeljebb 40 munkanapra téríthető. A Biztosított azonban a lehetőség szerint köteles e tartam alatt a 10. munkanap után az alkalmazottját a helyreállítási munkákhoz átcsoportosítani, amely munkák munkadíja kárenyhítés ráfordításának megtérítése keretében térül.

3.3.9.6. A jogszabályokon, valamint szerződéseken nyugvó fizetési kötelezettségek kárösszege a kifizetést tanúsító nyugták, számlák alapján kerül megállapításra.

Ha a kifizetést tanúsító okmány nemcsak az üzemszünet tartamára eső fizetési kötelezettséget tartalmazza, a kárösszeg a tényleges üzemszünet és a bizonylaton szereplő időtartam arányában kerül térítésre.

3.3.9.7. Nem téríthető azon a címen bejelentett kárigény, ha a bekövetkezett kár helyreállítása nem az eredeti állapotnak megfelelően történik, vagy a káresemény helyreállítását egybeköti a vállalkozás felújításával, vagy bővítésével, illetve új tárgyi eszközök beszerzésével.

3.3.9.8. Teljes üzemszünet esetén a fentiekben részletezett módon megállapított teljes kárösszeg kerül kifizetésre az önrészesedés és az alulbiztosítás figyelembevételével.

3.3.9.9. Részleges üzemszünet esetén a megállapított kárösszeg olyan arányban kerül kifizetésre, amilyen arányban az üzemszünet időszaka alatt a termelés (szolgáltatás vagy forgalom) a káresemény előtti időszakhoz viszonyítva csökkent.

3.3.9.10. A Biztosító nem téríti meg:

- az olyan üzemi (üzleti) nyereséget, amelyet a biztosított a fedezeti tartam alatt az üzemszüneti esemény bekövetkezése nélkül sem ért volna el,

- azokat a folyamatos működési költségeket, amelyet a biztosított

- biztosításra nem adott fel,

- a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül sem gazdálkodott volna ki, a tervezett bevételéből, - az áruértékesítésből remélt eredményt, ha az értékesítés a biztosítási esemény bekövetkezése nélkül sem realizálódott volna,

- azokat a ráfordításokat, amelyekből a Biztosítottnak haszna származik a fedezeti tartamon túl is, illetve amelyekkel nem a biztosított költségeket fedezi,

- az olyan üzemszüneti veszteségeket, amelyek a biztosítási szerződésben meghatározott önrészesedést nem érik el.

3.3.9.11. A biztosítási szerződésben meghatározott összegek önmagukban nem szolgálnak bizonyítékul az üzemi nyereség és folyamatos működési költségek tényleges mértékére. A Biztosító a kárösszeget a kárrendezés során a hozzá benyújtott és hiteles dokumentumok, valamint a szükség esetén bekért szakértői jelentések alapján állapítja meg.

3.3.9.12. A kárkifizetés esedékessége

Kárösszeg kifizetése a kár megállapításához szükséges összes irat benyújtását követő 15. napon esedékes.

3.3.9.13. Kárelőleg kifizetés

Ha az üzemszünet kezdetétől számított egy hónap, majd minden további hónap után meg lehet állapítani, hogy a Biztosító az üzemszünet idejére minimálisan mekkora összeget köteles téríteni, akkor a Biztosított kérheti, hogy ezt az összeget a teljes kárösszegbe beszámítva előlegként fizessék ki. Az előleg mértékét a Biztosító a körülmények mérlegelése után állapítja meg.

3.3.9.14. A Biztosító jogosult a kifizetés elhalasztására:

- a szükséges iratok benyújtásáig, ha kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy Biztosított jogosult a kártérítésre,

- ha a vagyoni vagy az üzemszüneti kár kapcsán a Biztosított ellen rendőrségi, hatósági vizsgálat folyik.

3.3.10. önrészesedés

A Biztosított az önrészesedést minden káreseménynél maga viseli. Az önrészesedést időtartamban vagy összegben kell megállapítani.

A munkanapokban meghatározott önrészesedést, mint alap önrészesedést, az üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezésétől kezdődően kell figyelembe venni úgy, hogy a kárfizetés az önrészesedés időtartamának eltelte után kezdődik. Az önrészesedés időtartamára kárfizetés nem jár. Az önrészesedési időtartamon belül illetve az összegben megállapított önrészesedés alatti kárösszeg esetén a kárt a Biztosított egészében maga viseli. Az önrészt meghaladó kár esetén az összegben megállapított önrészesedés levonásra kerül a kártérítésből.

3.3.11. a Biztosított kötelezettségei kár esemény bekövetkezése esetén

3.3.11.1. Üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezése esetén

- a Biztosított kárbejelentési kötelezettsége alapján köteles a Biztosítót azonnal értesíteni,

- köteles gondoskodni a kár elhárításáról, enyhítéséről, a tőle elvárható mértékben,

- a Biztosító vagy megbízottja számára lehetővé kell tenni minden olyan vizsgálatot, amely a kár nagyságának, okának, a Biztosító szolgáltatása mértékének meghatározására vonatkozik.

Erre a célra a Biztosítottnak rendelkezésre kell bocsátania:

- a folyó évre vonatkozó megrendeléseket - visszaigazolásokat,

- vállalkozási, szállítási szerződéseket,

- üzleti tervet és jelentést,

- folyó évi és előző háromévi üzleti könyveket, mérlegeket, számlákat, költség és fedezet kalkulációkat, és egyéb olyan bizonylatokat, amelyek alapján megítélhető, hogy hogyan alakult volna az üzletmenet az üzemszünet bekövetkezése nélkül.

3.3.11.2. Együttműködési kötelezettség

A Biztosítottnak a kárügy vizsgálata során a Biztosító részére minden írásbeli és szóbeli felvilágosítást a valóságnak megfelelően meg kell adnia.

A Biztosítót a megismert adatokkal kapcsolatban titoktartási kötelezettség terheli.

3.3.12. a kárenyhítés ráfordításainak megtérítése

3.3.12.1. A kárenyhítési ráfordítások annyiban háríthatók át a Biztosítóra,

- amennyiben ahhoz a Biztosító hozzájárulását adta, vagy

- amennyiben a Biztosított az adott körülmények mellett e ráfordításokat indokoltnak minősíthette, de az intézkedések halaszthatatlansága miatt a Biztosító előzetes hozzájárulását nem szerezhette be. Ilyen esetben a Biztosítót haladéktalanul értesíteni kell a meghozott intézkedésekről.

3.3.12.2. A ráfordítások nem kerülnek megtérítésre, ha

- következtükben a biztosítottnak a kártérítési időn túl anyagi előnye származik,

- nincsenek összefüggésben a biztosítási eseménnyel,

- a kártérítéssel együtt meghaladják a biztosítási összeget, kivéve, ha a Biztosító utasításán alapulnak.

3.3.13. szakértői eljárás

3.3.13.1. Üzemszüneti biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosított és a Biztosító közösen, egymás írásbeli értesítése mellett önállóan külön-külön is felkérhet független szakértőt a kár összegének felmérésére, szakvélemény adására.

3.3.13.2. A szakvéleménynek - hacsak a szerződő felek az üzemszüneti kár bekövetkezése után a megbízásban ettől eltérően nem állapodtak meg - többek között tartalmaznia kell:

- a biztosítási összeget és a kárfizetési határösszeget,

- az üzemszünet valószínű időtartamát és mértékét,

- a biztosítási esemény miatt elmaradt nyereség összegét, amelyet a biztosított elért volna az üzemszünet nélkül,

- ha az üzemszünet hosszabb tartamú, mint a biztosított időtartam, a teljes elmaradt nyereségnek a biztosított időtartamra jutó részét,

- a folyamatos működési költségeket, amelyekre a biztosítási fedezet kiterjed,

- azokat a költségeket, amelyek a kárösszeget bizonyítottan csökkentik.

- az üzemszünet kezdetéig tartó időszak,(az előző év) és a folyó év pénzügyi elszámolását,

- egy eredmény kimutatást, amely az üzemszünet alatt elért eredményt tartalmazza.

3.3.13.3. A szakvélemény költségeit mindig az a fél viseli, aki azt megrendelte. Közös felkérés esetén a megbízók fele-fele arányban viselik a költségeket.

3.3.13.4. A szakértőket és a Biztosítót a megismert adatokkal kapcsolatban adatvédelmi és titoktartási kötelezettség terheli.

3.3.14. egyéb rendelkezés

3.3.14.1. könyvvezetési kötelezettség

− A Biztosított köteles a jogszabályokban és a szabályzatokban a számára előírt könyvvezetési és bizonylati kötelezettségének eleget tenni. A folyó évre, valamint megelőző három évre vonatkozó üzleti könyveket és az azokban történt bejegyzéseket tanúsító bizonylatokat elkülönítve, biztonságosan vagy az egyidejű megsemmisülés ellen védetten elkülönítve köteles megőrizni.

− E kötelezettség megsértése esetén a Biztosító mentesül a kártérítés megfizetése alól, kivéve, ha a Biztosított bizonyítja, hogy a kötelezettség figyelmen kívül hagyásában felróhatóság nem terheli.

A Biztosító a fenti iratokba káreseménytől függetlenül bármikor betekinthet.

3.4. szállítmánybiztosítás

A szállítmánybiztosítás alapján a Biztosító megtéríti a Biztosított saját és/vagy idegen tulajdonú tárgyi eszközben, árukészletben, kész- és félkész termékben, munkaeszközben valamint a javításra vagy bizományba átvett vagyontárgyakban a saját (illetve bérelt vagy lízingelt)- és/vagy idegen tulajdonú gépjárművel végzett belföldi szállítás során a Magyarország területén bekövetkező károkat az alábbiak szerint.

3.4.1. biztosítható vagyontárgyak

A biztosítási fedezet saját vagy idegen tulajdonú, új, gyári csomagolású, gépjármű rakterében szállított árura, munkaeszközre vonatkozik.

Munkaeszközök szállítása esetén a biztosítási fedezet kizárólag az azonosító jellel (számmal) megjelölt saját és idegen tulajdonú munkaeszközökre valamint kiadási bizonylattal, számlával igazolt alkatrészekre áll fenn. Jelen szerződésben munkaeszköz alatt azokat az eszközöket kell érteni, amelyeket a Biztosított valamilyen folyamatos vagy időszakos munkavégzés céljából munkavállalója részére felelősséggel kiad.

Jelen biztosítás kiterjed a munkavégzés céljából bérelt eszközökre is, beleértve az esetleges külföldi tulajdonú munkaeszközöket is.

3.4.2. a kockázatviselés terjedelme, biztosítási események Biztosítási események

A Biztosító a szállítási tevékenység során – a kockázatviselés időtartama alatt – az előre

nem látható és hirtelen bekövetkező sérülések vagy megsemmisülés okozta azon károkat téríti meg, amelyek az alábbi biztosítási események miatt keletkeztek:

− tűz, robbanás

− elemi kár kockázatok: villám, földrengés, árvíz, zárt kocsiszekrényű gépjármű esetén kiegészítve a vihar kockázattal

− a szállítóeszközt ért baleset;

− hidak vagy más építmények beomlása;

− a szállítmány be- és kirakodása, illetve a szállítóeszközön történő elhelyezése közben keletkezett sérülés, törés;

− rablás, a lezárt gépjárműből történő lopás, valamint a teljes szállítmánynak a szállítóeszközzel együtt történő eltulajdonítása.

A lezárt gépjárműből történő lopás, valamint a teljes szállítmánynak a szállítóeszközzel együtt történő eltulajdonítása biztosítási események bekövetkezése miatti szállítmánykárokat csak abban az esetben téríti meg a Biztosító, ha:

– a szállító gépjármű szilárd tetővel/felépítménnyel rendelkezett;

– a gépjárművet lezárt állapotban parkolták le;

– a gépjármű rendelkezett gyárilag beépített, vagy MABISZ által ajánlott (korábban: minősített), működőképes riasztó berendezéssel, amelyet a jármű leállítása után aktív állapotba helyeztek;

– a biztosított szállítmányt a gépjármű utas- vagy rakterében,kivülről nem látható módon tároltak;

– a gépjármű feltörése vagy eltulajdonítása bizonyíthatóan reggel 4 és este 10 óra között történt, kivéve, ha a lezárt szállító járművet lezárt, szilárd falazatú es tetőzetű helyiségben parkolták le.

3.4.3. kizárások, korlátozások

A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek(et)

- jogszabály vagy más biztosítás alapján (pl. kötelező gépjármű felelősség biztosítás) megtérülnek,

- közvetett károk: termelés-kiesés, elmaradt haszon vagy egyéb veszteség, valamint a büntető jellegű költségek (kötbér, késedelmi kamat, bírság) még abban az esetben sem, ha ezek biztosítási esemény bekövetkezte miatt merültek fel,

- azért keletkeztek, mert a szállítmány fuvarozására alkalmatlan volt a szállítóeszköz, vagy túlterhelték vagy nem rendelkezett a szükséges hatósági engedélyekkel illetve szállítási/fuvarokmányokkal,

- a rakomány ellopása, a feltöréses lopás kár dolog elleni erőszak (mechanikai sérülés okozása) nélkül történt,

- nyitott és ponyvás járművek szállítmányainak lopás kárai.

- elégtelen vagy nem megfelelő csomagolás, rögzítés illetve szállításra történő előkészítés által okozott károk,

- a szállítmány penészesedése, erjedése, belső romlása, illetve amelyeket rovarok, azok lárvái és rágcsálók okoztak, valamint a természetes kopás, elhasználódást,

- öngyulladás, tűz vagy robbanás következtében keletkeztek amiatt, hogy a szállítmány – a biztosítható vagyontárgyakon kívül – öngyulladás-, tűz vagy robbanásveszélyes anyagokat is tartalmazott,

- a szállítmány sajátos természete miatt keletkeztek (különösen: kiszáradás, apadás, súlyveszteség),

- a szükséges csomagolás hiányossága miatt keletkeztek, ideértve a sértetlen külső burkolaton, csomagoláson belüli tartalomhiányt is,

- kizárólag telephelyen, üzemterületen belül történő árumozgatás során keletkeztek,

- bármilyen jellegű tárolás (pl. éjszakai, hétvégi, járművön történő tárolás, kiállítás, stb.) során következtek be,

- a késedelem miatt bekövetkező kárt illetve felmerülő költségeket

- szállítóeszközben keletkezett károkat, a szállítóeszköz mentésével kapcsolatos költségeket,

- a szállítmány címzettje a kifogás nélküli átvételt követően állapított meg,

- a szállított áru gyártási-, műszaki-, minőségi hibáiból keletkeztek elhúzódó szállítás esetén a célállomás és az indulási hely között, az optimális útvonaltól eltérő helyen következtek be,

- úgy következtek be, hogy az árut/munkaeszközt szállító járművet 30 percnél hosszabb ideig tartó megállás esetén őrizetlenül hagyták.

Biztosítási fedezetbe nem vonható vagyontárgyak:

- egyedi értéket képviselő művészeti és egyéb tárgy (pl. hangszer), gyűjtemény,

- mobiltelefon, hordozható és kézi számítógép,

- chip-kártya, adathordozó, adattároló eszköz,

- karóra, ékszer, drágakő, nemesfém,

- szőrme, tervezői (nem konfekció) ruházat,

- pénz, értékpapír, bélyeg,

- szerződés, okirat, dokumentum, tervrajz,

- gépjármű, munkagép, hajó, jacht, légijármű,

- tűz-, robbanásveszélyes, mérgező anyag,

- tartálykocsiban szállított és ömlesztett áru,

- poggyász, költözési ingóság,

- mintakollekció,

- félkész és kész dohánytermék,

- kábítószer, szeszesital, élőállat, fegyver.

3.4.4. önrészesedés

Az önrészesedés az ajánlaton és a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban) kerül rögzítésre.

3.4.5. a biztosítás térbeli és időbeli hatálya

A Biztosító kockázatviselése a Magyarország területén, a szállítás megkezdésének pillanatában kezdődik, érvényes a szállítás szokásos útvonalára és tartamára, és a szállítmány végső rendeltetési helyre (raktárba vagy egyéb tárolási helyre) történő megérkezésekor ér véget. A biztosítás tartama fuvar, illetve szállító levél tartalma szerint kerül meghatározásra.

3.4.6. a biztosítási összeg

- Kiszállításoknál a számla szerinti eladási egységár és a mennyiség szorzata, beszállításoknál a vételi egységár és a mennyiség szorzata adja a biztosítási összeget.

- Saját előállítású vagyontárgyaknál (áruknál) a saját költségráfordítással növelt önköltségi ár.

- Munkaeszközök esetében a műszaki avult érték.

A szállításban résztvevő tehergépjármű(vek) forgalmi rendszámát és a járműre vonatkozó biztosítási összeget a Biztosítóval közölni kell (járműlista készítése szükséges).

A biztosító szolgáltatásának felső határát (a kártérítési limitet) a Biztosított (Szerződő) határozza meg, és a Magyarországon aktuálisan érvényes belföldi fizetőeszközben kerül rögzítésre. A biztosítási összeg a Biztosító szolgáltatásainak éves felső határa, illetve az eseményenként, de maximum egy biztosítási időszakban kifizethető összeg felső határa

(limit). A kártérítési limit eseményenkénti és éves összegben kerül rögzítésre a kötvényben (fedezetet igazoló dokumentumban).

3.5. építésszerelés biztosítás

A Biztosító kockázatviselése külön díj megfizetése ellenében a jelen pontban és annak alpontjaiban szabályozott módon és mértékben megtéríti a Biztosított azon dologi kárait, amelyek a károsodott vagyontárgy helyreállítását, vagy cseréjét, pótlását teszik szükségessé.

Egy biztosítási időszakban a Biztosító szolgáltatásának felső határa a kötvényen (fedezetet igazol dokumentumban) feltüntetett biztosítási összeg, azonban a kártérítés egy biztosítási időszakban nem haladhatja meg a 100 000 000 forintot.

A Biztosító a biztosítási összeg változatlanul hagyása mellett, azon belül káreseményenkénti és biztosítási időszakra vonatkozó kártérítési limitet is meghatározhat. A meghatározott kártérítési limitet a kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

A Biztosító szolgáltatását kiváltó esemény kapcsán a Biztosító megtéríti továbbá a Biztosítottnak a kártérítési limiten belül az esetlegesen felmerülő törmelék/hulladék eltakarítási költségeket, az épületek biztosítási összegén belül legfeljebb a károsult épületek biztosítási összegének 2%-áig.

A biztosított vagyontárgyak eltűnése esetén a Biztosító kártérítési kötelezettsége kizárólag betöréses lopás bekövetkezte esetén áll fenn. A jelen feltételek szerint betöréses lopás az, amikor a tettes a lopást úgy követte el, hogy a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló térbelileg lezárt helyiségbe erőszakosan behatolt, a lezárt helyiség ajtaját bizonyítottan hamis, vagy jogellenesen birtokba vett kulccsal, illetve más eszközzel felnyitotta.

3.5.1. Speciális kármegelőzési szabályok

A jelen szerződési feltételek egyéb rendelkezésein felül a Biztosított a kár bekövetkezésének megelőzése érdekében köteles a mindenkor érvényes és az adott kivitelezésre vonatkozó hatósági, ágazati szabványoknak, előírásoknak, az építési és egyéb hatóságok határozatainak és előírásainak, gyártói ajánlásoknak, az ágazati szabványoknak, továbbá az Építési Kivitelezési Szerződésben foglaltaknak, valamint a létesítmény biztonságos üzemel/ tet/ését célzó hatósági előírásoknak eleget tenni.

3.5.2. Kizárások, korlátozások

A biztosítási fedezet – a jelen szerződési feltételek 1.5. pontjában foglalt általános kizárásokon túl – nem terjed ki olyan károkra, amelyeket az alábbiakban felsoroltak okoztak, illetve idéztek elő:

a) a kivitelezési munkák részleges vagy teljes beszüntetése,

b) túlórák, éjszakai munka, munkaszüneti napokon végzett munka és az expressz fuvardíjak (bármely szállítási mód) miatt felmerülő többletköltségek,

c) szavatossági munkák,

d) készülékek és gépek próbaüzemelése,

e) meglévő épületekben/vagy környező tulajdonban keletkező károk,

f) hibás tervezéssel összefüggésben keletkező károk.

3.5.2.1. földrengés veszélyes övezetekben létesülő építményekre vonatkozó korlátozás

A Biztosító a Biztosítottnak földrengés által okozott károkat csak akkor téríti meg, ha a Biztosított bizonyítja, hogy a tervezésnél a földrengéskockázatot a helyi viszonyoknak megfelelően figyelembe vették, és a számítások alapját képező építőanyagokra és kivitelezői munkákra vonatkozó előírt méreteket és minőséget betartották és a Föld belső energiájából származó talajmozgás a káresemény helyén az EMS (Európai Makroszeizmikus Sála) 6. fokozatát elérte, vagy meghaladta.

3.5.2.2. viharkárra vonatkozó korlátozás

A Biztosító a vihar által okozott károkat csak akkor téríti meg a Biztosítottnak, ha azokat legalább 54 km/óra sebességű szél nyomó- és szívóhatása okozta, illetve ha a vihar által sodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban kárt okoznak. A szél erősségét megállapító hivatalos igazolást a Biztosító szerzi be az Országos Meteorológiai Szolgálattól.

3.5.2.3. föld alatti kábelekre, csővezetékekre és egyéb berendezésekre vonatkozó korlátozás

A Biztosító a Biztosítottnak meglévő föld alatti kábelekben, föld alatti csővezetékekben, más földalatti berendezésekben keletkező károkat csak akkor téríti meg, ha a Biztosított a munkálatok megkezdése előtt az illetékes hatóságoknál a közműegyeztetést dokumentáltan elvégezte és a szükséges szakhatósági engedélyeket beszerezte, amelyek alapján a szükséges intézkedéseket megtette, hogy a károkat megelőzze.

- Olyan föld alatti berendezésekben (kábelek, csővezetékek, egyéb berendezések) bekövetkező károk esetében, amelyek pontosan a helyszínrajzon vagy közműtérképen feltüntetett helyen találhatók, a biztosító önrészesedés alkalmazásával fizet kártérítést. Az önrészesedés mértéke a kárösszeg 20%-a, de káreseményenként minimum 100 000 Ft.

- Olyan föld alatti berendezésekben (kábelek, csővezetékek, egyéb berendezések) bekövetkező károk esetében, amelyeket a helyszínrajzon, közműtérképen pontatlanul tüntettek fel, vagy amelyek nem is szerepelnek a helyszínrajzon, közműtérképen, a biztosító önrészesedés alkalmazásával fizet kártérítést. Az önrészesedés mértéke a kárösszeg 25%-a, de káreseményenként minimum 150 000 Ft.

A kártérítési kötelezettség minden esetben a kábelek, csővezetékek, föld alatti berendezések helyreállítására vonatkozik és nem terjed ki semminemű ebből fakadó következményi kárra, kötbérre.

A biztosítási fedezet optikai kábelekre kizárólag akkor terjed ki, ha erről a Biztosított és a Biztosító külön megállapodtak és a biztosítási fedezet feltételeit a kötvény (fedezetet igazoló dokumentum) tartalmazza.

3.5.2.4. építési konténerekre és raktárakra vonatkozó korlátozás

A Biztosító a Biztosítottnak az építési konténerekben és raktárakban tűz, felhőszakadás, vagy árvíz okozta károkat csak akkor téríti meg, ha a károsodott építési konténerek, raktárak az építési övezetben az elmúlt 20 évben észlelt legmagasabb vízszint felett helyezkednek el és az egyes raktáregységek egymástól legalább az előírt tűztávolságra vannak telepítve, vagy egymástól tűzgátló fallal vannak elválasztva.

A Biztosító káreseményenként legfeljebb a kötvényben meghatározott kártérítés limitig teljesít kifizetést. A kötvényben meghatározott kártérítési limit az építési konténerekre, raktárakra és azok tartalmára együttesen vonatkozik.

3.5.2.5. építőanyagok tárolására vonatkozó korlátozás

A Biztosító a Biztosítottnak építőanyagokban felhőszakadás, vagy árvíz által közvetlenül vagy közvetve okozott károkat csak akkor téríti meg, ha az építőanyag mennyisége a háromnapos készletet nem haladja meg és az ezen felüli mennyiségeket olyan helyen tárolják, amely az elmúlt 10 évben mért legmagasabb vízállás szempontjából nem veszélyeztetett.

3.5.2.6. építési berendezésekre, segédszerkezetekre és építőgépekre vonatkozó korlátozás

A Biztosító a Biztosítottnak az építési berendezésekben, segédszerkezetekben és építőgépekben felhőszakadás, vagy árvíz által közvetlenül vagy közvetve okozott károkat csak akkor téríti meg, ha ezek az építési berendezések, segédszerkezetek és építőgépek a munka megszakításakor vagy a munkaidő befejezése után olyan helyen találhatók, amely az elmúlt 20 évben mért legmagasabb vízállás szempontjából nem veszélyeztetett.

A jelen feltételek szerint építési segédszerkezetnek, és berendezésnek az olyan vagyontárgyak minősülnek, amelyek a végleges épület megvalósulásához a munkaterületen csak átmeneti jelleggel vannak ott, de nem válnak a megvalósítandó épület végleges részévé (pl. főleg dúcolások, állványzat, zsaluzatok, anyagtároló, fogadó berendezések, ideiglenes energia és közmű ellátás, stb.).

A jelen feltételek szerint építőgépeknek az olyan vagyontárgyak minősülnek, amelyek a végleges épület megvalósulása során ideiglenes telepítést nyernek, és jellemzően anyagkeverésre, talajvízszint süllyesztésre, anyagmozgatásra (vízszintes vagy függőleges) energiatermelésre, vagy sűrített levegő termelésre szolgálnak (pl. főleg betonkeverő, betonszivattyú, szállítószalag, daru, aggregát, kompresszor, stb).

Nem minősülnek építőipari gépeknek a kis méretű, kézi mozgatású, kézi használatú, kis teljesítményű eszközök (pl. főleg kézi fúrógép, elektromos bontókalapács, hegesztő trafó, kézi gyorsdaraboló (flex) lángszóró, kézi gyalugép, kézi szerszámok, stb). Ezen vagyontárgyak csak akkor biztosíthatóak, ha a biztosítási kötvény tartalmazza a biztosításra feladott tételek megnevezését, egyedi azonosítóját és tételenkénti biztosítási összegét.

3.5.2.7. felhőszakadás és árvíz elleni biztonsági intézkedésekre vonatkozó korlátozás

A Biztosító a Biztosítottnak a felhőszakadás, az árvíz által közvetlenül vagy közvetve okozott károkat csak akkor téríti meg, ha a szóban forgó létesítmény tervezése és kivitelezése során kielégítő biztonsági intézkedéseket tettek.

Kielégítő biztonsági intézkedés alatt az értendő, hogy a kockázatviselés helyén az illetékes meteorológiai intézet által szolgáltatott csapadék, magas vízállás és árvíz mért értékeit 10 évre visszamenőleg megfelelően figyelembe vették.

3.5.2.8. felhőszakadásra vonatkozó korlátozás

Xxxxx feltételek szerint felhőszakadásnak minősül az olyan csapadékhatás, amikor a lezúdult nagymennyiségű talajszinten áramló csapadékvíz felgyülemlik és a vízelvezető rendszer elégtelenné válása folytán biztosított vagyontárgyakat károsít.

Jelen feltételek szerint nagymennyiségű csapadékvíznek minősül, ha a lehullott csapadék:

- 24 óra alatt a 30 mm-t eléri, illetve meghaladja,

- a 20 perc alatt mért mennyiségből számított átlagos intenzitás mértéke a 0,5 mm/perc értéket eléri, illetve meghaladja.

A fent meghatározott mennyiségeket minden esetben az Országos Meteorológiai Szolgálat igazolja. Az igazolást a Biztosító szerzi be.

A Biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll fenn, ha a Biztosított haladéktalanul nem távolította el a vízelvezető mederből az akadályokat (hordalékot, uszadékot) a szabad vízfolyás biztosítására, függetlenül attól, hogy a mederben korábban víz volt vagy sem.

Az árvíz kockázat fedezete nem terjed ki a vályog, illetve agyag falazatú épületekre, építményekre, valamint azokra a szerkezetekre, amelyek anyaga vályog, vagy agyag.

Jelen feltételek szerint a belvíz és a talajvíz által okozott károk nem minősülnek biztosítási eseménynek.

3.5.2.9. az építkezéseken alkalmazott tűzoltó berendezésekre és tűzvédelemre vonatkozó korlátozás

A Biztosító a Biztosítottnak a tűz, a robbanás által közvetlenül vagy közvetve okozott károk megtérítésének feltétele az alábbi feltételek teljesülése:

- A mindenkori építési állapothoz igazodva megfelelő számú tűzoltó berendezést és kielégítő mennyiségű oltóanyagot kell állandóan bevetésre készen tartani.

A működőképes tűzcsapoktól felszálló vezetékeket kell vezetni a mindenkori munkaszint alatti emeletig és ideiglenes fedéllel le kell zárni.

- A kézi tűzoltó berendezéseket (fecskendőket) és tömlőket rendszeresen, de legalább hetenként kétszer ellenőrizni kell működőképességük szempontjából.

- Az érvényes előírások szerint szükséges tűzszakaszokat a zsaluzatok lebontása után minél előbb el kell készíteni.

- A lift- és karbantartóaknák átvezetéseit, valamint egyéb nyílásokat minél előbb, de legkésőbb a belső építési munkák kezdetekor ideiglenesen le kell zárni.

- A hulladék anyagokat rendszeresen el kell távolítani. Azokról az emeletekről, ahol munkavégzés folyik, a gyúlékony hulladékokat a napi munka után mindig el kell távolítani.

- Mindenfajta tűzveszélyes munka végzése, például

- köszörülő- vágó- és hegesztőmunkák,

- forrasztólámpával, lángszóróval végzett munkák,

- forró aszfalt bevitele,

- más, hőt sugárzó munkák végzése,

- valamint hőlégbefúvók /gázüzemű, stb/ alkalmazása esetén az engedélyeztetésről gondoskodni kell.

Tűzveszélyes munkáknál mindig jelen kell lenni legalább egy, tűzoltó készülékkel ellátott személynek, aki a tűzelhárításra ki van képezve.

A munkahelyet egy órával a tűzveszélyes munkák befejezése után ellenőrizni kell.

- Minden gyúlékony anyagot, különösen a gyúlékony folyadékokat és gázokat, az építési/szerelési munkáktól, valamint a hősugárzással járó munkáktól megfelelően nagy távolságra kell tárolni.

- Tűzbiztonsági megbízottat kell kinevezni.

Fel kell szerelni egy megbízható tűzjelző berendezést, amely, ahol ez lehetséges, állandó kapcsolatban áll a helyi tűzoltósággal.

Az építkezés helyén alkalmazandó tűzvédelemre és tűzelhárításra terveket kell készíteni, amelyeket rendszeresen aktualizálni kell.

- Az építkezésen foglalkoztatott személyeknek tűzvédelmi oktatást kell kapniuk és hetenként oltási gyakorlaton kell részt venniük.

A helyi tűzoltóságot meg kell ismertetni az építési hely meglévő adottságaival és biztosítani kell számukra a mindenkori közvetlen bejárást.

Az építkezés helyét be kell keríteni és a bejutást szükség szerint meg kell akadályozni.

3.5.2.10. sorozatkárokra vonatkozó korlátozás

A Biztosító a Biztosítottnak az azonos jellegű építményekben, szerkezeti elemekben, gépekben vagy készülékekben keletkezett károkat, amelyek anyaghiba vagy hibás munkavégzés alapján ugyanazon ok miatt keletkeztek, a szerződésben káreseményenként meghatározott önrészesedés levonása után, az alábbiak szerint téríti meg:

- az első két káresemény kapcsán a kár 100 %-át,

- a harmadik káresemény kapcsán a kár 80 %-át,

- a negyedik káresemény kapcsán a kár 60 %-át,

- az ötödik káresemény kapcsán a kár 50 %-át.

Az ötödik káreseményt követő további károk esetében a Biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll fenn. A Biztosító sorozatkárok térítésénél is figyelembe veszi a jelen szerződési feltételek egyéb pontjai szerinti kártérítési limiteket.

3.5.2.11. kizárások

A Biztosító kártérítési kötelezettsége – a jelen szerződési feltételekben megtalálható egyéb kizárásokon, korlátozásokon túlmenően nem áll fenn az alábbiakra:

- semmilyen következmény jellegű kárra (ideértve különösen a bírságot, késedelem okozta károkat, nem teljesítést, szerződésvesztést),

- a hibás tervezésre, de a hibás anyagú/megmunkálású, rosszul kivitelezett részek cseréjének, javításának vagy pótlásának költségeire azonban ez a korlátozás kizárólag a közvetlenül érintett részekre (alkotóelemekre) vonatkozik, és nem terjed ki a hibátlanul kivitelezett részek olyan káraira, amelyek a hibás részek miatt keletkeztek.

- lassú folyamatos állagromlásra, kopásra, korrózióra, oxidációra (amely normál légkörön a tárolás miatt keletkezett),

- hűtő és egyéb folyadékok fagyása miatt keletkezett károkra, hiányos kenés, hűtőfolyadék vagy olaj hiánya miatt keletkezett károkra, (ha ezek a folyadékhiányok egy külső baleset következményei, akkor e kizárás nem érvényes),

- rázkódásra, rezgésre, hanghatásra, valamint olyan károkra, amelyek bármely telek- vagy épülettulajdonban az alátámasztások megtámasztások, teherhordó szerkezet gyengítése, eltávolítása miatt keletkeztek,

- a mechanikus és/vagy elektromos, illetve bármilyen energia vagy szolgáltatási üzemzavar ill. géptörés által okozott károkra,

- a rendszámmal ellátott gépjárművek, továbbá vízi járművek és repülőgépek által járműként okozott, vagy üzemelésük során előálló károkra,

- nyilvántartásokra, rajzokra, számlákra, elszámolásokra, készpénzre, bélyegekre, hiteles okiratokra, adós kötelezvényekre, jegyzetekre, értékpapírokra, értékcikkekre, csekkekre, valamint csomagolóanyagok (ládák, dobozok, stb.) sérülésére, illetve elveszésére,

- csak leltározáskor kiderülő hiányra, a vagyontárgyak megmagyarázhatatlan eltűnésére,

- lopásra, kivéve a betöréses lopást,

- a kivitelezés érdekében végzett anyagfeldolgozás, szállítás stb. közben keletkező törésre, anyagveszteségre, kálóra,

- bányaművelés, vagy már felhagyott bányagödrök beomlása által keletkező kárra,

- lakott épületben végzett tetőfelújítás során keletkezett károkra,

- amennyiben a biztosítást már folyamatban lévő kivitelezésű épületre kötötték meg, a kockázatviselés nem terjed ki azon káreseményekre, amelyek bizonyítottan a kockázatviselés kezdetét megelőző időszakban kivitelezett részek miatt következtek be, vagy arra visszavezethetőek,

Az építési dokumentációk szerint elbontandó szerkezetek károsodása esetén a biztosító csak az indokolt romeltakarítási költséget téríti meg.

A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek az építési munkák kivitelezése során közvetlenül vagy közvetve termésekben, erdőkben, ültetvényekben keletkeznek, függetlenül attól, hogy ezek hol helyezkednek el.

Földcsuszamlás utáni helyreállítási költségekre vonatkozó külön feltételek

A Biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll fenn a földcsuszamlás utáni helyreállítás költségeire, amennyiben azok az eredeti földmozgatás költségeit a földcsuszamlás érintette szakaszon meghaladják, továbbá nem téríti meg a Biztosító a töltések és egyéb tereprendezéssel kialakított felületek eróziós kárainak helyreállítási költségeit, ha a Biztosított a szükséges intézkedéseket nem tette meg időben.

3.5.3. A Biztosító szolgáltatására vonatkozó egyéb feltételek

A biztosítási események bekövetkezésekor a Biztosító a jelen szerződési feltételek egyéb pontjaiban foglaltakhoz képest az alábbi kiegészítő feltételek szerint a biztosítottság mértékétől függően nyújt szolgáltatást:

- Részleges, javítható károk esetén a kártérítés az a javítási költség, amely a kárt szenvedett vagyontárgy közvetlenül a káresemény előtti állapotába hozatalához szükséges, az esetleges /hulladék értékének levonásával.

- Teljes károk esetén a károsodott vagyontárgy káresemény előtti tényleges értéke a maradványérték levonásával.

- Minden javítható kárt javítás útján kell rendbe hozni, kivéve, ha a javítás költségei elérik vagy meghaladják a károsodott vagyontárgy káresemény előtti értékét (ez esetben a teljes károkra vonatkozó rendelkezés az irányadó). Az ideiglenes javítás

költségeit is megtéríti a Biztosító, ha az a végleges javítás részét képezi, de a teljes javítási költségösszege nem lépheti túl a tétel/vagyoncsoport biztosítási összegét.

Jelen szerződési feltételek alapján a Biztosító nem térít meg semminemű - az eredeti állapotot megváltoztató - módosítással, tökéletesítéssel vagy bővítéssel kapcsolatos költséget.

A kár helyreállításának költsége – az eredeti kivitelezői helyreállítás esetén – nem tartalmazhat vállalkozói nyereséget (a kárrendezés alapja az önköltségi ár).

A Biztosítottnak a kár összegszerűségét hitelt érdemlően bizonyító terveket, számlákat, vámokmányokat, szerződéseket, selejtezési jegyzőkönyveket, nyilvántartó kartonokat, leltáríveket, költségszámításokat, Építési Szerződés(eke)t, fuvarleveleket, menetleveleket és egyéb bizonylatokat – a Biztosító eljáró szakemberének, vagy megbízottjának kérésére – bármikor rendelkezésre kell bocsátania.

Meglévő épületek kárrendezéséhez az épület eredeti állapotát dokumentáló állapot-felvételi jegyzőkönyvet és fotódokumentációt a biztosító képviselőjének át kell adni.

A biztosító a kártérítési összegből a maradványértéket és a máshonnan megtérülő kárértéket jogosult levonni.

A védettségi szintek előírásait és az ezekhez rendelt kártérítési limiteket a „Védelmi előírások a betöréses lopás biztosításhoz” elnevezésű melléklet tartalmazza.

4. védelmi előírások a betöréses lopás biztosításhoz

minimális mechanikai - fizikai védelem

Minimális a mechanikai - fizikai védelem, ha a védendő/védett helyiséget minden oldalról a MABISZ BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS RABLÁSBIZTOSÍTÁS BIZTONSÁGTECHNIKAI

ÚTMUTATÓ-ban írtak szerint kiépített védelemmel látták el az alábbiak szerint:

A minimális mechanikai védelem kialakításához 6 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszerkezet kialakítása szükséges. Néhány támpont az egyenértékűség meghatározásához:

– 6-10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált szendvicsszerkezet, illetve más két- vagy többrétegű lemezből készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú

– speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag található, vagy a mechanikai ellenálló- képességet biztosító egyéb anyagot helyeztek el

– az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek

– az ajtók zárását olyan zár végzi, amely min. 5 csapos hengerzár, vagy min. 6 rotoros mágneszár, vagy kéttollú kulcsos zár, vagy szám-, vagy betűjel-kombinációjú zár, illetve minden olyan zár, minősített lakat, melyek variációs lehetőségeinek száma meghaladja a 3000-et és az egyedi minősített lamellás zár

– az ajtók, ablakok ráccsal nem védett üvegezése összességében min. 6 mm vastagságúak

részleges mechanikai - fizikai védelem

Részleges a mechanikai - fizikai védelem, ha a védendő/védett helyiséget minden oldalról a MABISZ BETÖRÉSES LOPÁS- ÉS RABLÁSBIZTOSÍTÁS BIZTONSÁGTECHNIKAI

ÚTMUTATÓ-ban írtak szerint kiépített védelemmel látták el az alábbiak szerint:

1. falazatok, födémek, padozatok

A részleges mechanikai védelem kialakításához 15 cm vastagságú tömör téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszerkezet kialakítása szükséges. Néhány támpont az egyenértékűség meghatározásához:

– 6 cm vastagságú vasalt betonfal, vagy padozat, ill. födémszerkezet (a vasalás 15x15 cm rácskiosztású 5 mm átmérőjű betonvas háló lehet, a beton minőségére a C 12/15 épületszerkezeti beton elfogadott)

– speciális könnyűszerkezetes elemekből készített falazatok, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag, illetve a mechanikai ellenálló-képességet biztosító egyéb anyag található

2. nyílászárók (ajtók, ablakok, fix portálelemek, függönyfalak stb.)

Nyílászárók esetében alapvető szempont, hogy megfeleljenek a vonatkozó magyar és európai szabványok által előírt minimális követelményeknek.

– az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa, vagy ezekkel támadás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kialakításúnak kell lenni. Fa tokozat esetén a zár reteszvasak fogadására megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni

– a tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cmenként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál, legalább 15 cm mélyen, 12 mm átmérőjű köracél tartószilárdságával

egyenértékű erősséggel, betonfalnál legalább 10 cm mélyen, 10 mm átmérőjű köracél tartószilárdságával egyenértékű erősséggel kell biztosítani

– az ajtólap fém, vagy faszerkezetű lehet. Faszerkezet esetén legalább 25 mm vastagságú tömör keményfa szilárságával egyezőnek kell lenni. Amennyiben a fémszerkezetű ajtó belső rácsszerkezet erősítést kap, a rácsszerkezet osztásának meg kell felelni az előírások szerinti 30x10 cm minimális rácskiosztás követelményeinek, vastagsága pedig faborításnál legalább 10 mm átmérőjű, acéllemez borításnál legalább 6 mm átmérőjű legyen

– az ajtólap szerkezetek külső borítólemezeit úgy kell rögzíteni, hogy az kívülről csak roncsolással legyen bontható. Az ajtólapot fémszerkezet esetén legalább 1 mm vastagságú acéllemezzel kell borítani

– az ajtólap és tok közötti zárási hézag legfeljebb 4 mm lehet oldalanként. (Keményfa szerkezet esetén legfeljebb 6 mm záráspontosság megengedett.) Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja

– az ajtólapokat min. 3 darab diópánttal - vagy azzal egyenértékű szilárdságú egyedi kialakítású forgópánttal

- kell a tokozathoz rögzíteni. Az ajtólapokat kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthető szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni

– a zárást legalább két darab, egymástól legalább 30 cm-re elhelyezett biztonsági zárszerkezetnek kell biztosítani. A reteszelési mélységnek legalább 14 mm-t el kell érnie. A zárbetétet letörés ellen védeni kell. Önálló reteszelési pontként csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedő reteszvasak fogadhatók el

– a nyílászárókat (ablakok, kirakatok, portálok, függönyfalak stb.) - abban az esetben, ha valamely segédeszköz felhasználása nélkül a járószinttől 3 mnél alacsonyabb helyezkedik el

- teljes felületét minimum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült - vagy ezekkel egyenszilárdságú

- kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni. A rácsszerkezet helyettesíthető a MABISZ által minősített, rács kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel is.

pl.:

- minősített behatolás-késleltető, áttörésbiztos üveg, min. A3 minősítéssel

- minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai jelzőrendszerrel

- minősített biztonsági fóliával szerelt üveg

– a fix portálelemek szerkezetileg megegyeznek az ablakokra előírt követelményeknek azzal a különbséggel, hogy ezeknél mozgó szerkezet (zár, forgópánt, nyitó mechanizmus nem kerül beépítésre. A fix portálelemekkel szemben támasztott követelmények értelemszerűen megegyeznek az ablakoknál leírtakkal

– a függönyfalak sajátossága, hogy a vázszerkezetekbe az üveglapokat kívülről helyezik be és rögzítik. Előírás szerinti rögzítésnek az fogadható el, ha a csavarok legalább 300 mm- enként követik egymást és legalább minden második csavar fejét úgy roncsolják, hogy a bontás csak az üvegszorító léc levágásával, roncsolásával valósítható meg.

3. zárszerkezetek

– a zárszerkezeteknek általában meg kell felelniük a szabványokban előírt biztonsági követelményeknek.

4. hengerzárbetétek

– a részleges mechanikai védelem alkotóelemeként a min. 5 csapos hengerzárbetét, ill. 6 rotoros mágneszárbetét fogadható el, amelyek variációszáma a 10 000 meghaladja, letapogatásos nyitás elleni védelemmel rendelkezik, maghúzással legalább 3 percig nem nyitható

5. fix és mobil rácsok

- teljes felületét minimum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült - vagy ezekkel egyenszilárdságú

pl.:

- minősített behatolás-késleltető, áttörésbiztos üveg, min. B 1 minősítéssel

- minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai jelzőrendszerrel

- minősített biztonsági fóliával szerelt üveg ill. A1 minősítésű dobásálló üveg

–mobil rácsok esetén a rögzítést az ajtókra meghatározottaknak megfelelő zárszerkezettel kell ellátni. A rácsok sínszerkezetből való kitépésének lehetőségét kívülről csak roncsolással megvalósítható megoldással kell biztosítani. A legördülő "detektívrácsok" feltolás elleni védelmét áttételes mozgatószerkezettel, vagy más megoldással biztosítani kell.

– a rácsok a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 darab), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű (falazó) körömmel erősítendő, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 38 cm-es hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető műszaki megoldású)

megjegyzés:

Hagyományos, vagy MABISZ minősítéssel nem rendelkező lakatok biztonsági zárként nem fogadhatók el.

teljes körű mechanikai védelem – fizikai védelem

Teljes körű a mechanikai védelem, ha a védett helyiséget minden oldalról megfelelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók határolják.

a mechanikai rendszerekkel szemben támasztott követelmények:

- a 3 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) minimum 100-300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél ráccsal (vagy azzal egyenértékű más mechanikai szerkezettel, illetve a Biztosító által minősített biztonsági üveggel) védettek, bankok, pénzintézetek esetében az átmérő minimum 16 mm,

- a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete minimum 100-300 mm-es osztású, 12 mm átmérőjű köracél (vagy ezzel egyenértékű) rácssal védettek, bankok, pénzintézetek esetében az átmérő minimum 16 mm,

- a rács a falazathoz 300 mm-enként, de min. 4 db falazókörömmel erősítendő, a minimális beépítési mélység 150 mm, a 38 cm-es, hagyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás fogadható el, pl. belső leereszthető biztonsági rács),

- a nyílászárók (ajtók) falazókörmökkel - vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon- a falazatokhoz kell erősíteni,

- az ajtó és az ajtótok fémből vagy keményfából készülhet,

- faanyag esetén az ajtólap minimum 40 mm vastag és tömör legyen,

- az ajtólap és a tok záráspontossága 2 mm-en belül legyen,

- az ajtó minimum három dió pánttal legyen a tokhoz rögzítve,

- a zárszerkezet többpontos zárást biztosítson (minimum 4), vagy a zárást minimum kettő darab egymástól min 30cm távolságra lévő biztonsági zár végezze,

- a zárnak biztonsági zárnak kell lenni,

- biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám, vagy betűjel kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőségek száma meghaladja 10.000-et, valamint az egyedi minősített lamellás zár,

- a zárszerkezetet furás, a henger zárat törés ellen védeni kell,

- az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja,

- a zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen kell zárniuk,

- az ajtókat kiemelés, feszítés ellen védeni kell,

- a falazatok, födémek, padozatok szilárdságának minimum 38 cm-es, hagyományos kisméretű, tömör téglafallal azonos értékűnek kell lennie.

minimális elektronikai jelzőrendszer

Minimális az elektronikai jelzőrendszer, ha éles üzemmódban felügyelet térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem vonatkozásában nincs, a felületvédelem csak a 3 m-nél alacsonyabban lévő nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerű területvédelem van kialakítva.

rendszerrel szemben támasztott követelmények:

A telepített elektronikai jelzőrendszerben csak a MABISZ által minősített eszközök alkalmazhatók. A rendszerben felhasznált tápegység rendelkezzen MEEI engedéllyel.

A központi egység élesítése hatástalanítása kódkapcsolóval, kulcsos kapcsolóval vagy ugrókódos távvezérlővel történhet. A vezetékes kapcsoló eszközök a védett téren belül legyenek felszerelve, ahol a belépési késleltetés nem haladhatja meg a 30 másodpercet. Kültéri szerelés esetén gondoskodni kell az eszköz szabotázsvédelméről. Az élesbe kapcsolt központi egységnek valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló eszközt felügyelnie kell. Vezeték nélküli rendszereknél az egyes rendszerelemek legalább 8 bites azonosítókóddal rendelkezzenek. A védelem megsértésének érzékelése után a rendszer két másodpercen belül riasszon. A ki- és bekapcsolt, valamint a riasztott védelmi kör(ök) a központi egységen azonosíthatók legyenek. A központi egység (vezeték nélküli rendszereknél az antennája is) a védett téren belül kerüljön szerelésre. A riasztás jelzése a központi egységből folyamatosan töltött saját akkumulátorral, valamint a burkolat nyitását és a töltés kimaradását érzékelő szabotázsvédelemmel rendelkező hangjelző készülékkel történjen. A készülék hangereje legalább 100 dB/m legyen. A riasztásjelzőt a védett objektum külső felületén, úgy kell felszerelni, hogy egyszerű eszközökkel ne lehessen elérni. A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő által lekapcsolhatónak kell lennie. Az energiaellátást két energiaforrás: a 230 V, 50 Hz-es elektromos hálózat és az arról folyamatosan töltött akkumulátor biztosítsa. Az akkumulátor a hálózati energiaellátás kiesése esetén automatikusan és megszakítás nélkül biztosítsa a teljes rendszer legalább 24 órás üzemeltetését, valamint 24 óra eltelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását. A hálózati táplálás kimaradása a központi egységen kerüljön kijelzésre. Elemes táplálású rádiós érzékelők használata esetén a rendszer min. 3 hónapig maradjon üzemképes. A rádiós érzékelő a tápfeszültség üzemi szint alá csökkenéséről küldjön olyan hibaüzenetet a központi egységnek, amely meggátolja a rendszer élesítését.

részleges elektronikai jelző rendszer

Részleges az elektronikai jelző rendszer, ha teljes körű térvédelem, tárgyvédelem, személyvédelem nincs, de a felületvédelem teljeskörű, és csapdaszerű térvédelem van kialakítva.

Részlegesnek tekinthető az elektronikai jelző rendszer akkor is, ha a kockázatelbírálás során kiderül, hogy a térvédelem, tárgyvédelem, felületvédelem elektronikus úton megvalósított, ám a védendő objektum egyes részei árnyékban vannak (árnyék alatt azt kell érteni, hogy a védendő területnek, térnek nem a teljes egészére terjed ki a hatásos védelem).

Pl. egy bank bejárati ajtaját TV kamerával figyelik, ám a pénztárterem ajtaja már nem látható a képernyőn. Ablakon keresztül történő behatolás esetén a pénztárterem így észrevétlenül megközelíthető, az elektronikus jelző rendszer tehát csak részleges.

rendszerrel szemben támasztott követelmények:

- a betörésjelző központ a tápegységgel egy-egységet képezzen, és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

- a központi egység jelezze a ki és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 4 db) és a szabotázs vonalon,

- az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki és bekapcsolhatóak, ha szükséges, üzemmód kapcsolót kell beépíteni,

- a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázs védett, min. 1,5 mm-es lágyacélból -vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból - készüljön,

- az élesítés csak külső, min. 6 betű vagy szám kombinációs kódkapcsolóval végezhető, a kódkapcsoló központot vezérlő áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni,

- az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, a további részek maradjanak működőképesek,

- a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzők, kódkapcsolók stb.) állandó őrzésére, ellenőrzésére csak a teljes rendszerrel együtt – az üzemeltető vagy a szerviz által

– kikapcsolható szabotázsvonalat kell kiépíteni,

- a rendszer üzemképességét és riasztás mentes állapotát a kódkapcsolón jelezni kell,

- élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

- a szabotázsvonalak jelzései - nem élesbe kapcsolt állapotban is - a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell,

- a jelző áramkörök és a szabotázs vonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásainak 40 %-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell),

- minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítése szükséges,

- az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, amennyiben ez nem lehetséges az egyik készüléknek beépített akkumulátorosnak kell lennie,

- a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak segédeszközzel legyen megoldható,

- a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy a karbantartó

által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a bekapcsolást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba,

- a kültéri hangjelző szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacél lemezburkolatú legyen, vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel,

- az optikai jelzésadó borostyán sárga színű, villogó, minimálisan 200 lux fényerősségű legyen,

- az energia ellátást két, egymástól független, kölcsönhatás mentes energiaforrású elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,

- az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell működnie,

- az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

- az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell,

- a nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők,

- a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőbe helyezve kell vezetni.

teljes körű elektronikai jelző rendszer

A teljeskörű elektronikai jelző rendszer alkotó elemei az alábbi védelmi körök:

- felületvédelem,

- térvédelem,

- tárgyvédelem,

- személyvédelem (támadásjelzés).

Teljeskörű az elektronikai jelzőrendszer, ha az összes alkotó eleme teljeskörű.

I. teljeskörű felületvédelem:

Teljeskörű a felületvédelem, ha éles üzemben a védelmi rendszer figyeli az összes nyílászáró-szerkezetet és a mechanikailag nem megfelelő (38 cm-es tömör téglafal szilárdsági tulajdonságainál gyengébb értékű) falazatokat, födémeket, padozatokat, jelzi az át- és behatolási kísérleteket.

II. teljeskörű térvédelem:

Teljeskörű a térvédelem, ha éles üzemben a védett tárgyak környezetében mindennemű illetéktelen emberi mozgást jelez.

III. teljeskörű tárgyvédelem:

Teljeskörű a tárgyvédelem, ha minden védett tárgyra kiterjed, páncélszekrények esetében fúrás és nyitásérzékelést is biztosít.

IV. teljeskörű személyvédelem:

Teljeskörű a személyvédelem, ha az összes védendő, illetve támadásnak kitett személyre kiterjed.

rendszerrel szemben támasztott követelmények:

- a betörésjelző központ a tápegységgel egy-egységet képezzen és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,

- a központi egység jelezze a ki és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 4 db) és a szabotázs vonalon,

- az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki és bekapcsolhatóak, ha szükséges, üzemmód kapcsolót kell beépíteni,

- a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázs védett, min. 1,5 mm-es lágyacélból - vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból - készüljön,

- az élesítés csak külső, min. 6 betű, vagy szám kombinációs kódkapcsolóval végezhető, a kódkapcsoló központot vezérlő áramkörét lehetőleg a központi egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni,

- az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, a további részek maradjanak működőképesek,

- a rendszer összes részének állandó őrzésére, ellenőrzésére ki nem kapcsolható, az üzemeltető által sem befolyásolható jelzővonalakat (szabotázsvonal) kell kiépíteni,

- az üzembehelyezés csak teljes működőképesség és riasztás mentes állapotban legyen lehetséges,

- élesben kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,

- a szabotázsvonalak jelzéseit - nem élesbe kapcsolt állapotban is - a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell,

- a támadásjelző részeknek állandóan élesben kell üzemelniük,

- a jelző áramkörök és a szabotázs vonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásainak 20 %-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell),

- a szabotázsvonalak visszakapcsolását csak a jelzőberendezést gyártók, szerelők vagy karbantartók végezhetik,

- minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítése szükséges,

- az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, az egyik készüléknek beépített akkumulátorosnak kell lennie,

- a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelő vagy a karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a bekapcsolást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba,

- a kültéri hangjelző szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacél burkolatú legyen, vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel,

- az optikai jelzésadó borostyán sárga színű, villogó, minimálisan 200 lux fényerősségű legyen,

- az energia ellátást két, egymástól független, kölcsönhatás mentes energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,

- az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell működnie,

- az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes berendezés legalább 72 órás üzemeltetését, a 72 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,

- az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell,

- a nyílás érzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők,

- a szabadtéri, a védett téren kívüli és a nem szabotázs védett vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőbe helyezve kell vezetni.

távfelügyelt elektronikai jelzőrendszer

Távfelügyelt elektronikai jelzőrendszernek minősül az a jelzőrendszer, amely riasztási jelzéseit vonalas telefon, rádiótelefon, vagy rádió adó-vevő berendezés útján biztonsági távfelügyeleti központba juttatja el. A távfelügyeleti rendszer a helyi riasztórendszerre épül,

annak jelzéseit fogadja, és intézkedésekkel aktív védelemmé alakítja a jelzésre szolgáló rendszert. A távfelügyeletet ellátó szakszolgálat kivonuló szolgálattal, és a rendőrséggel kiépített kapcsolattal rendelkezik.

A távfelügyeleti rendszer gyűjti, feldolgozza, kijelzi, naplózza és archiválja a védett objektumban telepített elektronikus biztonsági rendszer által kiadott riasztási, üzemviteli és állapot információkat.

készpénz tárolási szabályai

A biztosítási szerződés feltételeiben meghatározott legalább az alábbiak szerint tárolandó (a tárolás céljára szolgáló helyiség - a biztosítási összegnek megfelelő - védettségi szintű legyen:

a) 100 000 forint biztosítási összeg alatt beépített, rögzített lemezkazettában

b) 100 000 forint és 300 000 forint biztosítási összeg között megerősített, rögzített lemezszekrényben

c) 300 000 forint és 2 000 000 forint biztosítási összeg között biztosítási összegnek megfelelő értékhatárú megerősített, rögzített lemezszekrényben, páncélszekrényben

d) 2 000 000 forint biztosítási összeg felett MABISZ minősítéssel rendelkező, megfelelő értékhatárú páncélszekrényben, melyet nyitásérzékelő, testhangérzékelőkkel kell csatlakoztatni az elektronikai jelzőrendszerre

Kártérítési összeghatárok betöréses lopás biztosítási esemény bekövetkeztekor, a behatolás helyén és időpontjában megvalósult védelem függvényében

Védelem típusa

vagyoncsoportok és az ahhoz rendelt biztosítási eseményenkénti maximális kártérítési limit ezer forint

egyéb tárgyi eszközök

készletek

egyéb tárgyi eszközök és készletek összesen

értékcikk

minimális mechanikai védelem

10 000

0-1000

minimális mechanikai védelem + riasztó

15 000

1 001 - 2 000

minimális mechanikai védelem + szakszolgálathoz/rendőrséghez bekötött riasztó és/vagy Részleges mechanikai védelem

50 000

2 001 - 5 000

részleges mechanikai védelem

+ riasztó

100 000

5 001 – 7 000

részleges mechanikai védelem

szakszolgálathoz/rendőrséghez bekötött riasztó

200 000

7 001 – 10 000

részleges mechanikai védelem

szakszolgálathoz/rendőrséghez bekötött riasztó + épületek közötti járörszolgálat és/vagy

teljeskörű mechanikai védelem

500 000

10 001 – 25 000

teljeskörű mechanikai védelem

szakszolgálathoz/rendőrséghez bekötött riasztó + épületek

közötti járörszolgálat

700 000

25 001 – 50 000

teljeskörű mechanikai védelem

+ teljeskörű elektronikai védelem + épületek közötti

járörszolgálat

700 000 -

biztosítási összeg

700 000-

biztosítási összeg

700 000-

biztosítási összeg

50 001 –

biztosítási összeg

tájékoztató a K&H Biztosító által a kárrendezés során bekérhető okiratokról

A biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) 2010. április 1-jei hatályú módosítása kötelezően előírja, hogy a biztosító a biztosítási szerződési feltételekben köteles meghatározni, hogy a káresemény bekövetkezése esetén milyen károkat és költségeket milyen okiratok bemutatása ellenében térít.

K&H Biztosító (továbbiakban: Biztosító) a törvény által előírt kötelezettségének eleget téve a K&H all risks vagyonbiztosítás szerződési feltételeit az alábbi rendelkezésekkel egészíti ki.

A K&H Biztosító a kárigény elbírálásához és a kárösszeg megállapításához az alábbi táblázatban felsorolt okiratokat, dokumentumokat kérheti be:

K&H all risks vagyonbiztosítás kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be	káresemény bekövetkezésekor minden esetben	a Biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő nyomtatvány
		tulajdoni lap, zálog-jogosulti nyilatkozat
		építési tervdokumentáció és engedély
		árajánlat, költségvetés
		a károsult vagyontárgy tulajdonjogát bizonyító dokumentumok, beszerzési számla, adásvételi szerződés, bérleti szerződés, bérbeadási szerződés, kölcsönszerződés
		fényképek, tanú nyilatkozat
		a felmerült költségeket igazoló eredeti számla, bizonylat, egyéb, hitelt érdemlő igazolás
		hatósági eljárás esetén hatósági igazolás vagy határozat (hatósági kármegállapítás)
		vállalkozói igazolvány, cégbejegyzést igazoló bírósági végzés
		ÁFA nyilatkozat
		Biztosított nyilatkozata vissza nem térítendő állami, önkormányzati vagy egyéb támogatás felvételéről a káreseménnyel kapcsolatban
		bizományosi szerződések
		vámokmány, leltárhiány, hiányleltár, telephelyi leltár, selejtezési jegyzőkönyv, nyilvántartó kartonok, leltárívek, könyvelési bizonylatok
		érintésvédelmi szabvány-felülvizsgálati jegyzőkönyv
		lakhatósági igazolás
		őrnapló, őrutasítás
		eredeti jótállási jegy
		szervizjegyek, használati utasítás
		a kár jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szükséges szakvélemény
	tűzkárok esetén	a jogszabály szerint előírt hatósági bizonyítvány vagy hatósági igazolás
	árvízkárok esetén	illetékes vízügyi hatóság igazolása
	vihar- és jégveréskárok esetén	meteorológiai intézet igazolása
	villámcsapáskárok esetén	meteorológiai intézet igazolása, szakvélemény szerviztől
	földrengéskárok esetén	szeizmológiai intézet igazolása, bányatérkép
	betöréses lopás-, rablás-, vandalizmus és küldöttrablás károk esetén	rendőrségi feljelentés, helyszíni, tanúkihallgatási jegyzőkönyv, irat betekintési hozzájárulás, védelmi berendezések minősítését igazoló dokumentum (pl. XXXXXX által kiadott minősítési tanúsítvány)

K&H all risks vagyonbiztosítás kárrendezésekor a Biztosító az alábbi okiratokat kérheti be	tűz üzemszünet károk esetén		TB járulék elszámolására szolgáló és a járulék tényleges
			kifizetését igazoló bizonylat
			jogszabályokon, valamint szerződéseken nyugvó fizetési
			kötelezettségek kárösszegét és kifizetését tanúsító nyugták,
			eredeti számlák
			szakértői jelentések
			a folyó	évre szóló megrendelések, visszaigazolások,
			vállalkozási, szállítási szerződések, üzleti terv és jelentés
			folyó évi	és előző háromévi üzleti könyvek, mérlegek,
			számlák,	költség és fedezet kalkulációk, és azok a
			bizonylatok, melyek alapján megítélhető, hogy hogyan alakult
			volna az üzletmenet az üzemszünet bekövetkezése nélkül
			könyvvizsgálói és audit szakvélemény
	gépjárműben	bekövetkező	forgalmi engedély
	károk esetén		állapotlap
	hűtött árúban	bekövetkező	szavatossági	igazolás, hatósági	kármegállapítás,
	károk esetén		szakvélemények,	selejtezési-,	megsemmisítési
			dokumentumok
	mezőgazdasági	szárító	igazolás	a kezelő személyzet érvényes kezelői
	berendezések kárai esetén		szakképesítéséről és vizsgájáról
			igazolás a tűzoltó berendezés műszaki vizsgáiról
			igazolás a szárító berendezés karbantartásának és műszaki
			állapotának bizonylatolásáról
	szállítás során bekövetkező		szállító- és menetlevél
	károk esetén

A felsorolt okiratokon kívül a Biztosítottnak, illetve a Károsultnak joga van egyéb okiratokat, dokumentumokat is benyújtani a biztosítási esemény bekövetkezésének és a teljesítendő szolgáltatás mértékének igazolására a bizonyítás általános szabályai szerint, annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

Jelen tájékoztató a K&H all risks vagyonbiztosítások szerződési feltételeinek részét képezi, az abban foglaltakkal együtt érvényes.

Document Metadata

Table of Contents

K&H all risks vagyonbiztosítás

Document Metadata