NYUGAT TAKARÉK SZÖVETKEZET
NYUGAT TAKARÉK SZÖVETKEZET
ÁLTALÁNOS ÜZLETSZABÁLYZAT
a jogelőd SAVARIA Takarékszövetkezet
által nyújtott, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások általános szerződési feltételeit tartalmazza.
- a Takarékszövetkezet általi egyoldalú módosításokkal egységes szerkezetben -
Kiadás időpontja: 2017.10.31.
Hatályba lépés időpontja: 2017.11.01.
Alkalmazandó:
A jogelőd SAVARIA Takarékszövetkezetnél 2017. november 1. napja előtt megkötött pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási szerződések esetében.
Az Általános üzletszabályzat jelen módosítását a jogutódlás miatti technikai jellegű változtatások (honlap címének módosítása) átvezetése indokolta.
Nyugat Takarék Szövetkezet
SAVARIA TAKARÉKSZÖVETKEZET
I-2017/130. számú igazgatóság határozattal elfogadott
TARTALOMJEGYZÉK
I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
1. Alapfogalmak, értelmező rendelkezések, magatartási kódex
2. Az Üzletszabályzat hatálya, a Takarékszövetkezet és az ügyfél jogviszonyát rendező egyéb előírások
3. Az Üzletszabályzat nyilvánossága és az Üzletszabályzat ügyfél által történő elfogadása
4. Az Üzletszabályzat módosítása
4.1. Az egyoldalú módosításra vonatkozó általános szabályok
5. Kapcsolattartás az ügyfelekkel
5.1. Pénzügyi szolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés előmozdítása
6. A felek képviseleti joga, az ügyfél személyazonosságának vizsgálata és az ügyfélről nyilvántartott adatok
7. A felek nyilatkozatai
8. Kézbesítési szabályok
9.1. Együttműködési és tájékoztatási kötelezettségek és szabályok
9.2. Fogyasztó ügyfél tájékoztatása
9.3. Árukapcsolás és csomagban történő értékesítés
9.4. A deviza alapú fogyasztói hitelre vonatkozó rendelkezések
9.5. Idegen pénznemben fennálló tartozás átváltása
10. Az ügyfél által adott megbízások, pénztárszolgálat
11. Takarékszövetkezet szolgáltatásainak igénybevétele közvetítőkön keresztül
12. Fizetési kötelezettség teljesítésének helye és ideje
13. Kamatok, jutalékok, díjak, költségek
14. A beszámítási jogosultság, engedményezés
15. Biztosítékok
16. A Takarékszövetkezet felelőssége
17. Titoktartás, bankinformáció nyújtása, pénzmosás megelőzése
18. A Hitelintézet információszolgáltatási kötelezettsége és információkérési joga a Központi Hitelinformációs Rendszerrel szemben (a továbbiakban KHR)
18.1. Általános szabályok
18.2. A KHR-be történő adatátadás és a KHR-ben történő adatkezelés szabályai
18.3. Ügyfélvédelem
18.4. Kifogás és peres eljárás szabályai
18.5. A központi hitelinformációs rendszerben nyilvántartható adatok
18.6. Panaszkezelés
19. Egyoldalú szerződésmódosítás
19.1. Fogyasztónak minősülő ügyfél esetén a Szerződés egyoldalú módosítására irányadó szabályok
19.2. Az egyoldalú módosításra irányadó szabályok a Fogyasztónak nem minősülő ügyféllel kötött szerződések esetén
19.3. Oklista
19.4. Szerződés módosítása a szerződő felek közös megegyezésével
19.5 A Keretszerződés közös megegyezéssel történő módosítására vonatkozó külön szabályok
20. Az Ügyfél és a Takarékszövetkezet közötti Szerződés megszűnése, megszüntetése
21. Xxxxxxxx rendezése, alkalmazandó jog
22. Kiszervezés
II. SZÁMLAVEZETÉS ÉS FIZETÉSI FORGALOM
1. Számlavezetésre vonatkozó általános szabályok
2. A forintban vezetett fizetési számla kezelésére vonatkozó speciális szabályok
3. Külföldi konvertibilis pénznemben vezetett fizetési számla kezelésére vonatkozó speciális szabályok
4. Devizanemben teljesített fizetések
4.1. Általános szabályok
4.2. Átutalás
4.3. Beszedés
5. Készpénzt helyettesítő fizetési eszközök (Bankkártya)
6. Távoli hozzáférést biztosító fizetési eszközök (Electra/Internet Bank)
III. BETÉTELHELYEZÉS
1. A betétekre vonatkozó közös szabályok
1.12. Betétek biztosítása
1.13. Kártalanítás
2. Betét – elhelyezés forintban
3. Betét – elhelyezés devizában
IV. HITEL-, KÖLCSÖNÜGYLETEK ÉS MÁS KOCKÁZATVÁLLALÁSOK
1. Hitel- és kölcsönügyletek
1.1. Közös szabályok
1.2. Igényelhető hitelek
2. Váltóleszámítolás
3. Faktoring
4. Záloghitelezés
5. Bankgarancia
V. TELJES HITELDÍJ MUTATÓ (A TOVÁBBIAKBAN: THM)
VI. PÉNZVÁLTÁSI TEVÉKENYSÉG
1. Általános tudnivalók
2. Pénzváltási tevékenység végzésének módja
3. Pénzváltási tevékenység végzése önállóan
3.1. A jegyzett árfolyamok köre
3.1.2. Az árfolyam meghatározásának módja
3.1.3. Árfolyamjegyzékek kezelése az egységeknél
3.2. Pénzváltás keretein belül végezhető tevékenységek lebonyolítása, A pénzmosás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos előírások betartása
3.3. Konvertibilis fizetőeszközök megvásárlása
3.4. Konvertibilis fizetőeszközök eladása
3.5. Nyilvántartások
3.6. Valutakészlet kezelés
4. Pénzváltási tevékenység kiemelt közvetítő útján
VII. SZÉFSZOLGÁLTATÁS
VIII. AZ ÉRTÉKPAPÍRFORGALMAZÁSBAN VÉGZETT ÜGYNÖKI TEVÉKENYSÉG
IX. BIZOMÁNYOSI KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG
X. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Mellékletek:
I. Általános szeződési feltételek, szabályok
1. számú melléklet: Lakossági fizetési számla és az ahhoz kapcsolódó lekötött betétek Általános Szerződési Feltételei
2. számú melléklete: Általános szerződési feltételek forintban vezetett pénzforgalmi számlák vezetéséhez
3. számú melléklet: Start-számla igénybevételének feltételrendszere
4. számú melléklet: Gyámhatósági Takarékbetétkönyv általános szerződési feltételei 4/a.számú melléklet: Gyámhatósági számla általános szerződési feltételei
5. számú melléklet: Ifjúsági Takarékbetétkönyv általános szerződési feltételei
6. számú melléklet: Kamatozó takarékbetétkönyv általános szerződési feltételei
7. számú melléklet: Takaréklevél általános szerződési feltételei
8. számú melléklet: Takarékszelvény általános szerződési feltételei
9. számú melléklet: Kamatjegy általános szerződési feltételei 10.számú melléklet: Matrac betétjegy általános szerződési feltételei 11.számú melléklet: Takarékszelvény betétszámla szerződési feltételei
12.számú melléklet: Általános szerződési szabályok fogyasztónak forintban nyújtott hitel/kölcsön ügyletek esetén
12/A. melléklet: Általános szerződési feltételek Takarék Folyószámlahitelhez 12/B. melléklet: Általános szerződési feltételek Takarék Személyi Kölcsönhöz
12/D. FOGYASZTÓNAK NYÚJTOTT JELZÁLOGHITELEK ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
13.számú melléklet: Általános szerződési szabályok fogyasztónak forintban nyújtott forintban nyújtott jelzáloghitel ügyletek esetén
14.számú melléklet:Általános szerződési szabályok fogyasztónak nyújtott deviza
HITEL/KÖLCSÖN ÜGYLETEK ESETÉN
15. számú melléklet: Általános szerződési feltételek fogyasztónak minősülő természetes személy ügyfelekkel kötendő szerződésekhez (TakarékPont Személyi Kölcsön, Takarék Classic Szabad Felhasználású Jelzáloghitel, és a Takarék Classic Számlahitel)
16. számú melléklet: Általános szerződési Szabályok nem lakossági ügyfélkörnek nyújtott forint hitel/kölcsön ügyletek esetében.
17. számú melléklet: Általános szerződési szabályok nem lakossági ügyfélkörnek nyújtott deviza hitel/kölcsön ügyletek esetén.
18. számú melléklet: Zálogházak általános üzletszabályzata és általános szerződési feltételei
II. Egyéb mellékletek
19. számú melléklet: Általános szerződési feltételek a SAVARIA Takarékszövetkezetben végzett készpénzforgalmazási műveletekhez.
20. Adatkezelési tájékoztató
I. Általános szabályok
Hitelintézet neve: XXXXXXX Xxxxxxxxxxxxxxxxxx
Székhely: 0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx x. 18.
Cégjegyzékszám: 00-00-000000
Tevékenységi engedély száma: E-I-1021/2005.számú határozat Tevékenységi engedély dátuma: 2005. november 18.
1. Alapfogalmak, értelmező rendelkezések
A jelen üzletszabályzat (a továbbiakban: Üzletszabályzat) SAVARIA Takarékszövetkezet (a továbbiakban: Takarékszövetkezet/Hitelintézet) által nyújtott, a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hitelintézeti Törvény/Hpt.) meghatározott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások általános szerződési feltételeit tartalmazza.
Alapfogalmak:
1. Adós: Az az Ügyfél, aki/amely hitel,- vagy kölcsönszerződést vagy hitelkeret-szerződést köt, mely szerződés alapján a Hitelintézet a szerződésben meghatározott pénzösszeget az ügyfél rendelkezésére bocsátja, és aki/ amely ezen összeget és annak járulékait a Szerződés szerint visszafizetni köteles.
2. Deviza alapú hitel: jelenti a devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett hitel- vagy kölcsönszerződést vagy pénzügyi lízingszerződést.
3. Devizahitel-szerződés: jelenti a deviza alapúnak nem minősülő deviza hitel-, vagy kölcsönszerződést, vagy pénzügyi lízingszerződést (azaz devizában nyilvántartott és devizában törlesztett hitel- vagy kölcsönszerződés)
4. Előtörlesztés: jelenti a Hitelszerződés alapján fennálló tartozás teljesítési idő előtt történő teljes vagy részleges teljesítését.
5. Felek: megjelölés jelenti az Ügyfelet és a Hitelintézetet együttesen.
6. Felügyelet, Felügyeleti hatóság, Magyar Nemzeti Bank: jelenti a Magyar Nemzeti Bankot, melynek székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0. A Takarékszövetkezet biztosítja ügyfelei számára a saját honlapjáról at átlinkelést a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi honlapján megtalálható összehasonlítást segítő alkalmazásokra.
7. Fhtv.: jelenti a Fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvényt.
8. Fix kamatláb: azt a szerződésben meghatározott mértékű hitelkamatlábat, amely a kölcsön teljes futamidejére rögzítésre kerül és a teljes futamidő alatt változatlan marad.
9. Fogyasztási kölcsön: jelenti mindennapi élet felszerelési tárgyainak, tartós fogyasztási cikkeinek (ide nem értve a gépjárművet) megvásárlásához és szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott hiteleket (áruhitelek) és a Fogyasztó részére nyújtott felhasználási célhoz nem kötött kölcsönt.
10. Fogyasztó: jelenti az önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül eljáró természetes személyt.
11. Fogyasztó Ügyfél: jelenti a Fogyasztónak minősülő Ügyfelet.
12. Hirdetmény: jelenti a Hitelintézeti kirendeltségekben (a Hitelintézet ügyfélforgalom előtt nyitva álló helyiségeiben) kifüggesztett, és jogszabályban meghatározott módon, valamint a Hitelintézet honlapján közzétett tájékoztatót, amely a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az Ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, a teljes hiteldíj mutatót (THM) tartalmazza. A mindenkor hatályos Hirdetmény a Hitelintézet Üzletszabályzatának elválaszthatatlan részét képezi.
13. Hitelintézet jelenti a SAVARIA Takarékszövetkezetet. (székhely: 9700 Szombathely, Petőfi S. u. 18;
cégjegyzékszám: 00-00-000000; tevékenységi engedély száma: E-I-1021/2005.számú határozat).
14. Hitelkamat jelenti a fogyasztó által igénybe vett hitelösszeg rögzített vagy változó százalékában, éves szinten meghatározott pénzösszeget.
15. Hitelképesség-vizsgálat: jelenti a Fogyasztó törlesztési kötelezettségeinek várható teljesítésére
vonatkozó kilátás előzetes felmérését
16. Hitelszerződés: jelenti a Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Polgári törvénykönyv) meghatározott hitelszerződést és kölcsönszerződést, valamint – eltérő rendelkezés hiányában – pénzügyi lízing szerződést, ide nem értve az olyan szerződést, amely alapján folyamatos szolgáltatásnyújtás vagy azonos termék azonos mennyiségben történő értékesítése ellenében a Fogyasztó részletfizetést teljesít.
17. Honlap jelenti a Hitelintézet xxx.xxxxxxxxxx.xx című weboldalát.
18. Jelzáloghitel Szerződés: jelenti a Hitelintézet és a Fogyasztó Ügyfél között megkötött olyan Hitelszerződést, mely alapján a Hitelintézet a Fogyasztó Ügyfél részére ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve a különvált zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett nyújt hitelt.
19. Kamatfelár: jelenti a referencia-kamatlábon felül - a hitelkamat részeként - fizetendő kamatot, a hitelkamat és a referenciakamat különbségeként meghatározott kamatrészt, amely éves százalékban kifejezett értéke az Ügyféllel való megállapodás alapján, egyedi (kockázati) döntéssel kerül a Hitelintézet által meghatározásra.
21. Kamatforduló: a következő kamatperiódusra – referencia-kamat alkalmazása esetén kamatfelár- periódusra – érvényes kamat rögzítésének napját jelenti. A 3 évet meghaladó futamidejű kamatfelár- periódusra – érvényes kamat rögzítésének napját jelenti. A 3 évet meghaladó futamidejű Hitelszerződések esetén új kamatperiódusban, kamatfelár-periódusban alkalmazott kamat vagy Kamatfelár mértéke a kamatperiódus, kamatfelár-periódus lejártát megelőző 120. napi kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutató figyelembevételével kerül megállapításra.
22. Kamatperiódus: a Hitelszerződésben meghatározott olyan időszak, amely alatt a kamat mértékét a Hitelintézet nem jogosult egyoldalúan megváltoztatni. (A kamatperiódus nem egyezik meg a kamatfizetés gyakoriságával.) Az első kamatperiódus Kölcsönszerződés esetében a Kölcsön folyósítása napján, Hitelkeret Szerződés esetében a Hitelkeret megnyílásának napján kezdődik, és a Szerződésben meghatározott első kamatperiódus utolsó napjáig tart. Minden további kamatperiódus az előző kamatperiódus utolsó napját követő első napon kezdődik és az adott kamatperiódus utolsó napján, illetve az utolsó kamatperiódus esetében a Kölcsön lejáratának napján végződik. Külön eltérő rendelkezés hiányában a kamatperiódus kifejezés vonatkozik a Referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén a kamatfelár-periódusra is.
24. Kapcsolódó Szolgáltatás: jelenti a Fogyasztó részére a Hitelszerződéshez kapcsolódóan nyújtott szolgáltatás(oka)t.
25. Keretszerződés: jelenti a Hitelintézet és az Ügyfél között az olyan Pénzforgalmi Szolgáltatás nyújtására létrejött megállapodást, amely egy adott időszakra vonatkozóan határozza meg az azon alapuló fizetési megbízások, illetve fizetési műveletek lényeges feltételeit, ideértve a fizetési számla megnyitását is.
26. Késedelmi Kamat: jelenti azt a hitelszerződésben és/vagy a Hirdetményben meghatározott mértékű kamatot, melyet az Ügyfél az általa az esedékességkor a Hitelintézetnek meg nem fizetett összeg után köteles a késedelem idejére fizetni. A Fogyasztó Ügyfél késedelmes teljesítése esetén a késedelem időtartamára a Hitelintézet legfeljebb olyan mértékű késedelmi kamatot számíthat fel a Fogyasztó Ügyfél szemben, amely nem haladja meg a Hitelszerződésben kikötött ügyleti kamat másfélszeresének legfeljebb 3 százalékponttal növelt mértékét, és nem lehet magasabb, mint a hitelszerződés típusa tekintetében az Fhtv.-ben meghatározott teljes hiteldíj mutató maximális mértéke.
27. Központi hitelinformációs rendszer (KHR): jelenti azt a zárt rendszerű adatbázist, amelynek célja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adósok és a referenciaadat-szolgáltatók biztonságának érdekében.
28. Lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés: jelenti ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az különvált zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett megkötött olyan hitel- vagy kölcsönszerződést,
a) amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása, építése, bővítése, korszerűsítése, felújítása, vagy
b) amelynek igazolt célja az a) pontban meghatározott célokra nyújtott kölcsön kiváltása és ennek összege kizárólag a hitelnyújtók közötti árfolyamkülönbség miatt, valamint az eredeti hiteltartozás lezárásához és az új hitel folyósításához kapcsolódó igazolt díjakkal és költségekkel haladhatja meg az eredeti hiteltartozás kiváltásakor fennálló összeget;
29. Lakáscélú pénzügyi lízingszerződés: jelenti a Hitelintézet és a Fogyasztó Ügyfél között megkötött olyan pénzügyi lízingszerződést, amelyben a felek által okiratban rögzített cél lakóingatlan tulajdonjogának harmadik személy eladótól történő, lízingbevevő általi megszerzése.
30. Pénzforgalmi Szolgáltatás:
a. a fizetési számlára történő készpénzbefizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység,
b. a fizetési számláról történő készpénzkifizetést lehetővé tevő szolgáltatás, valamint a fizetési számla vezetéséhez szükséges összes tevékenység,
c. a fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítése,
d. a c) pontban meghatározott szolgáltatás, ha a fizetési művelet teljesítése a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő Ügyfél rendelkezésére álló hitelkeretéből történik,
e. a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz - ide nem értve a csekk és az elektronikus pénzeszköz - kibocsátása,
f. a készpénzátutalás,
g. az olyan fizetési művelet teljesítése, ahol a fizető fél távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz segítségével adja meg a fizetési megbízást, és ahol a fizetési művelet a távközlési eszköz, digitális eszköz vagy más információtechnológiai eszköz üzemeltetőjénél történik, aki kizárólag közvetítőként jár el az ügyfele és az ügyfele részére árut szállító vagy szolgáltatást nyújtó harmadik személy között.
31. Referencia-kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető, szerződésben meghatározott mindenkori kamatláb, amelynek mértékére a Hitelintézetnek nincs ráhatása. Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású ügylet esetén a Hitelintézet a referencia-kamatláb mértékét a Hitelszerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként (referencia-kamatláb periódus), a referencia-kamatláb periódus fordulónapját megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítja. A referenciakamat változása automatikus változásnak minősül, vagyis nem egyoldalú szerződésmódosítás. A Referencia-kamatlábhoz kötött ügyleti kamat esetén a Hitelintézet rendszeresen a honlapján és fiókjaiban kifüggesztve tájékoztatja Ügyfeleit a Referencia-kamatláb változásáról.
32. Rögzített hitelkamat jelenti a Hitelszerződésben annak megkötésekor meghatározott, a Hitelszerződés teljes futamidejére vonatkozó egy, vagy a futamidő részeire vonatkozó több, százalékos mérték használatával meghatározott hitelkamatot; a hitelkamat kizárólag arra az időszakra tekinthető rögzítettnek, amelyre vonatkozóan a Hitelszerződésben a százalékos mértéke meghatározásra került.
33. Szerződés: jelenti a Hitelintézet és az Ügyfél között a Hitelintézet által nyújtandó pénzügyi, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra megkötött egyedi szerződést, beleértve a Keretszerződést is, biztosíték nyújtására vonatkozó szerződéseket, ezek valamennyi mellékletével, a Hirdetménnyel és a jelen Üzletszabályzattal továbbá az Üzletszabályzat mellékletét képező Általános Szerződési Feltételekkel együtt.
34. Tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését.
35. Teljes Hiteldíj mutató vagy THM: jelenti azt a belső megtérülési rátát, amely mellett a Fogyasztó által teljesítendő kötelezettségek jelenértéke (törlesztés és díjak) éves százalékban kifejezve megegyezik a hitelező által folyósított hitelösszeggel. A THM számításánál a Hitelintézet – az arra vonatkozó külön jogszabályban meghatározottak szerint – az általa ismert minden olyan ellenszolgáltatást figyelembe vesz, amelyet a Fogyasztó a Hitelszerződés kapcsán megfizet. A THM számítására a 83/2010 (III.25.) Korm. rendelet az irányadó.
36. THM maximum: A Hitelintézet részéről az Adósnak nyújtott kölcsön jogszabályban meghatározott módon számított THM mértéke nem haladhatja meg az adott hiteltermék típusra előírt maximális nagyságot (THM plafont). A THM Maximum az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat mértékének és a jogszabályban százalékpontban meghatározott mértéknek összege. A THM plafon meghatározása során nem kell figyelembe venni a jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítás díját.
37. Ügyfél alatt értendő az a természetes, valamint jogi személy, akinek/amelynek a Hitelintézet az Üzletszabályzatban meghatározott pénzügy és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások valamelyikét nyújtja, illetve annak nyújtása érdekében kérelemmel fordul a Hitelintézethez. Ügyfélnek minősül továbbá az a személy (szervezet) is, aki/amely az Üzletszabályzatban megjelölt jogügylet teljesítésének biztosítékaként a Hitelintézetnek fedezetet nyújt.
38. Ügyleti év: az első ügyleti év a szerződés kötéstől az adott év december 31-ig tart, a további ügyleti évek a naptári évnek felelnek meg.
39. Ügyleti Kamat: A Hitelszerződésben megállapodott mértékű hitelkamat, amely a teljes futamidő alatt fix, vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített kamatként, vagy referencia-kamatlábhoz kötött kamatként kerül meghatározásra a Hitelintézet által. Referencia kamatlábhoz kötött kamat esetében az adott ügyletre alkalmazott érvényes Referencia-kamatláb és az egyedileg meghatározott a teljes futamidő alatt fix, vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített Kamatfelár összege alkotja az Ügyleti kamatot. A Hitelszerződésben a Hitelintézet a szerződéskötés napja szerinti tárgyhóra, vagy az első Kamatperiódusra – Referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén az első referencia-kamatláb periódusra – érvényes Ügyleti kamat mértéket tünteti fel, melytől a folyósítás napján a folyósítás napja szerinti Ügyleti Kamat mértéke eltérhet.
Az Ügyleti Kamatot a Hitelintézet a folyósított kölcsön összege után naptári napokra számítja fel. Az első kamatnap a folyósítás napja, az utolsó kamatnap a törlesztést megelőző nap. Az utolsó kamatfizetés a kölcsön lejáratának a napján esedékes. Ha az Ügyfél a kölcsönt lejárat előtt fizeti vissza, az Ügyleti Kamat a kölcsön visszafizetésének a napján válik esedékessé. A Hitelintézet az Ügyleti Kamatot a tényleges visszafizetés napját megelőző napig számítja fel.
40.Változó hitelkamat: minden olyan kamat, ami nem minősül rögzített hitelkamatnak.
41. Végtörlesztés: jelenti az Ügyfél egy adott Szerződése alapján fennálló valamennyi tartozásának egyösszegű előtörlesztését.
42. Az Üzletszabályzat, az Általános Szerződési Szabályok, a Hitelintézet Hirdetménye, Kondíciós Listája, valamint a Szerződés alatt - eltérő rendelkezés hiányában - azok Szerződés aláírásakor hatályos szövege, illetve azok a Hitelintézett általi egyoldalú, illetve a Xxxxx általi kétoldalú módosítása alapján mindenkor hatályos szövege értendő.
2. Az Üzletszabályzat hatálya, a Takarékszövetkezet és az Ügyfél jogviszonyát rendező egyéb előírások
2.1. Az Üzletszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni – jogszabály kötelező erejű rendelkezése vagy a Felek eltérő tartalmú szerződéses kikötése hiányában – a Hitelintézet és az Ügyfél közötti valamennyi szerződéses jogviszonyra.
2.2. A Felek közötti jogviszony tartalmát elsősorban – a Xxxxx által megkötött Szerződés határozza meg. A Felek jogviszonyára - a Szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a jelen Üzletszabályzatban és mellékleteiben foglalt Általános Szerződési Szabályok rendelkezéseit is alkalmazni kell. Amennyiben a Szerződés és az Üzletszabályzat, illetve annak mellékletei egymásnak ellentmondó előírásokat tartalmaznak, a Szerződésben foglalt szabályok az irányadók. Az Üzletszabályzat és az Általános Szerződési Szabályok rendelkezéseinek eltérése esetén Általános Szerződési Szabályokban foglalt szabályok az irányadók.
2.3. Amennyiben valamely kérdésről sem a Szerződés, sem a jelen Üzletszabályzat és annak mellékletei nem rendelkeznek, azokra a Hitelintézeti Törvény, a pénzforgalomra, valamint a Xxxxx által létesített jogviszonyra vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok, így különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Polgári Törvénykönyv) rendelkezései az irányadóak.
2.4. A Hitelintézet általa nyújtott pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások nyújtása során a mindenkor aktuális verzió szerinti nemzetközi szerződéseket, szabályokat, szokványokat alkalmazza.
2.5. Az Üzletszabályzat és a Szerződés rendelkezéseit a szerződéses jogviszony megszűnése után is, a még el nem számolt kölcsönös követelések rendezéséig alkalmazni kell.
2.6. Az eseti, illetőleg meghatározott időtartamra engedélyezett pénzügyi tevékenységek leírását és szabályozását az üzletszabályzat kiegészítése tartalmazza.
Eseti, vagy meghatározott időtartam alatt végezhető pénzügyi szolgáltatás: A Magyar Nemzeti Bank egyedi kérelem alapján, vagy általános jelleggel a Takarékszövetkezet részére meghatározott jogügyletre és határozott időtartamra engedélyezett.
3. Az Üzletszabályzat nyilvánossága és az Üzletszabályzat Ügyfél által történő elfogadása
3.1. Az Üzletszabályzat nyilvános, azt bárki megtekintheti és megismerheti. A Hitelintézet az Üzletszabályzatot, illetve annak módosítását a Hitelintézet székhelyén, illetve valamennyi, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben és a Hitelintézettel megbízási szerződéses jogviszonyban álló közvetítők ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben, könnyen hozzáférhető helyen teszi közzé. Az Üzletszabályzat megtalálható továbbá a Hitelintézet Honlapján. Az Ügyfél kérésére a Hitelintézet díjtalanul az Ügyfél rendelkezésére bocsátja az Üzletszabályzat egy példányát.
3.2. Az Ügyfél a Szerződés aláírásával tudomásul veszi és elfogadja az Üzletszabályzatban meghatározott feltételeket.
4. Az Üzletszabályzat módosítása
4.1. Az egyoldalú módosításra vonatkozó általános szabályok
4.1.1. Az Üzletszabályzatot a Hitelintézet a Szerződés Hitelintézet általi egyoldalú módosítására vonatkozó feltételek fennállása esetén jogosult egyoldalúan módosítani. A Hitelintézet az Üzletszabályzat módosításáról az Ügyfeleket az egyoldalú szerződésmódosításra irányadó szabályok szerint értesíti.
4.1.2. A Hitelintézet nem jogosult a Szerződést egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani új díj vagy költség bevezetésével. A Hitelintézet nem jogosult továbbá az egyes kamat, díj, vagy költségelemek Szerződésben meghatározott számítási módját egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani.
4.1.3. Az Ügyfél Hirdetményben történő tájékoztatása során a Hitelintézet biztosítja, hogy megállapítható legyen, melyik kamat-, díj- vagy költségelem milyen mértékben változik. A Hitelintézet a tájékoztatás során megadja a módosítás okait is.
4.1.4. A Hitelintézet a Szerződést az Ügyfél számára nem kedvezőtlenül módosíthatja. Az Ügyfél számára nem kedvezőtlen egyoldalú szerződésmódosítást a Hitelintézet az Üzletszabályzata vagy az Általános Szerződési Szabályok módosításával is végrehajthatja, ebben az esetben az Üzletszabályzat vagy az Általános Szerződési Szabályok vonatkozó rendelkezése válik a Szerződés részévé. A Hitelintézet ezen, Ügyfél számára nem kedvezőtlen módosítást – amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik –, legkésőbb annak hatálybalépését megelőző banki munkanapon, Hirdetményben teszi közzé.
5. Kapcsolattartás az ügyfelekkel
A Takarékszövetkezet ügyintézői az üzletfelekkel személyesen vagy telefonon az alább felsorolt üzlethelységekben személyesen és telefonon illetve e-mailben tarják a kapcsolatot.
Központ
Szombathely, Petőfi S.u.18. tel.: 00-000000 xxxxxxx@xxxxxxx.xxxx.xx
Fiókok
Szombathely I. | 9700Szombathely,Szűrcsapó u. 23. | 06-94/510-055 | |
Szombathely II. | 9700 Szombathely, Petőfi S. u. 18. | 06-94/512-660 | |
Ják | 0000 Xxx, Xxxxxxxxx xxx 00. | 06-94/356-024 | |
Szombathely III. | 0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxxx xxx 0/X. | 06-94/511-166 | |
Sárvár | 9600 Sárvár, Batthyány u. 42/B. | 06-95/320-380 | |
Körmend | 9900 Körmend, Thököly u. 1. | 06-94/594-013 | |
Bük | 9737 Bük, Széchenyi u. 2/A. | 06-94/558-322 | |
Kőszeg | 9730 Kőszeg, Rákóczi u. 12. | 06-94/563-132 | |
Csepreg | 0000 Xxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0. | 06-94/565-230 | |
Vasvár | 0000 Xxxxxx, Xxxxxxxxxxxx xxx 0. | 06-94/573-151 | |
Őriszentpéter | 9941 Őriszentpéter, Városszer 106. | 06-94/548-047 | |
Szentgotthárd | 9970 Szentgotthárd, Hunyadi u. 5. | 06-94/554-280 | |
Vép | 9751 Vép, Xxxxx Xxxx herceg u. 3. | 06-94/543-020 | |
Rum | 9766 Rum, Béke u. 24. | 06-94/379-034 | |
Jánosháza | 9545 Jánosháza, Berzsenyi u. 3. | 06-95/551-110 | |
Répcelak | 9653 Répcelak, Petőfi S. utca 50. | 06-95/588-666 | |
Celldömölk | 9500 Celldömölk, Kossuth L. u. 18. | 06-95/420-035 |
Kirendeltségek
Torony | 9791 Torony, Rohonczi u. 2. | 06-94/352-008 | |
Egyházasrádóc | 9783 Egyházasrádóc, Kossuth u. 100. | 06-94/528-014 | |
Salköveskút | 9742 Salköveskút, Március 15. tér 2. | 06-94/555-055 | |
Lukácsháza | 9724 Lukácsháza, Szombathelyi u. 6. | 06-94/568-004 | |
Nádasd | 9915 Nádasd, Kossuth L. u. 100. | 06-94/524-011 | |
Csákánydoroszló | 9919 Csákánydoroszló, Fő u. 82. | 06-94/542-024 | |
Csörötnek | 9962 Csörötnek, Fő u. 48. | 06-94/541-019 | |
Telekes | 9812 Telekes, Fő u. 2. | 06-94/574-004 | |
Pankasz | 9937 Pankasz, Fő u. 67. | 06-94/548-041 | |
Gencsapáti | 9721 Gencsapáti, Hunyadi u. 223. | 06-94/324-479 | |
Sárvár | 9600 Sárvár, Battyhány L. u. 42/B. | 06-95/320-380 | |
Ikervár | 9756 Ikervár Rákóczi u. 5. | 06-95/490-118 | |
Tanakajd | 9762 Tanakajd, Fő u. 38. | 06-94/577-017 | |
Káld | 9673 Káld, Berzsenyi u. 27. | 06-95/470-013 | |
Sorkifalud | 9774 Sorkifalud, Petőfi u. 9. | 06-94/556-003 | |
Ostffyasszonyfa 9512 Ostffyasszonyfa, Kossuth L. u.60.06-95/394-005 ostffyasszonyfa@savariatksz.hu | |||
Uraiújfalu | 9651 Uraiújfalu, Petőfi S. utca 23. | 06-95/345-189 | |
Hegyfalu | 9631 Hegyfalu, Kossuth L. utca 107. | 06-95/340-020 | |
Rábapaty | 9641 Rábapaty, Alsópatyi utca 59. | 06-95/360-078 | |
Bő | 9625 Bő, Széchenyi I. u. 27/A | 06-94/586-026 | |
Simaság | 9633 Simaság, Szabadság u. 18. | 06-94/588-028 | |
Vönöck | 9516 Vönöck, Kossuth L. utca 69/B | 06-95/485-010 | |
5.1. Pénzügyi szolgáltatásokhoz történő egyenlő esélyű hozzáférés előmozdítása
5.1.1. A hitelintézet mérete, tevékenységének jellege, nagysága és összetettsége arányában az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület által elfogadott – a 22/2016. (VI.29.) NGM rendelet alapján készült - stratégiával rendelkezik az általa nyújtott pénzügyi szolgáltatási szerződések fogyatékos személyek általi egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségének elősegítéséhez. Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület az elfogadott stratégiát legalább kétévente felülvizsgálja.
5.1.2. A Takarékszövetkezet a fogyatékos ügyfelek tájékoztatása érdekében a honlapján – elkülönített, jól látható helyen, akadálymentes módon – nyilvánosságra hozza legalább a következő információkat:
a) fogyatékos ügyfelek igényei és száma alapján készített szolgáltatási térképet,
b) fogyatékos ügyfelek számára nyújtott, pénzügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférését biztosító szolgáltatások körét és a hozzáférés módját bankfiókok szerinti bontásban,
c) a b) pontban meghatározott bankfiókok elérhetőségeit.1
6. A Felek képviseleti joga, az Ügyfél személyazonosságának vizsgálata és az Ügyfélről nyilvántartott adatok
6.1. Az üzleti kapcsolat létesítésekor, továbbá az üzleti kapcsolat fennállása alatt a Takarékszövetkezet bármikor jogosult – a pénzmosás megelőzésére vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban – ellenőrizni az Ügyfél, illetőleg képviselője személyazonosságát, továbbá a képviselő képviseleti
1 Hatályos 2016. október 1. napjától
jogosultságát. Ennek megfelelően a Takarékszövetkezet kérheti, hogy az Ügyfél, illetve a képviselő személyazonosságát, képviseleti jogát megfelelő okirattal igazolja.
6.2. A belföldi Ügyfél, illetve képviselő személyazonosságát személyazonosításra alkalmas okirattal (érvényes személyi igazolvánnyal vagy útlevéllel) és lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal, külföldi Ügyfél, illetve képviselő érvényes útlevéllel vagy személyi azonosító igazolvánnyal (feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít), vagy tartózkodási jogot igazoló okmánnyal, vagy tartózkodásra jogosító okmánnyal. Kétség esetén a Takarékszövetkezet a személyazonosság igazoláshoz egyéb okmányokat is bekérhet.
6.3. Jogi személy Ügyfél esetén az annak képviseletében eljáró személy a fenti 6.2 pontban felsorolt dokumentumokon túlmenően köteles bemutatni az a 30 napnál nem régebbi hiteles - teljes bizonyító erejű magánokirat vagy közokirat - okiratot, amely igazolja, hogy
6.3.1. a belföldi gazdálkodó szervezet Ügyfelet az illetékes cégbíróság bejegyezte, vagy a belföldi gazdálkodó szervezet Ügyfél a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó Ügyfél esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetve az egyéni vállalkozók nyilvántartásába a megadott adatokkal bejegyzésre került,
6.3.2. belföldi jogi személy Ügyfél esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,
6.3.3. külföldi jogi személy Ügyfél esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént.
6.4. Cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy Ügyfél esetében a Takarékszövetkezet a társasági szerződést (alapító okiratot, alapszabályt) kéri be a jogi személy Ügyféltől. Ez esetben
6.4.1. a jogi személy Ügyfél köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént,
6.4.2. a Takarékszövetkezet köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni.
6.5. A képviseleti jog igazolására a Takarékszövetkezet közokiratot vagy teljes bizonyító erejű magánokiratot fogad el.
6.6. Amennyiben az Ügyfél személyazonosságának, képviseleti jogának bizonyítására idegen nyelvű okiratot bocsát a Takarékszövetkezet rendelkezésére, a Takarékszövetkezet jogosult annak hitelesített magyar nyelvű fordítását kérni, vagy azt az Ügyfél költségére lefordíttatni.
6.7. A személyazonosságot, illetve képviseleti jogot igazoló okirat hamis vagy hamisított voltából, téves fordításából eredő esetleges károkért a Takarékszövetkezet kizárólag súlyos gondatlansága esetén felel. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni a jogutódlás (öröklés) bizonyítására benyújtott okiratok esetén is.
6.8. Az Ügyfél – a Takarékszövetkezettel kötött szerződés aláírásával egyidejűleg - köteles megjelölni a szerződéssel kapcsolatban rendelkezésre jogosultakat és a rendelkezési jog módját (önálló vagy együttes), továbbá benyújtani a Takarékszövetkezet által meghatározott módon a rendelkezésre jogosultak aláírásmintáit. Az ezzel kapcsolatos változásokról az Ügyfél - új aláírásminták megadásával - a Takarékszövetkezetet haladéktalanul köteles tájékoztatni.
6.9. A Takarékszövetkezet köteles a hozzá képviseleti joggal bejelentett személyek rendelkezéseit elfogadni, amíg az Ügyfél a képviseleti jog visszavonását írásban be nem jelenti. A visszavonás időpontjának a Takarékszövetkezeti érkeztetés időpontját kell tekinteni. Ha a képviseleti joggal kapcsolatos változásról a Takarékszövetkezet önhibáján kívül nem szerzett tudomást, az ebből eredő károkért a felelősség az Ügyfelet terheli. Ha a rendelkezésre jogosult személye teljes biztonsággal egyértelműen nem állapítható meg, a Takarékszövetkezet jogosult a teljesítést megtagadni. A Takarékszövetkezet nem felel azokért a károkért, amelyek a rendelkezési jog változásával összefüggésben keletkezett jogviták miatt a rendelkezések teljesítése, nem teljesítése vagy késedelmes teljesítése folytán következnek be.
6.10. A Takarékszövetkezet - az Ügyfél kérésére - lehetővé teszi, hogy az Ügyfél és a Takarékszövetkezet között létrejött ügyletben a Takarékszövetkezet képviseletében eljáró személyek aláírásmintáit az Ügyfél megtekintse.
6.11. A Takarékszövetkezet az azonosítás során az Ügyfélre vonatkozó alábbi személyi azonosító adatokat rögzítheti:
a) Természetes személy Ügyfél esetében:
1. családi és utónevét (születési név), amennyiben van, házassági nevét,
2. lakcímét,
3. állampolgárságát,
4. azonosító okmányának típusát és számát,
5. külföldi természetes személy magyarországi tartózkodási helyét,
6. születési helyét, idejét,
7. anyja születési nevét.
b) Jogi személy Ügyfél esetében:
1. nevét, rövidített nevét,
2. székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét,
3. azonosító okiratának számát,
4. telephelyének címét,
5. adószámát,
6. cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát,
7. egységes statisztikai számjelét,
8. főtevékenységét,
9. képviseletére jogosultak nevét és beosztását,
10. a kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatait.
6.12. A Takarékszövetkezet a fentieken túlmenően rögzíti
6.12.1. üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát;
6.12.2. ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét.
6.13. A Takarékszövetkezet az 6.11. pontban meghatározott adatokon kívül - ha erre az Ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az Ügyfél körülményei alapján a Takarékszövetkezet belső szabályzatában meghatározott esetekben, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - a
teljesítés körülményét (hely, idő, mód) is rögzítheti.
7. A Felek nyilatkozatai
7.1. A Takarékszövetkezet azt megelőzően, hogy a Fogyasztó Ügyfelet bármilyen Szerződés vagy ajánlat kötné, a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény mellékletében szereplő - a Fogyasztó Ügyfél által megadott információk alapján kitöltött - formanyomtatvány útján kellő időben, papíron tájékoztatja a Hitelszerződéssel, illetve a Jelzáloghitel Szerződéssel kapcsolatos lényeges adatokról.
7.2. A Felek a Szerződést írásba foglalják, amelynek egy eredeti példányát a Takarékszövetkezet átadja az Ügyfélnek. A külföldi természetes vagy jogi személlyel kötött szerződést magyar nyelven is el kell készíteni. Értelmezési vita esetén - eltérő szerződéses megállapodás hiányában - a magyar szöveg az irányadó.
7.3. A Takarékszövetkezet – ha azt kockázatvállalásának csökkentése érdekében szükségesnek tartja – kérheti a Szerződés, illetve az Ügyfél egyes nyilatkozatainak közjegyzői okiratba foglalását. A közokiratba foglalás költségei az Ügyfelet terhelik.
7.4. Az Ügyféltől a Takarékszövetkezet - a Szerződés eltérő rendelkezése hiányában - csak írásos formában adott megbízásokat és nyilatkozatokat fogad el. Írásbelinek minősül a levélben vagy telefaxon küldött nyilatkozat.
7.5. Az Ügyfél felel minden olyan kárért, amely az általa a Szerződésben megadott telefax- vagy - amennyiben erre a Szerződés lehetőséget ad – e-mail kapcsolatban, előforduló tévedés, félreértés vagy hiba következménye, kivéve, ha bizonyítható az, hogy a kárt a Takarékszövetkezet szándékos vagy súlyosan gondatlan eljárása okozta.
7.6. Ha a Takarékszövetkezet az Ügyfél által telefaxon küldött vagy - amennyiben erre a Szerződés lehetőséget ad - valamely szóbeli közlést, rendelkezést írásban visszaigazol, az Ügyfél köteles haladéktalanul jelezni a Takarékszövetkezetnek a közlés és a visszaigazolás közötti eltérést.
8. A kézbesítési szabályok
8.1. A Felek az egymáshoz intézett értesítéseket (szerződéses ajánlat, nyilatkozatok, okmányok stb.) - amennyiben a Szerződés, az Általános Szerződései Szabályok vagy a jelen Üzletszabályzat eltérően nem rendelkezik - közvetlen kézbesítés útján (személyesen vagy futárral), postai úton, vagy telefax útján kötelesek eljuttatni a címzett fél értesítési címére, illetve az általa megadott faxszámra.
8.2. Mindegyik fél köteles az új értesítési címe közlésével haladéktalanul írásban bejelenteni a másik félnek, ha az értesítési címe megváltozott. A Felek értesítési címének mindaddig, amíg annak megváltozását az adott személy írásban nem jelentette be, az utolsóként megadott értesítési cím, ennek hiányában pedig a Szerződésben feltüntetett székhely (cím) minősül.
8.3. A közvetlen kézbesítés útján eljuttatott nyilatkozatot akkor lehet kézbesítettnek tekinteni, ha a nyilatkozat átvételét a címzett írásban elismerte, vagy két tanú jelenlétében megtagadta. Az átvétel elismertnek minősül akkor is, ha az elismerést
(a) a Hitelintézet esetében az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében dolgozó alkalmazottja tette;
(b) Ügyfél esetében a vele együtt élő cselekvőképes közeli hozzátartozója vagy élettársa tette.
8.4. A Hitelintézet jogosult úgy tekinteni, hogy az Ügyfél tudomásul vette és elfogadta a nyilatkozatban foglaltakat, ha arra a kézhezvételtől számított 8 naptári napon belül nem érkezett írásos észrevétel vagy kifogás.
8.5. Az előző pontban meghatározott szabályok nem vonatkoznak a Felek számára jogot, kötelezettséget keletkeztető, törlő, ezek mértékét megváltoztató nyilatkozatokra. Azokat a küldeményeket, amelyek kézbesítésének tényéhez jogkövetkezmény fűződik, a Felek könyvelt küldeményként, tértivevénnyel kötelesek postára adni. A jelen pont szerinti postai úton megküldött küldeményeket a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett a nyilatkozatot nem vette át, a nyilatkozatot – az ellenkező bizonyításáig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. A Hitelintézet által az Ügyfél ismert legutolsó kézbesítési címre feladott postai küldemény a feladástól számított 5. munkanapon kézbesítettnek tekintendő, amennyiben azt a postai szolgáltató elköltözött / nem kereste / ismeretlen vagy cím elégtelen jelzéssel látta el.
8.6. A telefax útján elküldött értesítés a küldő fél telefax activity reportjában szereplő időpontban tekintendő kézbesítettnek.
8.7. Egyik Fél sem hivatkozhat arra, hogy a fentiek szerint kézbesítettnek tekintendő nyilatkozatról nem szerzett tudomást.
8.8. A nyilatkozatok kézbesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a Felek értesítést vagy más dokumentumot küldenek egymás részére.
8.9. A Hitelintézet a Szerződésben valamint jogszabályban meghatározott esetekben Hirdetmény útján is tájékoztathatja, értesítheti az Ügyfelet. A Hitelintézet ilyen formában értesíti az ügyfeleket különösen abban az esetben, ha az Üzletszabályzat, valamely ÁSZF, a Kondíciós lista illetve a Hirdetmény megváltozik. A Hirdetményeket azon a banki munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni, amely napot megelőző banki munkanapon, az üzleti órák alatt a kifüggesztés megtörtént. A Hitelintézet a hirdetményeit az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben, a nyitvatartási időszak alatt, valamint a Honlapon hozzáférhetővé teszi.
8.10. A kölcsönös együttműködés követelményeinek megfelelően az Ügyfél haladéktalanul értesíti a Hitelintézetet, ha valamely, a Hitelintézettől várt értesítés - különösen, ha az fizetési megbízások teljesítésére vagy pénzösszegek átvételére vonatkozik - nem érkezett meg időben. E kötelezettség elmulasztásának következményei az Ügyfelet terhelik.
8.11. Az Ügyfél által hibásan vagy hiányosan megadott adat miatt téves kézbesítésből eredő károk és többletköltségek az Ügyfelet terhelik.
8.12.A Hitelintézet okmányt, bankjegyet, értékpapírt, valamint egyéb értéket a tőle elvárható gondossággal és – az Ügyfél eltérő rendelkezése hiányában – a saját választása szerinti módon továbbít az Ügyfélnek, az Ügyfél költségére és kockázatára.
8.13. A számláról küldött kimutatást - az üzletszabályzat vagy szerződés eltérő rendelkezése hiányában - elfogadottnak kell tekinteni, ha az Ügyfél a kézbesítéstől számított hatvan napon belül írásban nem emelt kifogást; ez nem érinti a követelés érvényesíthetőségét.
9.1. Együttműködési és tájékoztatási kötelezettségek és szabályok
9.1.1. A Hitelintézet és az Ügyfél üzleti kapcsolataikban kölcsönösen együttműködve, egymás érdekeit figyelembe véve, jogaikat rendeltetésszerűen gyakorolva és kötelezettségeiket szerződésszerűen teljesítve kötelesek eljárni.
9.1.2. A Hitelintézet az együttműködés elősegítése érdekében az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben – nyitvatartási időben – ügyfélszolgálatot tart.
9.1.3. A Felek kötelesek a közöttük fennálló jogviszony szempontjából jelentős adatokról, tényekről, körülményekről és ezek változásairól egymást haladéktalanul értesíteni, az egymáshoz intézett kérdésekre válaszolni, egymás figyelmét az esetleges tévedésekre és mulasztásokra felhívni.
9.1.4. Az Ügyfél köteles haladéktalanul értesíteni a Hitelintézetet, amennyiben személyét, jogi státuszát érintő változás, jogi személy Ügyfél esetén szervezeti változás (így különös tekintettel az átalakulásra, kiválásra, szétválásra, összeolvadásra) történt, továbbá ha neve (cégneve), címe, telefon- és faxszáma, e- mail címe, illetve képviselője megváltozott. A Hitelintézet az Ügyfél által tett bejelentéseket mindaddig hatályosnak tekinti, amíg az Ügyfél a változást írásban be nem jelenti. Több, egymásnak ellentmondó bejelentés közül a Hitelintézet mindig az időben legfrissebb bejelentést fogadja el hatályosnak.
9.1.5. Az Ügyfél haladéktalanul köteles írásban tájékoztatni a Hitelintézetet, ha önmaga ellen csőd- vagy felszámolási eljárást, végelszámolást, adósságrendezési eljárást kezdeményezett, továbbá - a tudomásszerzéssel egyidejűleg - ha ellene harmadik személy csőd- vagy felszámolási, vagy adósságrendezési eljárást kezdeményezett. Amennyiben valamely felügyeleti szerv, illetve hatóság ellenőrzést, vagy más olyan hatósági eljárást végez az Ügyfélnél, amely az Ügyfél és a Hitelintézet között fennálló jogviszonyra hatással lehet, az ellenőrzésről, illetve az egyéb hatósági eljárásról az Ügyfél köteles a Hitelintézetet értesíteni, és a felügyeleti szerv, illetve hatóság által hozott határozat másolatát, a kézhezvételt követően a Hitelintézetnek haladéktalanul megküldeni.
9.1.6. Az Ügyfél a Hitelintézet kérésére köteles megadni minden, a személyével és a Felek közötti jogviszonnyal összefüggő adatot és felvilágosítást és lehetővé tenni a Hitelintézet munkavállalója, illetve megbízottja számára, hogy a helyszínen az Ügyfél üzleti könyveibe és nyilvántartásaiba betekinthessen. E kötelezettség teljesítésekor az Ügyfél az egyedi szerződésben és mellékleteiben meghatározott körben köteles lehetővé tenni a Hitelintézet számára, hogy az üzleti titkot tartalmazó iratokat is megismerhesse. Az Ügyfél köteles továbbá a Hitelintézet rendelkezésére bocsátani mindazokat az adatokat, amelyek gyűjtését valamely jogszabály vagy hatósági rendelkezés a hitelintézetek számára előír.
9.1.7. Amennyiben a Hitelintézet az Ügyféllel szemben a Hitelintézeti törvény szerinti kockázatvállalással járó ügyletet köt, az Ügyfél köteles rendszeresen a Hitelintézet rendelkezésére bocsátani éves letéti mérlegét, eredmény-kimutatását, a mérleg kiegészítő mellékletét, pénzügyi terveit és adóbevallásait, valamint az ezekhez kapcsolódó könyvvizsgálói jelentést, az elkészítést, illetve jóváhagyást követő tizenöt napon belül. A konszolidált beszámolót készítő Ügyfél köteles a konszolidált beszámolóját is benyújtani. Az egyes szerződések további rendszeres információ-szolgáltatási igényről is rendelkezhetnek.
9.1.8. Az Ügyfél tájékoztatási kötelezettségének megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül. Az Ügyfél felel a Hitelintézettel szemben a tájékoztatási kötelezettségének megsértéséből eredő esetleges károkért.
9.1.9. Folyamatos szerződések (ideértve a betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződést is) esetén a Hitelintézet köteles évente egy alkalommal, valamint a Szerződés lejártakor egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást (kivonatot) küldeni az Ügyfél részére.
9.1.10. Az Ügyfél - a saját költségére - a kérést megelőző 5 évben végrehajtott egyedi ügyleteiről kimutatást kérhet. Ezen kimutatást a Hitelintézet 90 napon belül küldi meg az Ügyfélnek írásban.
9.2 Fogyasztó Ügyfél tájékoztatása
9.2.1. A Hitelszerződés megkötését megelőzően a Hitelintézet a Fogyasztó Ügyfél részére olyan felvilágosítást ad, amelynek alapján a Fogyasztó Ügyfél felmérheti, hogy az igénybe venni tervezett hitel és – ha Kapcsolódó Szolgáltatás nyújtására is sor kerül – a Kapcsolódó Szolgáltatás megfelel-e az igényeinek és a pénzügyi teljesítőképességének. Ennek során a Hitelintézet a Fogyasztó Ügyfél rendelkezésére bocsátja a különböző ajánlatok összehasonlításához szükséges információkat annak érdekében, hogy a Fogyasztó megalapozott döntést hozhasson a Hitelszerződés esetleges megkötése tekintetében. Ezen felvilágosítás különösen a következőkre terjed ki: az ajánlott termékek legfontosabb jellemzői, a Fogyasztó pénzügyi helyzetére gyakorolt hatása és a fizetés elmulasztásának következményei, így különösen a Késedelmi kamat, a hitel felmondása és a biztosítékok érvényesítése. A felvilágosítás tömören és informatív módon, a Fogyasztó Ügyfél számára érthetően és áttekinthetően, reprezentatív
példákkal ábrázolva bemutatja, hogy a hitelfelvétel törlesztése a Fogyasztó Ügyfél jövedelmi viszonyaihoz, illetve annak esetleges változásához képest milyen terhet jelent, és hogy a törlesztés során milyen további kockázatokkal kell számolnia, különösen kiemelve a kamat- és az árfolyamkockázatot is. A felvilágosítás egyértelmű általános tájékoztatást nyújt a hitelfelvétel folyamatáról, a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi hatósági jogköréről és a Pénzügyi Békéltető Testületnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezésében betöltött szerepéről. Ha Kkapcsolódó Sszolgáltatás nyújtására is sor kerül, a felvilágosítás kiterjed arra, hogy az összekapcsolt szolgáltatások viszonya járulékos vagy önálló, valamint az egyes szerződések felmondásának körülményeire is.
9.2.2. A Hitelintézet az általa kötött Hitelszerződések és Jelzáloghitel-szerződések termékcsoportonként legjellemzőbb mintaszövegét a Fogyasztók előzetes tájékozódása érdekében a Honlapon teszi hozzáférhetővé.
9.2.3. A Hitelszerződésekre vonatkozó ajánlatok összehasonlítása és a Hitelszerződés megkötése tekintetében hozandó megalapozott döntés érdekében a Hitelintézet kellő időben, de azt megelőzően, hogy bármilyen ajánlat vagy Hitelszerződés kötné, a Fogyasztó Ügyfelet az általa megadott információk alapján szóba jöhető hiteltermékek tekintetében papíron vagy más tartós adathordozón az egyes termékekre vonatkozóan tájékoztatja.
9.2.4. Ha a Hitelintézet az adott termékről készített tájékoztatást tartalmazó formanyomtatványban foglaltaknak megfelelően a Fogyasztóval szerződést kíván kötni, úgy a Fogyasztó kérésére a Hitelszerződés tervezetét díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen a Fogyasztó rendelkezésére bocsátja.
9.2.5. Jelzáloghitel igénylése esetén a Hitelintézet azt megelőzően, hogy a Fogyasztót bármilyen Hitelszerződés vagy ajánlat kötné, kellő időben papíron, más adathordozón vagy elektronikus úton egyértelmű és érthető általános tájékoztatást nyújt a Fogyasztónak. A Hitelintézet az általános tájékoztatást követően, de még a szerződéskötés előtt papíron vagy más tartós adathordozón személyre szóló tájékoztatást nyújt a Fogyasztónak, melyet a Hitelintézet haladéktalanul elkészít és átad a Fogyasztónak, amint a Fogyasztó megadta a szükséges információkat a jelzáloghitellel összefüggő igényeiről, pénzügyi helyzetéről és az általa előnyben részesített feltételekről, még mielőtt a Fogyasztót a Hitelszerződéssel kapcsolatban ajánlati kötöttség terheli. A Hitelintézet mind az általános, mind a személyre szóló tájékoztatást díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen bocsátja a Fogyasztó rendelkezésére. A Hitelintézet a személyre szóló tájékoztatóban meghatározott adatokon kívül kizárólag attól elkülönítetten, ahhoz mellékelve ad tájékoztatást.
9.2.6. Jelzáloghitelre vonatkozó, a Hitelintézetre nézve kötelező erejű ajánlatot a Hitelintézet papíron vagy más tartós adathordozón a személyre szóló tájékoztatóval együtt bocsátja a Fogyasztó rendelkezésére, ha még nem bocsátotta a Fogyasztó rendelkezésére a személyre szóló tájékoztatót vagy az ajánlat eltér a korábban a Fogyasztó rendelkezésére bocsátott személyre szóló tájékoztatótól.
9.2.7. Jelzáloghitel és ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing igénylése esetén a Szerződés tervezetét a Hitelintézet a Fogyasztó kérése nélkül is legalább három nappal a tervezett szerződéskötést megelőzően a Fogyasztó rendelkezésére bocsátja. A Fogyasztó a három nap leteltéig az ajánlatot nem fogadhatja el. A Hitelintézet ajánlati kötöttsége a szerződéstervezet Fogyasztó részére történő rendelkezésre bocsátásától számított 15 napig áll fenn.
9.2.8. A Hitelintézet a Fogyasztó hitelképességét a rendelkezésre álló információk alapján értékeli, és kizárólag abban az esetben tesz ajánlatot a Fogyasztónak a Hitelszerződés megkötésére, ha a hitelképesség- vizsgálat eredményeként valószínűsíthető, hogy a Fogyasztó képes a Hitelszerződésből eredő kötelezettségeinek maradéktalan teljesítésére. Az információk a Fogyasztó által nyújtott tájékoztatáson és a hitelreferencia-szolgáltatás igénybevételén alapulhatnak, amelynek igénybevételéről a Hitelintézet előzetesen papíron vagy tartós adathordozón tájékoztatja a Fogyasztót. A Hitelintézet a hitelképesség vizsgálatát követően haladéktalanul tájékoztatja a Fogyasztót a hitelkérelem elbírálásának eredményéről és adott esetben
arról, hogy ha a hitelkérelem elutasítására az adatok automatikus feldolgozása során kerül sor. A Hitelszerződés megkötését követően a Hitelintézet nem mondhatja fel a Hitelszerződést azzal az indokkal, hogy a hitelképesség vizsgálata nem volt megfelelő vagy a Fogyasztó által közölt adatok hiányosak voltak. Ha a Felek a Hitelszerződés megkötését követően a hitel teljes összegének felemelésében állapodnak meg, a Hitelszerződés módosítását megelőzően a Hitelintézet a Fogyasztó hitelképességét díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen ismételten értékeli, kivéve ha a hitel adott összeggel történő megemelését a hitelképesség eredeti vizsgálatakor már figyelembe vette.
9.2.9. A Hitelszerződés kamatfeltételeinek változása esetén a Hitelintézet a Kamatperiódus lejártát megelőző legalább 90 nappal tájékoztatja papíron vagy más tartós adathordozón a Fogyasztó Ügyfelet az új Kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy Kamatfelár mértékéről illetve a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényéről.
9.2.10. A Referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamat esetén a Felek a fentiektől eltérően a Hitelszerződésben megállapodhatnak arról, hogy a Hitelintézet a Fogyasztó Ügyfelet rendszeresen a Honlapon és az Ügyfelek számára nyitva álló helyiségében kifüggesztve tájékoztatja a Referencia-kamatláb változásáról.
9.2.11. A Hitelszerződésben alkalmazott kamaton kívüli díj vagy költség módosítása esetén a Hitelintézet a módosítás hatálybalépését megelőző legalább 30 nappal közli a Fogyasztó Ügyféllel a módosítás tényét, a díj vagy költség új mértékét illetve a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegét, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztés gyakorisága változik, ennek tényét.
9.2.12. A Hitelintézet a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább 15 nappal Hirdetményben teszi közzé állami kamattámogatással nyújtott hitel esetén a hitelkamatot, díjat vagy költséget érintő módosítást.
9.2.13. A Hitelszerződés elektronikus okirati formában való megkötése esetén a fenti rendelkezések a következőképp módosulnak. A Hitelintézet a költség és díj módosulására vonatkozó tájékoztatás elektronikus úton is teljesítheti. A kamatváltozásra vonatkozó tájékoztatás a Hitelintézet papíron vagy más tartós adathordozón teljesítheti azzal, hogy a közlési határidő nem vagy késedelmes teljesítése - a Fogyasztó Ügyfél számára hátrányos módosítás esetén - jogvesztő.
9.2.14. A Hitelintézet a módosítással kapcsolatos tájékoztatást elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén a Fogyasztó Ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikusan is elérhetővé teszi.
9.2.15. A Szerződés fennállása alatt a Hitelintézet a Fogyasztó kérésére a tartozásról törlesztési táblázat formájában kivonatot a Fogyasztónak díj-, költség- és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen kell rendelkezésére bocsátania.
9.2.16. Jelzáloghitel esetén a Hitelintézet évente egyszer, illetve a kamatperiódus fordulónapján tájékoztatást ad a Fogyasztónak a tartozásról törlesztési táblázat formájában díj-, költség- és egyéb fizetésikötelezettség- mentesen.
9.2.17. A törlesztési táblázat a törlesztőrészletek összegét, a törlesztés gyakoriságát és feltételeit, valamint az egyes törlesztések tőke- és Ügyleti Kamat és az Ügyleti Kamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás elemét - ideértve díjat, jutalékot, költséget - elkülönítetten tartalmazza. Ha az Ügyleti Kamat nem rögzített, vagy az Ügyleti Kamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatás - ideértve díjat, jutalékot, költséget - a Szerződésben meghatározottak szerint változhat, a törlesztési táblázatban egyértelműen és tömören jelezni kell, hogy a rendelkezésre bocsátott adatok a változás időpontjáig érvényesek.
9.2.18. A jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlanok hitelbiztosítéki értékét a Hitelintézet a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló, vagy az annak helyébe lépő jogszabályban meghatározott szabályoknak megfelelően állapítja meg. A Hitelintézet az értékelési szakvéleményt tartós adathordozón rögzíti és nyilvántartásában megőrzi.
9.2.19. A fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret-szerződés esetén a Hitelintézet, jogosult az Ügyfelet papíron vagy más tartós adathordozón utólagos tájékoztatás formájában tájékoztatni az alábbiakról:
a) arról az időtartamról, amelyre a tájékoztatás vonatkozik,
b) a hitel lehívásának összegéről és a lehívás időpontjáról,
c) a tájékoztatást megelőző legutóbbi tájékoztatás időpontjáról és ezen időpontban fennálló, a fizetési számlához kapcsolódó hitelegyenlegről,
d) a tájékoztatás időpontjában fennálló, a fizetési számlához kapcsolódó hitelegyenlegről,
e) a teljesített törlesztés összegéről és a teljesítés időpontjáról,
f) a hitelkamatról,
g) a felmerült hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatásról - ideértve díjat, jutalékot, költséget -, valamint
h) a törlesztés minimális összegéről, ilyen kikötés esetén.
9. 3. Árukapcsolás és csomagban történő értékesítés
9.3.1. A Hitelintézet nem ajánl jelzáloghitelt, illetve nem köt Jelzáloghitel-szerződést más pénzügyi termékkel vagy szolgáltatással együtt úgy, hogy a Hitelszerződést a Fogyasztó kizárólag a kapcsolódó termékkel vagy szolgáltatással együtt kötheti meg. (árukapcsolás tilalma)
9.3.2. A Hitelintézet ajánlhat jelzáloghitelt, illetve köt Jelzáloghitel-szerződést más pénzügyi termékkel vagy szolgáltatással együtt, ha a Hitelszerződést a Fogyasztó önállóan is megkötheti, de nem feltétlenül ugyanazokkal a feltételekkel, mint a Kapcsolódó Szolgáltatásokkal egy csomagban kínált Hitelszerződés esetén. (csomagban történő értékesítés)
9.3.3. Ha a Hitelintézet előírja, hogy a Fogyasztó rendelkezzen fizetési számlával, amely kizárólag a jelzáloghitel törlesztéséhez szükséges pénzeszközök elhelyezését szolgálja, akkor ezt a fizetési számlát díj-, költség- és egyéb fizetési kötelezettségmentesen biztosítja a Fogyasztó részére
9.3.4. A Hitelintézet előírhatja azt is, hogy jelzáloghitel igénybevétele esetén rendelkezzen a Hitelszerződéshez kapcsolódó megtakarítással, valamint életbiztosítással vagy a fedezetül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítással. A Hitelintézet az általa előnyben részesített szolgáltatótól eltérő szolgáltató biztosítását is elfogadja, ha az a Hitelintézet által ajánlott biztosítással legalább egyenértékű a biztosítás összegét és a fedezet körét figyelembe véve.
9.3.5 Ha a Hitelintézet a Fogyasztó számára előírta, hogy jelzáloghitel igénybevétele esetén rendelkezzen a hitelszerződéshez kapcsolódó életbiztosítással vagy a fedezetül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítással, a Fogyasztó az ilyen biztosítási szerződésből származó – biztosítási összegre vonatkozó – követelését biztosítékként a Hitelintézetre átruházhatja.
9.4. A deviza alapú fogyasztói hitelre vonatkozó rendelkezések
9.4.1. Ha a Hitelintézet a Fogyasztóval deviza alapú Hitelszerződést kíván kötni, az Fhtv. szerinti tájékoztatási kötelezettsége teljesítése keretében a Fogyasztó előtt feltárja a Hitelszerződéssel összefüggésben a Fogyasztót érintő kockázatokat. A kockázatfeltáró nyilatkozat tartalmazza a deviza alapú Hitelszerződésből eredő árfolyamkockázat részletes ismertetését, valamint ennek hatását a törlesztőrészletekre. A kockázatfeltáró nyilatkozat Fogyasztó általi tudomásulvételét a Fogyasztó aláírásával ellátott nyilatkozattal igazolja.
9.4.2. Deviza alapú fogyasztói Hitelszerződés esetén a kölcsön folyósításakor a kölcsön, valamint a havonta esedékessé váló törlesztőrészlet forintban meghatározott összegének kiszámítása a Magyar Nemzeti Bank által megállapított és közzétett, hivatalos devizaárfolyam alapján történik, amennyiben a Hitelintézet nem határoz meg saját deviza-középárfolyamot. Az adott Deviza alapú fogyasztói Hitelszerződés esetében
alkalmazott devizaárfolyam megjelölését a Hitelszerződés tartalmazza. A Hitelintézet az átváltással és számítással összefüggésben külön költséget vagy díjat nem számíthat fel.
9.5. Idegen pénznemben fennálló tartozás átváltása
9.5.1. Ha a Jelzáloghitel-szerződés alapján fennálló tartozás olyan pénznemre vonatkozik amelyet annak igénylése időpontjában a Fogyasztó szempontjából idegen pénznemnek kell tekinteni, a Fogyasztó minden negyedév utolsó napjával egyoldalú nyilatkozattal jogosult dönteni a Szerződés alapján fennálló tartozás pénznemének módosításáról. A tartozás pénznemének módosítása nem minősül szerződésmódosításnak, azt közjegyzői okiratba foglalni nem kell, a korábbi közjegyzői okirat a tartozás pénzneme módosításának keretei között érvényes.
9.5.2. Idegen pénznemben fennállónak minősül a tartozás, amelynek
a) pénzneme az igénylés időpontjában eltér attól a pénznemtől, amelyben a Fogyasztó a hitel visszafizetéséhez felhasználandó jövedelmének több mint 50 százalékát szerzi vagy amelyben a hitel visszafizetéséhez szükséges vagyonának több mint 50 százalékát tartja, vagy
b) pénzneme az igénylés időpontjában eltér a Fogyasztó állandó lakóhelye szerinti tagállam hivatalos pénznemétől.
9.5.3. A Fogyasztó által az átváltással kapcsolatosan választható pénznem
a) az a pénznem, amelyben a Fogyasztó a hitel visszafizetéséhez felhasználandó jövedelmének több mint 50 százalékát szerzi vagy amelyben a hitel visszafizetéséhez szükséges vagyonának több mint 50 százalékát tartja a Hitelszerződés megkötése céljából végzett legutóbbi hitelképesség-vizsgálat dokumentumai alapján, illetve
b) a Fogyasztónak a Hitelszerződés megkötésekor vagy a pénznem módosításakor bejelentett lakóhelye szerinti pénznem
lehet, amelyről a Felek a Hitelszerződésben állapodnak meg.
9.5.4. A Hitelintézet jogosult a Hitelszerződésben a rendelkezésre álló hiteltermékeire tekintettel korlátozni a Fogyasztó által választható devizanemeket. A Hitelintézet jogosult a Hitelszerződésben kikötni, hogy az átváltással kapcsolatosan felmerülő költségeinek a Fogyasztó általi megtérítését, a fennálló tartozás összegének legfeljebb 2 százalékáig. Ha a Fogyasztó fennálló tartozását olyan pénznemre kívánja átváltani, amely eltér attól a pénznemtől, amelyben a hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értékesítésére sor kerülhet, a Hitelintézet a tartozás átváltása esetére jogosult kikötni a Szerződésben pótfedezet nyújtását.
9.5.5. A Fogyasztó által megjelölt pénznem esetén a fennálló tartozás átszámítása az átváltásra vonatkozó nyilatkozat benyújtásának napján érvényes, a 9.4.2.-ben meghatározott vagy a Fogyasztó számára ennél kedvezőbb árfolyam alkalmazásával történik. Az átváltásnál alkalmazható árfolyamtól a Felek a Hitelszerződésben eltérhetnek. A tartozás átváltott pénzneme szerinti fizetési kötelezettség a Fogyasztó hiánytalan nyilatkozatának a Hitelintézethez történő megérkezését követő második törlesztőrészlet megfizetésének esedékességével áll be.
9.5.6. A Felek a Hitelszerződésben a fenti rendelkezések alkalmazásától akkor térhetnek el, ha a Hitelintézet a Fogyasztó számára a Hitelszerződésben más olyan lehetőséget biztosít, amely alkalmas a Fogyasztó kockázati kitettségének olyan mértékű korlátozására, amelynek eredményeként a Fogyasztó árfolyamkockázata a 20 százalékot nem haladja meg.
9.5.7. Az idegen pénznemben fennálló tartozás átváltása esetén a kamatot
a) fix kamat esetén fix kamatozásúként,
b) a Referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén referencia-kamatozásúként,
c) a Kamatperiódusonként rögzített kamat esetén kamatperiódusonként rögzített módon állapítja meg a Hitelintézet.
9.5.8. A referencia-kamatlábhoz kötött Hitelszerződés esetén az átváltott pénznemhez tartozó referencia- kamatlábat, valamint a Kamatfelár-változási mutatót úgy határozza meg a Hitelintézet, hogy az tartalmilag – így különösen az alapul szolgáló kamatláb futamidejét tekintve – megfeleljen a tartozás pénzneme módosulását megelőzően alkalmazott referencia-kamatlábnak, valamint Kamatfelár-változtatási mutatónak. A Kamatperiódusonként rögzített hitelkamatozású hitelszerződés esetén a Kamatváltoztatási mutatót úgy határozza meg a Hitelintézet, hogy az tartalmilag megfeleljen az eredeti kamatváltoztatási mutatónak.
9.5.9. Az a díj, jutalék és költség, amelyet a Hitelszerződés a tartozás átváltását megelőzően érvényesen tartalmazott, a tartozás átváltását követően is a Szerződés része marad.
9.5.10. Idegen pénznemben fennálló tartozás esetén a Hitelintézet Szerződésben meghatározott módon papíron vagy más tartós adathordozón figyelmezteti a Fogyasztót, ha a még fennálló, a Fogyasztó által fizetendő teljes összeg vagy a rendszeresen fizetendő törlesztőrészlet összege több mint 20 százalékkal eltér attól az összegtől, mint amennyi a Hitelszerződés megkötésekor érvényes árfolyam alapján lenne. A figyelmeztetésben a Hitelintézet tájékoztatja a Fogyasztót az általa fizetendő teljes összeg emelkedéséről és a tartozás más pénznemre történő átváltásának lehetőségéről, ennek feltételeiről vagy az árfolyamváltozás Fogyasztó számára kedvezőtlen hatásainak megszüntetésére vonatkozó egyéb lehetőségekről. A Hitelintézet a fentinél kisebb mértékű árfolyamnövekedés esetén is jogosult figyelmeztetni a Fogyasztót a kockázat mérséklésének lehetőségére.
9.5.11. Idegen pénznemben fennálló tartozás esetén az átváltás lehetőségét és az árfolyamkockázatot korlátozó eszközöket a személyre szóló tájékoztatás során és a Hitelszerződésben is ismerteti a Hitelintézet. A személyre szóló tájékoztató tartalmaz egy szemléltető példát arra, hogy milyen hatással jár a Fogyasztóra nézve az árfolyam 20 százalékos változása azokban az esetekben, ha a Hitelszerződés nem korlátozza a Fogyasztót érintő árfolyamkockázatot 20 százaléknál alacsonyabb árfolyamváltozásra.
10. Az Ügyfél által adott megbízások, pénztárszolgálat
10.1.1. A Takarékszövetkezet pénztárszolgálatát valamennyi egységében a közzétett pénztári órákban végez.
Fizetési megbízásokat a Takarékszövetkezet külön tájékoztatóban meghatározott időben fogad el, és teljesít.
Határidőre teljesítendő megbízásokat az Ügyfél tartozik a Takarékszövetkezetnek olyan időpontban benyújtani, hogy azok teljesítési késedelmet ne szenvedjenek. Ennek elmulasztásából eredő kárért a Takarékszövetkezet nem felel.
A fizetési számla felett természetes személy számlatulajdonos Takarékszövetkezethez bejelentett módon (aláírás bejelentő kartonon) rendelkezhet.
Jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság számlatulajdonos pénzforgalmi számla feletti rendelkezéséhez a nyilvántartásba bejegyzett, illetőleg bejegyzésre bejelentett teljes vagy rövidített név (cégnév) betű szerinti használata, valamint a számlatulajdonos által a pénzforgalmi számla feletti rendelkezésre bejelentett személy vagy személyek aláírása szükséges.
A Takarékszövetkezet a rendelkezésre jogosult azonosítása során a tőle elvárható gondossággal köteles biztosítani, hogy a rendelkezési jogosultságot csak az arra jogosult gyakorolhassa.
10.1.2. A Takarékszövetkezet köteles a hamis vagy hamisnak látszó fizetőeszközt az Ügyféltől ellenérték térítése nélkül bevonni. A Takarékszövetkezet az esetről jegyzőkönyvet vesz fel - lehetőség szerint az Ügyfél jelenlétében - és a bizonyítási eljárásnak az Ügyfélre nézve kedvező eredmény megállapítása esetén a részére jogosan járó ellenérték kifizetéséről az Ügyfelet értesíti.
10.2. A Takarékszövetkezet az Ügyfél által adott megbízásokat - a Szerződés eltérő rendelkezése, vagy külön megállapodás hiányában - csak az e célra rendszeresített nyomtatványokon fogad el. A nyomtatványokat, előzetes igénybejelentést követően, a Takarékszövetkezet bocsátja az ügyfél rendelkezésére. A Takarékszövetkezet az Ügyfél megbízásán szereplő aláírásokat összehasonlítja az Ügyfél által bejelentett aláírásmintákkal. Amennyiben a rendelkezésen a Takarékszövetkezetnek be nem jelentett, vagy a bejelentett mintától jól felismerhetően eltérő aláírás van, a Takarékszövetkezet a rendelkezést nem teljesíti és a rendelkezést az ok megjelölésével, visszaküldi az Ügyfélnek.
10.3. Külön szerződés alapján a Takarékszövetkezet elektronikus úton benyújtott megbízásokat is elfogad. Ilyen esetekben – az alkalmazott programtól függően - a Takarékszövetkezet az aláírásvizsgálat során
a) az Ügyfél által az erre a célra rendszeresített adatlapon (Adatlap) meghatározott, a rendelkezésre jogosult személyek esetében kiadott aláírási jelszó, valamint az aláírási pontszám megfelelését együttesen ellenőrzi, vagy
b) az ügyfél által megadott telefonszámra kiküldött sms-ben megadott aláíró jelszót.
10.4. A Takarékszövetkezet nem felel a szokásos ügymenet során alkalmazott gondos vizsgálattal sem felismerhető hamis vagy hamisított megbízás teljesítésének következményeiért.
10.5. Külön szerződés (fizetési, pénzforgalmi keretszerződés kiegészítése) alapján a Takarékszövetkezet telefaxon továbbított fizetési műveletek (fizetési megbízások, betétműveletek) végrehajtására vonatkozó megbízásokat is átvesz teljesítésre.
A Takarékszövetkezet az általa használt eredeti megbízás-nyomtatvánnyal megegyező formátumban telefaxon továbbított megbízásokat fogadja be teljesítésre. A teljesített megbízásokról a Takarékszövetkezet a számlakivonat megküldésével utólag értesíti az Ügyfelet.
A Takarékszövetkezet a külön szerződés aláírását megelőzően kiemelten felhívja az Ügyfél figyelmét arra, hogy a megbízások telefaxon történő továbbítása fokozott kockázattal jár. A telefaxon továbbított fizetési megbízások esetében előforduló tévedés, félreértés vagy hiba következtében keletkezett minden kárért a megbízást benyújtó Ügyfél felel, kivéve, ha bizonyítható az, hogy a kárt a Takarékszövetkezet szándékos vagy súlyosan gondatlan eljárása okozta.
10.6. Amennyiben a megbízás hiányos, továbbá ha a Takarékszövetkezet felismeri, hogy a megbízás téves adatokat tartalmaz, a Takarékszövetkezet a megbízást – az ok megjelölésével - teljesítés nélkül visszaküldi.
10.7. A Takarékszövetkezet jogosult telefaxon beérkezett megbízás teljesítését - biztonsági okokból - az eredeti okirat megérkezéséig függőben tartani. A felfüggesztésről a Takarékszövetkezet az Ügyfelet haladéktalanul értesíti. A felfüggesztéssel kapcsolatban keletkezett károkért a Takarékszövetkezet nem felel.
10.8. Ha az Ügyfél a megbízásnak meghatározott időpontban való teljesítését igényli, akkor a megbízáson terhelési napot kell meghatároznia.
10.9. Az Ügyfél terhére érkező fizetési megbízáson terhelendő fizetési számlaként az Ügyfél fizetési számláját kell feltüntetni. A közlemény rovatban szereplő adatokat, közléseket a Takarékszövetkezet nem vizsgálja, jogait és kötelezettségeit nem érinti.
10.10. A megbízásnak egyértelműen tartalmaznia kell az ügylet tárgyát és a megbízás teljesítéséhez szükséges adatokat. A Takarékszövetkezet nem vállal felelősséget azokért a károkért, amelyek abból keletkeztek, hogy az Ügyfél a megbízás teljesítéséhez szükséges adatokat tévesen, nem egyértelműen vagy hiányosan adta meg.
10.11. A megbízások benyújtásának és teljesítésének rendjét a Takarékszövetkezet külön tájékoztatóban teszi közzé.
10.12. A Takarékszövetkezet minden esetben köteles teljesíteni az üzletfél fizetési megbízását, ha annak fedezete rendelkezésre áll.
Ha a megbízás teljesítése bármely ok miatt akadályba ütközik, a Takarékszövetkezet köteles erről az Ügyfelet haladéktalanul értesíteni.
A jogszabályban, az általános szerződési feltételekben (jelen szabályzat 1. és 2. számú melléklet) továbbá a sorbaállítási szerződésben meghatározott megbízások teljesítését a Takarékszövetkezet fedezet hiánya miatt (legfeljebb 35 napig) sorba állítja. Az általános szerződési feltételekben meghatározott fizetési megbízások esetén részteljesítés is lehetséges.
A fizetési megbízások – nem jogszabály alapján történő - sorbaállításáért, illetve soron kívüli teljesítéséért, vagy a fedezet megelőlegezéséért a Takarékszövetkezet a "Hirdetmény"-ben, vagy az egyedi szerződésben foglaltak szerinti díjat, kamatot számíthatja fel.
10.13. A megbízást a pénzforgalomról szóló 2009. évi LXXXV. törvényben meghatározott időpontig lehet visszavonni. Ezen időpontot követően csak abban az esetben lehet a megbízást visszavonni, ha a Takarékszövetkezet és az ügyfél erre vonatkozóan megállapodást köt, illetve elektronikusan benyújtott megbízás esetén RECALL megbízást indít. A Takarékszövetkezet az ezt követően érkezett módosítás illetve visszavonás esetén jogosult az eredeti megbízás szerint eljárni azzal. A megbízások módosításával, visszavonásával kapcsolatban a Takarékszövetkezet díjat számíthat fel, továbbá a felmerült költségek is átterhelheti az Ügyfélre.
10.14. A Takarékszövetkezet a jogszabályba ütköző megbízások teljesítését megtagadhatja akkor is, ha azok teljesítésére szerződésben korábban kötelezettséget vállalt. Ha a megbízás érvényességét jogszabály hatósági engedélyhez köti, a Takarékszövetkezet jogosult meggyőződni az engedély meglétéről, ennek hiányában a megbízást teljesítés nélkül visszaküldeni.
10.15.A Takarékszövetkezet az Ügyfél eltérő rendelkezése hiányában a megbízásokat érkezésük sorrendjében teljesíti, kivéve a hatósági átutalást és az átutalási végzést, melyek teljesítése megelőzi az egyéb fizetési megbízások teljesítését. Az érkezés sorrendjének megállapítására a Takarékszövetkezet nyilvántartása az irányadó.
10.16. Amennyiben a Takarékszövetkezet pénzmosásra utaló adatot, tényt vagy körülményt észlel, akkor az ügylet lebonyolítását felfüggeszti.
11. Takarékszövetkezet szolgáltatásainak igénybevétele közvetítőkön keresztül
11.1. A Takarékszövetkezet termékeit és szolgáltatásait saját ügyfélszolgálati helyein kívül, megbízási szerződés alapján, más erre jogosult közvetítőkön (a továbbiakban: ügynökök) keresztül is elérhetővé teszi ügyfelei számára.
11.2. A Takarékszövetkezet szolgáltatásait és termékeit ügynökön keresztül igénybevevő Ügyfelet ugyanazon jogok és kötelezettségek illetik meg, mint azokat, amelyek a Takarékszövetkezet szolgáltatásait és termékeit közvetlenül a Takarékszövetkezet saját ügyfélszolgálati helyein keresztül veszik igénybe.
11.3. Az ügynökök kizárólag azon Takarékszövetkezeti szolgáltatások és termékek értékesítésére jogosultak, amelyekre a Takarékszövetkezettel kötött megbízási szerződésük kiterjed. Ezek a szolgáltatások a következők lehetnek:
a) záloghitelezési tevékenység;
b) pénzváltási tevékenység;
c) lakástakarékpénztári szerződés kötése;
d) egyes hitelezési tevékenységek.
11.4. A Takarékszövetkezet az Ügyfelek részére készült nyilvános szerződési feltételeit, tájékoztatóit és kondíciós listáit az ügynökök részére naprakész állapotban biztosítja.
11.5. Az ügynökök megbízásos tevékenységével összefüggő díjak és egyéb feltételek a Takarékszövetkezet és az ügynökök közötti megbízási szerződésekben kerülnek megállapításra.
12. Fizetési kötelezettség teljesítésének helye és ideje
12.1. Amennyiben jogszabály vagy szerződés eltérően nem rendelkezik, a Takarékszövetkezet és az Ügyfél közötti fizetési kötelezettségek teljesítésének helye a Takarékszövetkezet adott ügyben ügyintézésre illetékes egysége, illetve a Takarékszövetkezet ügynökeinek üzlethelyisége.
12.2. A Takarékszövetkezet javára történő fizetés teljesítésének időpontja az a nap, amelyen a Takarékszövetkezet az Ügyfélnek a Takarékszövetkezetnél vezetett fizetési számláját megterheli. Amennyiben az Ügyfélnek nincs a Takarékszövetkezetnél vezetett fizetési számlája, a fizetés teljesítésének időpontja az a nap, amelyen az összeg a Takarékszövetkezet pénzforgalmi számláján jóváírásra került.
12.3. Készpénzben teljesített fizetés esetén a Takarékszövetkezet javára történő teljesítés időpontja az a nap, amelyen az összeget a Takarékszövetkezet pénztárában a pénztáros átvette, illetve a Takarékszövetkezet ügynökeinek pénztáránál az összeget befizették.
12.4. A Takarékszövetkezet fizetési kötelezettsége teljesítésének időpontja – törvény, kormányrendelet vagy felek eltérő rendelkezése hiányában - az a nap, amelyen a Takarékszövetkezet számláját megterhelték.
12.5. Ha a fizetési teljesítés időpontja munkaszüneti napra esik - és jogszabály vagy szerződés másként nem rendelkezik -, a teljesítés napja az azt követő első munkanap. Amennyiben a teljesítés helye külföldön
van és a teljesítés napja - a teljesítés helye szerint - munkaszüneti nap a teljesítés napja az azt követő első Takarékszövetkezeti munkanap. A Takarékszövetkezet a fizetési teljesítések során figyelembe veszi a nemzetközi elszámolásforgalmi szünnapokat.
12.6. Az Ügyfél – fizetési számlája terhére adott megbízással, vagy más módon - intézkedik szerződés alapján a Takarékszövetkezet javára őt terhelő fizetési kötelezettség teljesítésére. Teljesítés elmulasztása esetén a Takarékszövetkezet jogosult követelését az Ügyfél fizetési számlája terhére érvényesíteni. Ennek eredménytelensége esetén a Takarékszövetkezet jogosult adott szerződés biztosítékaiból magát kielégíteni. Ha ez is eredménytelen, úgy a Takarékszövetkezet polgári peres úton érvényesítheti követelését, végül az ügyfél egyidejű értesítése - jogszabály által meghatározott ügyfélkör esetében- mellett felszámolási eljárást kezdeményezhet, ha a peres eljárás eredménytelen volt.
13. Kamatok, jutalékok, díjak, költségek
13.1. Az Ügyfél a Takarékszövetkezet szolgáltatásaiért a Szerződésben meghatározott kamatot, jutalékot, költséget, illetve díjat, a Takarékszövetkezet pedig az Ügyfél által a Takarékszövetkezetnél elhelyezett pénzeszköz után - ha a Szerződés így rendelkezik - kamatot (a továbbiakban együtt: ellenérték) fizet. A kamat után fizetendő és a vonatkozó jogszabályban meghatározott mértékű adót a Takarékszövetkezet levonja, bevallja és befizeti.
13.2. Az egyes Szerződésekhez kapcsolódó Takarékszövetkezeti szolgáltatások ellenértékét a Szerződés, az ellenérték mértékét, a Takarékszövetkezet által érvényesített kondícióik fajtáit és mértékét a Takarékszövetkezet hirdetményei, az ellenérték kiszámításának módját a jelen Üzletszabályzat tartalmazzák. A hirdetményben foglaltaktól eltérő ellenértékről a Takarékszövetkezet és az Ügyfél a Szerződésben rendelkezhetnek.
13.3. A Takarékszövetkezet az ellenértéket kizárólag az alábbi 19. pontban rögzítettek szerint jogosult egyoldalúan módosítani.
13.4. A Takarékszövetkezeti szolgáltatások ellenértékének megfizetése – eltérő kikötés hiányában – a Szerződésben meghatározott időpontban, a Szerződésben megjelölt rendszerességgel, utólag vagy a Szerződés megszűnésekor esedékes.
13.5. Amennyiben az Ügyfél pénztartozását késedelmesen teljesíti, a Takarékszövetkezet – ha a Szerződés másként nem rendelkezik – a Hirdetményben meghatározott késedelmi kamatot számítja fel.
13.6. A Takarékszövetkezeti szolgáltatás teljesítése során a Takarékszövetkezet jogosult - erre vonatkozó megállapodás alapján - az ellenértéken felül az ügylettel kapcsolatban felmerült költségeit (postaköltségek, sürgősségi díjak, tranzakciós díj, ügyvédi díj, hitelbírálati díj, biztosíték átértékelési díj, szakértői díjak, értékbecslés díja, illetékek, közjegyzői, hatósági és egyéb eljárás költségei stb.) illetve díjait az Ügyfélre terhelni. A megbízás teljesítése során a Takarékszövetkezet által igénybevett belföldi és külföldi közreműködő által felszámított költségek, jutalékok az Ügyfelet terhelik.
13.7. Az Ügyfelet terhelik továbbá mindazon igazolt költségek, amelyek az Ügyfél nem szerződésszerű magatartásából származnak vagy amellyel a Takarékszövetkezetet az Ügyféllel fennálló jogviszonnyal kapcsolatosan terhelik, beleértve az Ügyfél elleni esetleges eljárások költségeit is.
14. A beszámítási jogosultság, engedményezés
14.1. A Felek az e fejezetben meghatározottak szerint jogosultak az egymással szemben fennálló lejárt követeléseiket – egymáshoz intézett nyilatkozattal – beszámítani. A beszámításra vonatkozó nyilatkozatnak minősül a Takarékszövetkezet által az Ügyfél fizetési számlájáról megküldött kivonat, amely tartalmazza a beszámított összeget, és igazolja a beszámítás tényét.
14.2. A folyamatban lévő Takarékszövetkezeti szolgáltatás nyújtását a Takarékszövetkezet biztonságos működésének folyamatos fenntartása és ügyfelei, így különösen betétesei védelme érdekében saját – feltételhez kötött vagy határidős – követelései miatt az érintett ügyfél értesítése mellett felfüggesztheti akkor is, ha azok nem ugyanazon a jogviszonyon alapulnak.
14.3. Az Ügyfél a Szerződésből fakadó jogait csak a Takarékszövetkezet előzetes írásbeli hozzájárulásával engedményezheti.
15. Biztosítékok
15.1. A Takarékszövetkezet az Ügyféllel szemben fennálló, vagy jövőben keletkező követeléseinek biztosítására a Szerződésben meghatározott biztosíték nyújtását írhatja elő az Ügyfélnek. A Takarékszövetkezet biztosítékként különösen - de nem kizárólagosan - zálogjogot, óvadékot, készfizető kezességet, illetve garanciát ír elő.
A Takarékszövetkezet jogosult eldönteni, hogy az adott jogügylettel összefüggésben - az Ügyfél körülményeit is figyelembe véve - milyen biztosítékot kíván kérni.
Takarékszövetkezet követeléseinek biztosítására az alábbi jogi biztosítékok valamelyikét - vagy többet együttesen - alkalmazza a Ptk. szerződést biztosító mellékkötelezettségekre vonatkozó szabályai szerint: bankgarancia (Ptk. 6:431 §),
állami garancia, egyéb garancia,
jelzálogjog (Ptk. 5:101 – 5:109 §), kézizálogjog (Ptk. 5:88 §),
kezesség (készfizető) (Ptk. 6:416 – 6:420 §), óvadék (Ptk. 5:95 § ),
engedményezés (Ptk. 6:193 – 6:201 §), vételi jog (Ptk. 6:225 §).
15.2. A Takarékszövetkezet az Ügyféllel fennálló üzleti kapcsolata során bármikor jogosult az Ügyféllel szemben meglevő, vagy jövőben keletkező bármely követelésének biztosítására megfelelő biztosíték nyújtását, illetve – a Takarékszövetkezet követeléseinek megtérüléséhez szükséges mértékben – a már meglévő biztosíték kiegészítését kérni az Ügyféltől. A biztosíték nyújtásának, illetve kiegészítésének elmulasztása súlyos szerződésszegésnek minősül.
15.3. A biztosítékok nyújtásával, fenntartásával, kezelésével, kiegészítésével, ellenőrzésével és érvényesítésével kapcsolatos minden kiadás, költség az Ügyfelet terheli.
15.4. A Takarékszövetkezet felhívja az Ügyfelek figyelmét, hogy adott kockázatvállalással járó ügyleteknél az Ügyfél által nyújtott biztosíték fedezeti értékének meghatározása a Takarékszövetkezet szabályzatainak megfelelő Takarékszövetkezeti döntés függvénye. A biztosíték fedezeti értéke rendszerint a piaci
értéknél alacsonyabb összegben kerül meghatározásra.
15.5. A biztosíték nyújtásáig, illetve a nyújtott biztosíték Takarékszövetkezet által kért kiegészítésének megtörténtéig a Takarékszövetkezet jogosult az Ügyféllel szembeni esetleges fizetési kötelezettségeinek teljesítését felfüggeszteni.
15.6. Ha a biztosítékul szolgáló jog gyakorlása vagy a követelés érvényesítése a lekötés időtartama alatt esedékessé válik, a Takarékszövetkezet jogosult a jogot gyakorolni, illetve a követelést érvényesíteni és az így kapott összegeket biztosítékként kezelni.
15.7. A Takarékszövetkezet követeléseinek biztosítékául szolgáló valamennyi vagyontárgy, jog vagy követelés biztosítékul szolgál a Takarékszövetkezetnek az Ügyféllel szembeni valamennyi követelésére függetlenül attól, hogy a követelés hitelnyújtásból vagy egyéb jogviszonyból ered, továbbá azokra az Ügyféllel szembeni követelésekre is, amelyeket harmadik személy engedményezett a Takarékszövetkezetre.
15.8. Az Ügyfél köteles gondoskodni a biztosítékul szolgáló vagyontárgy megfelelő megőrzéséről, a jogok illetve követelések érvényesíthetőségnek fenntartásáról. Az Ügyfél – a Takarékszövetkezet felszólítására – köteles a szükséges intézkedéseket megtenni a harmadik személyekkel szemben esedékes követelései beszedése, illetve behajtása érdekében. Az Ügyfél köteles továbbá a használatában lévő, a Takarékszövetkezet javára biztosítékul lekötött vagyontárgyakat rendeltetésszerűen kezelni, üzemeltetni. Ha biztosítékul egyedileg meg nem határozott elhasználható vagy helyettesíthető dolog szolgál, akkor az Ügyfél köteles az elhasznált vagy értékesített vagyontárgyakat értékükön pótolni.
15.9. A biztosíték értékében, érvényesíthetőségében, behajthatóságában vagy más lényeges körülményben bekövetkezett változásokról az Ügyfél köteles a Takarékszövetkezetet haladéktalanul tájékoztatni.
Az Ügyfél a Takarékszövetkezettel szembeni bármilyen hitelügyletből eredő tartozásának fennállása időtartama alatt köteles tájékoztatni a Takarékszövetkezetet jogi státuszában, vagyoni helyzetében, gazdálkodásában - beleértve a csőd bejelentését és a felszámolás megkezdését is - beálló minden olyan változást, amely hatással lehet a kötelezettség maradéktalan teljesítésére.
15.10. Az Ügyfél köteles a biztosítékul lekötött vagyontárgyait, hitelből beszerzett eszközeit – amennyiben a Szerződés eltérően nem rendelkezik – valamennyi biztosítható kockázat esetére teljes értéken, de legfeljebb a Takarékszövetkezet által nyújtott szolgáltatás összege és három hónapra számított járulékai összegének megfelelő értéken biztosítani, valamint értesíteni a biztosítót a vagyontárgy elzálogosításáról és az értesítésben a Takarékszövetkezetet teljesítési utasítás adására jogosult zálogjogosultként megjelölni a biztosítási összegre vonatkozó követelés tekintetében. Az Ügyfél köteles a biztosítási díjat a biztosítási kötvényben foglalt feltételekkel megfizetni. Az Ügyfél a Takarékszövetkezet felhívására köteles a biztosítási kötvényt és a biztosítási díj megfizetését igazoló okmányokat a Takarékszövetkezet részére bemutatni, átadni. Az Ügyfél a biztosítási szerződést - amíg a Takarékszövetkezetnek az Ügyféllel szemben követelése áll fenn - a Takarékszövetkezet hozzájárulása nélkül nem módosíthatja és nem szüntetheti meg. A Takarékszövetkezet a biztosító által átutalt kártalanítási összeget követelésének esedékessége (lejárata) előtt is jogosult, erre vonatkozó szerződéses kikötés alapján, az Ügyfél tartozásának csökkentésére fordítani. A kártalanítási összeggel nem fedezett követelés változatlan feltételekkel fennmarad. A biztosítási összegnek a Takarékszövetkezet követeléseit meghaladó része az Ügyfelet illeti.
15.11. A Takarékszövetkezet bármikor jogosult - a helyszínen is - a biztosítékok meglétét ellenőrizni és azt, hogy az Ügyfél a biztosítékokkal kapcsolatos kötelezettségeinek eleget tett. Az ellenőrzés során az Ügyfél köteles a Takarékszövetkezettel együttműködni, az ellenőrzéshez szükséges adatokat megadni és az ehhez szükséges feltételeket biztosítani.
15.12. Amennyiben az Ügyfél az általa nyújtott biztosítékokkal kapcsolatos, a szerződésben előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget, akkor a Takarékszövetkezet jogosult megtenni a biztosíték megóvásához általa szükségesnek tartott lépéseket, így különösen közvetlenül eljárni az Ügyfél helyett, illetve kezdeményezni a szükséges hatósági vagy bírósági eljárást. Ilyen esetben az Ügyfél kötele s szükséges felhatalmazásokat a Takarékszövetkezet számára megadni.
15.13. A Takarékszövetkezet az Ügyfél fizetési számlája terhére - a jogszabály által előírt sorrendiséget figyelembe véve - jogosult az esedékes lejárt követeléseit érvényesíteni, illetve tartozásaival szemben beszámítással élni.
15.14. Ha az Ügyfél esedékességkor nem teljesíti kötelezettségeit a Takarékszövetkezet jogosult - a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő módon a beszedésre vonatkozó felhatalmazó levél alapján – a szerződésből eredő jogát érvényesíteni, az Ügyfél érdekeinek lehetséges figyelembevételével. Az érvényesítés során befolyt összegeket a Takarékszövetkezet jogosult követelése kielégítésére felhasználni.
15.15. Ha az Ügyfélnek a Takarékszövetkezettel szemben egy időben több tartozása áll fenn és az Ügyfél teljesítése csak részben fedezné a tartozásokat, a Takarékszövetkezet az Ügyfél erre irányuló rendelkezése és feltehető szándéka hiányában az Ügyfél teljesítését (i) a régebben lejárt; (ii) azonos lejárat esetén az Ügyfélre terhesebb; (iii) egyenlő mértékben terhes tartozások közül pedig a kevésbé biztosított követelés fedezésére fordítja. Amennyiben az Ügyfél teljesítése az előbbiekben felsorolt csoportokon belül sem elegendő a teljes, adott csoporton belüli tartozás fedezésére, a Takarékszövetkezet az Ügyfél teljesítését elsősorban a költségre, azután a kamatra, és végül a főtartozásra számolja el.
15.16. Amennyiben a Takarékszövetkezet részére azonos ügylet fedezetéül több biztosítékot nyújtottak, azokat a Takarékszövetkezet a saját belátása szerinti sorrendben és mértékben veheti igénybe.
15.17. A biztosítéki szerződés mindaddig hatályban marad, ameddig a Takarékszövetkezetnek az Ügyféllel szemben a szerződésből (alapjogviszonyból) származó követelése maradéktalanul meg nem térül.
15.18. A Takarékszövetkezet a szerződés (alapjogviszony) alapján fennálló mindenkori követelésének megtérítését az Ügyféltől - a biztosíték érvényesítésétől függetlenül is - jogosult követelni. Amennyiben a biztosíték érvényesítése után is a Takarékszövetkezetnek követelése áll fenn az Ügyféllel szemben, azokat a Takarékszövetkezet továbbra is követelheti.
15.19. Biztosítás
A Takarékszövetkezet jogosult a kölcsönnyújtás és egyéb pénzügyi szolgáltatás teljesítésének fedezetéül - a fedezet biztosítása céljából – meghatározott biztosítási szerződés megkötését előírni az Ügyfél számára.
Ha a Takarékszövetkezet a biztosítékul lekötött vagyontárgyra szerződésben kiköti a biztosítást, akkor az Ügyfél köteles a vagyontárgyakat biztosítani és a biztosítási szerződés szerinti kártérítést a Takarékra engedményezni.
A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási összeg a Takarékszövetkezetet illeti meg. Az Üzletfél hozzájárul, hogy a biztosítási összeg közvetlenül a Takarékszövetkezet által megjelölt fizetési/pénzforgalmi számlára kerüljön folyósításra, s abból a Takarékszövetkezet a követeléseit kielégítse azzal, hogy haladéktalanul és teljeskörűen elszámolni köteles az Ügyféllel, tehát a Takarékszövetkezet követelését meghaladó összeg az Ügyfelet illeti meg.
Ügyfél felhívásra köteles a biztosítási kötvényt a Takarékszövetkezetnek átadni. A Takarékszövetkezet szerződésben kikötheti, hogy az Ügyfél a biztosítási díjat a Takarékszövetkezetnek köteles befizetni azzal a megbízással, hogy azt a Takarékszövetkezet utalja át a biztosító intézetnek.
Ügyfél a biztosítási szerződést nem módosíthatja, és nem szüntetheti meg a Takarékszövetkezet hozzájárulása nélkül.
A Takarékszövetkezet a javára engedményezett befolyó biztosítási összeget követelésének esedékessége előtt is jogosult az üzletfél tartozásának csökkentésére fordítani, ha az üzletfél a vagyontárgyat nem pótolja.
15.20. Biztosítékok érvényesítése
Ha az Ügyfél esedékességkor nem teljesíti kötelezettségét, a Takarékszövetkezet jogosult érvényesíteni bármilyen biztosítékból származó jogát a hatályos jogszabályok előírásai szerint úgy, hogy az a Takarékszövetkezet követeléseinek kielégítését legeredményesebben szolgálja, lehetőségek szerint az Ügyfél érdekeinek figyelembevételével.
A Takarékszövetkezet az Ügyfél rendelkezése nélkül is megterhelheti az üzletfél nála vezetett bankszámláját a pénzintézeti tevékenysége körében keletkezett követelésével. A Takarékszövetkezetet ez a jog a csőd bejelentésétől, a felszámolási eljárás megindításának tudomásra jutásától nem illeti meg.
Takarékszövetkezet az Ügyfél bármely szabad rendelkezésű bankszámlája - magánszemély esetében lakossági folyószámla, munkabér, jövedelem – terhére fizetési meghagyás kibocsátását kérheti a bíróságtól, amely eredménytelensége estén végrehajtást kezdeményezhet.
A biztosítékok nyújtásával, fenntartásával, kezelésével és érvényesítésével kapcsolatban felmerült minden költség az Ügyfelet terheli.
16. A Takarékszövetkezet felelőssége
16.1. A Takarékszövetkezet szolgáltatása nyújtása során a hitelintézetektől általában elvárható gondossággal jár el.
16.2. A késedelmes teljesítésért a Takarékszövetkezet csak a késedelem megszűnésének időpontjáig járó késedelmi kamat mértékéig vállal felelősséget.
16.3. A Takarékszövetkezet nem felel az olyan károkért, amelyek olyan okok miatt következnek be, amelyeknek elhárítására vagy befolyásolására a Takarékszövetkezetnek nincs lehetősége (vis major).
16.4. A Takarékszövetkezet nem felel az olyan károkért, amely az Ügyfél mulasztásából, késedelméből származnak.
16.5. A Takarékszövetkezet nem felel az általa vállalt szolgáltatás elmaradásáért vagy késedelméért, ha azt az Ügyfél és harmadik személy közötti jogvita, vagy harmadik személy felróható magatartása okozza, illetve akadályozza. A szolgáltatásért kikötött díj a Takarékszövetkezetet – a megbízás teljesítésének arányában – ez esetben is megilleti.
16.6. A Takarékszövetkezet okmányok kiszolgáltatása, illetve fizetés esetén annak teljesít, akit személyazonosság vagy képviseleti jogosultság igazolására szolgáló okmányok megvizsgálása alapján az okmányok, illetve fizetés elfogadására jogosultnak tart. A Takarékszövetkezet az adott helyzetben általában elvárható módon vizsgálja a személyazonosság vagy a meghatalmazás igazolására neki bemutatott okmányokat, ezek valódiságáért azonban nem vállal felelősséget.
16.7. Takarékszövetkezet köteles megtéríteni az Ügyfélnek okozott kárt, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy adott helyzetben elvárható volt.
A Takarékszövetkezet felelősségének a fentiek szerinti korlátozása nem érinti a Takarékszövetkezetnek azt a felelősségét, amelyet a Polgári törvénykönyv szerint szerződésben érvényesen nem lehet kizárni.
16.8. A Takarékszövetkezet a saját tévedését (ideértve az Ügyfél számláján történő jóváírást vagy terhelést is) bármikor jogosult az Ügyfél rendelkezése nélkül is helyesbíteni. A helyesbítésről a Takarékszövetkezet az Ügyfelet értesíti. A Takarékszövetkezet saját tévedésének helyesbítése az Ügyfél számára költségmentes.
17. Titoktartás, bankinformáció nyújtása, pénzmosás megelőzése
17.1. A Takarékszövetkezet az Ügyféllel fennálló üzleti kapcsolata során tudomására jutott, banktitoknak minősülő tényeket, adatokat és információkat a banktitokra vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően kezeli.
Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.
17.2. Az Ügyfél köteles az üzleti kapcsolat fennállása alatt tudomására jutott, a Takarékszövetkezet tevékenységével összefüggő üzleti titkot megtartani.
17.3. A banktitok tekintetében időbeni korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli a Takarékszövetkezet tisztségviselőit, vezetőit és alkalmazottait. Ugyancsak titoktartási kötelezettség terheli mindazokat; akik a Takarékszövetkezettel kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon jutottak hozzá (pl. könyvvizsgáló, stb.).
A Takarékszövetkezet az általa alkalmazott közreműködőért úgy felel, mintha maga járt volna el. Ha jogszabály, vagy üzletszabályzat a közreműködő felelősségét korlátozza, úgy a Takarékszövetkezet felelőssége a közreműködő felelősségéhez igazodik.
17.4. A Takarékszövetkezet banktitkot harmadik személy részére csak akkor adhat ki, ha
(i) a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitok-kört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében – ideértve a fizetési számla váltásának kezdeményezését is – nyújtja,
(ii) jogszabály a banktitok megtartásának kötelezettsége alól a Takarékszövetkezetnek felmentést ad;
(iii) jogszabály a Takarékszövetkezetet erre kötelezi. A banktitoknak minősülő adatokat a Takarékszövetkezet feladatkörén kívül nem használja.
17.5. A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
Hitelintézeti Törvény 161.§ (2) bekezdése alapján a feladatkörében eljáró:
a) a feladatkörében eljáró MNB-vel, OBA-val, betét- és intézményvédelmi alappal, és a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvény alapján a szövetkezeti hitelintézeti integráció feladatkörében eljáró központi bankjával, intézményvédelmi szervezettel, valamint törvényben nevesített és ott meghatározott feladatkörében eljáró kormánybiztossal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Pénzügyi Békéltető Testülettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),
b) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel és jegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
c) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval,
d) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel,
e) a büntető-, valamint polgári ügyben, a csőd-, illetve felszámolási eljárás, továbbá kényszertörlési eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,
f) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
g) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
h) az adó-, vám- és egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási igazgatási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása, továbbá a jogalap nélkül felvett ellátás összegének megtérülése érdekében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve egészségbiztosítási szervvel, nyugdíjbiztosítási igazgatási szervvel,
i) bírósági végrehajtási eljárásban és a bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatási végrehajtási eljárásban – ideértve a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 79/C. § (2) bekezdése alapján a közös számla nem adós tulajdonosának nevére és címére vonatkozó megkeresést is – eljáró végrehajtóval, valamint a bírósági végrehajtási eljárásba a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján bekapcsolódni szándékozó kincstárral,
j) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
k) a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásáról szóló törvény szerinti feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk hatálya alá tartozó állami támogatások – az Európai Unió működéséről szóló szerződésben szereplő mezőgazdasági termékek előállításához és kereskedelméhez nyújtott támogatások és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások, valamint jogszabályban más miniszter feladatkörébe utalt támogatások kivételével – versenyszempontú ellenőrzésének hazai koordinálásáért felelős miniszterrel,
l) a lakáscélú támogatások igénybevételének és felhasználásának jogszerűsége céljából feladatkörében ellenőrzést végző, továbbá a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatás összegének megtérülése
érdekében eljáró kincstárral,
m) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
n) a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által a pénzügyi intézménynél működő vagy volt könyvvizsgálója ellen indított fegyelmi eljárás keretében a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával,
o) a feladatkörében eljáró kormányzati ellenőrzési szervvel,
p) az eltűnt vagy az elfogatóparancs, európai elfogatóparancs, nemzetközi elfogatóparancs hatálya alatt álló személyek felkutatását, továbbá az ismeretlen személy vagy holttest azonosítását végző rendőri szervvel,
q) a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,
r) a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatával összefüggő feladatkörében eljáró, szociális hatáskört gyakorló szervvel
szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.
Ha törvény másként nem rendelkezik, akkor a fent meghatározott esetben a pénzügyi intézmény a nyomozó hatóság és az ügyészség írásbeli megkeresésére tizenöt munkanapon belül, a nemzetbiztonsági szolgálat írásbeli megkeresésére kettő munkanapon belül szolgáltatja a kért adatot.
A pénzügyi intézmény a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére haladéktalanul, de legkésőbb kettő munkanapon belül kiszolgáltatja a kért adatot a nála vezetett bankszámláról és az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy a bankszámla vagy az ügylet
a) kábítószerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 282–282/C. §), kábítószer-kereskedelemmel (Btk. 176–177. §), kábítószer birtoklásával (Btk. 178–79. §), kóros szenvedélykeltéssel (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítésével (Btk. 182. §) vagy új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel [1978. évi IV. törvény 283/B. §, illetve Btk. 184. § (1) bekezdés b) pont],
b) terrorcselekménnyel (1978. évi IV. törvény 261. §, illetve Btk. 314–316. §), terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával (Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozásával (Btk. 318. §),
c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 263. §, illetve Btk. 324. §),
d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel (1978. évi IV. törvény 263/A. §, illetve Btk. 325. §),
e) pénzmosással (1978. évi IV. törvény 303–303/A. §, illetve Btk. 399–400. §),
f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
g) bennfentes kereskedelemmel vagy
h) piacbefolyásolással van összefüggésben.
A Hitelintézeti Törvény 161.§ (3) bekezdése alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha:
- az adóhatóság és a MNB nemzetközi szerződés, illetve együttműködési megállapodás alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében
írásban kér adatot a pénzügyi intézménytől, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által titoktartási záradékot
- a hitelintézet az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. §-ának (8) bekezdése alapján szolgáltat adatot,
- a pénzügyi intézmény a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény 13. § (1) bekezdése alapján szolgáltat adatot,
- a pénzügyi intézmény az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget,
- a pénzügyi intézmény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségét teljesíti,
- a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - harmadik ország bűnüldöző szerve esetén, ha a megkeresés tartalmazza a harmadik országbeli adatkérő által aláírt titoktartási záradékot - írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől, vagy
- a pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából - harmadik ország pénzügyi információs egysége esetén, ha a megkeresés tartalmazza a harmadik országbeli adatkérő által aláírt titoktartási záradékot - írásban kér banktitoknak minősülő adatot a pénzügyi intézménytől.
Az MNB jogszabályban, a pénzügyi intézmény számára előírt adatszolgáltatás során is jogosult banktitokhoz jutni.
Az adóhatóság a FATCA-törvényből fakadó kötelezettségek teljesítése céljából az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi
XXXVII. törvény 43/B-43/C. §-a szerinti adatszolgáltatás során is jogosult banktitokhoz jutni.
Nem jelenti a banktitok sérelmét a hitelintézet által jelzálog-hitelintézet részére történő adatátadás abban az esetben, ha az adatátadás jelzáloglevéllel történő refinanszírozás keretében
a) a jelzálog-hitelintézet fedezet-nyilvántartásához,
b) az 575/2013/EU rendelet 125. cikk (2) bekezdésében, 199. cikk (2) bekezdésében, 208. cikk (5) bekezdésében, valamint 402. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételek teljesülésének igazolásához, vagy
c) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényben meghatározott törvényi engedményezéskor ellátandó feladatokra történő felkészüléshez szükséges.
17.6. A Takarékszövetkezet a banktitkot az üzleti kapcsolatok megszűnése után, időkorlátozás nélkül megőrzi.
17.7. Az alábbiak szerinti bankinformáció nyújtásán kívül a Takarékszövetkezet az Ügyfélről banktitoknak nem minősülő információt - az olyan összesített adatok szolgáltatásán túl, amelyekből az egyes Ügyfelek személye, üzleti adatai nem állapíthatók meg - kizárólag az Ügyfél írásbeli felhatalmazása alapján nyújt. A felhatalmazásban minden esetben meg kell jelölni az adandó információ tartalmi körét, esetleges időbeli korlátait, az információ címzettjét és célját.
17.8. A Takarékszövetkezet az Ügyfél külön felhatalmazása nélkül jogosult - a banktitokra vonatkozó szabályok figyelembevételével - az alábbi 18. pontban foglaltak szerint harmadik személy részére bankinformációt adni.
A bankinformáció az Ügyfélre vonatkozó nyilvános információkat, a számlavezetés tényét, valamint az Ügyfél és a Takarékszövetkezet kapcsolatának általános jellemzését tartalmazhatja.
17.9. A bankinformáció adásával a Takarékszövetkezet az Ügyfélért semmilyen garanciát és felelősséget nem vállal.
17.10. A bankinformáció megtagadása a Takarékszövetkezet részéről nem jelent az Ügyfélről alkotott negatív értékelést – a Takarékszövetkezet ezt az információt kérővel is közli – és ennek megfelelően az Ügyfél
nem támaszthat ezzel kapcsolatban a Takarékszövetkezettel szemben semmilyen kárigényt.
17.11. A Takarékszövetkezet az Ügyfél kérésére beszerzett bankinformáció valóságtartalmáért nem felel. A bankinformáció forrását a Takarékszövetkezet nem jelöli meg.
17.12. A Takarékszövetkezet a bankinformáció kiadását, illetve beszerzését az Ügyfél díjfizetéséhez kötheti.
17.13. Bankinformációt az információt kérő kizárólag saját céljaira veheti igénybe, kivéve, ha az információkérő hitelintézet, amely ügyfelei megbízásából jár el. A bankinformációt az információt kérő köteles bizalmasan kezelni.
17.14. A Takarékszövetkezet az általa nyújtott bankinformáció felhasználásért és az ebből keletkezett kárért kizárólag akkor felel, ha jogszabályba ütköző módon, illetve felhatalmazás nélkül adott ki banktitkot, vagy neki felróható módon valótlan adatot szolgáltatott.
17.15. A Takarékszövetkezetek törvényben előírt adatszolgáltatási kötelezettsége van a cégbíróság és az adóhatóság felé, a forintban és egyéb, külföldi pénznemben vezetett pénzforgalmi számlákról.
17.16. A Takarékszövetkezet kötelezettsége, hogy pénzmosásra utaló adat, tény, vagy körülmény felmerülése esetén bejelentést tegyen a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzőséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott szerv részére. A Takarékszövetkezet a bejelentés tényéről, annak tartalmáról, harmadik személynek vagy szervezetnek semmiféle tájékoztatást nem ad, és biztosítja, hogy a bejelentés tartalma és megtörténte - banktitokként - titokban maradjon. A Takarékszövetkezet a bejelentési kötelezettség teljesítése során birtokába jutott adatokat, illetőleg a bejelentési kötelezettség teljesítését igazoló okiratokat a Pmt-ben meghatározott ideig megőrzi és nyilvántartja.
18. A Hitelintézet információszolgáltatási kötelezettsége és információkérési joga a Központi Hitelinformációs Rendszerrel szemben (a továbbiakban: KHR)
Jelen üzletszabályzatban használt fogalmak az alábbi jelentéssel bírnak:
Nyilvántartott személy: valamennyi olyan természetes személy, illetve vállalkozás, akinek vagy amelynek referenciaadatait a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás kezeli.
Referenciaadat: bármely olyan adat, ideértve a nyilvántartott személyazonosító adatait is, amelyet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás törvény alapján kezelhet.
Referenciaadat-szolgáltató: A (i) hitel és pénzkölcsön nyújtása; (ii) pénzügyi lízing; (iii) elektronikus pénz kibocsátása, valamint olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak; (iv) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása tevékenységek legalább egyikét végző pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény, biztosító, közraktár, a Diákhitel Központ, befektetési hitel nyújtása tevékenységet végző hitelintézet, a befektetési vállalkozás, valamint az értékpapír-kölcsönzést végző befektetési vállalkozás, befektetési alap, befektetési alapkezelő, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, pénzügyi intézmény, központi értéktár és biztosító valamint a határon átnyúló szolgáltatást végző, az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező hitelező, ha a KHR-hez csatlakozott. .
Vállalkozás: a gazdasági társaság, fióktelep, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, az európai szövetkezet, európai gazdasági egyesülés, a lakásszövetkezet és az egyéni vállalkozó, ide nem értve a referenciaadat-szolgáltatót.
18.1. Általános szabályok
18.1.1. Az adatkérési igényben megjelölt Nyilvántartottra vonatkozó Referenciaadaton kívül a KHR-ből a Referenciaadat-szolgáltató részére egyéb adat nem adható át.
18.1.2. Természetes személy Referenciaadataira vonatkozó adatkérési igény kizárólag a 18.2.1 pont szerinti tájékoztatás megadásához, valamint az alábbiakra irányuló szerződés megkötését megalapozó döntés meghozatalához használható fel:
a. hitel és pénzkölcsön nyújtásra,
b. pénzügyi lízingre,
c. az elektronikus pénz kibocsátása, valamint olyan papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása, illetőleg az ezzel kapcsolatos szolgáltatás nyújtása, amely nem minősül pénzforgalmi szolgáltatásnak,
d. a kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása,
e. befektetési hitel nyújtása,
f. Tpt-ben meghatározott értékpapír-kölcsönzés.
18.1.3. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás nyilvántartja a Referenciaadatot továbbító Referenciaadat- szolgáltató nevét, székhelyét, telephelyét, fióktelepét és a kapcsolattartásra jogosult személy nevét. Az egymás között történő adatátadás tényéről, időpontjáról és az átadott adatok köréről mind a KHR- t kezelő pénzügyi vállalkozásnak, mind a Referenciaadat-szolgáltatónak nyilvántartást kell vezetnie. E nyilvántartást a Referenciaadatok nyilvántartására vonatkozó, alábbi 18.2.6. pontban meghatározott időpontig kell kezelni.
A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás felelős a Referenciaadatok teljes körű és naprakész nyilvántartásáért, az adatbázis teljességéért és folyamatos fenntartásáért. A Referenciaadat- szolgáltató haladéktalanul köteles az általa kezelt Referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni. A Referenciaadat-szolgáltató adatátadási kötelezettsége a már átadott Referenciaadatok módosulása esetén is fennáll, ha azokról tudomása van.
18.1.4. A referenciaadatok KHR-be történő átadását megelőzően a referenciaadat-szolgáltató beszerzi a természetes személy ügyfél írásbeli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e az adatai KHR-ből történő, más referenciaadat-szolgáltató általi - a 18.1.5. szerinti - átvételéhez. Ezt a hozzájárulást a természetes személy ügyfél - az adatok KHR-ben történő nyilvántartásának időtartama alatt - bármikor megadhatja. Nem szükséges az ügyfél hozzájárulása a 18.2.1.1-18.2.5. pontok alapján kezelt adatok átvételéhez. Ha az ügyfél nem járul hozzá adatai KHR-ből történő átvételéhez, úgy a KHR a 18.5.1.1. pontja és 18.5.1.2 pont a)-d)alpontjai, valamint a18.5.1.5 pontja szerinti adatokat tartalmazza. A természetes személy ügyfél írásbeli nyilatkozata vonatkozik a természetes személy ügyfél valamennyi adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére. Ha az ügyfél adatszolgáltatás tárgyát képező szerződései vonatkozásában az írásbeli nyilatkozata tartalmán a későbbiekben változtat, és írásbeli hozzájárulását visszavonja vagy megadja, úgy minden esetben a természetes személy időben legkésőbb keletkezett írásbeli nyilatkozata lesz irányadó minden adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésére.
18.1.5. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötését megelőzően a referencia-adat szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól átveszi természetes személy ügyfél esetében:
a) - ha írásbeli nyilatkozatában ahhoz előzetesen hozzájárult - a 18.5.1.1-18.5.1.4 pontjai szerinti referenciaadatokat,
b) természetes személy ügyfél esetében - ha fenti írásbeli nyilatkozatában nem járult hozzá adatai lekérdezéséhez - a 18.5.1.5 pontja szerinti, továbbá a 18.2.1.1.-18.2.5. alapján a KHR-ben nyilvántartott referenciaadatokat [18.5. 1.2 pont e)-g) alpont, 18.5. 1.3-18.5.1.4 pont].
18.2. A KHR-be történő adatátadás és a KHR-ben történő adatkezelés szabályai
18.2.1 A Referenciaadat-szolgáltató a 18.1.2. pont a)-d) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötését követően írásban átadja a KHR részére a természetes személynek a 18.5.1.1 -
18.5.1.2. pont a-d; és k. pontja szerinti Referenciaadatait.
18.2.1.1. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a 18.5.1.1.-18.5.1.2. pontja szerinti Referenciaadatait, aki a 18.1.2. pont a)-d) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésben, valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói Hitelszerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül fennállt.
Ugyanazon személy ezen pont szerinti szerződésszegését több jogviszony egyidejű fennállása esetén jogviszonyonként külön-külön kell figyelembe venni.
18.2.1.2. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a 18.5.1.1. és 18.5.1.3. pontja szerinti Referenciaadatait, aki a 18.1.2. pont a)-d) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói Hitelszerződés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot közöl és ez okirattal bizonyítható, hamis vagy hamisított okirat használata miatt a bíróság jogerős határozatában a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 274-277. §-ában vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 342., 343.,
345. és 346. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg.
18.2.1.3. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a természetes személynek a 18.5.1.1. és 18.5.1.4. pontja szerinti Referenciaadatait, akivel szemben a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használata miatt a bíróság jogerős határozatában a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi Iv. tv. 313/C. §-ában, vagy a 2012. évi C. törvény 374.§ (5) és 393.§- ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg.
18.2.2.
18.2.2.1. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja a Vállalkozásoknak a 18.1.2. pont a)-d) pontjában foglalt pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződésével kapcsolatos, a 18.5.2.1. és 18.5.2.2. pontja szerinti Referenciaadatait, aki az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozása több, mint harminc napon keresztül fennállt.
18.2.2.2. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a Vállalkozásnak a 18.5.2.1. és 18.5.2.3. pontja szerinti Referenciaadatait, amelynek fizetési számlájával szemben - fedezethiány miatt - harminc napot meghaladó időszak alatt, megszakítás nélkül, egy millió forintnál nagyobb összegű sorba állított követelést tartanak nyilván.
18.2.2.3. A Referenciaadat-szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadja annak a Vállalkozásnak a 18.5.2.1. és 18.5.2.4. pontja szerinti Referenciaadatait, amely készpénz- helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésben vállalt kötelezettségét megszegte, és emiatt a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződését a referenciaadat- szolgáltató felmondta vagy felfüggesztette.
18.2.3.
18.2.3.1. A 18.2.1.1. és 18.2.2.2. pontban foglalt rendelkezések alkalmazása során a lejárt és meg nem fizetett tartozás összegének és időtartamának számítását abban az esetben is folyamatosan kell végezni, ha
az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelés egy másik Referenciaadat- szolgáltató részére átruházásra kerül.
A szerződésből eredő követelést átruházó Referenciaadat-szolgáltató köteles a feladat teljesítéséhez szükséges valamennyi okiratot és információt átadni a követelést átvevő Referenciaadat-szolgáltató részére.
18.2.4. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a részére átadott Referenciaadatot "átruházás referenciaadat- szolgáltató részére" megjegyzéssel látja el, és feltünteti az átvevő Referenciaadat-szolgáltató adatait, ha a Referenciaadat-szolgáltató az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelést egy másik Referenciaadat-szolgáltató részére ruházta át.
18.2.5. A Családi Csődvédelmi Szolgálat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadja azoknak a természetes személynek az alábbi referenciaadatait, akik az adósságrendezési eljárásba Adósként, adóstársként vagy egyéb kötelezettként bevonásra kerültek:
- azonosító adatok: név, születési név, születési idő, hely, anyja születési neve, személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma, lakcím, levelezési cím, elektronikus levelezési cím
- az adósságrendezési eljárást kezdeményező Adós, adóstársa, továbbá az adósságrendezési eljárásban az Adós mellett résztvevő egyéb kötelezettre vonatkozóan:
- az adósságrendezési eljárásnak az adósságrendezési nyilvántartás szerinti ügyazonosító száma,
- az adósságrendezési eljárás adatai: az adósságrendezési eljárás kezdeményezése benyújtásának dátuma, az adósságrendezési eljárás típusa (bíróságon kívüli vagy bírósági adósságrendezés), az adósságrendezési eljárás kezdő dátuma: a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezéséről a Családi Csődvédelmi Szolgálat által közzétett hirdetmény dátuma, vagy a bírósági adósságrendezést elrendelő bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, az adósságrendezésben érintett főhitelező adószáma, megnevezése, az adósságrendezési eljárásban az adósságrendezés tárgyában történő megegyezés: a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás létrejöttének dátuma, vagy a bírósági adósságrendezési egyezséget jóváhagyó bírósági végzés jogerőre emelkedésének napja, az adósságrendezési eljárás megszűnésének napja: a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelenségének a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére történő bejelentése napja, vagy a bírósági adósságrendezési eljárást elutasító bírósági végzés jogerőre emelkedésének napja, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnését megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnésének bírósági megállapítása esetén az ezt megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, az Adós (adóstárs) mentesítéséről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, az Adóst mentesítő határozatot hatályon kívül helyező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, az adósságrendezésnek az Adós, adóstárs mentesülése nélküli megszüntetéséről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja, a bíróságon kívüli adósságrendezés sikeres lezárásának a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére történő bejelentése napja, az adósságrendezési eljárás szakaszai: „Kezdeményezés benyújtása”, „Kezdeményezett”, „Megegyezett”,
„Lezárt”
- az ügyfél érintettsége: Adós, adóstárs, az adósságrendezési eljárásban részt vevő egyéb kötelezett.
A fenti Referenciaadatok adatátadásáról a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás írásban értesítést küld azon Referenciaadat-szolgáltatók részére, akik az érintett természetes személyhez tartozóan a KHR-ben az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződések alapján fennálló követeléssel rendelkeznek.
A Családi Csődvédelmi Szolgálat és a referenciaadat adatátadását elvégző Referenciaadat-szolgáltató a nyilvántartott személyről a szerződés illetve az adósságrendezési eljárás időtartalma alatt értesítést kérhet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól a 18.2.1.1-18.2.5. pont alapján kezelt adatokban bekövetkezett változásról, a nyilvántartott személynek az 18.3.3 pontban meghatározott, illetve a természetes személyek adósságrendezési eljárásának kezdeményezésekor tett nyilatkozata alapján.
18.2.6.
18.2.6.1. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás - a 18.2.6.3- pontban foglalt kivétellel - a Referenciaadatokat a 18.2.6.2. pontban meghatározott időponttól számított öt évig kezeli. Az öt év letelte után a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a Referenciaadatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli.
18.2.6.2. A 18.2.6.1. pontban meghatározott határidő számításának kezdete:
a. a 18.2.1.1. szerinti esetben, ha a tartozás nem szűnt meg, a 18.2.1.1. szerinti adatátadás időpontjától számított ötödik év vége,
b. ha a tartozás nem szűnt meg, az adat átadásának időpontja a 18.2.2., a 18.2.3. és a 18.2.4. szerinti esetben,
c. az adat átadásának időpontja a 18.2.1.1., a 18.2.1.2., 18.2.1.3., és 18.2.4. szerinti esetben,
d. a követelések sorba állításának megszűnési időpontja a 18.2.2.2. bekezdése szerinti esetben,
e. a Vállalkozásnak a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződése megszűnésének időpontja,
f. a 18.2.5 szerinti esetben az adósságrendezési eljárás megszűnésének dátuma:
fa) a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelensége Családi Csődvédelmi Szolgálat részére történő bejelentésének napja,
fb) a bírósági adósságrendezési eljárást elutasító bírósági végzés jogerőre emelkedésének napja,
fc) a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás hatálya megszűnését megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésének dátuma,
fd) a bírósági adósságrendezési egyezség hatálya megszűnését megállapító bírósági határozat esetén az ezt megállapító bírósági határozat jogerőre emelkedésének dátuma,
fe) az Adós (adóstárs) mentesítéséről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedésének dátuma,
ff) az Adóst mentesítő határozatot hatályon kívül helyező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napja,
fg) az adósságrendezésnek az Adós, adóstárs mentesülése nélküli megszüntetéséről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének dátuma,
fh) a bíróságon kívüli adósságrendezés sikeres lezárásának a Családi Csődvédelmi Szolgálat részére történő bejelentése napja.
18.2.6.3. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás haladéktalanul és vissza nem állítható módon törli a Referenciaadatot, ha az jogellenesen került a KHR-be. A 18.2.1. szerint átadott referencia-adatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a szerződéses jogviszony megszűnését követően egy munkanapon belül véglegesen és vissza nem állítható módon törli, kivéve, ha a nyilvántartott természetes személy a szerződés megkötésekor vagy a szerződés fennállása során - a referenciaadat-szolgáltató útján - írásban kérte a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól, hogy adatait a pénzügyi vállalkozás a szerződéses jogviszony megszűnését követő legfeljebb öt évig kezelje. A jogviszony megszűnését követő adatkezeléshez való hozzájárulás a szerződéses jogviszony megszűnéséig a referenciaadat-szolgáltató útján, azt követően a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnál közvetlenül, írásban bármikor visszavonható.
18.3. Ügyfélvédelem
18.3.1 Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés előkészítése során a referenciaadat-szolgáltató írásban tájékoztatja a szerződés megkötése ügyében eljáró természetes személyt a KHR-re irányadó
szabályokról, a nyilvántartás céljáról, a nyilvántartott személyt megillető jogokról, arról, hogy a KHR által kezelt adatokat csak a törvényben meghatározott célra lehet felhasználni, arról, hogy adatai a
18.2.1. pont szerint átadásra kerülnek, valamint a 18.2.1.1-18.2.5. pont szerint átadásra kerülhetnek.
18.3.2. A 18.2.1.1 szerinti adatátadás tervezett végrehajtását harminc nappal megelőzően a referenciaadat- szolgáltató írásban tájékoztatja a természetes személyt arról, hogy a 18.5.1.1. 18.5.1.2 pontja szerinti referenciaadatai bekerülnek a KHR-be, ha nem tesz eleget a szerződésben foglalt kötelezettségének.
18.3.3. A természetes személy a szerződés megkötésekor aláírásával igazolja, hogy a részére a 18.3.1. pont alapján nyújtott tájékoztatást tudomásul vette.
18.3.4. A referenciaadat-szolgáltató a vállalkozások részére - az adatátadás céljának, az átadandó adatok körének, valamint annak a megjelölésével, hogy a KHR-be történt adatátadást követően a referenciaadatokat a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás további referenciaadat-szolgáltatók részére is átadhatja a hitelképesség megalapozottabb megítélése, valamint a felelős hitelezés feltételei teljesítésének és a hitelezési kockázat csökkentésének előmozdítása az adások és a referenciaadat- szolgáltatók biztonságának érdekében, - a szerződés megkötését megelőzően írásbeli tájékoztatást köteles adni arról, hogy a 18.2.2.1. – 18.2.2.3. pontban meghatározott esetben referenciaadataik bekerülnek a KHR-be.
18.3.5. A referenciaadat-szolgáltató a tárgyhót követő ötödik munkanapig átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére 18.5.1.2 pontjának j) és k) alpontja, illetve 18.5.2.2 pontjának k) és l) alpontja szerinti adatot.
18.3.6. A referenciaadat-szolgáltató a 18.3.5 pont szerinti referenciaadatot kivéve, valamennyi e törvény szerinti, a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történő adatátadását követő legfeljebb öt munkanapon belül írásban tájékoztatja a nyilvántartott természetes személyt az adatátadás megtörténtéről.
18.3.7. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a tájékoztatási kötelezettségét - ha a nyilvántartott személy ezt kéri - elektronikus adatközlés útján is teljesítheti.
18.3.8. A referenciaadat-szolgáltató adatátadási kötelezettsége a már átadott referenciaadatok módosulása esetén is fennáll. Ebben az esetben a referenciaadat-szolgáltató az adatot az arról való tudomásszerzést követő öt munkanapon belül írásban átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére.
18.3.9. Amennyiben a nyilvántartott személy az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés hatálya alatt előtörlesztést teljesít, a referenciaadat-szolgáltató az előtörlesztést követő öt munkanapon belül átadja a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére 18.5. 1.2 pont i) alpontja, illetve 18.5. 2.2 pont j) alpontja szerinti adatot.
18.3.10. Ha a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás adatot szolgáltat a Magyar Nemzeti Bank részére, a továbbított adatok érintettel való kapcsolatának megállapítását véglegesen lehetetlenné teszi.
18.3.11. Bármely Referenciaadat-szolgáltatónál bárki jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen adatai szerepelnek a KHR-ben, és ezen adatait mely Referenciaadat-szolgáltató adta át. A KHR-ben nyilvántartott saját adatait, valamint az arról szóló információt, hogy ki, mikor és milyen jogcímen fért hozzá ezen adatokhoz, a nyilvántartott személy korlátozás nélkül megismerheti, ezért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel.
18.3.12. A Referenciaadat-szolgáltató a tájékoztatás iránti kérelmet a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül továbbítja, amely öt napon belül a kért adatokat zárt módon megküldi a Referenciaadat-szolgáltatónak, amely azt, a kézhezvételt követően ugyancsak zárt módon, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül eljuttatja a kérelmezőnek.
18.4. Kifogás és peres eljárás szabályai
18.4.1
18.4.1.1. A Nyilvántartott kifogást emelhet Referenciaadatainak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történt átadása, azoknak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő kezelése ellen, és kérheti a Referenciaadat helyesbítését, illetve törlését.
18.4.1.2. A Nyilvántartott a 18.4.1.1. pontban foglalt kifogást
a. a kifogásolt Referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadó Referenciaadat- szolgáltatóhoz, vagy
b. a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozáshoznyújthatja be.
18.4.1.3. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a kifogást - a nyilvántartott egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles ahhoz a Referenciaadat-szolgáltatóhoz megküldeni, amely a kifogásolt Referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadta, kivéve, ha a Referenciaadat-szolgáltató jogutód nélkül megszűnt, és az adatszolgáltatással kapcsolatos szerződésből eredő követelés átruházására másik Referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a Referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg.
18.4.1.4. A Referenciaadat-szolgáltató, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás köteles a kifogást annak kézhezvételét követő öt napon belül kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a Nyilvántartottat írásban, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül tájékoztatni.
18.4.1.5. Ha a Referenciaadat-szolgáltató a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül köteles a helyesbített vagy törlendő Referenciaadatot - a Nyilvántartott egyidejű értesítése mellett - a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni, amely a változást haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles átvezetni.
18.4.1.6. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás vizsgálja ki a kifogást, ha a referenciaadatszolgáltató jogutód nélkül megszűnt, és az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő követelés átruházására másik referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg.
18.4.1.7. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a helyesbítésről vagy törlésről haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles értesíteni valamennyi olyan Referenciaadat-szolgáltatót, amelynek a nyilvántartottról a helyesbítést vagy törlést megelőzően Referenciaadatot továbbított.
18.4.2.
18.4.2.1. A Nyilvántartott Referenciaadatainak átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a Referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen keresetet indíthat. A keresetlevelet a 18.4.1.4. pontban meghatározott tájékoztató kézhezvételét követő harminc napon belül a Nyilvántartott lakóhelye szerint illetékes járásbírósághoz kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye.
18.4.2.2. A Nyilvántartottat a 18.4.2.1. pont szerinti keresetindítási jog akkor is megilleti, ha a Referenciaadat- szolgáltató, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt ez esetben a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltétől kell számítani.
18.4.2.3. A 18.4.2.1.-18.4.2.2. pont szerinti perre a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit az alábbi 18.4.2.4 - 18.4.5 pontokban részletezett eltéréssel kell alkalmazni.
18.4.2.4. A bíróság a keresetlevelet a Pp. 124. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak tekintetében haladéktalanul, de legkésőbb a bírósághoz érkezésétől számított három napon belül megvizsgálja és
- amennyiben a keresetlevél a tárgyalás kitűzésére alkalmas - intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a keresetlevélnek az alperes részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább három nappal megelőzze. Az első tárgyalást legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik munkanapra kell kitűzni. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére (Pp. 124. §)
a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani. A tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos tárgyalást nyolc mukanapon belül kell megtartani.
18.4.3.
18.4.3.1. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a per megindítását az eljárás jogerős befejezéséig a vitatott Referenciaadattal együtt köteles nyilvántartani.
18.4.3.2. A bíróság végzésével már a tárgyalás előkészítése során elrendelheti a Referenciaadatok zárolását, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a kereseti kérelem megalapozottsága valószínűnek mutatkozik. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható.
18.4.3.3. Ha a bíróság a Referenciaadatok zárolásátrendelte el, akkor az erre vonatkozó határozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül a Referenciaadatokat zárolni kell.
18.4.3.4. A perben a keresetet más keresettel összekapcsolni vagy a pert más perrel egyesíteni nem lehet, továbbá a perben viszontkeresetnek nincs helye.
18.4.3.5. A perben az eljárás szünetelésének csak abban az esetben van helye, ha a felperes a megadott lakcímről nem idézhető, illetőleg ismeretlen helyre költözött, és az alperes hirdetményi idézést nem kér, vagy az ügy tárgyalását nem kívánja, illetőleg nyilatkozatot egyáltalában nem tesz, vagy ha hirdetményi idézésnek volna helye, és a fél ezt nem kéri.
18.4.4.
18.4.4.1. A Referenciaadat-szolgáltatót, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a Referenciaadat átadásának, illetve KHR-ben történő kezelésének a törvényben meghatározott feltételei fennálltak. E körben a bizonyítás elmaradása vagy eredménytelensége a Referenciaadat-szolgáltatót, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli.
18.4.4.2. Az ítélet jogerőre emelkedéséig a Referenciaadat kezelését akkor is zárolni kell, ha az elsőfokú ítélet a Referenciaadat törlését rendelte el.
18.4.4.3. A Referenciaadat kezelésének zárolását, a zárolás megszüntetését, illetve a Referenciaadat helyesbítését, törlését a bíróság erre vonatkozó jogerős határozatának kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül végre kell hajtani.
18.4.4.4. A bíróság a Referenciaadat módosítására vagy törlésére vonatkozó jogerős határozatát a Magyar Nemzeti Banknak is megküldi.
18.4.5 A 18.4.3.1..-18.4.4.4. pontban foglalt rendelkezések a másodfokú eljárásban is megfelelően irányadók.
18.5. A központi hitelinformációs rendszerben nyilvántartható adatok
18.5.1. Természetes személyekkel kapcsolatban nyilvántartható adatok:
18.5.1.1 Azonosító adatok:
a. név,
b. születési név,
c. születési idő, hely,
d. anyja születési neve,
e. személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma,
f. lakcím,
g. levelezési cím
h. elektronikus levelezési cím.
18.5.1.2 A 18.1.2. a)-d) pontokban meghatározott szolgáltatásra, valamint a hallgatói hitelre vonatkozó szerződési adatok:
a. a szerződés típusa és azonosítója (száma),
b. a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja,
c. ügyféli minőség (adós, adóstárs)
d. a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága,
e. a 18.2.1.1. pontban meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja,
f. a 18.2.1.1. pontban bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege,
g. a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja,
h. a követelés másik Referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés
i. előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme
j. a fennálló tőketartozás összege és pénzneme,
k. a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme.
18.5.1.3 A 18.1.2. a)-d) pontokban meghatározott szolgáltatásra vonatkozó szerződés, valamint a külön jogszabályban meghatározott hallgatói Hitelszerződés kezdeményezésére vonatkozó adatok:
a. az igénylés elutasításának időpontja, indoka,
b. okirati bizonyítékok,
c. jogerős bírósági határozat száma, az eljáró bíróság megnevezése, a határozat rendelkező részének tartalma.
18.5.1.4 A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatával kapcsolatos adatok:
a. a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz típusa és azonosítója (száma),
b. a letiltás időpontja,
c. a letiltott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel végrehajtott műveletek időpontja, száma, összege,
d. a jogosulatlan felhasználások száma,
e. az okozott kár összege,
f. a bírósági határozat jogerőre emelkedésének időpontja,
g. perre utaló megjegyzés.
18.5.1.5. A hozzájárulás megtagadásával kapcsolatos adatok:
a) a nyilatkozat kelte (hely, dátum),
b) a referenciaadat-szolgáltató azonosító adatai,
c) az ügyfél azonosító adatai,
d) a hozzájárulás megtagadására utaló megjegyzés
18.5.2. Vállalkozásokkal kapcsolatban nyilvántartható adatok:
18.5.2.1 Azonosító adatok:
a. cégnév, név,
b. székhely,
c. cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám,
d. adószám.
18.5.2.2 A 18.1.2. a)-d) pontokban meghatározott szolgáltatásra vonatkozó szerződési adatok:
a. a szerződés típusa és azonosítója (száma),
b. a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja,
c. a szerződés megszűnésének módja,
d. a szerződés összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága,
e. a 18.2.2.1. pontban meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja,
f. a 18.2.2.1 pontban meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege,
g. a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege,
h. a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja,
i. a követelés másik Referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés
j. előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege, valamint pénzneme,
k. fennálló tőketartozás összege és pénzneme,
l. a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme.
18.5.2.3 Azon pénzforgalmi számlákkal kapcsolatos adatok, amelyeken sorba állított követeléseket tartottak nyilván:
a. a szerződés azonosítója (száma),
b. a sorba állított követelések összege és devizaneme,
c. a követelések sorba állításának kezdő és megszűnési időpontja,
d. perre utaló megjegyzés.
18.5.2.4 A készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésre vonatkozó adatok:
a. a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének, felfüggesztésének időpontja,
b. perre utaló megjegyzés.
18.6. Panaszkezelés
A Takarékszövetkezet panaszkezelésére a vonatkozó jogszabályok – különösen a Hitelintézeti Törvény – rendelkezései és a takarékszövetkezet Panaszkezelési szabályzatának előírásai az irányadók.
19. Egyoldalú szerződésmódosítás
19.1. Fogyasztónak minősülő Ügyfél esetén a Szerződés egyoldalú módosításra irányadó szabályok
A Hitelintézet a Fogyasztó Ügyféllel kötött Hitelszerződésben kizárólag a hitelkamatot, kamatfelárat, díjat, költséget jogosult egyoldalúan, a Fogyasztó Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani.
Ha a Fogyasztó Ügyfél Hitelszerződésében meghatározott kamatperiódus lejárta után a kamat, illetve a kamatfelár mértéke az újabb kamatperiódusban a Fogyasztó Ügyfélre hátrányosan változik, a Fogyasztó Ügyfél a Hitelszerződés költség- és díjmentes felmondására jogosult. A felmondást a Fogyasztó Ügyfélnek a kamatperiódus lejártát megelőző 60 nappal kell közölnie a Hitelintézettel, és annak érvényességéhez az is szükséges, hogy a Fogyasztó Ügyfél a fennálló tartozását legkésőbb a kamatperiódus utolsó napján a Hitelintézet részére teljesítse.
A hitelkártyához vagy fizetési számlához kapcsolódó Hitelszerződés feltételeinek egyoldalú módosítása esetén a Fogyasztó Ügyfél a szerződést 30 napos határidővel költség- és díjmentesen akkor is felmondhatja, ha a szerződést határozott időre kötötték. A felmondás akkor érvényes, ha a fogyasztó a felvett hitelösszeget és annak a visszafizetés időpontjáig felszámítható szerződés szerinti hitelkamatait a felmondási határidő leteltéig a Hitelintézetnek visszafizeti. Ha a Fogyasztó Ügyfél a felmondás jogával a határidőn belül nem él és a fennálló tartozást annak járulékaival együtt a Hitelintézet részére nem fizeti vissza, a módosítás a Fogyasztó Ügyfél részéről elfogadottnak tekintendő.
Ha a Hitelszerződés egyoldalú módosításának alapjául szolgáló feltételek a hitelkamat, a kamatfelár, a költség vagy a díj csökkentését teszik lehetővé, a Hitelintézet ezt a szerződéses kötelezettsége részeként a Fogyasztó Ügyfél javára érvényesíti.
Az új kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékét a kamatperiódus lejártát megelőző
120. napi kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutató figyelembevételével állapítja meg a Hitelintézet.
Az egyoldalú módosításáról annak hatálybalépését megelőzően legalább 60 nappal, a hitel kamatfeltételeinek módosítása esetén a kamatperiódus lejáratát megelőző legalább 90 nappal kell értesíteni a Fogyasztó Ügyfelet.
A hitelkártya-szerződéshez és a fizetési számlához kapcsolódó hitel kivételével a legfeljebb 3 éves futamidejű hitel annak teljes futamidejére a Hitelszerződésben meghatározott fix kamatozással, vagy a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozással és fix kamatfelárral nyújtható, és e hitel kamatfeltételei a Fogyasztó Ügyfél számára hátrányosan egyoldalúan nem módosíthatók.
A hitelkártya-szerződéshez és a fizetési számlához kapcsolódó hitel kivételével a 3 évet meghaladó futamidejű hitel a szerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett referencia- kamatlábhoz kötött változó kamatozással és annak teljes futamidejére vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített kamatfelárral, vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal, vagy fix kamatozással nyújtható. Ilyen hitel esetében a hitel utolsó kamatperiódusának időtartama 3 évnél rövidebb is lehet.
Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású Hitelszerződés esetén a referencia-kamatláb mértékét a Hitelszerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként (referencia- kamatláb periódus) a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia- kamatlábhoz igazítja a Hitelintézet.
A Hitelintézet a hitel futamideje alatt legfeljebb öt alkalommal az egyes kamatperiódusok lejárta után a hitelkamatot legfeljebb a Hitelszerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatváltoztatási mutató, a kamatfelárat legfeljebb a Hitelszerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatfelár-változtatási mutató alkalmazásával számított mértékig módosíthatja. Ha a Hitelintézet az ilyen kamatmódosítás során a kamatváltoztatási, illetve a kamatfelár-változtatási mutató által lehetővé tett mértéknél kedvezőbb hitelkamatot, illetve kamatfelárat alkalmazott, a későbbi kamatperiódusokban a kamat, illetve a kamatfelár mértéke tekintetében adott kedvezményt – annak erejéig
– a csökkentendő kamat, illetve kamatfelár mértékébe betudhatja.
A Hitelintézet az alkalmazni kívánt kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutatót vagy referencia- kamatlábat a Hitelszerződésben meghatározza, és az – ideértve annak bármely összetevőjét is – a kamatperiódust követően sem módosítható egyoldalúan. Abban az esetben azonban, ha a kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutató vagy referencia-kamatláb a kialakítását meghatározó körülményekben bekövetkezett lényeges változás miatt a rendeltetésére alkalmatlanná vált, a Magyar Nemzeti Bank azt a honlapjáról törli és egyidejűleg megjelöli az azt helyettesítő kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutatót vagy referencia-kamatlábat.
A Hitelintézet a kamaton kívül a fogyasztó terhére csak olyan költséget állapíthat meg és módosíthat – annak növekedésével arányosan – a Fogyasztó Ügyfél számára hátrányosan, amelyet a szerződésben tételesen meghatározott, és amely költség a szerződés megkötése, módosítása és a Fogyasztó Ügyféllel való kapcsolattartás során közvetlenül a Fogyasztó Ügyfél érdekében, harmadik személy szolgáltatásával összefüggésben a Fogyasztó Ügyfélre áthárítható módon merült fel.
A Hitelintézet a kamaton kívül díj fizetését – ide nem értve a hitel folyósításához, a hitelkeret rendelkezésre tartásához, valamint a fogyasztó általi előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó költségei fejében e törvény szerint megállapítható díjat – a Hitelszerződésben tételesen rögzített módon, a szerződéskötéssel, a szerződés módosításával és megszüntetésével, valamint ügyviteli költségeivel
összefüggésben köthet ki, és e díjat legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével emelheti.
A Hitelintézet a költséget annak felmerülésekor, a díjat pedig évente egy alkalommal, április 1. napjával hatályos időponttal módosíthatja.
A Hitelintézet nyilvántartja és Honlapján elérhetővé teszi a kamat kiszámításához általa felhasznált referencia-kamatláb, kamatváltoztatási és kamatfelár-változtatási mutatók korábbi adatait, valamint alkalmazásának időszakát.
19.2. Az egyoldalú módosításra irányadó szabályok a Fogyasztónak nem minősülő Ügyféllel kötött Szerződések esetén
A nem Fogyasztó Ügyfél számára kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt a Hitelintézet csak akkor módosíthat egyoldalúan, a nem Fogyasztó Ügyfél számára kedvezőtlenül, ha a Szerződés ezt a Hitelintézet számára – külön pontban – egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A Szerződés kamatot, díjat érintő – a nem Fogyasztó Ügyfél számára kedvezőtlen – módosítását a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, Hirdetményben közzé kell tenni, elektronikus kereskedelmi szolgáltatás nyújtása esetén az ügyfelek számára folyamatosan és könnyen hozzáférhető módon, elektronikus úton is elérhetővé kell tenni.
A Takarékszövetkezet jogosult a Fogyasztónak nem minősülő Ügyféllel kötött Szerződésekben (a jelen pontban a továbbiakban: Egyéb Szerződés) kikötött kamatot, díjat, költséget és egyéb szerződéses feltételt az Ügyfél számára kedvezőtlenül, egyoldalúan módosítani az Oklistában, továbbá azon felül az Általános Szerződési Szabályokban valamint az egyedi szerződésben rögzített egy-vagy több feltétel (a továbbiakban: „Egyéb Feltételek”) megváltozása, bekövetkezése/felmerülése alapján.
19.3. Oklista
19.3.1. A jogi, szabályozói környezet megváltozása
a) a Takarékszövetkezet – a Szerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy ahhoz kapcsolódó jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a Takarékszövetkezetre kötelező egyéb szabályozók megváltozása;
b) a Takarékszövetkezet – Szerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységéhez kapcsolható közteher- (pl. adó-) változása, a kötelező tartalékolási szabályok változása;
c) a kötelező betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása.
19.3.2. A pénzpiaci feltételek, a makrogazdasági környezet módosulása, ezen belül a Takarékszövetkezet forrásköltségeinek változása / pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása, így különösen, de nem kizárólagosan:
a) Magyarország hitelbesorolásának változása,
b) az országkockázati felár változása (credit default swap),
c) jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása,
d) a bankközi pénzpiaci kamatlábak/ hitelkamatok változása,
e) a Magyar Állam vagy a Takarékszövetkezet által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék egymáshoz képest történő elmozdulása,
f) refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása,
g) a Takarékszövetkezet a lekötött ügyfélbetéteinek kamatának változása.
19.3.3. Az Ügyfél kockázati megítélésének megváltozása
a) Az Ügyfél, illetve a hitelügylet más kockázati kategóriába történő átsorolása a Takarékszövetkezet vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy belső adósminősítési szabályzata alapján – különös tekintettel az Ügyfél pénzügyi helyzetében és fizetőképességi stabilitásában bekövetkező változásokra –, ha azt az új kockázati kategóriába történő átsorolás az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá.
b) A Takarékszövetkezet vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy a Takarékszövetkezet belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve Ügyfelek kockázatának változása, ha a kockázat megváltozása az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá.
c) A nyújtott kölcsön vagy hitel fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás.
A Takarékszövetkezet vállalja, hogy a kockázati megítélés megváltozása alapján nem érvényesít kamatemelést azon Ügyfeleknél, akik szerződési kötelezettségeiket folyamatosan teljesítették, a hitel futamideje alatt nem estek fizetési késedelembe.
19.4. Szerződés módosítása a Szerződő Felek közös megegyezésével
A Szerződés és annak mellékletei csak a Szerződő Felek közös megegyezésével, írásban módosíthatók. Bármely, a Szerződést, vagy annak mellékleteit érintő - az Ügyfél által kezdeményezett - módosítás esetén a Takarékszövetkezet az Ügyfél felé módosítási díjat számít fel, melynek mértékét a Kondíciós Lista tartalmazza, s amelyet az Ügyfél a módosítás hatálybalépését megelőzően köteles a Takarékszövetkezet részére megfizetni.
19.5 A Keretszerződés közös megegyezéssel történő módosítására vonatkozó külön szabályok
19.5.1. A Keretszerződés módosítását a Hitelintézet papíron vagy más tartós adathordozón, a módosítás hatálybalépését megelőzően legalább két hónappal kezdeményezheti.
19.5.2. A Keretszerződés módosításának 19.5.1 pont szerinti kezdeményezése esetén a módosítást az Ügyfél részéről akkor lehet elfogadottnak tekinteni, ha annak hatálybalépése előtt az Ügyfél a Hitelintézetet nem tájékoztatta arról, hogy a módosítást nem fogadja el. A módosítás hatálybalépése előtti napig az Ügyfél jogosult a Keretszerződés azonnali, díj-, költség-, és egyéb fizetésikötelezettség-mentesen felmondani.
20. Az Ügyfél és a Takarékszövetkezet közötti Szerződés megszűnése, megszüntetése
20.1. A Szerződés az annak tárgyaként meghatározott ügylet mindkét Fél általi teljesítésével megszűnik.
20.2. A Szerződés megszüntethető:
(i) a Felek erre irányuló írásbeli közös megállapodásával a megállapodásban a Felek által meghatározott időpontban;
(ii) bármelyik Fél jelen Üzletszabályzatban vagy a Szerződésben meghatározott feltételek szerinti rendes felmondásával a jelen Üzletszabályzatban vagy a Szerződésben kikötött felmondási idővel;
(iii) bármelyik Fél jelen Üzletszabályzatban vagy a Szerződésben meghatározott feltételek szerinti rendkívüli felmondásával, azonnali hatállyal;
(iv) a Fogyasztó Ügyfél alábbi 20.5. pont szerinti elállásával (felmondásával).
20.3. A Szerződés megszüntetése a Felek közös megegyezésével
A Szerződés közös megegyezéssel történő megszűntetése esetén a megszűnés feltételeire és a Felek közötti elszámolásra a Felek írásbeli megállapodása az irányadó.
20.4. A Szerződés megszüntetése rendes felmondással
20.4.1. Amennyiben a Szerződés, az Általános Szerződési Szabályok vagy a jelen Üzletszabályzat eltérően nem rendelkeznek, az Ügyfél jogosult - tartozásainak rendezése mellett - a Szerződést az alábbi feltételekkel felmondani:
- az Ügyfél a Keretszerződést bármikor, azonnali hatállyal jogosult felmondani;
- a Fogyasztó Ügyféllel kötött, határozatlan idejű Hitelszerződést a Fogyasztó Ügyfél jogosult bármikor, a Szerződésben meghatározott felmondási idővel felmondani;
- egyéb szerződések esetében az Ügyfél jogosult a Szerződést bármikor, 30 napos felmondási idővel felmondani.
Fogyasztó Ügyféllel kötött Hitelszerződés Ügyfél általi rendes felmondására a teljes előtörlesztés alábbi
20.5.3. pontban meghatározott rendelkezései az irányadók.
Amennyiben a Keretszerződés határozatlan idejű, vagy egy évet meghaladó időtartamra szól, azt az Ügyfél az első év elteltével díj-, költség-, vagy egyéb fizetési kötelezettségmentesen jogosult felmondani. Amennyiben az Ügyfél egy évet meg nem haladó futamidejű Keretszerződést, vagy egy évet meghaladó futamidejű Keretszerződést az első év letelte előtt szüntet meg rendes felmondás útján, a Hitelintézet a felmondással kapcsolatban ténylegesen és közvetlenül felmerülő költségei Ügyfél általi megtérítésére jogosult. A Hitelintézetet ezen költségek vonatkozásában az Ügyfél felé elszámolási kötelezettség terheli. Ezen túlmenően, a Keretszerződés felmondása esetén a Hitelintézet kizárólag a Keretszerződésnek megfelelően, ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékére jogosult.
20.4.2. Amennyiben a Szerződés, vagy a jelen Üzletszabályzat eltérően nem rendelkezik, a Hitelintézetet a rendes felmondás joga az alábbi feltételekkel illeti meg:
- a határozatlan idejű Keretszerződést, valamint a Fogyasztó Ügyféllel kötött határozatlan idejű Hitelszerződést a Hitelintézet rendes felmondás útján, az Ügyfélnek (Fogyasztó Ügyfélnek) papíron vagy más tartós adathordozón megküldött nyilatkozattal, két hónapos felmondási idővel jogosult megszüntetni;
- egyéb, határozatlan idejű Szerződés esetében a Hitelintézetet a rendes felmondás joga harminc napos felmondási idővel, indokolási kötelezettség nélkül illeti meg.
- határozott időre kötött egyéb Szerződést a Hitelintézet rendes felmondás útján nem jogosult megszüntetni.
20.5. A Fogyasztó Ügyfelet megillető elállási/felmondási jog
20.5.1. A Fogyasztó Ügyfél a Hitelszerződéstől a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat, ha a hitel Hitelintézet általi folyósítására még nem került sor. A Fogyasztó Ügyfelet a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül díjmentes felmondási jog illeti meg abban az esetben, ha a hitelt a Hitelintézet már folyósította. Ha a Fogyasztó Ügyfél az Fhtv. 6. § és 7. § szerinti tájékoztatást a szerződéskötést követően kapja kézhez, elállási/felmondási jogát a tájékoztatás kézhezvételétől számított tizennégy napig gyakorolhatja.
20.5.2. A Fogyasztó Ügyfél 20.5.1. pont szerinti elállási/felmondási jogát határidőben teljesítettnek kell tekintetni abban az esetben, ha a Fogyasztó Ügyfél elállásra/felmondásra irányuló nyilatkozatát a határidő lejártáig postára adja vagy egyéb igazolható módon azt elküldi.
20.5.3. A Fogyasztó Ügyfél a felmondásról szóló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb harminc napon belül köteles a felvett hitelösszeget és a hitel lehívásának időpontjától a visszafizetés időpontjáig felszámítható, a Szerződés szerint megállapított hitelkamatot a Hitelintézetnek visszafizetni.
20.5.4. A Hitelintézet a fenti 20.5.3. pontban meghatározott összegen felül kizárólag arra az összegre jogosult, amelyet az államnak vagy az önkormányzatnak a hitellel kapcsolatosan megfizetett, ha annak visszatérítésére nincs mód.
20.5.5. A Fogyasztó Ügyfél fenti 20.5.1. pont szerinti elállási/felmondási jogának gyakorlása azt a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatásra vonatkozó szerződést is felbontja, amely a Hitelintézet által vagy egy harmadik fél és a Hitelintézet előzetes megállapodása alapján harmadik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik.
A jelen pontban foglalt rendelkezés nem alkalmazandó a Fogyasztóval kötött Jelzáloghitel Szerződésre, valamint a Hitelintézet által a Fogyasztó Ügyfélnek fizetési számlához nyújtott olyan hitelkeretre, amely alapján nyújtott kölcsönt három hónapon belül vagy a Hitelintézet felszólítására az Ügyfélnek vissza kell fizetnie.
20.6. a Szerződés megszüntetése rendkívüli felmondással
20.6.1. Amennyiben a Szerződés, vagy a jelen Üzletszabályzat eltérően nem rendelkezik, a Hitelintézet az Ügyféllel kötött Szerződést az alábbi esetekben jogosult azonnali hatállyal, rendkívüli felmondással megszüntetni:
(i) az Ügyfél alábbi 20.6.2. pontban meghatározott súlyos szerződésszegése esetén;
(ii) az Ügyfél felróható magatartása miatt a szerződéses jogviszony további fenntartása nem várható el a Hitelintézettől;
(iii) a Hitelszerződés megkötését követően az Ügyfél vagyoni helyzetében, fizetőképességében, illetőleg a biztosítékok értékében olyan negatív változás következik be, amely a megtérülést veszélyezteti;
(iv) az Ügyfél a Szerződés megkötésekor, vagy a jogviszony fennállása során a Hitelintézettel valótlan adatokat közöl, avagy adatokat eltitkol, esetleg más módon megtéveszti a Hitelintézetet;
(v) a Polgári törvénykönyv 6:387. §-ában meghatározott esetekben
20.6.2. Az Ügyfél súlyos szerződésszegésének minősül:
- az Ügyfél Szerződésben foglalt együttműködési, illetve tájékoztatási kötelezettségének elmulasztása;
- a Hitelszerződés megkötését követően az Ügyfél fedezetelvonásra irányuló magatartása, azaz (i) a Felek által megkötött Hitelszerződésben meghatározott fizetési számla-szerződéseknek az Ügyfél által történő felmondása; (ii) a Hitelintézet előzetes tájékoztatása nélkül más hitelintézetnél fizetési számla nyitása vagy fenntartása; (iii) a Hitelintézet előzetes hozzájárulása nélkül további hiteltartozás vállalása;
- a Szerződésben meghatározott egyéb esetek.
20.6.3. A Hitelintézet az Ügyféllel kötött Keretszerződést kizárólag akkor jogosult rendkívüli felmondás útján, azonnali hatállyal megszüntetni, ha az Ügyfél a kötelezettségét súlyosan vagy ismételten megszegte.
20.7. A megszüntetés jogkövetkezményei
20.7.1. A szerződéses jogviszony bármely okból történő megszűnése esetén az Ügyfél Hitelintézettel szemben fennálló tartozása azonnal - felmondási idő kikötése esetén a felmondási idő utolsó napján - esedékessé válik. Amennyiben az Ügyfél az ekként esedékessé váló tartozását a Hitelintézettel ez irányú felszólítására nem egyenlíti ki, a Hitelintézet saját választása szerint jogosult eldönteni, hogy a követelését biztosító jogokkal milyen módon kíván élni.
20.7.2. Ha a Fogyasztó Ügyfél Hitelszerződésében meghatározott kamatperiódus lejárta után a kamat, illetve a kamatfelár mértéke az újabb kamatperiódusban a Fogyasztó Ügyfélre hátrányosan változik, a Fogyasztó Ügyfél a Hitelszerződés költség- és díjmentes felmondására jogosult. A felmondást a Fogyasztó Ügyfélnek a kamatperiódus lejártát megelőző 60 nappal kell közölnie a Hitelintézettel, és annak érvényességéhez az is szükséges, hogy a Fogyasztó Ügyfél a fennálló tartozását legkésőbb a kamatperiódus utolsó napján a Hitelintézet részére teljesítse.
20.7.3. A Hitelszerződés felmondását megelőzően a Hitelintézet a Fogyasztó Ügyfélnek, a kezesnek és a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezettnek küldött írásbeli fizetési felszólításban felhívja a Fogyasztó Ügyfél, a kezes, illetve a zálogkötelezett figyelmét a teljes fennálló és a lejárt tartozás összegére, a fizetendő kamat és késedelmi kamat mértékére, valamint a nemfizetés esetén teljesítendő további kamatteherre és a tartozás rendezésének elmaradása esetén a várható jogkövetkezményekre.
20.7.4. A jelzáloghitel-szerződés felmondását megelőzően a Hitelintézet az előző pontban meghatározott írásbeli fizetési felszólítással és tájékoztatással egyidejűleg köteles a Fogyasztó Ügyfélnek bemutatni a Fogyasztó által a szerződés megkötésétől kezdődően – egyes évekre összesítve, de a Fogyasztó külön kérésére havi bontásban is – teljesített törlesztő részletek, a visszafizetett tőkeösszeg, az elszámolt kamat, késedelmi kamat és egyéb költségek, továbbá a tőkésített kamat és a fennálló tartozás alakulását.
20.7.5. Lakáscélú Hitelszerződés esetében a szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a Hitelintézet a Fogyasztó Ügyfél nem teljesítése miatt a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot, költséget és díjat meghaladó mértékű késedelmi kamatot, költséget és díjat nem számíthat fel.
20.7.6. Amennyiben a deviza alapú lakáscélú hitel- és kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződés a szerződés felmondása bekövetkezésekor a fennálló tartozás összegének forintban történő meghatározását írja elő, az előző pontban írt rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a Fogyasztó Ügyfél nem teljesítése miatt a felmondás napján érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó mértékű késedelmi kamat, költség, díj
vagy jutalék nem számítható fel.
20.7.7. A Hitelintézet a Szerződés felmondását az Adósnak, a kezesnek és a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezettnek küldi meg, melynek igazolása a Hitelintézetet terheli.
20.7.8. A Szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a Felek kötelesek elszámolni egymással.
20.7.9. A felmondás nem érinti - a szerződés alapján - a Hitelintézet által visszavonhatatlanul vállalt kötelezettségek teljesítését.
21. Jogviták rendezése, alkalmazandó jog
21.1. A Hitelintézet és az Ügyfél a közöttük létrejött Szerződésből származó értelmezési és egyéb vitás kérdéseket békés úton törekszenek rendezni.
21.2. Amennyiben a Felek a közöttük felmerült vitás kérdést nem tudják békés úton rendezni, a Szerződésből eredő jogvita eldöntésére - a Felek erre vonatkozó, kifejezett eltérő megállapodása hiányában - a magyar bíróságok rendelkeznek hatáskörrel.
21.3. Az Ügyfél és a Hitelintézet közötti jogviszonyokra - ellentétes kikötés hiányában - a magyar anyagi és eljárási jogot kell alkalmazni.
22. Kiszervezés
22. 1. A kiszervezett tevékenységet végző szervezet neve: TAKINFO Kft.
A kiszervezett tevékenységet végző szervezet címe: Budapest, Pethényi köz 9. A kiszervezett tevékenység:
- Kisbanki BOSS rendszer
- NETBOSS rendszer üzemeltetés
- BOSS LISTATÁR rendszer üzemeltetés
- BOSS Központi kivonatnyomtatás
- Boss rendszeren belüli aláírás karton rendszer üzemeltetés
- KBR VIR rendszer üzemeltetés
- ELECTRA rendszer
- KHR referencia adatok továbbítása
- KHR referencia adatok továbbítása (háromoldalú szerződés)
- TIER szolgáltatási szerződés
- Elektronikus adatfeldolgozó (HAME) rendszer
22.2. A kiszervezett tevékenységet végző szervezet neve: TAKINFO Takarékszövetkezeti Informatikai Kft. A kiszervezett tevékenységet végző szervezet címe: Budapest Fogaskerekű u. 4-6.
Kiszervezett tevékenység: A Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara (MBVK) felöl érkező, elektronikus alapú hatósági megkeresésekre automatikus választ generáló rendszer üzemeltetése
II. SZÁMLAVEZETÉS ÉS FIZETÉSI FORGALOM
1. A számlavezetésre vonatkozó általános szabályok
1.1. A Takarékszövetkezet az Ügyfél részére, pénzforgalma lebonyolítása céljából fizetési számlá(ka)t vezet a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek, a jelen Üzletszabályzatnak, valamint az Ügyfelekkel kötött fizetési számla Keretszerződésnek (továbbiakban Keretszerződés) megfelelően. A számlák forintban vagy külföldi konvertibilis pénznemben nyilvántartott fizetési, elkülönített, lekötött vagy egyéb fizetési számlák lehetnek.
A Takarékszövetkezet EGT-államban tartózkodásra jogosult fogyasztóval szemben állampolgárság vagy tartózkodási hely alapján nem alkalmaz megkülönböztetést a fizetési számla-szerződés megkötése és vezetése tekintetében.
A Takarékszövetkezet jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén köteles a fogyasztó kérésére alapszintű szolgáltatásokat biztosító fizetési számlaként alapszámlát vezetni.
1.2. A Keretszerződés megkötésekor az Ügyfél köteles a képviseleti jogát hitelt érdemlő módon igazolni.
1.3. A Takarékszövetkezet a Keretszerződésben vállalja, hogy az Ügyfél számláján rendelkezésre álló pénzeszközöket kezeli és nyilvántartja, a számla terhére és javára befogadott szabályszerű megbízásokat a pénzforgalom lebonyolítására vonatkozó jogszabályi előírások szerint teljesíti.
1.4. Valamennyi fizetési számla az Ügyfél, mint számlatulajdonos nevét viseli és pénzforgalmi jelzőszámmal van ellátva. A Takarékszövetkezet jogosult az Ügyfél pénzforgalmi jelzőszámának megváltoztatására.
1.5. A fizetési számla felett az Ügyfelek írásban vagy elektronikus módon, a pénzforgalomra vonatkozó jogszabályok keretei között, a Takarékszövetkezet által előírt formai és tartalmi követelményeknek megfelelően rendelkezhetnek. Ennek megfelelően az Ügyfél köteles számlanyitáskor a Takarékszövetkezet által erre rendszeresített aláírás bejelentő kartonon a számla felett rendelkezni jogosult személy(ek) adatait és aláírásmintáját, valamint a rendelkezés módját (együttesen vagy önállóan) a Takarékszövetkezethez bejelenteni. Az Ügyfél az aláírásra bejelentett személyek rendelkezését meghatározott bélyegző használatához is kötheti.
1.6. Amennyiben az Ügyféllel kötött Szolgáltatási szerződés a megbízások elektronikus úton történő benyújtását is lehetővé teszi, úgy az Adatlapon az Ügyfél a megbízások rögzítésére és továbbítására szolgáló rendszer minden egyes felhasználójára vonatkozóan megadott információk mellett köteles rendelkezni az elektronikus aláírásra jogosultak nevéről és aláírási pontszámáról. Ebben az esetben a Felek kötelezettséget vállalnak arra és egyben felelnek azért, hogy a rendszer bejelentkezési jelszavát és az aláírási jelszavakat titkosan kezelik, illetéktelen személyeknek nem adják át és az azokhoz való hozzáférést számukra nem teszik lehetővé.
1.7. A Takarékszövetkezet a fizetési megbízások átvételére szolgáló időpontokról, valamint a megbízások teljesítésének rendjéről a Keretszerződés elválaszthatatlan mellékletét képező Tájékoztatóban tájékoztatja az Ügyfelet.
1.8. A Takarékszövetkezet az értéknappal ellátott fizetési megbízásokat az értéknapon teljesíti.
1.9. A Takarékszövetkezet a fizetési megbízást abban az esetben teljesíti, ha annak fedezete a terhelendő
fizetési számlán biztosítva van.
1.10. A Takarékszövetkezet az Ügyfél rendelkezése alapján vagy az Ügyféllel kötött Keretszerződés szerint az Ügyfél kötelezettségeinek teljesítésére szolgáló, a fizetési számlához kapcsolódóan elkülönített számlát (számlákat) nyithat. Az elkülönített számlák nyithatók:
a) az Ügyfél szabad rendelkezésű; vagy
b) az Ügyfél szabad rendelkezése alól kikerült pénzeszközök kezelése céljából.
1.11. Az elkülönített számlákon kezelt, az Ügyfél szabad rendelkezése alól már kikerült pénzeszközök (pl. óvadékként, illetve akkreditívvel, bankgaranciával, fedezetigazolással kapcsolatos elkülönítés), az elkülönítés tartama alatt csak a meghatározott célra használhatók fel.
1.12. Az elkülönített számlák feletti rendelkezés módjáról az Ügyfélnek a számlanyitásra vonatkozó rendelkezés benyújtásával egyidejűleg, az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével rendelkeznie kell, kivéve, ha az elkülönített számla felett ugyanazon személyek részére és módon biztosít rendelkezési jogosultságot, mint a kapcsolódó fizetési számla esetében.
1.13. A Takarékszövetkezet a fizetési számlákon történő jóváírásokról és terhelésekről számlakivonattal értesíti az Ügyfeleit. A számlakivonatot a Takarékszövetkezet havonta egyszer, külön megállapodás alapján naponta - amennyiben történt forgalmazás - bocsátja az Ügyfél rendelkezésére.
1.14. A Keretszerződés hatályára vonatkozóan a Keretszerződésben foglaltak az irányadók. A Keretszerződést bármelyik fél írásban felmondhatják. Az Ügyfél felmondása esetén a felmondás csak akkor lép hatályba, ha az Ügyfél megfizeti a Takarékszövetkezet felé fennálló, a fizetési számlán nyilvántartott tartozását, valamint a számlamegszüntetéssel kapcsolatosan felmerülő bankköltségeket is rendezni.
1.15. A fizetési számla megszűnése esetén a számla követel egyenlegét a Takarékszövetkezet az Ügyfél rendelkezése hiányában nyilvántartásba veszi és kamatfizetés nélkül a követelés elévülési idejének elteltéig (Polgári törvénykönyv 6:22. §) megőrzi az Ügyfél, illetve annak jogutódja vagy örököse részére.
2. A forintban vezetett fizetési számla kezelésére vonatkozó speciális szabályok
Ha az Ügyfél forintszámláján a megbízások fedezete nem áll rendelkezésre, akkor Sorbaállítási szerződés megléte esetén a szerződésben meghatározott típusú fizetési megbízásokat a fedezet biztosításáig, legfeljebb azonban a külön szerződésben, vagy a pénzforgalmi törvényben meghatározott időpontig a Takarékszövetkezet automatikusan sorba állítja. Sorbaállítási szerződés hiányában a fedezetlen megbízásokat a vonatkozó jogszabályi előírásokban meghatározott eseteket kivéve a banki munkanap végén a Takarékszövetkezet törli a nyilvántartásából. A fedezetlen megbízások az esedékesség napján visszaküldésre kerülnek - levél kíséretében – az Ügyfélnek.
3. Külföldi konvertibilis pénznemben vezetett fizetési számla kezelésére vonatkozó speciális szabályok
3.1. A Takarékszövetkezet az Ügyfelek részére Keretszerződés alapján külföldi konvertibilis pénznemben nyilvántartott számlá(ka)t (a továbbiakban: devizaszámla) nyit és vezet az alábbi egységeiben:
• Szombathely I.sz. Fiók
• Szombathely II. sz. Fiók
• Szombathely III.sz. Fiók
• Jáki fiók
• Körmendi Fiók
• Sárvári Fiók
• Büki Fiók
• Kőszegi Fiók
• Csepregi Fiók
• Őriszentpéteri Fiók
• Szentgotthárdi Fiók
• Vasvári Fiók
• Telekesi kirendeltség
A Takarékszövetkezet a devizaszámlákat a hatályos pénzforgalmi jogszabályoknak megfelelően kezeli.
3.2. Devizaszámlával rendelkező Ügyfél részére a Takarékszövetkezet a számlára érkező deviza és forint jóváírásokat fogadja, illetve az Ügyfél írásos megbízása alapján arról deviza, illetve forint kifizetéseket, átutalásokat (átvezetéseket) teljesít.
3.3. A Takarékszövetkezet az aktuális Hirdetményében közzétett pénznemben nyit és vezet devizaszámlát, de csak azok a devizaszámlák kamatoznak, amelyek pénznemére vonatkozóan a Takarékszövetkezet kamatmértékeket tesz közzé.
3.4. A devizák közül a GBP kamatlába 365 napos bázison, míg a többi deviza kamatlába 360 napos bázison értendő.
4. Devizában teljesített fizetések
4.1. Általános szabályok
4.1.1. A Takarékszövetkezet által a deviza forgalomban alkalmazott fizetési módok:
a) átutalás,
b) beszedés.
4.1.2. A Takarékszövetkezet a megbízás teljesítése során bekövetkezett árfolyamváltozásokból eredő kárt nem viseli és az árfolyamváltozás hatását az Ügyfélre mindenkor áthárítja.
4.1.3. A Takarékszövetkezet az Ügyfél javára érkező átutalás jóváírását (kifizetését) felfüggesztheti vagy megtagadhatja, ha olyan pénzügyi szolgáltatótól érkezik a megbízás, amely a megbízóját annak neve és címe, valamint pénzforgalmi jelzőszáma, illetve más, a vonatkozó hatályos jogszabályokban definiált azonosító adatok feltüntetésével nem jelöli meg.
4.1.4. A Takarékszövetkezet az Ügyfél javára érkező átutalás jóváírását (kifizetését) a megbízó által megadott kedvezményezett adatok alapján, elsődlegesen a megadott pénzforgalmi jelzőszám alapján teljesíti. Hibás, hiányos adatokkal fogadott megbízás teljesítését a Takarékszövetkezet megtagadhatja, azt
jogosult a megbízó felé visszautasítani.
4.2. Átutalás
4.2.1. A Takarékszövetkezet a deviza átutalást akkor teljesíti, ha az Ügyfél az átutalásra kerülő összeg, továbbá az átutalással kapcsolatos költségek fedezetét a Takarékszövetkezetnél vezetett fizetési számláján biztosítja.
4.2.2. A Takarékszövetkezet az Ügyfél által a bankköltségek viselésére vonatkozó rendelkezését az átutalandó összeg pénzneme, valamint a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltató országa alapján ellenőrzi. Amennyiben a megjelölt költségviselési mód nem felel meg a Takarékszövetkezet vonatkozó aktuális Hirdetményben foglaltak, úgy a megbízást vissza kell adni az ügyfélnek és új megbízást kell kérni.
4.2.4. Az Ügyfél, a devizában benyújtott (belföldre, illetve külföldre irányuló) átutalás teljesítése érdekében, az IBAN-t alkalmazó célországba irányuló megbízás esetében a kedvezményezett számlaszámot IBAN formátumban köteles megadni, melyet a Takarékszövetkezet jogosult vizsgálni. Hibás, hiányos kedvezményezetti IBAN megadása esetében az esetleges késedelmes teljesítésből, többletköltség felszámításából eredő kockázatokat az Ügyfél viseli.
4.2.5. A Takarékszövetkezet által átutalt, de a fogadó pénzügyi szolgáltató által visszautasított deviza átutalásokat a Takarékszövetkezet megvizsgálja. Ha a visszautasítás a Takarékszövetkezet hibájából történt, a Takarékszövetkezet az átutalást jutalékmentesen újraindítja. Abban az esetben, ha a visszautasítás a Takarékszövetkezetnek fel nem róható okból történt, a Takarékszövetkezet tájékoztatja erről az Ügyfelet és a visszautasítással kapcsolatban felmerült költségeivel jogosult az Ügyfél számláját megterhelni. Az átutalás pénznemétől eltérő pénznemben történő jóváírás esetén a Takarékszövetkezet az aktuális Hirdetményben meghatározott árfolyam alkalmazásával számol el az Ügyféllel.
4.3. Beszedés
.
4.3.1. Az Ügyfél írásbeli megbízása alapján a Takarékszövetkezet vállalja érvényes felhatalmazó levél alapján a beszedés továbbítását.
4.3.3. Az Ügyfél terhére érkezett beszedés keretében - érvényes felhatalmazó levél alapján - a Takarékszövetkezet vállalja a fizetés teljesítését.
4.3.4. Amennyiben a csoportos beszedési megbízás teljesítésére szóló felhatalmazásban (a továbbiakban: felhatalmazás) a fizető fél által megjelölt kedvezményezett személyét, azonosító adatait vagy a kedvezményezettel szerződött fogyasztók azonosító adatait érintően (a továbbiakban együtt: adatok) – cégjogi, jogszabály által elrendelt, hatósági határozatban meghatározott jogutódlás vagy szerződéses állomány átruházás (e pont alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogutódlás) miatt – változás következik be, a felhatalmazásban rögzített adatok módosítására e törvény erejénél fogva, a fizető fél külön hozzájárulása nélkül kerül sor, a az alábbi alpontokban meghatározott módon és feltételekkel.
4.3.4.1. A jogutód kedvezményezett – az adatok módosulása hatályba lépésének napját legalább 25 munkanappal megelőzően – értesíti az adatok változásáról a számára csoportos beszedést biztosító ügyfeleit és rajtuk keresztül a fizető feleket. Ezzel egyidejűleg írásban kéri a felhatalmazásait közvetítő
pénzforgalmi szolgáltatót – a jogutódlást igazoló dokumentumok benyújtásával – az adatváltozás átvezetésére és nyilatkozik az e bekezdés szerinti értesítés teljesítéséről.
4.3.4.2. A pénzforgalmi szolgáltató 5 munkanap alatt megvizsgálja a jogutód kedvezményezettnek a 4.3.4.1. ponttal összhangban hozzá benyújtott kérelmét és annak elfogadásáról 5 munkanapon belül értesíti a jogutód kedvezményezettet, valamint – a jogutód kedvezményezett kérelmével összhangban – értesíti az adatváltozásról a jogutód kedvezményezett által megjelölt fizető felek fizetési számláit vezető pénzforgalmi szolgáltatókat. Az értesítésnek a módosítandó és a módosított adatokat, a fizető fél fizetési számlaszámát, továbbá az adatok módosulása hatályba lépésének napját kell tartalmaznia. Az adatok módosulása hatályba lépésének napja nem lehet korábbi, mint a 4.3.4.3. pontbanhivatkozott átvezetés határidejének lejártát követő munkanap.
4.3.4.3. Az adatváltozásról értesített pénzforgalmi szolgáltatók az értesítésben rögzített és a náluk nyilvántartott adatok (a fizető fél számlaszáma, valamint a szerződő fél vagy a szerződés és a fogyasztó azonosítója) megegyezése esetén 15 munkanapon belül átvezetik a módosult adatokat az érintett felhatalmazásokra vonatkozó nyilvántartásukban a fizető felek hozzájárulása nélkül.
4.3.4.4. Sem a jogelőd, sem a jogutód nem kezdeményezhet olyan csoportos beszedési megbízást, amelynek teljesítési napja a 4.3.4.3. pont szerinti adatátvezetés időtartamán belüli. A jogelőd, a jogutód továbbá a
4.3.4.1. és 4.3.4.3. pontban hivatkozott pénzforgalmi szolgáltatók közösen ettől eltérően írásban megállapodhatnak.
A jelen 4.3.4. pont és alpontjai rendelkezéseit egyetemes szolgáltatói engedély visszavonása és egyidejűleg más egyetemes szolgáltató kijelölése (a továbbiakban: átvétel) miatt a felhatalmazás kedvezményezettje személyében törvény erejénél fogva bekövetkező módosulások esetén csak akkor lehet alkalmazni, ha az átvételt szabályozó jogszabály a felhatalmazás kedvezményezettje személyében bekövetkező módosulás szabályait nem rendezi.
5. Készpénzt helyettesítő fizetési eszközök (bankkártya)
A Takarékszövetkezet a nála számlát vezető, illetve a Takarékszövetkezetnél számlát vezető Ügyfelek számára igény szerint, elektronikus fizetésekre illetve készpénzfelvételre alkalmas bankkártyát biztosít. A bankkártyák igénybevételének részletes feltételeit a Takarékszövetkezet bankkártyára vonatkozó üzletszabályzata és általános szerződési feltételei, illetve a Takarékszövetkezet mindenkor a hatályos kondíciós listái tartalmazzák, amelyeket a Takarékszövetkezet hirdetményben tesz közzé.
6. Távolról hozzáférést biztosító fizetési eszközök (Electra/Internet bank)
6.1. A Takarékszövetkezet és az Ügyfél egymás között közvetlen számítógépes kapcsolatot létesítenek annak érdekében, hogy az Ügyfél a vonatkozó Szolgáltatási szerződésben meghatározott szolgáltatásokat, Takarékszövetkezeti termékeket igénybe vehesse.
6.2. Az Electronic banking szolgáltatás esetén a Takarékszövetkezet által biztosított Ügyfélterminál segítségével a Takarékszövetkezet - a Szolgáltatási szerződésben rögzített feltételekkel - biztosítja az Ügyfél részére, hogy az elektronikus úton adhasson a szolgáltatásba bevont számlákkal kapcsolatosan megbízásokat, vagy ilyen módon a számlaforgalommal kapcsolatos adatokba betekinthessen.
6.3. Az Internet bank szolgáltatás keretében a Takarékszövetkezet internetes honlapján keresztül biztosítja
az Ügyfél (a Számlatulajdonos, valamint a Számlatulajdonos által kijelölt Felhasználók) részére a vonatkozó Szolgáltatási szerződésben rögzített szolgáltatások és termékek igénybevételét, a szolgáltatásba bevont számlákhoz kapcsolódó információkérések kezdeményezését, a fizetési megbízások, csoportos műveletek nyomon követését, valamint ezek állapotára vonatkozó lekérdezések végrehajtását.
6.4. A megbízások fajtáit, azok befogadásának módját, a teljesítés feltételeit az Ügyféllel megkötött Szolgáltatási szerződés és a Takarékszövetkezet által közzétett, a fizetési megbízások befogadásának és teljesítésének rendjére vonatkozó Tájékoztató tartalmazza.
6.5. Az Ügyfél az Electronic/Internet bank szolgáltatás igénybe vételével kapcsolatos díjakat, költségeket a Takarékszövetkezet Hirdetményében meghatározottak szerint köteles fizetni, mely összeggel a Takarékszövetkezet az Ügyfél számláját – a Szolgáltatási szerződés szerint - minden hónapban automatikusan megterheli.
III. Betételhelyezés
1. A betétekre vonatkozó közös szabályok
1.1. A Takarékszövetkezet látra szóló és lekötött betétet különböztet meg. A fizetési számla pozitív egyenlege látra szóló betétnek minősül.
1.2. A Takarékszövetkezet betétként – a Felek eltérő megállapodása hiányában – a vonatkozó aktuális Hirdetményében rögzített legkisebb összeget elérő vagy meghaladó összeget fogadja el.
1.3. A látra szóló és a lekötött betétek kamatozási feltételeit, jutalék és költség kondícióit a Takarékszövetkezet hirdetményei tartalmazzák. A Takarékszövetkezet a hirdetményeiben meghatározott változó, illetve fix - a lejárattól és az összeg nagyságától függő mértékű - betéti kamatot lejáratkor illetve év végén írja jóvá.
1.4. Takarékszövetkezet a fizetendő kamat összegéből csak jogszabályban előírt levonásokat eszközölhet (pl.: kamatadó).
1.5. A betét után járó kamat számításának első napja az elhelyezés (a pénztári befizetés, egyéb esetekben a betétszámlán történő jóváírás) napja, utolsó napja pedig a lejárat vagy a betét megszűnését megelőző nap. Amennyiben a lekötött betét lejárata, illetve a kamatfizetés szabadnapra, munkaszüneti napra vagy bankszünnapra, továbbá egyéb nem banki munkanapra esik, a kamat, illetve a betét összege felett az ezt követő első banki munkanapon rendelkezhet az üzletfél.
1.6. A lekötés időtartama alatt történő kamatváltoztatásra vonatkozó szabályokat a betét típusának megfelelő betéti szerződés vagy általános szerződési feltétel tartalmazza.
1.7. Részösszeg vagy a teljes betéti összeg futamidő közbeni, az Ügyfél részéről történő felmondása esetén a Takarékszövetkezet a felmondott összegre – a Felek eltérő rendelkezése hiányában - az elhelyezés napjától számított, a betéti konstrukciótól függően a betételhelyezés vagy a felmondás napján érvényes, a Takarékszövetkezet hirdetményében külön közzétett, az eredeti kamatkondícióktól eltérő felmondási kamatot fizet.
1.6. A Takarékszövetkezet az egységesített betéti kamatláb mutatót (EBKM) az alábbi algoritmus alapján számítja ki:
a) ha a lejáratig hátralévő futamidő 365 napnál kevesebb:
ahol
n: a kamatfizetések száma, r: az EBKM értéke,
ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma,
(k+bv)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege.
b) ha a lejáratig hátralévő futamidő legalább 365 nap:
ahol
n: a kamatfizetések száma, r: az EBKM értéke,
ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma,
(k+bv)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege.
c) ha a betét befizetése több részletben történik:
n = a betétbefizetések száma,
Bi = az i-edik betétbefizetés összege,
ti = az első betételhelyezés napjától az i-edik betétbefizetésig hátralévő napok száma, r = az EBKM értéke,
m = a kifizetések száma,
tj = az első betételhelyezés napjától a j-edik kifizetésig hátralévő napok száma, Kj = a j-edik kifizetés összege.
d) egyéb szempontok:
da) ha a betéti kamatláb a szerződés alapján változó kamatláb, de annak mértéke az EBKM kiszámításakor nem határozható meg, az EBKM számításánál az utolsó ismert kamatláb kerül alkalmazásra a betéti szerződés lejáratáig;
db) határozatlan időre lekötött, automatikusan megújuló vagy le nem kötött betét esetén a lekötési időt egy évnek kell tekinteni, a Takarékszövetkezet azonban jogosult az általa jellemzőnek tartott
lekötési időre vonatkozóan kiszámított mutatót is közzétenni;
dc) a mutató számítása során a szerződésben rögzített lekötési idő kerül figyelembevételre;
dd) a kamatösszegben csak a ténylegesen kifizetendő (jóváírandó) összeg kerül figyelembevételre; ha a kifizetendő kamatot bármilyen jogcímen (pl. jutalék, díj) – ide nem értve az adófizetési kötelezettséget - levonás terheli, akkor a kamatösszeg a levonás összegével csökken.
1.7. Nem lakossági ügyfelek esetén a fizetési számla melletti lekötéshez betéti keretszerződést kell kötni.
1.8. Az ügyfél fizetési számla melletti lekötést a keretszerződés – fizetési vagy nem lakossági ügyfelek esetén betét - aláírását követően jogosult külön eseti szerződéskötés nélkül papír alapú vagy elektronikus úton, szabványos üzenet formájában kezdeményezett eseti megbízás alapján, az abban rögzített összeget meghatározott futamidőre lekötött betéti konstrukciókban elhelyezni.
1.9. A betétet az ügyfél írásban – külön megállapodás esetén faxon is – bármikor, külön költségek felszámítása nélkül, felmondhatja. Az egyes betétek teljes vagy részösszegét az Ügyfél írásban – vagy külön megállapodás esetén faxon – közölt felmondást követően felveheti.
1.10. A betét teljes összegének felvétele a betét megszüntetését jelenti. A betétszámla megszüntetésének külön költsége nincsen.
1.11. Részösszeg vagy a teljes betéti összeg futamidő közbeni, az Ügyfél részéről történő felmondása esetén a Takarékszövetkezet a felmondott összegre – a Felek eltérő rendelkezése hiányában - az elhelyezés napjától számított, a betéti konstrukciótól függően a betételhelyezés vagy a felmondás napján érvényes, a Takarékszövetkezet hirdetményében külön közzétett, az eredeti kamatkondícióktól eltérő felmondási kamatot fizet.
1.12. Betétek biztosítása
1.12. 1.
- Az OBA által nyújtott biztosítás csak a névre szóló betétre terjed ki.
- Az OBA által nyújtott biztosítás a betétek számától és pénznemétől függetlenül kiterjed minden olyan betétre, amelyet
a) 1993. június 30-ig jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás nélkül, valamint
b) 1993. június 30-át követően állami garancia nélkülaz OBA-ban tagsággal rendelkező hitelintézetnél helyeztek el.
- Az OBA által nyújtott biztosítás kiterjed az 1993. június 30-ig sorozatban értékpapírszerűen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratra, tekintet nélkül annak elnevezésére.
- Az 1993. június 30-át megelőzően kötött betétszerződések alapján elhelyezett - állami garanciával (helytállással) biztosított - betétekbe az 1993. június 30-át követően teljesített új befizetés e törvény rendelkezéseinek megfelelően - az OBA által - biztosított..
- A Hitelintézeti Törvény. 213. § (1) bekezdése értelmében az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki az alábbi ügyfelek által elhelyezett betétekre:
a) a költségvetési szerv,
b) a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság,
c) a helyi önkormányzat,
d) a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár,
e) a befektetési alap,
f) a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint ezek kezelő szervezetei, és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv,
g) az elkülönített állami pénzalap,
h) a pénzügyi intézmény,
i) az MNB,
j) a befektetési vállalkozás, a tőzsdetag, az árutőzsdei szolgáltató,
k) a kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,
l) a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap
betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire.
- Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik, valamint a hitelintézet szavatoló tőkéjére és a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra
- Az 1.12.1. pont a) és c) pontjától eltérően az OBA által nyújtott biztosítás kiterjed a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerv betétjére, amennyiben a tárgyévet két évvel megelőző évi beszámolója adatai alapján a helyi önkormányzat költségvetési mérlegfőösszege nem haladja meg az ötszázezer eurót.Az itt meghatározott összeghatár forintösszegét a tárgyévet két évvel megelőző év utolsó munkanapján érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni.
- A tagintézetek az OBA által biztosított betéteket az OBA által meghatározott módon megjelölik.
1.13. Kártalanítás:
- a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló, 2013. évi CCXXXVII. törvény 214.§.(1) bekezdése szerint, Az OBA a kártalanításra jogosult személy részére azon betétkövetelésből, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet a 33. § (1) bekezdése alapján vonta vissza, vagy amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, először a tőke, majd a kamat összegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig forintban fizeti ki kártalanításként.
- A kártalanítás forintösszegét a kártalanítás kezdő időpontját megelőző napon érvényes a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. Devizabetét esetén a kártalanítás összegének és összeghatárának megállapítása – a kifizetés időpontjától függetlenül - a kártalanítás kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.
- Az OBA azon betétkövetelés tőkeösszege után, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet a 33. § (1) bekezdése alapján vonta vissza, vagy amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, a még nem tőkésített és ki nem fizetett kamatot a kártalanítás 217. § (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjáig legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig a szerződés szerinti kamatlábbal téríti meg a kártalanításra jogosult személy részére.
- Közös betét esetén az első bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg számítása szempontjából – eltérő szerződési kikötés hiányában – a betét összege a betéteseket azonos arányban illeti meg.
- Hitelintézetek egyesülése vagy fiókteleppé alakulása, valamint betétállomány átruházása esetén a betéteseket legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban tájékoztatni kell a változásról, kivéve, ha a szanálási jogkörében eljáró MNB vagy a Felügyelet üzleti titok vagy a pénzügyi stabilitás védelme érdekében rövidebb határidőt tesz lehetővé.
- A hitelintézetek egyesülése vagy fiókteleppé alakulása, valamint a betétállomány átruházása esetén az első két bekezdés szerinti összeghatár szempontjából 3 hónapig külön betétnek minősülnek egyazon betétesnek az egyesülés, átruházás, illetve a fiókteleppé alakulás előtt az összeolvadó, beolvadó, átadó, átvevő vagy átalakuló hitelintézetnél elhelyezett betétei.
- Az olyan betétre, amellyel kapcsolatban pénzmosás alapos gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, az eljárás jogerős befejezéséig kártalanítás nem fizethető ki.
- A betétes elhalálozása esetén - a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül - az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig - a kettő közül a későbbi időpontig - külön betétnek kell tekinteni és az (1)-(3) bekezdés szerinti kártalanítási összeghatár meghatározásánál nem kell összevonni az örökösök más betéteivel. Az örökhagyó betétje után a kártalanítás az (1)-(3) bekezdés ben meghatározott összeghatárig fizetendő ki, függetlenül az örökösök számától. Ezt a rendelkezést a közös betétekre is alkalmazni kell.A betétes elhalálozása esetén- a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül - az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig- a kettő közül a későbbi időpontig- külön betétnek kell tekintetni és az első két bekezdésben meghatározott összeghatárig fizetendő ki, függetlenül az örökösök számától. Ezt a rendelkezést a közös betétekre is alkalmazni kell.
- Az első két bekezdés alkalmazása során az egyéni vállalkozó által elhelyezett betét – elhelyezésének időpontjától függetlenül – az ugyanazon személy által magánszemélyként elhelyezett betéttől külön betétnek minősül.
- A közjegyzői, végrehajtói, ügyvédi letéti, őrzési tevékenységhez kapcsolódóan a hitelintézetnél nyitott számlák – amelyeket a hitelintézet nem a 2. számú melléklet I. Fejezet 6. pontja szerinti letéti szolgáltatás keretében vezet – az első két bekezdésének alkalmazása során elhelyezésének időpontjától függetlenül a kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek minősülnek a közjegyzőnek, végrehajtónak, ügyvédnek a hitelintézetnél lévő más betéteitől. E számlára (több számla esetén valamennyi számlára külön-külön) a közjegyzővel, végrehajtóval, ügyvéddel szemben kiterjed az OBA által nyújtott biztosítás. Az OBA jogosult - a Hpt. 217. §-a szerinti kártalanítási eljárás során - az ügyvédi kamarai szabályzatban előírt letéti nyilvántartásnak az ügyvédtől (ügyvédi irodától) való bekérésével ellenőrizni, hogy a kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek minősül-e az ügyvédi letéti számlán elhelyezett összeg.
- A Hpt. 214/A. §-a alapján az első bekezdésben meghatározott értékhatárt meghaladóan az OBA a kártalanításra jogosult természetes személy részére további legfeljebb ötvenezer euró összeghatárig fizet kártalanítást azon betétkövetelések esetén, amelyeket a kártalanítás kezdő napját megelőző három hónapban elkülönített számlán helyeztek el és az alábbi felsorolásban meghatározott eredetüket az itt leírtaknak megfelelően igazolták a tagintézet részére.
Jelen bekezdésben meghatározott értékhatárig fizet az OBA kártalanítást, ha a betét forrása
a) lakóingatlan eladása, lakásbérleti vagy lakáshasználati jog eladása,
b) munkaviszony megszűnéséhez, nyugdíjazáshoz kapcsolódó juttatás,
c) biztosítási összeg vagy
d) bűncselekmény áldozatainak vagy tévesen elítélteknek járó kártérítés.
A jogosultnak a betét forrását az elkülönített számlán történő elhelyezés napján a következő okiratokkal kell igazolnia:
- az a) pontban meghatározott esetben 30 napnál nem régebbi adásvételi szerződés vagy tulajdonjog, bérleti jog, használati jog átruházására irányuló egyéb okirat másolata,
- a b) pontban meghatározott esetben 30 napnál nem régebbi munkáltatói, kifizetői igazolás,
- a c) pontban meghatározott esetben a biztosító 30 napnál nem régebbi igazolása,
- a d) pontban meghatározott esetben a bíróság 30 napnál nem régebbi határozata.
- Az OBA által biztosított betétek esetében a hitelintézet és a betétes közötti beszámításnak kizárólag akkor van helye, ha a betétesnek a hitelintézettel szemben a kártalanítás kezdő időpontját megelőzően lejárt tartozása van. A beszámítás feltétele, hogy a hitelintézet a betétre vonatkozó szerződés
megkötésekor a vonatkozó szerződési feltételek rögzítésével tájékoztatja a betétest az e bekezdés szerinti beszámításról a kártalanítási összeg meghatározásánál.
- A kártalanítás mértékének megállapítása során az ügyfélnek az OBA tagjánál fennálló valamennyi betétkövetelését össze kell számítani.
- Lakáscélú hitel fedezetéül szolgáló betét esetén az OBA akkor teljesít kifizetést, ha a kártalanítási összeg felvételére való jogosultság a felek megegyezése vagy bíróság, illetve hatóság jogerős határozata alapján kétséget kizáróan megállapítható.
- Az állami kezességvállalás mellett elhelyezett betétek esetén a kártalanítás kifizetését és az államot megillető követelés érvényesítését az OBA - megegyezés szerinti térítés ellenében - az állammal írásban kötött szerződés alapján átvállalhatja. Ha az állami kezesség érvényesítése az OBA-n keresztül történik, a kifizetésre és az államot megillető követelésre a Hpt. 216. § (2)-(4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
1.14. Kifizetés az OBA-ból
- Az OBA
a) a hitelintézet tevékenységi engedélye 33. § (1) bekezdésében meghatározott visszavonásáról hozott határozat közlésének vagy,
b)a felszámolási eljárás kezdeményezése esetén a bíróság felszámolást elrendelő végzése közzétételének időpontjában [az a)-b) pont a továbbiakban együtt: a kártalanítás kezdő időpontja] megkezdi és húsz munkanapon belül befejezi a betétesek részére a kártalanítás kifizetését.
A kártalanítás jelen bekezdésben meghatározott kifizetéséhez a betétesnek nem kell kérelmet benyújtania.
- Az előző bekezdésben meghatározott kifizetési határidő hosszabb lehet, ha:
a) a betétes jogosultsága bizonytalan vagy a betét jogvita tárgyát képezi,
b) a betét kifizetését kormányok vagy nemzetközi szervezetek korlátozták,
c) a betétre a 214/A. § alapján magasabb kártalanítási összeghatár vonatkozik,
d) a betét tulajdonosa helyi önkormányzat vagy
e) a kártalanítást a fióktelep létesítésének helye szerinti ország betétbiztosítási rendszere fizeti ki a Hpt. 209. § (9)-(10) bekezdése alapján.
- Ha az OBA nem fizeti ki a kártalanítást a betétesek részére hét munkanapon belül, a természetes személy betétes írásban kérelmet nyújthat be az OBA-hoz a betét sürgős kifizetése érdekében. Az OBA a hitelintézet által a Hpt. 228. § (8) bekezdésében meghatározottak szerint rendelkezésre bocsátott betétnyilvántartásban szereplő betétes részére a betétnyilvántartásban szereplő betét alapján a sürgős kifizetésre vonatkozó kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül részkifizetést teljesít, amely nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum négyszeresét. A sürgős kifizetés keretében teljesített kártalanítás összege a teljes kártalanítás összegét csökkenti.
- Az OBA legalább két országos napilapban, valamint honlapján közzéteszi a betétesek kártalanításának feltételeit és a lebonyolításával kapcsolatos információkat. Az OBA által közzétett információkat a kártalanítással érintett hitelintézet a honlapján is közzéteszi.
- A betétet gyűjtő hitelintézet a névre szóló betét esetén köteles a betétes nevén kívül - a Hpt. 2. mellékletben felsoroltak közül az OBA előírásai szerint - két további azonosító adatot nyilvántartani, a kártalanításra való jogosultság egyértelmű megállapítása érdekében.
- A kifizetések teljesítése hitelintézetnek adott megbízás, a kártalanítási összeg hitelintézethez a betétes részére történő átutalása, fizetési számláról a Posta Elszámoló Központot működtető intézményen keresztül történő készpénzkifizetés, közvetlen kifizetés vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján az elhelyezés országának törvényes fizetőeszközében történik.
1.15. A Takarékszövetkezet az Ügyfél jelen Üzletszabályzat I. fejezet 18.5.1., 18.5.2. pontjaiban
meghatározott azonosító adatait tartja nyilván.
2. Betét-elhelyezés forintban
2.1. A forint betétek legrövidebb lekötési ideje – a Takarékszövetkezet hirdetményének eltérő rendelkezése, vagy a Felek eltérő megállapodása hiányában - hét nap.
2.2. A Takarékszövetkezet a forint betétek után járó kamatot 360 napos bázison számítja – kivéve Fizetési számla és az ahhoz kapcsolódó betétlekötés - az alábbi képlet szerint:
betét tőke összege x kamat % | |
36000 | x lekötés napjainak száma |
Fizetési számla és az ahhoz kapcsolódó betétlekötés esetén a kamatot 365 napos bázison az alábbi képlet alapján kerül kiszámításra:
betét tőke összege x kamat % | |
36000 | x lekötés napjainak száma. |
2.3. A Takarékszövetkezet által kiállított betéti okmányoknak tartalmazniuk kell a Takarékszövetkezet teljes nevét, az okmány megnevezését, sorszámát, kiállítás keltét, betét összegét, kamatlábát, betétes megnevezését, vagy más módon történő megjelölését, könyves betéteknél az egyes befizetések és kifizetések igazolását.
A betét ellenében kiadott okmány csak névre szóló, rendelkezési jog fenntartása nélküli vagy az üzletfél rendelkezési jogát -vagy egyéb kikötéssel- fenntartó. A betétről kiadott valamennyi okiratnak tartalmaznia kell az adott betét típusára vonatkozó szerződési feltételeket.
A bemutatóra szóló betétek névre szólóvá alakításakor a Takarékszövetkezet - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvénynek és a takarékbetétekről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendeletnek megfelelően – a betéti okiratot a bemutató személy nevére alakítja. A nevesítést követően a betéti okirat tulajdonjogában felmerülő bármely jogvita esetén a Takarékszövetkezetet felelősség nem terheli.”
3. Betét-elhelyezés devizában
3.1. A devizabetétek legrövidebb lekötési ideje - a Takarékszövetkezet hirdetményének eltérő rendelkezése, vagy a Felek eltérő megállapodása hiányában – egy hónap.
3.2. A devizaszámlán lekötött összeg után járó kamat számításának első napja az elhelyezés (pénztári befizetés, egyéb esetekben a betétszámlán történő jóváírás) napja, az elhelyezés napján érvényes kamattal, utolsó napja pedig a lejárat vagy a betét megszüntetését megelőző nap. A Takarékszövetkezet a deviza betétek után járó kamatot GBP esetén 365 napos, a többi devizanem esetén 360 napos bázison számítja az alábbi képlet szerint:
betét tőke összege x kamat % | |
36000 (vagy 36500) | x lekötés napjainak száma |
IV. Hitel-, kölcsönügyletek és más kockázatvállalások
1. Hitel- és kölcsönügyletek
1.1. Közös szabályok
1.1.1. A Takarékszövetkezet hitelműveleteket a megkötött kölcsönszerződés (a továbbiakban a hitelszerződés és a kölcsönszerződés együtt: Hitelszerződés) alapján végez.
1.1.2. Hitelszerződés megkötésére és más hiteljogviszony létesítésére akkor kerülhet sor, ha a Takarékszövetkezet az Ügyfél hitelképességét megfelelőnek ítéli. A Takarékszövetkezet jogosult és köteles a hitel nyújtása előtt és annak lejárati ideje alatt tájékozódni az üzletfél vagyoni viszonyairól, üzleti eredményeiről, a hitelkövetelést biztosító mellékkötelezettségek értékéről és érvényesíthetőségéről.
A hitelképesség vizsgálata az Ügyfél által nyújtott tájékoztatáson, a Takarékszövetkezet által beszerzett információkon és a KHR igénybevételén alapul. A Takarékszövetkezet az Ügyfél hitelképességére vonatkozó vizsgálat szempontjait belső szabályzatában maga határozza meg, a hitelképesség vizsgálatáért a Takarékszövetkezet díjat számíthat fel.
1.1.3. A Takarékszövetkezet a hitel- és kölcsönügyletek esetében fedezetek nyújtását kérheti az Ügyféltől. Ennek részletes szabályait a I. fejezet 15. pontja tartalmazza.
1.1.4. A Takarékszövetkezet a kölcsönt - eltérő megállapodás hiányában - az Ügyfél Takarékszövetkezetnél vezetett számláján történő jóváírásával, vagy a szerződésben meghatározott módon folyósítja.
1.1.6. A Takarékszövetkezet az Ügyfélnek - a hatályos deviza-jogszabályokban foglaltak szerint - deviza kölcsönt nyújthat.
1.1.7. Devizakölcsön folyósítása minden héten csütörtökön történik, az előző pénteken 11 óráig benyújtott folyósítási kérelmek alapján.
1.1.8. A Takarékszövetkezet a rendelkezésre tartott összeg után rendelkezésre-tartási jutalékot, a folyósított összeg után hiteldíjat (kamatot, folyósítási jutalékot, kezelési költséget és egyéb költségeket) állapít meg, melyet az Ügyfél köteles megfizetni.
1.1.9. A Takarékszövetkezet az Ügyféllel szemben fennálló követelések után kamatot számít fel (ügyleti kamat). A Takarékszövetkezet az ügyleti kamatot, a rendelkezésre tartási jutalékot, kezelési költséget és más, időtartamhoz kötött díjakat - ha a szerződés másként nem rendelkezik - a következő módon számolja el:
Tőke x kamatláb x kamatnapok száma* |
36.000 |
* kamatnap: a folyósítás napjától a törlesztést megelőző napig eltelt naptári napok száma
1.1.10. A kamatelszámolás – az Ügyféllel kötött szerződés eltérő rendelkezése hiányában – havonta vagy negyedévente történik. A kamatszámítás kezdő napja a kölcsön folyósításának napja, utolsó napja az utolsó törlesztés – teljes tartozás kifizetés - előtti nap.
1.1.11. Pénztartozás késedelmes teljesítése esetén az Ügyfél az ügyleti kamaton felül a jogszabályban, a Hirdetményben vagy a Szerződésben meghatározott mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni.
1.1.12. A pénztartozás után felszámításra kerülő egyéb díjakat a Takarékszövetkezet Hirdetménye és/vagy a hitelszerződés tartalmazza.
1.1.13. A Takarékszövetkezet lehetőséget biztosít - ha a Felek a szerződésben másként nem rendelkeznek - az ügyfél számára az előtörlesztésre. Előtörlesztés esetén, az előtörlesztett összeg után a Takarékszövetkezet az Általános Szerződési Szabályokban vagy a Szerződésben meghatározott feltételek szerint a Hirdetményben meghatározott mértékű előtörlesztési díjat számíthat fel. Az Ügyfél előtörlesztési szándékáról a tranzakció előtt - amennyiben a Felek közötti szerződés előírja – a Takarékszövetkezetet köteles értesíteni. Előtörlesztés esetén a Takarékszövetkezet először mindig a megszolgált kamat és egyéb díjak jóváírását végzi el és csak az azután fennmaradó összeg kerül tőketörlesztésre.
1.1.14. A Takarékszövetkezet és a Fogyasztó Ügyfél között megkötött deviza alapú jelzáloghitel szerződés vagy lakáscélú pénzügyi lízingszerződés esetében a kölcsön folyósításakor a kölcsön, az esedékessé váló törlesztőrészlet, valamint a devizában megállapított bármilyen költség, díj vagy jutalék forintban meghatározott összegének kiszámítására a Takarékszövetkezet a folyósítás illetve a törlesztés napján jegyzett saját deviza középárfolyamot - fogyasztói nem jelzálogos deviza hitel esetén MNB középárfolyamot - alkalmaz.
E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a Fogyasztó Ügyfél a fennálló teljes tartozását (vagy annak egy részét) elő-, illetve végtörleszti.
E rendelkezést nem kell alkalmazni akkor, ha a törlesztőrészlet fizetésére devizában kerül sor.
1.1.15. A Takarékszövetkezet az alábbiakban meghatározott esetekben kérelemre elengedheti azon magánszeméllyel szembeni követeléseit, ahol a magánszemély nyilatkozik arra vonatkozóan, hogy ő és családja megélhetési ellehetetlenüléséhez vezet, ha a Takarékszövetkezet a hitelkövetelés egy részét nem engedi el.
• A fennálló tartozás tartalmaz 360 napon túli lejárt tartozást.
• Az adós együttműködő, hajlandó fennálló tartozást részben fizetni.
• Az elengedés (részbeni elengedés) maximum a követelés késedelmi kamatára, költségeire, és kamataira vonatkozhat.
• Az elengedett összeg nem haladhatja meg az 500.000 Ft-t.
• Az ügyfélnek vállalni kell, a fennálló tőketartozás egyösszegben vagy részletekben történő lefizetését.
A Takarékszövetkezet döntést e tárgyban, kizárólag valamely ügyvezetője részvételével folytatott tárgyalással előkészített előterjesztés alapján, a hatáskörrel rendelkező döntési fórumán hoz.
1.2. Igénylehető hitelek
1.2.1. Lakosság
• fogyasztási hitel
• ingatlancélú hitelek
• fizetési számlához kapcsolódó hitelek
1.2.2. Vállalkozók, Önkormányzatok egyéb szerveztek részére nyújtható hitelek
• Beruházási hitel
• Forgóeszköz hitel
• Támogatás megelőlegező hitel
• Pénzforgalmi számlához kapcsolódó hitel
2. Váltóleszámítolás
2.1. A Takarékszövetkezet kizárólag a jogszabályban előírt tartalmi és formai követelményeknek mindenben megfelelő, sértetlen és jól olvasható - forintra vagy devizára szóló - olyan váltót fogad el leszámítolásra, amelynek lejárata a váltó benyújtásától számított harminc napon túli de 12 hónapnál nem későbbi.
2.2. Amennyiben a váltó teljesítésének helye külföld és a váltó alapján fizetésre kötelezett külföldi, a váltó Takarékszövetkezet által történő elfogadásának további feltétele a váltó avalizálása.
2.3. A Takarékszövetkezet a váltó összegét a váltóra vonatkozó jogszabályok és a pénzforgalmi rendelkezéseknek megfelelően szedi be.
3. Faktoring
3.1. A belföldi faktoring szolgáltatás nyújtása során a Takarékszövetkezet az Ügyfél által teljesített áruszállításból vagy szolgáltatásból keletkezett, kereskedelmi számlák által igazolt pénzköveteléseit vásárolja meg.
3.2. A Takarékszövetkezet faktoring szolgáltatás nyújtása keretében kizárólag gazdasági társaságok és gazdálkodó szervezetek egymással szemben fennálló, pénzfizetésre szóló követeléseket vásárolja meg.
3.3. Vitatott, peresített, lejárt, értékpapírban megtestesülő valamint elévült követeléseket a Takarékszövetkezet nem vásárol meg. A Takarékszövetkezet nem vásárolja meg továbbá a követeléseket akkor, ha az engedményezni kívánt követelés jogosultjának a kötelezettel szemben valamilyen kötelezettsége áll fenn, és ezért a követelés kötelezettje beszámítással élhet a követelés mindenkori jogosultjával szemben. A Takarékszövetkezet nem vásárol olyan követelést, amelynek jogosultja vagy kötelezettje felszámolás, csőd vagy végelszámolás alatt áll.
3.4. A Takarékszövetkezet abban az esetben nyújt faktoring szolgáltatást, ha a követelés kötelezettje, és az Ügyfél megfelelnek a Takarékszövetkezet által meghatározott feltételeknek.
3.5. A Takarékszövetkezet köteles a faktorálás tényét és az Ügyfél személyét a hitelbizosítéki nyilvántartásba bejegyezni. A követelések engedményezését és a követelés kötelezettjének értesítését valamint a fentiek szerinti nyilvántartásba vételt követően a kötelezett kizárólag a Takarékszövetkezetnek teljesíthet és a Takarékszövetkezetet a kötelezettel szemben mindazok a jogok megilletik, amelyek az Ügyfelet a követelés engedményezését megelőzően megillették. A Takarékszövetkezetet, mint faktort megilletik a követelés nyilvántartásával és a kintlevőségek
beszedésével kapcsolatos jogok is.
3.6. A követelést engedményező Ügyfél felel a követelések valódiságáért és azok behajthatóságáért.
3.7. A követelést engedményező Ügyfél – szerződés eltérő kikötése hiányában - készfizető kezességet vállal az engedményezett követelés kötelezettjének teljesítéséért az engedményezett követelés teljes összegének és járulékainak erejéig.
3.8. A faktoring szolgáltatás nyújtásának ellenértékeként a Takarékszövetkezet faktoringdíjat (diszkont kamatból vagy a hozam kamatból számított díj) és hitelbírálati díjat számít fel. A díjak nagyságát a Takarékszövetkezet mindenkor hatályos Hirdetménye tartalmazza. A Takarékszövetkezet az Ügyfélnek az engedményezett követelés faktoringdíjjal csökkentett összegét fizeti meg.
4. Záloghitelezés
4.1. Általános üzleti feltételek
E tevékenység végzésére a Magyar Nemzeti Bank az engedélyében meghatározott ügynök útján, illetve időpontig adott engedélyt.
A zálogház a Takarékszövetkezet engedélye alapján és számlájára Budapesten a XVII. Kerület Ferihegyi u.
78. fsz. 1. sz. alatt (ZSOMPUSZ Szolgáltató és Kereskedelmi Kft), Budapesten a Báthory u. 1 szám alatt (Fővállalkozó Balla és Balla Építőipari és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság), Budapesten a Torbágy utca 15. VII. em. 20a. alatt. (Rolbauinver Ingatlan- és Gépjármű-kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság) és Budapesten a Mexikói u. 70. szám alatti Mexikócity 7-10 épületben (Dr. Tarján és Strausz Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság) működik.
A jelenleg érvényes engedélyek alapján:
a) A ZSOMPUSZ Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. útján határozatlan ideig (I-30/2002. számú határozat)
b) Fővállalkozó Balla és Balla Építőipari és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság határozatlan ideig (E-I-1020/2006 számú határozat)
c) A Rolbauinver Ingatlan- és Gépjármű-kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság útján határozatlan ideig (E-I-1021/2005. számú határozat)
d) A Dr. Tarján és Strausz Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság útján határozatlan ideig (EN-I-887/2011. számú határozat)
végezhetjük a záloghitelezési tevékenységet.
4.2. A zálogkölcsön tárgyai, az elzálogosítás:
A zálogkölcsön tárgya csak olyan, a személyi tulajdon körébe tartozó ingó dolog lehet, amelynek tulajdonjoga korlátozás nélkül átruházható, amely a kereskedelmi forgalomba hozatalra és zálogkezelésre (zálogőrzésre) alkalmas.
A zálogba vétel közérdekből, vagy gazdasági érdekből indoklás nélkül megtagadható, vagy meghatározott időre felfüggeszthető, vagy külön feltételekhez köthető.
A felvételi, vagy feltételtől függő korlátozást, hirdetményt a zálogházban jól látható helyen ki kell függeszteni és erről az ügyfeleket szóban is tájékoztatni kell.
A kézizálogul el nem fogadható tárgyak:
• Értékpapír, betétkönyv
• Tűzveszélyes tárgy
• Olyan tárgy, amelynek kezelése szakértelem hiányában az egészséget, vagy a közbiztonságot veszélyezteti, lőfegyver, robbanóanyag (lőfegyverek közül kivéve azokat, amelyek már nem használhatók eredeti céljaikra átalakítás után sem, pl. díszfegyverek),
• Olyan tárgyak, amelyekről egyértelműen megállapítható a rajta lévő jelzésből vagy a jelölésből, hogy nem a zálogba adó tulajdona (állami vállalatok, szállodák, honvédség stb. tulajdonát képező tárgyak)
• Mindazon tárgyak, amelyek közforgalmát vagy kézizálogul való elfogadását jogszabály tiltja.
4.3. A zálogkölcsön alanyai
A zálogtárgyat zálogul csak nagykorú állampolgártól fogad el a Zálogház, és a kiváltást is csak ilyen személy eszközölheti.
Tilos zálogul elfogadni ingóságot cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személytől, így különösen kiskorútól, vagy attól a személytől, aki elmebeteg, vagy szellemileg fogyatékos, ittas, vagy egyéb állapota miatt belátási képességgel nem, vagy korlátozott mértékben rendelkezik. Ilyen személyek természetesen kiváltást sem eszközölhetnek.
A 3.600.000 Ft összeget elérő, vagy az azt meghaladó összegű ügyleti megbízások esetén a 2007. évi CXXXVI törtvény alapján kötelező az ügyfél azonosítása. Az azonosításnál figyelembe kell venni a ténylegesen összefüggő, egy éven belül ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra adott megbízásokat.
Zálogház esetében érték és összeg alatt az átvett zálogtárgy becsértékét kell érteni.
Ha alapos gyanú merül fel, hogy a zálogul felkínált tárgy bűncselekmény útján jutott az elzálogosító birtokába akkor, - az ügyfél valamint a zálogtárgy visszatartásával – haladéktalanul értesíteni kell az illetékes nyomozó hatóságot.
4.4. Az elzálogosítás időtartama
Az adott zálogház üzletszabályzata tartalmazza.
Az elzálogosítás időtartama (a folyósított kölcsön lejárati ideje) az záloghitelközvetítők üzletszabályzatában rögzített időpontig terjedhet.
Az ügyletnél a zálogkölcsön kamata és a tárolási költség a kiváltás napjáig számítandó, napi kamattal. A kezelési díj a kifizetendő hitel összegéből kerül levonásra.
A kamat kiszámítása az érvényes hirdetmény alapján történik.
A záloghitelezés Budapesten a Zsompusz Kft-vel az 1999. április 30.-án megkötött megállapodás a Fővállalkozó Balla és Balla Építőipari és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társasággal a 2004. december 28.- án kötött megbízási szerződés alapján, a Rolbauinver Ingatlan- és Gépjármű- kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társasággal a 2014. március 6.-án, a Dr. Tarján és Strausz Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társasággal a 2009. június 17.-én megkötött megbízási szerződés alapján folyik.
A fent nem szereplő speciális szabályokat az adott terület üzletszabályzata tartalmazza.
5. Bankgarancia
5.1. A Takarékszövetkezet az Ügyféllel kötött megbízási szerződés alapján garancianyilatkozatot állít ki, amelyben kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott feltételek teljesülése (így például meghatározott okmányok benyújtása, bizonyos esemény beállta vagy elmaradása) esetén a garancianyilatkozatban meghatározott összeghatárig és határidőn belül a kedvezményezettnek fizetést fog teljesíteni.
5.2. A garancia kiállításáért az Ügyfél díjat fizet. A díj mértékét a Takarékszövetkezet hirdetmény útján teszi közzé. A kibocsátott bankgarancia alapján a Takarékszövetkezet által teljesített kifizetést az Ügyfél köteles megtéríteni. Az Ügyfél megtérítési kötelezettsége a Takarékszövetkezet által teljesített kifizetést követően azonnal esedékessé válik. Az esedékességtől a tartozás kiegyenlítéséig a Takarékszövetkezet késedelmi kamattal növelt ügyleti kamatot számít fel.
5.3. A garancia nyitási, kibocsátási, avizálási és értesítési jutaléka akkor is megilleti a Takarékszövetkezetet, ha a bankgarancia alapján a Takarékszövetkezetnek nem kell kifizetést teljesítenie.
V. Teljes hiteldíj mutató (a továbbiakban: THM)
1. A teljes hiteldíj mutatóra (a továbbiakban: THM) vonatkozó alábbi szabályokat a Hitelintézet kizárólag a Fogyasztóknak nyújtott hitel és pénzügyi lízing esetén alkalmazza az Fhtv.-ben meghatározott kivételekkel. A THM számítása a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően történik. (Az Üzletszabályzat jelen fejezetében alkalmazott fogalmak tekintetében a kiadásakor hatályos, a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendeletben alkalmazott fogalmakat kell irányadónak tekinteni.)
2. A THM számításánál a Hitelintézet figyelembe veszi a fogyasztó által a Hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjat (ideértve a kamatot, díjat, jutalékot, költséget és adót), valamint a hitelhez kapcsolódó szolgáltatások költségeit, ha a Hitelintézet számára ismertek, továbbá ha a szolgáltatás igénybevételét a Hitelintézet a Hitelszerződés megkötéséhez vagy ajánlat szerinti megkötéséhez előírja, ideértve különösen
a. a Fogyasztó által felajánlott fedezet értékbecslésének költségét,
b. építésnél a helyszíni szemle díját,
c. a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának díjait és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb díjakat a 4. pont f) alpontjában foglalt kivétellel,
d. a hitelközvetítőnek fizetendő díjat,
e. az ingatlan-nyilvántartási, - ide nem értve az ingatlan megvételével kapcsolatos költségeket – és a hitelbiztosítéki nyilvántartási eljárás költségét, valamint
f. a biztosítás és garancia költségét..
Az a)-f) pontokban meghatározott költségeket az Ügyfél a Hitelintézet kérésére igazolni köteles.
3. A 2. pont c) alpontjának alkalmazásánál, ha a Fogyasztó által igényelt számlatípus még nem ismert, a Hitelintézet a nála elérhető legkedvezőbb feltételekkel kínált számlatípust veszi figyelembe, amelynek igénybevételéhez a hitelhez nem kapcsolódó feltételek teljesítése nem szükséges.
4. A Hitelintézet a THM számításánál az alábbi költségeket nem veheti figyelembe:
a. a prolongálási (futamidő hosszabbítás) díj,
b. a késedelmi kamat, - ide nem értve a kézizálog fedezete mellett nyújtott hitel esetében a hitelszerződés megkötését követő 30 napon belül fizetendő késedelmi kamatot,
c. az egyéb olyan fizetési kötelezettség, amely a szerződésben vállalt kötelezettség nem teljesítéséből származik, ide nem értve a kézizálog fedezete mellett nyújtott hitel esetében a hitelszerződés megkötését követő 30 napon belül fizetendő késedelmi kamatot,
d. a közjegyzői költség,
e. kereskedelmi kölcsön vagy kapcsolt Hitelszerződés esetén a fogyasztó által a termékek vagy szolgáltatások megvételéért fizetett - a vételáron felüli - díj függetlenül attól, hogy készpénzzel vagy hitelből fizeti, valamint
f. a számlavezetés és a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz használatának díjai és a fizetési műveletekkel kapcsolatos egyéb díjak, ha a számla fenntartását a Hitelintézet nem írja elő az adott Hitelszerződéshez és költségeit a Fogyasztóval kötött szerződésben egyértelműen és külön feltüntették.
5. A THM számításánál a Hitelintézet úgy számol, hogy a Hitelszerződés a szerződés szerinti futamidő alatt a szerződés szerint kerül teljesítésre. A kézizálog fedezete mellett nyújtott, 30 napnál rövidebb futamidejű hitel esetében a THM-et akként kell kiszámítani, hogy a teljes tartozás visszafizetésére a 30. napon kerül sor. Ha a THM meghatározásához szükséges feltételek a Hitelszerződésben nem szerepelnek vagy a Hitelszerződést megelőző tájékoztatásnál és a kereskedelmi kommunikáció során nem ismertek, a THM-et az 5.1. pontban meghatározott feltételek figyelembevételével kell kiszámítani.
5.1. A Hitelintézet a THM kiszámításánál a következő számítási módszert alkalmazza:
a) ha a Hitelszerződés nem határozza meg a hitel lehívásának időpontját, a teljes hitelösszeget azonnal lehívottnak kell tekinteni;
b) ha a Hitelszerződés alapján a kamat és más díj mértéke változó, de azok mértéke nem határozható meg a kiszámításkor, a számítás során az utolsó ismert kamatot és díjat változatlannak kell tekinteni a futamidő végéig;
c) olyan határozatlan idejű Hitelszerződés esetén, amely nem minősül fizetési számlához kapcsolódó hitelnek, és nem áthidaló hitel,
ca) a hitel futamidejét jelzáloghitel esetén az első lehívás időpontjától számított húsz évnek, más Hitelszerződés esetén egy évnek kell tekinteni, és, a tőke-, kamat- és egyéb esetleges díjtartozások megfizetését az utolsó részlettel együtt teljesítettnek kell tekinteni,
cb) - ha a Fogyasztó az első lehívás után egy hónappal kezdi el törleszteni a tőkét egyenlő havi részletekben beleértve azon esetet is, amikor a tőketartozást minden egyes fizetési időszakban egyetlen részletben teljes összegben vissza kell fizetni - a teljes tőkeösszeg egymást követő lehívásait és visszafizetéseit a hitelnek a ca) pontban meghatározott futamidejére egy éves időszakra vonatkozóan kell figyelembe venni, és
cc) a kamatokat és más díjakat a lehívásoknak és visszafizetéseknek megfelelően és a Hitelszerződésben foglaltak szerint kell figyelembe venni;
d) ha a Hitelszerződés különböző módokat biztosít a lehívásra, amelyekhez eltérő kamatok és díjak kapcsolódnak, a teljes hitelösszeget az adott hiteltípusnál leggyakoribb lehívási módra alkalmazandó legmagasabb kamattal és díjjal kell figyelembe venni;
e) ha a Hitelszerződés szerint a Fogyasztó szabadon hívhatja le a hitelt, de a Hitelszerződés a lehívás különböző módjainál összegre és időtartamra vonatkozó korlátokat tartalmaz, a hitelt a legkorábbi időpontban lehívottnak kell tekinteni a korlátok figyelembevételével;
f) olyan Hitelszerződés esetén, amely nem minősül fizetési számlához kapcsolódó hitelnek, áthidaló hitelnek, ingatlanértékhez kötött tőketörlesztésű hitelnek és nem tartozik a c) pont hatálya alá,
fa) - ha a tőketörlesztés időpontja vagy összege nem állapítható meg - a törlesztést a Hitelszerződésben meghatározott legkorábbi időpontban és a Hitelszerződésben
meghatározott legalacsonyabb összegben történő megvalósulással kell figyelembe venni, illetve
fb) - ha a Hitelszerződés megkötésének időpontja és az első lehívás időpontja nem ismert - az első lehívás időpontjának azt az időpontot kell tekinteni, amelytől számítva a legrövidebb idő telik el a Fogyasztó első törlesztésének időpontjáig;
g) fizetési számlához kapcsolódó hitel esetén, ha a hitel időtartama nem ismert, a THM-et akként kell kiszámítani, hogy a teljes hitelösszeg a hitelszerződés teljes időtartamára lehívásra kerül azzal, hogy a THM számításakor a hitel futamidejét három hónapnak kell tekinteni,
h) ha a hitel legmagasabb összegéről még nem állapodtak meg, azt jelzáloghitel és ingatlanlízing esetén ötvenhárommillió forintnak, egyéb esetben négyszázhatvanezer forintnak kell tekinteni;
i) ha a törlesztés időpontja vagy összege a Hitelszerződés vagy a c), f) és g) pontban meghatározott feltételek alapján nem állapítható meg, a THM-et akként kell kiszámítani, hogy
ia) a kamatfizetés a tőketörlesztéssel együtt történik,
ib) az egy összegben meghatározott, kamatnak nem minősülő díj megfizetésére a szerződés megkötésekor kerül sor,
ic) a több részletben fizetendő kamatnak nem minősülő díj az első tőketörlesztés időpontjától rendszeres időközönként kerül kifizetésre és a kifizetések összegei - ha ezek összegszerűen nem ismertek - egyenlő összegek, és
id) a Fogyasztó az utolsó részlettel együtt kifizeti a tőke-, kamat- és egyéb esetleges díjtartozásokat;
j) ha a Hitelszerződés szerint a hitel kamata az első időszakra rögzített kamat, és ezt követően új hitelkamatot fognak megállapítani, amit rendszeres időközönként hozzáigazítanak a megállapodás szerinti mutatóhoz, a rögzített kamatozású időszakot követően a megállapodás szerinti mutató tekintetében a THM kiszámításakor érvényes értékén alapuló kamattal, mint változatlan kamattal kell számolni;
k) ha a hitelező egy korlátozott időtartamra vagy összegre eltérő, kedvezményes kamatot és díjat számít fel, a THM kiszámításakor érvényes nem kedvezményes kamatot és a díjat kell figyelembe venni a Hitelszerződés teljes időtartamára a THM értékének meghatározásakor,
l) áthidaló hitel esetén a teljes hitelösszeget a teljes futamidőre lehívottnak kell tekinteni és a futamidőt
– ha nem ismert – 12 hónapnak kell tekinteni;
m) feltételes kötelezettség és garancia esetében a teljes hitelösszeget az alábbiak közül a korábbi időpontban egy összegben lehívottnak kell tekinteni:
ma) a feltételes kötelezettség vagy garancia potenciális forrását képező, a Hitelszerződésben meghatározott utolsó lehetséges lehívási időpont, vagy
mb) megújuló Hitelszerződés esetén a Hitelszerződés megújítása előtti eredeti időszak vége;
n) ingatlanértékhez kötött tőketörlesztésű hitel esetén:
na) a fogyasztói törlesztések időpontjának a Hitelszerződésben engedélyezett lehető legkésőbbi időpontokat kell tekinteni,
nb) az ingatlanértékhez kötött tőketörlesztésű hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értékének százalékában kifejezett növekedését és a szerződésben esetlegesen említett inflációs rátát a Hitelszerződés megkötésekor érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott aktuális inflációs cél és a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett legutóbbi éves fogyasztói árindex közül a magasabb értéknek, illetve – ha ezek az értékek negatívak – nullának kell tekinteni.
A c) pont alkalmazásában a határozatlan idejű Hitelszerződés konkrét futamidő nélküli hitel, ideértve azokat a hiteleket, amelyek esetében a kölcsönt egy adott időszakon belül vagy egy adott időszakot követően teljes összegben vissza kell fizetni, de a visszafizetést követően a kölcsön újra lehívható.
1.5.2. A THM értékének meghatározására az alábbi képletet alkalmazza:
Ck: | a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő, az első hitelfolyósításig fizetendő költségekkel, |
Dl: | az 1 sorszámú törlesztőrészlet vagy díjfizetés összege, |
m: | a hitelfolyósítások száma, |
m’: | az utolsó törlesztőrészlet vagy díjfizetés sorszáma, |
tk: | az első hitelfolyósítás időpontja és minden ezt követő hitelfolyósítás időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, ezért t1 = 0, |
sl: | az első hitelfolyósítás időpontja és minden egyes törlesztőrészlet vagy díjfizetés időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, |
X: | a THM értéke. |
5.3. Az 5.2. pontban leírt képletet a Hitelintézet az alábbiak figyelembevételével alkalmazza:
a. a felek által különböző időpontokban teljesített törlesztések és folyósítások összege és azok teljesítési ideje eltérő lehet;
b. a kezdő időpont az első hitelfolyósítás időpontja; hitelkártya esetén a kezdő időpont a hitelező által nyilvánosan meghirdetett elszámolási időszak első napja;
c. a kiszámítás során használt időtartamokat években vagy töredékévekben kell kifejezni;
d. egy évet 365 napból (vagy szökőév esetén 366 napból), 52 hétből vagy tizenkét egyenlő hosszúságú hónapból állónak kell tekinteni, egy ilyen hónapot 30,41666 napból állónak kell tekinteni függetlenül attól, hogy szökőévről van-e szó;
e. a számítás eredményét százalékos formában, legalább egy tizedesjegy pontossággal kell meghatározni, ha a következő tizedeshelyen álló számjegy 5 vagy annál nagyobb, akkor az azt megelőző tizedeshelyen álló számjegyet eggyel növelni kell.
Ha a különböző időpontok közötti, a számításokban használt időtartamok nem fejezhetők ki egész számú hétben, hónapban, illetve évben, akkor azokat az egyik említett időegység egész számú többszörösének és megfelelő számú napnak a kombinációjaként kell kifejezni. Napok használata esetén:
a) minden napot számolni kell, a hétvégéket és az ünnepnapokat is,
b) visszafelé kell számolni, először azonos időegységeket, majd napokat véve, az első lehívás napjáig,
c) a napokban kifejezett időszak hossza úgy kapható meg, hogy az első napot nem kell figyelembe venni, az utolsó napot azonban igen, és azt úgy kell kifejezni években, hogy a napok számát el kell osztani a teljes év napjainak számával (365 vagy 366 nappal), az utolsó naptól visszafelé számolva az előző év ugyanezen napjáig.
5.4. A THM számítása jelzáloghitel esetén
5.4.1. Jelzáloghitel esetén az 5.2. pontban meghatározott képletet a Hitelintézet az alábbiak figyelembevételével alkalmazza:
a. állami kamattámogatással nyújtott jelzáloghitelnél az állam által átvállalt összeget nem veszi figyelembe a támogatás jogszabályban meghatározott időtartamáig,
b. az ingatlan készültségi fokának függvényében szakaszosan, de előre nem meghatározható időpontokban folyósított jelzáloghitel esetén úgy tekinti, hogy az egész hitel az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre,
c. az ingatlan készültségi fokának függvényében, de előre nem meghatározható időpontokban tartott helyszíni szemléknél úgy tekinti, hogy a helyszíni szemlék várható díja az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre,
d. ha a hitelező a jelzáloghitelt vagy az ingatlanon alapított különvált zálogjogot egy jelzálog- hitelintézetnek adja el, az eladásig terjedő időszakot 2 hónapnak tekinti,
e. ha a helyszíni szemlék száma előre nem határozható meg, két szemle díját veszi figyelembe.
6. A THM meghatározása az aktuális feltételek, illetve a hatályos jogszabályok figyelembevételével történik és a feltételek változása esetén a mértéke módosulhat.
7. Változó kamatozású kölcsönöknél a THM értéke nem tükrözi a hitel kamat- és árfolyamkockázatát.
8. A különböző hitelkonstrukciókhoz tartozó THM-et a Hitelintézet hatályos Hirdetményei teszik közzé. Az Ügyfél adott hitelére vonatkozó, konkrét THM értékét a Hitelszerződés tartalmazza.
VI. PÉNZVÁLTÁSI TEVÉKENYSÉG
A pénzváltási tevékenységet a Takarékszövetkezet a Magyar Nemzeti Bank a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben, és a pénzváltási tevékenységről szóló 297/2001. (XII. 27.) Korm. rendeletben meghatározott feltételek szerinti engedélye alapján folytatja.
A MNB az engedély kiadására vonatkozóan véleményt kér az Országos Rendőr-főkapitányságtól. Az Országos Rendőr-főkapitányság véleményében a bűnügyi, közbiztonsági szempontokat értékeli.
1. Általános tudnivalók
A pénzváltási tevékenység fogalma: Külföldi fizetési eszközök adásvétele a törvényes fizetési eszköz ellenében, valamint külföldi fizetési eszközök adásvétele külföldi fizetési eszközök ellenében. Nem minősül pénzváltási tevékenységnek a külföldi pénznemre szóló, forgalomban lévő vagy forgalomban lévőre még átcserélhető pénzérmék és bankjegyek numizmatikai célú forgalmazása, valamint belkereskedelemben az áruval, illetőleg szolgáltatással kapcsolatos ügyletekre vonatkozó fizetések teljesítése.
A pénzváltási tevékenység körébe tartozik:
A külföldi fizetőeszköz megvásárlása devizabelföldi és devizakülföldi ügyféltől forint ellenében, A külföldi fizetőeszköz eladása devizabelföldi és devizakülföldi ügyfélnek forint ellenében,
Külföldi fizetőeszköz más külföldi fizetőeszközre történő átváltása devizabelföldi és devizakülföldi ügyfél számára (konverzió),
A pénzváltási tevékenység során minden esetben be kell tartani a Pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló szabályzatban foglalt utasításokat.
2. Pénzváltási tevékenység végzésének módja
Pénzváltási tevékenységet tehát egyrészt a hitelintézet (bank és takarékszövetkezet)
A) önállóan az erre vonatkozó engedély birtokában,
B) másrészt ügynök útján a köztük lévő megbízási szerződés jóváhagyásával és a szolgáltatási tevékenység közvetítésére vonatkozó engedély birtokában
végezhet.
3. Pénzváltási tevékenység végzése önállóan
A Takarékszövetkezet önálló pénzváltási tevékenységet
• Szombathely I.sz. Fiók
• Szombathely II. sz. Fiók
• Szombathely III.sz. Fiók
• Jáki fiók
• Körmendi Fiók
• Sárvári Fiók
• Büki Fiók
• Kőszegi Fiók
• Csepregi Fiók
• Őriszentpéteri Fiók
• Szentgotthárdi Fiók
• Vasvári Fiók
• Telekesi kirendeltség egységeiben végzi.
Amennyiben a Takarékszövetkezet a tevékenységet másik egységeiben is be kívánja vezetni, illetve bővíteni szeretné a tevékenységi körét, akkor köteles bejelentést tenni a MNB-nek, és egyben nyilatkozni a személyi és tárgyi feltételek meglétéről, illetve azokat biztosítani kell.
A pénzváltási tevékenységének megszüntetéséről, illetve 30 napon túli szüneteltetéséről a Takarékszövetkezet köteles bejelentést tenni a MNB-nek.
Az engedélyek megszerzésével és a tevékenység megszüntetésével kapcsolatos teendőket a takarékszövetkezet központja látja el.
A Takarékszövetkezet a pénzváltási tevékenységhez szükséges konvertibilis fizetőeszközt a Magyar Takarékszövetkezeti Banktól Zrt-től (a továbbiakban: Bank) vásárolja, illetve felesleges készleteket a Banknak szállítja be.
A tevékenység személyi és tárgyi feltételeit a 297/2001. sz. kormányrendelet tartalmazza.
3.1.Árfolyam meghatározás, árfolyam közzététel
3.1.1. A jegyzett árfolyamok köre
A Takarékszövetkezet a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt által jegyzett, és a pénzváltási tevékenységről szóló ügyviteli szabályzat (továbbiakban ügyviteli szabályzat) 1. sz mellékletként a Tájékoztatóban szereplő valutákra vételi és az ügyviteli szabályzat 1. sz mellékleteként a Tájékoztatóban szereplő valutára eladási árfolyamot jegyez.
A SAVARIA Takarékszövetkezet valutaárfolyam lapja a külföldi fizetőeszköz valamely egységét forintban kifejezve tünteti fel. A valutákat 1 egységre jegyzi. Az árfolyamjegyzéken a pénznem és a jegyzés egységének megjelölése után az első oszlopban a valuta vételi, a második oszlopban a valuta eladási árfolyam szerepel.
3.1.2. Az árfolyam meghatározás módja
A Takarékszövetkezet a valuta vételi árfolyam megállapításánál a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt
takarékszövetkezeti valutavételi árfolyamától számított, az ügyviteli szabályzatban meghatározott %-kos marge-ot, az eladási árfolyam megállapításánál a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt takarékszövetkezeti valutaeladási árfolyamától számított, az ügyviteli szabályzatban meghatározott %-kos marge-ot alkalmazza. Időszakosan (üzleti érdekek alapján) ettől eltérő marge is megállapítható.
A Takarékszövetkezet az előzőekben leírtaktól eltérő módon is megállapíthatja árfolyamait:
A Takarékszövetkezet által jegyzett árfolyamok -a nemzetközi pénzpiacokon bekövetkező nagyobb keresztárfolyam mozgások figyelembe vételével- naponta akár többször is –az Eszköz-Forrás bizottság- határozata alapján változtathatók.
A Takarékszövetkezet minden munkanapon, azaz hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken (amennyiben ezek munkanapok) állapítja meg a jegyzett valuták árfolyamát.
Az elkészített árfolyamjegyzéket és annak változásait a takarékszövetkezet GIRO csoportjának munkatársai a takarékszövetkezeti számítógépes rendszerén minden változás esetén frissítik. A Takarékszövetkezet az alkalmazott árfolyamokat honlapján közzé teszi.
3.1.3. Árfolyamjegyzékek kezelése az egységeknél.
Az egységek a rájuk vonatkozó aktuális árfolyamot a számítógépes /BOSS/ rendszerből nyomtatják ki napkezdéskor.
Az árfolyamjegyzék tartalmazza:
- A jegyzett fizetőeszköz pénznemét
- A jegyzés egységét (1, 100)
- A vételi árfolyamokat, illetve az eladásra jogosult egységek esetében az eladási árfolyamot
Az érvényes árfolyamjegyzéket a takarékszövetkezeti egység az ügyféltérben kifüggesztve vagy a pulton elhelyezve teszi közzé.
A már nem aktuális árfolyamokat az arra rendszeresített dossziéban a központ irattározza, és az iratkezelési szabályzatban meghatározott időpontig megőrzi.
Amennyiben az árfolyamok módosítására napközben került sor, az egységeknek a központ tájékoztatása alapján haladéktalanul ki kell nyomtatni, és ki kell függeszteni az új, érvényes árfolyamot.
3.2. Pénzváltás keretein belül végezhető tevékenységek lebonyolítása
A pénzmosás megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos előírások betartása
Ügyfelek azonosítása
A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény előírja, hogy az ötszázezer forintot elérő, illetve meghaladó összegű pénzváltási tranzakció esetében a Takarékszövetkezet köteles az ügyfelet azonosítani.
Az azonosítás során az alábbi adatokat szükséges rögzíteni:
- természetes személy esetében
1. családi és utónevet (születési név),
2. lakcímet,
3. születési helyet, időt,
4. állampolgárságot,
5. anyja születési nevét,
6. az azonosító okmány(ok) típusát és számát,
7. külföldi természetes személy esetében az 1-6. pontban meghatározott adatok közül az azonosító okmány alapján megállapítható adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet;
- jogi személy esetében
1. nevet, rövidített nevet
2. székhelyet, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét,
3. főtevékenységet,
4. cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámot, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát,
5. képviseletére jogosultak nevét és beosztását,
6. a kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatait.
Az ötszáz ezer forintot elérő vagy meghaladó ügyleti megbízások esetében a Takarékszövetkezetnek fel kell hívnia ügyfele figyelmét arra, hogy köteles írásbeli nyilatkozatot tenni arról, hogy saját vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el.
Az ügyfél azonosítása során a mindenkor hatályos pénzmosási szabályzatban előírtak szerint kell eljárni. Összeghatárra való tekintet nélkül kell azonosítani a szokatlan, illetve gyanús tranzakciókat. Azonosítási kötelezettség áll fenn az egymással ténylegesen vagy vélelmezhetően összefüggő több ügylet esetén, ha elérik az összeghatárt egy héten belül. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri az ötszázezer forintot.
A külföldieket nyilatkoztatni kell arra vonatkozóan is, hogy nem közszereplők-e a hazájukban.
3.3. Konvertibilis fizetőeszközök megvásárlása
3.3.1. A konvertibilis fizetőeszközök megvásárlásának általános szabályai
- A Takarékszövetkezet csak azokat a valutákat vásárolja meg, amelyek árfolyamát jegyzi.
- Újra nem forgalmazható bankjegyeket a takarékszövetkezet nem vásárol meg.
Forgalomba nem hozhatónak minősül a sérült, csonka és a – szennyezettség mértékétől függetlenül – a szennyezett bankjegy, a forgalomból kivont bankjegy, valamint az olyan bankjegy, amelynek valódisága megkérdőjelezhető.
- A Takarékszövetkezet érmét nem vásárol.
- A bankjegyek átvétele a Keesing-féle valutatájékoztató és pótlásai / a Valutaismertető / a BAN-KA program frissítései alapján történik. Csak érvényes és forgalomképes bankjegy vehető át
- A devizabelföldi és devizakülföldi ügyfél a birtokában lévő valutát – összeghatárra való tekintet nélkül - forintra átválthatja. A pénzmosás megelőzésére és megakadályozására vonatkozó jogszabály és szabályzat figyelembe vételével az 500.000,- forint alatti, nem gyanús ügylet esetében az átváltáshoz az ügyféltől nem kell azonosításra alkalmas okmányt (személyi igazolvány, útlevél) kérni, de a jogszabályi előírásokat be kell tartani.
A Takarékszövetkezet a valuta vételkor jutalékot nem számít fel.
3.4. Konvertibilis fizetőeszközök eladása
3.4.1. Konvertibilis fizetőeszközök eladásának általános szabályai
- A Takarékszövetkezet kizárólag az árfolyamjegyzékén szereplő valutákat értékesíti.
- A valuták eladásával kizárólag az ilyen tevékenységre jogosítvánnyal rendelkező egységek foglalkozhatnak.
- A Takarékszövetkezet érintett egységei a valutaeladás zavartalan lebonyolítása érdekében a Pénz- és Értékkezelési Szabályzat mellékletében rögzített valutakészlettel rendelkeznek.
- Amennyiben az üzletfél a tájékoztatóban megjelölt összeghatár felett kíván valutát vásárolni az egységet a vásárlási szándékáról előző nap 10 óráig tájékoztatnia kell. Ellenkező esetben – a várható forgalmat mérlegelve – a valutaeladás tárgynapi teljesítése megtagadható.
Devizakülföldi és devizabelföldi ügyfélnek – összegre való tekintet nélkül – korlátlanul adható el az árfolyam lapon jegyzett valuta. A fizetőeszköz eladásához jogcím - igazolás nem szükséges. A pénzmosás megelőzésére és megakadályozására vonatkozó jogszabály és szabályzat figyelembe vételével az 500.000 Ft összeget elérő, vagy azt meghaladó, egymással összefüggő pénzváltási tranzakciókat azonosított ügyféltől, vagy kizárólag olyan ügyféltől fogadunk el, aki a személyazonosságát igazoló okmányait bemutatja.
A Takarékszövetkezet a valuta eladásakor jutalékot nem számít fel.
3.5. Nyilvántartások
A valutavételi, eladási bizonylatok irattári példányát, valamint a pénztári nyilvántartásokat az iratkezelési szabályzatban meghatározott időpontig kell megőrizni.
3.6. Valutakészlet kezelés
A valuta készlet kezelés általános szabályai
A megvásárolt konvertibilis valuta beszállítását, illetve az eladáshoz és konverzióhoz szükséges készletek biztosítását a Takarékszövetkezet a Bankon keresztül bonyolítja le, takarékszövetkezeti valuta vételi ill. valuta eladási árfolyam alapján.
A Takarékszövetkezet a saját jogon végzett pénzváltási tevékenységéhez szükséges valutakészletét a Bank megbízásából végzett megbízásos devizaszámla vezetéshez, illetve a megbízásos valutaforgalmazáshoz szükséges valutakészlettől elkülönítve tárolja.
A valutakészlet kezelése, tárolása, nyilvántartása során a mindenkor hatályos „Pénz- és Értékkezelési Szabályzatban” foglaltak az irányadók
4. Pénzváltási tevékenység kiemelt közvetítő útján
Pénzváltási tevékenység kiemelt közvetítőként csak a Hitelintézeti Törvény-ben foglaltaknak megfelelően végezhető.
A pénzváltó köteles az MNB-nek bejelenteni, ha az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatási tevékenységét 30 napon túl szünetelteti. A bejelentésnek tartalmaznia kell a szüneteltetés időtartamát.
Az MNB a pénzváltó működését azonnal felfüggeszti, ha a pénzváltó tevékenységével összefüggésben pénzmosással vagy terrorizmussal kapcsolatban büntetőeljárás indul. A MNB a vizsgálat lezárását követően a felfüggesztést megszünteti vagy az engedélyt visszavonja.
A pénzváltási tevékenység
a) a pénzváltási tevékenység végzésére alkalmas üzlethelyiség,
b) a biztonságos pénztároláshoz szükséges páncélszekrény, falba épített széf vagy - havi átlagban napi 100 000 forintot meg nem haladó forgalom esetén - lemezszekrény,
c) a valuták és a csekkek forgalomképességének ellenőrzéséhez szükséges segédeszközök: ca) valuta- és csekktájékoztató,
cb) technikai segédeszközök (UV-lámpa, nagyító),
d) legalább egy telefon fővonal,
e) árfolyamjegyzék,
f) az ügyfelet érintő, a pénzváltással összefüggő előírásokat angol és német nyelven tartalmazó tájékoztató tábla,
g) a 11. §-ban megjelölt technikai eszköz megléte esetén végezhető.
A hitelintézet kiemelt közvetítő a fenti bekezdés a) pontjában említett feltétel meglétét az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető más, használati jog esetében a földhivatal által kiállított tulajdoni lappal, bérleti jog esetén bérleti szerződéssel köteles igazolni.
A hitelintézet kiemelt közvetítő a fenti bekezdés d) pontjában említett feltétel meglétét valamelyik távközlési szolgáltatóval kötött szolgáltatási szerződéssel köteles igazolni.
A pénzváltó köteles olyan technikai eszköz telepítésére és üzemeltetésére, mely alkalmas arra, hogy az ügyfélfogadásra szolgáló helyiségeiben lezajló folyamatokat filmszalagon vagy más hasonló, képi, a történtek későbbi rekonstruálását lehetővé tévő módon rögzítse (kamera).
A pénzváltó a kamera elhelyezéséről, működéséről és használatáról az érintett személyek figyelmét a figyelemfelhívásra alkalmas módon és előzetesen megfelelő helyen elhelyezett tájékoztatóval köteles felhívni. A fentiek alapján készült felvételeket - az adatvédelmi szabályoknak megfelelően - a pénzváltó köteles az elkészülés napjától számított ötven napig megőrizni.
Az előbbiekben foglalt határidő leteltét követően a pénzváltó köteles a fenti bekezdés alapján készült felvételeket - az adatvédelmi szabályoknak megfelelően - megsemmisíteni.
Ha az üzlethelyiségben egyéb, nem pénzváltási tevékenységet is folytatnak, az üzlethelyiségnek a pénzváltási tevékenység végzésére szolgáló részét el kell különíteni a más tevékenység végzésére szolgáló résztől.
Az egyébként üzlethelyiséggel rendelkező pénzváltó kérelmére a MNB indokolt esetben meghatározott időtartamra engedélyezheti a pénzváltási tevékenységnek az üzlethelyiségen kívüli végzését.
Az kiemelt közvetítőt megbízó hitelintézet köteles a pénzváltó pénztári nyitvatartási ideje alatt a pénzváltási tevékenységhez szükséges váltási készletet folyamatosan biztosítani.
Az kiemelt közvetítő az általa alkalmazott árfolyamokat a hitelintézettel kötött megbízási szerződésben rögzített módon állapítja meg.
Az kiemelt közvetítő belső utasításban köteles szabályozni az árfolyam-meghatározás módját, és megjelölni az árfolyam-megállapításért felelős személyeket.
A pénzváltó köteles öt évig megőrizni az árfolyamjegyzékeket.
A hitelintézet kiemelt közvetítő az euróra és az amerikai dollárra valutaárfolyamot köteles jegyezni.
A pénzváltó köteles
a) a pénzváltási tevékenységre vonatkozó belső szakmai utasítást - ideértve a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására vonatkozó előírásokat is - elkészíteni, annak naprakészségéről gondoskodni,
b) megfelelő ügyviteli rendszert kialakítani.
Ha a pénzváltó a pénzváltási tevékenységen kívül egyéb tevékenységet is folytat - a vonatkozó számviteli előírások megtartása mellett -, köteles könyvvitelét úgy kialakítani, hogy a pénzváltási tevékenységgel kapcsolatos forgalom (bevétel, kiadás) elkülöníthető legyen.
A pénzváltó a bizonylatok alapján köteles pénztáranként pénztári naplót vagy annak megfelelő egyéb nyilvántartást vezetni, amely valutanemenkénti és forint szerinti bontásban tartalmazza a tételes (bizonylatonkénti) bevételi és kiadási forgalmat, valamint a pénztár napi valuta, illetve forint nyitó- és zárókészletét.
A pénzváltó köteles a könyvvitelét úgy kialakítani, hogy az alkalmas legyen a MNB-nek, valamint a jegybanknak, szolgáltatandó információkról szóló jogszabály vagy jegybanki rendelkezés szerinti adatok szolgáltatására és ellenőrzésére.
A Takarékszövetkezet belső ellenőrzése köteles legalább évente megvizsgálni, hogy az kiemelt közvetítő a pénzváltási tevékenységet jogszabályoknak, illetőleg a szerződésben foglaltaknak megfelelően végzi-e.
A hitelintézet felelős azért, hogy a pénzváltási tevékenységet végző kiemelt közvetítő a tevékenységét a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. A hitelintézetnek haladéktalanul jelentenie kell az MNB részére, amennyiben az kiemelt közvetítő tevékenysége jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik.
A pénzváltó köteles erre a célra kialakított űrlap rendelkezésre bocsátásával biztosítani a szolgáltatással kapcsolatos panaszok írásbeli benyújtásának lehetőségét. A kitöltött űrlap másolati példányát az átvétel igazolását követően a bejelentőnek vissza kell adni. A pénzváltó köteles az egyéb módon bejelentett panaszokat a beérkezésüket követő öt napon belül a bejelentőnek visszaigazolni.
Az űrlapnak tájékoztatnia kell a bejelentőt az írásbeli válaszadás határidejéről, a fogyasztói viták peren kívüli rendezésére létrehozott békéltető testülethez fordulás lehetőségéről, valamint a tevékenységet felügyelő közigazgatási szerv nevéről és címéről.
A pénzváltó köteles a hozzá bejelentett panaszokról központi nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásnak vagy mellékletének tartalmaznia kell a részben vagy egészében megalapozottnak bizonyult panaszok kapcsán, a hasonló esetek megelőzését szolgáló intézkedésekre történő utalást.
A pénzváltónak a forgalomból ki kell vonnia a sérült, csonka és - szennyezettség mértékétől függetlenül - a szennyezett bankjegyet, a forgalomból kivont bankjegyet, valamint az olyan bankjegyet, amelynek valódisága megkérdőjelezhető.
VII. SZÉFSZOLGÁLTATÁS
A Takarékszövetkezet a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
3. § (1) bekezdése j) pontja szerinti széfszolgáltatás pénzügyi szolgáltatást nyújt.
A széfszolgáltatás az ügyféllel kötött megállapodás alapján, az ügyfél számára - állandóan őrzött - helyiségben széf rendelkezésre bocsátása, melybe értékeit az ügyfél maga helyezi el és veszi ki.
1. A széfszolgáltatást igénybevevők köre
A széfszolgáltatást minden, a Takarékszövetkezetnél bankszámlával rendelkező devizabelföldi és devizakülföldi magánszemély, devizabelföldi és devizakülföldi jogi személy, nem jogi személyiségű gazdasági társaság a jelen üzletszabályzatban
foglaltak szerint veheti igénybe.
2. A széfbérleti szolgáltatás tartalma
a) A Takarékszövetkezet és a Bérlő között megkötött Széfbérleti Szerződés alapján a Takarékszövetkezet bérbe adja, a Bérlő pedig bérbe veszi a Takarékszövetkezet tulajdonában lévő, és a Széfbérleti Szerződésben
megnevezett széfet.
A Bérlő a széf bérleti jogának átruházására, illetve albérletbe adására nem jogosult, valamint a széf kulcsáról másolatot nem készíthet.
b) A széf kategóriáját, bérleti díját a Takarékszövetkezet vonatkozó „Kondíciós listája” tartalmazza.
c) A széfbérlet határozatlan időre szól.
d) A széfek 2 db, egy banki- és egy bérlőkulcs együttes használatával nyithatók, illetve zárhatók.
3. A széfben őrizhető vagyontárgyak
a) A Bérlő a széfet kizárólag olyan értéktárgyai (pl.: értékpapír, ékszer, műtárgy, műkincs, dokumentáció, készpénz, stb.) megőrzésére veheti igénybe, amelyek tüzet, robbanást, nedvességet, kellemetlen szagot, hangot, egyéb környezetkárosító hatást nem idézhetnek elő.
b) A széfben nem helyezhető el olyan tárgy, amelynek a Bérlő általi birtoklását jogszabály tiltja, bünteti vagy korlátozza (pl.: öngyulladó, tüzet vagy kárt okozó, robbanó, sugárzó vagy veszélyes anyag, fegyver, lőszer, kábítószer, lopott tárgyak), valamint a folyamatos karbantartást igénylő és a
Takarékszövetkezet elektronikus rendszerét károsító tárgyak.
c) Az értéktárgyak esetleges káresemény során történő megsérülése vagy megsemmisülése esetén a keletkezett kárt a Takarékszövetkezet alapszolgáltatás esetén 250.000 Ft, emelt szintű szolgáltatás esetén a szerződésben foglalt összeghatárig téríti meg. Nem felel azonban a Takarékszövetkezet az állagromlásért, illetve elháríthatatlan külső ok miatti kárért. A Bérlő kár esetén hitelt érdemlően köteles igazolni a széfben elhelyezett tárgyak káresemény előtti tulajdonlását (pl. fénykép, számla alapján).
4. A Bérlő jogai A Bérlő jogosult
a) magánszemély Bérlő esetén a széf használatára bérlőtársat a Szerződésben vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglaltan megnevezni, illetve azok széfhasználati jogát megszüntetni. A megszüntetés a Bérlő a Takarékhoz írásban megküldött nyilatkozatának Takarékszövetkezet általi kézhezvételével válik hatályossá;
b) a Takarékszövetkezet ügyfélfogadási ideje alatt legfeljebb 10 percig egyedül a széfteremben tartózkodni, és a széfet használni;
c) a Széfbérleti Szerződést bármikor felmondani.
A bérlőtársat / meghatalmazottat a Bérlő jogai illetik meg, kivéve az a) és c) pontokban foglalt jogokat.
5. A Bérlő kötelezettségei A Bérlő köteles
a) a Takaréknak az érvényben lévő és a Takarékszövetkezet „Kondíciós listájában” foglaltak szerint meghatározott díjat és azon felül a törvény által előírt ÁFA összegét, valamint az esetleges késedelmi kamatot megfizetni;
b) a széf igénybevételekor a Széflátogatási lapot aláírni;
c) a széf kulcsát gondosan megőrizni, annak elvesztését, megrongálódását haladéktalanul bejelenteni írásban, vagy bankfiókban személyesen, a Széfbérleti Szerződés megszűnésekor pedig azonnal átadni,
d) a Széfbérleti Szerződésben szereplő személyi azonosító adatokban történő változásokat köteles haladéktalanul bejelenteni bankfiókban személyesen;
e) a széf kulcsának elvesztése, megrongálódása, esetén a Takarékszövetkezet összes, e körben felmerült költségét (széffeltörés, új zárszerkezet felszerelése) megtéríteni.
f) levelezési címet megadni, amelyre a Takarékszövetkezet a számlákat és egyéb értesítéseket továbbítja;
g) társas vállalkozás esetén meghatalmazottat (max. 2 fő) megnevezni.
6. A Takarékszövetkezet jogai A Takarékszövetkezet jogosult
a) a „Kondíciós listában” szereplő díjtételeket egyoldalúan módosítani;
b) a széf felnyitását megtagadni a 9/c pontban felsorolt feltételek valamelyikének hiánya esetén;
c) díjfizetés elmaradása esetén a széfet - 3 hónap türelmi idő után - felnyitni, minden megkezdett hónapra a
„Kondíciós listában” meghatározott díjat a késedelmi kamataival együtt felszámítani, illetve a széfben elhelyezett vagyontárgyakon - díj- és egyéb költség követelése erejéig – törvényes zálogjogát érvényesíteni. A Takarékszövetkezet mindaddig korlátozhatja a széf használatát, ameddig a Bérlő a tartozását nem rendezi.
7. A Takarékszövetkezet kötelezettségei A Takarékszövetkezet köteles
a) a széfben elhelyezett vagyontárgyakat, illetve a széfet biztonságosan megőrizni;
b) a széfbérleti díjtételeket „Kondíciós listában” közzétenni.
c) A Takarékot a széf Bérlői vonatkozásában a mindenkor hatályos hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti titoktartási kötelezettség terheli.
8. A díjfizetés rendszere
a) A Bérlő a Széfbérleti Szerződés megkötésével egyidejűleg köteles előre megfizetni a bérleti díjat, illetve az emelt szintű szolgáltatás díját.
b) A továbbiakban a bérleti díj havonta előre esedékes.
c) Ha a Bérlő nem, vagy nem teljes összegben fizeti meg a bérleti díjat, a Takarékszövetkezet felszólítja a Bérlőt, hogy tartozását 8 napon belül rendezze.
Sikertelen felszólítás esetén a Takarékszövetkezet a Széfbérleti Szerződést felmondja, és felszólítja a Bérlőt a kulcs 15 napon belüli átadására és a széf kiürítésére. A felszólítást követő 3 hónap türelmi idő után a Takarékszövetkezet jogosult a széfet bizottság jelenlétében felnyitni. A kényszerfelnyitást követően a Takarékszövetkezet a széf tartalmát letéti őrzésbe veszi. 365 napos letéti őrzés után - melyre a Takarékszövetkezet „Kondíciós lista” szerinti őrzési költséget számítja fel - a Takaréknak a Bérlő értesítése mellett joga van a vagyoni értéket nem képviselő tárgyakat megsemmisíteni, illetve árverezés útján értékesíteni a széf tartalmát, és a befolyt összegből az értékesítésig felmerült valamennyi díj-, kamat- és költségigényét elszámolási kötelezettség terhe mellett kielégíteni, a fennmaradó összeget a Bérlő jelentkezéséig nem kamatozó számlán elhelyezni. E számlát a ”Kondíciós listában” meghatározott költség terheli.
d) A széfbérleti díj, illetve az emelt szintű szolgáltatás díja a mindenkori „Kondíciós lista” alapján kerül felszámításra.
e) A széfbérleti díjfizetés módja kizárólag a Takaréknál vezetett bankszámlára vonatkozó állandó átutalási megbízás lehet. A széfbérleti díj és egyéb díjak megfizetése az Üzletfél számlájának megterhelésével történik a szerződéskötés napjának megfelelő fordulónappal .
9. A széfhasználatára vonatkozó előírások
a) A széf kettős zárral van ellátva. Az egyik zár kulcsát a Bérlő a Bérleti Szerződés aláírása és a bérleti díj megfizetése után veheti át a Takaréktól. A széf kizárólag a banki és a bérlőkulcs együttes
használatával a Takarékszövetkezet ügyfélfogadási órái alatt, a Takarékszövetkezet képviselőjének kíséretével nyitható, illetve zárható A Takarékszövetkezet képviselője a széfbe nem nyer betekintést, kivéve a 6.b) pont szerinti eseteket. A Bérlő tudomásul veszi, hogy a nála lévő kulcsról másolat nem készíthető.
b) A Bérlő a Széfbérleti Szerződésben megadja a széf felnyitására jogosult/ak nevét, aki/k a széf igénybevételekor köteles/ek a Széflátogatási Lapot aláírni. A Széfbérleti Szerződésben adott meghatalmazás írásbeli visszavonásig, illetve a Széfbérleti Szerződés megszűnéséig érvényes.
Eseti meghatalmazásként a Takarékszövetkezet csak közjegyző előtt, illetve a Takarékban a meghatalmazott és meghatalmazó együttes jelenlétében adott meghatalmazást fogad el.
c) A széf kinyitásának és használatának feltételei:
a Bérlő kulcsának megléte;
a bérlői, bérlőtársi vagy meghatalmazotti jogosultság igazolása, személyazonosság ellenőrzése;
a Takarékszövetkezet ügyintézője által ismert adatok ill. a személyazonosságot igazoló okmányok egyezősége a Széfbérleti Szerződés adataival;
a tárgyidőszakra vonatkozóan a széfbérleti díj kiegyenlítésre került.
10. A bérlet megszűnésének esetei
a) A bérleti szerződések határozatlan időre szólnak, de a széfre vonatkozó bérleti jogviszonyt a Bérlő bármikor, azonnali hatállyal - a széf kulcsának egyidejű visszaadásával -felmondhatja.
b) A Takarékszövetkezet a bérleti szerződést 15 napos határidővel bármikor felmondhatja.
c) A Takarékszövetkezet a bérleti szerződést azonnali hatállyal kizárólag a 3., 5., és a 8. pont megszegése esetében mondhatja fel.
d) Magánszemély Bérlő halála esetén a széfbérleti szerződés megszűnik. Az örökös az eredeti és jogerős hagyatéki végzés birtokában, annak bemutatásával rendelkezhet a széf tartalmáról.
e) Jogi személy megszűnésekor (felszámolás, végelszámolás) a felszámoló vagy végelszámoló rendelkezése szerint; ha viszont nem rendelkeznek a széfről, a Takarékszövetkezet a bíróság által jóváhagyott jogerős vagyonfelosztás alapján szünteti meg a széfbérleti szerződést és adja ki a széf tartalmát.
Amennyiben a széf tartalmáért jelentkező személyek nem rendelkeznek a széf kinyitásához szükséges kulccsal, a zárfeltörés vagy a zárcsere költségét a Takarékszövetkezet jogosult felszámítani.
11. Egyéb rendelkezések
a) A széfben elhelyezett értéktárgyakra a Takarékot zálogjog illeti meg a széfbérleti díj, vagy más, a Bérlővel szemben fennálló, esedékessé vált és meg nem fizetett hitelintézeti követelés erejéig.
b) A Takarékszövetkezet a széfbérlettel összefüggő minden értesítést és felszólítást a Bérlő által a Széfbérleti Szerződésben megadott levelezési címre továbbít mindaddig, amíg más címről szóló írásbeli nyilatkozatot nem kap.
A Széfbérleti Szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Takarékszövetkezet Üzletszabályzatának rendelkezései az irányadóak.
VIII. AZ ÉRTÉKPAPÍRFORGALMAZÁSBAN VÉGZETT ÜGYNÖKI TEVÉKENYSÉG
A SAVARIA Takarékszövetkezet az értékpapír forgalmazásban a PSZÁF engedélyével a Magyar Takarékszövetkezet Bank ZRt- vel kötött megállapodás alapján függő ügynökként a Szombathely I. fiók, Szombathely II fiók, Körmendi fiók, Sárvári Fiók és a Csepregi fiók, valamint ezen fiókok felé közvetítő akviráló fiókként Szombathely III. fiók, Jáki fiók, Kőszegi fiók, Büki fiók, Vasvári fiók, Őriszentpéteri fiók és a Szentgotthárdi fiók vesz részt. Az ügyletben a Magyar Takarékszövetkezet Bank ZRt. mint Forgalmazó, a Takarékszövetkezet mint Ügynök, az ügyfél pedig mint Megbízó vesz részt.
1. Az ügyfél által a Takarékszövetkezetnél igénybe vehető szolgáltatások köre: Tőzsdei részvények adás- vételére megbízások benyújtása,
Állampapírok adás- vétele a Magyar Takarékszövetkezet Bank ZRt. által megadott árjegyzés alapján
Letétkezelés, letéti őrzés és az ehhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások Értékpapír számla- , tőkeszámla- vezetés
Lombard hitel nyújtás, fedezetértékelés, óvadéki őrzés, fedezetcsere Befektetési jegyek forgalmazása
Kibocsátások esetén jegyzések felvétele
2. Számlanyitás, számlavezetés, megszüntetés
Magánszemély számlanyitásához a személyi igazolványa és az adóazonosító jele szükséges, közület esetén pedig cégkivonat, aláírási címpéldány, adóbejelentkezési lap hiteles másolata.
Az ügyfél ekkor köteles megfizetni a Hirdetményben közzétett számlanyitási díjat. A tőkeszámla- vezetés díjának az ügyfél számláján rendelkezésre kell állnia.
A Takarékszövetkezet az ügyfél személyes kérésére, de negyedévente legalább egyszer számlakivonatot küld. Az ügyfél írásbeli kérésére történik a számla megszüntetése, amennyiben az ügyfél minden fennálló tartozását kiegyenlítette, illetve az értékpapírszámláin található papírokról rendelkezett.
3. Megbízások teljesítése
A tőzsdére bevezetett részvényekre megbízást vesz fel a Takarékszövetkezet mind eladásra, mind vételre meghatározott értékpapírra adott darabszámon és limitáron. A megbízás teljesítésig vagy visszavonásig, de maximum a megbízás felvételétől számított 1 hónapig érvényes. A megbízások a tőzsdei kereskedés időtartama alatt nyújthatók be.
Vétel esetén az ügyfélnek a szükséges fedezetet a pénzszámláján zárolni kell.
A szükséges fedezet (letéti követelmény)=(értékpapír db*értékpapír limitár)+megbízási díj
Eladás esetén az eladni kívánt értékpapír-mennyiségnek az ügyfél értékpapír számláján kell rendelkezésre állnia.
A megbízási díj = (értékpapír db * értékpapír limitár)*1%
IX. BIZOMÁNYOSI KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG
Takarékszövetkezet bizományosként más számlájára történő adásvételi (kereskedelmi) tevékenységet kizárólag belföldi pénznemben és a Megbízóval kötött bizományosi szerződésben meghatározott feltételekkel az alábbi tevékenységeket folytathatja:
Pénzpiaci eszközök vásárlása, ideértve a váltó leszámítolását is (váltó- leszámítolási ügylet) kivéve a saját számlára engedélyezett csekk-vásárlást.
Átruházható értékpapírokkal végzett műveletek (értékpapír ügylet) körében a Takarékszövetkezet a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény hatálya alá nem eső értékpapírok: csekk, szövetkezeti üzletrész, váltó, kárpótlási jegy, közraktárjegy forgalomba hozása és forgalmazása tekintetében saját nevében, Megbízó számlájára értékpapír adás-vételi tevékenységet végez, ebben a körben értékpapír-kezelést lát el.
X. Záró rendelkezések
Jelen szabályzatot a SAVARIA Takarékszövetkezet a I-2017/130. számú igazgatósági határozattal fogadta el. Jelen szabályzat 2017. június 1.-jén lép hatályba.
Szombathely, 2017. május 30.
Szabályzatot kiadja:
Szabados Tibor
Elnök, első számú ügyvezető