SZŐDLIGET NAGYKÖZSÉG

SZŐDLIGET NAGYKÖZSÉG

Önkormányzata Képviselő-testületének 13./2018. (XI.21.) sz.

RENDELETE

A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL

2018. november

Sződliget Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2018.(XI. 21.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Sződliget Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény

32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja 1.§

(1) A rendelet célja Sződliget építészeti, településképi, illetve természeti értékeinek védelme és minőségi alakítása érdekében, a település történeti múltját, építészeti kultúráját és polgárainak identitását elősegítő épületek, épületrészek, építmények, illetve az azok által létrehozott utcák, terek, szobrok egészben vagy részben történő megőrzése, minőségi fejlesztése a jövő nemzedékek számára, az építészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása.

A rendelet hatálya 2.§

(1) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a nagyközség közigazgatási területén

a) jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,

b) reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el, tart fenn vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,

c) meglévő építmény rendeltetését - részben vagy egészben - megváltoztatja.

(2) A II. fejezet hatálya kiterjed a Sződliget Nagyközség közigazgatási területén védetté nyilvánított, illetve védetté nyilvánítani tervezett értékekre.

(3) Az VI. Fejezet hatálya kiterjed

a) Sződliget közigazgatási területén belül a közterületen, valamint minden egyéb ingatlanon, építményen elhelyezett vagy elhelyezésre kerülő reklámhordozókra függetlenül azok tartalmától és anyagától.

b) minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, akik vagy akiknek érdekében a Nagyközség területén reklámhordozókat helyeznek el, illetve akinek az ingatlanán, építményén reklámhordozó kerül elhelyezésre.

(4) Nem terjed ki az VI. Fejezet hatálya az Európai Parlament tagjai, az országgyűlési képviselő, a helyi önkormányzati képviselő és polgármester, valamint a helyi kisebbségi önkormányzati képviselő választásokkal kapcsolatos hirdetési tevékenységre.

2

A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja 3.§

(1)Településképi szempontból meghatározó terület: jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó jellemzőkkel bíró lehatárolható településrésze, melyekre e jellegzetességek megtartása céljából e rendelet egyedi előírásai alkalmazandók.

A rendelet területi hatálya

4.§

(1) A rendelet hatálya Sződliget Nagyközség közigazgatási területére terjed ki.

A rendelet alkalmazásában használat fogalmak jegyzéke és magyarázata

5.§

(1) A rendelet alkalmazásában használt fogalmak:

a) eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot vagy az a későbbi állapot, amelyet a védelem elrendelésekor védendő értékként határoztak meg.

b) értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyek, szervezetek által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából védelemre érdemes értéket. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve természeti jellemzőit.

c) területi védelem: e rendelet szempontjából a településszerkezet, a településkép, a településkataszter, valamint beépítési mód védelmével érintett területek.

d) védett épület, építmény: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari- agrár szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.

e) védett épületrész: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.

f) védett értékek károsodása: minden olyan esemény, amely a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.

g) védett műtárgy: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított, e) és f) pontok alatt fel nem sorolt építmény, műtárgy, különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.

h) védett településkarakter: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított, a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.

i) védett településkép: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, közterületi bútorzatot és burkolatokat.

j) védett településszerkezet: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.

II. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

6.§

(1) Sződliget településképi szempontból meghatározó területét e Rendelet Településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolása című 2. melléklete tartalmazza.

III. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények 7.§

(1) Az építményeken az adott környezethez illeszkedő homlokzatszínezés és tetőfedési anyagok alkalmazására kell törekedni.

(2) Gazdasági épületek, csarnokok kivételével bitumenes lemez, trapézlemez és hullámlemez fedés nem használható.

(3) Történelmi kertvárosi és Kertvárosias karakterben gerendaház nem létesíthető.

(4) Történelmi kertvárosi és Kertvárosias karakterű területeken

a) tiltott a homlokzaton a fémlemez burkolat,

b) tiltott díszítő elemként vékony burkolólapok, hasított kőburkolat elhelyezése az ablakok körül, és a lábazaton

(5) Kerítés nem lehet nagytáblás fém-, műanyag hullámlemez vagy náddal borított.

(6) Az e §-ban megfogalmazott általános előírások betartása az eltérő karakterű településrészekre vonatkozóan megfogalmazott más, egyedi rendelkezés esetén nem kötelező.

A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

8.§

(1) Az területrészekre az adott karakter előírásai vonatkoznak.

(2) A településképi szempontból meghatározó területen el kell érni: a)a homlokzatkialakítások egymáshoz való illeszkedését;

4

b)az épületek összhangot mutató elhelyezését;

c)a minőségi anyaghasználatot;

d)a harmóniát tükröző színezést;

e)az előkertek rendezettségét;

f)a kerítések összhangját;

g)az utcafásítások utcaszakaszonként való összehangolását

h)a rendezett, rendben tartott műszaki állapotot i)a tájkarakter megőrzését;

j)a kilátás és rálátásvédelem szempontjainak figyelembevételét;

k)az építmények tájba‐illeszkedését;

l)az építmények környezetükkel összhangot mutató elhelyezését;

m)a minőségi és természetes anyaghasználatot;

n)a visszafogott színezést;

o)a táji hagyományokat tükröző növényállomány ültetését;

p)a tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését.

IV.FEJEZET

ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEK

9.§

(1) Az eltérő karakterek területi lehatárolása az alábbiak szerint van meghatározva:

a) Történelmi kertvárosias karakter: 2-es sz. főút, Dunai fasor, Vasúti fasor és Határ út által határolt területek

b) Hagyományőrző kertvárosias karakter: Dunai fasortól délre elhelyezkedő területek

c) Kertvárosias karakter: Határ úttól északra elhelyezkedő területek, „Barackos”

d) Lakópark karakter: 2-es sz. főút, Budapest-Szob kerékpárút nyomvonala és Göd közigazgatási határa által határolt területek

Történelmi kertvárosias és hagyományőrző kertvárosias karakter 10.§

(1) A lakóépületeknek a telek formáját kell követnie, jellemzően utcára merőleges gerinccel telepítendők, nyereg-, vagy kontytetővel.

(2) Fő burkolati felületként fehér, törtfehér, vagy halvány földszínű (sárga, barna, zöld árnyalatai) vakolt homlokzat kialakítása szükséges. Az épületek homlokzatain fémlemez, illetve műanyag burkolat nem használható.

(3) A lakóépületek fő tetőidoma 35-450 közötti lehet, természetes színű, égetett, vagy betoncserép fedéssel, a téglavöröstől a barnáig terjedő színskálán. Az intézmények főépületén a lapostető is megengedett.

(4) Tetőfedő anyagként lakóépületen nagy táblás fedőanyagok (cseréplemez, hullámlemez, trapézlemez, bitumenes zsindely, stb.) nem megengedettek.

(5) A lakóövezetben úgynevezett „Manzard-tetős” kialakítás nem alkalmazható.

(6) A történeti kertvárosi házak magassága közel azonos, így a meglévő családi házak közé épülő új házaknak hasonló magassággal kell épülniük, mint környezetük.

(7) Lakóövezetek telkein kizárólag magastetős épület építhető. A földszint fölötti tetőtér beépítése megengedett az előírt tetőhajlásszög betartásával. A túl magas házak ezen a területen nem célszerűek, kiemelkednek környezetükből, amely megbontja az egységes utcaképet. Az ajánlott épületmagasság: 4,5 m.

(8) Lakóépületeken csak hagyományos arányú nyílászárók kialakítása javasolt, ablakok esetén 1:1,5 aránnyal. Az utcától legalább 6 méter távolságra lévő épületrészeken a hagyományostól eltérő méretű és osztású, de a hagyományoshoz formailag illeszkedő nyílászárók elhelyezhetők.

(9) Nyílászáró színezése természetes, natúr fa, vagy a környezetbe illeszkedő hagyományos színű (fehér, zöld, barna, ill. a szürke árnyalatai) lehet. Műanyag fehér nyílászáró csak fehér, vagy törtfehér homlokzatszín esetén alkalmazható.

(10) Redőnyszekrényt csak rejtett kivitelben, a nyílászáróval azonos színű redőnnyel lehet alkalmazni.

(11) Vékony burkolólapok, fényes csempék vagy hasított kő alkalmazása lábazatként, vagy homlokzati díszként nem megengedett.

(12) Homlokzatból konzolosan kinyúló előtető nem megengedett, helyette népi lakóház esetén tornác, kockaháznál és egyéb lakóháznál épített, vagy fa elemes előtető kialakítása szükséges, a lakóépület tetőfedő anyagával és színével azonos fedéssel.

(13) Utcafronti kerítés nem lehet drótháló, drótfonat, nagytáblás fémlemez- vagy műanyagbetétes, illetve tömör fakerítés. Utcafronton kizárólag 60%-ban áttört kerítés létesíthető.

(14) Kerti építmény fa, vagy a lakóépülethez illeszkedő épített szerkezetből készülhet.

(15) Utcáról csak elsődleges funkciójú épület nyílhat.

(16) Tájba illő, helyi ökológiai adottságoknak megfelelő növényzet alkalmazása szükséges. Nem alkalmazhatók pikkelylevelű örökzöldek, valamint mediterrán növények.

(17) Garázs tetőfedő, homlokzati burkolóanyaga és színe a lakóépület burkolat- és színhasználatából választható.

Kertvárosias karakter 11.§

(1) Az új beépítés igazodjon a környező lakóterület, utca, utcaszakasz beépítéséhez és illeszkedjen építészeti megjelenéshez (beépítés módja, előkert mértéke, tömegarányok, tetőforma, homlokzatkialakítás, anyaghasználat).

(2) Lakóépületek esetében 25-45 fokos magastető kötelező a főépületen és az utcafront felőli épület(ek)en. A tetőfedés anyaga természetes színű, égetett, vagy betoncserép fedés lehet, a téglavöröstől a barnáig terjedő színskálán. Hátra nyúló bővítés vagy épületrész alacsonyabb hajlásszögű, vagy lapostetős is lehet.

(3) A lakóövezetben úgynevezett „Manzard-tetős” kialakítás nem alkalmazható.

(4) Tetőfedő anyagként lakóépületen a magastetős épületrészeken nagy táblás fedőanyagok (cseréplemez, hullámlemez, trapézlemez, bitumenes zsindely, stb.) nem megengedettek.

(5) A földszint fölötti tetőtér beépítése megengedett az előírt tetőhajlásszög betartásával. A megengedett épületmagasság: 5,5 m.

(6) A kertvárosias területen álló házak beépítése oldalhatáron álló, a kialakítható legkisebb telekterület: legalább a kialakult telekméret.

(7) Az épületek telken belüli elhelyezkedése az utcára merőleges. Túlságosan a telek hátsó részébe rendezett ház építése nem javasolt.

(8) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető: legfeljebb kétlakásos lakóépület.

(9) A beépítésre szánt területeken újonnan nyeles telek nem alakítható ki.

6

(10) Lakóterületek telkein meglévő épület esetén különálló gépjárműtároló az építési helyen belül épülhet.

(11) Utcai kerítés nem lehet drótháló, drótfonat, nagytáblás fémlemez- vagy műanyagbetétes, illetve átláthatatlan tömör sövény, valamint tömör deszkakerítés. Utcafronton kizárólag 60%-ban áttört kerítés létesíthető.

(12) A lakóépületeken fehér, törtfehér, vagy földszínű (sárga, barna, zöld árnyalatai) vakolt homlokzat, vagy természetes burkolóanyagok használata szükséges.

(13) Nyílászáró természetes, natúr fa, vagy a környezetbe illeszkedő hagyományos színű (fehér, zöld, barna, ill. a szürke árnyalatai) lehet.

Lakópark karakter 12.§

(1) Az új beépítés igazodjon a környező lakóterület, utca, utcaszakasz beépítéséhez és illeszkedjen építészeti megjelenéshez (beépítés módja, előkert mértéke, tömegarányok, tetőforma, homlokzatkialakítás, anyaghasználat).

(2) A meglévő családi házak közé épülő új házaknak hasonló magassággal kell épülniük, mint környezetük. Lakóövezetek telkein kizárólag magastetős épület építhető. A megengedett épületmagasság: 6,5 m.

(3) Lakóépületek esetében 25-45 fokos magastető kötelező a főépületen és az utcafront felőli épület(ek)en.

(4) A lakóövezetben úgynevezett „Manzard-tetős” kialakítás nem alkalmazható.

(5) Tetőfedő anyagként lakóépületen nagy táblás fedőanyagok (cseréplemez, hullámlemez, trapézlemez, bitumenes zsindely, stb.) nem megengedettek.

(6) A lakóterületek telkein terepszint alatti épület, épületrész, illetve építmény csak az építési helyen belül valósítható meg.

(7) A Karakter telkein újonnan nyeles telek nem alakítható ki.

(8) A karakter telkein meglévő épület esetén különálló gépjárműtároló az építési helyen belül épülhet.

(9) Utcai kerítés nem lehet drótháló, drótfonat, nagytáblás fémlemez- vagy műanyagbetétes, illetve átláthatatlan tömör sövény, valamint tömör deszkakerítés.

(10) A lakóépületeken fehér, törtfehér, vagy földszínű (sárga, barna, zöld árnyalatai) vakolt homlokzat, vagy természetes burkolóanyagok használata szükséges.

(11) Garázstető színe csak a lakóépületével megegyező lehet.

(12) Nyílászáró természetes, natúr fa, vagy a környezetbe illeszkedő hagyományos színű (fehér, zöld, barna, ill. a szürke árnyalatai) lehet.

(13) Kötelező a kerítések legalább 50%-os átláthatóságának biztosítása.

Különleges területek karakter 13.§

(1) Az intézmények főépületén a magas és a lapostető is megengedett. Magastető esetében a 30-450 közötti, természetes színű, cserépfedés kötelező.

(2) A közterületről látszó homlokzaton nagyobb részben a fehér, törtfehér, halványszürke, vagy halvány földszínű (sárga, barna, zöld tört árnyalatai) vakolat, kisebb részben üveg,

és természetes anyagok (kő, tégla, fa) jelenhetnek meg. Közterületről nem látszó homlokzaton a felsorolt anyagok tetszőleges arányban alkalmazhatók.

(3) Az épületek homlokzatszínezése maximum háromféle, harmonizáló árnyalatot kaphat.

(4) Nagytáblás homlokzati burkolóelemek alkalmazása tiltott.

(5) Utcai kerítés nem lehet drótháló, drótfonat, nagytáblás fémlemez- vagy műanyagbetétes, tömör fakerítés, illetve átláthatatlan sövény.

(6) Akadálymentesítés rámpája ne konkuráljon az épület tömegével.

(7) A főhomlokzat megjelenésében a bejárat kapja a központi szerepet, könnyen megközelíthető legyen.

(8) Az intézmények kertjeiben a – használatot nem korlátozó – intenzív növénytelepítés és a folyamatos gondozás kötelező.

V. FEJEZET

AZ EGYES SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYEK, MŰTÁRGYAK ELHELYEZÉSE

Általános előírások 14.§

(1) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területeken új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új energiaellátási elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(4) Már beépített területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is

a) műemléki környezetben,

b) nagyközségközpontban,

c) sétáló utcává alakítandó utcában,

d) területgazdálkodási igény miatt (pl. közlekedés célú területbővítési igény miatt),

e) helyi védettségű területen,

f) közparkokban

csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

Vezeték nélküli elektronikus hírközlés

15.§

(1) Belterületen belül, valamint a külterület beépítésre szánt területein az antennák elhelyezésénél a következő követelményeknek kell megfelelni:

a) Xxxxxxx csak már meglevő építményre telepíthető a gazdasági övezetek kivételével.

b) Ha meglévő épület, építmény tetejére valamely okból nem lenne telepíthető az új antenna, akkor - gazdasági övezetek kivételével - az antenna önállóan csak

8

multifunkcionális (pl. sportpálya térvilágítás, vendéglátó egységgel együtt építve, kilátó, vadles stb.) kialakítással telepíthető.

c) Antenna templomtoronyra nem helyezhető el.

d) Helyi védettséggel érintett építményen, területen, közparkban, lakó építési övezetben antenna nem telepíthető.

e) Gazdasági övezetekben önálló tartószerkezettel telepített antenna lakóépületektől csak legalább 100 méter távolságra helyezhető el.

(2) A mikrohullámú összeköttetés biztosításához szükséges magassági korlátozást minden esetben be kell tartani.

Egyedi előírások 16.§

(1) Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

a) mezőgazdasági,

b) gazdasági területek.

(2) Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alapvetően nem alkalmas területek:

a) Falusias területek,

b) Közösségi területek,

c) Kertvárosias területek,

VI. FEJEZET

REKLÁMOK ÉS REKLÁMHORDOZÓK ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

Általános előírások 17.§

(1) E Fejezet alkalmazásában:

a) cégér: valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint üzlet, műhely, illetve vendéglátó létesítmény bejáratához kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra. Cégérnek minősül az a - nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett - tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.

b) cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;

c) címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;

d) egyedi tájékoztató tábla: olyan - rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú - hirdető- berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, illetve megközelítéséről ad információt;

e) kirakat: kereskedelmi vagy szolgáltató létesítmény, műhely helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, elsősorban árubemutatásra szolgáló, közterületre vagy közhasználatra átadott területre nyíló, üvegezett felület.

f) közterület:

fa) közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván,

fb) az egyéb földrészlet és építmény közhasználatra, illetve gyalogos forgalom részére átadott része, valamint

fc) az ingatlan-nyilvántartási megnevezéstől függetlenül minden más önkormányzati tulajdonú (résztulajdonú) beépítetlen földrészlet, illetve az önkormányzati tulajdonú (résztulajdonú) ingatlanok beépítetlen része. E tekintetben nem minősül beépítésnek az ingatlanon lévő kerítés.

18.§

(1) Reklám-, illetve hirdető berendezés, felületépítése, elhelyezése, áthelyezése, átalakítása és bővítése az országos jogszabályok, a helyi építési szabályzat, és e rendelet betartásával végezhető.

(2) Reklám-, illetve hirdető berendezés, felület közterületen, valamint közterületről látható magánterületen a településrész jellegzetes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatához illeszkedő formai kialakítással, színhasználattal létesíthető.

(3) Reklám-, illetve hirdetés elhelyezése közterületen csak utcabútoron - utasváró, kioszk, információs vagy más célú berendezés - lehetséges.

(4) Utasváró hát- vagy oldalfalának felhasználásával, egyedileg kialakított zárt üvegvitrinben helyezhető el hirdetés, a vitrin méretéhez igazodó méretben.

(5) Sajtótermék kiskereskedelmi forgalmazására, hideg-meleg étel és ital árusítására, virág, ajándék árusítására, illetve turisztikai funkciók biztosítására irányuló tevékenység folytatására szolgáló árusító pavilon, kioszk üvegvitrinében helyezhető el csak a hirdetés. A kioszk homlokzatát, tömegét az adott településrészre vonatkozó településképi előírások szerint kell kialakítani, murália (ragasztás, falfestés) elhelyezése nem megengedett.

(6) Közművelődési célú hirdetőoszlopon, hirdető felületen csak közművelődéssel kapcsolatos tájékoztatás, reklám, plakát helyezhető el.

(7) A közművelődési célú hirdetőoszlopok, információs hirdető berendezések, kioszkok állítása esetén a településképi illeszkedést tervtanácsi véleménnyel kell igazolni.

(8) Építményeken, kerítésen az adott épületben működő szervezettel, céggel, tevékenységgel kapcsolatban a következők hirdető-felületek, - berendezések helyezhetők el:

a) cégtábla,

b) cégér,

c) címtábla,

d) saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület.

(9) Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése magánterületen nem megengedett.

19.§

(1) Világító felületű vagy megvilágított hirdető-berendezés csak cégér, cég-, címtábla, kirakat lehet.

10

(2) Saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról.

(3) Ha a saját vállalkozást népszerűsítő berendezés tulajdonosa a (2) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget és azt felszólításra sem teljesíti, úgy a polgármester településképi kötelezés keretében előírhatja a berendezés leszerelését, a felület megszüntetését.

Az épületportálok kialakítására, a cég- és címtáblák elhelyezésére vonatkozó egyes szabályok

20.§

(1) A kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó rendeltetési egységet, valamint közforgalmú irodát, illetve bemutatótermet magába foglaló új épület tervének, továbbá meglévő épület esetén az ilyen rendeltetés-változásra vonatkozó bejelentés mellékletének tartalmazni kell az épület közterületről látható felületén (a homlokzaton, a kapualjban, az épület előtti kerítésen, illetve támfalon) elhelyezendő cég- és címtáblák, valamint a saját vállalkozást népszerűsítő berendezés és az egyéb épületszerkezetek (pl. esővédő tetők és kirakatszekrények), valamint a homlokzat érintett szakasza megvilágításának megoldását.

(2) A terven az esetben is fel kell tüntetni valamennyi lehetséges cég- és címtábla, valamint saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését, méretét, tartó-, illetve hordozó felületét és szerkezeti megoldását, ha azok megvalósítása több ütemben történik.

(3) Amennyiben a már meglévő cég- és címtábla, valamint saját vállalkozást népszerűsítő berendezés megjelenése, kialakítása ellentétes az e rendeletben megfogalmazott településképi elvárásokkal, illetve elhelyezésük bejelentés nélkül történt, az önkormányzat kezdeményezheti azok átalakítását, megszüntetését.

Hirdetmények elhelyezése építmények közterületről látható felületén 21.§

(1) Építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán - a (2) és bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó – saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú fényreklám) létesíthető, illetve az építési telken csak hasonló tartalmú önálló hirdető- berendezés helyezhető el a településképre vonatkozó előírások betartásával.

(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a közösségi intézményi épületek, építmények homlokzatán, az ilyen célú ingatlanok kerítésén, kerítéskapuján és támfalán létesített, illetve elhelyezett hirdető-berendezésekre.

(3) Védett épületen, valamint a hozzátartozó telken, a telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán cégér, cég-, címtábla kivételével saját vállalkozást népszerűsítő berendezés nem helyezhető el.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint tervezett saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez.

A közterületi információs hirdető-berendezések létesítésének általános szabályai

22.§

(1) Közterületen információs hirdető-berendezést – függetlenül annak méretétől és szerkezetétől – a jogszabályi tilalmakra is figyelemmel úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részei és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit.

(2) A település területén legfeljebb 1,5 m2 nagyságú közterületi információs hirdető- berendezés létesíthető.

(3) Közművelődési célú hirdetőoszlop közterületen elhelyezhető.

(4) Közterületi információs hirdető-berendezés, közművelődési célú hirdetőoszlop a település teljes közigazgatási területén csak egységes kivitelben készülhet, az önkormányzat által jóváhagyott terv szerint.

VII. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

A kötelező szakmai konzultáció 23.§

(1) A helyi településrendezési előírások értelmezésével, illetve a beépítési és településkép- védelmi tájékoztató tartalmával kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető, illetve az általa megbízott tervező köteles szakmai konzultációt kezdeményezni. A konzultációs lehetőség biztosításáról a főépítész gondoskodik.

(2) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van

a) a tervezés során felmerült megoldások értékelésére,

b) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,

c) a tájékoztatóban foglalt irányadó szabályozási elemek, illetve e rendelet szerinti illeszkedési követelmények egyeztetésére,

d) az országos és helyi szabályoknak való megfelelés vizsgálatára.

(3) Kötelező a főépítészi szakmai konzultáció a következő esetekben:

a) településképi bejelentési eljárás esetén,

b) településképi véleményezési eljárás esetén,

c) az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén,

d) meglévő építmény (a meglévő tetőtér beépítését is ide értve) – a beépített szintterület növekedését eredményező – bővítésére, illetve a településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárások esetén,

(4) A szakmai konzultációt a tervezéssel érintett ingatlan, valamint a tervezett tevékenység megjelölésével az építtető, illetve az általa megbízott tervező kezdeményezi.

(5) A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.

12

(6) Építési tevékenység esetén az egyeztetett időpontban megtartott szakmai konzultáción a tervezőnek a konzultáció napjára dátumozott papír alapú tervdokumentációt kell bemutatnia.

(7) A dokumentációt a tervezőnek elektronikus úton (pdf. formátumban) a szakmai konzultációt legalább 7 nappal megelőzően meg kell küldenie a főépítésznek.

24.§

(1) A szakmai konzultáció időpontjáról a Kérelmezőt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül tájékoztatni kell.

(2) Az építtető, illetve az általa megbízott tervező a főépítészi szakmai konzultáció során elhangzottakról emlékeztetőt készíthet, melyet - ellenjegyzés céljából (szerkeszthető formátumban) - meg kell küldenie a főépítésznek. A főépítész az emlékeztetőt - változatlan tartalommal vagy indokolt esetben szöveges kiegészítésekkel - ellenjegyzi és megküldi az építtetőnek, tervezőnek.

(3) Ha az építészeti-műszaki tervdokumentáció műleírása a szakmai konzultációra vonatkozó utalást, hivatkozást is tartalmaz, a terviratok között az (2) bekezdés szerinti emlékeztetőt és az azokhoz tartozó munkaközi dokumentáció tervlapjainak másolatát is szerepeltetni kell.

(4) A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz – azonosítható módon – tartozó tervdokumentációk nyilvántartásáról gondoskodni kell.

VIII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

Általános szabályok 25.§

(1) Minden tervezett építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz kötött építési tevékenységekkel kapcsolatban.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt építési munkákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélytől eltérő, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési munkák – az Étv. 33.A § szerint egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek kivételével – csak településképi bejelentési eljárás alapján végezhetők.

(3) A polgármester véleményét általánosan az önkormányzati főépítész véleménye alapján alakítja ki.

A településképi véleményezési eljárás szabályai

26.§

(1) A településképi véleményezési kérelmet a Sződligeti Közös Önkormányzati Hivatalba, a Polgármester felé benyújtott papír alapú tervdokumentáció megküldésével kell kezdeményezni.

(2) A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő, szakmailag megvizsgálja a véleményezésre benyújtott dokumentációt, és a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre javasolja, feltétellel javasolja, vagy nem javasolja.

(3) A településképi véleményhez csatolni kell a főépítészi állásfoglalást, melynek elutasítás esetén tartalmaznia kell a vélemény részletes indoklását.

(4) Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció a beépítési tájékoztatás és a tervekkel kapcsolatos szakmai konzultáció, illetve e rendelet, valamint a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától eltérő megoldást tartalmaz, az eltérést a műleírásban indokolni kell.

(5) A településképi vélemény kiadására 15 napos határidő áll rendelkezésre.

A településképi vélemény kialakításának szempontjai

27.§

(1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,

c) figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat, illetve hogy

d) a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,

d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés esetén

da) biztosított lesz-e minden ütemben az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek való megfelelés, a bővítés megvalósíthatósága,

db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) földszinti alaprajz - a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően - nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,

b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(4) Az épület tömegének, homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,

b) a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak, az arculati kézikönyvben megfogalmazott elvárásoknak,

c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

d) indokoltság esetén, a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések, felületek elhelyezésére és kialakítására,

14

e) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy

f) a tetőzet kialakítása - különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei - megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz,

g) az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.

(5) Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(4) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni.

IX. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

Általános szabályok 28.§

(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

a) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek és Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek esetén,

b) saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezése esetén, illetve

c) építmények rendeltetés változtatásának megkezdése előtt.

(2) E rendeletben foglaltak szerint településképi bejelentés köteles az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt építési munkák közül

a) építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása,

b) meglévő építmény homlokzati nyílászárójának - áthidalóját nem érintő, de anyaghasználatát, osztását, illetve színét tekintve a meglévőtől (eredetitől) eltérő - cseréje, valamint a homlokzat felületképzésének, színének megváltoztatása esetén,

c) új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) - 6,0 m-t meg nem haladó magasságú - égéstermék-elvezető kémény építése esetén,

d) meglévő épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, illetve megváltoztatása esetén, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell megváltoztatni, átalakítani, megbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni,

e) épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása,

f) nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén,

g) nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, bővítése esetén,

h) saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, önálló reklámtartó építmény építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatása esetén,

i) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,

j) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,

k) emlékfal építése esetén, amennyiben annak talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,

l) legfeljebb 180 napig fennálló rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), ideiglenes fedett lovarda, legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építmény

m) növénytermesztésre szolgáló üvegház vagy fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása,

n) a 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, illetve a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő építmény bővítése esetén,

o) közterületi kerítés, valamint közterületről látható tereplépcső, kerti építmény építése, meglévő átalakítása, bővítése esetén,

p) vendéglátó-ipari létesítményhez kapcsolódó közterületről látható terasz létesítése esetén,

q) napenergia-kollektor, szellőző-, illetve klíma-berendezés, áru- és pénzautomata, építmény közterületről látható felületén való elhelyezése esetén,

r) építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, tároló, árnyékoló közterületről látható területen történő elhelyezése esetén,

s) utasváró fülke,

t) kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.

A településképi bejelentési eljárás szabályai 29.§

(1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú bejelentésre indul. A bejelentéshez 1 példány papíralapú dokumentációt és a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(2) A dokumentáció tartalma: a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki terv, műszaki leírás, továbbá rendeltetésváltozás esetén igazolás a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelésről.

30.§

(1) Polgármester hatósági határozatban feltétel meghatározásával vagy anélkül tudomásul veszi vagy megtiltja az építési tevékenységet, vagy rendeltetésváltoztatást.

(2) A 29. § szerinti tevékenység a bejelentés alapján akkor kezdhető meg,

a) ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges,

b) ha a polgármester a bejelentést tudomásul veszi és az előírt feltétel teljesülését ő, vagy a főépítész igazolja,

16

c) ha a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem bírálja el.

(3) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés

a) nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek, a tervezett építési tevékenység, illetve hirdető berendezés, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület nem illeszkedik a településképbe,

b) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, illetve ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.

A településképi bejelentés elbírálásának szempontjai 31.§

(1)A 29-30.§ szerinti tevékenység esetén a településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,

a) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,

b) figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat, illetve hogy

c) a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,

d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés esetén

da) biztosított lesz-e minden ütemben az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek való megfelelés, a bővítés megvalósíthatósága,

db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,

b) a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak, az arculati kézikönyvben megfogalmazott elvárásoknak,

c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

d) a terv nagyközségképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy

e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

(4)A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét.

(5) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

a) telephely engedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,

b) a korábbi rendeltetéshez képest

ba) környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,

bb) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, illetve bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy

rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,

c) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha

d) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti.

32.§

(1) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó igazolás 6 hónapig érvényes.

(2) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.

(3) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység előírásoknak megfelelő végzését.

X. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS

A településképi kötelezési eljárás 33.§

(1) A polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a helyi építési szabályzatban, illetve e rendeletben megfogalmazott településképi követelmények be nem tartása esetén az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

(2) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le:

a) a településképi véleményezési, illetve bejelentési kérelem beadásának elmulasztása,

b) a településképi véleményezési, illetve bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,

c) a településképi véleményezési, illetve bejelentési döntést megelőzően megkezdett tevékenység,

d) a szakmai konzultáción megfogalmazott településkép-védelmével kapcsolatos elvárások be nem tartása esetén,

18

e) a helyi építészeti értékvédelem érdekében, a településen található összes építmény és ezek környezete műszaki, esztétikai állapota nem megfelelő vagy használati módja nem felel meg a helyi építési szabályzat, illetve e rendelet előírásainak, a településkép védelme érdekében, különösen, ha:

ea) a természetes terepviszonyok nem megengedett mértékű megváltoztatása, az építmény telepítése, terepre illesztése nem e rendelete előírásai szerint történt az építmény külső megjelenése (tömege, homlokzata, tetőzete, színezése) a nagyközségképet lerontja, nem felel meg e rendelet előírásainak és a településképi arculati kézikönyvben ajánlottaknak,

eb) az utcafronti épület elhanyagolt állapotú, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,

ec) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzet telepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg.

ed) településképet rontó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, falfestés, murália megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha

- azok mérete, anyaga, megjelenése nem felel meg e rendeletben meghatározott szabályoknak,

-különösen, ha műszaki állapota, megjelenése nem megfelelő,

-tartalmi megjelenése idejétmúlt, vagy aktualitását vesztette,

-nem illeszkedik a településképbe, és a jellemző településképi látványban idegen elemként jelenik meg,

-előnytelenül változtatja meg az épület homlokzatát, tetőzetét, kirakatát, portálját,

-harsány színeivel, nagy méretével kirívó, feltűnő módon jelenik meg a településképben;

f) az építményt nem a rendeltetésének megfelelő funkcióra használják,

g) a növénybeültetés során nem tartották be e rendelet előírásait.

(3) A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul.

(4) A polgármester a településképi kötelezési eljárást az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályai szerint folytatja le.

(5) A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában.

(6) A településképi kötelezés keretében a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetése, átalakítása, az építmény, építményrész felújítása, átalakítása, helyreállítása vagy elbontása, növényzettelepítés vagy az elpusztult növényzet pótlása rendelhető el.

(7) A Beépítetlen területek beépítésének megkezdése előtt a vonatkozó karaktert meg kell határozni, vagy új karakter esetén meg kell alkotni a Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi rendelet módosításával.

A településképi bírság esetkörei és mértéke 34.§

(1) A 33.§-ban meghatározott esetekben, továbbá a településképi kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén a Polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le, és hatósági határozat formájában kötelezést bocsát ki.

(2) A településképi kötelezés végre nem hajtása esetén a Polgármester bírságot jogosult kiszabni, melynek összege 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedhet.

(3) A településképi bírságot határozat formájában kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintetteknek.

(4) A településképi bírság megfizetésének módja:

a) a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül közvetlenül az Önkormányzat számlájára történő befizetéssel,

b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.

(5) A településképi bírság megfizetésére a Polgármester kérelemre részletfizetést engedélyezhet. A részletfizetés maximum egy évre szólóan engedélyezhető azonos részletekkel.

XI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés 35.§

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Hatályon kívül helyező rendelkezések 36.§

(1) A rendelet hatályba lépésével a Sződliget Nagyközség Önkormányzata Képviselő- testületének a településkép védelméről szóló 8/2018. (V.22.) rendelete, valamint a Sződliget Nagyközség Önkormányzata Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási tervéről szóló 12/2016. (XII.12.) sz. rendelet 26. § (10), (11), (12), (14) és (17) bekezdései hatályukat vesztik.

xx. Xxxxxxxx Xxxx Xxxxxx Xxxx

jegyző polgármester

Kihirdetési záradék:

Záradék: A rendelet az Sződligeti Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján 2018. november 21. napján kihirdetésre került.

xx.Xxxxxxxx Xxxx jegyző

20

ORSZÁGOS VÉDELEM

Régészeti lelőhelyek:

SZŐDLIGET, 1. sz. régészeti lelőhely

LEÍRÁS:

Magyarország Régészeti Topográfiája 9.kötet.1993.Bp. szerint:

A Sződrákosi-patak árteréből enyhén kiemelkedő homokdombon 280*30 m-es területen nagyon kevés, jellegtelen őskori cserepet találtak a szántásban.

SZŐDLIGET, 0.xx. régészeti lelőhely LEÍRÁS:

Magyarország Régészeti Topográfiája 9.kötet.1993.Bp. szerint:

A Sződi határ mellett, a sződrákosi-patak árteréből enyhén kiemelkedő homokdombon 100*50 m-es területen néhány szétszórtan heverő cserepet találtak. Egy grafitos csöbör pereme kelta.

SZŐDLIGET, 0.xx. régészeti lelőhely LEÍRÁS:

Magyarország Régészeti Topográfiája 9.kötet.1993.Bp. szerint:

A falutól K-re, a hartyán-patakba torkolló vízfolyásra lejtő dombon, szántásban, 4 egymás közelében fekvő, 50-100 m átmérőjű körzetben lehetett cserepeket találni.

A lelőhely középső részén gyűjtöttek a hatvani kultúrához tartozó, textil díszes oldalt, egy nagyobb edény kihajló, lekerekített peremtöredékét, valamint egy kelta grafitos csöbör fésűs oldalát.

A lelőhely ÉNY-i szélén néhány császárkori edénytöredéket találtak. A kézzel formált, kihajló peremtöredék, az erősen homokos-kavicsos anyagú, karcolt vonal alatt ékalakú benyomásokkal díszített oldaltöredék és a jól iszapolt, kissé homokos anyagú, két árok között bordával díszített válltöredék a kora császárkori kvád emlékanyaghoz sorolható. Keletkezésüket a fekete, sűrűn vonalazott felületű II. századi, provinciális fazéktöredék segíti.

A lelőhely teljes hosszában lehetett VIII-IX. századi cserepeket találni. Jellegzetesek a kavicsos anyagú, kézikorongon felépített, barna, fekete, tölcséresen kifelé álló, ferdén levágott szélű fazékperemek –némelyik belső oldalán hullámvonalköteg, illetve ferdén bekarcolt vonalkákból álló minta- ; a hullámvonal- és vonalkötegekből, illetve ezek váltakozásával kialakított díszítésű oldalak.

A leletek sorát egy XII-XIII. századi, finom anygú, barna, enyhén kihajló perem és egy fehér fazék vízszintes vonalas oldaltöredéke zárja.

SZŐDLIGET, 0.xx. régészeti lelőhely LEÍRÁS:

Magyarország Régészeti Topográfiája 9.kötet.1993.Bp. szerint:

A községtől K-re, a hartyán-patakba torkolló vízfolyásra lejtő dombon, 60*170 m-es területen elszórtan kevés cserepet tudtak gyűjteni.

A késő bronzkori csekei csoportra jellemző a fekete, grafitmázas, erősen ívelt oldal. A szarmatákat egy finom anygú, korongolt, szürke hombároldal képviseli. A kavicsos és csillámos soványítású, kézikorongon felépített, barnára égett, hullámvonal- és vonalköteges fazékoldalak a VIII-IX. századra tehetők.

SZŐDLIGET, 0.xx. régészeti lelőhely LEÍRÁS:

Magyarország Régészeti Topográfiája 9.kötet.1993.Bp. szerint:

A községhatár É-i szélénél, vizenyős területből enyhén kiemelkedő domb keskeny, 50 m-es sávjában, 200 m hosszan, elszórtan kevés VIII-IX. századi cserepet találtak: kavicsos és csillámos homokos soványítású, kézikorongon felépített, barnára égett, vízszintes kihajló fazékperemet, valamint vonal- és hullámvonalkötegekkel, bebökött pontsorokkal díszített oldalakat.

SZŐDLIGET, 0.xx. régészeti lelőhely

LEÍRÁS:

Magyarország Régészeti Topográfiája 9.kötet.1993.Bp. szerint:

A mai Felsőgöd területén volt a sződrákosi téglagyár, amelynek agyagbányái viszont részben a sződligeti határba estek. 1893-ban Xxxxxxxxx Xxxxx xxxxxxxxxx művezető egy kőbaltát adott a váci múzeumnak. Xxxxx-Xxxxxxxxxxx Xxxxxxxxx egy agancskalapácsot és 1902-ben egy kétfülű, hegyes bütykökkel díszített halomsíros edényt kapott a múzeum. Xxxxxxxxx Xxxxx egy IV. Xxxx érmet is ajándékozott.

SZŐDLIGET, 0.xx. régészeti lelőhely LEÍRÁS:

Magyarország Régészeti Topográfiája 9.kötet.1993.Bp. szerint:

A községtől K-re, vizenyős mélyedés ÉK-i partján húzódó homokdombon elszórtan találtak cserepeket, mintegy 150- 200*80 m-es területen.

Kvád, valószinüleg IV. századi telepanyaghoz tartoznak a szarmatával rokon, korongolt cserepek (szürke, kissé homokos anyagú, lekerekített, kifelé vastagodó pereme alatt árkolt táltöredék; sötétszürke, vízszintes vonalköteges és díszítetlen oldaltöredék), a kézzel formált, körömbenyomássorokkal díszített, homokos anyagú fazékoldal, a homokos-kavicsos anyagú, kívül egyenetlenül simított, valamint néhány durva jellegtelen oldaltöredék.

A kézzel formált, homokos-kavicsos anygú, barnás, belül feketés színű fazéktöredékek és a hasonló anyagú kézikorongon készült egyenes és hullámos vonalkötegekkel díszített fazéktöredékek késő avar település leletei.

SZŐDLIGET, 0.xx. régészeti lelőhely LEÍRÁS:

Magyarország Régészeti Topográfiája 9.kötet.1993.Bp. szerint:

A községhatár ÉK-i sarkában egy kis homokháton 50*80 m-es területen néhány jellegtelen őskori cserepet találtak.

2/A számú gyorsforgalmi út építését megelőzően 94-95ben feltárták a lelőhely nyomvonalba eső részét. Ekkor az x.xx.

2. század végére- 3. század elejére keltezhető szarmata temető 40 sírja került elő. A temető jelentőségét a rítusban megnyilvánuló különleges elemek, így a tűzkultuszra utaló megfigyelések adják. A szarmata temetőn kívül kvád település objektumai is napvilágra kerültek. A lelőhely területe a korábbi közigazgatási beosztás szerint Sződliget községhez tartozott, a régészeti szakirodalomban is így szerepel.

SZŐDLIGET, 0.xx. régészeti lelőhely LEÍRÁS:

Magyarország Régészeti Topográfiája 9.kötet.1993.Bp. szerint:

1968-ban a Duna-meder kotrásánál két vastárgy látott napvilágot. A hosszúkás testű keskeny pengéjű balta és a hosszúkás testű és pengéjű, háromlevelű szöghúzóval ellátott szekerce a XV-XVI. Századból származik.

SZŐDLIGET, 00.xx. régészeti lelőhely LEÍRÁS:

Magyarország Régészeti Topográfiája 9.kötet.1993.Bp. szerint:

A községhatár É-i szélén a vác felé tartó időszakos vízfolyás mellett 50 m-es körzetben kevés jellegtelen őskori cserepet találtak a szántásban.

SZŐDLIGET, 00.xx. régészeti lelőhely LEÍRÁS:

Magyarország Régészeti Topográfiája 9.kötet.1993.Bp. szerint:

A belterület DNY-i szélén, a Sződrákosi-patak régi medre mellett áll a XVII. Század első felében épített vízimalom, amelynek helyén feltételezésünk szerint a középkorban is malom működött. A kékesi pálosok 1458-ban Xxxxxxxx Xxxxx szentendrei hospestól vettek egy Sződ határában, a Rákos vizén álló kétkerekű malmot. 1460-ban Nézsa-i Xxxxx utasították, hogy adja vissza a szerzeteseknek a tőlük elvett sződi malmot. Göd 1559. évi defterébe felvették

22

Xxxxx Xxxxx romos kétkerekű malmát, amelyet a Gülbaba-kolostor derviseinek adtak el. A középkori Gödhöz legközelebbi, malom hajtására alkalmas vízfolyás a Sződrákosi-pataknak a mai sződligeti szakasza. A pálosoknak 1458-ban eladott és az 1559-ben összeírt malom egyaránt kétkerekű volt. Sződ birtoklástörténetének tárgyalásánál láttuk, hogy a Nézsai család birtokrészére 1468-ban Xxxxxx Xxxxx is jogot formált. Ezért valószínüsíthető, hogy a három adat ugyanarra a malomra vonatkozik. Ez pedig a Sződtől és Gödtől is egyenlő távolságra fekvő sződrákosi vízimalom elődje lehetett.

SZŐDLIGET, 00.xx. régészeti lelőhely LEÍRÁS:

Magyarország Régészeti Topográfiája 9.kötet.1993.Bp. szerint:

A belterülettől D-re, a Sződrákosi-patak árteréből 1-2 méterre kiemelkedő homokdombon a szántásban 100*50 méteres területen kevés cserepet találtak. A sötétszürke színű dísztelen és a párhuzamosan bekarcolt vonalakkal ellátott oldaltöredék legnagyobb valószínüséggel a késő bronzkori urnasíros kultúra hagyatéka

Műemlékek

A település jelenleg Műemléki védettségű objektummal nem rendelkezik. Műemléki védelemre javasolt ingatlan (volt Vízimalom)

SZŐDLIGET, Vízimalom

2.számú főút

LEÍRÁS:

A középkorban Sződ faluhoz tartozó területen, a Sződ - Rákos patak régi partján már a középkorban is állott malom, amit 1458-ban egy szentendrei hospestől vásároltak meg a kékesi pálosok. Az ekkor már romos malmot –ami Xxxxx Xxxxx birtokában volt, és 1559-ben Göd összeírásában szerepelt- a Gülbaba kolostornak adtak el. Ugyanezen a helyen építette fel a Grassalkovich - uradalom a VIII. század elején a ma is meglévő malmot.

24