BODROGKÖZI KERTÉSZETI NONPROFIT KÖLCSÖNÖS NÖVÉNYBIZTOSÍTÓ EGYESÜLET
BODROGKÖZI KERTÉSZETI NONPROFIT KÖLCSÖNÖS NÖVÉNYBIZTOSÍTÓ EGYESÜLET
Alap Biztosítási Csomag növénybiztosítások különös szerződési feltételei BKNKNE/2019 1.1/Alap
A Bodrogközi Kertészeti Nonprofit Kölcsönös Növénybiztosító Egyesület (továbbiakban Egyesület) a szerződési feltételek rendelkezéseinek megfelelően biztosítási szolgáltatást teljesít a biztosítási szerződésben megnevezett biztosított részére. Az egyesület szolgáltatási kötelezettsége a biztosítási szerződés szerinti biztosítási események bekövetkezése miatt a biztosítási szerződésben, annak ajánlatában adatközlőiben meghatározott helyen, meghatározott növényi kultúrában keletkezett tűz, jég, téli fagy, tavaszi fagy, őszi fagy, vihar, aszály, egyedi károk megtérítésére vonatkozik, amennyiben a szerződő a biztosítási szerződésben meghatározott díjat megfizette. A szerződő ajánlatadáskor választhat, hogy növénykultúráinak biztosítási védelmére mely kockázatokat (tűz, jég, téli fagy, vihar egyedi) veszi igénybe. Az egyesület a különös szerződési feltétel 7. pontjában meghatározott önrészek szerint szolgáltat.
A biztosítási szerződés az „Alap növénybiztosítás” különös biztosítási feltételek alapján, valamint a Általános Mezőgazdasági Vagyonbiztosítási Feltétel (továbbiakban az általános biztosítási feltételek) alapján jön létre.
Ha a jelen különös biztosítási feltételek eltérnek az általános biztosítási feltételektől, akkor a jelen különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók.
BIZTOSÍTOTT VAGYONTÁRGYAK
A jelen különös szerződési feltételek szerint biztosított vagyontárgynak minősül a biztosított tulajdonában vagy kezelésében álló, illetve az általa bérelt vagy haszonbérelt földterületen lévő, – a fent felsorolt – és a biztosítási adatközlőn meghatározott szabadföldi, lábon álló növénykultúrának a biztosítási évre vonatkozó termése.
1. A kockázatviselés helye
A biztosítási ajánlat mellékletét képező „adatközlőn” megjelölt terület, amely Magyarországon helyezkedik el, és amelyet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerrel (MEPAR) határoznak meg.
2. A kockázatviselési időszak (kezdete és vége)
A kockázatviselési időszak nem lehet több mint a biztosított növény „vegetációs ideje”.
2.1. Tűzkockázat
2.1.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– szántóföldi növények esetén a kelés;
– ültetvények esetén a szerződés hatálybalépése.
2.1.2. A kockázatviselési időszak vége:
A kockázatviselési időszak vége szántóföldi és kertészeti kultúrák esetén a technológiai érést követő 20. nap.
2.2. Jégesőkockázat
2.2.1. Tőkiveréses jégesőkárok:
2.2.1.1. A kockázatviselési időszak kezdete: az őszi és tavaszi vetésű növények esetén a kelés.
2.2.1.2. A kockázatviselési időszak vége: az őszi és tavaszi vetésű növények esetén mindaddig tart a kockázatviselés, míg a terület újrahasznosítható.
2.2.2. Súlycsökkenéses jégesőkárok:
2.2.2.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– az őszi és tavaszi vetésű növények esetén a kelés;
– ültetvények esetén a tisztuló hullás befejeződése;
– szőlő esetén a fürtök megjelenése.
2.2.2.2. A kockázatviselési időszak vége:
– szántóföldi növénykultúrák esetén a technológiai érést követő 20. nap,
– kertészeti kultúrák esetén a technológiai érést követő 10. nap.
Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást végeznek, a kockázatviselés a kezelést követő
10. napon megszűnik.
Minőségi veszteségeket a következő kultúrákban téríti meg a biztosító: alma, körte.
2.3. Téli fagykár
2.3.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– őszi gabonák esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte és a „szögállapot” elérése;
– őszi káposztarepce esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte, és legalább 8 leveles állapot;
– ültetvények esetén az aktuális biztosítási évet megelőző év november 1.
2.3.2. A kockázatviselési időszak vége: tárgyév március 31.
2.4. Viharkár
2.4.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– kalászosok esetén az érés kezdete (a biztosítás szempontjából az érés kezdete az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést és kalászletörést okozhat);
– őszi káposztarepce esetén a becők érése;
– napraforgó, kukorica esetén a kikelés;
– ültetvények esetén augusztus 15.
– téli almánál augusztus 15.-től, téli körténél szeptember 1.-től.
2.4.2. A kockázatviselési időszak vége:
– szántóföldi növények esetén a technológiai érést követő 20. nap;
– alma, körte esetén a technológiai érést követő 15. nap;
– szőlő esetén a technológiai érést követő 10. nap.
Abban az esetben, ha egy növénykultúrán vegyszeres érésszabályozást végeztek, a kockázatviselés a kezelést követő
10. napon megszűnik.
2.5. Aszálykár
2.5.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
– őszi, tavaszi vetésű gabonanövények és kukorica esetén a technológiailag elvárható tőszám elérése és legalább 10 cm-es nagyság;
– őszi káposztarepce esetén a technológiailag elvárható tőszám megléte és legalább 8 leveles állapot;
– napraforgó esetén a technológiailag elvárható tőszám elérése és legalább 6 leveles állapot;
– ültetvények esetén az aktuális biztosítási évet megelőző év november 1.
A kockázatviselés feltétele az egyesület által elvégzett területszemle.
2.5.2. A kockázatviselési időszak vége: a technológiailag érett állapotig.
2.6. Tavaszi fagykár
2.6.1. A kockázatviselési időszak kezdete április 01.
2.6.2. A kockázatviselési időszak vége május 31.
2.7. Őszi Fagykár
2.7.1. A kockázatviselési időszak kezdete:
- Szeptember 1.
2.7.2. A kockázatviselési időszak vége:
- október 31.
2.8. Egyedi kockázat:
2.8.1. a kockázatviselési időszak kezdete:
Szántóföldi növények esetén nem lehet korábbi, mint a kelés, kiültetés, palántázás vagy telepítés időpontja;
gyümölcsökben, szőlőben, erdőkben és erdősítésekben nem lehet korábbi, mint a szerződés hatálybalépése.
2.8.2. a kockázatviselési időszak vége:
Szántóföldi növények esetében nem lehet későbbi, mint a biztosított növény technológiai érettségi állapotát követő 20. nap;
gyümölcsökben, szőlőben, erdőkben és erdősítésekben nem lehet későbbi, mint, a szerződés megszűnése.
3. A biztosítási események
3.1. Aszály, aszálykár
Aszály: a) a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy
b) a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31 °C-ot.
Aszálykár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.
A harminc napot a biztosítás hatálybalépésétől kell számítani. Szerződésmódosítás esetén (csak a módosított területre vonatkozóan) a módosítás időpontjától.
3.2. Jégkár:
Szilárd halmazállapotú, jégszemcsékből és azok képződményeiből álló csapadék, amely a növények tőszámát, fejlődését, termésmennyiségét és termésminőségét befolyásolják.
3.2.1. Tőkiveréses kár:
A növények tőállományának jégverés következtében előálló, olyan mértékű kipusztulása, amely szükségessé teszi a kiszántást, illetve a terület újrahasznosítását.
3.2.2. Súlycsökkenési kár:
A növények termésében jégverés következtében keletkezett hozamveszteség, minőségi értékcsökkenés, valamint fejlődési veszteség melyek, súlycsökkenésben kerülnek meghatározásra.
.
3.3. Tavaszi fagykár
Tavaszi fagy: A kockázatviselés helyén, a talajszinttől számított két méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.
Tavaszi fagykár: A téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényekben bekövetkezett olyan káresemény, amelynek során a termőrügyek, virágok vagy terméskezdemények elhalnak, és ennek következtében a növénykultúra hozamcsökkenést szenved.
3.4. Téli fagykár
Téli fagykár: A kockázatviselés helyén, nyugalmi periódusban, az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék kultúráinak a téli fagy miatt bekövetkezett kipusztulásából, valamint az ültetvényekben a termőrészek vagy növényegyedek téli fagy miatt bekövetkezett elhalásából adódóan hozamcsökkenést eredményező káresemény.
Téli fagykár az őszi kalászosok, valamint az őszi káposztarepce a téli fagy következtében előálló, oly mértékű pusztulása, amely a károsodott terület újrahasznosítását teszi szükségessé.
A biztosítás szempontjából újrahasznosításnak minősül a kiszántás, felülvetés, azonos vagy más növénnyel történő újrahasznosítás.
Alma, körte és szőlő a téli fagy következtében előálló, oly mértékű termőalap pusztulása, mely hozamcsökkenést okoz.
3.5. Vihar, viharkár
Vihar: a legalább tizenöt m/sec. szélsebesség, ideértve a szántóföldi növény állományában mechanikai sérülést okozó, a legalább tizenöt m/sec sebességű szél által szállított szemcse vagy részecske miatti homokverést is.
Viharkár: a kockázatviselés helyén termesztett növényekben a vihar miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúra hozamcsökkenését okozza.
A káresemény a következőkben nyilvánul meg a biztosított növénykultúrák esetében:
– a kalászosok szemkiverése, kalászletörése;
– a napraforgó kidőlése, szár- vagy tányértörése (aminek következtében a termés betakaríthatatlanná válik);
– alma, körte és szőlő termésének leverése;
– repce esetében a becők leverése, szemkiverése;
– kukorica esetében szártörés és kidőlés.
3.6. Tűz,Tűzkár
A tűz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hőmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedő képesen hő-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében. Az egyesület megtéríti azokat a tűz következtében bekövetkezett károkat, amelyek:
A növények termésének súlycsökkenésében;
az erdők faállományának súlycsökkenésében;
az erdősítések faállományában keletkezik.
3.7. Őszi fagy, Őszi Fagykár
Őszi fagy: a kockázatviselés helyén az őszi időszakban a talajszinttől számított kettő méter magasságban mért mínusz 2 °C vagy annál alacsonyabb hőmérséklet.
Őszi fagykár: az őszi fagy miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.
3.8. Egyedi kár
4. Egyedi kockázat esetén, az ajánlat mellékletét képező záradékban kell rögzíteni a biztosítási esemény meghatározását.
5. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok
Az általános szerződési feltételekben foglaltakon túlmenően az egyesület helytállási kötelezettsége nem terjed ki:
– a kettős hasznosítású növények biztosításba be nem vont iker- vagy társtermésében keletkezett károkra;
– a magtermés csíraképességének csökkenésében vagy a termés egyéb beltartalmi értékvesztésében megnyilvánuló károkra (pl.: cukortartalom, olajtartalom, fehérjetartalom);
– belvízkárokra;
– a kártevők, kórokozók károsításaira.
5.1. Tűzkárok esetén
Az erdősítés haszonnövényzetében keletkezett minőségi károkra (minőségi kárnak tekintendő az a kár, amely nem vezet a növényzet pusztulásához); erdők tűzkárainál a fejlődési veszteségekre;
tűzkár esetén az erdőben bekövetkező esztétikai károkra
5.2. Jégeső, jégesőkárok esetén
– a magjáért, gyümölcséért, termelt növények melléktermékeiben (pl. szalma) keletkezett károkra;
– a gyümölcsök és a szőlő hajtásrendszerében és a törzsben keletkezett károkra;
– ha a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb következményes károk keletkeznek (fagyhatás);
– a jégverés következményeként fellépő növény egészségügyi veszteségek, illetve az ebből eredő értékesítési károkra.
– Szőlőben a minőségi károkra
5.3. Téli fagykárok esetén
– téli fagykár következményeként szántóföldi növényeken bekövetkező súlycsökkenési (részkárokra) károkra;
– arra az esetre, ha a szerződő/biztosított a károsodott területet június 30-ig nem hasznosította újra
– ültetvények állagkáraira;
– ültetvények fagykáraira, melyek nem a biztosítási évben merülnek fel.
5.4. Vihar, viharkárok esetén
– a kalászosok lenyaklásában megnyilvánuló károkra;
– a kártevők, kórokozók károsításaira
– ha a biztosított repce és kalászos növénykultúra a vihar következtében megdől és betakaríthatatlanná válik.
5.5. Tavaszi fagykárok esetén a fagyhatás okozta minőségi károkra (pl.: fagyléc).
5.6. Őszi fagykár a fagyhatás okozta minőségi károkra (pl.: fagyléc)
5.7. Egyedi károk esetén:
Az ajánlat mellékletét képező záradékban kell rögzíteni a kizárt kockázatok körének meghatározását.
6. A biztosítási érték a biztosítási összeg
A biztosítási összeg a növénykultúra biztosított termésének valóságos értéke. A biztosítási összeg a díjszámítás alapja. A biztosítási összeg a kártérítés felső határa.
A biztosítási összeg növényenkénti meghatározásához szükséges a biztosítani kívánt növény termésátlaga, a termény egységára és a biztosítás alá vont terület nagysága. A biztosítási összeget minden biztosítási évben meg kell határozni. Az egyesület helytállása és teljesítési kötelezettsége biztosítási időszakonként maximum az adott évre meghatározott biztosítási összeg erejéig áll fenn.
A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított növénykultúra valóságos értékét. A valóságos értéket meghaladó részre vonatkozó megállapodás semmis, és a biztosítási díjat ennek megfelelően le kell szállítani (túlbiztosítás).
Ha a biztosítási összeg a növénykultúra valóságos értékénél kisebb, az egyesület a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy valóságos értékéhez aránylik (alulbiztosítás).
Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken. Az egyesület a szerződő részére fedezetfeltöltési jogot nem biztosít.
A biztosítási érték megállapítása a következők szerint történik:
Biztosítási összeg = hozam (t/ha) X egységár (Ft/t) X biztosított terület (ha).
Egységár: a biztosítani kívánt növénykultúra tárgyévre meghatározott hozamának tonnánkénti egységára forintban.
Biztosított terület: a biztosítani kívánt növénykultúra vetésterületének nagysága hektárban.
A biztosítani kívánt növénykultúra hozamára, egységárára és a biztosított vetésterületre a szerződő/biztosított tesz javaslatot szerződéskötéskor vagy folyamatos szerződések esetén szerződésmódosításként az éves adatközléskor.
Kiegészítő jég és vihar fedezet esetén a biztosított növény hozamát a szerződő az elmúlt 3-5 év hozamadatai alapján határozza meg „javított átlagszámítással” (referenciahozam), melynek meghatározását a 2011. évi CLXVIII. törvény 2.
§ 26. xxxxxx szerint kell elvégeznie a szerződőnek.
Referenciahozam: a termelő által a referencia-időszakban elért hozamok számtani átlaga. Amennyiben a termelő az adott növénykultúrára valamelyik évben nem rendelkezik saját hozamadattal, akkor abban az évben a saját hozamadat helyett a megyei – vagy annak hiányában – az országos átlaghozamot kell figyelembe venni a referencia hozam kiszámításánál.
Erdősítések:
Erdősítéshez szakmailag indokolt és igazolt költségek. A biztosított terület.
Biztosítási érték = szakmailag indokolt és igazolt költségek (Ft/ha) x biztosított terület (ha).
Erdők:
A biztosítási érték fafajonkénti meghatározásához szükséges a biztosítani kívánt erdő 1 ha-ra eső fafajonkénti élőfa készlete (m3), a lábonálló fa egységára és a biztosított erdőből az egyes fafajokra eső erdő nagysága (ha). A biztosítás szempontjából fafajoknak tekintendők az örökzöld (fenyők) és lombhullatók csoportjai.
Erdők biztosítási értéke = (örökzöldek fatömeg (m3/ha) X egységár (Ft/m3) X biztosított terület (ha)) + (lombhullatók fatömeg (m3/ha) X egységár (Ft/m3) X biztosított terület (ha)).
7. Az önrészesedés
Az önrészesedés a jelen szerződési feltételek alapján megkötött biztosítási szerződés által biztosítási fedezetbe vont kár azon része, amelyet a biztosított visel.
jég, vihar (súlycsökkenéses károk) | 20.000.ft eléréses önrész +választható 10% vagy 20%-os levonásos önrész A károsodott terület biztosítási értékére vonatkozóan |
jég (minőségi károk) | 20.000.ft eléréses önrész +választható 10% vagy 20%-os levonásos önrész A károsodott terület biztosítási értékére vonatkozóan |
jég (tőkiveréses károk) és téli fagykárok | 70% levonásos önrész A károsodott terület biztosítási értékére vonatkozóan |
tűz (erdők, erdősítések) | 1% abszolút önrész a biztosított erdő területének biztosítási értékére vonatkozóan |
tűz (szántóföldi és kertészeti kultúrák) | 20.000 ft eléréses önrész +választható 10% vagy 20%-os levonásos önrész a biztosított növény területének biztosítási értékére vonatkozóan |
Kiegészítő csomag (csak az „A,B,C” Típusú Növénybiztosítási Csomag termék kötése esetén választható )
kiegészítő jég és viharkockázat (súlycsökkenési károk) | A károsodott kultúra biztosítási értékének 30%-a a kártérítés felső határa. +választható 10% vagy 20%-os levonásos önrész figyelembevételével. |
Kiegészítő tűz kockázatra (bármely okból ) | A károsodott kultúra biztosítási értékének 30%-a a kártérítés felső határa. +választható 10% vagy 20%-os levonásos önrész figyelembevételével. |
A biztosítás szempontjából abszolút önrésznek kell tekinteni azt a biztosítási összeg százalékában meghatározott összeget, melyet káresemény esetén a kártérítésből le kell vonni. Jelen feltételek szerint a biztosítási összeg viszonyítható a károsodott terület biztosítási összegére a károsodott tábla biztosítási értékére és a károsodott növény biztosítási összegére. Pl.: 10%-os abszolút önrész: 8%-os kár esetén a kártérítés 0%, 15%-os kár esetén a kártérítés 5%.
A biztosítás szempontjából eléréses önrésznek kell tekinteni azt a biztosítási összeg százalékában meghatározott összeget, melyet csak abban az esetben kell levonni a kártérítésből, ha a kár nem éri el az önrész összegét. Abban az esetben, ha a kár meghaladja az önrészt, akkor az önrész levonására nem kerül sor és a teljes kártérítés kifizetésre kerül. Pl.: 10%-os eléréses önrész: 8%-os kár esetén a kártérítés 0%, 15%-os kár esetén a kártérítés 15%.
A biztosítás szempontjából levonásos önrésznek kell tekinteni a kártérítés százalékában meghatározott összeget, melyet minden esetben le kell vonni a kárból. Pl.: 10%-os levonásos önrész: 8%-os kár esetén a kártérítés 7,2%, 15%- os kár esetén a kártérítés 13,5%.
8. A biztosítási díj
A biztosítási díj megállapítása
Az általános biztosítási feltételek az alábbiakkal egészülnek ki: A biztosítási díj a biztosított növénykultúrára és kockázatra vonatkozó díjtétel és az 6. pontban meghatározottak szerint számított biztosítási érték szorzata.
Az így meghatározott díjból (bruttó díj) kármentességi engedmény adható szerződéskötéskor. A kármentességi engedménnyel csökkentett díj a nettó díj (a nettó díj kerül számlázásra a díjfizetési megállapodás szerint). Az engedmény csak teljes kármentesség esetén adható, kárkifizetés esetén az engedmény esedékessé válik és a kártérítésből levonásra kerül.
A szerződő ajánlatadáskor választhat éves, vagy féléves díjfizetést. A díjfizetési határidők, április 01., június 01. A szerződő a díjfizetési határidőpontok figyelembevétele mellett eltérő díjrészletek fizetését is vállalhatja.
Egyedi kockázatot tartalmazó szerződések esetében sem lehet eltérni a díjfizetés jelen szabályaitól.
Folyamatos szerződés esetén a második biztosítási évre vonatkozó számlák összegszerűségét az egyesület az előző biztosítási év biztosítási összegének figyelembevételével készíti (előlegszámla). A szerződő éves szerződésmódosítását követően az egyesület a szerződés díját az éves adatközlésnek megfelelően aktualizálja és (ha szükséges) módosító számlát készít.
A biztosítás díját mindig egy biztosítási időszakra kell megfizetni függetlenül a szerződéskötés vagy az éves szerződésmódosítás időpontjától.
A jelen különös biztosítási feltételek esetén automatikus indexálás nem alkalmazható.
9. A biztosított és a szerződő közlési és változás bejelentési kötelezettsége
9.1. A közlési kötelezettség
A biztosítottnak és a szerződőnek a biztosítási szerződés megkötésekor minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölnie kell az egyesülettel, amelyet ismert vagy ismernie kellett. Az egyesület írásos kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a biztosított/szerződő eleget tesz közlési kötelezettségének.
A biztosított/szerződő köteles az egyesület rendelkezésére bocsátani az egyesület kockázatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződéseket és hatósági határozatokat.
Szerződéskötéskor a szerződő, illetve a biztosított az adatközlő lap kitöltésével vagy más egyéb módon, de mindenképpen írásban köteles az egyesület rendelkezésére bocsátani az alábbi adatokat a biztosítási időszakra vonatkozóan:
A biztosítani kívánt növénykultúra faját;
a biztosított növénykultúra tárgyévi hozamának egységárát; a biztosítani kívánt növénykultúra vetésterületét;
a biztosítani kívánt növénykultúra terményének hozamát.
Az egységár, hozam, növénykultúra, vetésterület adatait figyelembe véve dönt az egyesület az ajánlat elfogadásáról.
Az adatközléssel együtt a terület azonosításához szükséges dokumentumot (MEPÁR azonosító) is az egyesület rendelkezésére kell bocsátani.
9.2. A változás bejelentési kötelezettség
A biztosított/szerződő a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles az egyesületnek haladéktalanul, de legkésőbb 2 (kettő) munkanapon belül írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat az egyesület kockázatviselésére.
A felek az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek:
A biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás megindítása;
a szerződő/biztosított lakhelyének vagy székhelyének a megváltozása;
a biztosított által az egyesületnek bejelentett tevékenységének megváltozása, tevékenységi engedélyének megszűnése;
a biztosított növénykultúra tulajdonosának, bérlőjének vagy haszonbérlőjének megváltozása, a biztosított vagyontárgyat terhelő zálogjog alapítása;
a biztosított növénykultúra bérbeadása;
a kármegelőzés, kárelhárítás rendszerében bekövetkező módosulások.
A közlési és változás bejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli.
Az egyesület – előzetes értesítést követően – jogosult a helyszínen ellenőrizni a kockázati viszonyokat és a biztosított/ szerződő által szolgáltatott adatok helyességét.
10. A biztosítási szerződés módosítása
A biztosítási szerződés kizárólag a felek közös megegyezésével, írásban módosítható.
A biztosítási szerződés a vetésterület nagyságára, illetve a biztosított növénykultúrára, valamint hozamadataira és egységárára vonatkozó módosítás a biztosítási időszak első napjára visszamenőleges hatályú.
Ha a szerződésmódosítás a biztosított területeket is érinti, akkor a terület azonosításához szükséges dokumentumokat (MEPÁR azonosító) is tartalmaznia kell a szerződésmódosításnak.
Ha a vetésterület a biztosított növénykultúra a hozamadatok vagy az egységár módosításában a felek kölcsönösen megállapodnak, akkor annak következtében a biztosítási érték is megváltozik valamint biztosítási díjtétel is módosulhat. A biztosítási érték változására tekintettel pedig a biztosítási díj is változhat.
A biztosított növény egységára biztosítási időszakonként csak egyszer módosítható. Szerződéskötésre vagy szerződésmódosításra minden biztosítási időszakban július 15.-ig van lehetőség.
11. .Az egyesület szolgáltatása
A kárbejelentését követően az egyesület öt munkanapon belül megkezdi a kár rendezését. Felméri a biztosított vagyontárgyban (növénykultúrában) keletkezett kárt az adatközléskor megadott adatok (biztosított növény, hozam, egységár, terület) figyelembevételével.
Az egyesület vagy a szerződő/biztosított kezdeményezheti további szemlék (közbülső szemle) tartását a károsodott területen, ha úgy ítéli, hogy a kárrendezés szempontjából lényeges körülmények változtak meg (Pl: a károsodott terület nagysága változott, kockázaton kívüli károk jelentek meg a károsodott területen, a szemle időpontjában nem volt egyértelmű a károsodás).
A biztosított és károsodott növény betakarítása előtt, vagy ha a kár mértéke már egyértelmű (Pl: kipusztulásos károk, totálkárok) az egyesület helyszíni területszemle során meghatározza a szemle (ék) során károsodottnak ítélt területeken a kár mértékét, és jegyzőkönyvben rögzíti.
Amikor meghatározásra került a bekövetkezett kár a károsodott növény, a károsodott terület nagysága, a %-ban kifejezett veszteség mértéke valamint a hozamveszteség a biztosított területen akkor a szerződés 7. pontjában meghatározott önrészek figyelembevételével kerül sor a kártérítési összeg kiszámolására.
Együttesen bekövetkező káresemények esetén az eljárás a következő:
Meg kell határozni minden kockázati esemény okozta hozamveszteséget úgy, hogy az előzőleg számított hozamveszteséggel csökkenteni kell a következő kockázati eseményre vonatkozó biztosított hozamot. A kockázatokat a következő sorrendben kell számításba venni: tűz, télifagy, jég, vihar, hozam.
Abban az esetben, ha egy olyan folyamatos szerződésre érkezik kárbejelentés ahol az aktuális biztosítási időszakra vonatkozó szerződésmódosítás nem történt meg akkor a kárfelmérést az utolsó adatközlés/szerződésmódosítás adatai alapján kell elvégezni a következők figyelembevételével:
Kárfelvétel csak olyan növénykultúrára vonatkozhat, mely szerepel az utolsó érvényes adatközlésen/szerződésmódosításon;
A kárbecslésnél az utolsó érvényes adatközlésen/szerződésmódosításon megadott hozam és egységáradatok vehetők figyelembe;
A kártérítés összegének meghatározásakor figyelembe kell venni a károsodott növénykultúra aktuális (a káresemény időpontjában) vetésterületét és az utolsó adatközlés/szerződésmódosításkor megadott vetésterületét. Ha a károsodott növény aktuális vetésterülete nagyobb, mint az utolsó érvényes adatközléskor/szerződésmódosításkor megadott vetésterület akkor a kártérítést aránylagosan csökkenteni kell. (kártérítés utolsó érvényes adatközléskor/szerződésmódosításkor megadott vetésterület (ha) / aktuális
vetésterülete (ha) X becsült kár (Ft)) Az aktuális vetésterület meghatározásakor a biztosított által igénybevett
„Egységes földalapú támogatás” igénylésekor megadott adatok az irányadók.
Értékcsökkenési kulcsok
A jégesőkár okozta minőségi kárszázalék megállapítása érdekében az egyesület a következő értékcsökkenési kulcsokat alkalmazza:
zöldbab: ép zöldbabhüvely 0%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas zöldbabhüvely 60%-os kár, elenyészett zöldbabhüvely 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” zöldbabhüvelynek kell tekinteni azokat a zöldbabhüvelyeket melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást, és a jég okozta sebzések beforrtak, és nem okoznak felületi egyenetlenséget friss fogyasztásra még alkalmasak. „Ipari felhasználásra” alkalmas zöldbabhüvelynek kell tekinteni azt a zöldbabhüvelyt mely konzervipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” zöldbabhüvelynek kell tekinteni azt a zöldbabhüvelyt melynek kereskedelmi értéke nincs.
sárgadinnye, görögdinnye, uborka: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 30%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés okozta sebzések beforrtak és a sebzések nagysága nem éri el a gyümölcs felületének 1%-át és egyetlen sebzés sem nagyobb, mint 1 cm2. „Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni a friss fogyasztásra alkalmas gyümölcsöket, melyeken a jégverés nem okozott olyan nyílt sérüléseket melyek következtében rothadásnak indul a gyümölcs.
„Elenyészett” termésnek kell tekinteni azt a termést melynek kereskedelmi értéke nincs.
A hajtásrendszerben okozott károk fejlődési veszteségként kerülnek elszámolásra. A virágzat sérülései súlycsökkenési veszteségként kerülnek elszámolásra.
paprika, fűszerpaprika: ép termés 0%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas termés 60%-os kár, elenyészett termés 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” termésnek kell tekinteni azokat a terméseket, melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást, a jég okozta sebzések beforrtak és nem okoznak felületi egyenetlenséget, friss fogyasztásra, valamint fűszerpaprika előállításra még alkalmasak. „Ipari felhasználásra” alkalmas termésnek kell tekinteni azt a termést, mely konzervipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” termésnek kell tekinteni azt a termést, melynek kereskedelmi értéke nincs.
őszibarack, kajszi, szilva, meggy, cseresznye: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 40%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas gyümölcs 60%-os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást a jég okozta sebzések beforrtak és nem okoznak felületi egyenetlenséget. A jégütések következtében a gyümölcs jellegzetes színe nem változott. „Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés felületi deformációt okozott, de a sebzések beforrtak, és a gyümölcs oly mértékben károsodott, hogy friss fogyasztásra még alkalmas. „Ipari felhasználásra” alkalmas gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, mely konzerv, lé vagy szeszipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, melynek kereskedelmi értéke nincs.
alma, körte: ép gyümölcs 0%-os kár, sérült gyümölcs 25%-os kár, ipari felhasználásra alkalmas gyümölcs 70%- os kár, elenyészett gyümölcs 100%-os kár.
A biztosítás szempontjából „ép” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés nem okozott formatorzulást a jég okozta sebzések beforrtak és együttes területük nem éri el a 20 mm2. „Sérült” gyümölcsnek kell tekinteni azokat a gyümölcsöket, melyeken a jégverés 20 mm2-nél nagyobb beforrt sérüléseket okozott és a sérülések együttes átmérője nem haladja meg a 20 mm-t. A gyümölcs oly mértékben torzult, hogy friss fogyasztásra még alkalmas. „Ipari” felhasználásra alkalmas gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt mely konzerv, lé vagy szeszipari felhasználásra még alkalmas. „Elenyészett” gyümölcsnek kell tekinteni azt a gyümölcsöt, melynek kereskedelmi értéke nincs.
Mintaterek alkalmazása
Ha a növénykultúra betakarítása, újravetése illetve újrapalántázása a kárbejelentéstől számított öt munkanapon belül elengedhetetlen a biztosított területeken a károsodás mértékének megállapítása érdekében mintatereket kell hagyni.