MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ÜZLETSZABÁLYZAT 2021.05.01-től

MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ÜZLETSZABÁLYZAT 2021.05.01-től

Az Energy-Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt.

az Energy-Credit Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen működő Részvénytársaság (székhelye: 1023 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 0.) 1998-ban alapított pénzügyi vállalkozás (továbbiakban: Társaság). A Társaság a jelen Üzletszabályzatban szabályozott pénzügyi szolgáltatást a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 1672/1999. számú határozata alapján jogosult nyújtani. A Társaság az alábbi pénzügyi szolgáltatás nyújtására jogosult:

hitel és pénzkölcsön nyújtása, követelésvásárlás üzletági korlátozással

(„követelésnek - az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő- megvásárlása, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi.”; a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 2. számú melléklete I/10.2. b) pontja szerint)

I. Fogalmak, meghatározások

Engedményező

Mindazon természetes és/vagy jogi személyek és/vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek, amelyek bármely elismert, nem vitatott vagy bizonytalan, harmadik személlyel szembeni lejárt törvényes pénzkövetelésüket szerződéses úton a Társaság engedményezik.

Engedményes

A Társaság.

Engedményezés

Azon szerződéses jogügylet, melynek során az Engedményező bármely elismert, nem vitatott vagy bizonytalan, harmadik személlyel szembeni törvényes pénzkövetelésének, valamint az azt biztosító mellékkötelezettségek minden jogát vételár fejében a Társaságra ruházza át. Ennek keretében az Engedményező helyébe teljes jogkörű jogutódként a Társaság lép.

A követelés átruházásáról szóló engedményezési szerződés alapján a Társaság megvásárolja a követeléseket, átvállalhatja a kötelezettek fizetésképtelenségével kapcsolatos kockázatot, valamint ellátja a követelések további nyilvántartását és érvényesítését.

Engedményezési szerződés tárgyául kizárólag olyan követelések szolgálhatnak, amelyek átruházását jogszabály nem zárja ki, és amelyek nem a jogosult személyéhez kötöttek.

Kötelezett

Mindazon személyek, amelyekkel szemben egy harmadik személy elismert, nem vitatott vagy bizonytalan követelését szerződéses úton a Társaságra engedményezi. A Társaság elsődlegesen magánszemélyekkel

szembeni fedezetlen, lejárt követeléseket vásárol, így kötelezetti pozícióban elsődlegesen magánszemélyek szerepelnek.

Követelés

Azon, törvényes magyar fizetőeszközben kifejezett összegek, amelyek jogalapját az Engedményező az engedményezés során okirattal igazolja, és amelynek jogosultja az engedményezést követően a Társaság. A Társaság sajátos work-out faktoring tevékenysége elsődlegesen fedezetlen, bedőlt követelések megvásárlására és érvényesítésére irányul, így az általa megvásárolandó követelések túlnyomórészt az alábbi körbe tartoznak: folyószámlahitelekből, fedezetlen áruvásárlási hitelekből, személyi kölcsönökből eredőkövetelések, közüzemi szolgáltatókkal, parkolási társaságokkal szemben fennálló tartozások.

Ügyfél

Mindazon természetes és/vagy jogi személyek és/vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek, amelyekkel szemben a Társaság – az általa végzett pénzügyi szolgáltatás nyújtása során jogviszonyba kerül, ideértve az engedményezési szerződést, valamint a követelés behajtása érdekében megkötött valamennyi megállapodást vagy egyoldalú jognyilatkozatot (pl. átszerződés, egyezségkötés, tartozás elismerése, kezességvállalás stb.).

II. Az Üzletszabályzat hatálya

A jelen Üzletszabályzat (a továbbiakban: Üzletszabályzat) rendelkezéseit kell alkalmazni — jogszabály kötelező erejű rendelkezése, vagy a Társaság és az Ügyfél (a továbbiakban együtt: Felek) eltérő tartalmú kikötése hiányában — a Társaság és az Ügyfél közötti minden olyan üzleti kapcsolatra, amelynek keretében a Társaság pénzügyi szolgáltatást nyújt, vagy pénzügyi szolgáltatással érintett jogviszonyba belép.

Az Üzletszabályzat rendelkezései valamennyi, a Társaság és az Ügyfél között létrejövő szerződés (a továbbiakban: Szerződés) szerves részét képezik, és a Társaság, valamint az Ügyfél közötti üzleti kapcsolat valamennyi vonatkozásában irányadók, ha a Szerződés vagy az Általános Szerződési Feltételek másként nem rendelkeznek. Amennyiben a Szerződés és az Üzletszabályzat vagy az Általános Szerződési Feltételek rendelkezései között ellentmondás van, a Szerződés rendelkezései irányadók.

Amennyiben a Társaság és az Ügyfél közötti üzleti kapcsolat valamely kérdésére vonatkozóan sem a Szerződés, sem az Üzletszabályzat, sem az Általános Szerződési Feltételek nem tartalmaznak rendelkezést, a magyar jog, így különösen a Polgári Törvénykönyv, valamint a Hpt. rendelkezései irányadók.

Az Üzletszabályzat a Társaság székhelyének ügyfélforgalmi helyiségében történt kifüggesztése napját követő első munkanaptól, az Üzletszabályzat bármely módosítása a kifüggesztés napját követő 15. (tizenötödik) naptól kezdődő en visszavonásig hatályos. A Társaság az Üzletszabályzatot és annak esetleges módosításait az ügyfélforgalmi helyiségben történő kifüggesztéssel egyidejű leg a xxx.xxxxxx-xxxxxx.xx web-oldalán is közzéteszi hirdetményként.

Amennyiben az Üzletszabályzat az Ügyfelekre kedvezőtlen módon kerül módosításra, azon Ügyfelekkel szemben, akik/amelyek az Üzletszabályzat módosítása előtt kerültek jogviszonyba a Társasággal, a módosítást megelőzően hatályban volt Üzletszabályzat alkalmazandó a velük való jogviszony fennállásának teljes tartama alatt.

Az Üzletszabályzat Ügyfelekre kedvezőtlen módosítására kizárólag jogszabályváltozás esetén, a jogszabályváltozással összhangban, vagy az Üzletszabályzat szerint az Ügyfelekre terhelhető

költségtételek, díjak – jogszabály-módosítás vagy szolgáltató áremelése következtében történő - emelkedése esetén kerülhet sor oly módon, hogy az Ügyfelekre terhelhető költségek, díjak emelkedésének mértéke nem haladhatja meg jogszabály-módosításmódosításban vagy a szolgáltató által közzétett áremelés mértékét.

A Társaság az Üzletszabályzatot az Ügyfelekre kedvező módon bármikor egyoldalúan módosíthatja.

A mindenkori hatályos Üzletszabályzat nyilvános, a meghirdetett üzleti órák alatt a Társaság ügyfélfor- galom előtt nyitva álló helyiségeiben bárki megtekintheti a Társaság képviselőjének jelenlétében. A Társaság az Adós kérésére, illetve a Szerződés megkötésekor az Adós külön kérése nélkül is díjtalanul átadja az Adósnak az Üzletszabályzat és az adott szerződésre vonatkozó okiratok egy másolati példányát.

A Társaság hirdetményei, különös tekintettel jelen Üzletszabályzatra, annak minden módosítására és kiegészítésére, a Társaság hivatalos internetes honlapján a xxx.xxxxxx-xxxxxx.xx címen is elérhetők, illetve elektronikus formában letölthetők.

III. A faktorálás jogi szabályozása

A Hpt. értelmében hitelintézet és pénzügyi vállalkozás végezhet faktoring tevékenységet, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének engedélyével.

A Hitelintézeti Törvény 2. számú melléklet 1./10.2. b). pontja a faktoringot a pénzkölcsönnyújtás egyik formájaként határozza meg: “követelésnek – az adós kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő – megvásárlása, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi”.

A faktoring mint a követelés átruházása a Ptk. 6:193-6:201. §-aiban szabályozott engedményezésnek felel meg. A faktoring ügyletekre az engedményezésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A Ptk. 6:193. §-a alapján az engedményezés során a jogosult a kötelezettel szembeni követelését szerződéssel másra átruházza, így a követelés új jogosultja az engedményes lesz.

Nem lehet engedményezni a jogosult személyéhez kötött, valamint azokat a követeléseket, amelyek engedményezését jogszabály kizárja.

Az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell. A kötelezett az értesítésig jogosult az engedményezőnek teljesíteni.

Az értesítést követően a kötelezett csak az új jogosultnak (engedményesnek) teljesíthet.

A kötelezett az engedményessel szemben érvényesítheti azokat a kifogásokat és beszámíthatja azokat az ellenköveteléseket is, amelyek az engedményezővel szemben az értesítéskor már fenn- állt jogalapon keletkeztek. Így a kötelezett hivatkozhat a kötelezett és a régi jogosult (engedményező) között fennálló szerződés érvénytelenségére vagy arra, hogy a követelés létre sem jött, viszont nem hivatkozhat olyan kifogásra, amely az engedményes és az engedményező közötti jogviszonyra vonatkozik.

A kötelezettnek az engedményezésről való értesítése az elévülést megszakítja.

Az engedményező az engedményessel szemben a kötelezett szolgáltatásáért - az engedményezés fejében kapott ellenérték erejéig - kezesként felel, kivéve, ha

• a követelést kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át az engedményesre vagy

• felelősségét egyébként kizárta.

Az engedményezés, átruházás magába foglalja a számlaköveteléssel összefüggő valamennyi jogosultság és mellékkötelezettség átruházását, beleértve a kamatok és az esetleges biztosítékok átruházását is.

IV. A Társaság Pénzügyi szolgáltatása

A KÖVETELÉSVÁSÁRLÁS

A Társaság a követelésvásárlás szolgáltatását kifejezetten és kizárólag a követelések jogosultjai részére nyújtja.

A Társaság elsősorban fedezetlen banki követeléseket (főként hitelkártya-tartozásokat és fedezetlen áruvásárlási hitelekből, személyi kölcsönökből eredő követeléseket), valamint másodsorban egyéb szolgáltatók (közműszolgáltatók, parkolási társulások stb.) követeléseit kívánja megvásárolni. Követelésvásárlási szolgáltatás alapjául szolgáló engedményezési szerződések tárgyául kizárólag olyan követelések szolgálhatnak, amelyek átruházását jogszabály nem zárja ki és amelyek nem az eredeti jogosult személyéhez kötöttek.

A Társaság kifejezetten egyszeri követelésvásárlással foglalkozik. Rulírozó, keret jellegű faktoring tevékenységet a Társaság nem folytat. Az egyszeri követelésvásárlásnál eseti diszkont elszámolás történik.

A Társaság elsődlegesen fedezettel nem rendelkező követeléseket vásárol csomagban; fedezettel rendelkező követelések megvásárlására csak akkor kerül sor, ha valamely megvásárolandó csomag tartalmaz ilyen követelést is.

Követelést a Társaság csak abban az esetben vásárol, ha a megtérülés ésszerű időtartamon belül (kb. a megvásárlástól számított 5 év) és ésszerű mértékben (legalább a megvásárolt követelés tőkeértékének 35

%-a) várható, és a vételár a finanszírozási költségekkel együttesen nem éri el a várható megtérülés összegét.

V. A Szerződés tartalma

V.1. A PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁS ELLENÉRTÉKE

A Társaság követelésvásárlási szolgáltatásainak ellenértékét, azaz a javára engedményezendő követelések vételárát mindenkor az egyedi szerződések tartalmazzák.

V.2. A KÖVETELÉSVÁSÁRLÁS ELLENÉRTÉKE, A VÉTELÁR MEGHATÁROZÁSA ÉS TELJESÍTÉSE

A követelések vételárának meghatározása a megvásárolt követelésekből várható bevétel várható mértéke és időpontja, az esetleges fedezetek értéke és a behajtási-finanszírozási költségek figyelembe vételével történik. A Társaság a követelések vételárának meghatározása során az aktuális piaci viszonyokat, esetleges versenytárgyaláson a konkurencia ajánlatait veszi figyelembe.

A Társaság a követelések vételárát akkor fizeti ki az Engedményezőnek, ha a követelés teljes dokumentációja (az Engedményező és a Kötelezett közötti jogviszonyra vonatkozó okiratok eredeti példányban; az Engedményező és a Kötelezett közötti jogviszony kapcsán a Kötelezett kötelezettségeit és pénzügyi teljesítéseit tételesen tartalmazó elszámolás; az Engedményező jogérvényesítése során

kezdeményezett intézkedések okiratai /pl.: keresetlevél, fizetési meghagyás stb./ eredeti példányban), továbbá az engedményezési nyilatkozat rendelkezésre áll és azok átadását az Engedményező a vételár megfizetését követő 3 (három) banki napon belüli határidőben vállalja. Az engedményezési nyilatkozatot minden esetben a Társaság továbbítja a Kötelezett részére.

A követelésvásárlás ellenértékét, megfizetésének módját, esedékességét, az esetleges fizetési késedelemre vonatkozó részletes szabályokat az általános szerződési feltételek és az egyedi engedményezési szerződések szabályozzák.

Amennyiben a szerződés másként nem rendelkezik, az Engedményezés kizárólag a vételár fejében, mindennemű egyéb díj felszámítása nélkül jön létre.

A Társaság fizetési késedelme esetén a késedelem idejére fizetendő késedelmi kamat mértékére – egyéb szerződéses kikötés hiányában - a Polgári Törvénykönyv 6:48. § irányadó.

VI. Kapcsolattartás

VI.1. EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉG

A Társaság és az Ügyfél az üzleti kapcsolataikban kölcsönösen együttműködve, egymás jogos érdekeit figyelembe véve kötelesek eljárni.

VI.2. ÉRTESÍTÉSI, TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG

A Társaság és az Ügyfél a lehetséges legkorábbi időpontban írásban tájékoztatják egymást a fennálló üzleti kapcsolatuk, így különösen a szerződés teljesítése szempontjából jelentős körülményekről, tényekről, adatokról, illetve azok változásáról; az egymáshoz intézett kérdésekre, megkeresésekre – ha az ügy jellegéből vagy a rendelkezésre álló iratokból más nem következik – haladéktalanul válaszolnak, valamint haladéktalanul felhívják egymás figyelmét az esetleges változásokra, tévedésekre és mulasztásokra.

A Társaság és az Ügyfél haladéktalanul írásban tájékoztatják egymást elnevezésük, címük, képviselőjük megváltozásáról, valamint a személyüket, jogi státuszukat érintő minden egyéb, a szerződés teljesítése szempontjából lényeges változásról.

Az Ügyfél köteles a Társaságot késedelem nélkül értesíteni, ha a következő események bármelyike bekövetkezett, vagy bekövetkezése előre láthatóvá vált:

• az Ügyfél a lejárt adó-, illeték-, vagy járulékfizetési kötelezettségének teljesítésével 60 (hatvan) napot meghaladó késedelembe esett;

• az Ügyfél vagyoni helyzetében egyéb olyan kedvezőtlen változás következik be, amely jelentősen veszélyezteti a szerződés Ügyfél általi teljesítését.

Abban az esetben, amennyiben az Ügyfél gazdasági társaság vagy egyéb vállalati Ügyfél, úgy köteles a Társaságot késedelem nélkül értesíteni, ha a következő események bármelyike bekövetkezett, vagy bekövetkezése előreláthatóvá vált:

• az Ügyfél ellen felszámolási vagy végrehajtási eljárást kezdeményeznek, az Ügyfél felszámolási eljárást kér maga ellen, illetve az Ügyfél csődeljárás vagy végelszámolás megindítását (jogutód nélküli megszüntetését) kezdeményezi maga ellen;

• az Ügyfél jogutódlás nélküli vagy jogutódlással történő megszűnését (átalakulását) határozza el;

• a cégbíróság (egyéb nyilvántartó hatóság) a céget, ügyfelet megszűntnek nyilvánítja, vagy hivatalból törli a cégjegyzékből (egyéb nyilvántartásból).

A tájékoztatással, értesítéssel kapcsolatos költséget az a fél viseli, akinél a tájékoztatási, értesítési kötelezettség felmerült. Az Ügyfél a szerződésben, illetve az Üzletszabályzatban meghatározottakon túl pótlólagos (ismételt) tájékoztatást kérhet – a díjjegyzékben meghatározott költségtérítés megfizetése ellenében - a Társaságtól a szerződésben meghatározott kötelezettsége teljesítéséhez szükséges keretek között. A pótlólagos tájékoztatás költsége — a Felek eltérő megállapodása hiányában — az Ügyfelet terheli.

Az Üzletszabályzatban meghatározott értesítési, tájékoztatási kötelezettségnek az Ügyfél részéről történő megsértése súlyos szerződésszegésnek minősül.

A Társaság jogosult a Kötelezettekkel szembeni követeléseit harmadik személy számára – a Kötelezett előzetes értesítése és hozzájárulása nélkül – átruházni. A Társaság az átruházásról köteles haladéktalanul írásban értesíteni a Kötelezettet.

Az Üzletszabályzatban előírt értesítési, tájékoztatási kötelezettségek elmulasztásából eredőkár a mulasztó felet terheli.

VI.3. AZ ÉRTESÍTÉS MÓDJA

A Felek a köztük fennálló szerződéssel, esetleges biztosítéki szerződéssel, valamint az Üzlet-szabályzattal kapcsolatos, a másik félhez intézett minden értesítést, tájékoztatást, ajánlatot, nyilatkozatot, kérést, észrevételt, panaszt írásban kötelesek megtenni. A Társaság az Ügyfél kérésére, az Ügyfél megfelelő azonosítása után, telefonon, vagy elektronikus levélben is tájékoztatást adhat az Ügyfélnek olyan kérdésekben, amelyek az Ügyfélnek a szerződés szerinti kötelezettsége teljesítéséhez szükségesek, vagy azt elősegítik. A Társaság a telefoni megkeresést és az arra adott választ jogosult rögzíteni és más jogszabályban előírt módon és időkorláton belül tárolni. Amennyiben az Ügyfél a Társaság által a hang- és adatrögzítésről adott megfelelő tájékoztatás közlését követően nem járul hozzá az adatrögzítéshez és tároláshoz, további információkat vagy írásban, vagy személyesen, a Társaság ügyfélszolgálatán történő egyeztetés útján kaphat.

Írásbelinek minősül az egymásnak levélben, telefaxon vagy e-mailben küldött értesítés, tájékoztatás, ajánlat, nyilatkozat, kérés, észrevétel, panasz. A nem írásbeli közléseket egyidejűleg írásban is meg kell erősíteni, azok az írásbeli megerősítéssel válnak hatályossá.

A Társaság az Ügyfél részére szóló értesítést, tájékoztatást, ajánlatot, nyilatkozatot és egyéb dokumentumot (a továbbiakban együtt: Iratok) az Ügyfél állandó lakcímére, székhelyére vagy a cégjegyzékbe bejegyzett központi ügyintézés címére postai úton vagy személyes kézbesítés útján küldi meg. A Társaság nem felel azokért a károkért, amelyek abból erednek, hogy az Ügyfél pontatlan címet vagy nevet adott meg, illetve a címe időközben megváltozott, és erről elmulasztotta a Társaságot értesíteni, és emiatt az iratok kézbesítése elhúzódik vagy eredménytelen. Az Ügyfél által közölt vagy mulasztása miatt nem aktualizált hibás cím miatti téves postázásból adódó igazolt többletköltségek az Ügyfelet terhelik, és azonnal esedékessé válnak.

A Társaság az Ügyfélnek szóló tájékoztató és felszólító leveleket nem köteles ajánlottan, tértivevényesen postázni. Az elküldést megtörténtnek kell tekinteni, ha az elküldés ténye a Társaság nyilvántartásában

szerepel és az eredeti irat másolata vagy kézjeggyel ellátott példánya a Társaság birtokában van, vagy pedig ha az elküldést kézjeggyel ellátott feladójegyzék vagy feladóvevény igazolja. Elküldöttnek kell tekinteni a Társaság szerverszámítógépe által regisztrált, továbbított e-mailt is. Az Ügyfelek széles körének küldendő értesítés esetében a körlevél egyetlen példánya, másolata is elegendő az elküldés igazolására.

A szokásos postai kézbesítési időelteltével a Társaság – az ellenkező bizonyításáig - jogosult úgy tekinteni, hogy írásos értesítését az Ügyfél megkapta. Szokásos postai kézbesítési időnek a Társaság 5 (öt) naptári napot vesz figyelembe.

Azokat a küldeményeket, amelyek kézbesítéséhez joghatály fűződik, ajánlottan vagy tértivevényes postai küldemény útján kell kézbesíteni az Ügyfél számára. A postai úton, ajánlott-tértivevényes módon megküldött iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha az Ügyfél az átvételt megtagadta, vagy a levél „címzett ismeretlen” vagy „elköltözött” jelzéssel érkezik vissza a Társasághoz. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert az Ügyfél az iratot nem vette át (az a Társasághoz „nem kereste”, jelzéssel érkezett vissza), az iratot - az ellenkező bizonyításáig - a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

A Társaság az Ügyfelek széles körének szóló értesítési, tájékoztatási kötelezettségének hirdetmény (a továbbiakban: Hirdetmény) útján tesz eleget. A Társaság a Hirdetményeit az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben függeszti ki, valamint a Társaság hivatalos honlapján, a xxx.xxxxxx-xxxxxx.xx címen is elérhetővé teszi. A Hirdetményt azon a napon kell kézbesítettnek tekinteni, amely közvetlenül követi azt a munkanapot, amelyen a Hirdetmény kifüggesztése a Társaság székhelyének ügyfélforgalmi helyiségében megtörtént.

Az Ügyfél a Társaság részére szóló iratokat postai úton köteles megküldeni a Társaság székhelyére, vagy személyesen köteles átadni a Társaság képviselőjének a Társaság ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében. A Társaság jogosult elfogadni, hogy az Ügyfél telefaxon, vagy elektronikus levélben tegyen eleget értesítési, tájékoztatási kötelezettségének, de egyúttal kérheti az értesítés, tájékoztatás postai úton történő megerősítését. Ebben az esetben, ha a postai úton történő megerősítés a felhívástól számított 5 (öt) napon belül a Társasághoz nem érkezik meg, akkor a Társaság úgy tekintheti, hogy az Ügyfél az értesítési, tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. Az Ügyfél felel minden olyan kárért, mely a telefax- vagy internetkapcsolat során előforduló tévedés, félreértés vagy hiba eredménye, hacsak a kár nem a Társaság hibájából ered.

VI.4. AZ ÜGYFÉL, ILLETVE KÉPVISELŐJÉNEK AZONOSÍTÁSA

A Társaság a szerződés megkötése előtt a jogszabályok által előírt módon megvizsgálja az Ügyfél, illetve képviselője személyazonosságát. A természetes személy Ügyfél személyi igazolványával, valamint — amennyiben egyéni vállalkozó — az egyéni vállalkozói igazolványával igazolja személyazonosságát. Az Ügyfél képviselője a személyi igazolványával igazolhatja személyazonosságát. A Társaság az Ügyfél, illetve képviselője személyazonosságának azonosítására jogosult az Ügyféltől, illetve az Ügyfél képviselőjétől az előzőekben felsoroltakon kívül más, a személyazonosság igazolására alkalmas dokumentumok bemutatását is kérni.

Amennyiben az Ügyfél nem természetes személy, az Ügyfél képviselője személyazonosságának megvizsgálásán túl a Társaság elvégzi az Ügyfél azonosítását is A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló szabályzata szerint.

A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló szabályzat szerinti nyomtatvány valótlan adattal (adatokkal) való kitöltése az Ügyfél részéről súlyos szerződésszegésnek minősül és a Társaságot a valótlan adatok feltüntetéséből származó következményekért felelősség nem terheli.

Az írásbeli meghatalmazáson alapuló képviseleti joggal rendelkező természetes személy személyazonosságának megállapítására, illetve az ilyen személy által képviselt Ügyfél azonosítására a jelen Üzletszabályzatban és A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló szabályzatban foglaltak az irányadók; a nyomtatvány Ügyfél adataival való kitöltése ez esetben a meghatalmazott feladata és felelőssége. A nyomtatvány képviselő általi valótlan adattal (adatokkal) való kitöltése az Ügyfél részéről súlyos szerződésszegésnek minősül és a Társaságot a valótlan adatok feltüntetéséből származó következményekért felelősség nem terheli.

A Társaság jogosult meggyőződni az Ügyfelet képviselőszemély képviseleti jogosultságáról.

Képviselő csak olyan személy lehet, aki gazdasági társaság esetében képviseleti jogát hatályos, 30 (harminc) napnál nem régebbi hiteles cégkivonattal vagy cégmásolattal igazolni tudja; vagy a természetes személy Ügyfél által, illetve a nem természetes személy Ügyfél cégjegyzésre jogosult képviselője által adott, közokiratba vagy teljes bizonyító erejű okiratba foglalt írásbeli meghatalmazással igazolja képviseleti jogát. Az Ügyfelet a Társasággal szemben képviselni jogosult személyek képviseleti jogát és aláírását a Társaság - annak azonosítását követően - mindaddig érvényesnek és hatályosnak tekintheti, amíg a képviseleti jog megszűnéséről szóló írásbeli értesítés hozzá meg nem érkezett.

A Társaság jogosult a rendelkezésére álló aláírási címpéldány-másolat, illetve hiteles aláírás minta másolat alapján a hozzá benyújtott okmányokon szereplő aláírások valódiságát vizsgálni, de nem felel az elvárható gondosság mellett sem felismerhető hamis vagy hamisított aláírásból eredőkárért.

VII. Üzleti titok, banktitok, adatvédelem és adatkezelés

VII.1. ÜZLETI TITOK

Jelen Üzletszabályzat vonatkozásában üzleti titok (a továbbiakban: Üzleti Titok) a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette.

A Társaság biztosítja, hogy mindenkori tulajdonosa, a Társaságban esetlegesen minősített befolyást szerezni kívánó személyek, valamennyi vezető állású személy, valamint a Társaság valamennyi alkalmazottja a Társaság működésével kapcsolatban tudomására jutott Üzleti Titkot - időbeli korlátozás nélkül - megtartsa.

E titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével; az Országos Betétbiztosítási Alappal, az önkéntes betét- és intézményvédelmi alappal; a Magyar Nemzeti Bankkal; a nemzetbiztonsági szolgálattal; az Állami Számvevőszékkel; a Gazdasági Versenyhivatallal; a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, Xxxxxxx által kijelölt belső ellenőrzési szervvel, valamint a vagyonellenőrrel szemben.

Az Üzleti Xxxxx megtartására vonatkozó kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a folyamatban lévő büntető eljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében; a büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben.

A Társaság a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, Üzleti Titoknak minősülő adatokról.

VII.2. BANKTITOK

Jelen Üzletszabályzat vonatkozásában banktitok (a továbbiakban: Banktitok) minden olyan, az egyes Ügyfelekről a Társaság rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a Társasággal kötött szerződéseire vonatkozik.

A Társaság biztosítja, hogy mindenkori tulajdonosa, a Társaságban esetlegesen minősített befolyást szerezni kívánó személyek, valamennyi vezető állású személy, valamint a Társaság valamennyi alkalmazottja a Társaság működésével kapcsolatban tudomására jutott Banktitkot - időbeli korlátozás nélkül - megtartsa.

Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

• azt az Ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó, kiszolgáltatható banktitok-kört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az Ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a Társasággal történő szerződéskötés keretében nyújtja.

• a Hpt. a Banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad;

• a Társaság érdeke ezt az Ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi. A Hpt. szerint a Banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn.

• a feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, Magyar Nemzeti Bankkal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel, az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),

• a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

• a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzati adósságrendezési eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, illetve végelszámolóval,

• a folyamatban lévő büntető eljárás keretében eljáró, valamint a feljelentés kiegészítését végző nyomozó hatósággal, ügyészséggel,

• a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,

• a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

• a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

• a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 17. §

(5) bekezdésében meghatározott esetben a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel és az államháztartásért felelős miniszterrel,

• az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása, továbbá a jogalap nélkül felvett ellátás összegének megtérülése érdekében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal, illetve társadalombiztosítási szervvel,

• bírósági végrehajtási eljárásban és a bírósági végrehajtó által lefolytatott közigazgatási végrehajtási eljárásban - ideértve az 1994. évi LIII. törvény 79/C § (2) bekezdés alapján a közös számla nem adós tulajdonosának nevére és címére vonatkozó megkeresést is - eljáró végrehajtóval, valamint a bírósági végrehajtási eljárásba a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján bekapcsolódni szándékozó kincstárral,

• a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal,

• a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásáról szóló törvény szerinti feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel és az Európai Közösségeket létrehozó Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó állami támogatások - az Európai Közösségeket létrehozó Szerződés I. mellékletében szereplő mezőgazdasági termékek előállításához és kereskedelméhez nyújtott támogatások és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások, valamint külön jogszabályban más miniszter feladat- körébe utalt támogatások kivételével - versenyszempontú ellenőrzésének hazai koordinálásáért felelős miniszterrel,

• lakáscélú támogatások igénybevételének és felhasználásának jogszerűsége céljából feladatkörében ellenőrzést végző kincstárral szemben, e szerveknek a Társasághoz intézett írásbeli megkeresése esetén.

A Banktitok megtartásának kötelezettsége a Hpt. szerint nem áll fenn abban az esetben sem, ha az adóhatóság és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete nemzetközi szerződés, illetve együttműködési megállapodás alapján, külföldi hatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a Társaságtól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot.

A Társaság a fenti esetekben az adatok kiszolgáltatását - titoktartási kötelezettségére hivatkozva - nem tagadhatja meg.

A Banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha

• a Társaság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott bejelentési kötelezettségét teljesíti,

• a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg a pénzügyi információs egységként működő hatóság - a Pmt.-ben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot - írásban kér Banktitoknak minősülő adatot a Társaságtól.

A Banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a Társaság az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

A Társaság a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli meg-keresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet

• kábítószerrel való visszaéléssel,

• terrorcselekménnyel,

• robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel,

• lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel,

• pénzmosással,

• bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

• bennfentes kereskedelemmel, vagy

• piacbefolyásolással van összefüggésben. A Társaság ez esetben az adatok kiszolgáltatását - titoktartási kötelezettségére hivatkozva - nem tagadhatja meg.

Nem jelenti a Banktitok sérelmét

• az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes Ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

• a pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, pénzforgalmi számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás, továbbá téves utalás esetén a teljesített átutalási megbízás megbízója, illetve a megbízó számlavezetője javára történő adatátadás, a megbízás szerint kedvezményezett, nem pénzforgalmi számlatulajdonos nevére, címére vonatkozóan,

• a központi hitelinformációs rendszerbe, illetve e rendszerből a referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott, a Hpt. XX/A Fejezetében meghatározott adatszolgáltatás,

• a Társaság által felhatalmazott könyvvizsgálóknak, a megbízott vagyonellenőrnek, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint a pénzügyi intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,

• a Társaság igazgatóságának írásbeli hozzájárulásával a Társaságban minősített befolyással rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen befolyást szerezni kívánó személy (társaság), az üzletág átvételét tervező társaság, illetve az ilyen tulajdonos vagy esetleges jövőbeni tulajdonos által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,

• a Társaság által a külföldi pénzügyi intézmény számára történő adattovábbítás, abban az esetben, ha a Társaság Ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult és a külföldi pénzügyi intézménynél (adatkezelőnél) a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,

• a külföldi pénzügyi intézmény székhelye szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységéhez szükséges, és a külföldi felügyeleti hatóság és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete között együttműködési megállapodásban rögzített módon történő adattovábbítás, amennyiben a megállapodás tartalmazza az adatok bizalmas kezelésére, illetőleg felhasználására vonatkozó rendelkezést, továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete hozzájárulását a külföldi felügyeleti hatóságnak átadott adatok külföldi illetékes bűnüldöző szervnek történő továbbításához,

• a Társaság által vállalt kockázat fedezetét nyújtó harmadik személy részére, a kockázatvállalás alapján fennálló követelés összegére és esedékességére vonatkozó adatszolgáltatás.

VII.3. AZ ÜZLETI TITOKRA ÉS A BANKTITOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

Aki Üzleti vagy Banktitok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani. A titoktartási kötelezettség alapján az Üzleti Xxxxx, illetőleg a Banktitok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, a fenti VII.1. és VII.2. pontokban és a Hpt.-ben meghatározott körön kívül a Társaság, illetve az Ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.

Aki Üzleti Xxxxx vagy Banktitok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a Társaságnak vagy Ügyfeleinek hátrányt okozzon.

Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

VII.4. ADATKEZELÉS, ADATVÉDELEM

A Társaság az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és a Hpt. rendelkezései szerint az Ügyfélnek a Társasághoz benyújtott okiratokon, szerződéseken, igazolásokon, nyomtatványokon az Ügyfél által feltüntetett, továbbá az Ügyfél által bármely egyéb formában rendelkezésre bocsátott személyes adatait nyilvántartja, kezeli, feldolgozza kockázatelemzési- és mérséklési célokra, továbbá az Ügyféllel történő elszámolás céljából, valamint az Ügyféllel kötött szerződésben a Felek részéről felmerülő jogok és kötelezettségek igazolására.

A Társaság jogosult a saját helyiségeiben megjelenő személyek, Ügyfelek képrögzítő eszközzel történő megörökítésére és a készített kép tárolására, felhasználására kizárólag elszámolási, biztonsági okokból.

Az Ügyfél e lehetőséget a Társaság helyiségeibe való belépéssel jóváhagyólag tudomásul veszi.

A Társaság a telekommunikációs hálózaton keresztül kapcsolatot teremtő Ügyfél adatait és magát a kommunikációt teljes részletességgel rögzítheti és tárolhatja, ideértve az Ügyféllel telefonon folytatott beszélgetéseket is feltéve, hogy ehhez az Ügyfél - a Társaság által a hang- és adatrögzítésről adott megfelelő tájékoztatás alapján - kifejezett és félreérthetetlen, dokumentálható módon hozzájárult (pl.: írásbeli hozzájárulás vagy telefon nyomógombjával jelzett, .log-fileban tárolható hozzájárulás). Az ily módon rögzített információ felhasználására a Társaság kizárólag elszámolási és biztonsági okokból jogosult.

Az Ügyfélnek joga van megismerni minden olyan adatot, amelyet a Társaság vele kapcsolatosan nyilvántart, kezel, továbbít. Az Ügyfél írásbeli kérésére a Társaság minden, az Ügyfélre és a vele kötött szerződésre, vele szemben fennálló követelésre vonatkozóan nyilvántartott, kezelt, továbbított adatot írásban közöl az Ügyféllel.

A Társaság olyan számítógépes rendszert alkalmaz, mely nem teszi lehetővé, hogy a fenti nyilvántartások adataihoz illetéktelen személyek hozzáférjenek.

VIII. Követelések érvényesítése

A Társaság alapvető üzleti célja, hogy lejárt követeléseit egy összegben vagy részletek formájában beszedje.

A Társaság lejárt követeléseket vásárol meg, ennélfogva egyösszegű teljesítés esetén a Társaság jogosult az általa megvásárolt követelések után a követelés teljesítése időpontjáig az eredeti jogosult által felszámított ügyleti kamatokat érvényesíteni. Amennyiben a Társaság és az Ügyfél a követelés megfizetésére vonatkozóan részletfizetési megállapodást köt, abban az esetben a felek jogosultak az eredeti jogosult által felszámított ügyleti kamatokon felül a részletfizetési megállapodás futamidejére vonatkozóan a teljes tartozás összegére vetítve közösen meghatározott mértékű ügyleti kamatot felszámítani.

A Társaság a Kötelezettekkel szemben késedelmi kamatot a megvásárolt követelések után az engedményezési szerződés aláírása napjától kezdve számít fel, kizárólag a megvásárolt tőkekövetelésre vetítve. A Társaság által felszámított késedelmi kamat mértéke a megvásárolt követelés alapjául szolgáló szerződésekben szereplő késedelmi kamat.

A Társaság a Kötelezettekkel a velük szemben fennálló követelés megvásárlását követő 30 (harminc) napon belül írásban veszi fel a kapcsolatot, tájékoztatva a Kötelezetteket az Engedményezés tényéről és arról a körülményről, hogy a Kötelezett a megvásárolt követelést az értesítés kézhezvételét követően csak a Társaságnak teljesítheti.

Az értesítő levélben a Társaság feltünteti a Kötelezett tartozásának összegét, valamint felhívja a Kötelezettet, hogy tartozását a felszólítás kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belül rendezze.

Az értesítő levélben a Társaság tájékoztatja a Kötelezettet a Társaság, vagy a képviseletében eljáró személy elérhetőségeiről.

A Társaság az értesítőleveleket, fizetési felszólításokat tetszőleges alkalommal és gyakorisággal megismételheti.

A Társaság az első értesítőlevél kiküldését legalább 7 (hét) munkanappal követően munkatársai útján telefonon is megkísérlik felvenni a kapcsolatot a Kötelezettekkel. A telefoni megkeresés során a Társaság munkatársai ismételten tájékoztatják a Kötelezettet a Társaság általi követelésvásárlásról, valamint a Kötelezett tartozásának összegéről (külön részletezve a megvásárolt követelés tőkeösszegét, a követelést eladó személy által a követelés engedményezéséig érvényesített kamatait, a jelen Üzletszabályzat szerint felszámítható és már felmerült egyéb költségeket. A Társaság munkatársai a telefoni megkeresés során tájékoztatják a Kötelezettet arról, hogy a követelés rendezése érdekében a Társaság illetékes munkatársait mikor, hol és milyen formában érhetik el. A tájékoztatás során a Társaság munkatársai felhívják a Kötelezett figyelmét, hogy – egyedi elbírálás alapján, a Kötelezett által tett megfelelő, a Társaság üzletpolitikájába illő és szabályzatainak megfelelő ajánlat esetén – egyezségkötésre is lehetőséget biztosít a Társaság. A telefoni tájékoztatás során a Társaság munkatársai arra is felhívják a Kötelezett figyelmét, hogy amennyiben az első értesítő levél kézhezvételét követő 60 (hatvan) napon belül sem kerül sor a követelés rendezésére vagy egyezségkötésre, úgy a Társaság közjegyző és/vagy bíróság előtti eljárást indít követelése érvényesítése érdekében, mely esetben a megítélt eljárási díj, perköltség is a Kötelezettet fogja terhelni.

A Társaság a telefoni megkereséseket tetszőleges alkalommal és gyakorisággal megismételheti.

Amennyiben a Kötelezett a második telefonos megkeresést követően sem veszi fel a kapcsolatot a Társasággal a követelés rendezése érdekében vagy a telefonos megkeresés eredménytelen volt, úgy a Társaság munkatársai személyesen is megkísérlik felvenni a kapcsolatot a Kötelezettekkel állandó lakcímükön vagy tényleges tartózkodási helyükön vagy munkahelyükön. A személyes megkeresés során a Társaság munkatársai ismételten tájékoztatják a Kötelezettet a Társaság általi követelésvásárlásról, valamint a Kötelezett tartozásának összegéről (külön részletezve a megvásárolt követelés tőkeösszegét, a követelést eladó személy által a követelés engedményezéséig érvényesített kamatait, a jelen Üzletszabályzat szerint felszámítható és már felmerült egyéb költségeket. A Társaság munkatársai a személyes megkeresés során tájékoztatják a Kötelezettet arról, hogy a követelés rendezése érdekében a Társaság illetékes munkatársait mikor, hol és milyen formában érhetik el. A tájékoztatás során a Társaság munkatársai felhívják a Kötelezett figyelmét, hogy – egyedi elbírálás alapján, a Kötelezett által tett megfelelő, a Társaság üzletpolitikájába illő és szabályzatainak megfelelő ajánlat esetén – egyezségkötésre is lehetőséget biztosít a Társaság. A személyes megkeresés során a Társaság munkatársai arra is felhívják a Kötelezett figyelmét, hogy amennyiben az első értesítő levél kézhezvételét követő 60 (hatvan) napon belül sem kerül sor a követelés rendezésére vagy egyezségkötésre, úgy a Társaság közjegyző és/vagy bíróság előtti eljárást indít követelése érvényesítése érdekében, mely esetben a megítélt eljárási díj, perköltség is a Kötelezettet fogja terhelni. A Társaság a személyes megkereséseket tetszőleges alkalommal és gyakorisággal megismételheti. A Társaságot egyezségkötési kötelezettség, a Kötelezettel szembeni követelés megtérítésére vonatkozó igényének részbeni elengedésére semminemű kötelezettség nem terheli; egyezséget a Társaság minden esetben saját mérlegelése, belátása alapján köt akkor, ha az egyezség - az érintett Kötelezett teljesítési képességét és hajlandóságát, személyi körülményeit, az egyez- ségben szereplő összeg mértékét, megfizetésének határidejét, a követelés peres vagy nemperes eljárásban való érvényesítésének költség- és idő igényét, valamint a követelés megvásárlásával felmerült költségeit és az Egységes Kockázat- és Követeléskezelési szabályzatban foglalt elő - írásokat is figyelembe véve – az üzleti terveiben szereplő térülési elvárásoknak megfelel. Egyezségkötés esetén a Társaság elsődlegesen a Kötelezettel szemben fennálló követelés kamatainak, a Díjjegyzékben szereplő költségeknek a teljes vagy részbeni elengedését, valamint – másodlagosan – a tőkekövetelés részbeni elengedését és/vagy a követe-lés átütemezését, részletfizetés engedélyezését fontolhatja meg.

A Társaság az egyezségkötést közjegyzői okiratba foglalt ingatlant terhelő jelzálogjog vagy közjegyzői okiratba foglalt készfizető kezesség vállalásához kötheti.

Amennyiben a Társaság valamely Kötelezettel egyezségi megállapodást köt, az egyezségben foglalt bármely fizetési határidő be nem tartása esetén a teljes követelés egy összegben és azonnal esedékessé válik. A felek megállapodhatnak az egyezségi megállapodásban foglalt bármely fizetési határidő be nem tartása esetére abban, hogy a felek által kölcsönösen meghatározott mértékű késedelmi kamat kerüljön felszámításra a Kötelezett oldalán.

A Társaság a Kötelezettekkel szembeni követelések behajtása során mindenkor a hatályos jogszabályoknak megfelelően köteles eljárni; semmilyen körülmények között sem sértheti a Kötelezettek emberi méltóságát. Ezen kötelezettségek kiterjednek a Társaság valamennyi alkalmazottjára, megbízottjára, esetleges közreműködőjére is.

A Kötelezettekkel a Társaság megbízásából személyes kapcsolatba kerülő alkalmazottak, közeműködők eljárási jogosultságukat – külön felhívás nélkül – mindenkor kötelesek a Kötelezett számára igazolni.

Amennyiben az írásbeli értesítések, fizetési felszólítások, telefoni és személyes megkeresések az első értesítés kiküldését követő 60 (hatvan) napon belül nem vezetnek eredményre (Kötelezett általi teljesítés

vagy egyezségkötés), úgy a Társaság – belátásától, kockázatelemzésének eredményétől függően – fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet nyújt be vagy peres eljárást kezdeményez a Kötelezettel szemben. A közjegyzői, bírósági eljárások és az esetleges végrehajtási eljárások jogszabályban írt mértékű, illetve az eljárásban születő végrehajtható okiratban szereplő eljárási költsége (így különösen eljárási díjak, illetékek, végrehajtói költségátalány, munkadíj, sikerdíj, ügyvédi munkadíj) mindenkor a Kötelezettet terheli.

Amennyiben a Társaság esetlegesen fedezettel rendelkező követelést vásárol meg vagy az általa megkötött egyezség biztosítékaként ingatlan-jelzálogjogot köt ki, a fedezet érvényesítése során is a mindenkor irányadó jogszabályoknak, különösen a zálogtárgyak bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésének szabályairól szóló 12/2003. (I.30.) Kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően köteles eljárni.

Amennyiben valamely fedezet, zálogtárgy – bírósági végrehajtáson kívüli – értékesítésére kerül sor, úgy az értékesített vagyontárgy vételárának meghatározása során az értékesítést legfeljebb 6 (hat) hónappal megelőzően, a Társaságtól független, képesített, az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértők névjegyzékében szereplő ingatlanforgalmi értékbecslő által tett értékbecslésben szereplő forgalmi értéket (ingatlanok esetén beköltözhető forgalmi értéket) kell figyelembe venni. Ingóság és nem lakóingatlan funkciójú ingatlan esetében az értékesített zálogtárgy vételára nem lehet alacsonyabb az értékbecslésben szereplő forgalmi érték 50 (ötven) %-ánál azzal, hogy a Társaság mindenkor köteles az adott helyzetben általában elvárható gondossággal eljárni és a vagyontárgyat az elérhető legméltányosabb áron ér- tékesíteni.

Lakóingatlan – bírósági végrehajtáson kívüli – értékesítésére a 12/2003. (I.30.) Kormányrendelet 8/A-8/F

§-ainak megfelelően, az állami adóhatóság által üzemeltetett Elektronikus Árverési Felületen kerülhet sor.

A Társaság a bírósági végrehajtáson kívüli értékesítés érdekében általa készíttetett független szakértői értékbecslést annak elkészültét követő10 (tíz) munkanapon belül köteles a Kötelezett rendelkezésére bocsátani. Amennyiben a Kötelezett az értékbecslés eredményét vitatja, úgy annak a számára történő rendelkezésére bocsátásától számított 15 (tizenöt) munka-napon belül jogosult képesített, az igazságügyi ingatlanforgalmi szakértők névjegyzékében szereplő ingatlanforgalmi értékbecslővel – saját költségén – újabb értékbecslést készíttetni az értékesítendő vagyontárgyról. Amennyiben a Kötelezett e határidőt elmulasztja vagy az általa készíttetett értékbecslés eredménye kevesebb, mint 20 (húsz) %-kal tér el a Társaság által készíttetett értékbecslés eredményétől, úgy az értékesítés alapja a Társaság által készíttetett értékbecslés maradhat. Amennyiben a Xxxxxxxxxx által határidőben elkészíttetett értékbecslés eredménye legalább 20 (húsz) %-kal eltér a Társaság által készíttetett értékbecslés eredményétől, úgy a Társaság köteles egy harmadik értékbecslést készíttetni egy harmadik, az igazság-ügyi ingatlanforgalmi szakértők névjegyzékében szereplő ingatlanforgalmi értékbecslővel, és az értékesítés alapja a három szakértői véleményben szereplőforgalmi érték átlaga lesz.

Amennyiben a Társaság egyezségkötés esetén harmadik személy készfizető kezességét köti ki, úgy a kezesség érvényesítése során ugyanúgy jár el, mint eredeti Kötelezettjeivel szemben (írásbeli megkeresés, telefoni és személyes megkeresés, peres és nemperes eljárás indítása, végrehajtási eljárás indítása).

IX. Kiszervezett tevékenységek

A Társaság ezúton tájékoztatja ügyfeleit, hogy egyes feladatait a Hpt. 13/A §-nak megfelelő kiszervezés útján (továbbiakban: kiszervezés), szerződött partnereinek bevonásával látja el.

A jelenleg kiszervezett tevékenységek:

A követelések érvényesítéséhez szükséges eljárásokban a Társaságot a Xx. Xxxxx Xxxxxxx Xxxxxxx Iroda (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00. III/2.) képviseli.

Mellékletek felsorolása

Jelen Üzletszabályzat mellékletei, amelyek az Üzletszabályzat szerves, elválaszthatatlan részeit képezik a következők:

1. számú melléklet: Díjjegyzék

Az üzletszabályzat 1. számú mellékleteként alkalmazandó díjjegyzék

1. A követeléskezelési eljárás során, a Kötelezettel szemben felszámítandó díjak:

Társaságunk az MNB 2/2019. (II.13.) számú, a fogyasztóval szembeni követeléskezelési tevékenységről szóló ajánlásában foglaltakra tekintettel, működése során kizárólag a követelés érvényesítésével összefüggésben felmerülő igazolt és indokolt költségeit terheli a Kötelezettekre, és biztosítja ezek tényleges felmerülésének és összegszerűségének a bizonyíthatóságát.

Ennek megfelelően kizárólag olyan költségeket terhel a Kötelezettekre, amelyek a követelés mértékével arányosak, és közvetlenül kapcsolódnak az adott követelés érvényesítéséhez. A Kötelezettekre terhelhető költségek – egyebek mellett – a jogi és hatósági eljárások költségei, ideértve például a postaköltséget, a jogi eljárások költségét, a fedezet értékelésének költségeit.

Társaságunk nem terheli az Adósokra a követeléskezelési tevékenység folytatásához kapcsolódó

adminisztratív költségeit (pl. ügyfeldolgozás, nyilvántartásba vétel, nyomtatás, irattárazás).

Társaságunk – összhangban a Ptk. vonatkozó rendelkezéseivel – nem hárítja a Kötelezettekre az engedményezés tényéből eredő költségeket, és nem terhel költséget, díjat az MNB ajánlásban meghatározott értesítő levelekkel (követelés átruházásáról szóló tájékoztatás, rendszeres tájékoztatás, tartozás rendezését követő tájékoztatás, zálogtárgy értékesítését követő tájékoztatás) összefüggésben, továbbá az adott időszakban teljesített befizetésekről megküldött valamennyi tájékoztatás esetében az annak alapjául szolgáló analitikus kimutatásról kért, az Ajánlás szerinti adós kérésére történő tájékoztatást évente egy alkalommal díj- és költségmentesen biztosítja az ügyfele számára.

Társaságunk jogosult a Kötelezett fennálló tartozásának érvényesítése során jogi képviselő közreműködését igénybe venni, amelynek ténylegesen igazolt és indokolt költségét a Társaságunk jogosult a Kötelezettel szemben érvényesíteni.

1.2 Felkeresési díj

A felkeresési díj abban az esetben kerül felszámításra, amennyiben a Társaság a Kötelezettel postai vagy elektronikus levelezés, illetve telefonos kommunikáció útján a megfelelő elérhetőségi adatok vagy a Kötelezett együttműködési készségének hiánya miatt, a fennálló tartozás megfizetése tárgyában nem tud egyeztetni, és a Kötelezett a Társaság megbízása alapján eljáró személyes felkereső keresi fel.

A felkeresési díj összege megegyezik a Társaság oldalán a személyes felkereséssel kapcsolatosan ténylegesen igazolhatóan és indokoltan felmerült költségek összegével.

1.3 Részletfizetési megállapodás díja

A részletfizetési megállapodás díja minden esetben megegyezik a Társaság oldalán a részletfizetési megállapodás megkötése során ténylegesen igazolhatóan és indokoltan felmerült költségek összegével.

1.4 Egyéb díjak

Szükség esetén tulajdoni lap költsége: az 1996. évi LXXXV. törvényben foglalt mindenkori

igazgatási szolgáltatási díj összege

Törlési engedély kiadásának díja: a közreműködő jogi képviselő által ténylegesen

igazolhatóan és indokoltan felszámított ügyvédi munkadíj összege

Tartozás igazolás kiállításának díja: az igazolás adós részére történő kiküldésének

postaköltségével megegyező mértékű összege Készpénzátutalási megbízás útján történő fizetés díja: mindenkori jogszabályban meghatározott díj

2. A fedezetként elvont eszköz visszaszármaztatás során, az alábbi díjak minden esetben felszámításra kerülnek:

Licit díj: 10.000 Ft + Áfa

Tárolási díj: 1.000 Ft+Áfa/nap/db (az ingatlan kivételével)

Az eszköz állapotfelmérése, szakértői díj: 20.000 Ft + Áfa (Budapesten kívül, ezen felül kiszállási díj is felszámításra kerül)

Visszaszármaztatási eljárás során, annak alakulásától függően, szintén felszámításra kerülhet, aukciós jutalék, költségátalány, üzemanyag díj, autópályadíj számla vagy szállítólevél és az elmúlt, lezárt év, általános költségeinek %-ában.

Az alábbi díjak – az eljárás alakulásától függően – szintén felszámításra kerülhetnek az eljárás során, a díjak összege azonban változó, a Társaság az adott szolgáltatást nyújtó vállalkozás által kiszámlázott összeget alapul véve határozza meg:

• szállítás: 300 Ft + Áfa/km

• ügyvédi, szakértői és fordítási díj számla alapján történő áthárítása: 25.000 Ft + Áfa/óra

3. A Kötelezettel szemben a jogi eljárás során, az alábbi díjak kerülnek felszámításra:

3.1 Fizetési meghagyásos eljárás

A fizetési meghagyásos eljárás díja az alapeljárásban a díjalap 3 %-a, de legalább 8.000 Ft és legfeljebb

300.000 Ft.

A fent hivatkozott díjalap a pénzkövetelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke, amelybe a pénzkövetelés után járó, és azzal együtt érvényesített kamatkövetelés nem számítandó be. A díjalapba a pénzkövetelés után járó, és azzal együtt érvényesített kamatkövetelés akkor sem számítandó be, ha e kamatköveteléssel egyidejűleg a kamatkövetelés után járó újabb kamatkövetelést is érvényesíti a jogosult. Az önállóan érvényesített kamat- és egyéb járulékkövetelés a díjalapba beszámít.

Az alapeljárásban a díj mértéke annyiszor kerül felszámításra, mint ahány fél van.

A társaság által a fizetési meghagyásos eljárás során igénybevett jogi képviselő díja szintén a Kötelezettet terheli.

A Társaság jogosult az 1.1 pontban alkalmazott díjakon felül a fizetési meghagyás elkészítésével, benyújtásával kapcsolatosan igazolhatóan és indokoltan felmerült jogi képviselői költségeket a Kötelezettel szemben érvényesíteni

3.2 Polgári peres eljárás

Fizetési meghagyásos eljárás ellentmondás folytán történő perré alakulása esetén az illeték

mértéke az illetékalap 6%-a, de legalább 15.000,- Ft, legfeljebb 1.500.000,- Ft, amelybe a fizetési meghagyásos eljárás díja beszámítandó.

A polgári peres eljárás illetéke az illetékalap 6%-a, de legalább 15.000,- Ft, legfeljebb 1.500.000,- Ft.

A fent hivatkozott illetékalap az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke.

A Társaság által a polgári peres eljárás során igénybevett jogi képviselő díja szintén a Kötelezettet terheli, amelynek mértéke tárgyalásonként 25.000.- Ft + ÁFA összeg.

3.3. Végrehajtási eljárás

Amennyiben a bírósági végrehajtás elrendelésére a közjegyző rendelkezik hatáskörrel a végrehajtási kérelem előterjesztésének a közjegyzői díja az ügyérték 1%-a, de legalább 8.000,- Ft, legfeljebb 150.000,- Ft.

Az ügyérték a végrehajtandó követelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke.

Amennyiben a Társaság ugyanazon közjegyzői okirat alapján, ugyanannak a követelésnek végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett adóssal szemben egyidejűleg kéri, csak az egyik Kötelezettel szemben előterjesztett végrehajtási kérelemre kell megfizetni a fent megjelölt közjegyzői díjat. A további Kötelezettekkel szemben előterjesztett végrehajtható okirat kiállítási kérelemre 8.000,- Ft díjat kell Kötelezettenként megfizetni. A megfizetett összes díjat a Kötelezettek egyenlő arányban viselik.

Amennyiben a bírósági végrehajtás elrendelésére bíróság rendelkezik hatáskörrel a végrehajtási eljárás illetéke az illetékalap 1%-a, de legalább 8.000,- Ft, legfeljebb 350.000,- Ft, ha a végrehajtás foganatosítása a törvényszéki végrehajtó feladatkörébe tartozik, az illetékalap 3%-a, de legalább 8.000,- Ft, legfeljebb 750.000,- Ft.

A fent hivatkozott illetékalap az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke.

A végrehajtási eljárás során az eljáró végrehajtó részére végrehajtási előleget kell fizetni, melyet a végrehajtást kérő előlegez, és a Kötelezett visel, ennek összege változó, a végrehajtói gyakorlat alapján legalább 17.000-, Ft.

A Társaság által a végrehajtási eljárás során igénybevett jogi képviselő díja, illetve a végrehajtási eljárás során felmerülő további költségek, díjak (pl.: végrehatói munkadíj, behajtási jutalék, költségátalány) szintén a Kötelezettet terhelik.

A végrehajtási eljárás során a Társaság jogosult az 1.1 és 3.1. pontban alkalmazott díjakon felül a végrehajtási lap elkészítésével, benyújtásával kapcsolatosan igazolhatóan és indokoltan felmerült jogi képviselői költségeket a Kötelezettel szemben érvényesíteni.

3.4. Tartozás adók módjára történő behajtása

Amennyiben a tartozás köztartozás módjára behajtható tartozásnak minősül, a Társaság jogosult a NAV felé megkereséssel élni.

A Társaság által a tartozás köztartozás módjára történő behajtása során igénybevett jogi képviselő díja, illetve a NAV eljárás során felmerülő további költségek, díjak szintén a Kötelezettet terhelik.

A tartozás köztartozás módjára történő behajtása során során a Társaság jogosult az 1.1 pontban alkalmazott díjakon felül az igazolhatóan és indokoltan felmerült jogi képviselői költségeket a Kötelezettel szemben érvényesíteni.