ÖSSZEFOGLALÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Európai Utazási Biztosító Zrt.

FIZETŐKÉPESSÉGRŐL ÉS PÉNZÜGYI HELYZETRŐL SZÓLÓ JELENTÉS

xxx.xx

Tartalom

A. ÜZLETI TEVÉKENYSÉG ÉS TELJESÍTMÉNY BEMUTATÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A.1. ÜZLETI TEVÉKENYSÉG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A.2. BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A.3. BEFEKTETÉSI TELJESÍTMÉNY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A.4. AZ EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK TELJESÍTMÉNYE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

A.5. EGYÉB INFORMÁCIÓK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

B. IRÁNYÍTÁSI RENDSZER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

B.1. IRÁNYÍTÁSI RENDSZER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

B.2. SZAKMAI ALKALMASSÁG ÉS ÜZLETI MEGBÍZHATÓSÁG . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

B.3. KOCKÁZATKEZELÉSI RENDSZER, BELEÉRTVE A SAJÁT KOCKÁZAT- ÉS SZOLVENCIA

ÉRTÉKELÉST . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

B.4. BELSŐ KONTROLL RENDSZER . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

B.5. BELSŐ ELLENŐRZÉSI FUNKCIÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

B.6. AKTUÁRIUSI FUNKCIÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

B.7. KISZERVEZÉS. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

B.8. EGYÉB INFORMÁCIÓK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

C. KOCKÁZATI PROFIL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

C.1. BIZTOSÍTÁSI KOCKÁZAT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

C.2. PIACI KOCKÁZAT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

C.3. HITELKOCKÁZAT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

C.4. LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

C.5. MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

C.6. EGYÉB MATERIÁLIS KOCKÁZATOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

C.7. EGYÉB INFORMÁCIÓK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

D. SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSI ÉRTÉKELÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

D.1. ESZKÖZÖK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

D.2. BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI TARTALÉKOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

D.3. EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

D.4. ALTERNATÍV ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

D.5. EGYÉB INFORMÁCIÓK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

E. TŐKEKEZELÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

E.1. SZAVATOLÓTŐKE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

E.2. SZAVATOLÓTŐKE-SZÜKSÉGLET ÉS MINIMÁLIS TŐKE-SZÜKSÉGLET . . . . . . . . . . . . . . . .

E.5. A MINIMÁLIS TŐKESZÜKSÉGLETNEK VALÓ MEG NEM FELELÉS ÉS A

SZAVATOLÓTŐKE-SZÜKSÉGLETNEK VALÓ MEG NEM FELELÉS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

E.6. EGYÉB INFORMÁCIÓK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Utazási Biztosító Zrt. pénzügyi helyzete a 2023-as pénzügyi évben is stabil volt.

A 2023-as év kiemelkedő volt mind az utaztatási, mind az utasbiztosítási piacon. Ennek köszönhetően az Európai Utazási Biztosító Zrt. díjbevétele is várakozáson felül növekedett és elérte az 5 milliárd forintot. Az üzletmenet az előző két, Covid-19 pandémia által sújtott év után, visszaállt a járványhelyzet előtti szintre. A díjbevételt tekintve a Társaság működése eddigi legjobb évét zárta. Ugyanakkor a magasabb díjbevétel magasabb kárhányad szinttel is párosult az év folyamán. A portfolióban megfigyelhető az útlemondási biztosítások arányának növekedése.

A minimális tőkeszükséglet értéke a pénzügyi év végén 1 553 millió Ft, a Szolvencia II alapján számított szavatolótőke-szükséglet 1 340 millió Ft volt 2023-ban. A szavatolótőke- szükségletnek való megfeleléshez figyelembe vehető szavatoló tőke 2 992 millió Ft volt, amely megegyezik a minimális tőkeszükségletnek való megfeleléshez figyelembe vehető tőke összegével.

Ezek alapján a figyelembe vehető szavatoló tőke és a szavatolótőke-szükséglet aránya 223%, a figyelembe vehető szavatoló tőke és a minimális tőkeszükséglet aránya 193% volt. A Társaság tőkeellátottsága az előző évhez hasonlóan stabil maradt és továbbra is meghaladja a Magyar Nemzeti Bank által a volatilitási tőkepufferrel kapcsolatban megfogalmazott elvárásokat. A Társaság osztalékot nem fizetett és tőke bevonására nem volt szükség az év folyamán.

A magyar számviteli szabályok szerinti saját tőke az év során 4 086 millió Ft-ra nőtt. A 702 millió Ft-os növekedés megegyezik az adózott eredmény összegével.

A Társaság a saját kockázat- és szolvenciaértékelés során az értékeléshez szükséges számításokat a Szolvencia II elvei, illetve a standard formula alapján végzi. A kockázati profilt tekintve a Biztosító szavatolótőke-szükséglete 75%-kal emelkedett az előző évhez képest az üzleti volumenből adódó magasabb nem-életbiztosítási és a magas kamatlábak miatti nagyobb piaci kockázatok következtében. A minimális tőkeszükséglet, melynek mértéke szintén nőtt az év folyamán, továbbra is meghaladja a Társaság szavatolótőke-szükségletet.

A szavatolótőke-megfelelés céljából végzett értékelésben nem történt jelentős változás a korábbi időszakokhoz képest.

A befektetési tevékenység során fő cél a portfólióhozam maximalizálásának biztosítása megfelelő vállalt kockázat szint és a megfelelő likviditás biztosítása mellett. Az eszközök legnagyobb része továbbra is forintban kibocsátott magyar állampapírba van befektetve. Ezek piaci értéke az emelkedő kamatlábak miatt jelentősen csökkent az év folyamán, ugyanakkor az állampapírok az újra befektetéseken keresztül magasabb befektetési hozamot biztosítottak.

Az év folyamán a vállalatirányítási rendszert érintő változás nem történt.

A Társaság tőkekezelésében nem történt jelentős változás az előző pénzügyi évhez képest.

A. ÜZLETI TEVÉKENYSÉG ÉS TELJESÍTMÉNY BEMUTATÁSA

A.1. ÜZLETI TEVÉKENYSÉG

Vállalkozás neve: Európai Utazási Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Társaság vagy

EUB)

Székhelye: 0000 Xxxxxxxx Xxxx xx 00-00.

Telefon: (x00 0) 000-0000

Telefon ügyfeleknek: (x00 0) 000-0000

Fax: (x00 0) 000-0000

Ügyfélszolgálat

Az ügyfélszolgálat vezetője: Xxxxxx Xxxxxxx

Ügyfélszolgálat címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx. 36-38. Személyes ügyfélfogadás: H-K-SZ-P: 8:00-16:00 CS: 8:00-17:00

A Társaság felügyeletét a Magyar Nemzeti Bank látja el (a továbbiakban: a Felügyelet).

Levélcím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Internet: xxxx://xxx.xxx.xx

Központi információ

Nyitva tartás: H-CS: 7:30-15:30 óráig; P: 7:30-14:00 óráig

Telefon: (x00 0) 000-0000

Fax: (x00 0) 000-0000

E-mail: xxxx@xxx.xx

A Társaság könyvvizsgálatát az KPMG Hungária Kft. látja el

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.

A könyvvizsgálati feladatokra a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál 0-00-202 szám alatt nyilvántartott KPMG Hungária Kft. az alábbi könyvvizsgálóját jelölte ki:

Név: Xxxxxx Xxxxxx

Kamarai tagsági szám: 005299

Lakcím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xxxxxxxxx xxxx 00.

A TÁRSASÁG TULAJDONOSI SZERKEZET

Generali Biztosító Zrt. (anyavállalat - a vállalkozáscsoport legkisebb egysége, amelybe az Európai Utazási Biztosító Zrt-t, mint leányvállalatot bevonják)

1066 Budapest Teréz krt. 42-44.

61 %

ERGO Reiseversicherung AG

D-00000 Xxxxxxx, Xxxxxx-Xxxxxx Xxx. 2.

26 %

Europäische Reiseversicherung AG A-0000 Xxxx, Xxxxxxxxxxxxxxxxx 0.

13 %

AZ EURÓPAI UTAZÁSI BIZTOSÍTÓ ZRT. BEMUTATÁSA

Az Európai Utazási Biztosító Zrt. a magyarországi Generali Csoporthoz tartozó társaság, többségi tulajdonosa a Generali Biztosító Zrt., amely az Európai Utazási Biztosító Zrt. részvényeinek 61 százalékával rendelkezik. A részvények további 26 százaléka a müncheni székhelyű ERGO Reiseversicherung AG, 13 százaléka pedig a bécsi székhelyű Europäische Reiseversicherung AG vállalat tulajdona.

A Társaság jegyzett tőkéje 400 000e Ft, amely 400 db, egyenként 1000e Ft névértékű, egyenlő jogú, névre szóló részvényre oszlik.

A Társaság a biztosítási tevékenységet a nem-életbiztosítási ágban 1997. január 1-jével kezdte meg.

 Alapítás éve: 1997

 Cégjegyzékszám: 00-00-000000

 Adószám: 12185960-4-44

Az EUB Magyarország egyetlen utasbiztosításokra szakosodott biztosítója.

KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK

A Társaság nem rendelkezik tulajdonrésszel más társaságokban.

A TÁRSASÁG ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA

A Társaság Magyarország területén végez nem-életbiztosítási tevékenységet.

A Társaság határon átnyúló tevékenységet végezhet Ausztria, Franciaország, Németország, Szlovákia és Románia területén.

A Társaság tevékenységi köre a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR’08) szerint:

65.12. Nem életbiztosítás - Főtevékenység

65.20. Viszontbiztosítás

66.21. Kockázatértékelés, kárszakértés

66.29. Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége

69.20. Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység.

A Társaság tevékenysége a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 1. számú melléklete A) részének 1., 2., 3., 6., 7., 8., 9., 13., 14., 15., 16., 17. és 18. pontjaiban felsorolt tevékenységekre terjed ki. A Társaság tevékenységét mind belföldön, mind külföldön kifejtheti.

Társaság munkavállalóinak létszáma: 29,15 fő (FTE)

A munkavállalók létszáma teljes munkaidőre vonatkoztatva: Aktív 26,15 fő

Inaktív 3,00 fő

Összesen: 29,15 fő

Az Európai Utazási Biztosító Zrt. felépítése

LÉNYEGES ÜZLETI ÉS EGYÉB ESEMÉNYEK

Az utaztatási piac tekintetében a 2023-es év egészére elmondható, hogy minden korábbi várakozást felülmúlt és bőven 30% feletti növekedést produkált a megelőző évhez képest úgy, hogy a 2022-es év értékesítése is megközelítette a 2019-es - covid előtti – utolsó „béke évet”. Az év első 3 hónapja elképesztő növekedést hozott. Itt még szerepe volt a bázis hatásnak is, hiszen bár 2022-es év a pandémia után felpattanás éve volt, de az év első három hónapjában voltak még részleges utazási korlátozások, továbbá kitört és azóta is tart az orosz-ukrán háború, ami szintén átmeneti bizonytalanságot okozott. Ehhez képest a tavalyi év eleje nyugodt volt utaztatási szempontból, talán csak a hóhelyzet lehetett volna kicsit jobb a síterepeken. Az egzotikus utazások iránti kereslet viszont kiemelkedő volt és közelítette a síutazások dinamikáját. Minden idők legerősebb előfoglalási szezonja rekord aktivitással kecsegtetett a nyárra. Sokan attól is tartottak, hogy március-áprilisig tartó előfoglalási rekordok majd a nyári eladási számokban ütnek vissza, de nem így lett. Bár az év eleji 40-50% növekedés nem folytatódott, a relatíve stabil Forint árfolyam és a nyugodtabb - vagy csak megszokott – geopolitikai helyzet, illetve a rekord magas magyarországi infláció azt eredményezte, hogy míg a nyári hónapokban teltházzal működő belföldi üdülőhelyek kiürültek, addig rengetegen nyaralni indultak külföldre. Szokás szerint rekord számú magyar pihent az adriai térségben, elsősorban Horvátországban, de rendkívül népszerű desztinációk voltak a szomszédos országok, Ausztria, Németország, illetve a hagyományos nyári utazási célpontok, mint Görögország, Törökország, Olaszország és Spanyolország is. Nem volt olyan szegmense a kiutaztatásnak, ami ne nőtt volna az előző évhez képest. A főszezon végére a növekedés kissé lassult, de szeptemberben is 30% körüli volt az előző évhez képest. Az ősszel fegyveres konfliktussá fajuló izraeli-palesztin helyzet átmeneti bizonytalanságot hozott elsősorban a közel-keleti desztinációk tekintetében, de piaci növekedés nem torpant meg.

2023 negyedik negyedévében is 20% feletti növekedést volt tapasztalható az ilyenkor szokásos csúcsokkal, mint az őszi iskolai szünet, illetve a korán leesett nagymennyiségű hónak köszönhetően a síszezon is el tudott indulni már novemberben. Rendkívüli események nem történtek a kiutaztatási piacon az év végéig.

Utasbiztosítás

Míg 2022-ben az utasbiztosítási piac nem sokkal, de alatta maradt a 2019-es év díjbevételének, 2023 már egyértelműen minden idők legjobb díjbevétel számait hozta. Az év 9 hónapjában 28,2%-os növekedést ért el a teljes piac, míg egész évet tekintve is bőven 20% meghaladó volt a növekedés (pontos piaci adatok csak a negyedévet követően állnak rendelkezésre).

Ebben az évben már nem csak a díjakban volt kiemelkedő növekedés, hanem az eladott biztosítások darabszáma is meghaladta a 2022 évi szinteket. Különösen igaz volt ez az útlemondási biztosítások esetében. Az inflációs hatások, az utazások áremelkedése miatt ezen biztosításokból származó díjbevétel kiemelkedően emelkedett. Bár az infláció 2023-ban kimagaslóan magas volt Magyarországon ennek ellenére nem tapasztalhattuk az utasbiztosítások inflációkövető díj emelkedését. Sőt az alkusz értékesítési csatornákon - nem csak az online értékesítési csatornákon, hanem a hagyományos alkuszi értékesítés kapcsán

- is erősödött az árverseny, ami a magas jutalék szintek mellett már a termék eredményességét is jelentősen csökkenti.

Mindezek ellenére legnagyobb növekedést az értékesítésben az utazásszervezői, utazási irodai piac érte el 2023-ban. Emellett az online értékesítési platformok értek még el az átlagnál

nagyobb növekedést, különösen az Európába irányuló utak esetében. Biztosítói piaci pozíciók jellemzően nem változtak ebben az évben, de az online platformokkal, illetve a kedvező kapcsolatokkal rendelkező biztosítók a piaci átlagnál nagyobb növekedést érhettek el. Az EUB továbbra is megőrizte piacvezető pozícióját.

A.2. BIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA

2023-ban a magyar számviteli szabályok szerinti adózás utáni eredmény az előző évi 664 millió forinthoz képest a tárgyévben 702 millió forintra nőtt elsősorban a járványhelyzet megszűnésének és az utazási kedv megugrásának köszönhetően.

Eredmény-áttekintés, magyar számviteli szabályok szerint:

8 3 5

3 6 4

- 4 2 1

millió Ft

2022

2023

2023-2022

változás

2023/2022

B i

o s í t á s t e

c h n i k a

e r e d

m é n y

6 4 0

P é

ü g y i e r e d

m é n y ö

s s z e s e

E g

b n e m t e c

h n i k a i

t é t e l

e k

4 5

A d

á s e l ő t t i

e r e d m

é n y

T á

a s á g i a d ó

A d

á s u t á n i

e r e d m é

n y

4 7

7 7 7

- 5

1. táblázat

A Társaság elkötelezett a magas minőségű, innovatív

0 2 3

és változatos utasbiztosítási

szolgáltatások nyújtása mellett. A hagyományos utasbiztosítások mellett az EUB más típusú termékeket is értékesít, ezek közül a legfontosabbak az önálló és utasbiztosítással kombinált útlemondási biztosítás, valamint az utazási irodák kezesi biztosítása.

2023-ban a biztosítástechnikai eredmény növekedése elsősorban a díjvolumen emelkedésének volt köszönhető.

A pénzügyi eredmény jelentős emelkedése a hozamkörnyezet változásaiból adódik.

A 2022-ben újonnan bevezetett biztosítási pótadó az Egyéb nem biztosítástechnikai tételek között került elszámolásra, 2023-ban 112,4 millió forint ráfordítással.

Az alábbi táblázat bemutatja a 2023. évi biztosítástechnikai eredmény alakulását összehasonlítva a 2022. évvel.

- 3 7 %

-- 23 %6

r t a l é k

v á l

- 1

1 4 3 -

- 6 3 1

K ö l t s é g h á n y a

s i e r e d m é n y

P é n z ü g y i e r e d m é n y

7 3 4

6 6 4

2 0 %

m é n y

s e r e d

T ő k e a r á n y o

d m é n y

n i e r e

A d ó z á s u t á

- 7 0

T á r s a s á g i a d ó

e d m é n y

t t i e r

A d ó z á s e l ő

1 4 5

E g y é b t é t e l e k

2 3 9

r e d m é n

k a i e

N e t t ó t e c h n i

é t e l e k

k a i

t e c h n i

E g y é b b i z t o s í t á s

V i s z o n t b i z t o s í t á

4 7 % - 5

7 7 3

- 1

R á f o r d í t á s o k

o k

E g y é b r á f o r d í t á s

J u t a l é k o k

o z á s a

t a

K á r i n g a d o z á s i

n y a d

K á r h á

1 4 0 0

K á r r á f o r d í t á s

3 7 5 4

Me g s z o l g á l t d í j

3 9 3

B r u t t ó d í j e l ő í r á

2023

2022

(millió Ft)

5 2 6 5

5 0 7 8

- 1 8 4 9

1 3 4

1 5 4 6

- 7 4 5

- 2 2 9 1

4 5 %

- 7 2 -

- 1 0 0

6 8 6 6

3 6 4

- 4 2 1 1

7 7 7

- 7 5 7

7 0 2

1 7 %

2. táblázat

A díjbevétel 34%-kal tudott nőni a javuló piaci körülmények mellett, és 39,3%-kal emelkedett a 2019-ben látott díjelőírás szintjéhez képest.

A viszontbiztosítás vonatkozásában az EUB partnere a Generali Biztosító Zrt. A Társaság a kockázatait kármeghaladásos és arányos viszontbiztosítási szerződésekkel fedezi.

A Társaság díjbevételének kb. 98%-a utas- és sztornóbiztosítási termékek értékesítéséből, a fennmaradó rész az utazási irodák kezesi biztosításának értékesítéséből származik. Az utas- és útlemondási biztosítási termékek az alábbi biztosítási ágazatok szolgáltatásaiból tevődnek össze:

 Gyógyászati költségek térítésére vonatkozó biztosítás

 Általános felelősségbiztosítás

 Segítségnyújtás

 Különböző pénzügyi veszteségek

Az utazási irodák kezesi biztosítása a hitel- és kezességvállalási biztosítás ágazaton jelenik meg.

Díjbevétel a gyógyászati költségek térítésére vonatkozó biztosítás, a segítségnyújtás és a különböző pénzügyi veszteségek ágazatokban jelentős.

A díjbevétel 2023-ban minden ágazatban jelentősen nőtt 2022-höz viszonyítva.

A kárhányad a különböző pénzügyi veszteségek ágazatban javult, azonban - az állomány nagyobb részét kitevő - gyógyászati költségek térítésére vonatkozó biztosítás és a segítségnyújtás ágazatban romlott az előző évhez képest.

A szegmens jövedelmezőségére az ún. kombinált hányadot (költségek és kártérítések hányada a bevételhez képest1) használjuk kulcsindikátorként.

A kombinált hányad a magasabb díj következtében csökkenő költséghányadoknak köszönhetően csökkent, ami a segítségnyújtás és a különböző pénzügyi veszteségek ágazatok esetén tapasztalható, míg a gyógyászati költségek térítésére vonatkozó biztosítás esetén a növekvő kárhányadnak köszönhetően emelkedett.

z a t i

e k

é r e

z ó

Nem-életbiztosítási üzletágak - Bruttó nézet (millió Ft)

2022 2023 %

G y ó g y á s

ú j k ö l t s é g t é r í t é s

v o n a t k o

j e

r á s

c h

a i

r e d m é n

r h

a d

(

% )

3 5

l t

h á n

a d ( % )

m b

l t

á n y a d

( % )

5 2 4 5 7 2 3 %

3 7 7 3 1 6 - 1 6

t á s

% 4 1 % 2 0 %

4 7 % 4 5 % - 4 %

8 2 % 8 7 % 6 %

n y

2022 2023 %

e S e g í t s é g k	B r u t t ó d í j e l ő	í r á s		8 3 5
	B r u t t ó t e c h n i	k a i e	r e d m é n	y
	B r u t t ó k á r h á n	y a d (	% )	3 8
	B r u t t ó k ö l t s é	g h á n y	a d ( % )
	B r u t t ó k o m b i n	á l t h	á n y a d	( % )

1 0 7 6 2 9 %

1 2 2 2 3 1 9 0 %

% 3 1 % - 1 8 %

4 9 % 4 7 % - 3 %

8 6 % 7 8 % - 1 0

é g

2022 2023 %

K ü l ö n b ö z ő v e s z t e s	B r u t t ó d í j e l ő	í r á s		9 5 4
	B r u t t ó t e c h n i	k a i e	r e d m é n	y
	B r u t t ó k á r h á n	y a d (	% )	4 6
	B r u t t ó k ö l t s é	g h á n y	a d ( % )
	B r u t t ó k o m b i n	á l t h	á n y a d	( % )

1 4 6 6 5 4 %

1 1 1 1 6 9 9 6 %

% 3 9 % - 1 5 %

5 4 % 5 3 % - 3 %

1 0 0 % 9 2 % - 8

3. táblázat

1 K o m b i n á l t h á n y a d = K á r h á n y a d + K ö l t s é g h á n y a d

K á r h á n y a d = ( K á r k i f i z e t é s e k + K áB ri i z nt go as dí ot zá ás st i e c th an]ri )tk aa l i é kt a fr

/ M e g s z o l g á l t d í j a k

K ö l t s é g h á n y a d = F e l m e r ü l t k ö l t s é g e k b e l e é r t v e a b i z t o

z a t i

z ó

t á s

Nem-életbiztosítási üzletágak - Nettó nézet (millió Ft)

2022 2023 %

n y ú j t á s

2022

2023

5 2 4 5 7 2 3 %

G y ó g y á s k ö l t s é g e k v o n a t k o b i z t o s í	B r u t t ó d í j e l ő	í r á s		2 0 0
	N e t t ó t e c h n i k	a i e r	e d m é n y
	N e t t ó k á r h á n y	a d ( % )		3 5 %
	N e t t ó k ö l t s é g	h á n y a	d ( % )	3
	N e t t ó k o m b i n á	l t h á	n y a d (	% )

3 5 2 3 2 1 - 9 %

4 5 % 3 0 %

1 % 2 7 % - 1 1 %

6 6 % 7 3 % 1 1 %

é g

2022

2023

1 0 7 6 2 9 %

e S e g í t s é g k	B r u t t ó d í j e l ő	í r á s		8 3 5
	N e t t ó t e c h n i k	a i e r	e d m é n y
	N e t t ó k á r h á n y	a d ( % )		3 6 %
	N e t t ó k ö l t s é g	h á n y a	d ( % )	3
	N e t t ó k o m b i n á	l t h á	n y a d (	% )

1 2 2 1 9 5 6 0 %

3 0 % - 1 9 %

7 % 3 4 % - 7 %

7 3 % 6 4 % - 1 3

K ü l ö n b ö z ő v e s z t e s	B r u t t ó d í j e l ő	í r á s		9 5 4
	N e t t ó t e c h n i k	a i e r	e d m é n y
	N e t t ó k á r h á n y	a d ( % )		4 9 %
	N e t t ó k ö l t s é g	h á n y a	d ( % )	4
	N e t t ó k o m b i n á	l t h á	n y a d (	% )

1 4 6 6 5 4 %

5 2 1 3 5 1 5 8 %

4 3 % - 1 4 %

2 %	3 8 %	-	8 %
9 1 %	8 1 %		- 1 1

4. táblázat

A biztosítási kockázat porlasztása jegyében a Társaság folyamatosan felülvizsgálja és megújítja viszontbiztosítási fedezeteit. Erről bővebb információt a C fejezet tartalmaz.

LÉNYEGES FÖLDRAJZI RÉGIÓK

A Társaság díjbevétele túlnyomórészt Magyarországról származik.

A.3. BEFEKTETÉSI TELJESÍTMÉNY

A befektetéseket kiszervezett tevékenységként vagyonkezelő társaság (nemzetközi Generali cégcsoporthoz tartozó vállalat) kezeli, és ezt a tevékenységet a Társaság irányítja. Az Európai Utazási Biztosító Zrt. a befektetési jellegű operatív tevékenységét kiszervezte a Generali Biztosító Zrt-hez. A kiszervezési szerződés teljesítése érdekében a Generali Biztosító Zrt. befektetési szakterülete (Befektetések csoport, Befektetési vezető), illetve a vállalati Befektetési bizottság tevékenységét az Európai Utazási Biztosító Zrt. vonatkozásában is ellátja. Az irányítás egyik kulcsfontosságú eleme a Befektetési politika.

Az Európai Utazási Biztosító Zrt. fogalmazza meg a Befektetési politikát, és évente felülvizsgálja azt. Fő cél a portfólióhozam maximalizálásának biztosítása megfelelő vállalt kockázat és meglévő likviditási követelmények mellett. A befektetési teljesítményt a Társaság belső limitjei és szabályozói követelmények is befolyásolják. A Befektetési politika mind a jelenleg hatályos törvényeknek és szabályozói követelményeinek, mind a Társaság belső limitjeinek megfelel.

Befektetési teljesítményünket alapvetően befolyásolja a tőkepiaci helyzet. Valamennyi követelményünk teljesítése érdekében a Befektetési politika hangsúlyt fektet a befektetések megfelelő diverzifikációjára, és figyelembe veszi az üzleti ciklus aktuális szakaszát, valamint a világ pénzügyi piacainak helyzetét.

A Társaság értékelési politikát is készített, amely világosan meghatározza valamennyi eszközének értékelési folyamatát. Az értékelést független harmadik fél végzi (letétkezelő).

A befektetések piaci értékének meghatározása napi gyakorisággal történik. A Biztosító portfoliójában jelentős túlsúllyal aktív piacon jegyzett papírok találhatók, amelyek piaci árát külső független forrásból szükséges meghatározni.

A nem jegyzett értékpapírok esetében szakértői ármeghatározás történik. Ekkor az ár meghatározása a jövőbeli cash-flow-k nettó jelenértékének kiszámításával történik. A jegyzett, de forgalom hiányában nem kellően likvid értékpapírok árazása is szakértői meghatározással történik.

A nem forintban jegyzett értékpapírok piaci árát a fordulónapon érvényes MNB devizaárfolyamon határozzuk meg.

A befektetési bevétel osztalékot, kamatot, realizált és nem realizált nyereséget és veszteséget tartalmaz. Ezekre nemcsak az eszközök, hanem a pénznemek teljesítménye is hatással lehet. A devizahatás azonban korlátozott, mivel a Társaság megfelelő fedezeti módszertannal rendelkezik.

Az osztalékot, ha fizet a Társaság, az erről szóló döntés dátumával számolja el a Társaság. A kamatot időarányosan számolják el az effektív kamatláb módszer alkalmazásával.

A Társaság 2023. évi befektetési teljesítményét mutatják az alábbi táblázatok.

Eszközkategória Portfólió

Befektetési egységekhez kötött és indexhez kötött tartott

eszközök-szerződésekben

Osztalék Kamat Bérleti díj

Nettó nyereség és veszteség

adatok ezer Ft-ban

Nem realizált nyereség és veszteség

1 . -

2 . - N e m2- . - S e n e m b e f e k t e t é s i e g y s é g h e z Á l l a m k ö t v é n y e k -

2 2 9 - 5 3 6 - -

é l e t b i k ö t ö t t , s e n e

2 . -

2 . - N e m2- . - S e n e m b e f e k t e t é s i e g y s é g h e z V á l l a l a t i k ö t v é n y e k -

-3 0 4 3 - -

8 6 1

é l e t b i k ö t ö t t , s e n e

4 . - K o l l e k 2t .í v - b Ne ef me2-k. t e- t éSsei n e m b e f e k t e t é s i e g y s é g h e z

v á l l a l k o z á s éo lk e t b i z t koös tí öt tá ts , s e n e m

1 4 1 3 5

i n d e x h e z k ö t ö t t

- - 5 8 8

7 . - P é n z e s 2z . k ö -z ö Nk e mé2-s. - S e n e m b e f e k t e t é s i e g y s é g h e z

b e t é t e k

é l e t b i z t koös tí öt tá ts , s e n e m

i n d e x h e z

k ö t ö t t

1 0 9 - 6 9 3 -

2 . - N e m2- . - S e n e m b e f e k t e t é s i e g y s é g h e z

D - D e r i v a t í v ü g y l e t e k - - - - 1 3 7 2 7

é l e t b i z t koös tí öt tá ts , s e n e m i n d e x h e z k ö t ö t t

Összesen: 14 135 342 271 -

- 14 000 -

26 287

5. táblázat

Portfólió Befektetési egységekhez kötött és indexhez

kötött szerződésekben tartott eszközök

adatok ezer Ft-ban Befektetés kezelési költségek

2 . - N e m -

2 . - S e n e m b e f e k t e t é s i e g y s é g h e z k ö t ö t t , s e n e m

é l e t b i z t o s í t á s

i n d e x h e z k ö t ö t t

6. táblázat

- 7 6 5 6

A befektetési teljesítményt érintő egyik jelentős tényező a magyarországi hozamgörbe. A beszámolási időszakra emelkedő majd az év második felében csökkenő hozamú környezet volt a jellemző, ami hatással van a társaság újbóli befektetéseire. Várakozásunk középtávon is a stabilizálódó kamatkörnyezet, a hozamgörbe további lassú ereszkedésével.

A 2023. évi nem realizált eredmény elsődlegesen a kötvénybefektetések piaci érték csökkenése következtében adódott.

A következő évi (2024) várakozásainkban a vállalkozás némileg magasabb befektetési eredménnyel számol, mint 2023-ban, ennek legfőbb oka a még mindig kedvező kamatkörnyezet miatti magasabb várható kamatbevételek, mint korábban (újrabefektetési ráta magasabb, mint a befektetési portfólió aktuális effektív kamatrátája). Ugyanakkor ezt a pozitív tendenciát rontja a befektetési állomány várható stagnálása, elsősorban a 2024-ben esedékes jelentős pótadó fizetési kötelezettség miatt.

A befektetési költségek (vagyonkezelői és letétkezelői díjak) az előző évhez képest emelkedtek a növekvő portfóliómérettel összhangban.

Összehasonlításképpen, a Társaság 2022. évi befektetési teljesítményét az alábbi táblázatok mutatják be.

Eszközkategória Portfólió

Befektetési egységekhez kötött és indexhez kötött tartott eszközök- szerződésekben

Osztalék Kamat Bérleti díj

Nettó nyereség és veszteség

adatok ezer Ft-ban Nem realizált nyereség és

veszteség

1 . -

2 . - N e2 m. -

Á l l a m k ö t v é n y e k

- S e n e m b e f e k t e t é s i e g y s é g h e z k ö t ö t t ,

- 1 1 6 8 -7 2 -

6 3 1

é l e t b i zs te o sn íe tmá si n d e x h e z k ö t ö t t

2 . - V á l l a2 l. a t- i

N e2 m. -

- S e n e m b e f e k t e t é s i e g y s é g h e z k ö t ö t t ,

- 2 0 0 2 - - 6 7 5 5 1

k ö t v

é l e t b i

s e n e m i n d

4 . - K o l l e k t í v

2 . - N e2 m. -

b e f e k t e t é s i

- S e n e m b e f e k t e t é s i e g y s é g h e z k ö t ö t t ,

6 5 - - 5 3 4 8 0 -

é l e t b i zs te o sn íe tmá si n d e x h e z k ö t ö t t v á l l a l k o z á s o k

7 . - P é n z e2 s. z k- ö zNöe2km. - é -s

S e n e m b e f e k t e t é s i e g y s é g h e z k ö t ö t t ,

- 7 6 7 7 9 - -

b e t

é l e t b i

s e n e m i n d

Összesen: 65 195 652 - 60 866 - 505 004

7. táblázat

Portfólió Befektetési egységekhez kötött és indexhez kötött

adatok ezer Ft-ban Befektetés kezelési költségek

szerződésekben tartott eszközök

2 . - N e m - é l e t b i z t o s í t á s 2 . - S e n e m b e f e k t e t é s i e g y s é g h e z k ö t ö t t , s e

8. táblázat

A.4. AZ EGYÉB TEVÉKENYSÉGEK TELJESÍTMÉNYE

A Társaság biztosítási tevékenységen kívül egyéb gazdasági tevékenységet sem Csoporton belüli, sem Csoporton kívüli társaságok részére nem végez.

A Társaság lízing szerződésekkel sem a tárgyévben, sem az azt megelőző gazdasági évben nem rendelkezett.

A.5. EGYÉB INFORMÁCIÓK

A Társaság a Direktíva 213.cikke szerint meghatározott csoportfelügyelet alá tartozó csoport tagja. A csoporthoz tartozó egyedi biztosítók esetében releváns információkat a csoportfelügyelet alá tartozó biztosítói csoport jelenti. A Társaság esetében az Assicurazioni Generali S.p.A. jelent saját felügyeleti hatóságának, az IVASS-nak.

Az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban a nemzetközi vállalatcsoport a háború kitörésekor:

 bezárta moszkvai képviseletét;

 lemondott az orosz Ingosstrakh Biztosító igazgatótanácsában betöltött pozícióiról, amelyben 38,5%-os kisebbségi részesedéssel rendelkezett. Ennek eredményeként a Generalinak nincs befolyása annak működésére;

 a Europ Assistance felszámolta oroszországi tevékenységét.

A nemzetközi Generali Csoport csekély orosz befektetési és biztosítási kitettsége folyamatos értékelés alatt áll, és teljes mértékben megfelel az összes vonatkozó szankciónak.

A Társaság szigorú kockázatkezelési politikával dolgozik és óvatos befektetési stratégiát folytatat a jelenlegi helyzetben is. Az eseményeket folyamatosan nyomon követjük, értékeljük és megtesszük a piac által indukált módosításokat a portfóliókban.

B. IRÁNYÍTÁSI RENDSZER

B.1. IRÁNYÍTÁSI RENDSZER

B.1.1. A VÁLLALATIRÁNYÍTÁSI RENDSZER

Az Európai Utazási Biztosító Zrt-nél kétszintű irányítási rendszer működik, azaz két, egymástól elkülönülő testület irányítja a Társaságot: az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság.

IGAZGATÓSÁG

Az Igazgatóság az Alapszabály értelmében 3-7 tagból állhat (2023. évben 3 fő), akiket a Felügyelőbizottság határozott időre, de legfeljebb 5 évi időtartamra választ meg, és bármikor visszahívhat. Az Igazgatóság tagjai újraválaszthatóak. Az Igazgatóság a tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ.

Az igazgatósági tagok meghatározott reszortfelosztás szerint felelősek a hozzájuk rendelt területek irányításáért. Az Igazgatóság minden tagja az Igazgatóság határozatainak figyelembevételével közvetlenül felelős saját hatáskörében az ügyek vezetéséért és a célkitűzések teljesítéséért. Az ügyek felosztása azonban egyik igazgatósági tagot sem mentesíti a teljes ügyvezetésért vállalt közös felelősség alól.

Az Igazgatóság képviseli a Társaságot harmadik személyekkel, bíróságokkal és más hatóságokkal szemben, kialakítja a társaság munkaszervezetét, és gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az Igazgatóság felelős a társaság szabályos ügyvezetéséért és a közgyűlés határozatainak végrehajtásáért. A jogszabályokban és az Alapszabályban foglaltak szerint

dönt a társaság valamennyi ügyében; a belső viszonyokban figyelembe kell vennie képviseleti jogkörének a közgyűlési határozatok általi korlátozását,

Az Igazgatóság hatáskörébe rendelt jelentősebb ügyek:

 a Társaság munkaszervezetének kialakítása és működtetése,

 a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatának megalkotása

 a Társaság számviteli törvény szerinti beszámolójának, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak az elkészítése és előterjesztése,

 a Társaság üzleti könyveinek szabályszerű vezetése,

 beszámolás az ügyvezetésről, a Társaság vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról évente legalább egyszer a Közgyűlés és évente négy alkalommal a Felügyelőbizottság részére,

 a Felügyelőbizottság részére az általa kért felvilágosítások megadása, a Felügyelőbizottság által meghatározott módon és határidőn belül, de legalább 30 napon belül és írásban,

 az éves és középtávú üzleti tervek elkészítése.

Az Igazgatóság testületi szervként dönt, illetőleg képviseli a Társaságot a hatáskörébe tartozó ügyekben, és azokban az ügyekben, amelyekhez a Felügyelőbizottság hozzájárulása, vagy jogszabályi, illetőleg az Alapszabály szerint a Közgyűlés határozata szükséges. Az Igazgatóság rendszeresen és igény szerint, de legalább havonta egyszer ülésezik.

Az Igazgatóságon belül bizottságok nem működnek.

FELÜGYELŐBIZOTTSÁG

Az Európai Utazási Biztosító Zrt. Felügyelőbizottsága legalább 3 tagból áll, akiket a Közgyűlés választ. A Felügyelőbizottság tevékenységét testületi szervként a jogszabályi előírásoknak, különösen Polgári Törvénykönyvnek, valamint az Alapszabálynak, a Közgyűlés határozatainak és az ügyrendjének megfelelően gyakorolja.

A Társaság működésének ellenőrzésével kapcsolatban a Felügyelőbizottság különösen az alábbi feladatokat látja el:

 gondoskodik arról, hogy a Társaság rendelkezzen átfogó és eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel,

 irányítja a belső ellenőrzési funkciót ellátó személy tevékenységét, amelynek keretében

o elfogadja az éves ellenőrzési tervet,

o legalább naptári negyedévente megtárgyalja a belső ellenőrzési funkciót ellátó személy által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,

o szükség külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzési funkciót ellátó személy munkáját,

o megállapítja a belső ellenőrzési funkciót ellátó személyek létszámát, ha a biztosító nem szervezi ki a belső ellenőrzési funkciót, és

 a belső ellenőrzési funkciót ellátó személy által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlásokat, javaslatokat és intézkedéseket dolgoz ki és ellenőrzi ezen ajánlások, javaslatok, intézkedések végrehajtását.

 tárgyalja a megfelelőségi vezető (továbbiakban: Compliance vezető), és a vezető kockázatkezelő éves tevékenységi jelentését,

 felügyeli a javadalmazási rendszer és a javadalmazási politika összhangját.

A Felügyelőbizottság ellátja azon feladatokat, amelyeket a biztosítási tevékenységről szóló törvény az auditbizottság hatáskörébe utal, így különösen:

a) a pénzügyi beszámoló készítéssel összefüggésben a belső védelmi vonalak működésének monitorozása,

b) a számviteli politika meghatározásának felügyelete,

c) a pénzügyi beszámoló készítési folyamat monitorozása, szükség esetén javaslatok megfogalmazása,

d) a külső könyvvizsgáló függetlenségére vonatkozó jogszabályi előírások teljesülésének vizsgálata,

e) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámoló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálatának monitorozása,

f) a könyvvizsgáló kiválasztása tekintetében javaslattétel az Igazgatóság számára a könyvvizsgáló személyére,

g) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámoló jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálata terjedelmének értékelése,

h) könyvvizsgálói kiegészítő jelentések fogadása és értékelése.

A Felügyelőbizottság felügyeli a Társaság teljes ügyvezetését és jogában áll az Igazgatóságtól, a vezető állású alkalmazottaktól és az ellenőrző szervektől (belső ellenőrzés és könyvvizsgáló) bármikor felvilágosítást kérni, valamint a társaság könyveit és dokumentumait megvizsgálni.

A Felügyelőbizottságnak meg kell vizsgálnia valamennyi, a Közgyűlés számára készített üzletpolitikai jelentést és összes dokumentációt, mindenekelőtt az éves beszámolót annak mellékleteivel együtt, és az Igazgatóság helyzet / üzleti jelentését.

Egyes igazgatósági hatáskörbe utalt ügykörök esetében az igazgatósági döntések érvényességéhez a Felügyelőbizottság jóváhagyása is szükséges. Ezek közül a legjelentősebbek:

 A Társaság üzletpolitikája alapelveinek megállapítása,

 Az éves üzleti terv meghatározása,

 A 3-5 éves üzleti terv és stratégia meghatározása. A Felügyelőbizottságon belül bizottságok nem működnek.

B.1.2. A VÁLLALAT IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉT ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK

A 2023. évben a vállalatirányítási rendszert érintő változás nem volt.

B.1.3. JAVADALMAZÁSI POLITIKA

Az Európai Utazási Biztosító Zrt. a bérgazdálkodásának kialakítása és megvalósítása során az alábbi legfőbb alapelveknek történő megfelelésre törekszik.

 Méltányosság: Az egyéni javadalmazás számos szempont mérlegelését követően alakul ki, kialakítása során az önálló költségvetéssel rendelkező területek rendelkezésére álló költségfedezet mellett figyelembe vételre kerül többek közt a munkakör tartalma, összetettsége, a munkakör elvégzéséhez szükséges kompetenciák, a munkakört betöltő szenioritása (szakmai tapasztalata), a munkakört betöltő jövőbeli potenciálja, a munkakört betöltő teljesítménye, valamint a biztosítási szektor hasonló munkakörben tapasztalható adatai. A külső méltányosságnak történő megfelelés mérlegeléséhez a Társaság alapesetben a biztosítási szektor mindenkori aktuális jövedelem-elemzésében szereplő piaci medián értékeket, egyedileg meghatározott, kritikusnak minősített munkakörök, munkatársak esetében pedig a felső kvartilist veszi alapul.

 Igazságosság: Egyenlő munkáért egyenlő bér biztosítása.

 Teljesítmény elismerése: Az elvárt szinten, vagy azt meghaladóan teljesítő munkavállalók motivációjának megfelelő szinten történő fenntartása, illetve növelése a munkáltatótól érkező – akár jövedelmet nem érintő, akár jövedelmet érintő – pozitív visszacsatolás révén.

 Hatékony munkavégzés támogatása: A javadalmazási csomag elemei – a lehetőségek figyelembevételével – biztosítják a hatékony munkavégzéshez szükséges feltételek teljesülését.

 Racionális költséggazdálkodás biztosítása: A Társaság bérgazdálkodása támogatja a vállalati szintű költségoptimalizálási törekvéseket, célja a fent említett alapelvek eléréséhez kapcsolódó optimális költségszint beállítása és fenntartása.

 Optimális kockázatmenedzsment: A javadalmazási csomagok összeállítása a Társaság hosszú távú stratégiai céljainak és eredményességének figyelembevételével történik, a hosszú távú ösztönzők alkalmazásával a munkatársakat is ösztönözve a kiegyensúlyozott kockázatkezelésre. Ennek biztosítására került bevezetésre – összhangban a Szolvencia II szabályozással – a szolvencia ráta és a kockázati tőke megtérülés (Return on Risk Capital - RoRC) mutatók minimálisan elvárt szintjének megjelenítése is a vezetőkre vonatkozó kulcsfontosságú teljesítménymutatók között.

A munkavállalók teljes javadalmazási csomagja alatt mindazon pénzben kifejezhető javak értékének összege értendő, melyet az Európai Utazási Biztosító Zrt. a munkavégzéshez kapcsolódóan a munkavállaló számára juttat. Ez a teljes kompenzáción (alapbér, bónusz, tervprémium, egyéb rendszeres bér, várható jutalék, teljesítménybér, jutalom, bérpótlék) felül jellemzően a munkavállaló számára biztosított juttatásokat (pl. cafeteria keret) és költségtérítéseket (pl. mobiltelefon költségtérítés, (mobil)internet költségtérítés, utazási költségtérítés, cégautó béregyenértékes) tartalmazza. A teljes javadalmazási csomag a következő elemekből állhat: alapbér + bónusz + tervprémium (+ egyéb rendszeres bér) + várható jutalék (csak értékesítési területen) + teljesítménybér + jutalom + bérpótlék + cafeteria

+ egyéb juttatások + egyéb költségtérítések (pl. cégautó béregyenértékes, mobiltelefon költségtérítés összege).

Fix béren (alapbér) a munkavállaló munkaköri leírásában rögzített feladatainak elvégzéséért juttatott ellenérték, azaz a havi szinten rendszeresen kifizetésre kerülő bér értendő. Alapszabály szerint a munkavállalók javadalmazási csomagjának fix elemét úgy szükséges kialakítani, hogy az biztosítsa az elvégzett munka megfelelő ellentételezését még abban az esetben is, ha rövidtávon az eredmények elmaradnak.

A változó bérelemek közül vannak előre meghatározott feladatok, célok teljesítéséhez kapcsolódóan kifizetett (bónusz, prémium, teljesítménybér, jutalék), valamint a teljesítmény utólagos elismeréseként adható juttatások (jutalom). (Emellett ide sorolható a Munka Törvénykönyv alapján kifizetendő bérpótlék összege is.) A változó bérelemek juttatását minden esetben megelőzi az elvégzett feladatok, illetve az adott időszak teljesítményének értékelése.

Egyes, a vállalati kockázatmenedzsment szempontjából kiemelt szerepkörök esetében korlátozott a változó bér alkalmazásának lehetősége. A korlátozásban részesülő szerepkörök, munkakörök a következők:

 A felügyelőbizottsági tagok javadalmazása nem tartalmazhat változó elemet, illetve pénzügyi eszközökhöz kapcsolt összetevőt.

 A belső ellenőrzés, megfelelőség, kockázatkezelés vezetői esetében a javadalmazásnak összhangban kell lennie a betöltött pozícióhoz kapcsolódó felelősségi szinttel és elkötelezettséggel. A javadalmazás tartalmazhat változó elemet abban az esetben, ha valós és igazolható ezen javadalmazási elem alapja. Ugyanakkor, ha létezik is változó elem a felsorolt munkakörök esetében, az nem kapcsolódhat a társasági eredményekhez, hanem kizárólag a felügyeleti tevékenység hatékonyságának és minőségének elismerésére szolgálhat. Hosszú távú prémiumelemek, illetve pénzügyi eszközökhöz kapcsolt összetevők nem alkalmazhatóak.

 A vezető aktuárius esetében alkalmazott javadalmazási csomag összhangban kell, hogy legyen a Társaságnál betöltött szerepével és nem tartalmazhat semmilyen változó elemet.

Az igazgatási, irányító vagy felügyelő testület tagjaira vagy más kiemelten fontos funkciót betöltő személyre vonatkozóan semmilyen nyugdíjprogram nem működik Társaságunknál.

B.1.4. LÉNYEGES TRANZAKCIÓK A RÉSZVÉNYESEKKEL, A VÁLLALKOZÁSRA JELENTŐS BEFOLYÁST GYAKORLÓ SZEMÉLYEKKEL, AZ IGAZGATÁSI, IRÁNYÍTÓ VAGY FELÜGYELŐ TESTÜLET TAGJAIVAL

A tulajdonos Generali Biztosító Zrt. és a Társaság között 2023. évben viszontbiztosítási, biztosításközvetítői és szolgáltatási szerződés volt érvényben. A két társaság között fennálló viszontbiztosítási szerződés 2023-ban 91,658 millió forint ráfordítást eredményezett az EUB- nak.

Igénybevett szolgáltatás címén (biztosításközvetítői jutalék és egyéb szolgáltatások) a Társaság 270,467 millió forintot fizetett a Generali Biztosító Zrt. részére 2023-ban.

A 2023. évben osztalékfizetésre nem került sor.

A Társaság a vállalkozásra jelentős befolyást gyakorló személyekkel, az igazgatási, irányító vagy felügyelő testület tagjaival nem folytatott tranzakciókat.

B.1.5. KONTROLL FUNKCIÓ

Az Európai Utazási Biztosító Zrt. saját szervezetén belül második védelmi vonalként Aktuáriusi, Megfelelőségi (Compliance) és Kockázatkezelési funkciókat, valamint harmadik védelmi vonalként Belső ellenőrzési funkciót (együtt: Kontroll funkciók) működtet, a jogszabályi és Csoport előírásoknak megfelelően. (A funkciók igénybe veszik a Generali Biztosító Zrt. Aktuáriusi, Megfelelőségi (Compliance), Anti Financial Crime (AFC) és Kockázatkezelési funkciójának támogatását is. Az Aktuáriusi, Megfelelőségi (Compliance), Anti Financial Crime (AFC) és Kockázatkezelési funkciók részben kiszervezettek.) Ezen funkciók az operatív funkcióktól függetlenül működnek, így (i) saját hatáskörükben – másoktól függetlenül – döntenek a feladataik megfelelő ellátását érintő kérdésekről, továbbá (ii) eredményeikről, valamint aggályaikról és javaslataikról korlátozások nélkül beszámolhatnak az Igazgatóságnak és a Felügyelőbizottságnak. A Kontroll funkciók feladatait és hatásköreit részletesen belső szabályzatok határozzák meg, a szervezeten belüli elhelyezkedésüket az alábbi ábra szemlélteti:

A Kontroll funkciók feladatait és hatásköreit részletesen belső szabályzatok határozzák meg, a szervezeten belüli elhelyezkedésüket az alábbi ábra szemlélteti

Az aktuáriusi funkciót a Vezető aktuárius és a kiszervezett tevékenység keretében a Generali Biztosító Zrt. szervezeti egységei látják el. A Vezető aktuárius egyidejűleg az Aktuáriusi funkció vezetője.

Az Európai Utazási Biztosító Zrt. Aktuáriusi funkció vezetője (Vezető aktuárius) tekintetében,

– aki egyben az Aktuáriusi funkció vezetője is - a törvényi előírásoknak megfelelően elvárás az alábbi szakmai és egyéb feltételeknek való megfelelés

 biztosításmatematikai (aktuáriusi) végzettség vagy szakirányú felsőfokú és legalább ötéves vezető aktuáriusi vagy tízéves aktuáriusi munkakörben szerzett szakmai gyakorlat,

 legalább ötéves, biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, a biztosítók, az aktuáriusok vagy biztosításközvetítők szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél vagy biztosító könyvvizsgálójánál szerzett aktuáriusi szakmai gyakorlat.

Az Aktuáriusi funkció vezetőjének, hogy funkcióját zavartalanul láthassa el, a szükséges ismeret elve alapján hozzáférése van minden olyan adathoz/információhoz, amely a tevékenységének ellátásához szükséges, emellett tájékoztatást kérhet az érintett területek vezetőitől is.

Az Aktuáriusi funkció vezetője közvetlenül az Igazgatóságnak jelent. Az Aktuáriusi funkció – függetlenségének biztosítása érdekében – évente meghatározott, elkülönített költségkereten belül gazdálkodik, és közvetlenül a Vezérigazgatóhoz tartozik.

A Szolvencia II irányelv rendelkezéseinek megfelelően az Aktuáriusi funkció feladata:

 a biztosítástechnikai tartalékok számításának összehangolása,

 az alkalmazott módszertan és az alapul szolgáló modellek, valamint a biztosítástechnikai tartalékok számításánál figyelembe vett feltevések megfelelőségének biztosítása,

 a biztosítástechnikai tartalék számításához használt adatok elégségességének és minőségének értékelése,

 a legjobb becslések és a tapasztalati adatok összevetése,

 az Igazgatóság tájékoztatása a biztosítástechnikai tartalék számításának megbízhatóságáról és megfelelőségéről,

 a biztosítástechnikai tartalék számításának felügyelete, olyan esetekben, ahol nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű vagy megfelelő minőségű adat ahhoz, hogy megbízható aktuáriusi módszertant lehessen alkalmazni,

 az általános biztosítási kockázatvállalási politikáról való állásfoglalás kialakítása,

 a viszontbiztosítási megállapodások megfelelőségéről való álláspont kialakítása, valamint

 a kockázatkezelési rendszer hatékony bevezetésének támogatása.

A megfelelőségi funkciót a Compliance terület látja el. A Compliance terület vezetője a Compliance vezető, aki egyidejűleg a Megfelelőségi biztosítási funkció vezetője.

A Compliance területen belüli funkciók ellátását a Megfelelőség biztosítási funkció feladatai mellett, a Compliance vezető által betöltött Anti Financial Crime (AFC) Officer/funkció és az Adatvédelmi tisztviselő (DPO) végzik.

A Megfelelőségi funkció irányításáért a Compliance vezető felelős, akivel szemben - a jogszabályi előírásoknak megfelelően – alapvető elvárás, hogy szakirányú felsőfokú - így

különösen közgazdasági, biztosítási, pénzügyi vagy jogi - végzettséggel rendelkezzen. A Bit. alapján további elvárás a legalább 2 év megfelelőségi területen szerzett szakmai tapasztalat. A Compliance vezető függetlenségét hivatott biztosítani

 a korlátozás nélküli hozzáférés minden olyan információhoz és tájékoztatáshoz, amely feladatai elvégzéséhez szükséges,

 az ellenőrzött terület eredményétől független javadalmazása,

 a funkció ellátásához szükséges erőforrásokkal való rendelkezés,

 kinevezése a Társaság vezetésének hatásköre,

 a belső kontroll funkciók egymástól való függetlensége, tevékenységük Igazgatóság általi összehangolása.

A Compliance vezető közvetlenül az Igazgatóságnak és a Felügyelőbizottságnak jelent, függetlenségének biztosítása érdekében évente meghatározott, elkülönített költségkerettel rendelkezik és közvetlenül a Vezérigazgatóhoz tartozik.

A Megfelelőségi funkció felelős azért, hogy a jogszabályi környezetben bekövetkező esetleges változásoknak a Társaságra gyakorolt hatásait felmérje, valamint feltárja és felmérje a megfelelőségi kockázatokat, ideértve azon intézkedések elégségességét is, melyek célja a törvényi nem-megfelelőség elkerülése. Ennek alapján a Megfelelőségi funkció feladata:

 annak biztosítása, hogy a Társaság mindenkor megfeleljen a tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak és a szabályzatok összhangban legyenek a jogszabályi rendelkezésekkel,

 azon intézkedések és eljárások megfelelő érvényesülésének folyamatos nyomon követése és rendszeres ellenőrzése, amelyek célja, hogy a Társaság a jogszabályokban foglaltaknak történő megfelelésben tapasztalható esetleges hiányosságait feltárja,

 a megfelelésbeli hiányosságok feltárása érdekében tett intézkedések folyamatos nyomon követése és rendszeres ellenőrzése,

 a Társaság Igazgatóságának, alkalmazottainak, és megbízottja segítése annak érdekében, hogy a Társaság teljesítse a tevékenységére és működésére vonatkozó jogszabályokban foglalt kötelezettségeit.

 megfelelőségi politika és megfelelőségi terv készítése;

 évente legalább kétszer jelentés készítése az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság részére.

A Compliance területhez tartoznak az Anti Financial Crime (AFC) funkció feladatai is, amelyeket a Compliance vezető, mint AFC Officer és kiszervezés keretében a Generali Biztosító Zrt. AFC területe látnak el.

Az AFC terület a Társaság pénzmosással, terrorizmus finanszírozás megelőzésével és megakadályozásával, továbbá nemzetközi szankciókkal, adóügyi illetőséggel, illetve vesztegetéssel és korrupcióval kapcsolatos megfelelőségi kockázatai vonatkozásában szabályozási és operatív jellegű feladatokat lát el: különböző típusú kockázatértékelési, kockázatkezelési, tanácsadói, belső és külső jelentéstételi, képzési, valamint tájékoztatási tevékenységei keretében.

A kockázatkezelési funkciót a Kockázatkezelési terület látja el. A Kockázatkezelési terület vezetője a Vezető kockázatkezelő, aki egyidejűleg a Kockázatkezelési funkció vezetője.

A Kockázatkezelési funkció vezetőjével (Vezető kockázatkezelő) szemben - a jogszabályi előírásoknak megfelelően – alapvető elvárás, hogy szakirányú felsőfokú - így különösen közgazdasági, aktuárius szakértő, matematikusi, mérnöki, jogi vagy pénzügyi – végzettséggel rendelkezzen. További elvárás a legalább két év kockázatkezelés vagy ehhez kapcsolódó tevékenység területén szerzett szakmai tapasztalat.

A Kockázatkezelési funkció – a helyi törvényeknek és szabályozásoknak megfelelően – teljes hozzáférési jogosultsággal rendelkezik minden olyan információhoz, rendszerhez és dokumentációhoz, mely a kockázatkezelési tevékenység hatálya alá tartozik.

A Kockázatkezelési funkció vezetője az Igazgatóság felé jelent. A Kockázatkezelési funkció függetlensége érdekében évente meghatározott, elkülönített költségkereten belül gazdálkodik, és közvetlenül a Vezérigazgatóhoz tartozik.

A Kockázatkezelési funkció felelős azért, hogy az Igazgatóság megfelelő tájékoztatást kapjon minden olyan feltárt kockázatról, mely jelentős kockázatnak minősülhet. Feladatai közé tartozik a kockázatkezelési rendszer egészének megfelelőségét alátámasztó információk összegyűjtése és az erről szóló jelentés elkészítése, megfelelő jelentési rendszeren keresztül.

A Kockázatkezelési funkció feladata továbbá:

 az Igazgatóság és egyéb funkciók támogatása a kockázatkezelési rendszer hatékony és eredményes működtetésében,

 a kockázatkezelési rendszer felügyelete, a kockázatkezelési szabályzat bevezetése,

 a Társaság általános kockázati profiljának figyelemmel kísérése, és az előírt adatszolgáltatások megküldése, különös tekintettel a tűréshatárok megsértésére vonatkozó adatszolgáltatásra,

 a Szolvencia II-es szavatolótőke-szükséglet számításának felügyelete,

 a kockázati kitettségekre vonatkozó részletes jelentések koordinálása, ideértve elsősorban az ORSA jelentés elkészítését,

 tanácsadói szerepet lát el az Igazgatóság felé minden kockázattal kapcsolatos témakörben, így különösen olyan stratégiai kérdésekben, mint a vállalati stratégia, a vállalatvásárlások és fúziók, nagyobb projektek és befektetések, továbbá általánosságban segíti, hogy a kockázatkezelés beépüljön az üzleti döntéshozatali folyamatokba,

 a tágabb értelemben vett kockázat feltárási folyamat részeként meghatározza és felméri az esetlegesen felmerülő kockázatokat.

 együttműködés az aktuáriusi funkciót ellátó személlyel.

A b e l s ő e l l e n ő r z é s i f u n k c i ó t a B e l s ő e l l e n ő r z é s i B e l s ő e l l e n ő r z é s i v e z e t ő , a k i e g y i d e j ű l e g a B e l s

A Belső ellenőrzési funkció vezetőjével (Belső ellenőrzési vezető) szemben a törvényi előírásoknak megfelelően elvárás, hogy megfeleljen az alábbi szakmai követelményeknek:

 szakirányú felsőfokú végzettség,

 legalább ötéves,

o biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók, biztosításközvetítők szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél vagy biztosító könyvvizsgáló cégénél szerzett szakmai gyakorlat, vagy

o szabályozott vállalkozásnál, illetve azok könyvvizsgáló cégénél szerzett belső ellenőrzési vagy megfelelőségi feladatok ellátása során szerzett szakmai gyakorlat.

A Belső ellenőrzési funkció – a helyi jogszabályoknak és belső szabályozásoknak megfelelően

– jogosult a feladata ellátáshoz szükséges minden adathoz hozzáférni, minden üzletmenettel kapcsolatos irányítószervi, illetve menedzsmenti döntésről és határozatról értesülni, továbbá bárkitől felvilágosítást kérni, minden helyiségbe belépni, valamint nyilatkozatot, tanúsítványt kérni, illetve jegyzőkönyvet felvenni.

A Belső ellenőrzési funkció a Társaságon belül a Felügyelőbizottság szakmai irányítása és felügyelete alá tartozó független ellenőrzési szervezet, a Felügyelőbizottság felé jelent. A Belső ellenőrzési funkció elkülönített, saját költségkerettel rendelkezik.

Feladata a Társaság belső szabályzatoknak megfelelő működésének és hatékonyságának, valamint a biztosítási tevékenységnek a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség és a célszerűség szempontjából történő vizsgálata.

A belső ellenőrzési funkciót ellátó személy ezen túlmenően a Társaság által a Felügyelet részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességét és teljességét is legalább negyedévente ellenőrzi.

A Belső ellenőrzési funkció emellett:

1) ellenőrzési tervet készít, vezet be és tart fenn, amely meghatározza a következő években elvégzendő ellenőrzési munkát, figyelembe véve minden tevékenységet és a Társaság teljes irányítási rendszerét;

2) kockázatalapú megközelítést alkalmaz a prioritásai meghatározásakor;

3) beszámol az ellenőrzési tervről az Igazgatóságnak és a Felügyelőbizottságnak;

4) az 1) pont szerint végzett ellenőrzési terv megvalósulásának eredményei alapján ajánlásokat bocsát ki, és legalább naptári negyedévente írásos jelentést nyújt be a megállapításairól és ajánlásairól az Igazgatóságnak és a Felügyelőbizottságnak; és

5) ellenőrzi az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság által a 4) pontban meghatározott ajánlások alapján hozott határozatoknak való megfelelést.

Amennyiben szükséges, a Belső ellenőrzési funkció az ellenőrzési tervben nem szereplő ellenőrzéseket is végezhet.

B.2. SZAKMAI ALKALMASSÁG ÉS ÜZLETI MEGBÍZHATÓSÁG

B.2.1. KÖVETELMÉNYEK

Az Európai Utazási Biztosító Zrt. a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság értékelése érdekében belső szabályzatot fogadott el, amelynek hatálya alá az alábbi munkavállalók (Érintett személyek) tartoznak:

 Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagjai,

 Kulcspozíciót betöltő vezetők,

 Kontroll funkciót (aktuáriusi, megfelelőségi (Compliance), kockázatkezelési, belső ellenőrzési terület) betöltő vezetők és - az aktuáriusi terület kivételével – ezen területek munkatársai,

 Bizonyos, a szabályzatban meghatározott kiszervezett tevékenységek felett kontrollt gyakorló személyek (kiszervezési referensek)

IGAZGATÓSÁG ÉS A FELÜGYELŐBIZOTTSÁG TAGJAI

A Szakmai alkalmasságra és üzleti megbízhatóságra vonatkozó belső szabályzat értelmében az Igazgatóság és Felügyelőbizottság kollektív (testületi) tudásának, kompetenciájának és tapasztalatának biztosítania kell a Társaság felelős és prudens vezetését, valamint képesnek kell lenniük arra, hogy az egyes tagok egyéni hozzájárulásán alapuló, kollektív döntéseket hozzanak.

Az Igazgatóságnak és a Felügyelőbizottságnak, mint testületnek együttesen megfelelő szakmai tapasztalattal és tudással kell rendelkeznie az alábbi területeken:

 Piaci ismeretek, amely a Társaság üzleti, gazdasági és piaci környezetének ismeretét, illetve a fogyasztók/ügyfelek tudásszintjének és szükségleteinek ismeretét jelenti.

 Az üzleti stratégia és üzleti modell ismerete, amely a Társaság üzleti stratégiájának és üzleti modelljének részletes ismeretét jelenti.

 Az irányítási rendszer ismerete, amely a Társaság kockázatainak, illetve ezen kockázatok kezelésének felméréshez, továbbá a vállalkozás eredményes irányítására, felügyeletére és ellenőrzésére irányuló folyamatok hatékonyságának felméréséhez szükséges ismeretet jelenti, valamint a változtatások végrehajtásához szükséges képességet.

 Aktuáriusi és pénzügyi elemzési ismeretek, amely az aktuáriusi és pénzügyi információk értelmezéséhez, az információk alapján a kiemelt kérdések megállapításához és értékeléséhez, továbbá ezen információk alapján a szükséges intézkedések megtételéhez szükséges ismeretet, képességet jelenti (beleértve a megfelelő kontrollt is).

 Jogszabályi környezettel és követelményekkel kapcsolatos ismeretek: a Társaságra, működésére vonatkozó szabályozási keretek ismeretét jelenti, így például a jogszabályi előírások, ajánlások ismeretét, továbbá ide értendő az azok változásához történő késedelem nélküli alkalmazkodás képessége is.

Az Igazgatóság tagjainak, a Felügyelőbizottság elnökének, mint egyéneknek a hatályos jogszabályi előírások alapján rendelkezniük kell:

 felsőfokú végzettséggel és

 biztosításszakmai vezetői gyakorlattal vagy legalább 20 főt foglalkoztató vállalkozásnál szerzett gazdálkodási vezetői gyakorlattal vagy az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén szerzett vezetői gyakorlattal (a vezetői gyakorlat ideje hosszabb kell legyen, mint 5 év, és a vezetői gyakorlat befejezése nem eshet a kinevezést 10 évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra).

A Felügyelőbizottság tagjainak kizárólag felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük.

Az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság tagjaival, mint egyénekkel szemben a fentieken túl elvárás, hogy rendelkezzenek az általuk betöltött pozícióhoz/ ellátandó feladatokhoz szükséges végzettséggel és szakmai tapasztalattal.

KULCSPOZÍCIÓT BETÖLTŐ VEZETŐK

Az Európai Utazási Biztosító Zrt. a Kulcspozíciót betöltő vezetőivel szemben is elvárja, hogy rendelkezzenek a jogszabályi (Biztosítási tevékenységről szóló törvény) előírások és a Generali Csoport által kiadott belső szabályozások szerinti és a pozíció betöltéséhez/feladatok ellátásához szükséges képességekkel, tudással, végzettséggel és szakmai tapasztalattal. A Kulcspozíciót betöltő vezetők a Társaság azon alkalmazottai, akik felelősek a magas szintű döntéshozatalért, és az Igazgatóság által kidolgozott stratégiák és jóváhagyott szabályzatok implementálásáért. Ezen vezetők azok, akik az alábbi pozíciókat töltik be:

 pénzügyi területért felelős vezető (CFO),

 számviteli rendért felelős vezető (CAO),

 biztosítási üzletmenetért felelős vezető (CInsO),

 operációs területért felelős vezető (COO),

 HR területért felelős vezető (Head of HR),

 vezető jogász (General Counsel),

 befektetésekért felelős vezető (CIO),

 információ biztonsági terület vezetője (CISO),

 adatvédelemi tisztviselő (Data Protection Officer-DPO).

KONTROLL FUNKCIÓT BETÖLTŐ VEZETŐK

Az Európai Utazási Biztosító Zrt. a Kontroll funkciót betöltő vezetőivel (Aktuáriusi, Megfelelőségi (Compliance), Kockázatkezelési és Belső ellenőrzési terület vezetői) és a Megfelelőségi (Compliance), Kockázatkezelési, valamint Belső ellenőrzési funkciót betöltő munkatársaival szemben elvárja, hogy rendelkezzenek a jogszabályi előírásoknak megfelelő és a pozíció betöltéséhez/feladatok ellátásához szükséges végzettséggel, szakmai tapasztalattal, tudással és képességekkel.

KISZERVEZÉSI REFERENSEK

A kiszervezett tevékenységek felett kontrollt gyakorló személyekkel (Kiszervezési referensekkel) szemben elvárás, hogy elegendő képzettséggel, tudással és tapasztalattal rendelkezzenek a kiszervezett tevékenység feletti kontroll gyakorlásához, azaz alkalmasnak kell lenniük a szolgáltató teljesítményének és eredményeinek ellenőrzésére.

B.2.2. ÉRTÉKELÉS

Az Érintett személyek szakmai alkalmasságát és üzleti megbízhatóságát az értékelés elvégzésére jogosult személy/testület az alábbi időpontokban értékeli:

 a Felügyeletnek benyújtandó engedély iránti kérelem benyújtását megelőzően, amennyiben az adott pozíció betöltéséhez a Felügyelet engedélye szükséges, egyéb esetben a kinevezést megelőzően, valamint

 minden jelentős változáskor, de

 évente legalább egy alkalommal.

Az értékelést:

 az Igazgatóság tagjai, a Kulcspozíciót betöltő vezetők, valamint a – belső ellenőrzési vezető kivételével - Kontroll funkciót betöltő vezetők esetében az Igazgatóság,

 Felügyelőbizottsági tagok és a Belső ellenőrzési vezető esetében a Felügyelőbizottság,

 a Belső ellenőrzési, Kockázatkezelési és Megfelelőségi (Compliance) funkciót betöltő munkatársak esetében az adott terület Kontroll funkciót betöltő vezetője,

 kiszervezett tevékenységek felett kontrollt gyakorló személyek (kiszervezési referensek) esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója végzi el.

B.3. KOCKÁZATKEZELÉSI RENDSZER, BELEÉRTVE A SAJÁT KOCKÁZAT- ÉS SZOLVENCIA ÉRTÉKELÉST

B.3.1. KOCKÁZATKEZELÉSI RENDSZER

A kockázatkezelési rendszer célja annak biztosítása, hogy a Társaságot érintő kockázatok egy előre meghatározott kockázati stratégiára épülve, jól meghatározott folyamatok és eljárások mentén kerüljenek hatékonyan és megfelelő módon kezelésre, világos kockázatirányítási rendelkezések alapján.

A kockázatkezelési rendszer alapelveit a Generali Csoport Kockázatkezelési politikája2 határozza meg, amely minden kockázattal kapcsolatos szabályzatnak és útmutatásnak az alapja.

A Kockázatkezelési politika kiterjed minden olyan jelenlegi és potenciális jövőbeli kockázatra, amelynek a Társaság ki van téve.

KOCKÁZATKEZELÉSI FOLYAMAT

A Társaság kockázatkezelési folyamatának az alábbi szakaszai vannak:

1 . K o c k á z a t a

2 . K o c k á z m é r é s

3 .

K o c k á z a t k e é s - e l l e n

4 . K o c k á z j e l e n t é s

1. KOCKÁZAT AZONOSÍTÁS

A kockázatazonosítási szakasz célja annak biztosítása, hogy a Társaságra ható minden lényegi kockázat megfelelő módon kerüljön azonosításra. Ebből kifolyólag a kockázatkezelési terület együttműködik a főbb üzleti tevékenységekért felelős területekkel a jelentősebb kockázatok azonosításának, hatásának felmérése céljából. Ezt követően kerülnek kialakításra a megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések. Ez a szakasz kiterjed a fokozódó kockázatok figyelembevételére is.

2 A Csoport kockázatkezelési politikája kiterjed a Szolvencia II minden kockázati kategóriájára annak érdekében, hogy minden egyes konkrét kockázati kategóriával és mögöttes üzleti folyamattal foglalkozzon. Többek között az alábbi kockázati szabályzatok egészítik ki:

 a csoportszintű Befektetés irányítási szabályzat

 a csoportszintű Vagyon- és felelősségbiztosítás kockázatvállalási és tartalékolási szabályzat

 a csoportszintű Működési kockázatkezelési szabályzat

 a csoportszintű Likviditási kockázatkezelési szabályzat

 Egyéb kockázattal kapcsolatos szabályzatok, mint a csoportszintű Tőkemenedzsment szabályzat.

A Szolvencia II kockázati kategóriái alapján és a szavatolótőke-szükséglet számításának céljából a kockázatok besorolása a következő kockázati térkép szerint történik:

Piaci kockázatok

Partner általi nem- teljesítés

Biztosítási kockázatok

– Nem-élet

Biztosítási kockázatok-

Élet és

egészség

Működési kockázatok

Nem I. pillérhez tartozó

kockázatok

Kamatláb kockázat

Partner általi

nem-teljesítési kockázat

Díj és

tartalék kockázat

Halandósági kockázat

Megfelelőségi kockázat

Likviditási kockázat

Részvénypiaci

kockázat

Katasztrófa

Hosszú élet

kockázat

Pénzügyi jelentési

kockázat

Stratégiai

kockázat

Ingatlanpiaci

kockázat

Törlési

kockázat

Rokkantsági

kockázat

Belső csalás

Reputációs

kockázat

Kamatrés

kockázat

Törlési

kockázat

Külső csalás

Továbbterjedési

kockázat

Deviza

kockázat

Költség

kockázat

Munkáltatói gyakorlattal

összefüggő kockázatok

Fokozódó

kockázat

Koncentrációs kockázat

Katasztrófa

Ügyfelekhez és

termékekhez kapcsolódó kockázatok

Egészségi

kockázat

Eszközök fizikai sérülése

Felülvizsgálati kockázat

Üzletmenet fennakadása, rendszerhibák

Végrehajtásból illetve

folyamatmenedzsmentből adódó kockázat

9. táblázat

A Társaság emellett hatékony kockázatkezelési rendszert alakított ki azokra a kockázatokra vonatkozóan is, amelyek nem szerepelnek a szavatolótőke-szükséglet számításban, mint a likviditási kockázat és az egyéb kockázatok (az úgynevezett „nem számszerűsíthető kockázatok”, vagyis a reputációs, a továbbterjedési és fokozódó kockázatok).

2. KOCKÁZATMÉRÉS

Az 1. szakaszban azonosított kockázatok a szavatolótőke-szükséglet számítás során kerülnek számszerűsítésre, esetlegesen kiegészítve megfelelőnek és arányosnak ítélt egyéb modellezési technikákkal, annak érdekében, hogy jobban tükrözzék a Társaság kockázati profilját. A kockázatmérési módszertan és a szavatolótőke-szükséglet számításának konzisztens alkalmazása biztosítja azt, hogy minden kockázatot megfelelő mértékű szavatolótőke fedez, amely képes elnyelni a kockázat bekövetkezésekor esetlegesen felmerült veszteségeket.

A Szolvencia II szabályozás szerinti szavatolótőke-szükséglet számítása az EIOPA standard formula alapján történik.

A szavatolótőke-szükséglet számításában nem szereplő kockázatokat, azaz a likviditási kockázatot és az egyéb kockázatokat a Társaság mennyiségi és minőségi eljárások és modellek alapján értékeli.

3. KOCKÁZATKEZELÉS ÉS ELLENŐRZÉS

A Generali Csoport tagjaként a Társaság a Csoport szinten meghatározott folyamatoknak és stratégiának megfelelően, jól definiált kockázatkezelési rendszer alapján működik. Annak érdekében, hogy a kockázatok kezelése a kockázatkezelési stratégiának megfelelően történjen, a Társaság a Csoport Kockázatvállalási Keretrendszerében (Risk Appetite Framework; RAF) lefektetett kockázatkezelési irányelveket követi. A RAF a szokásos és a rendkívüli üzleti tevékenységből adódó kockázatok kezeléséhez, a kontrollokhoz, valamint az eszkalációs és jelentéstételi folyamatokhoz ad irányelveket.

A RAF célja a kívánt kockázati szint meghatározása (kockázatvállalási hajlandóság és kockázati preferenciák szempontjából), valamint a túlzott kockázatvállalás korlátozása. Az elfogadható szint ennek megfelelően a tőke- és a likviditás-mérőszámok alapján kerül meghatározásra. Ha egy adott mutató megközelíti vagy átlépi a meghatározott szinteket (limitsértés történik), akkor eszkalációs eljárások lépnek életbe.

4. A KOCKÁZATOK JELENTÉSE

A kockázatok nyomon követése és jelentése egy kulcsfontosságú kockázatkezelési eljárás, amely lehetővé teszi, hogy az üzleti szakterületek, a felsővezetés, az Igazgatóság és a Felügyelet is folyamatosan tájékoztatást kapjon a kockázati profil alakulásával, a kockázati tendenciákkal és a kockázatvállalási szintek átlépésével kapcsolatban.

A saját kockázat- és szolvenciaértékelés (Own Risk and Solvency Assessment - ORSA) a fő jelentéstételi folyamat, amelyet a kockázatkezelési terület koordinál. Célja egyrészt a kockázatok teljes körű felmérése, másrészt pedig annak meghatározása, hogy ezen kockázatokat lefedi-e a jelenlegi és a várható jövőbeli szavatolótőke szintje. Az ORSA eljárás biztosítja a tőkehelyzet folyamatos értékelését a stratégiai tervezési időhorizonton, összhangban a Tőkemenedzsment tervvel. Az Igazgatóság jóváhagyása után az ORSA jelentés a Felügyelet részére is megküldésre kerül.

A B.3.3. pont írja le részleteiben az ORSA Riport készítésének folyamatát, beleértve a lényeges tartalmi elemeket, az elkészítés gyakoriságát, a nem rendszeres ORSA jelentések és a helyi ORSA Riport benyújtásának koordinálását.

KOCKÁZAT IRÁNYÍTÁS

A kockázatkezelési terület felelős a legjelentősebb kockázatok Igazgatóság részére történő jelentéséért, az ORSA-folyamat összefogásáért, továbbá:

 támogatja az Igazgatóságot és az egyes szakterületeket a kockázatkezelési rendszer hatékony működtetésében;

 nyomonköveti a kockázatkezelési keretrendszert és felügyeli a kockázatkezelési politika megvalósítását;

 figyelemmel kíséri a Társaság kockázati profilját és koordinálja a kockázatok jelentését, beleértve a kockázatvállalási limitek megsértését is;

 tanácsokat nyújt az Igazgatóság részére és támogatja a főbb üzleti döntéshozatali folyamatokat, beleértve olyan stratégiai ügyeket is, mint fúziók, felvásárlások, valamint a nagyobb projektek és befektetések.

A kockázatkezelésért felelős személy, a vezető kockázatkezelő a hierarchiában a Vezérigazgató alatt közvetlenül áll, beszámolási kötelezettsége pedig az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság felé van. Annak érdekében, hogy Csoport szinten is megvalósuljon a kockázatkezelési és kockázatirányítási rendszer felügyelete, jelentést tesz a Csoport kockázatkezelési vezetőjének is.

B.3.2. BELSŐ MODELL KERETELVEK: IRÁNYÍTÁS, ADATOK ÉS VALIDÁLÁS

Ez a fejezet nem releváns a Társaság szempontjából, mivel a Társaság standard formulát használ a szavatolótőke-szükséglet számításához.

B.3.3. SAJÁT KOCKÁZAT- ÉS SZOLVENCIA ÉRTÉKELÉS („ORSA”) FOLYAMAT

Az ORSA-folyamat a kockázatkezelési rendszer kulcsfontosságú komponense, amelynek célja a szavatolótőke-megfelelési helyzet és a kockázati profil megfelelőségének értékelése aktuálisan, valamint előremutató jelleggel.

Az ORSA-folyamat dokumentálja és megfelelően felméri azokat a kockázatokat, amelyeknek a Társaság ki van téve, vagy a stratégiai tervek alapján kitettséggel rendelkezhet a jövőben. Magában foglalja továbbá a szavatolótőke-szükséglet számításának hatókörében lévő kockázatok és a szavatolótőke-szükséglet számításában nem szereplő egyéb kockázatok értékelését is. A kockázatértékelési technikákat tekintve sor kerül stressztesztek és érzékenységvizsgálatok elvégzésére annak érdekében, hogy felmérésre kerüljön a Társaság kockázati profiljának rugalmassága megváltozott piaci feltételekkel vagy konkrét kockázati tényezőkkel szemben.

Az ORSA jelentésben foglalt eredmények a Társaság Kockázatkezelési bizottsági ülésein (Risk Committee) is megvitatásra kerülnek. Az Igazgatósági jóváhagyást követően a jelentés benyújtásra kerül a Felügyelet részére. Az ORSA jelentésben foglalt információk részletezettsége lehetővé teszi, hogy az eredményeket figyelembe vegyék a döntéshozatali folyamat, valamint az üzleti tervezés során.

A jogszabályi követelményeknek való megfelelés mellett az ORSA folyamat a Biztosító üzleti céljait is szolgálja. A saját kockázatok és a tőkehelyzet előretekintő értékelése szerves részét kell, hogy képezze az üzleti stratégia megalkotásának, ugyanis jelentős mértékben kibővíti a döntések információs bázisát, lehetővé téve ezáltal a megalapozottabb döntéshozatalt és az egyes alternatívák körültekintő mérlegelését.

Továbbá az ORSA folyamat egyfajta visszacsatolásként is szolgál a stratégiai döntések hatásának nyomon követésekor: bemutatja a kockázati kitettségek és a tőkehelyzet változását, illetve azok érzékenységét.

A helyi eredményekről az anyavállalat is tájékoztatást kap, azok a Generali Csoport ORSA- folyamatának inputjaiként szolgálnak. A Társaság követi a Csoport Kockázatkezelési politikájában és a további működési szabályzatokban lefektetett, az anyavállalat által elvárt elveket, biztosítva ezáltal az ORSA-folyamat konzisztenciáját a Generali Csoporthoz tartozó társaságoknál.

Az ORSA Riport a következő fő elemekből áll:

 Vezetői összefoglaló, amely magában foglalja a CRO értékelését a kockázati profilról és a tőkehelyzetről;

 Irányítással kapcsolatos megállapítások, amelyek az értékelés mellett tartalmazzák a fejlesztendő területeket is;

 Üzleti stratégiai áttekintés, kiegészítve azzal, hogy az ORSA folyamat hogyan épül be a stratégia megújításába és a tervezési folyamatba;

 A kockázati stratégia aktualizálása és a stratégia megfelelőségének alátámasztása;

 A tőkepozíció értékelése, amely áttekinti a tőkemegfelelési mutató alakulását a tényadatok és a tervezési időhorizont adatainak ismeretében egyaránt;

 A Kockázati profil értékelése a legjelentősebb kockázatok vonatkozásában, kiegészítve a stressz tesztek és érzékenységvizsgálatok eredményeivel.

 A biztosítástechnikai tartalékok megfelelőségének értékelése.

Az ORSA Riport tartalma a szabályozói követelményekkel összhangban van és a teljes kockázati profil értékelését magában foglalja.

Az ORSA jelentés évente kerül elkészítésre a tárgyévet megelőző éves záró adatok figyelembevételével és a Felügyelet által megszabott ütemterv követésével (november 30.). Az éves rendszerességgel küldendő ORSA jelentésen kívül, az úgynevezett rendkívüli ORSA folyamat elindítása is szükséges abban az esetben, ha a kockázati profil jelentősen megváltozik.

B.3.4. A KOCKÁZATKEZELÉSI FOLYAMAT INTEGRÁLÓDÁSA A TŐKEKEZELÉSI FOLYAMATBA

A tőkekezelés és a kockázatkezelés erősen integrált folyamatok. Ez az integráció különösen fontos az üzleti és a kockázati stratégiák közötti összhang biztosításának szempontjából.

A stratégiai tervezés véglegesítési fázisában előretekintő kockázatértékelés elvégzésére kerül sor a Tőkemenedzsment tervnek (Group Capital Management Plan) megfelelően.

Az ORSA jelentés felhasználja a Tőkemenedzsment terv eredményeit annak érdekében, hogy igazolja a rendelkezésre álló szavatolótőke megfelelőségét (ideértve annak minőségét is) a tervezéskor felhasznált feltételezések alapján.

A kockázati étvágy összehangolja és megteremti a kapcsolatot az üzleti-, pénzügyi-, kockázati stratégia és a kockázatkezelési rendszerek között.

A kockázatkezelési funkció aktívan támogatja a stratégiai tervezési folyamatot a kockázati és az üzleti stratégiák folyamatos összehangolása érdekében.

B.4. BELSŐ KONTROLL RENDSZER

Az Európai Utazási Biztosító Zrt. belső kontroll- és kockázatkezelési rendszerének alapja egy hármas védelmi vonal:

 az első védelmi vonalat az operatív funkciók (a továbbiakban: Kockázattulajdonosok) alkotják, melyek saját szakterületükön a kockázatokért a végső felelősséget viselik,

 a második a védelmi vonalat az Aktuáriusi, a Megfelelőségi (Compliance), Anti Financial Crime (AFC) és a Kockázatkezelési funkciók adják,

 a harmadik védelmi vonal a Belső ellenőrzési funkció (amely a második védelmi vonallal, azaz az Aktuáriusi, a Megfelelőségi (Compliance), Anti Financial Crime (AFC) és a Kockázatkezelési funkciókkal együtt alkotja a „Kontroll funkciókat”).

A Kontroll funkciók kiszervezési szerződés alapján igénybe veszik a Generali Biztosító Zrt. Aktuáriusi, Megfelelőségi (Compliance), Anti Financial Crime (AFC) és Kockázatkezelési funkciójának támogatását kiszervezés keretében.

A belső kontroll- és kockázatkezelési rendszer a szervezeti struktúrába és döntéshozatali folyamatokba integráltan működik.

Az Európai Utazási Biztosító Zrt. belső kontroll rendszere hivatott biztosítani, hogy a Társaság eleget tegyen a jogszabályi előírásoknak, megfelelő hatékonysággal és eredményességgel végezzék tevékenységüket üzleti céljaiknak megfelelően, valamint, hogy a pénzügyi és egyéb információk a kívánt mértékben megbízhatóak és hozzáférhetőek legyenek.

Az első védelmi vonal felépítését és kontroll rendszerét a Társaság folyamatait leíró és szabályozó belső szabályzatok, utasítások adják.

A második és harmadik védelmi vonalhoz tartozó Kontroll funkciók felépítését és kontroll rendszerét a vonatkozó belső szabályzatok adják, amelyek meghatározzák ezen funkciók főbb szerepköreit, felelősségeit, feladatait, adatszolgáltatási (jelentési) tevékenységeiket/kötelezettségeiket, valamint az irányítási rendszert a függetlenségük biztosításával.

A kontroll funkciókról részletesen lásd a B.1.5. Kontroll funkciók c. fejezet.

B.5. BELSŐ ELLENŐRZÉSI FUNKCIÓ

B.5.1. A BELSŐ ELLENŐRZÉSI FUNKCIÓRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK: SZERVEZETI FELÉPÍTÉS, A DÖNTÉSHOZATALI FOLYAMAT, A BELSŐ ELLENŐRZÉSI FUNKCIÓ HELYZETE ÉS ERŐFORRÁSAI

Az Európai Utazási Biztosító Zrt-nél a belső ellenőrzési tevékenységeket a Belső ellenőrzés végzi (a Generali Csoport anyavállalata) az Assicurazioni Generali Igazgatósága által jóváhagyott Csoport Belső ellenőrzési Irányelvekben és az Európai Utazási Biztosító Zrt. Felügyelőbizottsága, valamint a belső szabályozási rendszer szerint az Európai Utazási Biztosító Zrt. Igazgatósága által jóváhagyott helyi, magyarországi cégcsoportszintű Belső ellenőrzési irányelvekben a szervezeti egységre meghatározott szabályokkal összhangban.

A Belső ellenőrzés az Európai Utazási Biztosító Zrt. Felügyelőbizottsága által abból a célból létrehozott független, hatékony és objektív funkció, amely megvizsgálja és értékeli a belső kontrollrendszer és az irányítási rendszer többi elemének megfelelőségét, működését, hatékonyságát és hatásosságát, támogatást nyújtva és tanácsaival segítve a Felügyelőbizottság, az Igazgatóság, a felső vezetés és más területek irányítási folyamatainak eredményességét és hatékonyságát.

A Belső ellenőrzés támogatja az Igazgatóságot és a Felügyelőbizottságot a belső kontrollra és kockázatkezelésre vonatkozó stratégiák és iránymutatások kialakításában, és biztosítja azok megfelelőségét, naprakészségét és az ellenőrzött tevékenységek vonatkozásában elemzéseket, értékeléseket, javaslatokat és információkat nyújt az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság számára.

A Csoport Belső ellenőrzési Irányelvek rendelkezése szerint közvetlen felettesi jelentéstételi rendszer alapján a Belső ellenőrzési vezető a Felügyelőbizottságnak, az Igazgatóságnak és végső soron a Generali Csoport Belső ellenőrzési vezetőjének tesz jelentést a Nemzetközi/CEE régió szintű belső ellenőrzési funkció vezetőjén, és a magyarországi országszintű belső ellenőrzési vezetőn keresztül.

A Belső ellenőrzés vezetője nem vállalhat felelősséget semmilyen más működési funkcióért, és nyitott, konstruktív és együttműködő viszonyban kell állnia a szabályozó szervekkel a feladataik végrehajtása szempontjából releváns információk megosztása érdekében.

Ez biztosítja az autonóm működést és az operatív vezetéstől való függetlenséget, valamint hatékonyabb kommunikációt tesz lehetővé. Ez kiterjed az alkalmazandó módszertanokra, a kialakítandó szervezeti struktúrára (munkaerő-felvétel, kinevezés, elbocsátás, a javadalmazási rendszerre, méretezés és a kapcsolódó költségvetésre a Felügyelőbizottsággal, az Igazgatósággal egyetértésben), az éves célkitűzésre és teljesítményértékelésre, a beszámolási rendszerre, valamint a belső ellenőrzési tervben javasolt vizsgálati tevékenységekre, melyeket a Felügyelőbizottság hagy jóvá az Igazgatóság tudomásul vételével.

B.5.2. A BELSŐ ELLENŐRZÉSI FUNKCIÓRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK: SZERVEZETI FELÉPÍTÉS, A DÖNTÉSHOZATALI FOLYAMAT, A BELSŐ ELLENŐRZÉSI FUNKCIÓ HELYZETE ÉS ERŐFORRÁSAI

A Belső ellenőrzés saját, a funkció ellátásához megfelelő személyi, technikai és pénzügyi forrásai vannak és munkatársai rendelkeznek a munkájuk szakszerű és megfelelő szakmai gondossággal történő elvégzéséhez szükséges ismeretekkel, készségekkel és kompetenciákkal, beleértve az adatelemzésekkel végzett audit tevékenységekhez szükséges szaktudást, valamint a digitális folyamatok ellenőrzéséhez szükséges ismereteket

A Belső ellenőrzésnek teljes, szabad, korlátlan és kellő idejű hozzáférése van a szervezet bármely és minden nyilvántartásához, fizikai helységéhez, valamint a megbízásokban érintett munkatársakhoz, szigorú titoktartási és információ védelmi felelősséggel, illetve nyilvántartási kötelezettséggel. A Belső ellenőrzés szabadon és korlátlanul fordulhat a Felügyelőbizottsághoz, az Igazgatósághoz.

A Belső ellenőrzés a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének kötelező érvényű útmutatásának (úm. International Professional Practices Framework – IPPF) megfelelően alakítja ki tevékenységét, beleértve belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozó alapvető elveket (Core Principles for the Professional Practice of Internal Auditing), a belső ellenőrzés meghatározását, az etikai kódexet és a belső ellenőrzés szakmai gyakorlatára vonatkozó nemzetközi standardokat.

Tekintettel az üzleti tevékenység vonatkozásában végzett ellenőrző szerep érzékeny és fontos jellegére, minden munkatársnak szigorú alkalmassági és megbízhatósági követelményeknek kell megfelelnie, ahogy azt a csoport szintű szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági politika megköveteli.

A Belső ellenőrzés minden munkatársa a végrehajtandó tevékenységek komplexitásának megfelelő készségekkel és széleskörű tapasztalattal rendelkezik, és a legteljesebb mértékben el kell kerülniük az olyan tevékenységeket, amelyek összeférhetetlenséget okozhatnak, vagy annak látszatát kelthetik. Mindenkor feddhetetlen viselkedést kell tanúsítaniuk és a feladataik és kötelességeik végzése során tudomásukra jutott információkat pedig titokban kell tartaniuk.

A Belső ellenőrzés tevékenységébe - beleértve a vizsgálattal kapcsolatos kiválasztás, hatókör, eljárások, gyakoriság, ütemezés kérdéseit vagy a jelentés tartalmát - a szervezet többi része semmilyen módon nem avatkozik bele annak érdekében, hogy fenntartható legyen a terület függetlensége és objektivitása.

A Belső ellenőrzés nem része és nem felelős a Kockázatkezelési, a Megfelelőségi, az Aktuáriusi vagy az Anti Financial Crime funkcióért. A Belső ellenőrzés együttműködik más kulcsfontosságú funkciókkal ugyanúgy, mint az Anti Financial Crime funkcióval, ahol van és külső auditorokkal a belső kontrollrendszer hatékonyságának és eredményességének folyamatos előmozdítása érdekében.

A belső ellenőröknek nincs közvetlen operatív felelőssége vagy befolyása semelyik vizsgált tevékenységet érintően. Ennek megfelelően nem vesznek részt a vállalkozás működési szervezetében, illetve a szervezeti vagy belső kontrollrendszer kialakításában, bevezetésében vagy megvalósításában. A tárgyilagosság szüksége azonban nem zárja ki annak lehetőségét,

hogy véleményt kérjenek a belső ellenőrzési funkciótól, olyan belső kontroll alapelveit érintő speciális kérdésekben, amelyeknek majd meg kell felelni.

Legalább évente a Belső ellenőrzési vezető belső ellenőrzési tervet nyújt be jóváhagyásra az Európai Utazási Biztosító Zrt. Felügyelőbizottságának.

A tervet az auditálandó területek kockázat-alapú rangsorolása alapján dolgozzák ki, figyelembe véve valamennyi tevékenységet, a teljes irányítási rendszert, az üzleti tevékenységek és innovációk várható alakulását, valamint beépítve a felső vezetés, az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság javaslatait. A tervezésnek figyelembe kell vennie a már elvégzett auditok során talált hiányosságokat, valamint a feltárt új kockázatokat.

A belső ellenőrzési terv tartalmazza a vizsgálati megbízások megnevezését, az ütemezést, valamint a költségvetési és erőforrás-követelményeket és minden más releváns információt a következő naptári évre. A Belső ellenőrzési vezető kommunikálja az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság felé bármilyen forráskorlátozás és jelentős évközi változás hatását. A Felügyelőbizottság megtárgyalja és elfogadja a tervet a teljesítéshez szükséges költségvetéssel és személyi feltételekkel.

A Belső ellenőrzési vezető a tervet legalább félévente felülvizsgálja, és szükség szerint módosítja a szervezet üzleti tevékenységében, kockázataiban, működésében, programjaiban, rendszereiben, kontrollrendszerében és megállapításaiban bekövetkezett változásokra reagálva. A Felügyelőbizottság a tervet érintő módosításokat a soron következő ülésén megtárgyalja és jóváhagyja.

Szükség esetén a Belső ellenőrzés végrehajthat az ellenőrzési tervben nem szereplő vizsgálatokat. Az ilyen tevékenységekről és annak eredményeiről lehető leghamarabb beszámol a Felügyelőbizottságnak.

Minden vizsgálati tevékenység a Csoport módszertan mentén kerül elvégzésre (részletesen lásd a Group Audit Manual-ban), beleértve a csoport szintű belső ellenőrzés által használt IT eszközök alkalmazását. A vizsgálat célja, de nem kizárólagosan, az adott szervezet/funkció/folyamat céljait veszélyeztető kockázatokra vonatkozó kontrolltevékenységek megfelelőségének és hatékonyságának értékelése.

A Belső ellenőrzés az egyes megbízások befejezését követően írásban ellenőrzési jelentést készít és ad ki az auditált terület és annak felettesei részére. A jelentés tartalmazza az egyes megállapítások súlyosságát, kiterjed a belső kontrollrendszer hatékonyságával és megfelelőségével kapcsolatos valamennyi problémára, valamint a belső szabályzatoknak, eljárásoknak és folyamatoknak való megfeleléssel kapcsolatos főbb hiányosságokra, végül az ezekkel kapcsolatos belső ellenőrzési javaslatokra. Tartalmazza ezen túlmenően az azonosított problémákkal kapcsolatban megtett vagy a már előzetesen egyeztetett tervezett javító intézkedéseket, valamint az ezek megvalósítására vonatkozó egyeztetett felelősöket és határidőket.

Míg a felmerült megállapítások megoldásáért az üzleti vezetők felelnek, a Belső ellenőrzés felelős az egyes megállapítások és a kapcsolódó intézkedési terv végrehajtásának a nyomon követéséért és a kapcsolódó javító intézkedések hatékonyságának ellenőrzéséért.

Tevékenysége alapján és a Csoport módszertannal összhangban, a Belső ellenőrzés felelős a jelentős kockázati kitettségek és az azonosított kontroll kockázatok Felügyelőbizottság és

Igazgatóság részére történő bejelentéséért, ideértve a csalás kockázatokat, az irányítási kérdéseket és az egyéb szükséges vagy a Felügyelőbizottság által kért ügyeket.

A Belső ellenőrzési vezető legalább negyedévente az időszaki tevékenységekről és a jelentős megállapításokról, javító intézkedésekről, azok határidőre történő megvalósítási státuszáról szóló jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelőbizottság részére. Ez magában foglalja a nyomon követési tevékenység eredményeit, a cselekvési tervek végrehajtásáért felelős személyek és/vagy funkciók feltüntetését, valamint az eredeti megállapítások megszüntetésével kapcsolatos javító intézkedések határidejét és eredményét. A Felügyelőbizottság határozza meg, milyen intézkedéseket kell tenni az egyes megállapításokkal kapcsolatban, és gondoskodik arról, hogy ezek az intézkedések végrehajtásra kerüljenek. Különösen súlyos megállapítás esetén a Belső ellenőrzési vezető köteles az Igazgatóságot és a Felügyelőbizottságot, a magyarországi országszintű belső ellenőrzés vezetőjét, a régiós szintű belső ellenőrzési részleg vezetőjét és a Csoport Belső ellenőrzési funkcióját haladéktalanul értesíteni.

A csoport Belső ellenőrzés minőségbiztosítási és fejlesztési programot határoz meg és tart fenn, amely tartalmazza a belső és külső értékeléseket és az audittevékenység minden elemére kiterjed. Ezen programok keretében értékelik többek között az elvégzett tevékenységek hatékonyságát és eredményességét, azonosítják a kapcsolódó fejlesztési lehetőségeket és értékelik, hogy az ellenőrzési tevékenység megfelel-e a nemzetközi belső ellenőrzési standardoknak, a Csoport Belső ellenőrzési Irányelveknek, a kézikönyvben meghatározott vizsgálati módszertannak és a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezet Etikai kódexének.

Szervezeti felépítés szempontjából a Belső ellenőrzés a vezető belső ellenőrből áll.

A vezető belső ellenőr összehangoltan végzi munkáját a fent ismertetett feladat teljesítésének biztosítása céljából, a közös audit módszertant követve és a Csoport Belső ellenőrzési irányelvekben lefektetett elveket betartva.

B.6. AKTUÁRIUSI FUNKCIÓ

Az EUB aktuáriusi funkció fő feladatai, a Szolvencia II elvei (2009/138/EK irányelv 48. cikk) által előírtak szerint az alábbiak:

 a biztosítástechnikai tartalékok számításának összehangolása és a biztosítástechnikai tartalékok jóváhagyása

 az EUB Igazgatóságának tájékoztatása a biztosítástechnikai tartalékok számításának megbízhatóságáról és megfelelőségéről

 az általános biztosítási kockázatvállalási politikáról való véleménynyilvánítás

 a viszontbiztosítási megállapodások megfelelőségéről való véleménynyilvánítás

 a kockázatkezelési rendszer hatékony működtetéséhez való hozzájárulás.

Az EUB aktuáriusi funkció egyéb felelősségei:

 termékárazás jóváhagyása

 termékjövedelmezőség nyomonkövetése

 hozzájárulás a jelentéstételi rendszerhez.

Az aktuáriusi funkció a vezérigazgató alatt helyezkedik el. Annak érdekében, hogy megőrizze függetlenségét tevékenységei végzése során, az aktuáriusi funkció vezetője közvetlenül az Igazgatóságnak tesz jelentést, amelyhez független és közvetlen hozzáférése van.

Erőforrások tekintetében az aktuáriusi funkció feladatait egyrészt a Vezető aktuárius végzi, másrészről kiszervezési megállapodás van érvényben az EUB és a Generali Biztosító Zrt. között a Szolvencia II szerinti biztosítástechnikai tartalékok validálására és egyéb feladatokra (pl. számítási útmutatás) vonatkozóan. Az aktuáriusi funkció tagjai aktuáriusi, közgazdasági vagy matematikai diplomával, vagy pénzügyi / biztosítási szakos posztgraduális képesítéssel rendelkeznek.

B.7. KISZERVEZÉS

Az Európai Utazási Biztosító Zrt. által elfogadott kiszervezési belső szabályzat következetes és kötelező érvényű kiszervezési előírásokat állapít meg, és kijelöli a kiszervezésekkel kapcsolatos fő felelősségi köröket, valamint előírja, hogy bármely kiszervezés keretein belül megfelelő kontroll és irányítási struktúra jöjjön létre.

A szabályzat kockázat alapú megközelítést alkalmaz azzal, hogy az előírt követelményeket – mindenkor az arányosság elvének tiszteletben tartásával – az adott kockázati profil, az egyes kiszervezési megállapodások jelentősége és a Társaság adott szolgáltató feletti ellenőrzésének mértéke szerint kell alkalmazni.

A szabályzat értelmében minden egyes kiszervezési megállapodás esetében külön kiszervezési referenst kell kijelölni. A kiszervezési referens átfogó felelősséggel tartozik a kiszervezés életciklusának végrehajtásáért, a kockázatfelméréstől a megállapodás létrejöttéig, és az ezt követő ellenőrzési (monitoring) tevékenységig bezárólag.

A szabályzatot az érintett terület bármely jelentős változása esetén, de évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

Az Európai Utazási Biztosító Zrt. kiszervezési szempontból megkülönböztet kiemelt és nem kiemelt kiszervezéseket. A Társaság az alábbi kiemelt tevékenységeit, illetve funkcióit részben/egészben kiszervezte (kritikus kiszervezések):

 kárrendezési és szolgáltatásszervezési tevékenységet a nemzetközi Generali cégcsoporthoz tartozó vállalathoz, amelynek székhelye Magyarországon található,

 kárrendezési tevékenységet ausztriai székhelyű vállalathoz, amely nem a nemzetközi Generali cégcsoport tagja,

 befektetési portfóliókezelési, informatikai szolgáltatási, dokumentumkezelési, számviteli tevékenységét a nemzetközi Generali cégcsoporthoz tartozó vállalatokhoz, amelyek székhelye Magyarországon, Csehországban és Olaszországban található,

 pénzügyi adatmenedzsment és adatszolgáltatási, aktuáriusi, belső ellenőrzési, megfelelőségi, kockázatkezelési, adatvédelmi tisztviselői, AFC (Anti-Financial Crime), befektetésért felelős helyi vezetői és információ biztonsági funkcióit a Generali Biztosító Zrt-hez, valamint

 elektronikus adatfeldolgozási tevékenységet magyarországi székhelyű vállalathoz, amely nem a nemzetközi Generali cégcsoport tagja.

B.8. EGYÉB INFORMÁCIÓK

B.8.1. AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER MEGFELELŐSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE AZ ÜZLETI TEVÉKENYSÉGBEN EREDENDŐEN BENNE LÉVŐ KOCKÁZATOK JELLEGE, MÉRTÉKE ÉS ÖSSZETETTSÉGE SZEMPONTJÁBÓL

A Társaság elvégezte vállalatirányítási rendszerének értékelését és arra a következtetésre jutott, hogy az hatékonyan biztosítja az üzleti tevékenység megfontolt és prudens vezetését, amely arányban van a Társaság működésének jellegével, méretével és összetettségével.

A Társaság folyamatosan fejleszti megfelelőségi és irányítási rendszereit annak biztosításával, hogy azokat felülvizsgálja, értékeli, és javaslatokat tesz az Igazgatóságnak a rendszerek javítására és továbbfejlesztésére, beleértve a belső ellenőrzési (kontroll) és kockázatkezelési rendszerből származó eredményeket.

A belső auditok és a külső könyvvizsgálatok független értékelést nyújtanak a Csoport és az egyes társaságok irányítási rendszeréről. Az ezekből a vizsgálatokból származó javaslatokat a releváns irányító testületek figyelembe veszik és az üzleti kockázattal arányosan megvalósítják.

B.8.2. AZ IRÁNYÍTÁSI RENDSZERRE VONATKOZÓ EGYÉB LÉNYEGES INFORMÁCIÓK

Az elmúlt időszakban nem történt olyan egyéb lényeges változás, amely az irányítási rendszert érintette volna és kiegészítené a B. fejezetben fent leírtakat.

C. KOCKÁZATI PROFIL

C.1. BIZTOSÍTÁSI KOCKÁZAT

C.1.1. ÉLETBIZTOSÍTÁSI KOCKÁZATI KITETTSÉG ÉS ANNAK ÉRTÉKELÉSE

A Társaság nincs kitéve életbiztosítási kockázatnak, mivel az Európai Utazási Biztosító Zrt. nem foglalkozik életbiztosítással.

C.1.2. NEM-ÉLETBIZTOSÍTÁSI KOCKÁZAT

KOCKÁZATI KITETTSÉG ÉS ANNAK ÉRTÉKELÉSE

A nem-életbiztosítási kockázat azon nem-életbiztosítási kötelezettségekből ered, amelyek az üzleti tevékenység folytatása során merülnek fel. Legalább a károk gyakoriságának és/vagy súlyosságának a díjak és a tartalékok meghatározása során történő alulbecslését (díj- és tartalékkockázat), valamint a szélsőséges vagy rendkívüli eseményekből eredő veszteségek kockázatát (katasztrófa-kockázat) foglalja magában. A nem-életbiztosítási kockázat magában foglalja a törlési kockázatot is, amely a Társaság esetében nem releváns.

A Társaság az alaptevékenységének jellegéből fakadóan ki van téve bizonyos kockázatokból származó lehetséges veszteségeknek. Ezen kockázatok felismerése, mérése és az azokra vonatkozó limitek felállítása, a standardok megfelelő meghatározása kritikus fontosságú a Társaság kedvezőtlen körülmények közötti rugalmasságának biztosítása céljából, valamint annak érdekében, hogy a nem-életbiztosítási tevékenységek a Generali Csoport Kockázatvállalási Keretrendszerével összhangban legyenek.

A Generali Csoport kockázati stratégiájával összhangban a Társaság olyan kockázatokat biztosít, amelyek ismertek és megérthetők, és ahol a rendelkezésre álló információ és a kitettség átláthatósága magas szintű kockázatelbírálást tesz lehetővé. Emellett a minőségi standardokat tartalmazó kockázatelbírálási folyamat során üzletileg vállalt kockázatoknak biztosítania kell a profitabilitást, valamint limitálnia kell a morális kockázatokat.

A Társaság vállalt kockázatokkal szembeni kitettségeit a jelentés biztosítástechnikai tartalékokra és a piaci érték alapú mérlegre vonatkozó D fejezete ismerteti.

A nem-életbiztosítási kockázatok szavatolótőke-szükségletét a standard formula módszertana alapján számszerűsíti a Társaság.

A kockázatkezelési funkció érzékenységelemzések végzésével is ellenőrzi a szavatolótőke- szükséglet számítása során alkalmazott paraméterek megfelelőségét.

Az egészségbiztosítási kockázat szavatolótőke-szükséglete 413,4 millió Ft. Értéke az egészségbiztosítási katasztrófakockázati részmodulból és az életbiztosítási tartalékolási technikáktól eltérően kezelt (NSLT) egészségbiztosítási kockázati részmodulból tevődik össze.

A nem-életbiztosítási kockázat szavatolótőke-szükséglete 553,8 millió Ft, amely növekedést jelent a tavalyi évhez viszonyítva. A tőkeszükséglet kb. 60%-a a nem-életbiztosítási díj- és

tartalékkockázati részmodulból fakad, fennmaradó részét pedig a nem-életbiztosítási katasztrófakockázati részmodul teszi ki.

Az egészségbiztosítási és nem-életbiztosítási kockázatok szavatolótőke-szükséglettel kapcsolatos értékelésével az E fejezet foglalkozik.

A Társaság a kockázatkoncentráció megfelelő kockázatmutatóit alakítja ki.

KOCKÁZATKEZELÉS ÉS KOCKÁZATCSÖKKENTÉS

A nem-életbiztosítási kockázatok esetében a kockázatvállalási stratégiát a Csoport Igazgatósága által a Kockázatvállalási Keretrendszerben meghatározott kockázati preferenciákkal összhangban alakítják ki.

A stratégiai tervezési folyamat során a célok megállapításra kerülnek, majd ennek figyelembevételével vizsgálja felül a Társaság a kockázatvállalási limiteket, annak érdekében, hogy az üzleti tevékenység a tervnek megfelelően történjen. A kockázatvállalási limitek meghatározzák a kockázatok maximális nagyságát és azokat az üzleti területeket, ahol a Társaság bármilyen további vagy előzetes engedélyezés kérése nélkül kockázatokat vállalhat. A korlátok meghatározása történhet értékhatárok, kockázattípus, termékkitettség vagy az üzleti terület telítettsége alapján. A limitek célja a Társaság szakértelmén alapuló koherens és jövedelmező üzleti portfólió elérése.

A nem-életbiztosítási portfólió esetében a viszontbiztosítás a legfontosabb kockázatcsökkentési technika. Célja a kockázatok fedezetére rendelkezésére álló tőke használatának optimalizálása a biztosítási kockázat egy részének kiválasztott partnerek felé történő viszontbiztosításba adásával, szem előtt tartva a partnerekkel összefüggő hitelkockázat minimalizálását is.

A nem-életbiztosítási portfólió kiterjedt viszontbiztosítási programmal fedezett. A társaság egyetlen viszontbiztosító partnere a Generali Biztosító Zrt. A szerződéses viszontbiztosítási struktúra kialakítása a csoport szintjén történik. 2023-ban nem történtek nagyobb változások az előző évhez képest.

A Társaság a hagyományos viszontbiztosítást részesíti előnyben a nem-életbiztosítási portfóliójából eredő katasztrófakockázat csökkentésének eszközeként. Továbbá a koronavírus járvány megjelenését követően a Társaság a kezesi biztosítások esetében a pénzbeli letétet is alkalmazza kockázatcsökkentő technikaként.

A Kockázatkezelési terület évente felülvizsgálja a kockázatcsökkentési technikák megfelelőségét.

C.2. PIACI KOCKÁZAT

C.2.1. PIACI KOCKÁZATI KITETTSÉG ÉS ANNAK ÉRTÉKELÉSE

Nem-életbiztosítóként a Társaság díjat szed be a kötvénytulajdonosoktól előre meghatározott események bekövetkezésétől függő kifizetések vállalásáért.

A Társaság a beszedett díjak jelentős részét különböző pénzügyi eszközökbe fekteti be abból a célból, hogy eleget tegyen a szerződők felé tett jövőbeli vállalásainak, valamint, hogy értéket hozzon létre tulajdonosai számára.

Ezáltal a Társaság az alábbi piaci kockázatoknak van kitéve:

 a befektetett eszközök a várakozások alatt teljesítenek a csökkenő vagy változékony piaci árfolyamok miatt;

 a lejáró kötvények újrabefektetése kedvezőtlenebb piaci feltételekkel, jellemzően alacsonyabb kamatláb mellett valósul meg.

Mivel a Társaság eszközeit tartam szempontjából a várható kifizetéseinek megfelelően fekteti be, azokat általában lejáratig tartja, így meglehetősen védett eszközei piaci értékének rövid távú csökkenésével és ingadozásával szemben.

Emellett a Szolvencia II irányelv előírja a Társaság számára a kockázatokat fedező szavatolótőke tartását is abból a célból, hogy szilárd szavatolótőke-megfelelési helyzetet tartson fenn még kedvezőtlen piaci mozgások közepette is.

Emiatt a Társaság az úgynevezett „prudens személy3” alapelv szerint kezeli befektetéseit, eszközei hozamának optimalizálására törekszik a rövid távú piaci ingadozások fizetőképességre gyakorolt negatív hatásának minimalizálása mellett.

A Társaság pénzügyi instrumentumokba fekteti be a beszedett díjak jelentős részét, biztosítva, hogy a szolgáltatásokat időben ki tudja fizetni az ügyfeleknek. Ha a pénzügyi befektetések értéke túlzottan lecsökken a szolgáltatások kifizetésének időpontjára, lehetséges, hogy a Társaság nem tudja megtartani a szerződők felé tett kötelezettségvállalásait. Ezért a Társaságnak biztosítania kell, hogy a biztosítási szerződéseket fedező pénzügyi befektetések értéke ne csökkenjen a kötelezettségeinek az értéke alá.

A Társaságot érintő piaci kockázat jelentős része államkötvény kitettségből ered, kisebb része pedig abból, hogy a Társaság vállalati kötvényekbe és befektetési alapokba is fektet.

3 A 2009/138 / EK irányelv 132. cikkében meghatározott “prudens személy elv” előírja, hogy a Társaság csak olyan eszközökbe és pénzügyi istrumentumokba fektessen be, amelyek kockázatát a Társaság azonosíthatja, mérheti, felügyelheti, ellenőrizheti és jelentheti, figyelembe véve a fizetőképességi igényeiket. Ezen elv érvényesülését a Csoport befektetési irányítási politikája (IGGP) szabályozza.

A Társaság kockázati térképén a következő piaci kockázatokat tartja nyilván:

 Részvénypiaci kockázat: annak kockázata, hogy az eszközök piaci értéke vagy a kötelezettségek értéke a részvénypiaci árfolyamok szintjének változásai miatt kedvezőtlenül változik, ami pénzügyi veszteségekhez vezethet. A részvénypiaci kockázatnak való kitettség a részvényárfolyamra érzékeny pozíciókból ered.

 Kamatláb-kockázat: annak kockázata, hogy az eszközök piaci értéke vagy a kötelezettségek értéke kedvezőtlenül változik a kockázatmentes kamatlábak szintjének változásai miatt. A Társaság egyaránt ki van téve a kamatlábak lefelé, illetve felfelé irányuló változásának, amely változások folytán a Társaságnak egyre többe kerülhet a vállalásai megtartása, mely pénzügyi veszteséghez vezet.

 Koncentrációs kockázat: annak kockázata, hogy jelentős pénzügyi veszteségek merülnek fel amiatt, hogy az eszközállomány kevés számú partnerre koncentrálódik, növelve ezáltal annak lehetőségét, hogy csak kevés vagy akár egyetlen partnert sújtó negatív esemény nagy veszteségeket eredményezzen.

 Devizaárfolyam-kockázat: annak kockázata, hogy az eszközök piaci értéke vagy a kötelezettségek értéke kedvezőtlenül változik a devizaárfolyamok változásai miatt. A devizaárfolyam-kockázatnak való kitettség olyan közvetlen vagy közvetett eszköz- vagy kötelezettség-pozíciókból fakad, amelyek érzékenyek a devizaárfolyamok változására.

 Kamatrés kockázat: az eszközök, kötelezettségek és pénzügyi instrumentumok értékének érzékenysége a kockázatmentes hozamgörbe feletti kamatrések szintjének vagy volatilitásának változására.

A kockázatok integrált mérésének biztosítása érdekében a Társaság mind minőségi, mind mennyiségi kockázatmérési módszertanokat alkalmaz, piaci kockázatainak értékeléséhez pedig a Szolvencia II irányelv által szabályozott EIOPA standard formulát alkalmazza.

A fenti módszertan alapján a Társaság piaci kockázatokból származó szavatolótőke- szükséglete 393,9 millió Ft, amely a megelőző évhez képest magasabb szintet jelent. Az egyes részmodulok vonatkozásában bővebb információk az E.2. fejezetben találhatóak.

A piaci kockázatok értékeléséhez használt módszertanban az előző beszámolási időszakhoz képest nem történt változás. A standard formula megfelelően modellezi a piaci kockázat koncentrációját.

C.2.2. A KOCKÁZAT KEZELÉSE ÉS CSÖKKENTÉSE

A piaci kockázatokat többféleképpen kezeli a Társaság.

 A „prudens személy” alapelv a Társaság vagyonkezelési folyamatának fő sarokköve. A piaci kockázatok eszközökre és kötelezettségekre gyakorolt hatásának átfogó kezeléséhez szükséges, hogy a Társaság stratégiai eszközallokációs folyamatát a kötelezettségek határozzák meg, és az szoros kölcsönös függésben álljon biztosítás- specifikus célokkal és megszorításokkal. A Generali Csoport megközelítését követve a Társaság integrált stratégiai eszközallokációval rendelkezik.

 Az eszközállományt a fentiekben ismertetett vagyonkezelési folyamat során a „prudens személy” alapelv alapján meghatározott eszközkategória- és átlagidő súlyok szerint fekteti be és egyensúlyozza ki a Társaság. A cél nemcsak a kockázat kiküszöbölése, hanem az üzleti tervezési időszakra vonatkozó hozamcélok és a kockázatvállalási hajlandóságot kielégítő optimális kockázat-hozam profil meghatározása a Társaság számára.

 A Társaság származékos termékeket is használ az eszköz- illetve kötelezettség portfólió kockázatának csökkentése céljából. A származékos termékek segítenek a Társaságnak abban, hogy az üzleti tervezési céloknak megfelelően javítsa a portfólió minőségét, likviditását és jövedelmezőségét.

A stratégiai eszközallokációs tevékenységek célja annak biztosítása, hogy a Társaságnak elegendő és megfelelő eszköze legyen kitűzött céljai elérésére és kötelezettségei teljesítésére. Ez többféle piaci forgatókönyv és várható/stresszelt befektetési körülmények szerinti részletes eszköz-kötelezettség kapcsolat elemzését foglalja magában.

A stratégiai eszközallokációs folyamat a befektetési, pénzügyi, aktuáriusi, treasury és kockázatkezelési funkciók szoros együttműködésére támaszkodik. Az említett funkcióktól kapott információk és célkitűzések garantálják, hogy a stratégiai eszközallokációs folyamat összhangban van a kockázatvállalási hajlandósággal (Generali Csoport Kockázatvállalási Keretrendszer), valamint a stratégiai tervezési és a tőkeallokációs folyamatokkal.

A stratégiai eszközallokációs folyamat célja az eszközkategóriák leghatékonyabb kombinációjának meghatározása, amely a Szolvencia II irányelvben meghatározott „prudens személy” alapelv és a kapcsolódó releváns intézkedések szerint maximalizálja az értékteremtéshez való befektetési hozzájárulást, tekintettel a szavatolótőke-megfelelési, aktuáriusi és számviteli mutatókra egyaránt.

Az éves stratégiai eszközallokációs javaslat a célok, a valószínűsíthető szcenáriók és a lehetséges mozgástér figyelembevételével:

 Célkitettséget, valamint minimális és maximális megengedett kitettségi korlátokat határoz meg minden releváns eszközkategóriára.

 Meghatározza az eszköz-forrás illesztési egyenlőtlenségek megengedett mértékét, és a kötelezettségek változásából kiindulva kijelöli azokat a potenciális intézkedéseket, amelyek ezek esetleges csökkentését lehetővé tehetik a befektetési oldalon.

Egyes eszközkategóriák kezelését és nyomon követését központosította a Csoport. Ezek például a következők: (i) magántőke, (ii) alternatív fix kamatozású értékpapír, (iii) árfolyam- fedezeti alapok, (iv) származékos és strukturált termékek.

 Az ilyen típusú befektetések alapos átvilágításon esnek át, amelynek célja a befektetés minőségének és a befektetéshez kapcsolódó kockázat szintjének értékelése, valamint a jóváhagyott, kötelezettség által meghatározott stratégiai eszközallokációval való összhangjának felmérése.

 Az elemzések mértéke és mélysége függhet az értékelt befektetési eszköz szerkezetétől, a befektetés volumenétől és a szabályozási keretelvektől.

A Kockázatvállalási Keretrendszerben meghatározott (a szavatolótőke-megfelelési helyzet alapján megállapított) kockázatvállalási limiteken túl a Társaság jelenlegi kockázatfigyelési folyamata a befektetési és a treasury portfóliókra vonatkozó Befektetési limitek régiószintű iránymutatásainak, valamint az azokra épülő, egyéb szabályzatok alkalmazása által is integrált. Ezek a szabályzatok általános elveket, számszerűsített kockázati limiteket (különös hangsúllyal a hitel- és piackoncentrációra), engedélyezési folyamatokat és tiltásokat tartalmaznak.

Emellett a Társaság piaci kockázatcsökkentési stratégiák aktív megvalósítását is végzi. A Társaság Befektetési politikája szerint az Európai Utazási Biztosító Zrt. az eszközportfóliója deviza-összetételét hozzáigazítja a kötelezettségek deviza-összetételéhez, valamint határidős fedezeti ügyleteket is köt.

C.3. HITELKOCKÁZAT

C.3.1. KOCKÁZATI KITETTSÉG ÉS ANNAK ÉRTÉKELÉSE

Nem-életbiztosítóként a Társaság díjat szed a szerződőktől előre meghatározott eseményektől függő kifizetés vállalásáért, és a beszedett díjak jelentős részét különféle pénzügyi eszközökbe fekteti be abból a célból, hogy eleget tegyen a jövőre vonatkozó vállalásoknak az ügyfelei felé, valamint, hogy értéket hozzon létre tulajdonosai számára.

A pénzügyi befektetéseknek egy része ki van téve hitelkockázatnak, amely abból adódik, hogy a befektetések a kibocsátó hitelképességének észlelt vagy tényleges romlása miatt nem úgy teljesítenek, ahogy várták, továbbá a származékos vagy viszontbiztosítási szerződések a partner hitelképességének észlelt vagy tényleges romlása miatt nem úgy teljesítenek, ahogy várták.

A Szolvencia II irányelv előírja a Társaság számára a kockázatokat fedező szavatolótőke tartását abból a célból, hogy szilárd szavatolótőke-megfelelési helyzetet tartson fenn még kedvezőtlen piaci mozgások közepette is. Ennek érdekében a Társaság az úgynevezett

„prudens személy” alapelv szerint prudens módon kezeli befektetéseit, és eszközei hozamának optimalizálására törekszik a rövid távú piaci ingadozások fizetőképességre gyakorolt negatív hatásának minimalizálása mellett.

A Társaság hitelkockázatai hasonló okokra vezethetők vissza a termékek jellegéből adódóan, mint a piaci kockázat.

A Társaság pénzügyi instrumentumokba fekteti be a beszedett díjakat oly módon, hogy a szolgáltatásokat időben ki tudja fizetni az ügyfeleknek. Ha a pénzügyi befektetések értéke jelentősen csökken, a kárkifizetés során előfordulhat, hogy a Társaság nem tudja teljesíteni

vállalásait az ügyfelek felé. Ennek következtében a biztosítási szerződéseket fedező pénzügyi befektetések értéke nem csökkenhet a kötelezettségek értéke alá.

A Társaság kockázati térképén szereplő hitelkockázat a partner általi nemteljesítési kockázatot foglalja magában, amely annak kockázata, hogy veszteségek merülnek fel amiatt, ha a partner nem tud eleget tenni pénzügyi kötelmeinek.

Xxxxx biztosítása érdekében, hogy az eszközökből származó hitelkockázatok szintje megfeleljen a Társaság által folytatott üzleti tevékenységnek, valamint a szerződők felé vállalt kötelezettségeknek, a befektetési tevékenységet megbízható és prudens módon végzi a Társaság.

A „prudens személy” alapelv gyakorlati megvalósításának alkalmazása független attól, hogy az eszközökre piaci kockázat, hitelkockázat vagy mindkettő vonatkozik, tehát a portfólió allokáció optimalizálására a hitelkockázat tekintetében is a C.2.2. pontban ismertetett elvek és folyamatok vonatkoznak. Közös (mind minőségi, mind mennyiségi) kockázatmérési módszertanokat alkalmaz a Társaság a kockázatok integrált mérésének biztosítása érdekében.

A Társaság hitelkockázatának jelentős része származik abból a kockázatból, ha a viszontbiztosítási partner nem tesz eleget szerződéses kötelezettségeinek. A viszontbiztosítás célja a biztosítási kockázat csökkentése a kockázat egy részének kiválasztott partnerek felé történő viszontbiztosításba adásával, azonban a viszontbiztosítási partnerekkel szemben hitelkockázatot fut a Társaság. A Csoport és a Társaság Viszontbiztosítási Stratégiája a Csoport, illetve a Társaság Kockázatvállalási Keretrendszerében definiált kockázatvállalási hajlandóságával konzisztensen, a viszontbiztosítási piac sajátosságainak figyelembevételével került kialakításra.

A hitelkockázat minimalizálása érdekében a viszontbiztosítási szerződéseket a Társaság Viszontbiztosítási területe az Aktuáriusi és Kockázatkezelési területtel együttműködve a Társaság kockázati étvágyával, a meghatározott limitekkel, továbbá a viszontbiztosítási partnerek hitelképességének figyelembevételével alakítja ki. Az Európai Utazási Biztosító Zrt. legfőbb viszontbiztosítási partnere a Generali Biztosító Zrt. A Társaság a hitelkockázatai értékeléséhez a Szolvencia II irányelv által szabályozott EIOPA standard formulát alkalmazza. A Generali Biztosító Zrt. jelenleg nem rendelkezik hitelkockázati besorolással, ezért a Társaság a partner általi nemteljesítési kockázatot a Generali Biztosító Zrt. Szolvencia II szerinti, hivatalosan is publikált, 2022 év végére vonatkozó szolvencia rátája mellett határozta meg.

Az Európai Utazási Biztosító Zrt. szolvencia rátájára vonatkozó érzékenységvizsgálat az E.6- os fejezetben található.

A Társaság partner általi nemteljesítési kockázatokból származó szavatolótőke-szükséglete 407,9 millió Ft, amely növekedést mutat a megelőző évhez képest.

A szavatolótőke-szükségletről bővebb információ az E.2. fejezetben található.

Az előző beszámolási időszak óta nem változott a hitelkockázatok értékeléséhez használt módszertan.

A hitelkockázat koncentrációját megfelelően modellezi a standard formula. A modell eredményei, valamint a mérlegösszetétel alapján a Társaságnak nincs lényeges kockázatkoncentrációja.

C.3.2. A KOCKÁZAT KEZELÉSE ÉS CSÖKKENTÉSE

A hitelkockázatokat több párhuzamosan alkalmazott módon kezeli a Társaság.

 A Társaság által alkalmazott egyik legfőbb kockázatcsökkentési technika a kötelezettségek által meghatározott eszközmenedzsment. Az eszközportfóliót a fentiekben ismertetett vagyonkezelési folyamat során a „prudens személy” alapelv alapján meghatározott eszközkategória- és átlagidő súlyok szerint fekteti be és egyensúlyozza ki a Társaság. A cél nemcsak a kockázat kiküszöbölése, hanem az üzleti tervezési időszakra vonatkozó hozamcélok és kockázatvállalási hajlandóságot kielégítő optimális kockázat-hozam profil meghatározása.

 A Társaság származékos termékeket is használ az eszköz- és/vagy kötelezettségállományban lévő kockázat csökkentése céljából. A származékos termékek segítenek a Társaságnak abban, hogy az üzleti tervezési céloknak megfelelően javítsa a portfólió minőségét, likviditását és jövedelmezőségét.

 Emellett a standard formula alkalmazása olyan mennyiségi kockázati mérőszámokat eredményez, amelyek lehetővé teszik kockázatvállalási szintek meghatározását, valamint érzékenységelemzések végzését a kiválasztott kockázati forgatókönyvek esetén.

A fent szemléltetett kereteken túl, a Társaság jelenlegi kockázatfigyelési folyamata általános elveket, számszerűsített kockázati limiteket (különös hangsúllyal a hitel- és piackoncentrációra), engedélyezési folyamatokat és tiltásokat is tartalmazó, a befektetési és a treasury portfóliókra vonatkozó Befektetési limitek régiószintű iránymutatásait, valamint az azokra épülő egyéb szabályzatokat is alkalmazza.

C.4. LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT

C.4.1. LIKVIDITÁSI KOCKÁZATI KITETTSÉG ÉS ANNAK ÉRTÉKELÉSE

A likviditási kockázat az üzleti műveletekből, befektetési vagy pénzügyi tevékenységekből eredő bizonytalanság a Társaság azon képességével kapcsolatban, hogy teljes mértékben és időben teljesíteni tudja fizetési kötelezettségeit a jelenlegi vagy stressz környezetben. Ebbe beletartozhat az is, ha a kötelezettségvállalásokat csak úgy lehet teljesíteni, hogy kedvezőtlen feltételekkel lépnek a hitelpiacra vagy áron alul, illetve többletköltség felmerülésével értékesítenek pénzügyi eszközöket az eszközök illikviditása vagy likvidálási nehézségei miatt.

A biztosítási tevékenységből eredően a Társaság a likviditási kockázatnak az üzletből eredő pénzbevételek és pénzkiadások közötti esetleges eltérések miatt a várható új üzletek cash flow profiljától függően van kitéve. A likviditási kockázat származhat továbbá a befektetési tevékenységből, a Társaság eszközportfóliójának kezeléséből eredő esetleges likviditáshiányból, valamint az eszközök gyenge likviditási szintjéből (ez az a képesség, hogy

az eszköz méltányos áron, megfelelő mennyiségben és észszerű időn belül eladható legyen). Végül a Társaság likviditási kiadásoknak lehet kitéve kibocsátott garanciák, kötelezettségvállalások, derivatív szerződések fedezetpótlási felszólításai vagy a biztosítási tartalékok fedezettségi arányára és a tőkehelyzetre vonatkozó szabályozói korlátokkal kapcsolatban is.

A KOCKÁZATOK ELŐRETEKINTŐ AZONOSÍTÁSA

A likviditási kockázatkezelés azon alapul, hogy a Társaság cash flow előrejelzéseket készít, annak érdekében, hogy figyelemmel kísérje, hogy a rendelkezésre álló likvid eszközök mindenkor elegendőek legyenek az adott időszakban esedékessé váló pénzkötelezettségek fedezésére.

A Csoport két likviditási kockázati mutatót (Vállalati Likviditási Ráta, Vállalati Befektetési Illikviditási Ráta) határozott meg, amelyet arra használnak, hogy rendszeresen figyelemmel kísérjék a Csoport minden biztosítótársaságának likviditási helyzetét. A mutatók célja annak mérése, hogy a Társaság teljesíteni tudja az ügyfelekkel és más érintettekkel szembeni fizetési kötelezettségeit.

A Vállalati Likviditási Rátát kétféleképpen számítják: az úgynevezett „alapforgatókönyv”, valamint az ún. likviditási „stressz-forgatókönyv” alapján. Az alap esetben a pénzáramlások, eszközök és források értékei megfelelnek a Társaság stratégiai tervforgatókönyve alapján előre jelzettnek. Ezzel szemben a likviditási stressz forgatókönyvben az előre jelzett pénzbevételek és kiadások, valamint az eszközök piaci ára kiszámítása során figyelembevételre kerülnek olyan valószínűtlen, de hihető körülményeket, amelyek kedvezőtlenül befolyásolnák a Társaság likviditását.

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

A Vállalat a Generali Csoport ajánlása alapján határozza meg a likviditási kockázati limiteket, a fent említett mutatók azon értékeit, amelyeket a Társaság nem léphet túl. A limitrendszert úgy tervezték meg, hogy biztosítson a Társaság számára egy likviditási puffert azon az összegen felül, ami a stressz-forgatókönyvekben leírt kedvezőtlen körülményeknek való ellenálláshoz szükséges.

A likviditási kockázatmodell alapján a Társaság likviditási helyzete stabil. A likviditási mutatók az előre meghatározott limiteknél jelentősen kedvezőbbek, és nem mutatnak limittúllépést egyéves távlatban.

A likviditási kockázat lényeges koncentrációja az egyes partnerekkel vagy csoportokkal szembeni nagy kitettség miatt következhetne be, ez azonban jelenleg nem áll fenn. A Generali Csoport olyan befektetési limiteket állapított meg, amelyek lehetővé teszik a Társaság számára, hogy számos dimenzió (pl. eszköz-kategória, partner, hitelminősítés, földrajzi elhelyezkedés) figyelembevételével korlátozza a kockázati koncentrációkat.

C.4.2. A KOCKÁZAT KEZELÉSE ÉS CSÖKKENTÉSE

A Társaság a Csoport belső szabályzataiban felállított keretrendszerrel összhangban kezeli a likviditási kockázatot, és törekszik annak alacsony szinten tartására. A Társaság célja olyan likviditási szint biztosítása, amellyel még a kedvezőtlen forgatókönyvek esetén is megfelel a kötelezettségvállalásainak, ugyanakkor teljesíti a jövedelmezőségi és növekedési célkitűzéseit is. Ennek érdekében úgy kezeli a várható pénzbevételeket és pénzkiadásokat, hogy elegendő

– adott esetben könnyen rendelkezésre álló - pénzt tart a rövid- és középtávú igényekre, és olyan instrumentumokba fektet be, amelyek gyorsan és könnyen, minimális veszteséggel pénzzé tehetők. A Társaság reális piaci feltételek, valamint stressz-forgatókönyvek alapján is áttekinti a likviditási kilátásokat.

A Társaság világos szabályozást alakított ki a likviditási kockázat mérésére, kezelésére, csökkentésére és jelentésére összhangban a csoportszintű szabályozásokkal, ideértve a konkrét limitek megállapítását és a limittúllépés vagy egyéb likviditási nehézségek esetére az eszkalációs folyamatot (amely egyben a Csoport bevonását is jelenti).

A Generali Csoport Kockázatvállalási Keretrendszerében lefektetett likviditási kockázatkezelési elvek részét képezik a stratégiai tervezésnek és az üzleti folyamatoknak, ideértve a befektetéseket és a termékfejlesztést is.

 A befektetési folyamat vonatkozásában a Generali Csoport kifejezetten a likviditási kockázatot azonosította a befektetésekhez kapcsolódó egyik legfontosabb kockázatként. A Társaságra befektetési limiteket határoztak meg annak biztosítása érdekében, hogy az illikvid eszközök részaránya olyan szinten belül maradjon, ami még nem rontja a Társaság eszközoldali likviditását.

 A termékfejlesztés esetében a Csoport a nem-életbiztosítási kockázatvállalási szabályzataiban meghatározta, milyen elveket kell alkalmazni, hogy csökkentsék a nem-életbiztosítás kárkifizetéseinek likviditásra gyakorolt hatását.

C.4.3. A JÖVŐBENI DÍJAKBAN FOGLALT VÁRHATÓ NYERESÉG

A jövőbeni díjakban foglalt várható nyereség (Expected Profit Included in Future Premiums - EPIFP) azon jövőbeni pénzáramok várható jelenértékét jelenti, amelyek a meglévő biztosítási és viszontbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos jövőbeli díjbevételeknek a biztosítástechnikai tartalékokban történő figyelembevételéből származnak. Ezek befolyása a jövőben várható, de el is maradhat bármely okból (nem tekintve ilyennek a biztosítási esemény bekövetkezését), függetlenül a biztosítottnak a kötvény felmondására vonatkozó törvényes vagy szerződésben rögzített jogától.

A jövőbeni díjakban foglalt várható nyereség nem releváns a Társaság esetében, mivel a Társaság szerződéseinek nagy része egyszeri díjas.

C.5. MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT

C.5.1. MŰKÖDÉSI KOCKÁZATI KITETTSÉG ÉS ANNAK ÉRTÉKELÉSE

A működési kockázat annak a veszteségnek a kockázata, amely nem megfelelő vagy hibás belső folyamatokból, személyek vagy rendszerek hibáiból, vagy pedig külső eseményekből ered.

Az iparági gyakorlatnak megfelelően a Generali Csoport és a Társaság az alábbi besorolási kategóriákat alkalmazza:

 Belső csalás: csalásra, a vagyon hűtlen kezelésére, a szabályozások, törvények vagy vállalati szabályzatok kijátszására irányuló, legalább egy belső fél közreműködésével elkövetett cselekményekből adódó veszteségek, a diverzitással/hátrányos megkülönböztetéssel összefüggő események kivételével;

 Külső csalás: csalásra, a vagyon hűtlen kezelésére vagy a törvények kijátszására irányuló, harmadik fél által elkövetett cselekményekből adódó veszteségek;

 Munkáltatói gyakorlat és munkahelyi biztonság: a munkavállalási, egészségügyi vagy munkabiztonsági jogszabályokkal vagy megállapodásokkal összeegyeztethetetlen cselekményekből, személyi sérüléssel vagy diverzitással/hátrányos megkülönböztetéssel kapcsolatos kártérítési igény kifizetéséből adódó veszteségek;

 Ügyfelek, termékek és üzleti gyakorlat: egy adott ügyféllel szemben gondatlanságból vagy nem szándékosan elkövetett szakmai kötelezettségszegésből, illetve egy termék jellegéből vagy tervezéséből adódó veszteségek;

 Fizikai károk: a tárgyi eszközöket természeti katasztrófa vagy más esemény következtében ért károkból adódó veszteségek;

 Az üzletmenet fennakadása és rendszerhiba: az üzletmenet fennakadásából vagy rendszerhibából adódó veszteségek;

 Folyamatkezelés, végrehajtás és teljesítés: ügyletek feldolgozásának elmaradásából vagy ügyfelekkel és beszállítókkal kapcsolatos folyamatok nem- megfelelő kezeléséből adódó veszteségek.

A legjobb iparági gyakorlatokat követve, a Generali Csoport működési kockázatkezelési keretrendszere fő tevékenységként a veszteségadatok gyűjtését és a kockázatfelmérést, valamint kockázatcsökkentő intézkedések elősegítését tartalmazza.

A veszteségadatok gyűjtése (LDC, Loss Data Collection) a működési kockázati események bekövetkezésekor elszenvedett veszteségek gyűjtésének a folyamata, amely áttekintést ad a működési kockázati események kapcsán bekövetkezett múltbeli veszteségekről.

2015 óta a Generali Csoport anonim módon megosztja a belső veszteségadatokat az ORX- en (Operational Risk data eXchange Association) keresztül, mely a működési kockázattal foglalkozó szervezetek globális egyesülete, illetve a főbb iparági szereplők is közreműködnek benne. A cél a saját adatok mellett mások adatainak a felhasználása tapasztalatok szerzésére, belső kontrollok javítására és a későbbi esetlegesen fokozódó kockázatok felmérésére, a veszteségek megelőzése érdekében, hozzájárulva a szervezet tanulási folyamatához.

A Kockázatkezelési terület az elmúlt évben is kiemelt figyelmet fordít és a jövőben továbbra is erősíteni kívánja a működési veszteségadatok jelentéséhez kacsolódó tevékenységét a Társaságon belül.

Csoportunk 2016 óta alkalmaz egy további működési kockázatmérési módszert, amelynek segítségével értékeli azokat a működési és megfelelőségi kockázatokat, amelynek a szervezet ki van téve. Az Overall Risk Assessment célja felismerni azokat a kockázatokat, amelyek lényegesen befolyásolhatják a jövőbeni üzleti tervek és stratégia megvalósulását. Ezen kockázatok figyelembevétele a kockázati profilra ható felsővezetői döntések esetében is szükséges. Ezt az értékelést a Megfelelőségi terület és a Kockázatkezelési terület végzi a kockázattulajdonosok segítségével.

Az értékelés során a lehetséges kockázati kitettségek azonosításán túl sor kerül a kontrollrendszer megfelelőségének értékelésére is. Az eredmények ismeretében megállapítható az ún. maradvány kockázat, amelynek tekintetében a reputációs kockázat is figyelembevételre kerül.

Az Overall Risk Assessment folyamat célja annak meghatározása, hogy

 melyek azok az elsődleges prioritású kockázatok, amelyek esetében azonnali intézkedésre van szükség és

 melyek azok a kockázatok, amelyek esetében a kontroll környezetet erősíteni kell.

Fentiek ismeretében lehetőség nyílik a kockázatok bizonyos fokú előrejelzésére, a források hatékonyabb elosztására, valamint a stratégiai projektek hatékonyabb irányítására is.

A felmérés során kiemelt kockázatként értékeltük a kulcsfontosságú munkavállalók elvesztését, illetve magas kockázatként azonosítottuk a kiber támadást. Közepes kockázatként jelent meg az elmúlt évben a társadalmi-politikai eseményekből adódó hatás. Az értékelés eredményei 2023 év végén Kockázatkezelési bizottsági ülésen is bemutatásra kerültek, az adatok validálása és a tanulási folyamat elősegítése érdekében. Az értékelés előretekintő módon felhívja a figyelmet az üzletmenetre ható kockázatokra, illetve támogatja a stratégia tervezést és az üzleti döntéshozatalt.

A standard formula működési kockázati modulja tényező-alapú számításban tükrözi a nem megfelelő vagy meghiúsult belső folyamatokból, az alkalmazott emberi erőforrásból vagy rendszerekből, vagy külső eseményekből eredő kockázatokat. A Társaság működési kockázatokból eredő tőkeszükséglete 2023 év végére vonatkozóan 169,6 millió Ft.

C.5.2. A KOCKÁZAT KEZELÉSE ÉS CSÖKKENTÉSE

A vállalaton belül a működési kockázatkezelés a Kockázatkezelési terület feladatai közé tartozik, ahol a kijelölt működési kockázatmenedzser kezeli a működési kockázattal kapcsolatos tevékenységeket.

Bizonyos kockázatokat az első védelmi vonalban található specializált szervezeti egységekkel közösen vizsgál és kezel a Társaság, mint pl. a pénzügyi jelentési kockázat, informatikai kockázat, csalás-megelőzés és vállalati biztonság.

Az együttműködés eredményeképpen a kockázatcsökkentő intézkedések sorát a Generali Csoport különböző területei hajtják végre az irányítási környezet további javítását, a kockázati kitettség csökkentését és a jobb működési hatékonyság elérését célozva.

C.6. EGYÉB MATERIÁLIS KOCKÁZATOK

A Társaság a C.1-C.5 fejezetekben meghatározott kockázatokon felül az alábbi kockázatokat értékeli jelentősnek:

A kvalitatív kockázatkezelési keretrendszer részeként az alábbi kockázati kategóriákat is figyelembe veszi a Társaság:

 A fokozódó kockázatok (emerging risks) olyan trendekből és kockázatokból erednek, amelyeket nehéz észlelni és számszerűsíteni, bár tipikusan rendszerkockázatok. Ezek általában magukban foglalják a külső és belső környezet változásait, a társadalmi trendeket, szabályozási változásokat, a technológiai haladást, stb. Ezen kockázatok felméréséhez a Társaság a Csoport által rendelkezésre bocsátott információkra támaszkodik, és biztosítja, hogy azok minden főbb üzleti funkcióval megfelelően megvitatásra kerüljenek.

 A reputációs kockázat azokra a potenciális veszteségekre vonatkozik, amelyek a Társaság megítélésének az ügyfelek, partnerek vagy a felügyeleti hatóság körében bekövetkező romlásából, vagy negatív megítéléséből erednek. A kockázat kezeléséhez jelenleg meglévő folyamatok a következők: kommunikációs és médiafigyelési tevékenységek, vállalati és társadalmi felelősségvállalás, ügyfélkapcsolatok kezelése.

C.7. EGYÉB INFORMÁCIÓK

A Társaság stressz-teszteket és forgatókönyv-elemzéseket végez annak ellenőrzése céljából, hogy szavatolótőke-megfelelése hogyan alakulna kedvezőtlen piaci feltételek vagy sokkok bekövetkezése esetén. A sokkokat váratlan, potenciálisan súlyos, de valós események figyelembevételével határozzák meg. A stresszek kimenete, a pénzügyi és a tőkehelyzetre gyakorolt hatás felkészíti a Társaságot arra, hogy megfelelő vállalatvezetési lépéseket tegyen hasonló események bekövetkezése esetén.

Az érzékenységelemzés a konkrét kockázati tényezők egyszerű változásait veszi figyelembe. Fő célja a tőkemegfelelési mutató konkrét kockázati tényezők módosulására való érzékenységének mérése. A tényezőket úgy választotta ki a Társaság, hogy a legjelentősebb kockázatokra vonatkozó érzékenység felmérését tegyék lehetővé.

Annak ellenőrzésére, hogy a szavatolótőke-helyzet megfelelő a piaci feltételek változása közepette, az alábbi érzékenységelemzések elvégzésére került sor:

 kockázatmentes hozamgörbe eltolása felfelé 500 bázisponttal (a Magyar Nemzeti Bank ajánlása szerint);

 kockázatmentes hozamgörbe eltolása lefelé 200 bázisponttal (a Magyar Nemzeti Bank ajánlása szerint);

 kockázatmentes hozamgörbe eltolása felfelé 50 bázisponttal;

 kockázatmentes hozamgörbe eltolása lefelé 50 bázisponttal;

 részvényárfolyamok emelkedése 25%-kal;

 részvényárfolyamok csökkenése 25%-kal;

 a vállalati kötvények hitelkockázati felára 50 bázisponttal emelkedik.

A fenti érzékenységvizsgálatok tőkemegfelelési mutatóra gyakorolt hatásait az E fejezet tartalmazza.

D. SZAVATOLÓTŐKE-MEGFELELÉSI ÉRTÉKELÉS

D.1. ESZKÖZÖK

Ebben a fejezetben a Szolvencia II szabályozás által megkövetelt piaci érték alapú mérlegben (a továbbiakban: a Szolvencia II mérleg) értékelési módszereinket tesszük közzé. Bemutatjuk a jogszabályokban kifejezetten felsorolt mennyiségi követelményeket.

A következő információkat tesszük közzé eszközosztályonként:

 az eszközök értékét;

 a szolvencia számítások céljából készült értékelésnél használt értékelési alapok, módszerek és főbb feltételezések leírását;

 a Társaság által a szolvencia céljából készült értékelésnél és a pénzügyi kimutatásokban szereplő értékelésnél használt értékelési alapok, módszerek és főbb feltételezések közötti minden lényeges eltérés mennyiségi és minőségi magyarázatát;

 az aggregációra vonatkozó információkat az eszközök jellege, funkciója és lényegessége alapján;

 a feltételezések jelentős változásának kihatását az eszközök értékelésére, beleértve az érzékenységelemzést.

D.1.1. ESZKÖZÖK ÉRTÉKELÉSE A SZOLVENCIA II MÉRLEGBEN

Az Európai Utazási Biztosító Zrt. a magyar számviteli törvénynek megfelelően készíti a pénzügyi kimutatásait, ezért a Szolvencia II mérleg elkészítésekor a magyar számviteli szabályok és a Rendelet által meghatározott értékelési elvek közötti különbségeket kezelni kell.

Az alábbi eszközök esetében a magyar számviteli szabályok szerint értékelést a lentiek szerint kell módosítani annak érdekében, hogy megfeleljenek a Rendelet által meghatározott értékelési elveknek:

 az ingatlanok, gépek és berendezések esetében nem szabad az értékcsökkenéssel és értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéket alkalmazni;

 a készletek nettó realizálható értékét korrigálni kell a becsült befejezési költségekkel, valamint jelentős értékesítési költségek esetén az értékesítés lebonyolításához szükséges becsült költségekkel;

 a lízingelt eszközöket valós értéken kell értékelni.

 a nem pénzügyi jellegű támogatásokat nem szabad névértéken értékelni;

A Rendelet meghatározza az alább felsorolt eszközök kezelését és ezek értékelése teljesen eltér a magyar számviteli szabályoktól:

 kapcsolt vállalkozások (vagy részesedések);

 immateriális javak; üzleti és cégérték,

 halasztott adókövetelések;

 értékpapírok (például kötvények és részvények);

 egyéb eszközök (például időbeli elhatárolások).

 viszontbiztosítási szerződésekből megtérülő összegek,

A Társaság esetében releváns fent említett pontok elemzése a következő bekezdésekben található.

IMMATERIÁLIS JAVAK

A Társaság nulla értéken értékeli az immateriális javakat a Szolvencia II mérlegben, mert az immateriális javakat nem lehet külön értékesíteni, és a Társaság nem tudja bizonyítani, hogy van jegyzett piaci ár az adott vagy egy hasonló eszközre.

A magyar számviteli szabályozás szerint az immateriális javakat értékcsökkenéssel csökkentett bekerülési értéken kell kimutatni.

INGATLANOK, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK

A készletek, üzemek és berendezések piaci értéken kerülnek be a Szolvencia II mérlegbe, melyek évente átértékelésre kerülnek a rendelkezésre álló piaci információk alapján. Ingatlanokkal nem rendelkezik a Társaság.

LÍZING MEGÁLLAPODÁSOK

A biztosító sem pénzügyi, sem operatív lízing megállapodással nem rendelkezik.

KÖTVÉNYEK

A kötvények a Szolvencia II mérlegben piaci értéken kerültek értékelésre.

A magyar számviteli szabályok szerint a kötvényeket értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken kell értékelni. Értékvesztést kell elszámolni, ha a kötvények könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.

VISZONTBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEKBŐL MEGTÉRÜLŐ ÖSSZEGEK

A viszontbiztosítási szerződésekből megtérülő összegek értékelése a biztosítástechnikai tartalékok értékelésével összhangban történik, további részletek a Jelentés D.2. részében találhatók.

D.1.2. ÉRTÉKELÉSI KÜLÖNBÖZETEK BEMUTATÁSA (VISZONTBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEKBŐL MEGTÉRÜLŐ ÖSSZEGEK KIVÉTELÉVEL)

Az alábbi táblázat bemutatja a mérleg eszközoldali tételeinek kvalitatív és kvantitatív leírását. Törvényes könyvelési érték alatt a magyar számviteli törvény szerinti éves beszámolóban szereplő értéket kell érteni.

Összegek ezer Ft-ban

Szolvencia II érték (a)

Törvényes könyvelési érték (b)

Különbség az SII értékhez képest (a-b)

Megjegyzések

Üzleti és cégérték

Az üzleti és cégértéket nulla értékre értékeljük az SII szabályozások alapján. A Biztosító nem rendelkezik üzleti és cégértékkel, így a Magyar számviteli törvények szerint nem mutatunk ki ezen a mérlegsoron értéketl.

Halasztott szerzési költségek

135 250

-135 250

A halasztott szerzési nulla értékre értékeljük az SII szabályozások alapján, így 0 értékkel mutatjuk ki az SII szerinti mérlegben, míg a számviteli politika alapján a halasztott szerzési költség az adott szerződéshez közvetlenül hozzárendelhető jutaléknak a tárgyidőszakot követő időszakra vonatkozó része.

Immateriális javak

607 531

-607 531

Az SII szabályozások alapján a biztosítási és viszontbiztosítási vállalkozások nulla értékre kell, hogy értékeljék az immateriális javakat, kivéve, ha az immateriális javak külön értékesíthetőek, és a biztosítási és viszontbiztosítási vállalkozás bizonyítani tudja, hogy van jegyzett piaci ár az adott vagy egy hasonló eszközre. A vállalkozás igényeire szabott számítógépes szoftverek és a „polcról levehető” szoftverlicencek, amelyeket nem lehet más felhasználóknak értékesíteni, nulla értéken kell értékelni. A Biztosító immateriális jószágént könyveiben a saját igényeire szabott számítógépes szoftvereket mutatja ki, így SII szerint ezeket a mérlegben nem szerepeltetheti.

Halasztott adókövetelések

Az SII halasztott adókövetelések az eszközök és kötelezettségek tételes SII értéke és adózási értéke közötti különbségen alapulnak, az eszközök (kötelezettségek) realizálásakor (rendezésekor) alkalmazandó várható adókulcsot használva, és figyelembe véve az adókulcs módosítására vonatkozó bejelentések lehetséges kihatását. A halasztott adókövetelés diszkontálása nem megengedett. A halasztott adókövetelések könyv szerinti értékét minden mérlegkészítés időpontjában felülvizsgálják (a jövőbeni adóalapot képező nyereség becslésén alapuló megtérülési teszttel.)

Nyugdíj-szolgáltatások többlete

A biztosító nem rendelkezik ilyen eszközökkel.

Saját használatra tartott ingatlanok, gépek és berendezések

189 094

38 361

150 733

Változás az SII értékben az eltérő számviteli megközelítés miatt: a készletek és egyéb tárgyi eszközök bekerülési értéken van megjelenítve a magyar előírások szerinti könyvelésben, míg az SII érték az eszközök piaci értéke. Továbbá az SII értékben az IFRS16 alapján a bérleti díj lízingként szerepel, melynek eszközhasználati jogi része található itt.

Befektetések (az indexhez kötött és unit-linked szerződésekre tartott eszközök kivételével)

4 972 987

4 934 754

38 232

Összesítő sor (részvények, kötvények, kollektív befektetési vállalkozások, derivatívák)

Ingatlanok (a saját használatú kivételével)

A biztosító nem rendelkezik ilyen eszközökkel.

Kapcsolt vállalkozásokban lévő részesedések

A biztosító nem rendelkezik ilyen eszközökkel.

Részvények

Jegyzett részvények

Nincs különbség a törvényes könyvelés és az SII érték között (mindkettőt valós értéken jelenítjük meg)

Nem jegyzett részvények

Változás az SII értékben az eltérő számviteli megközelítés miatt: a nem jegyzett részvények csökkentett bekerülési értéken vannak megjelenítve a törvényes könyvelésben, míg az SII érték az IFRS valós érték megjelenítése

Kötvények

4 531 812

4 556 646

- 24 833

Államkötvények

4 434 057

4 450 789

-16 732

Változás az SII értékben az eltérő számviteli megközelítés miatt: a kötvényportfólió értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken van megjelenítve a magyar előírások szerinti könyvelésben, míg az SII érték a kötvények valós értéke

Vállalati kötvények

97 755

105 856

-8 102

Változás az SII értékben az eltérő számviteli megközelítés miatt: a kötvényportfólió értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken van megjelenítve a magyar jogszabályok szerinti könyvelésben, míg az SII érték a kötvények valós értéke

Strukturált kötvények

A biztosító nem rendelkezik ilyen eszközökkel.

Fedezettel biztosított értékpapírok

A biztosító nem rendelkezik ilyen eszközökkel.

Kollektív befektetési vállalkozások

440 139

377 073

63 066

Változás az SII értékben az eltérő számviteli megközelítés miatt: a befektetési jegyek értékvesztéssel csökkentett bekerülési értéken van megjelenítve a magyar jogszabályok szerinti könyvelésben, míg az SII érték a befektetési jegyek valós értéke

Derivatívák

1 035

Betétek a pénzeszköz egyenértékesek kivételével

A biztosító nem rendelkezik ilyen eszközökkel.

Egyéb befektetések

A biztosító nem rendelkezik ilyen eszközökkel.

Indexhez kötött és unit-linked szerződésekre tartott eszközök

A biztosító nem rendelkezik ilyen eszközökkel.

Hitelek és jelzálogkölcsönök

Biztosítási kötvényekre adott hitelek

A biztosító nem rendelkezik ilyen eszközökkel.

Magánszemélyeknek adott hitelek és jelzálogkölcsönök

A biztosító nem rendelkezik ilyen eszközökkel.

Egyéb hitelek és jelzálogkölcsönök

A biztosító nem rendelkezik ilyen eszközökkel.

Viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből származó letéti követelések

A biztosító nem rendelkezik ilyen eszközökkel.

Összegek ezer Ft-ban

Szolvencia II érték (a)

Törvényes könyvelési érték (b)

Különbség az SII értékhez képest (a-b)

Megjegyzések

Biztosítási és közvetítőknél levő kintlévőségek

152 732

Nincs releváns különbség az SII érték és a magyar jogszabályok szerinti könyvelési érték között, mivel általános feltételezésként arra számítunk, hogy az értékvesztéssel csökkentett bekerülési érték és az SII érték egyaránt a várhatóan megtérülő követelést reprezentálja.

Viszontbiztosítási kintlévőségek

Nincs különbség a magyar jogszabályok szerinti könyvelés érték és az SII érték között mivel az eltérő értékelési elvek ellenére az átértékelés hatása jelentéktelen lenne.

Kintlévőségek (kereskedés, nem biztosítás)

47 967

Nincs különbség a magyar jogszabályok szerinti könyvelés érték és az SII érték között mivel az eltérő értékelési elvek ellenére az átértékelés hatása jelentéktelen lenne.

Saját részvények (közvetlen birtoklás)

A biztosító nem rendelkezik ilyen eszközökkel.

A szavatolótőke-elemekre, illetve a lehívott, de még be nem fizetett alaptőkére vonatkozóan fizetendő összegek

A biztosító nem rendelkezik ilyen eszközökkel.

Pénzeszközök és pénzeszköz egyenértékesek

1 952 291

Általában nincs változás az SII értékben a magyar jogszabályok szerinti értékekről történő áttéréskor a rövid időtartam és lejárat miatt

Egyéb, máshol nem szerepeltetett eszközök

34 931

-34 931

Változás az SII értékben az eltérő számviteli megközelítés miatt: biztosítási adó elhatárolás piaci értéke 0 lenne.

Eszközök összesen (viszontbiztosítási megtérülések nélkül)

7 315 071

7 903 818

- 588 746

10. táblázat

D.2. BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI TARTALÉKOK

D.2.1. ÉLETBIZTOSÍTÁSI BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI TARTALÉKOK

A Társaságnak nincs életbiztosítási kötelezettsége.

D.2.2. NEM-ÉLETBIZTOSÍTÁSI BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI TARTALÉKOK

A NEM-ÉLETBIZTOSÍTÁSI BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI TARTALÉKOK ÁTTEKINTÉSE

A Szolvencia II szerinti, 2023. év végi biztosítástechnikai tartalékok a Biztosítási Törvény és a Rendelet megfelelő rendelkezései szerint kerültek kiszámításra a kötelezettségek legjobb becslése és a kockázati ráhagyás összegeként.

A kötelezettségek legjobb becslése megegyezik a vállalati portfólióban szereplő szerződésekből keletkező jövőbeli pénzáramok várható jelenértékével, és ebből kifolyólag magában foglalja mind a bekövetkezésük valószínűségén alapuló értékelést, mind a pénz időértékének megfelelő értékelését. Ezt a jelenértéket azzal a 2023.12.31-ére vonatkozó kockázatmentes hozamgörbével számítjuk ki, amelyet az EIOPA tesz közzé a piaci megfigyelések alapján.

A nem-életbiztosítási biztosítástechnikai tartalékok két részből, az úgynevezett kártartalékból és az úgynevezett díjtartalékból állnak össze.

A kártartalék az értékelési nap előtt bekövetkezett károk és azokhoz kapcsolódó költségek még ki nem fizetett részére nyújtanak fedezetet, függetlenül attól, hogy a káreseményt már bejelentették vagy sem. A díjtartalék azon jövőbeli kötelezettségek fedezete, amelyek az értékelési napon élő szerződésekhez kapcsolódnak, vagy olyan szerződésekhez, amelyek esetén a fedezet jogi kötelezésből eredeztethető.

A kötelezettségek diszkontált legjobb becslését a következőkben röviden ismertetett módszerek és feltevések alkalmazásával számítjuk ki a függőkár-tartalék és a díjtartalék tekintetében külön-külön.

FÜGGŐKÁR-TARTALÉK

Az, hogy a függőkár-tartaléknál melyik módszert kell alkalmazni a kötelezettségek legjobb becslésére, az aktuáriusi módszerek alkalmazásának lehetőségétől függ.

 A nem modellezett és részben modellezett üzlet (azon biztosítási ágazat vagy üzletágrész, amelyet különféle okokból, pl. elegendő, megfelelő vagy teljes körű adatok hiánya, vagy az adott üzlet inhomogenitása miatt nem elemezhető aktuáriusi módszerekkel) kötelezettségeinek legjobb becslése a számviteli biztosítástechnikai tartalékok alapján került kiszámításra.

 A modellezett üzlet (azon üzletágak, amelyeket részletesen aktuáriusi módszerekkel elemeztünk, mivel ezekre elegendő, megfelelő és teljes körű adat áll rendelkezésre) kötelezettségeinek legjobb becslését a következő lépésekkel határoztuk meg:

KÁRIGÉNYEK ÉS CSOPORTOSÍTÁS

A biztosítástechnikai tartalékok megfelelő aktuáriusi elemzése, valamint a végső kárra vonatkozó előrejelzések végrehajtása érdekében a múltbeli károkat (kárkifizetéseket és kárráfordításokat, szerződéses és fakultatív viszontbiztosítás hatása nélkül) is figyelembe vettük. Az erre a célra használt adatok megfelelnek az arányosság, lényegesség és teljesség minőségi kritériumainak.

Az egyes portfóliók oly módon kerültek kialakításra, hogy azokban homogén kockázati csoportok, a fedezet típusok, illetve egyéb tulajdonságok (pl. a kárkifutás hossza és változékonysága) azonosíthatóak legyenek. Az elfogadott minimum tagoltsági szint az egyes típusok (direkt üzlet, arányos viszontbiztosításba vett üzlet, nem arányos viszontbiztosításba vett üzlet) közötti felosztást veszi figyelembe, valamint minden egyes kategóriában tizenkét biztosítási üzletágat határoz meg, az alábbiak szerint:

 Gyógyászati költségek térítésére vonatkozó biztosítás,

 Jövedelembiztosítás,

 Üzemi balesetbiztosítás,

 Gépjármű-felelősségbiztosítás,

 Egyéb gépjármű-biztosítás;

 Tengeri, légi és szállítási biztosítás;

 Tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítása,

 Általános felelősségbiztosítás,

 Hitel- és kezességvállalási biztosítás,

 Jogvédelmi biztosítás,

 Segítségnyújtás,

 Különböző pénzügyi veszteségek.

Ahol lehetséges, a károkat a nagyságuktól függően fel kell osztani normál mértékű, nagy és rendkívül nagy károkra, és mindegyik kártípust külön kell elemezni. 2023-ben a modellezett üzleten belül minden kárt normál mértékű kárnak tekintettünk.

KÖLTSÉGEK

A valamely kártérítés kapcsán közvetlenül felmerülő költségekre képzett tartalékot (allokált kárrendezési költségek, ALAE) a költségekhez kapcsolódó kifizetéseknek közvetlenül az egyes károkhoz történő hozzárendelésével számítjuk ki, az előrejelzést pedig a teljes kifizetés- háromszög alapján végezzük el.

A nem közvetlenül az adott kárhoz kapcsolódó költségekre képzett tartalék lesz a nem allokált kárrendezési költségek (ULAE) tartaléka. Ezek a kifizetések a Társaság által kínált teljes szolgáltatáscsomaghoz kapcsolódnak és nem kapcsolódnak automatikusan egy adott kárhoz. A nem allokált kárrendezési költségek tartalékának kiszámításához egyszerűsített arányosító módszert alkalmazunk.

INFLÁCIÓ

A rövid kifutású károk miatt nem kerül sor infláció alkalmazására a jövőbeni kifizetések előrejelzésekor.

AKTUÁRIUSI MÓDSZEREK

A károk és tartalékok múltbéli tapasztalatainak előrejelzésére alkalmazott aktuáriusi módszerek azok, amelyeket a Csoport tartalékolási szoftvere (ResQ) támogat, és/vagy a módszertani leírások tartalmaznak. Ezek közül az alábbi módszereket vettük figyelembe:

A kifizetéses, illetve bekövetkezett háromszögre alkalmazott láncszemhányados módszerek (vagy növekedési faktor modellek, DFM) a lánclétra módszer általánosításai, amelyek az évek során teljesített kumulált kifizetések, illetve kárráfordítások elemzésén alapulnak. Ez a módszer azon a feltevésen alapszik, hogy a kárrendezési folyamat stabil a bekövetkezési periódusok mentén.

A fenti módszeren túl múltbeli üzletágankénti kifutások is elemzésre kerülnek az eredmények megerősítése céljából.

A végső kötelezettségek diszkontálatlan legjobb becslése kiszámításához minden, az elemzésben figyelembe nem vett vagy külön értékelt tételt (pl. rendkívül nagy károk, nem vagy részben modellezett részek, költségek) hozzá kell adni a végső kárráfordításhoz.

NETTÓ ÉRTÉKELÉS

A viszontbiztosítási megtérülések egyszerűsített arányos módszerrel kerültek értékelésre, és azokat a partner nemteljesítése miatti kiigazítás alkalmazásával módosítottuk, a viszontbiztosító nemteljesítési kockázatának figyelembevétele érdekében.

A viszontbiztosítási struktúra nem változott jelentősen az előző évhez képest, ez stabil bruttó/nettó arányokat eredményez a kötelezettségek legjobb becslésére vonatkozóan.

DÍJTARTALÉK

A díjelőírásokkal rendelkező szerződéseknél a díjtartalékok vonatkozásában a kötelezettségek diszkontálatlan legjobb becslése a következő két összetevő összege (figyelembe véve a bruttó és nettó eredmények kiszámításához szükséges bruttó és nettó inputokat):

 A károkhoz kapcsolódó összetevő: a számviteli meg nem szolgált díjak tartalékának összegét meg kell szorozni az aktuális év becsült kárhányadával.

 Az igazgatási költségekhez kapcsolódó összetevő: a számviteli meg nem szolgált díjak tartalékának összegét meg kell szorozni az igazgatási költséghányaddal, hogy a meglévő szerződésekből eredő költségek miatti várható rész megjelenjen.

Az el nem kezdődött (beleértve a részletfizetéseket is) és több éves szerződések elhanyagolhatóak az EUB esetében, mivel a portfólió főként egyszeri díjas szerződésekből áll.

A nettó kártartalékhoz hasonlóan a nettó díjtartalékot is ki kell igazítani, hogy a viszontbiztosítási partnerek nemteljesítési kockázata figyelembevételre kerüljön.

DISZKONTÁLÁS

A kötelezettségek diszkontált legjobb becslése, mind a kártartalékhoz, mind a díjtartalékhoz kapcsolódóan a kötelezettségek diszkontálatlan legjobb becslése alapján várható jövőbeni nettó pénzáramoknak a kockázatmentes referencia hozamgörbével történő diszkontálásából adódik.

KOCKÁZATI RÁHAGYÁS

A kockázati ráhagyás a biztosítástechnikai tartalékok azon része, amely biztosítja, hogy a biztosítástechnikai tartalékok teljes összege megegyezzen azzal az összeggel, amely egy harmadik fél számára elméletben szükséges lenne ahhoz, hogy a jelenlegi biztosítási állományt átvegye és a biztosítási kötelezettségeket teljesíteni tudja, figyelembe véve a biztosítási állomány jövőbeli fenntartásának tőkeköltségét és a nem-fedezhető kockázatait, azaz a biztosítási kockázatokat, viszontbiztosítások hitelkockázatát és a működési kockázatot.

A szabályozásnak megfelelően a kockázati ráhagyás kiszámítása a viszontbiztosítás hatásának figyelembevételével valósult meg. A szavatolótőke-szükséglet a standard formulával, a szabályozás által előírt módon a volatilitási kiigazítás alkalmazása nélkül és a kockázatok közötti diverzifikációs hatást figyelembe véve került kiszámításra. A szavatolótőke- szükséglet jövőbeni előrejelzése, illetve biztosítási üzletágankénti felosztása a kockázati ráhagyás számításában szereplő egyes kockázatokhoz szükséges tőkéhez rendelt megfelelő, a kockázat szempontjából meghatározó tényezők segítségével történt. A tőkeköltség meghatározásához alkalmazott tőkeköltség-ráta évi 6%. Az egyes előrejelzési évek tőkeköltségének diszkontálása az értékelés napjára történt, az EIOPA által közétett 2023.12.31-ére vonatkozó, a volatilitási kiigazítás nélküli kockázatmentes hozamgörbe alapján.

A következő táblázat üzletágak szerint mutatja be az eredményeket:

2023.12.31

Gy ógy ászati költségek

Általános

Hitel- és kezesség- Segítség-

Különböző

(millió Ft)

térítésére v onatkozó biztosítás

f elelősség- v állalási biztosítás biztosítás

ny újtás

pénzügy i

v eszteségek

Összesen

Bruttó legjobb becslés 551,8 17,0 52,0 146,2 156,1 923,1

Viszontbiztosítási szerződésből megtérülő összegek/Különleges célú gazdálkodó egy ség és pénzügy i

v iszontbiztosítás a partner általi nemteljesítés miatti v árható

v eszteségek miatti kiigazítás után

260,2 7,9 42,3 71,9 71,9 454,1

Nettó legjobb becslés 291,7 9,1 9,7 74,3 84,2 469,0

Kockázati ráhagy ás 15,4 0,6 5,2 4,8 7,2 33,2

Nettó S2 összesen 307,0 9,7 14,9 79,1 91,4 502,2

Bruttó számv iteli* 1013,4 33,5 179,9 263,9 351,7 1842,3

Nettó számv iteli * 522,8 17,8 24,7 135,5 186,0 886,9 Káringadozási tartalék (Bruttó=Nettó) 267,9

* káringadozási tartalék nélkül

11. táblázat

Az alábbi táblázatok tartalmazzák a tárgyév, illetve az előző év végi eredményeket külön a kártartalékra, illetve a díjtartalékra:

S I I N e m - é l e t b i z t o s í t á s t e c h n i k a i t a r t a l é k o k - K á

( m i l l i ó F t ) 2 0 2 2 . 1 2 . 3

K ö t e l e z e t t s é g e k l e g j o b b b e c s l é s e a v i s z o n t b i z t o n é l 4 5 9 , 4 6 7 8 , 0

K o c k á z a t i r á h a g y á s 1 4 ,

B i z t o s í t á s t e c h n i k a i t a r t a l é k a 4 7 6 9

Me g t é r ü l é s e k v i s z o n t b i z t o s í t ó k t ó l ( a p a r t n e r v á r t ö r t é n ő k i 2 4 2 , 0 3 1 5 , 7

B i z t o s í t á s t e c h n i k a i t a r t a l é k a v i s z o n t b i z t o s í t á s

12. táblázat

S I I N e m - é l e t b i z t o s í t á s t e c h n i k a i t a r t a l é k o k - D í

( m i l l i ó F t ) 2 0 2 2 . 1 2 . 3

K ö t e l e z e t t s é g e k l e g j o b b b e c s l é s e a v i s z o n t b i z t o n é l 1 9 4 , 5 2 4 5 , 1

K o c k á z a t i r á h a g y á s 1 3 ,

B i z t o s í t á s t e c h n i k a i t a r t a l é k a 2 0 2 6

Me g t é r ü l é s e k v i s z o n t b i z t o s í t ó k t ó l ( a p a r t n e r v á r t ö r t é n ő k i 1 1 0 , 9 1 3 8 , 5

B i z t o s í t á s t e c h n i k a i t a r t a l é k a v i s z o n t b i z t o s í t á s

13. táblázat

A kártartalékok az előző évhez képest a következők miatt változtak:

 növekedés a számviteli tartalékokban (alapvetően a növekvő díjbevétel és egy nagyobb kár miatt)

A díjtartalékok az előző évhez képest főleg a következők miatt változtak:

 növekedés a számviteli meg nem szolgált díjak tartalékában (a növekvő díjbevétel miatt)

NEM-ÉLETBIZTOSÍTÁSI BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI TARTALÉKOK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A SZÁMVITELI BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI TARTALÉKOKKAL

A Szolvencia II célú értékelés és a számviteli kimutatások céljára készülő értékelések közötti lényeges különbségek a kár- és díjtartalékokat illetően az alábbiak:

KÁRTARTALÉKOK

A számviteli függőkár tartalék értéke egyrészről a kárrendszer (kárszakértők által meghatározott) tételes függőkár tartalékaiból, másrészről pedig (a károk bejelentési időpontjában tapasztalható késést tartalmazó kifutási háromszögeken alapuló) IBNR tartalékából adódik. A kötelezettségek legjobb becslésének kiszámítása során (ld. fent) átértékeljük ezeket az összegeket a múltbeli időszak kifutási mintái alapján. Az eredmények azt mutatják, hogy minden üzletág esetében megfelelő a kártartalékok szintje.

DÍJTARTALÉKOK

A számviteli meg nem szolgált díjak tartaléka egyszerű időarányosítással kerül meghatározásra. A kötelezettségek legjobb becslésének számítása figyelembe veszi a becsült kombinált hányadokat is. A díjtartalékok esetében a megfelelőség szintje szintén jó a portfóliónk alacsonyabb kárhányadú fő részének köszönhetően.

A BIZONYTALANSÁG FORRÁSAI ÉS ÉRZÉKENYSÉG ELEMZÉS

A kárigényekre képzett tartalékok bizonytalansági forrásai az alábbi tételek:

 változtatások a nagy kárigényeket elkülönítő küszöbértékekben vagy a nagyobb károk súlya a portfolióban

 különböző feltételezések a végkifutási faktorokra vonatkozóan

 a kárrendezési folyamat tendenciái (alapvetően jó az információáramlás az érintett osztályok között).

Az alábbiak a legfontosabb paraméterek, amelyekre a díjtartalékok legjobb becslései érzékenyek:

 kárhányadok

 költséghányadok.

HOSSZÚ TÁVÚ GARANCIA INTÉZKEDÉSEK (VOLATILITÁSI KIIGAZÍTÁS ÉS ÁTMENETI INTÉZKEDÉSEK)

A Társaság nem alkalmaz hosszú távú garancia-intézkedéseket, azaz volatilitási kiigazítást és átmeneti intézkedéseket.

D.3. EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEK

Ez a fejezet tartalmazza a biztosítástechnikai tartalékon kívüli kötelezettségek SII értékelési módszereinek átfogó leírását.

D.3.1. A BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI TARTALÉKOKON KÍVÜLI KÖTELEZETTSÉGEK RÉSZLETEZÉSE

Az alábbi táblázat bemutatja az egyes mérlegtételek magyar számviteli szabályozás szerinti („törvényes könyvelési érték”) és a Szolvencia II értéke közötti eltéréseket.

14. táblázat

BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI TARTALÉKOKON ÉS FÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEKEN KÍVÜLI TARTALÉKOK

A Társaság 62,275 millió Ft céltartalékkal rendelkezik, amelyet jövőbeni költségekre képzett. A tartalékként megjelenített összeg az az összeg, amelyet a kötelezett észszerűen fizetne a

kötelezettség rendezéséért a jelentési időszak végén, vagy egy harmadik személyre történő átruházásért ugyanabban az időpontban.

HALASZTOTT ADÓK

A halasztott adókövetelések és adókötelezettségek a Szolvencia II szerinti mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értéke és a Társaság helyi adózási szabályai szerint előállított adómérleg szerinti értéke közötti időszaki eltérésen alapszik. A Szolvencia II mérlegben a halasztott adó - a nettó pozíciótól függően - megjelenthet halasztott adókövetelésként vagy adókötelezettségként is. A számítás során figyelembe vett adókulcsok a mindenkori aktuális adókulcsokkal egyeznek meg.

Az alábbi táblázat tartalmazza a 2023. év végén, a Szolvencia II szerinti mérlegben szereplő halasztott adók lejárati és mérlegkategóriánkénti megbontását.

Halasztott adók

Lejárat

(millió Ft) Összesen 1 év alatt 1 és 5 év

között

Több mint 5 év

Korlátlan

Halasztott adók összesen (követelés)	- 4,4	- 38,8	33,7	0,7	-

Halasztott adókövetelések	83,0	26,9	52,2	3,9	-
Halasztott szerzési költségek és immateriális javak	67,4	22,5	44,9	-	-
Befektetések (beleértve a saját használatú ingatlanokat is)	-	-	-	-	-
Nettó biztosítástechnikai tartalékok és viszontbiztosítói letétek	-	-	-	-	-
Pénzügyi kötelezettségek	12,7	1,8	7,3	3,6	-
Egyéb tételek	2,9	2,6	-	0,2	-

Halasztott adókötelezettség	- 87,4	- 65,7	- 18,5	- 3,2	-
Halasztott szerzési költségek és immateriális javak	- 0,0	-	-	- 0,0	-
Befektetések (beleértve a saját használatú ingatlanokat is)	- 15,1	- 1,5	- 10,5	- 3,2	-
Nettó biztosítástechnikai tartalékok és viszontbiztosítói letétek	- 71,6	- 64,0	- 7,5	- 0,0	-
Pénzügyi kötelezettségek	-	-	-	-	-
Egyéb tételek	- 0,7	- 0,2	- 0,5	-	-

15. táblázat

A Társaság Szolvencia II szerinti mérlegében a követelések és kötelezettségek nettósítása után halasztott adókötelezettség jelenik meg, amely azonban tartalmaz halasztott adókövetelést is. A halasztott adókövetelés a Szolvencia II szerinti mérlegben elsősorban az immateriális javak eliminálásból adódik, míg a halasztott adókötelezettségek túlnyomórészt a biztosítástechnikai tartalékok átértékeléséből származik.

A magyar számviteli szabályok szerint nem kell megjeleníteni halasztott adókat az éves beszámolóban.

D.4. ALTERNATÍV ÉRTÉKELÉSI MÓDSZEREK

D.4.1. ESZKÖZÖK

A Társaságnak vannak a piaci érték meghatározására vonatkozó értékelési szabályai. A piaci árfolyamot a tőzsdei záróárfolyamokból vagy a Bloomberg által jegyzett CBBT/BGN- árfolyamokból számítják. Ha nem áll rendelkezésre piaci árfolyam, szakértői árfolyamszámítást használnak. A módszertant és a különbözeteket az árazási bizottság fogadja el.

D.4.2. KÖTELEZETTSÉGEK

A Szolvencia II mérlegben a Társaság nem alkalmazott alternatív értékelési módszereket.

D.5. EGYÉB INFORMÁCIÓK

Nincsenek további információk, amik kiegészítenék a fent leírtakat.

E. TŐKEKEZELÉS

E.1. SZAVATOLÓTŐKE

E.1.1. SZAVATOLÓTŐKE: JOGSZABÁLYI KERETEK ÉS MEGHATÁROZÁSOK

A szavatolótőke alapvető szavatolótőkéből és a kiegészítő szavatolótőkéből áll.

ALAPVETŐ SZAVATOLÓTŐKE

Az alapvető szavatolótőke meghatározása a következő: az eszközök forrásokat meghaladó többletének (levonva belőle a biztosító saját részvényeinek értékét) és az alárendelt kölcsöntőkének az összege.

Az eszközök forrásokat meghaladó többletének meghatározásakor - minden eszközt és forrást

- piaci érték alapon kell értékelni. Ezek az elvek képezik a D fejezetben (Szavatolótőke- megfelelési értékelés) foglalt meghatározások alapját.

Az alapvető szavatolótőke elemekbe a következők számítanak bele:

1) Jegyzett tőke és az ahhoz kapcsolódó tőketartalék;

2) Induló tőke, tagsági hozzájárulás vagy ezekkel egyenértékű alapvető szavatolótőke elemek biztosító egyesületek és egyesületi formához hasonlóan működő biztosítók esetén;

3) Alárendelt egyesületi tagi számlák;

4) Nyereségrészesedésből származó szavatolótőke;

5) Elsőbbségi részvények és az azokhoz kapcsolódó tőketartalék;

6) Átértékelési tartalék;

7) Alárendelt kötelezettségek;

8) Nettó halasztott adókövetelések.

Az alapvető szavatolótőkébe beszámító elemek fenti listájából jelenleg a jegyzett tőke, valamint az átértékelési tartalék releváns a Társaság számára.

Az alapvető szavatolótőke elemeit három szintbe kell besorolni attól függően, hogy mennyiben rendelkeznek a következő fejezetben kifejtett speciális jellemzőkkel. Általánosságban megállapítható, hogy azok az eszközök, melyekhez nem kapcsolódik előrelátható jövőbeni kötelezettség, folyamatosan rendelkezésre állnak a veszteségek fedezetére. Ezért az eszközök forrásokat meghaladó, az Irányelvben foglalt elvekkel összhangban értékelt többletének túlnyomó többségét kiemelkedő minőségű tőkeként kell kezelni (1. szint).

Az előzőekben leírtak alapján az átértékelési tartalék az 1. xxxxxxxx, a halasztott adókövetelések ezzel szemben a 3. szinthez tartoznak.

A szavatolótőke különböző elemeit három szintbe kell besorolni attól függően, hogy rendelkeznek-e a következő ábrán szereplő speciális jellemzőkkel:

SZINT	Folyamatos rendelkezésre állás a veszteségek fedezésére	A kedvezményezett alárendeltsége	Elegendő időtartam	Visszafizetést ösztönző feltételek hiánya	Kötelező kezelési költségek hiánya	Teher- mentesség
1. szint	×	×	×	×	×	×
2. szint		×	×	×	×	×
3. szint	Maradék

16. táblázat A Társaság minden tőkeeleme az 1. szinthez tartozik. KIEGÉSZÍTŐ SZAVATOLÓTŐKE

A kiegészítő szavatolótőke az alapvető szavatolótőkén kívüli azon elemek összessége,

amelyek a veszteségek fedezésére felhasználhatók.

A kiegészítő szavatolótőke jellege szerint olyan függő tőke, amely nem jelenik meg a mérlegben. Ez a függő jelleg szükségessé teszi, hogy a kiegészítő szavatolótőke figyelembevétele felügyeleti engedélyhez legyen kötve. Amennyiben egy tetszőleges jövőbeni időpontban lehívásra kerül a kiegészítő szavatolótőke, megszűnik függő tőkének lenni, és alapvető szavatolótőkévé válik.

A Társaság nem rendelkezik kiegészítő szavatolótőkével.

FIGYELEMBE VEHETŐ SZAVATOLÓTŐKE

A következő mennyiségi korlátozásokat kell figyelembe venni a szavatolótőke besorolására vonatkozóan:

1) A szavatolótőke-szükséglet tekintetében a 2. és a 3. szinthez tartozó elemek figyelembe vehető összegére a következő összes mennyiségi korlát alkalmazandó:

a. az 1. szinthez tartozó elemek figyelembe vehető összege a szavatolótőke- szükséglet legalább fele;

b. a 3. szinthez tartozó elemek figyelembe vehető összege a szavatolótőke- szükséglet kevesebb, mint 15%-a;

c. a 2. és 3. szinthez tartozó elemek figyelembe vehető összege összeadva nem haladja meg a szavatolótőke-szükséglet 50%-át.

2) A minimális tőkeszükséglet tekintetében a 3. szinthez tartozó elemek nem vehetők figyelembe. Az 1. és 2. szinthez tartozó elemek figyelembe vehető összegére a következő mennyiségi korlátok alkalmazandóak:

a. az 1. szinthez tartozó elemek figyelembe vehető összege a minimális tőkeszükséglet legalább 80%-a;

b. a 2. szinthez tartozó elemek (kivéve a kiegészítő szavatolótőkét) figyelembe vehető összege nem haladja meg a minimális tőkeszükséglet 20%-át.

3) Az (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdés a) pontjában említett határokon belül a következő alapvető szavatolótőke elemek összege nem érheti el az 1. szinthez tartozó elemek teljes összegének 20%-át:

a. a 69. cikk a) pontjának iii. alpontjában említett elemek;

b. a 69. cikk a) pontjának v. alpontjában említett elemek;

c. a 69. cikk b) pontjában említett elemek;

d. az 1. szintű alapvető szavatolótőke kategóriájában a 2014/51/EU irányelv 308b cikkének (9) bekezdésében meghatározott átmeneti rendelkezések alatt említett elemek.

A Társaság esetében a szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló szavatoló tőke és a minimális tőkeszükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló szavatoló tőke összege megegyezik.

E.1.2. A SZAVATOLÓTŐKE KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYZATOK ÉS FOLYAMATOK

A csoportszintű és helyi Tőkemenedzsment szabályzat (Capital Management Policy – CMP) meghatározza a tőkekezelési tevékenységek elveit, amelyeket az Assicurazioni Generali S.p.A.-nak és a Csoporthoz tartozó érintett jogi személyeknek követniük kell.

A tőkekezelési tevékenységek a szavatolótőke kezelésére és ellenőrzésére, elsősorban a következő eljárásokra vonatkoznak:

 a szavatolótőke besorolása és időnkénti felülvizsgálata annak biztosítása érdekében, hogy a szavatolótőke elemek megfelelnek a hatályos jogszabályokban előírt követelményeknek, mind kibocsátáskor, mind a későbbiekben;

 a szavatolótőke kibocsátásának szabályozása a középtávú Tőkemenedzsment tervnek és stratégiai tervnek megfelelően annak biztosítása érdekében, hogy a szavatolótőke elemek eleget tegyenek a velük szemben támasztott minőségi kritériumoknak;

 annak biztosítása, hogy a tőkehelyzet elemzésekor az osztalékokra vonatkozó minden szabályzatot és kimutatást figyelembe vesznek;

 vezérelvek és közös standardok kidolgozása ezen tevékenységek hatékony végzésére, betartva a releváns csoport- és helyi szintű szabályozói követelményeket és törvényi kereteket, valamint összhangban a Generali Csoport kockázatvállalási hajlandóságával és stratégiájával.

Az Assicurazioni Generali S.p.A. Igazgatóságának jóváhagyását követően a csoportszintű Tőkemenedzsment szabályzatot a Társaság is jóváhagyta.

A Tőkemenedzsment terv az átfogó hároméves stratégiai terv részét képezi, így biztosítva, hogy konzisztens legyen a hároméves stratégiai terv feltételezéseivel az alábbiak vonatkozásában:

 pénzügyi forgatókönyvek;

 stratégiai eszközallokáció;

 üzleti tevékenységstruktúra.

A Tőkemenedzsment terv tartalmazza a szavatolótőke és a szabályozói tőkemegfelelési mutató alakulásának részletes leírását a legutóbbi rendelkezésre álló tény adatok és tervezési évek tekintetében egyaránt.

A helyi Tőkemenedzsment terv kidolgozása a helyi pénzügyi területért felelős vezető felelőssége, a kockázatkezelési funkció bevonásával. A Tőkemenedzsment tervet az Igazgatóság hagyja jóvá. Továbbá a társaságok Tőkemenedzsment tervét a tervezési

folyamat során a Csoport is felhasználja. A Tőkemenedzsment terv főbb elemeit megtárgyalják és megvitatják az ezen célból szervezett megbeszéléseken („Deep Dives on Capital”) és a negyedéves üzleti felülvizsgálati folyamat keretében.

Ha a tervezési időszakban előreláthatóan rendkívüli műveletekre kerülne sor (mint pl. egyesülés és részesedésszerzés, szavatolótőke-kibocsátás), akkor azok szavatolótőkére és a szabályozói tőkemegfelelési mutató alakulására vonatkozó kihatását és részleteit világosan kimutatja és dokumentálja a Társaság. A szavatolótőke-kibocsátásokat egyértelműen belefoglalja a Társaság a Tőkemenedzsment tervbe az indoklás részletes leírásával.

A Tőkemenedzsment tervben jelenteni kell minden átmeneti intézkedésről a jelenlegi és az átmeneti időszak végi tőkemegfelelési helyzetre gyakorolt hatását (mind csoport-, mind helyi szinten), időtartamát és általános jellemzőit, ideértve a veszteségelnyelő képességét kedvezőtlen körülmények esetén.

Abban az esetben, ha a hároméves stratégiai tervet a szavatolótőke vagy a szavatolótőke- szükséglet jelentős változása miatt újra be kell nyújtani a Csoport Igazgatóságának, a Tőkemenedzsment tervet is megfelelően frissíteni kell.

E.1.3. A FIGYELEMBE VEHETŐ SZAVATOLÓTŐKE ÖSSZEGE ÉS MINŐSÉGE

A SZAVATOLÓTŐKE-SZÜKSÉGLETNEK MEGFELELŐ FIGYELEMBE VEHETŐ SZAVATOLÓTŐKE

A jogszabályi követelmények kielégítése érdekében, a végső figyelembe vehető szavatolótőke kiszámításához a Társaságnak az alapvető szavatolótőkéből kell kiindulnia. Ehhez hozzáadva a kiegészítő szavatolótőkét, megkapjuk a rendelkezésre álló szavatolótőkét, amelyre alkalmazni kell a figyelembe vehetőségi korlátokat. Így meghatározható a szavatolótőke- szükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló szavatolótőke. Ennek az alakulását mutatják be a jelen fejezetben található táblázatok, részletezve a szintekre bontást és jelezve az éves változásokat.

Rendelkezésre álló szavatoló tőke szintekre bontva

A szavatolótőke-szükségletnek megfelelő rendelkezésre álló szavatolótőke

(millió Ft) Összesen 1. szint – korlátlan 1. szint –

korlátozott

2. szint 3. szint

Tárgyév 2992 2992 0 0 0

Előző év 2802 2737 0 0 65

Változás 190 255 0 0 -65

17. táblázat

ALAPVETŐ SZAVATOLÓTŐKE

A szavatolótőke összetételének alakulását az alábbi táblázat mutatja be:

(millió Ft)	Tárgyév	Előző év	Változás
Jegyzett tőke (bruttó saját részvények)	400	400	0
Jegyzett tőkéhez kapcsolódó tőketartalék	0	0	0
Többlettőke	0	0	0
Elsőbbségi részvények	0	0	0
Elsőbbségi részvényekhez kapcsolódó tőketartalék	0	0	0
Átértékelési tartalékok (lásd az alábbi táblázatot)	2592	2337	255
Alárendelt kötelezettségek	0	0	0

Szavatolótőke – Összehasonlítás az előző évvel

A nettó halasztott adókövetelések értékével megegyező összeg

Egyéb, a felügyeleti hatóság által alapvető szavatoló tőkeként jóváhagyott, a fentiekben nem említett szavatolótőke-elemek

A pénzügyi kimutatásokban szereplő szavatoló tőke, amely nem része az átértékelési tartaléknak, és nem felel meg a Szolvencia II szavatoló tőkébe történő besorolás követelményeinek

A pénzügyi- és hitelintézetekben levő részesedések levonása

0 65 -65

0 0 0

Alapvető szavatolótőke levonások után összesen 2992 2802 190

18. táblázat

ALÁRENDELT KÖTELEZETTSÉGEK

Az Európai Utazási Biztosító Zrt. 2023-as évre vonatkozó pénzügyi kimutatásában nincsenek alárendelt kötelezettségek.

ÁTÉRTÉKELÉSI TARTALÉK ÉS A JÖVŐBENI DÍJAKBAN FOGLALT VÁRHATÓ NYERESÉG

A következő táblázatban levezettük az átértékelési tartalék összegét a Szolvencia II szerinti mérlegben szereplő eszközök forrásokat meghaladó többletéből kiindulva:

Átértékelési tartalék

(millió Ft)	Tárgyév	Előző év	Változás
Eszközök – Források	3 992	2 802	1 190
Saját részvények	0	0	0
Előrelátható osztalékok és kifizetések	1 000	0	1 000
Egyéb alapvető szavatolótőke-elemek	400	465	-65

Elkülönítés miatt korlátozott szavatolótőke- elemek

0 0 0

Átértékelési tartalék 2 592 2 337 255

19. táblázat

Jövőbeni díjakban foglalt várható nyereséggel (EPIFP) nem rendelkezik a Társaság.

A SZAVATOLÓTŐKE KORLÁTOZÁSAI

Az Európai Utazási Biztosító Zrt-nek nincs semmilyen, a szavatolótőkéből levont eleme vagy olyan jelentős korlátozása, amely adott esetben a szavatolótőke vállalkozáson belüli rendelkezésre állására és átruházására kihatással lenne.

KIEGÉSZÍTŐ SZAVATOLÓTŐKE

A Társaságnak a 2023-as évre vonatkozóan nincs kiegészítő szavatolótőkéje.

A SZÁMVITELI BESZÁMOLÓBAN SZEREPLŐ SAJÁT TŐKE ÉS A SZOLVENCIA II MÉRLEG SZERINTI ESZKÖZÖK FORRÁSOKAT MEGHALADÓ TÖBBLETE KÖZÖTTI ELTÉRÉS LEVEZETÉSE

Egyeztetés a törvényes saját tőke és az eszközök forrásokat meghaladó többlete között

(millió Ft)	Tárgyév	Előző év	Változás
Törvényes saját tőke
Részvénytőke	400	400	0
Tőketartalékok	0	0	0
Egyéb tőkeinstrumentumok	0	0	0
Valutaátváltási különbségekre képzett tartalékok	0	0	0
Saját részvények	0	0	0
Törvényes eredmény tartalék	2983	2319	664
Lekötött tartalék	0	0	0
Adózott eredmény	702	664	38
Kiigazítás immateriális javak miatt	-608	-680	72
Kiigazítás befektetések miatt	27	-504	531
Kiigazítás nettó technikai tartalék miatt	653	647	6
Kiigazítás pénzügyi és alárendelt tartozások miatt	0	0	0
Kiigazítás egyéb elemek miatt	-161	-109	-52
Kiigazítás halasztott adók miatt	-4	65	-70
Eszközök forrásokat meghaladó többlete	0000	0000	0000

20. táblázat

E.1.4. A MINIMÁLIS TŐKESZÜKSÉGLETNEK MEGFELELŐ FIGYELEMBE VEHETŐ SZAVATOLÓTŐKE

Figyelembe vehető szavatolótőke szintekre bontva

A minimális tőkeszükségletnek megfelelő figyelembe vehető szavatolótőke

		korlátlan	korlátozott
Tárgyév	2 992	2 992	0	0
Előző év	2 737	2 737	0	0
Változás	255	255	0	0

(millió Ft) Összesen 1. szint –

1. szint –

2. szint

21. táblázat

E.2. SZAVATOLÓTŐKE-SZÜKSÉGLET ÉS MINIMÁLIS TŐKE- SZÜKSÉGLET

E.2.1. A SZAVATOLÓTŐKE-SZÜKSÉGLET ÉS A MINIMÁLIS TŐKESZÜKSÉGLET ÉRTÉKEI

Az alábbi táblázat bemutatja a Társaság 2023. és 2022. év végi szavatolótőke-szükségletét és minimális tőkeszükségletét:

22. táblázat

A Társaság standard formulával számítja a szavatolótőke-szükségletét, amelynek összege a 2022 év végén 1038 millió Ft volt és 2023 végére 1340 millió Ft-ra emelkedett. A megelőző évhez viszonyítva valamennyi kockázati modul tőkeszükséglete növekedést mutat.

A Társaságra vonatkozó minimális tőkeszükséglet a minimális tőkeszükségletnek a Szolvencia II szabályozásban meghatározott abszolút alsó korlátja mind a tárgyévben, mind a megelőző évben (4 millió euró).

Az Európai Utazási Biztosító Zrt. esetében a szavatolótőke-szükséglet alacsonyabb, mint a minimális tőkeszükséglet, ezért - az E.1. fejezetben meghatározott - tőkemegfelelési mutatót a minimális tőkeszükséglet fedezésére figyelembe vehető szavatolótőke és a minimális tőkeszükséglet arányaként számítja a Társaság.

E.2.2. A SZAVATOLÓTŐKE-SZÜKSÉGLET MEGOSZTÁSA

A teljes szavatolótőke-szükséglet kockázati modulonkénti bontásban:

(millió Ft)	Összesen	Hatás (%)
Szavatolótőke-szükséglet diverzifikáció előtt	1769	100%
Piaci kockázatok	394	22%
Partner általi nemteljesítési kockázat	408	23%
Életbiztosítási kockázat	0	0%
Nem-életbiztosítási kockázat	554	31%
Egészségbiztosítási kockázat	413	23%
A diverzifikáció előnye	-594
Szavatolótőke-szükséglet diverzifikáció után	1175
Működési kockázat	170
Adózás előtti szavatolótőke-szükséglet összesen	1344
Halasztott adók veszteségelnyelő képessége	-4
Szavatolótőke-szükséglet összesen	1340

23. táblázat

2023 végén a diverzifikáció előtti szavatolótőke-szükséglet 1769 millió Ft volt, amely növekedést mutat a megelőző év 1318 millió Ft-os kiinduló értékéhez képest. A legjelentősebb kockázatok a nem-életbiztosítási kockázat és az egészségbiztosítási kockázat. A működési kockázat tőkeszükséglete 170 millió Ft. A diverzifikáció előnyét (-594 millió Ft) szintén figyelembe vettük a szavatolótőke-szükségletben. A fenti összetevők összesítése után a Társaság teljes szavatolótőke-szükséglete 2023 év végére vonatkozóan 1340 millió Ft.

2023-ban nem volt szabályozói többlettőke-követelmény.

A Társaság a partner általi nem-teljesítési kockázat esetében részben egyszerűsített számításokat alkalmaz, valamint nem használ vállalkozás specifikus paramétereket.

A rendelkezésre álló szavatolótőke és a szavatolótőke-szükséglet aránya (tőkemegfelelési mutató) a következőképpen alakult:

Tőkemegfelelési mutató
(millió Ft)	Tárgyév	Előző év	Változás
SCR fedezetére rendelkezésre álló szavatolótőke	2 992	2 802	7%
MCR fedezetére rendelkezésre álló szavatolótőke	2 992	2 737	9%
Szavatolótőke-szükséglet (SCR)	1 340	1 038	29%
Minimális tőkeszükséglet (MCR)	1 553	1 428	9%
Tőkemegfelelési mutató (SCR-rel kalkulált)	223%	270%	-47%
Tőkemegfelelési mutató (MCR-rel kalkulált)	193%	192%	1%

24. táblázat

Tekintettel arra, hogy a Társaság esetében a minimális tőkeszükséglet meghaladja a szavatolótőke-szükségletet, a szabályozói tőkemegfelelési mutató a minimális tőkeszükséglettel kerül kiszámításra.

E.5. A MINIMÁLIS TŐKESZÜKSÉGLETNEK VALÓ MEG NEM FELELÉS ÉS A SZAVATOLÓTŐKE-SZÜKSÉGLETNEK VALÓ MEG NEM FELELÉS

A Társaságnak szilárd a szavatolótőke-megfelelési helyzete, sem a minimális tőkeszükséglet, sem a szavatolótőke-szükséglet vonatkozásában nem merülnek fel meg nem felelési problémák.

E.6. EGYÉB INFORMÁCIÓK

E.6.1. ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLAT

A C.7-es fejezetben jelzetteknek megfelelően a Társaság – többek között - az alábbi szcenáriók mentén vizsgálta a tőkemegfelelési mutató alakulását:

(SCR)		(MCR)
Kiinduló állapot 223,3%		192,7%
Kockázatmentes hozamgörbe 500 bázisponttal 200,9%	-22,4%	166,9%	-25,8%
Kockázatmentes hozamgörbe 200 bázisponttal 234,8%	11,5%	205,2%	12,5%
Kockázatmentes hozamgörbe 50 bázisponttal 219,8%	-3,5%	190,0%	-2,6%
Kockázatmentes hozamgörbe 50 bázisponttal 227,0%	3,7%	195,4%	2,7%
Részvényárfolyamok emelkedése 25%-kal 229,2%	5,9%	198,3%	5,7%
Részvényárfolyamok csökkenése 25%-kal 218,1%	-5,2%	186,6%	-6,1%
Vállalati kötvények hitelkockázati felára 50 223,2%	-0,1%	192,6%	-0,1%

Érzékenységvizsgálat Szolvencia ráta

Változás (%) Szolvencia ráta

Változás (%)

emelkedik csökken emelkedik csökken

bázisponttal emelkedik

25. táblázat

Összességében kijelenthető, hogy a vizsgált szcenárióknak nincs kritikus hatása az Európai Utazási Biztosító Zrt. tőkemegfelelési helyzetére.

MELLÉKLETEK

S.02.01.02 - Mérleg (1/2)
(ezer Ft)		Szolvencia II. szerinti érték
		C0010
Eszközök
Immateriális javak	R0030
Halasztott adókövetelések	R0040	0
Nyugdíjszolgáltatások többlete	R0050
Saját használatú ingatlanok, gépek és berendezések	R0060	189 094
Befektetések (az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközök kivételével)	R0070	4 972 987
Ingatlanok (a saját használatú ingatlanok kivételével)	R0080
Tulajdonrész kapcsolt vállalkozásokban, részesedésekkel együtt	R0090
Részvények	R0100
Részvények – tőzsdén jegyzett részvények	R0110
Részvények – tőzsdén nem jegyzett részvények	R0120
Kötvények	R0130	4 531 812
Államkötvények	R0140	4 434 057
Vállalati kötvények	R0150	97 755
Strukturált értékpapírok	R0160
Biztosítékkal fedezett értékpapírok	R0170
Kollektív befektetési vállalkozások	R0180	440 139
Származtatott termékek	R0190	1 035
Betétek, a készpénz- egyenértékesek kivételével	R0200
Egyéb befektetések	R0210
Eszközök: Az indexhez és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó eszközök	R0220
Hitelek és jelzáloghitelek	R0230
Biztosítási kötvényekhez kapcsolódó hitelek	R0240
Magánszemélyeknek nyújtott hitelek és jelzáloghitelek	R0250
Egyéb hitelek és jelzáloghitelek	R0260
A viszontbiztosítási szerződésekből megtérülő összegek, melyből:	R0270	454 123
Nem-életbiztosítás és nem-életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítás	R0280	454 123
Nem-életbiztosítás az egészségbiztosítás kivételével	R0290	193 964
Nem-életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítás	R0300	260 159
Életbiztosítás és az életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítás, az egészségbiztosítási és az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás kivételével	R0310
Életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítás	R0320
Életbiztosítás, az egészségbiztosítási és az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás kivételével	R0330
Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás	R0340
Viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből származó letéti követelések	R0350
Biztosítási és biztosításközvetítőkkel szembeni követelések	R0360	152 732
Viszontbiztosítási követelések	R0370
Követelések (kereskedési, nem biztosítási)	R0380	47 967
Saját részvények (közvetlenül birtokolt)	R0390
Szavatolótőke-elemek vagy lehívott, de még be nem fizetett indulótőke tekintetében esedékes összegek	R0400
Készpénz és készpénz- egyenértékesek	R0410	1 952 291
Egyéb, máshol nem kimutatott eszközök	R0420	0
Eszközök összesen	R0500	7 769 194

S.02.01.02 - Mérleg (2/2)
(ezer Ft)		Szolvencia II. szerinti érték
Kötelezettségek
Biztosítástechnikai tartalékok – nem-életbiztosítás	R0510	956 328
Biztosítástechnikai tartalékok – nem-életbiztosítás (kivéve egészségbiztosítás)	R0520	389 123
Egy összegben meghatározott biztosítástechnikai tartalékok	R0530
Legjobb becslés	R0540	371 311
Kockázati ráhagyás	R0550	17 812
Biztosítástechnikai tartalékok – egészségbiztosítás (a nem életbiztosításhoz hasonló szerződések)	R0560	567 205
Egy összegben meghatározott biztosítástechnikai tartalékok	R0570
Legjobb becslés	R0580	551 835
Kockázati ráhagyás	R0590	15 371
Biztosítástechnikai tartalékok – életbiztosítás (az egészségbiztosítási és az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás kivételével)	R0600
Biztosítástechnikai tartalékok – (életbiztosításhoz hasonló) egészségbiztosítás	R0610
Biztosítástechnikai tartalékok – Egészségbiztosítás (életbiztosításhoz hasonló szerződések) – Egy összegben meghatározott biztosítástechnikai tartalékok	R0620
Legjobb becslés	R0630
Kockázati ráhagyás	R0640
Biztosítástechnikai tartalékok – Életbiztosítás (az egészségbiztosítási és az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött biztosítási szerződések kivételével)	R0650
Biztosítástechnikai tartalékok – Életbiztosítás (kivéve egészségbiztosítás és indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás) – egy összegben meghatározott biztosítástechnikai tartalékok	R0660
Legjobb becslés	R0670
Kockázati ráhagyás	R0680
Biztosítástechnikai tartalékok – Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás	R0690
Biztosítástechnikai tartalékok – Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás – egy összegben meghatározott biztosítástechnikai tartalékok	R0700
Legjobb becslés	R0710
Kockázati ráhagyás	R0720
Egyéb Biztosítástechnikai tartalékok	R0730
Függő kötelezettségek	R0740
Kötelezettség: Biztosítástechnikai tartalékokon kívüli tartalékok	R0750	15 381
Nyugdíjszolgáltatási kötelezettségek	R0760
Viszontbiztosítókkal szembeni letéti kötelezettségek	R0770	756 734
Halasztott adókötelezettség	R0780	4 390
Származtatott termékek	R0790
Hitelintézetekkel szemben fennálló kötelezettségek	R0800
A hitelintézetekkel szemben fennálló kötelezettségektől eltérő pénzügyi kötelezettségek	R0810	152 715
Biztosítási és biztosításközvetítőkkel szembeni kötelezettségek	R0820	1 748
Viszontbiztosítási kötelezettségek	R0830	141 745
Szállítók (kereskedési, nem biztosítási)	R0840	1 634 067
Alárendelt kötelezettségek	R0850
Az alapvető szavatoló tőkébe be nem számított alárendelt kötelezettségek	R0860
Az alapvető szavatoló tőkébe beszámított alárendelt kötelezettségek	R0870
Egyéb, máshol nem kimutatott kötelezettségek	R0880	113 680
Kötelezettségek összesen	R0900	3 776 788

Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többlete	R1000	3 992 406

S.04.05.21 - Biztosítási díjak, kárigények és költségek országonként

Székhely szerinti ország Nem-életbiztosítási és -viszontbiztosítási kötelezettségek

Székhely szerinti ország Első 5 ország (bruttó díjelőírás) nem-

életbiztosítási kötelezettségek

ezer HUF C0010 C0020

HU AT

Díjelőírás
Bruttó díjelőírás (direkt biztosítás)	R0020	5 045 177	1 595
Bruttó díjelőírás (arányos viszontbiztosítás)	R0021	65 626
Bruttó díjelőírás (nem arányos viszontbiztosítás)	R0022	0
Megszolgált díj
Bruttó megszolgált díjak (direkt)	R0030	4 858 393	1 595
Bruttó megszolgált díjak (arányos viszontbiztosítás)	R0031	65 626
Bruttó megszolgált díjak (nem arányos viszontbiztosítás)	R0032	0
Kárráfordítás (bruttó)
Kárráfordítás (direkt biztosítás)	R0040	1 694 429	462
Kárráfordítás (arányos viszontbiztosítás)	R0041	-5 283
Kárráfordítás (nem arányos viszontbiztosítás)	R0042	0
Felmerült költségek (bruttó)
Bruttó felmerült költségek (direkt biztosítás)	R0050	891 111	1 707
Bruttó felmerült költségek (arányos viszontbiztosítás)	R0051
Bruttó felmerült költségek (nem arányos viszontbiztosítás)	R0052

S.04.05.21 - Biztosítási díjak, kárigények és költségek országonként Székhely szerinti ország Életbiztosítási és -viszontbiztosítási kötelezettségek

			Székhely szerinti ország
	ezer HUF		C0040
			HU
Bruttó díjelőírás
Bruttó megszolgált díjak		R1020
Kárráfordítás		R1030
Bruttó felmerült költségek		R1040

S.05.01.02 - Biztosítási díjak, kárigények és költségek üzletágak szerint (1/3)

A következő üzletágakban: Nem-életbiztosítási és -viszontbiztosítási kötelezettségek (direkt biztosítás és az aktív arányos viszontbiztosítás)

Gyógyászati költségek térítésére vonatkozó biztosítás

Jövedelembiztosítás Üzemi balesetbiztosítás

Gépjármű- felelősségbiztosítás

Egyéb gépjármű- biztosítás

Tengeri, légi és szállítási biztosítás

Tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítása

Általános felelősségbiztosítás

Hitel- és kezességvállalási biztosítás

(ezer Ft) C010 C020 C030 C040 C050 C060 C070 C080 C090

Díjelőírás

Bruttó – Direkt biztosítás	R0110	2 402 687	0	0	0	0	0	0	70 754	187 337
Bruttó - Arányos aktív viszontbiztosítás	R0120	12 706	0	0	0	0	0	0	0	0
Bruttó - Nem arányos aktív viszontbiztosítás	R0130
Viszontbiztosítók részesedése	R0140	1 225 888	0	0	0	0	0	0	35 591	164 454
Nettó	R0200	1 189 504							35 163	22 882
Megszolgált díj
Bruttó - Direkt biztosítás	R0210	2 359 112	0	0	0	0	0	0	64 638	106 548
Bruttó - Arányos aktív viszontbiztosítás	R0220	12 706	0	0	0	0	0	0	0	0
Megszolgált díjak - Bruttó - Nem arányos aktív viszontbiztosítás	R0230
Viszontbiztosítók részesedése	R0240	1 203 414	0	0	0	0	0	0	32 533	91 767
Nettó	R0300	1 168 404							32 105	14 781
Kárráfordítás
Bruttó – Direkt biztosítás	R0310	919 412	0	0	0	0	0	0	-32 068	886
Bruttó - Arányos aktív viszontbiztosítás	R0320	-5 990	0	0	0	0	0	0	0	0
Bruttó - Nem arányos aktív viszontbiztosítás	R0330
Viszontbiztosítók részesedése	R0340	462 612	0	0	0	0	0	0	-16 034	-4 451
Nettó	R0400	450 810							-16 034	5 337
Felmerült költségek
Bruttó – Direkt biztosítás	R0610	80 716	2 435							6 316
Bruttó - Arányos aktív viszontbiztosítás	R0620
Bruttó - Nem arányos aktív viszontbiztosítás	R0630
Viszontbiztosítók részesedése	R0640
Nettó	R0700	80 716	2 435							6 316
Egyenleg – egyéb biztosítástechnikai költségek/bevételek	R1210
Összes költség	R1300

S.05.01.02 - Biztosítási díjak, kárigények és költségek üzletágak szerint (2/3)

A következő üzletágakban: Nem-életbiztosítási és - viszontbiztosítási kötelezettségek (direkt biztosítás és az aktív arányos viszontbiztosítás)

Következő üzletágakban: aktív, nem arányos viszontbiztosítás

Jogvédelmi biztosítás

Segítségnyújtás Különböző pénzügyi

veszteségek

Egészségbiztosítás Balesetbiztosítás Tengeri, légi és

szállítási biztosítás

Vagyon Összesen

(ezer Ft) C100 C110 C120 C130 C140 C150 C160 C200

Díjelőírás
Bruttó – Direkt biztosítás	0	1 028 353	1 357 643	5 046 772
Bruttó - Arányos aktív viszontbiztosítás	0	2 022	50 898	65 626
Bruttó - Nem arányos aktív viszontbiztosítás				0
Viszontbiztosítók részesedése	0	500 585	703 205	2 629 723
Nettó		529 790	705 336	2 482 675
Megszolgált díj
Bruttó - Direkt biztosítás	0	1 008 334	1 321 356	4 859 988
Bruttó - Arányos aktív viszontbiztosítás	0	2 022	50 898	65 626
Megszolgált díjak - Bruttó - Nem arányos aktív viszontbiztosítás				0
Viszontbiztosítók részesedése	0	490 721	685 062	2 503 497
Nettó		519 635	687 193	2 422 118
Kárráfordítás
Bruttó – Direkt biztosítás	0	296 705	509 954	1 694 890
Bruttó - Arányos aktív viszontbiztosítás	0	-000	000	-5 283
Bruttó - Nem arányos aktív viszontbiztosítás				0
Viszontbiztosítók részesedése	0	163 563	255 398	861 089
Nettó		133 007	255 398	828 519
Felmerült költségek
Bruttó – Direkt biztosítás	35 326		48 201	172 994
Bruttó - Arányos aktív viszontbiztosítás				0
Bruttó - Nem arányos aktív viszontbiztosítás				0
Viszontbiztosítók részesedése				0
Nettó	35 326		48 201	172 994
Egyenleg – egyéb biztosítástechnikai költségek/bevételek
Összes költség				858 972

S.05.01.02 - Biztosítási díjak, kárigények és költségek üzletágak szerint (3/3)

A következő üzletágakban: életbiztosítási szerződéses kötelezettségek

A következő üzletágakban: aktív nem arányos viszontbiztosítás

Nyereségrészesedéssel járó Indexhez vagy befektetési

Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő

Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási

Egészség-

Egészségbiztosítás

biztosítás

egységekhez kötött életbiztosítás

Egyéb életbiztosítás

és egészségbiztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok

kötelezettségektől eltérő biztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok

viszontbiztosítás Életbiztosítás Összesen

(ezer Ft) C210 C220 C230 C240 C250 C260 C270 C280 C300

Díjelőírás

Bruttó	R1410	0
Viszontbiztosítók részesedése	R1420	0
Nettó	R1500	0
Megszolgált díj
bruttó	R1510	0
Viszontbiztosítók részesedése	R1520	0
Nettó	R1600	0
Kárráfordítás
bruttó	R1610	0
Viszontbiztosítók részesedése	R1620	0
Nettó	R1700	0
Felmerült költségek
Bruttó	R1910	0
Viszontbiztosítók részesedése	R1920	0
Egyenleg – egyéb biztosítástechnikai költségek/bevételek	R2510
Összes költség	R2600

S.12.01.02 - Életbiztosítási és az életbiztosítási tartalékolási technikákhoz hasonlóan kezelt egészségbiztosítási biztosítástechnikai tartalékok(1/2)

ezer Ft		Nyereségrészesedéssel járó biztosítás C0020	Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött biztosítás Egyéb életbiztosítás Nem-életbiztosítási szerződésekből		Egyéb életbiztosítás
			C0030	Opciót és garanciát Opciót vagy garanciát nem tartalmazó tartalmazó szerződések szerződések C0040 C0050	C0060	Opciót és garanciát Opciót vagy garanciát nem tartalmazó tartalmazó szerződések szerződések C0070 C0080	Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségektől eltérő biztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok
							C0090
Egy összegben meghatározott biztosítástechnikai tartalékok	R0010
Viszontbiztosítási szerződésekből / különleges célú gazdasági egységek szerződéseiből és pénzügyi viszontbiztosítási szerződésekből való megtérülések öszszege, az egy összegben kiszámított biztosítástechnikai tartalékokhoz kapcsolódó, a partner-nemteljesítésből eredő várható veszteségek miatti kiigazítás után	R0020
A legjobb becslés és a kockázati ráhagyás összegeként kiszámított biztosítástechnikai tartalékok
Legjobb becslés
Bruttó legjobb becslés	R0030
Viszontbiztosítási szerződésekből / különleges célú gazdasági egységek szerződéseiből és pénzügyi viszontbiztosítási szerződésekből való megtérülések összesen, a partner-nemteljesítésből eredő várható veszteségek miatti kiigazítás után	R0080
Legjobb becslés mínusz a viszontbiztosítási szerződésekből / különleges célú gazdasági egységek szerződéseiből és pénzügyi viszontbiztosítási szerződésekből való megtérülések	R0090
Kockázati ráhagyás	R0100
Az átmeneti intézkedések hatása a biztosítástechnikai tartalékokra
Egy összegben kiszámított biztosítástechnikai tartalékok	R0110
Legjobb becslés	R0120
Kockázati ráhagyás	R0130
Biztosítástechnikai tartalékok – Összesen	R0200

S.12.01.02 - Életbiztosítási és az életbiztosítási tartalékolási technikákhoz hasonlóan kezelt egészségbiztosítási biztosítástechnikai tartalékok(2/2)

		Egészségbiztosítás (direkt biztosítás)
Aktív viszontbiztosítás	Összesen (Egészségbiztosításon kívüli életbiztosítások, beleértve a Unit-Linked biztosításokat is)	C0160	Opciót és garanciát nem tartalmazó szerződések C0170	Opciót vagy garanciát tartalmazó szerződések C0180	Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok	Egészségbiztosítás (aktív viszontbiztosítás)	Összesen (életbiztosításhoz hasonló egészségbiztosítások)
ezer Ft C0100	C0150	C0160	Opciót és garanciát nem tartalmazó szerződések C0170	Opciót vagy garanciát tartalmazó szerződések C0180	C0190	C0200	C0210
Egy összegben meghatározott biztosítástechnikai tartalékok	0						0
Viszontbiztosítási szerződésekből / különleges célú gazdasági egységek szerződéseiből és pénzügyi viszontbiztosítási szerződésekből való megtérülések öszszege, az egy összegben kiszámított biztosítástechnikai tartalékokhoz kapcsolódó, a partner-nemteljesítésből eredő várható veszteségek miatti kiigazítás után	0						0
A legjobb becslés és a kockázati ráhagyás összegeként kiszámított biztosítástechnikai tartalékok
Legjobb becslés
Bruttó legjobb becslés	0						0
Viszontbiztosítási szerződésekből / különleges célú gazdasági egységek szerződéseiből és pénzügyi viszontbiztosítási szerződésekből való megtérülések összesen, a partner-nemteljesítésből eredő várható veszteségek miatti kiigazítás után	0						0
Legjobb becslés mínusz a viszontbiztosítási szerződésekből / különleges célú gazdasági egységek szerződéseiből és pénzügyi viszontbiztosítási szerződésekből való megtérülések	0						0
Kockázati ráhagyás	0						0
Az átmeneti intézkedések hatása a biztosítástechnikai tartalékokra
Egy összegben kiszámított biztosítástechnikai tartalékok	0						0
Legjobb becslés	0						0
Kockázati ráhagyás	0						0
Biztosítástechnikai tartalékok – Összesen	0						0

S.17.01.02 - Nem-életbiztosítási biztosítástechnikai tartalékok

																	C0180
	Gyógyászati költségek térítésére vonatkozó biztosítás C0020	Jövedelembiztosítás C0030	Üzemi balesetbiztosítás C0040	Gépjármű- felelősségbiztosítás C0050	Egyéb gépjármű- biztosítás C0060	Tengeri, légi és szállítási biztosítás C0070	Tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítása C0080	Általános felelősségbiztosítás C0090	Hitel- és kezességvállalási biztosítás C0100	Jogvédelmi biztosítás C0110	Segítségnyújtás C0120	Különböző pénzügyi veszteségek C0130	Nem arányos egészség- viszontbiztosítás C0140	Nem arányos baleseti viszontbiztosítás C0150	Nem arányos tengeri, légi és szállítási viszontbiztosítás C0160	Nem arányos vagyon- viszontbiztosítás C0170	C0180
Egy összegben meghatározott biztosítástechnikai tartalékok	R0010																0
Viszontbiztosítási szerződésekből / különleges célú gazdasági egységek szerződése	R0050																0
A legjobb becslés és a kockázati ráhagyás összegeként kiszámított biztosítástechnikai tartalékok
Legjobb becslés
Díjtartalék
Bruttó – Összesen	R0060	104 169							3 103	42 422		40 327	55 085				245 105
Viszontbiztosítási szerződésekből / különleges célú gazdasági egységek szerződése	R0140	50 380							1 653	39 255		20 884	26 278				138 450
Díjtartalékok nettó legjobb becslése	R0150	53 789							1 449	3 167		19 443	28 807				106 655
Függőkár-tartalékok
Bruttó – Összesen	R0160	447 666							13 910	9 575		105 891	100 999				678 041
Viszontbiztosítási szerződésekből / különleges célú gazdasági egységek szerződése	R0240	209 779							6 276	3 032		50 993	45 593				315 673
Függőkár-tartalék nettó legjobb becslése	R0250	237 887							7 634	6 542		54 897	55 407				362 368
Legjobb becslés összesen – bruttó	R0260	551 835							17 013	51 996		146 217	156 084				923 145
Legjobb becslés összesen – nettó	R0270	291 676							9 084	9 709		74 340	84 214				469 023
Kockázati ráhagyás	R0280	15 371							576	5 215		4 800	7 220				33 182
Az átmeneti intézkedések hatása a biztosítástechnikai tartalékokra
Egy összegben kiszámított biztosítástechnikai tartalékok	R0290																0
Legjobb becslés	R0300																0
Kockázati ráhagyás	R0310																0
Biztosítástechnikai tartalékok – Összesen
Biztosítástechnikai tartalékok – Összesen	R0320	567 205							17 589	57 211		151 018	163 305				956 328
Viszontbiztosítási szerződésekből / különleges célú gazdasági egységek szerződéseiből és pénzügyi viszontbiztosítási szerződésekből való megtérülések összege, a partner-nemteljesítésből eredő várható veszteségek miatti kiigazítás után	R0330	260 159							7 929	42 287		71 877	71 870				454 123
Biztosítástechnikai tartalékok mínusz a viszontbiztosítási szerződésekből / különleges célú gazdasági egység szerződéseiből és a pénzügyi viszontbiztosítási szerződésekből való megtérülések összesen	R0340	307 046							9 660	14 924		79 140	91 434				502 205

S.19.01.21 - Bruttó kifizetett kárigény (nem kumulatív)

Kifutási áv (abszolút összeg)

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 & + Tárgyév Évek összesítve

(kumulatív)

(ezer Ft)

Prior											0	2 094 357
2014	477 051	114 229	2 920	3 095	2 876	0	0	0	0	0	0	600 171
2015	545 735	101 646	2 963	678	0	2 232	49	0	0		0	653 303
2016	549 675	128 643	10 781	1 179	1 563	0	0	0			0	691 841
2017	525 119	81 395	12 287	4 507	14	125	72				72	623 519
2018	619 324	176 189	32 933	2 571	544	-72					-72	831 489
2019	679 998	216 573	7 698	3 410	5 176						5 176	912 855
2020	374 632	86 428	2 136	3 870							3 000	000 000
2021	000 000	000 816	13 039								13 039	461 501
2022	838 756	346 450									346 450	1 185 205
2023	942 213										942 213	942 213
Összesen											1 310 747	9 463 520

S.19.01.21 - Függőkár-tartalék bruttó nem diszkontált legjobb becslése

Kifutási év (abszolút összeg)

(ezer Ft)

0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 & + Év vége

(diszkontált adatok)

Prior											0	0
2014	0	0	8 623	7 366	4 512	4 512	16	0	0	0		0
2015	0	3 161	1 048	157	0	5	283	35	34			33
2016	128 076	24 092	17 509	10 026	9 720	4 289	0	0				0
2017	128 982	6 335	2 859	1 315	0	0	0					0
2018	196 080	25 442	17 215	13 170	8 007	5 381						5 141
2019	252 297	26 661	14 184	8 163	-17							-16
2020	139 637	32 816	19 068	6 315								6 027
2021	202 129	40 381	20 508									19 667
2022	368 635	34 742										33 197
2023	534 146											513 970
Összesen												578 018

S.22.01.21

ezer Ft Hosszú távú

garanciákhoz kapcsolódó és átmeneti intézkedések

Az átmeneti intézkedések biztosítástechnikai tartalékokra gyakorolt

Az átmeneti intézkedések kamatlábra gyakorolt hatása

A nullára állított volatilitási kiigazítás hatása

A nullára állított illeszkedési kiigazítás hatása

C0010 C0030 C0050 C0070 C0090

Biztosítástechnikai tartalékok		956 328	-956 328
Alapvető szavatoló tőke	R0020	2 992 406	-2 992 406
A szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés szempontjából fi- gyelembe vehető szavatoló tőke	R0050	2 992 406	-2 992 406
Szavatolótőke-szükséglet	R0090	1 340 029	-1 340 029
A minimális tőkeszükségletnek való megfelelés szempontjából fi- gyelembe vehető szavatoló tőke	R0100	2 927 184	-2 927 184
Minimális tőkeszükséglet	R0110	1 553 000	-1 553 000

S.23.01.01 - Szavatoló tőke (1/2)

ezer Ft

Összesen 1. szint – korlátlan

1. szint – korlátozott

2. szint 3. szint

Alapvető szavatoló tőke összege a más pénzügyi szektorbeli részesedésekkel való levonások előtt, az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló rendelet 68. cikke szerint
Törzsrészvénytőke (saját részvényekkel együtt) – Összesen	R0010	400 000	400 000
Birtokolt saját részvények	R0030
Induló tőke, tagsági hozzájárulás vagy ezekkel egyenértékű alapvető szavatolótőke-elemek biztosító egyesületek és egyesületi formához hasonlóan működő biztosítók esetén	R0040
Alárendelt egyesületi tagi számlák	R0050
Nyereségrészesedésből származó szavatoló tőke	R0070
Elsőbbségi részvények	R0090
Elsőbbségi részvényekhez kapcsolódó tőketartalék	R0110
Átértékelési tartalék	R0130	2 592 406	2 592 406
Alárendelt kötelezettségek	R0140
A nettó halasztott adókövetelések értékével megegyező összeg	R0160			0
A felügyeleti hatóság által alapvető szavatoló tőkeként jóváhagyott, fent nem említett egyéb szavatolótőke-elemek	R0180

A pénzügyi beszámolóban szereplő szavatolótőke-elemek, amelyek átértékelési tartalékként nem kimutathatók és nem felelnek meg a szavatoló tőke Szolvencia II. szerinti kritériumainak

A pénzügyi beszámolóban szereplő szavatolótőke-elemek, amelyek átértékelési tartalékként

nem kimutathatók és nem felelnek meg a szavatoló tőke Szolvencia II. szerinti kritériumainak R0220

Levonások

A pénzügyi intézményekben és hitelintézetekben fennálló részesedések miatti levonások	R230
Összes alapvető szavatoló tőke a levonások után	R290	2 992 406	2 992 406
Kiegészítő szavatoló tőke
Xxxxx szerint lehívható befizetetlen és lehívatlan törzsrészvénytőke	R0300
Xxxxx szerint lehívható befizetetlen és lehívatlan induló tőke, tagsági hozzájárulás vagy ezekkel egyenértékű alapvető szavatolótőke-elemek biztosító egyesületek és egyesületi formához hasonlóan működő biztosítók esetén	R0310
Xxxxx szerint lehívható befizetetlen és lehívatlan elsőbbségi részvények	R0320
Jogilag kötelező erejű kötelezettségvállalás az alárendelt kötelezettségek igény szerinti lejegyzésére és kifizetésére	R0330
Akkreditívek és garanciák a 2009/138/EK irányelv 96. cikkének (2) bekezdése szerint	R0340
Akkreditívek és garanciák, amelyek nem tartoznak a 2009/138/EK irányelv 96. cikke (2) bekezdésének hatálya alá	R0350
Pótlólagos tagi befizetési kötelezettségek a 2009/138/EK irányelv 96. cikke (3) bekezdésének első albekezdése alapján	R0360
Pótlólagos tagi befizetési kötelezettségek – a 2009/138/EK irányelv 96. cikke (3) bekezdésének első albekezdése alapján előírttól eltérő pótlólagos tagi befizetési kötelezettségek	R0370
Egyéb kiegészítő szavatolótőke-elemek	R0390
Kiegészítő szavatoló tőke öszszesen	R0400

Rendelkezésre álló és figyelembe vehető szavatoló tőke

A szavatolótőke-szükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló szavatoló tőke összesen

A minimális tőkeszükségletnek való megfelelés szempontjából rendelkezésre álló szavatoló tőke összesen

R0500 R0510

2 992 406 2 992 406

A szavatolótőke-szükségletnek való megfeleléshez figyelembe vehető szavatoló tőke összesen R0540 2 992 406

		2 992 406
Szavatolótőke-szükséglet (SCR)	R0580	1 340 029
Minimális tőkeszükséglet (MCR)	R0600	1 553 000
A figyelembe vehető szavatoló tőke és a szavatolótőke-szükséglet aránya	R0620	223,3%
A figyelembe vehető szavatoló tőke és a minimális tőkeszükséglet aránya	R0640	192,7%

A minimális tőkeszükségletnek való megfeleléshez figyelembe vehető szavatoló tőke összesen R0550

S.23.01.01 - Szavatoló tőke (2/2)
ezer Ft		C0060
Átértékelési tartalék
Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többlete	R0700	3 992 406
Saját részvények (közvetlenül és közvetve birtokolt)	R0710
Várható osztalékok, kifizetések és díjak	R0720	1 000 000
Egyéb alapvető szavatolótőke- elemek	R0730	400 000
A korlátozott szavatolótőke- elemeknek megfelelő kiigazítás az illeszkedési kiigazítási portfóliók és az elkülönített alapok tekintetében	R0740
Átértékelési tartalék	R0760	2 592 406
Várható nyereség
Jövőbeni díjakban foglalt várható nyereség (EPIFP) – Életbiztosítási ág	R0770
Jövőbeni díjakban foglalt várható nyereség (EPIFP) – Nem-életbiztosítási ág	R0780
Jövőbeni díjakban foglalt várható nyereség (EPFIP) összesen	R0790

S.25.01.21 - Szavatolótőke-szükséglet – a standard formulát alkalmazó csoportok esetén

Bruttó szavatolótőke-

		szükséglet
ezer Ft		C0110	C0090	C0100
Piaci kockázat	R0010	393 873
Partner általi nemteljesítési kockázat	R0020	407 929
Életbiztosítási kockázat	R0030	0
Egészségbiztosítási kockázat	R0040	413 433
Nem-életbiztosítási kockázat	R0050	553 828
Diverzifikáció	R0060	-594 215
Immateriális javak kockázata	R0070	0
Alapvető szavatolótőke-szükséglet	R0100	1 174 848

		C0100
A szavatolótőke-szükséglet kiszámítása
Működési kockázat	R0130	169 572
A biztosítástechnikai tartalékok veszteségelnyelő képessége	R0140	0
A halasztott adók veszteségelnyelő képessége	R0150	4 390
A 2003/41/EK irányelv 4. cikkével összhangban működtetett üzletágak tőkekövetelménye	R0160	0
Szavatolótőke-szükséglet a többlettőke-követelmény nélkül	R0200	1 340 029
Előírt többlettőke-követelmény	R0210	0
ebből már előírt többlettőke-követelmény – a 37. cikk (1) bekezdése, a) típus	R0220
ebből már előírt többlettőke-követelmény – a 37. cikk (1) bekezdése, b) típus
ebből már előírt többlettőke-követelmény – a 37. cikk (1) bekezdése, c) típus	R0400
ebből már előírt többlettőke-követelmény – a 37. cikk (1) bekezdése, d) típus	R0410
Konszolidált csoportszintű szavatolótőke-szükséglet	R0420	1 340 029
Az illeszkedési kiigazítási portfóliókra vonatkozó elvi szavatolótőke-szükséglet összesen	R0430	1
Az időtartam-alapú részvénypiaci kockázati részmodulra vonatkozó tőkekövetelmény	R0440	0

USP Egyszerűsítések

ezer Ft

S.25.05 Szavatolótőke-szükségletre vonatkozó információk (1/4)

Szavatolótőke-

		szükséglet		s paraméterek
		C0010	C0070	C0090 C0120
Kockázat típusa
Diverzifikáció összesen	R0020
Diverzifikált kockázatok összesen, adófizetés előtt	R0030
Diverzifikált kockázatok összesen, adófizetés után	R0040
Piaci és hitelkockázat összesen	R0070
Piaci és hitelkockázat – diverzifikált	R0080
Nem modellezett hitelesemény-kockázat	R0190
Nem modellezett hitelesemény-kockázat – diverzifikált	R0200
Üzleti kockázat összesen	R0270
Üzleti kockázat összesen – diverzifikált	R0280
Nettó nem-életbiztosítási kockázat összesen	R0310
Nettó nem-életbiztosítási kockázat összesen – diverzifikált	R0320
Élet és egészségbiztosítási kockázat összesen	R0400
Élet és egészségbiztosítási kockázat összesen – diverzifikált	R0410
Működési kockázat összesen	R0480
Működési kockázat összesen – diverzifikált	R0490
Egyéb kockázat	R0500
ezer Ft S.25.05 A szavatolótőke-szükséglet kiszámítása (2/4)
		C0100
Nem diverzifikált összetevők összesen	R0110
Diverzifikáció	R0060
Kiigazítások az elkülönített alapokra / illeszkedési kiigazítási portfólióra vonatkozó elvi szavatolótőke-szükséglet összesítése miatt	R0120
A 2003/41/EK irányelv 4. cikkével összhangban működtetett üzletágak tőkekövetelménye	R0160
Szavatolótőke-szükséglet a többlettőke-követelmény nélkül	R0200
Már előírt többlettőke-követelmény	R0210
Már előírt többlettőke-követelmény – a 37. cikk (1) bekezdése, a) típus	R0211
Már előírt többlettőke-követelmény – a 37. cikk (1) bekezdése, b) típus	R0212
Már előírt többlettőke-követelmény – a 37. cikk (1) bekezdése, c) típus	R0213
Már előírt többlettőke-követelmény – a 37. cikk (1) bekezdése, d) típus	R0214
Szavatolótőke-szükséglet	R0220
Other information on SCR
A biztosítástechnikai tartalékok összesített veszteségelnyelő képességének összege / becsült összege	R0300
A halasztott adók összesített veszteségelnyelő képességének összege / becsült összege	R0310
Az időtartam-alapú részvénypiaci kockázati részmodulra vonatkozó tőkekövetelmény	R0400
A fennmaradó részre vonatkozó elvi szavatolótőke-szükséglet összesen	R0410
Az elkülönített alapokra vonatkozó elvi szavatolótőke-szükséglet összesen	R0420
Az illeszkedési kiigazítási portfóliókra vonatkozó elvi szavatolótőke-szükséglet összesen	R0430
Az elkülönített alapokra vonatkozó elvi szavatolótőke-szükséglet összesítése miatti diverzifikációs hatások a 304. cikk szerint	R0440
Az elkülönített alapokra vonatkozó elvi szavatolótőke-szükséglet összesítése miatti kiigazítások számítási módszere	R0450
Nettó jövőbeni diszkrecionális nyereségrészesedések	R0460

Modellezett összeg Biztosítóspecifiku

Egyszerűsítések

ezer Ft

S.25.05 Adókulccsal kapcsolatos megközelítés (3/4)

Átlagos adókulcson alapuló megközelítés R0590

Igen/Nem C0109

S.25.05 A halasztott adók veszteségelnyel ő képességének (LAC DT) kiszámítása (4/4)

LAC DT összege/becsült összege R0640

Halasztott adókötelezettségek visszaírásával indokolt LAC DT összege/becsült összege R0650

Valószínű jövőbeli adóköteles gazdasági nyereséggel indokolt LAC DT összege/becsült összege R0660

Visszavezetéssel indokolt AC DT összege/becsült összege, tárgyév R0670

Visszavezetéssel indokolt LAC DT összege/becsült összege, jövőbeli évek R0680

LAC DT maximális összege/becsült összege R0690

LAC DT C0130

S.28.01.01 - Minimális tőkeszükséglet – Csak élet- vagy csak nem-életbiztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység esetén (1/2)

			Nem-életbiztosítási tevékenységet
	ezer Ft		C0010
MCRNL eredmény		R0010	240 036

Lineáris formula komponens nem-életbiztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségekre vonatkozóan

Nem-életbiztosítási tevékenységet Nettó legjobb becslés és az egy

MCR számítás nem-élet

összegben meghatározott biztosítástechnikai tartalékok (viszontbiztosítás/ különleges célú gazdasági egység nélkül)

Nettó díjelőírás az utolsó12 hónapban (viszontbiztosítás nélkül)

C0020 C0030

Gyógyászati költségek térítésére vonatkozó biztosítás és arányos viszontbiztosítás	R0020	291 676	1 189 504
Jövedelembiztosítás és arányos viszontbiztosítás	R0030	0	0
Üzemi balesetbiztosítás és arányos viszontbiztosítás	R0040	0	0
Gépjármű-felelősségbiztosítás és arányos viszontbiztosítás	R0050	0	0
Egyéb gépjármű-biztosítás és arányos viszontbiztosítás	R0060	0	0
Tengeri, légi és szállítási biztosítás és arányos viszontbiztosítás	R0070	0	0
Tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítása és arányos viszontbiztosítás	R0080	0	0
Általános felelősségbiztosítás és arányos viszontbiztosítás	R0090	9 084	35 163
Hitel- és kezességvállalási biztosítás és arányos viszontbiztosítás	R0100	9 709	22 882
Jogvédelmi biztosítás és arányos viszontbiztosítás	R0110	0	0
Segítségnyújtás és arányos viszontbiztosítás	R0120	74 340	529 790
Különböző pénzügyi veszteségek biztosítása és arányos viszontbiztosítás	R0130	84 214	705 336
Nem arányos egészség-viszontbiztosítás	R0140	0	0
Nem arányos baleseti viszontbiztosítás	R0150	0	0
Nem arányos tengeri, légi és szállítási viszontbiztosítás	R0160	0	0
Nem arányos vagyon-viszontbiztosítás	R0170	0	0

S.28.01.01 - Minimális tőkeszükséglet – Csak élet- vagy csak nem-életbiztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenység esetén (2/2)

Életbiztosítási tevékenység

C0040

MCRNL eredmény R0200 0

Lineáris formula komponens életbiztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségekre vonatkozóan

Életbiztosítási tevékenység

MCR számítás élet

Nettó legjobb becslés és az egy összegben meghatározott biztosítástechnikai tartalékok (viszontbiztosítás/ különleges célú gazdasági egység nélkül)

Nettó teljes kockáztatott tőke (viszontbiztosítás/különleges célú gazdasági egység nélkül)

C0050 C0060

Nyereségrészesedéssel járó kötelezettségek – garantált szolgáltatások	R0210	0
Nyereségrészesedéssel járó kötelezettségek – jövőbeni diszkrecionális nyereségrészesedések	R0220	0
Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött biztosítási kötelezettségek	R0230	0
Egyéb életbiztosítási (élet-viszontbiztosítási) és egészségbiztosítási (egészség-viszontbiztosítási) kötelezettségek	R0240	0
Teljes kockáztatott tőke az életbiztosítási és élet-viszontbiztosítási kötelezettségek összessége tekintetében	R0250			0
A teljes minimális tőkeszükséglet kiszámítása
			C0070
Lineáris MCR	R0300			240 036
SCR	R0310			1 340 029
MCR felső korlátja	R0320			603 013
MCR alsó korlátja	R0330			335 007
Kombinált MCR	R0340			335 007
MCR abszolút alsó korlátja	R0350			1 553 000

Minimális tőkeszükséglet	R0400			1 553 000

ezer Ft

S.28.02.01 - Minimális tőkeszükséglet – Életbiztosítási és nem-életbiztosítási tevékenységet egyaránt végző biztosítók és viszontbiztosítók esetén (1/2)

Lineáris formula komponens nem-életbiztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségekre vonatkozóan R0010

Nem-életbiztosítási tevékenységet élettevékenységre MCR(NL,NL) Result MCR(NL,L) Result

C0010 C0020

Nem-életbiztosítási tevékenység Életbiztosítási tevékenység

Nettó legjobb becslés és az egy összegben meghatározott biztosítástechnikai tartalékok (viszontbiztosítás/ különleges célú gazdasági egység nélkül)

Nettó díjelőírás az utolsó12 hónapban (viszontbiztosítás nélkül)

Nettó legjobb becslés és az egy összegben meghatározott biztosítástechnikai tartalékok (viszontbiztosítás/ különleges célú gazdasági egység nélkül)

Nettó díjelőírás az utolsó12 hónapban (viszontbiztosítás nélkül)

Gyógyászati költségek térítésére vonatkozó biztosítás és arányos

viszontbiztosítás R0020

Jövedelembiztosítás és arányos viszontbiztosítás R0030

Üzemi balesetbiztosítás és arányos viszontbiztosítás R0040

Gépjármű-felelősségbiztosítás és arányos viszontbiztosítás R0050

Egyéb gépjármű-biztosítás és arányos viszontbiztosítás R0060

Tengeri, légi és szállítási biztosítás és arányos viszontbiztosítás R0070

Tűz- és egyéb vagyoni kár biztosítása és arányos viszontbiztosítás R0080 Általános felelősségbiztosítás és arányos viszontbiztosítás R0090 Hitel- és kezességvállalási biztosítás és arányos viszontbiztosítás R0100 Jogvédelmi biztosítás és arányos viszontbiztosítás R0110

Segítségnyújtás és arányos viszontbiztosítás R0120

Különböző pénzügyi veszteségek biztosítása és arányos viszontbiztosítás R0130 Nem arányos egészség-viszontbiztosítás R0140

Nem arányos baleseti viszontbiztosítás R0150

Nem arányos tengeri, légi és szállítási viszontbiztosítás R0160

Nem arányos vagyon-viszontbiztosítás R0170

C0030 C0040 C0050 C0060

Lineáris formula komponens életbiztosítási és viszontbiztosítási kötelezettségekre vonatkozóan R0200

Nem-életbiztosítási tevékenységet élettevékenységre

MCR(L,NL) Result MCR(L,L) Result C0070 C0080

ezer Ft

S.28.02.01 - Minimális tőkeszükséglet – Életbiztosítási és nem-életbiztosítási tevékenységet egyaránt végző biztosítók és viszontbiztosítók esetén (2/2)

Nem-életbiztosítási tevékenység Életbiztosítási tevékenység

Nettó legjobb becslés és az egy összegben meghatározott biztosítástechnikai tartalékok (viszontbiztosítás/ különleges célú gazdasági egység nélkül)

Nettó teljes kockáztatott tőke (viszontbiztosítás/kül önleges célú gazdasági egység nélkül)

Nettó legjobb becslés és az egy összegben meghatározott biztosítástechnikai tartalékok (viszontbiztosítás/ különleges célú gazdasági egység nélkül)

Nettó teljes kockáztatott tőke (viszontbiztosítás/különleges célú gazdasági egység nélkül)

C0090 C0100 C0110 C0120

Nyereségrészesedéssel járó kötelezettségek – garantált szolgáltatások R0210 Nyereségrészesedéssel járó kötelezettségek – jövőbeni diszkrecionális nyereségrészesedések R0220

Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött biztosítási kötelezettségek R0230 Egyéb életbiztosítási (élet-viszontbiztosítási) és egészségbiztosítási

(egészség-viszontbiztosítási) kötelezettségek R0240 Teljes kockáztatott tőke az életbiztosítási és élet-viszontbiztosítási

kötelezettségek összessége tekintetében R0250

A teljes minimális tőkeszükséglet kiszámítása

Lineáris MCR R0300

SCR R0310

MCR felső korlátja R0320

MCR alsó korlátja R0330

Kombinált MCR R0340

MCR abszolút alsó korlátja R0350

Minimális tőkeszükséglet R0400

C0130

Elvi lineáris MCR R0500

Elvi szavatolótőke-szükséglet a többlettőke- szükséglet nélkül (az éves vagy le R0510 Elvi MCR felső korlátja R0520

Elvi MCR alsó korlátja R0530

Elvi kombinált MCR R0540

Az elvi MCR abszolút alsó korlátja R0550

Elvi MCR R0560

Nem-életbiztosítási tevékenységet élettevékenységre C0140 C0150

Document Metadata

Table of Contents

ÖSSZEFOGLALÓ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

Document Metadata