NEMZETI BAJNOKSÁG II. OSZTÁLY
Magyar Labdarúgó Szövetség
NEMZETI BAJNOKSÁG II. OSZTÁLY
NB II. Xxxxx Xxxxxxx nagypályás
labdarúgó bajnokság versenykiírása 2019 – 2020.
Határozat szám | ELN-7/2019. (01.15.) |
Jóváhagyás | 2019.01.15 |
Hatálybalépés | 2019.06.01 |
Érvényesség | 2020.06.30. |
Utolsó módosítás | 2019.01.15 |
Verziószám | 1/2019-2020. |
Tartalom
1. A bajnokság szervezője és rendezője, a bajnokság típusa 3
2. A bajnokság célja 3
3. A bajnokság nevezési és részvételi feltételei 3
4. A bajnokság nevezési eljárása során betartandó határidők 4
5. A bajnokság résztvevői és létszáma 5
6. A bajnokság rendszere 5
7. A bajnokság időrendje 5
8. A bajnokság helyezéseinek eldöntése 6
9. A bajnokságba történő feljutás és kiesés 6
10. A bajnokság díjazása 6
11. A bajnokság Fair Play versenye 7
12. A bajnokság költségei 7
13. Játékjogosultság 7
14. Cserelehetőség 7
15. További csapatok indítása, utánpótlás-képzés 7
16. A labdarúgók felszerelése 8
17. Stadion és játéktér 8
18. Vagyoni értékű jogok, marketing (reklám), média 8
19. Egyéb rendelkezések 9
20. Záró rendelkezések 10
Melléklet 11
1. A bajnokság szervezője és rendezője, a bajnokság típusa
A) A bajnokságot a Magyar Labdarúgó Szövetség (továbbiakban: MLSZ) írja ki, szervezi és működteti.
B) A 2019-2020. évi NB II. osztályú bajnokság (továbbiakban: bajnokság) hivatásos rendszerű, férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság.
C) A 2019-2020. évi Nemzeti Bajnokság II. osztályának hivatalos neve: NB II.
2. A bajnokság célja
A) A magyar labdarúgás fejlesztésére vonatkozó sportszakmai feladatok megvalósítása a nemzeti bajnokság második osztályában.
B) A mérkőzések színvonalának közelítése az NB I szinthez a kiemelt szakmai munkával nevelt labdarúgók megtartásának érdekében.
C) A bajnokságban játszó tehetséges fiatal labdarúgók felfelé áramlásának elősegítése.
D) A nemzeti bajnokság másodosztályában résztvevő csapatok teljesítmény sorrendjének objektív megállapítása.
E) A nemzeti bajnokság első- és harmadosztálya közötti kapcsolat fenntartása és erősítése.
F) A mérkőzések nézőinek színvonalas szórakoztatása, a labdarúgás népszerűsítése.
G)A Fair Play elv érvényre juttatása, és a Fair Play magatartásforma népszerűsítése.
H) Az utánpótlás képzési rendszerekből, labdarúgó akadémiákról kikerülő 19-22 éves játékosok továbbképzése, posztakadémiai képzése, versenyeztetése, menedzselése.
3. A bajnokság nevezési és részvételi feltételei
A) A bajnokságba indulási ( nevezési ) jogával élő sportszervezet csapatának, ha nevezését jogerősen elfogadták, részvételi kötelezettsége van.
B) A sportszervezet a bajnokságba való nevezésekor, illetve részvétele teljes időtartama alatt rendelkezik az MLSZ által számára kiadott nemzeti másodosztályú klublicenccel. Az MLSZ (NB II) Klublicenc Szabályzatában foglalt rendelkezéseket a sportszervezet a részvétel teljes időtartama alatt betartja.
C) A sportszervezet nevezési díjat fizet. A nevezési díj összege: 2.000.000,- Ft + ÁFA, melyet a nevezés határidejéig az MLSZ számlájára utal át, vagy fizet meg.
D) A sportszervezet tagsági díjat fizet. A tagsági díj összegét az MLSZ Szabályzatokhoz kapcsolódó Díjfizetési rendjének 2. számú melléklete határozza meg. A tagsági díj befizetését igazoló dokumentumot csatolni kell a nevezési dokumentációhoz.
E) A sportszervezet írásban nyilatkozik arról, hogy az MLSZ valamennyi szabályzatát és rendelkezését elfogadja, mely nyilatkozatot a nevezés határidejéig az MLSZ felé benyújt.
F) A sportszervezet írásban nyilatkozik arról, hogy mindent elkövet annak érdekében, hogy sportszakemberei (sportvezetője, labdarúgója, edzője, stb.) sem közvetve, sem közvetlenül ne vegyenek részt a magyar labdarúgás bármely szintjét érintő fogadási játékban, mely nyilatkozatot a nevezés határidejéig az MLSZ felé benyújt.
G)A sportszervezet rendelkezik:
1) a labdarúgókra kötött, a válogatott mérkőzésekre is kiterjedő balesetbiztosítással, amely kiterjed a sporttevékenységükhöz kötődő kockázatra, így különösen az edzéseken, bajnoki, kupa, barátságos és válogatott mérkőzéseken bekövetkezett sérülésekre és az ebből származó károkra;
2) a sportszervezet tulajdonában vagy tartós használatában lévő ingó és ingatlan vagyontárgyakra és eszközökre szóló vagyonbiztosítással, valamint
3) általános felelősségbiztosítással rendelkezik a sportszervezet által szervezett eseményeken és rendezvényeken bekövetkezhető kockázatokra.
H) Nincs 90 napnál régebbi, lejárt köztartozása, amit a nevezéskor, továbbá, a bajnokság teljes időtartama alatt – negyedévenként – hivatalos igazolások eredeti példányainak benyújtásával tanúsít (NAV adóigazolás és önkormányzat- helyi iparűzési adó).
Az eredeti igazolások benyújtásának határideje | ||
2. negyedév | (04.01-06.30.) | 2019. július 31. |
3. negyedév | (07.01-09.30.) | 2019. október 31. |
4. negyedév | (10.01-12.31.) | 2020. január 31. |
1. negyedév | (01.01-03.31.) | 2020. április 30. |
I) A sportszervezet írásban nyilatkozik, hogy az MLSZ-szel, vagy annak szervezeti egységével van-e folyamatban polgári peres eljárása, mely nyilatkozatot a nevezés határidejéig az MLSZ felé benyújt.
További vitás ügyeiben az MLSZ Alapszabály 10.§ (1) bekezdés j. és (2) bekezdés i. pontjaiban foglaltak szerint jár el.
4. A bajnokság nevezési eljárása során betartandó határidők
A) Az MLSZ által kiadott nevezési lap, valamint mellékletei benyújtásának határideje: 2019. június 10. ( hétfő ) 12.00 óra. A dokumentumokat az MLSZ mindenkori ügyviteli rendszerén keresztül kell benyújtani, azzal, hogy kizárólag a jelzett időpontig beérkezett és az MLSZ által igazolt dokumentumok érvényesek.
B) Az MLSZ Versenybizottsága a beérkezett nevezési dokumentáció feldolgozása után az érintett sportszervezet(ek)et hiánypótlásra szólítja fel (fax és/vagy e- mail és/vagy az MLSZ mindenkori ügyviteli rendszerén keresztül), melynek határideje: 2019. június 12. (szerda).
C) A hiánypótlás benyújtásának határideje: 2019. június 14. ( péntek ) 12.00 óra.
D) Az MLSZ Versenybizottsága I. fokú határozatának megküldési határideje: 2019. június 17. ( hétfő )
E) Az elsőfokú határozatokkal szembeni fellebbezés benyújtásának határideje: 2019. június 21. ( péntek ) 12.00 óra.
F) A benyújtott fellebbezések MLSZ Fellebbviteli Bizottsága általi elbírálásának határideje: 2019. június 26. ( szerda )
G)A fellebbviteli eljárás során a Fellebbviteli Bizottság kizárólag a C) pontban foglalt hiánypótlási határidőt (2019. június 14. péntek 12.00 óra) megelőzően benyújtott dokumentumokat veszi figyelembe.
H)
Eljárási lépések | Határidők |
Nevezés | 2019. június 10. (hétfő) 12.00 óra |
Hiánypótlásra felszólítás | 2019. június 12. (szerda) |
Hiánypótlás benyújtása | 2019. június 14. (péntek) 12.00 óra |
Versenybizottság I. fokú határozatának megküldési határideje | 2019. június 17. (hétfő) |
Fellebbezés | 2019. június 21. (péntek) 12.00 óra |
Fellebbviteli Bizottság II. fokú határozatának megküldési határideje | 2019. június 26. (szerda) |
5. A bajnokság résztvevői és létszáma
A) A bajnokságban való részvételre a sportszerveztek az alábbiak szerint szereznek jogot:
2018-2019. évi NB I. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság 11-12. helyezett csapata
2018-2019. évi NB II. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság 3-17. helyezett csapata
2018-2019. évi NB III. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság 3 csoportjának 1. helyezett csapata
2 csapat
15 csapat
3 csapat
Összesen 20 csapat
6. A bajnokság rendszere
A) A bajnoki év 2019. július 1-jén kezdődik és 2020. június 30-án ér véget.
B) A bajnokság körmérkőzéses formában, 2 x 19 bajnoki forduló keretében kerül lebonyolításra.
C) A bajnoki fordulók hétvégi napokon vagy hétköznapokon kerülnek lebonyolításra az alábbiak szerint:
1) Hétvégi forduló játéknapjai
a) vasárnap (fő játéknap)
b) péntek, szombat
2) Hétközi forduló játéknapjai
a) szerda (fő játéknap)
b) kedd, csütörtök
7. A bajnokság időrendje
A) A bajnokság 2019. augusztus 4-én (vasárnap) kezdődik és 2020. május 17-én (vasárnap) fejeződik be.
B) A bajnokság fordulóinak időpontjait a 2019-2020. évi nemzetközi és hazai Versenynaptár tartalmazza!
8. A bajnokság helyezéseinek eldöntése
A) A bajnokság során lejátszott bajnoki mérkőzések eredményei döntik el a bajnokság végső sorrendjét.
B) A helyezések az összpontszám alapján kialakított rangsor szerint kerülnek meghatározásra.
C) A mérkőzés győztes csapata 3 pontot, döntetlen eredmény esetén mindkét csapat 1-1 pontot kap. Vereség esetén a csapat nem kap pontot.
D) A bajnokság első helyezett csapata a legtöbb pontot szerzett sportszervezet, utolsó helyezett csapata a legkevesebb pontot szerzett sportszervezet.
E) Azonos pontszám esetén a sorrend az alábbiak szerint kerül meghatározásra:
1. a bajnokságban elért több győzelem;
2. a bajnoki mérkőzések gólkülönbsége;
3. a bajnoki mérkőzéseken rúgott több gól;
4. az egymás ellen játszott bajnoki mérkőzések pontkülönbsége;
5. az egymás ellen játszott bajnoki mérkőzések gólkülönbsége;
6. az egymás ellen játszott bajnoki mérkőzéseken az idegenben lőtt több gól;
7. a bajnokság fair play értékelésében elért jobb helyezés;
8. sorsolás.
9. A bajnokságba történő feljutás és kiesés
A 2019-2020. évi NB II. osztályú férfi felnőtt nagypályás
labdarúgó bajnokság 1-2. helyezett csapata feljut a 2020- 2021. évi NB I. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokságba
A 2019-2020. évi NB I. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság 11-12. helyezett csapata kiesik a 2020-2021. évi NB II. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokságba
A 2019-2020. évi NB II. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság 18-20. helyezettje kiesik a 2020- 2021. évi NB III. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokságba
A 2019-2020. évi NB III. osztályú bajnokság férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság 3 csoportjának 1. helyezett csapata feljut a 2020-2021. évi NB II. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokságba
A 2020-2021. évi NB II. osztályú férfi felnőtt nagypályás labdarúgó bajnokság létszáma
- 2 csapat
+ 2 csapat
- 3 csapat
+ 3 csapat
20 csapat
10. A bajnokság díjazása
A) A bajnokság győztese elnyeri az MLSZ által felajánlott kupát.
B) Az 1-3. helyezést elért csapatok vezetői és labdarúgói éremdíjazásban részesülnek:
1. helyezett 40 db aranyozott érem;
2. helyezett 40 db ezüstözött érem;
3. helyezett 40 db bronzérem.
C) A versenykiírásban meghatározott éremmennyiségen felül további érmek nem készülnek.
11. A bajnokság Fair Play versenye
A bajnokság résztvevői a versenykiírás 1. számú mellékletében leírt szabályzat alapján Fair Play versenyben vesznek részt. A bajnokság legsportszerűbb csapata Fair Play serleget kap.
12. A bajnokság költségei
A) Az egyes mérkőzések rendezési költségeit a pályaválasztó sportszervezetek fizetik. A vendég sportszervezeteket részvételük kiadásai (utazás, étkezés, szállás, stb.), valamint a csapatukat elkísérő szurkolók mellett közreműködő saját rendezőiknek költségei terhelik.
B) A bajnokság versenyeztetéssel kapcsolatos költségeit a sportszervezetek fizetik meg. A fizetés rendjét a Szabályzatokhoz kapcsolódó Díjfizetési Rend tartalmazza. Az ott meghatározott díjtételeket az MLSZ által kiadott számlák alapján kell befizetni.
13. Játékjogosultság
A) A sportszervezet felnőtt korosztályú labdarúgója a bajnokság mérkőzésein csak akkor rendelkezik játékjogosultsággal, ha hivatásos szerződése van. A sportszervezet utánpótlás korosztályú labdarúgója korlátozás nélkül rendelkezik játékjogosultsággal a bajnokság mérkőzésein.
B) A bajnokságban résztvevő csapatoknak a mérkőzéseikre legalább 2 fő 1999.01.01. és utána született labdarúgót kell nevezniük. A labdarúgóknak végig a pályán kell lenniük, kivéve, ha a játékosokat kiállították, vagy az adott csapat a cserelehetőségét kimerítette, majd ezt követően fogyatkozik sérülés miatt 10 vagy 9 főre.
C) Európai Unió-beli és azzal azonos elbírálású labdarúgók:
A bajnoki mérkőzéseken a sportszervezet számbeli korlátozás nélkül jogosult azokat a labdarúgóit szerepeltetni, akik az Európai Unió valamely tagállamának állampolgárai, továbbá azon országok állampolgárait, amely országokkal az Európai Unió olyan egyezményes megállapodást kötött, amely jogszerű munkavállalás esetén a munkavállaló részére az Unió polgáraival azonos, diszkrimináció mentes elbírálást biztosít a munkakörülmények tekintetében az Európai Unió egész területén.
D) Egyéb országok labdarúgói:
Azon országok labdarúgóiból, akik állampolgárságuk alapján kívül esnek a fenti bekezdésben meghatározott országok körén („egyéb országok”), mérkőzésenként legfeljebb 3 labdarúgó szerepeltethető egy időben.
14. Cserelehetőség
A) A versenyjegyzőkönyvben sportszervezetenként maximum 7 fő cserejátékos neve szerepeltethető.
B) Pályára lépő cserejátékosok száma sportszervezetenként maximum 3 fő.
15. További csapatok indítása, utánpótlás-képzés
A) A bajnokságban résztvevő sportszervezetek kötelesek az utánpótlás korosztályban U19, U17, U15 és U14 korosztályú férfi/fiú illetve U19, U16 korosztályú leány bajnokságokban csapatokat szerepeltetni. A csapatok versenyeztetésének feltételei az országos szintű komplex utánpótlás
versenyrendszerben kerülnek kiírásra. A csapatok benevezésekor az adott bajnokság versenykiírásában foglaltakat kell betartani!
B) A bajnokságban résztvevő sportszervezetek kötelesek U16 korosztályú férfi csapatot versenyeztetni abban az esetben, ha az U17 korosztályú férfi csapatuk az MLSZ I. vagy II. osztályú férfi ifjúsági nagypályás labdarúgó bajnokságban vesz részt.
C) A bajnokságban résztvevő sportszervezetek kötelesek az utánpótlás korosztályban U13 és U12 korosztályú fiú csapatokat szerepeltetni. A csapatokat országos szintű komplex utánpótlás versenyrendszerben vagy az OTP Bank Bozsik-program keretében kell versenyeztetniük.
D) Az U11-U10, U9-U8, U7-U6 korosztályú csapatok szerepeltetése az OTP Bank Bozsik-program keretében az MLSZ Elnökség határozatának megfelelően kötelező.
E) Az előírt korosztályos utánpótlás bajnokságokban a sportszervezethez, vagy a sportszervezettel szerződést kötött utánpótlás nevelő sportszervezethez igazolt labdarúgók szerepelhetnek együttműködési megállapodás alapján.
16. A labdarúgók felszerelése
A) A labdarúgók a bajnokság során mezszámot viselnek, mely 1-99-ig egész szám lehet. A szám hossza a mez hátulján legalább 25 cm.
B) Televíziós mérkőzés folyamán a két sportszervezet csapata köteles jól megkülönböztethető, ellentétes színtónusú mezben pályára lépni.
C) Minden esetben a pályaválasztó csapat határozza meg, hogy milyen színű felszerelésben játszik. A sportszervezetek legalább kettő nappal a mérkőzés előtt kötelesek egyeztetni a sportfelszerelések színeit. Amennyiben a mérkőzés játékvezetője úgy ítéli meg, hogy a két csapat felszerelésének színösszeállítása zavaró, akkor a vendégcsapat köteles más színű sportfelszerelésben játszani.
17. Stadion és játéktér
A bajnoki mérkőzéseket az egész bajnoki évben az MLSZ Infrastruktúra Szabályzatának megfelelő legalább másod osztályú stadionokban (pályákon) kell lebonyolítani, amely stadionoknak az MLSZ hitelesítésével kell rendelkezniük.
18. Vagyoni értékű jogok, marketing (reklám), média
A) A bajnokságban résztvevő sportszervezetek vagyoni értékű jogaiból a mérkőzések televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális technikákkal (pl. internet) történő közvetítésének, rögzítésének és ezek kereskedelmi célú hasznosításának jogát, valamint a bajnokságban szervezett mérkőzésekkel kapcsolatos online fogadások engedélyezésével kapcsolatos vagyoni értékű jogát illetve az NB II. névadó szponzori jogait, a bajnoki év teljes időtartamára (2019. július 1 – 2020. június 30.), az MLSZ magához vonja.
B) A sportszervezetek marketing-, reklám- és média kötelezettségeit, feladatait a Reklám- és Marketing Kézikönyv mindenkor hatályos verziója tartalmazza.
C) Az NB II. vagyoni értékű jogainak értékesítéséből származó bevétel elosztási szabályzatát az MLSZ NB II. Bizottság javaslata alapján az MLSZ Elnöksége hagyja jóvá.
19. Egyéb rendelkezések
A) A bajnokság közben kizárt, illetve visszalépett, vagy törölt sportszervezet a 2020-2021. bajnoki évben a Megyei I. osztályú Xxxxx Xxxxxxx nagypályás labdarúgó bajnokságban indulhat.
B) A bajnokságban résztvevő sportszervezetek a bajnoki mérkőzés napját követő harmadik napon az MLSZ szervezésében tétmérkőzés lejátszására kötelezhetők.
C) Amennyiben az MLSZ Versenybizottsága a mérkőzés előre kisorsolt és kijelölt napját és időpontját megváltoztatja azt köteles a sportszervezetekkel előre, írásban legalább 5 nappal a mérkőzés új időpontja előtt közölni. 5 napon belül csak abban az esetben változtathatja meg, ha a változtatáshoz a két érintett sportszervezet írásban hozzájárul!
D) A sportszervezet valamennyi sportvezetője, játékosa, edzője köteles olyan magatartást tanúsítani és tanúsíttatni, beleértve a mérkőzéssel kapcsolatos nyilatkozatokat is, amely a labdarúgó sportág és a szponzorok, valamint a média jó hírnevét szolgálja.
E) A bajnokságba nevező sportszervezetnek vezetőedzővel kell rendelkeznie, aki kizárólag jogosult sportszervezetét képviselni szakmai kérdésekben az MLSZ és szervezeti egységei, valamint tagjai rendezvényein, beleértve a mérkőzéseket, és a média megnyilvánulásokat. A sportszervezet vezetőedzője köteles a mérkőzés utáni sportszakmai nyilatkozattételre a médiumokban.
F) A sportszervezeteknek kötelező a mérkőzés labdájának márkáját a bajnokság kezdetéig bejelenteni. A mérkőzéseken labdaszedőket kell biztosítani, akik a játéktér körül, egymástól kb. 15-20 m-re helyezkednek el a reklámtáblák mögött. A mérkőzéslabdán kívül további 8 db tartalék labdát kell a játékvezetőnek a mérkőzés előtt bemutatni, amely tartaléklabdák cserelabdák a mérkőzés időtartama alatt. A cserelabdákat (2-2 db a kapu mögött, 2-2 db az oldalvonalaknál a két térfélen) a labdaszedők a legrövidebb idő alatt kötelesek a játékteret elhagyó labda helyett a játékba hozó labdarúgónak átadni. A 9 db labda kizárólag azonos márkájú, típusú, minőségű és színű lehet.
G)Az ellenőrök részére a legjobb, fedett helyen legalább kettő szabad helyet kell mindig biztosítani.
H) A bajnoki mérkőzéseken elektronikus jegyzőkönyv használata kötelező!
I) Nem megengedett a sportszervezetek, illetve képviselőik (pl.: tulajdonos, vezető, a sportszervezettel szerződéses, vagy alkalmazotti viszonyban lévők) részéről a Játékszabályokban (Laws of the Game) és a fair play követelményekben (FIFA, UEFA és MLSZ Alapszabályok, illetve etikai kódexek) előírtakat megszegve a játékvezetők működésével kapcsolatos, a fair play szabályait sértő, tiszteletlen magatartás és/vagy a becsület csorbítására alkalmas kommunikáció minden formája.
J) Valamennyi NB II-es sportszervezet köteles a hazai mérkőzéseit felvenni és a mérkőzéseket az MLSZ által külön erre a célra biztosított szerverére feltölteni. A felvételekhez az NB II-es csapatok és az MLSZ férhet hozzá. Valamennyi NB II- es csapat köteles a felvett mérkőzéseiből az MLSZ által megszabott módon összefoglalót készíteni. Az összefoglalót köteles az MLSZ szerverére feltölteni és az MLSZ TV rendelkezésére bocsátani.
K) A bajnokságban résztvevő sportszervezet kispadon vagy kiegészítő kispadon helyet foglaló valamennyi személye részére regisztrációs kártya kiváltása kötelező. Ennek hiányában a sportszervezet sportszakembere hivatalos bajnoki- vagy kupamérkőzésen nem foglalhat helyet a kispadon vagy a kiegészítő kispadon.
L) Elektronikus kommunikáció:
Az elektronikus kommunikáció alkalmazása a csapatvezetőknek megengedett, ha az közvetlenül összefügg a játékosok biztonságával vagy testi épségével vagy taktikai/edzői célokkal, de csak kis méretű, hordozható, kézi eszköz (pl.: mikrofon, fejhallgató, fülhallgató, mobil/okostelefon, okosóra, tablet, laptop) használható. Azt a személyt, aki nem engedélyezett eszközt használ, vagy az elektronikus, illetve kommunikációs eszköz használatából kifolyólag nem tanúsít megfelelő magatartást ki kell állítani a technikai zónából.
M)Elektronikus teljesítménymérő és megfigyelő rendszerek (EPTS):
A bajnoki mérkőzéseken elektronikus teljesítménymérő és megfigyelő rendszerek részét képező és viselhető technológia alkalmazható, ha a játékos felszereléséhez erősített technológia nem veszélyes és az előírt jelzések láthatók rajta. A mérkőzések során az EPTS-ből a technikai zónába sugárzott információk és adatok mérésére illetve feldolgozására szolgáló kommunikációs eszközök használata a technikai zónában engedélyezett.
N) Jegyértékesítési rend:
A sportszervezetek valamennyi hazai bajnoki mérkőzésükre előre meg kell, hogy határozzák a belépőjegyeik árát – figyelemmel az ellenfelekre. Az MLSZ Biztonsági Szabályzatában meghatározattak szerint a vendég nézők jegyeinek ára nem haladhatja meg azon jegyárakat, melyet a hazai csapat nézői fizetnek hasonló kategóriájukért.
O)A bajnokság lebonyolításával kapcsolatos, a jelen versenykiírásban nem szereplő, kérdésekben a Szabályzatokhoz kapcsolódó díjfizetési rend előírásait és a labdarúgó sportágra vonatkozó törvényeket, szabályzatokat kell betartani.
20. Záró rendelkezések
A) Alkalmazás
Jelen szabályzat alkalmazásának felelőse az MLSZ Versenyigazgatója.
B) Módosítás
Jelen dokumentum módosításához szükséges véleményezési folyamatba a következő szerveket/testületeket/egységeket/személyeket kell legalább bevonni:
1. MLSZ Versenyigazgatóság
2. MLSZ Versenybizottság
3. NB II Bizottság
A nevezési határidő lejárta után, de a verseny (bajnokság, kupa, torna) megkezdése előtt a hatályos versenykiírást csak az adott versenyrendszerben induló sportszervezetek 2/3-os többségének írásos, egyetértő beleegyezésével lehet módosítani. A verseny (bajnokság, kupa, torna) megkezdése után a hatályos versenykiírást csak az adott versenyben induló valamennyi sportszervezet írásos, egyetértő beleegyezésével lehet módosítani.
Mellékletek
1. sz. melléklet
Fair Play
Fair Play értékelés | ||
A mérkőzés időpontja | ||
A mérkőzés helyszíne | ||
Hazai | Vendég | |
Mérkőző csapatok | ||
I.) Sárga és piros lap (legfeljebb 10 pont) | ||
II.) Az ellenfél tisztelete (legfeljebb 10 pont, legalább 1 pont) | ||
III.) Játékvezetői csapat tisztelete (legfeljebb 10 pont, legalább 1 pont) | ||
IV.) Csapatvezetők magatartása (legfeljebb 10 pont, legalább 1 pont) | ||
V.) Nézők magatartása (legfeljebb 10 pont, legalább 1 pont) (Csak 100 fő fölötti nézőszám esetén kell értékelni!) | ||
Összesen | ||
Átlag pontszám (összes pontszám osztva öttel) | ||
Szöveges értékelés | ||
Kelt: ……………………………………………. | ||
Az értékelést végző: | ||
Neve: | ||
Aláírása: | ||
Útmutató a csapatok Fair Play értékeléséhez
Az értékelő lap öt kritérium alapján minősíti a csapatok fair play magatartását. Az értékelésben elsősorban pozitív elemeket kell kifejezésre juttatni. Az egyes kritériumokra megállapított maximális érték csak kifejezetten pozitív magatartás esetén adható.
Útmutató az egyes kritériumok értelmezéséhez
I. Sárga és piros lapok
1) Minden csapat 10 ponttal kezd, és egy pont levonás jár a játékosának felmutatott sárga lapért, három pont pedig a piros lapért. Ez negatív értéket is eredményezhet.
2) Ha egy játékost két sárga lapos figyelmeztetés eredményeképpen kiállítanak, három pontot kell levonni a kiállításért, és nulla pontot az eredeti sárga lapos figyelmeztetésért.
3) Ha egy játékos, akit sárga lappal figyelmeztettek, újabb vétséget követ el, amelyért a büntetés direkt piros lap, akkor mindkét vétségért pontlevonás jár (1+3).
II. Az ellenfél tisztelete
1) Mindegyik csapat minimum egy és maximum tíz pontot kap az ellenfél tiszteletben tartásáért.
2) A játékosoktól elvárják, hogy tiszteljék ellenfelüket és biztosítsák, hogy csapattársak és az összes többi csapattag is a fair play szellemében cselekedjen.
3) Az egyébként sárga vagy piros lappal büntetett negatív magatartást is figyelembe lehet venni a vétség súlyosságától függően.
4) Az alábbi pozitív viselkedést kell figyelembe venni (nem teljes lista):
a) erőfeszítéseket időnyerésre (pl. a labda gyors újbóli játékba hozását még győztes mérkőzésállásnál is);
b) ellenfél felsegítését a földről;
c) segítségnyújtást a sérült ellenfélnek;
d) kézfogást az ellenféllel a mérkőzés végén;
e) gratulációt az ellenfélnek;
f) rendkívüli fair play gesztust (pl. a játékvezető tájékoztatása arról, hogy az ellenfél csapatának jár a bedobás vagy szöglet);
5) Az alábbi negatív viselkedést kell figyelembe venni (nem teljes lista):
a) Időhúzást;
b) Szabálytalanságokon alapuló taktikát;
c) Színészkedést és sérülés színlelését;
d) ellenfél sértegetését;
e) tömeges összetűzés kiprovokálását;
f) súlyos szabálytalanságokat az ellenféllel szemben;
g) ellenfél leköpését;
h) fizikai agressziót az ellenféllel szemben (pl. lefejelés, ütés);
i) rasszizmust és egyéb diszkriminációt.
III. A játékvezetői csapat tisztelete
1) Mindegyik csapat minimum egy és maximum tíz pontot kap a játékvezetői csapat tiszteletben tartásáért.
2) Elvárás a játékosokkal szemben, hogy tartsák tiszteletben a játékvezetői csapatot, emberként is, és döntéseiket is, melyeket meghoznak.
3) Az alábbi pozitív viselkedést kell figyelembe venni (nem teljes lista):
a) a játékvezetői döntés vita nélküli elfogadását;
b) kézfogást a játékvezetői csapattal a mérkőzés végén;
c) a szabadrúgásoknál kimért távolság betartását;
d) a tervezett időrend betartását (pl. visszaszámlálást kezdés előtt).
4) Az alábbi negatív viselkedést kell figyelembe venni (nem teljes lista):
a) vitába keveredést a játékvezetői csapat egyik tagjával;
b) a játékvezetői csapat egyik tagjának ironikus megtapsolását;
c) a játékvezetői csapat egyik tagjának körbefogását;
d) a játékvezetői csapat egyik tagjának szóbeli megsértését, vagy támadó gesztusokat vele szemben;
e) a játékvezetői csapat egyik tagjával szembeni fizikai fellépést.
IV. A csapatvezetők magatartása
1) Mindegyik csapat minimum egy és maximum tíz pontot kap a csapat hivatalos személyeinek magatartásáért.
2) Elvárás a csapat hivatalos személyeivel szemben, hogy tiszteletet tanúsítsanak a játékvezetői csapattal, az ellenfél játékosaival és hivatalos személyeivel szemben, és hogy utasítsák játékosaikat sportszerű és becsületes viselkedésre.
3) Az alábbi pozitív viselkedést kell figyelembe venni (nem teljes lista):
a) a játékvezetői döntés vita nélküli elfogadását;
b) kézfogást a másik csapat hivatalos személyeivel a mérkőzés végén;
c) csak egy csapatvezető áll a technikai zónában a mérkőzés alatt.
4) Az alábbi negatív viselkedést kell figyelembe venni (nem teljes lista):
a) vitát a játékvezetői csapat egyik tagjával;
b) kézfogás elutasítását a másik csapat hivatalos személyeivel a mérkőzés végén;
c) csapatvezető kiállítását;
d) egy játékos, a játékvezetői csapat egyik tagja, vagy más csapatvezető szóbeli megsértését;
e) egy játékossal, a játékvezetői csapat egyik tagjával, vagy más csapatvezetővel szembeni fizikai fellépést;
f) a sajtóval szembeni kötelezettségeit nem teljesítő edző viselkedését.
V. A nézők magatartása
1) Mindegyik csapat minimum egy, maximum tíz pontot kap szurkolói magatartásáért. Ez a kritérium csak akkor alkalmazható, ha az adott csapat szurkolói jelentős számban vannak jelen.
2) A szurkolókkal szembeni elvárás, hogy a fair play szellemével összhangban lévő kiabálással, énekléssel biztassák csapatukat, és pozitív hangulatot keltsenek. Tiszteletben kell tartaniuk egymást, a játékosokat, csapatvezetőket és a játékvezetői csapatot. A nézőknek méltányolniuk kell az ellenfél csapatának teljesítményét, vereség esetén is. Semmiféleképpen sem szabad megrémíteni vagy megijeszteni az ellenfél csapatot, a játékvezetői csapatot vagy az ellenfél szurkolóit.
3) Az alábbi pozitív viselkedést kell figyelembe venni (nem teljes lista):
a) az ellenfél megtapsolását;
b) szurkolói koreográfiát;
c) támogató énekléseket kiábrándító eredmény ellenére;
d) egy ellenfél állva ünneplését (pl. csere alkalmával).
4) Az alábbi negatív viselkedést kell figyelembe venni (nem teljes lista):
a) egy vagy több néző befutását a pályára;
b) sértő énekléseket;
c) pirotechnika használatát vagy dobálását;
d) lézermutató / lézer pointer használatát;
e) erőszakot a lelátókon (pl. az ellenfél szurkolói, rendőrség vagy rendezők ellen);
f) rasszizmust és diszkriminációt
Általános fair play értékelés
1) Egy csapat átfogó értékelését egy mérkőzésen úgy kapjuk meg, hogy az egyes tételekért adott pontokat összeadjuk, és a végösszeget (maximum 50-et) elosztjuk az értékelt kritériumok számával (öttel vagy néggyel, ha a nézői magatartást nem értékeljük).
2) A játékidény végén megkapjuk minden szövetség fair play eredményének átlagát oly módon, hogy összeadjuk az adott szövetség összes csapatának fair play eredményeit, és elosztjuk e csapatok által lejátszott összes mérkőzés számával.
3) A fair play eredmények átlagát három tizedes jegyig számoljuk, tehát nem kerekítjük.
Kiegészítő információk
Az értékelő lap „Szöveges értékelés” részében rövid tájékoztatást kell adni a két csapat fair play teljesítményéről, rávilágítva azokra a pozitív és negatív tényezőkre, amelyek a pontszámok kialakításánál szerepet játszottak. Ugyanitt kell jelenteni a csapatok vagy egyének (játékosok, csapatvezetők, játékvezetők vagy más személyek) kiemelkedő és elismerésre méltó gesztusait.
2. sz. melléklet
Felszerelések a 2019/2020. évi Merkantil Bank Liga NB II. Xxxxx Xxxxxxx nagypályás labdarúgó bajnokság bajnoki mérkőzésekre
Segítvén a csapatok felkészülését az új szezonra néhány fontos információt közlünk a Merkantil Bank Liga NB II. bajnokságban használatos felszerelésekkel kapcsolatosan.
A felszerelés kifejezés magában foglalja a mezőnyjátékosok és kapusok mezét, nadrágját és sportszárát.
1. Engedélyezési folyamat
A kluboknak az összes általuk használni kívánt felszereléseiket az első bajnoki mérkőzésük előtt legkésőbb 3 héttel be kell hozniuk fotózásra és jóváhagyásra az MLSZ Versenyigazgatóságához (első+második, illetve harmadik választott mezőnyjátékosi mez-nadrág-sportszár, első+második, illetve harmadik választott kapusmez-nadrág-sportszár, egyéb minden plusz felszerelés). A hazai felszerelésekről készült fotók automatikusan hozzá lesznek rendelve a sportszervezet hazai mérkőzéseihez, míg a vendég felszerelések a sportszervezet idegenbeli mérkőzéseihez. A felszerelések választását a játékvezető iroda hagyja jóvá a mérkőzés előtt legkésőbb 4 nappal. Ütközés esetén, jóváhagyás hiányában a szabályoknak megfelelően kell eljárnia a vendégcsapatnak.
Az MLSZ Versenyigazgatósága megvizsgálja a felszereléseket és a döntéséről írásban értesíti a klubokat.
Xxxxxxxxxxx azt a rizikót, hogy változtatni kelljen a felszerelésen miután már legyártásra került, javasoljuk a csapatoknak és gyártóknak, hogy küldjék meg nekünk a dizájnt vagy mintát egy előzetes jóváhagyásra az új felszerelés gyártási folyamata közben bármikor.
2. Színek
A két csapat mezőnyjátékosainak és kapusainak egyértelmű azonosítását a Játékszabályok 4. paragrafusa megköveteli. Ez alapvető a játékvezetők, játékosok és a nézők számára a stadionban és otthon, és mi is elengedhetetlen követelménynek tartjuk.
Minden klubnak legalább kettő, színeikben teljesen eltérő felszereléssel kell rendelkezniük. Ideális esetben az egyik csak világos, a másik pedig csak sötét színekből tevődik össze. Ezeknek a színeknek kellőképpen különbözniük kell ahhoz, hogy ellenfél csapata is viselhesse a meccsen.
Klubok, akiknek csíkos a mezük (különösen, ha az egyik világos és sötét csíkos), vagy két színből áll (pl.: a mezujjak színe különbözik) kiváltképp vegyék figyelembe ezt a pontot. Pl.: ha az első mez fehér-kék csíkos és a második pedig tiszta fehér, ez
nem elégséges. A második meznek teljes mértékben ellentétesnek lennie az első mez mindkét színével. Ha ez nem így van, akkor egy 3. opció is szükséges.
A két kapusfelszerelésnek is teljesen ellentétesnek kell lennie (nemcsak a mez, de a sort és a zokni is) és mindegyik kapusfelszerelésnek kontrasztban kell állnia a mezőnyjátékosok színeivel. A két kapusfelszerelés színei ezért nem tartalmazhatják egyik mezőnyjátékos mezeinek színeit sem.
Mindegyik kapusfelszerelésnek kontrasztban kell állnia a játékvezetők színeivel (ld.
3. pont) is.
3. Felszerelés színeinek kiválasztása
Amikor kiválasztják a következő szezon színeit, főleg a kapusokét, kérjük tartsák szem előtt, hogy a játékvezetőknek csak korlátozott számú színek állnak rendelkezésükre
A játékvezetők az alábbi színeket használják a 2019/2020. szezonban: narancssárga, világoskék, sötétszürke, sárga, piros és fekete
A mérkőzés felszerelések megállapodását megkönnyítvén, erősen javasoljuk, hogy minden klub kerülje el azokat a színvariációkat a kapusmezek kiválasztásánál, melyek a játékvezetői színeket magukba foglalják (több, mint egy szín). Továbbá, ha egy klub mezőnyjátékosának színei részben vagy teljes mértékben hasonlóak a játékvezetőjéhez, akkor ajánlatos, hogy a klub által választott kapus felszerelés színei kerülje el a játékvezetőét. Az alábbiakban néhány példa erre:
1. példa: mezőnyjátékos színei teljesen különböznek a játékvezetői színektől
felszerelés | mezőnyjátékos | kapus |
1. sz. | kék | fekete |
2. sz. | fehér | piros és sárga kapusfelszerelés nem használható |
2. példa: mezőnyjátékos színei tartalmazzák a játékvezető valamelyik színét
felszerelés | mezőnyjátékos | kapus |
1. sz. | piros | sárga és fekete kapusfelszerelés nem használható |
2. sz. | fehér | sárga és fekete kapusfelszerelés nem használható |
3. példa: mezőnyjátékos színei tartalmazzák a játékvezetői színek közül többet
felszerelés | mezőnyjátékos | kapus |
1. sz. | piros | sárga kapusfelszerelés nem használható |
2. sz. | fekete | sárga kapusfelszerelés nem használható |
4. Kapusfelszerelés színei
Azt javasoljuk, hogy a kapusmezek egyszínűek legyenek. Azt tanácsolnánk, hogy kerüljék azokat a mezeket, melynek ujjai eltérő színűek vagy különböző színűek elől és hátul, mivel ezek a kontrasztok sokkal nehezebbé teszik, hogy megfelelő színmeghatározásra kerüljön sor, vagy a legrosszabb esetben ez konfúzióhoz vezethet a pályán. Az alábbiakban található néhány olyan mez, melyek jövőbeni elkerülését ajánljuk.
Eltérő színű mezujjak:
Eltérő színek elől és hátul:
5. Felszerelések kombinációja
A kluboknak fel kell készülniük arra, hogy szükség esetén az első és második számú felszereléseik elemeit kombinálni tudják. Az elsődleges elv a pályán lévő csapatok egyértelmű megkülönböztetése és ezért kereskedelmi vagy esztétikai szempontokat az MLSZ nem fog figyelembe venni.
6. A színek meghatározása mérkőzésenként
A csapatok előkészületét megkönnyítvén, és biztosítván hogy a színek mindegyik fél esetén a lehető legjobb kontrasztot alkossák ill., a nézeteltérések elkerülése végett a következő eljárás lép életbe:
a) Az MLSZ Versenyigazgatóság minden egyes mérkőzés előtt pár héttel e- mailben megküldi javaslatát a csapatoknak
b) A csapatok kérhetnek változtatást egy meghatározott időpontig
c) Az MLSZ Versenyigazgatósága - ahol lehetséges - figyelembe veszi ezeket a kéréseket és végleges döntést hoz.
d) Csak a játékvezető – ha nem elégedett a színek kontrasztjaival - változtathat ezen a döntésen. A csapatok nem kezdeményezhetnek változtatást a meccsnapon.
A színválasztás elsőbbségi szintjei a következők:
a) hazai csapat mezőnyjátékos felszerelés
b) vendégcsapat mezőnyjátékos felszerelés
c) hazai csapat kapusfelszerelés
d) vendégcsapat kapusfelszerelés
e) játékvezetői mezszín
Ha bármelyik szinten ütközés van, azaz ha a jóváhagyott felszerelések egyike sem kínál megfelelő kontrasztot, akkor a fenti felsorolás változhat. Pl., ha kontrasztban nincs megfelelő játékvezetői szín, akkor a vendégcsapat kapusa változtat először és így tovább. Hasonlóképpen, ha a vendégcsapat mezőnyjátékosainak rendelkezésére álló felszereléseinek egyike sem ellentétes a hazai csapatéval, akkor így az utóbbinak kell alkalmazkodni/váltani.
7. Számok és mezek
Az MLSZ-nek megküldött minden mezen szerepelnie kell a szám és betű mintának.
Az erős szám-kontraszt az egyik legfontosabb elem a mezen. Tükröződő arany vagy ezüst számok nehezen láthatóak reflektorfényben és így elutasításra kerülhetnek.
8. Mez alatti trikók/pólók
Semmilyen logót nem lehet használni a mez alatt viselt pólók gallérján.
Hosszú ujjú pólók esetén, ennek egyeznie kell a felette viselt mez ujjainak színével. Csíkos mezek vagy különböző színű mezujjak esetében, az egyik szín használatos, mindazonáltal a választott szín egységesen viselendő a csapaton belül. Továbbá, az ilyen csíkos mezek vagy különböző színű mezujjak esetén a játékvezető meghatározhatja, hogy egy bizonyos színű mez alatti trikót kell használni az ellenfél mezszíneinek tekintetbevételével.
Pl: ha egy csapat piros-kék csíkos mezt visel egy olyan csapat ellen, mely fekete mezben játszik, akkor ezt a csapatot utasítani lehet arra, hogy csak piros ujjú alsótrikót/pólót használhat, hogy a fekete mezzel szemben megfelelő kontrasztot alkothasson.
Azok a csapatok, melyek csíkos mezt vagy különböző színű mezujjat viselnek, mindig kell, hogy rendelkezzenek mindkét színből egy mez alatti trikóval/pólóval. A mérkőzés előtt a játékvezető dönti el, hogy a 2 színből, melyik színt viselheti a csapat.
Végül, az IFAB 2014/03/01-i ülését követően megerősítette, hogy a mez alatt viselt pólók nem tartalmazhatnak semmilyen szlogent, közlést, ábrát.
9. Kapuskesztyűk
Az MLSZ több szabadságot nyújt a kapuskesztyű gyártóknak azáltal, hogy mindegyik kesztyűn szerepelhet egy gyártói logó (20cm2) és egy minőségi pecsét vagy technológiai címke-felírat (max 10cm2), ill. a kapus neve (max. 2cm betűmagasság) és nemzeti zászló (max. 10cm2) lehet. Mindazonáltal továbbra is azt látjuk a mérkőzéseken, hogy a kapuskesztyűkön a szabályzattól eltérően több logó is szerepel. A csapatok legyenek különös tekintettel a kesztyűk tenyér részén található logókra, mivel ha ezt be kell fedni/takarni, akkor ez befolyásolhatja a kesztyű hatásfokát.
10. Logók a fejfedőkön
Ahhoz, hogy a játékosok által viselt fejfedőket/hajpántokat a kapusok által viselt sapkákkal egységesen kezeljük, szeretnénk tisztázni a ’fejvédők (fejpántok, sapkák)’ tekintetében. A játékosok vagy a stáb által a bemelegítésre vagy a kispadon hordott fejfedőkre egy egységes alkalmazást vezet be. Ezért ezeken a fejfedőkön/fejpántokon megjelenhet egy gyártói jelzés (max. 20cm2) és egy klubazonosító (max. 50cm2).
11. Leggingek / alsónadrágok
Az IFAB 2011. márciusi ülését követően tisztázásra került, hogy a lábszármelegítők (ún. leggingek) ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint az alsónadrágok és ezért, ha használatukra sor kerül, a színének egyezőnek kell lennie a fölötte viselt sorttal. Ezen szabály alól semmilyen kivétel nem alkalmazható. Ezen felül, a már megállapodott felszerelés javaslatok késői változtatása nem lehetséges annak alapján, amennyiben nem áll rendelkezésre a megfelelő színű alsóruházat. A klubok ezért konzultáljanak az illetékes gyártóval a szezon elején, hogy ha ezekre szükség van, akkor a megfelelő színű ruházat rendelkezésre álljon.
12. Nyakmelegítők
Az IFAB ugyanezen ülésén úgy döntött, hogy a nyakmelegítők/sálak viselése nem engedélyezett. Ez azonnali hatályú és ezért ezeket a tárgyakat már nem lehet használni/viselni a mérkőzéseken.
13. Ragasztószalag a sportszáron
2012/03/03-i ülésén az IFAB jóváhagyta a Játékszabályok 4. paragrafusának következő módosítását:
Sportszár – bármilyen, a sportszáron külsőleg használt ragasztószalagnak a zokni azon részévével megegyező színűnek kell lennie, ahova felragasztásra kerül.
14. Az alapítás évének használata a felszerelésen
A klubnév (vagy ennek része) engedélyezett a galléron, illetve a klub használhatja az alapításának évét is. Méretileg ugyanaz az irányelv alkalmazandó az alapítási év szövegére, mint a klub név betűire.
15. Gallér zóna
A gallér zónában engedélyezett tételekkel kapcsolatban, kérjük, vegyék figyelembe, hogy a klubok az alábbiakban felsoroltak közül max. csak kettőt használhat a felszerelés gallér zónájában. Az egyes tételek méreteire vonatkozó előírások:
• klub embléma, vagy annak része (a gallér közepén hátul, max. 12 cm2)
• klubnév vagy annak rövidítése ( max. 2 cm magas és max. 12 cm2 )
• alapítási év ( max. 2 cm magas és max. 12 cm2 )
• hivatalos jelkép/kabala ( max. 2 cm magas és max. 12 cm2 )
• hivatalos szimbólum (beleértve az UEFA által jóváhagyott becenevet vagy szlogent, ( max. 2 cm magas és max. 12 cm2 )
• város vagy régió címere / zászlója ( max. 12 cm2 )
16. Orvosi felszerelés
A játékosok által használt orvosi felszereléseknek (pl.: arcmaszk, puha rögzítők- kötések) egyszínűnek kell lenniük, nem lehet rajtuk gyártói vagy szponzori logó, írott üzenet, név, stb.)
17. Játékos mez számok
Az utóbbi időben egy olyan új trendet tapasztaltuk más sportágakban és versenyekben, hogy a játékosok mez számában fotót vagy ábrát használnak. Emlékeztetőül; a mez száma egyszínű, azzal az egy kivétellel, ha a számok max. 2mm nagyságú szellőző lyukakat tartalmaz. Az egyetlen engedélyezett kiegészítés a klub emblémájának használata ( max. 5 cm2 ).
Amennyiben bármilyen kérdésük lenne, vegyék fel a kapcsolatot MLSZ Versenyigazgatóságával.