CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.

A CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. (a továbbiakban: „Biztosító”) jelen Általános Vagyonbiztosítási Szerződési Feltételek (a továbbiakban: „ÁVSZF”), továbbá Különös Biztosítási Szerződési Feltételei (a továbbiakban: „KVSZF”) azokat a szerződéses rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – eltérő szerződéses kikötés hiányában - a Biztosító vagyonbiztosítási szerződéseire (a továbbiakban „Biztosítási Szerződés”) alkalmazni kell.

A jelen Általános, illetve a Különös feltételekben foglaltak egyben a Biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: „Bit.”) előírásainak megfelelő ügyfél-tájékoztatónak is minősülnek.

Az egyes vagyonbiztosítások különös szerződési feltételeiben, valamint a kapcsolódó záradékaiban foglaltak eltérőek lehetnek a ÁVSZF-ben foglaltaktól, ez esetben a KVSZF-ben valamint a kapcsolódó záradékokban foglaltak az irányadók.

Amennyiben azt a magyar jogszabályok lehetővé teszik, a szerződő felek mind az ÁVSZF-től, mind a KVSZF-től eltérhetnek, ez esetben az adott kérdésben a felek megállapodása az irányadó.

A Biztosító és a vele Szerződő fél (a továbbiakban: „Szerződő Fél”), valamint a Biztosított (a továbbiakban: „Biztosított”) közötti jogviszonyra az ÁVSZF, a vonatkozó KVSZF, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: „Ptk.”), a „Bit.”, valamint a mindenkor hatályos jogszabályoknak a Biztosítási Szerződésre vonatkozó, kötelező érvényű rendelkezései irányadóak.

A jelen ÁVSZF alkalmazásával megkötött Biztosítási Szerződés nem minősül fogyasztói szerződésnek!

2. Fogalmak

2.1. Biztosítási szerződés alatt az ajánlat és annak valamennyi melléklete, a díjtájékoztató, az Általános és Különös szerződési feltételek, záradékok és a fedezetet igazoló dokumentum (a továbbiakban: kötvény) együttese értendő.

2.2. Bruttó nyilvántartási érték a vagyontárgy tulajdonosának tárgyi eszköz nyilvántartásában szereplő bruttó érték, mely tartalmazza a vagyontárgy beszerzéskori árát, valamint a vagyontárgyon a beszerzést követően aktivált beruházások összegét az értékcsökkenés (amortizáció) levonása nélkül.

2.3. A csúcsérték meghatározott kockázatviselési helyen lévő meghatározott vagyoncsoportnak a biztosítási összeg alapjául szolgáló értékelési mód szerinti legmagasabb értéke.

2.4. Első kockázatra szóló biztosítás (premier risk) esetén a Biztosító a biztosított vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyakban keletkezett kárt a vagyoncsoport biztosítási összegének a Biztosítási szerződésben meghatározott százalékának megfelelő összegig téríti meg. Első kockázatra szóló biztosítás esetén a Biztosító az alulbiztosítottságot nem vizsgálja és arányos kártérítést nem alkalmaz.

2.5. Forgalmi érték a kereslet-kínálati viszonyok figyelembe vételével módosított műszaki avult érték. Olyan vagyontárgyak esetén, amelyeknél az

új érték vagy a műszaki avult érték nem értelmezhető (pl. értékálló ingóságok, képző-, ill. iparművészeti alkotások, történelmi- illetve eszmei értékkel bíró tárgyak), a forgalmi érték meghatározása az alábbiak figyelembe vételével lehetséges: Bizonylattal igazolt beszerzési ár, katalógusár, aukciós vételár, hivatalos értékbecslő nyilatkozata. Személyes előszereteti érték nem vehető figyelembe.

2.6. Hányadrész biztosítás (pro rata) esetén a Biztosító adott vagyoncsoport tekintetében a káreseményenkénti és a biztosítási időszakra/ tartamra vonatkozó szolgáltatási kötelezettségének mértékét a kockázatviselési helyre megjelölt biztosítási összeg százalékában is meghatározza. A Biztosító az alulbiztosítottságot jogosult vizsgálni, és annak fennállása esetén arányos kártérítést alkalmaz.

2.7. Műszaki avult érték a műszaki avulás mértékével csökkentett új érték. A műszaki avulás (elhasználódás) mértékének megállapítása a jelen feltételek szerint a következő főbb szempontok alapján történik: kor, műszaki állapot, üzemelési idő, folyamatos vagy időszakos használat, üzemelési körülmények.

2.8. Részleges kárnak minősül, ha a sérült vagyontárgy javításával, a károsodott részek pótlásával helyreállítható, kivéve, ha a helyreállítás műszakilag, vagy gazdaságilag nem indokolt.

2.9. Teljes (totál) kárnak minősül, ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisült, vagy olyan mértékben sérült, hogy javítása, helyreállítása műszakilag nem lehetséges, vagy gazdaságilag indokolatlan. Gazdaságilag indokolatlan a helyreállítás, ha gazdasági számítással alátámasztva kimutatható, hogy a javítás várható költsége meghaladná a károsodott vagyontárgynak a biztosítási összeg alapjául szolgáló értékelési mód szerinti káridőponti értéke vagy a káridőponti biztosítási összege közül a nagyobb összegűt. Totálkárnak minősül a betöréses lopáskár, a rabláskár és a biztosítási eseményből eredő eltűnés is, ha a vagyontárgy nem került meg.

2.10. Új érték a műszaki jellemzőiben, kapacitásában, gazdasági mutatóiban azonos vagy egyenértékű új vagyontárgy káridőponti beszerzési vagy előállítási (épület ill. építmény esetén újraépítési) költsége, amely a vételáron vagy anyagköltségen és munkadíjon felül – árengedmény nélkül – magába foglalja a csomagolás, a szállítás, vám/adó, telepítés, tervezés, szakértés, összeszerelés, próbaüzem költségeit, a licencia és know-how díját, valamint az egyéb aktiválható költségeket is.

2.11. Vállalkozás: A Biztosítási szerződés megkötése során a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.

3. A biztosítási szerződés alanyai

3.1. Biztosító

Biztosító: CIG Pannonia Első Magyar Általános Biztosító Zrt. Székhely: Népliget Center

1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 11. „B” épület Postacím: 1476 Budapest, Postafiók 325.

Ügyfélszolgálati iroda: Népliget Center

1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 11. „B” épület Cégjegyzékszám: 01 10 046150

Adószám: 14440306-4-44

E-mail: xxxx@xxx.xx

Felügyeleti hatóságának megjelölése: Magyar Nemzeti Bank

A Biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a kockázatviselési ideje alatt a szerződésben meghatározott biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.

3.2. Biztosított

Biztosított az, aki a biztosított vagyontárgy megóvásában, a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, és aki a biztosító szolgáltatására jogosult.

3.3. Szerződő

A Szerződő fél lehet a biztosított vállalkozás, vagy az a vállalkozás, amely a biztosítási szerződést az érdekelt javára köti meg. Jelen szerződés szempontjából vállalkozás a biztosítási szerződés megkötése során a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy. A Szerződő és a Biztosított személye megegyezhet.

A Szerződő fél köteles a biztosítási díj megfizetésére, valamint jogosult és köteles a biztosítási szerződéssel összefüggő nyilatkozatok megtételére. A Biztosító nyilatkozatait minden esetben a Szerződő félhez intézi. A Szerződő fél köteles továbbá a hozzá intézett biztosítói nyilatkozatokról és a biztosítási szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a Biztosított Szerződő helyébe lépéséig a Biztosítottat teljes körűen tájékoztatni. Abban az esetben, ha a kárrendezés során a szerződőtől és a Biztosítottól eltérő tartalmú nyilatkozat érkezik, akkor a Biztosító a Biztosított nyilatkozatát köteles figyelembe venni.

Ha a szerződést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet („belépés a szerződésbe”). A belépéshez a Biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a belépő Biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő Biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.

A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a Biztosító hozzájárulása szükséges, kivéve, ha a szerződő személye jogutódlás vagy a biztosított szerződésbe való belépése folytán változik.

3.4. Együttbiztosított vagy társbiztosított

Együttbiztosított vagy Társbiztosított az a biztosítási szerződésben megjelölt személy, mely a Biztosítottal fennálló szerződéses vagy tulajdonosi kapcsolat alapján a biztosítási szerződésben meghatározott vagyoncsoportok / vagyontárgyak / tevékenységek vonatkozásában a Biztosítottal részben vagy egészben azonos biztosítási védelemben részesül a biztosítási szerződésben meghatározott mértékig.

3.5. Biztosításközvetítő

A biztosításközvetítő a biztosítási szerződések megkötésében közreműködő személy. Függőbiztosításközvetítő az ügynök és a többes ügynök, független biztosításközvetítő az alkusz.

A függő biztosításközvetítő a biztosító képviselőjének minősül, azonban kizárólag az ajánlatok átvételére jogosult.

A függő biztosításközvetítő

• sem díjat, sem a Biztosítótól az ügyfélnek járó összeget nem vehet át.

• szerződést a Biztosító nevében nem köthet és

• a Szerződő, illetve a Biztosított a jognyilatkozatait érvényesen nem intézheti hozzá.

Ha a Szerződő/Biztosított a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyilatkozatát független biztosításközvetítőhöz címezi, a nyilatkozat a Biztosítóval szemben attól az időponttól hatályos, amikor a nyilatkozat a Biztosítóhoz beérkezett.

4. A biztosítási szerződés tárgya és a biztosítási esemény

4.1. A Biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a kockázatviselés kezdetét követően, a kockázatviselés időtartama alatt bekövetkező biztosítási esemény esetén a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti a biztosítási szerződésben megnevezett Biztosított részére. A Biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a Szerződő a mindenkor esedékes biztosítási díjfizetési kötelezettségének határidőben, maradéktalanul eleget tegyen.

4.2. A biztosítási eseményeket a KVSZF és a kapcsolódó záradékok tartalmazzák.

5. A biztosítási szerződés létrejötte

Biztosítási szerződést csak az köthet, aki a valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt (biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (szerződő).

5.1. A biztosítási szerződés létrejöhet

a) a felek külön írásbeli megállapodásával,

b) a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 napon belül történő – elfogadásával, mely írásbeli megállapodásnak minősül,

c) a biztosító ráutaló magatartásával (5.4. pont).

5.2. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki.

5.3. Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül írásban nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve.

5.4. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre a biztosítási szerződés, ha a biztosító a szerződő ajánlatára annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy

• az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában,

• a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és

• a biztosító adott szerződésre vonatkozó díjszabásának megfelelően tették.

Ebben az esetben a szerződés – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal, a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

5.5. Amennyiben a Biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér az általános szerződési feltételektől, a Biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a Szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem

válaszol, a Biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

5.6. A Biztosító a biztosítási ajánlatot – annak hozzá való beérkezésétől számított 15 napon belül – jogosult visszautasítani.

6. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló, a biztosítási időszak, a kockázatviselés tartama és helye

6.1. Biztosítás tartama

A biztosítási szerződés határozatlan, vagy határozott időre köthető. A biztosítás tartamát a felek a biztosítási szerződésben rögzítik.

A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – amennyiben az a hónap első napjára esik – a kockázatviselés kezdetének napja, egyéb esetben a következő hónap elseje. Határozott idejű szerződés esetén a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama. A felek ezen rendelkezésektől eltérhetnek.

6.2. A kockázatviselés tartama és helye

6.2.1. A biztosítási fedezet a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a kockázatviselés helyén bekövetkezett károkra terjed ki.

6.2.2. A kockázatviselés tartama a kockázatviselés kezdete és vége közti időtartam, mely alatt

a Biztosító kockázatviselése fennáll.

6.2.3. A Biztosító kockázatviselése a felek által a biztosítási szerződésben meghatározott időpontban kezdődik.

6.2.4. Ha a felek a kockázatviselés kezdő időpontjában nem állapodtak meg, akkor a Biztosító kockázatviselése a szerződés létrejöttét követő nap 0:00 órakor kezdődik.

6.2.5. A Biztosító kockázatviselése legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn.

6.2.6. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdő időpont – a felek eltérő írásbeli megállapodásának hiányában – nem lehet korábbi, mint az ajánlattételt követő nap 0.órája. Az előzetes fedezetvállalás a szerződés megkötéséig vagy az ajánlat visszautasításáig, de legfeljebb kilencven napig érvényes.

6.2.7. A biztosítási fedezet a Magyarországon, a biztosítási szerződésben meghatározott kockázatviselési helyeken bekövetkezett biztosítási eseményekre terjed ki.

7. A biztosított vagyontárgyak, költségek és veszteségek

7.1. Biztosítottak azok – a KVSZF és kapcsolódó záradékok alapján biztosítható – vagyontárgyak/vagyoncsoportok, költségek és veszteségek, melyekre a biztosítási szerződés biztosítási összeget tartalmaz.

7.2. A biztosítható és a biztosítási fedezetbe nem vonható vagyontárgyakat/vagyoncsoportokat, költségeket és veszteségeket a jelen feltételek, valamint a KVSZF tartalmazza.

8. A biztosítási összeg, a limit, a fedezetfeltöltés, a túlbiztosítás és az önrészesedés

8.1. Biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a Szerződő (Biztosított) által a biztosítási szerződésben megjelölt értéke. A biztosított vagyontárgyak/vagyoncsoportok, költségek biztosítási összegét a Szerződő határozza meg biztosítási időszakonként (vagy a biztosítási szerződés teljes tartamára) és kockázatviselési helyenként. A biztosítási összeg a biztosító

szolgáltatásának felső határa a teljes biztosítási időszak alatt, a biztosítási események számától függetlenül. A biztosítási összeget meghaladó kárt a biztosított maga viseli.

8.2. Limit: a biztosítási szerződésben a felek a biztosítási összegen belül – a biztosító szolgáltatási kötelezettségére vonatkozóan – limiteket is meghatározhatnak. Limit meghatározása esetén a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a limit összegéig terjed.

A biztosítási szerződésben alkalmazható limittípusok a

• Kártérítési limit: A biztosítási összegen belül a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének a felső határa az egyes fedezetbe vont kockázatokra vagy vagyontárgyakra/vagyoncsoportokra vonatkozóan.

• Kombinált limit több biztosított kockázatra, vagyontárgyra/vagyoncsoportra vagy biztosítási szolgáltatási kötelezettségre együttesen vonatkozó limit, amely a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének összevont felső határa.

• Szublimit: A biztosító szolgáltatási kötelezettségének egy kártérítési limiten vagy kombinált limiten belül meghatározott önálló felső határa.

8.3. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak:

a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a Biztosító szolgáltatásának felső határa az adott vagyontárgyra a megadott értékelési mód szerint meghatározott biztosítási összeg.

b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerződéstételt) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szolgáltatásának felső határa is. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a Biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra.

8.4. Amennyiben a biztosítási időtartamon belül a biztosított vagyontárgyak összetétele, mennyisége, értéke változó, úgy a biztosítási összeget az előforduló legmagasabb értéken kell meghatározni.

8.5. Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a biztosítási összegek aktualizálása a szerződő fél kötelezettsége. A biztosítási összeg módosításával módosulhat a biztosítási díj.

8.6. A biztosított költségek biztosítási összege a biztosítási időszak folyamán várhatóan bekövetkező káreseményekkel összefüggésben felmerülő, a KVSZF-ben meghatározott költségeknek a szerződő fél által becsléssel meghatározott legmagasabb összege.

8.7. A Biztosító a szerződő részére fedezetfeltöltési jogot nem biztosít.

Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegek, illetve limitek az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összegekkel csökkennek.

8.8. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) értékét (túlbiztosítás). A vagyontárgy értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani. Ilyen esetben a Szerződő a Biztosított vagyontárgy valóságos értékének megfelelően leszállított biztosítási díjat tartozik megfizetni. A szerződő jogosult az eredeti és a leszállított biztosítási díj különbözetének a visszatérítésére. A túlbiztosításból eredő semmisségre vonatkozó

rendelkezés ellenére is lehet biztosítási szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.

8.9. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy értéke (alulbiztosítás), akkor a Biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek a vagyontárgy értékéhez viszonyított arányában téríti meg.

8.10. Első kockázati (premier risk) összeg: A biztosítási szerződésben a Szerződő felek a teljes biztosítható vagyonértéktől eltérő (de azt meg nem haladó) összeget (első kockázati összeget) is meghatározhatnak biztosítási összegként, mely egyben a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa. Abban az esetben, ha a Biztosító az adott biztosítási időszakban szolgáltatást nyújt a Biztosított részére, a szolgáltatás összegével csökkenti az első kockázati összeget. Első kockázatra szóló Biztosítás esetén a Biztosító az alulbiztosítottságot nem vizsgálja és arányos kártérítést nem alkalmaz.

8.11. Hányadrész-biztosítással rendelkező vagyoncsoport esetén a Biztosító káreseményenkénti és a biztosítási időszakra vonatkozó szolgáltatási kötelezettségének felső határát – kockázatviselési helyenként – az adott vagyoncsoport biztosítási összegének százalékában is meghatározza. A Biztosító alulbiztosítottság esetén arányos kártérítést alkalmaz.

8.12. Önrészesedés az az összeg, amelyet a Biztosított a biztosítási szerződés által fedezetbe vont kárból maga visel. Az önrészesedés káreseményenkénti összegét a biztosítási szerződés tartalmazza. Az önrészesedés összegét a biztosító a biztosítási szolgáltatás megállapításánál jogosult levonni a kár összegéből.

Amennyiben a kár összege a biztosítási eseményenkénti önrészesedést nem haladja meg, akkor a biztosított a kárt teljes egészében maga viseli.

Amennyiben valamely Biztosítási esemény bekövetkezésekor a KVSZF, illetve kapcsolódó záradékok alapján több különböző önrészesedést kellene levonni, a Biztosító csak a legmagasabb önrészesedést vonja le.

Amennyiben a biztosítási időszak alatt több esetben történik biztosítási esemény, az önrész összegét minden biztosítási esemény során külön-külön figyelembe kell venni, és le kell vonni a kár összegéből.

9. Kizárások (a biztosítási fedezetből kizárt károk)

9.1. Általános kizárások

9.1.1. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár oka/előidézője

a) háború, invázió, háborús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek- e, vagy sem), polgárháború, ellenforradalom, forradalom, katonai vagy népfelkelés, statárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete;

b) a tulajdonjog hatósági korlátozása közérdekből állandó vagy ideiglenes

jelleggel;

c) lázadás, sztrájk, teljes vagy részleges munkabeszüntetés, polgári engedetlenség, munkahelyi zavargás, szabotázs, tiltott gyülekezés, békés jelleget biztosító korlátozások megsértésével tartott gyülekezés,

d) bármilyen olyan esemény vagy ok, amelynek következtében hadi-, rendkívüli vagy szükségállapotot hirdettek ki;

e) nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás vagy radioaktív

szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett kárt a jelen biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő események okozták- e, vagy sem;

f) műhold és űrjármű vagy azok tartozékának lezuhanása, becsapódása;

g) a biztosított vagyontárgynak a biztosítási szerződés megkötésekor már meglévő, a biztosított által ismert hibája, hiányossága;

h) szándékos túlterhelés, a biztonsági határt meghaladó próbanyomás vagy próbaterhelés;

i) olyan közigazgatási határozat végrehajtása, amely építkezést, bontást, javítást, újjáépítést, illetve a biztosított épületek és építmények nem károsodott részeinek bontását rendelte el;

j) vandalizmus, illetőleg vandál cselekmény;

A jelen kizárás szempontjából vandalizmus, illetve vandál cselekmény harmadik személyeknek a biztosított vagyontárgy fizikai megsemmisítésére vagy megrongálására irányuló szándékos cselekedete;

k) terrorcselekmény;

Jelen általános szerződési feltételek vonatkozásában terrorcselekmény minden olyan politikai, vallási, etnikai, ideológiai vagy más hasonló okból egyénileg vagy szervezetten elkövetett, személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény, amelynek célja az állami szervek, más állam, nemzetközi szervezet kényszerítése, más állam alkotmányos, társadalmi, vagy gazdasági rendjének megváltoztatása, megzavarása, illetve nemzetközi szervezet működésének megzavarása, a lakosság megfélemlítése. Terrorcselekményt követ el az is, aki ugyanezen okból és célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé. Személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény az emberölés, a testi sértés, a foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés, az emberrablás, a személyi szabadság megsértése, a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése, a radioaktív anyaggal visszaélés, a hivatalos személy elleni erőszak, a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, a hivatalos személy vagy közfeladatot ellátó személy támogatója elleni erőszak, a nemzetközileg védett személy elleni erőszak, a jármű hatalomba kerítése, a közveszély okozása, a közérdekű üzem működésének megzavarása, a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, a kettős felhasználású termékkel visszaélés, a rablás, a rongálás, az információs rendszer vagy adat megsértése, információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedések kijátszása

l) bármely fertőző betegség vagy járvány által vagy az ezektől való fenyegetettséggel összefüggésben bekövetkező, illetve az ezekkel összefüggő bármely kár, függetlenül attól, hogy a kár bekövetkezéséhez bármely egyéb ok is hozzájárult;

Jelen általános szerződési feltételek vonatkozásában fertőző betegségnek minősül az olyan betegség, amely valamilyen anyag vagy közvetítő útján bármely organizmusból más organizmusba átterjedni képes, amennyiben:

• az anyag vagy közvetítő magában foglal különösen – de nem kizárólag

– vírust, baktériumot, parazitát vagy más organizmust vagy ezek bármely változatát, akár élőnek tekinthető, akár nem, és

• az átterjedés módja magában foglalja különösen – de nem kizárólag – a levegőben, a testfolyadék átvitelével, bármely felületről vagy tárgyról, szilárd anyagról, folyadékról történő továbbterjedést és

• a betegség, anyag vagy kórokozó károsíthatja vagy fenyegetheti az emberi egészséget vagy az emberi jólétet, illetve a vagyontárgy értékét csökkenti.

Jelen általános szerződési feltételek vonatkozásában járványnak minősül egy adott fertőző betegségnek a vártnál szignifikánsan gyakoribb vagy egy meghatározott küszöbszintet meghaladó előfordulása egy adott területen, illetve közösségben, egy meghatározott időtartam alatt, vagy legalább két egymással összefüggő eset, amely összefüggés járványügyi bizonyítékkal alátámasztható

9.1.2. Nem minősül biztosítási eseménynek

a) ha a helyreállítás vagy a pótlás fizikai károsodás nélkül, kizárólag meghibásodás, működési zavar vagy működésképtelenség miatt válik szükségessé;

b) a talajerő termőképességének elvesztése;

c) kedvezmények elvesztése, késedelem vagy piacvesztés;

d) a biztosított vagyontárgy fokozatos és folyamatos állagromlása, használata során bekövetkező kopása és elhasználódása;

e) a biztosított vagyontárgy – rendeltetésszerű használatot nem befolyásoló – esztétikai sérülése;

f) elektronikus adatvesztés, adattörlés;

Jelen kizárás szempontjából elektronikus adat az olyan géppel olvasható, kommunikációra, értelmezésre, tárolásra és feldolgozásra alkalmassá tett adatok, fogalmak és információk, amelyek elektronikus és elektromechanikus adatkezelésre, vagy eszközök/berendezések elektronikus vezérlésére alkalmasak. Ilyenek lehetnek például az adatbázisok, a programok, szoftverek és más kódolt utasítások, amelyek az adatok feldolgozásához és kezeléséhez, vagy eszközök irányításához és kezeléséhez szükségesek.

a) az elektronikus adatok számítógépes vírus hatására, vagy bármilyen egyéb okból történő károsodása, elveszése, törlődése, megsemmisülése, torzulása, sérülése vagy módosulása.

b) számítógépes vírusnak minősül egy sorozat károsító, ártalmas vagy bármilyen módon jogellenesen kárt okozó utasítás, vagy olyan kód, amely egy sorozat károsító utasítást tartalmaz, illetve olyan programozott vagy egyéb módon létrehozott kód, amely képes elterjeszteni magát a számítógépes rendszerben, illetve hálózatban. Számítógépes vírusok például – de nem kizárólagosan – a „trójai” programok, a „férgek”, illetve az „időzített vagy logikai bombák”

c) szoftverek vagy más elektronikus adatok hibás működése, illetve ezek használati értékének csökkenése, tekintet nélkül arra, hogy ezzel együtt más esemény is hozzájárult-e a kár bekövetkezéséhez;

d) akár közvetlen, akár közvetett módon az, hogy a számítógépes rendszer vagy nem képes helyesen felismerni valamely adatot, ideértve a dátumadatok változását is, vagy nem képes adatok rögzítésére, mentésére, megőrzésére, értelmezésére, helyes feldolgozására azért, mert valamely dátumot nem képes helyesen, saját rendszerdátumaként kezelni;

e) a számítógépes rendszernek arra irányuló módosítási kísérlete, hogy az adott rendszer – a korábbi verzióval ellentétben – felismerje valamely dátumadat megváltozását.

9.1.3. Nem térülnek meg a biztosítási szerződés alapján a következők

a) kötbér, bírság és büntetés, büntető jellegű költségek, perköltség, késedelmi kamat;

b) bármilyen következményi kár, – különösen a termelési vagy szolgáltatási folyamat leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrány, üzemszüneti veszteség (mint pl. termeléskiesés, szolgáltatás-kiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér vagy egyéb veszteség) valamint az ezek elkerülése céljából felmerülő többletköltségek (mint pl. túlóra költsége, éjszakára vagy munkaszüneti napra soron kívül elrendelt munkabér- és egyéb költség, expressz vagy légipostafuvar miatti többletköltség, sürgősségi felár) – ha a felek eltérően nem állapodnak meg;

c) a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállítása során állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a tulajdonos által igényelhető, illetve visszaigényelhető költségek és kiadások,

d) hibás teljesítés esetén a kellékszavatosság, termékszavatosság, jogszavatosság, jótállás, és kártérítési igény alapján térülő károk és kiadások,

e) a termelés célját szolgáló károsodott vagyontárgy értékcsökkenéséből származó olyan kár, amely a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolja;

f) készletek, garnitúrák és más, összetartozó vagyontárgyak (vagy a vagyontárgyak összetartozó részegységeinek) károsodása, megsemmisülése vagy hiánya esetén az a veszteség, amely a nem

g) károsodott darabok vagy részegységek forgalmi értékének csökkenéséből adódik;

h) a vagyontárgyhoz fűződő személyes előszereteti érték.

9.2. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

a) a nem biztosított vagyontárgyakban, illetve biztosítási fedezet alá nem vonható vagyontárgyakban keletkeztek;

b) a biztosított vagyontárgy károsodása nélkül, kizárólag a biztosított vagyontárgy vagyonvédelmi rendszerelemeiben, biztonsági berendezésében, a rendszerelem / biztonsági berendezés műszaki feladatainak rendeltetésszerű teljesítésével összefüggésben keletkeztek;

c) építési- szerelési tevékenységgel összefüggésben keletkeztek,

d) a gyártási folyamat (mint pl. feldolgozás, gyártás, vizsgálat, próba) során a munkavégzés tárgyában keletkezik, amennyiben a kár közvetlen kiváltó oka a gyártási folyamatra vezethető vissza,

9.2.1. A biztosítási fedezetből ki van zárva minden olyan kár, amely az EU, az ENSZ vagy bármilyen nemzetközi embargó ellenes tevékenység/cselekmény következménye vagy azzal bármilyen módon összefüggésben van, továbbá ezen területeken okozták vagy a kár itt következett be.

9.3. A többszörös biztosítás

Ha ugyanazt a vagyontárgyat/vagyoncsoportot, költséget és veszteséget több biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a biztosítási fedezet nem terjed ki a jelen biztosítási feltételekkel létrejött biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő olyan kárra, amelyre a korábban megkötött másik biztosítás fedezetet nyújt. Ezen szabály alól kivétel a jelen feltételekkel létrejött biztosítási szerződés alapján járó többletszolgáltatás.

Többszörös biztosítás esetén is megilleti a Biztosítót a biztosítási szerződésben rögzített minimális díj és/vagy a többletszolgáltatásra eső díj.

A Biztosított a biztosítási szolgáltatás átvételekor köteles kifejezett hozzájáruló

nyilatkozatában felhatalmazni a Biztosítót a biztosított vagyontárgyra azonos kockázatra szóló fedezetet nyújtó másik vagyonbiztosítóval szembeni megtérítési igény érvényesítésére.

10. A biztosítási díj

10.1. A biztosítási díj megállapítása

10.1.1. A biztosítási díj fizetése a szerződő felet terheli. Amennyiben a Biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a Biztosított a Szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szerződésbe belépő Biztosított köteles a Szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ide- értve a biztosítási díjakat is – megtéríteni.

10.1.2. A biztosítási díjat a Biztosító kockázatarányosan határozza meg a biztosítás díjalapjai és a díjat befolyásoló egyéb tényezők alapján. A biztosítás díjalapjait a KVSZF tartalmazza.

10.1.3. A vállalt kockázat mértékét és a biztosítási díjat befolyásoló egyéb tényezők különösen:

• a Biztosított által végzett tevékenység,

• a választott önrészesedés mértéke,

• a biztosítás tartama,

• a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja,

• a biztosítás művelésével kapcsolatos költségek,

• öt (5) évre visszamenőleg a biztosított vagyontárgyakra vonatkozó kárelőzmény,

• a Biztosító kérésére a szerződő által a kockázat felméréséhez megadott egyéb

adatok,

• a jelen általános és a KVSZF és kapcsolódó záradékok alapján létrejött biztosítási szerződések Biztosítottjai által alkotott veszélyközösség jellemzői.

10.1.4. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása vagy egyedi kockázatelbírálás alapján történik

10.1.5. A Biztosító a díjat biztosítási időszakonként állapítja meg, ha a biztosítás határozatlan időtartamú, vagy ha a határozott időtartamra kötött biztosítási szerződés esetén a felek éves biztosítási időszakban állapodtak meg. A határozott időtartamú biztosítás díja egyéb esetben a biztosítás teljes tartamára kerül megállapításra.

10.1.6. A biztosítási időszakra vagy a biztosítás teljes tartamára fizetendő biztosítási díjat, a díjfizetés módját és gyakoriságát a biztosítási szerződés tartalmazza.

10.1.7. A biztosítási díj számításához a Szerződő fél (Biztosított) köteles közölni a biztosítási ajánlaton szereplő, díjszámításhoz szükséges adatokat.

10.2. Értékkövetés (Éves adatközlés és automatikus indexálás)

10.2.1. Határozatlan tartamú biztosítási szerződés esetében, illetőleg, ha a felek a határozott időtartamra kötött szerződésben egy éves biztosítási időszakban állapodnak meg, akkor a soron következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összegek értékkövetése minden évben, a biztosítási évforduló napjának hatályával éves adatközlés alapján, vagy automatikus indexálással történik.

10.3. Éves adatközlés szabályai

10.3.1. Ellenkező megállapodás hiányában a Szerződő fél éves adatközlésre köteles. A Szerződő fél a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díj megállapításához évente, a biztosítási évfordulót megelőző tizenötödik (15.) napig köteles megküldeni a következő biztosítási időszak biztosítási összegeire vonatkozó – cégszerűen aláírt – adatközlőket.

10.3.2. Amennyiben a Szerződő fél a fenti adatközlési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy automatikus indexálás kerül alkalmazásra.

10.3.3. Ha az adatközlést elmulasztó fél az indexálással nem ért egyet, úgy írásban részletes adatközlést tehet a Biztosító felé legkésőbb a biztosítási évfordulót megelőző tizenötödik (15.) napig. Ennek elmulasztása esetén automatikus indexálást alkalmaz a

Biztosító.

10.3.4. Automatikus indexálás szabályai

10.3.4.1. A Biztosító a biztosítási szerződésben kockázatviselési helyenként meghatározott egyes vagyontárgyakra/ vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összegeket a következő biztosítási évforduló napjának hatályával - a mindenkori árnövekedés mértékének megfelelően - az alábbi indexszámokkal az indexálási értesítőt megelőző naptári évre a KSH által közzétett árindex alapján indexálja a készpénz és értékcikkek kivételével:

• A biztosított ingatlanok esetében az építőipari árindexszel.

• A biztosított berendezések, gépek esetében az ipar belföldi értékesítési árindexszel.

• A biztosított egyéb tárgyi eszközök esetében az ipar belföldi értékesítési árindexszel.

• A költségtérítések esetében a fogyasztói árindexszel.

10.3.4.2. A fentiek szerint számított indexszámtól a Biztosító 5 százalékponttal eltérhet.

10.3.4.3. A biztosítási összegek indexálására legelőször a biztosítási szerződés létrejöttét követő biztosítási évfordulóval kerül sor, majd ezt követően évente a biztosítási évforduló napján. A biztosítási összeg és a biztosítási díj értékkövető módosításáról és az alkalmazott árindex mértékéről, valamint a módosított biztosítási összegről és díjról a biztosító a biztosítási évfordulót negyvenöt (45) nappal megelőzően írásban értesíti a szerződő felet.

10.3.4.4. A Biztosító automatikus indexálás alkalmazása esetén sem tekint el az alulbiztosítottság vizsgálatától és az aránylagos kártérítés alkalmazásától.

10.3.4.5. Első kockázatra szóló biztosítás biztosítási összegei, valamint limitjei

nem kerülnek automatikus indexálásra.

10.4. A díjfizetési kötelezettség

10.4.1. A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetekor, a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Ellenkező megállapodás hiányában a biztosítási díjat biztosítási időszakonként egy összegben, előre kell megfizetni. A két évnél rövidebb, határozott tartamú biztosítás egyszeri díjfizetésű, a díjat a biztosítási szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

10.4.2. A felek a biztosítási díj részletekben történő megfizetésében is megállapodhatnak, melynek részleteit a biztosítási szerződés és a kötvény tartalmazza.

10.4.3. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a biztosító szolgáltatása kimeríti a biztosítási összeget/limitet, a biztosítási időszakra járó teljes díj a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában esedékessé válik, és a biztosító jogosult e díjat az esetleges díjhátralékkal együtt – a ténylegesen megállapított kárösszeg erejéig –a szolgáltatásába beszámítani.

10.5. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén

10.5.1. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a

Biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.

10.5.2. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a Biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért.

10.6. A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei

10.6.1. Megszűnik a biztosítási szerződés a biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétől számított kilencvenedik (90.) nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a Szerződő fél díjhalasztást sem kapott,

illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

10.6.2. Abban az esetben, ha a szerződés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a Szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz

(120) napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A Biztosító a biztosítási fedezetet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik (a továbbiakban: reaktiválás). Reaktiválás esetén a Biztosító a reaktiválásról szóló megállapodásban meghatározott időponttól viseli ismét a kockázatot. Reaktiválásra a Biztosító nem köteles.

10.6.3. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

11. A Biztosított és a Szerződő fél közlési és változás- bejelentési kötelezettsége

11.1. A közlési kötelezettség

11.1.1. A Biztosítottnak és a Szerződő félnek a biztosítási szerződés megkötésekor a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt közölnie kell a Biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A Biztosító írásos kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a Biztosított/Szerződő fél eleget tesz közlési kötelezettségének. A feltett kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

11.1.2. A Biztosított/Szerződő fél köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani a Biztosító kockázatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződéseket és hatósági határozatokat.

11.2. Változás-bejelentési kötelezettség

11.2.1. A Biztosított/Szerződő fél a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles a Biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb öt (5) munkanapon belül írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a Biztosító kockázatviselésére. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség a Szerződő felet és a Biztosítottat egyaránt terheli. Egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

11.2.2. A felek az alábbi körülményeket tekintik lényegesnek:

a) a Biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához fűződő érdeke (biztosítási érdek) megszűnt;

b) a Szerződő/Biztosított a biztosítási szerződésben biztosított vagyontárgyakra, érdekre további biztosítást kötött bármelyik biztosítónál;

c) az üzleti forgalom, foglalkoztatottak létszámának jelentős (25%-ot meghaladó)

változása,

d) a Biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás megindítása,

e) a Biztosított jogállásában, társasági formájában bekövetkezett változás,

f) a Szerződő/Biztosított székhelyének a megváltozása,

g) a Biztosított által a Biztosítónak bejelentett tevékenységének megváltozása, tevékenységi engedélyének megszűnése;

h) a biztosított vagyontárgyak értékelési mód szerinti értékének kockázatviselési

helyenként 10 %-ot meghaladó változása,

i) a biztosított vagyontárgy tulajdonosának, bérlőjének vagy üzembentartójának megváltozása, a biztosított vagyontárgyat terhelő zálogjog alapítása,

j) a biztosított vagyontárgy bérbeadása,

k) az üzemeltetés helyének és körülményeinek megváltozása,

l) a termelés/szolgáltatás egy hónapot meghaladó, nem idényszerű leállítása

m) a biztosított vagyontárgy állapotában, műszaki jellemzőiben, mutatóiban, felszereltségében bekövetkezett változás,

n) a biztosított vagyontárgyat érintő technológiai változás,

o) a biztosított vagyontárggyal folytatott tevékenységében történt változás,

p) a kármegelőzés, kárelhárítás rendszerében bekövetkező módosulások.

11.2.3. A Biztosító jogosult a helyszínen ellenőrizni a kockázati viszonyokat és a

Biztosított/ Szerződő fél által szolgáltatott adatok helyességét.

11.3. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség megsértésének következményei.

11.3.1. A közlési, illetve változás-bejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, illetve a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

11.3.2. Ha a szerződés több vagyontárgyra vonatkozik, és a közlési- vagy változás bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy esetén nem hivatkozhat.

11.4. A biztosítási kockázat jelentős növekedése

11.4.1. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a biztosítási szerződést érintő lényeges körülményekről, vagy azok változásáról és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt (15) napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

11.4.2. Ha a Szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt (15) napon belül nem válaszol, a Szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.

11.4.3. Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a 11.4.1. és 11.4.2. bekezdésben meghatározott jogait a többi személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

12. Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség

12.1. Kármegelőzési kötelezettség

12.1.1. A Szerződő és a Biztosított kötelesek a károk megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Az adott helyzetben általában elvárható magatartást abban az esetben is tanúsítani kell, ha a biztosítási szerződés szabályozza a Szerződő fél és a Biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.

12.1.2. A Szerződő/Biztosított kötelesek mindenkor betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a telepítésre, üzemeltetésre, védelemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előírásokat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait, valamint a már felismert veszélyhelyzetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a biztosító által kért kármegelőzési intézkedéseknek.

12.1.3. A Biztosított köteles gondoskodni az alkalmazott vagyonvédelmi rendszer megfelelő működéséről és folyamatos karbantartásáról.

12.1.4. A biztosító jogosult a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított vagyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tűzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttműködve, a helyszínen is ellenőrizni.

12.2. Kárenyhítési kötelezettség

12.2.1. A Szerződő fél és a Biztosított – a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint – kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.

12.2.2. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosított – tűz esetén – haladéktalanul köteles a tűzvédelmi hatóságnak bejelentést tenni, illetőleg – ha bűncselekmény gyanúja forog fenn – a rendőrhatóságnak feljelentést tenni, és a bejelentés vagy feljelentés másolati példányát a kárbejelentéshez mellékelni.

12.2.3. A Biztosított köteles a Biztosítóval együttműködni a kár megelőzése, illetőleg enyhítése érdekében. A Biztosító jogosult a kármegelőzésre, enyhítésre és elhárítására vonatkozó rendelkezések, előírások, egyéb szabályok betartását ellenőrizni vagy ellenőriztetni.

12.2.4. A kárenyhítés szükséges költségei – amennyiben a felek másként nem állapodnak meg – a biztosítási összeg keretein belül akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre. Alulbiztosítás esetén a Biztosító a kárenyhítés költségeit a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányában köteles megtéríteni.

12.2.5. Ha a Biztosító a kármegelőzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy a betartásuk sorozatos elmulasztását tapasztalja, kezdeményezheti a biztosítási szerződés módosítását.

12.2.6. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegése a 15.1. pont

szerint a biztosító mentesüléséhez vezethet.

13. A biztosítási esemény bejelentésének kötelezettsége

13.1. A bejelentési határidő

13.1.1. A Szerződő fél/Biztosított a biztosítási eseményt a tudomására jutását követően haladéktalanul, de legkésőbb kettő (2) munkanapon belül köteles írásban bejelenteni a Biztosítónak. A Biztosítottnak/Szerződőnek továbbá a szükséges felvilágosításokat meg kell adnia, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. Ha a Biztosított valamely bejelentendő adatnak rajta kívül álló ok miatt csak később jut a birtokába, akkor azt a tudomására jutását követően haladéktalanul köteles a Biztosítónak bejelenteni.

13.1.2. A kárbejelentést a Szerződő/Biztosított az alábbi elérhetőségek valamelyikén

teheti meg:

- levélben a Biztosítónak a biztosítási szerződésben meghatározott címére,

- a xxx.xxxxxxxxxxx.xx internetes oldalon, telefonon a 06-1-5-100-100 számon

- ügyfélszolgálati irodánkban:

cím: Népliget Center

1097 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 11. „B” épület

- email-ben: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx.

13.1.3. A kárbejelentést követően a Szerződő félnek/Biztosítottnak összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli kárigényt kell benyújtani a biztosító felé.

13.1.4. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, ha a Szerződő fél, illetve a Biztosított a biztosítási eseményt határidőn belül a Biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.

13.2. A bejelentés tartalma

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

- a biztosítási kötvény számát,

- a biztosítási esemény időpontját, helyét és rövid leírását,

- a károsodott vagyontárgy megnevezését,

- a kárszemle helyét,

- a károsodás mértékét (a megállapított vagy becsült kárösszeget),

- a kárrendezésben közreműködő, a biztosított/szerződő fél által meghatalmazott személynek a kapcsolattartáshoz szükséges adatait,

- a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását, valamint

- minden egyéb olyan lényeges tényt és körülményt, amely az igény jogalapjának és összegszerűségének elbírálásához szükséges.

13.3. A szolgáltatás igénybevételéhez szükséges dokumentumok

13.3.1. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biztosító kérésére rendelkezésre kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek KVSZF-ben meghatározott biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megállapításához szükségesek, így:

- a Biztosítottnak a biztosítási esemény kivizsgálására vonatkozó teljes dokumentációját,

- ha a biztosítási esemény kapcsán hatósági eljárás/vizsgálat indult, akkor a hatóság által felvett jegyzőkönyvet, az arra tett megállapításokat, a kiadott igazolást vagy az eljárást lezáró határozatot,

- a 12.2.2. pontban előírt rendészeti hatósági bejelentések rendelkezésre álló iratait azzal, hogy azok pótlására a biztosító felhívására köteles eljárni,

- a károsodás bekövetkezését és annak mértékét bizonyító hatósági vizsgálati jegyzőkönyveket, terveket, okiratokat, számlákat, vagyonnyilvántartást, leltáríveket, költségszámításokat, szakértői véleményeket és egyéb bizonylatokat,

- a tulajdonjogot igazoló adásvételi szerződést, tulajdoni lapot, más érvényes

okiratot,

- idegen tulajdonban lévő vagyontárgyak esetén (bérlet, lízing, kipróbálás, tesztelés, javítás, stb.) a birtoklás jogcímét igazoló okiratot, a vagyontárgy tulajdonosának megnevezésével,

- működési engedélyhez kötött tevékenységek esetében a tevékenységi engedély másolatát,

- rendkívüli időjárási viszonyokra és természeti jelenségekre Országos Meteorológiai Szolgálat hivatalos igazolását (természeti kár esetén),

- a közszolgáltatást nyújtó szolgáltató igazolását (szolgáltatás-kimaradás kár esetén),

- a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét – a költségeket is beleértve -

igazoló bizonylatokat,

- a helyreállításra vonatkozó - legalább három különböző – árajánlatot, ill. a károsodás helyreállítási költségét igazoló számlát

- a biztosított vagyontárgyak értékelését- és azok értékkövetését alátámasztó okiratokat, könyvelési dokumentumokat,

- a szerződő fél/biztosított változás bejelentési kötelezettségének teljesítését igazoló okiratokat, dokumentumokat,

- a szerződő fél/biztosított kármegelőzési kötelezettségének megvalósítását

alátámasztó dokumentációt,

- a káreseményt követően megvalósult kárenyhítési-(12.2.3. pont) és állapot megőrzési (13.4. pont) kötelezettség teljesítését igazoló iratokat, bizonylatokat

- a többszörös biztosításra (9.3. pont) vonatkozó biztosítotti nyilatkozatot.

13.3.2. A Szerződő fél/Biztosított köteles a KVSZF feltételekben előírt további iratok

bemutatására is.

13.3.3. A felsorolt okiratokon kívül a Biztosítottnak joga van a károk és költségek igazolására annak érdekében, hogy követelését érvényesítse.

13.4. Állapot megőrzési kötelezettség

13.4.1. A Biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy állapotán a kárfelmérés megkezdéséig, azonban legfeljebb a kárbejelentés beérkezésétől számított öt (5) munkanapon belül csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges.

13.4.2. Amennyiben a Biztosító a helyszíni kárfelmérés során pótszemlét tart szükségesnek, a Biztosított a káresemény helyszínét és a károsodott vagyontárgyakat a biztosító által megjelölt időpontig, legfeljebb további öt (5) munkanapig, továbbra is köteles változatlan állapotban tartani.

13.4.3. Nem áll be a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége, ha a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.

13.4.4. Ha a Biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított ötödik (5.) munkanapon sem kezdi meg a kár felmérését, a Biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgyak helyreállításáról. A fel nem használt, illetőleg kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és az egyéb károsodott vagyontárgyakat azonban további harminc (30) napig köteles változatlan állapotban megőrizni.

13.4.5. A Biztosított a károsodott vagyontárgy helyreállításával kapcsolatban felmerült valamennyi költséget köteles azonosíthatóan nyilvántartani és elszámolni, függetlenül attól, hogy a helyreállítás saját kivitelezésben vagy idegen kivitelező útján – vagy mindkét módon, vegyesen – történik.

14. A Biztosító szolgáltatása

14.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosító a károkat a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg(ek), valamint a biztosítási összegen belül meghatározott limit(ek) erejéig, az önrészesedéssel csökkentve, - a felek eltérő megállapodásának hiányában - forintban téríti meg a szolgáltatásra vonatkozó szabályok figyelembevételével.

14.2. A Biztosító szolgáltatása nem haladhatja meg:

a) a károsodott vagyontárgynak a biztosítási összeg meghatározásakor alkalmazott értékelési mód szerinti káridőponti értékét;

b) a károsodott vagyontárgy egyedi biztosítási összegét;

c) a károsodott vagyoncsoport(ok) összevont biztosítási összegét;

d) a biztosított költség(ek) biztosítási összegét;

e) a KVSZF-ben, valamint a kapcsolódó záradékokban meghatározott egyéb biztosítási összegeket, és

f) a biztosítási szerződésben a biztosítási összegen belül meghatározott

limite(ke)t.

14.3. A Biztosítónak a biztosítási időszak tartamára vonatkozó teljesítési kötelezettsége – a biztosítási események számától függetlenül – a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összegig terjed.

14.4. A szolgáltatás mértékének megállapítása

A biztosított vagyontárgytól/ vagyoncsoporttól és/vagy a vagyontárgy/ vagyoncsoport értékelési módjától, valamint a kár jellegétől (teljes/részleges kár) függően a Biztosító az alábbiak szerint téríti meg a károkat.

14.4.1. A vagyontárgy teljes kára esetén a biztosítási összeg alapjául szolgáló értékelési mód

szerinti káridőponti értéket.

14.4.2. Új értéken biztosított vagyontárgyakban keletkezett részleges kár esetén a helyreállítási költséget.

14.4.3. Műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyakban keletkezett részleges kár esetén a helyreállítási költséget, csökkentve azt a károsodott vagyontárgy, illetve a vagyontárgy károsodott része káridőponti műszaki avultságának megfelelő százalékkal. A műszaki avulás (elhasználódás) mértékének megállapítása a 14.5.1. pontban meghatározottak alapján történik.

14.4.4. Forgalmi értéken biztosított vagyontárgyak részleges kára esetén a javítási, helyreállítási, restaurálási költséget.

14.4.5. Bruttó nyilvántartási értéken biztosított vagyontárgyakban keletkezett részleges kár esetén a javítási, helyreállítási költséget, csökkentve azt a károsodott vagyontárgy bruttó nyilvántartási értékének és káridőponti új értékének arányában.

14.4.6. Készletnek minősülő egyéb vagyontárgyban keletkezett részleges kár esetén a helyreállítási költséget.

14.4.7. A nem aktivált – építési, szerelési tevékenységgel együtt nem járó – beruházásokban keletkezett károk térítése:

g) teljes kár esetén a készültségi foknak megfelelő, ténylegesen felmerült költségek

térülnek;

h) részleges kár esetén a javítási költség, a káridőpontig ténylegesen felmerült költségek

erejéig.

14.4.8. A Biztosított által előállított és befejezetlen termelésben, anyagokban, félkész- és késztermékekben, árukban keletkezett károk esetén a Biztosító a készültségi foknak megfelelő költségráfordítást (önköltséget) téríti meg, a térítés mértéke azonban nem lehet magasabb, mint a piaci beszerzési ár.

14.4.9. Az idegen tulajdonú betétdíjas göngyölegek kárainak térítése betétdíjon történik.

14.4.10. Készpénz megsemmisülése esetén a névértéket, sorszámmal azonosítható bankjegy esetén az újraelőállítási költséget; eltűnése esetén névértéket,

14.4.11. Értékcikk megsemmisülése esetén a névértéket, sorszámmal (vagy egyéb azonosító jellel) azonosítható értékcikk esetén az újraelőállítási költséget; eltűnése esetén a névértéket, minden olyan értékcikk esetén, amely használati jogot vagy díjat testesít meg (pl.: telefonkártya), a Biztosító a funkció letiltásával kapcsolatos költséget téríti meg.

14.4.12. Értékpapírok, betétkönyvek, takarékkönyvek megsemmisülése esetén az újraelőállítási költséget; eltűnése esetén a hirdetményi eljárással kapcsolatos költséget.

14.4.13. Épített parkok növényeinek sérülése esetén a Biztosító szolgáltatása az eredeti telepítéskori állapotnak megfelelő újratelepítési költségre terjed ki.

14.4.14. Élőállatok sérülése esetén a Biztosító a károkat a darabonként meghatározott nyilvántartási érték erejéig az esetleges vágóhídi megtérülés levonásával téríti meg.

14.4.15. Bérelt, lízingelt és haszonkölcsön szerződés alapján birtokolt vagyontárgyak kárainak térítésénél a Biztosító a műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyak térítési szabályait alkalmazza.

14.4.16. A biztosított költségek térítése

A Biztosító megtéríti a biztosítási esemény következtében ténylegesen felmerült, indokolt és igazolt biztosított költségeket a biztosítási szerződésben a költségtérítésre önállóan megjelölt biztosítási összeg terhére. A költségtérítés jogcímén teljesítendő biztosítási szolgáltatás összege nem haladhatja meg az adott biztosítási esemény alapján a biztosított vagyontárgyakban keletkezett kárra megállapított –téríthető költségek figyelembevétele nélkül számított – biztosítási szolgáltatás összegét.

14.4.17. A biztosítási fedezetbe vont egyéb vagyontárgyak kárait, illetve egyéb veszteségeket a biztosító a KVSZF szabályai szerint téríti meg.

14.5. A Biztosító szolgáltatásának korlátozása

14.5.1. Amennyiben a károsodott vagyontárgy műszaki avultsága a káresemény időpontjában meghaladja a 30%-ot, úgy ezen vagyontárgyra a biztosító szolgáltatása nem haladhatja meg a műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyakra vonatkozó szabályok szerint számított kártérítési összeget, figyelemmel a túlbiztosítás jogkövetkezményeire (8.8. pont).

14.5.2. A termelésből kivont vagyontárgyakban és/vagy műszaki avult értéken biztosított vagyontárgyakban keletkezett kár esetén a biztosító szolgáltatása

– ingatlanok kivételével - nem haladhatja meg a vagyontárgy forgalmi értékét.

14.5.3. Épített parkok növényeinek sérülése esetén kizárólag a teljes kárt téríti meg a Biztosító.

14.5.4. Élőállatok sérülése esetén kizárólag az elhullásból, kényszervágásból eredő károk térülnek.

14.6. Alulbiztosítás

Ha a káresemény időpontjában a károsult vagyontárgy/vagyoncsoport biztosítási összege kisebb, mint a biztosítási összeg alapjául szolgáló értékelési mód szerinti tényleges érték, akkor a Biztosító a vagyontárgyban keletkezett kárt olyan mértékben téríti meg, ahogy a biztosított vagyontárgy/vagyoncsoport biztosítási

összege az értékelési mód szerinti tényleges értékhez aránylik (arányos kártérítés). Az alulbiztosítottságot minden egyes biztosított vagyontárgyra/vagyoncsoportra és kockázatviselési helyre külön-külön kell vizsgálni.

A vagyontárgyak/vagyoncsoportok alulbiztosítása esetén a biztosított költségek térítése iscsökkentésre kerül a vagyontárgyakra/vagyoncsoportokra alkalmazott szolgáltatási aránynak megfelelően.

A Biztosító nem vizsgálja az alulbiztosítottságot első kockázatra szóló biztosítás esetén, vagy ha a kár becsült összege nem haladja meg a telephelyi biztosítási összeg 10 százalékát és az 500.000 (ötszázezer) forintot.

14.7. Egyéb szolgáltatási szabályok

14.7.1. Teljes kár esetén a Biztosító a megállapított szolgáltatási összegből levonja az értékesíthető, vagy egyéb módon hasznosítható maradványok értékét.

14.7.2. Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy pótlás esetén a Biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítás vagy pótlás költségeit téríti meg.

14.7.3.Ha a vagyontárgy károsodásának bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a Biztosító a kárt csak olyan mértékig téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási esemény következménye.

14.7.4. A Biztosító nem téríti meg, illetve a megállapított szolgáltatási összegből levonja az ugyanazon vagyontárgyat ért előző káresemény alapján kifizetett kártérítésnek azon részét, amelyet még nem fordítottak a kár helyreállítására.

14.7.5. Ha a kár helyreállításához hatósági engedély szükséges, és a hatóság ezt az engedélyt nem adja meg, a vagyontárgyakban keletkezett kárt a Biztosító káridőponti műszaki avult értéken téríti meg.

14.7.6. A Biztosító az egyes vagyoncsoportokra vonatkozó biztosítási összegeket a kárrendezés, illetve a szolgáltatási összeg megállapítása során vagyoncsoportonként vizsgálja.

14.7.7. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyak a kárrendezés, illetve a szolgáltatási összeg megállapítása során úgy tekintendők, mintha azok külön-külön lettek volna biztosítva.

14.7.8. Az egyes kockázatviselési helyekre és az egyes vagyontárgyakra vagy vagyoncsoportokra megállapított biztosítási összegek a biztosító szolgáltatása szempontjából sem a kockázatviselési helyek, sem a vagyontárgyak vagy vagyoncsoportok között nem csoportosíthatók át.

14.7.9. A Biztosító az általános forgalmi adót csak abban az esetben téríti meg, ha a Biztosított az adó visszaigénylésére nem jogosult, és a biztosítási összeg meghatározása a forgalmi adó mértékének figyelembevételével történt, valamint a vagyontárgyat kijavították, helyreállították, illetve pótolták és azt olyan számlával igazolták, amelyen fel van tüntetve az általános forgalmi adó összege, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

14.8. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének határideje

14.8.1. A Biztosító a szolgáltatását a biztosítási esemény bekövetkezését és a kár mértékét bizonyító összes adatnak, okmánynak, dokumentációnak és hatóság által kiadott határozatnak, igazolásnak a biztosítóhoz történt beérkezésétől számított harminc (30) napon belül – a felek eltérő megállapodása hiányában forintban - teljesíti a biztosított részére.

15. Mentesülés a szolgáltatási kötelezettség alól

15.1. A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

- a Szerződő fél vagy a Biztosított,

- a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

- üzletvezetésre jogosult tagjuk,

- a biztosított jogi személynek vezető tisztségviselője vagy a Biztosított vagyontárgy kezelésére vagy karbantartására jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja

okozta.

Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

15.2. A jelen feltételek alapján súlyos gondatlanságnak különösen az alábbiak minősülnek:

- A kár a Biztosítottnak (illetve a 15.1. pontban meghatározott személyeknek) 0,5 ezrelék véralkohol- vagy 0,5 mg/l légalkohol szintet meghaladó ittas vagy bármilyen kábító hatású szer miatti állapotával közvetlen okozati összefüggésben keletkezett;

- A károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggésben történt;

- A kár korábbi károsodással azonos körülmények között, továbbá azért következett be, mert a Biztosított nem tette meg a szükséges intézkedéseket a kármegelőzés érdekében annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító írásban figyelmeztette a kár ismétlődésének veszélyére.

16. A Biztosító megtérítési igénye

16.1. A Biztosítót az általa megtérített kár mértékéig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a Biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A megszűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják. A biztosított megadni tartozik a Biztosítónak a visszkereset érvényesítéséhez szükséges bizonyítékokat és tájékoztatást.

16.2. Ha a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a Biztosítottat tájékoztatni, és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is érvényesíteni. A Biztosított igényének érvényesítését a Biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a Biztosított követelését kell kielégíteni.

16.3. Ha a Biztosító a kárt megtérítette, a Biztosított köteles a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen jogcímen érkezett megtérülést a kifizetett kártérítési összeg erejéig a Biztosítónak nyolc napon belül befizetni, és erről egyidejűleg írásban tájékoztatást adni. Ha a Biztosító a kárt részben térítette meg, a biztosított ezen kötelezettsége csak akkor és csak arra az összegre áll fenn, amely – a Biztosító szolgáltatását is figyelembe véve – a tényleges kárt meghaladta.

17. A biztosítási szerződés megszűnése, a megszűnés esetei

17.1. Rendes felmondás

17.1.1. A határozatlan időre kötött biztosítási szerződést a felek a biztosítási évfordulóra írásban felmondhatják. A felmondási idő harminc (30) nap.

17.1.2. A határozatlan tartamú biztosítási szerződés felmondásának joga legfeljebb három (3) évre zárható ki. A felmondási jog három (3) évnél hosszabb időre történő kizárása a három (3) évet meghaladó részében semmis.

17.1.3. A szerződő fél felmondása esetén a Biztosító követelheti a

tartamengedmény megtérítését.

17.2. A határozott tartam lejárta

17.2.1. A határozott időre kötött biztosítási szerződés az abban megállapított időtartam elteltével megszűnik abban az esetben is, ha arra további díjfizetés történt.

17.3. A szerződés lehetetlenülése, érdekmúlás

17.3.1. Ha a Biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy megszűnt a biztosítási érdek, a szerződés, vagy annak megfelelő része megszűnik.

17.3.2. Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része a lehetetlenné válás vagy érdekmúlás napjával megszűnik.

17.3.3. A Biztosító a jelen általános biztosítási feltételek alkalmazása során érdekmúlásnak tekinti a tulajdonjog átszállásának azt az esetét is, ha a biztosított vagyontárgy más jogcím alapján már korábban az új tulajdonos birtokában volt.

17.4. Díjfizetési kötelezettség elmulasztása

17.4.1. Ha az esedékes biztosítási díjat (díjrészletet) nem fizették meg, a díjfizetési kötelezettség elmulasztásának szabályai szerint (10.5. pont) megszűnik a szerződés.

17.4.2. A biztosítási szerződés megszűnése után befizetett díj – a reaktiválás esetét kivéve - a Biztosító kockázatviselését nem állítja helyre és a szerződés megszűnése utáni időtartamra vonatkozó díjat a Biztosító visszafizeti.

17.4.3. Ha a biztosítási szerződés megszűnésekor a szerződés alanyai egymásnak szolgáltatással tartoznak (pl. folyamatban lévő kárrendezés, meg nem fizetett díj), a biztosítási szerződés megszűnése nem érinti a még teljesítendő szolgáltatást, teljesítésének módját és idejét. A még teljesítendő szolgáltatásra/ellenszolgáltatásra továbbra is a biztosítási szerződés rendelkezései vonatkoznak

17.5. A felek megállapodása

A felek közös megegyezéssel a biztosítási szerződést a jövőre nézve megszűntethetik. A biztosítási szerződés megszűntetése esetén a felek további szolgáltatásokkal nem tartoznak és kötelesek egymással a már teljesített szolgáltatásokkal elszámolni.

18. Egyéb rendelkezések

18.1. Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények – eltérően a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) szabályozott öt (5) éves általános elévülési időtől - egy (1) év alatt évülnek el.

18.2. A biztosítási szerződésekre Magyarország joga az irányadó.

19. Lényeges eltérés a jogszabályban előírtaktól, a szokásos szerződési gyakorlattól, valamint a korábban alkalmazott feltételektől, kizárások, mentesülések.

A jelen ÁVSZF figyelemfelhívásra alkalmas módon, vastagon szedve jeleníti meg a Biztosító mentesülésének a szabályait, a Biztosító szolgáltatása korlátozásának a feltételeit, a biztosítási szerződésben alkalmazott kizárásokat, valamint minden, a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen eltérő feltételt.

20. Eltérés a korábbiakban alkalmazott feltételektől, ügyféltájékoztatás

A piaci gyakorlatnak megfelelően egy dokumentumban megjelenítve olvashatók az ügyféltájékoztatásra szolgáló rendelkezések és az általános biztosítási feltételek szerződési előírásai. A továbbiakban a jelen általános Biztosítási feltételekhez kapcsolódó KVSZF sem kapcsolódik külön íven szerkesztett ügyféltájékoztató dokumentum.

A biztosítási titokra és a személyes adatok és a panaszok kezelésére irányadó szabályok, amelyek külön kiegészítő rendelkezésekként a panaszügyintézésről szóló tájékoztatóval együtt a biztosítási szerződés elválaszthatatlan részét képezik.

Document Metadata

Table of Contents

CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.

Document Metadata