A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II-FB-24/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az AXA Biztosító Zrt. számára.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II-FB-24/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az AXA Biztosító Zrt. számára.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) (lakhelye: ..., továbbiakban: Ügyfél) kérelme alapján az AXA Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1138 Xxxxxxxx, Xxxx xx 000-000., továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Xx. Xxxxx Xxxxxx, a Felügyelet elnökének felhatalmazásából az alábbi
h a t á r o z a t o t
hozom:
I. A Felügyelet a Biztosítónak — a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt — határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
I/A. A Felügyelet a Biztosítóval szemben — a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt — 100.000 Ft — azaz egyszázezer forint — fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
II. A Felügyelet a Biztosítónak — a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
II/A. A Felügyelet a Biztosítóval szemben — a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt — 100.000 Ft — azaz egyszázezer forint — fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
III. A Felügyelet a kérelemnek a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértésének vizsgálatára vonatkozó részében lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás során jogszabálysértést nem tárt fel.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834- 30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.
A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési
kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
I n d o k o l á s
Ügyfél 2011. június 27-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint:
Az ügyfél kérelme, a fogyasztóvédelmi eljárás megindításának indoka
Ügyfél kérelmében előadta, hogy 2011. április 10-én (…) elnevezésű életbiztosítási szerződés megkötésére tett ajánlatot a Biztosítónak.
1. Az Ügyfél kifogásolta, hogy a Biztosító – kérése ellenére – sem juttatta el hozzá az életbiztosítási szerződés kötvényét.
2. Az Ügyfél kifogásolta, hogy 2011. június 10-én a Biztosító munkatársa telefonon megkereste és arról tájékoztatta, hogy szerződését a Biztosító felmondta és felszólította az Ügyfelet arra, hogy küldje meg felmondólevelét, mert csak ebben az esetben van lehetőség a befizetett díj visszautalására.
3. Az Ügyfél kifogásolta, hogy 2011. június 20-án kelt panaszlevelére a Biztosító nem válaszolt.
A Psztv. 64. § alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv. 4.
§-ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. §-ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását.
A fogyasztóvédelmi eljárás során megállapított tényállás, jogszabályi környezet, a tényállás minősítése
I. AZ ÉLETBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTÉRŐL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS VIZSGÁLATA
I.1. Tényállás
A Biztosító fogyasztóvédelmi eljárás során tett, 2011. augusztus 29-én kelt nyilatkozata szerint, az Ügyfél 2011. április 10-én (…) jelű (…) befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés megkötésére tett ajánlatot. A Biztosító nyilatkozata szerint a szerződés 2011. április 12-ével érvényesen létrejött, azonban adminisztrációs hibából adódóan a Biztosító késedelmesen, 2011. július 19-én kelt levele mellékleteként küldte meg az Ügyfél részére a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatást, a kötvényt, a kötvényátvételi elismervényt.
I.2. Jogszabályi környezet
A biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.)
167. § (1) bekezdése a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatásról az alábbiak szerint rendelkezik:
„(1) Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül - a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén, vagy ez irányú megegyezés esetén, a szerződő kifejezett kérésére más nyelven - köteles a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, egyértelműen tájékoztatni a biztosítási szerződés létrejöttéről.
I.3. A tényállás minősítése
A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás során a Biztosító 2011. augusztus 29-én kelt nyilatkozata alapján megállapította, hogy a Biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül nem értesítette a szerződőt az életbiztosítási szerződés létrejöttéről, ezzel a Biztosító megsértette a megsértette a Bit. 167. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést.
II. A PANASZKEZELÉS VIZSGÁLATA
II. 1. Tényállás
Az Ügyfél 2011. június 20-án írásbeli panasszal élt a Biztosítónál. Panaszlevelében kifogásolta, hogy a Biztosító az életbiztosítási szerződés kötvényét nem küldte meg részére, és sérelmezte azt is, hogy a Biztosító munkatársa a 2011. június 10-én lezajlott telefonbeszélgetés alkalmával a szerződés felmondását javasolta részére.
Az Ügyfél 2011. június 20-án kelt beadványát a Biztosító 2011. június 27-én érkeztette, és arra 2011. július 19-én kelt levelével válaszolt. A válaszlevélben a Biztosító tájékoztatta az Ügyfelet arról, hogy a biztosítási szerződése 2011. április 11-i kockázatviselési kezdettel létrejött, és mellékelte az életbiztosítási szerződés kötvényét is. A Biztosító a levelében nem tért ki az Ügyfélnek a 2011. június 10-én lezajlott telefonbeszélgetéssel kapcsolatos panaszára.
Az Ügyfél - a Felügyeletnek írt panaszbeadványában úgy nyilatkozott, hogy - 2011. június 10-én telefonon érdeklődött a Biztosítónál arról, hogy kötvényét mikor kapja kézhez. A beszélgetés során az ügyintéző ígéretet tett a kötvény néhány napon belül történő postázására. Az Ügyfél beadványában foglaltak szerint, a fenti telefonbeszélgetést követően, még ugyanezen a napon a Biztosító ügyintézője telefonon megkereste, és tájékoztatta arról, hogy a Biztosító a szerződését felmondta, az Ügyfél a befizetett (…) Ft biztosítási díjat csak abban az
esetben kaphatja vissza, ha felmondólevelet ír, és ebben megjelöli azt a postacímet, ahová az utalást kéri.
A Biztosító 2011. október 17-én kelt nyilatkozata szerint, az Ügyfél által kifogásolt 2011. június 10-én lezajlott telefonbeszélgetés hanganyagának visszahallgatása, annak ellenére, hogy a beszélgetés rögzített vonalon történt, technikai hiba miatt nem lehetséges.
II.2. Jogszabályi környezet
A Bit. 167/B. § (7) bekezdése szerint „a szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.”
A Bit. 167/B. § (4) bekezdése rögzíti, hogy: „Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi.”
II.3. A tényállás minősítése
A fentiek alapján a Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító az Ügyfél 2011. június 20-án kelt panaszlevelére nem adott teljes körű választ, mivel az Ügyfél 2011. június 10-én lezajlott telefonbeszélgetéssel kapcsolatos kifogására nem válaszolt.
A Felügyelet a fentiek alapján megállapította, hogy a Biztosító azzal, hogy az Ügyfél 2011. június 20-án kelt beadványára a 2010. július 19-én kelt levelében nem adott teljes körű választ, megsértette a Bit. 167/B. § (7) bekezdésében foglalt, panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.
A Felügyelet az eljárás során – a Biztosító nyilatkozat alapján – azt is megállapította, hogy a beszélgetés rögzített vonalon történt, ennek ellenére a Biztosító – technikai hibára hivatkozva
– nem tudta azt a Felügyelet rendelkezésére bocsátani, holott a Bit. hivatkozott 167/B. § (4) bekezdése szerint köteles a hangfelvételt rögzíteni és egy évig megőrizni. Tekintettel arra, hogy a Biztosító a Felügyelet felhívására a hangfelvételt nem tudta bemutatni, ezzel megsértette a Bit. 167/B. § (4) bekezdését.
III. A BIZTOSÍTÓ ÜGYINTÉZŐJE ÁLTAL ADOTT TELEFONOS TÁJÉKOZTATÁS VIZSGÁLATA
III.1. Tényállás
Az Ügyfél - a Felügyeletnek írt panaszbeadványában úgy nyilatkozott, hogy - 2011. június 10-én a Biztosító ügyintézője telefonon megkereste, és tájékoztatta arról, hogy a Biztosító a szerződését felmondta. Az Ügyfél nyilatkozata szerint a telefonbeszélgetés során elhangzott az is, hogy az Ügyfél a befizetett (…) Ft biztosítási díjat csak abban az esetben kaphatja vissza, ha felmondólevelet ír, és ebben megjelöli azt a postacímet, ahová az utalást kéri.
A Biztosító nyilvántartási rendszerének adatai szerint a telefonbeszélgetés időpontjában a szerződés élő státuszú volt.
A Biztosító 2011. október 17-én kelt nyilatkozata szerint, az Ügyfél által kifogásolt 2011. június 10-én lezajlott telefonbeszélgetés hanganyagának visszahallgatása, annak ellenére, hogy a beszélgetés rögzített vonalon történt, technikai hiba miatt nem lehetséges.
A Biztosító 2011. október 17-én kelt levelében továbbá úgy nyilatkozott, hogy ügyfélszolgálati munkatársai a megkeresések során kizárólag tájékoztató jellegű információkkal szolgálhatnak az ügyfelek részére. A telefonos kapcsolatfelvétel során az ügyfelek felé felszólítást, valamint a szerződéssel kapcsolatban tanácsot nem intézhetnek.
III.2. Jogszabályi környezet
A Felügyelet által lefolytatott fogyasztóvédelmi vizsgálat célja annak megállapítása volt, hogy a 2011. június 10-én lezajlott telefonbeszélgetés alkalmával az Ügyfél a Biztosító munkatársától a szerződés létrejöttéről megtévesztő tájékoztatást kapott-e, és a tájékoztatás alkalmas volt-e az Ügyfél ügyleti döntésének befolyásolására, valamint, hogy ezzel a Biztosító megsértette-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.) rendelkezéseit.
Az Fttv. 3. § (1) bekezdése szerint „Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.” Az Fttv. 3. § (2) bekezdés szerint „(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,
a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és
b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.”
Az Fttv. 3.§ (3) bekezdés szerint „A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).”
Az Fttv. 6. § (1) bekezdése szerint: Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas:
i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata.
Az Fttv. 2. § h) pontja szerint az ügyleti döntés a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban.
III.3. A tényállás minősítése
A Biztosító 2011. október 17-én kelt nyilatkozata szerint nem tudta a Felügyelet rendelkezésére bocsátani a 2011. június 10-én lezajlott telefonos beszélgetés hanganyagát. A
2011. június 10-én elhangzott telefonbeszélgetés hanganyagának hiányában viszont nem volt megállapítható, hogy a Biztosító részéről a tájékoztatás során az Ügyfél szerződésével kapcsolatban mi hangzott el, így az Ügyfél által előadottak nem nyertek bizonyítást. Bizonyítás hiányában viszont a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértése nem volt megállapítható, ezért az Fttv. 3. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés megsértésének megállapítására sem volt lehetőség.
IV. A felügyelet által alkalmazott intézkedés(ek)
Psztv. 71. § (1) szerint: Ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:
c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,
f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.
IV.1. A jogsértés további folytatásának megtiltása
Mindezek alapján a Felügyelet a határozat rendelkező részének I. pontjában foglaltak szerint megtiltotta a Biztosítónak a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a jövőben a Biztosító a tevékenysége során maradéktalanul tegyen eleget az életbiztosítási szerződések létrejöttéről szóló tájékoztatási kötelezettségének.
A Felügyelet a határozat rendelkező részének II. pontjában foglaltak szerint a Biztosítónak megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Biztosító tevékenysége során a továbbiakban legyen tekintettel a panaszkezeléssel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések betartására.
IV.2. A fogyasztóvédelmi bírság kiszabása
A Felügyelet a határozat rendelkező részének I/A. pontjában az életbiztosítási szerződésekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség megsértése miatt a Biztosítóval szemben 100.000 forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki.
A Felügyelet a határozat rendelkező részének II/A. pontjában a panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Biztosítóval szemben 100.000 forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki.
A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a
61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. §
(1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet.
A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. § (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a Biztosítóval szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta.
A Felügyelet e körben figyelembe vette, hogy a Biztosító magatartásával jelentős ügyfél- tájékoztatási kötelezettségeknek nem tett eleget. A megsértett rendelkezések mögött jelentős fogyasztói érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Biztosítónak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy a fogyasztó a szerződés létrejöttéről és annak felmondási lehetőségéről megfelelő információkkal rendelkezzen. A jelen esetben a Biztosító e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel a fogyasztó tájékoztatáshoz fűződő jogát sértette meg. A Felügyelet figyelembe vette továbbá, hogy a Biztosító a szerződés létrejöttéről szóló igazolást csak az Ügyfél panaszbeadványát követően küldte meg részére.
A panaszkezelésre vonatkozó jogszabályi rendelkezés tekintetében a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók jogérvényesítéshez fűződő jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást akkor, amikor a panasztétel lehetővé tételével, illetőleg az arra adandó válaszadással kapcsolatosan szabályozza a Biztosító magatartását. A fogyasztói jogérvényesítéssel kapcsolatos panaszbeadvány időben megfelelő módon történő kezelése alapján kerülhet az ügyfél mihamarabb abba a helyzetbe, hogy az igényével kapcsolatosan a Biztosító álláspontját megismerje, illetőleg döntsön arról, hogy mely további jogérvényesítési eszközt kívánja igénybe venni.
A Felügyelet értékelte, hogy a Biztosító a jogszabályi kötelezés ellenére nem tudta csatolni a rögzített vonalon történt telefonbeszélgetés hanganyagát és így nem tette lehetővé a tájékoztatás tartalmának ellenőrzését.
A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § (1) bekezdés i) pontjában, valamint a 64.§ - 72. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg.
A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.
A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének
a) pontján alapul.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a
100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul.
A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2012. január 4.