Kivonat: Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2022. április 6-i, rendes ülésének jegyzőkönyvéből.

Kivonat: Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2022. április 6-i, rendes ülésének jegyzőkönyvéből.

93/2022.(IV.06.) sz. Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének határozata

- PS ÁMK Cserkeszőlő Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásáról.

Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta a PS ÁMK Cserkeszőlő Napköziotthonos Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatának elfogadásáról szóló előterjesztést és a melléklet szerint elfogadta a szabályzatot.

Erről értesül: - Képviselő-testület tagjai – helyben

- xx. Xxxx Xxxxxx jegyző – helyben

- Xxxx Xxxxxxxxx intézményvezető – helyben

- Gazdálkodási csoport – helyben

Kmf.

Xxxxx Xxxxxx sk. xx. Xxxx Xxxxxx sk. polgármester jegyző

OM azonosító 201884

PS ÁMK CSERKESZŐLŐ NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A COVID - 19 JÁRVÁNY IDEJE ALATT AZ SZMSZ EGYES SZABÁLYAIT FELÜLÍRJA AZ INTÉZMÉNY EGYÉB, AKTUÁLIS INTÉZKEDÉSI TERVE-, PROTOKOLLJA.

2022.

Tartalomjegyzék

1. Általános rendelkezések	5
1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat tartalma és szabályozási köre	5
1.2. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok	7
1.2.1. Alapító Okirat	7
1.2.2. Xxxxxxxxx	0
1.2.3. Házirend	8
1.2.4. SZMSZ	8
1.2.5. Pedagógiai Program	9
1.2.6. Egyéb dokumentumok	9
1.3. Az intézmény legfontosabb adatai	11
2. Az intézmény feladatai 2.1. Általános rendelkezések az alaptevékenység és benne a kiegészítő tevékenység	12 12
3. Az intézmény szervezeti felépítése.	12
3.1. Az intézmény szervezeti felépítése	12
3.1.1. A vezetés személyi feltételei	12
3.1.2. Munkáltatói jogkör gyakorlása 3.1.3. Az intézmény alkalmazott dolgozói	13 13
3.2. Az intézmény belső szervezeti egységeinek főbb feladatai	13
3.2.1. Vezetés	13
3.2.2. A vezetés vagyonnyilatkozat tétele	14
3.2.3. Az intézményben működő egyeztető fórumok	14
3.2.3.1.Nevelőtestület	14
3.2.3.2.Szakmai munkaközösség	15
3.2.3.3.Szülői Munkaközösség	16
3.3. Az intézmény belső kapcsolattartás rendje	17
3.3.1. A közösségek közötti kapcsolattartás formái	17
3.3.2. A vezetők és az intézmények közötti kapcsolattartás rendje, formája	17
3.3.3. A kapcsolattartás formái	17
3.3.3.1. Értekezletek	17
3.3.4. A vezetők közötti feladatmegosztás	18
3.3.5. A vezetők és az óvodai szülői szervezet közötti kapcsolat formái, a szülői szervezetre ruházottvéleményezési jog	19
3.3.6. A szülő és óvodai nevelők kapcsolattartás	19
3.3.7. A szülők és óvodapedagógusok nevelőmunkájának összehangolása	20
3.3.8. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok elvégzésévelmegbízott beszámoltatása	20
3.4. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja	21
3.5. Belső ellenőrzés	23
3.5.1. A nevelőmunka belső ellenőrzésének rendje	23
3.5.2. Az ellenőrzés fajtái	24
3.5.3. Az óvoda belső ellenőrzésére jogosultak	24
3.5.4. Visszacsatolás az ellenőrzésre	24
3.5.5. Az ellenőrzés szempontjai	25
3.5.6. Az ellenőrzés követelményei	25
3.5.7. Külső ellenőrzés, tanfelügyelet	25
4. Az óvoda működési rendje	26
4.1. Az óvodai felvétel rendje	26
4.1.1. Csoportok szervezési elvei	26
4.1.2. Napi nyolcórás vagy több ellátás szervezése	27
4.2 Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás, kapcsolattartás rendje	27
4.3. Az intézmény egészségvédelmi szabályai	27

4.4. Az óvoda munkarendje	28
4.5. Az év rendje	28
4.6. Gyermekvédelmi rendszer	28
4.7.Tájékoztatás a nevelési programról, az SZMSZ-ről és a házirendről	28
4.8. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával.	28
4.9. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje, a helyettesítés rendje	29
4.10. Intézményi óvó, védő előírások	29
4.10.1. A dolgozók munkaköri alkalmassági vizsgálata	30
4.10.2. A gyermekekkel kapcsolatos óvó, védő előírások	30
4.11. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendő	31
4.12. A munkaidő beosztása, és a helyettesítés rendje	32
4.13. Az intézmény fogadónapjai	32
4.14. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati, hasznosítási rendje	32
4.15. Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások	33
4.16. Külföldi gyermekeknek adható kedvezmény	33
5. Tartalmi munka szervezése	34
5.1. Feladat	34
5.1.1. Általános feladatok	34
5.1.2. Az óvodai élet, tevékenységi formái	34
6. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladat	34
6.1. Hagyományok	34
7. Az intézmény működésének egyéb fő szabályai	36
7.1. Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai	36
7.2. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titok megőrzése	37
7.3. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére	37
7.4. Szabadság	38
7.5. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók továbbképzése	38
7.6. A munkába járás, a munkavégzés költségeinek megtérítése	38
7.7. Egyéb szabályok (telefon, fénymásoló, számítógép, dokumentum kiadás)	38
7.8. Kártérítési kötelezettség	38
7.9. Anyagi felelősség	39
7.10. Szóbeli és írásbeli figyelmeztetés	39
7.11. Kiadmányozási és egyéb jogok gyakorlása	39
7.12. Bélyegzők használata, kezelése	40
7.13. Az intézmény gazdálkodásának rendje	40
7.14. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés	40
7.15. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje	40
7.16. Vagyonvédelem	41
7.17. Dohányzással kapcsolatos előírások	41
Záró rendelkezések	42
Záradék	42
Mellékletek:	43
1. sz. Az intézmény struktúrája	43
2. sz. Munkaköri leírás minták	44
3. sz. Járványügyi intézkedések	68

4

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1. A Szervezeti és Működési Szabályzat tartalma és szabályozási köre

A 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről 25.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében Cserkeszőlő község Óvodai Intézményének nevelőtestülete a következő szervezeti és működési szabályzatot (továbbiakban SZMSZ) fogadja el:

A szervezeti és működési szabályzat az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozóan szabályozza mindazokat a kérdéseket, amelyeket:

- Magyarország alaptörvénye,

- az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.),

- a 229/2012. (VIII. 28.) Korm. r. a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról,

- a 2011. évi CXII. tv. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról,

- az 1999. évi XLII. tv a nem dohányzók védelméről, a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet,

- 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról, és egyéb jogszabályok – az intézmény alapító okiratára figyelemmel – e szabályzat szabályozási körébe utalnak, továbbá

- 36/2012. (XI. 14.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelésiintézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról

- 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

- a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 2012. évi CXXIV. törvény módosított előírásai alapján az óvoda vezetője szervezeti és működési szabályzatban határozza meg az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket

- 22/2013.(III.22.) EMMI rendelete az egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

- 326/2013. (VIII. 30.) Xxxx. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

- 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

- 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról

- 2000. évi C. törvény a számvitelről

- 368/2011.(XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről

- az intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni

Az SZMSZ-ben foglaltak megismertetése, megtartása, megtartatása feladata és kötelessége az intézmény vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetve igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit.

Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén, az alkalmazottakkal szemben az intézményvezető munkáltatói jogkörében eljárva- hozhat intézkedést, a szülői vagy más nem az intézményben dolgozó személyt az intézményvezetőnek tájékoztatni kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, ha ez nem vezet eredményre, az intézményvezető felszólítja, hogy hagyja el az intézmény épületét.

Az SZMSZ hatálya kiterjed:

⮚ az óvodák dolgozóira: intézményvezetőre

⮚ óvodapedagógusokra,

⮚ nevelőmunkát közvetlen segítőkre,

⮚ egyéb dolgozókra,

⮚ az intézményben működő közösségekre,

⮚ a gyermekek közösségére,

⮚ a gyermekek szüleire, illetve azok törvényes képviselőire,

⮚ az intézmény területén munkát végzőkre,

⮚ az intézmény rendezvényein részt vevőkre.

Területi hatálya: A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken, programokon a rendezvények ideje alatt.

Jelen szervezeti és működési szabályzatot a szülők, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az intézményvezető irodában, munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján.

Ezen SZMSZ nevelőtestületi egyetértése és a szülői véleményeztetése után hatályát veszti az előző SZMSZ.. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 8 2/ 2022. h at ár o z at áv al f og ad t a el.

Az intézmény adatai

Elnevezése:

Xxxxxx Xxxxxx Általános Művelődési Központ, Cserkeszőlő (továbbiakban ÁMK)

Az intézmény rövidített neve:

„PS ÁMK Cserkeszőlő”

Székhelye: PS ÁMK Cserkeszőlő Napköziotthonos Óvoda (5465 Cserkeszőlő Xxxxxxx Xxxxx Xxx út l sz.)

Intézményegységek neve és telephelyei:

PS ÁMK Cserkeszőlő Napköziotthonos Óvoda (5465 Cserkeszőlő Xxxxxxx xx 0.)

PS ÁMK Cserkeszőlő Szőlőszem Bölcsőde (5465 Cserkeszőlő Szinyei Xxxxx Xxx xx 0.)

PS ÁMK Cserkeszőlő Közétkeztetési Konyha (5465 Cserkeszőlő Szinyei Xxxxx Xxx xx 0./a) PS ÁMK Cserkeszőlő Könyvtár és Közművelődés (5465 Cserkeszőlő Xxx Xxxxx út 1 /a)

Az ÁMK alapító és fenntartó szerve

− Cserkeszőlő Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Az intézmény működési területe

Cserkeszőlő község közigazgatási területe, valamint a Kunszentmárton kistérség közigazgatási területe

Alapítás éve: 2012

OM azonosító száma: 201884

Az alapító okirat

196/2020.(VIII.27.) sz. határozattal elfogadott egységes szerkezetű alapító okirat. Okirat száma: CSP/4276- 2/2020.

Az ÁMK önálló jogi személy, gazdálkodási szempontból részben önálló költségvetési szerv. A gazdálkodási feladatokat a Cserkeszőlői Polgármesteri Hivatal látja el.

Az ÁMK típusa többcélú intézmény, amely feladatait egymással együttműködő, tevékenységüket összehangoló intézményegységekből álló egységes intézményként látja el.

A szerv a gazdálkodása megszervezésének módjára tekintettel elfogadott részben önállóan gazdálkodó, bankszámlával rendelkező költségvetési szerv.

Gazdálkodási feladatait a költségvetés törvény és a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó más jogszabályok figyelembevételével a Képviselő-testület által rendelettel megállapított éves költségvetés keretei között végzi. Az intézmény finanszírozását Cserkeszőlő Község Önkormányzata biztosítja a normatív támogatásból a működtetésre, fejlesztésre és felhalmozásra átadott pénzeszközökből.

A gazdálkodási feladatok részletes megosztását és az ahhoz kapcsolódó felelősségi szabályokat a Polgármesteri Hivatal és az intézmény között megállapodás tartalmazza.

Szakágazat számjele: 851020

Adószám: 15803940-2-16

Bankszámlaszám: 10402551-50504857-52521238 K& H Bank Zrt.

Az ÁMK intézményegységei szakmai tekintetben önálló szervezeti egységek. Az ÁMK intézményeiben folyó tevékenységekre a köznevelési törvényt és végrehajtási rendeleteit, a kulturális és közművelődési tevékenységek ellátására és irányítására, a tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. Az ÁMK működésére alkalmazni kell az összevont művelődési intézményekről szóló, többször módosított miniszteri rendeletet.

Az ÁMK tevékenysége

Az ÁMK intézményegységei keretében folytatott alaptevékenységeit az ÁMK alapító okirata határozza meg. Az ÁMK vállalkozási tevékenységet nem folytat.

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja:

Az intézmény jogszerű működésének biztosítása.

A Szervezeti Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, hogy rögzítse az intézmény adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, az intézmény működési szabályait. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC.törvény 25§-ban foglalt felhatalmazás alapján történik.

A közös igazgatású többcélú intézmény szakmailag önálló intézményegységekből áll.

A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése:

A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény szakalkalmazotti közössége fogadja el és az intézményvezető jóváhagyásával válik érvényessé.

A hatálybalépés napja az SZMSZ jóváhagyásának napja.

A hatályba lépett SZMSZ-t meg kell ismertetni az intézmény összes dolgozójával, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel és meghatározott körben használják helységeit.

A nevelési év rendje:

A nevelési év szeptember 01-től, következő év augusztus 31-ig tart.

A nyitvatartás rendje:

Az intézmény 6.30-16.45-ig fogad gyermekeket.

1.2 Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok

1.2.1 Alapító okirat

Az intézmény jogállására, tevékenységére vonatkozó rendelkezéseket az ALAPÍTÓ OKIRAT tartalmazza – az Intézmény jelenleg érvényes Alapító okirata megtalálható a község honlapján xxx.xxxxxxxxxxx.xx

1.2.2 Munkaterv

Az intézményvezető az intézmény feladatainak végrehajtására intézményi munkatervet készít.

Az éves munkaterv összeállításához, annak tervezésekor véleményt kell kérni a fenntartótól, a szülői szervezettől és az intézményi közösségtől.

A munkatervnek tartalmaznia kell:

a feladatok konkrét meghatározását

a feladat végrehajtásáért felelős nevét a feladat végrehajtásának határidejét

a végrehajtásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségeket.

Az óvodai nevelési év rendjében meg kell határozni:

⮚ az óvodai nevelés nélküli munkanapokat,

⮚ a szünetek időtartamát,

⮚ az óvodai élethez kapcsolódó ünnepek megünneplésének időpontját,

⮚ az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, fogadóórák időpontját,

⮚ az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai nyílt nap tervezett időpontját,

⮚ minden egyéb, a nevelőtestület által szükségesnek ítélt kérdést,

A munkatervet az intézmény dolgozóival ismertetni kell, szükséges azt elfogadtatni (jegyzőkönyv, jelenléti ív). Az intézményvezető a munkaterv végrehajtását folyamatosan ellenőrzi és értékeli.

1.2.3 Házirend

Az intézmény házirendjében kerül szabályozásra:

a gyermek távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírás, a térítési díj befizetésére vonatkozó rendelkezés,

a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elve,

a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formái, a gyermekek jutalmazásának elvei és formái,

a gyermekek által bevitt dolgok öltözőben való elhelyezése, a bevitel bejelentése. Függelék: „Házirendet kiegészítő egészségügyi eljárások pandémiás járványhelyzetben”

A házirend elkészítéséért – az szülői szervezet véleményének kötelező beszerzését követően – az intézményvezető a felelős.

A dokumentumot a nevelőtestület fogadja el.

A házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.

1.2.4 SZMSZ

Az intézmény SZMSZ-e tartalmazza

a működés rendjét, ezen belül a gyermekeknek, az alkalmazottaknak és a vezetőknek az intézményben való benntartózkodásának rendjét,

a pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét,

belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel,

a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, a kiadmányozás és a képviselet szabályait, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét,

az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendjét, a vezetők és a szülői szervezet, közösség közötti kapcsolattartás formáját, rendjét,

a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket,

a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola- egészségügyi ellátást biztosító

egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást,

az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, a szakmai munkaközösség részvételét a pedagógusok munkájának segítésében,

a rendszeres egészségügyi ellátás rendjét,

az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek speciális ellátására vonatkozó együttműködés részleteit az inzulinfüggő cukorbetegségben szenvedő gyermekekre vonatkozó speciális eljárásrendet

az intézményi védő, óvó előírásokat, járványügyi prevenció teendőit

a járványhelyzet időszakában alkalmazott kommunikáció szabályozását a nevelőtestületi döntések online meghozatalának szabályozását bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendőket,

annak meghatározását, hogy hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a pedagógiai programról,

azokat az ügyeket, amelyekben a szülői szervezetet, közösséget az SZMSZ véleményezési joggal ruházza fel,

az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendjét, az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendjét,

az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatásköröket, munkaköri leírás- mintákat, mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési- oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni.

Az SZMSZ-t a szülői szervezet véleményének kikérését követően az intézmény nevelőtestülete fogadja el.

1.2.5. Pedagógiai program

Az intézmény az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján készíti pedagógiai programját A pedagógiai program meghatározza

⮚ az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit,

⮚ azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését, melyek által minden gyermek eljut az iskolakezdéshez szükséges értelmi, lelki, szociális és testi fejlettséghez,

⮚ a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet,

⮚ a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet,

⮚ a szülő, a gyermek, a pedagógus együttműködésének formáit,

⮚ nemzetiségi óvodai nevelésben részt vevő óvoda esetén a nemzetiség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat,

⮚ az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket, programokat, tevékenységeket,

⮚ az egészséges életmódra nevelés vonatkozásában a magas telítettzsír- tartalmú ételek fogyasztásának csökkentésére irányuló teendőket

⮚ a speciális pedagógiai ellátásra jogosult, a tankötelezettségük megkezdésére halasztást kapott gyermekek részére biztosítandó, iskolakezdésre felkészítő foglalkozások meghatározását

⮚ a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket,

⮚ a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket.

⮚ a gyermekek fejlődésének nyomon követésére vonatkozó feladatokat, elveket, szabályokat.

⮚ Függelék csatolása: „Óvodán kívüli óvodai nevelés megszervezése a koronavírus-járvány idején”

1.2.6. Egyéb dokumentumok

Az intézmény működését meghatározó dokumentum az SZMSZ, valamint a szakmai és gazdasági munka vitelét segítő különféle szabályzatok és egyéb, mindenkori törvényi előírásoknak megfelelő szabályzatok, dokumentumok:

- Esélyegyenlőségi szabályzat

- Etikai kódex

- A pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó helyi értékelési szabályzat

- Gyakornoki szabályzat

- HACCP

- Panaszkezelési szabályzat

- Munkaruha szabályzat

- Kulcskezelési szabályzat

- Ajándékok, egyéb előnyök elfogadásának rendjére vonatkozó szabályzat

- Hőségriadó terv

- Országos Statisztikai Adatgyűjtés állománya (OSAP)

- Takarítási szabályzat

- Facebook oldal működtetése

- Bélyegzőnyilvántartás

- Tűz védelmi szabályzat

- Munkavédelmi szabályzat

- Kockázatelemzés

- Továbbképzési program – Beiskolázási terv

- Integrált kockázatkezelés eljárásrendjének szabályzata

- Vezetékes és mobiltelefonok használatának szabályzat

- Beszerzési szabályzat

- Pénzkezelési szabályzat

- Gépjármű üzemeltetési szabályzat

- Ügyrend

- Szervezeti integritást sértő események eljárásrendje

- Reprezentációs szabályzat

- Leltározási szabályzat

- Közzétételi és publikálási szabályzat

- Közérdekű bejelentések, panaszok kezelésének eljárásrendje

- Kockázatkezelési szabályzat

- Kockázat elemzési szabályzat

- Kiküldetési szabályzat

- Készletgazdálkodási szabályzat

- Iratkezelési szabályzat

- Információbiztonsági szabályzat

- Eszközök és források értékelési szabályzata

- Értékelési szabályzat

- Ellenőrzési nyomvonal

- Belső kontroll kézikönyv

- Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat

- Számviteli politika

- Önköltségszámitás rendjének szabályzata

- Gazdálkodási jogkör

- Bizonylati szabályzat

- Bankszámlapénz kezelésére vonatkozó szabályzat

Különös közzétételi lista

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 10.§

Az intézmény a honlapján közzéteszi az október 1-jei állapotnak megfelelő közzétételi listát. A különös

közzétételi listát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, tanévenként egyszer, az OSAP jelentés megküldését követően felül kell vizsgálni. A különös közzétételi lista kizárólag statisztikai adatokat tartalmazhat. Ha a különös közzétételi lista adata az OSAP jelentésben szerepel, az adat az OSAP-jelentésből megismerhető formában és tartalommal is közzé tehető.

Az intézmény a honlapján közzé teszi

⮚ a felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót,

⮚ a beiratkozásra meghatározott időt, a fenntartó által engedélyezett osztályok, csoportok számát,

⮚ a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcímét és mértékét, nevelési évenként az egy főre megállapított díjak szerinti mértéket, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is,

⮚ a nevelési intézmény munkájával összefüggő értékelését,

⮚ a nevelési intézmény nyitvatartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tanévben tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait,

⮚ a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályok megtartásával,

⮚ az óvodapedagógusok számát, iskolai végzettségüket, szakképzettségüket,

⮚ a nevelő munkát közvetlen segítők számát, iskolai végzettségét, szakképzettségét,

⮚ az óvodai csoportok számát,

⮚ az egyes csoportokban a gyermekek létszámát.

1.3. Az intézmény legfontosabb adatai

Az alapító okirat száma, kelte

Alkalmazandó 2020.09.14. napjától

CSP/4276-2/2020

Az intézmény megnevezése, székhelye, telephelye

Neve: PS ÁMK Cserkeszőlő Napköziotthonos Óvoda

(OM azonosító:201884)

	telephely megnevezése	telephely címe
1	Szőlőszem Bölcsőde	5465 Cserkeszőlő Szinyei Xxxxx Xxx xx 0.
2	Közétkeztetési Konyha	5465 Cserkeszőlő Szinyei Xxxxx Xxx xx 0/a
3	Községi Könyvtár és Közművelődés	5465 Cserkeszőlő Xxx Xxxxx xxxx 0/a

Székhelye: 5465 Cserkeszőlő Szinyei Xxxxx Xxx xx 0. Telephelyei

Az intézmény fenntartója:

Cserkeszőlő Községi Önkormányzat

Székhelye:5465 Cserkeszőlő Xxxxxxxxxxx xxx 0.

A feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermekek száma

	tagintézmény megnevezése	maximális gyermeklétszám
1	PS ÁMK Cserkeszőlő Napköziotthonos Óvoda	75
2	Szőlőszem Bölcsőde	28

2. AZ INTÉZMÉNY FELADATAI

2.1. Általános rendelkezések az alaptevékenységre és benne a kiegészítő tevékenységre

⮚ A köznevelés magában foglalja az óvodai nevelést.

⮚ Az óvodai nevelés ingyenes.

⮚ Az intézmény feladatának ellátása során a gyermekek mindenekfelett álló érdekeit veszi figyelembe. Az egyenlő bánásmód elvének és követelményének eleget téve, azonos feltételeket biztosít minden gyermek számára.

⮚ Az intézményben tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okból, különösen bőre színe,neme, vallása, nemzetiségi hovatartozása, származása, vagyoni helyzete, cselekvőképességének hiánya vagy egyéb helyzete miatt.

⮚ A különleges bánásmódot igénylő gyermekek ellátásának speciális fejlesztési feladatait a pedagógiai program tartalmazza. A szakértői véleménnyel rendelkező, integrálható Sajátos nevelési igényű (SNI) valamint Beilleszkedési, tanulási és magatartás zavaros (BTM) gyermek óvodai nevelése a többi gyermekkel együtt, azonos csoportban történik.

⮚ Az óvodai nevelés magyar nyelven folyik.

⮚ Az intézmény világnézeti és vallási kérdésekben semleges. Hit - és vallásoktatást az óvoda aszülők igénye szerint egyházi jogi személlyel együttműködve szervezhet a foglalkozások rendjéhez alkalmazkodva, az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve.

Az intézmény számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek munkamegosztásáról az intézmény vezetője gondoskodik.

3. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE

3.1 Az intézmény szervezeti felépítése

Az intézmény szervezeti felépítését alá- és fölérendeltség, illetőleg munkamegosztás szerint az SZMSZ

1. számú melléklete (struktúra ábra) tartalmazza.

3.1.1. A vezetés személyi feltételei

⮚ intézményvezető 1 fő

⮚ óvodavezető helyettes 1fő Az intézmény csoportjainak száma: 3 csoport

A csoportok kialakításának szempontjai:

Mindhárom csoportban a közel azonos életkorú gyermekek vannak elhelyezve.

3.1.2 Munkáltatói jogkör gyakorlása

⮚ Az intézményvezető kinevezője a képviselőtestület, felette az egyéb munkáltatói jogokat Cserkeszőlő község polgármestere gyakorolja.

⮚ Az intézmények dolgozóinak munkáltatója az intézményvezető.

⮚ Az üres álláshelyek betöltése előtt ki kell kérni a fenntartó és a vezetőség véleményét.

3.1.3. Az intézmény alkalmazott dolgozói 12 fő

⮚ intézményvezető,

⮚ óvodavezető helyettes

⮚ gyógypedagógus-logopédus (fél állásban)

⮚ óvodapedagógusok,

⮚ nevelőmunkát közvetlenül segítő személyzet:

⮚ pedagógiai asszisztensek,

⮚ dajkák

⮚ takarító

Az Óvoda valamennyi dolgozójának a személyi nyilvántartása a Törzskönyvben található.

⮚ A Törzskönyv rögzíti, az óvodára vonatkozó adatokon kívül, a dolgozók munkafelvételének, i l l e t v e munkaviszony megszűnésének idejét.

⮚ A Törzskönyvet az intézmény vezető vezeti.

⮚ A dolgozók személyi anyaga Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Munkaügyi osztályán található.

⮚ A dolgozók intézményen belül - más telephelyre - történő áthelyezését a kinevezési okmány tartalmazza.

3.2. Az intézmény belső szervezeti egységeinek főbb feladatai

3.2.1. Vezetés

⮚ A PS ÁMK Cserkeszőlő intézményét, pályázat alapján kinevezett intézményvezető vezeti, az intézményvezető helyettes és az óvodavezető helyettes segítségével.

⮚ A vezetők a döntések előtt konzultálnak egymással. Az intézkedésekről, szerzett információkról kölcsönösen tájékoztatják egymást.

⮚ A vezetők közötti munkamegosztást a munkaköri leírás tartalmazza, mely évente felülvizsgálatra kerül.

⮚ A feladatok elosztásának alapelvei:

o az arányos terhelés,

o a folyamatosság.

⮚ A tevékenységek összehangolása és az információk átadása érdekében a vezetésrendszeresen tanácskozik.

A vezetés szerepe a minőség fenntartásában

Az intézmény vezetése biztosítja a szervezet minőségi célkitűzéseinek megvalósításához szükséges folyamatok tervezését és működtetését, valamint az ehhez szükséges erőforrásokat.

Továbbá kidolgozza azokat a folyamatokat, eljárásokat, eszközöket, kialakítja a felelősöket, hatásköröket, amelyek a minőség megvalósulását és ennek kommunikálását jelentik.

Jogi megfelelés biztosítása

Cél: Az intézményvezetés feladata arról gondoskodni, hogy az intézmény jogszerűen működjön. Ennek érdekében a vezetés biztosítja az intézmény használói számára, hogy az intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok (törvények, különböző szintű rendeletek, fenntartói és intézményi szintű belső szabályzók) hozzáférhetőek legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák.

3.2.2. A vezetés vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége

A 2007. évi CLII. törvény 4.§. a.) pontja alapján intézményünkben a következő munkakörű, beosztású, feladat ellátású, megbízású közalkalmazottak kötelezettek a vagyonnyilatkozat-tételre:

o intézményvezető,

o intézményvezető helyettes,

⮚ A vagyonnyilatkozatok őrzéséért felelős Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Munkaügyi osztálya.

⮚ A vagyonnyilatkozatokban lévő személyes adatok védelme a „Adatkezelési Szabályzatba” épített.

Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, az őrzésért felelős köteles a kötelezettet írásban felszólítani arra, hogy e kötelezettségét a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül teljesítse. (10.§ (1) bek.)

Ha a határidő eredménytelenül telik el, azt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadásának kell számítani. (10.§ (2.) bek.)

3.2.3. Az intézményben működő egyeztető fórumok

3.2.3.1. Nevelőtestület

Az intézmény nevelőtestületét a nevelési intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus munkakörben, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktatómunkát közvetlenül segítőmunkakörben foglalkoztatottak közössége alkotja.

Az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve a nevelőtestület, amely a köznevelési törvényben és más jogszabályban meghatározott ügyekben döntési vagy véleményezési jogot gyakorol. A nevelőtestület értekezleteit az intézményvezető vezeti.

Az intézmény nevelőtestületének tagjai:

⮚ a pedagógusok;

Az intézmény alapfeladatának ellátásával összefüggő munkakörök:

⮚ a vezetői munkakörök,

⮚ az óvodapedagógus,

⮚ gyógypedagógus-logopédus

⮚ pedagógiai asszisztens.

A nevelőtestület az éves munkatervben meghatározott időpontokban, ezen felül szükség szerint ülésezik az alábbiak szerint:

⮚ rendszeres értekezletek

- tanévnyitó értekezlet

- tanévzáró értekezlet

- nevelési értekezlet (aktualitástól és igénytől függően)

⮚ rendkívüli értekezletek: rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha

- nevelőtestület tagjainak kétharmada, illetve, ha az intézményvezető vagy a vezetőség ezt indokoltnak tartja.

A nevelőtestület értekezletein a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező.

A nevelőtestület – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – akkor határozatképes, ha azon tagjainak legalább ötven százaléka részt vesz a határozathozatalban.

A nevelőtestület dönt

⮚ a pedagógiai program elfogadásáról,

⮚ az SZMSZ elfogadásáról,

⮚ az intézmény éves munkatervének elfogadásáról,

⮚ az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról,

⮚ a továbbképzési program elfogadásáról,

⮚ a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról,

⮚ a házirend elfogadásáról,

⮚ saját működéséről,

⮚ döntéshozatalának rendjéről,

⮚ az átruházott hatáskörökről.

⮚ az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben,

A nevelőtestület véleményét ki kell kérni

⮚ az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során,

⮚ külön jogszabályban meghatározott ügyekben,

⮚ A nevelőtestület döntéseit nevelőtestületi értekezleten - ha jogszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza.

⮚ A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni.

⮚ Alkalmazotti értekezletet kell tartani abban az esetben, ha jogszabály valamely kérdés eldöntésére a nevelőtestület helyett az alkalmazotti közösséget hatalmazza fel. Az alkalmazotti értekezletre – ha a jogszabály másképpen nem rendelkezik – a nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

3.2.3.2. Szakmai munkaközösség

⮚ Az intézményben folyó nevelő munka tervezését, szervezését és ellenőrzését szakmai, módszertani kérdésekben az intézmény pedagógusaiból létrehozott szakmai munkaközösség segíti.

⮚ A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség javaslata alapján az intézményvezető bízza meg, a megbízás visszavonásig érvényes.

⮚ A megbízás visszavonását kezdeményezheti a munkaközösség, ill. az intézményvezető.

⮚ A munkaközösség vezető felelős a tervezéshez és ellenőrzéshez nyújtott szakmai, módszertanitámogatás szakszerűségéért.

⮚ A szakmai munkaközösség vezető a munkaközösség munkájáról évente év végén írásban, negyedévenként szóban számol be.

A szakmai munkaközösség dönt

⮚ működési rendjéről és munkaprogramjáról,

⮚ szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről,

⮚ az intézményi „versenyek” programjáról.

A szakmai munkaközösség véleményt nyilvánít

⮚ szakterületét érintően – véleményezi az intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz, a továbbfejlesztésére.

A szakmai munkaközösség véleményét ki

kell kérni – szakterületét érintően

⮚ a pedagógiai program, továbbképzési program elfogadásához,

⮚ az óvodai segítő eszközök, segédletek kiválasztásához.

Az intézményben működő munkaközösség

⮚ Szakmai, módszertani munkaközösség

A szakmai munkaközösség feladatai:

⮚ szakmai, módszertani kérdésekben segítik az intézmény munkáját,

⮚ részt vesznek a nevelő munka belső fejlesztésében,

⮚ egységes követelményrendszer kialakítása,

⮚ pályázatok bonyolítása,

⮚ szervezik az intézményen belüli továbbképzést, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez,

⮚ segítik a pályakezdő és az intézménybe újként érkező pedagógusok munkáját,

⮚ javaslatot tesznek az intézményvezetőnek a munkaközösség-vezető személyére,

⮚ segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez.

Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok

Az intézményi munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az intézményvezetőség döntése alapján.

Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az intézményvezetés hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait és vezetőjét - a nevelőtestület véleményét kikérve - az intézményvezető bízza meg.

A munkacsoportok feladatát az éves munkaterv tartalmazza.

A csoport vezetője, feladata ellátásáról a munkaértekezleteken számol be a nevelőtestület előtt.

3.2.3.3. Szülői Munkaközösség

Az intézmény Óvodájában Szülői Munkaközösség működik.

A Szülői Munkaközösség képviselőit az óvodába felvett gyermekek szüleinek több mint ötven százaléka választja meg, csoportonként 3 főt.

A Szülői

Munkaközösség dönt

A Szülői

Munkaközösség véleményt nyilvánít

A Szülői

Munkaközösség véleményét ki kell kérni

⮚ saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról,

⮚ tisztségviselőinek megválasztásáról.

⮚ az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben.

⮚ a fakultatív hit- és vallásoktatás idejének, helyének meghatározásakor,

⮚ az SZMSZ elfogadásakor,

⮚ intézményi munkaterv elfogadásakor.

3.3. Az intézmény belső kapcsolattartás rendje

3.3.1. A közösségek közötti kapcsolattartás formáit tartalmazza

⮚ az éves munkaterv,

⮚ a részletes munkaköri leírások.

3.3.2. A vezetők és intézmények közötti kapcsolattartás rendje, formája

Intézményi közösségek:

⮚ vezetők közössége,

⮚ nevelőtestület közössége,

⮚ szakmai munkaközösség,

⮚ szülők közössége,

⮚ alkalmazotti közösség.

3.3.3. A kapcsolattartás formái

Vezetők közössége

⮚ Az intézményvezető mindennapos kapcsolatot tart a tagintézményekkel személyesen, telefonon vagy e- mailen.

⮚ A vezetők szükség szerint vezetői értekezletet tartanak

3.3.3.1. A folyamatos kapcsolattartást a továbbképzések, bemutatók, nyílt napok alkalmából történő találkozások biztosítják

3.3.3.2. Értekezletek

Az óvodában az alábbi értekezleteket kell megtartani:

⮚ nevelőtestületi,

⮚ munkatársi,

⮚ szülői.

Nevelőtestületi

⮚ Rendszeres kibővített értekezlet - évente 2x, témáját és időpontját a munkaterv tartalmazza.

⮚ Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet - összehívhatja az intézményvezető, vagy a nevelőtestület, ha azt a nevelők 1/3-a kéri.

A javaslattevő is és az intézményvezető is köteles előre közölni az értekezlet témáját. Az értekezletről mindenkor jegyzőkönyvet kell készíteni.

Munkatársi

⮚ Az intézményvezető hívhatja össze, de kezdeményezhetik a munkatársak is az előző feltételek mellett.

⮚ Résztvevők: óvodapedagógusok, dajkák, egyéb dolgozók Célja és feladata

⮚ Az óvodai nevelés célkitűzéseinek ismertetése.

⮚ Eredmények, hiányosságok feltárása, megvitatása.

⮚ A soron következő feladatok megbeszélése, felelősök kijelölése.

⮚ Munkaszervezési kérdések megbeszélése.

⮚ A dolgozók élet-, és munkakörülményeinek megbeszélése.

⮚ Tájékoztatás aktuális kérdésekről.

⮚ A dolgozók véleményének, javaslatainak meghallgatása.

⮚ Tűzvédelmi és munkavédelmi oktatás megtartása.

Szülői

⮚ A szülői értekezletet az Szülői Munkaközösség elnökének egyetértésével az intézményvezető és a csoportvezető óvodapedagógusok hívják össze.

⮚ Az értekezletek időpontját és témáját a munkaterv tartalmazza.

⮚ Az értekezlet napirendjét három nappal előbb a szülők tudomására kell hozni hirdetőtáblán,vagy meghívók segítségével.

Célja és feladata

⮚ A szülők pedagógiai ismeretének bővítése.

⮚ Az óvodai nevelés célkitűzéseinek, módszereinek ismertetése.

⮚ Tájékoztatás a gyermek fejlődéséről

⮚ Egészségügyi felvilágosító tevékenység.

⮚ Az SZMK vezetőségének megválasztása, munkatervének és végzett munkájának ismertetése, értékelése.

⮚ Tájékoztatás aktuális kérdésekről.

3.3.4. A vezetők közötti feladatmegosztás

Az intézményvezető felel

⮚ az intézmény szakszerű és törvényes működéséért,

⮚ a takarékos gazdálkodásért,

⮚ a pedagógiai munkáért,

⮚ az óvoda ellenőrzési rendszerének működtetéséért,

⮚ a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,

⮚ a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,

⮚ a pedagógusok középtávú továbbképzési programjának, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért,

⮚ a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért,

⮚ a munkavállaló érdekképviseleti szervekkel, a Szülői Munkaközösséggel való együttműködésért,

⮚ a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlásáért,

⮚ az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntésért, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal át más hatáskörbe,

⮚ a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartásáért a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben

⮚ az intézmény külső szervek előtti teljes képviseletéért azon lehetőség figyelembevételével,hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat,

⮚ a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és nem átruházható – feladatok ellátásáért,

⮚ a gazdálkodási feladatokban való közreműködésért.

Az óvodavezető helyettes felel

Az óvodavezető helyettes tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi.

A nevelési területen közreműködik az intézményvezető által megállapított tevékenység irányításában.Közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját.

Felelős:

⮚ a gyermekbalesetek megelőzéséért,

⮚ a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának szervezéséért,

⮚ a nevelőtestületi értekezletek és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítéséért, vezetéséért,

⮚ a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezéséért és előkészítéséért,

⮚ a nevelőmunka irányításáért és ellenőrzéséért,

⮚ a szabadságok tervezéséért és kiírásáért

⮚ a helyi szülői munkaközösség működtetésének segítéséért,

⮚ a jelenléti ívek elkészítéséért, kiosztásáért,

⮚ a helyettesítési beosztás elkészítéséért,

⮚ a gyermek -és felnőtt étkezés nyilvántartásáért.

⮚ Kockázatkezelési eljárásrend betartásáért

A nevelőtestület és a dajkák csoportja közötti kapcsolattartás az óvodai munka egészét, valamint az óvoda valamennyi alkalmazottját érintő ügyekben a félévente egy alkalommal összehívott, valamennyi alkalmazott részvételével tartott alkalmazotti értekezleten valósul meg.

Az egyes tervezési időszak feladatait a csoport óvodapedagógusai rendszeresen megbeszélik a csoporthoz beosztott dajkával.

3.3.5. A vezetők és az óvodai Szülői Munkaközösség közötti kapcsolat formái, a Szülői Munkaközösségre ruházott véleményezési jog

⮚ A szülői munkaközösséggel való együttműködés szervezése az intézményvezető feladata. Az intézményvezető és a szülői munkaközösség elnöke az együttműködés tartalmát és formáját az éves munkaterv egyeztetésével állapítják meg. A szülői munkaközösség működésének feltételeiről az intézményvezető gondoskodik.

⮚ A szülői munkaközösség képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyekben a szülői szervezetnek egyetértési vagy véleményezési joga van.

⮚ Ha a szülői munkaközösség az intézmény működésével kapcsolatosan véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyben javaslatot tett, a vélemény és a javaslat előterjesztéséről

– 8 napon belüli rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásával – azintézményvezető gondoskodik.

⮚ Az óvodai szintű szülői munkaközösség vezetőjével az i n t é z m é n y vezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői munkaközösség képviselőjével az óvodapedagógus tart kapcsolatot.

⮚ Az intézmény vezetője a szülői munkaközösség elnökét legalább félévente tájékoztatja az intézményben folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről.

⮚ Az óvodapedagógus a csoport szülői szervezetének képviselőjét havonta tájékoztatja.

3.3.6. A szülők és óvodai nevelők kapcsolattartása

⮚ Az óvoda vezetésében a szülők képviseletét az óvodai Szülői Munkaközösség látja el.

⮚ Az óvodai csoportok Szülői munkaközössége 3-3 főt delegál az óvodai Szülői Munkaközösségbe.

⮚ Tagjaik maguk közül elnököt és tisztségviselőket választanak.

⮚ A választmány munkaterv alapján dolgozik, melynek elkészítéséért és végrehajtásáért a Szülői Munkaközösség elnöke és az intézmény vezetője felelős.

⮚ A szülők kötelességeit és jogait a Nkt. 72. §-a tartalmazza.

⮚ A szülői munkaközösség intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői munkaközösség választott elnöke juttatja el az intézmény vezetőjéhez.

⮚ A szülői munkaközösség vezetőségét a munkatervben rögzített időpontban, nevelési évenként legalább kétszer hívja össze az intézményvezető, ezen alkalmakkor tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, éves értékeléséről, valamint meghallgatja a szülői munkaközösség véleményét és javaslatait.

⮚ A szülők szóbeli tájékoztatási rendje

Az óvodapedagógusok rendszeres tájékoztatást kötelesek adni a gyermekekről, a gyermekek mérési eredményeiről, fejlődési üteméről évente min. 2 alkalommal

Minden olyan információ, mely a gyermek előmenetelével kapcsolatosan meghatározó lehet, illetve érinti annak intézményben való tartózkodását – gyerekek alapvető személyiségi jogait nem sértve téma kell, legyen. Amennyiben olyan felmerülő kérdés, probléma lép fel, melyben a csoportban dolgozó óvodapedagógus nem tudhat megfelelő információt adni, az intézmény vezetőjéhez kell irányítani a szülőket. Minden olyan üggyel kapcsolatosan, mely a gyermeket alapvető jogaikban érinti, az előírt protokollnak megfelelően kell eljárni.

A tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek.

Az egyéni tájékoztatás az adott szülővel fogadóórán előre egyeztetett formában, módon és időben zajlik az óvodapedagógusok saját meglátása szerint, évente kétszer kötelező jelleggel.

⮚ A szülők írásbeli tájékoztatásának rendje

Az óvodai élet eseményeiről f é n y k é p e k e t a z á r t f a c e b o o k c s o p o r t o k b a n l e h e t m e g t e k i n t e n i . Az óvoda faliújságján, a csoportszobák bejáratánál elhelyezett üzenő táblán, illetve zárt facebook csoportok üzenete által olvashatják az éppen aktuális ajánlatokat, közelgő eseményeket, feladataikat. Amennyiben szükséges külön levélben szólítjuk meg a szülőket, illetve nevelőszülőket, gyámokat.

⮚ A szülői értekezletek rendje

A csoportok szülői közössége számára az intézmény, nevelési évenként legalább kettő, a munkatervben rögzített időpontú, szülői értekezletet tart az intézményvezető irányításával, az óvodapedagógusok közreműködésével.

Az évnyitó szülői értekezleten közös bevezetőt tart az intézményvezető, ahol szülők értesülnek a nevelési év rendjéről, feladatairól, aktuális helyzetéről.

Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az óvodapedagógus, a szülői munkaközösség képviselője kezdeményezésére, a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.

⮚ A szülői fogadóórák rendje

Az intézményvezető, illetve az óvodapedagógusok a nevelési év során munkaidejükben fogadják a szülőket,, illetőleg esetenként előre megbeszélt időpontban azon kívül is.

3.3.7. A szülők és óvodapedagógusok a nevelőmunka összehangolására az alábbi esetekben nyílik lehetőség

⮚ Nyílt napokon, játszó délutánokon;

⮚ Nyilvános ünnepélyeken;

⮚ Fogadóórákon;

⮚ Családlátogatásokon;

⮚ Szülői értekezleteken;

⮚ Hirdetőtáblán kifüggesztett információkon keresztül;

⮚ Óvodai rendezvények, vásárok közös megszervezése során;

⮚ Kirándulások során.

Az egyéb részletes bontás a helyi munkatervben található.

3.3.8. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok elvégzésével megbízott beszámoltatása

⮚ Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része nevelőmunkát végző pedagógus, a többi dolgozó a nevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő más közalkalmazott. A pedagógus az óvodai nevelőmunka ellátása során a gyermekkel összefüggő tevékenységgel kapcsolatban közfeladatot ellátó személy, büntetőjogi védelem szempontjából.

⮚ Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, ja- vaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg.

⮚ Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap.

⮚ Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell.

⮚ A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a

javaslattevővel, véleményezővel közölni kell.

⮚ Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésekben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért.

⮚ A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50% + 1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van.

A nevelőtestület véleményezési és elfogadási jogát nem ruházhatja át a PP és az SZMSZ-re vonatkozóan.

A nevelőtestület átruházhat feladatokat a szakmai munkaközösségre.

⮚ A nevelőtestület a működő szakmai munkaközösséget megbízhatja átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásával. A munkaközösség az elvégzett munka után 15 napon belül köteles tájékoztatni a nevelőtestületet.

3.4. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja

Az intézmény rendszeres munkakapcsolatot tart a fenntartóval, a társintézményekkel, a község iskolájával. Kapcsolatot tart a Bölcsödével és a Községi Könyvtár és Közművelődéssel. A partnerek véleményét munkánkról rendszeresen és meghatározott módon megkérdezzük és figyelembe vesszük.

Az intézmény esetenkénti kapcsolatot tart fenn a továbbképzést szervező intézettel, Szakszolgálattal, védőnői szolgálattal.

Az óvodát a külső intézményekkel, szervekkel fenntartott kapcsolataiban az intézményvezető és helyettese képviseli. Az éves munkatervben rögzítettek alapján, a nevelőtestület is kapcsolatot tart a különböző társintézményekkel.

A fenntartó és az intézmény kapcsolata

Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, ami kiterjed

⮚ az intézmény működésével, működtetésével összefüggő feladatok ellátására,

⮚ az intézmény alapdokumentumainak előterjesztésére, elfogadására,

⮚ az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére,

⮚ az intézménygazdálkodási, törvényességi ellenőrzésére,

⮚ az intézmény szakmai munkájának eredményességére, a szakmai munka értékelésére.

A kapcsolattartás formái

⮚ szóbeli tájékoztatás,

⮚ beszámolók, jelentések,

⮚ egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel,

⮚ a fenntartó rendelkezéseinek átvétele, végrehajtása,

⮚ speciális információ szolgáltatás az intézmény működéséhez, gazdálkodásához, szakmai munkájához kapcsolódóan,

⮚ statisztikai adatszolgáltatás

⮚ az intézmény működésének és tartalmi munkájának értékelése

Az általános iskola és az óvoda kapcsolata

⮚ Az i n t é z m é n y v e z e t ő é s a z óvodapedagógusok rendszeres kapcsolatot tartanak az iskola igazgatójával, pedagógusaival.

⮚ A kapcsolattartás célja az iskolába menő gyermekek beilleszkedését megkönnyítő együttműködés kialakítása.

⮚ A kapcsolattartó óvodapedagógus személye az évenkénti munkatervben kerül meghatározásra, feladatait

megbízás alapján látja el.

Az intézmény eseti kapcsolatot tart egyéb általános iskolákkal

⮚ kölcsönös, vagy egyoldalú meghívással,

⮚ volt óvodások után követéses vizsgálata alkalmával.

A JNSZ Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Tiszaföldvári Tagintézménye

A kapcsolattartás formája elsősorban eseti, ami kiterjed

⮚ a gyermekek fejlettségével, személyiségével, magatartásával összefüggő szakvélemény megkérésére,

⮚ az iskolai alkalmasság, felkészültség megállapítására,

⮚ a gyerekek Szakszolgálatba történő fejlesztésére, foglalkozására,

⮚ az intézményvezető, az óvodavezető helyettes, a gyógypedagógus-logopédus konzultációs kapcsolatot tarthat a Szakszolgálattal a vizsgálatra küldött, vagy fejlesztő foglalkozásokon résztvevő gyermekekkel kapcsolatban.

Tanulási képességeket vizsgáló bizottságok és az intézmény kapcsolata

A sajátos nevelési igényű gyermekek vizsgálataival összefüggő kapcsolattartásra az intézményvezető, az óvodapedagógusok és a gyógypedagógus jogosult.

Feladatuk

⮚ a vizsgálatok kérelme,

⮚ a szakértői véleménnyel felvett óvodás szakvéleménye szerinti kapcsolatfelvétel kezdeményezése,

⮚ a szakértői véleményben rögzített kontroll vizsgálatok határidő szerinti kérelme,

⮚ a gyermek érdekében szükségesnek ítélt vizsgálatok kezdeményezése, kérelme.

Kapcsolat a Gyermekjóléti Központtal

⮚ Az óvoda gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse, aki az intézményvezető, folyamatos kapcsolatot tart a Gyermekjóléti szolgálattal. A személyes találkozás havi rendszerességgel történik a Családsegítő- Gyermekjóléti szolgálatnál. Ezen a napon közös megbeszélés történik, hogy a családban jelentkező működési zavarokat ellensúlyozzák, a veszélyeztetettséget előidéző okok megoldására, megszüntetésére javaslatot készítenek. Segítenek a családnak vagy a gyermeknek a különböző szolgáltatásokhoz való hozzájutásban.

⮚ A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, testi-, lelki egészségének biztosítása érdekében tájékoztatják a szülőt a jogokról, támogatásokról, ellátási formákról, a fenntartóönkormányzat ezzel kapcsolatos rendeletéről.

⮚ Segítséget nyújtanak a kérelmek előterjesztéséhez, szükség esetén kezdeményezik a támogatás megállapítását, az ellátás igénybevételét.

⮚ Észlelő-, és jelzőrendszerként működik az óvodai intézményben dolgozó valamennyi pedagógus - a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, amely lehetővé teszi a gyermekeket általában veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermek veszélyeztetettségének időben történő felismerését.

Kapcsolat a Bölcsődével

⮚ A kapcsolattartó az intézményvezető, valamint a mindenkori kiscsoportos óvodapedagógusok.

⮚ Szakmai munka kölcsönös megismerése meghívással.

⮚ Szakmai napokon való részvétel.

⮚ Az óvodába kerülő gyermekek megismerése

o az óvodapedagógus bölcsődei látogatásaival,

o a bölcsődések óvodába történő látogatásával.

Kapcsolattartás az egyházak képviselőivel, a fakultatív hit- és vallásoktatás időpontjának, helyének biztosítása

⮚ Az egyházak képviselőivel az intézményvezető tartja a kapcsolatot.

⮚ Az Óvodában, a szülők igénye szerint, az egyházi jogi személy fakultatív hit- és vallásoktatást szervezhet.

⮚ A hit- és vallásoktatás időpontját az óvodai foglalkozásoktól elkülönítve, az óvodai életrendet figyelembe véve kell szervezni.

⮚ Amennyiben igény van rá az óvoda biztosítja a hit- és vallásoktatáshoz szükséges helyet és tárgyi feltételeket. Egyéb intézmények, közösségek és kapcsolata

⮚ Az intézményvezető és óvodapedagógusok rendszeres kapcsolatot tartanak a Bölcsőde vezetőjével, dolgozóival, az iskola igazgatójával, illetve az iskola nevelőivel.

⮚ Az óvoda részt vesz a Kistérségi rendezvényeken.

Intézményvezető kapcsolatot tart

⮚ Az önkormányzat részéről a polgármesterrel, az önkormányzati Bizottságokkal, valamint önkormányzati tagokkal;

⮚ A Polgármesteri Hivatal illetékes vezetőivel, dolgozóival;

⮚ A Szőlőszem Bölcsőde vezetőjével;

⮚ A kistérségben működő más óvodai intézmények vezetőivel

⮚ Az iskola igazgatójával

⮚ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat vezetőjével

⮚ JNSZ Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Tiszaföldvári Tagintézménye vezetőjével

⮚ A Megyei Pedagógiai Oktatási Központtal. A kapcsolattartásba a helyettes is segítséget nyújt.

A tanulmányi kirándulások, séták, mozi- és színházlátogatás, sportnapok szervezése a munkaterv alapján történik. A csoportok minden tevékenység szervezésekor előzetesen, írásban értesítik az eseményekről az intézményvezetőt.

3.5. Belső ellenőrzés

Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az intézményvezető a felelős. A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az intézményben folyó

⮚ szakmai tevékenységgel összefüggő, val am int

⮚ a gazdálkodási, működési tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat.

A szakmai ellenőrzések ellenőrzési terv alapján történnek, az ellenőrzési terv az intézményi éves munkaterv része.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének az intézményben alkalmazott módszerei:

⮚ látogatás,

⮚ vizsgálat,

⮚ helyszíni ellenőrzés,

⮚ beszámoltatás szóban és írásban,

⮚ dokumentumok ellenőrzése,

⮚ adatok bekérése,

⮚ vezetői értekezlet, konzultáció.

3.5.1. A nevelőmunka belső ellenőrzésének rendje

⮚ Az intézményvezető ellenőrzési ütemterv alapján végzi munkáját, ellenőrzi és értékeli a közalkalmazottak munkáját, a pedagógiai munka eredményessége és az óvoda zavartalan működése érdekében.

⮚ Az ellenőrzési ütemtervet az intézményvezető készíti el.

Az ellenőrzési terv tartalmazza:

⮚ az ellenőrzési területeket,

⮚ az ellenőrzés formáját, módszerét,

⮚ az ellenőrzés főbb szempontjait,

⮚ az ellenőrzött időszak meghatározását,

⮚ az ellenőrzést végző megnevezését,

⮚ az ellenőrzés időpontját,

⮚ az ellenőrzés tapasztalati értékelésének időpontját és módját. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni.

⮚ A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése.

⮚ A belső ellenőrzés rendjét olyan módon kell kialakítani, hogy a nevelési év során valamennyi dolgozó munkáját értékeljék.

Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az intézményvezető dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:

⮚ az óvodavezető helyettes

⮚ a szakmai munkaközösség

⮚ a szülői szervezet.

Az ellenőrzés kiterjed:

⮚ a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára,

⮚ minőségére

⮚ a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre.

3.5.2. Az ellenőrzés fajtái

⮚ Tervszerű, előre megbeszélt szempontok szerint, az önértékeléshez kapcsolódóan.

⮚ Spontán, alkalomszerű, a problémák feltárása, megoldása érdekében, valamint a napi felkészültség felmérése miatt.

Az ellenőrzés tapasztalatait mindenkor értékelni kell. Az általános tapasztalatokat a nevelőtestülettelismertetni kell.

3.5.3. Az óvoda belső ellenőrzésre jogosultak

intézményvezető (az óvodában, minden tevékenységet jogosult ellenőrizni) óvodavezető helyettes (az intézményvezető által meghatározottakat jogosultak ellenőrizni)

munkaközösség vezető (az adott évben kiemelt nevelési feladatok teljesítését ellenőrizheti

felkérésre)

3.5.4. Visszacsatolás az ellenőrzésre

⮚ azonnali megbeszélés az ellenőrzött személlyel,

⮚ vezetői megbeszélések keretén belül,

⮚ munkaközösségi foglalkozásokon,

⮚ nevelési évet értékelő munkatársi és nevelőtestületi értekezleteken.

3.5.5. Az ellenőrzés szempontjai

⮚ a törvényesség betartása

⮚ a pedagógiai program teljesítése

⮚ az intézmény működését meghatározó szabályzatok betartása

⮚ a dolgozó munkaköri leírásának teljesítése

⮚ pedagógiai eredményesség

⮚ szakmai, módszertani kultúra

Mindenkori szempont a gyermek fejlettségi-, neveltségi, viselkedési szintjének, szokás-, szabályrendszerének, társakhoz való viszonyának, játék tevékenységének megfigyelése, illetve az évente elfogadott szempontok alapján.

3.5.6. Az ellenőrzés követelményei

⮚ Az óvodapedagógusok személyiségének, egyéniségének, egyéni adottságainak megfigyelése a kompetencia területek alapján.

(Az ellenőrzött személy véleményét meg kell hallgatni, az eredményesség számonkérése érdekében)

⮚ Az ellenőrzést mindenkor értékelésnek kell követnie, amelynek segítenie kell a fejlesztést, az elemzés után konkrét feladatokat kell meghatározni, határidővel, mely része az önfejlesztési tervnek.

⮚ Az ellenőrzésnek mindenkor reális helyzetet figyelembe vevőnek, elfogulatlannak kell lennie.

⮚ Az ellenőrzés eredményeiről, az ellenőrzésre jogosultak, az intézményvezetőnek, írásban kötelesek beszámolni.

⮚ Az óvoda éves munkatervében évről-évre ki kell egészíteni az ellenőrzési szempontokat, és azt az éves ellenőrzési tervben rögzíteni kell.

3.5.7 Külső ellenőrzés, tanfelügyelet

Cél: Az intézmény működésére vonatkozó külső és belső szabályozóknak való megfelelés vizsgálata. Az írott dokumentumok, követelmények, normák összehasonlítása, megfeleltetése a valódi működésnek.

Az intézmény vezetése meghatározza működő folyamatainak ellenőrzésével kapcsolatos hatásköröket, módszereket. Meghatározza az ellenőrzés során nyert információk felhasználásának módját és az ellenőrzést követő beavatkozást.

Az ellenőrzés kiterjed a nevelőmunkára, az óvoda egész munkájára, a szervezeti kultúrára. Az ellenőrzés 3 szinten valósul meg:

- a pedagógus,

- a vezető

- az intézmény

Az óvodapedagógus pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei

1.Pedagógiai módszertani felkészültség

2.Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók

3.A tanulás támogatása

4.A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség

5.A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, fenntarthatóság szempontjainak figyelembevétele, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység

6.Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése 7.Kommunikác és szakmai együttműködés, problémamegoldás

8.Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

9.A környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök formálásának módja

A vezető pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei

1. Az intézményi pedagógiai folyamatok -nevelési, tanulási, tanítási, fejlesztési, diagnosztikai -stratégiai vezetése és operatív irányítása

2. Az intézmény szervezetének és működésének stratégiai vezetése és operatív irányítása

3. Az intézményi változások stratégiai vezetése és operatív irányítása

4. Az intézményben foglalkoztatottak stratégiai vezetése és operatív irányítása

5. A vezetői kompetenciák fejlesztése

Az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területei

1. Pedagógiai folyamatok

2. Személyiség- és közösségfejlesztés

3. Az intézményben folyó pedagógiai munkával összefüggő eredmények

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

5. Az intézmény külső kapcsolatai

6. A pedagógiai működés feltételei

7. Az intézménytípusra vonatkozó nevelési, nevelési -oktatási irányelvben meghatároz ott országos szakmai elvárásoknak és az intézményi céloknak való megfelelés.

4. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSI RENDJE

Az óvoda a gyermek hároméves kortól a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény.

4.1. Az óvodai felvétel rendje 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

Az óvodai felvétel jelentkezés útján történik.

A felvételnél meghatározó a fenntartó által megállapított férőhelyszám.

A gyermeket abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek környezetében (körzetében) lakik életvitelszerűen.

Az óvodai jelentkezés módját, a határidő előtt legalább 30 nappal, nyilvánosságra hozza a fenntartó. A felvételt az i n t é z m é n y v e z e t ő b o n y o l í t j a .

Minden jelentkező gyermeket nyilvántartásba kell venni

A szülő gyermeke felvételét bármikor kérheti a törvényi előírások határain belül. A beíratáshoz szükséges:

- a gyermek személyi azonosítója és lakcímkártyája,

- az egyik szülő személyi igazolványa és lakcímkártyája,

- születési anyakönyvi kivonat másolata,

- gyermek TAJ kártyája.

4.1.1. Csoportok szervezési elvei

⮚ létszámhatárok (minimum 13 fő, maximum 25 fő - a maximális létszám 20%-kal növelhető,fenntartói engedély alapján),

⮚ csoportszoba férőhelye,

⮚ tartalmi szempontok alapján: - életkor

- fejlettség

Óvodán belül, ha a feltételek adottak, többféle csoport-kialakítási elv is érvényesülhet, amennyiben az nem sérti a helyi nevelési gyakorlat alapelveit.

A csoportok létszámkülönbsége csoportokon belül maximum 2-5 fő eltérést mutathat.

4.1.2. Napi nyolcórás, vagy több ellátás szervezése

A fenntartó által biztosított keretek között, - a szülők igénye alapján- a gyermekek egész napos ellátásban részesülhetnek. Az óvoda reggel 6.30 órától délután 16.45 óráig fogadja a gyermekeket.

A reggeli gyülekezés egy csoportban történik, 7 óráig, a délutáni időszakban a csökkenő csoportlétszámok miatt

15.45 órától 16.45 óráig összevontan működhetnek a csoportok.

4.2. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás, kapcsolattartás rendje

Mivel Óvodánkban még senki nem végezte el a cukorbeteg gyermekek ellátásával kapcsolatos továbbképzést, így speciális eljárásrend szerint, a gyermekorvossal kötünk szerződést e tekintetben.

⮚ Az Nkt. 25 § (5) bekezdése alapján az óvodába járó gyermekek egészségügyi gondozását az óvoda gyermekorvosa, fogorvosa és védőnője látja el, (a fenntartó és a házi gyermekorvosi szolgálatközötti megállapodás alapján).

⮚ Az egészségügyi ellátás a 26/1997. NM. rendelet alapján történik. (Az orvos és védőnő feladataitkülön jogszabály tartalmazza.)

⮚ Az intézményvezető feladatai az egészségügyi ellátás keretén belül:

- biztosítani az egészségügyi (védőnői) munka feltételeit, védőnő számára az óvodában,

- gondoskodni a szülők tájékoztatásáról kötelezettségükkel kapcsolatosan,

- szükség szerint előkészíteni a gyermekek védőnői vizsgálatát.

⮚ Az óvoda orvosa évente megvizsgálja az óvoda összes gyermekét.

⮚ A védőnő évente többször ellenőrzi a gyermekeket az óvodai közösségben.

⮚ A látás-, és hallásellenőrzését évente elvégzik a szakemberek.

4.3. Az intézmény egészségvédelmi szabályai

Az óvoda működése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározottszabályokat szigorúan be kell tartani!

⮚ Az óvodában megbetegedett, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebbidőn belül haza kell vinnie

⮚ Az óvónőnek addig is gondoskodnia kell a gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, haszükséges orvosi ellátásáról.

⮚ Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát, teljes gyógyulásig nem látogathatja.

⮚ Betegség után csak orvosi igazolással fogadható a gyermek az óvodába.

⮚ Fertőző gyermekbetegség esetén az óvodát azonnal értesíteni kell. A további megbetegedésekelkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre.

⮚ Az óvodákban csak egészségügyi könyvvel rendelkező személyek dolgozhatnak.

⮚ Az óvoda konyháján csak egészségügyi könyvvel rendelkező személyek tartózkodhatnak.

⮚ A csoportszobába a szülők csak az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhatnak (nyílt napok, ünnepélyek, szülői értekezlet stb.).

⮚ Az óvoda egész területén dohányozni tilos!

⮚ Az intézményen belül szeszesital fogyasztása tilos!

⮚ Az óvoda helyiségeit, más nem nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében, (nevelési időn túl lehet).

⮚ Az óvoda dolgozói továbbá ügynökök, üzletkötők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. (Kivétel az óvoda által szervezett vásárok alkalmával.)

⮚ Az óvodák helyiségeiben párt vagy párthoz kötődő társadalmi szervezetek nem működhetnek.

4.4. Az óvoda munkarendje

Az SZMSZ alapelveinek konkretizálását az óvoda Munkaterve tartalmazza, amely évente kerül felül- vizsgálatra.

4.5. Az év rendje

Az óvodai nevelési év szeptember 01-től, a következő év augusztus 31-ig tart.

Az óvoda nyári zárva tartása 2-3 hét, amely évente kerül egyeztetésre az intézményvezetővel, hogy a szükséges karbantartási és felújítási munkák elvégzésére sor kerülhessen. Az óvoda zárva tartása alatt azoknak a gyermekeknek, akiket a szülők nem tudnak elhelyezni felügyeletet biztosít a fenntartó. Az intézményvezető a zárva tartás pontos időpontját legkésőbb, minden év február 15-ig a szülők tudomására adja, írásban.

Az ünnepekkel, megemlékezésekkel kapcsolatos változásokról - országos és helyi rendelkezések figyelembevétele mellett- hét nappal előbb kell a szülőket értesíteni.

A nevelés nélküli munkanapok igénybevételének időpontjáról az óvoda írásban kikéri a szülők véleményét. A konkrét időpontról hét nappal előbb tájékoztatni kell a szülőket. (Az igényelhető őt napból, három napot arra az időszakra kell tervezni, amikor az ünnepek előtt, illetve után csökkent létszámmal üzemel az óvoda. Pl.: az iskolai téli-, őszi-, tavaszi szünet.) A zárva tartás alatt a szülők jogos igénye alapján, ügyeletet kell szervezni.

4.6. Gyermekvédelmi rendszer

Az intézményben az intézményvezető a gyermekvédelmi felelős, ő látja el a gyermekvédelemmel összefüggő feladatokat.

Nevelési év kezdéskor a szülők tájékoztatást kapnak a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy mely időpontban kereshető fel.

4.7. Tájékoztatás a pedagógiai programról, az SZMSZ-ről és a házirendről

Az i n t é z m é n y vezető irodájában kell elhelyezni e g y példányban: az intézmény pedagógiai programját,

az intézmény szervezeti és működési szabályzatát, az óvoda házirendjét.

Ezt a szülők az intézmény vezetőtől előzetes egyeztetés után elkérhetik.

A szülők az intézményvezetőtől kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról. Erre a minden évben meghatározott fogadóórán van módjuk. Egyébként aszülővel történő előzetes megállapodás alapján a tájékoztatás más időpontban is lehetséges.

Az óvoda hirdetőtábláján közölni kell a dokumentumok elhelyezését, valamint a tájékoztatás idejét. Az intézmény dokumentumainak egyéb megismerési formája az intézmény honlapja: www. xxxxxxxxxxx.xx

4.8. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával

Xxxxx engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely

a gyermek érkezésekor a gyermek átöltöztetéséhez és az óvodapedagógusnak felügyeletre átadásához, valamint a kísérő távozásához szükséges,

a gyermek távozásakor a gyermek óvodapedagógustól való átvételéhez, átöltöztetéséhez, valamint

távozáshoz szükséges.

Xxxxx engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben

a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe,

valamint minden más személy.

A külön engedélyt az intézmény vezetőjétől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint, egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.

Nem kell a benntartózkodásra engedélyt kérni

a szülőnek, a gondviselőnek az óvoda által tartott értekezletekre, meghívott programokra való érkezésekor;

a meghívottaknak az óvoda valamely rendezvényén való tartózkodásakor.

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése, benntartózkodása, a következők szerint történhet

A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az intézményvezetővel történt egyeztetés szerint történik.

Az óvodába érkező személyt az őt fogadó alkalmazott az irodába kíséri, ahol a belépni kívánó személy a szükséges engedélyt intézheti. Ilyen esetben a személy felett folyamatos felügyeletet kell gyakorolni.

Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását külsős személyek (kivéve a szülők) részére az intézményvezetővel történt, előzetes egyeztetés után – engedélyezhetii.

4.9. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje, a helyettesítésrendje

Az intézményvezető heti munkaideje 40 óra. Kötelező órája: 10 óra.

Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén, - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos, hatáskörében, valamint a gazdasági jogkörébe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel az intézmény helyettes vezetője látja el, akinek székhelye Szőlőszem Bölcsőde 5465 Cserkeszőlő, Szxxxxx xx 0.

A helyettesítéssel megbízott vezető az intézményvezető tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét.

Az intézményvezető és a helyettes vezető egyidejű akadályoztatása esetén az óvodavezető helyettes látja el a feladatokat.

Az intézményvezető, helyettese és az óvodavezető helyettes együttes akadályoztatása esetén, óvodán belül a legmagasabb szolgálati idővel rendelkező pedagógus látja el a helyettesítést. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

Az intézményvezető helyettes heti munkaideje 40 óra, o az óvodavezető helyettes kötelező óraszáma heti 24 óra,

Az intézmény dolgozóinak munkaideje heti 40 óra, melyből az óvodapedagógusok heti 32 órát, a gyógypedagógus heti 11 órát köteles gyermekcsoportban eltölteni, valamint heti négy órában köteles az intézményben felkészülni a következő napi feladatokra és ellátni az adminisztrációs feladatokat, valamint az eseti helyettesítést, elrendelt feladatot.

4.10. Intézményi óvó, védő előírások

Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladata, hogy az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, baleset, vagy annak megelőzése érdekében a szükséges intézkedéseket megtegye.

A COVID-19 vírus miatt kialakult járványhelyzet miatti prevenció

Minden dolgozónak ismerni kell a Munkavédelmi Szabályzatot és Tűzvédelmi Szabályzatot, valamint tűz esetén előírt utasításokat, a menekülés útját.

4.10.1. A dolgozók munkaköri alkalmassági vizsgálata

⮚ Az intézmény dolgozóinak munkaköri alkalmassági vizsgálata a 33/1998. (VI.24.) NM rendelete alapján történik. Munkába lépés előtt valamennyi dolgozó köteles foglalkozás – egészségügyivizsgálaton részt venni, az intézmény, foglalkozás - egészségügyi orvosánál.

⮚ A munkavállalók időszakos, rendszeres vizsgálaton vesznek részt, a mindenkori érvényes jogszabályban előírtak szerint.

4.10.2. A gyermekekkel kapcsolatos óvó, védő előírások

⮚ A gyermekek egészsége és testi épségének védelme érdekében minden óvodai dolgozó kötelessége a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokra, a tilos és az elvárható magatartásformákra a figyelmet felhívni. Az óvodai nevelési év megkezdésekor, óvodai tevékenységek alkalmával: kirándulások, uszodai, és egyéb külön szervezett tevékenységek előtt – fel kell hívni a figyelmet az eszközök helyes használatára, a biztonságos közlekedésre, a helyes viselkedésre. Az ismertetés a gyermekek életkorának megfelelő szintű kell, hogy legyen. Az ismertetés tényét, tartalmát, időpontját az adott csoport csoportnaplójában kell dokumentálni.

⮚ Az intézmény összes dolgozójának kötelessége, amennyiben balesetet előidéző veszélyt észlelt azt megszüntesse, vagy a megszüntetés érdekében intézkedjen.

⮚ Járványügyi prevenció

Gondoskodni kell az épületben, illetve a helységek berendezésében rejlő balesetveszély elhárításáról

⮚ Tetőcserép, csatorna, külső vakolat megfelelő állapotának folyamatos figyelemmel való követése, a szükséges javítás azonnali megszervezése.

⮚ Bútorzat, játékok szálkamentessége, (lehetőleg lekerekített sarkok) stabil polcrendszer és ülőhelyek biztosítása.

⮚ Lépcsők csúszás mentességének biztosítása.

⮚ Köves-, melegpadlós helységek felmosása csak akkor, amikor a gyermekek nem tartózkodnak ott.

⮚ Sporteszközök stabilitásának biztosítása.

⮚ Konnektorok ellátása védődugóval.

⮚ A vegyszerek, tisztítószerek - gyermekek elől elzárva történő- tárolása.

⮚ Az audiovizuális eszközök használata felnőttek felügyelete mellett.

⮚ Az épület ajtóinak biztonságos zárása.

Gondoskodni kell az udvari játékok stabilitásáról és a felnőttek felügyeletéről

⮚ Kiálló, hegyes, szöges tárgyak eltávolítása.

⮚ Figyelem felhívás az udvaron található tüskés fák ágaira (termések fogyasztásának veszélyeire)

⮚ Az udvari játékok kötelező felülvizsgálata

Kirándulások előtt fel kell hívni a gyermekek figyelmét

⮚ Alapvető közlekedési szabályokra.

⮚ Balesetveszélyekre (balesetvédelmi oktatás gyermekeknek)

⮚ Vízparton a víz veszélyére.

⮚ A növények és az esetlegesen közelükbe merészkedő állatok veszélyeire.

Az esetlegesen mégis bekövetkező baleset esetén az óvodapedagógus teendőinek sorrendisége

⮚ Elsősegélynyújtás, sérült ellátása.

⮚ Orvoshoz szállítás, illetve mentő értesítése (szükség szerint) az óvónő által.

⮚ Szülő értesítése.

⮚ Baleseti jegyzőkönyv készítése. (www. xx.xx/xxxxxxx) weboldalon.

4.11. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvodába járó gyermekeknek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti.

Rendkívüli eseménynek minősül különösen:

⮚ a természeti katasztrófa

⮚ a tűz

⮚ a robbanással történő fenyegetés.

Amennyiben az intézmény bármely dolgozójának az óvoda épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut tudomására köteles azt azonnal közölni az óvoda vezetőjével, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel.

Az intézményvezető dönt a szükséges intézkedésekről, majd a fenntartó értesítéséről.

Rendkívüli esemény esetén az intézményvezető intézkedhet. Akadályoztatás esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.

A rendkívüli eseményről értesíteni kell:

⮚ a fenntartót

⮚ tűz esetén a tűzoltóságot

⮚ robbanással történő fenyegetés esetén a rendőrséget (112)

⮚ személyi sérülés esetén a mentőket.

A lehető legrövidebb időn belül értesíteni kell a tényről az épületben lévő valamennyi személyt, majd ezt követően történik meg a gyermekek mentése az óvodából az óvodában található „Tűzriadó terv” mentési gyakorlata alapján. A tűzvédelmi felelős közreműködik az óvoda elhagyásának lebonyolításában.

A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek csoportvezető óvodapedagógusai a felelősek.

A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni:

⮚ az épületből minden gyermek távozzon (pl. mosdóból is stb.)

⮚ a kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyek segítésére

⮚ utoljára az óvodapedagógusok és dajkák távozzanak, meggyőződve, hogy nem hagytak hátra gyermeket

⮚ a gyülekezőhelyen a gyermekek megszámolására.

A vezetőnek, illetve az intézkedésre jogosultnak gondoskodnia kell:

⮚ a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról

⮚ a közművezetékek elzárásáról (gáz, elektromos áram)

⮚ a vízszerzési helyek szabaddá tételéről

⮚ az elsősegélynyújtás megszervezéséről

⮚ a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek fogadásáról (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek,)

A rendvédelmi szervek helyszínre érkezését követően tájékoztatást kell adni: Helyszín

⮚ a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről

⮚ a veszélyeztetett épület jellemzőiről. Helyszínrajzáról,

⮚ a közművezetékek helyéről

⮚ az épületben tartózkodók létszámáról, életkoráról,

⮚ az épület kiürítéséről.

A gyermekek további elhelyezését a Szőlőszem Bölcsődében kell megoldani a szülők értesítéséig.

4.12. A munkaidő beosztása, és a helyettesítés rendje

⮚ Az intézményben a hivatalos munkarendet az óvoda éves munkaterve tartalmazza

⮚ Az óvoda 5 napos (hétfőtől-péntekig) munkarenddel üzemel.

⮚ Nyitvatartás: 6.30 – 16.45-óráig, lépcsőzetes munkakezdéssel, illetve befejezéssel történik. A dajkák a délutáni takarítást 16.00 órától 17.00-ig végzik. A létszámok alakulásától függően összevont csoport működik reggel és délután.

⮚ A gyermekek napirendje a PP-be és az óvoda csoportnaplóiba kerül rögzítésre.

⮚ Az óvodapedagógusok távollétei, programjai esetén a 40 órás időkeretbe beszámít a:

- továbbképzéseken való részvétel,

- fogadóóra,

- szülői értekezlet,

- szülő – gyermek – óvoda (intézmény) közös programjai,

- hivatalos kiküldetés,

- gyermekek kísérése,

- táborok,

- tanulmányi kirándulások,

- kistérségi kapcsolatok ápolása, rendezvényeken való részvétel.

A dolgozó munkakezdés előtt 5-10 perccel a munkahelyén, ill. a nevelés nélküli munkanapokon a tevékenység kezdete előtt 5-10 perccel annak helyén köteles megjelenni.

A munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon reggel 7 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének, vagy helyettesének, hogy a helyettesítéséhez szükséges intézkedést megtehessék. Egyéb esetben a dolgozó az intézményvezetőtől kérhet engedélyt, a távolmaradásra legalább 2 nappal előbb.

A hiányzó óvodapedagógus köteles naplóját a csoportban hagyni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő nevelő biztosíthassa a gyermekek számára a nevelési terv szerinti előrehaladást.

4.13. Az intézmény fogadónapjai

⮚ Az intézmény éves munkatervében kerül meghatározásra a szülők és egyéb érdeklődők fogadásának időpontja.

4.14. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati, hasznosítása

Az intézmény épületeit címtáblával, zászlóval (nemzeti és uniós) kell ellátni.

Az óvoda létesítményeit és helyiségeit az óvoda nyitvatartása alatt lehet használni.

Az óvoda helyiségeit csak rendeltetésnek megfelelően, arra a célra lehet használni, amelyre a helyiséget kialakították.

Az intézmény saját bevételeinek növelés érdekében – ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását – szabad helyiségeit, berendezéseit nevelési időn túl, eseti szerződéskötéssel, bérbe adhatja.

A helyiség eltérő rendeltetés céljára történő használatához a fenntartó engedélye szükséges.

Az intézményben végezhető reklámtevékenység

Reklámhordozó csak az intézményvezető engedélyezésével helyezhető el.

A reklámtevékenység jellegének besorolása

Az intézményvezető önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített reklámtevékenység esetében:

a nevelőtestület,

a szülői közösség, valamint

a gyermek közösségek bevonásával állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét.

Az intézményvezető köteles:

a pedagógusoktól, a szülőktől,

a gyermekektől érkező, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni.

Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai

Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai: újságok terjesztése,

szórólapok, plakátok,

szóbeli tájékoztatás stb.

Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető által kiadott engedély határozza meg.

Nem lehet olyan reklámot, reklámhordozót kitenni, amely személyiségi, erkölcsi jogokat veszélyeztet.

Tilos közzétenni olyan reklámot, amely kegyeleti jogokat sért, amely erőszakra, a személyes vagy a közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására ösztönözne. Politikai függetlenség.

Az intézményben készült fotók és videó felvételek interneten, közösségi portálokon való megjelentetése csak a szereplők/érintettek előzetes hozzájárulásával lehetséges.

Engedélyt az intézményvezető adhat.

4.15. Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások

Az intézményben ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások:

⮚ az óvodai foglalkozások,

⮚ szükség esetén a logopédiai szolgáltatások

⮚ sajátos nevelési igényű gyermekeknek felzárkóztató foglalkozás,

⮚ a gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete,

⮚ a hit- és vallásoktatás,

⮚ az intézmény létesítményeinek, eszközeinek használata.

4.16. Külföldi gyermekeknek adható kedvezmény

A Nkt 92. § (1) bek. alapján a nem magyar állampolgár kiskorú akkor válik óvodai ellátásra jogosulttá, ha:

⮚ menedékjogot kérő, menekült, menedékes a szabad mozgás és tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja,

⮚ bevándorolt vagy letelepedett jogállású, vagy Magyarország területén való tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkezik.

A feltételek meglétét az intézménybe történő felvételénél igazolni kell.

A nem magyar állampolgár mindaddig, ameddig megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek, az óvodai nevelést, a pedagógiai szakszolgálatokat a magyar állampolgárokkal, azonos feltételekkel veheti igénybe.

A jog akkor gyakorolható, ha a szülő és a gyermek három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosítóengedéllyel rendelkezik és a szülő keresőtevékenységet folytat. E rendelkezéseket az érintett házastársa és gyermeke tekintetében is alkalmazni kell.

Az a nem magyar állampolgár, aki az oktatásért felelős miniszter meghívólevelével rendelkezik, a meghívólevélben meghatározott ellátást a magyar állampolgárokkal azonos feltételek szerint veheti igény-be.

Az a nem magyar állampolgár, aki nem tartozik az (1)-(6) bekezdésben foglaltak hatálya alá - ha nemzetközi szerződés vagy jogszabály másképpen nem rendelkezik -, az óvodai ellátásért, továbbá a pedagógiai szakszolgálat igénybevételéért díjat fizet.

A gyermek attól a naptól látogathatja az óvodát, amikortól érvényes orvosi engedéllyel rendelkezik.

5. TARTALMI MUNKA SZERVEZÉSE

5.1. Feladata

Mindazon feladatok ellátása, amelyet az Óvodai nevelés országos alapprogram és a helyi nevelésiprogram előír.

5.1.1. Általános feladatok

Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül:

– az egészséges életmód alakítása,

– az érzelmi, az erkölcsi és a közösség nevelés,

– az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása.

5.1.2. Az óvodai élet, tevékenységi formái

⮚ Játék, verselés, mesélés, ének, zene, énekes játék, gyermektánc, rajzolás, festés, mintázás, festés, kézi munka, mozgás, külső világ tevékeny megismerése, munka jellegű feladatok, tevékenységben megvalósuló tanulás.

⮚ Alapdokumentumnak a nevelők által választott és elfogadott pedagógiai program tekinthető, amely az óvodai nevelés országos alapprogramjára épül.

⮚ Az i n t é z m é n y vezető a nevelőtestülettel közösen helyi nevelési- fejlesztési módszereket dolgoznak ki.

⮚ Az intézményvezető, e dokumentumok alapján készíti el az éves pedagógiai munkatervét.

⮚ Az óvodapedagógusok - az elfogadott irányelvek alapján- önállóan szervezik a csoport fejlesztő tevékenységét. (Éves ütemtervet készítenek, melyben konkrétan meghatározzák az adott csoportra vonatkozó tartalmi és szervezési feladatokat.)

⮚ Az intézményvezető az ellenőrzéseken szerzett információk alapján és az óvodapedagógusok tapasztalatai alapján értékelik az éves tartalmi munkát és határozzák meg a következő év feladatait.

6. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK

6.1. Hagyományok

⮚ A hagyományápolás célja az intézmény hírnevének megőrzése, növelése.

⮚ A hagyományápolás – xxxxxxx ebbe a gyermekeket is – az óvoda valamennyi dolgozójának feladata.

A hagyományápolás eszközei

⮚ Ünnepségek, rendezvények

⮚ Egyéb eszközök (pl. kiadványok)

Az intézmény hagyományai érintik

⮚ az intézménybe járó gyermekeket,

⮚ a dolgozókat és

⮚ a szülőket.

A hagyományápolás érvényesülhet az intézményben

⮚ jelkép használatával

⮚ gyermekek, felnőttek ünnepi viseletével

⮚ az intézmény belső dekorációjával

A gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok

⮚ Közös megemlékezések név-, illetve születésnapokról.

⮚ Óvodai ünnepélyek, rendezvények megtartása.

⮚ Népi hagyományok ápolása, jeles napokhoz tartozó szokások, népi kézműves technikák bemutatása, megtanítása.

⮚ Tanulmányi kirándulások és egyéb látogatások szervezése.

⮚ Kistérségi rendezvényeke n v al ó r é s zv é t e l .

A részletes kidolgozást és időpontokat az óvoda munkaterve tartalmazza.

Ünnepek

⮚ Az óvodák épületét az állami és a nemzeti ünnepet megelőző negyedik munkanapon fel kell díszíteni.

⮚ A csoportszobákat a gyermekek által készített papír nemzeti zászlókkal kell díszíteni.

⮚ Az ünnepet megelőző utolsó munkanapon az óvodai tevékenység keretében, játékos formában az óvodapedagógusnak meg kell emlékeznie az ünnepről.

⮚ A gyermekek részére az ünnephez kapcsolódó dalokat, verseket kell tanítani.

Az óvodát jelképező logo megjelenítésének formái:

⮚ pólón,

⮚ leveleken,

⮚ meghívókon.

Rendezvényeken, kirándulásokon, közös óvodai ünnepeken a logo használatát szorgalmazzuk.

A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is

Alapelv, hogy az óvodai ünnepélyek és rendezvények mindenkor a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodjanak! Minden óvodai dolgozónak kötelessége az ünnepi készülődésben, ünneplésben részt venni. Az óvoda ünnepein, rendezvényein az óvodapedagógusok és a gyermekek az alkalomhoz illő öltözetben jelenjenek meg.

Felnőtt közösségek hagyományai

⮚ A nevelési évet nyitó értekezlet minden év szeptember 15-ig,

⮚ A nevelési évet záró értekezleteket minden év június 10-ig,

⮚ Szakmai napok, továbbképzések

⮚ Házi bemutatók

⮚ A távozó dolgozók, nyugdíjba menők búcsúztatása

⮚ Közös karácsonyi ünnep

⮚ Egyéb ünnepek, hagyományok az óvoda hagyományai szerint.

Lobogózás

⮚ A 2000. évi XXXVIII. tv. módosított l995. évi LXXVIII. tv., valamint a végrehajtása tárgyában 2000. VII. 20-án hatályba lépett 132/2000. (VII.14.) kormányrendelet értelmében „A nemzeti lobogótállandóan kitűzve kell tartani.”

A kormányrendelet a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről előírja a középületek számára amegfelelő méretű zászló kitűzését, illetve a fellobogózás szabályait.

⮚ A zászló állagának (minősége, tisztasága stb.) megtartásáról az óvodavezető helyettes gondoskodik.

7. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK EGYÉB FŐ SZABÁLYAI

7.1. Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai

A munkaviszony, munkavégzésre irányuló jogviszony létrejötte

⮚ Az intézmény az alkalmazottak esetében a belépéskor munkaszerződésben vagy határozott idejű kinevezéssel határozza meg, hogy az alkalmazottat milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen mértékű alapbérrel foglalkoztatja.

⮚ Az intézmény feladatainak ellátására megbízásos jogviszony keretében is foglalkoztathat külsős személyeket.

⮚ Az intézmény megbízási szerződést köthet saját dolgozójával munkakörén kívül eső feladatra, határozott időre, átmeneti időszakra.

Az intézménnyel munkaviszonyban állók díjazása

⮚ A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat munkaszerződésben, vagy kinevezési okiratban kell rögzíteni.

A nevelőmunka anyagi és erkölcsi megbecsülése

⮚ folyamatos, eredményes nevelőmunka,

⮚ a közös célok megvalósításában való aktív részvétel,

⮚ továbbképzéseken való aktív részvétel,

⮚ hatékony önképzés,

⮚ tapasztalatok hatékony átadása.

Kitüntetési javaslat feltételei

⮚ szakmailag igényes, kreatív, vezéregyéniség,

⮚ példamutató munkavégzés az intézményért és a közösségért,

⮚ megbízások önként vállalása és azok felelősségteljes elvégzése,

⮚ minimum 10 éves szakmai gyakorlat,

⮚ munkaidőn túli tevékenységek rendszeres szervezése, működtetése, azokra tudományos előkészület,

⮚ részvétel az óvoda- és a község oktatással kapcsolatos programjaiban,

⮚ aktív közéleti tevékenység folytatása,

⮚ eredményes részvétel pályázatokon,

⮚ szakmai publikációk, tanulmányok készítése,

⮚ továbbképzések, előadások megtartása,

⮚ munkaközösségben feladatvállalás és színvonalas munkavégzés,

⮚ a nevelés terén újító tevékenységek végzése (helyi nevelési gyakorlat kidolgozása, eredményességének gyakorlati bizonyítása).

7.2 A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése

⮚ A munkavégzés teljesítése az intézményvezető által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a kinevezési okmányban leírtak szerint történik.

⮚ A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani.

⮚ Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos – következményekkel járhat.

⮚ A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, az intézményvezető utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni.

⮚ Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn,nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené.

Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők:

⮚ dolgozók személyes adatvédelme, bérezésével kapcsolatos adatok

⮚ a gyermekek személyiségi jogihoz fűződő adatok.

A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap.

7.3 Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére

A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük.

A televízió, rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat:

⮚ Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult.

⮚ Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tényekobjektív ismertetéséért a nyilatkozó felel.

⮚ A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire.

⮚ Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kért okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozat- tevő hatáskörébe tartozik.

⮚ A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavaittartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse.

⮚ Külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat minden esetben csak az intézményvezető engedélyéveladható.

7.4 Szabadság

Az éves rendes és rendkívüli szabadság kivételéhez előzetesen az intézményvezetővel és óvodavezető helyettessel egyeztetett tervet kell készíteni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csakaz intézményvezető jogosult.

A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a közalkalmazottak jogállásáról szóló, valamint a Munka Törvénykönyvében foglalt előírások szerint kell megállapítani. A dolgozókat megillető, és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. szabadságolás nagy része nyáron történik

7.5. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók továbbképzése

Az intézmény a tanulásban, továbbképzésben azokat a dolgozókat támogatja, akik kiegészítő képzetségükkel hozzájárulnak a színvonalasabb munkavégzéshez.

A továbbképzés szabályai:

⮚ Mindenki köteles írásban kérni, továbbtanulását, akár diploma megszerzéséről, akár továbbképzésről van szó.

⮚ Felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok idején köteles igazolni, hogy beiratkozott az adott félévre.

⮚ Xxxxxxx leadni a továbbtanuló dolgozó a konzultációs időpontokat.

A részletes szabályozást a Továbbképzési terv és az éves Beiskolázási terv tartalmazza.

7.6 A munkába járás, a munkavégzés költségeinek térítése

A munkáltató köteles a vidékről járó dolgozók munkába járás költségeit, a vonatkozó rendelkezések értelmében megtéríteni. (86%)

Ha a dolgozónak alkalmazása után a munkába járás körülményeiben változás állt be, azt az intézményvezető részére azonnal be kell jelenteni.

7.7 Egyéb szabályok Telefonhasználat

⮚ (A saját mobiltelefon használatra csak az arra kijelölt helyen nyílik lehetőség. Tilos a csoportban, udvaron stb., amikor a gyermekek között tartózkodik a dolgozó.)

⮚ Az intézményben lévő telefont magáncélra nem lehet használni.

Informatikai eszközök használata: fénymásolás, nyomtatás, számítógéphasználat stb.

⮚ Az intézményben a szakmai munkával összefüggő anyagok fénymásolása, nyomtatása, számítógép használata térítésmentesen történik.

Internet használata

⮚ Az intézményben csak az óvodai élettel kapcsolatos ügyek intézésére, és a kötelező óraszámon túl használható az internet. (Pl. pályázatok írásával kapcsolatos dokumentumok letöltésére, hivatalos levelezésre, kirándulások szervezésénél, helyfoglalásra, múzeumok nyitvatartására, stb.). Magáncélú levelezések, képek, egyéb információ letöltése nem engedélyezett.

Dokumentumok kiadásának szabályai

⮚ Az intézményi dokumentumok (személyi anyag, szabályzatok stb.) kiadása csak az intézményvezető engedélyével történhet.

7.8 Kártérítési kötelezettség

⮚ A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

⮚ Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni.

⮚ A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ, vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vett át.

⮚ Amennyiben az intézménynél a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésreátadott

dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek.

Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezettségnek van helye. A kár összegének meghatározásánál a Mt 172-173.§-a az irányadó.

7.9 Anyagi felelősség

⮚ Az intézmény a dolgozó ruházatában, (munka- és védőruha) a munkavégzés folyamán bekövetkezett kárért felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén a kötelező feladatellátás közben következett be.

⮚ A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű- és értékű használati értékeket csak az intézményvezető engedélyével hozhat be munkahelyére, illetve vihet ki onnan. (Pl. számítógép stb.)

Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési, felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek stb. megóvásáért.

7.10 Xxxxxxx, vagy írásbeli figyelmeztetés

A közalkalmazottakkal szemben felelősségre vonást kell alkalmazni a (közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (továbbiakban Kjt.) 45-53. §-a. értelmében.

A figyelmeztetés megvalósulásának feltétele:

⮚ A közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségszegés,

⮚ a kötelezettség vétkes megszegése.

Közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettségszegés lehet, pl. a munkaköri leírásban felsorolt feladatok el nem végzése, a munkáltató utasításainak megtagadása (ha arra egyébként nincs joga a közalkalmazottnak a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban Mt.) 104. §-aszerint), a rendszeres késés a munkahelyről stb.

A vétségek formája lehet:

⮚ szándékos (amikor a közalkalmazott előre tudja cselekménye következményét, és az kívánjais, vagy nem kívánja ugyan kifejezetten, de belenyugszik a következményekbe), valamint

⮚ gondatlanságból eredő (amikor a közalkalmazott látja ugyan cselekménye következményeit, de könnyelműen bízik annak elmaradásában, vagy azért nem látta előre a következményeket, mert elmulasztotta a tőle elvárható figyelmet, körültekintést).

A felelősségre vonás mértéke az elkövetett mulasztás nagyságától és az addigi munkavégzés minőségétől is függ.

7.11 Kiadmányozási és egyéb jogok gyakorlása Kiadmányozási jog

⮚ Az intézményhez kapcsolódó kiadmányozási jog az intézmény vezetőjét illeti meg. Az intézményvezető kiadmányozza az intézmény jelentéseit, véleményeit, beszámolóit az önkormányzatnak, illetve az illetékes hatóságok felé, ha az ügy akár kötelező rendelet, utalás jellegű, akár egyedi megkeresés alapján történik.

⮚ Az intézményvezető kiadmányoz minden olyan esetben, amelyre az intézményen belüli irányítási, ellenőrzési, munkáltatói, illetve egyéb szabályozásból adódó jogosítványra vonatkozik.

Utalványozási jog

Az utalványozási jogkört az intézményvezetője gyakorolja, helyettesítése esetén az általános helyettes.

Aláírási jog

⮚ Aláírási joga van az intézményvezetőnek, távollétében az általános helyettesnek van.

Óvodavezető helyettes

⮚ Az óvodavezető helyettesnek aláírási joga van a postai küldemények átvételekor.

7.12. Bélyegzők használata, kezelése

⮚ Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent.

⮚ Az intézmény cégbélyegző használatára az intézményvezető jogosult.

⮚ Akadályoztatása esetén a kör- és hosszú bélyegző használatára az intézményvezető helyettes és az óvodavezető helyettes jogosult.

⮚ Az intézményben használatos valamennyi bélyegzőről, annak lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni.

⮚ A nyilvántartásnak tartalmazni kell, hogy a bélyegzőt ki és mikor vette használatba, melyet az átvevő személy a nyilvántartásban aláírásával igazol.

⮚ A nyilvántartás vezetéséért felelős: az intézmény vezetője.

⮚ Az átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzéséért. A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenkénti egyszeri leltározásáról az intézményvezető gondoskodik, illetve a bélyegző elvesztése esetén az előírásoknak megfelelően jár el.

7. 13 Az intézmény gazdálkodásának rendje

A költségvetési szerv az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 10. § (3) bekezdése alapján - az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 7. §. (3) bekezdésére figyelemmel - önállóan működő költségvetési szerv.

Az intézmény gazdálkodásával, ezen belül kiemelten a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, az intézmény kezelésében levő vagyon hasznosításával összefüggő feladatok, hatáskörök szabályozása

– a jogszabályok és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembev é t e l é v e l – az intézményvezető feladata.

A gazdálkodási feladatokat a Cserkeszőlő Községi Önkormányzat végzi. A gazdálkodás vitelét elősegítő belső szabályzatok:

⮚ házipénztári pénzkezelési szabályzat

⮚ beszerzési szabályzat.

0.00.Xx intézmény gazdálkodásának folyamatára (tervezés, végrehajtás, beszámolás) és sajátosságokra tekintettel kialakította, működteti és fejleszti a FEUVE rendszerét. A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat, és belső szabályzatokat, melyek alapján az intézmény érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit.

0.00.Xx elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelésirendje

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

Az ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően.

Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

• az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,

• az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,

• a gyermeki jogviszonyra vonatkozó bejelentések,

• az október 1-jei pedagógus és gyermek lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az intézmény informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell,ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személy (óvodavezető helyettes) férhet hozzá.

Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje.

Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény vezetőjének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni.

7.16. Vagyonvédelem

⮚ Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.

⮚ Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott csoportokat zárni kell. A csoportok, bezárása az óvodapedagógusok, illetve a technikai dolgozók feladata.

⮚ Az épület biztonságos nyitásáért, zárásáért a kulcskezelési szabályzatban meghatározott dolgozók felelnek.

7.17.A dohányzással kapcsolatos előírások

Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos! (Ideértve az óvoda udvarát, a főbejárat előtti 5 méter sugarú területrészt és az óvoda parkolóját is.)

A nemdohányzók védelméről szóló1 törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse.

1 Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről.

42

1. számú

Mellékletek

Az intézmény struktúrája

Intézményvezető

Óvodavezető helyettes

Könyvtáros

Munkaközösség vezető

Bölcsődevezető (Intézményvezető helyettes)

Érdekképviseleti fórum

Élelmezés- és konyhavezető

Xxxxxxxxx

Óvodai nevelőtestület

Kisgyermeknevelők

Konyhalányok, ételkiosztó

SZMK

Nevelést, oktatást segítő alkalmazottak Technikai dolgozók

Technikai dolgozók

SZMK

Óvodapedagógus (Óvodavezető helyettes) munkaköri leírása

Munkavállaló neve:

Oktatási azonosító:

Születési hely, idő:

Anyja neve:

Lakcíme:

Munkakör megnevezése: Óvodapedagógus-óvodavezető-helyettes Munkáltató megnevezése: PS ÁMK Cserkeszőlő Munkáltatói jogkör gyakorlója: Intézményvezető Munkavégzés helye: PS ÁMK Napköziotthonos Óvoda

5465 Cserkeszőlő Xxxxxxx xx 0.

Munkaidő: Heti 40 óra

Kötelező óraszáma: Csoportban heti 24 óra, neveléssel le nem kötött heti 4 óra Helyettesítés: Az óvodavezető intézkedése szerint

2. számú

Munkaidő beosztás

Délelőttös műszak esetén:

H: 6.30-10.30, K-P:6.30-11.30 vagy H:7.00-11, K-P:7.00-12.00 csoportban

Követelmények

Iskolai végzettség, szakképesítés

Elvárt ismeretek

Szakirányú felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség.

Az óvodapedagógiára vonatkozó szakmai ismeretek, a nevelőtestület jogkörébe tartozó intézményi dokumentumok, belső szabályzatok ismerete.

Szükséges képességek Nevelői alkalmasság, különösen: jó kapcsolatteremtő képesség,

empátia, kedves nyílt személyiség, jó szervezőképesség.

Személyes tulajdonságok Pedagógusi elhivatottság, kiegyensúlyozottság, pontosság,

megbízhatóság, türelem, etikus magatartás, jó humorérzék.

Kötelességek

Feladatkör részletesen:

• Nevelő-fejlesztő munkáját az érvényben lévő pedagógiai alapdokumentumok határozzák meg.

• Munkáját az intézményvezető útmutatása alapján önállóan, felelősséggel végzi.

• Felkészül a tevékenységek, foglalkozások megtartására, elvégzi az előkészítésükkel kapcsolatos pedagógiai feladatokat.

• Megtartja a pedagógus etika követelményeit, a munkafegyelmet, a közösségi együttműködés normáit, összehangolt munkát végez az óvoda többi dolgozójával.

• Betartja a jogszabályok és a belső szabályzatok előírásait, az egészségügyi előírásokat, és szakszerűen végrehajtja a pedagógiai feladatokat.

• Gondoskodik a gyermekek testi épségéről, erkölcsi védelmükről, személyiségük fejlődéséről, képességeik fejlesztéséről, a balesetek megelőzéséről (nem hagyhat gyermeket felügyelet nélkül).

• A pedagógiai program alapján a gyermekek személyiségét, képességeiket változatos, eredményes, a gyermekek életkori és egyéni sajátosságait figyelembe vevő módszerekkel fejleszti.

• Figyelembe veszi az egyéni fejlődési ütemet, a hátrányos családi helyzetet, a sajátos nevelési igényt, közreműködik a gyermekvédelmi feladatok ellátásában.

• Menedzseli a tehetséges gyermekeket.

• Irányítja és értékeli csoportját, naprakészen vezeti a rábízott adminisztrációt. (naplók, fejlődési lapok)

• Felkészülten és aktívan részt vesz az óvoda pedagógiai programjának értékelésében, módosításában, a nevelési értekezleten, szakmai munkaközösségi és munkacsoport foglalkozásokon, az ünnepélyeken, rendezvényeken.

• Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben és önképzésben gyarapítja.

• A pedagógiai programnak, valamint az intézmény működési dokumentumainak megfelelően tájékoztatja a szülőket gyermekükről, együttműködik a családokkal.

• Minden nevelési év első szülői értekezletén a szülőkkel ismerteti a gyermekek értékelési rendszerét, majd évente kétszer (január, május) írásban is értékeli a gyermekeket és azt ismerteti a szülőkkel.

• Xxxx a gyermekek jogait, tiszteli emberi méltóságukat.

• Évente elkészíti, felülvizsgálja a munkájához szükséges eszközök jegyzékét, a hiányt és az amortizációt jelenti az intézményvezetőnek.

• A napi nevelőmunkájához szükséges jogszabályokat folyamatosan figyeli és azokat megfelelően alkalmazza.

• Délelőtt 11 óráig a következő napon étkező gyermekek létszámát leadja a Közkonyhára.

Jogkör, hatáskör

Gyakorolja a nevelőtestület tagjának és a pedagógusnak törvény és jogszabályok által, valamint az óvodai SZMSZ-ben biztosított jogokat, hatásköre és képviseleti joga az általa vezetett gyermek csoportra terjed ki.

Beszámolási kötelezettsége

Félévkor és év végén az egész éves teljesítményét értékeli írásban a nevelőtestületnek.

Munkaköri kapcsolatok

Részt vesz a nevelőtestületi, alkalmazotti értekezleteken. Az intézmény gyermekei és dolgozói érdekében kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszik: a fenntartóval és annak szervezeteivel, szakmai szervezetekkel és a társintézményekkel, az áthelyező bizottságokkal, a kerületi iskolákkal

és kulturális intézményekkel, a szülőkkel ápolja hagyományosan kialakult kapcsolatainkat.

Felelősségi kör

Felelős kijelölt csoportjában a pedagógiai program megvalósításáért, a gyermekek biztonságáért, a gyermekek érdekeinek elsőbbségéért, az egyenlő bánásmódért.

Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható:

• munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért;

• a vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért;

• a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért;

• a munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért;

• a vagyonbiztonság, a rábízott leltári tárgyak és a higiénia veszélyeztetéséért.

A vezető helyettesként az intézményében felelős:

-nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak irányításáért, tevékenységük ellenőrzéséért és értékeléséért,

-a pedagógusok szakmai munkájának ellenőrzésében való részvételéért

-a szülői szervezet működésének segítéséért

-a helyettesítési beosztás elkészítéséért

-a pedagógus és nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak munkaidő nyilvántartásának vezetéséért, elszámolásáért

-szabadságok ütemezéséért és naprakész nyilvántartásáért

-a HACCP rendszer működtetéséért

-az intézmény működéséhez szükséges jogszabályban előírt belső szabályzatok előkészítéséért,

-a gyermekbalesetek megelőzéséért,

-a pedagógusok éves beiskolázási tervének előkészítéséért.

-a gyermekek érdekeinek elsőbbségéért, az egyenlő bánásmód megköveteléséért,

-a gyermekbalesetek megelőzéséért,

-a pedagógiai program megvalósításáért, a színvonalas nevelőmunkáért,

-az alkalmazotti közösség értekezleteinek előkészítéséért, vezetéséért,

-a nevelő oktató munkát segítő alkalmazottak munkájához szükséges döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezéséért és előkészítéséért,

-a helyi szülői közösség működtetésének segítéséért

-az önértékelés bonyolításáért

Köteles:

• munkáját politika semlegesen, törvényesen, korszerű szakmai ismeretek alkalmazásával végezni

• a vonatkozó rendelkezéseket és a munkafegyelmet megtartani és a munkakörébe tartozó feladatokat legjobb tudása szerint elvégezni,

• szervezett vagy önképzés keretében szakmai és jogszabályi ismereteit gyarapítani,

• a vezető által átruházott hatáskörben az intézményt képviselni, jó hírét fenntartani, a szolgálai titkot, információt megőrizni, s ezt beosztottjaival betartatni,

• megtervezni, irányítani és ellenőrizni a nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak szakmai munkáját

• a rendkívüli eseményt haladéktalanul az intézményvezetőnek jelezni.

• átruházott hatáskörében az óvodai SZMSZ-ben szabályozottak alapján, helyettesítési feladatainak és beszámolási kötelezettségének eleget tenni

Feladatkörök

Kötelező óraszámában ellátandó feladatok csoportban

A kötelező óraszámon felül ellátandó vezetői feladatok

- pedagógiai

- hatáskörébe utalt munkaügyi

- hatáskörébe utalt tanügy igazgatási

Egyéb feladatok, megbízatások

Személyre szólóan az adott nevelési év intézményi munkatervében és mellékleteben kerül meghatározásra az egyéb feladat és megbízás.

Ellenőrzési tevékenység Ellenőrzése

• Az SZMSZ és az éves intézményi munkaterv tartalma és ütemezése szerint.

• Joga van évente legalább egyszeri ellenőrzésére, munkájáról véleményezéshez.

• Ellenőrzését maga is kérheti.

• Rendkívüli ellenőrzésére a naprakészség, munkafegyelem ellenőrzése esetén, illetve a munkájával szemben felmerült ok miatt kerülhet sor.

• Az ellenőrzésével kapcsolatban kialakított véleményhez írásbeli észrevételt tehet.

Ellenőrzésére jogosultak:

- Óvodai intézményvezető

- Külső szakértő egyeztetett időpontban

ZÁRADÉK

Ezen munkaköri leírás 20… lép életbe.

A munkaköri leírás módosításának jogát a körülményekhez igazodva a munkáltató fenntartja. Kelt: Cserkeszőlő, 20……………………………

…………………………………………........ intézményvezető

NYILATKOZAT

A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem.

Kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom.

Kelt: Cserkeszőlő, 20………………………..

……….……………………………………….

munkavállaló

Óvodapedagógus munkaköri leírása

Munkavállaló neve:

Oktatási azonosító:

Születési hely, idő:

Anyja neve:

Lakcíme:

Munkakör megnevezése: Óvodapedagógus Munkáltató megnevezése: PS ÁMK Cserkeszőlő

Munkáltatói jogkör gyakorlója: Intézményvezető Munkavégzés helye: PS ÁMK Napköziotthonos Óvoda

5465 Cserkeszőlő Xxxxxxx xx 0.

Munkaidő: Heti 40 óra

Kötelező óraszáma: Csoportban heti 32 óra, neveléssel le nem kötött heti 4 óra Helyettesítés: Az óvodavezető intézkedése szerint

Munkaidő beosztás

Délelőttös műszak esetén: H.-CS.:6.30-12.50

P.:6.30-12.30 csoportban vagy H.-CS.:7.00-13.50

P.: 7.00-13.00 csoportban

Délutános műszak esetén: H.-CS.:9.55-16.45

P: 10.45-16.45 csoportban

Munkavégzéssel kapcsolatos elvárások:

• Munkakörét érintő jogszabályok:

- a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,

- a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

- A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet,

- az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet,

- az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 255/2009. (XI.20) Korm. rendelet,

- a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet

- a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló óvodai integrációs program 11/ 1994 (VI.8.) MKM rendelet 39/D§ (4) LXXIX. 1993. törvény a közoktatásról 95.§-a (1) közlemény melléklete,

- sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet,

- az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény 2003. évi CXXV. törvény,

- a gyermekek védelméről szóló és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény,

- a gyermekek védelméről szóló és gyámügyi igazgatás módosításáról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet

- a gyermekek fejlődésének folyamatos nyomon követése 611/1994. (VI.8.) MKM rendelet,

• Nevelőmunkáját az előbbieken túl az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ), a PS ÁMK Cserkeszőlő Napköziotthonos Óvoda Helyi Óvodai Programja (továbbiakban: PP), az óvoda munkaterve, a jóváhagyott munkarend és az intézményvezető közvetlen irányításával önállóan és teljes felelősséggel végzi.

• Munkából való távolmaradásának rendkívüli okát a legrövidebb időn belül (1 órával a munkakezdés előtt) jelentenie kell felettesének, továbbá gondoskodnia kell helyettesítésről.

• A szabadság iránti kérelmét öt nappal hamarabb jeleznie kell felettesének.

• Megjelenése legyen rendezett, ápolt és esztétikus.

• Beszéde, kifejezésmódja legyen mintaértékű, kommunikációja hiteles, kerülje a szleng kifejezéseket.

• A megkötött munkahelyi szerződéseket köteles betartani (tanulmányi szerződés stb.).

• A munkavégzést akadályozó bármely problémát – műszaki jellegű, biztonságtechnikai, szülők által felvetett – a megoldás érdekében jeleznie kell közvetlen felettesének.

Etikai követelmények:

• Xxxxxxxxxx empatikus, együtt érző, partneri módon együttműködni kész attitűd, mind a gyermekek, mind a szülők és kollégák iránt.

• Befogadó attitűdjével mintát adjon nevelőtestületének a másság elfogadásáról.

• Szakmai felkészültségét tükrözze napi pedagógiai tevékenysége. Az érvényben lévő alapdokumentum előírásai és ajánlásai szerint megfelelően felkészül a tervszerű nevelőmunkára.

• A gyermekcsoportot nem hagyhatja felügyelet nélkül.

• A gyermekek személyiségét, emberi méltóságát tiszteletben tartja, védelmet biztosít számukra minden fizikai és lelki erőszakkal szemben.

• Óvodapedagógiai elveivel, az óvodáskorú gyermek személyiségével ellentétes büntetési eljárást nem alkalmaz sem szóban, sem tettekkel. (megszégyenítés, közösségi kipellengérezés, megfélemlítés, fenyegetés, zaklatás, étel vagy levegőzés megvonása, vagy azzal történő ijesztés, bármilyen jellegű testi fenyítés, meglegyintés, hajhúzás, csípés, csavarás, megkötözés, rejtett agressziók, mimika, hangsúly)

• A gyermekekre vonatkozó információkat a szülőkkel és a csoporthoz tartozó munkatársakkal bizalmasan közli. Törekszik a megbeszélések intim jellegét biztosítani úgy, hogy se a többi gyermek, se a többi szülő fültanúja ne legyen az információ átadásának.

• A gyermekek szociális helyzetére vonatkozó információkat a bizalmasan kezeli, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel a PP-ban meghatározott folyamat szerint.

• Titoktartási kötelezettség terheli harmadik személlyel szemben a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, a szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást.

Kötelező óraszámában ellátott feladatok:

• Alapfeladata a szeretettel teli és gondoskodó óvodai nevelés biztosítása.

• Alapvető feladata a rábízott gyermekek egyéni, differenciált nevelése, a gyermekközösség alakítása, fejlesztése, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális helyzetét, átlagtól eltérő másságát.

• Feladata az óvodai nevelés általános irányelveinek, célkitűzéseinek megvalósítása, az általános óvodai tevékenységek megszervezése.

• Nevelő, fejlesztő tevékenységében az ismereteket, a tájékoztatást tárgyilagosan és többoldalúan nyújtja.

• Gyermekközpontú, a csoporthoz maximálisan igazodó, az egyéni tűrőképességet figyelembe vevő, rugalmas tevékenységet biztosító napirendet alakít ki.

• Az érvényben lévő alapdokumentumok és módszertani ajánlások, valamint az óvoda nevelési programja alapján módszereit tervszerűen, szabadon és felelősen választja meg.

• Az óvodai tevékenységeket élményszerűen, játékosan szervezi meg.

• Folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermekek fejlettségét, elvégzi a szükséges megfigyeléseket, folyamatrögzítéseket, mérés-értékeléseket.

• Különösen nagy hangsúlyt helyez a gyermekek szokásrendjének kialakítására.

• A gyermekekkel és a xxxxxxxx közösen gondozza az udvart (seprés, gereblyézés, szemét összegyűjtése, kerti munka).

• A rábízott gyermekek számára biztosítja a séták, kirándulások, színházlátogatások stb. intézményen kívüli lebonyolítását.

• Az óvodai hagyományokat és ünnepélyeket a gyermekcsoporttal együtt, élményszerűen tartja meg.

• A gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik. Ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi (gondoskodik az elsősegélynyújtásról, szükség esetén orvosi ellátásról és a szülő értesítéséről).

• Ellátja a tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatokat.

• Köteles az intézményvezetőt haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek – más vagy saját magatartása szerint – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került.

• A szülőket gyermekük nevelésével, fejlődésével kapcsolatosan, valamint az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, számukra rendszeresen fogadóórát biztosít.

Figyelmezteti a szülőt, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. A gyermek szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené vagy veszélyeztetné a gyermek érdekét.

• Felkészül a tehetséggondozásra, a differenciált fejlesztésre, a preventív tervszerű nevelőmunkára, a PP előírásai szerint ellátja az óvodai nevelőmunkával összefüggő adminisztratív feladatokat.

• A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében az egyéni fejlesztések tervezésénél együttműködik a fejlesztő szakemberrel (logopédussal, gyógypedagógussal) és közös tervezéssel biztosítják a fejlesztő tevékenységek összehangolását.

• Irányítja a dajka csoportbeli munkáját.

• Részt vesz az óvoda közösségi munkájában, a munkaközösség szakmai team munkájában.

• Home-office munkavégzés az intézményvezető utasítása alapján, a mindenkori aktuális jogszabályoknak megfelelően.

Kötelező óraszámon felüli feladatok:

• Nevelőmunkáját tervezi, előkészíti.

• A szülők számára rendszeresen fogadóórát biztosít, tájékoztatva gyermeke fejlettségéről, valamint azokról a szülő által végezhető fejlesztési feladatokról, amellyel segítheti a hatékony fejlesztő munkát.

• Szülőértekezleteket szervez minden nevelési évben legalább két alkalommal: szakmai tájékoztatást ad a helyi programról, a működési folyamatokról, valamint a következő időszak céljairól, pedagógiai feladatairól.

• Különböző szakmai fejlesztéseket, innovációkat előkészítő feladatokat végez, és azokat megvalósítja.

• Pályázatokat ír, és bonyolít.

• Szakmai anyagokat készít, előadásokra felkészül.

• Munkaközösség, szakmai team munkájában részt vesz.

• Nevelési- és munkaértekezleteken részt vesz.

• Gondoskodik a nevelőmunkához szükséges eszközök és kiegészítő eszközök elkészítéséről, rendelkezésre állásáról.

• A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében az egyéni fejlesztések tervezésénél együttműködik a fejlesztő szakemberrel, és közös tervezéssel biztosítják a fejlesztő tevékenységek összehangoltságát.

• Rendszeresen konzultál a fejlesztő szakemberrel.

• Vezeti és lezárja a csoport működéséhez kapcsolódó dokumentumokat.

• Az új felvételt nyert gyermekek esetében minden év szeptember 1-ig, az évközben belépő gyermekek esetében a felvételtől számított egy hónapon belül családlátogatást végez.

• Az óvoda vagy a csoport életével kapcsolatos szervezési, előkészítési, beszerzési feladatokat végez.

• Az önértékelési csoport tagja.

A közalkalmazott kötelességei és felelőssége:

A közalkalmazott köteles:

- az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni, munkáját személyesen ellátni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni,

- a munkáltató által előírt munkaköri alkalmassági és foglalkozás-egészségügyi vizsgálatokon részt venni,

- munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoknak, az egyéb szakmai szabályoknak és szokásoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelően, a közérdek figyelembevételével ellátni,

- munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő,

- a munkája során tudomására jutott a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat köteles megőrizni.

A fegyelmi és kártérítési felelősség megállapítása esetén a vonatkozó szabályok szerint felel.

Cserkeszőlő,

intézményvezető

Záradék:

A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, tudomásul vettem, annak egy példányát átvettem. Tudomásul veszem, hogy a jelen munkaköri leírásban foglaltak megszegése esetén kártérítési felelősséggel tartozom.

Cserkeszőlő,

óvodapedagógus

Gyógypedagógus munkaköri leírása

Munkavállaló neve:

Oktatási azonosító:

Születési hely, idő:

Anyja neve:

Lakcíme:

Munkakör megnevezése: Gyógypedagógus Munkáltató megnevezése: PS ÁMK Cserkeszőlő

Munkáltatói jogkör gyakorlója: Intézményvezető Munkavégzés helye: PS ÁMK Napköziotthonos Óvoda

5465 Cserkeszőlő Xxxxxxx xx 0.

Munkaidő: Heti 20 óra

Kötelező óraszáma: Gyermekkel való közvetlen foglalkozás heti 11 óra, Helyettesítés: Az óvodavezető intézkedése szerint

A munkakör célja:

A beszéd- és nyelv fejlődési elmaradás enyhébb eseteiben fejlesztő tevékenység végzése, pedagógiai diagnosztika. Egyéni és csoportos rehabilitációs célú foglalkozások tartása a részképesség-gyengeséggel, tanulási nehézséggel küzdő óvodás gyermekek számára. Logopédiai alapellátás feladatainak végzése.

A munkakör betöltéséhez szükséges követelmények: Felsőfokú szakirányú végzettség, jogszabályi ismeretek.

A munkakörben szükséges tapasztalat: Pedagógiai gyakorlat.

Közvetlen vezetője: PS ÁMK Cserkeszőlő Napköziotthonos Óvoda vezetője

Munkaideje: Heti 20 óra, ezen belül heti 11 óra gyermekkel való közvetlen

foglalkozás

Munkaidejének kezdete, vége: Xxxxxxxxx által jóváhagyott órarend szerint

Főbb feladatai:

Tervezés

- Előkészíti a vizsgálatok, fejlesztő foglalkozások lebonyolításához szükséges eszközöket.

- Elkészíti a fejlesztő foglalkozások tematikus programját szakmai- és időtervvel.

- Javaslatot tesz a szakirodalom, fejlesztő eszközök állományának korszerűsítésére, gyarapítására.

- Folyamatosan figyelemmel kíséri a tanulási nehézségek diagnosztizálására irányuló vizsgálatok lebonyolításának szakszerűségét, szakmai javaslatot tesz a pedagógiai diagnosztikai területének fejlesztésére.

- Javaslataival közreműködik a szakszolgálat éves munkatervének elkészítésében.

Szervezés

- A vizsgálatokat, fejlesztő foglalkozásokat és egyéb pedagógiai feladatokat az intézményvezetővel történt egyeztetés alapján önállóan végzi.

- Gondoskodik a foglalkozások – egyéni és csoportos fejlesztés – folyamatosságának biztosításáról.

Végrehajtás

- A vizsgálatok eredményeit, tapasztalatait és szakmai javaslatait – a jogszabályi előírásoknak megfelelően szakvéleményben rögzíti.

- Egyéni és csoportos foglalkozásokat tart a részképesség – gyengeséggel, tanulási nehézségekkel küzdő óvódás korúak számára (általános képesség fejlesztés, figyelem és emlékezet fejlesztés).

- Egyéni és csoportos fejlesztési tervet készít és a fejlesztésekről naplót vezet.

- Tanácsadással segíti a gyermek rehabilitációjában közreműködő szülőket, pedagógusokat és más szakembereket.

- Vizsgálati eredményeiről, tapasztalatairól, szakmai javaslatairól tájékoztatást nyújt a szülőknek, a nevelési – oktatási intézmények vezetőinek, pedagógusainak és más érintett partnernek (pl. jegyző, gyermekjóléti szolgálat, háziorvos, védőnő).

- A szakmai kompetenciáját meghaladó esetekről az intézményvezetőt tájékoztatja, kezdeményezi a gyermek illetékes szolgálathoz, partnerintézményhez történő átirányítását.

- Munkaköri feladatainak teljesítéséről a munkamegbeszéléseken tájékoztatja az intézményvezetőt.

- Megbízás alapján részt vesz az aktuális szakmai feladatra (pályázatkészítés) szervezendő team munkájában.

- A logopédiai ellátás keretében el kell végezni az óvodai nevelésben részt vevő 3. és 5. életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének alapvizsgálatát, szűrését, és ennek eredménye alapján szükség szerint a gyermek további pedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatának kezdeményezését.

- Részletes logopédiai diagnosztikai vizsgálat és logopédiai vizsgálati vélemény alapján a gyermek további logopédiai ellátását meg kell szervezni, ha az alapvizsgálat, szűrés eredményei alapján ez szükséges.

- A vizsgálati vélemény tartalmát a 15/2013.(II.26.) EMMI rendelet szabályozza.

- A logopédiai ellátás egyéni foglalkozás, illetve legfeljebb hat gyermekből álló csoportos foglalkozás keretében szervezhető meg.

- A logopédiai terápia minimális időkerete heti két alkalom, időtartamát – mely legfeljebb negyvenöt perc lehet – a gyermek életkorától és problémájától függően a logopédus határozza meg.

- Home-office munkavégzés az intézményvezető utasítása alapján, az aktuális jogszabályi előírásoknak megfelelően.

A munkaköri leírást átvettem, tartalmát megismertem. Tudomásul veszem, hogy a munkaköri leírásban előírtak betartásáért, valamint az általam kezelt értékekért felelősséggel tartozom. A munkahelyemen tudomásomra jutott információkat bizalmasan, a titoktartási előírásoknak megfelelően kezelem.

Cserkeszőlő, 2022……..

..................................................................

................... A munkakört betöltő aláírása

Cserkeszőlő, 2022………

..................................................................

...................................... Intézményvezető

Dajka munkaköri leírása

Munkavállaló neve:

Oktatási azonosító:

Születési hely, idő:

Anyja neve:

Lakcíme:

Munkakör megnevezése: Dajka

Munkáltató megnevezése: PS ÁMK Cserkeszőlő Munkáltatói jogkör gyakorlója: Intézményvezető Munkavégzés helye: PS ÁMK Napköziotthonos Óvoda

5465 Cserkeszőlő Xxxxxxx xx 0.

Munkaidő: Heti 40 óra

Helyettesítés: Az óvodavezető intézkedése szerint

Napi feladatok:

• Az óvodapedagógus mellett a nevelési tervnek megfelelően tevékenyen részt vesz a gyermekcsoport életében.

• Xxxxxx nevelési stílusban segíti a szokások kialakítását, beszélget a gyerekekkel.

• Türelmes, halk, szeretetteljes hangnemet használ a gyermekekkel.

• Az óvodai foglalkozási eszközöket elkészíti, ill. elrakja.

• A gyermekek testi épségének magóvására mindig ügyel.

• Egyedül is vigyáz a gyermekekre, ha óvodapedagógus nincs jelen, a gyermekek testi épségéért teljes körű felelősséggel tartozik.

• Szükség szerint segít a gyermekek felügyeletében.

o séta, kirándulás, tornaszoba, udvar

• Délben leadja a konyhára a következő napi étkezők létszámát.

• A csoportszoba, gyermekmosdó, előszoba takarítását napközben szükség szerint, ebéd után mindig elvégzi.

• Az épület takarítása feladata üzemelés után

o porszívózás, seprés, portörlés, feltörlés

• A zsúrkocsira felkészített ételt beszállítja a konyháról.

• Az étkezéshez a feltételeket megteremti, a csoport elvárásainak megfelelően.

• Segítséget nyújt a gyermekek étkeztetésében.

o tálalás, ételkiosztás

• A gyermekek délutáni pihenéséhez a feltételeket megteremti.

• Behordja a fektetőket, megágyaz ebéd előtt.

• Közreműködik a lefektetés során, segít az óvodapedagógusnak.

• A délutáni pihenés után elvégzi a teremrendezést.

• Segítséget nyújt a gyermekeknek a gondozási feladatok ellátásában.

o fésülködés, mosdózás, WC használat

• Szükség esetén átöltözteti a gyermeket.

• Napközben is gondoskodik a csoportszoba rendezettségéről, esztétikájáról.

o eligazítja a játékokat, könyveket, elrendezi a termet, ha ez nem történt meg

• Folyamatosan ápolja az épület virágait.

• Tisztán tartja az óvoda környékét. (járda, épület bejáratai)

• Törekszik az óvoda berendezései, épülete és környezete rendezettségére.

• Kíséri a buszos gyermekeket.

• Az egészségügyi előírásokat maradéktalanul betartja.

• A munkavégzésének megfelelően váltja napközben köpenyét. (védő-, ill. munkaruhára)

Heti feladatai:

• Egyezményes napon nagytakarítást végez a csoportszobában.

o fertőtlenítő tisztítást végez a bútorokon, ajtókon, radiátort takarít, szőnyeget tisztít stb.)

• A mosdóban teljes takarítást végez.

o csempe, polcok tisztítása

• Fertőtleníti a fogmosó poharakat, fésűket.

• A csoport textíliáit megjavítja.

• A szalvétát kettévágja, összehajtogatja és a tároló helyre elkészíti.

• Hetente kétszer, (szükség esetén többször is) lecseréli a törölközőket, a mosást elvégzi.

• A gyermekek ágyneműit hetente elkészíti a szülőknek. Hétfőn délelőtt a visszahozott ágyneműket elpakolja.

• Az udvari virágokat, kisházat, játékokat, raktárt rendben tartja.

Időszakos feladatai:

• Negyedévente, ünnepek előtt általános nagytakarítást végez.

o ablakot, szőnyeget, radiátorcsöveket takarítja, kimossa a függönyöket, csoporttextíliákat

• Fertőző betegség esetén teljes fertőtlenítést végez.

• Napközben a megbetegedő gyermekre felügyel, amíg a szülő érte nem jön.

• Kitakarítja az akváriumot.

• Nyáron elvégzi az óvoda éves nagytakarítását.

Különleges felelőssége:

Vagyoni érdekeltséggel kapcsolatosan:

• A rábízott gépeket, eszközöket, szerszámokat rendeltetésszerűen és a munkavédelmi előírásoknak megfelelően használja, állagmegóvásukról gondoskodik, felel értük.

• Esetleges meghibásodásukat közvetlen felettesének azonnal jelzi.

• Az épület biztonsága érdekében záráskor ellenőrzi a nyílászárókat, világítást, vízcsapokat.

• Az óvoda kulcsáért teljes felelősséggel tartozik.

• Az óvoda textíliáival, általa használt eszközeivel leltár szerint elszámol.

• A tűz- munka-és vagyonvédelmi előírásokat mindenkor betartja.

Tervezés:

• Számon tartja a raktárból kivételezett tisztítószer mennyiségét.

• Munkakörülményeinek javításához szükséges tárgyi feltételek fejlesztéséhez a költségvetés tervezésénél javaslatot tehet.

Bizalmas információk kezelése:

• A gyerekekről pedagógiai információt, az óvoda belső életéről, gazdasági helyzetéről felvilágosítást nem adhat.

Ellenőrzés:

• Naponta ellenőrzi a tisztálkodó szerek meglétét.

• Folyamatosan ellenőrzi a gyermekek rendezettségét, ápoltságát.

Kapcsolatok:

• Napi kapcsolatban áll a konyhai dolgozókkal.

• A gyermekekkel, szülőkkel és munkatársakkal szemben készséges, udvarias magatartást tanúsít.

Cserkeszőlő,

intézményvezető

Záradék:

A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, tudomásul vettem, annak egy példányát átvettem. Tudomásul veszem, hogy a jelen munkaköri leírásban foglaltak megszegése esetén kártérítési felelősséggel tartozom.

Cserkeszőlő,

dajka

Pedagógiai asszisztens munkaköri leírása

Munkavállaló neve:

Oktatási azonosító:

Születési hely, idő:

Anyja neve:

Lakcíme:

Munkakör megnevezése: Pedagógiai asszisztens Munkáltató megnevezése: PS ÁMK Cserkeszőlő Munkáltatói jogkör gyakorlója: Intézményvezető

Munkavégzés helye: PS ÁMK Napköziotthonos Óvoda

5465 Cserkeszőlő Xxxxxxx xx 0.

Munkaidő: Heti 40 óra

Helyettesítés: Az óvodavezető intézkedése szerint

Munkájának ellenőrzését az intézményvezető végzi a munkatervben meghatározottak szerint. Nevelési év során alkalmazotti értekezleten vesz részt.

Munkaideje kezdetére már munkaruhába öltözve álljon készen.

Főbb felelősségek és tevékenységek

A 417/2020 (VIII.30) Kormányrendelet 18. §-a alapján

„(5) Ha az óvoda reggel 8.00 óra előtt vagy a délutáni időszakban nem fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más, kifejezetten nevelési jellegű foglalkozást szervez, ezen időszakokban a gyermekek felügyeletét nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja.”

A gondjára bízott gyermekek testi épségéért teljes körű felelősséggel tartozik. Köteles gondoskodni a gyermekek testi szükségleteinek ellátásáról, a gyermekek foglalkoztatásáról, fejlődésük optimális segítéséről az óvodapedagógusok irányítása szerint:

- a gyermekek felügyeletének biztosítása

- a busszal érkező gyermekek kísérete, xxxxxx a felügyelete

- a párhuzamosan végezhető tevékenységek megszervezésében és lebonyolításában

- a lassabban haladó egyéni segítséget igénylő gyermekek megsegítésében

- a másság elfogadtatásában (személyes példaadás)

- a gyermekek biztonságos körülményeinek megteremtésében, a balesetek elkerülésének kivédésében

- a tevékenységszervezés feltételeinek zökkenőmentes biztosításában

- az ünnepségek, hagyományok megszervezésében, lebonyolításában

- figyelemmel kíséri a csoportra, gyerekekre vonatkozó terveket, azok megvalósítását felelősségteljesen segíti.

Feladatkör részletesen

Az óvodapedagógus irányítása alapján segíti a csoportban folyó nevelőmunkát:

- köteles gondoskodni a gyerekek testi szükségleteinek ellátásáról, a gyermekek foglalkoztatásáról, fejlődésük optimális megsegítéséről

- segíti a csoportban folyó munkát, az eszközöket előkészíti, elrakja, segít a csoportszoba átrendezésében, a gyerekek eszközeinek előkészítésében, szükség szerint a gyermekeknek egyéni segítséget nyújt

- segíti a gyermekek befogadásának zökkenőmentessé tételét

- aktívan részt vesz a gyermekek gondozási teendőinek ellátásában, így, az étkeztetésnél, az öltözködésnél, a tisztálkodásban, a levegőztetés előkészítésében, és lebonyolításában.

- sétánál, óvodán kívül, kirándulásoknál segíti a gyermekek utcai közlekedését, a programokon való kulturált részvételt

- a délután folyamán- a pedagógus útmutatása szerint- segít a szervezett tevékenységek előkészítésében, levezetésében. Esetenkét megszervezi, és önállóan levezeti a játékot.

- csendes pihenő alatt, és szabadidejében szemléltető eszközöket készít, azokat karbantartja

- segít a gyermekek hazabocsájtásánál

- óvónői útmutatás alapján egyéni vagy kiscsoportos fejlesztést végez

- a megtanult fejlesztési gyakorlatokat a pedagógus útmutatása szerint a gyerekekkel gyakorolja

- kisebb baleset során elsősegélyt nyújt, de erről mindenképpen értesíti a beosztott pedagógust vagy vezetőt

- ismeri az intézmény alapdokumentumait

Általános magatartási követelmények

- A gyermekek, a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartja, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ ad.

- Munkatársaival együttműködik.

- A munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő és az adott helyzetnek elvárható magatartást tanúsít:

A jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően,

A munkavállaló érdekeit a méltányosság mérlegelése alapján figyelembe véve,

Munkaidején kívül sem tanúsítva olyan magatartást, amely alkalmas munkaáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének, vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére,

Véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja,

Köteles a munkája során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni.

Az alkalmazás feltétele, módja

- Az intézmény alkalmazotti körének tagjaként alakítója és részese a jó munkahelyi légkörnek.

- Az óvoda nevelőtestületével és technikai dolgozóival összhangban szervezi munkáját, törekszik az egymást segítő emberi kapcsolatok kialakítására.

- A gyermekek óvodai munkájáról a szülőknek tájékoztatást nem ad, őket a pedagógushoz irányítja. A hivatali titoktartás e munkakörben is kötelező.

Felelősségre vonható

- Munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért.

- A vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért.

- A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért.

- A munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, megrongálásáért.

- A vagyontárgyak, a rábízott leltári tárgyak és a higiénia veszélyeztetéséért.

Ellenőrzésre jogosultak

- Az intézményvezető

- Óvodapedagógusok

Kapcsolatok

- Napi munkájában rendszeresen együttműködik a csoportban dolgozó pedagógusokkal, és óvodavezetéssel. Kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszik.

Munkakörülmények

- Munkáját az intézményvezető által meghatározott munkabeosztás és szabályok betartásával, a mindenkori hatályos jogszabályok szellemében, az SZMSZ, alapján végzi.

Technikai döntések

- Betartja a tűz- és balesetvédelmi előírásokat, takarékosan használja a rábízott anyagokat.

Jogkör, hatáskör

Gyakorolja az alkalmazotti közösség tagjának és jogszabályok által, valamint az óvoda SZMSZ- ében biztosított jogokat.

Járandóság

- Bérbesorolás szerinti fizetés.

- Törvényi szabályozás szerint.

Ezen munkaköri leírás lép életbe.

A munkaköri leírás módosításának jogát a körülményekhez igazodva a munkáltató fenntartja. A munkaköri leírás a visszavonásig vagy módosításig érvényes.

Cserkeszőlő,

Intézményvezető

NYILATKOZAT

A munkaköri leírást xxxxxxx nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom.

Cserkeszőlő,

Pedagógiai asszisztens

Takarító munkaköri leírása

Munkavállaló neve:

Születési hely, idő:

Anyja neve:

Lakcíme:

Munkakör megnevezése: Takarító

Munkáltató megnevezése: PS ÁMK Cserkeszőlő Munkáltatói jogkör gyakorlója: Intézményvezető Munkavégzés helye: PS ÁMK Napköziotthonos Óvoda

5465 Cserkeszőlő Xxxxxxx xx 0.

Munkaidő: Heti 40 óra

Helyettesítés: Az óvodavezető intézkedése szerint

Cél - Az intézményben folyó pedagógiai munka segítése

- Az óvodának, ill. az ÁMK más intézményeinek rendjének, tisztaságának fenntartása.

- A pedagógiai program eredményes megvalósítása, a gyermekek zavartalan és folyamatos ellátása érdekében segítse a dajkák munkáját

Munkavégzés helye

PS ÁMK Cserkeszőlő Napköziotthonos Óvoda

PS ÁMK Cserkeszőlő Könyvtár-és Közművelődés Ifjúsági Klub

Iskolai Ebédlő

Munkaidő beosztása napi 8 óra

Délelőtt: 5.40-7 óra: Ifjúsági Klub takarítása 7.00-8.00 óra: Iskolai ebédlő takarítása 8.00-9.00 óra: Közkonyha takarítása

9.00-10.00 óra: Óvodai feladatok ellátása, mosogatás stb.a lent feltüntettek alapján.

10.00-11.30 óra: Könyvtár takarítása

11.30-11.40 óra: Óvodai feladatok ellátása. Tálalás. 11.40-12.00 óra: Munkaközi szünet

12.00-14.00 óra: Óvodai feladatok ellátása. Mosogatás.

- munkaidejét- feladatától függően – előzetes megbeszélés

alapján, a munkaköri leírásban rögzített folyamatos és osztott időben is végezheti. Ha az intézmény érdeke úgy kívánja.

- Szabadságát főképpen az óvodai szünetekben veheti ki.

Követelmények

Alapkövetelmény Egészségügyi alkalmasság, büntetlen előélet.

Iskolai végzettség, szakképesítés

Minimum 8 általános

Elvárt ismeretek Az óvoda nevelési és egészségügyi előírásainak, belső szabályzatainak ismerete.

Szükséges képességek Szeretetteljes és példaadó viselkedés gyakorlata.

Személyes tulajdonságok Pontosság, megbízhatóság, kiegyensúlyozottság, türelem, higiéné,

segítőkészség.

Kötelességek

Feladatkör részletesen:

Feladatellátása során figyelembe veszi az intézmények nevelési jellegét, ennek megfelelően teremt kapcsolatot a gyermekekkel, szülőkkel.

Feladata, hogy a munkaterületén jelentkező, következőkben felsorolt feladatokat a munkaköri leírásában meghatározott rendszerességgel, illetve alkalomhoz kapcsolódva ellássa:

• Tevékenységét jó munkaszervezéssel, észszerűen végzi.

• A naponta keletkező szemetet a tárolóba helyezi.

• A bútorokat naponta portalanítja, az asztalokat fertőtleníti.

• A helyiségekben naponta a takarítás ideje alatt szellőztetést végez.

• A folyosókat, valamint a mellékhelyiségeket (gyermekmosdó, öltöző, felnőtt mosdó öltöző, irodák, nevelői szoba stb.) naponta tisztítószeres, fertőtlenítős bő vízzel felmossa, naponta egyszer az óvónői és a logopédiai szobát is portalanítja, takarítja.

• Gondoskodik a felnőtt mosdók eszközeinek tisztán tartásáról, előkészíti a higiéniai eszközöket.

• Ápolja, locsolja az udvar növényzetét.

• Tisztán tartja az óvoda előtt a járdát.

• Rendben tartja, takarítja az óvodaudvart.

Alkalmanként jelentkező feladatok:

• Köteles jelezni, ha a munkaterületén karbantartást igénylő állapotot észlel, vagy a takarítási feladataihoz szükséges eszközök, vegyszerek, tisztítószerek mennyiségi szükségletét látja.

Jogkör, hatáskör

Gyakorolja az alkalmazotti közösség tagjának, törvény és jogszabályok által, valamint az óvoda SZMSZ-ében biztosított jogokat.

Beszámolási kötelezettsége

Évente egyszer értékeli teljesítményét szóban az intézményvezetőnek.

Munkaköri kapcsolatok

Részt vesz az alkalmazotti értekezleteken.

Felelősségi kör

Tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat a takarító részben önálló munkával, részben az intézményvezető iránymutatása alapján végzi.

Munkaköri leírását az intézményvezető készíti el.

Személyekért:

Az intézmény alkalmazotti körének tagjaként alakítója és részese a jó munkahelyi légkörnek. Az óvoda nevelőtestületével és technikai dolgozóival összhangban szervezi munkáját, törekszik az egymást segítő emberi kapcsolatok kialakítására. Részt vesz a gyermekek egészséges testi és mentálhigiénés környezetének kialakításában.

A gyermekek óvodai munkájáról a szülőknek tájékoztatást nem ad, őket a megfelelő pedagógushoz irányítja. A hivatali titoktartás e munkakörben is kötelező.

Vagyon:

Felelős az egyes intézményrészek gondos nyitásáért, zárásáért az általa használt takarítóeszközök rendeltetésszerű használatáért.

Technikai döntések:

Betartja a tűz- munka és balesetvédelmi előírásokat. Takarékosan gazdálkodik a rábízott anyagokkal. Kialakítja az egészséges és biztonságos munkakörülményeket, az anyagi lehetőségek szerint.

Bizalmas információk:

A személyiségi jogokat érintő, adatvédelem alá eső, vagy hivatali titoknak minősülő információkkal a törvény szellemében jár el, bizalmas információkat / dolgozói, gyermeki, szülői

/ csak a szükséges mértékben – az óvoda vezetőjének utasítására tárhat fel. Az intézmény belső életére vonatkozó értesüléseit köteles hivatali titokként megőrizni.

Ellenőrzés foka

Munkáját a törvényesség és az intézmény alapdokumentumai /PP, SZMSZ, HÁZIREND stb./ által megfogalmazott célkitűzések, a működési rend, a vezetői utasítások és a nevelőtestületi határozatok betartása alapján végzi. A fenti dokumentumokban előírtakat a gyermekekkel is betartatja. Ha bármely területen hiányosságot tapasztal, erről értesíti a vezetőt.

Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható:

• munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért;

• a vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért;

• a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, hivatali titok, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért;

• a munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért;

• a számára kiadott eszközök, valamint a vegyszerek, tisztítószerek biztonságos tárolásáért, különös figyelemmel arra, hogy a gyermekekre veszélyes szerek illetéktelenek számára ne legyenek hozzáférhetőek;

• munkaterületéhez tartozó helyiség gondatlan zárásáért;

• a vagyonbiztonság, a rábízott leltári tárgyak és a higiénia veszélyeztetéséért.

Felelős az intézmény jó hírének megőrzéséért.

Ellenőrzési tevékenység Ellenőrzése

Az SZMSZ és az éves intézményi munkaterv tartalma és ütemezése szerint. Joga van évente legalább egyszeri ellenőrzésére, munkájáról véleményezéshez. Ellenőrzését maga is kérheti.

Rendkívüli ellenőrzésére a naprakészség, munkafegyelem ellenőrzése esetén, illetve a munkájával szemben felmerült ok miatt kerülhet sor.

Az ellenőrzésével kapcsolatban kialakított véleményhez írásbeli észrevételt tehet.

Ellenőrzésére jogosultak:

• PS ÁMK intézmény-vezető

• PS ÁMK intézményvezető helyettes

ZÁRADÉK

Ezen munkaköri leírás lép életbe.

A munkaköri leírás módosításának jogát a körülményekhez igazodva a munkáltató fenntartja. Kelt: Cserkeszőlő,

…………………………………………........ intézményvezető

a munkáltatói jogkör gyakorlója

NYILATKOZAT

A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem.

Kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom.

Kelt: Cserkeszőlő,

………….……………………………………….

munkavállaló

Járványügyi intézkedések:

3. számú

A COVID-19 vírus miatt kialakult járványügyi helyzetben, az intézményvezető Home-office munkavégzést rendelhet el.

Ebben az időszakban is szükséges, hogy a fenntartóval, az intézmény dolgozóival folyamatos legyen a kapcsolat.

Online csoportokat kell létrehozni, illetve a már meglévő csoportokat működtetni.

A társ-intézményekkel is fontos a folyamatos kommunikáció, új információk átadása, felmerülő kérdések megbeszélése. Az intézményvezető-helyettessel, óvodavezető helyettessel folyamatos kapcsolattartás szükséges. Ez történhet telefonon, emailen keresztül. Ennek zökkenőmentes működtetése érdekében aktualizálni kell ezeket.

Szintén szükséges a szülői telefonszámok, email címek egyeztetése.

Lényeges a meglévő online csoportok működtetése, annak érdekében, hogy az óvodapedagógusok tartalmas elfoglaltságokat, tevékenységeket ajánljanak a szülők részére.

Home-office esetén is biztosítani kell az óvodai ügyelet azon gyermekek részére, akiknek szülei közvetlenül részt vesznek a védekezésben.

A dolgozók munka beosztását úgy kell megszervezni, hogy egyenlő arányban biztosítsanak ügyelete, illetve dolgozzanak home-office, az egyenlő teherviselés megvalósulása érdekében.

A technikai dolgozók a home-office idején elvégzik az óvoda teljes fertőtlenítését, a higiéniai szabályok maximális betartása mellett. Nagyon fontos a kézfertőtlenítés és a maszk használata. Amennyiben ügyeletet is tart az óvoda, abban az esetben óvodapedagógus fogadja a gyermekeket a bejárati ajtóban, és ott is adja ki. A szülők az épületbe ne jöjjenek be, ezzel is csökkentve a fertőzés kockázatát.

a home-office munkavégzésre minden esetben az aktuális kormány rendelkezések, szabályozások, javaslatok figyelembevételével történik.