MBH BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ

MBH Alapkezelő Zrt.

Általános Szerződési Feltételei és Üzletszabályzata

MBH BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ

ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI ÉS

ÜZLETSZABÁLYZATA

Hatályos: 2024. július 01. napjától

1

1. Általános rendelkezések

1.1. Az általános szerződési feltételek és az üzletszabályzat hatálya 1.1.1.

Az MBH Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Társaság vagy

Alapkezelő) jelen általános szerződési feltételei és üzletszabályzata (továbbiakban: Üzletszabályzat) tartalmazza a Társaság által végzett, 1.2.1. pontban meghatározott tevékenység végzésének, továbbá a Társaság és a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (Kbftv.), valamint a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatásokról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) foglalt szolgáltatásokat igénybe vevő személy (a továbbiakban: Ügyfél, a Társaság és az Ügyfél együttesen Fél vagy Felek) között létrejött szerződések (a továbbiakban: Szerződés) általános feltételeit.

Az Üzletszabályzatban foglalt rendelkezések mind a Társaságra, mind az Ügyfélre nézve kötelezőek azzal, hogy azoktól kölcsönös megállapodással a jogszabályok keretein belül az egyes Szerződésekben el lehet térni.

1.1.2.

Az Üzletszabályzatot a Társaság határozatlan időre adja ki.

1.1.3.

A Társaság jogosult az Üzletszabályzatot egyoldalúan módosítani.

Az Alapkezelő az Üzletszabályzat változásáról honlapján, valamint az 1.9.1 pontban meghatározott fórumon közzétett hirdetményben értesíti az Ügyfeleit. A módosított Üzletszabályzat tartalma az Üzletszabályzat hatályba lépése napján az Ügyfél és az Alapkezelő közti jogviszony részévé válik.

Amennyiben az Üzletszabályzat a Társaság által történő egyoldalú módosításával az Ügyfél nem ért egyet, az Ügyfél jogosult az Üzletszabályzat módosításáról szóló hirdetmény közzétételét követő 30. napig a Szerződést 30 napos határidővel írásban felmondani. A Társaság erről az Ügyfelet az Üzletszabályzat módosításáról szóló hirdetményben, annak közzététele útján értesíti. Amennyiben az Ügyfél jelen pontban foglalt felmondás jogával a fenti határidőn belül nem él, a Szerződésre a módosított Üzletszabályzat rendelkezései irányadóak.

1.2. A Társaság által végzett tevékenységek köre 1.2.1.

A Társaság az alábbi tevékenységeket végzi

a) portfoliókezelési tevékenység a Bszt. 5.§ (1) bekezdés d) pont szerint;

b) értékpapír-kölcsönzés a Bszt. 5. § (1) bekezdés f) pont, illetve a tőkepiacról szóló 2011. évi CXX. törvény (továbbiakban: a Tpt.) szerint;

c) befektetéskezelés a Kbftv. 6.§ (1) bekezdés a) pont és 7. § (1) bekezdés a) pont szerint;

d) kockázatkezelés a Kbftv. 7.§ (1) bekezdés b) pont szerint;

e) kollektív portfóliókezeléshez kapcsolódó adminisztráció a Kbftv. 6. § (1) bekezdés b) pont,

Kbftv. 7. § (2) bekezdés szerint

f) befektetési tanácsadás a Bszt. (1) bekezdés e) pont szerint.

1.2.2.

Az 1.2.1. pontban meghatározott tevékenységek tárgya a Bszt. 6.§-ban megjelölt pénzügyi eszközök (a továbbiakban: Pénzügyi Eszközök).

1.2.3.

A Társaság az 1.2.1. a) pontban meghatározott tevékenységét H-EN-III-1104/2012 számú határozata alapján végzi melyet a Magyar Nemzeti Bank H-EN-III-1/2015. számú határozatával megerősített és a Társaság jogelődje, az MKB-Pannónia Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2011. december 15-én kelt, EN-III-50273/2011 számú határozatában foglalt engedélyek alapján végzi, amelyet a Magyar Nemzeti Bank H-EN-III-72/2014. sz. tevékenységi engedélye megerősített.

A Társaság az 1.2.1. b) pontban meghatározott tevékenységét a Társaság jogelődje, az MKB-Pannónia Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete2011. december 15-én kelt, EN-III-50273/2011 számú határozatában foglalt engedélyek alapján végzi, amelyet a Magyar Nemzeti Bank H-EN-III-72/2014. sz. tevékenységi engedélye megerősített.

A Társaság az 1.2.1. c), d) és e) pontokban meghatározott tevékenységét EN-III-1104/2012 számú határozata alapján végzi melyet a Magyar Nemzeti Bank H-EN-III-1/2015. számú határozatával megerősített, valamint a Társaság jogelődje, az MKB-Pannónia Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság részére a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2013. február 1-jén kelt, H-N-III- 7/2013.számú határozatában foglalt engedélyek alapján végzi, melyet a Magyar Nemzeti Bank H-EN- III-72/2014. sz. tevékenységi engedélye megerősített, továbbá a Magyar Nemzeti Bank H-EN-III- 389/2019. számú határozata alapján végzi.

A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet)

• székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 55.

• ügyfélszolgálat: 1122 Budapest Krisztina krt. 6.;

• központi levélcím: H-1534 Budapest BKKP Postafiók: 777.;

• honlapja: xxxxxxxxxx.xxx.xx;

• központi telefonszáma: (00-0) 0000-000, központi faxszáma: (00-0) 0000-000;

• e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

1.3. Az Üzletszabályzat nyilvánossága

Az Üzletszabályzat nyilvános, azt bárki megtekintheti és megismerheti, azok a Társaság ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében (a továbbiakban: Ügyfélszolgálat) hozzáférhetőek, valamint a Társaság weboldalán megtekinthető. A Társaság az Ügyfél kérésére díjmentesen átadja az Üzletszabályzat egy példányát.

1.4. Jogszerűség

A Társaság tevékenységét a hatályos jogszabályok, és előírások szerint végzi. A Társaság csak olyan Szerződéseket köt és teljesít, amelyek nem ütköznek hatályos jogszabályba, szakmai előírásba vagy szabályba. Amennyiben a Társaság nem tudja eldönteni, hogy az adott Szerződés jogszabályba, illetve előírásba ütközik-e, fenntartja magának azt a jogot, hogy a Szerződés aláírása, illetve teljesítése előtt a Felügyelet állásfoglalását kikérje az adott kérdésben, és ennek ismeretében és tartalma szerint döntsön a Szerződés megkötéséről, illetve teljesítéséről vagy annak megtagadásáról.

1.5. A titoktartás szabályai 1.5.1.

Üzleti titok minden olyan, a Társaság 1.2.1. pontban meghatározott tevékenységéhez, illetve a

Társasághoz kapcsolódó minden titkos - egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert,

vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető - , ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek titokban tartása érdekében a Társaság mint a titok jogosultja – azaz az üzleti titok felett jogszerű ellenőrzést gyakorló személy, akinek a jogszerű gazdasági, pénzügyi, üzleti érdekeit az üzleti titokhoz fűződő jog megsértése sértené - az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja(a továbbiakban: Üzleti titok).

Az Ügyfél köteles a Társaság tevékenységével, működésével kapcsolatban tudomására jutott Üzleti titkot időbeli korlátozás nélkül megőrizni, és az Ügyfél tudomására jutott Üzleti titok nem használható fel arra, hogy annak révén az Ügyfél saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a Társaságnak hátrányt okozzon.

A Társaság, a Társaságban

a) tagi részesedéssel rendelkező,

b) tagi részesedést szerezni kívánó,

c) vezető állású, és

d) alkalmazottként foglalkoztatott

személy vagy bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az üzleti titkot - az alábbi kivétellel - időbeli korlátozás nélkül köteles megőrizni.

A fent meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében törvény felhatalmazása alapján eljáró

a) felügyeleti hatósággal,

b) a Befektető-védelmi Alappal,

c) az MNB-vel,

d) az Állami Számvevőszékkel,

e) állami adóhatósággal,

f) a Gazdasági Versenyhivatallal,

g) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, a Xxxxxxx által kijelölt kormányzati ellenőrzési szervvel,

h) nemzetbiztonsági szolgálattal,

i) a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint terrorizmust elhárító szervvel és

j) j) pénzügyi információs egységként működő hatósággal szemben.

Nem jelenti a fent meghatározott titoktartási kötelezettség sérelmét a Hpt. 164/B. §-a szerinti adattovábbítás.

A fent meghatározott titoktartási kötelezettség az eljárás tárgyát képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a hatáskörében eljáró,

a) a folyamatban lévő büntetőeljárás, a feljelentés kiegészítése keretében a nyomozó hatósággal, valamint az előkészítő eljárást folytató szervvel és a feladatkörében eljáró ügyészséggel,

b) büntető-, valamint hagyatékkal kapcsolatos polgári ügyben, továbbá csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal,

c) az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (a továbbiakban: XXXX)

szemben.

Nem jelenti az üzleti titok sérelmét az 596/2014/EU rendeletben és annak kiegészítő jogszabályaiban foglalt, a piaci visszaélés megelőzését és felderítését szolgáló bejelentési kötelezettség, valamint a

nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló Európai Parlament és Tanács 2012. július 4-ei 648/2012/EU rendelet szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése.

Nem lehet üzleti titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség esetén.

A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat, a Bszt-ben meghatározott kivétellel a Társaság felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek, és feladatkörön kívül nem használható fel.

Nem jelenti az üzleti titok megsértését a Hpt.-ben és a Bszt.-ben meghatározott összevont alapú felügyeletre vonatkozó rendelkezések, valamint a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a szanálási feladatkörében eljáró MNB által a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti független értékelőnek vagy az ideiglenes értékelésben közreműködőnek az értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés alkalmazása során adatok, információk átadása a lehetséges ajánlattevőknek, valamint a vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való adat- és információátadás.

Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által történő, az MNB tv. 57. § (1) bekezdés c) pontjában, illetve 140. § (2) bekezdésében foglalt adattovábbítás.

1.5.2.

Értékpapírtitok minden olyan, az egyes Ügyfelekről a Társaság rendelkezésére álló adat, amely az Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a Társasággal kötött Szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik (a továbbiakban: Értékpapírtitok).

1.5.2.1

Társaság, vezető állású személye és alkalmazottja, valamint bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az Értékpapírtitkot köteles időbeli korlátozás nélkül megőrizni. Az Értékpapírtitok feladatkörön kívül nem használható fel, így nem használható fel arra sem, hogy annak révén a Társaság saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy Ügyfeleinek hátrányt okozzon.

1.5.2.2A Társaság az Értékpapírtitkot harmadik személynek – az Ügyfél egyidejű tájékoztatása mellett

– csak akkor adhatja ki, ha

a) az Ügyfél vagy annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható Értékpapírtitok körébe tartozó adatokat pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az Ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a Társasággal történő szerződéskötés keretében nyújtja,

b) jogszabály az Értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad, vagy

c) a Társaság Ügyféllel szemben fennálló követelése értékesítése vagy lejárt követelése érvényesítése ezt szükségessé teszi.

1.5.2.3 Az Értékpapírtitok tekintetében a titoktartási kötelezettség nem áll fenn

a) az MNB-vel, a Befektető-védelmi Alappal, az Országos Betétbiztosítási Alappal, az Állami Számvevőszékkel, a Gazdasági Versenyhivatallal,

b) a jogszabályban meghatározott tevékenységi körében eljáró szabályozott piaccal, multilaterális kereskedési rendszer működtetőjével, központi szerződő féllel, a központi értéktárral, az Áht. 63. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel, valamint az európai uniós támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző XXXX-xxx,

c) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, valamint a hatáskörében eljáró gyámhatósággal,

d) a csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása, bírósági végrehajtási eljárás, illetve végelszámolás ügyében eljáró vagyonfelügyelővel, felszámolóval, pénzügyi gondnokkal, végrehajtóval, illetve végelszámolóval,

e) büntetőeljárás során az előkészítő eljárást folytató szervvel és a nyomozó hatósággal, valamint a hatáskörében eljáró ügyészséggel,

f) a büntető-, valamint polgári ügyben, továbbá csőd-, felszámolási eljárás, illetve az önkormányzatok adósságrendezési eljárása keretében a bírósággal,

g) külön törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

h) a főigazgató eseti engedélye alapján a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

i) az adó-, vám- és társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése, valamint az ilyen tartozást megállapító végrehajtható okirat végrehajtása érdekében folytatott eljárás keretében eljáró adóhatósággal, vámhatósággal,

j) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

k) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

l) természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal

m) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott felszámoló szervezetek nyilvántartásával és hatósági ellenőrzésével összefüggő feladatai során eljáró, a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal

n) a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által a Társaságnál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó könyvvizsgálója vagy korábbi könyvvizsgálója ellen indított fegyelmi eljárás keretében a Magyar Könyvvizsgálói Kamarával, valamint az ügyvédi kamara által az ügyvéd által kezelt letétek kezelésére vonatkozó szabályok megtartásának hatósági ellenőrzése során, illetve az ügyvéd ellen indult előzetes vizsgálat, ügyvédi kamarai hatósági eljárás és fegyelmi eljárás keretében az ügyvédi kamarával

szemben, e szerveknek a Társasághoz intézett írásbeli megkeresése esetén.

A fenti bekezdésének e), g) és h) pontja, valamint az 1.5.2.1 pontban foglaltak szerint történő adatátadásról az érintett Ügyfél nem tájékoztatható.

Az Értékpapírtitok tekintetében a titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha

a) az állami adóhatóság nemzetközi szerződés alapján külföldi állami adóhatóság írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a Társaságtól, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi hatóság által aláírt titoktartási záradékot,

b) a Felügyelet a külföldi felügyeleti hatósággal kötött együttműködési megállapodásban meghatározott módon kér, illetőleg továbbít adatot, ha az együttműködési megállapodás vagy a külföldi felügyeleti hatóság megkeresése tartalmazza az általa aláírt titoktartási záradékot,

c) a magyar bűnüldöző szerv nemzetközi szerződés alapján, külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése érdekében írásban kér adatot a Társaságtól, ha a megkeresés tartalmazza a külföldi bűnüldöző szerv által aláírt titoktartási záradékot,

d) a Befektető-védelmi Alap által külföldi befektető-védelmi rendszer, valamint külföldi felügyeleti hatóság részére, együttműködési megállapodásban rögzített módon kerül sor

adattovábbításra, ha az adatok kezelésére, illetve felhasználására vonatkozóan az adatvédelmi jogszabályokkal és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaival legalább egyenrangú védelem biztosított,

e) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér adatot a Társaságtól, valamint ha a Társaság csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötelezettségét teljesíti,

f) a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, kiegészítő befektetési szolgáltatást vagy árutőzsdei szolgáltatást nyújtó a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítése céljából az állami adóhatóság felé szolgáltat adatot.

g) a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző, kiegészítő befektetési szolgáltatást vagy árutőzsdei szolgáltatást nyújtó az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség teljesítése céljából az állami adóhatóság felé szolgáltat adatot.

Az írásbeli megkeresésben meg kell jelölni azt az Ügyfelet, ügyfélkört vagy számlát, akiről vagy amelyről az adott szerv vagy hatóság az Értékpapírtitok kiadását kéri, és a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját, kivéve, ha a Felügyelet helyszíni ellenőrzést folytat. Nem kell az előbbi adatokat az írásbeli megkeresésben megjelölni, ha a Gazdasági Versenyhivatal előzetes értesítés nélkül helyszíni szemlét vagy helyszíni kutatást tart. Ezekben az esetekben a Gazdasági Versenyhivatal megkeresését a helyszínen közli.

Az értékpapírtitok tekintetében továbbá a titoktartási kötelezettség nem áll fenn abban az esetben sem, ha a Társaság az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

A Társaság továbbá a Bszt. és a Kbftv. alapján az előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség és a bíróság adatkérésére vagy írásbeli megkeresésére haladéktalanul kiszolgáltatja a kért adatot az általa lebonyolított ügyletről és a nála vezetett számláról, ha adat merül fel arra, hogy az ügylet vagy a számla kábítószerrel való visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel való visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel, bennfentes kereskedelemmel, piacbefolyásolással van összefüggésben.

1.5.3.

Nem jelenti az Értékpapírtitok sérelmét

a) az olyan összesített adat szolgáltatása, amelyből az Ügyfél személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) a számla-tulajdonos nevére, számlájának számára vonatkozó adatszolgáltatás,

c) a Tpt. 5. § (1) bekezdés 109. pontjában meghatározott referenciaadat-szolgáltató részéről a központi hitelinformációs rendszernek, illetve e rendszerből a referenciaadat-szolgáltató részére nyújtott, a jogszabályban foglaltaknak megfelelő adatszolgáltatás,

d) a Társaság által megbízott könyvvizsgálónak, jogi vagy egyéb szakértőnek, valamint az intézmény részére biztosítási fedezetet nyújtó biztosítónak a biztosítási szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben történő adatátadás,

e) a Társaság által a külföldi befektetési vállalkozás, illetőleg árutőzsdei szolgáltató számára történő adattovábbítás, ha

a. az Ügyfél ahhoz kifejezetten hozzájárult,

b. a jogszabályok és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei a külföldi befektetési vállalkozásnál, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatónál minden egyes adatra nézve biztosítottak,

c. a külföldi befektetési vállalkozás, illetőleg az árutőzsdei szolgáltató székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal,

f) a Társaság vezető testületének írásbeli hozzájárulásával a Társaságban minősített befolyással rendelkező tulajdonosnak vagy az ilyen részesedést szerezni kívánó személynek vagy szervezetnek, a szerződéses kötelezettségek állományának átruházásáról szóló megállapodás szerinti átvevő társaságnak, illetve ezek tulajdonosa vagy jövőbeni tulajdonosa által felhatalmazott könyvvizsgálónak, jogi vagy más szakértőnek történő adatátadás,

g) a bíróság megkeresése esetén a peres fél számlája felett rendelkezésre jogosultak aláírás- mintájának bemutatása,

h) a Felügyelet által – az Értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával – a Társaságról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása

a. statisztikai célra a Központi Statisztikai Hivatal, és

b. elemzési célból, illetve a központi költségvetés tervezése céljából a minisztérium részére,

i) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatátadás a kiszervezett tevékenységet végző részére,

j) a jogsértés elkövetőjével szemben a bennfentes kereskedelem, illetve piacbefolyásolás tárgyában meghozott felügyeleti határozat indoklási részének közzététele,

k) a Tpt. 205. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség teljesítése,

l) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII törvény (a továbbiakban: Pmt.) 22. §-ának (2) bekezdése alapján történő adatátadás,

m) a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló, 2006. november 15-i, 1781/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében meghatározott adatoknak a rendelet hatálya alá tartozó kedvezményezett fizetési szolgáltatója és közvetítő fizetési szolgáltató számára a rendelet által meghatározott esetekben történő továbbítása,

n) a Felügyelet által a Bszt. 161/D. § (8) bekezdése szerinti válsághelyzetben a más EGT-állam központi bankjának vagy az Európai Központi Banknak történő adattovábbítás, amennyiben az adatok törvény által előírt feladatuk teljesítéséhez szükségesek,

o) a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részére nyújtott adatszolgáltatás,

p) a tulajdonosi megfeleltetés érdekében a központi értéktár részéről a kibocsátó részére nyújtott adatszolgáltatás

q) az MNB által alapvető feladatai ellátása érdekében a jegybanki információs rendszerben rendelkezésére álló adatoknak egyedi azonosításra alkalmas módon való átadása a Központi Bankok Európai Rendszere és annak tagjai számára, azok kérése alapján, az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő vagy központi banki feladataik teljesítéséhez szükséges mértékben,

r) a befektetési szolgáltatási tevékenység, kiegészítő szolgáltatás keretében az értékpapírszámlához vagy ügyfélszámlához kapcsolódó megbízás teljesítése céljából a Társaság által az értékpapírszámlához vagy ügyfélszámlához kapcsolódó megbízás feldolgozásában, elszámolásában és teljesítésében közreműködő befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, multilaterális kereskedési rendszer működtetője, központi értéktár, központi szerződő fél, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsde továbbá befektetési szolgáltatási tevékenységet végző vagy kiegészítő szolgáltatást nyújtó hitelintézet és befektetési alapkezelő részére történő adattovábbítás,

s) a nyilvántartásba vett vagy elismert kereskedési adattárnak való, a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló, 2012. július 4-ei 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti adattovábbítás

t) szanálási feladatkörében eljáró MNB által a pénzügyi közvetítő rendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló törvény szerinti független és ideiglenes értékelőnek - valamint az értékelésben közreműködőnek - az értékelés elkészítése érdekében, a vagyonértékesítés alkalmazása során a lehetséges ajánlattevőknek, továbbá a vagyonértékesítés alkalmazása során az áthidaló intézménynek nem minősülő átvevőnek való adat- és információátadás.

u) a befektetési vállalkozás ügyfele által nyilvánosságra hozott állítással összefüggésben a befektetési vállalkozás részéről a közte és ügyfele közötti jogviszonyra vonatkozó, a nyilvánosság előtti válaszadáshoz szükséges mértékben történő adatközlés.

v) a hitelintézet, valamint a Hpt. 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kapott pénzügyi holding társaság Hpt. szerinti ellenőrző befolyása alatt működő befektetési vállalkozás Hpt. 164/B. § szerinti kölcsönös adatátadása;

w) a nyilvánosan működő részvénytársaság számára külön jogszabályban biztosított részvényesi azonosítás érdekében az értékpapírszámla-vezető részéről a nyilvánosan működő részvénytársaság részére nyújtott adatszolgáltatás.

1.5.4

A Társaság hitelintézet ellenőrző befolyása alatt áll.

1.5.4.1 A Hpt. 164/B. §-a alapján a hitelintézetnek, a Hpt. 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kapott pénzügyi holding társaságnak és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézménynek, pénzforgalmi intézménynek, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynek, befektetési vállalkozásnak, biztosítónak, ABAK-nak és ÁÉKBV-alapkezelőnek a Bszt. 117. § (1) bekezdésében, az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 58. § (1) bekezdésében, a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 144. § (1) bekezdésében, valamint a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény

197. § (1) bekezdésében előírt titoktartási kötelezettsége, továbbá a Hpt. 165. § (1) bekezdésében és a Bszt. 118. § (1) bekezdésében előírt bank- és értékpapírtitok, továbbá az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 59. §-a szerinti fizetési titok, a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 135. §-a szerinti biztosítási titok, a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 198. §-a szerinti értékpapírtitok – ide értve a személyes adatokat is – megtartási kötelezettsége az alábbiakban meghatározott feltételek teljesülése esetén – ha az ügyfél nem tett az 1.5.4.4 pont szerint korlátozó vagy tiltó nyilatkozatot – nem áll fenn egymás közti viszonyukban.

1.5.4.2 A hitelintézet, a Hpt. 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kapott pénzügyi holding társaság és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz- kibocsátó intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító, ABAK és ÁÉKBV-alapkezelő (azaz a Társaság) az általuk az ügyfélről kezelt személyes adatokat, bank-, értékpapír-, fizetési-, illetve biztosítási titoknak minősülő adatokat, valamint az üzleti titoknak minősülő adatokat tevékenységi körük ellátásával összefüggésben a szolgáltatásaik nyújtásához szükséges mértékben kölcsönösen megismerhetik, és a közös adatkezelésben részt vevő adatkezelők általános szerződési feltételeinek megfelelően, az egyedi szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása céljából egymásnak továbbíthatják és az így átvett adatokat az ügyfélkapcsolat létrehozásának és fennállásának időtartamában kezelhetik.

1.5.4.3 A hitelintézet, a Hpt. 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kapott pénzügyi holding társaság és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz- kibocsátó intézmény, befektetési vállalkozás, biztosító, ABAK és ÁÉKBV-alapkezelő (azaz a Társaság) a célhoz kötöttség elvének megfelelően - a kölcsönös adatátadáson alapuló közös adatkezelésben részt

vevő adatkezelők általános szerződési feltételeinek megfelelően, erre vonatkozó külön megállapodás nélkül is - jogosultak egymás ügyfeleivel való kapcsolatfelvételre az 1.5.4.1 és 1.5.4.2 pont szerint megismert adatok felhasználásával.

1.5.4.4 Az Ügyfél kifejezett nyilatkozatával jogosult korlátozni vagy megtiltani az 1.5.4.2 pont szerinti adattovábbítást.

1.5.4.5 Az 1.5.4.1 és 1.5.4.2 pont szerinti adatkezelés tekintetében a hitelintézet, a Hpt. 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kapott pénzügyi holding társaság és az ellenőrző befolyása alatt működő vállalkozások (azaz a Társaság is) a megismert adatok tekintetében egyaránt adatkezelőnek minősülnek.

1.5.4.6 A hitelintézet, a Hpt. 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kapott pénzügyi holding társaság és az ellenőrző befolyása alatt működő pénzügyi intézmény (azaz a Társaság is) az ügyféllel kötendő szerződés megkötését megelőzően az ügyfél részére a jelen 1.5.4 pontban foglalt közös adatkezelés érdekében történő kölcsönös adatátadás lehetőségéről igazolható módon tájékoztatást ad. A tájékoztatásban egyértelműen felhívja az ügyfél figyelmét arra, hogy az adatai jelen 1.5.4 pontban foglalt kezelésének lehetőségét az 1.5.4.4 pontban meghatározottak szerinti kifejezett nyilatkozatával bármikor korlátozhatja vagy megtilthatja.

1.5.5.

Amennyiben a jelen Üzletszabályzat és az Üzleti titokra, illetve Értékpapírtitokra kötelezően alkalmazandó rendelkezést tartalmazó jogszabály - így különösen a Bszt., illetve a Kbftv. - között eltérés van, a Társaság az alkalmazandó jogszabály szerint jogosult és köteles eljárni, és egyben haladéktalanul módosítani az Üzletszabályzatot.

1.5.6.

Amennyiben a Társaság, illetve a képviseletében eljáró értékpapír-forgalmazó, illetve letétkezelő a jogszabályi előírás alapján jogosult, illetve kötelezett Üzleti titok vagy Értékpapírtitoknak minősülő adat megadására, az ebből eredő következményekért a Társaság nem felelős.

1.5.7.

A Társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a Társaság által kezelt Értékpapírtitkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva jogszabály alapján levéltári kutatások céljára felhasználható.

1.6 Befektető-kártalanítási rendszer és tétbiztosítási rendszer

1.6.1 Befektető-védelmi Alap

A Társaság a Befektető-védelmi Alap (a továbbiakban: Alap) tagja.

Az Alap által nyújtott biztosítás kizárólag azon a befektetési jegyek és portfóliókezelt értékpapírok letétkezelését, illetve értékpapír-számlavezetését végző számlavezetővel, letétkezelővel illetve a befektetési jegyek forgalmazását bizományosi minőségében végző forgalmazóval szemben felmerült követelés kielégítésére terjed ki, aki tagja az Alapnak („az Alap tagja”).

Az Alap által kizárólag olyan követelés alapján állapítható meg kártalanítás, amely a befektető és az Alap tagja között 1997. július 1. napját követően létrejött, biztosított tevékenység végzésére kötött megállapodás teljesítése érdekében az Alap tagjának birtokába került és a befektető nevén nyilvántartott vagyon (értékpapír, pénz) kiadására vonatkozó kötelezettségen alapul (biztosított követelés). Az Alap által nyújtott biztosítás kizárólag a tagsági jogviszony fennállása alatt kötött megállapodásokra terjed ki.

Biztosított tevékenységnek az alábbiak minősülnek:

Pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett megbízás felvétele és továbbítása, megbízás végrehajtása az ügyfél javára, sajátszámlás kereskedés, portfóliókezelés, valamint a pénzügyi eszköz letéti őrzése és nyilvántartása, valamint az ehhez kapcsolódó ügyfélszámla vezetése, és letétkezelés, valamint az ehhez kapcsolódó értékpapírszámla vezetése, nyomdai úton előállított értékpapír esetében ennek nyilvántartása és az ügyfélszámla vezetése, kivéve – a 909/2014/EU rendelet mellékletének A szakasz

2. pontja szerinti – felső szintű (központi) értékpapírszámla vezetését.

Az Alap a kártalanításra jogosult befektetőktől kapott megbízás alapján elláthatja a befektető képviseletét az egyezségi tárgyaláson, illetve felszámolási eljárás során.

Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az

a) állam,

b) költségvetési szerv,

c) helyi önkormányzat,

d) a Tpt. szerinti intézményi befektető,

e) kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, Befektető-védelmi Alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,

f) elkülönített állami pénzalap,

g) a befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató,

h) a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézmény,

i) az MNB,

j) az Alap tagjánál vezető állású személy, és ezek közeli hozzátartozója,

k) az Alap tagjában öt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező vállalkozás vagy természetes személy és ennek ellenőrzött társasága, valamint természetes személy tulajdonos esetén ennek közeli hozzátartozója,

l) az Alap tagjának könyvvizsgálója

követelésére, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek követeléseire.

A fenti j)-k) pontjában meghatározott ok akkor zárja ki a kártalanítást, ha az a kártalanítási igény alapjául szolgáló szerződés megkötésétől a kártalanítási igény benyújtásáig terjedő időszakban, vagy annak egy része alatt fennállt az Alap azon tagjánál, amellyel kapcsolatban kártalanítási eljárásra kerül sor.Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletből eredő követelésre sem, amely esetében a bíróság jogerős ügydöntő határozata megállapította, hogy a befektetés forrása bűncselekményből származott.

Az Alap által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletekből eredő pénzkövetelésre sem, amely nem euróban, vagy az Európai Unió, illetve az OECD tagállamának törvényes fizetőeszközében áll fenn.

Az Ügyfél akkor jogosult az Alap által nyújtott kártalanításra, illetve az Alap kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha (i) a Felügyelet az Alap tagjával szemben a Bszt. 133. § (1) bekezdés

a) pontjában meghatározottak alapján felszámolási eljárást kezdeményez vagy (ii) a bíróság az Alap tagjának a felszámolását rendeli el.

Az Alap a fent meghatározott esemény időpontjának közzétételét követő tizenöt napon belül a Felügyelet által üzemeltetett honlapon és a saját honlapján közleményben tájékoztatja a befektetőket (Ügyfél) a kártalanítási igényérvényesítés lehetőségéről. Az Alap közzéteszi az igényérvényesítés első napját, az igényérvényesítés módját, továbbá a kifizetést végző szervezet nevét. Az igényérvényesítés első napja nem lehet később, mint a fent meghatározott esemény időpontjának közzétételét követő harmincadik nap.

Az Alap a kártalanításra jogosult befektető részére követelését - személyenként és Alap tagonként összevontan - legfeljebb 100.000,- euro összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Az Alap által fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka. A kártalanítás mértékének

megállapítása során az Ügyfélnek az Alap tagjánál fennálló valamennyi biztosított, és a tag által ki nem adott követelését össze kell számítani.

Kártalanítás megállapítására az Ügyfél erre irányuló kérelme alapján kerül sor. A kérelem formáját az Alap meghatározhatja. A kérelmet az Ügyfél az igényérvényesítés első napjától számított egy éven belül terjesztheti elő. Ha az Ügyfél menthető okból nem tudta igényét határidőben előterjeszteni, a kérelem az akadály elhárulását követő 30 napon belül terjeszthető elő.

1.7. Panaszkezelés

A Társaság Panaszkezelési Szabályzatát a jelen Üzletszabályzat 1. sz. melléklete tartalmazza.

1.8 Összeférhetetlenségi szabályok

A Társaság az Ügyfél számára hátrányos érdek-összeütközések elkerülése, feltárása és kezelése céljából szabályzatot készít. Az Összeférhetetlenségi Szabályzatot a jelen Üzletszabályzat 2. sz. melléklet tartalmazza.

1.9 Tájékoztatás, közzététel

1.9.1

A Társaság a Bszt. rendelkezései szerint közzétételre kötelezett befektetési alapkezelő, amely közzétételi kötelezettségeinek az alábbi módon és helyeken (a továbbiakban: Közzétételi helyek) tesz eleget:

• A Felügyelet által üzemeltetett Tőkepiacai Közzétételek honlapon (https://kozzetetelek.mnb.hu);

• A Társaság saját honlapján (www.mbhalapkezelo.hu); a Társaság jelen honlapja a továbbiakban: Honlap;

• Fizikai hirdetmény útján történő közzététel: az Ügyfélszolgálaton;

A Társaság a saját magára és az általa kezelt befektetési alapra vonatkozó, a Kbftv. szerinti közzétételi kötelezettségeit – amennyiben az adott törvényi előírás eltérően nem rendelkezik – a Társaság (www.mbhalapkezelo.hu) és az érintett befektetési alap honlapján, és - ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást – a Kbftv. szerinti közzétételek céljára, a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszeren való közzététellel teljesíti, a nettó eszközérték adatok kivételével.

A befektetési alapok letétkezelője és a forgalmazó a Kbftv. szerinti közzétételi kötelezettségeit az információnak a saját honlapján, és - ha a Felügyelet nyújt ilyen szolgáltatást - a Kbftv. szerinti közzétételek céljára, a hivatalosan kijelölt információtárolási rendszeren való megjelentetésével teljesíti.

A Társaság, vagy megbízása alapján a Letétkezelő köteles az általa kezelt nyilvános befektetési alapok egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértékét a befektetési alap kezelési szabályzatban meghatározott módon közzétenni minden olyan napra, amelyre megállapításra kerül, a megállapítást követő 2 munkanapon belül.

1.9.2

Honlapon történő közzététel.

A Társaság a jelen Üzletszabályzatban vagy az Ügyféllel kötött Szerződésben megjelölt egyes információkat, így különösen az ügyfél-tájékoztató anyagokat, valamint a jelen Üzletszabályzat és annak módosításait az alábbi feltételek esetén jogosult az Ügyféllel a Honlapján történő közzététel útján közölni.

a) az Ügyfél a Szerződésben nyilatkozik, hogy rendszeres internet-hozzáféréssel rendelkezik, és a Szerződés Társaság általi teljesítése és a Felek Szerződés szerinti együttműködése (az üzletvitel) céljából a Szerződésben megadja e-mail címét;

b) az Ügyfél – a papíron vagy a másik tartós adathordozón történő tájékoztatás lehetőségeire vonatkozó választása kapcsán a Társaságtól kapott tájékoztatást követően – kifejezetten nyilatkozott, hogy amennyiben a vonatkozó jogszabály, az Üzletszabályzat vagy a Szerződés alkalmazásában részére az Társaságnak tartós adathordozón kell tájékoztatást adnia, a nem papír tartós adathordozón történő tájékoztatást választja és kifejezetten nyilatkozik és elismeri, hogy a nem papír tartós adathordozón nyújtott tájékoztatás összhangban van az Társaság és a közötte meglévő, illetve kialakítandó üzletvitellel;

c) az előzetes tájékoztatás, illetve a végrehajtási politikára vonatkozó tájékoztatás kapcsán az Ügyfél kifejezett beleegyezését adja ahhoz, hogy a Társaság ezen információkra vonatkozó tájékoztatásokat a Társaság a weboldala segítésével adja meg részére, és kifejezetten nyilatkozik, hogy az ezen az adathordozón nyújtott e tájékoztatás összhangban van a Társaság és a közötte meglévő, illetve kialakítandó üzletvitellel.

A Társaság elektronikus úton értesíti az Ügyfelet a weboldala címéről és a fenti tájékoztatások weboldalán belüli elérhetőségéről.

1.9.3

Hirdetmény útján történő közzététel.

A Társaság biztosítja a tájékoztatási kötelezettség körébe tartozó információk nyomtatott formában történő állandó hozzáférhetőségét az Ügyfélszolgálaton az üzleti órákban, ideértve minden a Honlapon is megjelenő információt, tájékoztatást.

A Társaság jogosult több értesítési módot együttesen alkalmazni, illetve a Felek által választott szokásos értesítési módról – amennyiben azt halaszthatatlan körülmények indokolják – más, hatékonyabb értesítési módra áttérni.

1.9.4

A Társaság az alábbi információkat a Közzétételi helyeken közzéteszi, illetve a Felügyeletnek bejelenti:

a) valamely engedélyezett tevékenység megkezdéséről a döntést követő öt napon belül,

b) a részvényesei nevéről (cégnevéről), illetve tulajdoni és szavazati hányadukról a tárgyévet követő év január 15. napjáig,

c) a Tpt.-ben meghatározott járulékos vállalkozásban történő részesedésszerzést, illetőleg a illetve annak megszűnését, öt napon belül,

d) a Bszt. 22-24. §-ban meghatározott személyi körben, illetve a Kbftv. szerinti bejelentés- vagy engedélyköteles személyi körben bekövetkezett változást a kinevezést vagy választást követően haladéktalanul, de legkésőbb a kinevezést vagy a változást követő öt napon belül,

e) közvetítővel kötött szerződés megkötését, módosítását és megszűnését a döntést követő öt napon belül,

f) telephely, fióktelep, képviselet megnyitásáról, helyéről és megszűnéséről a döntést követő kettő napon belül,

g) a közgyűlésének összehívásáról a napirend közlésével, valamint a közgyűlés, illetve az alapító által hozott határozatokról, az utóbbiak lényeges tartalmának összefoglalásával a döntést követő öt napon belül,

h) az ügyfélfogadás szüneteltetésének tervéről a döntést követő öt napon belül,

i) a cégjegyzékben nyilvántartott adatainak változását a cégbírósági határozat jogerőre emelkedését követő öt napon belül,

j) ha vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás indíult, a tudomásra jutástól számított öt napon belül,

k) a közgyűlés által jóváhagyott, független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolóról, az éves beszámoló elfogadását követő tizenöt napon belül,

m) a Bszt-ben meghatározott közzétételi, nyilvánosságra hozatali kötelezettségek teljesítésére szolgáló közzétételi helyet,

n) egy részvényesének az alaptőkében 5 százalékot meghaladó részesedését és az ilyen részvényes minden újabb részesedés szerzését vagy részesedésének csökkenését, a szerződéskötést követő 2 napon belül;

o) a Társaság által kezelt befektetési alap Kbftv. 164. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adataiban bekövetkezett változást a változás hatálybalépését követő 5 munkanapon belül, a változás hatálybalépése napjának megjelölésével,

p) a Társaság szavatoló tőkéje tíz százalékát elérő vagy meghaladó hitelfelvételét és hitelfelvételnek minősülő ügyletet a hitelszerződés megkötését követő 2 napon belül,

q) a Társaság anyavállalatának - ha az vegyes tevékenységű holding társaság, illetőleg vegyes pénzügyi holding társaság - azon adatait, amelyek a befektetési vállalkozás felügyelete érdekében szükségesek,

r) a vele szoros kapcsolatban álló személyek körét.

2. A tőkepiaci kapcsolatok általános szabályai

2.1. A Társaság székhelye, Ügyfélszolgálata, üzleti nyitva tartása

A Társaság székhelyének megjelölését, Ügyfélszolgálatának elérthetőségét, valamint a Társaság üzleti óráit a jelen Üzletszabályzat 3.sz.melléklete tartalmazza.

2.2. Az Ügyfél-átvilágítás és azonosítás

2.2.1.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) értelmében kötelező az Ügyfél-azonosítás/ Ügyfél-átvilágítás a Társaság esetében

a) az üzleti kapcsolat létesítésekor;

b) a négymillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor;

c) háromszázezer forintot meghaladó összegű, a 1781/2006/EK Rendelet 3. cikk 9. pontjában meghatározott pénzátutalásnak minősülő ügyleti megbízás teljesítésekor

d) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a)-c) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor;

e) ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel,

f) ha az ügyfél-azonosító adatokban bekövetkezett változás kerül átvezetésre és kockázatérzékenységi megközelítés alapján szükséges az ügyfél-átvilágítás ismételt elvégzése;

g) háromszázezer forintot elérő, illetve azt meghaladó összegű pénzváltás esetén.

A fenti b) és g) pontban meghatározott átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri az (1) bekezdés b) és g) pontban meghatározott összeget. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a fenti b) és g) pontban meghatározott összeget.

2.2.2.

A Társaság köteles a 2.2.1 a) és f) pontjában meghatározott esetben az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a Társaságnál eljáró rendelkezésre jogosultat, továbbá a Társaságnál eljáró képviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.

A Társaság az azonosítás során az alábbi adatokat köteles rögzíteni:

a) természetes személy aa) családi és utónevét,

ab) születési családi és utónevét, ac) állampolgárságát,

ad) születési helyét, idejét, ae) anyja születési nevét,

af) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, ag) azonosító okmányának típusát és számát.

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ba) nevét, rövidített nevét,

bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén – amennyiben ilyennel rendelkezik – magyarországi fióktelepének címét,

bc) főtevékenységét,

bd) képviseletére jogosultak nevét és beosztását,

be) – ha ilyennel rendelkezik – kézbesítési megbízottjának az a) pont aa) és af) alpontjai szerinti adatait,

bf) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát,

bg) adószámát.

2.2.3

A Társaság a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az alábbi okiratok bemutatását köteles megkövetelni az Ügyfeleitől vagy jogosult közhiteles nyilvántartásból adatlekérdezést végezni:

2.2.3.1.

Természetes személy esetén

I. magyar állampolgár természetes személyek esetén:

a) személyazonosító igazolvány és lakcímet igazoló hatósági igazolvány ),

b) vagy kártya (plasztik bankkártya) formátumú vezetői engedély és lakcímet igazoló hatósági igazolvány,

c) vagy útlevél és lakcímet igazoló hatósági igazolvány,

d) 14. életévét be nem töltött természetes személy személyazonosító igazolvány (aláírást nem tartalmaz) és lakcímet igazoló hatósági igazolvány vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa

Lakcímet igazoló hatósági igazolványt a Társaság abban az esetben köteles kérni, ha a természetes személy Ügyfél lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található.

A lakcímet igazoló hatósági igazolvány mellett kiegészítő okmányként elfogadható a születési anyakönyvi kivonat és a magyar diákigazolvány.

II. külföldi természetes személyek esetén:

a) útlevele vagy EU állampolgár fényképes személyi azonosító igazolványa, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya, magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolványát, amennyiben lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található,

b) a külföldi állampolgár természetes személyek esetében, ha a személyazonosság igazoló ellenőrzéshez bemutatott dokumentum nem tartalmazza a II.a) pontban előírt valamennyi adatot, kiegészítő dokumentumot kell kérni a hiányzó adatok rögzítéséhez. Az adatok rögzítéséhez elfogadható minden egyéb megbízható és független forrásnak tekinthető okirat

is (Pl.: közjegyzői okirat, ügyvédi dokumentum, közhiteles nyilvántartási adat, egyéb közokirat pl. vezetői engedély, stb.).

2.2.3.2.

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet azonosítása

A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a Társaság köteles megkövetelni jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személyek 2.2.3. pontban megjelölt okiratainak bemutatásán túlmenően az azt igazoló, 30 napnál nem régebben kelt okiratot, hogy

a) a belföldi céget a cégbíróság bejegyezte, vagy a cég a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése megtörtént vagy az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételre került,

b) a fent pontba nem tartozó belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,

c) külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént (külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet azonosításához a saját országa szerinti bejegyzés, vagy nyilvántartásba vétel 30 napnál nem régebbi igazolása szükséges, amely hitelesített fordítással együtt fogadható el);

d) hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet létesítő okiratát (társasági szerződését, alapító okiratát, alapszabályát). A hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét 30 napon belül okirattal az Ügyfél igazolni köteles. A Társaság a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni köteles.

2.2.3.3

A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a Társaság köteles ellenőrizni a 2.2.3.1 és 2.2.3.2 pont alapján bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét, valamint ennek keretében köteles meggyőződni az okirat hitelességéről.

A személyazonosság igazoló ellenőrzése során a Társaság köteles ellenőrizni a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult rendelkezési jogosultságát, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát.

Ha az Ügyfél és az üzleti kapcsolat azonosításához kockázatérzékenységi megközelítés alapján ez indokolt, a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a Társaság jogosult a jelen 2.2.3 pontban meghatározott intézkedéseken túlmenően a személyazonosságra vonatkozó adat felügyeletet ellátó szerv által meghatározott nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

2.2.4

Ha a Társaság nem tudja végrehajtani a Pmt-ben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, akkor az érintett Ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az Ügyfél megbízása alapján fizetési számlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügylet teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot.

2.2.5.

Egyszerűsített Ügyfél-átvilágítás

Egyszerűsített Ügyfél-átvilágítást a Társaság az alábbi alacsony kockázatú esetekben köteles végezni:

a) ha a Társaság Ügyfele az Európai Unió területén:

i. pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat;

ii. befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet folytat;

iii. biztosítási, biztosításközvetítői, és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet folytat;

iv. árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytat;

v. postai pénzforgalmi közvetítői tevékenységet, postai készpénzátutalást, belföldi és nemzetközi postautalvány felvételt és kézbesítést folytat

vi. önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működik

vii. vagy ha a fenti tevékenységet ellátó szolgáltató olyan harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltató, amelyre a Pmt.-ben meghatározott egyenértékű követelmények vonatkoznak és betartása tekintetétben felügyelet alatt állnak.

b) ha az Ügyfél olyan Társaság, amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,

2.2.6.

Fokozott Ügyfél-átvilágítás

A Társaság fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles alkalmazni, ha az Ügyfél magas kockázatú. Az ügyfelet magas kockázatúnak kell tekinteni az alábbi esetekben:

a) az ügyfél stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származik,

b) a Pmt. 65. §-ban meghatározott a Társaság saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített egyéb esetekben,

c) a Pmt. 17. §-ban meghatározott távoli azonosítás esetén,

d) az Ügyfél vagy tényleges tulajdonosa – a többségi tulajdonú állami vállalat Pmt. 3. § 38. pont f) pont alapján megállapított tényleges tulajdonosa kivételével – kiemelt közszereplő vagy a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy,

e) az Ügyfél az Afad-törvény alapján „megbízhatatlan” minősítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkező adatszolgáltatónak minősül, valamint

f) a Pmt 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által kiadott útmutatóban meghatározott egyéb esetekben.

2.2.7.

Tényleges tulajdonos, kiemelet közszereplő

Az Ügyfél-azonosítás/Ügyfél-átvilágítás során a természetes személy Ügyfél köteles – a Társaság által meghatározott módon – nyilatkozni, ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el és köteles nyilatkozni a tényleges tulajdonosi viszonyairól.

A Társaság a fent meghatározott nyilatkozatban a tényleges tulajdonosra vonatkozó alábbi adatok megadását köteles kérni:

a) családi és utónevét,

b) születési családi és utónevét,

c) állampolgárságát,

d) születési helyét, idejét,

e) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét.

Az Ügyfél-azonosítás/Ügyfél-átvilágítás során a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Ügyfél képviselője köteles – a Társaság által meghatározott módon – nyilatkozni, a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról és a Társaság a nyilatkozatban a tényleges tulajdonosra vonatkozó alábbi adatok megadását köteles kérni:

a) családi és utónevét,

b) születési családi és utónevét,

c) állampolgárságát,

d) születési helyét, idejét,

e) lakcímét, ennek hiányában a tartózkodási helyét,

f) a tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét.

A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Ügyfél képviselője a fentiek szerinti nyilatkozatában köteles minden, a Pmt. 3. § 38. pontjában foglaltaknak megfelelő természetes személyt feltüntetni tényleges tulajdonosként.

Ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet Ügyfél tényleges tulajdonosa a 3.

§ 38. pont f) alpontja alapján a vezető tisztségviselő, a Társaság köteles a vezető tisztségviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.

A Társaság a fent meghatározott adatokon kívül az Ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is köteles kérni, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt. 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek.Ha a természetes személy Ügyfél kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül, a fent meghatározott adaton kívül a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására és a vagyon forrására vonatkozó információkat.

Tényleges tulajdonos:

1. az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak1.

1 8:2. § [Befolyás]

(1) Többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy vagy jogi személy (befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint felével vagy meghatározó befolyással rendelkezik.

(2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja vagy részvényese, és

a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagy

b) a jogi személy más tagjai, illetve részvényesei a befolyással rendelkezővel kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaznak, vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolják szavazati jogukat, feltéve, hogy együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.

(3) A többségi befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az (1)-(2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett befolyás útján biztosítottak.

(4) Közvetett befolyással rendelkezik a jogi személyben az, aki a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyben (köztes jogi személy) befolyással bír. A közvetett befolyás mértéke a köztes jogi személy befolyásának olyan hányada, amilyen mértékű befolyással a befolyással rendelkező a köztes jogi személyben rendelkezik. Ha a befolyással rendelkező a szavazatok felét meghaladó mértékű befolyással rendelkezik a köztes jogi személyben, akkor a köztes jogi személynek a jogi személyben fennálló befolyását teljes egészében a befolyással rendelkező közvetett befolyásaként kell figyelembe venni.

(5) A közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.

2. az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik,

3. az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett, továbbá

4. alapítványok esetében az a természetes személy,

a) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,

b) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy

c) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett,

d) a)–c) alpontban meghatározott természetes személy hiányában aki az alapítvány képviseletében eljár;

5. az 1. és 2. pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője.

2.2.8Az Ügyfél, annak meghatalmazottja, a Társaságnál eljáró rendelkezésre jogosult, továbbá a Társaságnál eljáró képviselő a szerződéses kapcsolat fennállása alatt az általa az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról köteles a tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül a Társaságot értesíteni.

Amennyiben a Társaság az Ügyfél által kapcsolattartásra megadott módokon nem tud az Ügyféllel kapcsolatba lépni annak ellenére, hogy az Ügyfél ügyletek végrehajtását kezdeményezi, a Társaságnak kockázatérzékenységi megközelítés alapján meg kell kísérelnie három hónapon belül legalább két alkalommal, igazolt módon postai úton írásban felszólítani az Ügyfelet – a lehetséges jogkövetkezményekre való egyidejű figyelmeztetés mellett – a Társasággal való kapcsolat felvételére. A második értesítés sikertelenségét követően a Társaság az Ügyfél vagy annak meghatalmazottja általi kapcsolatfelvételig megtagadja az Ügyfél által kezdeményezett, négymillió-ötszázezer forintot elérő összegű ügylet teljesítését.

A pénzmosás megelőzésének további szabályairól a Társaság hatályos Pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló szabályzata rendelkezik.

2.3. Együttműködés, tájékoztatás, kapcsolattartás nyelve

A Társaság és az Ügyfél – amennyiben a jelen Üzletszabályzat másként nem rendelkezik - a kölcsönös együttműködés követelményének megfelelően késedelem nélkül értesítik egymást a lényeges körülményekről, tényekről, valamint haladéktalanul felhívják egymás figyelmét az esetleges változásokra, tévedésekre és mulasztásokra. A Felek haladéktalanul értesítik egymást elnevezésük, címük, képviselőjük megváltozásáról, valamint a személyüket, jogi státuszukat érintő minden egyéb, az ügylet szempontjából lényeges változásról. Az e kötelezettségek elmulasztásából eredő kár a mulasztó Felet terheli.

Az Ügyfél köteles azonnal értesíteni a Társaságot, ha nem érkezett meg időben valamely, általa a Társaságtól várt értesítés. Az e kötelezettség elmulasztásának következményei az Ügyfelet terhelik.

A kapcsolattartás nyelve a magyar. Az Ügyfél elfogadja és tudomásul veszi, hogy a Társaság jogszabályai kötelezettségeinek, ideértve különösen az előzetes tájékoztatási és előzetes tájékozódási kötelezettségét, valamint a megbízás végrehajtását követő tájékoztatási kötelezettségét, továbbá nyilvántartási kötelezettségét, magyar nyelven tesz eleget az alábbi kivétellel. Az Ügyfél kifejezett kérése és a kapcsolódó költségek megtérítése esetén a kapcsolattartás nyelve az angol. Az Ügyfél

tudomásul veszi, hogy bizonyos esetekben az adott külföldi piacra, termékre vonatkozó tájékoztatások, és az ennek alapjául szolgáló dokumentumok kizárólag idegen nyelven érhetők el, és a Társaság ezen tájékoztatásokat magyar nyelven nem tudja biztosítani. Ebben az esetben az Ügyfél az ügyleti megbízás megadásával elismeri, hogy az idegen nyelven biztosított tájékoztatásokat, dokumentumokat megértette, az adott idegen nyelvet ismeri vagy számára az idegen nyelvű tájékoztatást, dokumentumot harmadik személy lefordította.

A Társaság és az Ügyfél kapcsolattartásuk során használt elérhetőségeket a Szerződés tartalmazza.

2.4 Adatvédelmi szabályok

Az adatvédelmi szabályokat, valamint az adatvédelmi tájékoztatás módját a jelen Üzletszabályzat 5. sz. melléklete tartalmazza.

2.5. Közreműködő, közvetítő igénybevétele

2.5.1

A Társaság jogosult a Szerződés teljesítése érdekében közreműködő igénybevételére. A Társaság felelős az általa igénybe vett közreműködő eljárásáért.

A Társaság nem felel más személy közreműködő tevékenységéért akkor, ha a közreműködőt az Ügyfél választotta ki, valamint akkor, ha a Társaság más személy közreműködését azért vette igénybe, hogy ezzel az Ügyfelet károsodástól védje meg, és bizonyítja, hogy a közreműködő kiválasztása, utasításokkal való ellátása és ellenőrzése terén úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

2.5.2.

A Társaság jogosult továbbá a befektetési szolgáltatási tevékenysége végzéséhez a Bszt. 111.§-a szerinti közvetítőként függő ügynököt, illetve befektetési vállalkozást igénybe venni. A Társaság az igénybe vett közvetítő tevékenységért, a Bszt.-ben foglaltak betartásáért teljes felelősséggel tartozik. A Társaság által igénybe vett függő ügynökök, illetve befektetési vállalkozások listáját a jelen Üzletszabályzat 6. sz. melléklete tartalmazza.

2.5.3

Ügyfeleknek pénzügyi eszközökről, befektetési szolgáltatási tevékenységről vagy kiegészítő szolgáltatásról befektetési tanácsot vagy információt nyújtó - a Társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló - természetes személyekről a Társaság belső nyilvántartást vezet.

A fenti személyekről vezetett belső nyilvántartásba a Társaság azt a személyt jegyzi be, aki

a) büntetlen előéletű; és nem áll foglalkozástól eltiltó jogerős ügydöntő határozat hatálya alatt,

b) ellene a Felügyelet öt éven belül nem alkalmazott végleges nyilvános határozatban megállapított, figyelmeztetésnél súlyosabb szankciót;

c) rendelkezik a Bszt-ben meghatározott szakmai képesítéssel, illetve a Bszt. felhatalmazása alapján kiadott MNB rendeletben meghatározott szakmai képességekkel és kompetenciákkal.

2.6. Felelősségi szabályok

2.6.1 A Társaság tevékenysége során mindenkor a jogszabályoknak, a Társaság szabályzatainak, valamint az Ügyfél érdekeinek - az adott körülmények között lehetséges - legteljesebb figyelembevételével és a befektetési vállalkozásoktól általában elvárható gondossággal jár el. A Társaság megtéríti mindazt a kárt, amelyet fentiek szerinti kötelezettségének esetleges elmulasztása

által az Ügyfélnek okozott, feltéve, hogy nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben egy befektetési vállalkozástól általában elvárható azzal, hogy a jogszabályban meghatározott esetekben és a jogszabály által megengedett legteljesebb mértékig, valamint az Ügyfél súlyos és felszólítás ellenére sem rendezett szerződésszegése esetén a Társaság nem felel a szerződésszegés következményeként az Ügyfél vagyonában keletkezett egyéb károkért, értékcsökkenésért, az elmaradt vagyoni előnyért és az Ügyfelet ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségek megtérítéséért. A Társaság nem felel a vis maiorból, valamint hatósági rendelkezésből, valamely engedély (bejegyzés) megtagadásából, vagy késedelmes megadásából származó kárért.

2.6.2 Közvetlenül vagy közvetve vis maiornak minősülő hiba, illetve az alkalmazás működésképtelensége miatt a Társaság kártérítési kötelezettséget nem vállal. A vis maior olyanelőre nem látható és az általában elvárható gondosság és körültekintés mellett elháríthatatlan esemény vagy körülmény- különösen, de nem kizárólagosan földrengés, villámcsapás, vihar, árvíz, tűzvész, tartós áramkimaradás, illetve háború, fegyveres konfliktus, forradalom, terrorcselekmények, általános sztrájk, lázadás, zavargások, hatósági intézkedés, irányadó jogszabályok lényeges módosulása, humanitárius katasztrófa, élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség, súlyos járvány, internet összeköttetés vagy egyéb telekommunikációs kapcsolat meghibásodása -, amely lehetetlenné teszi valamelyik vagy mindkét Fél Szerződésből fakadó valamely kötelezettségének egészben vagy részben történő teljesítését vagy annak teljesítése csak késedelmesen lehetséges az ilyen akadály elhárulta után feltéve, hogy fenti körülmény ténylegesen akadályozza a Felet a Szerződésből fakadó kötelezettségei teljesítésében.

2.6.3 Az Ügyfél felel minden olyan kárért, amely a telefon-, fax, vagy internetes kapcsolat során előforduló tévedés, félreértés, vagy hiba eredménye, kivéve, ha a kár a Társaság súlyos gondatlanságának vagy szándékos magatartásának eredménye.

2.6.4 A Társaság nem felel a jogszabályban meghatározott esetekben, valamint az Ügyfél súlyos és felszólítás ellenére sem orvosolt szerződésszegése esetében sem.

2.6.5 A jogszabályban meghatározott esetek, valamint az Ügyfél súlyos és felszólítás ellenére sem orvosolt szerződésszegése, valamint a 2.6.1 és 2.6.3 pontban foglaltak kivételével – a Társaság a Szerződés teljesítéséért való felelősségét nem korlátozza, illetve nem zárja ki.

2.7. Írásbeliség

Mind a Társaság, mind az Ügyfél köteles - eltérő megállapodás vagy a jelen Üzletszabályzat eltérő rendelkezése hiányában - az egymásnak szóló értesítéseket, megbízásokat, üzeneteket, valamint a Szerződéseket írásba foglalni, illetve írásban megerősíteni. Az Ügyfél felhatalmazása alapján elfogadható a minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat formájában kötött Szerződés is, illetve a Szerződés eltérő rendelkezése hiányában - az email - vagy fax is írásbeli formának minősül. Az írásba foglalásnak minden esetben az értesítés, megbízás, üzenet fogadását, illetve a Szerződés megkötését követő 2 munkanapon belül meg kell történnie.

Az Ügyfél felhatalmazása alapján a Társaság az Ügyféltől telefonon, vagy más nem írásos formában is elfogad közlést. A telefonon vagy más, nem írásos formában kapott közlést a Társaság hangszalagra vagy a közlés felvevője által a közlés napján készített iratban rögzíti, amelyet a Társaság a közlés írásban történő visszaigazolását követő 30 napig, illetve az adott közlés Szerződésben történő foglalásáig köteles megőrizni. Írásbeli visszaigazolás esetén a másik Fél köteles azonnal írásban (faxon) jelezni, ha a nem írásos közlés és az írásbeli visszaigazolás között eltérés van. A hangszalag, illetve a megbízás felvevője által készített irat az érdekelt Ügyfél által bármikor megtekinthető.

2.8. Kapcsolattartás, kézbesítés és értesítés

2.8.1.

A Társaság az Ügyfélnek szóló Szerződéses ajánlatokat, nyilatkozatokat, értesítéseket és okmányokat arra a címre küldi, amelyet az Ügyfél a Szerződésben vagy a szerződéskötést követően írásban megadott. Ilyen cím hiányában a Társaság az Ügyfél székhelyére vagy postacímére, illetve a természetes személy Ügyfél bejelentett lakcímére küldi az iratokat.

A Társaság az Ügyfélnek szóló iratokat, értesítéseket nem köteles ajánlottan, tértivevénnyel postára adni azzal, hogy a Szerződéseket és a szerződéses nyilatkozatokat legalább ajánlott levélben kell az Ügyfélnek kézbesíteni. A Szerződés hatályát érintő nyilatkozatokat - így különösön a Szerződés megszegésével és felmondásával kapcsolatos - valamint a Szerződéshez mellékelt befektetési irányelvek (a továbbiakban: Befektetési Irányelvek) módosítását ajánlott, tértivevényes küldeményként kell postára adni.

A küldeményt elküldöttnek kell tekinteni, ha az eredeti irat másolata, a Társaság munkatársa kézjegyével ellátott vagy fax által igazolt ("OK") példánya a Társaság birtokában van, vagy pedig, ha az elküldést kézjeggyel ellátott feladójegyzék vagy feladóvevény igazolja. A Társaság és az Ügyfél külön megállapodása alapján, a Társaság az iratokat az Ügyfél által megadott e-mail címre is megküldheti.

A küldeményt kézbesítettnek kell tekinteni

a) személyesen, vagy futár útján történő kézbesítés esetén, amikor a küldeményt a címzettnek átadják,

b) ha postán küldik, a postára adástól számított ötödik munkanap elteltével (kivéve, ha a tértivevény korábbi átvételt igazol),

c) fax vagy e-mail útján történő továbbítás esetén, amikor a fax visszaigazoló értesítés olvasható formában megérkezik, illetve az e-mail olvasható formában megérkezik.

Az ajánlott-(tértivevényes) postai küldeményként elküldött küldemény a feladást követő 5. munkanapon akkor is kézbesítettnek minősül és a szerződés szerinti jogkövetkezmények alkalmazhatóvá válnak, ha a tértivevény az „átvételt megtagadta”, „nem kereste”, „elköltözött” vagy más hasonló jelzéssel érkezik vissza a Társasághoz.

A Társaság jogosult úgy tekinteni, hogy az Ügyfél tudomásul vette és elfogadta az értesítésben foglaltakat, ha arra 15 napon belül nem érkezett írásbeli észrevétel vagy kifogás.

2.8.2

A Társaság részére szóló írásos küldeményeket a Szerződésben meghatározott címre kell küldeni. Az írásos küldemények érkezésére a Társaság nyilvántartása az irányadó. A Társaság az Ügyfél kérésére igazolást ad a küldemény átvételéről.

2.8.3

Futárral, postai úton, illetve faxon történő kézbesítés esetén a Társaság jogosult az ezzel kapcsolatosan felmerült költségeit az Ügyféllel megtéríttetni.

Az Ügyfél kapcsolattartásával, értesítésével és tájékoztatásával kapcsolatos költségeket a jelen Üzletszabályzat 13. sz. melléklete (Díjtételek jegyzéke) tartalmazza.

2.9. A tőkepiaci megbízások ellenértéke

Az Ügyfél a Társaság szolgáltatásaiért díjat (a továbbiakban: Díj) fizet. A Díj mértékét, beleértve a közreműködő igénybevételével kapcsolatos költségeket a jelen Üzletszabályzat 13. sz. melléklete (Díjtételek jegyzéke), illetve a Szerződés tartalmazza.

A szolgáltatás teljesítése során, a szokásos mértéket meghaladóan felmerült, és Szerződés 5. sz. mellékletében, illetve a jelen Üzletszabályzat 13. sz. mellékletében (Díjtételek jegyzéke) feltüntetett, és ilyenként minősített költségek az Ügyfelet terhelik.

A Díj megfizetése - a Szerződésben foglalt eltérő kikötés hiányában - negyedévente utólag esedékes. A Társaság az esedékes Díjról az Ügyfélnek a negyedévet, illetve a Szerződés teljesítését követő hónap 7. napjáig számlát küld. A Díj a számlán feltüntetett eltérő fizetési határidő hiányában a számla kézhezvételét követő 8 napon belül esedékes.

Pénztartozás késedelmes megfizetése esetén a késedelembe esett Fél késedelmi kamatot köteles fizetni. A késedelmi kamat mértéke

a) vállalkozások esetén a Ptk. 6:155. § (1) bekezdésében meghatározott kamatmérték,

b) egyéb esetben a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszerese.

Az értékpapírból származó bevétel (jövedelem), kamat, illetve osztalék, árfolyamnyereség kifizetése, képződése esetén a Társaság kifizetőhelynek minősülhet. Amennyiben kifizetőhelynek minősül, a Társaság a hatályos jogszabályok előírásainak megfelelően gondoskodik az adó levonásáról, illetve annak az adóhatósághoz történő megfizetéséről.

A Társaság jogosult és köteles lehet a hatályos adószabályok, így különösen a személyi jövedelemadóról jogszabályok által érintett ügyletekről nyilvántartást vezetni, valamint a levont adóelőleget a mindenkori adózás rendjéről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően és határidőben az adóhatóságnak átutalni. A Társaság az adó, illetve adóelőleg levonás és kifizetés esetén az Ügyfél által a Társaság rendelkezésére bocsátott szabályszerű dokumentumok alapján jár el. Az Ügyfél tartozik felelősséggel az általa az adófizetési kötelezettség megállapításához a Társaságnak átadott dokumentumok valódiságáért.

2.10. Állományátruházás

A Társaság szerződéses kötelezettségei állományát a Felügyelet előzetes engedélye alapján más befektetési vállalkozásra átruházhatja, azzal, hogy Felügyelet engedélye nem helyettesíti a Gazdasági Versenyhivatal külön jogszabály szerinti engedélyét

Az állomány átruházás során a Ptk. tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

A Társaság köteles a jelen Üzletszabályzatban meghatározottak szerint, illetve, ha a Szerződés másképpen nem rendelkezik, egy országos napilapban, valamint a Budapesti Értéktőzsde (a továbbiakban: Tőzsde) hivatalos lapjában az állomány átruházásáról rendelkező szerződés hatályosulása előtt az átruházás szándékát hirdetmény útján közölni az Ügyfelekkel. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a Bszt. 141. § (2) – (6) bekezdéseiben foglaltakra, így többek között arra, hogy az átvevő üzletszabályzatát az Ügyfél hol, mikortól és milyen formában tekintheti meg.

Ha az Ügyfél a szerződéses kötelezettségek állományát átvevő befektetési vállalkozás személyét és üzletszabályzatát elutasítja, akkor a Társaságnak küldendő írásbeli nyilatkozatában köteles más megfelelő tevékenységi engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozást megjelölni, valamint az ott vezetett értékpapírszámla, értékpapír-letéti számla és a befektetéshez kapcsolódó pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számla számait megjelölni. Ha az Ügyfél a Társaság által megadott határidőn belül (amely 30 napnál nem lehet kevesebb) nem vagy az előírtakhoz képest hiányosan küldi meg

nyilatkozatát, akkor úgy kell tekinteni, hogy az átvevő befektetési vállalkozásszemélyét és üzletszabályzatát elfogadta. Az állomány átruházása következtében felmerülő költség, díj az Ügyfélre nem hárítható át.

Az átvevő befektetési vállalkozás személyének és üzletszabályzatának elfogadása esetén az Ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszköze és pénzeszköze a fent meghatározott értesítésben megjelölt határnaptól az átvevő befektetési vállalkozás kezelésébe kerül, és arra az átvevő befektetési vállalkozás üzletszabályzatának előírásai vonatkoznak.

A Társaságot az Ügyféllel szemben megillető jogok tekintetében a Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

2.11. Felek joga és kötelezettsége a Társaság tevékenységének megszüntetése vagy felfüggesztése esetén

A Társaság haladéktalanul tájékoztatja az Ügyfeleit rendkívüli tájékoztatásként a tevékenységének megszüntetésére, részleges vagy teljes felfüggesztésére, korlátozása, tevékenysége végzésére jogosító engedély visszaadására, illetve visszavonására vonatkozó döntésről. Az Ügyfél a tájékoztatást követően - a helyzet fennállta alatt - jogosult erre tekintettel a Szerződést felmondani a Szerződésben foglalt felmondási idő nélkül, amennyiben nem kíván az állomány-átruházásban részt venni.

A Társaság nem tartozik felelősséggel a Szerződés nem szerződésszerűen vagy nem határidőben történő teljesítése miatt az Ügyfelet ért kárért, ha az Ügyfél jogosult a Szerződés felmondására, de ezen jogát nem gyakorolja.

3. A szerződések általános szabályai

3.1 Ügyfelek minősítése 3.1.1.

A Társaság a befektetési szolgáltatási tevékenysége (portfóliókezelési és befektetési tanácsadási

tevékenysége) keretében a Szerződés megkötését megelőzően vagy az Ügyféllel kötött keretszerződés esetén - amennyiben az Ügyfél minősítésére még nem került sor - a megbízás végrehajtását megelőzően az alábbiak szerint minősíti a leendő Ügyfelet és a Szerződés hatálybalépését követően Ügyfélként e minősítésnek megfelelően kezeli.

A minősítést nem kell elvégezni, ha a Szerződés egy hatályban lévő keretszerződés alapján jön létre és a Szerződés tárgyát képező ügylet vagy pénzügyi eszköz vonatkozásában a minősítésre már sor került vagy a leendő szerződő fél a szerződéskötést követően a Szerződés tárgyát képező ügylet vonatkozásában elfogadható partnernek minősül.

A Társaság azon Ügyfeleit, akikkel 2018. január 3. napját megelőzően kötött Szerződést, értesíti a 2014/65/EU irányelv előírása szerinti újrabesorolás tekintetében arról, hogy az említett irányelv alapján lakossági ügyfélnek, szakmai ügyfélnek vagy elfogadható partnernek minősülnek-e.

A Társaság írásban vagy más tartós adathordozón értesíti az Ügyfelet

a) a minősítéséről,

b) a minősítésében bekövetkezett bármilyen változásról, és

c) arról a tényről, hogy kérheti az alábbiak szerint e minősítés megváltoztatását, és az ilyen kérés esetén az őt megillető jogok megváltozásában jelentkező következményekről

A Társaság tartós adathordozón tájékoztatja az Ügyfeleket az eltérő besorolás kérésére vonatkozó jogaikról és az eltérő besorolásnak az ügyfélvédelem szintjét korlátozó következményeiről.

A Társaság saját kezdeményezésére vagy az érintett Ügyfél kérésére a következő módon kezelheti az Ügyfelet:

a) szakmai vagy lakossági ügyfélként kezelheti az egyébként elfogadható partnerként besorolható ügyfelet;

b) lakossági ügyfélként kezelheti a szakmai ügyfélnek tekintett ügyfelet.

A minősítés alapján az Ügyfél

a) szakmai ügyfél, vagy

b) lakossági ügyfél

c) elfogadható partner.

A Bszt. 51. § (1) bekezdés szerinti elfogadható partner minősítés a Társaság által végzett tevékenységek, azaz a Bszt. 5. § (1) d) és e) szerinti portfóliókezelés és befektetési tanácsadás tekintetében nem alkalmazandó. A Szerződés hatálybalépését követően a Társaság az Ügyfelet ügyfélként e minősítésnek megfelelően kezeli.

3.1.2.

Szakmai ügyfélnek minősül a Bszt. eltérő rendelkezése hiányában

a) a befektetési vállalkozás,

b) az árutőzsdei szolgáltató,

c) a hitelintézet,

d) a pénzügyi vállalkozás,

e) a biztosító,

f) a befektetési alap és a befektetési alapkezelő, valamint a kollektív befektetési társaság,

g) a kockázati tőkealap és a kockázati tőkealap-kezelő,

h) a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,

i) helyi vállalkozás, amely

ia) a Bszt. 6. § l) pontjában meghatározott pénzügyi eszköz2 vagy az arra vonatkozó - a Bszt. 6.

§-ban meghatározott - származtatott pénzügyi eszköz vonatkozásában azon személy, amely az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvényben meghatározott kötelezettségének teljesítése érdekében vagy azzal összefüggésben kereskedik e pénzügyi eszközre,

ib) a Bszt. 6. § e)-g), valamint j) és k) pontjában meghatározott származtatott energiaügylet vonatkozásában azon személy, amely a Get., illetve a Vet. szerint földgáz- vagy villamosáram- kereskedést végez,

j) a központi értéktár,

k) a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény,

l) tőzsde,

m) központi szerződő fél,

n) minden egyéb olyan vállalkozás, amelyet a székhelye szerinti állam ilyenként ismer el,

o) a kiemelt vállalkozás, azaz az a vállalkozás, amely legalább két feltételnek megfelel az alábbiak közül: a legutolsó auditált egyedi számviteli beszámolójában szereplő, a mérleg fordulónapján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyammal számított mérlegfőösszege legalább húszmillió euró, nettó árbevétele legalább negyvenmillió euró, saját tőkéje legalább kétmillió euró.

2 az üvegházhatású gáz kibocsátási egység és a légszennyező anyag kibocsátási jog, amely olyan részegységekből áll, amelyek az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény előírásainak megfelelnek

p) a kiemelt intézmény, azaz valamely EGT-állam kormánya, valamely EGT-állam regionális kormánya, az ÁKK Zrt. és valamely más EGT-államnak államadósság kezelését végző szervezete, az MNB, valamely más EGT-állam központi bankja és az Európai Központi Bank, a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Beruházási Bank, és minden egyéb nemzetközi pénzügyi jellegű intézmény, amelyet nemzetközi egyezmény vagy államközi szerződés hozott létre

q) minden egyéb olyan személy és szervezet, amelynek fő tevékenysége a befektetési tevékenység, ideértve a különleges célú gazdasági egységet (a továbbiakban: Szakmai Ügyfél).

3.1.3.

A Szakmai Ügyfél számára, annak kifejezett kérésére vagy - ha a Szakmai Ügyfélként való minősítést a Társaság kezdeményezi - kifejezett egyetértése alapján a Társaság a lakossági ügyféllel azonos feltételeket biztosít a befektetési szolgáltatási tevékenysége során. Az ilyen megállapodást írásba kell foglalni, amelynek tartalmaznia kell azt, hogy az Ügyfél Szakmai Ügyfélnek minősül, és a lakossági ügyfélre irányadó szabályok alkalmazására saját kérésére kerül sor, valamint azt a tényt, hogy a lakossági ügyfélre irányadó szabályok alkalmazása mely pénzügyi eszközre vagy ügyletre terjed ki.

3.1.4.

Elfogadható partnernek minősül

a) a 3.1.2 a)-m) pontjában meghatározott vállalkozás,

b) a 3.1.2 o) pontjában meghatározott vállalkozás,

c) a 3.1.2 p) pontjában meghatározott intézmény, és

d) az a vállalkozás, amelyet a székhelye szerinti állam ilyenként ismer el (a továbbiakban: Elfogadható Partner).

3.1.5

Lakossági ügyfélnek minősülnek azok az Ügyfelek, akik nem minősülnek szakmai ügyfélnek (a továbbiakban: Lakossági Ügyfél).

3.1.6.

A Társaság a Lakossági Ügyfélnek - annak kifejezett írásbeli kérésére, amelyben megjelöli azt is, hogy a szakmai ügyfél minősítést mely pénzügyi eszköz vagy ügylet vonatkozásában kéri - Szakmai Ügyfél minősítést adhat az alábbiakban foglaltak teljesítését követően, ha ezen Ügyfél az alábbi feltételek közül legalább kettőnek megfelel:

a) a kérelem napját megelőző egy évben negyedévente átlagosan legalább tíz, az ügylet végrehajtása napján érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva, egyenként negyvenezer euró értékű vagy az adott év során összesen négyszázezer euró értékű ügyletet bonyolított le,

b) pénzügyi eszközökből álló portfóliója és betétéinek állománya együttesen meghaladja a kérelem benyújtásának napját megelőző napon érvényes MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon számítva az ötszázezer eurót,

c) legalább egy éves folyamatos vagy a feltételek vizsgálásának időpontját megelőző öt éven belül legalább egy éves munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik és olyan munkakört illetőleg feladatkört tölt be befektetési vállalkozásnál, árutőzsdei szolgáltatónál, hitelintézetnél, pénzügyi vállalkozásnál, biztosítónál, befektetési alapkezelőnél, kollektív befektetési társaságnál, kockázati tőkealap-kezelőnél, magánnyugdíjpénztárnál, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál, elszámolóházi tevékenységet végző szervezetnél, központi értéktárnál, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménynél, központi szerződő félnél, vagy tőzsdénél, amely a Társaság és az ügyfél között létrejövő szerződésben szereplő pénzügyi eszközzel és befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos ismereteket feltételez.

A Társaság írásban közli az Ügyféllel a Szakmai Ügyfélre és a Lakossági Ügyfélre vonatkozó szabályok közötti különbséget és annak következményeit, és a Szerződéshez különálló dokumentumként

mellékeli az Ügyfél kérelmét és az Ügyfél írásba foglalt nyilatkozatát arról, hogy a tájékoztatást megértette és tudomásul vette.

A Társaság visszavonja a Szakmai Ügyfél minősítést, ha az Ügyfél a kérelmét írásban visszavonja, az Ügyfél olyan változásról értesíti a Társaságot, vagy a Társaság olyan változásról szerez tudomást, amely következtében már nem állnak fenn a Szakmai Ügyféllé minősítés feltételei.

Azon Ügyfél esetében, amely Szakmai Ügyfél minősítését a Társaság visszavonta, a továbbiakban a Lakossági Ügyfélre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

3.2 Tájékoztatási kötelezettség, Ügyfeleknek és potenciális ügyfeleknek nyújtott tájékoztatás A Tájékoztatás általános szabályai

3.2.1 A Tájékoztatás általános szabályai

3.2.1.1 A Társaság a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében az Ügyféllel kötött Szerződés teljesítése, illetve az Ügyfél megbízásának végrehajtása során mindenkor a jogszabályokban foglaltaknak, a szakma szabályainak megfelelően, tisztességes és hatékony módon, az ügyfél érdekeivel összhangban jár el.

A Társaság – értelmezve az általa kínált vagy ajánlott pénzügyi eszközöket – a végső ügyfeleknek a Bszt. 17/A. § (2) bekezdésében3 meghatározott azonosított célpiacát is figyelembe véve felméri a pénzügyi eszközök azon Ügyfelek igényeivel való összeegyeztethetőségét, akik számára befektetési szolgáltatásokat nyújt, és gondoskodik arról, hogy csak abban az esetben kerüljön sor pénzügyi eszközök felkínálására vagy ajánlására, ha az az Ügyfél érdekében áll.

A Társaság a leendő szerződő fél vagy az Ügyfél tájékoztatása során - ideértve a befektetési elemzést és a marketingközleményt is – az alábbi 3.2.2 pontban foglaltaknak megfelelő világos, egyértelmű, kiegyensúlyozott és pontos tájékoztatást ad, a leendő szerződő felet, illetőleg az Ügyfelet nem téveszti meg. A Társaság a marketingközlemény marketing jellegét egyértelműen feltünteti.

3.2.2 A tisztességes, egyértelmű és nem félrevezető tájékoztatásra vonatkozó követelmények

3.2.2.1 A Társaság biztosítja, hogy minden tájékoztatás, amelyet Lakossági vagy Szakmai ügyfeleknek, vagy potenciális Lakossági vagy Szakmai ügyfeleknek címez, vagy oly módon terjeszt, hogy valószínűleg eljut azokhoz – beleértve a marketingközleményt is –, megfeleljen az alábbi 3.2.2.2 – 3.2.2.8 pontban megállapított feltételeknek.

3.2.2.2 A Társaság biztosítja, hogy 3.2.2.1 pontban említett tájékoztatás eleget tegyen a következő feltételeknek:

a) a tájékoztatás tartalmazza a Társaság nevét;

b) a tájékoztatás pontos és minden esetben tisztességesen és szembetűnően megjelöli a releváns kockázatokat a befektetési szolgáltatás vagy pénzügyi eszköz potenciális előnyeinek bemutatásakor;

c) a tájékoztatás a releváns kockázatok megjelöléséhez olyan betűméretet használ, amely legalább ugyanolyan nagyságú, mint a szolgáltatott tájékoztatásban túlnyomórészt használt betűméret, valamint a megjelölés jó láthatóságát elősegítő elrendezést;

3 A termék-jóváhagyási folyamat meghatározza a végső ügyfelek azonosított célpiacát az egyes pénzügyi eszközök ügyfél- kategóriáin belül, és biztosítja, hogy az adott azonosított célpiac valamennyi releváns kockázatának értékelése megtörténjen, és a tervezett forgalmazási stratégia az azonosított célpiacnak megfelelő legyen.

d) a tájékoztatás elégséges ahhoz és oly módon mutatják be, hogy a megcélzott vagy várhatóan elért csoport átlagos tagja valószínűleg megértse;

e) a tájékoztatás nem rejt el, nem kisebbít vagy nem homályosít el fontos részleteket, jelentéseket vagy figyelmeztetéseket;

f) a tájékoztatás teljes egészében ugyanazon a nyelven kerül megfogalmazásra az egyes Ügyfeleknek szolgáltatott információs és marketinganyagok mindegyikében, kivéve, ha az Ügyfél elfogadta, hogy több nyelven kapjon tájékoztatást;

g) a tájékoztatás naprakész és megfelel az alkalmazott kommunikációs eszközöknek.

3.2.2.3 Amennyiben a tájékoztatás befektetési szolgáltatásokat, pénzügyi eszközöket, illetve befektetési szolgáltatásokat nyújtó személyeket hasonlít össze, a Társaság biztosítja a következő feltételek teljesülését:

a) az összehasonlítást érdemi, valamint tisztességes és kiegyensúlyozott módon mutatja be;

b) megnevezi az összehasonlításhoz használt információs forrásokat;

c) belefoglalja az összehasonlításhoz használt legfontosabb tényeket és feltételezéseket.

3.2.2.4 Ha a tájékoztatás pénzügyi eszköz, pénzügyi index vagy befektetési szolgáltatás múltbeli teljesítményére vonatkozó utalást tartalmaz, a Társaság biztosítja a következő feltételek teljesülését:

a) ez az utalás nem a tájékoztatás leghangsúlyosabb eleme;

b) a tájékoztatás megfelelő teljesítményinformációkat tartalmaz az előző öt évről, illetve, ha ez több annál az időszaknál, mint amióta a pénzügyi eszközt ajánlják, a pénzügyi index létezik vagy a befektetési szolgáltatást nyújtják, akkor a teljes időszakról; vagy a Társaság által választott hosszabb időszakról, de a teljesítményinformációk minden esetben teljes 12 havi időszakokra épülnek;

c) egyértelműen megnevezésre kerül a referencia-időszak és az információforrás;

d) a tájékoztatás egyértelműen figyelmeztet arra, hogy az adatok a múltra vonatkoznak és a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli eredményeknek;

e) ha az utalás adatai a lakossági ügyfél vagy potenciális lakossági ügyfél lakóhelyétől eltérő tagállam pénznemében szerepelnek, egyértelműen megnevezi a pénznemet és figyelmeztet arra, hogy a megtérülés növekedhet vagy csökkenhet az árfolyamingadozások következtében;

f) ha az utalás bruttó teljesítményen alapul, bemutatja a jutalékok, díjak és egyéb költségek hatását.

3.2.2.5 Amennyiben a tájékoztatás múltbeli teljesítmény szimulációját vagy erre vonatkozó utalást tartalmaz, a Társaság biztosítja, hogy a tájékoztatás pénzügyi eszközre vagy pénzügyi indexre vonatkozzon, valamint biztosítja a következő feltételek teljesülését:

a) a múltbeli teljesítmény szimulációja egy vagy több, az érintett pénzügyi eszközzel megegyező vagy lényegében megegyező vagy annak alapjául szolgáló pénzügyi eszköz vagy pénzügyi index tényleges múltbeli teljesítményén alapszik;

b) az a) pontban említett tényleges múltbeli teljesítmény tekintetében teljesülniük kell a 3.2.2.4 pont a)–c), e) és f) pontjában megállapított feltételeknek;

c) a tájékoztatás egyértelműen figyelmeztet arra, hogy az adatok szimulált múltbeli teljesítményre vonatkoznak, és hogy a múltbeli teljesítmény nem megbízható mutatója a jövőbeli teljesítménynek.

3.2.2.6 Amennyiben a tájékoztatás a jövőbeli teljesítményre vonatkozó információt tartalmaz, a Társaság biztosítja a következő feltételek teljesülését:

a) a tájékoztatás nem szimulált múltbeli teljesítményen alapul és nem utal ilyenre;

b) a tájékoztatás ésszerű, objektív adatokra támaszkodó feltételezéseken alapul;

c) ha a tájékoztatás bruttó teljesítményen alapul, bemutatja a jutalékok, díjak és egyéb költségek hatását;

d) a tájékoztatás különböző piaci feltételeken alapuló teljesítmény-forgatókönyveket tartalmaz (mind kedvező, mind kedvezőtlen forgatókönyveket), és tükrözi az elemzésbe foglalt specifikus eszköztípusok jellegét és kockázatait;

e) a tájékoztatás egyértelműen figyelmeztet arra, hogy az ilyen előrejelzések nem megbízható mutatói a jövőbeli teljesítménynek.

3.2.2.7 Ha a tájékoztatás egyedi adókezelésre hivatkozik, akkor a Társaság kiemeli, hogy az adókezelés az adott ügyfél egyedi körülményeitől függ és a jövőben változhat.

3.2.2.8 A tájékoztatás egy illetékes hatóságnak sem használja a nevét olyan módon, amely azt jelezné vagy arra utalna, hogy a hatóság javasolja vagy jóváhagyja a Társaság termékeit vagy szolgáltatásait.

3.2.3 A Társaság - figyelemmel az alábbi 3.2.4 -3.2.11 pontban foglaltakra - kellő időben tájékoztatja a leendő szerződő felet vagy az Ügyfelet a Társaságról és annak szolgáltatásairól, a pénzügyi eszközökről és a javasolt befektetési stratégiákról, a végrehajtás helyszíneiről, valamint az összes költségről és kapcsolódó díjról. E tájékoztatás a következőket foglalja magában:

a) befektetési tanácsadás nyújtásakor a Társaság a befektetési tanácsadást megelőzően nyújt tájékoztatást az alábbiakról:

i. aa) a tanácsot független alapon adja-e,

ii. ab) a tanácsadás a különböző eszköztípusok szélesebb vagy szűkebb körű elemzésén alapul-e és különösen, hogy a pénzügyi eszközök köre olyan szervezetek által kibocsátott vagy kínált pénzügyi eszközökre korlátozódik-e, amelyeket olyan szoros kapcsolat vagy bármely egyéb jogi vagy gazdasági viszony - például szerződéses viszony - fűz a Társasághoz, amely azzal a kockázattal jár, hogy csorbítja a tanácsadás függetlenségét,

iii. ac) a Társaság biztosít-e a leendő szerződő fél vagy Ügyfél számára a javasolt pénzügyi eszközök alkalmasságára vonatkozó rendszeres értékelést;

b) a pénzügyi eszközökre és javasolt befektetési stratégiákra vonatkozó tájékoztatás magában foglalja a megfelelő iránymutatást, illetve figyelmeztetést az adott eszközökbe történő befektetéssel vagy az egyes befektetési stratégiákkal kapcsolatos kockázatokról, valamint arról, hogy - figyelembe véve a Bszt. 17/A. § (2) bekezdése szerinti azonosított célpiacot - a pénzügyi eszközt a Társaság Lakossági vagy Szakmai ügyfeleknek szánta-e;

c) a befektetési szolgáltatási tevékenységgel összefüggő költségekre és kapcsolódó díjakra vonatkozó tájékoztatás magában foglalja a befektetési tanácsadás költségét, adott esetben az ügyfélnek ajánlott vagy értékesített pénzügyi eszköz költségét, valamint az ügyfél általi fizetés módját, beleértve az esetlegesen harmadik féltől származó befizetéseket is.

A fentiek szerinti összes költségről és díjról szóló tájékoztatást - a befektetési szolgáltatási tevékenységhez és a pénzügyi eszközhöz kapcsolódó azon költségeket és díjakat is beleértve, amelyeket nem az alapul szolgáló eszközök piacának kockázata hoz létre – a Társaság összesített formában nyújtja annak érdekében, hogy az Ügyfél megérthesse a teljes költséget és annak a befektetés hozamára gyakorolt kumulatív hatását.

Amennyiben az Ügyfél azt kéri, a tájékoztatást a Társaság tételes lebontásban is biztosítja. Adott esetben ezt a tájékoztatást a Társaság a befektetés élettartama alatt rendszeresen, legalább évente biztosítja az Ügyfél számára.

A Társaság a tájékoztatást a Tájékoztatás a költségekről és a kapcsolódó díjakról elnevezésű, a 3.2.12 pontban foglaltaknak megfelelő dokumentumban nyújtja.

Ha a pénzügyi eszköz vételére vagy eladására vonatkozó megállapodást olyan távközlési eszköz igénybevételével kötik meg, amely nem teszi lehetővé a költségekkel és díjakkal kapcsolatos előzetes tájékoztatást, a Társaság a költségekkel és díjakkal kapcsolatos tájékoztatást az ügyletkötést követően

indokolatlan késedelem nélkül elektronikus formában vagy – lakossági ügyfél kérésére – papíron is megadhatja, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:

a) az Ügyfél beleegyezett, hogy az ügylet megkötését követően indokolatlan késedelem nélkül kapja meg a tájékoztatást; és

b) a Társaság megadta azt a választási lehetőséget az Ügyfél számára, hogy a tájékoztatás átvételéig elhalassza az ügylet megkötését.

A fentiekben foglalt követelményeken túlmenően a Társaság köteles lehetőséget biztosítani az Ügyfélnek arra, hogy a költségekkel és díjakkal kapcsolatos tájékoztatást telefonon kapja meg az ügylet megkötését megelőzően.

A fentiekben, valamint a 3.2.5 pontban foglalt információkat érthető formában közli a Társaság, úgy, hogy észszerűen feltételezhető legyen, hogy azok alapján az Ügyfél vagy a leendő szerződő fél képes átlátni a felkínált befektetési szolgáltatási tevékenységet vagy kiegészítő szolgáltatást, illetve az adott pénzügyi eszköz természetét és kockázatait, és ennek következtében tájékozottan tudja meghozni befektetési döntéseit. Ez a tájékoztatás egységesített formátumban is biztosítható.

A Társaság a Bszt-ben előírt valamennyi, az Ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek nyújtandó információt elektronikus formátumban adja át, kivéve akkor, ha lakossági ügyfél vagy potenciális lakossági ügyfél papíralapú tájékoztatást kért, amely esetben ezeket az információkat papíron, díjmentesen adja meg. A Társaság tájékoztatja a lakossági ügyfeleket vagy potenciális lakossági ügyfeleket, hogy lehetőségük van papíron megkapni az információkat.

Azokat a meglévő lakossági ügyfeleket, akik papíron kapják meg a Bszt. szerint nyújtandó információkat, a Társaság az elektronikus formátumban történő elküldés előtt legalább nyolc héttel tájékoztatja arról, hogy a továbbiakban elektronikus formátumban kapják meg az információkat. A Társaság tájékoztatja e lakossági ügyfeleket, hogy választásuk szerint továbbra is kaphatnak papíralapú tájékoztatást, vagy áttérhetnek az elektronikus formátumú tájékoztatásra. A Társaság tájékoztatja továbbá a meglévő lakossági ügyfeleket, hogy ha a nyolchetes időszak során nem kérik a papíralapú tájékoztatás folytatását, akkor automatikusan elektronikus formátumban fogják megkapni az információkat. Azokat a meglévő ügyfeleket, akik már elektronikus formátumban kapják meg a Bszt. szerint nyújtandó információkat, nem szükséges tájékoztatni.

Azon esetekben, ha a befektetési szolgáltatási tevékenység végzését olyan pénzügyi termék részeként kínálja a Társaság, amelyre a tájékoztatási kötelezettségek tekintetében már a Hpt. illetve az Fhtv. egyéb rendelkezései vonatkoznak, az ilyen szolgáltatásra ezeken túlmenően nem vonatkoznak a 3.2.2 és 3.2.3 pontban megállapított kötelezettségek.

3.2.4 A befektetési tanácsadásról szóló tájékoztatás

A befektetési tanácsadásról szóló tájékoztatást az alábbiakban foglaltaknak megfelelő módon kell megadni.

3.2.4.1 A Társaság egyértelműen és tömören kifejti, mikor és miért minősíthető a befektetési tanácsadás függetlennek vagy nem függetlennek, továbbá az alkalmazott korlátozások típusát és jellegét.

A Társaság független alapon befektetési tanácsadást nem nyújt.

A Társaság. által nyújtott befektetési tanácsadás azért minősül függő (nem független) befektetési tanácsadásnak, mert a Társaság a pénzügyi eszközök széles körének elérhetőségét nem biztosítja.

3.2.4.2 A Társaság ismerteti a figyelembe vehető pénzügyi eszközök típusait, a pénzügyi eszközök és – a szolgáltatás tárgykörébe tartozó eszköztípusonként – a szolgáltatók körét, továbbá ismerteti a pénzügyi eszközök ajánlásával összefüggésben a Társaság által alkalmazott kiválasztási folyamat során figyelembe vett tényezőket, például a pénzügyi eszközök kockázatait, költségeit és összetettségét.

A Társaság bemutatja az Ügyfél számára az ajánlható pénzügyi eszközök körét, és ezzel összefüggésben a vállalkozás eszközök kibocsátójához vagy szolgáltatójához fűződő kapcsolatát is.

3.2.4.3 Befektetési tanácsadás nyújtása esetén a Lakossági Ügyfél számára készítendő jelentésre a

3.3.3.12 pontban foglaltak az irányadóak.

3.2.5 A Társaság a portfóliókezelés keretében nem fogadhat el és nem tarthat vissza semmilyen díjat, jutalékot vagy olyan pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatást, amelyet valamely harmadik fél vagy egy harmadik fél nevében eljáró személy fizet vagy biztosít az Ügyfeleknek nyújtott szolgáltatással összefüggésben. Az olyan kisebb, nem pénzbeli juttatásokat, amelyek javíthatják az Ügyfélnek nyújtott szolgáltatás színvonalát, és nagyságrendjüknél vagy jellegüknél fogva nem tekinthetők úgy, hogy veszélyeztetnék a Társaság azon kötelezettségének teljesítését, hogy az Ügyfél érdekének leginkább megfelelő módon járjon el, világosan közölni kell, és azok nem tartoznak a jelen pont hatálya alá.

A Társaság a fentiek szerinti díj vagy előny létéről, jellegéről és összegéről vagy - amennyiben az összeg nem adható meg pontosan - összegének számítási módjáról az Ügyfelet világosan, átfogóan, pontosan és érthetően tájékoztatja az adott befektetési szolgáltatási tevékenység elvégzése előtt. A Társaság adott esetben tájékoztatja az Ügyfelet a befektetési szolgáltatási tevékenység nyújtásával összefüggésben kapott díj, jutalék, pénzügyi vagy nem pénzügyi előny ügyfélhez való továbbításának eljárásáról is.

A Társaság biztosítja, hogy alkalmazottait ne díjazza, illetve teljesítményüket ne értékelje oly módon, amely ütközik azzal a kötelezettségével, hogy az Ügyfelei érdekeinek leginkább megfelelő módon járjon el. A Társaság mindenekelőtt nem alakít ki díjazás, értékesítési célok révén vagy más módon olyan mechanizmust, amely arra ösztönözhetné alkalmazottait, hogy egy bizonyos pénzügyi eszközt ajánljanak Lakossági Ügyfelüknek, amikor a Társaság más, az Ügyfél igényeinek jobban megfelelő pénzügyi eszközt is ajánlhatna.

Amikor egy befektetési szolgáltatást csomag részeként vagy ugyanazon megállapodás vagy csomag feltételeként egy másik szolgáltatással vagy termékkel együtt kínál a Társaság, a Társaság tájékoztatja az Ügyfelet, hogy az egyes komponenseket meg lehet-e külön vásárolni, és mindegyik komponensről külön költségigazolást és díjkiszabást kell kiállítania. Amennyiben a Lakossági Ügyfelek számára kínált ilyen megállapodáshoz vagy csomaghoz kapcsolódó kockázat várhatóan eltér az egyes komponensekhez külön-külön kapcsolódó kockázatoktól, a Társaság megfelelő leírást nyújt a megállapodás vagy csomag különböző komponenseiről, valamint arról, hogy egymásra hatásuk hogyan módosítja a kockázatot.

3.2.6 Ha a Bszt., illetve a jelen üzletszabályzat eltérően nem rendelkezik, a 3.2.1 – 3.2.5 pont szerinti tájékoztatást olyan időben kell megadni, hogy az Ügyfélnek - a szerződés tárgyát képező ügylet összetettségére tekintettel - kellő idő álljon rendelkezésre a tájékoztatásban foglalt információk megértéséhez és a megalapozott döntéshez.

Előzetes tájékoztatási kötelezettség

3.2.7 Az Ügyfelek tájékoztatására vonatkozó általános követelmények

A Társaság az Ügyféllel vagy a potenciális ügyféllel való Szerződés megkötése előtt, vagy a Szerződés alapján nyújtott - befektetési szolgáltatások - nyújtása előtt – a korábbi időpontban – kellő időben tájékoztatja az Ügyfelet vagy a potenciális ügyfelet a következőkről:

a) a Szerződések feltételei;

b) az alábbi 3.2.8 – 3.2.12 pontokban írt, a Szerződésekre vagy a befektetési szolgáltatásokra vonatkozó tájékoztatást.

A Társaság a befektetési szolgáltatások Ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek történő nyújtása előtt kellő időben rendelkezésre bocsátja a 3.2.8 – 3.2.12 pontokban előírt tájékoztatást.

A jelen pontban említett tájékoztatást a Társaság tartós adathordozón vagy weboldal (ahol ez nem minősül tartós adathordozónak) segítségével nyújtja, feltéve, hogy teljesülnek a 3.2.13 pontban meghatározott feltételek.

A Társaság kellő időben értesíti az Ügyfelet a 3.2.8 – 3.2.12 pontok szerint adott tájékoztatások minden olyan lényeges változásáról, amely releváns a Társaság által az Ügyfélnek nyújtott szolgáltatás tekintetében. Amennyiben a tájékoztatás tartós adathordozón kerül átadásra, a kapcsolódó értesítést is tartós adathordozón kell átadni.

A Társaság biztosítja, hogy a marketingközleményben szereplő tájékoztatás összhangban álljon a Társaság által az Ügyfeleknek a befektetési és kiegészítő szolgáltatások elvégzése során nyújtott tájékoztatással.

Amennyiben a marketingközlemény az alábbiakban ismertetett jellegű ajánlatot vagy felhívást tartalmaz, és meghatározza a válaszadás módját vagy nyomtatványt mellékel a válaszadáshoz, tartalmazza 3.2.8 – 3.2.12 pontokban előírt információk közül az ajánlatra vagy felhívásra vonatkozókat:

a) ajánlat pénzügyi eszközzel vagy befektetési vagy kiegészítő szolgáltatással kapcsolatos megállapodás megkötésére a közlemény megválaszolójával;

b) felhívás a közlemény megválaszolójának, hogy tegyen ajánlatot pénzügyi eszközzel vagy befektetési vagy kiegészítő szolgáltatással kapcsolatos megállapodás megkötésére.

Az első albekezdés azonban nem alkalmazandó, ha a marketingközleményben szereplő ajánlatra vagy felhívásra történő válaszadáshoz a potenciális ügyfélnek másik, az információkat egyenként vagy együttesen tartalmazó dokumentumra vagy dokumentumokra kell hivatkoznia.

3.2.8 Tájékoztatás a Társaságról és az Ügyfeleknek és potenciális ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásairól

3.2.8.1 A Társaság, amennyiben releváns, a következő általános tájékoztatást bocsátja Ügyfelei vagy potenciális ügyfelei rendelkezésére a befektetési szolgáltatások Ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek történő nyújtása előtti kellő időben:

a) a Társaság neve és címe, valamint ahhoz szükséges elérhetőségi adatai, hogy az Ügyfél hatékonyan kapcsolatot tudjon tartani a Társasággal;

b) a nyelvek, amelyeken az Ügyfél kommunikálhat a Társasággal, és amelyen dokumentumokat és egyéb tájékoztatást kaphat a Társaságtól;

c) a Társaság és az Ügyfél közötti kapcsolattartásnak – és adott esetben a megbízások küldésének és fogadásának – módjai;

d) nyilatkozat arról, hogy a Társaság engedéllyel rendelkezik, és az engedélyező illetékes hatóság neve és címe;

e) ha a Társaság függő ügynök útján tevékenykedik, erre vonatkozó nyilatkozat, azon tagállam megadásával, amelyben a függő ügynököt bejegyezték;

f) a 2014/65/EU irányelv 25. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Társaság által az Ügyfélnek nyújtandó szolgáltatás teljesítéséről szóló jelentések jellege, gyakorisága és időzítése (3.2.8.9 pontban foglaltak);

g) ha a Társaság az Ügyfél pénzügyi eszközei vagy pénzeszközei felett rendelkezik, a Társaság által az ügyfélvagyon védelmére tett lépések összefoglaló leírása, beleértve a Magyarországon rendelkezésre álló érintett befektető-kártalanítási rendszert vagy betétbiztosítási rendszert;

h) a Társaság összeférhetetlenségi politikájának leírása, amely összefoglaló formában is megadható és amely jelen Üzletszabályzat 2. sz. mellékletét képezi;

i) az Ügyfél kérésére az említett összeférhetetlenségi politika további részletei tartós adathordozón, vagy weboldal segítségével (ahol ez nem minősül tartós adathordozónak), feltéve hogy teljesülnek a 3.2.13 pontban meghatározott feltételek.

A Társaság az a) –i) pontban felsorolt tájékoztatást a befektetési szolgáltatások Ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek történő nyújtása előtt kellő időben adja át.

3.2.8.2 Portfóliókezelési szolgáltatás nyújtásakor a Társaság megfelelő értékelési és összehasonlítási módszert hoz létre – például érdemi referenciaértéket –, amely az Ügyfél befektetési célkitűzéseire és az Ügyfél portfóliójában szereplő pénzügyi eszközök típusára épül, hogy a szolgáltatást igénybe vevő Ügyfél értékelhesse a Társaság teljesítményét.

3.2.8.3 Portfóliókezelési szolgáltatás nyújtása esetén, a 3.2.8.1 pontban előírt tájékoztatáson kívül a Társaság következőkre vonatkozó tájékoztatást nyújt – adott esetben – az Ügyfélnek:

a) az Ügyfél portfóliójában szereplő pénzügyi eszközök értékelésének módszere és gyakorisága;

b) az Ügyfél portfóliójában szereplő pénzügyi eszközök vagy pénzeszközök egésze vagy része feletti teljes körű kezelési jogok átruházásának részletei;

c) annak a referenciaértéknek a meghatározása, amelyhez az Ügyfél portfóliójának teljesítményét viszonyítják;

d) a pénzügyi eszközök azon típusai, amelyek az ügyfélportfólió részét képezhetik és azok az ügylettípusok, amelyeket ilyen eszközökkel kapcsolatban végrehajthatnak, beleértve az esetleges korlátozásokat;

e) a kezelési célok, a kezelő számára a teljes körű jogok gyakorlása közben szem előtt tartandó kockázati szint, továbbá a teljes körű jogok esetleges konkrét korlátja.

A Társaság az a) –e) pontban felsorolt tájékoztatást a befektetési szolgáltatások Ügyfeleknek vagy a potenciális ügyfeleknek történő nyújtása előtt kellő időben adja át.

Amennyiben az a) –e) pontban felsoroltak az Ügyfélre vonatkozó jogszabály meghatározza, illetve amennyiben c), d) és e) pontban foglaltakat az Ügyfél határozza meg, abban az esetben a vonatkozó tájékoztatás nyújtása nem szükséges.

3.2.9 Az Ügyfélnek nyújtandó szolgáltatás teljesítéséről szóló jelentések

A Társaság tartós adathordozón megfelelő beszámolókat nyújt az Ügyfélnek nyújtott szolgáltatásról. E beszámolók kitérnek az Ügyfeleknek nyújtott időszakos jelentésekre, figyelembe véve az érintett pénzügyi eszköz típusát és összetettségét, valamint az Ügyfélnek biztosított szolgáltatás jellegét, és

adott esetben tartalmazzák az Ügyfél nevében végrehajtott ügyletekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos költségeket.

3.2.10 A pénzügyi eszközökre vonatkozó tájékoztatás

3.2.10.1 A Társaság a befektetési szolgáltatások Ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek történő nyújtása előtt kellő időben általános leírást ad az Ügyfelek vagy a potenciális ügyfelek számára a pénzügyi eszközök jellegéről és kockázatairól, figyelembe véve különösen az Ügyfél lakossági ügyfélként, szakmai ügyfélként vagy elfogadható partnerként való besorolását. A Társaság a leírásban megfelelő részletességgel elmagyarázza az érintett konkrét eszköztípus jellegét, a pénzügyi eszköz működését és teljesítményét különböző piaci feltételek mellett, ideértve mind a kedvező, mind a kedvezőtlen feltételeket, valamint az adott típusú eszközzel járó kockázatokat, hogy az Ügyfél képes legyen megalapozott befektetési döntéseket hozni.

3.2.10.2 A 3.2.10.1 pontban említett kockázatok leírásának – amennyiben az érintett eszköztípus, illetve az Ügyfél státusa és ismeretei megkívánják – a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) az adott típusú pénzügyi eszközökhöz kapcsolódó kockázatok, beleértve a tőkeáttételnek és hatásainak magyarázatát és a teljes befektetés elvesztésének kockázatát, ideértve a kibocsátó fizetésképtelenségéhez kapcsolódó kockázatokat vagy az ezekhez kapcsolódó eseményeket, mint például a hitelezői feltőkésítést;

b) az ilyen eszközök árfolyamának volatilitása és rendelkezésre álló piacának korlátai;

c) tájékoztatás a tőkekivonás akadályairól vagy korlátairól, mint például nem likvid pénzügyi eszközök vagy rögzített befektetési futamidővel rendelkező pénzügyi eszközök esetében, amely megvilágítja a lehetséges kilépési módszereket és a kilépés következményeit, a lehetséges hátrányokat és a pénzügyi eszköznek az eredeti tranzakció költségeinek megtérülése előtti eladásához szükséges becsült időtartamot az adott típusú pénzügyi eszköz esetében;

d) annak a lehetősége, hogy a befektető az ilyen eszközökkel folytatott ügyletekből eredően az eszközök megvásárlásának költsége mellett – függő kötelezettségeket is magában foglaló – pénzügyi kötelezettségvállalásokat és egyéb kötelezettségeket is magára vállal;

e) a szóban forgó típusú eszközökre vonatkozó letéti követelmények és hasonló kötelezettségek.

3.1.10.3 Amennyiben a Társaság egy, a nyilvánosságnak szóló jelenlegi ajánlat tárgyát képező pénzügyi eszközről tájékoztatja a lakossági Ügyfelet vagy potenciális lakossági ügyfelet, és az ajánlatra vonatkozóan a 2003/71/EK irányelvnek megfelelően tájékoztatót tettek közzé, a Társaság a befektetési szolgáltatások Ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek történő nyújtása előtt kellő időben tájékoztatja az Ügyfelet vagy potenciális ügyfelet a tájékoztató nyilvános fellelhetőségéről.

3.2.10.4. Amennyiben a pénzügyi eszköz egy vagy több pénzügyi eszközből vagy szolgáltatásból tevődik össze, a Társaság megfelelő ismertetést ad a pénzügyi eszköz jogi természetéről, összetevőiről, és hogy azok kölcsönhatása miként érinti a befektetés kockázatát.

3.2.10.5 Garanciát vagy tőkevédelmet tartalmazó pénzügyi eszközök esetén a Társaság tájékoztatja az Ügyfelet vagy a potenciális ügyfelet a garancia vagy a tőkevédelem kiterjedéséről és jellegéről. Amennyiben a garanciát harmadik fél nyújtja, a garanciáról nyújtott tájékoztatás tartalmazza a garanciát adó fél és a garancia megfelelő részletességű adatait, hogy az Ügyfél vagy a potenciális ügyfél valósan értékelhesse a garanciát.

3.2.11 Az Ügyfél pénzügyi eszközeinek vagy pénzeszközeinek védelmével kapcsolatos tájékoztatás

3.2.11.1 A Társaság – amennyiben Ügyfelek pénzügyi eszközeit vagy pénzeszközeit tárolja – amennyiben releváns, az alábbi 3.2.11.2 – 3.2.11.6 pontokban meghatározott tájékoztatást nyújt az Ügyfeleknek vagy potenciális ügyfeleknek.

3.2.11.2 Ha az Ügyfél pénzügyi eszközeit vagy pénzeszközeit a Társaság nevében harmadik fél kezelheti, a Társaság tájékoztatja az Ügyfelet vagy potenciális ügyfelet erről, továbbá a Társaság által vállalt felelősségről, amely a harmadik fél tevékenységére vagy mulasztására és a harmadik fél fizetésképtelenségének az Ügyfelet érintő következményeire vonatkozik.

3.2.11.3 Ha a nemzeti jog szerint nem lehetséges az Ügyfél vagy a potenciális ügyfél harmadik fél által kezelt pénzügyi eszközeinek a harmadik fél vagy a Társaság saját pénzügyi eszközeitől elkülönülten való azonosítása, a Társaság erről tájékoztatja az Ügyfelet és egyértelműen figyelmezteti a kapcsolódó kockázatokra.

3.2.11.4 Ha az Ügyfél vagy potenciális ügyfél pénzügyi eszközeit vagy pénzeszközeit tartalmazó számla egy tagállam joghatóságán kívüli jog hatálya alá tartozik vagy fog tartozni, erről a Társaság tájékoztatja az Ügyfelet vagy potenciális ügyfelet, és jelzi, hogy ennek megfelelően az ügyfélnek vagy potenciális ügyfélnek az említett pénzügyi eszközökre vagy pénzeszközökre vonatkozó jogai is változhatnak.

3.2.11.5 A Társaság tájékoztatja az Ügyfelet a Társaság esetleges, az Ügyfél pénzügyi eszközeire vagy pénzeszközeire vonatkozó biztosítéki jogáról vagy zálogjogáról, vagy az említett eszközökhöz kapcsolódó esetleges beszámítási jogáról, és ennek feltételeiről. Adott esetben az Ügyfelet egy letéteményes esetleges, az említett pénzügyi eszközökre vagy pénzeszközökre vonatkozó biztosítéki jogáról vagy zálogjogáról, vagy esetleges beszámítási jogáról is tájékoztatja.

3.2.11.6 Mielőtt a Társaság értékpapír-finanszírozási ügyleteket köt az Ügyfél nevében nála tárolt pénzügyi eszközök tekintetében, vagy mielőtt saját számlájára vagy egy másik ügyfél számlájára más módon használná e pénzügyi eszközöket, előtte kellő időben, tartós adathordozó segítségével, világos, teljes körű és pontos tájékoztatással látja el az Ügyfelet a Társaság e pénzügyi eszközök használatával kapcsolatos kötelezettségeiről és felelősségeiről (beleértve a pénzügyi eszközök visszatérítésének feltételeit is), és az esetleges kockázatokról.

3.2.12 Tájékoztatás a költségekről és a kapcsolódó díjakról

3.2.12.1 Az alábbi 3.2.12.2 – 3.2.12.10 pontok tartalmazzák azon követelményeket, amely alapján a Társaság tájékoztatást nyújt az ügyfelek a költségekről és díjakról.

A költségről és kapcsolódó díjról vonatkozó előzetes tájékoztatásra vonatkozó, a jogszabályban meghatározott kötelezettségek sérelme nélkül a Társaság a Szakmai ügyfelekkel jogosult megállapodni a 3.2.12.2 – 3.2.12.10 pontokban meghatározott részletes követelmények korlátozott alkalmazásáról. A Társaság nem fogadhatja el ilyen korlátozást befektetési tanácsadási vagy portfóliókezelési szolgáltatás nyújtása esetén, illetve amennyiben – a nyújtott befektetési szolgáltatástól függetlenül – az érintett pénzügyi eszközök származékos elemet tartalmaznak.

A költségről és kapcsolódó díjról vonatkozó előzetes tájékoztatásra vonatkozó, a jogszabályban meghatározott kötelezettségek sérelme nélkül a Társaság az Elfogadható partnerekkel jogosult megállapodni a 3.2.12.2 – 3.2.12.10 pontokban meghatározott részletes követelmények korlátozott alkalmazásáról, kivéve akkor, ha – a nyújtott befektetési szolgáltatástól függetlenül – az érintett pénzügyi eszközök származékos elemet tartalmaznak és az elfogadható partner ügyfeleinek kívánja felkínálni ezeket.

3.2.12.2 Az Ügyfeleknek szóló, költségekre és díjakra vonatkozó tájékoztatás előzetes és utólagos közzétételéhez a Társaság a következő elemeket összegzi:

a) a Társaság vagy amennyiben az Ügyfelet egyéb felekhez irányították, az egyéb felek által az Ügyfélnek nyújtott befektetési szolgáltatásokért felszámított minden költség és kapcsolódó díj; és

b) a pénzügyi eszközök előállításával és kezelésével összefüggő minden költség és kapcsolódó díj.

Az a) és b) pontban hivatkozott költségek felsorolására Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete II. mellékletében foglaltak irányadók. Az a) pont alkalmazásában a Társaság által az Ügyfélnek nyújtott befektetési szolgáltatással kapcsolatban harmadik felektől kapott pénzösszegeket külön, tételesen kell feltüntetni, és az összesített költségeket és díjakat összegezni kell, és mind összegszerűen, mind százalékként be kell mutatni.

3.2.12.3 Ha az összesített költségek és díjak egy részét külföldi pénznemben kell megfizetni vagy abban adják meg, az érintett pénznem, valamint az alkalmazandó átváltási árfolyam és költségek is feltüntetésre kerül. A Társaság tájékoztatást ad a fizetési és egyéb szerződésteljesítési feltételekről is.

3.2.12.4 Azon termékköltségek és díjak tekintetében, amelyeket az ÁÉKBV kiemelt befektetői információk nem foglalnak magukban, a Társaság kiszámolja és közzéteszi e költségeket például oly módon, hogy kapcsolatba lép az ÁÉKBV-kezelő társaságokkal a vonatkozó információk megszerzése érdekében.

3.2.12.5 A pénzügyi eszközhöz és a nyújtott befektetési szolgáltatáshoz kapcsolódó összesített költségekről és díjakról szóló teljes körű információk előzetes közzétételének kötelezettsége a következő helyzetekben alkalmazandó a Társaságra:

a) amennyiben a Társaság pénzügyi eszközöket ajánl vagy értékesít az Ügyfél számára; vagy

b) amennyiben a Társaságnak ÁÉKBV-re vonatkozó kiemelt befektetői információkat vagy lakossági befektetési csomagtermékekre, illetve biztosítási alapú befektetési termékekre vonatkozó kiemelt befektetői információkat kell szolgáltatnia az Ügyfeleknek az adott pénzügyi eszközökhöz kapcsolódóan, a vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban.

3.2.12.6 Amennyiben a Társaság befektetési szolgáltatási tevékenysége körében nem ajánl vagy értékesít pénzügyi eszközöket az Ügyfél számára vagy nem köteles kiemelt befektetői információkat nyújtani az Ügyfélnek a vonatkozó uniós jogszabályokkal összhangban, a Társaság tájékoztatja az Ügyfeleit a nyújtott befektetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó minden költségről és díjról.

3.2.12.7 Amennyiben a Társaság más vállalkozás által nyújtott szolgáltatásokat ajánl vagy értékesít Ügyfelei számára, ebben az esetben összesíti szolgáltatásainak költségeit és díjait a másik vállalkozás által nyújtott szolgáltatások költségeivel és díjaival. Amennyiben a Társaság más vállalkozáshoz irányítja az Ügyfelet, figyelembe veszi a másik vállalkozás által nyújtott befektetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó költségeket és díjakat.

3.2.12.8 A költségek és díjak előzetes számításakor a Társaság ténylegesen felmerült költségeket használ fel a várható költségek és díjak kiszámításához. Amennyiben a ténylegesen felmerült költségek nem elérhetőek, a Társaság ésszerű becslésekkel állapítja meg e költségeket. A Társaság az utólagos tapasztalatok alapján felülvizsgálja az előzetes feltételezéseket és amennyiben szükséges, elvégzi azok kiigazítását.

3.2.12.9. Amennyiben a Társaság pénzügyi eszköz(öke)t ajánlott vagy értékesített, vagy kiemelt befektetői információkat nyújtott az ügyfeleknek a pénzügyi eszköz(ök)höz kapcsolódóan és folyamatosan kapcsolatban áll vagy állt az Ügyféllel az év során, utólagosan éves tájékoztatást nyújt mind a pénzügyi eszköz(ök)höz, mind a befektetési szolgáltatás(ok)hoz kapcsolódó összes költségről és díjról. E tájékoztatás a felmerült költségeken alapul és személyre szóló.

A Társaság a befektetési szolgáltatások és a pénzügyi eszközök költségeiről és díjairól szóló összefoglaló tájékoztatást bármely létező időszaki jelentéssel együtt átadhatja az Ügyfél számára.

3.2.12.10 A Társaság illusztrációt szolgáltat Ügyfelei számára, amelyben bemutatja a költségek hozamra kifejtett halmozott hatását a befektetési szolgáltatások nyújtása során. Ezen illusztrációt mind előzetesen, mind utólagosan kidolgozott formában rendelkezésre kell bocsátani. A Társaság biztosítja, hogy az illusztráció megfelel a következő követelményeknek:

a) az illusztráció bemutatja az átfogó költségeknek és díjaknak a befektetés hozamára kifejtett hatását;

b) az illusztráció bemutatja a költségek előzetesen becsült növekedéseit vagy ingadozásait; és

c) az illusztrációt magyarázó leírás kíséri.

3.2.13 A tájékoztatásra alkalmazandó feltételek

3.2.13.1 Amennyiben a Bszt. a Társaaság számára tartós adathordozón teljesítendő tájékoztatási kötelezettséget ír elő, e kötelezettségét a Társaság

a) írásban, vagy

b) egyéb tartós adathordozón

az alábbi 3.2.13.2 -3.2.13.5 pontban meghatározottaknak megfelelően teljesíti.

3.2.13.2 Amennyiben a vonatkozó jogszabály vagy a jelen üzletszabályt alkalmazásában tartós adathordozón kell tájékoztatást adni, a Társaság csak akkor jogosultak nem papír tartós adathordozón szolgáltatni az információkat, ha:

a) az ezen az adathordozón nyújtott tájékoztatás összhangban van a Társaság és az Ügyfél között meglévő vagy kialakítandó üzletvitellel; és

b) a tájékoztatást fogadó személy a papíron vagy a másik tartós adathordozón kapott tájékoztatás lehetősége közül kifejezetten a másik adathordozót választja.

3.2.13.3 Amennyiben az előzetes tájékoztatás, illetve a végrehajtási politika körében a Társaság weboldal segítségével tájékoztatja Ügyfelét, és a tájékoztatás nem személyesen az Ügyfélnek szól, a Társaság a következő feltételek teljesüléséről gondoskodik:

a) az ezen az adathordozón nyújtott e tájékoztatás összhangban van a Társaság és az Ügyfél között meglévő vagy kialakítandó üzletvitellel;

b) az Ügyfélnek kifejezetten beleegyezését kell adnia az adott információról való ilyen formájú tájékoztatáshoz;

c) az Ügyfelet elektronikus úton értesíteni kell a weboldal címéről és a tájékoztatás weboldalon belüli elérhetőségéről;

d) a tájékoztatásnak naprakésznek kell lennie;

e) a tájékoztatásnak folyamatosan hozzáférhetőnek kell lennie a weboldalon mindaddig, amíg az Ügyfélnek indokolt igénye lehet a megtekintésre.

3.2.13.4 Tartós adathordozónak minősül az olyan eszköz, amely az Ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését.

3.2.13.5 Jelen pont alkalmazásában az elektronikus hírközlés révén nyújtott tájékoztatás a Társaság és az Ügyfél között meglévő vagy kialakítandó üzletvitellel összhangban lévőnek minősül, ha bizonyítható, hogy az ügyfél rendszeres internet-hozzáféréssel rendelkezik. Az Ügyfél által az üzletvitel céljából megadott e-mail cím ilyen bizonyítéknak minősül.

A tájékoztatási kötelezettségre egyebekben a Bszt. 40-43. §§-ai irányadóak (ideértve Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 44-53. cikkében foglaltakat is).

3.3 Előzetes tájékozódási kötelezettség

3.3.1

A Társaság befektetési tanácsadási vagy portfóliókezelési tevékenysége keretében az alábbiak szerint a Szerződés megkötését vagy keretszerződés esetében a megbízás végrehajtását megelőzően

a) meggyőződik arról, hogy a leendő szerződő fél, illetve az Ügyfél ismeretei és a Szerződés vagy megbízás tárgyát képező pénzügyi eszközzel vagy ügylettel kapcsolatos gyakorlata, kockázatviselő képessége megfelelő-e ahhoz, hogy megalapozott befektetési döntést hozzon, és

b) a Szerződésben foglaltak teljesítése érdekében szükséges mértékben feltárni a leendő szerződő fél, illetve az Ügyfél jövedelmi helyzetét és befektetési céljait

annak érdekében, hogy a körülményeihez igazodó, a kockázattűrő és veszteségviselési képességével összhangban álló, valamint a befektetési elvárásai megvalósítására alkalmas ügyletet vagy pénzügyi eszközt ajánljon.

Ha a Társaság olyan befektetési tanácsot ad, amelyben a 3.2.5 pont utolsó bekezdése szerinti szolgáltatáscsomagot vagy termékcsomagot ajánl, biztosítja, hogy a csomag összességében alkalmas legyen az Ügyfél vagy a leendő szerződő fél számára.

Pénzügyi eszközök közötti váltást érintő befektetési tanácsadás vagy portfóliókezelés nyújtása esetén, a Társaság beszerzi az Ügyfél befektetésével kapcsolatos szükséges információkat, és elemzi a pénzügyi eszközök közötti váltás költségeit és előnyeit. Befektetési tanácsadás nyújtása esetén a Társaság tájékoztatja az ügyfelet, hogy a pénzügyi eszközök közötti váltás hasznai meghaladják-e az ilyen váltás költségeit.

3.3.2.

A 3.3.1 pont szerinti tájékozódás (a továbbiakban: Alkalmassági Teszt) keretében a Társaság értékeli a befektetési tanácsadási tevékenysége vagy a portfóliókezelési tevékenysége keretében kínált szolgáltatásának az alábbi 3.3.3 és 3.3.4 pontban meghatározottaknak történő megfelelését.

A Társaság által alkalmazott Alkalmassági Tesztet a jelen Üzletszabályzat 7. sz. melléklete tartalmazza. A Társaság saját döntése alapján jogosult az Alkalmassági Teszttől eltérni az alkalmassági vizsgálat során betartva a Bszt. rendelkezéseket.

3.3.3 Az alkalmasság értékelése és az alkalmassági jelentések

3.3.3.1 A Társaság nem okoz félreérthetőséget vagy zavart felelősségével kapcsolatban a befektetési szolgáltatások vagy a pénzügyi eszközök alkalmasságának a 3.3.1 pont szerinti értékelése során. Az Alkalmassági Teszt elvégzésekor a Társaság világosan és egyszerűen tájékoztatja Ügyfeleit vagy potenciális ügyfeleit arról, hogy az alkalmasság értékelésének, Alkalmassági Tesztnek célja, hogy a Társaság képes legyen az Ügyfél érdekének leginkább megfelelő módon eljárni.

Amennyiben a befektetési tanácsadás vagy a portfóliókezelési szolgáltatások összessége vagy egy része automatizált vagy félig automatizált rendszerben zajlik, az alkalmassági értékelés elvégzése a Társaság felelősségébe tartozik, és a személyes ajánlás megadása vagy a kereskedésre vonatkozó döntéshozatal tekintetében nem korlátozódhat egy elektronikus rendszer használatára.

3.3.3.2. A Társaság az Ügyféltől begyűjtendő információk körét az Ügyfélnek nyújtandó befektetési tanácsadás vagy portfóliókezelési szolgáltatás fényében határozza meg. A Társaság beszerzi az Ügyféltől vagy potenciális ügyféltől mindazon információkat, amelyek számára az Ügyféllel kapcsolatos

lényeges tények megértéséhez és ahhoz szükségesek, hogy ésszerű alapon – a nyújtott szolgáltatás jellegét és méretét kellően figyelembe véve – meg tudja határozni azt, hogy az ajánlandó, illetve portfóliókezelési szolgáltatás keretében kötendő konkrét ügylet megfelel a következő kritériumoknak:

a) az ügylet megfelel az adott ügyfél befektetési céljainak, ideértve az ügyfél kockázattűrését;

b) az ügylet jellegénél fogva az ügyfél pénzügyileg viselni tudja a befektetési céljainak megfelelő kapcsolódó befektetési kockázatokat;

c) az ügylet jellegénél fogva az ügyfél rendelkezik az ahhoz szükséges tapasztalatokkal és ismeretekkel, hogy megértse az ügylettel vagy a portfóliója kezelésével kapcsolatos kockázatokat.

3.3.3.3. Amennyiben a Társaság szakmai ügyfélnek nyújt befektetési szolgáltatást, feltételezheti, hogy a szakmai ügyfél rendelkezik a 3.3.3.2. c) pontja alkalmazásában szükséges szintű tapasztalatokkal és ismeretekkel azon termékek, ügyletek és szolgáltatások tekintetében, amelyekkel kapcsolatban szakmai ügyfélnek minősül.

Ha a befektetési szolgáltatás a 2014/65/EU irányelv II. mellékletének 1. szakasza szerinti szakmai ügyfélnek nyújtott befektetési tanácsadást jelent, a Társaság a 3.3.3.2. b) pontjának alkalmazásában feltételezheti, hogy az ügyfél pénzügyileg viselni tudja a befektetési céljainak megfelelő befektetési kockázatokat.

3.3.3.4. Az Ügyfél vagy potenciális ügyfél pénzügyi helyzetével kapcsolatos tájékoztatás a következőkre vonatkozó információkat tartalmazza (amennyiben releváns): az ügyfél rendszeres jövedelmének forrása és nagysága, vagyona – beleértve a likvid eszközöket, a befektetéseket és az ingatlanokat – és rendszeres pénzügyi kötelezettségvállalásai.

3.3.3.5. Az Ügyfél vagy potenciális ügyfél befektetési céljaival kapcsolatos tájékoztatás a következőkre vonatkozó információkat tartalmazza (amennyiben releváns): az ügyfélnek a befektetés tartási idejére vonatkozó szándéka, kockázatvállalási preferenciái, kockázati profilja és a befektetés célkitűzései.

3.3.3.6 Az Alkalmassági Teszt tartalmazza, hogy amennyiben az Ügyfél jogi személy, vagy két vagy több természetes személy csoportja, vagy amennyiben egy vagy több természetes személyt egy másik természetes személy képvisel, úgy kit kell alkalmassági értékelés alá vetni, és hogyan valósul meg az értékelés a gyakorlatban, ideértve azt is, hogy kitől kell begyűjteni az ismeretekre és a tapasztalatokra, a pénzügyi helyzetre és a befektetési célokra vonatkozó információkat.

Amennyiben az Alkalmassági Teszt egy természetes személy által képviselt természetes személyre vagy a Szakmai Ügyfélként való kezelését kérő jogi személyre vonatkozik, úgy a jogi személynek, vagy a természetes személy esetében a mögöttes ügyfélnek – és nem a képviselőnek – a pénzügyi helyzetét és befektetési céljait vizsgálja a Társaság. Az ismeretek és a tapasztalatok a természetes személy képviselőjére vagy a mögöttes ügyfél nevében ügyletek végrehajtására felhatalmazott személyre vonatkoznak.

3.3.3.7 A Társaság ésszerű lépéseket tesz az Ügyfeleitől vagy potenciális ügyfeleitől begyűjtött információk megbízhatóságának biztosítására. Ez többek között a következőket foglalja magában:

a) biztosítja, hogy az Ügyfelek tudatában legyenek a pontos és naprakész információszolgáltatás fontosságának;

b) biztosítja, hogy az eszközök – így például az alkalmassági értékelő folyamat során használt kockázatértékelési és profilalkotási eszközök vagy az Ügyfél ismereteinek és tapasztalatának

értékelését szolgáló eszközök – a célnak megfelelőek és az ügyfelekre alkalmazható kialakításúak legyenek, továbbá esetleges korlátozásaikat feltárják és az alkalmassági értékelő folyamat során aktívan enyhítsék;

c) biztosítja, hogy a folyamat során feltett kérdések az Ügyfelek számára valószínűleg érthetők legyenek, pontosan tükrözzék az ügyfelek céljait és igényeit, valamint rávilágítsanak az alkalmassági értékelés elvégzéséhez szükséges információkra; továbbá

d) adott esetben lépéseket tesz az ügyfél-információk konzisztenciájának biztosítása érdekében, például megvizsgálja, hogy az Ügyfél által szolgáltatott információk tartalmaznak-e nyilvánvaló pontatlanságokat.

3.3.3.8 Amennyiben a Társaság a befektetési tanácsadásból vagy portfóliókezelésből álló befektetési szolgáltatás nyújtásakor bármilyen okból nem kerülnek beszerzésre a 3.3.1 pont szerinti információk, úgy a Társaság nem javasolhat befektetési szolgáltatást vagy pénzügyi eszközt az Ügyfélnek vagy potenciális ügyfélnek.

3.3.3.9 A Társaság a befektetési tanácsadásból vagy portfóliókezelésből álló befektetési szolgáltatás nyújtásakor nem ajánlhat ügyletet és nem hozhat erre vonatkozó döntést, amennyiben egy szolgáltatás vagy eszköz sem alkalmas az Ügyfél számára.

3.3.3.10 Befektetési tanácsadás nyújtásakor a Társaság évente jelentést készít Lakossági Ügyfele számára, amely az adott tanácsok összegzését és annak kifejtését tartalmazza, hogy a nyújtott ajánlás mitől alkalmas a Lakossági Ügyfél számára, ideértve azt is, hogy miként felel meg az Ügyfél céljainak és személyes körülményeinek, többek között a szükséges befektetési futamidőre, az ügyfél ismereteire és tapasztalataira, valamint az Ügyfél kockázattal szembeni beállítottságára és veszteségelnyelő képességére tekintettel.

A Társaság az alkalmassági jelentésbe foglalja, hogy az ajánlott szolgáltatások vagy eszközök valószínűleg indokolják-e, hogy a Lakossági Ügyfél a rendelkezések rendszeres felülvizsgálatát kérje, és felhívja erre az Ügyfelek figyelmét. A korában összegyűjtött információk újraértékelését, felülvizsgálatát a Társaság szükség szerint, de legalább évente végzi el.

Amennyiben a Társaság által nyújtott szolgáltatás rendszeres alkalmassági értékeléseket és jelentéseket tesz szükségessé, úgy a kezdeti szolgáltatás meghatározását követő jelentések – amelyet a Társaság tartós adathordozón ad át az Ügyfél részére - csupán az érintett szolgáltatások és eszközök és/vagy az Ügyfél körülményeinek változásait mutatja be, nem ismételi meg az első jelentés minden részletét.

Nem Lakossági Ügyfél esetén a Társaság a befektetési tanácsadás keretében az Ügyfél számára a javasolt pénzügyi eszközök alkalmasságára vonatkozó rendszeres értékelést nem biztosít.

3.3.3.11 Amennyiben a Társaság rendszeres alkalmassági értékelést nyújt a szolgáltatás javítása érdekében, legalább évente felülvizsgálja az adott ajánlások alkalmasságát. Az értékelés gyakoriságát az ügyfél kockázati profiljától és az ajánlott pénzügyi eszköz típusától függően növelni kell.

3.3.4 Az alkalmasság és a megfelelőség értékelésére vonatkozó közös rendelkezések

3.3.4.1 A Társaság biztosítja, hogy az Ügyfél vagy potenciális ügyfél befektetési ismereteivel és tapasztalataival kapcsolatos tájékoztatás a következőket tartalmazza, az Ügyfél jellegének, a nyújtott szolgáltatás jellegének és terjedelmének, valamint a tervezett termék vagy ügylet típusának – egyben összetettségének és kapcsolódó kockázatainak – megfelelő mértékben:

a) az Ügyfél által ismert szolgáltatások, ügyletek és pénzügyi eszközök típusai;

b) az Ügyfél pénzügyi eszközökkel kapcsolatos ügyleteinek jellege, nagyságrendje, és gyakorisága, valamint a végrehajtásukra szolgáló időszak hossza;

c) az Ügyfél vagy potenciális ügyfél végzettsége és foglalkozása vagy releváns korábbi foglalkozása.

3.3.4.2 A Társaság nem ösztönzi az Ügyfelet vagy potenciális ügyfelet arra, hogy ne adja meg a 3.3.1 és a 3.3.2 pontban előírt tájékoztatást.

3.3.4.3 A Társaság joggal hagyatkozik az Ügyfelei vagy potenciális ügyfelei által nyújtott tájékoztatásra, kivéve, ha tudja vagy tudnia kellene, hogy az nyilvánvalóan elavult, pontatlan vagy hiányos.

3.3.5 A Társaság befektetési tanácsadási tevékenysége keretében kínált szolgáltatás esetén az ügylet megvalósítását megelőzően, tartós adathordozón nyilatkozatot tesz a tanácsadás Ügyfél számára való alkalmasságáról (a továbbiakban: alkalmassági nyilatkozat), amelyben ismerteti az adott tanácsadást, és hogy az miként elégíti ki a Lakossági Ügyfél preferenciáit, céljait és egyéb jellemző igényeit.

Ha a pénzügyi eszköz vételére vagy eladására vonatkozó megállapodás a Társaság és az Ügyfél olyan távközlési eszköz igénybevételével köti meg, amely nem teszi lehetővé az alkalmassági nyilatkozat előzetes átadását, a Társaság tartós adathordozón is átadhatja az írásos alkalmassági nyilatkozatot közvetlenül azt követően, hogy az ügyfél megkötötte a megállapodást, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:

a) az Ügyfél beleegyezett, hogy az alkalmassági nyilatkozatot az ügylet megkötését követően indokolatlan késedelem nélkül átvegye; valamint

b) a Társaság megadta azt a választási lehetőséget az Ügyfél számára, hogy az ügyletkötést elhalassza annak érdekében, hogy az alkalmassági nyilatkozatot átvegye.

Portfóliókezelési tevékenységet végzése esetén, vagy ha a Társaság tájékoztatta az Ügyfelet arról, hogy rendszeres időközönként 3.3.1 pontnak megfelelő tájékozódást végez, akkor a 3.3.3 pont szerinti jelentésnek tartalmaznia kell egy frissített nyilatkozatot arról, hogy a befektetés kielégíti a Lakossági Ügyfél preferenciáit, céljait és egyéb jellemző igényeit.

3.4. A szerződések megkötése, szerződéskötés megtagadása

3.4.1.

A Társaság az Ügyféllel kötött Szerződést írásba foglalja. Nem kell a portfóliókezelési tevékenység végzése keretében az Ügyféllel kötött, pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet végrehajtására vonatkozó megállapodást (a jelen 3.4 pontban: Megbízás) írásba foglalni, ha arra egy írásba foglalt, hatályban lévő keretszerződés alapján kerül sor, és a Megbízást a Társaság elektronikus úton rögzíti.

A Társaság és az Ügyfél közötti portfoliókezelési, vagyonkezelési Szerződések hatálybalépésének feltétele az, hogy az Ügyfél nyit egy olyan értékpapírszámlát, illetve értékpapír letéti számlát, és egy olyan fizetési számlát/ ügyfélszámlát az azok vezetésére jogosított szervezeteknél, amely számlák feletti rendelkezési joggal e Szerződés ideje alatt kizárólagosan a Társaságot ruházza fel.

A Társaság és az Ügyfél közötti Szerződés nyelve - amennyiben a jelen Üzletszabályzat vagy a felek közötti Szerződés eltérően nem rendelkezik - a magyar. Az Ügyfél ez irányú igénye esetén, az Társaság a szerződést az Ügyféllel angol és magyar nyelven is megkötheti azzal, hogy a magyar és angol nyelvű szöveg eltérése esetén, a magyar nyelvű szöveg az irányadó. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy a Szerződéssel összefüggő tájékoztatásokat, bizonylatokat pl. számlakivonat, stb.) a Társaság – amennyiben Szerződés másként nem rendelkezik - magyar nyelven állítja ki.

3.4.2.

A Társaság a Szerződés megkötését, valamint a hatályban lévő keretszerződés alapján kapott Megbízás végrehajtását megtagadja, ha

a) azzal bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósítana meg,

b) az jogszabályba vagy a szabályozott piac, a szabályozott piacra vonatkozó feltételeknek megfelelő harmadik országbeli tőzsde, központi szerződő fél vagy központi értéktár szabályzatának rendelkezésébe ütközne,

c) a leendő szerződő fél, illetőleg az Ügyfél személyazonosságának igazolását vagy az azonosítást megtagadta, valamint, ha a személyazonosság vagy az azonosítás más okból sikertelen volt,

d) a végrehajtandó Alkalmassági Teszthez szükséges, e bekezdésekben megjelölt információkhoz nem jutott hozzá, vagy

e) az Alkalmassági Teszt eredménye nem teszi lehetővé az adott pénzügyi eszköz tekintetében kért szolgáltatás nyújtását, az Ügyfél számára.

A Társaság a Szerződés megkötését megtagadhatja, ha az általa ismert körülményei a Társaság üzleti tevékenységének más Ügyfelek által történő megítélését hátrányosan érinthetik.

Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy a fenti 3.4.2. a) pont alapján történő szerződéskötés megtagadását a Társaság haladéktalanul bejelenti a Felügyeletnek.

3.4.3 Tulajdonjog átruházással járó pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodás

A Társaság nem köthet olyan biztosítéki megállapodást, amelynél a biztosíték esetében egy harmadik fél számára lehetőség nyílhat a biztosítékként megjelenő pénzeszköz vagy pénzügyi eszköz elidegenítésére a biztosítéki megállapodás részét nem képező kötelezettség kiegyenlítése érdekében, kivéve, ha ezt azon harmadik ország joghatóságában alkalmazandó jog írja elő, amelyben az ügyfél pénzeszközeit vagy pénzügyi eszközeit tartják.

A Társaság tájékoztatja az Ügyfelet arról, ha a jelen pontban említett biztosítéki megállapodást köteles kötni, és tájékoztatja az Ügyfelet a megállapodáshoz kapcsolódó kockázatokról is. A tájékoztatás az Ügyféllel kötendő írásos megállapodás részét képezni.

A Társaság írásos elemzéssel igazolja, hogy a tulajdonjog átruházással járó pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodást érdemes és indokolt lehet kötni az olyan Ügyféllel, amely vállalkozás. Az írásos elemzésben a Társaság figyelembe veszi, hogy

a) az Ügyféllel szembeni kötelezettség és a tulajdonjog átruházással járó pénzügyi biztosítékok korrelációja gyenge legyen, valamint az Ügyfél kötelezettsége tekintetében a nemteljesítés valószínűsége alacsony vagy elhanyagolható legyen;

b) a tulajdonjog átruházással járó pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásba tartozó pénzeszköz és pénzügyi eszköz értéke jelentősen magasabb (akár korlátlan is) legyen, mint az Ügyfél kötelezettsége;

c) az Ügyfélnek a pénzeszközei és pénzügyi eszközei kellően magas arányban legyenek a tulajdonjog átruházással járó pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokba bevonva, függetlenül az egyedi megállapodások számára és körére.

A Társaság a tulajdonjog átruházással járó pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodás megkötése előtt tájékoztatja a Szakmai Ügyfelet és az Elfogadható Partnert a megállapodás kapcsán a felmerülő kockázatokról és a megállapodásnak a pénzeszközre és a pénzügyi eszközre gyakorolt hatásáról.

3.4.5 LEI kód

3.4.5.1 Amennyiben a természetes személynek nem minősülő Ügyfél által a Társaságtól igénybe vett befektetési szolgáltatás tárgya az alábbi pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet végrehajtása és amely tekintetében a Társaságot ügyletjelentési kötelezettség terheli a Felügyelet irányába, az ügyletjelentés kötelező tartalma az Ügyfél LEI kódja (Legal Entity Identifier, jogalany-azonosító). Az Ügyfél LEI kódja hiányában a Társaság nem jogosult olyan befektetési szolgáltatást nyújtani, ami ügyletjelentési kötelezettséget eredményez.

a) szabályozott piacra bevezetett, vagy kereskedési helyszínen kereskedett pénzügyi eszközök, vagy olyan pénzügyi eszközök, amelyekre vonatkozóan forgalmazás engedélyezése iránti kérelmet nyújtottak be;

b) azok a pénzügyi eszközök, amelyeknél az alapul szolgáló pénzügyi eszközzel valamely kereskedési helyszínen kereskednek; továbbá

c) azok a pénzügyi eszközök, amelyeknél az alapul szolgáló eszköz egy olyan pénzügyi eszközöket tartalmazó kosár vagy index, amelyekkel valamely kereskedési helyszínen kereskednek.

3.4.5.2 Amennyiben az Ügyfél LEI kódja nem áll rendelkezésre, vagy az nem érvényes, a Társaság megtagadja azon ügyletek megkötését, illetve végrehajtását, amelyek a 3.4.5.1 pontban meghatározott ügyletjelentési kötelezettség hatálya alá esnek.

3.4.5.3 A LEI kód beszerzése és az Ügyfél Társasággal fennállása Szerződése hatálya alatt a LEI kód folyamatos fenntartásának biztosítása az Ügyfél kötelezettsége és felelőssége.

3.4.5.4 Az Ügyfél köteles a LEI kódját írásban közölni a Társasággal, és amely a 3.4.5.1 pontban meghatározott pénzügyi eszközökre vonatkozó befektetési szolgáltatás nyújtása megkezdésnek a feltétele. Az Ügyfél köteles a LEI kód változása vagy megszűnése esetén a Társaságot haladéktalanul írásban értesíteni.

3.4.5.5 Az Ügyfél köteles megtéríteni a Társaság részére miden olyan kárt, amely abból ered, hogy KEI kódját a Szerződés hatálya alatt nem tartotta fenn, vagy LEI kódjával kapcsolatban hibás vagy hiányos adatokat szolgáltatott a Társaság részére.

3.4.6 Természetes személyeket azonosító megjelölés

3.4.6.1 Amennyiben a természetes személynek minősülő Ügyfél által a Társaságtól igénybe vett befektetési szolgáltatás tárgya a 3.4.5.1 pontban megjelölt pénzügyi eszközre vonatkozó ügylet végrehajtása és amely tekintetében a Társaságot ügyletjelentési kötelezettség terheli a Felügyelet irányába, az ügyletjelentés kötelező tartalma az Ügyfél természetes személyeket azonosító megjelölése. Az Ügyfél természetes személyeket azonosító megjelölése hiányában a Társaság jogosult az olyan befektetési szolgáltatás nyújtását megtagadni, ami ügyletjelentési kötelezettséget eredményez.

3.4.6.2 Az Ügyfél a természetes személyek azonosító megjelölésének Társaság általi megképzéséhez a Társaság által meghatározott adatokat köteles a Társasággal írásban közölni, és amely a 3.4.6.1 pontban meghatározott pénzügyi eszközökre vonatkozó befektetési szolgáltatás nyújtása megkezdésnek a feltétele. Az Ügyfél köteles a jelen pontban hivatkozott adatok változása vagy megszűnése esetén a Társaságot haladéktalanul írásban értesíteni.

3.4.6.3 Amennyiben a 3.4.6.2 pontban hivatkozott adatok nem állnak a Társaság rendelkezésére, a Társaság megtagadhatja azon ügyletek megkötését, illetve végrehajtását, amelyek a 3.4.6.1 pontban meghatározott ügyletjelentési kötelezettség alá esnek.

3.5. A szerződések teljesítése

3.5.1

A Társaság a befektetési szolgáltatási tevékenysége vagy befektetési alapkezelési tevékenysége keretében a Szerződés teljesítése, illetve az Ügyfél Megbízásának végrehajtása során mindenkor a jogszabályokban foglaltaknak, a szakma szabályainak megfelelően, tisztességes és hatékony módon, az ügyfél érdekeivel összhangban jár el.

A Társaság befektetési alapkezelési tevékenysége során tisztességesen jár el az Ügyfelekkel, az Ügyfelek (kollektív befektetési értékpapír-tulajdonosok) egyik csoportját nem részesíti előnyben az Ügyfelek (kollektív befektetési értékpapír-tulajdonosok) másik csoportjával szemben.

A Társaság a Megbízásokat ügylettípusonként azonos elbírálásban részesíti.

A Társaság jogosult bármely Szerződés teljesítését függőben tartani a Felügyelet állásfoglalásának megérkezéséig, amennyiben a teljesítés során olyan kérdés merül fel, amelynek elbírálásáról sem jogszabály sem a Szerződés, és sem az Üzletszabályzat nem rendelkezik.

Az Ügyfél nem jogosult a Társasággal kötött Szerződések alapján fennálló követeléseit - a Társaság előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül - harmadik személy részére átruházni.

3.5.2.

A Társaság az Ügyfél megbízását az Ügyfél számára legkedvezőbb módon hajtja végre. A Társaság által kialakított Végrehajtási politikát és Kiegészítő Végrehajtási Politikát a jelen Üzletszabályzat 8. sz. melléklete tartalmazza. A Bszt. rendelkezése alapján, amennyiben a végrehajtásra a Bszt.-nek megfelelően kialakított Végrehajtási Politika szerint kerül sor, azt az Ügyfél számára legkedvezőbb végrehajtásnak kell tekinteni.

3.6. Nyilvántartás

3.6.1 Az Ügyfél hozzájárul ahhoz, hogy a Társaság a Szerződés teljesítésével kapcsolatosan olyan nyilvántartásokat vezessen, és olyan adatokat vegyen fel, amelyek a hatósági adatszolgáltatási

követelményeknek megfelelnek.

3.6.1.1 A Társaság egységes, folyamatos és időrendi nyilvántartást vezet az általa nyújtott összes szolgáltatásról és az általa végzett összes tevékenységről és ügyletről, és biztosítja az alábbiakban meghatározott rendelkezések teljesítését.

3.6.1.2 A 3.6.1.1 pontban meghatározott nyilvántartást a Társaság úgy vezeti, hogy alkalmas legyen annak megállapítására, hogy az adott megbízást az Ügyfél javára vagy saját számlára teljesítették.

3.6.1.3 Az ügyfelek által korábban megkötött keretszerződés alapján adott megbízásokról vezetett nyilvántartási kötelezettség teljesítése érdekében a Társaság az Ügyféltől kérheti az Ügyfél azonosítására szolgáló adatokat.

A Társaság a fentiek szerinti nyilvántartásában szereplő adatokat a Szerződés teljesítésétől, illetve annak megszűnésétől számított öt évig - illetve amennyiben azt a Felügyelet előírja, legfeljebb hét évig

– megőrzi és a megőrzött felvételeket az érintett ügyfeleknek kérésre átadja.

3.6.2 A nyilvántartások megőrzése

3.6.2.1 A nyilvántartást a Társaság olyan adathordozón őrzi meg, amely az adattárolást alkalmassá teszi az illetékes hatóság számára jövőbeni hivatkozás céljából történő hozzáférésre, oly módon, hogy a következő feltételek teljesüljenek:

a) a hatáskörrel rendelkező hatóság közvetlen hozzáféréssel rendelkezik az adatokhoz, és minden egyes portfólióügylet-feldolgozás legfontosabb szakaszát vissza tudja keresni;

b) minden javítás vagy módosítás, illetve a nyilvántartások javítást vagy módosítást megelőző tartalma könnyen vizsgálható;

c) a nyilvántartások más módon nem manipulálhatók vagy módosíthatók;

d) amennyiben az adatok elemzése nem valósítható meg könnyedén az adatok mennyiségéből és jellegéből adódóan, lehetséges azok informatikai vagy egyéb hatékony módon történő feldolgozása; továbbá

e) a Társaság megoldásai az alkalmazott technológiától függetlenül megfelelnek a nyilvántartási követelményeknek.

3.6.2.2 A befektetési tevékenységének jellegétől függően a Társaság megőrzi legalább a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete I. mellékletében azonosított adatokat.

3.6.3 A Társaság és az Ügyfél nyilvántartás-vezetési jogai és kötelezettségei

A Társaság és az Ügyfél között a szolgáltatás nyújtásáról kötött megállapodás szerint a Társaságra és az Ügyfélre vonatkozó jogokat és kötelezettségeket rögzítő nyilvántartást, illetve a Társaság által az ügyfélnek nyújtott szolgáltatás feltételeit legalább az ügyféllel fenntartott kapcsolat időtartama alatt meg kell őrizni.

3.7 A megbízás végrehajtását követő tájékoztatás

A Társaság a portfóliókezelési tevékenysége vonatkozásában az Ügyfél számára 3.7.1 és 3.7.2 pontokban meghatározott időközönként és tartalommal a tárgyidőszak utolsó napjára vonatkozóan jelentést készít, és azt tartós adathordozón az Ügyfél rendelkezésére bocsátja a tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanapjáig.

A Társaság a befektetési szolgáltatási tevékenysége keretében kezelt, az ügyfél tulajdonában lévő vagy őt megillető pénzügyi eszközről és pénzeszközről a 3.7.3 pontban meghatározott időközönként és tartalommal a tárgyidőszak utolsó napjára vonatkozóan jelentést készít, és azt tartós adathordozón az ügyfél rendelkezésére bocsátja a tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanapjáig

3.7.1 A portfóliókezelésre vonatkozó tájékoztatási kötelezettségek

3.7.1.1 A portfóliókezelési szolgáltatás vonatkozásában a Társaság tartós adathordozón rendszeres kimutatást küld az e szolgáltatás által érintett Ügyfélnek az Ügyfél javára végrehajtott portfóliókezelési tevékenységekről, kivéve, ha e kimutatást más személy nyújtja be.

3.7.1.2 A 3.7.1.1 pont előírt rendszeres kimutatás pártatlan és kiegyensúlyozott áttekintést ad az elvégzett tevékenységekről, valamint a portfóliónak a jelentési időszak alatti teljesítményéről és adott esetben a következő információkat tartalmazza:

a) a Társaság neve;

b) az Ügyfél számlájának neve vagy egyéb, azonosításra alkalmas megjelölése;

c) a portfólió összetételéről és értékeléséről szóló kimutatás, benne az egyes kezelt pénzügyi eszközökre vonatkozó részletes adatok, a piaci érték – vagy piaci érték hiányában a valós érték – és a készpénzegyenleg a jelentési időszak elején és végén, valamint a portfólió teljesítménye a jelentési időszak alatt;

d) a jelentési időszak alatt felszámított jutalékok és díjak teljes összege és legalább a teljes kezelési díjak és a végrehajtással összefüggő költségek tételes bontása, adott esetben beleértve egy nyilatkozatot, amely szerint kérésre részletesebb bontást is adnak;

e) a kimutatás alapjául szolgáló időszak teljesítményének összehasonlítása a befektetési teljesítménynek a Társaság és az ügyfél megállapodásában kitűzött referenciaértékével (ha volt ilyen);

f) a jelentési időszak alatt az ügyfél portfóliójával kapcsolatosan kapott osztalékok, kamatok és egyéb kifizetések teljes összege;

g) a portfólióban tartott pénzügyi eszközökkel kapcsolatosan egyéb jogokat teremtő vállalati eseményekről szóló tájékoztatás;

h) az időszak alatt végrehajtott minden ügylet esetében a 3.7.1.4 c) -l) pontjaiban foglaltakról történő tájékoztatás (adott esetben), kivéve, ha az Ügyfél ügyletenként kér tájékoztatást a végrehajtott ügyletekről, amely esetben a 3.7.1.4 pont alkalmazandó.

3.7.1.3 A 3.7.1.1 pontban előírt rendszeres kimutatást három havonta meg kell küldeni, kivéve a következő esetekben:

a) amennyiben a Társaság olyan, tartós hordozónak minősülő online rendszerhez való hozzáféréssel látja el Ügyfeleit, amelyben az Ügyfél portfóliójának naprakész értékelései elérhetők és ahol az Ügyfél könnyen hozzáférhet a 3.7.3.2 pont előírt információkhoz és a Társaság bizonyítani tudja, hogy az adott negyedév során az ügyfél legalább egyszer lekérdezte portfóliójának értékelését;

b) amennyiben a 3.7.1.4 pontban foglaltak alkalmazandóak, a rendszeres kimutatást legalább 12 havonta meg kell küldeni;

c) ha a portfóliókezelési szolgáltatásról szóló ügyfél-megállapodás engedélyezi a tőkeáttételes portfóliót, a rendszeres kimutatást legalább havonta meg kell küldeni.

A b) pontban megállapított kivétel nem vonatkozik az olyan pénzügyi eszközök ügyleteire, amelyekre a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdése 44. pontjának c) alpontja vagy I. melléklete C. szakaszának 4–11. pontja közül valamelyik alkalmazandó, azaz az alábbi pénzügyi eszközökre

i. minden más értékpapír, amely feljogosít bármely ilyen átruházható értékpapír megszerzésére vagy eladására, vagy átruházható értékpapírokra, devizákra, kamatlábakra vagy hozamokra, árucikkekre vagy más indexekre vagy mértékekre történő hivatkozással meghatározott készpénzzel történő teljesítésre ad lehetőséget

ii. értékpapírokhoz, devizákhoz, kamatlábakhoz vagy hozamokhoz, kibocsátáskereskedelmi egységekhez kapcsolódó opciók, határidős ügyletek, swapügyletek, határidős kamatláb- megállapodások, valamint bármely más származtatott megállapodás, vagy más származtatott eszköz, pénzügyi index vagy pénzügyi intézkedés, ami természetben vagy készpénzben kiegyenlíthető.

iii. árukhoz kapcsolódó opciók, határidős ügyletek, swapügyletek, tőzsdén kívüli határidős ügyletek és bármely más, származtatott ügylet, amelyet készpénzben kell kiegyenlíteni, vagy a felek valamelyikének választása szerint készpénzben kiegyenlíthető, de nem a határidő lejárta vagy más megszűnési ok indokolja;

iv. árukhoz kapcsolódó opciók, határidős ügyletek, swapügyletek és bármely más származtatott ügylet, amely természetben kiegyenlíthető –, feltéve, hogy azokkal szabályozott piacon, MTF- en vagy OTF-en kereskednek – azon nagykereskedelmi energiatermékek kivételével, amelyekkel OTF-en kereskednek, és amelyeket természetben kell kiegyenlíteni;

v. árukhoz kapcsolódó opciók, határidős tőzsdei ügyletek, swapügyletek, tőzsdén kívüli határidős ügyletek és bármely más származtatott ügylet, amely természetben kiegyenlíthető, és amelyet az e szakasz 6. pontja másképpen nem említ, illetve amely nem üzleti célt szolgál, és más származtatott pénzügyi eszközök jellemzőivel rendelkezik;

vi. a hitelkockázat átruházására irányuló származtatott eszközök;

vii. különbözetre vonatkozó pénzügyi szerződések;

viii. klimatikus változókhoz, fuvardíjakhoz, engedélyezett kibocsátáshoz, inflációs rátákhoz vagy más hivatalos gazdasági statisztikákhoz kapcsolódó opciók, határidős ügyletek, swapügyletek, határidős kamatláb-megállapodások és bármely más származtatott ügylet, amelyet készpénzben kell kiegyenlíteni, vagy amely a felek valamelyikének választása szerint készpénzben kiegyenlíthető (nem a határidő lejárta vagy más megszűnési ok miatt), valamint bármely más eszközökhöz, jogokhoz, kötelezettségekhez, indexhez vagy az e szakaszban másképpen nem említett intézkedéshez kapcsolódó származtatott ügylet, amely rendelkezik a többi származtatott pénzügyi eszköz jellemzőivel, tekintettel többek között arra, hogy valamely szabályozott piacon, OTF-en vagy MTF-en kereskednek-e velük;

ix. bármilyen részegységből álló kibocsátási egységek, amelyek összhangban vannak a kibocsátási egységek kereskedelmi rendszeréről szóló 2003/87/EK irányelvvel.

3.7.1.4 Amennyiben az Ügyfél a végrehajtott ügyletekről ügyletenként kér tájékoztatást, a Társaság az ügyletnek a portfólió kezelője általi végrehajtásakor tartós adathordozón azonnal lényegi tájékoztatást ad az Ügyfélnek az ügylet tekintetében.

A Társaság legkésőbb a végrehajtást követő első munkanapon – vagy ha a Társaság az igazolást harmadik féltől kapja, legkésőbb a harmadik féltől származó igazolás átvételét követő első munkanapon – értesítést küld az Ügyfélnek, amelyben igazolja az ügyletet, és megadja az alább felsoroltakról történő tájékoztatást, azzal, hogy ezen rendelkezést nem kell alkalmazni, ha az igazolás ugyanazt az információt tartalmazná, mint az ügyfélnek egy másik személy által azonnal továbbítandó igazolás.

a) a Társaság neve;

b) az ügyfél neve vagy egyéb megjelölése;

c) a kereskedés napja;

d) a kereskedés időpontja;

e) a megbízás típusa;

f) a helyszín meghatározása;

g) az eszköz meghatározása;

h) vétel/eladás jelzése;

i) a megbízás jellege, ha az nem vétel/eladás;

j) a mennyiség,

k) az egységár;

l) a teljes ellenérték;

m) a felszámított jutalékok és költségek teljes összege és – amennyiben az ügyfél kéri – tételes bontása, beleértve adott esetben az alkalmazott felár vagy kedvezmény összegét, amennyiben a Társaság az ügyletet saját számlára hajtotta végre és a Társaságot az ügyfélmegbízások legjobb végrehajtásának kötelezettsége terheli;

n) az érvényes átváltási árfolyam, amennyiben az ügylet pénznemek közötti átváltást igényel;

o) az ügyfél teljesítéssel kapcsolatos felelőssége, beleértve a teljesítés vagy a fizetés határidejét, valamint a megfelelő számlainformációkat, amennyiben ezeket az információkat előzőleg nem közölték az ügyféllel;

p) ha az ügyféllel szemben álló fél maga a Társaság vagy annak csoportjához tartozó személy vagy a Társaság egy másik ügyfele, ennek közlése, kivéve, ha az ügyletet anonim kereskedést lehetővé tevő kereskedési rendszerben hajtották végre.

A k) pont alkalmazásában, ha a megbízást kötegekben hajtották végre, a Társaság választhat, hogy az ügyfelet minden köteg árfolyamáról vagy az átlagos árfolyamról tájékoztatja. Az átlagos árfolyamról adott tájékoztatás esetében a Társaság az ügyfelet kérésre minden köteg árfolyamáról tájékoztatja.

3.7.2 A portfóliókezelésre vagy a függő kötelezettséggel járó ügyletekre vonatkozó kiegészítő jelentési kötelezettségek

3.7.2.1 A Társaság portfóliókezelési szolgáltatás nyújtása esetében tájékoztatja az Ügyfelet arról, ha a portfólió összértéke a jelentési időszak eleji értékeléshez képest 10 %-kal csökken, illetve minden további 10 %-os csökkenésről, legkésőbb annak a munkanapnak a végéig, amikor a küszöbérték túllépése megvalósult, vagy amennyiben ez nem munkanapra esik, a rá következő munkanap végéig.

3.7.2.2 Amennyiben a Társaság áttételes pénzügyieszköz-pozíciókat vagy függő kötelezettséggel járó ügyleteket tartalmazó lakossági ügyfélszámlát kezel, tájékoztatja az Ügyfelet arról, ha az egyes eszközök kezdeti értéke 10 %-kal csökken, illetve minden további 10 %-os csökkenésről. Az e bekezdés szerinti jelentés az ügyféllel kötött ellentétes értelmű megállapodás hiányában eszközönkénti

bontáson alapul, és azt legkésőbb annak a munkanapnak a végéig meg kell tenni, amikor a küszöbérték túllépése megvalósult, vagy amennyiben ez nem munkanapra esik, a rákövetkező munkanap végéig.

3.7.3 Az ügyfél pénzügyi eszközeire vagy pénzeszközeire vonatkozó kimutatások

3.7.3.1 Az ügyfél pénzügyi eszközei vagy pénzeszközei kezelése esetében a Társaság legalább negyedévente tartós adathordozón kimutatást küld minden ügyfélnek, amelynek pénzügyi eszközeit vagy pénzeszközeit tartja, az érintett pénzügyi eszközökről és pénzeszközökről, kivéve, ha a kimutatást megadta már egy másik rendszeres kimutatásban. Az ügyfél kérésére a Társaság – díjazás ellenében – gyakrabban szolgáltatja e kimutatást.

3.7.3.2 A 3.7.3.1 pontban említett ügyféleszköz-kimutatás a következő információkat tartalmazza:

a) a Társaság által az adott Ügyfél számára kezelt összes pénzügyi eszköz és pénzeszköz adatai a kimutatás alapjául szolgáló időszak végén;

b) az Ügyfél pénzügyi eszközei vagy pénzeszközei milyen mértékben voltak érintettek értékpapír-finanszírozási ügyletekben;

c) az Ügyfélnek az esetleges értékpapír-finanszírozási ügyletekben való részvétel kapcsán keletkezett esetleges haszna, és a haszon felhalmozódásának alapja;

d) annak egyértelmű megjelölése, hogy mely eszközök és pénzeszközök tartoznak a 2014/65/EU irányelv szabályainak és végrehajtási rendelkezéseinek hatályába, és melyek nem, mint például a tulajdonjog-átruházást tartalmazó biztosítéki megállapodások hatályába tartozók;

e) annak egyértelmű megjelölése, hogy mely eszközök rendelkeznek különleges tulajdonjogi státusszal, például zálogjogokkal összefüggésben;

f) a kimutatásban szereplő pénzügyi eszközök piaci értéke vagy – piaci érték hiányában – becsült értéke, egyértelmű utalással arra, hogy a piaci ár hiánya likviditáshiányra utalhat. A becsült értéket a Társaság a legnagyobb gondosság elve szerint határozza meg.

Amennyiben az ügyfél portfóliója egy vagy több teljesítetlen ügylet eredményét is tartalmazza, az a) pontban említett tájékoztatás vagy a kötés, vagy a teljesítés napján alapul, feltéve hogy a kimutatás minden információjára ugyanez az alap érvényes.

A 3.7.3.1 pontban említett rendszeres ügyféleszköz-kimutatást nem kell megküldeni, ha a Társaság olyan, tartós hordozónak minősülő online rendszerhez való hozzáféréssel látja el ügyfeleit, amelyben az ügyfél könnyen elérheti pénzügyi eszközeinek vagy pénzeszközeinek naprakész kimutatásait, és a Társaság bizonyítani tudja, hogy az adott negyedév során az ügyfél legalább egyszer lekérdezte ezt kimutatást.

3.7.3.3 Amennyiben a Társaság az Ügyfél pénzügyi eszközeit vagy pénzeszközeit kezeli és számára portfóliókezelési szolgáltatást nyújt, a 3.7.3.1 pontban említett ügyféleszköz-kimutatást a 3.7.1.1 pont szerinti, ugyanannak az ügyfélnek megküldött rendszeres kimutatásban is rendelkezésre bocsáthatja.

3.8. A Szerződések módosítása

A Társaság és az Ügyfél kölcsönös és egybehangzó megállapodással, írásban jogosultak a Szerződést módosítani.

A Társaság továbbá jogosult a határozatlan időre kötött, illetve a módosításkor még több mint két hónapig hatályos határozott időre szóló Szerződéseket egyoldalúan módosítani, ha jogszabályi vagy hatósági rendelkezés alapján a Társaság költségei emelkednek. Ebben az esetben a Társaság az Üzletszabályzat módosítására vonatkozó szabályok értelemszerű alkalmazásával jár el, és az Ügyfél gyakorolhatja a Üzletszabályzat módosításával kapcsolatos felmondási jogát.

3.9. A Szerződés megszűnése

3.9.1

A Társaság jogosult a Szerződést azonnali hatállyal felmondani, amennyiben

a) tevékenységi engedélyének, egyes tevékenységének részleges, vagy teljes felfüggesztésére, korlátozására, engedélyének részleges, vagy teljes visszavonására kerül sor;

b) rajta kívülálló olyan ok merül fel, amely miatt a Szerződésben foglaltakat a Társaság nem tudja teljesíteni.

A Szerződést az Ügyfél is jogosult azonnali hatállyal felmondani, amennyiben a Társaság tevékenységi engedélyének, egyes tevékenységének részleges, vagy teljes felfüggesztésére, korlátozására, engedélyének részleges, vagy teljes visszavonására kerül sor.

A Szerződés a fenti okból történő felmondása esetén a Társaság kizárólag a teljesített kötelezettségei alapján járó Díjra jogosult.

3.9.2

Amennyiben a Szerződés másképpen nem rendelkezik, a határozatlan időre kötött portfoliókezelési Szerződést bármely Fél 3 hónapos felmondási határidővel mondhatja fel. Az Ügyfél felmondási jogát érvényesen csak olyan időpontra gyakorolhatja, amikorra rendezi a Társaság felé fennálló tartozását, és amikorra már nem áll fenn olyan megbízása a Társasággal szemben, amely teljesítésének fedezete az ügyfélszámlán és értékpapírszámlán nyilvántartott eszköz. A határozott időre kötött Szerződés rendes felmondásáról a Szerződés rendelkezik.

3.9.3

A Társaság jogosult az Ügyfél súlyos szerződésszegése esetén az Ügyféllel kötött bármely és/vagy valamennyi Szerződést azonnali hatállyal, rendkívüli felmondással felmondani.

Az Ügyfél részéről súlyos szerződésszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

a) az Ügyfél valótlan adatot szolgáltat, valótlan tartalmú, illetve a Társaság megtévesztésére irányuló nyilatkozatot tesz,

b) a Társaságot adatok eltitkolásával, valótlan adatok közlésével megtéveszti;

c) olyan körülmény áll be, amely okból a Társaság a szerződéskötés megtagadására lenne köteles;

d) az Ügyfél biztosíték (óvadék) adási, kiegészítési, megerősítési kötelezettségének vagy az erre irányuló felszólításnak bármely okból nem tesz eleget;

e) a pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számla, az értékpapírszámla, illetve a letétben lévő értékpapírok feletti rendelkezési jogot az Ügyfél visszavonja;

f) a Társaság az Ügyfél bármely ügyletének (pozíciójának) kényszerlikvidálására kényszerül;

g) az Ügyfél megsérti a Szerződésben megtett szavatosságra vonatkozó nyilatkozatokat.

Az Ügyfél jogosult a Társaság súlyos szerződésszegése esetén a Társasággal kötött bármely és/vagy valamennyi Szerződést azonnali hatállyal, rendkívüli felmondással felmondani.

A Társaság részéről súlyos szerződésszegésnek minősülnek az alábbi esetek:

a) a Befektetési Irányelvek megsértése;

b) az Ügyfél adatok eltitkolásával, valótlan adatok közlésével történő megtévesztése;

c) a Társaság Szerződésben megtett szavatosságra vonatkozó nyilatkozatai megsértése.

A Szerződés a fentieken túl egyéb eseteket is súlyos szerződésszegésnek minősíthet.

Szerződésszegés esetén - ide nem értve a súlyos szerződésszegés esetét - a szerződésszegő Féllel szemben álló Fél köteles 5 munkanapos határidő tűzésével a szerződésszegő Felet a szerződésszegés orvoslására felszólítani, egyben jelezni, hogy a határidő eredménytelen elteltével a Szerződés azonnali

hatállyal felmondhatóvá válik. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, a Szerződés a szerződésszegő Féllel szemben azonnali hatállyal további indokolás nélkül felmondható.

A Szerződés azonnali hatályú felmondásának kézbesítésétől kezdve a Társaság nem jogosult az Ügyfél nevében és javára eljárni, a Társaság által már elvállalt kötelezettségek teljesítése kivételével. A Szerződés azonnali hatályú felmondásának kézbesítésétől kezdve a 3.5.1 pont második bekezdésében megnevezett számlák felett az Ügyfél jogosult rendelkezni, azzal, hogy az Ügyfél köteles ezen számlákon elhelyezett pénzügyi eszközből, illetve pénz eszközből annyi pénzügyi eszközt, illetve pénzeszközt hagyni, amennyi szükséges a vállalt kötelezettségek teljesítéséhez. Ennek megsértéséből eredő károkért a Társaság nem felel.

A Szerződés megszűnését követő második napon 12:00-ig a Társaság megküldi az Ügyfél számára a kezelt pénzügyi eszközök és készpénz listáját.

3.9.4.

Ha a Szerződés rendelkezéseiből más nem következik, az Ügyfél a Szerződéstől mindaddig elállhat, ameddig a Társaság a teljesítést nem kezdte meg. Ha az Ügyfél a Szerződéstől való elállását nem írásban közölte, a Társaság a nyilatkozat írásbeli megerősítésének kézhezvételéig a Szerződés teljesítését függőben tarthatja. A Társaságot az elállás joga akkor illeti meg, ha ezt a Szerződésben kikötötte.

3.10. A Társaság engedélyének visszavonása, felfüggesztése vagy korlátozása esetén követendő eljárás

3.10.1 A Társaság – az erre vonatkozó felügyeleti határozat kézhezvételét követő 2 munkanapon belül

- köteles írásban értesíteni az Ügyfelet, ha a Társaság tevékenységi engedélyének, egyes tevékenységének részleges vagy teljes felfüggesztésére, korlátozására, engedélyének visszavonására került sor.

A Társaság köteles a fenti értesítésben megjelölni a még nem teljesített megbízások esetén a megbízás teljesítésének módját (befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban az állomány- átruházására vonatkozó megállapodás esetén az új kötelezettet), illetve az Ügyfél jogait a Szerződéstől való elállásra, továbbá teljesített megbízások esetén az elszámolásra vonatkozó tájékoztatást.

3.10.2 A Társaság tőzsdei tevékenységének a Tőzsde vagy a Felügyelet részéről történő korlátozása, felfüggesztése, illetve az elszámolóháznak az Ügyfél megbízását érintő intézkedése esetén - valamennyi ügyletfajtát érintően - a Társaság az Ügyfelek érdekében, az adott helyzetnek megfelelően jár el. A Társaság a folyamatban lévő megbízásaival kapcsolatban a határozatnak, illetve az intézkedésnek megfelelően jár el, azzal, hogy az Ügyfelek érdekeinek védelmében - a határozat, illetve az intézkedés keretein belül - minden tőle elvárható lépést megtesz. Az Ügyfelek esetleges káraik enyhítése érdekében kötelesek a Társasággal együttműködni.

3.10.3 A Társaság tevékenységének bármilyen okból történő megszűnése esetén a jogszabályokban meghatározott keretek között köteles biztosítani az Ügyfelek rendelkezési jogát az általa vezetett számlákon elhelyezett pénzügyi eszközök vonatkozásában.

3.10.4 A tevékenységi engedély visszavonása esetén, befektetési szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban az Ügyfél állományának átruházásához az Ügyfél hozzájárulására nincs szükség. A Társaság köteles minden tőle elvárhatót megtenni annak érdekében, hogy az állomány átruházásakor az Ügyfél érdekei ne sérüljenek. Az Ügyfélállomány átruházására ebben az estben a Bszt. 140. § - 141.

§, valamint a Ptk. rendelkezéseit is alkalmazni kell.

3.10.5 A Társaság végelszámolását kizárólag a Felügyelet határozatában lehet elrendelni, amelyre a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító felügyeleti engedély visszavonását vagy visszaadását követően van lehetőség és ha a Társaság a jogutód nélküli megszűnésről dönt, kivéve, ha az engedély visszavonása a Bszt. 31. § (1) bekezdésének c) pontja alapján történik. A Társaság végelszámolására a Bszt. 126. § - 130. §-ai irányadók.

3.10.6 A Társaság felszámolása

3.10.6.1 A Társaság felszámolása során

a) az Ügyfél által a Társaságnál letétbe helyezett pénzügyi eszköz, illetve nyilvántartott pénzeszköz,

b) az Ügyfél tulajdonában lévő, vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz, valamint

c) az árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz, a Társaság bármely, az Ügyfél javára vezetett számláján

nem képezi a felszámolási vagyon részét. Az eszközök kiadása iránt a Társaság - a felszámoló hozzájárulása mellett - a felszámolási eljárástól függetlenül, soron kívül intézkedik, ha az általa vezetett nyilvántartás és a befektetői követelések egyezősége alapján az Ügyfelekkel történő elszámolást akadályozó körülmény nem merül fel.

3.10.6.2 Ha akár a nyilvántartások és a befektetői követelések egyezőségének hiánya miatt, akár egyéb akadályozó körülmény miatt nem lehet az összes Ügyfél vonatkozásában egyidejűleg 3.10.6.1 pontban foglaltaknak megfelelően eljárni, úgy a felszámoló a pénzügyi eszközök és az árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközök vonatkozásában a következőképpen jár el:

a) ha valamely pénzügyi eszköz vagy árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz tulajdonosa, letevője kétséget kizáróan, egyedileg azonosítható, úgy az eszközt kiadja a tulajdonosnak, illetve letevőnek,

b) az Ügyfélnek az a) pontban előírtak szerint ki nem adható megbízói vagy letéti számlán található pénzügyi eszközöket vagy árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszközöket (a továbbiakban: eszköz) a felszámoló homogén csoportokba sorolja és az Ügyfél részére a

3.10.6.3 pontban foglaltak szerint megállapított kiadási arányoknak megfelelően adja ki,

c) ha az eszköz az a) és b) pontok alapján nem adható ki, akkor - a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően - a felszámolási költségek kielégítését követően a Társaság vagyonából először ezen követelést kell a 3.10.6.3 pontban foglaltak szerint kielégíteni.

3.10.6.3 A 3.10.6 pont alkalmazásában homogén csoport a minden egyedi jellemzőjében azonos tulajdonságokkal rendelkező eszközökből, vagy a felszámolás kezdő időpontját követően annak helyébe lépő eszközökből álló csoport. A felszámoló a megbízói vagy letéti számlán található homogén csoportba tartozó eszközökre vonatkozó kiadási arányokat úgy állapítja meg, hogy biztosítva legyen a vitatott követelések kielégítése is. Ennek érdekében a felszámoló a homogén csoportból a vitatott követelésekre tartalékot képez.

3.10.6.4 Ha akár a nyilvántartások és a befektetői követelések egyezőségének hiánya miatt, akár egyéb akadályozó körülmény miatt nem lehet az összes ügyfél vonatkozásában egyidejűleg a 3.10.6.1 pontban foglaltaknak megfelelően eljárni, úgy a felszámoló a pénzeszközök vonatkozásában a következőképpen jár el:

a) kiadja a tulajdonosnak az elkülönített és egyedileg nevesített számlán, letéti alszámlán, ténylegesen rendelkezésre álló összeget,

b) az Ügyfélnek az a) pontban előírtak szerint ki nem adható megbízói vagy letéti számlán található pénzeszközöket a felszámoló devizanemek szerinti csoportokba sorolja, és az Ügyfél részére a 3.10.6.3 pontban foglaltak szerint megállapított kiadási arányoknak megfelelően adja ki,

c) ha a pénzeszköz az a) és b) pontok alapján nem adható ki, - a Cstv. 57. §-ában meghatározott kielégítési sorrendtől eltérően - a felszámolási költségek kielégítését követően a Társaság vagyonából először ezen követelést kell a 3.10.6.3 pontban foglaltak szerint kiadni.

3.10.6.5 A másodlagos értékpapír esetében az elsődleges értékpapírt a 3.10.6.1 és 3.10.6.2 pont alkalmazásában a másodlagos értékpapír tulajdonosa által letétbe helyezett pénzügyi eszköznek kell tekinteni.

3.10.6.6 A Társaság minősített befolyással rendelkező tulajdonosa és vezető tisztségviselője tulajdonát képező vagy őt megillető pénzügyi eszköz és pénzeszköz vonatkozásában a 3.10.6.1, 3.10.6.2 és

3.10.6.4 pont rendelkezései nem alkalmazhatóak.

3.10.6.7 Befektetési vállalkozás felszámolása esetén a Cstv. 57. § (1) bekezdés f) pontjában szereplő követeléseket az alábbi sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:

a) rendes, fedezetlen követelések,

b) olyan fedezetlen követelések, amelyek a következő feltételeknek megfelelő, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokból származnak:

ba) a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum eredeti szerződéses lejárata legalább egy év,

bb) a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum nem tartalmaz beágyazott származtatott ügyletet és maga sem származtatott ügylet, és

bc) a kibocsátásához kapcsolódó releváns szerződéses dokumentáció és adott esetben a tájékoztató kifejezetten utal a kielégítési sorrendben való, e bekezdés szerinti hátrébb sorolására,

c)a) és b) pontba nem tartozó egyéb követelések

azzal, hogy ha a követelések kielégítésére nincs elegendő fedezet, az egyes csoportokba tartozó hitelezőket – először az a), a b), majd a c) pontban szereplőket – követeléseik arányában kell kielégíteni.

3.10.6.8 A 3.10.6.7 ponttól eltérően a 2018. december 29. napja előtt kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokból származó fedezetlen követelések besorolására a Cstv. és az e törvény 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

3.10.6.9 A 3.10.6.7 és 3.10.6.8 pont alkalmazásában hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok a kötvények és az átruházható követelések más formái, valamint az adósságot keletkeztető vagy elismerő instrumentumok.

3.10.6.10 A 3.10.6.7 b) pont bb) alpontja alkalmazásában azok a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok, amelyek

a) kamatozása változó, mivel valamely széleskörűen alkalmazott referencia-kamatlábtól függ, valamint

b) nem forintban denomináltak, feltéve, hogy a tőke, a visszafizetés és a kamat ugyanabban a pénznemben denominált,

pusztán e jellemzőik miatt nem tekintendők beágyazott származtatott ügyletet tartalmazó, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumoknak.

3.10.6.11 A befektetési vállalkozás felszámolása esetén az 575/2013/EU rendelet alkalmazásában járulékos tőkének minősülőtartozást a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott tartozás kielégítését követően kell kielégíteni.

3.10.6.112 A 3.10.6.1 - 3.10.6.11 pontban foglalt rendelkezések büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel esetén annak feloldása után alkalmazandók.

3.10.6.13 Ha a 3.10.6.1 pont szerinti pénzügyi eszköz, pénzeszköz vagy árutőzsdei szolgáltatás tárgyát képező eszköz kiadásával összefüggésben a felszámoló vitatja a tulajdonos által megjelölt igényt, a

vitatott tulajdoni igényt a felszámolási eljárásban lehet érvényesíteni. A felszámoló a vitatott tulajdoni igényt elbírálás érdekében 15 munkanapon belül megküldi a felszámolást elrendelő bíróságnak. A bíróság a tulajdoni igény elbírálása során a vitatott hitelezői igény elbírálására vonatkozó szabályok szerint jár el.

3.11. Elszámolás

Amennyiben a Felek közötti Szerződésre vagy az adott ügyletre vonatkozó speciális szabályok másképp nem rendelkeznek, a Felek a Szerződés megszűnésekor elszámolnak egymással a Szerződés megszűnését követő 10 munkanapon belül.

A Társaság elszámoláskor az Ügyfél esetleges utasítása szerint a Társaság 10 munkanapon belül kizárólagos rendelkezése alatt álló számlákról az értékpapírt az Ügyfél által megadott értékpapírszámlára transzferálja, illetve értékpapír-letéti számlára áthelyezi, és a pénzösszeget az Ügyfél által megadott fizetési számlára átutalja. A Társaság az értékpapírszámláról, értékpapír letéti számláról, illetve pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számláról jogosult az Ügyfél által meg nem fizetett költségeket, díjat, késedelmi kamatokat, az Ügyfélnek felróható esetleges kár összegét levonni.

A Társaság nem vállal felelősséget az elszámolás teljesítéséért, amennyiben az értékpapír átadása a Társaság hibáján kívüli okból később következik be, továbbá nem felel az értékpapír átadásáért, ha az értékpapír átadása a tőzsdei kereskedelem esetén a tőzsdei kereskedés elszámolásából eredő okból, a tőzsdén kívüli kereskedelem esetén a Társaság hibáján kívüli okból nem történt meg. A Társaság nem vállal felelősséget az elszámolás teljesítéséért akkor sem, amennyiben az Ügyfél visszavonja a Társaság számlák feletti rendelkezési jogát és a Társaság emiatt nem tudja az elszámolást elvégezni, vagy nem ad meg olyan értékpapírszámlát, értékpapír letéti számlát, illetve fizetési számlát/ügyfélszámlát amelyre az átutalás (transzfer) teljesíthető lenne.

Befektetési jegyek visszaváltása esetén az elszámolásra irányadó szabályokat az adott befektetési jegy kibocsátó befektetési alap mindenkor hatályos kezelési szabályzata tartalmazza.

4. A Társaság által végzett egyes tevékenységek

4.1. Portfoliókezelési és befektetési alapkezelési tevékenységre vonatkozó közös szabályok

4.1.1

A Társaság több, egymástól elkülönített alapot, portfóliót, illetve biztosítói portfóliót (befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékának fedezetét képező eszközalap(ok)at és a biztosítástechnikai tartalékot), valamint önkéntes kölcsönös biztosító pénztári, illetve magán- nyugdíjpénztári vagyont, illetve bármely egyéb vagyont vagy portfóliót is kezelhet. A Társaság ezeket ügyfelenként és egymástól elkülönítetten kezeli és tartja nyilván. (továbbiakban jelen 4.1.1. pontban portfólió, biztosítói portfólió, valamint pénztári és egyéb vagyon, és alap együttesen: Vagyon)

4.1.2

A Társaság tevékenységét mindenkor az Ügyfél érdekeivel összhangban, a jogszabályoknak, a szakma szabályainak, a működési szabályzatának, valamint a biztosítói és egyéb portfóliókezelésre, illetve pénztári vagyonkezelésre vonatkozó Szerződésnek megfelelően tisztességes és hatékony módon köteles végezni. (továbbiakban jelen 4.1.1. pontban biztosítói és egyéb portfoliókezelés, pénztári vagyonkezelés együttesen: vagyonkezelés).

A vagyonkezelés során a Társaság jogosult a Szerződés alapján, az adott Befektetési Irányelveknek megfelelően az Ügyfél külön, előzetes engedélye vagy hozzájárulása, illetve tájékoztatása nélkül bármilyen, a Társaság által szükségesnek vagy kedvezőnek tekintett vagyonkezelési feladatot - beleértve például jogok vásárlását, cseréjét, vagyoni értékek adásvételét, betéti ügyletek kötését, értékpapírok jegyzését, vásárlását - a Szerződés teljesítése érdekében ellátni.

A Társaságnak adott általános felhatalmazás korlátozása nélkül, de a Befektetési Irányelvekben foglalt korlátokkal a Társaság mindazon szerződéseket megkötheti, illetve kötelezettségeket elvállalhatja, amelyek álláspontja szerint a Szerződésben foglalt kötelezettségei teljesítésének érdekében szükségesek vagy célszerűek, hosszú távú befektetéseket vállalhat, származékos ügyleteket - beleértve többek között a pénzügyi határidős és opciós ügyleteket is – köthet.

A Befektetési Irányelvekben foglalt korlátokkal, valamint a Társaság Végrehajtási Politikájában foglaltak szerint a Társaság az általa megfelelőnek talált partnerekkel köt szerződéseket. Az Ügyfél hozzájárul ahhoz, hogy a tőkepiaci, illetve tőzsdei szerződésekre az adott tőkepiac, illetve tőzsde szabályai legyenek irányadók, és ahhoz is, hogy a Társaság az irányadó szabályok és/vagy az üzleti gyakorlat szerint szükséges vagy ajánlott lépéseket megtegye.

A Társaság a Befektetési Irányelvekben, valamint a Szerződésekben foglalt korlátokkal, az Ügyfél előzetes értesítése nélkül

a) köthet a Társasággal közvetve vagy közvetlenül tulajdonosi kapcsolatban álló szervezettel szerződést;

b) megvásárolhatja az Ügyfél javára és terhére az általa kezelt befektetési alapok befektetési jegyeit

c) az Ügyfél mellett más Ügyfelek megbízottjaként is eljárhat, saját döntése szerint összesítetten vagy külön-külön;

d) az Ügyfél mellett más Ügyfelek részére is végez hasonló befektetési célú és irányelvű vagyonkezelést, illetve portfoliókezelést

és a jelen Üzletszabályzatban foglaltak kivételével a Társaság nem tartozik elszámolással az Ügyfélnek az ilyen ügyletekből származó nyereség, díj, bevétel tekintetében, és amennyiben a Felek másképp nem állapodnak meg, ezek a Társaság díjazását nem érintik.

4.1.3

A Társaság az alábbiak szerint jogosult több Ügyfél javára összesítetten eljárni. A Társaság összesített eljárás esetén az egyenlő elbánás elve alapján jár el az általa kezelt Vagyon, és ügyfelek tekintetében.

A Társaság összevonhat Ügyfelek által adott megbízásokat saját számlájára való végrehajtás esetében, ha

a) ezzel összességében egyetlen olyan Ügyfél sem szenved hátrányt, akinek a Megbízását egy másik Ügyfél Megbízásával összevonták,

b) minden olyan Ügyfél figyelmét felhívta arra, akinek a megbízása egy másik Ügyfél megbízásával összevonásra kerül, hogy az összevont végrehajtás az egy Ügyfél által adott több Megbízás esetében egyes Megbízások tekintetében hátránnyal járhat, és

c) rendelkezik olyan allokációs szabályzattal, amely részletesen szabályozza a Megbízások és ügyletek összevont végrehajtásának szabályait, ideértve azt is, hogy a Megbízás vagy ügylet mérete és ára hogyan befolyásolja az allokációt, hogy a részleges végrehajtás esetében az allokáció milyen szabályok szerint történik és Társaság minden esetben az ebben foglaltak szerint jár el.

A megbízások összevonásával allokációval kapcsolatos további szabályokat a Társaság jelen Üzletszabályzat 8. sz. melléklete tartalmazza.

4.1.4

Az Ügyfél jogosult Vagyonának kezelésével mást is megbízni, illetve Vagyonát saját maga is kezelni, a Társaságtól kapott bármilyen információ, a Társaság által javasolt megoldások azonban üzleti titoknak minősülnek, és azokat az Ügyfél köteles üzleti titokként bizalmasan kezelni, azokat sem saját maga, sem más javára nem használhatja fel.

4.1.5

Tekintettel arra, hogy a magánnyugdíj-pénztárak, illetve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak saját döntésük alapján jogosultak több vagyonkezelővel is szerződést kötni, illetve a vagyonukat részben vagy egészben saját maguk által kezelni, a Társaság nem felelős azért, ha az eljárása során a jogszabályi befektetési korlátokat való megfelelést nem vizsgálja, kivéve, ha a befektetési irányelvek a befektetési korlátokat a jogszabályi rendelkezésekre való utalással határozzák meg.

4.2 A portfoliókezelés

4.2.1.

A portfóliókezelés keretében az Ügyféllel kötött Szerződés alapján az Ügyfél meghatározott eszközeit azzal a céllal bocsátja a Társaság rendelkezésére, hogy előre meghatározott feltételek mellett, egyedi módon, az Ügyfél által adott Megbízás alapján azokat meghatározott pénzügyi eszközökbe fektesse be és kezelje az Ügyfél javára azzal, hogy az Ügyfél a megszerzett pénzügyi eszközből eredő kockázatot és hozamot, így különösen annak nyereségét és veszteségét közvetlenül viselje.

A Társaság a portfóliókezelési tevékenysége során az egyenlő elbánás elve szerint jár el mind az egyes Ügyfelek, mind az egyes portfóliók esetében.

A Társaság a portfóliókezelési tevékenysége keretében az általa kezelt portfólióba tartozó pénzügyi eszközök esetében saját nevében, valamint a megbízó Ügyfél javára és terhére jár el. A Társaság az egyes Ügyfelek számára kezelt portfoliókat ügyfelenként és – ha egy Ügyfél számára több portfoliót is kezel – portfoliónként tartja nyilván és kezeli.

A portfóliókban lévő eszközök nem képezik a Társaság tulajdonát. A Társaság a portfóliókezelési tevékenysége keretében harmadik személytől igénybevett szolgáltatás esetében az Ügyfél, mint megbízója felé sajátjaként felel.

4.2.2

A Társaság a portfóliókezelési tevékenysége során - ha az Ügyfél vagy a portfóliókezelési szerződés kifejezetten eltérően nem rendelkezik - az Ügyfél javára kezelt portfólió terhére nem szerezhet

a) saját maga által forgalomba hozott pénzügyi eszközt,

b) kapcsolt vállalkozása által forgalomba hozott pénzügyi eszközt, ide nem értve a szabályozott piacra bevezetett és a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedés tárgyát képező értékpapírt, és

c) a Tpt. szerinti nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséget eredményező befolyást,

d) saját maga által kezelt kollektív befektetési forma által kibocsátott kollektív befektetési értékpapírt,

e) nem köthet egyéb olyan tranzakciót, amelyekkel kapcsolatosan a Társaságnak közvetlen vagy közvetett érdekeltsége, vagy üzleti kapcsolata van a másik szerződő féllel.

A Társaság portfóliókezelési tevékenysége keretében az Ügyfél javára kezelt portfólió terhére nem köthet ügyletet szabályozott piacra be nem vezetett vagy multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedés tárgyát nem képező értékpapírra olyan személlyel vagy szervezettel, amelyben a Társaság minősített befolyással rendelkezik, vagy amely a Társaságban minősített befolyással rendelkezik.

Ha a Társaság a portfóliókezelési tevékenysége keretében az Ügyfél javára olyan pénzügyi eszközt szerez, amely tekintetében jogszabály bejelentési vagy közzétételi kötelezettséget ír elő, azt a Társaság teljesíti.

4.2.3.

A Társaság a magánnyugdíjpénztárak, illetve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak részére végzett portfoliókezelési (vagyonkezelési) tevékenysége keretében az Ügyféllel kötött Szerződés alapján, az abban meghatározott feltételek mellett meghatározott körben gyakorolja, illetve teljesíti az Ügyfél Vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogokat, és kötelezettségeket, így különösen értékesíti, illetve ismételten befekteti a befektetett eszközöket a vagyon gyarapítása érdekében.

4.2.4.

A Szerződés tárgyát képező pénzügyi eszközöket az Ügyfél által meghatározott, elkülönített pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számlákon, értékpapírszámlákon, illetve letétben helyezik el. Az Ügyfél a Szerződés időtartama alatt a Szerződés tárgyát képező értékpapírok letétkezelésével a Társaság számára elfogadható, erre feljogosított szervezetet köteles megbízni, és e letétkezelőnél értékpapírszámlát köteles fenntartani, míg a pénzeszközök számára a pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számlát köteles fenntartani.

A pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számla és az értékpapírszámlák az Ügyfél nevére szólnak. Az Ügyfél köteles értesíteni a letétkezelőt arról, hogy a Társaság által kezelt értékpapírok értékpapírszámlái, illetve a letétben lévő pénzügyi eszközök felett, illetve a vagyonkezelés céljára nyitott pénzmozgások lebonyolítására szolgáló számla felett kizárólagos joggal a Társaság – mint az Ügyfél megbízottja - jogosult rendelkezni, és az Ügyfél köteles az erre vonatkozó, a számlák és a letét feletti rendelkezéshez szükséges, általános jellegű meghatalmazást megadni a Társaság részére.

A Társaság vállalja, hogy minden olyan információt megad a letétkezelőnek, ami szükséges és indokolt feladatai ellátásához, és lehetővé teszi a letétkezelőnek a feladatának ellátásához szükséges ellenőrzések lefolytatását.

4.2.5.

Az Ügyfél minden olyan információt - beleértve többek között az Ügyfél éves pénzügyi tervét, illetve az Ügyfél jövedelmi helyzetére és befektetési céljaira vonatkozó információt, valamint a 3.3.3.2, 3.3.3.4 és 3.3.3.5 pontban foglalt információkat - megad a Társaságnak, amely a Társaságnak a Szerződés alapján fennálló kötelezettségeinek teljesítéséhez, az Ügyfél piacismeretének és kockázatviselő, kockázattűrő és veszteségviselési képességének, valamint és a befektetési elvárásai megbecsüléséhez szükséges. Az Ügyfél a Szerződés hatálya alá tartozó portfoliókra vonatkozó minden információt a Társaság rendelkezésére bocsát. Az Ügyfél továbbá tájékoztatja a Társaságot a működésével, illetve körülményeivel, valamint a fentiek szerint megadott információkkal kapcsolatos minden olyan változásról - ideértve a Befektetési Irányelvek tervezett változásaira és annak hatályba lépésére, a portfóliókezeléssel megbízottak személyének változásaira vonatkozó információt -, amely befolyásolhatja a Szerződés teljesítését. Ennek keretében az Ügyfél kitölti az Alkalmassági Tesztet, és vállalja, hogy amennyiben a tesztben adott válaszaihoz képest változás áll be arról a Társaságot haladéktalanul tájékoztatja.

4.2.6. A Társaság portfóliókezelési tevékenysége vonatkozásában az Ügyfél számára a 3.7.1 és 3.7.2 pontokban meghatározott időközönként és tartalommal a tárgyidőszak utolsó napjára vonatkozóan jelentést készít, és azt tartós adathordozón az Ügyfél rendelkezésére bocsátja a tárgyidőszakot követő hónap 10. munkanapjáig.

A Társaság a végrehajtott ügylettel kapcsolatos tájékoztatását a jelen Üzletszabályzat 3.7 pontjában foglaltak szerint adja meg.

A Felek a Szerződésben a lenti jelentéstételtől eltérő jelentéstételben állapodhatnak meg.

4.2.7.

A Társaság minden év január 31-ig írásban tájékoztatja az Ügyfelet a pénzügyi eszközökről, illetve tőzsdei termékekről befektetési portfolióként és ezek értékének, hozamának az előző évhez viszonyított változásáról, az Ügyfél pénzügyi jelentései előkészítésének elősegítése érdekében.

Az Ügyfél az üzleti órák alatt bármikor jogosult a Társaságtól költségmentesen tájékoztatást kérni a Pénzügyi Eszközökről. A Társaság az üzleti órák alatt az Ügyfél kérése alapján az Ügyfélnek, az Ügyfél könyvvizsgálójának, az Ügyfél az értékpapírtitok kiadására vonatkozó, a Tpt.-ben, illetve a Bszt.-ben megkövetelt megfelelő formában és tartalommal adott nyilatkozata alapján más személyeknek, illetve az Ügyfél részére végzett portfóliókezelés ellenőrzésére jogosult illetékes szervezeteknek a nyilvántartási és beszámolási kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges információt, illetve iratokat a jogszabályok szerinti formában a rendelkezésére bocsátja.

4.2.8.

A Társaságot a portfoliókezelés végzéséért Díj illeti, amely megállapodás tárgya, és amelyet a Felek közötti Szerződés határoz meg.

A Díjon felül az Ügyfelet terhelik a Szerződés teljesítésével kapcsolatban felmerülő olyan költségek, amelyek a Társaságot a Szerződés hiányában nem terhelnék, így különösen a Pénzügyi Eszközök adásvételével kapcsolatos tranzakciós díjak, a Pénzügyi Eszközök megszerzésével, tartásával, a portfoliókezeléséről szóló Szerződés létrehozatalával, fenntartásával és teljesítésével kapcsolatosan viselendő minden költségek (ideértve bármilyen, díjat, jutalékot pénzügyi eszközönként és ügyleteként), az Ügyfél utasítására igénybevett közreműködőkkel kapcsolatos díjak és költségek, és egyéb, a portfóliókezeléssel kapcsolatosan felmerülő, harmadik személyeknek fizetendő díjak, kiadások, költségek, valamint az adót, amelyet a Társaság von le vagy számol el. Ezen költségeket a Szerződés valamint a jelen Üzletszabályzat 13. sz melléklete (Díjtételek jegyzéke) határozza meg.

4.2.9.

Az Ügyfél külön írásos megbízása és a megbízásnak a Társaság által történő elfogadása nélkül (a Társaság a megbízást csak indokolt esetben utasíthatja vissza) a Társaság nem köteles a Pénzügyi Eszközökkel kapcsolatos tagsági jogokat és kötelezettségeket gyakorolni, függetlenül a társasági események (gyűlések) napirendjétől. Amennyiben a Társaság a képviseletet vállalja, az Ügyfél köteles megfelelő meghatalmazást adni a Társaság számára. A Társaság nem köteles és nem jogosult arra, hogy a saját pénzeszközeivel előlegezze meg a Pénzügyi Eszközökhöz kapcsolódó jogok gyakorlását, kötelezettségek teljesítését.

Amennyiben az adott portfólióra érvényes a nyilvános tájékoztatási kötelezettség, úgy az adásvétel tényét a Társaság az Ügyfél képviseletében csak az Ügyfél kifejezett felhívására teszi – a rendkívüli tájékoztatás szabályai szerint - közzé.

4.2.11.

A portfoliókezelési Szerződés mintáját Szakmai Ügyfelekre és Elfogadható partnerekre vonatkozóan, valamint Lakossági Ügyfelekre vonatkozóan a 9. sz. melléklet tartalmazza.

4.3 Befektetési Alapkezelés (kollektív portfóliókezelés)

4.3.1

A Társaság a befektetési alapkezelési tevékenység során ABA-k és ÁÉKBV-k részére végez kollektív portfóliókezelést. Ennek során a Társaság a kollektív befektetési forma részére végez

befektetéskezelési tevékenységet, illetve ellátja a kollektív befektetési forma létrehozatalához és működtetéséhez kapcsolódó feladatokat.

4.3.2

A Társaság a kollektív portfóliókezelési tevékenysége keretében az alábbi feladatokat látja el:

ABA esetén:

a) befektetéskezelés (a befektetési politika végrehajtásával kapcsolatos befektetési, stratégiai és eszközallokációs döntések meghozatala és végrehajtása);

b) kockázatkezelés

c) a kollektív portfóliókezeléshez kapcsolódó adminisztratív feladatok részben vagy egészben történő ellátása:

ca) könyvviteli és jogi feladatok ellátása,

cb) információszolgáltatás befektetők részére,

cc) eszközök értékelése, árazása, adóügyek intézése,

cd) jogszerű magatartás ellenőrzése,

ce) a befektetőkkel kapcsolatos nyilvántartások vezetése,

cf) hozamfizetés,

cg) a Társaság által kezelt kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalával és folyamatos forgalmazásával összefüggő adminisztrációs feladatok,

ch) a megkötött ügyletek teljesítése (beleértve a bizonylatok megküldését),

ci) nyilvántartások vezetése;

d) az ABA eszközeihez kapcsolódó tevékenységek: a Társaság bizalmi feladatainak ellátásához szükséges szolgáltatások, a létesítmények kezelése, az ingatlankezelői tevékenységek, vállalkozások számára a tőkeszerkezettel, ipari stratégiával és ezekhez kapcsolódó ügyekkel kapcsolatos tanácsadás, az összeolvadásokkal és vállalkozások megvásárlásával kapcsolatos tanácsadás és szolgáltatások, valamint az ABA és mindazon vállalatok és egyéb eszközök kezeléséhez kapcsolódó szolgáltatások, amelyekben az adott ABA befektetéssel rendelkezik.

ÁÉKBV esetén:

a) befektetéskezelés (a befektetési politika végrehajtásával kapcsolatos befektetési, stratégiai és eszközallokációs döntések meghozatala és végrehajtása);

b) a kollektív portfóliókezeléshez kapcsolódó adminisztratív feladatok részben vagy egészben történő ellátása:

ba) könyvviteli és jogi feladatok ellátása,

bb) információszolgáltatás befektetők részére,

bc) eszközök értékelése, árazása, adóügyek intézése, bd) jogszerű magatartás ellenőrzése,

be) a befektetőkkel kapcsolatos nyilvántartások vezetése, bf) hozamfizetés,

bg) a Társaság által kezelt kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatalával és folyamatos forgalmazásával összefüggő adminisztrációs feladatok,

bh) a megkötött ügyletek teljesítése, a bizonylatok megküldését is ideértve, bi) nyilvántartások vezetése;

4.3.3

A Társaság a Kbftv. hatálya alá tartozó bármilyen típusú és fajtájú ABA-t és ÁÉKBV-t létrehozhat és kezelhet a Kbftv. által előírt módon azzal, hogy a Társaság az általa kezelt ABA-k és ÁÉKBV-k vagyonát egymástól elkülönítetten kezeli és tartja nyilván. A Társaság által a kollektív befektetési formában kezelt eszközök nem képezik a Társaság tulajdonát, a Társaság a kollektív befektetési forma nevében, javára és terhére jár el.

4.3.4

A Társaság által végzett befektetési alapkezelés különös szabályait az egyes nyilvános befektetési alapok Felügyelet által jóváhagyott tájékoztatója és kezelési szabályzata, a zártkörű befektetési alapok esetén pedig a zártkörű befektetési alap Felügyelet részére benyújtott kezelési szabályzata tartalmazza.

4.4. Kockázatkezelés

A Társaság kockázatkezelést az arányosság alapelvével összhangban funkcionálisan és hierarchikusan is elkülöníti a működési egységektől, ideértve a befektetéskezelést. Az összeférhetetlenség elkerülésének biztosítása lehetővé teszi a kockázatkezelési tevékenységek független végrehajtását és a kockázatkezelési folyamat megfelel a Kbftv. előírásainak és következetesen hatékony.

A Társaság olyan kockázatkezelési rendszereket működtet, mely alkalmas az egyes ABA és az ÁÉKBV befektetési stratégiája szempontjából releváns, valamint az egyes ABA-val és ÁÉKBV--val kapcsolatban ténylegesen vagy potenciálisan fennálló minden kockázat azonosítására, mérésére és megfelelő nyomon követésére.

A Társaság kockázatkezelési rendszerét évente felülvizsgálja, és szükség esetén kiigazítja.

A Társaság a kockázatkezelés során – különösen az ABA eszközei hitelminőségének értékelésekor – nem hagyatkozhat kizárólagosan vagy automatikusan a hitelminősítő intézetekről szóló, 1060/2009/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet 3. cikke (1) bekezdése b) pontjában meghatározott hitelminősítő intézetek által kiadott hitelminősítésekre.

A Társaság kockázatkezelési rendszere biztosítja a következőket:

a) megfelelő, dokumentált és rendszeres átvilágítás végrehajtása az ABA és az ÁÉKBV nevében történő befektetés esetén, az ABA, illetve az ÁÉKBV befektetési stratégiájával, célkitűzéseivel és kockázati profiljával összhangban;

b) az ABA, illetve az ÁÉKBV minden egyes befektetési pozíciójával, valamint az e pozíciók által az ABA, illetve az ÁÉKBV portfóliójára gyakorolt átfogó hatással összefüggő kockázatok - például megfelelő stressztesztelési eljárásokkal - megfelelően meghatározhatók, mérhetők, kezelhetők és folyamatosan nyomon követhetők legyenek;

c) az ABA, illetve az ÁÉKBV kockázati profilja megfeleljen az ABA, illetve az ÁÉKBV méretének, portfóliószerkezetének, befektetési stratégiáinak és célkitűzéseinek, az ABA és az ÁÉKBV kezelési szabályzatában, tájékoztatójában és az ajánlattételi dokumentumokban foglaltak szerint.

A Társaság az általa kezelt ABA-k és ÁKBV-k esetében meghatározza az alkalmazható tőkeáttétel legnagyobb mértékét, valamint a biztosíték vagy a tőkeáttételi megállapodás értelmében nyújtott kezesség vagy garancia újbóli felhasználási jogának mértékét, többek között az alábbiakra való figyelemmel:

a) az ABA és az ÁÉKBV típusa;

b) az ABA és az ÁÉKBV befektetési stratégiája;

c) az ABA és az ÁÉKBV tőkeáttétel forrásai;

d) minden egyéb olyan összefonódás vagy releváns kapcsolat más pénzügyi szolgáltató intézményekkel, amely rendszerkockázatot jelenthet;

e) valamely partnernek való kitettség korlátozásának szükségessége;

f) a tőkeáttétel fedezeti biztosítékának mértéke;

g) az eszközök és a kötelezettségek aránya;

h) az ABAK érintett piacokon végzett tevékenységének volumene, természete és kiterjedése.

4.5. Értékpapír-kölcsönzés

A Társaság értékpapír-kölcsönzési tevékenysége keretében értékpapír tulajdonjogának olyan átruházását végzi, amelynek keretében a Társaság mint kölcsönbeadó az Ügyfél mint kölcsönbevevő részére azzal a kötelezettséggel ruház át – a saját tulajdonában lévő, illetve az általa kezelt portfólióban lévő - értékpapírt, hogy az Ügyfél köteles azonos darabszámú és azonos sorozatú értékpapírt egy, a szerződésben vagy a Társaság által meghatározott jövőbeni időpontban visszaadni a Társaság, vagy az általa megjelölt harmadik személy részére. A Társaság kizárólag referenciaadat-szolgáltatók részére végez értékpapír-kölcsönzést.

Az értékpapír-kölcsönzési keretszerződésnek, illetőleg az értékpapírkölcsön-szerződésnek (a továbbiakban: Kölcsönszerződés) nem lehet része egyéb az Ügyféllel megkötött Szerződésnek, és tartalmaznia kell:

a) a kölcsönbe adható, illetőleg a kölcsönbe adott értékpapír megnevezését, ISIN kódját, sorozatát;

b) a kölcsönbe adható, illetőleg a kölcsönbe adott értékpapír mennyiségét;

c) keretszerződés esetén azon időszak megjelölését, amely alatt az értékpapír kölcsönbe adható;

d) az értékpapírkölcsön futamidejét;

e) a kölcsönzési díjat;

f) arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a kölcsön futamideje alatt az értékpapírban megtestesített és azzal kapcsolatos jogokat a kölcsönbe adó nem gyakorolhatja; és

g) részvény esetén a felek megállapodását a szavazati jog gyakorlására vonatkozóan.

Az értékpapír-kölcsönzés díjának mértéke megállapodás tárgya, a díj mértékét a fizetésének módját a Szerződés tartalmazza.

Értékpapír kölcsönügylet tárgya csak akkor lehet, hogy ha a kölcsönbeadónak az értékpapír feletti rendelkezési joga nem korlátozott. Forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes, elővásárlási, vételi, visszavásárlási, óvadéki és zálogjoggal terhelt értékpapír kölcsönügylet tárgya nem lehet.

A kölcsönbe adott értékpapír tulajdonjoga átszáll a kölcsönbe vevőre.

Az értékpapír-kölcsönt a Társaság csak óvadék mellett, határozott időtartamra ad. Ha az óvadék piaci értéke a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékének a jogszabályban, és/vagy a Kölcsönszerződésben meghatározott szintje alá csökken, az óvadékot ki kell egészíteni, azt folyamatosan a kölcsönbe adott értékpapír piaci értékéhez kell igazítani. Ha az Ügyfél a Kölcsönszerződésben kikötött óvadék kiegészítési kötelezettségének nem tesz eleget, a Társaság a Kölcsönszerződés indokolás nélküli rendkívüli felmondással egyidejűleg az óvadékból közvetlen kielégítést kereshet.

Ha az Ügyfél a Kölcsönszerződésben vállalt esedékességkor az értékpapírt visszaszolgáltatni nem tudja, kártérítés esetén a Társaság részére fizetendő pénzbeli kártérítés legkisebb összegeként a kölcsönbe adás, illetőleg az esedékesség napjának árfolyamai közül a magasabbat kell figyelembe venni.

Az értékpapír kölcsönre a jelen Üzletszabályzatban nem szabályozott kérdések tekintetében a Tpt.

XVIII. fejezete, valamint a Ptk. pénzkölcsönre vonatkozó szabályai megfelelően irányadók. A Kölcsönszerződés mintáit a 10. sz. melléklet tartalmazza.

4.5 Befektetési tanácsadás

4.5.1

A befektetési tanácsadás keretében a Társaság Pénzügyi Eszközökre vonatkozó egy vagy több ügylethez kapcsolódó, személyre szóló ajánlást nyújt, amelynek célja, hogy ezek ismeretében az Ügyfél olyan döntést hozzon, amely alapján a saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyait részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól teszi függővé, kockáztatja.

A személyre szóló ajánlás olyan ajánlás, amelyet az Ügyfélnek befektetői vagy potenciális befektetői minőségében vagy a befektető vagy potenciális befektető ügynökekénti minőségében adnak.

Az ajánlást az adott Ügyfél számára megfelelőként kell bemutatni, vagy az ajánlásnak az adott Ügyfél körülményeinek figyelembevételére kell alapulnia, és az alábbi lépések valamelyikének megtételére vonatkozó ajánlást kell képeznie:

a) adott pénzügyi eszköz vétele, eladása, jegyzése, cseréje, visszaváltása, tartása vagy garantálása;

b) pénzügyi eszköz vételére, eladására, jegyzésére, cseréjére vagy visszaváltására vonatkozó, adott pénzügyi eszköz által biztosított jog gyakorlása vagy nem gyakorlása.

4.5.2

Nem minősül befektetési tanácsadásnak a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés, hirdetés közzététel, tovább a Társaság által az Ügyfél részére adott, a Bszt. szerinti előzetes és utólagos tájékoztatás.

4.5.3

Az Ügyfél kötelezettsége minden olyan információt – különösen ideértve az Ügyfél jövedelmi helyzetére és befektetési céljaira vonatkozó információt, valamint a 3.3.3.2, 3.3.3.4 és 3.3.3.5 pontban foglalt információkat - megadni a Társaságnak, amely a Társaságnak a befektetési tanácsadás teljesíthetőségéhez, az Ügyfél piacismeretének és kockázatviselő, kockázattűrő és veszteségviselési képességének és a befektetési elvárásai megbecsüléséhez szükséges. Az Ügyfél folyamatos kapcsolat esetén köteles tájékoztatni továbbá a Társaságot a működésével, illetve körülményeivel, valamint a fentiek szerint megadott információkkal kapcsolatos minden olyan változásról, amely befolyásolhatja a Szerződés teljesítését. Ennek kertében az Ügyfél kitölti az Alkalmassági Tesztet, és vállalja, hogy amennyiben a tesztben adott válaszaihoz képest változás áll be, arról a Társaságot haladéktalanul tájékoztatja.

4.5.4

A Társaság tőkepiaci szakértőtől elvárható gondosságot tanúsítja az értékpapír-piaci tanácsadás keretében. A Társaság felelőssége a tanácsadás keretében a piaci tendenciák anticipálásához, prognosztizáláshoz, megállapításához szükséges információk gondos összeállításában és az Ügyfél számára történő szintetizálásában áll. A Társaság a megvalósulás eredményességéért semmilyen felelősséget nem vállal.

4.5.5

A befektetési tanácsadás díjának mértéke megállapodás tárgya.

4.5.6

Az Ügyfél részéről súlyos szerződésszegésnek minősül, amennyiben valamely, a tevékenység ellátásához szükséges információt elhallgat a Társaság elől, amennyiben félrevezető tájékoztatást ad, továbbá amennyiben díj, költség vagy bármely egyéb fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

A befektetési tanácsadási szerződés mintáját a 11. sz. melléklet tartalmazza.

5. Egyéb rendelkezések

5.1 Kiszervezett tevékenységek

A Társaság a Bszt. 79.§-81.§-a alapján kiszervezheti befektetési szolgáltatási tevékenységét, kiegészítő szolgáltatását, vagy a Bszt. hatálya alá nem tartozó tevékenységét vagy szolgáltatását a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 2. cikk 3. pontja szerinti meghatározást figyelembe véve.

A kiszervezés

a) nem eredményezheti a Társaság vezető állású személyei hatáskörének átadását,

b) nem eredményezhet változást az Ügyfél és a Társaság közötti szerződéses viszonyban és nem befolyásolhatja a Társaság Ügyfél felé fennálló kötelezettségeinek teljesítését,

c) nem eredményezhet változást a Bszt. szerinti, tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételek teljesítésében.

Ha a Társaság kritikus vagy fontos operatív funkcióját szervezi ki, minden észszerű intézkedést meghoz az indokolatlan további működési kockázat elkerülésére. A Társaság belső ellenőrzése jogosult a külső megbízott szervezetnél a kiszervezett tevékenység ellátásának teljes körű ellenőrzésére, a kiszervezés lehetővé teszi a Felügyelet feladatainak ellátását.

Kritikus vagy fontos operatív funkció a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete 30. cikk (1) bekezdésében meghatározott funkció, amely szerint az operatív funkció akkor tekintendő kritikusnak vagy fontosnak, ha a teljesítésében bekövetkezett hiányosság vagy hiba lényegesen gyengítené a Társaság folyamatos megfelelését az engedélyezéséhez szükséges feltételeknek és kötelezettségeknek vagy a 2014/65/EU irányelvből eredő egyéb kötelezettségeinek, illetve gyengítené pénzügyi teljesítményét és befektetési szolgáltatásainak és tevékenységeinek megalapozottságát vagy folyamatosságát.

Az alábbi funkciók nem tekinthetők kritikusnak vagy fontosnak a fentiek alkalmazásában:

a) a Társaságnak nyújtott tanácsadói szolgáltatások és egyéb, a Társaság befektetési tevékenységének részét nem képező szolgáltatások, beleértve a Társaságnak nyújtott jogi tanácsadást, a Társaság alkalmazottainak képzését, a számlázási szolgáltatásokat és a Társaság helyiségeinek és alkalmazottainak biztonságát is;

b) szabványosított szolgáltatások megvásárlása, beleértve a piaci információs szolgáltatásokat és árfolyamok szolgáltatását.

A Társaság a kiszervezésről szóló megállapodást a megkötését követő 3 napon belül megküldi a Felügyeletnek.

A Társaság a kiszervezésről szóló megállapodás tárgyát képező tevékenysége vagy szolgáltatása megfelelő színvonalú ellátása érdekében folyamatosan értékeli a megállapodásban foglaltak teljesülését. A kiszervezési megállapodás felmondása nem eredményezheti a befektetési szolgáltatási, kiegészítő szolgáltatási tevékenységének szünetelését vagy minőségének csökkenését.

A Társaság a tevékenységéhez kapcsolódó, illetve a jogszabály alapján kötelezően végzendő tevékenységek közül a 12. sz. mellékletben meghatározott tevékenységeket az ott meghatározott személyeken keresztül végzi.

5.2. A vitás kérdések rendezése

A Társaság az Üzletfeleivel fennálló kapcsolataiban törekszik az esetlegesen felmerülő viták békés rendezésére.

Bármely vita eldöntésére, amely a jelen Üzletszabályzattal összefüggésben, annak megszegésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, az Ügyfél és a Társaság alávetik magukat a Pp. szerinti hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság eljárásának.

5.3. Irányadó jogszabályok

A jelen Üzletszabályzatban nem rendezett kérdésekben a Felügyelet határozatai, a mindenkor hatályos, pénz- és értékpapírforgalmat, a Társaság által végzett befektetési szolgáltatásokat, valamint befektetési alapkezelést (kollektív portfóliókezelést) szabályozó jogszabályi rendelkezések, továbbá

a) a Tpt.;

b) a Bszt;

c) a Kbftv.

d) a Pmt.;

e) a Ptk.,

f) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény,

g) a Bizottság 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló, a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről szóló rendelete (2012. december 19.) (ABAK-rendelet)

h) Az Európai parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról

i) A Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. április 25.) a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a befektetési vállalkozások szervezeti követelményei és működési feltételei, valamint az irányelv alkalmazásában meghatározott kifejezések tekintetében történő kiegészítéséről

valamint a fenti törvények végrehajtási rendeleteiben foglaltak megfelelően irányadóak.

5.4. Az Üzletszabályzatban használt fogalmak értelmezése

A jelen Üzletszabályzatban használt és külön nem definiált fogalmak megegyeznek az 5.3 pontban felsorolt jogszabályokban használt, ott meghatározott fogalmakkal.

5.5 Üzletszabályzat és Szerződés viszonya

A jelen Üzletszabályzat, valamint a Szerződés rendelkezései közötti eltérés esetén a Szerződés rendelkezései irányadóak.

5.6 Mellékletek

Jelen Üzletszabályzat mellékletként tartalmazza az alábbiakat:

1. Panaszkezelési Szabályzat

2. Összeférhetetlenségi politika

3. Üzleti órák, a Társaság székhelyének és Ügyfélszolgálatának adatai és elérhetőségei

4. Azonosító adatlap

5. Adatvédelmi szabályok

6. Igénybevett közvetítők jegyzéke

7/A. Alkalmassági teszt adatlap magánszemély 7/B. Alkalmassági teszt adatlap jogi személy

8. Végrehajtási politika

9/A. Portfoliókezelési Szerződés (szakmai) 9/B. Portfoliókezelési Szerződés (lakossági)

10. Értékpapír-kölcsönszerződés

11. Befektetési tanácsadási szerződés

12. Kiszervezett tevékenységek köre és a kiszervezett tevékenységet végzők jegyzéke

13. Díjtételek jegyzéke

A jelen módosított Üzletszabályzat a Társaság Igazgatóságának 5/2024.(VI.27.) számú határozatával 2024. június 27. napján került elfogadásra.

MBH Alapkezelő Zrt.

1. számú melléklet

PANASZKEZELÉSI POLITIKA

A hatálybalépés dátuma: 2023.12.08.

Jelen szabályzat a Bszt. 121.§-ának és a Kbftv. 23. §-ának, valamint a 435/2016. (XII. 16.) Korm. rendeletnek és a 438/2016. (XII. 16.) Korm. rendeletnek megfelelően szabályozza az MBH Befektetési Alapkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasághoz (a továbbiakban: Társaság) benyújtott, a Társaság tevékenységével vagy eljárásával kapcsolatos panaszok hatékony, átlátható és gyors kezelését, a panaszügyintézés módját, valamint az Ügyfelek panaszairól, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről vezetett nyilvántartás vezetésének szabályait.

A szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell minden olyan ügyben, amelynek során a Társaság panaszkezelőként érintett. A hatályos adatvédelmi jogszabályokban foglaltakat a számítástechnikával támogatott, valamint a manuális módon végzett panaszkezelésre egyaránt alkalmazni kell.

A panaszkezelés során törekedni kell a tisztességes eljárásra, az eljárás átláthatóságára. Az eljárásnak jogszerűnek kell lennie, meg kell felelnie a hatályos jogszabályi, valamint jelen panaszkezelési szabályzat előírásainak.

A Társaság részére érkező panaszok kezelése esetén az illetékesség az alábbiak szerint történik:

Az Alapkezelő Compliance funkciót ellátó személye kezeli a portfoliókezelési szolgáltatással kapcsolatos panaszokat. A befektetési alapok forgalmazóihoz beérkező, az alapkezelési tevékenységet érintő befektetési alapokkal kapcsolatos panaszokat a forgalmazók saját panaszkezelési rendjük alapján kezelik.

1. FOGALMAK

Panasz: az Ügyfélnek a Társaság - szerződéskötést megelőző, vagy a szerződés megkötésével, a szerződés szolgáltató részéről történő teljesítésével, valamint a szerződéses jogviszony megszűnésével, illetve azt követően a szerződést érintő jogvita rendezésével összefüggő – tevékenységét, mulasztását, vagy az Alapkezelő által kezelt befektetési alapok működését érintő kifogás, amelyben a panaszos a Társaság eljárását vagy mulasztását kifogásolja.

Nem minősül panasznak, ha az Ügyfél a Társaságtól a működésével, tevékenységével kapcsolatosan általános tájékoztatást, vagy valamely üggyel kapcsolatban véleményt, állásfoglalást kér.

Panaszos Ügyfél: Panaszos lehet természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy más szervezet, aki a Társaság szolgáltatását igénybe veszi, a szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás, vagy ajánlat címzettje, vagy a Társaság által kezelt

befektetési alap befektetési jegyének tulajdonosa.

A panasz képviselő, vagy meghatalmazott útján történő benyújtása esetén Társaság vizsgálja a képviseleti jogosultságot, amelyet a benyújtó igazolni köteles. Meghatalmazott lehet bármely természetes vagy jogi személy, illetve más szervezet. Nem lehet meghatalmazott, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be; akit jogerős bírói ítélet a közügyektől eltiltott, vagy akit a bíróság jogerősen gondnokság alá helyezett. Amennyiben az Ügyfél meghatalmazott útján jár el, a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni. Meghatalmazás hiányában a Társaság közvetlenül a panaszoshoz fordul az ügyintézés gyorsítása érdekében.

2. A PANASZ BEJELENTÉSÉNEK MÓDJA

A Társaság biztosítja, hogy a befektető a Társaság magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, elektronikus levélben) díjmentesen közölhesse. A Társaság lehetővé teszi, hogy a befektető a kollektív befektetési értékpapír forgalmazásának helye szerinti hivatalos nyelvek bármelyikén benyújthassa panaszát.

Az Ügyfél panaszát a Társaság felé az alábbi módok egyikén jelezheti:

2.1. Szóbeli panasz:

Telefonon történő panaszkezelés esetén a Társaság az indított hívás sikeres felépülésének időpontjától számított öt percen belüli élőhangos bejelentkezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Telefonon történő panasz benyújtása esetén a panaszt felvevőnek meg kell győződnie a panaszt benyújtó személyéről. Abban az esetben, ha kétsége merül fel a panaszt benyújtó személyéről, arról, hogy jogosult panasz benyújtására, fel kell hívnia arra, hogy panaszbejelentését írásban erősítse meg. Törekedni kell arra, hogy a személyazonosság ellenőrzése során a panaszt bejelentő ne juthasson semmi olyan adathoz, információhoz, melynek megismerésére nem jogosult.

A portfóliókezelési szolgáltatással kapcsolatos panasz esetén:

• személyesen: a Társaság telephelyén, 1068 Budapest, Benczúr u. 11. cím alatt, minden munkanap 8 órától 15 óráig

• telefonon: +36-1- 450-6280 telefonszámon. A telefonon közölt szóbeli panasz fogadása minden munkanap 8 órától 16 óráig, történik.

A Társaság által kezelt befektetési alapok vonatkozásában a befektetési alap Forgalmazói által közzétett panaszkezelési eljárásrendben foglaltak szerint történik a panaszkezelés.

2.2. Írásbeli panasz

Az írásban benyújtott panasz esetén lehetőség szerint az elbíráláshoz szükséges, a panaszt alátámasztó dokumentumok másolatát is mellékelni kell a beadványhoz. Az írásbeli panasz az Ügyfél aláírásával, meghatalmazotton keresztül történő írásbeli panasz a meghatalmazott aláírásával és eredetiben

csatolt, legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással érvényes. Az elektronikus levélben elküldött panaszokat a Társaság folyamatosan fogadja, üzemzavar esetén más elérhetőséget biztosítva.

Az írásbeli panasz benyújtható:

• személyesen vagy más által átadott irat útján, a Társaság telephelyén, 1068 Budapest, Benzúr u. 11. cím alatt, minden munkanap 8 órától 16 óráig

• postai úton (levelezési cím: 1068 Budapest, Benzúr u. 11.)

• elektronikus levélben (mbhalapkezelo_panaszkezeles@mbhalap.hu folyamatosan, a Társaság üzemzavar esetén megfelelő más elérhetőséget biztosít.

Amennyiben a panasznak voltak előzményei, az ezekkel kapcsolatos információkat is kérjük megadni.

3. A PANASZ KIVIZSGÁLÁSA ÉS MEGVÁLASZOLÁSA

A Társaság mérete nem teszi lehetővé külön panaszkezelési egység felállítását, így a Compliance funkciót ellátó személy felelős a jelen szabályzatban meghatározott panaszkezelésért és a panaszok érdemi kivizsgálásáért. A Társaság biztosítja a panaszkezelést ellátó munkatárs pártatlanságát és elfogulatlanságát.

A Társaság által kezelt befektetési alapokra vonatkozó panaszok fogadásának módjait a befektetési alapot forgalmazó partnerek (Forgalmazók)panaszkezelési szabályzatai tartalmazzák. A panasszal kapcsolatos eljárás nyelve a magyar, illetve az Ügyféllel kötött szerződésben meghatározott kapcsolattartás nyelve, amennyiben az a magyartól eltérő. A magyar nyelvet nem beszélő Ügyfél által kezdeményezett panaszügyben, a Társaság Ügyfél által értett nyelven beszélő munkatársa köteles részt venni és az Ügyfél részére minden nyelvi segítséget biztosítani. Ügyfél által értett nyelvnek minősül különösen az Ügyféllel kötött szerződésben meghatározott kapcsolattartás nyelve.

Előfordulhat, hogy a panasz kivizsgálása során a Társaságnak kiegészítő információkra lesz szüksége az Ügyfél részéről. Kérjük Ügyfeleinket, hogy a Társaság ilyen irányú megkeresését mielőbb válaszolják meg annak érdekében, hogy a Társaság érdemben kivizsgálhassa a panaszt.

A Társaság a panaszkezelés során igyekszik a legrövidebb határidők betartásával eljárni és biztosítja, hogy döntése során a hatályos jogszabályok és felügyeleti elvárások szerint vizsgálja ki, orvosolja vagy utasítja el a panaszt. Panaszügyben hozott döntését a Társaság közérthetően és egyértelműen indokolva, valamennyi felvetett problémára reagálva küldi meg Ügyfelei részére.

A Társaság a panaszkezelés során különösen az alábbi adatokat, dokumentumokat kérheti az Ügyféltől:

• név, születési név

• szerződésszám, ügyfélszám (ha van)

• lakcím, székhely, levelezési cím

• telefonszám

• értesítés módja

• panasszal érintett termék vagy szolgáltatás

• panasz leírása, oka

• panaszos igénye

• a panasz alátámasztásához szükséges, az ügyfél birtokában lévő olyan dokumentumok másolata, amely a Társaságnál nem áll rendelkezésre

• meghatalmazott útján eljáró Ügyfél esetében érvényes meghatalmazás

• a panasz kivizsgálásához, megválaszolásához szükséges egyéb adat.

Az Ügyfél adatait a Társaság az alkalmazandó adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kezeli.

Amennyiben a szóbeli panasz az Ügyfél személyes adatainak a kezelésével kapcsolatos vagy az Ügyfél valamely adatkezeléssel összefüggő jogának gyakorlására irányul, a panasz azonnal nem orvosolható, a kérelemről jegyzőkönyvet kell felvenni és a panaszról tájékoztatni kell az adatvédelemért felelős területet.

A szóbeli panaszokat fő szabályként azonnal meg kell vizsgálni, és szükség szerint orvosolni.

Telefonon közölt panasz esetén a Társaság biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadás és ügyintézés érdekében az 5 percen belüli élőhangos bejelentkezést.

Amennyiben szóbeli panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, vagy az Ügyfél a szóbeli panasz kezelésével nem ért egyet, személyesen közölt szóbeli panasz esetén a panaszt felvevő munkatárs a panaszt és az azzal kapcsolatos álláspontját jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyv egy példányát a Compliance funkciót ellátó személyhez kell továbbítani, a jegyzőkönyv egy másolati példányát az Ügyfélnek kell átadni.

Telefonon közölt szóbeli panasz esetén a jegyzőkönyvet a panasz megválaszolásával egyidejűleg küldi meg a Társaság az Ügyfélnek a közlést követő 30 napon belül

A Társaság jogosult a jegyzőkönyv készítéséhez panaszügyi nyomtatványt használni, vagy a panaszt elektronikus úton írásban rögzíteni. Ezt követően a szóbeli panaszra is az írásbeli panaszok kezelési szabályai az irányadók.

A jegyzőkönyvben szükség szerint az alábbi adatok rögzíthetők:

a. Ügyfél neve,

b. Ügyfél lakcíme, székhelye, illetve amennyiben szükséges, levelezési címe,

c. a panasz előterjesztésének helye, ideje, módja,

d. a panasszal érintett szolgáltató neve és címe,

e. a panasz részletes leírása az egyes panaszelemek elkülönítetten történő rögzítésével,

f. a panasszal érintett szerződés száma, ügytől függően ügyfélszám, (ha van)

g. az ügyfél által bemutatott iratok, dokumentumok és egyéb bizonyítékok jegyzéke,

h. a jegyzőkönyv felvételének helye, ideje,

i. személyesen közölt szóbeli panasz esetén a jegyzőkönyvet felvevő személy és az ügyfél aláírása.

A Társaság munkatársai az írásban benyújtott panaszokat szintén a Compliance funkciót ellátó személy részére továbbítják.

A Compliance funkciót ellátó személy a panasz elintézéséről - a Vezérigazgató szükség szerinti bevonásával - gondoskodik. A Vezérigazgató a panaszt - saját döntése alapján - a Társaság Igazgatósága elé is terjesztheti.

A panasszal kapcsolatos ügyintézésben, illetve döntéshozatalban nem vehet részt a Társaság azon alkalmazottja, aki a panasszal érintett intézkedésben részt vett, vagy a panasszal sérelmezett döntést hozta, vagy akinek közeli hozzátartozója azzal közvetlenül érintett, illetve akinek függetlensége más okból megkérdőjelezhető. Az ilyen alkalmazott a panasszal kapcsolatos eljárásban köteles a Társaság részére a tőle elvárható minden segítséget megadni.

A Társaság a panasz kivizsgálásáért az Ügyféllel szemben külön díjat nem számít fel. A panasz kivizsgálása az összes vonatkozó körülmény figyelembevételével történik. A Társaság a panaszügyben hozott érdemi döntését pontos, közérthető és egyértelmű indokolással látja el, és azt írásba foglalva továbbítja a panaszos részére. Ha a döntés jogszabályra hivatkozik, a jogszabályhely megjelölése mellett annak érdemi rendelkezését is ismertetni kell. Az érdemi döntés közlésével egyidejűleg a Társaság tájékoztatja a panaszost a rendelkezésére álló igényérvényesítési és jogorvoslati lehetőségekről.

A panasz elutasítása esetén a Társaság válaszában tájékoztatja az Ügyfelet arról, hogy panaszával annak jellege szerint - milyen szervhez, hatósághoz vagy bírósághoz fordulhat.

4. A PANASZOK VÁLASZADÁSI HATÁRIDEJE

A Társaság 30 napon belül minden benyújtott panaszra a kézhezvételt vagy közlést követő 30 naptári napon belül, indoklással ellátott írásos választ küld az Ügyfélnek.

5. TÁJÉKOZTATÁS JOGORVOSLATI LEHETŐSÉGEKRŐL

A panasz elutasítása vagy a panasz kivizsgálására előírt törvényi határidő eredménytelen eltelte esetén

– a panasz jellegére tekintettel – a Társaság válaszlevelében szintén tájékoztatást nyújt az Ügyfél alábbi lehetőségeiről.

5.1. FOGYASZTÓNAK MINŐSÜLŐ ÜGYFÉL FORDULHAT

a) Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT)

Bármely, különösen a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén.

Ügyfélszolgálat: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6., levélcím: H-1525 Budapest Pf. 172., telefon:

+36-80-203-776, e-mail: ugyfelszolgalat@mnb.hu, internetes elérhetőség: https://www.mnb.hu/bekeltetes

A PBT eljáró tanácsa egyezség hiányában akkor is kötelezést tartalmazó határozatot hozhat, ha a Társaság nyilatkozatot nem tett, de a kérelem megalapozott és Fogyasztó ügyfelünk által érvényesíteni kívánt igény - sem a kérelemben, sem a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor - nem haladja meg az 1 (egy) millió forintot.

b) Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB)

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 81. §-a szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén.

Ügyfélszolgálat: 1122 Budapest, Krisztina krt. 6., levélcím: 1534 Budapest BKKP Pf. 777., telefon: +36-80-203-776, e-mail cím: ugyfelszolgalat@mnb.hu, internetes elérhetőség: https://www.mnb.hu/fogyasztovedelem

Az eljárás Ügyfélkapun keresztül is kezdeményezhető.

c) Európai online vitarendezési platformhoz

Az Európai Parlament és a Tanács 524/2013/EU rendelete alapján kizárólag az online szolgáltatási szerződésekkel kapcsolatban felmerülő jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében.

Internetes elérhetőség: http://ec.europa.eu/odr, a „kereskedő e-mail címe” mezőben a Társaság elérhetőségét kell feltüntetni: www.mbhbank.hu

Online szolgáltatási szerződésnek minősül az olyan szolgáltatási szerződés, amelynek értelmében a Társaság vagy közvetítője a Társaság honlapján vagy egyéb elektronikus csatornáján keresztül kínál igénybevételre valamely szolgáltatást, és azt a Fogyasztó ügyfelünk a Társaság honlapján vagy egyéb elektronikus csatornáján keresztül rendeli meg.

d) Bírósághoz

Bármely, különösen a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén.

Elérhetőség: a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezései szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság mindenkori elérhetőségein.

A Társaság felhívja Fogyasztó ügyfelei figyelmét, hogy a Magyar Nemzeti Banknak nincs hatásköre eljárni a Fogyasztó és a Társaság közötti egyedi szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegés és joghatásai megállapításának eseteiben. Polgári jogvita esetén ugyanis a bírósági út vagy alternatív vitarendezési fórum – azaz a Pénzügyi Békéltető testületi eljárás – vehető igénybe.

Fogyasztó ügyfeleink ingyenesen kérhetik a Társaságtól a Pénzügyi Békéltető Testülethez intézhető vitarendezésre irányuló eljárás megindítására vonatkozó kérelem, vagy a Magyar Nemzeti Bankhoz benyújtható fogyasztóvédelmi eljárás iránti kérelem formanyomtatványát.

5.2. FOGYASZTÓNAK NEM MINŐSÜLŐ ÜGYFELEINK

A panasz elutasítása vagy a panasz kivizsgálására előírt jogszabályi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogorvoslatért Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezései szerint bírósághoz fordulhatnak.

6. PANASZOK NYILVÁNTARTÁSA

A Társaság a panaszokról, valamint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet, amely a következő főbb adatokat tartalmazza:

• Ügyfél adatai

• a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,

• a panasz benyújtásának időpontját és módját,

• a panasz orvoslására szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,

• a panaszügy intézéséért, illetve az intézkedés végrehajtásáért felelős személy(ek) megnevezését, valamint az intézkedés teljesítésének és a panasz lezárásának határidejét

• a kivizsgálás során beszerzett információkat és esetleges szakvéleményt

• a panaszban megjelölt igényről való döntést, a panasz adott válaszlevél postára adásának – elektronikus úton küldött válasz esetén az elküldés – dátumát és módját

• a panaszkezelés elemzéséhez és fejlesztéséhez kapcsolódó egyéb információkat (pl.: panasz oka, gyakorisága)

A Társaság a panaszt és az arra adott választ 5 (öt) évig köteles megőrizni.

7. ADATVÉDELEM

A Panaszos személyes adatai, illetve a panaszban előadott tény, információ vagy más adat, amely a Panaszos egyes ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési alapkezelővel, a kockázati tőkealap-kezelővel, a tőzsdével, a központi értéktárral, a központi szerződő féllel kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik a Tpt. 369.§ szerinti értékpapírtitoknak, továbbá a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 2016/679/EU számú általános adatvédelmi rendelet (GDPR) szerinti személyes adatnak minősül.

A Panaszos személyes adatait a Társaság a panasz kivizsgálása és elintézése, valamint a hozzá kapcsolódó nyilvántartási kötelezettsége érdekében a Társaságra vonatkozó jogi kötelezettségek teljesítése érdekében (GDPR 6. cikk (1) bek. c) pont) kezeli. A panasszal kapcsolatos adatkezeléssel összefüggésben a Panaszos a GDPR 15-22. cikkei szerinti jogokkal, illetve 77-79. cikke szerinti jogorvoslati lehetőségekkel élhet. E jogok és jogorvoslati lehetőségek gyakorlásának részleteiről, továbbá a Társaság adatkezeléseiről a www.mbhalapkezelo.hu weboldalon olvashat.

A Társaság az írásbeli panaszokat, – beleértve a személyes megjelenés során előadott panaszról készült jegyzőkönyvet is – továbbá az azokra adott válaszokat öt évig megőrzi és a Magyar Nemzeti Bank kérésére, bemutatja. A megőrzési időelteltével a Társaság az adathordozókat (okiratokat) selejtezi.

A panaszügyi nyilvántartásban rögzített személyes adatok kizárólag a panaszügyek regisztrálásának és a panaszügyek elbírálásának célját szolgálhatják.

8. TÁJÉKOZTATÁS

A Társaság jelen szabályzatot az Ügyfelei számára székhelyén kifüggeszti és a honlapján (www.mbhalapkezelo.hu) elérhetővé teszi.

MBH Alapkezelő Zrt.

2. sz. melléklet

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI POLITIKA

A hatálybalépés dátuma: 2023.12.08.

1. A POLITIKA CÉLJA

A Bszt. és a Kbftv. rendelkezései szerint a befektetési vállalkozásnak, illetve a befektetési alapkezelőnek összeférhetetlenségi politikával kell rendelkezni, amelyben összefoglalja mindazon szabályokat, amelyek az Ügyfél számára hátrányt jelentő érdek-összeütközések elkerülését, feltárását és kezelését biztosítják. Jelen Összeférhetetlenségi Politika (a továbbiakban: „Politika”) az MBH Befektetési Alapkezelő Zrt. (továbbiakban: „Társaság”) tevékenysége során alkalmazandó összeférhetetlenségi szabályokat tartalmazza. A Politikában foglaltak megtartásának és alkalmazásának ellenőrzése a Társaság Compliance funkciójának a feladata.

2. ALAPELVEK

A Társaságnak a tevékenysége során a befektetési alapok vagy a kezelt portfoliók számára esetleg hátrányos érdek-összeütközések feltárása érdekében figyelembe kell vennie, hogy a Társaság, a Társaság alkalmazottai, vagy a Társasággal ellenőrző befolyás révén közvetlenül vagy közvetve kapcsolatban álló személy nem érintett-e az alábbiakban felsorolt esetek valamelyikében:

a) valószínűleg pénzügyi nyereséghez jut vagy pénzügyi veszteséget kerül el a kezelt befektetési alap vagy portfolió, illetve azok befektetőinek kárára;

b) érdekelt a kezelt befektetési alap vagy portfolió befektetői vagy egy másik ügyfél részére nyújtott szolgáltatás vagy tevékenység, illetve a befektetési alap vagy portfolió vagy egy ügyfél nevében végrehajtott ügylet eredményében, és ez az érdek eltér a kezelt befektetési alapnak vagy portfoliónak az adott eredményhez fűződő érdekétől;

c) pénzügyi vagy más szempontból ösztönzött arra, hogy előnyben részesítse:

— egy ügyfél vagy egy ügyfélcsoport vagy egy másik befektetési alap vagy portfolió érdekeit a kezeltbefektetési alap vagy portfolió érdekeivel szemben,

— egy befektető érdekeit az ugyanazon befektetési alapba vagy portfolióba befektető más befektető vagy befektetői csoport érdekeivel szemben;

d) azonos tevékenységeket végez a befektetési alap vagy portfolió és egy másik ügyfél számára; vagy

e) Társaság vagy a Társaság alkalmazottja ugyanabban az üzletben érdekelt, mint az Ügyfél.

A Társaság üzleti tevékenységeinek gyakorlása során alapelv a Társaság vagyonának az Ügyfelek vagyonától történő szigorú elkülönítése, illetve az egyes Ügyfelek vagyonának egymástól elkülönített nyilvántartása.

A Társaság a portfóliókezelési tevékenysége során - ha az Ügyfél vagy a Szerződés kifejezetten eltérően nem rendelkezik- az Ügyfél javára kezelt portfólió terhére nem szerezhet

a) saját maga által kezelt befektetési alap befektetési jegyeit,

b) kapcsolt vállalkozása által kibocsátott vagy forgalomba hozott pénzügyi eszközt, ide nem értve a szabályozott piacra bevezetett és a multilaterális kereskedési rendszerben kereskedés tárgyát képező értékpapírt,

c) a Tpt. szerinti nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséget eredményező befolyást, valamint

d) nem köthet egyéb olyan tranzakciót, amelyekkel kapcsolatosan a Társaságnak közvetlen vagy közvetett érdekeltsége, vagy üzleti kapcsolata van a másik szerződő féllel.

A Társaság portfóliókezelési tevékenysége keretében az Ügyfél javára kezelt portfólió terhére nem köthet ügyletet szabályozott piacra be nem vezetett vagy multilaterális kereskedési rendszerben történő kereskedés tárgyát nem képező értékpapírra olyan személlyel vagy szervezettel, amelyben a Társaság minősített befolyással rendelkezik, vagy amely a Társaságban minősített befolyással rendelkezik.

Érdekkonfliktus, összeférhetetlenség felmerülése esetén a Társaság minden esetben feltárja az összeférhetetlenség jellegét, illetve forrását az Ügyfél számára, valamint biztosítja, hogy az Ügyfél a helyzet ismeretében, a megfelelő részletességű információk birtokában dönthessen az összeférhetetlenségben érintett szolgáltatás igénybevételéről.

3. AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG AZONOSÍTÁSA

Összeférhetetlenségként kell kezelni azokat a ténylegesen fennálló vagy potenciálisan felmerülő összeférhetetlenségi helyzeteket, érdekkonfliktusokat, amelyek az Ügyfélre nézve hátrányos következményekkel járhatnak. Összeférhetetlenség, illetve érdekellentét a Társaság alapkezelési és portfóliókezelési tevékenysége körében az alábbi alanyok között merülhet fel:

• a Társaság (beleértve vezető tisztségviselőit, alkalmazottait vagy bármely más, a Társasággal ellenőrzés útján közvetlen vagy közvetett kapcsolatban álló személyt), és a Társaság kezelésében lévő befektetési alapok vagy portfoliók vagy annak befektetői között;

• a Társaság Ügyfelei között;

• a befektetési alapok, portfoliók vagy annak befektetői és egy másik befektetési alap, portfolió vagy annak befektetői között;

• a Társaság által kezelt befektetési alapok vagy annak befektetői és a Társaság portfolió kezelési tevékenységét igénybe vevő ügyfelei között

• a Társaság alkalmazottai és a Társaság között.

Az összeférhetetlenséget előidéző körülménynek tekintendők különösen azok az esetek, amikor a Társaság vagy a Társasághoz kapcsolódó személyek (vezetők, alkalmazottak, alvállalkozók, valamint a Társasággal ellenőrző befolyás révén közvetlenül vagy közvetve kapcsolatban álló személy) vagy a Társaság csoportjába tartozó vállalkozások érdekei és a Társaság Ügyfelek felé fennálló kötelezettsége között összeférhetetlenség tapasztalható; vagy ha a Társaság kettő vagy több Ügyfelének érdeke összeegyeztethetetlen.

4. AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG KEZELÉSE

Az összeférhetetlenségi esetek kialakulásának megelőzésére a Társaság a következő rendelkezéseket vezeti be:

• független szervezeti egységek kialakítása,

• személyi összeférhetetlenségi kizárása,

• az alkalmazottak gazdasági tevékenységének korlátozása,

• bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás tiltása,

• befektetők védelme,

• az információáramlás szabályozása,

• ajándékok elfogadására vonatkozó szabályozás

• alkalmazottak oktatása

• javadalmazási szabályozás

• legjobb végrehajtásra vonatkozó szabályozás

4.1.Független szervezeti egységek kialakítása

A Társaság belső ellenőrzési és compliance kontroll funkciókat működtet. A Társaság a kontroll funkciókat végző szervezeti egységek/munkatársak számára elkülönített irányítást és felügyeletet biztosítva, illetve a jogszabályi előírások és a vonatkozó Felügyeleti ajánlásokban foglaltak szerint biztosítja munkájuk végzéséhez szükséges függetlenséget. A függetlenség csorbítására vonatkozó eseményeket, kísérleteket, valamennyi munkatárs haladéktalanul köteles jelenteni a Társaság Felügyelőbizottsága elnökének. A kontroll funkciót ellátó alkalmazottak javadalmazás semmilyen módon nem függhet az üzleti terület eredményességétől. A kontrollfunkciót ellátó területek a Felügyelő Bizottság részére tartoznak beszámolási kötelezettséggel.

A Társaság a befektetési alapkezelési és portfóliókezelési tevékenységét a támogató, adminisztratív és logisztikai tevékenységektől függetlenül, önálló szervezeti egységekben végzi. Ezen szervezeti egységek vezetői egymással sem alá-, sem fölérendeltségi viszonyban nem állnak

A Társaság visszaélés bejelentési rendszert működtet és biztosítja, hogy amennyiben a Társaság alkalmazottainak tudomására jut a mindenkor hatályos jogszabályok, belső szabályzati rendelkezések, valamint az Alapkezelő által meghatározott magatartási szabályok és etikai kódex előírásainak a megsértése vagy gyanúja, akár anonim módon is bejelentést tehet.

4.2.Személyi összeférhetetlenségi kizárása

A Társaság alkalmazottai kötelesek rendszeresen összeférhetetlenségi nyilatkozat útján bejelenteni, hogy milyen esetleges összeférhetetlenségi problémát okozó, vagy annak látszatát keltő külső tevékenységekkel, pénzügyi érdekeltségekkel, kapcsolatokkal rendelkeznek. A Társaság a nyilatkozatban foglaltakon túl jogosult nyilvános adatbázisokban is ellenőrizni az alkalmazottak gazdasági tevékenységét.

A Társaság vezető állású személye, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet

a) a Társaság vagy a Társaság Ügyfele által megbízott letétkezelőnek,

b) a Társaság által hozott befektetési döntések végrehajtásában közreműködő befektetési vállalkozásnak, hitelintézetnek, ingatlanértékelőnek, ingatlanforgalmazónak, befektetési alapkezelőnek,

c) a Társaság Ügyfelének

a befektetési alapkezeléshez közvetlenül kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye.

A Társaság vezető állású személye és alkalmazottja nem lehet továbbá a Társaság letétkezelőjének ügyvezető testületének tagja.

Bármely vezető állású személy vagy alkalmazott, akivel kapcsolatosan összeférhetetlenségi ok felmerül, köteles azt haladéktalanul a Társaság Compliance funkciót ellátó vezetője tudomására hozni és ezzel egyidejűleg a Felügyeletnek bejelenteni, továbbá az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni.

4.3.Az alkalmazottak gazdasági tevékenységének korlátozása

A Társaság alkalmazottainak személyes ügyletének minősül az alkalmazottak minden magántranzakciója, illetve ügylete, amelyet az alkalmazott a saját számláján illetve értékpapírszámláján hajt végre, az opciós ügyleteket és egyéb jogokkal való kereskedést is ideértve, valamint ideértve azon ügyleteket is, amelyeknél az alkalmazott más személy (például családtag vagy megbízó) számlája felett rendelkezik és annak terhére vagy javára köt üzletet, bonyolít tranzakciót.

Az alkalmazottak kötelesek az Társaság részére bejelenteni az értékpapírszámla nyitásukat, az értékpapírszámlán végrehajtott személyes értékpapírügyleteiket, melyet a Társaság Compliance funkciója ellenőriz a Társaság belső szabályzatai alapján.

A Társaság által meghatározott releváns érintett személynek minősülő alkalmazottak a Társaság belső szabályzatában meghatározott értékpapír tranzakciókra vonatkozóan kötelesek előzetesen engedélyt kérni a Compliance funkciót ellátó vezetőtől.

4.4.Bennfentes kereskedelem és piacbefolyásolás tiltása

A Társaság munkavállalója esetenként hozzáférhet olyan bennfentes vagy bizalmas információkhoz. A bennfentes vagy bizalmas információ birtokában a munkavállaló olyan tevékenységet nem végezhet, olyan tranzakciókat nem hajthat végre vagy nem adhat olyan tanácsot, ami hátrányt okoz a kezelt befektetési alapoknak vagy portfolióknak, vagy más Ügyfeleknek vagy Ügyfélcsoportoknak.

Az alkalmazottak nem köthetnek olyan ügyletet, ami bennfentes kereskedelmet, piacbefolyásolást valósít meg, vagy üzleti titkot, értékpapírtitkot, pénztártitkot sért vagy adatvédelmi jogszabályban védett információ feltárásával, felhasználásával jár. Az alkalmazottak nem adhatnak olyan befektetési tanácsot és nem közölhetnek olyan információt, amely birtokában harmadik személy nagy valószínűséggel bennfentes kereskedelmet vagy piacbefolyásolást valósíthat meg.

4.5.Befektetők védelme

A Társaság az egyenlő elbánás elvét mind az egyes Ügyfelek, mind az egyes portfóliók esetében alkalmazza. Ennek megfelelően a Társaság tevékenysége során törekszik arra, hogy azonos befektetési politikájú Ügyfeleit azonos módon kezelje, és a portfoliók kialakítása arra irányul, hogy azok kockázati profiljukban egymásnak megfeleljenek.

Az azonos benchmarkkal és kockázati karakterisztikával rendelkező (rész)portfóliókat egyenlő elbánásban kell részesíteni az összevont ügyletek esetében. Az azonos befektetési politikájú portfóliók meghatározására az azonos benchmark-index szolgál. Azonosnak tekintendő az a több eszköztípusból álló portfólió is, amelynek bizonyos részportfólióját egy olyan benchmark-index jellemzi, amely más esetekben egy különálló portfóliót magában jellemezhet.

A Társaság vezetősége biztosítja, hogy a Társaság a befektetési szolgáltatási és kollektív portfóliókezelési tevékenységet tisztességesen, prudensen, kellő gondossággal eljárva lássa el. A Társaság kerül minden olyan tényleges és potenciális érdekkonfliktust, vagy bármilyen olyan lehetőséget, amely a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző személy megbízhatóságába vagy szakmai hozzáértésébe vetett bizalmat megkérdőjelezheti.

A Társaság vezetősége elkötelezett abban, hogy elsődlegesen az Ügyfelek érdekeit tartja szem előtt úgy, hogy az ügyfelek által megismert befektetési politika végrehajtása során megakadályozza azt,

hogy bármely személy jogtalan módon befolyásolhassa a befektetési alapkezelési és portfoliókezelési feladatot ellátók tevékenységét. A Társaság kizárólag szakmai alapon, befolyásmentesen hozhat befektetési döntéseket.

A befektetési alap vagy portfóliókezelési tevékenység végzése során a Társaság minden vezető állású személye és alkalmazottja köteles az alábbiakra figyelemmel eljárni:

• az Ügyfél érdeke minden esetben az első helyen áll, ezt követően a Társaság, majd a vezető állású személy és az alkalmazott személyes érdekei állnak;

• a vezető állású személy és az alkalmazott nem köthet ügyletet a Társaság Ügyfelével;

• a vezető állású személy és az alkalmazott által kötött ügyletek során kerülni kell minden olyan tényleges és potenciális érdekkonfliktust, vagy bármilyen olyan lehetőséget, amely az érintett személy megbízhatóságába vagy szakmai hozzáértésébe vetett bizalmat megkérdőjelezheti;

• harmadik személyek illetéktelen befolyást nem gyakorolhatnak a befektetési alap vagy portfolió kezelést végző alkalmazott felett.

A Társaság által kezelt befektetési alapban vagy portfolióban lévő eszközökhöz kapcsolódó szavazati jogok gyakorlója kizárólag az érintett befektetési alap vagy portfolió érdekében szavazhat. Kiemelt figyelmet fordít a szavazati jogokkal érintett vállalkozás értékét befolyásoló események nyomon követésére és az érintett befektetési alap vagy portfolió befektetési céljaira és befektetési politikájával való összhangjára. A szavazati jogok gyakorlására vonatkozó szabályzat rövid összefoglalását a Társaság a befektetők rendelkezésére bocsátja.

4.6.Információáramlás szabályozása

A Társaság az érdekellentét lehetőségét magában hordozó tevékenységekben részt vevő személyek közötti információcserét, információáramlást megfelelő eljárások alkalmazásával ellenőrzi, és ezzel megelőzi, hogy az információcsere, információáramlás a lehetséges érdek-összeütközésből adódóan kárt okozzon az Ügyfelek számára. A szervezeti, működési és eljárási szabályok olyan módon kerültek kialakításra, hogy az egyes vezető állású személyek/alkalmazottak által végzett, egymásra épülő vagy egymáshoz más módon kapcsolódó részfeladatok ellátása során az esetleges érdekkonfliktust lehetővé tevő helyzetek feltárása lehetséges legyen.

Az összeférhetetlenségi mechanizmusok eredményessége és az egyes szervezetek függetlenségének biztosítása érdekében a Társaság az üzleti területeket (Front Office) és a háttérműveleti, elszámolási szakterületet (Back Office), és azok irányítását elkülöníti. A vonatkozó részletszabályokat a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

4.7.Ajándékok elfogadására vonatkozó szabályozás

A Társaság alkalmazottja nem fogadhat el és nem adhat ajándékot, amely ellentétben áll az ajándékozóra vagy a megajándékozottra vonatkozó bármilyen jogszabállyal, előírással, megvesztegetésként értelmezhető, nincs összhangban a szokásos üzleti gyakorlattal, normákkal, nem az üzleti kapcsolat építésére szolgál, hanem üzleti döntés jogtalan befolyásolására vagy tisztességtelen előnyszerzésre irányul, vagy annak a látszatát kelt(het)i, illetve a piaci ára jelentős értékűnek minősül. Készpénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz ajándékozása illetőleg ajándékként történő elfogadása tilos.

A szakmai konferenciákra való meghívás, a konferencián való részvétellel és esetleges étkezéssel, szállással együtt kizárólag a Compliance funkció előzetes engedélye alapján fogadható el. A részvétel költségeit a Társaságnak kell állnia.

4.8.Alkalmazottak oktatása

A Társaság kiemelt figyelmet fordít a munkatársak képzésére. Rendszeres tréning keretében biztosítja, hogy az alapkezelési és portfolió kezelési tevékenységben résztvevő munkatársak megfelelő összeférhetetlenségi, etikai, befektetővédelmi oktatásban részesüljenek, a munkavégzésük során compliance tudatos módon járjanak el az Ügyfelek érdekében.

4.9.Javadalmazási szabályozás

A Társaság a befektetési alap és portfolió kezelési tevékenység ellátása során mindenkor a jogszabályokban foglaltaknak, a szakma szabályainak megfelelően, tisztességes és hatékony módon, az Ügyfél érdekeivel összhangban jár el. Ennek biztosítására az alkalmazottak pénzügyi vagy nem pénzügyi javadalmazására és ösztönzőjére vonatkozóan szigorú feltételeket határozott meg. A Társaság javadalmazási politikáját a vonatkozó jogszabályok és ajánlások figyelembevételével kialakított Javadalmazási Politika tartalmazza.

A vezető állású személyek és alkalmazottak főszabály szerint a Társaságon kívüli személytől vagy szervezettől személyes juttatást nem fogadhatnak el.

Ennek megfelelően Társaság nem kérhet és nem fogadhat el olyan anyagi vagy nem anyagi természetű juttatást, előnyt, amelyet nem az Ügyfél részére vagy nem az Ügyfél részéről teljesítenek.

A Társaság csak olyan anyagi vagy nem anyagi természetű juttatást, előnyt fogadhat el, amelynek számítási módszerét az Ügyfél előtt a szerződéskötést megelőzően pontosan, következetesen és világosan feltárt.

A Társaság nem kérhet és nem fogadhat el olyan anyagi vagy nem anyagi természetű juttatást, előnyt, amely nem függ össze a Társaság befektetési alapkezelési vagy portfoliókezelési tevékenység ellátásával vagy hátrányosan befolyásolja a Társaság azon kötelezettségének a teljesítését, hogy tevékenysége során mindenkor a jogszabályokban foglaltaknak, a szakma szabályainak megfelelően, tisztességes és hatékony módon a kezelt befektetési alap vagy portfolió vagy az Ügyfél érdekeivel összhangban köteles eljárni.

A Társaság a befektetési tanácsadás nyújtása esetén a tanácsot nem független alapon nyújtja. A Társaság a nem független alapon nyújtott befektetési tanácsadás esetén abban az esetben fogadhat el ösztönzőt:

- ha az ösztönző célja, hogy javítsa az érintett ügyfélnek nyújtott szolgáltatás minőségét,

- ha nincs érdekellentét a Társaság és az ügyfél között,

- és tájékoztatja az ügyfelet az ösztönzőről.

Azokban az esetekben, amikor a Társaság az ügyfél javára olyan befektetési eszközt vásárolt, mely alkalmazza a díjvisszatérítést, akkor ezen összegekre teljes egészében az adott alap, vagy ügyfél válik jogosulttá.

4.10. Legjobb végrehajtás biztosítása

Az Ügyfelek érdekeinek érvényesítését célozza a Végrehajtási és Kiegészítő Végrehajtási Politika, amely biztosítja, hogy az Ügyfél számára végzett befektetési alapkezelési és portfóliókezelési tevékenységet a Társaság a Kbftv. és a Bszt. rendelkezéseivel összhangban, így különösen a legkedvezőbb végrehajtás elvének megfelelően végezze. A Társaság az ügyfél számára következetesen legkedvezőbb végrehajtása érdekében követendő szabályokról szabályzatot készített, amely meghatározza a lehetséges végrehajtási helyszínek kiválasztásának szabályait. A szabályzat tartalmáról az ügyfél tájékoztatást kap. A Társaság az Üzletszabályzat mellékleteként szereplő végrehajtási politika szabályai szerint jár el.

5. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI HELYZETEK KEZELÉSI RENDJE

Az összeférhetetlenség kezelésének alábbi lépései vannak:

5.1. AZONOSÍTÁS

Bármilyen, a fentiekben ismertetett összeférhetetlenségi vagy lehetséges összeférhetetlenségi eset felismerése a Társaság alkalmazottainak feladata. Amennyiben az alkalmazott nem tudja egy esetről eldönteni, hogy összeférhetetlenségi körbe tartozik-e vagy érdekellentét jelenik meg, abban az esetben a Compliance funkció vezetőjéhez kell fordulnia.

5.2. KEZELÉS

Az eset bejelentését a Compliance funkció vezetője felé kell írásban megtenni. A Compliance funkció vezetője felelős az összeférhetetlenségi esetek azonosításáért, értékeléséért, kezeléséért, nyilvántartásáért és szükség esetén feltárásáért. A Compliance funkció vezetője az összeférhetetlenségi esetekről rendszeresen beszámol a Társaság Igazgatóságának és Felügyelőbizottságának.

A Compliance funkció vezetője minden bejelentést megvizsgál, és eldönti, hogy

• valóban összeférhetetlenségi esetről van-e szó;

• hogyan kell megfelelően kezelni az esetet;

• az összeférhetetlenség jelentős mértékű-e (amennyiben súlyosnak ítéli meg, azonnal jelentenie kell azt a Társaság Vezérigazgatója felé);

• szükséges-e az Ügyfelet is értesíteni az esetről.

5.3. FELTÁRÁS

Amennyiben a Társaság által az összeférhetetlenségek kezelése érdekében tett intézkedések nem elegendőek annak biztosítására, hogy megelőzzék a befektetők érdeksérelmének kockázatát, akkor a Compliance funkció vezetője a Társaság felső vezetésével közösen dönt arról, hogy felmerült összeférhetetlenségi helyzetről közzététel útján a befektetőket tájékoztatja.

A tájékoztatás konkrét leírást tartalmaz a felmerült összeférhetetlenség általános jellegéről, az ügyfél számára feltárt kockázatokról, a kockázatok csökkentésére hozott intézkedésekről; mindezt kellő részletességgel ahhoz, hogy az Ügyfél képes legyen megalapozott döntést hozni a befektetési alap vagy portfoliókezelési tevékenységről, amelyre nézve az összeférhetetlenségek felmerülnek.

3. sz. melléklet

A Társaság székhelye:

1068 Budapest, Benczúr utca 11.

A Társaság üzleti órái

hétfő	9:00 - 12:00 és13:00 - 15:00
kedd	9:00 - 12:00 és 13:00 - 15:00
szerda	9:00 - 12:00 és 13:00 - 15:00
csütörtök	9:00 - 12:00 és 13:00 - 15:00
péntek	9:00 - 12:00

A Társaság ügyfélszolgálatának címe

1068 Budapest, Benczúr utca 11.

A Társaság telefonos elérhetősége: 06-1-327-0951

06-1-327-0952

06-1-327-0953

06-1-327-0954

06-1-327-0955

A Társaság email elérhetősége:

mbhalapkezelo@mbhalap.hu

A Társaság honlapja

www.mbhalapkezelo.hu

4. sz. melléklet

AZONOSÍTÁSI ADATLAP – KIZÁRÓLAG A SZOLGÁLTATÓ TÖLTHETI KI!

a 2017. évi LIII. tv. 7. §-ban (Pmt.) előírt kötelezettség végrehajtásához

A természetes személy adatai (A megfelelő rubrikákba X-et kell tenni, dőlt betű-opcionális):

családi és utónév:

születési család és utónév4:

állampolgárság:

magyar:

egyéb:

lakcím5:

azonosító okmány típusa

Személy- azonosító igazolvány

Lakcím- igazolvány

Vezetői engedély

Útlevél

Személyi Azonosítót Igazoló Hatósági Igazolvány

Egyéb

Egyéb okmány megnevezése

száma(i) sorrendben:

születési hely/idő:

év

hó

nap

anyja születési neve:

1: Előző név, leánykori név

A jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szerv adatai (e. vállalkozónál is ki kell tölteni)

Név, rövidített név:

Székhely / mo-i. fióktelep címe6:

Cgj./határozati, nyilvántartási szám:

Főtevékenységi kör:

Képviseletre jog. neve, beosztása:

Kézb. mb. azonosításra alk. adatai:

adószám:

Az adatokat rögzítette:

Külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél nyilatkozata

Kijelentem, hogy saját országom joga szerint nem vagyok kiemelt közszereplő (jelölje X-el)

Kijelentem, hogy saját országom joga szerint kiemelt közszereplő vagyok (Írja be a lenti kategória kódját)

2a)	az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, Magyarországon az államfő, a miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár
2b)	az országgyűlési képviselő és hasonló jogalkotó szerv tagja, Magyarországon az országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló
2c)	politikai párt irányító szervének tagja, Magyarországon a politikai párt vezető testületének tagja és tisztségviselője,
2d)	a legfelsőbb bíróság, alkotmánybíróság és olyan magas rangú bírói testület tagja, melynek döntései ellen fellebbezésnek helye nincs, Magyarországon az Alkotmánybíróság, az ítélőtábla és a Kúria tagja
2e)	a számvevőszék és a központi bank igazgatóságának tagja, Magyarországon a Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja,
2f)	a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres erők magas rangú tisztviselője, Magyarországon a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv központi szervének vezetője és annak helyettese, valamint a Honvéd Vezérkar főnöke és a Honvéd Vezérkar főnökének helyettesei

4 Előző név, leánykori név

5 Külföldi esetében magyarországi tartózkodási hely

6 Külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelep címe

2g)	a többségi állami tulajdonú vállalat igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének tagja, Magyarországon a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyvezetője, irányítási vagy felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja
2h)	nemzetközi szervezet vezetője, vezetőhelyettese, vezető testületének tagja vagy ezzel egyenértékű feladatot ellátó személy
3)	Az 1) pontokban említett személy házastársa, élettársa; vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá ezek házastársa vagy élettársa; vér szerinti, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője (kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója)
4	kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy:
4a)	bármely természetes személy, aki a 2) pontokban említett személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll
4b)	bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet a (2) bekezdésben említett személy javára hoztak létre

Dátum: ………….……………………………………………….

aláírás

ÜGYFÉL TÉNYLEGES TULAJDONOSI NYILATKOZATA (8.§) – ÜGYFÉL TÖLTI KI!

Alulírott …….………….…………………………….., (mint a képviselője)* büntetőjogi

felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy

1.) természetes személyként saját magam nevében járok el.*

2.) természetes személyként az alábbi személy(ek) nevében járok el:*

3.) a jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet saját nevében jár el.**

4.) a jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet az alábbi személy(ek) nevében jár el.**

1:

1:

2:

2:

3:

3:

4:

5:

6:

4:

5:

6:

7:

7:

8:

8:

9:

9:

10 :

10:

11 :

11:

1:

1:

2

2:

3:

3:

4:

5:

6:

4:

5:

6:

7:

7:

8:

8:

9:

9:

10 :

10:

11 :

11:

*: A megfelelő rész aláhúzandó vagy kihúzandó.

**: Jogi személy esetén a nyilatkozatot cégszerűen kell aláírni, a nyilatkozó a jogi személy.

1: Családi és utónév

2: Születési családi és utónév, ha különbözik 3: Lakcím

4: Állampolgárság

5: Magyar – jelölje X-el, a 6. mezőt ne töltse ki.

6: Egyéb (nem magyar állampolgárságú ügyfél esetén, írja be az állampolgárságot):

=====================

7: Azonosító okmány típusa 8: Azonosító okmány száma

9: Magyarországi tartózkodási hely (kizárólag külföldi állampolgár esetén) 10: Születési hely, idő

11: Anyja neve

Dőlt betűvel szerepelnek a Pmt. 8. § (2) bekezdés szerinti adatok

Kijelentem, hogy a tényleges tulajdonos a saját országa joga szerint nem kiemelt közszereplő

(jelölje X-el)

Kijelentem, hogy a tényleges tulajdonos a saját országa joga szerint kiemelt közszereplő (Írja be a lenti kategória kódját)

Kötelezettséget vállalok arra, hogy 5 (öt) munkanapon belül írásban értesítem az MBH Alapkezelő Zrt-t, amennyiben az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban vagy a tényleges tulajdonos személyét érintően változás áll be, tudomásul veszem, hogy ezen kötelezettség elmulasztásából eredő kár engem terhel.

Ezennel nyilatkozom, hogy hozzájárulok, ahhoz, hogy MBH Alapkezelő Zrt. a Pmt. alapján az ügyfél-azonosítás érdekében kért fenti adatokat más szolgáltatónak a rendelkezésre bocsássa annak érdekében, hogy ezen szolgáltató elvégezhesse ügyfél-azonosítási kötelezettségét.

Dátum:

………….………………………………………………. aláírás

5. sz. melléklet

ADATVÉDELMI SZABÁLYOK

1. Az MBH Alapkezelő Zrt. (továbbiakban "Társaság") jogosult a szerződésben foglalt szolgáltatás nyújtása, valamint a vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében, a természetes személy Ügyfél, valamint az Ügyfelet képviselő természetes személy személyes adataira vonatkozó szükséges dokumentumokat és nyilatkozatokat bekérni és az azokban foglalt személyes adatokat kezelni az Európai Unió 2016/679. számú Rendelete (Általános adatvédelmi rendelet, továbbiakban General Data Protection Regulation, röviden: GDPR), az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info tv.), az egyéb vonatkozó jogszabályok, valamint az Ügyféllel kötött szerződések rendelkezései alapján. A Társaságra vonatkozó iparági jogszabályok a személyes adatok kezelésére a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben írnak elő a GDPR rendeletnél szigorúbb rendelkezések alkalmazását. A személyes adatok kezelésére során a Társaság a GDPR rendelet 5. cikkében foglaltak szerint jár el.

A személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben a következők feltételek közül, legalább egy teljesül az adatkezelés során:

• az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez;

• az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges;

• az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges;

• az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges;

• az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;

• az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségesség, különösen, ha az érintett gyermek.

2. A személyes adatok kezelésének általános céljai:

• az Ügyfél, illetve képviselőjének azonosítása,

• a szerződésben foglalt jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése (ideértve a tranzakciók lebonyolítását) és ezek teljesítésének igazolása,

• Ügyfél számlájának kezelése,

• a tranzakciókkal, vagy a Társaság tevékenységével kapcsolatos tájékoztatás és marketing,

• a Társaság jogos érdekeinek érvényesítése,

• a szerződésben szabályozott jogviszony szerinti elszámolás,

• kockázat-elemzés és értékelés,

• kapcsolattartás,

• a Társaságot az Ügyfél vonatkozásában terhelő adókötelezettségek teljesítése.

Az egyéb, ügyletspecifikus adatkezelési célokat a vonatkozó szerződések és a Társaság adatkezelési tájékoztatója tartalmazza.

3. Az adatkezelés általános időtartama a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény rendelkezése alapján a Felek közötti szerződés teljesítésétől, illetve annak megszűnésétől számított ötödik (5.) év vége. Egyéb jogszabályok ennél hosszabb kötelező adatkezelési időtartamokat is előírhatnak a Társaság részére, így különösen, de nem kizárólagosan a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben megjelölt személyes adatokat, a Társaság a törvény rendelkezése szerint nyolc (8) évig köteles megőrizni. Az egyéb, ügyletspecifikus adatkezelési időtartamokat a vonatkozó szerződések és a Társaság adatkezelési tájékoztatója tartalmazza.

4.1. A természetes személy Ügyfél, valamint az Ügyfelet képviselő természetes személy hozzáférési joga keretében tájékoztatást kérhet arra vonatkozóan, hogy személyes adatai kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és az alább meghatározott információkhoz hozzáférést kapjon.

Az érintett kérelmére a Társaság tájékoztatást ad az általa kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatok kategóriájáról, az adatkezelés céljáról, a tárolás időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól, az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről) és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá - az érintett személyes adatainak továbbítása esetén - az adattovábbítás címzettjéről vagy a címzettek kategóriájáról, az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról.

A Társaság a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül közérthető formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban köteles megadni a tájékoztatást. A tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos területre vonatkozó tájékoztatási kérelmet a Társasághoz még nem nyújtott be. Egyéb esetekben költségtérítés állapítható meg.

4.2. Az érintett kérheti továbbá

a) személyes adatainak helyesbítését,

c) kérheti – a kötelező adatkezelés kivételével – a személyes adatainak a törlését vagy zárolását,

d) kérheti az adatkezelés korlátozását,

e) a GDPR 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti hozzájáruláson, vagy a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti szerződésen alapuló adatkezelés esetén jogosult arra, hogy rá vonatkozó, általa a Társaság rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt, széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná a Társaság mint az az adatkezelő, amelynek a személyes adatokat a rendelkezésére bocsátotta.

4.3 Az érintett továbbá tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen a 6. cikk (1) bekezdésének e) vagy f) pontján alapuló kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezéseken alapuló közvetlen üzletszerzést és profilalkotást is.

A Társaság a tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 30 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja. Ha a Társaság az érintett tiltakozásának megalapozottságát megállapítja, a személyes adatokat nem kezelheti tovább, kivéve, ha a Társaság bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak. A Társaság a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján

tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében.

Amennyiben az érintett a Társaság döntésével nem ért egyet, illetve, ha az adatkezelő a fent meghatározott határidőt elmulasztja, az érintett - a döntés közlésétől, illetve a határidő utolsó napjától számított 30 napon belül - bírósághoz fordulhat.

4.4. Az érintett a jogainak megsértése esetén panaszt tehet a felügyeleti hatóságnál vagy a bírósághoz is fordulhat.

5. A Társaság az Ügyféllel történt telefonbeszélgetést rögzíti, amelyről az Ügyfelet előzetesen tájékoztatja. A telefonbeszélgetés kezdeményezésével, illetve tájékoztatást követő folytatásával az Ügyfél hozzájárul a telefonbeszélgetés rögzítéséhez.

7. A Társaság a GDPR és az Info tv. rendelkezései szerint jogosult – az érintettek tájékoztatása mellett

– az adatkezelési feladatok végrehajtásával adatfeldolgozót megbízni.

A Társaság adatkezelésére vonatkozó további részletes rendelkezéseket a vonatkozó szerződések és a Társaság adatkezelési tájékoztatója tartalmazza.

6. sz. melléklet

Igénybevett közvetítők

A Társaság nem vesz igénybe közvetítőt.

Alkalmassági teszt adatlap magánszemélyek (lakossági befektetők)

7.a. sz. melléklet

Tisztelt Ügyfelünk!

Tájékoztatjuk Önt, hogy jelen alkalmassági teszt (a továbbiakban: Kérdőív) kitöltését a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt), a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete, valamint a 10/2019 számú a befektetési szolgáltatás nyújtása során irányadó előzetes tájékozódási kötelezettség megfelelő teljesítésének egyes szempontjairól szóló MNB ajánlás kötelezővé teszik.

A Kérdőív célja, hogy az MBH Alapkezelő Zrt. (székhely: 1068 Budapest Benczúr utca 11., Cg. 01-10-041964, a továbbiakban: „Alapkezelő”) az Ön számára végzendő befektetési szolgáltatási (portfóliókezelési) tevékenység során képes legyen az Ön érdekének leginkább megfelelő módon eljárni. A Kérdőív kiértékelése alapján határozzuk meg, hogy az Ön számára ajánlandó, vagy portfóliókezelési szolgáltatás keretében kötendő konkrét ügylet megfelel-e a következő kritériumoknak:

a) az ügylet megfelel-e az Ön befektetési céljainak, ideértve a kockázattűrését is;

b) az ügylet jellegénél fogva Ön pénzügyileg viselni tudja-e a befektetési céljainak megfelelő kapcsolódó befektetési kockázatokat;

c) az ügylet jellegénél fogva Ön rendelkezik-e az ahhoz szükséges tapasztalatokkal és ismeretekkel, hogy megértse az ügylettel vagy a portfóliója kezelésével kapcsolatos kockázatokat.

A fentiek alapján kérjük, segítse munkánkat a Kérdőív kitöltésével, illetve azzal, hogy a kitöltés során objektív, pontos, teljes körű és a valós helyzetnek megfelelő válaszokat ad, mivel csak ilyen információ birtokában lehet képes az Alapkezelő arra, hogy az Ön számára alkalmas szolgáltatást ajánljon. Köszönjük, hogy a Kérdőív kitöltésére időt fordít.

Nyilatkozat

Nyilatkozom, hogy a kérdőívben szereplő információk teljes körűek, a valóságnak megfelelnek, és hűen tükrözik a befektetési tapasztalataimat és ismereteimet, a kockázatviselő képességemet és pénzügyi helyzetemet.

A Kérdőívet nem kívánom kitölteni és egyúttal tudomásul veszem, hogy az Alapkezelő az információk hiányában a Bszt. 54. § (1) d) pontja értelmében nem végezhet részemre befektetési szolgáltatási tevékenységet, mivel nem áll módjában a pénzügyi eszközök alkalmasságát megállapítani.

Az Ügyfél neve

Lakcím:

Születési hely, idő

Anyja neve

A. Befektetési ismeretek, tapasztalatok értékelése a pénzügyi eszközök terén

1. Az Ön legmagasabb iskolai végzettsége:

🞎 Gazdasági felsőfokú

🞎 Nem gazdasági felsőfokú

🞎 Egyéb gazdasági jellegű

🞎 Egyéb

2. Dolgozott Ön pénzügyi eszközökkel kapcsolatos vagy pénzügyi ismereteket igénylő munkakörben az elmúlt 5 évben?

🞎 Igen

🞎 Nem

3. Jelenlegi megélhetési forrásaim

🞎 Befektetések hozama

🞎 Rendszeres munkabér

🞎 Egyéb, mégpedig…………

4. Mennyire ennyire van tisztában a pénz- és tőkepiacok működésével?

🞎 Naprakész ismeretekkel rendelkezem

🞎 Ismerem, rendszeresen követem az eseményeket

🞎 Minimális az ismeretem szintje

🞎 Nincs ismeretem a működésről

5. Melyek azok a szolgáltatások, ügyletek és pénzügyi eszközök, amelyekkel korábban a már foglalkozott? Részletezze, hogy a korábbi pénzügyi eszközökkel végrehajtott ügyleteinek mekkora volt a mérete, természete, gyakorisága és a befektetési időtáv

Pénzügyi eszköz / ügylet	Termékismeret (igen/nem)	Tranzakció (igen/nem)	Tranzakciók száma az elmúlt 12 hónapban (db)	Tranzakció nagyságrendje (M Ft)
Betét
Állampapírok
Vállalati kötvények, jelzáloglevelek
Részvények
Befektetési alapok
Határidős ügyletek
Opciók

Azonnali és származékos devizaügyletek

Azonnali és származékos árupiaci ügyletek

B. Ügyfél kockázatvállalási hajlandóságának értékelése

6. Az Ön birtokában lévő pénzügyi eszközöket mekkora arányban kívánja az Alapkezelő részére portfoliókezelésbe adni?

🞎 A pénzügyi eszközök 20% alatti részét

🞎 A pénzügyi eszközök 20-40% közötti részét

🞎 A pénzügyi eszközök 40-70% közötti részét

🞎 A pénzügyi eszközök 70% feletti részét

7. Az Ön birtokában lévő eszközök megoszlása7

🞎 Likvid eszközök

🞎 Befektetett eszközök

🞎 Ingatlan

8. A befektetésemtől magas hozamot várok el és ennek érdekében hajlandó vagyok elviselni az ebből fakadó nagyobb veszteségeket is." Mennyire ért Ön egyet a fenti kijelentéssel? 8

🞎 Nagyon egyetértek

🞎 Egyetértek

🞎 Egyet is értek, meg nem is

🞎 Nem értek egyet

🞎 Nagyon nem értek egyet

9. Hogyan reagálna ha részvényekből álló portfoliója 30%-ot veszítene az értékéből? 9

🞎 Nem érdekelne, mert a részvények árfolyama hosszú távon úgy is emelkedik. Inkább további értékpapírokat vásárolnék ezen az áron.

🞎 Egy kicsit ideges lennék, de nem esnék kétségbe és nem adnék el mindent.

🞎 Megpróbálnék megszabadulni a részvényektől, nehogy még több pénzt veszítsek.

🞎 Ez velem nem fordulhatna elő, mert sosem fektetek részvényekbe.

7 Több válasz is elfogadható

8 Csak egy válasz fogadható el

9 Csak egy válasz fogadható el

10. Szeretném a pénzemet kockázatos/merész befektetési eszközökbe fektetni. Mennyire ért Ön egyet a fenti kijelentéssel3

🞎 Nagyon egyetértek

🞎 Egyetértek

🞎 Egyet is értek, meg nem is

🞎 Nem értek egyet

🞎 Nagyon nem értek egyet

11. Úgy érzi, hogy képes a befektetésekkel kapcsolatos kockázatok számszerűsítésére?

🞎 Igen

🞎 Nem

12. Úgy érzi, hogy képes különbséget tenni a befektetésekkel kapcsolatos abszolút és relatív kockázatok között, illetve képes azok számszerűsítésére?

🞎 Igen

🞎 Nem

13. Mi az a maximális kockázati szint, amit Ön a portfoliókezelés során hajlandó vállalni?3

🞎 Minimális kockázat - a befektetett összegen egy év alatt kedvezőtlen esetben sem lehet negatív értékingadozás (pl. betét)

🞎 Alacsony kockázat - befektetett összegen egy év alatt kedvezőtlen esetben sem lehet 10%-ot meghaladó negatív értékingadozás (pl. kötvényalap, 5 éven belüli állampapír és jelzáloglevél)

🞎 Közepes kockázat - befektetett összegen egy év alatt kedvezőtlen esetben 10%-nál nagyobb negatív értékingadozás is előfordulhat, igen szélsőséges esetben megközelítheti a 100%-ot. (pl részvény, vegyes- és ingatlan alap, 5 éven túli állampapír és jelzáloglevél)

🞎 Magas kockázat - kedvezőtlen esetben egy év alatt akár a teljes befektetett összeg is elveszthető (pl. opció)

🞎 Rendkívül magas kockázat - a befektetett összegen felüli veszteség is lehetséges (pl. futures ügyletek)

C. Ügyfél pénzügyi helyzetének értékelése

14. Mekkora összeget tud Ön befektetési célra fordítani?

🞎 1 millió – 2 millió forint között

🞎 2 millió – 5 millió forint között

🞎 5 millió – 10 millió forint között

🞎 10 millió – 50 millió forint között

🞎 50 millió – 100 millió forint között

🞎 100 millió – 200 millió forint között

🞎 200 millió – 500 millió forint között

🞎 500 millió forint felett

15. Milyen rendszerességgel várható további befektetendő pénzösszeg?

🞎 Naponta

🞎 Hetente

🞎 Havonta

🞎 Negyedévente

🞎 Félévente

🞎 Évente

🞎 Alkalmanként, ad-hoc jelleggel

16. Mekkora további befektetendő pénzösszeg várható ezen alkalmakkor?10

🞎 1 millió forint alatt

🞎 1 millió és 2 millió forint között

🞎 2 millió és 5 millió forint között

🞎 5 millió és 10 millió forint között

🞎 10 millió és 50 millió forint között

🞎 50 millió és 100 millió forint között

🞎 100 millió forint felett

17. Milyen összegű kivonásokra számít?

🞎 500 ezer forint alatt

🞎 500 ezer és 1 millió forint között

10 Csak egy válasz fogadható el

🞎 1 millió és 3 millió forint között

🞎 3 millió és 5 millió forint között

🞎 5 millió és 10 millió forint között

🞎 10 millió forint felett

18. Milyen gyakorisággal várhatóak kivonások a portfolióból?

🞎 Naponta

🞎 Hetente

🞎 Havonta

🞎 Negyedévente

🞎 Félévente

🞎 Évente

🞎 Alkalmanként, ad-hoc jelleggel

19. Az Ön birtokában lévő pénzeszközök nagysága

🞎 500 ezer forint alatt

🞎 500 ezer és 3 millió forint között

🞎 3 millió és 10 millió forint között

🞎 10 millió forint felett

D. Ügyfél befektetési céljainak értékelése

20. Milyen befektetési célt szeretne elérni a portfoliókezelés során?11

🞎 Elsődleges célom a tőke védelme. A kockázatok kivédésének érdekében ezért hajlandó vagyok lemondani a magasabb hozamok lehetőségéről.

🞎 A magasabb nyereség reményében hajlandó vagyok némi kockázatot vállalni és a portfólióm csekély mértékű értékcsökkenésének kockázatát elviselni.

11 Több válasz is megjelölhető

🞎 A magasabb nyereség reményében hajlandó vagyok kockázatot vállalni és a portfólióm egy része értékcsökkenésének kockázatát elviselni.

🞎 A hosszú távú magasabb eredmény reményében hajlandó vagyok vállalni a teljes befektetett összeg kockáztatását, tisztában vagyok vele, hogy amennyiben származtatott termékbe fektetek be, a veszteség akár normál piaci körülmények között is elérheti, vagy meghaladhatja az adott termékbe elhelyezett teljes összeget.

21. Mi az a befektetési időtáv, amelyen belül tartani szeretné a befektetéseit?12

🞎 Kevesebb, mint egy év

🞎 1-3 év

🞎 3-5 év

🞎 5 évnél több

22. Milyen elképzelése van arról, hogy milyen pénzügyi eszközökben szeretné tartani a pénzét?13

🞎 Kötvény

🞎 Részvény

🞎 Ingatlan

🞎 Származtatott ügyletek

🞎 Befektetési jegy

🞎 Egyéb kollektív befektetési formák (pl.: kockázati tőke)

23. A következő elméleti befektetési lehetőségek közül melyiket választaná (a betéti kamatok hozamához viszonyítva)?14

🞎 A következő néhány évben stabilan a betéti kamatokon felül 0-1 százalékos hozamot termelő befektetést

🞎 A következő néhány évben várhatóan a betéti kamatokhoz képest -5 és +10 százalékos hozamot termelő befektetést

🞎 A következő néhány évben várhatóan a betéti kamatokhoz képest -15 és +30 százalékos hozamot termelő befektetést

12 Csak egy válasz fogadható el 13 Több válasz is megjelölhető 14 Csak egy válasz elfogadható

24. Van-e Önnek fenntarthatósági preferenciái?

A fenntarthatósági preferencia arra vonatkozó döntés, hogy a következő pénzügyi eszközök közül egyet vagy többet a kezelt portfoliónak tartalmaznia kell:

a) környezeti szempontból fenntartható befektetés (EU 2020/852 Taxonómia rendelet szerint)

b) fenntartható befektetés (EU 2019/2088 SFDR rendelet szerint)

c) amely figyelembe veszi a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat.

🞎 Igen

🞎 Nem

25. Amennyiben az előző kérdésre a válasz „igen”, kérjük jelölje meg az elvárt minimális arányt!

a) környezeti szempontból fenntartható befektetés (EU 2020/852 Taxonómia rendelet szerint)

🞎 0-5% között

🞎 5-10% között

b) fenntartható befektetés (EU 2019/2088 SFDR rendelet szerint)

🞎 legalább 5%

🞎 legalább 10%

🞎 legalább 15%

Kijelentem, hogy a Kérdőív valamennyi kérdését megértettem, valamint hogy a Kérdőívben megadott valamennyi információ az általam közölt adatokat tartalmazza, és a valóságnak megfelel.

Vállalom, hogy haladéktalanul értesítem a Társaságot, amennyiben személyes vagy anyagi helyzetemben olyan változás következik be, amely a Kérdőívben adott válaszaim módosítását indokolja.

Megértettem, hogy amennyiben válaszaim nem a valós helyzetet tükrözik vagy elmulasztom a Társaságot értesíteni a személyes vagy anyagi helyzetemben bekövetkezett változásokról, úgy lehetséges, hogy a kockázatviselő képességemet vagy pénzügyi teherviselő képességemet meghaladó kockázatokat kell elviselnem.

Budapest, 20…………………………….

…………………………………….….. Név

…………………………………….….. Lakcím

…………………………………….….. Aláírás

7.b. sz. melléklet

Alkalmassági teszt adatlap jogi személyek részére (szakmai és lakossági befektetők)

Tisztelt Ügyfelünk!

Tájékoztatjuk Önt, hogy jelen alkalmassági teszt (a továbbiakban: Kérdőív) kitöltését a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.), a Bizottság (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló rendelete, valamint a 10/2019 számú a befektetési szolgáltatás nyújtása során irányadó előzetes tájékozódási kötelezettség megfelelő teljesítésének egyes szempontjairól szóló MNB ajánlás kötelezővé teszik.

A Kérdőív célja, hogy az MBH Alapkezelő Zrt. (székhely: 1068 Budapest Benczúr utca 11., Cg. 01-10- 041964, a továbbiakban: „Alapkezelő”) az Ön cége/szervezet (a továbbiakban: „Társaság”) számára végzendő befektetési szolgáltatási (portfóliókezelési) tevékenység során képes legyen az Ön által képviselt Társaság érdekének leginkább megfelelő módon eljárni. A Kérdőív kiértékelése alapján határozzuk meg, hogy a Társaság számára ajánlandó, vagy portfóliókezelési szolgáltatás keretében kötendő konkrét ügylet megfelel-e a következő kritériumoknak:

a) az ügylet megfelel-e az Ön által képviselt Társaság befektetési céljainak, ideértve a Társaság kockázattűrését;

b) az ügylet jellegénél fogva a Társaság pénzügyileg viselni tudja-e a befektetési céljainak megfelelő kapcsolódó befektetési kockázatokat;

c) az ügylet jellegénél fogva a Társaság rendelkezik-e az ahhoz szükséges tapasztalatokkal és ismeretekkel, hogy megértse az ügylettel vagy a portfóliója kezelésével kapcsolatos kockázatokat.

A fentiek alapján kérjük, segítse munkánkat a Kérdőív kitöltésével, illetve azzal, hogy a kitöltés során objektív, pontos, teljes körű és a valós helyzetnek megfelelő válaszokat ad, mivel csak ilyen információ birtokában lehet képes az Alapkezelő arra, hogy az Ön által képviselt Társaság számára alkalmas szolgáltatást ajánljon. Köszönjük, hogy a Kérdőív kitöltésére időt fordít.

Nyilatkozat

Nyilatkozom, hogy a kérdőívben szereplő információk teljes körűek, a valóságnak megfelelnek, és hűen tükrözik a Társaság képviselőjének befektetési tapasztalatait és ismereteit, a Társaság kockázatviselő képességét és pénzügyi helyzetét.

A Kérdőívet nem kívánom kitölteni és egyúttal tudomásul veszem, hogy az Alapkezelő az információk hiányában a Bszt. 54. § (1) d) pontja értelmében nem végezhet az általam képviselt Társaság részére befektetési szolgáltatási tevékenységet, mivel nem áll módjában a pénzügyi eszközök alkalmasságát megállapítani.

Az Ügyfél neve (hivatalos forma)

Tevékenységi kör (az alapszabály alapján)

Jogi forma

(magánszemély, Bt, Kft, ZRt, NyRt, egyéni vállalkozás, magánnyugdíjpénztár,

önkéntes pénztár, alapítvány, egyéb)

Meghatározó testületek (igazgatótanács, menedzsment, stb)

E. Befektetési ismeretek, tapasztalatok értékelése a pénzügyi eszközök terén

1. A Társaság melyik szervezete dönt a befektetési politikáról?15

🞎 Igazgatóság, Felügyelő Bizottság

🞎 Vezérigazgató, Pénzügyi igazgató, Befektetési igazgató

🞎 Egyéb, mégpedig…………

2. Konkrétan kik döntenek a befektetési politikáról (név, pozíció, legmagasabb iskolai végzettség)?1

Név: ……………………………	Pozíció:……………………….	Iskolai végzettség:……………………..
Név: ……………………………	Pozíció:……………………….	Iskolai végzettség:……………………..
Név: ……………………………	Pozíció:……………………….	Iskolai végzettség:……………………..
Név: ……………………………	Pozíció:……………………….	Iskolai végzettség:……………………...

3. A felsorolt személyek együttesen döntenek vagy önállóan is dönthetnek?1

🞎 Együttesen

🞎 Önállóan is

1. Mennyire van/vannak tisztában a pénz- és tőkepiacok működésével a Társaságnál befektetési döntéseket hozó személy/személyek?1

15 Csak egy válasz fogadható el

🞎 Naprakész ismeretekkel rendelkeznek

🞎 Ismerik, rendszeresen követik az eseményeket

🞎 Minimális az ismeretük szintje

🞎 Nincs ismeretük a működésről

5. Melyek azok a szolgáltatások, ügyletek és pénzügyi eszközök, amelyekkel korábban a Társaság már foglalkozott? Részletezze, hogy a korábbi pénzügyi eszközökkel végrehajtott ügyleteinek mekkora volt a mérete, természete, gyakorisága és a befektetési időtáv!

Pénzügyi eszköz / ügylet	Termékismeret (igen/nem)	Tranzakció (igen/nem)	Tranzakciók száma az elmúlt 12 hónapban (db)	Tranzakció nagyságrendje (M Ft)
Betét
Állampapírok
Vállalati kötvények, jelzáloglevelek
Részvények
Befektetési alapok
Határidős ügyletek
Opciók
Azonnali és származékos devizaügyletek
Azonnali és származékos árupiaci ügyletek

F. Ügyfél kockázatvállalási hajlandóságának értékelése

6. A Társaság birtokában lévő pénzügyi eszközöket mekkora arányban kívánja a Társaság az Alapkezelő részére portfoliókezelésbe adni?3

🞎 A pénzügyi eszközök 20% alatti részét

🞎 A pénzügyi eszközök 20-40% közötti részét

🞎 A pénzügyi eszközök 40-70% közötti részét

🞎 A pénzügyi eszközök 70% feletti részét

7. A Társaság birtokában lévő eszközök megoszlása

🞎 Likvid eszközök

🞎 Befektetett eszközök

🞎 Ingatlan

8. A befektetésemtől magas hozamot várok el és ennek érdekében hajlandó vagyok elviselni az ebből fakadó nagyobb veszteségeket is." Mennyire ért Ön egyet a fenti kijelentéssel? 16, 17

🞎 Nagyon egyetértek

🞎 Egyetértek

🞎 Egyet is értek, meg nem is

🞎 Nem értek egyet

🞎 Nagyon nem értek egyet

9. Hogyan reagálna ha részvényekből álló portfoliója 30%-ot veszítene az értékéből?18,19

🞎 Nem érdekelne, mert a részvények árfolyama hosszú távon úgy is emelkedik. Inkább további értékpapírokat vásárolnék ezen az áron.

🞎 Egy kicsit ideges lennék, de nem esnék kétségbe és nem adnék el mindent.

🞎 Megpróbálnék megszabadulni a részvényektől, nehogy még több pénzt veszítsek.

🞎 Ez velem nem fordulhatna elő, mert sosem fektetek részvényekbe.

10. Szeretném a pénzemet kockázatos/merész befektetési eszközökbe fektetni. Mennyire ért Ön egyet a fenti kijelentéssel4,5

🞎 Nagyon egyetértek

🞎 Egyetértek

16 A Társaság nevében eljáró személyre vonatkozóan kell kitölteni

17 Csak egy válasz fogadható el

18 A Társaság nevében eljáró személyre vonatkozóan kell kitölteni

🞎 Egyet is értek, meg nem is

🞎 Nem értek egyet

🞎 Nagyon nem értek egyet

11. Úgy érzi, hogy képes a befektetésekkel kapcsolatos kockázatok számszerűsítésére?4,5

🞎 Igen

🞎 Nem

12. Úgy érzi, hogy képes különbséget tenni a befektetésekkel kapcsolatos abszolút és relatív kockázatok között, illetve képes azok számszerűsítésére?4,5

🞎 Igen

🞎 Nem

13. Mi az a maximális kockázati szint, amit cége a portfoliókezelés során hajlandó vállalni?20

🞎 Minimális kockázat - a befektetett összegen egy év alatt kedvezőtlen esetben sem lehet negatív értékingadozás (pl. betét)

🞎 Alacsony kockázat - befektetett összegen egy év alatt kedvezőtlen esetben sem lehet 10%- ot meghaladó negatív értékingadozás (pl. kötvényalap, 5 éven belüli állampapír és jelzáloglevél)

🞎 Közepes kockázat - befektetett összegen egy év alatt kedvezőtlen esetben 10%-nál nagyobb negatív értékingadozás is előfordulhat, igen szélsőséges esetben megközelítheti a 100%-ot. (pl részvény, vegyes- és ingatlan alap, 5 éven túli állampapír és jelzáloglevél)

🞎 Magas kockázat - kedvezőtlen esetben egy év alatt akár a teljes befektetett összeg is elveszthető (pl. opció)

🞎 Rendkívül magas kockázat - a befektetett összegen felüli veszteség is lehetséges (pl. futures ügyletek)