Contract
II. KÖZBESZERZÉSI DOKUMENTUMOK
1. Részletes ajánlati feltételek
„Budapest Főváros Kormányhivatala 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxx xxxx 00-00. alatti kormányablak épületének bővítése, átalakítása”
tárgyú,
a Közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: „Kbt.”)
112.§ (1) bekezdés a) pontja szerinti közbeszerzési eljáráshoz
Tárgyi közbeszerzési eljárás esetében ajánlatkérő az eljárást megindító felhívás (a továbbiakban: „Felhívás”) I.1 pontjában meghatározott szervezet (a továbbiakban: „Ajánlatkérő”).
Az ajánlattevő ajánlatának benyújtásával teljes egészében elfogadja a Kbt. előírásai szerint ezen közbeszerzési eljáráshoz elkészített Felhívás és a Dokumentáció (a továbbiakban együtt: „Közbeszerzési Dokumentumok”) összes feltételét az ajánlattétel kizárólagos alapjául, lemondva saját szerződéses feltételeinek érvényesítéséről.
Ajánlatkérő rögzíti, hogy mind a Felhívás, mind a Dokumentáció vonatkozásában a Kbt. rendelkezései az irányadóak. Amennyiben ellentmondás található tárgyi közbeszerzési eljárás vonatkozásában készült iratanyagok tartalma között, úgy elsősorban a Kbt., másodsorban a Felhívás, harmadsorban pedig a Dokumentáció rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni.
A teljesítésnek teljes mértékben meg kell felelniük a Felhívásban és a Dokumentációban megadott műszaki leírásnak.
Az ajánlattevő kötelessége, hogy gondosan megvizsgálja és betartsa a Dokumentációban megadott összes utasítást, formai követelményt, kikötést és előírást. Az ajánlattevő kockázata és az ajánlat érvénytelenítését vonhatja maga után:
ha elmulasztja az előírt információk és dokumentumok benyújtását a kitűzött határidőkre, vagy
ha olyan ajánlatot nyújt be, amely tartalmi szempontból nem felel meg a Dokumentációban megadott minden követelménynek.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Dokumentumokat az ajánlattétel elősegítése érdekében készítette és a Kbt. 39. § (1) bekezdése alapján az ajánlattételi szándékukat írásban bejelentő gazdasági szereplők részére elektronikus úton hozzáférhetővé teszi.
Az ajánlattételre az jogosult, aki az Ajánlatkérő részére telefaxon, vagy elektronikus úton igazoltan regisztrációs lapot küld.
Ajánlatkérő javasolja az ajánlattevőknek, hogy a jelen Dokumentáció mellékleteként átadott nyilatkozatminták és iratminták alkalmazásával készítsék el ajánlatukat, azzal, hogy az ajánlattevők természetesen azokat saját belátásuk szerint módosíthatják, illetve - amennyiben saját eltérő mintáikat kívánják alkalmazni - alkalmazását mellőzhetik, kivéve a Felolvasólapot melynek tekintetében Ajánlatkérő megköveteli az általa biztosított nyilatkozatminta alkalmazását.
Ajánlatkérő fentiekre való tekintettel fokozottan felhívja a figyelmet arra, hogy az ajánlattevők által benyújtott nyilatkozat tartalmáért az ajánlattevők felelősek.
Amennyiben a kiadott tartalomjegyzék mintában feltüntetett valamely dokumentum csatolása nem szükséges, vagy nem releváns, úgy Ajánlatkérő megkéri az ajánlattevőket, hogy az oldalszám helyére az N.R. (mint nem releváns) megjelölést szíveskedjenek feltüntetni (Ajánlatkérő természetesen egyéb egyértelmű megjelölést is elfogad).
Az ajánlattevő – a megfelelő ajánlattétel érdekében – a Felhívásban és a Dokumentációban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő (értelmező) tájékoztatást kérhet az Ajánlatkérőtől a Kbt. 56. § figyelembevételével.
Minden ilyen tájékoztatási kérelmet elektronikusan vagy levélben kell eljuttatni a Felhívásban meghatározott címre azzal, hogy a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet minden esetben meg kell küldeni szerkeszthető formátumban is!
Az ajánlattevő kizárólagos felelőssége, hogy a tájékoztatási kérelme időben megérkezzen a megadott címre.
A kiegészítő tájékoztatást az ajánlattevők azonos feltételek mellett kapják meg írásban a Kbt. 56. §-ban foglalt határidők megtartása mellett, a dokumentáció átvétele során feltüntetett (e-mail) elérhetőségek valamelyikére. A kiegészítő tájékoztatás akkor minősül kézbesítettnek, ha az ajánlattevő a kiegészítő tájékoztatást e-mail útján megkapta.
Egyebekben a kiegészítő tájékoztatás teljes terjedelmében megtekinthető és arról másolat kérhető a Dokumentáció rendelkezésre bocsátásának helyén.
Az ajánlattevő felelős azért, hogy átvételkor ellenőrizze a Dokumentáció tartalmának teljességét. Az Ajánlatkérő semmi olyan kifogást nem fogad el, amelynek indoka az, hogy az ajánlattevő elmulasztotta a Dokumentáció valamely részének átvételét.
Az ajánlat elkészítésével, illetve benyújtásával kapcsolatban felmerülő összes költség az ajánlattevőt terheli. Ajánlattevőt az ajánlat elkészítéséért külön díjazás nem illeti meg.
A Felhívás VI.2.5.. pontjában meghatározottak szerint. Az ajánlattevő a Xxxxxxxx XX.2.5. pontjában megadott időtartam lejártáig kötve van ajánlatához, figyelembe véve a Kbt. ajánlati kötöttséggel kapcsolatos egyéb rendelkezéseit is.
A Xxxxxxxx XX.2.9. pontjában meghatározottak szerint ajánlatkérő nem teszi lehetővé alternatív ajánlat benyújtását.
Ajánlattevő ajánlatában köteles csatolni a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet szerinti előírásoknak megfelelő igazolásokat, nyilatkozatokat.
A nyilatkozat kitöltésének elősegítéséhez, az Ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII.CXXXVI. törvény 3. § 38. pontja szerint tényleges tulajdonosnak minősül:
a) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
b) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik,
c) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett,
d) alapítványok esetében az a természetes személy,
da) aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
db) akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy
dc) aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár,
e) bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében
ea) a vagyonrendelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
eb) a vagyonkezelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
ec) a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá
ed) az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol, továbbá
f) az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;
Több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot (közös ajánlattétel). Közös ajánlattétel esetén elegendő, ha az ajánlattevők egyike veszi át a Dokumentációt. Ha több ajánlattevő közösen tesz ajánlatot, a közös ajánlattételben résztvevő ajánlattevők köre és személye a közös ajánlat benyújtását követően nem módosítható.
Közös ajánlattétel esetében az ajánlathoz csatolni kell a közös egyetemleges felelősségvállalásról szóló megállapodás másolati példányát (konzorciális szerződést), amely tartalmazza az ajánlattevők között, a közbeszerzési eljárással kapcsolatos feladat bemutatását, a feladatmegosztást, kijelöli azon ajánlattevőt, aki a közös ajánlattevőket az eljárás során kizárólagosan képviseli, illetőleg a közös ajánlattevők nevében hatályos jognyilatkozatot tehet. A megállapodásnak azt is tartalmaznia kell, hogy a közös ajánlattevők nyertességük esetén a szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség teljesítéséért egyetemleges felelősséget vállalnak.
Az ajánlattevők csak magyar forintban (HUF) tehetnek ajánlatot és a szerződéskötés valutaneme is csak ez lehet.
Ha az ajánlati ár számokkal megadott összege és a betűvel leírt összege között eltérés van, akkor az Ajánlatkérő a betűvel kiírt összeget tekinti érvényesnek.
Az ajánlatban szereplő árnak fix árnak kell lennie, vagyis az ajánlattevők semmilyen formában és semmilyen hivatkozással sem tehetnek változó árat tartalmazó ajánlatot.
A nettó árakat úgy kell megadni, hogy azok tartalmazzanak minden járulékos költséget, függetlenül azok formájától és forrásától, pl. VÁM, különböző díjak és illetékek stb. (DDP – INCOTERMS).
Az ajánlatok kidolgozásakor vegyék figyelembe, hogy az ajánlati árnak teljes körűnek kell lennie, vagyis magába kell foglalni minden ajánlattevői kifizetési igényt. Az ajánlati árnak tartalmaznia kell a teljesítés időtartama alatti árváltozásból eredő kockázatot és hasznot is.
Az ajánlati árnak tartalmaznia kell mindazokat a költségeket, amelyek az ajánlat tárgyának eredményfelelős megvalósításához, az ajánlati feltételekben rögzített feltételek betartásához szükségesek, így többek között minden illetéket, díjat, bérletet, a hibák kijavításához szükséges költségeket is.
Az ajánlat csak banki átutalásos fizetési módot tartalmazhat, minden egyéb fizetési mód elfogadhatatlan az Ajánlatkérő számára.
1. Ajánlatkérő biztosítja a hiánypótlás lehetőségét a Kbt. 71.§-ban foglaltak szerint. Ajánlatkérő a Kbt. 71. § (6) bekezdése alapján köteles újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt, nem rendel el azonban újabb hiánypótlást arra vonatkozóan, ha a hiánypótlással az ajánlattevő az ajánlatban korábban nem szereplő gazdasági szereplőt von be az eljárásba, és e gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb hiánypótlás.
2.) Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével kötheti meg a szerződést vagy - a nyertes visszalépése esetén - az ajánlatok értékelése során a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített szervezettel (személlyel), ha őt az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésben megjelölte.
3.) Érvénytelen az ajánlat, ha az Ajánlattevő a jelen felhívásban meghatározott kizáró okok hatálya alatt áll.
4.) A vállalási árnak tartalmaznia kell minden költséget, mely az Ajánlati felhívásban és dokumentációban meghatározott feltételekkel a szerződés szerinti teljesítéséhez szükséges. Ajánlattevő köteles minden szükséges költséget szerepeltetni az ajánlatában.
5.) A legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás értékelési szempont alapja: a nettó ajánlati ár, magyar forintban megadva.
6.) Az ajánlatokat írásban, 1 példányban (1 eredeti), zárt csomagolásban kell benyújtani a Kbt. 66. § (1) bekezdése alapján ajánlatkérő által alábbiakban a Dokumentációban előírt formai követelményeknek megfelelően.
Az ajánlat formai követelményei a következők:
a) Az ajánlat eredeti példányát lapozhatóan össze kell fűzni vagy tűzni.
b) Az ajánlat oldalszámozása eggyel kezdődjön és oldalanként növekedjen. Elegendő a szöveget vagy számokat, vagy képet tartalmazó oldalakat számozni, az üres oldalakat nem kell, de lehet. A címlapot és hátlapot (ha vannak) nem kell, de lehet számozni. Az ajánlatkérő az ettől kismértékben eltérő számozást (pl. egyes oldalaknál a /A, /B oldalszám) is köteles elfogadni, ha a tartalomjegyzékben az egyes iratok helye egyértelműen azonosítható és az iratok helyére egyértelműen lehet hivatkozni. Az ajánlatkérő a kismértékben hiányos számozást kiegészítheti, ha ez az ajánlatban való tájékozódása, illetve az ajánlatra való hivatkozása érdekében szükséges.
c) Az ajánlatnak az elején tartalomjegyzéket kell tartalmaznia, mely alapján az ajánlatban szereplő dokumentumok oldalszám alapján megtalálhatóak. Ajánlattevő köteles a teljes ajánlatát írásvédett (pl. PDF vagy JPG) formátumban, elektronikus úton (CD, DVD vagy pendrive adathordozón) is benyújtani! Ajánlattevő köteles nyilatkozni, hogy elektronikus formátumban beadott ajánlata megegyezik a papír alapúval. Az elektronikus és a papíralapú ajánlat eltérése esetén az Ajánlatkérő a papíralapú ajánlatot tekinti irányadónak. Az ajánlatokat tartalmazó csomag külső borításán a „Budapest Főváros Kormányhivatala 1165 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxx xxxx 00-00. alatti kormányablak épületének bővítése, átalakítása”
illetve „Az ajánlattételi határidő lejártáig felbontani tilos!” megjelölést kell feltüntetni. A papír alapú és az elektronikusan benyújtott ajánlat eltérése esetén Ajánlattevő a papír alapon benyújtott ajánlatot tekinti irányadónak.
7.) Az ajánlatban lévő, minden - az ajánlattevő vagy alvállalkozó, vagy kapacitást (erőforrást) nyújtó szervezet által készített - dokumentumot (nyilatkozatot) a végén alá kell írnia az adott gazdálkodó szervezetnél erre jogosult(ak)nak vagy olyan személynek, vagy személyeknek aki(k) erre a jogosult személy(ek)től írásos felhatalmazást kaptak.
Az ajánlat minden olyan oldalát, amelyen - az ajánlat beadása előtt - módosítást hajtottak végre, az adott dokumentumot aláíró személynek vagy személyeknek a módosításnál is kézjeggyel kell ellátni.
8.) Az ajánlatok összeállításával és benyújtásával kapcsolatban felmerülő valamennyi költség az Ajánlattevőt terheli. Ajánlattevőt az ajánlat elkészítéséért külön díjazás nem illeti meg.
9.) Az ajánlatnak tartalmaznia kell ajánlattevő Kbt. 66. § (2) és 66. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelő kifejezett nyilatkozatait is az eljárást megindító felhívás feltételeire, a szerződés megkötésére és teljesítésére, valamint a kért ellenszolgáltatásra vonatkozóan. A Kbt. 66. § (4) bekezdése alapján ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerint mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősül-e.
10.) Ajánlatkérő előírja, hogy az egyéb nyilatkozatok és igazolásokat a Kbt. 47.§ (2) bekezdésére figyelemmel kell benyújtani.
11.) Az ajánlat elején - a dokumentációhoz mellékelt minta alapján - felolvasólapot kell elhelyezni, valamennyi a Kbt. 66. § (5) bekezdése szerinti adat feltüntetésével.
12.) Amennyiben valamely igazolás vagy nyilatkozat nem magyar nyelven kerül csatolásra, cégszerű aláírással ellátott magyar nyelvű fordítását is mellékelni kell. Ajánlatkérő a nem magyar nyelven benyújtott dokumentumok ajánlattevő általi felelős, egyszerű fordítását is köteles elfogadni.
13.) Az ajánlathoz csatolni kell az ajánlatban szereplő dokumentumokat aláíró Ajánlattevő cégjegyzésre jogosult képviselő(k) aláírási címpéldányát, vagy ügyvéd által - a 2006. évi V. törvény 9.§ (3) bekezdésének megfelelően - ellenjegyzett aláírás mintáját, figyelemmel a 2006. évi V. törvény 9.§ (1) bekezdés előírásaira is. Amennyiben az ajánlatot nem a cégkivonatban szereplő képviselő írja alá, akkor az adott személy(ek)nek az ajánlat aláírására vonatkozó, a meghatalmazott aláírás mintáját is tartalmazó, a cégjegyzésre jogosult képviselő általi, cégszerű aláírással ellátott meghatalmazását is szükséges csatolni
14.) Közös ajánlattétel esetében az ajánlathoz csatolni kell a közös egyetemleges felelősségvállalásról szóló megállapodás másolati példányát, amely tartalmazza az ajánlattevők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos feladat bemutatását, a feladatmegosztást, kijelöli azon ajánlattevőt, aki a közös ajánlattevőket az eljárás során kizárólagosan képviseli, illetőleg a közös ajánlattevők nevében hatályos jognyilatkozatot tehet. A megállapodásnak azt is tartalmaznia kell, hogy a közös ajánlattevők nyertességük esetén a szerződésben vállalt valamennyi kötelezettség teljesítéséért egyetemleges felelősséget vállalnak.
15.) Az ajánlat, hiánypótlás és egyéb dokumentumok illetve az azzal kapcsolatos postai küldemények esetleges késéséből vagy elvesztéséből eredő kockázat az ajánlattevőt terheli. Amennyiben ajánlatkérő a hiánypótlás és egyéb dokumentumok postai (személyes) teljesítése mellett lehetőséget nyújt e-mail útján történő teljesítésre, a határidőben történő beérkezéssel kapcsolatos kockázatot ajánlattevő viseli.
Az ajánlatok és egyéb dokumentumok leadására az ajánlatkérő munkaidejében, hétfőtől csütörtökig 09:00 órától 15:00 óráig, pénteken 09:00 órától 12:00 óráig, az ajánlattételi határidő napján ……………… 10:00 óráig bezárólag Xxxxxx Xxxxxx közbeszerzési szakreferensnél (11399 Xxxxxxxx, Xxxx xxxx 0/a-c, VIII. emelet 8304. iroda, e-mail: xxxxxx.xxxxxx@xxxx.xxx.xx) biztosít lehetőséget.
16.) Jelen az eljárást megindító felhívásban nem szabályozott kérdésekben a dokumentáció rendelkezései, valamint a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény az irányadó. Az eljárást megindító felhívás és a dokumentáció eltérése esetén az eljárást megindító felhívás rendelkezései irányadóak.
17.) Ajánlatkérő felhívja ajánlattevők figyelmét az ajánlatok és egyéb határidőben leadandó dokumentumok vonatkozásban, hogy az Ajánlatkérő székhelyén portaszolgálati beléptető rendszer működik, a dokumentumok leadásának helyszínére történő bejutás így több percet is igénybe vehet.
18) Amennyiben az ajánlatban, vagy az ahhoz tartozó bármely mellékletben megjelölt összeg devizában kerül megadásra, a különböző devizák forintra történő átszámításával összefüggésben a felhívás feladásának napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által meghatározott devizaárfolyamokat kell alkalmazni, árbevétel tekintetében az érintett év, beszámolói évek tekintetében az üzleti év utolsó napján, referenciák tekintetében a teljesítés időpontjában érvényes devizaárfolyam az irányadó. Az Ajánlatban szereplő, nem magyar forintban megadott összegek tekintetében az átszámítást tartalmazó iratot közvetlenül a kérdéses dokumentum mögé kell csatolni.
19.) Ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a fénymásolatban becsatolt iratok az eredeti iratokról fénymásolás útján készültek, azok az eredeti iratokkal tartalmukban és formájukban teljes egészében megegyeznek.
20.) Ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy az idegen nyelven benyújtott iratok magyar nyelvű fordítása az eredeti irat tartalmával megegyezik (adott esetben).
21.) Ajánlatkérő felhívja az ajánlattevők figyelmét arra, hogy a nyertes ajánlattevő legkésőbb a szerződéskötéskor köteles nyilatkozni arról, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. tv. 3.§. (1) bekezdés szerint átlátható szervezetnek minősül.
22.) Ajánlatkérő a beszerzést folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatja le, ezért az ajánlati kötöttség 60 nap.
23.) Ajánlatkérő a Kbt. 61.§ (4) bekezdésére hivatkozással tájékoztatja Xxxxxxxxxxxxxx, hogy jelen eljárásban a részajánlattétel nem biztosított.
24.) A jelen felhívásban megjelölt határidők a közép-európai időzóna szerint értendőek.
További információk a Felhívás VI.3) pontjában találhatók.
Az ajánlatban kapcsolattartóként feltüntetett személlyel közöltek az ajánlattevők, illetőleg közös ajánlattétel esetén a közös ajánlattevők mindegyike vonatkozásában joghatályos közlésnek minősülnek. Az eljárás bármely szakaszában a kapcsolattartónál megjelölt e-mail címre küldött bármilyen üzenet, dokumentum a sikeres elküldés visszaigazolásának pillanatában az ajánlattevő, illetőleg közös ajánlattétel esetén valamennyi közös ajánlattevő részére joghatályosan kézbesítettnek tekintendő.
A kapcsolattartó személyében, illetőleg adataiban bekövetkező változást írásban kell az Ajánlatkérőnek bejelenteni. Az Ajánlatkérő kizárólag a nyilatkozat eredeti példányának kézhezvételét követően köteles a kapcsolattartó személyében, illetőleg adataiban bekövetkező változást figyelembe venni.
Az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (2) bekezdésében foglaltak alapján megfelelőnek talált ajánlatokat a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempont szerint értékeli.
Az értékelés szempontjai
Az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (2) bekezdésében foglaltak alapján megfelelőnek talált ajánlatokat a Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pontja alapján a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempont szerint értékeli az alábbiak szerint.
Az értékelési szempontok és az azokhoz tartozó súlyszámok:
-
Részszempont
Súlyszám
Nettó Vállalkozói Díj összesen (HUF) (tartalékkeret nélkül)
70
2.1) Az ajánlattételi felhívás 12.2. M/1.1 pontjában meghatározott szakember általános épületek építési munkáinak felelős műszaki vezetői, 36 hónapot meghaladó többlet szakmai tapasztalata (egész hónapban megadva) (az ajánlati elem legkedvezőbb szintje 60 hónap)
10
2.2) Az ajánlattételi felhívás 12.2. M/1.2 pontjában meghatározott szakember épületgépészeti felelős műszaki vezetői, 36 hónapot meghaladó többlet szakmai tapasztalata (egész hónapban megadva) (az ajánlati elem legkedvezőbb szintje 60 hónap)
10
0.0.Xx ajánlattételi felhívás 12.2. M/1.3 pontjában meghatározott szakember épületvillamossági felelős műszaki vezetői, 36 hónapot meghaladó többlet szakmai tapasztalata (egész hónapban megadva) (az ajánlati elem legkedvezőbb szintje 60 hónap)
10
A gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának értékelési szempontja esetén az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa:
Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határa: 0-10 pont.
A módszer (módszerek) ismertetése, amellyel az ajánlatkérő megadja a ponthatárok közötti pontszámot:
Az első bírálati részszempont esetében a legkedvezőbb (a legalacsonyabb „Nettó Vállalkozói Díj összesen (HUF) (tartalékkeret nélkül)” összeget tartalmazó) ajánlat a maximális 10 pontot kapja, a többi ajánlat tartalmi elemére pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva, a fordított arányosítás módszerével számolja ki a pontszámokat ajánlatkérő.
Második bírálati részszempont. Ajánlatkérő a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pont valamint a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdés b) pontja alapján az ajánlattevő személyi állományának képzettségét értékeli. Ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott kivitelezési feladatok körében értékként tekint a szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek bevonására, így a kivitelezési feladatok szakmai minőségét a kivitelezési feladatok ellátásának szakmai színvonalát a bevonásra kerülő szakemberek szakmai tapasztalata alapján kívánja megítélni.
Ajánlatkérő a Kbt. 69. § (2) bekezdése szerint megfelelőnek talált ajánlatok értékelését egyenes arányosítás módszerével értékeli, amely alatt az alábbi módszert érti és alkalmazza:
Ajánlatkérő számára kedvező ezen értékelési módszer alapján, ha magas az Ajánlattevő által megajánlott érték.
Ajánlatkérő az előbbiek alapján a legmagasabb értéket értékeli a legkedvezőbb megajánlásként, és ebben az esetben a legkedvezőbb ajánlatra e tekintetben a felső ponthatár szerinti pontszámot, azaz 10,00 pontot ad, a többi ajánlatra pedig a legkedvezőbb tartalmi elemhez viszonyítva a megajánlott értékeknek megfelelően, egyenesen arányosan számolja ki a pontszámokat.
Az egyenes arányosítás során alkalmazott képlet:
P= (A vizsgált/ A legjobb)*(Pmax - Pmin)+ Pmin
P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma
Pmax: a pontskála felső határa
Pmin: a pontskála alsó határa
Alegjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme (legmagasabb érték)
Avizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme;
A végeredmény kerekítése két tizedesjegyig történik, a matematikai kerekítés szabályai szerint.
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy amennyiben Ajánlattevő jelen értékelési szempont tekintetében tett megajánlása az adott részszempont tekintetében meghaladja a lentiekben meghatározott legkedvezőbb szintet (60 hónap), úgy Ajánlatkérő a pontszámok kiosztásánál is a maximális értékkel (60 hónap) számol, azaz a maximális értéket veszi alapul az arányosítás során.
A műszaki- szakmai ajánlatnak tartalmazni kell:
Ajánlatkérő a Kbt. 3.§ 21. pontjában és a 322/2015 (X.30.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel árazatlan költségvetési kiírást bocsát az ajánlattevők rendelkezésére.
Ajánlatkérő felhívja az Ajánlattevők figyelmét, hogy az ajánlatok értékelése a 322/2015. Korm rendelet 24.§ (1) bekezdése szerint történik.
Az ajánlattevőknek kötelezettsége ajánlatuk részeként a kiadott költségvetés beárazott módon történő benyújtása. A kiadott árazatlan költségvetést kitöltve, változtatás nélkül kell benyújtani papír alapon, valamint elektronikus adathordozón is! Az elektronikus adathordozón rögzített elektronikus ajánlati példány esetén az árazott költségvetést Microsoft Excel formátumban is csatolni kell.
Ajánlatkérő nyomatékosan felhívja az ajánlattevők figyelmét arra, hogy az ajánlati ár átalányár jellegére tekintettel az ajánlattevők kötelezettségét képezi minden munka elvégzése, mely az ajánlattételi dokumentáció részét képezi, a tételes költségvetés soraitól függetlenül, és ez nem teremt alapot sem többletmunka elszámolására, sem a tartalékkeret felhasználására.
Az ajánlatkérő tájékoztatja az ajánlattevőket, hogy a beárazott költségvetés benyújtását az átalányár jellegű ajánlati ár megalapozottsága érdekében, továbbá a Kbt. 71. §-a szerinti aránytalanul alacsony ár vizsgálat elvégzésének elősegítése érdekében írta elő. Erre tekintettel az árajánlat megalapozottsága esetén külön nem vizsgálja a költségvetésen belüli egyes tételeket az érvényesség szempontjából.
Az ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha az indoklás keretében közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető.
Számszaki hiba esetén a javítás a Kbt. 71. § (11) bekezdése szerint történik.
Az Ajánlattevő köteles a dokumentáció részét képező árazatlan költségvetés valamennyi tételét kitölteni, illetve megadni.
Amennyiben az ajánlattevő a Kbt.-vel összhangban műszakilag egyenértékű megajánlást kíván tenni, az ezzel érintett költségvetési tétel/tételek mellett/mögött köteles konkrétan feltüntetni a műszakilag egyenértékű megajánlásának pontos anyag/termék/stb. megnevezését.
Ajánlatkérő tájékoztatja ajánlattevőket, hogy az ajánlattételi felhívásban, valamint a közbeszerzési dokumentumokban szereplő, meghatározott gyártmányra, típusra történő hivatkozások csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történtek. Ajánlatkérő a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 46. § (3) bekezdése alapján, azzal egyenértékű terméket elfogad. Az egyenértékűséget Ajánlattevőnek kell igazolnia a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 46. § (4)-(6) bekezdései szerint. Az Ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy a műszaki leírásban meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, illetőleg szabadalomra vagy védjegyre való esetleges hivatkozás a közbeszerzés tárgyának egyértelmű jellegének meghatározása érdekében történt, a megnevezés mellett a „vagy egyenértékű” kifejezést minden esetben érteni kell. Az egyenértékűség igazolása Ajánlattevő feladata.
Az ajánlatban szereplő áraknak fix árnak kell lennie, vagyis az Ajánlattevők semmilyen formában és semmilyen hivatkozással sem tehetnek változó árat tartalmazó ajánlatot.
A nettó árakat úgy kell megadni, hogy azok tartalmazzanak minden járulékos költséget, függetlenül azok formájától és forrásától, pl. VÁM, különböző díjak és illetékek, stb.
Az ajánlati árnak tartalmaznia kell a beruházás időtartama alatti árváltozásból eredő vállalkozói kockázatot és vállalkozói hasznot is.
Az ajánlattevők csak magyar forintban (HUF) tehetnek ajánlatot és a szerződéskötés valutaneme is csak ez lehet.
Az ajánlati árnak tartalmaznia kell mindazokat a költségeket, amelyek az ajánlat tárgyának eredményfelelős megvalósításához, az ajánlati feltételekben rögzített feltételek betartásához szükségesek.
A nyertes ajánlattevő a költségvetésben meghatározott költségeken felül egyéb díj- vagy költségigénnyel nem fordulhat az ajánlatkérő felé.
A táblázatokban szereplő nettó egységárak a mindenkor hatályos ÁFA mértékével kerülnek elszámolásra.
Amennyiben a felolvasólapon közölt ellenszolgáltatási összeg (nettó Vállalkozói Díj összesen + tartalékkeret) és a tartalékkerettel növelt nettó Vállalkozói Díj összesen sorában meghatározott ellenszolgáltatási összeg eltér, az ajánlatkérő az árazott költségvetés adatai alapján ellenőrző számítást végez, és amennyiben a számítás helyes, a költségvetési főösszesítő összesen sorát tekinti irányadónak. Amennyiben az árazott költségvetésekben nyilvánvaló számítási hiba van, annak javítását a Kbt. 71. § (11) bekezdés alapján az ajánlatkérő végzi el.
Szerződést biztosító mellékkötelezettségek:
A nyertes Ajánlattevő az alábbi szerződést biztosító mellékkötelezettségek vállalására köteles:
A) Késedelmi kötbér:
Az Ajánlattevő a jelen szerződés szerinti teljesítési határidő késedelmes teljesítésének esetére, ha az olyan okból következik be, amelyért felelős késedelmi kötbér megfizetésére köteles. A késedelmi kötbér összege: a teljes nettó vállalkozói díj 1 %-a/nap.
A késedelmes napok maximális száma (késedelmi kötbérrel terhelten) 30 nap, a késedelmes napok maximális számának elérését követően az Ajánlatkérő jogosult a szerződéstől egyoldalú jognyilatkozattal elállni, illetve azt felmondani, amely esetben jogosult meghiúsulási kötbért alkalmazni.
Ha a teljesítés az Ajánlattevő magatartása miatt, olyan okból hiúsul meg, amelyért felelős, az Ajánlattevő meghiúsulási kötbér fizetésére köteles, amelynek összege a teljes nettó vállalkozói díj 30 %-a. Az érvényesített késedelmi kötbér összege a meghiúsulási kötbér összegébe beszámít. A meghiúsulási kötbér az Ajánlattevő szerződésszegő magatartása abbahagyására történő az Ajánlatkérő általi írásbeli felszólítás kézhezvételét követő 9. napon válik esedékessé. Az Ajánlatkérő jogosult választása szerint azonnali hatállyal felmondani vagy elállni a szerződéstől, illetve annak egy részétől, továbbá követelheti az okozott kár megtérítését.
A kötbér lejárt követelésnek minősül, az Ajánlatkérő jogosult bármely kötbérkövetelését az Ajánlattevő által kiállított bármely számlába a Kbt. rendelkezései szerint beszámítani és azt az esedékes számlából levonni. Ha a számlából történő levonásra nincs lehetőség, vagy a számla összege nem nyújt fedezetet a teljes követelésre, akkor az esedékes összeget az Ajánlattevő köteles 10 napon belül az Ajánlatkérőnek átutalni.
Az Ajánlatkérő érvényesítheti kötbér feletti kárának megtérítésére vonatkozó igényét is. A kötbér érvényesítése nem zárja ki a Ptk. szerződésszegésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazását.
A kötbért az Ajánlatkérő akkor is követelheti, ha kára nem merült fel.
Jólteljesítési biztosíték (a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos jótállási igények teljesítésére kikötött biztosíték): amelynek összege a szerződés szerinti, tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított ellenszolgáltatás 5 %-a, amely a Kbt. 134. § (6) bekezdés a) pontja alapján teljesíthető, azaz a jólteljesítési biztosíték nyújtható az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint óvadékként az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő befizetésével, átutalásával, pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizető kezesség biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó -kötelezvénnyel. Kezdete: az építési munkák átadás-átvételének napja (teljesítés időpontja), vége: a műszaki átadás-átvétel időpontjától számított 24 hónap + 30 nap. A jólteljesítési biztosítékot a jótállási kötelezettség kezdetének időpontjában kell rendelkezésre bocsátani.
Jótállás időtartama: A műszaki átadás – átvételi eljárás befejezésének időpontjától számított 24 hónap.
A részletszabályokat a szerződéstervezet tartalmazza.
A kötbérek kapcsán felhívjuk az ajánlattevők figyelmét a Ptk. 6:186. § (1) bekezdésére, miszerint a kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti.
Finanszírozási feltételek
Az átalány vállalkozási díj alapja a Vállalkozó által beárazott költségvetés.
Megrendelő a szerződésben foglalt - tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított - teljes ellenszolgáltatás 5 %-ának megfelelő összegű előleget biztosít a Vállalkozó részére, amelynek nyújtását a Megrendelő nem teszi függővé a Vállalkozó részéről biztosíték nyújtásától. Az előleg összegét a szerződés szerinti feladatok Megrendelő műszaki ellenőre által igazolt teljesítését követően benyújtásra kerülő egy végszámlában számolja el a Megrendelő. A Megrendelő az előleget a Vállalkozó kérésére legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül fizeti ki. Az előleg alapja a szerződésben foglalt teljes nettó ellenszolgáltatás értéke. A szerződés későbbi módosítása a kötelezően biztosítandó előleg összegét nem érinti. Az előleget Xxxxx a végszámlában számolják el.
A Vállalkozó a feladatok szerződésszerű, a Megrendelő által igazolt teljesítését követően jogosult a számla kiállítására és benyújtására az alábbiak szerint:
Részszámla: a 25 %-os és 70 %-os készültség esetén. Végszámla: a 100 %-os készültség esetén a hiba és hiánymentes műszaki átadásra elkészült műszaki tartalomra kerül kiállításra a le nem számlázott tartalékkeret nélküli nettó vállalkozási díjról.
Az ÁFA megfizetésének rendjét és annak mértékét a teljesítéskor hatályos jogszabályok szerint kell meghatározni.
A Megrendelő az ellenszolgáltatásának kiegyenlítése során a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdéseiben, illetőleg ha a Vállalkozó a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, akkor az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015.(X.30.) Korm. rendelet 31. §, 32/A. § és 32/B §-ban foglaltak szerint jár el, amely során a Vállalkozószámláját/számláit a Megrendelő a kézhezvételtől számított 30 (harminc) napon belül teljesíti, átutalással.
Az átalány vállalkozási díj fedezetet nyújt mindazon elvégzendő munkákra, amelyek a jelen Szerződés tárgyát képezik, a kivitelezés során a közvetlen költség keretében az anyagköltséget, közvetlen gépköltséget, a fuvarozási és rakodási költséggel együtt, valamint az építőipari rezsióradíj alapján számított munkadíjat, továbbá a fedezet részeként közvetlen költségek között nem szereplő általános költségeket és a tervezett nyereséget. Az átalány vállalkozási díj tartalmazza a beruházás rendeltetésszerű használatához szükséges és a hatóságok által – Vállalkozónak olyan okból, amelyért felelős– elrendelt összes munkák és anyagok ellenértékét.
Megrendelő a részére benyújtott számlát és annak fent felsorolt mellékleteit műszakilag, számszakilag, tartalmilag felülvizsgálja, megfelelés esetén a teljesítést igazolja. Vállalkozó a teljesítésigazolásra és a számlára is köteles rögzíteni a Megrendelő által alkalmazott szerződésszámot.
A Megrendelő a teljesítés igazolás alapján kiállított számla kifizetését a Ptk. 6:130. § (1)-(3) bekezdései, a Ptk. 6:155. § (1)-(3) bekezdései szerint 30 napon belül teljesíti. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy amennyiben a Vállalkozó a teljesítéshez alvállalkozót vett igénybe az ajánlatában foglaltak szerint, úgy a kifizetésre a Kbt. 135. § (3) bekezdésében foglaltak az alkalmazandóak. Vállalkozónak kötelessége ebben az esetben a fenti rendelkezések szerinti módon eljárni, és a szükséges dokumentumokat a Megrendelőnek határidőben benyújtani. A teljesítés igazolására a Kbt. 135. § (1)-(2) bekezdései és (5)-(6) bekezdéseiben foglalt rendelkezések az irányadók.
A Kbt. 136. § (1) bekezdése értelmében a Vállalkozó nem fizethet, illetve számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontjai szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek a Vállalkozó adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak. Vállalkozó a jelen szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt köteles tulajdonosi szerkezetét a Megrendelő számára megismerhetővé tenni és a Kbt. 143. § (3) bekezdés szerinti ügyletekről a Megrendelőt haladéktalanul értesíteni.
A Kbt. 136. § (2) bekezdés értelmében a külföldi adóilletőségű nyertes ajánlattevő köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a nyertes ajánlattevőre vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.
A fizetés részletes feltételeit a szerződésterevezet 3. pontja tartalmazza
2. Műszaki leírás
„Budapest Főváros Kormányhivatala 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxx xxxx 00-00. alatti kormányablak épületének bővítése, átalakítása”
Az ingatlanon lévő épület két szerkezeti egységet képvisel, amelyből az egyik felújítása, átépítése a feladat. A kivitelezés építési engedély köteles, amely PE-06/EP/00246-9/2017 ügyiratszámmal jogerős építési engedéllyel Megrendelő rendelkezik.
A jelenleg használaton kívüli épületrész alaprajzilag bővítésre, s a létrejövő új épülettömegre emelet ráépítése tervezett. A kialakítandó földszint 374,64 m2, az emelet 390,36 m2 hasznos alapterületű lesz.
Építészet, statika
A bővítéshez bontási munkák szükségesek: a teljes fedélszék és tetőhéjazat (453,66 m2), a meglévő födémzet és rétegrend (56,3 m3), falazatok részleges (8,4 m3), és lapburkolatok (268 m2).
A meglévő-megmaradó falazatokat fúga-átvágásos technológiával, bitumenes lemezzel utólagosan vízszigetelni (502 m2) s a bővítés sávalapozását (33,17 m3) el kell készíteni. A földszint és az emelet feletti födém: monolit vb lemezfödém (201 m3. A teherhordó falak porotherm falazatból készülnek különböző vastagságokban: 25 cm (62,88 m2), 30 cm (140,73 m2), 38 cm (377,5 m2). Gipszkarton válaszfalak: normál ill impregnált kivitelben összesen: 397 m2 készülnek. Burkolatok: I, beltéri padlóburkolatok:), 60x60 cm-es greslap (492,5 m2), laminált padló (47,5 m2), és linóleum (601,1 m2), kültérben greslap (420 m2)
Beépítésre kerülő külső ajtók : 1 db automata, fotocellás tolóajtó 260/380, kétrétegű üveggel (Ug=0,8 W/m2K, külső oldalon hővédő fóliázással, és 1 db 127/219 kétszárnyú nyílóajtó kétrétegű üveggel (Ug=0,8 W/m2K, külső oldalon hővédő fóliázással). Xxxxxxxx és az előtér közé beépítésre kerülő ajtó: fotocellás tolóajtó 180/210.
Az irodai ajtók bükk színű fóliázott szerkezetek (12 db 90/213, 24 db 100/213, 3 db 130/213, 1 db 127/219), a vizes helyiségek belső ajtói műanyag ajtók (6 db 75/213).
Ablakok: 3 peremes ütközési, hőszigetelt 6 légkamrás 8 db 130/212, 3 db 137/223, 2 db 136/223, 3 db 138/222, 1 db 139/222, 4 db 137/221, 5 db 138/221, 1 db 139/594 távirányítós, 29 db 130/150. Kültéri hő és fényvédő fólia elhelyezése tervezett a nyílászárókon (90 m2). Belső burkolatok: diszperziós festések a szükséges előkészítő munkákkal (2.220 m2), valamint a vizes helyiségekbe 20x40 cm-es (125 m2) mázas kőporcelán lapburkolat tervezett. A külső homlokzat hőszigetelt homlokzat lesz: Austrotherm AT-180 (1.426 m2), Austrotherm XPS TOP P (53 m2).
A készülő lapostetőn a csapadékvíz elleni szigetelés ICOPAL Termix Top Speed Syntan (502 m2) mechanikai rögzítéssel, a hő és hangszigetelése Austrotherm EPS AT-N150 (462 m2) kerül kialakításra.
A födém (470 m2) és a padló hőszigetelése(611,91 m2) tervezett Egy meglévő sorompó áthelyezése és beépített bútorok kivitelezése is tervezett.
Épületgépészet
Az épület fűtése 1 db zárt égésterű kondenzációs Viessmann Vitodens 200 W- 45 kW fali kazánnal tervezett. Ez fordulatszám-szabályozású , nagy hatékonyságú keringető szivattyúval rendelkező csatlakozó készlettel - 7501311, és Vitotronic 3200 HO1B szabályozóval kiegészítve külső időjárás függő szabályozáshoz két kevert szivattyús kör szabályozáshoz.
A hűtés pedig lapostetőn elhelyezett 1 db 65 kw teljesítményű kompakt folyadékhűtővel axiál ventilátorral, R410A-val, 2 db scroll kompresszorral 1 hűtőkörrel, mikoroprocesszoros szabályozással, kondenzátor ventilátor szabályozással hidroblokkal ( szivattyú, tágulási tartály, puffer tartály 400 l) , illetve a rack szekrényt tartalmazó helyiségben egy külön split rendszerű klíma kerül kiépítésre. Az irodahelyiségekben a 600x600-as kazettás álmennyezeti betéri egységek biztosítják a fűtés-hűtést 4-csöves rendszerrel, a vizesblokkban és a lépcsőházban padlófűtés tervezett. A földszinten és az emeleten egy-egy 30 m-es alaktartó tömlővel felszerelt fali tűzcsapok elhelyezése tervezett. Ezek megtáplálásához a meglévő utcai bekötést felbővítése szükséges (új vízóraaknában a tüzivíz és ivóvíz számára DN 80/25-ös ikermérő elhelyezése tervezett, és innen egy földalatti 90x5,4 méretű ág épül ki az épület felé. A szennyvíz vezetékhálózat pvc csővezeték tokos gumigyűrűs kötéssel, illetve cseppvíz esetében ragasztott PVC csővezetékkel tervezett.
A keletkező csapadékvíz elvezetése a telekhatár végében kavics és szivárgócső nélküli 17,8 m3 új szikkasztórendszerbe tervezett
Épületvillamosság
A meglévő lámpatestek, kapcsolók, villamos vezetékek bontandók, új rendszer kerül kiépítésre. Az új lámpatestek álmennyezetbe szereltek (143 db dupla parabolatükrös fénycsöves, illetve 60 db kompakt kör alakú), és 15 db irányfény is tervezett.
Az épület informatikai hálózata is kiépítésre kerül, 79 db végpont kiépítése tervezett.
Az épületben 3 db kódkapcsolós beléptető tervezett, tápegységgel, elektromos zárral, belülről vésznyitóval, szükséges kábelezéssel.
Az épületben egy 32 zónás behatolásjelző is kiépítésre kerül 18 digitális passzív infraérzékelővel és 6 kombinált infra-mikrohullámú érzékelővel, 2 beltéri hangjelzővel és egy kültéri hang-fényjelzővel. Az épületben a tűzvédelem miatt egy 1 hurkos címezhető, tápegységes tűzjelző központ kerül kiépítésre 74 optikai füstérzékelővel, 36 másodkijelzővel és 6 beltéri hangjelzővel.
Az új épületen 8 db 10 mm keresztmetszetű levezető kiépítendő, mely az LPS III villámvédelmi fokozatot biztosítja.
3. Szerződéstervezet
TERVEZET
amely létrejött egyrészről
Budapest Főváros Kormányhivatala
székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xxxx 00-00.
képviseli: xx. Xxxxxx Xxxxxx kormánymegbízott
Bankszámlaszám: 10023002-00299592-00000000
Adószám: 15789233-2-41
Alapító okiratszám: TER-2/2011/56/2015
AHTI azonosító: 297802
KSH statisztikai számjel: 15789233-8411-312-01
Mint Megrendelő (továbbiakban: Kormányhivatal vagy Megrendelő)
másrészről
Cégnév:
Székhely:
Adószám:
Bankszámlaszám:
Cégjegyzékszám:
KSH statisztikai számjel:
Képviseli:
mint Vállalkozó, (továbbiakban: Vállalkozó)
(Megrendelő és Vállalkozó a továbbiakban együttesen: Szerződő Felek vagy Felek) között az alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel.
Előzmények
Megrendelő és Vállalkozó előzményként rögzítik, hogy a Megrendelő, mint Ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 117. §-a alapján a Kbt. Második Részben foglalt szabályok által nem kötött, önálló eljárási szabályok kialakításával közbeszerzési eljárást folytatott le „Budapest Főváros Kormányhivatala 1165 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxx xxxx 00-00. alatti kormányablak épületének bővítése, átalakítása” tárgyban, mely eljárásban Vállalkozó került nyertesként kihirdetésre
Vállalkozó a megállapodás szerinti szerződés aláírásával kifejezetten tudomásul veszi, hogy a szerződés aláírását követően a Vállalkozó viseli annak jogkövetkezményét, amely a közbeszerzési eljárás során keletkezett közbeszerzési dokumentumokban meghatározott követelmények olyan hiányosságából, hibájából adódik, melyet a Vállalkozónak a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződés megkötését megelőzően nem jelzett. A Vállalkozó kötelezettséget vállal a teljesítés teljességéért és hiánytalanságáért, ide értve azon elemeket is, amelyek a szerződésszerű teljesítés vonatkozásában a szerződés megkötésével záruló beszerzési eljárásban, illetve szerződésben és a szerződésben hivatkozott egyéb dokumentumokban előírásra nem kerültek, viszont a szakmai szokások szerint hozzátartoznak a szerződés teljes körű teljesítéséhez.
A Vállalkozó a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó, a közbeszerzési eljárás során keletkezett közbeszerzési dokumentumokban ismertetett információkat, továbbá a teljesítéshez kapcsolódó körülményeket teljes körűen megismerte, azt a feladat szerződésszerű teljesítéséhez, a megalapozott ajánlata megtételéhez szükséges mértékben, eredményfelelőssége tudatában megvizsgálta. Bármilyen mulasztás, amelyet a Vállalkozó követ el amiatt, hogy a közbeszerzési eljárás során, a szerződéskötést megelőzően vagy azt követően nem szerzett kellő információt olyan ügyekről, amelyek befolyásolhatják vállalt tevékenysége ellátását, nem menti fel a Vállalkozó azok alól a kockázatok, kötelezettségek és felelősségek alól, amelyek a megállapodás szerinti szerződés szerint reá hárulnak a szerződés tárgyának megvalósítása során.
Vállalkozó kijelenti, hogy a követelményeket a megállapodás szerinti szerződés tárgyának megvalósításában jártas, szakcégtől elvárható gondossággal tanulmányozta, és a szerződést ezek ismeretében köti meg.
Megrendelő kijelenti, hogy a szerződés megkötése előtt minden, az általában elvárható mértékben általa felismerhető lényeges körülményről tájékoztatta Vállalkozót.
A Vállalkozó a megállapodás szerinti szerződésben meghatározott feladatainak teljesítése során a Megrendelő érdekeinek megfelelően jár el.
A szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Kbt., a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), valamint egyéb kapcsolódó jogszabályok rendelkezései az irányadók. E szerződés elválaszthatatlan részét képezik, azok fizikai csatolása nélkül is, a Vállalkozó ajánlata, valamint a közbeszerzési eljárás során keletkezett közbeszerzési dokumentumok.
A Megrendelő kijelenti, hogy a szerződésben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenység ellenértékének pénzügyi fedezetével rendelkezik.
Ilyen előzmények után Xxxxx az alábbiak szerint állapodnak meg.
1. A szerződés tárgya és teljesítési határidő:
A műszaki leírásban foglalt kormányablak átalakítási (épületfelújítási) munkák elvégzése a 1165 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxx xxxx 00-00. xxxx alatti ingatlanban. Az ingatlanon lévő épület két szerkezeti egységet képvisel, amelyből az egyik felújítása, átépítése a feladat. A jelenleg használaton kívüli épületrész alaprajzilag bővítésre, s a létrejövő új épülettömegre emelet ráépítése tervezett, a felhívásban megküldött kiviteli tervek és építési engedély szerint. A kialakítandó földszint 374,64 m2, az emelet 390,36 m2 hasznos alapterületű lesz.
Teljesítési határidő a területátadástól számított 10 hónap. Az azt követő 12 hónap a rendelkezésre állás időtartama.
Megrendelő a munkaterületet a szerződéskötést követő 3 munkanapon belül adja át.
Az építési napló megnyitásának időpontja: Az építési munkaterület átadásának napja.
Az építési tevékenységre vonatkozó követelményeket részletesen a műszaki leírás tartalmazza. Megrendelő a kivitelezési dokumentációt a közbeszerzési dokumentumok részeként a Vállalkozónak átadta.
Felelős műszaki vezető (Általános épületek építési munkái vonatkozásában)
Vállalkozó a mű kivitelezését – az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ép. kiv. rendelet) előírtak (különösen a 13. §-a) szerint – felelős műszaki vezető útján irányítja.
A közbeszerzési eljárásban a Kbt. 76.§ (3) bekezdés szerinti értékelési szempont keretében a felhívás 12.2. M.1.1.) pontjában meghatározott szakmai tapasztalatnál nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező szakember többlet szakmai tapasztalata: bemutatott szakember neve: ….……………… többlet szakmai tapasztalata: …………………….. hónap.
Épületgépészatei felelős műszaki vezető
Vállalkozó a mű kivitelezését – az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ép. kiv. rendelet) előírtak (különösen a 13. §-a) szerint – felelős műszaki vezető útján irányítja. A közbeszerzési eljárásban a Kbt. 76.§ (3) bekezdés szerinti értékelési szempont keretében a felhívás 12.2. M.1.2.) pontjában meghatározott szakmai tapasztalatnál nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező szakember többlet szakmai tapasztalata: bemutatott szakember neve: ….……………… többlet szakmai tapasztalata:
Épületvillamossági felelős műszaki vezető
Vállalkozó a mű kivitelezését – az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ép. kiv. rendelet) előírtak (különösen a 13. §-a) szerint – felelős műszaki vezető útján irányítja. A közbeszerzési eljárásban a Kbt. 76.§ (3) bekezdés szerinti értékelési szempont keretében a felhívás 12.2. M.1.3.) pontjában meghatározott szakmai tapasztalatnál nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező szakember többlet szakmai tapasztalata: bemutatott szakember neve: ….……………… többlet szakmai tapasztalata:
Felek jogai és kötelezettségei
2.1. A Vállalkozó jogai és kötelezettségei
2.1.1. A Vállalkozó egyes munkafázisokhoz igazodó feladatainak részletes felsorolását jelen Szerződés részleteiben nem tartalmazza. Ezért a Vállalkozónak valamennyi, a jelen szerződés 1. pontjában nevesített munkát a Megrendelő utasításainak megfelelően kell elvégeznie. A Vállalkozó a munkálatokat megtervezi, a beépítésre kerülő szerkezetekről készült részletterveket egyezteti a Megrendelővel, elvégzi és befejezi, és legkésőbb a teljesítési határidő utolsó napján a Megrendelő rendelkezésére bocsátja. A Vállalkozó a megvalósításhoz, befejezéshez vagy a hibák orvoslásához szükséges minden ideiglenes vagy állandó felügyeletet, munkaerőt, berendezést, árut, szállítást, szolgáltatást, munkaeszközt és egyéb dolgot biztosít.
2.1.2. A Vállalkozó a jelen Szerződés teljesítéséből fakadóan betartja és alkalmazottaival is betartatja a jogszabályok és más szabályok kötelezően alkalmazandó rendelkezéseit. Folyamatosan gondoskodik arról, hogy a munkaterületen illetve a munkavégzés hatókörében betartásra kerüljenek, az általános, illetve az adott helyen érvényesülő tűzvédelmi, vagyonvédelmi, környezetvédelmi, zajvédelmi, baleset- és munkavédelmi szabályok, különösen de nem kizárólagosan 54/2014.(XII.5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról, 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről, 10/2016.(IV.5.) NGM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről. A Vállalkozó teljes egészében felel az általa elvégzett munkálatokért, az építési módszerek megfelelő minőségéért, valamint bármilyen rendellenességre köteles a Megrendelő Képviselőjének figyelmét felhívni.
2.1.3. A Vállalkozó köteles haladéktalanul írásban jelezni a Megrendelőnek bármely tényt, vagy körülményt, amely a beruházás rész- és/vagy véghatáridejének csúszását, a Megrendelői utasítások módosítását, vagy egyéb szerződésszegést eredményezhet, vagy amelyek kihatással vannak a szerződésre, illetve az elvárt minőségre. Az értesítésnek ki kell térnie az előidéző okokra, azok megszüntetésének módjára, a kedvezőtlen hatások várható mértékére, mérséklésének a Vállalkozó által javasolt módjára és a kármegelőzési és kárenyhítési javaslatra.
2.1.4. A tárgyi ingatlan környezetéből a Vállalkozó köteles a tevékenysége során keletkezett építési hulladékot, maradék építőanyagot elszállítani, mindennemű szennyeződést eltávolítani, a környezetet az eredeti, illetve az engedélyezett állapotban átadni, a környezetben okozott károkat megszüntetni, továbbá az építkezésen dolgozó járművek által okozott közúti szennyezéseket keletkezésükkor azonnal megtisztítani.
2.1.5.A Vállalkozó egyúttal kijelenti, hogy az építést zavaró közlekedési, társadalmi, technikai és természeti körülményeket a jelen szerződés tárgya szerinti építési munkákban jártas, nagy szakértelemmel rendelkező kivitelező cégtől elvárható fokozott gondossággal tanulmányozta, és a szerződést ezek ismeretében köti meg.
2.1.6. A beruházás során csak a hatályos jogszabályokban és rendeletekben előírt minősítéssel rendelkező anyagok, szerelvények, stb. használhatók fel, melyeket Vállalkozó igazol és szavatol. Amennyiben a Vállalkozó a közbeszerzési dokumentumokban leírt anyagokat - az időben való megrendelés igazolásának megtörténte ellenére - beszerezni nem tudja, úgy Megrendelő előzetes egyetértése és jóváhagyása után jogosult időben beszerezhető, azonos műszaki paraméterű és használati értékű más anyagokkal helyettesíteni. Az anyagváltozás miatti esetleges többletköltség a Vállalkozót terheli.
2.1.7. A Vállalkozó köteles a Megrendelőt a tevékenységéről, és az ügy állásáról jelen Szerződés szerint, továbbá Megrendelő kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni, így különösen, ha a felmerült új körülmények a Megrendelői utasítások módosítását teszik indokolttá.
2.1.8. A Vállalkozó köteles biztosítani a Megrendelő számára, hogy bármely időpontban az ellenőrzési jogát gyakorolhassa, hogy a Megrendelő megtekinthesse és megvizsgálhassa a munkavégzés helyszínét, az anyagok, termékek, szerkezetek és berendezések minőségét, gyártási helyszínét, fázisait; köteles továbbá hatósági ellenőrzéseket lehetővé tenni, illetve intézkedni az iránt, hogy a vizsgálatokon és ellenőrzéseken, amelyek a Vállalkozó felelősségi körébe tartoznak, a hatóságok részt vehessenek.
2.1.9. Vállalkozó köteles valamennyi beépítésre szánt anyagot, terméket, gyártmányt és műszaki megoldást (a beépítésre kerülő szerkezetekről készült részletterveket), a kivitelezés megkezdése előtt a megrendelő képviselőinek bemutatni. Kizárólag a jóváhagyott anyag, termék, gyártmány és műszaki megoldás építhető be. Vállalkozó köteles a jóváhagyás folyamatát megfelelően dokumentálni. E tevékenységgel kapcsolatos felelősség, tennivalók és költségek teljes körűen Vállalkozót terheli, e költségek a vállalkozási díjban térülnek Vállalkozó részére.
2.1.10. A Vállalkozó a munka végzése során köteles képzett és tapasztalt vezetőket, irányítókat biztosítani.
A Vállalkozó a tevékenysége során a szakmai feltételek teljesítését a felelős műszaki vezetője útján köteles ellátni, mely szakmai feltételek között megrendelői szempontból elsődlegesnek a minőségbiztosítás garanciáját tekintjük. Köteles továbbá a szerződés teljesítésére megfelelő számú szakképzett, betanított és segédmunkaerőt biztosítani, amely a szerződés szerinti kötelezettségeinek megfelelő, és időben történő elvégzéséhez szükségesek.
A Vállalkozó köteles állandó helyszíni képviselője által biztosítani minden szükséges felügyeletet és irányítást a szerződéses munkák végzése során annyi ideig, ameddig a Megrendelő szükségesnek tartja a Vállalkozó kötelezettségeinek megfelelő teljesítése érdekében.
A Vállalkozó a szerződés teljesítése érdekében alvállalkozó bevonására az közbeszerzési dokumentumokban foglaltak szerint jogosult, a Kbt.-ben meghatározott keretek között. A szerződéstől eltérő munkavégzés, baleseti, vagy anyagi kár esetén Vállalkozó köteles alvállalkozóját figyelmeztetni, illetve utasítani, vagy a munkát felfüggeszteni. A Vállalkozó az általa igénybevett alvállalkozókért teljes körű felelősséggel tartozik. A Vállalkozó köteles a jóváhagyott és igénybe vett alvállalkozó(ka)t az építési naplóban jelenteni.
A Vállalkozónak feladatait oly módon kell ellátnia, hogy a beruházás megvalósításával összefüggő minden dokumentumot képes legyen a Megrendelőnek digitalizált formában is átadni. Ezt a követelményt a Vállalkozónak érvényesítenie kell az alvállalkozó(k) irányába is.
A Vállalkozó köteles a beruházás kapcsán tudomására jutott információkat, adatokat, valamint a munka során készült iratokat, dokumentációkat üzleti titokként – a vonatkozó jogszabályi előírások megtartásával – bizalmasan kezelni, s ezt bármely közreműködőjétől azonos feltételekkel megkövetelni. Megrendelő hozzájárulása nélkül mindezekbe betekintést nem engedhet, ezekről információkat nem nyújthat, szakmai publikációkban, előadásokban azokat nem használhatja fel.
A Vállalkozó köteles a szerződés teljesítése során és az azt követő 5 éven belül tűrni a Megrendelő által szükségesnek tartott, továbbá a hatályos jogszabályokban meghatározott ellenőrzési feladatok végzését.
A Vállalkozó felel az építési napló jogszabályoknak megfelelően történő vezetéséért. (322/2015.(X.30.) Korm. rendelet és 191/2009.(IX.15.) Korm. rendelet szerint).
Ha egyes munkarészeket a Vállalkozó beépít (eltakar), köteles a Megrendelő műszaki ellenőrét az ellenőrzés érdekében előzetesen - megfelelő időben, de legalább 72 órával korábban - a beépítésről értesíteni.
A Vállalkozó felel, hogy a munkálatok befejezésével a szükséges nyilatkozatok, jegyzőkönyvek kiállítása, az alkalmazott építési termékek megfelelősségét igazoló tanúsítványok rendelkezésre bocsátása megtörténjen.
A kivitelezés során keletkező hulladékok nyilvántartási, kezelési és eltávolítási szabályait, melyeket az egyéb jogszabályok előírnak, a Vállalkozónak be kell tartania. A Vállalkozó köteles az építőipari kivitelezés során keletkező minden építési- bontási hulladék – engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő – elszállítására.
A munkaterületek őrzéséről a beruházás teljes időtartama alatt a Vállalkozó köteles gondoskodni saját költségén. Felelős az építési és felvonulási területek élet-, baleset-, vagyon-, tűz-, környezetvédelmének biztosításáért, valamint a munkavédelmi előírások betartásáért. A Vállalkozó felelősséggel tartozik a kivitelezés által érintett és szomszédos épületek műszaki állagának megőrzéséért. E kötelezettségek megszegéséből, valamint a tevékenységéből eredő bárkinek olyan okból, amelyért felelős minden kárt Vállalkozó viseli, illetve köteles gondoskodni a károsodás haladéktalan helyreállításáról, kijavításáról.
2.1.11. A Vállalkozó kötelezettséget vállal arra és szavatol azért, hogy a jelen szerződés szerinti minden kötelezettséget – ezen belül különösen a Feladat teljesítésére irányuló tevékenységet –legjobb tudása szerint és a legnagyobb körültekintéssel, valamint a magyar jogszabályoknak és szabványoknak/ szakmai előírásoknak, így különösen az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014.(XII.5.) BM rendeletben, és a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016.(IV.5.) NGM rendeletben szabályozottaknak megfelelően, továbbá a vonatkozó szakmai és hatósági, valamint a jelen szerződésben meghatározott előírásoknak megfelelően teljesíti. Vállalkozó kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy jelen szerződés teljesítése során a Megrendelő szakmai és gazdasági szempontjainak messzemenő figyelembevétele mellett, a tudomására jutott megrendelői érdekek érvényesítésével jár el.
2.1.12. A Vállalkozó szavatol a jelen szerződésben foglalt kötelezettségeinek szerződésszerű teljesítéséért, továbbá az alkalmazott megoldások, eljárások alkalmasságáért és minőségéért, függetlenül attól, hogy azokat saját maga vagy alvállalkozója, esetleg egyéb, jogszerűen bevont harmadik személy alkalmazza.
2.1.13. Vállalkozó köteles a kivitelezéshez szorosan kötődő összes feladatot elvégezni, amely az épület üzemszerű állapotának fenntartásához szükséges, valamint folyamatos takarítását biztosítani, a csatlakozó megbontott vagy megsérült szerkezetek javítását elvégezni.
2.1.14. Vállalkozó vállalja, hogy a jelen szerződés teljesíthetőségét érdemben veszélyeztető, illetve a teljesítést konkrétan akadályozó körülmény(ek)ről haladéktalanul írásban értesíti a Megrendelőt (Akadályközlés), legkésőbb 3 munkanapon belül.
2.1.15. A Vállalkozó feladata minden, az építési tevékenységhez kapcsolódó hatósági bejelentés végrehajtása. E feladat végrehajtásához Megrendelő csak a szükséges dokumentumok (Megbízó levél, Bejelentés) cégszerű aláírásával járul hozzá.
2.1.16. Vállalkozó köteles a munkák készre jelentéséig az átadási dokumentációt – beleértve a használatbevételi eljáráshoz szükséges dokumentumokat és szakhatósági engedélyeket is – összeállítani és Megrendelő részére három példányban átadni (2 papírformátumú és 1 db digitális, papírformátummal megegyező tartalmú és azzal azonos struktúrájú). Ennek a kötelezően alkalmazandó tartalomjegyzéke a szerződés 5. számú mellékletétét képezi.
2.2. A Megrendelő jogai és kötelezettségei
2.2.1. Az ellenőrzési jogosítványai és kötelezettsége körében a Megrendelő joga a munkák megvalósítását folyamatosan figyelemmel kísérni. A Megrendelő joga és kötelezettsége a műszaki-gazdasági elgondolásait, értekezletek során, illetve azokon kívül is közölni Vállalkozóval. A Megrendelő belátása szerint az általa szükségesnek ítélt, a Vállalkozó által szervezett, a beruházással kapcsolatos tárgyalásokon jogosult részt venni. A Megrendelő jogosult a beruházás teljes időszakában annak megvalósulásáról, vagy egyes kérdéseiről írásos tájékoztatást kérni, a keletkezett iratokba betekinteni, azokról másolatot kérni.
2.2.2. A munkák végrehajtása során felmerülő döntést igénylő kérdésekben Megrendelő a döntési hatáskörébe tartozó kérdésekben, olyan időben és módon foglal állást, hogy az a Vállalkozói teljesítés határidejét ne befolyásolja kedvezőtlenül. A Vállalkozó tevékenységéhez szükséges Megrendelői állásfoglalásokat és döntéseket az írásbeli megkeresés kézhezvételétől számítva azonnal, de legkésőbb 5 munkanapon belül adja meg.
2.2.3. Amennyiben a Vállalkozó – az ügy jellege vagy más körülmény miatt – soron kívüli vagy azonnali állásfoglalást (döntést) kér, akkor a Megrendelő azt soron kívül szóban vagy telefonon adja meg, de az állásfoglalási igény kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül a választ írásban is megerősíti. Tényleges döntésként csak az írásbeli válasz kezelhető.
2.2.4. Amennyiben a Megrendelő a határidőre álláspontját nem közli, illetőleg a döntéshez további időigényt nem jelent be, akkor a Vállalkozó – munkája folytathatósága érdekében –jogosult dönteni abban az esetben, ha ez a döntés többletköltséggel, az eredeti funkció megváltoztatásával és a minőség romlásával nem jár együtt, illetve nem minősül olyan kérdésnek, mely a Megrendelő döntését igényli. Vállalkozó az ilyen döntéséről a Megrendelőt azonnal, írásban értesíteni tartozik.
2.2.5. A Megrendelő köteles a Vállalkozót folyamatosan és kellő időben tájékoztatni minden lényeges változásról, döntésről.
2.2.6. A Megrendelő jelen Szerződésben kifejezetten nem nevesített kérdésekben a Ptk. általános szabályai szerint rendelkezik utasítási joggal, azonban ezzel a Vállalkozó jelen szerződés szerinti feladatellátását nem veszélyeztetheti, nem teheti terhesebbé. A Vállalkozó csak a Megrendelő erre felhatalmazott képviselőjétől fogadhat el utasítást. Ha a Megrendelő célszerűtlen, szakszerűtlen, vagy jogszabályellenes utasítást ad, a Vállalkozó köteles a Megrendelőt erre írásban figyelmeztetni.
A Megrendelői utasítás fenntartása esetén Vállalkozó a Megrendelő utasítása szerint köteles eljárni, de mentesül az utasításból eredő károk megtérítése alól.
2.2.7. Megrendelő köteles a készrejelentést követően 8 napon belül a műszaki átadás-átvétel időpontját kitűzni.
2.2.8. A Megrendelő nem biztosít szociális-blokk, iroda használatot , ezt a Vállalkozó saját költségén biztosítja.
2.2.9. Megrendelő az építési területen energia és víz csatlakozást biztosít. A helyszíni szereléshez használt elektromos energia és víz ára Megrendelőt terheli,
3. Fizetési feltételek
3.1. Szerződő felek a szerződésben rögzített kivitelezés ellenértékeként a közbeszerzési eljárásban elfogadott vállalkozási díjat az alábbiak szerint állapítják meg:
nettó ………………………… Forint + ÁFA; 5 %-os tartalékkerettel növelve nettó …………………… Ft + ÁFA;
azaz nettó ………………………… forint + ÁFA összegű átalány vállalkozási díjban, 5 %-os tartalékkerettel növelve nettó …………………………….. forint + ÁFA vállalkozási díjban határozzák meg a következők szerint:
Nettó Vállalkozói Díj összesen (Ft) |
nettó ..,- Forint |
Nettó Vállalkozói Díj összesen 5 %-a (tartalékkeret) |
nettó ..,- Forint |
Összesen (nettó Vállalkozói Díj összesen +tartalékkeret) |
|
Az átalány vállalkozási díj alapja a Vállalkozó által beárazott költségvetés.
Megrendelő a szerződésben foglalt - tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított - teljes ellenszolgáltatás 5 %-ának megfelelő összegű előleget biztosít a Vállalkozó részére, amelynek nyújtását a Megrendelő nem teszi függővé a Vállalkozó részéről biztosíték nyújtásától. Az előleg összegét a szerződés szerinti feladatok Megrendelő műszaki ellenőre által igazolt teljesítését követően benyújtásra kerülő egy végszámlában számolja el a Megrendelő. A Megrendelő az előleget a Vállalkozó kérésére legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül fizeti ki. Az előleg alapja a szerződésben foglalt teljes nettó ellenszolgáltatás értéke. A szerződés későbbi módosítása a kötelezően biztosítandó előleg összegét nem érinti. Az előleget Xxxxx a végszámlában számolják el.
A Vállalkozó a feladatok szerződésszerű, a Megrendelő által igazolt teljesítését követően jogosult a számla kiállítására és benyújtására az alábbiak szerint:
Részszámla: a 25 %-os és 70 %-os készültség esetén.
Végszámla: a 100 %-os készültség esetén a hiba és hiánymentes műszaki átadásra elkészült műszaki tartalomra kerül kiállításra a le nem számlázott tartalékkeret nélküli nettó vállalkozási díjról.
Az ÁFA megfizetésének rendjét és annak mértékét a teljesítéskor hatályos jogszabályok szerint kell meghatározni.
A Megrendelő az ellenszolgáltatásának kiegyenlítése során a Ptk. 6:130. § (1)-(2) bekezdéseiben, illetőleg ha a Vállalkozó a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, akkor az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015.(X.30.) Korm. rendelet 31. §, 32/A. § és 32/B §-ban foglaltak szerint jár el, amely során a Vállalkozószámláját/számláit a Megrendelő a kézhezvételtől számított 30 (harminc) napon belül teljesíti, átutalással.
3.2. Az átalány vállalkozási díj fedezetet nyújt mindazon elvégzendő munkákra, amelyek a jelen Szerződés tárgyát képezik, a kivitelezés során a közvetlen költség keretében az anyagköltséget, közvetlen gépköltséget, a fuvarozási és rakodási költséggel együtt, valamint az építőipari rezsióradíj alapján számított munkadíjat, továbbá a fedezet részeként közvetlen költségek között nem szereplő általános költségeket és a tervezett nyereséget. Az átalány vállalkozási díj tartalmazza a beruházás rendeltetésszerű használatához szükséges és a hatóságok által – Vállalkozónak olyan okból, amelyért felelős– elrendelt összes munkák és anyagok ellenértékét.
Felek rögzítik, hogy a mű teljesítettsége mértékének megállapításánál
a) a Szerződés aktuális – azaz az időközben bármilyen módon a mű részévé vált, illetve elmaradó munkatételek ellenszolgáltatásra gyakorolt hatásával korrigált – értéke,
b) a teljesítés építésinapló-bejegyzés napján fennálló állapota, és
c) kizárólag a Szerződés tárgyát képező beépített, helyszínen lévő vagy raktározási bizonylattal igazolt építőanyagok ára és kapcsolódó munkadíjépületbe ténylegesen már beépített (az épülettel tartósan egyesített) építési termékek ára, valamint ezek beépítéséhez szükséges munka díja (a költségvetési kiírásban meghatározottak szerint)
vehető figyelembe.
3.4. Megrendelő a részére benyújtott számlát és annak fent felsorolt mellékleteit műszakilag, számszakilag, tartalmilag felülvizsgálja, megfelelés esetén a teljesítést igazolja. Vállalkozó a teljesítésigazolásra és a számlára is köteles rögzíteni a Megrendelő által alkalmazott szerződésszámot.
3.5. A Megrendelő a teljesítés igazolás alapján kiállított számla kifizetésére olyképpen köteles, hogy Megrendelő az átutalást a Vállalkozó …………………………….. pénzintézetnél vezetett ………………………………………. számú számlájára a Ptk. 6:130. § (1)-(3) bekezdései, a Ptk. 6:155. § (1)-(3) bekezdései szerint 30 napon belül teljesíti. Vállalkozó tudomásul veszi, hogy amennyiben a Vállalkozó a teljesítéshez alvállalkozót vett igénybe az ajánlatában foglaltak szerint, úgy a kifizetésre a Kbt. 135. § (3) bekezdésében foglaltak az alkalmazandóak. Vállalkozónak kötelessége ebben az esetben a fenti rendelkezések szerinti módon eljárni, és a szükséges dokumentumokat a Megrendelőnek határidőben benyújtani. A teljesítés igazolására a Kbt. 135. § (1)-(2) bekezdései és (5)-(6) bekezdéseiben foglalt rendelkezések az irányadók.
3.6. A Kbt. 136. § (1) bekezdése értelmében a Vállalkozó nem fizethet, illetve számolhat el a szerződés teljesítésével összefüggésben olyan költségeket, melyek a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont ka)-kb) alpontjai szerinti feltételeknek nem megfelelő társaság tekintetében merülnek fel, és melyek a Vállalkozó adóköteles jövedelmének csökkentésére alkalmasak. Vállalkozó a jelen szerződés teljesítésének teljes időtartama alatt köteles tulajdonosi szerkezetét a Megrendelő számára megismerhetővé tenni és a Kbt. 143. § (3) bekezdés szerinti ügyletekről a Megrendelőt haladéktalanul értesíteni.
A Kbt. 136. § (2) bekezdés értelmében a külföldi adóilletőségű nyertes ajánlattevő köteles a szerződéshez arra vonatkozó meghatalmazást csatolni, hogy az illetősége szerinti adóhatóságtól a magyar adóhatóság közvetlenül beszerezhet a nyertes ajánlattevőre vonatkozó adatokat az országok közötti jogsegély igénybevétele nélkül.
3.7. A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel. Tartalékkeret terhére a kivitelezés során felmerülő, a 191/2009.(IX.15.) Korm. rendelet 2. § f) pontja szerinti pótmunkák, vagyis a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő külön megrendelt munkatételek kerülnek elszámolásra. A tartalékkeret felhasználásához minden esetben a Műszaki ellenőrnek és Megrendelő képviselőjének, az írásos hozzájárulása szükséges.
Vállalkozónak a tartalékkeret felhasználását tételes, műszaki indoklással ellátott, írásos költségvetéssel kell igazolnia. Vállalkozó a tartalékkeret elszámolására a végszámlája benyújtásával egyidejűleg, kizárólag feladatai maradéktalan (teljeskörű), az Ajánlatban és a Vállalkozási Szerződésben meghatározott határidőre történő teljesítése, a sikeres műszaki átadás-átvételi eljárás, illetve a Műszaki ellenőr teljesítési igazolását követően jogosult. Amennyiben a tartalékkeret nem kerül felhasználásra, úgy Vállalkozó a megajánlott vállalkozási díj tartalékkeret nélküli összegével megegyező végszámla kiállítására jogosult. A tartalékkeret nagysága a vállalkozói díj 5%-a.
A pótmunka értékének elszámolása a költségvetésben szereplő anyag és díj egységárakkal, az ajánlatban szereplő rezsióradíjon történik. Amennyiben a költségvetés nem tartalmaz az elvégzendő munkának megfeleltethető tételt, az elszámolás a TERC VIP Silver programrendszer normagyűjteménye alapján történik. Az elszámolás tekintetében a műszaki ellenőr hozzájárulása is szükséges
4. Felelősségbiztosítás
Felelősségbiztosítás: a 322/2015.(X.30.) Korm. rendelet 26. §-ban foglaltaknak megfelelően, a Vállalkozónak építőipari kivitelezésre kiterjedő felelősségbiztosítási szerződést kell kötnie vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni tárgyi projektre vonatkozóan, legkésőbb a szerződéskötés időpontjára, amelyben a harmadik fél biztosításának értékhatára minimum 15 millió HUF/év és minimum 5 millió HUF/káreseményenként (a felelősségbiztosítási kötvény másolata jelen szerződés 1. számú mellékletét képezi)
5. Jótállási kötelezettség
Mértéke: A műszaki átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától 24 hónap.
6. A Vállalkozó nem szerződésszerű teljesítése
6.1.A Vállalkozónak a teljesítését a jelen vállalkozási szerződés szerint kell végeznie.
6.2.A Vállalkozó kötelezettségeinek nem szerződésszerű, vagy nem teljesítése esetén (kivéve vis maior esetét) a Vállalkozóval szemben az alábbi szankciók érvényesíthetők:
késedelmi kötbérigény
a Megrendelő a Vállalkozó szerződésszegése esetén a kötbért meghaladó kárát is jogosult érvényesíteni.
6.3. Amennyiben a szerződés teljesítése során bármikor a Vállalkozó számára olyan körülmény áll elő, amely akadályozza a teljesítést, úgy írásban haladéktalanul értesítenie kell a Megrendelőt a késedelem tényéről, okairól és várható elhúzódásáról.
7. Szerződési biztosítékok:
Szerződést biztosító mellékkötelezettségek:
A nyertes Ajánlattevő az alábbi szerződést biztosító mellékkötelezettségek vállalására köteles:
A) Késedelmi kötbér:
Az Ajánlattevő a jelen szerződés szerinti teljesítési határidő késedelmes teljesítésének esetére, ha az olyan okból következik be, amelyért felelős késedelmi kötbér megfizetésére köteles. A késedelmi kötbér összege: a teljes nettó vállalkozói díj 1 %-a/nap.
A késedelmes napok maximális száma (késedelmi kötbérrel terhelten) 30 nap, a késedelmes napok maximális számának elérését követően az Ajánlatkérő jogosult a szerződéstől egyoldalú jognyilatkozattal elállni, illetve azt felmondani, amely esetben jogosult meghiúsulási kötbért alkalmazni.
Ha a teljesítés az Ajánlattevő magatartása miatt, olyan okból hiúsul meg, amelyért felelős, az Ajánlattevő meghiúsulási kötbér fizetésére köteles, amelynek összege a teljes nettó vállalkozói díj 30 %-a. Az érvényesített késedelmi kötbér összege a meghiúsulási kötbér összegébe beszámít. A meghiúsulási kötbér az Ajánlattevő szerződésszegő magatartása abbahagyására történő az Ajánlatkérő általi írásbeli felszólítás kézhezvételét követő 9. napon válik esedékessé. Az Ajánlatkérő jogosult választása szerint azonnali hatállyal felmondani vagy elállni a szerződéstől, illetve annak egy részétől, továbbá követelheti az okozott kár megtérítését.
A kötbér lejárt követelésnek minősül, az Ajánlatkérő jogosult bármely kötbérkövetelését az Ajánlattevő által kiállított bármely számlába a Kbt. rendelkezései szerint beszámítani és azt az esedékes számlából levonni. Ha a számlából történő levonásra nincs lehetőség, vagy a számla összege nem nyújt fedezetet a teljes követelésre, akkor az esedékes összeget az Ajánlattevő köteles 10 napon belül az Ajánlatkérőnek átutalni.
Az Ajánlatkérő érvényesítheti kötbér feletti kárának megtérítésére vonatkozó igényét is. A kötbér érvényesítése nem zárja ki a Ptk. szerződésszegésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazását.
A kötbért az Ajánlatkérő akkor is követelheti, ha kára nem merült fel.
Jólteljesítési biztosíték (a szerződés hibás teljesítésével kapcsolatos jótállási igények teljesítésére kikötött biztosíték): amelynek összege a szerződés szerinti, tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított ellenszolgáltatás 5 %-a, amely a Kbt. 134. § (6) bekezdés a) pontja alapján teljesíthető, azaz a jólteljesítési biztosíték nyújtható az ajánlattevőként szerződő fél választása szerint óvadékként az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérőként szerződő fél fizetési számlájára történő befizetésével, átutalásával, pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia vagy készfizető kezesség biztosításával, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó -kötelezvénnyel. Kezdete: az építési munkák átadás-átvételének napja (teljesítés időpontja), vége: a műszaki átadás-átvétel időpontjától számított 45 nap. A jólteljesítési biztosítékot a jótállási kötelezettség kezdetének időpontjában kell rendelkezésre bocsátani.
10. Alvállalkozók
A Kbt. 65. § (9) bekezdése előírja, hogy a Kbt. végrehajtási rendeletében foglaltak szerint előírt, szakemberek - azok végzettségére, képzettségére - rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a Vállalkozó csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet olyan mértékben részt vesz a szerződés, vagy a szerződés azon részének teljesítésben, amelyhez e kapacitásokra szükség van, amely- az ajánlattevő saját kapacitásával együtt -biztosítja az alkalmassági követelményben elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben. Az Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pontja szerinti követelmény igazolására akkor vehető igénybe más szervezet kapacitása, ha az adott szervezet valósítja meg azt a feladatot, amelyre vonatkozóan a nyilvántartásban szereplés, szervezeti tagság vagy engedéllyel rendelkezés kötelezettsége fennáll. A Kbt. 65. § (7) bekezdés szerint csatolandó kötelezettségvállalásnak ezt kell alátámasztania. A (7) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásnak a referenciákra vonatkozó követelmény teljesítését igazoló más szervezet tekintetében azt kell alátámasztania, hogy ez a szervezet ténylegesen részt vesz a szerződés teljesítésében, az ajánlatkérő a szerződés teljesítése során ellenőrzi, hogy a teljesítésbe történő bevonás mértéke e bekezdésekben foglaltaknak megfelel.
A Kbt. 138. § (1) bekezdése alapján a szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek kell teljesítenie. Építési beruházás esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65 %-át. Az alvállalkozóknak a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesülnek a szerződés általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből.
A Kbt. 138. § (3)-(4) bekezdései alapján a Megrendelő nem korlátozhatja a Vállalkozó jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A Vállalkozó a szerződés megkötésének időpontjában, majd – később bevont alvállalkozók tekintetében – a szerződés teljesítésnek időtartama alatt köteles előzetesen a Megrendelőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és - ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg - a bejelentéssel együtt nyilatkozni vagy az érintett alvállakozó nyilatkozatát benyújtani arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a megelőző közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt. Az eljárás során a Vállalkozó által bemutatott valamely szervezet vagy szakember bevonásától nem lehet eltekinteni olyan esetben, ha az érintett szerződés sajátos tulajdonságait figyelembe véve az adott személy (szervezet) igénybevétele a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült. Ilyen esetben csak a jogutódlás olyan eseteiben változhat a bevont szervezet, ha az új szervezet az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény - különös tekintettel a Kbt. 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az értékelt személyi állomány - tekintetében az eljárásban bemutatott szervezet jogutódjának tekinthető. Az értékeléskor meghatározó szakember személye csak a Megrendelő hozzájárulásával és abban az esetben változhat, ha az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény tekintetében az értékelttel egyenértékű szakember kerül bemutatásra.
A Kbt. 138. § (5) bekezdése alapján az építési beruházás esetén a teljesítésben részt vevő alvállalkozó nem vehet igénybe az alvállalkozói szerződés értékének 65 %-át meghaladó mértékben további közreműködőt.
11. Vitás kérdések rendezése
11.1. A Vállalkozónak és a Megrendelőnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy tárgyalások útján rendezzék az összes olyan jövőbeni nem várt nézeteltérést vagy vitát, amely közöttük a szerződés keretében vagy a szerződéssel kapcsolatban merül fel. Valamennyi felmerülő, a szerződés teljesítését akadályozó körülményről a Felek kölcsönösen kötelesek egymást tájékoztatni.
11.2. Jelen vállalkozási szerződésben nem szereplő kérdésekben a Ptk., valamint a Kbt. és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek ide vonatkozó szabályai az irányadóak.
11.3. Felek rögzítik, hogy a Ptk. 2:47. § (1) (3) bekezdéseinek, valamint a Kbt. 44. §-ának az üzleti titokra vonatkozó rendelkezéseiket magukra nézve kötelezőnek ismerik el.
12. Az információk felhasználása
12.1. A Vállalkozó tudomásul veszi, hogy Megrendelő az Áht., és a Kbt. 43. § alapján a szerződés adatait, illetve a szerződést nyilvánosságra hozza.
12.2. A költségvetési pénzeszközöknek a költségvetési szervek körén kívüli felhasználását a külön jogszabályban meghatározott szervek jogosultak ellenőrizni.
13. A szerződés módosítása, megszűnése
13.1. A Felek megállapodnak abban, hogy jelen vállalkozási szerződést kizárólag közös megegyezéssel a Kbt. 141. §-ában foglaltaknak megfelelően módosíthatják, amennyiben a szerződés módosítására közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kerül sor, a módosítás a Kbt. 137. § (1) bekezdés a) pontja alapján semmis.
13.2. Felek a másik fél súlyos szerződésszegése esetén jogosultak jelen vállalkozási szerződést írásban, egyoldalú nyilatkozattal, azonnali hatállyal felmondani.
Súlyos szerződésszegésnek minősül:
Vállalkozó részéről:
a vonatkozó hatósági előírások be nem tartása,
a teljesítés egyoldalú, Megrendelő egyetértése nélküli leállítása,
három egymást követő alkalommal minőségileg kifogásolható szolgáltatás nyújtása,
Megrendelő engedélye nélkül más Vállalkozó bevonása a teljesítésbe,
ha a szerződés teljesítése alatt a Közbeszerzési Döntőbizottság a közbeszerzési szabályok megsértése miatt határozatával elmarasztalja a Vállalkozót.
Megrendelő részéről:
60 napon túli fizetési késedelem,
a munka elvégzéséhez szükséges épületbe történő bejutás akadályozása.
13.3. Eladó a jelen szerződés aláírásával kijelenti, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. 3. § (1) bekezdés 1. pontja, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet 50. § (1a) bekezdése értelmében átlátható szervezetnek minősül. Eladó tudomásul veszi, hogy a jelen nyilatkozatban foglaltak változásáról - a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül - köteles vevőt haladéktalanul írásban értesíteni. Eladó tudomásul veszi továbbá, hogy a valótlan tartalmú nyilatkozat alapján létrejött egyedi szerződést Vevő jogosult felmondani, vagy attól elállni.
13.4. A Kbt. 143. § (2) bekezdése alapján a Megrendelő köteles a szerződést felmondani, vagy - a Ptk.-ban foglaltak szerint - attól elállni, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból.
A Kbt. 143. § (3) bekezdésének értelmében a Megrendelő jogosult és egyben köteles a szerződést felmondani - ha szükséges olyan határidővel, amely lehetővé teszi, hogy a szerződéssel érintett feladata ellátásáról gondoskodni tudjon -, ha
a) a Vállalkozóban közvetetten vagy közvetlenül 25 %-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személy vagy személyes joga szerint jogképes szervezet, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel;
b) a Vállalkozó közvetetten vagy közvetlenül 2 5%-ot meghaladó tulajdoni részesedést szerez valamely olyan jogi személyben vagy személyes joga szerint jogképes szervezetben, amely tekintetében fennáll a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjában meghatározott feltétel.
13.5. Jelen Szerződéssel kapcsolatos bármilyen értesítés, nyilatkozat akkor hatályos, ha a Xxxxx által jelen Szerződésben rögzített címre írásban postai úton, vagy személyes átvétellel megküldik és a másik fél azt igazoltan átveszi, illetve az alábbiak szerint kézbesítettnek tekintendő.
Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben bármelyik fél írásban közölt jognyilatkozata a címzett érdekkörében felmerült okból nem jut a címzett tudomására (például értesítési címének megváltozását a másik féllel nem közli), a jognyilatkozatot a kézbesítés megkísérlését követő 5. munkanapon kézbesítettnek tekintik. A tértivevénnyel postai úton feladott küldeményt akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha az „nem kereste”, „ismeretlen”, „elköltözött”, „cím elégtelen” vagy egyéb jelzéssel érkezik vissza. Felek rögzítik, hogy ilyen esetben a kézbesítés napjának (kézhezvétel napja) a feladás napjától számított 5. nap tekintendő.
14. Záró rendelkezések
14.1.Jelen Szerződés határozott időre, az 1. pontban meghatározott munka elvégzésének idejére szól, és a Szerződést később aláíró fél aláírásának napján lép hatályba.
14.2.Szerződő Felek által kijelölt helyszíni képviselők:
Megrendelő által kijelölt minőségi ellenőr:
név: ………………………………………..
telefon: …………………………………….
Vállalkozó által kijelölt helyszíni irányítást végző személy:
név:……………………
telefon: ………………………………………………..
Teljesítésigazolás kiadására jogosult:
név: ……………………..
telefon: …………………
14.3.Jelen
Szerződést elválaszthatatlan részét képezik a feltüntetett
mellékletek.
14.4.Szerződő felek a jelen Szerződést áttanulmányozták, és mint akaratukkal mindenben megegyezőt, 6 eredeti példányban, cégszerűen aláírták.
Budapest, 201...........................
………………………………… Vállalkozó
|
………………………………….. Xx. Xxxxxx Xxxxxx kormánymegbízott Budapest Főváros Kormányhivatala Megrendelő
Szakmai szempontból ellenjegyzem: Név:
aláírás ……………………………….. kelt: ……………………………………
Pénzügyi szempontból ellenjegyzem: Név:
aláírás ……………………………….. kelt: ……………………………………
Jogi szempontból ellenjegyzem: Név:
aláírás ……………………………….. kelt: ………………………………… |
|
|
Mellékletek:
Felelősségbiztosítási kötvény (vállalkozó által csatolva)
2. számú melléklet: Átláthatósági nyilatkozat
3. számú melléklet: Ajánlattételi felhívás, közbeszerzési dokumentumok, Műszaki leírás (Fizikai csatolás nélkül)
4. számú melléklet: Nyertes ajánlat (Fizikai csatolás nélkül)
5. számú mellékelt: Műszaki átadási dokumentáció tartalomjegyzéke
sz. melléklet
Átláthatósági nyilatkozat
Nyilatkozat
az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény 41. § (6) bekezdésében foglalt feltételnek való megfelelésről
Nyilatkozattevő:
Cégnév:
Székhely:
Adószám:
Cégjegyzékszám:
Képviseletében eljár:
Jelen okirat aláírásával nyilatkozom, hogy az általam képviselt ……………………………………………………………..a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. 3. § (1) bekezdés 1. pontja1 szerinti átlátható szervezet.
Tudomásul veszem, hogy a nyilatkozatban foglaltak változásáról köteles vagyok a Vevőt haladéktalanul írásban értesíteni.
Tudomásul veszem, hogy a valótlan tartalmú nyilatkozat alapján létrejött szerződést a Vevő jogosult felmondani, vagy attól elállni.
Budapest, 201... ………………………..
…………………………………………….
cégszerű aláírá
4. Az ajánlatot alkotó dokumentumok
Dokumentum megnevezése |
Melléklet száma |
Tartalmi követelmény |
Formai követelmény |
Felolvasólap |
1. számú melléklet |
az Iratminta szerint |
cégszerűen aláírva |
Ajánlattevő nyilatkozata a szakemberekről |
1/A számú melléklet |
az Iratminta szerint |
cégszerűen aláírva |
A Kbt. 66. § (2) bekezdése szerinti ajánlati nyilatkozat |
2. számú melléklet |
az Iratminta szerint |
cégszerűen aláírva, eredeti példányban |
A Kbt. 66. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozat |
3. számú melléklet |
az Iratminta szerint |
cégszerűen aláírva |
Nyilatkozatminta a Kbt. 66. § (6) bekezdésre vonatkozóan (Nemleges nyilatkozat is csatolandó) |
4. számú melléklet |
az Iratminta szerint |
cégszerűen aláírva |
Az ajánlattevő nyilatkozata kapacitást nyújtó szervezet bevonásáról [Kbt. 65. § (7) bekezdés] (Nemleges nyilatkozat is csatolandó) |
5. számú melléklet |
az Iratminta szerint |
cégszerűen aláírva |
Képviselő ajánlattevő megjelölése (Csatolni szükséges továbbá a Kbt. 35. § (1)-(7) bekezdésében foglaltaknak megfelelő megállapodást) |
6. számú melléklet |
az Iratminta szerint |
cégszerűen aláírva |
Aláírási címpéldány vagy ügyvéd által készített és ellenjegyzett, a 2006. évi V. törvény 9. § (1) bekezdés szerinti aláírás-minta Meghatalmazás (adott esetben) |
|
Azon cégjegyzésre jogosult képviselőé, aki az ajánlatot aláírja, vagy annak aláírására meghatalmazást ad |
egyszerű másolatban |
Ajánlattevői nyilatkozat a kizáró okokról |
7/A. számú melléklet |
az Iratminta szerint |
cégszerűen aláírva |
Ajánlattevői nyilatkozat a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja szerinti kizáró okról |
7/B. számú melléklet
|
az Iratminta szerint |
cégszerűen aláírva |
AJÁNLATTEVŐ NYILATKOZATA az elektronikus formátumban benyújtott ajánlat megegyezőségéről |
8. számú melléklet |
az Iratminta szerint |
cégszerűen aláírva |
AJÁNLATTEVŐ NYILATKOZATA Folyamatban lévő cégbírósági változásbejegyzési eljárásról (Nemleges nyilatkozat is csatolandó) |
9. számú melléklet |
az Iratminta szerint |
cégszerűen aláírva |
Nyilatkozat üzleti titokról (adott esetben) |
10. számú melléklet |
az Iratminta szerint |
cégszerűen aláírva |
Ajánlattevő nyilatkozata a felelősségbiztosítás tekintetében |
11. számú melléklet |
az Iratminta szerint |
cégszerűen aláírva |
Ajánlattevő nyilatkozata a tartalékkeret terhére elszámolható munkák rezsi óradíjról |
12. számú melléklet |
az Iratminta szerint |
cégszerűen aláírva |
Árazott költségvetés |
|
|
Cégszerűen aláírva |
1 3. § (1) E törvény alkalmazásában
1. átlátható szervezet:
a) az állam, a költségvetési szerv, a köztestület, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, az egyházi jogi személy, az olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam vagy a helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik, a nemzetközi szervezet, a külföldi állam, a külföldi helyhatóság, a külföldi állami vagy helyhatósági szerv és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság,
b) az olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:
ba) tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető,
bb) az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van,
bc) nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak,
bd) a gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a ba), bb) és bc) alpont szerinti feltételek fennállnak;
c) az a civil szervezet és a vízitársulat, amely megfelel a következő feltételeknek:
ca) vezető tisztségviselői megismerhetők,
cb) a civil szervezet és a vízitársulat, valamint ezek vezető tisztségviselői nem átlátható szervezetben nem rendelkeznek 25%-ot meghaladó részesedéssel,
cc) székhelye az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van;
32