Kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás
Kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás
Feltételek és ügyféltájékoztató
Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató
Jelen biztosítási feltételt 2016.01.01-től kell alkalmazni. A biztosítási feltétel a kötelező gépjármű-felelősségbizto- sításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban Gfbt)
2. §
és a vámhatóságnak e törvényben szabályozott tevékenységére.
és a kapcsolódó jogszabályok szó szerinti ismertetése a szerződő felek jogait és kötelezettségeit nem érintő rendel- kezések kivételével. A hivatkozott jogszabályok teljes szö- vege elérhető a xxx.xxxxxxxxxxxx.xx internet oldalon.
A jelen feltételre vonatkozó hivatkozások és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) alap- ján ügyféltájékoztatónak is minősülnek. Az ügyféltájé- koztatónak is minősülő részek vastag dőlt betűkkel szedettek. A Biztosító mentesülésének szabályai, a biztosító szolgáltatása korlátozásának a feltételei, az alkalmazott kizárások, a Ptk. rendelkezéseitől, a szokásos szerződéses gyakorlattól lényegesen el- térő feltételek dőlt, vastagított és aláhúzott betűvel szedettek.
I. A kötelező gépjármű-felelősség- biztosításra vonatkozó szabályok
1. §
Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:
a) minden magyarországi telephelyű gépjárműüzem- ben tartójára, továbbá más tagállami telephelyű gépjármű – ha annak rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország – tulajdonosára, és az általuk kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tási szerződésre;
b) a külföldi telephelyű gépjármű Magyarország te- rületére történő belépésének, valamint Magyaror- szág területén a fogalomban történő részvételének feltételeire;
c) a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképvi- selő, a levelező, a Kártalanítási Számla, a Kártala- nítási Alap, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szer- vezet, az Információs Központ, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének (a továbbiakban: MA- BISZ) e törvényben szabályozott tevékenységére;
d) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kap- csolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet), a biztosító fel- számolójának, a kötelező gépjármű-felelősség- biztosítást igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat nyil- vántartó szervnek (a továbbiakban: kötvénynyil- vántartó szerv), a kárnyilvántartással kapcsolatos feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a fő- városi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal)
E törvény hatálya nem terjed ki:
a) a nemzetközi gépjármű-biztosítási – a tagál- lamok és más államok nemzeti irodái közötti
– megállapodásból és a kapcsolódó megálla- podásokból eredő – e törvényben nem szabá- lyozott – feladatok ellátására;
b) Magyarország területén rendezett gépjármű- versenyen (edzésen) részt vevő gépjárművek- re kötött felelősségbiztosítási szerződésekre;
c) arra az esetre, ha az e törvényben foglaltak- tól Magyarország területén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gépjárművek vonat- kozásában jogszabály eltérő szabályokat ál- lapít meg.
3. §
E törvény alkalmazásában:
1. Belső Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/EGK tanácsi irányelvnek a gépjármű-fele- lősségbiztosítás ellenőrzésére vonatkozó alkalma- zásáról szóló 2003/564/EK határozatának függe- lékében foglalt, a nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendező szabályzat;
2. biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szerző- dések esetében – a díjfizetés gyakoriságától füg- getlenül – az az időtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;
3. biztosító: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott szervezet, amely a székhely szerinti tagállamában engedélyt kapott a gépjármű-felelős- ségbiztosítási tevékenység végzésére, és Magyar- ország területén az e törvényben foglaltaknak meg- felelően a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (a továbbiakban: biztosítás) tevékenység folytatásá- ra jogosult;
4. biztosított: a gépjármű biztosítással rendel- kező üzemben tartója és a gépjárművet veze- tő személy;
5. díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatáro- zott gépjármű-kategóriánként és – a flotta kivételével – bonus-malus osztályonként a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége;
6. egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy meghatározott gépjárműre kötött, e törvénynek megfelelő biztosítási szerződés;
7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonat- kozásában az üzemben tartó biztosítási köte-
lezettségének – a szünetelés időtartamának, kivételével – díjfizetés hiányában kockázat- viselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott díjtarifa alap- ján utólagosan megállapított díj;
8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jármű és a négykerekű segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapja;
8/A. gazdasági totálkár: a káresemény következ- tében károsult gépjármű megjavíttatása gaz- daságilag nem indokolható, mivel annak javí- tási, valamint a kár elhárításával kapcsolatos egyéb költségei, illetve a javítást követően esetlegesen fennmaradó értékcsökkenés összege a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványér- tékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét meghaladja.
9. gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyan- azon – jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég – szerződő üzemben tartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma a biztosítási időszak kezdőnapján eléri az ötöt;
10. gépjármű: a közúti forgalomban való részvétel feltételeként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rende- let (KRESZ) 1. számú függelékének II. b) pont- jában meghatározott – gépjármű, pótkocsi, félpótkocsi, mezőgazdasági vontató, négy- kerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a hatósági enge- délyre és jelzésre nem kötelezett segédmoto- ros kerékpár;
11. gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a for- galom elől elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjárművek számára rendezett sportrendezvény;
12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
13. harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatá- rozott fogalom;
14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatá- rozott fogalom;
15. hozott kárelőzményi igazolás: más tagállam által előírt kötelezettség alapján megkötött gépjármű-fe- lelősségbiztosítási szerződésre vonatkozó igazolás, amely tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántar- tott időszakot, valamint a szerződés hatálya alatt harmadik személyeknek okozott és a más tagállami biztosító által az igazolás kiadásának napjáig elis- mert, vagy vele szemben jogerősen megítélt kárté- rítések alapjául szolgáló káresetek számát, időpont- ját, illetve a kármentesség tényét;
16. Információs Központ: a gépjármű üzemeltetésével harmadik személyeknek okozott károkból eredő
kártérítési igények érvényesítése érdekében adatok közlése és e törvényben meghatározott egyéb fel- adatok ellátása érdekében létrehozott szervezet;
17. ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mi- vel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat megha- misították vagy nem felismerhetők;
18. kárképviselő: a határon átnyúló szolgáltatás eseté- ben a biztosító által a gépjármű-felelősségbiztosí- tási károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet;
19. károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;
20. kárrendezési megbízott: a gépjármű-felelősség- biztosítási tevékenységet végző biztosító székhely szerinti tagállamától eltérő tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjár- mű üzemeltetésével kapcsolatban felmerült kár- térítési igényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;
21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és finanszírozott pénzalap, mely azon biztosítónál (a továbbiakban: felszámolás alatt álló biztosító) a károkozás időpontjában e tör- vény szerinti biztosítási szerződés alapján fedezet- tel rendelkező üzemben tartó gépjárművével oko- zott károk megtérítését fedezi, mellyel szemben a biztosító tevékenységét engedélyező tagállamban felszámolási eljárás megindult;
22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek feladata a bizto- sítási kötelezettség ellenére biztosítással nem ren- delkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatározott korlátozásokkal az is- meretlen üzemben tartó gépjárműve által, és az is- meretlen gépjárművel okozott károk, valamint az e törvényben meghatározott egyéb károk megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás országa Ma- gyarország;
23. kártalanítási szervezet: a gépjármű-felelősség- biztosítási tevékenységet végző biztosítók által a székhelyük szerinti tagállamban működtetett szer- vezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállam területén telephellyel rendelkező gépjár- mű üzemeltetéséből eredően a zöldkártyarendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárrendezési megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kártérítési igények elbírálása és kielégítése e tör- vényben meghatározott esetekben;
24. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gép- jármű biztosítása esetén a
a) telephely szerinti ország, vagy
b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a hatósági jelzés viselésére köte- lezett gépjármű baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévő hatósági jelzés nem rendelhető, vagy már nem rendelhető hozzá, vagy
c) rendeltetés helye szerinti tagállam;
25. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosítá- sáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;
26. levelező: olyan biztosító, a biztosító részére kárren- dezési tevékenységet végző szervezet, kárrende- zési megbízott, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a működése szerinti ország nemzeti irodájának jóváhagyásával a zöldkártyarendszer- hez tartozó ország biztosítója jelöl a biztosítottjai által a levelező országában okozott gépjármű-fele- lősségbiztosítási károk kezelésére és rendezésére;
27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjár- mű-biztosítási megállapodásból és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezé- si és elszámolási feladatokat;
28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulaj- donjogának átruházása esetén a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartam folyamán az – a gépjár- mű telephely szerinti országától eltérő – tagállam,
a) ahol a tulajdont szerző természetes személy ál- landó lakóhelye, a jogi személy, egyéni vállalko- zó, egyéni cég tulajdonszerzése esetén annak székhelye található, illetve
b) amelyben a tulajdont szerző szokásos tar- tózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye, fióktelepe ta- lálható;
29. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöld- kártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkövetelt gépjármű-felelősségbizto- sítási fedezet igazolásául a jármű hatósági jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfo- gadják;
30. súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkáro- sodással járó maradandó fogyatékosságot oko- zó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást oko- zó sérülés;
31. székhely szerinti tagállam: a Bit.-ben a székhely tagállamaként meghatározott fogalom;
32. tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam és Svájc;
33. telephely szerinti ország: az az ország,
a) amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideiglenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy
b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem köte- lezett gépjárművek esetében a tulajdonos vagy a gépjármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi személy, egyéni vállalko- zó, egyéni cég) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;
34. türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvannapos időszak, melynek a díj megfi- zetése nélkül történő leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg
– díjnemfizetéssel megszűnik;
35. üzemben tartó: a gépjármű telephelye szerin- ti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, enge- dély jogosultja), ennek hiányában a tulajdo- nos;
36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott, egységes szabványnak megfelelő nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási szerződésnek megfele- lően a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a meglátogatott országban megkö- vetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;
37. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megállapodások alapján az ezen megállapo- dásokban részes országok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolást az or- szágban megkövetelt gépjármű-felelősség- biztosítási fedezet igazolásául elfogadják.
3/A. §
E törvény alkalmazásában kár és kártérítés alatt a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem és a sérelemdíj is értendő.
4. § A biztosítási kötelezettség
(1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles – a külön jogszabály alapján mentesített gépjárművek kivételével – az e törvény szerinti biztosítóval a gépjármű üze- meltetése során okozott károk fedezetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biz- tosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).
(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály más- ként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármű hatósági engedéllyel és jel- zéssel való ellátásának időpontjától – a szüne- telés kivételével – a gépjármű forgalomból tör- ténő kivonásáig, illetve a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármű esetében a forgalomban
(3) | történő részvétel kezdetétől a részvétel vég- leges megszüntetéséig terheli. A szerződés megkötésére vonatkozó kötelezett- | (3) | A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést – az újrakötött szerződés koc- |
ség tekintetében üzemben tartónak minősül a gépjármű tulajdonosa által – szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján – üzemben tartóként megnevezett személy. | (4) | kázatviselési kezdetének időpontjában alkal- mazandó díjtarifa alapján – megkötni, ahol a szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg. Az a biztosító, amely a szerződést a biztosítá- | |
(4) (5) | Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az e törvény szerinti új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni. Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, il- | si időszak végére felmondta vagy a szerződés a biztosítási időszak alatt díjnemfizetés miatt szűnt meg, az üzemben tartónak a szerződés megszűnését közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles | |
letve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén | elfogadni. | ||
a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalom- ban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgal- | 6. § | ||
(6) | mi engedély érvényességének időtartama alatt áll fenn. Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosí- | (1) (2) | A biztosítási szerződés a felek írásbeli megál- lapodásával jön létre. A szerződés úgy is létrejön, ha a szerződő üzem- |
tási kötelezettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljá- rást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amenn- yiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfi- zetéssel hatályban tartja. | (3) | ben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételek- nek megfelelő ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon a biztosító vagy annak képviselője részére átadja. A biztosító a (2) bekezdés szerinti ajánlatot an- | |
(7) | Más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonosa – ha a gépjármű rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország – köteles a tulajdonszerzést követő- en a rendelkezésre bocsátástól számított harminc- | (4) | nak átadásától számított 15 napon belül az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indokok alapján utasíthatja el. Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg |
5. § | napos időtartamra az e törvény szerinti biztosítás- sal rendelkezni. | (5) | a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik. A (2) és (4) bekezdés szerinti esetben a szerződés |
(1) | A biztosító a magyarországi telephelyű gépjár- mű üzemben tartójának, valamint azon gép- jármű tulajdonosának, melynek rendeltetés | (6) | az ajánlat átadásának időpontjában – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre. A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott eset- |
helye szerinti tagállama Magyarország, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó – a biztosító díjtarifájának megfelelő – ajánlatát a 13. § (1) bekezdésében meghatározott öss- zeghatárok szerint köteles elfogadni. A biztosí- tó a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beér- kezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót. | (7) | ben az ajánlatot annak átadásától számított 15 na- pon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre történő hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indokok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött ja- vaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosí- tási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem ki- fogásolja, a szerződés az (5) bekezdésben meg- határozott időpontban a módosított ajánlat szerint létrejön. Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javas- | |
(2) | Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt a 21. § (4) bekezdésében meg- határozottak szerint (díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítá- si időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát | (8) | latot, köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módosításának tényére, valamint az ajánlathoz viszonyított lényeges eltérésekre. En- nek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. A biztosító kötvényt az e §-ban meghatározottak |
kizárólag az a biztosító jogosult és köteles el- fogadni, amelynél a szerződés az adott bizto- sítási időszakban díjnemfizetéssel szűnt meg. | szerint létrejött szerződés tartalmával egyező tar- talommal bocsáthat ki. |
7. §
(1) A szerződő felek bármelyike a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt leg- alább 30 nappal megelőzően a biztosítási szer- ződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.
(2) A biztosítási időszakon belül – az e törvényben meghatározott eseteken túl – a szerződés csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg.
(3) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.
(4) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulaj- donjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be.
8. §
(1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vo- natkozásában a fennálló biztosítás által érintett biz- tosítót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából, a gépjármű forgalomból történő kivonásá- nak, a gépjármű első és ismételt forgalomba helye- zésének, valamint a gépjármű tulajdonjogát érintő változásnak – ideértve a régi tulajdonos (átruházó) külön jogszabályban meghatározott, tulajdonjog- változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének időpontját is – járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a járműnyilvántartásba bejegyzett üzemben tar- tó személyét érintő változás járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről – e tény járműnyilvántartás- ba történő bejegyzésével egyidejűleg – a kötvény- nyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figye- lembe veszi.
(2) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzemben tartója a hatósági engedély visszavon- ását, a tulajdonjog átruházását, illetve az üzemben tartó változását igazoló okiratot, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetését tanú- sító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.
(3) A biztosító köteles – a díjnemfizetéssel történő megszűnés esetének kivételével – a biztosítási szerződés megszűnésének tényéről és a megszűnt szerződés külön rendeletben meghatározott bo- nus-malus besorolásáról a megszűnést, illetve az arról történt tudomásszerzést követő 30 napon be- lül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.
(4) A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
(5) A szerződésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezé- sei akkor alkalmazhatók, ha e törvény eltérő ren- delkezést nem tartalmaz.
9. §
(1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köte- les minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így különösen – fennálló szerződés esetén a biztosí- tási időszak vagy a tartam utolsó napját követő
– az új biztosítási időszak vagy a határozott tartam kezdő napját, biztosítóváltás esetén az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát, továbbá
– amennyiben az üzemben tartó már rendel- kezik vele – a kártörténeti rendszerazonosító számot.
(2) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor kö- teles a fedezetlenségi díj megállapításához szükséges adatokat a biztosítóval vagy annak képviselőjével közölni.
(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gépjármű tulajdonosa által üzemben tartóként megnevezett személy által kötött szerződés az üzemben tartói jogosultság keletkezé- sének – járműnyilvántartásba bejegyzett – időpontjában – de legkorábban a biztosítá- si szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában – lép hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése a szerződéskö- tést követő 30 napon belül nem történik meg, a szerződés megszűnik.
(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül be- jelenteni a biztosítónak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.
10. §
(1) Ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés érvény- telen.
(2) Ha a biztosítónak kötelező gépjármű-felelős- ségbiztosítás művelésére vonatkozó tevé- kenységi engedélye visszavonásra került és a Felügyelet a visszavonásról szóló döntést vagy a Bit. 211. § (2a) bekezdésében megha- tározott felügyeleti tájékoztatót a honlapján közzétette, a szerződő fél a tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés megszüntetése nélkül más biztosítónál – a te- vékenységi engedély visszavonására hivatko- zással – új szerződést köthet. A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés
– amennyiben korábban nem szűnt meg – az új szerződés kockázatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.
(3) Ha a biztosítási szerződés az 5. § (2) bekez- désében foglaltak szerint a (2) bekezdés sze- rinti biztosítónál szűnt meg, akkor a szerződő félnek az adott biztosítási időszak hátralévő
11. §
részére fedezetet nyújtó szerződés megköté- sére vonatkozó ajánlatát bármelyik biztosító jogosult elfogadni.
biztosító helytállási kötelezettségének mérté- ke a káresemény helye szerinti ország gépjár- mű-felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerződésben meghatá- rozott helytállási kötelezettségének mértéke
(1) Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szer- ződő felek az e törvényben meghatározottaktól el- térhetnek a szerződés létrejöttét, megszűnését, a biztosítási időszakot, a díjfizetést illetően.
(2) A biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatkozásában a biztosítási időszak, illetve tartam kezdő napján alkalmazandó díjtarifa alapján alakítja ki. A biztosító az így megál- lapított díjat az adott biztosítási időszak alatt nem változtathatja meg.
(3) A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vo- natkozásában egy – a meghirdetés napjától számí- tott hatvannapos időszakon túli – előre meghatá- rozott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatá- rozott módon, a Felügyelet honlapján meghir- detni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet hon- lapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.
(4) Gépjárműflottára a flottához tartozó gépjárművek kategóriáitól és fajtáitól függetlenül határozott tar- tamú szerződés is köthető.
(5) A biztosító a közbeszerzési eljárás keretében be- nyújtott – gépjárműflottára kötendő szerződésre vonatkozó ajánlatát tartalmazó – pályázatában és az annak alapján megkötött szerződésben eltérhet a (2) bekezdés szerint kialakított és a (3) bekezdés szerint meghirdetett díjtarifájától.
12. §
A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatá- ra, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szem- ben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üze- meltetése során okozott károk miatt támasztanak.
13. §
(1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a ká- rosultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti ká- rok esetén káreseményenként 1600 millió Ft összeghatárig köteles helytállni, amely öss- zegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés idő- pontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.
(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöldkártyarendszer azon orszá- gainak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, a
magasabb a káresemény helye szerinti or- szágban előírt mértéknél, a biztosító helytál- lási kötelezettsége a biztosítási szerződésben vállalt összeghatárok mértékéig áll fenn.
(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okoza- ti összefüggésben lévő, időben összefüggő több káresemény egy biztosítási eseménynek minő- sül.
14. §
(1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapozott kártérítési igénye megha- ladja a 13. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a károkra kárese- ményenként meghatározott összeghez viszonyí- tott arányában történik.
(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tőkeértékét kell figyelembe venni. Ha a jövőben várható járadékkifizetések tőkeértéke magasabb a szerződésben rögzített biztosítási összegből rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a jára- dékkifizetések tőkeértékét arányosan csökkentve állapítja meg a járadék nagyságát.
(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártí- pusra (dologi, illetve személyi kár) meghatározott káreseményenkénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra megha- tározott biztosítási összeg újrafelosztásával meg- téríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhetett volna.
(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biz- tosítónak akkor is, ha egy vagy több károsult kár- térítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követően jelentkezik, vagy növekszik (pl. egészségi állapot romlása).
(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)–(4) bekezdésekben foglaltak szerint megté- rítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jo- gosult a többi érintett károsulttól a részükre koráb- ban teljesített kárkifizetésből az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési összeget visszakövetelni a kifizetést követő 5 éven belül. A biztosító az újra- felosztás lehetőségéről köteles a károsultat a kár- rendezés során, az első kárkifizetéssel egyidejűleg írásban tájékoztatni.
(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biz- tosítási összeg (1) bekezdésben meghatározottak
15. §
szerinti felosztásakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az esetben a többi károsult a biz- tosítási összeg újrafelosztásából eredő új kártérí- tési aránynak megfelelő kártérítésre jogosult.
17. §
(1) A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási időszak egy év, az 5. § (2) bekez- désében meghatározottak szerint újrakötött szerződések esetében a megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig terjedő idő-
A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely
a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyak- ban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;
b) a károkozó gépjárműben keletkezett;
c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egy- mással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletke- zett;
d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatá- sára, vagy az egészségügyi hatóságok részé- ről a sugárzás káros hatásainak megszünte- tését célzó intézkedések folytán keletkezett;
e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatá- ban keletkezett;
f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett;
g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerako- dás következtében keletkezett;
h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javí- tási vagy karbantartási munkái során keletke- zett;
i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;
k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyon- tárgyban folyamatos állagrongálással oko- zott, illetőleg állagromlásból adódott;
l) háború, háborús cselekmény, terrorcselek- mény következményeként keletkezett.
16. §
(1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biztosítási szerző- dés határozatlan tartamú.
(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideig- lenes forgalomban tartási engedéllyel rendel- kező gépjárművek, továbbá az igazolólappal rendelkező lassú járművek és a négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forga- lomba helyezésre nem kötelezett gépjármű- vek esetében, valamint a 4. § (7) bekezdésében foglalt esetben a biztosítási szerződésben megje- lölt határozott tartamú szerződés köthető.
(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és viss- zavonásáról szóló miniszteri rendeletben megha- tározott mezőgazdasági erőgép (lassú jármű) ese- tében határozatlan tartamú szerződés köthető.
szak.
(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okira- ton fel kell tüntetni.
(3) A biztosítási időszak első napja – a szünetelés időtartama alatt hatályba lépő szerződések kivéte- lével – a kockázatviselés kezdete.
(4) A biztosító a biztosítási időszak utolsó nap- ját megelőző ötvenedik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról és a következő bizto- sítási időszakra – az értesítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható díjról.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés – a szerződő hozzájáruló nyilatkozata alapján – elekt- ronikus úton is megtehető.
18. §
A biztosítási szerződés területi hatálya a tagálla- mok területére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabály- zatnak megfelelő kétoldalú megállapodást kötött.
19. §
(1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fede- zet) a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, a 4. § (3) bekezdé- sében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogosultság keletkezésének – járműnyilvántartásba bejegy- zett – időpontjában – de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában
– kezdődik.
(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerződés létrejöttét megelőző- en megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfogadó nyilat- kozata szükséges.
(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül meghatározott és egyedi- leg meg nem tárgyalt szerződési (biztosítási) fel- tétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (első díjrészlet) befizetését követően viseli a kockázatot.
(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) bekez- désében meghatározott türelmi időben fenn- áll.
(5) A szerződés érdekmúlással történő megszű- nése esetén a biztosító kockázatviselése a
forgalomból történő kivonás, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetése, a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az üzemben tartói jogosult- ság megszűnésének – járműnyilvántartásba be- jegyzett – időpontjában szűnik meg.
(6) A biztosító kockázatviselése a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a szerződés megszűnésének időpontjában, a szer- ződés biztosítási időszak végére történő felmondá- sa esetén a biztosítási időszak zárónapján szűnik meg.
(7) A szerződés a 21. § (4) bekezdésében megha- tározott megszűnése esetén a biztosító koc- kázatviselése a türelmi idő zárónapján szűnik meg.
(8) A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés 10. § (2) bekezdésében meghatározott megszűnése esetén a biztosí- tó kockázatviselése az új szerződés kockázat- viselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.
(9) A (8) bekezdés szerinti új szerződés kocká- zatviselésének kezdete nem lehet korábbi, mint a tevékenységi engedély visszavonás- áról szóló felügyeleti tájékoztató közzétételé- nek napja.
20. §
(1) A biztosítási díj a kockázat viselésének idő- tartamára előre illeti meg a biztosítót.
(2) A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését köve- telheti.
(3) A határozott tartamú biztosítási szerződések biz- tosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj).
21. §
(1) A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatá- rozott időpontokban esedékesek. Ennek hiányá- ban az első díjrészlet a szerződés létrejötte- kor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedé- kes.
(1a) Ha a díj a 23. § (2) bekezdésében meghatározott megváltoztatás esetén módosul, vagy a szerződő fél által már megfizetett díjat jogszabályváltozás folytán utóbb más tartozására kell elszámolni, az üzemben tartó a díjkülönbözetet az esedékes kö- vetkező biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosí- tási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni.
(2) Az egyszeri díjat – a felek eltérő megállapodásá- nak hiányában – a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szerződésben megállapított kamat illeti meg.
(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számí- tott harmincadik nap elteltéig – a következ- ményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számí- tott hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számí- tott hatvanadik napon megszűnik.
(5) A biztosító köteles a szerződés megszűné- séről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amenn- yiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.
(6) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott eset- ben a szerződő fél a szerződés megkötésekor köteles megfizetni az újrakötött szerződés vo- natkozásában az adott biztosítási időszak hát- ralévő részére járó díjat, és – amennyiben még nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonatkozásában a türelmi időre járó díjat.
(7) A biztosító köteles a szerződés (4) bekezdés szerinti díjnemfizetés miatt bekövetkező meg- szűnése esetén a kötvénynyilvántartó szerv felé a 49. § alapján fennálló értesítési kötele- zettségének a szerződés megszűnésétől szá- mított nyolc munkanapon belül eleget tenni.
22. §
(1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.
(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtarta- mát követően szerződést köt.
(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról tör- tént tudomásszerzést követően haladéktala- nul köteles kiszámítani.
(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjtarifát kell alkalmaz- ni, amelyre a fedezetlenség időtartama esik, a díjat beszedő biztosító díjtarifája nem alkal- mazható.
(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meg- határozottak szerint kiszámított fedezetlensé- gi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt, a biztosítási időszakra járó teljes díj egy- összegű megfizetése esetén 30 napos határidővel köteles megfizetni. A biztosító, ha a fedezetlen- séggel érintett időszak meghaladja a 120 napot, részletfizetési lehetőséget nyújthat.
(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz
eleget, a 21. § (4) bekezdésében meghatáro- zott rendelkezéseket kell alkalmazni.
(7) A Kártalanítási Számla kezelője a fedezetlensé- gi díjnak – a díjhirdetést követő naptári évre vonatkozó, a Kártalanítási Számla általi kárté- rítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján egy naptári évre számított – ta- rifáját gépjármű-kategóriánként, legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon a Felügyelet honlapján meghirdeti, továbbá ezzel egyidejűleg a MA- BISZ honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.
(8) A Kártalanítási Számla kezelője jogosult az érdekmúlás miatt vagy egyéb okból következő- en ki nem számlázott, illetve a biztosító által kiszámlázott és az üzemben tartó által részben vagy teljes mértékben ki nem fizetett fedezetlen- ségi díjat beszedni.
23. §
(1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett – a biztosítá- si időszak, illetve tartam kezdőnapján alkal- mazandó – díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem vál- toztathatja meg, kivéve, ha a szerződés díja a szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együtt- működési kötelezettségének megsértése kö- vetkeztében tér el a díjtarifa szerint megálla- pítandó díjtól.
(2) A szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együtt- működési kötelezettségének megsértése ese- tén a szerződés díja legkésőbb a kockázatvi- selés kezdetét követő hatvan napon belül, az üzemben tartó egyidejű értesítése mellett – a szerződéskötéskor fennálló tények figyelem- bevételével – a kockázatviselés kezdetétől alkalmazandó hatállyal módosítható a biztosí- tási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkal- mazandó díjtarifa szerint.
(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában egy – a meghirdetés nap- jától számított hatvannapos időszakon túli
– előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnöké- nek rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. El- térés esetén a Felügyelet honlapján meghir- detett tarifa alkalmazandó.
(4) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az al- kalmazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendel- kezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyama- tosan hozzáférhetővé tenni.
(5) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és Magyarország területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy a (4) bekezdésben említett információk a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén betekintés céljából ki- függesztésre kerüljenek.
24. §
(1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal a biztosítási idő- szak kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint módosul, és az az adott biztosítási időszak alatt nem változtatható meg.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor le- het eltérni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.
25. §
(1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, il- letve az okozott és a biztosító teljesítési köte- lezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.
(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasz- nálni, a kártörténeti adatokon alapuló bonus-m- alus rendszert működtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.
26. §
(1) A biztosító kockázatviselése a járműnyilván- tartásban szereplő gépjárművek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következtében a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivonásra került.
(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes kivonás tényéről, valamint annak kezdő és záró időpontjáról a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.
(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott időpontoknak megfelelően a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű is- mételt forgalomba helyezésének napjáig, de leg- feljebb hat hónapig tart.
(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás nap- jától számított egy éven belül nem történik meg, a szerződés az egyéves időszak utolsó napját követő napon megszűnik.
(5) A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedé- kessége – a felek eltérő megállapodásának hiá- nyában – a szünetelés megszűnésének a napja.
(6) A hivatalból történő ideiglenes kivonás kö- vetkeztében fennálló szünetelés esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott értesüléstől számított 15 napon belül tájé- koztatja az üzemben tartót a kockázatviselés szünetelésének tényéről és az esetlegesen bekövetkező károkozás következményeiről.
(7) A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetés- sel történő hatályban tartására nem áll fenn.
(8) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű- vek esetében a szünetelésnek nincs helye.
27. §
A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e törvényben foglaltak szerint megtéríti. E kártérítés nem érinti a károsultnak a Polgári Törvénykönyv szerző- désszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai alapján érvényesíthető további kártérítési igényét.
28. §
(1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosítási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzemben tartójának biztosítójával szem- ben közvetlenül, illetve az e törvényben meghatá- rozott esetekben a Kártalanítási Számla kezelőjé- vel szemben jogosult érvényesíteni.
(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkező károsult keresetet indíthat a károkozó Magyarország területén székhellyel rendelkező biz- tosítójával szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban, amennyiben a baleset a zöldkártyarendszer valamely, a károsult lakóhelyétől (székhelyétől) eltérő országában következett be.
(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra kiterjedő joghatállyal.
29. §
(1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a bal- eset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a bizto- sítási szerződés azonosításához szükséges – a
46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban megha- tározott – adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat. Az így átadott adatok az e törvényben meghatározott fel- adatainak ellátása céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelő- jéhez, a Kártalanítási Szervezethez, a levelezőhöz, a kárrendezési megbízotthoz, a kárképviselőhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiztosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vo- natkozó szabályai szerint kezelendők.
(2) A károsult a káreseményt – annak bekövetkez- tétől, illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosító- nak. A határidő elmulasztása esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül tör- tént – a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény be- jelentése közötti időszakra a biztosítóval, a kárren- dezési megbízottal, a levelezővel, a Kártalanítási Számla kezelőjével, a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.
(3) A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a fel- számolás alatt álló biztosítóval szemben fennálló követelését a biztosítási szerződésben, valamint e törvényben a kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések figyelembevételével.
30. §
(1) A biztosított köteles a káreseményt – a kárren- dezéshez szükséges adatok megadásával és a lé- nyeges körülmények leírásával, valamint a kárese- ménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.
(2) Fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerző- déssel nem rendelkező üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelő- jének bejelenteni. Ha a károsult – a balesetben részes másik fél vagy az eljáró hatóság tájékozta- tása alapján – a bejelentést olyan biztosítónál teszi meg, amelynél a gépjármű üzembentartója nem rendelkezik a káresemény időpontjában fedeze- tet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel vagy a szerződés fennállása vitás és más – biztosítási fedezetet nyújtó – biztosító érintettsége nem merül fel, a biztosító a bejelentést – további intézkedés megtétele nélkül – annak beérkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Szám- la kezelőjének továbbítani és a károsultat erről egyidejűleg tájékoztatni. A 31. §-ban meghatáro- zott 15 napos, illetve 3 hónapos időszak kezdő időpontja a dokumentumok, illetve a bejelentés Kártalanítási Számla kezelőjéhez történő beérke- zésének napját követő munkanap.
(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül be- jelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcso- latban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.
(4) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem ren- delkező üzemben tartó a (3) bekezdésben meg- határozottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelője jogosult ebben az el- járásban az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó képviseletéről gondos- kodni.
(5) Külföldön bekövetkezett káresemény beje- lentésének határidejét a hazaérkezés idő- pontjától kell számítani.
(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szám- la kezelője, a kárképviselő és a levelező kérelmé- re, a kárrendezési eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság tájékoztatást nyújt a káreseménn- yel kapcsolatos eljárás állásáról, eredményéről, a károsult és a károkozó – 46. § (2) bekezdésének
a) pontjában meghatározott – személyes adatairól, a gépjármű hatósági jelzéséről, a biztosító meg- nevezéséről, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét esetre vonatkoztatva a kártérítési igények rende- zéséhez szükséges alapvető adatokról.
31. §
A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levele- zője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkü- lözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számí- tott 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányá- ban is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:
a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt a 13. § (1)–(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, jogcímenként (beleértve a kamatra vonatko- zó tájékoztatást) összegszerűen megállapí- totta, vagy
b) indoklással ellátott választ adni a kártérítési igényben foglalt egyes követelésekre, azok- ban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a tel- jes kárt összegszerűen nem állapította meg.
32. §
(1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérítési fele- lősségéhez mérten köteles megállapítani.
(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős íté- let hatálya a biztosítottra – a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartóra és a vezetőre – is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője közötti perben hozta a bíróság.
(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egy- összegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerős meg- ítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.
32/A. §
(1) Gépjármű károsodása esetén a biztosító elő- zetes kalkulációt készít az általa téríthető helyreállítási költségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegéről, illetve – amennyib- en az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll
– az értékcsökkenés mértékének megfelelő összegről, és erről tájékoztatja a károsultat.
(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általá- nos forgalmi adóval növelt összegét a káro- sultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjár- mű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadí- ját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel, kivéve, ha a károsult a közlekedésbiztonsági szempontokra is te- kintettel a gépjármű megjavíttatása helyett az (1) bekezdés szerinti mértékű nettó kárté- rítési összeggel szabadon kíván rendelkezni. Amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll, a biztosító az (1) bekezdés szerinti értékcsökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totálkár esetén vagy ha a kárese- mény következtében károsult gépjármű hely- reállítása műszaki okokból nem lehetséges, a biztosító a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványérték- kel (roncsértékkel) csökkentett összegét ala- pul véve köteles megtéríteni a károsult kárát.
32/B. §
(1) Ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a közleke- dési balesettel érintett gépjármű kormány- műve, futóműve, illetve karosszériája (alváza) olyan károsodást szenvedett, amely miatt a közúti forgalomban való további részvételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmat- lannak tekinthető és a helyreállítás – a jogosult erre irányult nyilatkozata alapján – nem törté- nik meg, a kárfelvételi eljárás befejezésétől számított tíz napon belül – az alkalmatlanság okának feltüntetésével – értesíti a közlekedési hatóságot, kivéve, ha a károsult a hulladékká vált gépjárművekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármű esetén annak bontási átvételi igazolását a biztosítónak bemutatja.
(2) A gépjárműben keletkezett károsodás esetén a biztosító a kár helyreállításához szükséges teljes költséget biztosítási szolgáltatása ke- retében csak akkor térítheti meg a károsult- nak, ha a közlekedési hatóság a gépjármű műszaki vizsgálata eredményeként
a) arról tájékoztatja a biztosítót, hogy a gép- jármű a közúti forgalomban való részvé- telre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmas, vagy
b) a gépjárművet közlekedésbiztonsági szempontból a (3) bekezdésben meghatá- rozott kivétellel műszakilag alkalmatlan- nak minősíti, és ennek alapján a gépjármű- vet a járási hivatal – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – ideiglenesen kivonta a forgalomból.
(3) A (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a közlekedési hatóság a gépjármű műszaki vizsgálata eredményeként a hulladékká vált gépjárművekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjárművet közlekedésbiztonsági szem- pontból véglegesen alkalmatlannak minősítette.
(4) A biztosító az értékcsökkenés összegét csak ab- ban az esetben fizetheti ki a károsult részére, ha a károsult a hulladékká vált gépjárművekről szó- ló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármű esetén annak bontási átvételi igazolását a biztosítónak bemutatta vagy a gépjárművet a járási hivatal – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – végleg kivonta a forgalomból.
(5) A károsult részére a biztosító nem fizetheti ki a 32/A. § (1) bekezdése szerint kalkulált nettó összeget, illetve az értékcsökkenés összeg- ét, ha a közlekedési hatóság arról tájékoztat- ja, hogy az üzemben tartó az (1) bekezdésben foglalt értesítés alapján elrendelt műszaki vizsgálatra a gépjárművet nem mutatta be, és a műszaki vizsgálatára más módon sem került sor.
(6) A 32/A. § (2) bekezdésében, valamint a (2)–(5) be- kezdésben foglaltak nem érintik azt a lehetőséget, hogy a biztosító a 32/A. § (1) bekezdés szerint elő- zetesen kalkulált nettó összeg, illetve értékcsök- kenés 60%-ának megfelelő összegű szolgáltatási előleget nyújtson.
(7) Az (1)–(6) bekezdésekben meghatározottakat nem kell alkalmazni, ha a kárt szenvedett gépjármű te- lephely szerinti országa nem Magyarország.
33. §
Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kárta- lanítási Számla kezelője a kárt megtérítette, a megtérí- tett összeg erejéig őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat – a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartót és a vezetőt – illették meg a kárért felelős személlyel szemben.
34. §
(1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36.
§ (6) bekezdésében meghatározott esetben a Kártalanítási Számla kezelője az általa kifize- tett kártérítési összeg megtérítését követel- heti:
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított közös kár- okozása esetén bármelyiküktől, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták;
c) a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhet- te fel (alkoholos befolyásoltságnak tekint- hető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkohol- szint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);
d) a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjár- mű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjármű- vezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte;
e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gép- jármű súlyosan elhanyagolt műszaki álla- pota okozta;
f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás el- mulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;
g) az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyéb- ként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem telje- sítette, oly mértékben, ahogyan ez a fize- tési kötelezettséget befolyásolta.
(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) és d) pontjában, valamint a vezető az f) pontban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcso- latban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kár- talanítási Számla kezelője legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.
(3) Ha az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosí- tási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nem- zeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 750 ezer Ft-ig érvényesítheti követelé- sét.
(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője követelését az általa teljesített szol- gáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvé- nyesítheti.
(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosí- tó, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője nem érvényesíthet megtérítési igényt.
II. Bonus-malus rendszerre vonatkozó szabályok
A szerződő felek viszonyát szabályozza továbbá a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörté- neti igazolások kiadásának szabályairól.
1. §
E rendelet alkalmazásában:
1. igénylő: a biztosított gépjármű kártörténeti adatra (kármentesség tényére) vonatkozó igazolást igény- lő üzemben tartója;
2. kártörténeti adat: a gépjármű üzemben tartója által a biztosított gépjármű vonatkozásában az adott bizto- sítóval fennállt kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tási szerződéses jogviszonya alatt bekövetkezett – a kártérítési igény alapjául szolgáló – káreset vonatko- zásában a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítési kötelezettség ismertté válásának dátuma (a kártérítéssel kapcsolatos első kifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott ítélet jogerőre emelkedésének dátuma), a kifizetett kártérí- tési összeg meghatározott határidőn belüli visszafiz- etésének ténye és dátuma, a kármentesség igazolt ténye;
3. újonnan belépő üzemben tartó: az a szerződést kötő üzembentartó, aki a szerződéskötést meg- előző 2 évben magyarországi telephelyű gépjármű vonatkozásában az adott gépjármű-kategóriában felelősségbiztosítási szerződéses jogviszonyban üzemben tartóként nem állt.
2. §
(1) A bonus-malus rendszer a személygépkocsi- ra, motorkerékpárra, autóbuszra, tehergép- kocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra terjed ki.
(2) A bonus-malus rendszer az (1) bekezdés szerin- ti gépjármű-kategóriák vonatkozásában egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.
(3) A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapí- tás céljából az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adatai alapján az 1. melléklet szerinti táblázatban meghatározott módon a bonus-malus osztály va- lamelyikéhez hozzárendeli (besorolás).
(3a) A biztosító a kártörténeti adatokat a (3) bekezdés szerinti besorolás céljából történő felhasználás mellett a díjtarifa szerinti további korrekciós ténye- zőként is figyelembe veheti.
(4) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-felelős- ségbiztosítási egyedi szerződéseit a bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani.
3. §
(1) Az érintett szerződés vonatkozásában a bo- nus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrá- nyok a szerződő üzemben tartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzem- ben tartó gépjárművét ki vezette.
(2) Egy biztosítási szerződéssel kapcsolatosan elért osztályba sorolás a szerződés hatálya alatt az üzemben tartó párhuzamosan üzemeltetett továb- bi járműveire nem használható fel.
(3) Ha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan büntető feljelentés megtételére kerül sor, úgy a jogosulatlan használó által a gépjárművel okozott kár a szerződés beso- rolását nem érinti.
4. §
(1) A rendszerbe újonnan belépő üzemben tar- tó szerződése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelőzményi igazolás figyelembevételével létrejött szerződést.
(2) Egy adott biztosítási időszakon belül a szerző- dés besorolása – a (4) és (5) bekezdésben, az 5.
§ (3)–(5) bekezdésben, továbbá a 7. § (3) bekezdé- sében meghatározott esetkörök kivételével – nem változik.
(3) A besorolás a következő biztosítási időszak- ban egy osztályt emelkedik, ha a szerződés- sel érintett gépjármű az új biztosítási idősza- kot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai kö- zötti időtartam során legalább 270 napig biz- tosítási fedezettel rendelkezett és ebben az időtartamban az üzemben tartónak az érin- tett gépjármű vonatkozásában – a károkozás időpontjától függetlenül – kártérítési kötele- zettsége (az első kárkifizetés vagy a biztosí- tóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma) nem vált ismertté.
(4) A biztosító az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában megszerzett be- sorolást a szerződés megszűnését követő
2 éven belül figyelembe veszi – ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre – az új szerződés besorolásánál. Díjnemfizetés miatti szerződés megszűnés esetén a beso- rolás másik gépjárműre kötött szerződésre nem vihető át.
(5) Ha az üzemben tartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gép- járműre is szerződést köt, az új szerződést A00 osztályba kell sorolni. Ha a kedvezőbb be- sorolású gépjármű szerződése érdekmúlás
miatt megszűnik, akkor a megszűnt szerző- désen megszerzett besorolás a megszűnést követő naptól 2 éven belül az adott üzemben tartó másik szerződésére – a biztosítási idő- szakon belül is – érvényesíthető a kedvezőbb besorolású gépjármű előző besorolása által érintett biztosítási időszak kezdő napja és az
5/A. §
a szerződés besorolására vonatkozóan valót- lan adatokat közöl, melynek következtében a kárnyilvántartásban történő beazonosítás le- hetetlenné válik, a biztosító a szerződést M04 osztályba sorolja.
5. §
érvényesítés időpontja közötti időtartam so- rán ismertté vált biztosítói kártérítési kötele- zettségek számának figyelembe vételével.
Ha az 5. § (4) bekezdésében foglaltak szerint – a kárnyilvántartásban vagy a kapcsolódó nyilvántar- tásban szereplő, és a valós adatokat tartalmazó szerződésben szereplő adatok eltérése miatt – va- lamely biztosító A00 osztályban állapította meg a
(1) A biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ennek hiányában a szerződést előzetesen az A00 osztályba sorolja.
(2) A biztosító köteles a biztosítási időszak kezdetét követő 15. és 30. nap közötti idő- tartamon belül a kötelező gépjármű-felelős- ségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben meghatározott kártörténeti nyilvántartásból (a továbbiakban: kárnyilvántartás) lekérdezni a szerződés bonus-malus besorolásához szük- séges adatokat. A biztosító a kárnyilvántar- tásban az üzemben tartó által közölt hatósági jelzés és az előző biztosítást igazoló okirat száma vagy a kártörténeti rendszer azono- sító szám alapján végzi a beazonosítást, a besorolást a közvetlenül megelőző biztosítási időszak kárnyilvántartásban meglévő adatai (kockázatviselés időtartama, kártörténeti adatok) alapján állapítja meg.
(3) A biztosító a biztosítási időszak kezdetét kö- vető 45 napon belül megállapítja a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, egyidejűleg a kárnyilvántartásba bejegyzi a bonus-malus besorolást és a besorolás szerinti díjról érte- sítést küld az üzemben tartónak, amennyiben az az üzemben tartó nyilatkozata szerinti be- sorolástól eltér.
(4) Ha az üzemben tartó közlése alapján a szer- ződés besorolásához szükséges adatok a biz- tosítási időszak kezdetét követő 30. napig a kárnyilvántartásban nem beazonosíthatók, er- ről a tényről a biztosító az üzemben tartónak 15 napon belül értesítést küld. Ha a biztosítási időszak kezdetét követő 60. nap elteltével az adatok a kárnyilvántartásban továbbra sem beazonosíthatók, akkor a biztosító 15 napon belül A00 osztályban állapítja meg a szerző- dés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, és a besoro- lás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak.
(5) Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy az üzemben tartó a kedvezőbb besorolás érde- kében akár a gépjármű beazonosítására, akár
szerződés végleges besorolását, és a kárnyilván- tartási rendszerben a szerződés beazonosításához és besorolásához szükséges adatok később rendel- kezésre állnak, az adatok helyesbítése időpontjával érintett biztosítási időszak biztosítója köteles a kár- nyilvántartásban meglévő adatok alapján a szerző- dés végleges besorolását az adott biztosítási idő- szak kezdetére visszamenő hatállyal megállapítani.
6. §
(1) A biztosító köteles a hozott kárelőzményi igazolást a besorolásra vonatkozó szabályok szerint figyelembe venni, amennyiben az iga- zolás tartalmazza az adott biztosítónál nyil- vántartott időszakot, a kármentességet, vagy azt a tényt, hogy az üzemben tartó a szerző- dés hatálya alatt hány, a biztosító által elis- mert vagy vele szemben jogerősen megítélt kárt okozott.
(2) A biztosító a besorolásnál kizárólag az utolsó, idő- ben egybefüggő időtartamra vonatkozó igazolást vagy igazolásokat veheti figyelembe.
7. §
(1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosító- nak a kártérítés kifizetés teljes összegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a kártérí- tés teljes összegét a biztosítónak megfizesse.
(2) Ha az üzemben tartó a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfizette, azt a besorolást illetően úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosító részé- ről kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna.
(3) Amennyiben a besorolásnál a későbbiekben meg- fizetett kártérítési összeg alapját képező kártéríté- si kötelezettség már figyelembe vételre került, az üzemben tartó jogosult a (2) bekezdésnek megfe- lelő besorolás érvényesítésére.
(4) Kármegosztás esetén az adott biztosítási szerző- dés alapján történt kártérítés kifizetést kell figye- lembe venni.
8. §
A biztosító köteles – az igénylés beérkezését követő 15 napon belül – az igénylő kérésére az igénylést megelő- ző szerződéses időszak vonatkozásában – amennyiben ezen időszak tartama az 5 évet meghaladja, úgy legalább
ötéves időszakra visszamenőleg – a kárnyilvántartásban meglévő kártörténeti adatokról írásban igazolást kiadni más tagállam által előírt felelősségbiztosítási kötelezett- ség alapján kötendő szerződéssel kapcsolatos kedvez- mény érvényesítése céljából.
III. A feltételek kiegészítése a Bit. szabályainak megfelelően
A biztosítás díja általában az alábbi módon és gyakori- sággal fizethető:
• a biztosító által küldött készpénzátutalási megbí-
zással;
• átutalással;
• csoportos beszedési megbízással;
• online bankkártyás fizetéssel;
• negyedéves, féléves és éves gyakoriság mellett. A díjfizetés módjára és gyakoriságára vonatkozó egyes speciális eseteket a biztosító adott évre érvényes díjsza- bása tartalmazza.
A károsult a káreseményt a biztosítónál bejelentheti:
• személyesen az ügyfélszolgálati irodákban;
• írásban a biztosító ügyfélszolgálatának címzett le- vélben;
• telefonon az erre fenntartott telefonvonalakon;
• interneten az erre a célra kialakított felületen;
• e-mailben az erre a célra létrehozott e-mail címen. A biztosító a szolgáltatását a benyújtott számlák alapján, ezek hiányában a károsulttal kötött egyez- ség alapján téríti meg.
A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötele- zettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövet- kezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgálta- tás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan szám- la alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az
általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből an- nak összege kiszámítható. A fentieket megfelelően alkalmazni kell a Kártalanítási Számla által teljesített kárkifizetésekre is.
A járadékfizetési kötelezettség esetén a járadék tő- keértékét Biztosító a korrigált 2004. évi halandósági tábla alapján, 0%-os technikai kamattal határozza meg a szerződésben rögzített biztosítási összegb- ől még rendelkezésre álló összeg erejéig. Ez nem jelenti a járadék ezen az összegen történő egyöss- zegű megváltását. A megváltást mind a Biztosító, mind a károsult kezdeményezheti, de arra kizáró- lag abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét a Biztosító és a károsult is elfogadja. Amennyiben a Biztosító hozzájárul a megváltáshoz, akkor az egyösszegű megváltás összegét a Bizto- sító az adott gazdasági körülmények (pl. inflációs ráta), a fizetendő járadék paramétereinek, illetve a károsult egészségi állapotának figyelembe vételé- vel állapítja meg.
A biztosító a biztosítási szerződési feltételekben köte- les meghatározni, hogy a káresemény bekövetkezése esetén milyen károkat és költségeket milyen okiratok
– ideértve a fenti bekezdés szerinti számlát is – be- mutatása ellenében térít. A biztosító a szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemu- tatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szüksé- ges, a biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedé- kességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezé- séhez nem kötheti. Ennek megfelelően a KGFB kárbe- jelentéseknél kért okiratok felsorolását a feltételek az alábbiakban tartalmazzák.
A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás általá- nos szabályai szerint joga van a felsorolt okiratokon és jogcímeken kívül további más bizonyítási eszköz felhasz- nálására, illetve más jogcímek megjelölésére a keletke- zett, ténylegesen felmerülő károk és költségek igazolása, így követelésének érvényesítése érdekében.
Jelen biztosítási szerződés alapján keletkezett kártérítési igények a Polgári Törvénykönyv elévülési szabá- lyai szerint évülnek el.
A KGFB kárbejelentéseknél kért okiratok: | |
A. Általánosan kért iratok | |
1. A biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő nyomtatvány, 2. Részletes, okozói nyilatkozat, 3. Biztosítási fedezetet igazoló dokumentumok, 4. A kárbejelentésben jelzett káresemény tanúinak nyilatkozatai, 5. A bejelentett káresemény tekintetében indult büntető- vagy szabálysértési eljárást igazoló dokumentum, 6. Rendőrségi igazolás a helyszínen tett intézkedésről, 7. A károkozói elismerés hiányában, vagy vitatott jogalap esetén a felelősséget megállapító hatóság által kiállított dokumentum, 8. Szabályos meghatalmazás, vagy engedményezés a kárigénylői jogok átruházásához, aláírási címpéldány, 9. Írásban tett nyilatkozat (fax, e-mail, levél) az igénylő, vagy jogosult által megjelölt megjelölt bankszámlaszám- ról, vagy postai kézbesítési címről a kifizetéshez, mely nyilatkozat tartalmazza hivatkozási adatként a biztosító kárszámát, vagy a károsult rendszámát és a kárdátumot, 10. Írásbeli kamatigénylés, 11. A biztosító megbízottjai, alkalmazottjai által kért részletes nyilatkozat a káresemény körülményeinek tisztázásá- hoz, 12. Meghatalmazás a biztosító részére, hogy a rendőrségi, ügyészségi, bírósági iratokba betekinthet, azokról másolatokat készíthet, 13. Károsult nyilatkozata a társbiztosítói előzmények adatkéréséhez, 14. Egyedi, speciális kárigény esetén a kárigény jogosságát és mértékét igazoló irat. | |
B. További iratok a gépjárműben történt károsodásnál | |
1. A kárbejelentésben megjelölt vezető személy vezetői engedélyének vagy azt helyettesítő hiteles okiratnak a másolata – kivéve, ha parkolt a károsult jármű, 2. Forgalmi engedély másolata, vagy azt helyettesítő hiteles okirat másolata, 3. Törzskönyv másolata, 4. Nemzetközi baleseti bejelentő, vagy azzal megegyező tartalmú nyilatkozat a részes felektől, 5. Biztosító megbízottja által készített kárfelvételi jegyzőkönyv, 6. Keletkezett károk biztosító megbízottja által készített fotódokumentációja, 7. A 2009. évi LXII. Tv. (Gfbt. Törvény) szerint az arra jogosult nyilatkozata a helyreállítás szándékáról, 8. Részletes javítási árajánlat, mely tartalmazza a költségeket, időtartamot és a javítás lehetséges megkezdésé- nek időpontját, 9. ÁFA-visszatérítésre vonatkozó nyilatkozat (káreseménnyel összefüggő, a kárhelyreállítás kapcsán kiállított számlák vonatkozásában), 10. A balesetben részes járművek együttes szemléjének jegyzőkönyve és fotódokumentációja, 11. Tachográf korong, vagy digitális tachográf kiértékelésének dokumentációja. | |
További iratok az alábbi jogcímekhez gépjármű károsodásnál: | |
Bruttó javítási költség: | 1. Eredeti javítási számla és mellékletei 2. Alvállalkozói, illetve beszerzési számlák másolata, 3. Alkatrész-megsemmisítés jegyzőkönyve, 4. Helyreállításról, a biztosító megbízottja által készített ellenőrzési jegyzőkönyv, 5. NKH közlekedésbiztonsági műszaki vizsgálat igazolása. |
Nettó javítási költség | 1. Javítási számla másolata, vagy másodpéldánya és mellékletei, 2. Alvállalkozói, illetve beszerzési számlák másolata, 3. Alkatrész-megsemmisítés jegyzőkönyve, 4. Helyreállításról készült jegyzőkönyv 5. NKH közlekedésbiztonsági műszaki vizsgálat igazolása. |
Bruttó szállítási, mentési, tárolási költség | 1. Eredeti szállítási, mentési, tárolási számla és szállítólevél másolata. |
Nettó szállítási, mentési, tárolási költség | 1. A szállítási, mentési, tárolási számla másolata, vagy másodpéldánya és szállító- levél másolata. |
Helyreállítást követő értékcsökkenés | 1. Ügyfélnyilatkozat (előzménykárokról, társbiztosítói előzmények lekérdezéséről, stb.) 2. Írásban tett, az értékcsökkenésre vonatkozó kárigény bejelentés, 3. Sérült jármű szervizkönyvének másolata, 4. Eredeti javítási számla, vagy ÁFA- visszaigénylés esetén a javítási számla má- solata, vagy másodpéldánya és mellékletei, |
Értékcsökkenés a nem javítható járműben (totál) | 1. Hozzájáruló nyilatkozat a károsulttól roncslicites, anonim értékeléshez, 2. Sérült jármű adás-vételi szerződésének másolata, 3. Forgalomból végleges kivonás igazolása, vagy hulladékkezelési, bontási igazolás, 4. Sérült gépjármű káridőpont előtti állapotát igazoló dokumentumok, számlák, szervizkönyv |
Bontási költség | 1. „Zöld bontó” által kiállított hulladékkezelési, bontási igazolás, 2. Hulladékkezelés költségéről „Zöld bontó” által kiállított számla, |
Hitelszerződéssel összefüggő károk | 1. Hitelező pénzintézet igazolása a felmerült költségek káreseménnyel összefüggéséről és a költség mértékéről, |
1. Az átíratás, új okmányok költségeit igazoló számlák, okiratok. | |
Keresetveszteség | 1. Munkáltatói, kifizetőhely igazolás a sérült személy baleset előtti 1 éves bruttó, táppénz alapot képező keresetéről, valamint az adott időre kifizetett beteg- szabadság, ill. táppénz bruttó összegéről, 2. Egyéni vállalkozónál, mint személyi sérültnél a baleset időpontjában legutol- sóként az APEH felé beadott, illetve az azt követő adóbevallások munkáltató, vagy egyéb kifizetőhely eredeti nyilatkozata a kifizetésekről, 3. Egyéni vállalkozó, vagy gazdálkodó szervezet esetében a bevételek és a kiadá- sok kimutatása a balesetet megelőző 1 évre vonatkozóan, korábbi adóidőszak eredmény-kimutatása. |
Bérautó igény | 1. A bérautó igénylés indokát tartalmazó dokumentum, a bérlés céljával (munkavégzés, egészségügyi ok, egyéb), időtartamával és várható összegével, szükséges bérgépjármű kategóriájának megjelölésével, 2. Bérgépjármű szükségességének igazolása (munkáltató, orvosi igazolás, vagy egyéb igazolás által), 3. Sérült jármű balesetet megelőző használatának igazolása km-elszámolás, menetlevél, költségelszámolás alapján, 4. Bérgépjármű szerződés, 5. Bérgépjármű számla és mellékletei, 6. Bérelt gépjármű forgalmi engedélyének másolata. |
C. További iratok a vagyonban (külső, szállított) történt károsodásnál |
1. Biztosító által felkért, független szakértői vélemény a keletkezett kár mértékéről, 2. Vagyontárgy tulajdonjogát igazoló irat, 3. Vagyontárgy vásárlási számlája, vagy másolta, 4. Vagyontárgy könyvelési értékét igazoló hivatalos irat, 5. Vagyontárgy helyreállításáról készült, arra szakosodott szolgáltató által készített árajánlat, 6. Vagyontárgy helyreállítási, pótlási számlája, vagy nettó térítés esetén annak másolata, 7. Vagyontárgy megsemmisítési jegyzőkönyve, 8. Vagyontárgy értékesítési igazolása értékmegjelöléssel, 9. Selejtezési jegyzőkönyv, 10. Balesetben részes járművek és vagyontárgy(ak) együttes szemléjének jegyzőkönyve és fotódokumentációja. |
D. További iratok a személyi sérülésnél |
1. A biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és a munkáltató, vagy egyéb kifizető- hely által hitelesített keresetveszteséget igazoló irat, 2. A baleset idejében betöltött munkakör munkáltatói leírása, 3. Munkáltatói, kifizetőhely igazolás a sérült személy baleset előtti 1 éves bruttó, táppénz alapot képező kerese- téről, valamint az adott időre kifizetett betegszabadság, ill. táppénz bruttó összegéről, 4. Egyéni vállalkozónál, mint személyi sérültnél a baleset időpontjában legutolsóként az APEH felé beadott, illetve az azt követő adóbevallások, 5. A balesettel kapcsolatos orvosi dokumentációk, kórházi kezelés igazolólapjai, a zárójelentés, ORSZI szakértői vélemény, táppénzes idő igazolása, 6. Kórházi ellátással, gyógykezeléssel kapcsolatos kiadások igazolása. 7. A balesettel összefüggésbe hozható rehabilitációs tevékenység, gyógyászati segédeszközök, ápolási és gon- dozási költségek részletezése és igazolása, 8. A balesettel összefüggésbe hozható költségpótló tételek részletezése és igazolása, 9. A sérült baleset előtti betegségeit, állapotát igazoló orvosi iratok, szakvélemények, leletek, 10. A balesetet követő munkavégzéshez kapcsolódó kereset igazolása, illetve a munkakör munkáltatói leírása, 11. A jogalap ill. a kártérítés mértékének megállapítása érdekében a károsult iskolai végzettségére, szakképzett- ségére, igazolható művészeti-, tudományos- és sporteredményeire vonatkozó dokumentáció, bizonyítvány, igazolvány, oklevél, emléklap, 12. Színes fénykép-dokumentáció a sérült testrészről, a károsultról, illetve a káresemény folytán átépítésre került helyiségekről, 13. Hozzátartozó viszony igazolása, a kapcsolat igazolása (együttélés, lakcímkártya, stb.), 14. Halotti anyakönyvi kivonat, 15. Temetéssel kapcsolatos költségek igazolásai és részletezése, 16. Nem vagyoni kárigénnyel (saját vagy hozzátartozó) kapcsolatos egyéb iratok (pl. életminőség romlásának igazolása, orvosszakértői vélemény), 17. Hozzátartozói kárigény esetén a rokoni kapcsolatot igazoló iratok (anyakönyvi kivonat), 18. A káreseménnyel kapcsolatosan felmerült egyéb (eljárás, ügyvéd, illeték) költségek igazolása, 19. Kiesett mezőgazdasági munkavégzéshez kapcsolódóan a földtulajdon igazolásához tulajdoni lap, 20. Mezőgazdasági károkhoz a biztosító megbízottja által készített szakértői vélemény, 21. Speciális igények igazolása egyedi elbírálás alapján. |
Társaságunk adatai:
SIGNAL Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársa- ság
Székhely: 1123 Budapest, Alkotás u. 50.
Adószám: 10828704-2-44
Bejegyezve a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróságon a Cg. 00-00-000000 szám alatt
KSH-szám: 10828704-6511-114-01
Adatkezelés nyilvántartási száma: NAIH-87194/2015
IV. Biztosítási titokkal és személyes adatok kezelésével kapcsolatos tudnivalók a Bit. és az Info tv. rendelkezései alapján
1. A biztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, ame- lyek a biztosítási szerződéssel, annak lét- rejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatás- sal összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módo- sításához, állományban tartásához, a biz- tosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó -, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosító- val kötött szerződéseire vonatkozik.
2. Az 1. pontban meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél előzetes hoz- zájárulásával végezhet. A hozzájárulás meg- tagadása miatt az ügyfelet nem érheti hát- rány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.
3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli kor- látozás nélkül – ha a Bit. másként nem ren- delkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenysé- gük során bármilyen módon hozzájutottak.
4. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelmé- ről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biz- tosító az 1. pontban meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
5. Biztosítási titok csak akkor adható ki harma- dik személynek, ha
a. a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
6. A biztosítási titok megtartásának kötelezett- sége nem áll fenn
a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b. a nyomozás elrendelését követően a nyo- mozó hatósággal és az ügyészséggel,
c. büntetőügyben, polgári peres vagy nem- peres eljárásban, közigazgatási határo- zatok bírósági felülvizsgálata során eljá- ró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügy- ben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságren- dezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal
d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e. az adóhatósággal, abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott kör- ben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókö- telezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötele- zettség terheli.
f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Ver- senyhivatallal,
h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel,
j. törvényben meghatározott feltételek meg- léte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k. a viszontbiztosítóval, valamint együttbizto- sítás esetén a kockázatvállaló biztosítók- kal,
l. az e törvényben szabályozott adattovábbí- tások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyil- vántartó szervvel,
m. az állományátruházás keretében átadás- ra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megálla- podás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,
n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény
érvényesítéséhez szükséges adatok tekin- tetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levele- zővel, az Információs Központtal, a Kárta- lanítási Szervezettel, a kárrendezési meg- bízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítá- si adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,
o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszer- vezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgáló feladatok ellátásához szük- séges adatok tekintetében a könyvvizsgá- lóval,
p. fióktelep esetében – ha a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jog- szabályok által támasztott követelménye- ket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosí- tásközvetítővel,
q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biz- tosával,
r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédel- mi és Információszabadság Hatósággal,
s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásá- nak részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval
szemben, ha az a)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel for- dul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köte- les megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jog- szabályi rendelkezés megjelölése is.
7. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végre- hajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről,
valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nem- zetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában fog- lalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
8. A biztosító vagy a viszontbiztosító 5-12. vala- mint a 14. pontokban meghatározott esetek- ben és szervezetek felé az ügyfelek szemé- lyes adatait továbbíthatja.
9. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljá- rás keretén kívül a 6. pontban meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.
10. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzet- biztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó ható- ság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábí- tószerrel visszaéléssel, új pszichoak- tív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek- ménnyel, robbanóanyaggal vagy robban- tószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b. a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelem- mel, kábítószer birtoklásával, kóros szen- vedélykeltéssel vagy kábítószer készítésé- nek elősegítésével, új pszichoaktív anyag- gal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmu- lasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.
11. A biztosítási titok megtartásának kötelezett- sége nem áll fenn abban az esetben, ha a biz- tosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény- ben meghatározott bejelentési kötelezettsé- gének tesz eleget.
12. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a cso-
portvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
13. A biztosítási titok megtartásának kötelezett- sége nem áll fenn abban az esetben, ha
a. a magyar bűnüldöző szerv – nemzetkö- zi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,
b. a pénzügyi információs egységként műkö- dő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megaka- dályozásáról szóló törvényben meghatá- rozott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli meg- keresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.
14. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harma- dik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosító- hoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a. ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiá- nyában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a szemé- lyes adatok védelmének megfelelő szint- je az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.)
8. § (2) bekezdésében meghatározott bár- mely módon biztosított.
15. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatko- zó rendelkezéseket kell alkalmazni.
16. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a. az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b. fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbí- tás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodás- ban foglaltaknak,
c. a jogalkotás megalapozása és a hatás- vizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d. a pénzügyi konglomerátumok kiegészí- tő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében tör- ténő adatátadás.
17. A 14. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.
18. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól szá- mított öt év elteltével, a 4. pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
19. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 6. pont b), f) és j) pontjai, illetve a 8. pont alapján végzett adattovábbításokról.
20. A biztosítási titok megtartásának kötelezett- sége nem áll fenn a 2013. évi CCXXXVII. tör- vényben (Hpt.-ben)meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgálta- tásból eredő követeléshez kapcsolódó bizto- sítási szerződés vonatkozásában, ha a pénz- ügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.
21. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illet- ve a megbízási jogviszony fennállásának ide- jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illet- ve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
22. A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos sze- mélyes adatokat kezelhet, ameddig a szerző- dés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolat- ban igény érvényesíthető.
23. A biztosító és a viszontbiztosító köteles töröl- ni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése ese- tében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájáru- lása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
24. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi ren- delkezések az irányadók.
25. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozha- tó adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerző- désben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
26. Biztosító és a viszontbiztosító jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító és a viszont- biztosító által kezelt üzleti titkot tartalma- zó irat a keletkezésétől számított hatvan év múlva a levéltári kutatások céljára felhasznál- ható.
27. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titok- ra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó – az Infotv.-ben meghatározott – adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
28. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egye- bekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelő- en alkalmazni.
V. A biztosító üzleti titka
1. Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt idő- beli korlátozás nélkül megőrizni.
2. A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, tájékoztatás vagy adat a Bit.-ben meghatározott körön kívül a biztosító és a viszontbiztosító, továbbá az ügyfél felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.
3. Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhat- ja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közve- tett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a biztosítónak, a viszontbiztosítónak vagy ügyfeleinek hátrányt okozzon.
VI. Nemek közötti megkülönböztetés tilalma
1. A biztosító magatartása nem sérti – az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmoz- dításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Ebktv.) meghatározott – a nemi hovatartozáson alapuló egyenlő bánásmód követelményét, ha a biztosító kizárólag
a. a tartalékképzés,
b. a biztosító pénzügyi eszközei összetét- elének összesített árképzési szempontú nyomon követésével összefüggő belső árazás,
c. a viszontbiztosítási szerződések árazása,
d. a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló tör- vényben meghatározott gazdasági reklám, továbbá hirdetési tevékenység,
e. az élet-, baleset és betegségbiztosítási szerződésekkel összefüggésben kocká- zatelbírálási tevékenység végzése
céljából a nemi hovatartozásra vonatkozó, illetve azzal összefüggő adatot, információt kezel, tárol és felhasznál.
2. Az 1. pontban meghatározottakon túl, a nemi hovatartozáson alapuló megkülönböztetés nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét
a. az olyan – nemi hovatartozáshoz is kap-
csolható – közvetett különbségtétel ese- tén, amelynek tárgyilagos mérlegelés szerint az adott jogviszonnyal közvetlenül összefüggő, önállóan értékelhető és valós különbségen alapuló ésszerű indoka van,
b. a biztosító ügyfelére, ügyfélcsoportjára nézve az Ebktv. 30/A. §-ában foglaltakhoz képest kedvezőbb elbírálás alkalmazása, ha az nem jelent meg nem engedett különb- ségtételt az adott ügyféllel, ügyfélcsoport- tal összehasonlítható helyzetben lévő más személlyel, személyekkel szemben,
c. az egyik nem tagjainak meghatározott ter- mékhez való hozzáférése megtagadása, ha a biztosító az adott terméket objektíven igazolt céllal, kizárólag vagy elsősorban az egyik nem tagjainak nyújtja, és a biztosító által alkalmazott megoldások a cél eléré- séhez megfelelőek és ahhoz szükségesek.
VII. A FATCA-törvény alapján fennálló kötele- zettségek
1. A FATCA-törvény szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (a továbbiakban ezen fejezet tekintetében: intézmény) az általa kezelt, FATCA-törvény szerinti Pénzügyi Számla (a továbbiakban: pénzügyi számla) vonatkozásában elvégzi a FATCA-törvény szerinti Számlatulajdonos és Jogalany (a továbbiakban együtt: számlatulaj- donos) FATCA-törvényben foglalt Megállapo- dás I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továb- biakban: illetőségvizsgálat).
2. Az intézmény a számlatulajdonost az illető- ségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg írásban tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/B-43/C. §-a alapján az adóha- tóság felé fennálló adatszolgáltatási köte- lezettségéről,
c) a FATCA-törvény szerinti jelentéstételi kötelezettségéről.
3. Az Aktv. 43/B-43/C. §-a szerinti adatszol- gáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről az intézmény a számlatulajdonost az adat- szolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban tájékoztatja.
VIII. A Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos adat- szolgáltatás és átvilágítás alapján fennál- ló kötelezettségek
1. Az Aktv. szerinti, a Bit. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény (ezen
fejezet alkalmazásában a továbbiakban: intéz- mény) az általa kezelt, az Aktv. 1. melléklet VIII/C. pontja szerinti Pénzügyi Számla vonat- kozásában elvégzi az Aktv. szerinti Számla- tulajdonos és Xxxxxxxx (ezen alcím alkalma- zásában a továbbiakban együtt: Számlatu- lajdonos) illetőségének az Aktv. 1. melléklet II-VII. pontja szerinti megállapítására irányu- ló vizsgálatot (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: illetőségvizsgálat).
2. Az intézmény a Számlatulajdonost az ille- tőségvizsgálat elvégzésével egyidejűleg az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett hirdetmény útján vagy – ha az lehetséges – elektronikus úton tájékoztatja
a) az illetőségvizsgálat elvégzéséről,
b) az Aktv. 43/H. §-a alapján az adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezett- ségéről.
3. Az Aktv. 43/H. §-a szerinti adatszolgáltatásról az intézmény a Számlatulajdonost az adat- szolgáltatás teljesítésétől számított harminc napon belül írásban – ha az lehetséges elekt- ronikus úton – tájékoztatja.
IX. A veszélyközösség védelme céljából tör- ténő adatátadás
1. A biztosító (e fejezet alkalmazásában: megke- reső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezett- ségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kap- csolatos visszaélések megakadályozása cél- jából megkereséssel fordulhat más biztosító- hoz (e fejezet alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a IV.1. pontban meghatározottak szerint, a biztosítási ter- mék sajátosságainak a figyelembevételével
– kezelt és a 3-6. pontokban meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megke- reső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.
2. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.
3. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mel- lékletben meghatározott ágazatokhoz tarto- zó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a. a szerződő, a biztosított, a kedvezménye- zett személy azonosító adatait;
b. a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
c. az a. pontban meghatározott személyt érintő korábbi – a 3. pontban meghatáro- zott ágazathoz tartozó szerződéssel kap- csolatos – biztosítási eseményekre vonat- kozó adatokat;
d. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban fel- merült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatá- sok jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
4. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 3-9. és 14-18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:
a. a szerződő, a biztosított, a kedvezménye- zett és a károsult személy azonosító xxx- xxxx;
b. a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;
c. a b. pontban meghatározott vagyontár- gyakat, követeléseket vagy vagyoni jogo- kat érintően bekövetkezett biztosítási ese- ményekre vonatkozó adatokat;
d. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban fel- merült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és
e. a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatá- sok jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.
5. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet A) rész 10-13. pontjában meghatározott ágaza- tokhoz tartozó szerződés teljesítésével kap- csolatban az alábbi adatokat kérheti:
a. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító ada- tait;
b. a szerződő, a biztosított és a kedvezménye- zett azonosító adatait, továbbá a 4. pont b-e. pontjában meghatározott adatokat;
c. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sére- lemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kocká- zattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
d. a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítő személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos – bizto- sítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;
e. a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy szemé- lyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő korábbi
– az e bekezdésben meghatározott ága- zathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos
– biztosítási eseményekre vonatkozó ada- tokat.
6. A megkereső biztosító a Bit. 1. melléklet
A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatosan a jármű járműazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – az 1. mel- léklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:
a. az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adato- kat, így különösen a káresemény időpont- jára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkere- ső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által oko- zott károk adatait is,
b. az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.
7. Az 1. pontban meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott sze- mély, vagyontárgy vagy vagyoni jog azono- sításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának meg- jelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésé- nek. A megkereső biztosító felelős az 1. pont- ban meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.
8. A megkereső biztosító a megkeresés eredmé- nyeként tudomására jutott adatot a kézhezvé- telt követő kilencven napig kezelheti.
9. Ha a megkeresés eredményeként a megkere- ső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szük- séges, az adatkezelés 8. pontban meghatá- rozott időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.
10. Ha a megkeresés eredményeként a megkere- ső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szüksé-
ges, és az igény érvényesítésével kapcsolat- ban az eljárás megindítására az adat megis- merését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.
11. A megkereső biztosító az 1. pontban megha- tározott megkeresés és a megkeresés teljesí- tésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügy- felet a biztosítási időszak alatt legalább egy- szer értesíti.
12. Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkereső biztosító – a 8-10. pontokban meg- határozottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.
13. A megkereső biztosító a megkeresés eredmé- nyeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az 1. pontban meghatározottól eltérő célból nem kapcsol- hatja össze.
14. A megkeresésben megjelölt adatok teljesí- tésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.
15. A Bit. vonatkozó 149. §-ának mindenkor hatá- lyos szövege a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.
X. A személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók
Személyes adat az olyan adat, adatból levonha- tó következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) ter- mészetes személlyel (a továbbiakban érintett).
A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerző- dés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésében kezel. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomá- sára jutott adatokat a Bit. alapján az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a törvényi felha- talmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében kü- lönleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett hozzájárulása alapján kezelhető.
A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájárulását az érintett ügyfél az információs ön- rendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011 évi CXII. Tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei között is megteheti.
Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szer- ződés létrejöttéhez.
Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is to- vábbítja e kiszervezett tevékenységet végző szemé- lyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
A biztosító az érintett személyes (és különleges) ada- tait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait ki- zárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselő- jétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszol- gáltatás teljesítése során történik.
A Bit által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen szerződési feltételek IV.6. pontja tartalmazza.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetek- ben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott sze- mélyes adatokat kezel, és a törvény alapján titok- tartás kötelezi.
Az érintett a biztosító adatkezelésével kapcsolato- san az alábbi jogokkal élhet:
1. Tájékoztatás kérése
Az érintett bármely formában előterjesztett kérel- mére a biztosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa érin- tett vonatkozásában kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, illetve – amennyiben az adatok to- vábbításra kerültek – az adattovábbítás címzettjéről és jogalapjáról.
A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyenesen adandó. További tájékoztatásért költségtérítés álla- pítható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése he- lyesbítéshez vezetett, illetőleg az adatkezelés jog- ellenesnek bizonyul.
Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizárólag a törvényben meghatározott esetekben lehet megta- gadni. A tájékoztatás megtagadása esetén a bizto-
sító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelkezése alap- ján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogor- voslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Informáci- ószabadság Hatósághoz fordulás lehetőségéről.
2. Helyesbítés
Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendel- kezésre áll, az adat helyesbíthető.
Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja an- nak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helyessége vagy pontossága nem állapítható meg egyértelműen.
3. Törlés
A személyes adatot törölni kell, ha
• kezelése jogellenes,
• az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződéses jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nincs el- engedhetetlenül szükség,
• az hiányos vagy téves és ez állapot jogszerűen nem orvosolható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki,
• az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tá- rolásának törvényben meghatározott határideje lejárt,
• azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és In- formációszabadság Hatósága (Hatóság) elren- delte.
4. Zárolás
Törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érin- tett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló informá- ciók alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az az adat- kezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja.
A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érin- tettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot korábban adatkezelés céljából továbbítot- ták. (Az értesítés mellőzhető, ha az adatkezelés cél- jára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyesbítés, zárolás vagy tör- lés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az érintettel írásban kell közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy a törlés iránti kérelem elutasítását és annak tény- beli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.
5. Nyilvánosságra hozatal
A biztosító szervezeti egységein belül kezelt sze- mélyes adatok nyilvánosságra hozatala – kivéve, ha arra az érintett felhatalmazást ad, illetve, ha azt a törvény rendeli el – tilos. A biztosító munkaválla- lóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcsolatos – személyes adatokon is alapuló – összesített statisz- tikai adatok közölhetőek, amennyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyőződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges természetes személyek azonosítása.
XI. A panaszügyintézéssel kapcsolatos tud- nivalók a Bit. rendelkezései alapján
A biztosító biztosítja, hogy az ügyfél a biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, tele- fonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektroni- kus levélben) közölhesse.
Személyes panaszbejelentés
Félfogadási időben a központi ügyfélszolgálati iro- dában lehet személyesen panaszbejelentést tenni. Ügyfélszolgálati Iroda: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 50. Telefonos panaszbejelentés
Telefonon belföldről a 00-00-000-000 kékszámon vagy a külföldről is hívható x00-0-000-0000 számon tehet panaszbejelentést az ügyfél.
Postai úton történő panaszbejelentés
A panaszbejelentés postai úton az alábbi levelezési címre küldhető: SIGNAL Biztosító Zrt. Vezérigazga- tóság, Panaszkezelési Csoport
Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260. Elektronikus panaszbejelentés
Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az xxxx@xxxxxx.xx e-mail címre, faxon a 06-1-458-4260 faxszámra vagy – regisztrációt követően – Ügyfél- portálon keresztül online módon is eljuttathatja a biztosító részére.
A SIGNAL Biztosító Zrt. mindenkor aktuális elérhe- tőségei, a nyitvatartási idő megtekinthető a www. xxxxxx.xx elérési úton.
1. A biztosító
a. a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben, annak nyitvatartási idejében, ennek hiányában a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább a hét egy munkanap- ján 7 és 21 óra között legalább tizenkét órán keresztül folyamatosan,
b. a telefonon közölt szóbeli panaszt minden munkanapon 8 órától 16 óráig, de legalább egy munkanapján 7 és 21 óra között lega- lább tizenkét órán keresztül folyamatosan,
c. az írásbeli panaszt elektronikus eléréssel
– üzemzavar esetén megfelelő más elérhe- tőséget biztosítva – folyamatosan fogadja.
2. A biztosító a szóbeli panasz ügyfelek részére nyitva álló helyiségben vagy annak hiányában székhelyén történő kezelése esetén köteles biztosítani, hogy az ügyfeleknek lehetőségük legyen elektronikusan és telefonon keresztül is a személyes ügyintézés időpontjának elő- zetes lefoglalására. A személyes ügyintézés időpontja igénylésének napjától számított öt munkanapon belül a biztosító köteles szemé- lyes ügyfélfogadási időpontot biztosítani az ügyfél számára.
3. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biztosító biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A biztosí- tó az ügyintézőjének – a biztosító felé indított hívás sikeres felépülésének időpontjától szá- mított – öt percen belüli élőhangos bejelent- kezése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a biz- tosító és az ügyfél közötti telefonos kommuni- kációt a biztosító hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt öt évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hang- felvétel visszahallgatását, továbbá térítésmen- tesen rendelkezésre kell bocsátani a hangfel- vételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.
5. A biztosító a szóbeli panaszt – a 6. pontban meghatározott eltéréssel – azonnal megvizs- gálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a biztosító a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügy- félnek – a 7. pontban foglaltakkal egyidejűleg
– megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
6. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem lehet- séges, a biztosító a panaszról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 7. pontban foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebek- ben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelke- zések szerint jár el.
7. A biztosító az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz
közlését követő harminc napon belül megkül- di az ügyfélnek. A biztosító a panaszkezelés során köteles úgy eljárni, hogy a körülmények által adott lehetőségekhez mérten elkerülje a pénzügyi fogyasztói jogvita kialakulását.
8. A panasz elutasítása esetén a biztosító vála- szában írásban tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: MNB tv.) meghatározott fogyasztóvédelmi rendel- kezések megsértése esetén a Felügyeletnél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességé- vel, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordul- hat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárá- sát kezdeményezheti, amennyiben a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó sza- bályok alapján fogyasztónak minősül. A biz- tosítónak tájékoztatni kell e fogyasztót arról, hogy tett-e általános alávetési nyilatkozatot, meg kell adnia a Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címét, továbbá a fogyasztó külön kérésére meg kell küldenie a Pénzügyi Békél- tető Testület által készített és a biztosító ren- delkezésére bocsátott kérelem nyomtatványt.
Fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezése esetén eljáró szerv:
Magyar Nemzeti Bank
1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
Központi levélcím: H-1534 Budapest, Pf. 777. Telefon: 00-00-000-000
E-mail:xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Internet: xxxx://xxx.xxx.xx
A szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén eljáró szerv: Pénzügyi Békéltető Testület
Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.
E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
9. A biztosító a panaszt és az arra adott választ öt évig őrzi meg, és azt a Felügyeletnek kéré- sére bemutatja.
10. A biztosító az ügyfelek panaszai hatékony, átlátható és gyors kezelésének eljárásáról, a panaszügyintézés módjáról, valamint a
11. pont szerinti nyilvántartás vezetésének szabályairól szabályzatot (a továbbiakban: panaszkezelési szabályzat) készít. A biztosító a panaszkezelési szabályzatban tájékoztatja az ügyfelet a panaszügyintézés helyéről, leve- lezési címéről, elektronikus levelezési címéről, telefonszámáról és telefaxszámáról.
11. A biztosító az ügyfelek panaszairól, vala- mint az azok rendezését, megoldását szolgáló intézkedésekről nyilvántartást vezet.
12. A 11. pont szerinti nyilvántartásnak tartalmaz- nia kell
a. a panasz leírását, a panasz tárgyát képező esemény vagy tény megjelölését,
b. a panasz benyújtásának időpontját,
c. a panasz rendezésére vagy megoldásá- ra szolgáló intézkedés leírását, elutasítás esetén annak indokát,
d. a c) pont szerinti intézkedés teljesítésének határidejét és a végrehajtásért felelős sze- mély megnevezését, továbbá
e. a panasz megválaszolásának időpontját.
13. A biztosító a panaszkezelési szabályzatot az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében, ennek hiányában a székhelyén kifüggeszti és a honlapján közzéteszi. A biztosító panaszke- zelési szabályzata a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.
14. A biztosító a panasz kivizsgálásáért a fogyasz- tóval szemben külön díjat nem számíthat fel. A telefonon történő panaszkezelés emelt díjas szolgáltatással nem működtethető.
15. A biztosító köteles fogyasztóvédelmi ügyek- ben fogyasztóvédelmi ügyekért felelős kap- csolattartót kijelölni, és a Felügyeletnek tizen- öt napon belül a felelős személyét, illetve annak változását írásban bejelenteni.
16. A jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési megha- gyásos) eljárás keretében lehetséges.
XII. Egyéb rendelkezések
Jelen biztosítási feltételek, illetve ügyféltájékoztató alapján létrejövő biztosítási szerződésre, illetve az annak alapján való igényérvényesítésre, vagy azzal kapcsolatos esetleges jogviták elbírálására, az el- járás szabályait is ideértve, a mindenkor hatályos magyar jog az irányadó.
Amennyiben a jelen feltétel és ügyféltájékoztató alapján létrejövő biztosítás egyéb írásos anyagai (pl. ajánlat) az e feltételben és ügyféltájékoztatóban foglaltakhoz képest más tartalmaznak, jelen feltétel és ügyféltájékoztató tartalma az irányadó.
A biztosításközvetítő – ellenkező értelmű írásos fel- hatalmazás hiányában – nem jogosult díj átvételére illetve a biztosítótól az ügyfélnek, károsultnak járó kifizetésben közreműködni. Ha a szerződő fél a díjat
– díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelke- ző – ügynöknek fizette, a díjat – legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon – a biztosító szám-
lájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekin- teni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
Ha a szerződő a kötelező gépjármű-felelősségbiz- tosítási ajánlaton hozzájárulását adja ahhoz, hogy a biztosító a szerződése megkötésével, kezelésével, megszűnésével kapcsolatos és írásbeli alakiság- hoz nem kötött kommunikációt (kötvény, számla, felszólító, egyéb értesítő levél, díjigazolás, törlésér- tesítő stb. küldése) elektronikus úton folytathatja, akkor a szerződő az ajánlat aláírásával az alábbia- kat vállalja:
A biztosítási díjat csoportos beszedési megbízás- sal, vagy elektronikusan, online bankkártyás fize- téssel egyenlíti ki, pontosan, a valóságnak megfele- lően adja meg az e-mail cím elérhetőségét, és mobil telefonszámát.
Az elektronikus úton kiküldött dokumentumokat szükség esetén kinyomtatja. A biztosítási díjfizetés elmaradása esetén a biztosítási szerződés kötvény- számára hivatkozva, a fedezet folyamatos fenn- tartása érdekében a hátralékot befizetési csekk hiányában is elektronikusan, online bankkártyás fizetéssel, vagy a SIGNAL Biztosító Zrt. Magyar Takarékbank Zrt-nél vezetett 11500092-11041623- 00000000 számú bankszámlára történő átutalással rendezi.
Az e-mail címében és/vagy a mobil telefonszámá- ban bekövetkezett változást – az információk illeték- telen személyhez jutásának elkerülése érdekében – köteles azonnal módosítani az ügyfélportálon, vagy bejelenteni a biztosító internetes, vagy telefonos ügyfélszolgálatán. A változást a biztosító a munka- idő végéig történt bejelentése esetén a következő munkanap végéig, míg a munkaidő vége után beér- kezetteket 2 munkanapon belül hajtja végre.
Az adatok valótlanságából, hiányosságából vagy a változás bejelentésének elmulasztásából eredő esetleges károkért, hátrányos jogkövetkezmé- nyekért, avagy a kívánt joghatások elmaradásáért a biztosító nem vállal felelősséget. Ha a biztosí- tási szerződés fennállásával kapcsolatos bármely dokumentum nem érkezik meg a szerződőhöz, akkor azt a pótlás érdekében haladéktalanul je- lezni kell a biztosító internetes ügyfélszolgálati elérhetőségén.
A biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről, amely a xxx.xxxxxx.xx oldalon érhető el a közzétételt követően.
SIGNAL Biztosító Zrt.
SIG 2914